II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Kiskunhalas
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2013
Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ......................................................................................... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja......................................... 4 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ............... 4 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI .............................................................. 5 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata ................................................................................. 5 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat ellátási rendje ........................................................ 6 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI ........................................................... 9 3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ......................................................... 9 3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ........................................................... 9 3.2.1. A gazdasági szervezet feladatköre ........................................................................... 9 3.2.2. A konyha szervezeti egysége................................................................................... 10 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ....................................................................... 11 4.1. Az intézmény vezetője ................................................................................................... 11 4.1.1. Az intézményvezető feladat- és hatásköre ............................................................. 11 4.1.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ........... 11 4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ........................ 12 Az intézményvezető közvetlen munkatársai: .................................................................... 12 4.2.1. Általános intézményvezető-helyettes ..................................................................... 12 4.2.2. Szakképzési intézményvezető-helyettes ................................................................. 12 4.2.3. Gyakorlati oktatásvezető ........................................................................................ 13 4.2.4. Gazdasági intézményvezető-helyettes ................................................................... 13 4.3. Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................... 13 4.4. Az intézmény vezetősége .............................................................................................. 13 4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése ................................................................................... 14 4.5.1. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak ........................................ 14 4.5.2. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái ........................................... 14 4.5.3. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének céljai.............................................. 14 4.5.4. Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése .............................................................. 14 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK .................... 15 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai........................... 15 5.1.1. Az alapító okirat ...................................................................................................... 15 5.1.2. A pedagógiai program ............................................................................................ 15 5.1.3. Az éves munkaterv .................................................................................................. 16 5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje.............................. 16 5.2.1. A tankönyvellátás célja és feladata ........................................................................ 17 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása.................................................................................. 17 5.2.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése......................................................... 18 5.2.4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása ................................................. 19 5.2.5. A tankönyvrendelés elkészítése .............................................................................. 19 5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .... 19 5.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .................................................................................................................... 19 5.3.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje .... 20 5.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére .................................... 20
1/93
6. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ................................................................................... 22 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása .................................................. 22 6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ....................................................... 22 6.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése ............................................................... 22 6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ................................................... 24 6.3.1. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ............................................ 25 6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................... 25 6.5. Munkaköri leírás minták ................................................................................................ 26 6.5.1. ELŐLAP .................................................................................................................... 26 6.5.2. SZAKTANÁR ............................................................................................................. 27 6.5.3. OSZTÁLYFŐNÖK....................................................................................................... 29 6.5.4. MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ .................................................................................... 30 6.5.5. RENDSZERGAZDA .................................................................................................... 31 6.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ................................................... 32 6.7. Az osztályozó vizsga rendje ........................................................................................... 33 6.8. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ..................................... 34 6.8.1. Benntartózkodás rendje az alkalmazottak és a tanulók számára .......................... 34 6.8.2. Benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ......................................................................................................... 34 6.9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje............................. 34 6.9.1. Az intézmény tanulóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatosan .............................................................. 34 6.9.2. Az iskola dolgozóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban ................................................................ 35 6.9.3. A külső szerveknek a helyiségek, létesítmények használatára történő átengedés rendje .................................................................................................................... 35 6.9.4. Tornaterem, előadótermek, szaktantermek, tanirodák, tantermek, szertárak használati rendje ................................................................................................... 36 6.10. A dohányzással kapcsolatos előírások ......................................................................... 36 6.11. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ........................................... 36 6.12. A mindennapos testnevelés szervezése ...................................................................... 37 6.13. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ................................................................... 37 7. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI .......................... 39 7.1. Az intézmény nevelőtestülete ....................................................................................... 39 7.2. A nevelőtestület értekezletei ........................................................................................ 39 7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................................. 40 7.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége ................................................................. 40 7.4.1. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak ................................................................................................................. 40 7.4.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ............................................. 41 7.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai................................. 42 8. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE .................... 44 8.1. Az iskolaközösség........................................................................................................... 44 8.2. A munkavállalói közösség .............................................................................................. 44 8.3. A szülői munkaközösség ................................................................................................ 44
2/93
8.4. Az iskolaszék .................................................................................................................. 44 8.5. Az intézményi tanács ..................................................................................................... 44 8.6. A diákönkormányzat ...................................................................................................... 44 8.7. Az osztályközösségek ..................................................................................................... 45 8.8. A gyakorlati képzést folytatók és szervezők .................................................................. 46 8.9. A szülők, a tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái............................................. 46 8.9.1. Szülői értekezlet ...................................................................................................... 46 8.9.2. Fogadóóra ............................................................................................................... 46 8.9.3. A diákok tájékoztatása............................................................................................ 47 8.9.4. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága ............................................................... 47 8.10. A külső kapcsolatok rendszere és formája .................................................................. 47 8.10.1. Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere ......................... 48 8.10.2. Az iskolai védőnő feladatai ................................................................................... 48 9. A TANULÓK ÜGYEINEK INTÉZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................................. 50 9.1. A tanulói hiányzás igazolása .......................................................................................... 50 9.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, versenyekre, nyílt napokra ........................................... 50 9.3. A tanulói késések kezelési rendje .................................................................................. 51 9.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése..................................................................... 51 9.5. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás .............................................................. 51 9.6. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ......................... 52 9.7. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ............................. 53 10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA...................................................... 54 10.1. Az iskolai könyvtár működését meghatározó rendeletek, alapdokumentumok ........ 54 10.2. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok ...................................................................... 54 10.3. Az iskolai könyvtár feladatai ........................................................................................ 56 10.4. 4.A könyvtár gazdálkodása .......................................................................................... 56 10.5. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre..................................................................................... 57 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT ........................................................... 66 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT ........................................... 76 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: A KÖNYVTÁROSTANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA ............................. 77 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: KATALÓGUSÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ................................................. 80 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT....................................................... 88 6. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM ............................................ 91
3/93
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: • • • • • • •
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 19-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
4/93
2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI
2.1. Az intézmény neve, alapító okirata Intézmény neve:
II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola
Rövid neve:
II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola
Rövidítetett neve:
II. Rákóczi F. Kat. Szki.
Székhelye:
6400, Kiskunhalas, Kossuth utca 39.
Jogszabályban meghatározott A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény közfeladata: 4. § (1.) alapján: • szakközépiskolai nevelés-oktatás • a többi tanulóval együtt oktatható „egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő” sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléseoktatása Szakágazati száma (TEÁOR): 853100 Általános középfokú oktatás Működési területe:
Az iskola országos beiskolázási feladatokat lát el.
Törzskönyvi száma:
338877
Az alapító okirat száma:
616/2012
Típusa:
Szakközépiskola
OM azonosítója:
027977
Irányító szerv neve:
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Székhelye:
6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.
Fenntartó neve, képviselője:
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Dr. Bábel Balázs érsek
Székhelye:
6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.
Felügyeleti szerv neve:
Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottsága Emberi Erőforrás Minisztériuma Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Az intézmény jogállása:
Önálló jogi személyként működő egyházi fenntartású közoktatási feladatot ellátó intézmény. Képviseletére az intézmény vezetője jogosult.
Az intézmény gazdálkodása:
Önállóan gazdálkodó, költségvetése felett teljes jogkörrel rendelkező egyházi fenntartású közoktatási intézmény. Az intézmény a normatív állami hozzájárulásból, a fenntartótól kapott kiegészítő támogatási összegből, valamint az egyházi egyéb bevételeiből gondoskodik feladatainak ellátásáról.
5/93
2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat ellátási rendje A jóváhagyott pedagógiai program alapján: • •
Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésre felkészítő iskolai oktatás - Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus (kifutó) (OKJ 546210100000000) - CAD-CAM informatikus (kifutó) (OKJ 544810110000000) - Vállalkozási és bérügyintéző (OKJ 5434402) - CAD-CAM informatikus (OKJ 5448101) - Gazdasági informatikus (OKJ 5448102) - Mezőgazdasági technikus (OKJ 5462102) - Logisztikai ügyintéző (OKJ 5434101) - Pénzügyi-számviteli ügyintéző (OKJ 5434401) • Szakképesítés megszerzésre felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás • Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás • Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált szakközépiskolai oktatása 9-12. évfolyamon - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő • Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás • Diáksport • Könyvtári tevékenység • Közoktatási intézményben végzett kiegészítő tevékenység • Kiskereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) • Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél • Reklám, piackutatás • Közösségi, társadalmi tevékenység • Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat. Szakfeladatai: • • • • • • • •
853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás (9-12/13) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű oktatása (9-12/13. évfolyamon) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855931 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 854211 Felsőfokú szakképzés
6/93
• • • • • • • • • • • • • • • • •
853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 931204 Iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 960900 M.n.s Egyéb személyi szolgáltatás 470009 Kiskereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 559099 Egyéb m.n.s. Szálláshely szolgáltatás 552001 Üdülői szálláshely- szolgáltatás 562920 Egyéb vendéglátás 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 730000 Reklám, piackutatás 940000 Közösségi, társadalmi tevékenység 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Évfolyamai: • •
9-12. (4 évf.) 13-14. (2 évf.)
Engedélyezett férőhelyek száma: • • •
9-12. évf. 13-14. évf. összesen:
420 fő 210 fő 630 fő
Szakképesítés, tanulmányi terület: • • • •
informatika mezőgazdaság közgazdaság kereskedelem
Oktatható szakmák és szakképesítések: • • • • • • •
Agrár-közgazdasági és - áruforgalmazó technikus (2013/14-es tanévben kifutó jelleggel) CAD-CAM informatikus Gazdasági informatikus Mezőgazdasági technikus Logisztikai ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző
A feladatellátási helyeken oktatható tanulólétszámok: •
6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 39. (Székhely)
7/93
452 fő
• • •
6400 Kiskunhalas, Bokréta u. 2. (Számítástechnika) 6400 Kiskunhalas, Vállalkozók útja 2. (Tanműhely I.) 6400 Kiskunhalas, Majsai út 1. (Tanműhely II.)
0 fő 70 fő 108 fő
Szakképesítés, tanulmányi terület: informatika, mezőgazdaság, közgazdaság, kereskedelem
Telephelyei és a feladatellátást szolgáló vagyon: • • •
6400 Kiskunhalas, Bokréta u. 2. (Számítástechnika) 6400 Kiskunhalas, Vállalkozók útja 2. (Tanműhely I.) 6400 Kiskunhalas, Majsai út 1. (Tanműhely II.)
Feladatellátást szolgáló vagyon: Székhelyén lévő 4752 hrsz.-ú 5927 m2 területű és 4753 hrsz.-ú 3797 m2 területű (Számítástechnika) ingatlan. A 6022/3 hrsz.-ú 34404 m2 területű (Tanműhely I.) és 6022/1 hrsz.-ú 40622 m2 területű (Tanműhely II.) ingatlan a rajta lévő épületekkel. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak a leltár szerint nyilvántartott eszközök. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelő-oktató feladatainak ellátására szabadon használhatja a vonatkozó rendelkezések alapján. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. Vagyon feletti rendelkezés: • •
A vagyon feletti tulajdonos Kiskunhalas Város Önkormányzata. A települési önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába sorolt, és az oktatási intézmény könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingó és ingatlan vagyon, amelyet a települési önkormányzat közoktatási-köznevelési megállapodás alapján a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye részére ellenérték nélkül használatra átenged. A KalocsaKecskeméti Főegyházmegye az átengedett vagyont a vonatkozó jogszabályokban, valamint a közoktatási-köznevelési megállapodásban foglaltak szerint használja a rendes gazdálkodás szabályai szerint.
Az intézményvezető kinevezése: • •
Az intézmény vezetője az intézményvezető, akit az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseke bíz meg. Az intézmény egyéb munkavállalói feletti a munkáltatói jogokat korlátozás nélkül az intézményvezető gyakorolja.
Foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony megjelölése: •
Foglalkoztatottjainak jogviszonya alkalmazott, akikre a Munka Törvénykönyvének előírásai vonatkoznak.
8/93
3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI 3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre A Fenntartó döntése alapján az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó szerv. A köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, önálló működési és gazdálkodási jogkörrel rendelkezik az intézmény intézményvezetőjének vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül. Az intézmény székhelyét és telephelyeit képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kiskunhalas Város Önkormányzata gyakorolja. Kiskunhalas Város Önkormányzatával kötött 115/2012. határozatával az intézmény székhelyét/telephelyeit képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint vagyonkezelésre az Önkormányzat átadta az intézmény számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény intézményvezetője a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az intézményvezető az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.
3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 3.2.1. A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény „gazdasági szervezet” elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma öt fő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági intézményvezető-helyettes látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. A jogszabály a gazdálkodással összefüggő feladatokkal és hatáskörökkel, a költségvetési szerv vezetőjét és helyetteseit (kötelezettségvállalás, utalványozás), valamint a gazdasági intézményvezető-helyettest (pénzügyi ellenjegyzés) ruházza fel.
9/93
Ezen hatáskörök meghatározott keretek között a költségvetési szerv vezetője, által felhatalmazott személyre átruházhatók. Az átruházásnak írásban kell megtörténnie, és konkrétan meg kell jelölni a hatáskörökkel felruházott személyeket. A hatáskörök átadásával ugyanis a felelősség is átruházásra kerül A belső szabályzatunkban részletezzük; a gazdálkodási-kötelezettség vállalási, utalványozási ellenjegyzési jogköröket gyakorlók beosztását, nevét, felhatalmazását, megbízását; Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján látják el feladataikat a gazdasági ügyintézők. A gazdasági intézményvezető-helyettes a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el.
3.2.2. A konyha szervezeti egysége Az intézmény saját konyhát működtet. A konyha szervezeti egységének feladata a tanulók, dolgozók és az étkezést igénybe vevő külsős személyek számára az étkeztetés biztosítása, a konyhai szolgáltatásunkat igénybe vevő más iskolák, kollégiumok számára az étkezés biztosítása, az étel kiszállítása. Feladata továbbá az étlap összeállítása, a havi elszámolások lebonyolítása, az élelmiszer-szállítási szerződések előkészítése. A konyha szervezeti egységének vezetője az élelmezésvezető, a hozzá tartozó szervezeti egység engedélyezett létszáma hét fő Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési térítési díjat – az élelmezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. Az élelmezésvezető a következő ügykörökben járhat el a költségvetési szerv képviselőjeként: a konyha szervezeti egység munkájának szervezése, a szállítókkal történő kapcsolattartás, a szállított áru megrendelése és átvétele, a konyhai hulladék elszállításának megszervezése, a közegészségügyi feltételek biztosítása.
10/93
4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1. Az intézmény vezetője 4.1.1. Az intézményvezető feladat- és hatásköre •
•
•
•
•
•
A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdasági intézményvezető-helyettesre átruházhatja.
4.1.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend •
•
Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, hivatalos, valamint huzamosabb távolléte esetén -külön megbízás nélkül- az általános intézményvezető-helyettes helyettesíti. Ebben az esetben a működéssel kapcsolatos ügyekben és a tanulókat érintő minden ügyben teljes hatáskörrel rendelkezik. A munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. Képviseli az iskolát a külső szervek előtt. Utalványozási jogkörrel -értékhatárra való tekintet nélkül- rendelkezik a bevételi és működési kiadási jogcímek tekintetében. Annak mértékét a gazdasági intézményvezető-helyettessel egyeztetni köteles, aki az utalványozás ellenjegyzője. Az ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettség érvénytelen. Amennyiben az intézményvezető és az általános intézményvezető-helyettes egy időben vannak távol, a szakképzési intézményvezető-helyettes veszi át az intézmény igazgatását. Ebben az esetben a működéssel kapcsolatos ügyekben és a tanulókat érintő minden ügyben teljes hatáskörrel rendelkezik. A munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. Képviseli az iskolát a külső szervek előtt. Utalványozási joggal nem rendelkezik.
11/93
•
•
Az intézményvezető, az általános intézményvezető-helyettes és a szakképzési intézményvezető-helyettes egyidejű távolléte esetén a gazdasági intézményvezető-helyettes veszi át az intézmény igazgatását. Ebben az esetben döntési joga van a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali intézkedést igénylő esetekben (pl. bombariadó, tűzriadó, tanulói baleset). A munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az intézményvezető-helyettesítését látja el. Utalványozás ellenjegyzője. Képviseli az iskolát külső szervek előtt. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a gazdasági intézményvezetőhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése a gyakorlati oktatásvezető feladata. Döntési joga a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali intézkedést igénylő esetekben van (pl. bombariadó, tűzriadó, tanulói baleset), a munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. Utalványozási jogkörrel nem rendelkezik. Képviseli az iskolát külső szervek előtt.
