I. RENDÉSZET, RENDVÉDELEM, RENDÉSZETI SZERVEK A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM ALAPFOGALMAI Rend, közrend belső rend, határrend

I. RENDÉSZET, RENDVÉDELEM, RENDÉSZETI SZERVEK............................................................................................ 3 1. A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM ALAPFOGALMAI ................................................................................................... 3 1.1. Rend, közrend – belső rend, határrend ......................................................................................................... 3 A rend .....................................................................................................................................................................3 A közrend – belső rend ...........................................................................................................................................3 A határrend .............................................................................................................................................................4

1.2. Biztonság, nemzetbiztonság, közbiztonság .................................................................................................. 4 A biztonság ..............................................................................................................................................................4 A nemzetbiztonság..................................................................................................................................................5 A közbiztonság ........................................................................................................................................................5

1.3. Rendvédelem – rendészet, a közrend és közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme (határőrizet, határrendészet) .............................................................................................................................. 5 A rendvédelem – rendészet ....................................................................................................................................5 A közrend és közbiztonság védelme.............................................................................................................................6 Az államhatár rendjének védelme................................................................................................................................6 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelem ................................................................................................................................7 A katasztrófavédelem...................................................................................................................................................8 A tűzvédelem ...............................................................................................................................................................9 A polgári védelem ........................................................................................................................................................9

2. A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM SZERVEI .............................................................................................................. 11 2.1. A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek .................................................................................................. 11 Rendőrség ..................................................................................................................................................................11 Országos Rendőr-főkapitányság............................................................................................................................12 Nemzeti Védelmi Szolgálat ...................................................................................................................................12 Terrorelhárítási Központ .......................................................................................................................................12 Büntetés-végrehajtási szervezet ................................................................................................................................13 Katasztrófavédelmi szervezet .....................................................................................................................................14 Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ........................................................................................................................14 Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ .......................................................................................................15 Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) ..........................................................................................................15 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) .......................................................................................................................16

2.2. Az egyéb rendészeti szervek ....................................................................................................................... 17 Információs Hivatal ...............................................................................................................................................17 Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ......................................................................................................................18 Országgyűlési Őrség ..............................................................................................................................................19 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat .....................................................................................................................19

2.3. Más közigazgatási ágazatok rendészeti feladatokat ellátó szervei ............................................................ 20 Önkormányzati rendészeti szervek ............................................................................................................................21 Kormányhivatalok rendészeti szervei .........................................................................................................................22 Intézkedések, kényszerítő eszközök ...........................................................................................................................22

3. A BELÜGYI RENDVÉDELMI/RENDÉSZETI SZERVEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ....................................................... 24 3.1. A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok ........................... 24 A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek alkotmányos szabályozása ...........................................................................24 A rendőrség működését meghatározó főbb jogszabályok .........................................................................................25 A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet törvényi szintű szabályozása ....................................................................26 A katasztrófavédelem működését meghatározó egyéb jogszabályok .......................................................................26 A büntetés végrehajtási szervezet működését meghatározó legfontosabb jogszabályok .........................................27

3.2. A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai .............. 28 A rendőrség meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai .............................................................................29 A rendőrség meghatározása .................................................................................................................................29 A rendőrség rendeltetése .....................................................................................................................................29 A rendőrség jogállása és feladatai ........................................................................................................................29 A katasztrófavédelmi szervezet meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai ...............................................30 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv meghatározása ..........................................................................................31 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendeltetése ..............................................................................................31 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogállása ....................................................................................................31 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatai ....................................................................................................31 A tűzvédelem meghatározása ...............................................................................................................................31

2

A művel kapcsolatban minden jog fenntartva!

A tűzvédelem rendeltetése ...................................................................................................................................31 A tűzvédelem jogállása .........................................................................................................................................31 A tűzvédelem feladatai .........................................................................................................................................32 A polgári védelem meghatározása ........................................................................................................................32 A polgári védelem rendeltetése ............................................................................................................................32 A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai ..........................................33 A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása...............................................................................................33 A büntetés-végrehajtási szervezet rendeltetése ...................................................................................................33 A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai: ........................................................................................................33

4. A BELÜGYI RENDVÉDELMI/RENDÉSZETI SZERVEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, ERŐI ÉS ESZKÖZEI ............................... 35 4.1. A rendőrség szervezeti felépítése, erői és eszközei ..................................................................................... 35 Szervezeti felépítés ....................................................................................................................................................35 A rendőrség erői és eszközei ......................................................................................................................................36 A rendőrség erői – személyi állománya ................................................................................................................36 A rendőrség eszközei ............................................................................................................................................36

4.2. A katasztrófavédelmi szervezet felépítése, erői és eszközei ....................................................................... 37 Szervezeti felépítés ....................................................................................................................................................37 A katasztrófavédelmi szervezet erői .....................................................................................................................38 A katasztrófavédelmi szervezet eszközei ..............................................................................................................39


3

I. RENDÉSZET, RENDVÉDELEM, RENDÉSZETI SZERVEK 1. A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM ALAPFOGALMAI 1.1. Rend, közrend – belső rend, határrend A rend  A rend a társadalomban követendő szabályok összessége és az ezeknek megfelelő tényleges állapot. A rend a fenti értelemben tehát azonos a társadalmi renddel, mely a társadalom egészét érintő kategória. A közrend – belső rend  A közrend – belső rend alatt az alkotmányos rendnek és az arra épülő jogrendnek megfelelő működést értjük, mely akkor biztosított, ha az állam és a társadalom szervezetei és intézményei a jogszabályok alapján rendben, zavartalanul működnek. A közrenddel azonos fogalomként használatosak A közrend – belső rend az anarchia1 ellentéteként a jogrendet jellemzi. A közrend háborítatlan érvényesüléséhez alapvetően – több más mellett – az alábbi feltételeknek kellenek: – közbizalom, – köznyugalom, – közegészség, – közbiztonság. Társadalmi rend

A jogrend vagy jogi rend a különböző társadalmi viszonyoknak (életviszonyoknak) a joggal szabályozott eszmei állapota, míg a közrend – belső rend ezeknek a tényleges állapota. A közrend tehát a jogi rend része, amelybe nem tartoznak bele a jog által nem szabályozott kategóriák (pl. erkölcs, illem, köznyugalom stb.).

Jogi rend

Közrend

Határrend

1. ÁBRA: A REND FOGALOMKÖRE 1

Anarchia: irányítás nélküli állapot, fejetlenség, zűrzavar

4


A határrend  A határrend nemzetközi jogi kategória, nemzetközi szerződésekben meghatározott és belső jogszabályokban is rögzített jogi norma- és viszonyrendszer, amelyben a feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek kölcsönösen érvényesülnek, és ezek garantálják az államhatár mentén a szomszédos államok, illetőleg polgáraik és a területükön tartózkodó külföldiek jogos érdekeit, élet- és vagyonbiztonságát. A határrend a közrendhez – belső rendhez képest is szűkebb kategória. Mivel a határrendi szabályokat kétoldalú államközi szerződések határozzák meg, a Magyarországgal szomszédos országok viszonylatában e szerződések eltérő szabályokat (jogokat és kötelezettségeket) is tartalmazhatnak. Összefoglalva tehát a fent tárgyalt fogalmak egymáshoz viszonyított kapcsolatát ezzel az 1. ábrával szemléltethetjük. Mint látható a társadalmi rend megában foglalja a jogi rendet, melybe beletartozik a közrend – belső rend is. A közrenden belül ugyanakkor a határrend már szűkebb kategóriát képvisel.

1.2. Biztonság, nemzetbiztonság, közbiztonság A biztonság Saját megfogalmazásunkban:  A biztonság az állam és társadalom érdekeinek, értékeinek, az ország területének és lakosságának külső és belső veszélyektől, fenyegetéstől mentes állapota. A biztonság napjainkban jelentősen felértékelődött, a politika szerves részét képező, komplex kategória. Magában foglalja sok más mellett a legalapvetőbb elemeit a honvédelmi (katonai) biztonságot, a nemzetbiztonságot és a közbiztonságot, mint a magyar állam Honvédelmi (kaNemzetbiztonbiztonságának három fő elemét. A tonai) biztonság ság honvédelmi (katonai) biztonság fenntartásához a fegyveres erők, a nemzetbiztonság fenntartásához a BIZTONSÁG nemzetbiztonsági szolgálatok, a közbiztonság fenntartásához a rendészeti szervek és más rendészeti feladatokat is ellátó állami, önkormányzati, továbbá önkéntes társaKözbiztonság dalmi szervezetek, üzleti vállalkozások vesznek részt. Az ország biztonságpolitikai céljait, azok prioritásait2 a kormányzat időről-időre újra értékeli, és a szükséges korrekciókat elvégzi, melyet általában kormányhatározatban rögzít. Erre 2004 után 2012-ben3 került 2. ÁBRA: A BIZTONSÁG FOGALOMKÖRE 2

Prioritás: elsőbbség, elsőség, itt értsd: fontossági sorrend.

5


sor.

A nemzetbiztonság A nemzetbiztonság fogalmára sincs a szakirodalomban egységes meghatározás, de álláspontunk szerint:  A nemzetbiztonság – mint a biztonság és biztonságpolitika egyik lényeges eleme – Magyarország szuverenitásának, alkotmányos rendjének, nemzetbiztonsági érdekeinek titkosszolgálati eszközökkel fenntartott, külső és belső veszélyektől, fenyegetéstől mentes állapota. A nemzetbiztonság a biztonsághoz képest szűkebb, elsősorban az államot, ezen belül a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő kategória. A nemzetbiztonság fenntartása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati eszközöket alkalmazva a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) meghatározott feladatokat látják el.

A közbiztonság  Közbiztonság alatt az államnak, az alkotmányos rendnek és az arra épülő jogrendnek megfelelő működését értjük. Azaz a közbiztonság nem más, mint a társadalom tagjai személy- és vagyonbiztonságának állam általi garantálása és megvalósulása. A közbiztonság tehát egy olyan állapot, amelyben az állampolgárok ismerik a jogszabályokat, azokat betartják (objektív4 közbiztonság), és bíznak abban, hogy az állam a jogok gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését akadályozó magatartásokkal szemben közvetlenül, állami kényszerrel is fellép (szubjektív5 közbiztonság).

1.3. Rendvédelem – rendészet, a közrend és közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme (határőrizet, határrendészet)

A rendvédelem – rendészet A magunk részéről a két fogalmat azonosként, a közigazgatás sajátos részeként felfogva és szűkebben értelmezve:  A rendvédelem vagy rendészet, törvényben meghatározott szervek vagy személyek által végzett tevékenység, amely a közrend – belső rend, és a közbiztonság fenntartására (védelmére), megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megszakítására (megakadályozására) és a megzavart rend helyreállítására irányul. Ismert a rendvédelem vagy rendészet egy tágabb felfogású értelmezése is, mely szerint a rendvédelem – rendészet az egyes közigazgatási ágazatok (pl. honvédelmi, külügyi, bel1035/2012. (II. 21.) Kormány határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról Elfogulatlan, pártatlan, személytől független. 5 Elfogult, személytől függő. 3 4

6


ügyi, pénzügyi, egészségügyi, munkaügyi, közlekedési stb.) szükségképpen kialakult rendészetének az összessége. Ebben a tágabb értelmezésben a rendvédelem (rendészet) kiterjed az egyéni (emberi) és közösségi élet úgyszólván minden területére. Ezzel összhangban született meg az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, melyet rendészeti törvényként ismerhetünk.

A közrend és közbiztonság védelme A közrend és közbiztonság védelme lényegében megegyezik a rendvédelem – rendészet szűkebb felfogású értelmezésével.

