I. FELADATKÖR KÖZÉPSZINT FELADATOK

I. FELADATKÖR KÖZÉPSZINT FELADATOK 1. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi szövegeket, majd válaszoljon a kérdésekre! i. szöveg A Korunk története A Korunk társadalomtudományi folyóirat 1926 óta jelenik meg Kolozsváron. Jelenleg harmadik folyamánál tart. A három folyam három korszakot különít el a lap történetében, s ezek Erdély kulturális régiójának politikai-történeti alakulásával állnak összefüggésben. A Kolozsvárt elindított folyóirat a 20. század válság-kérdéseire, az erdélyi magyar (és összmagyar) társadalom, Kelet-Közép-Európa modernizációs problémáira kívánt választ adni. […] 1. folyam: 1926 februárjától – 1940 szeptemberéig. Szerkesztőség: Alapító szerkesztő: Dienes László (1926–1931. július-augusztus). 1929ben Dienes munkatársa Gaál Gábor lesz, aki 1931-ben átveszi a folyóirat szerkesztését. A lap alcímei: Havi Szemle […]; Világnézeti és Irodalmi Havi Szemle […]; Tudomány – Irodalom – Művészet – Élet. Jellemzők: Dienes Beköszöntő című szövegében a lap szellemi profilját ahhoz a korszakdiagnózishoz kötötte, melyet így határozott meg: „Korunk gondolkodása, akárhova nyúl, mindenütt problémát talál. […] Problematikus lett körülöttünk az egész világ.” Ez a tipikusan modernista látásmódú programírás határozza meg a lap első folyamának szemléletét: erőteljesen problematizáló, a kortárs, európai jelenségek értelmezésében érdekelt folyóiratot talál ki a kolozsvári szerkesztő, a cikkcímek között pedig igen gyakran tűnnek fel a kozmopolita1 européer2 aktualitásigényének megfelelni akaró metaforák: a Korunk cikkei „új” művészetről, gazdasági folyamatokról, „korunk” neurózisáról, hanyatlóban, éledőben levő folyamatokról szólnak, a „korszellemet” akarják palackba zárni. 1 2

világpolgár; nemzeti és vallási hovatartozástól független, az általános emberi egyenlőséget és szabadságot hirdető személy, nézet az európai kultúra, műveltség és viselkedés híve és megvalósítója 1. SZÖVEGÉRTÉS

