HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT.

HBt HUMÁNPOLITIKA Személyzetfejlesztő és Tanácsadó Betéti Társaság

A STRATOSZ és tagszervezetei véleményalkotási mechanizmusának áttekintése, a tagszervezeti felhatalmazás szakmai megalapozottságának javítása, a kommunikációs felületek új formáira vonatkozó modell kialakítása – tanulmány –

Készítette: Dr. Bóday Pál

Készült az FSZH támogatásával

Budapest, 2007. november

1


„A közszolgáltatás területén működő intézmények és vállalatok munkájának minősége és hatékonysága alapvetően befolyásolja az egész gazdaság működését, a versenyszféra sikerét, az emberek életét.” CEEP Ahhoz, hogy egy társadalmi szervezet belső kommunikációs rendszerét, vagy annak részeként a véleményalkotási mechanizmusát áttekinthessük, s ennek alapján javaslatokat fogalmazhassunk meg a továbbfejlesztés irányaira, mindenekelőtt magát a működést kell áttekintenünk, pontosabban ezen belül is elsősorban azt, hogy a hatályos belső szabályzatok alapján hogyan kellene működnie. Csak ennek részletes ismeretében kerülhet sor a konkrét feladat megvalósítására.1

1. A STRATOSZ működése – a hivatalos dokumentumok tükrében Amint azt a STRATOSZ (továbbiakban: Szövetség) honlapjáról megtudhatjuk, a Szövetség „Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége néven 1994-ben alakult meg (kapott bírósági bejegyzést), mint a stratégiai jelentőségű és közszolgáltató vállalatok (távközlés, közúti és vasúti közlekedés, energia, vízgazdálkodás, média stb.) országos gazdasági érdekképviselete. A STRATOSZ létrehozását az tette időszerűvé és szükségessé, hogy az ország gazdasági életében meghatározó szerepet játszó vállalatok nem rendelkeztek megfelelő képviselettel az akkor működő Érdekegyeztető Tanácsban, az ÉT-ben. A STRATOSZ megalakulásának társadalmi körülményei miatt, helyi (megyei) szervezetek nélkül, országos hatáskörű szövetségként jött létre és működését (vagyon és egyéb forrás hiányában) kizárólag a tagok finanszírozták. A megalakulást követő években a tagvállalatok száma jóval meghaladta a százat és az általuk foglalkoztatott dolgozók száma megközelítette a 750 ezret. A Szövetség számos kisebb vállalat mellett szervezetébe tömörítve a legnagyobb magyar vállalatokat, gyakorlatilag az infrastruktúrát képviselő legerősebb munkaadói szövetség lett, ennek ellenére még évekig nem tudott bejutni az ÉT-be. A STRATOSZ működését jelentősen nehezítette, hogy mint olyan szervezet, amely nem tagja az ÉT-nek, csak közvetetten vehetett részt a gazdasági döntések 1

Köszönettel tartozom a tanulmány elkészítésében nyújtott segítségéért Csuport Antal úrnak, a STRATOSZ ügyvezető igazgatójának.

2


alakításában és nem kapta meg azokat a pénzügyi támogatásokat sem, amiket az ÉT tagjai éveken keresztül élveztek. A Szövetség működésének első éveiben az ÉT-be történő bekerülést célzó küzdelem mellett alapvetően belső szervezetének kiépítésével és a regionális szintű szervezeti rendszerének kialakításával foglalkozott. A Szövetség hazai kiszorítottságát azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy korán megkezdte nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, mindenek előtt a CEEP-vel, a közszolgáltató vállalatok európai szintű, nemzetközi szövetségével, amelynek hamarosan társult tagja lett, megelőzve ezzel minden jelölt ország munkaadói szövetséget. A STRATOSZ életében jelentős változást hozott az 1999-es év, amikor az ÉT átalakításra került és ennek kapcsán a STRATOSZ teljes jogú tagjává vált a megalakult új Országos Munkaügyi Tanácsnak (OMT), a Gazdasági Tanácsnak és az érdekegyeztetés többi fórumának. A STRATOSZ aktív kezdeményezései és jelentős potenciálja által az OMT-ben hamarosan elismert tényező lett. A STRATOSZ az érdekegyeztetés teljes jogú tagjává válása óta rendszeresen részt vesz és sok tekintetben kezdeményező szerepet vállal nem csak a munkaadói oldal, hanem annak szakbizottságainak munkájában is.” A vitathatatlanul nagy léptékű célok és azokból fakadó törekvések megjelennek a Szövetség jelenleg érvényben lévő (2007. május 25-én elfogadott) Alapszabályában is, sőt bizonyos vonatkozásban már túl is mutat azon. „1.1 A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) tagszervezetei által létrehozott, azok érdekei által meghatározott, a társadalmi párbeszédben résztvevők közötti megállapodások létrejöttéhez támogatást nyújtó, érdekérvényesítő, közvetítő, tagjai számára összehangolt fellépést biztosító és koordinatív tevékenységet ellátó autonóm társadalmi szervezet.” A Szövetség önmeghatározása több olyan döntő fontosságú elemet tartalmaz, amelyeknek már az értelmezése sem egyszerű, a mindennapi gyakorlatban történő megvalósításuk pedig igencsak komoly feladatokat ró a Szövetség egészére, azon belül is kiemelten az Elnökségre és a Titkárságra. Ezek az elemek: • a tagszervezetek érdekei által meghatározott; • támogatás nyújtása a társadalmi párbeszédben részt vevők közötti megállapodások létrejöttéhez; • érdekérvényesítő szervezet; • közvetítő szervezet; • a tagjai számára összehangolt fellépést biztosító szervezet; • koordinatív tevékenységet ellátó szervezet.

3


Elvileg segíthetné a fentiek jobb megértését a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ), amennyiben kifejtő formában értelmezhetné az Alapszabályban megfogalmazottakat. „A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) mint érdekképviseleti, érdekközvetítő és érdekegyesítő tevékenységet ellátó társadalmi szervezet a tevékenységét az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közgyűlés által megállapított Alapszabálya (a továbbiakban: Alapszabály) alapján folytatja.” Az SZMSZ azonban nem a tisztázás irányába lép tovább, amikor az előbbiekben már megismert érdekképviseleti és érdekközvetítő tevékenység mellett egy új elemet is megfogalmaz: az érdekegyesítő tevékenységet, ezzel csak bővíti a tisztázandó kérdések körét. Csak tovább nehezíti a fentiekben „igencsak komolynak” értékelt feladatokat az alapszabály további része, amely a Szövetség által ellátni kívánt közhasznú tevékenységeket veszi sorra. „A Szövetség az 1997. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó közhasznú szervezet, amely az alábbi közhasznú tevékenységeket látja el: 2. szociális tevékenység, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, (a munkaerő-kölcsönzés ellátása nélkül) 19. euroatlanti integráció elősegítése.” Viszonylag egyszerűnek tekinthető a feladatok sora az alábbi területeken: • tudományos tevékenység, kutatás, • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, • euroatlanti integráció elősegítése.” A többi területeken azonban már jóval nehezebb a helyzet. Éppen ezért tisztázásra szorul, hogy egy ilyen jellegű szövetség számára mit jelent, milyen konkrét feladatok elvégzését igénylik az alábbiak: • szociális tevékenység, • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 4


• emberi és állampolgári jogok védelme, • munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, (a munkaerő-kölcsönzés ellátása nélkül). Ehhez a tisztázáshoz mindenekelőtt az 1.1. pontban megfogalmazottakat, konkrétan azt kell végiggondolni, mit jelent a Szövetség számára, hogy a tagjai érdekei által meghatározott tevékenységet folytat, ezek között az érdekek között hogyan viszonyulnak egymáshoz a rövidebb és a hosszabb távú érdekek. Csak ez az alapos végiggondolás adhatja meg a magyarázatot arra, hogy értelmezhető-e, s ha igen, hogyan például a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, vagy az emberi és állampolgári jogok védelme. Az SZMSZ ebben a vonatkozásban sem könnyíti a helyzetet, amennyiben Általános rendelkezései (1. cím) között csupán az Alapszabályban foglaltakra hivatkozik, tehát sem szervezeti, sem pedig a különösen fontos működési vonatkozásokban nem ad iránymutatást. „A Szövetség a 2007. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó közhasznú szervezet, amely az alapszabálya szerinti közhasznú tevékenységeket látja el.” A 3. Címben ugyan továbblép az SZMSZ, amennyiben meghatározza a Szövetség tevékenységi körét. Eszerint „A Szövetség tevékenysége a tagjai részére a tagdíj fejében nyújtott alapszolgáltatás –, ezen belül a vállalkozói, munkáltatói érdekképviselet –valamint a közhasznú szolgáltatás, különösen: } oktatási tevékenység (pl. ismeretterjesztés, támogatás), } kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány), } nemzetközi tevékenység (pl. nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok), } szakmai, gazdasági érdek-képviseleti tevékenység (pl. munkavállalói érdekképviselet, szakmai érdekképviselet).” A közhasznú szolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenység meghatározása az Alapszabályban és az SZMSZ-ben nem kis mértékben eltér egymástól. Ennek következtében kiemelten kezelendő feladat a kettő maradéktalan összehangolása, amely jelen esetben – legalábbis első lépésként – csak azt jelentheti, hogy az SZMSZ-ben foglaltakat kell az Alapszabálynak megfelelően átdolgozni.

5


Nem teszi sokkal könnyebbé a helyzetet, ha továbbolvassuk az alapszabályt, amely egy viszonylag egyszerű résszel folytatódik, azzal, hogy kik lehetnek a Szövetség tagjai. „1.5 A Szövetség tagjai lehetnek. } azon gazdálkodó szervezetek, más jogi személyek, és kooperációs társaságok amelyek tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel, vagy gazdasági súllyal bírnak, közszolgáltatási, vagy egyébként közérdekű feladatokat látnak el. } A közszolgáltató tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteken, jogi személyeken és kooperációs társaságokon túlmenően a Szövetség tagjai lehetnek azon gazdálkodó szervezetek, melyek a Szövetség céljaival egyetértenek, a Társadalmi Párbeszéd keretén belül aktív szerepet kívánnak vállalni, és az Alapszabályt elfogadják. } A Szövetség tagjai lehetnek továbbá az előbb meghatározott gazdálkodó szervezetek jogi személyek és kooperációs társaságok egyes csoportjai által alkotott társadalmi szervezetek is. } A Szövetség tagja lehet továbbá minden olyan nyilvántartott társadalmi szervezet, amely a Szövetség Alapszabályát magára kötelezőnek ismeri el, és amelynek céljai a Szövetségével összeegyeztethetőek.” A meghatározás „első csoportja” világos, hűen tükrözi a Szövetség elnevezését, amennyiben olyan gazdálkodó szervezeteket, más jogi személyeket, és kooperációs társaságokat említ, amelyek tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel, vagy gazdasági súllyal bírnak, közszolgáltatási, vagy egyébként közérdekű feladatokat látnak el. A „második csoport” definiálása azonban már felvet bizonyos kérdéseket. Eszerint ugyanis a Szövetség tagjai lehetnek azon gazdálkodó szervezetek, melyek a Szövetség céljaival egyetértenek, a Társadalmi Párbeszéd keretén belül aktív szerepet kívánnak vállalni, és az Alapszabályt elfogadják. A kérdések: 1. Abban az esetben, ha a tagsághoz elegendő feltétel a Szövetség céljaival való egyetértés és az Alapszabály elfogadása, mi biztosítja azt, hogy a STRATOSZ – elnevezésének megfelelően – valóban a stratégiai és közszolgáltató társaságok szövetségeként működjön? 2. Az Alapszabályban talán elegendő, de a működési szabályok között mindenképpen szükséges lenne megfogalmazni, hogy konkrétabban mit is jelent az aktív szerepvállalás a Társadalmi Párbeszéd keretein belül? (Vagy 6


