I. BEVEZETŐ Az Európai Unió Bizottsága, amely a belépés előtt több ízben vizsgálta a magyar igazságszolgáltatást, azt állapította meg, hogy a magyar b

A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKE AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS EL N Ö K E

TÁJÉKOZTATÓ A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2006. január 1. – 2006. december 31.

Átiktatva: J/280

J/2836

I. B EVEZETŐ Az Európai Unió Bizottsága, amely a belépés előtt több ízben vizsgálta a magyar igazságszolgáltatást, azt állapította meg, hogy a magyar bíróságok ítélkezése európai összehasonlításban viszonylag gyors. Ez a bizottsági jelentés azért is figyelemre méltó, mert nemcsak a bíróság által szolgáltatott adatokat dolgozta fel, hanem a különböző állami és civil szervezetektől érkezett adatokat is beépítette jelentésébe. 2006-ban a perek 86%-a egy éven belül lezárult: az ügyek döntő többségében az ügyfelek nem fellebbeztek, elfogadták a bíróság döntését. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási intézkedéseinek eredményeként 2006-ban az öt éven túli ügyek száma 1500-ról 1200-ra csökkent. Az 1200 öt éven túli ügynek a többsége, csaknem 90%-a a Fővárosi Bíróságon, illetve a Pest Megyei Bíróságon folyik. Ez azt jelenti, hogy több olyan megye van az országban, ahol nincs öt éven túli ügy, vagy mindössze 1-2 ilyen üggyel találkozhatunk. Az Emberi Jogok Európai Bírósága legfrissebben nyilvánosságra hozott, 2006os adatai szerint a 12 új uniós tagállam közül a legkevesebb panasz Magyarországról érkezett, összesen 528. Ez az összes ügynek mintegy 1%-a. Mindezek ellenére úgy vélem, a jövőben változatlanul kiemelt figyelmet kell fordítanunk az elhúzódó ügyekre, és az Emberi Jogi Bíróság minden döntését részletesen elemezni kell. A bíróság az eljárás „bruttó” időtartamát értékeli, s amivel kapcsolatban eszköztelennek látszunk, az a tény, hogy a szünetelés és felfüggesztés időtartamát is az adott bíróság és az állam terhére írja, holott ez az eljárási szabályokból fakad. Az Országgyűlés 2006. április 1-jei hatállyal beiktatta a jogrendszerbe az eljárás elhúzódása miatt előterjeszthető kifogás jogintézményét. A bíróságok adatszolgáltatásából megállapítható, hogy az eddig – túlnyomó részben a polgári ügyszakban benyújtott – kifogások száma elenyésző. Fontosnak tartjuk a benyújtott kifogások időszakonként visszatérő elemző vizsgálatát, illetve azt, hogy a szakmai tapasztalatokat a kollégiumok megvitassák. Az Európai Unió több dokumentumában határozottan állást foglalt az intézményesített bíróképzés fejlesztése mellett. 2006 szeptemberében megkezdte a működését a Magyar Bíróképző Akadémia, amely átfogó és komplex keretet biztosít a bírói hivatásra történő felkészítéshez, és a rendszeres továbbképzés által növelni fogja az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Ugyancsak az Akadémia feladatkörébe tartozik a bírósági fogalmazók kiválasztását elősegítő központi felvételi versenyvizsga lebonyolítása, amely által átláthatóbbá válik a bíróvá válás folyamata. 2

A közép-kelet-európai régióban az Akadémia lehet az az intézmény, amely nemzetközi programjaival hozzájárulhat az igazságügyi képzéssel összefüggésben megfogalmazott közös európai célok megvalósításához.

3

II. A BÍRÓSÁGOT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS A korábbi évek tájékoztatóiban foglaltakhoz hasonlóan ismertetem a bíróságok igazgatásával, illetve ítélkező munkájával összefüggően a 2006. évben megalkotott lényegesebb jogszabályokat. 1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) módosítása 1.1. A 2006. évi VII. törvény (a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról) 17. §-a a Bjt. 117. § (1) bekezdésének korábbi második mondatát – a bíró ruházati költségtérítése felhasználásának számlával igazolására vonatkozó rendelkezést – hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006. január 12-től. 1.2. A 19/2006. (V. 31.) AB határozat hatályon kívül helyezte a Bjt. 114. §ának (5) bekezdését, a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához a bírói szolgálati viszonyban töltött idő számítására vonatkozó rendelkezést. Hatálytalan: 2007. május 31-től. 2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) módosításai 2.1. A 2006. évi CXXIII. törvény (a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről) az Iasz. 4/A. §-át módosította, kiegészítette a pártfogó felügyelő feladatait a büntetőügyekben lefolytatott közvetítői eljárással. Hatályos: 2007. január 1-jétől. 3. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) módosításai 3.1. A 2006. évi III. törvény (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról) módosította a Ptk. alábbiakban felsorolt részeit:

4

3.1.1. A Ptk. 205. §-át: A törvény a jobb átláthatóság érdekében szerkezetileg is újrarendezte az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályrendszert. A 205. §-ban megmaradtak a szerződés megkötésére vonatkozó általános szabályok. Az általános szerződési feltétel fogalma, illetve az ehhez közvetlenül kapcsolódó bizonyítási szabály ezt követően, önálló szakaszban került elhelyezésre (205/A. §). Az „általános szerződési feltétel” meghatározásának megfogalmazása pontosításra került, kiegészítve azzal a fogalmi elemmel, miszerint az előre, egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott feltételek a konkrét szerződéskötés során sem kerülnek megtárgyalásra. Hatályos: 2006. március 1-jétől. 3.1.2. A Ptk. 209. §-át: A szabályozás újrastrukturálása a következő logikában történt meg. A 209. § megadja a tisztességtelenség fogalmát és kritériumait; a 209/A. § meghatározza annak jogkövetkezményét; a 209/B. § pedig a közérdekű keresetindítás − a fogyasztói érintettségre korlátozott, ugyanakkor preventív funkciójában a közösségi jogi követelményekkel összhangban megerősített − intézményét szabályozta. A tisztességtelenség meghatározásában a törvény levonta az egyedileg meg nem tárgyalt fogyasztói szerződésbeli kikötésekre történt visszavonás következményeit. Hatályos: 2006. március 1-jétől. 3.2. A 2006. évi IV. törvény (a gazdasági társaságokról) pontosította a Ptk. 203. § (2) bekezdését a fedezetelvonó ügyletekre vonatkozó törvényi szabályozás körében. Hatályos: 2006. július 1-jétől. 3.3. A 2006. évi LXV. törvény (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról) hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszítette a Ptk. 74/G. §-a azzal, hogy azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatálybalépése előtt a Ptk. 74/G. §-a alapján jogosultak voltak, alapítványt e törvény hatálybalépését követően sem alapíthatnak, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetők ki. Hatályos: 2006. augusztus 24-től. 3.4. A 2006. évi LXIX. törvény (az európai szövetkezetről) 56. §-a kiegészítette a Ptk. 685. § c) pontját, és a gazdálkodó szervezet fogalmát kibővítette az európai szövetkezettel. Hatályos: 2006. augusztus 18-tól.

5

4. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosításai 4.1. A 2006. évi XIX. törvény (a bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról) a Pp. hatályos rendelkezéseit egészítette ki az eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményével. A Pp.-ben felsorolt személyek az ügyben eljáró bíróságnál írásban nyújthatnak be kifogást, a helyi bíróság eljárása esetén a megyei bíróságtól, a megyei bíróság előtt folyamatban lévő ügyben az ítélőtáblától, míg az ítélőtábla esetén a Legfelsőbb Bíróságtól kérve a mulasztás tényének megállapítását, valamint a mulasztó bíróságnak megfelelő határidő tűzésével az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére, vagy az elmulasztott határozat meghozatalára történő utasítását. Kifogás a törvény szerint akkor terjeszthető elő, ha a törvény a bíróság részére az egyes eljárási cselekmények megtételére határidőt tűzött ki, azonban ez eredménytelenül eltelt, vagy ha a bíróság az eljárásban résztvevő részére az eljárási cselekmény megtételére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, de a bíróság ennek ellenére nem tette meg az érintettel szemben a szükséges és lehetséges intézkedéseket, illetve ha a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű idő (Pp. 2. §), amely elegendő volt arra, hogy a bíróság az eljárási cselekményt elvégezze, vagy annak elvégzéséről rendelkezzen, azonban azt nem tette meg. A jogintézmény célja, hogy eszköz legyen az érintettek kezében az eljárás előbbreviteléhez. A törvény rövid határidőket, és rugalmas eljárást ad a bíróság számára a kifogás elintézésére. Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást alaposnak tartja, saját maga 30 napon belül meghozhatja, illetve elrendelheti a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, és erről a kifogás előterjesztőjét értesíti. Abban az esetben, ha az eljáró bíró a kifogást nem tartja alaposnak, azt megküldi az ellenértékű fél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított 8 napon belül terjesztheti elő. A határidő elteltét követően a bíróság valamennyi iratot 8 napon belül felterjeszt a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz, amely 15 napon belül döntést hoz és alapos kifogás esetén felhívja az eljáró bíróságot, hogy megadott határidőn belül intézkedjen az ügy továbbvitele iránt. Fontos kiemelni, hogy a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott, konkrét eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja, mivel ez már a bírósági függetlenség megsértését jelentené. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Annak érdekében, hogy az érintettek ne éljenek vissza ezzel az új jogintézménnyel, és ne használják – alapvető céljával ellentétesen – az eljárás további elhúzásának eszközeként, a törvény előírja, hogy ha a kifogást előterjesztő ismételten alaptalan kifogást nyújt be, őt a kifogást elbíráló bíróság elutasító határozatában pénzbírsággal is sújthatja.

6

Hatályos: 2006. április 1-jétől. 5. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) módosítása 5.1. A 2006. évi LI. törvény (a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról) a közvetítői eljárás bevezetésének érdekében a Btk.-ban önálló rendelkezésben szabályozta a tevékeny megbánást, mint büntethetőséget megszüntető okot, illetve a büntetés korlátlan enyhítésére okot adó körülményt. Ezzel egyidejűleg a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, illetőleg csekéllyé válása kikerült a büntethetőséget megszüntető okok közül. A Btk. 36. §-ában meghatározott tevékeny megbánás az anyagi jogi alapja annak, hogy az eredményes közvetítői eljárást követően a bíróság vagy az ügyész – a Be. új 221/A. §-a (hatályos: 2007. január 1-jétől), 267. §-a, illetve 332. §-a alapján (hatályos: 2006. július 1-jétől) – a büntetőeljárást megszüntesse, illetőleg a bíróság a vádlott büntetését korlátlanul enyhítse. 6. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) módosítása 6.1. A 2006. évi XIX. törvény a Be.-t is kiegészítette az eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményével. A büntetőeljárás bírósági szakaszában érvényesülő új jogintézmény szabályozása, a kifogás elintézésének módja hasonló a polgári eljárás szabályaihoz. Lényeges eltérést jelent azonban, hogy büntetőügyekben nem nyújtható be kifogás azzal az indokkal, hogy a bíróság elmulasztotta a perek ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét. Az ésszerű idő fogalmát a Be. – a polgári eljárást szabályozó törvénnyel szemben – nem használja, ugyanakkor a törvényben számos konkrét eljárási határidő található, melyek elmulasztása esetén a kifogás a polgári ügyekhez hasonlóan benyújtható. A büntetőeljárás sajátosságaiból adódó eltérés továbbá, hogy az eljáró bíróság elnöke – ha a kifogást nem tartja alaposnak – 8 napon belül közvetlenül felterjeszti az elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz, illetve rendbírság az ismételten alaptalan kifogás esetén sem szabható ki. A Be.-ben található rendbírságra vonatkozó szabályok a terheltre – speciális helyzetére és eljárásbeli jogaira tekintettel – csak szűk körben vonatkoznak. Ha az ismételten előterjesztett kifogás az eljárás elhúzódását vonja maga után, annak következményeit a gyakorlatban a terhelt és a magánfél viseli, ezért ellenérdekeltek az eljárás további elhúzásában. Hatályos: 2006. április 1-jétől. 6.2. A Be.-nek a 2006. évi LI. törvénnyel beiktatott 221/A. §-a úgy rendelkezik, hogy a személy elleni, a közlekedési, illetőleg a vagyon elleni, öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt egy alkalommal közvetítői eljárás alkalmazható, 7

amelynek célja a gyanúsított és a sértett közötti – a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás létrejötte. Hatályos: 2007. január 1-jétől. 7. Az Igazságügyi Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendeletei 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeiről 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet az igazságügyi szakértői igazolványról 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 22/2006. (V. 18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről 24/2006. (V. 18.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 25/2006. (V. 18.) IM rendelet az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben 26/2006. (V. 18.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről 4/2006. (VII. 24.) IRM-PM együttes rendelet a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet módosításáról 5/2006. (VII. 24.) IRM rendelet a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet módosításáról 6/2006. (VII. 25.) IRM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről szóló 36/2003. (X. 3.) IM rendelet módosításáról 7/2006. (VII. 25.) IRM rendelet az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetőleg személyazonossága megállapításának és körözése elrendelésének részletes szabályairól szóló 1/2003. (III. 7.) IM rendelet módosításáról 9/2006. (VII. 25.) IRM rendelet a bírósági eljárásban az eljárási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítéséről szóló 14/2003. (VI. 19.) IM rendelet módosításáról 10/2006. (VII. 25.) IRM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosításáról 8

11/2006. (VII. 25.) IRM rendelet a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet módosításáról 15/2006. (VIII. 14.) IRM-PM együttes rendelet a személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetőeljárásban című 9/2003. (V. 6.) IM-BM-PM együttes rendelet módosításáról 16/2006. (VIII. 14.) IRM-PM együttes rendelet a büntetőeljárás során keletkezett iratokból másolat adásáról szóló 10/2003. (V. 6.) IM-BM-PM együttes rendelet módosításáról 18/2006. (VIII. 18.) IRM rendelet a bűnügyi nyilvántartást kezelő szervről, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 7/2000. (II. 16.) BM-IM együttes rendelet módosításáról 20/2006. (VIII. 28.) IRM rendelet a kitoloncolás végrehajtásának szabályairól szóló 40/2004. (VII. 2.) BM-IM együttes rendelet módosításáról 27/2006. (X. 5.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról 30/2006. (XII. 21.) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről 31/2006. (XII. 21.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet módosításáról 35/2006. (XII. 26.) IRM rendelet az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2000. (III. 29.) IM-BM együttes rendelet módosításáról

9

A L EGFELSŐBB

III. B ÍRÓSÁG

HELYZETE

1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának alkotmányos helyzete nem változott. Jogegységi határozataival, sokrétű elvi munkájával továbbra is folyamatosan biztosította az ország egységes, kiszámítható ítélkezési gyakorlatát 2006-ban. A hatáskörébe utalt bírói, közjegyzői és végrehajtói fegyelmi eljárásokat lefolytatta. A magyar igazságszolgáltatás új, négyszintű szervezeti rendszerének kiépítését követően a Legfelsőbb Bíróság naprakészen dolgozik, holott itt – mind a megyei bíróságok másodfokú, mind pedig az ítélőtáblák ítélkezéséhez képest – nagyobb az egy bíróra jutó munkateher. A polgári peres ügyekben 2006. év elejétől megváltoztak a rendkívüli perorvoslatok Legfelsőbb Bírósághoz történő benyújtásának szabályai. A büntetőeljárási törvény módosításával 2006. július 1-jétől lehetővé vált a kétfokú rendes fellebbezés, illetve a háromfokú bírósági eljárás azzal, hogy meghatározott büntetőügyekben a másodfokú ítélet ellen is lehet fellebbezni mind az ítélőtáblához, mind pedig a Legfelsőbb Bírósághoz. Az ítélkezési teher fokozódott, ezért egyre sürgetőbb a táblabíróság épületgondjának, a Fővárosi Ítélőtábla önálló épületének hiányából eredeztethető problémáknak a megoldása. Az ítélőtábla egy részét a Legfelsőbb Bíróság székházában helyezték el, annak ítélkezését nehezíti, hogy a tanácstermek és tárgyalótermek kihasználtsága jelentős mértékben növekedett. 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele A Legfelsőbb Bíróság 2006. évben változatlan szervezeti rendben és közel azonos létszámmal végezte alkotmányos feladatait. A személyi állomány kollégiumonkénti – és egyéb szervezeti egységenkénti – bontását, munkakör szerinti megosztását az 1. számú melléklet tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság bírói létszáma 2005. december 31. napjához képest 1 fővel nőtt, jelenleg 77 fő, a berendelt bírók száma 4 fő. A titkárok és fogalmazók létszáma 12 fő, a tisztviselők létszáma 122 fő, az írnoki létszám 25 fő, a fizikai dolgozók létszáma változatlanul 84 fő.

10

A bírák száma a vezetőkkel együtt 77 fő. Az elnökön túl egy elnökhelyettes, három kollégiumvezető, egy kollégiumvezető-helyettes, huszonnyolc tanácselnök és negyvenhárom bíró dolgozik. A személyzeti, a munkaügyi- és az oktatási feladatokat – a Legfelsőbb Bíróság Titkársága alá rendelve – változatlanul a Személyzeti, Munkaügyi és Oktatási Osztály látja el. A bírák életkor szerinti összetételét – kollégiumonkénti bontásban – a 2. számú melléklet tartalmazza. Ez az életkor-összetétel a legfelsőbb bírósági bírákkal szemben támasztható kellő élettapasztalatra és a magas fokú jogismeretekre vonatkozó igényt is tükrözi. A vezetőkkel együtt 77 legfelsőbb bírósági bíróból 48 nő. A bírák részletes kollégiumonkénti és nem, valamint beosztás szerinti összetételét a 3-4. számú melléklet tartalmazza. 3. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása 3.1. A bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása A Magyar Köztársaság Alkotmányának 47. § (2) bekezdése, továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. 27. § (1) bekezdése előírja, hogy a Legfelsőbb Bíróság feladata a bírósági jogalkalmazási egység biztosítása. A Legfelsőbb Bíróság 2006. évben e feladatának az alábbiak szerint tett eleget: A Büntető Kollégium négy büntetőjogi tárgyú jogegységi határozatot hozott. Az 1/2006. BJE számú jogegységi határozat azt állapította meg, hogy csalás bűncselekményét valósítja meg az, aki adólanyiság nélkül vagy adóalanyként, de valóságos gazdasági tevékenység nélkül kiállított bizonylatok alapján igényel vissza általános forgalmi adót. A jogi minősítést meghatározó kár a visszaigényelt, s visszautalt, illetőleg egyéb módon elszámolt általános forgalmi adó összege. Az adócsalás büntettét követi el az általános forgalmi adó alanya – ha az akár az általa felszámított fizetendő adóra nézve, akár más adóalany által előzetesen felszámított levonható adó összegének a feltüntetése körében – fiktív bizonylatok alapján valótlan adatokat közöl az adóhatósággal, amennyiben cselekményének az eredménye a törvényes mértékű adófizetési kötelezettség keretei között marad. A jogi minősítés alapjául szolgáló elkövetési érték az adócsökkentés összege. Abban az esetben, ha az adóalany fiktív bizonylatok felhasználásával történő adóelszámolása a törvény szabályai szerint fizetendő általános forgalmi adó összegének csökkentésén túlmenően jogszerűtlen adó-visszatérítési igényt is eredményez – függetlenül a visszatérítés módjától –, az elkövető terhére az előzőek 11

szerint megállapítandó adócsalás bűncselekményével valóságos alaki halmazatban a visszaigényelt adó összegére, mint kárra megvalósult csalás bűncselekményét is meg kell állapítani. A 2/2006. BJE szám alatt meghozott jogegységi határozat kimondta, hogy az összbüntetésbe foglalásnak nem törvényi feltétele a büntetések folyamatos végrehajtása. Ha a terheltet feltételes szabadság tartama alatt olyan cselekmény miatt ítélik jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre, amelyet a korábbi ítélet jogerőre emelkedése előtt követett el, a büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni arra tekintet nélkül, hogy az újabb büntetést foganatba vették-e vagy sem. A 3/2006. BJE szám alatt hozott jogegységi határozat azt tartalmazza, hogy a büntetőeljárási törvény 2006. június 30. napjáig hatályos rendelkezése értelmében az elsőfokú ítéletet – a vádon túlterjeszkedés miatt – tévesen hatályon kívül helyező másodfokú határozat eljárásjogi okból törvénysértő; de feltétlen eljárási szabálysértést nem, csupán relatívat valósít meg, ezért felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható. A 4/2006. BJE számú jogegységi határozat kimondta, hogy a Büntető Törvénykönyv 67. § (1), 68. § (1) és 89. § (1)-(3) bekezdésének értelmében kizárt, hogy a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés elévülése a próbaidő tartama alatt bekövetkezzen. A próbaidő tartama alatt a büntetés végrehajtását elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedése a büntetés elévülésének a kezdő időpontja. A felfüggesztett büntetés elévülése a próbaidő leteltének napján kezdődik. A büntetés elévülését – a próbaidő letelte után – a felfüggesztett szabadságvesztés (pénzbüntetés) végrehajtását elrendelő jogerős bírósági határozat szakítja félbe. Ebben az esetben a büntetés elévülésének tartamába a próbaidő leteltétől a végrehajtást elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedéséig eltelt idő nem számít be. A Büntető Kollégium kollégiumi véleményben adott iránymutatást az 1998. évi XIX. tv. (Be.) egyes rendelkezéseinek értelmezéséről. Vélemény formájában állást foglalt a kollégium abban a kérdésben is, hogy az alapügyben meghatalmazott vagy kirendelt védő joghatályosan terjeszthet elő a terhelt javára perújítási vagy felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha a terhelt ezt megtiltja. A Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2006. évi I. számában összesen 13 iránymutató határozatot tett közzé. Ezek a jogalkalmazás aktuális kérdéseivel foglalkoztak. Így például a hatósági eljárás akadályozása büntettének kísérletét és nem hamis tanúzásra felhívás büntettét követi el, aki erőszakkal vagy fenyegetéssel eredménytelenül próbálja kényszeríteni a sértettet

12

arra, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásban valótlan tartalmú vallomást tegyen (Bfv.II.572/2005.). Sikkasztásnál a sajátjaként rendelkezés alatt olyan elkövetői magatartás értendő, amelynek során a rábízott idegen dolog őrzésével megbízott személy a tulajdonost megillető rendelkezési jogot szándékosan jogellenesen, a sértett hátrányára, a sértett érdekét sértő módon gyakorolja (Bfv.II.1086/2004.). Kábítószerrel visszaélés bűntette – egyéb felróható magatartás hiányában – nem állapítható meg csupán annak alapján, hogy a terhelt tudott az élettársa által a közös lakásban elrejtett kábítószerről. A kábítószert tart elkövetési fordulat egyszerű nem tevéssel nem valósulhat meg. A kábítószer tartása, mint elkövetési magatartás ugyanis olyan birtoklást jelent, amely egyfelől jellemzően a kábítószer megszerzését, vagy a kábítószer készítését feltételezi, másfelől lehetővé teszi a birtokos számára a használatot (fogyasztást) vagy azzal rendelkezést (Bfv.II.310/2006.). A havonta megjelenő Bírósági Határozatokban a Büntető Kollégium 110 eseti döntést tett közzé, a BH pluszban pedig további 141 eseti határozatot ismertetett. A Büntető Kollégium az OIT Hivatala Oktatási Főosztályával közös szervezésben 2006. március 27-29-ig Balatonöszödön, 2006. október 2-4-ig pedig a Magyar Bíróképző Akadémián az ítélőtáblák és a megyei bíróságok kollégiumvezetői számára országos szakmai tanácskozást tartott a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával összefüggő kérdések értelmezéséről. A tanácskozásokon született megállapodásról részletes összefoglaló készült, amely a bírák számára közreadásra került. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma 2006-ban 8 esetben ülést és 6 alkalommal tanácselnöki értekezlet tartott. A Büntető Kollégium vezetője és tagjai 21 esetben vettek részt az ítélőtáblák, illetőleg a megyei bíróságok büntető kollégiumainak ülésein. A Büntető Kollégium előtt 2005-ről 148 büntetőügy maradt folyamatban. 2006. évben 1176 bűnügy érkezett, ez összesen 1324 ügy. A kollégium tanácsai 2006. évben 1159 bűnügyet fejeztek be, így az év végén 165 ügy maradt folyamatban. A tanácsok 2006-ban 93 napon tartottak nyilvános üléseket, tárgyalásokat. (1159 bűnügy közül 284 ügyet nyilvános ülésen, 875 ügyet pedig tanácsülésen fejeztek be.) A Polgári Kollégium három szakágában 2006. évben összesen 4545 ügy érkezett, amelyből 156 ügy a Pp. 233/A. § szerinti végzés elleni fellebbezés, 560 db 13

peren kívüli ügy, nagyobb részében bíróság kijelölésével kapcsolatos viták, 3829 pedig felülvizsgálati ügy. Ez az érkezés 710 db-bal meghaladja a 2005. évi érkezést. 2006. évben a Polgári Kollégium által befejezett ügyek száma 4373. Folyamatban maradt összesen 1291 ügy, amelyből 1266 a felülvizsgálati ügy. Elmondható, hogy a Polgári Kollégium hátralékmentes, egy éven túli ügy nincs folyamatban, a 6 hónapon túli ügyek száma sem jelentős, összesen 164 db, amelyekből 139 ügy a munkaügyi szakágban. Itt érdemes megemlíteni, hogy a munkaügyi szakág bírói létszáma nem elegendő az évek óta azonosnak tekinthető jelentős számú ügy 6 hónapon belüli elbírálására, így a jövőben megoldandó feladatként mutatkozik a munkaügyi szakág bírói létszámának rendezése. A Polgári Kollégium 2006. évben is nagy súlyt helyezett a jogegység biztosítása érdekében rá háruló feladatok megoldására. A Polgári Kollégiumhoz 2006. évben – az előző évet meghaladó számú – 21 jogegységi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem érkezett, amelyeket az Elvi Csoport és a szaktanácsok közreműködésével alaposan megvizsgált. Az így kialakított álláspontok figyelembevételével 4 kérdésben került sor jogegységi eljárás lefolytatására vonatkozó indítvány előterjesztésére és jogegységi határozat meghozatalára. Ezen kívül 1 kérdésben a Közigazgatási Kollégiummal közösen hozott jogegységi határozat meghozatalára került sor. A jogegységi határozatok lényege a következő: •

Az 1/2006. PJE számú jogegységi határozat a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat, a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat, az igazságügyi alkalmazottakat, az ügyészségi szolgálati viszonyban állókat, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit (röviden: a közszférában foglalkoztatottak) 2004. évre megillető egyhavi különjuttatás tárgyában került meghozatalra. A jogegységi határozat kimondta, hogy a közszférában foglalkoztatottakat 2004. évre is megillette egyhavi különjuttatás, amelynek kifizetéséről 2005. január 17-én kellett intézkedni.

•

A 2/2006. PJE számú jogegységi határozat a parkolási díjra, valamint a pótdíjra vonatkozóan mondta ki, hogy az olyan kötelmi pénzkövetelés, amelynek megfizetésére a parkolási szolgáltatást igénybe vevő szerződő fél, vagyis a gépjárművet ténylegesen használó személy köteles. Kimondta a jogegységi határozat azt is, hogy az üzembentartói minőség magában foglalja a gépjármű tényleges használatát is, ezért vélelem szól amellett, hogy a gépjárművet a parkoláskor az üzembentartó használta. Az 14

üzembentartó ezt a vélelmet csak azzal tudja megdönteni, ha – a gépjárművet tényleges használó személy és a használat jogcímének megjelölésével – kétséget kizáró módon bizonyítja, hogy a gépjárművet a parkolási szolgáltatás igénybevételekor nem ő használta. Foglalkozik a jogegységi határozat azzal is, hogy amennyiben jogszabály (pl. önkormányzati rendelet) a helyszínen meg nem fizetett parkolási díj (pótdíj) miatt a gépjármű tulajdonosának (üzembentartójának) felelősségét állapítja meg, a gépjármű tulajdonosa (üzembentartója) a felelősség alól nem mentheti ki magát azzal, hogy a gépjárművet a parkolási szolgáltatás igénybevételekor nem ő használta. •

A 3/2006. PJE számú jogegységi határozat a visszterhes megbízási szerződésre vonatkozóan mondta ki azt, hogy alapos felmondási ok hiányában történő azonnali hatályú felmondás esetén a megbízó köteles a megbízott kárát megtéríteni.

•

A 4/2006. PJE számú jogegységi határozat kimondta, hogy a nyomozóhatóság, az ügyészség és a bíróság a büntetőeljárás során bűnjelként lefoglalt dolgot közhatalmi tevékenysége részeként őrzi, kezeli, illetve gondoskodik őrzéséről, kezeléséről. Az ennek során bekövetkezett kárért – szerződésen kívüli károkozóként – a Ptk. 349. §-a alapján állhat fenn a felelőssége. Az ilyen kártérítési per elsőfokú elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Kimondta a jogegységi határozat azt is, hogy a PK 42. számú állásfoglalás indokolásának ettől eltérő iránymutatását a Legfelsőbb Bíróság nem tartja fenn.

•

A Közigazgatási Kollégiummal közösen hozott 1/2006. KPJE számú jogegységi határozat azt mondta ki, hogy a másodfokú eljárásban a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hozott pert megszüntető végzés a Pp. 233/A. § alapján fellebbezéssel nem támadható meg.

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma négy kollégiumi ülést tartott, amelyen értelemszerűen részt vettek az ítélőtáblák kollégiumvezetői is, figyelemmel arra, hogy ők a kollégium tagjai. A Polgári Kollégium 2006. évben is élt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdésében írt lehetőséggel, és 3 kollégiumi véleménynyilvánítást tett közzé. Így kollégiumi véleménynyilvánításban foglalkozott a baleseti járadék számításának módjával, továbbá kollégiumi véleményben vizsgálta felül az ítélkezés elvi irányítása korábbi eszközeit, és felsorolta azokat a korábbi polgári kollégiumi állásfoglalásokat, amelyeket az azokban értelmezett jogszabályok megváltozása folytán okafogyottnak tekint, amelyeknek elveit már nem tartja alkalmazhatónak. Kimondta, hogy a 15

felsorolt állásfoglalásokat a jövőben már nem tekinti iránymutatónak. Kollégiumi véleménynyilvánítás formájában adott iránymutatást az anyanyelv, regionális vagy kisebbségi nyelv használatának biztosításával összefüggő tolmács- és fordítási költség előlegezéséről és viseléséről. A kollégiumi véleménynyilvánítások a Bírósági Határozatok című folyóiratban közzétételre kerültek. A már kialakult gyakorlatnak megfelelően a Polgári Kollégium havonkénti rendszerességgel tartott tanácselnöki értekezleteket, amelyeken az adott időszakban felmerült jogi és munkaszervezési problémákat vitatott meg. 2006 második felében a tanácselnöki értekezletek fő témája az új Polgári Törvénykönyv tervezetének megvitatása, a Legfelsőbb Bíróság észrevételeinek kidolgozása volt. Ez a munka folytatódik 2007 első felében is, mindaddig, amíg az új Polgári Törvénykönyv tervezete valamennyi könyvére vonatkozó észrevételek elkészítése befejeződik. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Polgári Kollégium 2006. évben is szoros kapcsolatot tartott az ítélőtáblák és a megyei bíróságok kollégiumaival, illetve azok vezetőivel. A Polgári Kollégium vezetője, a kollégiumvezető-helyettes vagy esetenként a kollégium valamely tagja az ítélőtáblák, a megyei bíróságok kollégiumi ülésein és regionális tájértekezleteken minden esetben részt vett. A megyei bíróságokon és ítélőtáblákon összesen 41 kollégiumi ülésen vett részt. A kollégiumi ülésekre az ítélőtáblák, illetve a megyei bíróságok kollégiumvezetői által készített és részünkre előzetesen megküldött vitaanyagokat behatóan tanulmányozta, a szaktanácsok véleményének beszerzése kapcsán kialakított álláspontokat pedig a kollégiumi ülésen a résztvevők elé tárta. A megyei bíróságok és az ítélőtáblák kollégiumai az esetek döntő többségében a Legfelsőbb Bíróság ülésen résztvevő képviselői által kifejtett álláspontnak megfelelő véleményt alakítottak ki. Az ítélőtáblák kollégiumvezetőivel a korábban kialakított rendszeres kapcsolat folytatására került sor, amelynek keretében meghatározott rendszerességgel szakmai kérdésben egyeztető megbeszélést tartott a kollégium. A Legfelsőbb Bíróság Informatikai Osztálya által készített számítógépes program alkalmazásával az előbbiekben részletezett kollégiumi ülések vitaanyagának jogkérdést tartalmazó része, továbbá a bárki által kezdeményezett jogegységi eljárás iránti kérelemben felvetett kérdések, a jogegységi határozatok, a kollégiumi üléseken hozott vélemények feldolgozásra kerültek, azok címszó szerint és jogszabályi hivatkozásra is kereshetők. A programhoz – ilyen igény esetén – hozzáférést kíván biztosítani a megyei bíróságok, ítélőtáblák kollégiumvezetői részére, hogy bármikor tájékozódhassanak arról; hol, milyen kérdés került már megvitatásra és milyen eredménnyel. Megrendezésre került 2006-ban is a civilisztikai kollégiumvezetők országos tanácskozása, amelynek szakmai anyagát a Legfelsőbb Bíróság Polgári 16

Kollégiuma állította össze a megyei bíróságok és ítélőtáblák kollégiumvezetőinek javaslatai és aktív közreműködése, az általuk készített vitaanyagok felhasználása alapján. A tanácskozáson megvitatásra kerültek: • • • • • •

az igazságügyi szakértőkre vonatkozó 2005. évi XLVII. törvény alkalmazása során felmerült problémák, a polgári per adatvédelmi kérdései, a parkolási díj és pótdíj érvényesítésével és behajtásával kapcsolatos problémák, a beszámítási kifogás, a viszontkereset és az érvénytelenségi kifogás előterjesztése kapcsán felmerülő hatásköri kérdések, a jegyző közigazgatási jogkörben okozott károkozásával kapcsolatos vitás kérdések, valamint az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban a gyakorlatban felmerült problémák.

A munkaügyi bíráknak és a gazdasági bíráknak az északi, észak-keleti régióban évenként megrendezésre kerülő tájértekezletén is részt vettek a Polgári Kollégium vezetői, illetve a tájértekezleteken megvitatásra kerülő jogkérdésekkel foglalkozó tanácsok tanácselnökei. A Polgári Kollégium továbbra is nagy súlyt helyez az elvi irányító tevékenységre és a megyei bíróságok, ítélőtáblák polgári kollégiumaival való kapcsolattartásra, amely tevékenységét az előbbiekben részletezetteknek megfelelően kívánja 2007. évben is folytatni. A Közigazgatási Kollégium 2006. évben 5 jogegységi határozatot hozott az alábbi kérdésekről: A Legfelsőbb Bíróság K.IV. tanácsa jogegységi eljárást kezdeményezett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 31. § (1) bekezdésének b) pontja alapján abban a jogkérdésben, hogy az ügyészi indítvány alapján a párt működése megszűnését megállapító bírósági döntést követően a társadalmi szervezetek nyilvántartását végző bíróság felhívhatja-e a társadalmi szervezetet hiánypótlás teljesítésére, és annak elmaradása esetén törölheti-e a korábban pártként működő szervezetet a társadalmi szervezetek nyilvántartásából arra alapítottan, hogy a bíróság hiánypótlási felhívásának nem tett eleget, nevét és alapszabályát az abban foglaltak ellenére nem módosította. A jogegységi eljárás lefolytatását az tette szükségessé, hogy a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság Kny. I. 35.541/1999/3. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság olyan tartalmú végzését, amellyel a társadalmi szervezetek nyilvántartásából a szervezetet törölte, amiatt, hogy a bíróság felhívása ellenére alapszabályában a szervezet nevét, tevékenységi körét nem módosította. A

17

Legfelsőbb Bíróság K.IV. tanácsa el kívánt térni a Legfelsőbb Bíróság korábban hozott végzésében kifejtett jogi állásponttól. A Legfelsőbb Bíróság 2006. március 1. napján meghozott 1/2006. KJE számú jogegységi határozatában kimondta, hogy, ha a bíróság jogerős ítéletével az ügyészség indítványára – a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 3. §-ának (3) bekezdése szerint – a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával állapítja meg a párt működésének megszűnését, a párt újabb nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatása nélkül működhet tovább társadalmi szervezetként. A nyilvántartást végző bíróság ezért a társadalmi szervezetet hiánypótlás teljesítésére nem hívhatja fel és nem törölheti a nyilvántartásból. A jogegységi határozat indokolásában a Legfelsőbb Bíróság öttagú jogegységi tanácsa kifejtette, hogy a Ptv. 3. §-a a párt megszűnésének eseteit megkülönbözteti a 3. § (3) bekezdése alapján az ügyészi indítványra történő működés megszűnésének a megállapításától. A Ptv. 3. § (1) bekezdése sorolja fel a párt megszűnésének az eseteit, amikor is a pártot egyidejűleg a társadalmi szervezetek nyilvántartásából is törölni kell. Ettől eltér a Ptv. 3. §-ának (3) bekezdése, mely szerint a bíróság az ügyészség indítványára – a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával – akkor állapítja meg a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követően két országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Ezért nem kerülhet sor a párt működése megszűnésének bírósági ítéletben való megállapítását követően a nyilvántartást végző bíróság részéről hiánypótlási felhívás kibocsátására és ennek eredménytelensége esetén arra sem, hogy a pártot a társadalmi szervezetek nyilvántartásából töröljék. Ha a társadalmi szervezet működése törvényességének helyreállítása ezt indokolttá teszi, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján az ügyészség jogosult törvényességi felügyeleti jogkörében a szükséges intézkedés megtételére. Ennek hiányában a nyilvántartást végző bíróságnak nincs hatásköre ezen a címen hivatalból eljárni. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Bszi. 29. § (1) bekezdés a) és a 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogegységi határozat hozatalára tett indítványt azokban a kérdésekben, hogy mikor, és milyen szempontok alapján rendelheti el a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését; illetve alkalmazható-e a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és a Pp. 330-332. §-ainak módosulása után is a Legfelsőbb Bíróság KK. 14. sz. állásfoglalása. A Legfelsőbb Bíróság öttagú közigazgatási jogegységi tanácsa 2006. március 30-án megtartott nem nyilvános ülésén meghozott 2/2006. KJE számú jogegységi határozatában kimondta, hogy a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában kizárólag kérelem alapján, indokolással ellátott végzéssel dönthet. Ha a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a keresetlevélben terjesztik elő, a bíróságnak a határozatát az iratok beérkezését követő nyolc napon belül, egyéb esetben ésszerű 18

határidőn belül kell meghoznia. A jogegységi határozat emellett kimondta azt is, hogy a végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslat lehetőségére való kioktatást, és a kérelemnek helyt adó döntés esetén azt is, hogy az fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, továbbá a törvényben meghatározott esetben az arra történő kioktatást is, hogy a felfüggesztés hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogokra is. A jogegységi határozat indokolásában kifejtettek szerint a jogegységi határozat meghozatalát az tette szükségessé, hogy a 2005. november 1. napjától a Ket. hatálybalépésével egyidejűleg módosult az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Art. II.) és a Pp. közigazgatási pereket szabályozó rendelkezéseinek nagy része is. A 2005. november 1. napjáig hatályos szabályozás alapján csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára volt lehetőség, a keresetlevél benyújtásának azonban a közigazgatási határozat végrehajtására halasztó hatálya volt, kivéve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát, ahol a perindítás a határozatok végrehajthatóságát nem érintette. A törvény által meghatározott esetekben a közigazgatási szerv határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilvánította és ez okból a fél keresetlevelében kérhette a végrehajtás felfüggesztését. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróságnak a Pp. 332. § (3) bekezdése és a KK. 14. sz. állásfoglalásban kifejtettek szerint fellebbezéssel támadható végzéssel kellett döntenie. A Ket. 110. § (1) és (2) bekezdései alapján a 2005. november 1. napjától indult eljárásokban a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, de az ügyfél keresetlevelében kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését a Ket. 110. § (3) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott eseteket kivéve. A 2005. november 1. napjától hatályos Pp. 332. § (3) és (4) bekezdése a korábbitól részben eltérő módon szabályozza a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését. Mindezeket összevetve a jogegységi határozat indokolásában kimondta, hogy a bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy a keresettel támadott határozat bíróság által felülvizsgáló határozatnak, vagy végzésnek, továbbá végrehajtható döntésnek, illetve végrehajtható okiratnak minősül-e. Figyelemmel kell lenni ezen kívül arra is, hogy a végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság csak akkor tud dönteni mérlegelési jogkörében eljárva, ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő és a kérelemben igazolja, illetőleg valószínűsíti a döntés meghozatala szempontjából szükséges adatokat, tényeket. A jogegységi határozat a Bszi. 105. §-ára is tekintettel kimondta, hogy a jogegységi határozat közzétételétől a korábbi jogi szabályozáshoz kapcsolódó iránymutatást tartalmazó KK. 14. sz. állásfoglalás az új jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala során nem alkalmazható. Ugyancsak a Ket. és a Pp. XX. fejezetének módosult rendelkezéseinek hatálybalépése tette szükségessé a 3/2006. KJE számú jogegységi határozat meghozatalát. 19

A Legfelsőbb Bíróság öttagú közigazgatási jogegységi tanácsa 2006. március 30. napján megtartott nem nyilvános ülésen a kollégiumvezető indítványa alapján meghozott jogegységi határozatban kimondta, hogy a közigazgatási perben a bíróság a Pp. 130. §-ának alkalmazása során a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról rendelkező 2005. évi XVII. törvénnyel módosított Pp. XX. fejezet szabályainak figyelembevételével utasíthatja el. A jogegységi határozat azt is kimondta, hogy a közigazgatási perekben a jogegységi határozatban foglalt eltérő iránymutatásra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság KK. 32. sz. állásfoglalása a továbbiakban nem alkalmazható. A jogegységi határozat indokolásában kifejtettek szerint a KK. 32. sz. állásfoglalást a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Pp. XX. fejezetének az 1991. évi XXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseire és az akkor hatályos, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) szabályaira figyelemmel alkotta meg a joggyakorlat számára iránymutató jelleggel. Tekintettel arra, hogy a Pp. 324. § (1) bekezdése szerint az I-XIV. fejezetben foglalt általános perjogi rendelkezéseket a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben a XX. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítást szabályozó Pp. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a Pp. módosított 330. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglaltakat is. Így abban az esetben, ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő a per vitelére is feljogosító meghatalmazást csatolt és az erre való utalást a keresetlevél is tartalmazza, nincs helye a keresetlevél elutasításának idézés kibocsátása nélkül amiatt, hogy a jogi képviselő nem csatolt újabb meghatalmazást. A korábbi rendelkezésektől eltérően a Pp. 332/A. § b) pontja alapján a keresetlevelet akkor utasíthatja el a bíróság a 130. § alkalmazásával, ha anélkül indít pert a felperes a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy bármely fél a megelőző közigazgatási eljárásban a jogorvoslati jogát kimerítette volna. Ennek alapján tehát nem a felperesnek kell személy szerint a fellebbezés jogával élni, hanem bármely arra jogosult fellebbezése alapján meghozott jogerős határozat is támadható keresettel. A jogegységi határozat a közigazgatási per indítására jogosult felekre vonatkozó rendelkezések módosulásához kapcsolódóan mondta ki, hogy a közigazgatási perben a Pp. 130. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazása során figyelembe kell venni, hogy e perben az is fél lehet, akit a közigazgatási jog szabályai szerint illetnek meg jogok, illetve terhelnek kötelezettségek, továbbá az a közigazgatási szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze a Bszi. 29. § (1) bekezdés a) pontja és 31. § (2) bekezdése alapján jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta, mely indítvány alapján hozta meg a Legfelsőbb Bíróság öttagú közigazgatási jogegységi tanácsa 2006. szeptember 26. napján a 4/2006. KJE számú jogegységi határozatot. A jogegységi határozat a közhasznú szervezetek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó nemperes és peres eljárásokban hozott legfelsőbb bírósági és ítélőtáblai 20

végzések részben ellentétes jogértelmezése folytán úgy foglalt állást, hogy a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a szervezet által folytatni kívánt tényleges tevékenységet és a megjelölt közhasznú célok megvalósításának módját is. Emellett a létesítő okiratnak biztosítania kell a közhasznú szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést a kívülállók számára is. A jogegységi határozat értelmében a szervezet létesítő okiratában a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 8. és 9. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi előírásokra való utalással is szabályozható a vezető tisztségviselők összeférhetetlensége. A jogegységi határozat a továbbiakban kimondta, hogy milyen dokumentációt kell a közhasznú szervezetnek vezetnie, valamint, hogy befektetési szabályzatot csak akkor kell csatolnia, ha ténylegesen a Kszt. 17. §-ában foglalt befektetési tevékenységet kíván folytatni. A Kszt. 22. § (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásához kapcsolódóan a jogegységi határozat állást foglal abban a kérdésben is, hogy a Kszt. 23. §-ában meghatározott közhasznúságú fokozatba történő átsorolás és a nyilvántartásból való törlésre irányuló ügyészi kérelemről is a bíróságnak a Kszt. 22. § (3) bekezdése alapján nemperes eljárásban kell határoznia. A Legfelsőbb Bíróság öttagú közigazgatási tanácsa 2006. szeptember 26-án megtartott nem nyilvános ülésen a legfőbb ügyész Bszi. 31. § (2) bekezdésén alapuló indítványa alapján meghozott 5/2006. KJE számú jogegységi határozatában kimondta, hogy az alapítvány működése során is kijelölheti a bíróság az alapítvány kezelő szervét, ha erről az alapító nem gondoskodott, illetve a kijelölt szerv a feladat ellátását nem vállalja. Több alapító által létrehozott alapítványnál az egyik alapító halála, illetve megszűnése esetén az alapítói jogok gyakorlására kijelölt más személy hiányában a Ptk. 74/C. §-ának (7) bekezdése alapján a többi alapító az alapító okiratot módosíthatja. Az alapítói jogosultságok ugyanis a bíróságot csak az alapítói jog gyakorlására kijelölt más személy hiányában illethetik meg. A jogegységi határozat értelmében, ha a kezelő szerv, vagy szervezet alapítványi célokat veszélyeztető tevékenysége miatt kívánja megszüntetni az alapító a kezelő szerv kijelölését, akkor csak a teljes kezelő szerv kijelölésének visszavonására és más kezelő szerv kijelölésére kerülhet sor. Végül a jogegységi határozat a Ptk. 74/C. § (7) bekezdésében foglalt alapítói jogosultságok bíróság által történő gyakorlása esetén is úgy foglalt állást, hogy a bíróságnak az alapítói okirat módosítására előterjesztett kérelem esetén is vizsgálni kell, hogy az indítványozott módosítás nem sérti-e a Ptk. 74/B. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az alapítvány nevét, célját, illetve vagyonát. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának bírái részvételével hozta meg 2006. január 26. napján a Legfelsőbb Bíróság héttagú jogegységi tanácsa a 21

Legfelsőbb Bíróság Pf.XI. tanácsa által a Bszi. 29. § (1) bekezdés b) pontja alapján indítványozott jogegységi eljárásban azt a jogegységi határozatot, mely szerint a másodfokú eljárásban a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hozott pert megszüntető végzés a Pp. 233/A. §-a alapján fellebbezéssel nem támadható meg. Az indítványozó jogegységi tanács el kívánt térni a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa által hozott végzésében elfoglalt állásponttól, amely érdemben elbírálta a másodfokú bíróság Pp. 251. § (1) bekezdésén alapuló pert megszüntető végzés elleni fellebbezést. A jogegységi határozat indokolásában foglaltak szerint a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján a per megszüntetésére alapul szolgáló okokat a másodfokú bíróság nem elsőként bírálja el, hanem az elsőfokú bíróság e kérdésben kialakított jogi álláspontját felülbírálva dönt a per megszüntetéséről. Erre tekintettel a másodfokú eljárásban hozott permegszüntető végzés kifejezetten olyan perjogi intézkedés, amelyet az első fokú eljárásban nem lehet meghozni, ezért e döntés ellen a Pp. 233/A. §-a alapján nincs helye fellebbezésnek. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Bszi. 33. § (1) bekezdése alapján a Bírósági Határozatok 2006. évi 4. számában tette közzé a 2005. évi LXXXI. törvény 25. §-ával módosított választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) bírósági felülvizsgálatot érintő rendelkezéseinek az értelmezéséről szóló kollégiumi véleményt „A választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos egyes eljárási kérdésekről” címszó alatt. A kollégiumi vélemény szerint a Ve. 84. § (4) bekezdése sorolja fel, hogy mely esetekben lehet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott kérelmet. E felsorolásban a kötelezően előírt ügyvédi képviselet hiánya, továbbá az ügyvédi meghatalmazás csatolásának, valamint a saját ügyében eljáró kérelmező esetén a jogi szakvizsga elvégzése igazolásának elmulasztása nem szerepel elutasítási okként. Ezért a vélemény szerint e különleges és rendkívül rövid – 3 napos – eljárási határidőhöz kötött nemperes eljárásban megfelelően alkalmazandó Pp. szabályok alapján oly módon kell lehetőséget biztosítani a hiánypótlásra, hogy az az eljárási határidők betartását lehetővé tegye. A bíróságnak a hiánypótlás szükségessége esetén minden ésszerű lehetőséget (elektronikus levélcím, telefax, telefon) igénybe kell vennie, és csak akkor lehet elutasítani a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, ha a bíróság által kitűzött rövid határidő alatt a kérelmező nem tesz eleget a hiánypótlásnak, illetőleg, ha a hiánypótlás a kérelmező rövid elérhetőségét biztosító értesítési cím hiányában a Ve. alapján előírt elbírálási határidőn belül nem folytatható le. A kollégiumi vélemény a továbbiakban azt is kimondja, hogy a Ve. szabályai eltérnek a határidők számítására vonatkozóan a Pp. rendelkezéseitől, ezért e határidők a mögöttes eljárási szabályként egyébként alkalmazott Pp. rendelkezésekkel nem lazíthatók fel. Így pl. a határidők munkaszüneti napon is lejárnak a Ve. 4. § (4) bekezdése alapján.

22

A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a 2006. évben is folytatta azt a hagyományt, hogy a közigazgatási bírák részéről felmerült aktuális jogalkalmazási kérdésekről a Legfelsőbb Bíróság bírái által készített választervezetet a Fővárosi Ítélőtábla, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok kollégiumvezetői részvételével tartott konzultációs értekezleten vitatja meg. A 2006. december 11. és 12. napján tartott konzultációs értekezleten a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Bszi. 33. § (1) bekezdése alapján alakított ki véleményt 18 perjogi, 2 közigazgatási eljárási, 4 adó- és illetéküggyel, valamint építési üggyel kapcsolatos kérdésben. Ugyancsak véleményt nyilvánított a Közigazgatási Kollégium az alapítványok nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó 7 kérdésről és a társadalmi szervezet működését érintő 4 kérdésről. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma jogszabály-módosítási indítványt is előterjesztett azokhoz a vitás jogalkalmazási kérdésekhez kapcsolódóan, amelyekre helyes válasz jogértelmezéssel nem volt kidolgozható. Jogszabály-módosítási indítványt dolgozott ki a kollégium az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény közigazgatási peres és nemperes eljárást érintő rendelkezéseihez kapcsolódóan, valamint a Ket. egyes rendelkezéseinek kiegészítése érdekében. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a 2006-ban meghozott határozatai közül a Bszi. 32. §-ának (5) bekezdése alapján 37 elvi határozatot tett közzé a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2006/1. számában. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a Bszi. 33. § (4) bekezdése alapján 12 alkalommal vett részt a Fővárosi Ítélőtábla, a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma, valamint a megyei bíróságok kollégiumainak ülésein és véleményt nyilvánított az ott felvetődött vitás jogalkalmazási kérdésekről. 3.2. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége 2005. december 31-én folyamatban maradt: 2006-ban érkezett: 2006-ban befejezett: 2006. december 31-én folyamatban maradt:

1845 ügy, 7167 ügy, 6762 ügy, 2250 ügy.

Az érkezés 5%-kkal nőtt. Egy éven túli ügy 2006. december 31. napján – sem a fellebbezett, sem a felülvizsgálati ügyek között – nem maradt.

23

A bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett kifogás nem érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz. A Legfelsőbb Bíróság 2006-ban 14 jogegységi döntést hozott, a Bírósági Határozatok című lapban 2006-ban 423 döntés jelent meg. A Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye című kiadványunknak 2006-ban a 2005. évi 2. száma jelent meg, amely 98 döntvényt tartalmaz. Kiemelendőnek tartom még, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához az elmúlt évben is bonyolult megítélésű ügyek érkeztek, amelyekben elmélyült elméleti munkára, magas szintű ítélkezési tevékenységre volt szükség, s ezek társadalmi megítélése – és esetenként még a költségvetési kihatása is – kiemelkedő jelentőségű volt. 4. A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében A jogszabály-előkészítési tevékenysége során a Legfelsőbb Bíróság 142 kormány-előterjesztés tervezetére tett észrevételt. 5. A nemzetközi kapcsolatok alakulása és az Európai Jogi Iroda tevékenysége Magyarország Európai Uniós tagságából a bírákra kiemelkedő feladatként hárul a közösségi jog alkalmazása. Ennek elősegítésére tavaly is folytatódott az Európai Közösségek Bírósága ítéleteinek a Legfelsőbb Bíróság által szerkesztett Bírósági Határozatok című folyóiratban való közzététele. A közösségi jogban való elmélyülést segítette, hogy a Legfelsőbb Bíróság bírái több közösségi joggal foglalkozó szemináriumon és konferencián vettek részt. Bíráink külföldön 10 nemzetközi konferencián is képviselték a Legfelsőbb Bíróságot. Az itt nyert tapasztalataikról beszámoltak a Bírósági Közlönyben. E konferenciák a közösségi jog területeit érintették. A januári pozsonyi konferencián a mediáció témakörét tárgyalták meg a résztvevők. Az Európai Közösségek Bírósága működését és ítélkezési gyakorlatát tanulmányút keretében ismerhette meg a magyar bírói delegáció. Az európai gazdasági bírák találkozója márciusban Hamburgban zajlott. Németországban közigazgatási fórum megrendezésére került sor. Trierben tartotta az információs hálózatok fejlesztésével kapcsolatos ülését az Európai Unió Államtanácsai és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságai Egyesülete. A környezetvédelmi bírák szeptemberben, Helsinkiben tartott fórumán is képviseltette magát a Legfelsőbb Bíróság. 24

Számos külföldi delegációt is fogadtunk az elmúlt évben. Február 14-16. között a Francia Semmítőszék első elnöke Guy Canivet, majd február 17-én Geert W. Mackenroth szász igazságügy-miniszter tett látogatást a Legfelsőbb Bíróságon. 2006. március 6-án a Thaiföldi Igazságügyi Minisztérium delegációját fogadtuk. Márciusban az ELSA szervezésében német joghallgatók csoportja, júliusban pedig a Közép-Európai Nyári Egyetem jogi kurzusán résztvevők látogattak hozzánk. Szeptember 14-15-én a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának új elnöke, szeptember 21-22-én a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke látogatott hozzánk hosszú távú, eredményes együttműködésünk további erősítése érdekében. Október 13-án a Szerb Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti képviselője tett látogatást. 2006. október 24-én a Pécsi Egyetem Jogi Kara vendégeiként kínai bírák és ügyészek delegációját fogadtuk. November 6-8. között a kétoldalú együttműködés megalapozása érdekében vendégül láttam a Szerb Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét. November 6-án ukrán bírák és ügyészek csoportja, míg december 11-12. között – a már jól működő kölcsönös munkakapcsolat keretében – a Szlovák Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője és egy bírája vett részt a Legfelsőbb Bíróság és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete által közösen szervezett kollokviumon. A Legfelsőbb Bíróság a kétoldalú kapcsolatokon túl aktívan vesz részt a nemzetközi szervezetek munkájában is. Tagjai vagyunk az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökei Szervezetének, amelyben a múlt évben tartott közgyűlésen újabb két évre meghosszabbították alelnöki megbízatásomat, az Európai Unió Államtanácsai és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságai Szervezetének, a Közép-Európai Legfelsőbb Bíróságok Elnökei Állandó Konferenciájának, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságok Nemzetközi Szervezetének, ahol igazgatótanácsi tag vagyok, és a Francia Nyelvet Alkalmazó Legfelsőbb Bíróságok Nemzetközi Szervezetének (AHJUCAF). E szervezetek közgyűlésein, konferenciáin és szemináriumain a Legfelsőbb Bíróság aktívan képviseltette magát. A Legfelsőbb Bíróság fővédnökségem alatt adott otthont május 18-20. között az Európai Közigazgatási Bírák Egyesülete konferenciájának. A rendezvényen több mint száz magyar és huszonöt európai közigazgatási bíró vett részt. A konferencián előadások hangzottak el a bírósági ítéletek nyilvánosságáról, a személyes adatok védelméről, az építési ügyekről és a hírközlési törvény alkalmazásáról.

