A FIAPA - Federation Internationale Des Associations De Personnes Agées – (Idısek Világszervezete) képviselıinek magyarországi látogatása 2008. szeptember 24-30.
Idısödés Magyarországon és a világ más országaiban A Nyugdíjasklubok és Idısek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége aktívan vesz részt a FIAPA tevékenységében. Szövetségünket az a megtiszteltetés érte, hogy a FIAPA – francia mozaikszó, a rövidítés az idısek világszervezetét takarja - felkérte fıtanácsülésének Budapesten történı megrendezésére. A felkérés egyrészt Magyarország idıspolitikájának elismerését jelentette, másrészt a tapasztalatcsere lehetıségét kínálta. A fıtanácsülésre 2008. szeptember 25-én került sor. A FIAPA fıtanácsának tagjain kívül, érdeklıdı tagok is érkeztek hazánkba. A 62 résztvevı 12 országból – Kínából, Mexikóból, Kamerunból, Gaudelopeból, Görögországból, Spanyolországból, Franciaországból, Hollandiából, Belgiumból, Oroszországból, Andorrából, Olaszországból - jött hazánkba. A fıtanácsülést követı napon az „Életet az éveknek” Országos Szövetsége konferenciát szervezett a parlamentben Nemzeti stratégia – méltó idıskor címmel. A konferenciára megyei szervezeteink képviselıin kívül meghívtuk a miniszterelnök tanácsadó testületének tagjait, más idısszervezetek képviselıit, a szaktárcák illetékeseit, szakértıket, a média szereplıit és másokat. A jelenléti ívek szerint a rendezvényen 245 fı vett részt. A konferencia jó lehetıséget adott a nemzeti stratégia elıkészítı munkálatairól szóló dokumentum egy-egy részletének bemutatására, a külföldi partnereink tapasztalatainak bevonására. A konferencián készített videofelvételek segítségével szeretnénk elérni, hogy klubmozgalmunk tagjai is részesei lehessenek az elhangzottaknak, mondják el véleményüket. A FIAPA látogatása egyben lehetıséget kínált arra is, hogy a résztvevıkkel megismertessük Magyarország, mindenekelıtt Budapest nevezetességeit, ráirányítva ezzel a figyelmet hazánk turisztikai értékeire. Az idısek világszervezetének képviseletében az említett országok elsıszámú idısszervezeti vezetıi érkeztek hazánkba. Olyan szervezetek munkáját irányítják országukban, melyek több tízezres, sıt százezres tagsággal rendelkeznek. Így például, a spanyol szervezeti partnerünk taglétszáma meghaladja az 1 millió fıt, az olaszok egyik szervezetéhez mintegy 250 ezer fı tartozik. Ezen országok egy részében – Magyarországhoz képest – korábban születtek intézkedések az active ageing politika, a méltó idıskor biztosítása érdekében. Nem véletlen, hogy tevékenységük szerves részét képezi az idıs korcsoportokhoz tartozók üdülésének, rekreálódásának szervezése. A FIAPA elnökségi ülésein, illetve az ülések szüneteiben folytatott megbeszélések egyértelmővé tették, hogy érdeklıdnek a magyarországi üdülési lehetıségek iránt. Ezekrıl a lehetıségekrıl azonban igen keveset tudnak. Most ezt az alkalmat igyekeztünk felhasználni hazánk bemutatására. Lapunknak ebben a számában egyrészt részleteket mutatunk be a konferencián elhangzott elıadásokból. Másrészt ízelítıt adunk abból a gazdag, országunkat bemutató, turisztikai szépségeket, érdekességeket felvonultató, kulturális