II.5. EGYÉB SZAKÁGI MUNKARÉSZ Örökségvédelmi hatástanulmány

II.5. EGYÉB SZAKÁGI MUNKARÉSZ Örökségvédelmi hatástanulmány

ŰÁűSALMÁS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONűEPűIÓJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK (Településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási tervi mellékletei) TELJES KÖR FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

Régészeti hatástanulmány

2015.

1

Tartalomjegyzék Földrajzi átteki tés .................................................................................................................................. 3 Felszí fejlődés ..................................................................................................................................... 3 Felszí i fölta i képződ é yek ............................................................................................................ 3 Á rák ................................................................................................................................................... 6 Törté eti leírás ........................................................................................................................................ 9 A terület Árpád-kor előtti törté ete ................................................................................................... 9 A település törté ete a ho foglalás korától a jele korig .................................................................... 9 Településszerkezet változás az Árpád-kortól a jele korig................................................................. 11 Régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek .............................................................................. 20 Térképe azo osított régészeti lelőhelyek ....................................................................................... 22 Azo osítatla régészeti lelőhelyek .................................................................................................... 44 Régészeti érdekű területek................................................................................................................ 45 Á rák ................................................................................................................................................. 46 Hatásele zés ........................................................................................................................................ 47 . szá ú Bá sal ás - Déli elkerülő út ......................................................................................... 47 Tartalék lakóterület Sza adság ut a térségé e .............................................................................. 47 Gazdasági terület Käh y Gépgyártó Kft.

ellett ............................................................................... 47

. út korrek iója a Da ja i h ut á a a Vörös arty soro át................................................... 48 Kereskedel i szolgáltató terület az

. út déli oldalá ................................................................ 48

Jogsza ályi kör yezet............................................................................................................................. 49 1.2.

A kulturális örökség védel ével kapcsolatos tová

1.3.

A régészeti lelőhellyel éri tett területek típusai, ezen területeke követe dő eljárások ... 50

2.3.2.

i jogsza ályok jegyzéke ........................ 49

Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely ........................................... 50

2.3.3. Régészeti érdekű terület, tová á valamely tevéke ység sorá árhol újo a észlelt régészeti lelőhely ................................................................................................................... 51 2.4.

A régészeti feltárások egyes for áira vo atkozó külö leges előírások ................................ 51

2.4.1.

Me tő feltárás................................................................................................................... 51

2.4.2.

Pró afeltárás ..................................................................................................................... 52

2.4.3.

Megelőző feltárás............................................................................................................. 52

2.4.4.

Nagy eruházás eseté folytatott pró afeltárás és

2.4.5.

Előzetes régészeti doku e tá ió ...................................................................................... 55

2.4.6.

Az örökségvédel i írság................................................................................................... 55

egelőző feltárás ............................. 53

Nyilatkozat ............................................................................................................................................. 60

2

Földrajzi áttekintés Felszínfejlődés Bácsalmás Magyarország déli határához közel fekszik, Bács-Kiskun megyében, a Bácskai löszös síkság kistájon. A terület aljzatát DNy-ÉK-i irányú pászták (gránitok, polimetamorf képz dmények, paleozóos, mezozóos üledékek) alkotják. Ezen neogén (miocén és pliocén) vulkanitok, tengeri üledékek találhatók. Ezt egy pannon/pliocén üledékréteg fedi, amelynek vastagsága ő00-2000 méter között váltakozik. Az üledékekre a pleisztocén id szakban folyóvízi hordalék rakódott. A tudomány még vitatja, hogy a Duna se mely id szaktól terítette hordalékát az Alföldre, egyik vélekedés szerint ez már a pliocénben megindult (3- 4 millió év), más elképzelések szerint ez a pleisztocénben kezd dött (1,2 -1,3 millió év). Az ( s)Duna irányát a Dél-Alföldi süllyedék szabta meg, mely Szeged irányába lejt. A lerakódott üledékek (zömmel homok, valamint kavics) egy délkelet felé tölcsérszerűen kiszélesed mélyedést, ún. depressziót töltenek ki. A Würm id szakban létrejött a Kalocsa-mohácsi süllyedék. Innent l a Duna-Tiszaközének

déli

része

egységesen

fejl dött.

Fels -pleniglaciálisban

megindult

a

futóhomokmozgás, az ÉNy-i szelek nagy mennyiségű homokot terítettek szét az Alföldön. Ekkor jöttek létre a közepes (szélbarázda, garmada, maradékgerinc) és nagyméretű futóhomokformák (deflációs laposok, akkumulációs homokmez k). Mintegy 20 ezer éve megkezd dött a nagy területű löszképz dés. A Kés -glaciális, boreális fázisban lezajlott a második és harmadik futóhomokmozgási id szak. Ebb l már hiányoznak a nagyméretű formák, jellemz i a mély és rövid szélbarázdák. Az Atlantikus fázisban a futóhomok mozgása lecsökkent, majd a szubboreális fázisban le is állt. A 18. századtól a 19. századig –többek között a túllegeltetés miatt - aztán ismét er teljes mozgás indult el. Mára a legeltetés nem okoz gondot, helyette a szántóföldi művelés lazítja fel a feltalajt, amelyet aztán id szakonként az er s szél újra mozgásba hoz. Felszíni föltani képződmények Az Alföld felszínét változatos felszíni képz dmények borítják. A Bácska lösszel fedett futóhomok-területein el fordulnak a szélbarázda felszínek különböz változatai: ovális alapú szélbarázdák, végükön parabolaalakú garmadával, egymással párhuzamos, keskeny szélbarázdák és hosszú, keskeny szélbarázdák. Az itt megtalálható szélbarázda- és garmadasorok hossza eléri a 1,ő – 2 km hosszúságot is.

3

A kistáj a lösznek köszönhet en kitűn

talaj miatt nagyrészt művelt, a f ként

peremhelyzetű homokvidékeken nagy területeket borítanak a felhagyott sz l k helyén kialakult fajokban szegény parlagok és a telepített, f leg tájidegen fajokból álló erd k. A növényzetet alapjaiban a lösz és homok különböz arányú átmenetei határozzák meg. A szikes állóvizeket gyakran lecsapolták, üresen kongó medrükben ma általában szikes rét található. Az inváziós fert zöttség a behurcolt idegen fajok miatt különösen a homokvidékeken jelent s, megújuló képessége a vízi és sziki él helyeket leszámítva gyenge. A korábban leginkább meghatározó löszpusztarétek mára egy-két megmaradt legel n kívül az egykori szikes tavak partfalaira, keskeny peremekre szorultak vissza. Jellegzetes fajaik többek között szennyes ínfű – Ajuga laxmannii, tavaszi hérics – Adonis vernalis, pécsvidéki aszat – Cirsium boujartii, buglyos zanót – Chamaecytisus austriacus, vörösl buvákfű – Bupleurum affine, karcsú orbáncfű – Hypericum elegans, selymes boglárka – Ranunculus illyricus. A gyapjas gyűszűvirág – Digitalis lanata – shonossága vitatott, azonban 1992 óta szigorúan védett növénye a bácsalmás környéki tájnak. Az erd ssztyepprétek és a löszfalnövényzet jelenléte jellegzetes, de állományaik viszonylag fajszegények.

shonos növényei közül a sztyeppcserjések (törpemandula –

Prunus tenella) szinte teljesen eltűntek. Az eredeti homoki vegetáció a 21. századra csaknem teljesen megsemmisült (érdes csüdfű – Astragalus asper, tarka sáfrány – Crocus reticulatus, egyhajúvirág Bulbocodium vernum). A szikesek állapota egy fokkal jobb, bennük sokszínű növényzetet találhatunk (kisfészkű aszat – Cirsium brachycephalum, csátés sás – Carex divisa, sokvirágú habszegfű – Silene multiflora, kisvirágú pozdor – Scorzonera parviflora, fogas somkóró – Melilotus dentatus, sziki pitypang – Taraxacum bessarabicum). A nedvesebb területeken kékperjés láprét (mocsári n sz fű – Epipactis palustris) fejl dött ki. Szakirodalom: Gyalog László: A földtani térképek jelkulcsa és rétegtani egységek rövid leírása (Bp, 1996) dr. Marosi S. Szerk.:, dr. Szilárd J., A dunai Alföld (Bp., 1967) Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Bp., 1963) Internetes források: Egyetemi

jegyzet,

Debreceni

Egyetem,

Földtudományi

Környezetföldtani Tanszék, 4

Intézet,

Tájvédelmi

és

MTA-ATK Talajtani Kutató Intézet, http://mta-taki.hu/hu/osztalyok/gis-labor/agrotopo, 2015. március 12. Méta, Az Alföld kistájainak növényzete, http://www.novenyzetiterkep.hu/node/390#1.3.12., 201ő. március 10.

5

Ábrák

Bácsalmás területének földtani térképe, MÁFI, 2005.

6

Bácsalmás területének talajtani térképe, Agrotopo alapján (http://mta-taki.hu/hu/osztalyok/gis-labor/agrotopo)

7

Bácsalmás területének talajérték térképe, Agrotopo alapján (http://mta-taki.hu/hu/osztalyok/gis-labor/agrotopo)

8

Történeti leírás A terület Árpád-kor előtti története Bácsalmás szűkebb környezete az ember megjelenése el tti id b l kevés nyomot ismerünk. Említésre méltó az az ősló koponya, amelyet Horváth Zoltán bácsalmási nyugdíjazott agronómus talált meg a közeli katymári löszfalban. T. Dobosi Viola 1966 és 1970 között a szomszédos Madarason, a téglavet ben tárt fel paleolit telepet. Belterületen, a Kossuth-parkban 1991-ben k kori leletek kerültek el . A település területén több helyen került el

az bronzkori ember nyoma. A legnagyobb számban a Mátételki-

Kígyós-patak menti dombokon, a belterületen áthaladó Kígyós-ér mentén, valamint a kunbajai úttól Ny-ra fekv , Mosztongai-tavaknál. Az iskolakertb l vaskori sírt ismerünk. A közelmúltban a Bartók Béla utcában került el közműfektetéskor

skori telep nyoma. A

terepbejárás és a régészeti megfigyelések alapján valószínű, hogy a Kígyós-ér belterületi szakasza menti sávban további skori nyomok fognak el kerüli. A római birodalom idején a környéken az iráni eredetű szarmaták jelennek meg.. A település keleti határában, a Fleckenstein-féle földön telepnyomot és temet t ismerünk. Ismerünk szarmata sírokat a Wicker Erika által kutatott Óalmás III. néven ismert rác temet b l is. Telepnyomok kerültek még el a Mátételki-Kígyós-patak partján, a belterület szomszédságában a Dobokai és Mélykúti útnál, a valamint a Mosztonga-major környékén. Avar temet t ismerünk a Toldi utca 13. alatti telek környékén, a Vörösmarty soron, a belterülett l keletre fekv , bácssz l si határhoz közeli Sz l k lel helyen. Avar telep van nyilvántartva a Dózsa Gy. u 29. alatti telken, a Mátételki-Kígyós-patak menti dombokon, továbbá a Szennyvíztelep körül ismert nagy kiterjedésű lel helyen. A település története a honfoglalás korától a jelenkorig A honfoglaláskor környékér l származó leleteket a település déli részén fekv Szennyvíztelep lel helyen találtunk 201Ő. évben. Honfoglaláskori temet t egyel re nem ismerünk a Bácsalmás területér l. A mai település területén két helyen ismerünk Árpád-kori templomot. Az egyik Óalmáson, a Mátételki-Kígyós-patak (Weidinger-csatorna) keleti partján, a patak fölé magasodó dombon állt. Sövény Mihály helytörténész szerint itt állhatott Almás falu el dje. A másik, eddig ismeretlen nevű templomos hely a kunbajai úttól keletre fekv Mosztonga II. nevű lel helyen fekszik. További árpád-kori telepnyomokat ismerünk a belterületr l (Toldy u. 13, Mélykúti

