A P(pS-i;űra£Ó'j;ti Ve s a s Müveloó.ési Ház ICal; üU3 zl:e L. V Ü 1 ők 3 z a k k öJ ^ e T Á J É . : Ű Z T . I T Ó J A
IV.évíolyam
6.szán.
1968.
l
—
Szerkesztő: dp.^zabó L l i k l o s Stencilszán:
159.
Példán;>'száu: 2 6 0 .
Gzak':ürvezető.
Stencilszán:
177-
Példányszán: 260< - 1 -
TartclonjeGyaék.
SzalQTiai tájékoztató. 2» o l d . K e r n Pétei-: A
iaG3'^aro.:'rjzági kaktuszkedvtelés
története. a» o l d , A u g u s z t i n y i Bcli-,: IlonaT:>ról - liónapra. 9. o l d . K e r n Péter: Kaktucunenzetsógek II.
ismertetése,
Szakköri l i i r e k . 11. o l d .
III.
Lapszemle. 14, o l d , Kemenes Ernő: Ka'^-toen und S u k k u l e n t e n 1968. június.
stencilszám: 154 Példányszám: 260
- 2 K e r n Péter: A
MAGYA'ríO-íGZÁGI KAKIDUSZKEIÍVTELÉS
Erről a tárgyról m^itr s o k c L azt
i r t a k a külö'naöző szerzők.
Lehetne
mondani, hogy m i n d e n f a j t a kaktuszkönyv e z z e l kezdődik. így n e
kem e cildí megírásakor c s a k a válogató s z e r e p e j u t o t t . nem törekedtem — nem törekeölietöcm kimaradtak
v o l n a Írásokból, s a i v e s
Teljességre
Ha e m i a t t lényeges mozzanatok elnézésüket
kérem.
A kaktuszkedvtelés magyarorosáji története nem
elszigetelt fo
l y a m a t . A teljességnek legalább a:', érzékeltetése és a z összefüggés s e k megmutatása érdekében teLá^ e k e d v e s hobby / s máx' eg^/re
inkább
túlnő e k e z d e t i szerepén/ egész történetével i s f o . ^ ^ l a l k o z n i
kell.
Mái^ A m e r i k a felfedezése előtt a régi Mexikóban / a m e l y területi leg
s o k k a l nagyobb v o l t , m i n t a m a i / a k a k t u s z o k
kaptak
előkelő s z e r e p e t
a z őslakosság m i n d e n n a p i életében. így k e l e t k . ^ z e t t a Nahuak*
nál a z első b o t a n i k a i r e n d s z e r , araely már világosan r;eglcülönböztette
az Opuntia
féléket a C e r e o i d növényektől. A P e r e s k i a féléket nera
számították a kaktuszfélekhez. A k a k t u s z o k
a laayálcnál, aztékoloiál
közszülcséglcti és vallási igényeket elégítettek k i . Részletezésére nem kivánok kitérni, mert a s z a k i r o d a l o m bőven i r erről. A z európai kaktuszgjKijtós és k a k t u s z b o t a n i k a története nagyon változatos és s z i n e s . I t t ii.; c:;al; főbb vonásola''a kivánok
utalni,
m e r t l e h e t e t l e n minden szoiiéljrol enlitést tennem, a k i a
kaktuszok
aépszerüsitésében közrenüködött. Feltehető u g y a n , hog^," EoloLibus első a m e r i k a i útjáról
vissza-,
térve a z újvilágot bemutató miatagj-üjteményébcn k a k t u s z o k a t
i s vitt
a s p a n y o l u d v a r b a , erről feljegj'zés nem m a r a d t . G o n z a l o P e r n a n d e z nevéhez fűződik a z első Írásbeli fel,-jcg:;'zés, 1555-ből.