legalább azt kellene meghatározni, hogy a Társadalmi Párbeszéd mely szintjéről (esetleg szintjeiről) van szó.) A tagságra vonatkozóan az SZMSZ sem ad közelebbi eligazítást, sőt alapvetően csak a technikai kérdésekre szorítkozik. „A Szövetség tagjainak sorába belépés az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal történik, amelyben a belépni kívánó szervezet a Szövetség Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el. A tagság az Elnökség kérelemnek helyt adó döntésével, a döntést követő hónap első napjával kezdődő hatállyal áll be. Az Elnökség elutasító döntése esetén a felvételt kérő tagfelvételi kérelmével a Közgyűléshez fordulhat, amely a kérelemről dönt. Ha az Elnökség által elutasított tagfelvételi kérelemnek a Közgyűlés helyt ad, a tagság kezdete a Közgyűlés döntését követő hónap első napja. A tagság kezdetével egyidejűleg a tagnak az évi tagdíj időarányos részét át kell utalnia a Szövetség részére. A Szövetség tagjainak jogait és kötelességeit az Alapszabály (4.3., 4.4 pont) határozza meg. A tagság megszűnésének eseteit az Alapszabály 4.5 pontja tartalmazza.” Még mindig az Alapszabály I. fejezeténél maradva, további tisztázást igényelne az is, hogy a közhasznú szolgáltatásokról miként értesülhetnek az azokat igénybe venni szándékozók. „A Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más, a szolgáltatásokra rászoruló, vagy az iránt érdeklődő természetes vagy jogi személy is megkülönböztetés nélkül részesülhet. A szolgáltatások igénybevételében érintetteket a Szövetség a hasonló tevékenységet folytató egyéb szervezetekkel való kapcsolatfelvétellel, valamint a szolgáltatások írott és elektronikus sajtóban, illetve a Szövetség honlapján való feltüntetésével tájékoztatja, amely tájékoztatás az igénybevétel feltételeit is tartalmazza.” A fentiekkel kapcsolatban szintén felmerülnek kérdések: • Melyek a hasonló tevékenységet folytató szervezetek? • Kinek a feladata ennek a meghatározása és kinek a nyilvántartása? • Konkrétan milyen médiumokban (írott és elektronikus sajtóban) kell megtörténnie a tájékoztatásnak? – Egyáltalán szükség van-e erre, nem elegendő a honlap? 7


Az SZMSZ – elvi jellegénél fogva – kiválóan alkalmas lenne a fenti kérdések megválaszolására, ezzel azonban egyértelműen adós marad. Kissé talán szokatlan módon az Alapszabály még ugyanebben a fejezetében visszatér a témára. E szerint: „A Szövetség működésének, és szolgáltatásainak igénybevétele módjáról, valamint beszámolóinak közzétételéről időszakosan elkészített Hírlevelében, a helyi sajtóban és más médiában, valamint internet honlapján (www.stratosz.hu) tájékoztatja a nyilvánosságot. A Szövetség a hasonló tevékenységet ellátó szervezeteket szolgáltatásairól, valamint azok igénybevételi módjáról közvetlenül, írásban tájékoztatja. A Szövetség által korábban már támogatást igényelt vagy igénybevett személyeket, és intézményeket a Szövetség az egyéb támogatási lehetőségekről közvetlenül tájékoztatja, a lehetőség igénybevételi módjának meghatározásával.” Ez egyrészt segít egyes bizonytalanságok megszüntetésében, másrészt viszont új kérdéseket is felvet. Az előbbi vonatkozásban új és segítő információ annak konkrét meghatározása, hogy a Szövetség milyen módon (közvetlenül, írásban) tájékoztatja a hasonló tevékenységet ellátó szervezeteket. Úja kérdésként viszont az merül fel, hogy • A korábbi „írott és elektronikus sajtó” megfogalmazást miért váltja fel az azzal nem azonos tartalmú „a helyi sajtó és más média”? • Milyen gyakorisággal kell megjelennie a Hírlevélnek? Mi az erre vonatkozó minimális követelmény? Az SZMSZ – akárcsak az előbbi kérdések esetében – most sem nyújt segítséget a válaszadásban. Az előbbieken túlmenően szintén a Szövetség neve és jogállása címet viselő I. fejezetben kapott helyet a Szövetség vállalkozási tevékenységének meghatározása is. A szabály szerint „A Szövetség vállalkozási tevékenységet (különösen konferencia szervezés, hirdetés, oktatás, stb.) másodlagosan, csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.” Ez a megállapítás egyértelműnek tűnik: a Szövetség csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végez vállalkozási tevékenységet. Az ezzel kapcsolatos zavart a Szövetség vagyona, gazdálkodása címet viselő III. fejezetben foglaltak egy része kelti. Az itt megfogalmazottak szerint ugyanis „A Szövetség bevételei } az alapítóktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére 8


} } } } } }

kapott támogatás, illetve adomány a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel a tagdíj egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.”

A felsorolásban azonban külön, sőt egymástól távol szerepel egyrészt a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, másrészt viszont a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. Ez a felsorolás tehát azt sugallja, hogy a Szövetség folytat (vagy legalábbis folytathatna) olyan vállalkozási tevékenységet is, amelyet nem közhasznú céljainak megvalósítása érdekében folytat. Bár ezt az „ellentmondást” csak Alapszabály hivatott rendezni, az SZMSZ sem segít az eligazodásban, sőt 3. Cím alatt a Szövetség tevékenységi körének leírása kapcsán úgy fogalmaz, hogy „A Szövetség vállalkozói tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azok veszélyeztetése nélkül végezhet.” Ez a megfogalmazás szinte azonos, mint az Alapszabály I. fejezetében található mondat – kivéve a közhasznú jelzőt, tehát figyelmen kívül hagyja ezt a szűkítést. Az Alapszabály II. fejezete címében a Szövetség céljait határozza meg, tartalmát tekintve azonban ebben a fejezetben nem csupán célok, hanem az azok eléréshez szükséges eszközök is megtalálhatóak. A fejezet – egyébként rendkívül bonyolult – indító mondata minden bizonnyal a legátfogóbb célt kívánja megfogalmazni, amennyiben „A Szövetség elsődleges célja a társadalom fejlődéséért, az EU csatlakozásból eredő kötelezettségek teljesítéséért, az EU fejlett tagállamaihoz való felzárkózás elősegítéséért felelősséget érző tagjai összehangolt tevékenységének támogatása, a társadalmi szervezeti forma által biztosított lehetőségek kihasználásával a szociális párbeszédben résztvevők ezen tevékenységének össz-társadalmi érdeket szolgáló elősegítése, a jogalkotás és a társadalom vállalkozói szférájára vonatkozó közhatalmi döntések közhasznú társadalmi szervezeti eszközökkel való befolyásolása.”

9


A megfogalmazás első része számos elolvasást követően sem tűnik egyértelműnek. Nem derül ugyanis ki egyértelműen, hogy mire is vonatkozik a társadalom fejlődéséért, az EU csatlakozásból eredő kötelezettségek teljesítéséért, az EU fejlett tagállamaihoz való felzárkózás elősegítéséért felelősséget érző tagjai összehangolt tevékenységének támogatása. S ezt a bizonytalanságot a mondat következő része sem oldja fel. Így az sem lehet világos, hogy milyen célt takarhat a szociális párbeszédben résztvevők ezen tevékenységének össz-társadalmi érdeket szolgáló elősegítése. Ami világos, a mondat harmadik része: a jogalkotás és a társadalom vállalkozói szférájára vonatkozó közhatalmi döntések közhasznú társadalmi szervezeti eszközökkel való befolyásolása. Ezt egyértelmű – és természetesen indokolt – célnak tekinthetjük. Nem vitatható, hogy a „felvezető” mondatot követő felsorolás első eleme célként fogalmazódik meg: „a./ A Szövetségbe tömörült tagok gazdasági és szociális érdekeinek közvetítése, egyeztetése, képviselete. Ezen túlmenően, mindazon szervezetek érdekeinek képviselete, melyek a Szövetség céljaival egyetértenek, és az Alapszabályt elfogadják.” A meghatározás első mondata teljesen világos, bár arra vonatkozóan sem az Alapszabály (ez minden bizonnyal így indokolt), sem az SZMSZ nem ad eligazítást, hogy ezeket az érdekeket 1. hogyan ismerik meg annak érdekében, hogy közvetíteni és képviselni tudják; 2. – feltéve, hogy már megismerték azokat – milyen formában, milyen intézményrendszeren keresztül egyeztetik (hogy majd ezt is közvetíteni és képviselni tudják). A második mondat azonban már önmagában is felvet kérdéseket. • Melyek azok a szervezetek, amelyek a Szövetség céljaival egyetértenek és elfogadják az Alapszabályt? • Ezek milyen kapcsolatban vannak a szövetséggel? • Milyen formában ismeri meg a Szövetség ezeknek a szervezeteknek az érdekeit(hogy képviselni tudja azt)? A felsorolás további elemei (vagy közülük legalábbis néhány) lehetnének célok is, de ezek sokkal inkább azok az eszközök, amelyek segítségével az előbbiekben bemutatott cél(oka)t el lehet érni. Ilyenek: „b./ Az érdekegyeztetés fórumain részvétel. 10


c./ Kapcsolattartás a Szövetség céljainak elérése szempontjából fontos, hasonló tevékenységet ellátó, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel. Részvétel a nemzetközi érdekegyeztető fórumok tevékenységében. d./ A munkáltatói és munkavállalói képviseletek tevékenysége irányainak, nyilvánosság előtt kifejtett álláspontjának figyelemmel kísérése, azoknak a Szövetség tagjaihoz, illetve a szélesebb nyilvánossághoz való közvetítése. Kapcsolattartás a szakszervezetekkel. A tagszervezetek nevében a szociális partneri szerep ellátása.” A b./ és a c./ pontok alatt megfogalmazottak lehetnének ugyan célok is, de az érdekképviselet, -közvetítés és -egyeztetés fórumain való részvétel minden bizonnyal nem önmagában cél, hanem eszköz az érdekképviselet, a -közvetítés és az -egyeztetés mint cél megvalósításához. A d./ pontban összefoglaltak részben célok is lehetnek, amennyiben az lehet célja egy Szövetségnek, hogy tagjai számára információt közvetítsen. A szakszervezetekkel történő kapcsolattartás és a szociális partneri szerep ellátása azonban ismételten az érdekképviselet, a -közvetítés és az -egyeztetés mint cél megvalósításához szükséges eszköz. Bár a célok vonatkozásában az SZMSZ nem ad további eligazítást (nem is lenne feladata), a Szövetség feladatait jól összefoglalja. „A Szövetség közhasznú szervezetként érdekképviseleti, érdekközvetítő és érdekegyeztető, továbbá a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő tevékenységet lát el, az Alapszabály II. fejezetében foglaltak szerint. A Szövetség a feladatait országos hatáskörű szervezetként látja el. A Szövetség az érdekképviseleti, érdekközvetítő és érdekegyeztető, továbbá a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő tevékenységét megyei szervezeti struktúráján keresztül az egész országra kiterjedően a tagszervezeteket érintő valamennyi gazdasági - ágazati, szakmai területen kifejti, így ezen belül különösen: } képviseli, közvetíti és egyezteti tagjainak érdekeit } az érdekegyeztetés fórumain való közvetlen részvétel formájában is, } a gazdasági közigazgatás területén, a köztestületi kamarákkal való kapcsolattartás, együttműködés és feladatmegosztás során, } a szociális partneri szerepkör ellátása révén, a szakszervezetekkel való együttműködés útján is, } más érdekképviseleti szervvel együttműködve a közös célok eléréséhez szükséges mélységben, akár közös szervezeti kereteken belül is, 11