9

utca Kelet), a Mátételki-Kígyós-ágat kísér

dombokon, valamint a települést l D-re, a

kunbajai út mentén fekv Mosztongai-tavak környékén. Bácsalmás kés

középkori, török el tti történetét fennmaradt források hiányában nem

ismerjük. A falu neve is vitatott: egyes kutatók a Kígyós-patakról (a középkorban Aszó néven ismert Almás-patakról), mások a defterekben is fennmaradt Halmos névalak miatt a bácsalmási táj „halmos”jellegb l eredeztetik a nevét. Három középkori templomos helyet ismerünk a mai település területén, egyik a fent említett kunbajai úttól keletre fekv Mosztonga II. lel hely, a másik pedig a mai belterülett l ÉK-re, a mélykúti úttól D-re fekv Gradina lel hely, a harmadik pedig az Óalmási rác temet t l É-ra, a Kígyós keleti partján fekszik. A Dózsa-féle 1ő1Ő. évi parasztháború az egykori Bodrog megyét igen nagymértékben érintette. A mohácsi csata után kivonuló törökök pusztították Bácsalmás környékét. Nem sokkal kés bb, 1ő26. év novemberét l Cserni Jován szerb származású végvéri katona összefogta a Szabadka vidéki szerbeket és a környékbeli magyar településeket a következ év nyaráig pusztították. Néhány év viszonylagos nyugalom után 1ő29-ben a törökök és rác csapatok ismét betörtek a Duna-Tisza-közére és ekkor Akasztó, Kisk rös, Dunatetétlen, Soltszentimre környékéig nyomultak. Valószínű, hogy ekkoriban a magyar lakosság jelent s része a nagyobb környékbeli településekre – Bajára, Zomborba (Czoborszentmihály), Szabadkára és Szegedre húzódott. 1őŐ1 után a település török fennhatóság alá került, közigazgatás tekintetében a Szegedi szandzsákhoz kapcsolták. A fennmaradt török források szerint 1ő70-ben lakossága teljesen már teljesen délvidéki származású volt. Bácsalmás Ny-i részén, a Kígyós nyugati oldalán, az óalmási homokbányában (Óalmás III. lel hely) ezen jövevények temet jét tárta fel Wicker Erika és K hegyi Mihály. A 1ő éves háború alatt az Almás környéki délszláv lakosság egy része valószínűleg elhagyja lakóhelyét. Fennmaradt két 1ő98. évi szerz dés, melyben a rácok, köztük Almás (a szerz désben Halimas) adófizetést és hűséget ígérnek Pálffy Miklós országbírónak. A török hódoltság második szakaszában jelent s változások történnek a környék életében. Annyit tudunk, hogy a 1ő. éves háború környékén a vidék védelmére megépül a bajai és a jánoshalmi párkány (palánkvár), és hogy az elkövetkez évtizedekben a lakosság száma ismét növekedésnek indul. 16ő0 körül a népesség száma eléri a 1ő éves háború el tti állapotot. A források szerint a vidék településeink ekkoriban jelennek meg a katolikus bunyevácok. A 10

következ három évtizedben aztán ismét csökkenni kezd, annyira, hogy 1679-ben már csak 3 háztartást írnak össze a településen. 1686-re a lakosság száma ismét gyarapodik, 20 adózó háztartás tartanak nyilván. A 168Ő-1699 közötti felszabadító harcok eredményeként az egykori Bodrog vármegye településeinek nagy része ismét elnéptelenedik. Az 1699. évi összeírásban csupán a szomszédos Kunbaja és Mélykút jelenik meg. A Rákóczi-szabadságharc idején az egykori Bodrog vármegye területe ismét hadszíntérré vált. A harcok lecsillapodása után 1720-ban a megyegyűlésen már ő adófizet t tartottak számon. 1778-ban 280 házaspár szerepel az érseki összeírásban, majd 1786-87 között 19ő német családdal növekedett a falu népessége. A helység 1808-ban mez városi jogot kapott. Egy évszázaddal kés bb, 1910-ben a lakosság megközelíti 11ő00 f t. Neve 1895-t l BácsAlmás, 190Ő után a ma is ismert Bácsalmás alak lett a hivatalos. A trianoni béke, majd a II. világháború utáni politikai helyzet miatt Bácsalmás a perifériára szorult. A környékbeli németeket kitelepítették, ezáltal egy másfél évszázados fejl dési szakasz tört meg. A település mára alig 6300 lakosú. Településszerkezet változás az Árpád-kortól a jelenkorig Az elmúlt fél évszázadban az ország számos pontján lezajlott kutatása alapján elmondható, hogy az Árpád-kori településszerkezetre nagyrészt a rendszertelenül elszórt, kisebb-nagyobb házcsoportokból álló kisebb falvak, tanyaszerű telepek a jellemz ek. Ez vonatkozik a bácskai táj településrendjére is. Bácsalmás határában ilyen szórt Árpád-kori településrendszerre utaló nyomok kerültek el a Szennyvíztelep, Mosztonga, Juliska major DK, Mosztonga-major, Mosztonga, Állami Gazdaság I. és II., Óalmás III., Kígyós-csatorna K-i és Ny 3. lel helyeken. A 13-1Ő. század fordulójától a településkép átalakult: megjelennek a zártabb, utcás és halmazos szerkezetű települések. Emellett az Alföld, tatárjárás alatt elnéptelenedett részein megjelentek a kunok szállásai, kés bb állandósuló falvai. A középkori Almás déli szomszédja, Kunbaja (Sövény Mihály szerint a Mosztonga II. lelőhely) is a kun szervezethez tartozott a kezdeti id kben. Bácsalmás mai külterületén három kés középkori település nyomait ismerjük. Egyik az óalmási részen, a Kígyós keleti partján, másik a mélykút felé vezet úton (ún. Gradina), harmadik pedig a mai belterülett l délre, a kunbajai úttól keletre (Mosztonga II.) található. Adattári forrásból – egy Bécsben rzött 1762. évi kamarai térképr l – ismerünk egy további, eddig meg nem határozott korú, településföldrajzi és történeti szempontból ismeretlen templomot és temet t. A lel hely a régi téglagyártól/rekultivált szeméttelept l nyugatra fekv magaslaton terül el. A korát egyel re nem lehetett meghatározni, mert csupán a temet 11

nyomait találtuk meg. Feltételezhet , hogy egy Árpád-kori, vagy egy kés középkori-kora újkori kápolna nyoma lehet. A török hódoltság korában a korábbi, magyar lakosság helyett a délvidéki eredetű, mobilisabb népesség, rácok-vlahok és egyéb délszláv népelemek jelentek meg Bácsalmás környékén. A török harcok után az egykori Bodrog vármegye – hasonlóan több déli vármegyéhez– feltehet en gyér lakosságú volt. A délszláv népesség a felszabadító harcok közeledtével délebbre húzódott vissza. A kicsi népsűrűség eredményeként a 18. század elejét l – az 1716–1718. évi török háborút követ években – elindult egy bels vándorlási folyamat, melynek során a népesebb fels -magyarországi vármegyékb l nagyszámú – szlovák és magyar – telepes érkezett az alföldi területekre. Ezzel párhuzamosan katolikus délszlávok is települtek a környékre. Kés bb, 1786–87-ben hozzájuk csatlakoztak a kamarai betelepítés során idekerült német anyanyelvűek is. Temet jük a mai belterület keleti szélén fekszik; a Dugonics utcában, az Id sek Otthona el tti közművesítéskor néhány sírt bolygattak meg, melyekb l 18. századi leletek kerültek el . Az mai Bácsalmás a 18. század végére nyerte el a ma is ismert, egyenes utcákból álló, sakktáblás szerkezetét. A környék többi, kamarai telepítésű helysége

rzi ugyanezen

jellegzetességeket. A mai település határa jóval nagyobb volt a jelenleginél, Bácsalmáshoz tartozott ugyanis Radunity- és Perlekovity-puszta a sz l k területén, mely jelenleg Bácssz l s néven önálló község. Mindkett a birtokos családról kapta a nevét. A 19. század végén megépült a vasút, ami a környék és egyben Bácsalmás kés bbi fejl dését is nagyban meghatározta. A következ évtizedekben Damjanich utca és a Kígyós-ér között, valamint a Backnang utca és a Kígyós-ér közt fekv területeken, a vasútállomáshoz közel fekv

területeken terjeszkedett a település. Ekkoriban jött létre a tanyahálózat a

település keleti felén fekv homokvidéken. 19ő2-t l ez a rész kivált Almás területéb l, és létrejött Bácssz l s, mely kezdetben mintegy 3000 f nyi népességgel rendelkezett, mára azonban a Ő00 f t sem éri el. A település további fejl dését a II. világháború utáni kitelepítések és lakosságcserék befolyásolták. Bácsalmásról 19Ő6. május 1ő-én Őő8ő f t telepítettek ki Németországba. Szakirodalom: Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1ő70-ben (Dél-Alföldi Évszázadok 2Ő. Szeged, 2008) Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje (Bp., 1971) 12

Méri István: Beszámoló a Tiszalök - rázompusztai és Túrkeve - mórici ásatások eredményeir l. ArchÉrt79 (19ő2) Ő9–67. Rácz Tibor Ákos: Árpád-kori települések szerkezetének sajátosságai Pest megyében, In: Benk

