9
^935. á p r ilis IS.
4 F IllÉ R
•
^
lit. évfolyam. 15. szám
l \Vs.>
$IENr*ANl4LIFJUS M egjelenik jú liu s és augusztus kivételével havonta kétszer. Szerkesztőség és k ia d ó S iv a la l: P ára. Ferencesek.
5
Előfizetési é r: félévre 40 í. egész évre 801
Szenzáció! Hej, gyerekek, ide figyeljetek. Dupla szenzációt mondok. De ezt azért mondom ám éppen nektek, mert tudom, milyen éles a nyelvetek. Hát teli torokkal orditsáíok világgá ezt a dupla szenzációt! Bi zony az ordítás néha erény, melyért maga a jó Isten fizet meg nektek. Az egyik szenzáció: a zsidó, szabadkőmives és másvallásii újságok pompásan megtanulták a hallgatást. No, de mit is hallgatnak el oly csökönyösen ? Azt, hogy Mixikóban tizenhatmillió ember lakik s ezek közül kilenc m illió se írni, se olvasni nem tud. Gondolhatod, milyen öntudatos, okos nép lehet ez 1 Még az ördög is direkt a hasát fogja neveltében, amikor Mexikóra gondol. Mert e szerencsétlen ország elnöke, Calles, gyilkos és cégéres gazember, azt állítja, hogy ezek mind leszavaztak az Isten és az Egyház ellen. Már eddig 300 papot, 5000 katolikust gyilkoltak meg! Tudod-e, mit csiráit a földmivelésügyi miniszterük ? Elnevezte szamarait Krisztusnak, Máriának, Péternek
— három fiának pedig ez a s k v t : Sátán, Lucifer és Lenin . . . Az iskolában pedig mezitelenre vetköztetik a fiijkat és leányokat. — Hahaha, ilyen az ember Krisztus nélkül: pokolbeli fajzat s az ördögnél nagyobb sátán. És eme borzalmakról, e szédületes pokolról hallgatnak azok a dicső újságok . . . De hát nem kell levágni an nak a címeres, buta katolikusnak a ke zét, aki egy másvallású újságot kezébe vesz ? De még egy szenzáció I Az angol püspökök állapították meg minap. Ausztráliában 100 évvel ezelőtt egyetlen kát. pap se volt. Most ? Másfél millió katolikus van, 30 püspök, 2000 pap és a kát. iskolákban 250.000 gyerek tanul! És Indiában? 100 évvel ezelőtt 1.600.000 katolikus, 2100 pap, 75 000 gyermek járt a kát. iskolába. Most? Van Indiában 3.959.000 katolikus, 4225 pap és 550.000 gyermek jár a kát. iskolákba. Hahaha, te Calles, cinkosaid minden erőfeszítése füstbe illan. Az Egyház győz!
113 f *
A magyar huszár. írta ; De Sgardelli Caesar határőr alezredes Nem egy, de száz gyönyörűbbnél gyönyörűbb történetet tudnék nektek el mondani a magyar katonai huszárvirtusok ról. Most Zomborí Andris honvédhuszár hűségéről és önfeláldozásáról fogok mesélni. Nemcsak parancsnoka, hanem szá zadának apja volt vitéz Csontos Imre huszárkapitány. Minden ember rajongott érte. Szigorú, rendtartó, fegyelmet köve telő, de igazságos, aranyszivű embernek ismerték. Egy szép magyar komondor ku tyája is volt Csontos kapitány úrnak. „B odri“ -nak hívták a hűséges állatot. Ott nőtt fel a kaszárnya istállójában. M indig a kapitány úr lova mellett aludt. „Pompás“ -nak hívták a század legszebb lovát, a kapitány úr paripáját. Pompás és Bodri igen jó barátok voltak. M ikor Pompásnak sebes volt a lába, Bodri kutya nyalogatta, hogy gyorsabban gyógyuljon. Ahogy kitört a háború, elindult a huszárszázad. Csontos kapitány úr, a pa rancsnok Pompás nevű lován elöl, utána Zombori Andris, a legénye és Bodri ku tyája, hosszú bozontos farkával. Alig mentek egy napot és egy éjtszakát, már az ország határán voltak. El búcsúztak a magyar földtől s neki az ide gen országnak, keresni az ellenséget. Csontos kapitány úr rögtön kiadta a parancsot: — Üldözni fogjuk a kozákokat! A század apróbb csoportokban in dult el. Egyszerre hangos lett a környék. Innen is, onnan is puskalövéseket lehetett hallani. Az esti szellő meg amolyan ma gyaros kiáltásokat vitt tovább : Rajta ! El fogni ! Fiúk utánam ! Egy-egy huszárjárőrt lehetett látni, ahogy boldogan kísérgették az elfogott kozákokat kítsike, apró macska lovaikon.