Az államhatár rendjének védelme A határőrizet törvényi meghatározása korszerű felfogásban megközelítően azonos a határrendészet nem kiforrott szakirodalmi definíciójával. E szerint és általunk is elfogadva: „a határrendészet a rendészet része, jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben meghatározott jogi norma-, feladat- és eljárási rendszer, amely a rendőrség (eredetileg: Határőrségszerk.), továbbá jogszabály alapján feljogosított más állami, illetve önkormányzati szervek tevékenysége révén a határrend megteremtésére és fenntartására, megzavarásának megelőzésére, illetve a határrendet közvetlenül zavaró magatartás megszakítására és a megzavart határrend helyreállítására, szükség esetén védelmére irányul.” (Dr. Verhóczky János, Dr. Virányi Gergely: Bevezetés a határrendészetbe, Határőrség Országos Parancsnokság, Budapest, 2001., 31. oldal) Az Rtv. értelmező rendelkezése szerint „határőrizet: a rendőrségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 11. pontjában meghatározott tevékenysége”. Az államhatár rendjének védelme (határőrizet, határrendészet) – a fenti bonyolult meghatározásokat egységesítve és – leegyszerűsítve:  Olyan nemzetközi jogi kategória, mely két szomszédos ország közötti nemzetközi szerződésekben meghatározott és belső jogszabályokban is rögzített jogi norma-és viszonyrendszer, amelyben a feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek kölcsönösen érvényesülnek. A határőrizet, határrendészet tehát a rendvédelem részeként elsősorban a rendőrség határrendészeti szolgálati ága által végzett tevékenység, melyben jogszabály felhatalmazása alapján részt vesznek a rendészeti szervek és más állami szervek (pl. környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok), valamint a települési önkormányzati szervek is. Új elemként lépett be a határvédelem rendszerébe a Magyar Honvédség, melynek kiváltó oka a humanitárius katasztrófával fenyegető tömeges migráció, mely az EU országaira nehezedik. A tömegessé váló illegális bevándorlással szemben a rendőrség személyi állománya és technikai eszközei önállóan nem tudnak eredményesen fellépni, emiatt meg kellett teremteni a törvényi lehetőségét a gyors és hatékony reagálásnak. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 2015. évi módosításának köszönhetően a honvédség személyi állománya és technikai eszközei minősített időszakban részben önállóan, illetve a rendőri állománnyal közös szolgálatellátás során rendészeti feladatokat is végrehajthatnak, melyre a rendőrségi törvény rendelkezéseit kell alapul venni.

7


Az alábbi ábra a rendvédelem vagy rendészet területéhez tartozó fogalmak egymáshoz való viszonyát szemlélteti.

Rendvédelem – rendészet

Közrend és közbiztonság védelme

Államhatár rendjének védelme (határőrizet, határrendészet)

3. ÁBRA: A RENDÉSZETHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

Katasztrófa-, tűz- és polgári védelem A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem szervesen kapcsolódik a honvédelem és a rendészet területéhez is, tevékenységére nemcsak békeidőben, katasztrófahelyzetekben, hanem háborúban vagy más fegyveres konfliktus idején is szükség van. Tevékenységében egyaránt jelen vannak a prevenciót6 és a beavatkozást szolgáló elemek. Mindezek tükrében érthetővé válnak az Alaptörvény különleges jogrend bevezetésére vonatkozó rendelkezései, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) közötti kapcsolatok: „A különleges jogrend … az állam életének olyan időszaka, amikor az állampolgárok életének, anyagi javainak valamint az ország szuverenitásának, területi integritásának védelme érdekében, a normál jogrendtől eltérő intézkedések hozhatóak, rendeleti úton lehet kormányozni, és akár az állampolgári jogokat korlátozó döntéseket is lehet hozni. Kiváltó oka valamilyen rendkívüli, a védelmi erők összefogását igénylő esemény.” (Dr. Hornyacsek Júlia: A védelem nemzeti komplex rendszere és a katasztrófavédelem nemzeti rendszere előadás) Különleges jogrend bevezetésekor az Alaptörvényben meghatározott feltételek megléte esetén, kivételes hatalom (rendeleti kormányzás) gyakorolható. A veszély eltérő mértékétől és természetétől függően az alábbi intézkedések bevezetésére kerülhet sor:  Rendkívüli állapot: az Országgyűlés (továbbiakban: OGY.) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén a képviselők 2/3-ának szavazatával kihirdeti a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanácsot (továbbiakban: HT.) hoz létre. (OGY. akadályoztatása esetén a köztársasági elnök (továbbiakban: KE.)). A HT. gyakorolja az OGY. egyes jogköreit, a kormány és a köztársasági elnök jogait, az állam működését rendeleti úton is szabályozhatja.  Szükségállapot: az OGY. a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen, vagy felfegyverkezve elkö6

Megelőzés.

8


vetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki a képviselők 2/3-ának szavazatával. (OGY. akadályoztatása esetén KE. jogosult a szükségállapot kihirdetésére.) A sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket a köztársasági elnök rendelettel vezeti be.  Megelőző védelmi helyzet: Az OGY. külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a védelmi helyzetet a jelenlévő képviselők 2/3-ának szavazatával. Ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A Kormány jogosult rendeleti úton történő, sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli szabályozással intézkedni.  Váratlan támadás: a Kormány intézkedni köteles külső fegyveres csoportnak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, valamint élet- és vagyonbiztonság, a közrend és közbiztonság érdekében, a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig arányos és fegyveres erőkkel. A Kormány sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.  Veszélyhelyzet: a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Az Alaptörvény alkalmazása a különleges jogrendben sem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. Ezzel szemben az alapvető jogok gyakorlása a békeidőszaki szabályoktól eltérő mértékben is korlátozható, vagy felfüggeszthető, de egyes alapvető jogok – pl. az élethez vagy az emberi méltósághoz fűződő jogok – ezekben az esetekben is érinthetetlenek.

A katasztrófavédelem A katasztrófavédelem – némileg egyszerűsített megfogalmazásban – a vonatkozó törvényben meghatározott előkészítési, végrehajtási és más tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófák megelőzését, elhárítását, hatásuk csökkentését, a lakosság és anyagi javainak mentését és a következmények felszámolását szolgálják. A törvényi definíció szerint bővebben:  Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. [Kat. 3. § 8. pont] A törvény meghatározza a katasztrófa fogalmát is, mely ennek megfelelően az alábbiak szerint definiálható:  Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár

9


megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. [Kat. 3. § 5. pont]

A tűzvédelem E szakmai tevékenységi terület meghatározására a törvényi definíciót tartjuk legmegfelelőbbnek. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüt.) alapján:  a tűzvédelem a tűzesetek megelőzésére, a tűzoltási feladatok ellátására, a tűzvizsgálatra, valamint ezek feltételeinek biztosítására irányuló tevékenység. Tágabb értelemben a tűzvédelembe tartozik műszaki mentés is, amely a tűzoltóság elsődleges beavatkozó tevékenysége (pl. természeti csapás, baleset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett állapot során).

A polgári védelem A polgári védelem, vagy másképpen lakosságvédelem, az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elhárítása, az ennek érdekében szükséges szervezési és felkészítő munka, valamint a mindezt megalapozó tervezés. A polgári védelem tevékenysége hozzájárul a közbiztonság hatékonyságának növeléséhez, az emberek életminőségének javításához, valamint a nemzetgazdaság biztonságosabb működéséhez. Elsődleges feladata a hazai települések valós veszélyeztetettségén alapuló rendszeres kockázatértékelése és katasztrófavédelmi osztályba sorolása, a lakosság sebezhetőségére összpontosító veszélyelhárítási tervezés. A reagálás terén az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozása, felszerelése és begyakoroltatása. A polgári védelem meghatározására az alábbi definíciót tartjuk legelfogadhatóbbnak:  a polgári védelem fegyveres összeütközés, katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvására, az életben maradás feltételeinek biztosítására, valamint ezek hatásainak leküzdésére és a túlélés érdekében az állampolgárok felkészítésére irányuló tevékenység. Tűzvédelem

Iparbiztonság

A katasztrófavédelem szakterületeinek egymáshoz való viszonyát is szemléltethetjük ábrával, melyen jól látható, hogy az egyes szakmai tevékenységi területek között átfedés van. E szakterületek tehát egyes feladataikat egymással szoros együttműködésben, egymást egészítve, segítve, támogatva végzik, míg máshol önálló hatáskörrel járnak el. És Őróla is kellene valamit irni!

kiPolgári védelem

4. ÁBRA: A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZAKMAI TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI

10


ÖSSZEFOGLALÓ ÉS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Ismertesse a rend, a közrend – belső rend és a határrend fogalmát! Magyarázza el a rend, közrend belső – rend és a határrend fogalma közötti összefüggéseket! Mi a biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság fogalma? Mutassa be a biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság fogalmak egymáshoz való viszonyát! 5. Milyen helyet foglalnak el a belügyi rendészeti szervek az állami-társadalmi védelmi rendszerben? 6. Határozza meg a rendvédelem – rendészet, a közrend és közbiztonság védelme és a határőrizet, határrendészet fogalmát! 7. Milyen összefüggéseket lát a rendvédelem – rendészet, a közrend és közbiztonság védelme, valamint a határrendészet fogalmak között? 8. Magyarázza el az államhatár rendjének védelme, a határőrizet és a határrendészet fogalmak közötti összefüggéseket! 9. Mi a katasztrófavédelem, ----? 10. Hasonlítsa össze a tűzvédelem és a polgári védelem és az iparbiztonság lényegét! fogalmát! 1. 2. 3. 4.

11


2. A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM SZERVEI

A rendészeti szervek Magyarország államhatalmi szervezetében – törvényhozói hatalom (Országgyűlés), végrehajtói hatalom (Kormány), bírói hatalom (bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal) – a végrehajtói hatalmi szervezeten belül, a Kormánynak alárendelve, az illetékes minisztérium illetve miniszter irányítása és felügyelete mellett végzik rendészeti feladataikat. A rendészeti/rendvédelmi szerveket a minisztériumi irányítás és felügyelet szerint két nagy csoportba sorolhatjuk: - belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek (a Kormány, ezen belül a Belügyminisztérium, illetve a belügyminiszter irányítása, felügyelete mellett működnek); - egyéb rendészeti/rendvédelmi szervek (a Kormány, ezen belül különböző minisztériumok, illetve miniszterek és az Országgyűlés Elnökének irányítása, felügyelete mellett működnek).

2.1. A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek A belügyi rendészeti szervek rendszerében az Európai Unió támogatásával megvalósított államreform programoknak köszönhetően, a hatékonyság és a hatékony szakmai irányítás elvét szem előtt tartva fontos változások következtek be. A hatáskörök egyértelműsítése, a racionalizáció jegyében a Belügyminisztérium feladatai lényegesen kibővültek, melyet első sorban az ország jelentős területeit érintő katasztrófahelyzetek tapasztalatai, a világban egyre növekvő terrorfenyegetettség, és a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás is indokolt. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervezeteket alapvetően két csoportba sorolhatjuk: - rendvédelmi/rendészeti szervek, - egyéb, rendészeti/rendvédelmi feladatokat is ellátó közigazgatási szervek. Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi/rendészeti szervek a következők:  Rendőrség, ezen belül:  Általános rendeltetésű rendőrség,  Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ),  Terrorelhárítási Központ (TEK).  Büntetés-végrehajtás,  Országos Katasztrófavédelem,  Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ezen belül:  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ),  Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH).  Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBKK). Belügyminisztérium irányítása alá tartozó egyéb, rendészeti feladatokat is ellátó közigazgatási szervek:  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH),  Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Rendőrség A legáltalánosabb meghatározása szerint:

12


 A rendőrség közigazgatási feladatokat is ellátó fegyveres rendvédelmi szerv. A rendőrségen belül végbement szervezetfejlesztésnek köszönhetően bizonyos szakmai tevékenységek egymástól különváltak, ezek önálló szervezeti elemei jöttek létre. Ennek megfelelően a rendőrséget három, egymástól elkülönült, önálló feladat- és hatáskörrel, valamint intézményrendszerrel rendelkező szerv alkotja: - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, (NVSZ.) - valamint a terrorizmust elhárító szerv.(TEK.) A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. (továbbiakban: Rtv.) határozza meg működésük kereteit, feladatrendszerüket. Országos Rendőr-főkapitányság Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Országos Rendőr-főkapitányság és alárendelt területi és helyi szervei. Feladataival, felépítésével, vezetésével és irányításával a későbbiekben bővebben foglalkozunk.

Nemzeti Védelmi Szolgálat A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) elnevezéssel működik, élén a főigazgató áll. Feladatai az Rtv. 7. § alapján röviden az alábbiakban foglalhatók össze:  Ellátja a hivatásos állományba jelentkezőknél, valamint a hivatásos állomány tagjánál a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését.  Elvégzi a törvényben meghatározott személyek, tisztségviselők (együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát.  Felderíti a védett állománnyal összefüggő, külön jogszabályban meghatározott bűncselekményeket.  Az általa tett feljelentés miatt indított büntetőeljárás során felkérésre – a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel – közreműködik a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján a bíró által engedélyezett, a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság vagy az ügyész által végzett titkos adatszerzésben. Terrorelhárítási Központ A terrorizmust elhárító szerv Terrorelhárítási Központ (TEK) elnevezéssel került létrehozásra, élén a főigazgató áll. Feladatai az Rtv. 7/B. § szerint összefoglalva és kissé leegyszerűsítve az alábbiak szerint alakulnak:  Felderíti a terrorszervezeteket.  Megelőzi, felderíti, illetve elhárítja magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit és megakadályozza azt, hogy bűncselekményt kövessenek el.  Megakadályozza, hogy magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorszervezet működését anyagi források biztosításával vagy más módon elősegítsék.