} a nemzetközi gazdasági, külgazdasági együttműködés területén, együttműködve a Szövetség számára fontos nemzetközi szervezetekkel, a külföldi és a nemzetközi munkaadói-gazdasági érdekegyeztető fórumokkal, a nemzetközi érdekegyeztető fórumok tevékenységében való részvétel útján is, } az európai uniós jogközelítés és jogharmonizáció munkálatai keretében, a fentieken belül különösen a közigazgatás és a gazdasági élet alábbi területein: } a gazdaságpolitikai kormányzati előterjesztések, a beruházás-politika, gazdasági jogszabályok előkészítése, } a koncesszió-köteles tevékenységek szabályozása, } a közbeszerzések rendjének szabályozása, } versenyjogi (kartelljogi, konszernjogi stb.) szabályozásban részvétel, valamint } információk közvetítése o a hitellehetőségekről, o a tőzsdei értesülésekről, o a területfejlesztésről, az infrastrukturális beruházásokról, o a beszállítói programokról, o a gazdasági, jogi kereskedelmi, műszaki tájékoztatás (dokumentációk, kiadványok kibocsátása, terjesztése), gazdaságiműszaki tájékoztató központok létesítése és működtetése, o a tagja közötti érdekellentétek kiegyenlítése (a „mediation”), az etikai tanácsadás és intézkedés, o a külföldi országok jogszabályi előírásai, ipari, kereskedelmi, műszaki szokásai, szokványai megismertetése körében.” A Szövetség feladatait áttekintve rögtön az első mondatban egy „újdonság” hívja fel magára a figyelmet: az Alapszabályból már megismert érdekképviseleti, érdekközvetítő és érdekegyeztető tevékenységen túlmenően megjelenik egy új elem, a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő tevékenység. Mivel az SZMSZ alapvető feladata az Alapszabályban foglaltak szervezeti és működési leképezése, egy kissé aggályos lehet egy ilyen horderejű, az Alapszabályban nem jelzett feladat szerepeltetése az SZMSZ-ben. A többi feladat úgy tűnik, összhangban van az Alapszabályban foglaltakkal, azt azonban okvetlenül indokolt megemlíteni, hogy a felsorolásban részletezett feladatokat csak egy olyan több fős Titkárság hajthatja végre maradéktalanul, amelyben a munkatársak többsége teljes munkaidőben foglalkoztatott.

12


2. A STRATOSZ és tagszervezetei véleményalkotási mechanizmusának áttekintése, a tagszervezeti felhatalmazás szakmai megalapozottsága javításának céljából Ahhoz, hogy a Szövetség és tagszervezetei véleményalkotási mechanizmusát érdemben áttekinthessük, különösen pedig, hogy ezt a tagszervezeti felhatalmazás szakmai megalapozottsága javításának céljából tegyük, néhány tény és összefüggés előzetes tisztázására van szükség. Ezek: 1. a Szövetség deklarált céljai, 2. a tagszervezetek köre, 3. a hazai társadalmi érdekegyeztetés mechanizmusa. ad 1. A szövetség deklarált céljai lényegében egyértelműen kiolvashatóak az Alapszabályból. Eszerint „2.1. A Szövetség elsődleges célja a társadalom fejlődéséért, az EU csatlakozásból eredő kötelezettségek teljesítéséért, az EU fejlett tagállamaihoz való felzárkózás elősegítéséért felelősséget érző tagjai összehangolt tevékenységének támogatása, a társadalmi szervezeti forma által biztosított lehetőségek kihasználásával a szociális párbeszédben résztvevők ezen tevékenységének össz-társadalmi érdeket szolgáló elősegítése, a jogalkotás és a társadalom vállalkozói szférájára vonatkozó közhatalmi döntések közhasznú társadalmi szervezeti eszközökkel való befolyásolása. a./ A Szövetségbe tömörült tagok gazdasági és szociális érdekeinek közvetítése, egyeztetése, képviselete. Ezen túlmenően, mindazon szervezetek érdekeinek képviselete, melyek a Szövetség céljaival egyetértenek, és az Alapszabályt elfogadják. b./ Az érdekegyeztetés fórumain részvétel. c./ Kapcsolattartás a Szövetség céljainak elérése szempontjából fontos, hasonló tevékenységet ellátó, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel. Részvétel a nemzetközi érdekegyeztető fórumok tevékenységében. d./ A munkáltatói és munkavállalói képviseletek tevékenysége irányainak, nyilvánosság előtt kifejtett álláspontjának figyelemmel kísérése, azoknak a Szövetség tagjaihoz, illetve a szélesebb nyilvánossághoz való közvetítése. Kapcsolattartás a 13


szakszervezetekkel. A tagszervezetek nevében a szociális partneri szerep ellátása. 2.2 A Szövetség egyszerre lát el gazdasági érdekképviseleti tevékenységet és hozzásegíti tagjait az egyéb érdekképviseleti tevékenység érdemi befolyásoláshoz. 2.3 Tevékenysége a széleskörű nyilvánosságra épül, amelynek során a többségi vélemény érvényesítése mellett a kisebbségi vélemény kifejezését és képviseleti lehetőségeit is biztosítja. A kiemelésekre koncentrálva a Szövetség minden bizonnyal legfontosabb célja a tagok gazdasági és szociális érdekeinek közvetítése, egyeztetése, képviselete, amelynek eszközei (ahogyan ezt a korábbiakban már bemutattuk) az érdekegyeztetés hazai fórumain és a nemzetközi érdekegyeztető fórumok tevékenységében történő részvétel. Ezt a helyzetet tovább bonyolítja az, a korábbiakban már hivatkozott cél, amely szerint a Szövetség a többségi vélemény érvényesítése mellett a kisebbségi vélemény kifejezését és képviseleti lehetőségeit is biztosítja ad 2. A Szövetség pillanatnyilag mintegy három tucat tagszervezettel rendelkezik, amelyek döntő többsége stratégiai és/vagy közszolgáltató társaság, találunk ilyen vállalatokat képviselő egyesülést, de néhány olyan szervezetet is, amelyekre a Szövetség nevében foglaltak nem kifejezetten jellemzőek. Továbbmenve: a tagok mintegy 60 százaléka (22 cég) közúti közlekedési szolgáltatást nyújt, három cég nagyvárosi tömegközlekedést bonyolít le, de találunk egy, a teljes hazai vasutat képviselő egyesület mellett egy postai, két hírközlési, egy viziközmű szolgáltatást nyújtó céget, sőt az ÁPV Zrt-t is. A tagság összetétele egyrészt heterogén, amely egy munkaadói szövetség esetében igencsak természetes, másrészt viszont eléggé egyoldalú is, ami a közlekedési szektor, azon belül is a közúti közlekedés dominanciájából adódik. Talán nem érdektelen annak megemlítése sem, hogy nem kis mértékben eltérő „beleszólási jogot”, érdekképviseleti és –érvényesítési lehetőséget jelent a közvetlen szervezeti tagság és egy egyesülésen keresztül történő „részvétel”. ad 3. A hazai társadalmi érdekegyeztetés mechanizmusának csupán témánk szempontjából érdekes elemeivel foglalkozva, alapvetően a felső szintű érdekegyeztetés mechanizmusának vázlatos áttekintése indokolt, hiszen a Szövetség is elsősorban ezen fórum keretei között valósítja meg a céljai között megfogalmazott érdekközvetítő és –képviseleti tevékenységét. E tevékenység megvalósítására – legalábbis elvileg – az Országos 14


Érdekegyeztető Tanács (OÉT) működése biztosítja a lehetőséget. Az „elvileg” szűkítést éppen a testület – egyébként teljesen értelemszerű – működése indokolja. Általánosan ismert tény, hogy az érdekegyeztetések hatékonyságának, az egyes oldalak eredményességének egyik legfontosabb eleme az oldal konzisztens fellépése. Az elaprózott, kisebb-nagyobb mértékben akár egymással is ellentétes érdekek képviselete ugyanis nagyon meggyengíti az adott oldal „erejét”. Mindez azt jelenti, hogy a munkaadói oldalt adó kilenc szövetség csak akkor lehet képes céljainak maximális megvalósítására, az általuk képviseltek érdekeinek egyértelmű közvetítésére, ha ez nem sérti a többi szövetség (vagy legalábbis a többség) céljait. (A vétó lehetősége azonban még ennél is bonyolultabbá teszi a helyzetet.) Mivel az előbbi helyzet csak kivételesen képzelhető el, a realitások talaján ezért az várható el egy-egy szövetségtől, hogy céljainak optimális képviseletére, az általuk képviseltek érdekeinek minél jobb közvetítésére törekedjenek. Ennek viszont előfeltétele, hogy az előzetes (szakbizottsági- és oldal-) egyeztetéseken olyan kompromisszumok alakuljanak ki, amelyek – az eredmények elérése céljából – mindenkitől követelnek áldozatokat is. Azt természetesen jó néhány tényező befolyásolja, hogy a kompromisszumok kialakítása során melyik szövetség mekkora áldozatokra kényszerül. Mindezeket előre bocsátva, könnyen belátható, hogy a Szövetség számára nem kis, sőt időnként megoldhatatlan nehézséget jelent az, hogy tagszervezeteinek közvetítse, képviselje az érdekeit, legalábbis a tényleges szociális párbeszéd, a három oldalú érdekegyeztetés során. Hiszen ezek egyikét-másikét – ha egyáltalán eljutnak a Szövetséghez – a megelőző fázisokban (szakértői- és oldalegyeztetések során) a kompromisszum érdekében fel kell áldozni. A helyzet javítását tehát nem elsősorban ezen a területen célszerű keresni, hanem a korábbi fázisban. A jelenlegi gyakorlat ugyanis komoly tartalékokat foglal magában. Ez elsősorban abból adódik, hogy az egyes tagszervezetek érdekeinek megismerése inkább reaktív módon valósul meg, mintsem hogy proaktív módon kerülne felszínre. Arról van ugyanis szó, hogy az OÉT ülésére kerülő előterjesztések véleményezésére a legtöbb esetben csak olyan rövid idő áll rendelkezésre (esetenként még annyi sem), hogy Szövetség a beérkező anyagokat véleményezésre elküldje a tagszervezeteknek. Közülük különösen azoktól várható a továbbiakban is képviselhető reagálás, amelyek az adott témában jól felkészült szakértőkkel rendelkeznek. Ez a megoldás viszont az érdekek egyeztetésére nem tekinthető igazán alkalmasnak, hiszen a vélemények egymástól függetlenül fogalmazódnak meg, így esetenként az is könnyen elképzelhető, hogy azok esetenként egymással ellentétesek lesznek. Abban az esetben pedig, ha az érdekek egyeztetése – legalábbis az arra alkalmas „konfrontatív” formában elmarad – már az is megkérdőjelezhetővé válik, hogy a Szövetség képviselői valóban a tagság egésze, vagy csupán egyes tagok érdekeit tudják-e közvetíteni és képviselni.

