I Báró Nordenskiöld Adolf Eriktől

34S

.VASÁRNAPI ÚJSÁG.

jl.

SZÁM.

IS83. \XX.

l:\FOLYAJl.

A Franklin-Társulat hírlap-kiadóhivatalában B u d a p e s t , e g y e t e m - u t c z a 4. sz. a l a t t a

következő hetilapokat lehet megrendelni:

Margitszigeti gyógyfürdő Budapest főváros közvetlen közelében. 35° R. meleg artézi forrás — porczellán-, márvány-, kád- és köfürdó'k zuhanykészülékkel — nagyszerű kert — 300 tel­ j e s kényelemmel berendezett szotia — társalgási terem — kül- és belföldi lapok — na­ ponta zene.

XXX XXX. évfolyam. Y A S Á R ]Y A P I U J 8 Á G - «*&•* szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap ; hasábjain a legjelesebb Írók működnek közre; a fölmerülő személyi és tárgyi nevezetességeiét alaposan magyarázott képekben, az érdekes eseményeket hírrovatá­ ban lehető leggyorsabban és teljesen közli ; beltart alom, k u k s i n , mennyiségre nézve a világ legelterjedtebb hasonló vállalataival versenyez; bekötve 4 500 művészi kivitelű képpel díszített több mint SZáz nagy Ívnyi terjedelemben meg-megujulo olvasmány; nem múló, sót növekedj értékű darabja minden házi könyvtárnak A Vasárnapi Újság előfizetési ára évnegyedre 2 Irt, a «Világkrónikával, együtt 2 frt 50 kr.

POLITIKAI

ÚJDONSÁGOK

(XXIX. évfolyam.) sem pártoktól, sem kormányhatalomtól nem • befolyásolt*, teljesen független politikai lap, mely a het eseményeit fontosságukhoz képest bővebben vagy rövidebben, de semmit ki nem feledve, összegezve, kellő magyarázattal ellátott gondos és hű összeállításban tárja az olvasó elé s a közönség együtt találja kenne mindazt, a mi napi lapokban elszórtan megjelen, — a melyekként kivált oly vidéken, hol a hiányos postajárás a napi értesülést különben is megnehezíti, a napi lapokat is lehetőleg pótolja. — A Politikai Újdonságok njabban „ M a g y a r G a z d a " czim alatt havonként kétszer megjelenő

gazdasági kenés lappal van bővítve. i Politikai Ujdon8ágOk előfizetési ára évnegyedre 1 frt 50 kr. a « Világkrónikával > együtt 2 frt.

AVasárnapiüjság ésPolitikai Újdonságok együtt évnegyedre 3 frt, a«Világkrónikával3 frtSOkr

Az előfizetések a Franklin-Társulat hirlap-kiadóJt BudajH'st, <><juetein-utc'.« 4. szám czimzendök. A t. ez. egyszerre beküldött tiz előfizető után, az illető lapokból egy dánynyal szolgálunk.

K

É

P

E

S

J

A lakások megrendelése a szigeten a felügyelőségi irodában.

6379

A Margitszigeti felügyelőség Budapesten. A FKANKLIN-TÁESULAT kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

UTAZÁSOK

a X. évfolyam.

Köszvény — az izületek, iz­ mok, csonthártya, ideghüvely idült csúza. A csuz, köszvény, ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^— erömüvi behatások, typhus után fellépő hüdések. — Zsábák. — A csontbántalmakat, csontszút, izületi bajokat és külsértéseket követő elváltozások. — Fájdalmas hegek, merevség, hüdés. — Bó'rbántalmak. — Vizelési nehézségek. — Méh- és hüve ybántalmak, — A hévvíz belső­ leg eredménynyel használtatott: idült gyomorhurutnál és alhasi pangásoknál — A szigeten van gyógyszertár, ellátva mindennemű ásványvízzel. Rendelő orvos: d r . V e r z á r . Bérleteknél ugy a fürdő , mint menetjegyek együttes váltásánál árleengedés. A szigeten lakó fürdővendégek a fürdő-használatnál és a menetjegyeknél előnyben részesülnek A fővárossal óránkint kétszer közlekedés.

A fürdő-idény május 1-én nyit tátik meg.

ivatalához, gyűjtőknek iiigyenpél-

Legolcsóbb hetilap a magyar nép számára

Kóralakok, melyek ellen a margitszigeti hévviz kedvező eredménynyel használtatott:

Előfizetési föltételek: VASÁRNAPI ÜJSÁG és , egész évre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: I félévre - - - 6 «

KÖNYVTÁRA.

A FŐRENDIHÁZ UJ ELNÖKEI.

(Szerkeszti a Magyar Földrajzi Társaság.) V

E

P

L

A

P

bolyán,

a kevésbbé tehetős osztály vasárnapi újsága és politikai hírlapja, a legolcsóbb és legelter­ jedtebb néplap a hazában; közöl közhasznú elmélkedéseket, elbeszéléseket, mulatságos és tanulságos történeteket, érdekes leírásokat képekkel, s e mellett hétről-hétre figyelemmel kiséri az előforduló nevezetesebb eseményeket. „Politikai Híradó" czimú rovatában a bel- és külföldi politikai eseményeket velős rövidséggel előadja, pártatlan, elfogulatlan igazságszeretettel, s mindenkor teljesen független meggyőződéssel értelmezi. A Képes néplap előfizetési ára félévre csak 1 frt, — a «Világkrónikával» együtt félévre 2 frt évnegyedre 1 frt. (Csupán a «Képes Néplap »-ra évnegyedre előfizetést nem fogadhatunk el.) A «Képes Néplap* melléklapja: a

JL.

ES

r

I. KÖTET:

I

V

I

L

Á

G

K

R

Ó

N

I

K

A

VII. évfolyam.

képes heti közlöny ; mióta bővített terjedelemben jelen meg, eddigi közleményei mellett á l l a n d ó a n n a g y o b b e l b e s z é l é s e k e t é s r e g é n y e k e t is nyújt ol*a-

A

i

B á r ó Nordenskiöld A d o l f Eriktől.

szhetö meg annyiért, a mennyi e képes heti közlöny egész evi uiouaciesj a r a ; 2 irt.; — A Világkrónika ezen felül, mint hetilapjaink közleményeinek kiegészítője, a hazai és kül­ földi általánosabb érdekű eseményeket, az azokban kiválóan szereplő személyiségeket nép­ szerű nyelven irt magyarázatokkal kísért képekben mutatja be ; közöl tájékoztató GZÍkke-

ket, nti rajzokat, nép- és tájismertetéseket, szemléltető jelentéseket, a hazai és külföldi köz érdekű mozzanatokról, találmányokról, fölfedezésekről, U;ry szintén mulattató apró közle­ ményeket, közhasznú tpdnivalókát stb.

Az előfizetések a FranklinTársulat hirlap-k (adóhivatalához, Budapest, egyetem-utcza 4. szám czimzendök. A t. ez. gyűjtőknek geyszerre beküldött tiz előfizető után az illető lapokból °,gy ingyenpél­ dány nyal szolgálunk.

VARGA

OTTÓ

tanár.

K é p e k k e l és t é r k é p p e l .

György országbíró gyászos halálá­ val közéletünk különböző tereinek száu mos pontján ütött rések közt nem utolsó a főrendiház elnöki székének megüresedése. E «magas» testület, mely évek óta az átalakulás küszöbén áll s a minden oldalról annyit emle­ getett uj szervezésének néz elébe, mostani álla­ potában, a mai alkotmányos viszonyok közt, régi súlyának nagy részét elvesztette vagy nem képes érvényesíteni. Kitűnő férfiak, országzász­ lósok, főpapok, főispánok, mágnások, a közélet czelebritásai ülnek soraiban: s annyi anyagi és szellemi erő, ha nem is elveszve, de megbénítva látszik lenni. Még érdeklődést is, a főrendiház MAILÁTH

I _ r

Átdolgozta Vll. évfolyam.

22-ik szám 1883.

Á r a f ű z v e 2 f o r i n t o. é.

XXX. évfolyam.

BUDAPEST, JÚNIUS 3. Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG :

i ÜÜ" ^ f " l félévre—4- •

Csnpao a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : > * « * " é ' r e f " " \ félévre— 3 *

tárgyalásai csak egyes kivételes esetekben birnak költeni; döntő politikai súlya alig van. E kiváló testületnek, törvényhozásunk egyik — a képvi­ selőház és a korona közé beékelt — faktorának egész hajdani méltósága, az utóbbi évtizedben nagy részben inkább csak elnöke — Mailáth György — személyiségében talált kifejezést. De azért a főrendiház elnöki széke, már csak a múltjához szövődő emlékek által is, je­ lentős állás a magyar közjogban s épen az elhalt elnök példája bizonyitá, hogy nem közö­ nyös dolog, kivel töltetik be. A király és a Tisza-kormány bizalma most ez állásra Szőgyény-Marich László kir. főkamarásmestert és Fehérvármegye főispánját, a főrendiház eddigi másodelnökét, ennek helyére pedig gróf Cziráky János fötámokmestert állitotta. E körülmény

Külföldi előfizetésekhez * postaüag meghatározott viteldíj is csatolandó.

kötelességünkké teszi, hogy e két államférfiúi, kiknek közéletünkben oly nagy befolyás és szerep jutott, mi is bemutassuk közönségünk­ nek s megismertessük életpályájukat. Mindketten annak az ó-konzervatív pártnak voltak hivei, melynek politikája sok tekintetben ellenkezett az életre ébredt és haladni vágyó nemzet akkori irányzatával, s a trón és haza közti félreértés nehéz korszakában is nem ott foglaltak állást, a hol a nemzeti közérzület a megpróbáltatások e nagy napjaiban oly örö­ mest üdvözölt volna együtt minden magyar em­ bert. De mig Szögiiény-Marich László ujabb alkotmányos életünkben mindinkább közeledett a mérsékelt szabadelvű fölfogáshoz, addig gróf Cziráky János ma is az ó-konzervativ és kleri­ kális politikai irányzatnak hive.

II. KÖTET:

K ZAHARÁTÖL AZ AKABAHIG UTAZÁS EGVPTOMBAN ÉS PALUSTINÁBAN Irta

A .Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvárusnál kapható :

1883.

BUDAPESTI

1884.

CZIM ÉS LAKJEGYZÉK A BEJELENTÉSI HIVATAL

HITELES ADATAI ALAPJÁN.

A S B Ó T H JÁNOS. Jeruzsálem, az olajfák hegyéről tekintve, nagy képpel, számos a szöveg közé nyomott fametszettel.

Á r a f ű z v e 2 f o r i n t 4 0 k r a j e z á r o é. Első rész : Egyptom. Az «Espero» fedélzetén. — Aleiandria. — Kairó. — Kairói mecsetek. Látogatás a khedivnél. — Kairói magyarok. — Fantazija. — Helispolis. A gizéi pyramisok. — A sphynx. — Memphis. — Zakhára. — Sziút. — A szuezi csatorna. Második r é s z : Palestina. A «Vesta fedélzetén. — Bejrút. — Jaffába. — Jeruzsálembe. — Jeruzsálem. — Jeruzsálem. Az osztrák zarándokház. — Jeruzsálem. A szent sir temploma. Jeruzsálem. Az abessyniai klastrom. — Jeruzsálem. A haracn-es-Serif. Jeruzsálem. A sira­ lom fala. — Arabok és Beduinok. — Jerikóba. — J o r d á n és a Holttenger. — A judaeai sivatag. — Bethlehem.

Harmadik évfolyam, 1888-1884.

TOMPA,MIHÁLY.

BUDAPEST FŐVÁEOS TEEVEAJZAVAL.

VIRÁGREGÉK

A r a f ü i v e 5 frt, v á s z o n b a k ö t v e 5 f r t 8 0 k r . T A R T A L M A : I. Utczák, utak és terek lajstroma a régi utcza-nevek megjegyzé­ sével. — I I . Házjegyzék. (Belterület és külterület). — I I I . Hatóságok, intézetek, egyletek stb. — IV. Ipar- és kereskedelmi czimjegyzék. — V. Lakjegyzék. — VI. Hirdetések

s

HATODIK KIADÁS. — A KÖLTŐ

ABCZKÉPÉVEL.

ára fűzve 2 frt 50 kr. Vászonba díszesen kötve 4 frt. Franczia bőrbe díszesen kötve 5 frt.

A munka h o l l a n d i m e r í t e t t p a p í r o m lévén nyomatva, a kötött példányoknál csupán a fel»ő r e a s e l á t a t o t t e l a r a n y m e t s í e t t e l , a mint ily kiadásoknál külföldön is szokás. Franklin-Társulat nyomdáia. (Budapest egyetem-utcza 4-ik szám.)

Ellinger fényképe után. SZŐGYÉNY-MARICH

LÁSZLÓ.

GRÓF CZIRÁKY

JÁNOS.

22. SZÁM. 1883. xxx. ÉVFOLYAM.

350

VASÁRNAPI UJSÁG^_

A magyar közjog szerint a főtárnokmester j következett — védhették s védték is a ma­ — mint a négy főzászlós ur (nádor, országbíró, gyar közjogi álláspontokat. Szőgyény ugyan, fé­ horvát bán s főtárnokmester) egyike, rangban nyes sikerű felszólalása miatt, kérdőre vonatott, előtte áll a főkamarásmesternek, ki a kisebb de kegyvesztetté nem lön; akkor már más országbárók közé tartozik, a kik közt a rangbéli szelek fújdogáltak: az alkotmány helyreállításá­ sorozatot kineveztetésök sorrendje állapítja nak előérzete töltötte be a levegőt. 18G0-ban meg. Gróf Czirákynak Szőgyény mellett má­ b. Vay Miklós főkanczellárrá neveztetvén ki, sodelnökké kineveztetése tehát — e szem­ mellette Szőgyény foglalta el az alkanczellári pontból — a hagyományoktól eltérés, mi­ állást. De a Schmerling politikájával való össze­ után az országbíró után e rend szerint a fő- ütközés miatt csakhamar b. Vayval együtt visziárnokmester következett volna. De Szőgyény- szalépvén — négy évig a magánéletbe vissza­ nek az elnöki székbe emelését, a mellett hogy vonulva élt. 1864-ben, a Mailáth-Sennyey kor­ Mailáth oldalánál már másodelnök volt, s Mai- mányzat alatt, ő felsége egyenes kívánatára, láth halála után tényleg az elnökséget viselte, elfogadta Fehérmegye főispánságát, melyben a az ő kiváló személyes tulajdonai is ajánlhatták. felelős minisztérium összeállítása után is, a Egész közéletét a korona és a nemzet iránti kormány kértére, megmaradt, s e minőségben, hűség szerencsés egyeztetése jellemzi. Egyéni­ valamint főkamarási méltóságánál fogva is, sége megnyerő, elnöki működése higgadt és állandóan tagja volt a főrendiháznak, melynek tapintatos ; teljes bizalmát és tiszteletét bírja a 1875. óta egyszersmind másodelnöke is volt. főrendiháznak. E hosszú, változatos közpálya alatt számos Szőgyény-Marich László, Szőgyény Zsig­ kitüntetésben részesült. Említsük meg ezek kö­ mond kir. alkanczellár és Pestmegye h. főispán­ zül, hogy az akadémiának 1864 óta igazgató jának s Pászthory Juliánná — a hires Pászthory tanácsi tagja; továbbá a Lipót-rend nagy-, és Sándor fiumei kormányzó leányának fia, 1808- a szent István-rend középkeresztese, stb. Kitűnő ban született. Nevelését részint az atyai háznál, klasszikus miveltségénél fogva mint szónok, részint a bécsi Theréziánumban nyerte, tanul­ sőt mint iró (publiczista) is nem egyszer jelen­ mányát a pesti egyetemen fejezvén be, hol 18 tékeny sikereket vivott ki. Szónoklatai a főren­ éves korában már a bölcsészet tudorává avatta­ diházban (pl. 1866-ban a különfelirat mellett), tott. Közszolgálatát Pestvármegyében kezdette, nem egyszer nagy benyomást tettek; mint iró mint tiszteletbeli aljegyző, hol a Rendek kérésére, a főrendiház rendezésére vonatkozólag lépett a nádor mint örökös főispán által tisztb. főjegy­ föl egy röpiratban figyelemreméltó nézetekkel. zővé neveztetett ki. Onnan felvitetett az udvari Megyéjében, mint főispán, kitűnő közigazgatási kanczelláriához, tisztb. titkári minőségben, tehetségnek bizonyult s átalában minden téren 1832-ben ; négy év múlva pedig, tehát 28 éves kivívta a köztiszteletet. korában, a pesti kir. táblához itólőmesterré ne­ Gróf Cziráky János, főtárnokmester, a fő­ veztetett ki és az 1840-diki országgyűlésen mint rendiház ujonan kinevezett másodelnöke, köz­ nádori itélömester, a főrendiház üzeneteit szer­ életi múltján s személyes tulajdonain kivül nagy kesztette. De még azon évben ismét Bécsbe családi hagyományokra s nemzetsége törté­ vitetett, a kanczelláriához előadó tanácsossá (re- nelmi múltjára is támaszkodhatik. A Czirákyferendárius) és udvari tanácsossá neveztetett ki nemzetség törzse kétségkívül egy Czirják (vagy 8 az 1843-ki országgyűlés munkálatainak vég­ erdélyiesen Czirjék) volt; innen az erdélyi ág ma zésével bízatott meg. 1844-ben Budára, a hely­ is Czirjék nevet visel, míg a magyarországinak tartó tanácshoz küldetett le, mint helytartó ősi birtoka Sopronmegyében ma is Czirák. Már tanácsi alelnök s itt a tanulmányi bizottság az Árpádok korában, némelyek szerint már elnöke, a mikor egyúttal val. b. titk. tanácsosi II. (Vak) Béla idejében, a XII. század közepén méltóságot is nyert. 1846-ban alkanczellárrá élt a család őse; mások 1202-ben mondják a neveztetett ki (gr. Apponyi volt a főkanczellár) család virágzását kezdődöttnek. Oklevélileg Zsig­ a 1848-ban, Apponyi lelépése után, ő zárta be a mond király korában, a XIV. század végén s a kanczelláriát s adta át azt a kinevezett felelős XV. elején mutatható ki a család virágzása. minisztériumnak, maga pedig az akkor felállí­ Báróságra I. Mózesben, korának egyik kitűnő tani szándékolt államtanács tagjává nevezte­ jogtudósában, a XVI. század végén emelkedett, tett ki. ki 1606-ban a hires bécsi békekötést (II. Mátyás Az 1848-diki mozgalmak alatt a nemzetőrség szervezésekor két községnek volt választott ka­ pitánya, de tevékeny részt nem vett a hadjára­ tokban, sem a politikai mozgalmakban. A sze­ rencsétlen móri ütközet után, mikor a kormány és országgyűlés Debreczenbe költözött, s Bat­ thyány, Deák, Lonovich, gr. Mailáth Antal, az országgyűlés részéről békekövetségben járt Windischgrátznél, Szőgyény Pesten maradt s a fővárosba bevonult tábornagynál szintén tett egy békekisérletet, mely azonban szintoly sike. rétien maradt, mint azoké. Ezután a magán­ életbe vonult vissza. Az 1851-ben kinevezett birodalmi állam­ tanácsba hivatott meg. Hazafias és alkotmányos érzelmétől sarkalva, kétszer leköszönt; de ré­ szint 5 felsége egyenes kívánatára, részint barátai s elvtársai nógatására mégis elfogadta azt s e minőségeben tőle kitelhetőleg küzdött az abszolút kormányi áramlatok ellen: de ter­ mészetesen sikeretlenül. 1859-ben azonban a hires «megerősített birodalmi tanács* alelnö­ kévé neveztetvén ki, az abba meghívott ó-konzervativ elvtársaival, Apponyi, Andrássy György, Barkóczy János és Szécsen Antal grófokkal, már sokkal sikeresebben, mert legalább erkölcsi iadallal — melyre később tényleges diadal is

és Bocskay közt) is aláirta. Fia, Ádám s unokája II. Mózes szintén magas tisztségeket, viseltek s ennek fia,I. László, 1723-ban (apragmat. sanctio évében) emeltetett grófi rangra. A mi száza­ dunkban Antal (Mózes) gróf, Jánosunk atyja, jeleskedett mint országbíró s kitűnő jogtudós, kinek különösen közjogi munkái még ma is nagy tekintélynek örvendenek. A régi kor s ki­ váltságok embere volt annyira, hogy a buda­ pesti lánczhid létrejövetelét makacsul ellenezte, az arra nézve kimondott átalános vámkötele­ zettség miatt, melyet nemesi jogaiba ütközőnek tartott; s fogadását, hogy ő azon a hidon, me­ lyen a nemesnek is fizetni kell, soha át nem megy, hiven mégis tartotta holta napjáig (1852. febr. 8.) Fia János, kiről most szólunk, 1818-ban született. így tiz évvel fiatalabb Szőgyénynél, de szintoly hosszú s változatos nyilvános pálya áll mögötte. Gyermekéveit Budán töltötte, szülei házá­ nál, atyja akkor a m. kir. kamara másodelnöke levén. Az 1825—7-diki országgyűlés után atyja tárnokmesterré, később országbíróvá lett s Pestre tette át lakását. Itt fia a kegyesrendieknól végezte a gymnáziumot s az egyetemen a bölcsészeti és jogi tanfolyamot. Tanárai közül

2j.

SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM.

Horváth István gyakorolt rá legnagyobb befo­ lyást, de az iskolán kivül nagy kedvvel tanulta a franczia, olasz és spanyol nyelvet. 1837-ben vé­ gezvén az egyetemet, 1838-ban jogtudorrá avat­ tatott^ tudori értekezését V. Ferdinánd királynak ajánlta. Csakhamar külföldi útra indult atyjá­ val ; jelen volt a milanói koronázáson, elmentek Rómáig, visszatérőben Fiumét is meglátogatták, hol nagy kitüntetéssel fogadtattak s a fiatal gróf Fiume és Buccari patríciusai közé iktatta­ tott, mintegy előizletéül annak, hogy negyven év múlva a fiumei regnikoláris bizottságban fog neki nagy szerep és befolyás jutni. 1840-ben Somssich Pongrácz kir. személynök mellett jurátuskodott, miután már egy évvel előbb, mint Sopronmegye tb. jegyzője a közpályára lépett s még azon évben (1840) a m. kir. udvari kanczelláriához fogalmazónak neveztetett ki. Azután szakadatlanul tevékeny részt vett Sop­ ron-, Fehér- és Vasmegyék közügyeiben (mint nagybirtokos e három megyében). Az ország­ gyűlés főrendiházában először 1843-ban jelent meg. A következő évben nőül vette gr. Dezasse Lujzát. 1845-ben kir. táblai bárónak neveztet­ vén ki, ezzel a bírói pályára lépett, melyen aztán huzamos ideig is maradt. Bírói tisz­ tét 1848. októberéig folytatta, mikor Jella­ sics betörésével és a magyar országgyűlés fel­ oszlatása végett leküldött Lamberg megöletésével a pesti hidon a mozgalom forra­ dalmi jelleget öltött, s a kir. tábla, miniszter­ elnöki leirattal «minthogy ellenség van az országban* törvénykezési szünet rendeltetvén, elnapoltatott. Cziráky Pozsonyba vonult vissza. Az év végén a császári sereg oda bevonult; őt polgári biztosul szólították fel, de azt nem vállalta el. De az ápril 14-ki határozat (a füg­ getlenségi nyilatkozat) után, dinasztikus hajla­ mait követve, önként ajánlotta fel szolgálatát; s igy előbb királyi biztosnak neveztetett Mosonyba, aztán a császári hadseregbe biztos­ nak. Meg kell azonban említenünk, hogy ez állásában, mikor csak teheté, mindig a hatalom kezébe jutott szerencsétlen honfitársai sorsának enyhítésére igyekezett befolyását érvényesíteni. 1850-ben a bécsi legfelsőbb törvényszék magyar osztályának elnökévé neveztetett ki s részt vett az átalakulási pátensek (ősiségi, stb.) kidolgozásában. Sőt részt vett a tervezett biro­ dalmi tanács szervezésében is; mignem — a sz. István középkeresztjével díszítve — a pesti kerül, főtörvényszék elnökévé neveztetek ki, s e hivatalát egészen 1854-ig folytatta, mikor megsokalván, hogy csupa németeket neveznek ki birákul, megharagszik, lemond, jószágaira vonul s a magánélettel cseréli fel a hivatali pályát. Az októberi diploma után (1860) elvállalja Fehér­ megye főispánságát, kineveztetik országbírónak, de azt nem fogadja el, mivel a magyar törvé­ nyek még nincsenek helyreállítva s osztrák tör­ vénykezés uralkodik. A 65-diki országgyűlés előtt azonban elvállalja a főkamarásságot, a fő­ rendiház másodelnökségét (melyben később Sző­ gyény váltja föl) s gr. Mailáth Antal halála után a tárnokmesterséget. A koronázáskor az arany­ gyapját kapja. A felsőház munkálkodásában élénk és jelentékeny részt vesz; a horvát ki­ egyezési (regnikoláris) bizottságban elnök, mint most a fiumeiben. íme nyilvános életének főbb mozzanatai. Politikai pályájának bővebb tárgyalása és bí­ rálata nem lehet itt föladatunk. Még csak azt kell megemlítenünk, hogy gróf Cziráky János a magánéletben a legjobb szivü, legtisztább jellemű emberek egyike, kinek elhatározá­ saiban mindig az erkölcsi momentum az irányadó. Magénegyónisége köztiszteletben áll s vallásos érzülete közmondásos. A szent Ist­ ván-társulatnak alapítása óta egyik főoszlopa;

VASÁRNAPI ÚJSÁG. _

gróf Károlyi István mellett társelnöke, ké­ Egyik forradalmat követte a másik, 1794 sőbb egyedüli elnöke; a katholikus autonómiai után jött 1830 s ezután 1863.Koscziuszko után gyűlésen a főpapokkal tart a szabadabb elvű Chlopiczki s ö utána Langievicz. autonomikus elem ellen; a főrendiházban min­ Siker egyiket sem koronázta. A látszólag dig a püspöki karral szavaz, ha az egyházi kér­ földerülő hajnal után még sötétebb éj borult a dések legtávolabbról Í3 érintetnek, sőt sokszor hajdani Lengyelországra. Még nagyobb lett az túlhajt még a püspökökön is. A kultúrai érdekek elnyomás s az üldözés a letiport szabadsághariránt nem érzéketlen. A magyar tud. akadémiá­ czok után. nak már 1853 óta igazgató tanácsi tagja s élénk De azért a lengyelek nem mondottak le a részt vesz az igazgatótanács üléseiben s az aka­ reményről. Mint Kossuth Lajos mondja róluk : démiai vagyonnak — melyhez atyja ismintala- i (ártják, mint az erdőt, ós a dűlő fák virág­ pitó járult — hü őre. Fejezzük be e vonással porából s a földbe szakadt gyökérszálakból uj vázlatos élet- s jellemrajzát. erdő nö.i) En az utolsó lengyel forradalmat akarom jelenleg vázolni. Résztvettem benne én is, PÓSA LAJOS KÖLTEMÉNYEIBŐL. tehát részben szemtanuként szólhatok. Bizony épen 20 éve már ennek is. Egy fél emberöltő. Sors. Az ifjú kor édes emlékű évei mosolyogtak akkor Melegen süt a nap delelő sugara reám, s ma már hajam kezd őszbe borulni. Mezei munkások hangyacsapatjára. Az emberi szervezet törékeny, nem tud ellenál­ Országúton halad, délczeg paripákon, lani az idő rombolásának, de a lélek nincs Hintóban egy nagy úr, dagadó párnákon. alávetve az idő hatalmának. Az érzelmek krisztallizáczióját az emlékezet s a kontempláczió Felsóhajt a munkás : «De jó az uraknak !» csak fokozza. S szemei a fényes hintóra tapadnak. Felsóhajt az úr is : «De boldogok vagytok!* Ezek előrebocsátása után térjünk egyene­ S mosolyognak felé nyájas mezők, halmok. sen elbeszélésünk tárgyához. A bükkösben. Pihentem a bükkös szelíd ölén, Zöld leveles sátor borult íölém. Bokor alól nézett az ibolya, Derűt lövelt kék szeme mosolya.