4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető közvetlen munkatársai: • intézményvezető-helyettesek • gazdasági intézményvezető-helyettes • gyakorlati oktatásvezető Az iskolavezetés az intézményvezető döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület, munkáját munkaterv szerint végzi. A szükségnek megfelelően, de legalább hetente tanácskozik, a különösen fontos kérdésekben -az intézményvezető felkérésére- állásfoglalást fogalmaz meg. A kibővített iskolavezetőség a vezetőség tagjain kívül a munkaközösségvezetőkkel, diákmozgalmat segítő tanárral, a közalkalmazotti tanács vezetőjével és a szakszervezeti titkárral egészül ki. Szükségnek megfelelően, de legalább negyedévente az iskola intézményvezetője hívja össze tájékoztatás, véleménykérés illetve feladategyeztetés céljából.
4.2.1. Általános intézményvezető-helyettes Az általános intézményvezető-helyettes ellátja az oktatómunka (tanórai és tanórán kívüli) szervezésével kapcsolatos napi teendőket. Irányítja és ellenőrzi a közismereti és osztályfőnöki munkaközösség-vezetőket, az iskolai sportkör elnökét, a diákmozgalmat segítő tanárt, az ifjúságvédelmi felelős és szabadidő-szervezőt valamint az iskolai könyvtárost. Feladatát a munkaköri leírás szerint végzi.
4.2.2. Szakképzési intézményvezető-helyettes A közgazdasági és az informatikai szakmacsoport szakmai munkaközösségek vezetőinek irányítása az érettségi utáni szakképzések tervezése, szervezése, ellenőrzése és értékelése. Irányítja a hatáskörébe utalt szakmai elméleti oktatást, egyeztet a gyakorlati oktatás tartalmi és szervezeti kérdéseiben a gyakorlati oktatásvezető helyettessel. A felnőttképzési felelős bevonásával felnőttképzési tervet készít, képzési szerződéseket köt, pályázatokat készít. Működteti a felnőttképzési tanácsadó testületet. Szervezi a felnőttoktatást és a vizsgákat. Feladatát a munkaköri leírása alapján végzi.
12/93
4.2.3. Gyakorlati oktatásvezető Feladata a mezőgazdasági szakmacsoport szakmai elméleti, gyakorlati képzésének és az érettségi utáni szakképzésnek az irányítása (tervezése, szervezése, ellenőrzése és értékelése). Az iskola épületegységétől távol eső gyakorlóhely felelős vezetője, kezeli az iskolai tanraktárt. Irányítja és szervezi a tanirodai gyakorlatokat, a taniroda felelős vezetője. Feladatát a munkaköri leírása alapján végzi.
4.2.4. Gazdasági intézményvezető-vezető Az intézmény gazdasági ügyeinek felelős vezetője. Feladatát munkaköri leírás alapján látja el. Beszámolási kötelezettséggel csak az intézményvezetőnek tartozik.
4.3. Az intézmény szervezeti felépítése
4.4. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját, irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége
13/93
együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. Az intézmény vezetőségének tagjai: • az intézményvezető • az intézményvezető-helyettesek • a gyakorlati oktatásvezető • a gazdasági intézményvezető-helyettes • a szakmai munkaközösségek vezetői
4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése 4.5.1. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak • • • • •
fenntartó intézményvezető intézményvezető-helyettesek gyakorlati oktatásvezető munkaközösség-vezetők
4.5.2. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái • • • • • • • •
tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata a pedagógiai programban rögzítettek szerint, adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata, összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési testületre vonatkozóan, beszámoltatás szóban vagy írásban. minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése
4.5.3. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének céljai • tájékozódás, segítségnyújtás, • feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, • eredményesség, hatékonyság, probléma feltárása.
4.5.4. Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése • szóbeli konzultáció, • írásbeli emlékeztető vagy feljegyzés. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az ellenőrzések részben az iskola éves munkatervében szereplő feladatok részét képezik, részben a napi aktualitásnak megfelelően alakulhatnak.
14/93
5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • az alapító okirat • a szervezeti és működési szabályzat • a pedagógiai program • a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: • a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), • egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).
5.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, szükség esetén módosítja.
5.1.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: • Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. • Az iskola helyi tantervét a választott kerettanterv megnevezésével, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. • Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. • Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
15/93
• a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat • a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait • a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, • a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétel gyakorlásának rendjét • a középszintű érettségi vizsga témaköreit • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.
5.1.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. Az éves munkatervet a fenntartó hagyja jóvá.
5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: • a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, • a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, • a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola intézményvezetője határozza meg minden év december 15-ig.
16/93
Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.
5.2.1. A tankönyvellátás célja és feladata • Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. • Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. • Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. • Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.
5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása •
•
•
Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát adhat, mert alapító okiratában e tevékenység szerepel.
17/93
5.2.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése • •
•
•
•
•
• •
•
Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: - a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a - pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) - ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, - sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; - rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.
18/93
5.2.4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása •
•
az előzőekben meghatározott felmérés eredményéről az intézményvezető minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény intézményvezetője minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.
5.2.5. A tankönyvrendelés elkészítése •
•
•
•
A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, melyet megállapodás szabályoz. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.
5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön
19/93
e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá.
5.3.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje •
•
•
•
• •
Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, osztályonként, tanulócsoportonként. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, egy aláírással igazolják az adott időszak alatt megtartott órák számát. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény intézményvezetőjének vagy oktatási intézményvezető-helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.
5.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:
20/93
•
• •
•
•
•
•
•
•
Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában az udvari sportpálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola intézményvezetője haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben állandó jelleggel benntartózkodó személyek ismerjék a riasztás jelzéseit, az ezt követő sorakozást és az épület elhagyási rendjét, továbbá gondoskodnia kell arról is, hogy ezek végrehajtását megfelelő módon begyakoroltassa. Minden tanév kezdetekor a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás keretében a rendkívüli esemény és bombariadó esetén szükséges teendőket is ismertetni kell. Begyakoroltatás végett tanévenként egy alkalommal próbariasztást kell szervezni.
21/93
6. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Ettől eltérő esetekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.
6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai, a június hónap kivételével, heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával, általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.
6.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak • a tanítási órák megtartása • a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása • osztályfőnöki feladatok ellátása • iskolai sportköri foglalkozások • énekkar, szakkörök vezetése • differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.)
22/93
• •
magántanuló felkészítésének segítése könyvtárosi feladatok.
A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, • kísérletek összeállítása, • dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
23/93
Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat a) az iskolában kötelesek ellátni: • a kötelező óraszámban ellátott feladatok mindegyike • a munkaidő többi részében ellátott feladatok, kivéve a b) pontban foglaltakat b) az intézményen kívül végezhető feladatok: • a tanítási órákra való felkészülés • dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.
6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások •
•
•
A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra megtartására. A tanítási órák elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi.
24/93
•
•
•
A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén, lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára, a kötelező óraszámon felüli, de a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Pedagógus saját tanulóit magántanítványként nem taníthatja.
6.3.1. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. § (5)-(6) bekezdésének alapján a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással öszszefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Mivel a pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott munkavállaló esetében 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyve 96. § (2) alapján a munkáltató rendelkezik a munkaidő több mint felének beosztásával a kötött munkaidőről a dolgozónak munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie. A heti teljes munkaidő és a kötött munkaidő közötti munkaidő felhasználásáról a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus maga dönt, így ennek időtartamáról munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.
6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető és a gazdasági intézményvezető-helyettes közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdasági intézményvezető-helyettes szóbeli vagy írásos utasításával történik.
25/93
6.5. Munkaköri leírás minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból külön készítjük el a szaktanár, az osztályfőnök és a munkaközösség-vezető munkaköri leírását azért, hogy pusztán a többletfeladat szünetelése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.
6.5.1. ELŐLAP
MUNKAKÖRI LEÍRÁS
A munkakör neve:
betöltőjének
«VISELT_NÉV»
Születési név:
«Születési_név»
Oktatási azonosító:
«Oktatási_azonosító»
Anyja neve:
«Annyja_neve»
Születési hely, idő:
«Születési_hely», «Születési_idő»
Munkavégzés helye:
Beosztás:
II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 39. «Beosztás1» «Beosztás2» «Beosztás3»
26/93
Kiskunhalas, 2012. szeptember 3. Téglás László intézményvezető
A munkaköri leírásban foglaltakat, annak elolvasása és értelmezése után tudomásul vettem, annak végrehajtását magamra nézve kötelezően elismerem.
Kiskunhalas, 2012. szeptember 3. «Viselt_név»
6.5.2. SZAKTANÁR Hatásköre: Az iskolai és munkaközössége éves, illetve havi munkaterve alapján saját ütemtervei szerint önállóan végzi munkáját.
Helyettesítés: Szakos tanítást végző kollégát helyettesíthet. Szabadsága vagy betegsége esetén a szakos tanítást végző kolléga helyettesítheti.
Általános feladatai: • Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala, eredményessége − felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezető iránymutatásainak megfelelően. − szemléltető és kísérleti eszközöket állít elő, szerez be, és előkészíti ezeket a bemutató és tanuló kísérleti használatához. − az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdeklődés felkeltésével (motiválással), a kompetenciák folyamatos fejlesztése mellett adja át. • A tehetséges tanulók gondozása − iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok szervezése − a tehetséges tanulók felkészítése a tanulmányi-, sportversenyekre, vetélkedőkre • A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése − figyelembe veszi az egyéni fejlődés ütemet, a hátrányos családi környezetet, a fogyatékosságot, közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. − differenciált és korrepetáló foglalkoztatással segíti a rászorulókat • Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében − szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban − oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása
27/93
•
•
•
•
•
•
•
•
− iskola alapdokumentumainak pontos ismerete, aktív részvétel az esetleges módosítás során Továbbképzésekben való részvétel, önképzés, szakmai felkészültség − a továbbképzés, önképzés lehetőségeinek önálló keresése − a továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak Az iskolai munka feltételeinek javítása − pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel, közreműködés a pályázatok elkészítésében − közreműködés az iskolai támogatói körének bővítésében − gondosan ügyel, vigyáz az iskola eszközeinek állapotára − a gondjaira bízott tanterem állapotának folyamatosan felügyelete, anyagi felelősségvállalás a berendezési tárgyakért és az eszközök épségéért. Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások − díjazás nélküli iskolai feladatok önkéntes vállalása − az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció) Az iskola képviselete − képviseli az iskolát lehetőségéhez mérten minden fórumon − megőrzi és fenntartja az iskola jó hírnevét A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása − szabadidős programok szervezése − részvétel az iskolai programokon − iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése A tanórán kívüli nevelőmunka, közösségformálás − megfelelő magaviseletű, helyes értékrendű osztályközösség kialakítása − a problémás helyzetek pontos, szakszerű kezelése Munkafegyelem, a munkához való viszony − a tanítási órák pontos kezdése − a tanítási órák rendszeres, színvonalas megtartása − akadályoztatás esetén a felettes időben történő értesítése − az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása − pontos adminisztrációs munka (napló, ETNA, többletmunka nyilvántartása) − a különféle részfeladatok pontos, megbízható, határidőre történő megoldása, elvégzése − értekezleteken való pontos megjelenés, közreműködés − a pedagógus hivatásához méltó magatartás tanúsítása az iskolán belül és kívül − Nyitottságot és tiszteletet tanúsít a Római Katolikus Egyház vallási értékei iránt, megvalósításukat életvitelével, pedagógiai munkájával elősegíti. Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal − elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus a szülők, partnerek irányába. − szülői értekezleteken, fogadó órákon történő rendszeres megjelenés. − kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé, a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása
28/93
6.5.3. OSZTÁLYFŐNÖK Az osztály tanulmányi munkájának nyomon követése • Beszámolót készít az év végi osztályozó értekezletre a következő szempontok alapján: − az osztály teljesítményének összevetése a korábbi évek eredményeivel, felsőbb évfolyamokon az érettségi, illetve a továbbtanulás tükrében − kimagaslóan, illetve gyengén teljesítő tanulók − hiányzások mértéke − az osztály közösségi munkája − tantárgyi és sportversenyeken elért eredmények • Évközben él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. • Legkésőbb 30 nappal félév, illetve év vége előtt értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit. • Az iskolavezetés által jóváhagyott felmérések osztályszintű lebonyolítását, összesítését elvégzi, elvégezteti. • Az osztály szintmérő illetve érettségi vizsgáinak szervezésében, lebonyolításában aktívan részt vesz. Az osztály magatartásának, szorgalmának, közösségi életének figyelemmel kísérése • Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. • Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. • Igazolatlan hiányzás esetén a törvényi előírásoknak megfelelően kiértesíti a szülőket, szükség esetén a jegyzőt valamint a gyermekjóléti szolgálatot. A diákönkormányzat munkájának segítése • Minden év elején lebonyolítja az osztály diákönkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát. • Az osztály előtt legalább havonta egyszer, de lehetőleg minden iskolai diákbizottság ülés után beszámoltatja a diákönkormányzat képviselőjét. • A tanulókkal felkészül és részt vesz az évenkénti diákparlamenten. Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység • Az elektronikus tanári napló naprakész vezetése. − 9. évfolyamon a tanulók hiányzó adatainak feltöltése, ellenőrzése − a személyi adatok változásának nyomon követése, javítása. − osztályzatok számának ellenőrzése − a szülők kiértesítése a negyedéves, háromnegyed éves dicséretekről, figyelmeztetésekről − hiányzások felvitelének ellenőrzése, hiányzások igazolása. • Ellenőrzők havonkénti ellenőrzése. • Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. • A pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése. • Anyakönyvek kitöltése és vezetése. • Az érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők
29/93
•
Az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját, a tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon. • Az első osztályfőnöki órán vázolja a tanulóknak az intézmény éves munkatervét, majd a továbbiakban rendszeresen tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület őket érintő határozatairól. • Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket az intézmény legfontosabb dokumentumainak elérhetőségéről. Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek • A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyaavató, szalagavató, karácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát és részt vesz az osztályt érintő műsorok szervezésében, a tanulók felkészítésében. • Az iskolai diáknapon felügyeli és irányítja a tanulók tevékenységét, fenntartja a fegyelmet és betartatja a házirendet. Kapcsolattartás • Jó kapcsolatot épít ki a szülőkkel. − egy évben legalább két szülői értekezletet tart − szükség esetén családlátogatást végez • Kapcsolatot tart az osztályban tanító szaktanárokkal, hitoktatóval, rendszeresen érdeklődik az osztály teljesítményéről. • Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védővel, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel
6.5.4. MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ • • • • • • • • • • • • • •
A munkaközösség-vezetőt a tantestület javaslatára az intézményvezető bízza meg. Visszahívása is hasonlóan történik. A munka közösségvezetőnek véleményezési joga van a pedagógiai program, a munkaterv és a belső ellenőrzések tervezésénél. Segítséget nyújt a tantárgyfelosztás elkészítéséhez. Évente három alkalommal, tanév elején és végén, illetve félévkor munkaközösségi értekezletet tart, amelyen kollégáival együtt megtervezik, illetve értékelik az éves illetve féléves munkát. Ellenőrzési tervet készít. Ezek írásos dokumentumait a tanév rendjében meghatározott időpontig leadja a felettesének. Rendszeres óralátogatásokat végez, amelyeket az iskolavezetés által kért formában dokumentál. Szervezi és segíti kollégái munkáját, különös tekintettel a pályakezdőkre, illetve az új belépőkre. Tervezi és végzi az évközi és tanév végi eredményméréseket, ezek értékelését. Figyelemmel kíséri a versenykiírásokat, időben leadja a nevezéseket, szervezi a versenyek lebonyolítását. Felméri munkaközössége továbbképzési igényeit, közreműködik a megvalósításban. Segíti szaktárgyában a megfelelő program és az ahhoz megfelelő tankönyvek, taneszközök kiválasztását. Figyelemmel kíséri a szaktantermek állapotát és felszereltségét, javaslatot tesz új eszközök beszerzésére, illetve a selejtezésre. Személye a legfőbb összekötő kapocs az iskolavezetés és a tantestület tagjai között. Véleményt nyilváníthat az iskolai kitüntetések odaítélésében, javaslatot tehet munkaközösségi tagok jutalmazására, felelősségre vonására.
30/93
•
Félév végén írásos értékelő beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről.
6.5.5. RENDSZERGAZDA Helyettesítés: Szabadsága vagy betegsége idejére a közvetlen felettese gondoskodik a helyettesítéséről.
Általános feladatok: • • • •
• • •
•
• •
Elkészíti az iskola informatikai rendszerének használati szabályzatát (ISZ), melyet az intézmény vezetése hagy jóvá. Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését. A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnika munkaközösséggel folytatott egyeztetés során kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciókat. Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében. Részt vesz a géptermek kezdeti kialakításának tervezésében. Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is, 0-24 óráig. A munkaidőn kívül végzett munkát naplóba kell jegyeznie. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. Leltárt készít a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük. Felügyeli és rendben tartja a TIOP 7 projektben nyert eszközöket.