erettsegi_feladat1.indd 5

5

2011.09.06. 10:16:03

Az első folyam művészetszemléletében erőteljesen követhető a „technikailag reprodukálható”, gyakorlatokba ágyazott művészeti formák iránti érzékenység: a film, a fénykép, a modern iparművészet, a reklám, a képregény foglalkoztatja a lap szerzőit. Ugyancsak az első folyam Korunkjában alakul ki az a törekvés, hogy a (sokszor művészeti izmusokkal összekapcsolódó) civil mozgalmak érvrendszereit is közvetítse a lap olvasói felé: a feminizmus, az „esperantó mozgalom”, a futurizmus csak kiragadott példák. A folyóirat e korszakának lapszámai igen izgalmas olvasmányt jelentenek abból a szempontból is, hogy milyen álláspontot képviseltek a korszak ideológiai változásainak palettáján. A korai Korunk írásaiban a marxizmus melletti érvelés finoman vegyül annak kritikájával, a kapitalizmus pozitívumainak elismerése a válságtünetek korai érzékelésével. Az ezredforduló életmódmagazinjain nevelődött olvasó gyakorlati életvezetési elvek iránti kíváncsisága is bőven talál szemezgetnivalót a korai évfolyamok cikkeiben. A szerzők között pedig olyan nevek bukkannak fel, mint Déry Tibor, Faludy György, Hatvany Lajos, József Attila, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Moholy-Nagy László, Max Planck, Szántó György stb. A szerzők nagy része Nyugat-Európa kultúrközpontjaiból tudósít, a Kolozsváron szerkesztett lap európai hálózata még az információáramlás mai feltételei mellett is zavarba ejtő. 2. folyam. 1957 februárjától – 1989 decemberéig. Szerkesztőség: Főszerkesztő: Gáll Ernő (1984/9-ig), Rácz Győző. […] Jellemzők: Formai szempontból legszembetűnőbb változás, hogy eltűnik a folyóirat alcíme, a lap ebben a periódusban A Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács Folyóirataként jelenik meg, illetve a tartalom képanyaggal is bővül. E korszak lapszámaiban pontosan követhetők a cenzúra enyhülésének és szigorodásának periódusai. Az 1968-as évfolyam második felében folyamatosan kezdenek elmaradni a kizárólag pártideológia közvetítését szolgáló (gyakran román nyelvből fordított) tanulmányok, s ezek csak a hetvenes évek közepén térnek vissza, s a nyolcvanas évek második felétől már nincsen az államfő fotója, róla készült portré nélkül megjelenő Korunk-szám. Ugyanakkor viszont a korszerűség igénye a világirodalom, kortárs európai filozófia, társadalomtudományos kutatás közvetítésében továbbra is érezhető. A hatvanas évek végén a Korunkban olyan szerzőket fordítanak, mint T. W. Adorno, Umberto Eco, […], Michel Foucault, […], Jürgen Habermas, Martin Heidegger, […] stb. A magyar szerzők közt található Kerényi Károly, Lászlóffy Aladár, Selye János, Szilágyi Domokos, Tamás Gáspár Miklós, Venczel József. E második korszakot az 1984/85-ös év szerkesztőgárda-cseréje szegmentálja3:1Gáll Ernő és Balogh Edgár Korunkja helyére Rácz Győző szigorúan központilag irányított Korunkja lép. 3 6

felosztja, tagolja, szétválasztja I. FELADATKÖR • KÖZÉPSZINT


2011.09.06. 10:16:07

FELADATOK I. KÖZÉPSZINT

3. folyam. 1990-től napjainkig. Szerkesztőség: Főszerkesztő: Kántor Lajos 2008 májusáig, Balázs Imre József 2008 májusától. […] A lap alcímei: A harmadik folyam a Kultúra – Haza – Nagyvilág alcímmel jelenik meg 2001 januárjáig, ezt követően a jelenleg is használatos Fórum – Kultúra – Tudományra változik. Jellemzők: Ezt a korszakot az arculat folyamatos újratervezése jellemzi: az 1990-ban még a korábbi fekete-narancssárga kivitelezésben megjelenő Korunk 1991-ben Baász Imre borítótervvel, majd 1992-től 2007-ig megmaradó új dizájnnal jelenik meg. 1992-től az új Korunk máig színváltó Korunk: minden számnak más az alapszíne, az arculat egységét a grafikai elemek állandósága biztosítja. […] A mai Korunk sajátos rovataival és tematikus tömbjeivel a korai Korunk általánosan művelő koncepcióját ötvözi a szaktudományos folyóirat-irodalom sajátosságaival. A kilencven óta megjelent húsz évfolyam számaiban a regionális, kisebbségi és európai identitástudatok definíciói mellett (főként a kezdeti időszakban) idegen kultúráknak, illetve a társadalomtudományok minden területe aktuális kérdéseinek szentelt figyelmet. Képanyaga és a tematikus tömböt szegmentáló szépirodalmi szövegek által az erdélyi, magyar és román, illetve világirodalom kánonát közvetítette, alakította. 2007 1957-től számolva az ötvenedik évforduló miatt ismételt öndefiníciós megnyilvánulások lehetőségét nyitotta meg. ❯ forrás: http://www.korunk.org/?q=node/10549

