Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2011.(VI.23.) önkormányzati rendelete szociális igazgatásról és szociális ellátásokról I. Bevezető rendelkezések 1. § Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1), 17. § (5), 25. § (3), 32. § (3), 35. § (2), 37. § (1), 45. §, 46. §, 48. § (4), 50. § 83), 58/B § (2), 62. § (2) és 132. § (4) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: II: Általános rész 2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve e) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban. (2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) a) A rendelet hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 3. § E rendelet alkalmazásakor a jövedelemre, vagyonra, családra, közeli hozzátartozóra, egyedülélőre, háztartásra, szociális szolgáltatóra, szociális intézményre, rendszeres pénzellátásra, keresőtevékenységre, aktív korúra, egyedülállóra, fenntartóra és fogyasztási egységre vonatkozóan az Szt. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. III. Eljárási szabályok 4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat jelen rendelet 5-9. §-ai határozzák meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.
1
(3) Az Önkormányzat magánszeméllyel a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 586. §-a szerinti tartási, illetve a 655. §. szerinti öröklési szerződést köthet. 5. § (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet – a 37. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt. (2) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást kell benyújtani, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszakra vonatkozóan az Szt. 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (3) A kérelmező köteles együttműködni a Polgármesteri Hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. (4) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. 6. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét az Egészségügyi és Szociális Bizottságára ruházza át. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről határozatot hoz. (2) A Képviselő-testület az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatáskörébe rendeli az 1/A. sz. mellékletben, a polgármester hatáskörébe rendeli az 1/B. sz. mellékletben felsorolt ellátásokkal kapcsolatos döntéseket. (3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntése ellen a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be. 7. § A pénzbeli ellátások kifizetése a – 6. § szerint hozott – határozat alapján a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának a feladata, amely további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet; b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. 8. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.
2
9. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése ügyében az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt, az Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével. 10. § A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát – ha e rendelet másként nem rendelkezik – évente felül kell vizsgálni. IV. Pénzbeli ellátások Rendszeres szociális segély 11. § (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat, d) egészségi állapotától függően – melyet orvosi igazolással támaszt alá - havonta 40 óra közmunkát végez. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központja, Ráckevei Kirendeltség (2300 Ráckeve, Lacházi u. 34.) (3) Az együttműködésre kijelölt szerv - a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, - a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja a beilleszkedést segítő programról való megállapodási kötelezettségről, - ismerteti a beilleszkedést segítő programok típusait, - egyeztet, illetve a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges ismételt megbeszélést tart, majd írásbeli megállapodást köt a beilleszkedést segítő programokról, - felhívja a segélyezett figyelmét a programban foglaltak teljesítési kötelezettségére. (4) A beilleszkedést segítő programok típusai a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel, b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, c) életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, - az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó: - egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és - csoportos foglalkozások, - a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl..: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.), d) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel, e) munkalehetőség felajánlása, f) munkaügyi központnál a munkanélküliként történő nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködés. (5) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét
3
biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.: - családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól, - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, - a munkaügyi központok képzéseiről stb. (6) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. 12. § (1) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha a) a határozat meghozatalát követő 3 napon belül nem veteti nyilvántartásba magát a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 3. sz. Regionális Kirendeltségénél b) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat nem teljesíti. (2) A segélyezett súlyosan megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha a) a felajánlott és megfelelő munkahelyet nem fogadja el, b) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, c) a vagyoni helyzetében történt pozitív változást 15 napon belül nem jelenti be. (3) Ha a segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét nem kell tovább folyósítani. (4) Az együttműködésre kötelezettség súlyos vagy két éven belüli ismételt megszegése estén a rendszerese szociális segélyt meg kell szüntetni. 13. § Az Önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatás megszervezését az Önkormányzat a KUNÉPSZOLG Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2340 Kiskunlacháza, Völgyi dűlő 165.) útján végzi. Bérpótló juttatás 14. § (1) A bérpótló juttatásra jogosult személy a támogatás jogosultságának feltételeként köteles közvetlen lakókörnyezetének rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni. (2) A lakókörnyezet rendezett, ha a) a lakóingatlanon lévő épület kívül belül karbantartott, b) a kert és az udvar megfelelően megművelt vagy legalább gyommentesített, c) az ingatlanon nem található rendezetlenül hagyott háztartási hulladék, szemét, tüzelési melléktermék, fémhulladék, d) vezetékes vízvezeték hiánya esetén az ingatlanon megfelelően megépített, zárt külső illemhely használata biztosított, e) az ingatlanokat elválasztó kerítés karbantartott.