25

A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökeként az elmúlt évben az alábbi hivatalos látogatásokat tettem: 2006. január 19-22. között részt vettem az Emberi Jogok Európai Bírósága évadnyitó ülésén Strasbourgban. 2006. március 2-4. között hivatalos látogatást tettem Párizsban, amelynek során találkoztam a legmagasabb francia közigazgatási igazságszolgáltatási szervezet vezetőjével, az Államtanács alelnökével. 2006. április 9-11. között Ljubljanában mint igazgatótanácsi tag vettem részt a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságok Nemzetközi Szervezete igazgatótanácsi ülésén, ahol a közigazgatási bírák jogállásáról szóló, 2007 novemberében Bangkokban megrendezendő IX. kongresszust készítettük elő. Itt a közigazgatási bírák karrierjével foglalkozó szekció munkáját fogom vezetni. 2006. április 26-27-én a Közép-Európai Legfelsőbb Bíróságok Elnökeinek VII. Állandó Konferenciájára utaztam Prágába. A jogszabályok egységes értelmezésének szükségességéről, a bírói függetlenségről és az informatika egyre növekvő szerepéről folytattunk eszmecserét a szervezet fórumán. 2006. május 7-14. között a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökeként a kínai Legfelsőbb Népi Bíróság elnökének meghívására hivatalos látogatást tettem a Kínai Népköztársaságban. Megbeszéléseket folytattam a kínai Legfelsőbb Népi Bíróság elnökével, Xiao Yang úrral, meglátogattam több alsóbb fokú bíróságot, és tájékoztatást kaptam a 2003-ban megkezdett kínai igazságszolgáltatási reform addig elért eredményeiről. 2006. május 26-án Philippe Zeller francia nagykövet a Legfelsőbb Bíróság épületében a Francia Becsületrend Lovagkeresztjével tüntetett ki, melyet Jacques Chirac francia köztársasági elnök adományozott részemre 2006. április 18. napján kelt rendeletében. A méltatás szerint az elismerést a bírói függetlenség védelme érdekében tett nemzetközileg elismert tevékenységemmel érdemeltem ki. 2006. május 27-31. között az Európai Unió Államtanácsai és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságai Szervezete Lipcsében tartott közgyűlésén és kollokviumán vettem részt. 2006. június 11-14. között Varsóban részt vettem az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökei Hálózatának igazgatótanácsi ülésén. 2006. június 19-én Párizsban az 1906. június 6-án a Dreyfus-ügyben a Semmítőszék által hozott történelmi ítélet százéves évfordulója alkalmából rendezett tudományos kollokviumon vettem részt. 26

2006. augusztus 28-31. között Észtországban és Lettországban tettem hivatalos látogatást a kétoldalú kapcsolatok kialakítása érdekében. 2006. szeptember 25-26-án a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének meghívására Szlovákiában tettem hivatalos látogatást, melynek során alkalmam nyílt több alsóbb fokú vidéki bíróság megtekintésére. Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából Bécsben, az osztrák kormány által rendezett ünnepségen a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesével együtt képviseltem a magyar bírói kart. 2006. október 25-27. között Párizsban részt vettem az Európa Tanács és a Francia Semmítőszék által közösen szervezett Európai Legfelsőbb Bírósági Elnökök VIII. konferenciáján. 2006. december 14-én bírói küldöttség élén Bécsbe az osztrák Bíróképző Akadémiára látogattam el. 6. Informatikai fejlesztések 6.1. OIT Hivatala által irányított központi beszerzések 2006-ban a bérszámfejtési és letét modul használatba vételével befejeződött a Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer kiépítése. Az év végével a rendszer használata központilag szabályozás alá került, ezzel gyakorlatilag a használatba vételi szakasz lezárult. Folytatódott a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer továbbfejlesztése, így 2006. október 1-jétől az adatok rögzítése folyamatosan az új rendszerben történik. 2006 őszén került központi beüzemelésre a terheltek országos nyilvántartása, mely a Legfelsőbb Bíróságon is oktatásra és használatba vételre került. Az OIT Hivatala központi beruházás keretében az egyik szerverbe 1 db háttértár bővítést adott 153 ezer Ft értékben. 6.2. Saját hatáskörben megvalósított fejlesztések 2006 januárjától saját fejlesztésben került bevezetésre az elnöki iktató rendszer. 20 felhasználó használja a rendszert és a központi elnöki iktatáson kívül felöleli a Műszaki Osztály, a Költségvetési és Ellátási Főosztály és az Informatikai Osztály iktatását is, melyek központilag kereshetőek, így jelentősen segítik az ügyiratok visszakereshetőségét. A rendszer megvalósítása 1 570 880 Ft-ba került. 27

Még a 2006. elején 32 db számítógép és 40 db TFT monitor megrendelésére került sor mintegy 7 millió Ft értékben. Év közben 1 db notebook beszerzésére került sor 233 ezer Ft-ért. A védett tanú kihallgatására szolgáló helyiségeket bevontuk a beléptető rendszerbe, melynek költsége 285 ezer Ft volt. Két szerver üzemelési biztonságának javítására összesen mintegy 450 ezer Ft-ot költöttünk. Év végén 80 db TFT monitor és 25 db személyi lézernyomtató beszerzésére került sor – a maradék dologi keretből – 5,6 millió Ft értékben. Először került sor 2006-ban az informatikai rendszer éves terv szerinti ellenőrzésére, mely során a rendszerek biztonsági tesztjét is elvégeztük. 7. A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi, költségvetési helyzete A Legfelsőbb Bíróság és az üzemeltetésében lévő balatonszemesi üdülő 2006. évi kiadásaira az elemi költségvetésben 2432,8 millió Ft került jóváhagyásra, amely mintegy 2,9%-kal kevesebb az előző évinél. A tervezett kiadások fedezetének 92%-át a költségvetési támogatás biztosította. A hiányzó rész forrása saját bevétel volt. A Legfelsőbb Bíróság saját bevételeinek döntő része – hasonlóan az előző évekhez – a székház üzemeltetésével kapcsolatos költségek egy részének a Legfőbb Ügyészségre és a Fővárosi Ítélőtáblára történő áthárításából, az üdülő bevétele pedig az üdültetésből származó térítési díjakból származik. A beszámolási időszakban a költségvetési kiadások egyenlegében 106,7 millió forint előirányzat-növekedés következett be. A gazdálkodási lehetőségek bővítetésében fontos szerepet játszott az előző évről felhasználható pénzmaradvány (61,1 millió Ft). Az éves gazdálkodásra 2524,6 millió forintot fordítottunk. Ebből működési kiadásokra 2470,4 millió Ft-ot, míg felhalmozási kiadásokra (felújítás, beruházás) 54,2 millió Ft-ot használtunk fel. A személyi juttatásokra rendelkezésre álló pénzügyi eszközök biztosították az illetmények folyósítását, valamint a törvényi előírások alapján a bírákat, igazságügyi alkalmazottakat és közalkalmazottakat megillető juttatásokon felül jutalmazásra, éves BKV bérlet vásárlására és beiskolázási segély folyósítására is sor került. Az általános jutalmazás átlagos mértéke 2006-ban 100% volt.

28

A dologi kiadások fedezetére 2006. évben az elemi költségvetésben 252,3 millió Ft került jóváhagyásra, amely mintegy 3,1%-kal volt több az előző évi eredeti előirányzatnál. A Legfelsőbb Bíróság székházának felújítására 43,3 millió forintot fordított, amely összeg a 2005. évről áthúzódó – döntően pénzmaradványból finanszírozott – és a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Legfőbb Ügyészség független villamos közmű hálózatának kialakításához szükséges felszálló rendszer átalakítására és új főkapcsoló berendezéseinek kiépítésére került felhasználásra. A 2006. évi elemi költségvetésben felújításra felhasználható összeg nem szerepelt. Beruházásra összesen 11,0 millió Ft-ot fordított. Lényegesebb tételei: számítástechnikai és ügyviteli eszközök (8,1 millió Ft), szoftverek, (2,1 millió Ft), egyéb gépek, berendezések, felszerelések (0,8 millió Ft). Forrása döntően a 2005. évi pénzmaradvány volt, hiszen az elemi költségvetésben biztosított 2 millió forint csak a váratlan igények megoldására nyújtott volna fedezetet. Az előző évinél szerényebb intézményi költségvetési keretek ellenére a legszükségesebb beszerzéseket, felújításokat elvégeztük.

29

IV. A HELYI ÉS A MEGYEI BÍRÓSÁGOK, VALAMINT AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK HELYZETE 1. Ügyforgalom, munkateher Folytatódott 2006-ban az ügyérkezés növekedése (5-8. számú mellékletek), csaknem 100 ezerrel több, 1 343 317 ügy érkezett, amely 7,4%-os növekedést jelent. Az ügyek száma valamennyi bírósági szinten nőtt. Az érkezéseken belül tovább csökkent – a vizsgált időszakban 1,4%-kal – a perek száma, az ügyeknek háromtizede volt peres eljárás. A helyi bíróságokon, illetve megyei másodfokon, ha lassuló ütemben is, de folytatódott a csökkenés, a többi bírósági szinten pedig a növekedés. A befejezések száma (9-12. számú mellékletek), az érkezésekhez hasonló irányban és mértékben változott, összességében 8,0%-kal, 100 ezerrel volt több, mint 2005-ben. Az elsőfokú ügyek befejezése 8,5%-kal, a fellebbezett ügyeké együttesen 0,4%-kal nőtt. Ez utóbbin belül azonban a másodfokú peres ügyeké – a megyei bíróságokon bekövetkezett csökkenése miatt – a 2005. évi érték alatt maradt, és kevesebb volt a felülvizsgálati eljárások befejezése a Legfelsőbb Bíróságon is. A perek döntő többsége, 86%-a, változatlanul éven belül befejeződött. A befejezések száma – a korábbi évekhez hasonlóan – nem haladta meg az érkezésekét, így december végén a folyamatban maradt ügyek (13-16. számú mellékletek) száma 2,8%-kal több lett, mint egy évvel korábban és 7,6%-kal több, mint két évvel korábban. Ez valamennyi bírósági szinten kimutatható, kivéve a helyi bíróságokat, ahol a peres hátralék 3,4%-os csökkenése ellensúlyozta a nemperes eljárások hátralék-növekedését. A folyamatban maradt peres eljárások száma 2006-ban két év után ismét csökkent, 2,1%-kal. A bírósági szintek közül csak a helyi bíróságokon volt december végén kevesebb, mint egy évvel korábban. A peres hátralékon belül az egy évnél régebben érkezettek száma 40 513 volt, szintén több 1,6%-kal, mint 2005. év végén volt, de aránya szinte változatlan maradt, 22%. A helyi bíróságokon csökkent számuk, de nem olyan mértékben, hogy ellensúlyozza a megyei elsőfokú éven túli perek számának növekedését.

30

Ügyforgalom alakulása 2006. Érkezett ügyek Megnevezés száma Peres ügyek Nemperes ügyek Együtt Ebből szabálysértési ügyek Peres ügyek Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyek nélkül Csőd- és felszámolási ügyek Érdemi cégügyek a) Együtt Peres ügyek Nemperes ügyek Egyéb Együtt Ebből szabálysértési ügyek Peres ügyek Nemperes, csőd-, felszámolási és cégügyekkel együtt

313 176 585 749 898 925 180 294

Befejezett ügyek

2005. évi száma %-ában Helyi bíróságok 97,5 318 462 116,3 579 824 109,0 898 286 115,9 182 393 Megyei elsőfok 108,8 34 305

2005. évi %-ában

Időszak végén folyamatban maradt ügyek 2005. száma %-ában

99,9 117,3 110,5 119,4

150 838 40 282 191 120 16 636

96,6 117,2 100,3 88,8

116,4

19 865

101,7

24 275

85,8

3 715

97,9

100,6 19 861 106,8 277 255 104,9 355 696 Megyei másodfok 36 931 99,5 36 415 26 844 99,6 26 794 2 234 148,4 2 190 66 009 100,6 65 399 517 89,3 524 Megyei bíróságok összesen 384 753 98,7 389 182

102,4 104,3 103,7

23 967 22 445 69 992

102,4 125,7 108,4

98,2 99,8 149,7 100,0 91,3

12 933 1 779 126 14 838 17

104,2 102,9 153,7 104,3 70,8

101,0

183 636

97,6

34 646 24 195

85,9

20 412 275 770 355 023

932 970

111,4

928 009

111,2

92 188

113,6

2 234 1 319 957

148,4 107,4

2 190 1 319 381 38 956 16 686 55 642

149,7 108,0 110,4 104,1 108,4

126 275 950 26 928 13 571 40 499

153,7 102,5 99,4 106,2 101,6

5 466 103,5 1 966 8 288 111,4 1 468 22 104,8 14 1 898 108,5 144 15 674 108,2 3 592 79 60,8 14 Legfelsőbb Bíróság Fellebbezett ügyek 444 98,7 437 96,5 46 Ebből peres 132 151,7 126 135,5 29 Felülvizsgálati eljárások 6 007 104,4 5 585 95,2 2 196 Egyéb ügyek 716 117,2 740 125,6 8 Együtt 7 167 105,2 6 762 97,9 2 250 Ebből 1 év feletti fellebbezett 0 0,0 0 1 év feletti felülvizsgálat 76 21,8 0 Bíróságok mindösszesen Elsőfokú ügyek 1 253 948 107,8 1 253 982 108,5 261 112 Ebből peres 347 822 98,6 352 767 101,3 170 703 Másodfokú ügyek 78 463 101,2 77 400 100,4 18 192 Ebből peres 42 829 100,9 42 007 98,9 14 928 Felülvizsgálati eljárások 6 040 104,6 5 607 95,3 2 210 Egyéb ügyek 4 866 124,7 4 828 127,0 278 Összesen 1 343 317 107,4 1 341 817 108,0 281 792 a)A folyamatban maradt ügyek száma az OIT által elrendelt adatgyűjtés adata. b) Harmadfokkal együtt.

118,0 114,9 466,7 114,3 116,9 100,0

Egyéb ügyek Mindösszesen Ebből 1-2 év közötti perek 2 év feletti perek 1 év feletti összesen Fellebbezett peres ügyek Fellebbezett nemperes ügyek Felülvizsgálati eljárások b) Egyéb ügyek Együtt Ebből 1 év feletti perek

5 766 8 478 33 1 916 16 193

Ítélőtáblák 110,1 109,4 143,5 107,2 109,5

31

117,9 126,1 123,8 25,0 122,0 0,0 0,0 102,4 97,2 106,2 105,8 124,4 115,8 102,8

1.1 Helyi bíróságok (17-22. számú mellékletek) A helyi bíróságokra (munkaügyi bíróságokkal együtt) az elmúlt évinél bár kisebb ütemű, de továbbra is dinamikus ügyérkezés növekedés volt a jellemző: 2006. év elején a még folyamatban lévő 190 561 ügyhöz további 898 925 érkezett, 9,0%-kal több, mint egy évvel korábban. A munkateher növekedést a nemperes ügyek számának emelkedése – ezen belül is a fizetési meghagyásoké és a szabálysértéseké – eredményezte, a peres eljárások érkezése továbbra is csökkenő tendenciájú volt. 2006-ban 469 ezer peres eljárás terhelte a helyi bíróságokat, a legkevesebb 1997 óta. A helyi bíróságok munkaterhe munkateher 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Peres

év

Nemperes

A munkaterhen belül a folyamatban maradt ügyek aránya lényegesen nem módosult, annak 18%-át tette ki 2006-ban, de a peres munkaterhen belül a hátralék aránya továbbra is közel egyharmados. Az ügyhátralék területi koncentrációja nőtt, elsődlegesen Pest megye hátraléknövekedése miatt. A befejezések száma tovább emelkedett a helyi bíróságokon, 2006-ban 11%kal. Ez összességében az ügyhátralék szinten maradását eredményezte, amely a peres hátralék 3,4%-os csökkenése és a nemperes eljárások 17%-os növekedése mellett jött létre. A peres hátralék intenzitási mutatója – érkezési átlaghónapban kifejezett értéke – perfajtánként szinte változatlan, a szabálysértések kivételével, ahol 3 hónap 4,1-8,9 hónap között szóródott. A legmagasabb a mutató értéke változatlanul a közvádas büntető pereknél, továbbra is a fővárosban és Pest megyében, ahol egy év

32

érkezését meghaladó hátralék volt folyamatban 2006. december végén, valamint Hajdú-Bihar megyében, ahol már 11 hónap átlagérkezésével azonos. A folyamatban maradt pereken belül 0,9%-kal, 33 927-re csökkent az egy évnél régebben érkezettek száma, a peres hátralékon belüli arányuk kissé emelkedett. Az egy évnél régebbi perek feldolgozásában a főváros volt a meghatározó, ahol egy év alatt 1155-tel lett kevesebb. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egy évnél régebbi ügyeken belül a megyék többségénél nőtt a 2-3 év között érkezett perek száma, leginkább Pest megyében. 1.1.1. A helyi bíróságokon az érkezések megoszlása ügyszakonként lényegében nem változott, a kezdeményezett 313 176 peres eljárás 47%-a volt továbbra is polgári per. Számuk kisebb mértékben, 1,4%-kal, de tovább csökkent. A megfigyelt polgári perek többségéből kevesebb indult, mint a bázisidőszakban, így többek között gyermek tartása iránti, tulajdoni, vagy szerződésen kívüli kártérítéssel kapcsolatos perből. Nőtt viszont a házassági perek száma, amely a polgári perek negyedét teszi ki, a gyermek elhelyezési pereké, a gondnoksággal kapcsolatos pereké, illetve a lakásügyi pereké. Az érkezett polgári perek valamivel több, mint egyharmadában volt megállapítható a vitatott perérték, amelyek – a korábbi évekhez hasonlóan – közel 60%-ánál a pertárgy értéke nem haladta meg 300 ezer Ft-ot, és 6%-ánál volt több 3 millió Ft-nál. Az érkezések csökkenését követve a befejezett polgári perek száma is mérséklődött, 1,2%-kal. A helyi bíróságokon befejezett 149 372 per közel négytizede 0-3 hónap között érkezett a bíróságokra, és 15%-a volt olyan, amely egy évnél is korábban indult, közülük 2247 per volt olyan, amelyet 3 évnél is régebben kezdeményeztek. Hasonlóan, mint 2005-ben a befejezések 7%-ában a Pp. 130. §-a alapján elutasították a keresetet, 47%-a ítélettel zárult, 9%-ában egyezség született, 10%ában pedig szüneteltetik az eljárást. Évről évre kevesebb az év végén folyamatban maradt polgári perek száma, 2006-ban további 1,8%-kal, 66 871 volt számuk. Ez a mennyiség azonban országos átlagban még változatlanul 5,4 hónap átlagérkezéssel azonos. Csökkent az ügyhátralék pertartama is, bár a folyamatban lévő polgári perekből még minden ötödik egy évnél régebben érkezett a bíróságokhoz. 1.1.2. A helyi bíróságok perérkezésének változatlanul 4%-a, 13 415 volt a gazdasági szervezetek egymás közötti jogvitája. Számuk ismét csökkent, 0,6%kal. A perek növekvő részében – 2006-ban már 42 százalékában – az előzetesen megállapítható pertárgy értéke nem számottevő, 300 ezer Ft vagy annál is kevesebb volt. Nem változott viszont, 7,7%, a 3 millió Ft-ot meghaladó vitatott perértékű perek részaránya. A befejezett gazdaság perek száma a tavalyi átmeneti növekedés után ismét csökkent, 2,1%-kal. A befejezett 13 480 gazdasági per 30%-ában az érkezéstől a 33

határozat hozataláig nem telt el 3 hónap, további egynegyedükben pedig 6 hónap, illetve minden ötödik volt olyan, amely egy évnél is régebben kezdődött, ez utóbbiak közül 379-nél a pertartam meghaladta a 3 évet. A perek 41%-ában született változatlanul ítélet,4-4%-ban a bíróság elutasította a keresetet, illetve megegyeztek a felek, 14%-ában szüneteltetésre került sor. Folytatódott a gazdasági perek ügyhátralékának csökkenése, 2006. december 31-én 0,9%-kal kevesebb, 7449 gazdasági per maradt folyamatban. Országos átlagban változatlanul 6,7 hónap átlagérkezéssel egyenértékű. E perfajtánál is csökkent az ügyhátralék pertartama, főleg a főváros 3 évnél is régebbi ügyeinek feldolgozása eredményeként, ennek ellenére országos átlagban még minden negyedik gazdasági per több mint egy éve indult. 1.1.3. Polgári és gazdasági nemperes ügyekből 391 954 érkezett, amelyből 326 700 volt a fizetési meghagyás, számuk egy év alatt 17, illetve 21%-kal emelkedett. E dinamikus növekedés következtében a fizetési meghagyások száma 1997 óta most lett a legtöbb. A fizetési meghagyások számának alakulása a helyi bíróságokon 340 000 320 000 300 000 280 000 260 000 240 000 220 000 200 000 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

év

A megállapítható pertárgy értékek döntő többségét, 85%-át, 300 ezer Ft vagy annál is kevesebb perértékű ügyek adták. 1.1.4. A helyi bíróságok perérkezésének egyötöde, 75 708 volt büntető per, számuk ismét csökkent, 2006-ban további 2,9%-kal. Összetétele kissé módosult, mivel a magánvádas perek száma növekvő tendenciájú.

34

2006-ban érkezett büntető perek megoszlása a vád képviselete szerint

pótmagánvád 0,8% magánvád 17,9%

közvád 81,2%

Az érkezett büntető perekben a vádlottak számát tekintve nem mutatható ki lényeges változás, a perek 77%-a egy vádlottas, 21%-a 2-5 vádlottas, s mindössze 27 olyan ügy érkezett (3-mal kevesebb, mint 2005-ben) – közülük 6 a fővárosban, 4-4 Baranya, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében –, ahol a vádlottak száma meghaladta a 30-at. A befejezések száma az előző évi csökkenéssel szemben, ha kismértékben is, de emelkedett, a befejezett 76 844 büntető per 0,4%-kal volt több, mint egy évvel korábban. A növekedést a magánvádas és pótmagánvádas perek növekvő befejezése eredményezte, a közvádas perek befejezése ugyanis 1,9%-kal csökkent. A büntető perek közel 70%-a ítélettel fejeződött be, 10%-ában a Be. 332. §-a alapján hoztak határozatot, amelynek négyötöde a magánvádas perekben született, illetve 2,7%-át – csaknem ugyanannyit, mint 2005-ben – felfüggesztették. Figyelemre méltó, hogy a magánvádas büntető perek 43%-át a Be. 332. §-a alapján megszüntette a bíróság. A közvádas büntető perek közel egyharmadában 3 hónap, vagy annál rövidebb idő alatt fejezte be a pert a bíróság, további 40%-ában egy éven belül, de a perek 4%-ánál 3 vagy annál is több év telt el. Ezzel szemben a magánvádas és a pótmagánvádas perek 58-59%-ánál 3 hónapon belül meghozta a bíróság a határozatát, ugyanakkor a magánvádas ügyek egytizede, a pótmagánvádas perek 17%-a egy évnél is tovább tartott. A 2005. évi növekedés után, a befejezések érkezéseket meghaladó mennyisége következtében csökkent az ügyhátralék: 2006. december 31-én 2,2%-kal kevesebb, 50 668 büntető per maradt folyamatban. Országos átlagban ez 8 havi 35

átlagérkezéssel egyenértékű, de ezen belül a közvádas pereké 8,9 hónappal. E perfajta intenzitási mutatója a legnagyobb szóródású a helyi bíróságok között: értéke 2,8 hónap és 17,2 hónap között van, a két szélső érték Tolna, illetve Pest megye mutatója. A helyi bíróságokon országos átlagban e perfajtánál nem csökkent a hosszú tartamú perek száma, annak ellenére, hogy a főváros kerületi bíróságain 162-vel kevesebb 3 évnél is régebbi érkezésű közvádas büntető per volt folyamatban 2006. december 31-én, mint egy évvel korábban, mivel Pest megyében csaknem ugyanennyivel lett több. A 2-3 év közötti pereké pedig közel 400-zal nőtt. A folyamatban lévő közvádas büntető perből minden tizediknél a vádemelés 2 évnél régebbi, illetve minden harmadik egy évnél is régebbi volt. 1.1.5. Büntető nemperes ügyekből 0,6%-kal, 55 447-re nőtt az érkezés. Az ügyek több mint fele tárgyalás mellőzésével elbírált ügy, további 27%-a a nyomozási bíró feladatkörébe tartózó ügy volt. Mindkettőből az érkezés kismértékben csökkent. Az év végén 2508 ügy maradt folyamatban, 2,2%-kal több, mint egy évvel korábban. 2006-ban az érkezett szabálysértések száma már meghaladta a 180 ezret, amely 25 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Érkezett szabálysértések száma 200000 150000 100000 50000 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

év

A szabálysértések összetétele kissé módosult. A pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása az érkezett szabálysértési ügyeknek már több mint a felét tették ki. A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás, illetve az elzárással is sújtható szabálysértések aránya 21-22%-ra mérséklődött. Ez utóbbiakon belül továbbra is a legnagyobb számú az eltiltás tartama alatti járművezetés szabálysértése.

36

Az elzárással is sújtható szabálysértések megoszlása, 2006 Önkényes Tulajdon elleni beköltözés Rendzavarás 0,4% 8,8% 10,4% Garázdaság 10,2%

Járművezetés az eltiltás tartama alatt 32,0%

Tiltott kéjelgés 19,2%

Veszélyes fenyegetés 19,0%

A szabálysértések befejezése ugyancsak dinamikusan, egyötödével nőtt egy év alatt. Mennyisége meghaladta az érkezésekét, így a folyamatban maradt szabálysértési ügyek száma több mint 10%-kal csökkent egy év alatt. Az ügyhátralékon belül nem jelentős az egy évnél régebben érkezett szabálysértések száma, de növekedést mutatnak, arányuk 2%-ról 4%-ra emelkedett. 1.1.6. A munkaügyi bíróságok 2002 óta tartó ügyérkezés-növekedése a vizsgált évben nem folytatódott, az érkezett 33 927 ügy 9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, de még mindig a második legtöbb 1997 óta. A csökkenés szinte valamennyi területen érzékelhető, legjelentősebben az előző évben még a növekedést meghatározó munkabér és egyéb anyagi juttatások miatti jogviták számában. Ezek tették ki még mindig a munkaügyi perek egyötödét, további 17%át pedig a munkaviszony megszüntetése miatti perek adták, de a meghatározó része, közel fele változatlanul a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata miatt indult. A munkaügyi bíróságokon – a magas bázishoz képest – az érkezések csökkenésével párhuzamosan, de annál kisebb mértékben csökkent a befejezések száma is. 2006-ban 36 105 munkaügyi eljárást fejeztek be, 0,8%-kal kevesebbet, mint az azt megelőző évben. A perek csaknem felében ítéletet hoztak, további 3%ában egyezség született, 5%-ában a Pp. 130. §-a alapján idézés kibocsátása nélkül elutasították a keresetet, 8%-ában pedig szüneteltetik az eljárást.

37

A munkaügyi perek közel 60%-a 6 hónapon belül befejeződött, további 29%-a éven belül, s mindössze 2,7%-a volt olyan, ahol a befejező határozat meghozataláig 2 év, vagy annál is több telt el. A mérséklődés ellenére a befejezések mennyisége jóval meghaladta az érkezésekét, így 2006 végén 13%-kal kevesebb, 13 707 munkaügyi per maradt folyamatban. A nemperes munkaügyi eljárások száma pedig egyharmadára, 351-re csökkent. A peres hátralék országos átlagban 5,9 hónap átlagérkezéssel azonos, de Fejér és Pest megyében meghaladta a háromnegyed évet is. E területen is nőtt az egy évnél régebben érkezett perek száma és aránya, az 1-3 év között érkezettek növekvő száma miatt. A 3 évnél is régebbiek száma csak kismértékben csökkent, mivel Pest megye feldolgozásának felét ellensúlyozta a többi megyében bekövetkezett emelkedés. 1.2. Megyei bíróságok (23-33. számú mellékletek) A megyei bíróságok leterheltsége szintén tovább nőtt. A 2006. év elején folyamatban maradt 78 806 első és másodfokú ügyhöz 418 798 ügy érkezett, amely 3,5%-os munkateher növekedést jelentett. Ezeknek az ügyeknek továbbra is 60%-a cégregisztrációval kapcsolatos, e nélkül számolva a munkateher növekedése valamivel kevesebb, 1,0% volt. A megyei bíróságok munkaterhe 1997 óta most volt a legtöbb. A megyei bíróságok leterheltsége, cégbíróságok nélkül 220000 200000 180000 160000 140000 120000 100000 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 év

A megyei bíróságok – cégbíróságok nélküli – munkaterhének változatlanul mintegy négytizede a megyei bíróságok másodfokú tanácsait terhelte. A megyei bíróságok munkaterhének területi koncentrációja nem változott, az ügyeknek közel fele továbbra is a fővárosban, illetve Pest megyében található.

38

1.2.1. Fellebbezett ügyek Mérséklődött a fellebbezések számának csökkenése, 2006-ban már csak 0,5%kal kevesebb, 63 775 ügy érkezett megyei másodfokra. A csökkenés teljes egészében a civilisztikai területet érintette, mivel a büntető ügyek elsőfokú határozatai elleni fellebbezések száma a peres eljárásoknál 7,9; a nemperes ügyeknél 0,9%-kal emelkedett. Az ügyek vádlottak száma szerinti megoszlását tekintve viszont nincs változás, a közvádas perek háromnegyed része egy vádlottas volt, mindössze 4 fellebbezett perben haladta meg számuk a 30-at. A polgári perekből 5,7%-kal kevesebb fellebbezés érkezett. A csökkenés szinte valamennyi megfigyelt polgári pernél tapasztalható. A fellebbezési arányok is hasonlóak, mint egy évvel korábban. Az érkezett másodfokú ügyek egyharmada továbbra is a szerződéses jogviszonyból származó kötelmi perek határozataihoz kapcsolódott, 13%-a szerződésen kívüli kártérítésekhez, 7%-a házassági per, 5%-a pedig gyermek tartása iránti per volt. A megállapítható perértékkel rendelkező ügyekben a perérték nagyságát tekintve nincs lényeges változás, általában kis értékűek, csak 586 polgári fellebbezésnél haladta meg a 3 millió Ft-ot. A gazdasági társaságok egymás közötti jogvitája miatti fellebbezések száma 4,1%-kal csökkent, a megállapítható perérték szerinti összetételük nem módosult, közel 60%-ában 1 millió Ft vagy annál is kevesebb volt. A munkaügyi perekből csaknem ugyanannyi fellebbezés érkezett, mint egy évvel korábban. 1.2.1.1. A befejezések száma ügyszakonként az érkezésekhez hasonló irányú változást mutat, összességében 63 209 ügyet fejeztek be megyei másodfokon, 1,1%kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A civilisztikai fellebbezések mintegy kétharmadában ítélet született, a fellebbezett elsőfokú határozatot a polgári perek 7%-ában, a gazdasági perek 14%ában, a munkaügyi perek 6%-ában helyezték hatályon kívül. Elmozdulás figyelhető meg a tárgyaláson kívül meghozott határozatok irányába, 2006-ban a polgári perek 36%-ában, a gazdasági perek 31%-ában, a munkaügyi perek 24%-ában már így hozták meg a másodfokú határozatot. A büntető perek befejezése 3,4%-kal nőtt, 43%-ban helybenhagyták az elsőfokú határozatot, 47%-ában ítéletet hirdettek, s mindössze 6,2%-ánál helyezték azt hatályon kívül. A határozatok közel 80%-át nyilvános ülésen hozták. A megyei bíróságokon a fellebbezett ügyek döntő részét valamennyi perfajtánál a másodfokú bíróságra érkezéstől számított fél éven belül elbírálják, az egy évnél régebben érkezett fellebbezések aránya 3% alatt volt. 1.2.1.2. A 2005. évi szinten tartás után emelkedni kezdett a folyamatban maradt fellebbezések száma, a peres eljárásoknál 4,2%-kal, a nemperes eljárásoknál 2,9%-kal. A növekedés csak a munkaügyi pereknél nem következett be. Legerőteljesebb a büntetető perek hátralékának emelkedése volt. Itt már országos átlagban 5 hónap érkezéssel egyenértékű, de a mutató szélsőértékei közötti 39

különbség erőteljesen csökkent Pest megye hátralék feldolgozása eredményeként. Továbbra is fél év érkezését meghaladó a hátralék még Pest megyében, valamint a fővárosban, illetve ennyire emelkedett Hajdú-Bihar és Veszprém megyében is. Civilisztikai területen az egyes ügyszakok intenzitási mutatóinak értéke 3,7-4,4 hónap között alakult, de a főváros nélkül számított mutatók értéke ennél több mint egy hónappal kevesebb. A másodfokú hátralékon belül szinte változatlan az egy évnél régebben érkezett perek száma és aránya. Pest megyében számuk jelentősen csökkent – mivel a 61-ről 8-ra mérséklődött a közvádas éven túli perek száma egy év alatt –, de ezt ellensúlyozta a fővárosban és a megyék többségénél bekövetkezett növekedés. 1.2.2. Elsőfokú ügyek A megyei bíróságok elsőfokú ügyérkezés-növekedése folytatódott, 2006-ban 355 023 ügy érkezett, 4,9%-kal több, mint egy évvel korábban, másfélszer annyi, mint 1997-ben. Legerőteljesebben a perek száma nőtt, de nem sokkal maradt el ettől az érdemi cégügyek növekedése sem. A felszámolási eljárások kezdeményezése csaknem megegyezett a 2005. évivel, az egyéb nemperes ügyeké pedig csökkent. Az érkezések összetétele nem módosult, azok háromnegyede továbbra is a cégregisztrációval kapcsolatos, további 6 százaléka csőd- és felszámolási eljárás volt, a perek aránya 9,8% volt. A befejezések növekedése 3,7%-ot tett ki, valamennyi területen nőtt számuk, legnagyobb mértékű, 16%-os, a peres eljárásoknál volt. Ez azonban mennyiségében nem érte el az érkezésekét, így a hátralék összességében 8,4%-kal haladta meg az év végén az egy évvel korábbit. Ennek mértékét meghatározta, hogy az érdemi cégügyek folyamatban maradt mennyisége (OIT adatgyűjtését figyelembe véve) egynegyedével lett több. E nélkül számítva a hátraléknövekedés üteme, jóval mérsékeltebb, 1,7%-os. Összességében ugyancsak 1,7%-kal – a katonai perek kivételével minden perfajtánál is – nőtt a folyamatban maradt perek száma, s nőtt a pertartam is. Az egy évnél régebben érkezett perek száma 922-vel, 6282-re emelkedett, s így 2006. december 31-én, az ügyhátralékon belül már minden harmadik per egy évnél is régebbi. A növekedés Baranya és Somogy megye kivételével általános érvényű volt az országban. A megyei elsőfokú perérkezésben, s a hátralékban is nagyfokú a területi koncentráció, az érkezések több mint fele, az ügyhátralék közel kétharmada, ezen belül az egy évnél régebben érkezettek csaknem háromnegyede a fővárosban és Pest megyében volt.

40

1.3. Ügyszakonként az ügyforgalom megoszlása és főbb jellemzői az alábbiak voltak: Megyei elsőfokú ügyek (peres, nemperes együtt, cégbíróság adata nélküli) megoszlása a 2006. évi érkezés alapján Büntető 5%

Katonai 1%

Közigazgatási 23%

Polgári 33%

Gazdasági 38%

1.3.1. Polgári perekből 11 827 érkezett, 6,2%-kal több, mint egy évvel korábban. Az eljárás tárgya szerint megfigyelt perekből a vagyonjogiak, mely a polgári pereknek már a 36%-a, és a cégnek nem minősülő szervezeteket érintő perek száma emelkedett a legdinamikusabban, ezzel egy időben számottevően mérséklődött a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iráni perek, a szerzői és szomszédos jogi perek, valamint a sajtó helyreigazítási perek száma. Az előzetesen megállapítható perértékek alapján arányeltolódás figyelhető meg a magasabb értékű perek irányába, 2006-ban a 10 millió Ft-ot meghaladó perek már egyharmados arányt képviseltek. A polgári perek befejezésének dinamikus emelkedése folytatódott a vizsgált évben is, a 18%-os felfutást – bár a növekedés csaknem általános érvényű volt az országban – súlyánál fogva a főváros 40%-kos növekedése eredményezte, ahol a befejezéseken belül a hosszú pertartamú ügyek aránya emelkedett, a meghozott határozatok harmadát tették ki. A befejezések 43%-ában ítélet született, egyezséget mindössze 3%-ában kötöttek. A befejezések fokozása ellenére, lassuló ütemben ugyan (2,4%-kal), de tovább nőtt a folyamatban maradt perek száma. Érkezési átlaghónapban kifejezett értéke a növekvő érkezés mellett kissé mérséklődött, 8,9 hónappal azonos, a fővárosban azonban közel másfél hónappal csökkent. Tovább nőtt a hátralék pertartama is, az egy évnél is régebben érkezett perek száma 17%-kal lett több, s három megye kivételével valamennyi megyében és a fővárosban is nőtt számuk. Az ügyhátralék 40%-a már ilyen per volt. 1.3.2. Gazdasági perekből 4916 érkezett, 2,4%-kal több, mint a megelőző évben, amelyet főleg az egyéb tagsági viszonyból származó perek, valamint a felszámolással kapcsolatos perek növekedése eredményezett. Valamelyest 41

mérséklődött az e perfajta több mint felét kitevő vagyonjogi perek száma. A polgári perekkel szemben csökkent a vitatott perértékek nagysága, növekedés az 5 millió Ft alatti pereknél figyelhető meg. A gazdasági perek befejezése érkezéseket meghaladó ütemben nőtt, de ez sem volt elég a hátralék csökkentéséhez. Az év végén 2,0%-kal több, változatlanul 9,1 havi érkezéssel azonos mennyiségű gazdasági per maradt folyamatban. E perfajtánál is megfigyelhető az ún. „elöregedett” perek számának emelkedése. A befejezéseken belül már közel 30% ezek aránya, emiatt a hátralék pertartama nem csökkent. Az egy évnél is régebben érkezett perek száma 18%-kal nőtt, és itt is már több, mint 40%-os az arányuk a hátralékban. 1.3.3. Változatlanul a legdinamikusabban a megyei elsőfokú perérkezés 45%-át kitevő közigazgatási perek száma emelkedett, egy év alatt 18%-kal, 15 757-re. A megfigyelt perek csaknem mindegyike emelkedett, kismértékű csökkenés csak az adó, vám, jövedék, illetékkel, valamint a közbeszerzési határozat felülvizsgálatával kapcsolatos pereknél következett be. A befejezések mennyisége egynegyedével nőtt. A perek 40%-ában ítélet született, további 5,6%-át a Pp. 130. §-a alapján, idézés kibocsátása nélkül elutasították a keresetet, 7,7%-ánál az eljárás szüneteltetésére került sor. A közigazgatási perek több mint kilenctizede éven belül befejeződött. A folyamatban maradt perek száma e területen emelkedett a legkevésbé, 0,9%-kal volt több az év végén, mint egy évvel korábban. Intenzitási mutatója – 4,5 hónap – is kedvezőnek tekinthető, a főváros nélkül számolva, több mint egy hónappal kevesebb. Az egy évnél régebben érkezett és még folyamatban lévő perek száma és aránya itt is emelkedett, de míg a polgári és a gazdasági pereknél minden kategóriában, addig a közigazgatási pereknél a 3 évnél régebbi érkezésűek száma nem változott, a 2-3 év közöttieké csökkent, és csak az 1-2 év közöttiek száma emelkedett. Ez is elsősorban Pest megye ilyen időtartamú ügyeinek növekedése miatt. Arányuk országos átlagban azonban 15%-on belül maradt. 1.3.4. A polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes ügyek érkezése (csőd-, felszámolás és cégügyek nélkül) viszont jelentősen, 15%-kal visszaesett, amiben meghatározó volt a fizetési meghagyások számának mintegy 5 ezres csökkenése. A társadalmi szervezetek regisztrációjával kapcsolatos ügyek száma viszont kismértékben emelkedett. A befejezések száma szintén kevesebb volt, de meghaladta az érkezésekét, így a folyamatban maradt ügyek száma szintén mérséklődött. 1.3.5. Csődeljárások száma továbbra sem jelentős, 39 eljárást kezdeményeztek 2006-ban, 4-gyel többet, mint egy évvel korábban, 38-at befejeztek, az év végén mindössze 13 volt folyamatban.

42

1.3.6. A felszámolási eljárások érkezésének növekedési üteme mérséklődött, a 2006-ban kezdeményezett 20 373 eljárás 0,5%-kal volt több, mint egy évvel korábban, és háromszor annyi, mint 1997-ben. Érkezett felszámolási eljárások 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

év

A felszámolási eljárások 30%-át az APEH, közel felét gazdasági társaságok kezdeményezték, elsősorban kft.-kel szemben. Az év folyamán 19 823 felszámolás fejeződött be a bíróságokon, 2,4%-kal több, mint a bázisidőszakban. Egyharmadukban egyszerűsített felszámolásról, 3%ukban felszámolásról határoztak. Az ügyek közel 60%-a éven belül befejeződött, egynegyed részük 2 éven belül, s mindössze 6%-uk tartott 3 évnél is tovább. 2006. december 31-én egy teljes év érkezését is meghaladó, 23 954 felszámolási eljárás maradt folyamatban, 2,4%-kal több, mint 2005 végén. 1.3.7. A cégbíróságokhoz 275 770 érdemi ügy érkezett, 6,8%-kal több, mint egy évvel korábban. Az ügyek többsége, hasonlóan az elmúlt évekéhez, elsősorban a kft.-k és a bt.-k adatmódosítási kérelme volt. Az ügyek alig 13%-a volt új bejegyzés, 5,3%-a törlés, 2,3%-a végelszámolás, 3,5%-a pedig felszámolás iránti kérelem. A cégbíróság 277 255 ügyben hozott határozatot, ami 4,3%-kal több, mint 2005-ben. 1.3.8. Megyei elsőfokon a civilisztikai ügyek növekedésével párhuzamosan a büntető ügyszak érkezése – katonai tanácsok adata nélkül – évek óta tartó emelkedés után mérséklődött. 2006-ban peres eljárásokból 9,4%-kal, nemperes eljárásokból pedig 12%-kal érkezett kevesebb, mint az azt megelőző évben.

43

A csökkenés elsősorban az egy vádlottas perek, illetve a tárgyalás mellőzésével elbírált ügyek számának mérséklődésére vezethető vissza. A perek befejezése a 2005. évi szinten tartás után 1,0%-kal nőtt, a nemperes eljárásoké viszont az érkezések változását követve, ahhoz hasonló mértékben csökkent. A pereknek már a négyötödében született ítélet, s mindössze 2%-ában határoztak a per felfüggesztéséről. A befejezésen belül nőtt a hosszú pertartamú perek száma és aránya, minden harmadik befejezett per egy évnél is régebben érkezett a bíróságra. A folyamatban maradt büntető perek száma tovább emelkedett, 1,3%kal 1277-re, amely már 9,8 hónap érkezésével azonos mennyiségű, 1 hónappal több, mint 2005-ben. A fővárosban, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében a hátralék egy év, vagy azt meghaladó érkezésnek felelt meg, de 10 hónapnál nagyobb volt Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megyében is. Nőtt a hátralék pertartama, az egy évnél régebben érkezett perek száma 98-cal lett több egy év alatt, főleg az 1-2 év közöttiek számának növekedése miatt, de több a 3 évnél régebbiek száma is, mivel számuk a fővárosban 14-ről 28-ra emelkedett. 1.3.9. A katonai tanácsokhoz érkezett ügyek száma jelentősen csökkent, teljes egészében a peres eljárások 30%-os visszaesése miatt. A mérséklődés itt is elsősorban az egy vádlottas pereknél figyelhető meg. A befejezések számának változása követte az érkezésekét, mind irányában, mind mértékében ahhoz hasonlóan alakult. Az év végén 2,1%-kal, 237-re csökkent a folyamatban maradt katonai perek száma, amely országos átlagban 5 hónap körüli érkezésnek felel meg. Ebből 27 volt olyan, mely egy évnél is régebben érkezett, 7-tel több, mint 2005-ben. 1.4. Ítélőtáblák (34-36. számú mellékletek) Az ítélőtáblák munkaterhe évről évre növekedett, 2006-ban az év elején folyamatban lévő 3073 ügyhöz további 16 193 érkezett, 9,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Az ítélőtáblák munkaterhének közel fele – a kizárólagos illetékesség miatt – változatlanul a Fővárosi Ítélőtáblát terheli. A befejezések száma is folyamatosan emelkedett, az utóbbi két évben azonban mennyisége már elmaradt az érkezésektől, így a folyamatban maradt ügyek száma nőtt. 2006. év végén 3592 ügy maradt folyamatban, 17%-kal több, mint egy évvel korábban, s most először haladta meg az ítélőtáblák felállításának évében, 2003. év végén lévő mennyiséget, mely még tartalmazta a Legfelsőbb Bíróságtól átvett hátralékot is. A folyamatban lévő ügyek közel 60%-a a Fővárosi Ítélőtáblán található.

44

Ítélőtáblák munkaterhe 20 000

15 000

10 000

5 000

0 2003

2004

2005

2006

év

Az érkezések 88%-a volt másodfokú ügy, a fennmaradó rész szinte teljes egészében egyéb ügy, mivel felülvizsgálati eljárásból 16 érkezett, július 1-jétől a büntető ügyek háromszintűvé válásából adódó újabb fellebbezési lehetőséggel pedig 17 ügyben éltek. 1.4.1. Másodfokú ügyekből 14 244 érkezett az ítélőtáblákhoz, amely a peres eljárások 10%-os és a nemperes eljárások 9,4%-os növekedése mellett jött létre. 1.4.2. Polgári perekből – a megyei elsőfokú ügyek jelentős növekedése következtében – a megelőző évinél egyötödével több, 2930 fellebbezést nyújtottak be az ítélőtáblákhoz. A legtöbb fellebbezést a vagyonjogi perek elsőfokú határozata ellen kezdeményezték, amely e perfajta növekedésének a háromnegyedét tette ki. A polgári másodfokú perek befejezése 17%-kal nőtt, s a fellebbezések mintegy kilenctizedét az ítélőtáblára érkezéstől számítva fél éven belül be is fejezték. A fellebbezések többségét, 61%-át ítélettel fejezték be, 10%-ában döntöttek az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezéséről. A határozatok közel harmada változatlanul tárgyalás megtartása nélkül született. A befejezések dinamikus növekedése ellenére 2006. december 31-én 295-tel több, 904 polgári per maradt folyamatban az ítélőtáblákon, ebből mindössze 6 volt olyan, mely egy évnél is régebben érkezett. Csak a Szegedi Ítélőtáblán csökkent a hátralék. 1.4.3. A gazdasági ügyszakhoz perekből 1144 érkezett, 16%-kal több, mint egy évvel korábban. Itt is a vagyonjogi perek súlya és növekedése volt a meghatározó. E területen a befejezések száma közel 30%-kal haladta meg a bázisidőszakét. A fellebbezett perek 40%-ában tárgyaláson kívül döntött a bíróság, 45

nőtt az ítéletek aránya, a fellebbezések már 54%-ában határoztak így, továbbra is 16% körüli a hatályon kívül helyezett perek aránya, és az egyezség most sem jellemző, mindössze 2 perben sikerült elérni. A befejezett ügyek megoszlása szerint a gazdasági perek fellebbezései 88%-ánál ugyancsak közel féléven belül határozott az ítélőtábla. A másodfokú gazdasági perek hátraléka egyötödével nőtt, a növekedés valamennyi ítélőtáblán kimutatható. Itt sem jellemző az éven túli perek száma, mindössze 3 ilyen volt az év végén. 1.4.4. Közigazgatási perek fellebbezéseiből 851 érkezett a Fővárosi Ítélőtáblához, 11%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A befejezések száma közel 30%-kal csökkent a 2005. évihez képest. A fellebbezett peres ügyek 83%át tárgyaláson kívül bírálták el. Itt is jelentős azoknak az ügyeknek aránya, amelyekben féléven belül meghozták a határozatot, de civilisztika területén itt a legmagasabb a 6-12 hónapon belül befejezett perek aránya (26%), viszont a legalacsonyabb az éven túli ügyeké, amelyek még a 0,5%-ot sem tették ki. E perfajtánál a befejezések száma meghaladta az érkezésekét, így a hátralék tovább csökkent. 1.4.5. Civilisztikai ügyszakhoz együttesen 6310 nemperes eljárás fellebbezése érkezett, 16%-kal több, mint 2005-ben. Az ügyek egyharmada továbbra is felszámolási eljárással, 23%-a pedig cég, illetve társadalmi szervezet, alapítvány bejegyzésével kapcsolatos ügy volt. A nemperes eljárások befejezése, bár közel egyötödével volt több, de nem járult hozzá a hátralék csökkentéséhez, mely egy év alatt 19%-kal emelkedett. 1.4.6. Büntető ügyszakhoz – a katonai tanács adata nélkül – 686 per és 2084 nemperes ügy fellebbezése érkezett, 1,9%-kal, illetve 5,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A büntető perek elsőfokú határozatából általában minden másodikat megfellebbezték. Az ítélőtábla a befejezett perek egyharmadában helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését, 9%-ában hatályon kívül helyezte azt, többségében azonban, 54%-ában ítéletet hirdetett. A határozathozatalra a fellebbezések felénél az ítélőtáblára érkezéstől számított 6 hónapon belül, további 39%-ában éven belül került sor. Az ítélőtáblán az ügyek háromnegyed részét nyilvános ülésen fejezték be. A büntető ügyek befejezése mennyiségében ugyan kevesebb volt, mint 2005ben, az érkezéseket azonban meghaladta, így az év végén folyamatban maradt ügyek száma csökkent. 1.4.7. A 2005. évi csökkenést követően a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsához csaknem ugyanannyi ügy érkezett (155 peres és 84 nemperes), mint egy évvel korábban. A fellebbezett peres ügyek befejezése egynegyedével csökkent, így a folyamatban maradt ügyek száma emelkedett, de így is 65 peres

46

ügy volt csak folyamatban az év végén, 6%-uk kivételével 6 hónap belül érkeztek az ítélőtáblára. 2. Személyzeti helyzet 2.1. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, tisztviselők és írnokok) engedélyezett és tényleges létszámának változása Az ítélőtáblákon az engedélyezett bírói létszám 2006-ban nem változott, a megyei bíróságokon összesen három fővel emelkedett (37. számú melléklet). Az OIT a 2005/97. (X. 4.) számú belső határozatával, 2006. január 1-jei hatállyal a Zala Megyei Bíróságon egy 1. fizetési fokozatú munkaügyi bírósági bírói álláshelyet rendszeresített. Az OIT a 2006/47. (V. 2.) számú belső határozatával a Hivatal Magyar Bíróképző Akadémiáján kettő 1. fizetési fokozatú bírói álláshelyet 2006. június 1-jei hatállyal megszüntetett és egyidejűleg a Pest Megyei Bíróságon ideiglenesen rendszeresített. A belső határozatban rögzítésre került, hogy az OIT első ízben a 2007. májusi ülésén, azt követően pedig évenként áttekinti a Pest Megyei Bíróságon egy engedélyezett bírói létszámra jutó munkateher és ügyhátralék alakulását, és megvizsgálja az ideiglenesen rendszeresített álláshely más megyei bíróságra történő átcsoportosításának lehetőségét. Az OIT a 2006/27. (IV. 4.) számú belső határozatában nem jelölte ki a Somogy Megyei Bíróságot olyan bírósággá, ahol a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumban kollégiumvezető-helyettes működik. Ugyanezen belső határozatban 2006. július 1-jei hatállyal engedélyezésre került, hogy a Somogy Megyei Bíróság elnöke egy kollégiumvezetői álláshelyet egy megyei bírósági bírói álláshellyé (az állás-átalakítás fedezete a személyi juttatás és járulékai előirányzatában biztosított), továbbá egy helyi bírósági bírói álláshelyet egy megyei bírósági bírói álláshellyé alakítson át (az állás-átalakítás fedezete a Somogy Megyei Bíróság elnökének hatáskörébe tartozó tartós személyi juttatás megtakarítást terheli). Az OIT a 2006. május 2-i ülésén megtárgyalta a tartósan távollévő bírák álláshelyére engedélyezhető túlbetöltések iránti kérelmek elbírálása tárgyában készült előterjesztést. Az OIT a 2007. májusi ülésének időpontjáig engedélyezte: a Fővárosi Bíróság részére – a 2006. évre vonatkozóan keretszámként megállapított – tíz bírói túlbetöltés felhasználását a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (2006/33. (V. 2.) számú belső határozat),

47

-

-

-

-

a 2007. májusi ülésének időpontjáig engedélyezte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság részére – a 2006. évre vonatkozóan keretszámként megállapított két bírói túlbetöltésből – egy túlbetöltés felhasználását a Kecskeméti Városi Bíróságon (2006/34. (V. 2.) számú belső határozat), a Fejér Megyei Bíróság részére – a 2006. évre vonatkozóan keretszámként megállapított – egy bírói túlbetöltés felhasználását a Székesfehérvári Városi Bíróságon (2006/35. (V. 2.) számú belső határozat), a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság részére – a 2006. évre vonatkozóan keretszámként megállapított – egy bírói túlbetöltés felhasználását a Tatabányai Városi Bíróságon (2006/36. (V. 2.) számú belső határozat), a Pest Megyei Bíróság részére – a 2006. évre vonatkozóan keretszámként megállapított – négy bírói túlbetöltés felhasználását a Budaörsi Városi Bíróságon (két fő), a Gödöllői Városi Bíróságon (egy fő) és a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon (egy fő) - 2006/37. (V. 2.) számú belső határozat.

