I. Alapok: bevezetés a család- és rendszerállításba

I. Alapok: bevezetés a család- és rendszerállításba

I.

Alapok: bevezetés a család- és rendszerállításba

Cél: Alapfogalmak rendszerezett tisztázása. Struktúra: A rendszerállítás „fája” A rendszerállítás gyökerei: pszichoterápia, primerterápia, csoportdinamika, családterápia

hipnózis,

TA,

NLP,

pszichodráma,

A rendszerállítás „törzse”: klasszikus, lélekmozgásos állítások, a szellem mozgásai A rendszerálltás ”gyümölcsei” A családfelállítás mint alternatív családterápia: Lelki örökség A szeretet rendjei A „mező”, a „nagyobb” A lélek új felfogása Rendek Rendek a családban Rendek a szervezetekben Szakirodalom és vizsgakérdések

A rendszerállítás fája Trauma munkák

Családállítás

Rendszer állítás Integrált állítások

Archetípusokkal végzett állítások

Személyiség integrációs munkák Sámán munkák

Szervezet állítás

Spirituális állítások Hellinger sciencia – a szellem mozgásai Lélekmozgásos

Klasszikus CSOPORTDINAMIKA PSZICHOANALÍZIS HIPNÓZIS

NLP

TA

PSZICHODRÁMA

PRIMERTERÁPIA

CSALÁD TERÁPIA

KONTEXTUÁLIS TERÁPIA

„Hellinger-féle szisztemikus-fenomenológikus rendszerszemléletű családterápia” Szisztemikus: rendszerszerű, rendszeres, állandóan ismétlődő. Fenomenológia: közvetlenül észlelhető dolgok leírása. A fenomenológia két fő képviselője, Maurice Merleau-Ponty és Edmund Husserl. Ismert fenomenológus Martin Heidegger is. A fenomenológia kifejezés phainomenon („fenomén”, szó szerint „a megjelenő”, „a megmutatkozó”, „a jelenség”) és a logosz („tan”) görög szavak összetételéből származik. Husserl Kanttól kölcsönözte a kifejezést. Kant megállapítása: a látszat nem maga a valóság, míg a jelenség valóságos dolog. Az igazi ismeretet a jelenség megismerése adja. Az egyén szubjektív élményeit és egyedi észleléseit tanulmányozza, az ő személyes nézőpontjából értelmezi az eseményeket (a viselkedés vizsgálatával szemben!). A közvetlenül észlelhető sajátságokra, ill. ezek összefüggéseire irányuló leíró jellegű kutatás, amely azonban tartózkodik a mélyebb okok, a jelenségek mögött levő törvényszerűségek feltárásától. Rendszerszemlélet: komplex megközelítési módszer, amelynek alapelve, hogy egy rendszer nem egyszerűen az alkotóelemek halmaza, hanem azoknak együttesként viselkedő egysége. A családfelállítás nem helyettesíti a pszichoterápiát, kiegészíti azt!

„Hellinger-féle fenomenológikus pszichoterápia” „A tudományos pszichoterápia lineáris. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos ok hat, és ezért alakul ki egy bizonyos okozat. A fenomenológiai pszichoterápia ezzel szemben azt jelenti, hogy én mint terapeuta, átadom magam egy összefüggésnek, minden szándék és félelem nélkül. Még az a szándék sem él bennem, hogy segítsek. Tehát annak a terapeutának a számára , aki fenomenológiai módon akar érzékelni, olyan lehet a világ, amilyen…A páciens betegségét elfogadja olyannak, amilyen.…Mindenekelőtt azokra a személyekre koncentrálok, akiket kizártak, akik meg sem jelennek, de akiket, mivel visszafogom magam, mégis érzékelek és észreveszek. Nálam azonnal megkapják azt a helyet, amelyet ott megtagadtak tőlük. És amint visszakapták a helyüket, mélyebb összhangban vagyok a rendszerrel, mint maga a páciens, mert én viseltetek nagyobb együttérzéssel ezzel a rendszerrel szemben.” „…csak akkor leszek képes megtalálni, hogy hol van a megoldás, ha benne vagyok ebben az összhangban. Akkor egyszer csak megvilágosodik. Ez a fenomenológiai érzékelés.” Bert Hellinger

A rendszerállítás gyökerei I. Pszichoanalízis

A rendszerállítás eredetfája-gyökerek

PSZICHOANALÍZIS

CSOPORTDINAMIKA PRIMERTERÁPIA

CSALÁD TERÁPIA NLP

HIPNÓZIS

TA PSZICHODRÁMA

KONTEXTUÁLIS TERÁPIA

Szondi és Freud Szondi Lipót (1893-1986) magyar származású pszichiáter. A soranalízis és a Szondi teszt (kísérleti ösztöndiagnosztika) megalkotója. Szondi a múlt század elején, a Sorsanalízis című művében utal az ősök kényszerítő erejére, a családi tudattalanra (ő alkotta meg ezt a fogalmat). Definíciója szerint a sors nem más, mint a bennünk meglévő, ősöktől, vérrokonoktól származó választási kényszer – szerelemben, barátságban, foglalkozásban, betegségben és halálban. A választásainkban rejtett, öröklött biológiai tényezőket sejtett. Freud és a pszichoanalízis Sigmund Freud és a XIX - XX. század fordulóján élt. Bécsi orvos. Hisztériás női betegeit eleinte hagyományos orvosi eljárásokkal próbálta kezelni. Majd tapasztalatai alapján kidolgozta pszichoanalitikus elméletét. Szerinte a tudat, az észlelés és az emlékezés is mind a biológiailag megalapozott ösztönökön alapul, az ösztönök irányítják tudat alatt az embereket. Freud szerint az emberi személyiség viszonylag merev: velünk született hajtóerők és életünk első öt évében bekövetkezett események határozzák meg személyiségünket. Mi is az a pszichoanalízis? A pszichoanalízisnek mint eljárásnak célja, hogy a (főként gyermekkori) konfliktusokat, elfojtott érzelmeket a tudatba emelje, hogy azok racionálisan kezelhetővé váljanak.

Pszichoanalízis Freud és a pszichoanalízis A pszichoanalízis fő technikája a szabad asszociáció és az álomfejtés. A szabad asszociáció során, a páciens mindent elmesél a pszichológusnak, ami csak az eszébe jut. Amikor a kliens hirtelen témát vált vagy nem tud visszaemlékezni részletekre, Freud szerint blokkolás, ellenállás következett be, ami a tudattalan kontroll következménye, így pont ezekre a területekre kell odafigyelni. Az álomanalízis az álomban látottak értelmezése, mivel álmodáskor a tudatalatti „üzen”. Freud különbséget tett a manifeszt (nyílt, tudatos) és a látens (rejtett, tudattalan) álomtartalmak közt. A pszichoanalitikus kezelés fontos része az indulatátvitel is – a kliens olyan attitűdöket fejez ki analitikusával szemben, amelyeket más, számára fontos személyek irányába érez. Így az analitikus tanulmányozhatja, majd ezáltal megértetheti a beteggel a mások irányába mutató érzelmeit. Az interpretáció egy hipotézis, mely magyarázatot kínál a beteg viselkedésére. Fontos az időzítés: azon a ponton kell bevetni, amikor a tudatalatti tartalom már közel van a felszínhez, és a beteg is felkészült már a belátásra. A túl hamar felkínált interpretáció viszont szorongást és védekezést válthat ki. A következő, s egyben az utolsó lépés az átdolgozás. A beteg megtanul szembenézni a valósággal a tagadás helyett. Ezen a folyamaton végigmenni hosszú idő, intenzív terápiát és motiváltságot igényel a pácienstől.

Topografikus modell A lélek topografikus modellje Freud első modellje, a topografikus modell szerint az emberi lélek olyan, mint egy jéghegy – a vízből kiálló része a tudatos és tudat-előttes (vagyis az az információ, amely bármikor tudatossá tehető), a „víz alatti” része a léleknek, a tudattalan jóval nagyobb. Itt találhatók a késztetések, a vágyak, és a hozzá nem férhető emlékek, amelyek számunkra rejtetten befolyásolják cselekedeteinket.

Tudatos szint

Gondolatok Felfogások

Tudatelőttes

Emlékek Tudás

Tudattalan

Félelmek Erőszakos késztetések

Elfogadhatatlan szexuális vágyak Irracionális kívánságok

Erkölcstelen Szégyenletes tapasztalatok ösztönök Önző szükségletek

Strukturális modell A személyiség strukturális modellje Később kidolgozta a személyiség strukturális modelljét is Freud. Ez nagyban hasonlít az előzőre, de itt három részre osztotta a lelket: az idre, az egora és a szuperegora. Az id a személyiség legprimitívebb része, az ösztönkésztetések alkotják, és ezek azonnali kielégítésére törekszik. Az ego ezzel szemben már a valóság követelményeihez igazodik – addig vár az id ösztöimpulzusainak kielégítésével, amíg a megfelelő környezeti feltételek nem adottak. Még ha a feltételek meg is vannak, a szuperego még mindig megakadályozhatja a cselekvést. A szuperego a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső képviselője, az egyén lelkiismerete. A korábbi topografikus modellbe a három rendszer úgy illeszthető be, hogy az id egésze, valamint az ego és a szuperego nagyobb része is a tudatalattiba merül, és csak kis részük tudatos/tudatelőttes.

