Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról I. A jogalkotást szabályozó joganyag 1. A jogalkotást szabályozó jogszabályok:
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, 2012. január 1-jén lép hatályba Magyarország Alaptörvénye;
a jogalkotásról szóló 2011. évi CXXX. törvény, 2010. december 31-ig volt hatályban a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény;
a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény;
a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók közzétételéről és véleményezéséről szóló 301/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet;
a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet;
a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet.
2. A Magyar Köztársaságban a jogalkotás szabályait 2010. december 31. napjáig a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szabályozta. Azonban ezen törvényt az Alkotmánybíróság alkotmányellenességre hivatkozással 2010. december 31. napjával megsemmisítette és ezzel egyidejűleg jogalkotási kötelezettséget teremtett az Országgyűlés számára. (121/2009. (XII. 17.) AB határozat)
II. A jogalkotás alaptörvényi szintű szabályozása 1. A jogszabályok felsorolását jelenleg a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény tartalmazza: o o o o o o o o
a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete és az önkormányzati rendelet.
jogszabályok hatályos felsorolása
Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kibocsátott rendelete. 1
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról 2. Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés 2011. április 18-ai ülésén fogadta el. Az Alaptörvény 2012. január 1-jén lép hatályba. A) Magyarország Alaptörvénye meghatározza a jogrendszer alapvető szabályait:
Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.
Az Alaptörvény megkülönbözteti a törvények között a sarkalatos törvények kategóriáját, valamint meghatározza annak fogalmát is. A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Például: A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza. Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
B) Az Alaptörvény tartalmazza a jogszabályok felsorolását és a jogszabályokra vonatkozó általános szabályokat: o o o o o o o
a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.
jogszabályok Alaptörvény szerinti felsorolása
Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. Az Alaptörvény a jogszabályok körének meghatározásakor nem említi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletét, ugyanakkor új jogalkotási kört vezet be: önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete.
2
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról Az önálló szabályozó szerv: -
Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki. Az önállóan szabályozó szerv vezetője a szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki.
III. A jogszabályi hierarchia A régi Jat. értelmében az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A hatályos Jat. rendelkezései és az Alkotmány-módosítások következtében ezen jogszabályi hierarchiára vonatkozó szabályozás összetettebbé vált. A) A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint nem lehet ellentétes: a kormányrendelet törvénnyel, a miniszterelnöki és a miniszteri rendelet törvénnyel és kormányrendelettel, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete törvénnyel, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökének rendelete törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével, o a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete más jogszabállyal, o a helyi képviselő-testület rendelete más jogszabállyal.
o o o o
B) Magyarország Alaptörvényének jogszabályi hierarchia tekintetében megfogalmazott alapvető szabálya szerint: Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. C) Magyarország Alaptörvénye szerint továbbá nem lehet ellentétes: o a kormányrendelet törvénnyel, o a miniszterelnöki és a miniszteri rendelet törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével, o a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete törvénnyel, o az önkormányzati rendelet más jogszabállyal. A – jogszabályok körének változása mellett a – jogszabályi hierarchiában bekövetkező változás, hogy a miniszterelnöki és a miniszteri rendelet nem lehet ellentétes a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével sem (a törvényen és a kormányrendeleten túl).
3
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról IV. A hatályos jogalkotási törvény alapvető szabályai A jogalkotási törvény jogszabályalkotásra vonatkozó alapvető szabályai a következők:
A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. (visszaható hatály tilalma)
A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály a) megfeleljen az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe, c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból kötelezettségeknek és d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.
eredő
Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű.
A jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes.
Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat.
V. A hatályos jogalkotási törvény egyes rendelkezései 1. Előzetes hatásvizsgálat Az előzetes hatásvizsgálat célja a jogszabályok hatékonyságának növelése, azok a társadalom életében betöltött optimális szerepének erősítése, a jogalkotó számára megfelelő jogalkotási, döntési helyzet kialakítása, annak érdekében, hogy a jogalkotó a lehető legszélesebb körű ismeretekkel rendelkezzen a jogszabály várható hatásai tekintetében. A törvény meghatározza a vizsgálat szempontjait is (a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, környezeti és egészségi következményeit, adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint a jogszabály
4
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket).
Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. 2. A jogrendszer folyamatos felülvizsgálata A) Utólagos hatásvizsgálat A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal. Ezen kötelezettség teljesítéséről az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. B) A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata A Jat. a tárgykört érintő jogi szabályozás tekintetében a miniszter, az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, önkormányzati rendelet esetén a jegyző feladatává teszi • az elavult, szükségtelenné vált; • a jogrendszer egységébe nem illeszkedő; • a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható; • a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, • az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezését vagy megfelelő módosítását. 3. Indokolási kötelezettség A Jat. a korábbi szabályozáshoz viszonyítva –, mely csupán törvény és törvényerejű rendelet megalkotása esetén kívánta meg indokolás csatolását – valamennyi jogszabály tervezetéhez megköveteli az indokolás jogszabály előkészítője általi elkészítését. 4. Végrehajtottá vált rendelkezések automatikus hatályvesztése A Jat. bevezeti a joghatását már kifejtett, így végrehajtottá vált módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések automatikus, a végrehajtottá válást követő napon való hatályvesztését, így a hatályvesztésről a jogalkotónak nem kell külön, tételesen rendelkeznie. 5. Helyesbítés Ha a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírt szövegétől, a jogszabály aláírója – törvény esetén a köztársasági elnök vagy az Országgyűlés elnöke – a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapig kezdeményezi az eltérés helyesbítését. A helyesbítésre a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik
5
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról munkanapon kerülhet sor, ha az eltérést a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter megállapítja. A helyesbítést a Magyar Közlönyben kell közzétenni. Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik. 6. Nemzeti Jogszabálytár A Jat. – a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, valamint a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye helyett létrehozott – Nemzeti Jogszabálytárra vonatkozó rendelkezései 2012. január 1-jén lépnek hatályba. A Nemzeti Jogszabálytár a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.
VI. A jogszabályok kihirdetése A) A Magyar Köztársaság Alkotmánya értelmében a jogszabályt a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni. B) Magyarország Alaptörvénye szerint általánosan kötelező magatartási szabályt csak a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
A Jat. szerint a Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny, melyet a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, és ennek szövegét hitelesnek kell tekinteni. Jogszabály egységes szerkezetű szövege a Magyar Közlönyben nem tehető közzé.
A jogszabályok kihirdetése
A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt – a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata kivételével – a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
A köztársasági elnök által aláírt törvénynek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke rendeletének, a kormányrendeletnek, a miniszteri és a miniszterelnöki rendeletnek, valamint – a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata kivételével – a közjogi szervezetszabályozó eszköznek a Magyar Közlönyben való haladéktalan kihirdetéséről a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet és a képviselő-testület normatív határozatát „a képviselőtestület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni”. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
6
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról VII. Törvényalkotási folyamat Az Alaptörvényt követően a jogszabályi hierarchia csúcsán álló jogszabály a törvény. Érdemes végigkövetni egy törvény megalkotásának folyamatát egy példán keresztül:
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény megalkotásának folyamata 1. A törvényjavaslat előkészítése: Előzetes hatásvizsgálat eredménye és a törvényjavaslat általános indokolásában foglaltak szorosan összekapcsolódnak. Az általános indokolás fejti ki azt az igényt, amely a jogalkotási szándékot megteremtette: „A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Sajnos hazánk a dohányzási szokásokat tekintve az EU27 országok közül 25. a listában, a lakosság 38%-a dohányzik, 15%-a korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47%-a, aki sohasem dohányzott élete során. A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása az Unió átlaga feletti. Az EU-ban évente mintegy 650 000 ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben. A dohányzás felelős az EU-ban a rák okozta halálozások 25%-áért, illetve a bekövetkező halálozások 15%-áért. Óvatos becslések szerint 2002-ben az Európai Unióban 7 300 felnőtt – köztük 2 800 nem dohányzó – halt meg a környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség következtében. További 72 000 felnőtt, köztük 16 400 nem dohányzó halála vezethető vissza a környezeti dohányfüstnek való otthoni kitettségre. A tüdőrák halálozását tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó. Egy 2010. október 1-jén megjelent publikáció – 17 különböző, a témával foglalkozó publikáció eredményeit összegezve – a szívbetegségekkel [akut koszorúér szindróma (ACS), akut szívizom infarktus (AMI)] kapcsolatos kórházi felvételek gyakoriságában 10%-os csökkenés volt megfigyelhető a teljes körű zárttéri dohányzási tilalom bevezetésével összefüggésben (Mackay D .F.etal, 2010).” „A javaslat célja a nemdohányzók és dohányzók fokozottabb védelme a dohányzás egészségkárosító hatásaival szemben, egyidejűleg figyelemmel az egészséghez, az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok érvényesülésének elősegítésére.”
A törvényjavaslathoz az előterjesztők – az általános indokolás mellett – részletes indokolást is készítettek (indokolás §-onkénti vagy § csoportonkénti bontásban). 2. Törvényjavaslat benyújtása: A törvényjavaslatot – indokolással együtt – a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési bizottság vagy képviselő nyújthat be az Országgyűlés elnökéhez. A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja. 2011. február 25. – A törvényjavaslat képviselői önálló indítvány, melyet 18 képviselő nyújtott be. Később még három képviselő előterjesztőként csatlakozott. 2011. február 28. – Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága tárgysorozatba vette és általános vitára ajánlotta a törvényjavaslatot.
