Húsvét a feltámadás ünnepe

Húsvét a feltámadás ünnepe

„Én vagyok a feltámadás és az élet!” tanítja Jézus. Az ember hajlamos arra, hogy így gondolkozzon: a feltámadás majd be fog következni, Isten majd legyőzi a halál utáni halált. A késői feltámadás hite messzire tolja a Vigasztaló eljövetelét. Aki így gondolkozik, annak fogy a hite, a türelme. Jézus maga hozta a feltámadást a jelenbe, a feltámadás már itt az életben bekövetkezik. Erre az ígéretre pecsét az Ő feltámadása. 1. Jézus nem a halálunkban, hanem itt az életben akar beavatkozni. Meg kell vallanunk: a bűn miatt halottak vagyunk. És feltámasztani csak a halottat lehet. „Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt.” (Efézus 2, 1) A halál: életem önmagamba való bezárása, halott vagyok, amíg csak a világot és nem Jézust látom. Jézus azért jött, hogy belépjen az életembe, és elűzze a halált: „Minket, akik halottak voltunk, életre keltett Krisztussal együtt.” (Efézus 2, 5) 2. Hogyan mehetünk át a halálból az életbe? „Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus!” tanítja az apostol. Pál belépett Krisztus halálába, hogy vele együtt meghaljon a földi, bűnös életnek, és feltámadjon a mennyei, örök életre – ez az egyetlen út, hogy Krisztussal közösségünk legyen. Jézus feltámadása nem választható el a kereszttől, mert a feltámadás csakis a kereszt felől érthető meg. 3. Húsvét igazán a Lélek által válhat valóssággá és így lehet a mi lelkünk része. Annyi az élet bennünk, amennyi a Krisztus. Annyi a maradandó bennünk, amennyit Krisztustól kapunk: „Aki hisz énbennem, ha meghal is él, és aki él, és hisz bennem, soha meg nem hal!” üzeni nekünk Jézus. Krisztusban lenni azt jelenti, hogy a halál nem uralkodik rajtunk. A halál végbemegy emberi testünkön, de nem uralkodik rajtunk, hiszen Krisztus uralmában vagyunk, aki legyőzte a halált. Krisztus él, általa mi is élünk. Helyezze Isten szívünkre a Krisztusban kapott teljes reménységet a Húsvét csodájában! Jézus a feltámadás és az élet, ő az, aki legyőzet a halál hatalmát, és az örök életet megszerezte számunkra. „Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, akik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül. Az odafenn valókkal törődjetek, ne a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben. Mikor Krisztus a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben!” (Kolossé 3, 1-4) Szilágyi Gábor református lelkipásztor

2

A húsvét ünnepének két csúcspontja van: Nagypéntek délutánja, és Húsvétvasárnap hajnala. Jézus Krisztus halála az emberiség legmegdöbbentőbb eseménye, hiszen az értünk emberré lett halhatatlan Isten adja oda az életét értünk, halandó emberekért, a mi lelkünk örök életéért. És hogy bizonyítsa előttünk isteni erejét, harmadnapra föltámadt a halálból, egy új élet új dimenzióit nyitva meg a végtelent mindig kereső ember előtt. Olyan mélységes titok és ajándék ez, hogy nem lehet egyszerkétszer végigfuttatni a fejünkben és aztán kész, ezt minden évben át kell élni, magunkévá kell tenni. Ezt tesszük idén is. A két csúcspont idei megközelítéséhez két gondolatsort találunk alább. Nagypéntekről a múlt század fordulójának nagy szónokától Prohászka Ottokár székesfehérvári püspöktől idézünk, a feltámadásról pedig egy korunkbeli erdélyországi pap gondolatait kérjük kölcsön.

A keresztfa alatt

Ott állok magamban... az Isten végtelen szeretetének igézetében; lelkemet elfogja a könyörület s az imádás mély érzése, szemembe könny gyûl; lehajtanám fejemet, de a kereszt vonz, késztet, hogy nézzek rá; mert „rám néznek és sírnak...” ígéri. Mit adtunk neked Uram, neked, kit szeretnünk s imádnunk kellett volna. Eljöttél s barlangba szorultál; körülnéztél s Egyiptomba futottál; álruhában járó, faragó ács voltál. Egyszer indultunk eléd pálmaágakkal s te sírtál; egyszer bíztad magad ránk s Barabbást választottuk; egyszer akartunk koszorút kötni neked s tövisbõl kötöttük; egy arcképedet vettük s az „Ecce homo” arca maradt ránk; egyszer tûnt föl, hogy anyád is van s íme, fájdalmas anya lett belõle; egyszer kértél

Húsvét

2009.Harmadik szám

Sötétség és Világosság inni s ecetet nyújtottunk. Ó, ki hitte volna, hogy ez legyen köztünk sorsod, hogy ilyen legyen utad. S most függsz itt, mint megfagyott imádság, mint megkövült, kiáltó szó. Kitárt karokkal s nyílt ajakkal kiáltasz irgalomért. Sok hegyen imádkoztál; de az ezen hegyen végzett imád az örök „interpellatio” kiáltása. A végtelen nagy Isten bús haragjának éjjelében megfagyott ajkadon a fohász. Nagy, szent az az Úr, ki önfiának sem kegyelmezett...! Mily rémséges fölségben hirdeti ezt a kereszt! Emberek, féljétek az Istent s szeressétek Krisztust. Ezt kiáltja õ felétek, kiáltja a végkimerülésig. Ó ha, valamikor, hát ma halljátok meg szavát; esd, hogy kíméljétek s becsüljétek meg lelketeket. (Prohászka Ottokár)

Húsvéti gondolatok – egy erdélyi magyar paptól

„A hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: Békesség néktek!” (Jn 20,19) Kinek volt és kinek van ma igazi húsvétja? Úgy gondolom, nem azoknak volt, akik elsőként mentek a sírhoz. Az asszonyok ugyanis nagyon szomorúak voltak, és azon gondolkodtak, hogy vajon ki fogja a nagy követ elhengeríteni. Az igazi húsvét nem az üres sírral kezdődik, hanem azzal, amikor Jézus valami módon, titokzatosan beleszól az életünkbe. Mária Magdolna Jézust először a kertésznek gondolta. De amikor Jézus megszólal, megismeri a szeretett Mester hangját és térdre hull. Ebben a térdrehullásban már benne van húsvét öröme. Mitől lesz valakinek igazi húsvétja? Ha szívéről lepattannak a zárak! Rengeteg a 3

2009.Harmadik szám

Húsvét

zár a szívünkön, életünkön: a kételkedés, a megélhetés gondja, a túl nagy fájdalom vagy éppen a túl nagy öröm. Zárak, amelyek elzárnak valakitől és bezárnak valamibe. Egy sajátos énközpontú életbe, amelybe Jézust csak egyszer-kétszer engedjük be, akkor is csak életem pereméig. Az igazi húsvét ott kezdődik, ahol Jézus a zárt ajtók ellenére megjelenik középen, és így szól: „Békesség néktek!” Ez a békesség a húsvét örömét hordozza. Ebben a békességben maga Jézus van jelen. Ez a békesség olyan erő, amit nem lehet megmagyarázni. Ez a békesség és erő nem tőlünk van! Hálát adunk neked, Istenünk, azért a bizonyosságért, hogy Jézus Krisztus nem maradt a halálban, hanem feltámadt, és él. Kérünk, vésd ezt igéddel szívünkbe, hogy életünk megnyíljon előtte. Szentlelked által teremts bennünk kételkedés nélküli hitet, hogy az élő Úr Jézus Krisztus legyen reménységünk életünkben és halálunkban. Űzd ki belőlünk a halál félelmét, és töltsd meg szívünket az örök élet örömével. Ámen. A föltámadás épp csendességében isteni. Olyan, mint a teremtés hajnala, s azóta is a hajnalok: a csírázás, a születés és a fogantatás fokozhatatlan intimitása, bensőségessége jellemzi. Tökéletes természetességében így csodálatos, igaz és reális! Ezért nincs is rá egyéb, nem is lehet rá más válaszunk, mint az, hogy valóban feltámadott!

A HÚSVÉT ÜNNEPLÉSE Megváltásunk szent titkát, a kereszténység legnagyobb ünnepét, húsvétot idén is szandaszőlősi, rákóczifalvai és rákócziújfalusi hívek közösen ünnepeljük meg nagycsütörtökön, nagypénteken és húsvét éjszakáján (nagyszombaton este). Az ünnepek rendje a következő lesz: Nagycsütörtök (ápr.9): Este 6 órakor az utolsó vacsora emlékezetére bemutatott szentmisét a SZANDASZŐLŐSI templomban (Krúdy 93.) ünnepeljük meg. ½ 6-kor külön busz indul a rákóczifalvi templomtól Szandaszőlősre, majd a szentmise után vissza. Nagypéntek (ápr.10.): Jézus kereszthalálának napja. Ezt a napot a RÁKÓCZIFALVI templomban (Szabadság tér 5.) ünnepeljük meg az este 6 órakor kezdődő liturgiában. (Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót a szandai és a rákóczifalvi templom egyesített kórusa énekli.) Nagyszombat (ápr.11.): Reggel 9 órától egész nap nyitva lesz a templom, hogy bárki betérhessen a Jézus sziklasírját jelképező szentsírhoz csendes imádkozásra, feltámadást váró virrasztásra. Húsvét, Krisztus feltámadásának ünneplése szombaton este a sötétség beállta után, este 8 órakor kezdődik, a SZANDASZŐLŐSI templomban. A liturgia és a szentmi4

se végén (kb.22 órakor) feltámadási gyertyás körmenetet tartunk. ½ 8-kor külön busz indul a rákóczifalvi templomtól Szandaszőlősre, majd a szentmise és körmenet után vis�sza. Húsvétvasárnap (ápr.12.): a megszokott rend szerint délelőtt 10 órakor lesz ünnepi szentmise, majd feltámadási körmenet. Ennek a szentmisének sajátossága lesz a felnőttek keresztelése és elsőáldozása. Három testvérünk kapcsolja életét Jézus Krisztushoz a keresztség szentségében, és velük együtt öten most először részesülhetnek a szentáldozásban. Rajtuk kívül még hárman – tehát összesen nyolcan pedig a bérmálás szentségére várnak, amelynek megünneplésére majd szeptemberben kerül sor. Ők nyolcan – a katekumenek – hónapok óta, (sőt vannak, akik évek óta) készülnek erre az eseményre egy felkészítő team vezetésével. Húsvéthétfőn is vasárnapi rend szerint, vagyis délelőtt 10 órakor lesz szentmise. Áldott, szép húsvétot kívánunk mindenkinek! Kómár István blébános

Húsvét

A húsvét a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe. Mindig arra a vasárnapra és hétfőre esik, amelyik a napéjegyenlőség utáni holdtöltét követi. A húsvét emellett a tavaszvárás ünnepe is. Ezt megelőzi a 40 napos böjt. Húsvét első napján szabad először húst enni. A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. Régen kútvízzel, ma már inkább kölnivízzel locsolkodnak. A húsvéti ünnepekhez szorosan hozzátartoznak még azok a szokások, amelyek kisebb-nagyobb átalakulásokon átmentek ugyan, de ma is fellelhetők. Ilyen például a tojásfestés. Egy legenda szerint a keresztre feszített Krisztus előtt megállt egyszer egy asszony – kosárnyi tojással a karján – imádkozni. Krisztus vére ráfröccsent az egyik tojásra és pirosra festette azt. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl, a piros szín nemcsak a vért, hanem a szerelmet is jelképezi, ezért szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor. (Forrás: Internet – Magyar Katolikus lexikon) Kicsit utána olvasva a húsvéti szokásoknak, mintegy „felkészülve”, kíváncsi lettem arra, hogy a mai szokások mellett, hogyan emlékeznek a régmúlt húsvétokra az idősebbek. Az Aranyősz Idősek Otthonának klubjában érdeklődve fogadtak. Vidám természetességgel és feltörő örömmel beszélték el többen is a húsvét ünnepéhez kötődő réges-régi emlékeiket. A kérdés annyi volt, hogy hogyan ünnepelték 50-60-70 évvel ezelőtt a húsvétot? Milyen emlékeket őriztem meg róla? Elsőként Földi Györgyné, Marika néni mesélt. Még a padlásra is felmenekültünk a vödör víz elől. Még a létrát is felhúztuk. Tetszett a húsvét, mert fiatalok vol-

2009.Harmadik szám

Régi emlékek - húsvétról

tunk, hülyéskedhettünk. Akit értek, úgy meglocsolták, hogy csurgott a víz a ruhájából. Még a bugyiból is. Aztán megjárta, mert ő is kapott. Az ajtó mögé odakészítettük a vizet. Jól a nyakába zúdítottuk. De aztán meg egy szál jácintot tűztünk a ruhájára. Este meg, amikor mentünk a bálba, akkor duzzogtunk. – Nem megyünk, mert úgy megöntöztek, hogy nincs száraz ruhánk. – Nem baj, majd mi viszünk ruhát, szárazat– mondták. Egy nagy raktárban volt a bál. Keringőztünk. Akinek nem volt legénye, az ott ülhetett egész este a „gardemama” mellett. Anélkül nem mehettünk el a bálba. A fiúknak festett tojást adtunk, hagyma héjával festettük. Meg főztünk, sütöttünk hajtottat. Fiatalok voltunk, vidámak. Balogh Imréné Marica is kacagva kapcsolódik a beszélgetésbe. Sebestyén Fercsi, Rigó Jóska a kerítés tetején ugrott át. Mi meg a testvéremmel be az ágy alá. De oda is beöntötték ám a vödör vizet. Aztán csak ki kellett onnan jönni, átöltözni. Akkor meg jött a következő csapat. Mi is jácintot tűztünk fel a fiúk ruhájára. Jól megpuszilgattak bennünket. Édesanyámék kocsonyát főztek, kőttkalácsot sütöttek, olyan kerek nagy kalácsot. Emlékszem, ha nem akartunk kimenni a lakásból, akkor a bátyám kihúzott a kúthoz, ott aztán meg lettünk öntözve. Egész nap öltözködtünk. Este aztán mentünk a bálba. Alig értünk be az ajtón, édesanyám csak leste, hogy hová lettem. Már vittek a táncba. Onnan talált meg, hogy nagyokat kacagtam. Forgattak, táncoltattak. Este meg hazakísértek bennünket. Anyámtól engedélyt kértek rá. Nagyon jó volt. 5