Elek – Kovács Gyöngyi (szerk.): A középkor és a kora újkor régészete

Magyarországon. Budapest 2010, 69–79. Szabó István: A középkori magyar falu (Bp., 1969) Sövény Mihály dr. : Árpád-kori települések Bácsalmás területén és környékén. In: Bácsország 2006/1. (36.) 19–23. p. Sövény Mihály dr. : Almás XVI. századi története, a hódoltság kezdete. In: Bácsország 2006/2. (37). 88–95. p. Sövény Mihály dr. : A leépülés, Bácsalmás XVII. századi története. In: Bácsország 2006/Ő. (39.) 26–29. p. Sövény Mihály dr. : Almás XVIII. századi történetérõl. A török utáni idõk, a falu újratelepülése, a meginduló fejlõdés. In: Bácsország 2008/3. (Ő6.) 9Ő–99. p. Sövény Mihály dr. : Almás XVIII. századi története. In: Bácsország 2009/2. (Ő9.) 1Ő–28. p. Szénásiné Harton Edit: Honismeret, helytörténeti kutatás Bácsalmáson, in: Bácsalmás Könyvek Ő., Budapest, 2013. Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában, Kecskemét 2008. Wicker Erika: Bácsalmás-Óalmás, Homokbánya 16–17. századi temet je. In: Gerelyes Ibolya – Kovács Gyöngyi (szerk.): A hódoltság régészeti kutatása. Budapest 2002, 22ő–236. Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában. Cumania 20 (200Ő) ő–111. Wicker Erika: Crkve, klisza, gradina, klostr. Középkori településeket jelz határrészek BácsBodrog vármegyében. Cumania 22 (2006) ő–75.

13

Radonity és Perlekovity puszták (ma Bácsalmás K-i határrésze) MOL_S 11 No 1735

14

Radonity puszta (ma Bácsalmás keleti határa) MOL S 11 No 0184

15

Kunbaja praediumnak /Bács m./ a Latinovits, Guganovits és Antonovits családok 12 tagja közötti felosztását ábrázoló birtokmegosztási térképe MOL S 11 No 0549

16

Perlekovity és Radunity-puszták elhelyezkedése a mai belterülethez képest az I. katonai felmérésre vetítve

17

Perlekovity és Radu ity-puszták elhelyezkedése a ai elterülethez képest a II. kato ai fel érésre vetítve

18

Perlekovity és Radu ity-puszták elhelyezkedése a ai elterülethez képest a III. kato ai fel érésre vetítve

19

Régészeti lelőhelyek és régészeti érdek területek Bácsalmás teljes területén módszeres régészeti topográfiai kutatás nem történt 201ő-ig. Alaposabb kutatás csupán beruházásokhoz kapcsolódóan, az érintett területek szűkebb környezetében történt meg. A Mátételki-Kígyós-ág vízrendezését megel z en 2009-ben Székely György vezetésével a mátételke-bácsalmási határtól déli irányban, bokodi út felé tartó Ő km-es szakasz lett feltérképezve. A település szennyvízberuházásához kapcsolódóan 2010-ben Parditka Györgyi, 2013-ban Wilhelm Gábor régész végzett bejárásokat. További értékes lel helyadatokkal szolgált az utóbbi években Horváth Zoltán nyugalmazott agronómus, valamint Sultis László bácsalmási származású régésztechnikus. A Kígyós vízrendezéséhez kapcsolódóan a Weidinger-csatorna K13. lel helynél Wilhelm Gábor végzett feltárást, melynek során a Kígyós medre egy keresztirányú árokkal lett megkutatva. Szintén ehhez a beruházáshoz kapcsolódóan a Kígyós-csatorna K 9. lel helyen is történt kisebb méretű feltárás. 2013-ban a település déli szélén, a Kígyós árterében fekv Szennyvíztelep lel helyen történt feltárás Wilhelm Gábor régész vezetésével. 201Ő-ben a belterületi szennyvízhálózat kiépítése során skori telepnyomok kerültek el a Bartók Béla úton. Régészeti szempontból nem, helytörténeti-néprajzi szempontból azonban fontos leletek kerültek el a Dugonics utcában, az id sek otthona el tt. Itt a szennyvízvezeték árka 18. század közepi-végi sírokat érintett. A leletanyag alapján valószínűleg a betelepített svábok els

temetkezési helyér l lehet szó. Egyel re nem világos, hogy a Dugonics utca keleti

házsora mögött ma is megtalálható, felhagyott katolikus temet milyen kapcsolatban van az általunk megtalálttal. A 18. és 19. századi térképek jól körülhatároltan a mai helyen ábrázolják a temet t. Az id sek otthona el tti utcaszakaszon egy útmenti keresztet jelölnek a 19. század eleji Bácsalmást ábrázoló térképen, amely esetleg egy rövidebb használt korai katolikus sváb temet jelölése lehet. Ezeken kívül csupán tervásatások és kisebb kutatások történtek Bácsalmáson. A település területén a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adattárában 6ő db térképi jelöléssel nyilvántartott és 2 db térképi jelölés nélküli, ún. azonosítatlan lel hely található. Az következ oldalakon a lel helyek leíró adatai olvashatók.

20

A mai Dugonics utca – Id sek Otthona környékének részlete. A temet t l délnyugati irányban, a 83Ő. sz. telekt l keletre látható az általunk talált temet helyén álló útszéli kereszt Bácsalmás térképe, 19. század, Tolna Megyei Levéltár

21

Térképen azonosított régészeti lelőhelyek Azo osító Sorszá

Lelőhely év

HRSZ

EOV (X)

20385

1

Weidinger csatorna, halmok

0229/5, 0229/7

88187

27330

2

Weidingercsatorna I.

0229/7

87929

27331

27332

3

4

Weidingercsatorna II.,Kígyóspart

Felke stei föld

0229/7

0302/12, 0302/4, 0302/6, 0302/5

87687

88165

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Örökségvédel i hatásta ul á y, Halo , szar ata, forrás: Bá sal ás településre dezési Bá sal ás-Weidingeritervéhez, . KÖH 668253 csatorna, halmok / / ; Bá sal áslelet e tése; Halo , Weidingeri-csatorna, halmok épvá dorlás kor, forrás: ua. lelet e tése TIM Rég.Ad. 2001.] Örökségvédel i hatásta ul á y, Te ető általá a , is eretle Bá sal ás településre dezési kor, forrás: Bá sal ástervéhez, . KÖH 668397 Weidinger-csatorna I. / / ; Bá sal áslelet e tése Weidinger- sator a I. lelet e tése TIM Rég.Ad. -2001.]

668350

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Bá sal ásWeidinger- sator a, Kígyóspart lelet e tés TIM Rég.Ad. -2001.]

673952

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Bá sal ásFelke stei föld lelet e tés TIM Rég.Ad. -2001]

22

Te plo , középkor, forrás: Bá sal ás-Weidingersator a, Kígyóspart lelet e tés; Te ető általá a , középkor, forrás: ua.; Telep yo felszí i , késő középkor, forrás: ua.

Tevéke ység

Ásatás, )alotay Ele ér,

Helyszí i sze le, )alotay Ele ér,


Te ető általá a , szar ata, forrás: Bá sal ás-Felkenstein Helyszí i sze le, föld lelet e tés; Telep yo )alotay Ele ér, felszí i , szar ata, forrás: ua.


Lelőhely év

27334

6

Prikidanovics Luká s földje

27335

7

Mosztonga I.

27336

8

Szőlők

HRSZ

EOV (X)

EOV (Y)

0291/4, 0286, 0291/1 88289 673388

0547

0463/9, 0467, 0468/5, 0466/2, 0466/12, 0464

82147

86199

674981

677220

23

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

Örökségvédel i hatásta ul á y, Te ető, középkor, forrás: Bá sal ás településre dezési Bá sal ás, Vár-teleki-rétek tervéhez, . KÖH lelet e tése; Te plo / / ; Bá sal ás, VárHelyszí i sze le, általá a , középkor, forrás: teleki-rétek lelet e tése TIM )alotay Ele ér, ; ua.; Település általá a , Rég.Ad. ; Bá sal ás, Helyszí i sze le, középkor, forrás: ua.; Épület Prikida ovi s Luká s földjeHarkai Istvá , általá a , török kor, forrás: lelet e tés TIM Rég.Ad. 15Bá sal ás, Prikida ovi s . ; Jele tés helyszí i sze léről Luká s földje-lelet e tés Bá sal ás-Gradi a KÖH 600/1325/2004] Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési Ére lelet, késő középkor, tervéhez, . KÖH Helyszí i sze le, forrás: Bá sal ás, Moszto ga / / ; Bá sal ás, )alotay Ele ér, lelet e tés Moszto ga lelet e tés TIM RégAd: -2001.] Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Jele tés a Bá sal ás-Szőlők e előkerült leletről TIM Rég.Ad. -2001]

Te ető általá a , avar kor, forrás: Jele tés a Bá sal ásSzőlők e előkerült leletről

Helyszí i sze le, Kőhegyi Mihály,


Lelőhely év

HRSZ

EOV (X)

27337

9

Mosztonga II.

0569, 0556

83635

27338

10

Óal ás I.

0151/34, 0151/33, 0151/32, 0151/31

85675

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Jele tés Te ető, késő középkor, terep ejárásról, helyszí i forrás: Jele tés sze léről- Bá sal ás, terep ejárásról, helyszí i LLTK/ / ; Ásatási sze léről- Bá sal ás, ; doku e tá ió a Bá sal ás, Te plo általá a , késő Mosztonga II. [2662-072-275/2000. középkor, forrás: ua.; KÖI ; Bá sal ási lelőhelyek Település általá a , késő jegyzéke a ajai úzeu 674749 középkor, forrás: ua.; adattárá a TJM Rég. Ad. . ; Te ető, Árpád-kor, forrás: Négy évtized régészeti kutatásai Jele tés Bá sal ás, Bá s-Kisku egyé e -1989) Moszto ga helyszí elésről; [CUMANIA 12/1990, 81-234.]; Te plo , Árpád-kor, forrás: Régészeti kutatások Bá s-Kiskun ua. egyé e -1971) [Cumania 1 (1972), 233; Jele tés Bá sal ás, Moszto ga helyszí elésről TIM Rég.Ad. 2001] Örökségvédel i hatásta ul á y, Te ető, török kor, forrás: Bá sal ás településre dezési Bá sal ás-Óal ás tervéhez, . KÖH 668899 lelt e tése; Te plo , török / / ; Bá sal áskor, forrás: ua. Óal ás lelt e tése TIM Rég.Ad. -2001]

24

Tevéke ység

Ásatás, V. Székely György, ; Helyszí i sze le, Kőhegyi Mihály, ; Helyszí i szemle, Sz. Wilhelm Gá or,



27340

12

Lelőhely év

Óal ás III.

