IGNATIUS PHILIPPUS SEMMELWEIS: DE VITA PLANTARUM

A D A T T Á R

IGNATIUS PHILIPPUS SEMMELWEIS: DE VITA PLANTARUM

SEMMELWEIS

ORVOSDOKTORI HÁZNAGY

DISSZERTÁCIÓJA

ANDRÁS

Magyar G y ó g y s z e r é s z e t i T á r s a s á g C s o n g r á d m e g y e i Szervezetete 1965-ben, Semmelweis Ignác Fülöp halálának 100. é v f o r d u l ó j á n m e g t i s z t e l ő köteles­ s é g é n e k tartotta, hogy a nagy magyar orvosról m e g e m l é k e z z é k . Semmelweis é l e t m ű v é n e k m é l t a t á s a k o r Nóvák professzor, a S Z O T E G y ó g y ­ n ö v é n y - és Drogismereti I n t é z e t igazgatója ú g y v é l t e , hogy az életrajzi adatok s o r á b a n h é z a g o t k é p e z az a t é n y , hogy m i n d ez ideig nem f o r d í t o t t á k le magyar­ ra Semmelweis l a t i n nyelven í r o t t orvosdoktori értekezését. Ez a hiányosság v a l ó b a n f e n n á l l o t t abszolút é r t e l e m b e n , de annak speciális v o n a t k o z á s a is volt. A disszertáció eredeti c í m e : „ T r a c t a t u s de vita p l a n t a r u m " amit magyar fordítás­ ban a legjobban megközelít „ A n ö v é n y e k é l e t é r ő l " c í m . Nemcsak Semmelweisszel kapcsolatosan t á m a s z t o t t k ü l ö n ö s é r d e k l ő d é s t e t á r g y k ö r , de feltétlenül figyelmet é r d e m e l t a b b ó l a s z e m p o n t b ó l is, hogy közel másfél s z á z a d a , orvos­ d o k t o r i é r t e k e z é s keretein b e l ü l , m i t és hogyan í r t a k a n ö v é n y e k r ő l . A k é r d é s m a i szemlélet alapján aligha v i l á g í t h a t ó meg, és e s z e m s z ö g b ő l értel­ metlen lenne annak tárgyalása. A n n á l kevésbé é r d e m t e l e n azonban a disszertáció megközelítése a b b ó l a s z e m p o n t b ó l , hogy a m ú l t s z á z a d ö t ö d i k é v t i z e d é b e n az o r v o s t u d o m á n y n a k milyen kapcsolata volt a n ö v é n y e k k e l ? M e r t az egész munka fordításával összefüggően először azt kell e l d ö n t e n i , hogy az akkori helyzetben maga a t é m a b í r t - e jelentőséggel — attól eltekintve, hogy abban az i d ő b e n hiva­ talos elfogadásra és m i n ő s í t é s r e talált —, m á s o d s z o r k ö t e l e s s é g ü n k n e k véltük a k ö z r e b o c s á t á s k o r m a i ismereteink alapján, de t u d o m á s u l véve a közel másfél s z á z a d o s t é n y e k e t , a m u n k á n a k n é m i értékelését a d n i . A t é m a j e l e n t ő s é g é n e k r ö v i d kifejtésekor e l ö l j á r ó b a n le kell s z ö g e z n i , hogy Semmelweis k o r á b a n a „ n a t u r a sanat, medicus c u r a t " m e g á l l a p í t á s n a k az orvosi t e v é k e n y s é g r e v o n a t k o z ó része, az akkori idők fizikoterápiás és s e b é s z i beavat­ kozásain kívül d ö n t ő szerepet j u t t a t o t t a n ö v é n y e k b ő l készült g y ó g y s z e r e k n e k . A n n a k a n é h á n y elemnek (vas, higany, k é n , foszfor, n á t r i u m stb.) illetve a belő­ l ü k nyert v e g y ü l e t e k n e k s z á m a e l t ö r p ü l a n ö v é n y e k b ő l nyert komplex kivonatok s z á m a mellett. A t i n k t u r á k , v i n u n o k , extraktumok, valamint a b e l ő l ü k nyert e g y é b hivatalos, vagy nem hivatalos k é s z í t m é n y e k , h á z i s z e r e k u r a l t á k e vonatko­ z á s b a n az akkori i d ő k gyógyászati arzenálját. A m i k o r ezt m e g e m l í t j ü k , m é g nem t e t t ü k szóvá a n é p i é s hivatalos g y ó g y á s z a t b a n alkalmazott n a g y s z á m ú drogot és az azokból előállított t e a k e v e r é k e k e t ! Semmelweis t é m a v á l a s z t á s a t e h á t minden

s z e m p o n t b ó l megalapozott és i d ő s z e r ű v o l t . É r t e k e z é s é n e k t á r g y v á l a s z t á s á v a l e g y é b k é n t nem volt e g y e d ü l á l l ó , a m i s z i n t é n igazolja a t á r g y a l á s a n y a g á n a k időszerű voltát. A n ö v é n y e k é l e t é b e n k ö z p o n t i szerepet játszó, a l a p v e t ő b i o k é m i a i feladatok l é n y e g é r ő l 130 éve alig tudtak valamit. A z értekezés mindenesetre igyekszik mindazt összefoglalni, a m i abban az i d ő b e n morfológiai sejttani, s z ö v e t t a n i é s é l e t t a n i v o n a t k o z á s b a n ismert volt. A dolgozat keletkezésének időpontja egybe­ esik a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s s z e m l é l e t e t f o r r a d a l m a s í t ó felfedezések e l t e r j e d é ­ sével. A 19. század harmadik é v t i z e d é b e n vált i s m e r t t é , hogy a sejtfalak által b e z á r t t é r b e n helyet foglaló n y á l k á s anyagnak (protoplazma) szerepe d ö n t ő lehet az é l e t f o l y a m a t o k b a n , a sejtmagot pedig 1831-ben fedezték fel. D e a fajok k e l e t k e z é ­ s é n e k exakt d a r w i n i m e g f o g a l m a z á s a (1859) előtt m á r évszázadokkal megkez­ d ő d ö t t é s a 19. század első é v t i z e d e i b e n t e t ő z ö t t az élővilág fejlődésének alap­ k é r d é s e i v e l foglalkozó t u d o m á n y o s i g é n y ű munka. V é g ü l a fiziológusok s z á m á r a o b j e k t í v k i i n d u l á s h o z alapul szolgált az évszázados „ v i s v i t á l i s " e l m é l e t t e l szemben a k ü l ö n b ö z ő energiafajok fokozatos m e g i s m e r é s e . A disszertáció m e g ­ a l k o t á s á n a k i d ő p o n t j á b a n m á r l é n y e g é b e n ismert v o l t az az ö s s z e f ü g g é s l á n c , mely az energia m e g m a r a d á s á n a k r e n d k í v ü l fontos t ö r v é n y é b e n jutott el c s ú c s ­ p o n t j á h o z . T e h á t a sejt lényegi m e g i s m e r é s e , a fajok fejlődésének d i n a m i k á j a , dialektikus m o z g á s t ö r v é n y e és az energia ö s s z m e n n y i s é g é n e k á l l a n d ó jellege i r á n y í t o t t á k a 19. s z á z a d d e r e k á n a k t e r m é s z e t t u d o m á n y o s g o n d o l k o d á s á t . E b b ő l a h á r o m szálból f o n ó d o t t ö s s z e az a m i n d e n eszmei „ m e g t e r h e l é s t " elviselő szilárd alap, amelyen é p ü l v e a mai t e r m é s z e t t u d o m á n y o s v i l á g k é p létrejöhetett. A z é r t e k e z é s b e n b ő s é g e s n y o m á t találjuk annak az e l m é l e t n e k , amely m a i m e g f o g a l m a z á s b a n az életet, az anyagnak az idők f o l y a m á n kialakult m i n d ma­ gasabb r e n d ű m o z g á s f o r m á j a k é n t ismerte meg. V i s s z a t é r ő jelleggel á l l a n d ó a n utal az a n y a g c s e r e - t e r m é k e k és k ö r n y e z e t meg nem s z ű n ő k ö l c s ö n h a t á s á r a , és ezzel k u l c s á t adja a t o v á b b i fejlődésnek. A fordítás a „ M a g y a r Orvosi K ö n y v k i a d ó T á r s u l a t K ö n y v t á r a 96. k ö t . 1906. Semmelweis ö s s z e g y ű j t ö t t m u n k á i " a l a p j á n készült. A l a t i n n y e l v ű s z ö v e g fordítása s o r á n t ö b b n e h é z s é g g e l kellett m e g k ü z d e n i . Ennek s o r á n i g y e k e z t ü n k m e g ő r i z n i a s z ö v e g eredeti í z é t . T ö r e k v é s ü n k az v o l t , hogy a szerző stílusa a lehetőségek h a t á r a i n belül é r v é n y e s ü l j ö n . A s z e r z ő a 19. s z á z a d b a n m é g d í v o t t t u d o m á n y o s l a t i n nyelvet h a s z n á l j a . E m i a t t az eredeti i n t e r p u n k c i ó t ó l s z ü k s é g s z e r ű e n el kellett t é r n i . A t ö b b s z ö r ö s e n ö s s z e t e t t mondatokat szét kellett b o n t a n i , hogy a s z ö v e g a mai olvasó s z á m á r a é r t h e t ő b b é váljon. A s z e r z ő nem közöl szakirodalmat. Ennek hiánya n e h é z z é tette egyes p o n t o k o n az állásfoglalást, de a m ű é r t é k e l é s é n é l is akadályt jelentett. A s z ö v e g b e n e l ő f o r d u l ó szakkifejezések írásmódja vegyes. C s a l á d n e v e k e t a s z e r z ő n é l h a s z n á l t ortográfiával, n ó m e n k l a t ú r á v a l , v á l t o z t a t á s nélkül k ö z ö l j ü k . M i v e l a n ö v é n y r e n d s z e r t a n azóta l é t r e h o z o t t , finomabb m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t lehe­ t ő v é t e v ő kategóriái Semmelweis k o r á b a n m é g ismeretlenek voltak, e z é r t feltété-

Semmelweis disszertációjának címlapja

leztük, hogy c s a l á d n e v e k e t k í v á n t e m l í t e n i , s ahol ez nem a m a i megjelöléssel t ö r t é n t , o t t z á r ó j e l b e n f e l t ü n t e t t ü k a mai c s a l á d n e v e t , p l . Umbellatae ( U m b e l liferae), Valerianae (Valerianaceae) stb.

II. A NÖVÉNYEK

ÉLETÉRŐL

Semmelweis I g n á c F ü l ö p orvosdoktor doktori értekezése. Bécs, Ueberreuter K á r o l y n y o m d á j a 1844. F O R D Í T O T T A : PELLE PÁL A növények

életéről

általában

A z ö l d e l l ő lombok szemet elbájoló kedves m o s o l y g á s a , a virágok r a g y o g ó s z í n p o m p á j a , az orrunkat m e g c s a p ó kellemes illatok, az í n y c s i k l a n d o z ó é d e s ízek, melyek t e s t ü n k e t megújítják, a b e t e g s é g e k e t t o v a ű z i k , e g é s z s é g ü n k e t visszaadják — a n ö v é n y e k sajátos tulajdonságai, melyekkel a költők lelkét é d e s e n i h l e t i Apolló, é s a m i t b e n n ü n k a b ö l c s c s o d á l : f o r m á i k v é g t e l e n k ü l ö n b ö z ő s é g e , egy­ séges r e n d s z e r ü k , m ű v é s z i alkatuk, t a r k a s á g u k és s o k r é t ű m o z g á s u k , valamint a makrokozmosszal való kapcsolatuk — mindezek egyetlen e r ő hatásai. Egyet­ len e r ő é , amely az á s v á n y o k a t k r i s t á l y o s o d á s r a készteti és feloldja, a v í z t ö m e g e k e t a tengerekben h ö m p ö l y g e t i , földrengést t á m a s z t , a föld é r c k é r g é t feltöri, annak t ű z o k á d ó torkait széttárja, a levegőeget v i l l á m m a l végigszántja, az é g i t e s t e k e t nyugodtan vezérli p á l y á j u k o n , és amely v é g ü l m a g á t az embert létrehozza s z á m ­ talan r a g y o g ó képességgel f e l r u h á z o t t a n . E z t az erőt a t e r m é s z e t erejének — é l e t ­ nek n e v e z z ü k . Á m d e ennek végső o k á t kutatva m i n d h i á b a izzadunk és v e r e j t é k e z ü n k . A z e m b e r i é r t e l e m azonban nem nyugszik meg, a m í g m i n d e n jelenség elég­ séges o k á t meg nem találja, ezért ö r ö m m e l követjük azt a t a n í t á s t , melyet a ter­ mészetfilozófusok i l y m ó d o n m a g y a r á z n a k : m i n d e n , a m i létezik, a m i n d e n ­ h a t ó s á g isteni suggallatából ered — a t e r m é s z e t erejéből, amely o l d ó d á s és e g y e s ü ­ lés ú t j á n , m i n k é n t a v o n z á s és taszítás, az ö s s z e h ú z ó d á s é s kiterjedés b i z o n y í t j a , i l l a n d ó a n m u n k á l k o d v a az anyagok h a t á r t a l a n sokféleségét hozza l é t r e . Ezeket á s m é t lerombolja, hogy új létezőket alkosson, amelyeket végezetül e l ő b b vagy u t ó b b mindenek végső forrásához vezet vissza. E r ő és anyag u g y a n a b b ó l a for­ rásból s z á r m a z i k , egyik a másiktól nem v á l a s z t h a t ó el. A z anyag a v o n z ó és t a s z í t ó erők ö s s z e ü t k ö z é s é b ő l ered, amennyiben azok a t é r b e n jelen vannak. T e h á t m i n d e n anyag a l é t r e h o z ó erők v i s z o n y á v a l a r á n y o s , m i k é n t általában k e l l , hogy az e r ő megfeleljen az anyag m i n ő s é g é n e k . A m i t e h á t a n ö v é n y e k s z e r v e z e t é b e n éltető e r ő n e k m o n d u n k , az semmi m á s m i n t a t e r m é s z e t i e r ő sajátos m ó d o s u l á s a . Ez az é l t e t ő e r ő a k ü l ö n b ö z ő szervezetekben azok sajátos k ü l ö n b ö z ő s é g e folytán e l t é r ő m ó d o n nyilvánul meg — t e h á t k ü l ö n l e g e s e r ő nincsen, hanem c s u p á n szer­ ves anyagi m i n ő s é g ; sajátosan éltető e r ő sincs, mivel ö n m a g á b a n erőtlen és k ü l s ő