I.

Az 1863. évi lengyel forradalmat az euró­ pai forradalmi komité készité elő, melynek élén Mazzini állott. A terv az volt, hogy egyidejűleg lobbantsák lángra a forradalom fáklyáját Hel­ laszban, Szerbiában, Velenczében, Magyaror­ Fényes bogár csillant a ftí között, szágon és a kongresszusi Lengyelországban. Odú körül vad méhe zümmögött. Varsóban az előmunkálatokat a központi nem­ Kis őz szökelt csermelyre szomjasan, zeti bizottmány vezeté. E bizottmány felhaszHű gerlepár turbékolt boldogan. nálandónak vélte az orosz kormányi rendelet A szűz magány, mint büverő hatott, folytán czélba vett ujonczozás által országszerte Mozdult szivem, ez a szegény halott. keltett elkeseredést; bár még nem volt a tér Beléje szállt a vadgalamb, rigó — kellőleg előkészítve, számított az orosz hely­ De jó is ott, hol ember nincs, de jó! őrség egy részének átpártolására is, mi azonban, mint a következmények megmutatták, hiu re­ Betegen . . . mény volt. Betegen, elhagyatva Az európai forradalmi komité már akkor, Fekszem kórágyamon . . . midőn még azt senki nem is sejté, biztos volt a A gyógyító halálról lengyel forradalom kitöréséről. Igazolja ezt El-elgondolkozom. Mazzininakaz 1862. évi október hó 28-ik napjá­ Tán jobb is volna már, ha ról Pulszkyhoz intézett levele. Idő előttinek te­ Meghalnék csendesen: kintette ugyan azt, de nem vélte megakadályozHisz engem ugy se szánna, hatónak, attól tartván, hogy ha az ujonczozást Siratna senki sem! keresztül engedi hajtatni, megfosztatik attól az elemtől, melyre leginkább számithatna, a len­ De egy akadna mégis : gyel fiatalságtól. Szegény öreg anyám . . . S ez a félelem nem is volt alaptalan. Var­ Sietne messze földről, Sirva borulna rám. sóból magából ugyanis csupán egy éjjel, az 1863. évi január 15-ikére virradólag, 2000 ifjút hurczoltatott el az orosz kormány Oroszország EMLÉKEZÉS AZ UTOLSÓ LENGYEL FORRADALOMRA. belsejébe orosz katonának. A lengyel fiatalság­ nak menekülni képes része az erdőkbe futott, a Irta HEGYESI MÁRTON. központi nemzeti bizottmány utasítása folytán Több mint egy százada annak, hogy Mária guerilla-csapatokká szervezkedett, s jan. 22-ről Terézia — könnyes szemmel ugyan, de mégis 23-ikára virradólag több vidéki városban meg­ aláirta az 1772-ik évi augusztus hó 5-ik napján rohanta és sok helyen lekaszabolta az orosz azon szerződést, melynek értelmében a szeren­ helyőrséget. Ezzel ki lett tűzve Lengyelországban újra csétlen Lengyelország Krisztus palástjakónt felosztatott. Ausztria ezzel hálálta meg azt, hogy a forradalom zászlója, istenért, hazáért és a még csak nem is egy évszázaddal előbb, az szabadságért. Igen. Lengyelország nemcsak 1683. évi szeptember hó 9-ik napján Sobieski hazájáért és szabadságáért, hanem vallásáért is János, a hős lengyel király, elkergette Kara harczolt, mert az orosz kormány vele együtt a Musztafát Bécs alól, s ezzel ingyen, nagylelkü- a katholiczizmust is ki akarta irtani. leg megmentette Bécset is, Ausztriát is. Január 2 3-át, ha babonának hinnénk, rossz ómennek kellett vala tekinteni; épen péntek Lengyelországot ki lehetett törülni a diplonapra esett. máczia geográfiájából, de ezzel együtt a lengyel j E naptól fogva aztán ismét folyt a vér nép függetlenségi aspü'áczióit eltemetni nem lehetett. A mint alkalom jött, a mint csordultig Lengyelországnak vértől annyiszor megszentelt telt a pohár, a lengyel nép mindannyiszor meg­ téréin. Dávid küzdött Góliát ellen és mégis láttuk rázta lánczait, fölszakitotta koporsója födelét, hogy visszaszerezze azt, a mitől megfosztották: i újra fölelevenülni a mithoszok csodáit. Nem egy helyen futott a rendes, mindennel felszerelt a nemzeti létet, az állami függetlenséget.

_

351

orosz hadsereg a lengyel guerillák előtt, kik még ottan is, hol nem tudtak győzni, dicsősége sen mérkőztek meg az ellenséggel, pedig egy részök csak kaszákkal volt fölfegy vérez ve. A kasza azonban bátor kézben igen vesze­ delmes fegyver s a lengyel kaszások hősök vol­ tak. Reszkettek is rohamuk előtt az oroszok. Ok voltak a lengyel forradalom vörös sapkásai. Az első fölkelőket Padlevski, Langievicz, Sokol, Jezioranski, Valigorski, Czapski és a franczia Rochebrunne vezették. Padlevski, ki előbb orosz tiszt, később a cuneoi lengyel katonai iskola tanára volt, a sandomiri kerületben működött Langieviczczel együtt, Sokol Varsó körül. Ö vívta 50Ü0 embe­ rével, kik között 2000 kaszás volt, az emlékeze­ tes vengrovi ütközetet február 6-án. Egész nap feltartóztatta a muszka túlerőt, s csak este, mi­ kor az oroszoknak ujabb segély érkezett, ren­ delte el ezen szavakkal a visszavonulást: «Mára elég gyermekeim!» S teljes rendben vonult vissza Grocbovra. Jezioranski garibaldista tiszt volt, Rochebrunnet pedig a királyságra aspiráló Czartoryski László herczeg küldötte be Parisból, egy­ szerű franczia őrmesterből ezredessé neveztet­ vén őt ki. Langievicz később az erős állomást nyújtó swienty krzyzi (szent-kereszti) hegységekbe he­ lyezte át működési terét, itt február 11 -én fényes diadalt aratván az oroszokon. De legfényesebb volt Skula melletti diadala, hol Bagritionnal ; mérkőzött össze. Éjjeli csata volt ez, márczius 4—5-ike közti éjjel. Az oroszok a sírkertben foglaltak állást. Langievicz maga is kaszát raga­ dott, s ugy vezeté kaszásait rohamra éjfólutáni 1 órakor a holdvilág fénye mellett. Borzasztólag szép jelenet volt az. Az oroszok szívósan tárták ; magukat, hullott a piros meleg vér a csillogó fagyos hóra s az oroszoknak utóvégre is futni kellett. E diadalai által Langievicz lett a forrada­ lom csillagává s a lengyel nemzeti kormány reményévé. A volt központi nemzeti bizottmány ugyanis, mely a forradalmat elő készité, mindjárt annak kitörése után lengyel nemzeti kormány nevet vett fel s e név alatt intézé a forradalom ügyei­ nek vezetését. Hogy a népre hasson, egy prédikácziót ! osztatott szét a nép között, a prédikácziónak j Joel 2-ik részének 20-ik versét vévén textusául, mely ilyképen hangzik: «Es az északi népet messze űzöm tőletek, puszta és száraz földre szélesztem őket, a napkeleti tengerre fordítom arczczal és az utolját az utolsó tengerre, mert elhitte magát, hogy mindent tehető legyen.* Hanem bizony nem sok haszna volt ennek I sem. A nép csak szórványosan vett részt a fel­ kelésben. Nem szabadította föl a jobbágyságot | békóiból sem az 1794-iki, sem az 1830-iki len: gyei forradalom. Nem értette azt, hogy mi az a szabadság. Rab volt igy is, ugy is, nem volt vérét miért ontania. Ez volt egyik szerencsétlensége az utolsó lengyel forradalomnak. Hanem az intelligens osztályból, a ki csak fegyvert foghatott, — az fegyvert fogott mind. Ifjú, öreg egyaránt. Példa reá Zaremba Ferencz esete, ki a lengyel csatatéren kapott sebeiben halt meg a lembergi kórházban 112 éves korá­ ban. Részt vettek még a nők közül is többen. ! Elég legyen felhoznom például Pu3tovojtov Henriettet és Karolczu kisasszonyt. Pustovojtov Henriette már akkor, midőn Pulavyban volt nevelő intézetben, annyira kimutatta a szabad| ság iránti rajongó lelkesedését, hogy az orosz ; kormány elfogatta és foglyul Kievbe vitette. | Innen néhány napi fogság után szüleihez kérez-

352

VASÁRNAPI ÜJSAG.

kedett, s midőn ezt megnyerte, nem oda, hanem a lengyel felkelőkhöz ment, hol a délczeg ama­ zon Langievicz hadsegédévé lön. Némelyek azt állították róla, hogy magyar eredetű volt, vala­ melyik őse, ki akkor Pusztafy nevet viselt, Rá­ kóczival vándorolt ki Oroszországba. Karolczu kisasszony előkelő családból származott hason­ lókig, hanem azért beállott közhonvédnak ő is. Egy Galicziában szervezett hadtestbe osztatott be. Midőn irtózatos sárban november 1-én a határon átvonultak, századosa megszánta s ajánlatot tett neki, hogy puskáját s tölténytás-

teljes elismerésre méltólag viselték magukat. Példa erre a staszovi zsidók eljárása. Egy a sok közül. Staszov keresztény lakosságát ugyanis a fölkelésben való részvéte miatt kira­ boltatta katonáival egyik orosz tábornok. Az elrabolt holmikat a staszovi zsidóság 500 ru­ belért összevásárolta a katonaságtól s visszaadta ingyen tulajdonosaiknak. Nem is kímélték ez­ után az orosz tábornokok a zsidókat sem. Márczius elején nagy fordulaton ment át a nemzeti ügy. A pártviszály, mely Lengyelország sírját megásta, újra készült fejét felütni.

III. SÁNDOR OROSZ CZÁR KORONÁZÁSI DÍSZBEN.

22. SZÁM. 1883. xxx. ÉVFOLYAM

Ily helyzetben a további bajok elhárítása s a propaganda terjedésének megakadályozása tekintetében leghelyesebbnek vélte a nemzeti kormány a diktatúra fölállítását. Fölkérte a diktátorságra a népszerűség és a dicsőség tetőfo­ kán álló Langieviczet, ki azt el is fogadta. Mieroslavski erre meghiúsultnak látván terveit, Drezdán át visszament a külföldre. így lett az 1827-ben Porosz-Lengyelország­ ban született Langievicz Marian '36 éves korá­ ban Lengyelország diktátorává. A goszczai főhadiszállá?on, márczius 10-én kelt kiáltványá­

ban ezután sem hagytak fel s midőn Langievicz a Zagoscze mellett vivott háromnapi gyilkos ütközet után Zviron és Czengieri tábornokok által (az utóbbi magyar eredetű volt) visszavo­ nulásra kényszeríttetett, ez alkalmat fel akarták használni a törvényes diktatúra ellen katonai pronuncziamentóra. Langievicz, hogy a forra­ dalom sikerét gyökereiben megsemmisítéssel fenyegető e pártütést elhárítsa, a diktatúrát visszaadta a nemzeti kormány kezeibe, maga elvált a hadseregtől s még azon nap, márczius 19-ikén Usczienél a Visztulán átkelve, osztrák

sérlett meg, mi miatt Josephstadtba szállították, honnan csak a lengyel szabadságharcz le­ zajlása után bocsáttatott szabadon. Ekkor Svájcába költözött ki s azzal végleg letűnt a törtenelem színpadáról. Nevét hirtelen borította el a dicsőség telje után a feledékenység. Pustovojtov Henriette pedig Prágából észreszvétlenül eltűnt. Én hónapokkal később, augusztus 27-én találkoztam vele Michaleniban, Moldva határszéli városában, Logáné asszony­ nál, ki az önkénytesek, fegyverek és lőszerek becsempészését vezette onnan Galicziába. Már

Langievicz diktátorsága kilencz napig tar­ tott s annak megszűntével bezárult az utolsó lengyel forradalom első korszaka.

A MOSZKVAI KORONÁZÁS. A történeti emlékeknek egész gyűjteményét tartalmazza az a kövekkel kirakott, vasrácscsal körülvett tágas tér, mely az Iván Veliky tornyá­ tól bal kézre a Kremlbeli három székesegyház: az Uzpenszky, az Archangelszky és a Blagovjesztsenszky Zábor előtt terül. Ez utóbbi, Mária

MÁRIA FEODOROVNA OROSZ CZÁRNŐ KORONÁZÁSI DÍSZBEN.

AZ «UZPENSZKY ZÁBOR» KORONÁZÁSI TEMPLOM B E L S E J E .

A MOSZKVAI

353

VASÁRNAPI UJSAG.

•22. SZÁM. 1883. xxx. ÉVFOLYAM.

KORONÁZÁS. /

kaját felrakatja a társzekerekre. "Százados ur, én öntől parancsokat s nem udvariasságot vá­ rok,* — válaszolt a leány, esnem fogadta el az ajánlatot, hanem czipelte a nehéz fegyvert és tölténytáskát a bokán felül érő sárban, szakadó esőben, pedig picziny lábai a szalonok szőnye­ geihez voltak szokva. A kik nem vettek részt közülök a nemzeti harczban, azok is megbe­ csülhetetlen hasznot tettek a nemzeti ügynek. A lengyel nők voltak a felkelők élelem- és fegyverszállitói s legmegbízhatóbb kémei a harczban s vigasztalói és sokaknak megmentői a fog­ ságban. A kongresszusi lengyelországi zsidók is

Mieroslavski jelenléte idézte ezt elő, ki Ber­ linen keresztül Strzelnónál február 17-én átjött a határon s csatlakozott a felkelőkhöz. Mieros­ lavski a legszélsőbb köztársasági eszméknek igyekezett propagandát csinálni s valóban sok prozelitára is akadt. A nemzeti kormány ellen­ ben, melynek párisi expoziturája élén Czartoryski herczeg állott, még a monarkhikus eszmé­ vel sem akart szakítani, nehogy lehetetlenné tegye a külföldi intervencziót, melyet mostan, miután sem a parasztság nem csatlakozott a fölkeléshez, sem a remélt hellén, szerb, magyar és velenczei forradalom nem tört ki, egyedüli mentő horgonyul tekintett.

ban, mely e szavakkal végződött: * Fegyverre testvérek!» adta tudtul a nemzetnek a diktatúra átvételét. Ugyanottani főhadiszállásán kelt márcziusi 12-iki rendeletével polgári kormányt al­ kotott. E rendelet kimondotta, hogy a diktátor fensősége alatt lévő polgári kormány a had-, pénz-, kül- és belügyek reszortjához képest négy tagból álland, kiknek neve titokban marad, s a hozzájuk a diktátor által intézett rendelete­ ket a diktátor egyik titkára ellenjegyzi. Titká­ rául Langievicz egyelőre csak egy egyént neve­ zett ki: Tomczynski Valért. Mieroslavskinak a Langievicz táborában is nagy számmal levő hivei fondorlatukkal azon-

területre lépett, hogy onnan külföldre menekül­ jön, elsiratandó ottan meghiúsult fényes álmait. Norvég útlevéllel utazott, mely két egyén, egy idősb és egy ifjú részére volt kiállítva; a menekülhetésre szükséges volt egy gyermek csatlako­ zása is. Pustovojtov Henriette csatlakozott a diktátorhoz. Az osztrák határon levő huszárőrszem parancsnokától, Szalay huszárfőhad­ nagytól azonban, alkalmasint előleges árulás folytán, fölismertettek s fogolyként Tarnovba szállíttattak, honnan Langievicz a morva Tisschnoviczba, Pustovojtov Henriette pedig Prágába belebbeztettek. Langievicz később, ápril 20-án, szökést ki-

akktor női ruhában volt, de férfias mozdulatai s léptei szilárdsága elárulták benne az amazont. A körülvágott szőke haj igen jól illett pirosas arczához, mely, leszámítva a muszka jellegű tömpe orrot, nemcsak csinosnak, de szépnek is volt mondható. Együtt vacsoráltunk, együtt sé­ táltunk, de keveset beszélgettünk, ő németül, én francziául tudtam keveset. — Séta után el­ váltunk, én társaimmal mentem a csaták tüze elé, ő ott maradt. Meleg kézszorítással vett tő­ lem bucsut. Mi lett azután belőle ? — nem tu­ dom. Olyan volt ő is, mint a fénylő meteor, egy pillanatig csillogott, szemet kápráztatott s aztán letűnt örökre a sötét néma űrbe.

fogantatásáról nevezett templom kétszáz év óta a czári család házi temploma, míg az Arkangyal egyház arról nevezetes, hogy építőjétől, Kolita Iván caártól, 1340-től, egész a gyenge elméjű Ivánig, Nagy Péter czár fivéréig, 1696-ig, min­ den orosz czár ide temetkezett. Legnevezetesebb valamennyi közt az első, a Mária mennybemeneteléről nevezett székes­ egyház. Ebben a templomban tette le egyházi méltóságáról s vetette börtönre a Világtalan­ nak nevezett Vaszili czár 1440-ben ünnepélye­ sen Izidor metropolitát, ki a flórenczi zsinatról hazatérve azzal vádoltatott, hogy titkos ármá­ nyokat szőtt a keleti egyháznak a pápa fönhatósága alá juttatása iránt. Ugyané templomban tartott mennydörgő szónoklatokat 1569-ben egy

354

^/ VASÁRNAPI UJSAG-

másik metropolita, Fülöp, rettenetes Iván czárnak embertelen gazságai ellen, mely merész elszántságáért halállal kellett bűnhődnie. S a «czár nélküli, szörnyű időszaka után e templom­ ban választatott czárnak 1613-ban Feodorovics Mihály, az első Eomanov. Az Uzpenszky Zábor a leghíresebb Moszkva, sőt az egész nagy orosz birodalom templomai között, mert itt koronázzák és kenik föl a czárokat több mint háromszáz év óta. Az első, itt koronázott czár a már emiitett rettenetes Iván volt 1547-ben. A hatalmas dóm ennek nagyatyja, III. Iván alatt épült. Mivel a belföldi építőmesterek nem mertek vállalkozni az óriási munkára s kivált miután az általok már csak­ nem befejezett egyház földrengés következtében összedűlt, a czár követeket küldött a velenczei dogéhoz, hogy kérjenek tőle valami nevezetes építészt, a ki a munkát elvállalja. Fioraventi Eodolfo bolognai építésznek volt akkor Olasz­ országban nagy hire, a ki megtette azt a ma is csodálatosnak tetszhető dolgot, hogy szülőváro­ sában áttolt egy harangtornyot a 33 lépésnyire eső térre. A mester elvállalta a czár meghívását s négy év alatt elkészité a nagy pompájú és ha­ talmas épületet. Méltán irja róla az orosz kró­ nikás, hogy egy oly templomot teremtett, mely ugy terjedelmére, mint magasságára kihívja a csodálatot s a birodalomban nem találja párját. Szigorúan igyekezett ugyan magát utasításához képest belföldi mintákhoz tartani, de a nyugati A Romanov-család ősi háza Moszkvában. műépitési szabályok alól még se sikerült magát teljesen elvonnia. Ebben leli magyarázatát, hogy a székesegyház építési modorában sajátsá­ keresztet, mialatt a novgorodi és szent-pétervári gos vegyülékét találjuk a renaissance, a román, metropoliták szentelt vizzel hintik meg. Az a byzanti és a tatár ízlésnek s hogy a szem, ha uralkodópár az egyházban letelepedvén a szá­ végig tekint a nagyszerű épületen, aljától a mukra fölállított trónra, a moszkvai metropolita hagymaalaku persa kupoláig, mely betetőzi, az hitét kérdi a czárnak, mire ez hangosan mondja egységes stylt nélkülözni kénytelen. el a nicaeai hitvallást. Erre megkezdődik az De annál ragyogóbb a templom belseje. ünnepélyes isteni tisztelet, melynél a moszkvai Föl van itt gazdagon halmozva minden, a mit metropolitának tizenkét érsek segédkezik. Az az orosz az istennek szentelt háztól megkövetel: evangélium fölolvasása után a moszkvai, nov­ vakító pompa, arany és ezüst díszítés, képek a gorodi és szent pétervári metropoliták föllépnek bibliai históriából arany mezőre festve, mely itt a trónra s fölruházzák a czárt a császári ornátusnemcsak a falakat lepi el, hanem az oszlopo­ sal, melyben képünkön látható. Mire fölteszi kat is, föl egészen az oszlopfejekig. Az óriási nyakába a Szent András-rend lánczát és vállára űrben, melyet a falak befoglalnak, siri csend és a bíborpalástot, a moszkvai metropolita meg­ titokzatos félhomály honol, mely csodálatosan áldja. Erre a czár a koronát követeli, mely hat a képzeletre s vallásos borzalommal tölti be átnyujtatván, maga teszi a fejére. Hasonló mó­ az tLbitsÜQB lelket. Az "ikonosztáz*, a szent ké­ don veszi át a birodalmi almát és jogart, mire pekkel diszrMit fal, mely a görög templomokban harangzúgás adja a népnek tudtul, hogy koro­ a szentély előtt emelkedik, csak ugy ragyog és nás czárja van. csillámlik az aranytóf elhdrágakövektől. Most a gyöngyökkel és drágakövekkel gaz­ Tömérdek drágakő diszitf^&.yladimiri Isten­ dagon díszített uszályos ruhába öltözött czárnó anyának ama képét is, melyet "a ' irodalom oda térdel a czár elé, a ki levévén fejéről a ko­ palládiumának tekint az orosz nép. E képet á' ronát, azzal megérinti neje fejét, aztán vissza­ legenda szerint maga Lukács evangélista fes­ teszi a maga fejére, mialatt a czárné megkoro­ tette s csodatevő hatása a nép hitében bebizo­ náztató!? a kis koronával. nyult azzal, hogy 1395-ben megjelent az orosz A mini a^czárné térdelő helyzetéből föláll, hadak előtt, azokat föllelkesité s Timur vad előjönnek a nag^fherczegek és a legmagasabb hordái ellen győzelemre segité. E képnek egye­ méltóságok viselői ss\ szerencsekivánataikat tol­ dül a keretét hetedfélszázezer márkára becsülik. mácsolják a megkoronázott párnak, mi alatt a S ily drága ereklyéje e templomnak nem egye­ mise zavartalanul foly tovább. Most következik a dül csak ez van. A sekrestyében mesés értékű szentelt olajjal fölkenetés. Két érsek közeledik templomi edényeket, gyöngygyei, drágakővel a felségek elé s oda kísérik1, az oltárhoz, hol a díszített régi öltözeteket, nagybecsű evangé­ moszkvai metropolita megkeni a czár homlokát, liumokat s más kincseket mutogatnak, hogy szemét, orrát, száját, fülét, mSllét és kezeit az szere-száma sincsen. olajjal, míg a czárnénak csak a \homlokát érinti E roppant kincshalmaz természetesen nem meg, s a szent lélek áldását k^ri az uralkodó csekély mértékben csiklandozta ínyét az idegen párra. Ezzel a koronázási szertartás be van hóditóknak. Midőn 1010—1(513 között a lengye­ fejezve a a fényes menet visszaindul a czári lek voltak Moszkvában az urak, a Mennybemene­ palotába, hol a hódolati ünnepélyességek veszik tel temploma többször kiraboltatott. De még kezdetüket. inkább szenvedett 1812-ben. A franczia hadak közeledtének hírére a székesegyházbeli kincsek legértékesebb darabjait hirtelen elvitték és meg­ A ROMANOV-CSALÁD ŐSI HÁZA MOSZKVÁJUK. mentették s mégis, mint már egy alkalommal emiitettük, nem kevesebb, mint száz mázsa Moszkva városának egyik legsajátlagoeabb ezüstöt és hat mázsa aranyat találtak itt a része a nagy árucsarnok — gosztjinuy dvor francziák. — mellé épített u. n. rjadíj, mely magyarul De bármekkora volt is a székesegyház vesz­ «sort» jelentene. Nem egyéb az, mint hosszű, tesége, addigi tekintélye azért legkevésbbé sem födött folyosók sorainak tömkelege, mely sorok­ csökkent. Nem a benne összegyűjtött kincs, ha­ ban jobbra-balra sötét boltok vannak elhe­ nem az volt a tekintély alapja, hogy évszázadok lyezve. Egy tüzeset nagy részét elpusztította e óta itt koronázták a czárokat, s azok itt nyerték bódétömegnek, de a mi megmaradt, még igy is az orosz nép előtt oly fontos isteni megszente­ tekintélyes s három részre oszlik a rajta keresz­ lést. A czári tekintély soha nem ragyog az orosz tül vonuló Ilyinka és Vavarka utczák által. nép szemében oly vakitó fénynyel, mint ama Mind a két utcza boltokkal, árucsarnokokkal, nagyszerű alkalommal, mikor a czár e templom­ rakodókkal, kereskedelmi irodákkal van tele. Ez ban az oltár előtt a koronát saját kezével fejére utóbbi utczába sarkallik a zsidó-negyed, a zarteszi. jadje. Ettől távolabb látjuk a Znamensky-kolos­ Az Uzpenszky Zábor nagy kapujában fo­ tort, és a Romanov-házat. Utolsó tulajdonosa e gadja a moszkvai metropolita a koronázás nap­ háznak Eomanov Feodor bojár volt, ki Philaret ján a czári párt, mely fényes környezet kí­ név alatt mint Rosztov és Jaroszlav metropoliséretében közeledik s csókra nyújtja nekik a tája volt ismeretes s atyja volt Mihálynak, az

22.