2009.Harmadik szám

Húsvét

Mindig alig vártuk a húsvétot. Nyolczasné Marika néni így emlékszik: Mi is a padlásra mentünk a locsolkodók elől. Még az ajtót is lecsuktuk, mégis megtaláltak. Jól meg is öntöztek bennünket. Mi meg utánuk szaladtunk, aztán kaptak ők is. Bajnóczki István bácsi kicsit keserű szájízzel emlékszik a régi húsvétokra. Mentem a többi után. Akkor még nem fogtam fel, hogy ez népszokás. Egy bizonyos szokás, koldulás. Voltak olyan házak, ahol jobb módúak laktak, mi meg földhöz ragadtak voltunk. Volt ahol megkérdezték, hogy – Na kisfiam, mennyit kerestél? – Attól kezdve nem locsolkodtam. Itt a klubban a lányokat meglocsolom, de ezen kívül senkit. Kissné Marika néni még hozzáteszi: Régen nagy volt a szegénység. Nem kölnivel, hanem illatos szappan levével, meg rózsavízzel locsolkodtak a legények. De azért szép volt, mert fiatalok voltunk. Hallgattam, néztem a klub lakóit, és a lelkesedésüket látva, megéreztem valamit abból a korból, abból a világból, amiből sikerült magukkal hozniuk annyi vidámságot és életörömöt, hogy még ma is kipirult arccal kacagva tudnak róla mesélni. Sőt, még adni is tudnak belőle. Urbánné Kelemen Rózsa Urbánné Kelemen Rózsa:

Locsolóversek

Árok partján szépen nyílik a jácint kék virága. Azt hallottam itt lakik a falu legszebb leánya. Nosza kocsira pattantam száguldottam idáig. Három nyulat is befogtam el is koptak bokáig. Hol van hát a szép leányzó hadd nézzek a szemébe. Ő meg tegyen piros tojást a nyulaim zsebébe. X Bárányommal útra keltem minden házhoz betértem. Rózsavizem majd elfogyott mind tojásra cseréltem. Ide épp hogy eljutottam elfáradt a bárányom Rózsavizem mind rád öntöm de a tojást elvárom. 6

Húsvét

2009.Harmadik szám

Finomságok húsvét után

szeretné, ha ezek a finom falatok kárba vesznének. Ünnep után egészen biztos vagyok benne, hogy szinte minden háznál rakott krumpli készül a maradék főtt tojásokból. Most újítsunk egy kicsit. Tojásos reteksaláta: 6 db keményre főzött tojás, 10 dkg füstölt szalonna, 3 csomag piros hónapos retek, 1/2 fej saláta, 1 kis fej vöröshagyma, 1 evőkanál ecet, Ropogósra pirítjuk az apróra felkockázott szalonnát,a retket és a salátát megmossuk és felkarikázzuk, illetve vékony csíkokra felvágjuk. A hagymát vékony karikákra vágjuk. A felaprított zöldségeket összekeverjük és meglocsoljuk az ecettel, sóval, borssal ízesítjük, majd ráöntjük a szalonna zsírját. Tányérra halmozzuk és a tetején elosztjuk a felkarikázott tojásokat és a pirított szalonnát. Sonkaleves: Maradék húsvéti sonka, /lehet kicsit zsírosabb is/ vaj, liszt, 1/2 l tej, 1/2 l húsleves - leveskockából is készíthető, 1,5 dl fehér bor, 1 dl tejszín,só, bors. A sonkát felkockázzuk. A vajat felolvasztjuk, liszttel megszórjuk és felengedjük a tejjel és a húslevessel,hozzáadjuk a bort és összeforraljuk, a fűszerekkel ízesítjük. Tányérba szedjük, a sonkakockákkal megszórjuk, vajas pirítóssal kínáljuk.

Finomságok Húsvét után.., azaz ami az ünnepi asztalról megmaradt Mi is az az alapanyag, ami az ünnep után kimarad? Főtt tojás, sonka, finom foszlós fonott kalács. Most ezekből állítottam össze a receptajánlót, hiszen senki nem

Sonkás tészta ahogyan én készítem: 30 dkg maradék sonka,1/2 kg száraztészta /copfocska, vagy rövid cső/ 3 evők. étolaj, 15 dkg reszelt sajt, ízlés szerint tejföl, 1 l víz , só, A sonkát felkockázom és olajon átpirítom. Felöntöm a vízzel, sózóm,/ vigyázni, mert a sonka kicsit sós/ ha forrni kezd beleöntöm a száraztésztát, lefedem és kb. 10 percig forralom, 2-3-szor óvatosan megkeverem. Ez idő alatt a vizet magába szívja és megpuhul a tészta. Tálaláskor tejföllel meglocsolom, sajttal megszórom, Aki szereti fokhagymával is ízesítheti. Máglyarakás egyszerűen. A húsvéti fonott kalács maradéka,/kicsit szikkadt is lehet/,tej, lekvár, alma,fahéj, darált dió, 4 tojás fehérje, cukor , csipet só. A kalácsszeleteket tűzálló tálba egymás mellé fektetetem,tejjel meglocsolom. Megkenem lekvárral, a dióval megszórom és a felkarikázott almaszeleteket rárakom, fahéjas cukorral megszórom . Ezt addig ismétlem , amíg a hozzávalók el nem fogynak. A cukorból a csipet sóból és a tojások fehérjéből kemény habot verek és ezzel egyenletesen beterítem a tészta tetejét. Sütőben 20 perc alatt aranybarnára sütöm a tojáshabot. Ezt az „hamis” máglyarakást mindenféle maradék megszikkadt péksüteményből is készíthetjük, / túrósbatyu, lekváros táska, kakaós csiga/, így semmit nem kell kidobni. Jó étvágyat kívánok! Feketéné Zsuzsa 7

2009.Harmadik szám

Ö N KO R M Á N Y Z AT I H Í R E K Jókai úttól Rotterdamig Rákóczifalván manapság nagyon sok embert az izgat, hogy mikor lesznek már végre olyan belterületi utak, amelyeken nem törik a tengely, mindenhová gond nélkül eljut a mentőautó és elfelejthetnék a mindent beborító sarat. E közben olvasom, hogy Rákóczifalva vezető szerepet játszik a Tiszát a Dunával összekötő csatorna-projekt megvalósításában. Erről beszélgettem Tóth Lajos polgármester úrral. pbm. – Ez a két dolog igen távol áll egymástól (mint a Jókai út Rotterdamtól), ezért kérlek, világítsd meg az átlagos állampolgár számára is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek motiválják ezt a nagy léptékű projektet. Gyakorlatilag a fő kérdés. Mi „haszna” ebből a településnek? Polgármesterséged elején emlékszem egy mondásodra: „Merjünk nagyot álmodni!” Ez talán ilyesmi? TL. – Több dolgot kell itt látni. Elsősorban azt, hogy Nyugat-Európában sokkal kisebb jelentőségű vízi-utak hihetetlen nagy forgalmat bonyolítanak, a folyók mellett élő embereknek munka, megélhetési és kereskedési lehetőséget biztosítva. Gondoljunk csak arra, hogy ezelőtt három évvel búzahegyek halmozódtak fel a magyar mezőgazdaságban. Spanyolország nagy mennyiséget meg tudott volna vásárolni, de a vasúti és a közúti fuvarozás kapacitáshiánya, illetve végessége miatt csak az eladható mennyiség töredékét tudtuk kiszállítani. Milyen jó lett volna, ha lehetőség nyílt volna vízi úton való szállításra. Így olcsón, nagy mennyiséget lehetett volna szállítani környezetkímélő módon. Ez egy példa arra, hogy nem az álmok világáról van itt szó! A Duna-Tisza csatorna közel 300 éve vajúdó kérdés, Lipót császár döntött először róla 1720-ban. Tehát nem az én ötletem volt. Az elmúlt évben Dr. Páldi Bandi bácsi révén találkoztam össze azzal a műszaki, tervező csoporttal, akik a kérdéssel már korábban is komolyan foglalkoztak. Nálunk, Rákóczifalván volt erről egy konferencia. Ez a konferencia „lehelt új életet” e projektbe. Úgy tűnik, hogy komoly politikai, szakmai és befektetői körök is megmozdultak ennek érdekében, és európai uniós támogatás is megszerezhetőnek látszik a projekthez. A lényeg az, hogy a Kelet-Európai régiót a Tisza-Duna csatorna kapcsolná össze vízi úton egészen Rotterdamig, a Duna-Rajna-Majna csatorna révén. Rotterdam pedig már tengeri, óceáni kikötő. Mi ebben a mi érdekünk? A csatorna – előzetes tervek szerint - valahol itt Rákóczifalva 40-50 kilométeres körzetében ömlött volna a Tiszába. Úgy ítéltük meg, hogy rendkívül fontos lenne, hogy minél közelebb – lehetőleg a túloldalon – legyen ez a kapcsolódási pont. Ebben az esetben egy nagy kikötőt kell építeni és így a keleti országrésznek, de Erdélynek is itt lehet egy szállítási fogadó, tároló bázisa, divatos szóval logisztikai központja. Ennek pozitív hatását az itteni életre, a gazdaságra azt gondolom nem kell ecsetelni. Ezek 8

azok a mozgatók, amik engem motiváltak. Egyébként ez a projekt nem egy két éves időtávú. Megvalósíthatóság esetén is legalább tíz év. Hittel vallom a település jövőjét, gyermekeink, unokáink jövőjét fogja szolgálni. Az események felgyorsultak. Megalakult a Duna-Tisza ZRT, amely intézményes módon szervezi most már a megvalósulás szükséges feladatait. Rövidesen készül a megvalósíthatósági tanulmány – amely magában foglalja a környezetvédelmi hatástanulmányt is - ami mellé uniós, és kormányzati és privát tőke forrásokat kell – és lehet rendelni. Egyébként a csatorna megvalósulása – mai árakon – mintegy 300 milliárd forint nagyságrendű. (Önkormányzatunk részese lesz a megvalósulásnak és reményeink szerint az üzemeltetésnek is, de ez pénzébe nem kerül.) Van még egy másik hozadéka is a csatornának: európai felmérés szerint ma már Magyarországnak 10-15 százalékát – elsősorban Duna-Tisza közét, a bácskai részt – elsivatagosodás jellemzi, és ez a következő 20 évben – a globális felmelegedés következtében – még felgyorsul. A csatornának lenne egy déli leágazása, ami ezt a sivatagosodási folyamatot lenne hivatott megakadályozni. Számítások szerint ez abban a térségben mintegy kétszázezer embernek jelentene munkalehetőséget. A teljes projekt megvalósulása – szerény becslések szerint – félmillió embernek teremt munkalehetőséget. Tehát rendkívül fontos régiós, országos, de tovább megyek Európai uniós érdek is. Ha ez merész álom, akkor nevezzük annak, de úgy tűnik, hogy minden közlekedéssel és hajózással foglalkozó szakember nagyon pozitívan áll hozzá. Nagyon előrehaladottak a tárgyalások. Komoly állami szerepvállalás várható az ügyben. Ez nem pártpolitikai téma, – nemzeti ügy – az előkészítésbe minden számottevő politikai erő szakemberei bevonásra kerültek. Ebben a projektben én – Páldi Bandi bácsival együtt – egy katalizátor szerepet vállaltam azzal, hogy a konferenciának helyet adtunk és beírtuk Rákóczifalva nevét a legújabb kori csatorna történelemébe. pbm. –Talán térjünk vissza a ”földre”, milyen kilátások vannak a belterületi útjaink járhatóvá tételére, hiszen lépten-nyomon azt tapasztaljuk – a sajtó révén –, hogy az uniós pénzeket inkább a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, nagy álmok megvalósítására adják, a szűkebb – települési – érdekek háttérbe szorulnak. Ez a hajó már elment, jön-e helyette másik? (Értem itt a rendszerváltás utáni lehetőségeket.) TL. – A belterületi utakkal kapcsolatban csak ismételni tudom azt, amit korábban már elmondtam: a belterületi utak építése nem szándék kérdése. Utat kizárólag tervek, építési engedély birtokában lehet építeni. Amit lehetett, azt az önkormányzat megtette ezzel kapcsolatban. Hogy nincsen útépítés olyan ütemben, ahogyan mi szeretnénk, az a rendkívül hibásan elosztott európai fejlesztési forrásoknak köszönhető, ami egyértelműen kormányzati és régiós

2009.Harmadik szám

Ö N KO R M Á N Y Z AT I H Í R E K kompetencia. Mi az amit mi tehetünk? Egyértelműen azt, hogy felkészülünk, felkészültünk arra, ha bármikor lehetőség nyílik útépítési projektre, – megnyílik egy ilyen jellegű „pályázati ablak” – akkor mi azonnal pályázhassunk. Ehhez az kellett, hogy engedélyes tervekkel rendelkezzünk. Amikor én idekerültem, minden út építését megterveztük. Egy engedélyezési körben ahhoz, hogy utat építhessünk az államnak engedélyre 2,5 millió forintot kell fizessünk. Mivel 2003-ban elkezdtük ezt a projektet, van olyan út, ahol újra kell kezdeni a tervezést, ugyanis általában 2-4 évre szól az engedély. Tehát további milliókat kell beleölnünk amiatt, hogy készen legyünk, ha nyílik a kapu, akkor azonnal pályázni tudjunk. Minden létező fórumon, minden anyagban, ami kormányzat elé, a régió vezetése elé került és a pályázati források elosztására vonatkozott, szóvá tettem, hogy belterületi utakat kell építeni. Erre biztosítsanak anyagi forrásokat, mindenféle „címke, pántlika és ciráda” nélkül. Lehet is pályázni, de rendkívül zárt körben. Például csak a hátrányos helyzetű térségek településeinek, (mi nem vagyunk azok) aszfaltos utak rendbetételére stb. írnak ki pályázatot. Erre én azt mondtam, hogy mindenhol legyen lehetőség belterületi utak építésére, ahol az szükséges és meg tudják teremteni az önerőt, és megvannak erre a feltételek. Sajnos egyetlen ilyen kiírás az elmúlt hat évben nem történt meg. Voltak pályázatok, különböző címkékkel, pántlikával, cizellációval, amivel nekünk is megépült a Dózsa György és a Zrínyi utunk. Ez előtt másfél évvel, három útra beadott pályázatunkat forráshiány miatt vetették el. Most ezeket újra beadjuk és igyekszünk a pályázati „cizellációknak” megfelelni. Utat építeni, nem filléres, még csak nem is tíz, vagy százezer forintos dolog. Minimum 35-40 millió forint egy kilométer belterületi út (és ez nagyon olcsó, az országos standard e kategóriában 50-60 millió), tehát lakóingatlanonként 400-450 ezer forintba kerül. (Függ a telekszélességtől, lakóingatlanok számától stb.) Több ízben kezdeményeztük – biztonsági okok is indokolnák a 442-es belterületi kerülő útja – a Vasvári út meg-