15


Ez a probléma csak úgy oldható fel, ha a Szövetség átalakítja eddigi gyakorlatát, amely által proaktívvá válik. Ez azt jelenti, hogy szükség van olyan szakbizottságok kialakítására, amelyek összegyűjtik a tagok minél szélesebb körének szakértőit, s feladatuk nem elsősorban a konkrét előterjesztésekre történő reagálás, hanem közös álláspontok előzetes kidolgozása a Szövetség és az adott szakbizottság által fontosnak tartott területeken. Ezen közös álláspontok pedig az esetek többségében alkalmasak lehetnek arra, hogy ezekre alapozva, tehát ne ad hoc jelleggel szülessenek meg az előterjesztésekhez kapcsolódó vélemények. Ennek a megoldásnak az alkalmazása azért is fontos lenne, mert az előzetesen kiérlelt közös álláspontok minden bizonnyal háttérbe szorítanák (jó esetben meg is szüntetnék) a csupán egy-egy tagszervezet számára fontos, tehát a Szövetség teljes tagsága szempontjából partikuláris érdekek hangoztatását, képviseletének elvárását. Végiggondolva ezt a megoldási javaslatot, a dolog logikája rendkívül egyszerű: • ha a legfelső szinten, az OÉT ülésein rendszeresen kompromisszumok születnek az egyes oldalak között, • ha az ezek előtt lezajló vitákat olyan oldalegyeztetések előzik meg, amelyek során szintén kompromisszumokat kötnek az egyes tagszövetségek vezetői, • ha az oldalegyeztetéseket előkészítő szakértői egyeztetésekből megszülető javaslatok is kompromisszumok eredményeképpen jönnek létre, akkor mi indokolná azt, hogy az érdekegyeztetés „legalsó” szintjén, a szövetségeken belül ne ugyanilyen elvi séma alapján fogalmazódjanak meg a képviselendő, közvetítendő érdekek. Ezeket viszont ad hoc jelleggel, egy konkrét előterjesztéshez fűzött megjegyzésekkel vagy ellenérvekkel nem lehet biztosítani – az erre szolgáló megoldás csak a fontos témák, szempontok előzetes egyeztetése lehet. Ahhoz azonban, hogy ezt a működési formát ki lehessen alakítani, szükséges a tagszervezetek arra vonatkozó véleményének előzetes megismerésére, hogy tapasztalataik szerint egyáltalán hogyan, milyen hatékonysággal, mennyire eredményesen működik a belső kommunikáció a Szövetségen belül. Ennek keretében például olyan területeket lenne indokolt vizsgálni, hogy • a tapasztalatok szerint eljutnak-e a Szövetségtől a tagokhoz azok az információk, amelyek szükségesek lennének számukra, ahhoz hogy érdekeiket kifejezésre juttathassák, • jut-e elegendő idő a beérkezett információk áttekintésére, feldolgozására, a szüksége reagálások megtételére, • van-e intézményesített formája annak, hogy egyes kérdésekben hasonló érdekekkel rendelkező tagszervezetek kicserélhessék véleményüket, megoszthassák tapasztalataikat egymással, hogy ezek alapján közelíthessék, vagy – a hangsúlyosabb képviselet céljából – akár közössé is tehessék ezeket az érdekeket, 16


• támogatandónak tartaná-e, hogy az ad hoc véleménykéréseket felváltsa egy olyan előkészítő jellegű mechanizmus, amely a szakbizottságok – előzőekben vázolt – működésén alapulna, • ez a támogatás abban is megnyilvánulna, hogy delegálná szakértő munkatársát ilyen szakbizottságokba. Abban az esetben, ha egyetértés mutatkozik egy ilyen jellegű információgyűjtés lebonyolítására, azt módszertanilag három szakaszban indokolt megvalósítani: 1. előzetes, feltáró interjúk készítése az elnökség néhány tagjával és néhány tagszervezet képviselőjével; 2. az előző interjúk során összegyűjtött információkra építve a tagok teljes körű kérdőíves megkérdezése; 3. a kérdőívek eredményeinek feldolgozását követően szükségessé válhat néhány értelmező-pontosító interjú elkészítése. Ezt az alapvetően kérdőíves felmérést a közvetlen célon (szakbizottságok kialakításának szükségessége, indokoltsága) túlmenően olyan információk megszerzésére is fel lehetne használni, hogy milyen egyéb új munkaformák kialakítását tartanák szükségesnek, igényelnének-e például szakmai képzéseket, szakmai tapasztalatcsere programokat (ha igen, konkrétan milyen tartalommal), vagy akár abban is segítséget nyújthatna, hogy a Szövetség honlapjának következő fejezetben bemutatott továbbfejlesztéséről összegyűljenek a vélemények.

17


3. A kommunikációs felületek új formáira vonatkozó modell A STRATOSZ honlapját áttekintve egyidejűleg két főbb megállapítást is tehetünk: • első rátekintésre sem a megjelenése, sem a tartalmi elemek kezelése, sem az elemek súlyozása nem tűnik a jelenlegi igényekhez igazítottnak; • részletesebben átnézve a tartalmát, olyannyira elavult, hogy lényegében használhatatlan. Kétség sem férhet tehát ahhoz, hogy ezt a honlapot gyökeresen át kell alakítani, ha úgy tetszik, alapvetően meg kell újítani. A legkülönfélébb intézmények gondolják úgy, hogy honlapjuk segítségével tevékenységük eredményét javítani tudják. Különösen érvényes ez egy olyan szervezetre, amely adott célok elérése érdekében más szervezeteket fog össze. Vagyis a Szövetség számára már csupán a józan gondolkodás is megkövetel egy korszerűen felépített és naprakészen működtetett honlapot. Az ésszerű követelményen túlmenően azonban a Szövetséget saját szabályzatai is erre utasítják. A Szövetség Alapszabálya a honlapot hat alkalommal, a Szervezeti és Működési Szabályzat pedig kétszer említi: • „A Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más, a szolgáltatásokra rászoruló, vagy az iránt érdeklődő természetes vagy jogi személy is megkülönböztetés nélkül részesülhet. A szolgáltatások igénybevételében érintetteket a Szövetség a hasonló tevékenységet folytató egyéb szervezetekkel való kapcsolatfelvétellel, valamint a szolgáltatások írott és elektronikus sajtóban, illetve a Szövetség honlapján való feltüntetésével tájékoztatja, amely tájékoztatás az igénybevétel feltételeit is tartalmazza.” (1.5.) • „A Szövetség működésének, és szolgáltatásainak igénybevétele módjáról, valamint beszámolóinak közzétételéről időszakosan elkészített Hírlevelében, a helyi sajtóban és más médiában, valamint internet honlapján (www.stratosz.hu) tájékoztatja a nyilvánosságot.” (1.5.) • „A Szövetség köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.” (3.5.) • „A Közgyűlés írásbeli meghívóját az ülés napja előtt legalább 8 nappal valamennyi tagnak, és a tisztségviselőknek írásban meg kell küldeni, valamint a Szövetség honlapján közzé kell tenni.” (5.3.) 18


• „A határozatokat - folyamatos sorszámozással - Határozatok Könyvében kell rögzíteni, melyben rögzíteni kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányt (ha lehetséges személyét). A döntéseket az érintettekkel írásban kell közölni, illetve a Szövetség honlapján közzé kell tenni.” (5.3.) • „A Szövetség bármely cél szerinti juttatását honlapján közzétett módon pályázathoz kötheti.” (5.3.) • „(9) Közlemények, nyilvános határozatok közzétételi helye: a Szövetség honlapja.” (2. CÍM) • „A Szövetség alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az éves beszámoló megállapítása után, a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, és a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.” (6. CÍM) A honlap megújításának követelménye tehát a legkevésbé sem lehet kérdéses, csupán abban kell dönteni, hogy az új honlap tartalmilag és formailag hogyan épüljön fel, milyen elvárásoknak feleljen meg. Elvileg a legjobb megoldást az adhatná, ha megkérdeznénk a honlap potenciális „fogyasztóit”, hogy mit szeretnének látni a honlapon. Ezzel kapcsolatban azonban már az sem jelentene kis problémát, hogy definiálni tudjuk a potenciális fogyasztók körét, az pedig, hogy ténylegesen el is érjük őket ennél sokkal komolyabb nehézséget jelentene. Az optimális megoldást minden bizonnyal két lépésben lehetne megvalósítani. Első lépésként a „fogyasztók” bevonása nélkül kellene elkészíteni az új honlapot, majd ennek értékelésébe kellene bevonni a „fogyasztókat”, s az így szerzett tapasztalatok alapján kellene megadni a honlap végleges formáját. A végleges forma természetesen nem szó szerint értendő, hiszen a jelenlegi honlapnak is az a fő problémája, hogy szerkezetében, megjelenésében sem felel meg az aktuális elvárásoknak. Az, hogy ezen túlmenően a legtöbb menüpont esetében több éve nem történt meg az aktualizálás, valójában csak másodlagos probléma. A fentiek szerint értelmezett optimális megoldás első lépéséhez az tűnik a legpraktikusabbnak, ha áttekintjük, elemezzük és végül összevetjük az OÉT munkaadói oldala másik nyolc tagjának a honlapját, s az ebből megfogalmazható következtetések képezhetik a honlap megújításának az alapját. Ez az áttekintéselemzés-összevetés nem szolgálhatja azt a célt, hogy a hét honlapból akár valamiféle „átlagolással”, akár a legjobbnak tűnő elemek „kimazsolázásával” teremtsük meg a kilencediket. A reális cél ezzel a bemutatással leginkább az lehet, hogy a többé-kevésbé hasonló tevékenységet végzők összegyűjtött gyakorlata inspirálja a Szövetség új honlapjának kidolgozását. 19


1. sz. ábra AGRÁR MUNKAADÓI SZÖVETSÉG HONLAPJÁNAK NYITÓOLDALA2

2

Mivel a honlap jelenleg szerkesztés alatt áll, s így lényegében nem lehet hozzáférni a tartalmához, a tartalmi bemutatásától el kell tekintenünk.

20


2. sz. ábra AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK ÉS KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPJÁNAK NYITÓOLDALA

21


1. sz. táblázat AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK ÉS KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE

ÁFEOSZ

Első szint

Második szint Harmadik szint

HÍREK MAGUNKRÓL

Megjegyzés nyitóoldalon

Általánosan Tevékenységek Tagszervezetek Stratégia KAPCSOLATRENDSZER Regionális struktúra Co-op Hungary Rt. PRO-COOP-ok Kapcsolati háló Külső kapcsolatok ADATOK Gazdálkodás Oktatás, kultúra, sport ELÉRHETŐSÉGEK ÁFEOSZ Tagszervezeteink HASZNOS CÍMEK Minisztériumok Pályázati lehetőségek Egyéb szervezetek DOKUMENTUMOK HÍRLEVÉL

regisztrációval nyitható ki

Az ÁFEOSZ tényleges nyitóoldala a Szövetség emblémája, amely – természetesen – a legkevésbé sem tekinthető informatívnak, de innen csupán egyetlen kattintással elérhető a már valóban nyitóoldalként használható „kezdőlap”, amelyre, bármelyik 22


oldalon legyünk is, szintén egyetlen kattintással vissza tudunk lépni (ezzel a funkcióval a vizsgált honlapok közül csupán ez rendelkezik). A funkcionális nyitóoldalon (továbbiakban: nyitóoldal) kétféle, egyaránt nagyon hasznos információval találkozhatunk: • egyrészt az aktuális (tevékenység specifikus) hírek jelennek meg legördülő formában a honlap bal oldalán, • másrészt a honlap középső részén tulajdonképpen a honlap térképet (pontosabban annak egy részét) találhatja az érdeklődő. A honlap, tartalmát tekintve összességében jó, általános eligazítást nyújt az érdeklődőknek, amennyiben lényegében elegendő információt ad magáról a szövetségről és annak kapcsolatrendszeréről (a hazairól és a nemzetköziről egyaránt). A legtöbb honlaphoz hasonlóan segíti a pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatást, bár azt nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy ennek megtalálása nem igazán egyszerű, mivel nyitóoldalról nem kereshető közvetlenül, hanem a „Hasznos címek” menüpont alatt található meg. A honlapon magán szintén kevés említés esik az oktatásról. Ennek sem a legszerencsésebb a honlapon való elhelyezése, mivel az „Adatok” menüponton belül található az utalás a két képzőintézményre, amelyeket közvetlen linkkel lehet elérni (megjegyzendő, hogy a tanulmány készítésekor az egyik intézményt, többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elérni. A honlapon bizonyos dokumentumokhoz is hozzá lehet férni, ezek száma azonban eléggé szerénynek mondható, különösen, ha több más vizsgált honlap archívumához hasonlítjuk. Mind a dokumentumok között, mind önálló menüpontként megjelenik egy „Hírlevél”, amelyhez azonban csak regisztrációval lehet hozzáférni – feltehetőleg a tagoknak.

