Idén is vállal garanciát a Nemzetgazdasági Minisztérium munkahelyteremtő beruházási támogatásaihoz a Start Garancia Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által, mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt, NFA-2014-KKV kódjelű pályázati program 13 milliárd forintos keretösszegéből idén több mint 1.100 KKV vissza nem térítendő támogatásban való részesítése és 6.500 új munkahely létesítése válik lehetővé. Tavaly a programban 1.139 vállalkozás nyert el vissza nem térítendő támogatást, 13 milliárd forint értékben. Az idén, február 14-éig benyújtott pályázatokról a támogatási döntés április 4-én várható. Ezt követően levélben
értesítik a pályázókat a támogatási döntésről, akiknek ezt követően teljesíteniük kell a támogatási szerződés megkötésének előfeltételeit.
Az előfeltételek között szerepel az anyagi biztosítékokkal, fedezetekkel való rendelkezés is, melyeknek az irányító hatóság által elfogadott formáit az alábbi táblázat szemlélteti: Fedezetnek a támogatáshoz viszonyított mértéke
Felajánlható fedezet típusa • Bankgarancia • Biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény
A
• Garanciaszervezet által vállalt kezesség • Garanciabiztosítási szerződés kiállított kötelezvény
B
minimum 120%
alapján
Permentes, forgalomképes és nem lakás céljára szolgáló ingatlan
minimum 150%
Kapcsolt fedezet az alábbiak szerint:
minimum 200% minimum 50%
A vagy B C
+ A beruházás keretében beszerzett tárgyi eszközökre alapított ingó zálogjog
maximum 150%
A fenti biztosítéki formákról a pályázók a beadott pályázati adatlapon már nyilatkoztak, viszont a pályázati kiírás alapján a biztosítékok rendelkezésre állását hiteles módon, leghamarabb a szerződéskötéskor kell igazolniuk.
1
A támogatási szerződés megkötéséig – a kiírás szerint – lehetőség van az előzőleg megjelölt fedezetet módosítani egy, a hatóság által elfogadott másik biztosítéki formára (mely az adott igények szempontjából optimálisabb). A Start Garancia Zrt. - mely 2012-ig Európai Uniós forrásokból kiírt támogatásokhoz nyújtott pályázati garanciát – 2012-ben vezette be a Munkahelyteremtő Pályázati Garancia termékét (MGR). Eddig 35 munkahelyteremtő beruházási pályázathoz igényelték a Start garanciáját, melyből 19 garanciavállalásra került sor, több mint 818 millió forint értékben, Baranya, Bács-
Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Pest, Tolna és Zala megyékben valamint Budapesten megvalósított beruházásokhoz.
A Start Zrt. és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal közötti megállapodás értelmében, a pályázati programban nyertes KKV-k idén is igénybe vehetik a Start Zrt. garanciáját, mely által óvadék, vagy ingatlanfedezet nélkül teljesíthetik a vissza nem térítendő támogatás biztosítéki feltételeit. A termék feltételrendszerét az alábbi táblázat szemlélteti: Munkahelyteremtő beruházások támogatásához nyújtott pályázati garancia feltételrendszere Garancia minimális értéke:
10.000.000, -Ft
Garancia maximális értéke:
200.000.000, -Ft
Garancia maximális mértéke:
Támogatás összegének maximum 120%-a
Futamidő:
Maximum 4 év
Garanciadíj: - 100.000.000, -Ft-ig - 100.000.000, -Ft felett
- a kezességvállalás összegének évi 2,5%-a - 100 millió Ft-ig a kezességvállalás összegének évi 2,5%-a és a 100 millió Ft feletti rész évi 3,0%-a
Díjfizetés gyakorisága:
Félévente előre
Szerződéskötési díj:
Nincs
Kezesi nyilatkozat kiállításakor fizetendő díj:
Nincs
Szerződésmódosítási díj:
30.000, -Ft
Lehívási jog:
Támogatási szerződés felmondása esetén
Tárgyi fedezet:
Nem szükséges
Egyéb biztosítékok:
Inkasszós jog a támogatott valamennyi bankszámlájára. Magányszemély (ügyvezető és/vagy tulajdonos) vagy gazdasági társaság készfizető kezessége.