építését. Két éve történt talán, hogy egy veszélyes anyagot szállító kamion lerobbanása miatt lezárták az utat. Nem volt terelési lehetőség. Már ezt megelőzően is kezdeményeztük, de ennek apropóján – összeszedve a katasztrófavédelem, rendőrség és érintett szakhatóságok támogatását – ismételten beadtuk a Vasvári út teljes felújítására vonatkozó igényünket a Gazdasági Minisztériumba. Mindenki elismerte a terelőút indokoltságát, de pénzt nem tudtak rá adni. Itt azok a feszültségek halmozódtak fel – amelyről szóltam az önkormányzati konferencián –, amelyek jelenleg megoldhatatlanok. Budapest és a vidék között szinte átjárhatatlan a távolság, ami pénzt Budapesten elköltenek, azt az ország nem tudja elviselni. Mi annak az egy főre eső töredékéből csodákat tudnánk művelni. Egyelőre ezzel a helyzettel kell együtt élnünk. Nem tettünk le az útépítésről! Mihelyt lehetőségünk lesz, belefogunk, hiszen mindenünk elő van készítve egy következő pályázati fordulóra. Még a főcím apropóján kérlek engedj meg két rövid megjegyzést! 1./ Ha csak tíz évvel ezelőtt elkészült volna a csatorna – nem beszélve arról, ha korábban –, amiről természetesen nem Rákóczifalva tehet, akkor ma – meggyőződésem és ez közgazdaságilag is alátámasztható – nem kellene a településen sáros úton járni, és főleg nem kellene pályázatokra várni. Lenne elég saját ereje a településnek ahhoz, hogy ezeket megépítse. 2./ A Duna-Tisza csatorna elsősorban a homokhátság vízellátását, a vízháztartás lehetőségeinek, az édesvízkészlet bővítését szolgálná. (Ez stratégiai fontosságú! Az édesvízkészlet fogyóban, egyes tudósok szerint – már Európában is – 20-30 év múlva drágább lesz egy liter víz, mint egy liter benzin.) Csak harmadsorban lenne – de nagyon fontos – közlekedési folyosó. És mindez együtt, az érintett térségek legalább 100 km-es körzetében félmillió munkahelyet teremt. Köszönöm a beszélgetést! pbm

Sajtóhírek 2009. március 10-én Tóth Lajos polgármester, Török István aljegyző, Kara István település fejlesztésért, üzemeltetésért felelős, Dr. Csapó László György jogi és szabálysértési ügyintéző tárgyalt a beruházóval Rákóczifalva Önkormányzat Intézményeinek energetikai, fűtés és melegvíz ellátás felújításának korszerűsítéséről. Ez azt jelenti, hogy a település főterének közelében található Önkormányzati Intézmények fűtése korszerűsödne azáltal, hogy alternatív fűtőanyagok felhasználásával (energia-fűz, préselt papírhulladék, stb.) jelentős mértékben csökkenne az Önkormányzat fűtési számlája. E beruházás már régóta szerepel az Önkormányzat tervei között, de eddig az időpontig nem volt hozzá megfelelő pályázati lehetőség, illetve beruházó.

Tehát a projekt beruházó és pályázati forrás segítségével valósulnak meg oly módon, hogy az iskolában kerülne kiépítésre e fűtőanyagokat hasznosító kazánház, és az érintett Intézményeket pedig a kiépített vezetékkel összekötnénk. A kivitelezéshez szükséges munkálatok a közeljövőben felgyorsulnak. * 2009 januárban a 2008. év zárását, illetve a 2009. év nyitását követően megkezdődtek az éves adókivetések előkészületi munkálatai. Februárban kiküldésre kerültek a helyi iparűzési adó I. félévi adóelőlegeit is tartalmazó egyenlegértesítők, a magánszemélyek kommunális adója éves előíró határozatok, valamint a közműfejlesztési hozzájárulás 9

2009.Harmadik szám

Ö N KO R M Á N Y Z AT I H Í R E K Sajtóhírek egyenlegértesítők. Az év első két hónapjában a Polgármesteri Hivatal nyolc személlyel szemben zárt le szabálysértési eljárást jogerős, felelősséget megállapító határozattal. Két alkalommal figyelmeztetést alkalmaztunk, hat személyt 3.000-15.000.- Ft közötti összegben pénzbírsággal sújtottunk. Öt személy ellen az eljárás a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt folyt, minden esetben azért, mert az eljárás alá vont személyek tanköteles gyermekei az iskolában 10 órát meghaladóan igazolatlanul mulasztottak. Három eljárás alá vont személy a korábban kiszabott szabálysértési bírságot a törvényben meghatározott határidőben, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül nem fizette meg, ezért velük szemben közvetlen letiltás, illetve adók módjára behajtás iránt intézkedtünk. * Az Önkormányzat sikeresen szerepelt a „Rákóczifalvi gyalogosok közlekedésbiztonságáért” elnevezésű pályázaton. A projekt keretében a 442. számú főút Szent László király és Damjanich János út csatlakozásánál gyalogos átkelőhely kialakítása történik, valamint a Martfű felől érkező gépjárművek sebességének csökkentésére figyelmeztető, sebességet felvillantó berendezés kiépítése valósul meg. A Szolnok felőli sebességmérő berendezés visszahelyezése a biztosítótársaság általi vizsgálat befejezésének függvénye. * A Rákóczi út útburkolat felújítása pályázaton is sikeresen szerepelt az Önkormányzat még 2008 évben. Amint az időjárási viszonyok lehetővé teszik a kivitelező megkezdi a munkálatokat, melyek végső befejezési határideje május 30. * Támogatási döntés született a Rákóczifalva – Rákócziújfalu – Martfű településeket összekötő kerékpárút hálózat fejlesztéséről is. A pályázat kedvező elbírálásban részesült, így előreláthatólag 2010-re Szolnoktól kiépített kerékpárúton lehet eljutni Martfűre. * Az elmúlt évben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások miatt a munka világában az emberek nem vagy időről időre csak rövid ideig tudnak megmaradni, vagy teljes mértékben kiszorulnak. Így az államhoz, önkormányzathoz fordulnak segítségért. Az elmúlt két hónapban az Egészségügyi és Szociális Bizottság két alkalommal ülésezett. A bizottság 60 család részére állapított meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, amelynek összege gyermekenként 7400 Ft. Átmeneti segélyben 41 fő, normatív lakásfenntartási támogatásban 49 háztartás részesült. A Bizottság 22 ápolási díj felülvizsgálatáról döntött, to10

vábbá 1 fő részére megszüntette, mivel az ápolt személy elhalálozott. Középiskolai tanulmányokat folytató tanulók esetében 6 fiatal részére állapított meg ösztöndíjat a Bizottság. * Az Önkormányzat jegyzője 6 ápolási díj felülvizsgálatát rendelte el. 1 fő részére ápolási díjat állapított meg, 1 fő részére megszüntette, mivel az ápolt személy elhalálozott. 21 család részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról döntött. Rendelkezésre állási támogatást 17 főnek állapított meg. Hatósági bizonyítványt, egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából 8 fő részére állított ki. Közgyógyellátást alanyi jogon 6 fő részére állapított meg. 1 fő kezdeményezte gyógyszerkeretének felülvizsgálatát, mely nem vezetett eredményre, így kérelmét elutasította. Normatív alapon 5 fő részére állapította meg az ellátást. Méltányossági alapon 11 kérelem indult. 7 fő kérelmét elutasította, 2 fő részére megállapította az ellátást, 2 kérelem jelenleg is folyamatban van. Jövedelemigazolást étkeztetés, házi segítségnyújtás és idősek bentlakásos otthonának igénybevétele céljából 21 fő részére állított ki a jegyző. * 2009. március 12-én a Polgármester kezdeményezésére a Hivatalban Rákóczifalva ár- és belvízvédelmi helyzetéről tartottak megbeszélést a KÖTI – KÖVIZIG, a Mezőtúri Vízgazdálkodási Társulás és a helyi illetékes szakemberek. Megállapították: Rákóczifalván és környékén nagy kiterjedésű belvizes területek nem alakultak ki. Bár nagyobb mennyiségű csapadék nem várható, azért az előkészületek megkezdődtek, a Bivalytói csatornából a víz ki lett engedve, tehát nagyobb mennyiségű víz befogadására is alkalmas. Rávai László a KÖTI – KÖVIZIG szakaszvédelmi vezetője elmondta, hogy a települést árvízi helyzet nem fenyegeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a rendszer karbantartása, fenntartása a vízátemelés a Tiszába, a vízügyi szervezetek feladata, a földekről a vizek az elvezető árkokba és csatornába történő bevezetése a tulajdonos illetve a földhasználó kötelezettsége! * A polgármester, Tóth Lajos levélben fordult Dr. Váradi József a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Főigazgatójához a Bivalytói töltés áthelyezése során állami tulajdonba került mentetlen területek önkormányzati hasznosítását kérve. A Főigazgató a területek hasznosítására adott javaslatot elfogadta, az árvízvédelmi szempontok figyelembevétele mellett a hasznosításhoz hozzájárult. A megállapodás kidolgozása és az egyeztetések megkezdődtek.

2009.Harmadik szám

Ö N KO R M Á N Y Z AT I H Í R E K Még több egészséget Rákóczifalvának!

A Falugondnokság Kft. 2009.01.01-jén megnyitotta masszázsszolgáltatás és iratmegsemmisítő üzemét,

ahová szeretettel várjuk gyógyulni és lazulni vágyó vendégeinket, és forduljanak bizalommal hozzánk, ha fölösleges irataiktól szeretnének megszabadulni!

Gyógy és frissítő masszázs: A masszázsszolgáltatás magába foglalja a hátmas�százst 600,-Ft/25 perc, far masszázst 200,-Ft/10 perc, láb masszázst 400,-Ft/20 perc, kar és kéz masszázst mindös�sze 300,-/ 40 perc. Természetesen egész testes masszázsszolgáltatással is kényeztetünk. Ennek díja 1000,-Ft/ 40 perc. Az árak az ÁFÁ-t tartalmazzák. A lazításokat Hulimai Jánosnak, szakképzett gyógymasszőrnek köszönhetjük. Kiemelten ajánlanánk a Ceragem masszázságy használatát. Az ágyat Dél-Koreában fejlesztették ki, más néven termo- akupresszúrás masszázságynak hívják. A Ceragem ágy javítja a vérkeringést, elősegíti az izmok lazulását, korrigálja a gerinc-rendellenességeket, mindezek mellett szervezetben gyulladáscsökkentő hatása is van. A masszázságy világszerte elismeréseket szerzett magának. Az ágy egységesíti magában a fényterápiát, a hőterápiát, az akupresszúrát és természetesen a mas�százst is. • Az akupresszúra az ágyba beépített görgő a gerincoszlop mentén mozog különböző pontokon megállva, melegíti és nyomja a gerincből kilépő idegbárokat és csigolyákat. A chiropraktika a hátgerincmasszázs egyike a legfejlettebb gyógymódoknak. Jelentése: kézzel ellazítani a görcsös, megfáradt izmokat, idegeket a gerincvonal rendellenességeinek javításával. A fényterápia hatása szervezetünkre: segíti a sejtbeépülést, hormonsejtkeltő, sejtregeneráló, elősegíti az immunrendszer védekező képességét, illetve depresszió kezelésére szintén hatásos kezelési módszer. A fényterápiát a kézi kezelőbe helyezett hélium biztosítja, amely 7 cm-re hatol szervezetünkbe. A hőterápiát az infra biztosítja, ez egy természetes rezgésű hőenergia, ennek segítségével 4-5 cm mélyen is dolgozik szervezetünkben. A melegítőhatással történő kezelés a keleti gyógyászat hagyományos módja. E kezelés fizikai reakciót vált ki, majd elősegíti az egészség helyreállítását. A hőterápia serkenti az anyagcserefolyamatokat, ennek köszönhetően serkenti az emésztést, javítja a vérkerin-

gést, remek fájdalomcsökkentő hatása van, alkalmas még bőrbetegségek kezelésére illetve asztma, krónikus nátha esetén ajánlják. • A Ceragem masszázságy egyik legfontosabb eleme a Jade kövekkel borított projektor. A Jade kő egy féldrágakő, melyet a keleti orvoslásban évszázadok óta használnak. A projektorok ilyen kövekből készültek, mert rendkívül jó hőtartó képességgel rendelkeznek. Segíti a sebek és zúzódások gyógyulását. Erősíti az immunrendszert, gyulladások kezelésére is alkalmazható. • A masszázs ellazítja az izmokat és az inakat, továbbá kitornáztatja a gerincet, a gerincoszlop mellett feloldja a gerincoszlopra nehezedő nyomást és fellazítja a görcsös idegeket. A Ceragem ágy használatát már 4 éves kortól alkalmazzák. Az ágy használata 500,-Ft/40 perc. Árufuvarozás: 3500,-Ft 10 km-en belül, 10 km után km-ként +150,-Ft Megoldható, hogy a kezelésre vágyó személyeket otthonából elhozzuk, majd kezelés után hazafuvarozzuk melynek díja 200,-Ft. Az árak az ÁFÁ-t tartalmazzák. Iratmegsemmisítés: Iratmegsemmisítő üzemünk minden intézménynek, könyvelőirodáknak és bárkinek rendelkezésére áll. Minden papírhulladék megsemmisítése 15,-Ft/kg, mely magában foglalja az ÁFA összegét. A megbízás során a megbízott tudomására jutott minden adat titkos. Az irat szállítását, raktározását, megsemmisítését végző munkatársat titoktartási kötelezettség terheli. A szolgáltatásokat a Falugondnokságon személyesen, valamint az üzem helyszínén Rákóczi F. u. 14. szám alatt (a volt mézes ABC helyén) lehet igényelni előzetes egyeztetés alapján. Telefonszámaink: Siposné Varga Éva diszpécser 06-70/3403895, Hulimai János gyógymasszőr 06-70/7762-361, Dajka Károlyné üzletkötő 06-70/7762-278.