23


3. sz. ábra AZ IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPJÁNAK NYITÓOLDALA

24


2. sz. táblázat AZ IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE IPOSZ

Első szint

Második szint

Harmadik szint

Aktuális híreink IPOSZ bemutatása

Megjegyzés nyitóoldal

szervezeti felépítés társadalmi vezetés ügyintéző szervezet országos elnökség az IPOSZ programja Ipartestületek, iparosok Budapesti ipartestületek Országos szakmai ipartestületek területi szövetségek IPOSZ Szolgáltatási Jegyzék Közlemények Szakképzés EU információk Rendezvények Pályázatfigyelő Hitel, adó, pénzügyek Börze Szolgáltatások

Disputa Ifjú Vállalkozók Klubja Szakmai elemzések

"hírek" "hírek" "hírek" "hírek" "hírek" "keres-kínál" regisztrációval külső szolgáltatók ajánlatai a tagoknak szünetel tanulmányok, oktatási anyagok

Kiadványok Iparos Újság IPOSZ Értesítő egyéb kiadványok Elérhetőségeink Archívum Online hírek

kereső-funkcióval

25


A nyitóoldalon az „IPOSZ bemutatása” oldallal (2. menüpont) találkozhat az olvasó. Ennek keretében az elnök bevezető gondolatai (és portréja) után a szövetség átfogó leírása található. Ez a leírás tartalmazza a szövetség hazai és nemzetközi kapcsolatait is, amelyek ebben a formában talán nem kapnak eléggé kiemelt hangsúlyt, hiszen egy ilyen jellegű szövetség tevékenységének megítélésében kiemelkedő szerepe van annak, hogy akár itthon, akár nemzetközi viszonylatban milyen hivatalos kapcsolatokkal rendelkezik A honlap baloldalán mindig megtalálható az igen részletes menü (talán indokolt lenne ezt némiképp koncentráltabbá tenni). Bár a nyitóoldalon nem hírekkel találkozhatunk, a menü első pontja az „Aktuális híreink” címet viseli, amelyben tevékenység specifikus híreket találhatunk, a menüpontokat követően pedig online híreket kínál egy külső szolgáltató. A hírek ilyen módon történő kezelése ennél a honlapnál is egyértelműen jelzi, a készítők felismerték a hírek fontosságát. Erre a „hírközpontúságra” utal egyébként az is, hogy több olyan menüpontban, ahol nem közvetlenül magától értetődő a hírek szerepeltetése, mégis – a menüpont témájához kapcsolódó – hírekkel találkozhatunk. Érdekességként kiemelendő, hogy a honlap „Börze” menüpontjában – előzetes regisztrációt követően – termék-, szolgáltatás-, márka- és cégkereső szolgáltatás vehető igénybe. Ettől függetlenül a következő menüpontban („Szolgáltatások”) pedig külső cégek kínálják szolgáltatásaikat a szövetség tagjai számára – vélhetően kedvezményesen, de ez a tartalomból nem derül ki egyértelműen. A vizsgált honlapok közül csak ezen található olyan menüpont, amely címéből („Disputa”) kiindulva egyfajta interaktivitást kínál az olvasónak. Ez az oldal azonban nem működik. Pozitívumként említhető még a keresőfunkcióval működő „Archívum” is. Csupán az érdekesség kedvéért indokolt megjegyezni, hogy ez az egyetlen olyan vizsgált honlap (pontosabban annak bemutatkozó oldala), amely – a többek által alkalmazott angol mellett – francia nyelven is elérhető.

26


4. sz. ábra A KERESKEDŐK ÉS VENDÉGLÁTÓK ORSZÁGOS ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉGE HONLAPJÁNAK NYITÓOLDALA

27


3. sz. táblázat A KERESKEDŐK ÉS VENDÉGLÁTÓK ORSZÁGOS ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE KISOSZ

Első szint

Második szint

Harmadik szint

Negyedik szint

Megjegyzés

Aktualitások Megyei Országos Tagszervezetek Országos központ Bemutatkozás

vezető tisztségviselők és operatív testület testületei és vezető tisztségviselői (meghatározások) saját képzések

Szervezet

Oktatás HACCP Garancia szövetkezet EU információk Bolti kiskereskedők EU kézikönyve Vendéglátó vállalkozások EU kézikönyve

a tartalomjegyzékből lehet válogatni a tartalomjegyzékből lehet válogatni

28


3. sz. táblázat (folyt.) A KERESKEDŐK ÉS VENDÉGLÁTÓK ORSZÁGOS ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE (folyt.) KISOSZ

Első szint

Második szint Bács megye

Baranya megye Borsod-AbaújZemplén Békés megye Csongrád megye Fejér megye Győr-MosonSopron Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád megye Pest megye Zala megye Somogy megye SzabolcsSzatmár-Bereg Tolna megye Vas megye Veszprém megye Tőzsdei és pénzpiaci információk

Harmadik szint

Negyedik szint

Megjegyzés

Bemutatkozás

1-1 bemutatkozó oldal; elnök, titkár; teljesen egyedi tartalmi megoldások

Oktatási hírek Hasznos linkek Megyei oldalak

fejlesztés alatt fejlesztés alatt fejlesztés alatt azonos minden megyében ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! ld. előbb! napi frissítéssel

29


Nyilván csak átmenetileg a honlap helyett egy címváltozást bejelentő oldal nyílik meg, s csak ezt követően lehet belépni magára a honlapra. Igen figyelemre méltónak tekinthetjük a KISOSZ honlapjának a nyitóoldalát: fent egy sorban a menüpontokat, bal oldalon „Aktualitások” címmel a specifikus (és többnyire nem túl friss) híreket, az oldal centrumában pedig egy megyei beosztású ország-térképet találhatunk, amelynek segítségével közvetlenül (az adott megyére történő kattintással) megtalálhatóak az egyes megyék oldalai. Jobb oldalon szövegesen is megjelennek az egyes megyék (a megyei oldalak innen is elérhetőek). Az oldal alsó részén – az aznapi dátummal – tőzsdei és pénzpiaci információk. Érdekes módon azonban a dátum természetesen naponta változik, az információk azonban nem! Abban az esetben, ha bármelyik megyét kiválasztjuk, szinte a teljes honlap megváltozik, amennyiben a fejléc alatt található menüpontok és a bal oldalon szereplő aktualitások egyaránt megváltoznak, csupán a jobb oldali hasáb marad változatlan. Az egyes megyék menüpontjai (azt nem tudni, hogy mióta) fejlesztés alatt állnak, így csupán a rövid bemutatkozó oldalak működnek, amelyeken a megyei elnökök és a titkárok (névvel, fényképpel), valamint az elérhetőségek állnak rendelkezésre. Ezeken az oldalakon – egy megye kivételével – hosszabb-rövidebb tájékoztató is olvasható a megyei szervezetekről. Ezeknek mind a tartalma, mind a terjedelme rendkívül változatos. Érthető, hogy a honlap bal oldalán található aktualitások száma jóval kisebb az egyes megyékben, mint országosan, sőt sok megyében egyáltalán nem is szerepel információ ebben a rovatban. Vélhetően ez is fejlesztés alatt áll, az oktatási hírekhez, a hasznos linkekhez és a megyei oldalakhoz hasonlóan. Visszatérve az Országos központhoz, megállapíthatjuk, hogy a honlap adós marad a szövetség tartalmi bemutatásával, amennyiben a „Bemutatkozás” menüpontban az elérhetőségek után a vezető tisztségviselőkkel és az operatív testület tagjaival ismerkedhet meg az érdeklődő (nevek funkcióval és fényképpel), a „Szervezet”címet viselő menüpont pedig az egyes testületek (a Közgyűléstől az egyes bizottságokig) feladatait foglalja össze röviden (egy-három mondatban). Pozitívumként állapítható meg, hogy „Oktatás” menüpontban felsorolják mindazokat a szakmákat, amelyekben képzést folytatnak, az azonban már a legkevésbé sem dicséretes, hogy semmi további részlettel nem szolgálnak.

30


5. sz. ábra A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPJÁNAK NYITÓOLDALA

31


4. sz. táblázat A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE MGYOSZ

Első szint

Második szint

MGYOSZ Mi az MGYOSZ

Harmadik szint

Megjegyzés

rövid leírás és nemzet-közi kapcsolatok (linkekkel) elérhetőség

Történet Alapszabály Etikai-kódex Ki kicsoda?

Elnökség, Ellenőrző Bizottság, Etikai Bizottság, Ügyvezetés szövetségek és egyesületek napirendek, írásos beszámolók belépési nyilatkozat (online)

Tagjaink Közgyűlések Tagfelvétel HÍREK MGYOSZ Hírek Archívum

INDÍTÓ OLDAL 2000 májusig (havi vagy éves)

Archívum

2001-ig

Archívum Archívum

2002 márciusig részben fizetős hírek 2000-ig

Archívum

1999-ig

Közlemények Gazdasági hírek MGYOSZ-ról írták Magyar Gyáripar PR - Hirdetés Hasznos linkek AZ EURÓPAI UNIÓ Brüsszeli Iroda A Brüsszeli Iroda tevékenysége A BUSINESSEUROPE (UNICE) bemutatása Tagszövetségek és tagvállalatok számára nyújtott szolgáltatások Elérhetőségek

32


4. sz. táblázat (folyt.) A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE (folyt.) MGYOSZ

Első szint

Második szint

Harmadik szint

Megjegyzés

Brüsszeli hírek Archívum EU-alapismeretek Az európai uniós elnökségek rendszere Az EU intézményei és szerepük Tematikus ügynökségek Szociális Párbeszéd az EU-ban Projektjeink Archívum

jelenleg üres

Pályázatok Az aktuális pályázati kiírások EU linkek EU Hírek mindennapra Általános források és EU intézmények honlapjai EU törvényhozás és joganyag Online szolgáltatások és adatbázisok Tematikus felmérések és jogszabály-gyűjtemények Egyéb kereskedelmi SZOLGÁLTATÁSOK, tenderek Az EU és Magyarország EU-val foglalkozó folyóiratok

Bár annak a feladata szempontjából nem lenne komoly indokoltsága, hogy a hét vizsgált honlap közül kiválasszuk a legjobbat, hiszen egy ilyen választás mindig magán hordozná annak a (természetesen szubjektív elemeket is tartalmazó) 33


véleményét, aki ezt a választást elvégzi, az nem lehet kétséges, az MGYOSZ honlapja igencsak esélyes lenne erre a címre. A nyitóoldal centrumát a specifikus hírek foglalják el (természetesen legördülő formában), a bal oldalon pedig megtalálható a kétszintű menü-oszlop. Az első szint egyértelműen mutatja, mely szempontok lehetnek a legfontosabb az érdeklődő számára: • maga a szövetség, • a hírek és • az Európai Unió. A hírek kiemelt jelentőségének nem mond ellent, hogy a menüben csak a második csoportot képezi, hiszen maga a nyitóoldal azonnal híreket, azon belül is az MGYOSZ híreit mutatja. A szövetség sokoldalú bemutatása szinte nem hagy kívánni valót maga után, hiszen az olvasó a részletes történeti bemutatás mellett a jelenlegi helyzetről is átfogó képet kap. Ennek során nem csupán a szövetség jól összefogott öndefiníciójával, az alapszabállyal, a vezető tisztségviselőkkel vagy a tagszövetségekkel ésegyesületekkel ismerkedhet meg, hanem a korábbi közgyűlések részletes napirendjével és írásos beszámolóival (ilyen tájékoztatás található még a MOSZ és a STRATOSZ honlapján is, de az előbbié kevésbé jól áttekinthető, kevésbé fókuszáló, az utóbbit pedig csak jelszóval lehet megtekinteni). A menü első csoportjában (MGYOSZ) megtekinthető még a szövetség etikai kódexe (ilyen csak ezen a honlapon található) és arra is van lehetőség, hogy az érdeklődő online kitölthesse a tagfelvételhez szükséges dokumentumot (ilyen szolgáltatást a VOSZ honlapja is kínál). A második menücsoportban található hírek igencsak jól rendszerezettek, ezen túlmenően pedig valamennyi al-menüben több évre visszatekintő archívum működik. Bár az áttekintett honlapok többsége valamilyen módon (pl. hírek) foglakozik az Európai Unióval, ilyen mélységű és ennyire részletes tájékoztatást egyik sem nyújt (ebben nyilván komoly szerepe van annak is, hogy a szövetség fenntart egy Brüsszeli Irodát). Végezetül két technikainak is minősíthető, de tartalmi szándékú megjegyzés: ez egyetlen honlap, amely átfogó kereső funkcióval rendelkezik, és – a VOSZ mellett – csak ezen találhatunk a bemutatkozásnál részletesebb angol nyelvű tájékoztatást.