eseményekben bıvelkedı 5 napos programról, melyet a bagi asszonyok és a Fejér megyében mőködı klubjaink állítottak össze vendégeinknek. A 2008. szeptember 24-e és 30-a között megvalósult programok jelentıs ünnepként vonulnak be Klubszövetségünk életébe. Méltó bevezetıje volt a megalakulásunk 20. évfordulójára történı felkészülésnek. A szakmai konferenciát, a FIAPA részvevık programját olyan sok önkéntes munka, valamint a támogatók anyagi, erkölcsi és szakmai hozzájárulása tette lehetıvé, hogy felsorolni is nehéz ıket. A legjelentısebb támogatóknak – intézményeknek és személyeknek - azonban név szerint is szeretnénk köszönetet mondani:
1
Education, Audiovisual and Culture Executive Agency (EACEA) - Co-financed by the European Union within the programme "Europe for Citizens" 2007 – 2013. Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma Magyar Turizmus Zrt., Önkormányzati Minisztérium, Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, ELTE BTK Fordító-tolmácsképzı Tanszék, Richter Gedeon Gyógyszergyár, OTP Életjáradék Zrt., Újbudai Szent Gellért Senior Apartmanház , Benczúr Hotel, HUMÁN Jövı 2000 Kft., Bükfürdı, Hunguest Hotel Répce***, Ráckevei Kékduna Hotel, Aranyhomok Szálló (Kecskemét), Kecskeméti Kaszinó, THEO TOURS Utazási Iroda, Bagi Nyugdíjas Egyesület Népdalkörének 3 szólistája, Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubjának Nıszirom énekkara; vezetıje: Gyırffy Józsefné, Jenıi Nyugdíjasklub Tánckara, Alcoa-Köfém Nyugdíjasklub Nıi Tánckara, Alcoa-Köfém Nyugdíjasklub Férfi énekkara, vezetıje; Mihály György karnagy, „Életet az éveknek” Országos Szövetség Fejér Megyei Szervezete, Kiss Péter, kancellária miniszter, Kórózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, az Idısügyi Tanács titkára, Pál Béla országgyőlési képviselı; Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke, Sztojanovits Kristóf, Magyar Turizmus Zrt., termék-csoportvezetı, Hild Imre, az OTP Életjáradéki Zrt. vezérigazgatója és munkatársai, Dr. Gosztonyi Jánosné ( Külügy Minisztérium), Theo Skevis, a Theo Tours Utazási Iroda igazgatója, Boronkai-Roe Zsuzsa (ELTE BTK Fordító-tolmácsképzı Tanszék Egyetemi tanársegéd, tolmács), Neira Mandieta, a FIAPA igazgatója, Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere, Angyal Szabolcs, a Székesfehérvár Polgármesteri Hivatal munkatársa, Daróczi János és Daróczi Tímea a Magyar Televízió munkatársai, Külön köszönet érdemelnek a Nyugdíjasklubok és Idısek „Életet az éveknek” Országos Szövetség alelnökei, közülük is kiemelten dr. Kabát Mária és Krizsán Sándorné. A program lebonyolítását segítette önkéntes munkájával Bogdán Kálmán, Radányi Lászlóné, Zalatnai Klára, Radvánszki Katalin, Gesztelyi-Nagy Ádámné Jutka, Kıszegi Zsófia, Deák Józsefné, Schneider Józsefné, Árvai Andrásné, Mészáros Istvánné és budapesti klubvezetık, valamint a Szerencsejáték Zrt. volt és jelenlegi több munkatársa. Végezetül köszönet Pirosné Dóczi Gabriellának, Szövetségünk igazgatójának a programok tervezéséhez nyújtott segítségéért, a források megszerzésében, a rendezvénysorozat lebonyolításában végzett szakszerő és lelkiismeretes munkájáért.
