PÉTERI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21/2004. (IX.29.) RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL [Egységes szerkezetben a módosító 13/2005. (IX.28.) és a 7/2012. (V.31.) számú önkormányzati rendeletekkel]
I.FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 1. § E rendelet célja azon helyi szabályok megalkotása, melyek az állattartók és az állattartással érintettek érdekeire, valamint a helyi sajátosságokra figyelemmel meghatározzák az állattartás magasabb szintű jogszabály által nem szabályozott módját. 2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel – Péteri község közigazgatási területén minden állattartó természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állat-egészségügyi szerveknél, valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, illetve e szerveknél állatok tartásával és felügyeletével megbízott hivatásos állományú vagy szolgálati viszonyban álló tagjaira. Nem terjed ki továbbá a vadállatok és veszélyes állatok, illetőleg veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartására, az ilyen állattal rendelkezni jogosult természetes, vagy jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, valamint az ilyen állat felügyeletét ellátó természetes személyre. 3. § E rendelet alkalmazásában a) állattartó: az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az állattal rendelkezni jogosult, illetőleg aki az állatot, vagy az állatállományt felügyeli.
2
b) állattartás: állatok célzatos és tudatos elhelyezése és biológiai igényeinek folyamatos kielégítése egy ingatlanon. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése, vagy feldolgozás céljából vásárolt, vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása. c) haszonállat: a d.)-g.) pontokban felsorolt állatok. d) nagytestű haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér e) kistestű haszonállat: sertés, juh, kecske f) egyéb kis állat: baromfifélék g) prémes állat: nyúl, csincsilla, nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény h) kedvtelésből tartott állat: az ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, amelynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgál emberi fogyasztásra. (pl.: eb, macska, díszállat, akváriumi állatok, stb.). i) vakvezető eb: az az eb, amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki, szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. j) jelző eb: a halláskárosultak segítségét szolgálja, amelynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. k) belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része. l) külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl.: bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. m) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. n) szakhatóság: alatt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, a hatósági állatorvost, Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomást, I. fokú építéshatóságot és környezetvédelmi hatóságot kell érteni. o) méltányosság gyakorlása: e rendelet alkalmazásával összefüggésben önkormányzati hatósági ügyben kivételes körülményeinek hangsúlyosan történő értékelése.
3
II. FEJEZET AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
4.§ (1) Péteri község közigazgatási területén állatot tartani e rendelet szabályai szerint – az építésügy, az állatvédelmi és állat-egészségügyi, a környezetés természetvédelmi, továbbá a közegészségügyi jogszabályok betartásával, valamint a társadalmi együttélési szabályok tiszteletben tartása mellett – lehet. (2) Az állatok közterületen tartása, legeltetése tilos.
5. § (1) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármely módon történő bántalmazása, valamint egymásnak ugratása. (2) Az állattartó köteles az állattartás során a jó gazda gondosságával eljárni, az állatok fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (3) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
6.§ Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozzon.
III. FEJEZET HASZONÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI
7.§ Belterületen 700 m2-t elérő, illetőleg meghaladó ingatlanon legfeljebb az alábbi létszámú haszonállat tartható:
4
-
10 db sertés, vagy 5 db sertés és 3 db szarvasmarha, vagy 5 db sertés és 2 db ló (szamár, öszvér), vagy 3 db kecske és 3 db juh, továbbá ezen felül legfeljebb 100 db baromfi (liba, kacsa, pulyka, csirke, gyöngytyúk stb.), valamint - 30 db nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, valamint - 30 db galamb.
8. § Belterületen 700 m2 alatti ingatlanon az alábbi létszámú haszonállat tartható: - legfeljebb 3 db kistestű haszonállat (sertés, juh, kecske), továbbá ezen felül - legfeljebb 50 db baromfi (liba, kacsa, pulyka, csirke, gyöngytyúk stb.), valamint - 20 db nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, valamint - 30 db galamb.
9. § Az 7.-8. §-ban megjelölt nagy- és kistestű haszonállati létszám, akkor tartható, ha e rendelet 11. § (5)-(7) bekezdésiben szereplő védőtávolságok és a zárt rendszerű trágyagyűjtés, kezelés feltételei biztosítottak az állattartással érintett ingatlanokon.
10. § Külterületen a vonatkozó építésügyi, állatvédelmi és állat-egészségügyi, környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.