SZÁM. 1883. xxx.

ÉVFOLYAM.

első czárnak a Romanov-házból. Midőn Mihály a Moszkvát is elfoglalva tartó lengyelek el­ űzése után 1612-ben czárrá választatott, há­ zát a Znamenszky - kolostornak ajándékozá. Sokáig hiába keresték azt a helyet, a hol a mai uralkodó család ősi fészke állt s még nincs harmincz éve, hogy fölfedezett okmányok alapján kiderült, hogy még megvan és jó kar­ ban áll, mire II. Sándor czár a XVII. század Ízlésében renováltatta az ódon épületet. A ház külsejében, mint belső berendezésére és bútor­ zatára nézve hü képét mutatja a XVII. század elejéről való orosz bojárlakásnak s érdekességét még növelik ama számtalan reliquiák, melyek az első Romanovok idejéből benne őriztetnek. Itt mutogatják Mihály czár kardját és pajzsát, jogarát, több ruhadarabját, könyveit, íróeszkö­ zeit, óráit, a bojár-család pecsétjét s még egy merítő vedret is, melyet Mihály anyja ajándé­ kozott czári fiának. A gyermek-szobában ott látni egy bölcsőt, mindenféle ágyneműt, ágyta­ karót és vánkoshéjat, gazdag hímzéssel. A leg­ érdekesebb tárgyak egyike egy ezüst- és arany­ csipkével gazdagon díszített gyermekruha, me­ lyet fiu- és leánygyermekek egyaránt viselhettek. A nők lakosztálya az emeleten fali tükrökkel van borítva s mindenféle ékszer és régi pipere­ tárgy őriztetik benne.

AZ ELEFÁNT. Mennyire képes átalakulni az állat, mily óriási befolyást gyakorolhat az emberrel való folytonos közlekedés, a vele való érintkezés, a kitartó oktatás, mely századokra terjed, s mely­ nek hatásait az anya-állatról örökli át a magzat, azt semmi sem bizonyítja inkább, mint az in­ diai elefánt. Nem is állat az többé, hanem féligmeddig okos lény, átmenet az ember legfejletlenebb osztályától, az állatok legfejlettebb fajáig. Az indiai elefánt ezer és ezer év alatt lett azzá alakítva, a mi ma. A jó szivü, s az állatokat tiszteletben tartó hinduk (a kiknek vallása tiltja megölni bármely állatot vagy csak rosszul is bánni vele) ugy szólván családjuk tagja gyanánt fogadják az elefántot,s alkalmasint jobban bán­ nak vele, mint a páriával, a ki a Dzsungel pusztaságába száműzve tölti szomorú napjait. S mondhatnánk megvan a bánásnakahhoz mért hatása is, s az elefánt nem sokkal alacsonyabb fokán áll a műveltségnek, mint az a megvetett, a társadalomból kilökött, még a tiszta viz élve • zetétől is eltiltott pária. Szokás ugy tüntetni fel az elefántot, mint mely csak is leigázott állapotban szolgálja a társadalmat. Olyan félig szelídített állat, néme­ lyek szerint, mint a vadabb természetű csikó, mely csak addig van nyűgözve a jászolhoz, a meddig a kötőfék ereje tart, azontúl pedig elszö­ kik gazdájától. A dolog azonban nem igy áll. Nem igen van emberi hatalom, mely ily módon le tudná nyűgözni ezt az erős állatot. Az egy­ szerű hinduk mestersége nem lenne ehhez ele­ gendő. Nincs kötél, mely megfékezhetné, nincs ember, a ki az ő ellenállása mellett reá tudná tenni a féket. Az elefánt félig-meddig czivilizált lény, mely jószántából akczeptálja a czivilizácziót, önként veti magát alá; sok embernek társa, segítője, jóakaratból, nem kényszerből. Szaba­ don jár-kél a falvakban, gazdája elküldi őt olykor a szomszédos helyekre egyedül, máskor kiküldi az erdőbe fáért vagy a mezőre ezukornádért, s nincs semmi, a mi föltartóztathatná, hogy kimenjen a Dzsungelbe szabadon élő társaihoz, s velők együtt folytasson szabad életet. Nem teszi. Czivilizáltabb, mint a ló vagy szarvasmarha, mely ily körülmények között megtenne hasonló kísérletet, holott az elefánt elkerüli, megveti vadon élő társát, s a hol összetalálkoznak útjaik, megbirkózik, megve­ rekszik V' le. Az tiefánt megtanulja az emberi mester­ ségeket, a mennyire testi alkata megengedi, s a mit niegf: nult, azt pontosabban végezi, mint mftga az ember. Kimegy az erdőbe, s hoz haza tüzelni valót. Elmegy a rétre, s hoz haza füvet és bambuszgallyakat a maga számára és a többi háí: állatoknak. Huz a kútból vizet, s megöntözi a veteményes kertet, a nélkül, hogy eltaposná iagát a veteményt. Jacolliot beszéli, hogy Ceylon szigetén több elefántot látott, a melyek be voltak tanítva a fejsze kezelésébe.

£2.

ÍZÁM. 1883.

xxx.

ÉVFOLYAM.

Kimentek reggelenként a Kotmales hegység erdeibe, s ott ép ugy megdöntötték fejszecsapással a legerősebb fát, mint maga az ember. Annyival többet tettek, hogy haza is vitték a könnyebb sudarakat, melyeket agyaraikra ve­ hettek, miután legalyazták előbb azokat. S mindezt teszik magoktól, a nélkül, hogy a felügyelő serkentené kötelességök teljesítésére, a mi még a legszorgalmasabb emberi munkásra nézve sem felesleges. Tesznek és végeznek oly teendőket is, melyekhez látszólag magasabb ké­ pesség kell az övékénél. Elviszik uruk megha­ gyásából a portékát a közeli városokba, a hová egyszer-másszor már elvezették őket, s átadják annak, de csak is annak, a kinek szánva van­ nak. Hordanak nagy készséggel terhet, használ­ hatók a vadászatoknál, betanítják a vadon el­ fogott más elefántokat, s a vadászatnál neveze­ tes szolgálatokat tesznek. Movat angol ezredes beszéli róluk, hogy oly okosak, miszerint az el­ akadt ágyukat minden további parancs elvárása nélkül kihúzzák a sárból és tovább vontatják. Ugyancsak Jacolliot beszéli a következő érdekes esetet. Egyik barátja, Daly őrnagy házá­ nál Szuprámi nevű elefánt volt mindenki átalános kedvencze. Jacolliot meglátogatta egyszer az őrnagyot, s azt hallotta, a fiuk lementek a folyóra halászni Szuprámival. Igen kíváncsi volt erre a tüneményre. Lementek a folyó partjára, s a mint az őrnagy fiai, ugy az elefánt is ott állott szép csöndesen a parton. Vigyázta, mikor mozdul meg a halászó horog parafa-darabkája. Egyszerre mozogni kezdett, hanem az elefánt, mint a jól kitanult halász, csöndesen várt a kellő pillanatra. A mint egy hirtelen rántást vett a horgon észre, fölrántotta s rajta csüngött a meg­ fogott halacska. A legidősebb fiu levette a horog­ ról, s azt visszadobta a vizbe megint, a nélkül, hogy csalétket tett volna reá. Az elefánt nem tett kísérletet üres horoggal fogdosni halat. Oda ment a fiúhoz, előbb gyöngéd hangokkal akarta rávenni, hogy tegyen eleget kívánságának, az­ után eléje tolta ormányával a ládát, melyben a csalétek volt elhelyezve. A fiu nem akarta meg­ érteni, s jót nevetett az elefánt zavarán. Az pe­ dig a sikertelen próba után az őrnagy elé tette a ládát. Az sem akart segíteni. Jacolliot próbára akarta tenni az elefántot, felvette a ládát s sza­ ladni akart vele. Az elefánt tele szippantotta ormányát vizzel, utána sietért, s mint a szi­ vattyúból, ugy locsolta össze tetőtől talpig. A le­ öntött merénylő jóvá akarta tenni bűnét, s rá­ akasztotta a csalétket a horogra. Azzal egyszerre meg lett kötve a béke. Az elefánt örömtől re­ megve mint a kis gyermek, oda ült ismét helyére a halászó rúddal s a tőle telhető leggyöngédebb hangokban iparkodott háláját kifejezni jóitevőjének. Mert hangjai között van gyöngédebb és kevésbbé gyöngéd. Az elefántok rendes gondo­ zói, az Indiában úgynevezett mahutok, egész határozottsággal állítják, hogy az állat bizonyos beszédet beszél, melyet ők annyira értenek, hogy mindenkor eleget tudnak tenni az elefánt kívánságának. Mindössze vagy száz szó tudását tulajdonítják az állatnak. Ezek egy része az öröm és fájdalom kifejezésére szolgál, — valami 15 különféle hang, melyeket mind torkán át hallat. Azontúl az ormányával is tud vagy 15-féle igen erős hangot adni, melyekkel harag­ ját, nyugtalanságát fejezi ki, vagy segélyért kiált, midőn a Dzsungel közepében valamely hatalmas ellenségre talált. De ezeknél is nevezetesebbek azok a hangok, melyekkel ez állat egyes dolgo­ kat jelöl meg, s mely hangokat rendszerint ormányának, torkának és szájának egyszerre való igénybevétele által tud előhozni. Egészen más hangot hallat, midőn rizst szeretne enni, ismét egészen mást, mikor ezukornádra vagy vizre van szüksége. Ha melege van, egészen más hang által fejezi ki elégedetlenségét, mintha fázik. S az őrző jól ismeri ezt a hangot. Minden indiai mahut egy szóra megérti védencze kívánságát, sőt beszélni is tud vele. Megdicséri vagy meg­ dorgálja, megkérdi, mi kellene neki, sőt paran­ csokat osztogat, melyeket az elefánt pontosan teljesít, a mennyiben azokra rá van tanítva. Jacolliot beszéli, hogy egyszer Malabar part­ jain utazott, midőn elefántja morogni kezdett s mindenféle hangokban tudtára adta vezetőjé­ nek elégedetlenségét. A mahut kényeztető sza­ vakkal próbálta csillapítani egy ideig, azután hallgatást parancsolt neki. Mind hiába való volt, az elefánt tovább mormogott, s vezetője ke­ mény szavakkal dorgálta meg. Jacolliot csodál­

VASÁRNAPI UJSÁPr.

355

Bécsben az utazási irányt pontosan megjelölő további közlést vártak. Szept. 14-éről utasitá az udvari haditanács Fleischmannt, jelentse ki a svéd követ előtt, hogy a svéd király iránt jó indulattal viseltetnek Ausztriában, nem óhajt­ ják azonban, hogy oly uti irányt válaszszon, a mely veszélyt hozhatna mind reá, mind Ausz­ triára nézve. Legjobbnak tartanák, ha NagyVáradon és Budán át Alsó-Ausztriának venné út­ ját, a mely vonalon nemcsak könnyű a szállítás Ó3 élelmezés, hanem teljes a biztonság is. Min­ denesetre kerülje Sziléziát, mert nehéz lenne a szász választó fejedelemségen és Brandenburgon átmennie s mert az északi hatalmak könnyen fölkereshetvén őt Sziléziában, átplántálhatnák oda a háborút, a minek természetesen elejét akarja venni a császár. Kifejezte a hadi tanács azon reménységet is, hogy Károly nem fog gya­ nús vagy az osztrák államra nézve veszélyes egyéniségeket magával hozni. Ugyanezen időtájban felhívást vett az erdélyi hadparancsnok is, várakozzék a svéd királyra az ország határánál s teljes kitüntetés­ sel fogadja őt. Titkos irásjegyü közleményben lelkére kötötték, kisérje éber figyelemmel a királyt s embereit s különösen a lutheránus lakosságú helységekben vegye elejét a nép eset­ leges összecsoportosulásának. Hasonló utasítás­ sal látják el a király üdvözlésére s elkísérésére A SVÉDEK ERDÉLYBEN. kiküldött Vvelczek grófot is. Mint egy Steinville tábornokhoz okt. 2-án Az erdélyi szász «honismertető egylet» folyóirata, az «Archív des Vereins für sieben- intézett leiratból kitűnik, a bécsi udvar még bürgische Landeskunde» legutóbb megjelent mindig élt a gyanupörrel, hogy Károly oly utat füzete érdekes történeti tanulmányt közöl, a I fog választani, a mely nem lesz kedvére az mely szélesb körökben is alkalmas az érdeklő­ osztrák kormánynak. Ez okból Stiernhöck svéd désnek fólkeltésére : okmányszerü leírását a követségi titkár azon határozott nyilatkozatot svéd hadak i 714-ki átvonulásának Erdélyen, tette Bécsben, hogy a király nem fog Szilézián Szeben és a szász nemzeti egyetem tudós levél­ átmenni, hogy a kiséret névsora legközelebb tárnokának, Zimmermann Ferencznek tollából. megérkezik s gyanús emberek,«magyar Telkelők» A tanulmány áthelyez bennünket a XVlII-ik nem lesznek abban. E biztositások daczára meg­ század elején kitört nagy északi háború esemé­ felelően dislokálták Erdélyben a császári csa­ nyei közé. Svédország messze kiterjedő hatalmi patokat. állása véget ért XII. Károly uralkodása alatt, a De mint az erdélyi kormányszéki levéltár­ ki nem volt képes biztosítani és megtartani nak, Szeben s a szász nemzeti egyetem levél­ elődeinek foglalásait. Már 1709-ben veszve volt tárának okmányaiból kitűnik, nem hiányzottak a svéd ügy; Károly hadserege Ukrainában állott, a barátságos előkészületek sem. A megyéket, teljesen kiszivattyúzott földön, háromszorta na­ Brassó és Nagy-Szeben városokat felhívták, gyobb ellenséges haderő közelében, hadi fölsze- gondoskodjanak lehetőségig a svédek elszállá­ | relés s a segítségnek minden reménye nélkül. solásáról, ellátásáról és a szükséges előfogatok! A szerencsétlen pultavai csata után (június 8.) ról. Egy azon korbeli brassói krónikás irja: elvonult XII. Károly Törökországba s Bender- «1714-ben Erdélyszerte nagy mozgalom támadt, ben ütötte föl tanyáját. Makacsul ott maradt; se midőn megtudták, hogy XII. Károly, Svédor­ a portának barátságos fölszólításai, se az ellene szágnak világhírű királya, kit a moszkoviták alkalmazásba vett erőszakos rendszabályok, el­ Pultavánál tönkre vertek, elannyira, hogy kevés fogatása s Demotika városba való internálta- emberével a törököknél kellett menedéket ke­ tása nem bírták rá a török föld elhagyására. resnie, Benderből Erdélyen át tér vissza hazá­ 1714 elején azonban szomorú hireket hozott jába. A császár elrendelte, hogy fogadására hazájából Lieven tábornok, a király nővérének, minden intézkedés megtörténjék s őt minden­ Ulrika Eleonórának megbízottja. Most végre nemű élelmi szerben s kitüntetésben részeltes­ rászánta magát XII. Károly, hogy elfogadja a sék, a mely okból a mi földünkön is minden bécsi udvar által ismételve felajánlott biztos ugy be vala rendezve, a mint a király magas fedezetet s osztrák területen át visszatér Svéd­ rangja megkívánja.* országba. Steinville tábornok azt gyanítván, hogy a Érdekes megfigyelni, mily diplomácziai svéd király Brassónál jő az országba, oda uta­ gondossággal tárgyalta a bécsi udvar ezen ese­ zott el, a hova már megérkezett gróf Mikes, a ményt s mily fontosságot tulajdonított Károly kormányszék képviselője is. Steinville 600 lo­ átvonulásának. Csak imént ért véget a Rákóczi­ vast, Mikes 300 székelyt vitt magával. A Brassó mozgalom ; hire járt, hogy Rákóczi Ferencz a melletti Rozsnyó plébániájának falai, mint egy külföldön szövetségeseket keres a császár ellen ; azon korbeli följegyzésben olvassuk; «perzsa nem csoda hát, ha a bécsi kormány fokozott szőnyegekkel valának bevonva, hogy a király­ éberséggel kisérte Károly lépéseit s nem tar­ nak illő tartózkodási helyet nyújtsanak; e hely­ totta megengedhetőnek, hogy a svédek ellenőr­ ség piaczán nagy konyhát ütöttek s a hadpa­ zés nélkül vonuljanak át Erdélyen és Magyar­ rancsnok-tábornok 15,000 forint értékű asztali országon. Az ide vonatkozó okmányokat a nagy­ készletet hozott Rozsnyóra". szebeni katonai parancsnokságnak (jelenleg a Mind e várakozás éa előkészület azonban XH. hadtest parancsnokságának) registraturá- dugába dőlt. XH. Károly okt. 1-én elhagyta Dejából most teszi először közzé az idéztük tanul­ motikát 8 háromszáz lóval s hatvan szekérrel mány. megindult a kalandos útra. 24-én átkelt a Du­ A hírre, hogy XII. Károly vissza akar térni nán, nov. 4-én Pitestnél, Oláhországban volt, Svédországba s útlevelet kért a portától, meg­ a hol megállapodott, bevárandó 50,000 frtnyi hagyta a bécsi udvari hadi tanács Steinville gróf pénzküldemény megérkezését. Embereit az osz­ erdélyi hadparancsnoknak, hogy azon esetre, ha trák területen való könnyebb átutazás czéljából a király nem jelenti előre be átutazását, teljes kisebb szakaszokra osztá fel s maga, álöltözetudvariassággal, taraczklóvésekkel fogadja őt s I ben, különböző barangolások után elérte nov. megfelelő diszőrséget rendeljen melléje, de 9-én a verestoronyi szorost s még az nap dél­ hozza tudomására a királynak azt is, hogy előtti 11 órakor Nagy-Szebenben volt. A város mindez az ő saját önkénytes kezdeményezésére környékén napjainkig fenmaradt egy rézlemez történt 8 hogy az ő felségéhez méltóbb fogadta­ svéd pénzbélyegek lenyomataival, a melyet tás csak azért maradt el, mert nem történt meg állítólag pénz helyett hagyott volna ott a svéd király. Nagy-Szebenből villám gyorsasággal vág­ a király érkezésének előleges birüladása. Károly bejelentette ugyan utazási szán- j tatott tovább Kolozsvárra, iunen Zilahra s Bu­ dókát Bécsben 8 a konstantinápolyi osztrák | dán, Bécsen, Regensburgon, Nürnbergen, Würzrezidens, Fleischmann is hirt adott róla, hogy I burgon, Hanaun, Kasselen, Göttingán, Brauna svéd király Jussuf aga pasának fedezete alatt schweigon, Güstrowon, Loitzon s Toibronon át Bukaresten s Tergoviston át Erdélybe indul, de j Stralsundnak, a hová már nov. 22 ének éjjelen kozva kérdé a különös magaviselet okát. «Uram — ugy mond a hindu — erővel azt akarja, hogy vegyek le számára a fákról néhány kókuszdiót.» Oly vidéken haladtak el, mely tele volt ezekkel a fákkal, s ép sok volt rajtok a gyümölcs. El­ mentek a legközelebbi ültetvényeshez, s vettek számára néhány diót. A mint az elsőt leverték a fáról, s oda nyújtották neki, az öröm minden­ féle hangján fejezte ki megelégedését, s csendes volt azután egész nap. Ugyancsak Jacolliot beszéli, hogy látott Kattargamban elefántot, a melyet asszonya, midőn ezukrot kért tőle, a kis fiu után küldött a boltba, s akkorra Ígérte a ezukor megadását. Az elefánt vigan trappolt el a fiu után, föltette ormányával a hátára, s néhány perez múlva anyja lábai elé tette le onnan. Ugyanaz az elefánt egy parancsszóra meghúzta az ebédre szóló csöngetyüt, vizet húzott a kútból, s elvitte a gyermekeket napjában sétálni, a mellett vigyázott, hogy egy se 'maradjon el tőle, s ne essék baj egyikben is. És ilyeneket s hasonlókat tapasztalt mirdtnki, a ki hosszasabban tartózkodott Indiákon, s fáradságot vett magának az elefántot közelebb­ ről tanulmányozni.

356

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

megérkezett. Az erdély-oláhországi határszéltől a svéd határig tizenhárom nap alatt tette meg az utat, oly gyorsan, mint előtte senki más s utána sem a vasutak feltalálásáig. A svéd had roncsai már 1710 óta átvonul­ tak kisebb csapatokban Erdélyen. 1711-ben egy szebeni ifjú, Heldmann András is elkísért egy 6véd tisztet; találkozott Svédországban egy er­ délyi szász honfitársával, Schmeizellel s azt irta róla, hogy ugyancsak jó dolga van mint «magister seu lector linguae germanicae et auctionator regius»-nak. Brassón is több izben utaz­ tak át svédek s mint Schmeizel följegyezte, nagy elismeréssel nyilatkoztak az ottani evangélikus istentiszteletről s vendégszeretetről. XII. Károly benderi fogsága idejében emberei közül többen Brassóba vonultak vissza; egy Torstenson gróf ott is halt meg s a nagy evangélikus templomba temettetett el. Mint Frónius Dániel akkori bras­ sói prédikátor följegyzéseiben olvassuk, 1714. nov. 9-én háromszáz svédből álló csapat lépte át a törcsvári szorost; a következő két napon hasonló számú csapatok követték, melyek egyi­ kével utazott Sternelle svéd udvari lelkész^ is. Nov. 11-én b. Mollern udvari kanczellár kíván­ ságára német egyházi beszédet tartott az átvo-

£2 SZÁM. 1883. xxx. ÉVFOMIM.

e bevonulási ünnepet, melyet valóban világ­ hírűvé tett nem a fény s a sok szertartás, ha­ nem — a félelem a nihilisták miatt. A sok millió ember közt, ki e bevonulás iránt érdeklő­ dött, aránylag nagyon kevesen voltak, kik az eshetőleges katasztrófát lehetetlennek tartották. A koronázás megtörtént baj nélkül. A czár három óra hosszáig lassú lépésben lovagolt végig egy mérföldnyi hosszú vonalon. Az utczák töméntelen zászlóval voltak diszitve, a házak ablakain, erkélyein zöld lomb, virág, szőnyegek függtek s mindenfelé a czári pár nevének kezdő­ betűit lehetett látni. Ágyúdörgés és harangzúgás jelezte az elindulást s az utón mindenütt éljenzések harsogtak. Elől mentek a rendőrök, test­ őrök, az orosz uralom alatt élő ázsiai népek küldöttei s az udvari méltóságok, azután jöttek a külföldi fejedelmek követei és ezek kíséretei s a vendégek aranyozott díszkocsikban, majd az udvari főmarsall után maga a czár pompás aranyszerszámu fehér lovon, melyet a perzsa sah küldött ajándékul. Őt a miniszterek követ­ ték, azután a nyitott kocsikban a trónörökös és testvérei, mindnyájan az András-rend kék szalag­ jával. Ezután nyolczlovas aranyozott díszkocsi­ ban jött a czárné, a kis Xénia nagyherczegnővel.

zognak. Négy órával a czár megérkezése előtt már mindennemű közlekedést megtiltanak az utczákon. Az összegyűlt tömeget tetőtől talpig fölfegyverkezett zsandárok tartják rendben, min­ den háztetőn s minden templom tornyán tűz­ oltók foglalnak helyet, kiknek az a feladatuk, hogy mindenkit gondosan szemmel tartsanak. A türelmetlen tömeg, mihelyt messze távolban éljenzést vagy zajt hall, kiabálni kezdi, hogy tjön a czár!» A czár előtt közvetlenül sajátságos kis kocsiban, melyet egoisztkának neveznek, maga a rendőrfőnök ül és pedig kívül a kocsis mellett, mert ő exczellencziájánakis kötelessége mindent szemügyre venni. A repülő kocsikat, mint valami lóversenytéren, rendesen sürü por­ felleg veszi körül, ugy hogy a várakozó nép inkább csak gyanítja, hogy hol ül a czár. Ren­ desen azonban fehér lovak húzzák kocsiját s a bakon egy testőr ül vérvörös egyenruhában s tőrrel övében. Erről ismernek a kocsira, mely­ nek ablakai be vannak zárva. Alig hangzik el azonban az éljenzés, a kocsi elrepült, az óra­ hosszakig tartott várakozásnak vége van.

"2-.

SZÁM. 1 8 8 3 . XXX. ÉVFOLYAM.

Villamos csolnak. — Trouvé Gusztáv találmánya.

A VILLAMOS HAJÓ. A tudósok sokat ós régen gondolkoznak azon föladat megoldásán, miként lehetne az elektromosságot hajók hajtására felhasználni. A föladat nagyon kecsegtető. Ha sikerül, a leg­ kényelmesebb hajtó erö birtokában vagyunk, a melynek motora legkisebb helyen is elfér. A gőzhajókon sok helyet foglal el a szén, sok kellemetlenséget okoz a füst, sok szerencsétlen­ séget a folyton égő tűz. Ez mind nem lenne meg azon a hajón, melyet ugy sikerülne meg­ alkotni, hogy elektromosság által tartassék moz­ gásban. A század első felében Jacobi Móricz Her­ mán készített először egy ilyféle gépet, melylyel eléggé sikerült próbamenetet tartott Szent-Péter­ váron a Néva folyón. 128 Grove-féle elemet alkalmazott villamosság előállítására, s a villa­ mossággal azután a hajót hajtatta. De később ő maga is abbahagyta e nemű kísérleteit. Ekkora villamos battéria csak kisebb hajó hajtására volt elegendő. Kisebb hajón pedig kevés a hely, kis térre van szorulva minden. A battériát nem lehet eléggé eldugni, annak káros kigőzölgése megtámadja a hajón levők egészségét. Kivált abban az időben nagyon is primitív alakban csinálták még a battériákat. Azóta többen foglalkoztak ismét a kérdés megoldásával, kivált a legközelebb múlt eszten­ dők alatt, midőn az elektromosságot másként is sikerült felhasználni mint hajtóerőt, nevezete-

„JÖN nuló svédeknek Neidel Pál brassói plébános a nagy lutheránus templomban. A mit nem volt alkalma a második Gusz­ táv Adolfként dicsőitett svéd királynak nyújtani, nagylelküleg tanusitá vendégszeretetét az erdé­ lyi lakosság az átvonuló svédek iránt. Bizony­ ságot tesznek erről a törvényhatóságok nap­ jainkig fenmaradt számadásai, bizonyságot tesz az udvari hadi tanácsnak nov. 24-éről Steinville grófhoz intézett köszönő leirata is. A szóhagyomány szerint, melyet egyik nem­ zedék a másiknak adott át, Kőhalmon magához vette XII. Károly az urvacsorát s aztán vendége volt a város plébánosának. Távozása után a plébános tányérja alatt papírdarabot talált, melyre e szavak valának felírva: • Imádkozzék a szerencsétlen svéd királyért.* DR. MOLNÁR ANTAL.