2
Tomas Nofre úr köszöntötte a konferencia résztvevıit, és beszédében bemutatta a FIAPA szervezetét A FIAPA – a Fédération Internationale des Associations de Personnes Agées – 1980-ban alakult meg. Nonprofit szervezet, melyet 4 ország (Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Belgium) alapított, s ma - 2008-ban – közel 70 országból több mint 150 idısszervezettel, kutatómőhellyel mőködik. Tagjai között megtaláljuk az idısek szervezeteit éppen úgy, mint az idısek életminıségének javításán dolgozó állami- és nem állami szervezetek, intézmények képviselıt. Székhelye Párizsban van. Alapvetı céljai a mindenféle hátrányos megkülönböztetés megelızése, amely a korral lehet összefüggésben; a generációk közötti szolidaritás erısítése; önálló, független élet elısegítése; döntéshozatalban való részvétel elısegítése; az önsegítés támogatása; az idısek helyzetének, a társadalomba való integrációjának fejlesztése, anyagi biztonságuk megteremtése, megırzése. A FIAPA a különbözı országok idısszervezeteitıl érkezı javaslatokat, kérelmeket beterjeszti az EU Parlament elé, az EU Bizottságaihoz, az Európa Tanácshoz, az ENSZ-hez, a Világ Egészségügyi Szervezetéhez, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalhoz és egyéb más idısügyi politikával foglalkozó intézményhez. Fejlıdésének legfontosabb eseménye, hogy ma már minden nemzetközi szervezetben képviselettel rendelkezik. Így képviselıje van például, az Európa Parlamentben, az ENSZ-ben, WHOban. Számos projektjét az UNESCO-val való együttmőködésben bonyolítja le. Céljai elérése érdekében az egyes tagországok képviselıinek közremőködésével projekteket kezdeményez. Örömmel jelentette be, hogy a jövı évtıl az egyik projektbe a Nyugdíjasklubok és Idısek „Életet az éveknek” Országos Szövetség is bekapcsolódik. A projekt célja az idıseket ért hátrányos megkülönböztetés feltérképezése lesz. Céljai elérése érdekében továbbá konferenciákat szervez a jó gyakorlatok elterjesztése, elméleti tudás kicserélése érdekében. Többek között ezért is vették szívesen, hogy meghívásuk nemcsak a fıtanácsülésre vonatkozott, hanem a Nemzeti stratégia – méltó idıskor címő konferenciára is. Kiadványokat, kutatási dokumentumokat is megjelentett. A Cahiers de la FIAPA címő kiadványsorozatában többek között megjelent A tudás átadása; A hosszú élet: Kihívás a tudomány és a társadalom számára; Az idısödés folyamatának megértése: a sejttıl a mőködésig İsz hatalom: gazdasági és szociális hatás címő kiadványok. A kiadványok néhány példányát Nofre úr egyébként ajándékba hozta. A FIAPA 1998-ban kezdeményezte, hogy a világban október 1-je legyen az Idısek Világnapja. Örömmel említette, hogy e nap – a kezdetektıl – hazánkban is ünnep, s tudta azt is, hogy szinte minden településén ünneplik az idıseket, s e napon összegzik az idısekért tett intézkedéseket. A szervezet alapítója a brüsszeli székhellyel mőködı Idısek Európai Platformjának, az Ages-nek. Végezetül örömét fejezte ki azért, hogy a FIAPA megalakulásának 28. évfordulója egybeesett a magyarországi konferencia napjával. Az évfordulóhoz méltó módon, ünnepi keretek között, gyönyörő környezetben, a magyar parlament épületében ünnepelhették születésnapjukat, melyen jelen volt alapító elnökük, a 97 éves Remy úr is.
