I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. (1) A rendelet területi hatálya Szentgyörgyvár község közigazgatási területe

SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2010.

SZENTGYÖRGYVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2010.(VII.16.) rendelete a A TELEPÜLÉSSZABÁLYOZÁSI TERVRŐL ÉS A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Szentgyörgyvár Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2008.évi LVII. számon módosított 2000. évi CXII. törvényt (továbbiakban: BTSZ), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletet (továbbiakban: OTÉK) figyelembe véve az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a helyi építési előírásokról az alábbi rendeletet alkotja és annak alkalmazását elrendeli. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya 1. § (1)

A rendelet területi hatálya Szentgyörgyvár község közigazgatási területe

(2)

A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait kell alkalmazni. Településszerkezet, terület felhasználás 2. §

A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll. A tervezési terület beépítésre szánt területe az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő építési övezetekre osztott: 1. lakó-, 1.1. falusias lakó Lf 2. vegyes2.1. településközpont vegyes Vt 3. gazdasági3.1. ipari Gip 3.2. kereskedelmi – gazdasági – szolgáltató terület Gksz 4. különleges4.1. sportterület K-SP 4.2. temető K-TEM 4.3. idegenforgalmi célú terület K-I

1.


A község beépítésre nem szánt területei, a használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatok szerint a következő övezetekbe sorolt: 1. 2. 3.

4.

5.

Közlekedési területek (KÖu) Zöldterületek, zöldfelületi létesítmények 2.1. parkok, játszó-pihenő és közkertek (Z ) Erdőterületek 3.1. gazdasági erdőterület Eg 3.2.elsődlegesen védelmi rendeltetésű és a rekultivációval összefüggő erdőterületek Ev Mezőgazdasági területek 4.1. általános mezőgazdasági területek Má 4.2. kertes mezőgazdasági területek Mk 4.3. különleges mezőgazdasági területek Ml 4.4. védett gyepgazdálkodási területek Mv Egyéb területek, vízgazdálkodási területek 5.1. folyóvizek, patakok, árok, csatornák, állóvizek medre és partja V 5.2. szennyvíztisztító telep SZT

A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalait, a tömbön belüli övezethatárokat és közterületi szabályozási vonalakat a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja. II. fejezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások 3. § (1)

A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

(2)

A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre szánt területén a megépült ésüzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező,

(3)

A település beépítésre szánt területein, illetve belterületein, új épület építésére, meglévő épület 25%-kal nagyobb bővítésére (mely épületben rendeltetés szerű használat mellett szennyvíz keletkezik, lakó és üdülőépület, középület, bármely wc-t tartalmazó épület) építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani a víz és elektromos közművek hálózati, és/vagy alternatív, minősített szerkezettel való megoldása, a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet. A csapadékvíz vezetékes, vagy árokban való elvezetéséről, vagy igazolt alternatív (locsolás esővíztárolóból, vagy tisztítás utáni barna felhasználás pl. wc öblítés) megoldásról gondoskodni kell.. Azokon a beépítésre szánt területeken, ahol szennyvízcsatorna nem elérhető, építési engedély kiadhatóságának feltétele a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés.

2.


(4)

A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott perspektivikus látványtervet kell mellékelni.

(5)

Az építés feltételeként az OTÉK 42. § (2) bekezdésében meghatározott számú személygépkocsit saját telken belül kell elhelyezni, kivéve, ha önkormányzati rendelet parkolóhely megváltást tesz lehetővé. Falusias lakóterület (Lf) 4. §

(1)

A falusias lakóterület lakóépületek, mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A falusias lakóterületeket a szabályozási terv az ’Lf’ jellel határozza meg.

(2)

A falusias lakóterületen elhelyezhető 1. legfeljebb kétlakásos lakóépület; 2. a környezetére nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági üzemi építmény, állattartási épület a helyi állattartási rendeletben meghatározott állatszám alatti férőhellyel; 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; 4. szálláshely szolgáltató épület; 5. műterem és az 1-4. pont szerinti épületekhez tartozóan tároló épület, kivéve 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára parkoló és garázs; 6. sportépítmény 7. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró (zaj, szag, levegőszennyezés, fény, egészségkárosító ) hatású gazdasági tevékenység építménye. A területen elhelyezhető az OTÉK 1. sz. melléklet 67. pontjában meghatározott melléképítmények.

(3)

Az övezet telkein a telek beépítettségének mértékébe beszámító építmény elhelyezése a szabályozási tervben a tömb területére meghatározott építmények elhelyezésére szolgáló sáv területén belül az OTÉK 35.§-ban meghatározott oldalkertek megtartásával kialakuló építési hely területén történhet.

(4)

Az övezet telkein az egyik, jellemzően fő funkciójú épületet a szabályozási tervben meghatározott építési sáv utcai beépítéséhez illeszkedve kell elhelyezni.

(5)

A falusias lakóterület övezetében kialakítható telkek min. területét, a kialakítható telek min. szélességét és mélységét, az övezet telkeinek beépítési módját, a telkek beépíthetőségének legnagyobb mértékét, az elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagasságát, továbbá az övezet telkein a zöldfelület megengedett legkisebb mértékét a következő táblázat tartalmazza:

3.


