I olcsó árak és kedvező fize tési feltételek mellett

632

VASÁENAPI

UJSÁG.

•'!8. SZÁM. 1888.

XXXV

Í!*H!J

SE!BÍBlM8S2SlSlÍ8flSlSÍSBÍS^gg

FEHÉR MIKLÓS gépgyárának a m. kir. államvasutak nöke és több más elsőrangú gépgyár

Gyógyszertár megnyitási jelentés, * Van szerenesém|tiszteletteljísen tudatni, hogy a VII. ker., Damjanich-ntca^ &kii,

vezériigyképviselője

~~ „Magyarország Védasszönyáhor

fVft

.PATRONA HUNCARLAr

ajánlja leszállított árakon a kizárólag nála kapható, világhirtt

czimzett gyógyszertiramat megnyitottam.

EREDETI MAYERTRIEURÖKET,

1

I

továbbá kitűnő szerkezetű

gabona - tisztító rostáit, sorvetőgépeit és mindennemű ekéit,

I

olcsó árak és kedvező fize­ tési feltételek mellett.

1

valamint legjobbnak bizonyult, könnyű

— K é p e s árjegyzékek i n g y e n ég bérmentve.

ikri

p w

Iroda, raktár és javító műhely Budapest, üllői ni 25-dik szám alatt „Köztelek"

I

w i » w w » > i i » i i w w w i » w w » » w u v w w y » w w w w w m ^

R3Z

• ^ ^

m

^ ^ ^ " * * * ^ ^ * ^ ^ - ' *

*$S£&

ii

M M

>< M M M M M

* ' ^ - - - " - " — ^ ^ - -

> J >

^ ^ " ^ - -

M M M M M M M

Tulajdonos: JORDÁN KÁROLY. Budapest, IV. Deák Ferencz-utcza 15.

»(

M M M M M

Eredeti normál gyapjú-ezikkeknek

M

egyedüli

M M M M M

Normál

[&=

főraktára Magyarország részére. készítése alsó-rnhanemfi ^t.^LéB EZ™; felső-rahák amértékszerinti saját műteremben. K a t a l ó g u s o k ég á r j e g y z é k e k i n g y e n és b é r m e n t v e .

••••••••uvww«vuwu«vwuuwvww«wwiivimi Hílí\A\A

H H M M

s

8#~M»gyarhon első, l e g n a g y o b b é s legjobb h l r n e v a óraüzlete. - » j

B R A U S W E T T E R JÁNOS SZEGEDEN cs. kir. és m. kir. szab. chronometer és műóiás, föltalálója az első egyedüli kulcs nélkül föl­ húzható remontoir inga - óráknak stb. stb.

t

|

Seidler Edinimd,

„Ma kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek

A,Magyar Háziasszony' kiadóhivatala Budapest nagy-korona-utcza 20.

i

ÉPEN MOST MEGJELENT! A .Franklin-Társulat-, kiadásában Budapesten és minden könyvárusnál kapható:

A BÉLYEG- ÉS ILLETÉKÜGYI TÖRVÉNYEK ÉS SZABÁLYOK KÉZIKÖNYVE — • » • , — _

Az ide vonatkozó törvények, szabályok, pénzügyministeri rendeletek pénzügyi közig, birósági döntvények és elvi jelentőségű határozatok

teljes és rendszeres gyűjteménye. Magyarázó példákkal, terjedelmes kiszámítási táblázatokkal és kimerítő betüsoros tárgymutatóval. ÖSSZEÁLLÍTOTTA

GÁLFFYFERENCZ kir. pénzügyi fogalmaid a poisonyi pénztgyigazgatósigníl.

MÁSODIK

TELJESEN

ÁTDOLGOZOTT

Ára fűzve 3

KIADÁS

F r a r c i a o r s z á g és a K ü l f ö l d M i n d e n illatszerész é n é l é s F o ­ T _ drászánál _ Kiilönlege* BISMUTTAL VEG'MVE

PARIS

FAY,

ILLATSZERES!

— 9 , rae l de la Paix. 9 - PA Ui

i-m.-Uü,iiui.ii.uauiiiuuiiiii^ 1888. szept. 1 4 1 . 8 2 . 1888. szept

SZÜLŐINEK

GYÉMÁNTLAKODALMA.

A

WITTELSBACHOK fejedelmi h á z á b a n e g y m á s t

élte a többieket. A «jó» melléknévvel emlegetett

nek évszázados fordulóját már két év előtt kellett

ü l . Miksa választó fejedelemmel

v o l n a ü n n e p p e l m e g ü l n i , azt azonban II. Lajos­

bajor ág is kihalt s az ország két része 4 5 0 évi

nak már említett szomorú végzete miatt el kel­

elválasztás után újra egyesült, és pedig a pfalzi

s az ünnepélyt csak n e m rég

érik a n a g y ü n n e p e k . N e m m i n d e g y i k ü k

lett halasztani

tiszta ö r ö m ü n n e p u g y a n , m e r t II. Lajos

tartották m e g rendkívüli fénynyel, pompával.

1777 v é g é n a

oldalágból származó Károly Tivadar választó-fe­ jedelem alatt. Midőn ez 1 7 9 9 február havában elhunyt, az uralkodás a Zweibrücken-Birkenfeld-

s Ottó

Most a tíz é v előtt arany lakodalmát ü n n e ­

király sajnálatos lelki állapota m i n t e g y gyászfá-

pelt herczegi párnak gyémántlakodalma követ­

Bischweiler melléktörzsből

kezett, m e l y b e n n ü n k e t annálfogva is közelebb­

zsef herczegre háramlott, kinek családja

rűn követte e g y m á s t az utóbbi időkben az o l y a n

ről érdekel, mert a tisztes agg párban, Miksa

m é g a Zweibrücken-Birkenfeld-Gelnbausen ol­

alkalom, m e l y e t a bajor uralkodó ház legszebb

herczegben és Ludovika herczegasszonyban fel­

dalág is virágzik, ugyanaz, melyből a m o s t gyó-

ünnepei közé sorozhatott.

s é g e s királyasszonyunknak szülőit tiszteljük.

mántlakodalmát

király s z e r e n c s é t l e n h a l á l á n a k e m l é k e

tyolt borít a c s a l á d örömére. Mindazonáltal sű­

Az ü n n e p e k sorát

1 8 7 8 - b a n Miksa bajor k i ­

A Wittelsbachok családja valamikor gazdagon

származó Miksa Jó­

ü l ő Miksa

herc2eg

mellett

i s szár­

mazott.

kötött

volt m e g á l d v a sarjadékokkal, oly gazdagon, h o g y

A véletlennek volt különös játéka, hogy Miksa

házasságának félszázados e m l é k ü n n e p e , az arany

az «osztály" ú g y az országnak, m i n t magának a

herczeg atyja, Pius herczeg u g y a n a b b a n az évben

menyegző n a p j a nyitotta m e g . — 1 8 8 0 - b a n a

fejedelmi háznak is már-már kárára vált. A csa­

s u g y a n a b b a n a h ó n a p b a n született, m i n t a ké­

Wittelsbach-család uralkodásának 7 0 0 éves fönn­

lád két főága azonban : a bajor é s a pfalzi, túl­

sőbbi I. Lajos király.

rályi herczeg L u d o v i k a

királyleánynyal

G Y U L A I PÁL. I1A R T A L O M : I á S Világok. (I.) — Nendtvich Károlytól. Metternich és a Hapoleonidák I. Napóleon haláláig. - &' lyi Árpádtól. Hagy-BeCSkerektŐl Pákozdig. (I.) — Vendrei Ferenci tál* noktól. Egy leány mint özvegyasszony. Regény. (Ili )PáiffyAlba«* Költemények: Baráti körben. Gyulai Páltól. — A híd.Lo* fellow után, angolból. Szász Bélától. Ártatlan Vádlottak. — Simonyi Zsigmondtól. Papíriparunk emelése. — Mudrony Páltól. Értesítő. Kalidasa: Sakuntala. Ford. Fiók K. —x- - ft guss A.: Rendszeres széptan. —e. — Verne J.: S*** Mátyás. Szigetvári Ivántól. — Berryer törvénystóki* szédei. —dr. — Doctor Romanus : A mi decathoü"' egyetemünk. — Cs. F. A BUDAPESTI SZEMLE megjelen évenként tizenkétW ^ Ívnyi tartalommal. A Budapesti Szemle tájékozni igyekszik a magyM W* séget az eszmékről, melyek világszerte roglalkorttti'' szellemeket s mintegy közvetítő kivan lenni egyfelé * *~. cudomány és a mivelt k; z nség, másfelöl a hazai és H** irodalom közt. E mellett lehető széles tért nyit i * * : gazdasági közleményeknek, a m. tnd. akadémia n e « » * * sági bizottságától támogatva. Megjelen évenként 12-szer 10 ívnyi havi füzetekben. *•* eetési ára bérmentes küldéssel egész évre 12frt,félév*6 Előfizetéseket minden könyvárus elfogad. Bécsben, linski György cs. k. egyet, könyvárus, I. StefanspW* * . Ai előfizetési pénzek az alnlirt társulat lriadé-bjvstil^j deadök be, vagy a könyvárusokhoz a kik szintén fö' *^ hatalmazva elfogadásukra.

t1 tt^mtmrrrttmTmTtfff^

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó

állását ü n n e p e l t e m e g . I. Lajos király születésé­

a M. Tud. Akadémia megbízásából szerkeszti

magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Bnoap*

B u ^ ^ y ^ n ^ T T ^

KIRÁLYASSZONYUNK

XXXV. ÉVFOLYAM.

I egész évre 8 írt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : j T . M ' " * S ' " r " , t (félévre _ 3 •

BUDAPESTI SZEMLE

FRANKLIN TÁRSULA1

forint.

Franklm-Tarsulat nyomdáia.

Részit egyes fogakat, fogsorokat ét (dombokat, jótállás mellett; árak mér. sékeltek. Kívánatra részletfizetésre.

^

• • Csupán a VASAKNAPI UJSAG

FOGORVOS

Budapest, váczi utcza 24. szám.

Sziszeken, Horvátországban.

háztartási és szépiro­ dalmi hetilapnak elő­ fizetési ára: egész évre frt 6.— félévre „ 3.— negyedévre ,, 1.50

n#~LevélbeIi megkeresésekre pontosan válaszoltatik Képes ánegyzék bérmentve. Javítások pont, eszközöltetik • M a g y a r h o n elnö, l e g n a g y o b b éa l e g j o b b h í r n e v ű órattzlete.

BARNA

libát és kacsát

gyár Háziasszony"

J.ondon 1871. Kecskemét 187:.' Bécs 1873. Újvidék 1875, Szeged 1876. Paris 1877. Székesfehérvár 1879. Budapest 1865.

Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSÁG és | egész évre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / fél évre ._ 6 •

Tiszta faj

tonlonsi. . . pírját 8—10 írtért, pommeraniai • 10—14 « Peking-rucza « 3 frt 50 kiért, szállít, szép é8 nagy példányokban,

BUDAPEST, SZEPTEMBER 23.

39. SZÁM. 1888.

Hr

fi M M

JAEGER TANÁR TÁRSULATA.

M M

N a g y G y u l a , volt cs. kir. udvari gyógj

•aaaiwamiaiaingfl

a#- Csat a mellékelt védjegyű cakkek valódiak! ,

M M

1

Kiváló gondoskodásom tárgya leend, hojy ney kifo.ástalan tisztasága és szakszerű kezelése vala • "" t. közönség előzékeny és pontos kiszolgálása által szertáram a legszigorúbb igényeket is kielégítse PATRONA HUNGÁRIÁÉ" A b é c s i c s á s z á r i k i r . uclyari gyógyszertárban GYÓGYSZERTÁR BUDAPEST VH I DAMJAN'CHCA"III.| a l e g m a g a s a b b u d v a r s z o l g á l a t á b a n 2 1 éven ái folytatott m ű k ö d é s e m e t e k i n t e t b e n teljes biztosítékot nyújt Gyógyszertáramban mindennemű orvosi és gyógyszerészi különlegességek továbbá p i p e r e - é s t á p s z e r e k , g y ó g y b o r o k stb., melyek mind a legszigota] elvek szerint készitvék, gazdag raktárban készletben állanak. Bármely — aétk Budapesten raktáron nem tartott — különlegesség beszerzéséről készségesen et doskodom. — A b é c s i c s á s z á r i k i r . u t l v . g y ó g y s z e r t á r r a l fentartot ö s s z e k ö t t e t é s e m n é l f o g v a mindezeket a legfino nabb min'íségben vaiv k képes beszerezni. — Kiváló tisztelettel

LUDOVIKA HERCZEGNÉ. MIKSA BAJOK HERCZEG.

KIRÁLYNÉNK

SZÜLŐI

634

VASÁBNAPI O J S Á a

39. SZAM. 1888.

x^xy^ 39. SZÁM.

Pius herczeg korán nősült meg s házasságából 1808. deczember 4-ikén fia született, a kit királyi keresztatyja nevére Miksa József-nek keresztel­ tek. Atyjának és nagyatyjának szemei előtt Bambergben és Münchenben nevelkedett, mely utóbbi helyen a jelenleg a benczésrendiek által vezetett dr. Holland-féle nevelőintézetnek is növendéke volt, s 1826-ban a Landshutból épen akkor Münchenbe költözött egyetemre iratkozott be, a hol a történelmet, közgazdaságot és a természet­ tudományokat választá tanulmánya tárgyává. 1827-ben elérvén nagykorúságát, a bajor al­ kotmány értelmében ülést, három év múlva pe­ dig szavazó jogot is nyert a birodalmi tanácso­ sok kamarájában, de sem szónoki, sem államfér­ fiúi, sem katonai babérok után nem vágyakozott, noha már 1830 óta tulajdonosa a 3-ik könnyű lovas ezrednek, 1857 óta tábornok s hosszú ideig az uj hadseregszervezés által eltörült pol­ gári nemzetőrségnek is főfelügyelője volt. 1837—1838-ban nagy tanulmány-utat tett a keleten, mely alkalommal Nubiát is bejárta. •Vándorlások a keleten* czimű munkája vonzó, eleven színekben van írva s még m a is becses. E müvén kívül «Phantasus» álnév alatt számos drámai költeményt és elbeszélést ie irt, melyek nem csekély irói képessegéről tanúskodnak.

dédunoka, a kik csaknem teljes számmal jelen­ tek meg a ritka ünnepen. A Wittelsbach ház családi összeköttetései oly természetűek, hogy ezt az európai uralkodóhá­ zaknak mintegy középpontjává teszik. Thurn Taxis herczeg özvegye, Heléna herczegasszony révén, kinek leánya, Lujza herczegnő Hohenzollern Frigyes herczegnek a neje, a Wittelsbachok és Hohenzollernek régi rokonsága ismét felújíttatott. A második leány, Erzsébet, Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja a Habs­ burgokkal köti össze a Wittelsbachokat. Károly Tivadar herczeg, a ki mint szemorvos oly igaz jóltevője a szenvedő emberiségnek, első neje, Zsófia herczegnő által a szász királyi családdal, második házassága által pedig, melylyel Donna Mária Jozefa portugál infansnőt tette nejévé, a Braganza-házzal hozta összeköttetésbe a bajor uralkodó családot. Mária herczegnő, a «gaetai hősnő», és Matild herczegnő, amaz II. Ferencz, Nápoly és Sziczilia volt királyával, emez ennek mostohafivérével, Lajos herczeggel, Trapani gróf­ jával lépvén házasságra, a Bourbonok ifjabb ágával, — Zsófia herczegnő, Ferdinánd alenconi herczeg neje az Orleansokkal hozták létre az atyafiságot. Miksa Emánuel herczeg pedig só­ gora Ferdinánd szász-koburg-gothai herczeg­ nek, Bulgária fejedelmének és József főherczeg nejének, Klotild főherczegasszonynak.

A keletről visszaérkezvén Münchenbe, a palo­ tája mögötti tágas térségen, a nagyszerű LudAherczegi pár legidősebb fia, az 1831-ben wigstrassén, hatalmas czirkuszt építtetett, mely ; született Lajos Vilmos herczeg, 1857-ben morarról volt nevezetes, hogy abban többnyire a főganatikus házasságra lépvén Wallersee Henriette nemességhez tartozó urak tartották az előadá­ bárónővel, öcscse, Károly Tivadar javára lemon­ sokat. dott a majorátusi birtokokra való öröklési jo­ Költői hajlama a tájszólamban irt népköltészet gáról. felé vonta, s hogy e hajlamának mindig uj Miksa herczeg és Ludovika herczegasszony táplálékot nyerjen, keresztül-kasul bejárta déli gyémánt-lakodalma olyan ünnep volt tehát, mely Németország hegyvidékeit, ellesve a tájbeszéd és Európának csaknem valamennyi uralkodó-csa­ népies szokások sajátságait s vegyülve a néppel, ládját közelről érdekelte, a mint hogy azok n e m mely előtt ily módon igen nagy népszerűségre is mulasztották el, hogy abban részint tagjaik, jutott. Nincs a bajor hegyek között zergevadász, részint megbízottjaik által részt vegyenek s szefavágó, pásztor, fuvaros, szénégető, a ki ne \ rencsekivánataiknak meleg hangú üdvözletekben ismerné az áldott lelkű Max herczeget s ne kapott adjanak kifejezést. volna egy-egy jó szót legalább. A herczeg valódi virtuozitással játszott a cziterán, s mikor még vas­ utak helyet postakocsi közvetítette a közlekedést, ERDŐBEN. sokszor kiment a hegyekbe egyszerű hegymászó Sűrű lombok hűvös árnyán öltözetben, fején zergeszakállas hegyes kalappal, Barangolok egymagamban; derekán zöldhajtókás,kurta zekével, alól a kilátszó Fejem fölött víg madár-dal színes nadrágtartóval, térdig érő nadrágban, Csattog egyre hangosabban. vándorharisnyában s vastag, szöges talpú hegyi czipöben, ott cziterázott a fáradhatatlan falusi Vad virágok, nevetgélve ifjaknak és tánczra mindig kész leányoknak, Míg kisérnek, álmot szőnek — Es amott a kis tisztáson játszván a szebbnél szebb «lándlereket». Heverni hív zöld gyep-szőnyeg. Számtalan adoma kering felőle, hogyan se­ Nem, nem — most ne, mindhiáha ! gítette ki a mulatni akaró fiatalságot, a mikor Beljebb vágyom, beljebb térek : nem kaphatott más muzsikust s hogyan vették Hol gyöngyözve forr a forrás — körül a hálálkodó s minden hangjára lelkesedő Ott tanyáznik a tündérek. ifjak es leányok, mikor mint improvizator, az úgynevezett Schnadahüpfelekben legyőzte a leg­ Olyan rég nem láttam őket! gyakorlottabb versenytársakat is. Már tán el is felejtettek ; Pedig ők oltották lángját Kevósbbé keveredett a nyilvános élet hullá­ Szivembe a szerelemnek. maiba Miksa herczegnek neje, a nemes lelkületű Ludovika királyi herczegasszony, I. Lajos ki­ rálynak a nővére, a ki ez év augusztus 30-án ülte meg 80-ik születésnapját Tegernseeben, fiai és leányai, vejei és menyei, unokái és déd­ unokái nem csekély számú környezetében. A sze­ líd lelkű herczegasszony a jótékonyság gyakor­ lásában leli örömét s különböző jótékony egye­ sületeket alakít, azokat pártfogolja s úgy taná­ csával, mint anyagilag segíti. Férjével ugyanegy idős s 1828 szeptember 9-ikén kelt egybe vele, húsz éves korában. Há­ zasságukból nyolcz gyermek származott, a kik valamennyien megérték édes anyjuknak öröm­ ünnepét, azonfölül négy vő, — az ötödik, ThurnTaxis Miksa herczeg, már 21 évvel ezelőtt meg- i halt, — három meny, tizenöt unoka és hat I

S a mióta ők eltűntek, Velük eltűnt boldogságom — S előttem az emberiség Vonaglik halálos ágyon. Beljebb vágyom, beljebb térek, Hol Ők napsugárban fürdnek S ragyogóvá teszik egy kis Pontját, zugát e bús földnek. Jaj, de mi ez ? piros vérfolt Kék virágon, zöld levélen, A buja fű letiporva, Buha-foszlány az ösvényen. Itt állt lesben az orgyilkos, Az őrjöngő vad szerelmes — És lelőtte legénytársát... Most a leány búban elvesz.

1888.

XXXV ÉVFOLYAM.

Ott gyöngyözve forr a forrás, Arany-sugár játszik rajta, De tündérnek nyoma sincsen Nevük' csak szellő sóhajtja.

éves férjétől átvette az ez alkalmaknál szokásos nászajándékokat, első teendője volt néhány kö­ szönő szó után kikérni engedélyét rá, hogy ud­ varának kioszthassa. Szellemes, találó ötleteiről egész mondakör maradt fenn; nem csoda, mert a lengyel király udvaránál akkor a század legkiválóbb szellemei találtak otthont: mint Voltaire, Montesquieu, Bousseau, Maupertuis, a Condék, Bichelieuk, Rohanok. Kézi munkával foglalkozva, a magas szellemű királyné szívesen fogadott legbizalma­ sabb körében Írókat, tudósokat. Mikor egyszer Hénault a már akkor 92 éves Fontenellenek egy költeményét mutatta neki, az öregek tiszteleté­ ről Spártában: «Ugy tetszik — jegyzé meg a királyné, hogy e költemény öreg szerzőjének mindenütt Spártát kellene feltalálnia maga kö­ rül, i) Fontenellenek a kedves bókot hirül vitték, s ő a következő epigrammával hálálta azt m e g :

Ütött-kopott, rongyos szűrben Két ember-váz ül mellette; Eszök, szivök volt tán egykor ínségük azt is megette ! Bemegnek a falevéltől Hogyha zizzen, hogyha suttog — Alig bírják éltök terhét S útlan úton viszi útjok'... Szegény erdő, szegény erdő ! Szép lakóid hova lettek ? Mosolyogtál, virágzottal S most mi végzet dúl feletted ? Tiltsd ki, verd el enyhhelyedből Ezt az átkos, csúnya népet! Csald, hívd vissza tündéreid' — Oh! hisz azok mind oly szépek !

LESZCZYNSKI SZANISZLÓ.

PÁSZTÓI.

K É T HARAG. A liljom okhoz küldtem lelkemet Mikor te arra jártál, S csodálkozva hallottad nevedet Minden fehér virágnál. S kíváncsian kerestél valakit A hófehér kehelyben : De hiszen senki sincsen, senki itt, Ki is szólíthat engem ? S elküldtem lelkem' a rózsák közé, Mikor te ar; a mentél, S ha kis kezed' tövis megvórezé, A mint egyet letörtél, Egy könny hullott kezedre csendesen, Oly tiszta, mint a harmat, S nem kérdezted, ki sir itt, kedvesem, Hisz azt te már jól tudtad. S a liljomnak is kínos sors jutott, Nem szántad összetépni, Csupán azért, mert hangot sem tudott A titkáról beszélni. S meggyűlöléd a rózsát is nagyon És azt is összetépted, Mert féltél, hogy elárul egy napon Szerelmem, lányka, téged. BÁTKY LAJOS.

RAJZOK LENGYELORSZÁG TÖRTÉNETÉBŐL. XH. Leszczynskiek.

(Vége.)