Elhárító mechanizmusok I. Elfojtás: Az id, az ego és a szuperego szembenállása szorongást vált ki az emberből, ha valamilyen tiltott cselekvés megtételére érez késztetést. E szorongás kiküszöbölésére vagy csökkentésére a szervezet különböző elhárító mechanizmusokat vet be. Ezek közös jellemzője, hogy nem oldják meg a stresszhelyzetet, csak annak érzékelését változtatják meg, tehát önbecsapásról van szó. Freud szerint a legalapvetőbb és legfontosabb elhárító mechanizmus az elfojtás. Lényege, hogy a személy a számára fájdalmas, félelmetes, vagy bűntudatot kiváltó emlékeket kiszorítja a tudatából a tudatalattiba. Sigmund Freud legtöbb figyelmet ennek a mechanizmusnak tulajdonított, de megemlíthetünk egyéb mechanizmusokat is: a racionalizációt, a reakcióképzést, a projekciót, az intellektualizációt, a tagadást és az áttolást. Az elhárító mechanizmusok A pszichológia szakirodalmában az elhárító mechanizmusok tudattalan lelki működések. Funkciójuk megakadályozni, az olyan „én”-t érintő mozzanatok felismerését, amelyek fenyegetik az önértékelést vagy szorongáshoz, stresszhez vezetnek. Anna Freud az elhárító mechanizmusok kifejezést azokra a tudattalan stratégiákra alkalmazta, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek.

Elhárító mechanizmusok II. Az elhárító mechanizmusok Tagadás: A tagadás a zavaró érzések, impulzusok, vágyak jelentéktelenítése és aktív kiutasítása a tudatból. Jelölőérzelme gyakran a düh. Disszociáció: A kellemetlen, kínos érzések, gondolatok kellemesekkel (elviselhetőekkel) való helyettesítése. Projekció: Az egyén saját el, vagy fel nem ismert érzéseit másoknak tulajdonítja, illetve azokat másokban véli meglátni. Intellektualizáció: Célja: érzelmi eltávolodás a kellemetlen érzés, gondolat okozta stresszhelyzettől az elvonatkoztatás segítségével. Fantáziatevékenység: Olyan élethelyzetek,szituációk alkalmazása, melyek kellemes érzéseken keresztül legtöbbször a megelégedettséget hoznak. Izoláció: Általában szigorú önellenőrzésből fakadó érzelmi távolságtartás, érzelmi elkülönülés, érzelemmentesség. Hasítás: A személy környezete személyeit két egymással ellentétes csoportra – pl: „jók”-ra és „rosszak”-ra – osztja. Ezután a pozitív csoportba tartózó személyekben általában megbízik, és ez a biztonság érzetét nyújtja számára, a negatív csoport felé tanúsított bizalmatlanság és óvatos magatartás pedig szintén a bizonság érzetet, így a komfortérzést szolgálja. Acting out vagy kiélés:Valamilyen nem tudatos szándék vagy konfliktus cselekvési kifejeződése, pl: hirtelen indulatkitörések, helyzethez nem illő düh, a düh feletti kontroll hiányával, erőszakos cselekedetek, családtagok ellen elkövetett bűncselekmények.

Elhárító mechanizmusok III. Az elhárító mechanizmusok Leértékelés:Az egyén nagyobbnak és fontosabbnak tekinti (és éli meg) magát a többieknél. A gyenge önértékelése miatt feltételezi hatalmasságát, mindenhatóságát és értékeli le a többieket. A külső megfigyelő számára ez a viselkedés sokszor nagyképűségként, kiválasztottsági érzésként fogalmazódik meg. Elfojtás:Az elfojtás lényege a személy számára félelmet vagy fájdalmat keltő memóriatartalmak kiutasítása a tudatból. Introjekció vagy bevetítés:Külső tulajdonságok, erények magunkra vonatkoztatása. Az egyén azonosul egy pozitív figurával, vagy annak tulajdonságaival. Bevetítés az is, ha az egyén saját tulajdonában lévő olyan dologgal, vagy dolgokkal azonosul, melyre büszke. Racionalizáció: A személy olyan helyzetbe kerül, amelyben objektív szempontból negatív következtetéseket is fontos lenne levonni önmagára nézve, ennek ellenére a valóságot eltorzítja. Nem arra törekszik, hogy önmagáról való vélekedéseit összhangba hozza a valósággal, hanem megfelelő szemüveget keres ahhoz, hogy a valóság tűnhessen fel oly módon, mint ami az eset előtti, azóta megingott énképével, elképzeléseivel összhangban van. Regresszió:Időleges visszatérés korábbi vagy primitívebb lelki működésekhez. Reakcióképzés: A reakcióképzés vagy kompenzáció az önmeggyőzés illetve „önbecsapás” egyik módja. Az egyén önmaga elől úgy rejti el valamely késztetését, hogy ellenkező irányú motivációt fejez ki. Helyettesítés:Egy érzés vagy érzelem másikra váltása, kicserélése (mással helyettesítése).

C.G.Jung I. Az elhárító mechanizmusok Szublimáció: Egy olyan – nem tudatos – lelki folyamat, amelyben egy szexuális impulzus "energiája" olyan módon változtatja meg irányultságát, mely egy szociálisan elfogadott, nem szexuális jellegű tevékenységet eredményez. Testi szomatizáció: Az érzelmi aggodalmak testi tünetekben történő megnyilvánulása. Humor: Kellemetlen vagy éles helyzetek "tompítása" derűs hangulat keltéssel. C.G.Jung C.G.Jung a tudattalan fogalmát kiszélesítette. Jung tudattalanfogalmának aktív eleme az árnyék, az archetípus és a kollektív tudattalan. Jungnak föltűnt, hogy páciensei tudatalattijában nem csak elfojtott ösztönökre, megtagadott személyiségrészekre és komplexusokra bukkan, hanem olyan mitikus mese- és mondaalakokra, régi ezoterikus szimbólumokra vagy képzetekre is, amilyenek például az alkímiában szerepet játszottak. Lenyűgözte őt, hogy tanulatlan emberek is felszínre hoztak ilyen motívumokat, pedig korábban feltehetően sohasem hallottak róluk. Mivel magyarázható, hogy a lélek olyan képzeteket produkál, amiket a tudat soha el nem sajátíthatott, következésképpen el sem fojthatott? A választ Jung a „kollektív tudattalan" és az „archetípusok" azóta híressé vált elméletével adta meg.

C.G.Jung II. „Ezekhez a tartalmakhoz társul még minden többé-kevésbé szándékosan elfojtott kínos elképzelés és benyomás. Mindezen tartalmak summázatát nevezem személyes tudattalannak. Csakhogy ezeken túl a tudattalanban ott találjuk a nem individuálisan szerzett, hanem örökletes tulajdonságokat, tehát az ösztönöket, mint olyan tevékenységek hajtóerejét, amelyek tudatos motiváció nélkül, kényszerből következnek be. Az ösztönök és az archetípusok alkotják a kollektív tudattalant. Azért nevezem ezt a tudattalant kollektívnak, mert a fentebb meghatározott tudattalannal ellentétben nem individuális, vagyis nem többé vagy kevésbé egyszeri tartalmakat hordoz, hanem általánosakat és egyöntetűen elterjedteket….Az előbbi csoport olyan tartalmakra vonatkozik, amelyek az individuális személyiség integráló alkotóelemeit fejezik ki, és ezért ugyanúgy lehetnének akár tudatosak is, az utóbbi a psziché általában létező, önmagával folytonosan azonos feltételeinek vagy alapjának felel meg.” „Az árnyék alak megszemélyesít mindent, amit az alany nem ismer el, és ami mégis újra meg újra közvetlenül vagy közvetve feltolakszik benne, így például alacsonyabb rendű jellemvonások és más összeférhetetlen tendenciák.„ „Az árnyék [....] az a leplezett, elfojtott, vétkes és többnyire kisebbrendű személyiség, amelynek végső hullámverése egészen az állati ősök birodalmáig nyúlik vissza, és ily módon átfogja a tudattalan teljes történelmi aspektusát. Az árnyék nemcsak morálisan elvetendő tendenciákból áll, hanem meglehetősen sok jó tulajdonság is kimutatható róla, többek között például: normális ösztönök, célszerű reakciók, valósághű észlelések, alkotó impulzusok."

Új pszichológiai áramlatok I. A XX. század második felétől egyre inkább az integrált vagy integráció irányába mutató pszichológiai megközelítések nyernek tere. A modern fizika megközelítése (kvantumok, mezőelméletek, nullponti energiatér, stb.), a spirituális tapasztalatok és a lelki élet egyre inkább összefonódik és integrálódik. Jelentősebb új áramlatok: Pozitív pszichológia: A pozitív pszichológia annak tudományos tanulmányozása, hogy mi az, ami sikerült, nem pedig arra kíváncsi, ami kudarcot vallott mind az egyének, mind a közösségek szintjén. Fő alakjai, kutatói: Martin Seligman, Csíkszentmihályi Mihály. Szomato pszichológia, szomato pszichoterápia: A test és elme, test és érzelmek kapcsolatát vizsgáló pszichológiai ág. Az elfojtás, a hárítás fiziológiai síkon nap mint nap megtörténik a testünkben a korai gyerekkortól kezdődően egészen felnőtt korig (W. Reich- karakterpáncél), ami jelentősen lecsökkenti a test működési potenciálját. Ugyanígy az életünk története, a traumák és félelmek a düh, a harag, a fájdalom, a csalódások története is ráíródtak a testünkre. Energia pszichológia: a testet mint energetikai rendszert kezeli és a meridiánok, csakrák, bizonyos testpontok stimulálásával ér el pszichológiai és testi változásokat pl. EFT, AFT, TAT, kineziológia.

