I. Bevezető gondolatok Mielőtt az ELTE Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára jelentkeztem volna, egy műszaki főiskolát végeztem el, és többéves programozói tapasztalattal, ám gyógypedagógiai ismeretek nélkül – az akkori technológiai háttérrel (Turbo Pascal programozási nyelvben, jóval kisebb teljesítményű PC-n) – hobbiként olyan gyógypedagógiai témájú programokat írtam, amelyek a látás–, illetve hallássérült emberek segítségére lehetnek. Talán a saját közepes mértékű hallássérülésem indokolta ezt az érdeklődési területet. Ezek a programok nem újszerűek voltak, ilyeneket már több programozó készített (pl. a beírt szöveget ugyan síkban, de Braille jelekkel nyomtat, vagy azt vizsgálja, hogy melyik az a legkisebb hangmagasság-eltérés, amelyet már különbözőnek hall a felhasználó stb.). Ekkor még csupán abban állt a kihívás számomra, hogy én is tudok-e hasonló programokat készíteni. Már az akkori programozási feladatmegoldás közben világosan látszódott számomra, hogy a gyógypedagógiai ismereteim túlságosan hiányosak ahhoz, hogy igazán jól, általánosan használható program szülessen. Ezért elhatároztam, hogy a programozási szakma mellé egy másik szakma, a gyógypedagógia fortélyait is megpróbálom elsajátítani. Már a főiskolai tanulmányaimat megelőzően tudtam, hogy szakdolgozati témám egy gyógypedagógiai számítógépes program lesz, lehetőleg hallássérült területen. Tehát ilyen előzmények hatására készült a hallásnevelési célokat szolgáló programom. Bár szakdolgozatomat a gyógypedagógiai társadalomnak szánom elsősorban, mégis az informatikai mellőzhetem
a
számítástechnikai
területeket ismereteket,
is
érintve,
nem
nyelvezetet
sem;
mindezekkel együtt próbálok mindenki számára érthető maradni. 2. oldal
A főiskolás gyakorlataim során azt tapasztaltam mind az értelmileg akadályozott, mind a hallássérült szakterületen, hogy már nemcsak egy külön számítástechnika tanteremben, hanem szinte minden osztályban megtalálható korunk modern eszköze, a számítógép. Azonban az informatikai eszköztár még mindig nem képezi szerves részét a tanóráknak. Vagyis a gyerekek csak külön számítástechnika órán találkoznak a gépekkel, az egyéb tantárgyak oktatásában azonban még mindig nem jelennek meg ezek a modern technikai eszközök. Az egyéni foglalkozások alkalmával is csak nagyon-nagyon ritkán használják a pedagógusok a számítógépek adta lehetőségeket. Pedig véleményem szerint különösen a gyógypedagógiában oly fontos differenciálás egyik kulcsfontosságú eleme lehetne a számítógép, ugyanis alkalmazásával részben tehermentesíthetővé válhatna a pedagógus azáltal, hogy a gyermek interakcióba kerülhetne a programmal, azonnal választ kapna arra, hogy jól oldott-e meg egy feladatot, így nem szorulna azonnali pedagógusi segítségre, elegendő lenne a tanóra végén visszanézni a diák egész órai teljesítményét. Különösebb erőfeszítés nélkül lehetővé válna, hogy a gyermek a saját ütemében haladjon, hiszen a program automatikusan adhatja a következő feladatot, tehát a tanárnak eggyel kevesebb helyre kellene a tanítási óra közben figyelnie. Talán a pályán lévő gyógypedagógusok is bizonytalanok a számítógépek
használatában,
talán
nem
ismertek
eléggé
a
gyógypedagógiai szakma számára eddig készült programok, annak ellenére, hogy a főiskola jelenlegi tantervében a nappali tagozatos hallgatók számára a harmadik szemeszterben szerepel ilyen célokat szolgáló tanegység.
3. oldal
Az általam készített program részletes leírásával, bemutatásával szeretném feltárni e problémakört, mert talán segítséget nyújt abban, hogy a gyerekek és felnőttek fejlesztését még hatékonyabbá lehessen tenni a mai technológia adta lehetőségek segítségével.
4. oldal
II. Tanulás számítógép segítségével Megfigyelések azt bizonyítják, hogy a számítógépes tanulás jelentős előnyökkel jár a speciális szükségletű tanulók számára. A tananyag vizuálisan is megjelenik; a gyermekek úgy találják, hogy a számítógép nem fenyegető, nem ítélkező, inkább ösztönző, erősen motiváló. A számítógépet használó – adott keretek között – egyénileg tervezheti meg, és ellenőrizheti a tanulás lépéseit, a felhasználók kockázatokat vállalhatnak, és hibázhatnak. Van lehetőségük az ismétlésre és az újratanulásra az olyan felhasználóknak, akik nehezen jegyzik meg az elhangzottakat, nehezen alkotnak fogalmakat, és azonnali visszajelzést, dicséretet igényelnek. (Csányi, 1994) Léteznek a hallássérültek számára olyan programok, amelyek megtanítják a formák, az állatok, a testrészek neveit, valamint a különbségek, a sorrend és a sorozatok fogalmait, azok helyes leírásával együtt. (Csányi,1994) Feldolgozták az egyes nemzetek jelnyelveit – köztük nemrég a magyar jelnyelvet is. Már régóta léteznek helyesírás-ellenőrző programok, amelyek hatékonyan segíthetik a tanulást, tehermentesíthetik a tanárt azáltal, hogy a program végignézi az írásos munkát, és akár más kifejezéseket, szavakat is felkínálhat. Nem találtam azonban olyan magyarul elérhető szoftvert, amely a beszédhallást hivatott segíteni, pedig ahogy belenéztem különböző internetes fórumok anyagaiba, sok hallássérült érezné ennek szükségét. Ezt az űrt próbáltam betölteni dolgozatommal.
5. oldal
„A nyelv és az írás számítógéppel segített tanítása mégsem csodaszer. Gondokat okoz a programok tervezése a hallássérült kisgyermekek számára, mikor a megtanítandó nyelvi tartalom sokkal kevésbé bonyolult, mint a megoldásra vonatkozó utasítások. Számos program a nyelvi viselkedés megfelelő, kontextus nélküli jellegét erősíti, melyben a gyermek a program adatainak és követelményeinek passzív befogadója. Lehetséges persze a számítógépek olyan használata, melynek során létrejön a tanulás szociális kontextusa, ahol gyermek és felnőtt között a program tartalmával kapcsolatban létesül interakció.” (Csányi
Yvonne:
A
beszéd-nyelv
fejlesztésének
módszerei
hallássérülteknél, 1994 p.155) Ebből a szempontból vizsgálva az általam fejlesztett programot, az mondható el, hogy a programom egyáltalán nem ad utasításokat. Ez a program használatát segítő felnőtt feladata, hogy a felhasználó szintjéhez igazodva elmagyarázza a teendőket. Illetve a mai fiatalok, gyerekek jószerével egyfajta „veleszületett” számítógépes ismerettel rendelkeznek. Ezalatt azt értem, hogy ha leültetjük őket egy program elé, akkor jószerével minden magyarázat nélkül is el tudják kezdeni használni a programot. Valahogy ráéreznek arra, hogy minek hatására mi fog történni, illetve remekül felhasználják előző tapasztalataikat. Egyáltalán nem félnek attól, hogy valamit is elrontanának a próbálkozásaik által. Persze a céltudatos programhasználathoz, vagyis ahhoz, hogy azt érjük el a felhasználónál, amit mi szeretnénk, ahhoz természetesen a mi beavatkozásunk is szükséges. Ha azt szeretnénk elérni, hogy ne véletlenszerűen találjon rá egy-egy programfunkcióra, akkor azt meg kell mutatnunk neki.
