IFJÚSÁG r ES SZÍNHÁZ. Magyar Színházi Intézet Budapest 1976

IFJÚSÁG ES A SZÍNHÁZ r

Magyar Színházi

Intézet

Budapest 1 9 7 6

IFJÚSÁG ÉS A SZÍNHÁZ Szociológiai vizsgálat

1074—1075

Készítette: a Magyar Szinházi Intézet munkacsoportja Almási Miklós (témafelelős) Kérész G y u l a G e r v a i András

Szakértő-tanácsadó: Somlai Péter ELTE Szociológiai tanszék

ISBN 963 7601 20 1 A szerkesztésért és kiadásért felelős a Magyar Szinházi Intézet igazgatója. - Készült a Magyar Szinházi Intézet sokszorosító üzemében. l o l 6 . B u d a p e s t , K r i s z t i n a k r t . 57. A/5 méretben. 5oo példányban, 12o o l d a l t e r j e d e l e m b e n . Felelős vezető: D r . Osváth László gazdasági igazgató

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Bevezető megjegyzések 1. A felvétel 2. Elemi

II.

A fiatalok (Mit

módszerei

adatok színházzal k a p c s o l a t o s beállítódásai

várnak az előadásoktól)

III.

Televízió és a szinházi kultúra terjedése

IV.

A színházlátogatás társas v i s z o n y a i

V.

Színházra nevelés az iskolában

VI.

Ajánlásaink Bibliográfia

Mellékletek: l . s z . Kérdőivek 2.SZ. Közönségszervezők és a f i a t a l o k

I • Bevezető megjegyzések A Magyar Színházi Intézet a Kulturális Miniszté­ rium támogatásával 1974-75-ben szociológiai vizsgálatot folytatott

a f i a t a l o k körében, a z z a l

a céllal, hogy

fel­

mérje az ifjúság színházbajárási szokásait, művelődési igényeit, színházzal k a p c s o l a t o s elvárásait. E z t a munkát természetesen a z z a l a "háttérigénnyel" végeztük, hogy m i ­ képp l e h e t n e hatékonyabban elősegíteni ennek a c s o p o r t n a k szinházhoz kötését. Pontosabban: m i l y e n eszközökkel,

kul­

turális intézkedésekkel l e h e t n e elősegíteni a szinházbajáró f i a t a l o k

számának radikális emelését. A két

nyilván egymásra épül: ahhoz, hogy a színházat meg szerettetni,

hogy tehát "be t u d j u k v e z e t n i "

ismernünk k e l l

feladat tudjuk

a fiatalokat,

szokásaikat, v a l a m i n t a z o k a t a közösségi,

családi, demográfiai és művelődésben összetevőket, melyek ma a szinházhoz v e z e t i k őket, vagy éppen távoltartják őket. A r r a u g y a n i s már korábban rájöttünk, hogy a közönségszer­ vezés j e l e n l e g i formái, az i s k o l a i oktatás szinház-látogatásai, a szinházi propaganda k i a l a k u l t mechanizmusa már nem elégséges: nem t u d j a bővíteni a f i a t a l o k nyét, l e g f e l j e b b

a már meglévő s z i n t e n

színház igé­

tudja tartani

a

szinházbajárók számát. A közművelődési f e l a d a t o k , az ifjú­ ságpolitikai törekvések v i s z o n t

a z t irják elő számunkra,

hogy e z t az alapvető kulturális tevékenységet, emberformá­ ló tényezőt még elterjedtebbé, közkedveltebbé tegyük az ifjúság körében, üj "csatornákat" k e l l e t t

tehát keresnünk,

s e z e k r e egy alaposabb szociológiai elemzés segítségével próbáltunk rátalálni. E z a v i z s g a l a t tehát g y a k o r l a t r a , teendőkre c e n t r a l e felmérés, célja a z , hogy b i z o n y o s tudjunk

ajánlásokat

t e n n i . Ezért számos o l y a n mozzanat i s s z e r e p e l

majd az a d a t o k között, melyeket p e s t i e s e n szólva "zsebből" i s k i l e h e t n e következtetni* Csakhogy ami kézenfekvőnek láiszik, s o k s z o r

előítéletnek tűnik, tehát nem árt tudomá­

nyosan próbára t e n n i , másrészt a nyilvánvaló

összefüggések

i s c s a k ugy szolgálhatnak hatékony intézkedések alapjául, ha a tényeken ellenőriztük őket. (illúziónak b i z o n y u l t a z , hogy a tévé szinházi közvetítései önmagukban i s közelebb v i s z i k a f i a t a l o k a t az élő színházhoz. Ez p e r s z e nem j e ­ lenti

a z t , hogy a televíziót nem l e h e t felhasználni a f i a ­ -1

t a l o k sz. nházra-nevelósében, s a szinházi közvetítések nem j e l e n t e n e k sokat azok számára, a k i k nem j u t h a t n a k e l szín­ házba. ) Ha i g y f o g j u k f e l az i t t bemutatásra kerülő a d a t o ­ kat,

akkor két tény ötlik a z o n n a l

1064

óta - ha nem i s meredeken - állandóan emelkedik a

a szemünkbe. Az e g y i k :

szinházbajáró f i a t a l o k száma, tehát a kulturális

politika,

a szinházi propaganda, az ifjúsági s z e r v e z e t e k és az i s k o ­ l a jó munkája i l y e n közvetett adatokon i s lemérhető. A má­ sik: kal

e jelentős eredmények ellenére h a t a l m a s fehér f o l t o k ­ k e l l még ma i s számolnunk, s e fehér folt-tömeg " s o k -

kirozó" hatását még egy i l y e n vizsgálat szürke számai i s elárulják. Vizsgálatunk 2,5 millió fiatalról számol be. A mellékelt táblázatból p l . kiderül, hogy ezek közül 358 e z e r életében még e g y s z e r egy millió f i a t a l

sem v o l t

színházban; több, mint

nem t u d e g y e t l e n müvet sem említeni

Shakespeare-től vagy Erkeltől vagy Kodálytól vagy V e r d i ­ től és l e g i s m e r t e b b

müveiket

sítani; 2 millió f i a t a l nem

sem t u d t a szerzőjükkel

azono­

t u d j a k i c s o d a B r e c h t , Illyés,

Mozart, Wagner - l e g f e l j e b b a n n y i t t u d t a k

róluk, hogy

színpadi müveket Írtait. A d a t a i n k azonban arról i s tanús­ kodnak, hogy a z elmúlt t i z évben ( e g y 1064—ben végzett MRT

vizsgálathoz viszonyítva) minden iskolázottsági

ten megemelkedett a k l a s s z i k u s stb.)

szerzőket

szin­

(Csehovot,Ibsent

ismerő f i a t a l o k aránya. (Ebben a televizió- és rá­

dióvetélkedőknek i s része l e h e t , ami nem feltétlenül

adott

indíttatást a kultúra magasabb szintjének eléréséhez i s . )

A 15-20 éves korú f i a t a l o k közül hányan járnak r e n d s z e ­ r e s e n vagy ritkábban szinházba, és mennyien nem járnak ( e z e r főben, reprezentatív vizsgálatunkban kapott arányszámok alapján): 2,5 millió f i a t a l közül

Ebből: 0,5 millió fővárosi f i a t a l közül

szezonban legalább havonta

319

130

évente többször, de nem havonta

522

évente egy-két alkalommal

630

155 126

néhány alkalommal élétében

542

95

volt

egyszer v o l t

életében

141

6

még nem v o l t

életében

358

3

Az ifjúság szinházi kultúrájának vizsgálatakor tisztázni k e l l e t t , mit értünk "ifjúságon", meddig t e r j e d az az életkor, és m i l y e n

társadalmi dinamikát képvisel.

Abból a feltevésből i n d u l t u n k k i , amit F r e d Mahler, román szociológus d o l g o z o t t

k i : ő a fiatalságot, mint o l y a n

tár­

sadalmi kategóriát k e z e l i , melynek létét és tudatát két dinamikus erő határozza meg:

az egyik a j e l e n b e l i

státusz

és s z e r e p , a másik a jövőbeli, remélt, célul kitűzött stá­ t u s z és s z e r e p . Az ifjúságot ennek a két pólusnak a d i a l e k ­ t i k u s ellentétes v i s z o n y a h a j t j a , f e s z i t i . A mi szempon­ tunkból ez a n n y i t j e l e n t e t t , hogy a j e l e n b e l i szinházbajárás a jövővel k a p c s o l a t o s t e r v e k függvénye i s : v a l a m i l y e n

céllal megy a legtöbb f i a t a l

színházba - későbbi szakmájá­

r a készülve, későbbi érdeklődését f i g y e l e m b e igy,

ugyanakkor a j e l e n b e l i

vére választ

társadalmi, családi, közösség-

b e l i h e l y z e t e i s "löki" v a g y t a r t j a v i s s z a

döntésében.

Ez a feszültség magyarázza azután azokat a társa­ dalmi feszültségeket és feszítő erőket i s , melyek az i f ­ júság viselkedését meghatározzák, s nyilván irodalommal, művészeti intézményekkel szembeni magatartását i s befolyá­ solják. Problémát j e l e n t e t t

e c s o p o r t életkorát behatárol­

n i , h i s z e n nehéz megmondani h o l kezdődik, és h o l végződik az ifjúság. Egyesek a serdülő k o r t i s a z ifjúsághoz szá­ mítják, mások c s a k 18 év után k e z d i k számítani a c s o p o r t specifikus

viselkedést. Ujabb problémát j e l e n t e t t

a felső

határ: társadalmi átlagban i s meglehetősen kitolódott az ifjúság határa, o l y k o r egészségtelenül i s belenyúlik a felnőttkorba. Ezért a felső hányad már bizonyos

fokig a

felnőtt társadalom viselkedéséről i s ad némi útmutatást. A mi mintánk a 16 és 30 év közötti f i a t a l o k a t

reprezentálja

országos vizsgálatunkban. A korhatárt a z döntötte e l , hogy m i l y e n mintát kaptunk a Központi S t a t i s z t i k a i Hivataltól. Bizonyos

témáknál ez mellékes kérdés ( a szinházlátogatott-

ság esetében k i s s z e r e p e t játszik az életkor) más témáknál v i s z o n t , a h o l életkorok s z e r i n t

e g y e n l e t e s változást t a ­

p a s z t a l u n k ( p l . m i t vár a színháztól?) jobb a belső tagoltságot i s meg

l e t t v o l n a , ha

tudiuk v o l n a a d n i . A magyaror­

szági társadalmi h e l y z e t e t azonban végül i s jól r e p r e z e n ­ tálja ez a blokk:

az ifjúság mint a felnőttkorral érintke­

ző társadalmi c s o p o r t maga i s egy valós probléma. A vizsgálat egy több év óta érlelődő igényt próbál kielégíteni. Számos fórumon e s e t t

szó arról, hogy a s z i n ­

házi igényeket, i l l e t v e a közművelődés stratégiáját ne t a ­ lálomra, vagy a szinházi rókák szimatára b i z z u k , hanem szociológiai felmérésekre. (Vö.: Földes Anna: Színház és

ifjuság, Szinház 1972. s z e p t . ; Molnár G.Pétert

Lehet-e

színházjegyet kapni? Népszabadság 1975. E szerzők nem

szá­

moltak az o l y a n , már létező vizsgálati előzményekkel, ered-> menyekkel, melyek 1964 óta folyamatosan

készültek, részint

a KSH műhelyeiben ( a z évenként megjelenő Kulturális

adatok

köteteiben), részint egyéb intézményekben (Népművelési I n ­ tézet vizsgálatai Budapesten a Kulturális blokkok

körében

Józsa Péter munkája, 1 9 7 2 ) , Gazsó - P a t a k i - Várhegyi: Diákéletmód Budapesten,

1971; A b u d a p e s t i

lakosság vélemé­

nye a színházakról, P i a c k u t . I n t . 1 9 7 2 ; Bácskai M.:

Diák-

s z i n p a d és diákszintjátszás, Tankönyvkiadó, 1974. I d e szá­ mítanám - vizsgálatunk l e g f o n t o s a b b , s t a t i s z t i k a i l a g i s i g e n a l a p o s előzményét, a Magyar Szinházi Intézet

1968-as

reprezentatív elemzését ( H a t e z r e n a szinházró1), mely má­ i g a leghasználhatóbb szociológiai

áttekintés a társada­

lom és a szinház kapcsolatairól. (Részletes

irodalomjegy­

zék a beszámoló végén található.) E kutatási előzmények ellenére az ifjúság és a szinház találkozásának különböző csomópontjai valóban c s a k érintőleges kutatásokban

szere­

p e l t e k . A mi vállalkozásunk i s csupán néhány, közművelődé­ si

stratégiánkat elósegitő problémakörre s z o r i t k o z i k , és

ennyiben a k a r j a csak kielégíteni a f e n t j e l z e t t

szakmai,

kultúrpolitikai igényt.

1. A felvétel módszeréről Az az országos reprezentatív m i n t a , melyet a KSH bocsájtott rendelkezésünkre, mintegy e z e r főt j e l e n t e t t - országos eloszlásban, és - mint millió 15-30 korú f i a t a l t

emiitettük - kb. 2,5

reprezentált. E z t a k i e m e l t c s o ­

p o r t o t kerestük meg kérdőivünkkel ( l . s z . melléklet) és 43 kérdezőbiztossal. A beérkezett és értékelhető kérdőivek száma 857. A számszerűsített válaszokat számitógépen d o l ­ goztuk f e l . Országos vizsgálatunk - néhány oknyomozó kér­ déstől e l t e k i n t v e - problémafeltáró és leiró jellegű v o l t ,

alapvetően azonban az érdekelt bennünket, hogy egy ember miért l e s z szinházbajáró, hogy d i v a t divat

leaz-e

és hogyan l e s z

a színházbajárás, hogy a lehetséges drámai irányza­

tok közül m e l y i k érdekli leginkább a f i a t a l o k a t , hogy a hangadó kisebbség m i l y e n törvények alapján a l a k u l k i , ezért azoknak az i s m e r e t e k n e k fényében, melyeket a makrovizsgálattal nyertünk, kutatásunkat kiegészítettük

kiscso­

p o r t o s vizsgálattal és c s o p o r t o s interjúkkal. Ehhez járult még néhány kiegészítő vizsgálati mélyinterjú a b u d a p e s t i szinházak közönségszervezőivel

( 2 . s z . melléklet) és kü­

lönféle cimmel Íratott i s k o l a i

dolgozatok

tartalomelemzé­

s e . Ezek a kiegószitő anyagok más irányból segítettek hoz­ zá a színházba szoktatás motívumainak kereséséhez. A vizsgálat módszerének változása, az a k r i m i h e z , vagy vakrepüléshez hasonlítható tapogatódzás, m e l l y e l

"a

szinházi jelenség" megragadhatóságával kísérleteztünk, egy elvi

problémára i s fényt v e t e t t . A r r a , hogy a szinház nem

c s a k k o l l e k t i v tevékenység - másokkal együtt megyünk, kö­ vetünk b i z o n y o s d i v a t o k a t , mi i s kiváncsiak vagyunk a s i ­ k e r d a r a b o k r a s t b . -, hanem át- meg átszövik a p r e s z t i z s -szempontok (szinházba járni ma i s elsősorban értelmiségi szokás), van b i z o n y o s kifelé m u t a t o t t mozzanata, a z a z a néző i s " s z e r e p e l " ,

legalábbis a szomszédok, barátok, o s z ­

tálytársak s t b . szemében. ( S z e r e p e l :

jól vagy r o s s z u l , a -

s z e r i n t , hogy miképp itéli meg őt az a c s o p o r t , melyben él.) S ez a szereplési mozzanat t e s z i nehézzé a jelenség megragadását. A komplex vizsgálat eredményei alapján négy prob­ lémakört emeltünk k i : 1. M i t várnak a f i a t a l o k a szinháztól, s mennyire találják meg a színházakban, amit elvárnak? 2. Hogyan v i s z o n y u l n a k a f i a t a l o k a színmüvek kü­ lönböző kommunikációs formáihoz (élő szinház, rádió- és tévészinház, szinmü-olvasás)?

3. M i l y e n társulási szokások j e l l e m z i k a

fiatalok

színházlátogatását, m i l y e n s z e r e p e t játszanak az informális osoportok

színházlátogatási s z o - '

kásáik kialakulásában? 4. Mennyire hatékonyak az i s k o l a i közös színház­ látogatások, és m i l y e n "kölcsönhatás" T a n az i s k o l a és a szinház között? E témakörök kiTálasztását az i n d o k o l t a , hogy e területeken tudtuk a legtöbb művelődéspolitikai, pedagó­ g i a i és szinházpropagandára vonatkozó lehetőséget megra­ gadni . 2.

Alapadatok Vizsgálatunk kiinduló p o n t j a az T o l t , hogy a f i a ­

t a l o k közül hányan, m i l y e n rendszerességgel járnak szín­ házba. A látogatási adatok önmagukban, összehasonlítás nélkül k e r e s e t mondanak* S a j n o s , a rendelkezésünkre álló rizsgálatok módszertanilag nem egyneműek ragy még tág becslésre sem a l k a l m a s a k . Az ÁIB által készített

felmérés

s z e r i n t például a 15-19 éres f i a t a l o k 3/4-része színház­ látogató ( a d a t a i n k s z e r i n t az i l y e n korú f i a t a l o k n a k még 1/3-a az,

sem megy érente többször szinházba). Az eltérés oka

hogy az ÁIB felmérés p o s t a i módszerrel készült, s

a k i k nem

s z e r e t i k a színházat, nem küldték v i s s z a a kér­

dőivet. P e d i g saját rizsgálatunk i s inkább felfelé

torzit,

m e r t a rálaszadók i g y e k e z t e k müreltebbnek látsznai a kér­ dezőbiztosok előtt. E z t onnan t u d j u k , hogy a megkérdezett fiatalok

13%-a állitotta, hogy h a r o n t a e g y s z e r szinházba

s z o k o t t menni, ami önmagában 800 e z e r látogatót

jelent,

márpedig a rizsgálat érében e l a d o t t összes színházjegyek száma sem t e s z k i e n n y i t ( h a r i átlagot rére), lataink

s tapaszta­

s z e r i n t a j e g y e k eladásából nem feltétlenül kö-

r e t k e z i k , hogy e l i s mennek r e l e

szinházba.

,

A gyérszámú összehasonlítható vizsgálat közül

c s a k néhány vethető egybe, többé—kevésbé megbízható módon. A Központi S t a t i s z t i k a i H i v a t a l 1064-ben és 1074-ben vég­ z e t t vizsgálatában a f i a t a l o k színházlátogatására i s közöl a d a t o k a t , az utóbbit azonban még nem tették közzé. Az 1064-es KSH vizsgálat alapján megállapítható, hogy a 15 évnél idősebb népesség 6 %-a. járt r e n d s z e r e s e n

(szezonban

legalább h a v o n t a ) szinházba, 26 % évente legalább

egyszer,

65 % nem, vagy ennél i s ritkábban. A 15-30 éveseknél 1074es vizsgálatunk s z e r i n t kedvezőbbek ezek az arányok, ebben azonban az e l t e l t

évtized művelődési v i s z o n y a i és kulturá­

l i s politikája i s s z e r e p e t játszott. (Havonta 13 %\ ennél ritkábban, de évente legalább e g y s z e r 46 %, nem jár

szin­

házba 40 % . ) A teljesség kedvéért lássuk abszolút számokban i s az " a l a p h e l y z e t e t " : Hányan járnak szinházba, m i l y e n

for­

mákban (és hányan) ismerkednek szinházszerü művészi tevé­ kenységekkel. 2,5 millió 15-20 éves korú f i a t a l

közül - reprezentatív

vizsgálatunk alapján - hányan folytatták a f e l s o r o l t kulturális tevékenységeket ( e z e r

főben)

a kérdezés Régebben évében szokott szokott

Régebben sem s z o k o t t

828

054

718

Operába járni

176

351

1073

Amatőr előadásokra járni

402

527

1571 241

Prózai szinházba járni

Tévében s z i n d a r a b o t nézni

2108

151

Rádióban s z i n d a r a b o t hallgatni Színdarabokban s z e r e p e l n i

1405 125

276 577

1708

Színdarabokat o l v a s n i

, 803

1206

301

401 552

151 226

653

1606

226

2048

Verseket

szavalni

Kórusban énekelni H a n g s z e r e n játszani

810

1647

Lakóhely Milyen gyakran jár szinházba?

15-50 évesek együtt

Budapest

e D DOJ belső

perem —

kerülni

Olyan város, ahol n i n c s állandó társulat

Olyan helység, ahol n i n c s állandó társulat. ritkáb­ de szezon­ ban minden ban hónapban s z o k o t t vendégszerepelni társulat

Szezonban legalább minden hónapban

15

25

55

10

16

18

Ennél ritkábban, de évente többször

21

50

50

2S

22

51

17

15

Évente 1-2

25

25

23

28

32

16

32

22

22

18

12

29

18

25

22

23

6

1

1

2

6

1

25

11

12

1

-

2

6

8

16

21

857

165

105

58

111

111

189

247

alkalommal

Néhányszor életében Egyszer

v o l t életében

Még nem v o l t A válaszadók száma = IQOfa

A Magyar Színházi Intézet 1068-as vizsgálatában nem v o l t

gyakorisági kérdés, a r r a azonban r a n a d a t , hogy

- nagyjából azonos két c s o p o r t b a n - a f i a t a l o k m i l y e n há­ nyada nem járt szinházba. M i v e l az 1068-as vizsgálat

csak

a szinházi városokra t e r j e d t k i , az arányszámok 1074-ben magasabbak. 1968-as vizsgálat

1074-es vizsgálat

/15-16/ - /20-21/

16

7

/20-21/ - /24-25/

8

4

Az a tény azonban, hogy egy városban szinház van, nem

egyértelműen meghatározó. 1074-ben végzett vizsgála­

tunk területileg, i l l e t v e az ellátottság t i p u s a csoportosított a d a t a i

szerint

arról tanúskodnak, hogy azokban a

helységekben, a h o l s z e z o n b a n r e n d s z e r e s e n vendégszerepel­ nek társulatok, magasabbak a gyakorisági mutatók, mint v i ­ déki szinházi városokban és a főváros peremkerületeiben. Ez

feltehetően a z z a l

i s magyarázható, hogy több társulat

változatosabb programot

b i z t o s i t h a t , mint egy ( a körzete­

sítést tehát nem s z a b a d bürokratikusán értelmezni)* A f i a t a l o k színházlátogatását - az általunk v i z s ­ gált tényezők közül - elsősorban a szülő i s k o l a i

végzett­

sége és társadalmi h e l y z e t e (státusza) határozza meg - és c s a k másodsorban a f i a t a l o k saját végzettsége és státusza. A f i a t a l o k saját iskolázottsági színvonala v i s z o n t

- egy­

bevágóan Józsa Péter filmmel k a p c s o l a t b a n végzett kutatá­ s a i v a l - jobban differenciál, mint a f i a t a l o k életkora. (Az

életkorok s z e r i n t i

eltérések, természetesen, a külön­

böző korosztályok eltérő iskolázottság és státusz ti

szerin­

összetételéből i s adódhatnak.) A szülők közül elsősor­

ban a z anya i s k o l a i s o r b a n az l e h e t ,

végzettsége a meghatározó. Oka első­

hogy a nők iskolázottságának f o k a egye­

lőre még a l a c s o n y a b b , mint a férfiaké, s a nők legalább

azonos iskolázottságit házastársat keresnek.* Az a tény, hogy a nők között nagyobb a humán végzettségűek aránya, feltehetően nem a n n y i r a a színházlátogatás gyakoriságával, m i n t inkább a minőségével függ össze. A színházlátogatás szokása a táblázatba f e l v e t t többi változóval i s szignifikáns összefüggésben van, en­ nek

foka azonban a családi állapotnál és különösen a nem­

nél i g e n gyenge, ami p e r s z e abból i s adódhat, hogy e l l e n ­ tétes irányú hatások kiegyenlítik egymást. A házasok azért járnak k i s e b b arányban színházba, mert már nem v i s z i őket az

i s k o l a , n i n c s k i r e hagyni a g y e r e k e t , o t t h o n t a r t a kü­

lönmunka, vannak, a k i k délután vagy éjszaka járnak d o l g o z ­ ni

stb», ugyanakkor a házasok között ebben a korban n a ­

gyobb l e h e t

a nők és az egyetemet végzettek aránya.

Adatainkból a r r a l e h e t

következtetni, hogy a h a r ­

madik s z e k t o r térnyerésével, a z általános iskolázottság emelkedésével ós - t e k i n t e t t e l a r r a , hogy a g y e r e k e k s z i n házbajáratása, mint látni f o g j u k , elsősorban az anyára hárul - különösen a z iskolázott nők arányának növekedésé­ v e l növekedni f o g a színházlátogató f i a t a l o k nya,

száma és ará­

feltéve, természetesen, hogy más tényezők ( p l . a

t e c h n i k a fejlődése) nem h a t n a k ellenkező irányban.

Különféle társadalmi-demográfiai

ismérrek

összefüggése a színházlátogatás! szokással

ïule féle Q a n y a i s k o l a i végzettsége ( 8 osztály f e l e t t és a l a t t ) apa i s k o l a i végzettsége (8 osztály f e l e t t és a l a t t )

Hibahatár

0,81 0,70

a ferde eloszlás m i a t t nem számit ha tó

a f i a t a l o k i s k o l a i végzettsége (8. osztály f e l e t t - a l a t t )

0,57

a f i a t a l o k foglalkozása (nem f i z i k a i - f i z i k a i )

0,61

i

0,10

- 0,14

0,30

í 0,12

0,44

- 0,14

0,25

- 0,14

a f i a t a l o k neme (lány - f i u ) a f i a t a l o k életkora ( 2 0 év a l a t t és f e l e t t ) lakóhelye ( B u d a p e s t - vidék) családi állapota (nem házas - házas)

0,08

Megjegyzés: minél közelebb van Q értéke 1--hez, annál n a gyobb valószinüsóggel s z o k t a k szinházba járn i a zárójelben elől e m i i t e t t kategóriához tartozó f i a t a l o k a másik kategóriához képest.

Milyen

arányban k e d v e l i k a 16-30 éves

f i a t a l o k a különféle (1-9

műfajokat

helyen)

!•

2.

3.

4-

5«

6.

?. 8.

9.