HRSZ

0188/3, 0188/6, 0188/9

EOV (X)

85391

EOV (Y)

Szakanyag

Jele tés a Bá sal ás, Óal áso helyszí i sze léről -61-14/2000. KÖI Sze ; Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Ásatási doku e tá ió a Bá sal ás, Óal ás III., Homok á ya TIM Rég. Ad. 310. ; Bá sal ási lelőhelyek jegyzéke a ajai úzeu adattárá a TJM Rég. Ad. . ; Ásatási doku e tá ió a Bá sal ás, Óal ás NyTI/ ; Ásatási doku e tá ió a Bá sal ás, Óal ás ásatásról NyTI/ ; Négy évtized régészeti kutatásai Bá sKisku egyé e -1989) [CUMANIA 12/1990, 81-234.]; Jele tés Bá sal ás-Óal ás 669037 lelet e tésről KJM Rég.Ad. . ; Jele tés Bá sal ásÓal ás III. lelet e tésről KJM Rég.Ad. . . ; Bá sal ásÓal ás II. lelet e tés RégFüz Ser I. . ; Jele tés Bá sal ás-Óal ás III. helyszí i sze léről TIM Rég.Ad. -2001]; Régészeti kutatások Bá s-Kiskun egyé e -1971) [Cumania 1 (1972), 233; Feljegyzés helyszí i sze léről -61/ .KÖI Sze ; Jele tés helyszí i sze léről Bá sal ás, Óal ás III. 25 [4416-072- / . KÖI ; Ásatási doku e tá ió a Bá sal ás, Óal ás, Ho ok á ya ásatásról [NyTI-4365/2003]

Jele ség

Tevéke ység

Te plo , középkor, forrás: Jele tés Bá sal ás-Óal ás III. lelet e tésről; Te ető, Árpád-kor, forrás: ua.; Település, késő középkor, forrás: ua.; Te ető, késő középkor, forrás: ua.; Te ető, újkor, forrás: ua.; Település, szar ata, forrás: Feljegyzés helyszí i sze léről; Te ető, kora újkor, forrás: ua.; Település, kora újkor, forrás: ua.

Ásatás, Kőhegyi Mihály, ; Ásatás, Wicker Erika, 1993; Ásatás, Wi ker Erika, ; Ásatás, Wi ker Erika, ; Ásatás, Wicker Erika, 2003; Ásatás, Polgár )oltá , ; Ásatás, Polgár )oltá , ; Helyszí i sze le, Béres Mária - Wicker Erika, ; Helyszí i sze le, Béres Mária, 2000


27341

13

Lelőhely év

Toldy utca 13.

HRSZ

2638, 2565, 2637, 2625, 2624, 2635, 2636, 2463

EOV (X)

86044

38001

14

Doboka

0284/6, 0284/7, 0284/8

88056

43659

15

Petőfi Tsz

0313/18, 0313/4

89009

16

Mosztonga, Álla i Gazdaság I.

0568, 0531/1

83618

52131

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

671824

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Jele tés Bá sal ási lelt e tésről TIM Rég.Ad. ; Jele tés Bá sal ási lelet e tésrol TIM Rég.Ad. -2001]

Te ető, avar kor, forrás: Jele tés Bá sal ási lelt e tésről; Ke e e, Árpád-kor, forrás: ua.

Ásatás, )alotay Ele ér,

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési Sír, is eretle kor, forrás: tervéhez, . KÖH Helyszí i sze le, 673242 Jele tés a Bá sal ás, Do oka Ismeretlen, 2002 / / ; Jele tés a lelet ejele tésről Bá sal ás, Do oka lelet ejele tésről NyTI-2457/2003] Te ető, is eretle kor, Jele tés helyszí i sze léről Helyszí i sze le, forrás: Jele tés helyszí i Bá sal ás-Gradi a KÖH 674264 Harkai Istvá , sze léről Bá sal ás600/1325/2004] Gradina) Telep yo felszí i , Árpádkor, forrás: Előzetes régészeti Előzetes régészeti doku e tá ió, doku e tá ió, Bá sal ás Terep ejárás, Wi ker Bá sal ás - Országhatár közötti Országhatár közötti . Erika, 2005; . jelű összekötő út, jelű összekötő út, ; Terep ejárás, [LLTK/1868/2014]; Telep yo felszí i , 673929 Parditka György, Lelőhely ejele tő adatlapok szar ata, forrás: ; Adatgyűjtés, Sz. terep ejárásról Bá sal ás, Lelőhely ejele tő adatlapok Wilhel Gá or, Kunbaja, Danvecse, Apostag terep ejárásról Bá sal ás, lelőhelyke . KÖH / / . Kunbaja, Danvecse, Apostag lelőhelyke .

26


52132

54083

54294

17

18

20

Lelőhely év

Mosztonga, Álla i Gazdaság II.

Mosztonga, Kígyós-csatorna

Mosztongamajor

HRSZ

0556

0643/6, 0643/7, 0643/12

0585

EOV (X)

83039

84094

82856

EOV (Y)

Szakanyag

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Előzetes régészeti doku e tá ió, Bá sal ás Országhatár közötti . jelű 674100 összekötő út, [LLTK/1868/2014]; Lelőhely ejele tő adatlapok terep ejárásról Bá sal ás, Kunbaja, Danvecse, Apostag lelőhelyke . KÖH / / .

Jele ség

Tevéke ység

Telep yo felszí i , szarmata, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok terep ejárásról Bá sal ás, Kunbaja, Danvecse, Apostag lelőhelyke .; Telep yo felszí i , Árpád-kor, forrás: ua.; Telep yo felszí i , középkor, forrás: ua.

Terep ejárás, Wi ker Erika, 2005; Adatgyűjtés, Sz. Wilhel Gá or, 2014

Telep yo felszí i , szar ata, forrás: Bá sal ás és kör yéke . évi lelőhely ejele tések.

Adatgyűjtés, Sultis László, ; Helyszí i sze le, Sultis László,

671345

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Bá sal ás és kör yéke . évi lelőhely ejele tések. KÖH 600/1131/2006.]

673884

Telep yo felszí i , rézkor, Örökségvédel i hatásta ul á y, forrás: Előzetes régészeti Bá sal ás településre dezési doku e tá ió, Bá sal ás Terep ejárás, tervéhez, . KÖH Országhatár közötti . Parditka György, / / ; Előzetes régészeti jelű összekötő út, ; ; Adatgyűjtés, Sz. doku e tá ió, Bá sal ás Telep yo felszí i , Wilhel Gá or, ; Országhatár közötti . jelű ro zkor, forrás: ua.; Helyszí i sze le, összekötő út, Telep yo felszí i , ÁrpádSultis László, ; LLTK/ / ; Bá sal ás és kor, forrás: ua.; Telep yo Helyszí i sze le, kör yéke . évi lelőhely felszí i , középkor, forrás: Sultis László, 005 ejele tések. KÖH Bá sal ás és kör yéke . 600/1131/2006.] évi lelőhely ejele tések.

27


57535

66909

69575

21

22

23

Lelőhely év

HRSZ

Kunbajaicsatorna, K

0424/6

Madarasi útvasút között

0195/10, 0195/11, 0195/12, 0195/13, 0195/9, 0195/5, 0195/4, 0195/14

Kígyós-csatorna Ny 1.

085, 0169/9, 0169/10, 0168

EOV (X)

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

674482

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH 600/1808/2007]; Légifé yképezéses régészeti kutatások Magyarországo e . KÖH / / .

Te ető általá a , is eretle kor, forrás: Légifé yképezéses régészeti kutatások Magyarországo 2004-ben.

Légifé yképezés, Czajlik )oltá ,

85432

669485

Légifé yképezéses régészeti kutatások Magyarországo e . KÖH / / .

Fal általá a , is eretle kor, forrás: Légifé yképezéses régészeti kutatások Magyarországo -ben.

Légifé yképezés, Czajlik )oltá ,

89429

Telep yo felszí i , ró ai kor, forrás: Lelőhely ejele tő Lelőhely ejele tő adatlapok, adatlapok, Mátételki-Kígyós- Helyszí i sze le, V. 667844 Mátételki-Kígyós- sator a e té , sator a e té , .; Székely György, . KÖH / / Telep yo felszí i , avar kor, forrás: ua.

87461

28


69577

24

Lelőhely év

HRSZ


0169/19, 0169/21, 0169/20, 0169/11, 0169/13, 0169/14, 0169/15, 0169/16, 0169/17, 0169/12, 0169/33, 0169/32, 0169/29, 0169/30, 0169/24, 0169/23, 0169/27, 0169/25, 0169/26, 0169/28, 0169/22, 0169/18, 0169/31, 0172

EOV (X)

88911

EOV (Y)

Szakanyag

Lelőhely ejele tő adatlapok, 667845 Mátételki-Kígyós- sator a e té , . KÖH / /

29

Jele ség

Tevéke ység

Telep yo felszí i , szar ata, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-Kígyós-csatorna e té , .

Helyszí i szemle, V. Székely György,


69579

69581

25

26

Lelőhely év

HRSZ


0169/58, 0169/57, 0169/59, 0169/52, 0169/51, 0169/50, 0169/53, 0169/56, 0169/55, 0169/54, 0169/61, 0169/62, 0169/60, 0169/63, 0169/64, 0169/65, 0169/66, 0169/6, 0169/80, 0169/75, 0169/76, 0169/77, 0169/79, 0169/78, 0169/49, 0169/45, 0169/46, 0169/47, 0169/48, 0169/43, 0169/44, 0169/42


0150/7, 0158/3, 0155/2, 0158/2, 0158/1, 0169/75, 0169/74, 0169/76, 0150/16, 0169/77, 0169/79, 0169/78, 0161, 0146/1

EOV (X)

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

88022

Telep yo felszí i , Árpádkor, forrás: Lelőhely ejele tő Lelőhely ejele tő adatlapok, adatlapok, Mátételki-Kígyós- Helyszí i sze le, V. 667965 Mátételki-Kígyós- sator a e té , Székely György, sator a e té , .; . KÖH / / Telep yo felszí i), szar ata, forrás: ua.

87214

Telep yo felszí i , ró ai Lelőhely ejele tő adatlapok, kor, forrás: Lelőhely ejele tő Helyszí i sze le, V. 668018 Mátételki-Kígyós- sator a e té , adatlapok, Mátételki-Kígyós- Székely György, . KÖH / / sator a e té , .