114
De közeledett az est és csend borult a sötét csatatérre. Már az egész század együtt volt, csak a kapitány úr meg a trombitása hiányzott. — M i történhetett a század apjával, mi baj érhette a kapitány urat ? V^olt olyan ember, aki látta, mikor már erősen szürkült, hogy a kapitány úr a trombitástól kisérve, vad rajta-rajtában vágtázott egy major mellett, kezében kivont kard csillogott. Visszajöttek a keresésére kiküldött járőrök is. A kapitány urat és trombitását nem találták sehol. Egyszerre az is feltűnt az embereknek, hogy a Bodri kutyát sem találják sehol. Már éjfél felé járt az idő, mikor a tűz körül körben tanakodó emberek a falu felől éles csaholással közeledni látták a Bodri kutyát. Odaugrott a parázs körül ülő emberekhez, egyenesen Zombori And rishoz és nyakába ugorva, hangosan csaholt és szelíden harapdálta kezét, mintha hívná, hogy jöjjön utána. Vájjon mit akarhat ez az állat Zom bori Andristól? Hová hívja, csalogatja? A hadnagy úr úgy gondolta, hogy Bodri biztosan tudja, hol a kapitány úr, talán vele volt és most visszajött hívni a legényt, mert a gazdája beteg vagy sebesült. Az őrmester mindjárt az egész századdal el akart indulni. Végül húsz ember Zombori Andris, meg a Bodri kutya vezetésével a kapitány úr keresésére indult. A ravasz Kácsa Pityu cigány huszárt is magukkal vitték, mert annak igen sok esze volt még akkor is, mikor bajban voltak. — Nem baj, ha egy ezred kozák is vigyáz rája, mi neki rugtatunk a csürhének, ugy-e, fiúk ? — szólott Zombori Andris elszántan.
Közben a Bodri kutya befordult egy gyalogútra és az erdő felé vezette a hu szárokat. Már egy jó félórája lovagoltak hangtalanul egy erdei úton, mikor messziről énekelni hallottak. Kácsa cigány rögtön megállapította, hogy nem magyar nóták ezek, hanem oroszok bőgnek ottan. Még pedig sokan — tette hozzá kissé félénken.