6. oldal
Amennyiben azt szeretnénk elérni, hogy ne mindig a számára könnyű feladatokkal próbálkozzon a biztos sikerélmény érdekében, akkor nekünk kell kijelölnünk számára a megoldandó feladatokat, amelyre a program lehetőséget is biztosít. Azáltal, hogy a felnőtt adja az utasításokat a felhasználónak, valamint a végén esetleg közösen értékelik a teljesítményt a számítógép segítségével, így megvalósulhat a fentebb idézett szociális kontextus is. Elképzelhető olyan szituáció is, amikor csoportban használjuk a programot, és mindenki elmondhatja, hogy szerinte ő melyiket hallotta, és amelyikre a legtöbb választás esik, azt jelölik meg közösen. Ilyenkor egyfajta kooperációra is szükség van, hogy szükség esetén meggyőzzék egymást a saját igazukról vagy éppen belássák, hogy a másiknak volt igaza. Tehát a számítógépes programokat az együttműködő tanulás, a problémamegoldás, a kutatókészség, a döntéshozás és az alkotó gondolkodás céljaira lehet használni. (Csányi, 1994)
7. oldal
Az
informatikai
eszközök
hatékony
gyógypedagógiai
alkalmazásáról végeztek vizsgálatokat Magyarországon is. Kőrösné Mikis Márta közreadásából kiderül, hogy enyhe értelmi fogyatékos gyermekekkel,
tanulási
zavarral
küzdő,
szorongó,
agresszív,
hipermotilis, kommunikációban sérült gyermekekkel, autistákkal és siketekkel
végzett
vizsgálatok
eredményei
kimutatták,
hogy
a
számítógép nagymértékben • segítette a térbeli tájékozódást, a sík-tér transzformációt, a formafelismerést, • fejlesztette a vizuális és finommotorikus képességeket, • növelte a figyelem tartósságát, • fejlesztette a gyermekek együttműködését és kommunikációs készségét, • meggyorsította az olvasás tempóját, • segítette a szómegtalálást, a szógyűjtést, helyrelációs névutók használatát, • kizárta az iránytévesztéseket, a betűtévesztéseket és –cseréket. Számos gyógypedagógiai tárgyú program készült eddig az értelmileg akadályozottak fejlesztése. Legismertebb közülük talán a Manó ÁBÉCÉ, Manó olvasás, Mesevilág. Az enyhén értelmileg akadályozottak számára a legelterjedtebb talán a Dyslex programcsalád, amely a Meixnermódszer alkalmazásával segíti a gyerekeket. A vakok és gyengénlátók segítésére számos hangos program létezik már. Logopédiai területen a Varázsdoboz talán a legelterjedtebb szoftver, de ismert még a Voxaid is. Ez utóbbi rendszereket alkalmazzák a hallássérültek esetében is. Kimondottan
a
hallás
olyan
formájú
fejlesztésére,
programommal törekedtem, még létezik alkalmazás.
8. oldal
amelyre
a
III. A program célja, felhasználási célterülete, felépítése
III. 1. A program célja, felhasználási célterülete A program segítséget kíván nyújtani azoknak a hallássérült gyerekeknek és felnőtteknek, akik elsősorban auditív úton szeretnének minél tökéletesebb hallásélményhez jutni a beszédhallás területén. Tehát elsősorban nagyothallók számára készült. A legtöbb nagyothalló számára nehézséget jelent, ha nem láthatja a beszélő száját, mert egy kompenzációs lehetőségtől megfosztottá válik ilyen környezetben. Arról nem is beszélve, ha a beszéd zajos környezetben hangzik el a beszéd, akkor a nagyothalló személy többszörösen hátrányos helyzetbe kerül, azért mert bár a hallókészülékek úgy vannak beállítva, hogy a beszédet erősítik elsősorban, zajos környezetben sokkal jobban romlik a jel/zaj arány a hallókészüléket használóknál, mint a természetes hallás esetében. A károsított hallórendszernek sokkal nehezebb azokat a hangokat kiválasztani a zajból, melyek a beszéd megértéséhez szükségesek, sokkal nehezebb azokat feldolgoznia. Nem lehet tehát arra számítani, hogy a nagyothalló akár a legjobb hallókészülékkel is olyan jól fog hallani a zajban, mint az ép fülű ember. Célszerű és türelmesen végzett gyakorlatokkal azonban ilyen körülmények közt is javítani lehet a hangok, zajok felismerését és a beszédmegértést.
9. oldal
A legtöbb nagyothallónál erősen eltérhet a beszédérthetőség annak függvényében, hogy női, férfi vagy gyermek a beszédadó, mivel a hallássérülés frekvencia-eloszlása igen változatos és széles-spektrumú lehet. Mivel általában a cochleában a fenestra ovale felőli basalison sérülnek először a ganglionok, ezért a magasabb frekvenciákat éri először és súlyosabban a károsodás. Ebből következően a cupula felé haladva egyre ritkább, illetve egyre kevésbé súlyosabb a hallássérülés, tehát általában a mély hangok kevésbé érintettek. Ezért a nagyothallók általában a női beszédet nehezebben értik, mint a férfiakét. Ez indikálta a programomban a beszélők nemének megkülönböztetését.
III. 2. A tartalmi támpontok fokozatos megvonása Csányi (1998) leírja, hogy a hallott információ értelmezése, észlelése annál könnyebb, minél több tartalmi támpontot tudunk biztosítani
a
felhasználó
számára.
Amint
lehetséges
azonban,
csökkenteni kell a számukat. - A legegyszerűbb fok a megerősítés, megismétlés szintje. Ekkor pontosan tudja a felhasználó, hogy mit fog hallani, vagyis nincs szükség a kombinációra, találgatásra. „A vizuálisan szemléltethetővel egyidejűleg jelenik meg az akusztikus benyomás avval a céllal, hogy asszociáció épüljön ki a kettő között.” Ekkor a felhasználónak „nem kell gondolkodnia, mit hallott, már az akusztikus bemutatás előtt felkészülhet erre, hiszen tudja, mi következik. Evvel a hallásnevelési eljárással egyszerűen ráirányítjuk a figyelmet az akusztikus formára, kiiktatva az ettől elterelő szájról olvasási képet.” (Csányi Yvonne: A hallás-beszéd nevelése, 1998 p. 61-63)
10. oldal
Ezt a módszert választja a programom akkor, amikor a tanulás menüpontot választjuk. - A második szinten már a differenciálás a feladat. A felhasználó adott számú képet lát. Differenciálnia kell, amit éppen hall. „Kezdeti fokon még arra is ügyelhetünk, hogy a szavak ritmusban, hosszúságban eltérjenek egymástól. Így szaporíthatjuk a támpontok számát.” Csányi szerint a választási lehetőségek minimális számának négynek kell lennie, mert különben nagy a valószínűsége a véletlen pozitív választásnak. Ezt a módszert alkalmazom a gyakorlás és a tesztelés során a programomban. Nálam ugyan a minimális választási lehetőségek száma három, a maximális tizenöt. A differenciálás különböző szintjeit a felhasználó tudja beállítani a programban, méghozzá azáltal, hogy ő tudja megválogatni, hogy egy adott feladathoz milyen választási lehetőségeket kínáljon fel a rendszer. Amennyiben nem él ezzel a lehetőségével, akkor véletlenszerű válogatást alkalmaz a program. - A harmadik szinten az emlékezetet terheljük. A képek, szavak, mondatok, hangok választéka már nincs szemléletesen a felhasználó előtt, már csupán az emlékezetében létezik. Ennek megvalósítása programozástechnikailag nagyon nehézkes a gépelési és helyesírási hibák miatt. - A negyedik szinten már csak a téma megadása képezi a támpontot. A lehetséges válaszok száma igen nagy. Ennek megvalósítása már nem képezi a programom tárgyát. - Az utolsó, ötödik szinten teljesen hiányoznak a tartalmi támpontok. A szó vagy a mondat minden előkészítés nélkül hangzik el. Ennek megvalósítása szintén nem képezi a programom tárgyát.
11. oldal
III. 3. A program felépítése A program az alábbi négy területen nyújt segítséget a mindennapi társalgási helyzetben auditív módon történő eligazodásban: ⎯ szavak, ⎯ mondatok, ⎯ zörejek, ⎯ Ling-teszt hangjai. A programba beépített szavak, mondatok, zörejek listája a mellékletben
található.