1733 febr. 1 én meghalt Ágost lengyel király, s Szani8zló engedett párthívei kivánatának, hogy visszatérjen hazájába s elfoglalja a trónt. De Oroszország ismét ellentállott s fegyveres erővel készült védeni Ágost utódjainak érdekeit. Leszczynski Danczigba zárkózott be.készen arra, hogy utolsóig védje a várat. De h a m a r meggyő­ ződött, hogy a Fraucziaország által küldött 1600 embernyi segélylyel n e m fejthet ki komoly el­ lentállást a mindenfelől özönlő orosz és szász hadak ellen: lelkiismerete visszadöbbent attól, hogy oly sok viszontagságon keresztül ment népét ismét megtizedelve lássa; feláldozta még egyszer a koronát s elhatározta, h o j y visszatár Francziaországba. De hogyan meneküljön60,000emberen keresztül, kiknek dijat ígértek fejéért?El kellett fogadni a franczia követ tanácsát, hogy pórru­ hában szökjék. Köszönő levelét, melyet Danczig lakosaihoz intézett, csak akkor olvasta fel» franczia követ, mikor már túl volt a város hatá­ rán. Száz veszélyen kellett keresztül mennie; előbb az ostromló sereg előőrsei tartóztatták fel, majd a kiöntött Visztula árja. Marienwerder városán keresztül rozoga szekerén haladt át, melyet maga hajtott. Csak mikor a porosz király is megtudta jövetelét, s fogadtatásáról városról

635

VASÁENAPI UJSÁG

városra gondoskodott, csak akkor váltotta fel fényes hintó a rozzant taligát s kapott maga mellé kíséretet. Végre Francziaország kieszközölte a bécsi szerződést, melynek értelmében Szaniszló vissza­ kapta vagyona feletti szabad rendelkezését, megtartotta lengyel királyi czimét s Lotharingia és Bar herczegségek birtokába jutott oly föltétel alatt, hogy halála után visszaszállnak a franczia koronára. É p oly önzetlenség, ép oly nemeslelküség jel­ lemezte Leszczynski Szuniszló magánéletét is, mint közpályáját. A királyi palotában az első ember, ki reggel fölkelt, maga a király volt; és sokszor komornyikait is ő keltette föl. A szolgá­ latában állókkal szemben soha sem volt a legkevésbbé sem követelő. Minden tisztjének tudta nevét, s a legutolsónak is köztük joga volt köz­ vetlenül fordulni hozzá családi és magánügyei­ ben és senkit sem bocsátott el csalódva magától. Egyszer egy lovásza egész a király dolgozó szobájáig behatolt. A fejedelem épen egy fontos levél olvasásával elfoglalva, nem vette észre. A lovász köhögött, súrolta csizmáját a padlóhoz, de a király azt hívé, hogy komornyikja s nem nézett fel. Végre a lovász megunva a várakozást, meg­ szólítja a királyt: «Sire, én vagyok, Jakab.» «Es mit csinál itt Jakab •— kérdi a király, — ilyen korán reggel? Félbehagyjam-e a franczia ki­ rály levelét és az államügyeket, hogy Jakab mes­ tert meghallgassam? Nos, beszélj, mit akarsz?» Jakab előterjesztette a királynak, hogy felesége lebetegedett, s szintén ő felsége szolgálatában állván, nem szoptathatja gyermekét, pénze pedig nincs, hogy dajkát tartson. — «Jól v a n ! mondja Szaniszló — keresd fel nevemben Alliot-t és mondd meg neki, hogy ezennel ötven tallért ren­ delek számodra fizetéspótlékul három évig, ha jól viseled magadat.i Minthogy Szaniszló nem hagyott örököst maga után Lotharingiában, testőrei állás nélkül maradtak volna halála után. Egyik tisztje egy alkalommal érintette ezt a kérdést a királylyal való beszélgetése közben. «Sire — így szólt — ha ragaszkodásunk nem inditna is a felséged személye feletti buzgó őrködésre, egy hatalmas érdek késztetne ezt tennünk » — «Es mi az az érdek?» — kérdé a király. — «Az, hogy mind­ nyájunknak ugyanazon napon kell meghalnunk, melyen felséged.» — «Ez jól volt mondva: de én még jobban teszek. Már megegyeztem vöm­ mel, a franczia királylyal, s testőreim, ha meg­ halok, hatalmasabb u r szolgálatába mennek át.» — «De n e m jobb és nemeslelkübb uréba» — bókolt vissza a tiszt. A király pedig vállára verve igy folytatá : «Fájdalom, barátom, századrészét sem tehetem annak, a mit tenni szeretnék né­ pemért. Sok a nyomor, tudom azt, és nem se­ gíthetek mindig; ez bánt engem.» A tiszt e sza­ vakra nem tartóztathatta vissza könnyeit, s Sza­ niszló is vele együtt könnyezett. % y ilyen atya erényei voltak azok, melyek a legszebb harmóniába olvadva tükröződtek vissza leányában is. Leszczynszka Máriát Francziaországban való első megjelenésekor már «jó ki­ rályné »-nak nevezte a n é p . Mikor tizenhatodfél

«Magamról azt nem mondhatom még Hogy mindenütt Spártára lelnék. Csak te — királynők példánykópe — Találhatsz mindenütt — Athénre.» Máskor egyik udvarhölgyéhez ép akkor lépett be, mikor az Hénaultnak irt. Bevárta mig bevé­ gezte a levelet, s akkor fogva a tollat, egy utó­ iratban hozzá t e t t e : «Azt hiszem, hogy Hénault, ki keveset beszél és sokat mond, n e m épen sze­ retheti a nők nyelvét, kik sokat beszélnek és keveset mondanak.» Neve helyett pedig azt irta a l á : ^Találja ki.» Hénault ez elmés versekkel válaszolt: Bennem ez angyalkézzel irt sorokra Zavar és aggály egymást váltja fel. Mert eltalálni vakmerőség volna, De hálátlanság: nem találni el. Harmincznégy éves volt már a királyné, s még mindig nem zavarta semmi felhő boldog­ sága egét. Tíz gyermeknek adott életet, két fiúnak és nyolcz leánynak. Ekkor a király, ki már hosszabb idő óta folytatott viszonyt Chateauroux herczegnővel, Metzben veszélyesen be­ teg lett. A veszély közelléte arra bírta, hogy adja tudtára a herczegnőnek, hogy két óra alatt hagyja el Metzet. A királyné, ki férje betegségé­ nek első hirére szintén Metzbe indult, az úton találkozott a száműzött kegyencznővel. Meglepő jelenet volt ez akkor. Az utakat ellepő néptömeg áldásaival kisérte, míg a herczegnőnek bujkálva kellett menekülnie a szidalmak és bántalmazá­ sok elől. Csoda, hogy kikerülte a darabokra tépetést. H a lovakat kellett váltania, félmért­ földre küldte előre embereit, a kiknek rejtekutakat kellett keresniök, a melyeken át észrevétlenül utazhasson tovább. Mikor a királyné Metzbe ért, a király már jobban volt. Nejének gyöngéd, szeretetteljes ápo­ lása élő szemrehányás volt lelkiismeretének. Keserűen vádolta magát a rajta elkövetett igaz­ ságtalanságokért s a neki okozott bánatért. Javulást igért. De a javulás csak rövid ideig tartott a új megpróbáltatások következtek a királynóra, melyeket csak néha-néha szakítottak meg a magábaszállás perczei a király részéről, h a csa­ pások látogatták meg a családot, mint a dauphin halála, betegség, stb. Gyermekei betegsége alatt a királyné hősies­ séggel határos önfeláldozást tanúsított. Henriette leánya karjai között halt el, ép a midőn levest nyújtott neki. Anyai szivét a bánat keserűségével töltötte el a dauphin hosszas betegsége is. Az ő betegágyaiknál tanulta azt a keresztényi önmegadást, melyet a kórházak gyakori látogatásában is kimutatott, vigasztalva a betegeket, vallásos hitet csepegtetve a haldoklók szivébe. Egy nap a compiégne-i kórházat látogatta, s mivel az ápolónő különösen lelkére kötötte, hogy ne áll­ jon meg egy ragályos és dögleletes kigőzölgést terjesztő beteg előtt,elhaladt annak ágyamellett. De alig lépett ki a kórházból, ösztöne és jó szíve vádolni kezdte, hogy vétkes mulasztást követett el. Már-már visszatért volna, h a Vülars marquisnő meg n e m akadályozza s csak akkor távozott, miután különösen gondjaiba ajánlta az ápolóknak azt a szegény beteget, a kit hogy nem látott, nem tudta megbocsájtam ma­ gának. Damiens merénylete alkalmával a király ellen, komornája volt az, a ki jelentette, hogy a király,

LESZCZYNSKI MÁRIA.

ki Trianonba volt utazandó, megsebesült és visszatért. Kezdetben arra gondolt, hogy férje talán elesett, s aggódva kérdezte, hogy törést szenvedett-e vagy fején sebesült meg? Ez zava­ rában nem merte a valót bevallani, mindenre csak igent mondott. Ekkor kissé komikus jele­ net következett be. A királyné sietve haladt át a palota termein, s útközben egy gárdatiszttel találkozott, kitől szintén felvilágosítást kért a történtek felől. «Már megfogták, Madame — fe­ lelt ez, nem tud elszaladni.* Tudniillik az or­ gyilkost értette. De a királynő, mitsem hallva még a merényletről, azt hitte, hogy a király esés közben ugy ütötte meg magát, hogy agyrázkó­ dást szenvedve, most eszén kivül van s el akar szaladni. Ezzel a feltevéssel lépett be a király lakosztályába, ki meglátva őt, elébe tárta karjait e szókkal: «Ah Madame, meg vagyok szúrva!* oEj, ej - felelt a k i r á l y n é , - nyugtassa meg magát kérem és ne vegyen fejébe ilyen agyrémeket!» — «Hogyan! Agyrém? —szóltmost közbe a dau­ phin, ki sírva állt atyja lábánál. — Ön ezt agy­ rémnek nevezi, mikor magam is láttam a tőrszurást, melyet kapott ?» 1766 febr. 23-án a nehéz csapásokat bete­ tőzte végre az agg atya halála is, 88 éves korá­ ban, oly tragikus körülmények között, melyeket még, röviden bár, vázolnunk kell. Három héttel előbb Leszczynski Szaniszló egy Nancyban, a dauphin halála alkalmából tartott istentiszteleten volt jelen. Másnap Lunevillebe utazott s harmad­ nap szokás szerint korán kelt fel. A kandallóhoz közeledve, hogy megnézze az órát, könnyű szö­ vetű hálóköntöse hirtelen tüzet fogott és lángba borult. Csengetett a szolgáknak, de azok szeren­ csétlenségére nem voltak állomásukon, így tehát lehajolt, hogy maga nyomja el a tüzet, de elbu­ kott és egyenest a tűzbe esett, kezével a para­ zsakra. Nem volt ereje fölkelni, s menten kiszen­ vedett volna, ha a füst szaga figyelmessé nem teszi a künn álló testőrt. De neki nem volt sza­ bad a királyhoz belépni s csak ismételt kiáltásai csődítették elő a szolgákat, kik végre kimentet­ ték az agg királyt borzasztó helyzetéből. Leszczynszki még akkor is leányát kívánta legelőbb megnyugtatni s levelet mondott tollba számára, melyben vonatkozással arra, hogy utazása megkezdése előtt leánya a hidegtől óvta, tréfálkozva tette hozzá: «inkább a meleg­ től óvta volna.» De betegségén nem tudott többé erőt venni, baja mind rosszabbra fordult s febr. 23-án délután négy órakor megszűnt szenvedni népének nagy fájdalmára, s veszteségére. Tete­ mét Nancyba vitték s a Bon-Lecourt templom­ ban helyezték örök nyugalomra. Leánya csak két évvel élte túl, élete végén mindjobban elzárkózva a világtól s vallásos szemlélődésekbe merülve. De szelleme üdesége megmaradt, b á r szemei nagyon meggyengültek s összetévesztette a személyeket. Többek közt egyszer olyan valakit nem ismert fel, kit atyjá­ hoz való ragaszkodásáért nagyon becsült. Mikor felvilágosították, mentegetőzve szólalt m e g : • H o g y a n ! Ön az, Supiri? Bocsánat, hogy nem ismertem fel, de higyje el, ha szivemmel látnék, nem téveszteném össze.» Férje, ki mindig nagy­ ra becsülte és tisztelte, betegsége alatt napjában négyszer is meglátogatta, virrasztott fölötte s

39.

VASÁBNAPI UJSAG.

636 tanácskozott az orvosokkal. Mindhiába volt, nem adhatta vissza többé az életnek; a nagy királyné 1768 jun. 24-én, 65 éves korában jobb létre szenderült. Holttestét nyolcz napig hagyták ravatalon s a nép, mely imádta, kegyelete őszinte érzésével zarándokolt ezrenként jó ki­ rálynéja kihűlt teteméhez. Soha korona méltóbb két főt nem díszített, mint az övét és atyjáét. Bevégeztük e történeti rajzcyclust, melyben igyekeztünk futólag végig menni Lengyelország felemelő és megható példákban, lelkesítő ós el­ rettentő tanulságokban oly gazdag történetének általános vázán. Leszczynszki Szaniszlóban a lengyel királyság utolsó nagy alakjára borította a múlt árnyát, ki után a sok megpróbáltatáson keresztül ment szerencsétlen nemzet állami enyé­ szetének rohamos lejtőjére lépett feltartóztathatlanul. Következett az európai reakczió önző fon­ dorlatainak jogtipró politikája, mely nemsokára erőt vett a belsőleg meggyengült országon; kö­ vetkeztek a napóleoni háborúk, melyek ujabb és ujabb sebekkel borították Lengyelország vérző testét, a népszabadság hősi fellobbanása! s a zsarnokság lánczainak gyászos meg-megcsörrenése, melyeken még az élő nemzedék közül is annyian tanultunk lelkesedni ós könnyet hullatni. De a történelem géniusza még virraszt a lengyel nemzet jövendő sorsa felett, s tolla kipontozta azt a sort, mely megrendítő bukásának sötét lapját bezárja.

kor kifejlett, egy ellenséges golyó gyomra táján találta a herczeget. A háború után a családi élet békéje követke­ zett számára, fájdalom, nagyon is rövid ideig. Nőül vette a müveit és szép lelkű Maria Viktó­ ria Dal Pozzo della Cisternát, egy fényes multu nagy család tagját, a kivel két évvel később Egyiptomba utazott, hogy Olaszországot képvi­ selje a Suezi csatorna megnyitásán. Onnan a szentföldet is meglátogatta, a hol a herczegnő Krisztus sírjának a Cisterna-ház legszebb éksze­ reit ajánlotta fel, mintegy fél millió értékben. Az 1870-dik év ősze nagy meglepetéseket hozott Európára. A napóleoni kolosszus meg­ dőlt Poroszország hatalma előtt; Spanyolország királyt keresett s Prim marsall, a triumvirek egyike, már 1868 végén foglalkozott azzal a tervvel, hogy a spanyol koronát Amadeo herczeg fejére tegye. De ekkor még sem az európai vi­ szonyok, sem a herczeg hangulata nem voltak eléggé kedvezők, hogy a terv a megvalósulás

SZÁM.

1888. xxxv. ÉVFOLT,A B .

Mária Viktória későbbi megérkezése. A szavak melyeket e fenkölt gondolkozású nő Turinbóí kiindulva jóslatszerüleg ejtett, méltók arra hogy megörökíttessenek: «Azon a napon, í™ irt a királyné ekkor egy kiváló egyéniséghez ~_ melyen látni fogjuk, hogy munkánk nem vezet sikerre, visszaadjuk a koronát annak aki adtali Milyen hamar kellett a prófécziának megvaló­ sulnia ! Amadeo uralkodása rövid és zaklatott volt tele pártharczokkal, melyekben egyaránt szem­ ben találta magát a monarkhistákkal és köztár. saságiakkal. Csak egy csekély töredék állt mel­ lette, mely Spanyolország javát szivéből óhaj­ totta s annak föltételeit egy becsületes és szabadelvű kormányban ismerte fel. Mert Ama­ deo, mint uralkodó, őszintén szabadelvű volt a nevét a rabszolgaság eltörlésével a déli gyar­ matokban és sok más üdvös reformmal örökí­ tette meg. 1872 jun. 18-án reggel korán egy hü alatt-

EGY UJ FEJEDELMI FRIGY. Abban a szövetségben, mely az imént egyesí­ tette az aostai herczeget és Bonaparte Laetitia herczegnőt a házasság feloldhatlan kötelékeivel, Európa három nagy családja fűzte rokonsága szálait még összébbre: a Braganza, Savoyai és Bonaparte család. A Savoyai és Braganza-család rokonsága már sokkal régebbi időkre megy vissza. Alfonz Hen­ rik, Portugália legendái hőse, a «Conquistatore» melléknévvel, ugyanaz, ki hazáját a mórok uralma alól felszabadította s Portugáliát nem­ zeti monarkhiává emelte, már 1146-ban Savoyai Matildot vette nőül, VH. Amadeo savoyai gróf leányát és Hl. Umberto, a «boldog*, nővérét. Ettől a herczegnőtől, Portugália első királynéjá­ tól származtak le a Braganza-ház sarjai mind a mai napig. Miután a századok folyamában a két dynasztia ismételt ízben lépett a házasság révén ujabb és ujabb atyafiságba egymással, legutóbb huszonhat év előtt lön ismét megpecsételve a két család frigye, a midőn Lajos portugál király 1862-ben nőül vette Mária Pia herczegnőt, Vik­ tor Emánuel 15 éves leányát. Ugyanettől a nemzedéktől számítódik a Napó­ leonokkal való rokonság is, a mennyiben Bona­ parte Jerome herczeg, HL Napóleon unokafivére, a második császárság első napjaiban vezette oltár­ hoz Mária Klotild herczegnőt, Viktor Emánuel király második leányát s Umberto király nővé­ rét, a kinek leánya, Bonaparte Laetitia herczegnő, most ünnepelte nászát az olasz király öcscsével, Amadeo aostai herczeggel, a volt spa­ nyol királylyal, a ki tehát menyasszonyának tulajdon nagybátyja. E nemcsak szereplő személyeinél, de politi­ kai hátterénél fogva is fontos frigy érdekes viszszaemlékezésekre szolgáltathat alkalmat a két család benső életéből, melyek^közelről jellemzik a fejedelmi pár egyéniségét és élete körülményeit. Aosta herczege már öt éves korában tagja lett a nemzetőrségnek, melynek rangfokozatain gyor­ san emelkedett, úgy, hogy már 1866-ban mint dandárparancsnok vett részt Olaszország és Ausztria mérkőzésében. Custozzánál oly annyira kitette magát a veszélynek, hogy csak hadsegéde mentette meg attól, hogy elfogják. Oldala mellé ugrott és erőszakkal el akarta vonni az ellenség tüzelése elől. A nemes vetélkedésben, mely ek­

39.

gzAM.

1888. XXXV. ÉVFOLYAM.

Hazatérte után Amadeo ismét elfoglalta helyét olasz hadseregben s különböző diplomácziai feladatokkal bízatott meg a szentpétervári, ber­ lini, londoni, lissaboni udvarnál. Szülővárosa, Turin, első polgára czimével tisztelte meg, me­ lyet ki is érdemelt királyi bőkezűségével, melylyel az ipart, tudományt és művészetet, s ajóté­ konyság műveit elősegítette. Az ő eszméje volt 1881-ben a turini kiállítás, melynek elnökségét is elfogadta. Ezekből könnyen megmagyarázható nagy népszerűsége Turinban. Ha az utczán vé­ gig sétál egyedül, vagy fiai társaságában, szí va­ rát szíva, közfigyelem és tiszteletteljes érdeklő­ dés tárgya mindenütt, mert mindenki ismeri nyájas, megnyerő modorát, melylyel a legszeré­ nyebb polgárt is kitünteti. Méltó párja tehát a herczeg egy oly nőnek, ki, műit Bonaparte Laetitia, nehéz körülmények közt, a politikai viszontagságok válságos befo­ lyása alatt, attól az asszonytól nyerhette első be­ nyomásait, a kinél lélekben nemesebb, jellemz

VASÁRNAPI UJSÁG. bornokot küldte Parisba, hogy kisérje Olaszor­ szágba a herczegnőt és gyermekeit. De a her­ czegnő nem tartotta magas állásával összeegyez­ tethetőnek most menekülni, mikor a nép annyi sebből vérzik s ily értelmű választ adott át atyja számára is, ki remegő kezekkel bontotta föl leánya izenetét. — Oh! ő igazi Savoya-vér! — kiáltott fel könynyes szemekkel, mikor olvasta a levelet.— Mindig mondtam, hogy az én Klotildom igazi Savoya-vér. Quintino Sella senátor, ki akkor szintén jelen volt, a királyhoz fordult: — Felség, ajándékozza nekem azt a levelet. Ez lehet a legnagyobb jutalom, melyre hű alatt­ valója vágyhatik. — Ha tetszik, miért ne ? — felelt a király. — De előbb menjünk Bómába! És megcsókolva a levelet, eltette. Később Quintino Sella emlékeztette a királyt ígéretére, de a levelet nem találták. Csak Um­ berto király találta fel később atyja legtitkosabb

637 egyelőre Pranginsban települt meg, hol a her­ czegnő nevelését egy elzászi nő, Buchner vállalta magára. De már 1878-ban el kellett hagyniok Pranginst, és Turinba költözködtek, hol Umberto király a királyi palota mellett rendelt számukra lakást. Laetitia herczegnő a turini Visitatione intézetben folytatta ezentúl tanulmányait, hol a turini előkelő főrangú családok többi sarja. De e zárda szigorú élete nem felelt meg türelmetlen ifjúi lelke vágyainak s azért csakhamar fölcse­ rélte egy másik franczia intézettel Turin mellett, hol Ancelot kisasszony vezetése mellett neveke­ dett tovább. Mikor az intézetet nem látogatta, otthon nyert leczkéket az idegen nyelvekben, rajzban, festés­ ben. Ma már négy nyelven ir és beszél; olaszul, francziául, angolul és németül. Szépen rajzol, fest és énekel s élénken ós eredeti ötletekben dús fordulatokkal társalog. Egy év óta lovaglási leczkéket Í3 vesz, s tanítója ugyanaz, a ki Paris­ ból menekülve első fogadta az olasz határon, s a ki ma a házasság szent kötelékével fűzi magá­ hoz, nagybátyja, az aostai herczeg. A herczegnő rendkívül szereti anyját, gyöngé­ den ragaszkodik fivéreihez, Viktor és Lajos herczegekhez, kik közül az előbbi 28 éves most s a bonapartista párt elismert trónkövetelője, előbb a franczia hadseregben szolgált, most pedig a párt nagy kiterjedésű ügyeit személyesen vezeti, s atyjával hosszabb idő óta meghasonlásban él; utóbbi pedig hadnagyi rangot foglal el az olasz lovasságnál. De a herczegnő élénk, pajzán kedé­ lyének atyjára, Jeromera is nagy befolyása van, ki nem nagy népszerűségnek örvend egyéniségé­ nél fogva. Május 27-én volt az első nap, melyen az ifjú herczegnő először nyilvánosan jelent meg jegyese oldalán, fényes fogatában. Mondják, hogy mikor a herczeg megkérdezte, hogy elfogadná-e kezét, feleletét költői alakban úgy nyilvánította, hogy egy rózsabimbót küldött neki, mely repkónylev élhez volt égszínkék szalaggal kötve.

HÁZASSÁG VÉRKOKONOK KÖZT.

AMADEO, AOSTAI HERCZEG.

stádiumába jöjjön. 1870-ben azonban már a valója ment a palotába és figyelmeztette, hogy helyzet annyira változott, hogy Amadeo jelölt­ az nap ne menjen ki, mert élete ellen összees­ ségét úgy a spanyol közvélemény, mint az olasz küvést forralnak, De Amadeo nem akart hinni udvar támogatni látszott. Deczember 4-dikén neki, s kikocsizott nejével együtt. A kocsi alig egy negyven spanyolból álló küldöttség csak­ hagyta el a királyi palotát, fegyveres tömeg tá­ ugyan felajánlta Amadeonak a koronát. A kül­ madta meg, s a király és királyné csak csoda döttség feje Ruiz Zorilla volt, ki, mikor Viktor által menekülhettek. A veszély pillanatában Emánuel ajánlotta rokonszenvébe fiát, így fe­ Amadeo a királynét testével fedezte, a királyné lelt : — "Felség, legyen nyugodt, én leszek leg­ pedig karjával védte férje fejét. hűbb szolgája.* Most már lehetetlen volt többé illúzióknak Deczember 26-dikán Amadeo kikötött Spanyol­ adnia oda magát. 1873 febr. 11-én Amadeo a ország partjain, 30-án örömujjongások közt vo­ korteshez küldött izenetében lemondását a ko­ nult be Cartagenába s pár nappal később Mad­ ronáról bejelentette. A kortes válasziratában ridba. De a spanyolok az uj fejedelemben nagy elismerte nemes és önzetlen uralkodási tényeit, kísérettel, arany és ezüst pompával tündökölve és Spanyolország is nemsokára belátta, milyen érkező királyt vártak. Mennyire meg voltak lé­ hibát követett el, hogy nem méltányolta eléggé petve, midőn egy szerényen öltözött ifjút láttak a jó ós vitéz fejedelem érdemeit. Amadeo viszmagok előtt, a ki gyalog lépdelt át soraikon. Ez szatérése hazájába valódi diadalmenet volt, de igénytelensége, kormányzásának első tényei, kevéssel rá, 1876-ban meg kellett érnie nejének, élénk érdeklődése Spanyolország jólléte ós fel­ Mária Viktóriának halálát, kinek elvesztéseért virágzása iránt, mindez megnyerte számára már csak nagy reményű fiaiban keresett ós talált eleve népe rokonszenvét. Még fokozta ezt neje vigaszt.