H = 857 fő

válaszhiány

összesen

h e l y e n említette balett

4

2

5

7

7

12

17

15

kabaré

26

18

12

lû

9

6

6

5

1

' 6

100

vigjátéJc

23

31

19

9

6

3

2

1

-

7

100

9

8

6

8

11

12

10

8

5

23

100

mai társadalmi dráma történelmi dráma

11

22

100

15

12

13

15

8

10

7

4

2

16

100

opera

2

4

4

2

6

5

11

16

25

26

100

13

12

9

9

10

6

9

15

100

6

9

12

12

12

12

9

22

100

7

100

operett

7

musical

3

4

bűnügyi

9

9

16

16

13

10

7

7

7

válaszhiány

3

3

5

11

18

23

25

26

28

összesen

il

100 100 100 100 100

100 100 100

100

II.

A fiatalok (Mit

színházzal

kapcsolatos

beállítódásai

rárnak a z e l ő a d á s o k t ó l ) Az e l a d o t t j e g y e k s z á m a és a m e g t e l t

feltétlenül dicsérik,

a szinház é s a k ö z ö n s é g s z e r v e z é s

s z é k s o r o k nem jő m u n k á j á t

s m é g a z t sem f e l t é t l e n ü l , hogy a s z i n h á z

alkal­

m a z k o d i k a t ö m e g e k i g é n y é h e z . Az e l a d o t t j e g y e k b ő l , sorban

a z adminisztratív

áz e l é g e d e t t s é g e k r e kedhet

akkor

i s , ha a p é n z b e f e k t e t é s

és a m e l l é k m u n k á k

bad

ideje,

lehetőségei

korlátozásával

a reáljövedelem

nyilván e l l e n k e z ő

növekedési

ütemének

11 é v n é l

ral az

volt

általunk vizsgált,

idősebb

é s felfelé h a l a d v a

70 %-a a műsor­ volt

i s , a 26-30

i s meghaladja.) E t ­

a korlétrán

60 % a l á a z o n b a n

fokozatosan k i ­ c s a k a 11-15

süllyed.)

A rendelkezésünkre

álló

hogy a z e l é g e d e t l e n s é g

körülményeiből és a h e l y i

tanulmányból

(mindenekelőtt

szereposztás,

tényezőkből

eredt.

nehézségeiből

adódott. Tartalmi

szinészi

lát­

színházlátogatás

a jegyvásárlás

l a s z a d ó k n a k - köztük a 16-30 é T e s e k n e k Az e l é g e d e t t s é g

u g y a n nem de­

azonban világosan

döntően a

közönsógszerTezésbő1)

(müsorpolitika,

iitett.

szín­

szinház

I f e d e t l e n e k a r á n y a 70 %

rül k i , h o g y a n s z ó l t a k é r d é s , a n n y i szik,

a

a

lakosok

16-30 éves k o r c s o p o r t b a n

sebbednek az arányszámok, éveseknél

szerint

fővárosi

a z o n b a n ez a z a r á n y 80 %-ot

től l e f e l é

időszakban

a s z í n h á z z a l , bár e z z ö m é b e n nem

k a p c s o l a t o s . (Az

éveseknél

sza­

csökkenése

nemigen beszélhettünk

a z Országos Piackutató Intézet

elégedetlen v o l t

csökken­

i r á n y b a n h a t , de m i n d e z nem b e ­

( 1 9 7 2 - b e n ) , amikor p a n g á s r ó l

iránt é r d e k l ő d ő

emel­

megnő az emberek

folyásolja a szinház megitélését. Egy o l y a n

házakban,

nehéz

k ö v e t k e z t e t n i , de a l á t o g a t o t t s á g

nek

viszont

színházlátogatások m i a t t ,

első­

kifogást

j á t é k s t b . ) a vái s- alig

T i s z o n t elsősorban

a

l / 5 - e em­

"tartalmi"

Mindebből természetesen nem körétkezik, hogy a színpadon minden rendben r a n , abből a mintegy,80 j6-ból u g y a n i s , a k i k nem e m i i t e t t e k t a r t a l m i kifogást, mindössze 30 % elégedett a t a r t a l o m m a l ,

50 % - u g y a n i s mondhatnók -

elégedetlenebb a külső körülményekkel, mintsem a t a r t a l o m ­ ról pro vagy k o n t r a nyilatkozzék. Ez a kép,Herzberg munkaszociológiából i s m e r t

mo­

delljére emlékeztet, melyben az elégedetlenség nem azonos az elégedettség hiányával ( v a g y i s az elégedettség és elé­ gedetlenség nem egy skála két végpontja, hanem két skála); tartós motiváció c s a k t a r t a l m i

tényezőkből (Herzbergné1 : a

munkateljesítményből) származhat, amelyek állandóan

jelent­

kező, un. magasabb rendű szükségleteket elégítenek k i (önérvényesülés, önmegvalósítás s t b . ) , mig a külsődleges ( u n . higiénia) tényezők a szükséglet kielégítése után nem m o t i ­ válnak tovább (triviális példával: jóllakott embert nem l e h e t ennivalóval ösztönözni), csupán gátolják a t a r t a l m i tényezők ( u n . motivátorok) működését ( i n n e n az elégedetlen­ ség) . E l t e k i n t v e attól, hogy a motivációt összetettebb jelenségnek g o n d o l j u k , melyet c s a k végső s o r o n l e h e t

visz-

s z a v e z e t n i a szükségletekre, nem h o z h a t j u k t e l j e s e n párhu­ zamba a színházlátogatást a munkavégzéssel. Kétségtelen azonban, hogy a t a r t a l m i (mondanivalóval, rendezéssel, s z e ­ reposztással s t b . k a p c s o l a t o s ) igények kielégitésével nö­ velhető a színházlátogatók köre (ami a műsorok esztétikai színvonalának emelkedését és romlását egyaránt eredményez­ heti),

s az igények megváltoztatását célzó törekvések e l ­

lenállásba ütköznek, kivéve azoknál, a k i k e t éppen az e r e ­ detiség igénye j e l l e m e z (manapság, különösen a n y u g a t i metropoliszokban,

a polgárok s z i n t e elvárják, hogy p u k a s z -

szák őket). A színházlátogatás kedvező körülményei ( p l . i n g y e n ­ j e g y e k ) c s a k e s e t i l e g , átmenetileg ösztönözhetnek színház­ látogatásra ( e g y - e g y i l y e n látogatás természetesen a l k a l m u l

szolgálhat a magasabb r e n d u - nem feltétlenül művészi é l ­ ményre irányuld - szükségletek kialakulásához, i l l e t v e t u ­ datosításához), a kedvezőtlen külső feltételek v i s z o n t a motivált embereket i s távol tarthatják a szinháztól. J e l e n l e g ugy tűnik, művelődéspolitikánkban a g a z ­ dasági ösztönzésnek j u t a fő s z e r e p (ártámogatás, teltház­ akciók, kedvezményes bérletek és utalványok), jóllehet a 18-30 éves fővárosi f i a t a l o k mindössze 5 %-a közölte, hogy azért elégedetlen a színházzal, mert nem

tudja megfizetni

á j e g y e k árát. Ez az a l a c s o n y arányszám az árkiegészítés­ nek és egyéb kedvezményeknek i s köszönhető, de inkább a n ­ nak, hogy a szinház iránt érdeklődők jövedelmi

szintje

- saját vizsgálatunk s z e r i n t i s - magasabb, mint azoké, a k i k e t nem érdekel a szinház. Érthető tehát, hogy a k e d ­ vezményes ÁIB - utalványok nem érték e l céljukat: a ház iránt érdeklődő f i a t a l o k túlnyomó részének nem jelent

5 f o r i n t , a k i k n e k meg j e l e n t e n e v a l a m i t ,

szin­ sokat

azokat

többnyire nem érdekli a szinház, vagy azok az előadások, amelyekre a z utalvány értékesíthető. A kedvezményes

utal­

ványok hatékonyságát mindazonáltal v a l a m e l y e s t jobb

szer­

vezéssel i s növelni l e h e t n e , az utalványok szétosztása u g y a n i s meglehetősen körülményes és visszaélésekre i s a l ­ kalmat a d . Az ifjúsági bérlet nagyobb megtakarítást j e l e n t a f i a t a l o k n a k , mint az utalványok, az árukapcsolás azonban, amit E l o s k o w s k a "mechanikus homogenizációnak" n e v e z , az értékrendek megingását

eredményezheti ( a színházak nem ér­

zékelik, m i l y e n s i k e r e v a n a daraboknak, s nem t u d j u k , hogy a bérletvásárlók megnézik-e azokat a darabokat i s ,

amelyek

nem érdeklik őket, s ha i g e n , m i l y e n következtetésre

jut­

nak) . A Herzberg-féle m o d e l l , a m e l y r e az OPI (Országos Piackutató Intézet) vizsgálati eredményei emlékeztettek, a valóságnak csupán egy szeletét magyarázza, ezért — átfo­ gó módszer hiján - célszerű, ha több oldalról közelitünk.

Saját vizsgálatunkban a Morse-Mann-fóle elemző m o d e l l t a l ­ k a l m a z t u k , amely ugyancsak a munkaszociológiában használa­ tos.

Ennek lényege a z , hogy az elégedettség az egyén " e l ­

várásaitól" és a "környezet válaszától" függ. ( A Z "elvá­ rás"

az " e x p e c t a t i o n " r o s s z magyar forditása, de nem he­

lyettesíthető a szükséglettel, igénnyel, vagy A színházzal tehát akkor amit

törekvéssel.)

elégedett v a l a k i , ha a z t k a p j a ,

elvár* P a r a d o x kérdés: elégedett l e h e t - e az a gimna­

z i s t a válaszadónk, a k i s z e r i n t a színháznak nem a z t k e l l nyújtania, amit a közönség elvár, hanem amit

"várnia k e l ­

l e n e " . Szerintünk i g e n , mert ha szeretjük, a m i t kapunk, nem b i z t o s , hogy a z t kapjuk, amit

szeretünk, v a g y i s a nem

t u d a t o s u l t szükségletek kielégítése i s elégedettségre v e ­ z e t , ennek mérésére azonban modellünk nem a l k a l m a s . (A mo­ dell

ezért inkább a kereslet-kinálat viszonyával hozható

párhuzamba, mint a társadalmi szükségletek és a kultúra funkcióinak - szükségletkielégitő apparátusának -

viszo­

nyával.) M i v e l a közönség nem t u d j a pontosan meghatározni, hogy mi

k e l l n e k i , előfordulhat, hogy f i k t i v

közvéleményt

teremtünk. Ennek veszélyét azonban a több oldalú elemzés csökkenti. A 18-30 évesek körében végzett országos vizsgála­ tunkban c s a k "a k e r e s l e t " - t e l f o g l a l k o z u n k ( e h h e z

szolgál

adalékul az OPI vizsgálatának egy másik kérdése i s ) , ugyan­ i s az általánosítás a k e r e s l e t

oldalán i s meglehetős ne­

hézséget okozott a válaszadók egy részének, ezért a kinálat

oldalt,

szeresebben

a h o l még nehezebb általánosítani, c s a k a rend­ szinházba járó gimnazisták kisebb körénél v i z s ­

gáltuk. Célunk c s a k a színházlátogatás állandósult motivá­ ciójának a vizsgálata v o l t , de nem t a r t j u k

érdektelennek

az un. "higiénia tényezők" vizsgálatát sem ( p l . mennyire tartják a f i a t a l o k

fontosnak, hogy kevés vagy sok férőhely

l e g y e n - e a szinházban, számit-e n e k i k v a l a m i t , hogy - a nagyvárosokban - a lakóhelyhez közel vagy a központban van-e a szinház s t b . ) . Egy diáklány például, emlékezetes

szinházlátogatásának leírásában nagy t e r e t s z e n t e l annak, hogy a székek között o l y a n k i c s i v o l t

a távolság, hogy a

lába t e l j e s e n e l z s i b b a d t . Kevéssé motivált embert egy i l y e n élmény i s távol t a r t h a t a színháztól. Az OPI által f e l t e t t

kérdésre ("Mit j e l e n t

önnek

színházlátogatás?") négy válasz egyikének megjelölésével l e h e t e t t válaszolni (szórakozás, pihenés-kikapcsolódás, művészi élmény és ismeretszerzés). A v a g y l a g o s m i a t t az eredményeket óvatosan k e l l rakozás, ugyanis nem választható

válaszok

interpretálni, a szó­

szét a pihenéstől és a

műélvezettől, de a z ismeretszerzést

sem zárja k i ; ugyan­

így: a művészi élmény i s l e h e t pihentető az értő színház­ látogató számára, azonkívül a motiváció esetenként változ hat

i s ( a fáradt ember o l y k o r színvonaltalan bohózatot i s

megnéz, hogy kikapcsolódhasson, bár e r r e ma már inkább a mozi és a televiziő szolgál, már c s a k azért i s , mert

szin

házba h e t e k k e l előbb k e l l megvenni a j e g y e t , s a z emberek ugy

intézhetik a d o l g u k a t , hogy n e legyenek fáradtak), a

válaszokat tehát ugy l e h e t értelmeznünk, hogy a megkérde­ zetteknél általában m e l y i k indjték dominál a darabok kivá 1ásatásánál és megtekintésekor. Az alábbi táblázat m u t a t j a , hogy a fővárosi vá­ laszadók minden k o r c s o p o r t b a n a szórakozást e m e l i k k i l e g többen a négy válaszlehetőség közül. ( M i v e l i t t c s a k a f i a t a l o k k a l f o g l a l k o z u n k , a 40 éven felüliek a d a t a i t l y o z v a összevontuk.) Nem

sú­

találunk jelentős különbséget a

művészi élménynél sem (bár 16—25 év között kissé magasab­ bak a z arányok, m i n t a többi k o r c s o p o r t b a n , ami talán a magasabb iskolázottsági színvonalnak köszönhető). Jelentő eltérést t a p a s z t a l u n k v i s z o n t a másik két tényezőnélt a teenager-korosztályok számára a szinház s o k k a l inkább j e ­ lenti

az ismeretszerzés lehetőségét, mint pihenést, k i k a p

csolódást, az idősebb korosztályoknál f o k o z a t o s a n megfor­ dul

ez a t e n d e n c i a .

Mit

j e l e n t önnek a színházlátogatás?

Szórako­ zást

Életkor

Pihenést, kikapcsoló­ dást

Művé s z i é lményt

I smeretszerzé s t

20 24

25 15 12

11-15

42

13

16-20

42

14

21-25

37

24

26-30

40

27

24 21

20

31-40

42

29

21

8

40-x

42

29

21

7

Együtt

41

25

22

12

Ez minden b i z o n n y a l életkori sajátosság, de az i s közrejátszhat, hogy a mai fiataloknál fontosabb

szerepet

játszik a z ismeretszerzés, m i n t a mai felnőttek f i a t a l rában, s ez a z igény e s e t l e g

ko­

jobban meg i s marad.

A szinházi előadásokból való ismeretszerzés igénye, amely E s c a r p i t

szerint

"eszköz-jellegü motiváció", két cél­

r a irányulhat a fiataloknál (nem feltétlenül az

elszigetelten

esztétikai reakcióktól): a szinházi kultúra megszerzésé-

r e ( i s m e r n i akarják a d a r a b o k a t , a szerzőket és élesíteni k r i t i k a i készségüket) és az un. társadalmasulásra ( a c s e ­ lekmény s e g i t

e l i g a z o d n i a társadalomban, a felnőttek v i ­

lágában; a f i a t a l o k viselkedési mintákat, szakmákat sajá­ títanak e l s t b . ) . Ehhez a törekvéshez ösztönzést ad a z , hogy - mint e z t középiskolában végzett vizsgálatunk mutat­ j a - számos értelmiségi és "feltörekvő" szülő számára a szinház a műveltség szinonimája és az értelmiséghez zás szimbóluma, az irodalomtanárok

tarto­

részére pedig a t a n u ­

lók színházlátogatása alapvetően a tananyag része, s i l y e n irányba mutat a b r e c h t i koncepció túlzásaira vagy inkább félreértelmezésére épülő irodalomoktatás i s . Egy Brechtről tartott

irodalomóra után Íratott d o l g o z a t a i k b a n , az e g y i k

gimnázium n e g y e d i k e s

tanulói i l y e s m i k e t i r t a k : (A jó szín­

házhoz) "szükséges, hogy a darabokból v a l a m i t t a n u l j a n a k , v a l a m i u j tudással g y a r a p o d j a n a k , tehát h a s z n o s

legyen az

emberek számára a színházban eltöltött 2—3 óra." (Drámát akkor nézek meg, h a ) " u j , komoly i s m e r e t e k e t a k a r o k s z e ­ rezni", "A diákok többsége általában a ( i r o d a l m i , törté­ nelmi) tananyaggal

k a p c s o l a t o s előadásokat látogatja vagy

a mai problémákkal foglalkozókat". " S z e r i n t e m

egy normális

ember azért jár a szinházba, hogy szórakozzon, k i k a p c s o ­ lódjon, t a n u l j o n . " (A jő szinház) "nem c s a k szórakoztat, n e v e l , h a ­ nem az emberek intellektusának gazdagítására i s törekszik" "Ezenkívül azért járunk szinházba (minden korosztály és minden ember), hogy a látottakból t a n u l j u n k i s v a l a m i t . . . A szinház által o l y a n Írókat i s megismerhetünk, akikről eddig nem h a l l o t t u n k t u l s o k a t , vagy nem ismerjük müvei­ ket." A fővárosi színházak közül a Thália épít

legin­

kább az ismeretszerzés igényére, ez v a l a m e n n y i r e

a számok­

ban i s megmutatkozik: a szinház iránt érdeklődd 11 évnél idősebb fővárosi l a k o s o k 2 %-a közölte, hogy a Tháliába jár legszívesebben ( e z z e l a színházak között a 12. h e l y e n állt), a tanulóknál, i l l e t v e a 16-20 éveseknél ez az arány 7 % ( e z z e l a 7, h e l y e n á l l t ) . Hasonló tendenciát a "Melyik

színházban v o l t

tükröznek

utoljára?" kérdésre a d o t t vála­

szok i s . A Thália megítélése azonban korántsem

egyértelmű

a f i a t a l o k körében, egy gimnáziumi tanuló például elmeséli dolgozatában, hogy az osztályban elmondta, hogy a

Gandhit

f o g j a megnézni, mire legtöbben a z t mondták " f u j a Tháliának nagyon gyengék az előadásai". A 16-30 évesek körében végzett országos vizsgála­ tunkban más módszerrel vizsgáltuk & f i a t a l o k sait:

beállítódá­

a válaszadóknak 5 fokú skálán k e l l e t t megjelölni,

hogy mennyire értenek (vagy nem értenek) e g y e t az általunk f e l s o r o l t -I az előadásra* a d a r a b r a és a .közönségre v o n a t ­ kozó - állításokkal, ( A skálán " 5 " j e l e n t e t t e a t e l j e s egyetjórtést és " 1 * a t e l j e s

elutasítást.)

Az állításoknak a többi állítástól független b e s o ­ rolása lehetővé t e s z i , hogy az attitűdöket önállóan értel­ mezzük, az összehasonlításnál v i s z o n t

halmozódással (átfe­

déssel) k e l l számolnunk. Eltér a két kérdés abban i s , hogy más f o g a l m a k k a l operáltunk, s a z állitások egy részénél a válaszokból c s a k i n d i r e k t módon l e h e t laszadók saját szükségleteire ( v i s z o n t

következtetni a vá­ kevésbé v o l t a k ér­

d e k e l t e k abban, hogy torzítsanak), a műveltségi

indítékról

mondottakat azonban országos vizsgálatunk i s alátámasztja. A válaszadók 70 %-a többé-kevésbé (ebből 53 %

teljesen)

egyetért a z z a l , hogy "az a jó színház, amely n e v e l n i a k a r ­ j a az embereket", s csupán 20 % a z o n o s u l az ellenkező ér­ telmű állítással ("a színháznak nem az a f e l a d a t a ,

hogy az

embereket n e v e l j e " ) • Kérdés, m i t értenek a f i a t a l o k a művé­ s z e t nevelő funkcióján? .Az egyéb állításokra a d o t t válaszokból kitűnik, hogy túlnyomó részük nem valamiféle szájbarágásra gondol (csupán 31 % ért többé-kevésbé

egyet a z z a l , hogy "eszmei­

l e g vitatható d a r a b o k a t ne mutassanak be a színházak"), de még a drámairodalmat ismerőknek i s talán f e l e gondol a r r a , hogy a művészet "mint o l y a n " n e v e l . A témát, amely a drámairodalomban nagyobb s z e r e p e t játszik, mint a képzőművészetben vagy a zenében, a válasz­ adók k i s e b b hányada h e l y e z i

a formai-művészi

kidolgozás

elé ( 2 6 % ért egyet a z z a l , hogy "nem b a j , ha a darab m a i l a g nem tökéletes, c s a k f o n t o s kérdésekkel zon",

for­

foglalkoz­

s 49 % a z o n o s u l a z z a l az állítással, hogy "hiába

f o n t o s a téma, ha a darab művészi kidolgozása tökéletlen"). A d a t a i n k s z e r i n t a f i a t a l o k nagyobb része elvárja, hogy a szinház megdöbbentsen, felrázzon ( a válaszadók

61 %-a egyetértett a z z a l , hogy "a jó szinház felébreszti az

emberek lelkiismeretét"), de elég s o k a n várják a szín­

háztól a z t , hogy megnyugtató l e g y e n ( 4 7 % ) , ez nem osupán a rekreációi igényét j e l z i ,

hanem az igénytelenséget i s ( e z t

alátámasztja az i s , hogy a drámairodalmat ismerő nál ez a z arány csupán 33 %, de az i s

szerepet

fiatalok­

játszhatott,

hogy a f i a t a l o k egy része t e k i n t e t t e l v o l t a z o k r a , esetleg

több g o n d j u k - b a j u k van, m i n t n e k i k , ezért

és megnyugtató színházat i s a k a r ) ,

akiknek evokativ

e r r e u t a l , hogy a két

szám összege m e g h a l a d j a a 100 %-ot. Egy

gimnáziumi tanuló a két funkció egyeztetésőre

g o n d o l , elképzelése lényegében m e g f e l e l Kloskowska - álta­ lunk f i k c i ó n a k t a r t o t t — immanens homogenizációjának

(vagy­

i s nem hárítható e l a z z a l , hogy a fiatalság h a j l a m o s az elhamarkodott Ítéletekre). "A jó szinház - i r j a - s z e r i n t e m nem a kizárólagofsan

pihentető és nem

az,

ami a l e g j o b b a n kielégiti a mai ember igényeit. Ha v a ­

laki

i s a gondolkodtató. A kettő vegyuléke

egész nap h a j s z o l t a

magát, nem a k a r j a ,

hogy a szín­

házban megoldandó vagy m e g o l d h a t a t l a n problémák özönét zú­ dítsák rá, ós p e r s z e a 30-40 éven felüliek véleményét. Mi még s z i v e s e n kapcsolódunk be a színész, az iró problémái­ ba,

mert saját világunk eléggé szük ahhoz, hogy nekünk i s

lennének nagy-nagy problémáink. Tehát e z t i s , a z t i s . "Tessék választaniI" - e z t k e l l e n e megvalósítanunk. Én a modern színházat s z e r e t e m , a h o l a néző i s érezheti magát irónak, színésznek, rendezőnek." Középiskolában végzett vizsgálatainkból kiderült, hogyha nem i s nagy számban - vannak olyan f i a t a l o k ,

akik

- osztálytársaik és osztályfőnökük véleménye s z e r i n t - k i ­ tűnően értenek a színházhoz, de nemigen járnak szinházba. Ennek magyarázata nagyrészt abban r e j l i k , hogy mint Hermann i r j a ,

az avantgárd i g y e k e z e t t kisajátítani és m i ­

tizálni a szinház e v o k a t i v funkcióját, a h a z a i amatőr együttesek pedig, nézetünk s z e r i n t , nem j u t o t t a k , nem j u t -

h a t t a k e l o l y a n stádiumig, hogy ennek az igénynek megfe­ lelhessenek . A harmadik témakör, amit országos vizsgálatunkban érintettünk, a visszatükrözés és a hitelesség v o l t . A té­ mát több állitással próbáltuk körülhatárolni.

Adataink

s z e r i n t a válaszadók 63 %-a egyetért a z z a l az állitással, hogy a "jó szinház h i v e n utánozza a valóságot", s mind­ össze 13 % t a r t attól, hogy " a korhű j e l m e z e k és a való­ sághű d i s z l e t e k e l t e r e l i k a f i g y e l m e t a darab mondanivaló­ járól", nem s o k k a l több válaszadó ( l 7 % ) értett egyet a z ­ z a l az állitással sem, hogy "a színházaknak több a b s z u r d darabot

k e l l e n e bemutatniuk" ( 2 0 % nem i s h a l l o t t

abszurd

drámáról). A többség a valóság hü utánzását várja ugyan, ami a r e a l i z m u s , a n a t u r a l i z m u s és az igazság igénylését egyéb­ ként j e l e n t h e t i ( s a j n o s állitásunk nem elég konkrét ahhoz, hogy ezt eldönthessük), a f i a t a l o k szinházértő rétegénél azonban csupán 50 % ez az arányszám. A d i s z l e t e k és a

jel­

mezek k o r - , i l l e t v e valósághűségének k a t e g o r i k u s elutasí­ tása a drámairodalmat ismerő f i a t a l o k n a k csupán 0 %-ára jellemző, de bizonyára többen értettek v o l n a • Tovsztogonov—val

egyet

abban, hogy a d i s z l e t e k és a kellékek tör­

ténelmi .hűsége nem válhat öncélúvá. (A táblázatban a "többé-kevésbé

egyetértők" azoknak

az arányát j e l e n t i k , a k i k " 5 " - t e l vagy " 4 " - g y e l válaszol­ t a k . Átlagosztályzat és szóródás e l v i l e g nem

számitható

i l y e n skálák alapján, de az elemzést - az e s e t l e g e s torzí­ tással i s - megkönnyítik.) A táblázatot egészében szemlélve megállapitható, hogy a válaszok leginkább annál az állitásnál o s z l o t t a k meg, mely s z e r i n t

" e s z m e i l e g vitatható darabokat

ne mutas­

sanak be a szinházak", megfigyelhető az i s , hogy a drámairót jól ismerők ( a k i k zömében a magasabb i s k o l a i végzett­ ségűek közül kerültek k i ) minden állitást szigorúbban o s z -

Többé kevésbé egyet­ ért

As a Já szinház, amely - n e v e l n i a k a r j a az em­ bereket -híven utánozza a ' valóságot -felébreszti az emberek lelkiismeretét -megnyugtatja az embere­ ket

A drámairodalmat jól Átlag­ Szóró­ Válasz­ ismerők közül hiány o s z t . dási Átl. Válaszegyütt­ Többé hiány ható kevésbé o s z t . egyet­ ért

4.1

1.2

6

67

4.0

2

63

3.9

1.3

7

50

3.4

2

61

3.9

1.2

9

60

3.8

5

70

47

3.4

1.5

8

33

2,8

4

A színháznak nem az a f e l a d a t a , h o g y az embere­ ket nevelje

20

2.3

1.5

8

16

2.1

2

Hiába f o n t o s a téma, ha a darab művészi k i d o l g o ­ zása tökéletlen

49

3.6

1.4

13-

54

?,7

4

Nem b a j , ha a darab f o r ­ m a i l a g nem tökéletes, csak f o n t o s kérdésekkel foglalkozzon

26

2.8

1.4

12

25

2.7

4

E s z m e i l e g vitatható da­ r a b o k a t ne mutassanak be a szinházak

31

2.8

1.6

16

28

2.5

5

A színházaknak több a b s z u r d darabot k e l l e n e bemutatniuk

17

2.6

1.4

29

13

2.2

11

A korhű Jelmezek és a valósághű d i s z l e t e k e l ­ t e r e l i k a figyelmet a darab mondanivalójáról

13

1.9

1.3

9

o

1.8

3

tályoztak ( a z t i s amelyet

ellenkező előjellel kérdeztünk),

csupán egy állitással értenek inkább e g y e t , mint a dráma­ i r o d a l m a t kevésbé ismerők: a z z a l , hogy "hiába fontos a té­ ma, ha a darab művészi kidolgozása tökéletlen", a dráma­ i r o d a l m a t kevésbé ismerők v i s z o n t a megnyugtatást ( a z a z "könnyű" műfajt) és a valóság másolását igénylik

jobban.