11. § (1) Az állatok tartására szolgáló építmények, és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása „az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról” szóló 46/1997. (XII.29) KTM rendelet értelmében, annak
5
9.§-ában meghatározott kivételektől eltekintve, építési engedély alapján, ezen rendelet 11. § (5)-(7) bekezdéseiben szereplő védőtávolságok megtartásával történhet. (2) Meglévő más célra engedélyezett épületet állattartásra csak a rendeltetés megváltozására irányuló építéshatósági engedély birtokában lehet felhasználni. (3) Trágyát és trágyalevet szivárgásmentes, fedéllel ellátott, zártrendszerű gyűjtőben kell tárolni. A híg trágyát zárt csöveken keresztül kell az aknába, tartályba elvezetni. (4) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását, illetőleg a csapadékvíz oda történő befolyását meg kell akadályozni. (5) Baromfifélék, galamb, házinyúl és eb elhelyezésére szolgáló ketrec, ól, kifutó, kennel esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább 8 méter távolságot kell tartani. (6) Nagy- és kistestű haszonállat istállója, kifutója esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább 10 méter távolságot kell tartani. (7) Zárt trágyatároló, trágyalégyűjtő elhelyezése esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább 10 méter távolságot kell tartani.
IV. FEJEZET EBTARTÁSI SZABÁLYOK 12. § (1) Belterületi ingatlanon 2 (kettő) eb; illetőleg ezek szaporulata tartható, a szaporulat legfeljebb három hónapos korig. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb tartásáról a polgármester dönt, az ebek tulajdonosának írásbeli kérelme alapján. A kérelemnek tartalmaznia kell az ebtartási hellyel közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosának, használójának, bérlőjének írásbeli beleegyező (hozzájáruló) nyilatkozatát.
6
13. § (1) Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét felügyelet nélkül ne hagyhassa el, közterületen és más ingatlanokon tartózkodók életét, testi épségét ne veszélyeztesse, szabad mozgásukban másokat ne gátoljon, anyagi kárt ne okozzon. (2) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan, vagy ház bejáratán szembetűnő helyen erre utaló figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.
14. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak legkisebb mérete 3x3 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, legalább 2 méter távolságot be kell tartani. (3) Ebet megkötni, a mozgástér biztosítása érdekében, legalább 4 méter huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méteres lánccal lehet.
15. § Bekerített ingatlanon az eb szabadon tartható. A kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb ingatlanról történő kijutását és a kerítés résein a kiharapást megakadályozza. A szabadon tartott eb számára minden esetben méretének megfelelő ólat kell biztosítani.
16. § Tilos ebet – a vakvezető és jelzőeb kivételével – beengedni, bevinni, illetve tartani: a.) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe, b.) üzletbe, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, c.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
7
d.) temető, játszótér területére. 17.§ Az ebtartó köteles az ebet úgy tartani, hogy az eb: a.) a házban, illetve annak szomszédságában lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, b.) testi épséget, egészséget ne veszélyeztessen.
V. FEJEZET ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 18. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a 2. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, indokolt esetben az állattartást korlátozza, vagy megtiltja. A polgármester eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) kell alkalmazni.1 (2) E rendelet 7.-8.-9. §-aiban meghatározottakról eltérő, magasabb létszámú haszonállattartás, valamint a 12. §-ban megállapított létszámot meghaladó ebtartás ügyében csak egyedi engedélyezési eljárás keretén belül, a szakhatóságok véleményének szükség szerinti kikérését követően lehet érdemben dönteni. Ezen engedélyezési eljárás, valamint e rendelet alkalmazása, végrehajtása során méltányosság gyakorlása tekintetében a polgármester dönt. 19. § 2
VI. FEJEZET ÁTMENETI, ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1
Képviselő-testület 13/2005. (IX.28.) számú rendeletének 1. §-ával módosította. Hatálybalépés napja: 2005. november 1-jén. 2 Hatályon kívül helyezte a 7/2012. (V.31.) sz. önk. rendelet 6.§-a. Hatályos: 2012. május 31-től.
8
20. § (1) E rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Péteri Község Önkormányzata Képviselő-testületének Az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 17/1995. (VIII.30.), ezt módosító 3/20003. (II.17.), valamint az ebtartás szabályairól szóló 5/2002.(IV.25.), ezt módosító 5/2003. (III.20.), rendeletei hatályukat vesztik. (2) E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Péteri, 2004. augusztus 23.
Dr. Szászik Károly s.k. polgármester
Vad Istvánné s.k. jegyző
Az alaprendelet kihirdetésének dátuma: 2005. IX.10. A rendelet egységes szerkezetbe történő foglalásának időpontja: 2005. szeptember 29. Kihirdetve: 2005. október 07. Hatályos: 2005. november 01. Henke Zsuzsanna jegyző