Stencilsaán: 165 Példányazá:,i: 2G0
- 5 A M e l o c a c t u s - o l c I570 Icönal k e n i l t e k Angliáb-?. M a j d 1583-ban T a b o r n u e n o n t a n u s Néuetorsaágban l e 1 , 3 Írja. 1670 köiHil T c u n e f o r t révén k e rül s o r a z O p u n t i a és l i e l o c a c t u s G e n e r a végleges európai nioghonositására, C h a r l e s P l u r a i e r , a k i a n - n i g a t i n d i a i s z i g e t e k növényzetét t a nulmányozta, 1703-ban i s n i o r t e t i a P e r o s k i a - t , és 1768-ban P h i l i p p M i l l e r botanikus l e i r j a
a z O p u n t i a - o és a C e r e u s - t ,
Linné 1 7 5 3 ~ ^ a n e z t a növényt •'cc.otus'' gyűjtőnéven építette be r e n d szerébe. /A szó egyébként a '•lielocactusrövidített
alakja./
1800 körül M o n v i l l e már nas;>^ kaktuszg-;>'üjteménnyel r e n d e l k e z e t t , A l e x a n d e r v o n Humboldt Dr.Aiiié Bonplr.nd társaságában b e u t a z z a A u e r i - . kát és sok kaktusz-leÍrással tér v i s s z a . 1828 kerül Adrián Hardy Hav/orth és A u g u s t e Pyramus De C a n d o l l e lépnek f e l . /De C a n d o l l e n e véhez főleg r e n d s z e r t a n i munkálaté:.: fűződnek./ Karwinslíy 1827 ^ s 1832 között b e u t a z z a Észak Amerikát. K a r i E h r e n b e r g v i s z o n t a z lS30-as
években u t a z o t t lloxikóba és a z A n t i l l a l c r a ,
és s o k k a k t u s z -
leírással gazdagította c tudományt. 1837-'ben Dr.Louís P f e i f f e r utazása következik, Ö korának e g y i k l e g j o b b kaktuszismerője
kubai
volt*
Említésre méltó, hogy a németek költőóriása, G o e t h e i s érdeklődött a Icaktuszok iránt és kimerítő tanulmányt i r t
a z O p u n t i a - k magoncaiból*
E b b e a k o r s z a l c b a - a XIX.század ha^'-mincas éveibe tehető a k a k t u s z kedvtelés első "Bíedermaycr'*-vírágaása. / S p i t z v / e g világhírű festmé n y e , / Kiemelkedő eredményként kön^ v^-^lhet jük e l Salm-Dyk-Reífers c h e i d t fejedelmének a fellépését. l S 4 9 - b e n írja müvét, am^ly a k ü l ső j e l l e g alapján két Genus-ban írja 1., a kaktuszféléket. Ugyanebben a k o r b a n h a l l u n l c először a Haage cégről, amely számos expedíciót t á m o g a t o t t a n y a g i l a g és nag^- aórtókben hozzájárult a k a k t u s z o k eltér*jesztóséhez, A XIX.század első felének kiváló .vendszerezői és j:akt u s z b o t a n i l c u s a i v o l t a k , többel: között Dr.Heinrích P r i e d r i c h LinJ.: és Priedrích O t t o . Időközben Dr.Henaann P o s e l g e r k ^ t kaktuszgyü^to utazást t e t t Észak Amerikában és Mexikóban 1 3 4 9 - óe 1 8 5 2 . között, öt követik Dr.Georg Engelnann, S t . L o u i s - i
o r v o s , s o k kivlló kaktuszleirás szerzője és
Dr.Charles Lemaire f r a n c i a
botciíLiu;:, v a l a m i n t D r . A l b e r Wobor, a k i
a f r a n c i a h a d s e r e g főorvosaként u t a z t a be Mexikót.
S t e n c i l s z a i n : 166 Példányszám: 260
. • -
4 -
A század második felében Hermann G.?usori.. n.pp-'^e'h^i^i^í ^^yáros r e n d e l kezett
a z a k l c o r i idők egj^ik l e g n a g y o b b gyűjteményével. K o r s z a k a l k o
tó hatású v o l t "Die
1898-ban ICrl Scboiaaixa könyvének a megjelenése.
G e s a m m t b e s c h r e i b u n g d e r Kakteen-'-ben már 21 G e n u s t s o r o l
Ei-re a k o r s z a k r a i s . Leopold Quehl
fel,
e s i l c a Német Kaktuszgyüjtő Egyesület megalapítása elgondolása alapján Dr.Schumann elnökletével
jött
létre. E z a k o r s z a k a kaktuszkedvtelés második virágzása, 1919-ben B r i t t o n és R o s e m e g i r jálc "The G a c t a c e a e " cimü könyvü ket
és e z z e l útnak inditjáJc a kaktuszkutatás és rendszerezés u j k o r
szakát.