h a t ó e r ő k r e szorul, amelyek e l l e n h a t á s r a ingerlik. Ezek a h a t ó e r ő k a k ö v e t k e z ő k : h ő , fény, l e v e g ő , e l e k t r o m o s s á g é s talaj (1). A z , hogy a h ő k e l t i és melengeti a n ö v é n y e k életét, nyilvánvaló a k ö v e t k e z ő k ­ b ő l : a mag a hidegben nem csírázik, a r ü g y nem fejlődik, a hideg h a t á s á n a k kitett n ö v é n y e k hamarosan elhalnak, m í g ezzel e l l e n t é t b e n a h ő h a t á s n ö v e k e d é s é v e l f o k o z ó d i k a n ö v é n y e k n ö v e k e d é s e és elterjedése, m i n t ezt a t r ó p u s o k alatti vege­ t á c i ó világosan mutatja. E g y é b k é n t a n ö v é n y e k által igényelt hőfok azok k ü l ö n ­ b ö z ő faja szerint változik. Vannak, amelyek csak a l e g f o r r ó b b égöv alatt kelnek é l e t r e , a m í g m á s o k hidegebb éghajlatot kedvelnek, vagy é p p e n a h ó alatt v i r á g o z ­ nak. S ő t , a n ö v é n y e k egyes részei k ü l ö n b ö z ő h ő m é r s é k l e t e t k í v á n n a k . í g y t u d u n k olyan r ü g y e k r ő l és virágokról, amelyek a tavaszi fagyok idején n e m r i t k á n e l ­ fagynak, m í g g y ö k e r ü k és t ö r z s ü k a l e g k e m é n y e b b t é l n e k is ellenáll. — I s m e r ü n k viszont olyan n ö v é n y e k e t , amelyek a meleg k ü l ö n b ö z ő fokához szoktak. I l y e n e k az egzotikus tájakról a m i é g h a j l a t u n k h o z szokott n ö v é n y e k . A m é r t é k t e l e n meleg azonban t ú l z o t t i n g e r l ő hatásával a n ö v é n y e k életét é p p ú g y t ö n k r e t e s z i , m i n t annak teljes h i á n y a . — A n ö v é n y e k saját (belső) meleget is fejlesztenek, hogy azzal magukat az á r t a l m a s b e h a t á s o k t ó l s é r t e t l e n ü l m e g ő r i z z é k , í g y t é l e n magasabb, n y á r o n alacsonyabb a b e l s ő h ő m é r s é k l e t ü k , m i n t a k ö r n y e z ő levegő h ő m é r s é k l e t e . — A l e g t ö b b meleget a virágzás idején, é s p e d i g m a g á b a n a v i r á g ­ ban fejlesztik, amely nem r i t k á n t ö b b fokkal is felülmúlja a k ö r n y e z ő l e v e g ő h ő ­ fokát. A f é n y n e k a n ö v é n y e k r e gyakorolt nagy h a t á s á t naponta m e g f i g y e l h e t j ü k . A m i k o r felkel a nap, a n ö v é n y v i l á g m i n t e g y új életre é b r e d , a virágok k i n y í l n a k , a levelek felemelkednek, erőik megelevednek, napnyugta u t á n pedig ellankadnak. L á t j u k , hogy sok n ö v é n y virágával, leveleivel és szárával a nap m o z g á s á t k ö v e t i . A z e r d ő k m é l y é n e l h e l y e z k e d ő fák l o m b j u k k a l a fény i r á n y á b a emelkednek, m í g az e r d ő szélén állók ágaikat a szabad oldal felé tárják. A h o m á l y b a n v e g e t á l ó n ö v é n y e k m i n d i g arrafelé hajolnak, ahonnan a f é n y s u g a r a k érik őket. C. B l u m e n ­ bach (2) megfigyelte, hogy a Solanum tuberosum csírája a pince kevés f é n y ­ sugarat b e e n g e d ő kis ablaka felé 20 l á b n y i távolságot k ú s z o t t . E g y é b k é n t a f é n y ­ e r ő s s é g , melyet a k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y e k keresnek, annyira változó, m i n t a h ő f o k , s annak m é r t é k e n felüli b e h a t á s a ugyanolyan k á r o s o d á s o k a t okoz, m i n t a meleg. A l e v e g ő a n ö v é n y e k életét a d ó t á p l á l é k a . Ez a k ö v e t k e z ő k b ő l t ű n i k k i : m i n t ­ hogy a n ö v é n y e k l é l e g z e n e k , ezért l e v e g ő h a t á s a nélkül a mag nem t u d kihajtani, és l é g m e n t e s t é r b e n a n ö v é n y e k elpusztulnak. A levegő a z é r t is nagy t e k i n t é l y t b i z t o s í t m a g á n a k , mert a h ő és n e d v e s s é g vezetője, a m e l y e k b ő l a n ö v é n y t á p l á l ­ kozik. — L é t e z i k azonban az o x y g e n i u m is, amely a l e v e g ő b e n a legnagyobb t e k i n t é l y t követeli m a g á n a k , mert sajátosan éltető, ö s z t ö n z ő elem. E z é r t a magok a l e v e g ő b e n vagy a v í z b e n a jelenlevő o x i g é n i u m h a t á s á r a gyorsabban kelnek k i , ezért a földnek a g y ö k e r e k körül t ö r t é n ő gyakori felásása a vegetációt e l ő m o z d í t j a . K ö z i s m e r t t é n y , hogy m e g i s m é t e l t s z á n t á s s a l a szántóföldek azt a t e r m é k e n y s é g i fokot érik el, m i n t trágyázással. Viszont ennek szertelen alkalmazása a t ú l s á g o s ösztönzéssel a föld erőit k i m e r í t i . S e m m i kétség az i r á n t , hogy az e l e k t r o m o s s á g erősen hat a n ö v é n y e k é l e t é r e , amelynek m é r s é k e l t h a t á s a ezt, m i k é n t az állatok életét, serkenti, t ú l z o t t a n p e d i g

kimeríti. Ilyen megfontolással magyarázzák a vihar idején a levegőből lehulló eső gyógyító h a t á s á t . A z e l e k t r o m o s s á g h a t á s á r a a magok k ö n n y e b b e n c s í r á z n a k , a fiatal ágak a tapasztalat szerint gyorsabban r ü g y e z n e k k i . A talaj, noha á l t a l á b a n ú g y látszik, hogy legfontosabb r e n d e l t e t é s e az, hogy a n ö v é n y t á p t a l a j á u l szolgáljon, azon t ú l m e n ő l e g n e m kis hatással van annak n ö v e k e d é s é r e . R é s z i n t mivel a t ö b b i életlehetőséget (vizet, levegőt, h ő t ) m a g á b a n bírja, r é s z i n t m i v e l olyan t á p a n y a g o k b a n b ő v e l k e d i k , melyeket a n ö v é n y a maga s z á m á r a a s s z i m i l á l . K é t s é g k í v ü l a gyökereivel meleget fejlesztve dinamikus m ó d o n galván elektromos feszültséget is létesít. H o g y a n ö v é n y e k a talaj bizonyos anyagait v a l ó b a n asszimilálják, azt a talaj k ü l ö n b ö z ő s é g e szerint e l t é r ő í z ü k és illatuk elárulja, és k é m i a i analízis is bizonyítja. Egyes n ö v é n y e k b á r m e l y talajjal b e é r i k , m á s o k annak sajátos fajtájára s z o r í t k o z n a k ; vannak viszont, amelyek k ü l ö n b ö z ő talajféleségeken v e g e t á l n a k , egyik vagy m á s i k talajfajtát m é g i s i n k á b b kedvelve. í g y a Diadelphiae o s z t á l y (3) n ö v é n y e i a k é n e s mésszel kevert talajt kedvelik, a Boragiae (Boraginaceae) a k á l i u m - n i t r á t b a n d ú s talajt kedvelik stb. Legnagyobb j e l e n t ő s é g e a talajban a humusznak v a n , amely a t á p a n y a g o k a t a legnagyobb m é r t é k b e n tartalmazza. A z t a talajt t e k i n t j ü k a l e g t e r m é k e n y e b b n e k , amely humusz, agyag és m é s z megfelelő a r á n y á b ó l áll. E két u t ó b b i a levegőből a vizet felveszi és megtartja. Nemzés

vagy

szaporodás

A n ö v é n y e k — m i k é n t az állatok — vagy generatio heterogenea (4) vagy gene­ ratio homogenea (5) útján keletkeznek. A z e l l e n t é t e s á l l á s p o n t o t k é p v i s e l ő Ehrenberggel (G) szemben a t e r m é s z e t k u t a t ó k nagy csoportja teszi m a g á é v á az előbbi m ó d o t , amelynek mindennapi igazolására b á r m e l y figyelmes s z e m l é l ő alkalmat talál, amikor a talajban a fő t é n y e z ő k : a víz, l e v e g ő és a meleg e g y ü t t e s hatására az ú g y n e v e z e t t materia Pristleyanat (7), a z u z m ó k , m o h á k , é l e s z t ő g o m b á k fajait keletkezni látja (8). N e m m o n d ellent e n é z e t n e k , sőt annak elfogadására késztet b e n n ü n k e t p é l d á u l a virágtalan Onygena equina s z a p o r o d á s a , amely e g y e d ü l a lovak patkója és patája között f o r d u l e l ő , vagy a Splachnus sphaericus. — tenuis. Angustatus mnioides, amelyek egyes állatok ü r ü l é k é t fogyasztják. A Spheria purpurea és — militaris, melyek bizonyos rovarok t e t e m é t borítják, t o v á b b á n é m e l y virágos n ö v é n y s z a p o r o d á s á t , amelyek olyan helyeken és kör­ nyezetben terjedtek el, a h o v á s e m m i f é l e mag n e m juthatott — m á s k é n t hogyan m a g y a r á z z u k meg magunknak?! A n ö v é n y e k m é g i s sokkal gyakrabban ugyanannak a fajnak az egyedeiből s z á r m a z n a k generatio homogenea, vagy ú n . v e g e t a t í v s z a p o r o d á s ú t j á n , melyet i s m é t generatio homogeneanak (9) vagy generatio digeneanak (10) k ü l ö n b ö z t e t ü n k meg. Generatio monogenea, s ő t m e g t e r m é k e n y í t é s e s e t é b e n is az anyagi egyed m e g h a t á r o z o t t része fejlődik u t ó d d á . Ide s z á m í t a r ü g y e k , g u m ó k , h a g y m á k útján való s z a p o r o d á s . A generatio digenea k é t e l l e n t é t e s nem találkozása r é v é n t ö r t é n i k , amelynek n y o m á n v a l ó d i magok keletkeznek. Egyesek m i n d k é t m ó d o n terjednek, amint azt fáink e s e t é b e n látjuk. A mag valójában rejti az egész n ö v é n y t , melynek kifej-

lett á l l a p o t á b a n m a g t a k a r ó j a van. T a k a r ó j á t kettős h á r t y a alkotja, m e l y e k b ő l a k ü l s ő t chorionnak (11), vagy testanak (12), a belsőt endopleuranak (13), vagy nuclearicumnak (14) n e v e z z ü k . A külső m a g h é j sohasem h i á n y z i k , sejtek alkotják, melyekhez k ö z v e t l e n ü l spirális e d é n y e k (vasa spiralia) is csatlakoznak, és n i n ­ csenek p ó r u s a i . A b e l s ő h á r t y a gyakran h i á n y z i k , e g y é b k é n t tisztán a l a p s z ö v e t ­ b ő l (testus cellulosus) áll. A mag s z á m á r a m i n d k e t t ő hasznosnak b i z o n y u l azzal, hogy azt b e t a k a r j á k , a belső r é s z e k e t összetartják é s erősítik. A m a g ­ á l l o m á n y t e m b r i ó és endoszpermium t ö l t i be. A z e m b r i ó az új n ö v é n y kezdet­ leges á l l a p o t á t jelenti, t e h á t a magnak nagy m é r t é k b e n l é n y e g i része, amely a l a p s z ö v e t b ő l áll, és első s z a p o r o d á s á v a l a spirális e d é n y e k e t gyarapítja, sziklevélre és blasteniára (15) k ü l ö n ü l . A blastemának k é t részecskéje v a n , ezeket r ü g y e c s k é n e k és g y ö k ö c s k é n e k m o n d j u k . M i n d k e t t ő indifferensen csatlakozik egy é l t e t ő c s o m ó c s k á h o z , amely e d é n y e k közvetítésével a sziklevelekkel szerves kapcso­ latban á l l . A csírázó blastema t á p l á l é k á n a k előkészítésére kiszemelt sziklevél vagy egy, vagy t ö b b r é s z b ő l áll, így a botanikusoknak alkalmat ad a n ö v é n y e k egy- és k é t s z i k ü e k r e való e l k ü l ö n í t é s é r e . A z endoszpermium a mag j á r u l é k o s része, vagy nagyobb, vagy kisebb r é s z b e n v a n jelen, s ő t teljesen h i á n y o z h a t . A z előző esetekben f o r d í t o t t a n a r á n y o s az e m b r i ó n a g y s á g á v a l , amint ez a Cucurbitaceae és Cruciatae (Crudiferae) e s e t é b e n legnagyobbra kifejlődve e r ő s e n kifejezésre j u t . A Gramineae, Scitamineae, Umbellatae (Umbelliferae) Liliaceae e s e t é b e n k i m a g a s l ó a n t ú l s ú l y b a n van. A z endoszpermium sejtjei k e m é n y í t ő t , n y á k o t , t o v á b b á olajat b ő s é g e s e n tar­ talmazva, ú g y tűnik, az e m b r i ó táplálékául szolgálnak. A csírázás