Hardver: •
• • •
• •
Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az intézményvezetőnek, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet. Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval, kiemelten a Sulinet rendszer üzemeltetőivel. Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. Jelenti az intézményvezetőnek a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre. Rendszeres időközönként köteles beszámolni az intézményvezetőnek vagy a szakmai intézményvezető-helyettesnek a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról.
31/93
•
Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő versenyek, érettségik, vizsgák pontos időpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos felügyeletéről ezekben az időszakokban.
Szoftver: •
• • • •
Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Összegyűjti a licenccel nem rendelkező programokat, és javaslatot tesz a legalizálásra, vagy más, hasonló képességű, de ingyenes programok használatára. Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését. Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása nem feladata. Az iskolavezetéssel előre egyeztetett módon biztonsági adatmentést végez. Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását.
Hálózat: • • • • • • •
Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére. Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a későbbiekben a tervet a mindenkori állapothoz igazítja. Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott főbb lehetőségeket. Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről. Az ISZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja. Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira. A hálózati rendszerek belépési jelszavát (administrator, root, supervisor jelszó) lezárt borítékban átadja az intézményvezetőnek, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot csak különösen indokolt esetben, az intézményvezető engedélyével az iskola számítástechnika szakos tanára bonthatja fel.
A munkakörrel összefüggő egyéb kérdések: • • •
Munkakapcsolatot tart a függelmi felettessel. Köteles a tudomására jutott állami, szolgálati és intézményi titkot megtartani. Szabadságra a közvetlen felettese engedélyével mehet.
6.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama •
Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik.
32/93
• • • • • • •
• •
Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első tanítási óra reggel 8:05 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartama 10 illetve 15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Törekszünk arra, hogy az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét – munkaközösség-vezetők javaslata alapján - a munkaterv rögzíti. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az intézményvezető által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek. Tanfolyami oktatásban a tanítási órák időtartama 45 perc; a szünetek ütemezése és a délutáni esti órák kezdete csoportonként változó, a hallgatók igényeihez igazítva.
6.7. Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, b) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) átvételnél az iskola intézményvezetője előírja, f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. • • •
•
Osztályozó vizsga letételére a pedagógiai programban meghatározott vizsgaidőszakokban, tanév rendjében megjelölt vizsganapokon kerülhet sor.. A vizsgára a kijelölt időpontok előtt egy hónappal lehet legkésőbb jelentkezni írásban, az iskola honlapjáról letölthető jelentkezési lapon. Indokolt esetben ezektől eltérő időpontokban is szervezhető osztályozó vizsga. Ekkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az oktatási intézményvezető-helyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az intézményvezető-helyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.
33/93
•
A tanuló az osztályozó vizsga napján 4. óra után „egyéb hiányzás” címen felmentést kap az órák látogatása alól..
6.8. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 6.8.1. Benntartózkodás rendje az alkalmazottak és a tanulók számára • • • • •
A szorgalmi időszakban az iskola hétfőtől péntekig 6.30-tól 19.00 óráig tart nyitva. A pedagógusok reggeli tanulószobai ügyelete 6.55 órától 7.55 óráig tart. A reggeli, valamint az óraközi tanári ügyeleti beosztás félévente készül. A tanítási órák közötti szünet időtartama általában 10 perc, a harmadik szünet 15 perces. A tanulók munkarendjét az iskolai házirend tartalmazza.
•
Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában, zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az intézményvezető ad engedélyt.
6.8.2. Benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel •
• •
• • •
A tanulók szülei ügyeik intézésére az iskola épületében a portásnál történő jelentkezés után léphetnek be. A portás intézkedését az iskola előterében kell megvárniuk. Benntartózkodásukat a nevelőtestület tagja illetve az iskola titkársága engedélyezheti. Benntartózkodásukkal a tanítás rendjét nem zavarhatják, a házirend rájuk vonatkozó részének betartása kötelező. Azok, akik bármilyen eseti üggyel kívánnak az intézménybe belépni a portás intézkedéséig szintén az iskola előterében kell várakozniuk. Felnőtt tanfolyamok, külsősök részére előadások csak az iskola intézményvezetőjének engedélyével szervezhetők. Az intézmény zavartalan működésének biztosításához és az intézeti vagyon megóvására az intézményvezető felelőst jelöl ki. Az intézményi vagyon megóvásáért a gondnok, házmester és a takarító személyzet is felelősséggel tartozik. A portás munkaideje után a Kossuth utcai épület alsó szintjének takarítója látja el a portaszolgálat feladatát. Az iskola egyéb épületegységében a területért felelős közvetlen vezető engedélyével tartózkodhatnak olyan személyek, akik jogviszonyban nem állnak az iskolával (pl, gyakorlóhelyen). Az iskola sportlétesítményei csak intézményvezetői engedéllyel használhatók, az igénybevevőknek be kell tartani ezen létesítmények működési szabályzatát.
6.9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.9.1. Az intézmény tanulóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatosan • •
Az intézmény valamennyi tanulójának joga az intézmény minden oktatási-nevelési célra kialakított és használt helyiségeinek és létesítményeinek rendeltetésszerű használata. Tornateremben, könyvtárban, szaktantermekben, csak tanári felügyelet mellet tartózkodhatnak.
34/93
• • • • • • • •
A tanulók kötelesek az általuk használt helyiségek rendjéért, tisztaságáért, a berendezések épségéért anyagilag és erkölcsileg is felelősséget vállalni. Az egyes helyiségekben, létesítményekben található eszközöket, felszerelési tárgyakat csak tanári utasítással vihetik más helyiségekbe. Az iskola épületéből, illetve az intézményből csak intézményvezetői engedéllyel vihető ki eszköz. Az egyes helyiségek használatakor, vagy annak végeztével kötelesek az áramtakarékossági előírásokat betartani. A helyiségek és létesítmények tanítási napokon 6.30-től - 19 óráig vehetők igénybe. Ettől eltérő esetben intézményvezetői engedéllyel. A felnőttképzésben részt vevő hallgatók jogai és kötelességei (részletek lásd: felnőttképzési szabályozás) Az intézmény által kijelölt tantermek, gyakorló helyek rendeltetésszerű használata A hallgatók kötelesek az általuk használt helyiségek rendjéért, tisztaságáért, a berendezések épségéért anyagilag és erkölcsileg is felelősséget vállalni.
6.9.2. Az iskola dolgozóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban • • • • • •
•
•
Az intézmény dolgozóinak joga az intézmény valamennyi helyiségének rendeltetésszerű használata. A helyiségeket magáncélokra csak az intézményvezető engedélyével vehetik igénybe. Az egyes létesítmények, helyiségek felszerelésének épségéért, rendjéért a használatba vétel időtartama alatt anyagilag felelős a dolgozó. Az egyes létesítmények, helyiségek felszerelését, eszközeit az intézetből kivinni tilos. Kivételes esetekben ezt az intézményvezető engedélyezheti. Az egyes helyiségek, létesítmények használatakor a dolgozók kötelesek az áramtakarékossági, tűzvédelmi és balesetvédelmi előírásokat megtartani. A helyiségek és létesítmények tanítási napokon - a technikai dolgozóknál a beosztás szerint - más dolgozóknál reggel 6.30-től 19 óráig vehetők igénybe. Ettől eltérő esetben csak intézményvezetői engedéllyel. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezetőhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.
6.9.3. A külső szerveknek a helyiségek, létesítmények használatára történő átengedés rendje • •
A létesítmények, helyiségek külső szerveknek rendszeres és tartós használatra történő átadása csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. A gazdasági intézményvezető-helyettes az intézmény intézményvezetőjével történt egyeztetés után - az érvényben lévő vonatkozó rendelkezések alapján - megköti a szer-
35/93
ződéseket, gondoskodik a szerződésben megfogalmazott feltételekről,- mindkét fél által történő – megtartásáról.
6.9.4. Tornaterem, előadótermek, szaktantermek, tanirodák, tantermek, szertárak használati rendje • • •
•
A helyiségek gondozására az intézményvezető felelősöket bíz meg. A helyiségekben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak, a felszereléseket, berendezéseket csak a szaktanárok személyes irányításával használhatják. A helyiségeket használó tanulókat - külön jogszabályban meghatározott, s dokumentált – munkavédelmi, tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatás megtörténtét a tanulók aláírásukkal igazolják. Az oktatás tartalmi és formai részeire útmutatást a munkavédelmi és a tűzvédelmi felelős ad. A szertárak gondozására az intézményvezető felelősöket bíz meg. A szertárfelelős gondoskodik a szertár rendjéről, a felszerelések rendben tartásáról, fejlesztéséről. A szertárfelelős anyagilag felelős a rábízott anyagokért, felszerelésekért, minden évben javaslatot tesz a fejlesztésre.
6.10. A dohányzással kapcsolatos előírások •
• •
•
Az intézményben, ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is, a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos. Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.
6.11. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok •
•
A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn.
36/93
•
•
•
•
Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A 8 napon túl gyógyuló, súlyos baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, jelenteni a fenntartónak. A fenntartó a jelentést nyolc napon belül továbbítja az működési engedélyt kiállító kormányhivatalnak. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt, technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.
6.12. A mindennapos testnevelés szervezése A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a törvényi előírásoknak megfelelően szervezzük meg, heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló esetén kérelme alapján, a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A tanuló ez iránti kérelmét és a sportszervezet igazolását a tanuló év elején a testnevelő tanárának köteles leadni.
6.13. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Intézményünkben az alábbi tanórán kívül szervezett foglalkozási formák lehetnek: szakkörök, önképzőkörök, énekkar, diáksportkör, tanulószoba, tanfolyam, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, hitoktatás, stb. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az általános intézményvezető-helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben. • Szakkörök Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk. A szakkörök vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott temati-
37/93
•
•
•
•
•
•
ka alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. Diáksportkör A iskolai sportkör (ISK) a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg. Az ISK mint szervezeti forma iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. Az ISK munkáját a sportköri gyűlés által jóváhagyott Sportköri szabályzat alapján végzik. Az iskolai sportkör felnőtt vezetőjét az sportkör vezetősége véleményének figyelembevételével az iskola intézményvezetője jelöli ki. Tanulószoba működése A tanulószoba működésének célja a felzárkóztatás, tehetséggondozás valamint a bejáró tanulók számára az iskolába érkezés és a tanítás kezdete közti időtartam alatt tanulási lehetőség biztosítása. A tanulószoba órakeretén belül konzultációk szervezhetők. A konzultációk időpontjának egyeztetéséről és a tanárok foglalkoztatási rendjének megállapításáról a tanulószoba felügyelője gondoskodik. A tanulószoba felügylőjét az intézményvezető bízza meg. Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. Felzárkóztatás (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A nappali tagozat korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára történnek. Tanulmányi és sportversenyek A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Könyvtár Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjét az SZMSZ 10. pontjában részletezzük.
38/93
7. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 7.1. Az intézmény nevelőtestülete •
•
•
A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat, szükség esetén informatikai eszközöket.
7.2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó konferencia, • tájékoztató és munkaértekezletek (havi, kéthavi rendszerességgel) • nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), • rendkívüli értekezletek (szükség szerint), • egyházmegyei lelki napok. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény intézményvezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait, a jogszabályban meghatározottak kivételével, nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén, az iskolavezetés által kijelölt időpontban, osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.
39/93
A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól, indokolt esetben az intézményvezető adhat felmentést.
7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség, az intézményvezető megbízására, részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próbaérettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. Az intézményben hat munkaközösség működik: a magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, természettudományi, testnevelői és az osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A munkaközösség-vezető
7.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége Intézményünk szakmai munkaközösségei az alábbiak: • Társadalomtudományi • Természettudományi • Idegen nyelvi • Osztályfőnöki • Informatikai • Mezőgazdasági • Közgazdasági
7.4.1. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak • •
Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen
40/93
•
•
•
• • • • • •
•
•
konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösségvezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, saját hirdetésű területi versenyt, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.
7.4.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai • • • • • •
• •
Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az intézményvezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.
41/93
•
•
Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.
7.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai •
Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés az intézménynél foglalkoztatottak részére állapítható meg (hatályos: 2013. aug. 31-ig), egyéb esetekben a mindenkori költségvetési lehetőségek az irányadók. • Kiemelt munkavégzésért kereset kiegészítésben csak az egy teljes tanévet az intézményben nevelő-oktató munkát végző munkaviszonnyal rendelkező részesíthető. Az oktatástól való távolmaradás a tanév keretén belül a két hónapot nem haladhatja meg. • Nem részesülhet a pótlékból a fegyelmi büntetésben részesült dolgozó. • Az értékelésnél előnyben kell részesíteni azon pedagógusokat, akik az intézményi teljesítményértékelési rendszer megállapításai alapján legjobban végzik el munkájukat. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el: • sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, • órai munkáját magas színvonalon végzi, • eredményesen készíti föl diákjait az érettségire és a felvételire, • szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, • aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, • rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, • kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, • tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet, • eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába: • részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, • részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, • részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében • hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába, • befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják, • folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el: • következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, • jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,
42/93
• adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez: • rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, • érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, • részt vesz az iskola arculatának formálásában, • tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.
43/93
8. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 8.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.
8.2. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az intézményvezető, a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: • szakmai munkaközösségek, • szülői munkaközösség, • iskolaszék, • diákönkormányzat, • osztályközösségek.
8.3. A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség, SZMK döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), • a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, • saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SZMK munkáját az iskola tevékenységével az osztályfőnöki munkaközösség vezetője koordinálja. A SZMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény intézményvezetője felelős.
8.4. Az iskolaszék Intézményünkben nem működik.
8.5. Az intézményi tanács Intézményünkben nem működik.
8.6. A diákönkormányzat •
A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény
44/93
• • •
•
működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja öszsze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményvezető-helyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja.
A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni: • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor • a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény intézményvezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét
8.7. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: • az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása • küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba • döntés az osztály belügyeiben Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • • •
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
45/93
• •
• • • • •
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
8.8. A gyakorlati képzést folytatók és szervezők Tanulóink összefüggő nyári gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény, őstermelő közötti együttműködési megállapodás alapján történik. Az együttműködési megállapodásra, valamint a résztvevő felekre vonatkozó feltételeket a 2011. évi CLXXXVII. szakképzésről szóló törvény tartalmazza. A gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzését a területileg illetékes gazdasági kamara végzi a szakképző iskola képviselőjével.
8.9. A szülők, a tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.9.1. Szülői értekezlet Félévenként egyet szervezünk, illetve indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet tartunk. Ezek előre tervezésre kerülnek az iskola tanévi programjában. A szülői értekezlet alapvető témája a tanulmányi munka értékelése, a közösséget érintő problémák megvitatása és egyéb tennivalók megbeszélése. Nagyon fontos, hogy a tanulók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
8.9.2. Fogadóóra Félévenként egyet szervezünk, de a szülő munkaidőben vagy előzetes megbeszélés szerint keresheti az osztályfőnököt vagy a nevelőtanárt és az iskolavezetés bármelyik tagját. A fogadóórákon az egyéni problémák megbeszélésére nyílik lehetőség. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre, a rendkívüli eseteket leszámítva, telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.
46/93
8.9.3. A diákok tájékoztatása •
• •
• • •
A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából minden tárgyból legalább havonta egy osztályzatot adunk. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.
8.9.4. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: • alapító okirat, • pedagógiai program, • minőségirányítási program, • szervezeti és működési szabályzat, • házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézményvezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.oktatas.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról munkaidőben az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.
8.10. A külső kapcsolatok rendszere és formája A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, az Iskolaszékkel, az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával valamint az alábbi szervezetekkel: • Szakminisztériumok • Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság • Oktatási Hivatal • Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály • Hunniareg Pedagógiai Intézet Bács-Kiskun Megyei Iroda
47/93
• • • • • • • • • • • • • •
Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bács-Kiskun Megyei Nyugdíjbiztosítási Pénztár Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Bács-Szakma Zrt. Rendőrség Tűzoltóság Drogambulanciák Gyakorlati helyet biztosító gazdálkodó szervezetek Diákszervezeteket támogató szervezetek Városi és megyei közintézmények Sportegyesületek kiskunhalasi Semmelweis Kórház Ifjuságorvosi Szolgálata
Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az általános intézményvezető-helyettes és az ifjúságvédelmi felelős feladata. Az iskolai rendezvényekre az érintett szervezetek képviselői meghívást kapnak, meghívásaiknak pedig eleget teszünk.
8.10.1. Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere •
•
•
Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a gimnázium tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Kiskunhalas város tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Kiskunhalas Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény intézményvezetője, a közvetlen segítő munkát a szervezési intézményvezető-helyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola intézményvezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.
•
8.10.2. Az iskolai védőnő feladatai • A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. • Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét.