A OIT a Somogy Megyei Bíróság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság és a Veszprém Megyei Bíróság elnökeinek a túlbetöltés engedélyezése iránti kérelmei teljesítését nem támogatta. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2006. május 2-i ülésén megtárgyalta a Pest Megyei Bíróság működési feltételeinek javításáról szóló 7/2006. (I. 10.) OIT határozat 4. pontjában foglalt rendelkezés végrehajtása tárgyában készült előterjesztést. Ennek kapcsán az alábbi döntések születtek: az ügyhátralék ledolgozása érdekében a Fővárosi Bíróságon, a Bács-Kiskun, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajú-Bihar, a Heves, a Komárom-Esztergom, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróságon ideiglenesen rendszeresített 1. fizetési fokozatú helyi bírósági bírói álláshelyek Pest Megyei Bíróságra történő átcsoportosítását nem tartotta indokoltnak. Az OIT a 2007. májusi ülésén, azt követően pedig évenként áttekinti e bíróságokon az egy engedélyezett bírói létszámra jutó munkateher és ügyhátralék alakulását és megvizsgálja az ideiglenesen rendszeresített álláshelyek más megyei bíróságra történő átcsoportosításának lehetőségét (2006/38. (V. 2.) számú belső határozat). az ügyhátralék ledolgozása érdekében a Csongrád Megyei Bíróságon ideiglenesen rendszeresített egy 1. fizetési fokozatú helyi bírósági bírói álláshelyet 2006. június 1-jei hatállyal a Pest Megyei Bíróságra ideiglenesen átcsoportosította. Az OIT felkérte a Hivatalt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a pénzügyi átcsoportosítás lebonyolítása érdekében. Az OIT első ízben a 2007. májusi ülésén, azt követően pedig évenként áttekinti a Pest Megyei Bíróságon egy engedélyezett bírói létszámra jutó munkateher és ügyhátralék alakulását és megvizsgálja az ideiglenesen

48

-

-

-

-

átcsoportosított álláshely más megyei bíróságra történő átcsoportosításának lehetőségét. A Tanács köszönetét fejezte ki a Csongrád Megyei Bíróság bíráinak a megyei bíróság ügyhátralékának feldolgozása és az ítélkezés időszerűségének javítása érdekében az elmúlt években kifejtett munkájukért (2006/39. (V. 2.) számú belső határozat). felkérte a Baranya, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Nógrád, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság elnökét, hogy – az ügyhátralék ledolgozása érdekében a megyei bíróságon ideiglenesen rendszeresített egy 1. fizetési fokozatú helyi bírósági bírói álláshelynek esetlegesen a Pest Megyei Bíróságra történő ideiglenes átcsoportosítása érdekében – tájékoztassa a Tanácsot a megyei bíróságon elsőként megüresedő helyi bírósági bírói álláshelyről. Az OIT köszönetét fejezte ki a Baranya, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Nógrád, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság bíráinak a megyei bíróság ügyhátralékának feldolgozása és az ítélkezés időszerűségének javítása érdekében az elmúlt években kifejtett munkájukért (2006/40. (V. 2.), 2006/41. (V. 2.), 2006/42. (V. 2.), 2006/43. (V. 2.) és 2006/44. (V. 2.) számú belső határozat). a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon egy 1. fizetési fokozatú helyi bírósági bírói álláshelyet 2006. június 1-jei hatállyal megszüntetett és egyidejűleg a Pest Megyei Bíróságon ideiglenesen rendszeresített. Az OIT felkérte a Hivatalt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a pénzügyi átcsoportosítás lebonyolítása érdekében. A Tanács első ízben a 2007. májusi ülésén, azt követően pedig évenként áttekinti a Pest Megyei Bíróságon egy engedélyezett bírói létszámra jutó munkateher és ügyhátralék alakulását és megvizsgálja az ideiglenesen rendszeresített álláshely más megyei bíróságra történő átcsoportosításának lehetőségét. Az OIT köszönetét fejezte ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság bíráinak a megyei bíróság ügyhátralékának feldolgozása és az ítélkezés időszerűségének javítása érdekében az elmúlt években kifejtett munkájukért (2006/45. (V. 2.) számú belső határozat). felkérte a Békés Megyei Bíróság elnökét, hogy – egy 1. fizetési fokozatú helyi bírósági bírói álláshelynek esetlegesen a Pest Megyei Bíróságra történő ideiglenes átcsoportosítása érdekében – tájékoztassa a Tanácsot a megyei bíróságon elsőként megüresedő helyi bírósági bírói álláshelyről. Az OIT köszönetét fejezte ki a Békés Megyei Bíróság bíráinak a megyei bíróság ügyhátralékának feldolgozása és az ítélkezés időszerűségének javítása érdekében az elmúlt években kifejtett munkájukért (2006/46. (V. 2.) számú belső határozat). az ügyhátralék ledolgozása érdekében a Tolna Megyei Bíróságon ideiglenesen rendszeresített egy 1. fizetési fokozatú helyi bírósági bírói álláshelyet 2006. augusztus 1-jei hatállyal a Pest Megyei Bíróságra ideiglenesen átcsoportosított.

49

Az OIT felkérte a Hivatalt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a pénzügyi átcsoportosítás lebonyolítása érdekében. A Tanács első ízben a 2007. májusi ülésén, azt követően pedig évenként áttekinti a Pest Megyei Bíróságon egy engedélyezett bírói létszámra jutó munkateher és ügyhátralék alakulását és megvizsgálja az ideiglenesen átcsoportosított álláshely más megyei bíróságra történő átcsoportosításának lehetőségét (2006/81. (VII. 4.) számú belső határozat). Az OIT a 2006/95. (IX. 12.) számú belső határozatában a 2006. december 10. napjától 2012. december 9. napjáig terjedő időtartamra kijelölte a Csongrád Megyei Bíróságot olyan bírósággá, ahol a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumban kollégiumvezető-helyettes működik. A kijelölés alapján betöltött kollégiumvezetőhelyettesi álláshely 2012. december 9. napja előtti megüresedése esetén az új pályázat kiírására csak a kijelölés iránti új kérelem előterjesztése és ismételt kijelölés esetén van lehetőség. A bírósági titkárok és bírósági fogalmazók együttes engedélyezett létszáma az elmúlt évben nem változott (38- 39. számú mellékletek). A tisztviselők és az írnokok engedélyezett együttes létszáma – az ítélőtáblákon és a megyei bíróságokon – 2006-ban 5331 főről 5335 főre emelkedett. Ezen belül a tisztviselők engedélyezett létszáma 33 fővel emelkedett, míg az írnokoké 29 fővel csökkent (40. számú melléklet). Az elmúlt évben a Debreceni Ítélőtábla elnöke két fizikai dolgozói álláshelyből egy tisztviselői álláshelyet rendszeresített, a Baranya Megyei Bíróság elnöke egy részmunkaidős álláshelyet egy teljes főfoglalkozású munkaidős tisztviselői álláshellyé, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnöke két fizikai dolgozói álláshelyet két írnoki álláshellyé alakított át. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megalakulása óta egyik alapvető célkitűzésének tekinti a bírák tehermentesítését az adminisztratív feladatok ellátása alól, és ennek érdekében a bíróságokon megfelelő létszámarány kialakítását. Megállapítható, hogy az egy bíróra jutó tisztviselői, írnoki arány a beszámoló időszakában nem változott. Míg 2003-ban ez a mutató 1,95 volt, 2004-ben pedig 1,93-ra csökkent, addig 2005-ben és 2006-ban egyaránt 1,95 volt. 2.2. A bírói kar összetétele Az előző évhez képest csökkent az első kinevezésre tekintettel határozott időre kinevezett bírák száma (a 2005. évi 383-ról 2006-ban 310-re). A betöltött bírói létszámon belüli arányuk 11%. A helyi bíróságokon csökkent a 10 év alatti gyakorlattal rendelkező bírák aránya, a 2005. évi 57%-ról 54%-ra. A hosszabb bírói gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák körében növekedett a 11-20 éves gyakorlattal rendelkező bírák aránya, a 2005. évi 37,2%-ról 39,7 %-ra. A 30 év 50

feletti gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák aránya az előző évhez képest minimálisan javult (7,4%-ról 7,6%-ra). Az ítélőtáblákon szolgálatot teljesítő bírák tekintetében kimondható, hogy valamennyi ítélőtábla felállításakor meghatározó szempont volt a megfelelő időtartamú ítélkezési tapasztalat szerinti kiválasztás. Ennek kapcsán megállapítható, hogy az ítélőtáblákon változatlanul igen magas a hosszabb bírói gyakorlattal, ezen belül is a 11-20 éves (45,6%), valamint a 21-30 éves (30,6%) bírói gyakorlattal rendelkező bírák aránya (41-42. számú mellékletek). A bírói kar nemek szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a helyi bíróságokra beosztott bírák közül 72,9%, a megyei bíróságokon 67,2% a női bírák aránya. A 2005. évihez képest tehát 2006-ben a helyi bíróságokon minimálisan csökkent, a megyei bíróságokon nem változott a női bírák aránya. Az ítélőtáblákon a nők aránya (61,2%) – az országos viszonylatnak megfelelően – magas (43-49. számú mellékletek). 2.3. A bírák kinevezése Az OIT a tájékoztató időszakában 98 bírói állásra kiírt pályázatot bírált el. Valamennyi előterjesztést elfogadva, a Magyar Köztársaság elnöke 2006. január 1. és 2006. december 31. között 79 pályázót nevezett ki bíróvá, ebből az első kinevezésre tekintettel határozott időre kinevezett bírák száma 78 volt (52. számú melléklet). A főváros bíróságain 19 új bíró kezdte meg munkáját. A megyei bíróságokon a bírói tisztségre pályázók száma egy és hét között változott. A Bjt. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében – főszabályként – a bírói kinevezés első alkalommal három évre szól. A Bjt. 12. §-ában foglaltak szerint a bíróság elnöke a határozott idő utolsó napját megelőző 90 nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezését. Ha a bíró ilyen irányú kérelmet terjeszt elő és a tényleges bírói működésének időtartama a 18 hónapot meghaladta, meg kell vizsgálni a bírói működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját. Ha a bírót a határozatlan időre történő kinevezésre alkalmasnak találták, a kinevezési javaslatot – pályázat kiírása nélkül – a harmadik év utolsó napját megelőző 30 napon belül kell a köztársasági elnökhöz felterjeszteni. A megyei bíróságok elnökeinek a bíró tevékenységéről készített értékelése alapján, az OIT előterjesztésére, a köztársasági elnök 2006-ban 132 bírót nevezett ki – a határozott idő leteltét követően – határozatlan időtartamra.

51

2.4. A bírák szolgálati viszonyának megszűnése A Magyar Köztársaság elnöke az Országos Igazságszolgáltatási Tanács előterjesztésére 3 legfelsőbb bírósági bírói, 31 megyei bírósági, 19 helyi bírósági és 1 OIT Hivatalába beosztott bírót mentett fel tisztségéből. Közülük tizet a felső korhatár elérése, 29-et pedig az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt. Tízen lemondtak a tisztségükről, három bíró szolgálati viszonya az első bírói kinevezés lejártára tekintettel szűnt meg, egy bíró a tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált, egy bíró pedig a szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg (50. számú melléklet). Az elmúlt évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a bírói hivatás helyett más pályát választó bírák száma csökkent (2005-ben 19-en, 2006-ban tízen kérték a felmentésüket). Elsősorban a 32-50 év közötti bírák választanak más hivatást. Közöttük – mint ahogy a bírák körében is – általában magasabb a nők aránya, mint a férfiaké (51. számú melléklet). 2.5. A bírák elleni fegyelmi eljárások és fegyelmi kezdeményezése nélkül alkalmazott írásbeli figyelmeztetések

eljárás

A megyei bíróságok elnökei a 2006. évben összesen 13 bíróval és 3 bírósági vezetővel szemben alkalmaztak – fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül – írásbeli figyelmeztetést. Az intézkedésre okot adó kötelezettségszegések között továbbra is az írásba foglalási és ügyintézési késedelmeket kell kiemelni. Előfordult azonban olyan eset is, amikor a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, illetve a bíró figyelmetlen munkavégzése szolgáltatott okot az írásbeli figyelmeztetés alkalmazására. A bírák a fegyelmi eljárás lefolytatását egyetlen esetben sem kérték. A megyei bíróságok elnökei 2006-ban 2 bírósági vezető, 2 megyei bírósági bíró és 10 helyi bírósági bíró ellen kezdeményezték a fegyelmi eljárás megindítását. A fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezésére hat esetben a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, míg nyolc esetben a hivatali kötelezettség vétkes megszegése adott okot. A hivatali kötelezettségszegés miatt indult fegyelmi eljárásokban továbbra is elsősorban a határozatok írásba foglalása és a fellebbezett határozatok felterjesztése során mutatkozó késedelmes ügyintézés szolgált az eljárás megindításának alapjául. Adódott azonban olyan eset is, amikor a bíró ellen az iratok elvesztése, vagy a vádlott jogellenes fogva tartásához vezető bírói mulasztás miatt kezdeményezte a fegyelmi eljárás megindítását a megyei bíróság elnöke. A fegyelmi bíróságok a 2006. évben indult fegyelmi eljárások közül 11 ügyet jogerősen befejeztek. A fegyelmi bíróság egy esetben a fegyelmi eljárást megszüntette és a bírót figyelmeztetésben részesítette. Két bíró feddés, három megrovás fegyelmi büntetésben részesült. A fegyelmi bíróság további két esetben egy fizetési fokozattal 52

visszavetés fegyelmi büntetést szabott ki, míg egy bírónál a bírói tisztségéből való felmentését indítványozta. A bíró szolgálati jogviszonyának megszűnésére tekintettel egy esetben, míg a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményező határozat visszavonására tekintettel ugyancsak egy esetben szüntette meg a fegyelmi tanács az eljárást. Az elmúlt évben kezdeményezett fegyelmi eljárások közül három ügy maradt folyamatban, melyből a fegyelmi bíróság egy ügyben – a bíró ellen folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel – az eljárást felfüggesztette, egy ügyben a másodfokú, egy ügyben pedig az első fokú fegyelmi tárgyalást kitűzte. 2.6. A bírák ellen indult büntető- és szabálysértési eljárások Egy helyi bírósági bíró ellen indult 2006-ban közúti közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértése miatt szabálysértési eljárás. A bíróval szemben a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabott ki. Az elmúlt évben 1 Legfelsőbb Bíróságra beosztott és 2 helyi bírósági bíró ellen indult büntetőeljárás. A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró ellen – mentelmi jogának felfüggesztését követően – aljas indokból elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás vétsége miatt indult magánvádas eljárás. Az eljárást a bíróság megszüntette a magánvádló vádelejtésére tekintettel. A Központi Nyomozó Főügyészség – a bíró mentelmi jogának felfüggesztését követően – egy helyi bírósági bíró ellen ittas járművezetés vétsége, egy helyi bírósági bíró ellen pedig közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indított büntetőeljárást. Az eljárások jelenleg folyamatban vannak. 2.7. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazása és elismerése A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 61. §-ának (1) bekezdése értelmében a legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – összege 2006. április 1. napjától 322 700 forintról 339 000 forintra emelkedett. Az OIT a 2006/26. (IV. 4.) számú belső határozatában felkérte az intézmények vezetőit, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak soron kívüli előresorolásáról 2006-ban ne döntsenek. A Tanács 2006. évben nem kezdeményezte az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők soron kívüli előresorolását, valamint a Legfelsőbb Bíróságra és az OIT Hivatalába beosztott bírák soron kívüli előresorolása tekintetében a javaslatok beszerzését mellőzte. A Tanács ugyanebben a határozatában felkérte az intézmények vezetőit, hogy az Iasz. 53

102. §-ának (2) bekezdése szerint a munkavégzés színvonalára figyelemmel adható illetményemelést 2006-ban ne adományozzanak. A bíróságokon a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére ebben az évben kifizetett jutalom átlagos mértéke egy havi illetménynek megfelelő összeg volt. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetésben 3 bíró és 11 igazságügyi alkalmazott részesült. Az OIT a Bjt. és az Iasz., valamint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló 1999. évi 3. számú szabályzat rendelkezései értelmében kiváló munkavégzésért, a bíró tényleges beosztásánál magasabb bírói, az igazságügyi alkalmazottak esetében pedig főtanácsos és tanácsos címet adományozhat. Ennek figyelembevételével 2006-ban 15 helyi bírósági bíró címzetes megyei bírósági bírói, 3 tisztviselő főtanácsosi, 13 tisztviselő tanácsosi címet kapott. A 2000. évi 3. számú OIT szabályzatával alapított Juhász Andor díjat az OIT 2001-ben adományozta első alkalommal. 2006-ban a díj arany fokozatát 3 bíró, ezüst fokozatát 10 bíró, bronz fokozatát 20 igazságügyi alkalmazott vehette át. A Tanács 2006-ban 3 bírónak a Juhász Andor díj arany fokozat posztumusz kitüntetést, 1 bírónak a Juhász Andor díj ezüst fokozat posztumusz kitüntetést adományozta. 3. Oktatás A bíróságok központi oktatási tervét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a megyei bíróságok javaslatainak, az oktatásfelelősök és az Oktatási Tanács tagjai indítványainak figyelembevételével állította össze. Az OIT Hivatala 2006-ban 7 egyhetes tanfolyamon, 109 szemináriumon, 32 egynapos konferencián biztosított részvételt a bírák és igazságügyi alkalmazottak számára (53/1. sz. melléklet). A beszámolási időszak legjelentősebb eredménye, hogy a Magyar Bíróképző Akadémia hazai források és uniós támogatás révén 2006. szeptember 29. napján hivatalosan is megkezdte működését. Jóllehet a törekvések a korábbiakban is abba az irányba mutattak, hogy minden évben a szakmai és társadalmi elvárásoknak megfelelő képzési rendezvényeket kínáljunk a résztvevők számára, a Magyar Bíróképző Akadémia megnyitása lehetővé tette, hogy struktúrájában és metódusában is újszerű képzési terv alapján folytatódjon a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala 2005 júliusában 1,78 millió eurós támogatást nyert az Európai Unió Átmeneti Támogatás alapjából a Magyar Bíróképző Akadémia (MBA) létrehozására. A támogatás összegéből 500 ezer euró 54

jut szakértői segítség igénybevételére egy twinning (ikerintézményi) program keretében, az Akadémia e-learning rendszerének kifejlesztéséhez 350 ezer euró, míg az informatikai és oktatástechnikai eszközökkel való felszerelésre 930 ezer euró áll rendelkezésre. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 34/2006. (IV. 4.) számú határozatával a Magyar Bíróképző Akadémia működésével kapcsolatos irányítási és ellenőrzési jogkörének biztosítása érdekében, a kapcsolódó feladatok ellátásában döntés-előkészítő, tanácsadó testületként – a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének vezetésével – Oktatási Tudományos Tanácsot hozott létre. A 2006. június 12. napján megújult bírósági portál részeként megkezdte működését a Magyar Bíróképző Akadémia honlapja, mely az Akadémia működésével kapcsolatos információkon túl lehetőséget biztosít a képzési programokra benyújtott jelentkezések elektronikus úton történő továbbítására. A határozott időre kinevezett bírák kétszer ötnapos tanfolyamok keretében – ügyszakonkénti megosztásban – tanulmányozhatták az anyagi és eljárásjogi kérdéseket. A bírák továbbképzésére többnapos szemináriumok és egynapos konferenciák formájában nyílt lehetőség. A képzések programjában fontos elemként szerepeltek olyan témák, mint a versenyjog, a mediáció, az esélyegyenlőség, valamint a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelme. Az aktuális jogszabályváltozások naprakész feldolgozása érdekében az oktatási terven kívüli programokat is szerveztek a bírói kar részére. Így külön rendezvényeket szenteltek például a választási eljárási törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításával kapcsolatos jogalkalmazási problémák megvitatásának. A bírák és igazságügyi alkalmazottak továbbképzésében közreműködő előadó bírák részére tervezett, négy modulból álló tréningen való részvételre 2006. januáráprilis között összesen 60 fő számára nyílt lehetőség. A programra jelentkezők magas számára tekintettel 2006 decemberétől újabb képzés-sorozat indult, amelyen összesen 45 fő részvételére van lehetőség. A felkészítő program keretében a résztvevők elsajátíthatják a felnőttképzésben hasznosítható alapvető pedagógiai és pszichológiai ismereteket, megismerkedhetnek a társas helyzetek és a csoportfoglalkozások jellegzetességeivel, a konfliktuskezelés hatékony módszereivel, az ismeretátadás korszerű metodológiájával, ezen belül a szükséges oktatási segédanyagok, valamint a multimédiás oktatástechnikai eszközök felhasználásának lehetőségeivel.

55

„A magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának további erősítése” című PHARE képzési program keretében (53/2. számú melléklet) 2006. január-július között az alábbi közösségi jogi témakörökben hallgathattak előadásokat a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók: alapvető emberi jogok, bírói etika, versenyjog, szellemi alkotások joga, állami támogatások, menedékjog, igazságügyi együttműködés polgári és kereskedelmi ügyekben, a büntetőügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködés. A különböző képzési rendezvények a magyar igazságszolgáltatás hat oktatási régiójában kerültek megrendezésre. A Hivatal 2006. február-április között három kétnapos rendezvényből álló versenyjogi képzést szervezett az Európai Bizottság támogatásával bolgár, román és magyar bírák számára. A sikeresen zárult projekt a kiválasztott országok nemzeti bírái számára biztosított képzést a közösségi versenyszabályokkal kapcsolatban. A rendezvényeken az EU versenyjogára specializálódott nemzeti tréner-bírák, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyminisztérium, valamint az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága szakértői tartottak előadásokat. A nemzeti tréner-bírák számára két alkalommal rendeztek tanácskozást. A 2006 áprilisában tartott konzultáción dr. Juhász Endre, az Európai Közösségek Bírósága magyar bírája tartott előadást kabinetje csatlakozást követő tapasztalatairól. A bírósági titkárok ötnapos bentlakásos képzés keretében hallhattak a bírák jogállásával, a bírói függetlenséggel, a bíró fegyelmi felelősségével, a kommunikációval, a viselkedéskultúrával, az emberi jogok érvényesülésével, valamint erkölcsi és etikai kérdésekkel kapcsolatos előadásokat. A tanfolyam teret adott a titkárok saját hatáskörébe utalt feladatainak ellátásával kapcsolatos kérdések megvitatására is. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2006. évi 7. számú szabályzata rendelkezett a bírósági titkárok központi képzéséről. A szabályzatnak megfelelően a büntető ügyszakban tevékenykedő bírósági titkárok központi tematikus képzés keretében kétszer egynapos konferencián, konzultációval egybekötött előadást hallgathattak a büntető nemperes ügyekről és a szabálysértési ügyekről. 2006 áprilisa és júniusa között, a központi oktatási tervnek megfelelően az öt ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó bíróságok vezetői egynapos tanácskozásokon vettek részt az adott régió központjában. A tanácskozások lehetőséget teremtettek az aktuális igazgatási és szakmai kérdések megvitatására. Az igazságszolgáltatásban központi jelentősége van a különböző bírósági szintek közötti hatékony együttműködésnek, a feladatok végrehajtása mindinkább megköveteli a team-munkát, mely egyértelműen a szakmai tevékenység színvonalának emelését szolgálja. E célkitűzés megvalósítása érdekében a 56

hagyományos vezetői tanácskozásokon túlmenően tréning-sorozat indult az igazgatási vezetők számára, mely többek között a vezetéshez szükséges ismeretek és készségek elmélyítését, illetve fejlesztését hivatott szolgálni. A szakmai vezetők tapasztalatcseréjére a büntető, valamint a civilisztikai kollégiumvezetők háromnapos tanácskozásai teremtettek fórumot. A bírósági sajtószóvivők egyhetes tanácskozás keretében a sajtó és a bíróságok közötti kapcsolattartás kérdéseiről hallgathattak előadásokat. A központi oktatási terv számos, az igazságügyi alkalmazottak munkáját segítő szakmai továbbképzést tartalmazott. A bírósági ügyintézők, bírósági gazdasági hivatalok vezetői, az ítélőtáblai és megyei (fővárosi) bírósági irodavezetők, a belső ellenőrök, a bírósági könyvtárosok és az informatikusok a feladataik ellátásához szükséges ismereteket átadó rendezvények keretében mélyíthették el tudásukat. A 2006. év folyamán a magyar bírói kar tagjai a hazai rendezvényeken túlmenően részvételi lehetőséget nyertek az Európai Bizottság TAIEX irodája, a Német Bírói Akadémia, az Európai Jogakadémia, a Bajor Igazságügyi Minisztérium, a Francia Bíró- és Ügyészképző Iskola, az Olasz Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa és egyéb nemzetközi szervezetek rendezvényein is (53/3. számú melléklet). Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, mint a magyar bíróképzésért felelős szerv az Európai Bíróképző Hálózat rendezvényein is képviseltette magát. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 84/2005 (V. 3.) határozatában döntött az MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központja (TDK) létrehozásáról. A TDK elsődleges célja a bírák és igazságügyi alkalmazottak munkavégzéséhez történő felkészülésének, képzésének és tudományos kutatási igényeinek kiszolgálása egy modern könyvtári szolgáltatási rendszer kiépítése által. Az előterjesztésben foglalt feladatok végrehajtása és ehhez kapcsolódóan a hosszú távú fejlesztési program elkészítése országos felméréssel indult, melynek során adatokat gyűjtöttünk a bírósági könyvtárak meghatározó technikai és személyi feltételeiről. A felmérés eredményei és megállapításai alapul szolgáltak az integrált bírósági könyvtári rendszer kifejlesztésének programjához, amelynek előkészítése a tárgyidőszakban történt. Az országos könyvtári rendszer létrehozása és fejlesztése programjának kidolgozása érdekében 2004-ben létrejött, és azóta is folyamatosan működik dr. Magyar Károly, a Zala Megyei Bíróság elnöke által vezetett Könyvtárosi Munkabizottság, melynek tagjai dr. Várhegyi Éva, az OIT Hivatala oktatási főosztályvezető-helyettese, majd a TDK vezetője, dr. Molnár Gábor, az OIT Hivatala informatikai főosztályvezető-helyettese, Sándor Gertrúd a Zalai Megyei Bíróság könyvtárvezetője, Sümeginé dr. Tóth Piroska a Legfelsőbb Bíróság 57

könyvtárvezetője, valamint további eseti szakértők az Informatikai Főosztály munkatársai közül. A Tájékoztatási és Dokumentációs Központ elfogadott koncepciója szerint segíti az Akadémia képzési feladatainak ellátását, valamint módszertani központként támogatja a bírósági könyvtárak együttműködését. A TDK legfontosabb szolgáltatásai és feladatai: helyben olvasás biztosítása a jogi szakirodalmi, oktatási, tudományos, közművelődési tárgyú hagyományos és elektronikus dokumentumokra vonatkozóan, a jog és határterületeinek magyar és külföldi adatbázisaihoz való hozzáférés biztosítása, szakirodalmi tájékoztatás, témafigyelés, irodalomkutatás, oktatási segédanyagok, dokumentációk és jegyzetek előállítása, rendezvényszervezés. Az Akadémia 2006 szeptemberében megkezdte a tevékenységét, és ezzel egyidejűleg megkezdődött a TDK keretében a könyvtár berendezése, valamint az induló könyvtári állomány (könyvek, folyóiratok, jogtárak, stb.) beszerzése. A könyvtár technikai felszerelése az Átmeneti Támogatás programból biztosított, melynek keretében a felhasználói munkaállomások, valamint az olvasói számítógépek, és egy nagy teljesítményű, multifunkcionális nyomtató áll rendelkezésre. A digitális nyomdagép beszerzése érdekében kiírt első közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, emiatt a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység a pályázati kiírást ismételten megjelenteti. A TDK látogatói és használói számára egy 25 férőhelyes olvasóterem biztosítja az elmélyedt, színvonalas kutatómunkát. A TDK könyvtárában 5 számítógépes munkaállomás áll a látogatók és a kutatók rendelkezésére. A hatékony ítélkező munka és a jogi tájékoztatás támogatása érdekében megkezdtük az egész bírósági szervezet és így valamennyi bírósági könyvtár számára egységesen rendelkezésre álló, korszerű információs szolgáltatás kialakítását. A TDK az Akadémia fő tartópilléreként beszerzi és visszakereshetővé teszi a jogi szakirodalom lehető legteljesebb irodalmát, tekintettel mind a hagyományos, mind a hagyományos információforrásokra. Szolgáltatásai révén lehetőséget biztosít on-line és off-line jogi adatbázisokban történő keresésre és kutatómunkára. Az állomány jelen pillanatban kb. 1000 monografikus dokumentumból, kb. 60 időszaki kiadványból és 10 elektronikus dokumentumból áll. A sikeres központi beszerzés eredményeképpen a dokumentumok beszerzése a kereskedelmi listaárnál 25-30%-kal alacsonyabb áron történt. A TDK feladatkörébe tartozik az Akadémián folyó képzési, kutatási és dokumentációs projektek szakirodalmi támogatása is. Ez azt jelenti, hogy a rendezvényeken résztvevők munkájához szükséges alapvető dokumentációkat, felkészülést és oktatást segítő anyagokat az adott program céljainak megfelelően a TDK biztosítja. A TDK-ban elérhető dokumentumok döntő többsége magyar nyelvű, de egyre nagyobb mértékben gyarapszik az angol, francia és német nyelvű dokumentumok száma is. Az Akadémia tanfolyamainak szakmai anyagai, az előadók rendelkezésre bocsátott vázlatai és egyéb oktatási segédanyagok a dokumentumtárban megtalálhatók. 58

Az integrált bírósági könyvtári rendszer létrehozásáról szóló előterjesztést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a konzultatív tanácskozás a 121/2006. (X. 10.) számú határozatával elfogadta, és egyben felhatalmazta a Hivatalt a rendszer kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatására. A műszaki követelmények összeállítása érdekében a könyvtáros munkacsoport kibővült a Fővárosi Bíróság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság és a Heves Megyei Bíróság könyvtárvezetőivel és informatikus szakembereivel, továbbá a Somogy Megyei Bíróság informatikai vezetőjével. A munkabizottság tagjai a közbeszerzési eljárás szoros határidőihez igazodva fáradságot és időt nem kímélve rendkívül aktívan vettek és vesznek részt folyamatosan a műszaki tartalom összeállításában és véleményezésében, mely közreműködésük az ajánlatok tárgyalása és a jövőbeni kivitelezés szakaszában is szükséges. Az előkészítő munkálatok elvégzése után a részvételi felhívás „Integrált könyvtári rendszer és elektronikus gyűjteménykezelő rendszer beszerzése 27 bírósági intézmény számára, adatmigráció, telepítés és oktatás, 3 éves verziókövetéssel és üzemeltetési támogatással” tárgyban 2006. december 27-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. A TDK a bírósági könyvtári rendszer módszertani központjaként is tevékenységet végez. Nagyon fontos célkitűzésünk a bírósági könyvtárosok és információs szakemberek szakmai felkészültségének, tudásának és képességeinek fejlesztése és hatékonyabbá tétele szakmai továbbképzések és konferenciák révén. A bírósági könyvtárosok továbbképzése érdekében, 2006. október 18-án egy gyakorlati képzéssel egybekötött országos szakmai konferencia került megrendezésre. A szakmai tanácskozás keretein belül a bírósági könyvtárosok a könyvtári együttműködésről és az integrált bírósági könyvtári rendszer kialakításáról kaphattak átfogó képet, valamint megismerhették a gyakorlatban a közösségi jog hagyományos és elektronikus információforrásait. A gyakorlati képzés fontosabb témakörei a következők voltak: a közösségi jog fogalma és a közösségi jog hagyományos (nyomtatott) forrásai magyarul és idegen nyelven: könyvek, folyóiratok, adatbázisok, weboldalak, CD-ROM-ok és az Európai Unió terminológiája és forrásai. A képzési anyag a regisztrált felhasználók számára a honlapon keresztül elérhető. Fontos célkitűzésként elindult egy országos bírósági szakkönyvtári hálózat kialakítása is, melynek fő mozgatórugója a networking. Ennek segítségével még hatékonyabb együttműködés alakult ki az országos bírósági rendszer intézményei és munkatársai között, amelynek eredményeként folyamatosan emelkedik a megkeresések száma. Az Akadémia honlapjának szerkesztését, valamint a TDK aloldalának feltöltését és azok karbantartását, bővítését 2006. október 1-jétől a TDK látja el. A Magyar Bíróképző Akadémia weboldalának kialakítása szorosan összekapcsolódott 59

a központi bírósági honlap megújításával, a fejlesztési projekt kiemelt fontosságú részét képezte. A honlap alapvető célja az Akadémia szakmai tevékenységének, szolgáltatásainak bemutatása, népszerűsítése, valamint hogy a képzések iránt érdeklődő bíráknak, igazságügyi alkalmazottaknak széles körű tájékoztatást nyújtson az oktatásokról és az azokhoz kapcsolódó tevékenységekről. A honlapnak elő kell segítenie az ítélkezési tevékenységhez kapcsolódó társintézményekkel való együttműködést is. Az internetes nagyközönséggel is szükséges az Akadémiát, mint új intézményt megismertetnünk, körükben népszerűsítenünk, hiszen az Akadémia testesíti meg a harmadik hatalmi ág folyamatos önfejlesztő, tudását megújítva bővítő képességét és készségét, ezzel is erősítve az állampolgárokban az ítélkezési tevékenység, a bíróságok, bírák kedvező megítélését. A honlap működéséről, valamint az azon keresztül elérhető információkról és dokumentumokról (pl. előadás szövege, egyéb oktatási anyagok) az Akadémia rendezvényein a TDK informatikai munkatársa rendszeres tájékoztatást tart. A Szervezési Iroda 2006 márciusa és augusztusa között előkészítette az Akadémia üzemeltetését, majd szeptemberre a vendéglátás zavartalan ellátásának szervezése és operatív lebonyolítása lett a feladatköre. Működésének célja, hogy megfelelően biztosított legyen az egy-, illetve a többnapos továbbképzésre érkező bírósági dolgozók ellátása mind az étkeztetés, mind a szállásadás területén. Munkatársai közreműködtek a tűzoltósági szemle, a műszaki átadás-átvétel és a beszámolót alátámasztó 2006. december 20-i leltározás lebonyolításában. A szállodai és vendéglátás szolgáltatás színvonala fokozatosan zárkózik fel az egyre intenzívebbé váló oktatási tevékenység emelkedő színvonalához. 4. A bírósági épületek A magyarországi bíróságok 2006. január 1-jei állapot szerint 160 épületben működnek. A megyei (fővárosi) bíróságok, valamint a megyeszékhelyi városi bíróságok – tehát a nagy alapterületű bíróságok – zömmel a századforduló környéke és az I. világháború közötti időszakban épültek, míg a helyi bíróságok többsége a két világháború közötti időszakban. A bírósági épületek „új generációját” elsősorban a más funkcióra épült, a rendszerváltozás során átvett, volt párt- és munkásőr épületek jelentik. Az épületállomány korszerűsítésére az elmúlt évtizedekben csak szerény pénzügyi lehetőségek álltak rendelkezésre. Nemcsak a nagyobbrészt 60-110 éve épült épületek rekonstrukciója maradt el, hanem a több mint tíz éve átvett, volt párt- és munkásőr épületek állaga is romlott, mert nem volt pénzügyi lehetőségünk átvételükkor a teljes felújításra.

60

A bíróságok épület-karbantartásra fordítható pénzügyi lehetőségei nominálértéken másfél évtizede változatlanok, és 2005-2006-ra vonatkozóan is csökkentek, mert a költségvetés többletforrásokat nem biztosított. A felsorolt tényezők hatására az épületek fizikai romlása meghaladja a felújítások során elért eredményeket. 4.1. A bírósági épületállomány fő jellemzői A bírósági épületek műszaki állapotában, felszereltségében – a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt – az előző évhez képest jelentős arányeltolódás mutatkozik a befejezett és a folyamatban lévő beruházások tekintetében. A beruházások nagy része kettő, vagy több évi átfutási idővel valósítható meg. Ebből kifolyólag 2006-ban teljes felújítás 12 090 m², részleges felújítás 1000 m² bírósági alapterületen, új épület építésének befejezése 8951 m²-en valósult meg, míg 2007. évi befejezési határidővel új épület építése 1977 m² bírósági alapterületen történik meg. A fentiek szerint 2006. évben 22 041 m² bírósági alapterületen folytak, és 2007-ben 1977 m² alapterületen fejeződnek be az épület-beruházási munkák. Az építési beruházások előkészítő munkái 1320 m² területű bírósági épületnél teszik lehetővé, hogy 2007. évben az építési kivitelezési munkák elkezdődjenek, de a kényszerű ütemezés miatt legkorábban 2008-ban kerülhet sor az átadásra. A 2007es évben jelentősen kevesebb, 5445 m² területen van mód az épület-előkészítési munkákra. A felújítással érintett bírósági épületeknél megvalósul a bíróságok biztonságát szolgáló biztonságtechnikai berendezések és rendszerek telepítése is. Az 54. sz. mellékletben valamennyi bírósági épület építészetileg hasznos alapterületének (nettó m²) és műszaki állapota szerinti besorolásának (minősítésének) bemutatásával kívánom az általános megállapításokat alátámasztani: -

az 1. o. minősítésű épületek műszaki állapota jó; a 2. o. minősítésű épületek jó műszaki állapot mellett kisebb, akut műszaki kérdések megoldását igényelik; a 3. o. minősítésű épületek – átmenetileg még elfogadható műszaki állapot mellett – egy vagy több műszaki kérdésben azonnali beavatkozást igényelnek; a 4. o. minősítésű épületek azonnal teljes rekonstrukciót igényelnek; az 5. o. minősítésű épületek bírósági célra alkalmatlanok.

Az épületállomány adatait nyilvántartó rendszerünk az OIT és a megyei bíróságok rendelkezésére áll, az adatállomány a döntéshozás eszközévé vált.

61

Segítségével az épületeket érintő legfontosabb műszaki adatokról azonnali információk állnak rendelkezésünkre. Az épületállomány rossz műszaki állapota mellett továbbra is gondot jelent az elhelyezési lehetőségek szűkössége. Az elmúlt évtizedben több száz jogszabály bővítette a bíróságok feladatkörét, néhány jogszabály létszámbővítést is előírt, melyet azonban finanszírozási okok miatt nem követhetett az elhelyezési lehetőségek bővítése. Az elmúlt évben a bíróságok beruházási lehetőségeinek felhasználásával a bírák elhelyezési és munkafeltételeinek javítására az alábbi intézkedések történtek: Elkészültek és átadásra kerültek a Magyar Bíróképző Akadémia épülete bővítési és átalakítási, a Kunszentmártoni Városi Bíróság, a Battonyai Városi Bíróság, az Esztergomi Városi Bíróság épületeinek és a Csongrádi Városi Bíróság meglévő épületének rekonstrukciós, valamint a Győri Ítélőtábla, a Debreceni Ítélőtábla, a Kunszentmiklósi Városi Bíróság és a Füzesabonyi Városi Bíróság új épületének építési munkái. A Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében a III. ütem rekonstrukciós munkái befejeződtek, és megkezdődött a IV. ütem teljesítése. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság épület-rekonstrukciójának tervezési munkája befejeződött, valamint folyamatban van a Kiskunhalasi Városi Bíróság épület-rekonstrukciójának tervezése. Folyamatban van a Kazincbarcikai Városi Bíróság épületének kivitelezési munkája. Megkezdődött a Fonyódi Városi Bíróság új épületének kivitelezése. Folyamatban vannak a Magyar Bíróképző Akadémia kiegészítő első felszerelési eszközeinek beszerzése, egyes rendszerek próbaüzemei és a kiegészítő bútorozás feladatai. A Csongrád Megyei Bíróság épület-rekonstrukciójának előkészítéseként elhelyezési és döntés-előkészítő tanulmányterv készül. A beszámolási időszakban kisebb volumenű épület-rekonstrukciós, illetve előre nem látható feladatok végrehajtására pénzügyi keret hiányában nem került sor. A bíróságok által épület-rekonstrukciókra és beruházásokra fordítható összeg 2006. évben (2 114 200 ezer Ft) csökkent, a 2005. évi pénzügyi lehetőséghez képest (2 200 520 ezer Ft). Ez a tendencia 2007-ben is folytatódik, mert a rendelkezésre álló forrás kevesebb az előző évinél (1 050 000 ezer Ft). 4.2. A bírósági épületek eszköz-ellátottságának fő jellemzői A bíróságok korszerű működéséhez szükséges technikai feltételeket a rendelkezésünkre álló pénzügyi lehetőségekből nem tudjuk biztosítani. Megállapítható, hogy nem elsősorban mennyiségi problémáról van szó, hanem 62

arról, hogy a meglévő technikai eszközök jelentős része korszerűtlen. Cseréjük jó esetben fizikai elhasználódásukat követi, az erkölcsi kopás követése megoldhatatlan. A bíróságok technikai ellátására 2001-ben 190 millió forintot, 2002-ben 149 millió forintot fordíthattunk, míg 2003-ban 137 millió forint felhasználására volt lehetőségünk. A 2004-2006. években a bíróságok technikai ellátására pénzügyi keret nem állt rendelkezésre. A munkakörülmények javítására szolgáló eszközök beszerzésére 2006-ban nem volt, és várhatóan 2007-ben sem lesz anyagi lehetőség. 5. A bírósági informatika 5.1. Az informatika szerepe a bírósági munkában A bírósági szervezetrendszer, mint a magyar államigazgatás egyik stratégiai fontosságú eleme már korábban vállalta, hogy a maga területén részese lesz az információs társadalom kibontakoztatásának. Klasszikusnak nevezhető feladatai végrehajtásába fokozatosan és folyamatosan beintegrálta az informatika mindazon eszközeit, melyek egyrészt a bíróságok napi munkáját könnyítik, másrész „ablakot” nyitnak a társadalom, az állampolgárok felé annak érdekében, hogy az ítélkezési folyamatok és történések minden érdekelt számára érthetőek és elérhetőek legyenek. Törekvéseink eredményeként elmondhatjuk, hogy a bírósági informatikai hálózat az egész országot lefedve, 153 bíróságot integrálva, ma már az ország egyik legnagyobb informatikai rendszerévé vált. Az ügyfélbarát bíróság megvalósítása és kiteljesedése folyamatában fontos elemnek tekinthetők a bíróságok közös és egyéni honlapjai, melyek szolgáltatásai és hatékonysága a lakosság informatikai fogadókészsége és felhasználói hajlandósága függvényében fejlődik és fejlesztődik, ily módon nem független az informatika hétköznapi értelemben vett alkalmazásától és hasznosulásától. Ez jellemzően egy olyan terület, ahol a bírósági informatikai szolgáltatások ma még megelőzik a felhasználói szokásokat és igényeket. 5.2. A bírósági informatika főbb területei A bírósági intézmények informatikai humán erőforrásának alakulását az 55-56. számú mellékletek mutatják be.

63

A bíróságok informatikai tevékenységében a beszámolási időszak főbb célkitűzései a következők voltak: −

Jogszabályok által előírt feladatok teljesítése: - az elektronikus aláírás bevezetésének támogatása a cégbíróságokon, - országos nyilvántartások vezetése, - a legfelsőbb bírósági és ítélőtáblai határozatok anonimizálási technikájának kifejlesztése, a bevezetés előkészítése.

−

Korábban indult programok tekintetében: - a PHARE program keretében megkezdett Bírósági Integrált Informatikai Rendszer „finomhangolása”, új funkciók fejlesztése és bevezetésük előkészítése, - a Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer fokozatos bevezetése, a fejlesztési ütemnek megfelelően, - a Magyar Bíróképző Akadémia informatikai beruházásainak felügyelete, telepítése, ellenőrzése.

−

A folyamatos, rendszeres feladatokat illetően: - az informatikai rendszer (infrastruktúra) működtetése, - a bírósági dolgozók informatikai képzése és továbbképzése, - üzemeltetési segítségnyújtás (helpdesk) biztosítása a bevezetett rendszerekkel kapcsolatban, - az informatikai beszerzések tervezése, végrehajtása, az „egyenszilárdság” biztosítása az egyes bíróságok informatikai ellátottságában. 5.2.1. Elektronikus aláírás bevezetése a cégbíróságokon

A 2005. évi LXXXVI. törvény alapján még 2005. szeptember 1-jétől teremtettük meg az elektronikus cégbírósági rendszer keretében az elektronikus aláírás használatához szükséges feltételeket. Az induláshoz 257 fő kapott minősített és 70 fő fokozott biztonsági aláírási lehetőséget. Mód van továbbá a bíróságokra elektronikusan érkező ügyek intézésére, időbélyegzésre és elektronikus illetéklerovásra. A feladatok nagyobb részét eddig a beérkezett papíralapú ügyiratok elektronikus okirattá történő átalakítása jelentette, elektronikus aláírással még viszonylag kevés ügyirat érkezett be. A rendszer folyamatos működésének feltételei biztosítottak. 5.2.2. Országos nyilvántartások vezetése A jogszabályi előírások szerint országos nyilvántartást kell vezetni a hirdetményi kézbesítésekről, a társadalmi szervezetekről és az alapítványokról, továbbá a gondnokság alá helyezettekről. Ennek keretében folyamatosan biztosítjuk 64

az országos nyilvántartások működtetését. A társadalmi szervezetek és alapítványok országos nyilvántartása már 2005-től a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer keretében üzemel. 5.2.3. A Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák határozatainak anonimizált közzététele Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény előírja, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák által 2007. július 1-je után hozott határozatokat anonimizáltan nyilvánosságra kell hozni. A feladat végrehajtása érdekében a bírósági intézmények munkatársainak bevonásával működő bizottság támogatja a fejlesztők munkáját. 5.2.4. A BIIR alkalmazásfejlesztés helyzete és eredményei A Bírósági Integrált Informatikai Rendszer (BIIR) kifejlesztése PHARE szerződés keretében kezdődött. A külső fejlesztő cég által fejlesztett, és részben már bevezetett rendszer a következő főbb modulokból épül fel: -

-

-

-

-

Bírósági Ítélkezési Rendszer, amely az alapvető lajstromozási és adminisztratív tevékenységeken kívül támogatja a bírói, titkári, leírói tevékenységet (BIR-O alrendszer), megoldja a társadalmi szervezetek és alapítványok lajstromozását, a megyei (BIR-S alrendszer), valamint az országos nyilvántartását (TSZA alrendszer), és támogatja a bírósági tevékenységről szóló statisztika elkészítését. Vezetői Információs Rendszer (VIR alrendszer), amely a bírósági intézmények vezetői számára nyújt elemző információkat a bírósági ítélkezési ügymenetről, a bírók egyéni leterheltségéről, a gazdálkodási, összesített személyi adatokról, a műszaki eszközök országos helyzetéről, az OIT határozatok, szabályzatok, ajánlások és emlékeztetők tartalmáról. Országos Nyilvántartások rendszere, mely tartalmazza a gondnokoltak, valamint a hirdetményi kézbesítések országos közhiteles nyilvántartását, melyből külső szervek, magánszemélyek jogosultságuknak megfelelően, a Hivatalban működő Országos Nyilvántartások irodáján keresztül tudnak hozzájutni adatokhoz. Szintén ide tartozik a korábban említett társadalmi szervezetek és alapítványok országos adatbázisából külső igénylők felé történő adatszolgáltatás is. Terheltek Országos Nyilvántartása, amely információt szolgáltat a bíróságokon mind adott időben, mind már korábban eljárás alá vont terheltekről. Törzsadat Állományok Rendszere, mely biztosítja, hogy az egész országban ugyanazon fogalmakat használják az adott eseményekre (pl. befejezésmódok), ezzel biztosítva az országosan egységes statisztikákat, elemzéseket. Szintén ennek a 65

rendszernek a feladata technikailag biztosítani, hogy minden bíróságon azonos programverzió működjék. Emellett egyéb információkkal, adatállományokkal segíti a bírósági tevékenységeket (címtár, rendőrségi, ügyészségi, stb. elérhetőségi információk). Jelenleg a rendszer komfortosítása, valamint a még országosan használatba nem vett funkciók bevezetése zajlik. 5.2.5. A Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer helyzete A programrendszer az önállóan gazdálkodó bírósági intézményeknél – Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei (fővárosi) bíróságok és az OIT Hivatala (összesen 27 intézmény) – a helyi szervereken került telepítésre. A bíróságok országos informatikai hálózatán az egyes megyei bíróságokhoz tartozó helyi bíróságok is használják a megyei rendszert. A fejezeti gazdálkodási feladatok ellátásához szükséges, hogy az egyes intézményekben a pénzügyi-gazdasági események nyilvántartása azonos elvek alapján történjen. Ezt az egységesen létrehozott kódrendszer kialakításával és központi karbantartásával lehetett elérni. A bírósági intézmények a Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer projekt keretében már 2005. január 1-jétől alkalmazzák a rendszer alap számviteli – főkönyvi, pénzügyi eszköz és készlet – moduljait. A rendszer ún. speciális moduljainak (bevétel, bűnjel, letétek) használatba vétele 2006. II. féléve folyamán történt meg. Az Állami Számvevőszék vizsgálatának a GIIR fejlesztés-bevezetés projekttel kapcsolatos megállapításai egyértelműen pozitívnak tekinthetők, a végrehajtási időszakra vonatkozóan a következő összegző megállapítást teszi: „A GIIR kifejlesztésének 2 éves, a feladat méretéhez képest szűkre szabott fejlesztési ideje alatt – a kor követelményeinek megfelelően, egymással integráltan együttműködő – 18 modult kellett kifejleszteni, tesztelni, oktatni, bevezetni és üzemeltetni.” Jelenleg a rendszer integrációs kapcsolatait rendező ún. „finomhangolási” munkálatok folynak. 5.2.6. Az OIT Hivatala 2004-ben pályázatot nyújtott be az Európai Unióhoz az Átmeneti Támogatás (Transition Facility) 2005. évi programjára, „A magyar igazságszolgáltatás fenntartható képzési feltételeinek kialakítása a Magyar Bíróképző Akadémia keretében” elnevezéssel. Az elnyert uniós támogatásból valósult meg teljes egészében az MBA informatikai infrastruktúrájának kiépítése, valamint ez a keretösszeg fedezi a későbbiekben kialakítandó e-learning rendszer költségeit is.

66

Tender alapján szereztük be az oktatáshoz, az oktatásszervezéshez szükséges munkaállomásokat, nyomtatókat, szervereket, szoftvereket, szereltük fel az oktatótermet, valamint a multimédiás nyelvi labort. Az Akadémián kiépített informatikai hálózat segítségével üzemel a szállodai ügyviteli szoftver is, amely integráltan együttműködik a GIIR rendszerrel. 6. A bíróságok nemzetközi kapcsolatai A beszámolási időszakban tovább szélesedett a bíróságok nemzetközi kapcsolatrendszere. Uniós tagságunk tényéből következően a bíróságok nemzetközi kapcsolatai elsősorban a tagországok irányába intenzívek, emellett kiemelt fejlesztési célterületként foglalkozunk a szomszédos és a balkáni országok igazságszolgáltatási szerveivel való kapcsolatok fejlesztésével annak érdekében, hogy átadhassuk a jogállamiság kiépítésében, a demokratikus keretekben való működés területén, és a taggá válás folyamatában szerzett tapasztalatainkat. A megyei bíróságok és az ítélőtáblák nagy többsége aktív, önálló nemzetközi tevékenységet folytat, a Fővárosi Bíróság különösen széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A bíróságok nemzetközi tevékenysége egyaránt kiterjedt a partnerbíróságokkal fenntartott saját kapcsolatokra, valamint az OIT és Hivatala által kezdeményezett nemzetközi tevékenységben való részvételre. A nemzetközi tevékenység végzésére irányuló szándékot azonban befolyásolja az adott bíróság költségvetési helyzete, illetve hatással lehet rá az idegen nyelvi kommunikáció lehetőségének korlátja. A bíróságok és az OIT aktívan részt vettek az európai igazságügyi fórumok munkájában is, illetve képviselik a magyar igazságszolgáltatást. A tudományos és a szakmai nemzetközi konferenciákon való részvétel mellett arra törekszünk, hogy szakértőinkkel bekapcsolódjunk az uniós támogatási programokba. A bíróságok kiemelt figyelmet fordítottak az uniós jogalkotási folyamatra, az európai jog fejlődéséről rendszeresen tájékoztatjuk a bírói kart. Az ítélkezés számára nagy jelentőségű az Európai Bíróság munkája, iránymutató ítéletei, amelyek közvetlen hatást is gyakorolhatnak a hazai ítélkezésre. Ezen a területen hasznos munkát végeztek a sajátos magyar intézményként működő nemzeti tréner bírák, akik összekötő láncszemekként működnek az uniós és a hazai bíráskodás között. A bíróságok kétoldalú nemzetközi kapcsolatrendszerében nagy szerepet játszanak azon országok (pl. Németország, Franciaország, Hollandia, Ausztria), amelyek igazságszolgáltatása jelentős segítséget nyújtott hazánknak az európai uniós csatlakozási folyamat során. Tudatos munka eredményeképpen e kapcsolatok mára egyenrangú felek közötti szakmai kapcsolatokká fejlődtek. Ez megnyilvánult a magyar bíróságok által szervezett, a partnerbíróságok által is elismerten magas 67

szintű szakmai találkozókban, valamint például három magyar bírósági vezető munkájának hollandiai elismerésében is. E kapcsolatrendszer több bíróság esetében már együttműködési megállapodásban formalizált, és segítséget jelentett az uniós tagállami működés gyakorlatának elsajátításában, egyes szakmai kérdések hatékonyabb megismerésében is. 7. Közreműködés a jogalkotásban A bíróságok alkotmányos feladata az ítélkezés, a jogalkotásban való szerepe a jogszabályok tervezeteire adott, a jogalkalmazói tapasztalatokat tükröző észrevételek, javaslatok meglétében nyilvánul meg. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) az általános jellegű előírásain túl rögzíti, hogy a törvény és a kormányrendelet tervezetét – ha az a bíróságok hatáskörét is érinti – meg kell küldeni a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A Jat.-hoz képest, mintegy tíz évvel később lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LVI. törvény (Bszi.), amely kimondja, hogy az OIT (a bíróságok igazgatásának központi szerveként) véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezeteit és kezdeményezheti azok megalkotását. Az OIT korábbi elnöke és magam is többször hangot adtam annak, hogy a Jat.-ot módosítani szükséges, abban kifejezésre kell jutnia az OIT említett jogosítványainak, a testületi működésből eredő sajátosságoknak. Ugyancsak indokolt a Bszi. alapján az OIT által meghozott – jogszabályoknak nem minősülő – szabályzatok elhelyezése a Jat.-ban „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” között. A módosításra e szempontból máig nem került sor, mindez az észrevételezéseknél több problémát vet fel. Az OIT-hoz (annak Hivatalához) érkező jogszabálytervezetek száma 2005-ig folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, az 1997-1998. évi kezdetektől számítva az akkori 54 megkeresés 2005. évben 217-re emelkedett. A tájékoztató szerinti tárgyidőszakban viszont jelentős csökkenés következett be, összesen 89 ilyen tárgyú tervezet érkezett. A csökkenés fő oka az, hogy amíg korábban több tárca (pl. a gazdasági, földművelésügyi, informatikai) a bíróságokat nem érintő előterjesztéseit, tervezeteit is megküldte, mostanra ez már nagyrészt elmarad. A minden szempontból megalapozott észrevételek megtételét továbbra is az évek óta fennálló problémák befolyásolják. Ezek között elsőként említem az igen rövid, egyes tervezetek szakmai súlyához képest néha irracionálisnak tekinthető határidőket. Ezzel szorosan összefügg, hogy az ítélőtáblák és a megyei bíróságok véleményének a beszerzése – ha ezt az előterjesztő nem tette meg – rendkívül nehéz, néha arra nincs is lehetőség, pedig a jogalkalmazók tapasztalatainak az értékelését elengedhetetlennek tartom.

68

Fontos hiányosság, hogy a bíróságok szakmai munkáját és igazgatását érintő tervezetek sokszor nem tartalmaznak hatástanulmányt, nem térnek ki a feladatok változásából és nagyrészt növekedéséből eredő költségvetési kihatásokra (létszám, bér, elhelyezési, műszaki feltételek). Az OIT, illetve Hivatala a megalapozottnak tartott ilyen irányú igényeit általában az előterjesztésre készült észrevételével együtt megadja, legkésőbb azonban a következő költségvetési év tervezésénél érvényesíti. Sajnálatos tény, hogy a tárgyévben a központi költségvetés a jogszabályok változásaira tekintettel gyakorlatilag nem biztosította az általunk indokoltnak tartott forrásokat. A tervezetek közül jelentőségüknél fogva kiemelem a Ptk. átfogó újraszabályozása körében adott javaslatokat, a Pp.-nek az eljárások gyorsítását szolgáló módosítására irányuló észrevételeket, a gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló előterjesztésre, a Be.-t széles körben módosító Novellára, valamint a végrehajtását szabályozó számos miniszteri rendeletre, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslatra és végrehajtási rendeleteire adott javaslatokat. Az OIT a Bszi. 39. § e) pontjában meghatározott jogkörében kezdeményezte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál a bírósági ügyintézők által ellátható feladatokról szóló jogszabályok felülvizsgálatát és egy új, egységes kormányrendelet megalkotását. Ez most van folyamatban. 8. A bíróságok jogi képviselete Kezdetben, az államhatalmi ágak szétválasztása és a modern polgári demokrácia kialakulása idején a jogszolgáltatás csupán a „törvény szája” volt – ahogy Montesquieu írta híres hatalomelméleti modelljében –, így értelemszerűen e sajátos állami funkció önálló felelősségéről nem lehetett beszélni. Azóta azonban jelentős szemléleti változás következett be e tevékenység szociális szerepét illetően: ma ugyanis, amikor a gazdasági, társadalmi és kulturális élet mozgatórugója – s egyszersmind keretek közé szorítója is – a jogszabályi előírások rendszere, már nehezen lenne tartható a régi elképzelés a jog puszta „tolmácsolásáról”, az igazságszolgáltatás – s így a bíróságok – feladata ennél lényegesen több: a jog alkalmazása során a jogszabályok értelmezése, a joghézagok kitöltése és ezzel együtt a társadalmi gondolkodás formálása. E bonyolult és összetett munka természetesen kiterjesztett felelősséggel is kell hogy párosuljon. Az állami immunitás abszolút elvével szemben a bíróságok tevékenysége – a törvényi feltételek megléte esetén – kártérítési felelősség alapjául szolgálhat.