Lehetőséget
ad
a
program
azonban
a
felhasználónak, hogy tetszőlegesen bővítse a listát. Ehhez azonban mikrofonra is szüksége lesz. A szavak kiválasztásánál szándékosan olyanokat választottam, amelyet csupán egy-egy hangban, esetleg csak egy
zöngében
térnek
el
egymástól
annak
érdekében,
hogy
gyakorolhatóak legyenek ezek a nehéz differenciálások. A mondatoknál a választási lehetőségek nagyon hasonlóak egymáshoz, így a feladat rendkívül bonyolult, mert a helyes válasz megadásához igen jelentős szimultán és szukcesszív memória is szükséges. A választási lehetőségek azonban sokszor csak egy vagy több számadatban térnek el egymástól, és ez könnyebbséget jelent, hiszen a számokat a legkönnyebb megérteni, tehát célszerűnek látszott ezzel kezdeni a beszédmegértési gyakorlatokat. A
zajok
kiválasztásánál
környezetünkben
előforduló
igyekeztem zajokra
elsősorban koncentrálni.
a
közvetlen
Kezdetben
a
környezeti zajok sokkal zavaróbban hatnak a nagyothallókra, mert nem ismerik azok jelentőségét, nem tudják, hogy melyik zajnak mi is felel meg a valóságban, hol van és mi a forrása. Meg kell ismerniük a hangok jelentését és jelentőségét, így nem ijednek meg a zajtól, mert felismerik a léptek zaját, a közelgő jármű zaját stb. 12. oldal
A feladatnak a számítógépre történő átültetése során a Delphi programozási nyelv választását az indokolta, hogy a programozási nyelv alapvetően
grafikus,
Windows
alapú
felületen
a
modern
kor
követelményeinek megfelelően kínál lehetőséget az objektumok kezeléséhez. Továbbá lehetővé teszi a hangok könnyű kezelését akár CD minőségben is. Az adatállományok kezelésénél a Turbo Pascal nyelvből jól ismert típusos szöveges fájl alkalmazását választottam, mert óriási előnye, hogy a programot futtató gépen nincs szükség a Delphi adatbázis-kezelő moduljainak telepítésére (mint például BDE, Interbase stb., illetve a Database Desktopra sincs szükség). Viszont ezáltal elég nehéz megvalósítani a program hálózatosságát, megosztását, vagyis egyidőben több felhasználó által történő futtatását. A hangfájlok WAV formátumban, a képek BMP formátumban kerültek tárolásra. Az egyes feladatok tartozó hangfájlok nevei az alábbi kódolás szerint épülnek fel: a hangfájloknak egy AUDIO nevű alkönyvtárban kell elhelyezkedniük. Nem kötelező, hogy minden feladathoz minden típusú hangfájl tartozzon. A fájl nevének felépítése: 1. pozíció: A feladat típusát azonosítja („1” = szó, „2” = mondat, „3” = zörej, „4” = Ling-hang). 2.-3.-4. pozíció: A feladat sorszámát adja „001”-től folyamatosan sorszámozva.
Új
feladat
felvételekor
a
sorszámot
a
program
automatikusan adja. 5. pozíció: A beszélő nemét kódolja („1” = férfi, „2” = nő, „3” = gyermek). A zörejeknél nem határozható meg a beszélő neme, ezért az fixen mindig „1”. 6. pozíció: A hangkörnyezetet kódolja („0” = tiszta, „1” = zajos) 13. oldal
Az egyes feladatok tartozó képfájlok nevei az alábbi kódolás szerint épülnek fel: a képfájloknak egy VIDEO nevű alkönyvtárban kell elhelyezkedniük. A képek maximum 136X81 képpont méretűek lehetnek. Nem kötelező minden feladathoz képfájlt elhelyezni. A fájl nevének felépítése: 1. pozíció a feladat típusát kódolja (ld. a hangfájloknál írtakat). 2.-3.-4. pozíció: a feladat sorszámát adja (ld. a hangfájloknál írtakat). A program a hangfájlokkal együtt egy CD-n került elhelyezésre. A program közvetlenül a CD-ről is indítható, nincs szükség a merevlemezre történő átmásolására. Ebben az esetben a személyi adatok, a teszteredmények és a paraméterek a winchesteren kerülnek tárolásra. A program indításához helyezze be a CD-t a meghajtóba, majd a Windows Start gombjára kattintva megjelenő ablakból válassza a Futtatást, majd a tallózás gombra kattintva jelölje ki a CD-n lévő HALLNEV.EXE nevű fájlt. Ezután az alábbi főmenü jelenik meg:
14. oldal
A program működéséhez az alábbi minimális feltételek szükségesek: ⎯ AT-486-os számítógép, ⎯ Windows 95 vagy Windows 98 vagy Windows 2000 vagy Windows NT vagy Windows ME operációs rendszer, ⎯ 32 MB RAM, ⎯ 40 MB szabad winchester terület (CD-ről winchesterre telepítés esetén 700 MB), ⎯ CD-ROM drive, ⎯ egér, ⎯ hangkártya, amely legyen minél jobb minőségű; hangfal, ⎯ esetleg mikrofon. A felvett hanganyagok közben előforduló esetleges zajok szűrése szükség esetén szinte bármelyik hangrögzítő szoftver zajszűrője alkalmas. A CD-n az AUDIO könyvtárban elhelyezésre került egy ZAJ.WAV nevű fájl is. Ennek tartalma az audiológiában is használt (maszkolási célokat szolgáló) keskenysávú zaj. A zajos környezetű hanganyagok készítéséhez is szinte bármely wave-editor szoftver mixer (keverő) funkciója alkalmas.
15. oldal
IV. A program részletes bemutatása
IV. 1. A paraméterek beállítása Az első induláskor alapértelmezett paramétereket vesz fel a program, ezeket célszerű rögtön felülbírálni, és az általunk kívánt értékekre módosítani. A menüpontba belépve az alábbi kép tárul elénk:
A
módosítás
gombra
kattintva
kivilágosodnak
az
egyes
paraméterek és az alábbiaknak megfelelően módosítható válnak. IV. 1. A) A teszt során felkínált lehetőségek száma:
3 és 15 közötti számot lehet megadni arra vonatkozóan, hogy a gyakorlás, illetve a teszt során hány lehetőségből kelljen kiválasztani a hallott feladat megoldását.
16. oldal
IV. 1. B) A tesztkérdések száma:
Itt adható meg, hogy a teszt során, amelynek eredménye automatikusan eltárolódik, hány feladat szerepeljen. A nyílra kattintva felnyíló ablakból választható ki a kívánt szám. IV. 1. C) Alkalmazható feladattípus, hangforrás, hangkörnyezet; megjelenés:
A felkínált lehetőségek közül választhat. Az adott soron kattintva be-, illetve kikapcsolhatja az adott lehetőséget. A lehetőségek közül legalább egynek feltétlenül kiválasztottnak kell lennie. IV. 1. D) Kép nélküliek is szerepelhetnek:
Értelemszerűen, ha ez az opció bekapcsolt, akkor olyan feladatok is előfordulhatnak, amelyekhez nem kapcsoltunk képi fájlt. Ebben az esetben a feladathoz tartozó felirat minden esetben megjelenik, függetlenül a fenti megjelenési beállítástól. A módosítás után a rendben gombra kattintva eltárolódnak a változtatások és következő módosításig ezek maradnak érvényben, a mégsem gombra kattintva elvesznek a változtatásaink és a korábbi beállítások maradnak érvényben.
IV. 2. Személytörzs, személyválasztás Itt adhatóak meg a programot használók legfontosabb személyi adatai, és itt tekinthetőek meg a felhasználók eltárolt teszteredményei. Ezek az információk a nyomonkövetést, az elemzést segítik.
17. oldal
A választott személynél a nyílra kattintva feltárul egy lista, amelyből kiválasztható a programot használó személy neve. Ekkor megjelennek
a
hozzá
rögzített
adatok,
amelyek
akár
azonnal
módosíthatóak is. Amennyiben új felhasználót szeretnénk felvenni, akkor az „új személy felvitele” gombra kell kattintani és megadni a felhasználó nevét, születési idejét, audiogramját (ha ismert), a hallókészülék
típusát
(ha
hallókészülék-viselő).
Az
audiogram
megadásánál a már ismert módon, az egyes frekvenciákhoz tartozó nyílra kattintva feltáruló listából választható ki a megfelelő dB érték.
A készülékes audiogram csak akkor adható meg, ha a felhasználó hallókészülék- vagy implant viselő.