ii. szöveg Kivonat az aktuális Korunk impresszumából41 […] Főszerkesztő: BALÁZS IMRE JÓZSEF A szerkesztőség tagjai: CSEKE PÉTER (médiatudomány), HORVÁTH ANDOR (főszerkesztő-helyettes; világirodalom), KESZEG ANNA (társadalomtudományok), KOVÁCS KISS GYÖNGY (főszerkesztőhelyettes; történelem), RIGÁN LÓRÁND (filozófia) […] A Korunk – Budapesti Porta grémiuma5:2ILIA MIHÁLY, POMOGÁTS BÉLA, POSZLER GYÖRGY, ROMSICS IGNÁC, TETTAMANTI BÉLA, ZALÁN TIBOR […] A KORUNK magyarországi terjesztését az Apáczai Sajtóhíd Alapítvány végzi […] ❯ forrás: http://korunk.org/letoltlapok/Z_RKorunk2010november.pdf

4 5

nyomtatványokon olvasható kötelező szöveg, mely a kiadvány elkészítésének kiadói és nyomdai adatait tartalmazza vezető, döntéshozó, tanácsadó szerepet ellátó testület 1. SZÖVEGÉRTÉS


7

2011.09.06. 10:16:07

iii. szöveg (Kiegészítés: a lap megjelenik havonta)61 Online előfizetés Európa normál kézbesítés A kézbesítés várható időtartama: 8-10 nap Európa elsőbbségi (légi) kézbesítés A kézbesítés várható időtartama: 3-4 nap Európán kívül, normál kézbesítés A kézbesítés várható időtartama: 10-14 nap Európán kívül, elsőbbségi (légi) kézbesítés A kézbesítés várható időtartama: min. 1 hét A Korunk lapszámai megvásárolhatók: Romániában (Kolozsvár) (Székelyudvarhely) (Csíkszereda)

(Sepsiszentgyörgy) (Temesvár)

Magyarországon Budapest ❯ forrás: http://www.korunk.org/?q=node/10544

1.

Töltse ki a következő táblázatot!

8 pont

a) Az ismertető alapján – a Korunk folyóiratra mint sajtótermékre vonatkoztatva – értelemszerűen töltse ki a következő táblázatot! A megjelenés rendszeressége 1. _______________

6 8

______________

Tartalma szerint

Nyelve szerint

2. Több országban (Románia, Magyarország)

3.

4.

_______________ _______________ _______________ _______________

a szerző kiegészítése I. FELADATKÖR • KÖZÉPSZINT


2011.09.06. 10:16:07


b) Hozzon egy-egy érvet (bármely szövegből) a táblázat számozott részeihez beírtak alátámasztására! Jelölje, hogy információja hányas számú szövegből származik! 1. _______________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ 3. _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ 4. _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________

2.

Értelmezze a következő szavakat, kifejezéseket!

5 pont

„összmagyar”: _________________________________________________________ _______________________________________________________________________ feminizmus: ___________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________ „esperanto” nyelv: ______________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ cenzúra: _______________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ dizájn (design): _________________________________________________________ _______________________________________________________________________ 1. SZÖVEGÉRTÉS


9

2011.09.06. 10:16:07

3.

Válaszolja meg a következő kérdéseket!

7 pont

a) Mi a lap korszakolásának az alapja? _______________________________________________________________________ b) Mi jellemzi az első folyam művészetszemléletét? (Válaszában két elem jelenjen meg!) _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ c) Milyen ideológiai vetülete van az első folyambeli Korunknak? Idézze szó szerint a szövegből! _______________________________________________________________________ d) Melyik az a folyam, amelyiknek az időszakában a cenzúra hol erősebb, hol ernyedőbb intenzitással, de befolyásolta a lapot? _______________________________________________________________________ e) Ki alapította a lapot, és ki a mai Korunk főszerkesztője? _______________________________________________________________________ f) Mit vett át a mai lap a kezdeti időszakból? _______________________________________________________________________ g) Mit jelenthet egy lap „öndefiniciója”? _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ Az e) kérdésnél a két név megjelölése jelent 1 pontot.