A l w i n B e r g e r n e k a kaktuszfélék fejlődési vonalairól szóló
Jrön^^n/e 1928—ban j e l e n i k me.g. A mü megmutatta a kutatás és r e n d s z e r e zés h e l y e s útját, bár a z a l d c o r i a n y a g m a i i s m e r e t e i n l c h e z viszonyít va
i g e n csekélynek mondható, és e u i a t t komoly tévedéseket i s t a r
t a l m a z . Külön f e j e z e t e t
érdoLclne a z ebben a k o r b a n kiváló munkát
végző c s e h Alberté V . F r i c , a k i c o k utazást t e t t
és szépirodalmi munlcásságával i s kitűnt, ixatására i r j a
POV^^H-SO
rrn^-~.i
Capek, P r i c
a h i r e s kaktu.ez tárgjni novellájj.o.
1941-ben M a r s h a l l Ba
a kaktuszországokban
és Bock kiegészíti B r i t t o n és E o s e müvét.
a könyv a z o n b a n szintén neie f e l e l
meg a m a i követelményeknek,
m e r t B r i t t o n és R o s e tévedéseit t ^ ^ l j e s mértékben
fenntartja.
F o k o z a t o s a n közeledve a jv.lenl:o.'hoz, mindinlcább a z a z igény hogy a már l a s s a n kiegészülő a a y a g o t közérthető formában r e n d s z e rezzék. E n n e k a kivánaloLuiak 195ö-ban először B a c k e b e r g k i v a n get
ele
t e n n i , a m i k o r -'Die C a c t e c e a e ' ' cimü könyvének első kötetét k ö z
r e a d t a . S a j n o s e z a mü inlcább leivó jellegű, s egy nagyméretű
kata
lógushoz hasonlít, amelyből azonban a hiányos leírások alapján /•'mag és virág i s m e r e t i e n = ' s t b . /
növényt meghatározni i g e n nehéz,
Azonlcivül B a c k e b e r g r e n g e t e g u j G e n u s - t alakított k i , már a komoly tudomány, - élén a z I . O . S . - b e n e g j ' - e s i t e t t legnagyobbrészt m i n t i n d o k o l a t l a n t
és a l a p t a l a n t
Nemzetközi, a pozsgás növények kutatására a l a k u l t
a m e l y e k e t ma tudósgárda
elveti. szerv./
/ I . O . S . B
Stencilszáiii: 167 Példányszán: 260
- 5
-
1962-ben látott nö-pvilásot P r o f ^ D r Icus k a i c t u s z r e n d s z c r e , a n o l y
í'.vanz Buxbau:.i f i l o g e n e t i -
i g e n n a g y alapossággal, - a növényt
valóban ESH jellemző a d a t o k alapján / n a g ; virág és utolsósorban habitus/
- újra r e n d s z e r e z t e
a kalcluszféleket. így a z egyszein;
gyűjtő n a g y örömére elvérzett eg^- csomó ••Eo-" és "Neo-" kezdetű G e n u s . Eltűnt a W i g g i n s i a , f e l . E l e s e t t az Aylostera
Malr.cocarpus és Notocactus-ként
tónadt
és Kebutiá-ként éli tovább szerény k a k
tuszéletét, és a N e o c h i l e n i a
i s Neoporteri-ként
él tovább a gyűj
tők nagyobb örömére. Ugyanez történt s o k más k a k t u s s z a l i s . Végre kaptunlc
egy egyszerű, áttekinthető j.-endszcrt. E n n e k a l a p j c i n
n i k meg 1962 óta K r a i n z
jele
sze..?ke,:;zt6,eében E n d l e r A^^'^v^ae, Buxbauu ós
mások segítségével a -'Die Kakteon-'; HTT-""
.-.yen azonosítható,
közérthető növényiéÍrásokat a d tudományos megalapozottsággal. E mű hatása hasonló ma, m i n t Dr.Schumann könyve a maga korában. M i történt időközben a kaktuszkedvelők világában? 1930
körűi élte neg:yedik virágzását a kaktuszkedvelés a z egész
világon, Aldcor v o n u l t is,
be a k a k t u s z
a nem kaktuEzkedv.-lők lakásába
lakásdíszítő clemlcént. Smaek a virágzásnak a második világhá-
ború v e t e t t véget. Manapság újra n a g y d i v a t a z egész világon a kaktuszkedvtelés. És minden j e l a r r a m u t a t , hogy e z á f o l y a m a t még nem érte e l tetőpontját. Kaktuszgyüjtő egyesületek •'^^ " • u l t a k a hagyományos németox^szági o^jcsvJ.r/^•
B e l g i u m b a n , Dániában és a T e n g o r e n i i u l o n ,
..^un, Svájcban, a z Egyesült
Államokban,
Ausztráliában, Japánban. I J e g a l a k u l J a z I.O.S,, mcljTiei: t a g j a i k i .
