6/ 2011. (II.28.) Penc Község Önkormányzati Rendelete A szociális igazgatás és ellátás helyi szabályairól Penc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló” 1993. évi III. törvény10§; 25.§(3)§ b); 26§; 32§ (3);132§ (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján ”a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. Törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya kiterjed Penc község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, és a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény („a továbbiakban: Sztv.”) (1) – (3) bekezdésében meghatározott személyekre.
2. § A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. Az ez irányú kérelmeket Penc Község Önkormányzatának Hivatalánál („a továbbiakban: Hivatal”) kell benyújtani. 3. § (1) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Köteles a Hivatal felhívására családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni, a költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani. (2) Amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő nagykorú személy nem rendelkezik jövedelemmel, - kivéve, ha nappali tagozatos tanuló, - s ezt iskolalátogatási igazolással bizonyítja- úgy köteles kérelméhez csatolni a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségének igazolását arról, hogy álláskeresőként nyilvántartják. (3) Ha a szociális támogatás időtartama alatt anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, illetve a közös háztartásban élők jövedelme változik, azt köteles 15 napon belül bejelenteni. (4) Amennyiben az igénylőnek vagy családtagjának vállalkozásból, vagyonhasznosításból jövedelme van és kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a Hivatal kérheti a nemzeti adóhatóság igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében. (5) A Hivatal munkatársa az igénylő szociális helyzetéről környezettanulmányt készít. (6) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződést kötötte. (7) Amennyiben a kérelmező az (1) és (4) bekezdések szerinti adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a kérelmét el kell utasítani. (8) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezései az irányadóak.
Részletes rendelkezések 4. § A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások köre (1) Aktív korúak ellátása a) Bérpótló juttatás b) Rendszeres szociális segély (2) Lakásfenntartási támogatás (3) Ápolási díj (4) Átmeneti segély (5) Temetési segély (6) Kamatmentes kölcsön (7) Bursa Hungarica Ösztöndíj Támogatás 5. § A természetben nyújtott szociális ellátás lehetséges köre (1) Átmeneti segély (2) Közgyógyellátás (3) Lakásfenntartási támogatás 6. § Aktív korúak ellátása Bérpótló juttatás (1) Aktív korúak ellátására jogosult személy bérpótló juttatásra jogosult, amennyiben a Sztv. 33 §-ában meghatározott feltételek mellett a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek mindegyikének megfelel: a) A kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház tiszta, higiénikus legyen, az ingatlant rendeltetésszerűen használja, állagát megóvja. b) Udvara, kertje ápolt, gondozott, gyommentes. c) Kerítéssel kívül határos terület, így a járda, árok tisztántartásáról, síkosság mentesítéséről gondoskodik. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést a Hivatal helyszíni szemle útján ellenőrzi. Amennyiben a feltételeknek nem felel meg, a jegyző írásban legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével felszólítja az igénylőt vagy jogosultat. Teljesítését a hivatal ismételt környezettanulmány készítésével ellenőrzi. (3) Bérpótló juttatás folyósítására a határidő leteltéig szünetel. 7. § Rendszeres szociális segély (1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdése esetén a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal („a továbbiakban: Segítőszolgálat”) együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja. (2) Az együttműködés azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segély folyósítása alatt
a) az önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát és b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik c) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó - a Segítőszolgálat által szervezett együttműködési és beilleszkedést segítő programban részt vesz. (3) Beilleszkedést segítő programok típusai: a) Kommunikáció és konfliktuskezelési program b) Időskorra való felkészítő program c) Motiváció és képességfejlesztő program d) Mentálhigiénés tanácsadás e) Foglalkoztathatóság javítása (4) Az együttműködésre kijelölt szerv: a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, g) az együttműködés teljesítéséről esetnaplót vezet. (5) Megszegi az együttműködési kötelezettségét, aki: a) önkormányzattal, Segítőszolgálattal nem tartja a kapcsolatot, b) az előírt foglalkozásokon, programokon nem vesz részt, c) felajánlott képzésen, oktatáson nem vesz részt. 8. § Helyi lakásfenntartási támogatás (1) A képviselő-testület méltányosságból lakásfenntartási támogatást nyújt annak a Penc községben bejelentett lakcímmel rendelkező családnak vagy egyedülálló személynek, aki(k) az alábbi feltételeknek megfelel(nek): a.) a kérelmező lakástulajdonos, illetve önkormányzati lakást bérlő, albérlő családjában az egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200% át, egyedül élő esetében annak 250%-át nem haladja meg, és a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30%-át, egyedülálló esetében 25%-át. A kérelem évente két alkalommal nyújtható be. b.) a lakás fűtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20%-át,