48/93
• Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). • A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény intézményvezetőhelyettesével. • Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. • Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. • Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. • Munkaidejét munkáltatója, Kiskunhalas Város Polgármestere határozza meg. • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
49/93
9. A TANULÓK ÜGYEINEK INTÉZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 9.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: • a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra • orvosi igazolással igazolja távolmaradását • a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: • bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, • rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.) A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az intézményvezető-helyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.
9.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, versenyekre, nyílt napokra Tanulmányi versenyen illetve állami nyelvvizsgán résztvevő tanulók a versenyen és a vizsga napján „egyéb hiányzás” címén felmentést kaphatnak az óralátogatás alól: • iskolai verseny, osztályozó vizsga, vagy egyéb verseny iskolai fordulója esetén a 4. óra után, • megyei verseny döntője, vagy országos verseny megyei fordulója esetén egész nap, • országos verseny döntője esetén egész nap és az azt megelőző nap, • állami nyelvvizsga esetén egész nap és az azt megelőző nap, • sportversenyek esetén a szaktanár javaslatára az intézményvezető engedélyezheti az óralátogatás alóli felmentést. A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni az osztályfőnök javaslata és az intézményvezető-helyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, azt igazolt hiányzásnak kell venni a megfelelő igazolás bemutatás után.
50/93
9.3. A tanulói késések kezelési rendje A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A késések ideje összeadódik, 45 perc esetén egy adott tantárgyból igazolatlan óra adható.
9.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: • első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő illetve a kollégium értesítése • tízedik igazolatlan óra után: a szülő, a kormányhivatal és a gyermekjóléti szolgálat értesítése iktatott postai levélben • harminc igazolatlan óra esetén a szülő, a gyermekjóléti szolgálat, továbbá az általános szabálysértési hatóság értesítése iktatott levélben való értesítése. • az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése és a területileg illetékes kormányhivatal értesítése. Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: • első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése • a tízedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) • a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) • a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
9.5. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai tel-
51/93
jesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
9.6. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény intézményvezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
52/93
9.7. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény intézményvezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
53/93
10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
10.1. Az iskolai könyvtár működését meghatározó rendeletek, alapdokumentumok • • • • • • • •
• • • • •
16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről az 1993. évi LXXIX. törvény még érvényben lévő részei és a 2011. évi CXC. törvény már hatályos részei a nemzeti köznevelésről 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (hatályos 2017. VIII. 31-ig) 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 3/1975. KM - PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és a törlésről A kulturális miniszter és pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. évi (VIII. 17.) KM - PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről az iskola pedagógiai programja
10.2. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok Azonosítási adatok II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola könyvtára 6400 Kiskunhalas Kossuth u. 39. Jogelődök: • II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola • II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium • Mezőgazdasági Technikum Tel.: 77/422-433
54/93
Fax: 77/422-643 E-mail:
[email protected] Internetcím: www.teko.hu OM azonosító: 027977 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 2799 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 03-0041-04 Alapító okirat száma: 1341/2013 Szakfeladat: 910121 – Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Létesítés időpontja: Kb.: 1957 Elhelyezése: Frekventált helyen, az utcai fő épületszárnyban, földszinten, a tanári szoba mellett kapott helyet az iskolai könyvtár. Három – egybe nyíló, egyenként 40-50 m-es - helyiségből áll: számítógép-használói és folyóirat-olvasói rész, kölcsönzőtér és olvasóterem. A könyvtár bélyegzője: Állománynyilvántartást szolgáló bélyegző, ovális: II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola Könyvtára Kiskunhalas A könyvtár fenntartója II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 6400 Kiskunhalas Kossuth u. 39. Tel. /fax: 77/422-433 Iskola fenntartója: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Az iskolát fenntartó Katolikus Egyház az iskola költségvetésében gondoskodik a könyvtár fenntartásáról. A szakszerű szolgáltatások kialakításáért a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola könyvtárosa vállal felelősséget. Irányítását, ellenőrzését az intézményvezető látja el. A könyvtár szakmai kapcsolatai A legszorosabb szakmai kapcsolat a kiskunhalasi Martonosi Pál Városi Könyvtárral alakult ki. A megyei Katona József Könyvtárral, a Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Intézet pedagógiai könyvtárával és a kiskunhalasi iskolai könyvtárakkal kevésbé szoros, de élő kapcsolat van. A könyvtár szolgáltatásai Alapszolgáltatások: - egyéni és csoportos helyben használat - a könyvtári állomány kölcsönzése - tájékoztató szolgálat – olvasószolgálat - az önálló ismeretszerzésre, olvasásra, könyvtárhasználatra nevelés csoportos formái (könyvtárismeret, -használat megtanítása, közösségi programok, melyek szoros öszszefüggésben vannak a könyvtár eszköztárával) - tartós tankönyvek, ill. segédkönyvek gyűjtése, nyilvántartása, kezelése, kölcsönzése - számítógépes informatikai szolgáltatások Kiegészítő szolgáltatások: - témafigyelés - irodalomkutatás - ajánló bibliográfiák készítése
55/93
-
letétek telepítése kiállítások rendezése
10.3. Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját és más könyvtár(ak) által nyújtott szolgáltatásoknak biztosítania kell: • a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, • a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát. Alapfeladatok: • gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása • tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról • tanórai foglalkozások tartása • az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása • könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek kölcsönzését Kiegészítő feladatok: • tanórán kívüli foglalkozások tartása, • új ismerethordozók előállítása, • számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, • tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, • más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása.
10.4. 4.A könyvtár gazdálkodása • • • •
A feladatok ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítható keret a könyvtáros rendelkezésére áll, alkalmas arra, hogy folyamatos beszerzést biztosítson. A működéshez szükséges szakmai nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata. A költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár a felelős. A könyvtári keretből csak beleegyezésével (a gyűjtőköri szabályzat szerint) lehet könyvet vásárolni.
56/93
10.5. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az intézményben a 90-es években profilváltás történt. Teljesen új szakok indultak: informatikai, középfokú mezőgazdász, valamint közgazdasági osztályokban folyik jelenleg a képzés. A szakképző évfolyamokon - érettségi után – évekig kisvállalkozások gazdasági ügyintézője, mezőgazdasági áruforgalmazó technikus és gazdasági informatikus alapképzések, valamint számítástechnikai műszerész, külkereskedelmi ügyintéző és gépíró, szövegszerkesztő kiegészítő képzések voltak. 2012-ben a tanított szakmák (érettségi után): Műszaki informatikai mérnökaszszisztens, Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus, Pénzügyi szakügyintéző, CAD-CAM informatikus. Kiegészítő képzéseink a következők: CISCO, EBC*L (European Business Competence* Licence), ECDL. Tanfolyami képzések is folynak, igény szerint a következő témákban: Nyelvvizsga-felkészítés készségmodulonként, NET 15, ECDL START, ECDL –Teljes, Intenzív gépíró tanfolyam, 100%-ban támogatott gazdaképzések, EBC*L, CISCO tanfolyamok: CND 1. (Hálózati ismeretek), ICND 2 (Haladó szintű hálózati ismeretek). Az intézmény profilja alapvetően meghatározza az iskola könyvtárának gyűjtőkörét. A friss információk iránti igény mindegyik szakmacsoporton belül óriási. Különösen az informatika és a közgazdaságtan területén jellemző, hogy a kiadványok folyamatosan elévülnek, ezért a legfrissebb szakkönyvek és információhordozók beszerzése az iskolai könyvtárnak alapfeladata. Az idegen nyelvek ismerete egyre nagyobb társadalmi igény. Színvonalas, eredményes oktatásukhoz sokféle információhordozó (CD-ROM, DVD, CD, könyv, folyóirat) beszerzése szükséges. Az új típusú képzésben az első négy év során a közismereti tárgyakon van a hangsúly, ezért a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a biológia, a fizika, a földrajz és a kémia tantárgyakhoz kapcsolódó új dokumentumok gyűjtése is nagyon fontos. Az intézmény fenntartóváltásával összefüggésben, nagy hiányosság fogalmazódott meg a keresztény, katolikus irányultságot tükröző irodalomban. Ennek orvoslása kiemelten hangsúlyos feladat. 1. Gyűjteményszervezés 1.1. Gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. A beszerzés forrásai: • vétel A vásárlás történhet megrendeléssel és előfizetéssel a Könyvtárellátótól, készpénzfizetéssel, átutalással vagy utánvéttel könyvterjesztőktől, könyvesboltoktól, kiadóktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól. • ajándék, pályázat A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A gyűjtőkörünkbe nem tartozó dokumentumokat ajándékként sem fogadunk el. • csere A csere alapja lehet fölöspéldány vagy/és az iskola saját kiadványa. 1.1.2. A szerzeményezés segédletei: • Könyvtárellátó KHT. Új könyvek jegyzéke • könyvkiadók, könyvterjesztők katalógusai, tájékoztatói
57/93
• • • •
folyóiratok dokumentumismertetései gyarapítási tanácsadók készlettájékoztatók ajánló bibliográfiák
1.1.3. Számlák nyilvántartása • A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági hivatalának feladata. • A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást vezet a könyvtárostanár. • A gazdasági-pénzügyi iratok megőrzése a gazdasági hivatal feladata, de fénymásolt példányát mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni. 1.1.4. A dokumentumok állományba vétele: A dokumentumokat az állományba vétellel egyidőben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jellel. 1.1.4.1. Végleges, egyedi nyilvántartásba vett dokumentumok köre, formái: • leltárkönyv (egyedi), • dokumentumtípusonként külön: − könyv, − videokazetta, DVD − hangkazetta, hanglemez, CD − számítógéppel olvasható dokumentum: CD-ROM, CD, flopi A végleges nyilvántartás nyomtatványai nem selejtezhetők. 1.1.4.2. Időleges nyilvántartásba vett dokumentumok köre: • brosúra • periodikumok (folyóiratok) 1.1.4.3. Csoportos leltárkönyv vezetése – megszűnt. Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyv vezetése (amely nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás) a számítógépes nyilvántartás miatt okafogyottá vált. 1.2. Állományapasztás: A gyűjteménykezelés szerves része a tervszerű és folyamatos dokumentumkivonás. 1.2.1.A tervszerű állományapasztás Szempontjai: • elavult dokumentumok selejtezése, • fölösleges dokumentumok kivonása. 1.2.1.1. Az elavult dokumentumok selejtezése • Tartalmi értékelés alapján történhet, a szaktanárok véleményének figyelembe vételével. • Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot, ha: − a benne levő ismeretanyag elavult, téves információt közvetít. − a gyakorlatban nem használható (a benne levő adatok, rendeletek, szabványok megváltoztak),ha bővített, átdolgozott kiadása megjelent.
58/93
1.2.1.2. A fölösleges dokumentumok kivonása: Az a dokumentum minősül fölöspéldánynak, amely iránt a szaktanári-tanulói igény megcsappan, illetve az, amely tartalmilag már nem illeszkedik a könyvtár gyűjtőkörébe. Fölöspéldány keletkezik, ha: • megváltozik a tanterv, • megváltozik a tanított idegen nyelv, • változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke, • módosul vagy megváltozik az iskola profilja, szerkezete, • a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket, • az ajándékozás nem felelt meg a gyűjtőköri elveknek, • csonka többkötetes művek terhelik az állományt. 1.2.2. Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Selejtezésnél mérlegelni kell: új példány beszerzése v. a köttetés gazdaságosabb. Nem szabad selejtezni a muzeális értékű dokumentumokat, ill. amelyekkel kapcsolatban megőrző feladatot vállalt a könyvtár. 1.2.3. Hiány Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: • elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, • olvasónál maradt, • az állomány ellenőrzésekor hiányzott. Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból már ténylegesen hiányoznak. 1.2.3.1. Elháríthatatlan esemény • Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás vagy bűncselekmény esetében. • Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az intézményvezető előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet: • pénzbeli megtérítés címén (ismert az elkövető, a kár megtéríthető), • behajthatatlan követelés címén. A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntető eljárás befejeződése után történhet meg. 1.2.3.2. Elveszett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától függ. Ennek eldöntése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik. 1.2.3.3. Az állományellenőrzési hiány A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány okait a könyvtárostanár köteles indokolni. 1.2.4. A törlés folyamata
59/93
Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtárostanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola intézményvezetője adja meg. Az állományellenőrzés évében ügyelni kell arra, hogy a két munkafolyamat - a kivonás és az állományellenőrzés - ne történjék azonos időben. Az állományapasztásnál kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani: • más könyvtáraknak (cserealapként v. könyvtári áron), • antikváriumoknak (megvételre), • az iskola dolgozóinak, tanulóinak (térítés nélküli átvételre). A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításról a gazdasági intézményvezető-helyettes köteles gondoskodni. A dokumentumok eladását/megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlés jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. A tervszerű állományapasztás során befolyt pénzösszeget térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni, állománygyarapításra nem fordítható. 1.2.5. A kivonás nyilvántartásai 1.2.5.1. Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az intézményvezető aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: • rongált, elavult, fölöspéldány, • megtérített (pénzzel v. dokumentummal) és behajthatatlan követelés, • állományellenőrzési hiány (megengedett v. normán felüli), elháríthatatlan esemény. 1.2.5.2. Mellékletek A jegyzőkönyv mellékletei a következők: • törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál), • gyarapodási jegyzék (megtérített v. megvett dokumentumok, ill. állományellenőrzési többlet esetén), • törlési ügyirat (időleges nyilvántartású dokumentumoknál). 2. A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért - az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül - anyagilag és erkölcsileg felelős. 2.1. Az állomány ellenőrzése A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek. A könyvtár revízióját az iskola intézményvezetője rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést. 2.1.1. Az állományellenőrzés típusai Jellege szerint:
60/93
•
időszaki (Minden második lehet részleges - az állomány 20%-ára kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány: minden tanév végén ellenőrizni kell. ) • soron kívüli Mértéke szerint: • teljes • részleges (vis major esetén: csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni) A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést szorgalmi időn kívül elvégezni. 2.1.2. Az állományellenőrzés előkészítése: • raktári rend megteremtése, • nyilvántartások felülvizsgálata, • segédeszközök előkészítése, • pénzügyi dokumentumok zárása. 2.1.2. Az állományellenőrzés lebonyolítása Az ellenőrzést legalább két személynek kell lebonyolítania. Egyszemélyes könyvtár esetén a gazdasági intézményvezető-helyettes - a leltározási bizottság vezetője - köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az ellenőrzés módszerei: • a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése, • számítógépes ellenőrzés. 2.1.3. Az állományellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyzőkönyvet, melyet 3 napon belül át kell adni az iskola intézményvezetőjének. A jegyzőkönyv mellékletei: • a leltározás kezdeményezése, • a jóváhagyott leltározási ütemterv, • a hiányzó, ill. többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. A jegyzőkönyvet a könyvtárostanár, személyi változás esetén az átadó és az átvevő írja alá. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola intézményvezetője a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az állomány hiányának megengedett mértékét (káló) a 3/1975. KM-PM számú rendelet szabályozza. Az engedélyezés utáni teendők: • a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány-nyilvántartásból, • az állománymérleg elkészítése, 2.2. Az állomány jogi védelme A könyvtárostanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentum(ok)at senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A könyvtárostanár folyamatos feladatai: • a beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumok nyilvántartásba vétele (6 munkanapon belül), • a nyilvántartások pontos, naprakész vezetése,
61/93
• •
szabályszerű könyvtárhasználat biztosítása. A könyvtárostanár felelősségre vonható a dokumentumok és/vagy eszközök hiányáért, ha: • bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait, • kötelességszegést követett el, • a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. Letéti állomány átadása: névre szólóan. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A könyvtár kulcsai: • a könytárostanárnál, • portán (csak indokolt esetben - vis major, betegség - adhatók át felelős személynek), • takarítónál. 2.3. Az állomány fizikai védelme: • a tűzrendészeti szabályok teljes körű betartása és betartatása (kézi tűzoltó készülék a könyvtár bejáratánál; tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz), • a könyvtár tisztaságát, féregtelenítését biztosítani kell. 2.4. Az állományvédelem nyilvántartásai 2.4.1. Az állományelemzési nyilvántartások A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell: • az ellenőrzés lebonyolításának módját, • a leltározás kezdő időpontját, tartamát, • a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét, • a leltározás mértékét, • részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését, • az ellenőrzésben részt vevő személyek nevét. A záró jegyzőkönyvnek rögzítenie kell: • az állományellenőrzés időpontját, • a leltározás jellegét, • az előző állományellenőrzés időpontját, • az állomány nagyságát, értékét dokumentumtípusonként, • a leltározás számszerű végeredményét. 2.4.2. Kölcsönzési nyilvántartások A kölcsönzés dokumentálása számítógépes nyilvántartás útján történik, vonalkód leolvasásával. 2.4.3. Könyvtárhasználati szabályzat (2. sz. melléklet)
62/93
A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez. 2.4.4. A könyvtárostanár munkaköri leírása (3. sz melléklet) 3. A könyvtári állomány elhelyezése Az iskolai könyvtár központi helyen van: az utcai fő épületszárnyban, földszinten, a tanári szoba mellett. Három egybe nyíló egy kulccsal zárható helyiségből áll: • kölcsönzőtér (55 m) • olvasóterem (40m) • folyóirat-olvasó és számítógépes rész (40 m) Megoldható: helyben olvasás • tanórai foglalkozások tartása (TV- és videohasználattal) • számítógépek használata, internetezés (4 tanulói + 1 tanári gép) • egyéni tanulói-szaktanári kutatóhelyek igénybe vétele • Az állomány elhelyezése − Könyvtári térben: szabad polcon (olvasótermi térben és kölcsönzőtérben). − Kivétel: számítógépes dokumentumok (zárt szekrényben). − Raktárban: • duplum, • tartós tankönyv, • érettségi vizsgát szolgáló állomány, • megőrzésre szánt szakmai tankönyvek 3.1. A könyvtári állomány tagolása A könyvtári dokumentumok biztosítják a tanulás-tanítás során fellépő igényeket. Nagyobb állományegységek: • Kézikönyvtár: az olvasóteremben - elkülönítve (nem kölcsönözhető) • Ismeretközlő irodalom: a kölcsönzőtérben • Szépirodalom, kötelező olvasmányok, versek: a kölcsönzőtérben • Folyóiratok: a folyosón • Audiovizuális dokumentumok - kiemelten: külön polcokon • Számítógéppel olvasható dokumentumok: zárt szekrényben • Időleges nyilvántartású dokumentumok (brosúrák): külön polcokon 3.2. A könyvtárból kihelyezett letétek A letéti állományrészek segítik az iskola oktató-nevelő munkáját. Ezek lehetnek: kézikönyvek, szótárak, munkaeszközként használt irodalom, szakmai és módszertani folyóiratok, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. Letéti állományok: • szertárakban: idegen nyelvi, matematika, mezőgazdasági, informatikai labor, • gazdasági hivatalban. 3.2.1. A letétek nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályok A szaktanárok és a tanulók részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős.