emelkedő tudományos nunl:át» vég>>znek, A népi demolaratikus országo.k közül Lengyelorszá.g v e z e t , a h o l
Kak
tuszgyüjtő Egyesület működik. Csehszlovákia és a z ITDK. szakkörök szövetségével r e n d e l k e z i k . Mindezek a z egyesületek és egj'éb s z e r v e zetek
színvonalas, illusztrált folyói.^atokat adnak k i és népszerű
sítő módszereldcel i g y e k e z n e k a ''kaktusztudonáiiy" elterjedését
elő
segíteni. A kaktuszkedvelés magyarországi történetét Domonkos p r o f e s s z o r
és
Gaál József i-endelkezésre bocsátott a n y a g a i ala-^-^'^'-n vázolhatjuk f e l . természetesen a teljesség igénye nélln""'^.
stencilszám: 1 6 8 Példányszám: 260
- 6 -
A kaktuszokról i s beszélő legrégibb mag;j'-ar forrás a " P o z s o n y i kert",
L i p p a y János 1664-ben i r t müve. E b b e n i r t a
i s felismerhetően a z O p u n t i a f i c u s i n d i c a - t
l e általunk
és a z O p u n t i a c o -
manchica-t. Szentiványi Márton 1689-ben i r j a
a ''Curiosora e t s e l e c t i o r a v a -
r i a r u m ete'-' cimü könyvét, amelyben kaktuszokról i s közöl leírást, 1785-ben már a "Magyar hix-mondó" cimü l a p i s t e s z említést virág zó Aloékrol. A XVIII.század végén települt át P e s t r e a nagyszom b a t i egyetem b o t a n i l a i s k e r t j e . Ezután találjuk növény jegyzékeiben a k a k t u s z f élekről szóló f o l y a m a t o s f e l jegj-zéseket. így 178Q-ban már 40 féle s z u k l c u l e n s t említenek. Botaniivusainic közül ebben a k o r b a n Diószegi-Parkas és Gelei-Biró f o g l a l k o z t a k kön;^'veikben a pozsgás növényekkel, 1838
és 1860 között S z e n c z y Imre- leírja többek között a k i s m a r t o n i
Eszterházy k e r t e t , amely icülön kakouszházaal
rendelkezett.
Menyhárth László /1849-1897/ j e z s u i t a s z u l d n i l e n s e k e t gyűjtött A f rikában. Nevét a z A l o e m e n ^ - h a r t h i i v i s e l i . A n i s i t s Dániel hosszú esztendőkön kereeztül A S u n c i o n o a n élt. Nevét a Coreus a n i s i t s i i
és a Gymnocalycium a n i s i t s i i
viseli.
K o s s u t h L a j o s i s n e v e l t k a k t u s z o k a t t u r i n i villája leértjében. Magyarországra Icüldött k a k t u s z a i n a k utódjai még ma i n fellelhetőj:. 1898
körül C s a p o d i István 150 féle s z u l d c u l e n s növénj.yel r e n d e l k e *
z e t t . P r o c o p p Jenő /1884-1916/
1900 körül két i z b - n járt Mexikóban.
Nevéhez fűződik a T e s t u d i n a r i a c o l o m e c e a felfedezése. A n d r e a n s z k y Gábor Algírban gyűjtött
pozsgásokat.
H a y n o l t L a j o s K a l o c s a i bibo?:os n e v e , bár ő maga nem g-;}nijtött pozsgásokat, a z Agavé h a y n o l c i - b a n maradt f e n n . 1900 Swe
körül K a r d o s Árpád és R i c h t e r Aladár l e l k e s
kaktuszg^Hijtők.
a z időre tehető a kaktuszkedvtelés első magyarországi
rágzása, valószínűleg a Schumann vezetése a l a t t
vi
álló Német K a k -
tuszgj-iijtö Egyesület hatásái-a, példajái^a, nomog a polgárosodás / e g y i k kisérő
jelenségeként.