Élénken foglalkoztatja a közvéleményt az a házasság, mely e hó 11 -dikén Amadeo aostai herczeg és Bonaparte Laetitia herczegnő közt végbement, s melyben egy már idősebb nagy­ bátya vette nőül alig húsz éves unokahugát. Hogy ily viszonyból aztán milyen furcsa ro­ konsági kötelékek származnak, mindenki elkép­ zelheti. Laetitia herczegnő például, nagybátyjá­ hoz menvén nőül, mostoha anyja lett saját unokatestvéreinek és nagynénje első fokú unoka­ fivérének, a nápolyi herczegnek. Unokahugból sógornője lett az olasz és portugál király és ki­ rálynénak. De még sajátságosabb viszonyba lépett saját szülőivel, a kikkel szintén sógorságba jött, anyja fivéréhez és atyja sógorához menvén nőül. Szintúgy Amadeo herczeg is veje lett saját nővérének és sógorának, unokatestvére saját fiai­ nak, sógora unokaöcscseinek, Laetitia herczegnő testvéreinek és unokaöcscse saját testvéreinek, az olasz királynak és portugál királynénak. A katholikus kánonjog az ily vérszerinti házas­ ságot tudvalevőleg nem is engedi meg s ezért különös dispenzáczióra volt szükség a pápától, hogy létrejöhessen. Ismerve az olasz politikai viszonyokat, alig hihető, hogy a római katholi­ MÁRIA-LAETITIA HERCZEGNŐ. kus egyház feje ezt a házasságot is a vőlegény családja iránti tekintetből engedte volna meg; valószínűbb, hogy Eugénia császárné közbeve­ tése döntött a pápánál. De bármint legyen is, iratai közt és nem késett átadni az időközben el­ t>en szilárdabb, alig volt egy is a Napóleonok egy ily közel vérrokonok közt s oly magas állás­ hunyt senátor családjának. családjában — Mária Klotildától. Mária Klotild pedig kitartott hiven a végsőig, ban kötött házasság sokkal kevósbbé mindennapi # s szemei előtt látta a császárság ragyogó trónját j dolog, sem hogy más oldalról is figyelmet ne összeomlani. Még mikor szeptember 4-én a fel- érdemelne. Mária Laetitia Parisban született 1866decz. Az a felfogás, melynek alapján a vérszerinti 20-án. Születésénél jelen voltak a bonapartis- ingerült párisi nép Napóleont trónvesztesnek »k főemberei: Bouher, Baroche, Vuitry, és nyilvánította is, s Eugénia császárnénak álöltö- j rokonok közti házasságok meg nem engedhetők^ambacérés herczeg. A császár maga Mac-Mahon zetben kellé menekülnie, Mária Klotild így szólt nek tekintetnek, s mely szabály alól csak ikrek *s Bonjean senátor által képviseltette magát. környezetéhez, mely sürgette, hogy fusson a összeházasodása képez physiologiai okokból ki­ vételt, főkép arra az elterjedt nézetre vezethető A. csecsemőt Mária Pia portugál királynő tar­ népharag fenyegető kitörése elöl: vissza, hogy ily házasságok betegségek csiráit Futni? Miért? En semmivel sem bántot­ totta keresztvízre s Mária Laetitia, Eugénia, Ka­ viszik be a születendő gyermekek szervezetébe, 111 tam meg Francziaországot, hogy szégyenteljes ja !. Adél nevet nyert. Anyja, Mária Klotild lela kik rendesen gyöngék, idomtalanok és szel­ 6re u f futásban keressek menekülést. Elmegyek Paris­ , j ényt árasztott a leánygyermek születése, lemileg visszamaradottak lesznek. Ezzel a kér­ ból, de mindenki szeme láttára. oe a fény hamar elborult s a sedani nap után az déssel ujabban sokat foglalkoztak a természet­ S kiosztván szolgái közt minden pénzét 8 ma­ g négy éves lánykának anyjával és fivéreivel búvárok, de kutatásaik egyetlen egy támpontot 8 gának csak szerény útiköltséget tartva meg, ko­ zamüzöttként kellett Svájczba menekülnie. sem nyújtottak az érintett nézet igazolására, úgy csijába ült, s Laetitia herczegnövel együtt Paris ri ^Pok emlékei mindennél jobban jellemzik népe szemeláttára hajtatott ki palotájából, min- bogy a vérrokonok közti házasságok káros votálnak alapossága teljesen megdöntött nek tekinthető. Dee+V6lkÜ a enrymáetk' k i n e k P é l d á J a k o r á n beleese­ denfeló tiszteletteljes köszöntéssel fogadtatva. ttén í? Sy ei szivébe a kötelesség nagy Még jobban megdől ez a vélemény, ha a tör­ Byen gyermekkori benyomások közt növeke­ a é yet. Mikor a német-franczia háború eredténet tanúságai világánál tekintjük, a mikor D ei m T n e m s dett Laetitia herczegnő, zsenge korában már a Na ^ * °k reményt hagytak fönn HL arra a meglepő eredményre kell jutnunk, hogy -"apoleonra nézve, Viktor Emánuel Spinola tá- száműzetés keserű kenyerére utalva. A család

C38

\

az ó-kor népeinél, a régi Görögországban és Rómában az ily házasságok mindennapiak vol­ tak és a legcsekélyebb feltűnést se keltették. Söt az egyiptomiaknál a testvérek közötti házas­ ságot sem találták az erkölcsi fogalmakba ütkö­ zőnek; maga Kleopátra is ily testvérházasság gyümölcse volt, a nélkül hogy ez eredete káros fizikai visszahatással lett volna akár szépségére, akár értelmiségére. Megállapított genealógiai táblázatok mutatják azt is, hogy a Ptolemeusok majd mindig legközelebbi rokonságaikba háza­ sodtak bele, holott tudva van, hogy e család tagjai sem rövid életűek, sem terméketlenek, ^vagy gyönge értelmi képességűek egyáltalán nem voltak. Persiában sem volt valami szokatlan dolog a testvérek, sőt a szülők és gyermekek közti há­ zasság sem, mert Plutarch egyenesen Nagy Sándor érdeméül tudja be, hogy az ily házasságo­ kat megszüntette. Mindamellett épen Nagy Sándor idejében történt, hogy Sysimithres bactriai satrapa saját anyját nőül vette s vele két gyermeket nemzett. Ép úgy tény Mausolus cariai satrapa házassága is nővérével, Artemiziával. Úgy látszik, más népek is átvették ezt a szo­ kást a persáktól, legalább görög kútfők szerint a parthusoknál, médeknél, babyloniaiaknál, mezopotamiaknál és assyroknál elterjedt szokás volt a fiúnak saját anyjával lépni házasságra, mig Észak-Afrika lakói, a thebaiak, arabok és aethiopok nővéreiket szokták volt nőül venni s ez a phőnicziaiaknak is meg volt engedve. Tisztultabb erkölcsi fogalmakkal birtak a gö­ rögök, kik a vérrokonok közti házasságok sza­ badságát már korántsem terjesztették ki annyira, mint az elősorolt népek, az anya és fia közti házastársi viszonyt meg épen elitélték, csak a fél­ testvérek közötti házasságot fogadták el. így Mnesiptolema, Themistoklesnek második házas­ ságából való lánya, féltestvéréhez, Archeptolishoz ment nőül, Kimon pedig Elpinike féltestvérét vette nőül. Cornelius Nepos is megjegyzi egy helyt, hogy ily házasságok tökéletesen törvénye­ sek és indokoltak. Ha a görög mythologiát a görög erkölcsök és szokások tükrének tekintjük, akkor még tovább mehetünk és azt mondhatjuk, hogy a leg­ ősibb korban a görögök sem riadtak vissza a test­ vérek közötti házasság gondolatától. Jupiter nem csak férje, de fivére is volt Junónak, valamint az egyiptomi Osiris isten is Isisnek. Nem lehetet­ len, hogy e szokások azon egyiptomi gyarmat révén kerültek Görögországba, mely Athént megalapította; legalább Jupiter példája nem áll egyedül s Oceanus is Thetis nővérét vette felesé­ gül, a kit#l sok gyermeke született. Nagybátya és unokahug közötti házasság sem ritka dolog a görög mythologiában. Alcinous bátyja leányát, Aretét vette nőül, s Andromeda nagybátyjával, Phineussal lépett házas­ ságra, sőt atya és leánya közti vérszerinti egye­ sülésről is van szó a görög mythologiában s ily házasságból eredt a legszebb férfi, Adonis is, Myrrha és Kyniras fia. Mindebből távolról sem következik, hogy mo­ dern erkölcsi fogalmainkkal bármi utón össze­ egyeztethető volna a vérszerinti rokonok közti házasságnak oly mérvű kiterjesztése, mint az elő­ adott példákban láttuk, de fontos e történeti visszatekintés annak megállapítására, hogy ily házasságok, bármely rokonsági fokon s akár föl-, akár lemenő ágon történnek is, legkevésbbé sem foglalnak magokban semmi olyast, a mi rejtett betegségek átöröklését vonná maga után, vagy a faj-fenntartás érdekeit bármily alakban veszé­ lyeztetné. Maga Darwin statisztikai utón próbált bizonyítékokat gyűjteni a vérrokonok közti há­ zasságok természetéről, de semmivel sem látta igazolva azoknak ártalmasságát. Egyike a kérdés ujabb vizsgálóinak, az angol Huth, egyebek közt az állattenyésztés terén tett tapasztalatait is belevonta érvei körébe, melyek­ kel a vérrokonok közti házasságok mellett száll síkra. Szerinte az összes tenyészállatok körében tett kísérletei sem jogosítják fel arra, hogy a vér­ szerinti párosítást föltétlenül károsnak tarthassa. Véleménye oda megy ki, hogy csupán praktikus szempontok kell hogy legyenek azok, a melyek a vérrokonok közti házasságok megengedhetőségét eldöntik. így például, a hol a rokonsági vi­ szony nagy korkülönbséget hoz magával, mint nagybátya és unokahug közt rendesen, ott a há­ zasság eltiltandó; szintúgy testvérek között, el­ lenben első fokú unokatestvérek közötti házas­ ságok minden aggály nélkül megengedhetők, mi

VASÁRNAPI UJSAG.

39.

8ZÁM, 1 8 8 8 . XXXV. KVyQLTm,

szabad rajz és színezés s ez igen természetesen drágává tette a kártyát. Bécsben 1441-ben a. kártyafestőknek külön czehe alakult. Mint dr% eszköz, nemcsak ajándék volt, de kelengyerész is. 1474-ben Mantuai Borbála, Würtemberg gróf neje, mennyasszonyi ajándékul kapott egy tuczat kártyát, melyet még most is őriznek a stuttgarti régiségtárban. A tizenötödik század kezdetén feltalálták a fametszést s azóta a kártyát sajtón sokszorosítva A KÁRTYA TÖRTÉNETÉBŐL. Az első kártyajátékot I. Eduárd angol király olcsóbban árulják. Abból az időből egy pár minta hozta magával keletről 1272-ben, kereszteshad­ változatlan maradt, így a whist-kártyákon még járata alkalmával s naplójában «négy király'» ma is divatos szegletes alakok, melyek az első czímü játék gyanánt emlékezik meg felőle. Való­ piquetalakok utánzatai. Sokkal ujabbak a ta­ színű, hogy az arabok találták ki ezt a játékot is rokk-kártyák, melyek szintén Francziaországból s onnan került a bizancziakhoz. A játék különö­ terjedtek el Európán át. Az úgynevezett «Spadisen a spanyoloknál terjedt el s az általuk meg­ kártyák» jelenleg már csak Csehország egy ré­ állapított elnevezések: Primeros (most terz ma­ szében s Olaszországban használtatnak. Nagyon jor), Spadilla, Mamilla, Matador, Basta stb. elterjedtek a svájczi alakok: Teli, Gessler, Winegész Európában meghonosodtak. 1388-ban I. kelried, Stauffacher s bizony sok félmüveit or­ Károly kasztiliai király már rendeletileg tiltotta szágban nem Schiller tragédiájából s Kossini operájából, nem is a történeti könyvekből, hanem el a kártyázást. Régebben azt hitték, hogy a kártyázást Grm- a kártyákról lett ismertté a svájczi szabadsághős, gonneur Jakab találta fel 1393-ban Parisban, az Teli Vilmos neve. elmebeteggé lett VI. Károly szórakoztatására. Annyi tény, hogy ő is ismerte s a király kiadási jegyzékében előfordul három csomag aranyozott, A KUKORICZA-CSŐSZ. különböző szinű, czímerekkel s jeligékkel díszí­ Életkép. tett kártya. Gringonneurnak tulajdonított kár­ tyákból 17 darabot még most is őriznek a párisi A csősz-hivatalnak épen ugy megvannak a nemzeti könyvtárban ; a kártyák 6 Ví hüvelyk l maga arisztokratikus rangfokozatai, mint a tár­ hosszúak, 3 U hüvelyk szélesek, de a rajtok sadalom bármely osztályának ebben a mi áldott levő rajzok már hasonlítanak a most szokásban levőkhöz. Mindenik rajz egy-egy kis kép, mely hazánkban és emberszerető népünkben. Mert nagyon tanulságos ama kor öltözékei tekinteté­ minden falunak megvannak az ő hadastyánai ben is. és végzett földmívelői, a kik csak nem lehetnek Láthatók rajtok a pápa, császár, remete, s a valamennyien harangozok és bakterek, tehát a nap, hold, erő, mértékletesség, igazságosság, a halál stb. allegóriái nagy naivitással vannak raj­ fölösleg számára hivatalokat kell kreálni. Ilyen zolva, így például az erőt egy hatalmas nő ké­ hivatal a csőszi hivatal. pezi, ki egy vastag botot ugy tör ketté, mint va­ De minő különbség csősz és csősz között! A lami nádat; a «mértékletesség" bort tölt egyik réti csősz fakó szekerén vagy épen hátas lovon palaczkból a másikba, de maga nem kóstolja meg; a «halál» kísérteties paripán lovagol s kerüli a teméntelen kaszálót, mig a krumpli­ mindent lekaszál, öreget, ifjat, nagyot,^ kicsinyt, csősz gyalogosan vánszorogja körül rövid pályagazdagot és szegényt. A nap dolgozó paraszt­ lyát. Amannak karikás ostor a fegyverzete, emezé nőre süt, ki a forró sugarak miatt feltűnően kétágú botocska. Amaz számos petrenczéknek izzad. és boglyáknak lesz boldog tulajdonosa SzentmiVII. Károly idejében (t 1461) találták fel a hályra, a nélkül hogy valaha kárban maradna, piquetet s azóta vannak a most is használatban levő alakú és nagyságú kártyák. Az alakoknak mert hiszen «nem hálhat egyszerre száz boglya és jeleknek is akkor adtak szimbolikus jelentést. tövében», emez legfeljebb egy kis répát rakhat A tréfle (luczerna, lóhere, ma treff név alatt) halomra, s hozzá egy kis fűteni valót télére, de arra emlékeztette a játszót, hogy a hadvezér meg kell neki szenvedni minden kis megtojózott soha se vigye csapatait oly vidékre, a hol a lo­ krumplifészekért, mert a sok nyelves asszony a vak számára nincs takarmány. A Pique és a Carreau fegyverek jelvényei, egyik a dárdáé, a szemét is kikaparná. másik a mellvérté. Carreaunak hivták ugyanis Középhelyen áll a kukoricza csősz. Rendesen az oly nyilakat, melyeket lövésnél a mellvérthez katonaviselt emberből kerül ki, a ki már meg­ tettek. Coeur jelentette a harczosok bátorságát. szokta a silbakot. Tradiczióihoz híven első dolga Az ász (a magyar kártyában : disznó) volt az első kártya, mely a királynál is többet ért, mert hivatala kezdetén leállítani az álló fát (nem tu­ pénzt jelentett, tehát azt az eszközt, mely nélkül dom, nem ezt hivják-é néhol ösztönzőnek ?). In­ királyok sem képesek háborút viselni. A királyok nét őrzi ő a kukoricza-rengeteget a tolvajoktól, legrégibb alakjai voltak: Dávid, Nagy Sándor, mig a hörcsököket a milord tartja féken. Mert a Caesar és Nagy Károly. Az után jöttek Argine milord minden levélzörrenósre csak úgy harcz(Trefle-dame), Anjou Mária arczképével, Eachel Sorel Ágnes arczképével, ki tudvalevőleg VII. Ká­ készen áll, mint a hogy Dani bácsi minden ko­ roly kedvese volt, Pallas (Pique-dame) D'Arc Jo­ csizörgésre felkapaszkodik az álló fa legtetejébe. hanna képével s végül Judith (Carreau-dame) Hadd lássa a világ, hogy nyugton alhatik a kuJámbor Lajos neje arczképével. koriczája miatt, mert érdekei fölött éber hfiseg A Valet (szolga, most közönségesen: paraszt) őrködik. Egyébkor, mint bármely más rendes Francziaország nemességét ábrázolta. Az elneve­ ember, otthon ül. T. i. van neki pompás, hüvos zés nem volt lealacsonyító, mivel a lovaggá ütés előtt mindenki Valet volt. Ezek képein az akkori gunyhója nádból, és a gunyhó előtt csinos k» föld-katlan, hol tarhonya-, krumpli-, kása-, harczosok jelmezei voltak láthatók. tésztaleves fői és gyenge kukoricza sül, mar* Fővonásaikban a kártyák tovább is ugyan­ azok maradtak. A németeknél is a katonaság mint az alkalmatosság hozza magával. Ebe volt főhatással a kártyaalakokra. A herczegek után csak olyan déli álom dukál, akár a tisztele­ ruháin, csizmáin s nyakán lógó csengettyűk a kártyán a nemesség jelvényei lettek. A szív a tesnek, —- és alkonyat felé épen olyan esti sete német kártyán a főpapságot ábrázolta, a zöld mint a jegyző urnák. Puska a vállán, kóczrnadmegfelelt a tápláló polgári rendnek, a makk a zag-szíjjon, az igaz, de csak akkorát pukkan a* földművelést jelképezte. A «trompf» elnevezés a kóczmadzagon is, mintha gyeplőszíjból vo diadaltól (triomphe) ered. A makkfelsőt «Wen- Megkerüli a határt. Az eredmény néhány c zel»-nek, a zöld felsőt Sebastiannak vagy röviden kukoricza, melyet az átkozott féreg lerágott, «Bast»-nak nevezték. A disznó az országot ábrá­ zolta, a felsők a választó fejedelmeket, az alsók melyet, hogy kárba ne veszszen, jó hajnalban asszony haza hátai, minthogy otthon ket a rendeket, a többi lapok a népet. A kártyázás eltiltására nézve már a XIV-dik venti malacz ordít, s erősen készül, hogy a századból számos rendelet maradt fenn. Jel­ letési évfordulójára érettnek találtassék. lemző H. Albert császár rendelete, melyben töb­ Bizony nehéz állapot, kivált forró napokon,^ bek közt így szól: «Senkinek sem szabad nejét, nagy bősz-melegben bujkálni a kukoricza ko2 fiát vagy testének egy részét eljátszani.» Kezdetben minden kártya kézimunka volt, De mikor beborul az ég, és elkezd csendé9*

több, kívánatosak is, mivel a családtagok ez esetben teljesen ismerik egymást, és tudjak, me­ lyik beteg, és melyik egészséges. Szintúgy eitiitandónak tartja Huth a mostoha szülők es mos­ toha gyermekek közti házasságokat, ellenben semmi akadályt nem lát természetesen mostoha testvérek egyesülésében. M— ó. ^

39

97 AM 1 J888 1 jgxxv.

ÉVFOLYAM. ===

____^SÁRNAPI

UJSÁG.