69

A Ptk. 349. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján ugyanis meg kell téríteni a bírósági jogkörben okozott kárt, ha az rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A törvényi szabályozás speciális voltát lényegében az adja, hogy a közjogi (jellemzően alá-fölérendeltségi viszonyt mutató) jogviszony magánjogi kártérítési jogviszonnyá transzformálódik, amely a károkozás ténye által jön létre, és ahol a károsult és a károkozó jogilag egyenlő pozíciót töltenek be. A Bszi. 39. § j) pontja alapján az OIT gondoskodik – Hivatala útján – e perekben a bíróságok képviseletéről. A vitatott bírósági intézkedések, illetve döntések jellege alapján a kártérítési kérelmek jogágak szerint csoportosíthatók. E speciális felelősség egyaránt vonatkozik a bíróságoknak a polgári, a büntető, a munkaügyi, vagy a közigazgatási peres, peren kívüli, valamint a végrehajtási eljárások során okozott károk megtérítésére. A bírósági jogkör fogalma alá tartozik minden magatartás, amelyet a bíróságok képviseletében eljáró személy, alkalmazott hatósági tevékenysége során tanúsít. A felperesek által jogalapként hivatkozott jogszabálysértés, vagy jogellenesség lehet anyagi, illetve eljárásjogi természetű. A szabálysértések a kereseti követelések jogcímeként általában összefonódva jelennek meg. Sok esetben a pervesztes felek a bíróság jogerős döntését vitatják és minden lehetőséget meg kívánnak ragadni annak érdekében, hogy vélt vagy valódi álláspontjukat érvényre juttassák. Beadványaikban rendszerint a per során történt bírói mulasztásokra vagy éppen a bíró tevőleges magatartására hivatkozással kívánnak számukra kedvező döntést elérni. Az eljárásokban arra hivatkoztunk, hogy a kártérítési per nem lehet újabb jogorvoslati fórum. Nem lehet a korábbi perben megállapított tényállást, a bizonyítékok mérlegelését vagy jogszabály értelmezését és alkalmazását ismét felülvizsgálni. A polgári perekben a károsultak gyakran sérelmezik az eljárás elhúzódását, a kézbesítési szabályok megsértését, a hiányos jegyzőkönyvezést, a bizonyítási indítványok mellőzését, és a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelését. A büntetőeljárásra visszavezethető kártérítési követelést megalapozó okok között meg kell említenem azokat az eseteket, amikor az alperesi bíróság megsértette a felperes (alapügyben vádlott) alkotmányos jogait, a védelemhez való jogát. Az eljárásban nem biztosította számára a törvény előtti egyenlőséget, és a tisztességes eljáráshoz való jogát.

70

A bíróság a büntetőeljárás szabályait megsértve rendelte el és tartotta fenn az előzetes letartóztatást, és időben nem rendelkezett lakhelyelhagyási tilalom megszüntetéséről. Előfordult, hogy a késedelmes összbüntetésbe foglalás miatt az elítélt „túlülte” a börtönbüntetését. A bírósági végrehajtó eljárásával kapcsolatosan a felperesek annak törvénysértő működésére hivatkoztak, mert szerintük erre a bíróság mulasztása folytán volt lehetőség, azáltal, hogy a bíróság elnöke a végrehajtó átfogó felügyeleti ellenőrzésére nem tett intézkedést. A bíróságok kártérítési felelősségének speciális esete került elfogadásra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 2. § (3) bekezdésében, amely – nemzetközi kötelezettség-vállalásunkkal összhangban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által felállított szigorú mércét alkalmazva – kimondja, hogy a perek ésszerű időn belül történő befejezésének elmulasztása esetén a bíróság az okozott kárért felróhatóság nélkül felel. A szabályozás előzményét képezi az a tény, hogy hazánkat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága több esetben elmarasztalta a bírósági eljárások elhúzódása miatt. Napjaink másik figyelemre méltó jogfejlődési területe a személyiségi jogvédelem. A jogtárgy abszolút jellege szükségessé teszi minden jogellenes behatás kizárását és a felborult érdekegyensúlynak – a vagyoni hátrányok mintájára – kártérítési kötelezettség keretében való helyreállítását. A bíróságok, mint munkáltatók természetesen közvetlenül ilyen jellegű sérelmet nem okozhatnak, hanem azt a nevükben eljáró bíró, bírósági titkár, vagy más alkalmazott magatartása eredményezheti. E körben utalni kívánok a készülő Ptk.-ban bevezetésre kerülő „sérelemdíjra”, amely a bekövetkezett hátrány nagyságának bizonyítottsága hiányában is megállapítható a károkozóval szemben, pusztán a jogsértő magatartás tényére alapítva e felelősséget. A jövő fejlődésének útja tehát az egyre szigorúbb fellépés a károkozóval szemben – legyen az magán- vagy jogi személy, vagy maga az eljáró bíróság. A bíróságok elleni kártérítési perek számokban: Az OIT Hivatalához érkező kérelmek száma évről évre emelkedő tendenciát mutat: 2004-ben 234, 2005-ben 282, 2006-ban pedig már 312 új kereset érkezett a bíróságok ellen. A tárgyidőszakban 696 ügy volt folyamatban, amelyből 254 eset fejeződött be jogerősen, míg 442 eljárás elbírálása átnyúlt a 2007. évre.

71

A korábbi évek tájékoztatóiban is említést tettem a keresetben megjelölt pertárgyértékekről. A 2005. évben folyamatban volt perekben a keresetlevelekben megjelölt kártérítési követelés összege 9 milliárd forint volt, míg 2006-ban ez az összeg elérte a 16 milliárd forintot. E magas követelési összeghez hozzájárul az a tény, hogy a bíróságok ellen indítható kártérítési perek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében tárgyi illeték-feljegyzési jogosak, azaz a felpereseknek nem kell leróniuk a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg az illetéket, hanem a per befejezésekor a bíróság döntése alapján a pervesztes fél lesz köteles azt megfizetni. E szabály jelentősen megkönnyíti a perlést, s egyszersmind ösztönzi a felpereseket minél magasabb – esetenként teljesen eltúlzott – kártérítési igények benyújtására. Az említett fizetési kedvezmény akkor lenne indokolt, ha a felek kiszolgáltatott helyzete, alá-fölérendeltségi viszonya, vagy az igényérvényesítési lehetőség speciális jellege miatt lenne szükség az akadálymentes keresetindítás biztosítására. Mindezek a körülmények a bíróságok ellen indított kártérítési perekben természetesen nem léteznek, így a fizetési kedvezmény fenntartása indokolatlan előnyt biztosít más magánjogi igények érvényesítésével szemben. Vélelmezhető, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog eltörlése megfontoltabb magatartásra ösztönözné a felpereseket, ténybelileg megalapozottabb és reális összegű kártérítési igények érvényesítéséhez vezetne. Az előzőekben bemutatott kártérítési kérelmek túlnyomó része nem bizonyult megalapozottnak, figyelemmel arra, hogy a bíróságok pernyertességének aránya a befejezett perek 99%-át tette ki, jóllehet több jelentős perértékű eljárás még nem fejeződött be. A bíróságoknak az elmúlt évben pervesztességük miatt így mindösszesen tíz ügyben 2 409 200 forint kárt kellett megtéríteniük, amely számarányában is jelentős eltérést mutat a felperesek keresetlevelében érvényesített pertárgyértékhez képest. 9. A bíróságok sajtótevékenysége A 2006-os évben is jellemző volt az ország bíróságaira, hogy jelentős figyelmet fordítottak a közérdeklődéssel kísért ügyekre, a sajtóval rendszeres kapcsolatot tartottak fenn, melyet a jogszabályok és az OIT szabályzata rendelkezéseinek betartásával végeztek. A bíróságok többsége a közérdeklődésre számot tartó ügyekről jegyzéket készített, melyet eljutatott a sajtó képviselőihez, egyre inkább jellemzően a bírósági honlapokon keresztül.

72

A média munkatársainak megkeresésére a sajtószóvivők, a bírósági elnökök vagy az általuk kijelölt vezetők, bírók tették nyilatkozataikkal a közvélemény számára érthetővé és világossá a bírósági döntések indokait. A bíróságok a 2006-os esztendőben több mint 1000 közleményt, illetve nyilatkozatot adtak (57. számú melléklet). A nyilatkozatokon és közleményeken túl rendszeresek voltak az összbírói értekezleteket követő sajtótájékoztatók. Ezeket csaknem minden esetben a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke az összbírói értekezletet tartó bírósági elnökkel közösen tartotta. Ezeken a sajtótájékoztatókon az adott bíróság működésének bemutatása mellett aktuális kérdésekről is szó esett. Az OIT Hivatala által összeállított médiaszemle alapján országosan követhető a sajtó által tükrözött kép a bíróságokról. Ezen összeállítások nyújtottak segítséget ahhoz is, hogy a bíróságok kellő időben és módon tudjanak reagálni a sajtóban megjelent téves hírekre, információkra. A elmúlt esztendőben nagyobb lendületet kapott a 210/2004. (XII. 7.) OIT határozattal elfogadott kommunikációs stratégia végrehajtása. Az OIT Hivatala kommunikációs szakemberek közreműködésével elindította a „Nyitott bíróságok” elnevezésű programot, melynek kiválasztott célcsoportja a 14 és 18 év közötti korosztály volt, és természetesen rajtuk keresztül a hozzájuk kapcsolódó felnőtt lakosság (szülők, tanárok). Az egész éven átívelő kommunikáció célja: a bíróság munkájának megismertetése, a jogtudat és jogismeret fokozása, és mindezeken keresztül a bíróságokról kedvező kép kialakítása volt, figyelembe véve a közvélemény-kutatások eredményeit is. A kommunikációs stratégia keretében sor került számos bíróság bemutatására, külön a fiataloknak szóló honlap, valamint középiskolás tananyag elkészítésére, rádióinterjúkra és egy fiataloknak szóló jogi vetélkedő megszervezésére. Szoros együttműködés alakult ki e program keretében az OIT és az Oktatási és Kulturális Minisztérium között. Az OIT hírlevelet adott ki, melyet megküldött valamennyi parlamenti képviselő és polgármester részére. Az információs társadalom fontos követelménye, hogy a bírósági szervezet működése, a bírósági döntések mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. E cél elérése érdekében a bíróságok központi honlapja formailag és tartalmilag megújult. A 2006-os évben megnyitotta kapuit a Magyar Bíróképző Akadémia. Az ünnepélyes megnyitóra nagyszabású sajtótájékoztatót szerveztünk, melynek keretében tájékoztattuk a jogi szakma képviselőit és a szélesebben vett nyilvánosságot arról, hogy az Akadémia egy olyan modern, európai színvonalú, nyitott, befogadó szemléletű képzési és kutató műhely, melyben a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése a mai kor magas szintű társadalmi elvárásainak felel meg, s minek következtében a jövőben egy magasan kvalifikált, sokoldalú ismeretekkel rendelkező bírói kar áll az állampolgárok szolgálatában.

73

Folytatódott – médiaszakemberek és beszédtechnika tanárok bevonásával – a bírósági szóvivők továbbképzése, a már meglévő ismereteik bővítése, fejlesztése. Elkészült a „Megmagyarázzuk a bíróságokat” című általános tájékoztató sorozat második füzete, mely elsősorban azoknak az állampolgároknak igyekszik segítséget nyújtani a bírósági eljárásokban való eligazodásban, akik tanúként jelennek meg a bíróság előtt. A tájékoztató füzet valamennyi bíróságon megtalálható, valamint a bíróságok központi honlapján is elérhető lesz.

74

V. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA 1. A bírósági szervezet gazdasági, pénzügyi helyzete 2006-ban Az OIT – a bíróságok működési feltételeinek alapos vizsgálata alapján – 2006. évre kidolgozott költségvetési javaslata a következő volt: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

89.022,7 millió Ft, 4.320,0 millió Ft, 5.652,1 millió Ft, 83.370,6 millió Ft.

Az Országgyűlés által elfogadott és az OIT javaslata között mutatkozó 19,2 milliárd Ft különbözet döntően a 2005. évi költségvetési törvény szerinti 1, illetve 10%-os elvonás visszapótlása, a Magyar Bíróképző Akadémia felszerelésére biztosítandó átmeneti támogatás önrésze, a Pp. módosítása és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvénytervezet végrehajtásához szükséges létszámfejlesztés pénzügyi vonzata, a bírói illetményalap 8%-os emelése, a bírák és igazságügyi alkalmazottak életpálya modellje II. üteméhez szükséges támogatása, a dologi kiadási előirányzat 2004. évi szintre történő visszapótlása, a bírósági épületek akadálymentesítéséhez szükséges kiadás fedezetét tartalmazta. Az Országgyűlés által elfogadott előirányzatok az alábbiak voltak: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

69 793,1 millió Ft, 2 000,0 millió Ft, 5 652,1 millió Ft, 64 141,0 millió Ft.

A fenti támogatási előirányzat 199,9 millió Ft-tal csökkent a 2005. évi eredeti előirányzathoz képest. A fejezet költségvetése szerkezetileg változott a 0,3 %-os támogatáscsökkentés következtében a felhalmozási és a dologi kiadások terhére a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata növekedett, a költségvetési törvényben meghatározott bírói alapilletmény-emelés és a kötelező előresorolások biztosítására.

75

A többletbevételeket is figyelembe véve a 2006. évi módosított előirányzatok a következők voltak: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

75.978,4 millió Ft, 4.582,7 millió Ft, 11.699,4 millió Ft, 64.279,0 millió Ft.

A fenti költségvetési előirányzatok az alábbiak szerint teljesültek. Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

73.498,5 millió Ft, 4.290,9 millió Ft, 10.979,5 millió Ft, 63.917,3 millió Ft.

A 2006. évi előirányzat-maradvány 1398,3 millió Ft, amelyet 26,1 millió Ft-tal növel az alaptevékenység előző évekből származó előirányzat maradványa, így az összes előirányzat maradvány 1424,4 millió Ft. Ebből az előirányzat maradványból 240,0 millió Ft az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges intézkedésekről szóló 2106/2006. (VI. 15.) Korm. határozat alapján felajánlott összeg. A fennmaradó 1184,4 millió Ft kötelezettségvállalással terhelt. A lekötött előirányzat maradványból 824,7 millió Ft intézményi maradvány, 359,7 millió Ft a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa, amely a megkezdett létesítések, rekonstrukciók és az átmeneti támogatásból megvalósuló programok fedezete. A személyi juttatásokra felhasznált összeg 42 830,0 millió Ft volt, amely az összes kiadás 58,3%-át tette ki. A rendszeres személyi juttatások összege 34 521,0 millió Ft volt, amely az illetményalap 2006. április 1-jétől történő 5%-os növekedését tartalmazta. A kifizetés – a kötelező előresorolások következtében – az előző évi felhasználáshoz viszonyítva 5,9%-kal emelkedett. A szolgálati jogviszonyban állók nem rendszeres személyi juttatásai címen 7035,4 millió Ft került kifizetésre, mely az előző évihez képest 1917,2 millió Ft-tal csökkent. A változás a normatív és a teljesítményhez kötött jutalom mértékének csökkenése, illetve a személyhez kapcsolódó költségtérítések körének szűkítése miatt jelentkezett. A külső személyi juttatásokra kifizetett összeg 1273,6 millió Ft, az előző évhez viszonyítva 12,2%-os növekedést mutat, amely az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, tanúk részére, és megbízási díjakra került felhasználásra. 76

A munkaadókat terhelő járulékok címén teljesített kiadás 13 213,0 millió Ft volt, ebből a társadalombiztosítási járulék 11 582,8 millió Ft-ot tett ki. A munkaadókat terhelő járulékok összege az előző évi kifizetésekhez képest 0,7%-kal csökkent, amely az illetményalap-emelés és a külső személyi juttatás kifizetések növekménye, illetve a nem rendszeres személyi juttatások jelentős csökkenésének és az egészségügyi hozzájárulás csökkentésének együttes következménye. A dologi kiadási előirányzatok az előző évhez képest a saját bevételi többletek összegével és az előirányzat maradvány igénybevételével növekedtek. A felhasználás a 2005. évi 9551,8 millió Ft-tal szemben 9885,4 millió Ft-ot tett ki. A 2005. évhez viszonyított kiadási többlet 2006. évben 333,6 millió Ft volt. A jelentősebb többletkiadások a szolgáltatási kiadásokon és a kommunikációs szolgáltatásokon mutatkoztak. A szolgáltatási kiadások növekedésében a távhő, a gáz-, a villamos energia, a víz- és csatornadíjak, a postai és szállítási szolgáltatások és az anyagbeszerzés kiadásainak növekedése jutott kifejezésre. A bevételi előirányzatoktól történő lemaradás, illetve a kiadásoknak a tervezettől eltérő alakulása következtében kialakult likviditási gondok megszüntetése érdekében a bíróságoknál belső átcsoportosítások váltak szükségessé. Ezen intézmények fizetési képességének megőrzése érdekében a kiemelt előirányzatok között 3362,8 millió Ft átcsoportosítása történt meg, amelyből 2308,9 millió Ft teljesítésre került. Működési célú pénzeszköz-átadás 2,5 millió Ft önkormányzatoknak, a szakszervezetnek való átadásból keletkezett.

volt,

amely

A felhalmozási kiadások teljesítése 5753,2 millió Ft volt, ebből az intézményi beruházásokra felhasznált kifizetés 1232,9 millió Ft. Ezen belül immateriális javak vásárlása 739, 7 millió Ft, ingatlanok vásárlása, létesítése 79,4 millió Ft értékben valósult meg. A fejezet 27 intézményénél számítástechnikai-irodatechnikai gépek, berendezések, felszerelések vásárlására, informatikai hálózat kiépítésére, bővítésére 395,2 millió Ft szolgált. Járművek cseréjére és vásárlására 18,6 millió Ft-ot költöttek az intézmények. A bírósági épületek felújítására 72,9 millió Ft került felhasználásra. A központi beruházási kiadások, valamint a támogatásértékű felhalmozási kiadások teljesítése együttesen 4447,4 millió Ft-ot tett ki. A fejezet épületberuházásokra és -rekonstrukciókra 3353,6 millió Ft-ot, gépek, berendezések és felszerelések vásárlására 937,3 millió Ft-ot használt fel. 77

A támogatásértékű felhalmozási kiadás teljesítése 156,5 millió Ft, amelyből a fejezetek közötti megállapodás alapján a Legfőbb Ügyészségnek 139,5 millió Ft, OIT határozat alapján az intézmények közötti 17,0 millió Ft átadása valósult meg. A fenti beruházásokat (rekonstrukciókat) részletesen külön fejezet tartalmazza. Az OIT Lakásügyi bizottsága 2006-ban 68 bíró és igazságügyi alkalmazott részére 85,1 millió Ft lakásvásárlási és korszerűsítési kölcsönt hagyott jóvá. A kölcsönből tárgyévben 69,5 millió Ft teljesítésre került, a fennmaradó összeg kiutalásra vár. A bevételek teljesítése 10 979,5 millió Ft volt. Az 1564,6 millió Ft halmozódás kiszűrését (fejezeti kezelésű előirányzat, központi beruházás előirányzatmaradványának átadása az intézményekhez) és az előző évi előirányzat-maradvány 3368,0 millió Ft igénybevételét követően a tényleges bevétel 6046,9 millió Ft. A működési bevétel 5222,4 millió Ft volt, amely döntően a hatósági és eljárási bevételekből keletkezett (4374,6 millió Ft), a felhalmozási bevétel 755,0 millió Ft, a támogatási kölcsönök visszatérülése 69,5 millió Ft volt. A fejezeti államháztartási tartalék 1930,2 millió Ft-os összegéből biztosította a fejezet a 2006. április 1-jétől hatályos 5%-os illetményemelés fedezetét az intézményeknél. Az előirányzatból fennmaradó 361,7 millió Ft-ot év végén a Magyar Államkincstár nem nyitotta meg. Az Állami Számvevőszék vizsgálata a fejezet 2005. évi költségvetési beszámolóját megbízhatónak és megalapozottnak minősítette. 2. Az OIT költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb határozatai Az OIT jóváhagyta az irányítása alá tartozó intézmények 2006. évi kiemelt költségvetési előirányzatait, és azon belül meghatározta azokat az előirányzatokat, amelyeket az intézmények csak külön engedély alapján használhatnak fel. Határozott arról, hogy a létszámmal és személyi juttatásokkal való gazdálkodásról szóló 1998. évi 4. számú szabályzatnak azon rendelkezését, amely szerint a személyi juttatás megtakarítás 50%-át használhatják fel a bíróságok saját hatáskörükben, továbbra is fenntartja. Döntött a bíróságok 2006. évi talárszükségletéről és a beszerzéshez szükséges fedezet biztosításáról.

78

Döntött a bírák és az igazságügyi alkalmazottak étkezési hozzájárulásának 2006. évi megállapításáról és kifizetéséről, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak soron kívüli előresorolásáról, valamint az igazságügyi alkalmazottak jó munkájának elismeréseként adható illetmény-emelésről. Megtárgyalta a tájékoztatót a folyamatban lévő épület-rekonstrukciós munkákról, a beruházási és felújítási előirányzatok felhasználásáról, a 2006. évi fejezeti kezelésű beruházási előirányzat, továbbá a kisebb felújításokra és nagyobb karbantartásokra elkülönített pénzeszközök felhasználásáról. Megállapította a lakáscélú támogatások keretét, majd azt év közben egy alkalommal felemelte. Áttekintette és megtárgyalta az intézmények II. félévi pénzügyi helyzetét és döntött a dologi hiányok finanszírozásának biztosításáról. Megtárgyalta és elfogadta a Bíróságok fejezet 2007. évi fejlesztési igényeit. Ennek során meghatározta – az előző évben elfogadott koncepcióra alapozva – a bírák és igazságügyi alkalmazottak életpálya modellje II. ütemének költségvetési támogatási szükségletét. Jóváhagyta az államháztartás teherbíró-képességéhez igazodóan a fejezet 2007. évi mérsékelt fejlesztési igényeit. Megtárgyalta a bíróságok 2005. évi zárszámadását és annak Állami Számvevőszék általi ellenőrzéséről készült jelentést. Az észlelt hiányosságok megszüntetéséről az érintett intézmények elnökeitől tájékoztatást kért és kapott. -

Engedélyezte a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére: 2006. március 31-i tényleges létszám szerinti, pótlékokkal növelt havi rendszeres illetményüknek 50%-át kitevő, a 2006. szeptember 30-i tényleges létszám szerinti, pótlékokkal növelt havi rendszeres illetményüknek 50%-át kitevő jutalom kifizetését.

Megállapította és engedélyezte a központilag ellátandó feladatokra a teljesítményhez kötött jutalom összegét és annak kifizetését. Év végéhez közeledve határozott a Bíróságok fejezet fejezeti kezelésben lévő, illetve az intézményeknél zárolt előirányzatok felhasználásáról. Döntött az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához felajánlott támogatás összegéről.

79

Elrendelte a fejezet minden intézményénél a Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer teljes körű bevezetését. Meghozta a 2006. évi 8. számú szabályzatot a Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszerrel támogatott gazdasági és speciális bírósági folyamatok szabályozásáról. 3. A 2007. évi várható költségvetési helyzet Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságok működési feltétételeinek alapos vizsgálata alapján többszöri módosítás eredményeképpen 2007. évre a Kormánnyal egyeztetett alábbi költségvetési javaslatot dolgozta ki, amelyet az Országgyűlés elfogadott: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

70.280,3 millió Ft, 1.050,0 millió Ft, 5.284,7 millió Ft, 64.995,6 millió Ft.

A fejezet 2007. évi támogatási előirányzata az előző évhez képest 854,6 millió Ft-tal növekedett az alábbiak szerint: millió Ft-ban Elismerésre került: a 2006. IV. 1-től hatályos 5 %-os illetményemelés hatása ennek 2007. évi szintre hozása támogatás arányosan a Magyar Bíróképző Akadémia szintre hozása a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása

+ 1.568,5 + 980,3 + 360,0 + 116,0

Elvonásra került: 2006. évi felajánlás összege a 2006. évi fejezeti államháztartási tartalék

- 240,0 - 1.930,2

Az előző évhez viszonyított növekedés:

854,6

A fejezet 2007. évi költségvetési támogatási előirányzatából (64.995,6 millió Ft) elkülönítésre került 2179,3 millió Ft fejezeti egyensúlyi tartalék, amely az intézmények helyzetét tovább nehezíti. A 2006. évről 2007. évre szerkezeti változásként végrehajtott támogatáscsökkentés komoly kihívás elé állítja a bíróságokat, az ítélőtáblákat és az

80

OIT Hivatalát is, elsősorban azért, mert a csökkentés legnagyobb mértékben a dologi kiadásokat és a központi beruházásokat érintette. A központi beruházások 2007. évi előirányzata a 2006. évi előirányzat 52,5%ára esett vissza. Ennek következtében több beruházást is át kellett ütemezni, amely mint köztudott a beruházási kiadások emelkedésével jár. A központi beruházási előirányzat 1050,0 millió Ft-os összege – amely 950,0 millió Ft-tal alacsonyabb az előző évi előirányzatnál – a folyamatban lévő beruházások befejezésére nyújt fedezetet. Az intézményi beruházások előirányzata az előző évhez viszonyítva 200,0 millió Ft-tal nőtt. Az így felhasználható intézményi beruházás előirányzata 348,5 millió Ft. Ez képezi alapját a 27 intézménynél szükséges informatikai hálózatépítéseknek, irodatechnikai eszközök cseréjének, illetve beszerzésének. A központi beruházások igen mérsékelt támogatásával tovább nő az előirányzat jelentősége a kisebb épület-beruházások finanszírozásában is. A 2007. évi dologi kiadások előirányzata a Bíróságok címen belül közel azonos szinten maradt, mint a 2006. évi eredeti előirányzat, abszolút összegben 328,7 millió Ft-tal nőtt. Évek óta az intézmények gazdálkodásában a dologi kiadások előirányzata képezi a szűk keresztmetszetet, miután csak a bevételi többlettel lehet forrást biztosítani a jelentkező kiadásokra. Bevételi lemaradás esetén a felmerült kiadásoknak nincs fedezete. A kiadás csak a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással biztosítható más feladat ellátásának terhére. A bírósági bevételek növekedésének üteme nem tart lépést, de nincs is közvetlen összefüggésben a dologi kiadások emelkedésével. A postai díjszabások változása, az energiaárak növekedése és a számítógéppark üzemeltetésével jelentkező többletkiadások évről évre egyre nagyobb terhet rónak az intézményekre, amelyet az egyébként is nehezen tervezhető bevételi többletekkel már nem lehet fedezni. Az ítélőtáblák és a bíróságok működésének és üzemeltetésének európai színvonalon történő megvalósítása mihamarább szükségessé teszi központi többletforrások biztosítását. A fejezeten belül a Bíróságok cím 2007. évi bevételi előirányzata 5145,6 millió Ft, 69,2 millió Ft-tal, 1,3%-kal emelkedett az előző évi eredeti előirányzathoz viszonyítva.

81

A bevételi többletből közel 90% az alaptevékenység bevételein belül a hatósági és eljárási bevételeknél (pénzbüntetés, pénzmellékbüntetés, bűnügyi költség, stb.) realizálódik. Ezeket a kiadott tervezési irányelvek alapján évről évre növekvő összegben tervezik a bíróságok. A növekedés dinamikája azonban csökken, illetve intézményenként igen nagy szórást mutat. A bevételek kiszabására – a bírói függetlenség miatt – közvetlen ráhatásunk nincs. Nagyon nehéz az előirányzatok prognosztizálása, miután a tervezés időszakában sokszor még azok az ügyek sem ismertek, amelyekben bevételt jelentő összeg kiszabására kerül sor. A behajtásnál viszont – a lakosság gazdasági és szociális helyzetével is összefüggésben – a fizetési fegyelem lazulása érezteti hatását. A fentiekben bemutatott előirányzatok fegyelmezett és takarékos gazdálkodást igényelnek az intézményektől. A 2007. évi költségvetés csak a törvényekben előírt kötelezően fizetendő juttatásokra nyújt fedezetet, és az esetlegesen keletkező megtakarítás a dologi kiadás finanszírozásának fedezetét képezi. 4. A bírósági szervezet gazdálkodásának külső ellenőrzése Az Állami Számvevőszék vizsgálata az OIT által elfogadott keretszámok alapján elkészített Bíróságok fejezet költségvetési javaslatát alátámasztottnak és megalapozottnak minősítette. 5. A bírósági szervezet gazdálkodásának fejezeten belüli ellenőrzése A fejezet belső ellenőrzési rendszerének értékelését segíti, hogy a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály (PEÖF) éves jelentésének részeit az A) pontok, a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények belső ellenőrei éves jelentéseiből készített összesítéseket ezzel párhuzamosan a B) pontok tartalmazzák. 5.1. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása (Ber. 31. § (3) bekezdés a) pontja) A) és B) együtt: Magyarországon a belső ellenőrzési rendszer államháztartási szintű átalakítása 2004. évben kezdődött. Kiemelt célként került rögzítésre a gazdálkodás teljes lefedettségét biztosító ellenőrzési rendszerek kiépítése és működtetése 2010. végéig. A kormányzat e cél teljesíthetősége érdekében létszámfejlesztést, az ellenőri szakma elismerési rendszerének kidolgozását és az ellenőrzést támogató szoftverek bevezetését tervezte, ezzel biztosítva a végrehajtáshoz szükséges kapacitás megteremtését. E fejlesztések azóta sem valósultak meg.

82

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 39. § g) pontja alapján, a Bíróságok fejezet felügyeleti szerve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). A fejezeti szintű ellenőrzések végrehajtására az OIT több éve működteti független belső ellenőrzési egységét, önálló főosztályi szervezetben, hat fő ellenőri álláshellyel, ez a PEÖF. A Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, a fővárosi és megyei bíróságokon jellemzően egy fő függetlenített belső ellenőr végzi a belső ellenőrzéseket. A Bíróságok fejezetben rendelkezésére álló ellenőri kapacitás 2006. december 31. napján 34 fő volt (engedélyezett: 37 fő). Az előző évhez hasonlóan alakult az évközi munkaerő hullámzás, mely megközelítette a 25%-ot. A létszámmozgások következtében a PEÖF részéről átmenetileg, a 27 intézményből évente, átlagosan 2-3 intézményben nem megoldott a folyamatos belső ellenőri munkavégzés. A kiépített belső ellenőrzési rendszer fejezeti és intézményi szinten is megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A belső ellenőrzési kézikönyvvel minden intézmény rendelkezik, aktualizálásuk jellemzően megtörtént. Összességében megállapítható, hogy a Ber. előírásai szerinti éves ellenőrzési terv alapján folyt az ellenőrzés a fejezetben, s az intézmények 85%-ánál. Beszámolási kötelezettségüket többnyire határidőben, a Ber. szerinti tartalommal teljesítették az intézmények. A fejezetben 2005-től folyamatosan került bevezetésre a gazdálkodás támogatására a Forrás SQL integrált informatikai rendszer (GIIR). A teljes kiépítés lényegében 2006-ban megtörtént, az ellenőrzési célú felhasználás bevezetése ezzel együtt elsősorban az intézményekben kezdődhetett el. A gazdálkodás adatbázisához történő lekérdezési jogosultság biztosítása a feltétele e rendszer ellenőrzési célú felhasználásának, e joggal az ellenőrök többsége rendelkezik. 5.1.1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága (Ber. 31. § (3) bekezdés aa) pontja) 5.1.1.1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése A) A PEÖF 2006. évre ütemezett ellenőrzéseit (éves terv), a kapcsolódó feladatokat a 192/2005. (XII. 6.) OIT határozat tartalmazta, melyet az OIT a 141/2006. (XI. 21.) számú határozattal módosított. Ennek értelmében az éves ellenőrzési feladatokat „a JUSTICIA.NET bírósági rendszer- és hálózatfejlesztés” tárgyú PHARE projekt – külső erőforrás bevonásával történő – ellenőrzésével bővítette. A vizsgálat teljesítésének határidejét az OIT 2007. március 31. napjában jelölte meg, így ennek az ellenőrzésnek a szervezése 2007. évre áthúzódó feladatként jelentkezik. A PEÖF maradéktalanul végrehajtotta a Ber. 2. § c) pontja szerinti rendszerellenőrzést három intézményben, a Ber. 2. § a) pontja szerint pedig a szabályszerűségi ellenőrzést – a vezetői beszámoláson alapuló nyomonkövetés 83

módszerével – négy intézményben. Az ellenőrzött időszakok – terjedelmüket tekintve – az ellenőrzések típusához igazodtak, a rendszerellenőrzések vonatkozásában még mindig több (négy) év gazdálkodását érintették (58. számú melléklet). Feladatelmaradás nem volt, a feladatokat a tervezett mennyiségben és szinten teljesítette a főosztály, miközben egy álláshely az év egészében betöltetlen volt. A fejezeti szintű rendszerellenőrzések végrehajtásának színvonalát az ellenőrzött intézmények vezetői és munkatársai, az EU-s követelményekkel egyezően bevezetett minőségbiztosítási értékelő lapon tett nyilatkozatukban „kitűnő minősítéssel” értékelték (59. számú melléklet). Az ellenőrök fejezeti szinten szervezett továbbképzése 2006. évben is kiemelt szerepet kapott. A tervezett továbbképzéseket megszervezte a főosztály, 2006. május 16-17-én, valamint 2006. szeptember 20-22-én szakmai konferencia keretében meg is tartotta. A főosztály az egységes ellenőrzési eljárások alkalmazásához több segéd- és módszertani anyagot készített, és ellátta a szakmai koordinálási feladatokat is. Az éves tervben elkülönített tartalékidő (összesen: 128 revizori nap) felhasználása is megtörtént az egyéb, illetve többletfeladatokra (ÁBPE tagság, társfőosztályokkal együttműködés). Beszámolási, tájékoztatási kötelezettségei teljesítésével együtt a főosztály 2006. évben összesen 17 előterjesztést, 3 tájékoztatót készített, az együttműködés során több javaslatot, véleményt adott át. B) Az intézményi függetlenített belső ellenőrök 2006. évre vonatkozó munkatervei összességében a jogszabályi előírásoknak megfelelően, egységes szerkezetben készültek el, és valamennyi kockázatelemzéssel alátámasztott volt. A tervezett és teljesített ellenőrzések számát és kapacitásigényét a 60-62. számú mellékletek szemléltetik. A tervezett ellenőrzési kapacitást az ellenőrzések típusonkénti megoszlásában 2006. évre a 63. számú melléklet mutatja be. Összességében a 2006. évre tervezett ellenőrzéseket az intézmények (összesített adat) 97%-ban teljesítették. A fejezeti szintű összesítést a 64. számú melléklet tartalmazza. 5.1.1.2. A tervtől történt eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága A) Az éves tervben szereplő ellenőrzési feladatok PEÖF által végrehajtandó része maradéktalanul teljesült, a november hónapban jóváhagyott tervmódosítás során az éves ellenőrzési tervbe beiktatott többlet ellenőrzési feladat külső vállalkozó általi teljesítése a 2007. évre húzódott át. Így a tervezett ellenőrzési feladatokon kívül a 2006. évben koordinálta a főosztály a külső ellenőrzés megszervezését is: árajánlat beszerzése, információ összegyűjtése és rendszerezése, az ellenőrzés előkészítése, a szerződés előkészítése, közreműködés, dokumentumok átadása, kapcsolatfelvétel a társfőosztályokkal. Az éves tervhez kapcsolódó képzési terv teljesítésében nem történt elmaradás, a tervezett képzési időn felül a főosztály 1-1 ellenőre egyéb képzéseken is részt vett. 84

B) A tervtől történő eltérés indokai között szerepeltek: betegség, az új követelményekhez igazodó képzettség megszerzése, áthúzódó feladatok, mely tervmódosítást és ellenőrzési feladatelmaradást okozott. A jelentés Ber. 31. § (3) bekezdés b) pontja szerint készítendő értékelő rész összeállításában az intézményvezetők többsége közreműködött. Jelezték, hogy a belső ellenőrzés által tett megállapításokat és javaslatokat hasznosították, szorgalmazták a szigorúbb, terv szerinti ellenőrzéseket is. 5.1.1.3. A terven felüli ellenőrzések indokoltsága A) Nem volt terven felüli ellenőrzés. B) Intézményi szinten 25 db terven felüli ellenőrzés került végrehajtásra, mely az összes teljesített ellenőrzés 9,7%-át tette ki. Ez azt mutatja, hogy a vezetők ellenőrzéshez társítható információs igénye megnövekedett. 5.1.2. Az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételei, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők (Ber. 31. § (3) bekezdés ab) pontja) 5.1.2.1. Személyi feltételek A rendelkezésre álló ellenőri kapacitás (65. számú melléklet) az elvárások növekedése miatt egyre szűkebb keresztmetszetet jelent. Az intézményi belső ellenőrök funkcionális függetlensége biztosított. A) A beszámolási időszakban a főosztály hét engedélyezett tisztviselői álláshellyel rendelkezett: ebből egy főosztályvezetői, egy titkárnői és öt ellenőri álláshely volt. Az év végéig a hét engedélyezett álláshelyen az előírásokkal egyező végzettséggel rendelkező tisztviselők dolgoztak. A tárgyidőszakban a munkaerő hullámzás az alábbiak szerint alakult: 2 fő ellenőr tisztviselő távozott a főosztályról, akik helyett csak 1 fő határozott idejű ellenőr kinevezésére nyílt lehetőség. A főosztályon – az előző időszakhoz hasonlóan – vezető-helyettes nincs, így a munkamegosztás érdekében helyszínenként egy-egy ellenőr a vizsgálatvezetői feladatokat is ellátta. B) Az intézmények ellenőri létszámában bekövetkezett munkaerő hullámzási mutató értéke 2006. évben 17,2% volt. A tárgyévben a 27 intézményből, éves szinten 3 intézményben elsősorban létszám gondok miatt nem volt folyamatos a belső ellenőrzés. Az intézményekben kinevezett belső ellenőrök képzettségi szintje a jogszabályi követelményekkel összevetve megfelelő (közel 20% jelenleg posztgraduális képzésen szerzi az előírt szakismereteket), 70% több éves, -öt év feletti- gyakorlati idővel rendelkezik. A belső ellenőrök az OIT által jóváhagyott szakmai képzési terv keretein belül, a PEÖF által szervezett továbbképzéseken rendszeresen részt vettek, közel 30%-uk azonban egyéb szervezett továbbképzésen nem. 5.1.2.2. Tárgyi feltételek A) A fejezeti szintű ellenőrzési munka végzéséhez elengedhetetlenül szükséges tárgyi feltételek biztosítottak voltak. A helyszíni ellenőrzések során az ellenőrzött 85

intézmények a szükséges információkat rendelkezésre bocsátották, illetve azokhoz a hozzáférést lehetővé tették (számítógép, adatbázis, nyomtató, tanúsítványok). Az ellenőrzések végrehajtását és nyilvántartását segítő számítógépes programok – IDEA ellenőrzést támogató szoftver – és a főkönyvi adatbázishoz történő hozzáférés nélkül az ellenőrzés hatékonyságát tovább már nem lehet növelni. Ezen feltételek hiánya hosszú távon – a kapacitáshiány megléte mellett – az ellenőrzési munka elvégezhető mennyiségét, a dokumentálás teljes körűségét és mélységét, az egységes ellenőrzési eljárásrend és megfelelő munkamódszerek kidolgozását mindenképpen hátrányosan befolyásolja. A főosztályvezető személyre kiadott laptopot kapott. Az ellenőrzési főosztály vezetője a hivatali vezetői értekezletek rendszeres meghívottja, információ ellátása biztosított. A Pénzügyminisztérium ÁBPE albizottságának tagja. B) Az intézményi belső ellenőrök munkavégzéséhez is biztosítottak voltak a tárgyi feltételek, valamennyien rendelkeztek számítógéppel, internet hozzáféréssel, elhelyezésük külön szobában megtörtént. Konfliktusokat nem jeleztek az ellenőrök. 5.1.2.3. Az ellenőrzést segítő, akadályozó tényezők A) A PEÖF munkáját segítette: - A fejezeti szintű korrekt, jogszabály szerinti ellenőrzések végrehajtását az ellenőrzött intézmények vezetői és dolgozói pozitív hozzáállásukkal, együttműködésükkel hatékonyan segítették a 2006. évben is. Valamennyi intézmény vezetője teljességi nyilatkozatot tett, az ellenőrzés megállapításaival összefüggésben megfogalmazott javaslatokat nem vitatták. A beszámolókat, tájékoztatókat, az intézkedési terveket a jogszabállyal egyező módon, többnyire határidőben elkészítették és megküldték részemre. A javítható, jelzett hiányosságok megszüntetését több esetben már az ellenőrzés ideje alatt megkezdték. - A PEÖF kapcsolati rendszere hatékonyabbá válását 2006. évben is segítette az OIT Hivatalán belüli véleménykérések és egyeztetések során megvalósuló együttműködés. A) és B) együtt - további tényezők: - Az OIT és az intézmények vezetői a belső ellenőrök továbbképzésének szükségességét felismerték, támogatták, a központilag szervezett szakmai napokon az ellenőrök részvételét biztosították. A képzéseket kiemelt szaktudású és gyakorlott szakemberek, előadók tartották, ami segíti a belső ellenőröket az EU-s módszerek fejezeti sajátosságokhoz igazodó kidolgozásában, végrehajtásában. - Az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott segédanyagok, módszertani útmutatók, értelmezések ugyan közvetlenül nem adaptálhatók, de segítséget jelentenek az új módszerek fejezeti szintű kidolgozásához.

86

- A tárgyi és személyi feltételek az 5.1.2.1. és az 5.1.2.2. pontokban ismertetett tények alapján segítették vagy akadályozták az ellenőrzések, egyéb feladatok végrehajtását. 5.1.3. Az ellenőrzések fontosabb megállapításai (Ber. 31. § (3) bekezdés ac) pontja) A) és B) együtt: A fejezet egészében fokozatosan és pozitív irányban változott a szabályozottság, a gazdálkodás színvonala. Az ellenőrzési reform első évéhez képest az intézkedések megtételének felelőssége hangsúlyosabbá vált, a szükséges intézkedések foganatosítása változó mértékben, de javult. Az intézmények belső ellenőrei által megfogalmazott, feltárt hiányosságok többsége összhangot mutatott a fejezeti szinten elvégzett rendszerellenőrzések tapasztalataival. A) A szabályszerűségi ellenőrzésekkel érintett intézményekben a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére készített „Intézkedési terv” feladatait végrehajtották. Jellemzően: Többnyire személyi változások esetén tolódtak ki a tényleges teljesítési határidők, de elmaradt feladat az ellenőrzés időtartamának végén nem volt. Az intézményvezetők többsége az Intézkedési terv időarányos teljesítését saját belső ellenőrével is ellenőriztette. A fejezeti szintű ellenőrzés részéről újabb javaslatok megtétele egy esetben sem volt indokolt. A rendszerellenőrzések végrehajtásakor tapasztaltak alapján az alábbi megállapítások, javaslatok fogalmazódtak meg: Összességében az egyes intézmények belső szabályzatainak rendszere kisebb kiegészítésekkel tükrözi a hatályos jogszabályok előírásait, a hangsúly a gazdálkodásban bekövetkezett változások – helyi sajátosságok, GIIR rendszer bevezetésével összefüggő folyamat-átszervezés – átvezetésére helyeződött. A költségvetés végrehajtásával, a beszámolással, a mérleggel kapcsolatban az ellenőrzés megállapította, hogy az intézmények gazdálkodásukat az OIT által elfogadott költségvetésük alapján végezték, beszámolási kötelezettségeiket megfelelő színvonalon teljesítették. Pontosítások megtételére eseti jelleggel került sor (bizonylati rend és okmányfegyelem, kisegítő-kiegészítő tevékenységek pontos értelmezése, egyéb). Az ellenőrzés időpontjában a kötelezettségvállalások naprakész nyilvántartásával valamennyi intézmény rendelkezett. A személyi juttatás és létszámgazdálkodás tekintetében megállapította az ellenőrzés, hogy a vizsgált időszakban valamennyi intézmény engedélyezett létszámfejlesztést hajtott végre, jogosulatlan kifizetéseket nem teljesített. A személyi nyilvántartások vezetése naprakész, az ellenőrzések időtartama alatt a GIIR rendszeren belül a NexonBér program országos szintű bevezetésével kapcsolatban merültek fel átállási nehézségek. 87

Az eszközgazdálkodás, készletgazdálkodás, beruházások ellenőrzése során megállapította az ellenőrzés, hogy az intézmények érzékelhetően eltérő feltételek mellett végzik gazdálkodásukat, teljesítik alaptevékenységükből következő feladataikat. Az eszközellátottság különbségeitől eltekintve valamennyi intézmény az eszközökkel, készletekkel való takarékos, a vagyonbiztonsági követelményeknek összességében megfelelő gazdálkodást folytat. A speciális bírósági tevékenységekkel kapcsolatban az ellenőrzés megállapította, hogy a központosítást és a GIIR speciális moduljainak bevezetését követően az igazságügyi követelések, a letétek és a bűnjelek kezelése és nyilvántartása átláthatóbbá vált, az adminisztrációs munka elvégzésében az egységes követelményeknek történő megfelelés biztosított. Az ellenőrzés igazgatási szintű intézkedés megtételére fogalmazott meg javaslatot, mely az 5 éven túl felhalmozódott letéti és bűnjel állomány felszámolására irányul. A megyei bírósági végrehajtók tevékenységével kapcsolatban lényeges hiányosságot az ellenőrzés nem állapított meg. A belső ellenőrzési rendszer valamennyi intézményben kiépített, a Belső ellenőrzési kézikönyvet elkészítették. Azoknál az intézményeknél, ahol a függetlenített belső ellenőri munkakör tartósan betöltetlen volt, az ellenőrzött időszakban a Ber. szerinti eljárásrendet, a munkalapokkal dokumentált ellenőrzést nem alkalmazták. A vizsgált időszakot követően a függetlenített belső ellenőrzés megszilárdítására, a jogszabályi előírásokban rögzített végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek alkalmazására az intézményvezetők megfelelő lépéseket tettek. Az ellenőrzés a belső ellenőrzési rendszer jogszabály-változásokkal összefüggő kiépítésére, a FEUVE-rendszer szabályzatainak és a Belső ellenőrzési kézikönyv elkészítésével kapcsolatban szintén a helyi sajátosságok szerinti kialakításra, illetve átdolgozásra tett javaslatot. B) Az intézményi belső ellenőrök által elvégzett ellenőrzések további megállapításai az ÁSZ 2005. évi zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzéshez kapcsolódtak. Jelezték, hogy a feltárt hiányosságokat az intézmények többsége felszámolta 2006-ban. 5.1.4. Jogellenes magatartások miatt tett jelentések száma (Ber. 31. § (3) bekezdés ad) pontja) A) A beszámolási időszakban vizsgált intézményeknél személyes felelősség felvetésére okot adó tényt nem tárt fel a fejezeti szintű ellenőrzés, így ezzel kapcsolatban jelentéstételi kötelezettség nem keletkezett. B) Jogellenes magatartások miatt büntetőeljárás kezdeményezése, illetve elbocsátás nem szerepelt a jelentésekben. Írásbeli figyelmeztetést – a szabályok be nem tartása miatt – egy intézményben alkalmaztak.

88

5.1.5. A FEUVE javítása érdekében tett javaslatok (Ber. 31. § (3) bekezdés ae) pontja) A) 2006-ban a rendszerellenőrzések keretein belül valósult meg a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés gyakorlásával összefüggő jogok és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. A vizsgált intézményekben a FEUVE-rendszer gyakorlati működésére vonatkozóan olyan javaslat megtételére nem került sor, mely intézkedési tervben rögzítendő feladatot jelentett volna. B) Szükséges a GIIR rendszerrel kapcsolatos változások átvezetése az intézmény ellenőrzési nyomvonalaiban, ezek megismertetése az érintett dolgozókkal. 5.2. Az ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása, az intézkedési tervek megvalósítása (Ber. 31. § (3) bekezdés ba) pontja) A) és B) együtt: Az intézkedések megvalósításának helyzetét összesített táblázat tartalmazza (66. számú melléklet). A fejezeti szintű belső ellenőrzés által tett megállapításokat az ellenőrzött intézmények vezetői nem vitatták, intézkedési terveiket határidőre és – a javaslatokkal összhangban – minden elvégzendő feladatra kiterjedően elkészítették. A fejezet felügyelete alá tartozó intézmények rendszerellenőrzését követően a PEÖF a vezetői beszámoláson alapuló nyomonkövetés módszerével ellenőrzi az intézkedési tervben rögzített feladatok teljesítését, amelyek az 5.1.3. pontban ismertetett tények szerint teljesültek. B) 2006-ban megállapítható volt, hogy az intézményvezetők döntő többsége belső ellenőrével, esetenként vezetőivel ellenőriztette az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását, függetlenül attól, hogy milyen szintű ellenőrzés megállapítása, javaslatai tették szükségessé a hiányosságok felszámolását. Ezen túlmenően az intézményi belső ellenőrök jelentéseiben tett javaslatokra jellemzően szintén készültek intézkedési tervek, amelyek nyomonkövetése biztosított. 5.2.1. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok (Ber. 31. § (3) bekezdés bb) pontja) A) és B) együtt: az alábbi területekre vonatkozóan fogalmazódtak meg javaslatok: Az ellenőrzés informatikai támogatottságát indokolt megerősíteni, mely a GIIR-hez kapcsolódó, gyakorlatban is megfelelően működő lekérdezési jogosultság mellett (esetleg CD-re mentett adatbázisból) az IDEA, vagy más, hasonló funkciókkal bíró szoftver beszerzésével is megvalósítható. A gazdálkodási rendszer átalakulásához igazodva, fokozatosan kell kidolgozni, majd bevezetni a GIIR-hez alkalmazható ellenőrzési munkalapokat, a fejezeti

89

-

-

-

szinten is alkalmazható ellenőrzési módszertanokat, melyhez szintén elengedhetetlen az informatikai támogatás. Az egységes szempontú ellenőrzések végrehajtásához a fejezet valamennyi belső ellenőre számára szükséges lenne a GIIR programhoz tartozó felhasználói ismeretek bővítése, a gyakorlatorientált konzultációs lehetőség. A belső ellenőrök egységes elismerési rendszere (pl.: pótlékrendszer) kialakításához a Bíróságok fejezet szabályozóit indokolt áttekinteni, mivel a jól képzett szakemberek megnyerése és megtartása csak a versenyszférában elfogadott anyagi elismerési szinthez közelítve lehetséges. Emellett a jelenlegi kapacitás bővítése is elengedhetetlen. A fejezeti szintű, háromévenkénti rendszerellenőrzések helyett a hibák kijavítása érdekében indokolt elmozdulni az egységes szempontrendszer alapján történő értékelésekhez, amely egy-egy téma köré csoportosított ismérvek alapján határozza meg az ellenőrzés terjedelmét. Ezáltal a fejezet egészére érvényes megállapításokat és javaslatokat lehetne tenni, mely a jellemzően előforduló hiányosságok kijavítását és a meglévő jó gyakorlat megerősítését célozná. Ezzel párhuzamosan az intézményi belső ellenőrök rendszerellenőrzéseinek és utóvizsgálatainak számát és mélységét bővíteni indokolt.