A Start Garancia Zrt. munkahelyteremtő pályázati garanciájáról az érdeklődők a társaság honlapján tájékozódhatnak (www.startgarancia.hu). 2
Ezért mennek csődbe a vállalkozások Egy cég vezetése rendkívül kockázatos feladat, amit a statisztikák is alátámasztanak. Egy felmérés szerint az induló cégek negyede nem éri el az egy éves kort, az ötödik születésnapját pedig kevesebb mint a vállalkozások fele ünnepelheti meg. Természetesen ez a szám iparágtól függően változhat, az jól látszik: egy jól működő vállalkozást hosszú távon fenntartani nem egyszerű. Számos olyan probléma adódhat, amely megnehezíti vagy ellehetetleníti a cégműködést. Bár egy vállalkozó számára nem túl biztatóak ezek a számok, ő maga is rengeteget tehet azért, hogy ne jusson a szerencsétlenül járt cégvezetők sorsára. Nem árt tudni, milyen veszélyek leselkednek egy vállalatra, hogy egyáltalán fel lehessen rájuk készülni, és tenni valamit elkerülésük érdekében. Mert bizony a veszély sok esetben magából a cégből fakad, nem mindig a környezet a felelős érte. Melyek ezek?
A rossz üzleti modell konkurencia számára –így kissé nyersen fogalm
Az üzleti modell a vállalat stratégiájának kihagyhatatlan része, amely meghatározza a cég értékteremtő képességét. Ha nem elég kidolgozott, vagy hemzseg a hibáktól, a cég megmaradásának esélye jelentősen csökkenhet. Például ha a vállalat új ötletével egy már eleve telített piacon próbál előretörni, vagy nem veszi figyelembe, hogy célpiacán olyan verseny alakult ki, amelyben több résztvevő már nem tud fennmaradni, érdemes váltani. Ebbe a hibába esett például a Magyarországon is jelenlévő pozsonyi légitársaság, a SkyEurope, amely a WizzAir piacra lépése után nem volt képes változtatni modelljén – amellett, hogy tőzsdei cégként működése, stratégiája, árrése és számtalan gazdasági információja nyitott könyv volt a
azva felfalta a piac. Az új belépőknek pedig még nehezebb a dolguk. A fogyasztói kör legtöbb esetben már kialakult márkapreferenciával rendelkezik, amelynek megbolygatásához komoly anyagi- és erőforrásokra van szükség.
Viszont nem csak a piac, de maga a vállalat is hordozhatja a potenciális veszélyforrásokat. Gyakori problémát jelenthet például, ha a cég nem méri fel tervének megvalósíthatóságát, vagy elmulasztja a megvalósításhoz szükséges eszközök beszerzését. Ilyenkor több esetben már csak az mentheti meg a vállalatot, ha még időben felszínre kerülnek az üzleti modell hibái. Manapság pedig már egyre inkább előfordul, hogy a megfelelő technológia hiánya szab gátat a cég növekedésének. Erre a problémára az egyik legkézenfekvőbb megoldás a tőkeemelés vagy tőkebevonás, amelyre a mi ügyfeleink körében is számos példa akad: http://blog.szta.hu/?p=1177, http://blog.szta.hu/?p=292, http://blog.szta.hu/?p=933 3
Nem utolsósorban a legtöbbször elkövetett hiba: a költségek alul-, a bevételek felültervezése. Cégindításnál mindenki optimista, az első pozitív visszajelzések után már vizionálja a vevők tömegét, azonban hamar kiderülhet: a piacképes termékhez még fejleszteni kell, így nemcsak a bevétel marad el, hanem jelentős költségek is felmerülhetnek. Érdemes ezért több szcenárióval nekivágni a megvalósításnak és gondoskodni kell arról is, ha az első hónapok nem hoznak eredményt. Egy rossz üzleti modell a jó vállalkozást is tönkreteheti. Éppen ezért fontos, hogy a vállalkozó ismerje és figyelembe vegye ügyfelei igényeit. Ha a vállalkozó kellő energiát és időt fordít kutatásra és tervezésre, ezzel sok hibát elkerülhet.