Új pszichológiai áramlatok II. Transz-perszonális pszichológia: célja olyan eddig elhanyagolt területek tudományos, pszichológiai vizsgálata és alkalmazása a pszichoterápiában, mint például a spiritualitás, transzcendencia, miszticizmus, módosult tudatállapotok. A transz-perszonális fogalmat C.G. Jung vezette be énünk legmélyebb rétegére, magvára utalva. A legkiemelkedőbb tanítói: C. G. Jung, Roberto Assagioli, Abraham Maslow, Erich Fromm, Viktor Frankl, Stanislav Grof és Ken Wilber. Integrál pszichológia: Az integrál kifejezés a Ken Wilber által megalkotott integrált elméleti rendszer jelölése, mely az első teljes körű törekvés az emberismerettel foglalkozó ismeretrendszerek szintézisére. Az emberismereti rendszer alatt itt minden fő - az emberiség által eddig alkotott az emberi létről szóló területet értjük: a nyugati pszichológiai, pszichoterápiás és filozófiai irányzatokat, más (pl. keleti) kultúrák spirituális (meditatív, misztikus, ezoterikus, vallási) rendszereit, a természettudományokat (biológia, fizika, orvostudomány, pszichiátria stb.),társadalomtudományokat (szociológia, kultúr-antropológia stb.), továbbá rendszerelméletet,gazdaságtant, ökológiát stb. Ezek eddig külön vizsgált és tárgyalt témák voltak, melyek mind az emberi lét egy-egy fontos aspektusát tárgyalják. Az Integrál Elmélettel (Integral Theory) egy rendszerbe állíthatók.

A rendszerállítás gyökerei II. Hipnózis, NLP, TA, pszichodráma, csoportdinamika, primerterápia

A rendszerállítás eredetfája-gyökerek

PRIMERTERÁPIA

HIPNÓZIS NLP

TA

PSZICHODRÁMA

CSOPORTDINAMIKA PSZICHOANALÍZIS

CSALÁD TERÁPIA KONTEXTUÁLIS TERÁPIA

A gyökerek I. - Hipnózis A hipnózis a görög eredetű hypnos (alvás) szóból származik. A hipnózis egy sajátos módosult tudatállapot, mely külső vagy belső hatásra egyaránt létrejöhet. A hipnózis technikáiban közös, hogy az öntudatot kevés figyelmet igénylő feladatokkal foglalják le, és fokozatosan kikapcsolják. Így az öntudat elveszti vezető szerepét, a kritizálás képessége is korlátozódik, és a tudattalan Milton közvetlenül megszólíthatóvá válik. A bal agyfélteke lassan elhalkul és a jobb Erickson veszi át az irányítást. A megváltozott tudatállapot, mely a hipnózis sajátsága több módon is megjelenik az állításban vagy kapcsolódik az állításhoz: Képviseleti érzékelés: a képviselet egy speciális érzékelési fajta, melyet néhány szakember idegen érzésnek hív, Mathias Varga von Kibéd pedig reprezentáló érzékelésnek (a képviselőket reprezentánsnak nevezi). Wilfried Nelles ezt az érzékelést a tudati fejlődés egyfajta előfutárának tekinti, mely felé egyre inkább tart az emberiség. (William Braud kutatásai megállapítása: az elkülönültség megszokott határát átlépve az agy egyre kevésbé lesz ráhangolva saját egyedi információira, és egyre fogékonyabb lesz mások információira. Lényegében tehát úgy fogja fel a nullponti mezőből egy másik személy információit, mintha azok a sajátjai lennének.) Családi tudatmező okozta érzékelés módosulás: minden családban vannak észlelési és érzékelési megengedések és tilalmak. Ezek irányítják a figyelmet és tapasztalást. Ezek mind-mind családi történésekből fakadnak. Ezek a megengedések és tilalmak a családi mező hiedelmeiben kristályosodnak ki, a mezőben ezek érzésekként, érzetekként, mozgató erőkként jelennek meg.

A gyökerek II. - NLP A Neuro Lingvisztikus Programozás módszertani alapjainak lefektetése Richard Bandler és John Grinder nevéhez fűződik. Az NLP a modellezés tudománya. Gyakorlatban alkalmazható szerkezeti mintákat ad a kiválóság elsajátításhoz, a változás elősegítéséhez. Az állítás során az alábbi NLP által tanulmányozott és leírt jelenségeknek, működéseknek, módszertannak vehetjük hasznát: Szemmozgások ismerete. Ezek jelzésértékűsége arról, hogy milyen módon tárolódnak a történetek a rendszer egy tagjában. A traumák kapcsán részletesen foglalkozunk vele. A rapport kialakításának lehetőségei. Ennek az interjú során vehetjük hasznát. Hiedelmek és azok megváltoztatási lehetőségei. Erről egy konkrét eszközön keresztül a szervezetállítás kapcsán tanulunk. Hipnotikus nyelvi minták. Ezeknek bizonyos állapotok maradandó rögzítésekor vesszük hasznát. Valamint magának a rögzítésnek a módszerét. Ennek a módszernek az egyéni ülésvezetésben vehetjük hasznát. Idővonal, életfonal: ennek az egyéni ülésvezetésben, valamint a szervezetállítás, rendszerállítás során vehetjük hasznát, fogunk róla tanulni. A személyiség integrációját elősegítő álltásoknál, ahol én-részekkel dolgozunk szintén hasznát vesszük az idővonalnak. Az idővonalaknak a traumamunkákban is nagy szerepe van.

A gyökerek III. - TA A Tranzakció Analízis Eric Berne által kidolgozott személyiség- és pszichoterápiás elmélet. Személyiség elméletként egy három részből álló én-állapot (szülő-felnőttgyermek) modellt alkalmaz. Tranzakciónak nevezzük a kommunikáció egységét. Egy tranzakció két személy kommunikációjában egy (verbális vagy nem verbális) ingerből, valamint egy erre adott válaszból áll. A TA fogalmai, módszerei közül mivel találkozhatunk az állítások alatt? Sztrók (simogatás): embertársaktól kapott visszajelzés. A viselkedés vagy a létezés elismerése vagy kritikája. Mind a családállítós, mind a szervezetálltós csoportfolyamatokban megjelenhet, ha tudatosan alkalmazzuk a csoportfolyamatok részeként.

Életpozíció: az életpozíció egy gyermekkorban kialakult alapvető meggyőződés önmagunkról, illetve a minket körülvevő világról. A meggyőződés mindkét irányban alapvetően kétféle lehet: „OK” vagy „nem OK”. Ennek megfelelően négy életpozíció lehetséges. Többnyire az állítást megelőző interjú során körvonalazódik. A sorskönyv (script): a sorskönyv egy gyermekkorban kialakított, szülők által megerősített, a későbbi események által igazolt és az egyén választásaiban megjelenő, nem tudatos életterv. Bizonyos körülmények között (elsősorban stresszhelyzetben, illetve a gyerekkort idéző helyzetekben) automatikusan lefut, megerősítve önmagát. Kiléphetünk belőle! Az állítás során ezekkel a kilépésekkel foglalkozunk. Játszmák: „a játszma kiegészítő, rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely pontosan meghatározott, előre látható kimenetel felé halad.” H + GyP –> V + Á + Sz + Ny H:horog, GYP: gyenge pont, V: válasz, Á: átváltás (mozgás a drámaháromszögben: megmentő-üldözött-áldozat,) SZ: szembesülés, Ny: nyereség Leggyakrabban a párkapcsolatok leképezésekor illetve az eredetcsalád szülői, nagyszülői rendszereinek leképezésekor bukkanhatunk rá. A traumamunkákban szintén gyakran felbukkanó dinamika.

http://www.birtalan.hu/balazs/terapia/ta.htm

A gyökerek IV. - Pszichodráma A pszichodráma atyja Jacob Levy Moreno. A pszichodráma olyan terápiás, személyiségfejlesztő- és önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, és a belátáson alapul. A módszer a megértés és az érzelmek szintjén tudatosítja a testi (fizikai) szintű átélést. Segít abban, hogy a társas szintünkben történő tranzakciók, a felvett szerepek, az elnyomott vagy fel nem ismert érzések és érzetek tudatosodjanak. „A pszichodráma olyan csoportpszichoterápiás módszer, amely az egyénen belüli feszültségeket, konfliktusokat, intrapszichés folyamatokat dramaturgia és specifikus pszichodráma technikák (elsősorban a szerepcsere, tükrözés és duplázás) segítségével, a csoportszobán belül, egy körülhatárolt és kijelölt térben (színpad) megjeleníti, azaz externalizálja. Az akció, az érzelmi átélés és a belátás teszi lehetővé a terápiás változást. Oki, tüneti és rehabilitációs terápiaként egyaránt alkalmazzuk.” A pszichodráma alkalmazása rendkívül szerteágazó, hiszen nemcsak eszköz arra, hogy megfelelő terápiás indikációval gyógyítsunk, hanem hatékonyan alkalmazható az önismeret fejlesztésében, szervezetfejlesztésben, közösségformálásban, jól használható az oktatásban, képzésekben is. http://www.pszichodrama.hu/a-pszichodramarol/mi-a-pszichodrama http://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichodr%C3%A1ma

A gyökerek V. – Primer terápia Arthur Janov alkotta meg a primerterápiát. "Az első számú gyilkos a mai világban nem a rák vagy a szívbetegség, az elnyomás." A terápia célja az elnyomott és ki nem fejezett gyermekkori érzések felszínre hozása és kifejezése. A kontinuum elv az evolúció alatt kialakult emberi szükségleteket jelenti. Azokat az eredeti szükségleteket jelenti, amelyeket a csecsemő magával hozott: a társaság és a figyelem utáni igény, az érintés utáni igény, az éhség csillapításának igénye, az elfogadottság érzése, biztonság igénye. Mi történik azonban, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem teljesülnek, ha az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki? Akkor keletkezik elfojtás, elnyomás ha ezek a természetes igények nem elégülnek ki a gyermeknél. A ki nem elégült igények fájdalmat okoznak a csecsemőnek, a csecsemő egy ideig kifejezi ezt a fájdalmat, majd elkezdi elnyomni, vagy helyettesítő érzésekkel pótolni az igényeit. Végül érzéseit leszakítja önmagáról és elnyomja a szükségletet. Neurózis egy szimbolikus védekező viselkedés a túlzott pszicho-biológiai fájdalom ellen. http://www.primaltherapy.com/what-is-primal-therapy.php

A civilizált ember elfelejtett vagy nem mer az érzéseire, ösztöneire hallgatni. Kétségbe vonja, hogy vannak ösztönei, és hogy érzései megbízhatóbbak, mint az intellektusa.