folyamata

H o g y a mag n ö v é n n y é fejlődhessék, e l ő s z ö r neki m a g á n a k kell k e d v e z ő é l e t l e h e t ő s é g e k k e l b í r n i a —- a sérült magvak sohasem c s í r á z n a k a tapasztalat b i z o n y s á g a szerint —, majd a s e r k e n t ő t é n y e z ő k hatására (fény, levegő, v i l l a ­ m o s s á g , n e d v e s s é g ) meg kell nyílnia. Ez az életképesség m e d d i g van meg a magokban ? K ü l ö n b ö z ő ideig. Vannak, amelyek e k é p e s s é g ü k e t az érési folyamat befejeztével elveszítik, m í g m á s o k b a n évek h o s s z ú során át megmarad. Az e l ő b b i t az Umbellatae (Umbelliferae),Saxifragae (Saxifragaceae),Genetianeae (Gentianaceae) e s e t é b e n tapasztaljuk — az u t ó b b i t a k e m é n y í t ő t t a r t a l m a z ó m a g v a k n á l — , melyek s z e m t e r m é s e s z á z a d o k m ú l t á n is kicsírázik a közhit szerint. Maga a csírázási folyamat a következő m ó d o n megy v é g b e : az e m b r i ó a mag k ö l d ö k é n k e r e s z t ü l vizet vesz f e l , amely annak takaróját m e g p u h í t j a , az endoszpermiumban jelenlévő anyagokat feloldja, és elszállíthatóvá teszi. A s z é n és a v í z b e n elnyelt levegő nitrogénje a mag belsejébe j u t , annak oxigénjét pedig r é s z b e n a s z é n a k e m é n y í t ő ­ vel elszállítja o l y m ó d o n , hogy azzal s z é n s a v f o r m á j á b a n elszáll, m í g az o x i g é n másik r é s z e az endoszpermium visszamaradt részével e g y e s ü l , és azt cukros a n y a g g á (16) változtatja. E z e n k í v ü l ez a g á z a t ö b b i s e r k e n t ő p o t e n t i á v a l (17) dinamikus m ó d o n hat, a mag életerejét ö s z t ö n z i , az e m l í t e t t folyamatokat t á m o g a t v a é s serkentve. Ugyanazon m ó d o n t e h á t , amellyel a szikleveleket víz járja á t , é s a fejlődési t ö r e k v é s az e m b r i ó b a n életre k e l , megduzzadnak a

magok, v é g ü l is felrepesztik annak burkait, amelyek s z e r e p ü k e t b e t ö l t v e turgorjukat vesztik é s e l s z á r a d n a k . A sziklevelek viszont most k ö l c s ö n h a t á s k é n t szétválnak. K i b o n t a k o z i k a blastema, melynek gyököcskéje, b á r m e l y i r á n y b a is fordult ezideig, a föld ölébe n y ú l ó gyökérré válik (akár a c e n t r i p e t á l i s e r ő folytán, akár a n ö v é n y e k r e jellemző sajátos törekvés á l t a l ) , és a f ö l d b e t ö b b hajszál­ gyökeret b o c s á t le, amelyek az új gyökér k e z d e t é t alkotják, A r ü g y e c s k e pedig fényt kereső törekvéseivel vagy a centrifugális e r ő által m e g h a t á r o z v a , k e v é s b é gyorsan ugyan, a nap felé emelkedik, és feléje tárja egy vagy k é t levélkéjét A sziklevelek vagy a r ü g y e c s k é v e l a föld fölé emelkednek, vagy annak s z í n e alatt rejtve visszamaradnak azzal a h a t á r o z o t t törekvéssel, hogy az újszülött s z á m á r a a friss nedveket — amelyeket a zsenge gyökerecske felszív — s z é t ­ osszák és asszimilálják, s ő t saját a n y a g c s e r e t e r m é k e k e t juttassanak a t á p l á l é k b a . Annak f e l n ö v e k e d t é v e l ezen funkcióra h i v a t o t t szervek kifejlődése és m e g e r ő ­ södése u t á n a sziklevelek s z e r e p ü k e t b e t ö l t i k , e l s z á r a d n a k , elhalnak. A magok s z a p o r o d á s r a f o r d í t o t t i d ő t a r t a m a k ü l ö n b ö z ő . Ez függ a n ö v é n y t ő l és a szaporo­ dási m ó d t ó l . Vannak, amelyek gyorsan szaporodnak, m i n k é n t a Leguminosae, Graminae, (Gramineae), Cruciatae (Cruciferae), sőt egyesek m é g m a g á b a n a g y ü m ö l c s b e n megkezdik a folyamatot, m e l y r e v o n a t k o z ó a n a Rhisophora, Mangle és Buibina asiatica c s o d á l a t o s p é l d á k a t szolgáltatnak. M á s o k hosszabb i d ő n á t k é s z ü l n e k fel erre, m i k é n t az Umbellatae (Umbelliferae), Roseceae, Proteae, m e l y e k n é l m é g k é t é v i g is eltart ez az i d ő . E g y é b k é n t i t t a fény, h ő é s e l e k t r o m o s s á g k ü l ö n b ö z ő b e h a t á s a m e s s z e m e n ő k ü l ö n b ö z ő s é g e t mutat. A r ü g y e k a l a p b ó l , t a k a r ó b ó l és á g k e z d e m é n y b o l állnak. — A magtól főleg annyiban k ü l ö n b ö z n e k , hogy ezek az egyed életét az élet jelenségekkel e g y ü t t t o v á b b is s z á r m a z t a t j á k . A r ü g y e k fejlődése a következő m ó d o n t ö r t é n i k : a vegetációs élet l e g a k t í v a b b t e n y é s z e t i i d ő s z a k á b a n , d e r ű s n y á r o n e d é n y e k é s alapszövet helyezkednek el t ö b b n y i r e a levelek h ó n a l j á b a n , és o t t a p r ó d u d o r o k k é p é b e n jelennek meg. E z e k b ő l t á m a d az á g k e z d e m é n y a r ü g y t e n g e l y é t alkotva k ö r ü l ö t t e kis levélkék (ha a r ü g y l e v é l t e r m ő ) , vagy csészelevélkék (a v i r á g t e r m ő r ü g y b e n ) k é p z ő d n e k , melyeket k ü l ö n b ö z ő e l r e n d e z ő d é s b e n l á t h a t u n k . Bizonyos n ö v é n y i fajokon belül azonban h a t á r o z o t t t í p u s t mutatnak. J e l e n t ő s e n k i f e j ­ lett r ü g y e k e t fog találni a f ö s v é n y ősz, és pikkelyes és g y a n t á s takaróval e l l á t o t ­ takat a hideg t é l , melynek z o r d s á g a alatt pihennek, m í g a c s a l o g a t ó tavasz azokat új életre n e m kelti. A n e d v k e r i n g é s b ő v e b b m e g i n d u l á s á v a l a r ü g y p l a c e n t á v á duzzad, az i n n e n e r e d ő pikkelyek váltakozva s z ü k s é g k é p p e n szétválnak, és ezek, m i n t h o g y nincs magasabban semmi s z i l á r d t á m a s z t é k u k , a r ü g y e k e d é n y e i n e k kiszáradása u t á n t á p l á l é k u k a t elvesztik, é s végezetül lehullanak. E k ö z b e n az ágacska kis virágokkal vagy a p r ó leveleivel s z a b a d d á válik, nedvekkel b ő s é g e s e b ­ ben t e l í t ő d i k , és a nap felé k i t á r u l . A z e g y s z i k ű e k jellegzetes h a g y m á j a a r ü g y s z e r k e z e t s z a b á l y á n a k m e g f e l e l ő e n h a g y m a t á n y é r b ó l , fellevelekvől és r ü g y k e z d e m é n y b ő l t e v ő d i k Össze, amelyhez sokban h a s o n l ó felépítésű, a r ü g y n é l azonban t ö k é l e t e s e b b , a maghoz j o b b a n h a s o n l í t . A hagyma a r ü g y t ő l l e g i n k á b b abban k ü l ö n b ö z i k , hogy n e d v d ú s takarói vannak. A kifejlődő n ö v é n y e z e k b ő l nyeri t á p l á l é k á t , melyet az anya­ n ö v é n y t ő l el nem váló r ü g y n e k a hagyma szállít. A hagyma alapját vagy p i a c é n -

táját egy e r ő s e n t ö m ö r t ö r z s alkotja, amely alul g y ö k e r e k k é , felül r ü g g y é és leve­ lekké alakul. M i a l a t t p e d i g ezek h a g y m á v á fejlődnek, a pikkelyek zugaiban ú j h a g y m á c s k á k , ú g y n e v e z e t t sarjak keletkeznek a l e v é l h ó n a l j a k b a n k é p z ő d ő r ü g y e k h e z nagyon h a s o n l ó m ó d o n , amelyek a következő é v f o l y a m á n u g y a n a n n y i új e g y e d d é fejlődnek. A h a g y m á k k ö z ö n s é g e s e n a föld ö l é b e n keletkeznek, á m bizonyos n ö v é n y e k e s e t é b e n a l e v é l h ó n a l j a k b ó l is k i n ő n e k , melyeket e z é r t e l e v e n s z ü l ő k n e k n e v e z ü n k . Ilyenek: a Dentaria bulbifea, — saxifraga, Poly­ gonum viviparum, Poa bulbosa vivipara. Ezek a kis h a g y m á c s k á k , amelyek ezeken a n ö v é n y e k e n a v i r á g o k és magok h e l y é t foglalják el, a szükséges kifej lettségi fokot elérve, s z ü l e t é s i h e l y ü k e t m a g u k t ó l elhagyják, é s a földbe j u t v a megkezdik annak a n ö v é n y n e k a m e t a m o r f ó z i s á t , amelynek e r e d e t ü k e t k ö s z ö n i k . A g u m ó k és r é p a t e s t ú e k a magokhoz l e g k ö z e l e b b á l l a n a k ; a l a p b ó l és r ü g y b ő l t e v ő d n e k ö s s z e . A z alap alkotja a g u m ó n a k a l a p s z ö v e t b ő l álló testét, amely a r ü g y e k b e h á l ó z á s a céljából spirális e d é n y e k b e n r e n d e z ő d i k . A k e m é n y í t ő v e l teli sziklevél e g y e n l ő k é p p e n táplálja a k i n ö v ő kis r ü g y e c s k é t . A r ü g y vagy e g y e d ü l vagy nagyobb s z á m b a n telepszik az alapra, amely m i k é n t a mag blastemája, a gyököcskével és p l u m u l á v a l n ö v é n n y é fejlődik. A g u m ó k is m i k é n t a h a g y m á k , a föld alatt keletkeznek, de a levelek h ó n a l j á b a n s z i n t é n l é t r e j ö h e t n e k . Szervezettan B á r m e n n y i r e is sokfélék és eltérőek a n ö v é n y e k formailag és szerkezetileg, m é g i s a n a t ó m i a i e l e m z é s b e n a k u t a t ó s z á m á r a két e l s ő d l e g e s szervük v a n , amelyek e l r e n d e z ő d é s é b ő l keletkezik a n ö v é n y minden része é s az egész n ö v é n y . Ezek: az a l a p s z ö v e t és az e d é n y e k . A z u t ó b b i a k azonban csak a magasabb fej­ lettségi fokon álló n ö v é n y e k b e n f i g y e l h e t ő k meg, melyekben viszont vagy szabályos sorban helyezkednek el, vagy s z a b á l y t a l a n u l e l s z ó r ó d v a . A fejlődésnek ezt az á l l a n d ó t í p u s á t figyelembe véve a botanikusok a n ö v é n y e k hatalmas b i r o d a l m á t Plantae cellularesre és Plantae vascularesre osztják f e l , az u t ó b b i a k a t azonban (a spirális e d é n y e k szabályos vagy s z a b á l y t a l a n c s o p o r t o s u l á s a szerint) i s m é t exogénekte és endogénekre (18). A z a l a p s z ö v e t igen f i n o m átlátszó s z í n ű h á r t y á b ó l f o r m á l t , ö n m a g u k b a n t ö k é l e t e s e n z á r t , egymástól m e g nem k ü l ö n b ö z ­ t e t h e t ő h ó l y a g o c s k á k b ó l áll, melyek á l t a l á n o s formája g ö m b s z e r ű , azonban különféle c s o p o r t o s u l á s a m i a t t a s z o m s z é d o s részek által gyakorolt n y o m á s folytán s z e g l e t e s s é változik. A z alapszövet az egysejtű anyaggal a n a l ó g m ó d o n a n ö v é n y e k valamennyi r é s z é t m a g á b a n foglalja, azonban m e g j e l e n é s i formája eltérő. A s z a b á l y o s d o d e k a é d e r formájú b é l s z ö v e t a k é r e g b e n és a levelekben található m e g . A függőleges i r á n y b a n m e g n y ú l t sejtek e g y m á s r a h e l y e z k e d é s é ­ vel a b é l r o s t o s á n r e n d e z ő d i k , s m i u t á n a rostok a vízszintessel p á r h u z a m o s a n feküsznek, az exogén szerkezet a kéreg és a b é l között helyezkedik el. V é g ü l teljesen s z a b á l y t a l a n u l a befejezetlen, s z ó r t sejtekből kiemelkedve az a l s ó b b ­ r e n d ű n ö v é n y e k között jelentkezik. A z a l a p s z ö v e t funkciója a nedvek ö s s z e g y ű j t é s e . A m e n n y i b e n azonban a sejtek falai t ö k é l e t e s e n z á r t a k , a n e d v m o z g á s csak endozmozis é s exozmozis (19) segítségével válik lehetővé, ha a h ó l y a g o c s k á k átjárhatósága é s ö s s z e h ú z ó d á s a