— Nem hiába voltam én lókötö fiatal koromban — mondta suttogva a Kácsa cigány — de legalább visszaloptam drága gazdám gyönyörű lovát. Azután elmondta, hogy bejutott a muszkák táborába. A tábor közepén egy gémes kútnál állott meg. Gyengén lehetett is látni a kutat, mutatta is ;
Egy nagy útkanyarulat után, Uram — Lássátok, ott fekszik’ egy‘ szalma Isten, majd elálltba szívverésük, hiszen alig kazal alján a kapitány! A Pompást meg egy jó köhajításúgyismertem meg nyira ott volt előt —folytatta —, hogy tük egy muszka minden ló a föl kozák szotnya tá dön hevert fárad bora. A lovak letan, csak ez'a ma nyergelve a földön gyar telivér’ állott hevertek, a kozá búsan a négy lá bán. Nagyot nye kok m a j d n e m rített,'’ mikor meg mind aludtak, akik látta a Bodrinkat. ébren voltak, egy De az csak rohant nagy tűzrakás kö el mellette a ka rül pipáztak és da pitány úr felé. Las loltak. No, most san odakúsztam, mit tegyenek? aztán egy orosz Ahogy így tana nótát dalolva, úgy kodtak, megszólalt tettem, mintha itat Kácsa cigány: ni vinném és ide Tudjátok n n H ta ^ ^ csavarodtam vele. mit, fiúk ——m mondta Majd össze suttogva — , én le csókolták a derék vetkőzöm ingre és cigányt. a Bodri kutyával — előre megyek, ki jól — mondta ra kémlelem a helyze G azdám , édes jó gazdám I vaszul — de én itt tet. Ha elfognak, majd csak kivágom magam, jártam én már várok rátok a lóval, csak verekedjetek ti Oroszországban mint cigánymuzsikus. No most a kapitány úrért 1 Úgy is lett. A húsz legény jobb ke meg nem lesz nálam semmi fegyver, csak zébe vette a fegyvert, felhúzta a ravaszt ez a sánta kutya. El is indult. Alig múlik el egy ne és elindultak. Az egyik kozák észrevehette gyed óra, hát visszajön a Kácsa a Bodri őket, mert nagyot kiáltott ijedtében. kutya nélkül és majd elestek a csodálko zástól; a kapitány úr lovát, a szép „Ponipást“ vezeti a kantárnál.
Erre a fiúk gyorsan tüzelni kezdtek a puskából, de csak egyet lőtt mindenM. A puskákat szijjuknál fogva a nyakukba
115
dobták, marokra kapták a csuklójukon bojtjánál lógó éles kardjukat és szélvészsebesen vágtázva az ijedten kapkodó orosz táborra rontottak. Rajta ! Rajta ! Rajta ! Torkaszakadtából ordított mindegyik. A nehéz kardokkal pedig olyanokat suhin tottak jobbra is, meg balra is, hogy akit érintettek, az a halál fia volt, így vágtak maguknak utat és legá zolva a nehezen ébredő kozákokat, a kút hoz rontottak. A nagy zavart és ijedt kia bálást még jobban fokozta Bodrinak az éktelenül mérges és hangos ugatása. Elsőnek Zombori Andris ugratott a kúthoz lovával. A többi még vagdalkozott, mikor ö már boldogan kiabálta: — Gazdám, édes jó gazdám ! Vitéz Csontos kapitány űr ott feküdt bekötött fejjel a szalmakazal alján. Egye dül. Mindenki elszökött mellöle. Nem tu dott beszélni, csak integetett, vegyék fel. Velő Mihály is odaugratott, felkapták a vitéz kapitányi nyergükbe és g)wsan vissza, oda, ahonnan elindultak. — G \^lekezööö! — ordította Andris, meg Mihály. A derék mag>'ar legények még viszszafelé vágtázva is oda-oda sújtottak egy legénykedni akaró kozáknak. — Gyorsan, gyorsan, mert már so rakoznak, vannak vagy ezren — kiabálta a Kácsa. Vitéz Csontos kapitányt nyergébe ültették, ketten, az Andris meg a Mihály közrefogták és hajrá, vágtában haza.
Nagy volt a boldogság a században. Hamar előkerültek a hazaivaí^ meg töltött kulacsok és a jó pálinkától a vtéz. kapitány úr felgyógyult. És mesélni kezdett: — Már esteledett, mikor észrevettem,, hogy a majort felgyújtva, egypár kozák lóra pattanva menekülni akar. Kirántottam kardomat, megsarkantyúztam a Pompást és egy-két perc alatt utolértem foglyainkat.. Rövid kézitusa után megadták magukat.. Visszafelé jövet látom, hogy egy egész kozák szakasz, vagy ötven lovas, előretör az erdőből és reánk rohannak. Ott hagytam-', az elfogott kozákokat és rövidíteni akar tam az utat, mert bizony a Pompást soha sem érték volna be. Ámde egy mocsárba keveredtem, a Pompás majdnem térdig süppedt s egész golyózáport zúdítottak felém és elfogtak. Az egyik kozák a hosszú lándzsájával fejen szúrt. No, azután ti jöt tetek és kiszabadítottatok. Köszönöm nek tek, fiaim és ennek a hűséges jó Bodrinak, aki hozzám vezetett titeket. — Éljen a kapitány ú r ! — kiáltotta az egész század. — Mégis, egyiktek sem kérdezi, hogy hát hova lett hűséges társam, a trombitás? Hát bizony annak ellőtték a szép sárga lovát és láttam, mikor gyalog cipelték vissza a hadifogságba. Ha hazajön, arany vitézségi érmet fogok kitűzni mellére! . . . A nap fényes sugarai lassan bevilá gították a falut, a derék magyar huszá rokra egy új nap virradt, új harcokkal a hazáért!