A táblázatban f e l s o r o l t állításokból következteté­ s e k e t l e h e t l e v o n n i a r r a vonatkozóan, hogy m i t kivannak a f i a t a l o k a színháztól, az előadásoktól, a drámáktól. Két eddig nem említett állitással a z t próbáltuk kideríteni, hogyan vélekednek a színházlátogató közönségről. A válaszadók csupán 21 %-a ért egyet a z z a l , hogy " a színházak közönsége ma még a legműveltebb

emberek közül

kerül k i " , s 17 % a z z a l , hogy " a legtöbb néző azért megy szinházba, hogy d i c s e k e d h e s s e n v e l e vagy kiöltözködhessen" a szinházba nem járóknál azonban az a megállapításokkal egyetértők aránya külön-külön meghaladja

a 30 %-ot, náluk,

tehát ezek a beállítódások gátlásként, I l l e t v e önigazolás­ ként j e l e n t k e z n e k . Ezek a k a t e g o r i k u s állitások könnyen cáfolhatók ( a színházak k r i m i t , kabarét, o p e r e t t e t i s ját­ s z e n e k , s e z e k e t nem a legműveltebbek k e d v e l i k leginkább, s d i c s e k e d n i sem szokás velük, tulöltözködésről pedig még az Operában i s c s a k a közönség k i s e b b hányadánál beszélhe­ tünk),

a tények közlésének tehát propaganda-értéke

lehet.

A színházlátogató n e g y e d i k e s gimnazisták "Miért járnak az emberek szinházba" cimmel írott d o l g o z a t a i b a n jól kimutatható az a törekvés, hogy ne tekintsék őket sznoboknak. E z lemérhető a deklarációkban i s (definiálják, kit

t e k i n t e n e k sznoboknak, s magukat nem sorolják közéjük

vagy másokat sem t e k i n t e n e k

sznoboknak).

"A sznobok azért járnak, hogy azután mutassák, hogy mennyire tájékozottak... számuk egyre nő.... A k u l t u ­ rált réteg a színházért magáért jár szinházba."

"Véleményem s z e r i n t az i g a z i közönség a z , amely t i s z t a érdeklődésből megy szinházba, nem pedig magamutoga­ tásbői. " "Nem

tudom elképzelni, hogy ma v a l a k i c s a k azért

járjon szinházba, hogy a legújabb ruhakölteményét

bemutas­

s a . Túlságosan megneveltek ahhoz bennünket. Azt azonban már e l tudom képzelni, hogy v a l a k i azért nem jár szinházba, mert n i n c s ruhája..." "Véleményem s z e r i n t a szinházba járó emberek f e l e sznob, a k i k c s a k azért mennek e l , hogy utána elmondhassák, hogy e z t i s , a z t i s látták, bár önálló véleményük nem n a ­ gyon van a látottakról." Második gimnazisták (emlékezetes színházlátogatásuk­ ról i r o t t ) d o l g o z a t a i b a n i s kimutatható ez a törekvés. "ugy

félfüllel odafigyeltünk, hogy mit mondanak a

felnőttek... de a z t h i s z e m

ezek az e l l e s e t t vélemények nem

befolyásoltak m i n k e t . " "én nem Ítélem e l azokat a f i a t a l o k a t , a k i k ban és pólóban mennek (szinházba) és én i s szoktam

farmer­ e l --

menni" A kielégitettség mórtékét, mint emiitettük, csupán egy k i s e b b mintán ( e g y b u d a p e s t i belvárosi gimnázium 54 má­ s o d i k o s és n e g y e d i k e s

tanulója között) vizsgáltuk, mintegy

módszertani kísérletként, a vélemények csekély szóródása (a kereslet

o l d a l o n ) ós az egyéb forrásokból származó

ményekkel való egybeesés azonban a r r a hogy mintánk b i z o n y o s

ered­

enged következtetni,

f o k i g reprezehtálja a fővárosi gim­

náziumok tanulóinak színházzal k a p c s o l a t o s beállítódásait. Ennek ellenére megállapításaink h i p o t e t i k u s érvényűek. A kérdezés - m i v e l s z o c i o m e t r i k u s kérdéseket i s feltettünk - c s o p o r t i n t e r j u v a l esetleg

és névvel történt, az utóbbi

o l y a n irányba ösztönözhette a válaszadókat, hogy a

kérdező feltételezett értékrendjéhez i g a z o d j a n a k . E z t a ha­ tást o l y módon próbáltuk kiszűrni, hogy más témákra ( p l .

s p o r t r a ) vonatkozó kérdést i s feltettünk, s c s a k utólag közöltük, hogy m e l y i k intézet megbizásából f o l y i k a v i z s ­ gálat, azonkívül a kérdésekre 2-fóle módon kértünk választt a már e m i i t e t t 5-foku skálán ( i t t egyenként o l v a s t u k f e l a korábbiaktól eltérő módon megfogalmazott - válaszlehető­ ségeket, hogy a z önkéntelen rangsorolást némileg kiszűr­ jük), majd megkértük a válaszadókat, hogy jelöljék meg a z t a három tényezőt, amelyet a l e g f o n t o s a b b n a k t a r t a n a k , ( A 2-féle módszerrel lényegében azonos s o r r e n d e t kaptunk, ezért c s a k a skálamódszerrel k a p o t t eredményeket

közöljük.)

A vizsgálatban a korábbinál jóval több válaszlehe­ tőség v o l t ( e z e k e t előzetes c s o p o r t i n t e r j u v a l

gyűjtöttük

össze), a l i s t a azonban bizonyára így sem t e l j e s . Más o l ­ dalról, a kiválasztott 20 tényező közül néhány feltehetően átfedi egymást ( a válaszadók tudatában szinonimaként j e ­ l e n t k e z e t t ) , ezek közül elég l e t t v o l n a (ismételt vizsgá­ lat

esetén: elég l e n n e ) egyet megadni, más tényezők lazáb­

ban összefüggő

tényezőcsoportot ( f a k t o r t ) a l k o t n a k és e l ­

különülnek az e s e t l e g e s többi

faktortól.

Mint említettük, mintánk meglehetősen kicsi,ezért c s a k akkor v a n értelme k i m u t a t n i , mennyire függnek össze az egyes tényezők egymással ( s az i g y kialakított m a t r i x alapján faktorelemzést végezni), ha ez egy nagyobb ( r e p r e ­ zentatív) vizsgálat előkészítését

szolgálja.

Csupán példaként emiitjük meg, hogy a k e r e s l e t o l ­ d a l o n ( h a az ötfokú skálán a 3-4-5 és az 1-2 válaszokat v o n j u k össze) a pihenés és a megnyugtatás között 0,8-as (tehát s z o r o s ) k a p c s o l a t o t j e l e z a Yule-féle asszociációs mutató, a kinálat o l d a l o n v i s z o n t c s a k 0,5-öt. ( K e r e s l e t o l d a l o n a válaszadók f e l e ugyanazt az osztályzatot a d t a mindkét tényezőre, kinálat o l d a l o n csak 18 %-a.) A két mutató közti különbség j e l z i , hogy a kínála­ tot

illetően s o k k a l inkább megoszlanak a vélemények, ami

nagyrészt abból e r e d , hogy - mint emiitettük - a kinálat

o l d a l o n ( e g y e s tényezőket kivéve) nehezebb általánosítani, különösen a fővárosban, a h o l nagyobb a választék, Így az eltérő igények könnyebben kielégíthetők. A válaszok alapján megállapítható, hogy a tanulók többsége elsősorban a z o k a t a tényezőket t a r t j a

fontosnak,

amelyeket az értékes alkotások jellemzőjének t e k i n t ,

s nem

igényli, hogy a szinház p i h e n t e s s e n , megnyugtasson. Értékes alkotáson, eredményeinket egybevetve, az iskolázott nézők nagy része n a t u r a l i s t a g o n d o l a t i színházat ért ( e z t nem c s a k az elgondolkodtatás igénylése j e l z i ,

hanem a gyönyör­

ködtetés háttérbe szorulása i s ) . Ebben, mint emiitettük, közrejátszhat a z , hogy a szülők és a tanárok nagy része a z t akarja,

hogy a f i a t a l o k művelődjenek a színházban, s e z z e l

ők maguk i s egyetértenek ("nagyon s o k s z o r v o l t u n k színház­ ban,

mert Anyu f o n t o s n a k t a r t j a

van"

- irja

e z t , és p e r s z e i g a z a i s

egy g i m n a z i s t a kislány)* Közrejátszhat Lukács

és B r e c h t vulgarizálása, s bizonyára az i s , hogy az elmúlt években a f i a t a l o k körében nem v o l t

divat

az érzelmek k i ­

mutatása és a r o m a n t i k a , ámbár, mint a könnyűzenei tok ban az

i s j e l z i k , az utóbbi években ez a d i v a t

v a n , e z t az avantgárd szinház épp ugy kihasználta, mint e v o k a t i v hatás iránti igényt. Egy

egy

másodikos g i m n a z i s t a kislány például beszámol

zárt körű amatőr előadásról, a m e l y e t "nem látni

l e t t , hanem nézni", i l l e t v e ni

áramla­

visszaszoruló­

kellett".

kel­

"nem i s a n n y i r a érteni -r érez­

Barátnőjének nem t e t s z e t t az előadás, mert

"megszokta, m e g t a n u l t a , hogyan k e l l nézni egy előadást". A végén p e d i g "mindnyájan meg v o l t u n k h a t v a " . A Brechtről t a r t o t t irodalomóra után i r o t t

dolgo­

z a t b a n a legtöbb tanuló k i e m e l i , hogy a színháznak a z érte­ lemre k e l l h a t n i a ( a z órán nem v o l t u n k j e l e n , Így nem

tud­

j u k mennyire adják v i s s z a a tanár s z a v a i t ) , e g y i k tanuló azonban m e g j e g y z i , hogy "nem tudnám eldönteni, hogy a szín­ házban van-e h i b a , vagy a nézőben, hogyha az utóbbi mégis

képtelen érzelgós (érzések) nélkül végigülni a i előadást, mert n e k i i g e n i s sírnia kell"» A gondolatiság igénylése, szerintünk, a f i a t a l o k művészi Ízlését nem deformálja, egyrészt legtöbben az érzelgősséggel, a z elringatással, v a g y i s az olcsó hatásokkal szemben emelik k i a gondolatiságot, másrészt érzelem nél­ küli szinház nem létezik. A b a j a kinálati o l d a l o n sendő, abban, hogy mint Vekerdy i r j a t

kere­

a naturalista

szin­

ház éppen e z t a legmagasabbat, a látomást- és e z t a legmé­ l y e b b e t : az érzéki - érzelmi hatások tudatos

alkalmazását

veszítette e l , s maradt a ráció - túllépés nélkül. A fontossági rangsor

jól m u t a t j a az e v o k a t i v

ció igénylését i s (problémákat v e s s e n

funk­

f e l , vitákra kész­

t e s s e n , kimondja az i g a z a t , k a t a r k t i k u s l e g y e n ) , ugy tűnik azonban, hogy e z t a f i a t a l o k inkább önigazolásként el,

ismerik

s nem ugy, hogy a szinház "felébressze a l e l k i i s m e r e ­

t e t " . (Ebben a korábbitól eltérő kérdezésmód és a fogalmak h a n g u l a t i jelentése i s s z e r e p e t játszhatott, sőt az a kontextus

i s , amelyben a fogalmak, állitások s z e r e p e l t e k . )

A "Milyen

l e g y e n a szinház nálunk?" - kérdésre

a d o t t válaszok - " a kinálati o l d a l " megitélésének nehézsége m i a t t - erősen h a t o t t a k a "Milyen

emiitett

a szinház ná­

lunk? - kérdésre a d o t t válaszokra, ezért csak a r e l a t i v különbségeket ( a kielégitettség mértékét) célszerű elemez­ nünk. A kielégitettség mértéke s z e r i n t i kező ( a vonal

1. Megnyugtatás 2. Pihentetés 3 . Társasági téma 4.

s o r r e n d a követ­

f e l e t t kielégített a " k e r e s l e t " ) :

Gyönyörködtetés

5. Viselkedési minta 6. Gondűző s 7. Szórakoztatás

8.-0. Tanítás 8.-0. Formai ujitások 10.-11. Aktualitás 10.-11. V i t a - a l k a l o m 12.

Katarzis

13. Eligazitás a világban 14. Művészi élmény 15. Gondolkodtatás 16. Probléma-felvetés 17. Mások megértése

(érzékenység)

18. K a p c s o l a t épités (kohézió) 19.^20. A l e l k i i s m e r e t

felébresztése

19.-20. Az igazság kimondása Kérdéseinkre az egyik osztályfőnök i s válaszolt. Nála a fontossági 1.

sorrend:

Elgondolkodtasson

2. Problémákat v e s s e n f e l 3. Vitára késztessen 4.-7. Művészi élményt

adjon

Kimondja az i g a z a t Gyönyörködtessen A kielégitettség mértéke s z e r i n t a társasági téma a megnyugtatás és a tanitás áll elöl, a r a n g s o r vége pe­ dig

i g y a l a k u l : problémafelvetés, vitára késztetés, a l e l

k i i s m e r e t felbéresztése, az igazság kimondása és utoljára az elgondolkodtatás. Kérdés,egyedi e s e t - e a tanár és a t a nulók értékelésének egybeesése. Az iskolázottabb f i a t a l o k

szerint

tehát a szinhá-

zak általánosságban véve abban m a r a s z t a l h a t o k

e l , hogy

nagy t e r e t adnak a funkcionális szükségletek kielégítésé­ nek és a sekélyes Ízlésnek. A kielégitettségi

sorrendben

utolsó h e l y e n az igazság kimondása s z e r e p e l ,

melyet

laszadók többsége f o n t o s n a k

szerint a

tart. Latinovits

a vá­

Átlag­ Milyen a ssinhás Átlag­ A kielégi­ pont ssáa náluakT/kinálat/ pont szán tettség • e r t e k * Uti.f /kinálat a keres­ l e t St­ ábon/

îlllvnn i o « « n a seinha»? / K e r e e l e t /

1.

Elgondolkoztasson

4,6

5-6.Elgondolkod­ tat

3,9

85

15

2.

UUvéssi élmonyt adjon

4,6

5-6. Művészi él­ ményt ad

3,9

86

14

3. 4.

Aktuális legyen Problémákat T e s s e n fe;

4,5 4,4

5.

Vitára kcértessen

4,3

2. Aktuális 8. Iroblémákat ret f e l 7. Vitára késstet i a nézőt

6.

Kimondja a s Igásat

4.3

7.

K a t a r k t i k u s legyen

4*1

8.

Ssorakoztasson

3,9

9. lo.

Tanítson Formájában 'ujszerű legyen

3.9 3,9 3,2

11.

K l i g o s l t s o n a világbai

12.

Tokossá érzékenységün­ ket mások problémái Iránt

13.

4,1

91

lo-m

3,7

84

16

3,9

91

1D-*1

11.Kimondja a s igazat

3,4

78

49 -IO

9. K a t a r z i s - élmJnyt nyújt 1. Szórakost&t 3-4.Tanit

3,7

9o

12

4,2 4,o

lo8 lo2

7 8-9

3-4.UJaserU f o r ­ mai megoldásokat alkalmas. 14-Elicazit a T Í -

4,o

102

8 9

2,8

88

13

-

lágbrn

3,2

17. Fokossá a nézó" érzékenységét má­ sok problémái iránt

2.6

82

17

Szorosabbá tegye a s emberi k a p c s o l a t o k a t

3,1

19. Szorosabbá t e ­ s z i as emberi kapcsolatokat

2,5

8o

18

14.

Társasági témát adjon

3,o

lo.Társasági té­ mát ad

3,6

12o

3

15.

Pelébressze a l e l k i i s ­ meretet

2,8

78

16.

F e l e d t e s s e , gondjainka

1

2,7

17. 18.

Gyönyörködtessen Viselkedési normákat adjon Pihentessen Megnyugtasson

2o.Felébreszti a 2,2 a nézők l e l k i i s m e rétét 1 2 . F e l e d t e t i a né • 3,0 zők g o n d j a i t 13.Gyönyörködtet 2.9 15.Viselkedési 2,8 normákat ad 16.Pihentet 2,7 18-Hegnyugt at 2,6

19. 2o.

2,4 2,4 1,9 1,8

i
112

6

119 115

4 5

141

2 1

142

színháznak, a mal időkben az emberek megnyugtatására

kell

törekednie. E z z e l , ugy tűnik, kevés f i a t a l ért egyet, bár a deklarált e l v e k és az "Egy emlékezetes színházlátogatá­ som története" címmel t a r t o t t

d o l g o z a t o k nagy részéből

áramló 'Tkispolgárgyermeki" h a n g u l a t ellentmond

egymásnak.

A deklarált e l v e k és a tényleges szelekció és értelmezés, v a g y i s a g y a k o r l a t között éppen a z z a l l e h e t az összhangot megteremteni, a

ha a szinház, i l l e t v e a színházak egy része

társadalom lényeges kérdéseit művészi igénnyel és - vagy:

tehát - megfelelő hőfokon v i s z i

s z i n p a d r a . (Miként e z t n é ­

hány vidéki szinház célul tűzte k i magának.) Nem

állithatjuk, hogy a f i a t a l o k n a k mindenben i g a ­

zuk v a n (nézeteik b i z o n y o s kérdésekben nem i s egységesek), de - mint J e a n P a u l de C h a n o i s mondja - "annak, a k i nem veszi

figyelembe a közönséget, soha s i n c s

igaza".

III.

A televizió és a szinházi kultúra terjedése A homogén és állandó közönség - i r j a Häuser - a mű­

élvezet demokratizálódása során f e l b o m l o t t . A múlt század állami ós városi színházainak polgári bérletközönsége még i l y e n többé-kevésbé egységes,szervesen fejlődött jelentett.de

közönséget

a repertoár szinházak alkonyával ennek a pub­

likumnak az utolsó maradványa i s szétoszlott, és azóta, még ha a korábbinál nagyobb tömegben i s , c s a k esetről e s e t r e integrálódott hallgatóságról l e h e t e t t lenül összeverődött tatott

szó. A vélet­

látogatókat m i n d i g u j , még e l nem kop­

szenzációkkal k e l l b e c s a l o g a t n i . A r e n d s z e r e s e n

játszó repertoárszínház, a szériadarabok színháza és a mo­ z i j e l e n t i k a művészet demokratizálódásának egymás után következő állomásait és annak a z ünnepélyességnek

fokoza­

tos

elvesztését, amely korábban a szinház minden formájá­

nak

többé-kevésbé jellemzője v o l t . Az utolsó lépést ennek

a profanizálásnak az utján a mozi t e s z i meg, mert még a k a s s z a d a r a b o t játszó modern nagyvárosi szinház i s bizonyos belső és külső előkészületet igényel ( l e g j o b b e s e t b e n elő­ re k e l l

gondoskodni a jegyekről, határozott

k e l l alkalmazkodni ra k e l l

és az egész estét betöltő

időpontokhoz elfoglaltság­

felkészülni). Hozzátehetjük: a f i l m e k általában jobban lehetővé

teszik a laikus

számára a cselekmény követését, a részle­

tek élvezését és a beleélést, mint az intellektualizáló­ dott és a képzeletre hagyatkozó szinház. "A f i l m

hatása

fiatalságunkra" c . kötet szerzői idézik egy i p a r i tanuló véleményét, a k i s z e r i n t

a film

háznál, m i v e l o t t a k u l i s s z a A mozi v i s z o n t v i s s z a a d j a

"szórakoztat, jobb a szín­

rányomja bélyegét a d a r a b r a .

a z t , amit

egy ember megkíván.

Együtt jár képzeletben a főhőssel és más a színtér i s . Többet nyújt a színháznál."

Ennek a f olyaiaatnak, tehetjük még hozzá, követke­ ző állomása a rádió és a televízió v o l t . A tévó-szinház demokratizálásában a Magyar Televízió úttörő s z e r e p e t játszik. R a j n a i András s z e r i n t az e l e k t r o n i k u s

diszletek

és képformák szükségtelenné t e s z i k a t u l sok szöveget, a pátoszt; "a fellengző szinházi s t i l u s

i t t nem

alkalmazha­

tó". A "Pokol" jelentős nemzetközi s i k e r e óta a világ t e ­ levíziózásának legkiválóbb szakértői és esztétái f o g l a l ­ koznak elgondolásukkal. Az UNESCO s a l z b u r g i

konferenciáján

megállapították, hogy " a világ televíziózása az USA k e r e s ­ k e d e l m i vagy a BBC kulturális modelljét v e t t e át. Az első­ ben a reklám a f o n t o s , és nem a műsor, a másodikban pedig csupán közvetitik, de nem t e r e m t i k ujjá a hagyományos mű­ vészeteket, ezért e z e k nem i s h a t n a k

a tömegekre. A magya­

r o k lefordítják a tömegek nyelvére az e l e k t r o n i k u s kép s e ­ gítségével a müveket, s ez a tévé u j , harmadik m o d e l l j e . Ezt

kell

az UNESCO-nak népszerűsíteni." A Szinházi Intézet egy korábbi vizsgálatában meg­

kérdezett 936 tanuló 3/4—része közölte, hogy a tévé rész­ ben vagy t e l j e s e n helyettesíti a színházat. Mindamellett gek

a szinház különböző társadalmi réte­

tudatában még m i n d i g

mezett

s z i n t e a - műveltségként értel­

- kultúra szinonimája, s így, mint a kultúra álta­

lában, a társadalmi státusz kifejezője. A színházzal, s z i m f o n i k u s zenével fémjelzett

kul­

túrát sok munkás- és p a r a s z t f i a t a l nálunk i s elutasítja, mint

"az urak" kultúráját, s ha a munkásfiatalok egy ré­

sze e l i s i s m e r i ,

nem v e s z i igénybe. Ez a mentalitás

- amely sznobizmusra v e z e t h e t - a z értelmiségnél a l e g g y a ­ k o r i b b , a középiskolásoknál i s megfigyeltük. Az "Egy emlé­ k e z e t e s színházlátogatásom" címmel Íratott d o l g o z a t o k a r ­ ról tanúskodnak, hogy a f i a t a l o k közül sokan nem az álta­ l u k v a l l o t t értékek s z e r i n t szelektálnak; egy matematika t a g o z a t o s negyedik

osztályban a r r a a kérdésre, hogy

szive-

sen menne-e az osztállyal színházba, i l y e n válaszokat kap­ tunk: "nem, mert elég sznob az osztály J a v a " "nem, mert az osztály kulturképessége az átlag legalján ( a z enyém i s i ) " A szinház és kultúra azonosulását a középiskolai tanulok

tudatában ugy vizsgáltuk, hogy megkérdeztük a

vizsgált osztályok tagjaitól, hogy nézetük s z e r i n t

k i ért

leginkább a színházhoz, k i jár legtöbbet szinházba és k i a legműveltebb az osztályban. A három kérdést nem után tettük f e l , hanem közben s z o c i o m e t r i k u s

egymás

kérdéseket i s

feltettünk, s más műveltségi elemekre és a szinházzal-szinjátszással összefüggő kérdésekre, adottságokra i s rá­ kérdeztünk. A vizsgált osztályok közül két második osztály­ nak a szociogramjára f e l i r t u k a s z a v a z a t o k alapján képzett r a n g s o r o k első h e l y e z e t t j e i t . (A kör lányokat, a háromszög fiukat

jelöl, a v a s t a g v o n a l pedig

a fizikai

kölcsönös választást,

foglalkozású szülők gyermekeinek jelét

feketével

besatiroztuk.) Az e m i i t e t t

három kérdés r a n g s o r a i nagy mértékben

egybeesnek. Az előfordul, hogy a legműveltebbnek

tartott

tanuló nem ért a színházhoz, s az i s , hogy a színházhoz leginkább értő tanuló nem jár szinházba, de a színházban járatos, színházlátogató f i a t a l o k műveltség s z e r i n t i s mindig sok s z a v a z a t o t kapnak. A három szociogramon jól látható, hogy a

szinte

kizárólag értelmiségi - nagy arányban művész - szülők gyermekei állnak a r a n g s o r o k ólén. E s c a r p i t

irja:

"Minthogy

az i r o d a l m i ítélkezés gyakorlása a "müveit" c s o p o r t Saját­ j a ( a m e l y g y a k r a n e g y e t l e n társadalmi k a s z t t a l vagy tállyal a z o n o s u l , mint a m i l y e n

osz­

a középiskolát végzetteké

v o l t nemrég Franciaországban), ez a c s o p o r t t a g j a i

számára

( o l y a n erkölcsi szankciók t e r h e m e l l e t t , mint f a r a g a t l a n ­ nak,

f i l i s z t e r n e k , sőt "elemistának" minősül) műértő v i ­

selkedést követel. Az értékrendeket ismerő ember éppen e-

m i a t t a felmérések alkalmával jobb Ízlésűnek i g y e k s z i k látszani, az Ízlést g y a k o r t a mások által megfogalmazott Ítéletek formájában tálalja. A nézetek és a tényleges v i ­ selkedés ellentmondásában ez i s közrejátszik." Országos vizsgálatunk alkalmával megkérdeztük a fiatalokat,

hogy m i l y e n s z i n d a r a b o t

láttak, h a l l o t t a k ,

vagy o l v a s t a k utoljára. A válaszadók közül többen e m i i t e t ­ tek

szinházban látott d a r a b o t , mint tévében látott, rádió­

ban h a l l o t t vagy o l v a s o t t d a r a b o t együttvéve. Oka valószí­ nűleg a z , hogy a válaszadók szemében a szinházban látott darabnak nagyobb presztizsértéke v a n . A szinházi előadások és a szinmüvek kiválasztásá­ ban az iskolának nagy s z e r e p j u t , a rádióban, moziban és különösen a televízióban ugyanazok a f i a t a l o k a l a c s o n y a b b s z i n v o n a l u müveket i s m e g t e k i n t e n e k . Részben azért, mert más a motivációjuk (szinházban művelődni a k a r n a k inkább, a tévéműsorokon p e d i g szórakozni), részben azért, mert a rá­ dió-és tévéműsorokról kevesebb előzetes információval

ren­

d e l k e z n e k , i g y a kevésbé müveit tanulók, ha akarnának, sem tudnának szelektálni a műsorok között. Mint az alábbi táb­ lázat m u t a t j a , a televízióban és a rádióban a többség "vé­ letlenül" látta az utoljára látott, i l l e t v e h a l l o t t

dara­

bot. Szinházban látta

Tévében látta

Rádióban O l v a s t a hallotta

mások ajánlották

32

7

-

15

tájékozott v o l t

33

22

22

59

a véletlen ugy h o z t a

33

66

74

26

1

5

4

-

válaszhiány

Az Ízlésüknek nem megfelelő darabok m i a t t a

fiata­

loknak a rádióban h a l l o t t és a televízióban megnézett d a ­ rabok kevésbé t e t s z e t t e k - ha egyáltalán emlékeznek rá.

