TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. II-ik f é l é v .
Kolozsvárit,
Július
Előfizetés iránti
l-jén,
1 8 4 7 . 53-ik
szám.
figyelmeztetés.
Lapunk jövő félévi folyamára ezennel előfizetést nyitunk; leendő t. cz. olvasóink az eddigi (]3 rf. 1 2 kr. p. p . ) dij mellett előfizethetnek helyben a szerkesztőknél, vidéken min den k. postahivatalnál, valamint Háromszéken Szentiványi György, Udvarhely széken Gálfi Mihály, Udvarhelyit vd. tanár S z a b ó György, M. Vásárhelyen ügyvéd Moos István, Szebenben ügyvéd P é c h y János, Enyeden Vajda Dániel, Zilahon tanár Sámi László, Déván ref. pap Sükösd Sámuel, Szilágy-Somlyón Dr. Bereczki, Debreczenben tanár L u g o s s y József, Pesten Vahot Imre é s Dr. Török József t. cz. uraknál. A szerkesztők.
X A K T A I i O i í t i A szalonkászat. Vajkay Károly. — Vegytani mulatozások.
A kovafökl(-savany)
nagy
jelentősege a
mezei gazdaságban.B. •— F o n t o s apróságok. — Tárczar
A
szalonkaszaí.
T e n g e r é s z veszélyteljes hoszszu ú t után a meglátott, h ó n a p o k i g nélkülözött p a r t n a k n e m ö r v e n d n a g y o b b h é v v e l , mint vadász em b e r , h a a télnek d e r m e s z t ő b a r á t j á t , a fagyos északi szelet kellemesb ellensége , a déli szél által felváltatni tapasztalja, a föld téli i d ő r e felvett fejér hálósüveget, és meleg h ó k ö n t ö s é t levetve zöld diszöltönyét veszi f e l , és a ter mészetnek e d d i g n é m a nagy imaháza megtelik sok áhítatos n é p p e l , mely az é b r e d ő tavasz keilemeinek t e r e m t ő j é t dicsőíti dallal s ének kel. Az első langyos tavaszi eső a jel, melyet m i n d e n vadász e p e d v e vár, s melynek elérkeztével l a k á b a n . új élet k e z d ő d i k . A. rozsdáso dásnak indult könynyü k é t e s ö v ü a szegről le vétetik, s fölszerelve, az a p r ó szemű ólommal megtölt lövéseket rejlő tarisnya mellé függesztetik ; a vizsla beesültetése n ő , gyakori magán b e s z é d e k t a r t a t n a k e h ü társsal, ki látva m i n d e készületet, egyet-egyet nyújtózik, szemeit ur á r a függesztve előtte leül és á s i t o z i k , vagy nyüszörögve forgolódik ö r ö m é b r e s z l e t t e ugrá s o k k a l gazdája k ö r ü l .
Megjővén az est s vele a d e r ü l e t , g y o r s l é p t e k k e l hagyja el a tán j o g o s a b b a n egy lélek nek két t e s t b e n n e v e z h e t ő p á r a lakot, és k i . siet az e r d ő b e , mely j ö v e n d ő s z é p s é g é t m é g csak s e j t e t i , d e kiterjesztett k a r o k h o z h a s o n lító lombtalan ágaival k ö r ü l f o n j a , és hálózza az érezni t u d ó szivet, mely megbűvölve, z ö l d k e d v e s é t feledni n e m tudja soha , s ha távol van is tőle, az emlékezet, és képzelem kísére t é b e n untalan viszszarepül hozzá, menynyiszer n e m a szerelmes ifjú k e d v e s lánykájához, mi d ő n évekre t á v o z a n d ó tízszer is e l r e b e g i b ú csúszavát, és nyakán csüng m é g is , és válni n e m k é p e s , mint n e m képes az e m b e r kitépni ö n k e b l é b ő l a meleg s z ű t , mely nélkül n i n c s t ö b b é élet. O t t , h o l az e r d ő t szélyes r é t hasítja k e resztül, és egyfelől a tavalyi sárga lombbal, és a tölgyeken m a r a d t egyes fonynyadt levelekkel, másfelől a s ö t é t fenyvesek tűjeivel játszik az esti s z e l l ő ; b o k o r m ö g ö t t megáll a vadász, e b é t maga mellé h e v e r t e t i , és l ő s z e r é t , lövés hez elkészítve, karjára fektetvén, kitekint a m a gasba , h o n n a n a szerencsét várja , d e e d d i g csak néhány, igen h a m a r megérkezett pislogó
829 csillag mosolyog feléje magas j e g e n y é r ő l , mint a hoszszu n a p dalainak utó hangja , az éneklő h ú r o s n a k kellemes é n e k e hallatszik, mely még néhány p e r e z r e felzavarja az e r d ő csendjét; d e csak h a m a r elhalva, az egykori dajkára em lékeztet, ki m i n d a d d i g m o r m o g á k i s d e d é n e k a b ö l c s ő d a l t , mig végre maga is elaludt. Ezen túl csak gyorsan e l r ö p p e n ő rovarak c s e n d e s dongását, vagy az éjibagoly siró szózatát hall h a t n i , vagy a nagy vadnak b ő g é s é t , mely a munkás földmivelő faradságának gyümölcsét megy m e g o s z t a n i , vagy ótani szomját a fris forráshoz. Már sötétedni és a vadász tán csüg g e d n i kezd ; — e k k o r eléri fülét a h a n g , m e lyet a természet n e m igen ruházott fel ugyan k e l l e m m e l , d e most még is s z i v e s e b b e n hall Malibrán, és a világ m i n d e n hires é n e k e s n ő i n e k h a n g j á n á l ; s e h a n g az e r d e i szalonka csip o n g á s a . J o b b r a , balra tekint, s im a m a d a r a t é p p e n maga előtt látja m e g , mint h ú z ó d i k a r é t fölött alacsonyan el, s egyenest feléje tart va, m i n d i n k á b b közeledik rejtő b o k r á h o z , — most egy jól irányzott lövés, — s földre zuhan a k e d v e s m a r t a l é k , a vadász ajkai megnyílnak, „ h o z d e l " hangzik , és az e p e r c z e t lesve le sett