10

I. FELADATKÖR • KÖZÉPSZINT


2011.09.06. 10:16:07


4.

Jelölje, hogy a következő állítás igaz (I) vagy hamis (H)!

2 pont

A korai Korunkban megjelentek gyakorlati életvezetési elvekkel foglalkozó írások. A Korunk első folyamának szerzői akár Párizsból is tudósítottak. A második folyamban a cenzúra miatt teljesen megszűnik a korszerűség igénye. A mai Korunk lapszámai egységes színvilággal és változó grafikával jelennek meg. 0,5 pont megoldásonként.

5.

Összehasonlítás

2 pont

a) Nevezzen meg két lényeges különbséget az első és a második folyam között! _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ b) Mi a legszembetűnőbb (akár formai) hasonlóság az első és a harmadik folyam között? _______________________________________________________________________ Az a) pontnál csak a helyesen megjelölt két elemért jár 1 pont.

6.

1 pont

Értelmezze, hogy miben nyilvánulhat meg a harmadik folyam alcímei közti különbség!

__________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________

1. SZÖVEGÉRTÉS


11

2011.09.06. 10:16:07

7.

Kitekintő

7 pont

a) Az első folyam szerzői között a szöveg többek között a következő neveket említi: „Déry Tibor, Faludy György, […], József Attila, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Moholy-Nagy László […]”. Válasszon a felsorolt alkotók közül kettőt, és tömören jellemezze munkásságukat, említse meg két-két jellemző alkotásukat! (Az alkotói pályakép min. nyolc információs elemet tartalmazzon!) __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________

12



2011.09.06. 10:16:07


__________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ b) Ki a főszerkesztője a képen látható Korunknak?

_________________________________

8.

__________________________________

Egészítse ki a következő mondatokat (a 2. folyam jellemzői és az elsőre történő logikai utalás alapján)!

2 pont

– Az 1968-as évfolyam második fele előtt, illetve _____________________________ gyakran a román nyelvből fordított tanulmányok a meghatározóak, különösen, amelyek a pártideológia közvetítését szolgálják. – A nyolcvanas évek második felétől nincsen olyan Korunk szám, amelyben ______ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ 1. SZÖVEGÉRTÉS


13

2011.09.06. 10:16:07

9.

Nevezze meg, milyen módon és hol lehet a lapra előfizetni / megvásárolni!

2 pont

__________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ 2 előfizetési mód megnevezése 1 pont, 1 megnevezés 0 pont; 5 helyszín megnevezése esetén 1 pont, kevesebb esetén 0 pont.

10.

Feladat

4 pont

a) Milyen két nagyobb csoportra oszthatjuk az újságírásban / a sajtóban megjelenő műfajokat? Értelemszerűen töltse ki a táblázatot, hozzon a műfajokra 2-2 példát!

____________________ sajtóműfajok

____________________ sajtóműfajok

Pl.: _______________________________

Pl.: _______________________________

_______________________________

_______________________________

_______________________________

_______________________________

b) Mely csoportba sorolná A Korunk története című szöveget? _______________________________________________________________________ a) 1 pont a két csoportfajta megnevezéséért; 2 pont a két-két példáért (egy példa esetén nem jár pont); b) 1 pont a megnevezésért, elfogadható a műfaj megjelölése magában is.

Összpontszám:

14

40 pont



2011.09.06. 10:16:07

I. FELADATKÖR KÖZÉPSZINT MEGOLDÁSOK 1. SZÖVEGÉRTÉS 1.

8 pont

a) Az ismertető alapján – a Korunk folyóiratra mint sajtótermékre vonatkoztatva – értelemszerűen töltse ki a következő táblázatot! A megjelenés rendszeressége szerint

A terjesztés helye/ köre szerint

Tartalma szerint

Nyelve szerint

1.

2.

3.

4.