egy ü t e m b e n folyik. D e az alapszövet a s s z i m i l á l is, kiválaszt é s a váladékot m e g ő r z i , t e h á t általánosan r e p r o d u k c i ó s szerv. Ennek helyei: a s z t ó m á k és a vasa pneumatophorok (20), melyek levegőt tartalmaznak, és k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y e k k ü l ö n b ö z ő r é s z e i b e n f o r d u l n a k elő, m i n t az Umbellaceaen (Umbelliferae) belül a CYcuíaban, amely speciálisan k i e m e l k e d ő p é l d á u l szolgál. Spirális e d é n y e k n e k n e v e z z ü k a s p i r á l i s a n egybecsavart e z ü s t ö s r o s t o k b ó l összeállított c s a t o r n á c s k á k a t . A spirális e d é n y e k k ü l ö n ö s e b b v á l t o z á s nélkül a gyökértől a n ö v é n y c s ú c s á i g haladnak, e g y é b k é n t nem v é g z ő d i k e g y f o r m á n valamennyi, hanem a n ö v é n y oldalsó r é s z e i b e kitéve i t t v a k o n v é g z ő d n e k . A spirális e d é n y e k a magasabb r e n d ű n ö v é n y e k jellegzetes a l k o t ó elemei, melyek azok v a l a m e n n y i r é s z é b e behatolnak a k é r e g é s a bél kivételével. É l e t k o r u k vagy i n k á b b k ó r o s változás f o l y t á n változó f o r m á k a t ö l t h e t n e k , amelyeket egyes botanikusok vasa m o r i l i f o r m i a , -annularia, -scalaria n é v v e l k ü l ö n b ö z t e t n e k meg. A s p i r á l i s e d é n y e k a n ö v é n y e k b e n az idegek (21) s z e r e p é t töltik be, és azt hisszük, h o g y azok az i n g e r l é k e n y s é g szervei — talán az érzékelésé is — amelyek hatására a n e d v k e r i n g é s m e g n ö v e k s z i k , és az életfolyamat fokozódik. Ennek a v é l e m é n y n e k a v a l ó s z í n ű s é g é t a következők igazolják: mivel az e m l í t e t t szervek csak a n a g y o b b t ö k é l e t e s s é g ű n ö v é n y e k b e n figyelhetők meg — vagy ha kisebb r e n d ű e k n é l t ű n n e k elő, a magasabb r e n d ű szerveket (t. i . a t e r m é s h o z ó k a t ) látják el — az állati idegrendszer m ó d j á n helyezkednek el és oszolnak meg. A sejtek és e d é n y e k e l t é r ő c s o p o r t o s u l á s a folytán k ü l ö n b ö z ő szervek alakul­ nak, majd r e n d e z ő d n e k . I l y e n e k : az epidermisz, amely n e d v d ú s a l a p s z ö v e t b ő l állva a n ö v é n y m i n d e n r é s z é t körülveszi — az esetlegesen kapott sebhely k i v é t e l é ­ vel, és megvalósítja a szervesnek a s z e r v e t l e n t ő l való elválasztását. Annak k ü l s ő felszínén a s z t ó m á k , a f e d ő s z ő r ö k és m i r i g y e k emelkednek k i . A s z t ó m á k a sejtek h a t á r o l ó i , melyek a p r ó , szabályosan elrendezett, vagy s z a b á l y t a l a n u l szétszórt l y u k a c s k á k f o r m á j á b a n jelennek meg. Ö s s z e h ú z ó d á s r a képes g y ű r ű k övezik ő k e t , melyek s z i l á r d s á g a r é v é n m é g s z á r a z éghajlat m e l l e t t is sokáig nyitva maradnak, e s ő idején és éjjel azonban b e z á r ó d n a k . A s z t ó m á k e g y é b k é n t n e m m i n d e n n ö v é n y sajátosságai. A Plantae cellular eszkbol teljesen h i á n y o z n a k , a Plantae vascularesekben a g y ö k é r b e n h i á b a keressük azokat, h a s o n l ó k é p p e n a fák t ö r z s e i b e n és á g a i b a n . J e l e n l é t ü k k í v á n a t o s a n ö v é n y o l y részein, amelyeket víz vagy föld vesz k ö r ü l , m é g h a fedőszőrök takarják is azokat. E g y a r á n t nélkülözik a levelek erei a mag h é j a és a n e d v d ú s t e r m é s e k k u t i k u l á i . A z u z m ó k n á l és g o m b á k n á l , valamint n é h á n y m á s n ö v é n y b e n m é g nem f e d e z t é k fel azokat. A n e d v d ú s n ö v é n y e k és levelek fonákja tartalmaz a l e g t ö b b e t . A s z t ó ­ m á k szerepe, hogy a l e v e g ő n e k a n ö v é n y b e l s ő részeibe a b e h a t o l á s t és az e l t á ­ vozást l e h e t ő v é tegyék, n e d v e s s é g e t s z í v j a n a k fel és izzadjanak k i , ahogyan az u t ó b b i a k a t r a g y o g ó a n a Crassulaceaenál figyelhetjük meg. A s z ő r k é p l e t e k a g y a r a p o d á s f o n á l f o r m á j ú sejtes s z ö v e t e i , melyek k ü l ö n f é l e n ö v é n y e k k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n t ű n n e k e l ő . E l t é r ő k ö r ü l m é n y e k h a t á s á r a megjelen­ nek, m a j d e l t ű n n e k , e z é r t alapvető é l e t t a n i funkciót b e t ö l t e n i nem k é p e s e k . M i v e l a p ó r u s o k k a l m i n d i g fordított viszonyban találhatók, és minden j á r u l é k o s szervben i n k á b b kifejlődnek, ezek h a t á s á r a a n ö v é n y e k t ö b b nedvet szívnak f e l , vagy p á r o l o g t a t n a k el, s z ü k s é g s z e r ű e n ez a r e n d e l t e t é s ü k . A zsenge r é s z e k e t

betakarva, ezeket a külső k á r o s b e h a t á s o k t ó l m e g v é d i k , a m a g o k r ó l gondoskod­ nak, azok s z é t s z ó r ó d á s á t elősegítik. A m i r i g y elnevezéssel a botanikusok az olajos és g y a n t á s anyagokkal teli sejteket jelölik, amelyek bizonyos n ö v é n y e k r é s z e i b e n m á r szabad szemmel is csillogó p o n t o c s k á k k é p é b e n kivehetők, és a kiválasztás sajátos szervei. A z epidermisz s z í n e k ü l ö n b ö z ő , vagy k ü l ö n b ö z ő anyagok b o r í t j á k : h a m v a s s á g , enyv, viasz, melyek valamennyien a magasabb s z e r v e z e t t s é g ű a l a p s z ö v e t ter­ mékei. A z elemi szervek az exogenae sok fajtáiban bizonyos szabályos rendben t ö b b e l k ü l ö n ü l t r é t e g g é h a l m o z ó d n a k egybe, melyeket k é r e g , h á n c s , alburnum (22), farész és b é l elnevezéssel k ü l ö n b ö z t e t ü n k meg. Ezek funkciója n e m m á s , m i n t a tápláló nedvek összegyűjtése, az asszimiláció, ezekből k ü l ö n b ö z ő v á l a d é k és tartalékanyagok egybegyűjtése. Anyagcseretermékek A felsorolt szervekben különféle anyagokat t a l á l u n k , amelyek, m i k é n t a k é m i a tanítja, analízis folytán a n é g y l e g e g y s z e r ű b b e l e m b ő l : m i n d e n e k e l ő t t o x i g é n ­ b ő l , h i d r o g é n b ő l és s z é n b ő l , melyekhez t e r m é s z e t e s e n a n i t r o g é n is j á r u l , állnak, azonban c s o d á l a t o s sokféleséget é s k ü l ö n b ö z ő s é g e t mutatnak. Ezek az anyagok olykor folyékonyak vagy lágyak, s ő t félig k e m é n y e k , k ö z ö t t ü k egyesek m i n d e n , vagy legalábbis a l e g t ö b b n ö v é n y b e n e l ő f o r d u l n a k . I l y e n e k : a n y á k , g u m i , k e m é n y í t ő , cukor, fehérje. M á s o k csak kis n e m z e d é k e k n e k , s ő t fajoknak saját­ j a i . Bonyolultabbak és az e l ő b b i e k b ő l s z á r m a z n a k : a s ű r ű olajok, illóolajok, g y a n t á k , g u m i g y a n t á k , balzsamok, k ü l ö n b ö z ő festékanyagok, k e s e r ű anyagok, c s e r z ő anyagok, savak, alkaloidok. — Szervetlen anyagok bizonyos f é m e k : s z i l í c i u m , a l u m í n i u m , m a g n é z i u m , kalcium, vas, r é z oxidált vagy s ó á l l a p o t b a n , A l k á l i á k : k á l i u m , n á t r i u m . A z u t á n n e m f é m e s anyagok: k é n , j ó d (23), foszfor, amelyek sok n ö v é n y b e n e l ő f o r d u l n a k , de kevésbé ö r ö k l ö t t e k ; sőt sok botanikus s z e n n y e z ő d é s n e k tartja azokat, amelyek a vegetáció folyamán a b e l s ő részekre j u t n a k és k i v á l a s z t ó d n a k . Táplálkozás A ) Reprodukciós

és

reprodukció

szervek

A táplálkozás fő szerve a g y ö k é r , amely a föld m é l y é b ő l m e r í t i a t á p l á l é k o t ; e b b ő l kifolyólag a n ö v é n y m i n d e n e k e l ő t t a g y ö k e r é t tökéletesíti. — A gyökér a l e g t ö b b n ö v é n y b e n jelen van, á m d e vannak n é m e l y e k , a m e l y e k n é l c s ö k e v é n y e s (Sempervivum, Cactus), sőt e g y e s e k n é l teljesen h i á n y z i k , m i k é n t a sziklevél n é l k ü l i e k l e g a l s ó b b r e n d ű k é p v i s e l ő i b e n (algák, é l e s z t ő g o m b á k , z u z m ó k ) , ame­ lyekben t e h á t a g y ö k é r feladatait m á s részek végzik el. A kevésbé szervezettek­ ben (egyszikűek), e g y s z e r ű e n megmarad a gyökér, m í g a k é t s z i k ű e k n é l t ö r z z s é , á g a k k á , rostokká, fibrillákká fejlődik. A g y ö k é r sejtekből és e d é n y e k b ő l áll, amelyek a f a t e r m e t ű e k n é l k é r e g g é , fává, é s gyakrabban béllé s z e r v e z ő d n e k . A gyökér, b á r m i l y e n fajú is, sohasem n é l -