c.) a család, illetve a kérelmező személy nem lakás céljára szolgáló helyiségben szükséglakásban, komfort nélküli, félkomfortos, vagy komfortos lakásban, illetve családi házban, vagy összkomfortos lakótelepi lakásban él, d.) a lakás vagy a családi ház esetében a támogatandó terület nagysága egyedülállók esetén legfeljebb 50 négyzetméter, gyermekes család esetében 4 tagú családnál 75 négyzetméter, s minden további családtag esetén 6 négyzetméter/fő. (2) A lakásfenntartási költségek körében figyelembe kell venni a lakbért, vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a fűtés egy hónapra jutó díját, illetve költségeit, a közös költséget, csatorna használati díjat, szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit. (3) A lakásfenntartási támogatást kérelmező igénylésének benyújtásakor igazolással köteles dokumentálni: a) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a pénzintézet igazolásával, b) a közüzemi díjakat a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlákkal, c) a lakbért lakásbérleti szerződéssel, d) az egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit a fűtőanyag forgalmazó által kiállított számlával vagy nyilatkozattal. (4) Jogosultság esetén a lakásfenntartási támogatás mértéke a kérelmező személy, illetve család havi nettó jövedelmének 30%-át (egyedül álló esetén 25 %-át) meghaladó - a lakásfenntartási költségekre fordítandó- összege: az általa lakott lakás egy négyzetméterére jutó elismert költség (azaz 60-Ft) és az általa lakott lakás alapterületének (m2) szorzata, ami nem lehet kevesebb havonta 2.500-Ft-nál, legfeljebb azonban havi 4.500-Ft. (5) Lakásfenntartási támogatás eseti jelleggel és egy összegben is biztosítható a fűtés költségeit illetően. A képviselő-testület dönt, a lakásfenntartási támogatás folyósításának időtartamáról, melynek maximuma 1 év. 9.§. Ápolási díj (1) A 18 évet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó személy részére a Képviselő-testület ápolási díjat méltányosságból akkor állapít meg, ha a hozzátartozó családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át, egyedülálló esetén annak 150%-át. (2) Az ápolási díjra való jogosultság megállapítását megelőzően a Hivatal környezettanulmányt készít. (3) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni: a) felülvizsgálat során nem működik együtt b) alapápolási feladatokat nem végzi el c) jogosultsági feltételek már nem állnak fenn d) megszüntetését kéri. (4) Az alapápolási feladatok nem teljesítése esetén a Hivatal felszólítja a kötelezettségei teljesítésére. A felszólítás kézhezvételét követő két hét elteltével a Hivatal környezettanulmányt végez. Kötelezettség további nem teljesítése esetén az Képviselőtestület az ellátást megszünteti. (5) Kötelezettség nem teljesítése esetén a jogosultság az adott hónap utolsó napján szűnik meg.
(6) Az ápolási díjra való jogosultságot a megállapító szerv legalább kétévente felülvizsgálja. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg a felülvizsgálatot követő második év március hónapban végzi el. 10. § Fiatalkorúak ápolási támogatása (1) Az Képviselő-testület méltányosságból állapíthat meg a Penc községben állandó lakcímmel rendelkező 18 éves életkor alatti személy törvényes képviselője részére fiatalkorúak ápolási támogatását, ha az ápolt a) tartós beteg vagy b) testi-szellemi fogyatékkal élő, vagy c) olyan betegségben szenved, melynek kezelési költsége a család életvitelét súlyosan nehezíti, és d) a támogatást a család jövedelmi helyzete indokolttá teszi, különösen ha a család egy háztartásban élő tagjainak egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér 120 %-át (2) A támogatás feltétele, hogy a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt feltételek valamelyikének fennállását orvos igazolja. (3) Az ápolási támogatás lehet a) egyszeri b) rendszeres. (4) A támogatást az Képviselő-testület legfeljebb egy évre állapíthatja meg, melyet a jogosult lejárata után újra kérelmezheti. 11. § Átmeneti segély (1) Az Képviselő-testület átmeneti segélyt nyújt a Penc községben lakcímmel rendelkező: a.) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, b.) valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. (2) Az átmeneti segély megállapítására irányuló kérelmeket az Képviselő-testület bírálja el. A Polgármester a Képviselő-testület két ülése között az átmeneti segély megállapítására irányuló kérelmek közül azokat bírálja el, mely kérelmek indokolják az azonnali döntést. (3) Az /1./ (b.) pontjában meghatározott esetben átmeneti segély akkor nyújtható, ha az egyedül élő kérelmező havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 150%-át, illetve a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét. (4) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül: a) az elemi kár bekövetkezte, b) tartósbetegség, c) a kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény d) a kérelmezőt életvitelében jelentősen akadályozó vagy hátrányt okozó váratlan esemény