A gyökerek VII. – Csoportdinamika

Kurt Lewin alkotta meg a csoportdinamika kifejezést 1939-ben. „A csoport lényege nem a tagok különbözősége vagy hasonlósága, hanem kölcsönhatása, egymástól való függése (interdependenciája). Egy csoportot dinamikus egészként jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely részének az állapotváltozása, valamennyi többi részlet állapotát is megváltoztathatja.” A csoportdinamika a csoportban létrejövő racionális (verbálizálható) érzelmi (csak részben verbalizálható) és ennek a kettőnek az egymásra hatásából létrejövő elégedettségi/elégedetlenségi jelenségek összessége. A csoporttörténéseket (csoportdinamikát) - szerinte - akkor lehet elemezni, ha azt „társas mező”-nek fogjuk fel, meghatározzuk azoknak az elemeknek a kölcsönhatását, amelyek az adott (egyensúlyi vagy konfliktus) helyzethez vezettek. A csoportdinamika elemei: az egyén cselekvése (viselkedése), csoport egésze, vagy egy része, negatív jelenségek (tilalmak, korlátok, veszélyek) pozitív jelenségek (csábítások, lehetséges előnyök), a kommunikációs csatorna, interperszonális hálózatok (csoportdinamikai jelenségeknél tartósabb mintázatot mutató szimpátia, barátság, kommunikációs, hatalmi hálózatok, amelyek a szociometria módszerével hozhatók a felszínre). A csoportdinamika törvényszerűségek mentén zajlik. A törvényszerűségek okai:a csoporttagok előzetes mintázatai, a külső körülmények és történések, interperszonális térben létrejövő jelenségek, törvényszerűségek. A csoportdinamika jellemzően metaszinten zajlik a csoportban, tehát nem ezek a szálak, történések, jelenségek, amik a csoporttagok megfigyelésének fókuszában vannak. http://www.inspi-racio.hu – Vágvölgyi Gusztáv – Inspi-Ráció Egyesület

A rendszerállítás gyökerei III. Családterápia

A rendszerállítás eredetfája-gyökerek

KONTEXTUÁLIS TERÁPIA

CSALÁD TERÁPIA

CSOPORTDINAMIKA

PSZICHOANALÍZIS

NLP HIPNÓZIS

TA PSZICHODRÁMA

PRIMERTERÁPIA

A családterápia irányzatai Családterápiának nevezzük azokat a kezelési eljárásokat, amelyek elsődleges célja a család egészének kedvező irányú befolyásolása. A megfogalmazás nagyon sok kezelési formát takar, változatos eszköztárral. Pszichodinamikus gyökerűek: Analitikus kezdetek (Ackerman, Stierlin) Transzgenerációs, családi rendszerek elmélete vagy szisztémás irányzat (Bowen) Kontextuális (Böszörményi-Nagy) Tárgykapcsolat-elméleti (Siegel, Scharff és Scharff, Székely) Kommunikációelméleti gyökerűek: Stratégiás (Jackson, Weakland, Haley, Watzlawik) Milánói (Selvini-Palazzoli, Boscolo, Cecchin, Prata) Narratív (White, Epston, Byng-Hall) Reflektív (Andersen) Szerepelméletből fakadóak: Strukturális (Minuchin) Élményközpontú vagy tapasztalati (Satir, Whitaker) Feminista kritika Fókuszáltak: Viselkedésterápiás (Lieberman, Masters és Johnson) Megoldásközpontú (de Shazer, Berg)

Kontextuális terápia Böszörményi-Nagy Iván hozzájárulása a családterápiás térhez, az első igazán integratív családterápiás módszer kifejlesztése. 1978-tól a modellt Kontextuális terápiának nevezte. Fogalmai keretei, melyek Hellinger munkájára is hatottak: Kontextus: A kapcsolat résztvevői számára rendelkezésre álló lehetséges erőforrások összessége. Magába foglalja minden tag előnyös pozíciójának etikáját, a köztük lévő dialógust, tranzakciós mintáik és a transzgenerációs következmények rendszerét. Jogosultság és elkötelezettség az emberi kapcsolatokban ösztönös, tudattalan és részben tudatos törekvés van a generációkon átívelő igazságosságra, kölcsönösségre, az adás-kapás egyensúlyára. A jogosultság három fő forrása: Szülő-gyermek kapcsolat, Családi örökség, Spontán érdemszerzés. Lojalitás: érdemmel felruházott kapcsolati kontextus. Az érdem vérrokonság által jár, vagy a méltányos törődés révén szerezhető. A szülők és gyermekek közötti aszimmetrikus, irreverzibilis kapcsolatok, a lojalitás vertikális kötelékei, az egymást követő generációk közé ágyazódnak. A horizontális lojalitások azokban a kapcsolatokban alakulnak ki, amelyekben a partnerek egyenlő pozíciót töltenek be, illetve kölcsönös jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

Virginia Satir: Satir-modell a családterápiában „A világegyetemnek megvan a maga rendje. ...Számomra nagyon fontos ennek a rendnek a fellelése. Tudom, hogy itt van valahol. Számomra ennek a rendnek az alapja az Életerő. Az emberek saját magukban hordozzák a családjukról alkotott elképzeléseiket. Ezekkel az elképzelésekkel foglalkoznak, nem pedig a hús-vér apjukkal vagy anyjukkal. A tapasztalásról alkotott értelmezésüket kell megváltoztatni. Azt találtam, hogy nem a problémával van gond, hanem a megküzdéssel vagy a megküzdés hiányával. Mindig azt kerestem, hogyan lehet ezeket az elképzeléseket bentről kívülre helyezni, a külvilágban megjeleníteni. A belső folyamat külső megjelenítése vezetett el a szerepjátszáshoz. Amikor a kontextust hozzáadtam a folyamathoz, elkezdtem az anya, az apa, a testvérek és a többi jelentős személy szerepeit eljátszatni a család három nemzedékében. Azt találtam, hogy ez a folyamat sokszintű, spirituális és nagyon erőteljes. Mostanra már jól kialakult ez a megközelítés, s a család rekonstrukciójaként ismeretes.” Virginia Satir

Megoldásközpontú megközelítés: Steve de Shazer és Insoo Kim Berg A megoldásközpontú irányzat megközelítésében a kivételeknek, a jól sikerülő megoldásoknak, a tünetmentes időszakoknak jut kiemelt szerep. A szakemberek azt vizsgálják, mi és hogyan történt a megszokottól eltérően, amikor nem jelentkezett a tünet, mert szemléletükben ez jelenti a megoldás kulcsát. Fókuszban a kivételek, a megoldások, amikor nincs probléma. Szerintük a baj eredete a probléma középpontba kerülése, ami a korábbi sikeres megoldásokat törli. A terápia célja a változás, ami a már változott, javult részek kiemelésével, a korábbi megoldások és kivételek keresésével, a változás konkrét jeleinek keresésével szolgálható. Az üléseken a kliens számára kedvező eredményt hozó akciók, a kívánt viselkedés előidéző tényezők gyűjtésével foglalkoznak. Speciális technikáik közé tartoznak a skálák, csodakérdések, megoldási minták és a belső erőforrásokat feltáró kérdések. Főként olyan feladatokat adnak, amelyek a kliens figyelmét saját erőforrásaira irányítják. A terapeuta csak facilitál, a kliens a megoldás kulcsa. Ezzel a megközelítéssel a szervezetállítás kapcsán többet fogunk foglalkozni!

Családterápia fogalmi keretei A rendszerszemléletű megközelítést alkalmazó családterápia alaptételei 1.)Az egyén pszichés élete nem teljesen belső folyamat, minden ember egy kapcsolati térben, kontextusban él. 2.)A családszerkezetben végbemenő változások hozzájárulnak a rendszer tagjainak viselkedésbeli és pszichés változásához. 3.)A terapeuta csatlakozik a rendszerhez és önmagát használja annak átalakításához. hierarchia: vertikális és horizontális, alrendszerek és határátlépések

kommunikáció – nincs, diszfunkcionális, jó

szabályok

szerepek (szereptévesztések, játszmák, parentifikáció)

családi forgatókönyvek homeosztázis

pszichológiai határok

első és másodrendű (új alternatívák) változások

A rendszerállítás fejlődése

A rendszerállítás eredetfája- a törzs (módszertani megközelítések)

Lélekmozgásos Klasszikus

Hellinger sciencia – a szellem mozgásai

A rendszerállítás – irányzatok összevetése KLASSZIKUS

LÉLEKMOZGÁSOS

SZELLEMI

Az ügyfél célja

Gyógyulás

Gyógyulás

Az állító magatartása

Irányít, közvetít, megoldásra törekszik, oldó mondatokat alkalmaz

Közvetít, teret tart, Teret tart, befogad, megoldást keres, éber és passzív befogad, oldó mondatokat alkalmaz

Az állítás menete

Verbális kapcsolat a klienssel és a képviselőkkel

Verbálisan aktív és A tér teljesen valami instrukciómentes nagyobbé,nincs szakaszok váltakozása verbalitás

A képviselők magatartása

Instruáltak az álltó által – visszajelzéseket adnak

Instruálás, visszajelzés és lélekmozgások váltakoznak

Nincs verbalitás, csak a saját érzékelés külső mozgásos megjelenése látható

Mit kap az ügyfél?