34


6. sz. ábra A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPJÁNAK NYITÓOLDALA

35


5.. sz. táblázat A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE MOSZ

Első szint

Második szint

Harmadik szint

Megjegyzés

Bemutatkozás küldetés hatályos alapszabály működés célja főbb tevékenységek tagság

röviden

tagjaink területi szövetségek országos szövetségek választmányok

"elvi" üres

Szervezet szervezeti felépítés testületek tisztségviselők ügyintéző szervezet Képviselet belföld külföld Tevékenység gazdasági érdekképviselet jogi érdekképviselet munkaadói érdekképviselet szövetkezeti érdekképviselet szolgáltatások

ágazati KSZ megállapodások NVZ tanácsadás az EMVA által finanszírozott jogcímek

36


5. sz. táblázat (folyt.) A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE (folyt.) MOSZ

Első szint

Második szint

Harmadik szint

Megjegyzés

Aktuális információk piaci információk pályázatok támogatások hírek az Unióból érdekképviselet események kezdeményezések állásfoglalások ajánlás, felhívás tagjaink felé a szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokról mezőgazdasági árak 2006, január-augusztus Szakértői anyagok Programok

10 témakörben

testületi ülések rendezvények Sajtó sajtóközlemények

az elmúlt másfél évben - 15 db

tallózó MOSZ hírlevél Archívum kongresszusok közgyűlések elnökségi ülések választmányi ülések

37


A honlap szerkesztői azzal is érzékeltetik, igen nagy hangsúlyt helyeznek az aktualitásra, hogy a nyitóoldal centrumában egyetlen – természetesen a lehető legfrissebb – közlemény található. A menüt (pontosabban annak első szintjét) a nyitóoldal bal oldalán helyezték el. Innen jól áttekinthető módon érhető el a második szint. Az azonban már kevésbé pozitív és nem is igazán indokolható, hogy akár a második, akár a harmadik szinten kinyitott oldalról csak az első szintre lehet visszatérni. Igen praktikus, hogy a honlap részletes tájékoztatást ad a tisztségviselőkről, de még az ügyintéző szervezet egyes tagjainak (összesen 19 fő) az elérhetőségét is megtalálható az érdeklődő. Szintén kiemelendő pozitívuma a honlapnak, hogy tevékenységét nem csupán átfogóan mutatja be a „Bemutatkozás” menüpont egyik elemeként („főbb tevékenységek” al-menü), hanem önálló menüpontban is. Itt azonban nem általános megfogalmazásokkal találkozhat az olvasó, hanem teljesen konkrétan egyes tevékenységi elemekkel ismerkedhet meg, s az így szerzett információt közvetlenül fel tudja használni. Annak ellenére, hogy a nyitóoldalt egy aktuális közlemény tölti ki, a honlap kevésbé sugallja a hírek fontosságát, bár a sorrendben ötödik helyen található „Aktuális információk” címet viselő menüpontban tevékenység specifikus hírekkel, információkkal találkozhatunk, igaz ugyan, hogy ezek egyikének-másikának az aktualitása ugyancsak megkérdőjelezhető. Külön sajnálatos, hogy a „pályázatok” al-menüben található információk a tanulmány készítésének időpontjára már aktualitásukat veszítették. Nem sokkal jobb a helyzet a következő al-menü, a „támogatások” esetében sem, bár itt nem állítható, hogy egyetlen információ sem aktuális. Aktualitást kínálhatna még a „Programok” című menü, de ez is kis mértékben teljesül. Egy olyan menü, amely a programokat mutat be, egyidejűleg lehet visszaés előretekintő, a „rendezvények” al-menüben azonban kizárólag már lezajlott eseményekről kaphat tájékoztatást az érdeklődő. A „testületi ülések” al-menüben pedig egyetlen, a közelmúltban lezajlott elnökségi ülés rövid összefoglalóját olvashatjuk (az már nem derül ki, hogy ez volt-e a legutóbbi ülés). Mindez azt jelenti, hogy a honlap viszonylagosan jól felépített, de kevéssé aktualizált.

38


7. sz. ábra A MAGYAR IPARSZÖVETSÉG HONLAPJÁNAK NYITÓOLDALA

39


6. sz. táblázat A MAGYAR IPARSZÖVETSÉG HONLAPTÉRKÉPE OKISZ Első szint

Második szint

Hírek, információk Hírek tagszövetségeink részére EU-s hírek magyar nyelven tagszövetségeink részére Általános hírek Bemutatkozás

Harmadik szint

Megjegyzés

nyitóoldal bejelentkezéssel bejelentkezéssel

részletes bemutatkozás tisztségviselőkkel

Tagszövetségeink Társult szövetségeink Oktatási Központ

Magyar Iparszövetség Oktatási Központ önálló honlapja Bemutatkozunk Támogatott képzések Felnőtt képzések Kirendeltségeink Vizsgaközpont ECDL vizsgaközpont ECL EC*L vizsgaközpont Középiskola Főiskola Pedagógiai Intézet Partnereinknek Elérhetőségeink Hírlevél

KÉSZ

Kis- és Középvállalkozási Érdekképviseleti Szövetség

Elérhetőség Hasznos linkek Honlappal rendelkező szövetségek Honlappal rendelkező társult szövetségek Európai intézmények … Alapszabály Sajtósarok

hírek a Magyar Iparszövetséggel kapcsolatban

40


A többi áttekintett honlaphoz képest némiképp sajátos az OKISZ honlapjának nyitóoldala. Abban több honlaphoz hasonlít, hogy a nyitóoldal centrumát hírek foglalják el itt is hírek foglalják el, a menü pedig a bal oldalon található. Az azonban mindenképpen eltérő a többi honlaptól, hogy az egyébként első menüpont, a „Hírek, információk” elején két olyan hír-csoport is található, amelyek csak a tagszövetségek számára hozzáférhetőek. Ezek az EU-s hírek magyar nyelven és a hírek tagszövetségeink részére. Az előbbi „kizárólagossága” azért tűnik kissé nehezen érthetőnek, mert hasonló logóval (BruxInfo) az MGYOSZ honlapon szabadon be lehet jelentkezni a magyar nyelvű EU-s hírekre (bár az nem vitatható, hogy az ott található híreknek csak a „felvezetése” ingyenes, a teljes hírhez csak az előfizetők juthatnak hozzá – azt nem sikerült megállapítani, hogy ez a szövetség tagjaira is érvényes-e). A fentiekben részletezett eltérést a legkevésbé sem szeretnénk minősíteni, hiszen egy szövetségnek alapvető joga annak meghatározása, hogy melyek azok az információk, amelyeket a honlapon mindenki szabadon megismerhet, s melyek azok, amelyekhez való hozzájutást csak tagjai számára tesz lehetővé. A megjegyzés megtételét csupán az „egyediség” indokolja. A honlap másik kiemelt területe az oktatással foglalkozik, pontosabban az „Oktatási Központ” menüpont kiválasztása átvezeti az olvasót a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ (MIOK) önálló, igen részletes és kellőképpen informatív honlapjára. Az OKISZ honlapjának egészét vizsgálva megállapítható, hogy nem különösebben strukturált, menüpontjai – részben ebből adódóan is – közel sem azonos súlyúak. Indokolt lenne például a „Bemutatkozás” menüpontot jobban „tördelni”, ahogyan ezt a legtöbb áttekintett honlap esetében tapasztalhatjuk.

41


8. sz. ábra A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPJÁNAK NYITÓOLDALA

42


7. sz. táblázat AZ IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE VOSZ

Első szint

Második szint

Harmadik szint

VOSZ hírek

Megjegyzés keresővel

2005 2006 2007 gyorshírek

aktuális hírek keresővel keresővel

nemzetközi hírek rendezvények üzleti ajánlatok partnerkeresés VOSZ tagság Alapszabály VOSZ tagdíj belépési nyilatkozat VOSZ történet szervezeti felépítés

online

a tagság jellemző adatai Ügyvezető Elnökség (társelnökök) Ellenőrző Bizottság az országos apparátus vezetői tagsági joggal rendel-kező jogi személyi-ségű szövetségek Széchenyi Kártya Vodafone ajánlat Pályázati tanácsadás

online regisztráció

EU pályázatok vállalkozói Hírlevele

43

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. 7. sz. táblázat (folyt.)

AZ IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE (folyt.) VOSZ

Első szint

Második szint

Harmadik szint

Megjegyzés

elérhetőség központ Fővárosi, Megyei Szolgáltató és Információs Irodák megyei szervezetek e-mail Friss VOSZ hírek Friss Aktuális hírek Legkeresettebb VOSZ hírek Legkeresettebb Aktuális hírek

nyitó oldalon nyitó oldalon nyitó oldalon nyitó oldalon

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a VOSZ honlap leginkább a „hírekről szól”, hiszen • nyitóoldalának centrumában friss (VOSZ- és aktuális) hírek sorakoznak, • a bal oldalon található összesen 10 menüpontból az első három, valamint a nyolcadik szintén hírekre utal (VOSZ hírek, gyorshírek, nemzetközi hírek, illetve EU pályázatok vállalkozói Hírlevele), • a jobb oldalon pedig külön-külön csoportban a legkeresettebb VOSZ hírek és a legkeresettebb aktuális hírek. Ez a hírközpontúság azonban a legkevésbé sem jelent egyoldalúságot, hiszen például az érdeklődők a „VOSZ tagság” menüpont alatt részletes eligazítást kapnak a szervezetre és a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan egyaránt, áttanulmányozhatják az alapszabályt és a szövetség történetét, sőt – akárcsak az MGYOSZ honlapján keresztül – online kitölthetik belépési nyilatkozatukat is. Szintén hasznos és kellően részletes információhoz juthat az olvasó a Széchenyi Kártyát bemutató menüpontban, a pályázatokra vonatkozó informálás pedig igencsak speciális a honlapon. Az online regisztráció segítségével nincs szükség arra, hogy a számos pályázati lehetőséget áttekintse az érdeklődő, helyette a regisztrációt követően a szövetséggel szerződéses kapcsolatban álló szakértők keresik fel, s ők adnak „testre szabott” tájékoztatást.

44


9. sz. ábra A STRATÉGIAI ÉS KÖZSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPJÁNAK NYITÓOLDALA

45


8. sz. táblázat A STRATÉGIAI ÉS KÖZSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE Első szint

Második szint

Harmadik szint

Legutóbbi frissítés (2007. 11. 2.)

Megjegyzés

AKTUÁLIS Hírek

23 hír (kinyitható)

a legfrissebb megnyitható dokumentum dátuma 2006 július

Elnökségi Jegyzőkönyvek Közgyűlési Jegyzőkönyvek

? ?