A válasz-Legfeladók azá-jebb áltama lános i s • N=1005É kólát régzett

Az e m i i t e t t darabot jónak,nagyon jónak, minósitette

Nem t u d j a , miről szólt a darab

Szinházban látta

373

47

78

26

202

58

69

49

23

83

65

36

76

41

83

21

Televizióban látta Rádióban hallotta Olvasta

A véletlenül vagy lustaságból megnézett darabokat az egymást követő műsorok könnyen k i i s mossák a f i a t a l o k tudatából. Az iskolázottabb - és nagy valószínűséggel

szin-

házilag i s tájékozottabb - f i a t a l o k nagyobb arányban emii­ t e t t e k szinházban látott vagy e l o l v a s o t t d a r a b o t , mint a kevésbé iskolázottak. Ez nagyrészt abból következik, hogy gyakrabban járnak szinházba, gyakrabban o l v a s n a k darabo­ k a t , de nemosak ebből, hanem abból i s , hogy a rádiónak és a televíziónak k i s e b b kulturális értéket

tulajdonítanak,

s a kérdezőbiztos előtt nem s z i v e s e n emlékeztek p u s z t a időtöltésként, kikapcsolódásként megnézett, műfajilag mél­ tatlannak t a r t o t t

darabokra. A többetmutatási

szándék,

természetesen, a kevésbé iskolázott fiataloknál i s m e g f i ­ gyelhető, de ők kevésbé tudnak régebben vagy nem látott d a r a b o k r a h i v a t k o z n i , k i s e b b az esélyük, hogy kedvezőbb s z i n b e n tűntessék f e l magukat. Vizsgálati módszerünk nem a l k a l m a s a r r a , hegy a négy kommunikációs forma hatékonyságának eltéréseit kimu­ t a s s u k , más vizsgálatok alapján azonban valószinüsiteni l e h e t , hogy az élő előadás mélyebb nyomot hagy (legalább­ is

az emlékezetre), mint a rádió és a tévé által közvetí­

tett

darabok, amelyek kevésbé' képesek az egész embert meg­

mozgató hatást k i f e j t e n i az éteren keresztül.

Bár óvatosan fogalmazunk, mégis az a f e l téré síink, hogy eltúloztuk a tömegkommunikációs

eszközök k u l t u r a t e r -

jesztő erejét. Kétségtelen, hogy extenzitásban óriási s e ­ gédeszköz, a modern s z o c i a l i s t a értelmezésben v e t t k u l t u ­ rális f o r r a d a l o m

elképzelhetetlen nélküle. Ugyanakkor i n ­

tenzitásban, ós a kulturális értékek elmélyültebb közvetí­ tésében s o k k a l erőteljesebb eszköztárral r e n d e l k e z i k a szinház, az élő ember művészete. Erről felejtkeztünk meg egy

kicsit

a tévé első elterjedésének hullámában. Ez a

felismerés azonban át k e l l , hogy f o g a l m a z t a s s a

velünk

szinházpropagandánkat, a színházi kultúra terjesztésének stratégiáját i s . Azok, a k i k a tévében láttak utoljára

szindarabot,

de nem

emlékeztek a elmére és a szerzőre, ilyesféle vála­

szokat

adtak: n

E g y s z o v j e t szerző darabját láttam utoljára, de

már nem emlékszem rá, mert a tévéműsor a l a t t m i n d i g csiná­ l o k v a l a m i t , e s t e állandóan megy a tévé." "Csak a r r a emlékszem, hogy a nőnapon v o l t

és a r r a ,

°ogy jó bemondások v o l t a k benne. Közben söröztünk." "Nem

tudom mi v o l t , ha végignéztem, jó

"Az elejét nem

láttam, v a l a m i

lehetett."

görög előadás v o l t ,

nem i s néztem végig. Ha érdekes l e t t v o l n a , végignézem, de nem i s értem rá." "Valami történelmi dráma. V a l a m i K a t a l i n . Nem t u ­ dom elmondani, mig néztem, addig érdekel. Valahogy nem i g y képzeltem e l , mert már előbb i s láttam

filmen."

"Sokszor látok a tévében i l y e n t , de c s a k

részle­

tekben, l e f o g l a l a gyermeknevelés." "Valami középkori dolog, s z e r e l m i k o n f l i k t u s . F e l ­ tétel nélkül s z e r e t n i , vagy i l y e s m i . B i z t o s jó v o l t , de túlzottan nem értettem, de ez b i z t o s az én bajom."

"Össze-vissza szaladgáltak a színpadon, v a l a m i történelmi .műsor v o l t , nem "Nem

értettem."

néztem végig. Nem

szeretem

a színházat egyál­

talán. " "A szomszédban láttam v a l a m i t a tévében, maskarás darab v o l t . " Ugyanakkor a tévének nagy s z e r e p e l e h e t hogy a k l a s s z i k u s

abban,

szinmüvek i s m e r e t e minden iskolázottsá­

g i kategóriában megnőtt az elmúlt t i z év a l a t t . A 16-30 éves korú f i a t a l o k a t

reprezentáló

vizsgálatunkban megkérdeztük a válaszadókat, hogy

országos szoktak-e

mostanában ( i l l e t v e szeretnének-e) szinházba, operába jár­ ni,

tévében s z i n d a r a b o t nézni, rádióban s z i n d a r a b o t

g a t n i és színdarabokat

hall­

olvasni.

A f i a t a l o k kb 1 %-a válaszolt mind a négy kérdésre "nem"-mel, a szinház tehát v a l a m i l y e n formában

csakjnem

mindenkihez e l j u t . A tévé szinházi közvetítéseit és a tévé­ játékokat a válaszadók 84 % - a s z o k t a nézni a vizsgálat évében. ( E z az arányszám m e g f e l e l a Szinházi Intézet ko­ rábbi vizsgálatában k a p o t t

aránynak.) A válaszadók 4 #-a

tévében ugyan nem s z o k o t t nézni színdarabokat, de rádióban hallgat

vagy o l v a s , tehát a tömegkommunikációs

közvetített, nyomtatott

eszközökben

színdarabokat a f i a t a l o k

88 %-a

v e t t e igénybe. S z o k o t t - e s z í n nézni a tévében a kérdezés évében szokott

d a r a b o t h a l l g a t n i olvasni a rádióban

(hivatásos, prózai) szinházba járni 32

84

56

32

6

11

16

38

régebben sem s z o k o t t

10

33

62

20

(ebből s z e r e t n e )

(2)

(6)

(6)

(16)

c s a k régebben s z o k o t t

összesen (.857*10 = 100 % )

1

0

0

100

100

100

Adataink s z e r i n t a színházlátogatásról és a szín­ müvek olvasásáról szoknak l e leginkább az emberek, részben a m i a t t , mert csak i s k o l a i

feladatként f a n y a l o d t a k

rá,

részben a családalapítás m i a t t . ( E z utóbbiak arányát csök­ kentem

l e h e t n e , ha a színházak a matiné-előadásokon a

gyermekmegőrzésről

gondoskodnának.)

A színdarabok tévében való nézése, és rádióban v a ­ ló hallgatása között s z o r o s összefüggés van (Q = 0 , 7 ) , ami abból adódik, hogy a rádió-szindarabot hallgatók 9 3 %-a tévészindarabot i s s z o k o t t nézni, a rádió-szindarabot hallgatók 1 / 3 - a p e d i g t v - d a r a b o t

nem

sem néz.

A rádió-szindarabok hallgatása és a színházlátoga­ tás között semmiféle összefüggés s i n c s e n : a szinházbajárók és nem járók egyaránt 6 9 %-a s z o k o t t

rádió-szindarabot

h a l l g a t n i . A rádió- és tévészindarabok igénybevétele közti s z o r o s kapcsolatból következik, hogy a tévé-színdarabok nézése és a rádióhallgatás között s i n c s e n összefüggés (Q = 0 , l ) , 9 1 %-a

a szinházbajárók 9 2 %-a, a szinházba nem járók

s z o k o t t tévé-játékot nézni. Ezek után nézzük meg a tévé általános kulturális,

szinházismereteket közvetitő hatását. Azt az a l a p s z i n t e t , mely megismertet - ha nem i s a szinházi élmény forróságá­ nak

szintjén - a színházzal, drámával:

S z o k o t t Idén idén nem,de is régebben i«n 1

— 2

Régebben 3em nem de s z e - de nem szo- szoretne i s s z e - kott k o t t . retne a/ b/ c/ 3

4

1+2

3V4 27

8

Szinházba járni

33

38

16

11

71

Tévében nézni

90

szindarabot 84

6

2

6

Rádióban s z i n d a r a b o t hallgatni

56

11

6

25

67

31

Szindarabot

32

16

6

43

48

49

olvasni

-

Ha az intenzitásban, az egész embert átfogó élmény nyújtásában l e i s marad a televízió - m i n t mondottuk: az extenzív hatásban, a kultúra ismeret-szintű

terjesztésében*

felbecsülhetetlen előnyökkel r e n d e l k e z i k . Táblázatunkból az

derül k i , hogy a tévében sugárzott darabokat s z i n t e min­

denki megnézi (összesen 8 százalék tartózkodik megtekinté­ sétől). Ez a n n y i t j e l e n t , hogy a nézők alapműveltsége, vagy szinházi konvenciók környékén való jártassága hihetetlenül megemelkedett. S ha e d d i g "lebeszéltünk" a televizió

kul­

turális hatásának túlbecsüléséről - ami a minőségi hatást, sőt a szinházat pótló s z e r e p e t i l l e t i zió dicséretéről k e l l

- ugy most a

televi­

szólnunk: e z t a z " a l a p s z i n t e t "

sem­

miféle egyéb eszközzel nem l e h e t elérni. H i s z e n az olvasás sem j u t e l eddig: 49 % válaszolt ugy, hogy nem

szokott

s z i n d a r a b o t o l v a s n i , tehát a f i a t a l o k f e l e t a r t j a

távol

magát a könyvdrámától, de ezekhez azért a tévédráma Itt nek

eljut.

j e l e n t k e z i k az az ellentmondás, melyet a tévé­

és a színháznak közösen k e l l m e g o l d a n i a . A tévé köze­

lebb hozza a szinházat a f i a t a l o k h o z - o l y k o r a semmiből, valós élményt tud! nyújtani: o l y a n területeken főképp, a h o l n i n c s szinház. Ugyanakkor nem t u d j a kielégiteni a színház­ z a l k a p c s o l a t o s igényt, az élő e m b e r r e l , problémával, él­ ménnyel való feltöltődést. De ha a tévé és a szinház kö­ zött erősebb munkakapcsolat a l a k u l n a k i , ugy a tévé egy sor

"rávezető" .műsort d o l g o z h a t n a k i , mely a f i a t a l o k a t a

szinházba csalogathatná. A m e l l e t t természetes, .hogy állan­ dóan közvetíti a szinházi előadásokat, és saját tévéjáté­ kokat .

IV» A színházlátogatás társas v i s z o n y a i 1 . / A szinházi közönségszervezés és süsorpolitíka szempontjából nem mindegy, hogy a f i a t a l o k családtagokkal, i s k o l a - , vagy munkatársakkal, baráti körben vagy p a r t n e r ­ r e l járnak-e leginkább és legszívesebben szinházba. Annál is

inkább, mert feltételezhető, hogy a szinházi társak ;

helyzeti

előnyben vannak a nézők előadásról a l k o t o t t v é l e ­

ményének kialakításában, ( E g y véleményt könnyebb kialakí­ t a n i , mint megváltoztatni.) A színházlátogatás társas v i áfonyáinak vizsgálata azért i s f o n t o s , mert a f i a t a l k o r i

"szocializáció" nagy­

részt azokban a m i k r o c s o p o r t o k b a n z a j l i k ,

amelyekből

szin­

házi társaságunk i s kikerül. A f i a t a l o k , a k i k e s e t l e g még kevésbé tudják nyomon követni, értelmezni a cselekményt, m i n t a jelenlévő felnőttek, különösen igénylik, hogy a szünetekben ( o l y k o r előadás közben i s )

tájékozódhassanak

és előadás után megvitathassák a d a r a b o t . Jól mutatják e z t azok a d o l g o z a t o k , amelyeket "Egy emlékezetes színházlátogatásom története" cimmel m á ­ s o d i k o s gimnazistákkal Írattunk: "Én nagyon s z e r e t e k szinházba járni, de vasárnap v a l a h o g y l e g e s l e g j o b b a n s z e r e t e m a szinházat (főleg dél­ előtt), mert utána s z e r e t e k a p u v a l és a n y u v a l beszélgetni, s e z t legkönnyebben vasárnap tehetem

meg."

"Szünetben megrohamoztuk a büfét... H a l l g a t t a m ( k i h a l l g a t t a ) a k i s e b b c s o p o r t o k beszélgetéseit." A 16-30 éves f i a t a l o k a t reprezentáló országos

vizs­

gálatunkban megkérdeztük a válaszadókat, hogy életükben m i l y e n társasággal v o l t a k l e g g y a k r a b b a n szinházban, t e t nélkül a r r a , hogy m i l y e n darabokat

láttak.

tekin­

A mult felidézésében bizonyos reszély r e j l i k ,

mert

mint Z n a n l e c k i mondja: emlékeinket f o l y t o n o s a n és ösztönö­ s e n j e l e n l e g i e l e v e n érdekeink szempontjából

"értelmezzük"*

fiatalokról és rövidebb korszakról lévén szó, az emlékezés i t t nem j e l e n t b e t e t t

problémát.

A d a t a i n k megfelelő értelmezéséhez még e l k e l l mon­ danunk, hogy előre megadott válaszlehetőségek közül l e h e ­ t e t t választani és az előnyomtatott válaszok között átfe­ dések l e h e t n e k , ez azonban az alaptendencián nem változtat. A kérdést nem c s a k azoknak tettük f e l , a k i k r e n d ­ s z e r e s e n járnak szinházba, akiknél - ha átmenetileg i s kialakulhatott

v a l a m i l y e n társulási szokás, hanem minden

válaszadónak, a k i v o l t már szinházban, i g y a fiatalságra, mint egészre jellemző szokásokról kapunk képet. Adataink

s z e r i n t a szinházban már megfordult

16-30

éves f i a t a l o k 38 %-a i s k o l a - vagy munkatársakkal, 25 %-a barátokkal, 18 %-a p a r t n e r r e l , 5 %-a egyedül v o l t

13 %-a családi körben",

leggyakrabban

szinházban. Az i s k o l a - és

munkatársakat, barátokat tehát ötször a n n y i a n

emiitették,

mint a családot (beleértve a házasok u j családját i s ) . Ez nem c s a k abból adódik, hogy a f i a t a l o k ebben a korban már s z i v e s e b b e n választanak társat (első) családjukon kivül, hanem abból i s , hogy a szülők nem tudnak vagy nem szinházba menni, még ha f o n t o s n a k

akarnak

i s tartják, hogy gyerme­

kük szinházba járjon. I g e n jellemző, bár nem t u d j u k mennyi­ r e általánosítható, hogy az e m i i t e t t

dolgozatokban a t a n u ­

lók kétharmada o l y a n előadást választott amelyet

"emlékezetesnek",

családtagokkal nézett meg, jóllehet országos min­

tánkban a - zömében középiskolás - tanulók csupán 13 %—a e m i i t e t t e , hogy családjával v o l t

leggyakrabban

szinházban.

A magányos színházlátogatás meglehetősen

ritka

( 5 % ) , s inkább a kereső f i a t a l o k r a jellemző, mint a t a n u ­ lókra ( a z adminisztratív s z e l l e m i

foglalkozásúak 14 %-a, a

f i z i k a i keresők 8 %-a, a tanulók 2 %-a e m i i t e t t e ) . A kü­ lönbség nem c s a k abból adódhat, hogy a tanulóknak még 16

éves korban i s előfordul, hogy a szülők nem engedik e l őket egyedül, hanem abból i s , hogy a keresőknél g y a k o r i b b a társtalanság, eltérhet a házastársak Ízlése, a művelődé­ si

inditék kevésbé jellemző rájuk, kevésbé v a n szükségük

szellemi

fogódzóra. Az e m i i t e t t arányszámok, természetesen átlagszámok,

amelyek kamaszok és f i a t a l felnőttek színházzal

kapcsola­

t o s társulási szokásait hozták közös nevezőre. De nem

csak

az életkor és a családi állapot, hanem egyéb társadalmi demográfiai tényezők i s befolyásolják a társulási szokáso­ k a t . Ezért a mellékelt táblázatban a rétegadatokat

i s kö­

zöljük. Az alábbiakban megpróbálunk magyarázatot a d n i a s t a t i s z t i k a i értelemben v e t t ifjúsági rétegek eltérő

szo­

kásaira, nem tévesztve szem elől, hogy azok a tényezők, amelyek e szokásokat meghatározzák, összefonódnak, átfedik egymást. ( M a t e m a t i k a i okokból e hatások számszerű lasztására n i n c s e n

szétvá­

lehetőségünk.)

A különböző nemű f i a t a l o k társulási

szokásai ab­

ban különböznek, hogy a férfiak 25 %-a, a nőknek v i s z o n t c s a k 12 %-a e m i i t e t t e , hogy p a r t n e r r e l v o l t szinházban ( a z egyéb társakat v i s z o n t

leggyakrahban

a nők emiitették n a ­

gyobb arányban). Ebben része l e h e t annak, hogy a 16-30 éves nők között magasabb a házasok és a s z e l l e m i

foglalko­

zásúak aránya, mint a hasonló korú férfiaknál, de nem k i ­ zárt, hogy a férfiaknál azonos rétegen belül i s , gyako­ r i b b , hogy - a szinházat kedvelő p a r t n e r hatására - udvar­ láskor járnak legtöbbet

szinházba.

Különös f i g y e l m e t k e l l

szentelnünk - a zömében kö­

zépiskolai és ipari-tanulóknak, a k i k n e k 4/5-rósze

kortár­

s a k k a l v o l t l e g g y a k r a b b a n szinházban, pontosan 6 - s z o r anyn y i a n emiitették közülük az iskolatársakat és a barátokat, mint a családot. Az adminisztratív és s z e l l e m i foglalkozású

fiata­

loknál - ellentétben a f i z i k a i foglalkozásuakkal - nem az " i s k o l a - vagy munkatárs", hanem a "barátok" válasz a l e g -

gyakoribb,

a m i - a r r a enged következtetni, hogy sok értelmi­

ségi szülő csak a d d i g v i s z i magával a gyermekét szinházba, amig rászokik, utána rábizza a társválasztást. A Zeneművészeti főiskolások körében végzett c s o ­ p o r t o s interjúnk alkalmával egy hallgató ( a r r a a kérdé­ sünkre, hogy "Van-e v a l a m i l y e n elképzelésetek hogy n e v e l i t e k majd a gyermekeiteket

arról,

szinházraí") e z t igy

f o g a l m a z t a meg: "Ha a gyerek otthon i n t e l l i g e n s

beszédet

h a l l , nem mindig c s a k a z t , hogy mit k e l l v e n n i , k i hova megy dolgozni (közbeszólás: "meg i n n i " ) , hanem h a l l

szin­

házi témáról, zenéről, a bölcső m e l l e t t o t t a lemezjátszó, akkor

semmit nem k e l l

elhatároznunk, hogy mit csinálunk a

g y e r e k e i n k k e l , egyszerűen tovább k e l l élnünk a magunk éle­ tét. Ha a gyerek

ebben nő f e l , akkor vagy velünk jön s z i n ­

házba, vagy a barátaival, de oda fog menni."

A válaszadó foglalkozása

iskola— bará­ p a r t n e r ­ • csalá­ di vagy munka­ t o k k a l rel körben társakkal T o 1 t

egye­ dül

g y a k r a b b a n

32

25

23

12

8

s z e l l e m i dolgozó

21

24

12

14

tanuló

55

28 23

10

13

2

fizikai

dolgozó

A társulási szokásokat a szülők társadalmi munka­ megosztásában e l f o g l a l t h e l y e i s meghatározza: a h o l az apa értelmiségi, i l l e t v e vezető állású, o t t a család nagyobb s z e r e p e t játszik a g y e r e k

színházlátogatásában, mint az

iskolán kivüli barátok, a munkás- és parasztgyerekeknél viszont forditott

a helyzet.

Az a p a foglalkozása

barátokkal T O l t

családi

körben

g y a k r a b b a n

fizikai

27

11

szellemi

16

20

A színházlátogatás a szinházi kultúra megszervezé­ sének csupán első lépcsője, az értő (a

színházlátogatásban

színházzal k a p c s o l a t o s értékorientációkban) nyilván még

nagyobb a különbség a z értelmiségi és a munkás-paraszt

csa­

ládok g y e r e k e i n e k szinházlátogatási szokásai között. A lakóhely szinházzal való ellátottsága i s d i f f e ­ renciálja az a d a t o k a t , a lakosság eltérő összetétele azon­ ban m e g n e h e z i t i a hatás mértékének kimutatását. A l e g f e l ­ tűnőbb a z , hogy a vidéki szinházi városokban s o k k a l nagyobb s z e r e p e t kap a család, mint a fővárosban. Ez elsősorban abból következik, hogy a szülők jobban ráérnek, és - rész­ ben ebből adódóan - kevésbé dezorganizáltak a családok. (A

f a l v a k b a n a szülők a l a c s o n y a b b szinházi kultúrája és az

utazási, elszállásolási problémák m i a t t kisebb

szerepet

játszik a család.) Országos vizsgálatunkban külön kérdést tettünk f e l a r r a vonatkozóan, hogy a f i a t a l o k szüleik közül m e l y i k k e l v o l t a k gyakrabban

szinházban.

Sajnálatos tény, hogy a 16-30 éves f i a t a l o k mind­ össze 27 %-a v o l t már egyik, vagy mindkét szülővel szinház­ ban. Közülük - ha e z t a számot vesszük a l a p u l - 53 % egy­ formán gyakran v o l t mindkét szülővel, 41 % az anyával, 6 % az

apával v o l t gyakrabban. Ez a t e n d e n c i a minden társadal­

mi, demográfiai rétegre jellemző. A válaszadók száma t u l kicsi

ahhoz, hogy a nagyságrendeket i s elemezzük, ugy tű­

n i k azonban, hogy a vidéki szinházi. városokban nagyobb s z e ­ r e p e t játszik az a p a , mint a fővárosban. Ez alátámasztani

látszik, a z t , hogy a vidéki szinházi városokban a családok nagyobb kohéziója h a t kedvezőbben a családi színházlátoga­ tásra. Az anya kiemelkedő s z e r e p e magyarázható a z z a l , hogy a nők jobban k e d v e l i k a szinházat, mint a férfiak és na­ gyobb a gyereket egyedül nevelő anyák száma, mint az apá­ ké .A

fő ok azonban minden b i z o n n y a l a z , hogy - mint a

"Diákéletmód Budapesten" c . kötet szerzői Írják - minden társadalmi rétegben az anya a családi intimitás letétemé­ nyese és a g y e r e k k e l való törődés - foglalkozás, az érzel­ m i l e g erősen színezett k a p c s o l a t fő képviselője. E z , l e g ­ alábbis szinházi vonatkozásban, inkább a munkáscsaládokra jellemző, a d a t a i n k azonban túlságosan k i c s i k ahhoz, hogy e z t megbízhatóan állithassuk, s - mint Hogart mondja "egy munkáscsalád anyjáról Írni rendkívül kockázatos vál­ lalkozás" . Két b u d a p e s t i belvárosi gimnázium 180 tanulója kö­ rében a családi színházlátogatás egyéb feltételeit i s meg­ vizsgáltuk. A d a t a i n k nem reprezentatívak, de feltételezni e n g e d i k , hogy a család integráltsága és a társadalmi hát­ tér j o b b a n meghatározza, hogy a tanulók járnak-e szüleik­ k e l színházba, mint a tanulók életkora és neme. Főként azok a szülők mennek szinházba gyerekükkel, a k i k moziba, kirándulni ( s feltehetően még inkább: múzeumba) i s együtt mennek, v a g y i s azok, a k i k f o n t o s n a k tartják, hogy a tanuló testileg-szellemileg kat

fejlődjön, s e célból közös programo­

i s s z e r v e z n e k . Az egyesületi sportolás azonban (bár

ezek a z adatok a j e l z e t t körre sem szignifikánsak), e l l e n ­ tétbe kerülhet a családi színházlátogatással, ( A s p o r t o ­ lók 32 %*a, a nem sportolók 45 %-a s z o k o t t szüleivel s z i n ­ házba járni a vizsgált h a t osztályban.) A osaládi színházlátogatás, v a g y i s a z , hogy a t a ­ nuló h a v o n t a egyszer szinházba megy-e egyik vagy mindkét szülőjével (nevelőjével), néhány tényezővel a következő mértékben függ össze:

Yule-féle Q a szülőkkel való mqzilátogatás gyakorisága (legalább havonta egyszer)

0,6

a szülőkkel való kirándulás gyakorisága (legalább havonta egyszer)

0,5

a szülő fontosnak t a r t j a , hogy yermeke szinházba járjon

f

a tanuló s z e r i n t ) a szülő foglalkozása:

0,5

szellemi-fizikai

0,5

autójuk van

0,4

a tanuló életkora (másodikos-negyedikes)

0,2

a tanuló: lány-fiu

0,2

a tanuló sportol-nem

sportol

- 0,3

Reisman s z e r i n t a család s z e r e p e a f i a t a l o k élet­ módjának alakításában csökken. Korábbi vizsgálatok vagy adott

időszakra v i s s z a v e t i t e t t

( r e t r o s p e k t i v ) a d a t o k hiján

ennek érvényességét nem t u d j u k bizonyítani vagy cáfolni a szinházlátogatási szokásokat illetően, s a z t sem, hogy csak átmeneti jelenségről, a személyiségnek csupán

"fel­

színi" rétegéről van-e szó, kétségtelen azonban, hogy ha a f i a t a l o k n a k c s a k egy k i s e b b hányada jár i s

leggyakrabban

családtagokkal szinházba, a családnak nagy s z e r e p e van a színházlátogatással k a p c s o l a t o s motivációk kialakításában. Nem

szabad

szem elől téveszteni a z t sem, hogy

színmüvet nem csupán szinházban láthatnak másokkal együtt a f i a t a l o k , hanem o t t h o n a televizió m e l l e t t i s ( i l l e t v e a rádió m e l l e t t h a l l h a t n a k i s ) , munikációnak b i z t o s i t

s ez nem c s a k a tömegkom­

befolyásolási lehetőséget, hanem a

családnak i s . Országos vizsgálatunkban megkérdeztük a 16-30 éves korú f i a t a l o k a t , hogy m i l y e n "színdarabot láttak, h a l ­ l o t t a k vagy o l v a s t a k utoljára, s a k i k o l y a n darabot

emli-

t e t t e k , a m e l y e t szinházban vagy televízióban láttak vagy rádióban h a l l g a t t a k

(olvasni

egyedül szokás), azoktól a z t

i s megkérdeztük, k i v e l látták, vagy

hallották.

Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a televí­ zió mennyire megnöveli a család arányszámát. Kivel

látta vagy h a l l g a t t a a d a r a b o t ? Az utoljára látott darabot szinházban televízió- rádióban együtt látta ban látta hallgatta

egyedül családtagokkal kollektive

6

12

60

11

28

77

30

44

(osztály,

brigád)

31

5

5

20

baráttal

29

4

-

20

6

1

5

5

egyéb

A táblázatból az i s leolvasható, hogy a családta­ gok aránya i g e n magas azoknál i s , a k i k utoljára szinházban láttak s z i n d a r a b o t . A r r a a kérdésre, hogy " k i v e l v o l t gyakrabban

szinházban", mint

leg­

emiitettük, csupán/13 % vála­

s z o l t a , hogy családi körben. Ez elsősorban a z z a l magyaráz­ ható, hogy a kérdezés k o r a ősszel történt (nyáron a közös családi programok g y a k o r i b b a k ) és a többé-kevésbé

fiatal

házas válaszadók egy része utoljára a házastársával

volt

szinházban, de nem v e l e vagy nem házastársi minőségben v o l t v e l e a leggyakrabban. E r r e (amely a " p a r t n e r t "

u t a l , hogy az "egyéb" válasz

i s magában f o g l a l j a ) jóval a l a c s o n y a b b ,

mint a gyakorisági kérdésnél a " p a r t n e r " válasz. Saját a d a t a i n k és más vizsgálatok eredményei

alap­

ján a szinházi hatás kommunikációs modelljét a következők­ kel

jellemezhetjük: A szinház - a modern tömegkommunikációs

eszközök­

höz hasonlóan - közvetlenül és közvetetten i s k i f e j t h e t i hatását. A közvetlen hatás annyiban mindenkinél megnyilvá-

n u l , hogy s e n k i nem t u d j a meg nem történtté t e n n i a szín­ házlátogatás tényét, kevesen tudják vagy akarják azonban függetleníteni magukat a többi néző reakcióitól, s nem mindenki képes önálló ítéletre. Közvetett hatáson a z t ért­ jük, hogy a színészek és a néző közötti kommunikációt a mérvadó ( r e f e r e n c i a ) c s o p o r t o k b a n , mérvadó (vélemény irányitóktól) kapott

személyektől

információk és mások ( a n é ­

zőközönség, a k r i t i k u s o k s t b . ) reflexiói i s befolyásolják. Az előadás és az egyes néző közé ékelődött befolyásoló kö­ zeg ( c s o p o r t , személy, eszköz) két vagy több lépcsőben fejtheti

k i hatását, részint o l y a n értelemben, hogy a b e ­

fogadó két vagy több közegen átszűrt információt ( p l . m á ­ sok által o l v a s o t t

kritikát) h a l l ,

részint p e d i g ugy, hogy

a befogadót az előadás előtt, a l a t t , után és az előadás szüneteiben két vagy több közvetett hatás i s érheti a kritika

(pl.

levágja, a barátok magasztalják a d a r a b o t ) . A

különböző hatásforrások közül annak van a legnagyobb h a ­ táspotenciálja, amelyet a befogadó leginkább

elismer.

Egyenrangú hatásforrások esetén kompromisszumos vagy ambi­ v a l e n s vélemény a l a k u l h a t k i ,

de a címzett e l i s odázhatja

az állásfoglalást. A beállítódásokat könnyebb mint megváltoztatni, i g y a h e l y z e t i

kialakitani,

előnyben lévő befolyá­

soló közeg ( a szinházi társak) hatását kiegyenlítheti egy tekintélyesebb forrás (például egy nyomtatott k r i t i k a ) h a ­ tása. Ez a tekintély azonban számos j e l

s z e r i n t , nem éppen

jellemző a szinházi kritikára. A különböző hatások összeütközése jól m e g f i g y e l h e ­ tő az e g y i k d o l g o z a t b a n , a m e l y e t "Egy emlékezetes színház­ látogatásom története" cimmel másodikosokkal

írattunk:

" T a v a l y anyu hozott színházjegyet a Gandhira, a Thália szinházba... Előtte mondtam az osztályban egy-két embernek, hogy e z t a darabot nézem meg. Legtöbben a z t mondták, " f u j , a Tháliának nagyon gyengék az előadásai". Gondoltam nem nagyon f i g y e l e k oda, mert abban az évben már négy-öt alkalommal voltam szinházban, tehát v a n mivel ö s z -

szehasonlitanom« Az a véleményen, hogy bár sok dolog v o l t , ami

nem t e t s z e t t (például a diaképek), mégis egy nagyon

jó dolgot t a p a s z t a l t a m , méghozzá a z t , hogy a színészek érthetően beszéltek. A Madách-ban vagy a Nemzetiben, mikor én voltam, motyogtak a színészek, és a l i g

lehetett

érteni

őket. Az osztályban utólag i s beszéltem a darabról, e l ­ mondtam a véleményem, de m e g i n t a z t mondták, hogy "a T h a ­ lia,

az egy gyönge dolog". Nekem az a véleményem, szívesen

fogok járni ezután i s a Tháliába, de p e r s z e máshová i s . " Az osztály egy szinész és egy dramaturg-iró házas­ pár gyermekeit t a r t j a szinházi tekintélynek, a tőlük h a l ­ lott

vélemény szembesült a z a n y a befolyásával. A d o l g o z a t

irója, ugy tűnik, az előadást o l y a n szemmel nézte, hogy kompromisszumos megoldást

találjon.

2./ K l o s k o w s k a véleménye s z e r i n t a tömegkommuniká­ ciós eszközök hozzájárulnak a kulturális különbségek csök­ kenéséhez. E z t azonban t u d a t i

oldalról fékezi, hogy az em­

b e r e k másként v i s z o n y u l n a k a színházhoz, másként a kai

techni­

eszközökhöz. A tömegkommunikációs eszközök azért nem

tudják eléggé fékezni a szinházi közönség érdeklődési kö­ rének, Ízlésének atomizálódását - mondta A r t h u r M i l l e r Magyar PEN Klub

a

t a g j a i v a l való találkozásakor - mert "a

művésznek mindenütt a bürokratikus vagy közigazgatási vagy k e r e s k e d e l m i és reklámszervek okvetetlenkedősének olyan bozótján k e l l átrágnia magát, hogy igazán túlzás v o l n a e l ­ várni tőle, hogy a képernyőre j u s s o n valami jó i s . Semmit sem szabad ennyi szűrőn átereszteni, csak a v i z e t . " Kloskowska s z e r i n t azonban nem az a cél, hogy v a ­ lami kulturális egységesítést érjünk e l , inkább arról v a n szó,

hogy a társadalmi státuszból és helyzetből eredő

kul­

turális különbségeket az egyéni aspirációkból és p r e f e r e n ­ ciákból eredő különbségek váltsák f e l . Kloskowska a várnai szociológiai világkongresszu­ son ( a kulturális tervezésről t a r t o t t

előadásában) a z t i s

elmondotta, hogy a természettudományos végzettségűek ará­ nya

sajátos módon befolyásolja a kulturális különbségeket.

Mennyiségi fejlődést j e l e n t ( e z megfigyelhető a Műszaki Egyetem közönségszervezésének statisztikáiban i s ) , de nem j e l e n t minőségi fejlődést. Utópikus elképzelés, hogy a színvonal emelkedésének elegendő feltétele a z , hogy növel­ jük az értékes müvek hozzáférhetőségét (pénzügyi támoga­ tással, csúcsidőben

való

közvetítéssel s t b . ) . Szük­

séges, de nem elegendő feltétel. A beállítódásokat, érdek­ lődést, preferenciákat k e l l befolyásolni. Az i s k o l a

egali­

záló hatása nyilvánvaló. Ez azonban attól függ, mekkora helyet

kap és m i l y e n hatékony az általános műveltség

ter­

jesztése az i s k o l a i oktatásban az eszköz jellegű i s m e r e ­ tekhez

képest. Az általános iskolában még elég erős, a kö-

zépiskolában azonban már inkább szakképzés f o l y i k . Ezért egyre nagyobb s z e r e p j u t az iskolán k i v l i l i

intézményeknek

az esztétikai és általános elméleti érdeklődés kielégíté­ sében. Az iskolán kivüli intézmények s z e r e p e annál nagyobb lenne, minél inkább nem a z e l s z i g e t e l t egyénekre tudnának h a t n i . De éppen ez a legnehezebb a művelődéspolitika szá­ mára, s ez megnehezíti a kulturális tervezést és előrelá­ tást. E d d i g

e z e k e t az informális c s o p o r t o k a t

főként azért

tanulmányozták, hogy a társadalmi intrakció tényeit és legáltalánosabb mechanizmusait tanulmányozzák, vizsgálni k e l l e n e azonban a z t i s , hogy m i l y e n

s z e r e p e t játszanak a

kulturális transzmisszióban, hogyan befolyásolják a kultú­ rához való v i s z o n y t , hogyan v e z e t n e k

a kulturális értékek

befolyásolására és elfogadására. Országos vizsgálatunkban az informális és a színházlátogatás összefüggéseit gáltuk (erről irtunk a f e j e z e t

kapcsolatok

extenzív módon v i z s ­

első részében, a társulási

szokásokról szólván), néhány osztályban a z t i s megvizsgál­ tuk, hogyan függ össze az informális struktúra és a közös színházlátogatások iránti hajlandóság ( a színházművészeti nevelésről i r o t t

f e j e z e t b e n ) , de i g e n k e v e s e t tudunk mon­

dani magáról a folyamatról. (Ehhez kellene

- többek között - meg

ismételni a középiskolai osztályokban végzett

szo­

c i o m e t r i a i vizsgálatunkat. Ennek a vizsgálatnak a részle­ tes elemzésével e m i a t t nem i s f o g l a l k o z t u n k . ) A z t , hogy csupán a válaszadók közléseire támasz­ kodva mennyire nehéz az informális c s o p o r t o k

kulturális

hatásának vizsgálata, két esettanulmánnyal próbáljuk érzé­ keltetni : A f r a n o i a - t a g o z a t o s I l / b osztály 9-es

számmal j e l z e t t ,

szociogramján

elszigetelődött h e l y z e t b e n

lévő f i u

( s e n k i nem i r t a , hogy barátjának vagy r o k o n s z e n v e s n e k t e ­ kinti) igy i r j a

l e emlékezetes színházlátogatása történe-

tét: "Énekórán Mozart Don Juan c . operáját t a n u l t u k . Na­ gyon m e g t e t s z e t t nekem, s elhatároztam, hogy elmegyek meg­ nézni a d a r a b o t . Szépen kiöltöztem s elmentem az Operába. Az előadás nagyon szép v o l t . Én, a k i régebben nem

szeret­

tem a komoly zenét, az énektanár m e g s z e r e t t e t t e velem. Kedvenc műfajom az o p e r a s legfőképpen a Mozart operák." Osztálytársai s z e r i n t a f i u zárkózott, félénk, ne­ héz v e l e közös témát találni. K e r e s i a tanárok k e g y e i t , ez is,talán más i s i n g e r l i

társait, ezért időnként néhá­

nyan megverik, annak ellenére, hogy az osztályfőnök

szigo­

rú retorzióval élt. Szülei, a k i k tanárok, kérték, hogy a verekedőknek ne e s s e n bántódása. A f i u szívesen menne az osztállyal együtt szinház­ ba, mert "jobb együtt, mint egyedül". Barátként az osztály által komoly, i l l e t v e vidám s z e r e p e k r e leginkább a l k a l m a s ­ nak t a r t o t t

10. és 2 2 . számmal j e l z e t t

f i u k a t jelölte meg,

a k i k az osztály által i d e g e n n y e l v e n előadott darabban fő­ s z e r e p e t játszottak, ( Â Z ábrán az egyoldalú választásokat halvány v o n a l l a l jelöltük, nem tüntettük f e l Nem

valamennyit.)

k e l l pszichológusnak l e n n i ahhoz, hogy a f i u

u j kedvtelése mögött felfedezzük (vagy belemagyarázzuk), hogy az operajárással a színházszerető osztály c s o p o r t n o r ­ máihoz i g a z o d i k és pptenciális védelmezőihez k e r e s k a p c s o ­ l a t o t , de az i s l e h e t , hogy a szinházi közönség v a l a m e n n y i ­ r e a hiányzó közösséget pótolja számára. A szülők befolyá­ sáról a n n y i t tudunk, hogy fontosnak tartják, hogy gyerekük szinházba járjon ("hogy művelődjék"), szinházba nem

viszik

( " n i n c s rá idő"). A 10. számmal j e l z e t t

f i u (szinész szülők gyerme­

ke) két emlékezetes darabról i s beszámolt. Egyikben a z t irja:

" a tartalmát, ha akarnám, sem tudnám elmondani...

akkor

leültünk beszélgetni a Földi T e r i v e l , ő a mamám

osz­

tálytársa v o l t . J o b b a n mondva c s a k a mamám beszélgetett, én c s a k h a l l g a t t a m . " ügy tűnik, ebből a bennfentességből i s f a k a d , hogy (az

előadóművészetek egyre inkább mesterséggé válnak,

ezért mondhatjuk ugy:) a szinészmesterség épp ugy hagyo­ mányozódik, mint mondjuk az o r v o s i szakma, ( A f i u minden családtagja szinész, a k i k sokat s e g i t e t t e k a f r a n c i a n y e l ­ vű darab szinrehozatalában az osztályfőnöknek, m i v e l

nyil­

vánvalóan szinésznek készülő k i s e b b fiának útját i s egyen­ getni

próbálja.) A szociogramon jól látható, hogy a 10., 24. és 3.

számmal j e l z e t t lők) mint valami

tanulók (szinész-dramaturg-iró-rádiós szellemi e l i t ,

azonban sokan választanák barátnak, tehát s z e l l e m i gárzásuk erős. A többi szociogram tetni,

kisu­

i s a r r a enged következ­

hogy ha a szinházkedvelő, leginkább humán értelmi­

ségi és művész származású c s o p o r t o k akkor

szü­

kissé elzárkóznak, őket

életformájukat

központba kerülnek,

sokan utánozzák. Az osztály tanulói

azonban továbbra i s saját osztályon belüli és kivüli bará­ ti

körrel járnak szinházba. A s z o c i o m e t r i a , természetesen

szimplifikálja a valóságot, ezért a kép ennél bizonyára sokkal

bonyolultabb. Mindebből mégis adódik egy megoldandó

Mivel

probléma.

ez a szinházértő c s o p o r t v i s z o n y l a g elkülönül az

osztálytól - kétféle u t a t választhatunk "szocializációjuk­ hoz".

Az e g y i k : elkülönültségüket v a l a m i l y e n iskolán kivü­

li,

magas presztizs-értékü k l u b h o z ,

intézményhez k a p c s o l n i .

Pl.

Színházbarát k l u b o t létesíteni azokban a kerületekben,

a h o l vannak Ifjúsági házak, v a g y szinházak hozzanak létre ilyen

"színházbarát k l u b o k a t " . így ez a "szabadon lebegő"

c s o p o r t megtalálná helyét. A másik ut : e c s o p o r t kisugárzását a r r a felhasználni, hogy b i z o n y o s kérdésekben ők l e g y e n e k

szellemi

kulturális

az osztályon ( c s o p o r t o n ) belül a

hangadó kisebbség. E z azonban már pedagógiai részmunka, központilag nem segíthető elő. Az első ut azonban járha­ tónak tűnik. S megvalósítására annál i s inkább szükség l e n n e , mert t a p a s z t a l a t u n k s z e r i n t , nem c s a k a középisko­ lásokat j e l l e m z i ez a magatartás: a felnőtt csoportokban, vagy azokban az ifjúsági c s o p o r t o k b a n , melyek már kinőtték az i s k o l a p a d o t - ugyanigy elkülönülnek (és egyben s z e l l e ­ m i l e g mégis h a t n a k ) a színházrajongók. Ez egy o l y a n e l ­ lentmondás, melyet f e l l e h e t o l d a n i

a z z a l , hogy az álta­

l u k képviselt s z e l l e m i energiát, vonzerőt, csoportképző adottságot v a l a m i l y e n "informális" formában kihasználjuk. Ha egy i l y e n színházbarát klub-ba ellátogat egy h i r e s s z i nész, vagy egy iró-olvasó találkozót (szinház-közönség t a ­ lálkozót) s z e r v e z n e k benne, - máris megvan az a vonzerő, mely e z t a c s o p o r t o t k i e m e l i a v i s z o n y l a g o s elzárkózott.ságból. Mert az az igazság, hogy a c s o p o r t többi

tagja

néz rájuk f e r d e szemmel: nem tudják, hová tegyék őket. Miért járnak ezek szinházba? Előkelősdi, sznobság, mánia, bolondória - vagy mi h a j t j a őket o l y a n sokszor szinházba? Ha e z t az idegenkedést l e t u d j u k hántani erről a c s o p o r t ­ ról, máris megszűnik bénultságuk, és sikerül k a p c s o l a t o ­ k a t kiépiteniök. Mert e c s o p o r t elszigetelődése csupán önvédelmi válasz az osztály vagy nagyobb csoport dő,

idegenke­

furcsálkodó viselkedésére. A propagandának vagy köz­

ponti akaratnak i t t kellene

segítenie.

Kölcsey F e r e n c

gimnázium I V . osztály

tantdrgycsoportos

fakultáció

Kölcaey F e r e n c

g i m n á z i u m I V . osztály

tantárgycaoportoa

fakultáció S z ü l ö k : lrö és e l ő a d ó m ű v é s z a z osztály s z e r i n t a l e g ­ műveltebbek e g y i k e

V . Színházra nevelés az isicolában W

A

szinház v a l a m i k o r

az i s k o l a f o n t o s nevelési

eszköze v o l t - Írja Molnár Gál Péter egy jegyzetében ráadásul o l y a n k o r , amikor a l i g v o l t szinház az iskolán k i vül.

Azután l e t t

szinház, ás a tanemberek inkább tiltották

növendékeiket, semmint látni tanították v o l n a e z t a sajá­ t o s miivészetet. A szinház azután megtűrtté, utóbb kívána­ tossá vált, de c s a k i s az i s k o l a i i r o d a l o m - vagy történe­ lem-oktatás

szemléltetéseként."

Jól szemlélteti e z t a középiskolai tanárok számára ("Esztétikai nevelés, kulturált életmód" címmel) 1087-ben k i a d o t t segédkönyv, mely s z e r i n t "rendkívül hasznos az irodalomórák számára i s , h a o l y a n drámát néz meg az o s z ­ tály, amely egyben kötelező olvasmány", a szerző azonban - a vizuális kultúra terjedését ellensúlyozandó - hangsú­ l y o z z a , hogy " a dráma megtekintése nem pótolhatja a mü e l ­ olvasását, mert - úgymond - a legkiválóbb színész sem mondhatja e l o l y a n jól T i b o r c panaszát, hogy az pótolhatná az elmélyült olvasást. A szinház nem engedélyez szünetet, gondolkodási Időt, n i n c s t e k i n t e t t e l a r r a ,

hogy követte-e

mindenki T i b o r c és Bánk g o n d o l a t a i t , a dráma szükségszerű­ en hömpölyög tovább. Olvasás közben azonban b i z o n y o s ré­ szeknél megállapodhatunk, v i s s z a l a p o z h a t u n k , egyes része­ ket

megjegyezhetünk, s nem z a v a r n a k bennünket o l y a n körül­

mények, amelyek a szinházban e s e t l e g

elterelhetik

gondola­

tainkat." Nem

az a fő probléma tehát, hogy a szinházi é l ­

ményt nem pótolhatja az olvasás, hogy - mint Molnár Gál i r j a Németh Lászlóra h i v a t k o z v a - "nem l e h e t e t t

papírról

érzékletesen tanítani a képzőművészetet, a zenét, a s z i n ­ házat", s i g y esztétikai közgondolkodásunk

irodalomközpon-

tuvá vált, hanem az ellenkezője, ami az iskolában kötelező

tananyagnál elő sem f o r d u l h a t ( u j drámánál p e d i g lehetsé­ ges, hogy nem l s hozzáférhető a nyomtatott

szöveg).

O l v a s o t t ember kétségkívül jobban megérti az Írott, mint az.előadott dráma szövegét, de a szövegmegér­ tés nem azonos a művészi átéléssel, még ha összefüggnek is

egymással. Pár évvel ezelőtt harmadikos és n e g y e d i k e s közép­

iskolás f i a t a l o k n a k f e l o l v a s t u k Illyés G y u l a és Váci M i ­ hály egy-egy versét és egy slágerszöveget, első hallásra a slágerszöveg t e t s z e t t n e k i k leginkább, és Illyés Gyula r e ­ mek "Ami újra elmarad" c . v e r s e a legkevésbé. Tehát még középiskolás s z i n t e n i s - a többség számára - a nap m i n t nap h a l l o t t banalitás tűnik szépnek, jóllehet, ha vélemé­ nyüket kérdeztük a slágerek szövegéről — nyilván általuk e l i s m e r t tekintélyek hatására - v a l a m e n n y i e n elitélően n y i l a t k o z t a k . (Merészebb asszociációkra, kihagyásokra épü­ lő költemények esetén valószínűleg még r o s s z a b b eredményt kaptunk v o l n a . ) Lehetséges, ha a tanulók e l i s olvassák a szöveget, kedvezőbb eredményt kaptunk v o l n a , de nem való­ színű, hogy s o k k a l kedvezőbbet. Alapvetően izlésproblémáról v a n szó. Akiknek a színházművészeti jártassága, izlése a l a c s o n y szintű, azok egy fajsúlyos drámát sem szinházban, sem o l v a s v a nem tudnak megfelelően értelmezni. Diderot a z t i r j a :

nem s z a v a k a t , hanem benyomásokat

akarunk a színházból magunkkal v i n n i , mi ugy mondanánk: nem c s a k s z a v a k a t , u g y a n i s a müélvezés minimumának

tart­

j u k , hogy - ha a darabnak cselekménye v a n - legalább

hoz­

závetőleg meg t u d j u k mondani, miről szól. Országos reprezentatív vizsgálatunk alkalmával megkérdeztük a f e l k e r e s e t t

1 6 - 3 0 éves korú f i a t a l o k a t ,

hogy m i l y e n színdarabokat láttak, h a l l o t t a k , vagy

olvastak

utoljára. Vegyük példaként a segédkönyv által e m i i t e t t Bánk bánt és az Ember tragédiáját ,^ a m e l y e t a Szinházi I n ­ tézet egy korábbi vizsgálata s z e r i n t minden korosztályban

a legtöbben láttak színházban, és saját korábbi és

jelen­

l e g i országos vizsgálatunk s z e r i n t a legtöbben i s m e r n e k . Azok a válaszadók, a k i k a Bánk bánt emiitették, a r ­ r a a kérdésre, hogy "Miről szólt a darab?" a következő vá­ l a s z o k a t adták ( a "nem

emlékszem" válaszokat k i h a g y j u k , zá­

rójelben közöljük a tetszés vagy nem

tetszés indokát és

a z t , hogy i s k o l a i tananyagként o l v a s t a vagy iskolával lát­ t a a válaszadó a d a r a b o t , ami a z t i s j e l e n t i , hogy középis­ kolát végez vagy végzett): Szinházban látta: "A királynő összeesküvését Bánk l e l e p l e z i és a vé­ gén megöli a királynőt." ("jó beállítású v o l t , a rendezés i s t e t s z e t t , a színészek i s jól játszottak." Feleségével látta.) "Ebben fejezték l e a bánt." (iskolával látta) "Egy

történelmi darab, a z t h i s z e m , másra nem

emlék­

szem" (iskolával látta). "Az igazság, az emberi érzés és a hatalom össze­ csapása - ez a mondanivalója. Többet erről nem érdemes mondani." ("Bánk bán alakítása t e t s z e t t , m i a t t a néztem meg. Minden évben megnézem.") "Régi magyar társadalmi téma" (azért

tetszett,

mert a zenéjét nagyon s z e r e t e m " - opera változatban látta). Olvasta: "Bánk megöli G e r t r u d i s t , a királynőt. Az ország problémái késztetik e r r e , T i b o r o befolyása a l a t t . A király Bánkot f e l m e n t i az Ítélet alól".(Közepesnek találta, mert " v o n t a t o t t v o l t a cselekménye, nem v o l t

f o r d u l a t o s , túlzott

a párbeszéd benne".) "Történelmi d o l g o k k a l f o g l a l k o z o t t " (közepesnek találta). "Régen o l v a s t a m , kötelező olvasmány v o l t . " " G e r t r u d i s t megölték" ( t e t s z e t t ,

"először i s a

történelmi viszályok m i a t t " . Kötelező tananyag v o l t . )

" E z t nem l e h e t összegezni vagy a tartalmát elmon­ d a n i . " (Közepesnek találta, mert "nem t u d j a a figyelmem lekötni, mert nem s z e r e t e m az i l y e n t " , kötelező t a n a n y a g ­ ként

olvasta.) Televízióban látta: "A k e r e s z t e s háborúról, a magyar királyi házról,

a király feleségéről és a harcról." "Hunyadi László megmérgezőséről, e l l e n e történt álnok cselszövésről." Azok, a k i k az Ember tragédiáját emiitették, a k ö ­ vetkezőket válaszolták ( a "nem

emlékszem" válaszok nél­

kül): Szinházban ,látta: "Ádám kínlódásai a színekben, mire végül meg i s csömörlik, de f i a m i a t t küzdeni f o g . " ("színészi játék jő, elég jó rendezés", iskolával látta.) "Ádám küzdelmeiről, k e z d v e a r a b s z o l g a

társadalom­

tól egészen a k a p i t a l i z m u s i g " ( a s z e g e d i szabadtéri szín­ padon látta a menyasszonyával). "Ádám és L u o i f e r párbeszédén keresztül b e m u t a t j a az ember történelmét" (iskolával látta, jónak találta, mert látványos v o l t , érdekes rendezés). Olvasta: "Ádám és Éva boldog együttélése, majd később bo­ nyodalomba kerültek és mind a k e t t e n vesztükbe r o h a n t a k . " ("Nagyon t e t s z e t t , c s a k nagyon nehéz v o l t . " "A b i b l i a i a l a k o k , az egész kép, ahogy Madách leírta, t e t s z e t t " , anyagként

tan­

olvasta.)