90

VI. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK LEGFONTOSABB MUTATÓI

1. Az OIT ülései Az OIT 2006-ban 16 ülést tartott a következő időpontokban: január 10., február 7., március 7., március 21., április 4., május 2., május 29., június 6., július 4., augusztus 15., szeptember 12., október 3., október 10., október 18., november 7., november 21., december 5. Ülésen kívül döntött – tagjainak írásban bekért szavazataival – május 24-én és május 29-én. 2. Az OIT ülésein megtárgyalt előterjesztések, tájékoztatók, javaslatok Az OIT 2006-ban 262 előterjesztést, 3 javaslatot, 101 tájékoztatót, illetve a hivatalvezetői beszámolót tárgyalta meg és 2 alkalommal nyilvánított véleményt. 3. Az OIT határozatai, szabályzatai, ajánlásai és belső határozatai 3.1. Az OIT határozatai Az OIT 2006-ban 163 határozatot hozott, ezek leggyakoribb témái a következők voltak: - bírák kinevezése, - bírák felmentése, - bírák kijelölése, - bírák beosztása, - bírák áthelyezése, - pályázati feltételek kiírása, - pályázatok elbírálása, - bírák kirendelése. Ezeken kívül az OIT legfontosabb döntései – időrendi sorrendben – a következők voltak: 7/2006. (I. 10.) OIT határozat a Pest Megyei Bíróság működési feltételeinek javításáról 9/2006. (II. 7.) OIT határozat a magyar nyelvű bíráskodás támogatásáról a szomszédos országokban 91

17/2006. (II. 7.) OIT határozat az Országos Bírósági Sportnapokról 18/2006. (III. 7.) OIT határozat az ítélőtáblákon és a megyei (fővárosi) bíróságokon folyamatban lévő két éven túli pertartamú ügyek vizsgálatáról 19/2006. (III. 7.) OIT határozat az OIT Hivatala Szervezeti és működési szabályzata módosításának jóváhagyásáról 34/2006. (IV. 4.) OIT határozat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Oktatási Tudományos Tanácsának létrehozásáról és tagjairól 35/2006. (IV. 4.) OIT határozat a cégbíróságok 2006. évi feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételekről 46/2006. (IV. 4.) OIT határozat a bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak Juhász Andor díj adományozásáról és a 2006. évi címadományozásról 49/2006. (V. 2.) OIT határozat a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer 2006. február 15-ig kifejlesztett funkcióit tartalmazó új verziója bevezetésének ütemezéséről 64/2006. (VI. 6.) OIT határozat a büntetőeljárásban keletkezett iratokról készített másolat egyszeri illetékmentes kiadásával kapcsolatos problémák kezelése tárgyában 77/2006. (VII. 4.) OIT határozat a Bíróságok fejezet 2007. évi fejlesztési igényeiről 94/2006. (IX. 12.) OIT határozat a Legfelsőbb Bíróság és a megyei (fővárosi) bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak módosításáról 95/2006. (IX. 12.) OIT határozat a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer 2006. június 30-ig kifejlesztett funkcióit tartalmazó új verziója bevezetésének ütemezéséről 120/2006. (X. 10.) OIT határozat a bíróságokat és a bírákat érintő jelentéstételi kötelezettségek áttekintéséről 121/2006. (X. 10.) OIT határozat az integrált bírósági könyvtári rendszer létrehozásáról 3.2. Az OIT szabályzatai Az OIT a törvény által hatáskörébe utalt, normatív szabályozást igénylő kérdésekben 2006-ben 12 szabályzatot hozott a következő tárgykörökben: 2006. évi 1. számú szabályzat a bírósági eljárási cselekmények kép- és hangfelvételére, továbbítására, valamint kezelésére szolgáló rendszer igénybevételének és használatának szabályairól 2006. évi 2. számú szabályzat a „Bíróságok fejezet” felügyelete alá tartozó intézmények által lefolytatott közbeszerzésekről 2006. évi 3. számú szabályzat a tartósan távollévő bírák álláshelyeinek részbeni betöltéséről szóló 2005. évi 5. számú OIT szabályzat módosításáról 2006. évi 4. számú szabályzat a bíróságok igazgatásáról szóló 1999. évi 9. számú szabályzat módosításáról 2006. évi 5. számú szabályzat a bírósági fogalmazók központi felvételi eljárásának rendjéről 92

2006. évi 6. számú szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 2002. évi 4. számú OIT szabályzat módosításáról 2006. évi 7. számú szabályzat a bírósági titkárok központi képzéséről 2006. évi 8. számú szabályzat a gazdálkodási integrált informatikai rendszerrel támogatott gazdasági és speciális bírósági folyamatok szabályozásáról 2006. évi 9. számú szabályzat a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló 1999. évi 3. számú szabályzat módosításáról 2006. évi 10. számú szabályzat a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ruházati költségtérítéséről és étkezési hozzájárulásáról 2006. évi 11. számú szabályzat az OIT meghagyással kapcsolatos követelményekről szóló 1999. évi 11. számú szabályzatának hatályon kívül helyezéséről 2006. évi 12. számú szabályzat a bíróságok és az OIT Hivatalának honvédelmi, polgári védelmi szervezetéről, főbb feladatairól, továbbá tevékenységének irányításáról szóló 1999. évi 5. számú szabályzat módosításáról 3.3. Az OIT ajánlásai Az OIT 2006-ban egy ajánlást hozott, a bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak szabadságolási rendjéről. 3.4. Az OIT fontosabb belső határozatai Az OIT 2006-ban 129 belső határozatot hozott, ezek közül a legfontosabbak az alábbiak: 2006/7. (I. 10.) számú belső határozat az elektronikus információszabadságról szóló jogszabályok végrehajtásáról 2006/8. (I. 10.) számú belső határozat az OIT Hivatalának a Magyar Bíróképző Akadémia irányítását ellátó vezetője jogállásának meghatározásáról 2006/14. (II. 7.) számú belső határozat a bírósági épületek használatáról, értékmegóvásáról, hasznosításáról 2006/15. (III. 7.) számú belső határozat a Magyar Bíróképző Akadémia álláshelyeinek létesítéséről 2006/16. (III. 7.) számú belső határozat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Oktatási Tudományos Tanácsának megalakításáról 2006/20. (III. 7.) számú belső határozat a tartósan távollévő bírák álláshelyére engedélyezhető túlbetöltések keretszámainak meghatározásáról 2006/29. (V. 2.) számú belső határozat a lakossági szemléletformáló, a bíróságok általános megítélését javító tájékoztatási és PR feladatok megvalósítása tárgyában 2006/83. (VII. 4.) számú belső határozat az önálló költségvetési szerv vezetőjének személyi juttatással való gazdálkodásáról 2006/84. (VII. 4.) számú belső határozat az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához a Bíróságok fejezet részéről felajánlott támogatásról

93

2006/92. (IX. 12.) számú belső határozat a bírósági határozatok közzétételével kapcsolatos anonimizálásról 2006/96. (X. 3.) számú belső határozat az arányos bírói leterheltség méréséhez és megvalósításához szükséges rendszer kialakítására vonatkozó közbeszerzési eljárásról 2006/108. (XI. 7.) számú belső határozat a bíróságok országos informatikai eszközbeszerzéséről 2006/109. (XI. 7.) számú belső határozat a bíróságok országos informatikai hálózatának működését biztosító Novell szerződés megújításáról 2006/117. (XI. 21.) számú belső határozat a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer működtetésére 2006. december 1-jétől

94

VII. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS 2006. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÉS A JÖVŐ FELADATAI

1. A 2006. év értékelése 1.1. A beszámolási időszakban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács munkájában jelentős hangsúlyt kapott az OIT szabályzatok felülvizsgálata, indokolt módosítása. 1.1.1. A tárgyidőszakban ismételten sor került a bíróságok szervezeti és működési szabályzatai 2004-2006. közötti módosításának értékelésére. Az OIT által jóváhagyott változásokat vizsgálva megállapítható, hogy a módosítások mértéke az előző időszakhoz hasonlóan általában csekély, résztémakörökre, s a folyamatos igazgatási tevékenység optimális végzésére irányult. A Tanács értékelése szerint bevált a bíróságok 1999-ben kialakított új struktúrája és az ehhez rendelt feladatköröknek megfelelő működési modell. A Tanács a jövőt illetően ugyanakkor indokoltnak tartotta a bíróságok költségvetési gazdálkodásával, belső ellenőrzésével kapcsolatos témakörök kiegészítését, s az ezekre vonatkozó elnöki hatáskörök megjelölését. 1.1.2. A vizsgált időszakban – a jogszabályok módosításaira figyelemmel – megtörtént a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 2002. évi 4. számú OIT szabályzat felülvizsgálata. 1.1.3. A Tanács áttekintette és módosította a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló 2003. évi 8. szabályzat rendelkezéseit is, amelyet alapvetően az informatikai fejlesztések tettek szükségessé. 1.2. Jelentős nagyságrendet képviselt a jogszabály-tervezetek igazgatási szempontú véleményezése, azoknak a hatásoknak az összegzése, amelyek az ítélkezési tevékenységet a változások során befolyásolják. Ezek közül is kiemelkedtek a jogszabályok költségkihatásaira vonatkozó felmérések. Véleményezés tárgyát képezték például a büntetőeljárás során használatos bírósági nyomtatványok, az illetékmentesen kiadható iratmásolatok. A Tanács az igazságügyi szakértői tevékenység ellátásának körülményeit szabályozó IRM rendelet-tervezetek észrevételezése során ugyancsak közreműködött a szakértői és ügyvédi díjak áfa-tartalmának meghatározásában, a szakértői díjak nyilvántartását vezető IRM adatbázisához való bírósági hozzáférés biztosításában. 1.3. Az OIT a korábbi évek gyakorlatának megfelelően megvitatta az ítélőtáblák, továbbá valamennyi megyei (fővárosi) bíróság elnökének az érintett szervezetek éves tevékenységét tárgyaló összbírói értekezleti tájékoztatóit. 95

A beérkezett anyagok áttekintése alapján megállapította, hogy azok részletesen foglalkoznak a bírósági igazgatást meghatározó témakörökkel, s elemzést adnak az ügyforgalmi helyzet bírósági szintenkénti alakulásáról. (Az adatokat és értékelést jelen beszámoló IV. fejezete tartalmazza). A bíróságok munkájáról szóló tájékoztatókban az elnökök bemutatták az ítélkezés szempontjából nehezebb helyzetbe került bíróságok helyzetét, s ismertették azokat az intézkedéseket (kirendelések, esetenként álláshelyátcsoportosítások), amelyekkel a hatékonyabb működést segítették. Így a megyei bíróságok elsőfokú ítélkezési szintjein a felgyülemlett hátralék ledolgozása érdekében számos helyen a székhelyi és helyi bíróságok bírái ítélkeztek, illetve több bíróságon e munkába a másodfokú tanácsok bíráit is bevonták. Valamennyi tájékoztató tartalmazta a vezetői igazgatási feladatok végrehajtásának rövid értékelését. Külön is elemezték az ellenőrzési kötelezettség alapján tett intézkedéseket, amelyek között megtalálhatók az írásbeli figyelmeztetési formák is. A bírósági elnökök az optimális működés elősegítése érdekében számos központi intézkedést igénylő javaslatot fogalmaztak meg. Ezek között változatlanul szerepelnek a bírói életpálya-modellről szóló koncepciók továbbfejlesztésére irányuló kezdeményezések, a bírói létszámot illetően az egyes bíróságok közötti helyes arányok kialakítása, a szabálysértési ügyekben a titkári hatáskör szélesítése és ennek érdekében jogszabály-módosítás kezdeményezése, a távmunka lehetőségének megfontolása, az ügyintézői létszám bővítése, a bírósági épületek akadálymentesítése, rekonstrukciója, stb. Az OIT az összbírói értekezletek tájékoztatóit elfogadva, 2007. évre vonatkozóan egyes bírósági szinteken, valamennyi ügyszakban az ítélkezés időszerűségére vonatkozó konkrét feladatokat határozott meg. 1.4. A beszámolási időszakban változatlanul kiemelt fontosságú volt annak vizsgálata, hogy a bíróságok elnökei az ítélkezési tevékenység időszerűsége érdekében milyen igazgatási intézkedéseket készítettek elő, s hogyan értékelhetőek az országos tapasztalatok. Az OIT a két éven túl folyamatban lévő ügyek alakulását folyamatosan vizsgálta. A 18/2006. (III. 7.) OIT határozatában megállapította, hogy a helyi bíróságokon civilisztikai ügyszakban tovább mérséklődött a két éven túli pertartamú ügyek mennyisége. Büntető ügyszakban – a büntető ügyhátralék országos csökkenése mellett – az említett ügyek volumene és aránya kisebb mértékben emelkedett. A korábbi vizsgálatokhoz képest kibővült azoknak a bíróságoknak a száma, ahol a két éven túli ügyek aránya nem haladta meg az 5%-ot. Külön kiemelést érdemel Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyi bírósági bíráinak időszerű ítélkezési tevékenysége. Ugyanakkor változatlanul gondot okoz a megyei elsőfokú ítélkezési szinten folyamatban maradt két éven túli pertartamú ügyek alakulása. E területen mindkét 96

ügyszakban tovább romlottak a mutatók. Ennek kapcsán szükséges megjegyezni, hogy civilisztikai ügyszakban 2006-ban 11%-kal nőtt, büntető ügyszakban 9,4%-kal csökkent az ügyérkezés, s ez alátámasztja azt a megállapítást, hogy a bírák elsősorban az új ügyek befejezésére törekedtek. A Fővárosi és a Pest Megyei Bíróságon elsőfokú ítélkezési szinten, elsősorban civilisztikai ügyszakban ugyancsak nehéz helyzet alakult ki. Erre figyelemmel az OIT felkérte a két legnagyobb bíróság, továbbá a Fejér Megyei Bíróság elnökét, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet az ügyek csökkentése érdekében, s a program végrehajtásáról 2007. évi vizsgálati tájékoztatóikban számoljanak be. Végül indokolt megjegyezni, hogy a két éven túli ügyek helyzetére vonatkozóan az ítélőtáblák tekintetében 2006-ban első alkalommal állt fenn vizsgálati és jelentéstételi kötelezettség. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a tárgyévben ilyen típusú perek egyik ítélőtáblán sem maradtak folyamatban. 1.5. A Tanács a megyei (fővárosi) és helyi bíróságok ítélkezési helyzetének javítása érdekében állandó jelleggel figyelemmel kísérte a nehéz helyzetben lévő bíróságok munkáját és meghatározta támogatásának formáit. Ennek megfelelően részletesen foglalkozott a Fővárosi Bíróság helyzetének elemzésével, működési feltételeinek javításával, az álláshely-átalakításokkal, tisztviselői létszám fejlesztések lehetőségeivel. A Pest Megyei Bíróságon vizsgálta az időszerű és hatékony ítélkezést biztosító feltételek alakulását, bírói álláshelyek más megyei bíróságról történő átcsoportosítását. Részletes intézkedési terv készítését írta elő a helyi bíróságok büntető ügyszakában felhalmozódott ügyhátralék és a hosszú pertartamú ügyek feldolgozására. Mind a Fővárosi, mind a Pest Megyei Bíróságon engedélyezte a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére a többletmunka díjának 2006. évre meghatározott kifizetését. Ugyancsak foglalkozott a Csongrád Megyei Bíróság elnökének a Szegedi Városi Bíróság büntető ügyszakának megsegítése érdekében tett javaslatával, s azt elfogadva értékelte a vonatkozó OIT határozat időarányos végrehajtásának helyzetét. 1.6. A Tanács vizsgálta és értékelte a cégbíróságok 2005. évi tevékenységét és meghatározta a 2006. évi feladatait. Megállapította, hogy a cégbírák leterheltségének emelkedése évek óta tartó folyamat. Ennek során a cégbírák az érkezett ügymennyiséget döntően elintézték és a korábbi évhez viszonyítva is több ügyet fejeztek be. Ennek köszönhetően az ügyhátralék számottevően mérséklődött, s intenzitási mutatója egy hónap alá csökkent. Kedvezőbben alakultak a cégtörvényességi eljárások adatai is. Megállapítható tehát, hogy a cégbíróságok a megnövekedett feladatokból és a

97

jogszabályi változásokból eredő kedvezőtlen hatások ellenére munkájukat hátralékmentesen és időszerűen végezték. 1.7. A beszámolási időszakban jelentős előkészítő és szervező munkát igényelt a 2007. évi ülnökválasztás lebonyolítása, elsősorban a választási időpont kijelölésével, a választandó ülnökök számának meghatározásával, a választások jogszabályi hátterével, a kapcsolattartás formáival és irányaival összefüggő feladatok elvégzése. 1.8. Az OIT tevékenységében hosszabb távú feladatként jelentkezik az „ebíróság” létrehozása, amelynek előkészítő munkái – az informatikai fejlesztéssel egyidejűleg – folyamatosak. E forma lényege a személyes jelenlét nélküli ügyintézés interneten, a személyre szabott ügyintézés, a folyamatos „nyitvatartás üzem”, digitálisan hitelesített elektronikus dokumentumok alkalmazása a bírósági eljárásban, az egyes eljárások elektronizálása, elektronikus adatcsere a legfontosabb társszervek között. Az „e-bíróság” létrehozása érdekében bizottság működik, amely áttekintette a feladatokat: az elektronikus cégeljárás további bővítésének másodfokú bíróságra történő kiterjesztését, a fizetési meghagyások elektronikus ügyintézését, az alapítványok, társadalmi szervezetek nyilvántartását, a végrehajtási eljárásban az okirat elektronikus benyújtását és intézését, a csőd- és felszámolási eljárás bizonyos fázisaiban elektronikus dokumentumok használatát, a vádirat „elektronikus benyújtását”, a bírósági határozatok anonimizálását és elérhetővé tételét az állampolgárok részére. Az „e-bíróság” bevezetése azonban hosszabb időszakot igényel, komplex működéséhez évenkénti bontásban meghatározott pénzügyi fedezet megléte szükséges. Ehhez kívánjuk pályázat útján igénybe venni a II. Nemzeti Fejlesztési Terv nyújtotta lehetőségeket. 1.9. A Tanács határozata alapján munkabizottság létesült az elektronikus információs szabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben meghatározott, bíróságra háruló feladatok végrehajtásának előkészítésére. A bizottság tevékenységének fő iránya az idézett törvény értelmezése, a közzétételi eljárás rendjével, továbbá az anonimizált határozatok elkészítésével összefüggő feladatok meghatározása, intézkedések megtétele a végrehajtásra. 1.10. Az OIT elnökének döntése alapján a tárgyidőszakban Mediációs munkacsoport alakult, amelynek célja megvizsgálni a közvetítői tevékenység igazságszolgáltatásba való beépítésének lehetőségét. A munkacsoport javaslata alapján a kísérleti programot első ütemben az önként jelentkező bíróságokon alkalmazzák, később – a tapasztalatoktól függően – a bírósági szervezet egészében javaslatot tesznek a jogintézmény bevezetésére. 1.11. Az OIT a központi államigazgatási szervekkel történő együttműködés keretében – részt vesz a Pénzmosás Elleni Tárcaközi Bizottság, a 98

Magyar-Amerikai Emberkereskedelem Elleni Munkacsoport, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, továbbá az Országos Bűnmegelőzési Bizottság munkájában. A külső szervezetek tevékenységét alapvetően statisztikai adatszolgáltatással támogattuk. A kapcsolattartás egyúttal információ-áramlást is lehetővé tesz, s a bizottságok tevékenységéről, az elért eredményekről a tárgyaló bírák is tájékoztatást kaphatnak. Így például az Országos Bűnmegelőzési Bizottság munkájába való bekapcsolódással lehetőség nyílt a pártfogó felügyelet speciális magatartási szabályainak tárgykörében készült kutatási anyag intraneten való elhelyezésére. 1.12. Az OIT áttekintette a bíróságokon 2006-ban bekövetkezett rendkívüli eseményeket. Megállapította, hogy a kapott adatok alapján a tárgyévben 66 ilyen esemény történt, ebből 25 bombariadó, 21 bírák és igazságügyi alkalmazottak elleni fenyegetés, illetve bírósági eljárásban résztvevő egyéb személyek erőszakos cselekménye volt, 3 alkalommal történt bírósági épület előtti tüntetés, 2 esetben került sor hamísított bírói ítélettel fizetési meghagyással való visszaélésre, 8 esetben fordult elő bírósági épület-rongálás, az egyéb események száma pedig 7. A korábbi időszak értékelésének adataival összevetve megállapítható, hogy a beszámolási időszakban, bár nem számottevően, de nőtt a rendkívüli események száma. Az elemzésekből kitűnik, hogy az események változatlanul agresszívek, s ez a megállapítás annak ellenére is nyomatékos, hogy bírákkal szembeni tettlegességre, vagy konkrét fizikai bántalmazásukra a tárgyidőszakban nem került sor. Külön kiemelést érdemel, hogy megjelentek a rendkívüli és egyéb események új formái is, amelyek közül mindenekelőtt a 2006. szeptemberi és az októberi zavargások kapcsán indult bírósági eljárásokkal összefüggő jelenségeket említjük. Ebben az időszakban megszaporodtak az ítélkező bírákkal szemben a kritika elfogadott határát átlépő, a vélemény-nyilvánítás szabadságával visszaélő, gyalázkodó, nyomdafestéket nem tűrő, alaptalan írásbeli sértegetések, az adott bíró vagy bíróság szakmai, emberi alkalmasságának megkérdőjelezése. Ezek – tartalmukat tekintve – megvalósították a rágalmazás és becsületsértés törvényi rendelkezéseit. Egyidejűleg az eljáró bírák megfélemlítésének, fenyegetésének formájaként a világhálóra kerültek személyes, közérdekűnek nem minősülő adataik. Mindezek a cselekmények hosszabb távon jelentősen gyengíthetik a jogállam intézményrendszerét és az igazságszolgáltatás presztízsét. Az OIT határozata értelmében változatlanul kiemelt feladat a bírák biztonságának, a jogállami elvek érvényesítésének és az igazságszolgáltatás tekintélye megóvásának időszakos értékelése, a szükséges vezetői intézkedések időbeni megtétele. Az előzőekben jelzett, az igazságszolgáltatás elleni nyílt és gyalázkodó támadások megakadályozásával kapcsolatban a Tanács az Igazságügyi és Rendészeti 99

Minisztériummal, továbbá a Legfőbb Ügyészséggel közös tanácskozás megtartását tervezi. Az említett fórumon álláspontunk szerint indokolt tárgyalni arról, hogy a magyar jogrendszer kiforrott és hatékony szabályokat tartalmaz-e az előbbiekben ismertetett helyzetek megoldására, s az alkotmányjogi és nemzetközi tapasztalatokra figyelemmel szükséges-e a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata. 1.13. A bíróságok tevékenységének szerves része a honvédelmi igazgatási feladatok végrehajtása. A védelmi feladatok sorából kiemelkedik az ítélőtáblák, megyei (fővárosi) bíróságok intézkedési terveinek folyamatos felülvizsgálata, karbantartása. Az OIT a beszámolási időszakban közreműködött az EU és a NATO csatlakozás miatt szükségessé vált szabályozási folyamatokban, koncepciók kialakításában. A bíróságok részt vesznek a védelem-gazdasági alaptervek időszakos előkészítésében, s a szükséges változásokat érvényesítik. A költségvetési feltételek alakulásától függően ütemesen folytatódik a bíróságok egyéni védőeszköz-ellátásának korszerűsítése, amely az utóbbi időben lelassult. 1.14. Kiemelkedő feladatként jelentkezett – az erre a célra létrehozott munkabizottság tagjainak együttműködésével – a bírósági ügyintézők által ellátandó feladatokról szóló kormányrendeletek felülvizsgálata. 1.15. A tárgyidőszak egyik jelentős feladata volt az ügyhátralék szempontjából nehéz helyzetben lévő Fővárosi Bíróság működési feltételeinek javítása érdekében meghozott OIT határozatok végrehajtásának felülvizsgálata, valamint az ügyhátralék szempontjából ugyancsak hátrányos helyzetben lévő Pest Megyei Bíróság működési feltételeinek javítása érdekében kezdeményezett ideiglenes álláshely-átcsoportosítás. 1.16. A korszerű információs szolgáltatások nyújtása és a hatékonyabb ítélkező munka támogatása érdekében az MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központja jelenleg építi ki bírósági integrált könyvtári rendszerét. Ezen szolgáltatások hatékonyságának növelése, illetve a bírósági rendszerben nem fellelhető információkhoz való hozzáférés érdekében fontos feladat a folyamatos kapcsolatfelvétel és együttműködés kialakítása a hazai és külföldi könyvtárakkal és szakirányú intézményekkel. Együttműködés jött létre a jogi szakterület államigazgatási szerveivel, kiadóival és egyéb intézményeivel – többek között a Gazdasági Versenyhivatallal, a Hivatalos Magyar Közlönykiadóval, a CompLex Kiadóval és az Euro Info Service Kiadóval. A magyarországi versenykultúra fejlesztésének és terjesztésének előmozdítása érdekében együttműködési megállapodást kötött az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjával (GVH VKK) 2006 decemberében. Az együttműködés keretében a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a versenyjogi, versenypolitikai és piacelméleti témakörben 100

szervezett hazai, illetve külföldi szakmai rendezvényekről (konferenciák, előadások, szemináriumok, tréningprogramok stb.) és a GVH VKK lehetőség szerint támogatja a bírák részvételét is ezeken a rendezvényeken. A GVH VKK kiemelt célkitűzésnek tekinti a bírák versenyjogi, versenypolitikai és piacelméleti ismereteinek bővítését, amely elsősorban a Magyar Bíróképző Akadémia keretein belül valósul meg. Az együttműködés másik fontos tartópilléreként a GVH VKK a versenyjog– versenypolitika témakörébe tartozó magyar és idegen nyelvű szakkönyvek és folyóiratok beszerzésével támogatja az TDK-nak, illetve könyvtárának szakirányú fejlesztését, hozzájárulva az Akadémián folyó képzési, kutatási, és dokumentációs projektek szakirodalmi támogatásához. A TDK megkezdte a szakmai együttműködési kapcsolat létrehozását a Magyar Hivatalos Közlönykiadóval is. Ennek megkezdéséhez a TDK munkatársai látogatást tettek a Magyar Hivatalos Közlönykiadó intézményeinél és megismerhették a gyakorlatban is tevékenységüket és szolgáltatásaikat. A TDK gyűjtőköre magába foglalja a legalapvetőbb és legfontosabb magyar és európai uniós, illetve nemzetközi joganyagok szakirodalmának beszerzését. Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával a bírák és az országos bírósági rendszer munkatársai egyre többször igényelnek tájékoztatást európai uniós kérdésekben. A TDK törekszik minél hatékonyabb és eredményesebb szolgáltatások nyújtására az Európai Unióhoz kötődő információszolgáltatás területén. Ennek egyik fő területe az Euro Info Service Kiadóval történő együttműködés. Az intézmény nyújt lehetőséget az Európai Unió hivatalos lapja, az Official Journal, illetve számos európai uniós témájú dokumentum beszerzéséhez. 1.17. A bíróságok országos hálózata 2006-ban 2005-höz viszonyítva 5%-kal bővült, a hálózatba kapcsolt munkaállomások száma megközelíti a tízezret. Az országos hálózat szolgáltatásait minden munkaállomásról elérik. A szerverek száma kb. 400. A nyomtatók száma 5%-kal nőtt, jelenleg több mint 4500 nyomtató üzemel a bíróságokon. (A bíróságok informatikai eszközállományának részletes bemutatását a 67-77. számú mellékletek tartalmazzák.) A Magyar Bíróképző Akadémia informatikai beruházásait illetően átmeneti támogatás címen az EU-tól 147 millió Ft-hoz jutottunk, amivel biztosítani tudtuk, hogy az Akadémia a legkorszerűbb informatikai eszközökkel legyen felszerelve, a hallgatók a bírósági hálózat integráns részeként akár oktatási, akár munkavégzés céljából minden szolgáltatást elérjenek. Az EU „Átmeneti Támogatása” mellett központosított közbeszerzés keretében 122 millió Ft-ot költöttünk eszközbeszerzésre, és további kb. 150 millió forintos beruházást készítettünk elő 2007. évre a bírósági intézmények közötti részletes igényfelmérésre alapozott elosztásnak és az avultsági mutatóknak megfelelően.

101

Az országos hálózat mindenkori gyenge pontja volt a hálózat sávszélessége, melyet 2006 folyamán másfélszeresre növeltünk. Jelenleg az Elektronikus Közigazgatási Gerinchálózatra történő csatlakozást készítjük elő. Az esetleges problémák megbeszélését a havonta megtartott bírósági informatikai vezetői értekezletek hivatottak biztosítani, melyek során a szakmai továbbképzések egy része is megvalósul. 1.18. A jogszabálytervezetekre tett észrevételek értékelésénél az első szempont az, hogy az OIT, a Hivatal és a bíróságok megadták-e a szakmailag megalapozott véleményüket a jogalkotó részére. Véleményem szerint ez minden olyan esetben megtörtént, amikor arra felkérést kaptunk. A szakmai észrevételek többsége a jogszabályokban visszatükröződött. Az esetleges előrelépés a tájékoztatóban már korábban írt, döntően a bírósági szervezeten kívüli problémák rendezése útján valósulhat meg, nevezetesen a jogalkotási törvény módosítása, az észrevételezésre adott határidők ésszerű meghatározása és nem utolsó sorban a hatástanulmányokon alapuló indokolt költségvetési források biztosítása. 1.19. A bíróságok jogi képviseletével kapcsolatos tapasztalatok a következőkben összegezhetők: Gyakran tapasztalható jelenség, hogy a peres felek a bíróságok munkáját becsmérlő szavakkal támadják beadványaikban, tényleges jogi alap hiányában durva kifejezések használatával a tárgyalásokon kívánnak nyomást gyakorolni a bíróságokon dolgozó személyekre. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával mások jó hírneve és jogai védelme érdekében – a jogalkotást is bevonva – kívánatosnak tartanám az ilyen jellegű megnyilvánulásokkal szemben hatékonyabb jogi eszközök alkalmazását, elősegítve a bírósági szervezet tekintélyének helyreállítását, független hatalmi ágként való tiszteletben tartását. 2. A jövő feladatai 2.1. A bíróságok igazgatásában változatlanul kiemelt szerepe van az átfogóbb, nagy jelentőségű elemző munkának, amely a szakterület egészére komplex hatást gyakorol. Ugyanakkor egyre jobban előtérbe kerülnek a gyakorlati feladatok. Ilyenek többek között a bírák arányos munkaterhének kialakítására vonatkozó konkrét megoldások, a szolgáltató jellegű bírósági igazgatás optimális érvényesülése érdekében az időszerű ítélkezés alakulásának folyamatos 102

figyelemmel kísérése, elemzése, a bíróságok működési feltételeinek vizsgálata, a szükséges személyzeti és tárgyi feltételek biztosítása, illetve indokolt esetekben átcsoportosítása. A központi bírósági igazgatás szakterületeinek összehangolt tevékenységét igényli az elektronikus eljárások többlépcsős bevezetése, az e-bíróság megteremtése is. Mindezek megvalósítása során indokolt felhasználni a korszerűsített statisztikai adatszolgáltatást, az informatikai fejlesztések eredményeként működő számítógépes rendszerek lehetőségeit. 2.2. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, s az államszervezeten belüli reformfolyamatok indokolttá teszik, hogy a bírósági szervezetet érintően előzetes és utólagos hatásvizsgálatok készüljenek a jogszabályi véleményezés tapasztalatainak felhasználásával, illetve a központi statisztikai elemzéssel és értékeléssel. A bíróságok igazgatásában vizsgálni kell a schengeni rendszer bevezetéséből következő bírósági munkateher változásokat, s ennek során szabályozni a más állami szervezetek adatbázisaival való kapcsolatok rendjét. A mediáció, azaz a közvetítői tevékenység tapasztalatainak értékelésével teljes körűvé kell tenni a jogintézmény igazságszolgáltatásba való beépítését. 2.3. A következő időszak feladataként jelentkezik az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vezetői álláshelyeire vonatkozó pályázatok kiírása, valamint az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vagyonnyilatkozatainak soron következő összevetése. 2.4. A következő beszámolási időszak legfontosabb feladata az intézményesített képzés formai és tartalmi elemeinek kidolgozása, a strukturálisan és módszertanilag is megújult képzési lehetőségek gyakorlati megvalósítása. A bíróságok központi oktatási terve a jövő évtől kezdődően, az eddigi gyakorlattól eltérően a teljes naptári évre, azaz a 2007. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan tartalmazza a tervezett rendezvényeket. 2.5. Az OIT 2006. évi 5. szabályzata rendelkezett a bírósági fogalmazók központi felvételi eljárásának rendjéről. A képzési rendezvények lebonyolítása mellett ugyancsak kiemelt jelentőségű feladat a bírósági fogalmazók központi felvételi-rendszerének részletes kidolgozása és lebonyolítása is. 2.6. A Hivatal az Európai Bizottságtól nyert támogatás segítségével „A magyar bírák kommunikációs kapacitásának további erősítése” című twinning light program keretében 2007. január-június között 80 bíró és bírósági titkár számára biztosít lehetőséget angol, német és francia jogi szaknyelvi szemináriumokon való részvételre. A program célja, hogy a résztvevők a képzés során megszerzett ismereteik birtokában segítséget tudjanak nyújtani kollégáiknak a tagállamokkal való kapcsolattartással összefüggő szakmai kérdésekben. 103

2.7. A Magyar Bíróképző Akadémia korszerű technológiával felszerelt nyelvi laborja kiváló lehetőséget nyújt általános és jogi szaknyelvi tanfolyamok lebonyolítására. Az Akadémia tárgyalásokat folytat különböző nyelvi képzési központokkal a professzionális nyelvi képzés érdekében, elősegítve ezáltal azt a törekvést, hogy a magyar bírák minél nagyobb számban vehessenek részt a nemzetközi jogi életben. 2.8. Az e-learningre vonatkozó twinning együttműködés keretében 2007-ben el kell készülniük az oktatási tananyagoknak, valamint ki kell dolgozni a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges műszaki és pedagógiai követelményspecifikációt. A közbeszerzési eljárást az uniós támogatás felhasználása érdekében a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység fogja lebonyolítani. 2.9. 2007. évben folytatódnak – a közép- és hosszú távú terveket a költségvetéshez igazítva – a bírósági épületek rekonstrukciói: -

Folytatódott – a 2006. évben elkezdődő és 2007. évre áthúzódó beruházásként – a Kazincbarcikai Városi Bíróság új épületének építési munkája. Befejeződik a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete rekonstrukciójának IV. üteme, és elkezdődnek az V. ütembe tartozó munkálatok. Folytatódik a Fonyódi Városi Bíróság új épületének kivitelezése, melynek befejezése 2008-ban várható. Megkezdődnek a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság épületrekonstrukciójának lebonyolítási előkészítő, valamint az épület bővítési, kivitelezési munkái. Befejeződik a Kiskunhalasi Városi Bíróság épület-rekonstrukciójának tervezési munkája. A 2007. évi beruházások kimutatását a 78. számú melléklet tartalmazza.

2.10. A jövőkép alapvető fejlesztései az „e-bíróság”, vagy inkább az „eigazságszolgáltatás” jelenleg még elvi igényeihez kapcsolódnak. Főbb elemei: - az elektronikus ügyintézés megvalósítása, - a papíralapú adatforgalom csökkentése informatikai eljárások igénybevételével, - az igazságszolgáltatás „szereplőinek” koordinált informatikai együttműködése, - az elektronikus úton megvalósuló külső és belső kommunikáció feltételeinek megteremtése, - az elektronikus aláírás használatának széleskörű alkalmazása, - az elektronikus dokumentumkezelés megvalósítása,

104

- a videokonferencia útján történő távkihallgatás, távmeghallgatás műszaki és anyagi megteremtésének biztosítása. 2.11. Bár az elmúlt évben szélesedtek a bíróságoknak a szomszédos országok bíróságaival fenntartott kapcsolatai, ezen a területen mind az európai uniós együttműködés keretében, mind azon kívül további kezdeményezéseket kell tennünk. Feladatunknak tekintjük, hogy ezen a területen jobban ösztönözzük a határmenti megyék bíróságait. 2.12. Fontos, stratégiai feladatunk a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésének, illetve végrehajtásának figyelemmel kísérése, a bíróságok érdekeinek védelme és érvényre juttatása. A bíróságok munkájának modernizálásával, elektronizálásával, sokrétű fejlesztésével csatlakozni kívánunk a Kormány azon törekvéseihez, amelyek az állam szerepének és tevékenységének modernizálásával létrehozzák az olcsóbban és hatékonyabban működő, az ügyfelek számára könnyebben elérhető, szolgáltató jellegű igazságszolgáltatást. E jelentős fejlesztéseket nem tudjuk megvalósítani a most megnyíló közösségi források nélkül. Így néhány éven belül biztosíthatjuk az igazságszolgáltatáshoz való könnyebb, informatikai alapú hozzáférést az ügyfelek számára, javíthatjuk a bíróságok együttműködési képességeit az igazságszolgáltatásban részt vevő más szervekkel, valamint felgyorsíthatjuk az ítélkezési folyamatokat. Az elkövetkező három év feladata az is, hogy külső források bevonásával mielőbb eleget tegyünk a bírósági épületek akadálymentesítése területén előttünk álló feladatoknak. 2.13. 2007-ben is folytatódik az elmúlt évben megkezdett kommunikációs stratégia, amellyel a jövőben a középiskolás korosztály mellett a felnőtt lakosságnak is nagyobb intenzitással kívánunk a bíróságokról szóló ismeretekkel szolgálni. Ugyancsak folytatni kell a „Megmagyarázzuk a bíróságokat” sorozatot is, benne a bíróságokkal kapcsolatba kerülő állampolgároknak szóló további ismeretekkel. 2.14. A sajtószabályzat-tervezete, mely eddig két alkalommal került már az OIT elé, felvetett néhány alkotmányossági kérdést. Az OIT döntése értelmében a tervezet újbóli megvitatására akkor kerül sor, ha az Alkotmánybíróság – a Legfelsőbb Bíróság elnökének beadványa alapján – eldönt néhány alapjogi kérdést, illetve azoknak egymáshoz fűződő viszonyát. Amennyiben ez a 2007-es évben megtörténik, úgy ennek szellemében kell megalkotni a bíróságok új sajtószabályzatát. 2.15. 2006-ban az OIT döntést hozott arról, hogy sajtóelismerést kíván alapítani és ennek elveit is rögzítette. Ezen elvek mentén kell az elismerés alapításának, az elismerés odaítélésének részletes szabályait kidolgozni.

105

2.16. A november hónapban jóváhagyott tervmódosítás során az éves ellenőrzési tervbe beiktatott többlet ellenőrzési feladat külső vállalkozó általi teljesítése a 2007. évre húzódik át. A 2007. évre tervezett ellenőrzési kapacitást az ellenőrzések típusonkénti megoszlásában a 79. számú melléklet, a 2006. évi tapasztalatokat felhasználva a 2007. évi ellenőrzések tervezését a 80-82. számú mellékletek mutatják be.

106

MELLÉKLETEK

107

1. számú melléklet

A Legfelsőbb Bíróság elnöke

1

3 1

A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese

1

5

3 1

4 1 1

1

1 1 1 1

6

7

1

2

2 2 10

12 4 2 4

17 5 5 9

1

5 1 2 1

1

1

Összesen

Fizikai dolgozó

Írnok

Tisztviselő

1

1

Elnöki Kabinet Nemzetközi Kapcs. és Európai Jogi Iroda Belső ellenőrzés

Elnökhelyettes titkársága Panaszügyi csoport Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Titkárság és az alárendelt szervek Főtitkár Tudományos Kabinet Személyzeti Osztály Költségvetési és Ell. Főosztály Műszaki Osztály Ügykezelő Iroda Informatikai Osztály Jogi Szakkönyvtár Rendészet Összesen:

Titkár, fogalmazó

Beosztott bíró

Bíró

Tanácselnök

Kollégiumvezető-h.

Kollégiumvezető

Elnök

Elnökhelyettes

A Legfelsőbb Bíróság létszáma szervezeti egységenkénti bontásban 2006. december 31.

1

3

1

28

108

43

4

12

2 5

1

4 2 33

25 7 6 13

4 5 1

1 1 1 1

66 24 16 30

3 2 2

1

2 1

7 2 3

13

1

1

15

5 16 7 2

1 5 1 1

123

25

58 5 1 1 8 84

64 26 9 4 8 325

2. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak életkor szerinti összetétele Kollégiumok Elnök Elnökhelyettes Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Összesen

50 év alatt

50-55 év között 56-60 év között

60 év felett

Összesen

1 1

3

2

3 1 1 5 11

8 2 3 2 19

5 2 5 14

1 8

1 1 14

14 5 3 2 33

30 10 7 14 77

3. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak nem szerinti összetétele kollégiumonként (szakáganként) Kollégiumok Elnök Elnökhelyettes Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Összesen

Férfi 1 1 9

Nő 5

Összesen 1 1 14

11 1 6 29

19 10 6 8 48

30 10 7 14 77

4. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak összetétele nemek és beosztás szerint Beosztás Elnök Elnökhelyettes Kollégiumvezetők Kollégiumvezető-helyettes Tanácselnökök Bírák Összesen

Férfi 1 1 1 1 15 10 29

109

Nő 2 13 33 48

Összesen 1 1 3 1 28 43 77

5. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. évben érkezett ügyek száma összesen Megyei bíróság Terület

Helyi bíróság

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

232 167 26 367 40 588 30 023 68 862 29 738 28 366 30 819 42 973 28 116 24 771 25 472 15 534 98 071 25 552 41 620 17 050 16 021 22 910 19 978 864 998

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

116,4 105,2 108,1 111,3 107,2 111,6 103,0 108,2 113,7 99,1 105,0 93,5 105,6 119,6 102,5 104,7 108,0 105,8 102,0 101,2 109,9

Munkaügyi bíróság

elsőfokú

6 917 138 024 1 959 11 841 1 217 13 134 962 7 877 2 875 13 286 1 173 11 145 1 288 11 501 2 186 11 355 1 269 15 940 1 264 7 936 839 7 539 1 135 8 999 1 251 4 018 2 083 43 174 1 169 8 420 1 462 13 703 1 439 5 368 1 125 5 486 872 8 222 1 442 8 055 33 927 355 023 2005. évi %-ában 93,7 109,0 99,6 103,1 71,3 103,9 97,9 92,8 114,2 108,4 64,9 95,7 106,1 96,7 112,2 101,2 101,0 99,8 111,0 111,1 98,1 99,1 95,6 111,3 83,7 93,4 81,7 103,5 61,9 109,1 67,3 112,6 94,8 105,6 103,4 99,3 89,7 103,7 87,8 90,3 91,0 104,9

110

ebből elsőfokú, csőd- és felszámolási eljárások, érdemi cégügyek nélkül

fellebbezett

20 026 2 065 2 131 1 215 2 458 1 989 2 613 2 251 2 681 1 680 1 738 1 465 1 034 5 895 2 022 2 005 1 029 1 162 1 690 1 692 58 841

18 876 2 018 2 561 1 906 4 048 3 097 2 038 1 907 2 927 1 300 1 986 2 196 1 185 5 476 2 556 3 067 1 204 1 089 2 452 1 886 63 775

395 984 42 185 57 500 40 768 89 071 45 153 43 193 46 267 63 109 38 616 35 135 37 802 21 988 148 804 37 697 59 852 25 061 23 721 34 456 31 361 1 317 723

104,6 111,6 81,8 84,5 94,6 92,8 115,2 89,6 87,9 98,6 92,8 98,3 101,5 94,0 106,1 99,6 85,8 87,4 94,8 94,6 98,1

106,0 93,6 91,7 93,5 104,8 100,0 95,8 98,8 97,8 89,8 91,4 100,1 89,8 101,1 107,1 96,9 101,8 80,6 92,2 95,0 99,5

112,8 103,7 105,2 105,9 107,5 104,5 101,0 106,1 108,8 101,4 102,7 97,6 100,8 113,0 102,1 104,5 106,3 102,6 101,3 97,1 107,4

Összesen

6. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. évben érkezett összes ügy megoszlása százalékban Megyei bíróság Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

elsőfokú

Összesen

ebből elsőfokú, csőd- és felszámolási eljárások, érdemi cégügyek nélkül

fellebbezett

Főváros

26,8

20,4

38,9

34,0

29,6

30,1

Baranya

3,0

5,8

3,3

3,5

3,2

3,2

Bács-Kiskun

4,7

3,6

3,7

3,6

4,0

4,4

Békés

3,5

2,8

2,2

2,1

3,0

3,1

Borsod-Abaúj-Zemplén

8,0

8,5

3,7

4,2

6,3

6,8

Csongrád

3,4

3,5

3,1

3,4

4,9

3,4

Fejér

3,3

3,8

3,2

4,4

3,2

3,3

Győr-Moson-Sopron

3,6

6,4

3,2

3,8

3,0

3,5

Hajdú-Bihar

5,0

3,7

4,5

4,6

4,6

4,8

Heves

3,3

3,7

2,2

2,9

2,0

2,9

Jász-Nagykun-Szolnok

2,9

2,5

2,1

3,0

3,1

2,7

Komárom-Esztergom

2,9

3,3

2,5

2,5

3,4

2,9

Nógrád

1,8

3,7

1,1

1,8

1,9

1,7

11,3

6,1

12,2

10,0

8,6

11,3

Somogy

3,0

3,4

2,4

3,4

4,0

2,9

Szabolcs-Szatmár-Bereg

4,8

4,3

3,9

3,4

4,8

4,5

Tolna

2,0

4,2

1,5

1,7

1,9

1,9

Vas

1,9

3,3

1,5

2,0

1,7

1,8

Veszprém

2,6

2,6

2,3

2,9

3,8

2,6

Zala

2,3

4,3

2,3

2,9

3,0

2,4

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Pest

Összesen

111

7. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. évben érkezett peres ügyek száma

Terület

Helyi bíróság

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

65 213 10 372 14 716 9 759 23 415 10 929 9 886 9 696 16 341 9 293 10 676 8 155 5 265 27 504 9 872 15 053 7 051 5 470 8 726 7 881 285 273

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

100,4 100,6 99,1 99,8 100,8 101,8 100,3 103,2 101,1 93,5 96,4 92,2 92,1 98,8 100,7 98,4 97,5 96,6 97,7 91,2 99,0

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság Összesen elsőfokú

6 116 1 796 1 041 707 1 984 868 922 1 828 1 090 977 661 1 018 874 1 761 908 1 286 1 187 968 660 1 251 27 903 2005. évi %-ában 93,3 95,1 64,5 94,4 85,8 67,4 98,4 109,3 94,5 104,3 92,3 94,6 60,8 80,2 54,0 62,5 84,8 97,9 96,9 84,6 85,0

112

fellebbezett

13 329 1 022 1 122 805 1 135 1 227 2 048 1 319 1 441 639 732 815 559 3 278 1 233 1 076 439 649 886 892 34 646

11 983 1 064 1 152 909 2 145 1 379 897 960 1 854 752 1 194 1 162 716 3 535 1 665 1 747 635 579 1 365 1 238 36 931

96 641 14 254 18 031 12 180 28 679 14 403 13 753 13 803 20 726 11 661 13 263 11 150 7 414 36 078 13 678 19 162 9 312 7 666 11 637 11 262 384 753

107,5 110,8 95,2 106,2 98,5 106,3 161,4 119,0 109,6 78,7 101,7 113,7 124,8 105,5 120,3 104,3 103,1 123,4 105,0 96,7 108,8

106,8 96,2 87,5 87,4 105,4 93,2 93,1 91,6 96,8 86,4 93,6 106,2 89,7 103,5 102,1 99,9 91,4 90,5 88,0 96,6 99,5

101,6 100,2 95,1 98,8 99,9 98,3 105,5 104,3 100,8 92,8 96,2 95,1 88,2 98,7 96,8 95,1 95,5 98,1 96,9 91,4 98,7

8. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. évben érkezett peres ügyek megoszlása százalékban

Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság Összesen elsőfokú

fellebbezett

Főváros

22,9

21,9

38,5

32,4

25,1

Baranya

3,6

6,4

2,9

2,9

3,7

Bács-Kiskun

5,2

3,7

3,2

3,1

4,7

Békés

3,4

2,5

2,3

2,5

3,2

Borsod-Abaúj-Zemplén

8,2

7,1

3,3

5,8

7,5

Csongrád

3,8

3,1

3,5

3,7

3,7

Fejér

3,5

3,3

5,9

2,4

3,6

Győr-Moson-Sopron

3,4

6,6

3,8

2,6

3,6

Hajdú-Bihar

5,7

3,9

4,2

5,0

5,4

Heves

3,3

3,5

1,8

2,0

3,0

Jász-Nagykun-Szolnok

3,7

2,4

2,1

3,2

3,4

Komárom-Esztergom

2,9

3,6

2,4

3,1

2,9

Nógrád

1,8

3,1

1,6

1,9

1,9

Pest

9,6

6,3

9,5

9,6

9,4

Somogy

3,5

3,3

3,6

4,5

3,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg

5,3

4,6

3,1

4,7

5,0

Tolna

2,5

4,3

1,3

1,7

2,4

Vas

1,9

3,5

1,9

1,6

2,0

Veszprém

3,1

2,4

2,6

3,7

3,0

Zala

2,8

4,5

2,6

3,4

2,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

113

9. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. évben befejezett ügyek száma összesen Megyei bíróság Terület

Helyi bíróság

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

230 968 27 557 41 006 30 067 68 974 29 773 28 320 30 414 42 642 28 237 24 933 26 417 15 404 93 649 26 209 41 750 16 629 16 310 22 764 20 158 862 181

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

117,7 112,5 110,3 110,5 106,3 111,6 104,8 109,1 115,5 100,5 106,5 95,9 107,1 119,9 108,9 106,4 104,6 107,9 100,9 101,8 111,0

Munkaügyi bíróság

elsőfokú

7 322 137 556 1 976 11 629 1 275 13 086 987 7 674 3 003 13 647 1 237 11 211 1 295 12 284 2 131 10 984 1 406 15 298 1 209 7 739 833 7 570 1 170 8 768 1 258 5 395 2 408 44 470 1 465 8 653 1 851 13 379 1 521 5 362 1 226 5 457 917 7 961 1 615 7 573 36 105 355 696 2005. évi %-ában 103,2 109,2 94,1 100,0 73,2 102,7 98,6 90,3 123,1 105,9 69,5 96,6 116,1 104,2 97,3 96,6 116,2 91,4 105,9 108,3 102,2 94,4 104,5 108,1 92,2 91,1 101,8 103,6 84,1 107,2 91,0 107,8 100,5 106,8 109,4 99,9 89,9 100,6 108,9 87,2 99,2 103,7

114

ebből elsőfokú, csőd- és felszámolási eljárások, érdemi cégügyek nélkül

Összesen

fellebbezett

20 120 2 114 2 154 1 215 2 407 1 983 2 915 2 105 2 702 1 576 1 690 1 455 1 010 5 677 1 936 2 064 1 108 1 176 1 638 1 535 58 580

17 906 2 069 2 644 1 982 3 883 3 096 2 026 2 011 2 904 1 375 1 928 2 200 1 289 5 498 2 540 3 205 1 193 1 138 2 409 1 913 63 209

393 752 43 231 58 011 40 710 89 507 45 317 43 925 45 540 62 250 38 560 35 264 38 555 23 346 146 025 38 867 60 185 24 705 24 131 34 051 31 259 1 317 191

114,6 118,1 86,0 85,4 87,9 97,3 145,5 86,7 87,1 92,9 89,4 92,0 100,7 91,6 101,3 104,2 102,1 90,4 95,6 84,8 101,4

98,8 96,5 95,9 99,4 100,4 102,8 94,6 106,0 98,0 93,7 86,3 96,9 102,8 102,5 106,5 103,8 100,9 86,7 94,4 99,8 98,9

113,3 107,1 106,6 105,2 106,5 105,2 104,4 105,1 107,7 101,9 102,3 98,7 101,8 113,4 107,1 106,0 104,6 104,9 100,0 98,0 108,0

10. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. évben befejezett összes ügy megoszlása, százalékban Megyei bíróság Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság elsőfokú

ebből elsőfokú, csőd- és felszámolási eljárások, érdemi cégügyek nélkül

Összesen fellebbezett

Főváros

26,8

20,3

38,7

34,3

28,3

29,9

Baranya

3,2

5,5

3,3

3,6

3,3

3,3

Bács-Kiskun

4,8

3,5

3,7

3,7

4,2

4,4

Békés

3,5

2,7

2,2

2,1

3,1

3,1

Borsod-Abaúj-Zemplén

8,0

8,3

3,8

4,1

6,1

6,8

Csongrád

3,5

3,4

3,2

3,4

4,9

3,4

Fejér

3,3

3,6

3,5

5,0

3,2

3,3

Győr-Moson-Sopron

3,5

5,9

3,1

3,6

3,2

3,5

Hajdú-Bihar

4,9

3,9

4,3

4,6

4,6

4,7

Heves

3,3

3,3

2,2

2,7

2,2

2,9

Jász-Nagykun-Szolnok

2,9

2,3

2,1

2,9

3,1

2,7

Komárom-Esztergom

3,1

3,2

2,5

2,5

3,5

2,9

Nógrád

1,8

3,5

1,5

1,7

2,0

1,8

10,9

6,7

12,5

9,7

8,7

11,1

Somogy

3,0

4,1

2,4

3,3

4,0

3,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg

4,8

5,1

3,8

3,5

5,1

4,6

Tolna

1,9

4,2

1,5

1,9

1,9

1,9

Vas

1,9

3,4

1,5

2,0

1,8

1,8

Veszprém

2,6

2,5

2,2

2,8

3,8

2,6

Zala

2,3

4,5

2,1

2,6

3,0

2,4

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Pest

Összesen

115

11. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. évben befejezett peres ügyek száma Terület

Helyi bíróság

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

65 940 10 536 14 729 9 987 23 919 10 892 9 463 9 519 16 766 9 709 10 845 9 134 5 394 27 245 10 077 15 229 7 038 5 523 8 413 8 209 288 567

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

102,2 97,3 99,9 100,6 102,5 101,6 98,4 99,9 106,3 97,1 99,0 102,5 95,6 104,8 101,8 100,8 97,3 93,8 90,8 94,4 100,7

Munkaügyi bíróság 6 438 1 814 1 117 721 2 099 934 866 1 780 1 238 925 678 1 045 887 2 058 1 206 1 658 1 267 1 074 689 1 401 29 895 2005. évi %-ában 100,3 90,4 68,2 93,8 93,5 73,8 97,6 93,7 111,7 98,1 101,3 104,1 67,8 101,1 78,7 85,9 90,6 104,7 93,2 104,6 93,0

116

Megyei bíróság elsőfokú

fellebbezett

Összesen

13 248 1 068 1 138 797 1 149 1 204 2 137 1 295 1 438 557 730 742 560 3 172 1 155 1 056 447 661 954 797 34 305

11 009 1 118 1 192 994 2 024 1 383 919 1 060 1 824 827 1 149 1 156 830 3 547 1 676 1 878 635 616 1 327 1 251 36 415

96 635 14 536 18 176 12 499 29 191 14 413 13 385 13 654 21 266 12 018 13 402 12 077 7 671 36 022 14 114 19 821 9 387 7 874 11 383 11 658 389 182

120,0 121,4 102,5 111,2 99,0 113,6 183,3 128,0 106,1 71,9 101,2 112,9 134,9 116,4 112,7 102,2 106,9 134,3 124,5 84,7 116,4

94,6 104,5 91,8 98,1 100,5 99,9 95,8 97,8 96,9 95,3 88,4 98,1 114,6 105,4 102,3 111,8 91,0 101,0 92,4 100,2 98,2

103,2 98,3 96,7 100,6 101,5 99,9 106,0 100,9 105,7 95,5 98,3 102,8 94,8 105,5 100,1 100,3 96,3 98,2 93,3 95,3 101,0

12. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. évben befejezett peres ügyek megoszlása, százalékban

Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság elsőfokú

Összesen

fellebbezett

Főváros

22,9

21,5

38,6

30,2

24,8

Baranya

3,7

6,1

3,1

3,1

3,7

Bács-Kiskun

5,1

3,7

3,3

3,3

4,7

Békés

3,5

2,4

2,3

2,7

3,2

Borsod-Abaúj-Zemplén

8,3

7,0

3,3

5,6

7,5

Csongrád

3,8

3,1

3,5

3,8

3,7

Fejér

3,3

2,9

6,2

2,5

3,4

Győr-Moson-Sopron

3,3

6,0

3,8

2,9

3,5

Hajdú-Bihar

5,8

4,1

4,2

5,0

5,5

Heves

3,4

3,1

1,6

2,3

3,1

Jász-Nagykun-Szolnok

3,8

2,3

2,1

3,2

3,4

Komárom-Esztergom

3,2

3,5

2,2

3,2

3,1

Nógrád

1,9

3,0

1,6

2,3

2,0

Pest

9,4

6,9

9,2

9,7

9,3

Somogy

3,5

4,0

3,4

4,6

3,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg

5,3

5,5

3,1

5,2

5,1

Tolna

2,4

4,2

1,3

1,7

2,4

Vas

1,9

3,6

1,9

1,7

2,0

Veszprém

2,9

2,3

2,8

3,6

2,9

Zala

2,8

4,7

2,3

3,4

3,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

117

13. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. év végén folyamatban maradt ügyek száma összesen Megyei bíróság Terület Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen a) Érdemi cégügyek nélkül.

Helyi bíróság 56 981 4 255 7 898 2 449 9 177 5 365 5 789 5 825 9 958 4 103 4 471 4 814 2 992 29 662 3 891 7 155 2 579 1 777 4 275 3 646 177 062 102,1 78,1 95,0 98,2 98,8 99,4 100,8 107,5 103,4 97,1 96,5 83,6 104,5 117,5 85,6 98,2 119,5 86,0 103,5 95,3 101,6

Munkaügyi bíróság

elsőfokú a)

3 998 20 891 653 1 047 568 1 460 202 635 987 1 609 290 1 264 774 1 439 827 1 313 695 1 889 371 825 312 890 524 1 231 402 561 1 375 6 036 425 1 065 384 1 868 228 584 271 701 225 1 091 547 1 148 14 058 47 547 2005. év végi %-ában 90,8 100,1 97,5 97,3 90,7 95,7 89,0 95,6 88,5 110,4 81,9 87,2 99,1 80,1 107,1 113,5 83,5 98,1 117,4 125,2 102,0 106,3 93,7 109,5 98,3 112,7 80,9 103,2 58,9 112,3 49,7 107,7 73,5 97,7 72,8 107,4 83,3 110,3 76,0 124,6 86,6 101,7

118

ebből elsőfokú, csőd- és felszámolási eljárások, érdemi cégügyek nélkül

fellebbezett

Összesen a)

11 719 450 537 279 677 557 635 833 743 357 398 567 240 2 910 541 600 256 243 551 487 23 580

7 007 236 366 271 878 369 314 409 583 144 266 243 162 1 390 341 505 146 143 558 381 14 712

88 877 6 191 10 292 3 557 12 651 7 288 8 316 8 374 13 125 5 443 5 939 6 812 4 117 38 463 5 722 9 912 3 537 2 892 6 149 5 722 253 379

99,2 90,2 95,9 100,0 108,1 101,1 67,8 121,3 97,3 141,1 113,7 101,8 111,1 108,1 118,9 91,0 76,4 94,6 110,4 147,6 101,1

116,1 82,2 81,5 78,1 123,1 100,3 104,0 79,7 104,1 65,8 127,9 98,4 60,9 98,4 104,9 78,5 108,1 74,5 108,3 93,4 104,0

102,0 82,8 94,3 95,3 100,6 96,2 96,4 106,5 101,4 100,5 99,2 88,6 102,0 112,5 87,5 95,0 110,5 88,1 104,2 97,4 100,8

14. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. év végén folyamatban maradt összes ügy megoszlása, százalékban Megyei bíróság Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

elsőfokú a)

ebből elsőfokú, csődfelszámolás és érdemi cég nélkül

Összesen a) fellebbezett

Főváros

32,2

28,4

43,9

49,7

47,6

35,1

Baranya

2,4

4,6

2,2

1,9

1,6

2,4

Bács-Kiskun

4,5

4,0

3,1

2,3

2,5

4,1

Békés

1,4

1,4

1,3

1,2

1,8

1,4

Borsod-Abaúj-Zemplén

5,2

7,0

3,4

2,9

6,0

5,0

Csongrád

3,0

2,1

2,7

2,4

2,5

2,9

Fejér

3,3

5,5

3,0

2,7

2,1

3,3

Győr-Moson-Sopron

3,3

5,9

2,8

3,5

2,8

3,3

Hajdú-Bihar

5,6

4,9

4,0

3,2

4,0

5,2

Heves

2,3

2,6

1,7

1,5

1,0

2,1

Jász-Nagykun-Szolnok

2,5

2,2

1,9

1,7

1,8

2,3

Komárom-Esztergom

2,7

3,7

2,6

2,4

1,7

2,7

Nógrád

1,7

2,9

1,2

1,0

1,1

1,6

16,8

9,8

12,7

12,3

9,4

15,2

Somogy

2,2

3,0

2,2

2,3

2,3

2,3

Szabolcs-Szatmár-Bereg

4,0

2,7

3,9

2,5

3,4

3,9

Tolna

1,5

1,6

1,2

1,1

1,0

1,4

Vas

1,0

1,9

1,5

1,0

1,0

1,1

Veszprém

2,4

1,6

2,3

2,3

3,8

2,4

Zala

2,1

3,9

2,4

2,1

2,6

2,3

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Pest

Összesen a) Érdemi cégügyek nélkül.