11

2009.Harmadik szám

LEADER KTZVE HÍREK RÁKÓCZIFALVÁN A LEADER IRODA

2008. október 1-jétől településünk központjában várja az érdeklődőket, leendő pályázókat a kistérségi LEADER Iroda. Az iroda a volt fogorvosi rendelőben kapott helyet, jelenleg két munkatárssal végzi vidékfejlesztéssel kapcsolatos feladatait. Hogy melyek ezek, és valójában mi a célja, feladata az irodának, arról kérdeztük a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetőjét. PBM: Azt hiszem, nem kell bemutatnom Szolovjov Ritát, a munkaszervezet vezetőjét, hiszen 2003 óta dolgozik a településen, sokan ismerik. Rita, elsősorban pályázatokkal foglalkoztál, most mi a helyzet? És áttérek máris a fő kérdésre, milyen tevékenységet végez Rákóczifalván a LEADER Iroda? SZR: A LEADER Iroda a szolnoki kistérségben megalakult Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület, mint elismert helyi akciócsoport működtetésében immár fél éve végzi kifejezetten vidékfejlesztési tevékenységét. Napi nyitvatartással reggel 8 órától 16 óráig, csütörtökönként 8-18 óráig tartunk ügyfélfogadást. Az is öröm számunkra, hogy helyi munkavállalót sikerült alkalmaznunk, Terenyei Magdolna személyében, aki rátermetten, felkészülten várja az érdeklődőket. Természetesen a pályázatok elérhetősége, a pályázók segítése a fő feladatunk, hogy minél sikeresebben tudjanak forrásokat lehívni különböző fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. Működésünket a 147/2008 (X.30.) FVM rendelet alapján látjuk el, gyakorlatilag a rendelet előírásai számunkra az irányadók, az iroda finanszírozását is e rendelet szabályozza. Feladatunk - a LEADER elvek betartása mellett – a kistérségben kialakított Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása, annak segítése. És hogy az első kérdésre is válaszoljak, maradtam, maradtunk a pályá12

zatoknál, csak most átfogóan, és nagyobb területi lefedettséggel segítjük a leendő pályázókat, valamint azt is el kell mondanom, hogy kiemelten két célterületre koncentrálunk. Ezek: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. intézkedéscsoportjának nem-horizontális, valamint a IV. intézkedéscsoportjának intézkedései. PBM: A Rákóczi Lap már többször írt az Egyesületről, így a tagokról, az akciócsoport által lefedett területről nem kérdeznék, az információkat megtalálhatja mindenki honlapotokon, a www.ktzve.hu- n. Viszont annyi mindent elmondtál tele az olvasó számára talán ismeretlen kifejezésekkel, hogy arról faggatnálak tovább. Mi az a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia? Mit takarnak az általad említett intézkedéscsoportok? SZR: A LEADER célja a vidéki térségekben élők segítése és bátorítása annak érdekében, hogy térségük hosszabb távú fejlesztési lehetőségeit közösen átgondolják. Olyan integrált, újszerű megoldásokat magukban foglaló stratégiák megvalósításának támogatása a szándék, amelyek biztosítják a térség fenntartható fejlődését, különös tekintettel a természeti és a kulturális örökség megóvására; a vidéki gazdaság megerősítésére, ami elsősorban munkahelyek teremtését jelenti; a helyi közösségek szervezeti feltételeinek javítására. Ez egy jó összefoglaló bővített mondat, hogy egyszerűen elmondjam mi is az a stratégia, amit mi egyszerűen csak HVS-nek aposztrofálunk. Gyakorlatilag egy öt évre szóló tervezési dokumentum, mely helyben határozza meg a lehetséges fejlesztések irányait, gondolok itt munkahelyteremtésre, vidéki életminőség javítására, a helyi szolgáltatások fejlesztésére. A mi stratégiánk az „Éljünk a Tiszavölgyben!” címet kapta, 7 fő fejlesztési prioritást fogalmaztunk meg benne a települési igények szerint. A versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító vállalkozások támogatását helyeztük előtérbe, ezért a helyi vállalkozókat célozzuk meg, nekik szeretnénk segíteni pályázati források felkutatásában, elérésében. Fontos még számunkra az értékeit felismerő, megőrző Közép-Tisza-Zagyva térségi közösség megerősítése, azaz a civil szervezetek programjainak fejlesztése, támogatása, az együttműködések erősítése. Területi adottságainkra építve a térség sajátos környezeti értékeire épülő turizmus fejlesztése is céljaink közé tartozik. Az ÚMVP III. tengelyes intézkedéseire elsőként 2009. január 12-ig lehetett pályázatokat, kérelmeket benyújtani négy területre: mikrovállalkozás fejlesztésre, falumegújításra, turizmusfejlesztésre valamint vidéki örökség megőrzésére. Sajnos, mint ahogy azt már többször is elmondtam, Rákóczifalva és Újszász ezekre a jogcímekre nem pályázhatott, mivel 5000 fő feletti lakosságszámmal rendelkeznek. Számukra más fejlesztési források állnak majd rendelkezésre, de rövidesen, azaz 2009. júliusában a IV. tengelyes felhívásokra, azaz a LEADER forrásokra lehet majd

2009.Harmadik szám

LEADER

kérelmeket benyújtani. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk szerint várhatóan az alábbi célokra nyújthatnak be támogatási kérelmeket: - A településközi kapcsolatok erősítése, hálózatépítés támogatása határon belül és túl; - A környezet megőrzése és értékeinek hasznosítása, környezetkímélő és ártéri gazdálkodási formák fejlesztésének támogatása; - Hagyományőrző rendezvények, bemutatóhelyek, gasztronómiai jellegzetességek fejlesztésének támogatása; - Polgárőrségek, önkéntes tűzoltó egyesületek működési feltételeinek kisléptékű javítása (nem személyi jellegű kiadások); - Minden olyan helyi sajátos tevékenység kisléptékű támogatása, melyek a hagyományos helyi mesterségek megőrzéséhez és bemutatásához közvetlenül kapcsolódnak; - Rekreációs, sport- és gyógyturizmus fejlesztése az egészséges életmód szemléletének terjesztésével. És a végén szeretném megemlíteni, hogy az érdeklődőknek más irányú pályázati tanácsadást is igyekszünk nyújtani, vagyis törekszünk a teljes körű tájékoztatásra, a lehetséges támogatási források lehívásának elősegítésére. Fordulhatnak hozzánk önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, magánszemélyek egyaránt.

T Á J É KO Z TAT Ó

Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzata pályázati forrásból elnyert támogatással a Rákóczi út útburkolat javítását végezteti előreláthatólag 2009. április 1-től 5 héten keresztül. A felújításhoz tartozik a padka rendezése, valamint az aszfalt felületek részleges javítása. A felújítás a Sz. László király út - József Attila út közötti szakaszt érinti. A munkálatok időtartamára megértésüket kérjük a felmerült kellemetlenségekért!

A Jászkun Volán Zrt.

tájékoztatja a tisztelt utazóközönséget, hogy iskolai napokon a Tiszaföldvár vasútállomás elágazástól induló 14:05 órakor (Rákóczifalva, Napfény étteremtől indul 14.48 órakor), Szolnok vasútállomásra érkezik 15:13 órakor közlekedő járatot az eljutási lehetőség javítása céljából Rákóczifalva, József Attila úthoz történő betéréssel tervezzük közlekedtetni 2009. április 27-től. A járat menetideje így 10 perccel megnő.

Elérhetőségünk: KTZVE LEADER Iroda: 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 4. Telefon: 06-70/3878-336, 56/889-712 E-mail központi: [email protected] Web: www.ktzve.hu PBM: Rita, egyszerre sok az információ, de gondolom, még tudnál estig is beszélni a feladataitokról… Sikeres működést kívánva várjuk havi tájékoztatásod a pályázati lehetőségekről! Köszönöm a beszélgetést! 13

2009.Harmadik szám

ÍGY ÍRUNK MI

Hajdú Gergő

Kedves olvasók! Az előző számban elkezdtük az így írunk mi cikksorozatot, melyben bemutatjuk a Rákóczi Lap szerkesztőségi tagjait. Tehát az ”akasztják a hóhért akciónkban” most a Hajdú Gergővel készült beszélgetést olvashatják. Gergő, talán először tisztázzuk azt a kérdést, hogy mikor és hogyan kerültél a laphoz? Amikor a Széchenyi István Gimnáziumban 9. osztályos voltam, az igazgatóhelyettesem -mivel az

iskolai újságnak is írtam-, a figyelmembe ajánlotta, hogy a Rákóczi Lapnál fiatal szerkesztőtársakat keresnek. Megtetszett az ötlet, majd meg is kerestem Marika nénit, a főszerkesztőt, aki örömmel fogadta jelentkezésem és ”munkába” is álltam. Ennek már több mint két éve… A Rákóczi Lap mellet folytatsz még, más médiával kapcsolatos tevékenységet is? Az iskolaújságnak már nem írok rendszeresen, de szünetekben a rádió műsorainak, zenéinek szerkesztésében szervesen részt veszek. Melyik műfajban szeretsz leginkább írni? Kedvelem az interjúkat illetve, a közvéleménykutatásokat, hiszen érdekel, hogy mások miről, ho-

Bencsik András: Tükröződés

14

gyan vélekednek. Ha jól tudom jövőre érettségizel. Milyen irányban szeretnél továbbmenni, gondolkodtál azon, hogy ezzel komolyabban is foglalkozz? Bevallom őszintén, ez csak egy hobbi. Gyerekkori álmom, hogy rendőr legyek és minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy ez sikerüljön. Pestre szeretnék a Rendőrtiszti Főiskolára továbbmenni. A rendőrségen mivel szeretnél foglalkozni? A bűnügyi része érdekel. A nevelőapám is ebben a szakmában dolgozott és alapvetően is egy olyan ember vagyok akit érdekelnek a rejtélyek…Tulajdonképpen más szakirány ellen sincs ellenvetésem, a lényeg, hogy a rendőrségnél legyek A bűnügyi részt is össze lehet kötni valamilyen szinten az újságírással, tehát lehet, hogy oknyomozó riporterként még találkozhatunk veled a későbbiekben…? Nem hinném, de a jövő útjai kifürkészhetetlenek… Köszönöm az interjút és sok sikert kívánok terveid megvalósításához! Köszönöm! Kövér Nikolett

2009.Harmadik szám

ISKOLÁNK „Ki mit tud?” Iskolánk diákönkormányzata márc. 13-án rendezte meg hagyományos „Ki mit tud?” vetélkedőjét. Az idén is sokan neveztek be, az alábbi kategóriákban: - hangszeres zene - mese, vers - jelenet - tánc - ének - egyéb - rajz („Mi leszek, ha…?”, Tanárportré) A zsűrit és a közönséget is elkápráztatták a versenyzők. Köszönjük a felkészítő nevelők és a résztvevő diákok munkáját. Reméljük, hogy még sok ilyen kellemes délelőttöt tölthetünk együtt. Szénási Mihályné Diákönkormányzat vezető

Foto: Hőnyiné Nagy Erzsébet

Az ÁMK, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rákóczi Néptáncegyüttesének két csoportja (ifjúsági és 6-7. osztályos) vett részt március 21-én a Jászkun-Világ Művészeti Szemle elődöntőjén Jászkiséren. Az általuk előadott két koreográfiából Györe ÁgnesKovács József: Lecke című produkcióját juttatta tovább a zsűri a döntőbe. A 6-7. osztályos csoport által előadott „Rábaközi gyermeklakodalmas” című koreográfia szóbeli dicséretet kapott az értékelésnél. Mindkét csoportunk méltón képviselte intézményüket és községünket, szereplésükhöz gratulálunk, az ifinek jó felkészülést kívánunk a döntőre, mely április 25-én kerül megrendezésre Martfűn. Hőnyiné Nagy Erzsébet

Foto: Hőnyiné Nagy Erzsébet

Jászkun-Világ Művészeti Szemle

15

2009.Harmadik szám

Eredményeink

ISKOLÁNK

A 2008/2009. tanév kiemelkedő versenyeredményei

Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny 5. évfolyam 1. Pásztor Edit 2. Zelei Alexandra 3. Verebélyi Hajnalka 6. évfolyam 1. Menkó Gábor 2. Bata Viktor 3. Guba Ádám 7. évfolyam 1. Bakos Dóra 2. Nyitrai Klaudia 3. Jobbágy Szandra 8. évfolyam 1. Pintér Gabriella 2. Berta Barbara 3. Merena Csilla Iskolai szépolvasó verseny 3. évfolyam 1. Méhesi Rebeka Laura 2. Hegedűs Alexandra 3. Boros Boglárka 4. évfolyam 1. Őze Lili 2. Korom Réka 3. Molnár István Patrik Varsány Közösségi Ház által kiírt Szónoklatíró verseny 1. Merena Csilla 8.a osztályos tanuló Országos Diákolimpia Körzeti Döntő (Karate) 1. Balla Rózsa 8.a osztályos tanuló Területi Olvasóverseny, Tiszaföldvár 3. évfolyam Szelei Petra III. helyezés

Méhesi Rebeka Laura VI. helyezés Szokolai Viktor XI. helyezés Hegedűs Alexandra XIV. helyezés 4. évfolyam Őze Lili IX. helyezés Korom Réka XX. helyezés Molnár István Patrik XXI. helyezés Bagi Marcell XXII. helyezés Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség farsangi kupa, Budapest Erre a versenyre pályázat útján volt lehetősége bekerülni az ország különböző pontjairól 8 csapatnak. Iskolánk tagjai vezetőjükkel és edzőjükkel Ruskó Zsolttal, pályáztak és nyertek. Részt vehettek e kupán, ahol az 1-2.osztályosok és 3-4. osztályos futballisták az előkelő III. helyezést hozták el. Német nyelvi területi verseny, Tiszaföldvár Menkó Gábor 6.b V. helyezés (41 versenyző közül) Nyitrai Nikolett 7.a XIV. helyezés (40 versenyző közül) Pintér Gabriella 8.a IX. helyezés (36 versenyző közül) Haraszti Attila 8.a XIII. helyezés (36 versenyző közül) Felkészítő nevelő: Haraszti Szilvia Mozaik Kiadó Levelező Versenye Az országos döntőbe jutott magyar nyelv és irodalom tantárgyból, és Szegeden képviseli iskolánkat: Barta Patrik Boros Boglárka Dudinszky Márk Hegedűs Alexandra Méhesi Rebeka Nagy Kristóf Szelei Petra Szokolai Viktor Nagy Elizabet 3.a osztályos tanulók. Felkészítőjük: Hernek Istvánné