A sors összefonódások térbeli átalakulását és verbális oldását kapja.

A sors összefonódások verbális és térbeli megoldását kapja értelmezés nélküli mintákkal egyetemben

Energetikai oldó mintát kap értelmezés nélkül

Gyógyulás

A rendszerállítás fája - gyümölcsök Rendszer állítás Integrált állítások Szervezet állítás

Családállítás Archetípusokkal végzett állítások

Trauma munkák

Személyiség integrációs munkák Sámán munkák Spirituális állítások

A családállítás, mint alternatív családterápia

A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe Annak a felismerése, mennyire kötve vagyunk elődeink történetéhez, s mennyire meghatároznak ezek a történetek minket – lelki örökség. Annak az újrafelfedezése, hogy a tudatalattinkban törvényszerűségek hatnak, melyek alól nem vonhatjuk ki magunkat – a szeretet rendjei. A megoldás Helliger által választott útja – a mező.

Az állítási munka struktúrájában van egy olyan elem, amellyel más eljárások nem rendelkeznek: a rendszerszerűen és strukturálisan beépített viszonyulás valami nagyobbhoz. A lélek új felfogása.

A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe

LELKI ÖRÖKSÉG

Annak a felismerése, mennyire kötve vagyunk elődeink történetéhez, s mennyire meghatároznak ezek a történetek minket – lelki örökség.

A lelki örökség I. ”Létezik egyfajta lelki örökség. A legelképesztőbb azonban az volt …hogy ez a lelki örökség teljesen titokban adódik tovább, függetlenül attól, hogy mit mesélnek a családban, hogy az utódok ismerik-e a történetet, vagy egyáltalán tudnak-e annak a személynek a létezéséről, akivel lelkileg összekapcsolódnak. Itt újra a tudásmezővel találkozunk, amely átviszi a dolgokat, és a tudatalattiban, a lélekben és a testben „tudatosítja” mindazt, amiről soha nem esett szó. …Ez azt jelenti, hogy radikálisan ki kell terjesztenünk elképzeléseinket abban a tekintetben, hogy mi vésődik belénk, mi befolyásolja viselkedésünket és egészségünket. Minden megoldatlan dolog energiával rendelkezik, hiszen a megoldatlanságban feszültség van, amely feloldásra törekszik. Ez a feszültség, ez az energia mindaddig megmarad, amíg feloldást nem talál, amíg fel nem szabadul. Egy eseményhez kötődő energia mindaddig nem képes felszabadulni, amíg az esemény rejtve marad, és nem néznek rá. Amint ez megtörténik, az energia szabaddá válik, és feloldódhat a teljességben…. A mező energiamátrixa, amelybe beleszületett, gondoskodik arról, hogy a gyermek hozzájárulhasson a feszültségoldáshoz…. A mátrix azonban nemcsak egy, hanem sok megoldatlan témával rendelkezik. Némelyek kiegészítik és felerősítik egymást, mások egymás ellenében hatnak.” Wilfried Nelles

A lelki örökség II. - epigenetika A környezeti hatások erőteljesen hatnak az örökölt jellegek megmutatkozására vagy elcsendesedésére ( változatlan DNS kód mellet aktív vagy inaktív a gén a környezeti hatásokra válaszul). A örökítő-anyagra hatást gyakorló környezeti faktorok: táplálkozás (mennyiség és minőség – a test kémiai folyamatain keresztül fejti ki hatását), vegyi anyagok (nemi hormonok, hormonhatású anyagok, egyéb más vegyi anyagok), mozgás (az oxigenizációs folyamatokon és a hormonszinten keresztül hat), pszicho-szociális környezet (a stressz-válasz reakciókon keresztül hat már a magzatkortól kezdődően), generációs érzelmi stressz (olyan élethelyzet mellyel valamelyik előző generáció küzdött és nem sikerült kezelni, tehát megoldatlan problémaként ma is továbbadódik).

A lelki örökség III. - epigenetika ” A gének és a környezet túlélési egységet alkot. A túlélés szempontjából emberi kapcsolataink a legdöntőbb jelentőségűek, melyeket érzelmeinken keresztül élünk meg. Az aktív génkifejeződések stabil mintázatot vesznek fel életünk első éveiben a környezetünk hatására, ám ezek a mintázatok megváltoztathatók, elsősorban a tudatosság és az érzelmi környezet megváltoztatása révén. (Ezért is kiemelkedően fontos mintaképzés a terapeutával való szeretetteljes kapcsolat a segítő folyamatban.) Joachim Bauer nyomán genetikai folyamatok

környezeti hatás

fiziológiás hatás

lelki feldolgozó képesség

A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe

A SZERETET RENDJEI

Annak az újrafelfedezése, hogy a tudatalattinkban törvényszerűségek hatnak, melyek alól nem vonhatjuk ki magunkat – a szeretet rendjei.

A szeretet rendjei 1. Odatartozás törvénye Minden családtagnak egyenlő joga van az odatartozásra (büntetlenül senkit nem lehet kitagadni, elfelejteni). Ez a jog nem elvitatható és nem veszíthető el, mindenkit megillet. A lelkiismeret őrködik az odatartozáson. A lelkiismeret szabályozza az adás, elfogadás egyensúlyát is. A lelkiismeret nyomást gyakorol azért, hogy mindenki elfoglalhassa az őt megillető helyet. Ha a rendszer egy tagja úgy tesz mintha több jog illetné meg (valakiről megfeledkezik, valakit kizár, valakinek elfoglalja a helyét), akkor zavar keletkezi. Ez a zavar (kirekesztés) személyes szinten bűntudatként jelenik meg, a személyes életben pedig kudarcként. („… a kollektív lelkiismeret könyörtelen. Kudarccal bukással bünteti a jogtalan igényeket.” – Hellinger).

Személyes lelkiismeret: a felszín

Kollektív lelkiismeret: a mély

„Ha tehát a személyes lelkiismeret hatására, amely a világra hozta a jó és a rossz közötti megkülönböztetést, valakit kiközösítenek a családból, vagy kizárnak elfelejtenek, akkor ennek a kollektív lelkiismeretnek a hatására egy másik családtag fogja helyettesíteni a kirekesztettet, úgyszólván jóvátételként.” Hellinger A klán szintjén működő lelkiismeret nem kelt érzéseket, egyetlen célja van a klán minden tagja megkapja az őt megillető helyet!

A szeretet rendjei 1. Odatartozás törvénye – a lelkiismeret eszközei I. A klán lelkiismeret a jó és rossz határain kívül helyezkedik el. Mindenki odatartozására ügyel függetlenül attól mit tett személyes szinten a klán-tag. Ártatlanság és bűn „…a kollektív lelkiismeretnek a hatására egy másik családtag fogja helyettesíteni a kirekesztettet, úgyszólván jóvátételként…A gyermek szeretetből teszi mindezt és a személyes lelkiismeret szintjén ártatlan, ám a kollektív lelkiismeret szempontjából ez súlyos vétek, és ennek megfelelő lesz a büntetés is…Minden tragédia és családi dráma oka e kétféle lelkiismeret közötti ellentmondásban keresendő….Ezért nem csak a személyes lelkiismerettől kell tudni elszakadni, hanem a kollektív lelkiismerettől is, miközben egyrészt tiszteletben tartjuk, másrészt eltávolodunk tőle.” „Az életnek és a boldogságnak az elfogadását mindenekelőtt a lelkiismeret akadályozza meg, mert gyakran az ártatlanság érzésével tölt el bennünket, amikor valaki másért akarunk szenvedni, anélkül, hogy ez a másiknak könnyebbséget jelentene, vagy bármilyen szempontból segítene. Fordított esetben sokszor vétkesnek érezzük magunkat, ha elfogadjuk az életet, és boldogok vagyunk. A teljes és boldog élet ezért a léleknek egy komoly teljesítménye.” Bert Hellinger Azonosulás=sorsismétlés A klán lelkiismerete azt akarja, hogy mindenki odatartozzon. Ha az odatartozási jog megsérül, akkor a kiközösített családtag jogsérelmének jóvátétele érdekében a klán

A szeretet rendjei

1. Odatartozás törvénye – a lelkiismeret eszközei II. lelkiismeret kiválaszt egy ártatlan családtagot a később születettek sorából és arra kényszeríti őt, hogy azonosuljon a kitaszítottal, élje meg ugyan azt a sorsot. Az azonosulás az ismétlésen keresztül gondoskodik a rendszer a teljességről! „Az azonosulás megakadályozza, hogy lássam azt a személyt, akivel azonosulok. Nem tekinthetem rajtam kívül állónak, mert az azonosulás révén egy vagyok vele.” Hellinger A „kettős eltolódás” Az a jóvátételnek egy „enyhébb” eszköze, mint az azonosulás. Ilyenkor az utód nem ismétli meg az ős sorsát, hanem az ős kifejezésre nem jutott érzéseit veszi át és emeli be a saját életébe. Mitől kettős az eltolódás? Alanyi szinten: az ős ki nem fejezett érzését az utód érzi. Tárgyi szinten: az ős érzése vonatkozik valakire pl. a nagymama dühe a nagypapára vonatkozik. Az utód a saját életében megkeresi a tárgyat pl. ő is a férjét, és rajta keresztül éli meg a nagymama korábban ki nem fejezett érzését (dühét). Ami nagyon gyakori: nem indokolható semmivel az utód életében az adott érzés, ez egy jó nyomravezető ennél a jóvátételi eszköznél.