639

^sni az eső, — látnivaló, hogy három napig ki szeréut Fövény Dániel, méltóságos Gróf N. N. mély szerint, hanem irja meg a folyamodását, n e m tisztul, — akkor van Dani bácsinak víg urnák még jelenben birtokfelügyelője. aztán majd elküldöm valami messzi intézetbe, a élete odabenn. Át meg át olvassa az istóriás Az uraság nagyrabecsülte ajánlatomat. Meg­ könyvet, a Magyar gyászt, megveri a törököt örült neki, — mint később rájöttem, nem a hi- hol elfogadják a vizsgáját, ha nem röstel odáig menni. Ezek a környékbeli praeparandiák igen Bánfi János és Tahi helyett minden nap hétszer, yatottságának, nem is a konfessziójának. Rögtön kevélyek. azután rágyújt a zsoltárjaira, azokat elénekli átértette a Dániel hivatalának érdemét. Hisz ez — Elmegyek én uram Muszkaországba is, műid, végre pedig kukoriczát süt. A jegyző ur épen jó lesz nekem; télen tanitó, nyáron birtok­ csak vizsgát tehessek. Monda és megírta az inKároíy fia csak egyetlen egy alkalommal szorult felügyelő. stáncziát, hozzá mellekelvén egy egész ívet tele kinn a Dani bácsinál egy délután, de úgy meg­ Dániel behelyezkedett, s attól fogva minden rakva számtani feladványokkal. szerette ezt a sort ott a nádgunyhóban (két cső héten kétszer bejárt a látogatásomra, tanácsokat Elküldtem a csik-mák-szentmártoni praepasült kukoricza, utána krumpli-leves, és egy kérni. Legelőször is megvette a «Népoktatási randia igazgatóságának, a ki jó komám. Meg­ egész pipa dohány), hogy azóta nem lehet fejé­ törvények és rendeletek tárát», azt megtanulta írtam neki, hogy az ember éltes ugyan, de ala­ ből kiverni a dolgot. Határozott. Ö kukoricza- elejétől végig. Bámulatos beemlóző tehetsége volt. pos ; ne féljen tőle, nem fogja kompromittálni. ^sősz lesz. — Tegnap előtt akarták szólítani a Azután elkészítette az iskolai szerek és segéd­ Lett is sikere. kollégiumba. Láda, pogácsa, minden készen volt eszközök jegyzékét, azt nekem bemutatta, s kö­ Mert három hét múlva berúgja az én urasá­ már; ló befogva, anya síráshoz fogott, Annácska vetelte, kényszerítsem az uraságot azok beszer­ gom az ajtómat; nekem esik, a bagó-sipkáját a .és Jani keseregtek, de nem volt kinek, mert a zésére. Az én szép szavamra az uraság kötélnek fejemre tömi le egész a fülemig; azután meg­ Károly nem volt sehol. Két kisbíró féldélig haj­ állt, elkezdte beszerezni a glóbuszokat. De nem fogja a két vállamat, a sarokba szorít és elkezd hászta a kukoriczában, s mikor megcsípték, or­ birta ki sokáig a pátronátust. Időközben egyszer rázni istentelenül. dított, rúgott, harapott, hogy ő nem lesz deák, betör hozzám, köszönés helyett a szobám köze­ — Szerencsétlen! mivé tettél engemet! mert ő kukoricza-csősz lesz. pére vágja a prémes sipkáját ós elkezd károm­ — Egy megbőszült krokodilussá! — mondám Osztán még is találkoznak elégedetlen lelkek, kodni, hogy könyörüljek rajta, mert már nem fuldokolva, — de egyúttal derékon kaptam, s úgy sivár jellemek, a kik ezt az állást képesek meg­ birja tovább. vágtam a kanapéra, hogy rugói végsőt pendülve vetni. — Mit nem birsz hó ? töredeztek szét. Vallj ember ! mi bajod ? Néhány évvel ezelőtt egy levelet kaptam, — A taneszközeidet, kérlek alássan édes ba­ — Hüh! hogy a kanpulykák rugdosnának melynek irója arra kér, hogy ajánljam én őt be rátom ! csináld meg ezt az én oskolámat álla­ agyon minden birtokfelügyelőt a pátronusával valahova tanítónak mert a tanításra gyermek­ mivá, vagy községivé, vagy felekezetivé, majd együtt. Már kiforgat a vagyonomból. Beállít hoz­ korától fogva ellenállhatatlan hivatást és ösz­ talán a miniszter segít, vagy a püspök. Uccse- zám egy ménkű diplomával, s azt mondja, hogy tönt érzett. gélyen nem birom tovább. Most rakosgattam ő már most épen olyan ember, mint dr. Wenzel A levél a legtökéletesebb logikai renddel, össze valamicskét egy sorvető-gépre, de már Gusztáv vagy dr. Balassa.. minden czikornya nélkül, a levél, vagy mondjuk: krétára kell adnom. Az az ember krétát eszik. — Ez nemes önérzet ós bátor meggyőződés kérvény-styl minden kellékeinek megfelelőleg, — Na ne búsulj, majd letiltom a krétáról. hangján van mondva hibátlan helyesírással, s még hozzá olyan kalliLe is tiltottam. — Melynek következtében őtet az eddigi fizeté­ grápbiával volt irva, melyhez hasonlót csak ritkán Alig hogy ez megtörtént, megint csak jön az sen kivül két hold kukoriczaföld illeti, azonkívül lát az ember. Aláírva: Fövény Dániel, méltó­ uraság kikelt arczulattal. a teheneim után hetenként egyszeri fejés, a ságos Gróf N. N. urnák birtokfelügyelője. — Hozott Isten! juhaim után egy esztrenga, végre pedig ötödéves Hm! Bonorum director! Itt aligha nem tisz­ — Hozott engem az ördög, a kit most mind­ fizetéspótléknak esztendőnként kétszáz forint. tulni kezd valami. — De ki tudja ? Lám Fülöp járt beléd bujtatok — Te uraság! te most nekem itt fantaziázol! Lajos is tanítóvá lett királyi herczegből. Vála­ — Mi baj van megint? Az egész listádból semmi sem igaz, csak a kuko­ szoltam neki, hogy adandó alkalommal figyelem­ — Képzeld. Mondom neki, hogy menjen ki riczaföld. Az pedig telik is, dukál is. mel leszek rá, addig is azonban gondolja meg a csépléshez és ügyeljen fel a mázsálásra, mert Az uraság nagyot nézett erre a kategorikus a dolgot, mert ha a házasság sem kölcsönke • nekem ma a városba kell menni! ítéletre. Alábbhagyott kissé, de mégis folyvást nyer, a tanítóság még kevésbbé az, különben — És...? zúgolódva. Végre hosszas praeliminárék után pedig minden attól függ, van-e diplomája? A — Azt feleli, hogy nem egyezik az ő tekinté­ abban egyeztünk meg, hogy a kukoriczaföld a ki egyébként szolgálatomat ajánlva, maradok a lyével ; nem is hivatása, mivel neki a magyar vizsga eredményétől tétetik függővé. Ha minden Tekintetes Urnák stb. nyelvtant kell tanulmányozni, mely czélból ma kérdésre jó felelet lesz, meglesz a kukoriczaföld. Napok múlva személyesen jött az én emberem. Borbásra megy, holnap Tulfájára, holnap után Elkövetkezett a vizsga napja. Az uraság egész Csinos, tiszta kék-belibe bujt, kistermetű, sovány Árokházára, azután Poklosiba . . . . Az egész nyá­ családjával s vendégeivel vonult föl az iskola­ száraz emberke, 50 év körül. Maga ajánlásául ron minden napra ki van neki tűzve egy iskola. házba, mely akkor már telve volt juhásznékkal egy nagy ív papirt mutatott be, mely tele volt Hát már most gyere ki helyette mázsálónak és kertószasszonyokkal. A major apró népsége irva a legbonyolultabb számtani feladványokkal, te magad. kimosdva, kikékítve ós kikeményítve, ragyogó azon félj ül egy negyedrét füzet kéziratot, mely — Na csak el ne búsuld magad ilyen királyi arczczal várt reánk. ekérdéssel kezdődött: «Hány része van a világ­ terméskor. Küldd be hozzám a Dánielt, majd más Ekkor kilépett az első gyerek, s hangosan nak?!) Mindezek alapján kér egy darabka papi­ elmére térítem. megdicsért bennünket nagylelkű pártfogásunk­ rost, hogy a nevét leírhassa. Meg akarja bizo­ Be is jött másnap; hozott magával egy nagy ért, azután elharsogták a szózatot és a himnuszt, nyítani, hogy múltkori levelét ő sajátkezűleg irta, nyalábot. Magyar nyelvtan volt az egész nyaláb. végre szerencsésen megérkeztünk a kezdethez. mert ő az a Fövény Dániel. Benne volt minden, a mit csak Sylvester Erdősi Feleltek mindenből mint a karikacsapás. Nem egészen bonorum directornak mutatko­ > Jánostól fogva Király Pálig a tudósok irtak és a Az én uraságom aggatózni kezdett de csakha­ zott. Félénken tettem kérdést mostani jövedelme boldogult Eötvös és Trefort auktorizáltak. mar abbahagyta, mert rosszul ütött ki. felől. — Dániel! — mondám neki kegyesen, — mi­ A tanitó ugyanis azt kérdezte a fejős-juhász — Nem sok az, kérem alázatosan, alig él belőle nek fárasztja maga magát azzal a sok nyelvtan­ Jóskától: ki építette a jeruzsálemi templomot ? az ember. Minden holdtól fél véka, — hetenként tanulással, mikor — Salamon, a Dávid fia egy kenyér, egy font szalonna. No meg az a kis — Nem is fárasztom már, — vágott a sza­ — Már az nem úgy áll, — dörgött bele a tüzrevaló a kit összekapargathatok. De kár is vamba, — mert már tudom. Mindössze is csak Nagyságos úr, — mert Salamon az András király akad, a kit meg kell téríteni . . . . az alanynyal és állapotjelzővel nem vagyok fia volt.... _ — Hát akkor a mint vetegetem, csősz légyen tisztában, meg a kétszeresen bővített mondatok­ — Papa! — csitította a Nagyságos urat a kis kal. Aztán meg a módokkal, mert lám sokféle kékszemű menye — hiszen most a zsidók tör­ kigyelmed, ugy-e bizony? — Az hát, kérem átosan, a mint irtam is, de van, óhajtó mód, foglaló mód, kötmód, feltételes ténetét mondják. mondok, jobb szeretnék tanító lenni, mert arra mód, feltételező mód, no meg az időkkel, mert — No nekem ne mondják a zsidók történetét. az is sokféle, végzett jelen, folyó jelen, végzett Mi haszna annak? Úgyis tudnivaló, hogy min­ van nagy hajlandóságom... íme a géniusz! Nem többet fog-e érni ez az múlt, végzetlen múlt, folyó múlt, rég múlt, múlt den Dávidnak Salamon a fia. ember azok között a harmadfél lábú s nem épen jelen és jövő múlt; hát azt tessenék megmondani De azért csak megjuhódzott, s nem szólt töb­ faragatlan padok között, mint tizenkettő együtt nekem, melyik másik. Azután pedig kitetszen bet bele. Gyűjtötte az erőt a számtanhoz, mert véve az én alispánságra termett, de pályát tévesz­ kérdezni az egészből. ez az ő eleme. tett szép öcseim közül. Jól van Dániel bácsi! — De mi szüksége van magának és a juhász­ Arra is rákerült a sor. A tanító feladványokat Az uraságnak itt a szomszédban épen most vit­ gyerekeknek mindezekre? diktált a kia libapásztoroknak. Aranyszabályt, tek el a tanítóját Boszniába. Oda fogom bekom— Hát kéremátoson egy kis diplomát akarnék társaság - szabályt. Ment minden derekasan, mendálni. Az az iskola se nem felekezeti, se szerezni, mert diploma nélkül csak mintegy gyorsan. nem községi, hanem urasági. Ott nem függ a I kutyának nézik az embert. Aztán tessenék irni — Chablon! szólt bosszúsan az uraság. — tanító se tanfelügyelőtől, se körlelkésztől, csak I valamelyik prseparandiába, a hol a vizsgát lete- Törüljétek le, majd én diktálok. Hintós-kocsis egyenesen a királytól. Hanem nini! Micsoda ; hetném. Tera irjad : vallású kigyelmed? • 90 m. hosszú, 5. m. széles, és 2 m. mély ár­ — Ezt már nem tehetem, mert tudja Dániel, -— En kérem átosan, — felelt az ember hátra­ hogy «senki sem váltja meg atyafiát, nem ad­ kot kiás 20 munkás 18 nap alatt; hány munkás vetett fővel, — született negyvennyolczas va- | hatja váltságát.* Azaz a vizsga dolgában min­ kell hogy 33 nap alatt egy 400 m. hosszú, 6 m. denkinek magának kell fáradni. Próbálja meg széles és 2.50 m. mély árok kiásassék ? A kis fekete ujjak elkezdtek mozogni; a leányka — Hüh! Az nagy baj, mert az uraság is ehhez maga. a Megpróbálta. Nyakába vette a közeli praepa- szó nélkül csereberélte a számjegyeket! az arány szektához tartozik, már pedig két éles kard randiákat gyalog. Elutasították mindenünnen. kellő rendben megállapítva, következett a kidol­ «gyhuvelybe — hiszen tudja kigyelmed. Isten neki! inkább lemondok az elveimről Nem csuda: öreg volt már a legény, — nem gozás könnyebb munkája. Mi volt az eredmény, nem tudom. Nem is na már annyiba költ. — Ott mindjárt letette a ; bíztak hozzá. mt néztem utána. Meghiszek én a Terának, mert Elkeseredetten jött hozzám, hogy őtet sem ég, et az antiszemita konfesszióra. ilyen biztosíték birtokában rögtön irtam az : sem föld be nem veszi már. Megszántam a nagy ha én úgy tudnék számolni mint a Tera, rögtön rasagnak, hogy van a hatalmamban egy kiváló >törekvését, de magamat is hibáztattam, hogy lecsapnám ezt a 2>ennát, s meg sem állnék a pénzügyminisztériumig. Ott beállanék számfej­ ús-Hf*1 t a n i t ó ' a ki — mint a poéta — nem sikertelen tanácsot adtam neki. — Tudja mit Dániel ? Ne fáradjon többet sze- tőnek. gy lett, hanem úgy született a tanításra, név-

••H 39. SZÍM. 1888. xx ÍV. ÉVFOT.f4<

VASÁENAPI UJSÁG.

640 Az uraság is meghitt neki. Látszik, hogy a zsidók történetét tanultátok. Együtt jár vele a számvetés. Hát magyarok milyenek vagytok? Lássuk az alkotmánytant! Biz ott már sok hiba volt; az uraság homloka derülni kezdett, mert a gyerek sem az írásjelek, sem a lélekzetvétel törvényeit nem látszott ismerni feleletében. Mondta behunyt szemmel. «Magyaror — kezdi az első gyerek — szag alkotmányosmonarkhiaazazkirálya, — vana-

a nagy hallgatást, s föltette a kérdést helyesebb Blowitz, azaz 3200 font sterlinget, körülbelül annyi^ mint három miniszter; Lowe berlini tudósító ^Ono alakban. fontot kap, ugyanannyit a bécsi; a római s szent — Kit szidnak legtöbbet az országban? l e ! pétervári tudósítók fizetése 1000—1000 font sterling «Tisza Kálmán.» Harsant föl az egész iskola; szabad lakással. Még a kisebb fővárosokban lakó tu? még a szoknyás gyerekek is. dósítók is 500—1000 font sterlinget kapnak, a leo! — Helyesen van! szóltam az urasághoz for­ csekélyebb fizetés 250 font sterling (mintegy 30(y) dulva. Sane iste homo meretur duo jugera terrae forint). * A legszebb tengeri hajó jelenleg az újonnan kukoriczális. épült «The City of Newyork», mely Európa s az Meg is kapta a két hold kukoricza-földet. Egyesült-Államok között közlekedik. A hajó 5G0 lábDAYLIGHT.

9. SZÁM. 1 8 8 8 . J « X V . ÉVFOLYAM.

PÉCSI

VASÁBNAPI UJSÁG.

641

KÉPEK.

A pécsi kiállítás ajtai bezárultak. Azt a válla­ latot, melynek pár hóval ezelőtt csak gondola­ tára'is sokan gúnyosan mosolyogtak, Kardos Kálmán főispán a következő önérzetes szavakkal zárta be: «Az elért erkölcsi és anyagi eredmény egyaránt túlszárnyalta reményeinket. Önma­ gunktól, önerőnkből indulva ki, külbefolyás nél­ kül folytattuk a munkát, pártfogás és kölcsön­ zött fény nélkül fejeztük be. Az elért siker tehát méltán nevelte és fokozta bennünk a férfias ön­ bizalmat és még a kétkedők táborát is meggyőzte tetterőnk és életképességünk felől.» A kiállítás­ nak jelentékeny tiszta jövedelme volt, mi a kiál­ lítások történetében ritka dolog, s e tiszta jöve­ delemből szép összeg jut a pécsi vízvezetéknek is sőt tizenöt olajfestményt is vásárolhatott a bizottság, melyeket ki fog sorsolni. Ha Pécsnek majd vízvezetéke ós dómja is el­ készül, lesz kövezete, ós az alföldi por megszű­ nik : akkor még a Baedeckerbe is bele kerül, s kiállítás nélkül is el fog ide néha-néha egy-egy idegen vetődni. Mert való igaz, hogy Pécsnek számos érdekes pontja van, s a természet dúsan árasztotta el adományaival; a kultúra pedig itt már ős időben tanyát ütött, s ha nem is annyira ujabb, mint inkább régibb emlékeivel, de bizo­ nyosan vonzani fogja egykor az idegent. A "Vasárnapi Ujsági) rajzolója, Dörre Tivadar, ki a kiállítás alkalmából látogatta meg Pécsett, szétnézett a város távolabbi pontjain is és néhány szép vázlatot vett fel, a melyek nemcsak festőiségöknél, hanem már a tárgyak érdekessé­ génél fogva is megérdemlik, hogy olvasóinknak bemutassuk. Múltkori képünk a várost déli, a mostani nyu­ gati oldaláról mutatja be, ama dús szőlő-dom­ boknak egyikéről, melyek már a rómaiak alatt szőlő vesszővel voltak beültetve, egyikök pedig, a Makárdomb, ma is Pécs egyik hős vívójának, Makár ezredesnek nevét viseli, kinek a város e szőlőhegyet hálából ajándékozta, s az erre ve­ zető utczát is az ö nevéről nevezte el. E domb nyugati tövében húzódik az a bájos, szép völgy is, melynek dús erdővel borított fenekén fakad a «szent kút» forrása, a Mecsek alján. A völgy oldalait mindenfelé dús szőlőkertek, egyszerű nyaralók és pinczeházak, a kút felé a néhány házból álló Szent-Kut község, a nyilt déli részen pedig Magyar-Ürögh s nyugaton a komor Jakab­ hegy teszik festőién változatossá. A völgykatlan fenekén a csodavizű forrás kápolnaszerű épületbe van foglalva, melyet Mária-szobra ékesítene, ha a bucsujárók naiv kegyelettel tüllruhába nem öltöztették s ékes szalagokkal tele nem aggatták volna. Előtte két óriási hárs, a melyek árnyában búcsúsok és ki­ rándulók a mindig kéznél levő mecseki czigány

TETYEI ROM.

együtt, egészen külön álló, többi városainkétól egészen eltérő, érde­ kes képet nyújt. Kivált heti vásá­ rokon, mikor a vidéki sokáczok, bosnyákok, magyarok és svábok tarka vegyülete hemzseg rajta, s a bolgár kertészek nagy vetemónyhalmazai borítják, egészen kele­ ties szint ölt a piacz, s a festői ér­ zékű ember figyelmét nagy mér­ tékben leköti, innen nyílik Pécs­ MINDENSZENTEKTEMPnek egyetlen hosszú fő utczája ke­ LOMA A TETYE-UTCZÁBAN letre, mely a többivel együtt, mint minden régi kerített város utczája, szűk és girbe­ görbe, úgy, hogy a mai élénk közlekedésre nézve valami kényelmesnek bizony nem mondható. A külvárosok tiszta, csinos cserepes házakból álla­ nak, de az utczák rendetlensége miatt itt a köz­ lekedés csaknem nyaktörő veszélylyel jár. A kö­ vezet különben a belvárosban is úgynevezett pécsi kövezet. Ez pedig azt jelenti, hogy itt min­ den házi gazda maga levén köteles a háza elöt! kövezetet rakni, az a boldogabb, a ki a maga arasznyi széles, két sor kövét a háza két végén levőnél néhány ujjnyival néha egy araszszal is magasabbra vagy alacsonyabbra rakhatja. így származik aztán a kettős Holbein-féle kigyó vo­ nal, girbe-görbe az utcza jobbra-balra, le és fol egyaránt. Ha azonban az ilyen utczák labirynthján si­ került felvergődnünk legalább a felső bos­ nyák városba, a Tetyeutczába: egyszerre is­ mét olyan kép áll előt­ tünk, a mely elfeledteti

RÉGI PÜSPÖKI LAK A TÖRÖKÖK URALMA ALATT A TETYE-UTCZÁBAN. FŐBEJÁRAT A TETYÉRE.

KUKORICZA-CSŐSZ. — kiazországotazország, — gyülésáltalhozottés királyilagszentesitett, — iörvényekszerintkilencz miniszter, — általigazgatja . . . . — Várj csak fiam! ki a fő a kilencz miniszter között ? — A király. Felelte a gyerek félénken, némi tétovázás után. — Az természetes, hogy a király a fő az egész ország fölött. De jól értsd meg a kérdést. A kilencz miniszter között ki a fő ? — ki az első? A gyermek hallgatott; a tanító nem állhatta

PATAKY LÁSZLÓ RAJZA.

EGYVELEG. * Király, mint szárított hal. Maspero tanár a sakharri gúlában felfedezte Marenia farao múmiá­ ját, melynek boritékát már elvitték. A holttestet ezamárháton vitette BadrasÍDba, hol a vasútnál — mivel múmiákra nincs tarifa, lángjához illőié^ első osztályú jegyet vásárolt számára. Később azonban a vasútnál ezt helytelennek találták s áruként adták fel a múmiát, a szántott balra kiszabott tarifa szerint. * Hirlaptudósitók. A .Times, külföldi hirlaptudositómak évenként mintegy 30,000 font steilinget fizet. Legtöbbet kap a párisi tudósító, a híres

hosszú, 63 láb széles és 44 láb magas ; 15 egymástól vízmentesen elzárt részből áll s e mellett gépei j 8 oly annyira elkülönitvék egymástól, hogy ha a fele részök elromlanék, a másik felével a hajó csaknem oly gyoi san s biztosan mehetne tovább. A termekebédlők, fürdőszobák, dohányzók stb. felszerelés te­ kintetében a legelőkelőbb vendégfogadók helyiségei­ vel versenyezhetnek. Ezer villamos lámpa van foly­ tonos használatban. Az óriás hajón 1800 ember ké­ nyelmesen elfér, 550 az első osztályban, 300 a má­ sodikban, 600 a fedélzeten s éhez járul még mag a hajónak 370 főből álló személyzete.

muzsikusok zenéje mellett szokták a tavasz és a szép vidék kellemeit él­ vezni. Ilyen alkalommal jutott a dádé és két fia is rajzolónk irónja hegyére. Többi képeink a város másik részére vezetnek. Pécsnek múltkor bemuta­ tott főtere lejtős, négyszögű ter, me­ lyet minden oldalról két-három eme­ letes épületek zárnak be. Közepén pe­ dig az egykori török mecset büszke kupolája emelkedik, a mely mögött a hajdani karcsú kettős minaret helyett ??a már magos torony, tövében pedig lomtalanul kiszögellő emeletes ká­ polnák terjeszkednek. De azért e tér, szeszélyes szentháromság - szobrával

SZENTKÚT. P É C S I

K É P E K .

-

MECSEKI CZIGÁNYMUZSIKUSOK.

DÖRRE TIVADAR RAJZAI.

fáradságunkat. A meredeken felkanyargó vízmosásos utczasort idomtalan dombtető sza­ kítja meg, a melynek tetején, roskatag körfaltól övezve, a Minden szentek temploma áll. Ezt mutatja egyik rajzunk is. A négyszögű, nyomott épü­ let külsején alig is akadunk már a hajdani román izlésti egyház némi ismertető jeleire. Sot egyáltalán nehéz felis­ merni rajta bármely stilszerüséget. Legfölebb keleti olda­ lán, a hatszögű szanktuárium mutatja a gót izlésü átalakí­ tás nyomát, a melynél azon­ ban a félkörivü, de magas ro­ mán ablakot meghagyták. Éjszaki fala később befalazott árkádokból, áll, s valószínű­ leg a templom eredeti része. Belsejében a kar alatti keskeny nyilásu dongaboltozatok s egy primitiv faragású, keresztkut árulják el az egykori román egyházat. Különben pedig a

642

VASÁRNAPI

UJSÁG.