119

15. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. év végén folyamatban maradt peres ügyek száma Terület Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság elsőfokú

43 923 3 907 3 412 644 6 805 541 1 821 193 7 859 975 4 747 280 4 752 758 4 376 817 7 801 678 3 001 360 3 911 279 3 877 516 1 961 394 20 057 1 358 2 909 418 6 000 367 1 928 220 1 518 261 3 572 208 2 901 533 137 131 13 707 2005. év végi %-ában 98,4 92,4 95,4 97,3 99,8 87,7 88,9 93,2 94,0 89,4 100,8 80,9 109,8 108,0 104,2 106,2 94,8 82,1 87,8 116,9 95,9 94,3 79,8 95,0 93,8 96,8 101,3 82,1 93,4 58,4 97,2 49,7 100,7 73,3 96,6 71,1 109,6 87,8 89,8 78,0 97,7 87,3

120

fellebbezett

Összesen

10 268 372 451 225 546 474 556 646 627 318 290 456 192 2 409 503 350 181 210 392 399 19 865

6 387 173 284 200 750 335 220 312 562 134 235 217 130 1 231 272 436 105 125 504 321 12 933

64 485 4 601 8 081 2 439 10 130 5 836 6 286 6 151 9 668 3 813 4 715 5 066 2 677 25 055 4 102 7 153 2 434 2 114 4 676 4 154 183 636

100,8 89,0 96,6 103,7 97,5 105,1 86,2 103,9 100,5 134,7 100,7 119,1 99,5 104,6 118,4 106,1 95,8 94,6 85,2 131,3 101,7

118,0 76,2 87,7 70,2 119,2 98,8 90,9 75,7 105,6 64,1 123,7 102,8 53,3 99,0 96,1 76,9 100,0 77,2 108,2 96,1 104,2

100,0 94,2 98,2 88,4 95,2 99,8 106,2 102,5 94,7 91,4 97,1 84,5 91,2 100,2 90,4 91,6 97,0 91,0 105,7 91,3 97,6

16. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2006. év végén folyamatban maradt peres ügyek megoszlása, százalékban

Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság elsőfokú

Összesen

fellebbezett

Főváros

32,0

28,5

51,7

49,4

35,1

Baranya

2,5

4,7

1,9

1,3

2,5

Bács-Kiskun

5,0

3,9

2,3

2,2

4,4

Békés

1,3

1,4

1,1

1,5

1,3

Borsod-Abaúj-Zemplén

5,7

7,1

2,7

5,8

5,5

Csongrád

3,5

2,0

2,4

2,6

3,2

Fejér

3,5

5,5

2,8

1,7

3,4

Győr-Moson-Sopron

3,2

6,0

3,3

2,4

3,3

Hajdú-Bihar

5,7

4,9

3,2

4,3

5,3

Heves

2,2

2,6

1,6

1,0

2,1

Jász-Nagykun-Szolnok

2,9

2,0

1,5

1,8

2,6

Komárom-Esztergom

2,8

3,8

2,3

1,7

2,8

Nógrád

1,4

2,9

1,0

1,0

1,5

14,6

9,9

12,1

9,5

13,6

Somogy

2,1

3,0

2,5

2,1

2,2

Szabolcs-Szatmár-Bereg

4,4

2,7

1,8

3,4

3,9

Tolna

1,4

1,6

0,9

0,8

1,3

Vas

1,1

1,9

1,1

1,0

1,2

Veszprém

2,6

1,5

2,0

3,9

2,5

Zala

2,1

3,9

2,0

2,5

2,3

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Pest

Összesen

121

17. számú melléklet A helyi bíróságok ügyforgalma 2006. évben érkezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen

polgári és gazdasági polgári per gazdasági per nemperes közvádas

Főváros

239 084

35 525

6 833

Baranya

28 326

5 379

Bács-Kiskun

41 805

7 523

Békés

30 985

Borsod-Abaúj-Zemplén

büntető magánvádas

szabálybüntető szabálysértési pótmagán- nemperes sértési per nemperes vádas

135 916

14 196

2 652

139

11 666

5 868

340

9 491

2 190

622

24

2 294

586

11 190

3 343

558

33

3 700

4 787

221

8 539

1 603

560

16

71 737

10 753

558

29 458

4 826

912

Csongrád

30 911

5 417

456

10 794

2 671

Fejér

29 654

5 752

317

11 637

2 011

Győr-Moson-Sopron

33 005

4 728

505

15 340

Hajdú-Bihar

44 242

7 445

526

Heves

29 380

4 568

Jász-Nagykun-Szolnok

25 610

4 923

Komárom-Esztergom

26 607

Nógrád

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

19 372

6 116

801

1 817

4 210

1 796

163

2 673

10 982

1 041

176

2 051

2 572

9 674

707

255

54

4 038

6 312

11 951

1 984

891

567

41

2 895

1 777

5 120

868

305

436

30

1 866

1 340

4 977

922

366

2 558

492

26

2 412

1 387

3 371

1 828

358

18 059

3 344

701

30

2 477

4 295

6 096

1 090

179

277

12 274

1 487

499

16

1 364

2 446

5 185

977

287

170

7 796

2 665

495

18

1 603

2 405

4 696

661

178

4 459

171

9 770

2 025

296

12

1 931

1 192

5 616

1 018

117

16 785

2 954

94

5 279

1 057

332

18

1 687

810

3 303

874

377

100 154

15 690

852

54 129

5 234

1 602

41

4 799

4 085

11 639

1 761

322

Somogy

26 721

5 186

314

10 569

1 624

590

26

1 318

2 132

3 793

908

261

Szabolcs-Szatmár-Bereg

43 082

7 385

251

14 012

4 060

786

31

3 783

2 540

8 772

1 286

176

Tolna

18 489

4 361

186

5 939

1 333

216

8

992

947

3 068

1 187

252

Vas

17 146

2 990

248

6 601

1 298

260

11

1 361

663

2 589

968

157

Veszprém

23 782

4 497

222

8 680

2 253

433

35

1 731

1 286

3 773

660

212

Zala

21 420

3 858

288

6 481

1 705

578

29

1 479

1 423

4 137

1 251

191

898 925

148 180

13 415

391 954

61 483

13 587

638

55 447

47 970

132 324

27 903

6 024

Pest

Összesen

2005. évi %-ában Főváros

115,6

99,5

104,7

130,6

97,5

103,2

85,3

104,6

108,3

100,6

93,3

97,3

Baranya

104,8

103,4

104,3

105,8

93,5

109,9

92,3

94,8

98,5

124,9

95,1

209,0

Bács-Kiskun

106,5

93,6

90,3

96,0

101,0

92,8

113,8

119,7

120,5

138,2

64,5

189,2

Békés

110,8

98,0

107,3

101,2

91,9

134,0

100,0

100,0

102,4

144,2

94,4

109,0

Borsod-Abaúj-Zemplén

107,5

99,3

99,6

104,5

92,9

95,6

114,9

109,4

112,1

131,1

85,8

434,6

Csongrád

108,6

99,8

85,7

114,9

102,1

103,1

110,8

123,2

113,5

122,5

67,4

58,5

Fejér

103,1

101,0

93,5

98,7

94,5

109,3

96,8

91,9

105,5

128,7

98,4

132,1

Győr-Moson-Sopron

108,4

101,1

96,0

112,7

100,4

119,1

74,3

91,6

115,4

118,2

109,3

130,2

Hajdú-Bihar

113,3

101,3

107,6

134,8

98,2

103,1

60,0

93,3

102,4

109,6

94,5

173,8

99,6

94,4

97,5

97,8

80,3

129,3

64,0

86,5

95,6

120,5

104,3

142,1

Jász-Nagykun-Szolnok

104,8

99,1

78,3

110,0

96,7

101,0

100,0

94,1

91,8

126,1

92,3

128,1

Komárom-Esztergom

93,6

89,4

83,0

94,9

94,5

89,2

75,0

86,8

103,0

95,3

94,6

105,4

Nógrád

103,6

89,3

102,2

104,2

89,9

87,6

100,0

94,8

108,4

154,0

60,8

650,0

Pest

118,5

100,5

92,4

135,4

97,3

111,2

65,1

99,4

92,5

124,2

80,2

91,0

99,6

99,6

118,9

98,7

78,8

107,1

86,7

95,4

126,2

124,9

54,0

124,9

Heves

Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg

102,8

99,0

100,8

108,2

97,9

105,6

75,6

101,0

95,4

113,2

62,5

155,8

Tolna

106,8

100,5

89,0

117,5

99,0

89,6

200,0

89,0

86,8

128,6

84,8

211,8

Vas

105,6

96,9

104,6

110,2

94,6

103,6

47,8

94,9

95,9

125,4

97,9

158,6

Veszprém

101,5

99,2

81,6

96,2

95,2

102,1

159,1

93,7

97,9

141,8

96,9

72,9

Zala

100,2

93,7

72,5

95,5

96,3

95,2

111,5

104,7

82,5

142,6

84,6

116,5

109,0

98,6

99,4

117,0

95,7

104,5

88,6

100,6

103,1

121,3

85,0

134,8

Összesen

122

18. számú melléklet A helyi bíróságok ügyforgalma 2006. évben befejezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen

polgári és gazdasági polgári per gazdasági per nemperes közvádas

büntető magánvádas

szabálybüntető szabálysértési pótmagán- nemperes sértési per nemperes vádas

Főváros

238 290

35 853

6 837

133 038

14 487

2 918

153

11 762

5 692

Baranya

29 533

5 252

312

10 310

2 348

614

26

2 286

Bács-Kiskun

42 281

7 615

553

11 468

3 213

571

27

3 681

Békés

31 054

4 736

218

8 340

1 661

581

11

Borsod-Abaúj-Zemplén

71 977

10 940

581

29 181

5 229

931

Csongrád

31 010

5 395

497

10 918

2 518

Fejér

29 615

5 632

282

12 070

1 829

Győr-Moson-Sopron

32 545

4 873

518

15 143

Hajdú-Bihar

44 048

7 582

536

Heves

29 446

4 683

Jász-Nagykun-Szolnok

25 766

5 060

Komárom-Esztergom

27 587

Nógrád

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

20 228

6 438

884

1 984

4 425

1 814

162

2 750

11 128

1 117

158

2 054

2 780

9 686

721

266

64

3 977

6 174

11 897

2 099

904

539

32

2 878

1 911

5 085

934

303

404

29

1 874

1 287

4 913

866

429

2 257

466

35

2 383

1 370

3 369

1 780

351

17 394

3 129

654

27

2 406

4 838

6 076

1 238

168

260

11 894

1 714

508

18

1 401

2 526

5 233

925

284

178

7 801

2 755

546

17

1 590

2 289

4 697

678

155

4 691

187

9 665

2 714

290

14

1 973

1 238

5 645

1 045

125

16 662

3 051

109

5 129

1 055

353

20

1 682

806

3 199

887

371

Pest

96 057

15 802

853

49 850

4 864

1 573

41

4 764

4 112

11 790

2 058

350

Somogy

27 674

5 307

293

10 880

1 737

590

27

1 339

2 123

3 913

1 206

259

Szabolcs-Szatmár-Bereg

43 601

7 292

256

13 936

4 212

863

36

3 785

2 570

8 800

1 658

193

Tolna

18 150

4 272

189

5 513

1 391

209

9

1 003

968

3 075

1 267

254

Vas

17 536

3 026

246

6 785

1 319

266

19

1 349

647

2 653

1 074

152 228

Veszprém

23 681

4 321

250

8 929

2 105

486

26

1 734

1 225

3 688

689

Zala

21 773

3 989

325

6 454

1 695

588

31

1 473

1 581

4 022

1 401

214

898 286

149 372

13 480

384 698

62 232

13 950

662

55 394

48 871

133 522

29 895

6 210

Összesen

2005. évi %-ában Főváros

117,2

98,7

102,8

130,5

103,8

125,7

114,2

106,6

110,4

107,8

100,3

129,8

Baranya

111,1

99,4

80,2

128,1

87,2

104,1

83,9

94,2

107,6

139,1

90,4

172,3

Bács-Kiskun

108,7

96,0

89,0

100,3

95,8

102,0

100,0

118,6

122,2

141,1

68,2

154,9

Békés

110,1

93,8

105,3

98,3

89,8

147,1

68,8

99,7

115,3

143,9

93,8

114,7

Borsod-Abaúj-Zemplén

106,9

101,8

107,0

102,2

101,1

93,9

168,4

106,0

105,5

128,9

93,5

463,6

Csongrád

109,0

94,7

84,8

116,0

103,0

97,8

100,0

121,9

135,5

121,4

73,8

58,7

Fejér

105,3

102,8

74,4

104,2

87,7

100,7

116,0

92,1

103,0

129,9

97,6

188,2

Győr-Moson-Sopron

108,3

104,8

84,8

117,5

83,9

118,0

116,7

91,4

118,6

118,4

93,7

120,6

Hajdú-Bihar

115,5

98,3

119,1

135,1

92,2

98,2

54,0

89,6

138,4

108,8

111,7

164,7

Heves

100,8

99,0

87,8

97,4

84,1

139,6

90,0

89,5

99,2

121,5

98,1

142,7

Jász-Nagykun-Szolnok

106,3

105,3

73,3

109,9

98,9

108,8

121,4

94,1

88,0

127,9

101,3

106,2

Komárom-Esztergom

96,2

94,9

83,9

91,5

118,4

86,1

200,0

87,3

111,9

97,1

104,1

107,8

105,8

88,5

119,8

105,9

109,3

93,6

222,2

95,2

106,5

150,3

67,8

650,9

Pest

119,3

104,1

99,3

130,1

107,2

123,6

102,5

100,2

99,7

130,2

101,1

106,4

Somogy

107,2

97,6

99,7

110,4

85,5

106,9

93,1

96,2

136,5

133,7

78,7

122,7

Szabolcs-Szatmár-Bereg

105,6

99,2

99,6

109,4

104,2

117,9

87,8

100,3

95,6

115,5

85,9

187,4

Tolna

104,2

97,3

95,5

106,2

103,5

83,9

225,0

90,5

92,3

129,7

90,6

222,8

Vas

108,0

95,2

100,0

117,1

87,8

110,4

90,5

94,1

92,8

132,8

104,7

160,0

Veszprém

100,5

93,6

100,4

101,7

83,8

109,7

136,8

94,5

86,0

138,3

93,2

81,1

Zala

102,3

94,3

85,8

93,8

96,1

106,3

129,2

105,9

90,4

141,7

104,6

148,6

110,5

98,8

97,9

117,5

98,1

111,6

108,3

100,7

108,3

124,1

93,0

146,6

Nógrád

Összesen

123

19. számú melléklet A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

21 708 2 000 3 485 1 051 3 947 1 900 2 644 2 176 2 667 1 594 1 707 1 938 989 8 872 1 793 2 984 1 331 779 1 818 1 488 66 871

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

4 216 153 305 50 256 196 219 285 222 118 79 80 33 581 128 99 90 93 111 135 7 449

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év időtartamúak aránya, % Polgári per 29,5 20,0 24,8 16,1 5,3 48,5 24,1 17,8 7,1 2,1 39,8 22,0 19,4 13,7 3,8 68,0 19,1 10,2 2,3 0,3 44,2 23,0 19,1 9,8 2,8 52,5 21,3 16,7 6,8 2,2 39,3 20,0 21,8 12,7 4,3 41,7 22,1 15,8 12,5 4,3 52,6 19,5 16,8 8,7 1,8 45,2 23,7 17,4 9,9 2,6 50,4 22,1 18,3 7,4 1,4 43,4 22,9 17,6 10,7 3,6 52,6 21,5 15,3 7,7 2,1 32,2 19,7 22,8 16,1 4,7 46,6 24,8 18,6 7,6 1,3 46,8 23,8 18,8 8,4 1,7 51,2 20,9 19,1 6,8 1,5 51,5 21,1 18,6 6,7 1,5 45,7 21,7 17,7 10,8 2,6 42,9 24,6 19,7 8,6 2,4 39,1 21,2 20,9 12,5 3,7 Gazdasági per 35,7 17,6 22,9 14,4 5,5 33,3 24,8 21,6 15,0 3,9 32,1 14,8 30,5 18,7 3,9 66,0 12,0 12,0 8,0 33,2 27,0 22,3 11,3 3,9 53,1 18,4 13,3 13,3 27,9 13,7 27,9 16,9 8,2 29,8 17,5 18,6 18,6 9,5 50,5 18,5 17,6 12,6 0,9 45,8 16,9 22,9 11,9 1,7 43,0 17,7 25,3 11,4 2,5 41,3 21,3 17,5 15,0 1,3 45,5 21,2 12,1 15,2 6,1 18,9 17,0 27,4 26,2 6,0 44,5 20,3 26,6 7,8 0,8 36,4 23,2 33,3 6,1 1,0 27,8 16,7 33,3 13,3 6,7 45,2 31,2 16,1 4,3 3,2 36,9 11,7 27,0 17,1 2,7 37,8 17,8 18,5 20,0 1,5 35,4 18,0 23,2 15,3 4,9

124

3 év felett

4,4 0,6 1,2 0,1 1,2 0,5 1,8 3,6 0,5 1,2 0,4 1,8 0,8 4,4 1,0 0,5 0,5 0,6 1,5 1,8 2,6 3,8 1,3 2,0 2,3 2,0 5,5 6,0 0,8 3,8 4,5 2,2 4,5 4,4 3,3

20. számú melléklet A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

15 180 901 2 207 395 2 171 1 990 1 385 1 432 3 055 648 1 309 1 438 745 7 512 428 2 109 309 479 1 212 776 45 681

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

1 088 150 263 59 188 221 133 134 440 125 97 127 53 965 109 173 44 44 81 160 4 654

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Közvádas büntető per 17,4 14,9 39,7 22,0 24,0 20,4 62,3 19,7 38,4 21,7 23,3 15,4 23,9 15,7 35,9 19,1 20,2 15,0 33,5 18,5 36,7 23,3 24,1 13,6 26,3 19,7 12,4 11,4 49,8 21,5 38,8 22,9 66,7 16,8 44,1 21,3 37,0 17,7 38,0 26,8 23,8 16,4 Magánvádas büntető per 29,0 20,6 60,0 20,7 38,4 22,4 74,6 22,0 59,6 21,8 43,9 16,7 50,4 15,8 56,0 18,7 28,2 29,1 60,8 20,8 67,0 18,6 37,8 26,0 64,2 20,8 23,6 14,4 66,1 23,9 53,8 24,9 70,5 18,2 72,7 18,2 39,5 18,5 50,6 15,6 39,0 20,0

125

25,9 26,3 31,1 12,9 20,6 24,5 36,2 27,6 30,5 25,8 26,9 27,0 32,5 22,6 17,3 22,9 14,9 28,0 24,7 25,3 25,7

25,0 10,9 22,1 4,1 14,1 25,7 19,8 13,3 29,1 17,3 10,8 23,6 19,6 32,0 9,3 11,3 1,0 5,6 12,5 8,5 22,4

10,9 1,1 2,0 1,0 3,7 7,4 3,0 2,9 4,3 3,1 1,5 7,7 1,3 13,6 2,1 2,6 0,8 4,5 1,4 7,6

5,9 0,4 1,5 3,7 1,4 1,2 0,9 1,9 0,8 4,0 0,5 8,1 1,7 0,6 0,2 3,5 4,1

27,2 16,7 30,0 1,7 14,4 19,5 25,6 15,7 28,4 14,4 13,4 19,7 9,4 23,0 9,2 15,6 9,1 9,1 22,2 26,3 22,3

15,6 2,0 8,7 1,7 3,2 15,8 3,8 9,0 12,3 3,2 1,0 16,5 5,7 25,8 0,9 5,8 2,3 14,8 7,5 13,4

5,4 0,7 0,4 1,1 4,1 3,8 1,6 0,8 10,2 2,5 4,0

2,2 0,8 0,7 0,5 3,0 2,5 1,3

21. számú melléklet A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

87 4 19 7 13 25 19 10 19 10 11 12 10 40 4 8 2 3 18 12 333

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

3 907 644 541 193 975 280 758 817 678 360 279 516 394 1 358 418 367 220 261 208 533 13 707

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Pótmagánvádas büntető per 18,4 12,6 75,0 25,0 36,8 15,8 42,9 28,6 46,2 7,7 28,0 16,0 15,8 26,3 40,0 30,0 42,1 21,1 10,0 20,0 18,2 25,0 16,7 20,0 20,0 17,5 17,5 25,0 25,0 12,5 25,0 50,0 66,7 33,3 27,8 33,3 16,7 25,2 18,0 Munkaügyi per 28,0 19,7 54,3 24,4 35,3 25,7 54,9 28,5 34,9 28,8 54,6 22,5 30,6 19,1 43,7 34,3 30,5 32,7 64,4 21,1 38,7 30,8 46,7 26,6 40,9 34,5 22,8 21,3 34,7 25,6 55,9 21,5 66,4 20,0 60,2 29,9 50,0 23,6 37,5 29,8 36,8 24,4

126

19,5 15,8 28,6 15,4 28,0 15,8 10,0 31,6 40,0 45,5 12,5 50,0 12,5 27,8 16,7 19,5

32,2 21,1 30,8 16,0 26,3 10,0 5,3 30,0 36,4 41,7 50,0 35,0 50,0 33,3 11,1 33,3 26,7

16,1 10,5 12,0 10,5 10,0 16,7 10,0 17,5 50,0 9,9

1,1 5,3 0,6

24,9 15,7 21,3 15,0 29,0 11,1 23,4 14,9 20,1 10,0 21,9 13,8 18,3 27,0 19,4 14,2 11,8 9,2 17,3 20,6 21,2

18,5 5,3 14,2 1,0 6,5 7,9 20,2 4,9 13,6 3,9 7,2 10,7 5,6 20,4 14,8 7,6 1,8 0,8 8,2 9,6 12,8

5,8 0,3 3,0 0,7 2,1 5,0 2,0 2,9 0,6 0,7 2,1 0,5 5,7 3,3 0,8 0,5 2,1 3,3

3,1 0,6 0,5 0,1 1,8 1,7 0,2 0,1 0,7 0,2 0,3 2,9 2,2 0,5 0,4 1,5

22. számú melléklet A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2 év felett

időtartamúak aránya, % Szabálysértési ügyek

Főváros

1 644

47,0

36,1

15,4

1,5

-

Baranya

204

81,4

13,7

4,9

-

-

Bács-Kiskun

526

65,2

22,4

11,6

0,8

-

Békés

259

93,8

4,6

1,5

-

-

1 284

63,7

24,0

10,7

1,6

-

Csongrád

415

68,0

17,1

12,0

2,4

0,5

Fejér

352

54,8

26,7

15,6

2,8

-

Győr-Moson-Sopron

339

67,6

20,9

9,4

1,8

0,3

1 398

50,9

26,2

17,8

4,7

0,4

Heves

506

61,1

21,3

13,2

4,3

-

Jász-Nagykun-Szolnok

708

46,3

31,6

18,8

3,2

-

Komárom-Esztergom

282

68,4

21,3

8,9

1,4

-

Nógrád

131

77,1

20,6

2,3

-

-

2 087

33,8

26,0

23,0

13,8

3,4

Somogy

447

57,9

23,9

15,9

2,2

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg

627

67,6

19,8

10,7

1,8

0,2

Tolna

152

71,1

16,4

9,9

2,6

-

Vas

120

83,3

11,7

5,0

-

-

Veszprém

332

56,9

26,5

11,1

3,9

1,5

Zala

330

58,2

27,6

11,5

2,4

0,3

12 143

54,9

25,3

14,8

4,3

0,7

Borsod-Abaúj-Zemplén

Hajdú-Bihar

Pest

Összesen

127

23. számú melléklet A megyei bíróságok ügyforgalma (elsőfokú ügyek) 2006. évben érkezett ügyek száma Ebből

Terület

Összesen

polgári per

gazdasági közigazper gatási per

polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes

büntető per

büntető nemperes

katonai csőd- és tanácsok felszámonemperes lási ügyei eljárások

katonai tanácsok perei

érdemi cégügyek

Főváros

138 024

4 814

1 932

5 935

5 607

378

1 012

270

78

7 143

110 855

Baranya

11 841

395

115

471

1 029

41

14

-

-

618

9 158

Bács-Kiskun

13 134

312

223

485

898

102

111

-

-

748

10 255

7 877

295

109

357

387

44

23

-

-

389

6 273

Borsod-Abaúj-Zemplén

13 286

328

233

491

1 181

83

142

-

-

923

9 905

Csongrád

11 145

364

187

512

500

78

228

86

34

644

8 512

Fejér

11 501

397

134

1 439

555

78

10

-

-

747

8 141

Győr-Moson-Sopron

11 355

349

144

687

752

70

134

69

46

494

8 610

Hajdú-Bihar

15 940

546

171

520

1 056

99

105

105

79

1 080

12 179

7 936

251

91

269

702

28

339

-

-

435

5 821

Békés

Heves Jász-Nagykun-Szolnok

7 539

262

101

283

953

86

53

-

-

439

5 362

Komárom-Esztergom

8 999

258

185

306

633

66

17

-

-

666

6 868

Nógrád Pest Somogy

4 018

257

40

236

451

26

24

-

-

284

2 700

43 174

1 231

404

1 515

2 220

128

397

-

-

2 706

34 573

8 420

399

300

445

751

34

18

55

20

518

5 880

13 703

306

150

541

889

79

40

-

-

863

10 835

Tolna

5 368

175

89

158

578

17

12

-

-

297

4 042

Vas

5 486

193

87

330

489

39

24

-

-

197

4 127

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Veszprém

8 222

314

88

425

783

59

21

-

-

585

5 947

Zala

8 055

381

133

352

791

26

9

-

-

636

5 727

355 023

11 827

4 916

15 757

21 205

1 561

2 733

585

257

20 412

275 770

Összesen

2005. évi %-ában Főváros

109,0

107,3

97,5

115,1

97,2

95,2

113,2

71,8

87,6

101,8

110,4

Baranya

103,1

117,9

104,5

111,9

112,6

73,2

100,0

-

-

112,2

100,8

Bács-Kiskun

103,9

92,0

79,9

107,5

72,8

93,6

57,8

-

-

95,9

110,8

92,8

103,9

101,9

111,9

62,3

91,7

39,0

-

-

109,0

93,7 111,9

Békés Borsod-Abaúj-Zemplén

108,4

98,8

130,2

93,3

97,3

72,2

61,2

-

-

114,5

Csongrád

95,7

142,2

102,2

131,6

87,7

68,4

56,7

40,6

200,0

74,0

98,5

Fejér

96,7

86,5

86,5

240,6

57,3

136,8

32,3

-

-

94,7

92,1 106,3

Győr-Moson-Sopron

101,2

88,8

110,8

160,9

65,2

118,6

70,2

69,7

78,0

80,7

Hajdú-Bihar

99,8

122,1

88,6

104,4

70,1

112,5

55,6

118,0

197,5

97,3

103,1

Heves

111,1

94,4

94,8

64,7

101,2

82,4

171,2

-

-

138,1

113,7

Jász-Nagykun-Szolnok

99,1

96,7

123,2

95,3

85,6

122,9

135,9

-

-

102,1

101,0

Komárom-Esztergom

111,3

99,6

117,1

153,8

84,0

65,3

89,5

-

-

106,1

115,2

Nógrád

93,4

161,6

85,1

114,0

82,8

74,3

92,3

-

-

93,4

90,7

Pest

103,5

108,6

104,9

104,2

82,6

95,5

83,6

-

-

107,5

104,9

Somogy

109,1

101,3

241,9

120,6

89,2

49,3

78,3

79,7

133,3

100,8

110,9

Szabolcs-Szatmár-Bereg

112,6

101,3

81,1

117,6

92,1

92,9

235,3

-

-

100,0

116,6

Tolna

105,6

116,7

101,1

95,8

75,9

73,9

109,1

-

-

95,5

113,2

99,3

117,0

86,1

149,3

67,1

100,0

32,4

-

-

101,0

103,1

103,7

101,0

110,0

109,3

85,1

92,2

110,5

-

-

101,0

106,8

90,3

97,4

97,1

95,7

91,9

100,0

150,0

-

-

84,8

89,8

104,9

106,2

102,4

118,2

85,4

90,6

87,8

69,2

116,8

100,6

106,8

Vas Veszprém Zala Összesen

128

24. számú melléklet A megyei bíróságok ügyforgalma (elsőfokú ügyek) 2006. évben befejezett ügyek száma Ebből

Terület

Összesen

polgári per

gazdasági közigazper gatási per

polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes

büntető per

büntető nemperes

katonai csőd- és tanácsok felszámonemperes lási ügyei eljárások

katonai tanácsok perei

érdemi cégügyek

Főváros

137 556

4 989

1 944

5 667

5 886

393

911

255

75

7 030

110 406

Baranya

11 629

428

123

470

1 032

47

14

-

-

598

8 917

Bács-Kiskun

13 086

275

229

524

904

110

112

-

-

791

10 141

7 674

282

105

366

395

44

23

-

-

418

6 041

13 647

318

228

504

1 099

99

159

-

-

822

10 418

Csongrád

11 211

317

202

539

467

63

282

83

30

836

8 392

Fejér

12 284

397

151

1 535

769

54

9

-

-

803

8 566

Győr-Moson-Sopron

10 984

325

131

702

623

44

140

93

47

484

8 395

Hajdú-Bihar

15 298

483

184

565

1 075

107

115

99

74

1 096

11 500

7 739

205

99

223

680

30

339

-

-

373

5 790 5 446

Békés Borsod-Abaúj-Zemplén

Heves Jász-Nagykun-Szolnok

7 570

266

83

308

905

73

55

-

-

434

Komárom-Esztergom

8 768

232

147

282

695

81

18

-

-

569

6 744

Nógrád

5 395

242

48

238

433

32

17

-

-

245

4 140

44 470

1 128

394

1 538

2 078

112

427

-

-

2 736

36 057

8 653

412

265

393

742

25

17

60

22

487

6 230

13 379

279

149

557

968

71

40

-

-

671

10 644

Tolna

5 362

174

71

181

649

21

12

-

-

232

4 022

Vas

5 457

189

87

340

491

45

24

-

-

135

4 146

Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg

Veszprém

7 961

351

81

451

665

71

19

-

-

535

5 788

Zala

7 573

331

121

322

730

23

8

-

-

566

5 472

355 696

11 623

4 842

15 705

21 286

1 545

2 741

590

248

19 861

277 255

107,8

Összesen

2005. évi %-ában Főváros

109,2

139,6

105,0

115,1

107,8

126,8

94,7

66,6

83,3

115,9

Baranya

100,0

137,6

107,0

115,2

115,6

102,2

82,4

-

-

95,4

96,8

Bács-Kiskun

102,7

77,5

87,1

133,3

75,1

111,1

58,6

-

-

95,9

107,7

90,3

101,1

104,0

125,3

61,6

97,8

35,4

-

-

111,5

90,2

105,9

81,1

136,5

93,0

80,9

165,0

72,6

-

-

99,5

111,8

96,6

139,0

145,3

146,5

78,4

56,8

77,5

38,8

176,5

103,3

95,7

104,2

91,7

116,2

276,1

95,5

114,9

28,1

-

-

114,4

94,3 102,0

Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron

96,6

88,1

110,1

186,2

53,0

78,6

78,7

102,2

75,8

68,1

Hajdú-Bihar

91,4

104,3

88,9

117,5

70,7

108,1

62,5

94,3

172,1

85,7

93,1

108,3

84,7

91,7

57,0

93,9

88,2

171,2

-

-

112,3

113,2

Heves Jász-Nagykun-Szolnok

94,4

93,3

106,4

106,6

80,5

105,8

119,6

-

-

86,6

96,7

Komárom-Esztergom

108,1

103,6

105,8

156,7

77,1

71,1

78,3

-

-

97,1

113,5

Nógrád

91,1

161,3

126,3

119,0

77,2

118,5

63,0

-

-

75,6

90,2

Pest

103,6

121,8

104,2

117,9

68,5

95,7

97,5

-

-

106,0

105,6

Somogy

107,2

120,1

171,0

102,6

87,3

33,3

70,8

87,0

169,2

93,3

110,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg

107,8

91,2

70,6

128,0

104,1

87,7

235,3

-

-

89,6

110,0

Tolna

106,8

130,8

74,7

105,2

98,6

116,7

133,3

-

-

85,3

109,8

99,9

130,3

89,7

151,8

66,8

173,1

32,4

-

-

74,6

104,2

100,6

126,7

96,4

132,6

71,7

109,2

95,0

-

-

115,8

100,9

87,2

84,0

86,4

85,4

84,7

76,7

114,3

-

-

86,0

88,0

103,7

118,3

104,9

124,3

85,3

101,0

88,6

68,4

110,2

102,4

104,3

Vas Veszprém Zala Összesen

129

25. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt elsőfokú ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

4 539 175 167 95 190 214 236 238 306 148 89 169 96 1 149 208 157 77 96 156 220 8 725

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

1 953 58 120 38 126 89 114 118 108 44 61 115 27 333 96 63 56 54 66 76 3 715

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Polgári per 20,9 14,8 36,0 15,4 38,9 16,8 41,1 15,8 34,7 14,7 29,9 22,0 28,4 12,3 25,2 12,6 30,1 21,9 27,0 16,2 33,7 13,5 22,5 17,2 34,4 16,7 15,3 15,0 40,4 11,1 39,5 15,9 35,1 19,5 29,2 14,6 32,7 10,3 42,3 12,3 24,4 15,1 Gazdasági per 17,5 12,5 24,1 19,0 31,7 16,7 36,8 10,5 28,6 14,3 33,7 19,1 18,4 9,6 16,1 19,5 24,1 23,1 18,2 15,9 31,1 14,8 15,7 38,3 29,6 14,8 22,5 13,5 35,4 12,5 28,6 20,6 30,4 12,5 24,1 13,0 30,3 18,2 19,7 11,8 21,1 14,6

130

19,5 21,1 18,6 23,2 18,4 24,8 20,3 25,6 24,2 25,7 24,7 25,4 24,0 24,0 18,3 21,0 15,6 26,0 17,9 15,9 20,8

24,4 16,0 15,6 15,8 14,7 15,0 24,6 22,7 20,3 25,0 21,3 24,9 17,7 31,4 20,2 19,1 19,5 16,7 25,0 20,0 23,8

13,4 8,0 9,0 4,2 10,0 7,0 7,2 10,9 2,9 6,1 3,4 5,9 5,2 10,2 5,3 3,8 7,8 7,3 10,3 5,0 10,6

7,1 3,4 1,2 7,4 1,4 7,2 2,9 0,7 3,4 4,1 2,1 4,1 4,8 0,6 2,6 6,3 3,8 4,5 5,4

22,6 27,6 20,8 42,1 21,4 24,7 21,9 26,3 20,4 18,2 29,5 17,4 7,4 22,5 34,4 25,4 21,4 24,1 12,1 22,4 22,8

25,6 15,5 25,8 10,5 8,7 20,2 26,3 20,3 24,1 25,0 21,3 17,4 25,9 26,1 11,5 14,3 28,6 25,9 18,2 23,7 23,4

12,4 12,1 4,2 14,3 2,2 15,8 13,6 4,6 13,6 3,3 7,8 14,8 9,3 4,2 6,3 5,4 7,4 10,6 15,8 10,8

9,4 1,7 0,8 12,7 7,9 4,2 3,7 9,1 3,5 7,4 6,0 2,1 4,8 1,8 5,6 10,6 6,6 7,3

26. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt elsőfokú ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31. Terület

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Ügyek száma összesen

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, %

Közigazgatási per 3 216 32,0 27,9 117 50,4 32,5 122 45,9 27,9 75 69,3 17,3 155 52,9 23,9 79 65,8 25,3 140 55,0 15,7 196 42,9 24,5 96 61,5 13,5 121 36,4 28,1 69 62,3 15,9 121 47,1 21,5 56 48,2 17,9 774 30,9 23,5 169 45,0 23,1 96 72,9 13,5 38 63,2 23,7 42 28,6 21,4 136 50,0 24,3 93 49,5 22,6 5 911 38,1 25,5 Büntető perek (katonai nélkül) 431 16,5 14,2 22 31,8 9,1 42 38,1 14,3 17 58,8 11,8 75 18,7 24,0 68 23,5 26,5 66 22,7 24,2 70 18,6 21,4 69 18,8 10,1 5 60,0 71 23,9 15,5 51 25,5 13,7 13 38,5 7,7 153 19,0 11,8 18 72,2 11,1 34 52,9 20,6 10 20,0 20,0 18 44,4 16,7 34 41,2 8,8 10 40,0 1 277 23,6 15,6

131

25,0 14,5 14,8 9,3 15,5 6,3 10,0 23,0 11,5 28,1 17,4 20,7 12,5 28,4 24,9 9,4 10,5 42,9 14,7 16,1 22,9

12,3 2,6 11,5 2,7 6,5 1,3 12,9 9,2 12,5 6,6 4,3 7,4 17,9 14,6 5,9 4,2 2,6 7,1 10,3 8,6 11,1

2,4 1,3 0,6 1,3 4,3 1,0 0,8 1,7 1,8 2,1 0,7 1,8

0,4 0,6 2,1 0,5 1,7 1,8 0,5 1,2 3,2 0,5

21,8 18,2 31,0 23,5 28,0 32,4 25,8 31,4 33,3 25,4 29,4 7,7 26,8 5,6 23,5 30,0 16,7 26,5 50,0 25,4

30,6 36,4 11,9 5,9 25,3 16,2 13,6 27,1 20,3 40,0 26,8 21,6 30,8 32,0 5,6 2,9 20,0 22,2 20,6 10,0 25,0

10,4 4,0 1,5 10,6 1,4 11,6 2,8 3,9 15,4 7,8 5,6 10,0 2,9 6,7

6,5 4,5 4,8 3,0 5,8 5,6 5,9 2,6 3,8

27. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt elsőfokú ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Katonai tanácsok perei

Főváros

129

36,4

24,8

27,9

8,5

2,3

-

Baranya

-

-

-

-

-

-

-

Bács-Kiskun

-

-

-

-

-

-

-

Békés

-

-

-

-

-

-

-

Borsod-Abaúj-Zemplén

-

-

-

-

-

-

-

24

83,3

4,2

4,2

8,3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Győr-Moson-Sopron

24

45,8

25,0

12,5

16,7

-

-

Hajdú-Bihar

48

33,3

12,5

41,7

10,4

2,1

-

Heves

-

-

-

-

-

-

-

Jász-Nagykun-Szolnok

-

-

-

-

-

-

-

Komárom-Esztergom

-

-

-

-

-

-

-

Nógrád

-

-

-

-

-

-

-

Pest

-

-

-

-

-

-

-

12

50,0

41,7

-

8,3

-

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg

-

-

-

-

-

-

-

Tolna

-

-

-

-

-

-

-

Vas

-

-

-

-

-

-

-

Veszprém

-

-

-

-

-

-

-

Zala

-

-

-

-

-

-

-

237

42,2

21,1

25,3

9,7

1,7

-

Csongrád Fejér

Somogy

Összesen

132

28. számú melléklet A megyei bíróságok ügyforgalma (fellebbezett ügyek), 2006. évben érkezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen polgári per

polgári és gazdasági gazdasági közvádas per nemperes

büntető magánvádas

büntető szabálypótmagán- nemperes sértési per vádas

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

Főváros

18 876

6 163

986

2 058

3 425

204

18

4 802

73

1 114

33

Baranya

2 018

446

58

396

411

21

4

546

4

120

12

Bács-Kiskun

2 561

535

93

523

367

27

8

858

15

107

28

Békés

1 906

348

49

385

393

22

2

592

15

80

20

Borsod-Abaúj-Zemplén

4 048

619

96

704

1 113

48

11

1 169

34

224

30

Csongrád

3 097

616

103

503

513

25

3

1 190

15

104

25

Fejér

2 038

486

37

479

240

15

4

648

9

106

14

Győr-Moson-Sopron

1 907

455

77

322

282

19

4

611

15

108

14

Hajdú-Bihar

2 927

773

187

275

710

17

1

796

31

135

2

Heves

1 300

374

27

260

245

11

5

267

20

70

21

Jász-Nagykun-Szolnok

1 986

414

29

270

628

16

5

517

23

79

5

Komárom-Esztergom

2 196

407

41

298

592

16

1

729

19

86

7

Nógrád

1 185

434

16

131

181

11

4

337

9

61

1

Pest

5 476

2 122

185

711

701

67

1

1 220

81

378

10

Somogy

2 556

786

66

267

599

36

6

624

18

154

0

Szabolcs-Szatmár-Bereg

3 067

538

74

459

934

41

9

808

24

127

53

Tolna

1 204

301

27

276

211

12

2

267

15

67

26

Vas

1 089

260

64

222

176

17

5

277

12

45

11

Veszprém

2 452

409

56

378

659

34

3

702

50

154

7

Zala

1 886

651

81

183

332

20

8

458

35

111

7

63 775

17 137

2 352

9 100

12 712

679

104

17 418

517

3 430

326

Összesen

2005. évi %-ában Főváros

106,0

97,1

99,9

105,5

133,8

115,3

128,6

104,2

101,4

104,1

126,9

Baranya

93,6

90,1

89,2

83,7

104,1

84,0

80,0

96,0

80,0

103,4

133,3

Bács-Kiskun

91,7

80,5

81,6

99,4

100,0

93,1

400,0

98,2

71,4

89,9

36,4

Békés

93,5

91,6

77,8

106,9

86,2

110,0

100,0

95,3

65,2

83,3

117,6

Borsod-Abaúj-Zemplén

104,8

95,4

101,1

99,9

109,0

78,7

183,3

107,2

154,5

123,8

96,8

Csongrád

100,0

92,5

79,8

108,9

100,0

96,2

100,0

105,3

71,4

85,2

104,2

Fejér

95,8

94,0

77,1

105,0

89,6

40,5

100,0

92,8

150,0

127,7

140,0

Győr-Moson-Sopron

98,8

104,1

105,5

97,6

74,8

90,5

400,0

114,6

50,0

99,1

70,0

Hajdú-Bihar

97,8

90,2

139,6

111,3

97,8

65,4

100,0

96,6

100,0

95,7

40,0

Heves

89,8

94,2

50,0

82,0

80,9

68,8

125,0

106,4

87,0

95,9

210,0

Jász-Nagykun-Szolnok

91,4

93,7

107,4

88,2

99,1

76,2

-

87,5

60,5

69,3

-

Komárom-Esztergom

100,1

93,3

82,0

104,2

123,3

66,7

-

91,4

67,9

113,2

46,7

Nógrád

89,8

90,4

94,1

105,6

95,8

84,6

133,3

84,9

112,5

69,3

100,0

Pest

101,1

94,6

95,4

88,4

117,8

335,0

100,0

102,1

112,5

130,3

333,3

Somogy

107,1

106,4

81,5

102,3

99,2

73,5

200,0

126,3

62,1

123,2

-

96,9

83,8

108,8

80,1

111,3

83,7

-

100,6

66,7

111,4

132,5 118,2

Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna

101,8

90,9

84,4

127,8

117,9

133,3

200,0

106,8

78,9

54,0

Vas

80,6

95,9

106,7

71,4

77,5

106,3

125,0

72,3

54,5

112,5

64,7

Veszprém

92,2

88,3

75,7

116,0

92,6

94,4

33,3

90,3

106,4

73,0

140,0

Zala

95,0

90,4

92,0

56,0

108,9

125,0

160,0

121,5

134,6

91,7

-

99,5

94,3

95,9

97,2

108,2

98,3

152,9

100,9

89,3

100,5

97,6

Összesen

133

29. számú melléklet A megyei bíróságok ügyforgalma (fellebbezett ügyek), 2006. évben befejezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen polgári per

polgári és gazdasági gazdasági per nemperes közvádas

büntető

büntető szabálypótmagán- nemperes sértési per vádas

magánvádas

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

Főváros

17 906

5 814

994

2 081

2 794

208

17

4 781

74

1 108

35

Baranya

2 069

473

64

400

424

27

5

536

4

121

15

Bács-Kiskun

2 644

608

98

563

335

26

6

845

15

104

44

Békés

1 982

330

47

378

496

26

4

593

15

76

17

Borsod-Abaúj-Zemplén

3 883

611

93

671

1 032

48

8

1 163

37

195

25

Csongrád

3 096

652

112

500

452

27

5

1 189

15

120

24

Fejér

2 026

517

43

455

228

24

6

638

9

92

14

Győr-Moson-Sopron

2 011

460

80

323

365

22

2

617

16

115

11

Hajdú-Bihar

2 904

800

144

273

682

24

2

806

32

140

1

Heves

1 375

400

30

262

283

14

4

265

20

76

21

Jász-Nagykun-Szolnok

1 928

413

24

265

596

11

2

509

24

79

5

Komárom-Esztergom

2 200

421

41

305

576

14

-

728

19

85

11 1

Nógrád

1 289

489

19

126

227

14

3

332

11

67

Pest

5 498

2 068

186

706

751

61

1

1 239

81

399

6

Somogy

2 540

767

65

266

632

41

4

598

18

149

0

Szabolcs-Szatmár-Bereg

3 205

603

65

462

1 027

41

5

812

21

116

53

Tolna

1 193

303

26

263

200

8

1

268

17

80

27 11

Vas

1 138

285

55

230

196

22

5

281

11

42

Veszprém

2 409

419

60

366

596

36

4

708

54

158

8

Zala

1 913

654

76

219

342

17

7

436

31

124

7

63 209

17 087

2 322

9 114

12 234

711

91

17 344

524

3 446

336

205,9

Összesen

2005. évi %-ában Főváros

98,8

91,8

95,3

113,5

92,9

102,5

154,5

103,1

100,0

114,7

Baranya

96,5

94,4

95,5

83,3

114,9

142,1

125,0

93,1

80,0

115,2

78,9

Bács-Kiskun

95,9

95,7

79,7

108,5

90,3

89,7

150,0

96,1

71,4

90,4

73,3

Békés

99,4

78,9

72,3

109,6

125,9

162,5

200,0

96,0

75,0

77,6

94,4

Borsod-Abaúj-Zemplén

100,4

94,0

97,9

92,4

101,9

73,8

200,0

106,0

194,7

116,8

83,3

Csongrád

102,8

101,1

94,9

108,0

97,8

122,7

500,0

104,2

68,2

105,3

96,0 140,0

Fejér

94,6

97,7

100,0

93,8

85,7

75,0

300,0

92,9

150,0

113,6

106,0

95,4

102,6

118,3

101,4

104,8

200,0

118,2

55,2

101,8

61,1

Hajdú-Bihar

98,0

92,5

80,4

107,9

101,5

160,0

-

97,9

100,0

116,7

20,0

Heves

93,7

103,1

55,6

78,4

89,8

100,0

133,3

103,9

87,0

107,0

210,0

Jász-Nagykun-Szolnok

86,3

91,2

70,6

77,7

94,6

52,4

-

85,8

66,7

62,7

-

Komárom-Esztergom

96,9

96,1

78,8

107,0

104,7

48,3

-

91,3

67,9

104,9

100,0

Nógrád

102,8

110,6

146,2

97,7

139,3

107,7

100,0

83,0

183,3

79,8

100,0

Pest

102,5

95,5

89,0

85,4

114,8

358,8

100,0

105,9

112,5

161,5

200,0

Somogy

106,5

101,1

80,2

106,0

106,0

77,4

133,3

121,5

64,3

125,2

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg

103,8

94,8

95,6

81,8

132,2

89,1

-

101,1

56,8

100,0

135,9

Tolna

135,0

Győr-Moson-Sopron

100,9

86,3

83,9

120,6

111,1

88,9

100,0

108,9

100,0

73,4

Vas

86,7

110,0

83,3

76,4

93,3

244,4

166,7

73,2

50,0

102,4

61,1

Veszprém

94,4

83,1

72,3

111,2

101,5

138,5

66,7

90,7

120,0

85,4

133,3

Zala

99,8

94,0

88,4

74,5

113,2

100,0

175,0

116,9

96,9

110,7

-

98,9

94,1

89,7

98,5

103,0

105,2

171,7

100,4

91,3

108,7

107,7

Összesen

134

30. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

3 059 85 74 78 110 85 107 135 89 52 58 40 70 593 121 111 43 63 89 192 5 254

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

563 5 13 16 15 25 7 23 58 3 5 4 1 43 13 21 3 14 10 23 865

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett időtartamúak aránya, % Polgári per 36,1 34,7 26,0 2,9 0,2 0,1 91,8 8,2 91,9 8,1 85,9 11,5 2,6 81,8 12,7 4,5 0,9 89,4 7,1 3,5 83,2 10,3 6,5 59,3 26,7 9,6 4,4 82,0 7,9 9,0 1,1 78,8 13,5 3,8 3,8 72,4 15,5 12,1 92,5 7,5 84,3 4,3 10,0 1,4 57,8 26,8 11,5 3,5 0,2 0,2 79,3 18,2 1,7 0,8 73,9 12,6 7,2 3,6 0,9 1,8 97,7 2,3 68,3 17,5 14,3 83,1 14,6 2,2 60,4 23,4 8,9 6,3 0,5 0,5 51,4 27,5 18,2 2,6 0,2 0,1 Gazdasági per 29,1 39,8 29,8 1,2 100,0 84,6 15,4 100,0 93,3 6,7 84,0 16,0 57,1 28,6 14,3 69,6 21,7 8,7 72,4 25,9 1,7 100,0 80,0 20,0 100,0 100,0 69,8 14,0 9,3 7,0 92,3 7,7 100,0 100,0 64,3 21,4 7,1 7,1 50,0 30,0 10,0 10,0 56,5 30,4 4,3 8,7 46,0 31,3 21,0 1,6 -

135

31. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

2 075 52 169 74 518 207 78 122 385 70 153 159 46 408 107 247 48 36 351 75 5 380

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

52 2 10 4 20 5 1 5 4 1 6 3 3 32 2 16 5 2 13 6 192

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Közvádas büntető per 30,5 38,0 82,7 9,6 46,2 33,7 64,9 31,1 55,2 28,8 44,9 37,2 76,9 14,1 46,7 21,3 40,0 29,9 84,3 10,0 77,1 19,6 86,2 9,4 52,2 32,6 38,0 30,6 89,7 3,7 51,4 30,4 77,1 16,7 86,1 8,3 39,9 22,2 76,0 18,7 45,2 30,2 Magánvádas büntető per 59,6 26,9 100,0 70,0 10,0 100,0 70,0 20,0 100,0 100,0 40,0 20,0 25,0 25,0 100,0 83,3 16,7 100,0 100,0 37,5 21,9 100,0 50,0 12,5 60,0 20,0 100,0 61,5 23,1 83,3 16,7 62,0 18,8

136

30,8 7,7 19,5 4,1 14,3 15,9 9,0 23,0 24,9 4,3 2,6 2,5 13,0 29,4 3,7 18,2 4,2 2,8 33,6 5,3 22,8

0,7 0,6 1,7 1,9 9,0 5,2 1,4 0,7 1,3 2,0 2,8 2,1 2,8 4,3 1,7

0,6 2,2 0,0

-

13,5 20,0 5,0 40,0 25,0 40,6 37,5 20,0 15,4 18,2

5,0 25,0 1,0

-

-

32. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

6 2 5 3 2 3 1 2 3 4 1 1 3 2 38

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

630 29 16 26 82 13 27 24 26 6 9 10 8 155 25 34 4 8 36 19 1 187

Ebből: az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Pótmagánvádas büntető per 33,3 66,7 50,0 50,0 60,0 40,0 33,3 33,3 33,3 100,0 66,7 33,3 100,0 100,0 100,0 75,0 25,0 100,0 100,0 66,7 33,3 100,0 65,8 15,8 18,4 Munkaügyi per 25,2 37,0 34,4 82,8 13,8 100,0 76,9 15,4 7,7 62,2 35,4 1,2 84,6 7,7 59,3 37,0 3,7 79,2 16,7 4,2 92,3 7,7 100,0 100,0 100,0 100,0 38,1 45,2 14,8 100,0 55,9 38,2 5,9 75,0 25,0 87,5 12,5 91,7 8,3 68,4 10,5 15,8 44,8 31,7 21,1

137

-

-

-

3,2 3,4 1,2 7,7 1,9 5,3 2,3

0,2 0,1

-

33. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31.

Terület

Ebből az érkezés napjától eltelt

Ügyek száma összesen

0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2 év felett

időtartamúak aránya, % Szabálysértési ügyek

Főváros

2

100,0

-

-

-

-

Baranya

-

-

-

-

-

-

Bács-Kiskun

-

-

-

-

-

-

Békés

2

100,0

-

-

-

-

Borsod-Abaúj-Zemplén

-

-

-

-

-

-

Csongrád

-

-

-

-

-

-

Fejér

-

-

-

-

-

-

Győr-Moson-Sopron

-

-

-

-

-

-

Hajdú-Bihar

-

-

-

-

-

-

Heves

-

-

-

-

-

-

Jász-Nagykun-Szolnok

1

100,0

-

-

-

-

Komárom-Esztergom

-

-

-

-

-

-

Nógrád

-

-

-

-

-

-

Pest

-

-

-

-

-

-

Somogy

1

100,0

-

-

-

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg

3

100,0

-

-

-

-

Tolna

1

100,0

-

-

-

-

Vas

1

100,0

-

-

-

-

Veszprém

2

100,0

-

-

-

-

Zala

4

100,0

-

-

-

-

17

100,0

-

-

-

-

Összesen

138

34. számú melléklet Az ítélőtáblák ügyforgalma (fellebbezett ügyek) 2006. évben érkezett ügyek száma Ebből

Terület

Összesen

polgári,

polgári per

gazdasági közigazga- gazdasági és közigazper tási per gatási

büntető per

büntető nemperes

nemperes

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

katonai tanácsok nemperes ügyei

katonai tanácsok perei

8 518

1 766

516

851

3 985

240

921

155

84

1 798

415

222

-

614

165

382

-

-

1 666

323

136

-

718

128

361

-

-

881

201

81

-

406

55

138

-

-

1 381

225

189

-

587

98

282

-

-

14 244

2 930

1 144

851

6 310

686

2 084

155

84

86,6

90,8

104,0

95,5

2005. évi %-ában Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

115,1

126,4

116,5

88,8

129,7

97,1

91,4

104,2

-

98,7

102,5

95,3

-

-

102,3

124,7

88,9

-

92,3

147,1

102,8

-

-

115,6

163,4

150,0

-

99,5

96,5

115,0

-

-

102,8

107,1

152,4

-

103,2

83,8

87,3

-

-

109,7

119,9

115,9

88,8

115,8

98,1

94,3

104,0

95,5

35. számú melléklet Az ítélőtáblák ügyforgalma (fellebbezett ügyek) 2006. évben befejezett ügyek száma Ebből

Terület

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

Összesen

polgári per

polgári, gazdasági gazdasági közigazgaés közigazper tási per gatási nemperes

büntető per

büntető nemperes

katonai tanácsok nemperes ügyei

katonai tanácsok perei

8 238

1 590

496

891

3 770

336

940

127

88

1 767

399

204

-

618

158

388

-

-

1 494

215

116

-

718

83

362

-

-

844

180

77

-

400

50

137

-

-

1 411

252

188

-

579

104

288

-

-

13 754

2 636

1 081

891

6 085

731

2 115

127

88

2005. évi %-ában Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

106,3

116,1

126,2

72,1

122,8

87,0

89,7

77,4

100,0

124,3

113,0

156,9

-

143,7

125,4

101,3

-

-

117,4

118,8

102,7

-

119,3

197,6

108,1

-

-

96,6

124,1

111,6

-

88,5

62,5

107,0

-

-

101,0

117,8

136,2

-

98,3

73,8

91,4

-

-

108,1

116,5

128,2

72,1

118,3

94,3

95,7

77,4

100,0

139

36. számú melléklet Az ítélőtáblákon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2006. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

488 117 187 65 47 904

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

158 101 59 19 52 389

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

316 316

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

130 42 90 12 18 292

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

65 65

Ebből az érkezés napjától eltelt 0 - 3 hó

3 - 6 hó

6 - 12 hó

1 - 2 év

2 - 3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Polgári per 58,6 34,6 5,9 51,3 29,9 18,8 47,1 27,3 24,6 53,8 40,0 6,2 83,0 10,6 6,4 56,2 31,6 11,5 Gazdasági per 67,7 29,1 2,5 38,6 32,7 27,7 62,7 30,5 5,1 78,9 21,1 84,6 13,5 1,9 62,2 27,8 9,3 Közigazgatási per 43,7 39,6 16,1 43,7 39,6 16,1 Büntető per (katonai nélkül) 30,8 37,7 30,8 85,7 9,5 4,8 21,1 40,0 37,8 75,0 16,7 8,3 83,3 16,7 40,8 32,2 26,4 Katonai tanácsok ügyei 61,5 32,3 4,6 61,5 32,3 4,6

140

0,8 1,1 0,7

-

-

0,6 1,0 1,7 0,8

-

-

0,6 0,6

-

-

0,8 1,1 0,7

-

-

1,5 1,5

-

-

37. számú melléklet Bírák engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság

2005. december 31.