63/93
4. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédulának tartalmaznia kell: • a raktári jelzetet, • a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, • ETO szakjelzeteket, • tárgyszavakat. Az iskolai könyvtárban a hagyományos katalógusépítés megszűnt. A számítógépes adatbevitel 100%-ban megvalósult. 4.1. Hagyományos katalógusépítés: megszűnt. (Katalógusszerkesztési szabályzat: 4. sz. melléklet) 4.2. Számítógépes állományfeltárás: 2003-ban megkezdődött, néhány év alatt teljesen megvalósult. A Szinkronizált Központi Lelőhely Adatbázis (SZIKLA) programot használjuk, (4. sz. melléklet) 5. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Részletesen a könyvtárhasználati szabályzatban (2. sz. melléklet) Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjteménye használatát. 5.1. A könyvtár használói köre: • az iskola tanulói, • tanárai, • az iskolával munkaviszonyban álló dolgozók • az iskola hajdani diákjai (egyéni elbírálás alapján) 5.2. A könyvtárhasználat módjai: (2. sz. melléklet) • Helyben használat • Kölcsönzés • Csoportos használat 5.3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai: • információszolgáltatás • témafigyelés • irodalomkutatás • ajánló bibliográfiák készítése • letétek telepítése 5.4. A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai: • kölcsönzési nyilvántartás, • letéti nyilvántartás, • szakórák, foglalkozások ütemterve,
64/93
• előjegyzések nyilvántartása, • deziderátum, • statisztikai napló. 6. Záró rendelkezések Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. (Az iskolai könyvtár működési szabályzata az iskola működési szabályzatának mellékletét képezi.) A szabályzat kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles • a jogszabályok változása esetén, továbbá • az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. A szabályzatot az intézményvezető a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. 12. A működési szabályzat mellékletei: 1.sz.: Gyűjtőköri szabályzat 2.sz.: Könyvtárhasználati szabályzat 3.sz.: A könyvtárostanár munkaköri leírása 4.sz.: Katalógusszerkesztési szabályzat 5.sz.: Tankönyvtári szabályzat 6.sz.: Könyvtár-pedagógiai program
65/93
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai: • 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről • 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról • 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (hatályos 2017. VIII. 31-ig) 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről • 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról (Magyar Közl. 30. sz. 2543-44, 2550-51. p.) • az iskola pedagógiai programja • 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról • 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet módosításáról 2. A gyűjtőkört meghatározó tényezők Az iskolai könyvtár gyűjteményszervezési feladata Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek sajátos feladata az iskolai oktatási és nevelőmunka kiszolgálása. Ennek a feladatnak úgy tud megfelelni, hogy szisztematikusan gyűjti, feltárja, őrzi, rendelkezésre bocsátja dokumentumait, és közvetíteni tudja más könyvtárak szolgáltatásait. Alkalmas arra, hogy szakirodalmi szolgáltatást nyújtson a képzés során felmerült igények szerint. Lehetővé teszi a könyvtári dokumentum- és információhasználat tanítását, tanulását. Az oktató-nevelő munka megalapozása közben nemcsak információs bázisként, hanem az egyéni és kiscsoportos tanulás színtereként is működik. Az iskolai könyvtári állomány tartalmának összetételével kapcsolatban kiemelendő: • A gyűjtemény az oktató-nevelő munka információs bázisa. • A könyvtár a megfelelő szolgáltatáshoz szisztematikus gyűjtőmunkát végez. • A könyvtár információs bázisként olyan ismerethordozókat is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a könyvtár-, dokumentum- és információhasználat tanulását és tanítását. Az iskolai könyvtár jellemzői: • Munkáját a vonatkozó jogszabályok mellett alapvetően az iskola képzési szerkezete, pedagógiai programja, helyi tanterve, a NAT és a kerettantervek határozzák meg. • Legfőbb jellemzője: a tervszerű, folyamatos, szisztematikus rendszerű, közvetve és közvetlenül irányított pedagógiai tevékenység és az azt kiszolgáló dokumentumok gyűjtése. • Iskolánk könyvtárának legfontosabb feladata, hogy az állomány segítse a középfokú oktatást, tegye lehetővé a felkészülést az érettségi vizsgára, a felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint a szakmai vizsgára (a szakképzési évfolyamokon az OKJ-ben meghatározottak szerint).
66/93
•
• •
A munkaerőpiachoz való alkalmazkodás, a gyorsabb szakmaváltás iránti igény okozza a képzési szerkezet sokszínűségét, s ez a gyűjtemény szervezésénél a rendelkezésre álló anyagiak racionális felhasználását, vagyis a szelektív gyarapítást vonja maga után. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a használók rendelkezésére. Rendelkezésre álló anyagi eszközök: a törvényben javasolt fejkvótát az iskola vezetése a könyvtár rendelkezésére bocsátja.
2.1. Belső tényezők Az iskola típusa: szakközépiskola: • 4, általános műveltséget megalapozó középiskolai évfolyam • szakképzési évfolyamok: érettségi utáni szakképzés Szakmacsoportok (9-12 évfolyam): • informatika • mezőgazdaság • közgazdaság Tanított szakmák (érettségi után): A mindenkor érvényes iskolai Pedagógiai program tartalmazza az alapképzéseket és a kiegészítő képzéseket. A 2012-2013-as tanévben folyó és 2013-2014-es tanévtől valószínűleg induló képzések a következők: Műszaki informatikai mérnökasszisztens, CAD-CAM informatikus, Gazdasági informatikus, Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus, Logisztikai ügyintéző, Pénzügyi szakügyintéző, Gazdasági informatikus, Mezőgazdasági technikus, Vállalkozási és bérügyintéző, Pénzügyi-számviteli ügyintéző, CISCO, EBC*L (European Business Competence* Licence, ECDL Tanfolyami képzések is indulnak, igény szerint: Nyelvvizsga-felkészítés készségmodulonként, NET 15, ECDL START, ECDL teljes, Intenzív gépíró tanfolyam, 100%-ban támogatott gazdaképzések, EBC*L - European Business Competence* Licence, CISCO tanfolyamok:CND 1. (Hálózati ismeretek – CCNA Discovery1–2), ICND 2 (Haladó szintű hálózati ismeretek – CCNA Discovery 3 – 4) Tanulócsoportok száma: szakközépiskola szakképzés átképzésben
12 osztály 7 osztály ( a 2013-2014-es tanévtől 6 osztály) eseti jelentkezés szerint
Nevelési-oktatási célok: Az iskola nevelési célja a társadalmi életre való felkészítés, nagy hangsúlyt fektetve a tanulók jellemfejlesztésére, arra, hogy a keresztény értékrend egyre inkább belső törvényük legyen, hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük. Neveljünk egészséges és egészségesen élni tudó, kulturáltan viselkedő fiatalokat. Az iskola pedagógiai célja, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lénnyé váljanak, s rendelkezzenek a felelős állam-
67/93
polgárrá váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel. Olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széles körű, mobilizálható, konvertálható. Legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra. Munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak. Legyenek képesek a demokrácia megteremtésére és működtetésére, törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével. 2.2. Iskolán kívüli tényezők Társadalmi kulturális környezet: Városunk kb. 30 ezer lakosú mezőváros. A művelődési és szórakozási lehetőségeket különféle intézmények biztosítják. Ezek közül a legfontosabbak: a Kiskunhalasi Művelődési Központ: filmszínház (mozielőadás heti 5 nap, naponta kétszer, színházi előadás kb. évente hatszor), Közösségek Háza; ITI (Ifjúsági Tanácsadó Iroda); Thorma János Múzeum; Csipkeház. Iskolánk tanulóinak több mint fele vidéki, közülük legtöbben bejárók, de vannak kollégisták is. Mivel sok diákunk a környező kisebb falvakból és városokból naponta ingázik, így az esti kulturális programokon kevesen tudnak részt venni. Ezért szervezünk alkalmanként délutáni mozielőadásokat, valamint budapesti, kecskeméti v. szegedi színházlátogatásokat. Tanulóink többsége fizikai dolgozók gyermeke. A könyvtári környezet: • •
•
Martonosi Pál Városi Könyvtár Középiskolák könyvtárai: - Bibó István Gimnázium - Vári Szabó István Szakképző Iskola - KRK Szilády Áron Gimnáziuma Általános iskolák könyvtárai - Szent József Katolikus Általános Iskola - KRK Központi Általános Iskolája - Felsővárosi Általános Iskola - Kertvárosi Általános Iskola - Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola
A Városi Könyvtárral kiváló a kapcsolat, az iskolai könyvtárból hiányzó dokumentumok jó részét be tudjuk tőle szerezni. A középiskolák és az általános iskolák könyvtáraival is jó a kapcsolat, alkalmanként kölcsönösen segítünk egymásnak. Számítógépen elérhető információs források, adatbázisok: Az 1999-2000-es tanév során az iskolai könyvtár is rákapcsolódott az internethálózatra 2 tanulói + 1 tanári számítógéppel. Később még 2 géppel gyarapodott a könyvtár, így 4 gép áll a tanulók rendelkezésére. 3. A gyűjtemény főbb jellemzői A különböző dokumentumtípusok, illetve a funkcionálisan elkülönített állományrészek (kézi- és segédkönyvtár, kölcsönözhető állomány, különgyűjtemény, kéziratok, audiovizuális dokumentumok, számítógépes ismerethordozók, periodikák) egységesen alkotják a könyvtár gyűjteményét.
68/93
Állományelemzés: Könyvtárunkban a 80-as évek elején zajlott le egy nagy állományfeltáró munka: újraleltározás, selejtezés, betűrendes, raktári és szakkatalógus kiépítése történt. Azóta a katalógusok építése folyamatos, és néhány kisebb selejtezés volt. Jelenleg – a tankönyvekkel együtt - mintegy 27 ezer kötetből áll a könyvtár állománya. Az iskola profilja többször változott az utóbbi évtizedekben. A 60-as években a növénytermesztés és az állattenyésztés, a 70-80-as években a mezőgazdasági gépészet szerepelt kiemelt helyen. Az 19992000-es tanévvel lezárult iskolánkban a gépészképzés, de általános mezőgazdasági képzés továbbra is folyik az intézményben. A 90-es években történt a nagyobb profilváltás, ezért gyors ütemben kellett beszerezni a szükséges dokumentumokat, hogy az új szakmacsoportok követelményeinek meg tudjon felelni az iskolai könyvtár. Az állomány gyarapításában folyamatosan kiemelt helyen állnak az informatikai, a mezőgazdasági és a közgazdaságtanhoz kapcsolódó könyvek. Az idegen nyelvekhez (angol és német) nagyobb mennyiségű szótárat és egyéb nyelvkönyveket szereztünk be. Így az érettségizőknek és a nyelvvizsgára készülőknek megfelelő minőségű és mennyiségű könyv áll rendelkezésre. Színvonalas, fontos lexikonok beszerzését fontosnak tartottuk: a Magyar nagylexikon és a Britannica Hungarica köteteit megvásároltuk. Természetesen (igény szerint, figyelembe véve a pénzkeretet) a többi tantárgyhoz is rendszeresen beszerezzük a szükséges könyveket, különös tekintettel a további érettségi tárgyakra: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia. Az osztályfőnöki órák megtartásához személyiségfejlesztéssel, kommunikációval, önismerettel, egészséges életmóddal foglalkozó információhordozók beszerzése folyamatosan történik. Növelni kellene a példányszámokat a kötelező és ajánlott olvasmányokból is, az időnkénti változások, illetve a rongálódások vagy az elvesztések miatt. A 2012-2013-as tanévtől – a fenntartó változása kapcsán – várható, hogy a kereszténységgel, etikával foglalkozó szak- és szépirodalmi dokumentumok száma gyarapodni fog. Összefoglalva: Jól felszerelt, a jelenlegi igényeket általában kielégítő, sokrétű szakirodalommal rendelkező könyvtárral rendelkezünk. Legfontosabb feladat, hogy a korszerű ismerethordozók beszerzése folyamatosan történjék, és a legfrissebb információk az olvasók rendelkezésére álljanak, különös tekintettel a gyorsan avuló adatokat tartalmazó tudományterületekre (közgazdaságtan, informatika). A könyvtár fő gyűjtőköre A tervszerű, folyamatos, szisztematikus állományfejlesztés során is - a teljesség igénye nélkül: • a 3 szakmacsoportban (informatikai, mezőgazdász, közgazdasági) tanított ismeretek, a szakmai tudás közép-, ill. felsőfokú elsajátítását segítő, kiegészítő információhordozók beszerzése, • általános ismeretek, műveltség, katolikus keresztény hit megszerzését megszerzését segítő kötetek vásárlása, • a kézikönyvtár fejlesztése (kiemelt feladat), • a pedagógusok oktató - nevelő munkáját segítő dokumentumok beszerzése. Az állomány minden egyes részének szolgálnia kell a gazdag kultúrájú, kreatív keresztény személyiség formálását.
69/93
Mellékgyűjtőkör: a tanulóifjúság sokirányú érdeklődésének, egyéni művelődési, szórakozási igényeinek kielégítéséhez szükséges információhordozók. 3.1. A gyűjtemény formai és tartalmi felosztása Dokumentumtípusok: • Könyv (címleltárba kerül csak számmal) • Brosúra (brosúraleltárba mellékjellel: B/) • Tankönyv (tankönyvi leltárba mellékjellel: T/) • Periodika (nem kerül leltári állományba) • CD, hangkazetta, hanglemez (hangzó anyag mellékjellel: H/) (A hagyományos bakelitlemezek gyarapítása megszűnt.) • Videokazetta, DVD (mellékjellel: V/) • Számítógéppel olvasható dokumentumok.: CD, CD-ROM, flopi ( A flopi gyarapítása megszűnt) (mellékjellel: Sz/) • Kéziratok (K/) • Különgyűjtemény: cikkek az iskoláról A nem hagyományos dokumentumok, információhordozók olvasásához a következő technikai eszközökkel rendelkezünk: • 1 db TV • 1 db CD-lejátszós magnó • 1 db videomagnó • 1 db DVD-lejátszó • 5 db számítógép internet-hozzáféréssel 3.1.1. Hagyományos dokumentumok: jelenleg az iskolai könyvtár állományának meghatározó részét képezik. 3.1.1.1. Könyvek Példányszám: a beszerzésnek ki kell szolgálni a tanári, tanulói igényeket kölcsönzés és helyben olvasás, tanulás területén is. Az iskolai könyvtár dokumentumainak összetétele: 70 % szakirodalom, ebből kézikönyvtár 20 %. 30 % szépirodalom 3.1.1.1.1. Szépirodalom Az állomány kb. 30 %-a tananyagban szereplő szerzők művei, antológiák a magyar és világirodalomból. Főgyűjtőkörbe tartoznak: Kiemelten: a kötelező és az ajánlott irodalom, a magyar és a világirodalom értékálló alkotóinak művei, átfogó lírai, prózai és drámai antológiák.