Minden családállítási munka kulcskérdése: Ki az aki hiányzik? Ki az, aki nem kapta meg az őt megillető helyet? „…azt, akivel igazságtalanság történt, ismét meg kell jeleníteni a családi erőtérben, és észre kell venni! Ez minden!” Peter Orban

A szeretet rendjei 2. Adás és elfogadás törvénye A kapcsolatok energiaegyensúlya felett is a lelkiismeret őrködik. Aki ad, azt tisztelni kell! Ha kaptam valakitől akkor ő energetikailag „fölém” került, ez arra ösztönöz engem, hogy kiegyenlítésképpen én is adjak, s mivel szeretem, mindig egy kicsivel többet adok, mint amit kaptam, így most én kerültem „erőfölénybe”. Ez egy szeretet működtette libikóka vagy inkább spirál, mert minden egyes adási aktussal a kapcsolatba egyre több szeretet áramlik be, s ettől egyre erősebb lesz. Természetesen negatív irányba is hathat a fenti folyamat. Az emberi lélek alapvető reakciója, hogy a bántásra bántással válaszol. Ilyenkor csak arra kell ügyelni, hogy kicsit kevesebbet adjunk vissza, mint amit kaptunk, mert csak így tudunk megint elindulni egy felfelé táguló szeretetspirálon, ellenkező esetben szétromboljuk a kapcsolat lelkienergetikai mintázatát. Az adok-kapok törvény a szülő-gyermek kapcsolatban érvénytelen. Itt mindig a szülő ad – a gyermek kap.

A szeretet rendjei 3. A hely törvénye: rangsor Mindenki csak a saját helyén és szerepében tud jó életet élni. Elsőbbségi rend: A klán tagjainak helyzete időrendben van rangsorolva. Aki előbb érkezett, nagyobbnak számít a később érkezőhöz viszonyítva. Aki előbb érkezett az elsőbbséget élvez! Rendszerek közötti rend: az alapított család elsőbbséget élvez a származási családdal szemben, az új párkapcsolat pedig a régivel szemben! A hely törvénye (rangsor) mind a generációs sorba, mind az egyenrangú sorban kijelöli kinek hol a helye, ki számít KICSINEK ÉS NAGYNAK, kihez viszonyítva, ki élvez elsőbbséget. Az életet adó a NAGY az életet kapó a KICSI: a szülő ad, a gyermek elfogad. A Férfi vezeti és szolgálja a nőt. A Nő követi a férfit.

A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe

A MEZŐ : A „NAGYOBB” A megoldás Helliger által választott útja – a mező. Az állítási munka struktúrájában van egy olyan elem, amellyel más eljárások nem rendelkeznek: a rendszerszerűen és strukturálisan beépített viszonyulás valami nagyobbhoz.

A Mező: a Nagyobb, ami vezet „Óh, mélyen elrejtve, de minden jelen van! Nem tudom, honnan ered.” Tao te King

”A jelenlegi tudásunk szerint mindannak, amit egy családállítás során megélünk, nem szabadna megtörténnie. Nem tudjuk megmagyarázni. Nemcsak a saját, de a kollektív tudásunk, és a tudatunk horizontján is túlmutat. Hogyan lehetséges az, hogy egy autonóm személy, egy másik autonóm személlyel - akit nem ismer, és semmilyen információval nem rendelkezik róla – olyan módon kapcsolódjon össze, hogy felvegye annak identitását, úgy érezzen, gondolkodjon, sőt akár úgy is beszéljen, mint ő? És, hogy ez olyan emberek esetében is működik, akik már évszázadok óta halottak?... mindaz, amit egy családállítás során megélünk, ellentmond a modern, „felvilágosult” tudatunknak.” Wilfried Nelles „Ha mind kapcsolatban állunk a Mezőn keresztül, akkor talán van mód ezen óriási energiainformációs készlet megcsapolására és a benne levő információk kinyerésére. Egy ilyen hatalmas, hasznosítható energiakészlettel gyakorlatilag bármi lehetséges lenne, feltéve persze, ha az ember rendelkezik valamiféle kvantumstruktúrával, amely lehetővé teszi számára a hozzáférést.” Lynne McTaggart

A mező elméletek I. Rupert Sheldrake morfogenikus (morfikus) mező elmélete szerint az információk nem a génekben, a testben vagy az agyban tárolódnak, hanem egy fizikai téren és időn kívüli információs mátrixban. Ez a mező (mátrix) hordozza a fajokra, csoportokra, egyénekre jellemző viselkedési mintákat, fizikai paramétereket, emlékeket. „E

mezőknek morfikus rezonanciája – egyfajta halmozódó emlékezete – van a hasonló rendszerekről, azok létezésének korától és kultúrájától függetlenül, így az állat- és növényfajok nem csupán arra „emlékeznek”, hogyan kell kinézniük, hanem arra is, hogyan kell viselkedniük…a megfelelő alakra és formára vonatkozó inherens emlékeik nemzedékeken át visszhangoznak.” A nullponti mező egyetlen óriási emlékraktár.

A mezőelméletek II. „Egy ilyen hatalmas, hasznosítható energiakészlettel gyakorlatilag bármi lehetséges lenne, feltéve persze, ha az ember rendelkezik valamiféle kvantumstruktúrával, amely lehetővé teszi számára a hozzáférést.” A kvantumkoherencia azt jelenti, hogy a szubatomi részecskék képesek az együttműködésre. A hullámok és részecskén nem pusztán tudnak egymásról, hanem a közös elektromágneses mező révén kapcsolatban vannak és kommunikálnak egymással... Fritz-Albert Popp a lehetséges legmagasabb rendezettséget élő rendszerben találta meg – az élő rendszerek beépítetten rendelkeznek azzal a struktúrával, ami lehetővé teszi számukra a hozzáférést a mezőhöz. De mi is az a mező? A kvantummechanika bebizonyította, hogy nem létezik vákuum, nincs olyan, hogy semmi. A semmi a nullponti mező, ahol hihetetlen aktivitás van. Ez a nullponti mező tartalmazza az összes mezőt, lényegében a mezők mezője. László Ervin modelljében a nullponti mezőnek – mint minden mező szülőanyjának – a legalsó szintje alkotja világ minden időre – múltra, jelenre és jövőre vonatkozó holografikus tervrajzát. A mezővel kölcsönhatásba kerülő szubatomi részecskék mozgása által keltett másodlagos mezőket „skaláris” hullámoknak nevezik. A skaláris hullámok vizsgálata során a tudósok észlelték, hogy a Jung-féle közös tudatalattinak (az egész emberi fajt tekintve) megvannak a saját idő-szerű tulajdonságokat mutató működései és energia-viszonyai, és a Föld valamennyi fajának közös tudatalattija (Gaia) szintén létezik. Gaia működésének jelei még mélyebben találhatók az EM mezők, hullámok és potenciálok struktúrájában mint a Jung féle kollektív tudattalan.

A mező elméletek III. A skaláris hullámok - részben bizonyított, illetve még további bizonyításra váró számos szokatlan tulajdonsággal rendelkeznek, például: a fénynél gyorsabban terjednek, kivéve, ha az EM tér felé történik az információátadás; hatásuk tértől és időtől független; hatásuk 3-5-ször erősebb, mint az EM mezőé; sokkal ősibbek, egyetemesebbek, mint a mágnes mezők; információt adnak át és nem energiát; olyan területet képviselnek, melyben az anyag és a tudat képes interakcióba lépni, hatni egymásra; létrehozzák a tudatos mezőt. A szubatomi világ eseményei egyidejűleg az összes lehetséges állapotukban léteznek, amíg a megfigyelés vagy mérés egy bizonyos állapotba nem fagyasztja őket. Ezt a folyamatot a hullámfüggvény összeomlásának nevezik. A véletlenszerűségnek úgy tűnik az emberi megfigyelő vet véget. Az élő megfigyelők általi megfigyelés meghatározott formájú létezésbe rögzíti a dolgokat. Karl Pribram – holografikus univerzum elmélete szerint ez a megfigyelés észlelés. A dolgokat úgy kezdjük el észlelni, hogy együtt rezonálunk velük, szinkronba kerülünk velük. Agyunk önmagával és a világgal a hullám-interferencia nyelvén társalog (fázisok, amplitúdók, frekvenciák). Nem magukat a dolgokat látjuk, hanem a rájuk vonatkozó kvantuminformációt, s ezekből alkotjuk meg saját képünket a világról. Úgy tűnik a tudat,a tudatosság globális jelenség, egész testünkben lakik, sejtjeink szintjén is működik, agyunk pedig a valódi információtárnak (mező) egyfajta adatleolvasó mechanizmusa.