külözi a legfinomabb fibrillákat, az ú g y n e v e z e t t g y ö k ö c s k é k e t , amelyek annak legvégső s z é t á g a z ó d á s á t k é p e z i k . Ezeket i s m é t a legfinomabb s z ő r k é p l e t e k vagy spongiolák (egyszikűeknél és Najadeseknél) burkolják be, amelyeknek l é n y e g é t a legfinomabb a l a p s z ö v e t alkotja. Ezek segítségével a n ö v é n y szénsavval t e l í t e t t vizet szív fel a földből, amely m á r i t t elszenvedi az első asszimilációt, m í g t o v á b b sejtről, sejtre v á n d o r o l és azok m i n d e g y i k é n é l vitális ellenállásba (24) ü t k ö z i k , k o n c e n t r á l t a b b á válik, m í g maga a rhizoma v á l t o z a t l a n u l megmarad. Azonban nemcsak a táplálékfelvételnek és az első a s s z i m i l á c i ó n a k szerve a gyökér, hanem kiválaszt, és a v á l a d é k o k a t is m e g ő r z i , v é g ü l a n ö v é n y t a talaj­ hoz rögzíti. M i k é n t a g y ö k é r a t ö r z s e t é s a leveleket t á p l á l j a , h a s o n l ó a n ezek is táplálják ezt. A leveles szár a n ö v é n y felfelé n ö v ő r é s z e , szerkezete és m ű k ö d é s e a g y ö k é r é ­ vel azonos. Ennek m e g f e l e l ő e n az egyszikűeknél s z ó r t , a kétszikűeknél az e m l í ­ tett r é t e g e k r e osztott e d é n y e k b ő l és sejtekből áll. A t ö r z s az e g y s z i k ű e k n é l e g y s z e r ű e n a magasba t ö r , m í g a gyökér ugyanabban az i r á n y b a n a földbe hatol. A k é t s z i k ű e k n é l a t ö r z s sok ággá t e r e b é l y e s e d i k , és ezen t ö r e k v é s é t a g y ö k é r is megmutatja. A szétágazás m i n d k e t t ő n é l i r á n y b a n és terjedelemben p á r h u z a m o s a n halad, noha i t t is a v á l t o z ó t e r m é s z e t s e m m i f é l e t ö r v é n y t nem ismer, a m i r ő l a Glycyrrhiza, Rheum, vagy Mandragora (25) t a n ú s ­ kodnak. Ezek saját g y ö k e r ü k r e utalva a leveles szár m é r e t e i t messze felülmúlják, m í g a Crassulaceae család n ö v é n y e i ellentétes fejlődésükkel hívják magukra f i g y e l m ü n k e t . D e é l e t t e v é k e n y s é g b e n segítik e g y m á s t a n ö v é n y e k eme részei : a gyökér a leveles s z á r a t táplálja és a leveles szár a g y ö k e r e t . I s m e r ü n k fákat, melyeknek t ö b b g y ö k e r e hiányzik, vagy egyetlen igen gyenge g y ö k e r e van. Afrika kietlen, l e g f o r r ó b b tájain n ő n e k a kaktuszok a l e g s i l á n y a b b g y ö k é r r e l , amellyel a cseppnyi vizet is n é l k ü l ö z ő köves talajban is életképesek. Mindezeket a leveles szár vízzel ellátja, melyet a levegő p á r á i b ó l vesz fel. V é g ü l Cel. (26) Harles (27) és Agricola kísérletei arra t a n í t a n a k b e n n ü n k e t , hogy a fák földbe leásott lombjai á t a l a k u l n a k g y ö k e r e k k é u g y a n ú g y , m i n t a levegőbe e m e l k e d ő g y ö k e r e k l o m b o k k á fejlődnek. A l e v é l b e n az elemi szervek a felszín felé k i t á r u l t a n , l e v e g ő - és f é n y h a t á s n a k kitéve jelennek meg. S z a b á l y o s sejtek alkotják a levelek á t e r e s z t ő (szabályozó) szövetét, a spirális e d é n y e k pedig k ü l ö n b ö z ő m ó d o n s z é t á g a z o t t a n , s z a b á l y o s h á l ó z a t o t f o r m á l n a k . Ezeket b o r d á k , erek és idegek n é v e n i s m e r j ü k . Sok n ö v é n y ­ nek nincsen levele, vagy olyan külsővel b í r , hogy a hajtástól nem k ü l ö n b ö z t e t ­ h e t ő meg (kaktusz), esetleg a levél k ö z v e t l e n ü l a g y ö k é r b ő l ered. E b b ő l világos, hogy a n ö v é n y m i n d e n része bizonyos k ö r ü l m é n y e k folytán k ö l c s ö n ö s e n á t v e h e t i egy m á s i k r é s z s z e r e p é t , amelynek életmódját e g y s z e r ű b b és egyetemes szer­ kezete m a g á b a n foglalja. A levelek l e g f ő b b szerepe a lélegzés, valamint g á z o k és p á r á k elnyelése és ezek kilégzése. D e a levelek n e m k e v é s b é felszívják a t á p l á l ó nedveket is, asszi­ milálják azokat, kiválasztanak, és a kiválasztott anyagokat felhalmozzák. — H o g y a levelek ezen t e v é k e n y s é g e k e t csak s z é n d i o x i d t a r t a l m ú l e v e g ő b e n v é g e z h e t i k el, ezt Cel. Pristley, Sennebier (28) és m á s o k kísérletei m e g e r ő s í t e t t é k . A z élet­ erős levelek n a p s u g á r h a t á s á r a az o x i g é n t kilehelik, a szénsavat elnyelik; i l y

m ó d o n a n ö v é n y e k életerős levelei a felesleges oxigéntől megszabadulnak, a szenet és a h i d r o g é n t pedig asszimilálják, és í g y a nedvek k o n c e n t r á l t a b b a k k á v á l n a k . A z e l l e n t é t e s folyamatot a levelek az á r n y é k b a n v é g z i k : felveszik n y i l v á n ­ v a l ó a n az o x i g é n t , és leadják a s z é n d i o x i d o t , i l y e n m ó d o n a belső részekből k i k ü s z ö b ö l ő d i k a felesleges s z é n , és m i n t h o g y az éltető g á z ö s z t ö n z ő ü l hat, fokozódik a n ö v é n y vitalitása, a kémiai folyamatok m e g é l é n k ü l n e k . A beteg n ö v é n y e k , a z u z m ó k és g o m b á k m i n d e n k ö r ü l m é n y e k között az o x i g é n t elnyelik, és szénsavat lehelnek k i . E g y é b k é n t ezen é l e t t e v é k e n y s é g n e k kedvez m i n d e n olyan k ö r ü l m é n y , amely az e l ő b b i n e k h á t r á n y o s . E b b ő l a funkcióból sok h á r a m l i k vissza az egyetemes makrokozmoszra i s : az o x i g é n , melyet a nap h a t á s á r a a n ö v é n y e k kilehelnek, okozza a t e r m é s z e t v i l á g á b a n k ö z i s m e r t nagy folyamato­ kat. M e r t jóllehet a n ö v é n y e k maguk a s ö t é t b e n i s m é t felveszik az o x i g é n t , m é g i s a jó m e g f i g y e l ő Schulze v é l e m é n y e szerint ezt a felvételt az oxigén nagy b ő s é g e elbírja. A levelek egy m á s i k , nem k e v é s b é fontos h i v a t á s a a vízpárák k i - és b e l é g z é s e . Ebben a t é n y k e d é s ü k k e l a gyökerekkel lélegzenek e g y ü t t . Azzal, hogy a s z é n ­ v e g y ü l e t e k k é a l a k í t o t t nedveket felszívják, a t á p l á l k o z á s forrását a n ö v é n y e k s z á m á r a ezen az ú t o n biztosítják. A levelek bizonyos helyzetekben m é g a g y ö k e r e t is k é p e s e k h e l y e t t e s í t e n i , sőt ezt m a g á t táplálják is. Erre figyelemre m é l t ó p é l ­ d á k a legnagyobb h ő s é g b e n , amikor maga a talaj is szomjas, a l e g d ú s a b b vege­ t á c i ó vagy l e g c s e k é l y e b b g y ö k é r r e l ellátott n ö v é n y e k (Crassuíaceae) vagy a teljesen g y ö k é r t e l e n e k , m i n t a csodálatos Acrides odoratum. Bizonyítják, hogy kizárólagosan h a r m a t b ó l , vagy a levegő p á r a t a r t a l m á b ó l nyerik a n ö v é n y e k a levelek útján t á p l á l é k u k a t . A levelek párologtatják a vizet is. A z e r d ő k b ő l kelet­ k e z ő felhők, és t ö b b m á s megfigyelés erről b i z o n y o s s á tesznek b e n n ü n k e t . E szerveken k e r e s z t ü l v á l a s z t ó d i k k i ugyanis a g y ö k e r e k által felvett víz a leg­ nagyobb m e n n y i s é g b e n . A víz elosztásának m ó d j á t , ahogyan a j e l l e m z ő nedvek s z é n b e n f e l d ú s u l n a k , mindjobban k o n c e n t r á l ó d n a k , és a p r ó b b k é p z ő d m é n y e k b e b e é p ü l n e k — melyeket szekretumok elnevezés alatt m á r r é s z b e n i s m e r ü n k — r é s z b e n az e l k ö v e t k e z ő k b e n i s m e r j ü k meg. A z u t ó b b i k é t funkció (29) i s m e r e t é b e n hálásan kell t i s z t e l n ü n k a t e r m é s z e t e t . Ezek a kapott j ó t é t e m é n y e k l e g n a g y o b b i k á t jelentik s z á m u n k r a : az esőket és a folyóvizeket! A levélfelszínek közül melyik végzi a kilégzést, és melyik a belégz é s t ? Bonnet (30), D u h a m e l (31), Guettardi megfigyelései a r r ó l iparkodnak m e g g y ő z n i , hogy az e l ő b b i t a levél fonákának, az u t ó b b i t s z í n é n e k kell tulaj­ d o n í t a n i — amelyek ha n é h a a p ó r u s o k a t nélkülözik is, mégis az e m l í t e t t funk­ ciókat az e n d o z m ó z i s és e x o z m ó z i s segítségével igen v é k o n y m e m b r á j u k k a l elvégzik. V é g ü l a levelek különféle anyagokat, olajokat, illóolajokat, g y a n t á k a t stb. választanak k i és r a k t á r o z n a k el. Ezek között m e g e m l í t j ü k : a klorofillnak nevezett Zöld pigmentet, amely a leveleket bájosan zöldellővé teszi, és a sziromlevelek c s o d á l a t o s a n r a g y o g ó színeinek forrása (32).

B)

Az asszimilációs

folyamat

A szénsavval telített v í z a n ö v é n y e k l e g e g y s z e r ű b b tápláléka. Ezt a g y ö k e r e c s k é k igen f i n o m csövecskéi és papillái (33) szívják fel, melyekben m á r v é g b e megy az első asszimiláció. í g y sejtről sejtre v á n d o r o l v a a n ö v é n y m i n d e n r é s z é t á r a m l á s s a l bejárja, és ahol ellenállással találkozik, m é g i n k á b b a s s z i m i l á l ó d i k , m í g v é g ü l is a levelekben a legnagyobb f o k ú asszimiláción esik á t , tápláló n e d v v é — mondhatjuk — a n ö v é n y vérévé v á l t o z i k , amely ugyanazon c s ö v e c s k é k e n á t , de v a l ó s z í n ű l e g v á l t a k o z ó i d ő k ö z ö k b e n á r a m l i k . E b b ő l a z u t á n a k ü l ö n b ö z ő szervek a nekik s z ü k s é g e s táplálékot kiválasztják, r e g e n e r á l ó d n a k és n ö v e k s z e n e k , első helyen a gáz f o r m á j ú illatok (34) á l l a n a k , a gőzökbe az illóolajok terjednek á t , vagy a v í z (valamilyen p á r o l o g t a t á s i folyamattal) o l d ó d i k fel (35). F o l y é k o n n y á , lággyá és f é l k e m é n n y é azonban a b e l s ő szervekben alakulnak, ahol vagy e l k ü l ö ­ n ü l v e jellegzetes kis ü r e g e k b e n h a l m o z ó d n a k fel ( m i k é n t az e l ő a d o t t a k b ó l k i t ű n i k ) , vagy s z a b á l y t a l a n u l eloszolva a n ö v é n y m i n d e n r é s z é b e n e l ő f o r d u l n a k . Ezeket az anyagokat az a n y a g c s e r e t e r m é k e k n é l i s m e r t ü k meg. L á t s z ó l a g az a hasznuk, hogy a n ö v é n y n e k külső e r e d e t ű táplálék h i á n y á b a n (az ö r e g e d é s előhaladtával) t á p l á l é k u l szolgáljanak ( m i k é n t az á l l a t o k n a k a háj), e g y é b k é n t kétségkívül m á s makrokozmikus r e n d e l t e t é s ü k is van (36). A t e r m é s z e t k u t a t ó k nevezetes felfedezést tettek, a m i k o r m e g á l l a p í t o t t á k , hogy a felsorolt anyagok b o n y o l u l t s á g a a n ö v é n y e k szervezetével p á r h u z a m o s . A z a l s ó b b r e n d ú e k e g y s z e r ű b b e k e t hoznak l é t r e . M i n é l i n k á b b magasabb vege­ tációs fokra jutnak, a n n á l nagyobb e r ő v e l rendelkeznek ahhoz, hogy ö s s z e ­ tettebb, k ü l ö n b ö z ő , ö r ö k l ö t t anyagokat s z á r m a z t a s s a n a k t o v á b b (37). í g y a z u z m ó k , algák, m o h á k és g o m b á k n y á l k á n á l nem termelnek t ö b b e t . A Gramibeae a t r ó p u s o k alatt a k e m é n y í t ő t és c u k r o t is alig t e r m e l i , amelyek m á r az olajos Pálmáéban b ő v e n e l ő f o r d u l n a k , m í g a k é t s z i k ű e k a l e g t ö b b jellegzetes anyaggal, illóolajokkal, balzsamos g y a n t á k k a l , alkaloidokkal stb. b ő v e l k e d n e k . E g y é b i r á n t ez a k é m i a i vitalitás folyamat (38) a n ö v é n y e k b e n á l l a n d ó a n változik, és azok k ü l ö n b ö z ő életkora szerint zsenge k o r u k b a n , v i r á g z á s u k idején, t e r m é s h o z ó korukban k ü l ö n b ö z ő t í p u s ú anyagokban b ő v e l k e d n e k . í g y az egyes é v - é s nap­ szakok, a h ő , a fény, az e l e k t r o m o s s á g a v e g y ü l e t e k k e l e t k e z é s é r e á t a l a k í t ó h a t á s ­ sal vannak, a m i r ő l t ö b b megfigyelés t a n ú s k o d i k . í g y Cel. Hayne (39) közli, hogy az I n d i á b a n élő Bryopkyllum calycinum reggel savas, este p e d i g k e s e r ű í z ű , m í g d é l b e n í z t e l e n . Ugyanezt igazolja bizonyos n ö v é n y e k e n a s z í n e k vál­ t o z á s a i s : a Hibiscus mutabilis reggel h ó f e h é r , a nap előhaladtával t e s t s z í n ű , m í g napnyugtakor r ó z s a s z í n ű v i r á g o k k a l p o m p á z i k . A Gladiolus versicolor virágai h a j n a l t á j b a n s ö t é t e s e k , belül s á r g á r a festettek, s a nap f o l y a m á n ú g y v á l t o z n a k , hogy f e l i s m e r h e t ő e n a z ú r s z í n b e n j á t s z a n a k . H a s o n l ó k é p p e n a l e g t ö b b n ö v é n y e n az illat változása is é s z r e v e h e t ő : a Pelargonium triste, a Hesperis tristis, a Mirabilis falappá és — longiflora csak éjjel illatoznak. M á s o k b a n az illat csak i d ő s z a k o n k i n t é r e z h e t ő , majd e l t ű n i k , így a Lotus Jacobaeus r a g y o g ó n a p s u g á r z á s idején naponta h é t s z e r illatozik, a t ö b b i i d ő b e n szagtalan. A n ö v é n y e k n ö v e k e d é s é r ő l szólva vannak, melyek gyorsan fejlődnek, a m i n t ezt az évek s o r á n s z e m l é l h e t j ü k . N é h á n y h é t alatt n a g y s á g u k a t t ö b b l á b n y i r a növelik,