e) közeli hozzátartozó halála (5) Átmeneti segély szükség esetén természetbeni formában is nyújtható. (6) Elemi kár bekövetkezte estén a polgármester 50.000 Ft-ig terjedő átmeneti segélyt nyújthat, amennyiben a kérelmező lakásbiztosítással nem rendelkezik. 12. § Temetési segély (1) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető jövedelemhatár az egyedül élő kérelmező havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át, illetve a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át. (2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés elismert költsége 150.000 Ft. (3) A temetési segély mértéke a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-a. (4) A temetési segély megállapítása során a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 32-33. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni. 13. § Kamatmentes kölcsön (1) Évente egy alkalommal, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszöröséig terjedő kamatmentes kölcsönben részesíthető az a rászorult és bizonyítottan a család létfenntartását veszélyeztető átmeneti pénzzavarba került személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A kamatmentes kölcsön kizárólag temetés, és elemi kár esetén adható. (2) Nem részesíthető kölcsönben az, aki az előző bekezdésben foglaltaknak egyébként megfelel, de: - korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza, - nem rendelkezik a (3) bekezdésben meghatározott olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a visszafizetésre. (3) A visszafizetést garantáló jövedelemforrásnak kell tekinteni a munkabért, rendszeres családi támogatást, GYED-et, GYES-t, tartásdíjat, nyugellátást, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátást, az árvaellátást, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át eléri. (4) Ha a kölcsön összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, három hónap, ha a kétszeresét nem haladja meg hat hónap, ha a háromszorosát nem haladja meg kilenc hónap, ha a négyszeresét, illetve az ötszörösét nem haladja meg, úgy l2 hónap alatt kell visszafizetni havonta előre meghatározott részletekben. (5) A kölcsön iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemről a Polgármester dönt. A kölcsönben részesülő átmeneti segélyben nem
részesülhet, ha a kamatmentes kölcsön visszafizetési kötelezettségének rendszeresen és folyamatosan nem tesz eleget. (6) A kölcsönben részesülőkkel a polgármester szerződést köt. A szerződés megkötéséhez a kölcsönben részesülőknek két készfizető kezest kell biztosítania. A szerződés tartalmazza a kölcsön felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a késedelmes visszafizetés következményeit és a behajtás módját. A behajtás iránt a Hivatal intézkedik. 14. § Bursa Hungarica Ösztöndíj Támogatás (1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében ösztöndíj állapítható meg annak a pályázatát határidőben benyújtó és a benyújtás időpontjában Pencen bejelentett lakóhellyel rendelkező pályázónak, aki megfelel a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben meghatározott előírásoknak és e rendelet szabályai szerint szociális rászorultsága megállapítható. (2) Az ösztöndíjra való jogosultság megállapítása szempontjából szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt pályázót, akinél az egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (3)Előnyben részesül a fenti feltételeknek megfelelő azon pályázó: - akinél a vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, - árva, vagy félárva, - akinek szülei elváltak, vagy különváltan élnek, - akinek családjában munkanélküli van, - aki tartós beteg, vagy fogyatékossággal élő, illetve családjában tartósan beteg, vagy rokkant személy van, - aki gyermeket nevel, - akinek családjában lévő eltartottak száma három, vagy annál több, (4) Az ösztöndíj időtartamát és az egyéb feltételeket a mindenkori pályázati felhívás tartalmazza, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá. (5) A felsőoktatási intézménybe jelentkezők szociális rászorultságát a Képviselő-testület évente egyszer köteles felülvizsgálni. (6) Az Önkormányzat által folyósított ösztöndíj havi összege a pályázó általános szociális helyzetétől függően 1.000-4.000,-Ft összegig terjedhet. Az ösztöndíjtámogatás összegének megállapításánál a (3) bekezdésben foglalt feltételeket kell figyelembe venni. (7) Az Önkormányzat által megítélt ösztöndíj visszavonásra kerül, a visszavonsról hozott határozat meghozatalát követő tanulmányi félévtől, ha - a B típusú ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn, illetve a szociális rászorultság évenkénti felülvizsgálatánál nem működik együtt az Önkormányzattal,