"Ádám és Évától kezdődött. Ádámnak L u c i f e r m u t a t t a meg, mi vár az emberiségre a jövőben" ("közepes, inkább a regényt s z e r e t e m " " T a v a l y kötelező tananyag v o l t . " ) "Az ember m e g j e l e n t Lucifer-képében különböző tár­ s a d a l m i formákban" ("a befejező rész t e t s z e t t " , ként

olvasta).

tananyag­

"A bün kialakulásáról minden korban, k e z d v e az ős­ kortól, b e m u t a t j a a z ezután következő társadalmak r o s s z o l ­ dalát i s " , (jó v o l t , mert "érdekelnek a történelmi d o l - ^ * gok". Tananyagként

olvasta)

"Az ur megteremti az első emberpárt, L u c i f e r be akarja

bizonyítani, hogy a r o s s z

győz a jó f e l e t t . Külön­

féle történelmi időkbe és országokba h e l y e z i

a szereplőket,

de mégsem sikerül a z U r t legyőznie, mert Éva női ösztöne hat

a végén. A mü e s z m e i mondanivalója a z , hogy nem a

rossz,

hanem m i n d i g az igazság győz". "Az emberiség történelmét, a különböző társadalmi

k o r o k a t m u t a t j a be." "Az ember kialakulása, a z ember kínlódása, a tár­ s a d a l m i formák váltakozása." (Nagyon jónak találta, mert "a dialektikában a tagadás törvénye i s megnyilvánul", t a n ­ anyagként o l v a s t a

és TV-ben i s látta.)

"Ádámot és Évát különböző társadalmakon v e z e t i k e ­ resztül a szerző, az ókortól az újkorig. Mondanivalója: egy mindenkiért, mindenki egyért. Rámutat a különböző tár­ s a d a l m i formák hibáira" (jónak találta, mert " t i s z t a képet a d o t t a különböző k o r o k társadalmáról. Rámutatott a hibái­ ra".

Tananyagként

olvasta).

Televízióban látta: "Az ember m i k o r lejött a fáról és a földön hogy élt, v a l a m i i l y e s m i

v o l t " , (jónak találta, mert

az őskori d o l g o k a t , hogy mi v o l t

"megláttam

azelőtt".)

" L u c i f e r , a z ördög különféle társadalmi formákban j e l e n i k meg ember képében." ^Különböző színekben játszódott a d a r a b . B i z o n y o s k o r o k a t m u t a t o t t b e . A két főszereplő kálváriája." (jónak találta, mert "nem v o l t

olyan v o n t a t o t t , mint a színház­

ban".) Rádióban

hallgatta:

"Az emberről szól. Az emberi s o r s belőle, mint élőlény. I z g a l m a s v o l t . "

tükröződött k i

 Bánk bánt és a Tragédiát emiitők iskolázottsági színvonala m e g f e l e l a 16-30 éves korú f i a t a l o k átlagos i s ­ kolázottsági színvonalának, de a l a c s o n y a b b más prőzai szerzők müveit

azokénál, a k i k

emiitették.

A két vizsgálat a d a t a i arról tanúskodnak, hogy a színházművészeti oktatás - valószinüleg akárcsak más or-, szagokban - nem f e l e l meg a kívánalmaknak. A színházművé­ s z e t b e n járatos f i a t a l o k az ifjúságnak csak egy k i s töre­ dékét képviselik. "Szerencsés koncentráció esetén körülbelül

akkor

t e k i n t h e t i meg az osztály a drámát, amikor az irodalomórán tárgyalják" - i r j a a z e m i i t e t t

segédkönyv.

Ha az egybeesés " s z e r e n c s e " d o l g a , akkor sen egységesített oktatási r e n d s z e r b e n

egy erő­

szükségszerűen elő­

térbe kerül a tankönyv, és e s e t l e g e s szemléletessé

degra­

dálódik az élő szinház. Ha egyáltalán van szinház (vidé­ ken) és e l i s v i s z i k a tanulókat. A könyvdrámára és a szem­ léltetésre szűkített színházművészeti oktatás a l a c s o n y színvonalú és deformált szinházi kultúrát eredményez, kü­ lönösen akkor, ha a szinházat i s ebben tesszük érdekeltté. A Fővárosi Tanács Művelődésügyi főosztályának "a színházak és a tanulóifjúság közötti k a p c s o l a t továbbfej­ lesztésére" h o z o t t intézkedésének e g y i k p o n t j a i g y hang­ zik: "A tudat formálásában döntő s z e r e p e t elsősorban azok a színházak és színháztörténeti k o r s z a k o k

töltötték

be, amelyek a közművelő szinház funkcióját vállalták. Színházaink egyik l e g f o n t o s a b b

feladatának t a r t j u k ezért

ma i s ennek az eszménynek a g y a k o r l a t i megvalósítását. Biztosítani k e l l a tanulóifjúság számára, hogy a

klasszi­

kus drámairodalom remekei r e n d s z e r e s e n s z e r e p e l j e n e k a színházak műsorrendjén, hogy megfelelő számban és színvo­ nalban iskolai

hozzáférhetőek legyenek

a tanulóifjúság számára az

irodalomoktatást közvetlenül elősegítő

színpadi

alkotások. Kezdeményezzék a fővárosi színházak a drámák bemutatását ős t a r t s a n a k állandó, s z o r o s k a p c s o l a t o t a z iskolákkal. À Művelődésügyi Főosztály külön támogatja a , szinházak i l y e n irányú vállalásait." Âz ideológiailag kevesebb problémát jelentő s z i k u s szinházi repertoár - a magyar C o n s e r v a t o r y igy

nyer

klasz-

Theatre -

ideológiai alátámasztást a közoktatásban. Az oktatás hatékonysága, a színházművészet

terüle­

tén i s , nagymértékben függ a tanulók motivációjától. A kö­ vetkezőkben megvizsgáljuk, hogy v i s z o n y u l n a k a f i a t a l o k a közös színházlátogatáshoz. A már idézett segédkönyv "Közös színházlátogatás" c.

fejezetének első mondata i g y h a n g z i k :

"A közös színház­

látogatás mindig nagy élmény a tanulók számára." E l t e k i n t v e attól, hogy élményt a rendetlenkedés i s j e l e n t h e t , a megállapítás helytálló l e h e t egy vidéki

isko­

l a tanulóira, a k i k a fővárosba u t a z n a k megnézni egy d a r a ­ bot,

de nem jellemző e g y fővárosi középiskolára. Két b u d a p e s t i belvárosi gimnáziumban ( c s o p o r t i n -

t e r j u v a l ) megkérdeztünk 180 másodikos és n e g y e d i k e s lót, hogy s z i v e s e n mennének-e a z osztállyal együtt

tanu­ szin­

házba. A válaszadók 1/3-a "nem"-mel f e l e l t . A "nem" vála­ szok aránya azonos a f i z i k a i és a s z e l l e m i

foglalkozású

szülők gyerekeinél, i g y feltételezhető, hogy kevésbé gos

ran­

fővárosi iskolában i s hasonló eredményt kaptunk v o l n a ,

bár elképzelhető, hogy a belvárosi gimnáziumba a z értelmi­ séghez e l e v e közelebb álló munkásszülők g y e r e k e i kerülnek, s a többségben lévő értelmiségi származású tanulók c s o ­ portnormáit fogadják e l , mig az a l a c s o n y a b b

rangúnak minő­

sülő iskolákban f o r d i t o t t a h e l y z e t . Iskolák közötti öszszehasonlitásokat nem végeztünk, mert - nem ellenőrzött információk s z e r i n t - Budapesten a peremkerületi

tanácsok

általában előírják, hogy az iskolák tanulói mit nézzenek meg, a belvárosi iskolákban

v i s z o n t a z osztályfőnökön

múlik, hogy mennek—e a tanulók szinházba és m i t néznek meg, s ebbe k i s e b b nagyobb mértékben a tanulók i s beleszólhat­ nak, márpedig a tanulók mindig szívesebben választják a z t , ami nem kötelező. A megkérdezett tanulók között akadt o l y a n , a k i éppen e m i a t t nem a d o t t egyértelmű választ: "Ha kötelező, akkor nem.

Szívesen, ha mindenkinek

kedvére v a n ,

és mi szervezzük." A kötelező színházlátogatás hatásfoka i g e n a l a c s o n y . I s m e r e t e s , az i s k o l a i munka sem elég hatékony, ha a t a n u ­ lót c s a k a kényszer h a j t j a ,

de v a l a m e n n y i r e mégiscsak e l ­

lenőrizhető a f e g y e l e m és számonkérhető tudás. A szinház­ ban azonban nem ülhet mindenki m e l l e t t

egy tanár és egy

szinházi előadást még a n n y i r a sem l e h e t v i s s z a a d n i ,

számon­

kérni, mint egy i r o d a l m i olvasmányt. Márpedig, h a v a l a m i ­ l y e n tevékenységet nem l e h e t ellenőrizni, a k k o r a motivá­ ció (ahogyan a franciák értelmezik a népművelést: az a n i ­ mációra, a lelkesitésre) k e l l h e l y e z n i a hangsúlyt, külön­ ben a mennyiségi o l d a l , a bürokrácia kerül előtérbe. Jól j e l l e m z i

e z t a következő válasz, amelyet orszá­

gos vizsgálatunk alkalmával jegyeztünk f e l : (Miről szólt a d a r a b ? ) " T e l j e s e n kiment a fejemből, m a j d ­ nem végig aludtam. Unalmasan kezdődött, valamiről beszél­ g e t t e k . V o l t egy srác, a k i nagyon s z e r e t t e a c s a j t , az ugy csinált, mintha nem venné észre, a srác f e l a k a r t a kötni magát, de mindig megakadályozták. A gyilkolás után i s - bár l e h e t , hogy keverem

egy f i l m m e l - osak daráltak." (Miért

nézte meg?) "Az iskolában egy tanár o s z t o g a t o t t j e g y e k e t és kötelező v o l t mindig

olcsóbban

e l m e n n i , többször v o l t i g y , de

aludtam." Középiskolai vizsgálatunkban néhány tanuló válaszá­

ból a r r a következtethetünk, hogy szívesen mennének együtt az

osztállyal, mert a közös színházlátogatás jó a l k a l o m

egymás szórakoztatására. A rendetlenkedőket nem

lehet otthon hagyni, h i s z e n

éppen az ő megnyerésük m i a t t kötelező a látogatás, s nem

feltétlenül ugyanazok r e n d e t l e n k e d n e k , a k i k az iskolában is

s z o k t a k . Kötelező kivonulás esetén - különösen a k k o r ,

ha a darab nem f e l e l meg a f i a t a l o k igényeinek, vagy olyan a d a r a b , hogy kötelező megtekintése szájbarágássá torzít­ h a t j a mondanivalóját - a rendetlenkedés a tiltakozás

kife­

jezése i s l e h e t . A rendetlenkedés szinházkedvelő fiataloknál i s előfordul. A c s o p o r t o s megjelenés, b i z o n y o s körülmények között, magában h o r d j a a rendetlenkedés csiráját, s a rend' bontás ragadós. Egy n e g y e d i k e s g i m n a z i s t a lány például a z t irta,

s z i v e s e b b e n megy szinházba egyedül vagy barátnőjével

mint a z osztállyal, barátnője v i s z o n t

ugy n y i l a t k o z o t t ,

hogy azért nem menne s z i v e s e n az osztállyal, mert

elko—

molytalankodnák az előadást az előbbi kislánnyal. Osztály­ kivonulás esetén tehát rendetlenkednének, egyébként nem. Sok tanuló éppen a várható rendetlenkedés m i a t t nem vágyik a közös színházlátogatásra: "Ha sokan mennek együtt, inkább magukkal

foglalkoz

nak,'mint a d a r a b b a l . " "Abból jó nem sülne k i . " "Az egész osztállyal nem, mert s z e r i n t e m s o k a n még nem elég érettek ahhoz, hogy kifogástalanul v i s e l k e d j e n e k . "Erőltetett kivonulás és c s a k r e n d e t l e n k e d n e k egy­ mással . " Zeneművészeti főiskolásoktól megkérdeztük, hogyan s z e r e t n e k szinházba menni, egyedül v a g y társaságban?

Egyi­

kük ugy válaszolt: " c s o p o r t o s a n , de szétülve, hogy ne z a ­ v a r j u k egymást". Rákérdeztünk: "ez a t i korotokban i s elő­ f o r d u l ? " Válasz: "Ha c s a k egy v a l a k i hülyéskedik, már z a ­ v a r j a a koncentrálást. L e h e t , hogy éppen én vagyok a z . " Különösen az idősebb f i a t a l o k között sokan vannak, a k i k szégyellik, g y e r e k e s dolognak tartják a "tömegmegmoz­ dulásokat". Például: "nem s z e r e t e k sehová c s o p o r t o s a n menni (kirándulás kivételével ) "

"szinházba nem s z e r e t e k c s o p o r t o s a n menni, o t t meni jelent

társaságot egy osztály" Várakozásunkkal ellentétben azonban a közös szín-

házlátogatás iránti hajlandóság c s a k k i s mértékben függ a (másodikos és n e g y e d i k e s ) gimnazisták korától ( a ïule-iele Q = 0 , 3 3 ) . Vizsgálati a d a t a i n k s z e r i n t a z t , hogy a tanulók szívesen mennek-e az osztállyal együtt szinházba, az i s befolyásolja, hogy m i l y e n k a p c s o l a t b a n vannak társaikkal. Az osztályon belül k i a l a k u l t baráti körök, k l i k k e k

(csil-

l a g r a , csomózott láncra s t b . emlékeztető a l a k u l a t o k t a g j a i ) főként azért mennének szívesen együtt, mert

csoportjukban

megvitathatnák az előadást, a párok (különösen udvarlás esetén) válaszoltak legnagyobb arányban "nem"-mel, a magá­ nosok p e d i g , meglepetésünkre, ugyanolyan szívesen mennének az osztállyal együtt, mint a baráti körök t a g j a i , c s a k

mo­

tivációjuk más: a z t remélik, hogy iskolán kivül, más körül­ mények között e s e t l e g k a p c s o l a t o k r a t e h e t n e k s z e r t az o s z ­ tály t a g j a i v a l . E r r e azonban, ugy tűnik, n i n c s e n nagyobb esélyük, mint az iskolában, m e r t a baráti körök a színház­ látogatás .alkalmával i s elkülönülnek. Például: "Szívesen mennék többekkel szinházba, a k i k k e l

elő­

adás után vagy szünetben beszélgetni tudnék. A többiek, h a ott

lennének, közömbösek volnának számomra." A nemleges választ adók 1/3-a i s megemlítette, hogy

ha a z osztállyal nem i s , az osztály egy vagy néhány tagjá­ val

szívesen elmenne. Ilyenféle válaszokat

kaptunk:

" t u l s o k a n lennénk, m e g o l d h a t a t l a n , egy k i s részével szívesen mennék, f e l e s l e g e s

de az osztály számomra,

hogy az egész osztály eljöjjön" "nem s z e r e t e m túlzottan az osztályt, kivéve egyes tagokat, a k i k k e l

szívesen mennék"

"van közöttünk egy-két idétlen t a g i s , de a baráti körömmel i g e n " . A közös színházlátogatás iránti hajlandóság össze­ függ a z z a l i s , hogy a tanuló m i l y e n indíttatást kap o t t —

hon,

nem a n n y i r a a z z a l , hogy a szülők v i s z i k - e

(Q = 0 , 2 4 ) ,

szinházba

hanem a z z a l , hogy fontosnak tartják-e, hogy

gyerekük szinházba járjon (Q = 0 , 4 4 ) . Azok a tanulók, ak/tknek

szülei f o n t o s n a k tartják a g y e r e k

színházlátogatását,

74 %-han. mennének az osztállyal i s , akiknél nem tartják f o n t o s n a k , c s a k 53 %-han, akiknél a szülők f o n t o s n a k i s tartják, hogy a g y e r e k eljárjon és e l i s v i s z i k , azoknak 77 %-a menne az osztállyal i s . A színháznak fontosságot tulajdonító, szinházat kedvelő családok g y e r e k e i tehát s z i v e s e b b e n mennek az osztállyal, mint a többiek, de náluk is

számolhatunk a rendetlenkedőssel, ha a látogatást köte­

lezővé tesszük és számukra érdektelen d a r a b r a visszük e l őket. A közös színházlátogatás iránti hajlandóság nem függ össze a z z a l , hogy a tanuló f i u vagy lány,van-e autójuk vagy n i n c s (tehát a jövedelemmel) és a z z a l , hogy

sportol-e

a tanuló. Ez adódhat természetesen abból i s , hogy vizsgá­ l a t u n k nem reprezentatív, ezért a z osztályokra jellemző a d a t o k a t i s közöljük:

À közös színházlátogatás kedvelése nagymértékben .iigg a - t a n u l o k és a tanárok korábbi tapasztalataitól. E r r e u t a l , hogy az általunk vizsgált 6 osztály közül abban a két osztályban a legmagasabb az " i g e n " - n e l válaszolók aránya (80 % fölött), a h o l a közös színházlátogatások - a z osz­ tályfőnök s z e r i n t - jól sikerültek, s abban az osztályban a legalacsonyabb

(36 % ) ,

ahol a tanulók o l y a n ifjúsági ope­

raelőadáson v e t t e k részt, amelyen a rendetlenkedés m i a t t a l i g h a l l o t t a k v a l a m i t Mozart zenéjéből, s amelynek o s z ­ tályfőnöke maga sem s z o r g a l m a z t a

többé a közös színházláto­

gatást. A kedvező t a p a s z t a l a t o k a t s z e r z e t t osztály e g y i k tanulója például i g y i n d o k o l t a meg

igenlő válaszát:

"Többször v o l t u n k már (nem kötelezően) együtt, utá­ na v i t a t k o z t u n k , j o b b a n megismerhettük egymást." Adataink

világosan mutatják, hogy nem minden tanuló

k e d v e l i a közös színházlátogatásokat, még ha nem i s kötele­ zőek .J e l ení ős különbségek vannak e t e k i n t e t b e n az osztályok között i s . Mint láttuk, elég v o l t

egy r o s s z u l sikerült i f ­

júsági előadás, s a többségnek e g y s z e r

s mindenkorra elment

a kedve a közös "kivonulástői". E z , mint a zeneművészeti főiskolások elmondták, nemcsak a f i a t a l o k

rendbontásából

adódhat, hanem abból i s , hogy a művészek (többé-kevésbé j o g g a l ) lebecsülik az iskoláknak s z e r v e z e t t előadásokat-. E m p i r i k u s vizsgálatunk eredményeiből nem következik, hogy az iskoláknak nem szükséges színházlátogatást a tanulók számára. L e h e t

szervezniük

és k e l l , c s a k nem kötelező és k i ­

vonulás j e l l e g g e l . A müvészihatás ós a s z o c i a l i s t a

közösség

fogalma ellentétes a kényszerrel. Nem az a kérdés, hogy a tanulókat együvé k e l l - e ül­ t e t n i , hogy a tanár szemmel t a r t h a s s a a rendetlenkedőket, vagy szétültetve, hanem ugy k e l l megszervezni

a látogatáso­

k a t , hogy az minél kevésbé l e g y e n "iskolás". Középiskolákban végzett vizsgálatunk alkalmával megkértük a tanulókat és az osztályfőnöküket, jegyezzék f e l

azok nevét, a k i k l e g g y a k r a b b a n járnak szinházba, s azokét i s , a k i k a leginkább értenek a színházhoz. A tanulók s z a ­ v a z a t a i alapján kapott

rangsor

nagymértékben e g y b e e s e t t

az

osztályfőnök véleményével, tehát a tanulók i l y e n arányú szokásai és képzettsége másodikos korban már köztudott. Ennek és a tanulók egymás közti k a p c s o l a t a i n a k ben

issereté­

differenciáltan l e h e t m e g s z e r v e z n i a látogatást. A k i

• a k a r , mehessen egyedül, a r o k o n a i v a l , ismerőseivel, s ha van rá módi más a l k a l o m m a l . Ha a színházlátogatás nem kap, osolódik tankönyvhöz, az sem f o n t o s , hogy mindenki ugyan­ a z t a d a r a b o t lássa: l e h e s s e n választani 2-3 lehetőség kö­ zül. A magunk részéről nem értünk egyet Köveseinek a z ­ z a l a megállapításával, hogy a szinház - a l k a l m i l a g - a t e l j e s e n i s m e r e t l e n embereket i s közösséggé kovácsolja, s ez felerősiti a művészeti hatást, következésképp "még t o ­ vább erősithetjük a hatást abban az e s e t b e n , alakult,

ha e l e v e k i ­

egymást már jól ismerő emberek közösségét ültet­

jük a nézőtérre. Ha tehát s z e r v e z e t t színházlátogatásokat, teltház-akciókat i k t a t u n k a programunkba, a szinház közös­ ségteremtő e r e j e s e g i t i

nevelőmunkánkat."

A közösséget állandó jellegű

kapcsolatrendszer

j e l l e m z i , tehát nem l e h e t a l k a l m i . A szolidaritásérzés felfokozódása, a szuggesztibilitás megnövekedése, egymás utánzása, ami a l k a l m i l a g megfigyelhető, nem a közösségre, hanem a tömegre jellemző. K o c s i s Zoltán zongoraművész tapasztalatból mondja, hogy a hangversenyteremben, mintha megsemmisülne a h a l l g a ­ tók egyéni véleménye, s

nemegyszer egymás hatására, egy-

,mást utánozva ok nélkül tombolnak, l e l k e s e d n e k .

Budapesten

túlságosan r i t k a az i g a z i nagy bukás. Hasonló következte­ tésre j u t Molnár Gál Péter i s ( a z "Izgága szinházban") a színházzal k a p c s o l a t b a n :

"A mai közönség nem t u d j a megbün­

t e t n i a r o s s z szinházat. A r o s s z színészt sem. A vasfüg-

göny nálunk: n e o - k l a k k . " Az 50-es évek r o s s z beidegződésé­ ről v a n szó, egy réteg általános kritikátlanságának meg­ nyilvánulásáról, arról, hogy a nézőtől sem kérik számon munkája eredményességét vagy be a k a r j u k bizonyítani, hogy jót kaptunk a pénzünkért? - nem vizsgáltuk. E z z e l a maga­ tartással e s e t l e g nagyobb teljesítményre l e h e t

ösztönözni

az idelátogató külföldi társulatot (Brook színházának keréhez egy k i c s i t

si­

a h a z a i közönség i s hozzájárult, A m e r i ­

kában hűvösebben fogadták), de nem használ az i t t h o n i színházaknak, művészeknek. Ha túlzás i s Escarpit-«nak az a kijelentése, hogy " s e n k i sem ül e l s z i g e t e l t e b b e n társaitól, mint a néző a szinházban", a közönség egészének k a p c s o l a t a i egymással és a színészekkel előadás közben lényegében a tetszés (ütemes t a p s ) és a nem-tetszés (spontán telepátia) korlátozódnak. A művészeti hatás szempontjából inkább problémát j e l e n t , ha formális c s o p o r t o k eltérő izlésü t a g j a i

egy­

s z e r r e nézik meg a d a r a b o t . Az előadás által feltételezett izlés és az Ízlésben homogén közönség fontosabb feltétele a művészi hatásnak, mint a személyes k a p c s o l a t o k . Nézetünk s z e r i n t az .osztály-kivonulásokból - ha nem utazással v a n egybekötve ( i l y e n k o r a tanulók m e g i l l e ­ tődnek) - több a kár, mint a haszon. A k i s e b b i s k o l a i p o r t o k együttes színházlátogatását hasznosabbnak

cso­

tartjuk

(mint erről egy másik f e j e z e t b e n szó e s i k , ez a színházlá­ togatás természetes m ó d j a ) . A szinházértő körökben felnövő f i a t a l o k s o k a t profitálnak a szünetekben és az előadás után f o l y t a t o t t beszélgetésekből, a k i k nem i l y e n környe­ z e t b e n nőnek f e l ,

azoknak megpróbálhatunk szinházértő tár­

s a t biztosítani. Nem

"P" jelzéssel s z e r v e z e t t

"szinházi

stúdium generálé" - r a gondolunk, hanem a r r a , hogy a s z i n ­ házértő tanárok, szülők, felsős tanulók, egyetemi

hallga­

tók, szinjátszókörök t a g j a i , n y u g d i j a s művészek s t b . v e n ­ dégként magukkal hívhatnak a szinházba néhány tanulót, e s e t l e g jelentkezéses a l a p o n , részben o l y a n o k a t , a k i k l e g -

inkább rászorulnak, a k i k egyébként nem mennének e l , a k i k ­ nek nem akad társuk. ( E g y 4-5 főből állő baráti kör jobban tud integrálni egy magányos tanulót, mint egy osztály.) A tanulók a szünetekben előadás után a kísérővel együtt megvitatnák a d a r a b o t . E g y i k kísérleti osztályban a z t t a ­ p a s z t a l t u k , hogy a tanulók, ha szinész a kisérő, különö­ sen nagy számban j e l e n t k e z n e k "vendégnek", s a többiek kö­ zül i s sokan kértek - c s a k nem k a p t a k - j e g y e t az előadás­ ra. Eomár PáIné, az OPI magyar tanszékének vezetője a vele folytatott

interjú alkalmával elmondotta, hogy a

komplex esztétikai neveléssel k a p c s o l a t o s kísérletben

em­

i i t e t t következtetéseinkhez hasonló elvekből i n d u l t a k k i : az oktatást i g y e k e z t e k ugy m e g s z e r v e z n i ,

hogy a tanulók a

szinielőadásokat, tévéjátékokat, szinházi közvetítéseket természetes módon tekintsék meg, ahogyan megszokták, aho­ gyan a családdal mennek vagy mennének szinházba, nézik vagy néznék a tévét, az i s k o l a l e g f e l j e b b a színházjegyek beszerzésében

segit.