Több országot felölelő (Románia, Magyarország)

társadalomtudományi (irodalmi, képzőművészeti) folyóirat

havilap

egynyelvű (magyar)

b) Hozzon egy-egy érvet (bármely szövegből) a táblázat számozott részeihez beírtak alátámasztására! Jelölje, hogy információja hányas szövegből származik! 1. A III. szöveg kiegészítőjében történik rá utalás. 2. (Kolozsváron jelenik meg, Romániában terjesztik, illetve A KORUNK magyarországi terjesztését az Apáczai Sajtóhíd Alapítvány végzi (II. szöveg), vagyis Magyarországon is kapható.) A III. szöveg tartalmazza összefoglalóan a terjesztés helyszíneit: utal arra, hogy mely országokban kapható: Romániában a jelölt városokban, illetve Magyarországon, Budapesten (online bárhonnan megrendelhető). 3. A Korunk társadalomtudományi folyóirat (I. szöveg), illetve a II. szövegben a szerkesztőségi bizottsági tagok szakmai területéről kiderül, hogy a társadalomtudományok (pl. történelem, filozófia, médiatudomány) mellett foglalkozik még pl. irodalommal is. 4. A szövegek alatt nem jelenik meg a fordító neve, tehát a lap magyarul jelenik meg (arra sem történik utalás, hogy többnyelvű lenne).

100

MEGOLDÁSOK • KÖZÉPSZINT

erettsegi_megoldas1.indd 100

2011.09.06. 10:16:56

MEGOLDÁSOK KÖZÉPSZINT

2.

Értelmezze a következő szavakat, kifejezéseket!

5 pont

„összmagyar” : minden magyart egybeölelő (a világ bármely táján élő magyarok öszszessége) feminizmus: társadalmi mozgalom, amely a nők jogegyenlőségéért, a társadalmi hierarchiában való hátrányos megkülönböztetésük ellen és a szexuális szabadságukért küzd „esperanto” nyelv: az eszperantó mesterséges eredetű, élő, nemzetközi nyelv; Zamenhov lengyel orvos alkotta 1887-ben cenzúra: általánosságban a szabad véleménynyilvánítás korlátozása; politikai értelemben a nyilvános közlésre szánt alkotás előzetes ideológiai, politikai szempontú ellenőrzése, felülvizsgálata annak céljából, hogy megakadályozza az adott politikai rendszer által nem kívánatos művek megjelenését dizájn (design): formatervezés; valamely iparilag előállított tárgy, berendezés stb. külsejének formai és funkcionális megtervezése. Tágabb jelentésben külsejében érdekes, izgalmas tárgy, épület, környezet megjelenési terve.

3.

Válaszolja meg a következő kérdéseket!

7 pont

a) Mi a lap korszakolásának az alapja? A három folyam. b) Mi jellemzi az első folyam művészetszemléletét? (Válaszában két elem jelenjen meg!) Az első folyam művészetszemléletében erőteljesen követhető (1. elem) a „technikailag reprodukálható”, gyakorlatokba ágyazott művészeti formák iránti érzékenység: a film, a fénykép, a modern iparművészet, a reklám, a képregény foglalkoztatja a lap szerzőit. Ugyancsak az első folyam Korunkjában alakul ki az a törekvés (2. elem), hogy a (sokszor művészeti izmusokkal összekapcsolódó) civil mozgalmak érvrendszereit is közvetítse a lap olvasói felé: a feminizmus, az „esperantó mozgalom”, a futurizmus csak kiragadott példák. c) Milyen ideológiai vetülete van az első folyambeli Korunknak? Idézze szó szerint a szövegből!) „… a marxizmus melletti érvelés finoman vegyül annak kritikájával” d) Melyik az a folyam, amelyiknek az időszakában a cenzúra hol erősebb, hol ernyedőbb intenzitással, de befolyásolta a lapot? A második. e) Ki alapította a lapot és ki a mai Korunk főszerkesztője? Dienes László, Balázs Imre József

I. FELADATKÖR • 1. SZÖVEGÉRTÉS


101

2011.09.06. 10:16:56

f) Mit vett át a mai lap a kezdeti időszakból? Az általánosan művelő koncepcióját. g) Mit jelenthet egy lap „öndefiniciója”? Meghatározza, definiálja tevékenységi körét, úgymond a lap profilját. Az e) kérdésnél a két név megjelölése jelent 1 pontot.