«JÖN A C Z Á R » A moszkvai koronázási ünnepek közt két­ ségkívül a legfényesebbek közé tartozott a czár bevonulása Oroszország régi fővárosába. Tizen­ ötezer rendőr és titkos rendőr, egész sereg katona s több százezer főnyi közönség nézte

A

CZÁR!"

A czárné halványsárga kivágott moirée-ruhát viselt csipkefelöltővel; haja görögös díszítésű volt, nehéz értékes gyémántokkal. Akis herczeguő kezeivel csókot hintett a nép felé, mely ujjongva üdvözölte. A czárnét a nagyherczegnők követ­ ték nyitott hintókban, azután az udvarhölgyek, a miniszterek nejei s végtelen sora a többi meghívottaknak, végül a lovas testőrség. Szá­ mos diadaliven keresztül három templomba mentek be, majd a vörös lépcsőn föl a Kremlbe, A tömérdek fogadtatási szertartások közt a leg­ érdekesebb volt, midőn a czári iskolák tízezer növendéke énekelt, s midőn a Tverszki kápol­ nánál a püspök a gyalog belépő fejedelmi párt kereszttel és szentelt sóval fogadta. Ily nagyszerű bevonulás azonban csak igen ritkán történik s talán még eddig nem is volt ily fényes. Képünk, mely szintén egy czári bevonulást ábrázol, a most lefolyt ünnepiességekkel ellentétben a czár Moszkvába bevonulá­ sának múlt szeptemberi jelenetét ábrázolja, mely épen abban különbözik jelentékenyen a' mostanitól, hogy a czár nem lépdel, hanem nyilsebességgel kocsikázik végig az ősi város utczáin. Ez már rendes szokás az oroszoknál ily alkalmakkor. De erre is nagy előkészülete­ ket tesznek, különösen mióta a nihilisták mo-

EGYVELEG. i uv * /abukodonozor hadjáratairól eddig csak a biblia tudott beszélni. Most a beyruthi dán konzul £»b/-d-Kelb_(Kutyafolyó) folyam északi részén több babilóniai feliratot talált e nevezetes király nevevei s oly hadjáratok fölemlitésével, melyek helyei a biblia szerint Szíriában vagy a Libanon vidéken lehettek Nabukodonozorról különben több régi emlék maradt fenn, de azok csak mint nagy s szép templomok építőjét dicsérik, mint hóditót azonban nem ismerik. * A megölt czár szobrára az orosz kormány nemzetközi versenyt hirdetett ki. A szobrot MoszkS S Í - H T ? 6 1 1 áUÍttfk fe,L Hasonlatosság elenged­ hetvén föltétel, e mellett lehetőleg lovas szobor kilía . ? r T ' , m á r , V á n - y ' 8 r á n i t v a ^ P°rfir tet­ szés szerint alkalmazható, de a költség egymillió íaímt n y í **" M " f c A *** ^ » * * juAz e beri a ! . ™ f 7 a z egész életen át nem nő a„ ™ ™ \ m i n t a Z J e l 8 6 é l e t e v b e n - Az újszülött H i t - T a r e , n d e fl n , 4 0 ° - 8 0 0 'köbcentiméter s ™ia í f i e ^f a í 6 g a l á b b e z e r köbcentiméter lesz, ember AL ; l , f-8?? körül belól másfélezernyi. A majmok agya legfeljebb 530—540. Az aev növeke megfe el6e Q t é D y aZ Í8 Iiee8tTn , annyit, mint < ^ az aelső z eévben. i egÍ eleten át atnem ltanul

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

erő jeleit rajta észre venni nem lehetett. Mikor azután megnyílt a párisi elektromossági kiállí­ tás, akkor még többen bámulták a csolnakot, a melynek számára külön kis tó volt fölállítva, s azon hajókáztak benne föl és alá. Trouvé csolnakját, mely a czikkünk élén levő képen van lerajzolva, G—12 elektromos battériának az árama tartja mozgásban. Lehe­ tőleg kicsi helyet foglal el az egész. A villamos­ ság gerjesztésére horganylemezek és szén dara­ bok szolgálnak, melyek ebonit edénybe téve némi kénsavval s kettős khrómsavas káli olda­ tával vannak nedvesítve. Ártalmas kigőzölgés nagyobb mórtékben nem származik, s a kicsi helyen elférő battéria árama elegendő, hogy 10—12 óráig elhajtsa a csolnakot. Ez a battéria a csolnak közepén van elhe­ lyezve. Két huzal vezeti belőle a villamosságot a voltaképi motorhoz, mely a hajó hátulján van elhelyezve. (Ez a két vezetéki huzal egyszersmind a kormányrúd zsinórja gyanánt szolgál.) Ezen

357 ábrában is látható. Ha a hajónak más irányt kívánunk adni, s megfordítjuk a kormányrudat, akkor maga ez a csavar is ennek értelmében változtatja meg helyzetét. Ez által minden for­ dulás rendkívül könnyűvé válik, s a csolnak úgyszólván álló helyében megfordulhat. A vezetéki huzal rézdrótból készült, mely selyemmel van körülfonva, e még kaucsukkal is bevonva. Két kis fogantyú van alkalmazva rajta, melyek által egy ujjnyomassal meglehet az áramot indítani vagy szüntetni. Ez által a legegyszerűbb módon lehet a csolnakkal meg­ állani vagy megindulni. Ugy a hogy ez a csolnak csinálva van, na­ gyon alkalmas arra, hogy kisebb számú egyéne­ ket vegyen fel, s például kirándulásokra hasz­ náltassák. Képzelni is alig lehet kellemesebb kirándulási jármüvet mint ez. Nem zakatol, nem füstös, nem meleg, kicsiny, sebesen ha­ lad, könnyen kormányozható. Hanem az erőt, a mely hajtja, mostani szerkezete mellett nem lehet arra használni, hogy nagyobb hajó­ kat mozgasson, s esetleg nagy podgyász-szállitásra használtassék a tengeren. De lehet­ séges, sőt valószínű, hogy az is meglesz. A tu­ domány ma már sebesen halad, s nem tudjuk, melyik perczben fogj a e tekintetben is meglepni a világot.

EMLÉKEZÉS IDŐSB SÁRVÁRI BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEFRE.

A 86 éves korában közelebb elhunyt öreg ur, midőn tavaly ilyenkor nála tisztelkedtem, hosszú életéből két nevezetes esetet beszélt el: 1836-ban hogyan kellett elfognia Kossuth La­ jost; 1848-ban pedig Kossuth Lajos hogyan akarta elfogatni vele Jellasicsot. Engem, — monda az öreg ur, — mint ki­ rályi fiskálist több rendbeli ügy közt ama kelle­ metlen parancs végrehajtásával bíztak meg, hogy Kossuth Lajost, ki a megyei gyűlésekről szer­ kesztett "Törvényhatósági Tudósításokat* írott levél alakjában, felsőbbi betiltás daczára, elő­ fizetőinek postán folyvást küldözgette, akkori bérelt nyaralójában, a budai hegyek közt fog­ jam el, s kisérjem börtönbe. Egy kapitányt huszonnégy gyalog legénynyel adtak rendelke­ zésemre. Tudtuk, hogy Kossuth magát a pisz­ tolylövésben szokta volt gyakorolni; azért mi­ dőn reggel korán fölértünk az «Isten szeméi­ hez, hol Kossuth szállásolt, fölhívtam a kapi­ tányt, hogy fölállítván a legénységet, ő lépjen be először a szobába. A vitéz kapitány megjegyzé, hogy neki öt gyermeke van, s ö csak mellékszemély: a fiskust illeti az elsőség. Ám­ bár nekem is voltak gyermekeim, beléptem Kossuthhoz s kijelentem neki: hogy e pillanat­ tól fogva «államfogoly», s minden iratait és holmiait lezárolom. Irományait külön lepecsé­ teltem. A kanapé fiókjában, — kérdem, — van­ nak-e iratok? Becsületemre mondom,nincsenek — feleié Kossuth. Mi közben erre-arra sürgökforgok, Kossuthnak az asztalon lelt tárczáját kezemben tartva, a nélkül, hogy a kapitány észrevette, Kossuth kezébe visszacsúsztatom. Budavárba menet, még a hegyek közt, az a baj ért, hogy kocsink kereke összetört, s gyalog kellé odáig fáradnunk. Harmadnapon kapom a paran­ csot, hogy a «szó meghallására» — ad verbum audiendum — vagyis : dorgatoriumra jelenjek meg a főherczeg nádornál. A nádor szememre hányta: miért nem foglaltam le Kossuth pénzét, mert íme a nála hagyott pénzt a börtönőr-katona megvesztegetésére akarta fordítani, hogy 2.ábra. 1. ábra. báró Wesselényihez vigyen el egy levelet. A ka­ tona mind a pénzt, mind a levelet átadta kapi­ tányának. Aztán a kanapé fiókjaiban lévő irato­ motor rajza a 1-ső ábránkon látható, mig sen az elektromos vasutaknál. Az angol «Electrical Power Storage» társulat mérnökei néhány főalkotó részeinek rajza a 2-dik ábrában. kat is le kellett volna foglalnom. En mentege­ hónappal ezelőtt egy csolnakot indítottak útnak P és Pi-nél, valamint S és Si-nél kapcsoltat­ tőztem, hogy ily rendőri dologgal soha megbízva a Themsén, mely 45 darab Sellon-Volkmar-féle nak be a vezetéki huzal végei. Az a és a a patkó- nem lévén, járatlan vagyok; gondoltam ugyan elektromos akkumulátor által volt mozgásban alakulag hajlított mágnesvasnak a végei, melyek rá, hogy a pénzt is le kellene foglalnom, de lartva, és a mely rendkívüli gyorsasággal ha­ között a Siemens-féle induktor f foglal helyet. arra is gondoltam, hogy a börtönben valamiben ladt, nem kevesebb mint 14,484 méter távolsá­ A patkóalaku mágnes végei egy rézfoglalattal szüksége lehet: tekintem benne az embert, nem­ (D i tartatnak össze, a melyben a motoroknál csak a rabot. Hogy a pénzzel visszaélhet, arra got futva meg egy óra alatt. Még ennél is nevezetesebb a Trouvé Gusz­ szokásos czilinder forog. Ez utóbbi hoz moz­ nem számítottam. A kanapé fiókjában hogy ira­ táv párisi mérnök találmánya. Ö már néhány gásba egy kisebb fogas kereket, ez pedig egy tok nincsenek: becsületszavára elhittem. (Utó­ esztendő előtt állított össze egy elektromosság vele összeköttetésben álló nagyobbat, mely lagos vizsgálatnál kitűnt, hogy csakugyan üres által hajtott csolnakot, s Parisban a Szajna mindkét ábrán jól kivehető. Ez utóbbi kerék volt a fiók.) A nádor azzal bocsátott el: "más­ vizén járatta. A csolnak egy időben naponta forgása által, láncz segélyével mozgásba hozza kor ilyesmi ne történjék.* Beütött 1848. Kossuth Lajos, a nyolcz év bizonyos órában látható volt u Szajna hidjairól, a hajó propeller-alakú csavarját, mely által az-_ előtt államfogoly, országos pénzügyminiszter s a mint víznek fölfele igyekezett, mint valami j után a hajó előre vitetik. Ezen propeller-csavar magába a kormány- az őt befogó Eötvös Józsefnek főnöke lett. Az eszes lény, melyről azt kellett föltételezni, hogy belső erő által tartatik mozgásban, mert a külső \ rúdba van belehelyezve, ugy a mint az a 2-ik akkori fogoly most hatalmas ur, megemlékezvén

358

22. SZÁM. 1883. xxx. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

befogójának emberséges viseletéről, meghagyta tott semmitőszéknél fogadott el állást, mint elnök. őt eddigi fiskusi állomásán. Az uj horvát bán, Szerencsy fényes pályája alatt sokszor érezhette Jellasics, az uj magyar kormánynyal sem egyet- szükségét, hogy a hivatalos élet viszonyai közt szüértőleg eljárni, sem annyival inkább attól füg­ lemlett gondolatait papírra tegye, csupán a maga geni n e m akart, sőt vele merőn ellentétes állást Ezámára, hányt-vetett papírdarabokra. Ezeket össze­ foglalt el. Kossuth az egyik minisztertanácsban gyűjtve mutatja be most Szilágyi István • Szerencsy a pártütő horvát bánnak elfogatását s törvény István gondolatai* czim alatt. Jórészt politikai elé állítását indítványozta. aphorismák, a tapasztalatból elvont igazságok, me­ «De hát ki fogja el ?» kérdi Deák Ferencz. •Majd el fogja ugyanaz a főfiskus, ki engem is lyekből mély és gondos megfigyelő tehetség nyilat­ kozik. — A. kötetben Pasteiner Gyula folytatja és elfogott*, válaszolt Kossuth. Eötvös utasításokkal ellátva indult Péter- befejezi a magyar szobrászatról irt érdekes közlemé­ váradra, s báró Hrabovszkit, a vár parancsno­ nyeit, ezúttal b. Vay Miklós, Huszár Adolf működé­ kát, kinek magyarbaráti érzelméről biztosítva sét és szoborműveit ismertetve részletesen, továbbá volt, és tizenkét szerémségi táblabírót maga Kiss Györgyöt, Szász Gyulát, Stróbl Alajost, Zala mellé véve, kocsik sorával, Jellasicsot fogni, j Györgyöt, Sefcsik Antalt említvén. «Az államgazda­ Zágráb felé megindult. Midőn a «fogd meg : ság eszméje és a socziálisztiku8 fínánczia kezdetei*, deputáczióx Verőczemegyét elhagyva a belő- ! Kautz Gyula e becses, a szocziális és kommunisztivári végezred határához ért, az országúton ke- j kus elvekkel foglalkozó tanulmánya is véget ér a resztülhuzott barázdánál végezredi katonaság kötetben. Fenyvessy Adolf «az első magyar vasút zárta el az utat. A deputáczió czéljáról ugyanis , történetét* irja meg; Asbóth János egy franczia Jellasics nemcsak m a g á n tudósításból, de a ' utasnak a «Revue de deux Mondes»-ban Boszniáról pesti lapoknak dobbal verebet fogó híreiből is I jó eleve értesült. A katonaság ezredese kérdi a í irt közléseit ismerteli és kiséri észrevételekkel. A deputátusokat, melyik az urak közül a királyi szépirodalmi közleményeket egy orosz elbeszélés fiskus?Eötvös előáll: «Envagyok.'» «Ha ón ezen (•Nekljudoff herczeg naplójából*, Tolsztoj Leótól a határvonalon keresztüllép — mondja az ez- ! Helmeczi József fordításában), Dalmady «Egykor és redes — azonnal foglyom. Az urakat pedig — most* költeménye, s Eeboulnak Perényi István for­ a szerémi táblabirákhoz fordulva — ha ezen a dításában adott «Az angyal és a gyermek* költemé­ horvát határon átlépnek, utasításom van főbe [ nye képviseli. A «B. Szemle* előzetési ára egész lövetni.» — Azután Hrabovszkinak m o n d j a : évre 12 frt, félévre 6 frt. "Tábornok ur egymagában, ha ugy tetszik, Zág­ rábba mehet.» E r r e Hrabovszki azt a tanácsot Pósa Lajos költeményei. Ily czim alatt Sze­ adta a kü ! dóttségnek : forduljanak Várasd felé, I geden (Endrényi L. és társánál) jelent meg egy csi­ ott várják be őt, mig Jellasicscsal értekezni fog. nos, igénytelen kötet, melyet napi sajtónk, minden Várták is az urak egy hétig, két h é t i g : de J oldalról, ném közönséges elismeréssel üdvözöl. Ta­ Hrabovszki csak nem jött, pénzök pedig elfogy­ ván, Jellasics nélkül mentek haza. Hogy aztán lán lapunk volt az első, mely Pósának — mikor köl­ Jellasics azon 1848. szeptember közepén har- teményei első gyűjteményét kiadta — a legmelegebb minczött'zred magával Magyarországra tört, de elismeréssel adózott, őszinte, természetes lyrai érzést a hó végén Pák ózdtól Bécs felé a «Flanken- s igaz hangot találva benne, melynek itt-ott mutat­ bewegung»-ot mint csinálta meg, és a többit kozó Ízléstelenségétől és nyerseségétől könnyű lesz a krónikákból tudjuk. szabadulnia. A fiatal költő azóta elszármazott a fő­ városból, Szegedre költözött; de múzsájához nem Visszatérve 1836-ra, mindjárt Kossuth elfo­ gatása után Lovassi Ferenczet és Lászlót Szalon- lett hűtelen ; sőt ez a parlagi, pusztai múzsa még tán.Tormási Jánost Békés-Gyulán Hollósi királyi bensőbb szerelembe esett vele. A régi őszinteség fiskális éjnek idején elfogván, Pestre hozta mint megmaradt közöttök s a hang tisztult, nemesbült. rabokat. Ez ifjak, m i n t á z 183(>-ki országgyűlési Pósa mostani kötete mindenesetre haladást jelez ifjúság kórének fö kitűnő tagjai fogattak el. E s ezt örömmel konstatálhatjuk. Napi lapjaink körben t. i. az ifjak politikai értekezések fölol­ is méltó figyelemmel fogadták. De már az nálunk vasásával, vitutkozási rögtönzésekkel és szó­ ugy szokás, hogy a kit felkapnak, annál aztán noklati gyakorlatokkal kívánták magokat jövőre országgyűlési képviselőkké előkészíteni. A bécsi nem elégesznek meg az igazság mértékével s nem kormány az ifjúság közt terjedező szabad szel- : nyugosznak addig, mig egekig nem emelik. Ha Kiss lemnek elfojtására fogata el a három ifjat, Józsefet Arany Jánosig lehetett emelni, miért ne le­ rettentő például. Tormásit és Lovassi Ferenczet, hetne Pósáról is azt hirdetni, hogy a költészetben uj kevéssel befogatásuk után szabadon bocsátot­ genre-t talált fel, az «Apró történetek*-ben s azt egy­ ták, miután téritvényt adtak magukról, hogy szerre a remekségig emelte. Pedig egyik sem igaz: jövőben minden politikától és titkos társulatok- j a génre nem a Pósa találmánya, nem is uj ; a költők, tói tartózkodni fognak. Lovassi Lászlót ellenben, kivált a német lyrikusok öröktől fogva mivelik, ná­ mivel daczosan megtagadta a téritvény aláirá- ' lunk sem ismeretlen, Petőfi néprománczai s mások sát, Spielbergben fogva tárták, s csak negyedfél j elég példát nyújtanak rá. Abból áll t. i., hogy egyet­ év múlva 1840. május 20-ikán Kossuthtal, ki a budai várban ült, egyszerre bocsáták ki az | len vonással világítja meg egy el nem beszélt törté- j országgyűlés végén. De akkor, a hosszas magán- net katasztrófáját. Nem is mindig sikerül egyaránt fogságban, szelleme m á r megtört, utóbb egészen I Pósának ; bár van ez apró történetek közt sok iga­ meg is tébolyodott. Mily átalános fölháborodást zán szép és megható. Pl. az is (melyet egy, külön­ szült az időben Kossuthnak és az ifjaknak erő­ ben legbehatóbb, ismertetője nem értett meg), mi­ szakos befogatása: egy jellemző esetet hozunk kor a rabok a vármegye ház elejét seprik, iskolás föl. Hollósi királyi fiskális bemegy Kostyál Ádám kis lány haza menőben oda lép s a legszomorubbikakkori híres magyar szabónak kígyó-téri bolt­ nak megcsókolja a kezét; a rab felkapja a kis lányt j á b a r u h á t varratni. Kostyál, a mint dukál, ; s sírva csókolja összevissza. Mindenki átlátja, hogy mértéket vett, s hogy a mértékpapirra ráirja, j ez a rab az édes apja annak a kis lánynak. Nincs te­ kérdi az ur becses nevét. Mikor megérti a rünk, hogy e kis drámai s tragikai képek közül (me­ Hollóéi nevet, igy szól: «Az, a ki az ifjakat befogta ? Az u r n á k n e m megy ki az én boltom- i lyek közt, ismételjük, sok a sikerült) többet bemu­ tassunk, ámbár lehetne közülök válogatni; csak hói r u h a ! » egyet, mely nem drámai, még kevésbbé tragikai, de HÖKE LAJOS. azért erkölcsi tartalmú igaz kis életkép: a «Sors»czimű, melyet fentebb közlünk. Ez apró történetek, számra 45, foglalják el a kötet nagyobb részét. Megelőzi őket néhány nagyobb s kidolgozottabb népballada, | A (Budapesti Szemle* júniusi kötete oly fér- ! melyek közül pl. Fekete Borbála s Pataki Piroska | fiút mutat be mint irót, a kinek neve ismeretes bizony versenyezhet a Kiss Józseféivel; követi pedig ugyan a korábbi évtizedek közéleti eseményeiből, de három gyermekmese igazán jól dolgozva ki s né­ talán bizalmasb ismerősei sem igen tudták, hogy hány lyrai költemény, melyekben érzés s valóság irodalmi hagyaték is marad utána. Ez Szerencsy hangzik felénk. A szép kiállítású kötet ára 1 frt. István (1793—1851), ki Ungmegyében kezdte köz­ életi pályáját, s a megye már 1825-ben őt küldte : Széchenyi hátrahagyott irataiból, melyeket követül Pozsonyba; majd a helytartótanácsnál nyert : Zichy Antal rendezésében az akadémia ad ki, egye- ' alkalmazást, mint királyi személynök két ország- j lőre száz ív fog megjelenni, s ebből az első kötet ! gyűlésen volt a rendek házának elnöke ; volt Arad j valószínűleg még ez év folytán. A nyomtatásra az főispánja, s mint ilyen, 18i7-ben 6 is helyettest ka- i akadémia az Athenaeum nyomdai társulattal kötött pott; aztán csak a forradalom után Bécsben fölálli- | szerződést.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

1i.

YASÁRNA; 1 Ú J S Á G .

359

SZÁM. 1 8 8 3 . XXX. ÉVFOLYAM.

• Negyven év alatt* czimmel Jókai gyűjtemé­ nyes kiadást rendez sajtó alá összes megjelent mű­ vei emlékezetesb mondásaiból, részleteiből, gondo­ lataiból. Jókai e gyűjteményhez bevezetésül egy ön­ életrajzszerű előszót irt, melyben azt mondja el, hogy szokott ő dolgozni s hogyan szokta regényeit írni. Jókai e gyűjteményes kiadása a Franklin-tár­ sulatnál fog megjelenni. Jókai francziául. Gr. Teleki Sándorné lefor­ dította Jókainak «Egy játékos* czimü regényét francziára. A «Gazette de Hongrie* fogja közleni. Vas Gerebenről dr. Vált Béla egy nagyobb füzetben — «Vas Gereben (Radákovits József) élete és munkái* — emlékezik meg, s az egykor népszerű iró életéhez, működéséhez sok uj adatot összegyűjtve, jellemzi müveit. Főleg regényeivel foglalkozik tüze­ tesebben, elfogulatlanul emelve ki a tősgyökeres magyarosságu iró előnyei mellett a hiányokat is. A jól irt füzet ára 50 kr. A «Regény világ »-ban, melyből a Révai tes vé­ rek kiadásában közelebb ismét több füzet hagyta el a sajtót, most a következő regények folynak: "Minden poklokon keresztül*, történeti regény Jó­ kaitól. «Pali bácsi*, eredeti regény Véka Lajostól. «A Rantzau testvérek*, Erckmann-Chatriántól, for­ dítja Fái Béla. (A mi hőseink. Gracza és Záhony törté­ nete. » Ez a czime Mikszáth Kálmán egy nagyobb el­ beszélésének. Ugyanezen a czimen jelent meg azon­ ban most egy kötetre terjedő elbeszélés Brankovics Györgytől is, mely szintén Gracza Antalról és Zá­ hony Istvánról, a szabadságharczban a felvidéken szerepelt két jó barátról szól. Ugyanis a Gracza-család tagjai történetileg hűnek nem találták Mikszáth elbeszélését, és özv. Kultsárné Gracza Anna asszony Brankovics Györgyöt kérte föl, hogy a kezeibe adott levelek és adatok alapján irja meg az érdekes törté­ netet. Brankovics tehát újra megirta. A füzet ára 60 kr. • Báthori Zsigmondné,* történeti tanulmány Szddectky Lajostól. A fiatal történetíró levéltári szorgalmas kutatások alapján irta meg a tragikus sorsú erdélyi fejedeletnnő életrajzát, végig kisérve viszontagságos életén, mely a kolostorban ért véget. A tanulmány a "Századok* folyóiratban jelent meg, s most külön kiadásban 62 lapra terjed. Húsz ere­ deti okirat is van hozzá mellékelve. • Magyar diszitósi motívumok a Székelyföl dön • czim alatt Huszka József rajztanár tanulmányt adott ki. Huszkát az iparügyi miniszter megbízta a magyar motívumok gyűjtésével s eljárásáról e jelen­ tésben számol be. A füzetet számos minta rajza dí­ szíti és megérdemli mindazok figyelmét, kik a ma­ gyar iparnak önálló, s nemzeties formák szerinti fejlődését fontosnak tartják. Huszka bejárta a Szé­ kelyföldet, megvizsgálta a templomok mennyezetének díszítéseit, a templomi ruhákat, a misemondó öltönyököt, az ur asztalának teritőit, egyes bútorokat, hímzéseket, a székely múzeum gyűjteményét (mely székely hímzésekben oly gazdag), az agyagféléket stb , s most közel 150 magyar diszitési motívumot mutat be, és igyekszik a magyar díszítő styl jellemző sajátságainak és törvényeinek megállapítására is. A magyar jogi műnyelv javítása érdekében hasznos művet adott ki Bakos Gábor 'A magyar jogi műnyelv alapelvei és törvényeit czimmel. A szerző há­ rom évvel ezelőtt egy az akadémiában fölolvasott értekezéssel irányozta először az érdekelt körök figyelmét e tárgyra s az akadémia meg is bízta őt jogi műszótár szerkesztésével, melyen most dolgo­ zik. A kérdés azonban szélesb körökben is örvende­ tes fölkarolással találkozott s a gyorsan fejlődő moz­ galmat kívánja szerző e művével támogatni. Részle­ tesen ismerteti benne a magyar jogi műnyelv lénye­ gét, eredetét, fejlődését és állapotát, a nyelvújítás elveit és törvényeit, az idegen szók kölcsönvételét és meghonosítását. Az ide vonatkozó törvényeket és szabályokat számos példával világítja meg, a jó és rossz analógiákat többnyire feltünteti, s a hasz­ nált forrásokból a munka végéhez csatolt bő jegyze­ tekben gondosan számot ad. Bakos e munkában ad­ dig is, mig a műszótár elkészül és megjelenik, gya­ korlati kézikönyvvel kivan szolgálni arra nézve, hogy jogi műnyelvünk mivoltának, alapelveinek és tör­ vényeinek felsorolásával a jogászokat a rossz mű­ szók fölismeréséhez, megbirálásához, kikerüléséhez kalauzolja, és elmondja a helyes műszók alkotásá­ nak elméletét is. A haszonnal forgatható könyv ára