Ötencilszájü: 169 Példányszám: 260
- 7 Az elsü tult. P
-
,_,:.iá''oorubsn n a ^ y állami gjüjt-eményeink zöme e l p u s z -ángyiióteményelc i s a l a p o s a n
megcsappantak,
A má"^ • k fellendülés a z 1 9 5 0 - a s években bekövetkezett, s majdnem 10
v i g t a r t o t t . S i m e k a k o r s z a l n i r k c s a k eg;;,n.áliány kiemelkedő
alakját
emlitem:
Dr,Horváth István Pécelen köz 1 félmillió k a k t u s z t t e t t . Pöldi P e r c n c
termesz
és P;:o.i.ier István i s jelentős gj-üjteménnyel
r e n d e l k e z t e k ; Kondér István., Gaál József, a k i n e k a z útmutatásain kaktuszkedvelők generációi n e v e l k e C t o k j
A r a n y i János;
Ilosvai
V a r g a István, a i : i gjrüjtemórrét u i n d i g "festői" elrendezésben
tar
t o t t a , hogy ezáltal a növc:.-; v,.: ^civüétikai hatása i s érvényesült. P i l i p p o v i t s Ottó és éde.japjc., a k i Molnái' Gáborral eg^oitt délamer i l c a i ex-pedicióban v e t t
i'óczt.
Az O.L.Ke.rtészeti Egyesületen belül a kakturjzkedvelők 1926-ban a l a ; a i l t . Akko-^^
ehetőiog 30- ^'^
. .og té]ál.T' ....
,
R a p a i c h Ra:nuund 1933-ban m e g i r j a
^~
.
-
szakosztálya
'•^•'•nöke Maros Imre
volt.
meghonosítottak nálunk.
"Kaktuszélet
Magyarországon"
cimü cilckét. 1936-ban j e l e n t meg Pöldi és Horváth leírása a C E E E U S hungaricusról. Domonl:os János profese^^or 1939-ben i r j a
a "Kaktuszked
velés története Magyaroj'szágon" c . irását. Talán említésre méltó, ho,-- az e m i i t e t t e k között c s a k k i s számú hivatásos kertész vagy b o L a n i i r a s található. Pécelen t e r m e s z t e t t k a k t v s z .lagvakat n y u g a t i
országokba a d t a k e l .
A második világháboiru ismét mé^^LCtei;len pusztulíist o k o z o t t
az á l
l a m i és magángj'üjteméns^-ékben e g - a r a . i t . E z z e l a j e l e n k o r h o z érkeztüni:, a m e l y e t azért nem részletezek, mert azt
többé-kevésbbé m i n d a i n i y i a n ismerjük. Megállapítható
azonban,
hogy a kakcuszkedvtelés h a r m a d i k ;;.afyaro----*g.-i f e ^ lendül és e o l y a n arányokat öltöt^-, - I n - - ^zelő:--:- ::jj.c;eem. R a j t u r V T.v.lik, hogy m i t tudmik átadni az utánunk jövőknek: szilár dan megalnpo'iott és maradandó eroeményeket és a további kutatás
StGiicilszáiii; 170 Példányszám: 260 á
-
és kedvtelés irányát meomr ctó müvet, a v a g y keserű szájizt, hogy ez u g y a n n a g y k o r s z J : v o l t
a magyar kalctuszkedvtelés történe
tében, de értékét csök' i n t e t t e a személyeskedés, a z irigykedés és egyéb emberi
gyarlós'^ok?
Remélhető azonban melyektől s e n k i nak
a fejlődé
Arra
i s me
liogj- a so]; nchezitő köi-ülmény, emberi hibák, 3hi l e h e t mentes - s a j n o s ! - nem állják útját a n
. folyamatnál:, amely a z utóbbi évtizedben m e g i n d u l f .
an a j o g o s remén;v-, hogy éppen a z elmúlt évek eredmé
n y e i alapján a magyar k a k t u s z kedvelők i s v i s s z a e g y e t e m e s kaktusztudomáir^oiak, amelv- a b o t a n i k a g a s szinvona^-oii művelt
adnak v a l a m i t a z
s o k a k által és 3 B £ -
ága.
A u g u s a t i n y i Béla /EdeléncV "Hóna.pról -
hónapra"
Aufflisztiis: 21 ©vényeinket t a r t s u k - ápoljuk - ugy m i n t az előző hónapban: Minél több napfényt, f r i s s levv.gőt k a p j a n a k ,
A növények éjjeli
s z a b a d o n tartása a hazájuicban m e g s z o k o t t harmatlecsapódáshoz tatja mint •
őket. - Az öntöző v i z e t
jut
i s hasonló mennyiségben használjuk^
júliusban. A hó utolsó hc.-Toadában a műtrágyák használatát
kivéve a magoncokat - szüntessűl: meg.