30


69583

69585

69587

69589

27

28

29

30

Lelőhely év



HRSZ

0155/2, 0155/3

0151/18


0151/9, 0151/10, 0151/8, 0151/17, 0151/6, 0151/7


0153, 0151/9, 0151/10, 0151/8, 0151/6, 0151/7, 0151/1

EOV (X)

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

Telep yo felszí i , őskor, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-Kígyóssator a e té , .; Telep yo felszí i , szar ata, forrás: ua.; Telep yo felszí i , Árpádkor, forrás: ua.

Helyszí i sze le, V. Székely György,

86560


85831

Telep yo felszí i , Árpádkor, forrás: Lelőhely ejele tő Lelőhely ejele tő adatlapok, adatlapok, Mátételki-Kígyós- Helyszí i sze le, V. 668885 Mátételki-Kígyós- sator a e té , Székely György, sator a e té , .; . KÖH / / Telep yo felszí i , őskor, forrás: ua.

86024


Telep yo felszí i , szar ata, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-Kígyós-csatorna e té , .; Telepnyom felszí i , Árpád-kor, forrás: ua.

86107

Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-Kígyós- sator a e té , . KÖH / / ; 668435 Jele tés egelőző feltárásról Bá sal ás, Kígyós- sator a KÖH 600/1233/2012]

Telep általá a , szar ata, forrás: Jele tés egelőző feltárásról - Bá sal ás, Kígyós- sator a; Település általá a , Árpád-kor, forrás: ua.

31


Ásatás, So ogyvári Ág es, ; Helyszí i sze le, V. Székely György,


69591

69593

69595

31

32

33

Lelőhely év

HRSZ

Kígyós-csatorna K 9.

0202, 0201, 0229/7, 0229/6, 0199/1


0199/66, 0199/67, 0199/68, 0199/69, 0199/70, 0199/71, 0199/72, 0199/73, 0199/74, 0199/75


0199/50, 0199/91, 0199/89, 0199/87, 0199/85, 0199/83, 0199/81, 0199/79, 0199/77

EOV (X)

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

Örökségvédel i hatásta ul á y, Telep yo felszí i , ÁrpádBá sal ás településre dezési kor, forrás: Lelőhely ejele tő tervéhez, . KÖH adatlapok, Mátételki-Kígyós/ / ; Lelőhely ejele tő sator a e té , .; adatlapok, Mátételki-KígyósTe ető, Árpád-kor, forrás: Ásatás, Kőhegyi sator a e té , . KÖH Jele tés Bá sal ás-Óal ás II. Mihály, ; Ásatás, / / ; Jele tés lelet e téséről; Te plo So ogyvári Ág es, Bá sal ás-Óal ás II. általá a , Árpád-kor, forrás: ; Helyszí i lelet e téséről TIM Rég.Ad. ua.; Telep általá a , sze le, V. Székely ; Bá sal ás-Óal ás II. szar ata, forrás: Jele tés György, lelet e tés RégFüz Ser I. egelőző feltárásról . ; Jele tés egelőző Bá sal ás, Kígyós-csatorna; feltárásról - Bá sal ás, KígyósTelepülés általá a , Árpádsator a KÖH / / kor, forrás: ua.

87285

668321

86195

Telep yo felszí i , Árpádkor, forrás: Lelőhely ejele tő Lelőhely ejele tő adatlapok, adatlapok, Mátételki-Kígyós- Helyszí i sze le, V. 668906 Mátételki-Kígyós- sator a e té , Székely György, sator a e té , .; . KÖH / / Telep yo felszí i , késő középkor, forrás: ua.

86401


32

Telep yo felszí i , őskor, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-Kígyóssator a e té , .; Telep yo felszí i , szar ata, forrás: ua.; Telep yo felszí i , Árpádkor, forrás: ua.



Lelőhely év

HRSZ

Jele ség

Tevéke ység

0199/46, 0199/51

85803



0199/46, 0207/21, 0207/22, 0207/23, 0207/20, 0207/19

85796

Lelőhely ejele 669180 Mátételki-Kígyós. KÖH


0209/24, 0209/25, 0209/2, 0209/4, 0209/26, 0209/3

85929

Lelőhely ejele 669583 Mátételki-Kígyós. KÖH

69599

35


69601

36

69603

37

38

Szakanyag

86719

34

69605

EOV (Y)

Telep általá a , őskor, forrás: Jele tés egelőző feltárásról Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-Kígyós- sator a e té , - Bá sal ás, Kígyós-csatorna; Ásatás, So ogyvári Telep általá a , szar ata, Ág es, ; . KÖH / / ; 668425 forrás: ua.; Település Helyszí i sze le, V. Jele tés egelőző feltárásról általá a , Árpád-kor, forrás: Székely György, Bá sal ás, Kígyós-csatorna [KÖH ua.; Település általá a , kora 600/1233/2012] újkor, forrás: ua.

0199/97, 0199/99, 0199/101, 0199/103, Kígyós-csatorna 0199/105, 0199/107, K 12. 0199/109, 0199/111, 0199/113, 0199/119

69597

EOV (X)


0229/7, 0229/5

87895

Telep yo felszí i , őskor, Ásatás, Sz. Wilhel forrás: Lelőhely ejele tő Gá or, ; adatlapok, Mátételki-Kígyós- Helyszí i sze le, V. sator a e té , . Székely György, Telep yo felszí i , Árpádtő adatlapok, kor, forrás: Lelőhely ejele tő Helyszí i sze le, V. sator a e té , adatlapok, Mátételki-Kígyós- Székely György, / / sator a e té , . Telep yo felszí i , Árpádtő adatlapok, kor, forrás: Lelőhely ejele tő Helyszí i sze le, V. sator a e té , adatlapok, Mátételki-Kígyós- Székely György, / / sator a e té , 2009.


33

Telep yo felszí i , szar ata, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-Kígyós-csatorna e té , .; Telep yo felszí i , késő középkor, forrás: ua.



69609

69611

69613

69615

71783

39

40

Lelőhely év



41


42


44

Gradina

HRSZ

0229/7, 0229/5

0229/7, 0229/5, 0229/8, 0229/9, 0229/4

0229/1, 0229/3

0231/2, 0231/1

0291/5, 0300, 0299, 0296/1, 0296/2

EOV (X)

88097

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

Telep yo felszí i , avar kor, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-KígyósLelőhely ejele tő adatlapok, sator a e té , .; Helyszí i sze le, V. 668297 Mátételki-Kígyós- sator a e té , Telep yo felszí i , Árpád- Székely György, . KÖH / / kor, forrás: ua.; Telep yo felszí i , késő középkor, forrás: ua.

88549


Telep yo felszí i , késő középkor, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-Kígyós-csatorna e té , .; Telepnyom felszí i , Árpád-kor, forrás: ua.

89173


Telep yo felszí i , szar ata, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-Kígyós-csatorna e té , .


89532


Telep yo felszí i , őskor, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok, Mátételki-Kígyóssator a e té , .

Helyszí i szemle, V. Székely György,

89116

673330

34

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH 600/1808/2007]

Te plo általá a , középkor, forrás: Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, .; Te plo általá a ,



Lelőhely év

HRSZ

EOV (X)

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

újkor, forrás: ua.

71785

71787

71789

45

46

47

Rákó zi u.

Vártelek Harton tanya

Dögte ető

969, 982, 983, 991, 990, 1042, 984/2, 1041, 987, 1388, 1389, 1390, 1386, 985, 980, 981, 986, 988, 958, 957, 1352, 1353, 955/2, 954, 955/1, 1368, 956/2, 956/1, 984/1, 1354, 1387

0318/1

02/6, 02/9, 02/8, 02/7

87033

89408

85923

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Előzetes régészeti 671429 doku e tá ió, Felső-Bá skai Ivóvíz i őségjavító progra , [600/758/2014]

Te ető, újkor, forrás: Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, .; Te plo általá a , újkor, forrás: ua.

673715


Te ető általá a , is eretle kor, forrás: Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, 2007.

670849


Te plo általá a , is eretle kor, forrás: Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, 2007.

35

Adatgyűjtés, Sz. Wilhel Gá or,


71791

71811

48

49

Lelőhely év

Madarasi út

Törökdo

HRSZ

0190, 017/2, 017/3, 08, 016

0214/28

EOV (X)

85162

87198

Szakanyag

Jele ség

669190


Telep yo felszí i , is eretle kor, forrás: Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, .; Telep yo felszí i , kora újkor, forrás: ua.

670340


Szórvá ylelet, török kor, forrás: Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, 2007.

EOV (Y)

36

Tevéke ység


71813

50

Lelőhely év

HRSZ

Iskolakert

2923, 2922, 2716, 2717, 2718, 2715, 2567/2, 2600, 2599, 2593, 2920/1, 2917, 2712, 2795/4, 2920/2, 2921, 2567/1, 2911, 2919/5, 2713, 2714, 2915, 2916, 2914, 2913, 2910/2, 2912, 2796, 2910/1, 2339, 2340, 2344, 2345, 2346, 2335, 2336, 2337, 2338, 2925/4, 2333, 2334, 2348/3, 2343, 2348/4, 2372, 2342, 2341, 2571, 2573, 2577, 2578, 2588, 2587, 2566, 2568, 2570, 2586, 2584, 2585, 2348/2, 2569, 2590/1, 2589, 2591, 2590/2, 2597, 2592, 2595, 2594, 2369, 2393, 2347, 2350, 2349

EOV (X)

85952

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Sír általá a , vaskor, forrás: Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás Örökségvédel i hatásta ul á y, településre dezési tervéhez, Bá sal ás településre dezési .; Telep yo felszí i , tervéhez, . KÖH ro zkor, forrás: / / ; Terep ejárási Terep ejárási doku e tá ió, doku e tá ió, Bá sal ás, 672158 Bá sal ás, sze yvíz sator ázás, . KÖH .; 600/1091/2010]; Jele tés régészeti sze yvíz sator ázás, Telep yo felszí i , vaskor, egfigyelésről, Bá sal ás, forrás: ua.; Telep yo Nara sik u., Dózsa Gy. u. ., felszí i , szar ata, forrás: [600/323/2014] ua.; Telep yo felszí i , Árpád-kor, forrás: ua.