vizsla gyors s z ö k é s e k k e l a m a d á r n á l te r e m , és g y ö n g é d e n szájába vévén a z t , büszke fejtartással viszszalohog ő t ö r ö m s u g á r z ó sze mekkel v á r ó urához ; előtte leül, fejét s a va d a t magasra tartja, s e r ő s farkcsóválással fél k ö r t tisztára s ö p ö r maga k ö r ü l , mig a hoszszu csormányu jövevény tőle elvétetvén, aztán gaz dájának m i n d e n mozdulatát figyelemmel kiséri, s m i d ő n az elhagyva állását haza t é r , az e b előre b e k ö s z ö n t a ház lakóihoz, és mintha hir detni akarná győzelmüket, fürgén tánczolja kö rül ura l e g k e d v e s b j e i t , a csinos g y e r m e k e k e t , kik kandi arczczal sereglenek atvjok körül, nem hallgatva a g o n d o s anya intő szózalára, mely féltett övéit a csalfa halálcsővektől eltá volítani törekszik. Másnap, m i d ő n a napnak melegedni kez d ő sugarai az e r d ő b o k r a i n a k ágait m e g s z á n ták, újra k ü n n leljük i s m e r ő n k e t a zöld e r d ő b e n , mint tör a s ü r ü e n öszszenőtt b o k r o k és indák daczára is előre, követve fürkésző vizs láját, mely ellentétben a t e g n a p tanúsított nyu galommal, ma feltartott orral szaladgál j o b b r a
830 b a l r a , n é h a - n é h a megáll , és a szelet kémleli, majd ismét tova i r a m o d i k , és m i n d e n b o k r o t g o n d o s a n m e g k e r ü l , mig végre magas fák alatt, hol a s ü p p e d é k e s , n e d v e s föld dúsan sarjadzó növényéletet táplál, melyet a tél pusztitó lehe lete is csak megsárgitani, d e sírba fektet ni n e m b í r t , m e g c s e n d e s ü l ; u r á r a viszszanéz , és las san, majd nem hason,, előre rii.ász, g o n d o s ün nepélyességgel emelve l á b a i t , és szemeit min dig egy p o n t r a függesztve; most m e g á l l ; far ki:, mely e d d i g a száraz z ö r g ő füvet v e r d e s t e , mozdulatlanná kövesül, és csak legvégén lehet némi gvenge, alig é s z r e v e h e t ő reszketést szem lélni, mely az e b m e g d a g a d t izmaival és erei vel együtt a n n a k ingerültségét, és feszültségét t a n ú s í t j a , im m é g k e t t ő t l é p , és ott megáll, mint szép s z o b o r n a k élő mintája. A vadász nyo m á b a n van, és m e g k e r ü l v é n a v i z s l á t , n e h o g y ezt igen feltüzesitse, maga repiti íel a szalon kát ; de fájdalom ! ez gyorsan terebélyes fa m ö gé r e p ü l v é n , a rá lövést lehetleniti. Újra kez d ő d i k t e h á t a k e r e s é s , m o s t m á r azon irány ban , melyet a felkergetett szalonka k ö v e t e t t , és miután a s o h a nem c s ü g g e d ő lépteit min d e n k o r k ö v e t i a s z e r e n c s e , csak h a m a r a va dász szijurkán diszelg a szalonka , melyet se b e s szárnyai a m é g s e b e s e b b ólomtól megmen teni nem tudának. Ha a vadász n e m kedvelője a magánynak, mi k ö n y n y ü társakat lelnie, kik vele együtt élyezendik a szalonkázás ö r ö m e i t , és a téli kemencze mellett e l z s i b b a d o t t tagjaikat kedvvel e l e v e n ú e n d i k a tavaszi l é g b e n ! menynyi a muJitság i l y k o r í Az e r d ő k ö z é p vonalán felállít tatnak a vadászok egyenes s o r b a n , és c s ö r g ö k gel s b o t o k k a l felfegyverzett g y e r m e k e k által az e r d ő feléjök meghajtatván, itt ki szalonkát, ki p e d i g fekete bajuszt nyer j u t a l m u l , mely utóbbival kissé megnyálozott l ő p o r segélye mel lett az ős vadász-szokás a k o n t á r o k a t megtisz telni parancsolja. Alig lesz vadászatkedvelő férfi, ki a szalonkászat e h á r o m n e m é i m e g n e m kísértette; d e tanálkozhatik tán olyan, ki terményrajzi ada tokat a szalonkáról alkalomhiány miatt e d d i g még nem o l v a s o t t , h a b á r tán t ö b b e t s z e r e t n e is e k e d v e n c z m a d a r á r ó l tudni, mint a z t , h o g y a b b ó l , s k ü l ö n ö s e n azon testrészé, öl, melyet
831 8355 más állatnál utálat tárgyául szokás kitűzni, igen Ízletes eledel k é s z ü l ; az ilyen k e d v e é r t szabad j o n n é h á n y jellemvonást r ö v i d e n ide iktatnom; ez állatka hoszszabb ismertetését nálamnál ügves e b b k e z e k r e bizván. Leirni, n e m , leírni az e r d e i szalonkát nem fogom, hisz a k o n y h a k é s t forgató szakácsnétól kezdve egész a t u d ó s ornithologig min d e n k i ismeri a hoszszu csormányost, és Duná b a h o r d a n é k vizet ha a „ T e r m é s z e t b a r á t " ol v a s ó i n a k az e r d e i szalonka tollairól, és nagy ságáról a k a r n é k p a p o l n i ; csak anynyit szabad j o n m e g e m l í t e n e m , hogy a nőstény l e g i n k á b b tollainak halványabb színezete, és legszélysöbb emelőtolla felszínén létpzö k e s k e n y fejér vonal által különbözik a hímtől. F o n t o s a b b k é r d é s a terményrajzra nézve , vájjon hány, faja van az e r d e i szalonkának ? All-é , hogy az e r d e i sza lonkának csak egy faja van, mint némelyek ál lítják, vagy p e d i g azon terményrajzirók véle ménye a l a p o s a b b - é , kik az e r d e i