Mallottad-e már ? A Montblanc hegy alá alagutat terveznek; 20 ezer méteres kőtömböt kell átfúrni 12 méter szélességben. Naponta 12 métert lehet átfúrni. A költség kb. 140 m illió pen gőt tenne ki. Az angol királynak három koronája van. Az egyikben 2783 biilliáns. 5 rubin, n smaragd. 17 zatir és 277 gyöngy van. A másik, az indiai korona, tchncrhctetlcn ÓTiékű sok indiai izvOncvöt tartalmaz. A harniaUik eiiv 1000 éves aranykorona. Ii6
Miről beszél a jientsfr. Sziklába vájt sirüreg. Előtte hatalmas kö elhengeritve, széttört pecséttel. A sír ban üresség, beszédes üresség: „Nincs itt, fellámadt!" A legnagyobb csoda, amit az Isten Fia tehetett, önmagát támasztotta fel. A lebontott templomot harmadnapra fel építette! M it ért volna a mi lelkűnknek a Megváltó kereszthalála, ha feltámadásával be nem bizonyítja, hogy új életet ad min den elesett, halálravált léleknek. „Nincs itt, feltámadt!" — legyözött minden szenve dést, még a halált is, lelke erejével. Ha a niegdicsőült Istent akarjuk követni, minden
bajon, szenvedésen fölül kell emelkednünk lelkierövel. Krisztus is megcsókolta a ke resztjét. Csak ha Érte, Vele cipeljük keresz tünket, amit ránk mért, csak akkor leszünk méltók a feltámadásra, a lelki vigaszta lásra. „Nincs itt, feltámadt" — megnyitotta a mennyországot. A mennyország kapu jának kulcsa a kereszt. Hiába minden bi lincs, a lepecsételt sírkő, a halál béklyója, a kereszt pecsétet tör, béklyót ráz, utat nyit az örök hazába. Az üres sír beszél, beszél — kuporodjunk a nyílásához és hall gassunk,
Imádkozzunk . . . JÓ gyermekek! nagy-nagy ünnep
Nemcsak akkor, ha meghalunk.
Húsvét napja mindenkinek.
De most, akik foglyok vagyunk.
Akkor lesz mégis legnagyobb,
Árvák, koldus, rab magyarok
Ha majd egyszer feltámadunk l
S rabságból felszabadulunk!
Adjatok a szegényeknek! Kérjétek majd a jó istent Húsvét napján: Nemzetünknek Engedjen már szebb ünnepet!
Tegyük szivünket ]ézus sírjává. Szent Jeromos írja Szent Pauláról, hogy igen nagy tiszteletet tanúsította betle hemi jászol és a jeruzsálemi szent sír iránt. Csókjaival halmozta el azt a helyet, ahol az Ür Jézus szent teste pihent. Valahány szor pedig a szentáldozáshoz járult, mind annyiszor a szent sírra gondolt s így szólt magában: „Óh Uram, a te sírod oly szép, újon nan van vágva a sziklába cs még senkisení feküdi benne. Oh cs cn niosl szent asztakKlIivz a kjivk lépni, tedd ;?zívciiict a
te síroddá, bár igen dísztelen ez a sír. Hányszor belefektettem már abba a bűnt? Óh édes Jézusom! jöjj, tisztítsd meg bű nös szívemet, hogy illö sírja, méltó nyug helye lehessen szent testednek. “ Nekünk nincs igen alkalmunk a szentsírhoz való zarándoklatra. Szívünk azon ban mindannyiszor a szent sírrá lehet, vala hányszor az Úr Jézus szent testének nyug helyét adunk a szentáldozás révén. Töreked jünk ezért, hogy szívünk liszta és méltó le gyen az ÜüvO^JU) sjent testének vételére.