13


 Jogszabályban meghatározottak szerint végzi a hatályos büntető normákban meghatározott bűncselekmények (pl. terrorcselekmény, a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, a terrorizmus finanszírozása, a jármű hatalomba kerítése, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása), valamint az azokkal öszszefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását, az elkövetők elfogását.  A terrorizmus elleni küzdelem keretében – Magyarország nemzetbiztonsági érdekei érvényesítésének elősegítése érdekében – megelőzi, felderíti és elhárítja azokat a törekvéseket, amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak.  A jogszabályban meghatározottak szerint kizárólagos hatáskörrel – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében annak felkérésére – végzi egyes veszélyes személyek elfogását.  A – jogszabályban meghatározott – kiemelten védett vezetők tekintetében személyvédelmi feladatokat lát el.  A rendészetért felelős miniszternek, a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján – a hatályos nemzetközi normák betartásával – közreműködik a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül, közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, valamint terrorista és túszejtő akciók esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában, e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének7 szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival.  Ennek érdekében megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat.  A rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntésében meghatározott időtartamra – a hatályos nemzetközi normák betartásával – ellátja a kijelölt: o magyar külképviseletek és azok diplomáciai személyzete, valamint o a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények személy- és létesítményvédelmét, e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival. A terrorizmust elhárító szerv a feladatai ellátása érdekében az Rtv. VII. fejezetében valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 53-60. §-ának megfelelő alkalmazásával, szabályozott módon titokban információt gyűjthet.

Büntetés-végrehajtási szervezet  A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a Büntetés-végrehajtási Szervezet szerve, élén a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka áll. A büntetésvégrehajtási szervezet az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat ellátó, állami, fegyveres rendvédelmi szervezet. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága feladatköre szerint felügyeli, ellenőrzi és irányítja az alárendeltségébe tartozó jelenleg 28 bv. intézetet, 5 intézményt és 12 gazdasági társaságot, valamint biztosítja a feladatellátásukhoz szükséges feltételeket. Fő feladatai: 7

Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, röviden NATO.

14


 Felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények és gazdasági társaságok szolgálati feladatainak végrehajtását, a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet.  A gazdasági társaságok működésével kapcsolatban ellátja a jogszabályokban és a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat, gyakorolja a gazdasági társaságok tulajdonosi jogait és kötelezettségeit.  A bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket.  Előkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait és előterjesztéseit.  Végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat.  Együttműködik az érintett állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel.

Katasztrófavédelmi szervezet A katasztrófavédelmi szervezet meghatározásához az alábbi definíciót adhatjuk:  A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv.8 A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk:  országos illetékességgel működő központi szerv,  a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek,  helyi szervek, amelyek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), amely országos hatáskörrel önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A BM OKF a katasztrófavédelmi feladatok valamennyi szakaszában részt vesz és biztosítja a szervezeten kívüli kapcsolattartást, együttműködést a hazai (pl.: más minisztériumok, végrehajtó szervezetek, karitatív szervezetek, önkéntes mentőszervezetek) és a nemzetközi szervezetekkel (pl.: Európai Unió szakmai szervei, NATO és ENSZ9 felelős testületei, nemzetközi segítségnyújtó szervezetek). Feladataival, felépítésével, vezetésével és irányításával a későbbiekben bővebben foglalkozunk.

Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok A hazánkban működő titkosszolgálatok között létrehozott polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közül nem mind tartozik a BM irányítása alá, de rendeltetésüket az alábbiakban határozhatjuk meg:  A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.

Bonnyai Tünde, Rácz Réka: Az új katasztrófavédelmi szabályozás, jegyzet és jogszabálygyűjtemény közbiztonsági referensek felkészítéséhez BM OKF Budapest, 2012. 9 Egyesült Nemzetek Szervezete vagy röviden ENSZ (angolul: United Nations, röviden: UN). 8

15


A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok része az Információs Hivatal – mely a külkapcsolatokért felelős miniszter irányítása alatt áll –, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok, melyek a belügyminiszter irányítása alá tartoznak. A hivatalokat és a szakszolgálatokat főigazgatók vezetik, akik kinevezéséről és leváltásáról a szervezetirányításért felelős miniszterek döntenek. A nemzetbiztonsági szolgálatok helyi és területi szervekre tagozódnak. Az Információs Hivatal aktív szerepet játszik a nemzetközi és a hazánkat fenyegető terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, illetve valutaspekuláció elleni harcban, de fontos szerepet tölt be Magyarország diplomáciai, külgazdasági és tudományos kapcsolataiban is. Az Alkotmányvédelmi Hivatal fő feladata, hogy felderítse és elhárítsa hazánk területi egységét, függetlenségét, demokratikus berendezkedését, politikai és gazdasági érdekeit sértő cselekményeket. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok a magyar állam belső rendjének védelme érdekében, szigorú jogszabályi keretek között nyílt és titkos információgyűjtést végez az erre felhatalmazott szervek kérésére.

Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ Rendeltetése első sorban a szervezett bűnözésre vonatkozó, a rendészeti szerveknél és a titkosszolgálatoknál keletkező információk összegyűjtése, rendszerezése, elemzése, és azok megfelelő felhasználása:  Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBKK), a belügyminiszter vezetése alatt működő központi hivatal, amely a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának elősegítése érdekében – jogszabályban meghatározott együttműködők által megküldött – adatokat gyűjt, felelős ezek felhasználásáért, ellenőrzéséért és koordinációjáért. Az SZBKK valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint az 1999. évi LXXV. törvény, a 70/2001. (IV. 20.), illetve a 305/2006. (XII. 23.) kormányrendeletek értelmében – hatékony együttműködést folytat. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a birtokába került, a bűnözői csoportokról, a bűnszervezetekről, a szervezett bűnözéshez szorosan köthető bűncselekményekkel kapcsolatos információkról folyamatosan tájékoztatja az SZBKK-t, amely az adatokat elemzi és értékeli; valamint szükség szerint koordinációt hajt végre az illetékes szervek irányába. Az SZBKK által készített elemzések egyaránt segítséget nyújtanak a Hivatal munkája, illetve szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalában is.

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó egyéb, nem fegyveres, rendészeti feladatokat is ellátó közigazgatási szervként:  A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal országos hatáskörű, önálló költségvetési szervként működik. Feladata a menekültügyi és állampolgársági ügyintézési feladatok ellátása, valamint az idegenrendészeti jogkörök gyakorlása. A Hivatal működését 2000. január 1-jével kezdte meg a Belügyminisztérium keretei között. Szervezete 2002. januárjától a közigazgatási reformtörekvésekkel összhangban egészült ki a regionálisan szervezett területi szervekkel. Jelenleg az ország területén hét regionális igazgatóság és 24 kirendeltség fogadja a jelentős számú külföldi ügyfelet.

16


A Hivatal köztisztviselői az egész ország területére kiterjedő illetékességgel látják el az alábbi feladatokat:  A külföldiek beutazásával, tartózkodásával és letelepedésével kapcsolatos ügyek,  Menekültügyi kérelmekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása.  A magyar állampolgárság megszerzésére, visszaszerzésére és megszüntetésére irányuló kérelmekkel kapcsolatos döntés előkészítési feladatok.  A Magyarországon illegálisan tartózkodó vagy más jogsértést elkövető külföldiek ügyében a döntések meghozatala, az ország elhagyására kötelezett külföldiek hazautaztatásának megszervezése, humanitárius10 megfontolásból a hazatéréshez támogatás nyújtása.  Működteti a menekülteket befogadó állomásokat, menekültügyi őrzött befogadó központokat. Az idegenrendészeti eljárás alatt álló és ellátásra szoruló külföldiek elhelyezésére közösségi szállást tart fenn, mely magában foglalja az európai követelményeknek teljes mértékben megfelelő kulturált elhelyezést, étkezést és egészségügyi alapellátást.  A Magyarországon élő elismert menekültek számára a sikeres beilleszkedésük érdekében különböző ellátásokat és támogatásokat nyújt. A Hivatal a Magyarországra irányuló migráció11 ellenőrzését szoros együttműködésben látja el a Rendőrséggel, továbbá a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatokkal. A külföldiek ügyeinek intézésében együttműködést folytat a vízumok kiadásában a külkapcsolatokért felelős minisztériummal és a külképviseletekkel. A diákok esetében az oktatási intézményekkel, a munkavállalóknál a munkaügyi központokkal, a befektetők ügyeiben pedig a szakmai érdekképviseleti szervekkel. ezen kívül együttműködik még az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviseletével és a Nemzetközi Migrációs Szervezet Nemzeti Irodájával, a civil szervezetekkel, amelyek elsősorban a külföldiek integrációjában, elhelyezésében, ellátásában és jogi védelmében nyújtanak segítséget.

Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) A korábbi Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságból különválással jött létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Nemzeti Környezetügyi Intézet. (NeKI) 2012. január 1-jén. A szervezeti átalakítás alapjául az elmúlt évek pusztító árvizei során folytatott védekezési tevékenység tapasztalatai szolgáltak. A szervezet általunk végzett meghatározása szerint:  Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó, rendészeti feladatokat is ellátó országos hatáskörű központi költségvetési szerv, melynek élén a főigazgató áll. A Főigazgatóság, a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján látja el feladatait, mely az alábbiakban foglalható össze:  Az OVF alaptevékenysége körében irányítja, koordinálja és ellenőrzi a vízügyi igazgatóságok szakmai tevékenységét.  Ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel, és ennek részeként az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetésével kapcsolatos feladatokat.  Ellátja a vízrajzi tevékenység országos szintű irányításával, szakfelügyeletével, annak összehangolásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.  Ellátja az egységes vízügyi nyilvántartást biztosító Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.  Végzi a vizeink állapotértékelésével kapcsolatos feladatokat.  Ellátja a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat. 10 11

Emberies, emberséges, az emberi bánásmódra törekvő, az embereken segítő. Lakóhely változtatás, költözés, vándorlás.

17


 Végzi a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat.  Végzi az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat.  Ellátja az egyéb, jogszabály vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításért felelős miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat.  Az OVF irányítja az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő felszíni vizek, vízfolyások és csatornák, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését, rekonstrukcióját és fejlesztését.  Irányítja az igazgatóságok fenntartásában, üzemeltetésében lévő vízfolyásokon és csatornákon az öntözési célú vízszolgáltatást, a felszíni és a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodást, a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánításával kapcsolatos igazgatósági feladatellátást.

2.2. Az egyéb rendészeti szervek Az egyéb rendészeti szerveket a rendvédelem – rendészet tágabb értelmezéséből adódóan is a sokféleség jellemzi, és a kérdést érintő rendészeti jogszabályok is bizonyos mértékig eltérően határozzák meg. Az elmúlt években az államreformmal összefüggésben a közigazgatásban végbemenő szervezetkorszerűsítéssel együtt a rendészeti szervek tekintetében is jelentős változások következtek be. Bizonyos szervezetek megszűntek, mások átalakultak vagy más szervezetekkel összeolvadtak. Feladat- és hatáskörök változtak, mindezt a külső és belső környezetben lezajlott változások mellett a gazdaságosság és célszerűség indokolta. A jogszabályok és a rendészeti szakirodalom alapján az egyéb rendészeti szervek az alábbiak:  a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok között ki kell emelni a fentebb már tárgyalt Információs Hivatal-t, melyet a külkapcsolatokért felelős miniszter irányít,  az újonnan létrejött Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, mely az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal valamint a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásából jött létre,  az Országgyűlési Őrség,  más közigazgatási ágazatok rendészeti feladatokat ellátó szervei, melyek között a Kormányhivatalok egyes szakigazgatási szerveit illetve bizonyos felügyeleteket, valamint az önkormányzatok által működtetett kvázi rendészeti szerveket kell megemlíteni.