7
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról 3. A törvényjavaslat tárgyalása az általános vitával kezdődik, amelynek a lezárásáig a törvényjavaslathoz módosító javaslatokat lehet előterjeszteni. A kijelölt bizottság a záróvita lezárásáig nyújthat be módosító javaslatot. 2011. február 28. – Általános vita Módosító javaslatokat nyújtottak be képviselők és az Egészségügyi Bizottság is. (összesen: 17 db, ebből visszavonva: 2 db). 4. A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli, és állást foglal, hogy azokat támogatjae vagy sem. 2011. március 1. – Az Egészségügyi Bizottság a részletes vita megkezdéséhez ajánlást adott ki, melyben a benyújtott módosító javaslatokról fejtette ki álláspontját (támogatja vagy sem). 5. A módosító javaslatokhoz kapcsolódó további módosító javaslatot lehet benyújtani a részletes vita lezárásáig. A kijelölt bizottság a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról kiegészítő ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést. A benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok száma: 3db, ebből visszavonva: 3 db 6. A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll. 2011. március 8. – Részletes vita 7. Az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy mely módosító javaslatokkal, azok mely rendelkezéseivel ért egyet. 2011. március 10. – Előterjesztői tájékoztató a támogatott módosító javaslatokról.
8. A lezárt részletes vita után az Országgyűlés előbb a módosító javaslatokról szavaz. 2011. március 16. – Szavazás a módosító és kapcsolódó módosító javaslatokról. 9. A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követően az előterjesztő zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot készít. 2011. március 16. – Egységes javaslat a zárószavazáshoz 10. Az Országgyűlés a törvény egészéről zárószavazást tart. Elfogadott módosító (kapcsolódó módosító) javaslat hiányában a zárószavazást a módosító javaslatokról történő szavazást követően meg lehet tartani. 11. A törvényjavaslat az Országgyűlés 2011. április 26-ai ülésén fogadta el. 12. Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. Az Országgyűlés felkérheti az Országgyűlés elnökét,
8
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérje. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. A törvényt az Országgyűlés elnöke 2011. április 28-án írta alá és küldte meg a köztársasági elnöknek. 13. A köztársasági elnök A) a törvényt aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. B) ha a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és elrendelni annak kihirdetését. C) a törvényt aláírás előtt véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Ha az Alkotmánybíróság – soron kívüli eljárásban – az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és elrendelni annak kihirdetését. (Az Alaptörvény szerinti új intézmény: Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.)
14. A törvény kihirdetésre kerül a Magyar Közlönyben. A törvény a Magyar Közlöny 2011. évi 48. számában, 2011. május 6-án került kihirdetésre. 15. A törvény hatályba lép (esetleg a későbbiekben utólagos hatásvizsgálat lefolytatása, tartalmi felülvizsgálat). A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, azaz 2011. május 9-én.
Időrendi táblázat 1. 2.
2011. február 25. 2011. február 28.
3. 4.
2011. február 28. 2011. március 1.
5.
2011. március 1.
Benyújtják a törvényjavaslatot az Országgyűlés elnökéhez. Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága tárgysorozatba veszi és általános vitára ajánlja a törvényjavaslatot. Általános vita Az Egészségügyi Bizottság ajánlást ad ki a részletes vita megkezdéséhez. Részletes vitára bocsátás 9
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról 6. 7.
2011. március 8. 2011. március 10.
7.
2011. március 16.
8. 9.
2011. április 26. 2011. április 28.
10. 2011. május 6. 11. 2011. május 9.
Részletes vita Előterjesztői tájékoztató kiadása a támogatott módosító javaslatokról. Határozathozatal a módosító és a kapcsolódó módosító javaslatokról. A törvényjavaslat elfogadása Az Országgyűlés elnöke aláírja a törvényt és megküldi a köztársasági elnöknek. A törvény megjelenik a Magyar Közlönyben. (2011. évi 48. szám) A törvény hatályba lép.
A törvényalkotási folyamat: A törvényjavaslat előkészítése → A törvényjavaslat benyújtása → A kijelölt bizottság támogatása → általános vita → módosító javaslatok, kapcsolódó módosító javaslatok benyújtása → bizottsági ajánlás → előterjesztői támogatott sor → részletes vita → szavazás a módosító, kapcsolódó módosító javaslatokról → egységes javaslat → zárószavazás → az Országgyűlés elnöke aláírja a törvényt és megküldi a köztársasági elnöknek → a köztársasági elnök aláírja a törvényt → a törvény kihirdetése a Magyar Közlönyben → a törvény hatályba lépése → a törvény utólagos hatásvizsgálata, tartalmi felülvizsgálata.
VIII. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel (A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény)
1.
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény hatálya: • a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek által történő véleményezésére, valamint • a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek megalapozását szolgáló szabályozási koncepciókra terjed ki.
