HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet ALAPSZABÁLYA 09-02-000644 Egységes szerkezetbe foglalva (A 2013. május16. napján elhatározott módosítások dőlt betűvel szedve)
I.
Bevezető rendelkezések
1./A szövetkezet célja A szövetkezet célja, hogy saját szervezete útján pénzbeli megtakarításokat összegyűjtsön és meghatározott körben pénzforgalmi és hitelműveleteket, továbbá egyéb szolgáltatásokat végezzen. A takarékszövetkezet jogi személy. 2./ A szövetkezet elnevezése HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 3./ A szövetkezet székhelye 4026 Debrecen, Bethlen utca 10-12. A. épület I/6.sz. 4./ A szövetkezet telephelyei, fióktelepei 4.1. A szövetkezet telephelyei 4.1.1 4025 Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalvi utca 9. 4.1.2. 4033 Debrecen, Mátyás király utca 29. 4.1.3. 4026 Debrecen, Bethlen utca 6-8. „D” épület 4.2. A szövetkezet fióktelepei 4.2.1. 4274 Hosszúpályi, Bagosi utca 2. 4.2.2. 4275 Monostorpályi, Landler tér 1. 4.2.3. 4273 Hajdúbagos, Nagy utca 103. 4.2.4. 4272 Sáránd, Nagy utca 50/a. 4.2.5. 4271 Mikepércs, Petőfi utca 78/a. 4.2.6. 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 2. 4.2.7. 4132 Tépe, Rákóczi utca 1. sz. 4.2.8. 4254 Nyíradony, Vörösmarty utca 2. sz. 4.2.9. 4251 Hajdúsámson, Rákóczi utca 6. sz. 4.2.10. 4200 Hajdúszoboszló, József Attila utca 6. sz. 4.2.11. 4130 Derecske, Rákóczi utca 2. 4.2.12. 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 2/a. 4.2.13. 4243 Téglás, Dózsa György utca 13. 4.2.14. 4241 Bocskaikert, Csillag út 1. 4.2.15. 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 10. 4.2.16. 4116 Berekböszörmény, Köztársaság tér 2-4. 4.2.17. 4135 Körösszegapáti, Kossuth utca 46. 4.2.18. 4119 Váncsod, Kossuth utca 81. 4.2.19. 4127 Nagykereki, Kossuth utca 8. 4.2.20. 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. út 3-5.
4.2.21. 4172 Biharnagybajom, Széchenyi utca 1. 4.2.22. 4171 Sárrétudvari, Széchenyi utca 6. 4.2.23. 4163 Szerep, Kossuth utca 5-7. 4.2.24. 4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 6. 5./ A szövetkezet tevékenységi köre (TEÁOR 2008 szerint): 64.19’08 64.99’08 66.19’08 66.22’08
Egyéb monetáris közvetítés (főtevékenység) M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
A fenti tevékenységi körön belül a szövetkezet kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mindenkori engedélyében, illetve a jogszabályokban előírt más hatósági engedélyekben foglalt tevékenységeket végzi. Az alapszabály jelen egységes szerkezetbe foglalásának időpontjában érvényes engedély száma: E-I-461/2007, amelynek 1 példányát a Felügyelet a Hajdú-Bihar megyei Cégbíróságnak megküldte, másrészt ezen adatok a takarékszövetkezet honlapján feltüntetésre kerültek. 6./ A szövetkezet jegyzett tőkéje A szövetkezet jegyzett tőkéje a Cégbíróságon mindenkor bejegyzett összeg, melyet minden évben a mérleg elfogadásakor határoz meg a közgyűlés. A szövetkezet jegyzett tőkéje: 190.000.000.- Ft., azaz Egyszázkilencvenmillió forint.
II.
A szövetkezet önkormányzati szervei
7. Közgyűlés 7.1. A közgyűlés hatásköre A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása; b) az igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása; c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről; e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról; f) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagot kizáró határozat felülvizsgálata; g) döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindításáról; h) döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről; i) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről, j) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról;
k) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról; l) döntés pótbefizetés elrendeléséről; m) a részjegyek névértékének megváltoztatása; n) a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a részjegy névértékén felüli összege kifizetése időpontjának megállapítása, amelyet a szövetkezet egyéb kötelezettségeire figyelemmel kell meghatározni, de a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 8 évnél nem lehet hosszabb; o) mindaz, amit törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 7.2. A közgyűlés összehívásának és működésének szabályai 7.2.1. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása (rendkívüli közgyűlés), ha a) olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna; b) a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. 7.2.2. A közgyűlést a szövetkezet székhelyén vagy az igazgatóság által kijelölt egyéb helyen kell megtartani. 7.2.3. A közgyűlést – ha e törvény másként nem rendelkezik – az igazgatóság hívja össze. A közgyűlést (rendkívüli közgyűlést) – a napirend közlésével – a megjelölt időpont előtt legalább 15 nappal, írásban kell összehívni. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell: a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés időpontját és helyét; c) a közgyűlés napirendjét; d) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; e) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját. A közgyűlés hirdetményi úton is összehívható. Ebben az esetben a közgyűlés összehívásáról szóló, napirendi pontokat is tartalmazó meghívót – a közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatos iratok kivételével – meg kell küldeni valamennyi tagnak és az összehívásról hirdetményt közzétenni. A közgyűlési meghívónak és a hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy a tag kérésére a napirendi pontokhoz kapcsolódó iratokat hol és mely időpontban bocsátja rendelkezésre. A közgyűlés által meghozott határozatokról valamennyi tagot levélben tájékoztatni kell 15 napon belül (Hpt. 216. § (6) bek.). 7.2.4. A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell venni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását 8 nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak.
Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább 3 nappal megelőzően meg kell küldeni. A közzétett (kiegészített) napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés nem hozhat döntést, kivéve ha a közgyűlésen valamennyi szövetkezeti tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul, a közgyűlés új napirendi pontot is felvehet a napirendre. A közgyűlés napirendjére javasolt ügyekre vonatkozóan az igazgatóság elnöke vagy tagjai minden tagnak kötelesek felvilágosítást adni. 7.2.5. A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni. A tag a szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet. A tag joga, hogy a közgyűlésen napirendre vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. A szövetkezettel munkaviszonyban álló személyek képviseletét ellátó testületek, illetőleg érdekképviseleti szervezetek képviselői a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt. 7.2.6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van. Szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a szövetkezet tagját hatalmazhatja meg a közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy további tagot képviselhet. Nem lehet képviselő az igazgatóság tagja és a felügyelő bizottság tagja, valamint más, az alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett bármely kérdésben – kivéve a részjegyek névértékének felemelését – hozhat határozatot (Hpt. 216.§ (4) bek.). Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre. 7.2.7. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza – kivéve a törvényben meghatározott eseteket. A közgyűlésen jelenlévők szavazatinak kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges: a) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról; b) pótbefizetés elrendeléséről; c) a szövetkezet egyesüléséről való döntéshez, (Hpt. 216. § (5) bek.) d) a részjegyek névértékének megváltozatásához (Hpt.216.§ (5) bek.) e) az alapszabály megállapításához (Hpt.216.§ (5) bek.) A szövetkezet összes tagja kétharmadának szavazata szükséges a szövetkezet szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntéshez. 7.2.8. A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg, az igazgatóság tagjai és elnöke és a felügyelő bizottság elnöke és tagja megválasztására és visszahívására vonatkozó határozatok kivételével, amelyekben titkos szavazással dönt. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; b) a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat; c) a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre; d) a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat; e) a közgyűlés által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét; f) azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték. A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti tag írja alá. A levezető elnök személyére az igazgatóság elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére a levezető elnök tesz javaslatot. Az érintett személyek megválasztásához a jelenlévő tagok egyszerű támogató többsége szükséges. Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti az igazgatóságtól a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását. 8. Igazgatóság 8.1. A 7 tagból álló igazgatóságot a közgyűlés titkos szavazással öt évre választja. Az igazgatóságnak 4 (négy) belső tagja van. Belső igazgatósági taggá a szövetkezet ügyvezetői választhatók. Ha azonban a létszám valamilyen oknál fogva a választási ciklus alatt csökken, pótlása a következő rendes évi közgyűlésen történik. 8.2. Az igazgatóság elnökét, aki egyúttal a szövetkezet elnöke is a közgyűlés titkos szavazással öt évre az igazgatóság tagjai közül választja. Az igazgatóság tagjai közül elnökhelyettest választhat. Igazgatóság elnöke: Takács László Ferenc (sz: Tiszamogyorós, 1953.03.02., an: Ésik Vilma) 4031 Debrecen, Tőzsér u. 11/4. sz. alatti lakos Igazgatósági tagok: Polgári István (sz: Újszentmargita, 1949.01.10., an: Czibulyás Erzsébet) 1015 Budapest, Csalogány u. 12/c. fsz. 1. sz. alatti lakos, Vatai Imréné (sz: Téglás, 1953.01.23., an: Nagy Erzsébet) 4243 Téglás, Szabadság u. 10. sz. alatti lakos, Ölveti Zsolt (sz: Debrecen, 1972.07.28., an: Nagy Margit Róza) 4242 Hajdúhadház, Kossuth u. 14/A. sz. alatti lakos, Ilyés Imre (sz: Debrecen, 1959.01.02.,an: Stefánszki Margit) 4242 Hajdúhadház, Béke u. 43. sz. alatti lakos, Pénzes Lászlóné (sz: Biharkeresztes, 1952.05.08., an: Elek Ilona) 4110 Biharkeresztes, Liszt F. u. 8. sz. alatti lakos, Mohácsiné Banu Julianna (sz: Baktalórántháza, 1959.11.22., an: Jécsák Mária ) 4032 Debrecen, Károli G. u. 204.
8.3. Az igazgatóság a jogszabályok és az alapszabály keretei között, a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az ügyvezető igazgatók felett, továbbá önkormányzati szabályzatok által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat. Megállapítja a szövetkezet önkormányzati szabályzatait, kivéve az alapszabályt. Az igazgatóság feladat és hatásköre: a) közgyűlés és más testületi szervek működésével kapcsolatos feladatai: -
Előkészíti és összehívja a közgyűlést megállapítja azok napirendjét. Elkészíti a közgyűlés elé terjesztendő beszámolókat, előterjesztéseket, határozati javaslatokat, kivéve azokat, amelyek a felügyelő bizottság hatáskörébe tartoznak. Évente beszámol a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és saját tevékenységéről. A közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett a szövetkezet mérlegét, eredmény kimutatását és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett a szövetkezet éves tervét és üzletpolitikai célkitűzéseit. Gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, ellenőrzi a végrehajtást és beszámol erről a közgyűlésnek. Biztosítja az egyéb testületi szervek működéséhez szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételeket. Gondoskodik arról, hogy a szövetkezet testületi szervei a jogszabályokban, alapszabályban és más belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően működjenek.
b) A szövetkezet tagjaival kapcsolatos feladatai: -
Dönt a tagfelvételi kérelmekről, és a tagok kizárásáról, a tagsági viszony megszűnéséről. Segíti a tagokat önkormányzati jogaik gyakorlásában. Dönt a tagok részére nyújtandó juttatásokról. Biztosítja a tagsági jogok és kötelezettségek érvényesülését. Dönt a volt tag részére járó részesedés, továbbá a részjegy összege kifizetésének időpontjáról. Dönt a tagokat érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy más testületi szerv hatáskörébe.
c) A szövetkezet munkaszervezetének kialakításával, valamint a tisztségviselőkkel és alkalmazottakkal kapcsolatos feladatai: -
Kialakítja a szövetkezet munkaszervezetét, szervezeti felépítését. Gondoskodik a tisztségviselők és az alkalmazottak oktatásáról, szakmai továbbképzéséről. Biztosítja az alkalmazottak részvételét munkafeltételeik kialakításában. Tájékoztatja az alkalmazottakat a szövetkezet gazdasági tevékenységéről és a soron következő feladatokról. Gondoskodik a munkavédelmi szabályok betartásáról.
d) A szövetkezet belső szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos feladatai: - Elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett az alapszabályt és annak módosítását. - Megállapítja a szövetkezet egyéb önkormányzati és szakmai belső szabályzatait, gondoskodik azok szükség szerinti módosításáról. e) A szövetkezet működésével és gazdálkodásával és kockázatvállalásával kapcsolatos feladatai: - Dönt a kirendeltségek létesítéséről és megszüntetéséről. - Biztosítja a hatékony gazdálkodást és a szövetkezet működésének rendjét. - Gondoskodik arról, hogy a szövetkezet a jogszabályokban, az alapszabályban és más belső szabályzatokban foglalt rendelkezések szerint működjön, ellenőrzi ezek betartását. - Dönt a belső és a kapcsolódó hitelek engedélyezéséről. /Az ilyen döntéshez az igazgatóság jelenlévő tagjainak kétharmados szótöbbsége szükséges, az érintett személy azonban nem szavazhat/. - A felügyelő bizottsággal egyetértésben kialakítja a szövetkezet belső ellenőrzési rendszerét. - Gondoskodik a felügyelő bizottság, a belső ellenőrzés és a külső ellenőrző szervek által végzett vizsgálatokból eredő intézkedések megtételéről, a vizsgálatok eredményéről tájékoztatja a közgyűlést. - Időszakonként értékeli a szövetkezet gazdálkodását, a költségek alakulását, a likviditási helyzetét, az egyes üzletágak jövedelmezőségét és a következő időszakra megteszi a szükséges intézkedéseket. - Gondoskodik a szövetkezeti vagyon védelméről és gyarapításáról. - Dönt a be nem hajtható követelések leírásáról, mely engedélyezéséről saját maga, illetve a Cenzúra Bizottság hozott döntését. - Engedélyezi a szavatoló tőke 10 %-át (Hpt. 79§ (1) bek.) meghaladó értékhatárt elérő és a feletti kölcsönök folyósítását. - Dönt minden olyan kérdésben, amit a jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok nem utalnak a közgyűlés vagy más testületi szerv vagy személy hatáskörébe. 8.4. Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. 8.5. Évente egyszer beszámol a közgyűlésnek, valamint háromhavonként a Felügyelő Bizottságnak a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, üzletpolitikájáról és saját tevékenységéről. 8.6. Az igazgatóság akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 8.7. Távbeszélőn, telefaxon, telexen vagy más hasonló módon az igazgatóság csak akkor hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatóság tagjainak több, mint kétharmada szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja és azt a megkeresését követő négy naptári napon belül megküldi a szövetkezet székhelyére.
Az igazgatóság határozatainak meghozatalához ilyen esetben is a szavazatukat megküldő tagok egyszerű szótöbbsége szükséges. A szavazás részletes szabályait az igazgatóság ügyrendje tartalmazza. 8.8. A közgyűlés tiszteletbeli (tanácskozási, javaslattételi jogot biztosít) igazgatósági tago(ka)t választhat határozott, határozatlan vagy örökös tagsági időtartamra. 8.9. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg. Részletes feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 8.10. Az igazgatóság hatáskörének megváltoztatásakor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges. 8.11. Az igazgatóság elfogadja és felülvizsgálja a szövetkezet javadalmazási politikáját. 9. Felügyelő Bizottság 9.1. A 5 tagból álló Felügyelő Bizottságot a közgyűlés titkos szavazással öt évre választja. A Felügyelő Bizottság tagjai a szövetkezettel munkaviszonyban nem állhatnak. 9.2. A Felügyelő Bizottság elnökét a közgyűlés titkos szavazással – a Felügyelő Bizottság tagjai közül – öt évre választja. A Felügyelő Bizottság elnöke: Kiss Béla Ferenc (sz: Berettyóújfalu, 1956.09.01., an: Kiss Ibolya) 4034 Debrecen, Olajütő u. 12. sz. alatti lakos A Felügyelő Bizottság tagjai: Koroknai Sándorné (sz: Debrecen, 1947.08.25., an: Halász Irén) 4032 Debrecen, Ormós L. u. 28. sz. alatti lakos Burai János Istvánné (sz: Debrecen, 1956.11.13., an: Dezső Julianna) 4033 Debrecen, Kertész u. 18. sz. alatti lakos Seresné Kovács Anna (sz: Berettyóújfalu, 1968.07.30., an: Kéri Piroska) 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 1. sz. alatti lakos Legoza Imréné (sz: Téglás, 1951.12.19., an: Tóth Erzsébet) 4243 Téglás, Fényes u. 28. sz. alatti lakos 9.3. A Felügyelő Bizottság a szövetkezet általános ellenőrző szerve. Ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. A számviteli törvény szerinti beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról, e nélkül a számviteli törvény szerinti beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható. Javaslatot tesz a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására, javaslatot tesz a közgyűlésnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elnöke, valamint az ügyvezetők díjazásának a megállapítására.
9.4. A Felügyelő Bizottság a tagnak a jogsértő határozat elleni panaszát köteles vizsgálni és ha lehetséges a jogsértés orvoslásához szükséges intézkedéseket megtenni. 9.5. A Felügyelő Bizottság munkájáról a közgyűlésnek évente beszámol. 9.6. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább a 2/3-a jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 9.7. Ügyrendjét maga állapítja meg. Részletes feladatait a Szövetkezetekről szóló, valamint a Pénzintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvények alapján a Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 9.8. A Felügyelő Bizottság felel a javadalmazási politika végrehajtásáért, valamint a belső ellenőrzés által évente történő ellenőrzéséért. 9.9. A Felügyelő Bizottság elnöke, vagy az általa delegált tag tanácskozási és javaslattételi joggal részt vesz a Cenzúra Bizottság ülésein az Igazgatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó hitelek tárgyalása során. 10. A könyvvizsgáló A takarékszövetkezetnél könyvvizsgáló működik, akit a közgyűlés a Felügyelő Bizottság előterjesztése alapján 1-5 évi időtartamra választ. A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, működésének eredményéről. Megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló következő közgyűlésig terjedő időtartam. A takarékszövetkezet könyvvizsgálója a MILE-AUDIT Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 4032 Debrecen, Tessedik S. u. 20., cégjegyzék száma:09-09-004879), a könyvvizsgálatot ellátó személy: Garay László (an: Gabulya Julianna, engedély száma:003682) 1133 Budapest, Gogol u. 27. szám alatti lakos bejegyzett könyvvizsgáló. 11. Vezető tisztségviselők, összeférhetetlenség 11.1. A szövetkezet vezető tisztségviselői - az igazgatóság elnöke és tagjai, Abban az esetben, ha a választási ciklus lejárata előtt új tisztségviselőt választ a közgyűlés és nem határozza meg, hogy annak megbízatása mennyi időre szól, akkor az új tisztségviselő megbízatása a választási ciklus lejártáig szól. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselő a szövetkezet belső működése körében a szövetkezettel, illetve annak szerveivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
Az igazgatóság elnöke és tagjai felelősek azért, hogy a szövetkezet az engedélyezett tevékenységeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, valamint a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. A vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni feladatát. A jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés által hozott határozatok, illetőleg kötelességeik vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint egyetemlegesen felel a szövetkezettel szemben, akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli az e pont szerinti felelősség azt a vezető tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a Felügyelő Bizottságnak bejelentette. A szövetkezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatát a szövetkezet hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. Külön törvény e követelmény vétkes megszegése esetére, ha a szövetkezet fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. 11.2. Kizáró okok, összeférhetetlenség Nem lehet vezető tisztségviselő: a) aki nem tagja a szövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) tag képviselője. b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéletek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült; d) akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél; e) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzékből megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig; f) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet felszámolási eljárás folytán megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig; g) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg. A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagjai nem lehetnek egyidejűleg a felügyelőbizottság tagja, sem akik egymásnak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai között is. A szövetkezet vezető tisztségviselője – csak a közgyűlés felhatalmazása alapján lehet vezető tisztségviselő a szövetkezettel azonos főtevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben. 11.3. Az elnök
Az elnök gondoskodik arról, hogy a testületi szervek és a szövetkezet működése megfeleljen a jogszabályokban, az alapszabályban és más belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek. Előkészíti, összehívja, valamint levezeti az igazgatóság üléseit. Gondoskodik az igazgatóság határozatainak végrehajtásáról. Gondoskodik a közgyűlés megtartásához szükséges feltétek biztosításáról. Döntéseiről előzetesen köteles tájékoztatni az ügyvezető igazgatókat. Az elnök felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja. Részletes feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 11.4. Ügyvezető igazgatók Az ügyvezetőket az Igazgatóság nevezi ki. A kinevezés határozatlan időre szól. Az ügyvezetők (ügyvezető igazgató és gazdasági igazgató) a szövetkezettel munkaviszonyban állnak, felettük a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja. Az ügyvezető igazgatók az igazgatósági ülések között a szövetkezet működését és gazdálkodását a jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok rendelkezéseinek, valamint a közgyűlés és az igazgatóság határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítják. Döntenek minden olyan kérdésben, ami nem tartozik valamelyik testületi szerv vagy az elnök hatáskörébe. Tevékenységükről rendszeresen beszámolnak az igazgatóságnak. Részletes feladataikat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
III.
Tagsági viszony
12./ A tagsági viszony létrejötte 12.1 A tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tag kérelmében nyilatkozik arról, hogy a szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a szövetkezet céljainak megvalósításában való vagyoni és személyes közreműködést. 12.2. A szövetkezet tagja lehet minden nagykorú személy. A 14. életévét betöltött kiskorú személy belépéséhez törvényes képviselője hozzájárulása szükséges. A szövetkezet tagja jogi személy és külföldi személy is lehet. 12.3. A tagsági jogviszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezet részére befizette, illetőleg nem pénzbeli hozzájárulásként átadta. A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy felvételi kérelmében más szövetkezeti tag részjegyének megvételi szándékáról nyilatkozhat. 12.4. A tagfelvételről az igazgatóság dönt a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni és a közgyűlést tájékoztatni kell. A tagfelvételt az Igazgatóság indokolt esetben megtagadhatja. Indokolt eset különösen, ha az igazgatóság megítélése szerint a tag(ok) felvétele a takarékszövetkezet működését veszélyeztetné, illetve ha a jegyzett tőke további növelése az Igazgatóság megítélése szerint nem indokolt, illetve ha a kérelmezőnek a Takarékszövetkezettel korábban semmilyen üzleti, gazdasági kapcsolata nem volt. Üzleti, gazdasági kapcsolatnak minősül, ha a kérelmező korábban legalább 1 millió forint összegű betétet helyezett el, vagy legalább 1 millió forint összegű bankkölcsönt kapott, vagy a számláját legalább egy évre a Takarékszövetkezetnél vezeti.
A tagfelvételről a soron következő közgyűlést tájékoztatni kell.
12.5. A kérelmező a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a soron következő közgyűléshez fordulhat. 12.6. A takarékszövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartásaz ellenkező bizonyításig – igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja. 13./ A tag jogai és kötelességei 13.1. A tag alapvető joga, hogy a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből; b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit; c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen; d) tisztséget viseljen a szövetkezetben; e) a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről. A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg. 13.2. A tag alapvető kötelessége, hogy a) teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében; b) védje a szövetkezet vagyonát. 13.3. A jogsértő határozat folytán sérelmet szenvedett tag a jogsértést – perindítás előtt – köteles a Felügyelő Bizottságnak bejelenteni. 14./ A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik, ha: a) a tag a szövetkezetből kilép; b) a tag a vagyoni hozzájárulását – az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig – nem teljesítette; c) a tag meghal (megszűnik); d) a szövetkezet a tagot kizárja; e) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik. f) ha a tag részjegyét az alapszabályban megállapított összegre az ott meghatározott időpontig nem egészíti ki. A megszűnés időpontja az alapszabályban meghatározott határidő lejártát követő nap. A tagsági viszony megszűnéséről a tagot értesíteni kell. A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. A kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági jogviszony megszűnése közötti időtartam nem lehet hosszabb három hónapnál. A szövetkezet igazgatósága kizárhatja azt a tagot, aki – neki felróható módon –
a) a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy b) a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek – az alapszabályban meghatározott időtartam alatt – felszólítás ellenére 30 napon belül sem tesz eleget. Az igazgatóság döntése előtt az érintett tagot meghívja. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban is közölni kell. A kizárásról hozott határozat ellen a tag a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat, e napirend tárgyalása során azonban nem gyakorolhatja a szavazati jogát. A tag a közgyűlés kizárásról hozott vagy a kizárást megerősítő határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti. A keresetindításnak halasztó hatálya van. A tagsági viszony megszűnése estén a részjegy összegét legkésőbb a tagsági viszony megszűnése évére vonatkozó mérleg jóváhagyásától számított 30 napon belül kell visszafizetni.
IV.
A tagok és a szövetkezet közötti vagyoni viszonyok
15./ A részjegy 15.1. A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre kötelezettségvállalást a részjegy jeleníti meg. A részjegyen fel kell tüntetni: a) a szövetkezet nevét, székhelyét; b) a tag nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét); c) a tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét; d) a részjegy kiállításának időpontját, és a kiállítására jogosult személy aláírását.
vonatkozó
15.2. A tag belépésekor legalább egy részjegyet köteles jegyezni és befizetni. Egy részjegy összege 10.000.-Ft (azaz Tízezer) forint. 15.3. A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A részjegy másra – a szövetkezet tagja, valamint a szövetkezetbe tagként belépő személy kivételével, ha tag részjegyét vásárolja meg – nem ruházható át, és a szövetkezeti tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható. 15.4. A tag a szövetkezet jegyzett tőkéjének 2 % -át meg nem haladóan legfeljebb 2 m Ft összegig részjegyet jegyezhet. A részjegyet egy összegben, a felvételi kérelemmel egyidejűleg kell befizetni. A felvételi kérelem elutasítása esetén a befizetett részjegy összegét 3 napon belül vissza kell fizetni a tagnak. 15.5. A tagot a befizetett részjegye után az eredménytől függően osztalék illeti meg, az osztalékfizetés évének a december 31. napján fennálló részjegy összege alapján. 15.6. A több részjeggyel rendelkező tag tagsági viszonyának fennállása alatt is, évente egy alkalommal csökkentheti részjegyeinek számát. A visszaadott részjegy és az utána járó részesedés összegének kifizetésénél a kilépés esetén irányadó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. 16./ Tagi kölcsön
A szövetkezet tagja – ha tagsági jogviszonya legalább 1 éve fennáll – a szövetkezetnek kamatmentesen vagy kamat ellenében kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha az alapszabályban meghatározott kötelező vagyoni hozzájárulását már teljesítette. A szövetkezet számára nyújtott tagi kölcsönt csak a szövetkezet céljainak megvalósítására szabad felhasználni. A tagi kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a saját tőke kétszeresét. Tagi kölcsön nyújtása esetén a szövetkezet és a tag közötti megállapodást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 17./ Pótbefizetés A szövetkezet veszteségének rendezése érdekében – a közgyűlés döntése értelmében – a tagok vagyoni hozzájárulásának arányában pótbefizetésre kötelezhetők. Pótbefizetés elrendelésére évente legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás harminc százalékát. A pótbefizetés a szövetkezet lekötött tartalékát növeli. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni; a visszafizetésre csak a vagyoni hozzájárulás teljes befizetése után kerülhet sor. Ha a tag a pótbefizetési kötelezettségét a közgyűlés által megjelölt időpontig nem teljesíti, tagsági jogviszonya megszűnik.
V.
A szövetkezet gazdasági tevékenysége
18./ A szövetkezet gazdálkodása 18.1. A szövetkezet önállóan gazdálkodik a tulajdonában és a használatában álló eszközökkel, az adózott eredményével a törvény keretei között szabadon rendelkezik. 18.2. A szövetkezet a jóváhagyott üzletpolitikája alapján végzi tevékenységét. 18.3. A szövetkezet vagyonával felel tartozásaiért. 18.4. A szövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott feltételeket köteles megteremteni és annak rendelkezéseit köteles betartani. 18.5. A szövetkezet csatlakozik a pénzintézetek önkéntes betétvédelmi alapjához.
VI.
A szövetkezet képviselete és cégjegyzése
19./ A szövetkezet képviselete A szövetkezet a belső igazgatósági tagok, vagy a belső igazgatósági tagok egyike és a két ügyvezető igazgató egyike együtt, vagy a két ügyvezető igazgató együtt képviseli. A belső igazgatósági tagok vagy a két ügyvezető igazgató akadályoztatása esetén a szövetkezetet bármelyik két cégjegyzékben cégjegyzésre feljogosított igazgatósági tag együttesen jogosult képviselni. A szövetkezetet az is képviselheti, akinek az előzőekben felsorolt képviselők – az ügyek meghatározott csoportjára vagy egy meghatározott ügy ellátására – írásbeli felhatalmazást adnak. Bankszámla felett való rendelkezéséhez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. 20./ A szövetkezet cégjegyzése
A szövetkezet cégjegyzése akként történik, hogy a belső igazgatósági tagok, vagy a belső igazgatósági tagok egyike és a két ügyvezető igazgató egyike együtt, vagy a két ügyvezető igazgató együtt a szövetkezet kézzel vagy géppel írt, előnyomott, nyomtatott vagy bélyegzőlenyomatos neve alá a nevét a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően aláírja. A belső igazgatósági tagok, illetve a két ügyvezető igazgató együttes aláírási jogosultsága – az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható.
VII. Egyéb rendelkezések 21./ A szövetkezet vagyona A szövetkezet vagyona a szövetkezet saját tőkéje, amely magában foglalja a részjegytőkét (jegyzett tőkét), a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot (ezen belül a közösségi alapot), az értékelési tartalékot, valamint a tárgyév mérleg szerinti eredményét. A szövetkezet részjegytőkéjét (jegyzett tőke) a tagok vagyoni hozzájárulásainak összege, amelyek teljesítését, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást a tagok részére kiállított részjegyek igazolják. A szövetkezet közgyűlése a részjegytőkén (jegyzett tőkén) felüli vagyon egy részét a közösségi alapba helyezheti és azt a lekötött tartalékban kell nyilvántartani.
22./ Juttatások és támogatások a tagok részére A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet a természetes személy tagjai, valamint hozzátartozóik számára a közgyűlés döntése szerint biztosíthat: a) szociális juttatásokat (szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, keresőképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás); b) oktatási támogatásokat (képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása); c) kulturális támogatásokat (amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása); d) közművelődési tevékenység támogatását (ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozása); e) sporttevékenység támogatását (amatőr és tömegsport rendezvények támogatása); A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képez a fenti juttatások és támogatások fedezete céljából. 23./ Záró rendelkezések 23.1. A szövetkezet – amennyiben a jogszabály a céget közvetlenül kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben közleményt tegyen közzé – ezt a honlapján (www.hajdutakarek.hu) teszi közzé. 23.2. A Takarékszövetkezet, mint hitelintézet tagja az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak, melynek mindenkor hatályos alapszabályát magára nézve
kötelező érvényűnek tekinti. A tagságból fakadó jogokat és kötelezettségeket annak rendelkezései alapján érvényesíti, illetve teljesíti. 23.3. Egyéb, jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a szövetkezetekről szól 2006. évi X. tv. rendelkezései, a pénzintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, valamint az e szervezetekre és a pénzügyi tevékenység végzésére vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései irányadók. 23.4. Jelen okirat elkészítésével, ellenjegyzésével, valamint a szövetkezet képviseletében a Cégbíróság előtti eljárásban a Dr. Bencző Ügyvédi Iroda /4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. A. ép. I/11., képviseli: Dr. Bencző Ákos ügyvéd/ került megbízásra.
Debrecen, 2013. május …
………………………………….. levezető elnök
…………………………………… jegyzőkönyvvezető
………………………………….. jegyzőkönyv hitelesítő
…………………………………… jegyzőkönyv hitelesítő
Záradék: Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege a 2006. évi IV. tv. rendelkezéseire figyelemmel megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján a hatályos tartalmának. Ezen okirat módosítására a takarékszövetkezet 2013. május ... napján megtartott közgyűlésen elhatározott módosítások alapján az alapszabály 3., 4., 6., 8.2., 9.2., 15.5. és 23.2. pontjainak a változása adott okot. Készítettem és ellenjegyeztem: Debrecen, 2013. május …