A z ültetésekot a hó közepéig fejezzül: "be, a m e g b o l y g a t o t t
gyökér
z e t n e k l e g y e n i d e j e a megerősödésre. Ha szükséges a z i d e i
kelésü magoncokat pikirózzuk át - e r r e e z a
hónap k e d v e z leginlcább, raz, Ezt
A kipikirozotmagtálakat
tároljuk szá
akár t e l j e s e n sötét h e l y e n /télen át i s / . külÖ3ai)sen értékesebb növényekkel tehetjük meg, m d y e k ncia
k e l t e k kielégítően, abban c z e s e t b e n , ha a t a l r j felső része nem romlott
e l , nem
i n d u l t meg algásodás, v a g y nem vált kérgessé.
Stenails7.áii: I 7 I Példányszdi-i: 260 -
9
Kövűtkűző t a v a s s z a l f e l s z i v a t v a
-
gyakran
jelentős ncnnyiségü k i k e
lő n a g o n c o t kaphatunl:. E z ugyan furcsának tünket, de a g y a k o r l a t bizonyltja a leirtak
helyességét.
Oltásokat nég n y u g o d t a <. végezhetünlt. Ügyeljünlv a z oltásoknál a z eset-* l e g e s o l d a l s a r j a k r a ! Epjy sarjhajtás a nemes rész növekedésének
tel
j e s leállását idézheti elő.
Kaktusznemzetségek
ism^-rtetése.
• / P r o f . D r . F r a n z Buxbaum f i l o g e n e t i k a i r e n d s z e r e alapján./ A z előzőekben 1,
letárgyaltuk:
S u b f a m i l i a "A"'
Pereskioioae.K.Schum.
2. S u b f a m i l i a "B'' O p u i v b i e i d a e . K . S c h u n . J e l e n közleménnyel nak
elkezdjük a kaktuszfélék legnépesebb csopoi-tjá-
tárgyalását,
5, S u b f a j i i l i a "C" Cereoidae.I[.Schu:a, T r i b u s C I , L e p t o c e r e a e P,Buxb« C l a . "Leptocereus^/Berg./ Lelőhelye; N y u g a t I n d i a
Britt.at.Rose.
tropücus s z i g e t e i : H a i t i , Kuba, S a n t o
Dominge, R x e r t o R i c o , Külalakja: Kevés bordájú. liigyenes, v a g y egyenesedő, elágazó, jól felismerhető törzzsel. Inlcább fához, m i n t
bokorhoz
hasonló. A "primitív" Oereus-félekhez t a x * t o z i k . Bordák Virága: E g y e n e s
rovatk'.zottak,/Bemélyedésekkel,/
állárju /felálló/, s u g a r a s részarányú
/poliszimet-
r i l c u s pé_.'tar.k:ice orf/'; karimája rövid, porzói e g y e n e s e k . A töviáeket hordozó areoléJc /Ijövispáx'nálc/ a t e r néskezdoménytől r csésze végéig t e r j e d n e k . I/Iinden ai'eolától húsos p o d a r i u m /allevélkezdemény/ húzódik
IcfclC,
Stencilszáiii; 172 Példányszára; 260
Eiip"'--
—'^^ve a z O p n n t i a virágára hasonlít. A nclctáriun
/Mézválaszbó/ o / a l i s , a porzókat hordozó párta a l a t t lyezkedik
űl,
ho-
. niagház hosszúkás, tojáshoz hasonló fornáju.
A virág szín', a z o_yc--.; fajolmál világos sárga, világos rózsa-::;:iu,
z''l'', zöldos fehér l o h c t . Vannak j...appal
és éjjel • .rágzó f a j o k . Termése; Tövi' e l ellátott, amelyek érett állapotban / a termés érett
... l a p o t ábary l e h u l l a n a k . A l a k j a gömbalaktól-to jás
a l a k .g változhct. Magja; P .±cete szinü. i ; d; !•
. él a forrlL-....üvek nem t e s z n e k
em
lítést. Ismertebb fajok;
/Bergexniél nég c s a k Leptocereus
6 !/
arboreus
"
a s s irgens
•'
e. r m i i
"
gra.it i a n u s
"
leoníi
"
maxonii
"
prostratus quadricost.r.tus
"
sylvestris
"
weingartianus
" A f a j o k feldolgozása
j e l e n l e g i s f o l y a m a t b a n v a n . Várható, hogy
a f e l s o r o l t a k közöti^ ' fog
wrightii.