117
( 14.)
P slngarai kis vértanil. 7. H o jy szenvedte cl Abdu'l Masich a vérianúhaUlt
Majd így folytatták a pásztorok szo őt mint testvérüket és a reá való vissza morú beszélgetésüket kis társuk holt emlékezés édes és keserű is volt egyszerre, mint az illatos rózsa a hegyek vadrózsa testénél : bokrán. — Te gyenge virágja a mi tanítá • « * . sunknak, te édes gyümölcse a mi okta Ebben a pillanatban megkondult a tásunknak, te, első ajándékunk, melyet Krisztusnak ajánlottunk fel gyenge ke zárda tornyában az estéli harangszó. János zünkkel, ki nyilatkoziassa ki nekünk dicső atya letette a könyvet a padra, letérdelt s küzdelmedet és ki mondja meg nekünk, mély, férfias hangján elöimádkozott, a fiúk mely órában nyerted el a koronát ? Ö , aki pedig, akik körülvették, tiszta, csengő han — mint nekünk mondottad — kivezetett gon folytatták. A fák koronája pedig suso téged a tengernyi szorongattatásbói, ö lesz gott, mintha csendesen, titokzatosan felel helyettünk testvéred, nekünk pedig vigasz nének, — Isten áldjon meg benneteket, talónk. Ha már nem élvezhetjük kedves beszédeidet, oh Abdu’l Masich, ki még kedves gyerekek. Jóéjtszakát! — mondta gyermek vagy s máris vértanú és hős, a gvárdián és felkelt. — Jóéjtszakát atyánk, kiáltottak utána gondolj ránk Uradnál, kihez oly közel állsz, hogy méltókká legyünk arra, hogy a fiúk, amikor a szeretett páter eltűnt a téged az örök lakodalmon újra láthassunk, folyosón. * hol dicső helyed lesz Krisztus vértanúi sorában! Egy óra volt még hátra napnyugtáig. S mialatt a pásztorok könnyek közt János atya elmerengve tekintett a városra imádkoztak, botjuk vasvégével kiásták a és környékére. Az északi részről fenye földet és sírt készítettek. Azután köpe gető pillantást vet alá a sötét vár, mely nyeikkel betakarták a szent holttestét, szé keményen van beleépítve a meredek szik pen betették a sírba és belehelyezték a laoldalba, a termékeny völgy pedig kert vértöl piros homokot is. jeivel és datolyaligeteivel, a hullámszerű Azután a követ, melyen a szentet dombok oldalán levő bányákkal, falvakkal meggyilkolták, a sírra hengerítették; mert és várromokkal kedves keretbe foglalta a közeledett az est és puszta, elhagyatott várost. Óh, mily szép ez az áldásos, ősrégi volt a hely. Attól féltek ugyanis, ha sza szent emlékekben gazdag ország a két badon hagyják a földön, a vadon állatai ikerfolyó, a Tigris és Eufrát között! Bár szélszaggatják. És elváltak egymástól s csak megint kereszténnyé lenne, s megint haza felé vonultak; s szívük nehéz volt a felragyogna a kereszt jele áldólag és győ gyásztól és szomorúságtól. zelmesen az oromzatokon, az elszínteieneMindent azonban, ami történt, elhal- delt, sötét, csábító fényű félhold helyett! gattak szüleik elöl, mert attól tartottak, Bizonyára ezek a gondolatok szállták meg hogy neheztelnének rájuk a szent meg János atya szívét-lelkét, mialatt imádságra gyilkolása miatt, mivel ők térítették meg. emelte fel kezét az ég felé, amely felhőtlen Napunta pedig eljártak vértanú társuk sír azúrkékjével oly szépen, ragyogón burkolja jához és zokojjva panaízkoUtak, siratták a tájat,
118