1848-49-es Szabadságharcra emlékeztünk Az iskola diákjai méltóképpen emlékeztek meg egyik legszebb nemzeti ünnepünkről, március 15-ről. Az 1848-49-es szabadságharc eseményei a márciusi kezdetektől, a tavaszi egységes európai forradalmaktól a szomorú végkifejletig, Aradig, sorra elevenedtek meg előadásukban. Vannak olyan versek, amelyekről tudjuk, hogy március 15-én biztos, hogy elhangzanak. De most sikerült, más, ritkábban hallott költeményekkel is megismerkednünk. Petőfin kívül hallhatunk Szép Ernőt, Vörösmarty Mihályt, Csanádi Imrét, Kovács Istvánt. Nagyszerű keretet adott a megemlékezésnek az ötletes díszlet, a történelmi Magyarország-térképekre felírt 12 pont, melyek felolvasásukkor előtűntek az addigi fekete leplük alól, majd végül az aradi

16

tábornokokat gyászolva egyenként ismét betakarták őket. Az énekkar a tőle megszokott kitűnő előadást nyújtotta, tökéletes összhangban a versek és a prózai részek hangulatával. A hagyományos március 15-i dallamokat náluk is új hangzás váltotta fel, ami ihletett aláfestést adott az ünnepi műsornak. Különösen szívet melengető volt a Nemzeti dal szólós-énekkaros megoldása. A művészi hatás természetesen nem lett volna teljes a táncosok kedves piros-fehér-zöld koreográfiája nélkül. Az ünnepi hangulatot tovább emelte a díszes keretek közt zajló közös koszorúzás. Mindenki számára emlékezetes ünnepségen vehettünk részt. Dicséret illet minden résztvevőt és szervezőt!

2009.Harmadik szám

ISKOLÁNK Továbbtanulásunkról... Örömmel tudatjuk minden kedves olvasóval, hogy iskolánk 8.osztályos tanulói életében ismét lezárult a felvételi eljárás egy szakasza. Túl vannak diákjaink a szóbeli meghallgatásokon, elbeszélgetéseken és a felvételi rangsoroláson. Mi, pedagógusok, méltán lehetünk büszkék tanítványainkra, akik nagyon szépen szerepeltek a felvételi eljárás során, és értek el minél előkelőbb helyezést a diákok rangsorában. Ám nem csak a tanárok, hanem a szülők is büszkék lehetnek gyermekeikre, akik helyt álltak a jobbnál jobb, nevesebbnél nevesebb középiskolákban. S most név nélkül egy-két eredményről: Tiszaparti Gimnázium: - angol nyelvi előkészítő osztályába jutott be 1., 2. és 30. helyen tanulónk. - német nyelvi előkészítő osztályba jutott be 9. helyen tanulónk

- társadalomtudományi osztályba került 5., 27. helyen diákunk Széchenyi István Gimnázium: - rajz tagozatos osztályba került be 3. helyen tanulónk - angol nyelvi előkészítő osztályba nyerhet felvételt 2. és 22. helyen tanítványunk - biológia tagozatra juthat be 31. helyen diákunk Verseghy Ferenc Gimnázium: - matematika tagozatra jutott be 2. helyen tanítványunk Hajnóczi József Gimnázium: - informatika osztályba juthat be tanulónk a 2. helyen Varga Katalin Gimnázium: - két tanítási nyelvű osztályba juthat be tanulónk a 30. helyen Pálffy János Műszaki Szakközép Iskola: - elektronikai osztályba juthat be 5. helyen tanítványunk. Faragó Krisztina, továbbtanulási felelős

Köszönet

Tóth Lajos polgármester úr emléklappal köszönte meg Faragó Krisztina és Sándorné Pusztai Erika felkészítő pedagógusok munkáját, amellyel hozzájárultak a községi ünnepségek magaszínvonalához.

Virágoskert Óvóda és Bölcsőde FELVÉTELI REND

Az intézmény óvodai egységébe Tájékoztatom a Kedves Szülőket, a 2009/2010-es nevelési évben a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvétele az alábbiak szerint történik: Időpontja: 2009. április 20. 8.00-16.00 óráig 2009. április 21. 8.00-16.00 óráig Helye: Rákóczifalva, Rákóczi Ferenc út 61. Felvételre jelentkezhetnek azok a gyermekek, akik 2009. október 01.-ig betöltik harmadik életévüket.

A szülő köteles gyermekét beíratni az óvodába abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti. A jelentkezéskor az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges: - a gyermek születési anyakönyvi kivonata - lakcímkártya - a szülő (gondviselő) személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája Szeretettel várjuk a Kedves Szülőket, leendő óvodásokat ! Horváth Ildikó intézményvezető 17

2009.Harmadik szám



KÖNYVTÁR

Pályázat „…bölccsé és vitézzé formál az olvasás, mert nagyon is más ízt, titkosabb tanítást találtak benne…” /Rabelais/

Vallomás könyvről, olvasásról! A könyv, az olvasás nyújtotta élmény semmi mással nem pótolható. Gyors információszerzésre tökéletes az Internet, ám az alapos kutatómunkához, vagy éppen a fantázia világába tett kiránduláshoz könyv kell. A könyv érték. És mindenkinek nagy szüksége van az értékekre. A községi könyvtár pályázatot hirdet az olvasás népszerűsítésére. Pályaművel bárki jelentkezhet, kötetlen írásos formában. A pályázatban fogalmazódjék meg a könyv jelentősége a tudás, a műveltség megszerzésében és/vagy az olvasás élményszerűsége. Lehet egy személyes vallomás is olyan olvasmányélménnyel kapcsolatban, amely meghatározó szerepet játszott egy konfliktus feldolgozásában. Legyen az írásmű követendő példa és olvasással kapcsolatos megnyilatkozás.

A pályázat benyújtásának feltételei: - műfaj: kötetlen - terjedelem: legfeljebb 3 oldal (A/4-es méret) - határidő: 2009. augusztus 31. - benyújtás módja: személyesen vagy postai úton (Rákóczi út 21.), vagy a [email protected] e-mail-címen. Díjak: 1. díj: 5 ezer forint értékű könyvvásárlási utalvány 2. díj: könyvcsomag 3. díj: 2 ezer forint értékű irodai szolgáltatás a könyvtárban (Internetezés, fénymásolás, spirálozás, nyomtatás) Sok sikert és jó kedvet kívánunk a pályázatok elkészítéséhez! Könyvtárosok

Segítünk Segítünk, hogy használt, olvasott könyvei gazdára találjanak! Nem tudja, hová tenni feleslegessé vált könyveit? Hozza el vagy kérésére elszállítjuk a könyvtárba ( Rákóczi út 21.)! Így az Ön által felajánlott könyvek közvetítésünkkel ismét gazdára találnak. Keressen bennünket, hogy könyve másnak is örömet szerezzen! Telefon: 56/441-025 E-mail: [email protected]

Időpontváltozás A Rákóczi Lap második számában meghirdetett Költészet napi szavalóverseny időpontja megváltozott! Megértésüket köszönjük! Idén is megrendezi a Költészet napi szavalóversenyt a II. Rákóczi Ferenc Nyugdíjas klub három kategóriában: általános iskolások, középiskolások és felnőttek. A szavalóverseny 2009. április 24-én (új időpont) 14 órai kezdettel lesz a Varsány Közösségi Házban. Nevezni egy szabadon választott verssel lehet, személyesen a nagyközségi könyvtárban vagy [email protected] e-mail címen. Nevezési határidő: 2009. április 14. Szeretettel várjuk a szavalókat, érdeklődőket! 18

2009.Harmadik szám

S Z O C I Á L I S S Z O L G Á LTAT Á S 2009. március 25. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény átalakította a korábbi gyermekvédelmi rendszert, kidolgozta a gyermekek védelmének új rendszerét, melynek lényege a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő – és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. A tanácskozást a Gyermekjóléti szolgálat családgondozója hívta össze, melynek témája a 2008. évi feladatok értékelése. A tanácskozáson részt vett: Gonda Lajosné SzKTT Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ igazgató helyettese, Török István aljegyző, Dérné Elekes Mónika gyámügyi ügyintéző, Fábián Erika ifjúságvédelmi felelős, Kiss Lászlóné gyermekvédelmi felelős, Kuruczné Móczó Ildikó védőnő, Bozsó Jánosné szakmai vezető - Bölcsőde-, Nagyné Németh Margit szakmai egységvezető-helyettes – Általános iskola -, Tóthné Gulyás Ágnes családgondozó, Magyarné Fekécs Márta családgondozó,- mindketten az intézmény martfűi telephelyén dolgoznak-, Baloghné Gajdos Julianna volt családgondozó,és Kurdi Valéria családgondozó A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31 napjáig tanácskozást szervez, melyen a jelzőrendszer tagjaival közösen értékeli a jelzőrendszer éves működését, közösen áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, javaslatot tesznek a működésük szükség szerinti javítására. Az értekezleten a jelzőrendszer tagjai saját területük szakmai lehetőségei által feltárt problémákra dolgoznak ki kezelési, megoldási javaslatokat, eközben alakítják ki egységes szemléletüket, szükség esetén a gyermekek egy-egy csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetésére cselekvési tervet dolgoznak ki. A közös munka, a jelzőrendszer hatékony működése azt a célt szolgálja, hogy a Gyvt.-ben lefektetett alapelv, a gyermek családon belül történő nevelésének elvárása, egyre nagyobb számban megvalósuljon. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai szerint csak a családok életének alapos megismerése után lehet a jelzésre megalapozott választ adni. Fontos, hogy minden jelzőrendszeri tag számára világossá váljanak az együttműködési keretek (feladat- és felelősség-megosztás), s egyben tisztázottak legyenek a kompetenciahatárok is. Az eredményesebb segítőmunka érdekében a szakmaközi

Jelzőrendszeri tanácskozás megbeszéléseken túl, esetmegbeszéléseket, esetkonferenciákat is szerveztünk minden indokolt esetben, a probléma hatékonyabb megoldása érdekében. A tapasztalatok szerint a megvalósult megbeszélések hasznosak voltak: elősegítették a problémamegoldást, és egyben a jelzőrendszer tagjaival való szorosabb kapcsolattartást is. Összességében elmondható, hogy az oktatási – nevelési intézmények zöme eleget tesz a jogszabályban előírt jelzőrendszeri kötelezettségének, azonban problémát jelent a jelzések írásban és időben történő megküldése, a jelzett probléma „felvállalása”. Az egészségügyi intézmények közül a védőnőkkel állunk leggyakrabban kapcsolatban. Jelzéseiket személyes megkeresés útján, vagy telefonon tették. Több alkalommal végeztünk közös családlátogatást. A háziorvosi szolgálattól továbbra sem, vagy csak nagyon ritkán kapunk jelzéseket. Az orvosok sok esetben a mellettük dolgozó védőnői rendszeren keresztül juttatják el jelzéseiket közvetve a gyermekjóléti szolgálat felé, így az együttműködésen még javítani kell. A pártfogói felügyelet alatt álló fiatalokkal való együttműködés sem zökkenőmentes, hiszen a szülők és a fiatalkorúak nagy része nem tartja indokoltnak a „kettős gondozást”, illetve a pártfogói felügyelet megkezdéséről nem, vagy csak késve kapnak tájékoztatást. Szolgálatunk hangsúlyt fektet a prevencióra. 2008-ban egy eddig még hiányzó szolgáltatást indítottunk hátrányos helyzetű szülők számára. Az Ága-Boga Szülői Klub tagjainak száma folyamatosan nő. A településen sok lehetőség kínálkozik a gyermekek számára a szabadidő hasznos eltöltésére az oktatási intézmények és a Közösségi Ház szervezésében. Jellemző, hogy a hátrányos helyzetű családok nem képesek gyermekeik számára biztosítani ezeket a lehetőségeket. A kielégítetlen igényre válaszul Baloghné Gajdos Julianna családgondozó a nyáron sátortábort szervezett hátrányos helyzetű gyermekek részére. A 17 településről érkező 60 gyermek feledhetetlen élményekkel gazdagodott a két hét alatt. A lebonyolításban 35 – közöttük jelzőrendszeri tagok felnőtt felváltva segítette elő a programok sikeres lebonyolítását. Az esetek többségében komplex problémamegoldásra van szükség, mely csak az érintett szakemberek összefogásával (egymás támogatásával) valósulhat meg. Ennek érdekében a már jól működő szakmai tevékenységeket – a jelzőrendszeri tagokkal kialakított partneri viszony erősítésével – tovább kell fejleszteni. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásainak egyik 19

2009.Harmadik szám

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS

VARSÁNY KÖZÖSSÉGI HÁZ

következményeként az elkövetkező időszakban várható a kliensforgalom növekedése, a problémák mélyülése, sokasodása. Az évek óta állástalan szülők reményvesztetté válása, önfeladása, a deviáns létformába való menekvése, a családi szerepek – és kapcsolatok gyengülése a fiatalok – mint tünethordozók – megnyilvánulásaiban jut kifejeződésre Az értekezlet mottójával zárjuk írásunkat: „ Joe, én jártam olyan helyeken, ahol a legtöbb dologból nem csak egy van. Nem csak egy Út, nem csak egy Élet, és sok – sok igazság, annyi, hogy össze se lehet számolni, és minden igazság körül más igazságok keringenek, mint a holdak, és még ezeknek a holdaknak is vannak holdjai, és azok is igazságok, és a holdak holdjainak is vannak holdjai: az igazságoknak egész világegyeteme van.” (Peter Marshall)

KEDVES ANYUKÁK, APUKÁK, NAGYSZÜLŐK ÉS GYEREKEK! TAVASZI JÁTSZÓHÁZ A KÖNYVTÁRBAN A TAVASZI SZÜNETBEN! Időpont: 2009. április 16-17., csütörtök-péntek: 14.00 - 16.00 óráig Helyszín: Községi Könyvtár (Rákóczi út 21.) Amiket Te is kipróbálhatsz: - szalvétaképek készítése, - gyöngyfűzés, - ékszerkészítés kerámiagyurmából - üvegfestés. A JÁTSZÓHÁZ INGYENESEN LÁTOGATHATÓ!