37

Tevéke ység

Terep ejárás, Parditka Györgyi, ; Régészeti felügyelet, Sz. Wilhel Gá or,


71815

71817

71819

51

52

53

Lelőhely év

HRSZ

Ady Endre utca

2185, 2187, 2188, 2191/1, 2189, 2191/2, 2190, 2193, 2192, 2264, 2261, 2262, 2230, 2198/3, 2198/1, 2198/2, 2254, 2256, 2259, 2255, 2260, 2263, 2258, 2257, 2253, 2252, 2251, 2181, 2184, 2180, 2248, 2183, 2182, 2186

Vörös arty sor

13, 230, 234/2, 5/1, 231, 229, 233, 5/2, 8/3, 9, 12, 173

Mosztonga III.

0587

EOV (X)

86334

88192

82218

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

672614


Sír általá a , vaskor, forrás: Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, 2007.

672255


Te plo általá a , avar, forrás: Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, 2007.

673870

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Előzetes régészeti doku e tá ió, Bá sal ás Országhatár közötti . jelű összekötő út, [LLTK/1868/2014]

Sír általá a , épvá dorlás kor, forrás: Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, 2007.

38

Tevéke ység

Adatgyűjtés, Sz. Wilhel Gá or,


73123

73125

73127

54

55

56

Lelőhely év

Nyugati városszél

HRSZ

EOV (X)

EOV (Y)

1464, 1465, 1466, 1468, 1467, 1475, 1473, 1471, 1472, 87559 670850 1470, 1469, 0214/16, 0214/15, 0214/14, 0214/13, 1474

Do okai út

1052/2, 256, 260, 255/2, 257/1, 257/2

87499

Dózsa György út

2162, 2389, 2390, 2371/1, 2371/2, 2393, 2391, 2385, 2384, 2392

86393

672681

672139

39

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

Terep ejárási doku e tá ió, Bá sal ás, sze yvíz sator ázás, . KÖH / /

Telep yo felszí i , szar ata, forrás: Terep ejárási doku e tá ió, Bá sal ás, sze yvíz sator ázás, 2009.

Terep ejárás, Parditka Györgyi, 2010



Telep yo felszí i , szar ata, forrás: Terep ejárási doku e tá Bá sal ás, sze yvíz sator ázás, Telep yo felszí i , középkor, forrás: ua. Telep yo felszí i , középkor, forrás: Terep ejárási doku e tá Bá sal ás, sze yvíz sator ázás,

ió, .;

ió, .




73129

57

Lelőhely év

Sze

yvíztelep

HRSZ

0616/4, 0572/6, 0615, 0572/7, 0572/8, 0572/9, 0572/10, 0572/11, 0572/12, 0572/5, 0572/17, 0572/16, 0572/15, 0572/14, 0572/13, 0572/18, 0572/19, 0572/20, 0572/21, 0572/22, 0581, 0580/2, 0582, 0579, 0580/1, 0617/4, 0578/1, 2860, 2920/1, 2919/2, 2917, 2918, 2858/2, 2894/1, 2856, 2857, 2858/1, 2892/3, 2892/2, 2893/2, 2858/3, 2859, 2907, 2908, 2904, 2905, 2855, 2896, 2894/2, 2897, 2892/1, 2873/3, 2893/1, 2866, 2836, 2835, 2802, 2795/2, 2729, 2728, 2803, 2801, 2799, 2800, 2798, 2731, 2730, 2734, 2733, 2732, 2797, 2849/1, 2837, 2876, 2875, 2871, 2870, 2862/1, 2862/2, 2872, 2874, 2843, 2844, 2841,

EOV (X)

85451

EOV (Y)

Szakanyag

Terep ejárási doku e tá ió, Bá sal ás, sze yvíz sator ázás, 671986 . KÖH / / ; Jele tés terep ejárásról, . LLTK/ / 40 Bá sal ás,

Jele ség

Tevéke ység

Telep yo felszí i , középkor, forrás: Terep ejárási doku e tá ió, Bá sal ás, Terep ejárás, Sz. sze yvíz sator ázás, .; Wilhel Gá or, ; Telep yo felszí i , őskor, Terep ejárás, forrás: ua.; Telep yo Parditka Györgyi, felszí i , szar ata, forrás: , Ásatás, 2014, ua.; Telep yo felszí i , Wilhel Gá or avar, forrás: ua.; Telep yo felszí i , Árpád-kor, forrás: ua.


Lelőhely év

HRSZ

EOV (X)

73131

58

Híd-tótól Ny-ra, Kígyósfő sator a D-i partja

82403

59

Sze éttelep Ny

0520/13, 0520/12, 0520/11, 0520/10

86522

85077

60

Álla i gazdaság Nyugat

0572/91, 0572/3

85683

Madarasi út Észak

0209/31, 0209/29, 0209/30, 0209/6, 0209/8, 0209/7, 0209/28, 0209/27

85079

85081

61

62

Mélykúti ut a Kelet

1053, 1131/17, 1131/12, 1131/13

87359

251

85791

88174

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Telep yo felszí i , középkor, forrás: 672704 Terep ejárási doku e tá ió, Bá sal ás, sze yvíz sator ázás, . Te ető, is eretle kor, Jele tés helyszí i sze léről, forrás: Jele tés helyszí i 673918 Bá sal ás, Sze éttelep Ny, sze léről, Bá sal ás, [BPD/100/00258/2013] Sze éttelep Ny, Telep yo felszí i , Jele tés terep ejárásról, szar ata, forrás: Jele tés 672773 Bá sal ás, 2013. [LLTK/1822/2013] terep ejárásról, Bá sal ás, 2013. Terep ejárási doku e tá ió, Bá sal ás, sze yvíz sator ázás, . KÖH / /

669911

672597

41

Tevéke ység Terep ejárás, Parditka Györgyi, 2010

Helyszí i sze le, Sultis László,

Terep ejárás, Sz. Wilhel Gá or,

Jele tés terep ejárásról, Bá sal ás, . LLTK/ /

Te ető általá a , is eretle kor, forrás: Jele tés terep ejárásról, Bá sal ás, .; Szórvá ylelet, szar ata, forrás: ua.


Jele tés terep ejárásról, Bá sal ás, . LLTK/ /

Telep yo felszí i , szar ata, forrás: Jele tés terep ejárásról, Bá sal ás, .; Telep yo felszí i , Árpád-kor, forrás: ua.; Te plo általá a , is eretle kor, forrás: ua.

Terepbejárás, Sz. Wilhel Gá or,


86557

86559

86561

87237

88281

63

64

65

66

Lelőhely év

HRSZ

Mosztonga, Juliska major DK

Családos I.

08

Családos II.

Dózsa Gy. u

Bá sal ás Kígyós tó

0556, 0568, 0584/8, 0585

08

.

2028, 2162, 2440, 2426

EOV (X)

83261

85165

84762

86416

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

673995

Előzetes régészeti doku e tá ió, Bá sal ás - Országhatár közötti . jelű összekötő út, LLTK/ / ; Jele tés terep ejárásról, helyszí i sze léről- Bá sal ás, [LLTK/1849/2014]

Te ető általá a , is eretle kor, forrás: Jele tés terep ejárásról, helyszí i sze léről- Bá sal ás, ; Te ető, kora Árpád-kor, forrás: ua.

Terep ejárás, Parditka György, ; Ásatás, Wi ker Erika, 1978; Adatgyűjtés, Sz. Wilhel Gá or,

Jele tés terep ejárásról, helyszí i sze léről- Bá sal ás, [LLTK/1849/2014]

Telep yo felszí i , őskor, forrás: Jele tés terep ejárásról, helyszí i sze léről- Bá sal ás, ; Telep yo felszí i , szar ata, forrás: ua.


Jele tés terep ejárásról, helyszí i sze léről- Bá sal ás, [LLTK/1849/2014]

Telep yo felszí i , őskor, forrás: Jele tés terep ejárásról, helyszí i sze léről- Bá sal ás, ; Telep yo felszí i , szar ata, forrás: ua.


Jele tés régészeti egfigyelésről, Bá sal ás, Nara sik u., Dózsa Gy. u. 29., 2014 [600/323/2014]

Telep yo felszí i , avar, forrás: Jele tés régészeti egfigyelésről, Bá sal ás, Nara sik u., Dózsa Gy. u. 29., 2014; Telepnyom felszí i , őskor, forrás: ua.; Telep yo felszí i , kora újkor, forrás: ua.

-

Telepnyom, bronzkor, szarmata

669523

669789

671925

0645, 0646, 2, 4, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 0643/11, 83 018 670 439 0643/14-16, 0640/8-15,

42

Régészeti felügyelet, Sz. Wilhel Gá or, 2014

Terep ejárás. Wilhel Gá or,

.


88283

Lelőhely év

HRSZ

Csikériai út Észak

0430/2, 0430/1

Bartók Béla ut a

1158, 1124

EOV (X)

Szakanyag

Jele ség

86 846 674 483

-

Te ető, is eretle kor

87 121 672 579

-

Telep yo , őskor

EOV (Y)

88279

43

Tevéke ység Adatgyűjtés, Wilhel Gá or, . Régészeti egfigyelés, Wilhel Gá or, .

Azonosítatlan régészeti lelőhelyek Azo osítatla régészeti lelőhelyek Azo osító Sorszá

27342

36122

0

43

Lelőhely év

évtele ül szerepel a yilvá tartás a

Halastó

HRSZ

-

-

EOV (X)

-

-

EOV (Y)

Szakanyag

Jele ség

Tevéke ység

-

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Régészeti leltárkö yv I. RRM Rég. Ad. leltárkö yv, oskor . . .-86.61.2.]

Szórvá ylelet, újkor, forrás: Régészeti leltárkö yv I.

-

-

Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez, . KÖH / / ; Thor a Já os Múzeu Régészeti Leltárkö yve II. TJM Rég. leltárkö yv II.

Szórvá ylelet, ismeretlen kor, forrás: Thor a Já os Múzeu Régészeti Leltárkö yve II.