Kis levélszekrény. Kedüf*s fcis Olüösóim / A z rd d ig beérkezclt húsvéti jókivónságokat meieg szeretellel köszö nöm. Benneteket Is áldjon meg a feltámadt Ü d vözítő és vezessen az erényes élet útján. Bircfe Imre. A vidéken lakóknak postán k ü ld jü k a ju lö lm a ka t. Nagyon örülök, hogy sze reled kis lapunkat és hogy az élveiéit mag lelkedben term őtalajra talált. Négele Julia. M iv e l az a búcsú nincs sze m élyhez kötve, azért más is elnyerheli. A meg áldott feszület azonban, ha eladják, elveszti a hozzá kölött búcsút. Cz. J., R. L. és M. J. Nagyon helyesen te szitek. hogy a megfejtéseket eg\'ütt küldilek. Legközelebb azi is Írjátok meg. hogy az esetleges ju ta lm a ka t m iiven címre kü ld jü k. N a g y Béla. A küldött bélyegeket rendelte tési helyükre továbbítjuk. A z édes Jézus fizesse meg epo stolkodáso dat! K oncz G yula. Rejtvényed nagyszerű, de közlését egyelőre el kell halasztanunk. Csinálj töb bet is. szívesen lá tju k nevedet lapunk rejtvényrovatában. A b a ja i g á rd á t szeretettel köszöntöm. Ez után is v á rla k benneteket. Engelbert G yurka. A m in t m últ szám unk ban láttad, nem csalódtál. Természetesen ezzel
még nincs vége mindennek, hiszen az év végé még messze van. Hogyan érzed most magad 7 Írjá l többet is 1 Sz. Feri. Kedves és kedélyes leveled szép lélekie vall. Ne engedd ezt az ártatlan vidám ságot kiveszni lelkedből. meglátod, nagy támaszt találsz benne az élet nehézségei között. Levele det máskor szeretettel várom. Palkó Ferenc. Természetes, hogy beküldheted. A kis hittanóránál minden kérdés egy pontot számít. Am ennyit tudsz, annyit küldesz be belőle. Isten veled l N. P. Nem olyan nehéz ám az a lelki élet, m int gondolod. Csak bátran kell hozzáfogni és Isten segítségét kérni, akkor a siker biztosítva van. A küzdelm eklől és nehézségektől ne riadj vissza. A legnagyobb szentek is sokszor nehéz m unkával, óriási erőfeszítéssel tudták csak le győzni a kísértéseket. De leg>őzlék. Buzdulj fel példájukon és ne maradj el te sem mögöttük. Megfejtőknek Nagyon örülök, hogy a rejt* vényrovatot ilyen szorgalmasan felkaroljátok. Csak arra akarlak kérni benneteket, hogy a rejtvé nyeket határidő előtt küldjétek be, mert minden késés zavart okoz. Különösen á ll ez a csoportos megfejtőkre.
J u ta lm a k : Csokoládé n y u s z i: Kóczán Lajos
119
r
I. K e r e iz tre jtv é n y . t
(10 pont.)
K ö z li; Sienger József.
Megfejtési h a tá r id ő : m á ju s 15,
Vízszintes s o ro k : 1. O láh pap. 5. Görög belú. 9. Tréfa. I I . Nézek. 12. Személyes névmás. 13. Méreg. 15. É k e z e lle l: házi áílat. 16. Jegyes. 18. Tengeri emlős. 19. Ruhadarab. 20- ané. 22. Igen. la lin u l. 23. Képpen. 24. ÉkezeH el: nép. 25. A z óra hangja. 27. M ohón eszik. 28. ísk. 30. É ke ze tte l: táplá ló étel. 32. Á lla to k lakása. 33. Szobafelszerelés. 35. Görög belú. fonetikusan. 36. Tele fonvezeték. 38. H ajdan. 39. Á ju l. 41. A z egészségre feltét lenül szükséges. Függőleges s o ro k : 1. Lónak a lábán van. 2. Leng>el í- \ ó . 3. Olasz folyó. 4. M utató névmás. 5. Z rín y i is e v oll. 6. Ilyen lep is van. 7. Várm egye. 8. M -m e !: m ajom teszi. 10. Á brázat. I I . Élet. 14. Híres csatahely Fogaras megyében. 17. Nemzet. 19. F elhajtottam a poha rat. 21. Vissza : m ássalhangzó fonetikusan. 22. F igyel meztet. 24. Lel. 26. Ráma. 27. Tengeri á lla t. 28. H elyhatározó szó. 29. Idő. 31. Földóv. 33. Ilyen p o litik a is van. Nyílás. 37. M ássalhangzó fonetikusan. 39- V issza : menny.