E z t az e l v e t azonban t a p a s z t a l a t a i n k s z e r i n t

még

o t t i s nehéz megvalósítani, ahol v a n szinház. A " C s i l l a g a máglyán" c . Sütő-darabra például c s a k felsőbb fórumok megkeresésével tudtak j e g y e t b i z t o s i t a n i , s a tanulókat bizonyára a kisérleti szituáció i s motiválta. Honífy - a mozilátogatásokkal k a p c s o l a t b a n még egy problémára hívja f e l a f i g y e l m e t : k i n o s j e l e n e t e k adódhatnak abból, ha a tanár emlékezetből próbálja rekonstruálni az előadást, min­ denki másképp emlékszik a játékra, s végül a tanár h a t a l m i szóval dönt. A komplex esztétikai nevelés 1979-től h e l y e t kap a gimnáziumi tanrendben ( a szakközépiskolákban most

kez­

dődnek a kísérletek), ezért célszerű megvizsgálni, hogyan i l l e s z k e d i k ebbe a koncepcióba a színházművészeti nevelés, s v a l a m i l y e n módon b e f o l y n i a kísérletekbe. (Az OPI, Komár

Pálné s z e r i n t , szívesen együttműködne ebben a Szinházi Intézettel.) A komplex esztétikai nevelés a l a p e l v e - Stenozerné s z e r i n t -? a következő: "Az i r o d a l o m

nevelő e r e j e megsokszorozódhat, ha

óráinkon segítségül hívjuk a képzőművészetet, a z e n e i a l ­ kotásokat, ha mozgósítjuk a z o k a t a tanulók a r a l z - ,

az i s m e r e t e k e t ,

amelyeket

az ének-zene-, és a történelemórákon

s z e r e z t e k . " Ne.. t,e s z e r i n t "középiskolai oktatásunkban az ;

irodalomórára vár a z a s z e r e p , hogy az egyes művészeti ágakat közelítse, összekapcsolja. E követelmény jogosságát ma már mind többen e l i s m e r i k ,

a v i t a középpontjában a "ho­

gyan" került." Szerintünk a színháznak, mint komplex művészetnek nagy s z e r e p e l e h e t

a művészeti nevelés integrációjában,

akár az oktatásban, akár a tanulók tudatában. Más oldalról: az irodalomcentrikusság feloldása szinház szempontjából i s feltétlenül

hasznos.

Lénárd s z e r i n t a komplex esztétikai nevelés o l y a n világnézeti konzekvenciák feldolgozására ad lehetőséget, amelyek tételesen 14-18 éves korban magában a z

irodalomta­

nításban nem nyerhetnének bizonyítékot. A színházművészeti nevelés koncepciójának

kidolgo­

zásához a más művészeti ágak oktatásában s z e r z e t t

tapasz­

talatokat

filmesz­

i s figyelembe

vehetjük, mindenekelőtt a

tétikai nevelési kísérletet, m e l y e t ugyancsak az OPI irá­ nyított. Ez 1969-ben i n d u l t

először munkafüzetes formában,

majd az I T Y adások felhasználásában. A kisérleti eljárás­ ban

a tanulók a k t i v részvételét a z z a l biztosították, hogy

egy

előzetesen l e v e t i t e t t f i l m megértését f e l a d a t o k megol­

datásával és megbeszélésével segítették elő ( i g y a tanárt i s aktivizálták). Az I T V 1968-ban átállt a t e l j e s

tanítási

órát betöltő közvetítésre, ezáltal megszüntette az a k t i v i ­ zálás lehetőségét. Lénárd s z e r i n t emiatt

sok helyütt abba

i s hagyták a filmesztétikai s o r o z a t figyelemmel

kisérését.

Nézető s z e r i n t a z érdeklődés csökkenését az o k o z t a , hogy a változtatásnál f i g y e l m e n kivül hagyták a kisérleti oktatás tapasztalatait.

Szerintünk s z e r e p e t játszhatott ebben az

előadó—cseréj a műsor "kifáradása" ós az i s , hogy a taná­ r o k egy része m e g t a n u l t

filmet

e l e m e z n i s t b . O k a i t érdemes

l e n n e e m p i r i k u s a n megvizsgálni. A f i l m n e k nem

természetes közege a televízió kép­

ernyője, de a tévére nyomorított f i l m i s többet nyújt, . mint h a c s a k forgatókönyvet elemeznének a tanulók. A kép­ ernyő kétdimenziós, ezért az esztétikai veszteség a szín­ háznál nagyobb, m i n t a filmnél. A szövegelemzésnél azonban többet nyújtana. Kelemen Endrétől, az I T V igazgatójától

egy interjú

alkalmával megtudtuk, hogy színházművészeti k u r z u s r a az I T V - b e n 1080-ban érvénybe lépő u j tanrend bevezetése előtt nem kerülhet s o r . A "Filmszem"

és a "Szinházi album" cimü

műsorokból v i s z o n t a z iskolák i s profitálhatnak. A TT s z e r i n t a nagyközönség nem ért egyet hogy ugyanazt

a néhány f i l m e t

azzal,

minden évben bemutassák - a

színházi előadásoknál nyilván még nagyobb lenne az e l l e n ­ állás. N i n c s e n tudomásunk arról, hogy külföldön

lenne

i l y e n k u r z u s , hogy példának vehetnénk. (Komplex esztétikai nevelés s i n c s e n . ) Honffy c s a k akkor

szerint

"a szemléltetés a filmoktatásban

fog megnyugtatóan megoldódni, ha e l t e r j e d majd

a v i d e o k a z e t t a , és bármely órán kivetíthetünk tetszés s z e ­ rint

filmrészleteket". A különböző felfogásban játszott

darabok összehasonlítása, egyes j e l e n e t e k megismétlése a színházművészeti oktatást i s előrelendítené, s a j n o s zárt­ láncú televízió még c s a k egy-két középiskolában v a n ( p l . Kazincbarcikán). Nézetűnk s z e r i n t i l y e n irányban i s meg l e ­ hetne k e z d e n i a kísérleteket. Annál i s inkább, mert a vál­ t o z a t o s feltételek m i a t t nem l e h e t dellt

egységes oktatási

mo­

k i d o l g o z n i . A középiskolai kisérleteket a z Oktatás­

ügyi Minisztérium r e n d e l e t i l e g

támogatja.

A főiskolák egy része e l Tan látva zártláncú

tele­

vízióval, ezért a leendő pedagógusok színházművészeti kép­ zését könnyebb m e g o l d a n i . Mint minden művészetet, a s z i n ­ házat i s c s a k ugy l e h e t

o k t a t n i , ha a tanár megfelelő tá­

jékozottsággal r e n d e l k e z i k . Ez a feltétele annak, hogy o l y a n előadást e l e m e z z e n , amelyhez nem kap segédeszközt. Megfontolandónak t a r t j u k - a többi művészeti ág mintájá­ r a . - szinház- és filmművészeti középiskola

létrehozását

is. Tudomásunk s z e r i n t az ének—zene oktatásban n i n c s e ­ nek

kötelező koncertlátogatások, és a zenekaroknak sem Ír­

ják elő, hogy "megfelelő számban és színvonalban" játsza­ nak k l a s s z i k u s zenét, elősegítendő a z i s k o l a i

oktatást,

mégis magas a s z i n v o n a l . Nézetűnk s z e r i n t ez a képzett pe­ dagógusoknak, a f e j l e t t

(Kodály-féle) módszernek és annak

köszönhető, hogy a t e c h n i k a i eszközök (lemez, magnó, rá­ dió) által könnyen reprodukálható a zene,

s egyre

inkább

visszaadható az élő előadás (sztereóiónia, televízió). Az I T V magyarországi kongresszusán

elhangzott,

hogy színházra n e v e l n i nem c s a k szinházbajárassal

lehet.

A leglényegesebb a képzelet fejlesztése, az önálló gondol­ kodás és az együttes munka megszerettetése. Az amatőr szín­ játszó tevékenység a közösségi életmód és magatartás k i ­ terjesztésének e g y i k eredményes műhelyformája l e h e t . Az a fiatal,

a k i a k t i v szinházi néző és amatőr i s egyben, egész

életére más ember l e s z , mint a z , a k i az iskolában és o t t ­ hon a tévé előtt, de még a szinházban i s c s a k a passzív befogadáshoz s z o k o t t hozzá. Külföldön e l t e r j e d t

módszer,

m e l y r e nálunk Németh László h i v t a f e l először a f i g y e l m e t (1947-ben), kek

a " c r e a t i v d r a m a t i c " . Lényeges, hogy a g y e r e ­

Írják a szövegeket és ők i s adják elő e z e k e t . N e i l l

könyvében a z t Írja, hogy e g y e t l e n más módszer sem növelte o l y a n mértékben a tanulók alkotókészségét, m i n t e z . ( F r a n ­ ciaországban ez a mozgalom Dasté nevéhez fűződik.) Hani a

b u d a p e s t i Nemzetközi Kollokviumon az o l a s z t a p a s z t a l a t o k ­ ról számolt b e . Hermann Gusztáv s z e r i n t ól egy o l y a n elő­ ítélet, amely e l e v e l a p o s n a k * n a i v gyermekinek és tanáros­ mód didaktivistának t e k i n t minden i s k o l a i i r o d a l m i öröksé­ get.

H o l o t t a z iskoladrámákra s o k s z o r épp az ellenkezője

jellemző. ( L e g i s m e r t e b b példa az Übü király.) Mihályi Gábor a r r a hívja f e l nyitott

szinház a t e s t i

a f i g y e l m e t , hogy a

játék, a mozgás, a g e s z t u s , az

ének, a tánc előtérbe helyezésével - Vitányi kifejezésé­ vel

- g e n e r a t i v s z i n t e n i s művelhető, a z a z : a nem hivatá­

sos

művész i s képes rá, A s z o l n o k i V e r s e g h y F e r e n c gimnáziumban h a v o n t a

e g y s z e r .színészek t a r t o t t a k magyar órát. A téma r e n d s z e ­ r i n t a tananyaghoz kapcsolódott. A tanulókkal közösen k i s műsort állítottak össze. Érdemes lenne megvizsgálni, mi­ l y e n nyoma maradt ezeknek az óráknak. B r u n e r "Uj utak az oktatás elméletéhez" o. művében azt az

irja,

hogy a történelmet, a társadalmat és a mítoszt

oktatásban jelentősen intellektualizáltuk és megszépí­

tettük, ezért az,oktatás megszervezésében nagyobb met k e l l

figyel­

s z e n t e l n i a r r a a rendkívül hatékony i m p u l z u s r a ,

amely a r r a irányul, hogy a z emberi s o r s o t drámában és e z ­ által az emberi s o r s drámáját ábrázolja. Bruner

szerint,

ahogyan a hagyományos diszciplínákban a megfigyelés és a kísérlet tényszerű a d a t a i t a fogalmak és elméletek hozzák összefüggésbe, azonképp a nagy drámai témák és metaforák a l a p u l szolgálnak az ember megértéséhez, ahhoz, hogy meg­ lássuk,ami történelmében és körülményeiben állandó, ahhoz, hogy önmagunkra vonatkozó szétszórt i s m e r e t e i n k b e egységet vigyünk b e l e . V a l l a n t i n e z t ugy f o g a l m a z t a meg, hogy "a szinház illúziója a z eszköz számunkra ahhoz, hogy az illúziókat az életben szétromboljuk", Vekerdy pedig a z t i r j a , hogy a túlságosan intellektualizált oktatást " a művészeti elemek­ kel

átszőtt oktatási g y a k o r l a t i n g a t h a t j a

meg".

Mindez nem képzelhető e l o l y módon, hogy a törté­ nelem órán f e l o l v a s u n k , vagy eljátszatunk néhány részle­ t e t a " C s i l l a g ' a máglyán"-ból, a színmüvek u g y a n i s -* a művészi igazság kedvóért - meg i s hamisíthatják a törté­ nelmet. Mivel

a művészetekre szánt idő nem növelhető, c s a k

egy megoldás képzelhető e l : növelni a művészeti - minde­ nekelőtt

a színházművészeti - nevelés hatásfokát. Ennek

számos, nem e m i i t e t t módja l e h e t még ( a Fővárosi Tanács emiitett

intézkedési t e r v e ,

például, jó néhányat f e l s o ­

rol). Az u j szinház, mondja Vekerdy, c s a k a megújult i s ­ kolára támaszkodhat, hozzátehetjük: Az i s k o l a megújulása viszont

nem képzelhető e l a színházművészeti nevelés meg­

újulása nélkül. A t a n t e r v e k távlati reformjáról folyó v i ­ tában e z z e l i s számolni

kell.

VT ," Ajánlásaink Ajánlásaink a l a p a n y a g a a vizsgálat eredménye és a felmerült jelenségek leírásából adódó elképzelések. Ezért megvalósítható ós utópisztikus j a v a s l a t o k egyaránt pelnek j a v a s l a t a i n k b a n .

szere­

Ugy g o n d o l t u k azonban, hogy egy

hosszutávu tervezés számára talán nem haszon nélkül való az sa*

"utópisztikusabb" elképzelések, j a v a s l a t o k

felvázolá­

a m e l y e k e t , természetesen, kísérletileg k e l l

ellen­

őrizni . 1 / A f i a t a l o k számára s z e r v e z e t t , propagált elő­ adások hatásának alapforrása maga a művészet k e l l , hogy l e g y e n . A darab nevelő hatását legcólszeróbb az előadás utáni nyilvános vagy i s k o l a i

vitával elmélyíteni.

2/ A TV közvetítésekkel szemben az élő színház mélyebb nyomokat hagy, nagyobb vonzerőt i s g y a k o r o l a

fia­

t a l o k r a . Cügyanakkor az önálló tévéjáték nevelő e r e j e i s elég magas pontszámot ér e l . ) Ezért a közművelődési programunkban a tévé-szinház ne végállomás, hanem átveze­ tő l e g y e n . Kíváncsiság, érdeklődés felkeltését szolgálja. ( O l y a n kvizmüsor p l . , melynek "megfejtéseit" a szinházban lehet

megtalálni.) 3/ Az i s k o l a i

élet k e r e t e i n belül a szinházi elő­

adás nem illeszthető be a kötelező olvasmányok sorába. A színházlátogatásoknak informális jellegűnek k e l l (ne

lenniök

c s o p o r t o s "kivonulás" j e l l e g e l e g y e n , a darabkiválasz­

tás i s lazábban történjen.) A látott darabokat nem i r o d a l o m , hanem színházesztétikái a l a p o n k e l l ni

csak

megtárgyal­

a diákokkal. Ennek érdekében a tanároknak i s e l k e l l

sajátitani a színházesztétika e l v e i t .

(Egyetemen i s l e -

gyen i l y e n jellegű foglalkozás, módszertani

segédkönyvek­

be kerüljön bele a színházesztétikái f e j e z e t ,

pedagógiai

ajánlás s t b . ) 4/ Az i s k o l a

lépjen k a p c s o l a t b a egy-egy színház­

z a l , s akár az i s k o l a szervezni

f a l a i n belül, akár a szinházban k e l l

"rendhagyó" irodalomórákat. Ezeknek a z óráknak

u g y a n i s messze rezonáló hatása v a n , nem c s a k a színházlá­ togatást illetően, de a magyartanítás számára i s . S n a ­ gyobb vonzerőt tud k i f e j t e n i a szinház a f i a t a l o k r a : meg­ szűnik "sznob" j e l l e g e

(mert ez a f i a t a l o k jelentős há­

nyadában az uralkodó előítélet) és érthető l e s z , hogyan kell

"szinházba menni". 5/ Hasznos kezdeményezés l e n n e egy-egy i s k o l a és

a szinház szerződéses megállapodása, melyben főpróbákra biztosítanák az érdeklődők látogatását. Ez i z g a l m a s a b b i s ­ merkedés a színházzal. S nem utolsó sorban "frissítené" a főpróbák közönségét i s . 6/ Bővíteni k e l l e n e a f i a t a l o k választási lehető­ ségét az ajánlott vagy s z e r v e z e t t

előadásokat

illetően.

Tehát l e g y e n 2 "kötelező" és 3 szabadon választható elő­ adás. Elő k e l l s e g i t e n i ,

hogy a szabadon választott szín­

házlátogatásról viták i n d u l j a n a k . ( F a k u l t a t i v

bérlet.)

7/ Propaganda szakembereknek k i k e l l e n e d o l g o z n i ­ uk a k i s - c s o p o r t o k a t megragadni képes befolyásolás eszkö­ zeit:

i t t dől e l a szinházbajárási "szokássá válás". 8/ A j e l e n l e g i ösztönzési r e n d s z e r kiegészítése.

J e l e n l e g ugyanis túlnyomó részt a n y a g i ösztönzésen a l a p u l a szinházbaszoktatás r e n d s z e r e . A megtakarítás, melyet a f i a t a l o k élveznek azonban - t u l csekély. K i k e l l e n e d o l ­ g o z n i egy másfajta - erkölcsi, presztizs-szerü ösztönzési rendet.

0/ A f i a t a l o k agy része erősen vonzódik a gondo­ latibb

szinház iránt, a felnőttek színházát szentimentá­

lisnak, tul

színesnek, teátrálisnak lté 11. Ezért támogatni

k e l l e n e a z o k a t a törekvéseket, melyek a 25. Színházzal r o k o n s z e n v e z n e k , vagy o l y a n kísérletekkel, melyek az i s ­ kolákban nem-hagyományos színjátszó c s o p o r t o k a t nek.

szervez­

Saját darabból, saját rendezésben - a l e g t e l j e s e b b

szabadság m e l l e t t . 10/ A f i a t a l o k c s o p o r t j a i b a n általában elég gyakran f o r d u l fiatal

(osztályok, brigádok)

elő, hogy a színházszerető

kivül r e k e d "hobbyjávai": különcnek tartják. Ezért

nem ártana kerületi ifjúsági házakban szinházbarát-klubot s z e r v e z n i , vagy v a l a m i l y e n

más kevésbé formális s z e r v véd­

nöksége a l a t t összefogni e z e k e t

a "magányos" rajongókat.

N e k i k külön privilégiumokat biztosítani. (Főpróba-jegy, szinész-néző találkozóra meghivó s t b . ) Egy i l y e n

klubnak

l e n n e vonzása a kívülállókra i s . 11/ Gondolkodni k e l l e n e formán..

egy lazább családi bérlet-

Családin, mert t a p a s z t a l a t a i n k s z e r i n t a szinház­

ba járó f i a t a l o k igen nagy hányadában szüleikkel együtt kerülnek be a szinházba; s lazább formán, mert a 18-24 évesek nem i g e n k e d v e l i k már a szülői felügyeletet. Tehát: ugyanazt a darabot .látják, de nem együtt ülnek, a szülők külön, és a g y e r e k e k ( p a r t n e r r e l ) másutt. (Kísérlet k e l l e ­ ne . )

Idézett

forrásmüvek

(betűrend

szerint)

1/

Bácskai M.Í Diákszinpad és diákszínjátszás. Tankönyv­

2/

B a r t a A.: J e g y z e t e k a pécsi előadásról. Magyar Nemzet

3/

Béládi M.: Az újraélesztett ,Bánk bán. Élet és i r o d a ­

kiadó, 1974. 1076. május 1. lom,

1076. május 1.

4/

B r u n e r J . S . t U j u t a k a z oktatás elméletéhez. Gondolat

5/

Buda B.; - «Haras O.: A felnőtt k o r küszöbén. Tankönyv­

6/

Escarpit

1074. kiadó, 1074. R.: Irodalomszociológia. A.könyv f o r r a d a l m a .

G o n d o l a t , ,1073. 7/

Esztétikai nevelés, kulturált életmód (segédkönyv a középiskolai tanárok számára). Tankönyvkiadó, 1067.

8/

Földes A.: Szinház és ifjúság. Szinház, 1 0 7 2 . s z e p t .

0/

F r i s c h - G a u t h i e r J . Í Munkamorál és a munkával való meg elégedettség. A Munkaszociológia c . kötetben, Közgaz­ dasági és J o g i Könyvkiadó, 1068.

10/ Gazsó F . - P a t a k i F . - Várhegyi Gy.: Diákéletmód Buda p e s t e n . Gondolat, .1071. 11/ Gramsci A.: Marxizmus, kultúra, művészet. K o s s u t h K. 1065. 12/ Harsányi I . -, Donath B. - Halász L . i A f i l m

hatása

fiatalságunkra. Magyar Filmtudományi Intézet, 18(62. 13/ Hauser A . i A művészet és az i r o d a l o m társadalomtörté­ n e t e . Gondolat,

1060.

14/ Hermann G.: "Az ifjúság elméjét akarván világosítani" (Szigethi

Gyula Mihály iskoladrámái) - Korunk, 1074.1

15/ Hermann I . : A mai .polgári válságtudat művészi tükröződéséhez. Társadalmi s z e m l e , 1076. 1.

vissza­

1 0 / Hoggart P.: Művelődés, gondolkodás, szokások. Gondo­ lat, 1075. 1 7 / Honffy P . t Filmelemzés a magyarórán. Tankönyvkiadó, . 1075.

1 8 / Kövessi E . t Művészet és nevelés. Táncsics, 1 9 7 4 . 1 0 / K l o s k o w s k a A.: I l o s c i o w e i j a k o s c l o w e , o z y n n i k i u planowanlu i rozwoju k u l t u r a l n y m . (A kultúra tervezé­ sének és fejlődésének mennyiségi és minőségi

tényezői)

Kultúra i S p o l e c z e n s t w o , 1 0 7 1 . 1 . 2 0 / Kloskowska A.: Tömegkultúra. Közgazdasági és J o g i Könyvkiadó, 1 0 7 1 , I, 2 1 / Lénárd F . : Korszerűsítési útkeresések a középiskolá­ ban. "Az alakuló ember" c . kötetben. G o n d o l a t , 1 0 7 6 . 2 2 / Maros D.t Művelődő f i a t a l o k . Népszabadság, 1 0 7 5 . dec. 3 0 . 2 3 / Mihályi G . t " N y i t o t t színházak" találkozója Wroclawban. Nagyvilág, 1 0 7 6 . 2 4 / M i l l e r A.: Szinház, közönség, társadalom. Nagyvilág, 1074.

ápr.

2 5 / Molnár G.P.Í Izgága szinház. Szépirodalmi, 1 0 7 4 . 2 6 / M.G.B.: Tévé-jegyzet. K r i t i k a , 1 0 7 6 . m á r c . 2 7 / N e i l l A . S . i Summerhill (A r a d i c a l approach r e a r i n g ) w i t h a Foreword ing

to c h i l d

by E r i c h Fromm: H o r t

publish­

Co. New Y o r k , 1960.

2 8 / R a j n a i E . ; A kép, a tömegek n y e l v e . Rádió és Televízió Újság, 1 9 7 6 . 1 9 . s z . 2 9 / Stenczerné F.A.: Komplex esztétikai nevelés a gimná­ z i u m i irodalomtanításban. Tankönyvkiadó, 1 0 7 3 . 30/ A szinház s z e r e p e az ifjúság nevelésében. Nemzetközi Szinházi Intézet Magyar Központja 3 1 / Vekerdy I . : A színészi hatás eszközei - Zeami mester müvei s z e r i n t . Magvető, 1 0 7 4 . 3 2 / Z n a n i e c k i F . : The Method o f S o c i o l o g y . Idézi J . S z c z e p a n s k i 'íAszociológia története" c . kötetben. Kossuth, 1 0 7 3 .

l . s z . melléklet: KÉRDŐÍVEK a / az 1000 fős reprezentatív felmérés kérdőire b/ a c s o p o r t o s mélyinterjúk alapkérdőive néhány gimnáziumi osztály i l l .

a Zene­

művészeti Főiskola két évfolyama szá­ mára

A középiskolákban felhasznált szooiometriai

kérdőív

1. S z e r i n t e d k i k a l e g j o b b sportolók az osztályban? 2. S z e r i n t e d k i k értenek leginkább a komoly zenéhez? 3. K i k o l v a s n a k legtöbbet az osztályban? 4. K i k értenek leginkább a színházhoz? 5. K i k n e k v a n a l e g j o b b humora? 6. K i lenne a l k a l m a s az osztályban filmrendezőnek? 7. K i k a l e g k e l l e m e s e b b e k a z osztályban? 8* K i k tudnak a l e g j o b b a n motort, műszereket

szerelni?

9. K i k e t k e d v e l n e k leginkább a tanárok? 10. K i k n e k adnál s z e r e p e t egy komoly és egy vidám

darabban?

1 1 . K i k n e k v a n a l e g j o b b nyelvórzéke? 12. K i k járnak a legtöbbet

szinházba?