39. SZÁM. 1888.

xxxv. ÉVFOLT,

szanktuárium gótivü boltozatát és a déli mel­ Katonák! Európa némely részeiben az emberi orosz csapatokat nagy zavarba hozhatták volna lékhajó egy-két gót izlésü gyámkövét leszá­ j társadalom egy töredéke a rend és béke felforgatá­ de miután az eredetileg kért 20,000 emberből mítva, még az átalakítás által nyert jellegéből is sára szövetkezett. Fegyvert fogtak felkent törvényes márczius végével már 180,000 lett, kommentárra alig szorult valaki. kifosztva, s idomtalanul összetákolva látjuk az ! fejedelmeik ellen. Oroszország nem tűrheti, hogy egész épületet Oltárai, képei dísztelen, érdekte­ A magyar lázadók ereje szükségessé tette, hogy len kontárművek, legfölebb egy eldugott kitűnő még sokáig ily bűnös eljárásnak tanuja legyen. 0 esetleg Lengyelország állapota is szemmel tar­ anatomiáju régi feszülete van, de ezen is igen I felsége az osztrák császár felkért, hogy a birodalma tassák, habár az ottani vezérférfiak nyíltan kije­ elhanyagolt állapota miatt csak a fekete hátteret I egyik tartományában, Magyarországon kiütött fegy­ lentették, miszerint ez alkalommal jogaik érvé­ és a fehér testet sikerül felismernünk. Ezt a veres lázadás elnyomására segédkezet nyújtsak. Ka­ nyesítését nem fogják megkisérleni. templomot, mely ma Pécsnek egyik legrégibb, tonák, én személyesen foglak benneteket a lázadók Azon ürügy alatt, mintha a Magyarországba de mint láttuk, magában véve kevés érdekű ellen vezetni, és elvárom, hogy az orosz fegyverek vonulandó seregnek erős tartalékokra lenne temploma, már 1157-ben szentelték fel. Szomorú dicsősége ezúttal sem fog rövidséget szenvedni! szüksége, Lengyelországban 150,000 ember lön emlékűvé vált, mikor a török uralom idején a felállítva, s így összesen majdnem 350,000 kato­ Nikolai, m. p. pécsi káptalan templomává lett, s mint székes­ nát mozgósított Miklós czár 1849 ben Ausztria egyház szerepelt. Vele szemben ma is áll az az A .parancs nagy feltűnést keltett, de lelkese- kedvéért. Ezen magában véve tekintélyes haderő egyszerű tornáczos kis bosnyák ház, melyben a i dést sehol sem láttunk, holott előbb mindenki tulajdonképen elegendő lett volna mindama felhagyomány szerűit e rémes időkben a pécsi püs­ | rajongással beszélt a hadjáratról és a mulhatlanul lengző tervek kivitelére, melyek akkoriban ép pök lakott. Most a harangozó és egyházfi lakik | bekövetkező dicső eredményről. Olga nagyherúgy mint jelenleg a pánszláv eszme követőinek benne s Pécs sok más történelmi nevezetességű czegnő, ki a czárra mindig nagy befolyást gya­ hitvallását képezik, és nem csalódom azon felte­ helyével együtt egészen jeltelenül áll. A templom korolt, megtette az utolsó kísérletet arra, hogy magas kerítésén belől ma is temetkeznek, de a I a császárt a beavatkozás valósításától vissza­ vésben, hogy annak idején a legtöbb fanatikus mögötte elterülő régi temető már felszántva s tartsa, de minden erőlködései daczára semmit pánszláv azt hitte, hogy a beavatkozás csak kövei jórészben kerítésnek használva gyászolják | sem tudott keresztülvinni. Meglátszott ugyan a ürügyet fog képezni Galiczia végleges elfoglalá­ sára. Szegény ábrándozok! Bosszul ismertétek a múlt időket. : czáron, hogy benső akarata ellenére intézi cse­ Miklós czár jellemét, kinek lelkéhez a kétszinüInnen a falak mögül regényes tájkép terül el kkedéit, de hiúsága soha sem engedte volna, ségnek még árnyéka sem férhetett. előttünk minden irányban. Jobbra a város, hogy még legjobb meggyőződése ellen is sza­ Midőn a szomorú hirek egymást érték Bécsből szemben egy mély szakadás, ezentúl egy meredek vának ura ne legyen. és Pozsonyból, hol Berg tábornok mint vezérkari szikla-fal, csúcsán egy kis kereszt, mely egy itt Azon előterjesztések, melyek a magyarországi főnök az osztrák megbízottakkal a legsürgősb lezuhant papnövendék emlékét tartja fenn; ügyek mibenlétéről Meller-Sakomelski tábornok teendők kivitele iránt tanácskozott, a császár fölebb a Havi boldogasszony temploma s balra j által a czár elébe terjesztettek, arról győzték végképen elzárkózott a világtól, és senkivel sem a valóban festői tetyei romok, igen változatos meg, hogy eddigelé őszinte s az igazságnak meg­ érintkezett, nehogy az előtte most már gyűlöle­ képpé folynak össze. felelő értesítések Bécsből nem érkeztek, sőt tessé vált ügyről eszmecserékbe kellessék bocsát­ A Tetyére érve utunk megszakad, meredek Windischgrátz herczeg viselt dolgai az 1848/9-iki koznia. Legmeghittebb embereit napokig nem granitsziklák körítenek egy szép zöld plateaut, téli hónapokban az osztrák közlemények szerint látta, s parancsai oly határozott hangon voltak a honnan csak délre áll nyitva a vidék. homlokegyenest ellenkeztek Meller-Sakomelski szerkesztve, hogy értelmük iránt még a legcse­ A sik tér egykor vüágos kert és püspöki nya­ hivatalos jelentéseivel. A most nevezett tábor- kélyebb kétely sem merülhetett fel. Egy darab raló, most pusztaság. A meredek sziklák tövei­ ! nok már 1848 deczember első napjaiban oly ideig szándékában volt a trónörököst is magával ben fakad a dús forrás, mely századok óta látja í czélból küldetett Magyarországba, hogy a hely­ vinni, de a nagyherczeg épen akkor bárány­ el Pécset vízzel, sőt fölöslegében, fekvése miatt, színén szerzett tapasztalatait a forradalom külön­ himlőt kapván, az orvosok nem tartották czél­ ma is egész sereg gyár gépeit hajtaná el, ha féle mozzanatairól időnként Szent-Pétervárra szerűnek, hogy az a nélkül is gyenge testalkoösszegyűjtenék. A talaj mindenütt elárulja, hogy juttassa. tásu fiatal ember az éghajlat különféle változá­ emberi kéz egyengette; de ma egy részén a for­ Erről Bécsben sokáig mit sem tudtak, s így rás vize kanyarog le szabálytalanul, másik részén nagyon könnyen érthető, hogy az onnan érkező sainak kitétessék. Elmaradt továbbá a testőrlovasság kivonulása, pedig bosnyák gyerekek futkosnak és tehenet közlemények nem igen ragaszkodtak a valóság­ legeltetnek rajta. A délre nyiló nagy szakadás hoz, hanem úgy adták elő a dolgokat, a miként mely intézkedésben sokan «post festa» a czár szélén a hajdani fényes nyári lak festői romjai azt a pillanatnyi helyzet szerint czélszerűnek azon szándékát vélték felismerni, hogy személye­ sen nem fogja a sereget Magyarországba vezetni. könyökölnek és tekintenek alá a városra, jobbra tartották. Ennek ellenében azonban minden előkészület a villákkal tarkított szőlő-hegyekre, balra a Nézetem szerint Bécsben egy erős áramlat a arra mutatott, hogy a legfelsőbb hadúr megma­ szikla-oldalba épített bosnyák házakra s a távol fegyveres beavatkozást az utolsó perczig elle­ rad eredeti elhatározása mellett. kéklő siklósi hegyekre. A tizenhatodik században A mint tudjuk, eleinte Bécsben azt akarták, építette e fényes nyári lakot Szakmáry püspök, í nezte, mi már onnan is kitűnt, hogy ottani a ki később esztergomi érsek lett s 1524-ben j magasb katonai körökben az orosz hadseregről hogy az összes hadak osztrák fővezénylet alá halt meg. Ugy látszik azonban, hogy a török folyvást a lehető kicsinylő hangon beszéltek. jussanak, mire Miklós czár röviden kijelentette, dúlás közben sem pusztult el, mert falai még | Ezen pártnak mindenesetre érdekében állott, miszerint az orosz csapatokat személyesen fogja ma is elég magasan állanak. Az épület kettős j hogy Varsóban, illetőleg szent Pétervárott az vezetni. Ezen elhatározását oly időben mondotta szárnya a városra tekintett és udvarát szökőkút, j ügyek mibenlétéről minél kedvezőbb tudósítások ki a császár, midőn a sokféle rossz hirek, kohol­ vagy más köralaku építmény díszíthette, a mely­ forogjanak kézen, mert csak ily formán volt mányok és intrigák annyira felingerelték, hogy nek nyomai a magas földhányás alatt ma is lát­ még remélhető, hogy a czár szándékát megvál­ minden órában attól lehetett tartani, miszerint toztassa. hatók. a beavatkozásról végképen lemond, s majd csak Ámde nemsokára az áraítgatások ideje lejárt; A város másfélszáz éves szenvedéseiből, fáj­ Bécsben nem számították a lehetetlenségek közé, akkor veszi fel a fonnlat, midőn cselekményének dalom, máig sem épült ki annyira, hogy e szép hogy a magyar hadsereg Bécset elfoglalva a valamiféle bizonyosabb hasznát látandja. Ez pe­ helyet némi költséggel régi fényébe öltöztet­ császári palotában diktálja a béke feltételeit, dig elég közeinek látszott a látkörön. Bármit mondjanak is a különféle politikai hetné, füvenként egyszer legalább mégis megele- vagy pedig — és ez sokkal valószínűbbnek lát­ venül a tér, a húsvét másodnapi népünnep, szott — végképen kiadja a Habsburg-ház útját I színezetű korabeli irók, minden jel oda mutat, legújabban pedig néha napján még az athlótaklub valamely családi mellékág javára. Most tehát hogy Miklós czárra valamely titkos kéz nem csekély hatást gyakorolhatott, a mennyiben az versenyei alkalmával is. bele kellett harapni a savanyu almába, be kel­ Húsvétkor itt sűrű sátor-utczák lepik a zöld­ lett vallani Varsóban, hogy a győzelmes harczok- annyiszor feltünőleg jelzett változásokkal majd­ gyepet, s tarka-barka öltözetű paraszt lányok ról szóló bulletinek daczára, megérkezett az nem ugyanazon órában idegen beavatkozásnak és legények tánczolnak a romok körül. Különben idő, melyben a kozák ló nyerítése szívesen nyomai voltak láthatók. Adlerberg grófon kivül pedig minden csendes, még az a kis csárda is, hallott hanggá változott azok előtt, kik azt se­ senki sem férhetett a czárhoz, s alig hiszem, mely a sziklatövébe húzódott, többnyire mélyen hogy sem akarták hallani. Az eddigi ámítások hogy annak figyelmét valamely idegen személy hallgat, s az egykori polgári lövőház, melynek elhangzottak, s nem akadt ember, ki azokért a megjelenése kikerülhette volna. Ezen körül­ pedig még kilátó tornya is van, pusztulásnak felelősséget magára vállalta volna. S ha valahol, ményt eddigelé mély titok fedi. Nagy" feltűnést keltett Varsóban Schlieben indult s a romokkal együtt mélyen fájlalja Pécs úgy ezen alkalommal valónak bizonyult a latin közönyét a szép iránt. közmondás: «mundus se expediet». A baj itt | porosz tábornok röpirata a beavatkozás tárgyá­ Bízzunk azonban a jövőben! Egy második ki­ volt, s nem lehetett rajta különben segíteni. A j ban. A könyv tulajdonképen Németországban állítás jövedelméből jut tán valami a tetyei útra ki hazudott, és koholt hírekkel jobbnak akart jelent meg német nyelven, de az orosz nemzet és a Tetye feldíszítésére is. Dr. G. P. látszani, mint a milyen valósággal volt, az csak­ figyelmébe lévén ajánlva, nemsokára sok ezer ugyan szégyenléssel visszavonulhatott, de azért j példányban orosz nyelvre lefordítva közkézen forgott. Ova intették ebben Miklós czárt, hogy egyelőre szemrehányásokra idő nem maradt. ezúttal lépre ne menjen, mert — úgy monda a ADATOK AZ 1849-IKI OROSZ BEAVATKOZÁS Érdekes lett volna mindenesetre kitudni, I szerző, — még nem volt eset reá, hogy Ausztria honnan és kinek utasítása folytán kerültek TÖRTÉNETÉHEZ. valaki iránt elismeréssel tudott volna lenni, sőt Szent-Pétervárra, sőt még Varsóba is a hivatalos Frolor orosz katonai iró művéből. hazugságok s mit akartak az illetők tulajdonké­ ellenkezőleg a legelső alkalommal ellene fordul. IX. pen elérni. Erre nézve mai napig is adósok ma­ Schlieben tábornok, ki még a Napóleoni harczok Az első napi parancs, melyet a czár Var­ radtak a felelettel szövetségeseink, s alig hiszem, idején szolgált, határozottan visszautasította a sóban kibocsájtott, híven visszatükrözi azt a küz­ hogy e tartozás valamikor tisztába fogna ho­ neve alatt megjelent röpiratot; szerzőjét nem delmet, mely lelkében régóta dúlt. Eddigelé Berg zatni. A czár előtt, ki a hazugságot sehol meg ! lehetett megtudni. A czár, ki véletlenül hirét tábornok teendőihez tartozott a különféle napi nem tűrte, lehető módon mindent eltitkoltak, mi hallotta a könyvnek, tüstént magához hivatta parancsok szerkesztése, de a varsói első parancsot az ügy érdemének árthatott volna, s így több el Strelnikov rendőrfőnököt, azt az utasítást adván a czár sajátkezüleg irta, vagy mondta tollba Ad- nem simítható ellentmondás kivételével, úgy, a neki, hogy a röpirat szabadon való darusítását lerberg gróf főhadsegédnek. Minthogy sem akkori, hogy, be kellett érni avval, mit Bécsen át Szent- j meg ne akadályozza. «Hadd olvassák, — monda sem a mostanában megjelent történelmi munkák­ Pétervárra hoztak. Néhány főúr kíméletesen [ a czár — én úgy is tudom mi vár reám, de an­ ban szövegét nem láttam, annak szószerinti szö­ megsúgta ugyan az osztrák köpetnek a rossz­ nál jogosultabban léphetek fel ezután, s ha nem vegét ide igtatom. akaratú misztifikácziókat, melyek esetleg az j is én, hát legalább utódaim!* Berlinben a nélkül ia irigy szemmel nézték a

SZÁM. 1 8 8 8 . XXXV. ÉVFOLYAM

VASÁRNAPI UJSÁG.

643

y

SZEPTEMBERI

DIVATKÉP.

beavatkozásra való előkészületeket; valószínűleg jobban szeretik, ha a szomszéd monarkhia tönkre megy — orosz segítség nélkül. Az egész ügy majdnem legérdekesb részét a kölcsönös leszámolások képezték. Habár a varsói egyezmény elég tisztán körvonalozta a kiadások kényes kérdését, a meny­ nyiben Miklós czár nagylelküleg elvállalta tulaj­ don seregének eltartását, mégis már a bevonulás első heteiben oly differencziák fordultak elő, melyek a később bekövetkezett bonyodalmak megoldását lehetetlenné tették. A miként tudva van, alig hogy a sereg átlépte a határt, mindenféle ragályos betegségek terjed­ tek el, elannyira, hogy naponta 7—800 embert kellett kórházba küldeni. Ily módon természete­ sen a mozgó tábori kórházak már néhány nap alatt megtelvén, arról kellett gondoskodni, hol helyeztessenek el a mindinkább nagyobb szám­ mal jelentkező súlyos betegek. Egyes tábori kór­ házainkban a tér két harmadát osztrák betegek és sebesültek foglalták el, kiket emberségi tekin­ tetekből visszautasítani nem lehetett, s igy meg­ történt, hogy viszont a legközelebbi faluban, vagy mezővárosban lévő osztrák tábori kórházba orosz betegek jutottak. Már most a betegek ápo­ lása és élelmezése, az orvosok tartása és alkal­ mazása körül sokféle számadások kerültek elő, de többnyire avval az eredménynyel, hogy a költségek 7/s-a az oroszokat illette, holott min­ denki tudta, hogy az orosz betegek legfeljebb egy-két napot kínlódtak a kórházban, míg a kö­ zös sírgödörbe nem jutottak. Ezt a körülményt a német kezelők a maguk előnyére felhasználták, a mennyiben a szabad kézből való bevásárlás mellett roppant összegeket raktak zsebre. Az ellenőrzés különösen utólagosan lehetetlenné vált s így nem maradt egyéb hátra, mint a ha­ lottakat eltemetni és fizetni. Az ily módon ki­ adott összegek csupán Rüdiger gróf tábornok hadtestében 350.000 arany imperiálra rúgtak, anélkül, hogy az osztrákoktól, kik orvosainkat felhasználták, gyógyszereinket alkalmazták, csak egy kopeket láttunk volna. Egyetlen egy fa- vagy kő-kereszt sem jelzi halottaink nyughelyeit a miskolczi, kassai vagy a ebreczeni temetőkben, pedig jól tudom, hogy err e nézve intézkedések tétettek. ütt porladoznak szegény gyermekeink egy sir*? azokkal, kik ellenségeink soha sem voltak. Paakievits herczeg a sereg kivonulása után

REGGELI ÖLTÖZÉK.

egyszerűen félre tette az őt uton-utfélen ert sür­ getéseket a különféle számlák kiegyenlítése tár­ gyában, mert attól kellett tartania, hogy végre még meg is zálogolják hála fejében. Halottainkat eltemettük, — ha volt érkezé­ sünk, — nyomorékjainkat haza vittük és ápol­ tuk, mig ki nem haltak. Az elfoglalt zászlók ott porladoznak a Kreml falain. Azóta sokat láttunk, tapasztaltunk, és csak ezután fogunk látni, tapasztalni. Miklós czár megfelelt az örök biró előtt nevünkben is, és utódaink nyugodtan várhatják a történelem igaz­ ságos ítéletét. Az akkori hibák és tévedések nagyobb részben ama rendszer kifolyásai, mely mindenütt és mindenekben az emberi jog ellen intézte csele­ kedeteit. Ha voltak is államférfiak, kik a hely­ zetet józan észszel felfogták, ezeknek a hagyo­ mányos előítéletek egész seregével kellett küz­ deni, és nem tudunk esetet, mely nézeteik győ­ zelmével végződött volna. Azonban napról-napra mindinkább kitűnik, hogy a gondviselés útjaival be kell érnünk. Oroszországra nézve az 1849., 1854 és 1876-iki események vüágosan kijelölik azt az utat, melyen haladnia kell, ha az őt meg­ illető helyet meg akarja tartani. Azon megaláz­ tatások és érzékeny veszteségek, melyeket a sors keze ránk mért, még nem törték meg a nemzet akarat- és tetterejét. Miklós czár minden emberi hibái mellett tel­ jesen keresztülvitte azon küldetést, melyet nekie a gondviselés szánt, s bármint ítéljenek róla nevének becsmérlői, azt az egyet meg nem ta­ gadhatják tőle, hogy még a legsúlyosb viszonyok közt sem vesztette el lelki erejét. Az 1854-diki világrendítő események követ­ kezményei még csak ezután fognak előtérbe nyomulni. Oroszország ellenségei jelenleg önmagukkal meghasonlottak; a felelősség terhét senki közülök nem akarja magára vállalni. Oroszország erejé­ ben fenyegető veszélyt látnak tulajdon bizton­ ságuk ellen, holott mindenki jól tudja, hogy ez idő szerint egészen magunkra vagyunk hagyatva s így a túlerő veszélye részünkön csakugyan nem lehet. — Hol fognak eddigi szövetségeseink maradni, ha a sors ugy hozná magával, hogy a függő kérdések elintézése a kard élére kerülne, azt nem tudjuk. Meglehet, ellenünk fordulnak, vagy velünk lesznek. Mi nyugodtan bevárjuk az eseményeket.

NŐI MUNKA ÉS DIVAT. Divattudósítás. Szeptember. Mikor a hatvani- és váczi-utcza divatkirakatai a rendesnél is nagyobb vonzerőt kezdenek ismét gyakorolni a kíváncsi sétáló hölgyseregre, s egyegy újdonság ízléses és meglepő kiállítása a vágyakozó és epedő tekintetek százait vonja ma­ gára, akkor a divat őszi Bubikonja is már-már átlépve tűnik el mögöttünk, s a közelgő saison fecskéi vidoran térnek meg vándorútjokból. Mennyi új gond, mennyi új kiadás a töprengő családfők számára, de mennyi új öröm forrása is a női szeszély kedves hóbortjainak, melyet az «örök új» ingerel változatossága és leleménye egész kifogyhatatlanságával. Cseppet sem látnók a divat uralmát és tekin­ télyét csorbítva általa, ha ez az «új» iránti láz némileg mérsékeltebb határok közt mozogna. A női ruházatok rendkívüli drágasága minden esetre egyenes kifolyása annak, hogy a divatok ma már oly gyorsan változnak. A gyáros, a keres­ kedő tudják azt, hogy minő károsodás éri őket akkor, ha egy-egy új kalapjuk vagy szövetjük néhány hónap múlva nyakukon marad, s azért igyekeznek koczkázatuk árát is kinyerni a czikken. Innen az, hogy egy-egy ily kalap vagy szö­ vet mai ára négyszeresét teszi a tiz-husz év előtti árnak, holott más czikkek ára s az általános vagyonosodás kétszeresen is alig emelkedett. Legelső színhelyei a divat újdonságai feltárulásának a színházak páholyai, melyeknek toüetterepertoirja nem kevesebb változatosságot tételez föl, mint az előadásoké. Vannak indiskret forrá­ sok, melyek már előre tudni vélik, hogy a páho­ lyok világában első sorban a fehér battiszt színházi öltözetek fognak felmerülni az idén, arany zsinorozással és sujtásokkal. Ezek az aranyszálak, finom csipkeszerű feldolgozásban, nemcsak hatal­ mas Van Dyck-gallérokat vannak hivatva alkotni, hanem az ujjakat is karcsatt módjára fogják által, övet képeznek s a tüniket is széles pánt alakjában fogják díszíteni. Felesleges hozzátenni, hogy mindezek a kilátások csak merő hozzávetésen alapulnak. A női divat általános irányára semmi­ féle kizárólagos körök nem gyakorolnak oly döntő befolyást, mint a hogy a férfi-divat némely ágában látjuk, a hol, például, a kalapviseletet évről-évre a legelső német gyárosoknak közös ér­ tekezleten hozott egyértelmű határozata állapítja

644

VASÁRNAPI JJJSAG.