-

44

Régészeti érdek területek A Kígyós-vízrendszerének környékén végzett terepbejárások és térinformatikai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az

skortól az Árpád-korig a vízfolyás két oldalról kísér

magaslatok jelent s része régészetileg fedett. A Bokodi-Kígyós-ág bejárását K hegyi Mihály végezte el Csávoly teljes területén, valamint Fels szentiván és Bokod Csávollyal határos részén. A megfigyelései alapján a lel helyek kisebb-nagyobb kihagyásokkal, átfedésekkel követik egymást. Hasonló eredményre jutott Kustár Rozália, aki ugyanezen ág Bácsborsódtól délre fekv partvonalát vizsgálta. Itt egyetlen négyzetkilométeren 1Ő lel hely került el . Kissé délebbre, az egyesül Kígyós-patak Bácsszentgyörgyi szakaszán 7 nagyobb kiterjedésű lel helyet sikerült feltérképezni a vízfolyás 1.2 négyzetkilométeres körzetében. Bácsalmás területén, a Mátételki-Kígyós-ágon 3.3 négyzetkilométeres területen ő6 db lel helyet ismerünk a víztározóhoz kapcsolódó bejárás miatt. Ugyanezen ág délebbi szakaszán, a vízfolyás keleti oldalán elterül magaslaton, polgári bejelentés alapján sikerült feltérképezni egy ÉD-i irányban 1 km hosszan elnyúló skori/szarmata lel helyet. Bácsalmás belterületén, a Kígyós-ér déli oldalán, a Bartók Béla úton szakfelügyelet során sikerült megfigyelni skori településnyomokat. A Kígyós-ér folyásiránya mentén délnyugatra haladva, az iskolakertben és a szennyvíztelep környékén találtunk újabb, több korszakos lel helyeket. Összegezve a fentieket, látható, hogy a jelenkorban Kígyósként ismert, több ágból álló vízfolyás környezete az elmúlt 4-ő ezer évben sűrűn lakott volt. Örökségvédelmi szempontból a vízrendszer minden szakasza régészeti érdekű terület, amit a fentebb felsorolt vizsgálatok egyértelműen bizonyítanak. A vízfolyás közvetlen, néhány száz méteres környezetében nagy valószínűséggel lehet számítani régészeti jelenség el kerülésére. Bácsalmás belterületét l délre, a Mosztongai-tavak környéke is hasonló élettér lehetett a történelem során. Az itt fekv

szikes tavak körzetében 6 db nagyobb, több korszakos

lel helyet ismerünk, melyek között több, nagyobb temet

is volt. Horváth Zoltán

nyugalmazott bácsalmási agronómus kutatásaiból tudjuk, hogy az elmúlt Ő0 évben a talajrendezésekkel és az anyagbányászattal hatalmas mértékű lel helyrongálást végeztek. Kapcsolódva a fentebbi, Kígyós-vízrendszerhez elmondottakhoz, a Mosztongai-tavak környezete is régészeti érdekű terület.

45

Ábrák

46

Hatáselemzés 5312. számú Űácsalmás - Déli elkerülő út A tervezett elkerül

út Bácsalmás belterületének keleti és délkeleti szomszédságában

épülne meg. Az 5312. sz. út jelenleg a település ÉK-i szögletében lép be a belterületre (Mélykúti út), a vasútállomás mellett hagyja azt el (Mártírok útja). Az elkerül megépítésének célja az ő312. (Kalocsa-Bácsalmás összeköt út) forgalmának, lakott területen kívüli elvezetése. Megépítése a hatástanulmány készítésének id pontjában nagyberuházásnak számít, ezért ehhez El zetes régészeti dokumentációra és a kapcsolódó vizsgálatokra lesz majd szükség. Jelenleg három lel hely található a lel hely 1ő0 méteres környezetében: az 8ő081. (szarmata és Árpád-kori telepnyom, valamint ismeretlen korú temető), 7312ő. számú (szarmata és középkori telepnyom) és a 82Ő03. (ismeretlen korú temető és népvándorláskori telepnyom) lel helyek. A tervezett út a Kígyós-eret is keresztezi, ezért a fentebb leírtak szerint itt eddig nem ismert, több korszakos lel helyekre is lehet számítani az ér két oldalán futó magaslatok környékén. Ez a Dobokai út és a t le délre es Szent István út közti területre fokozottan érvényes. Tartalék lakóterület Szabadság utca térségében A belterület délkeleti részén tartalék lakóterület került kijelölésre. A helyszínen nyilvántartott régészeti lel helyet nem ismerünk. Gazdasági terület Kähny Gépgyártó Kft. mellett A Kähny Gépgyártó Kft. környezetében elterül magaslaton, valamint t le délre, ahol gazdasági terület szerepel a rendezési tervezetben, nyilvántartott lel helyet nem ismerünk. T le keletre, a vasút keleti oldalán ismeretlen korú temet nyomai kerültek el terepbejárás során. Adattári gyűjtésb l tudjuk, hogy egy 1762. évi térkép itt temet t és egy templomromot jelez. A lel hely a gazdasági területt l csupán 100 méterre található, kiterjedése nem ismert pontosan, ezért itt is lehet számítani régészeti jelenséges esetleges el kerülésére.

47

5312. út korrekciója a Damjanich utcában a Vörösmarty soron át A Vörösmarty soron található a nyilvántartott 71817. sz. avar temet , melynek kiterjedése a kapcsolódó szakanyagok alapján jelenleg pontosabban nem ismert. Ezért az itt zajló munkák nagy valószínűséggel érintik majd a temet sírjait. Kereskedelmi szolgáltató terület az 5501. út déli oldalán A beépítésre részt terület 100 méteres körzetében található a 71789. számú lel hely (ismeretlen korú temet ). Beruházás esetén számítani lehet a temet szélén elhelyezked sírok el kerülésére, illetve a temet höz kapcsolódó, eddig ismeretlen korú és kiterjedésű település nyomainak felbukkanására. Szeged- Szabadka-Űácsalmás-Űaja vasútvonal Az egykori, 1885-ben megnyitott 166. számú Baja – Szabadka vonal magyarországi szakasza 1960 óta nincs használatban. Felújítása a hatástanulmány készítésekor érvényes jogszabályok

szerint

nagyberuházásnak

min sül,

ezért

ehhez

El zetes

régészeti

dokumentációra és a kapcsolódó vizsgálatokra lesz majd szükség. A jelenlegi vasút nyomvonalának 1ő0 méteres található a 27336. sz. (avar temet ) lel hely. További lel helyekr l, vizsgálat hiányában, nincs adatunk. Napelempark A tervezett napelempark a belterület keleti szélén, az egykori szeméttelep környezetében épülne fel. A helyszín természetközeli területet érint. Nyilvántartott régészeti lel hely a tervezett park 1ő0 méteres körzetében nem ismert.

48

Jogszabályi környezet 1.1.

Örökségvédelemmel,

régészeti

lelőhelyek

védelmével

kapcsolatos

alapvető jogszabályok jegyzéke a) 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmér l b) 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelmér l és a muzeális intézményekr l, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművel désr l; c) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; d) 1996. évi LIII. törvény a természet védelmér l, különösen a kunhalmok és földvárak törvényi védelmér l (23. § 2-3 bek. f, g.) e) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmér l. f) f.) 310/ 2012 (XI.6.) Korm. rendelet a Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról g.) 312/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellen rzésekr l, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról h.) 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról i.) 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról j.) 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökr l, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekr l k.) 19/2010 (IV.3.) OKM rendelet a kulturális szakért i tevékenység folytatásának feltételeir l és a kulturális szakért i nyilvántartás vezetésér l. l.) 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet a régészeti lel hely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól m.) 2012. évi II. törvény a szabálysértésekr l, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerr l,. 177. § (3.) szerint n.) 2012. évi C. törvény a Büntet Törvénykönyvr l; különös tekintettel a 357 és 358. §-ra o.) 191/2001. (X.18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról 1.2. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos további jogszabályok jegyzéke a)

,,1954. évi Hágai Egyezmény'' [1957. évi 14. törvényerej rendelet a kulturális javak

fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyz könyv (a kulturális 49

javak

háború

idején

megszállott

területr l

való

kivitelének

tárgyában)

tilalma

kihirdetésér l]; c)

2001. évi LXXX. törvény a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról;

d)

191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról;

e)

47/2001 (

f)

149/2001 (V

. 27) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról; . 31) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az

Európa Tanács tagállamai között 1992. január 16-án kelt, Valettában aláírt, a régészeti örökség védelmér l szóló Európai Egyezmény kihirdetésér l; i) 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról; 1.3.

A régészeti lelőhellyel érintett területek típusai, ezen területeken követend

eljárások 2.3.1. Régészeti lelőhely A 2001. évi LXIV., a kulturális örökség védelmér l szóló törvény meghatározza a régészeti lel hely fogalmát: Régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, e törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók. (7§ 20) A régészeti lel helyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak (11§) A földmunkával járó fejlesztéseknél ugyancsak meghatározza a törvény a követend magatartást: 19. § (1)A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti

lel helyeket

kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükb l csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson el kerül

régészeti leletek a helyszínen nem

rizhet k meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni. A hivatkozott szabályozást a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. 2.3.2. Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely Az örökségvédelmi törvény a nyilvántartott régészeti lel helyeknél figyelembe vesz védett régészeti lel helyeket. Ezen belül két kategóriát különböztet meg: a fokozottan védett, vagy kiemelten védett régészeti lel helyet (13. § a.). Kiemelten védettnek tekinti azt a lel helyet, amely kivételes tudományos jelent séggel bír és nemzetközi vagy országos szempontból 50

kiemelked

fontosságú. Fokozottan védett az a régészeti lel hely, melynek tudományos

jelent sége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelked fontossággal bír. (13. § 4.) 2.3.3.