a Verbascum és Cicuta t a n ú s á g a szerint, mások ugyan kevésbé sietnek, de sok évig t a r t ó n ö v e k e d é s s e l jelentős n a g y s á g o t és v a s t a g s á g o t érnek el. A z e l ő b b i b e a Plantae endogenae tartoznak, m i k é n t a Calamusdk bizonyos fajai c s o d á l a t o s m ó d o n bizonyítják, melyek 600 l á b n y i r a t ö r n e k az ég felé. Ilyenek m é g a Ficus pyriferus 370 l á b , az Araucaria excelsa 220 l á b , a Ceroxylon andicola 180 l á b , az Areca oloracea 170 l á b m a g a s s á g g a l , az exogenae szélességi k i t e r j e d é s b e n emel­ kednek k i . A S z e n e g á l folyónál n ö v e k v ő Adansonia digitata t ö r z s é n e k á t m é r ő j e 34 l á b , kerülete 107 l á b . E fa lombozata 160 lábnyi k ö r t f o r m á l , m é g i s 70 l á b n á l magasabbra nem n ő . A z Aloe dichotoma ágai 400 l á b k e r ü l e t ű e k . E g y é b k é n t a m i éghajlatunk alatt is találunk i l y e n m é r e t ű p é l d á n y o k a t . K e i t h l á t o t t egy 78 l á b k e r ü l e t ű t ö l g y e t , melynek á t m é r ő j e viszont 26 l á b v o l t . Ray (40) egy m á s i k fát ír le, mely 130 l á b magas, 30 l á b vastag. Ilyen nevezetes jelenséget a Corypha umbraculifera m u t a t , amely v i r á g h o z a t a l előtt n é g y h ó n a p p a l 4 5 - s z ö r t ö b b e t n ő , m i n t h a s o n l ó i d ő t a r t a m b a n a m e g e l ő z ő 35 év alatt. A reprodukció a n ö v é n y e k b e n a legnagyobb fokra j u t el, melynek m ó d j a m o r f o l ó g i a i a d o t t s á g a i k t í p u s á t ó l f ü g g . E z é r t a n ö v é n y e k r e p r o d u k c i ó j a a legm a g a s a b b r e n d ű f u n k c i ó , melynél fogva élőlényeknek n e v e z z ü k azokat. A figyel­ mes szemlélők elé sok p é l d a tárul, hogyan alakul át a n ö v é n y egyik része m á s i k k á . A csészelevelek s z i r o m l e v e l e k k é alakulnak, a p ó t p á r t á k p o r z ó k k á , a t e r m ő k szi­ r o m l e v e l e k k é v á l t o z n a k és viszont. í g y a r ü g y e k is egy i n d í t ó l o m b o c s k á b ó l önálló teljes n ö v é n y t nevelnek, sőt egyetlen egy egyszerű l e v é l k é b ő l a n ö v é n y valamennyi r é s z e kifejlődik. C s o d á l a t o s példával szolgál a Verea pinnata, melynek a földfel­ s z í n r e lehelyezett l e v e l é b ő l az önálló erek nagy s z á m a j ö n l é t r e . E g y é b k é n t nem m i n d e n n ö v é n y r e vonatkozik e g y f o r m á n az a sajátosság, h o g y a m a g a s a b b r e n d ű (fa) k ö n n y e b b e n r e p r o d u k á l h a s s o n , m i n t az alacsonyabb r e n d ű . (Ennek e l l e n k e z ő ­ jét az állatoknál tapasztaljuk.) A A) A szaporítás

szaporítás

szervei

A z alaki f o r m á l ó d á s útját megtett n ö v é n y e k v é g r e a m a g a s a b b r e n d ű élet jeléül fejüket kiemelik, hogy virágot hozzanak. A v i r á g o t a formáló h a t ó e r ő k dinamikus t ú l s ú l y a , az anyagi feltételek mellett főleg a f é n y túlsúlya hozza l é t r e , e z é r t a virágzás alatt a n ö v e k e d é s c s ö k k e n , m í g a n ö v é n y élete magasabb fokra emelkedik. A virág a fejlődés legfelsőbb foka, azzal a n ö v é n y előkészítő élete l e z á r u l , és saját ö s s z p o n t o s í t o t t e r e d e t é r e (a magra) r e d u k á l ó d i k . É s v a l ó b a n , hogy a v i r á g m e n n y i megfeszített m u n k a e r e d m é n y e , azt a n ö v é n y e k n é l meg­ figyelhetjük, amelyek a fejlődésnek m i n é l magasabb f o k á r a jutottak, a n n á l nagyobb i d ő r e van s z ü k s é g ü k , hogy fejlődésük l e g z s e n g é b b e r e d m é n y é b ő l az u t ó d l á s fennkölt s z e r v é t l é t r e h o z z á k . í g y tudjuk, hogy t ö b b fa erre a m u n k á r a sok évet fordít. A Borossus flabelliformis 35 évnyi idő u t á n hoz virágot, de ezzel e g y ú t t a l u t o l s ó n a p j á t is e l é r t e . A z a l s ó b b r e n d ű n ö v é n y e k — az egysejtűek — sohasem hoznak v i r á g o t , ú g y s z i n t é n az agámafélék sem. A v i r á g részei a csésze, p á r t a , vacok és a szaporítás szervei. U t ó b b i r é s z e k a s z a p o r í t á s h o z feltétlenül szükségesek, e z é r t esszenciálisoknak is n e v e z z ü k azokat.

A z előzőek vagy megvannak, vagy h i á n y o z n a k , e z é r t járulékosak. Ugyanez áll a n e k t á r i u m o k r a és a p ó t p á r t á k r a v o n a t k o z ó a n is. A csésze szerkezetileg és f u n k c i ó j a szerint a levéltől nem k ü l ö n b ö z i k , formája v á l t o z a t o s , á l t a l á n o s s á g b a n z ö l d s z í n ű , de m á s s z í n n e l is p o m p á z i k , gyakran a p á r t a változásait k ö v e t i . A csésze a n y á r i virágot betakarja, v é d e l m e z i é s táplálék­ kal látja el. A p á r t a biztosítja a legfinomabb v e g e t á b i l i s s t r u k t ú r á t , m i n t h o g y hőfokát és illatát b ő s é g e s e n v á l t o z t a t j a . Ezzel t é r el a csészétől, é s ezekkel a jeles t u l a j d o n s á g o k k a l egyszersmind a maga m a g a s a b b s z i n t ű é l e t é t és rendel­ tetését nyilvánítja k i . A szín, amely a p á r t a jellemzője, vagy minden n e m z e d é k e n á t v á l t o z a t l a n u l ö r ö k l ő d i k , vagy pedig az e l ő d b e n eltér, m i n t ahogyan kerti v i r á g a i n k n á l . A fajban pedig a Georgia variabilis sok i s m e r t e t ő j e l b e n változik. Ezt a jelenséget fentebb m á s helyen a Oenothera mollissima és — grandifloraról, a Hibiscus mutabilisvól, a Gladiolus versicolorról megemlítettük. A z illat (34) a v i r á g o k ugyanazon anyagaihoz tartozik, a m e l y e k b ő l e g y é b k é n t a g y a n t á k és illóolajok ö s s z e t e v ő d n e k , és amelyek ( h i d r o g é n , s z é n és n i t r o g é n k ü l ö n b ö z ő a r á n y ú keveréke) gázzá kiterjedve j ö n n e k létre, vagy az illóolaj gőzeivel v á l n a k k e d v e l t e k k é (35). E g y é b k é n t a v i r á g nem m i n d e n r é s z é n e k j u t egyforma szerep az i l l a t k e l t é s b e n . Vagy a külső (Rosa), vagy a k ö z é p s ő részek (Cactus grandiflorus) vesznek abban i n k á b b r é s z t . N é m e l y virág c s u p á n nappal illatozik, m á s o k viszont csak éjjel ontják illatukat (ezekhez t a r t o z n a k : a Pe­ largonium triste, a Hesperis tristis). M á s o k i s m é t csak a nap bizonyos szakában illatoznak, a m i n t ezt a Lotus Jacobaeusvól m á s helyen m e g j e g y e z t ü k . Amelyek illatoznak, a z o k n á l ennek e l é g s é g e s oka e l s ő s o r b a n a h ő k ö z r e m ű k ö d é s e folytán az élő anyag k é m i a i a d o t t s á g a i b a n t a l á l h a t ó , a m i n t ezt a t r ó p u s o k alatt t e n y é s z ő , a r o m á k b a n gazdag n ö v é n y e k bizonyítják. A z A l p o k b a n élő n ö v é n y e k , noha i n t e n z í v f é n y h a t á s n a k vannak k i t é v e , szinte teljesen szagtalanok, m i k é n t a hideg égöviek, m í g a v é d e t t , á r n y é k o s helyen v i r á g z ó k olyan jól illatoznak, m i n t amelyek a n a p s ü t é s t élvezik (Narcissus). Az i l l a t o k kémiai a l a p o k á t vizsgálva k ö n n y e n k i d e r ü l , hogy a l a k ó s z o b á k b a n ő r z ö t t v i r á g o k m i é r t váltanak k i k ö n n y e n a s z t m á t s z é d ü l é s t , a g y v é r z é s t . M e g á l l a p í t h a t ó t o v á b b á , hogy egyes esetekben az illatanyag g y ú l é k o n y (Dictamnus albus), és egyes n ö v é n y e k foszforeszcenciája erős, m i n t a Tropeolus maior, Lilium bulbiferum és — caledonicum, Tages patula és — erecta e s e t é b e n m e g f i g y e l h e t ő . A Clavaria phosphorea Sowerbynál (Rizomorpha súbcorticalis Pres) ez a jelenség annyira f e l t ű n ő , hogy s ö t é t földalatti ü r e g e k b e n feleslegessé teszi a világítást. A p á r t á n a k a n ö v é n y s z e m p o n t j á b ó l az a r e n d e l t e t é s e , hogy a legnemesebb, sajátosan a s z a p o r í t á s r a rendelt szerveket a m e g t e r m é k e n y í t é s alatt is védel­ mezze. S z í n é v e l és illatával esetleg rovarokat csalogat, t o v á b b á a p o r z ó k szá­ m á r a alapul szolgál, h a s o n l ó k é p p e n alkotja a periszpermiumot (41). A p ó t p á r t a és a n e k t á r i u m a p á r t a és a p o r z ó között e l h e l y e z k e d ő levélkék, melyek színe és formája k ü l ö n b ö z ő . V á l t o z a t o s m e g j e l e n é s ű és ismeretlen f u n k c i ó j u k következ­ t é b e n a m ó d o s u l á s és f o r m á l ó d á s m e r ő j á t é k á n a k kell azokat t a r t a n i . A mirigyek pontosabban v á l a d é k t e r m e l ő s e j t e k b ő l állnak, és a v i r á g belsejében elhelyezkedve n y á l k á t , m é z e t vagy n e k t á r t v á l a s z t a n a k k i , amely a Musa paradisicaban, a Hoya carnosaban (Aslepias carnosa, L.), az Agave luridaban és