18. oldal
A „teszteredmények” feliratú gombra kattintva a kiválasztott felhasználó teszteredményeit tekinthetjük meg az alábbi formában:
A megjelenő újabb ablak felső részében láthatjuk a legfontosabb személyes információkat, a középső részben pedig táblázatos formában megjelennek a tesztben elhangzott feladatok és látható, hogy az adott feladathoz adott első, illetve második tipp megfelelő volt-e. A helyes válasz „+”-ként, a helytelen „–”-ként jelenik meg. A táblázat felett pedig a tesztfelvételkor érvényes paraméter-beállításokat láthatjuk. A „személyválasztás rendben” feliratú gombra kattintva úgy léphetünk ki a menüpontból, hogy a számítógép memóriájában eltárolódnak a kiválasztott személy adatai, és a választott személlyel végezhetünk gyakorlást, illetve tesztet. Amennyiben a „kilépés választás nélkül” gombra kattintunk, akkor a választott személy adatai nem tárolódnak a memóriában, és teszt esetén továbbra is az „először személyt kell választani” hibaüzenetet kapjuk.
19. oldal
IV. 3. Hanganyag beállítása A CD-n található program egy előre definiált hanganyaggal rendelkezik, melynek részletes listája a mellékletben található. A program lehetőséget kínált azonban arra, hogy a felhasználó saját ízlése szerint tetszőleges hanganyagot
hozzon
létre.
Ehhez
azonban
a
CD-n
található
HALLNEV.EXE fájlt fel kell másolni a winchesterre, mert a CD-ROM az egy nem írható adathordozó. Ezután be kell menni a hanganyag beállítása menüpontba, ahol az alábbi képet láthatjuk:
20. oldal
Ki kell választani, hogy szavak, mondatok, zörejek vagy Ling-hangok rögzítésével, módosításával szeretnénk foglalkozni. Ezután a nyílra kattintva láthatjuk a már rendelkezésre álló kifejezéseket, az „új kifejezés” gombra klikkelve pedig értelemszerűen újat tudunk rögzíteni. A nyílra kattintva kiválasztott kifejezést a „módosít” gombbal tudjuk megváltoztatni. Ekkor megadható a kifejezés szövege, illetve a nyíl alatti részben
megjelölhetjük
azokat
a
kifejezéseket,
amelyekről
azt
szeretnénk, hogy biztosan megjelenjen a teszt során a választási lehetőségek között. Amennyiben itt nem jelölünk meg kifejezéseket, akkor
a
program
a
teszt során véletlenszerűen fogja ezeket
összeválogatni. A kódot a program automatikusan generálja. Be kell jelölni, hogy férfi, női avagy gyermek hangon szeretnénk rögzíteni az adott kifejezést, majd a „felvétel indul” gombra kattintva a számítógéphez csatlakoztatott mikrofonba kell adni a kívánt hangot. A „felvétel leáll” gombra kattintva a program azonnal, automatikusan visszajátssza a felvételt. Ha megfelelő, akkor a „rendben” gombbal elfogadjuk, egyébként pedig a „felvétel indul” gombra kattintva újra rögzíthető a hanganyag.
21. oldal
IV. 4. Feladatok megismerése, tanulás
Amennyiben készen állunk a tanulásra, akkor lépjünk be a „feladatok megismerése, tanulása” menüpontba. Itt először ki kell választani, hogy mely hanganyagokat szeretnénk most megismerni. A paraméterbeállításoknak megfelelő hangok listáját láthatjuk először típuson belüli abc-sorrendben. Ki kell jelölni a megfelelő hangokat vagy az „összes kijelölése” gombra kell kattintani. Ezután a „választás rendben” gomb hatására rögtön meg is jelenik az első kiválasztott hang felirata, képe és hallhatjuk a hozzá tartozó hangot is. A férfi, női, gyermek, tiszta, illetve zajos lehetőségek közül választva a kívánt formában hallhatjuk az adott hangot. Annyiszor hallgathatjuk meg, ahányszor kedvünk tartja, majd a megfelelő gombok segítségével előre-hátra mozoghatunk a tananyagban.
22. oldal
A tanulások, gyakorlások célja az, hogy megtanuljuk a hangokat a megmaradt hangrészek alapján felismerni. Még az egyszerű beszédhang is, legyen akár magán-, akár mássalhangzó, többszörösen összetett hang. Mélyebb és magasabb hangrészei vannak: az alaphang mellett a jellegzetes felhangok. A magas hangrészek meghallásának csökkenése, kiesése különösen zavarja az „s, sz, cs, c, p” hangok megértését. Ilyen esetben külön meg kell tanulni e hangokat a jellegzetes felhangok (a hang „csengő része”) nélkül is felismerni. Hosszú és tudatos gyakorlás szükséges ahhoz is, hogy megszokjuk a beszéddel egy időben jelenlévő zajokat. Meg kell tanulni, hogy ezek jelenlétében is kellőképpen tudjunk figyelni a beszéd megértésére, ne vonják el a figyelmünket.
23. oldal
IV. 5. Feladatok gyakorlása A beszédmegértés egy igen bonyolult művelet, ezért különösen fontos, hogy fokozatosan, rendszeresen, tudatosan gyakoroljunk. Legjobb először
csendes
szobában
tiszta
hangkörnyezetben
kezdeni
a
beszédmegértési gyakorlatokat. Úgy kell beállítani a hangfal hangerejét, hogy normális hangerővel szóljon a beszéd. A készülék hangerősítőjét esetleg úgy kell újraállítani, hogy ezt a beszédet a legjobban halljuk. Akkor jó a beállítás, ha a páciens biztonsággal meghallja, megérti a hallható információt, de még nem olyan hangos, hogy torzítson. Ezután a programban először a „személytörzs, személyválasztás” menüpontban ki kell jelölni, hogy ki fogja a feladatokat gyakorolni. Ezután jöhet a „feladatok gyakorlása” menüpont, ahol a tanulásnál már megismert módon ki jelölni, a gyakorlásra szánt feladatokat. Legalább annyi feladatot ki kell jelölni, ahány választási lehetőséget a paraméterek között beállítottunk. Majd a paraméter-beállításoknak megfelelően már kapjuk is az első feladatot. Elhangzik egy hanganyag és a felkínált lehetőségekből ki kell választani, hogy melyiket hallottuk. Itt még megengedi a program, hogy korlátlan számban újrahallgassuk a feladathoz tartozó hangot. Amennyiben olyan gombra esik a választásunk, amely nem az adott hanghoz tartozik, akkor a kiválasztott gomb „eltűnik”, a továbbiakban már csak a maradékból választhatunk. Ha nem szeretnénk az összes lehetőséget végigpróbálni és nem tudjuk kitalálni a hallottat, akkor a „következő kérdés” gombra kattintva megláthatjuk, hogy melyik lett volna a helyes válasz, mert az a gomb egy rövid időre zöld színűre változik.
24. oldal
A képernyő felső részében láthatjuk a kiválasztott személyre vonatkozó legfontosabb információkat, valamint a feladat sorszámát, a helyesen és helytelenül megoldott feladatok számát és arányát.
25. oldal
IV. 6. Tesztvizsgálat Először a gyakorlásnál már megismert módon ki kell választani, hogy ki fogja a tesztet végezni, majd a „tesztvizsgálat” menüpontba belépve a már korábban megismerteknek megfelelően ki kell választani, hogy mely hanganyagok vegyenek részt a tesztben. Ezt követően a paraméterbeállításoknak megfelelően megjelenik az első tesztfeladat. Itt már csak maximum háromszor hallgatható meg a feladathoz tartozó hang, és legfeljebb kétszer lehet próbálkozni találgatással. Ha a másodszor választott sem megfelelő, akkor a program megmutatja, hogy mi lett volna a helyes megoldás és rögtön kapjuk is a következő feladatot. Az utolsó kérdés után automatikusan tárolásra kerül, hogy ki, mikor, milyen tesztkérdésekkel helyes vagy helytelen választ adott-e, valamint mentésre kerül az aktuális paraméter-beállítás is, hogy a későbbi kiértékelés ezek figyelembevételével történhessen.
26. oldal
V. Alkalmazási tapasztalatok Ebben a fejezetben a program eddigi alkalmazása során összegyűlt tapasztalataimat részletezem.