- a támogatásban részesített A vagy B típusú pályázó elköltözik Penc Önkormányzat illetékességi területéről. (8) Amennyiben a felsőoktatási hallgató számára megítélt ösztöndíj utólag megvonásra kerül, mert a hallgató az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a felsőoktatási intézményben nem államilag finanszírozot nappali képzésben vesz részt, a Képviselő-testület a szociális és családi körülmények figyelembevételével dönthet úgy, hogy a már korábban megítélt támogatást szociális segélyként tovább folyósítja. (9)Az ösztöndíj elnyerésére beadott pályázatok elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. (10) A pályázónak a saját és vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelméről szóló igazoláson túl a szociális rászorultság igazolására csatolni kell: - amennyiben a szülők elváltak, jogerős bírósági ítélet másolatát, - több eltartott esetén iskola-, óvodalátogatási igazolásokat, - amennyiben a pályázó árva, félárva halotti anyakönyvi kivonat másolatát, árvaellátást megállapító határozatot, - amennyiben gyermeket nevel, születési anyakönyvi kivonatot, - állami gondozott, gyámolt esetén gyámhivatal határozatát, bíróság ítéletét, - igazolást tartós betegségről, határozatot rokkantság, fogyatékosság megállapításáról, - munkanélküliség esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségének igazolását, - vállalkozó esetén nemzeti adóhatóság igazolását előző évi jövedelméről. 15.§ Természetben nyújtott szociális ellátások (1) Az Képviselő-testület, a közgyógyellátás, az átmeneti segély és a lakásfenntartási támogatás esetében alkalmazhatja a természetben nyújtott segítség formáját. (2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell nyújtani, ha az arra rászoruló biztosabban jut így segítséghez. (3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, - melynek az értéke az 5.000.Ft-ot nem haladhatja meg – ruhanemű vásárlás, a téli tüzelő, gyógyszertámogatás, közüzemi díjak biztosítása. (4) Természetben nyújtott szociális ellátásokra irányuló kérelmet az Képviselő-testület bírálja el. A Polgármester az Képviselő-testület ülései között azonnali döntést igénylő helyzetekben természetbeni szociális ellátást nyújthat. 16.§ Köztemetés (1) A polgármester az Szt. 48. §-ban írt feltételek fennállása esetén engedélyezi a közköltségen történő temetést. (2) A köztemetés költségének megtérítésére a polgármester méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet,
ha az a kötelezett vagy családja megélhetését veszélyezteti, vagy számukra aránytalanul nagy terhet jelent. 17. § Méltányossági közgyógyellátás (1) Az alanyi jogon, illetve a havi jövedelem és a havi rendszeres gyógyító ellátás viszonyszáma alapján normatív közgyógyellátásra nem jogosult személyeken túl méltányosságból is megállapítható közgyógyellátásra való jogosultság. (2) Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át. b) akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja. (3) Kérelem kötelező melléklete a háziorvosi javaslat. A háziorvosi javaslat csak akkor továbbítható a Pest Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervnek, ha a kérelemhez benyújtott jövedelmi igazolások megfelelnek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek. 18.§ Étkeztetés 11. § (1) Legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani térítés ellenében annak a szociálisan rászorultnak, aki ezt önmagának (eltartottjának) kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága miatt tartósan vagy átmenetileg nem képes biztosítani. (2) Szociálisan rászorult az a 70 év feletti személy, aki a) krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotú vagy b) súlyosan fogyatékos vagy c) szenvedélybeteg. (3) Szociálisan rászorult, életkorától függetlenül az a személy, aki hajléktalan. (4) A szociális rászorultság megállapítása után, ha a kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, akkor a fizetendő térítési díj a vendégebéd 50 %-a, ha meghaladja, akkor a teljes összeg..
(4) A fizetendő térítési díjakat, valamint a szociális rászorultság megállapítása után a kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelmi besorolás alapján megállapítható térítési díj összegét helyi rendelet tartalmazza. 19.§ Házi segítségnyújtás (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében a szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. (3) A (2) bekezdés szerinti feltétel fennállását jogszabályban előírtak alapján kell igazolni. 20.§ Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. (2) E rendelet más rendeletben kötelezően alkalmazandó rövidítése „helyi szociális rendelet”. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Penc Község Önkormányzatának a szociális ellátásokról szóló 6/2010. (IV. 1.) számú rendelete.
(1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfélre nézve azok kedvezőbbek.
Králik József polgármester
Dr. Babinka Magdolna körjegyző
Záradék: A rendelet 2011. március 3-án a helyben szokásos módon kihirdetésre került. Penc, 2011. március 3.
Dr. Babinka Magdolna körjegyző