39. SZAM. 1888. XIXV. KVF 0WAI ,

néu'i • meg. De ki is vállalhatna magára akkora felelős­ j öltözékeknél egyaránt kiváló hatást volna képes désével Neumann-Spallart szerkesztett, több ue l«leti séget, a mennyi a női divat proklamálásával jár ? tenni. Rajzunk az eredetinek egy harmadnyi illusztráczióval. A füzet ára 30 kr. Nagyon jól érezte egy ily feladat emberi erőt kisebbítését tünteti fel. Egyes részei úgynevezett Erkel operáinak kiadása. Az Erkel-jubileum iro­ meghaladó nehézségeit az özvegy német csá­ angol varrással vannak dolgozva, a többi a fran- dalmi bizottsága legutóbbi ülésén ez ünnepélyre szárné, Viktória, a ki, midőn a német nők egy j czia plumetis öltéssel fehér selyemmel, itt-ott való felhívás szövegét állapította meg. A zeneszerző küldöttsége azzal a kérelemmel járult elébe, hogy szép aranyszálakkal szőve közbe abban a keleties műveinek kiadására nézve azt határozták, hogy tj{u. maga álljon a divatmozgalom élére s szouverain : modorban, mely ily munkáknál oly meglepő ha­ nyadi László*, *Brankovics* és «Bánk bán» parti, akarattal szabja meg a divat és izlés törvényeit tással érvényesül. Az egésznek benyomása rend­ túráját és zongora-átiratát magyar, német és olasz és formáit évről-évre, a megtisztelő ajánlat elől kívül tetszetős és frappáns, s mint fodor nagy nyelven fogják kiadni. A kiadás rendezésével Saágh mentegetőzve tért ki. sikerrel alkalmazható ruhadíszül. József tanárt bizták meg. Addig is azonban, míg a közelgő idényről hatá­ Maga az anyag a régiek hasonlíthatlan sárgás Thuráu Anna. Bartók Lajos uj történeti drámája rozottabb képet nyernénk, még elég melegek jár­ vászna, de a mai házi szőttes is elegendőleg meg­ nak arra, hogy radikálisabb öltözet-változtatá­ közelíti az eredetit, s mintául a plumetis-öltések- október 5-ikére van első előadásra kitűzve a nem­ sokra egyelőre ne kelljen gondolnunk. A foulard hez bármely keresztöltés-minta előnyösen hasz­ zeti színházban. A színpadi próbák már megkezdőd­ még mindig elég jól oltalmaz a hűvösebb őszi nálható. tek s a színészek, kiváló érdeklődéssel szerepeik légáramok ellen, sőt valószínű, hogy még tovább iránt, mindjárt kezdetben kész szereptudással léptek is tartani fogja magát. Zöld marad még mindig föl s általán a nagy gondu kiállítás és rendezés után a kedvencz szín, csakhogy a tavasz eddigi üde ! IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. e nemzeti történelmi színműnek kitűnő műérdekű zöldje a nyárutó érettebb, teljesebb árnyalatainak hatású előadása várható. «Thurán Anna> 4 felvonásenged helyet, mint a mirtusz, vagy thea-zöld, ; Fabiola. vagy a katakombák egyháza. A vallá­ \ ban. versekben s prózában van irva, s Mátyás király melyek egyszersmind az éghajlat és időjárás ned- í som irodalom egyik legjelesebb műve ez, korrajz korában játszik Bártfán, a hussziták által ostromolt ves behatásainak is jobban ellentállók. alakjában. Egy aDgol főpapnak, Wiseman Miklós város német eredetű polgárságának belső életét festve Keggeli ruhákat gyakran szoktak alul vastag westminsteri érseknek műve, a ki tudós, és költői rüssel beszegni, mint a hogy egyik képünkön egy drámai cselekmény keretében, ugy hogy a darab lelkületű iró volt, az angol elme fegyelmezettségével, látható, mely igen könnyed és csinos összeállí­ hősei miud német nevű polgárok, de a magyar állam­ tású toilette et mutat, gazdag szalag- és csipke- ki az irói tulajdonok közül az előadás hatását, a jel­ eszme hazafias szolgálatában. Akkori igen kifejlett dísz8zel. A dereknél jellemző az elkerülhetlen lemzés erejét és a cselekvény drámai beosztását is műveltségök, izlésök mellett társadalmi életök, szo­ hajtóka és az igen magas n y a k ; a vállon epau- teljes mértékben bírja. «Fabiola» híres könyv lett, s kásuk rajza nem kis érdekű s fényes kiállítást, jel­ lette, a capote pedig kötő nélkül. Másik rajzunk mikor az ötvenes évek elején megjelent, minden mímezeket és díszleteket igénylő.igen elegáns sétaruhát ábrázol. velt nyelvre lefordították. Akkor jelent meg ma­ A díszletek már készek s meglepően sikerültek F—a. gvarai is. Most a Szent István-társulat uj kiadást rendezett belőle, Haudek Ágoston pannonhalmi ben- Spannraft és társa színházi diszitők műterméből. Az első felvonásban Bártfa középkori piaczát látjuk ódon Varrottas ruhadísz. czés pap fordításában, és a német díszkiadás illu-z- épületeivel, remek stylű renaissance városházával tráczióival, melyeket Steinle Ede lovag rajzolt. (Punto tagliato.) és gothikus dómjával, — mint a mai Bártfának egy dicsőbb korából vett életteljes képét. A második «Fabiola» tulaj donképen történeti regény, s mint A géphimzések mindinkább fejlődő tökélye felvonás a polgármester oszlopos tornáczu házát nagy befolyással volt a kézi munkák háttérbe vallásom iránvu mű nem azok közé tartozik, melye­ festői kerttel s a város látképével mutatja be, a szorítására, s egykor népszerű női munkák ma ket tendencziák korlátoznak, s élvezhetőségük csak harmadik a nagy tanácstermet korhű, filigrán fabizonyos felekezetek számai a való. Ez a hanyatló m á r jóformán azon a ponton állanak, hogy egé­ Eóraa képe, s a kereszténység apológiája. Az iró a ragványu bútorzattal, aranvzott ékítményeivel s szen feledésbe menjenek. Minden finom ízléssel leglelkiismeretesebb kutfő-kutató, éles szemlélő és nagy freskókkal, a negyedik pedig a börtönt, bíró nő be fogja látni ennek jelentőségét, s lehe­ kitűnő leiró. A történész, a régé-z teljes figvelmére melynek ajtaja és vasmüvei pontosan másoltattak tetlen, hogy sajnálkozást ne érezne ily fontos is méltó műve. A történeti ismeret, a sok tudás az eredeti minták után. A jelmezek, az akkori divat­ azonban élvezhető a nagy közönségre is, nak megfelelően, mely Nürnbergből szivárgott át mely regényem formában kapja mind­ felföldi előkelő német polgáraink s polgárnőink közé, ezt. Cselekvő személyek, események ele­ szintén a legsplendidebb kiállításuak, a renaissance i » • a • • m'M'mWrmiií'mmmii • " • • ' " n ! . ' '•* venítik meg Rómának a IV. század ele­ első virágzásának ragyogó tarka pompájában, s jéről való képét, a római állam utolsó Caff'i, az operaház Parisból szerződtetett jelmezküzdelmét a kereszténységgel. Wiseman szabója, elegancziával állította ki. Magyar jelmez csak a keresztény és pogány erkölcsök szembe­ egy lesz «Thurán Anna»-ban, de annál érdekesebb: állításában mutatja be ezt a harczot élő a világhírű fekete sereg viselete, s Nagy Imre és emberek történetén. Hő-nője, Fabiola, a Mihály fi fog föllépni bennök katonáikkal. A darabban római világ egy előkelő hölgye, kinek lelki a nemzeti színház legkiválóbb tagjai vesznek részt, nemessége azonban csak a keresztény a kisebb szerepekben is, igy Szacsvay, Benedek, liit által kép-s érvényesülni. Mellette Egressy, Szigeti I., Latabár, Hetényi, stb. (tizenkét gyöngéd, költői alakokban mutatja be a városi tanácsos), továbbá Gyenes. Sántha, Gabányi, szer/ő a kereszténység nőit, pogány ellen­ Horváth; a női főbb közreműködők kitűnő együt­ tétekkel szemközt. A föld alatti katakom­ tesét, mely Jászai Mari, Márkus Emília (czimszerep) bák leírása, a rejtő/ő keresztények élete, és Hegyesy Mari asszonyokból áll, egy naiv szerep­ a könyv egyik legérdekfesn'tőbb része. pel G. Csillag Teréz asszony fogja teljessé tenni. A «Fabiola* nemcsak mint olvasmány érdek­ férfi-főszerepek közül Ujházy a patriarchális apát, a feszítő, de tudományos becsű is. Nagy polgármestert, adja heroicus, a mellett kedélyes terjedelme daczára (46b nagy oldal) sem vonásokkal, Náday egy történeti mintaképét az ő fárasztó, ismereteket és drámai esemé­ modern genrealakjainak, Nagy Imre a drámai hőst, nyeket adván együtt. A Szent-István- Mátyás kapitányát s Mihályfi egy rokonszenves ifjú társulat jól cselekedett, mikor uj é-t dí­ bajnokot. Van egy dal is a második felvonásban, a szes kiadásról gondoskodott, mely aján­ mit a hősnő énekel, s melynek zenéjét Sárosy Fedékul is alkalmas. Kétféle kiadás van be­ rencz, a színház karnagya szerzetté. A német közön­ lőle. A nagy negvedrétű és ízléses kötésű ségre is különösen érdekkel bíró művet pedig dr. ára 3 frt 50 kr; fűzve 2 forint 40 kr. A Süberstein Ötvös Adolf németre fordította, ki Bar­ A PUNTO TAGLIATO. nyolczadrétű kiadás díszkötésben 1 fo- tók «Kárpáti Emlékeinek" fordításával is nagy tet­ szést aratott Németországon, s a fordítás a könyvmüiparágak hanyatlása felett. Van valami ki- I rint 80 kr, fűzve pedig 1 forint 20 kr. piaczon is meg fog jelenni, valamint előadás előtt a magyarázhatlan üde varázsa a szépen dolgozott magyar eredeti a Franklin-Társulat diszes kiállítá­ Magyar könyvek és a külföld érdeklődése. A sában. kézimunkának a gépmunka felett, melyet a gyáripar semmi haladása sem fog soha utolér­ tnd. akadémia által kiadott «Magyar nyelvtörténeti hetni, épenséggel semmi indokolt ok nem forog szótár* feltűnő érdeklődést keltett a müveit világ A nemzeti színházban sok évi pihenés után fenn tehát arra, hogy szabad idővel bőven rendel­ nyelvtudósi és könyvárusi köreiben. A munka ki­ Schiller «Stuart Mária* tragédiáját elevenítették kező nők e nemes és hasznos foglalkozásban ne adójához, Hornyánszky Viktor akadémiai könyv­ föl E. Kovács Gyula és Szulkovszky uj fordításában. keressenek üdülést és szórakozást mindennapi kereskedéséhez eddigelé 315 példányra érkezett meg­ A czimszerepet Jászai Mari asszony játszotta, kinek életök gondjai közepette. rendelés Németország összes egyetemei és könyv­ tragikai (rejét nagyobb hatásban és magasabb emel­ Hiszen még nem is rég ideje, hogy a varró és árusai részéről, továbbá Amerikából, Svéd- és Nor­ kedésben sokszor tapsolhatta már a nemzeti színház a horgoló tű egy-egy női társaságnak nélkülöz- végiából, tőt Oroszországból is. Hasonlókép érdek­ közönsége, mint ezúttal. Erzsébet királynét Helvey hetlen kiegészítő részét képezte. Sokan emlé­ lődik a külföld József főherczeg német nyelven is Laura asszony játszotta, a szalon-hősnők e jeles keznek még arra az időre, mikor nem lehetett nő­ megjelenendő *Czigány nyelvtana* iránt, melyre ábrázolója, ki Erzsébetben is emlékeztetett a mo­ ket látni sem fürdőhelyen, sem vasúti kocsiban, sem hajó-fedélzeten kezökben kosár nélkül, f zintén tömeges megrendelések érkeztek a kiadóhoz. dern drámák alakjaira. melyből tündérujjaik szebbnél szebb mintákat A magyar közönség azonban nehezen mozog. A A népszínházban jó hatással vették elő Szigligeti • Nyelvtörténeti szótár» iránt eddig hat mutatott varázsoltak elő, s mikor az ily munka, melyet a Dalos Pista énekes vígjátékát, mely e színpadon elő­ hozzávaló anyag egyszerűsége és olcsósága ép érdeklődést. ször került színre. A fogadtatás megmutatta, hogy úgy ajánlott, mint az, hogy bármikor hozzá lehe^ ^ ^ ^ ^írásban ^ ^ ^ ^ és ^ ^kép­ ^ ^ Szigligeti színművei máig sem vesztették el vonz­ Az osztrák-magyar monarchia tett fogni és f é l b e h a g y n i / — a legáltalánosabb ««>« nagy uagí mű mu OO-IK íuzete hagyta nagyta el a sajtót. Ez a erejűket. ben 68-ik füzete körökben el volt terjedve. Csak a divatnak egy Felső-Ausztriát és Salzburgot ismertető résznek egy«Dalos Pista,* a cselekvény élénkségére, jóizu kis kedvezésére volna szükség, mely a kézimun^ m i ? d £ * * ? * * F ö c z l k k e J á n o s /őkerczegnek komikus alakokra és kaczagtató jelenetekre, vala­ kanak az öltözék pipere-tárgyai közt helyet en­ műtörténelmi adatokban annyira gazdag tanulmá­ mint az egész mű színpadi technikájára nézve, na­ gedjen, hogy a legszebb példánvai támadjanak nya Felső-Ausztria épitéséről, szobrászatárói és fes­ gyon megközelíti nLiliomfit,* Szigligeti legjelesebb tészetéről, melyet Pasteiner Gyula forditott ma­ fel újra a régi tekhnikának. bohózatát. Meséje az, hogy Gondosi Pistára, egy sze­ Ilyen a «punto tagliato »-nak az a szép min­ gyarra. Az illusztrácziókat (régi templomokat, épü­ gény falusi Írnokra egyszerre nagy örökség néz. A leteket, műtárgyakat) Siegl, Kropf rajzolták hozzá. tája, melyet egy régi hímzések gyűjteményéből Ugyané füzetben kezdődik a felső-ausztriai közgaz­ bankár nagybácsi azonban, mielőtt örökbe fogadná ábrában mutatunk be, s mely estéli és pongyola- dasági élet ismertetése, melyet többek közreműkö- és gazdaggá tenné, ki akarja próbálni. A próba ha­ mar is véget érne, mert Pista nagyon jó fiu, ha nem

SZÁM

1 8 8 8 . XXXV. ÉVFOLYAM.

orvoskari dekán elhunytáról. Beszédében felsorolta a veszteséget, mely Balogh halála által érte az orvosi kart és az egyetemet. Trefoitról pedig elmondta, hogy az orvosi egyetem az ő minisztersége alatt bontakozott ki elhagyott állapotából, s lett a mivelt világ egyik rendezett egyeteme. Az egyetemi építkezés. A budapesti jogi egye­ tem épületét bontják és építik egyszerre. Fokozato­ san építik a szerb utczai oldalról kezdve. A diszte­ rem is le van már bontva, s azzal együtt eltűnt a falfestmény is, mely az egyetemnek Pálfify pro kanczellárius által 1780-ban történt megnyitását ábrázolta. A festmény eredetije — egy Schmutzer által készített egykorú tollrajz — azonban meg van az egyetem rektori hivatalában és erről fog készülni az a freskó, mely az egyetemtéri főhomlokzat köze­ pén elhelyezendő diszterem falát ékesíti. Lesz e teremben még több freskó is, melyeknek egy részé­ nél szintén Schinutor egykorú rajzait fogják föl­ használni.

MI UJSÁG ? KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A «Jó-szív "-egyesület igazgató választmánya Tisza Kálmánná elnöklete alatt szept. 14-én ülést tartott, melyen a folyvást buzgón működő egyesület részéről kiosztott jelentékeny segélyekről történt j elentés s ujabb segélyek is megszavaztattak. Az elnöklő grófné bejelenté, hogy Versecz város ínségesei részére, nyert fölhatalmazás alapján, 5000 forint, továbbá Krassó-Szörénymegye Kreovácz, KisTikvány és Rakitova községeinek tetemes jégkáro­ kat szenvedett lakosai részére 1000 frt, valamint Torontálmegye Margiticza, Szőllős, Dobricza stb. községeinek szintén jégzápor által sújtott ínségesei részére hasonlókép 1000 frt segélyt nyújtott az egy­ let. Ez ülésen az elnöklő grófnő előterjesztése alap­ ján és Arany László választmányi tag pártoló hozzá­ szólása után, a nagyszalontai árvízkárosultak részére az eddigi 3000 frton fölül 771 frt, a borsodmegyeiek részére pedig kétezerötszáz frt ujabb segély utalványoztatott; Békésmegyének 20,000 forint, Nóg­ rádmegyének nyolczezer forint kölcsön. — Bejelen­ tették azután, hogy a margitszigeti, továbbá a bécsi férfi-dalegyleti és korzó ünnepélyről és a nép­ ünnepélyről 5640 frt 68 krnyi tiszta jövedelem az egyesület pénztárába befizettetett. A vidéken ren­ dezett jótékony előadások és gyűjtések is jentékekenyebb összegeket hoznak a szerencsétlenek javára. Legutóbb a Székelyhidon rendezett tánczvigalom tiszta jövedelmekép 349 frt 89 kr, a Jó-sziv-bazarnak ajándékozott tárgyak értékesítéséből pedig utó­ lagosan 295 frt 25 kr küldetett be az egyesület pénz­ tárába. A Jó-szív dunai ünnepélye a jótékony czél javára nem jövedelmezett. Ivánka Imre, a rendező bizottság elnöke elvállalta, hogy a deficzitet a saját­ jából fedezi, s igy az egyesület nem szenved kárt. Ivánka áldozatkészségeért sz egyesület választmánya köszönetet szavazott. Jegyzők országos gyűlése. A községi és körjegy­ zők országos egylete e hó 19-ikén tartol ta Budapes­ ten közgyűlését. Huszonnyolcz megyéből 1863 jegyző képviseletében 60 jegyző jelent meg. Az elnöki he­ lyet Kuneze Imre foglalta el, ki megnyitó beszédé­ ben Trefort haláláról is meleg részvéttel emlékezet* meg. Az egylet ügyeire térve át, azt jelentette, hogy az évi bevétel 6764 forint volt, a kiadás 3773 frt. Az egyleti lapot a tagok nem pártolják kellőleg, s lassan gyűl az árval>ázi alap is, mely csak 1589 forint. A napirend első tárgya a pénztári jelentés volt, mely­ ből megemlítjük, hogy az egyleti vagyon 3205 frt 66 kr. Kitűnt a jelentésből az is, hogy sok a tagdíj­ hátralék. Erre elhatározták, hogy a vidéki egyletek elnökségeit kérik föl, hajtsák be a hátralékokat. El­ határozták, hogy a községi bíráskodás érdekében föl­ terjesztést intéznek a kormányhoz ; elfogadták a jövő ejí költségvetést, melyben a bevétel 4566 írtra, a kiadás 1690 írtra van számítva. Elvileg kívánatosnak nyilvániták, hogy a telekkönyvi rendtartás legyen szintén tárgya a jegyzői vizsgálatnak, sat. A közgyű­ lés felegykor ért véget. Aztán az «Arany sas» ven­ déglőbe mentek társas ebédre, délután pedig a MarPtezigetre. A nemzetközi irói kongresszus Velenczében tartotta a múlt héten ez évi összejövetelét. A •Pe­ ron társaság» meghívást intézett a kongresszushoz, hogy legközelebbi összejövetelét Budapesten tartsa.

EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A budapesti orvosi egyetemen e hó 17-ikén dr. Korányi Frigyes tanár a kegyelet meleg hangján emlékezett meg — előadása első órájában, — Tre­ fort közoktatásügyi miniszter és dr. Balogh Kálmán

645

___YASÁRNAPI UJSÁG.

csatlakoznék hozzá gyerekkori pajtása Hajnalossy Szerafin, a ki a nagyvárosba csalj a, gavallért, éne­ kest akar nevelni belőle, csak azért, hogy élősködjék rajta. Szerafin és húga, a divatáru s Teréz bonyolít­ ják a cselekvényt, vezetik Pistát é s kedvesét, a naiv Bózsikát, mig végre a nagy bácsi meggyőződik öcscsének és kedvesének jó szívéről és boldoggá teszi őket. A főszerepeket Pálmai Ilka (a divatárusnő), Boránd (Szerafin). Vidor (Pista), Bácskai Julcsa (Rózsika) és Makó (a nagybácsi) játezták összevágó, mulattató együttesben. Mészöly festményei Bécsben. A korán elhunyt jeles tájképfestő, Mészöly Géza hátrahagyott festmé­ nyeiből, vázlataiból 160 darab van kiállítva Bécsben. Kritika és közönség nagy elismeréssel fogadják az Alföld és Balaton-vidék e gyöngéd, de oly jellemzetes festésű tájait, melyekben a művészi felfogás­ ban annyi az eredetiség és oly benső a szeretet. A műcsarnok őszi kiállítása október első nap­ ján nyilik meg. A külföldről bejelentett művek már nagy részben megérkeztek. A kiállítás gazdagnak és változatosnak Ígérkezik. Hazai és külföldi művészek nagy számmal vesznek részt.

A király a belovári hadgyakorlatokról egyenesen Gödöllőre utazott a walesi herczeggel, ki két napot töltött ott s részt vett a vadászatokban. A szép őszi napok rendkívül kedvezők a vadászatokra s ő felsége eddig csakis e hó 17-én nem vadászott, mikor a Tápió-Süly vidékén tartott honvédgyakorlatokat te­ kintette meg. Gödöllőn időzik most Lajos bajor berezeg is, királynénk testvére, kivel együtt ő fel­ sége e hó 19-ikén a visegrádi korona-uradalom er­ deibe ment vadászatra. 0 felsége e hó 27-ikén utazik el Gödöllőről. A trónörökös Görgényben. Budolf trónörökös, ki jelenleg Galicziában tart szemleutat, onnan visszatérve Görgénybe utazik, hová a walesi herczeg is elmegy medvevadászatra. A trónörökös vendégei lesznek még: Ottó főherczeg, a braganzai her­ czeg, Esterházy herczeg, Károlyi Pista gróf, né­ hány osztrák arisztokrata, ezenkívül Erdély urai közül Jósika Sámuel és Tivadar bárók, Bornemissza András, Bethlen Gábor gróf és Matskási István, a híres medvevadász. A vadászatok rendezését Ke­ mény Kálmán báró vállalta magara. Az angol trónörökös a gödöllői vadászatokról Keszthelyre utazott, gr. Festetich Taszilóhoz, kinek fejedelmi fényű kastélya most készült el, s ezúttal először jelent meg benne társaság. A walesi herczeg e hó 16-án éjjel 11 órakor Ellis tábornok, Tyrit Wilson, Esterházy Lajos herczeg és Breda gróf kíséretében érkezett Keszthelyre s a pá­ lyaudvarban Festetich Tasziló gróf várta. A grófi kastély ez alkalommal gyönyörűen ki volt világítva. A kastélyban Botschild Albert báró, Trautmansdorff gróf, Apponyi Albert gróf, Festetich Vilmos gróf, és Württemberg Eberhard gróf vendégek időznek. Az angol trónörökös tiszteletére Keszthely város számos házán lobogókat tűztek ki. A háziúr vendégét és kij séretét a vadászat minden nemében részesiti. Már vadásztak a Balatonon vadkacsákra, szarcsákra ; az í uj-majori mezőkön foglyokra és fürjekre ; a vadas| kertben őzekre, dámvadakra, fáczánokra; a rengeteg erdőségekben szarvasokra, őzekre. A házi ur tudva, hogy a walesi herczeg szereti a magyar zenét, távirat utján Berkes bandáját Budapestről Keszthelyre hivta. E hó 19-én a helyben állomásozó 8-ik m. kir. hon­ véd huszárezred a walesi herczeg tiszteletére diszgyakorlatot tartott a gát melletti térségen. A her­ czeg kitűnően tölti az időt Keszthelyen, ugy annyira, hogy ott tartózkodását valószínűleg pár nappal meg­ hosszabbítja. — Érdekes vadászat volt a Kis-Balaton nevű lápon. A társaság minden tagja egy ladikban foglalt helyet, úgyszintén a hajtóesapat is; aztán az egész kis ladikos-csapat körbe fogta a lápot, melyen, mint körvadászatokon szokás, egymásután rebbentették föl a különféle vizi szárnyasokat. A hat tagból álló társaság rövid négy óra alatt mintegy négyszáz vizi madarat lőtt le ; e szép számból magára a walesi herczegre nem kevesebb, mint százharmincz esett. Vadászat után este nyolez órakor diner volt, mely után még hosszasan együtt mulatott a társaság. Nagy gyönyörűsége tellett az angol trónörökösnek a Balatonban. A gyönyörű Festetich-kastély nagy terrasza éppen a Balatonra nyílik, ugy, hogy a tó on­ nan teljes őszi pompájában látható. József főherczeg az elmúlt időkről. József fő­ herczeg e hó 18-ikán délután meglátogatta az állat­ kertet s különösen a krao, a majomleány keltette föl j érdeklődését. Ez alkalomból a lapok a következő j jellemző esetet beszélik el a főherczegről: A mint József főherczeg tovább haladt kíséretével, | az útnak egy fordulatánál egy sváb paraszt tűnt szemébe, ki* fiával bámulattal eltelve nézegette az I

állatkert eleven csodáit. A paraszt arczát ismerősnek találta a főherczeg, mivel igy szólította meg: A meglepett paraszt nem tudott mit felelni e szavakra s látszott rajta, hogy a magyar hangok idegenül érintik fülét. Ezért zavarodtan forgatta kalapját kezében, mignem a főherczeg németül igy szóit: • Tudom már, maga vidékem svábjai közül való.» — A paraszt erre mosolyogva kivánt jónapot, s a főher­ czeg megsimogatva a «szomszédja • fiacskájának fejét, tovább lépdelt kíséretével. «Igy változnak az idők — monda aztán a főherczeg az állatkert igaz­ gatójának, Seráknak, a ki őt kalauzolta — ez az em­ ber Alcsuthról való és még ma sem tud magyarul. S mit gondol, mi törtónt velem akkoriban, mikor még meg volt tiltva a magyar szó ? íme, hallja. A Bach-korszak végét jártuk, mikor egy parasztok­ ból álló küldöttség jött hozzám. Előre értésemre volt adva, hogy a küldöttség abban az ügyben jön, hogy járjak közbe, hogy szabadabban használhassák a magyar nyelvet. A küldöttség alázatosan megállt előttem, s vártam, hogy vezetőjük megszólaljon. De egyik sem akart szólni, csak álltak lesütött szemmel. Végre igy szóltam hozzájuk magyarul: «Nos, hát megnémultak kendtek, hogy nem tudnak beszélni ?• Erre mosoly és hunyorgás terjedt el mindegyikük arczán, de még mindig nem szólalt meg ogvikük sem. Megsokaltam a dolgot, s újra rajok kiáltottam, hogv beszéljenek. Végre nagynehezen előállt az egyik s igy kezdte mondókáját: «Főherczeg uram, a dolog nagyon bajos! Közülünk csak kevesen tudnak németül, s azok sem akarnak németül beszólni, ma­ gyarul pedig, a hogy jól beszélünk, nem szabad beszélnünk» . . . Nevetésre fakadtam ez őszinte sza­ vak felett, s erre aztán nekibátorodtak az atyafiak és előadták ügyöket.» Az uj közoktatásügyi miniszter. Gr. Csáky Al­ binnak közoktatásügyi miniszterré való kinevezése bevégzett tény és a legközelebbi napokban fogja közzé tenni a hivatalos lap. Gr. Csáky Albin Szepesmegye főispánja, a főrendiház alelnöke és főasztalnok volt eddig. Már többször megkínálták miniszter tárczával, de csak most határozta el, hogy a minisz­ tereknek mindenesetre sokkal zajosabb életével cseréli föl megszokott körét, melyben közbecsülést vivott ki. Az uj miniszter 47 éves. Arczképét és életrajzát lapunk ez évi folyamának 8-ik száma közölte. Napóleon herczeg Kossuthnak Amadeo berezeg­ nek, az olasz király öcscsének Bonaparte Laetitiával történt egybekelésekor a menyasszony atyja, Bona­ parte Jerome herczeg is elment Turinba. Kossuth a családi ünnep alkalmából üdvözletet küldött a ber­ ezegnek. Napóleon herczeg ezt azzal viszonozta, hogy Türr tábornok kíséretében meglátogatta Kossuthot, s hosszasan időzött a nagy hazafinál. A fiumeiek koszorúja Deáknak. Fiume város küldöttsége a Deák Ferencz ravatalára készített ezüst koszorút e hó 29-én, mint Deák Ferencz szobra leleplezésének évfordulóján óhajtja a Deák-mauzoleumban ünnepélyesen elhelyezni. A Korvinák Konstantinápolyban. Vámbéry Ár­ min jeles orientalistánk jelenleg Konstantinápoly­ ban időzik, még pedig fontos ügygyei összeköttetés­ ben. AJmég Konstantinápolyban lappangó Korvinák­ ról óhajt tudomást szerezni, a tud. akadémia meg­ bízásából. Ezeket állítólag a régi szerailban őrzik. Vámbéry — kit nagy tisztelettel fogadtak a török fővárosban, — a szultánhoz fog fordulni, hogy Mátyás király könyvtárának e becses maradványait visszanyerhessük.

Keleti utasok Budapesten. A szaloniki-i vasúton e hó 22-én, szombaton kirándulók érkeznek a Ke­ letről Budapestre. Ez az első • kéj vonat», melyet a Balkán félszigetről rendeznek az uj vasúti vonalon. Kereskedők, iparosok teszik a látogitók legnagyobb számát s ép azért az orsz. iparegyesület vállalkozott, hogy testületileg fogadja az érkezőket és másképen is mindent elkövet, hogy a látogatók jól találják ma­ gukat. Az érkezőket az orsz iparegyesület elnöke, gr. Zichy Jenő üdvözli; aztán magán fogatokon vonul­ nak a varosba; este pedig a redoutbeli vendéglőben gyűlnek össze. Másnap kirándulásokat tesznek, este pedig az operaszínház előadását hallgatják meg. E hó 24-én folytatják a város megtekintését, este pedig elutaznak. u t a z á s Keletre. A magyar állami vasutak fővá­ rosi menetjegy-irodája által Keletre rendezendő társas utazás iránt átalános érdeklődés nyilvánul, Konstantinápoly az utazás egyik végczélja, a másik pedig Jeruzsálem, A konstantinápolyi kirándulók fölkeresik Rodostót is, mely Rákóczi Ferencz és me-

646

VASÁENAPI LJSÁG.