szalonkának két faját h i s z i k ? megvallom, hogy egyik véle ményt sem vélem e l f o g a d h a t ó n a k ; eddigi ta pasztalataim legalább azt hitetik cl velem, hogy az erdeiszalonkának h á r o m faja van, mert n e m egyszer volt alkalmam láthatni h á r o m e r d e i szalonkát együtt, melynek mindegyike külön b ö z ö t t a többitől tollai színezetére , d e külö n ö s e n nagyságára nézve. Egyébiránt h a e vé leménytől e l ü l t e t n é m , a mint ugyancsak e d d i g nem igen a k a d o t t í r ó , ki e r é s z b e n velem eg y e t é r t e n e , n o h a a k o r , i d ő , és évszak körül elvont ellenvetéseik engem még e d d i g meg n e m győztek, a k k o r azokhoz csatlakozom, kik két fajt állítanak fel, m e r t itt m á r oly világosok a meg k ü l ö n b ö z t e t ő jelek , hogy azokat legfeljebb a vaksággal h a t á r o s szűkkeblűség tagadhatja el. Ugyan is az egyik faj m a j d n e m egy h a r m a d d a l k i s e b b a másiknál, a vándorlásoknál amaz min dig előpostája s z o k o t t lenni e m e n n e k , s tollai a kicsiny fajnak sokkal s ö t é t e b b e k , mint a nagyéi. Azonfeljül a kicsinynek lábai k é k e s e k , h o l o t t a nagy vöröses-hamvas lábakkal bir. A h i d e g e t és meleget egyiránt n e m igen szereti az e r d e i szalonka, h a n e m m i n d e n k o r a m é r s é k e l t éghajlatot keresi, a miért is a telet t ö b b n y i r e Franczia-, Spanyol-, déli Olaszhonban, és északi Afrikában t ö l t i ; nyáron p e d i g az é-
szaki t a r t o m á n y o k b a n t a r t ó z k o d i k , és oly h e g y e k e n , melyek h a b á r d é l i e s b fekvésüek is s z o k o t t nyári t a r t ó z k o d á s i h e l y e i k n é l , d e kü lönféle helybeli k ö r ü l m é n y e k n é l fogva a nagy meleget magoktól m i n d e n k o r távol tudják tar tani. Azon i d ő b e n , m i d ő n lakjaikat igy cserél getik, mi r e n d e s e n martius és o c t o b e r végé vel szokott t ö r t é n n i , jelennek m e g nálunk i s , keresztül vonulván a k é t t e s t v é r h a z á n , melyek n e k i állandó lakhelyet n e m nyújthatnak. Láttam volt ugyan már Magyarországban tanált e r d e i szalonkafészket i s , és 1843-ik évi d e c e m b e r 28-án személyesen k e r g e t t e m volt fel házakhoz közel fekvő k e r t b e n e r d e i s z a l o n k á t ; az ily t ü n e m é n y e k e t mindazáltal a kivételekhez, a r e n d e l l e n i e s s é g e k h e z s z e r e t e m s z á m í t a n i ; leg alább n e m i s m e r e k a k é t t e r s t v é r h a z á b a n tájt, hol e v á n d o r m a d a r a k n a g y o b b m e n y n y i s é g b e n , és r e n d e s e n m i n d e n é v b e n ál l a n d ó tanyát ü t n é n e k . Tavaszszal és őszszel á t v o n u l t o k k o r éjjel szoktak kis c s o p o r t o k b a n o d á b b nyomulni, n a p p a l p e d i g az e r d ő k b e n és k ü l ö n ö s e n a vize nyős f e n é k k e l b í r ó e r d ő k b e n p i h e n n i . E s t e , mielőtt az e r d ő t v é g k é p p e l h a g y n á k , az e r d ő b e n ide s tova r ö p k ö d n e k , s ilyenkor lesznek a lestálló vadász martalékivá. E r ö p k ö d é s r ő l némelyek azt állítják , hogy e g y e d ü l a hímek vesznek b e n n e r é s z t , szerelmet k e r e s v e ; és felhozzák állításuk bizonyítására azon körül ményt, miszerint lesen t ö b b n y i r e csak hím szalonkák lövetnek, t o v á b b á g y a k r a n szemlél hetni két, n é h a h á r o m szalonkát is olykor vias k o d n i , és v é g r e , hogy őszszel e k e r i n g é s e k el m a r a d n a k ; d e m i n d e z e k s z e r i n t e m elégtelenek a feljebbi állítás okadatolására ; elégtelen a k é t első o k , m e r t m i n d k e t t ő legfeljebb azt bizo nyíthatja , hogy mint ezt t ö b b madárfajnál is észrevehetni, t ö b b himszalonka van mint nösténv ; d e elégtelen a h a r m a d i k i s , m e r t tudjuk, hogy a szalonkák csak a k k o r szoktak számo s a b b a n e r d e i n k b e n k e r i n g e n i , h a hoszszabb ideig nálunk m a r a d n i kénytelenittetnek, mi taveszszal igen gyakran m e g t ö r t é n i k , m i d ő n meg érkeztük után még h ó e s i k , vagy kemény hi d e g r e változik az i d ő , m e r t e k k o r félnek fel j e b b éjszaknak v o n u l n i ; h o l o t t őszszel m e g é r k e z t ü k k o r az i d ő t ö b b n y i r e igen állhatatos, és
834
833 könynyen n e m változó szokott lenni, k ö v e t k e zőleg útjokat is háboritlanul folytathatják. Ez kulcsa tán a n n a k , mint hogy a szalonkák ősz szel nem igen szoktak az e r d ő k b e n keringeni. R é s z e m r ő l a fennebbi állitásnál sokkal hihe t ő b b n e k t a r t o m , hogy a szalonkák este eledelt k e r e s n e k , és e végből r ö p k ö d n e k egy réttől a másikhoz, hol aztán b a r n a hoszszu csorjukat, melynek lágy hegye alighanem finomabb tapin tás é r z é k é n e k székhelye, mélyen befúrják a lágy földbe, s igy húzzák napvilágra a finom szaglás segélyével föllelt b o g a r a k a t és n y ü v e k e t , me lyek eledelül szolgálnak.