FELHÍVÁS FŐZŐVERSENYRE! Majális a sporttelepen - bográcsokkal A Rákóczi Lovasmajálison évek óta hagyomány, hogy főzőversenyen mérik össze tudásukat a gasztronómia szerelmesei. Az idén sem lesz másként! Öt éves az Idősek Bentlakásos Otthona (ünneplés)

20

A Csüllög és Fia Kft. által lebonyolított és támogatott VII. Arany Fakanál Főzőversenyre 3 fős csapatok jelentkezését várjuk. Fontos tudnivalók: 1. A főzőverseny valamennyi kellékéről (nyersanyag, bogrács, tüzelő, stb.), illetve a keletkező hulladék elszállításáról a versenyző csapatok gondoskodnak. 2. A helyigény bejelentése a Falugondnokság Kft-nél történik az 56/ 440-164-es telefonszámon. Jelentkezés: előzetesen a Varsány Közösségi Házban (Szabadság tér 10., telefon: 56/440-658, 56/889-745), illetve a helyszínen. Nevezni bármilyen, szabadtűzön elkészíthető étellel lehet.

2009.Harmadik szám

CIVILEK „...ez nem művészet, egyfajta kifejezésforma.”

Urbánné Kelemen Rózsa

Tovább folytatjuk a Falvi kiskönyv alkotóinak bemutatását. Most Urbánné Kelemen Rózsa meséli el, hogyan ihlette meg a versírás, amelyeket az első kötetben olvashattunk, s a festészet, melynek képei a második kötetben láthatóak. - Az első kötetben helyet kapott egy pár versem, ennek nagyon-nagyon örültem, mert előtte itt, Rákóczifalván a Tárogató volt az, ahol a verseim megjelentek. Napjainkban a Rákóczi Lapban is olvashatják a verseimet. A második kötet megjelenése szintén örömmel tölt el. A verselés tulajdonképpen egészen kislány koromban kezdődött. Lehettem vagy negyedik osztályos, amikor egy rímekben végződő valamit odaadtam Szőke Ica tanító néninek, és ő ezt elolvasta. Aztán ez abbamaradt. Ezt követte a nagy szerelmes korszak, a diákélet, amikor szerintem nincs olyan fiatal, aki ne próbálkozna pár sor megírásával. Akkor is voltak verseim, amire még tisztán emlékszem: Szeretnék nap lenni, Ragyogni az égen, Sugaram hordozni Erdőn, mezőn, réten, Beragyognám arcod, Mindig csak a tied, Föl is szárítanám Hulló könnyeidet. Ezek megmaradtak, de abbamaradtak. Majd férjhez mentem, családot alapítottam. Családomban a lányom, hasonló képpen nagyon – nagyon szereti a verseket, a fiamat inkább a technika köti le. A versek akkor jöttek úgy igazán elő, amikor ideköltöztünk Pozderka Jánosékhoz, 1986-ban. Jánosnak is nagyon sok verse volt. Ezeket segítettem neki legépelni, sorrendbe rakni. Ő 1970től írt verseket. Én még eleinte nem foglalkoztam komolyan a versírással. Amikor 1993-ban meghalt édesapám, akkor annyira összegyűlt bennem minden, hogy muszáj volt leírnom. 1994-től kezdve

írtam ebbe a szürke könyvbe az első versemet, „Apám lelkével üzen” címmel. Az az időszak olyan érzelmeket mozgatott meg bennem, hogy akkor folyamatosan elkezdtem írogatni. Már jóval több, mint 100 vers gyűlt össze, de 2002. december 31-edikével lezártam ezt a korszakomat. Azóta egy-két verset írtam már, de ezek nem olyanok. - Mi történt akkor? - Ó, nagyon sok minden összejött, a betegség, a János halála, a válásom és még sorolhatnám. A versírás tehát abbamaradt, helyette elkezdődött a rajzolgatás. János néhány verse megihletett és egy-két dolgot levázoltam belőle. Volt egy felhívás a mozgáskorlátozottak részére Pesten, ahová beküldtük a verseit, én a rajzaimat, de ezekre nem kaptunk visszajelzést. Aztán egyszer lerajzoltam Janit. És jött egy ismerősünk, aki az újságnál dolgozott. Meg is jelent. Aztán rajzoltam a szomszéd kislánynak, s ő is nekem, amit őrzök, vagy a Ruhaipari Szakközépiskola, ahol díjat is nyertem a divatruha-kiállításon egy divatrajz pályázaton. Mostanában a verseim mellé is készítek kis, apró rajzokat. Volt egy élményem, Baranyi Ferenc költővel találkoztam Igalon és egy gyors képet készítettem róla – egy picit lehet, hogy karikaturisztikus lett –. Mindent úgy rajzolok le, ahogy látom, ahogy érzem. Akikkel a művészeti táborban voltam Igalon szintén lerajzoltam, vannak jól és kevésbé jól sikerült képek közötte. Portrékat mindig nagyon szerettem készíteni. Imádom az állatokat, a lovakat, a természetet. Jellemző rám, hogy nincs meg minden kép, amit készítettem, mert elajándékozom, odaadom valakinek. Ez is már csak egy fénymásolat, az eredetijét egy kisfiúnak odaadtam. Kéri, úgy érzem örömöt okozok, akkor odaadom. - Egy teljes arcképcsarnok tárul elém. Egyiket a másik után, mint egy fényképalbum, lapozzuk, s mind mesél, mind egy – egy élményt hordoz. - Voltam egy táborban, ahol sérült gyermekek voltak – közülük is őrzök portrékat –. Ő „Dió”, a tábor egyik lakója. - Hogyan választod ki a technikát a képhez? - 2001 óta más stílusban is festek, illetve rajzolok. Ezek már ezzel az új szemlélettel készültek – belülről jövő képeim –, az érzéseim. - Nagyon sokrétű vagy. - Ezen kívül szeretem a zenét, szeretek táncolni. Szerencsés vagyok, mert több korosztály zenei műfaját ismerhettem meg, a húgom és gyermekeim által. Nem is gondoltam annak idején, hogy erre is szükség lehet majd. Mindezeket a rádiózásnál hasznosítottam. A művészet? A magam részéről nem tartom ezt művészetnek, hisz ezeket nem tanultam. Azokat az érzelmeket rajzolom, amiket mostanában érzek. A Falvi kiskönyvben bemutatott képemen látható – melynek címe Amerika mes�sze van – milyen hatással volt rám a tornyok leomlása, s ezt 21

2009.Harmadik szám

CIVILEK „...ez nem művészet, egyfajta kifejezésforma.” valahogy ki kellett fejeznem. Tehát ez nem művészet, egyfajta kifejezésforma. - Vannak kedvenc művészeid? Olvasol is a művészetről? - Annak idején kiindulási pontnak tekintettem az Aranyecset és A nap szerelmese című könyveket. Szeretem Munkácsy és Paál László képeit. A rádióban is próbáltunk a művészetekről szólni. - A beszélgetés során kiderül, hogy Rózsa igen sokoldalú nemcsak a már megismert művészi területeket, technikákat illetően. Munkáját tekintve, dolgozott a GANZ-VILLAMOSSÁGINÁL, aztán a mozinál, majd volt óvodai dolgozó, aztán bedolgozó lett, varrt – innen ered a rádiószeretet is –, hisz közben csak azt lehetett hallgatni. - Már idősebb koromban tettem le a szakmunkásvizsgát a

Ruhaipariban. Most már sokat vagyok idehaza. Gyermekjátékokat tervezek, varrok az unokámnak. - Tervezel-e kiállítást? - Igen szeretnék a már meglévő és az ezután készülő képeimből, valami különleges kis keretezéssel egy kiállítást rendezni. Egyéb ötletem is van, de ezek nagyon kezdetlegesek, ezekről most nem szólnék még. A kiállítással kapcsolatban hadd mondjam el, mennyire örülök a Rákóczifalván megrendezett kiállításoknak, a Macimúzeumban látható sokféle bemutatónak. Remélem, hamarosan megvalósulnak terveid, melyekhez sok energiát, és jó egészséget kívánok! Köszönöm a beszélgetést. K.G.

Borsi a Fejedelem bölcsője II. Rákóczi Ferenc politikai tevékenysége, harca a szabadságért, az egységes, független Magyarországért hatalmas vihart kavart Európa egén, de érkezését is ilyen politikai viharok előzték meg. Édesapjának I. Rákóczi Ferencnek jelentős szerepe volt a Wesselényi Ferenc nádor által elindított főúri szervezkedésben, melynek élére Wesselényi halála után Rákóczi nagyapja Zrínyi Péter állt. Sajnálatos módon lelepleződtek, és Bécs kíméletlenül leszámolt a résztvevőkkel. A császárhű, katolikus Báthory Zsófia, I Rákóczi Ferenc édesanyja ugyan hatalmas vagyon árán megváltotta a fiát, de a választott fejedelem véglegesen elvesztette a császár bizalmát. A Rákóczi várakba pedig be kellett engedni az osztrák őrséget. Ezzel azonban az elégedetlenségnek még nem lett vége. 1676 márciusában felkelő csapatok vették körül Ónodot, Szatmárt, és Kállót. Talán ez késztette arra Rákóczi Ferencet, hogy Sárospatakról a biztonságosabbnak tűnő Munkácsra induljon, áldott állapotban lévő feleségével, Zrínyi Ilonával, és négy éves kislányával Juliannával. De a sors másként rendelte. Meg kellett állniuk az akkor még szintén Rákóczi tulajdonban lévő Borsiban, és itt a kastély emeleti szobájában 1676. március 27-én pénteken megszületetett a régen várt fiú utód. Akit hamarosan az 22

udvari pap Ferenc Lipót névre keresztelt. Borsi ez a kicsiny Bodrog parti település ma már Szlovákiához tartozik, ennek ellenére, vagy talán éppen ezért hatalmas tiszteletnek örvend a fejedelem emléke. A főként magyar lakta településen rendkívüli összefogással próbálják meg önerőből, és különböző adományokból felújítani az 1579 körül épült kastélyt. Minden évben megünneplik II. Rákóczi Ferenc születésnapját, és erre az ünnepségre ismét meghívást kapott a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület. Mint minden évben most is elfogadta az egyesület a meghívást Novák Gyula és felesége Magdika, Kovács Zalán és Gál Jenő társaságában indultak el, hogy elvigyék az emlékezés virágait Sárospatakra a fejedelem lovasszobrához, és Borsiba, ahol részt vettek az ünnepségen, koszorút helyeztek el a fejedelem szobránál. Megnézték a kastélyt, amely az elmúlt év során is sokat szépült. Ismételten nagy szeretettel fogadták a Hagyományőrzőket és kérték, hogy hamarosan tegyenek újra látogatást II. Rákóczi Ferenc szülőházában. Nagy Tímea

2009.Harmadik szám

ANYÁK NAPJA Anyák napi előzetes

Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik, de több országban május második vasárnapján ünneplik. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. (Forrás: Wikipédia)

Az alábbi kedves példabeszéddel szeretnénk köszönteni minden kedves rákóczifalvi édesanyát! Szerkesztőség Kis Angyalkák Egyszer volt, hol nem volt, megszületni készült gyermek. Egy napon a gyermek így szólt Istenhez: - Azt beszélik, holnap leküldesz a földre. - Hogyan fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok? Isten azt válaszolta: - A sok angyal közül kiválasztottam egyet Neked. Várni fog téged és vigyázni fog Rád. - De, itt a Mennyországban nem csinálok mást, csak énekelek és mosolygok. Erre van szükségem, hogy boldog lehessek. – mondta a gyermek. Isten így szólt: - Az angyalod minden nap fog énekelni Neked. És érezni fogod az angyalod szeretetét, és boldog leszel. - És, hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket? – mondta a gyermek. - Az könnyű, - mondta Isten. Az angyalod meg fogja tanítani Neked a legszebb és legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz és az angyalod türelemmel és gondoskodással meg fog tanítani beszélni. A gyermek felnézett Istenre, és így szólt: - És mit fogok tenni, ha Veled akarok beszélni? Isten rámosolygott a gyermekre, és azt mondta: - Az angyalod össze fogja tenni a kezeidet és megtanít imádkozni. A gyermek azt mondta: - Úgy hallottam, a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni? Az Isten megölelte a gyermeket, és azt mondta: - Az angyalod óvni fog Téged, akkor is, ha ez az élete kockáztatásával jár! A gyermek szomorúan nézett és így szólt: - De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak Téged. Isten megölelte a gyermeket: - Az angyalod mindig beszélni fog Neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek. Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a földi hangokat. A gyermek sietve megkérdezte: - Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el nekem az angyalom nevét! Isten így válaszolt: - Az angyalod neve nem fontos… Egyszerűen csak így fogod hívni: ANYU! (Forrás: internet) Hellenpach Rozália

Eötvös Loránd:

Anyámnak

Midőn feljött a hold s a csend beálla, Terjedt fának tövében ültem én, És képzetemben messze elrepültem ... Áldott anyám rólad emlékezém. S a lantot is már-már kezembe vettem, Hogy zengjek, ég áldását kérve rád, Midőn a fa zúgni kezdett felettem, S én elbámulva hallgatám szavát. S a fa beszélt: „midőn ifjú koromban Lesujta engem a bősz fergeteg, Anyád volt az, ki újra fölsegített; Az ég hatalma áldja érte meg.” És zengni kezdett a kicsiny madárka: „Midőn megfogtak pajzán gyermekek, Anyád volt az ki újra elbocsátott; Az ég hatalma áldja érte meg.” S a lepke, a virág, minden mi érez, Fejedre oh anyám! áldást rebeg; De egy, ki mindenét nyeré tetőled, Nem tud szólni, csak hallgat gyermeked.