39. SZÁM. 1888. xxxv

ÉVFOLYA SZÁM.

Rodostóban a kirándulókat Thaly Kálmán fogja, kalauzolni I I . Rákóczi Ferencz fejedelem m é g fenn­ álló palotájába, az általa építtetett s czimerével diszló' m á r v á n y csorgókuthoz s a nagynevű szabadsághó's gr. Bercsényi Miklós, gr. Esterházy Antal, Sibrik Miklós és a többi magyar bujdosó főúr sír­ emlékéhez, melyek a rodostói görög templomban m é g fennállnak. Mikes KelemeD, a «Törökországi Levelek* irója is Rodostóban van eltemetve. Azok­ nak, kik tavaly tették m e g a keleti utazást, csupán Rákóczi sírját volt alkalmuk megkoszorúzni, az idei keleti utazás résztvevőinek azonban a rodos!ói ki­ rándulás sokkal becsesebb lehet. E g y r é g i t u d ó s e m l é k e . A tud. akadémia emlék­ táblával fogja megjelölni Fényes Eleknek, a magyar statisztika és ethnografia megalapítójának szülőhá­ zát, a biharmegyei Csokalyban. A ház jelenlegi tulaj­ donosa, Darvay birtokos készséggel hajlandó az aka­ démia czélját elősegíteni és igy az emléktábla fel­ állításának m i akadály sem áll útjában. Az aka­ démia egyszersmind a tudósnak életrajzi adatai u t á n puhatolózott, a melyekről, h a valakinek tudo­ mása van, a közügynek fog szolgálatot tenni, h a azokat nyilvánosságra hozza. Fényes Elek 1839-ben a d t a ki első nagy statisztikai müvét, melynek czime «Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai szem­ pontból" s igy m á r jövő évre ötvenedik évfordulóját lehet megünnepelni a magyar statisztikai iroda­ lom megalapításának, együtt az emléktábla leleple­ zésével. K o r s ó - g y ű j t e m é n y . Az iparművészeti m ú z e u m nagyszerű gyüjteménynyel gazdagodott legközelebb. Megvette ugyanis Lázár J e n ő gróf magyar majolikagyüjteményét. E z volt az ország legnagyobb s külföl­ dön is ismert keramikai gyűjteménye, mely egyedül versenyezhetett az iparművészeti m ú z e u m gyűjtemé­ nyével s mely hazánk agyagiparára a lehető legna­ gyobb fontossággal bir. Tulajdonosa mintegy húsz éven á t fáradt annak összeállításával. A 413 darabból álló sorozat úgyszólván tisztán kancsókból áll s felöleli magában a magyar fazekasság m i n d e n ágát és válfa­ ját, valamint kiterjed amaz edényekre is, melyek a századok folyama alatt külföldről hozattak b e Magyarországba és i t t a magyar ipart egy vagy m á s irányban befolyásolták, illetve annak m i n t á u l szol­ gáltak. Az ó-budai á s a t á s o k a t ismét megkezdték. A fő­ város elhatározta, hogy az amfitheatrum egész kör­ nyékét fölásatja, hogy a m i emlék o t t m a r a d t , m i n d napfényre kerüljön. H a r m i n c z ö t m u n k á s dolgozik most dr. Kusinszky Bálint m ú z e u m i tisztviselő fel­ ügyelete alatt. Először is az eddig feltakart r o m o k a t tisztogatják, aztán tovább ásnak éjszak felé. Az afrikai u t a z ó k . Az Afrikát k u t a t ó merész uta­ zók sorsa m á r régen nagy aggodalmat okoz. A porosz­ sziléziai származású Emin pasa (Schnitzer) felől m á r régen csak a legbizonytalanabb hirek érkeznek. A fölkeresésére indult Stanley-nek n y o m a veszett. Most pedig Bartelot őrnagy meggyilkolásáról érkezett hir. Bartelot őrnagy, a b r i t hadsereg kiváló tisztje, a Stanley espedicziójának utócsapatát vezényelte, a mely 1887 márcziusában kelt útra E m i n pasa fel­ mentésére. A m i n t Stanley a nevéről nevezett víz­ eséseket elérve a szárazföldre lépett, expedicziójának egy részét Bartelot parancsnokságára bizta. Bartelotnak az afrikai főnök: Tippu Tip segítségével Stan­ ley u t á n kellett sietni. Bartelot nemcsak éhínséggel küzdött, h a n e m azzal a lassúsággal is, a melylyel Tippu T i p ígéreteinek teljesítésében eljárt. Stanley sem hallatott magáról semmit, n o h a megígérte, hogy időről-időre híreket s tudósításokat küld. Bartelot összegyűjtve a szükséges teherhordó karavánt, au­ gusztus 22-ikén indult el Aruvimiből, hogy e vidék ismeretlen belsejébe hatoljon, a h o n n a n m á r Stanley eltűnt. Bartelot karavánja a Stanley által h á t r a h a ­ gyott 100 emberből s a Tippu Tip által t o b o r z o t t 640 teherhordóból állott. Bartelot val Rose Troap s Jameson osztozkodtak a parancsnokságban. Jameson az előcsapatot vezette. J a m b u g i b a n Bartelot 4 0 em­ bert h a g y o t t hátra, a kiknek rövid idő múlva jelen­ tette, hogy első napi utai baleset nélkül folytak le. Azt hiszik, hogy Bartelot teherhordói m i n d a d d i g engedelmesek voltak, a mig az Aruvimi folyó melletti jól felszerelt állomás közelében voltak, d e mihelyt attól távoztak, bátorságot nyertek az árulásra és meggyilkolták. Tippu Tipre nagy a gyanú, hogy szán­ dékosan hagyta cserben Stanlevt, s hogy Bartelot meggyilkolásában is van része. Az angol lapok sür­ getik, hogy a k o r m á n y uj eipedicziót szervezzen, s büntesse m e g Bartelot gyilkosait. :: A h i r d e t é s a m e r i k a i l a p o k n á l rengeteg öszszegbe kerül. A «Chicago Tribüné* egyetlen ha­ sábért, b a a hirdetés m i n d e n számban közöltetik, 52,000 forintot kér, a (Newyork Herald* egy benső hasábért 73,000 et, a külsőért pedig 1 2 6 , 0 0 0 - e t ; a (Newyork Tribüné* hirdetéseinél a legkisebb á r 43,000 forint, a legnagyobb 170,000. Pedig e hires lapok folyvást ezer s ezer hirdetést közölnek.

VASÁENAPI UJSÁG.

SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ.

Előfizetési fölhívás.

n e k ü l t társai által emlékezetes m i n d e n magyar em­ berre nézve.

1 8 8 8 . XXXV. ÉVFOLYAM.

Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése szep­ tember végével lejár, fölkérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, nehogy a lap küldésében fennakadás álljon be.

A D i o . Nehézkes fordítás, talán a szonett f miatt is. Különben maga a költemény sem * í * különös. Inkább mást kérnénk helyette , . D - J - « L e m o n d á s * . Közelebbi számaink e ev iUk közölni lógjuk, sjwjoen

Elismerő és hálanyilatkozat!

' ^^^-^-gylUbtS

f(>l Mczám/i Ármin gyógyszerész urnák, Budapest, X. ker., Kőbányán.

M e g h a l n i m i n d e n á r o n . Mintha csak azt to» volna fel magában: «verset írni minden áront A Vasárnapi Újság 2 frt — kr oly erőszakoltan vannak összeszedve az P( rv M i"i 7 A Vasárnapi Újság a i Világkrónikával' együtt 2 « 5 0 « B oly özönvíz (1848) előtti dagályos f r a ^ e d o K A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok — 3 « — « vannak feleresztve, a milyent Petőfi óta a m irodalom meg nem tűrhet többé. magyar A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a A l e n g y e l e k . Irtózatos hosszú litánia I Sorba v • t Világkrónikával' együtt 3 « 50 a nep alkotó elemeit, hogy mindenikről mondjon™ A i P o l i t i k a i U j d o n s á g o k i - h o z ( M a g y a r Gazda* W közhelyet (pl. olyat, hogy „a lengyelek ^ ozim alatt két hetenként megjelenő g a z d a s á g i l a p v a n hosok valának s ez volt oka vésztőknek is talá miért?). Aztán az egészet befejezi e képtelen i o l l a 7 c s a t o l v a , s ezenfelül r e n d k í v ü l i m e l l é k l e t e k k e l i s tal, hogy (ha majd megtisztul mind az ifj a és QT b ő v í t v e a lapnak eddig is hetenként másfél s m i n d e n mind tiszta ós szennytelen. — (melyik népé áz ?i7lA majd uj életre kél. Az ilyen üres beszédben n i . ' második héten két nagy ivre terjedő tartalma, mely a nmcs sem igazság, sem költészet! B)litikai Újdonságokat ez ideig is a legnagyobb és AUd Bál >k A f r m a csinos moQ *xi ? a ítartalom ; , ?keveset mondó. ' d h a t n i válasz legtartalmasabb politikai hetilappá tette. tékos, de

A zvóeypzprész ur által feltalált és készített legkitű­ nőbb gyógyhatású édes m a g y a r m u s t á r j á b ó l eddig hat nagyobb üveggel elhasználtam, s mondhatom Isten­ nek legyen hála a legjobb sikerrel, a mennyiben minden baiomtól és fájdalomtól megszabadultam; nevezetesen régóta szenvedtem r e k e d t s é g és h u r u t b a n , m e l l - és gvomorgörcsben, fulladozásban, futó köszvény fs c s ú z b a n . — Miért is szivemből kívánom, hogy a gyógyszerész urat a j ó Isten még sokáig állandó jó egészségben tartsa, hogy még sok betegeken segíthes­ sen vegye szívesen hálás köszönetemet. — Most arra kérem a tek urat, szíveskedjék részemre még négy nagy üveggel küldeni, mivel azon kitűnő gyógyhatású mus­ tárral még tovább is élni akarok. Kelt Kun-Félegyházán, 1888. évi szeptember 16-án. Maradok teljes tisztelettel

ELŐFIZETÉSI Negyedévre

FÖLTÉTELEINK.

l e i f A & e t n e k 6 11 JárDÍa

hefőt^n" -

8

^

Í

^

^

«

&

K é r e l e m . Ilyen nyelvtan mellett: «ébredjék* s ilyen rímekkel: «reményit —múlik* - m a i viláeban már nem lehet verset irni I P . v a g y *. A levél is, a vers is (Keresztelőre hivszt oly subjectív, hogy amarra nincs szavunk, ezt nedii nem közölhetjük. Valamint az előbb küldöttet sem

Komjáthy Ignácz, s. k.

k á n — BUBBEÖ MIHÁLY kir. közjegyző, régi honvéd­

őrnagy, Pécs városának több évig polgármestere, hosszas szenvedés után, Keszthelyen, s végrendele­ tében jótékony czélokról is megemlékezett. — SCHEBZ KÁBÓLY, Pozsony város egyik k a t h . lelkésze, (öreg káplánja*, m i n t városszerte nevezték, ki több m i n t ötven év óta teljesítette lelkipásztori köteles­ ségét, a városban mindenki, ismerte és szerette, s k i t egy elragadt szekér gázolt el, 87 éves. — D Ö L E VICZENYI FEBENCZ, volt lőcsei városi aljegyző, az utóbbi időben pedig kir. segédtelekkönywezető, ALTEN-CHOTTEB

GYULA báró földbirtokos, ötvenhat éves, Pozsony­ b a n . — SZIJÁBTÓ ANTAL, m á r m a r o s m e g y e i közgyám

és 1848—49-iki honvódőrnagy, 71 éves, MármarosSzigeten. — CSONGVAI LŐBINCZ, T o r d a - A r a n y o s vár­

megye fŐszolgabirája, megyei bizottsági tag, unitá­ rius egyházi főtanácsos, az E . M. K. E . toroczkói fiók-körének elnöke, a toroczkói takarékpénztár fel­ ügyelő-választmányának elnöke, 62 éves, Toroczk ó n . — HANDLEB FERDINÁND, építész 6 0 éves, Sop­ r o n b a n . — CSORDÁS SÁNDOR földbirtokos, k i t a vil­ l á m sújtott le, Baracskán. — PATBUBÁNY DEZSŐ, d r .

P a t r u b á n y Gergely kir. tanácsos és Budapest főváros nyűg. tiszti főorvosának 17 éves fia, Drauczon. — KOCSY JÁNOS, városi adóügyi jegyző, Szegzárdon. — BACHBACH MÓZES, tekintélyes kereskedő,

POLITZER ^ M

c d FilágoS. e

b

f

h

g

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

Ózv. NIKOLICS SZILÁBDNÉ, szül. Popovics Erzsébet,

80 éves, Nagy-Váradon, kiben Tomory Anasztáz, a magyar irodalom áldozatkész pártfogója anyósát gyá­ szolja. — PETBICHEVICH HORVÁTH BOBBÁLA, j ó t é k o n y nő, 74 éves, Kolozsvárit. — SZTEHLO OTTÓNÉ, szül.

Kéler Gizella, Budapesten, élete 29-ik évében ; ugyan­ i t t ENGEL SÁMCELNÉ, szül. Bergl Regina, biztosító társulati tisztviselő neje, élete 37-ik évében. — BuLYOVCSICS SIMONNE, szül. Lagler Julianna, 4 8 éves, Szabadkán. — Ozv. VABGA JÁNOSNÉ, szül.

Nemes

Zsuzsanna, Varga Soma ref. t a n á r édes anyja, Miskolczon. — TUBAY PIROSKA, Tnray Antal 24 éves leánya, Aradon. — MAKK DÁVIDNB, szül. Neustadtl Laura, állami állatorvos neje, 22 éves, Aradon. Szentgyörgymezőn.

22

MÓR

túsz. kir. szab. sérvkötö-készitö Budapesten, Deák Ferencz-utcza. Valódi franczia és amerikai gummi-óvszerek (praeservativ) tuczatonként 3—6 frt. Női különlegességek tuczatonként 2—4 frt. Árak: urak. h ö l g y e k , é s g y e r m e k e k s z á m á r a , e g y o l d a l i i n a k irtja 6—10 f r t , a k e t t ő s n e k d r b j a 10—16 f r t , g y e r m e k e k n e k felével olcsóbb. U g y a n i t t k a p h a t ó l e g j o b b a m e r i k a i s é r v kenócs. Egy t é g e l y á r a 3 f r t 5 0 k r . 7KK

Az 1505. sz. feladvány megfejtése. Weinheimer

R.-tH.

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent és min­ den könyvárusnál kapható — az osztr. tart. számára Szelinski György cs. k. egy. könyvárusnál, Bécsben, I., Stephansplatz 6.

Megfejtés. Világos.

Sötét.

3 ?• v t f ~ 2 í - Kf ed*-«J -=(b) 3 cá ! ' « 2 K _ ÍV fí — - -«* V$~~\ \ Vcsi—e2 mat.

Világos. b. Sötét. 2... Hdl-fá: 3. B d 3 - e 3 + Ke4—fő 4. HcÖ—e7 m a t .

Világos.

a.

Sötét.

i- V g l - d l f Kd3-e4 3- V d l - d 4 f Ke4-f5 4. Vd4-g4mat.

TOMPA MIHÁLY

Világos. c. Sötét. 1. — . . Vc8—h3 : 2. Bd3—e3 f Hdl—e.3 :

HETEDIK KIADÁS.

3. Vgl-e.3 f Ke4—(5 4. Heti—e7 m a t .

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F . H. Andorfi S. — Kovács J. — Az Erkel-sakktársaság nevében: E x n e r Kornél. — Tarnóczon: Németh Péter. — Mükolczon > Eudnyánszky Géza. Zomborban: Konyovic Miklós. A pesti sakk-kör.

A KÖLTŐ A E C Z K É P É V E L . A r a fűzve 2 f r t 5 0 k r a j e z á r . Vászondiszkötésben 4 f r t . — D i s z k ö t é s f r a n c z i a bőrben 5 forint.

HETI NAPTAR. Szeptember hó.

66 éves,

Bezdánban. — BARCSAY DÁNIEL, Barcsay Ödön orsz. képviselő édes atyja, 81 éves, Kassán.

apácza,

Szerkesztette Farkas Elek. Kilenozedik a legújabb törvénykezésre való teíintettel teljesen átdolgozott kiadás.

Finoiti

tojás-kéziszappan. < Toilette-Bzappanok

legkitünőbbike.)

Gljcerin és tojássárgéból készítve, kitűnően tisztítja és élénkíti az arezbőrt, és annak egészséges frisseségét állandóan fentartja. Ezen • csupán két legártatlanabb szerből készült szappan fejmosásokra is Igen ajánlható. Ara: 1 drb '£0 kr., 1 doboz (3 darab) SO kralezár. Kapható egyedül — mint eddig 12 év óta —

Latzkovits Jtuflti/trstrn,

A. uridivat üzletében várzt tttczn '.*'.*. szám.

AEANY KINCSTÁB Legújabb találmány az amerikai, újonnan javított ruganyos sérvkötő Politzertól; ez rugók nélkül van, tisztán ruggyantából művésziesen szer­ kesztve s az a czélja, hogy még a legidültebb sérveket is lehető legrövi­ debb idő alatt egyenletes fekvésbe hozza, s ugy nappal a legerőfeszitöbb munkánál, vagy a sokat járkálásnál, mint szintén éjjel alvásban is használtathatik, a nélkül, hogy a sérvbajbau szenvedő hivatásában legkevésbbé Í3 volna akadályozva. Felette nagy haszon, hogy az meg éjjel is a testen maradhat, mivelhogy a szenvedő testrészre kiváltképen jótékony, kellé metes nyomást gyakorol, s a legtöbb esetben még a Bérv biztos gyógyu lását ia eszközli. A legtöbb orvosi tekintélyek által e'ismerve, megvizs­ gálva s a legjobbnak találva: professor K o v á c s a sebészeti kóroda alel­ nöke, dr. Gross L a j o s magy. kir. egészségügyi tanácsos, dr. G-lück Ijrnáci kir. törvényszéki orvos által. Alólirott egyszersmind nagy raktárt is tart angol és franczia aczél sérvkötókból, függesztő készülékeket (suspensorium) gumimból, szövötteket, mint szintén szarvasbőrből. A szarvasbőr és gummi suspensoriumok czélja, hogy a tágulást megakadályozzák. Méhfecskendők, légpárnák, ágybetétek per odtáskák, praservativumok, gummiharisnyák és mindennemű gummi áruezikkek. Sérvkötőknél kérem megjelölni: jobb, bal vagy kettős-e, mint szintén a test bőségét is. Meg­ rendeléseket utánvétel mellett elfogad

67 éves, P é c s e t t . — AMBRUS MIHÁLY, a p á t - p l é b á n o s

Orsolya-rendi

I

vagyis elméleti és gyakorlati vezérkönyv a közéletben előforduló mindennemű levelek, folyamodványok, kérvények, felebbezések, jogügyleti okiratok helyes szer­ kesztésére iparosok, kereskedők, mezőgazdák, hivatal­ nokok és magánosok használatára.

nélkülözhetlen tanácsadó minden család és háztartás számára. Ara fűzve 80 kr. B Szerkesztette K. Beniczlvy Ára kötve 1 frt Irma.

E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : MABKHÓT JÁNOS, Nyitramegye volt alispánja, a vágvecsei kerü­ let volt országyülési képviselője, 8 0 éves, I v á n ­

MATÜLAY MÁRIA,

MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜ6YVÉD

A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten, IV., egyetem-n. 1. sz. megjelent és minden könyvkereskedésben kapható

1848—49-es honvédszázados

MABSCHALL

nmrrmm m

övvel és

1511. sz. feladvány. Berger Jánostól. Sötét.

szept. 9-én Lőcsén meghalt. Nem volt a m a g y a r föld szülötte, de erős kötelékek fűzték a magyar hazá­ hoz, melyet hiven szolgált. A szabadságharcz lezaj­ lása u t á n családjával emigrált s Kossutthal vagy megbízásában bejárta Angolországot, A m e r i k á t és Olaszországot. H o g y hasznos szolgálatokat t e t t o t t is, látható ez Kossuth és Pulszky emlékirataiból is, kik m i n d k e t t e n ismételve és dicséró'leg emiitik fel Hoszeket, m i n t oly férfiút, kinek buzgalmában és tapintatos eljárásában megbízni lehetett. A világot l á t o t t aggastyán nagy miveltséggel és széles eszme­ körrel bírt, kellemes társalgó volt, de élete utolsó éveiben visszavonult és k o m o r lett.

—

K<\s«it egyes fogakat, fogsorokat és plombokat, jótállás mellett; árak mér­ sékeltek. Kívánatra részletfizetésre.

ruganyos sérvkötők biztonsági

HALÁLOZÁSOK.

Lőcsén.

B A R N A FOGORVOS Budapest, váezi ntcza 24. szám.

I-só e s . b i r . k i z á r , s z a b a d , nj o n n a n j a v í t o t t

SAKKJÁTÉK.

A Vasárnapi Újság és Politikai l'jdsnságok

éves,

HÁZI TITKÁR.

Ara fúzve 2 frt 40 kr. Vászonba kötve 3 Irt.

kiadó-hivatala (Budapest, egyetem-utcza 4. sz.

32

LEGÚJABB

(október—deczember)

A ( V a s á r n a p i Ú j s á g * ujabban *NŐi munka és divat* czimtí uj rovattal s jelentékenyen bővített tartalommal jelen meg. Mind a két lapnak kiegészítőjéül szolgál a ( Világ­ krónika' czímű képes heti közlöny, mely h e t e n k é n t egy íven s számos képpel illusztrálva jelen m e g . T. előfizetőink szíveskedjenek az előfizetés megújításá­ nál, vagya iVilágkrónika* megrendelésénél ozimszalagjukból egy példányt a posta-utalványra ragasztva beküldeni, s min­ den reklamácziót és egyéb a szétküldésre vonatkozó közle­ ményeket a kiadó-hivatalhoz küldeni.

HOSZEK LEONAED,

A • Franklin-Társulat* kiadásában Budapesten meg­ jelent és minden könyvkereskedésben kapható:

647

^p\jíathoWcuses

protestáns

j

GOERTH A.

Görög-Orosz Izraelita

23|VTÍ^8Sin7pkT7

« 17 Tekla 11 B 18 Teodó. 18 24 H. Gellért pk. »t Gellért 12 Ant. pk. vt.l19 25 K. Kleo.,Jé. tan. Kleofás 13 Föl. tem .a. 20 26 S. Czipriánvt. Cziporján 14 Sí. Ker. RÍ. 121 Ho. ra. 27 CJ Koz. s De. yt. Kozm. és Dem. 15 Nikéta yt. '22 Síi. U28P.|Venczelkir.vt. Venczel Enfémia sz. vt. 23 Si. tlo. 29 S. Mihály fíangy Mihály | Zsófia ?t. 24 Sri- *• Holdfaltozásai £ a földközelben 9-én délben.

A TANÍTÁS MŰVÉSZETE ütmntató azon tanítók számára, "* Itatásokban mesterré kívánják magukat kiképezni. Fordította és átdolgozta

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. egyetem-tér 6. szám.)

Br

-

HAVAS

GYULA

Besztercse-NaszódTármegye kir. tanfelfigyelője,

er G ZüricIlben

S^aíá ^ ;

'

ffss^

9yedül jogosított

magyar

éves, postafordultával.

Kettős leréldij. W " Atíagos raktár kö­ rülbelül 8000 darab

Á r a fűzve 1 f r t .

kiadás.