V.1. Kiinduló feltevések A nullhipotézisem az alábbi volt: a hallássérültek jóval rosszabb teljesítményt nyújtanak kezdetben az ép hallásúaknál, hiszen pusztán auditív információkra támaszkodhatnak, illetve a rosszabb szukcesszív és szimultán emlékezet jelentősen ronthatja a teljesítményüket. Valószínűleg a zajos környezet mind a hallássérültek, mind az ép hallásúaknál rontja a teljesítményt. Azt várom, hogy míg az ép hallásúak esetében gyakorlással csak kis mértékben javul, vagy nem változik a teljesítmény,
addig
a
hallássérülteknél
jelentősebb
teljesítménynövekedés érhető el a program használatának segítségével. Várhatóan minél többször gyakorol a nagyothalló, annál jobban megközelíti az ép hallásúak teljesítményét. Arra számítok, hogy az ép hallásúak teljesítményét csak csekély mértékben befolyásolja az a körülmény, hogy az auditív információ férfi, női, vagy gyermekhang, míg a legtöbb hallássérült elsősorban a férfihang esetén nyújthat magasabb teljesítményt a magas frekvenciás sérülések miatt. A programot várhatóan azok a hallássérültek fogják a legnagyobb hatékonysággal használni, akik amúgy is a mindennapi életük során a lehető legnagyobb mértékben töreknek hallásmaradványuk minél nagyobb fokú használatára.
27. oldal
V.2. Felhasználók statisztikája Kísérleti jelleggel 20 halló és 20 hallássérült gyermek, fiatal és felnőtt használta a programot néhány alkalommal, és velük teszteltem az alkalmazást. A felhasználók véletlenszerűen, az ismeretségi körömből és a főiskolai gyakorlataim helyszíneiről verbuválódtak. Tehát a minta nem reprezentatív sem az életkort, sem a nemet, sem a lakóhelyet, sem a foglalkozást figyelembe véve. Ezenkívül a minta elemszáma is túlságosan alacsony ahhoz, hogy bármilyen messzemenő következtetést vonhassunk le a statisztikai adatokból. A halló populáción a legfiatalabb felhasználó 10 éves, a legidősebb 55 éves volt. Az átlagéletkor 22,3 év
( σ = 13,52 ). A
hallássérülteknél a legfiatalabb szintén 10 éves volt, míg a legidősebb pedig
78
éves.
Esetükben
az
átlagéletkor
26,6
év
( σ = 18,26 ) volt számítható. A hallók csoportjában 14 lány (nő) és 6 fiú (férfi) vállalkozott a tesztelésre, míg a hallássérültek esetében a női nemet 15-en, a férfiakét pedig 5-en képviselték. A felhasználók 90%-a budapesti és 10%-a vidéki városban él a hallók körében. A hallássérültek esetében ez úgy alakult, hogy 70%-a fővárosi és 30%-uk vidéki városban lakik.
28. oldal
V.3. Esetismertetések Az érdekesebb eseteket próbálom itt bemutatni.
G. T.: 25 éves nagyothalló nő. Gyógyszerártalom következtében kialakult n. acusticus érintettség. 3 éves kora óta visel hallókészüléket, jelenleg Victofon V10 AGC D típusú készüléket hord mindkét fülén. Hallássérülése közepes mértékű, a legfontosabb beszédfrekvenciákon (250, 500, 1000, 2000 Hz) 40-60 dB között mozog mindkét fülön. Az összes szót elsőre felismerte, hangforrásra, hangkörnyezetre tekintet nélkül. A mondatok esetében először hibázott a 18. mondatnál (ld. 2. sz. melléklet), mert a Kinga, Linda, Rita stb. változatok közül nem tudta „kihallani” a nevet, ezért mind az első mind a második tippje hibás volt. A későbbi programhasználat és gyakorlás során azonban már sikeresen vette ezt az akadályt is, a továbbiakban már nem hibázta el. Persze könnyen lehet, hogy ez egyszerű tanulás eredménye. A zörejeknél a fogmosást nem tudta felismeri. Ezt egyébként még a hallók közül is nagyon sokan eltévesztették. Az alkalmazás során kiderült, hogy ez a zörej nem megfelelő, a továbbfejlesztések során le kell cserélni egy jobban felismerhető felvételre. A fékezést viszont a további
programhasználat
során
sem
sikerült
felismernie,
ezt
konzekvensen tévesztette. A Ling-hangok esetében pedig az „m” hangnál adódott probléma, de csupán a gyermekhang változatában. A férfi, illetve női változatot mindig felismerte még zajban is, a gyermekhang változatát viszont soha.
29. oldal
Összefoglalva megállapítható, hogy már az első használat során jó eredményt mutatott, a további használat során a mondatok esetén fejlődött. A program hosszabb idejű használata során a hallása hamar kifáradt,
erősen
koncentrált,
ezért
többször
rövid
szünetek
közbeiktatására volt szükség. Ez az igénye a további használat során is fennmaradt. Á.J.: 52 éves nagyothalló nő. Gyógyszerártalom következtében kialakult n. acusticus érintettség et otosclerosis. Kb. 10 éve van felírt hallókészüléke (jelenleg Oticon CB-65 AGC+T típusú mindkét fülre), de nem viseli őket. A tesztvizsgálatok is hallókészülék nélkül történtek. Közepes nagyothalló az egyik fülén 40 dB, a másik fülön 40-90 dB a legfontosabb
beszédfrekvenciákon
a
hallásveszteség.
A
szavak
differenciálása nála sem okoz problémát, minden hangkörnyezetben és minden hangforrás esetében elsőre felismeri a szavakat és helyesen választja ki a 15 lehetőség közül. A zörejeknél a fogmosás nála is probléma, továbbá nem sikerül felismernie a motor, illetve a tányérok hangját sem. Ez utóbbi esetben, továbbá a Ling-hang vizsgálatoknál is jól látszik, hogy az „sz” hangot nem tudja felismerni sem férfi, sem női változatában, hiszen az egyik fül magas frekvenciákon 100-110 dB hallásveszteséget mutat, a másik fül vesztesége ugyanitt 60-70 dB. Nála a program további használatával egyelőre nem tudtam változást előidézni. Számszerűen nagyjából mindig ugyanazt az eredményt hozta, jól láthatóan a magas hangok érintettségét. Esetében koncentrálási, kifáradási nehézségeket nem figyeltem meg. Ha nem tudott valamit, nem próbálta kikövetkeztetni, hanem rögtön véletlenszerűen tippelt.
30. oldal
N.K.: 27 éves hallássérült férfi. Veleszületett, örökletes hypacusis n. cochlearis. Hallókészüléket 6 éves kora óta hord, jelenleg UNITRON UM 60 PP típusút. Közepes nagyothalló, az egyik fülén 40-60, a másik fülén 50-80 dB a legfontosabb beszédfrekvenciákon a hallássérülés. A szavak esetében néha az egyszótagú ugyanolyan magánhangzókat, de eltérő mássalhangzókat tartalmazó szavak felismerésénél fordultak elő tévesztések (pl. fő, tő, hő, nő, lő stb.). A mondatok kiválasztásánál egyáltalán nem tévesztett. A zörejek esetében csupán az üstdob kiválasztása okozott problémát. A későbbi próbálkozások kapcsán a fogmosás zörejének kiválasztása nála is gondot okozott. A Ling-teszt esetében is mindig minden hangot hiba nélkül felismert hangforrásra és hangkörnyezetre tekintet nélkül. Koncentrálási, fáradási nehézségeket esetében sem figyeltem meg, a további programhasználat során nagyon hasonló eredményt kaptam: egy-egy hibát vétett csupán elszórtan a szavaknál és a zörejeknél. N.M.: 26 éves hallássérült nő. Ismeretlen eredetű kevert típusú nagyothallás et otosclerosis. Hallókészüléket 12 éves kora óta visel, jelenleg Widex Senso P7 típusút. Közepes nagyothalló, mindkét fülén 50-70 dB a legfontosabb beszédfrekvenciákon a hallássérülés. A szavak esetében az egyszótagú szavakat szinte egyetlen alkalommal sem tudta felismerni (pl. báj, máj, háj, száj stb.) A mondatok kiválasztása is nagyon nagy problémába ütközött nála, szinte egyetlen mondatot sem tudott felismerni hallás útján, csak próbálkozott a tippeléssel, ezért ezt a feladattípust a későbbiekben már egyáltalán nem próbálta megoldani. A zörejek esetén is nagyon sok hibával dolgozott. Csupán a legegyszerűbb állathangokat tudta felismerni, a többi esetben állandóan hibázott. A Ling-tesztet viszont szinte hibátlanul oldotta meg. Csupán egy-két esetben hibázott az „sz” és „s” hangok során zajos hangkörnyezetben. 31. oldal
Ő is nagyon hamar elfáradt a hallási koncentrációba, ezért sokszor csak több szünet közbeiktatásával tudtuk végigvinni a feladatokat. Szünetben elmesélte, hogy a mindennapokban is óriási problémái vannak a beszédértéssel, ha valami miatt a szájról olvasási lehetőség kizárt, akkor szinte semmit nem ért a beszélgetésből. Azt mondta, hogy a korábbi analóg készülékével még rosszabb volt a helyzet, a jelenlegi digitális készülékével
sokkal
jobban
meg
van
elégedve.