A rossz hozzáállás, a valódi piaci igény ismeretének hiánya Biztos mindenki hallotta már a kifejezést: „minden csak hozzáállás kérdése”. Ha az üzleti döntések terén nem is minden, rossz hozzáállással a legjobban felépített üzleti tervek is füstbe mehetnek. Végzetes lehet például egy cég számára a menedzsment keményfejűsége, makacssága. Természetes folyamat, hogy az idő előrehaladtával a fogyasztók szokásai, azzal együtt a piaci igények állandóan változnak. Egy több évtizede fennálló vállalat pedig nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ezt figyelmen kívül hagyja. Kizárólag a múltból, a tapasztalatból nem lehet megélni, ugyanis egyes korszakváltások az alkalmazkodás és az innováció képességét teszik szükségessé a jól bevált működési sémák helyett. A 70-es években alapított, hazánkban is megforduló
német Schlecker drogérialánc például több évtizeden keresztül sikeresen működött, viszont a 2000-es évek elejétől kezdve viszont folyamatos lejtmenetben voltak, mígnem két éve véget ért a történetük. A fő problémát az jelentette, hogy nem voltak hajlandóak lépést tartani a korral, így márkájuk megmaradt az ezredforduló előtti színvonalon. A versenytársak ugyanakkor már modern, kényelmes üzleteket üzemeltettek, ráadásul szolgáltatások egész sorával javították a vásárlói élményt. A Schlecker bízott korábban jól bevált modelljében, ezzel aláírva halálos ítéletét.
Két dolgot tehetett volna a cég: vagy igyekszik lemásolni a konkurenciánál bevált módszereket, vagy megpróbál még innovatívabb lenni. Az egy helyben toporgás – mint utólag is látszik –, a lehető legrosszabb döntés volt. És ugyanez vonatkozik a legnagyobb cégekre is, elég csak a piac tendenciáit figyelmen kívül hagyó General Motors 2009-es csődjét említeni. Éppen ezért fontos, hogy odafigyeljünk a környezetre, nem szabad sajnálni a pénzt és az energiát a piackutatásra és felmérésekre. A piac ugyanis egy folyamatos verseny, ahol nincsenek előre kiosztott pozíciók.
A megfelelő piackutatás és tervezés hiánya Az összes, a céget érintő, elsősorban a piacra vonatkozó fontos kérdés előtt minden elérhető eszközzel meg kell arról bizonyosodni, hogy jó döntést fogunk hozni. A szükséges adatokat leghatékonyabban kutatási (akár saját, akár mások által érdemben elvégzett) eredményekből nyerhetjük ki, amelyekhez mély elemzéseknek kell társulniuk. Egy sikeres vállalkozás akár több hónapot is rászán ezekre a folyamatokra, ugyanis egy téves vagy hiányos információn alapuló döntés veszélyeztetheti a működést, de legrosszabb esetben akár a cég életébe is kerülhet. 4
A piackutatás során elvégzendő feladatok közé tartozik például a célcsoport és a vásárlók meghatározása és megismerése, a konkurencia, illetve a piaci környezet feltérképezése és értékelése vagy a céget érintő jogi szabályozás alapos áttanulmányozása. Ezek a feladatok fokozottan érvényesek az új piacra belépő, illetve a kezdő vállalkozásoknál. Főleg ez utóbbiak esetében egy egyedülálló, innovatív ötlettel nem megy semmire a cég, ha előzetesen nem mérte fel piacát. Egy új ország felé terjeszkedő nemzetközi vállalat pedig akár már a következő évben ki is vonulhat új piacáról, ha korábbi, más piacokon elvégzett kutatásokra alapozza döntéseit. Egy folyamatosan terjeszkedő, több államban is sikeres franchise például nem könyvelheti el előre a sikert, egy új országban új piacelemzéssel kell tapasztalatot szereznie. Többek között ilyen problémával találkozhatott a német Nordsee étteremlánc is, amely tengeri halakra építette termékkínálatát. A cég már az első bolt megnyitása után veszteségesen működött Magyarországon, amit a második üzlet megnyitása csak fokozott. Természetesen nem állítható, hogy kizárólag ez vezetett a német cég itteni csődjéhez, de azt érdemes megjegyezni, hogy egy folyami halételekben
gazdag kultúrát alapos kutatások elvégzése után érdemes csak megközelíteni. Ha kiderül, hogy egy nagy várakozásokkal elindított termék vagy szolgáltatás nem találkozik a fogyasztói igényekkel, érdemes plusz energiákat fektetni a piac megismerésére, de pozitív eredményt hozhat a konkurencia stratégiájának elemzése is. Minden kutatásra szánt pénz és energia a vállalat jövőjébe való befektetés.