A mező elméletek IV. William Braud kutatásaiban arra volt kíváncsi, képesek vagyunk e mi emberek hatni egymásra és más élőlényekre, és ha igen mi befolyásolja ezt hatást. Az alábbiakat találta. A befolyásolás hatása: annál erősebb, minél fontosabb ez a befolyásoló személy számára minél erősebbek a befolyásoló személy érzelmei a befolyásolás tárgya iránt minél nagyobb szüksége van a személynek a befolyásolásra a másokra gyakorolt hatás egészen kevéssel gyengébb, mint a magunkra gyakorolt hatás. a mély személyes kapcsolat lényegesen erősíti a hatást. A legerősebb hatást a részben közös identitású pároknál tapasztalták (testvérek, ikrek, partnerek). A közelség koherenciát jelent. vizsgálatokban a rendezettebb mintázatú tag erősebben befolyásolta a rendezetlenebb mintázatút Elősegíti a hatást: a relaxáció, a csökkentett fizikai tevékenység, álmodás, a jobb agyfélteke funkcióira való hagyatkozás, a világkép, mely tartalmazza a másokkal való kapcsolódás érzését. A hétköznapi észlelésben agyunk hozzáférése a nullponti mező információihoz korlátozott, a módosult tudatállapotok azonban fellazítják ezt a korlátot. Az elkülönültség megszokott határát átlépve az agy egyre kevésbé lesz ráhangolva saját egyedi információira, és egyre fogékonyabb lesz mások információira. Lényegében tehát úgy fogja fel a nullponti mezőből egy másik személy információit, mintha azok a sajátjai lennének.

A mező elméletek V.

William Braud

Az időben eltolt emberi szándék valami módon hatással van valamilyen esemény valószínűségi állapotaira, hogy egy bizonyosfajta eredmény felé billentse a mérleget, és ez a szándék legjobban a „csírapillanatokra” hat. Ha tehát ezeket az elveket a testi vagy a szellemi egészségre alkalmazzuk, az azt jelentheti, hogy a Mező alkalmazásával befolyást gyakorolhatunk az időben visszamenőlegesen, hogy megváltoztassunk bizonyos döntő pillanatokat vagy kiindulási állapotokat, amelyek később problémává vagy betegséggé fejlődnek. Az emberi tudat, amint azt Fritz Popp tartotta, afféle emlékeztetőként szolgálhat, hogy helyreállítsa egy másik személy koherenciáját. Elizabet Targ tudatkutatásai arra irányultak, hogy az imádság és a távoli szándék képes e meggyógyítani a reménytelen állapotú, gyógyíthatatlan betegeket. A kutatásokba bevont eredményes gyógyítók mindegyikére igaznak találta a kutató az alábbiakat: képesek voltak félreállni az útból. …a legtöbbjük csupán annyit tett, hogy kifejezte a szándékát, majd hátralépett és átengedte a terepet valamilyen egyéb gyógyító erőnek, mintha csak kinyitottak volna egy ajtót, és hagyták volna, hogy valami náluk nagyobb lépjen be azon keresztül.

A mező elméletek VI. „Ha a saját testemre gondolok, tisztában vagyok vele, hogy megfigyelő szubjektumom egyben alakítója is megfigyelésem tárgyának, vagyis közvetlenül, a figyelmem minőségén keresztül gyakorlok befolyást erre a sajátos elektromágneses hullámrészecske mintázatra, amit a hétköznapi tudatom saját testemként ismer fel. Testemhez, mint anyagi jelenséghez egyfajta intelligens mező tartozik…E mező középpontjában pulzáló szívem áll…amely minden szívdobbanásommal megüzeni a „tennivalókat”…Az egész testem érez, gondolkodik, emlékezik. Izmaimban elfelejtett emlékeim tárolódnak, érzelmeim keresztül-kasul átjárják szerveimet, képes vagyok döntéseket hozni a zsigereimben, intuitív üzemmódban olyan információkhoz férhetek hozzá, melyeket személyes múltam alapján nem ismerhetnék meg. Érzelmi környezetem és tudatosságom nagy mértékben befolyásolja, hogy génkönyvtáramból milyen mintázatok fejeződnek ki. E folyamatokat a korábban elképzeltnél jóval nagyobb mértékben módosíthatom saját magam – bármely életkorban.” szív Dr. Buda László figyelem testi érzékelés hullámminta tudatosság mező

érzelmi környezet

intuíció

Elmozdulások a gyógyulásba – a rend új szintje Összességében minden gyógyulási folyamat az alábbi irányok, elmozdulások mentén valósul meg (dr. Buda László tanulmánya nyomán):

izoláció

figyelmetlenség öntudatlanság elrejtettség közöny

ellenségesség neheztelés

kellemetlenség töredezettség

        

kapcsolat figyelem

tudatosság

megjelenítés gyengédség elfogadás hála öröm

egység

Minden gyógyulás alapja a kapcsolati minta gyógyulása (hisz ebben történt sérülés), a rendezettebb lelki tér elérése. Ezért is olyan fontos, hogy a terapeuta rendezettebb legyen, mint a kliense. A terapeuta-kliens kapcsolódási mintán keresztül többek között ezt tanulja újra a kliens!

A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe

LÉLEK…

A lélek új felfogása.

A lélek hellingeri dimenziói I. „A lélek egyesítő és irányító szerepet tölt be a testben, számunkra messzemenően tudattalanul, de a lélek maga nagyon sokat tud, és messze túlnyúlik a test határain…Van azonban ennek a léleknek egy része, amely szembe szegülhet a lélek egészével. Szembeszegülhet a testtel, a családdal és még a nagy lélekkel is. A léleknek ezt a részét nevezem „Én”-nek. De az „Én” engedelmeskedhet is…Ezt az engedelmességet alázatként éljük meg…aki ilyen módon alázatos, azt a tenyerén tartja a sors.” „…ha az ember átadja magát a lélek mélyebb mozgásának, akkor ezek egy olyan megoldás felé vezetnek, amely mindenkit összekapcsol, mégpedig a családi lelken keresztül….a léleknek ezek a mozdulatai nagyon lassúak.” „Nagyon különös elképzelésem van a lélekről: úgy látom, hogy valamennyien részei vagyunk a léleknek….Ez a nagy lélek, bármilyen legyen is ez, meghatározó szerepet tölt be , és valamilyen módon a szolgálatába kényszeríti az embert….Mindenki megtalálja a dalt, amelyet énekelnie kell. Aki ezt a dalt énekli, a lelke legmélyén elégedett, bármi legyen is a feladata…A mélyben ugyanis minden ember alapvetően egyforma. Valamennyien szolgálatot teljesítenek, az egyik így, a másik úgy. …együtt érezhetek mindenkivel….” „…a rettenetes események azok, amelyek végül mindennek az alapját alkotják, és hordoznak mindent. Csak az teljesen szabad, aki a rettenetest is elfogadja.” Bert Hellinger

A lélek hellingeri dimenziói II. A boldogság „Ha valaki jól végezte a munkáját, mert valami nagyszerűt sikerült alkotnia, és azzal, amit tesz, megfelelő hatást ér el, akkor boldog. Ezt a boldogságot beteljesülés érzésként éljük meg, ami független az úgynevezett boldogság érzéstől. Van benne valami eleven, valami teljes. Boldoggá tesz, még akkor is, ha egyébként nehéz helyzetben vagyunk, és egyáltalán nem érezzük boldognak magunkat.” Nagy boldogság – kis boldogság: „A nagy boldogsághoz valóban bátorságra van szükség. Az egyszerű és világos dolgokat megtartani és előrenézni, miközben az ember maga mögött hagy minden addigit, ez valóban hatalma teljesítmény….Amikor boldogság megjelenik, néhányan azt mondják: „Van még itt egy kis problémám, ezt még nem tudtam megoldani.” Eltávolodnak a boldogságtól, amely már odalépne hozzájuk, és ezzel vége a nagy boldogságnak. Összezsugorodik, és az ember visszatér a megszokott boldogtalanságba – és ez legtöbbször még boldoggá is teszi.” Bert Hellinger

A lélek hellingeri dimenziói II. Bűn és ártatlanság A bűn szociális szerepe: a bűn a kapcsolatok és a kötődések szolgálatában. A legnagyobb bűn, olyan tettek végrehajtása, melyek veszélyeztetik az eredetcsaládunkhoz való odatartozásunkat. A kizárástól való félelem késztet minket arra, hogy a klánban uralkodó normáknak megfelelően viselkedjünk. Ha megfelelünk ezeknek a normáknak, akkor ártatlannak érezzük magunkat. „Bűn” az adás-kapás egyensúlyának szolgálatában: ha valakitől kapok valamit, akkor az adósa lettem, ez az adósság nem hagy engem nyugodni. Egyfajta kötelességként lüktet bennem, amíg meg nem fizetem az adósságomat. Ha megfizettem ezt az adósságot ismét ártatlan leszek. A felszíni ártatlanság és a mélyben elkövetett bűn: gyermek szeretetből teszi a sorsátvételt, személyes lelkiismeret szintjén ártatlan (hisz követi a klán normáit), ám a kollektív lelkiismeret szempontjából ez súlyos vétek, és ennek megfelelő lesz a büntetés is….Ezért nem csak a személyes lelkiismerettől kell tudni elszakadni, hanem a kollektív lelkiismerettől is, miközben egyrészt tiszteletben tartjuk, másrészt eltávolodunk tőle. A személyes bűn: ha kapcsolatba kerülök azzal, akinek a rovására előnyhöz jutottam, aki ellen vétkeztem, megtisztelhetem őt. Ekkor vétekből származó bűntudatot úgy tudom helyrehozni, hogy valami jót teszek másokért. Így a helyettem fizetők békésen tekintenek rám. A tettesek és az áldozatok összetartoznak, csak együtt békélhetnek meg és csak ott, azon a szinten ahol a személyes bűn keletkezett. A személyes bűnt az utódok soha nem tudják jóvátenni, csak tisztelni tudják az őst, aki ezt elkövette.