3
Thaayrohyadi úr a Mexikói Otomí Indiánok Bölcs Véneienk Tanácsa képviseletében megköszönte a FIAPÁ-nak szervezete tagfelvételét, majd az alábbiakról beszélt: A Mexikó középsı részen honos otomí népesség az olmékok, toltékok és tehotihuacáni indián népek leszármazottai. Hagyományaikat generációkon keresztül örökölték egymástól, s e folyamatban az öregeknek nagy szerepük volt. Az otomí nép békében él a természettel, a földdel, az emberekkel és a világmindenséggel, s életmódja természetes, egyszerő és eredeti. A Bölcs Öregek Tanácsa az elıdök és idıs kort megéltek iránti tisztelet hagyományát viszik tovább. Az öregek közvetítésével tudjuk, hogy ezen nép ısei fedezték fel a kukoricát, találták fel a gyógykızkabint és a naptárt. Kommunikációjuk elısegítette a mővészeteket, irodalmat, filozófiát. Az öregeknek köszönhetı a saját otomí világkép és a társadalmi berendezkedés kialakítása. Az Otomí Indiánok Bölcs Véneinek Tanácsa küldetése, hogy megırizze az öregek szerepének méltóságát az általuk lakott mexikói államokban, valamint hogy tanítsák az általuk ırzött hagyományokat. A szervezet jövıképe a bölcs öregek értékein alapul, mely a minden tekintetben élvezhetıbb életminıséggel áll kapcsolatban. A szervezet célja, hogy növekedjék, hogy az idısek mind nagyobb szerepet kapjanak a hétköznapokban. Eddigi sikereik közt szerepel, hogy 1980-tól kezdve folyamatosan sikerült számos központot és oktatási létesítményt megalapítaniuk, valamint fontos rendezvényeket szerveztek. További céljaikat, projektjeiket összesen 8 pontba foglalták, melyek lényege: A Nemzetközi Indián Egyetem számára nagymérető terület megszerzése, ahol szerepet kaphat a különféle diszciplinák (pl. gyógyászat, spiritualitás, indián nyelvek, kommunikáció, stb.) tanítása, s ahol az idısek szerepét értékelik, és méltóvá tehetik az öröklött ismeretek útmutatása által. Szálloda és étterem létesítése, ahol az egyetemen oktató bölcs öregek ellátását megoldhatják. Hagyományos Orvoslás Intézetének megalapítása. Bennszülött indián nyelvek oktatási programjának kidolgozása (nyelvoktatás, szótár, újság, stb.). A Világbéke érdekében megtartandó találkozó szervezése, ahol a kozmikus gyógyítás, az anyaföld és a bölcs gondolatokkal történı teremtés kiemelt szerepet kap. Központi rendezvényként – melyet az otomí vén férfiak és asszonyok fogalmaztak meg - a 8000 Dob Győlésének Nagy Rendezvényét javasolják szerte a világban, minden napéjegyenlıség és napforduló alkalmával – e rendezvény lehet a Föld, a fajok és az emberiség gyógyításának kezdete. A FIAPA tagdelegációi látogassanak el Mexikóba az otomí népcsoporthoz 2009. márciusában, s így járuljanak hozzá a nevelési és kulturális projektek fenntartásához és finanszírozásához. Fenti javaslatok azt a célt szolgálják, hogy a bölcs öregek aktív, kellemes, kreatív és egészséges életet éljenek. Az igazságosság és méltóság megfiatalítja ıket, s örömük és tanításuk megtanít bennünket élni, szeretni és szolgálni a világmindenséget. Ezen üzenet a jelenlévıknek és az egész emberiségnek szól, zárta beszédét.