1 frt 20 kr. és a szerzőnél, Sándor-utcza 27. sz. ren­ kény is ti\ékeny öreg kor (1794-ben született) ju­ nagy közönzég, adott súlyt e látogatásnak, s az iro­ tott neki osztályrészül s a geológiai tudomány há- dalom iránti figyelemnek. A társulatnak azonban delhető meg. lásan fogja őrizni emlékét. Meg a hus/.as ívekben • Hazaszeretet könyve* czimen Dolinay Gyula Erdélyt is beutazta, geológiai tapasztalatok végett, csak kilencz tagja jelent meg, Komócsy József al­ ifjúsági olvasmányok gyűjteményét állította össze, de egyéb tapasztalatok is vártak itt rá. Cselédje ós elnök vezetése alatt. Köztük volt irodalmunk két iskolai jutalomkönyvül szánva. Tartalmát hazafias egy oláh kocsis bódító maszlag nedvével megmér­ jeles veteránja, Pulszky Ferencz és Frankenburg és lelkesítő közlemények teszik, számos illusztráczió- gezték és súlyos beteg lett. Dobrán vétetett jegyző­ Adolf is. val. írtak bele: Várady Antal, Molnár Antal, Ko- könyvet az esetről, a hol azt mondták neki, hogy Május 26-án érkeztek meg, s az indóházban gr. mócsy József, Mikszáth Kálmán, P. Szathmáry Károly, Radó Antal, Reviczky Gyula. Szépíaludy I ilyesmi gyakran megtörténik. A megszökött kei Esterházy István főispán üdvözölte a vendégeket, Ö. Ferencz, Inczédy László, Sziklay János, B. Bütt- mérgezőt később elfogták ía ti/, évi börtönre ítélték. kiknek nevében Pulszky és Komócsy köszönték meg Itatási. Kocsikon vonultak a Palugyai ner Lina, György Aladár, Hentaller Lajos, stb. • Déván egy nagy kutya harapta meg a tudóst, s Nagyobb tömegekben megrendelhető (20 példánv mély sebe támadt. Szász-Sebesen egy oláh katona­ féle fogadóim, a megrendelt szállásokra, aztán meg­ 5 frt 80 kr, 100 példány 27 frt 50 kr) a szerzőnél, tiszt el akarta fogatni, mint kémet. Kletének utolsó tekintettek a varost, megjelentek a Toldy-kör párt­ fogása alatt levő gyermekkort majálisán, este aszinBudapesten. Kisebb gyermekek számára ugyanilv szakát Bécsben és Vöslauban töltötte. Számot árakon idgunggsorok' czimü képes könyv rendel­ önálló mii es háromszáznál több értekezés maradt házban. Innen a Toldy-körben rendezett lakomára utána. mentek, hol sok szép toaszt hangzott. hető meg. Az emlékbeszéd után Fraknói Vilmos titkár tett Vasárnap, május 27-én délelőtt volt a felolvasó • Magyar színészek és szinésznó'k életrajzai* előterjesztéseket; először is Laboulaye halálát je­ gyűlés a városház nagytermében, hol válogatott és czimü «adat-, emlék- és színmű tárt' indított meg lentvén be. — A Puszta-Kovácsiban e hó 10-én nagy közönség gyűlt össze. Az előadást belépti di­ Kassán Báthory Bomdnctüt Mihály, melyből az első tartandó Bessenyey-ünnepen az akadémiát Szász jak mellett lehetett élvezni. A megnyitó beszédet l'iizet most jelent meg. Az egész öt nagy kötetre van Károly és Rómer Flóris képviselik. — A kereske­ Komócty József társulati alelnök tartotta. Utána 1'. tervezve, összesen 50 füzetben. A programm szerint delmi csarnok beküldte a magyar kereskedelmi •iIlmáig Károly «A magyar politikai történetről* az egyes füzetek tartalmát képezendik : a vidéki ma­ raűszótárra gyűjtött anyagokat. E szótárra a pesti czimü értekezését olvasta föl a hallgatóság nagy gyar színészet jelenben működő összes tagjainak és kereskedelmi testület a folyó és a jövő évre is száz­ tetszése mellett. Majd Margitay Dezső lépett a fel­ mindazoknak életrajzai, élményei, naplói, a kik a szász frtot szavazott meg, s a könyvet tagjai közt is olvasó asztalhoz s előadta Tóth Endre izép költemé­ színészettől visszavonultak, vagy a kik már elhuny­ terjeszteni fogja. nyét a • Madárfészek»-ről. Lelkes taps hangzott fel, tak. Továbbá egykorú följegyzések színészetünk A nyílt ülést tárt ülés követte, melynek tárgya mikor a társaság veteránja: Frankenburg Adolf kezdé múltjából, régi színlapok, szerződések, színházi tör­ meg • Szabad a vásár* ozimii szatírájának felol­ vények, jellemző adomák. Megrendelhető a szerző­ ismét a millenium kirdéu volt. Tudvalevőleg a máso­ vasását, mely élczelve és gúnyolva ostorozza az em­ nél Kassán, füzetenkint 30 krjával, vagy előfizet­ dik osztály másodízben a honfoglalás megünneplé­ beri léhaságokat. Hosszas taps hangzott utána is. hetni 10 füzetre 3 írtjával, öt füzetre 1 frt 50 sére a 894-dik évet jelölte ki, de véleményét oppor- — Pulszky Ferencz feszült figyelem közt egy részle­ krjával. tunitási okokkal támogatta, a történeti valószínűsé­ tet adott elő emlékirati müvéből «Pozsony 1885• Nyomdászok Közlönye* czimü társadalmi és get csak egyszerűen fölemlité, mellőzve az indokolást. ben* czimen. A régi országgyűlési életről és néhány szaklap indult meg a fővárosban Pusztai Ferencz Ennélfogva a zárt ülés, Gyulai Pál indítványára, alakjáról beszélt. Elmondta az ifjúsági kör néhány kiváló tagjának: köztük Lovassy Lászlónak törte­ szerkesztésében, oly dicséretes czélból, hogy a nyom­ azt határozta el, hogy újra fölkéri a második osztályt netét, kit az akkori kanczellár befogatott, Spilbergbe dászatot, mely Budapesten oly nagy ipart képvisel, az ügy és a Salamon Ferencz külön véleménye tár­ vitetett, a hol aztán megtébolyult s most Győrökön magyarul képviselje a hírlapirodalomban. Határo­ gyalására és arra, hogy megállapodását történettu- lakik gyümölcsfái közt, a világra nézve élőhalottam A reakezió első áldozata volt ő (1835-ben) méltó, zott óhajtása volt ez a magyar szedőknek és betűön­ dományilag indokolja. róla emlékezni kegyelettel. Pulszky jeles felolvasása tőknek is, kik társulattá szövetkezve, anyagilag is A Kisfaludy-társaság május 30-ikán tartotta sokakat meghatott. Még Margitay Dezső olvasta fel támogatják az uj közlönyt, mely hivatva van a nyom- havi ülését 8*d*x Károly elnöklete alatt, nagy közön­ Mikudth Kálmán egy friss kedélylyel irt meséjét: «A király előtt*, Komócsy József pedig Jókai Mór­ dászati ipar és szakirodalom magyarosítására^ lap ség jelenlétében. nak • Látományok* czimü verses elbeszélését, mely­ havonkint kétszer jelenik meg; kiadója Kattes Autal ; Beöthy Zsolt titkár először is jelentéseket ter­ ben a költő képzelme Szibéria és Petőfi alakja körül előfizetési ára félévre 1 frt, három hóra 50 kr. A jesztett elő. Szinnyei József beküldte a társaságnak csapong, káprázatban élvezve azt, mit a valóságban Franklin-társulat diszszel és ízléssel állította ki az a Kisfaludy Sándor haláláról kiadott családi gyász­ elvesztetik örökké. A költői szingazdag, meleg nyelv első számot, a szerkesztőség pedig a lap czélját fej­ jelentést. — A Bessenyey-ünnepélyen a társaság a jó felolvasásban igen kitűnt s élénk hatást tett. képviselésével Gyulai Pál és Endrődy Sándor bíza­ tegető, a nyomdászat magyarosítására felhívó beve­ tott meg. Az ülést lakoma követte a Palugyay-fogadóbau. zető czikkek mellett gyakorlati, a szakügyekben tá­ Henubnatut Imre, e magvasán iró tudósunk, ki Választékos társaság gyűlt össze, s a lelkes áldomá­ jékoztató közleményeket, az ország minden vidékei­ a negyvenes években a görög tragédiákról irt 6zép sokban nem volt hiány. Még egy kirándulást tettek ről a magyar nyomdákról szóló tudósításokat és tanulmányokat, most egy nagy munkájából olvasott a hegyek közé, s a pozsonyi látogatást tánczmulatság fejezte be. sok különfélét ad közre már az első számban is. A föl érdekes részletet «Bevezetés a művészet törté­ netébe* czimen. Ebben a művészetnek ama törvé­ A hunyadmegyei történelmi és régészeti tartalom bősége és sokfélesége bátran vetekedik a nyét fejtegeti, hogy a szépmüvészetek különböző társulat május 30-án tartotta évi közgyűlését Dé­ külföld ily vállalataivatTOVülünk, hogy az a nagy és ágai egymásból hajtottak ki. Első volt a zene, mely ván. A társulatnak ezúttal kiváló vendégei is voltak : fejlődésében létre hozta a szóló művészetet, ebből intelligens testület, melynek közreműködésével anyPulszky Ferencz, Szilágyi Sándor és Emich Gusz­ nyi magyar lap szolgálja naponkénta jó ügyet, végre pedig a képzőművészet fejlődött. A felolvasás élénk tetszésben részesült. — Figyelemmel és tetszéssel táv társaságában odaérkezett Berndorf bécsi egye­ maga is bír magyar közlönynyel. N hallgatta a közönség Vargha Gyula «Csabor* czimü temi tanár is, a lykiai nevezetes régiségek kikutaballadáját, melylyel a fiatal költő székfoglalóját tar­ totta meg. A ballada érdekes meséje egy régi csángó tója s a régészeti tudomány egyik elsőrendű tekin­ A nemzeti színházban Gabányi Árpád, a ko­ télye. A vendégeket a társulat nevében Sólyom-Fe­ lozsvári színház tagja, még «A három k«lap» czimü [ mondából van feldolgozva azon időből, midőn Má- kete Ferencz alelnök üdvözölte, gr. Kuun Géza el­ I tyás király ostrommal vette be Moldvát. Csabor bohózatban lépett föl, ujolag bizonyítékát nyújtván nök pedig németi kastélyában látta őket nagy szí­ tehetségének. — A színházi helyárakat a nyári hó­ vitézt a király elküldi oda, hogy szemmel tartsa az ottani lázongókat, de egy szép asszony hálójába vességgel. napokra alacsonyabbra szabták. keríti s mulatozással akarja kötelességétől eltántorí­ A gyűlés közérdeklődés közt ment végbe. A népszínházban május 31-én «utolsó előadás* tani. Csaborban azonban feltámad a lelkiismeret volt, mert egy hóig a színház zárva lesz, s ezalatt szava s elmegy az összeesküvő bojárok közé, hogy Gr. Kaim Géza a megnyitó beszédben a társulat edi digi működéséről szólt, mely a külföldön is figyel­ átalakításokat tesznek. A társulat legtöbb tagja kilesse tanácskozásaikat. Midőn azonban a püspök met keltett. Felolvasásokat tartottak: Fekete Fe­ esküre hívja fel az összeesküvőket s az álruhába Bécsbe utazott föl és az an der Wien színházban öltözött Csabor nem mozdul, ezáltal elárulja magát rencz, Honig Pál (Zoroaster vallási újításáról), Tég­ lái (a bojiczai római bányászatról) é* Hankó a dévai tart előadásokat. s a lázadók rárohanva lekaszabolják. sósforrásról. Pogány főispán indítványára Berndorf A műcsarnok őszi kiállításán most is lesz há­ Végre Alajos a szabadságharczra vonatkozó a társulat tiszteletbeli tagjává választatott. A köz­ rom pályadíj. Ezek: Ipolyi Arnold társulati elnök • Visszaemlékezései*-bői (nem sokára megjelenendő 500 forintos pályadija egy magyar történeti tárgyú műből) olvasott föl mutatványokat, sok tekintetben gyűlés Pulszkyt felkérte, hogy a várhelyi ásatásokra festményre, vagy ilyennek a színvázlatára ; a Ráth uj adatokat, melyek a közvetlenség nem közönséges segélyt eszközöljön ki. Délben közebédre gyűl­ György-féle egy diszokmányból és 100 darab 4 fo­ értékével hirnak, s némely eddig átalánosan elfoga­ tek össze. A vendégtudósok Déváról Vajda-Hunyadra men­ rintos aranyból álló dij, melyre csak hazai művész dott adatokat kiegészítenek, vagy okaikban más ma­ Utal olujban festett történelmi vagy életképek pá­ gyarázatokkal látják el. Többi közt fölernliti, hogy tek az ásatásokat megnézni; Várhelyen pedig a lyázhatnak s végül a társulat 2( 0 darab 4 frtos arany­ Udvardy halálával sokan Görgeyt vádolják. Ud- Mithras-kultus fölásott templomát fogják bővebb ból álló művészi nagy díja; erre is csak hazai mű­ vardy, ki Olaszországból jött haza és honvédtiszt tanulmányozás alá venni. E tekintetben Kiváló érde­ vészek pályázhatnak, még pedig olajbafestett tájké­ lett, egy közhuszártól szép lovat vásárolt, melyet az meket szerzett König Pál, a kinek buzgalma egyedül pek, állatképek vagy csendéletképekkel, melyeket neki mint hadi zsákmányt adott el. A ló azonban ! tette lehetővé, hogy a nagy érdekű régészeti leletet az utolsó két év alatt fejeztek be és melyek az orsz. nem hadi zsákmány volt, hanem elszökött egy hu­ J képviselő templomot, bár romjaiban, föltárva látmagyar képzőművészeti társulat tárlatában még ki­ szár szakasztól. Udvardy nem akarta visszaadni a | hatni. állítva nem voltak. A kiállítás október első napján lovat. Kmetty tábornok egy kis csapatot küldött ki, A történelmi társaság idei vándorgyűlését nyílik meg; de a pályázó müveket csak a november hogy a lovat visszahozzák az istálóból, s ha Ud­ Sopronban fogja tartani augusztus havában. Sop­ 8-ikán kezdődő uj sorozatban mutatják be. A bekül- vardy ellen szegül, lőjjék le. Görgey épen akkor ment lési határidő az első sorozatra szeptember 15-ike, a arra, mikor Udvardyt lerángatták a lóról. Jelentést ron város közgyűlése elhatározta, hogy bizottságot második sorozatra október 20-ika. A titkárság egy­ tettek neki s Görgey, a nélkül, hogy tudta volna ki­ j alakit a vendégek fogadására és egyátalában mindent szersmind fölkéri a művészeket, hogy az illusztrált ről van szó, azt válaszolta : Minek jelentik ezt ne­ elkövetnek, hogy a történelmi társulat tagjai jól lajstrom részére legyenek szívesek rajzban, egyszerű kem ; tudni ok kell a kötelességeket. Ekkor Udvardy érezzék magukat Sopronban. vázlatban is beküldeni művök másolatát. meg akart szökni. Utána lőttek és lelőtték. — GuA technológiai múzeum fölszerelési munkálayonról is több jelemző vonást jegyez föl Degré, olya­ 1 tai annyira haladtak, hogy a megnyitás e hó 2l-én nokat, melyek a branyiszkói hős bátorsága és retKÖZINTÉZETEK ES EGYLETEK. tenthetetlensége mellett azt is felhozták, hogy mint lehetségessé válik. A megnyitást Trefort közoktatási A magyar tud. akadémia május 28-iki í'sszes csapatvezér gyakran tett elhirtelenkedett intézkedé­ miniszter személyesen fogja eszközölni. Az intézet a seket. — Még számos érdekes apróságot olvasott I megnyitás után mindjárt megkezdi működését és ülésén dr. Szabó József jellemzetes és szép emlék­ föl Degré s a közönség élénken megéljenezte. i pedig egyelőre a fa- és vas-kézműipar szakszerű beszédet tartott az akadémia egyik külső tagja, Ami A Petőfi-társaság pozsonyi felolvasó gyű­ i oktatásával. Boné geolog fölött, ki nem régiben hunyt el lése. Pozsony nagy szívességgel fogadta és érdeklő­ Az állat- és növényhonositó társulat vaBécsben. Ami Boué egyike volt azoknak, kik a franczia déssel várta a Petőfi-térssság tagjait. A megyei, vá­ j sárnap tartotta közgyűlését Szabó József elnökgeológiai Jársaságotj alakították 1830-ban. Termé- rosi hatóságok, az egyesületek, a tanárok, s maga a ! léte alatt. **

360

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

A m ú l t évben az állatkertet 91,590 egyén láto­ g a t t a : belépti dijból bejött 14,216 frt, a bevétel öszszesen 30,036 frt, a kiadás pedig 29,856 frt. Az ál­ latok száma az 1882. év végével volt 429 d a r a b 18,913 frt értékben. Az állatkertet segélyben részesité a főváros közönsége, a földmivelés-, ipar és ke­ reskedelemügyi miniszter és számos m á s , részint pénzbeli adományokkal, részint állatokkal és termesztményekkel. A selyemtenyésztés mivelését meg­ honosítani iparkodnak és jövő évre baromfi-udvart állitnak. A közgyűlés örvendetes t u d o m á s u l vette az évi jelentést. E l h a t á r o z t á k , hogy a fővárosnak, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter­ nek, a közlekedésügyi miniszternek és végül Semsey A n d o r n a k külön köszönő levelet küldenek, a m i é r t ezek az állatkerti t á r s u l a t o t a lefolyt évben ismételve segélyezték.

MI ÚJSÁG? A t ö r t é n e l m i k é p c s a r n o k ügyét Trefort m i ­ niszter nagy melegséggel karolta fel, m i n t ez k i t ű n t a legutóbbi tanácskozáson, melyet az irók és művé­ szek társaságának helyiségében t a r t o t t a k , a m i k o r a miniszter maga elnökölt. Mindjárt kijelentette, hogy az eszmét szépnek, üdvösnek tartja és m a g a részé­ ről m i n d e n t megtesz, hogy a képcsarnok mielőbb lé­ tesüljön. Felszólításokat fog intézni a megyékhez, a püspökökhöz, felekezeti hatóságokhoz, főurakhoz, egyes családokhoz, sőt egyes szakembereket küld ki az országba, hogy megtekintsék, hol v a n n a k régi arczképek. Ipolyi püspök számos főúri családot ne­ vezett meg, a hol sok t ö r t é n e t i arczkép v a n együtt, melyeket eredetiben vagy m á s o l a t b a n m e g lehetne szerezni. Pulszky Ferencz óhajtaná, hogy a várak, szobrok, reliquiák ie helyt foglaljanak a gyűjtemény­ ben. B . Kaas Ivor, m i n t a képcsarnok helyiségéül legalkalmasbra, a budai v á r k e r t bazárjára hivta föl a figyelmet. Szóltak m é g többen is, végül Trefort miniszter kijelentette, hogy ő azonnal hozzá fog az eszme megtestesitéséhez. A fővárosban levő tekinté­ lyes anyagot összegyűjteti, a vidéken levők megszer­ zésére felhívásokat intéz, s ő felségét megkéri, hogy a v á r k e r t i bazárt (melyben m o s t boltok v a n n a k ) en­ gedje á t e czélra. A b i b o r n o k p r i m á s j ó t é k o n y s á g a . S i m o r herczegprimás ujabban százezer forint alapítványt tett, az esztergommegyei papi nyugdíj javára. Ezenkívül a Nyitra mellett felállítandó h o n v é d t á b o r költségei­ nek fedezésére 5000, a csejtei iskola építésére 300, az esztergomi szent-ferencz-rendi zárda j a v í t á s á r a 2 0 0 frtot adományozott. R ó n a y J á c z i n t p ü s p ö k bevégezvén Mária Va­ léria fóherczegnő oktatását, ő felsége a k i t ű n ő szol­ gálatokért az első osztályú vaskoronarenddel fejezte ki elismerését. B ó n a y az u d v a r n á l a megváltozott idők egyik kifejezője volt. M i n t a szabadságharcz menekültje, csak 1 S66-ban t é r t haza, s m i n t t u d ó s pap n e m egyszer k i t ü n t e t t e műveiben, hogy a szabad­ elvű eszmék hive. Az u d v a r n á l 1871-ben foglalta el állását, s a t r ó n ö r ö k ö s t is t a n í t o t t a a m a g y a r tör­ ténetből. A m ű e g y e t e m r e k t o r á v á ujolag Szily K á l m á n t választották, a ki most m á r ötödizben részesült kar­ társai e k i t ü n t e t ő bizalmában. A z A r a n y - s z o b o r b i z o t t s á g a hétfőn ülést tar­ t o t t , g r . L ó n y a y M e n y h é r t elnöklete alatt, az akadé­ mia képes t e r m é b e n . Tizenkét t a g volt jelen, köztük P a u l e r miniszter is. Lukács A n t a l jelenté, hogy a magyar földhitelintézethez eddigelé 58,000 frt folyt be, s a k i n n levő ajánlatok és pénzek m é g t ö b b ezer forintra tehetők. A z t á n a szobor helyének kérdése fölött folyt az eszmecsere. Pulszky Ferencz a nem­ zeti m ú z e u m előtti virágpázsit közepét ajánlotta, b. K a a s I v o r a redoute előtti kioszkkertet, b. L i p t h a y Béla a budai várkert előtti tért, vagy az újépület előtti Széchenyi-sétatért, vagy a gyár-utcza liget­ helyét, s t b . H e n s z l m a n n I m r e , V a d n a i Károly, Ybl Miklós és többen vettek részt az eszmecserében. Hely kijelölése n e m t ö r t é n t , m e r t e n n e k javaslatba hozása, v a l a m i n t egyéb tervek készítése végett tizen­ egy t a g ú bízottságot választottak, melynek elnöke gróf L ó n y a y Menyhért, jegyzője B e ö t h y Zsolt, tagjai Gerlóczy Károly, b . L i p t h a y Béla, L u k á c s A n t a l , Pulszky Ferencz, Keleti Gusztáv, b . K a a s Ivor, Vad­ nai Károly, H e n s z l m a n n I m r e és Ybl Miklós. E bi­ zottság fog javaslatokat készíteni s m i d ő n azokat az összes ülés elfogadja, végrehajtó bizottságként is ugyanez m ű k ö d i k . A terveket legalább is 70 ezer forint alapján készíthetik.