A STRATOSZ bemutatása Alapszabály

nem állapítható meg mivel a 2006. június 2-án elfogadott módosítások még nem szerepelnek benne, csak azt megelőző lehet

jelszó jelszó

SZERVEZET BEMUTATÁSA

A Szövetség neve, jogállása A Szövetség célja, jellege A Szövetség tagsága, a tagok jogai, kötelezettségei, tagság megszűnése A Szövetség szervezete A Szövetség tisztségviselői, a Szövetség képviselete Vegyes és záró rendelkezések Szervezeti és működési szabályzat Tisztségviselők Tagszervezetek

nem állapítható meg nem állapítható meg

ILO CEEP EIT BIAC UNICE Nemzetközi utak

(18 külföldi út) 9-ről útijelentés

2001. I. félév (?) 2001. I. félév (?) 2003.07.07 nem állapítható meg nem állapítható meg 2003.05.28

Gazdasági Tanács Országos Munkaügyi Tanács STRATOSZ - VOSZ EU Integrációs Tanács Nemzeti ILO Tanács EU Integrációs tájékoztatás Országos Érdekegyeztető Tanács

tájékoztató 4 eseményről tájékoztató 10 eseményről tájékoztató 3 eseményről tájékoztató 2 eseményről tájékoztató 1 eseményről tájékoztató 2 eseményről és két anyag tájékoztató 3 eseményről

2002.01.24 2002.02.15 2001.12.06 2001.09.20 2001.01.15 2003. december 2003.07.07

Sajtó 1999 Sajtó 2000 Sajtó 2001

6 hír 15 hír 9 hír

csak két társelnök szerepel

NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG

tájékoztató 1 eseményről

HAZAI TEVÉKENYSÉG megszűnt megszűnt

2001.11.22

SAJTÓ

46


Miként azt a korábbiakban a STRATOSZ honlapjával kapcsolatban már megállapítottuk, • első rátekintésre sem a megjelenése, sem a tartalmi elemek kezelése, sem az elemek súlyozása nem tűnik a jelenlegi igényekhez igazítottnak; • részletesebben átnézve a tartalmát, olyannyira elavult, hogy lényegében használhatatlan. Az előbbi állítást megerősíti, ha ismételten végiggondoljuk az előzőekben áttekintett honlapokat. Ennek során elsőként talán azt érdemes megállapítani, hogy ezek a honlapok is igencsak különböző színvonalúak. Van olyan közöttük, amely közelíti az ideális helyzetet, de olyanok is, amelyek számos ponton fejlesztésre szorulnának. Mindez a legkevésbé sem csökkenti a fenti megállapítások érvényét. A megjelenés vonatkozásában két fontos megállapítás tehető: 1. A tényleges indítás – akárcsak az ÁFEOSZ honlapjának esetében – egy lényegében üres oldal, amelyen csak az dönthető el, hogy milyen nyelven kívánjuk megtekinteni a honlapot. Ezzel kapcsolatban megjegyezhető, hogy ez az egyetlen az áttekintett honlapok közül, amely teljes egészében kétnyelvű. Ennek fenntartása azonban – feltéve, hogy a honlap folyamatos aktualizálása megtörténik – indokolatlan erőforrásokat kötne le, ezért megfontolandó egy mértéktartóbb változat kidolgozása, hiszen a honlap döntő többségében magyarul beszélő érdeklődők tájékoztatását szolgálja. Ennek megfelelően bizonyos – elsősorban ritkábban változó – elemeket indokolt csak angolul is megjeleníteni. 2. Azzal a technikai megoldással, ahogyan az al-menük „kinyílnak” egyetlen másik honlapon sem találkoztunk. Ennek magyarázata igen egyszerű, ma már nem ezt a technikát alkalmazzák. Sőt, mint láttuk a többség esetében a menüpontokat sem a fejléc alatt, hanem a bal oldalon helyezték el – a jobb átláthatóság érdekében. A tartalmi elemek kezelése, súlyozása kapcsán a legfőbb kritika talán az lehet, hogy a hírek fontosságát – a többi honlappal ellentétben – nem sok minden mutatja. Szintén gond, hogy a nyitó oldal terjedelme rendkívül nagy, a többszöröse bármelyik másik áttekintett honlap bemutatkozó részének (leszámítva a történeti előzményeket). Ez egyrészt azért jelenthet problémát, már a honlapokon jól strukturált információkat várnak az érdeklődők, másrészt ez az oldal mintegy összefoglal (a mindössze ötből) három menüpontot. Bár nem vitatható, hogy a többi honlapon is találhatunk nem aktuális információkat, amelyekre több esetben fel is hívtuk a figyelmet, ezekre a honlapokra mégsem tekinthetjük jellemzőnek, hogy egyszerűen elszakadtak a jelentől. Annak igazolására, hogy ez a STRATOSZ honlapjára viszont érvényes, a honlaptérképen azt is megjelenítettük, hogy mikor történt meg a legutóbbi frissítés 47


(már amennyiben ezt az adott oldalról meg lehetett állapítani). Anélkül, hogy elvesznénk a részletekben, már rövid áttekintést követően sem vitatható a fenti megállapítás. A Szövetség honlapjának megújításhoz szükséges információkat egyrészt az előzőekben egyenként áttekintett honlapok értékeléséből nyerhetjük, másrészt pedig abból, ha egy olyan „kereszt-áttekintést” is elvégzünk, amelyben a rendezőelvet nem az egyes honlapok saját szerkezete jelenti, hanem egy általános struktúra, s ennek mentén mutatjuk be, hogy az miként érvényesül az egyes honlapoknál (ez a struktúra lehetne egyébként az alapja a Szövetség új honlapjának is). Általánosítható tapasztalat, hogy az érdeklődők rendelkezésére bocsátandó információt négy fő csoportba érdemes besorolni: • Hírek • Szervezet • Tevékenység • „Egyebek” Az első három csoport egy-egy (fő)menüpontot képezne, amely alá – lehetőleg a nyitóoldalon is megjelenített formában – besorolhatók lennének az al-menük. Az „Egyebek” tematikus csoport menüpontnak túlságosan általános, ezért az ebbe sorolható elemeket önálló (fő)menüpontokként indokolt megjeleníteni. Ilyenek lehetnek az elérhetőség, a hasznos linkek, az archívum és a honlap oldaltérképe. A Hírek (fő)menüponton belül – különösen egy most megújuló honlap esetében – indokolt, ha minél többféle Függően attól, hogy milyen terjedelmű lenne az első három menüpont al-menüvel kibontott változata

48


9. sz. táblázat

STRATOSZ

VOSZ

MOSZ

IPOSZ

KISOSZ

MGYOSZ

TERÜLETEK ÁFEOSZ

CSOPOTOK

OKISZ

AZ EGYES SZÖVETSÉGEK HONLAPJÁNAK ÁTTEKINTÉSE

Hírek belső (saját) hírek általános hírek specifikus hírek EU-hírek külső "hírek" a szövetségről

x

x

x

x x x x

általános bemutatás Alapszabály tagságra vonatkozó szabályok (külön) Szervezeti és Működési Szabályzat Etikai Kódex stratégia, program tisztségviselők szervezeti felépítés tagszövetségek tájékoztatás a testületek tevékenységéről tagok tagfelvétel

x

x

általában hazai kapcsolatok (önállóan=a; a bemutatás részeként=b) nemzetközi kapcsolatok (önállóan=a; a bemutatás részeként=b)

x a a

b b x

b

x x a x x

x x x

x

x

x x x x x

x x x x

x x

x x

x x x x x

x x x

x x

x x x

x x

x

Szervezet x x x x x x x x

x x x x

x x x

x x x

x x x x

x x

x x x

x

x x

x

x

Tevékenység

képzések szakmai programok pályázati tájékoztatás (önállóan=a; a tájékoztatás részeként=b) kiadványok, szakértői anyagok Elérhetőség Hasznos linkek Archívum kezdőoldal oldaltérkép nyelvek

x x x x x HU

b

HU,GB,FR

x HU

b b

b b

x a a

x a

x

x a a

b x x

a

x x

x

x x x

x HU,GB

HU

HU,GB

x

x x

HU,GB-US

HU,GB

49


A Szövetség honlapjának megújításához szükséges információkat egyrészt az előzőekben egyenként áttekintett honlapok értékeléséből nyerhetjük, másrészt pedig abból, ha egy olyan „kereszt-áttekintést” is elvégzünk, amelyben a rendezőelvet nem az egyes honlapok saját szerkezete jelenti, hanem egy általános struktúra, s ennek mentén mutatjuk be, hogy az miként érvényesül az egyes honlapoknál (ez a struktúra lehetne egyébként az alapja a Szövetség új honlapjának is). Általánosítható tapasztalat, hogy az érdeklődők rendelkezésére bocsátandó információt négy fő csoportba érdemes besorolni: • Hírek • Szervezet • Tevékenység • „Egyebek” Az első három csoport egy-egy (fő)menüpontot képezne, amely alá – lehetőleg a nyitóoldalon is megjelenített formában – besorolhatók lennének az al-menük. Az „Egyebek” tematikus csoport menüpontnak túlságosan általános, ezért az ebbe sorolható elemeket önálló (fő)menüpontokként indokolt megjeleníteni. Ilyenek lehetnek az elérhetőség, a hasznos linkek, az archívum és a honlap oldaltérképe. A Hírek (fő)menüponton belül – különösen egy most megújuló honlap esetében – indokolt, ha minél többféle hírt jelentetnek meg. Ilyenek lehetnek: • a tevékenység-specifikus hírek – ilyet jelenleg valamennyi honlapon találunk; • a szövetség saját hírei – egyetlen szövetség kivételével ilyenekkel is találkozhatunk a honlapokon; • az Európai Unióval kapcsolatos releváns hírek – ilyeneket pillanatnyilag csak a honlapok felén találhatunk, de megjelentetésük egyértelműen indokolt; • (mások által készített) hírek a szövetségről – a többség ilyen jellegű hírekkel is ellátja az érdeklődőket; • általános (elsősorban gazdasági tartalmú) hírek – ez az egyetlen hírtípus, amelynek nyújtásán érdemes elgondolkodni, még akkor is, ha a szövetségek fele jelenleg is biztosít ilyen híreket. Abban az esetben, ha technikailag (és a költségek oldaláról) megoldható, ez a szolgáltatás sem tekinthető feleslegesnek, de ez olyan szolgáltatás, amely valójában már túlmutat egy ilyen tartalmú honlappal szemben megfogalmazható általános elvárásokon. A szervezettel foglalkozó (fő)menüpont tartalmi kitöltése – kiindulva abból, hogy az egyes honlapokon miként kezelik ezt – már jóval kevésbé egyértelmű. • Általános bemutatás – ilyet egy kivétellel valamennyi honlapon találhatunk, de ezek tartalma és terjedelme igencsak sokféle. Ezért 50


•

•

•

•

•

leginkább egy olyan megoldás tűnik célszerűnek, amelyben csak a legáltalánosabb ismertetőjegyek szerepelnek, s így a terjedelem sem nagyon haladja meg az egy, legfeljebb két képernyőn megjeleníthető terjedelmet. Ennek a hátterében, a harmadik szinten, meg lehet jeleníteni a Szövetség történetét, esetleg stratégiáját vagy programját (amelyekkel szintén találkozhatunk egyik másik honlapon). Alapszabály – nem valószínű, hogy túl sok olyan látogatója lenne az oldalnak, aki végigolvassa az alapszabályt, a tájékozódás lehetőségét mégis meg kell adni, ahogyan ezt a szövetségek többsége jelenleg is megteszi. A Szervezeti és Működési Szabályzat azonban csupán a STRATOSZ jelenlegi honlapján szerepel, ezért feltehető, hogy azt akár el is lehetne hagyni. Tisztségviselők – ilyen információt kivétel nélkül valamennyi honlap szolgáltat. A nevek és a Szövetségben betöltött tisztség mellett indokolt a „civil” beosztás és a fénykép is. Azon el lehet gondolkodni, hogy esetleg elérhetőséget is kapcsolni lehet az egyes személyekhez, de csak abban az esetben, ha ezzel valamennyien egyetértenek. A testületek tevékenysége – ilyen információt csupán három honlap nyújt, s azok közül is csak kettő a nyilvános. Ennek ellenére úgy tűnik, indokolt lenne, ha az érdeklődők (nem csak a jelszóval rendelkezők) röviden, lényegre törően tájékoztatást kaphatnának a közgyűlésekről, az elnökségi ülésekről és esetlegesen egyéb, a közérdeklődésre számot tartó megbeszélésekről is. Szervezeti felépítés – mivel a Szövetségnek nincs különösebben tagolt belső felépítése, célszerű ennek a helyét megtervezni, hogy a későbbiekben majd használni lehesse. Az Alapszabályban szerepelnek ugyan Bizottságok és Megyei Szervezetek, ilyenek azonban jelenleg nem működnek; információink szerint létezik ugyan négy Regionális (tehát nem Megyei) Szervezet, ezekről semmi további konkrétumot nem sikerült megtudni. Tagság – a tagszövetségekről és –egyesületekről szinte minden honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők, az ÁFEOSZ nem ad ilyen információt, a STRATOSZ pedig – egyedüliként – tagjait sorolja fel. Arról, hogy ez a gyakorlat megmaradjon-e, a Szövetség vezetőinek kell dönteniük. A döntés során egyrészt azt indokolt mérlegelni, hogy a tagok nem túlzottan nagy száma nem jelent-e visszahúzó erőt a potenciális érdeklődők számára, másrészt viszont azt is, hogy a tagság „elhallgatása” szintén hasonló következményekkel járhat. Bár vitathatatlanul elegáns az MGYOSZ és a VOSZ online tagfelvételi gyakorlata, nem valószínű, hogy ez komoly eredményeket hozna a STRATOSZ számára. Ettől függetlenül talán nem lenne felesleges megteremteni ennek a lehetőségét is (nem figyelmen kívül hagyva, hogy a tagok toborzása alapvetően személyes feladat). 51