70/93
A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők teljes életműve, válogatott és gyűjteményes kötetei. Kötelező irodalomból:40-50 pld.(1,5 osztálynyi) Ajánlott irodalomból:10-20 pld.(0,5 osztálynyi) Válogatva kerülnek állományba: A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák; tematikus antológiák; a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei; regényes életrajzok; történelmi regények; az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom; az értékes szépirodalmi válogatások. Erős válogatással: Szórakoztató és bűnügyi irodalom. 3.1.1.1.2. Szak- és ismeretterjesztő irodalom: az állomány kb. 70%-a. Minden szakterületnél kiemelten fontos a lexikonok, enciklopédiák, adattárak, összefoglaló munkák beszerzése, azaz a kézikönyvtári állomány fejlesztése. Segédkönyvekből, kézikönyvekből: 1-3 példány - a könyvtári óra, a tanulás, tanítás biztosítását megoldani.
0. Általános művek:
Kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, a Tudományok általában, könyvtárügy, a könyvtárhasználat szakirodalma, lehetőleg minden olyan tájékoztatási eszköz, amely szerkezetében, tartalmában újat hoz. Kiemelten: alapművek, összefoglalók, tanulmányok, a személyiségfejlesztés, erkölcsi nevelés dokumentumai. Az önismeret, az embertan tanításához felhasználható szakirodalom. Kiemelten: keresztény irodalom Lexikonok, alapművek, nagy világvallások összefoglalói, a jelekkel, szimbólumokkal foglalkozó irodalom, mitológiák. Kiemelten: szaklexikonok, összefoglalók, belpolitikai munkák, közgazdaságtan, jogi ismeretek kézikönyvei. Szociológiai kézikönyvek, politikai, jogi, irodalom, adathordozók, közhasznú információs, rendszerek. Vállalkozástannal kapcsolatos, jó színvonalú ismeretterjesztő művek.
1. Filozófia, pszichológia:
200. Vallás:
300. Társadalomtudomány:
71/93
500. Természettudomány: Szakkönyvek + AV ismerethordozók, számítógépes dokumentumok
519: 600. Alkalmazott tudományok:
621 630 650 657 658 681
700. Művészetek. sport: A témakört felölelő írott és AV ismeret-
72/93
Kiemelten: pedagógiai irodalom - szakmai összefoglaló művek, tanulmányok, korszerű oktatási programokkal kapcsolatos kiadványok, módszertani útmutatók, tantárgyi bibliográfiák, tankönyvek (szaktanáronként 1-1, + legalább 1-2 könyvtárban maradó példány + igény szerint a tanulóknak), egyéb tanítási segédletek. Néprajz, ünnepek, szokások, illemszabályok alapirodalma. Pályaválasztási útmutatók. Kiemelten: a matematika, a fizika, a biológia, kémia, a környezetvédelem szakkönyvei, szakterületenként: alapművek, lexikonok, enciklopédiák, adattárak, összefoglaló tudományos művek, atlaszok, jó színvonalú ismeretterjesztő művek. Érettségihez, felvételihez: feladatgyűjtemények, tesztek. Válogatva: számítógép-tudomány dokumentumai Szaklexikonok, szabványok, adatgyűjtemények, általános művek. Kiemelten: technika, mezőgazdaság, vezetéstudomány számvitel, könyvvitel, marketing, számítástechnika, informatika tanítását szolgáló alapművek (szoftverek is), jó színvonalú ismeretterjesztő művek. Válogatva: az egészséges életmód, életvitel (drog, alkohol, dohányzás, AIDS elleni felvilágosító dok.), erősen válogatva: a háztartás szakirodalma. Alapművek, lexikonok, albumok. Művészeti lexikonok, ismeretterjesztő
stílustörténeti kalauzok, hordozók.
művek. Zenével, festészettel, szobrászattal, építészettel, filmmel, iparművészettel foglalkozó dokumentumok (válogatással). Különböző sportágak szabálykönyvei. Szaklexikonok, szakszótárak, bibliográfiák, szakenciklopédiák. A magyar és a világirodalom tudományos és ismeretterjesztő színvonalon megírt tanulmányai, műelemzések. A nyelvtudomány, a magyar nyelvvel kapcsolatos szakszótárak, szintézisek, szabályzatok, tanulmányok, szöveggyűjtemények. Az idegen nyelvek tanításához szükséges irodalom. A tanított idegen nyelvi szótárak, feladatok, tesztek, rendszerező nyelvtan könyvek, alapdokumentumok. Kiemelten: a tanított idegen nyelvekhez szótárak (1-2 nagyszótár, 50-60 kéziszótár) Válogatva (figyelembe véve az iskolai tananyagot, ill. az egyetemi felvételi tudásanyag mennyiségét és minőségét): az iskolában használt nyelvkönyvek, munkafüzetek, feladatok, tanári kézikönyvek, hangzó anyagok, a tanított nyelvek tanítását segítő egyéb kiadványok: könyv, folyóirat, (CD, DVD, videokazetta is.) Válogatva: egyéb nyelvek szótárai 1-1 példányban (pl.: latin, francia), szakmák szótárai, szógyűjteményei. Monográfiák, kronológiák, atlaszok, tudományos történelem és segédtudományai, és ismeretterjesztő szinten írt tanulmányok, elemzések, szakbibliográfiák, térképek, útikönyvek. Honismeret, helytörténet alapművei.
800. Irodalom. nyelv: Az anyanyelvi kultúra megalapozásához nélkülözhetetlen források.
800. Irodalom. nyelv: Idegen nyelv:
900. Földrajz. történelem:
3.1.1.2.Perodikák: A tantárgyakhoz , a nevelő- oktató tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb periodikáknak az iskolai könyvtárban helyet kell kapniuk. Az ajánlások szerint ez évente legalább 40 folyó-
73/93
iratféleség beszerzését jelenti. Biztosítani kell, hogy bizonyos folyóiratok rövid időtartamra kölcsönözhetők legyenek. Az újságok, folyóiratok előfizetése az olvasói igényektől és – főként - a rendelkezésre álló keretösszegtől függ. A periodikákat hosszú évek óta rendeljük. A 2012-es naptári évben – finanszírozási problémák és az internet térhódítása miatt alaposan eltérve az ajánlástól - az iskola 10 féle újságra, folyóiratra fizetett elő. Ebből 1 napilap, 1 hetilap, 7 havilap, 1 negyedéves folyóirat. • Napilap: Petőfi Népe, • Helyi újság (hetente): Halasi Tükör • Pedagógiai: Iskolaszolga, Pedagógiai Híradó • Magyar nyelvi: Édes Anyanyelvünk • Német: Jö, Topic • Angol: 5 Perc Angol • Történelmi, társ. ism.: Rubicon • Tanulóknak: Ifjúsági Magazin Évkönyvek: Az iskola 5 évenként adja ki saját évkönyvét, mindegyikből kerül néhány példány a könyvtári állományba. Más iskolák ajándék évkönyvei is állományba kerülnek. 3.1.1.3. Kéziratok: • az iskola dokumentumai • pályamunkák • szakdolgozatok 3.1.2. Nem hagyományos ismerethordozók 3.1.2.1. Audiovizuális: • magnókazetta (új beszerzés már nem jellemző) • CD, hanglemez (a bakelitlemez beszerzése 1991-től megszűnt) • DVD, videokazetta (új beszerzés már nem jellemző) 3.1.2.2. Számítógéppel olvasható ismerethordozók: • CD-lemez • CD-ROM • flopi (beszerzése megszűnt) 4 számítógép áll a tanulók rendelkezésére internet-csatlakozással. (+1 tanári gép). A 2000-2001-es tanév során (az iskola bővítése következtében) megszűnt a könyvtári olvasóterem sokfunkciós felhasználása, és a helyiség valódi olvasóteremként működik. A 2000-es évek közepén a könyvtári állomány számítógépes feldolgozása megtörtént. A NetLib I Sz21 Integrált Könyvtári Rendszert (SZIKLA program) használjuk, 2004 óta vonalkódos kölcsönzés folyik. A számítógéppel olvasható ismerethordozók száma jelenleg még alacsony, de az igény ugrásszerűen növekszik, ezért ennek a dokumentumtípusnak a beszerzése várhatóan sokkal nagyobb súlyt kap a jövőben. 3.1.3. Különgyűjtemények
74/93
• •
az iskola történetéről összegyűjtött dokumentumok cikkgyűjtemény az iskola életéről
4. Tankönyvtár Tartós tankönyv beszerzése: a tankönyvtámogatásra fordítható összeg 25 %-a évente. A tartós tankönyvek szerzeményezését, nyilvántartását, kölcsönzését, selejtezését külön szabályzat tartalmazza. (5. számú melléklet)
75/93
2. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT A használók jogai: 1. A könyvtárat használhatják: • az iskola tanulói • tanárai • az iskolával munkaviszonyban álló dolgozók • az iskola hajdani diákjai (egyéni elbírálás alapján) 2. A könyvtárhasználat módjai, feltételei: 2.1. Helyben használat: A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítania. 2.1.1. Csak helyben használható dokumentumok: • olvasótermi, kézikönyvtári állományrész • muzeális dokumentumok • folyóiratok 2.1.2. Könyvtári számítógépek használata: a házirendben leírt szabályok szerint 2.2. Csoportos használat: Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtárostanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. • a könyvtárostanár szakmai segítséget ad a szakórák, foglalkozások megtartásához, • a szakórák, foglalkozások megtartása: összeállított/elfogadott ütemterv szerint. A könyvtár helyiségei órarendszerű tanítás, tanfolyamok és értekezletek számára nem vehetők igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését. A könyvtárostanár segít: • az információhordozók közötti eligazodásban, • az információk kezelésében, • a technikai eszközök használatában. A használók kötelességei: 1. Kölcsönzési előírások betartása: • A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni: • dokumentumo(ka)t kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad • a kölcsönözhető dokumentumok száma tanulónként: maximum 5 db (kivéve az egész évre kölcsönzött tartós tankönyveket) • a kölcsönzési határidő (3 hét) betartása, hosszabbítás lehetséges (de kérni kell) • a könyvtár szogáltatásait a nyitvatartási időben veszik igénybe 2. Az állomány védelme: • Az olvasók / használók a könyvtári dokumentumokat és eszközöket rendeltetésszerűen használják. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. • A tanulók és a dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. • Kötelező a tűzrendészeti szabályok teljes körű betartása és betartatása (kézi tűzoltó készülék a könyvtár bejáratánál; tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz). • A könyvtár tisztaságát, rendjét óvni kell.
76/93
3. SZÁMÚ MELLÉKLET: A KÖNYVTÁROSTANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Az iskolai könyvtárat könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai képesítéssel rendelkező könyvtárostanár vezeti. Az iskolai könyvtárostanár az iskola nevelőtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység, ezért állandó munkakapcsolatban áll a szaktárgyi munkaközösségekkel, osztályfőnökökkel. Munkaideje heti 40 óra a Közoktatási törvény 1. sz. melléklete alapján. A törvény Harmadik része I/B szakaszában közöltek szerint a könyvtáros heti kötelező óraszáma 22 óra. A könyvtáros egyéb feladatait az említett törvény Harmadik részének II/9. szakasza így fogalmazza meg: „Az iskolai, kollégiumi könyvtáros tanár a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógusmunkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.” A törvény értelmében a munkaidő kitöltése a következőképpen alakul:
22 óra 13 óra
kölcsönzés, könyvtári órák könyvtári adminisztrációs tevékenység, az állomány gondozása, kutatómunka,
5 óra
iskolán kívüli felkészülés, dokumentumok beszerzése, könyvtári kapcsolatépítés.
A feladatkör egyes területei: I. Könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok • Megteremti a működéshez szükséges feltételeket, szakszerűen elrendezi a könyvtár állományát. • Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. • Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését. − Éves munkatervet, tanév végi beszámolót készít, tájékoztatja a nevelőtestületet a tanulók könyvtári használatáról. − Elkészíti a könyvtár statisztikai jelentését és elemzi azokat. − Számlamásolatok nyilvántartása, reklamációk kezelése. − Olvasók kölcsönzésének vezetése. • Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait. • Részt vesz a könyvtár átadásában, az időszakos vagy soros leltározásban. • Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat. • Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja.
77/93
II. Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem • Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről (Új könyvek, Könyvvilág, katalógusok, stb.). • Az állomány folyamatos tervszerű arányos gyarapítását végzi. A megrendelésről és a felhasználásról nyilvántartást vezet. • Megrendeli a folyóiratokat. • Beszerzi a dokumentumokat, gondoskodik az egyedi leltárkönyv naprakész vezetéséről. • Feldolgozza a dokumentumokat – állományba vétel (cutter szám, raktári jelzet, bélyegzés, szakozás, stb.) • A dokumentumok beszerzésekor az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként kezeli. • Az állományt rendszeresen gondozza, folyamatosan vonja ki az állományból az elhasználódott, tartalmilag elavult és fölöslegessé váló dokumentumokat. • Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. • Végzi a kölcsönzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat. • Állományellenőrzést tart a könyvtár állományának nagyságától függően. A leltárt a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelően végzi. (Ezt a munkát nem végezheti egyedül a könyvtáros.) III. Olvasószolgálat, tájékoztatás • Biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát. • Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést. • Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek felhasználásában: a könyvtári gyűjteményben nem található igényelt dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés keretében beszerzi, ösztönzi a külső források használatát. • Biztosítja az állomány bibliográfiai adataihoz való hozzáférhetőségét. • Figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatokat készít. • Bibliográfiai és ténybeli szolgáltatást, irodalomkutatást, szükség szerint témafigyelést végez. • Ajánló bibliográfiákat készít - a műveltségterületek igényei szerint - vetélkedők, tanulmányi versenyek, műsorok anyagának összeállításához. • Gondozza a faliújságot, kiállításokat rendez. • Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát. • Figyelemmel kíséri az előjegyzéseket és a kölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. IV. Könyvtár-pedagógiai tevékenység • A szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen összeállítja - a tantárgyi programok alapján a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. • Elkészíti az iskola könyvtár-pedagógiai programját. • Felelős a mindenkori köznevelési/közoktatási törvény könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. • Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. • Részt vesz a műveltségterületek tanterveinek, tanmenetének tervezésében. • A könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások, szakkörök ütemezését, előkészítését végzi.
78/93
•
Iskolatörténeti gyűjtőmunkát végez.