miért hogy tavaszszal a d d i g , mig az északi sze lek u r a l k o d n a k , e r d e i szalonkát nálunk n e m láthatni, és miért jőnek azonnal meg , a mint a déli szél lábra kap ? Csak azt sajnálhatni, hogy az ily gyümölcshozó déli szelek egész e s z t e n d ő b e n n e m fújdogálnak !
Fészkét az e r d e i szalonka földbe szokta r a k n i , kis v e r m e c s k é k e t használván alapul, és az e b b e n tanálható négy, öt sárgás- vagy bar nás-vörös tojást h á r o m hét alatt kikölteni. Fiai lehéjzások után azonnal az anyjok után futnak és ez, ha fiait veszély f e n y e g e t i , ő k e t orrává^ mejjéhez szorítván meszsze v i d é k r e , biztos helyre e l v i s z i , az anyai s z e r e t e t g y ö n g é d jel k é p é ü l szolgálhatván.
Ha netalán valaki m e g ü t k ö z n é k azon, hogy e czikk elejére tűzött ,,vagytani mulatozások ' czim alatt mezei gazdaságra vonatkozó tárgyat akarunk eléadni, annak megnyugtatásul e l k e l i m o n d a n u n k m i k é p p j e l e n l e g a d o l o g ott áll, hogy mezei gazdaságot a vegytannal oly szoros viszonyban állónak kell t e k i n t e n ü n k , hogy ezen iparagot o k s z e r ű e n folytatni vegytani ismere tek nélkül — bármily makacson tiltakozzék is ez ellen a g a z d á k n a k csak szokásoknak h ó d o ló osztálya — é p p e n oly kevéssé lehet, mint fegyver nélkül harczolni. S ez nagyon ter mészetes is, m e r t hiszen a n ö v é n y e k szárának és leveleinek, virágainak és gyümölcseinek kifejlése bizonyos feltételekhez van kötve , me lyek ismerése nélkül nem lehet azon növénv müvelését l e h e t ő l e g n y e r e s é g e s e b b e n kezelni, szükségeiről illőleg g o n d o s k o d n i . E z e n feltételek kinyomozása p e d i g a t e r m é s z e t t u d o m á n y köré b e tartozik , s a vegytan d i c s e k e d h e t i k azzal, hogy nevezetes i d e tartozó k é r d é s e k e t meg oldott, a mezei gazdaság alapelvei k ö r é b e már is igen sok világosságot lövellett.
T ö b b i r e az e r d e i szalonka n a p p a l nem lát olv élesen, mint éjjel, és innen van t á n , hogy az e m b e r majdnem r á t o p p a n , és ő még sem r e p ü l fel; holott ha esteledik a k ö z e l e d ő előj nyilsebességgel eliramlik, meszsze a z o n b a n so h a sem szokott távozni , h a n e m felzavartatása helyétől mintegy n é h á n y száz l é p é s r e ismét le száll, vagy minthogy sulyirányosan leveti magát, i n k á b b k ő gyanánt leesik. Csak t ö b b s z ö r i fölk e r g e t é s , és lövés után szánja m a g á n hoszszabb ú t r a . E tulajdona miatt tetszett a legtöbb terményrajziróknak kedves szalonkánkra az osto b a s á g o t r á f o g n i ; d e a ki tanuja volt, mint csal ja m e g gyakran a legügyesebb k u t y á t , és va dászt is , az e vád fölött legfeljebb nevetni fog. Szelidségének oka i n k á b b az, hogy t ö b b nyire oly helyeken t a r t ó z k o d i k , hol n e m igen férnek hozzá az e m b e r e k , és igy nem sokat h á b o r g a t j á k ; következőleg tapasztalatlanság, de n e m ostobaság az, mi az e r d e i szalonka vesz tét okozza. Végül az erdei szalonkának még egy sa játságát tartom a megemlítésre é r d e m e s n e k . Az erdei szalonka a l e g t ö b b m a d á r szokásának ellenére soha sem repül szél ellen, h a n e m min dig széliránybán, s e sajátsága magyarázza meg
Vajkay
VEGYTANI
Károly.
MULATOZÁSOK.
A kovafölcl (-suvany) nagy jelentő* sége a mezei gazdaságban.