Övezeti jel

Kialakítható legkisebb telekterület

Kialakítandó új telek legkisebb szélessége

Kialakítandó új telek legkisebb mélysége

Lf-1

2.000 m

2

20 m

Lf-2

1.200 m

2

20 m

60 m

Lf-3

2.000 m

2

20 m

50 m

Lf-4

900 m

2

20 m

35 m

Lf-5

400 m

2

20 m

20 m

(6)

Beépítési mód

Oldalhatáron v. sz. álló Oldalhatáron v. sz. álló Szabadon álló Oldalhatáron álló Szabadon v. o. álló

Megengedett legnagyobb beépítettség

Megengedett legnagyobb építménymagasság

Megengedett legkisebb zöldterület

20%

< 4,5 m

60%

20%

< 4,5 m

60%

10%

< 4,5 m

60%

30%

5,0 m

50%

K/30%

5,0 m

60%

A falusias lakóterületek korábban nagyrészt beépült területein a tervezett épületeket jellemzően a telek oldalhatárával párhuzamos hosszépületként kell kialakítani, amely keresztirányú épületrésszel kiegészülhet. A tervezett épület telekhatárral párhuzamos hossz-szárnyának szélessége 9 m-nél több nem lehet. A korábban hagyományosan beépült területeken a tervezett épületet jellemzően magastetővel, párhuzamos hossz-szárny utcafronti végződése a környezetének megfelelően kontyolt vagy oromfalas lehet. A tetőhéjalás anyaga szintén a környezetéhez illő, hagyományos színű és anyagú legyen.

Új beépítésű utcában a (kortárs építészet értékeit támogatandó) a hagyományosságra vonatkozó megkötések nem vonatkoznak, amennyiben a tervező az épületet 2-2 utcai szomszédjával együtt és modellel ábrázolja és azt a településen, vagy az építéshatóságnál összehívott szakmai tervtanács támogatja. (7)

Terepszint alatti építmények vízszintes síkban mért vetületi területe maximum 10 %-kal haladhatja meg az ingatlan megengedett beépítettségét, de a telken belül különálló földipince ezenkívül építhető az OTÉK szabályi szerint.

Településközpont vegyes terület (Vt) 5. § (1)

A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A településközpont vegyes területeket a szabályozási terv Vt jellel határozza meg.

(2)

A településközpont vegyes területen elhelyezhető 1. lakóépület 2. igazgatási épület 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület 4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület 5. nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

A területen elhelyezhető az OTÉK 1. sz. melléklet 67. pontjában meghatározott melléképítmények, kivéve: 1. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem 2. állatkifutó, kivéve a turisztikai célú lovarda építményeit 4.


3. 4.

trágyatároló, komposztáló siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

(3)

Az övezet telkein a telek beépítettségének mértékébe beszámító építmény elhelyezése a szabályozási tervben a tömb területére meghatározott építmények elhelyezésére szolgáló építési hely területén történhet.

(4)

A településközpont vegyes övezetben kialakítható telkek min. területét, az övezet telkeinek beépítési módját, a telkek beépíthetőségének legnagyobb mértékét, az elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagasságát, továbbá az övezet telkein a zöldfelület megengedett legkisebb mértékét a következő táblázat tartalmazza:

Övezeti jel

Kialakítható legkisebb telekterület

Megengedett legnagyobb építménymagasság

Beépítési mód

Megengedett legnagyobb beépítettség

2

szabadon álló

20 %

< 6,0 m

50 %

2

oldalhatáron vagy szabadon

20 %

< 4,5 m

40 %

Vt-1

1000 m

Vt-2

2.500 m

Szintterület

(5)

Egy telken belül több épület is elhelyezhető, az OTÉK betartásával.

(6)

Terepszint alatti építési lehetőség a megengedett beépítettséget maximum 10 %-kal haladhatja meg, kereskedelmi -vendéglátó célú földdel fedett borospince kivételével.

Gazdasági területek Kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató területek általános előírásai (Gksz) 6. § (1)

A kereskedelmi, szolgáltatói, gazdasági övezetben elsősorban - egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális funkciókat hordozó épület - a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkciók - a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesítményei és a hozzájuk kapcsolódó szolgálati lakás - alakítható ki.

(2)

A parkolási igény minden esetben a telken belül biztosítandó. A kötelezően fásítandó parkolóban 4 parkolóhelyenként legalább 1 db közepes lombkoronát fejlesztő fa ültetendő. Az övezeten belül az építési engedélyezési terv részeként talajmechanikai szakvélemény készítendő. A felszíni vízrendezés egységesen alakítandó ki (tervezés megvalósítás). A területek feltöltése a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás bevonásával engedélyezhető.

(3)1 Kereskedelmi-gazdasági övezetek környezetrendezési előírásai:

1

Módosította: 8/2010. (X. 4.) önkormányzati rendelet 5.


-

Gksz

SZ 6,0

Az övezetben környezetét zavaró hatású zajt, bűzt keltő, a megengedett határértékeken túl szennyező, fertőző vagy robbanásveszélyes ipari és tárolótevékenységek folytatása nem engedélyezhető. A további környezetvédelmi előírásokat a szabályzat környezetvédelmi paragrafusa tartalmazza. 30 5000

Z = 40

szabadonálló, a beépítettség legnagyobb mértéke 30%, a legnagyobb építménymagasság 6,0 m, legkisebb teleknagyság 5000 m2, a legkisebb zöldfelületi arány 40%” (4)

Terepszint alatti építési lehetőség a megengedett beépítettséget maximum 10 %-kal haladhatja meg. Ipari, gazdasági terület és övezet (Gip) 1 7.§

(1)

Az ipari, gazdasági területben az alábbi létesítmények helyezhetők el: a. környezetbarát, nem szennyező ipari, településgazdálkodási és egyéb, működésében nem zavaró létesítmény épülete b. az övezetben a környezetet zavaró, a megengedett környezetvédelmi határértékeken túl terhelő ipari és tároló tevékenységek nem folytathatók. A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó szolgálati lakófunkció (max. 1 lakás tömbönként) létesíthető

(2)

Kialakult állattartó, gépjavító és takarmánytároló mezőgazdasági üzem, ami korszerű technológiájú állattartás, termékfeldolgozás gazdasági területeként hasznosulhat, illetve épülhet át.

(3)

Az állattartásra vonatkozó és egyéb környezetvédelmi engedélyezési feltételeket és előírásokat a környezetvédelemről szóló paragrafus tartalmazza.

(4)

A mezőgazdasági üzemi terület vízellátását, csapadék-elvezetés, felszíni vízrendezés és a kommunális szennyvíz gyűjtését, elvezetését a telephely igénybevételi engedély megadása előtt közös rendszerben, egységesen egy időben kell megtervezni és megvalósítani.

(5)

Az üzemekben keletkező szennyvizek és hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására vonatkozó előírásokat a környezetvédelemről szóló paragrafus tartalmazza.

(6)

A terület beépítése során - kötelező a teljes közművesítés, a használatbavétel előfeltétele a közművek bekötése

(7)

Az övezet területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: - a telekhatár menti 10 m mélységben és a terven jelölt helyeken háromszintű növényzet (gyep, cserje és koronaszint együttesen) telepítendő, - kizárólagosan gyepszintű növényzettel borított területek – az előírt zöldfelületeknek legalább 1/3-át tehetik ki; - a parkolási igény minden esetben a telken belül biztosítandó.

6.


Az övezeten belül az építési engedélyezési terv részeként talajmechanikai szakvélemény készítendő. A felszíni vízrendezés egységesen alakítandó ki (tervezés megvalósítás). A területek feltöltése a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóság bevonásával engedélyeztető. GIP

SZ 6

40 3000

Z = 35

jelű építési övezetben szabadonállóan, a terven ábrázolt módon, a telek területének 40%-áig építhető be. A legnagyobb építménymagasság 6,0 m lehet. A legkisebb telepterület 3000 m2 legyen. A kialakítandó zöldfelületek aránya legalább 35% legyen. (8)

Terepszint alatti építési lehetőség a megengedett beépítettséget maximum 10 %-kal haladhatja meg. Különleges területek 8. § Szentgyörgyvár község sportterülete (K-SP)

(1)

A meglévő, fejlesztendő sportpályán csak sport és játékkal összefüggő funkciók engedélyezhetők egységes sportközpontként. A telek nem megosztható. A legkisebb zöldfelületi arány 60%. A sportlétesítmények építéssel járó méretei a következők lehetnek SP

SZ 5,0

2% Z = 80 10000

(2)

Épület építése esetén a szükséges szociális helyiségeket és az OTÉK 42. § (2), (3),(4) bekezdésében előírt parkolóhelyet biztosítani kell.

(3)

Terepszint alatti építési lehetőség a megengedett beépítettséget maximum 10 %-kal haladhatja meg. Temetőterület (K-TEM)

(4)

Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló és azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, közös kegyeleti hely, tér, szerszámtároló, őrzés és porta, sírbolt és urnasírbolt építményei) helyezhetők el.

(5) TEM

SZ 6

5 K

Z = 80

jelű zöldfelületi jellegű intézmény építési övezetében a beépítési mód szabadon vagy oldalhatáron álló, a legnagyobb építménymagasság 6,0 m, a legkisebb zöldfelületi arány a telek 80%-a. Az övezetben szolgálati lakás nem helyezhető el. 50m2-t és 3m építménymagasságot meghaladó méretű sírbolt és urnasírbolt egyszerűsített építési engedéllyel, annál kisebb a bejelentéssel együdejüleg megkezdhetően építhető.

7.


(6)

A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni. A temető területén urnasírhely, (kettős)sírhely, sírhely és urnafülke engedély és bejelentés nélkűl építhető.(37/2007(XII.31.)ÖTM rend.

(7)

A temető telkétől megtartandó védőtávolság 30,0 m. A védőtávolságon belül lakóépület, állattartó épületek építmény nem helyezhető el. A védőtávolságon belül folytatható tilalmakról és/vagy korlátozásokról önkormányzati rendeletben kell intézkedni.

(8)

A temető területének rendezése, átalakítása csak komplex kertépítészeti terv alapján történhet. Idegenforgalmi célú terület (K-I)

(9) A terület részletes szabályozást igényel. a)

A Várhely dűlő 02, illetve a Szentgyörgyvári patak déli oldalán lévő 014/3 hrsz.-ú terület északi része idegenforgalmi célú különleges területhez tartozik. Védett régészeti lelőhely és helyi védett területének megfelelő funkciókat és építési lehetőségeket hordozhat. KI-1

b)

SZ < 4,5

3% Z = 75 10.000

Nemestóti kripta (0138. hrsz.) és környezete 0136/7, 0137/8 hrsz.ú területek építési feltételei a következők KI-2

SZ 4,5

2 Z = 80 5.000

A beépítési százalék a kripta telkének környezetét érinti a szükséges parkoló és közművek biztosítása esetén.

III. fejezet BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó általános előírások 9. § (1)

A terület beépítésre nem szánt részén 3.000 m2-nél kisebb telket a közlekedési és közmű területek, s hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével - kialakítani nem szabad.

(2)

A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

(3)

Az országos jelentőségű védett természeti területeken a. 2700 m2-nél kisebb telkek,

8.


b. a szántóművelési ágú területek nem építhetők be. A terület beépítésre nem szánt részén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíztisztító kis létesítmény (korszerű csatorna – közműpótló) megléte esetén, valamint egészséges ivóvíz és elektromos áram (közüzemi, vagy minősített alternatív) biztosítása esetén lehet.

10. § (1)

A terület beépítésre nem szánt részén a település külterületén tájékoztató tábla és hirdetőberendezés legfeljebb 3 m2-es felülettel, legfeljebb 5 m-es magassággal, az utak tengelyétől legfeljebb 20 m-es távolsággal helyezhető el, amennyiben az út kezelője és az érintett telek tulajdonosa is hozzájárul.

(2)

Ahol új épület építését e rendelet nem engedi, a meglévő épületek bővítése nem, csak felújítása végezhető el kártérítési igény keletkezése nélkül.

(3)

A településen a települési és tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése -l átványtervvel igazoltan, tervtanács előtt elfogadva,- tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető.

(4)

A terület beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg, kripta, temetkezési építmény kivételével.

(5)

A terület beépítésre nem szánt részén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni, tervtanácsi vélemény figyelembevételével.A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

Közlekedési és közmű területek 11. § (1)

A közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)

A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani.

(3)

A közlekedési területen elhelyezhető: 1. a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények 2. közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények 3. hirdetőberendezések 4. szobrok és emlékművek

(4)

A 14 m-es szabályozási szélességű vagy annál szélesebb útszakaszok mentén a járda és a közlekedési sávok között legalább 1,2 m széles zöldfelületi sávban a 9.


közműfektetéseket nem zavaró módon fasor telepítendő. Figyelembe kell venni a meglévő töredékfasorok domináns fajválasztékát és egységesíteni kell a vonalas zöldfelületi létesítményt méret és fafaj szerint. A 12 m vagy annál kisebb szabályozási szélességű utcák szabályozási szélességén kívül a járdáig terjedő legkevesebb 1 m szélességben és min. 1 m3 térfogatú fagödrökben a közművek zavarása nélkül kell biztosítani legalább az egyik oldalon az utcafásítás kialakítását.

(5) A közlekedési területek védőtávolságát a szabályozási terv tartalmazza. Ezen védőtávolságon belül bármilyen építmény csak az illetékes közlekedési felügyelet szakhatósági hozzájárulásával helyezhető el. Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények 12. § (1)

A közparkok Z-KP övezetében a.

meglévő zöldterületek területfelhasználása nem változtatható. Belterületi zöldfelületek figyelembevételével

mennyiségi

kimutatása

m2 meglévő új v. bővítés meglévő új sportközp. meglévő

Közpark Sport Köztemető Intézménykert Parkok, kertek összesen Belterületi erdők Zöldfelület összesen

b.

c. d.

e. f. g.

(2)

meglévő fejlesztés meglévő meglévő fejlesztés

1200 15170 10000 35000 5600 2400 600 19200 50770 49000 -

a

jelenlegi

m2/fő

% 16370 45000 5600 3000 69970 49000 118970

6,25 2988 52,1 68,94 29,5 12,5 1,18 100 100 41,0 -

lakosszám

23,5 64,0 8,0 4,5 100 41,0

4 50,5 33,4 116,6 18,5 8 2 63,9 169,0 163 -

100

54,5 150,0 18,5 10,0 233,0 163,0 396,0

csak a pihenés, testedzés, ismeretterjesztés építményei és 1500 m2 meghaladó nagyságú övezetben – a fenntartáshoz szükséges épület helyezhető el. Lakóépület és gépjavító karbantartó műhely az övezetben nem helyezhető el. Az övezet területén telket megosztani nem lehet. Az övezetben építmények szabadonálló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel helyezhetők el, a legnagyobb építménymagasság 3,5 m, az elhelyezhető építmények bruttó alapterülete legfeljebb 100 m2 lehet. Az övezet területén az épített felületű elemek legnagyobb aránya 25% lehet. A közpark övezetben a látogatottságot a nappali időszakban korlátozni nem lehet. A közpark felújítását, új közpark építését csak komplex kertépítészeti terv alapján lehet. A zöldfelület minden 200 m2-ére 1 db lombos fa telepítése kötelező.

10.


(3)

Tíz beállóhelynél nagyobb kapacitású gépkocsiparkoló csak fásítottan létesíthető. Minden megkezdett 4 beállóhelyenként 1-1 közepes vagy nagy lombkoronájú, előnevelt fa ültetésével.

(4)

A település belterületén magánterületen 20 cm törzsátmérőjű méretű fa kivágása – kivéve gyümölcsfa , közterületen minden fa kivágása– csak előzetes jegyzői engedéllyel lehetséges.

(5)

Fakivágás esetén a kivágott egyed törzsátmérőjét 25%-kal meghaladó fapótlásról – vagy ingatlanon belül, vagy a Polgármesteri Hivatal által megjelölt közterületen kell gondoskodni. Erdőterület 13. §

(1) (2)

(3)

(4)

(5) A.

Szentgyörgyvár közigazgatási területén lévő erdők rendeltetésük szerint gazdaságifaanyagtermelő és védelmi, azaz védőfunkciót ellátó erdők, amelyek korlátozott mértékben speciális közjóléti és ökoturisztikai célokat is szolgálhatnak. Beruházással érintendő erdő igénybevételét, az azzal kapcsolatos erdőtervmódosítást és fakitermelést a beruházás megkezdése előtt engedélyeztetni kell az erdészeti hatóságnál a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok szerinti mellékletek benyújtásával. A 2000.évi CXII.tv. 5.§-a ill egyéb jogszabály által előírt csereerdősítési kötelezettség esetén a fenti kérelmekhez csatolni szükséges a csereerdősítés (erdőtelepítési) jogosultságának igazolását (erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyási száma ill. az érintett tulajdonosok, egyéb jogosultak hozzájárulása ) is. Az erdő rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A változtatást közérdekből a települési önkormányzat jegyzője is (körjegyző) jogosult kezdeményezni. A rendeltetés-változásból fakadó többletköltséget és kárt a kezdeményezőnek kell megtérítenie. Az erdőterületek övezetek szerinti csoportosításban a következők: Meglévő gazdasági erdők Eg jelű övezete Az Újhegyi Erdő a Bagolyvári Erdő jelentősebb tömege Felsőpáhok területéhez tartozik, területükön a természetközeli, környezetkímélő gazdálkodás engedhető meg. A Kismalom dűlő 060/36b,c,d,l hrsz.-ú földrészéhez tartozó, illetve a 062/3b, 0159c, 0157/2c, 0145, 0146 hrsz.-ú földterületek ültetvényei az ökológiai folyosók rendszerét építő erdőterületek. Az erdőkkel kapcsolatos igénybevételi kérelmet az 2009.XXXVII. törvény előírása szerint - jogszabályi keretek között - az erdészeti hatóság jogosult elbírálni. A fakitermelési lehetőségeket pedig a jóváhagyott körzeti erdőterv, illetve az erdőgazdálkodók üzemtervei szabják meg. Az övezetre vonatkozó előírások a) a helyi szintű természetvédelmi területeken lévő erdőket természetközeli kezelésben kell részesíteni. Az elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőknek szociális, turisztikai szerepet is kell engedni a Zala folyó és Köszvényes patak mentén. b) Az erdők szabad látogatását – a tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell. Kerítést létesíteni csak természetvédelmi illetve erdő és vadgazdálkodási célból szabad.,az erdészeti hatóság engedélyével. 11.


c)

d)

A 20 ha fölötti összefüggő területű erdőrészletben 15 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,2% beépítettséggel lehet erdészházat, oktató és ismeretterjesztő legnagyobb központot építeni. Legnagyobb alapterület 150 m2, építménymagasság 4,5 m. A helyi szintű védelem területein az erdőben pihenőpad, szemétgyűjtő állítható fel, az erdőben történő szabad belépés helyein – az erdőtagokon keresztülhaladó, az ökoturizmust szolgáló nyomvonalszakaszok mentén – a védelmi fokozatnak megfelelő jelző- és információs rendszer elem (ismertetőtábla, pad, szimbolikus kapu, kerítés fából készített eleme) helyezendő el a 012c hrsz.-ú földrészen.

B.

Erdőtelepítésre javasolt Eg jelű gazdasági rendeltetésű és Ee jelű turisztikai rendeltetésű övezet részei a település belterületének nyugati határához kapcsolódó – jelenlegi állapotában szántó és rét művelési ágazathoz tartozó – területek. Hrsz: 062/3, 064, 060/36a szabályozási terven jelölt részei, a 060/36c része, illetve a 092/4 hrsz.-ú földrészek tartoznak ide. 057/3–9-ig terjedő hrsz.-ú rét művelésű területek távlati beerdősítése az ökológiai hálózat növelése szempontjából szükséges. a) Az erdőtelepítésre javasolt övezetek területfelhasználására a jelen paragrafus (2) a, b, c), d) pontjainak fejezetének előírásai érvényesek, illetve az, hogy kizárólag az erdő telepítését megőrző átmeneti területhasználat folytatható. b) Meglévő erdőterületek kiegészítéseként telepítendő erdőterületek az ökológiai hálózat kialakításának eszközei. c.) Erdőtelepítés csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítésikivitelezési terv alapján végezhető. A fent említett területek erdősítése a Balaton Törvény értelmében kötelező érvényű.

C.

Védelmi erdők területe (EV övezet). a) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet. Az övezetbe tartoznak a már meglévő 100 métert nem meghaladó szélességű erdősávok b) Belterületből erózióvédelem szempontjából külterületbe kell csatolni és meg kell tartani a 79, 85, 87, 89 és 91–98 hrsz.-ú telkeken lévő erdőterületeket. c) Védelmi rendeltetésű erdő - erózió és defláció elleni védelem céljából és a közutak menti védősáv fásításaként véderdő telepítendő - rekultivációs jellegű területen szennyvíztisztító és a majorságok mentén - a volt anyagnyerőhely területén 060/36 hrsz.-ú földrészleten belül a 76os út keleti oldalán a rekultivációnak erdősítéssel kell járnia.

D. Belterületi erdők (EB övezet) Elsődlegesen erózió és defláció védelem szempontjából a belterület beerdősült részeinek fenntartásáról gondoskodni kell. A belterületi erdőket érintő telkek és telekrészek a következők: 64, 139–141, 144–148, 194–197, 201–208, 223, 256–267, 268, 276, 277, 115, 116, 130, 135–137, 269–274 hrsz.-ú telkek részletei, valamint a 108, 109, 112, 113, 129, 187, 222, hrsz.-ú telkek egésze. Mezőgazdasági terület 14. § (1)

Mezőgazdasági terület Má 1 jelű, és az Má 2 jelű árutermelő övezet a) Az övezetbe az intenzíven művelt, időszakos növényborítottságú szántóterületek tartoznak. A művelési ágat megváltoztatni csak az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi szakhatóság előzetes véleménye alapján lehet.

12.


b)

c)

d) e) f)

Mezőgazdasági célú tereprendezés esetén a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság az engedélyező hatóság. A mezőgazdaságilag művelt területet érintő beruházások, teleplétesítések, telekalakítások engedélyezési eljárásába szakhatóságként a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóságot be kell vonni. Az övezet a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál. Az övezetben az 50 métert nem meghaladó szélességű mezővédő erdősávok, tájfásítás területei övezetmódosítás nélkül telepíthetők. A szántóföldi művelés esetén az Má 1 övezetben 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló esetleges lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 0,3%-át, illetve 1000 m2-t nem haladhatja meg az Alsómánd északi szántóterületén, Alsómánd keleti szántóterületén (a közigazgatási határ mentén, valamint a Hosszúholdak nyugati, illetve a Hosszúholdak keleti (a közút keleti oldalán) szántóterületeken.

(2)

Különleges mezőgazdasági terület Ml övezet a) Az övezetbe tartoznak a jellemzően állandó növényborítottságú, csak időszakonként (legfeljebb 3 évenként) feltörhető, művelt rét-legelő területek nem természetes vegetációjú területek. Az övezet a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál. Hrsz: 014/4,5,6, 060/36, 087/2, 0115/8, 0103/2b szántóterületeken művelési ág változtatással gyepművelési területté kell alakítani hosszú távon. E legelőkön építési lehetőség nincs.

(3)

Védendő természeti és vízvédelmi terület MV jelű övezet a) Az övezetbe tartoznak a nem erdőjellegű, de természetes vagy természetközeli növénytárulással borított, a természeti környezet eredeti állapotának megőrzésére szolgáló területek (hrsz.: 016, 017,/4, 092/6, 091/1 részlete, 0101/2, 0103 része, 0104, 0106/1-2, 0114, 0115/2-5, 0120/2, 0125/1–9) b) Az övezetben a meglévő növényállományt, a természeti képződményeket és a felszíni formációkat a kialakult állapot szerint meg kell őrizni. Az övezetben található gyepeket meg kell tartani, azok nem törhetők fel. A vizes élőhelyek területei nem tölthetők fel és egyéb beavatkozással sem háboríthatók. c) Az övezetben földrész tovább nem osztható. d) Az övezetbe tartozó telkeken épületet elhelyezni nem lehet. e) Az övezetben legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az épületeknek nem minősülő pihenés és ismeretterjesztés építményei helyezhetők el. f) Az övezethez tartoznak az egyéb művelési ágon belül vízparthoz telepített vízvédelmi gyepsávok. g) A helyi szintű természetvédelmi terület gyepgazdálkodással hasznosuló földrészei vízvédelmi övezetekhez tartoznak. h) Természeti területnek minősülnek az országos védelmet élvező lápkataszterhez tartozó gyepterületek (hrsz: 0123/1–4, 0127/1–9).

(4)

A helyi jelentőségű természetvédelmi területén, illetve a szőlő tájképvédelmi zónájában - 10 m-nél magasabb építmények nem építhetők (BTSZ 23.§ (1) g) pont) - egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvények csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el (BTSZ 23.§ (1) f) pont)

13.


-

új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(5)

Felsőmánd nyugati legelőterületein a Tt jellel körülhatárolt terület országos jelentőségű természeti terület a 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztatója a természetvédelmi területek, védett lápok jegyzékéről szerint. Kiemelt védelem alatt álló terület, csak természetes és természetközeli módon kezelhető. Bármilyen területi beavatkozás csak a természetvédelmi hatóságok beegyezésével történhet.

(6)

A teljes közigazgatási terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny területekhez tartozik, ezért alkalmazni kell a BTSZ 31.§ a) pontjának előírását valamennyi mezőgazdasági övezetre: korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

(7)

Kertgazdasági terület Mk övezet Az egész kertgazdasági terület Szentgyörgyváron kiemelt jelentőségű tájképvédelmi övezethez tartozik. A kiskertek, szőlőskertek zöme első osztályú szőlőkataszteri terület. Az övezet déli része C2 minősítésű másodosztályú szőlőkataszteri terület. Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető az övezet területén. Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. a) Mk1 jelű övezet az I. osztályú szőlőkataszteri terület, az M2 kertgazdasági területek alövezetében - gazdasági épülettel beépíthető a minimum 3000 m2, minimum 80 %-ban szőlőművelési ágú, szőlővel beültetett és gondozott terület b) Mk2 jelű övezet az I. osztályú szőlőkataszteri terület, az M2 kertgazdasági területek alövezetében, eróziónak fokozottan kitett - gazdasági épülettel beépíthető a minimum 3000 m2, minimum 80 %-ban szőlőművelési ágú, szőlővel beültetett és gondozott terület, amennyiben az erózió elleni védekezés az altalaj beültetésével, tereprendezéssel és a csapadékvíz elvezetésével megoldott c) Mk3 jelű övezet a II. osztályú szőlőkataszteri terület az M2 kertgazdasági területek alövezetében - gazdasági épület építésének feltétele minimum 2000 m2, 75 %-ban szőlő, illetve gyümölcs ültetvénnyel beültetett, művelt terület d) Mk4 jelű övezet a II. osztályú szőlőkataszteri terület, M2 kertgazdasági területek alövezetében, eróziónak fokozottan kitett - gazdasági épület építésének feltétele minimum 2000 m2, 75 %-ban szőlő, illetve gyümölcs ültetvénnyel beültetett, művelt terület, amennyiben az erózió elleni védekezés az altalaj beültetésével, tereprendezéssel és a csapadékvíz elvezetésével megoldott

Az eróziónak fokozottan kitett területeken a meliorációs talajvédelmi beavatkozások, sáncolás, rétegvonal menti művelés és talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával kell az erózió kialakulását megelőzni, illetve az erózió mértékét csökkenteni. A veszélyeztetett területek erdősítésével csak a II. osztályú szőlőkataszteri területeken szabad élni. A

14.


vízmosásokat vízmosás-kötéssel, az árkos erózió kialakulásának megelőzését gyepes vízlevezetőkkel és a szőlőterületen belül gyepes sorközök kialakításával kell megvalósítani. (8)

Kertgazdasági területek beépítésének általános feltételei művelt telekre 3%-os beépítettséggel- a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni; az építménymagasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg; lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; az övezet területének legfeljebb 10%-án a település szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; -

műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található; szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.”

Egyéb területek 15. § (1) −

A vízgazdálkodási területek V jelű övezethez tartoznak vízfolyások: élővízfolyások 50 m széles védőtávolsággal Zala és Kis-Zala folyók és a mesterséges csatornák, árkok, vízmedrek és vízpartok 50 m széles védőtávolsággal a meg nem nevezett kisebb vízfolyások, és mindezeket kísérő mesterségesen telepített vízvédelmi gyepek, illetve erdőfoltok, facsoportok, ligeterdő-foltok.

(2)

Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3)

Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.

(4)

Az övezet területén növénytelepítést, fakivágást végezni csak az illetékes vízügyi és talajvédelmi szakhatóság, valamint Szentgyörgyvár település jegyzőjének egybehangzó hozzájárulásával lehet.

(5)

Egyéb területek kommunális műtárgyainak és ezek telkeinek területei Szennyvízátemelő SZT - A sznnyvízátemelő védőtávolsága 10m, mely általában megegyezik a bekerített területtel. - Új épületet e szennyvízátemelő 50 m-s körzetében elhelyezni nem szabad. IV. fejezet VÉDELMEK, KORLÁTOZÁSOK Épített értékek védelme 16. §

(1)

A településen az alábbi műemlék(ek) található(k).

15.


- Római katolikus templom hrsz.: 175. (2)

A műemlék épület körül műemléki környezet a 178. hrsz-ú terület, melyet érintő építési eljárásokban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

(3)

A település helyi védett épített értékeinek megörzéséről, támogatásáról külön önkormányzati rendeletet kell alkotni, és ezen védett értékeken mindennemű átalakítás, felújítás építési engedélyköteles.Helyi védelem alá kerülnek az alábbi értékek:

Megnevezés Csillagmagtár

Hrsz. 4/5.

Cím Kossuth L. u.

Építési idő XIX. sz.

Lakóház

180.

Felszabadulás u. 10.

XIX. sz.

168. 0136/39. 264. 0136/10; 6; 3;

Kossuth L. u. 29. Alsómánd Temető

XIX. sz. XIX. sz.

0136/7. 0136/2. 0138. 02. 60.

Alsómánd Alsómánd Felsőmánd Várhelydűlő Kossuth L. u.

Lakóház Kúria Temetőkápolna Istálló és kastélyrom

Kúria Kúria Nemestóthy Mauzóleum Békavár Széchenyi pince (4)

Felsőmánd

1440.

Helyi védett terület az ősi településrész, az alábbi ingatlanok: hrsz. 172/2. 171. 170. 169. 168. 155. 156. 160. 161. 158. 157.

(5)

175. 152. 153. 165. 166.

Ismert régészeti lelőhely található az alábbi helyrajzi számú területeken: 0127/1,2 4/1 01115/1, 2, 3, 278

154. 101. 100.

4,

5,

8

0105/2 279 097 280

16.


0103 281 087/2, 277 093 181-185 090 096/1, 014/3, 4 0136/2, 3, 017/5, 6 060/36, 35, 3 263/2, 3, 274 275 264

1

02 2 4,

62

Ezen területeken történő bármely 30 cm-nél mélyebb földmozgatással járó változtatás, valamint az építési engedélyezési eljárások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Illetékes Irodájának szakhatóságként való bevonását teszi szükségessé. (6)

A település területe a Balaton törvény előírása szerint a Sármellék - Zalavári „Balaton Repülőtér” védőövezetéhez tartozik. Táj- és természetvédelem 17. §

(1)

A természetvédelem területi szintjei Országos szintű védelemben részesülő természeti terület a szabályozási terven Tt jelű határvonallal körülvett védett lápterület. Ide tartoznak a gyepszintű természetes és természetközeli növénytársulásokkal borított mélyfekvésű vizenyős területek. a) A természetközeli környezet eredeti növénytársulásainak megőrzésére, visszaállítására szolgáló területek részben mocsaras területek, ex-lege tőzeges lápterületek, amelyek nem törhetők fel és amelyen a védett tőzeg nem termelhető ki. b) A természeti területben a meglévő élőhelyeket, természeti képződményeket a kialakult állapot szerint, a szukcesszió természetes változási folyamatának megfelelően kell megőrizni. c) A vizes élőhelyek semmilyen művi beavatkozással nem károsíthatók. d) A természeti területen építési telek nem hozható létre, épület nem építhető. e) A természeti terület a lápvidék erdőn kívüli területein épületnek nem minősülő, a pihenést és az ismeretterjesztés építményei helyezhetők el. Ezek a tárgyak és berendezések kizárólag természetes anyagból készülhetnek. Helyi szintű természetvédelmi területként kell nyilvántartani a Zala folyó és az övcsatornák között húzódó természetes és természetközeli erdő- és gyeptársulásokat, magas talajvízállású élőhelyeket. A helyi védelemben részesülő gyepgazdálkodás alá tartozó területeken a természetközeli gazdálkodás folytatása művelési ág változtatás nélkül kötelező. Hosszú távon a szántóterületek legelőre alkalmas – a helyi védelmi rendszerhez ökológiai szempontból jobban alkalmazkodó – gyepterületté alakításával művelési ágváltozást kell végrehajtani.

17.


(2)

A Zala vízrendszere mentén meglévő természetes növényzetet eltávolítani részlegesen sem lehet. A meglévő fás növényzetet ritkítani, csonkolni, a területet kaszálni nem lehet.

(3)

Táj- és talajvédelmi szempontból – a terven jelölt – a védelmi funkciója zöldsávokat, mezővédő erdősávokat, tájfásításokat 10 éven belül meg kell valósítani. A telepítést az illetékes erdészeti és talajvédelmi szakhatósággal egyeztetett erdőtelepítési és tájrendezési terv alapján kell elvégezni. Figyelembe kell venni a helyi jelentőségű kilátás és rálátásvédelem szögeit és zónáit, ahol a tájkaraktert megváltoztató méretű és jellegű telepítési gyakorlat nem folytatható.

(4)

Kétoldali vagy legalább egyoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező a terven feltüntetett útvonalak és lakóutcák mentén, maximálisan 8-8 m tőtávolsággal, előnevelt faiskolai „sorfa” alkalmazásával a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével.

(5)

A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények legalább 80%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki.

(6)

A terven feltüntetett helyi szintű természeti védelemre javasolt értékek (fák, fenyők) jegyzékét, illetve a megtartásra érdemes növényegyedek kataszterét alábbi táblázat tartalmazza.

Szentgyörgyvár helyi védelemben részesített fák: Sorsz. 1.

utcanév Kossuth L.

Helymegjelölés házs hrsz leíró hely zám meghatározás Kultúrház mögött

2. 3.

Kossuth L.

4.

Kossuth L.

Önkormányzat 175

Templom kert

5. 6.

Fafaj neve latin név/magyar Tilia platiphyllos / nagylevelű hárs Tilia platiphyllos / nagylevelű hárs Platanus hybrida / platán Aesculus hypocastanum / vadgesztenye 2 db Picea sp. ssp. / lucfenyő 3 db Pinus sp. ssp. / erdei fenyő

Megjegyzés

hátsókertben famatuzsálem

előkertben famatuzsálem előkertben

oldalkertben oldalkertben

Faluképi szempontból megtartandó, egészséges faegyedek Sorsz.

1.

utcanév

Szentgyörgyv ári patak partján

Helymegjelölés ház hrsz leíró hely szá meghatározás m

Fafaj neve latin név/magyar

Salix alba tortuosa / fehér fűz

Megjegyzés

közparkban

18.


2.

3.

156

Kossuth L. mentén

település délnyugati oldalán

Tilia platiphyllos / előkertben nagylevelű hárs 3 db Fraxinus sp. / oldal- és szoliter kőrisfák hátsókertek

KÖRNYEZETVÉDELEM

A települési környezet védelme Általános követelmények 18. § (1)

A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. (Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.)

(2)

A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. (Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a (358/2008.XII.31)Korm.rendelet határozza meg.)

(3)

Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(4)

A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(5)

(MEGSZÜNT)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. (Jóváhagyáskor: a 49/2001. /IV.3./ Korm.rendelet 1. sz. melléklete szerint.)

(6)

Új jelentős levegőterhelés okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. (Jóváhagyáskor: a 21/2001. /II.14./ Korm.rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint.)

(7)

A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat. Környezetterhelési határérték 19.§

(8)

Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaságvédelmi előírásokat, valamint határértékeket. (Jóváhagyáskor: A levegő védelmével

19.


kapcsolatosan a 21/2001. /II.14./ Korm.rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. /V.9. KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési terület meghatározott részein a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/201. /IV.19./ KöM, a 140 kW th és az ennél nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. /XI.13./ KöM rendelet rendelkezik.) (9)

Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. (Jóváhagyáskor: a határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 118/2008.(V.8.)Korm.rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről határozza meg.)

(10) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. (Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 220/2004.(VII.21.) Korm.rendelet tartalmazza.) (11) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. (Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 27/2008.(XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.) (12) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a e27/2008.(XII.3) KvVM-EüM gyüttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.)) (13) Új út létesítményének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.) (14) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.) Speciális eljárási szabályok 20.§ (1)

Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián 20.


alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. (Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 314/2009.(XII.29)Korm.rendelet tartalmazza.) (2)

A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (Jóváhagyáskor: a „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 314/2009.(XII.29)Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. /II.14./ Kormányrendelet tartalmazza.)

(3)

Szentgyörgyvár a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. (Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 118/2008.(V.08.)Kormányrendelet és a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet határértékei betartása szerint történhet.)

(4)

A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. (Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. /III.18./ Kormányrendelet tartalmazza.)

(5)

Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.)

(6)

A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. (Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 358/2008.(XII.31 )Kormányrendelet határozza meg.)

(7)

A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. (Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. /VI.15./ Kormányrendelet és a 120/2004. (IV.29)Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. /III.26./ KöM rendelettel módosított 16/201. /VII.18./ KöM rendelet tartalmazza.) Egyéb rendelkezések 21. §

21.


(1)

A teljes közigazgatási területen csak zárt rendszerű trágyatároló működtetése megengedett.

(2)

A felhagyott hulladéklerakók rekultivációja során a terület erdősítését 5 éven belül meg kell valósítani.

(3)

Nagyüzemi állattartás esetén hígtrágya és technológia és nyitott rendszerű zöldtakarmány és trágyatárolás nem megengedett, kizárólag almos rendszerű állattartás engedélyezhető.

(4)

A település közigazgatási területén (új) hulladéklerakó és ártalmatlanító nem létesíthető. Helyi kisméretű komposztáló csak a mezőgazdasági major építési és gazdálkodási zónájában lehetséges; létesítését előzetes környezeti hatásvizsgálat és kiviteli szintű gazdasági, ökológiai, műszaki szemléletű terv előzze meg.

(5)

A településközpont vegyes területe csak kedvtelési célú állattartásra megengedett.

(6)

3 m2-nél nagyobb, összefüggő reklámhordozót a teljes közigazgatási területen tilos elhelyezni. Egy telken legfeljebb egy különálló hirdetőberendezés és/vagy cégér helyezhető el.

Ásványvagyon-gazdálkodási követelmények 22. § (1)

A közigazgatási terület területén bányászati tevékenység nem folytatható és nem kezdeményezhető. A felhagyott anyagnyerőhelyet rekultiválni kell.

(2)

Az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. § e.) bekezdésben meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(3)

A rendezési terv kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

(4)

A 300 m2-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokba a Bányatörvény 46. § (1) bekezdése alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőzetréteg található és a tárolótér nem szerves része a földfelszín feletti építménynek.

(5)

Gázüzemű nyomvonalas létesítmények vonatkozásában a biztonsági övezetére vonatkozó korlátozó előírásokat (80/2005(X.11.). GKM rendelet és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv végrehajtásáról rendelkező 203 61998.(XII.19.) Korm. rendelet 19/A§(1) bekezdését kell érvényesíteni. Megközelítése esetén a gázszolgáltatóval egyeztetni kell a műszaki megoldást. Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere 22.


23. § Szentgyörgyvár Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében az alábbi területeken: a. Az épített környezet értékeinek megőrzése a helyi védett ingatlan telkei és építményei. b. A természeti környezet megőrzése védelmében a patak- és folyópartok mentén fekvő területek. c. A tervezett közlekedési területek. d. A temető bővítésének területek. e. A K-SP jelű tartalék sportterületek. f. A tervezett zöldterületek. Záró rendelkezések 24. § (1)

A Helyi Építési Szabályzat rendelkezéseit a rendelet hatályba léptetését követően indított államigazgatási ügyben kell alkalmazni.

(2)

A rendelet 2010. szeptember 15-én lép hatályba.

(3)

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településszabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról szóló 6/2003(VII.1.) számú rendelet és ennek módosítása során alkotott 1/2004.(I.30.), 6/2004.(IV.23.), 9/2006.(VI.1.), 4/2009.(III.2.) számú rendeletek.

(4)

A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

Sármellék, 2010. július 15.

Ádovics István polgármester

Hetesi Krisztina körjegyző

A rendelet kihirdetve: Sármellék, 2010. július 16.

Hetesi Krisztina körjegyző

23.

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. (1) A rendelet területi hatálya Szentgyörgyvár község közigazgatási területe

Recommend Documents