E

B

2006. december 31.

E

B

Változás %-a

E

B

Legfelsőbb Bíróság

81

79

82

80

101,23

101,27

Debreceni Ítélőtábla

25

25

25

25

100,00

100,00

Fővárosi Ítélőtábla

85

84

85

83

100,00

98,81

Győri Ítélőtábla

16

16

16

16

100,00

100,00

Pécsi Ítélőtábla

15

15

15

15

100,00

100,00

Szegedi Ítélőtábla

21

21

21

21

100,00

100,00

162

161

162

160

100,00

99,38

702

710

702

708

100,00

99,72

95

95

95

93

100,00

97,89

123

121

123

124

100,00

102,48

85

86

85

85

100,00

98,84

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

179

173

178

174

99,44

100,58

Csongrád MB

106

101

105

103

99,06

101,98

Fejér MB

82

79

82

82

100,00

103,80

Győr-Moson-Sopron MB

85

79

85

83

100,00

100,00

131

130

131

131

100,00

100,77

Heves MB

72

70

72

72

100,00

102,86

Jász-Nagykun-Szolnok MB

88

88

88

88

100,00

100,00

Komárom-Esztergom MB

78

78

78

78

100,00

100,00

Nógrád MB

52

51

52

52

100,00

101,96

224

225

229

231

102,23

102,67

89

88

89

88

100,00

100,00

121

120

121

121

100,00

100,83

Tolna MB

61

60

60

58

98,36

96,67

Vas MB

47

46

47

47

100,00

102,17

Veszprém MB

81

80

81

77

100,00

96,25

Zala MB

70

69

71

71

101,43

102,90

Megyei bíróságok összesen

2 571

2 549

2 574

2 566

100,12

100,67

Mindösszesen

2 814

2 789

2 818

2 806

100,14

100,61

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB

Hajdú-Bihar MB

Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

141

38. számú melléklet Bírósági titkárok engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság

2005. december 31.

E

B

2006. december 31.

E

B

Változás %-a

E

B

Legfelsőbb Bíróság

12

10

12

11

100,00

110,00

Debreceni Ítélőtábla

7

0

7

1

100,00

---

22

6

22

5

100,00

83,33

Győri Ítélőtábla

4

1

4

0

100,00

0,00

Pécsi Ítélőtábla

3

3

3

3

100,00

100,00

Szegedi Ítélőtábla

5

5

5

3

100,00

60,00

41

15

41

12

100,00

80,00

127

116

127

128

100,00

110,34

Baranya MB

13

11

13

14

100,00

127,27

Bács-Kiskun MB

22

21

22

27

100,00

128,57

Békés MB

13

11

14

12

107,69

109,09

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

41

20

41

26

100,00

130,00

Csongrád MB

29

27

29

24

100,00

88,89

Fejér MB

14

17

14

14

100,00

82,35

Győr-Moson-Sopron MB

16

15

16

10

100,00

66,67

Hajdú-Bihar MB

24

17

24

19

100,00

111,76

Heves MB

10

12

10

15

100,00

125,00

Jász-Nagykun-Szolnok MB

14

11

14

14

100,00

127,27

Komárom-Esztergom MB

14

6

14

7

100,00

116,67

Nógrád MB

11

7

11

9

100,00

128,57

Pest MB

47

44

47

47

100,00

106,82

Somogy MB

16

13

16

12

100,00

92,31

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

18

18

18

18

100,00

100,00

Tolna MB

9

10

9

11

100,00

110,00

Vas MB

9

10

9

10

100,00

100,00

Veszprém MB

6

13

6

14

100,00

107,69

Zala MB

7

7

7

9

100,00

128,57

Megyei bíróságok összesen

460

406

461

440

100,22

108,37

Mindösszesen

513

431

514

463

100,19

107,42

Fővárosi Ítélőtábla

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság

142

39. számú melléklet Bírósági fogalmazók engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság Legfelsőbb Bíróság

2005. december 31.

E

B

E

1

1

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla

2006. december 31.

B 1

6 2

22

Győri Ítélőtábla

1

E

B

100,00

100,00

6 2

5

23

100,00 100,00

6

Pécsi Ítélőtábla

3

Szegedi Ítélőtábla

1

Ítélőtáblák összesen

Változás %-a

104,55 120,00

2

33

2

39

100,00

118,18

106

109

106

105

100,00

96,33

Baranya MB

16

18

16

18

100,00

100,00

Bács-Kiskun MB

30

33

30

34

100,00

103,03

Békés MB

17

16

16

16

94,12

100,00

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

30

31

30

27

100,00

87,10

7

9

7

11

100,00

122,22

Fejér MB

17

10

17

10

100,00

100,00

Győr-Moson-Sopron MB

19

18

19

22

100,00

122,22

Hajdú-Bihar MB

18

25

18

23

100,00

92,00

Heves MB

13

11

13

8

100,00

72,73

Jász-Nagykun-Szolnok MB

14

16

14

14

100,00

87,50

Komárom-Esztergom MB

13

20

13

20

100,00

100,00

Nógrád MB

10

14

10

12

100,00

85,71

Pest MB

35

35

35

35

100,00

100,00

Somogy MB

14

17

14

18

100,00

105,88

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

25

25

25

25

100,00

100,00

Tolna MB

10

9

10

9

100,00

100,00

Vas MB

10

10

10

9

100,00

90,00

Veszprém MB

19

14

19

14

100,00

100,00

Zala MB

15

15

15

15

100,00

100,00

Megyei bíróságok összesen

438

455

437

445

99,77

97,80

Mindösszesen

441

489

440

485

99,77

99,18

Fővárosi Bíróság

Csongrád MB

143

40. számú melléklet Kimutatás a bírák, tisztviselők és írnokok engedélyezett létszámáról, 2006. december 31.

Bíróság

Bírák

Tisztviselők

Tisztviselők, Egy bíróra jutó írnokok tisztviselők, írnokok száma

Írnokok

engedélyezett száma Legfelsőbb Bíróság

82

122

26

148

1,80

Debreceni Ítélőtábla

25

32

0

32

1,28

Fővárosi Ítélőtábla

85

84

0

84

0,99

Győri Ítélőtábla

16

22

2

24

1,50

Pécsi Ítélőtábla

15

24

0

24

1,60

Szegedi Ítélőtábla

21

29

3

32

1,52

Fővárosi Bíróság

702

923

434

1357

1,93

95

133

61

194

2,04

123

187

75

262

2,13

85

140

25

165

1,94

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

178

245

112

357

2,01

Csongrád MB

105

185

54

239

2,28

Fejér MB

82

126

41

167

2,04

Győr-Moson-Sopron MB

85

134

34

168

1,98

131

194

59

253

1,93

Heves MB

72

119

27

146

2,03

Jász-Nagykun-Szolnok MB

88

154

15

169

1,92

Komárom-Esztergom MB

78

116

39

155

1,99

Nógrád MB

52

97

13

110

2,12

229

390

77

467

2,04

89

115

61

176

1,98

121

192

45

237

1,96

Tolna MB

60

109

12

121

2,02

Vas MB

47

81

22

103

2,19

Veszprém MB

81

101

57

158

1,95

Zala MB

71

94

41

135

1,90

2 818

4148

1335

5483

1,95

Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB

Hajdú-Bihar MB

Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

Összesen

144

41. számú melléklet Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása 2006. december 31-én Bíróság

Bírói gyakorlat 0-3 év

4-10 év

11-20 év

21-30 év 31 év felett

Összesen

Legfelsőbb Bíróság

0

1

24

27

28

80

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla

0

1

14

7

3

25

0

6

34

27

16

83

0

2

7

6

1

16

Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Ítélőtáblák összesen

0

0

8

3

4

15

0

1

10

6

4

21

0

10

73

49

28

160

17

39

132

50

26

264

0

6

17

6

5

34

0

3

18

10

9

40

2

0

16

6

6

30

Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB

0

0

22

14

10

46

0

6

19

9

4

38

0

0

13

7

8

28

Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB

1

3

17

6

3

30

0

6

25

9

5

45

0

2

12

6

4

24

0

0

9

13

9

31

Komárom-Esztergom MB Nógrád MB

0

8

11

2

5

26

0

0

14

4

1

19

Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

0

15

32

24

10

81

0

2

14

12

5

33

0

1

19

13

8

41

Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB

0

3

9

4

5

21

0

0

10

3

4

17

0

1

14

8

7

30

0

0

16

5

4

25

20

95

439

211

138

903

20

106

536

287

194

1 143

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB

Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

145

42. számú melléklet Helyi bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása 2006. december 31-én Bíróság

Bírói gyakorlat Összesen 4-10 év 11-20 év 21-30 év 31 év felett

0-3 év

Fővárosi Bíróság Baranya MB

91

156

151

32

14

444

7

29

20

1

2

59

Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB

13

30

29

5

7

84

7

24

16

5

3

55

14

44

54

14

2

128

Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB

13

22

29

0

1

65

5

21

21

5

2

54

21

16

14

1

1

53

Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB

28

21

28

5

4

86

4

17

14

8

5

48

5

17

26

8

1

57

14

21

14

3

0

52

Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

4

17

9

2

1

33

32

59

46

11

2

150

5

25

21

3

1

55

6

27

34

11

2

80

2

10

15

6

4

37

3

14

6

5

2

30

7

19

17

3

1

47

9

14

17

5

1

46

290

603

581

133

56

1 663

Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

146

43. számú melléklet Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2006. december 31-én (összesen)

Bíróság

Gazdasági

Büntető Polgári

Közigazgatási

Cég

Katonai

Összesen

Legfelsőbb Bíróság

16

41

8

0

15

0

80

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla

12

13

0

0

0

0

25

18

53

0

0

9

3

83

5

11

0

0

0

0

16

5

10

0

0

0

0

15

9

12

0

0

0

0

21

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság

49

99

0

0

9

3

160

50

82

53

53

22

4

264

Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB

12

12

5

4

1

0

34

16

13

5

4

2

0

40

11

8

4

4

3

0

30

17

16

5

4

4

0

46

Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB

13

15

1

4

3

2

38

9

13

0

4

2

0

28

9

14

0

4

1

2

30

15

17

4

5

2

2

45

7

13

1

3

0

0

24

13

11

2

3

2

0

31

9

12

1

2

2

0

26

6

7

3

2

1

0

19

22

37

7

10

5

0

81

9

11

4

3

4

2

33

14

13

7

4

3

0

41

6

10

1

3

1

0

21

5

9

0

2

1

0

17

10

12

1

4

3

0

30

7

9

3

2

4

0

25

260

334

107

124

66

12

903

325

474

115

124

90

15

1 143

Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla

Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

147

44. számú melléklet Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2006. december 31-én (férfiak) Bíróság

Büntető Polgári

GazdaKözigazArányuk, Cég Katonai Összesen % sági gatási

Legfelsőbb Bíróság

10

14

0

0

7

0

31

38,8

Debreceni Ítélőtábla

7

5

0

0

0

0

12

48,0

Fővárosi Ítélőtábla

9

9

0

0

0

3

21

25,3

Győri Ítélőtábla

2

7

0

0

0

0

9

56,2

Pécsi Ítélőtábla

4

5

0

0

0

0

9

60,0

Szegedi Ítélőtábla

4

7

0

0

0

0

11

52,4

26

33

0

0

0

3

62

38,8

17

20

8

8

6

4

63

23,9

Baranya MB

8

3

1

1

0

0

13

38,2

Bács-Kiskun MB

8

4

1

2

0

0

15

37,5

Békés MB

4

2

1

1

0

0

8

26,7

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

7

9

2

2

1

0

21

45,7

Csongrád MB

6

6

1

2

0

2

17

44,7

Fejér MB

3

4

0

1

1

0

9

32,1

Győr-Moson-Sopron MB

3

3

0

1

1

2

10

33,3

Hajdú-Bihar MB

2

6

1

3

1

2

15

33,3

Heves MB

3

4

1

1

0

0

9

37,5

Jász-Nagykun-Szolnok MB

5

1

1

1

2

0

10

32,3

Komárom-Esztergom MB

4

4

1

1

0

0

10

38,5

Nógrád MB

4

1

1

0

1

0

7

36,8

Pest MB

3

9

1

1

1

0

15

18,5

Somogy MB

5

5

1

2

2

2

17

51,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

7

5

3

0

1

0

16

39,0

Tolna MB

4

5

0

1

1

0

11

52,4

Vas MB

4

5

0

2

1

0

12

70,6

Veszprém MB

5

4

0

0

0

0

9

30,0

Zala MB

5

2

1

0

1

0

9

36,0

Megyei bíróságok összesen

107

102

25

30

20

12

296

32,8

Mindösszesen

143

149

25

30

27

15

389

34,0

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság

148

45. számú melléklet Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2006. december 31-én (nők) Bíróság

Büntető Polgári

GazdaKözigazArányuk, Cég Összesen % sági gatási

Legfelsőbb Bíróság

6

27

8

0

8

49

61,2

Debreceni Ítélőtábla

5

8

0

0

0

13

52,0

Fővárosi Ítélőtábla

9

44

0

0

9

62

74,7

Győri Ítélőtábla

3

4

0

0

0

7

43,8

Pécsi Ítélőtábla

1

5

0

0

0

6

40,0

Szegedi Ítélőtábla

5

5

0

0

0

10

47,6

23

66

0

0

9

98

61,2

33

62

45

45

16

201

76,1

Baranya MB

4

9

4

3

1

21

61,8

Bács-Kiskun MB

8

9

4

2

2

25

62,5

Békés MB

7

6

3

3

3

22

73,3

10

7

3

2

3

25

54,3

Csongrád MB

7

9

0

2

3

21

55,3

Fejér MB

6

9

0

3

1

19

67,9

Győr-Moson-Sopron MB

6

11

20

66,7

13

11

3

2

1

30

66,7

Heves MB

4

9

0

2

0

15

62,5

Jász-Nagykun-Szolnok MB

8

10

1

2

0

21

67,7

Komárom-Esztergom MB

5

8

0

1

2

16

61,5

Nógrád MB

2

6

2

2

0

12

63,2

19

28

6

9

4

66

81,5

Somogy MB

4

6

3

1

2

16

48,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

7

8

4

4

2

25

61,0

Tolna MB

2

5

1

2

0

10

47,6

Vas MB

1

4

0

0

0

5

29,4

Veszprém MB

5

8

1

4

3

21

70,0

Zala MB

2

7

2

2

3

16

64,0

Megyei bíróságok összesen

153

232

82

94

46

607

67,2

Mindösszesen

182

325

90

94

63

754

66,0

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

Hajdú-Bihar MB

Pest MB

149

3

46. számú melléklet Helyi bírósági bírák 2006. december 31-én (összesen) Büntető

Polgári

Gazdasági

Munkaügyi

Összesen

163

219

34

28

444

Baranya MB

21

32

0

6

59

Bács-Kiskun MB

34

47

0

3

84

Békés MB

24

28

0

3

55

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

61

60

0

7

128

Csongrád MB

26

35

0

4

65

Fejér MB

20

31

0

3

54

Győr-Moson-Sopron MB

20

28

0

5

53

Hajdú-Bihar MB

40

42

0

4

86

Heves MB

19

26

0

3

48

Jász-Nagykun-Szolnok MB

27

27

0

3

57

Komárom-Esztergom MB

27

22

0

3

52

Nógrád MB

14

16

0

3

33

Pest MB

63

79

0

8

150

Somogy MB

23

28

0

4

55

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

37

39

0

4

80

Tolna MB

14

20

0

3

37

Vas MB

13

15

0

2

30

Veszprém MB

23

21

0

3

47

Zala MB

21

22

0

3

46

690

837

34

102

1 663

Bíróság Fővárosi Bíróság

Összesen

150

47. számú melléklet Helyi bírósági bírák 2006. december 31-én (férfiak) Bíróság

Büntető

Polgári

Gazdasági

MunkaÖsszesen ügyi

Arányuk a megyén belül, %

Fővárosi Bíróság

37

33

11

0

81

18,2

Baranya MB

10

11

0

2

23

39,0

Bács-Kiskun MB

15

10

0

1

26

31,0

7

6

0

2

15

27,3

23

18

0

0

41

32,0

Csongrád MB

9

9

0

1

19

29,2

Fejér MB

7

10

0

2

19

35,2

Győr-Moson-Sopron MB

7

8

0

0

15

28,3

16

8

0

0

24

27,9

Heves MB

8

6

0

0

14

29,2

Jász-Nagykun-Szolnok MB

6

4

0

0

10

17,5

Komárom-Esztergom MB

16

6

0

1

23

44,2

8

4

0

0

12

36,4

Pest MB

15

11

0

1

27

18,0

Somogy MB

11

6

0

1

18

32,7

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

12

11

0

2

25

31,2

Tolna MB

7

8

0

1

16

43,2

Vas MB

6

8

0

1

15

50,0

Veszprém MB

7

6

0

0

13

27,7

Zala MB

7

6

0

1

14

30,4

234

189

11

16

450

27,1

Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB

Hajdú-Bihar MB

Nógrád MB

Összesen

151

48. számú melléklet Helyi bírósági bírák 2006. december 31-én (nők) Gazdasági

126

186

23

28

363

81,8

Baranya MB

11

21

0

4

36

61,0

Bács-Kiskun MB

19

37

0

2

58

69,0

Békés MB

17

22

0

1

40

72,7

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

38

42

0

7

87

68,0

Csongrád MB

17

26

0

3

46

70,8

Fejér MB

13

21

0

1

35

64,8

Győr-Moson-Sopron MB

13

20

0

5

38

71,7

Hajdú-Bihar MB

24

34

0

4

62

72,1

Heves MB

11

20

0

3

34

70,8

Jász-Nagykun-Szolnok MB

21

23

0

3

47

82,5

Komárom-Esztergom MB

11

16

0

2

29

55,8

6

12

0

3

21

63,6

Pest MB

48

68

0

7

123

82,0

Somogy MB

12

22

0

3

37

67,3

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

25

28

0

2

55

68,8

Tolna MB

7

12

0

2

21

56,8

Vas MB

7

7

0

1

15

50,0

Veszprém MB

16

15

0

3

34

72,3

Zala MB

14

16

0

2

32

69,6

456

648

23

86

1 213

72,9

Fővárosi Bíróság

Nógrád MB

Összesen

Büntető

152

MunkaÖsszesen ügyi

Arányuk a megyén belül, %

Polgári

Bíróság

49. számú melléklet Bírósági vezetők nemek szerinti bontásban 2006. december 31-én Bíróság Legfelsőbb Bíróság

Legfelsőbb Ítélőtáblák Megyei bíróság Helyi bíróság Bíróság Össz. Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. 2 4 6 6

Debreceni Ítélőtábla

2

2

4

4

Fővárosi Ítélőtábla

6

0

6

6

Győri Ítélőtábla

2

2

4

4

Pécsi Ítélőtábla

0

4

4

4

Szegedi Ítélőtábla

1

3

4

4

11

11

22

22

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság

10

10

20

34

12

46

66

Baranya MB

3

3

6

6

1

7

13

Bács-Kiskun MB

1

5

6

7

5

12

18

Békés MB

4

2

6

7

3

10

16

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

2

4

6

6

9

15

21

Csongrád MB

3

4

7

3

5

8

15

Fejér MB

5

2

7

6

3

9

16

Győr-Moson-Sopron MB

4

2

6

6

1

7

13

Hajdú-Bihar MB

5

1

6

8

3

11

17

Heves MB

5

1

6

2

6

8

14

Jász-Nagykun-Szolnok MB

3

2

5

4

4

8

13

Komárom-Esztergom MB

4

1

5

5

2

7

12

Nógrád MB

2

2

4

3

3

6

10

Pest MB

7

3

10

18

5

23

33

Somogy MB

2

4

6

6

4

10

16

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

3

3

6

7

2

9

15

Tolna MB

1

4

5

3

4

7

12

Vas MB

1

4

5

2

5

7

12

Veszprém MB

3

3

6

5

3

8

14

Zala MB

3

3

6

9

1

10

16

71

63

134

147

81

228

362

71

63

134

147

81

228

390

Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

2

4

6

11

153

11

22

50. számú melléklet Kimutatás a Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, a megyei (fővárosi) bíróságokon és az OIT Hivatalában a bírói szolgálati viszony megszüntetéséről, 2006. év A bírói pályát elhagyók száma Bíróságok fejezet intézményei Legfelsőbb Bíróság

LB bíró

Ítélőtáblai bíró

Hivatalba beosztott bíró

Megyei bíró Helyi bíró Összesen

3

3

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság

10

10

20

Baranya MB

1

1

2

Bács-Kiskun MB

1

0

1

Békés MB

1

0

1

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

3

1

4

Csongrád MB

2

0

2

Fejér MB

1

0

1

Győr-Moson-Sopron MB

1

0

1

Hajdú-Bihar MB

1

1

2

Heves MB

2

1

3

Jász-Nagykun-Szolnok MB

0

1

1

Komárom-Esztergom MB

0

1

1

Nógrád MB

0

0

0

Pest MB

2

1

3

Somogy MB

1

0

1

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

1

0

1

Tolna MB

0

0

0

Vas MB

0

0

0

Veszprém MB

2

1

3

Zala MB

2

1

3

1

0

0

1

1

31

19

54

OIT Hivatala Összesen

3

0

154

51. számú melléklet Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszűnéséről a bírói gyakorlat megoszlása alapján 2006. Bírói gyakorlat időtartama (év) 0-3 4-7 8 - 11 12 - 17 18 - 23 24 - 29 30-tól Összesen

Bírói pályát elhagyók száma 5 3 2 9 1 3 31 54

Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszűnéséről a bírák kora alapján 2006. Életkor 26 - 35 36 - 45 46 - 55 56 - 60 60-tól Összesen

Bírói pályát elhagyók száma 5 3 6 1 39 54

Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszűnéséről a bírák neme alapján 2006. Neme Férfi Nő Összesen

Bírói pályát elhagyók száma 20 34 54

155

52. számú melléklet Kimutatás a bírói állásokra kiírt pályázatokról, kinevezésekről és áthelyezésekről (beosztásokról) 2006. évben Bíróság

Kiírt pályázatok száma

Legfelsőbb Bíróság

Kinevezések száma

Áthelyezések, (beosztások) száma

4

4

1

1

1

1

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság

22

19

Baranya MB

1

1

Bács-Kiskun MB

5

4

Békés MB

2

2

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

4

3

1

Csongrád MB

9

8

1

Fejér MB

6

4

2

Győr-Moson-Sopron MB

8

6

1

Hajdú-Bihar MB

4

3

1

Heves MB

4

4

Jász-Nagykun-Szolnok MB

1

1

Komárom-Esztergom MB

3

3

Nógrád MB

1

1

17

10

Somogy MB

1

1

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

2

2

Tolna MB

1

1

Vas MB

1

1

Veszprém MB

3

3

Zala MB

3

2

1

98

79

16

Pest MB

Megyei bíróságok összesen

156

3 1

5

53. /1. számú melléklet

Az központi oktatási terv programjai 2006. 2006. január Konferencia a közösségi jog munkajogra gyakorolt hatásáról (egyenlő bánásmód; európai jogi szabályozás a társadalombiztosítás területén) Háromnapos tanácskozás civilisztikai kollégiumvezetők részére Konferencia a személyes és a közérdekű adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. tv. értelmezési problémáiról, a személyes adatok védelmével kapcsolatos perekről 2006. február Egyhetes anyagi jogi tanfolyam a határozott időre kinevezett, civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára Főbb témák: - jognyilatkozat pótlása, - közüzemi szerződések, - használati és birtokviták, szolgalmak, - a szerződés érvénytelensége, - a vállalkozási, a megbízási és a munkaszerződés elhatárolása, a vállalkozási szerződések teljesítése, ellenszolgáltatás, - szavatosság, jótállás, - a pénzügyekhez kapcsolódó szerződések, a biztosítás, - kártérítés, nem vagyoni kár, - a házastársi közös vagyon. Konferencia közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák számára a környezetvédelmi szabályok változásáról az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében Konferencia bírósági könyvtárosok részére Egyhetes eljárásjogi tanfolyam a határozott időre kinevezett, büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára Főbb témák: - a tárgyalás előkészítése, - tárgyalásvezetés,

157

-

határozatszerkesztés, a magánvádas eljárás, az egyes különleges eljárások, a módosított Be. értelmezése, a bizonyítási eljárás, a Be.-hez kapcsolódó egyéb jogi szabályozás, tanúvédelem, tanúgondozás, a tárgyalótermi krízishelyzet kezelése, sajtó és nyilvánosság.

Konferencia a végrehajtási törvény gyakorlati kérdéseiről konzultációs kérdések alapján Konferencia-sorozat bírósági ügyintézők részére 2006. március Egyhetes tanfolyam bírósági titkárok számára Főbb témák: Általános bevezető mindkét ügyszakba beosztott titkárok számára: - a bírák jogállása, - bírói függetlenség, a bíró fegyelmi felelőssége, - a bírói szerep, kommunikáció és viselkedéskultúra, - emberi jogok érvényesülése és érvényesítése, - erkölcsi és etikai kérdések, - a tárgyalótermi krízishelyzet kezelése. Polgári ügyszakba beosztott titkárok számára: - tárgyalás-előkészítés, határozatszerkesztés, - a bírósági letét, - a fizetési meghagyásos eljárás, - az egyéb nem peres eljárások (a Ctv. alapvető szabályai a Pp. 48. §ra építve), - alapítványok, társadalmi szervezetek nyilvántartása, - a végrehajtási eljárás, a végrehajtási kifogás, - döntéshozatali eljárások az EU-ban. Büntető ügyszakba beosztott titkárok számára: - a titkári hatáskörbe utalt eljárási cselekmények, - a szabálysértési ügyek elbírálása során jelentkező gyakorlati kérdések.

158

Háromnapos szeminárium a felszámolási ügyeket tárgyaló bírák számára Főbb témák: - külföldi kézbesítés a bírósági eljárásban, - a felülvizsgálati eljárások tapasztalatai (előadás és konzultáció), - a Csődtörvény újrakodifikálása, - a Gt. és a Ctv. új szabályai, - felszámolási költségek, különös tekintettel a teljesítési segéd igénybevételére, - a vagyonrendezési eljárás szabályainak alkalmazása során felvetődött gyakorlati problémák. Háromnapos tanácskozás büntető kollégiumvezetők részére Háromnapos szeminárium családjogi ügyeket tárgyaló bírák számára Főbb témák: - házastársi vagyonjogi perek (különös tekintettel az új típusú tulajdoni jogosultságokra, mint pl. üzletrész, a házastársi és az élettársi vagyon megosztásával kapcsolatos perek), - a házassági vagyonközösség és a társasági jog összefüggése, a gazdasági társaságba bevitt vagyon elszámolása a házassági vagyonközösség megszüntetése során, - a házassági szerződések, - a szülői felügyeleti jog, gyermekelhelyezés, gyermek kiadása nemzetközi ügyekben (Hágai gyermekelviteli egyezmény), - rokontartás (gyermektartás, házastársi tartás), - 2201/2003/EK rendelet. 2006. április Regionális vezetői tanácskozás időszerű igazgatási kérdésekről – az ítélőtáblák illetékességi területén székhelyek szerinti megosztásban Főbb témák: - a kommunikációs stratégia, - a jogegység biztosítása érdekében tett lépések, - a kollégiumok tevékenységének regionális szintű összehangolása, - a kollégiumvezetők és az igazgatási vezetők együttműködésének lehetőségei, - a bíróságok tevékenységének helyes kommunikálása, - munkahelyi konfliktuskezelés, a személyzeti stresszhelyzetek megoldása, változás- és válságmenedzselés, - a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok, - titokvédelem, 159

- az „üvegzseb”-törvénnyel kapcsolatos feladatok végrehajtása, - protokoll. Konferencia közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák számára az adó-, vám-, és jövedéki szabályok változásáról az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében Konzultáció nemzeti tréner-bírák részére Háromnapos szeminárium munkaügyi bírák részére Főbb témák: - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatos kodifikációs tervek, - a kollektív szerződés tartalma, megszűnése, jogutódlás és a kollektív szerződés, - vezető állású munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok (munkaviszony megszüntetése, összeférhetetlenségi szabályok, anyagi felelősség), - a munkaerő-kölcsönzés (kölcsönbe adó, kölcsönvevő és a munkavállaló közötti viszony, munkaviszony megszüntetése, jogellenes megszüntetés, szabadság kiadása, kártérítési felelősség) általánostól eltérő szabályai, - a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő beszámítása, a besorolás, a végkielégítés, a felmondási idő és a jubileumi jutalom tekintetében. Konferencia-sorozat bírósági ügyintézők részére 2006. május Egyhetes tanácskozás a bírósági sajtószóvivők részére a sajtó és a bíróságok közötti kapcsolattartás kérdéseiről Szeminárium a bírósági gazdasági vezetők számára a pénzügyiszámviteli szabályozás időszerű kérdéseiről Konferencia a gazdasági társaságok határozatainak felülvizsgálatára irányuló perekről és a gazdasági élet atipikus szerződéseiről Konferencia a mediációról Regionális vezetői tanácskozás időszerű igazgatási kérdésekről – az ítélőtáblák illetékességi területén, székhelyek szerinti megosztásban, két alkalommal Főbb témák: - a kommunikációs stratégia, - a jogegység biztosítása érdekében tett lépések,

160

- a kollégiumok tevékenységének regionális szintű összehangolása, - a kollégiumvezetők és az igazgatási vezetők együttműködésének lehetőségei, - a bíróságok tevékenységének helyes kommunikálása, - munkahelyi konfliktuskezelés, a személyzeti stresszhelyzetek megoldása, változás- és válságmenedzselés, - a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok, - titokvédelem, - az „üvegzseb”-törvénnyel kapcsolatos feladatok végrehajtása, - protokoll. 2006. június Konferencia-sorozat bírósági ügyintézők részére Regionális vezetői tanácskozás időszerű igazgatási kérdésekről – az ítélőtáblák illetékességi területén, székhelyek szerinti megosztásban, két alkalommal Főbb témák: - a kommunikációs stratégia, - a jogegység biztosítása érdekében tett lépések, - a kollégiumok tevékenységének regionális szintű összehangolása, - a kollégiumvezetők és az igazgatási vezetők együttműködésének lehetőségei, - a bíróságok tevékenységének helyes kommunikálása, - munkahelyi konfliktuskezelés, a személyzeti stresszhelyzetek megoldása, változás- és válságmenedzselés, - a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok, - titokvédelem, - az „üvegzseb”-törvénnyel kapcsolatos feladatok végrehajtása, - protokoll. Egyhetes tanfolyam bírósági titkárok számára (megismételt tanfolyam) Főbb témák: Általános bevezető mindkét ügyszakba beosztott titkárok számára: - a bírák jogállása, - bírói függetlenség, a bíró fegyelmi felelőssége, - a bírói szerep, kommunikáció és viselkedéskultúra, - emberi jogok érvényesülése és érvényesítése, - erkölcsi és etikai kérdések, - a tárgyalótermi krízishelyzet kezelése. Polgári ügyszakba beosztott titkárok számára: - tárgyalás-előkészítés, határozatszerkesztés,

161

- a bírósági letét, - a fizetési meghagyásos eljárás, - az egyéb nem peres eljárások (a Ctv. alapvető szabályai a Pp. 48. §-ra építve), - alapítványok, társadalmi szervezetek nyilvántartása, - a végrehajtási eljárás, a végrehajtási kifogás, - döntéshozatali eljárások az EU-ban. Büntető ügyszakba beosztott titkárok számára: - a titkári hatáskörbe utalt eljárási cselekmények, - a szabálysértési ügyek elbírálása során jelentkező gyakorlati kérdések. Háromnapos szeminárium a családjogi ügyeket tárgyaló bírák számára (megismételt tanfolyam) Főbb témák: - házastársi vagyonjogi perek (különös tekintettel az új típusú tulajdoni jogosultságokra, mint pl. üzletrész, a házastársi és az élettársi vagyon megosztásával kapcsolatos perek), - a házassági vagyonközösség és a társasági jog összefüggése, a gazdasági társaságba bevitt vagyon elszámolása a házassági vagyonközösség megszüntetése során, - a házassági szerződések, - a szülői felügyeleti jog, gyermekelhelyezés, gyermek kiadása nemzetközi ügyekben (Hágai gyermekelviteli egyezmény), - rokontartás (gyermektartás, házastársi tartás), - 2201/2003/EK rendelet. 2006. szeptember „Analógiák egy digitális világban – szerzői jogi jogvédelem” címmel konferencia az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány közreműködésével Kétnapos tanácskozás az ítélőtáblák és a megyei elnökhelyettesei számára az időszerű igazgatási kérdésekről Főbb témák: - az igazságszolgáltatás aktuális kérdései, - a személyzeti igazgatás aktuális kérdései, - a bírósági igazgatás aktuális kérdései, - a Magyar Bíróképző Akadémia, - vezetéstudományi ismeretek, - informatikai fejlesztések, - gazdasági, pénzügyi ismeretek.

162

bíróságok

Háromnapos szeminárium belső ellenőrök részére Főbb témák: - A következő évi belső ellenőrzési terv elkészítésének követelményei, - Felkészülés az intézményi költségvetésről készített beszámoló ellenőrzésére, - A nemzetközi standardok alkalmazása, módszerei. Konferencia az elsőfokú közigazgatási eljárás új szabályairól a 2004. évi CXL. törvény alapján Informatikai vezetők kétnapos szakmai továbbképzése Konferencia a polgári per adatvédelmi kérdéseiről Konferencia statisztikusok számára Főbb témák: - a BIIR-rendszer alkalmazásának gyakorlati problémái, - a C-D és az FK lapok összesítése, - fejlesztési javaslatok. Tréning-sorozat az csoportokban) Főbb témák: - vezetéstan, - vezetéspszichológia, - szervezéstan.

igazgatási

vezetők

számára

I.

(20-20

fős

2006. október Konferencia-sorozat bírósági ügyintézők részére (I. rész) Főbb témák: - a fizetési meghagyásos eljárás, - az alapítványokat, egyesületeket érintő kérdések. Háromnapos tanácskozás büntető kollégiumvezetők részére Konferencia a bv. bírák számára Háromnapos szeminárium a gazdasági bűncselekményekről Egyhetes anyagi jogi tanfolyam a határozott időre kinevezett, civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára Főbb témák: - tulajdoni igények, a közös tulajdon és a társasházi tulajdon, 163

használati és birtokviták, szolgalmak, a szerződés érvénytelensége, a vállalkozási, a megbízási és a munkaszerződés elhatárolása, a pénzügyekhez kapcsolódó szerződések és azok biztosítékai, az élettársi kapcsolat és a vagyonközösség, valamint a házastársi vagyonközösség, - szavatosság és jótállás, - a kártérítés és a nem vagyoni kár.

-

Egynapos konferencia a bírósági könyvtárosok részére Főbb téma: - gyakorlati konzultáció a könyvtárkezelő szoftverek kapcsolatos feladatokról.

alkalmazásával

Konferencia az igazságügyi szakértői tevékenységről rendelkező 2005. évi XLVII. törvény bírósági alkalmazásáról Háromnapos tanácskozás a nagyobb helyi bíróságok elnökei számára Főbb témák: - az igazságszolgáltatás aktuális kérdései, - a személyzeti igazgatás aktuális kérdései, - a Magyar Bíróképző Akadémia, - a bírósági igazgatás feladatai, - vezetéstudományi ismeretek, - informatikai fejlesztések, - gazdasági, pénzügyi ismeretek. Konferencia az új szövetkezeti törvény alkalmazásainak kérdéseiről Konferencia-sorozat az új Be.-ről (I. rész) 2006. november Nemzetközi jogi konferencia Főbb témák: - a nemzetközi jog gyakorlati kérdései, - nemzetközi szerződések, - viszonosság. Háromnapos szeminárium cégbírák részére Főbb témák: - a Gt. általános szabályainak változásai, - a Gt. megszűnése és az átalakulás szabályai, 164

-

a kft. és az rt. szabályainak változásai, a cégjegyzék adatai, a törvényességi felügyeleti eljárás, a végelszámolás új szabályai, jogorvoslatok, a vagyonrendezési eljárások szabályai.

Háromnapos hálózatmenedzsment tanfolyam informatikusok részére Cégszerkesztők kétnapos tanfolyama Főbb témák: - az elektronikus cégeljárás, - az új számítógépes programok alkalmazási problémái, - BÜSZ, - a Cégtörvény és a Gt. változásai. Egyhetes anyagi jogi tanfolyam a határozott időre kinevezett, büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára Főbb témák: - a vagyon elleni bűncselekmények és elhatárolásuk a gazdasági bűncselekményektől, - a magánvádra üldözendő bűncselekmények, - az erőszakos bűncselekmények, - a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, - a Btk. büntetési rendszere, - büntetés-kiszabási kerekasztal, - a büntetés és a büntetés-végrehajtás. Háromnapos szeminárium a bírósági gazdasági hivatalok vezetői és alkalmazottai részére Főbb témák: - a számviteli változások, - az adó, TB járulék szabályainak változásai, - az európai uniós szabályozás változásai, - az átmeneti támogatás, - az ÁSZ ellenőrzés tapasztalatai, - a GIIR változásai, - a bér, adó, TB szabályok változásai. Cégszerkesztők kétnapos tanfolyama Főbb témák: - az elektronikus cégeljárás,

165

- az új számítógépes programok alkalmazási problémái, - BÜSZ, - a Cégtörvény és a Gt. változásai. 2006. december Háromnapos tanácskozás a kisebb helyi bíróságok elnökei számára az időszerű igazgatási kérdésekről Főbb témák: - az igazságszolgáltatás aktuális kérdései, - a személyzeti igazgatás aktuális kérdései, - a Magyar Bíróképző Akadémia, - a bírósági igazgatás feladatai, - vezetéstudományi ismeretek, - informatikai fejlesztések, - gazdasági, pénzügyi ismeretek. A bírák és igazságügyi alkalmazottak továbbképzésében résztvevő bírák képzése I. tréning-modul – (összesen 45 fő részvételével) Konferencia-sorozat az új Be.-ről (II. rész) Egynapos konzultáció nemzeti tréner-bírák részére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közreműködésével

166

53/2. számú melléklet

„A magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának további erősítése” című PHARE képzési program 2006. január – július Kétnapos szeminárium az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei részére Főbb téma: - az Emberi Jogokról és Alapvető Szabadságokról szóló Európai Egyezmény és az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatásai a bírói magatartásra és a bírósági igazgatásra. Kétnapos szeminárium a helyi bíróságok elnökei részére (három alkalommal) Főbb téma: - az Emberi Jogokról és Alapvető Szabadságokról szóló Európai Egyezmény és az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatásai a bírói magatartásra és a bírósági igazgatásra. Szeminárium büntető kollégiumvezetők részére Főbb téma: - legújabb fejlemények az Európai Unió tagállamai között büntetőügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén. Szeminárium civilisztikai kollégiumvezetők részére Főbb téma: - legújabb fejlemények az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés területén polgári és kereskedelmi ügyekben. Szeminárium nemzeti tréner-bírák számára a közösségi jog legújabb fejleményeiről Főbb téma: - legújabb fejlemények az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés különböző területein. Kétnapos szeminárium bírák részére az alapvető emberi jogokról és a bírói etikáról (regionális helyszíneken, hét alkalommal) Főbb témák: - az Emberi Jogokról és Alapvető Szabadságokról szóló Európai Egyezmény; az Egyezmény 6. cikke, - az Európai Unió Alapjogi Chartájának vonatkozó cikkei, - tendenciák a bírói etikai kódexek megalkotása területén. 167

Kétnapos szeminárium bírák részére a közösségi versenyjogról és az állami támogatások jogáról (regionális helyszíneken, hét alkalommal) Főbb témák: - versenyjogi szabályozás az elsődleges és másodlagos közösségi jogban, - az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlata, vertikális és horizontális megállapodások, - a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, - az 1/2003/EK rendelet; állami támogatások. Kétnapos szeminárium bírák részére a szellemi alkotások jogáról (regionális helyszíneken, hét alkalommal) Főbb témák: - az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről, különös tekintettel az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályozásra, - a fájlmegosztó rendszerek jogi felelőssége, - a szoftverek szerzői jogi védelme, - szerzői jog és az Internet, - a mediáció intézménye a digitális jog-kezelés területén. Kétnapos szeminárium bírák részére a büntetőügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködésről (regionális helyszíneken, hét alkalommal) Főbb témák: - Schengen acquis, - az Eurojust működése, az Europol működése, - az európai elfogatóparancs alkalmazásának tapasztalatai, - az Európai Unió Alapjogi Chartájának vonatkozó cikkei. Kétnapos szeminárium bírák részére az igazságügyi együttműködésről polgári és kereskedelmi ügyekben (regionális helyszíneken, hét alkalommal) Főbb témák: - az Európai Unió tagállamai közötti együttműködés áttekintése és a legújabb fejlemények, - az európai polgári eljárásjog főbb szabályai, - az Európai Igazságügyi Hálózat polgári és kereskedelmi ügyekben. Kétnapos szeminárium bírák részére a menedékjogról Főbb témák: - a Hágai Program bemutatása: alapelvek; menekültügyi, migrációs és határpolitika, - Közös Európai Menekültügyi Rendszer, 168

-

kitoloncolási és visszafogadási politika, az illegális bevándorlás, vízumpolitika, az Európai Bíróság szerepe.

Szeminárium bírósági titkárok és fogalmazók részére a büntetőügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködésről (regionális helyszíneken, hét alkalommal) Főbb témák: - az Európai Unió Alapjogi Chartájának VI. címe, - az Europol és az Eurojust működése. Szeminárium bírósági titkárok és fogalmazók részére az igazságügyi együttműködésről polgári és kereskedelmi ügyekben (regionális helyszíneken, hét alkalommal) Főbb témák: - az európai polgári eljárásjog: a legfontosabb közösségi jogi instrumentumok bemutatása, - az Európai Unió Alapjogi Chartájának II-107. cikke.

169

53/3. számú melléklet

A központi oktatási terven kívüli rendezvények 2006. A bírák és igazságügyi alkalmazottak továbbképzésében résztvevő bírák képzési programja Időpont: 2006. január-április Konferencia „A választási eljárásról szóló tv. módosításával kapcsolatos jogalkalmazási problémák megvitatása” címmel Időpont: 2006. február 16. Versenyjogi szeminárium-sorozat bolgár, román és magyar bírák részvételével I. - Az EU versenypolitikája, a vállalkozásokra vonatkozó szabályozás Időpont: 2006. február 27-28. A Francia Bíró- és Ügyészképző Iskola párizsi szemináriuma a fiatalkori bűnelkövetésről Időpont: 2006. március 14-17. „A környezetvédelemmel kapcsolatos tapasztalatok közigazgatási bíráskodásban” című szeminárium Időpont: 2006. március 23.

a

francia

A Francia Bíró- és Ügyészképző Iskola „A büntetőeljárás: mérleg és perspektívák” című párizsi szemináriuma Időpont: 2006. március 27-31. Versenyjogi szeminárium-sorozat bolgár, román és magyar bírák részvételével II. - Az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályozás és a specifikus szektorokra vonatkozó rendelkezések Időpont: 2006. március 27-28. Kétnapos képzés az egyenlő bánásmódról a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda szervezésében Időpont: 2006. március 31. - április 1. Az Oxfordi Egyetem versenyjogi szemináriuma Időpont: 2006. április 3-7.

170

Versenyjogi szeminárium-sorozat bolgár, román és magyar bírák részvételével III. - A nemzeti hatóságokkal és bíróságokkal, valamint a nem közösségi országokkal való együttműködés Időpont: 2006. április 24-25. „Európa és a polgári jog” című trieri szeminárium a Német Bírói Akadémia szervezésében Időpont: 2006. május 28.-június 3. Négynapos szeminárium a cégbíróságok vezetői részére 2006. május 30.-június 2. Az Európai Jogi Akadémia „Az igazságszolgáltatáshoz való jog a közösségi jogban: a nemzeti bíró szerepe” című párizsi szemináriuma Időpont: 2006. június 1-2. A Német Külügyminisztérium és a Goethe Intézet szaknyelvi tanfolyama magasabb beosztású tisztviselők részére Időpont: 2006. július „Adatvédelem az EU büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködése terén” című kétnapos TAIEX-ERA szeminárium Időpont: 2006. szeptember 21-22. Innsbrucki fogalmazók látogatása Időpont: 2006. október 5. Versenyjogi szeminárium közreműködésével Időpont: 2006. október 9.

az

Osztrák

Tudományos

Akadémia

A gyermekelvitel közösségi és nemzetközi szabályozásáról szóló szeminárium a TAIEX szervezésében Időpont: 2006. október 9-10. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda egynapos tréningje az egyenlő bánásmód témakörében Időpont: 2006. október 10. A Bajor Bírói Egyesület látogatása Időpont: 2006. október 16.

171

Háromnapos szeminárium Rómában a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratról és a más tagállam jogi végrehajtó rendszeréhez való hozzáférésről Időpont: 2006. október 16-18. A diszkrimináció elleni küzdelemről szóló kétnapos szeminárium Trierben Időpont: 2006. október 30-31. Egynapos konferencia a büntető ügyszakban tevékenykedő bírósági titkárok részére a nemperes ügyekről Időpont: 2006. november 7. Egynapos konferencia a büntető ügyszakban tevékenykedő bírósági titkárok részére a szabálysértési ügyekről Időpont: 2006. november 8. Az OLAF/EAFO és a nemzeti igazságügyi hatóságok közötti együttműködésről szóló háromnapos szeminárium Rómában Időpont: 2006. november 13-15. Az OECD-Magyar Versenyügyi tanácskozása Időpont: 2006. november 16.

Regionális

Oktatási

Központ

A diszkrimináció elleni küzdelemről szóló kétnapos szeminárium Trierben Időpont: 2006. november 27-28. A Magyar Bírói Egyesület elnökségi ülése Időpont: 2006. december 1. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének kétnapos tanácskozása Időpont: 2006. december 11-12. „A csempészetről, mint a szervezett bűnözés új területéről” szóló négynapos szeminárium Párizsban Időpont: 2006. december 11-14. Egynapos konferencia a családon büntetőeljárásban alkalmazandó mediációról Időpont: 2006. december 13.

172

belüli

erőszakról

és

a

54. számú melléklet Bírósági épületek hasznos nettó területe és minősítése 2006-ban Bíróság(ok) neve Baranya megye Baranya Megyei Bíróság és Pécsi Ítélőtábla Komlói Városi Bíróság Mohácsi Városi Bíróság Pécsi Városi Bíróság Siklósi Városi Bíróság Szigetvári Városi Bíróság Összesen: 6 db

Hasznos nettó terület m²

Épület minősítése*

8 692 1 283 978 3 102 1 049 957 16 061

2. o. 2. o. 2. o. 2. o. 2. o. 2. o.

Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság régi épület Kalocsai Városi Bíróság új épület Kecskeméti Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Összesen: 9 db

5 615 2 906 1 791 1 867 6 320 880 1 628 1 922 746 23 675

3. o. 2. o. 5. o. 2. o. 1. o. 2. o. 3. o. 4. o. 1. o.

Békés megye Battonyai Városi Bíróság Békés Megyei Cég- és Munkaügyi Bíróság Békés Megyei és Gyulai Városi Bíróság Békéscsabai Városi Bíróság Békési Városi Bíróság Orosházi Városi Bíróság Szarvasi Városi Bíróság Szeghalmi Városi Bíróság Összesen: 8 db

1 181 1 445 11 178 1 987 844 1 009 932 826 19 402

1. o. 1. o. 1. o. 1. o. 1. o. 1. o. 3. o. 1. o.

2 277 8 338

1. o. 3. o.

768 505

2. o. 5. o.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Miskolci Városi Bíróság Encsi Városi Bíróság Kazincbarcikai Városi Bíróság Kazincbarcikai Városi Bíróság új épülete Mezőkövesdi Városi Bíróság Ózdi Városi Bíróság Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság Szerencsi Városi Bíróság

építés alatt 1 050 1 171 2 700 1 113

173

1. o. 1. o. 2. o. 1. o.

Bíróság(ok) neve Szikszói Városi Bíróság Tiszaújvárosi Városi Bíróság Összesen: 10 db

Hasznos nettó terület m² 946 1 494 20 362

Csongrád megye Csongrád Megyei Bíróság Csongrád Megyei Bíróság Csongrád Megyei és Szegedi Városi Bíróság Csongrádi Városi Bíróság Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság Makói Városi Bíróság Szegedi Ítélőtábla Szentesi Városi Bíróság Összesen: 8 db

Épület minősítése* 3. o. 1. o.

1 216 788 9 159 917 1 156 1 509 2 513 1 368 18 626

2. o. 2. o. 4. o. 1. o. 2. o. 3. o. 1. o. 3. o.

760 1 749 1 642 5 155

3. o. 2. o. 3. o. 1. o.

1 578 10 884

3. o.

Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Győr-Moson-Sopron Megyei Katonai Bíróság Győri Ítélőtábla Győri Városi Bíróság Mosonmagyaróvári Városi Bíróság Soproni Városi Bíróság Összesen: 7 db

5 242 1 178 403 2 544 4 209 1 560 1 631 16 767

1. o. 1. o. 1. o. 1. o. 2. o. 2. o. 1. o.

Hajdú-Bihar megye Berettyóújfalui Városi Bíróság Debreceni Ítélőtábla Debreceni Városi Bíróság Debreceni Városi Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Hajdúböszörményi Városi Bíróság Hajdúszoboszlói Városi Bíróság Püspökladányi Városi Bíróság Összesen: 9 db

1 502 4 680 3 776 618 5 687 2 207 775 700 670 20 615

1. o. 1. o. 4. o. 4. o. 2. o. 1. o. 1. o. 2. o. 1. o.

1 380

1. o.

Fejér megye Bicskei Városi Bíróság Dunaújvárosi Városi Bíróság Fejér Megyei Bíróság Fejér Megyei és Székesfehérvári Bíróság Sárbogárdi Városi Bíróság Összesen: 5 db

Városi

Heves megye Egri Városi Bíróság

174

Bíróság(ok) neve Füzesabonyi Városi Bíróság Gyöngyösi Városi Bíróság Hatvani Városi Bíróság Hatvani Városi Bíróság Heves Megyei Bíróság Hevesi Városi Bíróság Összesen: 7 db

Hasznos nettó terület m² 745 1 592 1 052 125 5 198 453 10 825

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és Szolnoki Városi Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és Szolnoki Városi Bíróság Jászberényi Városi Bíróság Karcagi Városi Bíróság Kunszentmártoni Városi Bíróság Mezőtúri Városi Bíróság Tiszafüredi Városi Bíróság Összesen: 7 db Komárom-Esztergom megye Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Esztergomi Városi Bíróság Komáromi Városi Bíróság Tatabányai Városi Bíróság Tatai Városi Bíróság Összesen: 5 db

Épület minősítése* 1. o. 1. o. 1. o. 2. o. 3. o. 1. o.

1 062

2. o.

5 937

4. o.

1 671 1 294 999 598 961 12 522

2. o. 1. o. 1. o. 1. o. 3. o.

3 160 2 033 1 411 2 118 730 9 452

3. o. 1. o. 3. o. 1. o. 1. o.

Nógrád megye Nógrád Megyei Bíróság „B” ép. Nógrád Megyei és Balassagyarmati Városi Bíróság Pásztói Városi Bíróság Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság Salgótarjáni Városi Bíróság Összesen: 5 db

1 128 4 508

1. o. 1. o.

508 203 1 485 7 832

3. o. 1. o. 3. o.

Pest megye Pest Megyei Bíróság, Budakörnyéki Bíróság Ráckevei Városi Bíróság Budaörsi Városi Bíróság Ceglédi Városi Bíróság Dabasi Városi Bíróság Dunakeszi Városi Bíróság Gödöllői Városi Bíróság Monori Városi Bíróság Nagykátai Városi Bíróság Nagykőrösi Városi Bíróság

5 897 925 2 854 1 150 1 209 897 1 326 1 662 844 411

4. o. 2. o. 1. o. 3. o. 3. o. 2. o. 3. o. 1. o. 2. o. 2. o.

175

Bíróság(ok) neve Pest Megyei Munkaügyi Bíróság Pest Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Szentendrei Városi Bíróság Váci Városi Bíróság Összesen: 17 db

Hasznos nettó terület m² 734 1 890 262 1 133 572 1 668 1 675 25 109

Somogy megye Barcsi Városi Bíróság Fonyódi Városi Bíróság Fonyódi Városi Bíróság új épülete Marcali Városi Bíróság Nagyatádi Városi Bíróság Siófoki Városi Bíróság Somogy Megyei Bíróság Somogy Megyei és Kaposvári Városi Bíróság Somogy Megyei és Kaposvári Városi Bíróság Összesen: 8 db

1 014 515

Épület minősítése* 1. o. 3. o. 2. o. 1. o. 1. o. 1. o. 1. o.

2. o. 3. o. építés alatt

765 1 034 2 903 478 6 143 2 449 15 301

2. o. 3. o. 3. o. 3. o. 2. o. 2. o.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fehérgyarmati Városi Bíróság Kisvárdai Városi Bíróság Mátészalkai Városi Bíróság Nyírbátori Városi Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei és Nyíregyházi Városi Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Vásárosnaményi Városi Bíróság Összesen: 7 db

394 1 612 1 052 423 6 581

2. o. 3. o. 1. o. 3. o. 1. o.

3 637 435 14 134

3. o. 1. o.

Tolna Megye Bonyhádi Városi Bíróság Dombóvári Városi Bíróság Paksi Városi Bíróság Szekszárdi Városi Bíróság Tamási Városi Bíróság Tolna Megyei Bíróság Összesen: 6 db

876 1 287 1 160 4 900 841 3 966 13 030

1. o. 2. o. 1. o. 2. o. 1. o. 1. o.

1 338 671 675 1 373 4 658 8 715

2. o. 1. o. 2. o. 1. o. 2. o.

Vas megye Körmendi Városi Bíróság Kőszegi Városi Bíróság Sárvári Városi Bíróság Vas Megyei és Szombathelyi Városi Bíróság Vas Megyei és Szombathelyi Városi Bíróság Összesen: 5 db

176

Bíróság(ok) neve

Hasznos nettó terület m²

Épület minősítése*

Veszprém megye Ajkai Városi Bíróság Pápai Városi Bíróság Tapolcai Városi Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Veszprémi Városi Bíróság Zirci Városi Bíróság Összesen: 6 db

887 1 555 767 2 980 2 760 321 9 270

3. o. 1. o. 3. o. 1. o. 1. o. 2. o.

Zala megye Keszthelyi Városi Bíróság Lenti Városi Bíróság Nagykanizsai Városi Bíróság Zala Megyei Bíróság „A” épület Zala Megyei Bíróság „B” épület Zala Megyei Bíróság „C” épület Összesen: 6 db

1 492 406 1 025 2 018 1 021 1 943 7 905

1. o. 3. o. 3. o. 1. o. 1. o. 1. o.