V. c 1
V c .V 1
-2
II. Bűvös négyzet. K ö z li: K e rba A n t a l
(lO
Rendezzétek el a szám o kat úgy. hogy a hosszabb sorok m inden (vízszintes. 2 S j függőleges, állós) irá n yb a n 65 őt, a röoidebbek szintén m inden irányban 39-et adjanak.
III. Kis hittanóra. 1. M ié ri nevezzük a nagypénteki misét csonka m isének ? 2. M iért ném áinak ei nagycsütörtökön a h a ra n gok ? 3. Hogyan h a ll meg Júdás ? 4- K ik re vona tko zta tju k ma Jeremiá.s sira lm a it ? 5 M it kellett még az Ú r Jézusnak a testi kín o kon k ív ü l szenvedni ? 6. M iért nem szabad nagypénteken a súlyos betegeken k ív ü l m ásnak g> ónn i ? 7. M ii jelen t a feszületen INRI ? 8. M ilye n hosszú a ke re sztül? 9. M ié rt vitté k Jézust P ilá tu sh o z? 10. K i szúrta át Jézus o ld a lá t? E le m i» ta o lv a d ó in k tó l nem k é rjü k a Btíoas négyzetet én a K is h itta n ó ra utolsó hal (5— 10.) kérdését A k ö z é p is k o lá s o k n a k leg a lá b b 13 pont kell ahhoz, hogy nyerjenek. E lem isták és a közép
isko lá k I— II. osztályai, v a la m in t az I — 111. osztá lyos polgáristák m ár 5 ponttal nyerhetnek. A főnyerem ényhez azonban teljes pontszám k e l l : e le m islá kn a k 14. a többieknek 30 pont.
A 12. számban kOzölt rejtvények megfejtése. 1. K e re s z tre jtv é n y .
11. K e re tre jtv é n y .
V ÍV
K ezdve az egyik saro kn á l. így m ennek sora s z á m o k ; 10. I I . 5. 16, 2, p 18 4. I4, '■ 2. 12. 1 5 ,3 .6 . 17, g, , .
e l ö l , 1 b u e v k 1 Aw. kém
t r ó n , i X X d s á r t ó é e r e s z t a m A , o ó r i á s u s a
k ié á v a s k o s
r
1 3
i r z
9
h itta n ó r a .
i g a j U S H a m va /ó sze rd á á sk ZÓ U val. 2. Á lta lá b a n ö tö t: a m a z o n fehér, zöld, piros, vlo ln go z o r r és fekete színül. 3 Á d s í r o d h ú r vent- 3. (G audete) és az s á s nagyböjt. 4. (Laetare) i zó ök . vasárnapján. 4. Névr í ZSa g a t n i ünnepe (m árc. 1 9 ' és k é sz t re á József o lta lm á n a k ünnepe, 5 A d ve n t és a n n a k ó r a l m a nagyböjt. 6. H am vazó szerdán. m inden pénteken és nagyszom bat délig. 7. A fe lsoroltakon és vasárnapokon k ív ü l m in den nap. 8. Vasárnap. 9 Igen 10 H am vazó szerda utáni héten (szerda, péntek, szombaO. I
>
I és kiad ó : A S rfiz M d riáró l nevezett Ferences Rendtartom ány. M arkó M arcell 0 . F. M. Kereatlény Nemzeti Nyomdavállalat R-T Pápa
120
EcyhAzm. éa rendi ló váh aiyással Felelős: Nemcslc» Elek Qgyv. igozgetó.
Utáságt ra |tv 6n yu eJv6n r. 1835. á p rÜ it 15.