A tevékenységet bemutató (fő)menüpont tartalma szintén sokféleképpen alakul az egyes szövetségeknél, pontosabban azok honlapjain. Ha nem is okvetlenül önálló al-menüpontként, de röviden indokolt lenne összefoglalni a Szövetség tevékenységét (ügyelve arra, hogy az ott szereplő információk ne legyenek redundánsak a Szervezet menüpontban szereplő általános bemutatásnál leírtakkal). Ennek a tartalmát tűnik a legnehezebbnek meghatározni, mivel az áttekintett szövetségek gyakorlata is igen eltérő. Mindenesetre indokoltnak tűnik a hazai és a nemzetközi kapcsolatokat egy „Kapcsolatok” című almenüpontban bemutatni, hogy azok ne sikkadjanak el például az általános bemutatkozás keretei között. Az is fontos azonban, hogy ezekben az almenüpontokban csak olyan szervezetek feltüntetése indokolt, amelyekkel a Szövetségnek közvetlen (tagsági) kapcsolata van. A szövetségek többsége valamilyen formában tájékoztatást nyújt a pályázati lehetőségekről, ezért úgy tűnik, hogy ezt a STRATOSZ sem kerülheti meg. Kiadványokkal, szakértői anyagokkal szintén több szövetség honlapján találkozhat az olvasó. Ennek a gyakorlatát indokolt fenntartani, de csak abban az esetben, ha az ott hozzáférhető anyagok valós szükségletet elégítenek ki. Felmerülhet még a képzési és egyéb szakmai programokról nyújtandó tájékoztatás is. Annak eldöntéséhez azonban, hogy ilyenre valóban szükség van-e, előzetesen azt kell tisztázni, hogy a Szövetség közvetlenül, vagy esetleg valamilyen együttműködés keretében egyáltalán kíván-e ilyen szolgáltatást nyújtani már meglévő és potenciális tagjainak. Függően attól, hogy milyen terjedelmű lenne az első három menüpont al-menüvel kibontott változata, indokolt lehet az „egyéb” összefoglaló jelzővel illetett menüpontokat a fejléc alatt egymás mellett elhelyezkedő „gombok” segítségével megjeleníteni. Ilyenek lehetnek: Elérhetőség – ez lényegében valamennyi honlapon szerepel, így ez természetes követelmény. Hasznos linkek – ilyen menüpontot a honlapok felén találhatunk. Valójában nem több egy gesztusnál, de konkrét esetben jelenthet segítséget. Archívum – kereső funkcióval ellátott archívummal több honlapon találkozhatunk. Van olyan, ahol ez valóban archívumot jelent, van, ahol azonban csupán néhány dokumentum elérhetőségét. Elvileg minden bizonnyal ki lehetne alakítani egy STRATOSZ Archívumot, de működtetni csak akkor indokolt, ha az valóban sok, hasznos információt tartalmaz. Amíg ezt a készültségi fokot nem sikerül elérni, indokolt csupán a helyét előkészíteni a honlapon. Kezdőlap – bár ilyen „gomb” csupán egyetlen honlapon található, a navigálást segíti, tehát célszerű alkalmazni.

52


10. sz. ábra A STRATÉGIAI ÉS KÖZSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HONLAPTÉRKÉPE - javaslat F E J L É C KEZDŐLAP

ELÉRHETŐSÉG

HASZNOS LINKEK

(akár a jelenlegi is maradhat) ARCHÍVUM (?)

OLDALTÉRKÉP

HÍREK • Szövetségi (vagy STRATOSZ) hírek • EU hírek • Hírek a szövetségről • Általános (elsősorban gazdasági tartalmú) hírek (?) SZERVEZET • (Általános) bemutat(koz)ás o o

A Szövetség története3 Stratégia/program

• Alapszabály • Tisztségviselők • A testületek tevékenysége o o o

Közgyűlések Elnökségi ülések Egyéb testületi ülések

• Szervezeti felépítés (?) • Tagság TEVÉKENYSÉG • Kapcsolatok o o

Hazai kapcsolatok Nemzetközi kapcsolatok

• Pályázati lehetőségek • Kiadványok (szakértői anyagok) • Képzési (és egyéb szakmai) programok

3

A sárgával kiemelt menüpontok csak az előző menüpont kinyitását követően válnak láthatóvá.

53


Oldaltérkép – ilyen „gombot” három oldaltérképen is találhatunk. Szükségessége attól függ, hogy a menü milyen mélységig jelenik meg a honlapon. Ha – a javaslatnak megfelelően – az első- és második szint (fő- és almenük) a honlapon történő navigálás során mindig láthatóak, akkor az oldaltérkép csak abban segít, hogy be tudja mutatni a menüpontok harmadik szintjét is, ezért nem felesleges, de sokat nem segít a látogatónak. Abban az esetben azonban, ha csak egy szintű menü (főmenük) jelenik meg, akkor mindenképpen indokolt az alkalmazása. Nyelvek – a nyelvek közötti választás lehetőségét a honlapok többsége megadja, egy kivétellel az angol nyelvű elérést kínálja fel (a természetszerű magyaron túlmenően). Mivel zömükben csupán a bemutatkozás érhető el idegen nyelven, túl sok információhoz nem jut a látogató, mégis indokolt egy ilyen lehetőség biztosítása, mert ez segíthet egy kapcsolatfelvételben, s szintén van gesztus-értéke. A honlap kialakítására vonatkozó konkrét döntést megelőzően célszerű még az elképzelés „tesztelése” néhány tagszervezet képviselőjének körében. A valódi tesztelés azonban okvetlenül igényli az elkészített honlap meglátogatását. Éppen ezért az első időszakot (4-6 hét) indokolt kísérleti szakaszként felfogni. Ezt követően pedig – az előző fejezet végén javasolt felméréshez kapcsolódva – érdemes részletes visszajelzést kérni a tagszervezetektől. Ennek tapasztalatait feldolgozva pedig véglegesíthető a honlap struktúrája.

54


Összefoglalás 1. A tanulmány első részében részletekbe menően áttekintettük a Szövetség Alapszabályát valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ennek során megállapítottuk, hogy egyrészt az Alapszabályon belül, másrészt a két szabályzat között ellentmondások tapasztalhatók, valamint azt is, hogy számos vonatkozásban nem egyértelmű a szabályozás. Az ellentmondások megszüntetése, a nem egyértelmű szabályozás világossá tétele szempontjából szükséges a szabályzatok átdolgozása. 2. Annak érdekében, hogy javítható legyen a tagszervezeti felhatalmazás szakmai megalapozottsága, áttekintettük a Szövetség és tagszervezetei véleményalkotási mechanizmusát. Ennek eredményeként megállapítottuk, hogy a Szövetség számára nem kis, sőt időnként megoldhatatlan nehézséget jelent az, hogy tagszervezeteinek közvetítse, képviselje az érdekeit, legalábbis a tényleges szociális párbeszéd, a három oldalú érdekegyeztetés során. Hiszen ezek egyikét-másikét – ha egyáltalán eljutnak a Szövetséghez – a megelőző fázisokban (szakértői- és oldalegyeztetések során) a kompromisszum érdekében fel kell áldozni. A helyzet javítását tehát nem elsősorban ezen a területen célszerű keresni, hanem a korábbi fázisban. A jelenlegi gyakorlat ugyanis komoly tartalékokat rejt magában. Ez elsősorban abból adódik, hogy az egyes tagszervezetek érdekeinek megismerése inkább reaktív módon valósul meg, mintsem hogy proaktív módon kerülne felszínre. Ez azt jelenti, hogy szükség van olyan szakbizottságok kialakítására, amelyek összegyűjtik a tagok minél szélesebb körének szakértőit, s feladatuk nem elsősorban a konkrét előterjesztésekre történő reagálás, hanem közös álláspontok előzetes kidolgozása a Szövetség és az adott szakbizottság által fontosnak tartott területeken. Ezen közös álláspontok pedig az esetek többségében alkalmasak lehetnek arra, hogy ezekre alapozva, tehát ne ad hoc jelleggel szülessenek meg az előterjesztésekhez kapcsolódó vélemények. Ahhoz azonban, hogy ezt a működési formát ki lehessen alakítani, szükséges a tagszervezetek arra vonatkozó véleményének előzetes megismerésére, hogy tapasztalataik szerint egyáltalán hogyan, milyen hatékonysággal, mennyire eredményesen működik a belső kommunikáció a Szövetségen belül. 3. A STRATOSZ honlapját áttekintve egyidejűleg két főbb megállapítást is tehetünk: (a) első rátekintésre sem a megjelenése, sem a tartalmi elemek kezelése, sem az elemek súlyozása nem tűnik a jelenlegi igényekhez igazítottnak; (b) részletesebben átnézve a tartalmát, olyannyira elavult, hogy lényegében használhatatlan. Kétség sem férhet tehát ahhoz, hogy ezt a honlapot gyökeresen át kell alakítani, ha úgy tetszik, alapvetően meg kell újítani. 55


Az optimális megoldást minden bizonnyal két lépésben lehetne megvalósítani. Első lépésként a „fogyasztók” bevonása nélkül kellene elkészíteni az új honlapot, majd ennek értékelésébe kellene bevonni a „fogyasztókat”, s az így szerzett tapasztalatok alapján kellene megadni a honlap végleges formáját, amely természetesen a tartalom folyamatos frissítését is jelenti. Az új honlap felépítésének, tartalmának meghatározásához részletekbe menően áttekintettük az OÉT munkájában részt vevő több munkaadói szervezet honlapját, s az ennek során szerzett összehasonlító tapasztalatok felhasználásával részletes javaslatot fogalmaztunk meg.

A következő évre javasolt teendők: 1. Az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat ellentmondásainak megszüntetése, a nem egyértelmű megfogalmazások pontosítása. 2. A Szövetség és tagszervezetei véleményalkotási mechanizmusának javítása céljából indokolt szakbizottsági rendszer felépítése, amelyet empirikus adatgyűjtés során szerzett információkkal célszerű alátámasztani. Ennek keretében például olyan területeket lenne indokolt vizsgálni, hogy • a tapasztalatok szerint eljutnak-e a Szövetségtől a tagokhoz azok az információk, amelyek szükségesek lennének számukra, ahhoz hogy érdekeiket kifejezésre juttathassák, • jut-e elegendő idő a beérkezett információk áttekintésére, feldolgozására, a szükséges reagálások megtételére, • van-e intézményesített formája annak, hogy egyes kérdésekben hasonló érdekekkel rendelkező tagszervezetek kicserélhessék véleményüket, megoszthassák tapasztalataikat egymással, hogy ezek alapján közelíthessék, vagy – a hangsúlyosabb képviselet céljából – akár közössé is tehessék ezeket az érdekeket, • támogatandónak tartanák-e, hogy az ad hoc véleménykéréseket felváltsa egy olyan előkészítő jellegű mechanizmus, amely szakbizottságok működésén alapulna, • delegálná-e szakértő munkatársát ilyen szakbizottságokba. Ez az információgyűjtés módszertanilag három szakaszban valósítható meg: 1. előzetes, feltáró interjúk készítése az elnökség néhány tagjával és néhány tagszervezet képviselőjével; 2. az előző interjúk során összegyűjtött információkra építve a tagok teljes körű kérdőíves megkérdezése; 3. a kérdőívek eredményeinek feldolgozását követően szükségessé válhat néhány értelmező-pontosító interjú elkészítése. 3. A Szövetség honlapjának gyökeres megújítása, „élővé” tétele. 56

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT

Recommend Documents