4
Széman Zsuzsa Nemzeti stratégia - a munkaerı-piac és az egészség összefüggései címő elıadása fontos, új fogalmakra is felhívta a figyelmet A WHO szerint az aktív öregedés olyan egészségi állapotot jelent, amellyel az életminıség javítható. Ennek megfelelıen a WHO nem egyszerően a születéskor várható élettartamot, hanem az egészségesen eltöltendı élettartamot veszi alapul, és a növekvı élettartam miatt az életciklus késıi idıszakára vonatkoztatja az ”öregkort”. Ennek megfelelıen a 45-59 évest középkorúnak, a 60-74 évest öregedınek, a 75-90 évest öregnek és a 90 év feletti embert aggnak nevezi. Az öregség ebben a meghatározásban igen késıi életszakaszban következik be. A „harmadik kor” eredetileg1 az önállóság és az elesettség közti, a nyugdíjazással kezdıdı életciklust jelölte, majd a definíció módosult. Hangsúlyossá vált a megfelelı anyagiakat és a jó egészségi állapotot feltételezve az „újjáformálódás, újjá születés” a más jellegő „munka”, a szabadidı, a kulturális igények és hobbik megvalósítása. A harmadik kor idıtartama is változott, a kor helyett sok országban az öregedés folyamata került elıtérbe, ezáltal idıtartama hosszabbá vált mivel: a) nı az egészségben eltöltendı évek száma, b) az idısebb még aktív munkaerı is a harmadik korba tartozók közé sorolható. Svédországban, pl.: a „Harmadik kor” egyetemére 51 éves kort követıen lehet jelentkezni, noha a születéskor egészségben várható élettartam férfiaknál 72, nıknél 75 év (születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 79 év, nık 83 év, Statistics Sweden 2008). Az Európai Unió Zöldkönyve különféleképpen értelmezi az idıseket, használja a hagyományos és új demográfiai meghatározásokat, a 60, illetve 65 évet, de egy új munkaerı-piaci tartalmú kategória is megjelenik, ezek szerint: gyermekek 0-14 éves; fiatalok 15-24 évesek; fiatal felnıttek 25-39 évesek; felnıttek 40-54 évesek; idısödı munkavállalók 55-64 évesek; idısek 65-79 évesek; aggkorúak 80 év felettiek. (Eurostat).2 A háromféle értelmezés eltér egymástól, és az életkori kategóriák nem esnek egybe. Az egészségi állapot hangsúlyosan vagy latensen mégis mindhárom értelmezésben megtalálható. Közös jegynek fogható fel továbbá a statikusság (öregkor) mellett az öregedés folyamatát alapul vevı felfogás megjelenése. Az idıs kérdés megfelelı kezeléséhez elengedhetetlen a „folyamat szemlélet”. Az idısödı generáció jellemzıi egyben meghatározzák az idısek problémáit és a társadalomra háruló feladatokat. E problémakör következı szempontok szerinti tárgyalására került sor az elıadásban: a) az idısebbek munkaerı-piaci helyzetének elemzése, b) a családtagok által nyújtott gondozás problémái; c) az idısek otthoni biztonságos környezete. Itt most nincsen lehetıségünk mindhárom szempont bemutatására. A rendkívül fontos összefüggéseket bemutató elıadásból azonban kiemelünk egy részletet, melyben Széman többek között felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájában kiemelt helyet kap az 55-64 éves korosztály munkaerı-piaci aktivitásának növelése. A lisszaboni stratégia 2010-re kitőzött célja e korosztály 50%-os foglalkoztatásának elérése. E feladatot sok ország közelítette, vagy túlteljesítette, de Magyarország a lemaradók közé tartozik. 2006-ban a növekedés ellenére3 a foglalkoztatási ráta még mindig csak 33,7% volt.4
1
A harmadik kor koncepcióját Peter Laslett dolgozta ki a 80-as évek végén. Az Európai Közösségek Bizottsága, A Bizottság Közleménye, Közleménye pdf. 3. o. 5. o. 9 o. http://www.google.hu/search?hl=hu&q=eurostat+demogr%C3%A1fiai+adatai&meta=; hozzáférés 2007. nov. 13. 3 2002-ben 25,6%; 2004-ben 31,9%. Forrás: Total employments rate of older workers aged 55-64, EUROSTAT 2006. 4 Eurostat 2008, KSH (2007):Társadalmi jellemzık, 2006, p. 41. Budapest 2