4.

Jelölje, hogy a következő állítás igaz (I) vagy hamis (H)!

2 pont

A korai Korunkban megjelentek gyakorlati életvezetési elvekkel foglalkozó írások.

I

A Korunk első folyamának szerzői akár Párizsból is tudósítottak.

I

A második folyamban a cenzúra miatt teljesen megszűnik a korszerűség igénye.

H

A mai Korunk lapszámai egységes színvilággal és változó grafikával jelennek meg.

H

0,5 pont megoldásonként.

5.

Összehasonlítás

2 pont

a) Nevezzen meg két lényeges különbséget az első és a második folyam között! Pl.: Eltűnik a folyóirat alcíme, a lap ebben a periódusban A Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács Folyóirataként jelenik meg, illetve a tartalom képanyaggal is bővül. b) Mi a legszembetűnőbb (akár formai) hasonlóság az első és a harmadik folyam között? Mindkét esetben van alcím. Az a) pontnál csak a helyesen megjelölt két elemért jár 1 pont.

6.

Értelmezze, hogy miben nyilvánulhat meg a harmadik folyam alcímei közti különbség!

1 pont

Máshova kerülnek a hangsúlyok. Míg az első alcím: a Kultúra – Haza – Nagyvilág a fő hangsúlyt értelemszerűen a kultúra világára, a haza gondolatiságára és a nagyvilág102



2011.09.06. 10:16:56


ba való kitekintésre helyezi, addig a jelenleg is használatos Fórum – Kultúra – Tudomány a megbeszélő/fórumszerű1 cikkek mellett továbbra is fontos témaként kezeli a kultúrát, és beemeli ezek mellé a tudományt, az arról való referálást.

7.

Kitekintő

7 pont

a) Az első folyam szerzői között a szöveg többek között a következő neveket említi: „Déry Tibor, Faludy György, […] József Attila, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Moholy-Nagy László […]” Válasszon a felsorolt alkotók közül kettőt, és tömören jellemezze munkásságukat, említse meg két-két jellemző alkotásukat! (Az alkotói pályakép min. nyolc információs elemet tartalmazzon!) Déry Tibor: író. Zsidó nagypolgári családból származott. 1911-ben kereskedelmi érettségi vizsgát tett, majd nagybátyja vállalatánál dolgozott, ahol 1918-ban sztrájkot szervezett, ezért elbocsájtották. 1920 és 1935 között emigrációban élt. Hazatérte után Dániel Tibor álnéven fordított, füzetes regényeket írt. A nyilas uralom idején bujkálnia kellett. 1945-ben újra a Kommunista Párt tagja. Bírálták a munkásosztály ábrázolása miatt, ugyanis az illegális kommunista párt bemutatásában eltért a hivatalos ideológia követelményeitől. 1955-ben aláírta az írók és művészek memorandumát, ezért pártfegyelmi büntetést kapott. 1956-ban részt vett az ellenzéki írók tevékenységében, ezért kizárták a pártból. A forradalom idején az Írószövetség forradalmi bizottságának tagja volt. 1957-ben letartóztatták, kilencévi börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult. Ismét hoszszabb külföldi utazásokat tett. 1947-ben Baumgarten-, 1948-ban Kossuth-díjat kapott. Legismertebb művei: A befejezetlen mondat ; Szerelem; G. A. úr X-ben; Niki; Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról. ❯ forrás: http://web.zone.ee/aurin/lexikon/l_dery.html

Faludy György: költő 1910-ben született Budapesten. Édesapja vegyész, a felsőfokú ipariskola tanára volt. 1928-ban az Evangélikus Főgimnáziumban tett érettségi vizsgát, majd a bécsi, a berlini, a párizsi és a grazi egyetemen tanult. 1933–1934-ben katonai szolgálatot teljesített, zászlósi rangot kapott, ezt később megvonták tőle.