2.
Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a következő jogszabálytervezeteket: a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását.
Az utóbbi két szabály egymás melletti értelmezése adja a társadalmi egyeztetésre bocsátandó jogszabályok körét. Ugyanakkor a törvény meghatároz a társadalmi egyeztetés alóli kivételeket is • pl. a fizetési kötelezettség, állami támogatás, költségvetés. • Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi,
10
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról
•
külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
3. A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter tartozik felelősséggel. 4. A társadalmi egyeztetés formái:
a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés (általános egyeztetés), és a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés (közvetlen egyeztetés). A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter más formákat is igénybe vehet.
A) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés tartása - minden esetben kötelező, - mely esetében a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül - bárki véleményt nyilváníthat a tervezetről, koncepcióról. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni, azonban a névtelenül beérkezetteket törölni kell. A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg, a véleményezéshez megfelelő idő rendelkezésre állása mellett kell közzétenni. A véleményezési határidő főszabály szerint megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel.
A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter – mérlegelés után – a véleményekről és az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz. A jogszabály előkészítéséért felelős minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. Az összefoglalót törvény esetén az Országgyűléshez történő benyújtást, kormányrendelet és miniszteri rendelet esetén a kihirdetést követően kell közzétenni. (További részletszabályokat a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók közzétételéről és véleményezéséről szóló 301/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmaz.)
B) A közvetlen egyeztetés esetén a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki különösen a civil szervezetekkel, egyházakkal, országos kisebbségi önkormányzatokkal stb.
IX. Magyarország Alaptörvényének társadalmi véleményezése A) 2010. júniusában az Országgyűlés az Alaptörvény alapvető elveinek előkészítésére felállította az Alkotmányelőkészítő eseti bizottságot. Ezen parlamenti bizottság alkotmányozást előkészítő tevékenysége során számos szerv, szervezet, személy véleményét kérte ki a megalkotandó Alkotmány elveinek megfogalmazása tekintetében. A bizottság megkereséssel élt – a teljesség igénye nélkül – egyes állami szervek (pl. köztársasági elnök; 11
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról állampolgári jogok biztosa; jövő nemzedékek biztosa), nemzeti és etnikai kisebbségek országos szövetségei, helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szervei, „tudományos műhelyek” (Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézet, egyházi és alapítványi egyetemek alkotmányjogi tanszékei) és az egyes parlamenti frakciók által megjelölt társadalmi szervezetek (egyházak, egyesületek) felé. B) A fenti megkeresések mellett egy „alkotmányblog” létrehozására is sor került, melynek felületén bárki elmondhatta véleményét a megalkotandó Alkotmánnyal, annak elveivel kapcsolatban. C) Az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság által megkezdett társadalmi konzultációs folyamat megvalósítására hivatott szervként 2011. februárjában a Magyar Köztársaság Kormánya felállította a Nemzeti Konzultációs Testületet. 2011. márciusában a Nemzeti Konzultációs Testület levél formájában megkereséssel élt valamennyi helyi önkormányzat képviselő-testülete és polgármestere felé. A Nemzeti Konzultációs Testület az ország új Alkotmányának előkészítését szolgáló „Nemzeti Konzultáció” megteremtéséhez kérte a képviselő-testületek segítségét. A Nemzeti Konzultációs Testület javasolta, hogy a képviselő-testület vegye napirendjére az új Alkotmány ügyét és helyben szokásos módon (települési gyűlés, közmeghallgatás vagy más nyilvános esemény keretében) kérje ki a település polgárainak véleményét a készülő alaptörvényről. D) A megkeresés eredményeként Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. március 17-én közmeghallgatást tartott. E) Emellett a Nemzeti Konzultációs Testület kérdőívet is eljuttatott valamennyi szavazásra jogosult állampolgárhoz.
X. Jogszabályok megjelölése Törvény megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben – a) a törvény kihirdetésének évét arab számmal, b) az „évi” kifejezést, c) a törvény sorszámát római számmal, d) a „törvény” kifejezést és e) a törvény címét foglalja magában. Önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben – a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését, b) a rendelet sorszámát arab számmal, c) a „/” jelet, d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal, e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal, f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és g) a rendelet címét foglalja magában.
12
Igazgatásszervezői előadás A jogalkotásról A törvény és az önkormányzati rendelet kivételével a megalkotott jogszabály megjelölése annak kihirdetése során – a következő sorrendben – a) a jogszabály megalkotójának teljes megjelölését, b) a jogszabály sorszámát arab számmal, c) a „/” jelet, d) a jogszabály kihirdetésének évét arab számmal, e) zárójelben a jogszabály kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal, f) a jogszabály megalkotója megjelölésének a rövidítését, g) a „rendelete” kifejezést és h) a jogszabály címét foglalja magában.
13