5
A lisszaboni cél elérését akadályozó tényezık közül a következıket emelte ki: o egészségi állapot o tudáshiány o munkaadói magatartás Egészségi állapot A WHO 2007-es adatai szerint Magyarországon a születéskor várható egészségben eltöltendı élettartam 2006-ban férfiaknál mindössze 62, nıknél 68 év volt, és ez 6-9 évvel elmaradt a régi tagországokhoz viszonyítva. A férfiaknál a volt szocialista új tagországok többségében is 1-5 évvel magasabb volt a várható egészségben eltöltendı élettartam. Csak Románia illetve a Szovjetunióból kivált balti államoknak voltak sokkal kedvezıtlenebb mutatóik. Hazánkban már az életút korai szakaszában nagy a veszélye munkaerıpiacról való kiszorulásnak. A Gazdaságkutató Rt. (GKI) 45 éven felüli foglalkoztatottak körében végzett reprezentatív lakossági felmérése (Adler 2004)5 szerint a kérdezettek egytizedét egészségi állapota akadályozta munkája elvégzésében. Elsısorban az 51 év felettieket, különösen az 51-55 év közti korosztályt. A munkájukban akadályoztatottak kormegoszlása 45 - 50 év 51 - 55 év 56 - 60 év 60+
18% 42% 26% 24%
A veszélyeztetett 55-59 éves korcsoportokba tartozók országos létszáma jelentıs. 2007-ben 1250 ezren tartoztak az 55-64 éves korosztályba: a) 55-59 éves 685 ezer fı; b) 60-64 éves 565 ezer fı.6 A rendkívül negatív mutatókat egy az új uniós tagországokra kiterjedı reprezentatív felmérés is alátámasztja. Szemben több új uniós tagországgal, Magyarországon a lakosság mintegy 10%-a volt rokkant vagy csökkent munkaképességő.7 A nyugdíjasok és nyugdíjszerő ellátást kapók között a rokkant nyugdíjasok aránya tartósan 26 % körüli, némi csökkenés után (2000, 2002) újra elérte az 1995-ös értéket. A rokkant nyugdíjasok több mint fele korhatár elıtti rokkant nyugdíjas, számában is nagyarányú 800 ezer fölötti népességet jelent.8 Az 55-64 éves férfiak közt a rokkant nyugdíjasok aránya elérte a 40%-ot. Ez a szám, akkor is magas, ha figyelembe vesszük, hogy a rokkantság a munkanélküliség elıli menekülési út egyik lehetséges formája. A Munkaerı-felmérés szerint a foglalkoztatási ráta csökkenésének egyik alapvetı oka a megromlott egészségi állapot. Az 50-61 éves férfiak 35 %-a a munkavégzés megszőnésének okát egészségi állapotával indokolta. További 18%-uk munkavégzése munkanélkülivé válás miatt szőnt meg és csak 40%-uknál a nyugdíjazás miatt.9
5
A 45 éven felüli foglalkoztatottak tapasztalata munkaerı-piaci helyzetükrıl KSH:tatistical Pocket-Book of Hungary 2006 (2007) p. 4. Budapest 7 Litvániában, Szlovákiában és Romániában csak 6- 8 % között volt (Mandl -Dorr- Oberholzner 2006). A korcsoportos besorolás eltért a GKI rendszerétıl. 8 KSH Statisztikai Zsebkönyvei( Statistical POcket-Book of Hungary 1995, 1999, 2001, 2003, 2004, 2007, Budapest.. 9 A fennmaradó százalék az egyéb kategória. 6
6
Az e korcsoportba tartozó nık 51%-a nyugdíjazása (erre a rájuk vonatkozó nyugdíjszabályok lehetıséget adtak) miatt hagyta abba a munkavégzést, de a rossz egészségi állapot említése körükben is magas közelíti a 30%-ot. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából nem vitatható a nyugdíjkorhatár további emelésének szükségessége és az EU által is elvárt 55-64 éves korosztály munkaerı-piaci aktivitásának növelése. Ennek egyik alapvetı akadálya az 50 éven felüli munkaerı rendkívül rossz egészségi állapota. A jelenlegi nyugdíjkorhatár 62 év. A WHO adatai szerint viszont Magyarországon a férfiak 62 év után már nem lesznek egészségesek, így a 65 évre emelendı nyugdíjkorhatár esetén a férfi munkaerı további 3 éves munkaerı-piaci jelenléte átlagosan eleve betegséggel kapcsolható össze, így jelentıs részük teljes munkaidıben csak alacsonyabb teljesítményre lesz képes, de ez a probléma a bemutatott elemzések alapján, jelentıs mértékben már egy korábbi életszakaszban is bekövetkezik. Ha nem az egészségben eltöltendı, hanem a születéskor várható átlagos élettartamot, a 68,6 évet nézzük, akkor az ezután következı közel 4 évet várhatóan betegséggel élve töltik, ez nagyobb arányú gondozási igényt indikál. A nık jobb helyzetben vannak. Náluk „csak” 68 év után következik be az általános egészségromlás, potenciálisan tovább maradhatnak a munkaerıpiac teljes értékő tagjai és így gondozóként is számításba vehetık.10 Ugyanakkor, ha a születéskor átlagosan és az egészségben eltöltendı élettartam különbsége (76,9 év illetve 68 év) nıknél közel 9 év, így ık hosszabb ideig szorulnak majd gondozásra. A problémát némileg enyhíthetné részmunkaidıs lehetıségek kialakítása, jelenleg a részmunkaidı súlya elenyészı, 4%-os. Az idısebbek, az 55-69 éveseknél valamivel magasabb a mutató, 8,2% - férfiaknál 6,6%, nıknél 9,911- de a részmunkaidıben dolgozók jelentıs része nem a nyugdíjazás elıtt, hanem nyugdíjazás után vállalt részmunkát. Az idısebb nık között magasabb az arány, közülük kerül ki az a réteg, amely a családháztartásban felmerülı segítı, gondozó, ápoló problémákat ellátja. A férfiak és nık alacsonyabb egészségben várható élettartama azt is jelenti, hogy igen korai életperiódusban, a nyugdíjkorhatár után alig pár évvel bekerülnek az egészségügyi ellátórendszerbe, megjelennek a segítséget, gondozást, ápolást igénylık közt. Ugyanakkor a nık egyre növekvı munkaerı-piaci kilépési kora miatt fokozatosan fogy az idısgondozásra rendelkezésre álló családi erıforrás. Széman Zsuzsa elıadásának ebben a részében arra hívta fel a figyelmet, hogy számolni kell azzal a következménnyel, amit a nık munkaerı-piacon maradása eredményez az idısellátás, az állami ellátó rendszerek és a családok mőködésében. İk azok ugyanis, akik idıs hozzátartozójukat – szüleiket és anyósukat, apósukat – ápolják. İk azok, akik közeledve a nyugdíj korhatárhoz igen nagy terheket vettek magukra: dolgoztak, s közben ellátták idıs és gyakran beteg hozzátartozóikat. A nyugdíjkorhatár emelésével életükben ez a párhozamosság kitolódik, gyakorta elviselhetetlen terheket róva rájuk, s egyben az állami ellátórendszerre.
10 11
KSH:Statistical Pocket –Book in Hungary 2006, p. 11. 2007 Budapest. KSH (2007): Társadalmi jellemzık, 2006. p. 44. Budapest
7
A FIAPA 62 fıs delegációja ismerkedett Budapest, illetve Magyarország nevezetességeivel A 62 fıs delegációból mindösszesen csak 7 fı járt Magyarországon, és ık is csak Budapesten. Igyekeztünk ismeretekben és élményekben gazdag programot összeállítani számukra, olyat, amit érdemes ismerısöknek, barátoknak, az egyes országok idısszervezetei tagságának elmesélni. Ebben a munkánkban a Turizmus Zrt., a Theo Tours és néhány szálloda munkatársai nyújtottak segítséget. Sztojanovits Kristófnak, a Turizmus Zrt. munkatársának a Benczúr Hotelben megtartott kiváló elıadása, a szállodák értékesítési munkatársainak a szolgáltatásaikat bemutató elıadása már az elsı napon felkeltette a résztvevık érdeklıdését. Az elhangzottak élményszerő megtapasztalása pedig, csak ezután következett. Székesfehérvár polgármestere, valamint az „Életet az éveknek” Klubszövetségünk Fejér