A felkészületlen cégvezetés Gyakran hangsúlyozzuk, mennyire fontos, hogy jó időben jó döntések szülessenek. Ehhez viszont az is hozzátartozik, hogy a döntéshozók is felkészültek és kompetensek legyenek. Egy cégvezetőnek számos olyan képességgel és készséggel kell rendelkeznie, amely a pozíció betöltésére alkalmassá teszi. Csak néhány ezek közül: Van tapasztalata és üzleti tudása: A jó cégvezető van annyira tájékozott, hogy el tudja kerülni a hosszú távon rossz döntéseket. Ismeri a piacát, az ügyfeleket, látja a jövőbeni trendeket. Rendszeresen részt vesz iparága konferenciáin, képzésein. Nyomás alatt is képes döntés hozni: Egy cég irányítása stresszes munka, ezt egy vezetőnek azonban kezelnie kell. Képes priorizálni feladatait: A cégvezetés többek között a multi-taskingről (egyszerre több feladat végrehajtása) is szól, azaz annak eldöntése, hogy mikor, hol, milyen feladatra hogyan használjuk fel erőforrásainkat. Ha a vezető nem képes feladatait megfelelően rendszerezni, annak a vállalat láthatja kárát. Képes delegálni: nem kell egyszerre ügyvezetőnek, értékesítőnek, fejlesztőnek és HR-snek is lenni. Ahogy a cég növekszik, úgy van szükség egyre több szakemberre a menedzsmentbe, akik a napi működésben segítik a cégvezetőt. Képes nehéz döntéseket meghozni: A cégvezetők sok olyan döntéshelyzettel találkozhatnak, amelyekből nem lehet „áldozatok” nélkül jól kijönni. Jelentsen ez akár elbocsátásokat, egy ügyfél elutasítását vagy bércsökkentést. Ráadásul ilyen helyzetekben több kritika vagy támadás érinti, ami frusztráltsághoz vezethet. Ennek helyes kezelése jó vezetői képességekre vall. Képes inspirálni és motiválni alkalmazottait: Ha a cégvezető hisz az alkalmazottaiban, és ezt nem habozik kimutatni, a cég számíthat a támogatásukra. 5
Felismeri és megragadja a lehetőségeket: A jó cégvezető észreveszi azokat a lehetőségeket, amelyek a legtöbb ember figyelmét elkerülik, és megpróbálja a saját, illetve a cége előnyére fordítani őket. Ha belegondolunk, hogy mennyi kritikus és létfontosságú döntés születik nap, mint nap egy cégben, láthatjuk, mennyire fontos, hogy a lehető legjobb döntéshozó álljon ezek mögött. Ezt egyrészt önképzéssel, másrészt alapos munkaerő-kereséssel és - kiválasztással lehet elérni.
Negatív gazdasági hatások A gazdasági tényezőkkel a legnehezebb felvenni a harcot, ugyanis a ezeket a tényezőket a cégek nem tudják befolyásolni. Épp ezért gondolja úgy több cégvezető is, hogy egy idő után értelmetlen küzdeni, pedig mindig van esély a fordításra. Amikor visszaesik a fogyasztás, azt a cégek megérzik, ami az érvényesülő dominóeffektussal a többi üzleti partnerre is átterjed. A legrosszabb reakció ilyenkor, ha a vállalat nem tesz semmit, és reménykedik a legjobbakban. A rossz körülmények következtében keletkezett veszteségeket több cég is úgy próbálja áthidalni, hogy drasztikusan csökkenti az árakat, hátha az olcsóbb termékek és szolgáltatások jobban vonzzák a fogyasztókat. Ezzel annyira lecsökkentik haszonkulcsukat,
hogy egy szerényebb bevétel-növekedés is visszafordíthatatlan veszteségeket eredményez. Hatékonyabb megoldás lehet a szinten tartott árak mellett a termék vagy szolgáltatás értékének növelése. Ilyenkor az esetleges szükséges forrásokat a profit helyett üzleti partnereknél lehet érdemes keresni. Egy válság által sújtott cég egy mindkét fél számára előnyös partneri megállapodással, például felvásárlással vagy tulajdonrész-szerzéssel akár ki is lábalhat a nehéz helyzetből.