TARTALOM: Csiperkegombatennelés. — A fejes salátamag. — A pata­ Az első s e g é l y n y ú j t á s t e s t i s é r ü l é s e k n é l és h i r ­ féreg kiirtása. — Hónapos retek télen. — Korai burgonya. — t e l e n b e k ö v e t k e z e t t b a l e s e t e k n é l : Az emberi test alko­ Óriás karfiol. — Legjobb trágya. — Kerti munkák télen. tása. — A csontok. — A fő. — A hátgerincz. — A mell­ Januárban. — Februárban. — A kerti veteményeknek való kas. — A medencze. — A tagok. — A csuklók. — Az talaj. — Timárcser mint trágya. — A faszén a kertészet­ izmok. — Az idegrendszer. — Az agyvelő. — A bátgerincz- ben. — Czellertermelés. — Csiperkegombatermelés a ló­ velő. — Az idegek. — A sympathicus. — A vérkeringés. — istállóban. — Virágos- és diszkért: A kerti zsálya. — A sziv. — A visszerek. — A vér. — A tüdők. — A viz és Pompás díszfa. — Rózsa nemesítésre való alanyok. — a vizeletanyag. — A vesék. — A bőr. — A táplálék. — Szegfütenyésztés. — Uj kúszónövény. — A szobanövények A gyomor. — S é r ü l é s e k . Zúzások. — Sebek. — Hogyan táplálása. — Földíbalha, zöldleveli tetű pusztítása. — Leg­ gyógyulnak a sebek ? — Hogyan gyógykezeli az orvos a jobb trágya cseréprózsák számára. — Magastörzsü rózsák. — sebeket? — Vérzések. — Mérgezett sebek. — Csonttöré­ A myrtus fácska virágzása. — Rheum giganteum. — Salvea sek. — Hogyan gyógyul a csonttörés? — Hogyan moz­ argentea. — Szoba-virágok: Edény-növényeknek való föld. — dítja elő az orvos a gyógyulás folyamát V Mi az első segély A calla virágzása. — Aralia. — A virágok szaporítása. — csonttörésnél ? — Ficzamodás és megrándulás. — Égési Magastörzsü rezeda, — Korán virágzó jáczint. — Kaktusz­ sebek. — Mit tegyünk megfagyott emberrel? — Vizbe- félék. — Gyümölcsös kert: A gyümölcsfák trágyázása. — fulás. — Megfuladások. — Felakasztott ember. — Eszmélet- A gyümölcs érését gyorsítani. — A hernyófészkek. — Fér­ lenség. — Mérgezés. — Mit tegyünk a megmérgezettel ? — gek kiirtása. — A gyümölcsfák tisztítása. — Fatapasz. — S e b e s ü l t - é s b e t e g s z á l l í t á s . — S z e m s é r ü l é s . — A h á z i Tiszta ós kemény kerti utak. — Meddő körtefák. — Jó oltó­ g y ó g y s z e r t á r b e r e n d e z é s e : Fertőtlenítő szerek. Olajok. — viasz. — Uj szaporítási módja a gyümölcsfáknak. — öreg Asványfélék. — Gyógyfüvek. — K i p r ó b á l t h á z i s z e r e k : fák átültetése. — Szőlőtőke-szaporítás. — A köszméte­ Égetés-sebekre. — Almathea. — A naptól megégetett arcz- bokrokat pusztító hernyó. — A fáknak korán virágzása. — bőr. — Kitűnő gyógyír. — Fagyás elleni szer. — J ó szer A ribizkebokrok metszése. — Faviasz helyett collodium. — a bőratkák ellen. — Hajkihullás elleni szer. — Szúnyog- és Oltógalyak szállítása. — Magastörzsü köszméte. — O a z d á mébszurás ellen. — Nyári mosdó szer. — Szemlob elleni s z a t : Kötelek, gyékények. — Földbe vert karók. — Minden szer. — Szépítő s z e r e k : A testbőr ápolása. — Az arcz- időjárásnak ellentálló máz. — Ugorka- és tökvirág. — bőr ápolása. — Az arezbőr hibáinak gyógykezelése. — A A vakand. — A lovak patái. — Kitűnő trágyakeverék. — szeplő. — A májfoltok. — A sárga arezbőr. — A kéznek A ragya és más hasonló bajok ellen. — Az állatok rühápolása. — A kellemetlen szájbüz. — A fogak ápolása. — betegsége. — Szőlőtrágyázás. — Uj szőlökapálási mód. — A fogak betegségei. — A fejbőr és haj ápolása. — A haj­ A szopós borjuk bélburutja. — Hizó sertések. — Méhek nak természetszerű ápolása. — H á z t a r t á s : Folyékony etetése. — H a a ló meghűléstől bélgörcsöket kap. — Zöld enyv. — Olcsó illatszer. — Tartós és olcsó padló-festék. trágya. — Jó tejelő tehén. — Szőlőmagot olajnak hasz­ — Irósvajat eltartani. — Uj módja a kávékészitésnek. nálni. — A vonómarhát gyötrő bögöly elleni szer. — — Füstölt kolbász és sonka penészedése ellen. — Meg­ A burgonyabetegség. — Faoszlopok és karók tartósságát sárgult fehérnemű. — Hogyan kell vizet forralni ? — fokozni. — T á r s a d a l m i s z a b á l y o k . — K ü l ö n f é l e h a s z ­ Sonkát, mely nagyon el van sózva. — Sóskát és labodát nos t u d n i v a l ó : Foltokat fehér atlaszból kiszedni. •— Bőr­ télire eltenni. — Zöld ugorkát télire eltenni. — Edénye­ viszketés ellen. — Hangyát elkergetni. — Bőrtalpakat víz­ ket, melyekben petróleum volt, tisztítani. — Gyümölcsöt hatlanná tenni. — Minden gazdasszonynak kell tudnia. — eltartani. — Franczia aszalt gyümölcs. — Muskatály izü Kitűnő likőr. — Olasz ratafia. — Zöld főzeléket. — A ki­ gyümölcs. — Fénymázas tárgyakat tisztítani. — Rozsda­ főzött kávé. — J ó ragasztó szer. — Ablaktisztító szer. — foltokat kiszedni. — Kitűnő sonkapácz. — Előny a mosás­ Színes gyapjukelmék. — Melegágyra üveg helyett. — Fekete nál. — J ó és olcsó talaj. — Legyeket szobából kipusztí­ selyemszövetet. — A lábbelit vizhatlanná tenni. — A mész­ tani. — Jeget a hirtelen olvadástól megóvni. — Becsinált vakolatot. — Agytollak tisztítása. — Szobalegyek kiirtása. — főzeléjí, ugorka. — Friss tojás. — Friss ugorkasaláta Jegyző-tinta. — Pinczebogár-irtás. — Olcsó máz. — Fontos télen. — Dohos, penészes levegővel telt helyiségek. — készülék műhelyek és gyárak számára. — Az ablaküvegek Ragasztó, üveg és porczellán tárgyakra. — Avas vajat befagyása. — Régi vas- vagy fareszelőt tisztítani. — Víz­ helyre hozni. — Fényezett bútorok tisztítása. — A fának hatlan máz papírra. — Tükör- és képkeretek. — Zöld és repedéseit betömni. — Cserépfazekat törhetlenné tenni. — aranyszint. — Vas- és aczélárukat. — Sárgaréz tárgyakat Körteiz. — Piros rizs. — Hideg narancspuncs. — Ragasztó, tisztítani. — Folyékony zománcz. — Jó szer a moly ellen. — mely a tüzet és vizet kiállja. — Jó tisztító szer. — Ragasztó­ Ragasztó aquariumok számára. — Sertészsírt. — Tinta­ pép papirszőnyegre. — Hajkefét tisztítani. — Tölgyfa- foltokat. — Zsírban sült gombócz. — Vízhatlan enyv. — bútorokat sötétre páczolni. — Málna- vagy szamócza- Gyapottal kevert vásznat. — Fekete gyapjuruhát tisztí­ szörp. — Molyirtó-szer. — Szőnyegeket tisztítani. — tani. — Lenyomott tükrös bársony. — Málnaszörp ezukor Beszennyezett butorhuzatot tisztítani. — Ablakragaszt nélkül. — Levegő-tisztítás betegszobában. — Olaj varró­ feloldani. — Aranyozott keretek javítása. — Festett vörös gépek, lőfegyverek stb. számára. — Finom diólikőr. — bor. — Boros hordók kifüstölése. — Czitromlevet sokáig Legegyszerűbb módja. — Rózsa-illat télen — Kitűnő almaeltartani. — Zavaros bort tisztázni. — Dohos pinczék tisz­ felfujt. — J ó ragasztó. — Légypiszkot. — Lámpa-borítók títása. — Boros üvegekre való szurok. — Friss ugorka és golyók. — Szilvát eczetbe. — Körte-sajt. — Gummitélire. — Megromlott, megsavanyodott bort helyrehozni. — papir. — Egészséges ivóvíz. — Virág-edény, tojáshéjból. — Borszépités. — H a a bor zavaros és eczetesedni kezd. — A sebek kiszívása. — Olom-mérgezések. — Álmatlanság. — Szilvabor. — Szőlő saját levében befőzve. — Tojást télire Biztos szer a tetszhalál felismerésére. — Almát a töpöröeltenni. — Szőlőt sokáig eltartani. — Kitűnő mosó­ déstől megóvni. — Rózsaillatos füstölőszer. — A fának tar­ szer. — Vörösbor-foltokat kiszedni. — Szőnyegek porolása tóssága. — A betegek étkezésére vonatkozó szabályok. — télen. — J ó tapasz füstölő kályhákra. — Ragasztó petró­ Zsir betegek számára. — Percz-leves betegek számára. — leum-lámpákra. — A szuféreg ellen. — Tojást pótolni. — Hideg hue-kivonat betegek számára. — Kétszersült-leves B a r o m f i t e n y é s z t é s : A baromfi betegségei. — A szál­ csecsemők számara. — Tápláló hus-essentia nagyon el­ féreg. — A pip. — K e r t é s z e t : Zöldséges kert. — A czikória- gyengült betegek vagy kis gyermekek számára. — Höksaláta müvelése. — A csigák irtása. — Földieper-tenyész- hurut-leves. — Paradicsomleves betegek és lábbadozók i tés. — Csiperkegomba-tenyésztós. — A vetemények öntö­ számára. — Ü d í t ő k : Limonádé betegek számára. — Eper- I zése. — Cblnai yam- vagy kenyérgyökér. — Óriási spárga. — bor. — Almaviz. — Erősitő-itaL — Rizs-viz. — Pirított I Kihasznált spárgaágyak megújítása. — Téli saláta. — kenyérié. — Friss gyümölcs-viz. — A r a n y h a s i s z a b á l y o k : I A melegágyak és üvegházak ablakai. — Tonnatermelés. — A jövedelem. — C s a l á d i é l e t é s boldogság.

VASÁRNAPI

648

39.

UJSÁG.

SZÁM. 1888^mY,

fon,^

&*&*,

. «^9HFS

WADLSTEINEH F. és Tsa FEHÉR MIKLÓS

ViíCZi-lltlZil

27. szám, BUDAPEST.

a m. kir. államvasutak gépgyárának vezérügy. nöke és több más elsőrangú gépgyár 7cépviselöje

AJÁNLJÁK DÚSAN BEKENDEZETT

J§

fVÍ

^

MŰÉ^ilvQUmlnMm

'.SjfvT

—

ajánlja leszállított árakon a kizárólag nála kapható, világhírű

ÜVEG ÉS PORCZELLilV-RAKTARUKAT,

EREDETI MAYER-TRIEURÖKET továbbá kitűnő szerkezetű

gabona - tisztító rostáit

C S I L L Á R O K.

/N

valamint legjobbnak bizonyult, könnyű < F

sorvetőgépeit és mindennemű ekéit,

1Qm

W'WI

ÍTÉV- esz

y.

•s1llllll||l|||llllllllilllTill HlllllsssMssssssssI

olcsó árak és kedvező fize­ tési feltételek mellett.

A CHRISTOFLE-EZÜST

K é p e s árj egy; ékek i n g y e n és bérmentve.

MAGYARORSZÁGI FŐRAKTÁRA.

Iroda, raktár es javító műhely Budapest* üllői ut 25-dik szám alatt „Kőzték8.

t**s?

ceSHSH5H5H5HSHSHSHSH5c!SHSHSHSH5aSBSH5HSa rtSH5HSB5H5HSH5H5HÍES

Legnagyobb és legolcsóbb butorbevásárlási

forrás,

PVTYI ISTVÁN ÉS TÁRSAI hazai gyártmányú asztalos és saját készitményü kárpitos butor-termeiben, IV., (bel­ város) kwonahv rr zr*-nt tza H, a zwilwr<M-nto sarkad, a íőpustával szemben, 1, em.

j{] A FRANKLIN-TÁRSULAT kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvkereskedésben fj kapható — az ' osztr. tartományok számára Szelinski György os. kir. egyet, könyvárusnál JQ Bécsben I., Stefansplatz 6.

| A RÉGI MAGYARORSZÁG. 1711—1825.

Ajánljak dúsan felszerelt raktárunkat, mindennemű háló, ebédlő és dolgozó szoba berendezésekben, úgyszintén sálon, valamint sima fekete és gyöngyházzal berakott bátorokban, a legegyszerűbbtől a legfinomabbig, s mellőzve minden reklám-hajszát, minden versenyt felülmúló legolcsóbb árakon. B#~ Menyasszonyi kelengyéknél és nagyobb bevásárlásoknál tetemes árengedmény. ""•2 Hazafias üdvözlettel

GRÜNWALD Második

Patyi István é s Társai, butorgyárosok és kárpitosok. Képes

árjegyzék,

ingyen

és

"

Tervrajzokat ingyen én b é r m e n t v e küld a radeini gyógyintézete Steienirszágban.

savanyuforras

^^^S$^ téglilesen, Zólyommegjébcn kapható B R Á Z A Y

KÁLMÁK

ten,

IV., Miizoiuii-körut 2 : Í . s z á m a l a t t ,

a vidéki városokban és minden n a ­ gyobb füszerkereskedésben. v a l a m i n t

kiadás.

sasasasasasi

w

Ma

háztartási és szépiro­ dalmi hetilapnak elő­ fizetési ára: egész évre frt 6.— ., 3 . — félévre negyedévre .. 1.50 M utatvány számok kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek

(Zólyommegye).

A véghlesi „VERA-forrás" 2 2 L r 5 í a s f ? tnnár és az ásványvíz vegyelemző intézet igazgatója elemezte és s z é n s a v a s a l k a l i k u s v a s a s s a v a n y a v í z n e k t a l á l t a , a mely t i s z t a s á g a és n a g y m e n y n y i s é g ü s z é n s a v a s nátrium, s z é n s a v a s v a s és s z é n s a v a s m é s z tartalma által, a legtekintélyesebb orvosok véleménye szerint g y o m o r b a j o k n á l , t ú l ­ ságos gyomorsav, gyomorégés, gyomorgörcs, i d ü l t g y o m o r t a k á r , i d ü l t h ö r g - és g é g e h u r u t n á l , v é r s z e g é n y s é g i sápkór) és ebből e r e d ő i d e g e s ­ ségnél, görvélykór, hólyaghurut, húgyhomok és h ú g y k ő stb. bajoknál igen előnyösen használható, valamint üdítő v í z n e k is egyedül, borral vagy cognakkal Btb. keverve, kitűnően megfelel, a bort nem festi. A modern elvek szerint b-rendezett forrás, közvetle­ nül a trachyt-sziklából fakad és igen bővizű; szerves anyagtól és talajvíztől egészen ment, a a környék lako­ sai emberemlékezet óta
A PORTUGÁL KIRÁLY ÉS IFJABB FIA. nász fejedelmi vendégei közt jelen volt, mint tudjuk, a portugál királyi család is, melynek fejét sógorsági kötelék fűzi a boldog vőlegényhez, Aosta herczeghez, mert neje, Mária Pia királyné egyike Viktor Emánuel leá­ nyainak s Umberto olasz királynak is nővére. De nemcsak ez a körülmény tette e napokban sűrűn emlegetette a Braganza-ház uralkodó családját, hanem az a hosszabb európai körút is, melynek a turini menyegző csak záradékát ké­ pezte s melynek folyamán, Lissabonból aug. 4-én TUKINI

I egész évre 8 frt °T,. . 1 félévre _ 4

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : í ' * ? *

ditó Alfonz Henrik, a legendái hős, adott először alkotmányt, midőn hazáját a mórok igája alól felszabadította. Lajos királyról is tudva van, hogy a legjobb s legalkotmányosabb uralkodók közé tartozik. A század első felében annyi belforrongás által gyen­ gített dynastiát ő helyezte újra szilárd alapokra, miután az alkotmány revízióját, melynek alapja a IV. Don Pedro által 1826-ban kiadott Üartade ley, 1852-ben véghezvitte, a kereskedelemnek, vasutaknak, tengerészeinek hatalmas lendületet adott, s 25 év alatt országának egész képét meg­ változtatta.

eT

™ ?

'"

Külföldi előfizetésekhez a postai.ag meghatározott viteldíj is csatolandó

gedőkbe, s elősegítette a mentés munkáját. Mi­ kor ezért a néphála amiéket akart számára emelni, az oportói polgárok tisztelgő küldöttsé­ gének erre tett czélzását e szavakkal utasította vissza: «Nem ; hiszen ón csak azt a szolgálatot fizettem vissza, a melyet önök és atyáik ősöm, Károly Alberttel szemben tanúsítottak." Viktor Emánuel két lányának, a portugál ki­ rálynénak és Mária Klotildnak, Bonaparte Jerome herczegnének ellentétes egyéniségét semmi sem jellemzi jobban, mint egy kis epizód, mely m ég gyermekéveikben történt velők. Mikor anyjok, Mária Terézia bérmálásuk alkalmával a

i politikai irodalom Magyarországon W%

A,Magyar Háziasszony' kiadóhivatala Budapest nagy-korona-uteza 20.

IBTA

BALLAGI

T i s z t a faj

libát és k a c s á t toulousi. . , párját 8—10 írtért, pommeraniai « 10—14 > Peking-rnoza > 3 frt 50 kxért, szállít, szép és nagy-példányokban,

Hirdetések

GÉZA.

Ára fűzve 5 frt. Szerző e munkában a magyar politikai irodalom története mellett előadja főbb vonásaiban • cenzúra, illdtö'eg a sajtótörvényhozás történetét is, különös súlyt fektetve II. József és II. Lipót korára. Kieinelendök a József korabeli valláspolitikai és a nemzeti visszahatást tolmácsoló ira­ tokrólszóló fejezetek, továbbá Lipót korából a demokraták (Batthyány, Hajnóczy, Nagyváti, Mar­ tinovics, Laczkovics) röpiratainak azután a nökérdést, a zsidó kérdé-t, a vallásszabadság «*'• déseltárgyazó műveknek érdekes ismertetése. n=>rSrSETf:

felvétetnek a kiadóhiva­ talban, Budapestaa, IV., | Seidler Edmond, egyetem-uteza 4. sz. alatt S z i s z e k e n , H o r v á t o r s z á g b a n .

Franciaország és a Külföld Minden illatszerész é nél és FoT Q drászánál

M

"^y

A

f f l

. V 1

V ^

X*

*^ PARIS

^ \

Különleges S/«P»r

^«*

^ " ^

^

BIÍMUTTAL VEGYÍTVE

C H . F A Y , ILLATSZERES!, — 9 . r n e d e la P a i x , 9

-

PARIS

MÁRIA

a forráskezelőségnél vasút-, posta- és távirda-állomás Véghles-Szalatna

, a VASÁRNAPI UJSAG Csupán r

XXXV. ÉVFOLYAM.

A FBANKLIN-TÁRBÜLAT kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvkereskedésben kapható — az osztr. tartományok számára Szelinski György cs. kir. egyet, köuyvárusnál Bécsben I., Stefansplatz 6.

Magyarország kitűnő uj savanyuvize, nagykeresk«'
Második

?r=fr

gyár Háziasszony"

elleti.

IS

Ara fűzve 4 frt.

B U D A P E S T , SZEPTEMBER 30.

ílí/ízííí«i feltételek: VASÁRNAPI UJSÁG és | egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / f é l é v r e . . . 6 •

A

BÉLA.

TARTALOM: Az önálló állami élet hiánya. — A rendi alkotmány hatása. — A gazdasági s társad ilmi fejletlenség. — A király. — A főpapság, — A főurak. — A köznemesség. — A pol­ gárság és parasztság. — A külügy. — A főhatóságok. — A hadügy. — A péuzügy. — Közgazda­ sági viszonyok. — E^yhiz és közoktatás. — Törvényhozás és országgyűlés. — Az igazságszol­ gáltatás. — A közigazgatás és a megye. — Nemzetiség és irodalom. — Hangulatok és áramlatok.

bérmentve.

A rade ni savanyúvíz raktára Budapesten Edestküty L.-nál, vaiamint minden aaványviz-kereakedónél éa vendéglőben.

A radeini savanyuforrás a világ egyetlen ásványvize, mely i(íen jelentékeny lithion-tartalommal bír minél fogva köszvény, vese- és hólyaffbantalmakban specificrun gyanánt hasz náltatik. Gazdag szénsav- és nátron tartalma még különösen ajánlják gyomor- és aranyeres bántal­ mak- s hurutokban. Radeini vasas fürdők versze g/ényséff- női bajok, magtalanság stb. stb. ^/

kiadás.

40. SZÁM. 1888.

FIA

PORTUGÁL

KIRÁLYNÉ.

LAJOS

PORTUGÁL

KIRÁLY.

ALFONZ

OPORTÓI KIRÁLY

Hatóságilag engedélyezett végeladás Van szerencsém a nagyérdemű közönség b. tudomására hozni, miszerint a helyben 5 0

é v

ó t a fennálló

NOI DIVAT-ÜZLETEM ÁTVÁLTOZTATÁSA MIATT, hatóságilag

;

engedélyezett

0FHJ

rendezek u ö i d i v a t - á r u k b ó l . -

Raktáram egyáltalán solid, finom bel- és külföldi divat-kelmékből áll

rendkívül leszállított szabott árak mellett, ngy fekete mint színes divat-kelmék, duplaszéles, m é t e r e n k é n t 3 5 k r . - t ö l k e z d v e Ezen kedvező alkalom felhasználására egész tisztelettel kérem a nagyérdemű k'özönSég szíves l á t o g a t ó

L E O N H A R D M., e z e l ő t t J A N K O V I T S PBudapest,

Deák Ferencz-utcza

Fraakbn-TársnUt nyomdáia. (Budapest, egyetem utcsa 4. számT

10. szám

alatt.

A PORTUGÁL KIRÁLYI

mdulva ki, a királyi pár egymásután látogatta meg Európa főbb székvárosait, Parist, Berlint, a drezdai és bécsi udvarokat, s az utóbbi helyen tett látogatást épen olyan formán magyarázták a hírlapi közlemények, mintha Lajos király if­ jabb fia, az oportói herczeg komoly szándé­ kokat táplálna királyunk lánya, Mária Valéria föherczegnő iránt. Mindez alkalmakból indokoltnak látszik az európai politika napi áramlataival érintkezésbe u gyis ritkán jövő emez uralkodó-család egyes f a i n a k rövid jellemzése, mely világrészünk egtávolibb délnyugati szögletében közel ezer ' ota tartja össze üdvös és bölcs kormány­ nál azt a nemzeti monarkhiát, melynek Hó-

HERCZEG,

A

PORTUGÁL

IFJABB F I A .

CSALÁD.

Mindez üdvös kormányzási tényeiben a király hű és okos segédkezőt nyert nejében, Viktor Emánuel szellemi és szívbeli erényekben gazdag lányában, Mária Piában, ki ritka tulajdonaival egész Portugália osztatlan rokonszenvét vívta ki, mely a jótékonyság valódi nemtőjét tekinti benne. Tizenöt éves volt, mikor a királyhoz nőül ment, de bátor lelke már akkor rávallott arra a hősök családjára, melyből származott, s melyhez később is számos esetben mutatta méltónak ma­ gát, így a Tájó áradásánál, vagy az oportói színház égésénél, a mikor nemcsak jóságával enyhítette a nyomor szenvedéseit, de maga is ritka hősiességet fejtett ki a veszélylyel szemben s példájával, szavával bátorságot öntött a csüg-

templomból tért vissza velők, Klotüd leányát szivéhez szorítva kérdezte: — Mondd csak, mit kértél magadnak imád­ ban Istentől a mai napon ? — Azt kértem, felelt vissza a leányka, hogy ne legyen soha királyné belőlem. — Oh! én megfordítva épen azt kértem, hogy legyek — vágott közbe Mária Pia gyermekes vi­ dámsággal. Ez a kis inczidens élénken jellemzi Mária Klotild szelíd, visszavonuló szerénységét úgy, mint Mária Pia szilárd, férfias jellemét s fényes elméjét. Mindkettőnek betelt óhaja, de a sors nem egyenlően mérte ki számukra azt a boldog­ ságot, melyet ritka szép tulajdonaikkal, valódi