A
későbbi
programhasználat során minimális fejlődést mutatott, kevesebbet hibázott. T. F.: 12 éves hallássérült fiú. Örökletes hypacusis perceptiva. Hallókészüléket 2,5 éves kora óta visel rendszeresen, jelenleg Phonak Pico Forte PP CP2 típusút. Közepes nagyothalló, mindkét fülén 60-80 dB a hallásveszteség a legfontosabb beszédfrekvenciákon. A szavak esetén a legváratlanabb időpontokban rendszertelenül fordultak elő hibák néha-néha. Szerintem ezek inkább a pillanatnyi figyelmetlenségnek, semmint hallási problémának tudhatóak be. A mondatok megoldása azonban igen nagy nehézséget okozott számára, így fokozatosan csökkentettem a választási lehetőségek számát. Amikor már csak 5 lehetőség közül kellett választania, akkor már szinte hibátlanul dolgozott. Úgy tűnt számomra, hogy a mondatok esetében képtelen átlátni azt a rengeteg információt. A zörejek felismerésével is voltak gondok. A sokaknál előforduló fogmosáson túl, elsősorban azoknál a zörejeknél tévesztett, amelyek könnyen összetéveszthetőek (pl. óraütés, óraketyegés). Szerintem az is zavaró volt számára, hogy ilyen esetben ugyanannak az órának ugyanaz a képe jelent meg mindkét választási lehetőségnél csak más felirattal. A Ling-hangokat viszont teljesen hibátlanul felismerte.
32. oldal
Lehetőségem volt egy autista fiatalemberrel is kipróbálnom a programot, ennek eredményét közlöm érdekességképpen: SZ.M.: 12 éves ép hallású, autista fiú, ritkán előforduló epilepticus rohamokkal. A szavak próbáját hibátlanul kiállta, mindig a megfelelőre mutatott a 15 választási lehetőség közül. A mondatok vizsgálata során az derült ki, hogy esetében ez a feladattípus alkalmazhatatlan volt, még 3 választási lehetőség esetén is. A zörejekből viszont mindegyiket felismerte, a szavakhoz hasonlóan. A Ling-hangok esetében azonban időnként tévesztett a zajos hangkörnyezetben előforduló „m” és „ú” hangok során. Ezek a tévesztések konzekvensen jelentkeztek a későbbi programhasználat során is. A többi ép hallású felhasználó teljesítménye nagyon megegyezett. A mondatok, zörejek (fogmosást leszámítva) és Ling-hangok esetén hangforrásra és hangkörnyezetre tekintet nélkül mindig mindent felismertek. A mondatok feladattípus esetén sokan jelezték, hogy túlságosan nehéz és nagyon nagy figyelmet, koncentrációt igényel. A megoldás sokszor nagyon időigényes volt. Időnként csökkentettem a választási lehetőségek számát. De a jelzett nehézségek ellenére ezt is szinte hibátlanul oldották meg. A megoldási stratégiák eltérését lehetett megfigyelni. Volt, aki először meghallgatta a teljes szöveget és utána próbálta az adatokat emlékezetéből felidézve a helyeset kiválasztani. Volt azonban aki rögtön az első meghallgatás során már elkezdte kizárni a helytelen megoldásokat.
33. oldal
Megfigyelésem szerint az az információ általában sokat segített, amikor felhívtam a figyelmet arra, hogy különösen a számadatokra, a kötőszavakra, a névelőkre és névutókra érdemes különösen figyelni. Ekkor időnként megfigyelhető volt egy stratégiaváltás, és többen tértek át arra a módszerre, hogy először figyelmesen meghallgatták és megjegyezték az információkat és utána válogattak.
34. oldal
V. 4. Felhasználói vélemények az alkalmazásról G. T. (25 éves nagyothalló nő, gyógyszerártalom következtében kialakult n. acousticus érintettség): Hasznosnak ítélte a programot, szívesen használná többször is. Bár a számítógéppel közelebbről még csak most ismerkedik, úgy gondolja, jó lenne, ha több ilyen jellegű programmal ismerkedhetne meg. Véleménye szerint azonban jó lenne, ha változatosabb, játékosabb feladatok jelennének meg a programomban, mert egy idő után ezt valószínűleg unalmasnak, monotonnak fogja találni, még akkor is ha más, új hanganyagot kap. Úgy vette észre, hogy így játékosan, minden „következmény” nélkül tanulhat, gyakorolhat. Á. J. (52 éves nagyothalló nő. Gyógyszerártalom következtében kialakult n. acusticus érintettség et otosclerosis): Nem sok értelmét látta a programnak, azt mondta, hogy magától soha nem ülne le ilyennel időt tölteni. Már a tesztfelvételekkor is állandóan én kezeltem az egeret, ő csak mutatta, hogy szerinte mi a jó válasz. Nagyon idegenkedik a számítógéptől, és ezt mindenre rávetíti, ami a számítógéppel kapcsolatos. Azt vallotta, hogy ő az emberi kapcsolatok híve. Szerinte, ha egy nagyothallónak fejleszteni akarják a hallását, akkor annak egy személyes terápiás kapcsolat formájában kell megtörténnie.
35. oldal
N.K. (27 éves hallássérült férfi. Veleszületett, örökletes hypacusis n. cochlearis): Már régóta keresett ilyen jellegű programot az interneten, de soha nem talált. Így nagyon megörült a programomnak, rögtön kért is belőle egy CD-t. Ő is a változatosabb feladatok mellett érvelt, és tippeket is adott. Például ne azt kelljen kiválasztani, hogy melyiket hallotta, hanem, hogy melyiket nem hallotta. Azt mondta, ő szívesen gyűjtene pontszámokat a feladatok teljesítésével. Szerinte be lehetne építeni egy időfaktort is, ezáltal minél gyorsabban találná meg a jó megoldást, annál nagyobb pontszámot szerezhetne. N.M. (26 éves hallássérült nő. Ismeretlen eredetű kevert típusú nagyothallás et otosclerosis): Elmondása alapján ő sem látta sok értelmét a program használatának. Azt mondta, hogy ettől nem lett sem jobb, sem rosszabb a hallása. Ő is felesleges időtöltésnek tartotta, úgy érezte, semmit nem profitált belőle és elképzelni sem tudta, hogy ez valaha is hasznára lehetne. Szerinte egy idegen nyelvet sem lehet a gép előtt ülve megtanulni, így a beszédértést sem. Bár zavarja, hogy ennyire rosszul érti a körülötte lévőket, úgy gondolja, hogy ezen az állapoton nem lehet javítani. Azt mondta, hogy ő már olyan sokat gyakorolta a beszédértést az elmúlt több mint 20 évben, hogy ha azalatt nem tudott javulni, akkor ettől sem fog.
36. oldal
T.F. (12 éves hallássérült fiú. Örökletes hypacusis perceptiva): A mondatoknál az volt az egyik legnagyobb problémája, hogy túlságosan apró betűkkel voltak írva. Ez igaz is, de csak így tudtam megoldani, hogy mind a tizenöt mondat elférjen egy képernyőn egyszerre. Érdemes azonban megfontolni, hogy ezen valamilyen módon változtassak-e. Például úgy, hogy mondatok esetén csak kevesebb kínálatból lehessen választani, vagy a választási lehetőségek között lapozni lehessen. Azt mondta, hogy néhány alkalommal szívesen használná a programot, mert jót játszik, jót szórakozik közben. De azt nem tudná elképzelni, hogy napi vagy hetente többszöri rendszerességgel hosszabb időt töltsön el mellette, mert ráunna. De örülne, ha más jellegű feladatokkal tovább gyakorolhatna. Elmondta, hogy sokkal szívesebben kattint rá a „meghallgat” gombra akár ötször-hatszor is, ha nem ért valamit, minthogy ilyen sokszor visszakérdezzen a személyközi kommunikáció során.