79/93
4. SZÁMÚ MELLÉKLET: KATALÓGUSÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédulának tartalmaznia kell: • a raktári jelzetet, • a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, • ETO szakjelzeteket, • tárgyszavakat. 1. Hagyományos katalógusépítés –2003-tól megszűnt, minden adat elektronikus formában van. 1.1. A dokumentumleírás szabályai Bibliográfiai leírás adatelemei 1. adatcsoport: cím és szerzőségi közlés 2. adatcsoport: kiadás 3. adatcsoport: megjelenés 4. adatcsoport: terjedelem 5. adatcsoport: sorozat 6. adatcsoport: megjegyzések 7. adatcsoport: terjesztési adatok Besorolási adatok: • a főtétel besorolási adata • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel • tárgyi melléktétel 1.2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. 1.3. Katalógusok Leíró (betűrendes) Dokumentumtípusuk szerint: • könyv, • hangkazetta, hanglemez, CD • videokazetta, DVD • számítógéppel olvasható dokumentumok: CD-ROM. Formája szerint: cédula, 2003-tól csak elektronikus formában
80/93
2. Számítógépes állományfeltárás: Ahhoz, hogy a könyvtár dokumentumai a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodnak a könyvtári állományban. Ehhez áll megfelelő eszközként rendelkezésre az a számítógépes nyilvántartás, mely a látogatók számára négy számítógépen is elérhető. A könyvtár teljes állománya a NetLib / Sz 21 Integrált Könyvtári Rendszer nevű szoftver (SZIKLA program) által lett feldolgozva, feltárva. A 2003-ban kezdődött adatbevitel néhány év alatt megvalósult, a hagyományos katalógusok építése megszűnt. 2.1. A program alapjellemzői: A Netlib / Sz21 Integrált Könyvtári Rendszert általában kiskönyvtárakban alkalmazzák. A rendszer kezelőfelülete áttekinthető és könnyen használható • Közös katalógus és lelőhely adatbázis egyben, könyvtárközi kölcsönzés • Több mint 700 könyvtár, 11 millió dokumentumáról 1,2 millió különböző bibliográfiai leírás, online rekordletöltés, azaz böngésző nélkül, közvetlenül a programból • Komplexitás ellenére egyszerű kezelhetőség, számtalan beépített kényelmi szolgáltatás: adatbázis-támogatás, legördülő listák, automatizmusok, paraméterezhetőség • Folyamatos fejlesztés, automatikus program- és adatbázis-frissítések az interneten keresztül Informatikai jellemzők: • C++ objektumorientált fejlesztőrendszerben készült • Saját fejlesztésű, célspecifikus, nagykapacitású, multiplatformos adatbázis-kezelő • Kliens - szerver architektúrájú rendszer, ahol a kommunikációs protokoll a TCP/IP • Szerver operációs rendszer lehet: Linux vagy Windows XP, W7, W8 és Windows szerver verziók • Kliens operációs rendszer lehet: Windows XP, W7, W8 • Távoli bejelentkezés, távfelügyelet, távkarbantartás lehetséges • Komplexitás ellenére egyszerű kezelhetőség, számtalan beépített kényelmi szolgáltatás: adatbázis-támogatás, legördülő listák, automatizmusok, paraméterezhetőség • Folyamatos fejlesztés, automatikus program- és adatbázis-frissítések az interneten keresztül Adatbázis-támogatás: • MNB (Magyar Nemzeti Bibliográfia Adatbázis) • SZIKLA (Szinkronizált Központi Lelőhely Adatbázis) • Tankönyvi Adatbázis • Tárgyszó-ETO Kapcsolati Adatbázis Könyvtártudományi jellemzők • Integrált rendszer: minden könyvtári munkafolyamat gépesítve végezhető, pl.: szerzeményezés, gyarapítás, katalógus, keresés, tájékoztatás, bibliográfiák készítése, kölcsönzés, statisztikák, leltárkönyvek készítése, selejtezés, állományellenőrzés, stb. • Szabványos: a hatályos magyar és nemzetközi könyvtári szabványokra és jogszabályokra épül, a könyvtárkezelési és könyvtárhasználati hagyományokat maximálisan tiszteletben tartja (pl. katalóguscédula nyomtatási lehetőség)
81/93
•
Tartalmi és formai feltárás: kétféle üzemmódban dolgozhatunk: egyszerű (gyors, áttekinthető) vagy mélyleíró (árnyalt definiálások, különleges igények esetén) • Dokumentumtípusok: könyv, audiovizuális és elektronikus dokumentumok, aprónyomtatványok, atlasz, térkép, kotta, folyóirat és cikk, analitikus feldolgozás, kolligátumok kezelése • Katalógus, keresés: saját hatáskörben kialakítható, bővíthető keresési szempontrendszer (alapból negyvennégyféle keresési szempont, ötféle logikai halmazművelet) • Kölcsönzés: vonalkód támogatás, teljes körű forgalmi statisztikák, postakész felszólítók és előjegyzés értesítők nyomtatása vagy küldése e-mail-ben, sms-ben • HUNMARC export, import, MOKKA kompatibilitás • Tárgyszó-ETO átjárhatóság, korlátlan mélységű, hierarchikus tezaurusz kezelése Szoftverkövetés • A szoftverkövetés intézménye elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a könyvtárosok és a szoftvereket fejlesztő, üzemeltető kollégák szoros munkakapcsolatban dolgozzanak. • A szolgáltatás jogosultjai számára ügyfélszolgálatot üzemeltetnek, segítenek a program használatának elsajátításában, a felhasználás során adódó kérdések, problémák megválaszolásában, megoldásában. • A könyvtárosok igényeket támasztanak, elvárásokat fogalmaznak meg, amelyeket a fejlesztők igyekeznek minél gyorsabban és hatékonyabban megvalósítani. A szoftverkövetés szolgáltatást megrendelő felhasználók a szoftver folyamatos fejlesztése során keletkező újabb és újabb verziókat külön térítés nélkül megkapják. • A szolgáltatás körébe tartozik továbbá, hogy a programot használó könyvtárak katalógusát a könyvtárak által igényelt rendszerességgel frissítve elérhetővé teszik honlapjukon, akár egyedi kialakítású kereső űrlapról. Adatbázis-követés • Az Adatbázis-követés szolgáltatás az adatrögzítés fáradságos munkáját veszi le a könyvtárosok válláról. A dokumentumok adatainak rögzítése oly módon történik, hogy a központilag elkészített leírásokat egy kereső-letöltő rendszer közvetlenül a felviteli űrlapokra helyezi. • Az Adatbázis-követés szolgáltatás a 2007. évtől kezdődően a KELLÓ (Könyvtárellátó Közhasznú Társaság) új könyvekről készített bibliográfiai leírásainak letöltési lehetőségével bővült. Ezt megelőzően könyvtárak az új könyvek adatainak rögzítését az OSZK (Országos Széchenyi Könyvtár) MNB (Magyar Nemzeti Bibliográfia) Adatbázisának kéthetenként megjelenő, évi 24 rekordcsomagja segítségével végezhették el. A fejlesztésre azért volt szükség, mert az OSZK az MNB építésekor ki van szolgáltatva a köteles példányok beküldési rendszerének, így az elmúlt években többször is előfordult, hogy a könyvtári beszerzések megelőzték a bibliográfiai rekordok központi feldolgozását. • A KELLÓ a kiadókkal áll kapcsolatban, így lehetősége van (egyébként közvetlen üzleti érdeke is), hogy az új könyveket a megjelenést követően szinte azonnal feldolgozza. Ezt egy megfelelő technikai és személyzeti apparátussal, szakmailag magas színvonalon oldja meg, így a KELLÓ rekordok alkalmasak arra, hogy azokat a SZIKLA program dokumentum-adatbázisába átemeljék. A program létrejötte, története: • Az 1998-ban indult NetLib Kft. professzionális terméke, amely 21. századi technológiával rendelkezik. Célközönségeként elsősorban a városi és iskolai könyvtárakat célozza meg.
82/93
•
•
A mélyleíró üzemmódot az adatfelviteli űrlapok támogatják. Egy komplex, kiforrott könyvtárinformatikai eszköz, amelynek eszközkészlete túlmutat a hagyományos könyvtári munkafolyamatok támogatásán. Az elmúlt 15 évben a felhasználók visszajelzései alapján folyamatosan fejlődött, és a fejlesztési munkák a mai napig folynak. Eme fejlődésnek főként az informatika gyors fejlődése, a modern könyvtári igények alakulása és természetesen a változó szabványok és jogszabályok mutatják az utat. A SZIKLA könyvek és más könyvtári dokumentumok leírását és lelőhelyeit tartalmazó adatbázis. Azon könyvtárak adatai találhatók meg, benne, amelyek a NetLib Kft. valamely integrált rendszerével dolgoznak. A SZIKLA egy mozaikszó a Szinkronizált Központi Lelőhely Adatbázis kezdőbetűiből származik. Az ország egyik legnagyobb bibliográfiai leírás gyűjteménye, amelyet a könyvtárak és az olvasók is többféle módon használhatnak. Ma több mint 700 könyvtár használja.
2.2. A rendszer használhatósága, felépítése A SZIKLA-21 integrált könyvtári rendszerrel lehet végezni kölcsönzést, keresést, hosszabbítást, leltározást. Ez a katalógus is, illetve van lehetőség felszólítások kiküldésére is. A könyvtárosok által használt kezelő felülete megegyezik az olvasók által használt kezelő felülettel, használata csupán abban tér el, hogy míg az olvasók csak a keresési felületet használhatják, addig a könyvtárosok minden felülethez hozzáférnek. Ezért a keresést külön a többi felülettől is meg lehet nyitni. Keresőfelület: Kétféle keresésre nyílik lehetőség, az egyik az egyszerű keresés, ahol csak cím, szerző, évszám, kiadó, sorozat valamint összes keresési mezőt lehet beállítani és csupán csak ÉS és VAGY műveletet tud végezni. Ez a kereső Google-szerűen jeleníti meg a találatokat. A másik keresés ennél jóval összetettebb. Mint ahogy az a következő link: www.ektf.hu/~kera/2006/SZIKLA.ppt alatt található 15. diaképen is látható, lehetőség van adatbázis választásra (saját adatbázis-könyvtár katalógusa, MNB adatbázis-1976-2008 között megjelent könyveket tartalmazza). A dokumentumtípusnál lehetőség van az összes alapján keresni, vagy kiválasztva egy konkrétat (könyv, atlasz, térkép, videó, hang, CD-ROM, kotta, folyóirat, cikk). A keresési szempontnál ugyanez a folyamat, vagy az öszszes szerint vagy specifikusan is kereshetünk (pl.: Cím szava, ETO, évfolyam stb.). Az előbb említett kép jobb felső sarkában látható, hogy kiválasztható a keresés módja is. Miután mindent beállítottunk, amit szerettünk volna, a keresés nagyon egyszerűen működik, persze nem mintha a beállítások, szűkítések kezelése nehéz lenne, hiszen minden szem előtt van és praktikus legördülő menüben jelennek meg az opciók. A kereső adathoz csupán be kell írni a keresni kívánt szót, és a „Keres” fülre kattintva már elő is hozza, hogy hány találat van a rendszerben. A keresőablak alsó részére kerülnek a találati halmazok, amelyek egy adott keresés lefuttatása után képződnek. A találati halmazok listája az eddig lefuttatott keresések találati halmazait tartalmazza. Ha egy névre keresünk, akkor előfordulhat, hogy az több személyt takar, ezért ha van a rendszerben ilyen, akkor felajánl például a név után évszámot (születés, halálozás), vagy más alternatívát, amiből kiválaszthatjuk a nekünk megfelelőt. Valamint segíti a keresést, hogy a kis és nagybetű között nem tesz különbséget a rendszer, így biztosan nem marad ki semmi fontos a találatok közül. Az összetett keresés a Boole operátorok használatára is ad lehetőséget, tehát a találati lista elemei között halmazműveleteket lehet elvégezni. A rendszer is segít az eligazodást úgy, hogy előugró kis ablakokban jelzi, hogy mi lehet a probléma a kereséssel, miért nem megy végbe. A Boole operátor használatához, azaz, hogy ÉS, VAGY, KIZÁRÓ VAGY illetve
83/93
KOMPLEMENTER kapcsolatokat tudjunk beállítani, összesen kettő keresést kell elvégeznünk és ezekhez ezek mindegyikét kijelölve a keresésünknek megfelelő Boole operátorra kattintani. Ekkor megkapjuk, hogy - így összekapcsolva a két keresést - hány találatunk van. Ha a „Megjelenít” gombra kattintunk, a találati halmaz egyből megjelenik egy külön ablakban, méghozzá az alapértelmezett (cédula-) formátumban. Itt minden lényeges információ leolvasható az adott dokumentumról (pl.: raktári jelzet, példányok, kölcsönzési információ, kötet adatok, lelőhely stb.). Ha azonban a „Beállít” --> „Megjelenít” gombra kattintunk, először megnyílik egy úgynevezett „Megjelenítési beállítások” ablak. Itt egy adott találati halmaz megjelenítési módját és a megjelenítési mód paramétereit állíthatjuk be. Ennek a rendszernek az online változata kicsit más felépítésű, az valamennyivel barátságosabb, és könnyebb benne az eligazodás és így a használata is. Az összes használói felületen lehet egérrel és billentyűzettel is navigálni, bár az egérrel egyszerűbb. Mivel a billentyűkombinációk is használhatók, ezért könnyen és gyorsan lehet dolgozni (persze akkor, ha ismerjük ezeket a billentyűparancsokat). A funkciók közül összesen négy indítható el egyszerre. A munkaablakok méretezhetők és elmozgathatók. Egyszerre több ablakot is ki lehet nyitni. Vannak a munkát segítő legördülő menük és kis üzenő ablakok. A könyvtárosok által használt felület túlmutat a puszta kereső ablakon. Így az általuk használt felület menüpontjai a következők: adatbevitel, keresés, kölcsönzés, egyéb, help, bezár. 2.3. Adatbevitel Az adatbeviteli menüpont használata talán a legnehezebb mind közül, de ez is átlátható és viszonylag könnyen használható, mint ahogy az egy jó rendszerhez illik. Itt csupán egy űrlapot kell kitölteni, amihez minden információ le van írva. Az MNB adatbázis segítségünkre lehet egyegy új dokumentum adatainak a beírásában, hiszen onnan csak át kell emelni az adatokat. Ha ezt a leírást elmentettük, akkor azok az adatok kékre változnak, amik nem módosíthatók, amivel még dolgozhatunk, az sárga marad. Így biztosítja azt, hogy kárt ne tudjunk tenni, és segít a színekkel a könnyebb eligazodásban. Ekkor a rögzítés gomb segítségével a példányok űrlapjára léphetünk. Itt a leltári szám beírása a fontos, amit ha nem tudunk, akkor egy kérdőjelet beírva a rendszer automatikusan kiadja a soron következőt. Ez nagy könnyítés a munkában és nem utolsó sorban a gyors haladást teszi lehetővé. Miután elmentettük, csak a „bezár” gombra kell kattintani, és máris kapjuk az új üres űrlapot. 2.4. Kölcsönzés Fontos, hogy a kölcsönző modult a dokumentum-adatbázis feltöltése nélkül is használhatjuk. Még fel nem dolgozott dokumentumok kölcsönzésekor célszerű a leltári számon kívül a címet és a szerzőt is beírni, az egyszerűbb azonosíthatóság végett. A leltári szám nélküli dokumentumok kölcsönzésre is lehetőséget nyújt, mégpedig úgy hogy generáltatunk vele egy fiktív leltári számot. A különböző kölcsönzési műveletek elvégzéséhez nem kell újabb menüpontokat aktiválni, vagy ablakokat váltani, görgetni. Az összes kölcsönzéssel kapcsolatos művelet 4 ablakon oszlik meg. Ezek között az ablakok között egyetlen egérkattintással tudunk váltani. A 4 ablak: kölcsönzés, kölcsönzők adatainak karbantartása, beállítások, statisztikák. Így ezek az ablakok áttekinthetők és praktikusak. Néhány közülük megtekinthető a következő link : www.ektf.hu/~kera/2006/SZIKLA.ppt a 37-40. diaképeken.
84/93
Új beiratkozót a következőképpen rögzíthetünk: A törzsszám, a név és a születési dátum (iskolában a születési dátum helyett elég az osztály) megadása kötelező. A soron következő törzsszámot a törzsszám mezőbe írt kérdőjel (F7) segítségével automatikusan kérhetjük. Új tagot rögzíteni a megfelelő mezők kitöltése után a piros „Rögzítés” gomb használatával tudunk. Az azonos nevű személyeket feltétlenül meg kell különböztetni (pl.: Kovács István, Kovács István 2). Amikor új nevet írunk be, az automatikus legördülő listában azonnal látszik, hogy van-e már a most rögzítendővel azonos alakú név az adatbázisban. Ezzel könnyíti a könyvtáros munkáját és biztosítja a hibamentességet, valamint a gyorsaságot. A születési dátum beírásánál egy naptár áll segítségre. A kölcsönzési műveletek ablakban mind az ötféle kölcsönzési műveletet el tudjuk végezni: kölcsönzést, visszahozatalt, meghosszabbítást, előjegyzést és foglalást. Az ablak felépítése mind az öt művelet esetén hasonló. A műveletek között a jobb alsó sarokban található „rádiógombok” segítségével választhatunk. A kölcsönzés menete szintén nagyon egyszerű, könnyen megtanulható. A törzsszám mezőbe be kell írni egy törzsszámot és megnyomni az „Enter”-t, vagy a vonalkódolvasó segítségével az olvasójegyről kell beolvasni be a kölcsönző törzsszámát. Ha létezik ilyen törzsszámon nyilvántartott személy az adatbázisban, akkor az ő adatai és a nála lévő dokumentumok listája automatikusan megjelennek az űrlapon. Ha nem tudjuk az illető törzsszámát, akkor a név mezőt is használhatjuk. Itt vagy a leltári számot kell beírnunk, vagy a vonalkódolvasóval a dokumentumra ragasztott vonalkódot kell beolvasnunk. Mindig az utoljára kölcsönzött dokumentumot látjuk a táblázat legalsó sorában. A személy adatai mindaddig a képernyőn maradnak, amíg egy újabb kölcsönzőt ki nem választunk. A kurzor minden kölcsönzés után visszaugrik a leltári szám vagy a vonalkód mezőbe, így egymás után gyorsan több dokumentumot is ki tudunk adni ugyanannak a személynek. A visszahozatal a kölcsönzésénél is egyszerűbb, mert elég a leltári számot, vagy a vonalkódot beírni és „Enter”-t nyomni. A program azonnal kikeresi és megjelenítni a visszahozott dokumentum, a visszahozó személy és a nála lévő egyéb dokumentumok adatait is. Itt egyszerre több dokumentum visszavételére is van lehetőség. Miután a meghosszabbítás funkciót a megfelelő rádiógombbal kiválasztottuk, elég a meghosszabbítandó dokumentum leltári számát beírni, és a „Meghosszabbítás” gombra kattintani. Ha az olvasónak esetleg tartozása van, akkor azt a rendszer kis felugró ablak segítségével jelzi. 2.5. A rendszer üzemeltetése Programfrissítés Már a 6-os verzió óta automatikusan történik a frissítés. A Szikla integrált könyvtári rendszer indításakor a program ellenőrzi, hogy került-e fel újabb verzió a Szikla szerverre. Ha igen, akkor egy előugró ablakban jelzi a frissítés lehetőségét. Ezután a rendszer automatikusan letölti és telepíti a programfrissítést, majd elvégzi az indexelést, a szinkronizálást és a kapcsolatrendszer vizsgálatát. Ez néhány percnél, maximum negyed óránál nem tart tovább. Ezután már csak egy ENTER billentyű segítségével újraindítja magát a rendszer, és már az új verzióban lehet dolgozni. Ha éppen a könyvtárosok nem biztosak abban, hogy a legfrissebb verziót használják, akkor ezt egyszerűen ellenőrizhetik a Szikla „Egyéb/Programfrissítés” menüpontját választva.