11
Jelenleg tudjuk, hogy a növény-tenyészés átalános feltétetelein: a melegen, világosságon, nedvességen és légkörnyi r é s z e k e n kivül, van nak különös feltételek is, melyek bizonyos csa l á d b a tartozó n ö v é n y e k n ö v é s é r e k i t ű n ő be folyást gyakorolnak s é p p e n ezért a gazda r é széről különös figyelmet igényelnek. Tudjuk, hogy ezen különös feltételek vagy m á r b e n n e vannak a földben, vagy p e d i g mesterséges u t o n és m ó d o n lehet belé vinni a különböző trá g y a n e m e k b e n . Ismerjük a mivelt növények al katrészeit s ez által igen azt is, minő anyagok
835
836
föltételezik t e n y é s z é s ö k e t ; t u d j u k , mit a d h a t a levegő, igen, hogy mit kell adnia a földnek; s ily i s m e r e t e k n e m nyújthatnak-e szép r e m é n y e k e t a gazdászatnak ; nem valódi örömsugár o k - é földmivelő hazánknak ? Ezt hinni okaim v a n n a k . A k é t testvér hazában oly mozgalmakkal tanálkozunk, m é h e k jogosítanak azon hiedelem r e , miszerint az okszerű gazdaság s ezáltal igény lett ismeretek országának hozzánkis el kell j ö n i e . Valamely növény tenyésztésének legjobb kulcsa mindig saját alkotrészei lehetnek, m i é r t ezen tárgyra sokkal n a g v o b b figyelmet kel lene fordítani, mint r e n d e s e n t ö r t é n n i szokott, m e r t hiszen csak ezen alkatrészek tudatják ve lünk , m i n ő anyagok szolgálhatnak táplálékul n ö v é n y e i n k n e k . Aztán k ü l ö n b e n is ezen anyagok száma (legfenebb is 16) oly c s e k é l y , hogy a m e g i s m e r é s ö k r e f o r d í t a n d ó fáradság nagy tel jességgel n e m l e h e t n e . Mí e z e k n e k kimeritő
m e g i s m e r t e t é s é t m á s k o r r a tartván fen magunkn a k , jelenleg csak anynyit emelünk ki, miképp a n ö v é n y e k b e n eléforduló anyagokat két osz tályba s o r o z h a t n i ; az egyikbe az oly alkatré" szek t a r t o z n a k , melyek e r e d e t ö k e t a levegőből véve, a növény elégetése alkalmával viszont a levegőbe térnek viszsza, miért ^ l é g n e m ü e k " nek is szokták n e v e z n i ; a másikba p e d i g azok, melyek a növény elégetésekor m e g m a r a d n a k s az úgynevezett h a m u t képezik. A hamuzsirfőzők jól tudják , hogy külö n ö s ö n a g a b o n a n e m ü e k és füvek hamujának kilúgzásakor n e m csekély menynyiségü oly rész m a r a d halra, melyet a viz fel nem olvasztha tott. Ezen m a r a d é k legnagyobbára k o v a f ö l d b ő l á l l . A k ö v e t k e z ő tábla elég világosa mu tatja, minő a r á n y b a n fordul elé a kovaföld kü lönböző növényekben. 100 rész h a m u b a n
*3 > 5 >-> O
u
» a
V
:0
"O
O
O
'
ea * J
~ :0
N
re s
A
1 •O cn
a•
Van a zabszalmában szemestül (mely m e s t e r s é g e s vegyített földben termett) A buzaszalmában Az árpaszalmában szemestől (mester séges földben) • Rozsszalmában . . . . . . . . J ó szénában Dohány havannai — európai . . . . . . . mesterséges földben t e r m e t t . . . Borsószalma • Pilyókaszár Luczerna (mesterséges földben) . Törökbuza-kóré Fejér-répa . . . . . . . . . Czukor-répa Pityóka-gumó Csicsóka
Az itt közlött a d a t o k b ó l fontos tanúsá gokat m e r í t h e t a gyakorlat. Azokból kiveheti és e l ő r e m e g h a t á r o z h a t j a , minő a n y a g o k n a k kell lenni a földben n a g y o b b menynyiségben, h o g y ez, vagy amaz növény b e n n e m e g t e r e m h e s s e n ; s h a valamely földben bizonyos n ö vény n e m vagy roszul t e n y é s z i k , annak okát feltanálhatja a b b a n , hogy az igénylet alkotrészek valamelyike a földben vagy hiányzik,vagy csak csekély, n e m e l e g e n d ő menynyiségben ott h o n o s ; igen, kitanálhatja m é g azt i s , m i k é p p
Kovaföld. I
Lugsók. jmész-és keser.sók
62,00 6 1 , 50
34,00 22,b0
4,00 7,20
bö,30 63,89 60,00 8,30 1b,2b 12,00 7,81 36/i 0 4,90 18,00
19,00 18,6b 6,00 24,34 23,07 29,00 27,82 4,20 39,20 72,45 81,60 88,00 85,81 84,30
25,70 16,52 34,00 67,44 62,23 59,00 63,74 59,40 56,00 6,50 18,40 12,00 14,19 15.70
— — — —
kelljen a bajon segíteni. E b b ő l l e h e t megér? teni a váltógazdaság nagyszerű elvét is, mely a növényi alkatrészekre t á m a s z k o d v a , oly n ö vényeket következtél egymásután , m e l y e k k ü l ö n b ö z ő t á p s z e r e k e t igényelnek a földtől. Igen, ezen adatok tisztán é l ő n k b e tüntetik azt is, minő növények tenyészetében viszen fontos szerepet a kovaföld. Az oly földben, melyre a trágyában nagy menynyiségü lugsót vittek, melyből a gabonatenyészés a kovaföldet kimerítette, nem terem-