37. oldal
V.5. A tapasztalatok összevetése a nullhipotézissel A hallássérültek a vártnak megfelelően alacsonyabb teljesítményt nyújtottak az ép hallásúakhoz képest, de a különbség kisebb a vártnál. Valószínűleg ez azzal magyarázható, hogy a vártnál nagyobb segítséget jelent az a nagymértékű megsegítés, hogy választási lehetőségeket kínál a rendszer. Elgondolkoztató, hogy milyen mértékben rontaná a teljesítményt, ha minden segítség nélkül kellene visszaadni a hallott információt. Ennek programtechnikai megvalósítása meglehetősen nehézkes. Annak ellenőrzése ugyanis, hogy kis vagy nagybetűvel ír be egy szöveget a felhasználó, nem jelent nehéz programozási feladatot. Annak megoldása viszont szinte kivitelezhetetlen, hogy egyéb helyesírási hibák ellenére is jónak fogadja el a beírt választ a rendszer. Hiszen ebben az esetben esetleg jól meghallotta a kliens az információt, csupán annak az írásbeli reprodukciója során hibázik véletlenül (elgépelés) vagy tudáshiány miatt. A zajos környezet az ép hallásúaknál szinte egyáltalán nem okozott teljesítményromlást. A hallássérültek esetében sokszor okozott gondot, de a teljesítménycsökkenés esetükben is elmaradt az általam vártnál. Elképzelésem szerint a maszkolás hangerejét kellene tovább fokozni annak érdekében, hogy jobban összehasonlítható legyen a hallássérültek és a halló kontrolcsoport esetében az érthetőségre gyakorolt hatása. A feladatok gyakorlását követő ismételt mérések esetén a hallássérülteknél megfigyelhető volt a várt teljesítménynövekedés. Célszerűnek látszana azonban egy másik hanganyag összeállításával kiküszöbölni a klasszikus kondicionálásból eredő torzítást.
38. oldal
A hangkörnyezeti, illetve hangforrásból eredő különbségek — az elvárásaimnak megfelelően — a hallók eredményeit egyáltalán nem befolyásolta. A hallássérültek esetében azonban — szintén a kiinduló feltevéseimben megfogalmazottak szerint — sokszor jól láthatóak a hangok alapformánsai és az audiogram közötti összefüggések.
V. 6. Összefoglalás Mivel Magyarországon még nem készült ilyen program, és nem zajlott ilyen vizsgálat, továbbá túlságosan kevés programhasználat elemzésére volt lehetőség az idő rövidsége miatt, ezért az elsődleges vizsgálatok tapasztalatai alapján további finomításokat követően újabb vizsgálatokat tartok szükségesnek. Ekkor valószínűleg az ép hallásúak és a hallássérültek teljesítménye közötti különbség jobban közelít az általam elvárthoz. A hallássérültek esetében a zajos hangkörnyezet okozta teljesítménycsökkenés is jobban megközelítheti majd az általam elvárt szintet. A gyakorlással elért teljesítménynövekedés az elvártnak megfelelően alakult, de egy kontroll hanganyag kialakításának szükségessége hallássérülteket
fogalmazódott érintő
meg.
különbség
megfogalmazottak szerint alakult.
39. oldal
A
hangforrásból
szintén
a
eredő,
a
nullhipotézisben
VI. Továbbfejlesztési lehetőségek Továbbfejlesztés esetén célszerűnek látszana megvalósítani még az alábbiakat: ⎯ Hálózaton
alkalmazhatóság,
vagyis
annak
megoldása,
hogy
egyidejűleg többen is használhassák a programot, ne jelentsen problémát, ha egyszerre többen végeznek tesztet és nagyjából egyidőben szeretnének ugyanabba az állományba írni, vagy például annak megoldása, ha valaki gyakorol és közben egy másik felhasználó megváltoztat egy hanganyagot , egy paramétert stb. ⎯ Amennyiben külön gépeken használják a programot CD-ről, akkor mindegyik gép winchesterén külön-külön keletkeznek fájlok, amelyekben
tárolásra
kerülnek
a
felhasználók
adatai,
a
teszteredmények valamint a paraméter-beállítások. Ha szeretnénk összegezni ezeket az adatokat, akkor szükség lenne egy olyan menüpontra, ahol ezek az adatok összefésülhetők lennének. ⎯ A tisztahang zajjal történő keverését meg kellene oldani programon belülről is. ⎯ A hanganyaghoz tartozó képanyag beillesztését meg kellene oldani programon belülről is. ⎯ Annak megoldása, hogy ha behelyezzük a CD-t a gépbe, akkor automatikusan induljon a program. ⎯ A winchesterre történő telepítés megkönnyítésére a modern kor követelményeinek megfelelő telepítő szoftverrel legyen ellátva a program. ⎯ Azoknak a főleg felnőtt felhasználóknak, akik idegenkednek az egérhasználattól, a billentyűvel történő vezérelhetőség megvalósítása. 40. oldal
⎯ A program tömeges használata során jelentkező egyéb igények kielégítése, továbbá az esetlegesen a tesztelés ellenére is bennmaradt hibák javítása. ⎯ A fogmosás zörejének újrafelvétele. ⎯ Zajos
hangkörnyezetben
a
maszkolás
hangerejének
változtathatóságának megoldása (jel/zaj arányának módosíthatósága).
41. oldal
VII. Mellékletek ablak
Fiú
lapát
szár
alma
Fog
len
szék
baba
fogkefe
lenn
szekrény
baj
fő
lent
szél
báj
futár
lepke
szem
bal
gally
ló
szent
bár
gél
lő
szilva
béka
gulyás
lyuk
szoba
bél
gyurmáz
máj
sző
bent
haj
majd
szörp
bő
háj
már
szurkál
bujkál
hal
mustár
táj
busz
ház
mustrál
tányér
cár
híd
nap
tár
cél
hold
néni
tej
cipő
hő
nő
tél
cucál
huszár
nugát
tó
csaj
jaj
nyáj
torta
csen
jár
nyal
tő
csiga
jő
nyár
tök
csizma
juhász
nyél
turkál
csoki
kabát
nyugágy
tűz
cső
kanál
nyúl
tyúk
csupán
kár
olló
vaj
dal
kél
ősz
váj
dél
ken
pár
vall
dob
kés
perec
vár
dudál
kéz
pumpál
vél
eper
kifli
rajt
víz
fa
kocsi
repülő
vonat
faj
kő
ruhák
vő
fáj
könyv
sajt
vulkán
fal
kulcs
sál
zaj
fél
kúrál
sár
zár
fen
kút
síp
zokni
fenn
láb
só
zseb
fent
labda
sugár
zsugáz
fésű
lámpa
száj
1. melléklet: A programban található szavak listája 42. oldal
1.
Gyorsvonat érkezik Hegyeshalom, Győr felől a tizenkettedik vágányra. A vágány mellett kérjük vigyázzanak.
2.
Személyvonat indul Hatvanba 10 óra 35 perckor a második vágányról. A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. A vonat csak másodosztályú kocsikkal közlekedik. Felhívjuk a tisztelt utasok figyelmét, hogy a vonat teljes nemdohányzó kocsikkal közlekedik, a kocsik előtereiben, és a folyosókon is tilos a dohányzás.
3.
Sebesvonat érkezik Budapest-Keleti Pályaudvarról a harmadik vágányra. A vonat 18 óra 30 perckor továbbközlekedik Győrön át Sopronba, csak Ács, Győr, Csorna, Kapuvár, Fertőszentmiklós és Rábafüzes állomásokon áll meg. Kérjük kedves utasainkat, hogy a kocsiajtókat szíveskedjenek becsukni. A vonat nyitott kocsiajtókkal nem indul.
4.