1 3 . K i k r e mondható, hogy nagyon c s i n o s a k , jőképüek? 14. Szavalóversenyen k i k lennének a l e g j o b b a k ? 15. K i k n e k v a n a l e g j o b b a l a k j a ? 16. K i k tudnak a l e g j o b b a n táncolni? 17. K i k értenek l e g j o b b a n a matematikához? 18. K i k I s m e r i k és értik leginkább a történelmet? 19. K i k tudnak a l e g j o b b a n f o g a l m a z n i ? 20. .Kik az osztályban a

legszorgalmasabbak?

2 1 . K i k tudnak a l e g j o b b a n r a j z o l n i ,

festeni?

2 2 . Osztálytársaid közül k i k azok, a k i k n e k viselkedését sokan követik az osztályban? 2 3 . K i k azok, a k i k s z e r i n t e d a legtöbbre v i s z i k az életben? 24. K i k a legtájékozottabbak a s p o r t t a l k a p c s o l a t o s kérdé­ sekben? 25. K i k e t

t a r t a s z a. legműveltebbeknek?

26. K i k a l e g j o b b barátaid? 2 7 . K i k k e l barátkoznál még legszívesebben? 2 8 . K i k n e k v a n n a k a legnagyobb s i k e r e i a másik nemnél? 2 9 . K i k értenek leginkább a politikához? 30. K i k e t t a r t a s z a

legrokonszenvesebbeknek?

Kiegészítő kérdések! 31. Szívesen mennél-e az egész osztállyal együtt színház­ ba? I n d o k o l d meg a válaszodat. 32. S p o r t o l s z - e egyesületben? 33. S p o r t o l t a k - e szüleid? 34. Havonta e g y s z e r e l j u t s z - e

szinházba?

35. Szoktál-e e g y i k vagy mindkét szülőddel (nevelőddel) h a v o n t a legalább e g y s z e r a / mint néző s p o r t v e r s e n y r e járni? b/ szinházba járni? c / moziba járni? d/ kirándulni menni? 36. F o n t o s n a k tartják-e szüleid, hogy sportoljál? 37. F o n t o s n a k tartják-e szüleid (legalább .az e g y i k ) , hogy szinházba járjál? 38. Van-e autőtok? 39. Örülsz-e, hogy ebbe az osztályba kerültél? 40. S z e r e t e d - e a szinházat? Név: Osztály: Nem: Szülők foglalkozása: Magyar osztályzat: Történelem osztályzat: (Az o b j e k t i v a d a t o k egy részét az osztálykönyv a l a p ­ ján kaptuk

meg.)

S o r a s état A következőkben a színházzal és a színdarabokkal ban

tannéok f a l néhány

111.

. . . . . kapcsolat­

kérdést

S z o k o t t - e ön m o s t a n á b a n vagy régebben. I l l e t t e s z e r e t ­ ne-e Szo­ kott /idén la/

Idén nem ré­ geb­ ben igen

Régeb­ ben seit de s z e ­ retne

Régeb­ ben aen és nem l s sze­ r e tne

a / Színházba járni /prózai d a r a b o k r a kivéve a z amatőr előadásokat/

1

2

3

4

9

0

b / Operába

1'

2

3

4

9

0

2

3

4

9

0

járni

c / Amatőr s z i n l e l 5 = adásokat nézni

1

d/ Tévében ozindárabot nézni

1

2

3

S

9

0

e / Rádióban szIndára bot h a l l g a t n i .

1

2

5

4

9

0

Színdarabokban szerepelni

1

2

3

4

9

0

g/ Színdarabokat o l ­ vasni

1

2

3

4

9

0

h/ v e r s e k e t

szavalni

1

2

3

4

9

0

1/ kórusban énekelni

1

2

3

4

j/

1

2

3

4

f/

hangszeran játszani

,

0

9

0

1 1 2 . Lakóhelyén v a n - e színház, h a n i n c s e n , s z o k t a k - e dégszerepelni táraulatok, m i l y e n színjátszó

gyakran,

ven­

h a nem,

van-e

csoport?

1 - B u d a p e s t belső kerületében l a k i k / I - I I I

és

V-XT7/ 2 - B u d a p e s t peremkerületében l a k i k

3 - o l y a n városban l a k i k , lat

/17 é s X V - X X I I /

a h o l v a n állandó

társu­

4 - s z e z o n b a n minden h ó n a p b a n vendégszerepel sulat

/állandó

nincsen/

5 - ritkábban, de s z o k o t t vendégszerepelni

6 - c s a k amatőr c s o p o r t 7 - amatőr c s o p o r t

tár­

van

sincsen

társulat

- 3 113* M i l y e n g y a k r a n Jár színházba?

1 - legalább B i n d e n hónapban / s z e z o n b a n / .

2 - ennél ritkábban, de többször e g y évben

3 - évente

egyszer-kétszer

4 - néhány a l k a l o m m a l v o l t

5 — egyszer v o l t

6 - még nem

9

életében

volt

-

0 1 1 4 . T a n - e színházi bérlete? 1 - van 2 - n i n c s e n , de már 3 - nés nen v o l t

9

-

0

-

volt

életében

115* H o s t Átadok Ónnak e g y listát A . s z . l i s t a / , lönböző műfajokat t a r t a l m a z ,

amely k ü ­

kérem, r a n g s o r o l j a

őket

a s z e r i n t , hogy m e n n y i r e érdeklik. / K é r d e z ő ! Slőbb v á ­ l a s z t a s d k i , m e l y i k érdekli leginkább, m a j d a m a r a d é k ból m e l y i k leginkább é s i g y tovább./

1 1 6 . M e l y i k érdekli v a g y érdekelte leginkább as On /neve 1 5 / apját?

9

-

0

-

1 1 7 . M e l y i k érdekli v a g y érdekelte l a g l a k a b b as On /nevelő/ anyját?

9

-

0

-

1 1 8 . V a n - e a f e l s o r o l t m ű f a j o k közül o l y a n , a m e l y e t s o k k a l inkább, vagy s o k k a l kevésbé szarét, m i n t néhány évvel ezelőtt? 1 - s o k k a l inkább s z e r e t i a

2 - s o k k a l kevésbé s z e r e t i a . . . .

9

0

—

119* K i v e l v o l t

színházban gyatrábban?

1 - apjával 2 - anyjával 3 - egyformán g y a k r a n v a g y m i n d i g együtt a két s z ü ­ lővel * - e g y i k k e l sem

volt

9 0

-

12o« K i v e l v o l t

gyakrabban

szinházban?

1 - családi körben 2 - i s k o l a - , vagy

munkatársakkal

3 - barátokkal 4 - partnerrel 5 - egyedül

9 0 -

kettesben

1 2 1 . M I l y a a az Ladarabot látott, h a l l o t t vagy olvasott u t o l ­ jára? SzarsíjeJ

• CÍM:

1 2 2 . Látta, h a l l o t t a vagy olvasta? 1 - színházban látta. 2 - televízióban látta 3 - rádióban h a l l g a t t a 4 - olvasta 9

-

0

-

1 2 3 . Kiről szólt a darab?.

9

-

0

-

1 2 4 . Iliért nézte, i l l e t v e h a l l g a t t a

meg. vagy o l v a s t a e l a

darabot? 1 - családtagok ajánlották 2 - barátai ajánlották 3 - osztálytársai, munkatársai ajánlották 4 - Iskolai feladat, 5 - jó v o l t a

illetve

brigádvállalás

volt

kritika

6 - i s m e r t e a szerzó egyéb munkált, v a g y hírnevét 7 - i s m e r t e magát a

darabot

ö - a véletlen ugy h o z t a 9

-

0 -

125. T e t s z e t t - e

*

a darab?

1 - nagyon gyenge v o l t 2 - gyenge v o l t 3 - közepes v o l t 4 - jó v o l t 5 - nagyon jó v o l t 9

-

0 _

1 2 6 . Kérem, I n d o k o l j a M g ,

hogy sálért t e t a s e t * vagy

tetszett?

9

-

0 -

1 2 7 . /Ha látta v a g y h a l l g a t t a /

Kivel?

1 - egyedül 2

- családtagokkal

3 - kollektive A- - baráttal 5 - egyéb 9

-

0 -

/osztály,

brigád/

Mm

lo 128*

Az embers it s o k m i n d e n t mondanak a színházról. M e n n y i r e ért On e g y e t

a z alábbi

állításokkal? Nagyon e g y e t E g y áltaért Ián nem ért e g y e t

Nem tud-

a / A legtöbb néző azért megy szinházba, hogy d i c s e k e d ­ h e s s e n v e l e v a g y kiöltöz­ ködhessen

5

4

3

2

1

9

0

b / Nem b a j , h a a.színdarab f o r m a i l a g nem tökéletes, c s a k f o n t o s kérdésekkel foglalkozzon

5

4

3

2

1

9

0

c / Az a jó szinház, amely ne­ v e l n i a k a r j a a z embereket

5

4

3

2

1

9

0

d / E s z m e i l e g vitatható d a r a ­ b o k a t ne m u t a s s a n a k be a színházak ,

5

4

3

2

1

9

0

e / Az a jó szinház, amely m e g n y u g t a t j a a z embereket

5

4

3

2

1

9

0

f / A korhű " j e l l e m e k és a v a ­ lósághű d i s z l e t e k e l t e r e ­ l i k a f i g y e l m e t a darab mondanivalójáról

5

4

3

2

1

9

0

g / Hiába f o n t o s a téma, h a a d a r a b miivészi kidolgozása tökéletlen

5

4

3

2

1

9

0

h/ A színházak közönsége ma még a legműveltebb embere! közül kerül k i

5

4

3

2

1

9

0

1/ A színháznak nem a z a f e l ­ a d a t a , hogy a z embereket nevelje

5

4

3

2

1

9

0

J / A színházaknak több a b ­ szurd darabot kellene bemutatniuk

5

4

3

2

1

.9

0

k/'Az a jó színház, amely felébreszti a z emberek lelkiismeretét

5

4

3

2

1

9

0

1/ Az a jó színház, amely h i v e n utánozza a való­ ságot

5

4

3

2

1

9|

1

0

129« M i l y e n a s On alapvető érdeklődési kőre? M i l y e n a s e u ­ l e lé?

Inkább m ű ­ szaki, ter­ mészettudo­ mányi

a / a s Oné

Inkább a művésze­ tek, Iro­ dalom /barnán témák/

Kiad* kettő egy­ for­ mán

tud­ ja

1

2

3

9

0

1

2

3

9

0

1

2

3

9

0

b / a /neve 1 8 / apjéá c / a /nevelő/ anyjáé

13o.

Most átadok Önnek egy listát, a m e l y drámaírók nevét t a r t a l m a z z a , melyiktől t u d n a színpadi müvet említeni? /2.

lista/

/Kérdezői A választ l e k e l l

Írni, nem s z a b a d

kifeje­

zésre j u t t a t n i , hogy a választ helyéének t a r t o d — • vagy sem*/

131. B s a l i s t a

drámákat t a r t a l m a s , m e l y i k n e k a szerzőjét

t u d j a megnevezni?

/3*

lista/

/Kérdezői A második l i s t a

átadásakor a z első listát

kérd v i s s z a * / Az előző l i s t a a l a p j á n m e g n e v e z e t t müvek.

a/

)

Brecht

b/ Dürrenmatt

•

• ••

••

A második lista alapján azonosí­ t o t t mü sorszáma 9

0

9

,0

9

0

d/ G o r k i j

9

0

e/

9

0

9

0

József

9

0

Imre

9

0

9

0

0/ M o l l e r e

9

0

k/ Molnár F e r e n c

9

0

Németh László

9

0

C/ C s e h o v

Ibsen

f / Illyés G y u l a V

Katona

h / Madách 1/

1/

Miller

m/ Örkény

István

9

0

n/ S c h i l l e r

9

0

0/ S h a k e s p e a r e

9

0

P/ Szophoklész

9

0

132. A követka25 l i s t a zeneszerzők savét tartalmazza, me­ lyiktől tudna színpadi müvet említeni? /4. l i s t a /

133* Sx a l i s t a zenés színpadi müvet tartalmaz, melyiknek a szerzőjét tudná megnevezni? / 5 - l i s t a / Az előző l i s t a alapján megnevezett müvek.

A második l i s t a alapján azonosí­ t o t t mü sorszáma

s / Bartók e/ B e r n s t e i n e/ C s a j k o v s z k i j d/ E r k e l •/ Kálmán . f / Kodály g/ Lehár by Mozart 1/ Szokólay j / Sztravinszkij k/ T a r d ! 1/ ffagnsr

Köszönöm a z interjút!

1. l i s t a

Szinházi műfajok

1 2 3 4

- balett - kabaré - vígjáték - mai társadalmi

dráma

5

-

történelmi dráma

6

-

operaelőadás

- operettélőadás 0 - m u s i c a l előadás - bűnügyi játék / k r i m i

7

9

0

darabok/

D r á m a í r ó k

Brecht Dürrenmatt Csehov Gorkij Ibsen Illyés Gyula Katona József Madách Imre • Miller Molière Molnár F e r e n c Németh László Örkény István Schiller Shakespeare Szophoklész

Színpadi müvek

I V Ármány és s z e r e l e m 2. Bánk bán 3*

Cseresznyéskert

4-.

Elektra

5« Éjjeli menedékhely 6. Az ember tragédiája ?." Fáklyaláng 8* A fösvény 9. P e e r

Gynt

l p . A két B o l y a i 11» K o l d u s o p e r a 12. L i l i o m 13. Macskajáték 14. O t h e l l o 15* Az öreg hölgy látogatása 16. Az ügynök halála

Z e n e

s z e r z ő k

Bartók Béla Bernstein Csajkovszkij E r k e l Ferenc gálmén Imre Kodály Zoltán Lehár F e r e n c Mozart Szokolay

Sándor

Sztravinszkij Verdi Wagner

Opera, b a l e t t , o p e r e t t , m u s i c a l 1» Anyegin 2. Bánk bán 3« Csárdáskirálynő 4-, A csodálatos mandarin 5. Háry János 6. Don Juan 7. A mosoly országa 8. A rnürnbergi. mesterdalnokok 9. O t h e l l o 10. Tavaszünnep 1 1 . Vérnász 12. West Side

Story

Instrukció a tanulók részére Kutatóintézetünk szociálpszichológiai vizsgálatot végez a kulturálódás mechanizmusának vizsgálatára. A v i z s ­ gálatot egy érdekes, világszerte használatos módszerrel szeretnénk elvégezni, A vizsgálatot kérdőiwel végezzük. A kérdésekre általában n e v e k k e l k e l l válaszolni, a n n y i névvel, ahányat szükségesnek t a r t a s z . Első kérdésünk p l . i g y szól: "Ha..." A k i ugy g o n d o l j a , hogy c s a k egy osztálytársával menne szívesen, annak az egynek a nevét i r j a a kérdőívre, a k i 2, 3 vagy akár 4 osztálytársával i s nagyon szívesen men­ ne, több nevet i s irhát. Elegendő családi neveket

irni,

de ha több azonos nevü v a n , természetesen a keresztnevét is. I l y e n kérdésekből sértődés i s adódhat, ezért i n ­ tézetünk a kérdőiveket ugy d o l g o z z a

f e l , hogy a neveket

számokkal helyettesíti s a kérdőiveket az iskolában s e n ­ k i n e k nem m u t a t j a meg. A vizsgálat összesitett it

természetesen i s m e r t e t n i

eredménye­

fogjuk.

Kérjük, minden kérdésre válaszoljál, lehetőleg egyet

s e hagyjál k i .

2 . S Z . melléklet: KÖZÖNSÉGSZERVEZŐK ÉS A FIATALOK (Beszélgetések közönségszerve­ zőkkel « összefoglalás)

Az összefoglalás a következő anyagok alapján készült; Bácskai J u l i a r i p o r t j a i :

szinházi (József A., O p e r e t t ,

25. Szinház, Opera) Üzemi (Magyar Pamutipar

)

és főiskolai ( K e r e s k e d e l m i és Vendéglátóipar! Főiskola) közönségszerve­ zőkkel, általános i s k o l a i Kórész Gy. r i p o r t j a i

hallgatókkal;

a Zeneművészeti Főiskola n é ­

hány hallgatójával; G e r v a i A. r i p o r t j a i :

szinházi (Madách , Nemzeti S z . ^ és egyetemi (Műszaki Egyetem)

közönségszervezőkkel

.1.

A munkahelyi f o l y a m a t o s jegyellátás megteremti a r e n d s z e r e s vagy legalábbis az a l k a l m i színházláto­ gatás lehetőségét azok számára i s ,

a k i k kényelmi «

szempontok, érdeklődés hiánya m i a t t e s e t l e g nem men­ nének e l a színházak pénztárához. A közönségszerve­ zők tanácsaikkal, ajánlásaikkal f e l k e l t h e t i k a z ér­ deklődést egy-egy darab vagy szinház iránt. A l e g f o n t o s a b h , hogy a kisebb-nagyobb közösségekben a sikeres

előadás, általában a szinház hatása, élmé­

nye továbbsugárzik. Hat a z o k r a i s ,

a k i k eddig kö­

zömbösek v o l t a k ; a z o k a t i s ösztönzi-ösztönözheti szinházbajárásra (érdeklődésből, kíváncsiságból, presztizsokokból

s t b . ) . Ez derült k i a Műszaki

Egyetem közönségszervezőjével f o l y t a t o t t beszélge­ tésekből i s : jegyet

tankörönként először 2-3-an váltanak

egy-egy d a r a b r a , s ha a darab t e t s z e t t , a k ­

kor később az egész c s o p o r t elmegy.

II.

A szervezők általában mindig megnézik azokat a d a r a ­ bokat, amikre j e g y e t árulnak. Probléma v i s z o n t , hogy a nagyobb üzemekben, munkahelyeken a szervezők " s e ­ gítői" ( k u l t u r o s o k , egy-egy üzemrészben a j e g y e l ­ adással megbízottak) többnyire nem látják az álta­ l u k propagált d a r a b o k a t . Ezért érdemben befolyásol­ n i , tájékoztatni nem .tudják az embereket. (Akad k i ­ vétel: a szervező saját zsebéből v e s z j e g y e t a k u l turosoknak.)

III.

Bérletrendszer Rákényszeríti a bérlet-tulajdonost, hogy elmenjen az előadásokra, amit e s e t l e g kényelmi okokból elmu­ l a s z t a n a . Sokan v i s z o n t maguk s z e r e t i k kiválasztani a megnézendő

darabokat.

A gimnazisták s o k k a l

gyakrabban és r e n d s z e r e s e b b e n

járnak szinházba, mint az egyetemisták. A szakmunkásképző iskolákban ugyan kijelölnek kö­ zönségszervező tanárt, de g y a k o r l a t i l a g egyik h e ­ l y e n sem f o l y i k érdemi munka. (A Nemzeti Színháznak például Budapesten mindössze egy szakmunkásképző •iskolával van

kapcsolata.)

Az egyetemisták közül legtöbben a Műszakiról, O r v o ­ siról, Közgazdaságiról járnak szinházba, l e g k e v e s e b ­ ben

az ELTE-ről (-legalábbis, ami a közönségszerve­

zés munkáján mérhető). "A főiskolások között i s c s a k k i s e b b rétegre j e l l e m ­ ző a szinházbajárás." (Zeneművészeti V.

Főiskola)

A színházakról Mindegyik szervező értékorientációjának megfelelően r a n g s o r o l j a a színházakat. Hármuk s z e r i n t szűk ré­ tegnek, sznoboknak játszik a ( s o r r e n d b e n ) :

Thália,

Nemzeti, Opera. Legnépszerűbbnek a Madách, a V i g , a P e s t i és a József A t t i l a

szinházat tartják. ( S z e ­

rintük ez a közönség véleménye i s . ) Legeltérőbb a József A t t i l a Szinház megitélése. Van a k i s z e r i n t a közönség nagyon s z e r e t i

e z t a szinházat,ide adják

e l a legtöbb j e g y e t . Má3 s z e r i n t : " d a r a b j a i vül p r i m i t i v e k ,

rendki-

semmi mondanivalójuk. Az a céljuk,

hogy megröhögtessék az embert". "Önálló g o n d o l a t o k a t általában nem látok a rendezők­ nél.

Nagyon sok limonádét játszanak." (Főiskolai

hallgató, szervező.)

Javaslatok,

problémák

(részben a szervezők által f e l v e t e t t e k ) I.

A szervező

személyisége

"A szervezői munka türelmet, emberismeretet,

sokol­

dalú felkészültséget igényel" (szervező) A szervezőtől nagyon sok függ - ez általános t a p a s z ­ talat*

(Számos iskolában, üzemben az a k t i v

közönség­

szervező távozása után - a z u j szervező beállítása e l l e n e r e i s - g y a k o r l a t i l a g megszűnt a jegyvásár­ lás.) A beszélgetéssorozat

résztvevőinek műveltsége,

készültsége meglehetősen eltérő, sok e s e t b e n

fel­

igen

a l a c s o n y színvonalú. Néhányan a l k a l m a t l a n n a k tűnnek munkájukra. Ezért i s lényeges a l a p o s kiválasztásuk (nem

az i s k o l a i végzettség vagy a mozgalmi munka a

döntő, hanem Ízlésük, műveltségük, hozzáértésük). II.

A szervezőknek több időre l e n n e szükségük, hogy " k i ­ mehessenek" a munkások közé, beszélgessenek velük, felhivják a figyelmüket a d a r a b o k r a ,

eloszlassák a

néhány színházzal (Thália, Nemzeti) k a p c s o l a t b a n meglévő előítéletet ( e l i t , III.

sznob

stb.).

Ezért i s f o n t o s dolog, hogy nagyobb vállalatoknál, egyetemeken ( m i n t például a Műszakin) a szervező főállású l e g y e n . I g y egyrészt elég i d e j e , van

energiája

szervezői munkára, másrészt a n y a g i l a g s i n c s

o l y a n b i z o n y t a l a n , függő h e l y z e t b e n .

a / A Magyar Pamutipar

Vállalatnál a szervezőknek s a

legtöbbet szinházba járó brigádoknak művészeti szemináriumot, ankétokat t a r t a n a k háromhetente. b/ A Műszaki Egyetemen két éve Szinházi Klub Érdekes, p r o b l e m a t i k u s darabokat együtt a hallgatók, utána vitákat V.

alakult.

t e k i n t e n e k meg rendeznek.

"Annak a rétegnek játsszon a szinház, a m e l y i k k e v e ­ s e t jár szinházba. Nagyobb szükség van az ő nézeteik megváltoztatására, mint másokéira." (Szervező a 25. Szinházban.)

VI.

Majdnem mindegyik

szervező megemlítette, hogy a Víg­

színházzal r o s s z a k a p c s o l a t u k . Ez az e g y e t l e n s z i n h a z , a h o l gyakorlattá v a l t az árukapcsolás. (.Aki például e l a k a r menni a Pop-fesztiválra, annak j e g y e t k e l l v e n n i e a H o l t a k hallgatására i s . ) A közönségszervezőkről Mindig

szerették a szinházat.

Mindegyikük amatőr színjátszó vagy versmondó Televízióban, rádióban egyikük kivételével nézik, hallgatják a szinházi

volt.

szívesen

közvetítéseket.

Emlékezetes szinházi élmény*lk: József A t t i l a Szinház szervezője - O t h e l l o (A vágy v i l l a m o s a , Királyasszony Operett

lovagja)

S z . szervezőjét - Egy-kettő-három

(Madách

Szinház) 25. Szinház szervezője - Éjjeli menedékhely Főiskolai szervező

- Szerelmem

Elektra

M-A-B-Á-C-H Üzemi közönségszervező - V I I . H e n r i k ( V i g S z . ) A cédrus ( O p e r a )

3.SZ. melléklet: NÉHÁNY KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁZAT

M i l y e n arányban választották (első h e l y e n ) a különféle műfajokat nem

a z o k . a k i k járnak és

járnak szinházba, o l v a s n a k vagy

olvasnak

Prózai szinházba járni szokott idén is

nem

színmüveket

de csak régeb­ ben

nem s z o k o t t de

és nem is

szeretne

Szindarabot szokott idén de is csak régeb­ ben

olvasni nem szokott

de

és nem is szeretne

6

3

21

22

35

21

28

31

22

15

10

4

5

20

17

8

12

3

3

-

2

9

16

6

balett

5

3

1

3

5

kabaré

15

27

36

47

18

vigjáték

26

27

17

10

mai

14

8

6

3

történelmi "

19

15

10

4

operaelőadás

5

2

1

-

operettelőadás

6

musical

3

2

3

3

4

2

2

2

bűnügyi játék

6

8

13

20

8

7

12

11

válaazhiány

2

1

3

5

3

-

-

2

288

331

137

94

273

138

51

373

társ.dráma

A válaszadók száma - 100$

7

9

4

4

2 •

M i l y e n arányban választották (első h e l y e n ) a

különféle műfajokat a z o k , a k i k néznek

vagy nem néztek a tévében, h a l l g a t n a k v a g y nem

h a l l g a t n a k a rádióban

színdarabokat?

Tévében s z i n d a r a b o t nézni szokott idén de is csak régeb­ ben balett kabaré vigjáték mai társadalmi dráma történelmi dráma operaelőadás

Rádióban s z i n d a r a b o t hallgatni

nem s z o k o t t de

és nem is szeretne

szokott idén de csak is régeb­ ben

nem szokott de

és nem is

szeretne

2

5

6

3

4

2

4

25

37

32

37

29

16

20

27

25

16

14

15

25

17

31

21

3

9

14

-

6

8

20

2

9

16

10

14

6

15

14

18

14

2

2

5

4

2

4

2

3

7

10

4

5

7

4

5

2

.3

2

-

4

2

2

8

3

bűnügyi játék

9

12

23

13

8

11

10

12

válaszhiány

1

2

5

9

1

1

2

3

728

51

22

54

492

93

49

213

operettelőadás musical

a válaszadók száma * 100$

A színházlátogatás és a rádió- ós térében közvetített színmüvek h a l l gátasán ak-nézésónek összefüggése

Prózai szinházba járni A válasz­ adók szá- szokott régebben *«fe*bben eem ma«100* . ^ szokott csak sze- nem i s is) retne szeretne (

szokott-e szokott a tévében (idén i s ) szindara­ bot nézni? régebben azokott

szokott-e a rádióban szindara­ bot h a l l gatni?

d é n

a z

o t t

718

34

41

15

50

27

39

20

12

csak sze­ retne

21

18

14

41

23

nem i s sze­ retne

53

35

17

9

3

szokott (idén i s )

486

33

40

15

10

régebben, azokott

91

32

43

16

csak sze­ retne

48

37

29

24

209

33

35

15

nem i s sze­ retne

15