'
niiit
a többi varriációja
szerepe]
Kultúra; Nálanlc saját gyökerén n e h e z e n nő, kevés nedvességet
igé
n y e l . Sok h e l y e t f o l - 1 c l és inkább növényházi /kifejezés megválasztása sz:'2:.''í:ko.e, ;..ert manapság mindinkább áttérnek a korszerűbb, ne-.i üv-..;'borit.'.su növényházak lia.sználatára,/ körűlnén^'-cket k e d v e l . Telelt..tés szárazon és hűvösen. pH 5,5-pH6,5.
Stoncilszan: PÚI dánj^s z ái.i:
173 260
- 11 Porrásr.iüvek; Buxbcuni-Ivi I n z - A n d r c a s D l o K a k t e e n . Bergcr! ?
iJwicklv.M. ;cli-:ilűn d c r K a k t o c n . Lil^ Crctrc-aű.
Backübv EndleHaar Cc
Buxbann: P f a n z e n f a n i l i o d e r K a k t e e n , ; Freudé n i t K a k t e e n .
^us and Succulv^nt J o u r n a l ,
.•'..kteen und an'"ere G u l d n i l e n t e n ,
II.
Szakköri hírek.
VT.10.-ón dr.Madarász László tagtársunk t a r t o t t
előadást a l e g
újabb kdlföldi növényápoláűi riódszenekről. Néhány i g e i i s z e l l e m e s növér^ápolási fogást i s m e r t e t e t t , lvÜ|j(|ileges oltásokat, mammaról történő szaporítást, s t b . VI.24.-én K l u b n a p o t
tartóutunl:.
Felhívjuk tagtársairJc figyelmét a tájékei/L;atónJc 5.sz:inában i s m e r t e t e t t müsortervezetre, u ^ l y s z e r i n t egy héttel
összejövoteleinlc időpontja
eltolódott,
NöVén:/Védőszerek; F o s f o t i o n ós T e d d i o n még m i n d i g kapható Szabó Dezső tagtársunknál, téritCs ellenében, minden szombaton délután 5-órától. Bp.]rVII.Rákoshegy,
Sóska u , 34.
cimen.
Növénycsere; Felhívjuk tagtársaink figyelmét, hogy e z e n r o v a t u n k ban készséggel közöljül: cz
e l c s c ^ v l n i vagy értékesíteni kivánt
növények jegyzékét és a mcgt^.:irités lehetőségét. Kérjük tehát tagtársainkat, hogy i l y e n Bp.XI.Bartók Béla u t 59,
Irán, a bejelentésüket dr.Szabó Miklós c i n r . ; leüldjék meg.
174. 2G0.
öte-acil:szár'r P 6 1 c'áiiyc z ái:i; -
12
-
A vezetőség kJ3z.lej;.óii,ye Gj'-akran felmerülő Igóny, hogy a f a j o k iamertetésével legyünlc a tagság segítségére.. E munkát m i n d e d d i g - nagy áldozatkészséggel K e r n Péter tagtársunlc végezte e l . A nagj'- időiiegte.rkelést azonban, a m e l y e mu;aka bővíté sét jelentené j szeretnéni: m e g o s z t a n i . Kérjülc e^jért, lio:jy tagtái's a i n l c közöljék készségüket e muail:,ában való közremülíödésre.
H u b a i István R e c s k i tagtái'stuik / R e c s k , a z alább f e l s o r o l t
Zója u t c a 5'/
növénj'eit cserére, v a g y megvC-telre ajcímlja
f e l , n e v e z e t t csütörtöki és vasárnapi napokon tartózkodik hon.
Érdeklődőket a j c l : j e t t
ott
időpontban s z i v e s e . n f o g a d , / R e c s k
Parádfürdő m e l l e t t , a salgótarjáni vag;> a m i s k o l c i vasúton ér hető e l . Az előbbi e s e t b e n átszállás Kisteremény, a z utóbbi esetben
Kálkápolnán.
A s t r o p h y t u m myriostigi-.ia
•••jTor-^-"!
/Austrocylindropuntia/Opuntia
clv.varoides
"
vestita.
.1.-1-
Lept^'^"'-^-^-^elongata. Lobivia
/ A c a n t h o l o b i v i a / L o b i v i a t.jgele.'ic\..a. /Braöilicactus/ N o t o c a c t u s Brasiliopuntia Cereus " " " "
"
albilanata, grandiflora.
Mar.u.iillaria
brasiliensis.
bocasana, bachmannii.
dayaimii
]t
bombycina,
horridus
tl
candida.