-americanaban olyan b ő s é g b e n h a l m o z ó d i k f e l , hogy a földre csepeg. E g y é b k é n t a k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y e k b e n e l t é r ő illat és íz t a l á l h a t ó , sőt azok m é r g e z ő h a t á s ú a k is lehetnek, a m i n t ezt a Bromus terrestris, Aconitum nappellus és a Paulinia australis e s e t é b e n t u d j u k . A n e k t á r m i r i g y e k a m e g t e r m é k e n y í t ő nedvek fokozására szolgálnak, amennyiben a v á l a d é k o k nagyobb m é r v ű oxidálódásával a flogisztumot (42) s z a b a d d á teszik. C e l . Sprengel (43) é s W i l d e n o w (44) ú g y vélik, hogy a n e k t á r odacsalogatja a m e g t e r m é k e n y í t ő rovarokat, és l e l k e s ü l t e n az isteni b ö l c s e s s é g e t h a n g o z t a t j á k , amely i l y m ó d o n végzi el a m e g t e r m é k e n y í t é s t bizonyos n ö v é n y e k e n . K é t s é g t e l e n ü l azt a t e r m é s z e t m á s céljaival is kapcsolatba hozzák. A vacok vagy thorus, i l l . thalamus nem m á s , m i n t egy p á s z t o r b o t megvastago­ dott és k i s z é l e s e d e t t v é g e , amely a virág és a g y ü m ö l c s ö t hordozza. A s z a p o r í t á s szervei a h í m p o r z ó k r a és a n ő i t e r m ő k r e oszlanak. A p o r z ó k p o r z ó s z á l b ó l és p o r t o k b ó l á l l n a k , és parenchimatikus s z ö v e t b e á g y a z o t t spirális e d é n y e k k e l alakulnak k i . A p o r z ó s z á l a k portokot viselnek, á l t a l á n o s s á g b a n fonálformájúak, de k ü l ö n ­ féle alakzatban és f o r m á b a n is megjelenhetnek, olykor h i á n y o z n a k is. L e g ­ nagyobb t ö m e g b e n a t e r m ő t veszik körül. A portokok a pollen t á r o l á s á r a szabály szerint k é t e g y m á s mellett levő levelecskéből forrnak egybe, és m á r a nyári v i r á g b a n tökéletesen kialakulnak. K ü l s ő f e l ü l e t ü k ö n vagy a levelecske c s ú c s á n , vagy a l a p j á n , esetleg az oldalán f u t ó varrat jelzi azokat, amely e g y é b k é n t a n ö v é n y e k bizonyos fajainál m i n d i g ugyan­ azon a helyen t a l á l h a t ó . I t t szakadnak fel a v i r á g p o r t kiszórni k é s z ü l ő portokok. A v i r á g p o r a t e r m é k e n y í t ő p o r . K e l e t k e z é s é t tekintve először félig folyékony anyag, amely k é s ő b b b e s ű r ú s ö d i k és g ö m b ö c s k é k k é szilárdul, amelyek vagy nagyobbak vagy nagyítóval is alig k i v e h e t ő k , á l t a l á n o s s á g b a n s á r g a s z í n ű e k , r i t k á n violába mennek át (Epilolium), vagy pirosak (Túlira). Lehetnek teljesen k ö r a l a k ú a k vagy szögletesek vagy különállók vagy t ö m ö t t e n e l h e l y e z k e d ő k . M i k r o s z k ó p alatt finoman h á r t y á z o t t n a k — utricum (45) — l á t s z a n a k , és ebben a v í z b e n nem, olajokban azonban o l d h a t ó s ű r ű k e n ő c s s z e r ű anyagban, g ö d r ö c s k é b e n s z á m t a l a n m e n n y i s é g ű molekula mozog, amelyek szpermatikus szemecskék, m a g s z e r ű élőlények. A t e r m ő m i n t a fogamzás és a magok kifejlődésére kijelölt szerv a v i r á g k ö z e p é t foglalja el, é s m a g h á z r a , b i b e s z á l r a és b i b é r e k ü l ö n ü l . A m a g h á z vagy t e r m ő ­ levél a k o c s á n y r a telepedve, a t e r m ő alsó r é s z é t alkotja, belsejében ü r e g e t tartal­ maz, t ö b b k a m r á c s k á r a osztva, k ü l ö n b ö z ő i r á n y ú járatokkal. A l a p s z ö v e t alkotja, melyet a k o c s á n y b ó l e r e d ő s p i r á l i s e d é n y e k j á r n a k á t . Ezek a j á r a t o k b a n vagy a m a g h á z falában ö s s z p o n t o s u l n a k varratokat f o r m á l v a , vagy e szerv t e n g e l y é b e n kis o s z l o p p á n ő n e k össze. A m a g h á z tartalmazza a m a g k e z d e m é n y e k e t , melyek kialakítására és kifejlesztésére hivatott, így megfelel az állati p e t e f é s z e k n e k és méhnek. A m a g k e z d e m é n y e k , melyek á t l á t s z ó nedvvel m e g t ö l t ö t t zsenge hólyagocskák alakját öltik fel, e d é n y n y a l á b segítségével k a p c s o l ó d n a k a m a g t a n y á h o z . Ezek az e d é n y n y a l á b o k , melyeket k ö l d ö k z s i n ó r n a k n e v e z ü n k , vagy a m a g h á z faláig vagy a m a g t a n y á i g haladnak, ahhoz varratokkal k a p c s o l ó d n a k . H a figyelmesen

megnézzük, a m a g k e z d e m é n y b e n minden rész kezdeményét felfedezzük, mellyel a mag rendelkezik, és amelyek m á r a v i r á g o k kinyílása előtt kialakultak. A b i b e s z á l hordja a b i b é t a p o r z ó s z á l a k h o z nagyon h a s o n l ó , ugyanolyan szöveti felépítéssel és h a s o n l ó anyagi m i n ő s é g g e l (alakját és t a r t a l m á t tekintve). E g y é b k é n t gyakran h i á n y z i k , e z é r t j á r u l é k o s szerv. A bibe leggyakrabban t ö m ö r hengert alkot, olykor ü r e g e s t , a m a g h á z felé azonban m i n d i g elzárt. S p i r á l i s edényei b e n y ú l n a k a m a g t a n y á b a , innen a m a g k e z d e m é n y e k k e l közvetlen k a p latba k e r ü l n e k , melyekbe a v i r á g p o r t elvezetik. A bibe a b i b e s z á l r a , ennek h i á n y á b a n pedig a m a g h á z r a telepszik, és szokatlan formájával vonja m a g á r a a figyelmet. A Lobelia indusánál a kifejlődés e l ő t t eltakartan, a t ö b b i e k n é l csupa­ szon l á t h a t j u k ; felszíne e n y v s z e r ű f o l y a d é k o t , gynizumot (46) kiválasztó szivacskákkal e l l á t o t t , amelyeken a v i r á g p o r megtapad. F o r m á j a k ü l ö n b ö z ő , s z á m b a n m i n d i g megfelel a m a g h á z k a m r á c s k á i n a k . A k é t i v a r ú n ö v é n y a s z a p o r o d á s leírt szerveit ugyanabban a v i r á g b a n e g y e s í t i . Gyakran azonban a p o r z ó k a t e r m ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e , szétválasztott p á r t á k b a n foglalnak helyet, ezek az egyi v a r ú n ö v é n y e k . A s z o m s z é d o s á n egyazon n ö v é n y i egyeden m e g t e l e p ü l ö k az egylakiak, a k é t azonos fajúra szerválok a kétlakíak, esetleg a h e r m a f r o d i t á k k a l ugyanazon a n ö v é n y e n fordulnak elő. E g y é b k é n t a hermafroditizmust, m i n t t í p u s t , ú g y véljük, hogy a n ö v é n y o r s z á g b a n hozta létre a t e r m é s z e t . U g y a n i s bizonyos m e g h a t á r o z o t t időjárási viszonyok k ö v e t k e z t é b e n , nevezetesen a fény és n e d v e s s é g szélsőséges b e h a t á s á r a a megfigyelés szerint egyik n e m a másiktól e l k ü l ö n ü l h e t , t o v á b b á p o r z ó k t e r m ő k k é és viszont á t a l a k u l h a t n a k , í g y a Myristica moschata, amint Cel. M a u z megfigyelte, az egyik é v b e n csupa p o r z ó s , a m á s i k b a n csupa t e r m ő s v i r á g o k a t hozott, h a s o n l ó a n D u Peit T h o u a r s (47) és Cel. D e Candolle (48) m a g k e z d e m é n y e k k e l és pollennel tele portokokat láttak. R ö p e r (49) a t e r m ő n e k p o r z ó b a v a l ó átalakulását figyelte meg. E b b ő l kifolyólag azon a v é l e m é n y e n vagyunk, h o g y minden v i r á g m i n d k é t nem kezde­ m é n y e i t tartalmazza, azonban az e m l í t e t t k ö r ü l m é n y e k h a t á s á r a vagy az egyik, vagy a m á s i k fejlődik k i . B) A megtermékenyítés

folyamata

A m e d d i g a n e m z ő szervek teljes kifejlődésüket n e m é r t é k el, a r ü g y e k e t az a n y a n ö v é n y tartja, amelynek öle azokat k ü l ö n b ö z ő m ó d o n ( m e g h a t á r o z o t t n ö v é n y i családoknál azonban m i n d i g azonosan) fogja k ö r ü l . A m i k o r p e d i g r e n d e l t e t é s ü k b e t ö l t é s é r e alkalmas f o r m a i é s fejlettségi fokot elértek, a nemek e l k ü l ö n ü l n e k , a r ü g y e k b ő l v i r á g lesz. E folyamat alatt a következőt é r t j ü k : a csészelevelek, amelyek eddig e g y m á s h o z simulva nyugodtak, k ö l c s ö n ö s e n e l t á v o l o d n a k és visszahajolnak, a sziromlevelek, amelyek e g y m á s o n helyez­ kedtek el, hogy p á r t á v á alakuljanak, e l v á l n a k e g y m á s t ó l , és a szaporítás szerveit s z a b a d d á teszik. Felegyenesednek a p o r z ó k , és a t e r m ő k k ö r ü l szabályos r e n d ­ ben elhelyezkedve, ezeket igyekeznek m e g k ö z e l í t e n i , é s egyidejűleg i l l a t t a l és nagyobb h ő fejlesztésével kisérik. E j e l e n s é g e k gyors é s teljes erejű kifejlődését a Cactus grandiflorusnil csodálhatjuk m e g , amely v i r á g n a k egy óra alatti k i m e ­ r ü l é s é v e l kellemes á r a t fizet. R ö v i d e b b - h o s s z a b b i d ő m ú l t á n a portokok, melyek az é l e t e r ő t ő l a legnagyobb fokra duzzadtak, a varratok m e n t é n meghasadnak, és

bizonyos h a t á r o z o t t rend szerint a pollent a b i b é r e szórják. A pollen szemecskéi n e m s o k á r a kis g ö d r ö c s k é t f o r m á l n a k , ezt a t e r m ő k ö n e l h e l y e z k e d ő szivacskák m o h ó n felszívják — m i k é n t a föld nedveit a g y ö k é r spongiolai (50) — majd a bibeszál e d é n y s z ö v e t é n k e r e s z t ü l a m a g k e z d e m é n y b e kerülve és a petesejttel egyesülve m e g t e r m é k e n y í t i k azt. Egyesek szerint a pollennek a bibe papilláival t ö r t é n t é r i n t k e z é s e u t á n g a l v á n á r a m keletkezik, amely a spirális e d é n y e k e n m i n t v e z e t ő k ö n át a m a g k e z d e m é n y b e j u t . M á s o k szerint ezekre sincs s z ü k s é g , hanem m á r e l e g e n d ő a pollent h o z ó szél is, melyről ú g y vélik, hogy a bibe elnyeli, m i n t a levelek a s z é n d i o x i d o t . I l y m ó d o n a gynirumot t a r t a l m a z ó levegő h a t á s á r a oly m ó d o n következik be a m e g t e r m é k e n y í t é s a m a g k e z d e m é n y e k b e n , m i n t ezt a b é k á k n á l , s z a l a m a n d r á k n á l és h a l a k n á l i s m e r j ü k . A m e g t e r m é k e n y í t é s i folya­ matot külső k ö r ü l m é n y e k is segítik, amelyek á l t a l á b a n a v e g e t á c i ó t e l ő m o z d í t ­ ják. K ü l ö n ö s e n a m é r s é k e l t fokú meleg és n e d v e s s é g , h a s o n l ó k é p p e n a szabad l e v e g ő m o z g á s kedveznek a v i r á g p o r m ű k ö d é s é n e k . A m i t i t t a k é t i v a r ú a k r ó l e m l í t e t t e m , az az e g y i v a r ú a k r a is é r v é n y e s , melynek b i b é i vagy a k ö r n y e z e t ü k ­ ben levő h e r m a f r o d i t á k t ó l , vagy a szelek útján kapnak pollent. A m e g t e r m é k e ­ n y í t é s h e z s z ü k s é g e s i d ő t a r t a m k ü l ö n b ö z ő : a Cactus grandiflorus k ö r ü l b e l ü l egy óra alatt, a Convolvulaceae egy nap alatt a Nyctagineae (Nyctaginaceae) és Silènes (Silenoideae alcsalád m a j egy éjjel végzik el ezt a t e v é k e n y s é g e t , m í g a Juglansnál, Betulanál és Fagusnál t ö b b hétig is eltart, amennyire ez a bibe és a bibeszál e l h e r v a d á s á b ó l m e g í t é l h e t ő . A m e g t e r m é k e n y í t é s u t á n , amelynek tartama alatt a h í m e k n y i l v á n v a l ó a n élénk nekifeszülése l á t h a t ó , azok b á g y a d t s á g á t figyelhetjük meg. A n e m z ő szervek elhalnak, a virágok friss színe eltűnik, a corollák ö s s z e r á n c o s o d n a k és fonnyadnak, a p o r z ó k elsorvadnak, a bibeszál elhal, m í g végül is haláltól érintve lehullanak a n ö v é n y r ő l . Á m d e ugyanilyen a r á n y b a n m e g n ö v e k e d i k a m a g h á z b a n a vitalitás, ahol a periférikus r é s z e k r ő l ö s s z p o n t o s u l ó nedvek d u d o r t hoznak létre. A m a g k e z d e m é n y e k e t a m a g h á z b a n kiválasztódó s z é n h i d r á t d ú s nedvek t á p ­ lálják, m i n d e n r é s z ü k növekszik, fejlődik, m a g o k k á változik, és az egész m a g h á z g y ü m ö l c c s é fejlődik. A m é g nyers g y ü m ö l c s ö t é l e t e r ő s b ő r t a k a r ó (kutikula) v é d i , amely a m e g f i g y e l é s e k szerint levelek m ó d j á n lélegzik. É r e t t s é g h e z közeledve á l l a n d ó a n o x i g é n t fogyaszt, és s z é n d i o x i d o t lehel k i . H a t á s á r a az o x i d a t í v ter­ m é k e k b ő l a nyers g y ü m ö l c s ö k b e n fanyar vagy k e s e r ű íz keletkezik, k é s ő b b cukor és savak j ö n n e k l é t r e . E m l í t é s r e m é l t ó , hogy m i h e l y e t az o x y g é n a g y ü m ö l c s p a r e n c h i m á j á b a n t ú l s ú l y b a j u t , a s z é n és a h i d r o g é n annak p e r i f é r i á j á b a n hal­ m o z ó d i k fel, a m i t a periszpermiumok (51) keserű é s viaszos íze igazol. A z érés ideje változó a g y ü m ö l c s ö k n é l is. E g y é b k é n t a tapasztalat t a n ú s á g a szerint k é t évnél hosszabb i d ő egyik g y ü m ö l c s s z á m á r a sem szükséges a teljes é r é s h e z . A z érlelődő g y ü m ö l c s n e k t a k a r ó r a van szüksége, hogy azt v é d e l m e z z e , ennek megfelelően az a n y a n ö v é n y is gondoskodik róla, és azt vagy alakító szervvel ajándékozza meg, vagy s z á m á r a a virág k ü l ö n b ö z ő részeiből vagy levelekből különféle burkokat f o r m á l , amint azt a tokok, h ü v e l y e k e s e t é b e n n y i l v á n v a l ó a n l á t h a t j u k . M i n d e z e k a periszpermiumhoz (41) tartoznak. Ezek b á r m e l y i k é b e n epidermiszt vagy epikarpiumot és b e l s ő k u t i k u l á t , k a m r á c s k á k a t k ü l ö n b ö z t e t ü n k meg, amelyek t a k a r ó jelleggel a magokat t a r t a l m a z z á k . U t ó b b i a k h á r t y a - ,