Régészeti

érdek

terület,

továbbá

valamely

tevékenység

során

bárhol

újonnan észlelt régészeti lelőhely Az örökségvédelmi törvény meghatározza a régészeti érdekű terület fogalmát is: Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lel hely el kerülése várható vagy feltételezhet . (7. § 17. pont) A törvény 19. § (2) szerint: A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükb l csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson el kerül helyszínen nem

régészeti leletek a

rizhet k meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell

elhelyezni. Az ilyen területeken el kerül követend

régészeti leletek esetében a leletek el kerülése után

magatartást ugyancsak szabályozza az örökségvédelmi törvény (24-26. §). Az

addig folytatott tevékenységet azonnal abba kell hagyni, és a feltárásra jogosult szervnek - a területileg illetékes múzeumnak - haladéktalanul be kell jelenteni. A helyszín és a lelet rzésér l - a felel s rzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni kell. 2.4. A régészeti feltárások egyes formáira vonatkozó különleges előírások Az örökségvédelmi törvény el írja, hogy meghatározott körülmények között milyen típusú feltárásra van lehet ség. A feltárás típusai a következ k: ment feltárás a váratlanul, régészeti feltárás nélkül e kerül

lelete esetére; a próbafeltárás a régészeti lel helyek jellegének,

kiterjedésének tisztázására; beruházásokhoz kapcsolódó megel z feltárás; a törvény külön szabályozza a nagyberuházáshoz kapcsolódó megel z

és próbafeltárást, valamint a

nagyberuházáshoz kapcsolódó el zetes régészeti dokumentációt. 2.4.1. Mentő feltárás 24. § (1) A régészeti emlékek és leletek el kerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni meg rzésére. (2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék vagy lelet kerül el , a felfedez (a munka felel s vezet je), az ingatlan tulajdonosa, az építtet vagy a kivitelez köteles a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, 51

b) a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni, c) a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, d) a helyszín és a lelet rzésér l - a felel s rzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni. (3) Ha hatósági intézkedésre van szükség, a feltárásra jogosult szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést követ en haladéktalanul értesíti a hatóságot. (8) A feltárásra jogosult szerv köteles a ment

feltárást haladéktalanul megkezdeni, és

folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az el került régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A ment feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. (9) Ha a ment feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. 25 .§ A ment

feltárást végz

múzeum jogosult a leletmentésre fordított költségeinek

megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról. A költségek iránti igényt a hatósághoz kell benyújtani. 26 .§ A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szerepl

régészeti lel hely,

illetve lelet feltáráson kívüli felfedez je vagy bejelent je anyagi elismerésben részesíthet . 2.4.2. Próbafeltárás 21 .§ A próbafeltárás célja a régészeti lel helyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztet források és a megel z feltárás mértékének meghatározása, a lel helyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása. 2.4.3. Megelőző feltárás 22 .§ (1) A régészeti lel helynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által el írt módszerekkel megel z régészeti feltárást kell végezni. (2) A nyilvántartási adatok és - amennyiben rendelkezésre áll - az el zetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatásának egybevetése alapján készült javaslatai, továbbá a védettségi fokozat figyelembevételével kormányrendeletben meghatározottak szerint - a megel z feltárás keretében az alábbi és kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben a) régészeti megfigyelést kell el írni, ha a régészeti örökségi elemek el fordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lel hely korábbi bolygatása esetén; 52

b) próbafeltárást kell el írni, ha el zetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást; c) teljes felületű feltárást kell el írni, ha a beruházással érintett lel hely vagy lel helyrész hazánk múltjának nagyjelent ségű egyedi vagy pótolhatatlan forrása. (3) A hatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott régészeti feladatokat a lel hely különböz részei vonatkozásában eltér en is meghatározhatja. (4) A próbafeltárásra és a teljes felületű feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult szerv és a beruházó írásbeli szerz dést köt. A szerz dés tartalmazza a feltárás id tartamát, a feltárásra jogosult szerv által végzend régészeti szolgáltatás és a beruházó által végzend kapcsolódó régészeti földmunka költségét, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb szakmai feltételeket. (5)A (4) bekezdés szerinti szerz dést a feltárásra jogosult szerv ajánlattételéhez szükséges kormányrendeletben meghatározott - adattartalomnak a beruházó által történ rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni. Ha a szerz dés e határid n belül - a feltárásra jogosult szervnek felróható okból - nem jön létre, a hatóság határozatban jelöli ki a feltárást elvégz szervet. (6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti k jelöléssel egyidejűleg hivatalból lefolytatja a feltárás engedélyezési eljárását is. (7) Az (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza a)

a feltárási engedély jogszabályban meghatározott tartalmi elemeit,

b) a beruházó kötelezését a feltárás költségeinek viselésére. (8) A hatóság a (7) bekezdés b) pontjával kapcsolatos döntését a feltárás költségeire vonatkozóan jogszabályban meghatározott tartalmú költségbecslésre alapozza. 23.§ 23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lel helyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (4)-(5) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerz dés köthet . 2.4.4. Nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárás és megelőző feltárás 23/B.§ Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdek

cél

megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megel z feltárásra a próbafeltárásra és a megel z

feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/E. §-ban foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni. 23/C. § (1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdek cél 53

megvalósítása

esetén

az

el zetes

régészeti

dokumentációt

-

kormányrendeletben

meghatározott esetekben - próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végz szerv a beruházóval - az err l szóló, általuk kötött szerz dés megküldésével bejelenti a hatóságnak. A hatóság a szerz dés alapján végzett próbafeltárást a hatósági ellen rzésre irányadó szabályok szerint ellen rzi. A próbafeltárás id tartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzít

jegyz könyvvel történ

átvételét l számított legfeljebb 30 -

miniszteri rendeletben meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végz

szerv ennél hosszabb id tartamban állapodnak meg. A

próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka id tartama legfeljebb 10 nap, amely a próbafeltárás id tartamába nem számít bele. (2) Az el zetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerű megel z feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. A feltárást végz szerv és a beruházó az el zetes régészeti dokumentáció szakmai javaslata alapján, ha végeztek próbafeltárást, kérelmet nyújt be a hatósághoz, ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó régészeti földmunka költsége a) nem lépi túl a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, akkor a teljes felületű feltárás engedélyezése iránt, b) túllépi a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a további régészeti feladatellátásról - a 23/E. §ban foglalt költségkorlát figyelembevételével - a hatóság 15 napon belül dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. 23/D.§ (1) A hatóság döntése alapján megkezdett teljes felületű feltárás vagy elfedés id tartama a hatóság döntésének közlését l számított legfeljebb 30, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végz intézmény ennél hosszabb id tartamban állapodnak meg. A megel z feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka id tartama legfeljebb 10 nap, amely a teljes felületű feltárás id tartamába nem számít bele. (2) A régészeti lel hely elfedésére jogszabályban meghatározott és ez alapján a hatóság döntésében el írt módon kerülhet sor. A régészeti lel hely elfedése a lel hely fizikai állapotromlását nem eredményezheti. 54

23/E.§ (1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a teljes felületű feltárás és az elfedés, valamint az ezekhez kapcsolódó régészeti földmunka költségei - ide értve a hatóság által el írt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült teljes felületű feltárás költségét is - de legfeljebb a beruházás teljes bruttó bekerülési költsége 1 százalékának megfelel összeg viselésére köteles, amely összeg - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a bruttó 200 millió forintot. (3)

A feltárást végz intézmény kezdeményezése alapján az (1) bekezdésben meghatározott

összeg - a hatóság javaslatára, a miniszter el terjesztésére - a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az el zetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megel z feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lel hely hazánk múltjának kiemelked jelent ség , egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lel hely fizikai állapotromlását eredményezné. (4) A próbafeltárás költségei az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékát nem haladhatják meg. 2.4.5. Előzetes régészeti dokumentáció 20/A.§(1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén el zetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben el zetes régészeti dokumentáció készíthet

különösen a földterület-kiválasztás során, a

hatósági engedélyezési eljárásokat megel z en. Kormányrendelet el zetes régészeti dokumentáció készítését kötelez vé teheti. (2) Az el zetes régészeti dokumentáció - ha kormányrendelet eltér en nem rendelkezik - nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást. (3) Az el zetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben - a központi költségvetésb l fedezhet ek. 2.4.6. Az örökségvédelmi bírság Az örökségvédelmi törvény rendelkezik az örökségvédelmi bírságról is: 82. § (1) Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkez szervezetet, aki (amely) a) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltér módon végzi, 55

b) a 61/I. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet a kiemelt nemzeti emlékhely területén, vagy annak részét képez közterülettel határos ingatlanon a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság el zetes hozzájárulása nélkül vagy az el zetes hozzájárulásban meghatározottaktól eltér módon végzi, c) a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti vagy megrongálja, valamint d) a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti. (2) Bírsággal sújtható az, aki a jogszabály által el írt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. (3) A bírságot a hatóság szabja ki. (4) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell: a)

a kulturális örökség elemének történeti, eszmei jelent ségét és egyediségét,

b) az okozott kár nagyságát. 83.§A bírság kiszabásának nincs helye, a) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a hatóság tudomására jutásától számítva egy év, vagy b) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a befejezését l tíz év eltelt. 85. § A bírságolásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat és a bírság legmagasabb összegét a Kormány rendeletben határozza meg. A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet határozza meg a régészeti lel helyek kategóriákba sorolását és a kategóriánkénti büntetés összegét is: 2.§ (1) A kategóriába sorolást - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével - régészeti lel helyek és műemlékek esetén a védettségre vonatkozó miniszteri rendelet, kulturális javak esetén a védetté nyilvánítást kimondó határozat tartalmazza. (2)A bírság megállapítása szempontjából a Kövt. 46. §-ában meghatározott kulturális javak és a nem védett kulturális javak a IV., a nyilvántartott régészeti lel helyek és a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak. (3) Az 1998. január 1-je el tt műemlékké nyilvánított ingatlanok I. és II. kategóriába sorolását e rendelet melléklete tartalmazza, az e körbe tartozó, de a mellékletben nem szerepl műemlékek a III. kategóriába tartoznak. 56

(4)A kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése el tt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lel helyek és kulturális javak e rendelet alapján mindaddig az I. kategóriába tartoznak, amíg a védettségükre vonatkozó rendelet, illetve határozat másképp nem rendelkezik. Ő.§ A bírság összege a) az I. kategória esetén 10 ezert l 250 millió forintig, b) a II. kategória esetén 10 ezert l 125 millió forintig, c) a III. kategória esetén 10 ezert l 25 millió forintig, d) a IV. kategória esetén 10 ezert l 2ő0 millió forintig terjedhet. A kulturális javak védelme a tulajdonos rendelkezési jogát is korlátozza. A Btk-ban ezt az alábbi módon szabályozzák: Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása 357 .§ Aki a tulajdonában álló műemléket, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy a tulajdonában álló ingatlanon lév régészeti lel helyet megrongálja, bűntett miatt három évig terjed szabadságvesztéssel büntetend . (2) Aki a tulajdonában álló a) műemléket vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti, b) műemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi el , amelynek következtében az elveszti műemléki jellegét, vagy c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lel hely helyre hozhatatlan d) károsodását idézi el , egy évt l öt évig terjed szabadságvesztéssel büntetend . e) Védett kulturális javakkal visszaélés 358 .§ Aki a) a védett gyűjteményhez tartozó tárgyat vagy védett tárgy-együttes darabját jogszabályban el írt el zetes hozzájárulás nélkül elidegeníti, b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, gyűjtemény vagy tárgy együttes tulajdonjogában bekövetkezett változásra vonatkozó, jogszabályban el írt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, gyűjteményt vagy tárgy együttest engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi, bűntettet miatt három évig terjed szabadságvesztéssel büntetend . (2) Az (1) bekezdés szerint büntetend , aki a kulturális javak körébe tartozó és kiviteli 57

engedélyhez kötött tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi.

58

59

II.5. EGYÉB SZAKÁGI MUNKARÉSZ Örökségvédelmi hatástanulmány

Recommend Documents