11
centricirrha.
p i t a h a y a i >,monstruosa/n.n,/
tl
gracilis,
caes,3ius f ..monstruosc ,
tl
geminispina,
baumanaiii.
11
hahniana.
smaragdiflorus.
tt
jujujensis,
tt
larnea,
a.rborescens,
tt
prolifera.
imbricata.
tl
hildmannianus.
Clöistocaetus "
has-lbergii.
'"'^ohinocactus t e x e n s i s *
/ C y l i n d r o p u n t i a / Opuntia "
"
"
v.giseliana
v.texana.
Póldánys aáia: 260.
- 13 -
Dolichotliele s E c h i n o c e r GU5.-
..ramlncus.
Ecliinopsis Echlnocac
iucantha.
Felocactus
tl
tubcrcu]osa.
v . x u n s i f ora,
P r a i l e a col-ci:.:lDiana s c h i l iiizlQ^ana. acanthodes^
"
echidiie,
"
hanatacanthus
II :t
intortus.
il u op or t e r l a a c u t i s a i n a .
micro:.ierl3 v,gro:.;^ii.
"
curvispiiius •
Sl
üUs/Notocccúus L c n i n g l i a u s i
Porocactus
ciiiapas.
II
E s c o h ' .'la s c l i a f i o y i .
''
tt
ebenacriitlia.
tl
hanl$:oan:..
11
HE
tt
napina ^
tl
reich^i.
ITotocactus
nldus,
erinacGus.
II
xriciii
latlspinus
tt
scopa,
pringlei.
11
ottonis
tl
subnannulosus.
Gyroiioca 1 y c l u n baldlanuv.i II
saglione.
Oreocereus
II
ours e l e n l a n u u .
Opuntia
Opuntlí :i
balilGnsls.
"
anata.
Eplchelantha
s p i n o s i s s i:.:a.
/Ivíediolobivia/Hobutia h a a g e i / p y g n e a . /
G grusoniic
Esposto;. /Briocf
Mamall 1 a r l a
aculosa.
troli11.
azurea.
basiliris,,
cliama c h i a ,
fragilis,
gatGsi.
11
inerriis
nicroda.sys.
íi
rafInGsquoi.
Psűudomannilaria
decipiens.
/Setiechinopsis/ Arthrocereus /Turbinicarpus/ Tephrocactus Trichocereus
Touneya
v^parr^uayensia*
Jl
v.albispina.
tl
v^rufIda.
nirabilis.
lophophoroides.
diadenatus. str-igonus
II
candicans.
tt
huascha,
Asohlcivül OQ^ s o r eristatát ajánlok f e l cserére. /Az érvénytelen elnevezéseket
zárójelbe tettük. A s z e r k . /
SoüiicilGzár-f
Pé 1 dá-r/s z a n :
-
III.
-
LnpszüulG.
.dere S u k i r a l j n t c n . 1 9 5 C . június 6,szán.
K a k t e e n imd
W.Andrea
14
176.
260.
; s z i n e s felvételt ós rövid isnertetőt közöl a G y m n o c a l y c i u n asterluu-ról.
P.Kráhenbülil 1^ Az USA-í.'-^::ice canulnáa^^aitról befejező közleriényét a d j a . A szános jó f > . l v c t . j l érdekessége és érteke, .::.ugy a kaktuszokat
e r e d e t i , tcrnészetes környezetükben
W.Rausch; Első leírásban i s . - e r t u t i a S u l c o r e b u t i a
nutatja
t a r a t e n s i s v.
n i n i n a - t . A z é_'dekes k i s növénj't /: 1 c n . s / és :^irágját fényképen i s b e n u t a t j a . E . K . S t r e c k e r : "Megfigyelése]: és t a p a s z t a l a t o k "
cinü s o r o z a t
jező részében a n e h e z e n virágzó f a j o k i : a l Szár.iOS e s e t
befe
foglalkozik,
iS'A.rtctése után a gyűjtőktől
tapasztalataik
közlését kéri. A .Tischer;
A C o n o p h y t u n tri.incati,in-ot
és variánsait
isncrteti.
3 fénykép, F. R i t t e r ;
Polytatjc
értekezését Brazília c e p h a l i u n o s l:aktuszairól,
I g e n értékes a z összehasonlító táblázat, n e l y b e n a lénye ges
jelleíazők átte.";intését a d j a . A szerző a tárg7/alt n ö
vények fejlőuési, leszárr.azási és rokonsági vonatkozásair is
kitér.
/ K e n e n e s ..j.rnő/