Megyei Szervezete azt is megmutatta, hogyan mőködik a valóságban egy város idıspolitikája. A delegáció tagjai már az elnökségi ülést követıen az esti, kivilágított Budapesttel ismerkedhettek. Az esti órákra az idı is kegyes volt hozzánk! Elállt az esı! Meg a résztvevık lélegzete! Volt, aki azt mondta, hogy olyan gyönyörő a Citadella tetejérıl a kilátás, hogy ezt a látványt kellene a Világörökség részévé tenni. A többiek csak helyeseltek! Meg is erısítettük bennük, hogy ezzel a javaslatukkal nem állnak egyedül. A Citadella étteremben nemcsak kiváló ételeket és italokat szolgáltak fel, hanem színvonalas népzenei bemutató keretében ismerkedhettek vendégeink a magyar- és cigány népzenével, valamint táncainkkal. A külföldi vendégeinket meghívtuk szeptember 25-én „A Barátság útján” címmel megrendezett Amatır Nyugdíjas Nemzetiségi Együttesek és Szólisták II. Országos Találkozójára. A rendezvényen 6 megye 12 mővészeti együttese és szólistája, közel 200 fı lépett színpadra. Együtteseink, szólistáink német /sváb/, szlovák, román, cigány és magyar anyanyelven mutatkoznak be. Produkcióikat zömében két nyelven mutatták be, ezzel még élvezhetıbbé téve a nagyközönség, a külföldi vendégeink számára a mősort. A szereplık nemzetiségüknek megfelelı népviseletben léptek fel, ezzel is erısítve a hagyományok ápolását. Másnap, a parlamenti konferenciát követıen – egy pohárpezsgı kíséretében - sétahajóra invitáltuk vendégeinket. A budapesti fényeket, illatokat és ízeket jól egészítették ki azok az ismeretek, melyeket a 3 órás autóbuszos városnézés közben szerezhettek meg az érdeklıdık. Székesfehérvári programunk egész napos volt. Warvasovszky Tihamér polgármester e rendezvényt követı napokban vehette át a parlamentben az Idısbarát Önkormányzat díjat. Mi a gyakorlatban tapasztalhattuk meg, hogy e város idısei jól ismerik polgármesterüket, szívesen állítják meg az utcán, beszélgetnek vele. Tisztelik, mert tudják, hogy az idısek mindig számíthatnak rá. A külföldi delegáció résztvevıi nagy elismeréssel szóltak azokról az intézkedésekrıl, amelyek a város idıseit érintik, s amelyekrıl a polgármesteren kívül a jelenlévı idısszervezeti vezetık is beszámoltak. A városházán történt fogadást követıen jól szervezett séta keretében ismerkedhettek külföldi vendégeink a város történetével, nevezetes épületeivel. A sétára velünk tartottak megyei szervezetünk képviselıi is. A legnagyobb sikert a Babamúzeum aratta. A gyönyörően felújított belváros házai között sétálva a vendégek azt mondták, hogy itt jó lehet élni, hiszen a múlt megbecsült része a jelennek. Igazi sikert aratott a lecsó! Iszkaszentgyörgyi szervezetünk képviselıi megénekeltették, megitatták és megetették a vendégeket. A Bory várba tett kirándulás megkoronázta a napot. Nemcsak a vár szépsége bővölt el mindenkit, hanem hagyományırzı együtteseink dalai, táncai is. Nem utolsó sorban a daltanulás élményét emlegettél. Másnap is úgy köszöntek, hogy „…virágom, virágom”. Köszönet érte minden kedves székesfehérvári és megyei tagunknak!!! A szentendrei séta, a Dunakanyar látványa, a visegrádi várjátékok, a reneszánsz táncok, a dunai hajózás, a közös éneklések, jókedvő táncok, a finom ételek, a jó borok emlékén kívül magukkal vitték a vendégszeretetet, az önkéntesek – fiatalok és idısebbek – kedvességét, a szervezetünkrıl alkotott kedvezı benyomást. Köszönet érte minden támogatónknak, a programban közremőködı szereplınek! Education, Audiovisual and Culture Executive Agency (EACEA) - Co-financed by the European Union within the programme "Europe for Citizens" 2007 – 2013.
8