Rosszul kezelt pénzügyek A külső hatások csak egy részét képezik a céget érintő pénzügyi problémáknak. Válságmentes időszakban is ugyanúgy csődbe mehet egy cég rosszul kezelt pénzügyi helyzete miatt. Ha nem megfelelő nagyságú a szabad cash-flow vagy túl kevés tőkével rendelkezik egy cég, azt minél előbb fel kell tárni és kezelni kell. A számlákat előbb vagy utóbb ki kell fizetni, azonban ha későn veszik észre a forráshiányt, a cég oda jut, hogy be kell jelentenie a csődöt. Ez történt például az Egyesült Államok egyik legnagyobb energiakereskedő- és szolgáltató cégével, az Enronnal 2001-ben. Az egyre halmozódó hitelfelvételeknek köszönhetően a cég rohamos növekedésbe kezdett, ám egy idő után nem tudtak elszámolni az összegyűlt adósságokkal, és részvényeik ára lezuhant. A cég vezetői ekkor megpróbálták különböző fantomvállalatokba elrejteni az adósságot, de egy több százmillió dolláros hiányt nem lehet sokáig titkolni. Az USA történetének legnagyobb csődje így elkerülhetetlen volt a vállalat számára. 6
Éppen ezért szükséges a pénzügyeket folyamatosan ellenőrizni, és minden pénzügyi döntést előre megtervezni. Ha pedig nem elég a meglévő forrás, nem szabad félni az igénylésről, többféle konstrukció is elérhető a piacon, amely a finanszírozásban a bevételek és
kiadások időbeli különbségét kezelni tudja. Szükség esetén érdemes lehet egy pénzügyi szakértő segítségét is igénybe venni, aki a különböző lehetőségek közül a cég számára legmegfelelőbb konstrukciót ki tudja választani.
Míg korábban a banki hitel volt az elsődleges megoldás, amely a bajba jutott vállalatvezetőnek eszébe juthatott, addig a gazdasági válság előtérbe hozta a biztonságosabbnak mondható egyéb finanszírozási módszereket. Az elmúlt években észrevehetően kezdett átrendeződni a piac, elsősorban a bankokon kívüli megoldások, például a tőzsdére lépés, illetve a kockázati tőke felé. Azt viszont érdemes tudni, hogy a hitel és a kockázati tőke nem zárja ki egymást. A tőkebevonás adott esetben egy hitelfelvételi eljárásnál javítani tud az elbírálás eredményén, ugyanis egy erősebb tőkeszerkezetű vállalat hitelképessége jelentősen növekszik. Az pedig további előnnyel kecsegtet, hogy a (SZTA esetében mindig kisebbségi) tulajdonrészt vásárló befektető szakmai hozzáértésével tudja segíteni a cég pénzügyi, üzleti döntéseit. Nem szabad elfelejteni, hogy bár a csőd a kisebb cégek esetében valószínűbb, a nagyok sem érezhetik magukat biztonságban. Sajnos a gazdaságilag stabilabb időszakok sem jelentenek garanciát, a 2008-as világválság nem kímélte a nagyvállalatokat sem. Épp ezért javasoljuk a folyamatos partnerkeresést és a
növekedéshez a külső források igénybevételét. Tapasztalataink azt mutatják, hogy érdemes export tevékenységbe kezdeni, a külföldi piacokon is terjeszkedő cégek ugyanis versenyképesebbeknek mutatkoznak, így a válság hatásait is kevésbé érzik meg csak a belső piacra termelő társaiknál.
7