Információs Hivatal A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közé tartozik az Információs Hivatal, mely Magyarország polgári hírszerzőszolgálata. Rendeltetése az alábbiakban foglalható össze:  Az Információs Hivatal polgári hírszerző szolgálat, mely elsődlegesen az országhatáron kívül tevékenykedik. Általános rendeltetése, hogy a külföldre vonatkozó vagy külföldi eredetű bizalmas információk megszerzésével segítse elő a magyar nemzeti érdekek érvényesülését, működjék közre Magyarország függetlenségének biztosításában és törvényes rendjének védelmében. A Nemzeti Biztonságpolitikai Stratégiában lefektetett alapelvek és célok megfogalmazása során számos körülményt kellett figyelembe venni. A világpolitikai és regionális fejlemények, válságok mellett az államoknak olyan globális veszélyekkel is szembe kell nézniük, mint a háborúk, terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése és a nemzetközi szervezett bűnözés.

18


A hírszerzési információk a kormányzati döntések megalapozását szolgálják. A Kormány meghatározza azokat a témákat, amelyekről a hírszerzés útján tájékozódni kíván. E hírigények alapulvételével az Információs Hivatal – különleges eszközrendszere révén – olyan adatokat, értesüléseket, dokumentumokat szerez, amelyek a hivatalos csatornákon egyáltalán nem vagy csak korlátozottan ismerhetők meg. Feladata teljesítése érdekében a Hivatal műveleti tevékenységet folytat. Humán és műszaki-tudományos eszközökkel létrehozott forrásokból titkos és bizalmas adatokat ismer meg, emellett nyilvános forrásokat is felhasznál, s kiaknázza a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket is. A megszerzett információkat elemzi, a már rendelkezésre állókkal összeveti és értékeli, majd hírszerző jelentéseket készít, amelyeket a döntéshozóknak továbbít. Minden állam folytat ilyen jellegű hírszerző tevékenységet, és ennek érdekében létrehozza és működteti hasonló szervezeteit. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Mint a fentiekben már említettük, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két szervezet összevonásával jött létre a 2010. évi CXXII. tv. rendelkezései alapján. Működését 2011. január 1-jén kezdte meg, meghatározása a törvény értelmében az alábbi:  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez, élén az elnök áll. A NAV felügyeletét az erre kijelölt miniszter látja el. Feladatrendszere széleskörű, mely leegyszerűsítve az alábbiakban foglalható össze:  A jogszabályokban meghatározottak szerint felelős az adók és vámok megállapításáért, kivetéséért és behajtásáért.  Ellátja a hatáskörébe utalt adó- és vámigazgatási feladatokat.  Végzi a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, ellenőrzési, hatósági felügyeleti feladatokat.  Külön jogszabály alapján közreműködik a behozott kőolaj és kőolajtermékek forgalmazását végző töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétével kapcsolatos feladatok végrehajtásában.  Bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a jogszabály által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és nyomozását.  Nem nyomozóhatósági jogkörében eljárva ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében.  Végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását.  Ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között.  Végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését.  Jogszabályban meghatározott keretek között végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését.  Jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása során Magyarország területén mélységi ellenőrzési tevékenységet végez.  Külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat lát el.  A NAV végzi továbbá: o külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,

19


o a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, valamint a fémkereskedelmi hatósági feladatokat, o az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat.  A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.  Feladatai teljesítése során köteles együttműködni jogszabályban meghatározott körben a társ rendészeti szervekkel.  Végzi a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladatés hatáskörébe tartozó adatok kezelését. Országgyűlési Őrség Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény elfogadásával 2013. január elsejével megalakult az Országgyűlési Őrség (továbbiakban: Őrség). Tagjai a rendészeti szervek – első sorban a rendőrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv – személyi állományából lettek kiválasztva. Létrehozásának indoka az a garanciális alapelv, hogy a törvényhozás védelmét ne egy, a végrehajtói hatalom (kormány, belügyminisztérium) által felügyelt vagy irányított fegyveres szervezet lássa el. Meghatározása szerint:  Az Őrség országos illetékességgel rendelkező, az Országgyűlés Elnökének közvetlen irányítása alatt álló, központi költségvetési, fegyveres rendvédelmi szerv, mely feladatait szervezeti egységei útján látja el. Az Őrséget a parancsnok vezeti. [Az Országgyűlés Elnökének 6/2014. számú házelnöki rendelkezése, az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatáról] A szervezet közvetlenül az Országgyűlés Elnökének van alárendelve, parancsnokának kinevezéséről és felmentéséről is a házelnök dönt. Az Őrség feladatai az alábbiakban összegezhetők:  Ellátja a házelnök személyi védelmét,  az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében létesítménybiztosítási feladatokat lát el,  biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását,  az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről,  ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat,  protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és  elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat. Az Őrség feladatai ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, valamint a helyi önkormányzatokkal. Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett – nem rendészeti, hanem katonai szervezetként – a honvédelemért felelős miniszter irányításával és felügyeletével működik a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. A magyar nemzetbiztonsági struktúra átalakításának szükségszerűségéből eredően a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal össze-

20


vonásával 2012. január 1-jén alakult meg. Fő feladatait a többször módosított 1995. évi CXXV. törvény határozza meg:  Megszerzi a kormányzati döntéseket megalapozó katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat, valamint a hadászati-hadműveleti, információvédelmi tervező munkához szükséges adatokat.  Felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit.  Felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket.  Információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről, felderíti és elhárítja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit.  Információkat gyűjt a működési területét érintő szervezett bűnözésről, az Nbtv. által hatáskörébe utalt, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség feladatainak végrehajtását veszélyeztető bűncselekményekről, a honvédelmi érdeket sértő kibertevékenységről, továbbá a műveleti területén lévő alakulatok és azok állománya ellen irányuló törekvésekről és tevékenységekről.  Ellátja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékekhez és technológiákhoz, továbbá a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítéséhez, megelőzéséhez, megakadályozásához és legális forgalmának ellenőrzéséhez kapcsolódó nemzetbiztonsági feladatokat.  Ellátja az illetékességi körébe tartozó, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai szervek és létesítmények, valamint a kormányzati és katonai vezetési objektumok biztonsági védelmét.  Elvégzi az illetékességébe tartozó fontos és bizalmas munkakört betöltő személyekhez, gazdálkodó szervezetekhez, a speciális beszerzésekhez, katonai rendezvényekhez és gyakorlatokhoz kötődő minősítési, ellenőrzési és védelmi feladatokat. Bár nem klasszikus értelemben vett rendészeti szerv, de mint látható feladatrendszerében találhatók olyan elemek, melyek a rendészeti szervekében is megtalálhatóak, és emellett az azokkal való szoros együttműködést szükségeltetik.

2.3. Más közigazgatási ágazatok rendészeti feladatokat ellátó szervei A közigazgatás 2010. évtől kezdődő átalakítása során a rendészet területét érintően is számos változás következett be. Egyrészt a szervezeti struktúra tekintetében egyfajta centralizáció következett be a kormányhivatalok létrejöttével, míg a feladatrendszerek esetében jórészt megmaradt a korábbi széttagoltság. Az elsősorban az angolszász országokra jellemző közösségi rendészeti modell meghonosításának jegyében született meg az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, melyet rendészeti törvényként ismerhetünk. Erre utal a törvény alapgondolata: „Az Országgyűlés - kiindulva abból, hogy a közrend a nemzet felemelkedését szolgáló alapérték, - kinyilvánítva azt, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartásához elengedhetetlen a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel való együttműködés,

21


- elismerve az egységes szabályozás és követelményrendszer megteremtésének szükségességét az állami és önkormányzati alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselők és közalkalmazottak, valamint egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységének újraszabályozása és rendszerbe helyezése érdekében…” e törvényt alkotta. A törvény konkrétan meghatározza e rendészeti feladatokat ellátó személyeket az alábbiak szerint:  a természetvédelmi őr,  az erdővédelmi szolgálat tagja,  a hegyőr,  a hivatásos vadász,  az erdészeti szakszemélyzet,  a jogosult erdészeti szakszemélyzet,  a halászati őr,  a közterület-felügyelő,  az önkormányzati természetvédelmi őr,  a mezőőr. A törvény alkalmazásában az abban meghatározott keretek között rendészeti feladatok ellátására jogosult személynek minősül továbbá:  a fegyveres biztonsági őr,  a személy- és vagyonőr. A rendészeti feladatok ellátására jogosult személyek foglalkoztatására közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalás keretében kerülhet sor.

Önkormányzati rendészeti szervek A közösségi rendészeti alapfeladatok egy részét a törvény az önkormányzatok hatáskörébe utalja, amelyek ennek érdekében felhatalmazást kapnak rendészeti feladatokat ellátó szervezetek létrehozására: „3. § (1) Önkormányzati rendészeti szervet – a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés – a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti egységként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre. A feladat a (2) bekezdésben meghatározott személy önálló alkalmazása útján is ellátható. Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is működtethet. (2) Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr.” [2012. évi CXX. tv.] A törvény lehetőséget biztosít az önkormányzat részére, hogy az önálló intézkedési jogosultsággal rendelkező önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr segítőjeként segédfelügyelőt alkalmazzon. Segédfelügyelő az a büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához a jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik. A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen és külterületen végzett munkáját kizárólag az önkormányzati rendészeti szerv önálló intézkedési jogosultsággal rendelkező tagjának jelenlétében és utasítása szerint végezheti.

22


A segédfelügyelő közreműködése nem terjedhet ki a rendészeti törvényben III. fejezetében szabályozott intézkedésekre és kényszerítő eszközök alkalmazására, kizárólag önvédelmi célból vegyi eszközt, rendőrbotot és szolgálati kutyát tarthat magánál, valamint önvédelmi célból testi kényszert alkalmazhat.

Kormányhivatalok rendészeti szervei A közigazgatás átalakítása során a Kormányhivatalok szervezetébe integrálódtak a közigazgatás területi szintű szervezeti elemei, melyek között többnek voltak és vannak rendészeti feladatai is. Ezek egyike sem fegyveres szerv, de mindegyik feljogosított a hatósági kényszer alkalmazására, amely első sorban jogi kényszerítést jelent. Az Alaptörvény 17. cikke szerint: „A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.”

Intézkedések, kényszerítő eszközök A rendészeti törvény a fegyveres rendészeti szervekhez képest szűkebb körben ugyan, de felhatalmazást ad rendészeti intézkedések foganatosítására, és kényszerítő eszközök alkalmazására is a rendészeti feladatok ellátására jogosult személyek részére a feladataikkal összefüggő jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés érdekében. Erre azért van szükség, hogy a szakfeladataik ellátására önállóan, fegyveres rendészeti szerv közreműködése nélkül is képesek legyenek. Szakfeladataikat más, ágazati jogszabályok határozzák meg. A törvény értelmező rendelkezése szerint a rendészeti feladatokat ellátó személyek feladataival összefüggő jogellenes cselekményen: - a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr esetében a természet védelméről szóló törvényben, - a mezőőr, a hegyőr esetében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvényben, - a hivatásos vadász esetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben, - közterület-felügyelő esetében a közterület-felügyeletről szóló törvényben, - a halászati őr esetében a halászatról és a horgászatról szóló törvényben, - az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott közigazgatási bírsággal sújtható cselekményeket kell érteni.

A rendészeti feladatok ellátására jogosult személyek részére a törvény hasonló kötelezettségeket állapít meg, mint a rendőrök részére, így intézkedési, és segítségnyújtási kötelezettséget is. Az intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának alapelvei is nagyban hasonlítanak a rendőrségi törvény rendelkezéseihez. Ugyanakkor a rendőrség kap felhatalmazást arra, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személyek intézkedéseit, azok dokumentáltságát ellenőrizze. Fontos kiemelni, hogy a rendészeti törvényben meghatározott intézkedések alkalmazása nem csak a rendészeti feladatok ellátására jogosult személyek alapfeladatai végrehajtása során feltárt jogellenes cselekményekkel, hanem a szabálysértések és bűncselekmények elkövetőivel szembeni fellépéshez is alkalmazhatók. Bár intézkedési jogosítványaik szűkebb körűek, de a rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni. A rendészeti feladatokat ellátó személy az illetékességi területén átvizsgálás céljából a járművet megállíthatja, ha alaposan feltételezhető, hogy a jogellenesen megszerzett dolog így fellelhető. A törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel

23


kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével átvizsgálhatja. A feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely a közigazgatási hatósági eljárás, a szabálysértési eljárás, vagy a büntetőeljárás során lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, valamint a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgyakat a rendőrségnek, a jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti. (Ez nem minősül lefoglalásnak!) Jogosult feladata ellátásakor, az általa védett vagyon őrzése során az érintett épületet vagy építményt lezárni, az oda illetéktelenül belépni kívánó személy belépését megakadályozni, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítani. Ennek érdekében a törvény rendelkezéseinek megfelelően testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a felhívásnak nem tesz eleget. A rendészeti feladatokat ellátó személy a szolgálata ellátása során jogosult, ha - a tetten ért személy nem igazolja személyazonosságát, - az ideiglenesen elvenni szándékozott dolog kiadását a személy megtagadja, - a tetten ért személy az előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre a törvényben megjelölt szerv tagjának megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani. A rendészeti feladatokat ellátó személy törvényben meghatározott feladatai ellátása során - az intézkedés kikényszerítése céljából vegyi eszközt, - kizárólag önvédelmi célból szolgálati kutyát, valamint rendőrbotot, - a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja a halászati őr, a közterület-felügyelőre, az önkormányzati természetvédelmi őr és a mezőőr az előállításnak ellenszegülő személy támadásának, valamint szökésének megakadályozása érdekében bilincset tarthat magánál.