B e s s e n y e y - ü n n e p . E h ó 10-én leplezik le a biharmegyei Puszta-Kovácsiban a síremléket Bessenyey György porai fölött. I r o d a l m u n k e régi bajno­ k á n a k h a m v a i t nemcsak n e m jelölte többé semmi az ősi telken, h a n e m m á r t u d n i sem lehetett hol v a n . Buzgó férfiak, köztük Vass J e n ő , a «Sárrét» szer­ kesztője, és S á r r é t vidékének tevékeny embere, ku­ t a t t a k u t á n a , m i g n e m ráakadtak a csontokra s aztán gyűjtéseket indítottak a siremlékre. Az ünnepélyen a főváros irodalmi egyletei is képviselve lesznek. A • Sárrét" megemlékezvén az ünnepélyről, több, Bessenyeyre vonatkozó érdekes apróságot közöl. Megem­ líti a többek közt az is, hogy Bessenyey egy kardja jelenleg B o r o n k a y György szabolcsmegyei földbir­ tokos tulajdonában van, kinek ősei m a g á t ó l a költő­ től kapták. V a n m é g birtokában n é h á n y , ez ideig átvizsgálatlan, Bessenyeyre vonatkozó irat-csomag is, melyeket a nemzeti m ú z e u m b a szándékozik küldeni. Az e g y e t e m i j o g h a l l g a t ó i f j ú s á g h a t t a g ú kül­ döttsége tisztelgett dr. Kautz Gyula t a n á r n á l . Bácz Géza olvasóköri elnök fejezte ki az ifjúság örömét, hogy szeretett tanárjuk az osztrák-magyar bank al­ kormányzói székére emeltetett és hogy ennek daczára is m e g t a r t á t a n á r i székét. D r . Kautz kijelenté, hogy n e m fogadta volna el ez állást (mint n e m fogadta el az á l l a m t i t k á r i széket), h a tanárságától m e g kellett volna válnia. Biztositá az ifjúságot meleg rokonszen­ véről s a küldöttek mindenikével kezet szorított. K i t ü n t e t é s e k . A legutóbbi n a p o k b a n osztott kitüntetések közül kettő irodalmi t é r e n is ösmert férfiaknak j u t o t t . D r . Bérezik Árpád, miniszterel­ nökségi osztálytanácsos, m i n t ilyen buzgó és sikeres szolgálata elismeréséül h a r m a d o s z t á l y ú vaskorona­ r e n d e t k a p o t t ; Kvassay E d e pedig, ismert novella­ író, kamarási r a n g o t . "Wagner S á n d o r , a kitűnő festő hazánkfia, jelenleg ismét a H o r t o b á g y o n időz. A lovak festésé­ ben oly hírneves művész t a n u l m á n y o k a t tesz itt. D r . K o v á t s G y u l a ügyvéd, l a p u n k n a k is m u n ­ katársa, a budapesti m . kir. t u d o m á n y e g y e t e m jogi k a r á n á l az egyházi jogból m a g á n t a n á r i képesítést n y e r t , s e n a p o k b a n t a r t o t t a próbaelőadását, mely a püspöki szék betöltéséséről szólott, a wormsi concordátumig. Az előadásnak érdekes részlete volt a quastallai c o n c o r d a t u m , melyet K á l m á n 1106-ban kötött, t e h á t m é g az 1122-ben létrejött concordatum előtt s a mely concordatum biztosította a magyar királyok püspökkinevezési j o g á t . K i r á n d u l á s P a r i s b a . Az irók és művészek tár­ sasága által P a r i s b a rendezendő k i r á n d u l á s r a az olasz és franczia vasutak nagy előzékenységgel ad­ ták m e g a mérsékelt á r a k a t . Az indulás külön vona­ t o n j ú l i u s 7-én este lesz. Első megállapodást Velenczében t a r t a n a k , aztán következik T u r i n , hol Koss u t h n á l fognak t i s z t e l k e d n i ; majd L y o n . J ú l i u s 11-én éjjel érkeznek Parisba, s o t t 5—6 n a p o t tölte­ nek. Az utazás és a párisi t á r s a s ellátás dija 100 frt. Csak t á r s u l a t i tagok, s azok családja vehetnek részt a k i r á n d u l á s b a n . Megemlítjük még, hogy a n y á r o n Debreczenből is rendez egy társaság kirándulást Parisba. * J e l z ő l é g h a j ó k . P a r i s mellett n e m r é g egy kis léghajót eresztettek fel kötélen, melyben két réz­ sodrony volt. A körülbelül 100 köbláb terjedelmű k ö n e n y n y e l m e g t ö l t ö t t gömb tetején és bensejében a rézsodronyokkal összeköttetésben Swan-féie izzó l á m p á k voltak, melyek a léghajót egészen megvilá­ gították. A villamáram segítségével a világosságot bizonyos időszakokban rövidebb vagy hosszabb alakban hozták létre, oly módon, m i n t a Morse táv­ í r ó k b a n a vonalok és pontok segítségével a betű­ ket és szavakat jelzik. A kisérlet jól sikerült s lehet, h o g y közelebb háború alkalmával m á r katonai jelzés g y a n á n t fogják h a s z n á l n i . A d a t - i g a z í t á s . A B u d e n z József j u b i l e u m a al­ kalmával több lap azt irta, hogy e nyelvtudósunk először G ö t t i n g á b a n Nagy Pétertől, a m o s t a n i ko­ lozsvári reform, püspöktől, hallott volna a m a g y a r nyelvről, ez azonban téves adat. Nagy P é t e r az öt­ venes években m á r lelkész és t a n á r volt, s n e m göttingai theologus. Mint a « F . Lapok»-nak írják : Nagy Lajos és P a p Mózes, a kolozsvári u n i t á r i u s fő­ g i m n á z i u m m o s t a n i t a n á r a i voltak azok, kiktől Bu­ denz az első m a g y a r szót s beszédet hallá Göttingá­ ban ; de m á r elébb is foglalkozott nyelvünkkel. Ké­ sőbb dr. Hunfalvy P á l n a k is Nagy Lajos t a n á r aján­ lotta figyelmébe a magyar nyelvvel foglalkozó né­ m e t fiatal tudóst. A d a k o z á s . A Bukovinából hazacándorolt magya­ rok segélyezésére szerkesztőségünkhöz a lefolyt h é t e n következő a d o m á n y o k é r k e z t e k :

2 2 . SZÁM. 1 8 8 3 . XXX. ÉVFOLYAM.

Tatáról Flóris B e n ő gyűjtése 17 frt 60 k r . Jákóhalmáról Mátyus István 1 frt 5 0 kr. Jászberényből Muhoray K á l m á n 1 frt 50 kr. Vejtiből K a m u P é t e r köz. biró és Szemdy Lajos ref. lelkész gyűjtése 5 frt 32 kr. — E z összeget a kö­ vetkező sorok kíséretében v e t t ü k : «Az a fájdalomkiáltás, mely m á r hazatelepült csángó testvéreink szomorú helyzetéről országszerte széthangzott, elhatott a m i csendes kis falunkba is, s a r r a i n d í t o t t a alólirottakat, hogy csángó véreink pillanatnyi szükségeinek n é m i csekély enyhítésére, adakozásra hívjuk fel lakos t á r s a i n k a t . Felhívásunk — hála istennek — n e m h a n g z o t t el kiáltó szóként a pusztában, s h a b á r valami fényes eredménynyel n e m dicsekedhetünk is, mégis ö r ö m m e l küldjük az ide z á r t 5 frt 3 2 krt, m i n t gyűjtésünk eredményét. Legyen e csekély összeg oly szívesen fogadva, a mily szívesen van adva. — Vejte 1883. május 2 8 . Kamu P é t e r köz. biró. Szendy Lajos ref. lelkész*. A « J o g t u d o m á n y i K ö z l ö n y » j ú n i u s 1-sői (21-ik) száma következő t a r t a l o m m a l jelent m e g : Az ügyvéd mint meghatalmazott. Lányi Bertalan liptó-szent-miklósi ügyvédtől. — Jogirodalom : Lehrbuch des österreichischen Staatsrechts. Von Dr. Joseph Ulbrich. Dr. Nagy Ernő nagyváradi jogakadémiai tanártól. — Törvénykezési Szemle : Illetékességi kér­ dések. Dr. Weisz Ignácz brassói ügyvédtől. — Az 1881. LX. tcz. 206. §-ához. Dr. Polgár Sándor gyön­ gyösi ügyvédtől. — Felelet H . urnák. V.-től. — Különfélék. — Nyilt kérdések. — M E L L É K L E T : Curiai határozatok. — A budapesti kir. tábla elvi jelentőségű határozatai. — Kivonat a Budapesti Köz­ lönyből.

klasszikusok ismert fordítója és B a r n a F e r d i n á n d nyelvtudós, mindkettő akadémiai t a g . A szabadságharezot m i n t honvédtiszt küzdötte végig ; aztán be­ sorozták az osztrák hadseregbe, majd Nagy-Károly­ ban aljegyző lett. A fővárosba 1861 -ben jött, s m i n t aljegyző kezdte i t t p á l y á j á t ; aztán hosszabb ideig főjegyző volt, h a t év óta pedig tanácsos. Az adó, a gazdasági, majd a középitési ügyeket vezette. Ma­ gába zárkózott, komoly ember volt, s komolyságát az utóbbi időben vesebaja növelte. A főváros magya­ rosodása egyik legerősebb támaszát is benne birta. V á r a t l a n , gyásaos halála annál is megdöbbentőbben h a t o t t m i n d e n ü t t , minél távolabb esik minden oly októl, mely az öngyilkos fegyvert annyiak kezébe adja. Vissói P A P P SIMON, gör. k a t h . lelkész, Máramarosmegye egyik legnépszerűbb veteránja, meghalt petrovai birtokán, 80 éves korában. P a p létére is élénk részt vett az 1848-iki szabadságharezban, a m i é r t is előbb halálra Ítélték, de később az ítélet kegyelem utján megváltoztattatván, a josefstadti börtönbe hurczoltatott. Az alkotmányos korszak beálltával m i n t balközépi képviselő élénk részt vett a z 1865—68 ki országgyűlésen s különösen kitűnt, midőn, m i n t r o m á n származású, egy hazafias szel­ l e m b e n t a r t o t t beszédben m e g t á m a d t a a dáko­ románokat. E l h u n y t a k m é g a közelebbi napok a l a t t : MÉKY E T E L , a Benedek-rend tagja, a győri g y m n á z i u m b a n a m a g y a r nyelv és irodalom t a n á r a , jeles régész, derék hazafias p a p , ki több értékes értekezést irt, s kinek m a r a d a n d ó emléke lesz a győri főgymnáziumi m ú z e u m gazdagságában és rendezettségében, 51 éves

— x — A F o n c i é r e p e s t i b i z t o s í t ó i n t é z e t május 31-én 11 órakor t a r t o t t a m e g ez évi rendes közgyű­ lését, gróf Pejacsevich Márk elnöklete alatt, ki a n a p i r e n d előtt meleg szavakkal emlékezett m e g F u c h s Károly vezérigazgatóhelyettes közelebb tör­ t é n t e l h u n y t á r ó l . A felolvasott igazgatósági jelentés sajnálattal konstatálja az elmúlt üzleti év kedvezőt­ len voltát, a m e n n y i b e n csak 3,688 frt 51 k r tiszta nyereséget eredményezett. Az igazgatóság ennek okát a t á m a d t verseny folytán leszállított alacsony díjtételekben s a tüzesetek és jégverések nagy szá­ m á b a n látja, melyekben a m ú l t év bővelkedett. Az elmúlt évben az összes díjbevétel 4.044,471 frt 76 k r volt. Visszbiztositás fejében 1.163,814 frt fizet­ t e t e t t ki. A kifizetett és tartalékba t e t t kárösszeg 2.075,300 frt. A díjtartalék 2.135.240 frtot tesz ki, t e h á t a m ú l t évvel szemben 265,339 í r t t a l szaporo­ dott. A kártartalék 241,802 frtra r ú g o t t ; ennek sza­ porodása 67,780 frt. Az egyes biztosítási ágakból közöltük m á r a legfőbb eredményeket. A közgyűlés jóváhagyó t u d o m á s u l vévén az igazgatóság jelenté­ sét, elfogadta azt az indítványt, hogy a 3688 frt 51 kr nyereség a nyereségtartalékalaphoz csatoltassék, s a l e i m e n t v é n y t az igazgatóságnak s felügyelő bi­ zottságnak megadta. Elfogadta a közgyűlés az igaz­ gatóságnak az alapszabályok 2 3 . 32. 4 4 . 5 3 . §§-nak megváltoztatására vonatkozó javaslatát is. E változ­ tatások az igezgatóság tagjai számára, javadalmazá­ sára, a felügyelő bizottság tagjai számának m e g h a t á ­ rozására s a tiszta nyereség felosztására vonatkoz­ nak. Végül még a közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjait újra megválasztotta s az elhunyt F u c h s Károly vezérigazgató-helyettes halála felett részvétét fejezte ki.

fővárosi ügyvédek egyike, a fővárosi törvényhatóság tagja, ki az ötvenes évek elején j ö t t Csehországból B u d a p e s t r e m i n t ügyvéd, s nemcsak megtanulta a m a g y a r nyelvet, h a n e m a jogi irodalomnak is egyik . kiváló művelője l e t t ; a közügyekben tevékeny részt vett és a m a g y a r jogászgyülés alapitói közé tartozik. — D r . VÁRNAY LAJOS, ügyvéd, a budapesti kereske­ d e l m i akadémia szakavatott tanára, 39 éves korá­ ban. — FUCHS KÁROLY, a «Fonciére» biztosító intézet főigazgatói helyettese, 41 éves korában, Budapesten. — MAGYARI FERENCZ, csász. kir. nyugalmazott szá­ zados, a szabadságharezban honvédőrnagy, 84 éves korában, Gyergyó-Szentmiklóson. — Szoboszlai PAPP KÁROLY, törvényszéki ülnök, Nyíregyházán. — GALGÓCZY FERENCZ, czimzetes kanonok és perkátai volt plébános. — DÁNIEL ANTAL, az aradmegyei tekintélyes Dániel-család nesztora, 80 éves korában, P a l á n k á n . — LÁZÁR IMRE, gyergyó-ditrói elemi és polgári iskolai t a n i t ó . — GUTMANN FRIGYES, győri püspökségi uradalmi kasznár, 41 éves korában, H i m ó d o n . — SIRL FERENCZ, állami mérnök, 41 éves k o r á b a n , Ácsán. — BAJCSY GÉZA, vároBÍ tisztviselő, 2 7 éves korában, Csabán. — VADÁNYI VIKTOR, ügy­ véd, 35 éves. korában, Szemlakon. — SZŐGYÉNYI G Á b o r földbirtokos, Szőgyényi E m i l képviselő és Szögyéni J e n ő buji plébános atyja, 8 3 éves korában Szabolcsban. — VÁRI JÁNOS ismert ügyvéd 56 éves k o r á b a n A r a d o n ; ugyanott BOBICSEK MÓR, kedvelt a g g orvos. — BOROSS ANTAL, fővárosi ismert keres­ kedő, a bécsi tébolydában. — BELLÁGH LAJOS, a fő­ városi katonai ügyosztály tisztviselője, ki az iroda­ l o m m a l is foglalkozott. •— MATKOVICS GÁBOR, volt «s. kir. hadnagy, utóbb m a g y a r kir. testőr, Győrmegye törvényhatósági tagja, 88 éves korában. — SZARKA

korában.

—

D r . BKÓDB L I P Ó T ,

a

Kezdi-Vásárhely tiszti ügyésze, 3 3 éves korában.

BARNA ZSIGMOND fővárosi tanácsos, meghalt m á ­ j u s utolsó napján 54 éves korában. Önkezével oltotta ki életét. Szigorú, p u r i t á n jellemű férfiú volt, egész életében a m u n k a foglalta el, s ennek köszönhette e l ő m e n e t e l é t ; családi életében boldog, anyagi gon­ dok n e m nyűgözték ; t n i n t tisztviselő tiszteletet élve­ zett s mégis terhessé vált részére az élet. A gyászos eset ép azért rendkívüli feltűnést kelt, s E á t h főpol­ gármester a m e g h a t o t t s á g legnagyobb felindulása közt t u d a t t a a katasztrófát az épen a k k o r n a p t a r t o t t városi közgyűlésen. B a r n a levelet hagyott h á t r a a főpolgármesternek, összefüggéstelen t a r t a l m ú leve­ let, mely a legnagyobb lelki zavarról t a n ú s k o d i k . E m i i t egy pecsétnyomót, mely e l t ü ü t a s z t a l á r ó l ; továbbá iratokat, melyeket szekrényében talált, a nélkül, hogy t u d n á , hogy ( jöttek oda. «Becsületes voltam egész életemben. Á r m á n y szövetkezett elle­ n e m , — irja. — Mindig a főváros érdekeit t a r t o t t a m szem e l ő t t ; megvesztegetve soha sem v o l t a m . Egy­ szer fogadtam el ajándékot, ott van az íróasztalomon. (Egy közönséges szivartárcza volt ott.) I s t e n irgal­ mazzon lelkemnek. Terrorizálva vagyok. A rendőr­ kémek mindig n y o m o m b a n v a n n a k . Az isten szerel­ méért, h á t mért'? E l m é m m e g v a n zavarodva, dolgozni n e m tudok.» í g y megy az egész levél. Ugy látszik üldözési m á n i a lepte m e g . Nejének pedig azt irta, hogy a főpolgármester őt megbecstelenitette. Alig lehet kétség, hogy e derék e m b e r lelke egészen elho­ mályosodott. Hivatalos szobájában,az uj városházán, csütörtökön reggel lőtte m e g m a g á t egy katonapisztolyiyal, melyet h á r o m golyóval töltött meg. B ö g t ö n meghalt. A gyászos véget é r t férfiú Nagy-Károlyban született. F i v é r e i : B a r n a Ignácz fogorvos, a latin

leon alatt be n e m j u t h a t o t t a törvényhozásba. Most a szenátus örökös tagja volt. Számos történelmi, jogi és politikai m u n k a mellett i r t regényeket is. T u d o m á n y a , fényes szelleme az egész müveit világ­ ban ismertté tette nevét és műveit.

UJHÁZY JÁNOSNÉ szül. Katinszky Ágnes, n y ű g . kir. főmérnök neje, 60 éves korában, Sárospatakon. — ETIENNE ÁGOSTNÉ szül. Mury Katalin, az osztrák­ m a g y a r állami vasút gépészeti főfelügyelőjének fran­ czia származású neje, 39 éves korában, Budapesten. — BENKOVICS GYULÁNÉ szül. Molnár Zsuzsanna, 29 éves korában, Nagy-Kőrösön. — Idősb FELMAYER ISTVÁNNÉ szül. Mutz J u l i á n n á , 68 éves korában, Szé­ kesfehérvárit. — I d . JAKAB ISTVÁNNÉ,

földbirtokos

neje, 37 éves korában. Kezdi-Vásárhelytt. — B E RKCZKY ERZSI, ÖZV. BereczkyAlbertné szül. Ugrón P o ­ lixéna 18 éves leánya, Miklósfalván. — Ozv. SZROGH SÁMDELNÉ szül. K u n Terézia, derék j ó n ő , az iroda­ l o m b a n reményeket igért és több év előtt elhunyt Miskolczi Kovács Gyula édes anyja, 67 éves korában, a borsodmegyei Gelejen. — KÁLLAY KÁI.MÁNNÉ szül. K e l e m e n Terézia, 65 éves korában, Király-Daróczon. — Gróf ALTHANNÉ szül. Pejacsevics grófnő, az eszéki nőegylet alelnöke, 73 éves korában Eszéken. — KALBRÜNER KONRÁDNÉ szül. Wolf Eugénia, a kiste­ leki állomásfőnök 23 éves neje. — Özv. PATONAY B A LÁZSNÉ szül. Hegedűs Terézia, Nagy-Kőrösön. LABOOLAYE E D E , a kitűnő franczia tudós és ékes t o l l ú stilista, akadémiánk külső tagja, meghalt Paris­ b a n 72 éves korában. Művei közül a «Paris Ameriká­ ban* czimü szatirikus és tanulságos regény, továbbá az «Egyesült-államok t ö r t é n e t e , ' n á l u n k , magyar fordításban is nagyon kedvelt könyv. M á r 1839-ben akadémiai j u t a l m a t n y e r t «Az ingatlan tulajdon j o g á n a k t ö r t é n e t e E u r ó p á b a n » czimü munkájával. J o g t ö r t é n e l m i téren a legkiválóbb elmék egyike volt. A r ó m a i jog köréből m e r í t e t t m u n k á k k a l ujabb aka­ d é m i a i dijakat nyert. Majd 1849-ben a «Collége de F r a n c é » t a n á r a lett. B é s z t v e t t politikai mozgalmak­ b a n . Köztársasági szelleme miatt azonban I I I . Napó­

Bevallott m i n d e n t töredelmesen s utóbb oly buzgóságot fejtett ki a t é n y minden részleteinek ki­ derítésében, m i n t h a ártatlanságát bizonyító jelek föl­ találásáról lenne szó. A másik kettő m é g mindig tagadott. De a Spanga töredelmes vallomása u t á n mind

SAKKJÁTÉK. 1225-ik számú feladvány, Ohocholous Gy.-töl. Sutét.

Spanga Fái.

legtekintélyesb

ISTVÁN 30 éves k o r á b a n P a n k o t á n . — SZABÓ DÁNIEL,

HALÁLOZÁSOK.

361

VASÁRNAPI ÚJSÁG

22. SZÁM. 1883. xxx. ÉVFOLYAM.

Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.

Az 1220. sz. feladvány megfejtése. Anderson M.-töl. Megfejté*. Viliem.

nehezebbé lett helyzetük. A fölhozott bizonyítékok súlya alatt, a vallomását szemébe ismétlő Spangával szemben m e g t ö r t végre a Pitéli makacssága is. Be­ vallott ő is végre m i n d e n t részletesen. Csak Berecz J á n o s volt m á r hátra, a huszár. Ez még akkor is tagadott konokul, midőn czimborái

Wtit.

1. Vf3—f5 . . . . . . — Bd6—d8:(a) 2. Vf5—e6 . . . . . . . . . t. sz. 3. Ve6— c4—e3 matt. a. 1. . , . . . . . . — . . . Fh2—f4—e5 2. Vf5—f4:—e5 : ... t. sz. 3. V—c4—e3 matt. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Veszprémben Fülöp József. Nagy-Dobronyban Németh Péter. Budapesten K. J. és F. H., Andorfi Sándor. Kulán Léderer Gy. A sáros­ pataki ifjúsági sakk-kör. A pesti sakk-kör. R ö v i d é r t e s í t é s e k : Kula: L . Gy. — Veszprém. Iparos olvasó-kör. Az 1222. sz. f. beküldött megfejtése n e m helyes.

AZ ORSZAGBIKÓ GYILKOSAI. Még m a is megrezzen a sziv minden idege, h a elgondolja az ember azt a kegyetlen gyilkosságot, mely két hónap előtt oly lázas izgatottságba hozta a kedélyeket ugy a fővárosban, m i n t a vidéken. Kez­ detben mindenki csak a gyilkosság iszonyú részletei­ ről beszélt, csak azután kezdte keresni a gonosztevő­ ket, kik ez embertelen tettet elkövették. Nyilván valónak látszott, hogy egy ember n e m követhette el, többnek kellett a b ű n r e szövetkezni s világosnak lát­ szott az is, hogy a gaztett n e m jöhetett volna létre a meggyilkolt országbíró valamely belső cselédjének tudta és beleegyezése nélkül. Az országbíró szemé­ lye körül szolgálatot tevő huszárt, Berecz J á n o s t érte a legelső gyanú, az ő n y o m á n kellett keresni a többi részesekhez vezető szálakat. A vizsgálat tapo­ gatózni kezdett az ő ismerősei, barátai közt s a föl­ talált egyéb bűnjelek mind valószínűbbé tevék, hogy jó helyen tapogat. Aránylag elég rövid idő alatt tisztában volt a vizsgálat legalább annyival, hogy Bereoz czimborái közül tudni kell a dologról Spanga P á l és Pitéli Oláh Mihály volt urasági cselédeknek. Még valószínűbbé tette a gyanút Spanga eltűnése és hosszú ideig tartó lappangása, de különösen az, hogy mikor az igazságszolgáltatás m á r kinyujtá feléje ke­ zét s menekülésre elveszett minden r e m é n y : ön­ gyilkos szándékkal emelt maga ellen kezet. A közvélemény, mely h a m a r a b b ítél, m i n t a biró, egyátalában n e m kételkedett abban, hogy ez a h á r o m ember a gyilkos. Pedig a hírlapokban heteken keresztül csak annyi állt, hogy a vizsgálat n e m bír boldogulni a megrögzött makacsságu vádlottakkal, egyik se vall, mindenik tagad s erősiti az ártatlanságát. Minél több gyanuok, minél több körülmény látszott rajok bizonyítani a g a z t e t t e t : a n n á l konokabbul megma­ radtak tagadásuk mellett. Már-már attól lehetett t a r t a n i , hogy merev tagadásukkal meghiúsítják a vizsgálatot a b ű n t e t t teljes földerítéséhez, m i d ő n egyszer végre híre jött, hogy — Spanga vallott.

Fitóli Oláh Mihály.

szemébe m o n d t á k vallomásukat; bámulatos merész­ séggel ismétlé, hogy hazudnak. Azonban a most m á r teljesen világosságba hozott tényálladékkal m i t sem használt a további tagadás. Belátta ezt Berecz is s végre elismerte részességét a gaztettben. Kétségtelen t e h á t most m á r n e m csupán a köz-

Berecz János.

vélemény, h a n e m a biró előtt is, hogy csakugyan a kezdetben gyanúba fogott h á r o m gonosztevő a bu­ davári gyilkosság elkövetője. A vizsgálat kezében ott a m i n d e n kétséget kizáró bizonyíték, a pörbe fogás m e g i n d u l h a t s a végtárgyalás n e m fog soká várakoztatni magára.

362

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

22. SZÁM. 1 8 8 3 . x x x . ÉVFOLYAM.

Két hónap óta foglalkoztatja a közönség figyel­ mét a budavári gyilkosság, két hónap óta száll szájról-szájra a Spanga, Pitéli és Berecz neve. Érdekes emberekké lettek hallatlan gaztettükkel; a közönség elolvassa kicsodák, micsodák, mit csinálnak, mit mondanak, s nem egy kíváncsi lehet, a ki sokért nem adná, ha szinról-szinre látná őket. í m e legsilább in effigie bemutatjuk a három jó madárt, azon fényképi fölvételek után, melyek most Budapest több kirakatában láthatók. Azt hiszszük, hogy a neveze­ tességekké vált gonosztevőknek, kikkel még hetekig lesz kénytelen foglalkozni a közvélemény, s kik az után is, ha az osztó igazság érdemök szerint végzett velők, emlékezetes személyek lesznek a magyar Pitavalban, arczképben bemutatása azokra is érdek­ kel birhat, kik Lavater, Gall és Spurzheim ityomdokán az arczvonásokból és fejalkotásból szeretnek kö­ vetkeztetést vonni az illetőnek lelki és jeliemi tu­ lajdonaira. A budai törvényszék és fogház épülete, melynek komor helyiségei egyik félreeső osztályában Berecz, Pitéli és Spanga külön-külön elzárva vannak, ha arányainál fogva nem is, de visszataszító, mond­ hatni megdöbbentőleg elhagyatott külsejénél fogva sok tekintetben emlékeztet a londoni Towerra. A szűk udvar, melynek földszintes hátsó épületei vak­ ablakokkal vannak ellátva, azt a sivár képet nyújtja, a mit a legtöbb megyei és államfogház. Fű veri föl a kö­ vezetet, mely néha egész dudvaerdővé terjed s bőven termi a papsajtot, kutyatejet és boloniitó maszlagot. A látvány komorságát alig enyhíti az a pár mit sem sejtve szaladgáló gyermek, a porkoláb gyermekei, kik édes gondatlansággal majszolnak a porban, vagy rikoltozó szárnyast hajszolnak az udvaron keresztül. A kútnál súroló, mosogató cselédek sugdosnak össze néha-néha s a fegyveres őr meg-megállva ásit rájck, a mi valószínűleg hivatalos foglalkozásában ki nem fejezhető pikánsabb gondolatokat is jelenthet nála. Paszuly- s káposzta-szag tódul ki a konyhából, mely­ nek ajtajában elhelyezve vannak már a nagy réz­ kondérok a délebéd kiosztásához, s a felügyelő érzé­ ketlen unatkozással csörgeti kulcsát, vagy ád ren­ deleteket alárendeltjeinek. Balra a kis udvar hátterében terülnek el a sötét czellák, melyek Mailáth gyilkosait magokba foga Iják. A vizsgálat megkezdése óta igen gyakran előkelő, sőt magas állású egyének kérték ki a vizsgálóbíró,

Tóth Gerő közbenjárását, hogy bár egy pillanatra H o l d v i l á g o s éjben. — Csak e g y é v e (irtóztató h o s s z ú szemtől-szembe láthassák az elvetemült gonosztevő­ s lapos). — H a é n gazdag v o l n é k . — A z árva. ket, ez azonban mindeddig megengedve senkinek HETI NAPTÁR Június hó. sem volt. Csak május 31-én nyíltak meg a bűnösök ajtai, hogy a fogházak évi megvizsgálásával meg­ Nap ; Katholikus és protestáns j GBrög-Orosz Izraelita bízott hatósági személyeket, hivatalos minőségökben bebocsássák. Szóbeli érintkezés a rabok és látogatók 3 V fi 8 Klót. kir. ö 2 Erazmus 22B5Baziliszk 27 Korpács, Flóris 23 Mihály pk. 28 Böjt, S. 4 H Kerény, Flór közt, néhány közönyös kérdés kivételével, ezúttal 5 K Bonifáczpk. vt. Bonifácz 24 Simeon 29 Salam. sem volt. 6 S Norbert pk. vt Kegyes, Long. 2 5 Sz. Iván fej. 1 Sziv R. A vizsgálatnak most már végre kielégítőnek ne­ 7 c Róbert ap. vt. Amat, Lukrécz. 26 Áldozó csüt 2 vezhető eredménye első sorban természetesen Tóth s p Medárd pk. vt Medárd 27 Terápion vt. 3 Sámson Gerő vizsgálóbírónak érdeme, kinek buzgalma egész­ 9 S Primus és Fel. Prim. és Fel. 28 Hellád, Niez 4 S.« per. ségét is jelentékenyen megrongálta. Néni való azon­ Hold változásai: © Első négy 1 2. 3 ó. 58 pk. d u. ban a lapoknak az a hire, hogy Tóth (Je.r'ó általa készí­ tett költemény felolvasása által birta volna Spangát T a r t a l o m . vallomásra : egy ily eljárásnak erkölcsileg meg nem S z ö v e g : A főrendiház nj elnökei. — P ó s a Lajos engedhető színezete mellett, gyakorlati sikere is na­ I k ö l t e m é n y e i b ő l : Sors. A bükkösben. B e t e g e n . . . — gyon kétséges lett volna. A vizsgálat módja egy­ E m l é k e z é s az utolsó lengypl forradalomra. Irta Heszerűen jogi momentumokra támaszkodó erkölcsi és • gyesi Marton. — A m o s z k v a i koronázás. — A B o m a lélektani hatás fonalán volt vezetve. A foglyok egyéb­ I n o v - o a l á d ősi háza Moszkvában. — Az elefánt. — iránt most elég nyugodtan várják sorsukat, csak A svédek E r d é l y b e n . Dr. Molnár Antaltól. — «Jön a czár.U — E g y v e l e g . — A v illa mo s hajó. — E m l é k e Berecz czellájából hallatszanak néha elfojtott sóhajok Lajostól. ki. Spanga arcza annyiban szenvedett a börtönben < z é s idősb Sárvári báró E ö t v ö s Józsefre. Hőké változást, a mennyiben a gyilkosság elkövetése óta — Irodalom é s m ű v é s z e t . — Közintézetek é s egy­ — Mi újság? — Halálozások. — Az országbíró pofaszakáiiát levétette, s csak állán hagyott meg letek. gyilkosai. — Szerkesztői m o n d a n i v a l ó . — Sakkjáték. néhány szál ritka sárgás szőrt. — H e t i naptár.

SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. R e g e a z o r g o n a f á r ó l . A virágregéknek T o m p a által m e g t e r e m t e t t műfaját n á l u n k m é g eddig senki­ nek s e m sikerült m é l t ó folytatással m i v e l n i utána. N e m elég, h o g y p u s z t á n — többé-kevésbé sikerült — allegória l e g y e n ; s e m h o g y csak a t e r m é s z e t életé­ ből ellesett e g y e s vonások költői felhasználásából áll­ jon. A kettőnek szerencsésen kell egyesülni s e g y m é l y é s ábrándos kedély m e l e g é b e n felolvadni. A m i t m i e műfajban szeretünk s attól m e g k í v á n u n k , a j e ­ l e n — különben érdemes — dolgozatban s e m leltük föl. S azért közlésére n e m is vállalkozhatunk. N ő i lapban, tárgyánál s irányánál fogva, talán inkább he­ lyén volna. P a r i s . B . L e v é l b e n válaszoltunk. E r d ő b e n . N e m o l y sikerültek, m i n t a n y o m t a ­ tott k ö t e t jobbjai. P e d i g h á t inkább haladást, m i n t m e g á l l a p o d á s t v a g y épen h a n y a t l á s t s z e r e t n é n k kon­ statálni. A z a n y a . Már egyszer szóltunk róla m o n d a n i ­ valóink közt, t a l á n elkerülte figyelmét. í t é l e t ü n k m o s t i s a z : s o k szép van benne, gondolat, érzés, k é p ; d e oly p o n g y o l a a forma, a verselés (rimetlen és j á m b u s talan j á m b u s o k ) , h o g y e m i a t t k i n e m a d h a t ó ; m i n t h a csak próza volna, kissé rövidebb sorokra szaggatva. N e m k ö z ö l h e t ő k . A m a d a r a k h o z (volt m á r ) .

F e l e l ő s szerkesztő : N a g y M i k l ó s . (L. E g y e t e m - t é r 6. szám.)

minős.) szállít egyes öltönyökre és egész végben vám l e n t e s e n a házhoz Henneberg G. (kir. udv. szállító) selyemgyári raktára, Zürichben. Min­ ták posta fordultával. Levéldij a Schweiczba 10 kr.

E skór

(epilepsia) é s m i n d e n i d e g b e t e g s é g l e v é l u t j á n gyógyittatik dr. Killisch speczialista által, Drezdában (Szász­ ország). — E z e r m e g e z e r g y ó g y í t á s . A párisi t u d o m á n y o s társaság aranyérme.

Nyaralókba, utazásra és Sport-czikkek.

(Kimerítően tárgyalva a „Vasárnapi Újság" 1883. évfoly. 17. számábau.)

Durranás nélküli F l o hbperrft. f- if>eigr yv v iei r adés «madár e-,M. i. n ^ * ovészethez ft 7, 10, 12, 84. Flobert-pisztoly ft 6—14. Csinos nickel légpisztoly golyóval és nyíllal Irt 7.80. T a s rzéltáblukiugróbohóczczalftS—5,bohóczcialés mozsárral ft8—10. K e m é n y f a k u g l i z d b á b u k

— . 1 — ^e í 1.20. * on Kerti v a gyertyatartó .__ . . -1, 2, -. S. - Kerti «. _ lefryezök — rolog frt — - 1 0 — 2 . — . Japáni kerti napernyő 1.—. Angol pénrszek* rény erós zárral 5.25—12.80. Konyhaberendezések. C s a l á d i s l í l y m é r l e g 10 kilóig 6.—. Komfort kávégép 5.60— 10.50. Angol evőeszközök. Vas mángorló nagy hajtókerék­ 2.50. l i l g n n m - s a n c t n m golyó 1.50—4.—. kel 50.—. K é z i p a l a c x k d i u r a s z o l t f 1-40. H i d r a u l i ­ < r i x i t K ' i - J . t t é k frt 11—15—20. UJ I . H H I I - k u s h o r d ó s z a d italok megromlása ellen 1.—. Önműkö­ TVimiM-játék (t 29. Karikajáték tuczarja 1.80. dő dugaszhúzó —.80—3.—. Szobapadló-fénymáz doboza —.70. A c c o r d e o n t r e m o l o concertharmonika trom Divatos hosszú mongramm fehémemfi.j. Ízeshez —.80—1.60. bita-díszszel ft 7—11. S z á j h a r m o n i k a csen- Ragasztószer üveg, porczellánhoz —.85. Önműködő egérfogó getyű-kisérettel 1.60. Uj meglepi változatos corall több egerekre —.70—1.—. Jótállás melletti fogkefék 30, :nekct hangoztató syrén-bugóft 1. Dominó-játék 1.25—5. Gum- 70 kr. Torpedó a betörőt durranással elriasztja ft 5. Virágharmatositó —.40. Aczéldrót kefe fák tisztításához —.70—1.50 A n y á k n a k önműködő szoptató-üveg 1.50. Ismert angol T o r i u t - e s z k ö z ö k . Mászókö- foggyöngy 3 . — . Allövet- és anyaméhfecskendő 1.80—4.— tél 5.80—8.80. Kötélhágcsó 8.25, Fecskendő szekrényben nyomó-szerkezettel 3.50. Rechauü trapéz rúddal 8.50, trapéz kari- lámpa-gyorsforraló, gyermekeknél nélkülözhetlen 1.80—2.50, kákkal 8.50. Teljes tornakészü- serpenyő hozzá 1.—. Erős gyermekkocsi ernyővel fehér és lék oskolával és ábrákkal ft 15. barnaszinben 8—14.—. VJ g y e r m e k b ö l c s A - k o c a i It 15 Gyermekhinta frt 9. Tomagolyó -.ilo 80 kr. Tornaczipók gummitalppal 1.80. Léggel tölthetó iszó-öv tanuláshoz 8—10.—. Két vívókészlet: kard, keztyfi, kézi- és nagy kofferek 3.— 55.—. Be­ ilarcz « i . » L ZÍS.50. M..iu, o Súlyos u i y o * athleta a i n i e t a bot 2.50—5.—, athleta boxkeztyfil: 4 drb frt 8. Indiai fliggó h i n t a , rendezett útitáska 18—75.—. Praktiku-í a g y 2.70, 4.50, 6.50, széjjelfeszitt ;an szilárd tárgyakkal berendezett léczekkel 14.50. Szines l a m p i o - oilette-tekercs 6.—. Plaid-, ruha-, b o t , 1 n o k kerti ünnepélyekhez 20, 30,-sernyőtartó tekercs 5—7.—. Berende­ 40 kr. Papir léghajó —.75, 1—2.— zett pinczetok 5—7 üveggel. 9—11. . [

Z£%£ Horoghalászaf ,*•«-

Utazóknak, touristákunk

Ml

Tartós háromkerekű gyermek- v e l o - B o r o t v á l k o z ó - k é s z l e t John Heifl ord hadseregi borotvával 6.50. Válln c i p e d e k 22.50, 27—31.50. AIIKOI i i y i r o o l l ó 5.— Kipróbált ébresztő-óra 5.50. Zsebbeli lapos nap-óra 1 — Lófrottirozó keztyfi 90 kr. UJ d r ó t l ó v a k a r ó 1.15. RuRuganydrót hajkefe ft 1,1.50, «.—. Plaidszíjjak 58 kr.—2.50 jany lóWí? sebmentő 2.—. KocsíbŐr- és szerszámpuhitó szerszámpuhitó zsír v! —.50—1.— J f a b i a n B l a c k i i i * bőrlack — 90 Ozbör kocsi v gé fo r tisztításhoz 1.—, Réz, ezüst és egyéb éreztisztitó por 25—50 kr. tókerékkel, két késsel, tökéletes 18.—. Dohánytartó, melybeit

D o h á n y z ó k n a k . %t ; ^t "

AM első, tüdővészesek számúra alapított, satiat&rium, téli kertjével egész éven át nyitva van. A téli gyógymód eredményei semmiben sem állanak a nyáriak mögött. — Ellátási dij hetenkénti 42 márkától följebb. — Posta- és távirda-állomás. — Leveleket és tudakozódásokat elfogad

Dr.

Brehmer.

RANSOMES, HEAD ÉS JEFFERIES 111

F Ö Ü G Y N Ö K E

GROSSMANN J. ,iV::

BUDAPESTEN

GROSSMANN ES RAUSCHENBACH

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent és minden kői y.-áriisitftl kapható:

ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPESTEN Szíves

megkeresésért

vagy gyártelepünk

meglátogatására

tisztelettel

felkéretik

a lélek életrendjéhez. hta

b. Feiiehterslebeii Ernő. A harminczkeltedik kiadás után Németbiil fordította Dr. Ám

FOLYÉKONY GLYCERIN-CREME I

Vadászat összes k e l l é k e i .

a dohány nyirkosán marad 4 50—6.—. Hibátlan tajtékpipa, Rikócry.forma , szépen szívódik, ezüst kupakkal 8 —. Pipe A s e g é n z s é g f e n t a r t a s a h o s D. Fév- cosmopolite egészségi fapipa 1.—1.30. Legjobb Houblon kési re párisi tartós szódavíz-gép tiszta üditö szódavíz cigaretta-papír I 8 8 10 mesielyes szopókával háromj onkészitéséhez 2 4 4 o nagyságban, rajzi ~ I * • »• frt 7, 10, 1», 14.50, 17. Legjobb borkő és szód* csomagja 2.—. V í z - szerint 100-a 85 kr. ^•••••náVaBaaaaazsiiaBVBazMzisBzaaJ tömő hozsá 30 kr. — Autómat cigarettakészitö és csinos s z n i - a egészségtelen v b tisztításához 2.50, 3.50 5 —. ItalhűsitS medencze 1.80, 2 . 2 0 . 2.75.dohanyszelencze, a fedél egyszerű betevése által kész ciga­ rettát nyerünk 2.—. K ö z s é g e k n e k tartós rézoldalií ki­ Fagylaltkésziti g*p receptekkel hirdetési dob fit 15. Postatáska két kulcscsal 8—10.50. 8 8 12 adagra

frt 7.50, 11.50, 16.50, kétféle fagylaltra frt 15—21. Vaj. készíti vas hajtókerékkel 4.50— 8.50. Vaj- és sajt-tányérok üvegfedövel 1—6.—. Sedrony ételbóritó legyek ellen —.50—1.80. Eczet- és olajtartó 1.80—10.— CM EMrsőrLfi asztalra, a bors ereje nem pá­

•«
KERTÉSZ TÓDOR B o d a p e a t . I t o r n i t y a - n l e z a 1. azt.

Í C

/VÜTZ-MA^^

sikerült egyesítése a leg­ ártatlanabb szereknek, melyek a bőrt nemcsak amabba és finomabbá teszik, hanem annak fiatalos frisseségét fönn­ tartják. A folyékony glycerin-creme eltér az ed­ dig közönségesen hasz­ nált glycerin-illatszerektól, melyek a glycerinen kivül semminemű hatá­ lyos részeket nem tar­ talmaznak. — E g y ttveg i r a 1 forint 2 0 k r .

e

ém®ké^<&\ééié

e

Ez"egy ig en Legfinomabb

3CHÖNHEITS' PflCGE und •

REiNlGUNG

BENZOE

d..-r

jrlperiii-szapii

HAUT.

Ara 3 5 kr.

Gyökönke szappan (Speik Seife) ára 35 kr. Párisi hölgypor (legfinomabb poudre de rlze) a bőrnek a leggyengédebb fehér szint adja, és ártatlansága mellett mégis a bőrt simán és szárazon tartja. Hölgyeiméi ^ f é r f i a k n á l is borotválás után, nagy kedveltséfnek örvend. — E g y doboz arm 5 0 k r , tollal 1 frt. 1 7 X r . M / > c A w ^ - n mandulaszappan és spermacetból kéH e Z H 1 0 S O - p O r E z i t v e i a legártaUanabb arra- és kéz­ bőr-tisztító szer. — E g y doboz a r a 5 0 k r .

Amerikai kaütsnk-lyúkszemgyürük s essentia. Ara Gnr.

B o u g e v é g é t a l p i r o s í t ó , ára 50 kr.

j e l e s fajok, friss, illatos, nem festett 4 J k i l ó s c s o ­ m a g o k b a n p o s t á n után­ véttel, v á m - é s b é r m e n ­ tesen, p e r1 kiló, Nettó. C E Y L O N , g y ö n g y , finom zöldes 1.98 M A N I L L A . gyöngy, 1.65 világoszöld C E Y L O N , fin., k é k 1.70 M O C C A , arab, finom 1.84 M O C C A , africea 1.54 CTJBA, n a g y s z . zöld 1 8 0 M E N A D O , aranysz., finom 1.60 J A V A , zöld, erős ... 1.36 D O M I N G O , v á l o g a t . 1.40 S A N T O S , szép, erős 1.30 R I O , szép, t i s z t a izü 1.20 J A M A I C A , erős, j ó 1.14

R. MAITI TRIEST. m$?m$ ^i^m

Kapható Magyarország minden jelentékenyebb gyógy- és illatszer tárakban, valamint a gyártónál • H r T T » T r T T A T T O r t í T T -nél illatszerész és vegyész iX-LXiJLXl.il. U Ö X i X V X X * (Sporgasse 3.) Grátzban. F Ő K a K T Á B A ' 4149

Royal Thridace ETS

A

TÖBÖK JÓZSEF H ' E E ^ - í S f S R S Veloutine-szappan C ? " Hamisított p á r i s i h ö l g y p o r - t ó l óvakodni tes­ sék. Csak a z t e k i n t e n d ő v a l ó d i n a k , m e l y n e k d o b o z a u , v a l a m i n t h a s z n á l a t i u t a s í t á s á n a fenti v é d j e g y l á t h a t ó .

FELTALÁLÓJÁNAK

VI0LETNEK TOILLETTESZ*PP»N»

A

•Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten és m i n d e n k ö n y v á r u s n á l k a p h a t ó :

megjelent

ANTHROPOLOGIAI FÜZETEK Szerkeszti és kiadja

{Ajánl/a a leghíresebb orvosok

T A I í T A L M A : E l ő s z ó . — T o p i u a r d P á l n a k , a párisi a n t r o ­ p o l ó g i a i i s k o l a tanárának j a a s l a t a e g y n e m z e t k ö z i anthropometriai rendszer t á r g y á b a n . — D r . Manouvrier L . A z a g y v e l ö s ú l y é r t e l m e z é s é i öl é s a l k a l m a z á s á r ó l . — A k o p o ­ nya-üreg meghatározásáról. — A főemlősök (Primates) szemüregéröl. — A d a t o k az erdélyi románok k o p o n y á i n a k j e l l e m z é s é h e z . (1 t á b l á v a l ) . — A z u r a l v i d é k i b a s k í r o k r ó l . P l á n Uarpin s z e r z e t e s utazásáról T a t á i o r s z á g b a 1246-ban Magyarországnak a tatárok által v a l ó f e l d u l á s a után. — A tertiar idejű e m b e r kérdése. — A történelem^előtti em­ berek c s o n t j a i n m u t a t k o z ó sérülések. — A n é g e r e k jel­ lemző b e t e g s é g e i r ő l — S v e i c z l a k ó i a s z e m ü k , hajuk é s bőrük színe szerint v i z s g á l v a . — E t h n o g r á p h i a , E t i m o l ó ­ g i a é s S o e i o l ó g i a . — A halálozásról. — N é z e t e k a j ö v ő életről. — A B u d a p e s t e n f e l á l l í t a n d ó a n t h r o p o l ó g i a i m ú ­ zeum é s i n t é z e t t á r g y á b a n . — A B u d a p e s t e n t e l á l l í t a n d ó a n t h r o p o l ó g i a i m ú z e u m részére tett e d d i g i a j á n d é k o k jegyzéke.

állil)

Rendkívüli előnyei ötven évi tapasztalat által KI VANNAK 1'HÜBA.LVA.

VIOLET 225, nie Saint-Denis, PARIS

Dr. TÖRÖK A U R É L . I". füzet. — Ara fiizve 2 forint 4-0 kr.

CAPILLINE ;

uján feltalált szer a

íejplkkelyekes a bajait RíünDílsa ellen

i VIOLET, 225, roe St-üenis,

vatMtmba

lötve

1

BRAUSWETTER JÁNOS SZEGEDEN cs. kir. és in. kir. szab. chronometer és müórás, föltalálója as első egyedüli kulcs nélkül iíilhuzható r e m o n t o i r ^ ^ ^ . inga- ó r á k n a k ^ ^ 5 * C T " & * ~ ^ ^ \

PARIS

imm

Szabad, sarjiíkaszáló

x

U

ú

forint.

?

^

^ ^ s s ^ ^ t f X> Stb. Stb. . ^ ^ , ^ J > ' . _

^ \ ® ^ a * s ^ London 1871. 1 > > ^ . z l ^ K e c s k e m é t 1872. Becs 1873. Újvidék 1875. Szeged 1876. áris 1878. Székesfehérvár 1879. U I - s ezüst zsebórák, u g y kulcs nél­ küli ingaórák (saját szabed. találmányom szerint), továbbá minden egyébnemü órák é s ezüst óralánczok előnyös részletfizetési föltételek és 10 é v i jótállás mellett.

fflycerin • szappai glycerin és illatos növé­ nyekből, kitűnően tisztit és élénkíti a bőrt, i s egy finom pipereszappan minden kivánt előnyei­ vel bir. D a r a b j a 3 5 kr.

Klekner Alajos.

j ^ | j « » - M a g y a v h o n e l s ő , l e g n a g y o b b én l e g j o b b hlrnevti ó r a ü z l e t e . - * !

KÁVÉ

több év óta hatályos szer­ nek bizonyult szeplő, nap­ sütés , folt, börhaj és ke-

Fekete Satin merveilleux (egész selyem), 1 f r t 1 5 k r . m é ­ t e r j e , egész 8 frt 30 krajczárig (16 különb.

K i a d ó - h i v a t a l u n k s z á m á r a h i r d e t m é n y e k e t elfogad B É C S B E N : D u k e s M. R i e m e r g a s s e 1 2 , S c h a l e k H e n r i k W o l l z e i l e 1 2 , é s Oppelik A. S t u b e n b a s t e i 2 .

Görbersdorfban.

/ ' majrult, pór*enéMk.l

0 bőrkiütés, sömör a l ^legrövidebb idő alatlj .. „-gyógyulnak »dr. Ra4i»tan4r i lőnek ismert arcz-pom ailéja! •/••Hal. rak! fél a.l.if? 1 frt, egész . iadag 1 frt 80 kr. Pöstan 40 krralÁ Tti'.bb a csomagolásért. ValamcnnyiT iv.mi elősorolt különlegességegje-X 'dűl és kizárólag, a valódiság é s ^ siker biztosítása melleit a 'yzent( GyőrgyaBli czimzett gyógyszer­ tárban, Bécs V, Wüumergasse 33,^ kapható; hová minden levélbeit megrendelések intézendók. KIK iratuk és blionyitvanyok Aknanatra megtekintés végett ren • delkelésre_álliiak.

Képek: Szőgyény-Marich László. — Gróf Cziráky J á n o s . E l l i n g e r fényképe után. — A m o s z k v a i koro­ názás : I I I . Sándor orosz czár koronázási díszben. Mária F e o d o r o v n a orosz czárnő koronázási díszben. Az « U z p e n s z k y Zábor» koronázási t e m p l o m belseje. — A B o m a n o v - c s a l á d ősi háza Moszkvában. — «Jön a czár!» — A v i l l a m o s hajó. (J. kép.) — Mailáth gyilkosai : Spanga P á l , Pitéli Oláh Mihály é s Berecz János.

Egy hatszor hasábzott petitsor, v a g y annak h e l y e e g y s z e r i i g t a t á s n á l 1 5 kr.; t ö b b s z ö r i i g t a t á s n á l tO k r . B é l y e g d í j k ü l ö n m i n d e n i g t a t á s u t á n 3 0 k r .

Dr. Brehmei-féle gyógyintézet tüdőbetegek száraára,

363

VASÁRNAPI U J S A Í T

SZÁM. U S 3 . XXX tVTOLYAM.

Levélbeli megkeresésekre pontosan vákszoltatik. Képes árjegyzék kívánatra bérmentve. Javítások pont. eszközöltetnek.

i

MTMagyarhonelgö, l e g n a g y o b b és legjobb hlrnevtt é r a ü z l e t e .

tetetoét^^

MAGYAR-FRANCZIA B I Z ' r O S I T Ó - H . J r í S Z V É 2 1 V Y - X A l t S - A . S A G .

Eészvénytőke 8 millió forint

aranyban.

(Alapíttatott 1879-ben.)

Kimutatás 1882. évi deczember 31-ről. fr . 4.000,000 — — *• 7:e,488 426,062.08 77,681.10 1.058.514.9"! "Jl.-)>740.61 3.084,458.57

B«ftzeteti részvénytőke aiznybsa ... Agio tartaléktöke Rendelkezési- és zv«retnény-tartalékalap Árfülyam-külőnbűzeti tartalékalap Elemi biltoaitáaok díjtartaléka Klftbiztusitiisi díjtartalék Dijváltó-tárcza • Értékpapírokban elhelyezve : a) 288.000 kasaa-uderbergi vasúti claöbbs. 96 40 b) Ifi&MO magyar-nyugoti • " I. 96.60 e) 106.200 • » • • U. 8 6 . ,1} 112.000 Alföld-fiumei • • I- 94.70 e) 179.6110 Magyar galicziai • • 1. 92.40 fj [7.44111 .' II. 90.60 ioi.au gt £1.0110 uaztr.-magyar bank zálogl. 91.10 '000 osztr. papir járadék .")°/o-o» 118.80 i) 45.000 (•/« magyar aranyjáradék H5.80 • • .'.; 1J'..IKJ0 *°/0 1110.7", ;; Í1.800 5V«°/o füldhitelint. zálogl. 100.— m) 24.000 9>/o • » 103.50 n) 10.000 6 T Pest városi k.ilcs..n 97.50 o) 10.000 5"/o • 99.— p) 60.000 Pesti keresk. bank zálogl. 76.50 aj 5JXX) 4"/o osztrák napirjáradék 248.—

frt . . . .

r) 90 drb. tiszavid. vasúti rész. t) különféle biztosítási táraaság részvényei A fenti értékpapírok után az év végéig esedékes

-zt.dékok

Értékpapírokra adott kölcsönük Hazai pénzintézeteknél elhelyezett tőkék Váftú-tárrza A társaság házai Budapesten é s Bécsben ... Biztosi tó-intézetek s képviseleteknél künnlevő követelések

278,017.00 150,116.40 186,380.— 106,064 — 165,960.40 15,764.40 iíW.— . 72.880.— . 53,460.— . 1117.000.— 21,963.50 i 24,1100.— 10,:«0.— 9,750.— • 59,400.— 3,825.— . 23,904.— . 1.5\(*i.öOá.— . 80,575.05 frt frt

•

. . .

Készpénz* állomány a központban s a képviseleteknél Készpénz-díjbevétel: 1880-ik évben tűzbiztosításokért frt 1 . 2 9 4 , 7 2 9 . 8 7 száUitmánvbiztositásokért • 392,120.73 jégbiztosításokért • 543,337.91

1881-ik évben frt 2 . 1 8 8 , 8 9 1 . 7 0 • 1.387,290.63 • 815,055.32

Kifizetett károk: 1880-ik évben tűzbiztosítások után frt 6 9 8 , 8 8 4 . 9 1 szállítmány biztosiu-suk után • 135,736.70 jégbiztosítások után • 666,840.82

1881-ik évben frt 2 . 2 2 7 , 2 4 7 . 0 2 • 669,183.38 • 573,201.45

1882-ik évben 3.079,187.29 2.260,914.— 769,411.27

2.989,101.35 02.061.33 331,784.17 101,601.09 1.383,041.23 2.410,533.2* 203,855.16

frt 6 . 5 6 2 , 8 0 8 . 9 6 > 4.040,325.36 . 2.127.8O4.50 11 f r t 12.830,!