A lélek új felfogása: családi lélek „A rendszer egyik tagja sem lehet egyedül lelki beteg. Beteg csak maga a rendszer egésze lehet, akkor is, ha ez a betegség bizonyos családtagokat kiragad, és rajtuk keresztül mutatkozik meg. Senki sem tudja meggyógyítani az egyes családtagokat, kivéve, ha a munkája során az egész rendszert tekintetbe veszi. A terapeuta munkája tehát minden esetben családterápia, egy nagy egészen belül, amelynek a neve „lélek”.” Peter Orban

Ki tartozok oda? „Ezért csak bizonyos személyek tartoznak a családhoz, konkrétan a testvérek, a szülők, a szülők testvérei, és azok, akik átadták a helyüket a család egyik tagjának, például a szülők és a nagyszülők korábbi partnerei. A család lelke azonban gyakran több generációra is visszanyúlik, különösen, ha nehéz sorsok voltak a családban. Ilyenkor még a negyedik, ötödik vagy hatodik generáció is hatást gyakorol a család lelkére. Épp ezért teljesen világos, hogy a családban az élők és a halottak egységet alkotnak. Valamennyien összeköttetésben állnak egymással.” Hellinger testvérek szülők a szülők aki átadta a helyét testvérei tettesek és áldozatok

nagyszülők

dédszülők

a sors

A „lélek háza” metafora Peter Orban nyomán „…a családnak vagy nemzetségnek van egy közös lelke, tehát egy közös centruma, amely az egész csoportot irányítja, nem csak az egyént. Az egyén úgyszólván a lélekhez tartozik, a lélek része.” Hellinger 1.Szint Barátok és ismerősök. Mindazok, akikkel NEM volt szexuális kapcsolat. Fontos állatok is idetartoznak. 2.Szint A jelenlegi rendszer szintje. Itt élnek azok az emberek akikkel szexuális kapcsolatot létesítettünk és ezen kapcsolatok megszületett, elvetélt vagy abortált gyümölcsei (gyermekek) is ezen a szinten laknak. 3.Szint A jelenlegi rendszer szintje. Itt élnek a testvéreink illetve féltestvéreink. A megszületett, elvetélt és abortált (ők az anya szintjén is lehetnek) testvéreink egyaránt itt vannak. 4.Szint A származási rendszer szintje. Itt élnek a szüleim és a szüleim testvérei és mindazok, akikkel a szüleimnek a megszületésem előtt kapcsolata volt. Itt élnek a szüleim felmenői is. Az őseim. 5.Szint Transzperszonális szint: haza, sors, halál, archetípusok. Stb.

Rendek (a szeretet rendjei a gyakorlatban)

A szeretet rendjeiből megfigyelhető törvények a családban I. Szülők: semmit nem tehetek hozzá és semmit nem vehetek el abból ami van A gyermek akkor kerülhet bele a rendbe, ha elfogadja a szüleit. Olyannak fogadja el őket amilyenek. Ilyenkor mindkét szülője teljes erejével jelen van a lelkében. Nem válogathatja meg mit fogad el és mit nem, ahogy a szülei sem válogatták ki mit adnak neki és mit nem. Egyikőjük sem tehet hozzá vagy vehet el abból ami van. Így vannak a gyermekek és a szülők is összhangban a Nagyobbal. Az elfogadással bármit tettek is a szülők, az megáll az ő szintjükön és nem megy tovább. A gyermek pedig kötődhet szüleihez és elfogadhatja az odatartozás érzését úgy, ahogy az van.

„Köszönöm, ez elég, a többit megszerzem máshol!” Az élet nagyobb, mint a szülők Az életet nem a szülőktől kapjuk. Az élet a szülőkön keresztül érkezik, s valaki nagyobbtól jön. Ha így nézünk a szüleinkre észlelhetjük, hogy a hatalmuk korlátozott és érezhetünk hálát, hiszen önmaguk odaadásával szolgálják az életet. Így lehet bátorságunk ahhoz is, hogy valami mást tegyünk, mint kövessük a rendszer által kijelölt utat, így követhetjük az élet hívását.

„Nézz rám szeretettel, ha nekem sikerül!”

A szeretet rendjeiből megfigyelhető törvények a családban II. A halottak barátságosak és hozzánk tartoznak Ha feladjuk az életből fakadó elbizakodottságunkat, akkor láthatjuk, hogy az élők és a holtak egyenrangúak. Mindenki, aki volt, van és lesz ebben a családban, klánban az egyenrangú az odatartozásban. A halottak jó szívvel viseltetnek irántunk, ha elismerjük a létüket és meghagyjuk a sorsukat náluk. A halál nagyobb, mint az élet. A halottak birodalma nagyobb terület és maradandóbb is. Az élet átmeneti, valami ami felemelkedik és visszasüllyed.

„Tisztelem a sorsodat és meghagyom nálad! Én még élek egy kicsit, aztán majd jövök!” Csak a saját nemű szülő erőterében tudunk felnőtté válni A férfias az apától, a nőies az anyától jön. Ahhoz, hogy a fiú férfivá váljon, le kell mondani az anyáról. Ahhoz hogy a lány nővé váljon le kell mondani az apáról. A egyenrangúság a tartós párkapcsolat alapja Erős alapok ott lehetnek, ahol a nő a férfit akarja, a férfi a nőt. Ha mást akarnak egymástól a felek, akkor homokvárat építenek. A párkapcsolat a foganatosítással (szexuális aktus) nyeri el erejét és válik fontossá. A párkapcsolat elsőbbséget élvez a szülői szereppel szemben A gyermekek létének alapja, hogy szüleik férfiként és nőként közelednek egymáshoz először. Gyermekeknek akkor jó, ha bennük is egymást szeretik tovább a szülők, és nem a gyermekek válnak számunkra a legfontosabbá.

Rend a szervezetekben A rendszerhez tartozás elve Mindenki, aki belépett vagy valamilyen formában beavatkozott a rendszerbe, a rendszer részévé válik. A rendszer tagjaként mind jogai, mind kötelezettségei vannak. Joga van az odatartozásra és kötelessége, hogy elvégezze azt a feladatot, melyet egyrészt elvállalt az odatartozással, másrészt megbízták vele. A rendszer tagjainak odatartozási joga egy idő után lejár, ilyen módon a szervezeti rendszerek nyitott rendszerek, szemben az odatartozás szempontjából zárt családrendszerekkel. A rendszer rendjei Rangidősségből fakadó sorrend aki előbb lépett be a rendszerbe annak prioritása van a később belépőkkel szemben. Ez a szervezetek elsőbbségi rendje. A hierarchiából fakadó sorrend, ez egy feladatkörön és teljesítményen alapuló rangsor, amely a szervezet fennmaradása szempontjából való értékességet jelenti. Adok-kapok egyensúly Ez az üzleti életben a korrekt bánásmódot jelenti. Cég és alkalmazottai viszonyában, vagy cég és cég viszonyában a betett munka ellenértékének mindkét fél számára megfelelő ellentételezését jelenti. Itt az egyensúly megtartása a munkaerő-megtartás szempontjából különösen fontos.

Szakirodalom, vizsgakérdések

Irodalom Családfelállítás Wilfried Nelles: Az életben nincs visszaút Bert Hellinger: A szeretet rendje Peter Orban: A családfelállítás tankönyve Bert Hellinger : A forrás nem kérdi merre visz az útja Gunthard Weber: Kétféle boldogság Bert Hellinger, Gabrielle ten Hövel: Felismerni ami van Peter Orban: A családból fakadó erő Peter Orban: A szeretetből fakadó erő Gyökerek: Muriel James & Dorothy Jongeward: Nyerni születtünk (TA és Gestalt) Családterápia: Virginia Satir: Satir modell A.Brandl-Nebehay, B. Rauscher-Gföhler, J. Kleibel-Arbeithuber : A rendszerszemléletű családterápia George, Evan, Iverson, Chris, Ratner, Harvey: Megoldásközpontú terápia – a de Shazer modell Mező: Lynne McTaggart: Az energiamező Rupert Sheldrake: Hét kísérlet, amely megváltoztathatja a világot

Vizsgakérdések 1.)Milyen gyökerekből táplálkozik a családfelállítás? 2.)Milyen alapvető fejlődési irányzatai vannak a családfelállításnak? Röviden jellemezd ezeket. 3.)Milyen új minőségeket hozott a családfelállítás a családterápia terébe? 4.)Melyek a szeretet rendjei? Röviden jellemezd őket. 5.)Milyen módon függ össze a lelkiismeret, a bűn, az ártatlanság és a boldogság a rendekkel? 6.)Melyek a családrendszerek működési törvényszerűségei (legalább három példát fejts ki)? Milyen rendek uralkodnak a szervezetekben? Mi a családrendszerekben és a szervezeti rendszerekbe uralkodó rendek közötti alapvető különbség? 7.)Milyen lélektani modelleket ismersz? Miben más Hellinger lélek fogalma, mint a hagyományos pszichoterápiás megközelítés? 8.)Mi a családállítás kulcskérdése? Ez a kulcskérdés milyen módon függ össze a szeretet rendjeivel?