Tájékoztatjuk a tisztelt utazókat és a vonatra várakozókat, hogy Salgó Intercity vonat Miskolc-Tiszai Pályaudvarról előreláthatólag 10 percet késik. A késésért szíves türelmüket és megértésüket kérjük.
5.
Nyírség Intercity vonat indul Nyíregyházára 10 óra 5 perckor a tizenkettedik vágányról. A vonat csak Szolnok, Törökszentmiklós, Püspökladány, Hajdúszoboszló, Kaba és Debrecen állomásokon áll meg. A vonat csak Intercity pótjegy váltásával vehető igénybe, amely magában foglalja a helybiztosítást is.
6.
A Móricz Zsigmond körtér következik. Átszállhatnak a 3-as, a gyors 3-as, a 27-es, a 40-es, a gyors 40-es és a 153-as autóbuszra, valamint a 4-es, a 6-os, a 18-as, a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 49-es és a 61-es villamosra.
7.
Blaha Lujza tér. Szíveskedjenek vigyázni, az ajtók záródnak. Az Astoria megálló következik.
8.
Örs vezér tere, végállomás. Kérjük kedves utasainkat, szíveskedjenek elhagyni a vonatot, és erre figyelmeztessék
9.
Autóbuszjárat indul 15 óra 30 perckor Győrbe a 7-es kocsiállásról, Kisbérre a 8-as kocsiállásról,
utastársaikat is. Kérjük kedves utasainkat, hogy az állomás területén ne gyújtsanak rá. Köszönjük.
Dunaújvárosba a 12-es kocsiállásról és Székesfehérvárra a 14-es kocsiállásról. 10. A hívott szám átmenetileg nem kapcsolható. Kérjük, ismételje meg hívását később. 11. A hívott vonal foglalt. Kérésére a vonal felszabadulását követően külön díjazás nélkül a kívánt számot
automatikusan kapcsoljuk Önnek. 12. A hívott számon előfizető nem kapcsolható. 13. Szlovákiában a számozási rendszer 2002. július 1-jén megváltozott. Kérjük, hívja a nemzetközi tudakozót a
199-es telefonszámon. Köszönjük. 14. Üdvözöljük. Ön a Matáv ügyfélszolgálatát hívta. Az 1212 hívása vezetékes vonalról ingyenes.
Munkatársunkat
automata
tájékoztató
rendszerünkön
keresztül
érheti
el.
Megrendelés
vagy
számlainformáció kérése esetén kérjük, készítse elő ügyfélszámát vagy PIN kódját. Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy munkatársaink ezentúl minden nap 0-tól 24 óráig rendelkezésére állnak hétvégén és ünnepnapokon is. 15. Holnap változóan felhős lesz az ég, legfeljebb északon lehet jelentéktelen eső. Megélénkül a délnyugati szél.
Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 19, 24 fok között alakul. 16. A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! 17. Jó reggelt kívánok! Ma 2003. október másodika, csütörtök van. Köszöntjük Petra nevű hallgatóinkat. 18. Sziasztok. Kinga vagyok. Máté Pétertől az Elmegyek című számot szeretném kérni, és küldeném anyunak, apunak, Pistinek, Marinak, Lacinak, Sanyinak, Zolinak, Janinak, Gabinak, Csabinak, és mindenkinek, aki szereti. Köszi. 19. Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy az iskolakezdésre tekintettel papírosztályunkon rendkívül
kedvező, 95 forintos akciós áron kínálunk spirálfüzeteket. További kellemes vásárlást kívánunk! 20. Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy üzletünk 8 órakor bezár. Kérem, szíveskedjenek a kasszához
fáradni. Köszönjük.
2. melléklet: A programban található mondatok listája 43. oldal
afrikai dobok
folyó
madár
szél+víz
ajtócsengő
fúró
magasdob
sziréna
autóduda
fűrész
marha
szívdobogás
bégetés
fütty
mélydob
szopás
bélhangok
gitár
mennydörgés
tányérok
biciklicsengő
gőgicsélés
motor
teherautó
cintányér
hajszárító
műanyag tányér
traktor
csattogtató
hapci
nagydob
trombita
csilingelés
harang
oroszlán
üstdob
csingiling
hegedű
papírcsörgés
üvegtörés
csöpögés
helikopter
papírtépés
vekkercsörgés
csörgő
kacagás
papírtrombita
vekkerketyegés
csörgő hangszer
kacsa
patak
víz öntése
csörgődob
kakas
pergődob
vizesüveg rázása
csörgők
kalapács
poharak
vízpacskolás
disznó
kattogó óra
porszívó
vonat
eső
kolomp
repülő
vonatfütty
falióra ketyegés
körfűrész
sípoló játék
zenélő játék
falióra ütés
kuncogás
sírás
zenés jelző
fedő
kutya
súrolás
zongora
fékezés
légkalapács
szamár
zuhany
fémcsörgő
ló
szekrényajtó
fogmosás
macska
szél
3. melléklet: A programban található zörejek listája
44. oldal
Felhasznált irodalom: 1. Csányi Yvonne: A beszéd-nyelv fejlesztésének módszerei hallássérülteknél BGGYTF, Budapest, 1994. 2. Csányi Yvonne: A hallás-beszéd nevelése 2. Kiadás, BGGYTF, Budapest, 1998. 3. Csányi Yvonne: A hallásnevelés módszereiről In: A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola évkönyve: 6. GYTF, Budapest, 1973.
p. 307-318.
4. Hámori Judit Mercédesz: A számítógép felhasználási lehetőségei a diszkalkulia terápiában Szakdolgozat, ELTE GYFK, 2001. 5. Hochenburger Emil – Pauka Károly: Nagyothallók könyve 2. Kiadás, OMKER, Budapest, 1985. 6. Rendi László dr.: Előadások és tanulmányok a hallás- és beszédkórtan köréből 4. Kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. 7. Vékony Andrea: A számítógép és felhasználási lehetőségei a logopédiában Szakdolgozat, ELTE GYFK, 1997.
45. oldal
I. BEVEZETŐ GONDOLATOK........................................................................................................ 2 II. TANULÁS SZÁMÍTÓGÉP SEGÍTSÉGÉVEL............................................................................ 5 III. A PROGRAM CÉLJA, FELHASZNÁLÁSI CÉLTERÜLETE, FELÉPÍTÉSE ..................... 9 III. 1. A PROGRAM CÉLJA, FELHASZNÁLÁSI CÉLTERÜLETE ................................................................. 9 III. 2. A TARTALMI TÁMPONTOK FOKOZATOS MEGVONÁSA .............................................................. 10 III. 3. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE ......................................................................................................... 12 IV. A PROGRAM RÉSZLETES BEMUTATÁSA ......................................................................... 16 IV. 1. A PARAMÉTEREK BEÁLLÍTÁSA................................................................................................ 16 IV. 1. A) A teszt során felkínált lehetőségek száma: ................................................................... 16 IV. 1. B) A tesztkérdések száma: ................................................................................................. 17 IV. 1. C) Alkalmazható feladattípus, hangforrás, hangkörnyezet; megjelenés:.......................... 17 IV. 1. D) Kép nélküliek is szerepelhetnek: .................................................................................. 17 IV. 2. SZEMÉLYTÖRZS, SZEMÉLYVÁLASZTÁS ................................................................................... 17 IV. 3. HANGANYAG BEÁLLÍTÁSA ..................................................................................................... 20 IV. 4. FELADATOK MEGISMERÉSE, TANULÁS .................................................................................... 22 IV. 5. FELADATOK GYAKORLÁSA ..................................................................................................... 24 IV. 6. TESZTVIZSGÁLAT ................................................................................................................... 26 V. ALKALMAZÁSI TAPASZTALATOK ...................................................................................... 27 V.1. KIINDULÓ FELTEVÉSEK ............................................................................................................ 27 V.2. FELHASZNÁLÓK STATISZTIKÁJA ............................................................................................... 28 V.3. ESETISMERTETÉSEK.................................................................................................................. 29 V. 4. FELHASZNÁLÓI VÉLEMÉNYEK AZ ALKALMAZÁSRÓL................................................................ 35 V.5. A TAPASZTALATOK ÖSSZEVETÉSE A NULLHIPOTÉZISSEL .......................................................... 38 V. 6. ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................................... 39 VI. TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK............................................................................. 40 VII. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................... 42
46. oldal