1882-ik évben frt 2 . 1 4 3 , 7 1 9 . 1 4 • 1.577,186.59 > 590,394.52

kOlünlefíeseég Kraus & Comp & Függőben lévő károkért tartalékba helyeztetett kir. Bstaih gépA társaság házainak jövedelme s az értékpapírok és betétek utáni kamat ... gyára hói fiécsAz életbiztosítás átlagú Len, Wahring Az életbiztosítás évi dija ... — — Könnyen kezelAz életbiztosítások után kifizetett károk összege _ hető, nagy mun­ Függőben levő károkért tartalékba helyezte ett kaképességgel é s """ gyakurlaiilag ki­ i Az 1882-ik évi nyereség —, — -„ ; próbált, ennélfogva KM és nagy ker melyből a z ö s s z e s a l a p í t á s i é s s z e r v e z é s i k o l t s e g - e k t ö r l e s z t é s é r e tek tulajdonosainak legmelegebben fordíttatott és 5°/o-os osztalékul ajánlható. — Vásári -zeli-sség 400 é s kifizettetett. 500 mm. Ára U frttól 15 frttg. 6667

= =

frt . • .ii frt

5.069,851.07 2.332,106.77 1.830,336.79 9.282,294.63 :.J.34 2tVl.x»0.4Ű 14.128,814.62 456.516.64 53,200.— , 5,tK».—

...

frt 5 3 1 , 4 2 8 . 1 8 . 260,643.70 . 237,250.—

364

2S.

VASABNAPI U J S A G

SZÁM

1883.

A wildungeni természetes

Nyujtsuk a szerencsének jobbunkat * m á r k a főnyereményt igér kedvező esetben a legújabb hamburgi nagy pénzsorsjáték

500,000

mely a magas k o r m á n y á l t a l jóváhagyatott s biztosíttatott. Eme ujabb játék-tervezet előnyös berendezése abban áll, hogy rövid pár hó lefolyása alatt 7 sorsolásban 4 6 , 6 0 0 n y e r e m é n y n e k kell bizton történni ezek között vannak fönyeremenyek esetleges 5 0 0 , 0 0 0 r. márka, illetőleg -Jl nyerem.á m. 1U,UUU 1 nyerem, á in. 3 U 0 , U U 0 56 nyerem, á m . 5 0 0 0 1 nyerem, á ni. 2 0 0 , 0 0 0 106 nyerem, á m. 3 0 0 0 2 nyerem, á m. 1 0 0 , 0 0 0 223 nyerem, á m. 2 0 0 0 1 nyerem, á m. 90,000 6 nyerem, á m. 1 5 0 0 80,000 1 nyerem, á m . 515 nyerem, á m. 1 0 0 0 1 nyerem, á m . 70,000 869 nyerem, á m. 5 0 0 1 nyerem, a m. 6 0 0 0 0 2 nyerem, á m . 5 0 , 0 0 0 \ 26830 nyerem, á m . 1 4 5 1 nyerem, á m. 4 0 , 0 0 0 cwszesen 17.965 nyeremény 1 nyerem, á m. 3 0 , 0 0 0 ! á m. 200, 150, 124, 100, 94, 67. 40, 20. 8 nyerem, á m. 1 5 , 0 0 0 Ezen nyereményekből az első osztályban 4000 sorsoltatik ki 157,000 m. ősszegben. — Az 1 oszt. főnyeremény 5 0 , 0 0 0 mt. tesz s a 2-ikban 6O.0OO. a 3-ikban 70,000, a 4-ikben 80,000, az 5-ikben, 90,000. i6-ikban 100,000,a 7-ikben azonban esetiéi 5O0,OOO,illetölej5 3 0 0 , 0 0 0 , 200,000 stb. márkára emelkedik. — Ezen na^y az állani által b i z t o s í t o t t , pénzsorsjáték h i v a t a l o s a n van meghatározva és

ÍIÜÜHÍIÜÍÜIÜÜÍÜIII a G y ö r g y - V i k t o r fi ^ Ü S Z E P L Ő ELLENI MOSDÓVIZ !

t ín

AM7GDAIINE

fi

P

készítve Dr. C A Z E N A V E a p á r i s i e g y e t e m t a n á r á n a k 1 < »4-r>

i

eliiirása s z e r i n t .

Ezen m a n d u l a t e j a legüdítőbb mindazon szépítő sze­ rek közül, melyet egy nő arcza, nyaka, vállai s kar­ j a i é p e n t a r t á s á r a alkalmazhat. Feleslegessé teszi a e o l d - c r é m e ( c r é i n e celeste,) h a s z n á l a t á t , m e g ó v j a a l e g f i n o m a b b b ő r t is a szeplütül, vörösségtöl s pörsenésektiil; előidézi a b ő r természetes rózsaszinüségét s fenntartja a n n a k tisztaságát s egyszersmind óvszer a k o r a i r e d ő k e l l e n . — Az A m y g d a l i n e a szél s a n a p n a k a bőrre való káros hatását megsemmisíti.

I 1 I

PARIS: Victoria-illatászat, 8, r, Vivienné.

I ű

1

m á r f. é v i j n n . 1 3 - é s 1 4 - é n t ö r t é n i k , és kerül erre: 1 egész eredeti sorsjegy csak 6 m. vagy 3.S0 frt o. é. 1 fél • • » 3 » • 1.78 frt o. é. 1 negyed • • • 14 • < 9 0 kr. o. é. Mindennemű megbízások, a p é n z b e k ü l d é s e , p o s t a ú t o n ! fize­ t é s v a g y az ö s s z e g u t á n v é t e l e m e l l e t t rögtön a leggondosabban teljesíttetnek, mindenki az állam cziineréve ellátott e r e d e t i s o r s j e g y e t tőlünk saját kezeibe kapja. A megrendelésekhez a szükséges hivatalos tervezetek ingyen mellé­ keltetnek, melyekből ugya nyeremények beosztása az illető osztályok­ ra, mint szintén az illető betétek is megláthatok és minden húzás ntán érdekelt feleinknek felhívás nélkül megküldjük a hivatalos huzási lajstromot. Kívánatra a hivatalos tervet előre megküldjük megtekin­ tés végett bérmentve, és készek vagyunk nem tetszés esetében a sors­ jegyet az összegnek visszafizetése mellett húzás elölt visszavenni. A Kifizetések Lorvszeron pontown s az állam jótállása mellett történnek. Csoportozatnnk mindig a szerencse kegyeltje volt és érdekelt fele­ inknek gyakran a legnagyobb nyereményeket fizettük ki, többek kőzött 3 5 0 , 0 0 0 , ÍOO.OOÓ, 80.0ÖO. 6 0 , 0 0 0 , 4 0 , 0 0 0 stb márkával. Egy ily, a l e g s z o l i d a b b a l a p o k r a fektetett vállalatnál előrelát­ hatólag mindenütt a legélénkebb részvétre lehet_ bizton számítani s kérjük ennélfogva, hogy minden _megrendelést teljesíthessünk, a meg­ rendeléseket már i s m i n é l e l ő b b , e g y e n e s e n hozzánk beküldeni.

Legfinomabb kávék C n b a e r ő s z a m a t o s 1 0 * ^ j u t t e z s á k b a n á frt 1.90, f i t 19.— C n b a e r ő s z a m a t o s 5 * ^ j u t t e z s á k b a n á frt 1.95, frt 9.75 M o c c a e r ő s i l l a t o s 10 fy j u t t e z s á k b a n á frt 1.92, frt 19.20 M o c c a e r ő s i l l a t o s 5 % j u t t e z s á k b a n á frt 1.96, frt 9.80 A r a n y j á v a i l l a t o s 1 0 * ^ j u t t e z s á k b . á frt 2 . — , frt 20 A r a n y - J á v a i l l a t o s 5 fy j u t t e z s á k b . á frt 2.05, frt 10.25 K i l ó n k é n t i n a p i á r C n b a frt 2 . — , M o o o a f. t 2 . — , A r a n y J á v a f r t 2.12, C e y l o n frt 1.72, Z ö l d - J a v a f i t 1.60, R i o finom í z ű f r t 1.45. K o c z k a o z n k o r 50 *& l á d á b a n a d ó n é l k ü l 100 kfo frt 49 50. F r a n k f u r t i e e z e t - e s s e n e z i a ü v e g e n ­ k é n t 5 0 — 6 0 k r . , m e l y víz b o z z á v e g y i t é s s e l ö t p i n t l e g j o b b h í z i e c z e t e t ad. — M e g r e n d e l é s e k e t h e l y b e n m i n t v i d é k r e 1016 legpontosabban teljesít

K a u f m a n n é s S i m o n bankHaínb«gbaÍzlete

wildungeni ásványforrás-r.-társulat felügyelősége a wildungenifürdöben.

Takács Lajos Bndapest, hatvani utcza 19. sz.

ü. i. Ezennel köszönetünket nyilvánítjuk az eddig megajándékozott bizalomért, s kérjük a hivatalos 'tervezet áttekintése által a nagyszerű nyerési esélyekről meggyőződni, melyeket sorsolások nyújthatnak. 9RS A fentebbiek.

%^P\^\^\W0WW\^WWW¥^^^

FLLICZKY MIKSA,] Budapest, VI., Sugr-út 58. u . Uririiha-készités. Fehérnemű • gyár és\ vászon-áru raktár. Függönyök, fehérés mell fűzők. Tisztító - intézet.\ neműek

ÜTÁV0L-, RÖVID- ÉS GYÖME-LÁTASÜAKRAü A legjobb szemüveget nyújtja jótállás mellett

SOLOMSON Í H. látszerész, váczi utcza 19. S V

Leggazdagabb választék párisi színházi tábori távcsövekből, 5 — 2 0 f r t i g . "

látcsó'k- é s

M ~ Nagy választék amerikai emberi míiszemekböl.

E

R

hZ r > J Ö X

KELETI

Ajánlja snját gyártmányú nri-, n ő i - é s g y e r m e k - f e h é r n e z n ü e k e t , ntellfiiző I és n y a k k e n d ő k e t , továbbá v á s z n a k a t , a s z t a l n e m ű - 1 e k e t é s szövött á r n k a t a legdúsabb választékban. Legújabb divatú férfi é s fiú-öltönyöket finom, valódi 901 gyapjúszövetből, nagyon jutányos árakon. <J0f~~ K i m e r í t ő á r j e g y z é k , m i n t á k é s m é r t é k - ú t b a - 1 i g a z í t á s s a l kívánatra ingyen és bérmentve. P o s t a i m e g r e n d e l é s e k a l e g g y o r s a b b a n eszközöltetnek.

i n f l n i l Á n -^ s z é P s é £ egyik fő feltétele a szép arezbör. A K I l A K I I K Még a kevésbbé szép alkotásn arcz is elbájola i l V I I I I V U i hat, ha annak bőre kifogástalan. A legszabá­ lyosabb szépség pedig csak akkor lesz kellően méltányolva, ha a bór és annak szine nem nélkülözik a tisztaságot, fényt és fiatal üdesé­ get. Számtalan hölgy elveszti minden igényét a szépségre, ha arezbőre kifogásolható. Hogy tehát ez szép és életfrissesegü maradjon a késő aggkorig, használjuk a számos tekintély, s ezek között Pyefluch tanár Londonban, Raspi tanár, dr. Jünger, dr. Raudnitz, stb. által ajánlt, 4 év óta százezerektőt sikerrel használt L e n g i e l féle n y i r b a l z s a m o t . Ezen kedvelt szépitőszer a káros kendözés, szenvedélyek vagy egyéb okoknál fogva tönkre tett arezbört, söt a himlő által szétroncsolt börszervezetet is teljesen helyreállítja. A fonnyadt száraz bórt újra fölfrissíti és simává teszi, s annak kedves színezetet kölcsönöz, s leginkább a korosabb urak és hölgyek által figyelembe veendő. Hogy D r . Leng-iel n y i r b a l z s a m á n kivül nem létezik jobb és megbízhatóbb szer a bőr fentartása és szépítésére, mindazok elis­ merik, a kik kísérletet tettek vele. — Egy korsóval 1 frt 50 kr. — F ö l e t é t M a g y a r o r s z á g s z á m á r a : Török József gyógyszer­ tárában B u d a p e s t , király-utcza 1-2. sz. a. P o z s o n y b a n ; Pisztory Bódognál. Mihálykapu. — T e m e s v á r o t t : Tarczay Istvánnál. — Z á g r á b b a n : Mittelbach Zsigm. gyógyszert. 84i

I

RÓZSATEJ

(Originál orientalische Rosenmilch) |R T J S S K Á R O L Y

ásványvizek

és a z I l o n a - f o r r á s o k b ó l , e l ő b b s a v a n y ú ­ k ú t és sóskútnaknevezve, kitűnőknek bizonyultak vérszegénv ségnél, sápkór-, méhszenv-, n y á l k a f o l y á s n á l , mell-, gyomorés b é l h u r u t n á l , l e g s z e m b e t ű n ő b b e n a z o n b a n a z i v a r s z e r v i b e t e g s é g e k b e n (vese-, h ó l y a g h u r u t , hólyaggöres, hólyaga r a n y é r , d a r a - és k c b á n t a l m a k b a n , s t b ) , s m i n d e n orvosi te­ kintély által ajánltatnak. Már 15Sl-ben mondja T a b e r m o n t a n u s T . a w i l d u n g e n i á s v á n y v i z e k r ő l : x E n y h i t i k a. vese é s h ó l y a g fájdalmait, a d a r á t elvezetik, s elhajtják a v i s s z a t a r t o t t vizeletet, k ö n n y í t i k a fájdalmas vizelést még azoknál is, k i k n e k vizelete véres é s g e n y e s lenne.» W i c h m a n n t a n á r ( « A z á s v á n y v i z e k h a t á s á r ó l n , H a n n o v e r , 1797) e z e k e t m o n d j a : t N e m i s m e r e k v i z e t , m e l y d i u r e t i k u s (vize­ l e t h a j t ó ) h a t á s á n á l focrva a w i l d u n g e n i h o z h a s o n l í t a n a . — Különösen hatásos az elválasztó szervek bajainál; valóságos különleges szer a z o n b a n a kőbajok ellen». Dr. O s a n n E . t a n á r («Az i s m e r t g y ó g y f o r r á s o k j e l l e m z é s e i ) , B e r l i n , 1832) azt mondja : «Ar ivarszervek idült betegségeinél, dara- és köbántalmaknál, nyálkásodások, hólyaggörcsök, a prostata be­ t e g s é g e i n é l , s z a b á l y t a l a n a r a n y é r n é l a v i z e l e t h a j ó és n y á l ­ oldó w i l d u n g e n i v i z e k j o g g a l k i t ű n ő hírre t e t t e k szertn. H u f e l a n d a « J o u r n a l f. p r a k t i s c h e H e i l k u n d e » ez. folyó­ i r a t á b a n (68. k., V . r., B e r l i n , 1832), m i u t á n ö m a g a is 12 h é t i g s ú l y o s h ó l y a g b á n t a l o m b a n s z e n v e d e t t és a w i l d u n g e n i vizet a legjobb sikerrel használta, így k i á l t föl: «D i e s ö s é g é s h á l a a M i n d e n h a t ó n a k , a k in é k ü n k a dicsőajándékot: a w i l d u n g e n i g y ó g y f o r r á s t adtain L e b e r t t a n á r ( Z i e m s e n n ' s H a n d b . d. s p e c i e l l e n P a t h o l o g i e u n d T h e r a p i e , 9. k . , 2. fele) a z t m o n d j a : «A l e g j e l e s e b b á s ­ ványvizekhez tartozik idült hólyaghurut bántalmaiban awil d u n g e n i viz». «Mindezen á s v á n y v i z e k közül azonban a w i l ­ d u n g e n i I l o n a - k u t a legnagyobb hírnevet vívta k i . . A wildungeni sós(Ilona-)kút t o v á b b á igen alkalmas a hólyag­ h u r u t m i n d e n alakja ellen, melyek az i n g e r l é k e n y s é g éspetyh ü d t s é g k ö z ö t t i f o k o z a t o t k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t o s í t á s b a n , a szá­ mos e g y é n k ü l ö n b ö z ő s é g e szerint kitöltik.» («Klinische B a l n e o l o g i e » , D i t t e r i c h G. L . t a n á r , M ü n c h e n 1862). T u d a k o z ó ­ d á s o k a t a wildungeni fürdő iránt, lakásmegrendeléseket a ' B a d e l o g i e r h a u s , v a g y az E u r o p a i s c h e H tTf-ban. — m i n d a k e t t ö k ö z e l a fő f o r r á s h o z — e l f o g a d a 975

II p ű

iM J J Ü ^ g r l ü i Ü i Ü i l i ü ü l L i M a g y a r o r s z á g i f ő r a k t á r : B n d a p e s t , T ö r ö k J ó z s e f gyógy­ szertára király-utcza 11. sz. — Á r a e g y ü v e g n e k 2 f o r i n t .

x x x . MFOLYAM.

g y ó g y s z e r é s z t ő l I

A bőrnek r ö g t ö n , nem pedig hosszabb használat után, gyönI géd, vakítóan fehér, fiatal, üde színezetet ád, mint ez semmi [ egyéb szer által el nem é r h e t ő ; a x n á j f o l t o k a t , s z e p l ö t , pörsenéseket, bőratkát, ránczokat, vörösséget, n a p é g é s t , n a bőr mindt n kivirágzását, valamint minden sárga vagy barna bőrszínt azonnal eltávolít, s egyformán alkalmas minden testrészre 1 f r t . tHf~ B a l s a m i n a - s z a p p a n hozzá, á 30 krajczár. ~W

TANNINGENE. Legújabb, ólommentes, jótállás melleit ártalmatlan, azonnal 1031 hatással bíró

| haj festő szer m i n d e n s z i n u hajra, különösen pedig s z ü r k e és f e h é r h a j r a (szakáll és szem­ űidre is), melyek egyszeri használat mellett is ugyanazon I hibátlan, fényes, tetszés szerinti s z ő k e , b a r n a vagy f e ­ k e t e fiatalos t e r m é s z e t i s z i n t vissza nyerik, melylyel | megőszülés előtt birtak, és melyetsem szappannali mosdás, sem gőzfürdő el nem enyésztet. Épen így k tünöen alkal­ m a s e hajfestőszer v ö i ö s és k e d v e z ő t l e n s z i n t i haj I festésére, melyeknek ezáital m i n d e n t e t s z é s s z e r i n t i s z é p , t e r m é s z e t e s s z í n t kell nyerniök ; á 2 fit 5 0 kr. | E kQlönlesrességek elkii^meretesen vannak megvizsgálva, törvéI nyesen védve, és azokat kezesség mellett határozottan ártalmat­ lan, valódi minőségben szállítja a készítő

|Russ Károly utódja (Czerny Ant. J.)J B é c s , C e n t r a l , I., W a l l f i s c h g a s s e 3 . I K i t ü n t e t v e nyolcx k i á l l í t á s o n . — B a s t á r a k a következő I gyógyszertárakban: B u d a p e s t e n : T ö r ö k J. király-utcza l i ; továbbá B z t u p a Calvin-tér és T e l k e s y iBuda). P o z s o n y : Heim. K o m á r o m : Kirchner. S z é k e s f e h é r v á r : Rieger. S z a b a d k a : Jóé. O e b r e c s e n : dr. Rötschnek. M i s k o l c i : dr. Herz. Nyír­ e g y h á z a : Lederer : K a s s a : Wandxssdftek. A r a d : Ármin Elias. S a g r y - B e c s k e r e k : Steiner. T e m e s v á r : Tarczay. S z e g e d : | Barcsav. V á g - S e l l y e : Zeller. K o l o z s v á r : Hintz. B r a s s ó : Kugler". G y n l a f e h e r v á r : Fröhlich. L ő c s e : Mátyus. P a n c s o v a : Qraff: Z á g r á b : Fröhlich, Arazine. Továbbá S o p r o n - I b a n : Xagel illatszeréinél. S e r a j e v o : Koetschet — valamint sok más jónevü gyógyszertárban és illatszerkereskedésbee. — S ü r g ő s e n kérjük azonban határozottan S Ü S S gyártmányait kérni; miután czíkkek ugyanazon név alatt lesznek a kereskedésbe hozva, melyek egészen hatásnélkaliek. — Kimerítő tervezeteket összes különlegességeimről kívánatra i n g y e n és b é r e n t v e I küldök. — H Ü Kérem e hirdetést előforduló szűkség czéljából | megőrizni, miután az csak ritkán jelenik meg. |

Kincsem-sorsjáték Budapesten engedélyezve a magy. kir. p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m n a k

1 6 0 3 5 / 1 8 8 3 . sz. alatt kelt r e n d e l e t é v e l .

ll-SŐ FŐNYEREMÉNY ÉRTÉKE 50,000 FORINT 2-ik \3-ik M., 4-ik

főnyeremény főnyeremény MM főnyeremény

ért. 20,000 frt 5-ik főnyeremény ért. 6,000 frt ért. frt ft ilr fÁn„avamÁnn Aw4 R n n n M . . 10,000 0 A A A 1 1 6-iK főnyeremény ert. 5,000 frt ert. 8,000 frt

továbbá 2 nyeremény á 4000 frt, 3 nyeremény á 3000 frt, 5 nyeremény á 2000 frt stb. ö s s z e s e n

|10,000nyeremény=186,OOO frt| A n y e r ő k í v á n s á g á r a 20°/o a d ó l e v o n á s á v a l

| minden nyeremény készpénzben fizettetik k i .

Sorsjegyek 1 írtjával portomentesen kaphatók | A magy. lovaregylet sorsjegyirodájában, j Egyenkénti r

Budapest, Hatvani-utcza Nemzeti kaszinó, 2. emelet. eladás Budapesten a Ne?nzeti kaszinóban lévő váltóüzletben, valamint az összes bank- és váltóüzletekben.

ügynöki állások ugyancsak a fentebbi magy. lovaregylet sorsjegy irodához intézendők.

F r a n k l i n - T á r s u l a t n y o m d á i a . ( B u d a p e s t e g y e t e m - u t e z a 4-ik s z á m . )

23-ik s z á m 1883. Slöfizetési fiiltételek : VASÁRNAPI UJSAG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt:

HALMI

egész évre 1 2 frt félévre .-- 6 «

BUDAPEST, JÚNIUS 10. Csupán « VASÁRNAPI ÚJSÁG:

FERENCZ. 11850-1883.)

« . . . . Halmi Ferencz nincs többé. A gyönge testben oly erős volt a művész lélek, hogy a halál sem mert küzdeni vele: vívódás nélkül bagyta kiégni, megvárta, mig magától kialszik. Elszenderült, elaludt. •— Oly nagy hely maradt utána üresen, hogy a vigasztalás nem képes betölteni. Veszteségünket a feledés sem enyhítheti, mert művészi alkotásaival erez­ nél tartósabb szobrokat emelt magának, hogy örökre ébren tartsák emlékezetét.* E sorok a nemzeti színház gyászjelentésé­ ből vannak idézve, melylyel az intézet, egyik legkitűnőbb tagjának kidőltében, a maga s a pályatársak veszteségét tolmácsolja. De mint a veszteség az egész közönségé s mindnyájunké, u gy a gyászjelentés igaz és jelentős szavait is mindnyájan magunkévá tehettük. Mikor a "Párisi regény* Chevrial bárójá­ ban utolszor láttuk őt meghalni, poharak és nők közt, oly megdöbbentő igazsággal, oly rémletesen — hideg borzongás futotta át valón­ kat 8 nem szabadulhattunk a sejtelemtől, hogy a művész ép oly közel van a halálhoz maga is, mint ábrázolása az iszonyú valóhoz. Különös, hogy e vígjátéki színésznek mily jelentős haláljelenetei voltak. Utolsó föllépte volt Chevrial báróban. Mint szerződött tagnak a nemzeti színháznál első szerepe Clarin a bohócz, Calderon «Az élet álom» czimü költői drámájában, melyet a nemzeti színházban súgó nélkül játsztak el (ilyen darab kellett Halmi­ nak, a ki mindig kitűnően tudta a szerepét). Ez a Clarin bohócz a csatában bujkál a golyók elől, melyek a nyílt téren nagyon félelmesen süvöltöznek a füle körül. Végre egy szikladarab alatt meghúzza magát, gondolva, hogy itt biz­ tosan van. S pedig épen itt éri egy eltévedt golyó. Szivén találja; ő lassan egyet fordul, néhány szót dadog, s mosolyogva meghal. E meghalás tökéletesen jellemzé Halmit, termé­ szetesebb és szeretetreméltóbb módon meghalni se lehetett volna. Ellenkezőleg mily borzalmas halál a Coupeauó a «Pálinka*-ban: a realizmus legvastagabb tűlsága; túlság t. i. a művészet­ ben, de minden túlzás nélküli élethű igazság. S ez a halál (melyben egymásután ötször vagy hatszor ragadta el a népszínház közönségét) — ez ölte meg Halmit tulaj donkép, vagy legalább siettette, legalább is évekkel, halálát. Barátai s a nemzeti szinház igazgatósága ellenezték is

X X X . évfolyam.

i egész évre 8 frt Csnpin • POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : / •**" é " e 6 f r t \ félérre — 4 • V félévre— 3 .

föllépését e szerepben, de őt a művészi becs­ vágy, egy realisztikus szerepben is megmutatni egyszer, mit tud, az élethű s mégis művészi alakítás netovábbját: e szép, de veszélyes ambiczió nem hagyta nyugodni. E sorok irója egy parányi szerepben, a Moliére "Kénytelen házasság»-ának az Alcidásában látta, a ki bottal kényszeríti Sganarellet, hogy nővérét — kinek házasságot igért — vegye is el. Halmi oly finomul, annyi mérséklettel adta e kis, de kényes szerepet, hogy engem egészen meglepett. Pár nap múlva az itt ven­ dégszereplő Kossi «XI. Lajos*-a előadásán talál­ koztunk először, s kifejeztem elismerésemet

KülfAIdí eldflzetésekhez a postaiig meghatároiott riteldij is entolandA.

iránta ama kis szerepben. Az oly jól esett neki hogy évek múlva is mindig emlegette. Valóban e kis történet, melyet csak jel­ lemző voltáért hoztam föl, Halminak legjellem­ zőbb vonásait egyesíti magában; a lelkiisme­ retes gondot, melyet ő legkisebb szerepére is fordított; az igazi művészet ama tulajdonát, hogy bármennyire csábítson is a szerep túlzásra vagy torzításra, a hatást mindig csak művészi eszközökkel kívánja elérni s túlzásra soha sem engedi ragadtatni magát; s végre páratlan sze­ rénységét, melylyel a legkisebb elismerést is mint szives ajándékot s nem mint megérdemelt jutalmat fogadta.

Ellinger fényképe után.

HALMI

FERENCZ.