837 h e t j ó g a b o n a , minthogy a növényszárak elég szilárdsággal nem birván, a g a b o n a m e g d ő l , s a magvak a m e g t ö r t szárakon nem kapván ele g e n d ő táplálékot nem fejlődhetnek k i . E n n e k az az o k a , hogy a s z á l a k s z i l á r d s á g á t eszközlő k o v a f ö l d nincs kellő mér t é k b e n a földben , tehát agy segíthetni rajta, h a oly anyagokat a d u n k annak , m e l y e k b e n a kovaföld felolvadható, s következőleg a növé nyek által felvehető állapotban létezik. A fűnemü n ö v é n y e k é p p e n oly kevéssé nélkülözhetik a kova földet, mint a g a b o n a n e m ü e k ; azok is csak oly földben tenyésznek kellő vidorsággal, melyben a kovasavanyos kali n e m hiányzik. Ezen alkatrész nagy menynyisége magát a füvekben n e m csak az által árulja el, h o g y elégés e s e t é b e n a tüzet gátolja, h a n e m hogy oly h a m u m a r a d a füvek után h á t r a , mely hamuzsir főzésre n e m alkalmas, s némely ese t e k b e n m e g ü v e g e s e d i k , mely t ü n e m é n y t mindig tapasztalhatni oly e s e t e k b e n , m i d ő n menynykő üt a szénaboglyákba. E szerint g a b o n a - és fünövényeinknek, s igy a gazdaság legfontosabb terményeinek éle te h a n e m is kirekesztöleg, d e bizonyára nagy m é r t é k b e n a kovaföld által van föltételezve, ugv hogy ha az évenkénti szénával és szalmá val e l h o r d o t t nagy menynyiségü kovafőidet vagy a gazda viszsza nem viszi a trágyában , vagy p e d i g a föld maga nem készit magának uj ko v a f ö l d t a r t a l m a t : elvégre a n ö v é n y e k kellő diszlése k i m a r a d , a r é t e k termékenysége oda lesz. Mint e l ő b b is é r i n t ő k , a kovaföld kime rülésének k e l k é p p e n állhat elébe a gazda; vagy viszszaadja trágyában a földnek azt, mitől ta k a r m á n y a i b a n m e g f o s z t o t t a ; vagy p e d i g kény szeríti magát a f ö l d e t , hogy hiányzó alkotré szét maga készilse el saját szükségeire. Ez utol só eljárás azon alapszik , hogy a földnek még el n e m készülő részei a levegő és víz befolyá sa által oly állapotba m e n n e k á t , h o g y a n ö vények tápszereiül szolgálhatnak. A földnek ezen elkészülését a chemicusok , öszhangzólag a közélettel e 1 m á 11 á s nak n e v e z t é k . Az e m b e r e k m e g s z o k t á k , hogy a földet valami hol* test gyanánt tekintsék, élet és mun kásság nélkülinek gondolják. Ez nagyon igaz ságtalan gondolat, Igaz, hogy a földszin mun
838 kássága lassú , s mintegy e l r e j t e t t , d e annál n a g y s z e r ű b b es fontosabb ; miről legott meg g y ő z ő d ü n k , ha figyelembe veszszük azon tényt, miszerint a mostani termőföld egykor bizonyo san sziklákat alkató kemény k ő volt, s mosta ni állapotjába az elmállás lassú müfolyama he lyezte. Es ezen munkásság k o r á n t sincs bevég z ő d v e , hanem még ma is nagy élénkséggel megy előre ; az i d ő vas fogai ma sem g v e n g é b b e k , mint voltak ez előtt é v e z r e d e k k e l . Az idö r o m b o l ó fogai p e d i g nem e g y e b e k , mint a kö rüllünk elömlő levegő, a víz és hőmérsékvált o z á s ; ezek azon hatalmas szerek, melyek n e m csak az e m b e r e k , h a n e m a t e r m é s z e t m ü v e i t is öszszerontják, az anyagokat egészen más álla p o t b a helyezik. E z e n s z e r e k eszközlik azt is, hogy a kovaföld k é p e s lesz a növények bel sejébe b e h a t o l n i , s hivatását teljesiteni. A t e r m é s z e t a mi földünket b ő v e n meg áldotta kovaföldtartalmu k ö v e k k e l , d e ezek legnagyobb része e r e d e t i állapotban semmi szol gálatot sem t e h e t a n ö v é n y e k n e k ; csak az el mállás lassú müfolyama teszi használható táp szereivé némely n ö v é n y e k n e k . Ugyanis az is m e r e t e s mezeípáton , m e g csillámkövön kivül még számos kövek v a n n a k , melyekben a k o vaföld, mint kovasavanyos kali és agyag m e g van ugyan, d e ily állapotában a vizben felol v a d h a t ó n e m l e v é n , bizonyos változást kell s z e n v e d n i e , hogy a n ö v r n y e k lápszerül k i h a s z nálhassák. Ezen változást p e d i g a l e v e g ő b e n levő és földben is k é p z ő d ő szénsavany eszköz li, mely a kovasavanynval egyesült kalit magá nak m e g h ó d í t j a , elébbi társától elválasztja, s önmagával egyesíti. E k é p p a k t n a s a v a n y vagy kovaföld ugyszolva özvegyen marad, hűtelen társa p e d i g a kali uj párjával szénsavanyoska lit k é p e z . A viszonyak ilyszerü változásának a n ö v é n y e k r e nézve azon j ó k ö v e t k e z é s e lesz, hogy m o s t mind a kovaföld, mely magát a vizhez csatolja, m i n d p e d i g a kali vizben felol v a d , s következőleg a növények tápszeréül szol gálhatnak. A k ö v e k n e k levegő és viz általi ily vál tozása számos t ü n e m é n y e k e t teszen könynyen m e g í e j t h e t ő k k é . Ugyanis megfejti egyfelől azt, miért porlanak el a földszínen levő k ö v e k ; m e r t hiszen h a a viz az alkotrészek egyrészét
839
840
kimossa, a többieknek öszsze kell omlaniok, másfelől p e d i g számos gazdasági eljárások alapokait állítja előttünk tiszta világosságba. Igy például miért igyekszik a gazda szántás és boronálás állal a termőföld m i n d e n részeit érint k e z é s b e hozni a levegővel és vízzel; miért en g e d i földjét ottan-ottan nyárban n v u g o d n i ; a nyugalom ideje alatt a földből felelemzett r é szeket az i d ő n e k előttünk m á r ismeretes fogai újból m e g r á g j a k , elkészítik a k ö v e t k e z ő n ö v é n y n e m z e d é k számára. Igen, e b b ő l l e h e t meg é r t e n i a r é l ö n t ö z é s j ó t é k o n y befolyását i s ; ugyan is az elmállás alkalmával kiváló kova föld csak ugy m e h e t át a n ö v é n y e k b e , h a egy szersmind e l e g e n d ő vizet tanál , k ü l ö n b e n p e d i g elveszti f e l o l v a d h a t ó s á g á t , s igy a z o n sa játságát, mely növénylápszerré képesiti. Az elmállás iassu niűfolyama a t e r e m t ő i végetlen bölcsességnek hatalmas tanúbizonysá ga. Ha a kovaföld és kali felolvadható állapot b a n léteznének a földben, egy jó eső évek ter m é k e n y s é g é t semmisítené meg egy pillanat alatt; tán maga az ö r e g föld is egészen kilugzódnék, s mint egy d a r a b g ö r ö n g y szét p o r l a n é k . Ezen s z o m o r ú következést m e g e l ő z e n d ő , a kövek és a föld jelenlegi állapotát alkotta a bölcs ter mészet, mely m i k é n t az okos é d e s anya egy s z e r r e k e v e s e t a d szülötteinek, n e m csak a z é r t , hogy annál j o b b a n feldolgozhassák, hanem a z é r t is, hogy a végellenségig jegyen a d n i valója. B.