23

2009.Harmadik szám

G O N D O L ATO K Ten years after Végtelen dimenzió Ördögök közt ember voltál, emberek közt angyal vagy, angyalok közt boldog legyél. Pontosan 10 év után gondolok újra a színházakban eltöltött évekre. A történet még ’97-ben kezdődött, amikor megismerkedtem Schwajda György igazgató úrral, aki által belekerültem a színház különleges hangulatú világába. Torda Feri mutatott be neki és nagyon gyorsan összebarátkoztunk. Kiállíthattam a színházban képeimet. Román Sanyi pedig megkeresett van-e kedvem velük dolgozni? Akkor még a templomokban dolgoztam, rengeteg megbízásom volt, de a tánc is tetszett. Úgy voltam vele, ez is egy komoly kihívás, igazából veszteni valóm nem volt. A Pokol színei, Kertész álma, Párduc, Manna, egyfelvonásos darabok, nagy sikerrel mentek. ’99-re megfogalmazódott bennük egy egész estés darab a nagy színpadon. Rendkívül veszélyes területre jutottunk, mert 90 percig úgy szórakoztatni a közönséget, hogy ne hagyjon ott bennünket szünetben, nagy kihívás volt. A magyar történelem 1000 éves történetét szerettük volna bemutatni olyan show-elemekkel, amikkel csak a Lord of the dance produkció ment az írektől. Az világos volt, hogy az ír néptánc egy leszabályozott és végtelenül egyszerű forma. Ennek történelmi hagyománya volt, mert az eredeti tánc dobogós és feszes testtartása a leszorított kezekkel a szigorú szülők „parancsa” volt, hiszen így a fiatalok nem érhettek egymáshoz. A bálakban a kísérő szülők nyugodtan beszélgethette a táncolók úgy sem tudtak „helyzetbe kerülni”. Ebből mégis világszámot csinált 91-92-ben M. Fhletly. Az igazgató úr rögtön mellénk állt, csak azt kérdezte, mi kell, hogy ez is siker legyen. Magyarországon előttünk még ezt senki nem próbálta meg. Magasra tettük a mércét, minden feltétel biztosított volt. Az, hogy ki milyen ruhában járt, vagy volt-e lakása, kocsija, pénze, senkit nem érdekelt, mert ez teljesen lényegtelen volt. Ami lényeges volt, hogy egyedülálló darabot hozzunk össze, mert bérletes előadásban hirdették meg! Ez nem volt akármi, mert gyerek, felnőtt, nyugdíjas volt a nézőtéren. A magyar néptáncot kellett újrafogalmazni, úgy, hogy mindenki számára élvezhető legyen és ha lehet, eljutni vele a világba. Ez sikerült is 2000-ben. A Hannoveri Világkiállításon a Nemzeti Filharmónikusok és a Ghymes együttes mellett mi képviseltük Magyarországot. A közönség pedig „vette a lapot”. Miért volt ilyen átütő siker az 1001 év? Alapvetően, aki 24

benne dolgozott, tudása legjavát adta, hittünk egymásban, nem a kifogást, hanem a megoldást kerestük. Az idő nem számított, az utolsó hetekben 14-16 órán át ment a próba. 24 táncos fáradhatatlanul dolgozott. Aki látta a darabot, biztos emlékszik rá. Román Sanyi a Teremtő szerepében betopogott a színpadra, de azért már járni is alig tudott. Ez megmaradt a későbbiekben is. Tíz éve megy az 1001 év, rengeteg helyen láthatták, külföldön is. Hibái és hiányosságai ellenére korszakalkotó volt. Nagyon sok fiatal újra felfedezte a magyar néptáncot és az abban rejlő lehetőségeket. A Hun-Kun dance is ezen az úton jár. Torma Zsolt is a csapat tagja volt, aki most az együttes vezetője. 2008-ban a showtánc világbajnokságot New Yorkban megnyerték! A Presidence Vári Bucival is országos hírű csapat, akik a cirkusz világát is ötvözik a táncukkal. Amiért leírtam: Bebizonyosodott, nem kell Budapest, hogy valami nagy dolog történjen. Nem a pénz a döntő. Nem szabad előítélettel élni, mert azok a tehetséges emberek, akik a színpadon elkápráztatták a nézőket, megélhetési gondokkal küzdöttek. Mégis szó nélkül minden ötletet gyakoroltak és a jó elképzelések bele is kerültek a műsorba. A leglényegesebb, hogy hit nélkül nem lenne az 1001 év mérföldkő a néptánc megújításában. Balázs Antal

2009.Harmadik szám

G O N D O L ATO K Verselgetők - Két pont között legrövidebb út, ha elindulsz. - Nem a haláltól félsz, az élettől! - Sokkal több vagy annál, akinek hiszed magad, de árnyéka sem annak, akinek képzeled. - A földért már évezredek óta fizetnek, a vízért jó száz éve, a levegőért néhány év múlva. - Ne a mások, a magad életét éld! - A harag az őrület előszobája. Balázs Antal

Nostradamus

Game over 2009.

I. A Varsói Szerződésnek 14000 harckocsija volt, szegény Brezsnyev nem jött rá, hogy csak a gázcsapot kellett volna elzárni és megveri a NATO-t. II. Demszky Gábor tojással megdobált kabátját kiállították a Hadtörténeti Múzeumban, bízzunk benne a Koronázási Palást fontosabb emlékünk marad. III. Ki a fene az a Radnóti Miklós és hogy 100 éve született? Ha majd Fekete Pákónak majdnem köhögni kell, az lesz az igazi hír. IV. A szarkeverés és az irígység Hungaricum lesz. V. A Lex Tojás miatt húsvétkor a gyerekek nem kaphatnak és vihetnek magukkal tojást, viszont kannásbort, vagy füves cigit, azt igen. VI. Fleto a 100 éveseknek felajánlott 100.000 Ft-ot jó fél éve, most meg a 99 alattiaktól elszedik a nyugdíjat. Ez azért van, mert 100 év lesz a nyugdíjkorhatár. VII. „Libazsíros Gordonka” a Hajdúbét-es akciójánál csak ennyit mondott: Nem értettünk hozzá. Azóta „SOKAT TANULT”! Balázs Antal

Pelle Ferenc: Hol vagy Petőfi? Gyere vissza Petőfi Sándor, ordíts a süket-bénák fülébe; „Talpra magyar, hí a haza!”, s nézzünk kirablóink szemébe. Bajban hazánk, szenved a nép… elvették kenyerét és eszét; koldusok, idősek éheznek, könny áztatja sok gyermek szemét. Szabadság? Látszólag van, mert egyeseknek mindent szabad; az ellenük küzdő tüntető űző fegyveres előtt szalad… Szólásszabadság szintén van, csak honi kisistent ne szidj; szájkosarat kap a bátor, ha kiáltja: „Nekik ne higyj!” Panaszunk már állandósult, meghallgatója a „jajgatófal”; válaszok telve hazugsággal, legfeljebb Isten vigasztal… A tudomány és a kultúra - sajnos – siralomvölgyben fetreng; az értelem kivándorol, alattunk pedig a föld reng… Népünk egészsége veszélyben, gonoszok siralomházba tették; de van bennünk élni akarás, sokan összefogtak, hogy mentsék.

Czakó Ilona: Útravaló…

Kevés a gyermek, elöregedtünk, csak fogyunk, arat a halál; ifjúságunk nem lát jövőt…, üldözött lett a turulmadár.

Egyik helyen már nyílnak a virágok, másik helyen még havas a táj. Egyik ember örül az életnek a másiknak fáj.

„Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak…”/?/ Talán, ’kik itthon maradnak… és akik kivándorolnak?

Úgy élj, mintha örökké tartana az élet Soha ki ne fogyjon álmod és reményed. Mert ha ez a remény elmúlandó álom, nem leszel te boldog, csak a másvilágon.

Hinni és bízni kell. Petőfi hitt és bízott, s szólt népe szívéhez: „A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez…”.

/Gondolatok 2009. március 16-án/

Sündörgő bőröndölők

25

2009.Harmadik szám

NAGYVILÁGBÓL Egy elfelejtett metropolisz

Ha Olaszország nevét említjük, mindenkinek Róma, Nápoly, Velence, Milánó, Firenze, Genova jut eszébe. Az ezer kincset rejtő városok, amelyeknek egy-egy épületéért messzeföldről zarándokolnak a turisták. Agvileiara azt hiszem nem gondol senki. Pedig ez az észak-olasz kisváros a szépségek gazdag tárházával rendelkezik. Éppen ezért Velencéből hazafelé egy napot ennek a településnek szenteltünk. Az ókortörténetben gyakran felbukkanó Agvileia annak idején a Római Birodalom kilenc legfontosabb városainak egyike volt. A római Szenátus által kivezényelt 3000 latin telepes alapította a triumvirátus időszakában. A birodalom egyik legvirágzóbb kereskedelmi központjaként Diocletianus császársága idején már a felső-adriai kormányzóság és a hatalmas birodalmi katonai flotta parancsnokságának székhelye volt. Lakóinak száma meghaladta a százezer főt. Ez a gyönyörű ókori metropolisz egyben a korai kereszténység első legfontosabb egyházi centruma is volt. A hagyomány szerint Márk evangélista is megfordult a falai között. Aztán jöttek Attila hunjai és a kisebb-nagyobb földrengések, s Agvileia eltűnt a föld színéről. Csak a szanaszét heverő 26

kövek jelezték, hogy egyszer nagy élet járta arrafelé. Körülötte, fölötte épült az új Agvileia, s a messzeföldön ismert és csodált ókori város elfelejtődött. Elfelejtődött egészen odáig, mígnem a régészek kezdték kibontani a föld alól. Jól lehet, ma már nehezen lehet felismerni a cirkusz, a fényűző közfürdők, a hatalmas amfiteátrum, a kultikus rendeltetésű épületek és a pompás lakóházak maradványait, de szemet gyönyörködtetők a Fórum oszlopai, a kompozit fejezetes oszlopok között elterülő keleti kikötő, az Aratria Galla Decumanus (az egyik kikötőhöz vezető út, amely nevét a kőburkolatot finanszírozó matrónától kapta), és a márványgerendázat a Via sacran. S akkor még a nekropolisz látványosságairól, a gyönyörű mozaikpadlókról és a patriarchális bazilika szépségeiről nem is szóltunk. Azt hiszem, rám mindenekelőtt a Natisone-Torre folyó mentén napvilágra került kikötő és a katonai védelem hatalmas létesítményei gyakorolták a legnagyobb hatást. A kikötőgyűrűkkel ellátott, isztriai kőből kirakott kétszintes rakodópart például, onnan rampákon keresztül lehetett a háttérben lévő raktárakhoz eljutni, illetve kikövezett aluljárókon át lehetett becsatlakozni a városi útrendszerbe. A tudatos városrendezés és a mérnöki szaktudás egyaránt nyomon követhető itt. Mint ahogy az esztétikumra való törekvés is. A lépcsőfeljárók, a gerendázat gazdagon faragott márványa legalább is ezt jelezték számomra. Lehet, hogy manapság is csak ez a három dolog együttes állása kellene a kényelmes, szép és lakható települések fejlesztéséhez! Czirmayné Kocsis Róza

2009.Harmadik szám

M A G YA R O R S Z Á G R Ó L J Ö T T E M „A lengyel munkaerő kigolyózott minket”

A legutóbbi számban Papp Máté írországi munkavállalását mesélte el. Sajnos a külföldi kalandok hiába csábítóak, nem mindig végződnek boldogsággal. A Hajdú Online hasábjain találtam egy olyan cikket, hogy “Londoni munka: 14 font egy hónapra?”. Itt egy átvert takarítónő mondja el szomorú történetét. Nem értek egyet abban, hogy ezek lennének az átlagos munkakörök, amit egy magyar ember külföldön be tud tölteni. Persze ahhoz, hogy valaki kinti viszonylatban átlagos munkakörre eséllyel pályázzon, kell, hogy beszéljen valamilyen nyelvet (bár nem feltétlenül a helyit) és értsen valamihez (ez mondjuk, nem árt otthon se.) Magyarországon se a házvezetői vagy a takarítói állás az etalon, és nem hiszem, hogy nyugaton ez lenne.

hajógyárban dolgoztam, majd később ígértek szigetelési munkákat is. A munka, a pénzszerzés volt az elsődleges cél, de valamennyi kalandvágy is hajtott.” – mesélte. Majd hozzátette: „Ígéretekkel ellentétben nehezen találtunk munkát, ezért sajnos csak negatív élményekkel találkoztam.” A másik ok, ami miatt Magyarországon is aggódnak, az a konkurens olcsó munkaerő megjelenése a piacon. Az olcsóság ugyanis nem feltétlenül a precíz, megbízható munka jele. „A lengyel olcsó munkaerő kigolyózott minket. Egyébként meg a hazaköltözésem fő oka, a családom hiánya, az alacsony fizetés, és a nem EU-normáknak megfelelő lakhatási körülmény volt.” Kérdésemre, hogy mennyi ideig bírta kinn, a válasz hat hét volt. Vajon elkeseríti-e az ilyen tapasztalat az embert, és Peti belevágna –e egy újabb útba, más országba, más kapcsolati úton, ezt a választ kaptam: „Soha többé nem mennék vis�sza, a családomat nem hoznám ilyen nehéz helyzetbe, mint amit a külföldi munka okozott.” Ezek után a kérdés már nem kérdés, hogy ajánlaná-e valakinek a külföldi munkavállalást. „Külföldi munkát abban az esetben ajánlanék, ha az biztos, minden háttér megvan hozzá. Elsősorban nem családos, hanem egyedülálló embereknek, főleg fiatalok számára.” Tehát érdemes elgondolkodni, hogy nekivág-e az ember egy ilyen nagy útnak, főleg a válság közepén, ahol a világ bármely pontján cégek, boltok, munkahelyek szűnnek meg. Ebből az írásból azt a következtetést vonnám le, hogy legyünk óvatosak és körültekintőek. Farkas Imre Andor