Lakásfenntartási támogatás
4
15. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a szociálisan rászoruló személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez az Szt. 38. § (1) bekezdésnek a) és c) pontjában meghatározott a) normatív lakásfenntartási támogatást, b) helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás nyújtható önállóan vagy a normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként. 14. § A normatív lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit az Szt. 38. § (2)-(4) és (6)(8) bekezdései szabályozzák. 15. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás annak a családnak nyújtható, aki Kiskunlacháza területén legalább 1 évig megszakítás nélkül állandó jelleggel lakáshasználónak minősül, állandó lakosként nyilvántartott. Nem minősül megszakításnak a gyógykezeltetés, három hónapot meg nem haladó üdülés vagy egyéb okból történő távollét. (2) A lakáshasználatot a kérelem benyújtásakor nyilatkozattal, adásvételi szerződéssel, bérleti szerződéssel igazolni kell. A támogatásra való jogosultság szempontjából az elfogadott lakásnagyság és minőség az alábbiak szerint kerül meghatározásra: a) ha a közös háztartásban élők száma aa) 1 vagy 2 fő, a lakásnagyság 1 vagy 2 szoba, ab) 3 fő, a lakásnagyság 1,5 vagy 2,5 szoba, ac) 4 fő, a lakásnagyság 2 vagy 3 szoba, ad) 5 fő, a lakásnagyság 2,5 vagy 3,5 szoba, ae) 6 fő, a lakásnagyság3 vagy 4 szoba, af) 7 fő, a lakásnagyság 3,5 vagy 4,5 szoba, ag) 8 fő, a lakásnagyság 4 vagy 5 szoba, ah) 8 főnél több, a lakásnagyság 5 vagy 6 szoba, b) a lakásminőség szükséglakás, komfort nélküli vagy legfeljebb félkomfortos leht. (3) a) A lakásfenntartási kiadások körében indokolt költségként a következők vehetők figyelembe: lakbér vagy albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, szemétszállítás költségei, villanyáram, víz- és gázfogyasztás, szennyvízdíj, valamint a tüzelőanyag költségei. b) A költségek szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a kábel televízió, a telefon költségeit és egyéb, a megélhetés alapvető szintjéhez nélkülözhető kiadásokat és közműveket. A költségeket számlákkal kell igazolni, melyek az előző három havi fogyasztást mutatják, ezek átlaga fogadtató el költségként. A fűtési költségek csak a fűtési idényre (6 hónap átlagában) vehetők figyelembe. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege 2.500.-Ft. (5) Lakásfenntartási támogatást egy lakásra csak egy személy kaphat, függetlenül a lakásban élők számától. (6) A támogatás folyósításának időtartama legfeljebb 6 hónap.
5
(7) A támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a) a közös háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át de nem haladja meg annak 250%át és b) a háztartás havi költsége a háztartás összjövedelmének 30%-át nem haladja meg (8) A támogatás adható pénzben, valamint és természetbeni juttatásként. Ebben az esetben a folyósítás a szolgáltató részére történik és a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást az Egészségügyi és Szociális Bizottság mely kiadás(ok)hoz nyújtja. (9) A megállapított lakásfenntartási támogatást havonta, illetve a jogosult lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani. A támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.” Méltányossági ápolási díj 16. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, akkor, ha az egy főre számított havi családi jövedelem - nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, - egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % - át nem haladja meg. (2) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, két ápolt esetén 100%-a. (3) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (2) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. 17. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, - és annak összeg meghaladja az ápolási díj összegét de nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett
6
keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. (2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha: a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, (3) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, ha a napi rendszeres ellátást elmulasztja. 18. § A Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás, mint házi segítségnyújtással foglalkozó intézmény az ápolást végző személy kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése keretében az alábbi feladatokat végzi: ellenőrzi, hogy az ápoló személy naponta elvégzi-e vállalt kötelezettségét (rendszeres látogatás, bevásárlás, gyógyszerek felíratása, kiváltása, étkeztetés, orvosi segítség kérése, fűtési szezonban a lakás megfelelő hőmérsékleten tartása). A Szolgálat az ellenőrzések eredményéről rendszeresen tájékoztatja az Egészségügyi és Szociális Bizottságot. 19. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (2) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztár tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. (3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv évente felülvizsgálja. Átmeneti segély 20. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) a) Átmeneti segélyben - a b) pontban foglaltak kivételével - csak azt a személyt lehet részesíteni, akinek családjában az egy főre számított jövedelemhatár a mindenkori öregségi minimumnyugdíj összegét, egyedülélő esetén az egy főre számított jövedelemhatár a mindenkori öregségi minimumnyugdíj 150 %-át nem haladja meg. 7
b) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság különös méltánylást érdemlő esetben, egyedi elbírálás alapján az a) pontban meghatározott jövedelemhatárok feletti jövedelem esetén is megállapíthatja az átmeneti segélyre való jogosultságot. (4) Az átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (5) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként is megállapítható. 21. § Ugyanaz a személy egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal részesülhet átmeneti segélyben. 22. § A havi rendszerességgel folyósítható átmeneti segély időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg. 23. § (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. (2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a Polgármesteri Hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható. (3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság az átmeneti segély iránti kérelmek elbírálása során előnyben részesítheti különösen - azt a családot, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak, - gyermekét egyedül nevelő szülőt, - munkanélküli személyt, - rokkant vagy súlyosan fogyatékos személyt, - a 70 éven felüli egyedül élő személyt, - akinek átmeneti vagy tartós nevelése – nagykorúvá válása miatt – a kérelem benyújtását megelőző 10 éve belül szűnt meg. (4) Amennyiben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri) átmeneti segély megállapítására a polgármester is jogosult, melynek összeg nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%át. (5) A (4) bekezdés szerint megítélt támogatásról az Egészségügyi és Szociális Bizottságot soron következő ülésén tájékoztatni kell. (6) Amennyiben a szülő ellen közoktatási szabálysértés miatt szabálysértési bírság került kiszabásra, átmeneti segélyre nem jogosult. Temetési segély
8
24. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. 25. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák másolati példányát. (2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is. 26. § (1) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100.000.- Ft. V. Természetben nyújott szociális ellátások 27. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. 28. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg: a) pénzbeli ellátások: - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély; - rendszeres szociális segély az Szt. 47. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, b) jellegükből fakadóan természetbeni ellátások: - élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatások.
9
29. § (1) Az Szt. 47. § (2) bekezdésében szabályozott, természetbeni ellátásként nyújtott rendszeres szociális segély összege a már megállapított támogatás 15%-a védelembe vett gyermekenként, de összesen nem haladhatja meg az 50%-át. (2) Az (1) bekezdésben megállapított ellátás a gyermek részére - egyedi szükségleteinek felmérése után – az alábbi formában állapítható meg: - gyermekintézmények térítési díjának kifizetése (oktatási intézményen keresztül), - tankönyv árának kifizetése (oktatási intézményen keresztül), - élelmiszervásárlás (Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társuláson keresztül) - családi szükségletek kielégítését szolgáló támogatások (Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társuláson keresztül) Köztemetés 30. § A köztemetés költségének megtérítése esetén, szociális helyzetre való tekintettel, az Egészségügyi és Szociális Bizottság – kérelemre – legfeljebb 12 havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat a kérelmező részére. Közgyógyellátás 31. § Az Szt. 50. § (3) bekezdésére tekintettel a jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg, (1) ha a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelemhatár legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, vagy egyedülálló kérelmező esetében jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 250%-a, továbbá (2) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 10%. Egyéb természetbeni ellátások 32. § (1) A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak: a) élelmiszer kifizetése, b) tankönyv kifizetése, c) tüzelő kifizetése, biztosítása, d) közüzemi díjak átvállalása, kifizetése, e) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. (2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell. VI. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 33. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) idősek nappali ellátása.