85/93
2.6. Adatbázis-bővítés Az új adatbáziscsomag megjelenését a rendszer érzékeli, ehhez megfelelő internetkapcsolatra van szükség. A rendszer felajánlja az automatikus adatbázis-frissítés lehetőségét. Erre nagyon figyelni kell, mert nem szabad megszakítani, és amíg dolgozik, addig más programmal nem szabad dolgozni a gépen. Az adatbázis-frissítés pedig körülbelül fél órát vesz igénybe. Ha éppen erre nincs idő, akkor a felugró ablakban az adatbázis-frissítést nem fogadjuk el, ekkor minden egyes újraindításkor fel fogja ajánlani a műveletet, míg el nem fogadjuk. 2.7. Adatbiztonság, mentések A Szikla integrált könyvtári rendszerbe bevitt adatok nagyon értékesek a könyvtár számára, így ezeket folyamatosan menteni kell. Minden nagyobb hiba után a rendszer újratelepíthető, de az adatokat csak akkor lehet visszatölteni a rendszerbe és az eredeti állapotot visszaállítani, ha folyamatosan el vannak mentve. A mentésnél nagyon fontos alapszabály, hogy külső adathordozóra kell menteni, így szóba jöhet akár egy CD, DVD, vagy egy hálózatba kapcsolt másik számítógép merevlemeze. Egy másik nagyon fontos szabály, hogy a mentéseket napi rendszerességgel el kell készíteni. Időnként egyegy mentést érdemes feltölteni az internetes SZIKLA adatbázisba. Minden mentés alkalmával egy darab mentés fájl készül, amely minden olyan adatot tartalmaz, amiknek a segítségével a rendszert „talpra lehet állítani”. Ebbe az elmentett fájlba az egész adatbázis bekerül, nem csak a legutolsó mentés utáni adatok. A „Kizárólagos műveletek” menüpont alatt az „adatmentés a kiszolgálón” almenüt választva lehet teljes mentést készíteni az adatokról és a beállításokról. Egy másik mentési lehetőség is van. Ekkor a www.netlib.hu szerverre történik a mentés. Ezt a rendszeren belüli menüpontok közti néhány kattintással el lehet végezni. 2.8. Karbantartás A Szikla integrált könyvtári rendszer egyik menüpontja a karbantartás. Itt a következő műveleteket lehet elvégezni: összes adatbázis indexelése, dokumentum adatbázis műveletek, kölcsönzésiadatbázis műveletek, állományellenőrzés, saját tárgyszójegyzék kezelése, áttöltés. A karbantartás egyik funkciója az újraindexelés. Ezt minden egyes programfrissítés után el kell indítani. Nemcsak programfrissítések után célszerű az indexelést elindítani, hanem a rekordszám folyamatos növekedése mellett kb. hetente, kéthetente. Néhány fontos üzemeltetési tanács ” A számítógép újraindítása vagy lekapcsolása előtt a Szikla programból szabályosan ki kell lépni. Hálózatos verzió esetén a szerver leállítása vagy újraindítása előtt a háttérben futó kiszolgálót (service vagy démon alkalmazásokat) is szabályosan – kliensből kell leállítani. Az operációs rendszerből mindig szabályosan kell kilépni. A programot kizárólag a megfelelő hardver és operációs rendszer környezetben szabad csak futtatni. A vírusfertőzés elkerülése érdekében a könyvtári gépeken az internetet és külső adathordozókat csak komoly körültekintéssel szabad használni: tűzfal, vírusellenőrző szoftver. A Szikla programot használó gépen minél kevesebb más szoftver legyen telepítve és használva. A Szikla programmal egyidőben más programot ne használjunk A Szikla programot futtató gép (többfelhasználós verzió esetében a szerver) kötelezően szünetmentes áramforrással legyen biztosítva. A Szikla programból külső adathordozóra minden nap biztonsági mentést kell készíteni!
86/93
Ha a program adatbázishibát jelez, a munkát azonnal fel kell függeszteni, mert a sérült adatbázissal történő munka az adatbázis állapotát tovább rontja. A programfrissítéseket folyamatosan le kell tölteni az internetről (www.netlib.hu)! Minden programfrissítés után minden adatbázis újraindexelését és szinkronizálását el kell végezni. 2.9. A rendszer előnyei, hátrányai „Kliens - szerver architektúrájú rendszer, ahol a kommunikációs protokoll a TCP/IP. Szerver operációs rendszer lehet: LINUX vagy WINDOWS XP vagy 2000. Kliens operációs rendszer lehet: WINDOWS XP vagy 2000.” Távoli bejelentkezés, távfelügyelet, távkarbantartás is lehetséges. Komplexitása ellenére egyszerű a kezelni, valamint számtalan beépített kényelmi szolgáltatással - adatbázis támogatás, legördülő listák, automatizmusok, paraméterezhetőség - is rendelkezik. Jellemző rá a folyamatos fejlesztés, automatikus program- és adatbázis frissítések az interneten keresztül. Saját hatáskörben kialakítható, bővíthető keresési szempontrendszerrel rendelkezik. Postakész felszólítók és előjegyzés értesítők nyomtatása vagy küldése e-mail-ben, sms-ben lehetséges. 2.10. Minimális hardver és operációs rendszerkövetelmény Pentium III 600 MHz CPU (szerver esetében: függ a munkaállomások számától) 128 MB RAM (szerver esetében: 256 MB) 1 GB szabad HDD kapacitás CD-ROM, magyar billentyűzet, egér VGA és monitor: min. 600*800-as képfelbontás, 16 bites színmélységgel Szünetmentes tápegység (többfelhasználós esetben elég a szerverhez) Használható operációs rendszerek: Windows 2000 vagy Windows XP (a szerver lehet LINUX is!)
87/93
5. SZÁMÚ MELLÉKLET: TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT
I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: • • • •
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet)
A tankönyvtámogatás 25%-át tankönyv, ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag vásárlására kell fordítani, s ezek iskolai könyvtári állományba kerülnek. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyveket kell beszerezni, a fennmaradó összegből kötelező és ajánlott olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. A tankönyvek rendelése vagy részletes keresés a tankönyvek között: Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/
II. A tankönyvtári szabályzat helyi megvalósulása, a tartós tankönyv használati szabályai •
•
• • •
• •
•
Az iskola tartós tankönyvként ismeri el a minisztérium által tartós tankönyvvé nyilvánított kiadványokat, s a tankönyvtámogatás 25%-át főként tankönyvek (ebbe beletartoznak a feladatgyűjtemények, atlaszok, függvénytáblázatok) vásárlására fordítja. A fennmaradó összegből az iskola - a pedagógusok munkaközösségeinek javaslata alapján segédkönyveket, szótárakat, ajánlott és kötelező olvasmányokat, számítógépes információhordozókat szerez be. A könyvtárostanár a dokumentumokat a könyvtár nyilvántartásába veszi (tankönyvként v. címleltárba v. brosúraként v. számítógéppel olvasható dokumentumként). Az ingyenes tankönyvre jogosultak körét mindig az aktuális jogszabályok határozzák meg. A jogosultságot jelző nyilatkozatok begyűjtése az iskolatitkárság és az osztályfőnökök feladata november 15-ig, a nyilatkozatok rendszerezése után a névsorok összeállítása a tankönyvfelelős feladata január 31-ig. E felmérés eredményéről az intézmény vezetője, az általános intézményvezető-helyettes és az osztályfőnökök értesülnek. Az iskolai könyvtáros figyelemmel kíséri a kiadható tankönyvek állapotát, és a tankönyvfelelőst tájékoztatja a szükséges pótlásokról. A tanításhoz szükséges tankönyvek, segédkönyvek igényeinek felmérése a tankönyvfelelős feladata január 31-ig, a munkaközösségek javaslatai és a várható anyagi lehetőségek számbavétele után. A rendelési állomány megismerése után az intézmény vezetője, a tankönyvfelelős és a könyvtáros közösen meghatározzák a könyvtárba bevételezendő tankönyvek körét az aktuális jogszabályok és a gazdaságos tankönyvhasználat figyelembe vételével, mely szerint könyvtáros február 15-ig elkészíti a tartóstankönyv-keret felhasználási tervét, és elfogadtatja a tantestülettel.
88/93
•
•
•
•
•
•
• •
•
•
Legkésőbb február 15-ig a tankönyvfelelős és a könyvtáros közzéteszik a tankönyvek jegyzékét, amelyen megjelölik azokat a tankönyveket, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek; február 25-ig a tankönyvfelelős pedig elkészíti a megrendelést (ha a KIR Adatbázis-kezelő Rendszere rendben működik). A tankönyvek szállításakor a kedvezményes tankönyveket a könyvtáros és a tankönyvfelelős a tartóstankönyv-keret felhasználási terve szerint csoportosítják ingyenesen kioszthatóra, a könyvtáron keresztül átadandóra (és a használtan igénybe vehetőre). Az ingyenesen tanévi használatra átadható könyvek kiosztásáról a tankönyvfelelős gondoskodik, átadáskor a tanuló vagy a szülő aláírásával igazolja ezen tankönyvek átvételét. Ezek a tankönyvek a tanulóé lehetnek a tanév befejeztével, de aki nem kívánja megtartani, visszahozhatja őket (így használtan újra kiosztható a könyvek egy része). Amennyiben a tanuló tanév közben távozik az intézményből, (a tankönyvellátás rendjéről szóló rendelet értelmében) köteles távozáskor valamennyit leadni a könyvtárba, csak utána adható ki a távozási dokumentum. A könyvtári bevételezés után kölcsönözhető tankönyveket az iskolai könyvtáros a szokásos módon T előjelű leltári számmal egyedileg azonosítja. Iskolánk könyvtárában 2012-ig B előjelet kaptak a tankönyvek és a brosúraként kezelendő kiadványok, 2013-tól indítjuk a T előjeles leltári számokat kizárólag tankönyvek számára. Tankönyvek kölcsönzése főként a tanév megkezdése előtti és utáni napokban történik, a tankönyvszállítás időpontját és a bevételezést figyelembe véve. A tanuló köteles a tankönyvet a lehető legnagyobb gondossággal megőrizni, mert 3 tanéven belül nem lehet leselejtezni csak rendkívüli helyzet (tűzeset vagy egyéb kivédhetetlen esemény, pl. átdolgozás) miatt. Tanév közben rendkívüli esemény hatására tönkrement tankönyvet az iskola pótolja - az intézményvezető engedélyével - egyedi mérlegelés után. A gondatlanság nyomait mutató, idő előtt amortizálódott tankönyvet a tanuló szülője köteles a tanév végén az intézménynek csökkentett áron megtéríteni. Amennyiben a tanuló annyira gondatlanul járt el, hogy téríteni kell, de nem ismeri el, vagy vitatja jogosságát, akkor panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez. A kárrendezési díjat az iskola pénztárába köteles befizetni, mert a helyette vásárolandó másik tankönyv árát is az intézmény a költségvetéséből köteles biztosítani. Tartós tankönyvet 3 évnél tovább állományban tartani csak akkor célszerű a fizikai és tartalmi amortizáció figyelembe vételével, ha még igény van rá. Az elhasználódott, vagy átdolgozás miatt a további tanévben ki nem osztható, vagy a korrepetáláson sem használható tankönyvekről törlési jegyzéket készít a könyvtáros, valamint a tankönyvbe „Elhasználódás vagy átdolgozás miatt törölve.” bélyegző lenyomatot tesz. A tanév utolsó napjaiban összeül a selejtező bizottság, s a jegyzék áttekintése és a tankönyvek átnézése után engedélyezi az állományból való törlést. A közzétett tankönyvi jegyzéken tájékoztatjuk a tankönyvkedvezményben részesülő diákok szüleit, mely kiadványból kaphat mindenki, és melyekből korlátozott a példányszám. Tanév közben vagy az amortizálódási idő lejárta előtt távozó tanuló a tankönyvek esetében a könyvtárhasználati általános szabályok szerint köteles eljárni. Amennyiben a könyvtári tankönyvi készletek lehetővé teszik, ingyenes tankönyvre nem jogosult tanuló is kölcsönözhet néhány tankönyvet. Korlátozott példányszám és több igény esetén az évfolyam osztályfőnökei és az ifjúságvédelmi felelős megállapodnak a kedvezményben részesülő tanulókon kívüli személyek kölcsönzési lehetőségeiről.
89/93
Ezen tankönyvtári szabályzat érvényes a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola minden tanulójára a visszavonásig.
Kiskunhalas, 2013. 03. 14.
Vágóné Bárány Zsuzsa könyvtáros
90/93
Téglás László intézményvezető
6. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM A kerettantervek, a NAT és a helyi pedagógiai program megvalósítása érdekében: Rendelés, tájékoztatás: • A tanárok bevonása a könyvrendelésbe. Meg kell szervezni, hogy a tanárok jól ismerjék a szakterületükhöz tartozó dokumentumokat, és az oktatómunkájukba építsék be azokat. Inspirálják tanulóikat gyűjtő- és kutatómunka végzésére. • A tanulók számára figyelemfelkeltés a legújabb információhordozókról: Új könyvek c. hirdető a faliújságon; az új könyvek külön polcon. Könyvtárpedagógiai tevékenység A könyvtárostanár felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. Részt vesz a műveltségterületek tanterveinek, tanmenetének tervezésében. A könyvtárhasználati órák javasolt éves óraszáma a NAT alapján 9-10. évfolyamon évfolyam 9. 10. összesen:
magyar 4 4 8
informatika 3 4 7
más szaktárgy 1 1 2
összesen: 8 + 7 +2 = 17 x 3 = 51 : 10 hó ≈ 5 óra / hónap ≈ heti 1.2 óra A NAT-ban javasolt könyvtárhasználati órákat a könyvtárostanár megtartja a tanév során a 9-10. osztályokban. A 9. évfolyam számára az első hetekben legalább 1-1 könyvtárhasználati órát szervezünk, hogy a tanulók minél hamarabb megismerjék a könyvtár rendjét és a legfontosabb szakirodalmat. Később folyamatosan tantárgyanként szervezünk könyvtárórákat a szaktanárokkal. Felsőbb évfolyamok számára az esetleges új tantárgyakból szervezünk könyvtárórát, hogy a rendelkezésre álló dokumentumokat megismerjék a tanulók. Pályázat: Az iskolai könyvtár évente pályázatot hirdet szépirodalmi mű(vek) feldolgozására. Könyvtárhelyiségeink használata: A sok bejárós diák igényeihez alkalmazkodva a könyvtár helyiségének használatában a következő elvek érvényesülnek: • A folyóirat-olvasó és a számítógépes rész reggel 7:30 órától használható. • A könyvtár és az olvasóterem délelőtt (szünetekben és lyukasórákban is) rendelkezésre áll tanár és diák részére egyaránt, délutánonként legalább 15 óráig, illetve igény szerint tovább is. Megjegyzés:
91/93
• •
A kölcsönzési időt az iskola órarendjében kell rögzíteni. A könyvtárban tartandó órákat (klub, szakkör, szaktárgyi óraadás) a könyvtárostanárral egyeztetni kell.
Kölcsönzési idő: 3 hét. Nyitvatartási idő: (22 óra):
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
8-11; 13-15 10-12; 13-15 8-11; 13-15 10-12; 13-15 8-12
92/93
Legitimációs záradék: Jelen szervezeti és működési szabályzatot Téglás László intézményvezető készítette el. A szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezte, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola alkalmazotti közössége 2013. március 19-én megtartott értekezletén elfogadta.
A szervezeti és működési szabályzatot megismerte és azzal egyetért: szülői munkaközösség nevében:
…………………………………………….. Fazekasné Sejben Veronika
diákönkormányzat nevében:
…………………………………………….. Rokolya István
A szervezeti és működési szabályzatot megismerte és elfogadta: alkalmazotti közösség nevében:
…………………………………………….. Téglás László intézményvezető
Kiskunhalas, 2013. március 19.
A fenntartó részéről jóváhagyta és hatályba léptette:
Kalocsa, 2013. március 31.
…………………………………………….. Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek