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. Hol helyezkednek el a rendészeti szervek Magyarország államhatalmi szervezetében? 2. Hogyan csoportosíthatók a rendészeti szervek? A csoportosítás alapján a minisztériumi irányítás és felügyelet szerint sorolja fel a rendészeti szerveket! 3. Ismertesse a belügyi rendészeti szervek közös vonását, a katasztrófa-, tűz- és polgári védelem eltérő sajátosságát! 4. Mutassa be a rendőrséget alkotó szerveket! Ismertesse azok sajátosságait! 5. Hogyan határozná meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat? Milyen nemzetbiztonsági szolgálatokat ismer még? 6. Mi a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetése? Milyen alapvető feladatokat látnak el? 7. Mi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal meghatározása? Melyek alapvető feladatai? 8. Fogalmazza meg a büntetés-végrehajtási szervezet lényegét és rendeltetését! 9. Határozza meg az egyes közigazgatási ágazatok rendészeti feladatokat ellátó szervezeteit! 10. Milyen felhatalmazással rendelkeznek a rendészeti törvény alapján a rendészeti feladatok ellátására jogosult személyek?

24


3. A BELÜGYI RENDVÉDELMI/RENDÉSZETI SZERVEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

3.1. A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok A demokratikus jogállam legfontosabb jellemzője, hogy a jogok valamint a kötelezettségek egyensúlyban vannak, és egyaránt érvényre jutnak, legyen szó az állam és a társadalom intézményeiről vagy a társadalmat alkotó magán- és jogi személyekről. Egy demokratikus jogállamban a jogegyenlőséget és jogérvényesülést garantálja, hogy a jogok korlátozására ugyancsak jogilag szabályozott keretek között, és megfelelő jogszabályi felhatalmazás alapján kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy az önkéntes jogkövetés világunkban még utópia12 az állam feladata azoknak a szervezeteknek a létrehozása, melyek biztosítják a jogok és kötelezettségek érvényesülését, és felhatalmazást kapnak arra, hogy ennek érvényt tudjanak szerezni, akár a törvényes erőszak alkalmazásával is. Fontos, hogy ezekről a szervezetekről és azok jogállásáról a jogszabályi hierarchiában13 legmagasabb szinten elhelyezkedő jogi normák rendelkezzenek. A rendészeti szervek működését legmagasabb szinten az Alaptörvény, és más – több esetben – sarkalatos törvények, valamint ezek felhatalmazása alapján Kormány- és miniszteri rendeletek, továbbá országgyűlési határozatok és miniszteri utasítások szabályozzák. Az egyes szervezetek belső működéséhez szükséges szabályokat ezeknél alacsonyabb szintű normák tartalmazzák. Az anyag könnyebb megértését segítendő a kapcsolódó jogszabályok megnevezését lábjegyzetben vagy az apró betűs szövegben megjelenítettük, és a tanulmányaink szempontjából fontos rendelkezéseik összefoglalva vagy idézet formájában az egyes anyagrészeknél megtalálhatóak. Természetesen a társadalmi élet változásai miatt az ágazati szabályozás is változik, változhat. Könyvünkben tehát a hatályos szabályozást vettük alapul.

A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek alkotmányos szabályozása Magyarország Alaptörvénye a 46. cikkében rendelkezik a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról. Ebben meghatározza alapvető rendeltetésüket, és irányításukat a Kormány alá rendeli. Fontos kiemelni, hogy e szervezetek jogállását az Alaptörvény szerint sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. Ez olyan garanciális szabály, mely azt hivatott biztosítani, hogy a végrehajtó hatalom – a Kormány – ne adhasson olyan felhatalmazást e rendészeti szervek számára, mely ellentétes lehet a jogrenddel, és a demokratikus jogállamisággal. A rendvédelmi/rendészeti szervek, valamint a Magyar Honvédség működésének szempontjából fontosak az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó 48-53. cikk rendelkezései is, melyeket már fentebb ismertettünk. Az állam, valamint a magyar állampolgárok honvédelmi és katasztrófavédelmi kötelezettségét az Alaptörvény XXXI. cikke alapján sarkalatos törvényben kell szabályozni. Ez a rendelkezés képezi a 2011. évi CXXVIII. törvény – azaz a Kat. – továbbá a honvédelemről

12 13

Elképzelt jövőkép, mely a valóságban nem valósítható meg. Rangsor, alá vagy fölérendeltség, fontossági sorrend.

25


és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (továbbiakban: Hvt.) alapját. Mindkettő sajátos helyet foglal el a rendészeti szervek tevékenységében, sarkalatos törvényként meghatározza a fegyveres és nem fegyveres rendészeti szerveket különleges jogrend idején terhelő jogokat és kötelezettségeket. Ugyancsak sarkalatos törvény – az 1996. évi XLIII. törvény helyébe 2015. július 1től lépő, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.) - rendelkezik a fegyveres szervek hivatásos személyi állományának szolgálati jogviszonyáról, melynek jelentősége abban áll, hogy meghatározza a fegyveres szervek fegyverviselésre feljogosított tagjai foglalkoztatásának szabályait. A törvény hatálya a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára és társadalombiztosítási ellátására terjed ki, utóbbi kettőre nézve az ágazati jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A rendőrség működését meghatározó főbb jogszabályok A rendőrség működését, feladatait – az Alaptörvény rendelkezéseinek, a nemzetközi jogi kötelezettségeknek és a jogállamiság követelményeinek megfelelően – legmagasabb szinten az 1994. évi XXXIV. törvény, röviden Rtv. határozza meg. A törvény a rendőrség személyi állományára, Magyarország területére és a területén tartózkodó személyekre nézve 1994. október 1-től hatályos, és tíz (I-X.) fejezetben részletesen rendelkezik:  A Rendőrség feladatairól, szervezetéről, jogállásáról és irányításáról (I. fejezet);  A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervről és a terrorizmust elhárító szervről, valamint ezek együttműködéséről (II. fejezet);  A rendőrség együttműködéséről (III. fejezet);  A Rendőrség működésének általános elveiről és szabályairól (IV. fejezet);  A rendőri intézkedésekről (V. fejezet);  A kényszerítő eszközökről (VI. fejezet);  A titkos információgyűjtésről (VII. fejezet);  A Rendőrség adatkezeléséről (VIII. fejezet);  A jogorvoslati lehetőségekről (IX. fejezet);  Valamint a záró rendelkezések között a végrehajtási jogszabályok megalkotásáról és a hatályba lépésről, illetve jogszabályok hatálytalanításáról (X. fejezet). A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve és a terrorizmust elhárító szerv tevékenységének alapjául több törvény szolgál, melyek között kiemelést érdemel a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, és a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény. E jogszabályokat a rendőrség szervei tevékenységük során együttesen alkalmazzák. A rendőrség működését egyes területeken az Rtv. felhatalmazása alapján végrehajtási jogszabályok – kormányrendeletek, miniszteri rendeletek – is szabályozzák, illetve konkretizálják. Ez további, több mint egy tucat jogszabályt jelent. Kiemelést érdemel ezek közül a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: RSZSZ), amely:  Egyrészt az Rtv. egyes (I., IV., V., VI.) fejezeteihez kapcsolódva tartalmaz részletes és további rendelkezéseket;  Másrészt meghatározza a rendőrség szolgálati tagozódását, a szolgálati formákat, a rendőr magatartására, a körletek rendjére és a szolgálati fegyver viselésére vonat-

26


kozó általános szabályokat, valamint további értelmező rendelkezéseket, fogalmakat határoz meg. Fontosságukat hangsúlyozva, de csak megemlítve, a rendőrség egyes szolgálati ágainak, szolgálatainak, szakszolgálatainak működését, tevékenységét további több tucat anyagi- és eljárásjogi, valamint funkcionális14 jogszabály, közöttük törvények is szabályozzák. (Pl. a büntető törvénykönyvről szóló törvény; a szabálysértésekről szóló jogszabályok; a büntetőeljárásról szóló törvény; a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény; és a sort hosszan lehetne még folytatni.) A szervezet belső működését a központi, területi és helyi szint irányítását végző vezetők (állományilletékes parancsnokok) normaalkotási jogkörükben eljárva parancsokkal, utasításokkal és intézkedésekkel szabályozzák. Ezek a normák összhangban állnak a magasabb szintű szabályozókkal, azokkal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhatnak. Ezek lehetnek pl. országos rendőr-főkapitányi vagy főigazgatói utasítások, parancsok. Ezek általános szabályokat is tartalmazhatnak, ilyenek például a különféle, országos parancsnok által kiadott szabályzatok (pl. Öltözködési szabályzat vagy Körzeti megbízotti szabályzat, stb.) de kapcsolódhatnak konkrét feladat vagy tevékenység végrehajtásához is (pl. parancs a tárgyévi lőgyakorlat végrehajtására, utasítás biztosítási feladat végrehajtására, stb.).

A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet törvényi szintű szabályozása A katasztrófavédelmi szervezet működését – egyrészt az Alaptörvény már idézett rendelkezései, másrészt a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseire alapozva – legmagasabb szinten a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, röviden: Kat. és a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Tüt.) szabályozza. Az idézett rendelkezések eltérő mértékben érintik az egyes szakmai tevékenységi területeket, melyek legfontosabb sajátosságaira az alábbiakban térünk ki.

A katasztrófavédelem működését meghatározó egyéb jogszabályok A hivatásos katasztrófavédelmi szerv működését legátfogóbban – az alaptörvényi rendelkezések mellett – a Tüt-tel is összhangban a Kat. határozza meg. A törvény alapvetésként határozza meg: „A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat.” [Kat. 1. § (1) bekezdés] A Kat. a katasztrófavédelemben érintett valamennyi szervezetre, intézményre, valamint az állampolgárokra nézve is – törvény lévén – kötelező rendelkezéseket tartalmaz, az érintett jogi és természetes személyek körét meghatározva: „A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő 14

Működési, működéssel kapcsolatos.

27


civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.” [Kat. 2. § (1) bekezdés] A törvény nyolc fejezetben szabályozza az alábbiakat:  Alapvető és értelmező rendelkezéseket fogalmaz meg (I. fejezet);  Rendelkezik a katasztrófák elleni védekezés irányításáról (II. fejezet);  A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szervekről és feladataikról (III. fejezet);  A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről (IV. fejezet)  Az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatos szabályokról (V. fejezet)  A polgári védelmi szervezetek működéséről, a gazdasági és anyagi szolgáltatás szabályairól (VI. fejezet);  A felkészülés és a védekezés költségeinek megtérítéséről és fedezetéről (VII. fejezet)  Valamint a záró rendelkezések között a hatályba lépésről, a módosuló jogszabályokról és a hatályukat vesztő rendelkezésekről, az Európai Uniós jogharmonizációs záradékról és a végrehajtási jogszabályok megalkotásáról (VIII. fejezet); Egyes területeken a Kat. felhatalmazása alapján a katasztrófavédelem működését is végrehajtási jogszabályok – kormányrendeletek, miniszteri rendeletek – is szabályozzák, illetve konkretizálják. Ez további jogszabályokat jelent. Ezek közül kiemelést érdemelnek az alábbiak:  234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról;  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól;  54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról;  1515/2011. (XII. 30.) kormányhatározat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról  219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

A büntetés végrehajtási szervezet működését meghatározó legfontosabb jogszabályok15 A büntetés-végrehajtási szervezet egyedi, sajátos feladatokat lát el, hiszen nincs más szervezet, amelynek ilyen jellegű állami feladat lenne. Az állami jelző arra utal, hogy e feladatok szintén állami monopóliumot képeznek, megvalósításuk kizárólag az állam által létrehozott szervezet keretein belül lehetséges. A büntetés-végrehajtási szervezet a feladatai törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez, a működését meghatározó jogszabályokat szintén az Alaptörvényre vezethetjük vissza. Az Alaptörvény felhatalmazása alapján a létrehozott rendészeti szerv működését legmagasabb szinten az 1995. évi CVII törvény szabályozza, mely hat fejezetből áll:  A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása, irányítása és vezetése (I. fejezet)  A bv. szervek, a bv. szervezet személyi állománya (II. fejezet) 15

Forrás: Büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek 9. évfolyam http://bmkszf.hu/cikk/392/Tananyagok

28


   

A bv. szervezet működésének általános szabályai (III. fejezet) A kényszerítő eszközök (IV. fejezet) A fogvatartott nyilvántartása (V. fejezet) Záró rendelkezések (VI. fejezet) Mint a fejezetek címeiből is látható, a törvény meghatározza a büntetés-végrehajtási szervezet jogállását, feladatait és megállapítja az ezek ellátásához szükséges felhatalmazó rendelkezéseket (pl. a törvényes erőszak alkalmazására, valamint ennek eszközeit). Mindezek alapját más törvények szolgáltatják, ezek közül a legfontosabbak:  Magyarország Alaptörvénye;  1998. évi XIX. törvény – a büntetőeljárásról;  2012. évi II. törvény – a szabálysértésről;  2012. évi C. törvény – a büntető törvénykönyvről;  1995. évi CVII. törvény – a büntetés-végrehajtási szervezetről;  2013. évi CCXL. törvény – a büntetések, az intézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról; A feladatok teljesítéséhez szükséges részletszabályokat ebben az esetben is alacsonyabb szintű normák határozzák meg, melyek között vannak kormány és miniszteri rendeletek is, melyek között a legfontosabbak:  21/1997. IM rendelet – a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzata;  8/2014. (XII.12.) IM. rendelet – a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról;  9/2014. (XII.12.) IM. rendelet – a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról;  13/2014. (XII.16.) IM. rendelet – a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól;  14/2014. (XII.17.) IM. rendelet – a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak fegyelmi felelősségéről;  16/2014. (XII.19.) IM. rendelet – a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól;  55/2014. (XII.5.) BM. rendelet – a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, az előzetes letartóztatás és a szabálysértési elzárást foganatosító büntetésvégrehajtási intézetek kijelöléséről;  55/2014. (XII.5.) BM. rendelet – a szabálysértési elzárás részletes szabályainak végrehajtásáról. Csakúgy, mint a rendőrség esetében a büntetés-végrehajtási szervezetet irányító, erre felhatalmazott vezetők normaalkotási és normaértelmezési jogkörükben az egyes szervek irányítási jogkörében eljárva belső normákat – parancsokat, utasításokat – adhatnak ki.

3.2. A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek meghatározását, rendeltetését, jogállását és az ezekből adódó feladataikat az előzőekben már érintett jogszabályok fogalmazzák meg. E kérdésköröknek a belügyi rendészeti szervek általános jellemzésén belüli tárgyalása elengedhetetlenül fontos a szervek szakmai tevékenységének megismerése és megértése érdekében, melyet a jegyzet II. fejezetében fejtünk ki részletesen. Fontos e kategóriáknak e helyen történő ismertetése

29


azért is, mert az itt rögzített ismeretek birtokában érthető meg a belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek e fejezet utolsó részében érintett szervezeti felépítése, rendelkezésre álló erői és eszközei, valamint ezek szoros kapcsolata az egyes szervek feladatrendszerével.

A rendőrség meghatározása, rendeltetése, jogállása16 és feladatai A rendőrség meghatározása A rendőrség meghatározásának alapjául az Rtv. 4. § szolgál, így – az I. fejezetben alkalmazott definíciót kibontva és részletezve:  A rendőrség sajátos jogállású és szervezetű állami, fegyveres rendvédelmi szerv, amelyet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. Feladatait az Rtv. és más rá vonatkozó jogszabályok alapján látja el. A rendőrség rendeltetése A rendőrség fenti meghatározásából levezethető a rendeltetése – melyet az Alaptörvény e képen határoz meg: „A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.” [Alaptörvény 46. cikk (1) bekezdés] A rendőrség jogállása és feladatai A rendőrség jogállása a rendeltetéséből következik és – a meghatározásából adódóan – sajátos, mert:  Rendeltetéséhez igazodva a közbiztonság és a közrend (belső rend) valamint az államhatár rendjének sokrétű védelmi feladatait a rendészeti jogalkotás körébe tartozó jogszabályok alapján hajtja végre és azokban meghatározott jogköröket gyakorol;  Bűnmegelőzési, bűnüldözési, közigazgatási és rendészeti feladatkörrel felruházott állami, fegyveres szerv, melyet a belügyminiszter irányít, és a központi költségvetés szerkezeti rendjében a Belügyminisztérium költségvetés fejezetén belül önálló cím, valamint a központi- és területi szervei jogi személyek;  Nyomozó és szabálysértési hatóság, amely bűn- és szabálysértési megelőzési, felderítési feladatokat lát el, bűnüldözési, nyomozó és szabálysértési hatósági jogköröket gyakorol;  Közigazgatási- és szakhatóság, amely eljár jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben és a közrend és belső rend fenntartása érdekében jogszabályban meghatározott közigazgatási eljárásokban szakhatóságként működik közre;  Rendészeti szerv, amely közreműködik az idegenrendészeti és menekültügyi feladatok ellátásában, végzi a közlekedésrendészeti, közterület rendfenntartási, személy-, létesítmény- és vagyonvédelmi, terrorcselekmény-elhárítási, polgári repülésbiztonsági, tűzszerészeti, határrendészeti, büntetés-végrehajtási és egyéb rendészeti feladatait. A rendőrség feladatait a jogállása alapján az Rtv. és az RSZSZ rendelkezéseinek megfelelően az alábbiakban határozhatjuk meg:  Bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok: o Általános bűnügyi nyomozóhatósági jogkört gyakorol, a bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében;

16

Jogi fogalom, jogok és kötelezettségek összessége.

30




o Különös szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, feladata a hatáskörébe utalt szabálysértések megelőzése, felderítése és elbírálása (besorolható a közigazgatási feladatok közé is); o Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat lát el; o Gondoskodik a büntetőeljárásban résztvevők személyi védelméről; o Büntetés-végrehajtási feladatokat lát el. Közigazgatási (államigazgatási) feladatok: o Jogszabály alapján közigazgatási hatósági jogköröket gyakorol, feladata a hatáskörébe utalt közigazgatási (pl. közúti közlekedésigazgatási, lőfegyver engedélyezési, személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenység engedélyezési, rendkívüli halállal kapcsolatos eljárások, ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésével kapcsolatos eljárások, stb.)





ügyekben adatok igazolása, hatósági engedélyek kiadása, hatósági intézkedések megtétele és hatósági nyilvántartások vezetése; o A közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok (pl. ipari robbanóanyagok) előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat lát el; o Jogszabály alapján szakhatóságként közreműködik a közigazgatási eljárásokban (pl. lőtér építés engedélyezése). Rendészeti feladatok: o Közreműködik az idegenrendészeti és menekültügyi hatósági eljárásokban; o Közlekedésrendészeti feladatokat lát el; o Ellátja a közterületek rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat; o Ellátja a Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos személyek (védett személyek) életének, testi épségének védelmét, a kijelölt létesítmények és értékek őrzését; o Felderíti és elhárítja a terrorcselekményeket, valamint az ezek pénzügyi hátterét képező jogellenes cselekményeket; o Polgári repülés- és utasbiztonsági feladatokat lát el; o Ellátja a feladatkörébe utalt pénz- és értékszállítmány, valamint vonatkísérési feladatokat; o Tűzszerészeti feladatokat lát el; o Végrehajtja a közveszély okozással (pl. robbantással) fenyegetés esetén a jogszabályban meghatározott feladatokat; o Rendezvény-felügyeleti feladatokat lát el; o Ellátja a különleges jogrend bevezetését követően a jogszabály alapján hatáskörébe utalt rendészeti feladatokat; o Határőrizeti és határrendészeti feladatokat lát el. Egyéb feladatok: o Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekményekkel szembeni védelemnyújtás, a rászorulóknak felvilágosítás és segítségnyújtás; o Az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme; o A jogszabály alapján meghatározott katasztrófavédelmi feladatokat lát el; o Részt vesz Magyarország nemzetközi kötelezettségének keretében szervezett, vagy nemzetközi szerződés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban; o A részére jogszabályban meghatározott egyéb feladatok elvégzése.

A katasztrófavédelmi szervezet meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai

31


A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem egymással szoros összefüggésben, de viszonylag önálló rendeltetéssel, jogállással és feladattal bíró szervezet. Emiatt az egyes területek meghatározásában is vannak eltérések és azonosságok is. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv meghatározása A katasztrófavédelem meghatározását az előző fejezetben ismertettük. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendeltetése A katasztrófavédelem törvényi definíciójából adódóan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendeltetése a katasztrófák megelőzése, felkészülés az ellenük való védekezésre, bekövetkezésük esetén az ellenük való védekezés keretében az ország és intézményrendszere működtetésével, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával megteremteni a feltételeket az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának szavatolásához, a következmények felszámolásához, a helyreállításhoz és az újjáépítéshez. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogállása A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogállása a meghatározásából és a rendeltetéséből következően sajátos, mert:  Megelőzési, felkészülési, védekezési és helyreállítási feladatait a rendészeti jogalkotás körébe tartozó jogszabályok alapján végzi és azokban meghatározott jogköröket gyakorol;  Rendészeti feladatkörrel felruházott állami, önkormányzati, társadalmi, gazdálkodási szervezetek és köztestületek, valamint magánszemélyek összessége, amelyek feladataikat a Kat. alapján, illetőleg a honvédelmi és polgári védelmi kötelezettség keretében látják el;  Az irányítási rendszer szintjeire tekintettel és a bevezetett különleges jogrendtől függően is differenciált. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatai A katasztrófavédelem feladatait a jogállása alapján a Kat. rendelkezéseinek megfelelően az alábbiakban határozhatjuk meg:  A katasztrófák megelőzése;  Felkészülés a katasztrófák elleni védekezésre;  A bekövetkezett katasztrófák károsító hatásainak csökkentése, a lakosság életének és anyagi javainak védelme, a létfeltételek biztosítása;  A katasztrófák következményeinek felszámolása. A tűzvédelem meghatározása A tűzvédelem fogalmát az I. fejezetben szintén meghatároztuk. A tűzvédelem rendeltetése A tűzvédelem meghatározásából következően a tűzvédelem rendeltetése az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, felkészülés az ellenük való védekezésre, bekövetkezésük esetén a tűzoltási, tűzvizsgálati és tűzvédelmi hatósági feladatok végzése, mindezek feltételeinek biztosítása, továbbá műszaki mentési feladatok ellátása. A tűzvédelem jogállása

32


A tűzvédelmi szervezet jogállása a tűzvédelem meghatározásából és rendeltetéséből adódóan sajátos, mert:  Tűzmegelőzési, tűzoltási, tűzvizsgálati, tűzvédelmi hatósági és műszaki mentési feladatait a rendészeti jogalkotás körébe tartozó jogszabályok alapján végzi és az azokban meghatározott jogköröket gyakorolja;  Rendészeti feladatkörrel felruházott állami, önkormányzati, társadalmi, gazdálkodási szervezetek és magánszemélyek összessége, amelyek feladataikat a Tüt. alapján az általános tűzvédelmi kötelezettség keretében látják el;  Az irányítási rendszer szintjeire tekintettel is differenciált. A tűzvédelem feladatai A tűzvédelem feladatai a jogállása alapján a Tüt. rendelkezéseinek megfelelően az alábbiak:  A tüzek megelőzése;  A tüzek oltása;  A tűzesetek vizsgálata;  A tűzvédelmi hatósági tevékenység végzése;  A műszaki mentési tevékenység végzése (nem csak tűzvédelmi feladat, de a tűzoltóság végzi). A polgári védelem meghatározása A polgári védelem meghatározását az I fejezetben már szintén megfogalmaztuk. A polgári védelem rendeltetése A polgári védelem meghatározása alapján a polgári védelem rendeltetése a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak bekövetkezésére és a túlélésre. c) A polgári védelem jogállása A polgári védelmi szervezet jogállása a polgári védelemnek és rendeltetésének meghatározásából következően szintén sajátos, mert:  Életmegóvási, életben maradási feltételeket biztosító és felkészítő feladatait a honvédelmi és rendészeti jogalkotás körébe tartozó jogszabályok alapján végzi és az azokban meghatározott jogköröket gyakorolja;  Rendészeti feladatkörrel felruházott állami, önkormányzati, polgári szervek és magánszemélyek összessége, amelyek feladataikat a Pvt. alapján, illetve a polgári védelmi kötelezettség keretében látják el;  Az irányítási rendszer szintjeire tekintettel és a bevezetett minősített időszakoktól függően is differenciált. d) A polgári védelem feladatai A polgári védelem feladatait a jogállása alapján a Pvt. rendelkezéseinek megfelelően a következőkben határozhatjuk meg:  Felkészülés és a lakosság felkészítése a polgári védelmi feladatok végrehajtására;  A fegyveres összeütközés és más veszélyhelyzet hatásának csökkentése, a lakosság életének megóvása, a létfeltételek biztosítása;  A fegyveres összeütközés és más veszélyhelyzet következményeinek felszámolása.

Iparbiztonság…………

33


A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása, rendeltetése, jogállása és feladatai

A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása Bár az 1995. évi CVII. törvény egy bővebb tartalmú megfogalmazást alkalmaz, tanulmányaink szempontjából elégséges az alábbi, szűkebb definíció is:  A büntetés-végrehajtási szervezet (továbbiakban: bv. szervezet) az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat ellátó, állami, fegyveres rendvédelmi szervezet. „A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) a külön törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértési elzárást, a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával, az utógondozás keretében végzett börtönpártfogolási tevékenységgel és a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelettel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatokat végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.” [1995. évi CVII. tv. 1. § (1) bekezdés]

A büntetés-végrehajtási szervezet rendeltetése A büntetés-végrehajtási szervezet egyedi, sajátos feladatokat lát el meghatározásában az állami jelző arra utal, hogy e feladatok megvalósítása kizárólag állami szerv kötelezettsége lehet és működését is az állami költségvetés keretein belül kell biztosítani. A büntetés-végrehajtási szervezet részére feladatot törvény határozhat meg. A büntetés-végrehajtási szervezet a feladatai törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez. Rendeltetése törvényi meghatározása alapján az alábbiakban foglalható össze:  szabadságelvonással járó büntetések és intézkedések végrehajtása (szabadságvesztés (fogház, börtön, fegyház), elzárás, valamint pénzbüntetés és közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés (fogház), előzetes letartóztatás végrehajtása, Szabálysértési elzárás végrehajtása)

 kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása  bv. pártfogó felügyelői feladatok ellátása (a feltételes szabadsággal összefüggésben készítendő pártfogói vélemény elkészítése, meghatározott esetekben környezettanulmányok elkészítése, a gondozás és az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység, a feltételes szabadság tartama alatti pártfogó felügyelet végrehajtása)

A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai: A bv. szervezet feladatai – rendeltetéséből adódóan – szakfeladatokra és kapcsolt szakfeladatokra oszlanak, ezeket a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzata határozza meg. A szakfeladatok végrehajtása olyan – a fogvatartottakkal kapcsolatos – feladatok ellátását jelenti, melyek a büntetés-végrehajtási célok elérését – főként az elítélt társdalomba történő visszailleszkedését – segítik elő. A kapcsolt szakfeladatok végrehajtásán a szakfel-

34


adatok végrehajtásában történő előkészítő, azt elősegítő infrastrukturális jellegű (háttérmunka) feladatok végzését értjük, eszerint: Szakfeladatok:  Biztonsági szakfeladat (fogvatartottak őrzése, felügyelete, ellenőrzése – fogvatartottak előállítása, szállítása, egyéb kísérése);  Reintegrációs szakfeladat (elítéltek megismerése, vélemények elkészítése, büntetés-végrehajtási pártfogolási tevékenység, utógondozás);  Nyilvántartási szakfeladat (befogadás, nyilvántartás, szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának  

meghatározása, szabadítás előkészítése, előállítás-szállítás szervezése, büntetés-végrehajtási ügyek előkészítése-intézése); Foglalkoztatási szakfeladat (elítéltek munkáltatása, képzésükben való részvétel); Egészségügyi szakfeladat (elítéltek egészségügyi ellátása, közegészségügyi-járványügyi feladatok)

Kapcsolt szakfeladatok:  Humánpolitikai szakfeladat (állomány létszámának biztosítása, adatainak nyilvántartása);  Jogi szakfeladat (büntetés-végrehajtási szerv jogi képviselete, szerződések ellenjegyzése, jogi tanácsadás, véleményezések);  Gazdasági szakfeladat (pénzügyi, számviteli, beruházási, anyagi, technikai);  Védelmi szakfeladat (objektumvédelem);  Informatikai szakfeladat (Fogvatartotti Alap-nyilvántartási Rendszer – FANY – üzemeltetésekarbantartása, informatikai technikai háttér biztosítása-karbantartása);  Energetikai szakfeladat;  Munkavédelmi szakfeladat;  Környezetvédelmi szakfeladat;  Tűzvédelmi szakfeladat;  Hivatali szakfeladat (tájékoztatási, titkársági, ügykezelési);  Jogszabály alapján egyéb feladatok

35


4. A BELÜGYI Rendvédelmi/RENDÉSZETI SZERVEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, ERŐI ÉS ESZKÖZEI

A jegyzetben tárgyalt belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek szervezeti felépítése, erői és eszközei sajátosak, mert eltérnek a más állami szervektől, a nem belügyi rendészeti szervektől, de egymástól is. Különösen igaz ez a katasztrófavédelmi szervezetre.

4.1. A rendőrség szervezeti felépítése, erői és eszközei A rendőrséget, mint azt korábban már leírtuk, három önálló szervezet alkotja, melyeket a jogszabály rendeltetésük alapján a következőképpen határoz meg:  az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,  a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,  valamint a terrorizmust elhárító szerv. A továbbiakban rendőrség alatt csak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv felépítését, erőit és eszközeit tárgyaljuk!

Szervezeti felépítés Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezeti felépítését tekintve központi, területi és helyi szervekre tagozódik. Központi szerve az Országos Rendőrfőkapitányság (a továbbiakban ORFK), amely országos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező jogi személy, élén az országos rendőrfőkapitány áll. Az ORFK elkülönült szakmai és funkcionális szervezeti elemekre (főigazgatóságok, igazgatóság, főosztály, szolgálat, hivatal) tagozódik. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szervei az ORFK közvetlen alárendeltségében működő rendőr-főkapitányságok (budapesti és 19 megyei). Sajátos helyet foglal el a szervezeti struktúrában a Készenléti Rendőrség és a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság. Előbbi területi besorolású – tehát a megyei rendőr-főkapitányságokkal azonos szintű – de országos hatáskörű szerv. Utóbbi területi besorolású, de feladatait – a szakirányítást kivéve – szinte kizárólag a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren ellátó szervezeti egység. A rendőr-főkapitányságok között sajátos helyet foglal el a Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK), mely a hatáskörébe utalt feladatokat Budapest közigazgatási területén végzi, míg a megyei RFK-k értelemszerűen az ország egy-egy megyéjében. A területi hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szervek, jogi személyek. A területi szervek is szakmai és funkcionális szervezeti elemekre (osztályok, alosztályok) tagozódnak. A rendőrség helyi szervei a rendőr-főkapitányságok szervezetében önálló hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőrkapitányságok, illetve (határrendészeti) kirendeltségek. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv legkisebb, önálló hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező helyi szerve a rendőrőrs, mely a kapitányságok, és kirendeltségek alárendeltségében működik. A központi és területi szerveken belüli feladatok megosztását, a feladatokhoz rendelt hatásköröket szervezeti és működési szabályzat, az egyes szervezeti elemeken belüli feladatok megosztását munkaköri leírások tartalmazzák. A szakmai és funkcionális feladatok végrehajtásának részletes szabályait belső rendelkezések (parancsok, intézkedések stb.) szabályozzák.

36


A rendőrőrs mellett az Rtv-ben meghatározott feladatok ellátására a törvényben meghatározott módon más rendőri szerv is létrehozható, melynek jogállását jogszabály vagy utasítás állapítja meg. A rendőrség részletes szervezeti felépítését az állománytáblázat tartalmazza.

A rendőrség erői és eszközei A rendőrség erői – személyi állománya A rendőrség erői szervezetszerű és bevonható erőkre tagozódik. A rendőrség szervezetszerű erői alatt személyi állományát értjük, mely jogviszonyát tekintve:  hivatásos állományú rendőrökből,  köztisztviselőkből;  kormánytisztviselőkből;  igazságügyi alkalmazottakból,  közalkalmazottakból;  és egyéb foglalkoztatási jogviszonyban lévő munkavállalókból áll. A bevonható (együttműködő) erőkről a jegyzet későbbi részében lesz részletesebben szó.

A rendőrség eszközei A rendőrség eszközeit csoportosíthatjuk úgy, mint műszaki-technikai berendezések (rendőrségi berendezések), technikai eszközök és szolgálati állatok.  A műszaki-technikai berendezések a terepen rögzített, telepített, vagy nehezen mozgatható, általában helyhez kötött, illetve meghatározott területen alkalmazott eszközök.  A technikai eszközök a terepen vagy műszaki-technikai berendezésen elhelyezett, könnyen mozgatható (mobil), nem helyhez kötött, illetve bármely területen alkalmazható eszközök.  A szolgálati állatok olyan állatok, amelyek megerősítő eszközként alkalmazva segítik a szolgálati feladatok ellátását, védik a szolgálatot ellátó rendőrt.    

A műszaki-technikai berendezések körébe tartoznak az alábbiak: Figyelést segítő berendezések (pl. térfigyelő rendszer); Mozgást gátló berendezések (pl. sorompó, kerítés); Védelmi berendezések (pl. objektumvédelmi berendezések, tüzelőállások, beléptető rendszer); Más rendeltetésű berendezések (pl. bevetés irányító központ).

A rendőrség által széles körben alkalmazott technikai eszközöket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:  Fegyverzeti eszközök (pl. lőfegyverek, lőszerek, robbanó, gyújtó és pirotechnikai eszközök és anyagok);  Vegyi és sugárvédelmi eszközök (pl. védőruha készlet, gázálarc, vegyi felderítő készlet, sugárszint- és szennyezettség-mérő műszerek, sugárzásmérő műszerek, sugáradag-mérő műszerek, vegyi sugármentesítő készlet, személyi és fegyver vegyi-mentesítő csomag);



Általános és hadiműszaki eszközök (pl. ipari, földmunka és hadiműszaki gépek, általános műszerek, szerszámok, műhelyberendezések és felszerelések, életvédelmi létesítmények felszerelései, világítás- és hangtechnikai eszközök);

37  

       

 


Fotó, optikai, elektron-optikai és felderítési eszközök (pl. fényképezőgépek, laboreszközök, nappali és éjjellátó készülékek, távcsövek, célzó készülékek, távmérők, felszíni és mélységi radarok); Rendészettechnikai és kényszerítő eszközök (pl. bűnügyi helyszínelő táska, ujj- és tenyérnyomat felvevő táska, kábítószer azonosító készlet, robbanóanyag szagminta táska, jelzőtáska, járőrfelszerelés, vízágyú, útzár készlet, kereső fényszóró, járőrlámpa, mobil megkülönböztető jelzés, bilincs, könnygázszóró palack, rendőrbot, elektromos sokkoló); Védőeszközök (pl. lövedék-, repesz- és szúrásálló védőmellények, fej- és testvédők, lövedékálló védőpajzs);

Oktatástechnikai, képzési és kultúrtechnikai eszközök (pl. tantermi berendezések, feleltetőgépek, interaktív táblák, nyelvi laborok, kiképzési anyagok, szórakoztató eszközök, hangszerek); Ügyvitel-technikai eszközök (pl. iroda-, ügyvitel- és nyomdatechnikai gépek, nyomdai berendezések és felszerelések, mikrofilm-technikai eszközök, szárazbélyegző gépek); Videó- és kinotechnikai eszközök (pl. videorekorderek, videokamerák, videostúdió felszerelések, filmfelvevő gépek, filmvetítő felszerelések); Egészségügyi és pszichotechnikai eszközök (pl. orvosi műszerek, röntgengép); Biztonságtechnikai és őrzésvédelmi eszközök (pl. beléptető eszközök, térfigyelő kamerák, mozgásérzékelők, behatolás-jelzők); Vezetési és informatikai eszközök (pl. vezetékes és vezeték nélküli távközlés-technikai eszközök, számítógépek, számítógép programok); Közlekedési eszközök (személygépkocsik, tehergépkocsik, mikrobuszok, autóbuszok, motorkerékpárok, kishajók, helikopterek, Schengen busz). A szolgálati állatokat két csoportba sorolhatjuk: Szolgálati kutyák (pl. őrző-, járőr-, kábítószer-kereső, robbanóanyag-kereső, nyomkövető, szagazonosító); Szolgálati lovak.