10
(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha: a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkezési történt; b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki; c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza, d) az ellátott a részére megállapított térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. (3) A szociális étkezés megszüntetéséről az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fordulni. Étkeztetés 34. § (1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebédet) biztosít az arra rászorultnak. (2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki a) vagyonnal nem rendelkezik, továbbá b) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint c) eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és d) jövedelmi viszonyai alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. 35. § Az étkeztetés történhet a) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással, vagy b) a jogosult általi elvitellel. 36.§ Az önkormányzat a szociális étkeztetést a Központi Konyha (2340 Kiskunlacháza, Rákóczi u. 12.) által biztosítja. 37. § (1) Az étkeztetés az ellátást igénylő (vagy törvényes képviselője) kérelmére történik. A kérelmet a Kiskunlacháza-Áporka családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat székhelyén kell benyújtani (2340 Kiskunlacháza, Dózsa Gy. u. 59/C), melyet az Egészségügyi és Szociális Bizottság bírálja el. (2) Az étkezetésre az jogosult, akinek életkörülményei (különös tekintettel egészségi állapotára, eltartottak számára) és vagyoni helyzete azt indokolja. 38.§ (1) Az ellátás megszűnésének esetei: a) szociális körülményekben bekövetkezett változás, b) a jogosult halála, c) az étkezést igénybe vevő a térítési díj fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. (2) A körülményekben bekövetkezett változásokat a jogosult vagy hozzátartozója 8 napon belül köteles bejelenteni. 39. § (1) Az étkeztetésért díjat kell fizetni utólag, minden hónap 5. napjáig.
11
(2) A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult (továbbiakban kötelezett) köteles megfizetni. (3) Annak a rászorultnak, aki kora vagy egészségi állapota miatt lakásához kötött, az önkormányzat a házi szociális segítségnyújtás körében biztosítja az étkeztetést. 40.§ (1) Az étkeztetés intézményi térítési díja: az intézmény által javasolt, az önkormányzat által külön rendeletben meghatározott, mindenkori nyersanyagnorma. (2) A térítési díj csökkentésének, elengedésének esetei, módja: a) 100%-os díjkedvezmény jár, ha aa) családban élő jogosult esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 100%-át, ab) egyedülálló személy esetén a jövedelem a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg. b) 50%-os díjkedvezmény jár, ha ba) családban élő jogosult esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 150%-át, bb) egyedülálló személy esetén a jövedelem a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg. Házi segítségnyújtás 41. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a) az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, d) a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. (4) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködőkre, szakértői szervezetekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007.(XII.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint vizsgálni kell a gondozási szükségletet.
12
(5) A házi segítségnyújtás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni: a) a gondozás keretében ellátandó feladatokra, b) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; c) az ellátás megkezdésének időpontjára f) az ellátás megszüntetésének időpontjára és okára. (6) A házi segítségnyújtás térítésmentes. 42. § Az önkormányzat e feladatát a Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás keretében látja el. Családsegítés 43. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, c) a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben, d) a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.
13
44. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait önálló családsegítő szolgálat működtetésével látja el, melynek neve és címe: Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás, 2340 Kiskunlacháza, Dózsa Gy. u. 59/c. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálat a 43. § (3) bekezdésben foglaltakon túl szociális információs szolgáltatást is nyújt. 45. § A családsegítő szolgáltatás térítésmentes. Idősek nappali ellátása 46. § Az időskorúak nappali ellátása a hajléktalan és elsősorban saját otthonukban élő, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Szociálpolitikai kerekasztal 47. § (1) Az Önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A kerekasztal tagjainak felsorolását jelen rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. VII. Záró rendelkezések 48. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, a 6/2008.(04.15.) számú rendelettel módosított 8/2007.(05.06.) rendelete hatályát veszti.
dr. Répás József polgármester
Soós Zsoltné jegyző
Kihirdetve: 2011. június 23. Soós Zsoltné jegyző
14
1/. számú melléklet
A Képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át az Egészségügyi és Szociális Bizottságra:
-
az Szt. 38. § (1) bekezdés c) pontja szerinti lakásfenntartási támogatás, az Szt. 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj, az átmeneti segély, a temetési segély, a természetben nyújtott ellátások, az Szt. 67. § (2) bekezdésében felsorolt intézményekben történő elhelyezés, a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális étkeztetés megállapítása, a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjainak csökkentéséről, elengedése.
A Képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át a polgármesterre: Jelen rendelet 23. § (4) bekezdésében szabályozott átmeneti segély nyújtása.
15
2. számú melléklet A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: -
az Egészségügyi és Szociális Bizottság tagjai,
-
a Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás, a Kiskunlacháza-Áporka Általános Iskolai és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Társulás, valamint a Kiskunlacházi Szakközép- és Szakképző Iskola gyermekvédelmi felelősei,
-
körzeti és iskolai védőnők,
-
a Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói és házigondozói,
-
a Polgármesteri Hivatal gyámügyi ügyintézője
16