FONTOS APRÓSÁGOK. A zöldpityókaszár levágása ka r o s . Habár az e m b e r e k m á r régóta beleegyez tek is abba, hogy a zöld pityókaszár levágása — mint az sok v i d é k e k e n szokott t ö r t é n n i — a pitvókagumók menynyiségét c s ö k k e n t i , mind azáltal még is a s o n d e r h a u s i gazdasági egylet n e k köszönhetjük azt, hogy az ily m ó d o n ke letkező kárt m é r t é k k e l is kijelelhetjük. Ugyan is a megneveztük egylet állal végbevi t e t e t t kísérletek alkalmával a p i t y ó k a g u m ó k a u g . ll-dikétcil fogva, h a a szárakot bántatlanul hagy ták, a kiásásig m é g 70 száztólival n ö v e k e d t e k ; ellenben azon p i t y ó k a t ő k , melyek szárát 6 hü velyk r ö v i d r e vágták, 4b száztólival, azok pe>
dig , melyeknek csak a hegyeit vagdalták le 2b száztólival termettek k e v e s e b b e t ; mi tisz tán mutatja, hogy az első e s e t b e n a termésnek szinte fele , az utolsóban p e d i g egy h a r m a d a megyén kárba. S e p t e m b e r 1-sőjétől a kiásás idejéig az é p szárú p i t y ó k a g u m ó k még 42, azok, melyek szárait fi hüvelyk r ö v i d r e vágták, csak b, azok p e d i g , melyekél 12 hüvelyk hoszszan hagyták 2b száztólival n ö v e k e d t e k . S e p t e m b e r lfi-dikától a kiásásig az ép szárú tők az egész t e r m é s t 12, azok, melyekről a s z á r h e g y e k e t le vágták, csak 4 száztólival szaporitották ; ellen b e n azon t ö k , melyek szárait 6 hüvelvk rövid r e vágták, a k i k é p z ő d ö t t g u m ó súlyából is el vesztettek 2 száztólit. Ezen k í s é r l e t e k b ő l azon átalános e r e d m é n y merül fel, miszerint h a az e m b e r 4 font zöld pityókaszárat levág, az ál tal 3 font pityókát veszeszt el; s mivel külön b e n is csak nem átalános a z o n vélemény, hogy a pityókaszár a legroszabb és s o v á n y a b b mar h a t á p s z e r e k k ö z é tartozik, világos, hogy a zöl d ö n levágott pityókaszárat a l e g d r á g á b b a n fi zeti m e g a g o n d a t l a n gazda. A csonttrágya tartóssága. Angol h o n b a n , hol a csonttali trágyázás régi i d ő k ó t a szokásban van, 183b-ben egy d a r a b k o p á r h e lyet felfogtak s répával beültették , n a g y o b b részét előre csontliszttel vékonyan megtrágyáz ván. Az azután k ö v e t k e z e t t két e s z t e n d ő b e n zabbal vetették b é , az utolsó aratás után p e d i g parlagon hagyták s m a r h a l e g e l ő n e k szánták, mely állapotban m e g m a r a d ó i t egészen a j e l e n évig. A mint irják a csonttrágya hatása m o s t is feltünöleg m u t a t k o z i k , minthogy az e k é p p megtrágyázott helyen a fü sokkal i n k á b b dísz lik , nagyobb , e r ő t e l j e s e b b és jóval z ö l d e b b , mint azon a helyen, hova csonttrágyát n e m vittek, s hol a fü sovány alakja a tenyészés erőtlen voltát bizonyítja; a k e t t ő közti különb ség oly nagy és s z e m b e t ű n ő , m i n t h a valami vo nalat húztak volna, a t e r m é k e n y r é t és k o p á r legelő között. A jelen évben, tehát 12 évvel a trágyázás után a t e r m é k e n y Jegelő egy részét vegytani vizsgálat alá v e t e t t é k , miből kitűnt, hogy a földben a csontnak valódi alkotrészei még jelenleg is megvannak. E z e n kísérletek e r e d m é n y e azt is tisztán mutatta , miszerint a csontok trágyázó, földtermékenyitő ereje, n e m
842
841 a csont l é t m ü v e s , h a n e m földnemü részein alapszik. A t i m s ó m i n t t r á g y a . A tapasztalás azt tanitja , hogy ha a szőlőtőt timsóolvadékkal öntözik, az által n ö v é s e bizonyos körülmé nyek k ö z t és kellő kezelés , metszés mellett, nagy m é r t é k b e n elésegitve van. A tenyészés év szaka k e z d e t é n , meleg tavaszszal, a szőlő tövire néhány kupa oly timsóolvadékat ö n t e n e k , melybe kevés hugyat is t e h e t t e k . Ezen bán á s m ó d a t a konyhai- és a dísznövényeknél is haszonnal alkalmazhatni , k ü l ö n ö s e n akkor? m i d ő n g y ö k e r e i k e t r o v a r o k bántják, melyek a timsó fanyar, öszszehuzó izét n e m s z e n v e d h e tik. Ezért v a n , hogy a v i o l á k , szegfüvek, in k á b b csak a timsótartalmu földben tenyésznek. A t i m s ó , mely kénsavanyból, agyagból és ká liból, n é h a m é g a m m ó n i á k b ó l is á l l , nemcsak mint óvszer teszen szolgálatot a n ö v é n y e k n e k , h a n e m az által is, hogy a földnek növény k ö rüli részeit szétbontja , sőt a b e n n e levő lúg sót is o d a adja tápszerül.