Az első cikket olvasva az a benyomásom támadt, hogy a külföldi munka jó lehet fiatalon, hiszen ugyan nem teszek félre semmit, de eltartanak, tudok bulizni, szórakozni, és még világot is látok valamelyest. Csak erre alapozva, nem hiszem, hogy határozott igen lenne a válasz a címben feltett kérdésre. Biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek hasonló benyomása támadt. Nem célunk, hogy csak pozitív példát mutassunk be a sorozatban, hanem találkoztunk olyannal is, akinek az ígéretek ellenére nem jött össze a munka. Major Pétert kérdeztem, hogy ő annak idején milyen reményekkel utazott ki külföldre, Hollandiába. „Az anyagi helyzetünk rendezése miatt költöztem ki.” Igen, ez járható út, hiszen ki ne szeretne hamar sok pénzt összeszedni. Hiszen annyi fele hallunk jó híreket, hogy az illető egyedül nekivágva - fél év alatt - egy kis ház árát szedte össze. Viszont szembesülni kell azzal a ténnyel is, amikor a külföldi ügynökségek egyik napról a másikra megszűnnek, és ezzel elvész az álom, a hőn áhított magas jövedelem reménye. Petinél más volt a helyzet. Elmondása szerint: „A munka talált énrám. Ismerősök kerestek meg, kihagyhatatlan ajánlatot ígérve”. Ez lehet a harmadik út. Barátokkal együtt kimenni, és reménykedni abban, hogy minden sikerül kinn. De hol is van az a kinn Major Péternek? „Hollandiában egy 27

2009.Harmadik szám

HÓNAP KÉRDÉSE Közlekedési kultúra Sokat gondolkoztam, hogyan is lehetne írni róla. Nekem fájó pont, mivel magam is balesetet szenvedtem a figyelmetlenségem miatt. Ezért kérek mindenkit a szabályok betartására, a biztonsági öv használatára… stb. Vigyázzunk testi épségünkre, egymásra és gyermekeinkre! 75 éves férfi Mivel vezetek én is, zavar, hogy sokan nem tartják be a közlekedési szabályokat. Vonatkozik ez gyalogosra, kerékpárosra, motorosra, vagy autósra. Pl.: a Rákóczi úton 40 kmes sebességkorlátozás van! Sok az ide-oda mozgó gyalogos, gyermek. Lásd: iskolaóvoda. Nagy Vilmos Naponta járom a községünket és igen rossz véleményem van. A gyalogosok a kövesúton közlekednek, a kerékpárosok a járdán, – de valószínű azért, mert ott érzik magukat biztonságban – az autósok, motorosok rodeó pályának használják a közterületet. A szabályosan közlekedőkkel szemben türelmetlenek. Láttam már lovast is, aki a járdán közlekedett. Sajnos nincs, aki megfelelően tájékoztassa a közlekedőket. Kérdező: Jobbágyné Mi a véleménye Rákóczifalva közlekedés kultúrájáról? Rákóczifalvai lakos, férfi, 42 éves dolgozik. Szerintem a kulturált viselkedés nem jellemző a közlekedésre nálunk sem, ugyanúgy ahogyan az ország más területein itt is mindenki türelmetlen, nem figyelünk egymásra, hiányzik az együttműködés. Teljesen mindegy, hogy milyen közlekedési eszközt használunk általánosan, jellemző az emberekre, hogy saját magukkal vannak elfoglalva és nem figyelnek a másikra. Rákóczifalvai lakos, nő, 36 éves Szolnokon dolgozik. Én többnyire gyalogosan és busszal közlekedem a Szolnok – Rákóczifalva útvonalon. Az autóbusz közlekedéssel teljesen meg vagyok elégedve, a járművek sűrűn járnak és tiszták, tapasztalatom szerint a sofőrök ugyanolyan udvariasak, mint régen, én az utazó társakra sem mondhatok rosszat, persze látszik az embereken az, hogy egyre nehezebb, és mindenkinek megvan a maga baja, de mégis figyelünk egymásra, legalábbis azok, akik gyakran együtt utaznak. Nekem például a helyet is át szokták adni a fiatalok. Rákóczifalvai lakos, férfi, 18 éves, Szolnokra jár iskolába. Mások közlekedési kultúrájáról nem nagyon van véleményem, én megpróbálok viselkedni, suliba busszal járok, ha kell, átadom a helyet, nem tolakszom. Megszereztem a jogosítványt is, a szabályokat igyekszem betartani, sokat motorozom, és kihasználom az előnyeit, néha kicsit szemtelenebben közlekedem, de ez együtt jár a motorozás dinamizmusával. Lejegyezte: Nagy Tímea 28

Közlekedési morál a településünkön... 55 éves férfi Szolnokon dolgozik: Véleményem szerint nem sokban tér el a település közlekedési morálja az országostól. Röviden fogalmazva rettenetes. Nem tartják be az előírt sebességhatárokat, a gyalogos átkelőhelyeknek semmi jelentősége nincs, a gyalogosnak nem adnak elsőbbséget az átkelésnél. Türelmetlenek, dudálnak az autósok, a kerékpárosok jelzés nélkül kanyarodnak. Az indexet szinte senki nem használja. Ez jellemző az országban is, bármerre járunk. 21 éves Szolnokon tanuló diáklány: Reggelente az iskola környéke nagyon veszélyes, rengeteg gyereket hoznak iskolába autóval, akik kiszállva szét sem nézve szaladnak át a piac oldalára. A motorosok a jó idő beköszöntével elővették járműveiket és nagyon gyorsan hajtanak a Rákóczi úton , teljesen „kihúzatva” a motort. A sebességhatárokat sokszor nem tartják be az autósok sem. Szerintem jót tenne a közlekedőknek, főleg a gyerekek biztonságának, ha a délutáni órákban sűrűbben előfordulna rendőrautó az iskola környékén. 31 éve Gyes-en lévő 3 gyermekes anyuka: Az előírt sebbéget szinte alig tartják be a járművezetők, mindenki gyorsabban megy. A motorosok száguldanak, nem érdekli őket , hogy délután kiengedik a gyerekeket az iskolából és az óvodából is általában ekkor jönnek haza a szülőkkel. Hiányolom a zebrákat, amik talán egy kis könnyebbséget jelentenének az úton átkelőknek. A régieket fel kellene újítani és a Nádasi részen lehetne a buszmegállónál egyet felfesteni. Többet kellene a rendőröknek az úton járőrözni, talán csak az ő jelenlétük az egyetlen visszatartó erő a szabályszegéseknél. A kocsmák előtt mindig áll néhány autó, lehet hogy csak üdítőt iszik a vezetőjük, de az ördög nem alszik , véleményem szerint őket is többet kellene ellenőrizni FMZS

2009.Harmadik szám

O LVA S Ó I K É R D É S Tiszteletdíjak? A közelmúltban önkormányzati bizottsági, ezt követően önkormányzati képviselő-testületi ülésen vettem részt. Mindkét ülésen foglalkoztak a testületi tagok tiszteletdíjlemondásáról, vagy annak csökkentéséről. A téma nagy vitát kavart, sok javaslat elhangzott. Mi lett a végeredmény? Erről szeretne érdemben, részletesen hallani, olvasni településünk sok lakója és Zsák István Rákóczi u. 81. sz. alatti lakos A képviselők tiszteletdíját a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szabályozza. A törvény szerint a tiszteletdíj mértéke közel 40 %-kal magasabb lenne, mint a jelenlegi a képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíját a többször módosított 1/2004. (I. 21.) önkormányzati rendeletben a képviselő-testület szabályozott. A képviselő-testület 2009. február 11.-ei ülésén úgy határozott, hogy a tiszteletdíjak ne változzanak. A 2009. évben maradjanak az előző évi szinten. Tekintettel arra, hogy azt a munkát, amit a bizottsági tagok és a képviselők közszereplőként végeznek, legtöbbször a szabad-, illetve pihenő idejükben, vagy munkahelyüket kockáztatva, a település érdekében teljesítik, továbbá a tiszteletdíjukból rendezvényekre különféle felajánlásokat tesznek. Rákóczifalva

KépviselĞk (8 fĞ)

Bizottsági elnökök (3 fĞ)

Nem képviselĞ bizottsági tagok (7 fĞ)

Tiszteletdíjak (nettó)

25 300,- Ft

28 117,- Ft

7 421,- Ft

Török István aljegyző

Nem azon múlik a település jövője, hogy a bizottsági tagok és képviselők kapnak-e tiszteletdíjat. Ha az önkormányzat olyan pénzügyi helyzetbe kerül, hogy erre az összegre is szükség van, akkor bármely képviselő önként lemond tiszteletdíjáról. Az alpolgármesterek tiszteletdíját az alpolgármesterek javaslata és egyetértése alapján 2009. január 01. napjától a törvényi minimumon, azaz a polgármesteri illetmény 15 %-ában állapította meg a képviselő-testület, így tiszteletdíjuk a felére csökkent. Az alpolgármesterek azért ragaszkodtak tiszteletdíjuk 50 %-ra történő mérsékléséhez, mert nagy volt a különbség az alpolgármesteri és képviselői tiszteletdíjak között. Az alábbi táblázat tartalmazza a tiszteletdíjak jelenleg érvényes havi összegét, melyből a személyi jövedelemadó és az egyéb levonásokat követően maradó (nettó) összeget kapja meg a képviselő, illetve bizottsági tag. A tények kedvéért néhány szikár számadat a testületi munkából: 2004 – 2008 között – tehát az elmúlt 5 év adatai: A képviselőtestület 131 alkalommal ülésezett, (nyílt és zárt ülés összesen) és 1010 napirendet tárgyalt. Bizottsági ülések száma, ugyanebben az időszakban: 296 alkalom, 1024 napirend. Egyedi ügyekben – első sorban a szociális bizottság – 4917 határozatot hozott. Egy – egy testületi anyag legkevesebb 50 A/4-es oldal. Ezt el kell olvasni, átgondolni, felkészülni, véleményt kialakítani és - befolyásolandó a döntést -, érvelni, vitatkozni. Részt venni bizottsági üléseken, testületi üléseken, ami átlagban 2,5 – 2,5 óra. Hangsúlyozom: ezek csak a száraz tények! Tóth Lajos polgármester

KÖZTÜNK ÉLNEK A hétpettyes katica (Coccinella septempunctata) Talán nincs is olyan ember, ki ne örülne, ne mosolyodna el, ha egy fűszálon mászó katicabogarat pillant meg. A gyerekek is nagyon szeretik, az ujjukra másztatják és boldogan nevetnek, amikor a bogárka a körmükhöz, az ujj hegyére érve széttárja pettyes szárnyfedőit és elröpül. Bár a katicabogarakat mindenki ismeri, de azt kevesen tudják, hogy csak hazánkban 70 fajukat tartják nyilván a tudósok. A legismertebb a hétpettyes, melyek szabályos elosztásban láthatóak a szárnyfedőkön. Ki gondolná, hogy ez az ártatlan külsejű csinos bogárka egy falánk ragadozó? Ha a levéltetveket kérdezhetnénk, bizonyára elborzasztó történeteket tudnánk mesélni. A kifejlett bogarak és lárváik is szorgalmasan pusztítják a levéltetveket, pajzstetveket és a növények más apró ellenségeit.

A lárvák 3 hetes fejlődésük során 300-600 db levéltetvet fogyasztanak el. Kifejlett bogár pedig már 1000-2500 db-ot is élete során, pedig még 1 évig sem élnek. A kifejlett bogarak már rovarokhoz hasonlóan dermedt, (tetszhalott) állapotban, résekben, levelek repedéseiben, apró zugokban próbálják átvészelni a telet. Tavasszal már nagyon korán megjelennek és igyekszenek megakadályozni, hogy a levéltetvek elszaporodjanak. Ezzel óriási segítséget adnak a mezőgazdáknak. Biológiai védekezésnek egyik fajtája pl., hogy pici dobozkákban bogárkák százait helyezik ki a gyümölcsösökben, s ezzel szükségtelenné válik a veszélyes rovarölő mérgek használata. Ulviczki György 29

2009.Harmadik szám

Macimúzeum Bocs D’ Art Galéria XXXII. Mint arról már előző számunkban hírt adtunk, már 3. születésnapját ünnepelte ez év március 27-én a Macimúzeum. A településen zajló, II. Rákóczi Ferenc születésnapján szokásos rendezvények részeként nyílt meg a Bocs D’ Art Galériában Szabó László grafikus művész – mesefilmekből ismert – bábjainak, terveinek, rajzainak a kiállítása, valamint ugyanekkor került sor a múzeum születésnapi ünnepségére is. Retter Erzsébet néhány mondatban összefoglalta a Macimúzeum három éves történetét, főbb eseményeit, szólt a támogatókról és a kiállított tárgyak megszállott gyűjtőjéről Balázs Antalról. Szót ejtett a gyűjtő édesanyjáról – Piroska néniről – aki hitt a múzeum létrehozásában és sokat tett a mackók felöltöztetése érdekében. Az ünnepség megható része volt, amikor felolvasta Bede Juditnak, a család barátjának levelét, amelyben méltatta az idős asszony hitét a múzeum létrehozásában. Ő már sajnos nem érhette meg a három évvel ezelőtti ünnepélyes megnyitót, és így nem láthatta a gyűjtemény gyarapodását sem. A kiállítást Tóth Lajos polgármester úr nyitotta meg, szintén meleg szavakkal üdvözölve a település hírnevét is öregbítő múzeum és galéria tevékenységét. Az alkotó – Szabó László – beszélt életéről, valamint az általa életre keltett kedves mesefigurákról. Mint minden születésnapon, most is sor került a macifigurákkal díszített torta felvágására, amelyet a szép számban egybegyűlt meghívottak jó ízűen fogyasztottak el. pbm

Kiadja: Rákóczi Lap Baráti Kör Közhasznú Egyesület Felelős kiadó, felelős szerkesztő: Pappné Benson Mária (pbm) Tervező-szerkesztő, tördelő: Papp Imre grafikus E havi számunkat a szerkesztőség tagjai közül írták: Balázs Antal, Czirmayné Kocsis Róza, Farkas Imre, Jobbágyné Incze Erzsébet, Feketéné Molnár Zsuzsanna (FMZs), Katona Gizella (KG), Kövér Nikolett, Nagy Tímea, Ulviczki György, Urbánné Kelemen Rózsa

Iskolai hírek: Hőnyiné Nagy Erzsébet A Rákóczi Lapot terjeszti: Bíró Tibor vállalkozó (előfizetés: Bíró Tibor vállalkozónál, 06/20/2226-774). Rákóczilap Baráti Kör és a szerkesztőség elérhetősége: Tel,: 06/20/3917-444, e-mail: [email protected] A Rákóczi Lap és a településről más fontos információ olvasható a folyamatosan frissülő községi hivatalos honlapon: www.rakoczifalva.hu ISSN 2060-6079

3 éves a Macimúzeum