1

Az ókori Rómában és a birodalom nagyobb városaiban a forum (nyílt tér), a piactér volt a közélet, a politikai élet színtere. Átvitt értelemben: a közélet, a nagy nyilvánosság, a közvélemény. I. FELADATKÖR • 1. SZÖVEGÉRTÉS


103

2011.09.06. 10:16:56

Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-fordításait, pontosabban átköltéseit. 1938-ban Párizsba utazott, innen a német megszállás elől Marokkóba, majd 1941ben az Egyesült Államokba költözött. 1943 és 1945 között három éven át szolgált az amerikai hadseregben. 1946-ban hazatért Magyarországra. 1950. június 14-én koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban. 1953-ban, a tábor felszámolását követően szabadult, ezután műfordításaiból élt. Az 1956-os forradalom idején az Írószövetségben és a megújult Népszavánál tevékenykedett, a szovjet invázió után nyugatra menekült. Párizsban, Londonban és angliai kisvárosokban élt, majd Málta szigetén és Torontóban. Később a New York-i Columbia, a New Jerseyben lévő Montclair Egyetem, a philadelphiai egyetem tanáraként dolgozott, utána újból Torontóban tanított. 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember elsején hunyt el. Legismertebb művei: François Villon balladái, Börtönversek, Pokolbéli víg napjaim. ❯ forrás: http://www.pim.hu/object.1CFDE8B2-BB8F-429E-9427-7B7E62EA323B.ivy

József Attila: költő 12. évfolyamos tananyag Kassák Lajos: költő 11. évfolyamos tananyag Komlós Aladár: író, költő, műfordító, irodalomtörténész Losoncon járt középiskolába, majd latin–magyar szakon tanult a budapesti egyetemen. Az első világháborúban megjárta az olasz hadifogságot. 1920-as kassai tanári működésének egy újságcikke miatti elbocsátás vetett véget. Újságíró lett. A Nyugat tanulmánypályázatán harmadik díjat nyert Adyról szóló pályaművével. A kolozsvári Korunk és a pozsonyi Tűz is közölte írásait. 1940 és 1944 között magyart és latint tanított a budapesti Zsidó Gimnáziumban. A második világháborúban Bergen-Belsenbe, majd Svájcba került. Innen tért haza 1945-ben. Tanárként dolgozott több helyen. 1953-tól az MTA Irodalomtörténeti Dokumentációs Központjában dolgozott. 1956tól nyugdíjazásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének függetlenített tudományos főmunkatársaként tevékenykedett. Legismertebb művei: Voltam poéta én is..., A néma őrölt arca (kötetek) ❯ forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Koml%C3%B3s_Alad%C3%A1r

104



2011.09.06. 10:16:56


Moholy-Nagy László: fényképész, festő, művészeti író, szobrász Sokoldalú, a legkülönbözőbb műfajokkal kísérletező igazi avantgárd egyéniség volt, akinek legtermékenyebb alkotói periódusa az 1920-as évek németországi művészetéhez kapcsolódott. Az 1919-es év legvégén elhagyta az országot, s előbb Bécsben, majd Berlinben telepedett le. Miközben portré- és tájrajzaiban aktivista szemlélete továbbélt, Berlinben megismerkedett a nemzetközi dadaizmus és az orosz konstruktivizmus legfontosabb irányzataival és azok képviselőivel. 1922-ben Kassák Lajossal együtt Bécsben kiadta az Új Művészek Könyvét (magyarul és németül). 1923 tavaszától Walter Gropius meghívására a weimari Bauhausban tanított mint a legfiatalabb professzor. Ekkor születtek legharmonikusabb absztrakt festményei, fényképei, fotogramjai, „fotoplasztik”-jai, ekkor jelent meg a Filmváz. A nagyváros dinamikája című filmszcenáriója, valamint a Bauhaus-sorozatban két önálló könyve: Festészet, fényképészet, film és Az anyagtól az építészetig. Újból Berlinben és más városokban élt, 1930-ban mutatta be Fény-tér-modulátor című korai kinetikus szerkezetét, amely színes fényjátékot teremtett. Ennek felhasználásával született a Fekete-fehér-szürke filmjáték című absztrakt filmje. Közben rendszeresen publikált – elsődlegesen fényképészetről. 1937-ben Gropius meghívására Chicagóba utazott, s véglegesen ott telepedett le. 1945-ben befejezte a Látás mozgásban című alapvetően fontos könyvét, amely több évtizedes tapasztalatát összegezi; a szöveghez elválaszthatatlanul kapcsolódik a szerző által kiválasztott képanyag. Művészi öröksége – elsősorban a fotóművészet terén folytatott kutatásai – egyre inkább a nemzetközi figyelem központjába került, számos kiállítás és publikáció foglalkozott vele. ❯ forrás: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/moholy_nagy_laszlo

b) Ki a főszerkesztője a képen látható Korunknak?

Gáll Ernő

Balázs Imre József

a) Jellemzés 2-2 pont / 8 elem 2 pont; 6-7 elem 1 pont, egyébként 0 pont, 2-2 mű 1-1 pontot ér, tehát egy alkotó max. 3 pont / csak egy mű említése 0 pont; b) mindkét főszerkesztő megjelölése 1 pont.

I. FELADATKÖR • 1. SZÖVEGÉRTÉS


105

2011.09.06. 10:16:56

8.

Egészítse ki a következő mondatokat (a 2. folyam jellemzői és az elsőre történő logikai utalás alapján)!

2 pont

– Az 1968-as évfolyam második fele előtt, illetve a hetvenes évek közepétől gyakran a román nyelvből fordított tanulmányok a meghatározóak, különösen amelyek a pártideológia közvetítését szolgálják. – A nyolcvanas évek második felétől nincsen olyan Korunk szám, amelyben az államfő fotója, róla készült portré ne jelenne meg.

9.

Nevezze meg, milyen módon és hol lehet a lapra előfizetni / megvásárolni!

2 pont

• online – normál; elsőbbségi kézbesítés • megvásárolható: Romániában Kolozsváron stb.; Magyarországon Budapesten 2 előfizetési mód megnevezése 1 pont, 1 megnevezés 0 pont; 5 helyszín megnevezése esetén 1 pont, kevesebb esetén 0 pont.

10.

4 pont

a) Milyen két nagyobb csoportra oszthatjuk az újságírásban / a sajtóban megjelenő műfajokat? Értelemszerűen töltse ki a táblázatot, hozzon a műfajokra 2-2 példát! Tájékoztató sajtóműfajok

Véleményközlő sajtóműfajok

Pl. hír, információ, közlemény, tudósítás riport, interjú

Pl. kommentár, glossza, jegyzet, nyílt (olvasói levél), kritika, ismertetés, recenzió, bírálat, tanulmány, esszé

b) Mely csoportba sorolná A Korunk története című szöveget? Véleményközlő sajtóműfaj, ismertetés a) 1 pont a 2 csoportfajta megnevezéséért; 2 pont a 2-2 példáért (egy példa esetén nem jár pont); b) 1 pont a megnevezésért, elfogadható a műfaj megjelölése magában is.

Összpontszám:

106

40 pont



2011.09.06. 10:16:56

I. FELADATKÖR KÖZÉPSZINT FELADATOK

Recommend Documents