Tárcza. (Ugyanazon földön ugyaazon évben háromszor termesztetet b u r g o n y a ) . Masson k e r t é s z P a r i s b a n a ker tésztársulat kísérleti k e r t é b e n I 8 í a . évi sept e m b e r elején egy d a r a b földet b e ü l t e t e t t azon évi burgonyával, b — 6 h é t múlva kikelt az; n o vember k ö z e p e táján feltöllögette, és m i d ő n az érés ideje elkövetkezett részint üvegharanggal és galylyal, részint csak galylyal b e t a k a r t a . Má jusban kiszedte , mind nagy és enni j ó v o l t ; egyetlen egy sem volt r o m l o t t n o h a egész té len át földben volt. Most m á s o d s z o r ültetett el szintén 184í>-dik évi b u r g o n y á t és auguslusb a n kiszedte. Tehát ez 3 h ó n a p alatt érett meg. Ha idei burgonyát ültet vala e l , ugy az o—6 héttel k é s ő b b érik meg , és anynyival későb b e n szedődhetik ki. — Augustus 2ő-kén végül t ö r t é n t a 3-dik ültetés, e czélra m á r tavaszkor szedett idei b u r g o n y a használtatott, s n e m so k á r a ki is k e l t ; o c t o b e r b e n azonban még n e m t
Szerkesztik
voltak g u m ó i , h a n e m már nov. iO-kén voltak, ekkor bétakartatott. Később midőn kemény d e r e k jártak , még egy réteg galylyal takartattak b e ; d e c e m b e r vége felé egészen m e g é r tek m á r a b u r g o n y a - g u m ó k . — Tehát 16 h ó nap alatt 3 b u r g o n y a - t e r m é s , és pedig e k ö z t 6 téli h ó n a p is volt. A mezei gazdák m e g k í s é r t h e t n é k ezen eljárást, m i d ő n aratás után szántóföldeik k ü l ö n b e n is ü r e s e k . Egy kísérlet, melyet H o u é b r e h a d n a g y t ő n , igen jól si került. (A s o k á i g t a r t ó s z á r a z s á g r a Ma g y a r h o n b a n ) áldásdús eső k ö v e t k e z e t t , s ezt ismét gyönyörű meleg n a p o k válták föl. A pesti h a t á r b a n a vetések oly k a r b a n állanak, hogy j o b b a t m á r kívánni sem lehet. Az aratás nagyon közel v a n . — Heves, B o r s o d , Z e m p l é n , és Szabolcs m e g y é k b e n a tavaszi vetések az utolsó esőzés óta n a g y o n fölvevék m a g u k a t , csak a k é s ő b b ültetett kukoricza van még hát ra, d e h i h e t ő l e g ez is fölkapta m á r magát. Az őszi v e t é s e k k ö z ö t t e m e g y é k b e n a rozs sok kal s z e b b e n áll mint a b ú z a , s átalában min d e n ü t t b ő aratást igér. A kaszálók fölötte tömvék. A szőlők gazdag szürettel biztatnak , s a gyümölcsfák a legjobbat reméltetik, h a így ma r a d n a k . A b u r g o n y a , á r p a és r e p e z e még na gyon h á t r a vannak u g y a n , a z o n b a n még is a középszerűnél j o b b aratást l e h e t várni. A szé na nagyon s z é p , csakhogy n e m sok, m e r t nagy volt a szárazság, — A g a b o n a ára p e d i g áta lában alábbszállt. (A g ő z m o z g o n y o k h e l y é b e ) Mar tin William, amerikai születésű műszerész, leg újabban oly g é p e t tanált föl, mely a gőzt egé szen nélkülözve, e m b e r k e z e k r e tér viszsza. E géphez 2—3 e m b e r szükséges, kik azt folyto n o s o n mozgásban tartják, s a kocsi villámgyorsasággal halad előre a pályán. ( B i z t o s s z e r a g o l y v a e l l e n ) Olid e n szerint a Bolíviában létező satjagoi tavak ból nyert só biztos szer a golyvák e l l e n , me lyek lassanként elenyésznek, ha az emiitett sót a m i n d e n n a p i ételekhez használja az e m b e r .
B e r d e Á r o n és T a k á c s
Kolozsvárit a kir. Lyceum betűivel.
J á n o s .