4.2. A katasztrófavédelmi szervezet felépítése, erői és eszközei Szervezeti felépítés A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem szervezeti felépítése eltér az egyéb rendészeti szervek szervezeti felépítésétől. Ez alapvetően a feladatrendszer összetettségéből (katasztrófavédelem, tűzvédelem, polgári védelem) következik. A bekövetkezett szervezeti változások és az irányítási rendszer átalakítása, indokolják a katasztrófavédelem szervezetére vonatkozó általános rendelkezések korrekcióját. A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk:  országos illetékességgel működő központi szerv,  a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek,  helyi szervek, amelyek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), amely országos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, államigazgatási feladatot is ellátó rendészeti szerv, jogi személy, melynek élén a főigazgató áll. A BM OKF önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A BM OKF is elkülönült szakmai és funkcionális szervezeti elemekre (főosztályok, szolgálatok, hivatal) tagozódik. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságok – összesen 20 (továbbiakban: igazgatóságok). Az igazgatóságok – élükön az igazgatók állnak – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek.

38


A hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szerve a katasztrófavédelmi kirendeltség (65 db), amely illetékességi területén ellátja a helyi szintű katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok szakirányítását. Hatásköre a fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén működő tűzoltó-parancsnokság(ok)ra, polgári védelmi iroda(ák)ra. A kirendeltség-vezető munkáját egy-egy polgári védelmi, tűzoltósági és iparbiztonsági felügyelő segíti. A tűzoltó-parancsnokság a tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési, polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott, önálló működési és illetékességi területtel rendelkezik. Hatásköre a katasztrófavédelmi kirendeltség alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén működő tűzoltó őrs-(ök)-re, polgári védelmi irodákra. A polgári védelmi iroda a tűzoltó-parancsnokság belső szervezeti egysége, amely elkülönült illetékességi területtel nem rendelkezik. A katasztrófavédelmi szervezet erői17 A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem erői is szervezetszerű (személyi állomány) és bevonható (együttműködő vagy résztvevő) erőkre tagozódik. A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem szervezetszerű erői a rendőrségéhez hasonlóan:  hivatásos állományúakból;  köztisztviselőkből;  kormánytisztviselőkből;  közalkalmazottakból;  és egyéb foglalkoztatási jogviszonyban lévő munkavállalókból áll. A bevonható (együttműködő vagy résztvevő) erők magukba foglalják a különböző állami, helyi önkormányzati és gazdasági szervek, társadalmi szervezetek tagjait, valamint a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi feladatok ellátásában főfoglalkozású személyként vagy alkalomszerűen igénybe vett magánszemélyeket (állampolgárokat) is. A hatályos törvényi szabályozás szerint megkülönböztetünk köteles és önkéntes polgári védelmi szervezeteket. A köteles polgári védelmi szervezetek adják a katasztrófák elleni védekezésbe bevonható, nem hivatásosokból álló legnagyobb létszámot. Mindennek alapja a polgári védelmi kötelezettség Magyarország Alaptörvényének XXXI. cikk (5) bekezdése, mely meghatározza, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok részére honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség írható elő. E kötelezettség alól is csak törvény adhat felmentést. A békeidőszaki (nem fegyveres konfliktus) katasztrófák kezelése érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeten kívül, a polgári védelmi szervezetek látnak el feladatot. Típus és jelleg szerint az alábbiak különböztethetőek meg: A központi polgári védelmi szervezet:  különleges szakértelmet és technikai eszközöket igénylő szakfeladat ellátására hozzák létre,  felépítéséről, létszámáról a BM OKF főigazgatója dönt,  tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A területi polgári védelmi szervezet:  a települési pv. szervezetek képességét meghaladó feladat végrehajtására hozzák létre,  felépítéséről, létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének javaslata alapján a BM OKF főigazgatója határoz,  tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A települési polgári védelmi szervezet:  létre kell hozni, ha a település katasztrófavédelmi besorolása indokolja, Forrás: Bonnyai Tünde, Rácz Réka: Az új katasztrófavédelmi szabályozás, jegyzet és jogszabálygyűjtemény közbiztonsági referensek felkészítéséhez BM OKF Budapest, 2012. 17

39


 létszámát a település katasztrófavédelmi besorolásának megfelelően a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjének javaslata alapján a polgármester állapítja meg,  tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A munkahelyi polgári védelmi szervezet:  a gazdálkodó szervezet pv. feladatainak végrehajtása érdekében hozzák létre,  tagjait a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki. A katasztrófavédelem önkéntes polgári védelmi szervezeteinek első pillérét az önkéntesen jelentkező személyeket adják, akik a polgármester által meghatározott polgári védelmi szervezetben, függelmi rendben teljesítik felajánlott szolgálatukat. A második pillért az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek alkotják, amelyek a katasztrófák elleni védekezésben humanitárius jellegű feladatok végrehajtása útján működnek közre. Harmadik pillérét az önkéntes mentőszervezetek biztosítják, akik kifejezetten katasztrófavédelmi feladatok ellátása céljából jönnek létre. A katasztrófavédelmi szervezet eszközei A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem eszközeit is csoportosíthatjuk a rendőrségnél már ismertetett módon, de a konkrét eszközök már nagymértékű eltérést mutatnak. Az alábbiakban itt is olyan eszközöket emelünk ki, amelyek tipikusan a katasztrófa-, tűz- és polgári védelem során alkalmazhatók. A műszaki-technikai berendezések között nem jellemzőek a figyelést segítő és a mozgást gátló berendezések, viszont kiemelt jelentőségűek a védelmi berendezések (pl. tűzjelző berendezések, beépített tűzoltó berendezések, tűzcsapok, életvédelmi berendezések, légoltalmi pincék, óvóhelyek). Sajátosak a katasztrófavédelmi szervezet technikai eszközei is. Nem rendelkezik fegyverzeti eszközökkel, korlátozottan rendészettechnikai és kényszerítő eszközökkel (pl. vízágyúval, megkülönböztető jelzéssel). Rendelkezik viszont vegyi és sugárvédelmi, általános és hadiműszaki, fotó, optikai, elektronoptikai és felderítési, védő, oktatástechnikai, képzési és kultúrtechnikai, ügyviteltechnikai, videó- és kinotechnikai, biztonságtechnikai és őrzés-védelmi, vezetési és informatikai, valamint közlekedési eszközökkel. Ezek közül kiemelt jelentőségűek a vegyi- és sugárvédelmi eszközök (pl. speciális védőruha), az általános- és hadiműszaki eszközök (pl. speciális ipari- és földmunkagépek, életvédelmi létesítmények felszerelési eszközei) , a védőeszközök (pl. tűzoltó eszközök és anyagok), és a közlekedési és szállítási eszközök (pl. tűzoltó gépjárművek, repülő eszközök). A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem szolgálati állatokat csak korlátozottan alkalmaz. Ilyenek az ember- és robbanóanyag-kereső kutyák.

4.3. A büntetés-végrehajtási szervezet szervezeti felépítése, erői, eszközei

Szervezeti felépítés A Büntetés-végrehajtási szervezetet a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló gazdálkodás végző költségvetési szerv. Középirányító szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, mely az alábbi szervezeti elemeket foglalja magába:  Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága;

40


 büntetés-végrehajtási intézetek;  büntetés-végrehajtási intézmények;  büntetés-végrehajtási szervek - gazdálkodó szervezetek (kft.-k). A büntetés-végrehajtási szervek önálló jogi személyek, vagyis olyan társadalmi szervezet, amely jogképes, azaz a saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat (pl.: szerződéseket köthet). A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága főbb feladatai:  előkészíti az országos parancsnok utasításait, szakutasításait;  főosztályok útján felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak végrehajtását;  a büntetés-végrehajtási szervezet költségvetési keretéből biztosítja a bv. szervek részére szükséges feltételeket és ellenőrzi költségvetésüket;  együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és egyesületekkel, vallási közösségekkel, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel;  végzi a honvédelemmel, polgári és katasztrófavédelemmel, munka– és tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat. A büntetés-végrehajtási intézetek a fogvatartottak elhelyezésére létesültek. Az országos és regionális intézetekben, az úgynevezett letöltő házakban elsősorban a jogerősen elítélteket tartják fogva, míg a megyei házak az előzetes letartóztatás végrehajtásának helyszínei. A büntetés-végrehajtás során a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról a Büntetésvégrehajtás Központi Kórháza gondoskodik. A kóros elmeállapotú fogvatartottak gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (továbbiakban: IMEI) végzi. A büntetés-végrehajtási intézetet a parancsnok, a főigazgató főorvos vagy igazgató irányítja. Intézetek alapíthatók a büntetések és intézkedés jellegére tekintettel (országos, letöltő-, megyei házak), a végrehajtási fokozatra való tekintettel (fegyház, börtön, fogház), a fogvatartottak életkorára, nemére tekintettel (Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete, női fegyház és börtön), a kóros elmeállapotúak gyógykezelésére, elmemegfigyelésére és kivizsgálására tekintettel (IMEI) - a végrehajtás egyéb, sajátos körülményeire tekintettel (Hosszúidős Speciális Részleg (HSR), Különleges Biztonságú Körlet (KBK), anyagyermek körlet).

A büntetés-végrehajtási intézmények végzik:  a büntetés-végrehajtási szervek anyagi-technikai ellátását (KAR – Központi Anyagraktár);  a személyi állománnyal kapcsolatos szociális és egészségügyi feladatokat (személyi állomány rehabilitációja – Igal, Pilisszentkereszt);  a személyi állomány oktatását, továbbképzését (BVOTRK – Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Továbbképzési és Rehabilitációs Központja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar büntetés-végrehajtási tanszék)

A büntetés-végrehajtási szervek között sajátos helyet foglalnak el a fogvatartottak foglalkoztatására létrejött gazdálkodó szervezetek. A szabadságvesztés büntetés céljával összhangban a Bvtv. előírja, hogy a végrehajtás során a fogvatartottak munkáltatását biztosítani kell. E cél megvalósulásában működnek közre a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságai, amelyek szakmai profiljuk alapján a mezőgazdasági valamint az ipari, ezen belül főként a könnyűipari ágazathoz tartoznak. A gazdasági társaságokat a szabadságvesztés végrehajtásának reintegrációs célja elérése érdekében hozzák létre.

41


A bv. szervezet erői

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

13.

Melyik belügyi rendészeti szervvel kapcsolatban mit rögzít az Alaptörvény? Milyen jogszabályok határozzák meg a rendőrség működését? Ismertesse az Rtv. hatályát és a törvény által szabályozott főbb kérdéseket! Melyek a katasztrófavédelmet meghatározó törvények? Milyen kapcsolatban vannak ezek egymással? Fogalmazza meg a Kat. célját, hatályát és a törvény által szabályozott főbb kérdéseket! Mi a Tüt. célja? Ismertesse a törvény hatályát és az általa szabályozott főbb kérdéseket! Mi a rendőrség meghatározása és rendeltetése? Miért sajátos a jogállása? Hogyan csoportosíthatók és melyek a főbb feladatai? Mi a katasztrófavédelem alaptörvényi fogalma? Ismertesse a hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendeltetését! Miért sajátos a jogállása? Melyek a fő feladatai? Mi a tűzvédelem rendeltetése? Fogalmazza meg sajátos jogállását! Ismertesse fő feladatait! Határozza meg a polgári védelem rendeltetését! Melyek jogállásának a sajátosságai? Sorolja fel fő feladatait! Milyen összefüggéseket lát az egyes belügyi rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai között? Melyek az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi, területi és helyi szervei? Jellemezze azokat! Hogyan csoportosíthatók erői és eszközei? Ismertesse szervezetszerű erőit és főbb eszközeit, mondjon példákat az eszközökre! Melyek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi és helyi szervei? Hogyan csoportosíthatók erői és eszközei? Melyek a szervezetszerű és a bevonható erők? Milyen sajátosságok fogalmazhatók meg a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eszközeivel kapcsolatban? Soroljon fel néhány sajátos katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi eszközt!

I. RENDÉSZET, RENDVÉDELEM, RENDÉSZETI SZERVEK A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM ALAPFOGALMAI Rend, közrend belső rend, határrend

Recommend Documents