sőt c s o n t s z i l á r d s á g ú a k k á is v á l h a t n a k . A z epi- és endokarpium között elhelyez­ k e d ő parenchimatikus r é s z t mezokarpiumnak mondjuk, amely t ö b b é vagy k e v é s b é t ö m ö r , kinyílt, rostos, h ú s o s , vagy nedves. Figyelemre m é l t ó a periszp e r m i u m o k anyaga, m e l y h á r t y á s , fás, h ú s o s és nedves lehet s z á m t a l a n megjele­ n é s i f o r m á v a l . M e g é r l e l ő d v é n a t e r m é s , a tápláló anyagi e d é n y e k l a s s a n k é n t be­ z á r u l n a k , és m i u t á n í g y kapcsolata az a n y a n ö v é n n y e l megszakadt, lehullik, hogy az átalakulást, melynek e r e d e t é t k ö s z ö n i , most ő maga is folytassa. D e a szapo­ r í t á s é r t az a n y a n ö v é n y is áldozatot hoz. R é s z l e g e s e n elhal, a levelek és a t e r m é s szinte kiszívják e r ő i t , vagy teljesen é l e t é t veszik, m i k é n t ez m e g f i g y e l h e t ő az é v e l ő k n é l , sőt a t ö b b é v e n át v e g e t á l ó k n á l , de csak egyszer v i r á g z ó a k n á i (Musae és Palmae). M á s n ö v é n y e k Cel. H u m b o l d t (52) t a n ú s á g a szerint, m i n t e g y ö r ö k i f j ú s á g b a n élve á l l a n d ó a n v i r á g o z n a k és t e r m é s t hoznak. A t e r m é s e k elterjesz­ téséről is csodálatos m ó d o n gondoskodott a t e r m é s z e t , m í g azokat e célra szol­ gáló j á r u l é k o s szervekkel látta el. L e h e t s é g e s , hogy ezt a m u n k á t a makrokozmosz (53) m á s lényeire b í z t a . í g y nem egy n ö v é n y n é l a magok p e r i s z p e r m i u m á n a k r u g a l ­ m a s s á g á t figyelhetjük meg (Impatiens noli tangere, Balsamina hortensis, Euphorbiaceae és Oxalydia). M á s o k n á l s z á r n y a k segítik az elterjedést, m i k é n t a s z á r ­ nyas Amentaceaenál. V a g y tollformájú s z ő r ö k k e l , m i k é n t a Valerianae (Valerianaceae), Synantherae, Dipsaceae (Dipsacaceae), Cyperaceae e s e t é b e n . A k ö n n y e b b magokat a szelek j e l e n t ő s távolságra viszik, a s ú l y o s a b b a k a t a víz h o s s z ú ú t o n szállítja, m á s o k a t az é g madarai s z á l l í t a n a k , az e m l ő s ö k , különféle egerek h o r ­ danak szét. V é g ü l az ember is ezt teszi akaratlanul.

JEGYZETEK 1. Diószegi Sámuel : Orvosi Fűvész K ö n y v , mint A Magyar Fűvész K ö n y v Praktika Része. Debrecen 1813. m é g idealisztikus álláspontot tükröz („vis v i t á l i s " ) , egy­ szersmind bőven tartalmazza m á r a korának megfelelő dialektikus gondolkodási elemeket. 2. / , F. Blumenbach (1752—1840) n é m e t természettudós, az összehasonlító a n a t ó ­ mia és fiziológia művelője. 3. „Diadephiae osztály" = kétfalkás osztály — Linné-féle rendszertani kategória. 4. Generatio heterogenea — értelemszerűen a különböző fajú egyedek találkozása ú t ­ ján létrejövő megtermékenyülést jelenti. 5. Generatio homogenea — értelemszerűen az azonos fajú egyedek találkozása útján létrejövő megtermékenyülést jelenti. 6. Ch. G. Ehrenberg (1795—1876) n é m e t zoológus és bonatikus, a n ö v é n y - és állat­ tani mikroszkópia egyik megalapítója. 7. „Matéria Pristleyana" = minden valószínűség szerint oxigén. / . Priestley (1732—1804), Scheeletal függetlenül felfedezte az oxigént (1771). 8. Az abiotikus tényezők növényökológiai hatását tárgyalja e helyen a szerző, egyben kimeríti a generatio spontanae (ősnemzés) arisztotelészi koncepcióját is. 9. Generatio monogenea — egyivarú szaporodás 10. Generatio digenea = kétivarú szaporodás 11. Chorion = külső magzatburok (állattani fogalom) ; i t t külső magburok = integumentum externum

12. Testa = héj, t a k a r ó ; i t t külső magburok = integumentum externum 13. Endopleura — belső hártya (állattani fogalom); i t t belső magburok = integumen­ t u m internum 14. Nuclearicum = belső magburok = integumentum i n t e r n u m 15. Blastema (állattani fogalom) = i t t az emrió sziklevélen kívüli része, tehát a r ü gyecske és a gyököcske. 16. „ C u k r o s anyag" alatt az asszimiláció primer termékeként létrejövő s z é n h i d r á t o ­ kat érti. 17. „ S e r k e n t ő potencia" mai fogalmak szerint elsősorban enzimatikus tényezőket jelent. 18. A növények De Candolle szerinti felosztása: Plantae cellulares (sejtes növények) Foliaceae (mohák)

Aphyllae (telepesek)

Plantae vasculares (edénynyalábos növények) Exogenae (edénynyalábok körben)

Endogenae (edénynyalábok szórtan)

/ Diplochlamideae (virágtakaró csésze és párta)

/ Phanerogamae (egyszikűek)

Monochlamydeae (sziromtalanok, a virágtakaró lepel)

Chryptogamae (edényes virágtalanok)

19. „ E n d o z m ó z i s és e x o z m ó z í s " a diffúzió folyamatát jelenti. Ezen belül előbbi anyagfelvételt, utóbbi leadást jelent. 20. „Vasa pneumatophora", levegőtartó szöveteket, ma a parenchima intercelluláris járataiban végbemenő szellőzést lehetővé tevő aerenchimás szöveti szerkezetet, esetleg a Cicuta virosa szárában húzódó központi üreget jelenti. 21. „ I d e g e k " szó mai felfogás szerint a kapilláris érhálózatot jelentené. Szerző idejé­ ben még nem volt tisztázott a növények egyes gyors reagálása a külvilág ingereire. Egyébként a szerző is kétféle értelemben használja a „ n e r v u s " szót. 22. A l b u r n u m , feltehetően kambiumot jelent. 23. A szerző idejében valószínűleg még nem fémes elemnek minősítették a jódot. 24. „Vitalis ellenállás" a szemipermeábilis hártyán át történő vándorlás, amelynek hatására diffúziós potenciál alakul ki a hártya két oldalán. 25. A Rheummk gyökértörzse és mellékgyökerei vannak. A Glycyrrhizának és Mandragoranak csak gyökerei, A Rheamnál a gyökértörzs az erősen fejlett rész. 26. Cel. = Celebratus — m e g ü n n e p e l t , dicsőített; tisztelt 27. E. Harless (1820—1862) n é m e t fiziológus, anatómus. Az idegekben v é g b e m e n ő molekuláris folyamatokkal foglalkozott. 28. Senébier (1742 — 1809) svájci természettudós. A fiziológia és meteorológia kuta­ tója, De Candolle barátja. 29. „ A z u t ó b b i két f u n k c i ó " alatt a vízleadást és a szekrétumok képzését kell é r t e ­ nünk.

30. P. O. Bonnet (1819 — 1892) francia matematikus, amatőr botanikus. 31. H. L . Duhamel du Monceau (1700—1781) francia növényfiziológus. 32. A szerző k o r á b a n a sziromlevelek színét is a klorofilltól származtatták. M a i isme­ reteink szerint ezekért az a n t o c i á n típusú vegyületek a felelősek. 33. A papilla a szőrképletek csoportjába tartozó, átalakult epidermisz sejt, de a gyökér esetében ma rhizodermisznek nevezzük. 34. Szerzőnél az „ i l l a t " anyagi test. 35. Azon jelenséget említi i t t a szerző, amelyet később az azeotrop elegy fogalma alatt tárgyal a fizikokémia. 36. A „ m a k r o k o z m i k u s r e n d e l t e t é s " kifejezés alatt a szerző feltehetően az élők vilá­ gán belül a növényi anyagok antropomorf értékelésére gondol. 37. E helyen a szerző az ubikviter és nem ubikviter anyagok értékelését adja, amely egyik alapját képezi a fejlődéstörténeti növényrendszertannak. A kémiai taxonó­ mia számos adat birtokában a szerző megállapítását azóta a t u d o m á n y o s tények magasságába emelte. 38. „ C h e m i a i — vitális folyamat" — ma biokémiai folyamatnak n e v e z n é n k . 39. F. G. Hayne (1763—1832) n é m e t botanikus 40. J. Ray (1627 — 1705) angol biológus. Először tett különbséget virágos és virágtalan növények között, az előbbieken belül 1 és 2 sziklevelűeket különböztetve meg. 41. „ P e r i s z p e r m i u m " fogalmat a szerző több helyen Linne-féle értelmezésben hasz­ nálja. Linne szerint a n ö v é n y külső részei (levél, szár, gyümölcs) periszpermiumból származnak. 42. A Stahltól származó flogiszton elméletet a szerző még t u d o m á n y o s érvénnyel használja, b á r azt Lavoisier oxidációs elmélete a 18. század végén végérvényesen megcáfolta. 43. K. Sprengel (1766 — 1833) n é m e t botanikus, orvos; n ö v é n y t a n történetével, pa­ tológiával foglalkozott. 44. K. L . Willdenow (1765—1812) n é m e t botanikus, kora legnevezetesebb szisztema­ tikusa. 45. Utriculum = hólyagocska 46. Gynizum vagy gynirum = nyomelem tartalmú, szénhidrátdús b i b e - b e v o n ó anyag. 47. L . M. A. Du Petit-Thouars (1758—1831) francia botanikus. 48. A. P. De Candolle (1778—1841) felismerte az anatómiai tulajdonságok rendszerta­ n i jelentőségét. Fejlődéstanilag idealista következtetésekre jutott, 49. / . Roeper f ő m ű v e : De organis plantarum (1828). De Candolle fő munkáit ő fordította n é m e t r e (1833 — 1835). 50. Spongiola — a gyökérsüveg egyes, papillaszerű sejtjei. 51. „ P e r i s z p e r m i u m " fogalom i t t a gyümölcs h á r m a s rétegződéséből nyilván az epikarpiumot jelenti. 52. A. von Humboldt (1769 — 1859) német természettudós, polihisztor. 53. „ M a k r o k o z m o s z " nyilván a föld élőlényeit jelenti.