Budapest (Legfelsőbb Bíróság) Fővárosi Ítélőtábla Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Összesen: 2 db

4 023 22 969 26 992

1. o. 2. o.

Budapest (Magyar Bíróképző Akadémia) Összesen: 1 db

7 160 7 160

1. o.

5 808 1 878 2 660 1 940 2 898

1. o. 4. o. 2. o. 1. o. 1. o.

31 905 5 037 2 329 7 606 1 784 27 874 4 757 2 388 98 864

3. o. 1. o. 2. o. 3. o. 1. o. 4. o. 3. o. 1. o.

Budapest (Fővárosi Bíróság) Budai Központi Kerületi Bíróság Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság Budapesti XX-XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság Fővárosi Bíróság Fővárosi Bíróság (Cégbíróság) Fővárosi Bíróság (irattár) Fővárosi Bíróság (Gazdasági Kollégium) Fővárosi Bíróság (Katonai Tanács) Pesti Központi Kerületi Bíróság Pesti Központi Kerületi Bíróság (peren kívüli) Fővárosi Munkaügyi Bíróság Összesen: 13 db

177

Meglévő épület összesen: 158 db Folyamatban lévő építés: 2 db Összes épület: 160 db

413 503 m²

*Megjegyzés: 1. o. Jó, felújított állapotú 2. o. Megfelelő, kisebb javításokra szoruló 3. o. Nagyobb, részleges beavatkozás szükséges 4. o. Rossz, mielőbb teljes felújításra, korszerűsítésre szorul 5. o. Alkalmatlan elhelyezés, az épület bírósági célra nem alkalmas

178

55. számú melléklet Informatikusok létszámának alakulása iskolai végzettség szerint (betöltött létszám) Sorszám

Bíróságok fejezet intézményei

1.Legfelsőbb Bíróság 2.Fővárosi Ítélőtábla 3.Debreceni Ítélőtábla 4.Győri Ítélőtábla 5.Pécsi Ítélőtábla 6.Szegedi Ítélőtábla 7.Fővárosi Bíróság 8.Baranya MB 9.Bács-Kiskun MB 10.Békés MB 11.Borsod-Abaúj-Zemplén MB 12.Csongrád MB 13.Fejér MB 14.Győr-Moson-Sopron MB 15.Hajdú-Bihar MB 16.Heves MB 17.Jász-Nagykun-Szolnok MB 18.Komárom-Esztergom MB 19.Nógrád MB 20.Pest MB 21.Somogy MB 22.Szabolcs-Szatmár-Bereg MB 23.Tolna MB 24.Vas MB 25.Veszprém MB 26.Zala MB 27.OIT Hivatala Összesen:

Informatikusok iskolai végzettsége (fő) Összesen Felsőfokú végz. Felsőfokú Középfokú aránya (%) 2005. 2006. 2005. 2006. 2005. 2006. 2005. 2006. 5 6 1 1 83,33 85,71 6 7 2 2 3 3 40,00 40,00 5 5 2 2 0 0 100,00 100,00 2 2 1 2 0 0 100,00 100,00 1 2 2 2 0 0 100,00 100,00 2 2 1 1 1 1 50,00 50,00 2 2 14 13 25 23 35,90 36,11 39 36 4 4 2 2 66,67 66,67 6 6 9 9 0 0 100,00 100,00 9 9 6 6 1 1 85,71 85,71 7 7 12 12 0 0 100,00 100,00 12 12 2 3 5 4 28,57 42,86 7 7 5 5 1 1 83,33 83,33 6 6 6 6 0 0 100,00 100,00 6 6 5 5 3 3 62,50 62,50 8 8 4 4 1 1 80,00 80,00 5 5 5 5 1 1 83,33 83,33 6 6 5 5 1 1 83,33 83,33 6 6 4 4 0 0 100,00 100,00 4 4 14 15 0 0 100,00 100,00 14 15 4 4 2 2 66,67 66,67 6 6 7 7 1 1 87,50 87,50 8 8 3 3 1 1 75,00 75,00 4 4 4 4 0 0 100,00 100,00 4 4 5 5 0 0 100,00 100,00 5 5 3 3 2 2 60,00 60,00 5 5 14 14 2 2 87,50 87,50 16 16 148 151 53 50 73,63 75,12 201 201

179

56. számú melléklet A bírósági létszám és az informatikusok számának alakulása Engedélyezett létszám (fő) Bíróságok fejezet intézményei Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla

Összlétszám 2000. 357

2005. 331 208

Össz. bírói létszám 2006. 325 208

2000.

2005.

110

81 85

Össz. informatikusi létszám

2006. 81 85

2000.

2005. 4

% % (2006/ 2005) (2006/ 2000)

2006. 6 5

Informatikusok számának változása

7 5

116,67 100,00

175,00

Informatikusok aránya az összlétszámhoz viszonyítva 2000 1,12

2005 1,81 2,40

2006 2,15 2,40

Informatikusok aránya a bírókhoz viszonyítva 2000 3,64

2005 7,41 5,88

2006 8,64 5,88

Bírók aránya az összlétszámhoz viszonyítva/összes 2000 2005 2006 30,81

24,47 40,87

24,92 40,87

Debreceni Ítélőtábla

73

72

25

25

2

2

100,00

2,74

2,78

8,00

8,00

34,25

34,72

Győri Ítélőtábla

52

52

16

16

1

2

200,00

1,92

3,85

6,25

12,50

30,77

30,77

Pécsi Ítélőtábla

49

49

15

15

2

2

100,00

4,08

4,08

13,33

13,33

30,61

30,61

Szegedi Ítélőtábla

62

62

21

21

2

2

100,00

3,23

3,23

9,52

9,52

33,87

33,87

2 332

2568

2561

678

702

708

20

39

33

84,62

165,00

0,86

1,52

1,29

2,95

5,56

4,66

29,07

27,34

27,65

329

368

368

92

95

95

2

6

6

100,00

300,00

0,61

1,63

1,63

2,17

6,32

6,32

27,96

25,82

25,82

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB

466

511

511

120

123

123

2

9

9

100,00

450,00

0,43

1,76

1,76

1,67

7,32

7,32

25,75

24,07

24,07

Békés MB

303

334

343

84

85

85

2

7

7

100,00

350,00

0,66

2,10

2,04

2,38

8,24

8,24

27,72

25,45

24,78

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

623

687

686

176

179

178

4

12

12

100,00

300,00

0,64

1,75

1,75

2,27

6,70

6,74

28,25

26,06

25,95

Csongrád MB

395

424

423

103

106

105

3

7

7

100,00

233,33

0,76

1,65

1,65

2,91

6,60

6,67

26,08

25,00

24,82 25,95

Fejér MB

290

316

316

80

82

82

3

6

6

100,00

200,00

1,03

1,90

1,90

3,75

7,32

7,32

27,59

25,95

Győr-Moson-Sopron MB

279

332

332

76

85

85

4

6

6

100,00

150,00

1,43

1,81

1,81

5,26

7,06

7,06

27,24

25,60

25,60

Hajdú-Bihar MB

447

492

492

126

131

131

3

8

8

100,00

266,67

0,67

1,63

1,63

2,38

6,11

6,11

28,19

26,63

26,63 25,81

Heves MB

264

279

279

70

72

72

2

5

5

100,00

250,00

0,76

1,79

1,79

2,86

6,94

6,94

26,52

25,81

Jász-Nagykun-Szolnok MB

304

327

327

84

88

88

2

6

6

100,00

300,00

0,66

1,83

1,83

2,38

6,82

6,82

27,63

26,91

26,91

Komárom-Esztergom MB

250

289

289

72

78

78

2

6

6

100,00

300,00

0,80

2,08

2,08

2,78

7,69

7,69

28,80

26,99

26,99

Nógrád MB

218

229

229

51

52

52

3

4

4

100,00

133,33

1,38

1,75

1,75

5,88

7,69

7,69

23,39

22,71

22,71

Pest MB

771

855

851

209

224

227

9

14

15

107,14

166,67

1,17

1,64

1,76

4,31

6,25

6,61

27,11

26,20

26,67

Somogy MB

337

364

364

87

89

89

2

6

6

100,00

300,00

0,59

1,65

1,65

2,30

6,74

6,74

25,82

24,45

24,45

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

418

453

453

118

121

121

2

8

8

100,00

400,00

0,48

1,77

1,77

1,69

6,61

6,61

28,23

26,71

26,71

Tolna MB

219

234

234

61

61

61

2

4

4

100,00

200,00

0,91

1,71

1,71

3,28

6,56

6,56

27,85

26,07

26,07

Vas MB

189

205

205

47

47

47

1

4

4

100,00

400,00

0,53

1,95

1,95

2,13

8,51

8,51

24,87

22,93

22,93

Veszprém MB

310

325

325

77

81

81

2

5

5

100,00

250,00

0,65

1,54

1,54

2,60

6,17

6,17

24,84

24,92

24,92

Zala MB

245

259

259

69

70

69

1

5

5

100,00

500,00

0,41

1,93

1,93

1,45

7,14

7,25

28,16

27,03

26,64

3,24

7,24

OIT Hivatala Összesen:

114

149

149

0

30

30

9

21

21

100,00

233,33

7,89

14,09

14,09

9 460

10 775

10 764

2 590

2 844

2 850

84

206

203

98,54

241,67

0,89

1,91

1,89

181

70,00

0,00

20,13

20,13

7,12

27,38

26,39

26,48

57. számú melléklet Bíróságok a médiában, 2006. évi statisztikai összesítő Bíróságok fejezet intézményei

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-A-Z MB Csongrád MB Fejér MB Győr-M-S MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-N-Sz MB Komárom-E MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT OIT Hivatala

Nyilatkozat és közlemény

Interjú

B 3 4

C 26

11 16

22 1

3 1 2 2

Á 24 4 1 1 3 1 5 3 2 2 1 1

1 1 1

2

1 3

1 1 1 1

1 4

B 24 18 18 3 2 12 171 12 2 3 42 31 17 4 8 1 18 16 1 3 5 7 5

C 61 3

10 58 4 12 2 11 22 7 6 3 1 20

10 17 1 2 3

Sajtótájékoztatóról szóló cikkek

Á 85 1 9 4

37 2 2

1 1

13 12

5

66

81

428

275

85 6 30 15 13 13 28

1 9 3 1

14 15 8 8 5 1

1

8 10 3

2 2 1 2

202 20

4 8 17 4 5 22 4 41 1

396

368

12 5 17

Á

A bíróságokról általában

Összesen:

Rövidítések:

37

Egyéb

B 209 355 42 96 187 513 2995 127 429 104 207 433 68 149 90 31 46 120 169 283 173 181 16 156 124 79 2

C 893 494 31 11 21 45 2093 86 149 42 88 155 54 68 83 46 78 119 6 92 162 52 42 81 47 104 1

112 7496

97 5240

Á 647 7 6 29

Pozitív Negatív 34(10) 5(2) (4) 1(8) (2) 3 13(4) 3(1) 15(4) 1 1 6 (3) 1

10 220 11 35 10 19 20 13 4 2 5 2 4 3(2) 8 1 3 5 1 9 13 4 1(3) 2 11 4(2) 8 4(4) 6 2 251 54(13) 35 4(3) 140 14 1524 323(134)

B: büntető- és szabálysértési ügyre vonatkozó interjú, nyilatkozat, stb. C: civilisztika; polgári, munka-, közigazgatási ügyre vonatkozó interjú, nyilatkozat, stb. Á: általános; a bíróságokat érintő, konkrét ügyhöz nem tartozó interjú, nyilatkozat, stb. Pozitív: pozitív hírek; a bíróságokról, bírákról elismerő vélemények - zárójelben a saját nyilatkozatok, zárójelen kívül a mástól származó vélemények Negatív: negatív hírek; a bíróságokról, bírákról kedvezőtlen vélemények

182

53 8 1 1 90 1 5 6 5 2

2

2 4 3

3 2 15 2 52 352

58. számú melléklet Nyilvántartás a 2006. évi felügyeleti költségvetési ellenőrzésekről

Sorszám

Az ellenőrzött szerv megnevezése, az ellenőrzés jellege, ügyirat száma

Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1.

rendszerellenőrzés 65009/2006.

Baranya Megyei Bíróság 2.

szabályszerűségi ellenőrzés 65017/2006.

Csongrád Megyei Bíróság 3

szabályszerűségi ellenőrzés 65037/2006.

Fővárosi Bíróság 4.

szabályszerűségi ellenőrzés 65010/2006.

Jelentősebb megállapítások, javaslatok, az intézkedési terv végrehajtásának dátuma

Az ellenőrzéseket vezette: – Petercsák Endréné főosztályvezető Az ellenőrzésben résztvevők: – vizsgálatvezető, – közreműködő(k)

Revizori napok száma

Ellenőrzés időtartama

Ellenőrzött időszak

Megállapítások, javaslatok száma: 4. Intézkedési terv végrehajtásának utolsó dátuma: 2006. október 31.

Kondorosi László – vizsgálatvezető Koreny Ildikó – ellenőr Bácsi Károly – ellenőr

201 nap

2006. 02. 01. 2006. 04. 30.

2002. 01. 01. 2005. 12. 31.

Újabb javaslatok megtétele nem volt indokolt. Az intézkedési tervet teljesítették.

Koreny Ildikó – vizsgálatvezető

51 nap

2006. 09. 01. 2006. 09. 28.

2004. 12. 01. 2006. 06. 30.

Újabb javaslatok megtétele nem volt indokolt. Az intézkedési tervet teljesítették.

Szakács Györgyné – vizsgálatvezető

50 nap

2006. 05. 02. 2006. 05. 29.

2005. 01. 01. 2006. 03. 31.

Újabb javaslatok megtétele nem volt indokolt. Az intézkedési tervet teljesítették.

Szakács Györgyné – vizsgálatvezető

50 nap

2006. 02. 01. 2006. 02. 28.

2004. 10. 01. 2005. 12. 31.

183

1) értesítés postázása 2) program átadása 3) jelentés postázása 4) 8 napos észrevétel érk. 5) 30 napos jelentés érk. 6) realizáló levél 7) ellenőrzés lezárása OIT határozattal 1) 2006. 01. 12. 2) 2006. 01. 30. 3) 2006. 06. 16. 4) -------5) 2006. 06. 27. 6) 2006. 06. 27. 7) záróhat.: 2006/90. (IX. 12.) 1) 2006. 07. 20. 2) 2006. 07. 20. 3) 2006. 10. 11. 4) --------5) 2006. 10. 16. 6) -------7) záróhat.: 2006/110. (IX. 7.) 1) 2006. 04. 25. 2) 2006. 04. 25. 3) 2006. 06. 20. 4) -------5) 2006. 06. 28. 6) -------7) záróhat.: 2006/91. (XI. 12.) 1) 2005. 12. 19. 2) 2006. 01. 19. 3) 2006. 03. 09. 4) -------5) 2006. 03. 30. 6) -------7) záróhat.: 2006/31.(V. 2.)

Sorszám

Az ellenőrzött szerv megnevezése, az ellenőrzés jellege, ügyirat száma

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5.

rendszerellenőrzés 65036/2006.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 6. rendszerellenőrzés 65046/2006.

Zala Megyei Bíróság 7.

szabályszerűségi ellenőrzés 65023/2006.

Jelentősebb megállapítások, javaslatok, az intézkedési terv végrehajtásának dátuma

Az ellenőrzéseket vezette: – Petercsák Endréné főosztályvezető Az ellenőrzésben résztvevők: – vizsgálatvezető, – közreműködő(k)

Revizori napok száma

Ellenőrzés időtartama

Ellenőrzött időszak

Megállapítások, javaslatok száma: 4. Intézkedési terv végrehajtásának utolsó dátuma: 2006. december 31.

Kondorosi László – vizsgálatvezető Koreny Ildikó – ellenőr Bácsi Károly – ellenőr

190 nap

2006. 05. 02. – 2006. 07. 14.

2002. 01. 01. 2005. 12. 31.

Megállapítások, javaslatok száma: 6 Intézkedési terv végrehajtásának utolsó dátuma: 2007. március 31

Szakács Györgyné – vizsgálatvezető Kondorosi László – ellenőr Bácsi Károly - ellenőr

214 nap

2006. 09. 01. 2006. 11. 28.

2002. 01. 01. 2005. 12. 31.

Újabb javaslatok megtétele nem volt indokolt. Az Intézkedési tervet teljesítették.

Koreny Ildikó - ellenőr

52 nap

2006. 10. 02. 2006. 10. 30.

2005. 02. 16. 2006. 06. 30.

184

1) 2) 3) 4) 5) 1) 2) 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

értesítés postázása program átadása jelentés postázása 8 napos észrevétel érk. 30 napos jelentés érk. realizáló levél ellenőrzés lezárása OIT határozattal 2006. 04. 25. 2006. 05. 03. 2006. 09. 11. -------2006. 10. 02. 2006. 11. 14. záróhat.: 2006/97. (X. 3.) 2006. 07. 21. 2006. 09. 01. 2006. 12. 15. -------2007. 01. 08. 2007. 01. 08. záróhat.: 2007/19. (III. 6.) 2005. 12. 19. 2006. 09. 25. 2006. 10. 11. -------2006. 10. 20. -------záróhat.: 2007/1. (I. 9.)

59. számú melléklet

A munka teljesítése: Célkitűzés világos ismertetése Ellenőrzés megállapodás szerint zajlott Ellenőrzés eredményeit időben elküldték Megfelelő tájékoztatás ellenőrzötteknek Megfelelő magyarázatot kaptak a munkáról Ellenőrzés innovatív és kreatív megoldásai Új ötletek, megoldások Új lehetőségek feltárása Építő jellegű és végrehajtható javaslatok A szervezet megismerése: Tevékenység jellemzői és kihívások megértése Kulcsfontosságú kérdések megértése Kulcsfontosságú kockázatok azonosítása Stratégia és kulcsfontosságú prioritások megértése Ellenőrzést végzők: Problémákra és igényekre való fogékonyság Ellenőrzöttek javaslatainak elfogadása és felhasználása Ellenőrzési pontokkal és folyamatokkal kapcsolatos kérdések felismerése és jelzése Elérhetőség szükség esetén Megfelelő kommunikáció az ellenőrzöttekkel Vezetőkben bizalom keltése Vezetői elismerés kivívása Jól képzettek, felkészültek Hatékony együttműködés Információk és anyagok bekérésének indokoltsága Minimális napi tevékenység megszakítása az ellenőrzés miatt Figyelmesen hallgattak és megfelelően válaszoltak Ellenőrzöttek igényeinek figyelembevétele Belső ellenőrzés nyomonkövetése, megoldása, lezárása Szakértő, építő és pozitív hozzáállás Összes hozzáadott érték, amit az ellenőrzés nyújtott MINDÖSSZESEN PONTSZÁM: *Magyarázat a minősítési kritériumok értékeihez: 1=fejlesztést igényel 2=átlag alatti 3=átlagos 4=jó 5=kitűnő N=nem értelmezhető Az értékelés ponthatárai 0-43 fejlesztést igényel 44-72 átlag alatti minősítés 73-101 átlagos minősítés 102-130 jó minősítés 131-145 kitűnő minősítés

185

Átlagos értékek

Jász-NagykunSzolnok MB

Minősítési kritériumok*

Hajdú-Bihar MB

Bács-Kiskun MB

Minőségbiztosítási értékelő lapok összesítése

5 5 5 5 5 5 N N 5

5 5 5 5 5 5 4 4 5

5 5 5 5 5 4 N N 5

5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 4,7 4,0 4,0 5,0

5 5 5 5

5 5 5 5

5 5 N N

5,0 5,0 5,0 5,0

5 5

5 5

5,0 5,0

5

5

5 5 5

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 135

5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 5 5 5 142

5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 N 5 5 118

5,0 4,7 5,0 5,0 5,0 4,7 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 131,7 kitűnő

5,0

60. számú melléklet Teljesítés 2006. évről beszámolás alapján, nem megbontott adatok

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Tervezett (db/ellenőri nap)

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Tervezett (db/ellenőri nap)

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Tervezett (db/ellenőri nap)

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Tervezett (db/ellenőri nap)

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Összesen

Tervezett (db/ellenőri nap)

Soron kívüli ellenőrzés és egyéb feladatok

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Pénzügyi ellenőrzés

Tervezett (db/ellenőri nap)

Szabályszerűségi ellenőrzés

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Fejezetben intézmények összesen

Megbízhatósági ellenőrzés

Tervezett (db/ellenőri nap)

1/b.

OIT hat. alapján a PEÖF

Informatikai rendszerek ellenőrzése

94

1

0

2

2

2

3

76

90

46

47

25

28

270

264

1972

20

0

40

56

66

86

1336

1732

507

578

297

321

4602

4745

3

3

0

0

0

0

0

0

4

4

0

0

0

0

7

7

527

605

0

0

0

0

0

0

80

203

0

0

0

0

607

808

115

91

1

0

2

2

2

3

72

86

46

47

25

28

263

257

1809

1367

20

0

40

56

66

86

1256

1529

507

578

297

321

3995

3937

1. Bíróság fejezet 118 (a+b) összesen 2336 1/a.

Teljesítményellenőrzés

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Fejezet: Bíróságok

Tervezett (db/ellenőri nap)

Rendszerellenőrzés

186

61. számú melléklet Tervezett és ténylegesen végrehajtott ellenőrzések száma a Bíróságok fejezetben, 2006. évben

140 118

tervezett 94

100

90

tényleges

76

80 60

47

46 40

25

28

20 1

0

2

2

2

3

Ellenőrzések típusa

187

Soron kívüli ellenőrzés

Pénzügyi ellenőrzés

Szabályszerűségi ellenőrzés

Megbízhatósági ellenőrzés

Informatikai ellenőrzés

Teljesítményellenőrzés

0 Rendszerellenőrzés

Ellenőrzések száma (db)

120

62. számú melléklet

2500

2336

tervezett tényleges

1972 2000

1732 1336

1500 1000

507 578 297 321

500 20

0

40

56

66

86

188

Soron kívüli ellenőrzés

Pénzügyi ellenőrzés

Ellenőrzések típusa

Szabályszerűségi ellenőrzés

Megbízhatósági ellenőrzés

Informatikai ellenőrzés

Teljesítményellenőrzés

0 Rendszerellenőrzés

Ellenőrzések időigénye (revizori nap)

Tervezett és ténylegesen végrehajtott ellenőrzésekre fordított idő a Bíróságok fejezetben, 2006. évben

63. számú melléklet Tervezett ellenőrzések kapacitásigénye (revizori nap) a Bíróságok fejezetben, 2006. évben

Egyéb feladatok: 297 nap 6,5%

Rendszerellenőrzés: 2 336 nap 50,8%

Teljesítményellenőrzés: 20 nap 0,4%

Megbízhatósági ellenőrzés: 66 nap 1,4%

Pénzügyi ellenőrzés: 507 nap 11,0% Szabályszerűségi ellenőrzés: 1 336 nap 29,0%

189

Informatikai ellenőrzés: 40 nap 0,9%

64. számú melléklet 2006. évben elvégzett ellenőrzések Összes ellenőrzés

Fejezet: Bíróságok

Ellenőrzött nap db Fejezet összesen (I.+II.) I. Fejezet felügyeletét ellátó szerv összesen (a+b+c) a) Fejezet felügyeletét ellátó szervnél végzett ellenőrzések b) Felügyelt költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések c) Egyéb ellenőrzések II. Felügyelt költségvetési szervek összesen 1. Legfelsőbb Bíróság 2. Fővárosi Ítélőtábla 3. Szegedi Ítélőtábla 4. Pécsi Ítélőtábla 5. Debreceni Ítélőtábla 6. Győri Ítélőtábla 7. Fővárosi Bíróság 8. Baranya Megyei Bíróság 9. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 10. Békés Megyei Bíróság 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12. Csongrád Megyei Bíróság 13. Fejér Megyei Bíróság 14. Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 15. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 16. Heves Megyei Bíróság 17. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 18. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 19. Nógrád Megyei Bíróság 20. Pest Megyei Bíróság 21. Somogy Megyei Bíróság 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 23. Tolna Megyei Bíróság 24. Vas Megyei Bíróság 25. Veszprém Megyei Bíróság 26. Zala Megyei Bíróság 27. OIT Hivatala

Közszolgálati

Külső

Összesen

db

Tervben szerepelt Ellenőrzött nap Közszolgálati

Külső

Összesen

Összesen (lebontva) Soron kívül Ellenőrzött nap db Közszolgálati Külső Összesen

db

Terven felül Ellenőrzött nap Közszolgálati

Külső

Összesen

264

4 745

0

4745

211

4262

0

4262

28

321

0

321

25

162

0

162

7 0 7 0 257 4 8 1 10 9 7 9 8 0 19 21 10 23 10 9 7 11 9 8 10 12 7 3 14 9 13 6

808 0 808 0 3 937 93 155 29 132 195 65 304 153 0 327 182 144 157 147 158 143 43 188 176 161 167 132 86 139 131 175 155

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

808 0 808 0 3937 93 155 29 132 195 65 304 153 0 327 182 144 157 147 158 143 43 188 176 161 167 132 86 139 131 175 155

7 0 7 0 204 4 7 1 10 9 7 7 6 0 11 19 10 7 6 9 6 7 9 7 9 9 7 2 10 9 12 4

808 0 808 0 3454 93 130 29 132 195 65 284 106 0 240 172 144 125 96 158 125 12 188 150 141 136 132 82 117 131 160 111

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

808 0 808 0 3454 93 130 29 132 195 65 284 106 0 240 172 144 125 96 158 125 12 188 150 141 136 132 82 117 131 160 111

0 0 0 0 28 0 1 0 0 0 0 2 1 0 2 0 0 4 2 0 1 4 0 1 0 3 0 1 4 0 1 1

0 0 0 0 321 0 25 0 0 0 0 20 32 0 31 0 0 8 40 0 18 31 0 26 0 31 0 4 22 0 15 18

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 321 0 25 0 0 0 0 20 32 0 31 0 0 8 40 0 18 31 0 26 0 31 0 4 22 0 15 18

0 0 0 0 25 0 0 0 0 0 0 0 1 0 6 2 0 12 2 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1

0 0 0 0 162 0 0 0 0 0 0 0 15 0 56 10 0 24 11 0 0 0 0 0 20 0 0 0 0 0 0 26

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 162 0 0 0 0 0 0 0 15 0 56 10 0 24 11 0 0 0 0 0 20 0 0 0 0 0 0 26

190

65. számú melléklet Belső ellenőrzési kapacitás Külső erőforrás igénybevétele 2006-ban

A belső ellenőrzés létszám-helyzete 2006. december 31-én

Fejezet: Bíróságok Fejezet összesen (I.+II.) I. Fejezet felügyeletét ellátó szerv II. Felügyelt költségvetési szervek

összesen 1. Legfelsőbb Bíróság 2. Fővárosi Ítélőtábla 3. Szegedi Ítélőtábla 4. Pécsi Ítélőtábla 5. Debreceni Ítélőtábla 6. Győri Ítélőtábla 7. Fővárosi Bíróság 8. Baranya Megyei Bíróság 9. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 10. Békés Megyei Bíróság 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12. Csongrád Megyei Bíróság 13. Fejér Megyei Bíróság 14. Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 15. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 16. Heves Megyei Bíróság 17. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 18. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 19. Nógrád Megyei Bíróság 20. Pest Megyei Bíróság 21. Somogy Megyei Bíróság 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 23. Tolna Megyei Bíróság 24. Vas Megyei Bíróság 25. Veszprém Megyei Bíróság 26. Zala Megyei Bíróság 27. OIT Hivatala

Belső ellenőrzési egység összesen (A+B) betöltött státusz betöltetlen státusz 38 35 3 7 6 1 31 29 2 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 4 2 2 1 1 0 1 1 0 1 2 -1 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 2 2 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 1 0

A) Belső ellenőrzési feladatot ellátó személy közszolgálati jogviszonyban betöltött státusz betöltetlen státusz 37 34 3 6 5 1 31 29 2 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 4 2 2 1 1 0 1 1 0 1 2 -1 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 2 2 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 1 0

191

B) Adminisztratív személyzet betöltött státusz

státusz 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

betöltetlen 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Informatika

Ellenőrzés Admin.szem. Alkalmazott ellenőrzési szoftver neve nap nap 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

66. számú melléklet Az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervekben foglalt, lejárt határidejű intézkedések megvalósításának helyzete 2006. december 31-én

Fejezet: Bíróságok

Fejezet összesen (I.+II.) I. Fejezet felügyeletét ellátó szerv II. Felügyelt költségvetési szervek összesen 1. Legfelsőbb Bíróság 2. Fővárosi Ítélőtábla 3. Szegedi Ítélőtábla 4. Pécsi Ítélőtábla 5. Debreceni Ítélőtábla 6. Győri Ítélőtábla 7. Fővárosi Bíróság 8. Baranya Megyei Bíróság 9. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 10. Békés Megyei Bíróság 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12. Csongrád Megyei Bíróság 13. Fejér Megyei Bíróság 14. Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 15. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 16. Heves Megyei Bíróság 17. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 18. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 19. Nógrád Megyei Bíróság 20. Pest Megyei Bíróság 21. Somogy Megyei Bíróság 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 23. Tolna Megyei Bíróság 24. Vas Megyei Bíróság 25. Veszprém Megyei Bíróság 26. Zala Megyei Bíróság 27. OIT Hivatala * Az intézkedési terv pontjai alapján.

Intézkedések száma* 2006-ot megelőző 2006-ban lejárt években lejárt 2006-ban határidejű, még végrehajtott határidejű, még végre nem hajtott** végre nem hajtott** 0 24 107 0 0 0 0 24 107 0 0 0 0 3 9 0 0 0 0 0 0 0 0 10 0 0 0 0 13 14 0 1 0 0 0 0 0 2 25 0 3 8 0 2 8 0 0 6 0 0 0 0 0 24 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Összesen (2006-ban lejárt határidejű feladatok) 131 0 131 0 12 0 0 10 0 27 1 0 27 11 10 6 0 24 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0

** Ideértve a meg nem kezdett és a folyamatban lévő megvalósítást is.

192

67. számú melléklet Hálózatba kapcsolt munkaállomások száma (db) a 2006. december 31-i állapot szerint Legfelsőbb Bíróság/Ítélőtábla/Megyei bíróság/ OIT Hivatala Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok fejezet intézményei

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

2000.

% (2006/2005)

% (2006/2000)

260 254 78 46 49 71 1031 200 173 110 154 136 114 124 157 119 121 96 91 227 163 173 112 71 128 84 377

102,36 103,67 210,81 104,55 100,00 100,00 84,30 100,00 120,98 123,60 82,35 137,37 108,57 104,20 96,91 109,17 92,37 77,42 100,00 109,13 106,54 105,49 100,00 116,39 108,47 100,00 203,78

109,70

490

103,33

2005.

selejt.

2006.

237 0 0 0 0 0 155 105 74 49 153 203 51 70 75 68 106 49 50 107 97 26 59 34 62 54 132

254 245 37 44 49 71 1223 200 143 89 187 99 105 119 162 109 131 124 91 208 153 164 112 61 118 84 185

75 0 0 0 0 0 178 30 6 6 23 38 0 0 20 9 17 30 25 0 0 0 0 0 1 0 32

2 016

4567

490

Helyi bíróság

2000.

2005.

selejt.

665,16 190,48 233,78 224,49 100,65 67,00 223,53 177,14 209,33 175,00 114,15 195,92 182,00 212,15 168,04 665,38 189,83 208,82 206,45 155,56 285,61

0 0 0 0 0 0 527 111 120 30 96 65 75 104 86 41 6 103 59 211 20 86 59 44 49 77 0

0 0 0 0 0 0 998 217 247 195 354 225 158 166 258 159 127 163 125 455 169 206 174 93 155 150 0

0 0 0 0 0 0 38 18 0 14 0 55 0 2 10 0 7 0 28 0 0 0 0 0 2 0 0

0 0 0 0 0 0 1108 217 247 196 393 221 162 166 233 159 160 183 125 486 169 231 174 93 155 157 0

234,08

1 969

4 794

174

5 035

193

2006.

Összesen % % (2006/2005) (2006/2000)

111,02 100,00 100,00 100,51 111,02 98,22 102,53 100,00 90,31 100,00 125,98 112,27 100,00 106,81 100,00 112,14 100,00 100,00 100,00 104,67

210,25 195,50 205,83 653,33 409,38 340,00 216,00 159,62 270,93 387,80 2666,67 177,67 211,86 230,33 845,00 268,60 294,92 211,36 316,33 203,90

105,03

255,71

2000.

2005.

selejt.

2006.

% (2006/2005)

% (2006/2000)

109,70

237 0 0 0 0 0 682 216 194 79 249 268 126 174 161 109 112 152 109 318 117 112 118 78 111 131 132

254 245 37 44 49 71 2 221 417 390 284 541 324 263 285 420 268 258 287 216 663 322 370 286 154 273 234 185

75 0 0 0 0 0 216 48 6 20 23 93 0 2 30 9 24 30 53 0 0 0 0 0 3 0 32

260 254 78 46 49 71 2 139 417 420 306 547 357 276 290 390 278 281 279 216 713 332 404 286 164 283 241 377

102,36 103,67 210,81 104,55 100,00 100,00 96,31 100,00 107,69 107,75 101,11 110,19 104,94 101,75 92,86 103,73 108,91 97,21 100,00 107,54 103,11 109,19 100,00 106,49 103,66 102,99 203,78

313,64 193,06 216,49 387,34 219,68 133,21 219,05 166,67 242,24 255,05 250,89 183,55 198,17 224,21 283,76 360,71 242,37 210,26 254,95 183,97 285,61

3 985

9 361

664

9 754

104,20

244,77

68. számú melléklet Önálló gépek száma (db) a 2006. december 31-i állapot szerint Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok fejezet intézményei Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

Legfelsőbb Bíróság/Ítélőtábla/Megyei bíróság/OIT Hivatala % (2006/2005)

2000.

2005.

2006.

10

70 1 0 6 12 1 8 0 10 3 0 0 1 16 0 10 2 5 3 4 1

10 13 10 3 2 22 4 2 6 3 8 6 7 1 2 4 2 3 2 153 5 1 2 1 2 6 24

9 13 12 6 2 22 4 2 6 3 5 6 3 1 9 4 2 3 2 66 5 1 2 1 2 6 24

90,00 100,00 120,00 200,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 62,50 100,00 42,86 100,00 450,00 100,00 100,00 100,00 100,00 43,14 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00

163

304

221

72,70

% (2006/2000)

Helyi bíróság 2000.

90,00

0

5,71 200,00

2005.

2006.

10,00 100,00 20,00 66,67 150,00 2400,00

0 16 9 12 0 6 4 0 5 22 0 0 0 22 23 16 7 5 0 8 0

0 0 0 0 0 0 1 13 0 13 19 3 5 0 18 1 0 3 2 0 6 0 0 0 1 2 0

0 0 0 0 0 0 1 13 0 13 14 3 3 0 16 1 0 3 2 0 6 1 0 0 1 2 0

135,58

155

87

79

50,00 41,67 600,00 37,50 90,00 133,33

200,00 412,50

194

% (2006/2005)

Összesen % (2006/2000)

100,00

81,25

100,00 73,68 100,00 60,00

108,33

88,89 100,00

320,00 4,55

50,00 75,00

100,00 0,00 100,00 6,25 0,00 0,00 100,00 100,00

25,00

90,80

50,97

% (2006/2005)

% (2006/2000)

2000.

2005.

2006.

10 0 0 0 0 0 70 17 9 18 12 7 12 0 15 25 0 0 1 38 23 26 9 10 3 12 1

10 13 10 3 2 22 5 15 6 16 27 9 12 1 20 5 2 6 4 153 11 1 2 1 3 8 24

9 13 12 6 2 22 5 15 6 16 19 9 6 1 25 5 2 6 4 66 11 2 2 1 3 8 24

90,00 100,00 120,00 200,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 70,37 100,00 50,00 100,00 125,00 100,00 100,00 100,00 100,00 43,14 100,00 200,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00

7,69 22,22 10,00 100,00 66,67 2400,00

318

391

300

76,73

94,34

90,00

7,14 88,24 88,89 158,33 128,57 50,00 166,67 20,00

400,00 173,68

69. számú melléklet A tárgyalótermekben levő önálló gépek és notebookok száma (db) a 2006. december 31-i állapot szerint Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok fejezet intézményei Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

Legfelsőbb Bíróság/Ítélőtábla/Megyei bíróság/OIT Hivatala

Önálló gépek

ebből tárgyalónotebook teremben

Helyi bíróság Önálló gépek

Összesen

ebből tárgyalónotebook teremben

Önálló gépek

ebből tárgyalónotebook teremben

9 13 12 6 2 22 4 2 6 3 12 6 3 1 5 4 2 3 2 66 5 1 2 1 2 6 24

0 1 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2 12 10 5 4 8 4 0 6 1 7 5 6 1 2 3 2 2 1 1 4 2 1 0 1 2 24

0 0 0 0 0 0 1 13 0 13 18 3 3 0 22 1 0 3 2 0 6 0 0 0 1 2 0

0 0 0 0 0 0 0 13 0 10 1 0 0 0 19 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 3 0 2 0 2 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

9 13 12 6 2 22 5 15 6 16 30 9 6 1 27 5 2 6 4 66 11 1 2 1 3 8 24

0 1 0 0 0 3 0 13 0 10 1 0 1 0 19 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2 12 10 5 4 8 5 0 6 1 10 5 8 1 4 3 2 3 1 1 4 2 1 0 1 2 24

224

5

116

88

43

9

312

48

125

70. számú melléklet

195

Szerverek száma (db) a 2006. december 31-i állapot szerint Legfelsőbb Bíróság/Ítélőtábla/Megyei bíróság/ OIT Hivatala Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok fejezet intézményei

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

Helyi bíróság

selejt.

2006.

% (2006/2005)

% (2006/2000)

2000. 2005.

selejt.

2006.

1 0 0 0 0 0 0 2 0 0 4 0 0 0 1 0 1 0 0 2 0 0 0 0 1 0 0

8 6 3 3 4 5 47 5 10 8 7 5 9 7 12 4 4 8 8 7 5 11 6 9 5 6 44

88,89 120,00 300,00 100,00 100,00 100,00 111,90 100,00 100,00 100,00 77,78 100,00 100,00 100,00 85,71 100,00 100,00 100,00 100,00 77,78 100,00 183,33 100,00 100,00 100,00 100,00 151,72

114,29

20 3 4 3 4 4 2 2 2 4 9 4 2 3 3 4 3 5 4 3 10

9 5 1 3 4 5 42 5 10 8 9 5 9 7 14 4 4 8 8 9 5 6 6 9 5 6 29

235,00 166,67 250,00 266,67 175,00 125,00 450,00 350,00 600,00 100,00 44,44 200,00 400,00 233,33 166,67 275,00 200,00 180,00 125,00 200,00 440,00

10 6 8 7 8 12 5 3 5 4 1 4 4 11 5 6 5 2 5 5 0

0 0 0 0 0 0 12 5 15 12 16 5 5 3 9 4 5 8 6 13 6 11 6 9 8 7 0

0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0

0 0 0 0 0 0 15 5 15 12 15 5 5 3 6 4 5 8 6 13 6 5 6 9 8 7 0

105

235

12

256

108,94

243,81

116

165

7

158

2000. 2005. 7

Összesen

% (2006/2005)

% (2006/2000)

125,00 100,00 100,00 100,00 93,75 100,00 100,00 100,00 66,67 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 45,45 100,00 100,00 100,00 100,00

150,00 83,33 187,50 171,43 187,50 41,67 100,00 100,00 120,00 100,00 500,00 200,00 150,00 118,18 120,00 83,33 120,00 450,00 160,00 140,00

95,76

136,21

2005.

selejt.

2006.

% (2006/2005)

% (2006/2000)

7 0 0 0 0 0 30 9 12 10 12 16 7 5 7 8 10 8 6 14 8 10 8 7 9 8 10

9 5 1 3 4 5 54 10 25 20 25 10 14 10 23 8 9 16 14 22 11 17 12 18 13 13 29

1 0 0 0 0 0 0 4 0 0 5 0 0 0 3 0 1 0 0 2 0 0 0 0 2 1 0

8 6 3 3 4 5 62 10 25 20 22 10 14 10 18 8 9 16 14 20 11 16 12 18 13 13 44

88,89 120,00 300,00 100,00 100,00 100,00 114,81 100,00 100,00 100,00 88,00 100,00 100,00 100,00 78,26 100,00 100,00 100,00 100,00 90,91 100,00 94,12 100,00 100,00 100,00 100,00 151,72

114,29

206,67 111,11 208,33 200,00 183,33 62,50 200,00 200,00 257,14 100,00 90,00 200,00 233,33 142,86 137,50 160,00 150,00 257,14 144,44 162,50 440,00

221

400

19

414

103,50

187,33

2000.

71. számú melléklet

196

Nyomtatók száma (db) a 2006. december 31-i állapot szerint Legfelsőbb Bíróság/Ítélőtábla/Megyei bíróság/ OIT Hivatala Sorszám

1. 3. 2. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok fejezet intézményei

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

2000. 268

2005.

selejt.

2006.

Helyi bíróság

% (2006/2005)

% (2006/2000)

118,28

277 63 33 50 172 92 50 52 58 75 42 42 42 99 53 73 36 35 42 49 130

306 141 27 23 33 33 406 95 44 64 166 36 47 65 123 75 40 74 40 194 83 77 49 38 73 47 148

13 0 0 0 0 0 112 10 6 0 27 0 0 0 2 32 12 14 5 61 0 29 0 7 1 4 5

317 142 63 24 33 33 316 97 46 64 139 71 47 66 148 76 47 60 41 133 84 48 50 40 74 48 201

103,59 100,71 233,33 104,35 100,00 100,00 77,83 102,11 104,55 100,00 83,73 197,22 100,00 101,54 120,33 101,33 117,50 81,08 102,50 68,56 101,20 62,34 102,04 105,26 101,37 102,13 135,81

114,08 153,97 139,39 128,00 80,81 77,17 94,00 126,92 255,17 101,33 111,90 142,86 97,62 134,34 158,49 65,75 138,89 114,29 176,19 97,96 154,62

1 833

2 547

340

2 508

98,47

136,82

2000.

2005.

selejt.

2006.

290 53 51 25 73 59 44 83 50 53 5 60 35 125 48 56 42 26 18 49 0

0 0 0 0 0 0 263 68 78 97 235 51 37 105 104 125 41 78 29 200 109 84 69 34 56 73 0

0 0 0 0 0 0 42 7 1 0 0 4 0 3 38 40 0 10 1 4 0 51 0 2 3 10 0

0 0 0 0 0 0 330 68 78 97 240 47 37 105 102 125 45 68 29 196 109 33 69 34 56 73 0

1 245

1 936

216

1 941

197

Összesen % (2006/2005)

% (2006/2000)

125,48 100,00 100,00 100,00 102,13 92,16 100,00 100,00 98,08 100,00 109,76 87,18 100,00 98,00 100,00 39,29 100,00 100,00 100,00 100,00

113,79 128,30 152,94 388,00 328,77 79,66 84,09 126,51 204,00 235,85 900,00 113,33 82,86 156,80 227,08 58,93 164,29 130,77 311,11 148,98

100,26

155,90

2000.

2005.

selejt.

2006.

% (2006/2005)

% (2006/2000)

118,28

268 0 0 0 0 0 567 116 84 75 245 151 94 135 108 128 47 102 77 224 101 129 78 61 60 98 130

306 141 27 23 33 33 669 163 122 161 401 87 84 170 227 200 81 152 69 394 192 161 118 72 129 120 148

13 0 0 0 0 0 154 17 7 0 27 4 0 3 40 72 12 24 6 65 0 80 0 9 4 14 5

317 142 63 24 33 33 646 165 124 161 379 118 84 171 250 201 92 128 70 329 193 81 119 74 130 121 201

103,59 100,71 233,33 104,35 100,00 100,00 96,56 101,23 101,64 100,00 94,51 135,63 100,00 100,59 110,13 100,50 113,58 84,21 101,45 83,50 100,52 50,31 100,85 102,78 100,78 100,83 135,81

113,93 142,24 147,62 214,67 154,69 78,15 89,36 126,67 231,48 157,03 195,74 125,49 90,91 146,88 191,09 62,79 152,56 121,31 216,67 123,47 154,62

3 078

4 483

556

4 449

99,24

144,54

72. számú melléklet A leggyakrabban használt programok az alkalmazó bíróságok száma szerint - az OIT Hivatala nélkül 2006. évben Alkalmazás neve CD Jogtár: BM kapcsolatot használók száma: GIIR I. ütem: Megyei bíróság BERENC Bér modul/Nexon Kft.: Informatikai eszköznyilvántartás (BCS): Megyei bíróság BERENC Humánpol./Nexon: Megyei bíróság K11 beszámoló és kvtés: Megyei bíróság GIRO/Giro Rt.: Bírósági nyomtatványok, 2005.: Megyei bíróság Kincstári vagyonnyt./KVI: BIR-O párhuzamos: Megyei bíróság Nyugdíj/NYENYI: Cégbírósági kapcsolatot használók száma: OSAP statisztika: TSZA: Bírósági Határozatok: Megyei bíróság Bírói letét/MICROCOMP: Megyei bíróság Gyermektartás/ MICROCOMP Megyei bíróság Végrehajtói letét/ MICROCOMP: Megyei bíróság Létszám pr/ MICROCOMP: DOKUMENTÁTOR (ajánlott nyomtatványok): Megyei bíróság Címtár/Justrosoft: Megyei bíróság Bírósági bűnjelnyt./ SZÜV: Megyei bíróság Biring ingatlannyilvántartó: Megyei bíróság Évközi adatsz/ APEH SZTADI: Helyi bíróság Címtár/Justrosoft: Megyei bíróság Felszámolói díj/ MICROCOMP: Megyei bíróság Társ. szerv. nyt. Megyei bíróság Szolgálati viszony pr/Kovács:

198

Alkalmazó intézmények száma 26 26 26 26 25 25 25 25 24 24 23 23 22 22 21 20 18 16 16 15 14 14 14 14 14 12 11 10 10

Felhasználók száma 6 021 961 460 59 342 31 27 25 3 794 26 1 906 26 593 296 121 997 18 20 16 16 2 404 183 22 14 14 758 11 23 10

73. számú melléklet Hálózati operációs rendszerek eloszlása Hálózati operációs rendszer típusa (db) Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok fejezet intézményei Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

Novell 6.5

Novell 5.1

Novell 5.0

NT Server

Windows Windows 2003 Server 2000 Server

2005.

2006.

2005.

2006.

2005.

2006.

2005.

2006.

2005.

2006.

2005.

2006.

2005.

2006.

2005.

2006.

2005.

2006.

3 2 0 1 1 1 5 7 7 7 9 5 4 2 16 5 6 8 4 17 6 6 6 1 5 4 2 140

3 3 1 1 1 1 3 7 7 7 10 5 4 2 11 5 6 8 4 17 6 6 6 1 5 4 6 140

0 0 0 0 0 1 12 1 2 8 12 2 2 3 0 1 1 0 0 1 2 7 1 0 5 1 7 69

0 0 0 0 0 1 13 1 2 8 9 2 2 3 7 1 1 0 0 1 2 7 1 0 5 1 7 74

0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 1 1 0 1 0 1 0 0 0 0 8

0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 1 1 0 1 0 1 0 0 0 0 8

1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 5 8

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 5 7

1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 2 28

1 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 11 38

1 0 0 0 0 0 8 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 1 0 4 0 0 0 17

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 4 0 0 0 8

1 1 0 0 1 0 23 0 12 1 0 0 1 0 1 0 0 1 5 0 0 0 2 11 0 2 2 64

1 1 0 0 1 0 25 0 12 1 0 0 1 0 1 0 0 1 5 0 0 0 2 11 0 2 3 67

2 1 0 1 1 1 2 1 2 2 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 3 36

1 1 0 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 4 32

0 0 0 0 0 1 1 0 0 1 0 0 0 1 3 0 0 4 2 0 0 0 7 0 1 0 4 25

0 0 0 0 0 1 17 0 0 1 0 0 0 1 3 0 0 4 2 0 0 0 7 0 1 0 4 41

199

Linux

AIX Unix

Egyéb

74. számú melléklet

Sorszám

Számítógépes munkaállomásokon alkalmazott operációs rendszerek száma (db)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok fejezet intézményei

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

2005.

183 0 0 0 1 0 0 0 0 0 10 3 1 0 0 0 0 11 0 9 0 0 7 1 1 5 1 233

DOS 2006.

183 0 0 0 1 0 0 0 0 0 8 3 1 0 0 0 0 11 0 2 0 0 7 1 1 5 1 224

%

100,0

100,0

80,0 100,0 100,0

100,0 22,2

100,0 100,0 100,0 100,0 96,1

2005.

10 0 0 0 0 0 80 136 113 43 149 0 34

Win9x 2006.

10 0 0 0 0 0 80 136 113 43 127 0 34

140 140 44 44 83 83 25 7 26 26 0 0 114 114 84 84 90 90 1 1 89 89 55 55 63 63 1 379 1 339

%

100,0

100,0 100,0 100,0 100,0 85,2 100,0 100,0 100,0 100,0 28,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 97,1

Win ME 2005. 2006.

0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 1 7 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 9 20

0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 9 15

Munkaállomás operációs rendszer NT4.0 Win 2000 % 2005. 2006. % 2005. 2006.

100,0 100,0 28,6

100,0

100,0 75,0

200

138 64 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 70 35 54 54 43 43 46 46 85 54 156 147 61 61 129 129 21 21 77 77 10 10 113 113 54 54 271 176 68 68 34 34 40 40 0 0 66 66 56 56 7 7 1 599 1 355

46,4

50,0 100,0 100,0 100,0 63,5 94,2 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 64,9 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 84,7

18 18 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 797 1 947 0 0 7 7 25 25 0 0 0 0 0 0 52 52 0 0 0 0 0 0 22 17 59 59 0 0 1 1 0 0 3 3 0 0 2 2 27 27 1 1 2 014 2 159

%

100,0

108,3 100,0 100,0

100,0

77,3 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 107,2

2005.

Win XP 2006.

183 216 244 244 47 90 44 52 50 55 79 79 9 9 242 242 231 261 172 218 323 357 158 205 203 213 102 107 259 274 152 162 167 198 160 180 77 77 522 600 149 159 252 285 148 148 1 1 119 119 99 106 133 325 4 325 4 982

%

118,0 100,0 191,5 118,2 110,0 100,0 100,0 100,0 113,0 126,7 110,5 129,7 104,9 104,9 105,8 106,6 118,6 112,5 100,0 114,9 106,7 113,1 100,0 100,0 100,0 107,1 244,4 115,2

2005.

1 0 0 0 1 0 40 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 152 0 0 3 199

Linux 2006.

1 0 0 0 1 0 40 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 162 0 0 3 209

%

100,0

100,0 100,0

100,0

100,0 106,6

100,0 105,0

75. számú melléklet IRM tulajdonú munkaállomások száma a 2006. december 31-i állapot szerint Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Bíróságok

Mennyiség (db)

Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

164 21 18 13 25 20 15 12 17 14 11 11 7 47 11 26 11 6 11 15 475

76. számú melléklet IRM tulajdonú szerverek száma a 2006. december 31-i állapot szerint Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Bíróságok Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

Mennyiség (db) 6 3 5 3 3 3 4 2 3 5 5 5 3 5 2 4 5 3 4 3 76

201

77. számú melléklet IRM tulajdonú nyomtatók száma a 2006. december 31-i állapot szerint Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Bíróságok Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

Mennyiség (db) 112 10 12 12 14 14 19 6 17 9 9 16 8 53 20 18 16 6 17 15 403

202

78. számú melléklet Beruházások, rekonstrukciók költségének 2007. évi adatai Alapterület

Beruházási szakasz

2007. évi előirányzat (ezer Ft)

1. PKKB épület rekonstrukciója V. ütem

1 500 m2

kivitelezés (ütem befejezésével)

250 000

2. Kazincbarcikai Városi Bíróság új épülete

1 977 m2

kivitelezés (befejezéssel)

465 000

3. Fonyódi Városi Bíróság új épülete

1 320 m2

kivitelezés (folyamatban)

277 890

4. Kiskunhalasi Városi Bíróság épülete

1 975 m2

előkészítés: tervezés (befejezéssel)

5. Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

5 445 m2

előkészítés: lebonyolítás, kivitelezés (megkezdése)

Ssz.

Épületek

Összesen:

7 110

50 000 1 050 000

203

79. számú melléklet Tervezett ellenőrzések kapacitásigénye (revizori nap) a Bíróságok fejezetben, 2007. évben

Egyéb feladatok: 930 nap 18%

Rendszerellenőrzés: 1768 nap 34%

Megbízhatósági ellenőrzés: 20 nap 0%

Teljesítmény-ellenőrzés: 68 nap 1%

Pénzügyi ellenőrzés: 952 nap 18%

Szabályszerűségi ellenőrzés: 1462 nap 28%

204

Informatikai ellenőrzés: 40 nap 1%

80. számú melléklet

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nórgád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB* Zala MB OIT Hivatala Fejezet önálló intézményei összesen: PEÖF Mindösszesen (%-nál átlag):

1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 30 5 35

4 0 1 0 2 0 6 0 2 0 11 2 0 3 1 2 7 8 5 8 0 1 10 0 0 10 2 85 3 88

0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 3

0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 0 2

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 1

3 7 4 7 3 4 1 5 5 3 4 2 6 2 4 2 0 1 1 1 5 3 1 2 0 0 2 78 4 82

Pénzügyi

Szabályszerűségi

Megbízhatósági

Informatikai

Teljesítmény

Rendszer

Intézmények

Ellenőrzési létszám (fő)

2007. évben tervezett ellenőrzések Össz. (db)

Ebből áthúzódó 2006-ról

Kockázat elemzéssel Munkaidő-mérleg alátámasztott-e van-e

Határidőre megérkezett-e

ha igen=1, ha nem=0

0 2 0 1 1 4 0 6 0 3 2 2 2 0 2 3 0 2 1 1 5 2 0 6 0 1 1 47 2 49

7 9 5 8 6 8 7 12 7 9 17 6 8 5 7 7 7 11 7 10 10 6 11 8 0 11 7 216 9 225

0 0 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 25 1 26 fejezeti intézményi

*Jelenleg szolgálati jogviszonya szünetel, ezért munkatervet nem készített.

205

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 0 0 1 0 23 1 24 ÁTLAG (nap/fő):

1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 0 22 1 23

Revizori napok száma

160 162 165 129 175 127 291 188 138 322 141 151 150 136 160 165 141 259 165 180 135 172 210 140 0 176 172 4 510 730 5 240 154 156

Tartalékidő soron Tanácsadói Képzésre fordított kívüli feladatra tevékenységre idő (nap) (nap) fordított idő (nap)

24 18 37 26 35 25 62 38 31 64 28 23 30 27 32 33 28 33 20 36 29 33 40 0 0 38 40 830 100 930 27 29

18 10 16 27 7 31 68 11 19 12 27 19 16 20 23 8 27 36 8 9 24 23 9 0 0 10 12 490 46 536

6 11 11 10 2 15 3 1 10 10 10 10 11 10 10 10 10 13 9 3 10 9 8 0 0 11 6 8 8 8

81. számú melléklet

Tervezett ellenőrzések száma a Bíróságok fejezetben a 2007. évben az ellenőrzés típusa szerinti megoszlásban

Pénzügyi (49 db) 21,8%

Rendszer (88 db) 39,1%

Teljesítmény (3 db) 1,3%

Szabályszerűségi (82 db) 36,5%

Megbízhatósági (1 db) 0,4%

206

Informatikai (2 db) 0,9%

82. Tervezett ellenőrzések száma a Bíróságok fejezetben a 2007. évben az ellenőrzendő területek szerinti megoszlásban

Egyéb, illetve részterület 25,8%

Költségvetés 4,0% Beszámoló 9,8%

Szabályzatok 3,1%

Pénzkezelés 5,3%

Létszám-illetmény 3,5% Eszközgazdálkodás 3,5%

Intézmény rendszerell. 16,4%

Beruházás, közbeszerzés 5,8% FEUVE 2,7% Végrehajtók 3,6%

Letétek 7,1% Bűnjel 3,6%

207

Igazságügyi bevételek 5,8%

számú melléklet