HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT.

HBt HUMÁNPOLITIKA Személyzetfejlesztő és Tanácsadó Betéti Társaság

Az ágazati párbeszéd bizottságok és a STRATOSZ együttműködési gyakorlatának elemzése, javaslat a tagvállalatokat érintő érdekegyeztetési gyakorlat új elemeire – tanulmány –

Készítette: Dr. Bóday Pál

Készült az FSZH támogatásával

Budapest, 2007. november

1


Tartalomjegyzék Bevezetés............................................................................................................... 3 1. Szociális párbeszéd az Európai Unióban ...................................................... 4 1.1. A szociális párbeszéd fejlődése az Unióban............................................... 4 1.2. A párbeszéd formái ..................................................................................... 5 1.3. A szociális párbeszéd új rendszerének folyamata ...................................... 6 1.4. Az európai szociális párbeszédben résztvevő szervezetek ......................... 7 1.4.1. Munkaadói oldal................................................................................... 7 1.4.2. Munkavállalói oldal.............................................................................. 8 1.4.3. Az Európai Ágazati Párbeszéd Bizottságok......................................... 9 2. Az ágazati szociális párbeszéd Magyarországon........................................ 12 2.1. Ágazati Párbeszéd Bizottságok................................................................. 12 2.2. Az ÁPB-k tevékenysége ........................................................................... 13 2.3. ÁPB-k kapcsolódása az európai szintű szociális párbeszédhez ............... 14 2.4. Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa .................................................. 14 2.5. Az ÁPBT Szakbizottságai ........................................................................ 14 2.6. Az ÁPB-k működésének támogatása és jogi szabályozás........................ 15 3. Az országos és az ágazati érdekegyeztetés összeegyeztetésének lehetősége ............................................................................................................................. 17 4. A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság...................................................... 39 4.1. A STRATOSZ és a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság kapcsolata .... 42 4. 2. A Magyar Posta Zrt. szerepvállalása nemzetközi postai szervezetekben 42 4.3. A Postás Szakszervezet szerepvállalása nemzetközi szakszervezetekben45 4.4. A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság (PÁPB) hazai tevékenysége ..... 48 Összefoglalás ...................................................................................................... 59 Mellékletek ......................................................................................................... 61 1. számú melléklet Megállapodás az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban (módosításokkal egységes szerkezetben) ........................................................ 61 2. számú melléklet „Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése” ..................................................... 79 3. számú melléklet A Postai Ágazati Párbeszéd Bizottság Működési Szabályzata........................ 82

2


Bevezetés Az európai uniós társadalmi párbeszéd gyakorlat fejlesztési irányai a munkaadói érdekképviseleti tevékenység új felületét alakították ki az ágazati (valamint alés szakágazati) szinten szervezett és szerveződő társadalmi párbeszédbizottságok létrehozásával. A kapcsolódó törvényi, szabályozási feltételek és az érdekegyeztetési gyakorlat áttekintése a STRATOSZ szemszögéből rá kíván világítani a szinergiák kibontakoztatásának lehetőségére. Kiindulásként megfogalmazható fontos cél, hogy a STRATOSZ tagvállalatainak érdekei minél erőteljesebben kerüljenek képviseletre – az országos szint mellett – az ágazati párbeszédbizottságok szintjén is. Ehhez szükséges egyrészt annak áttekintése, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán helyet foglaló szövetségek milyen arányban és milyen mértékben vesznek részt az ágazati párbeszédbizottságok munkájában. Másrészt pedig annak bemutatása, hogy e cél elérése érdekében milyen kapcsolatrendszerre, milyen információátadási mechanizmusokra van szükség, s mindebből adódóan melyek a továbblépés, a fejlesztés lehetséges irányai.

3


1. Szociális párbeszéd az Európai Unióban 1.1. A szociális párbeszéd fejlődése az Unióban A szociális párbeszédet az Európai Unió jogrendszere a szociálpolitika részeként értelmezi. A szociálpolitika térnyerésének első lépése az 1957-ben aláírt Római Szerződés 137. és 138. cikkelye (az eredeti számozás szerint 117. és 118. cikkelyek), amelyek szerint a Gazdasági Közösség tagállamainak szorgalmazniuk kell a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását - ekkor még az elsődlegesnek tekintett gazdasági célok elérése érdekében. Az 1960-as évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a szociálpolitika alapvető fontosságú, tehát a közösségi jogban is hangsúlyosabb szerepet kell kapnia. A folyamatot jól jelzi, hogy a tagállamok 1961-ben aláírták az Európai Szociális Kartát, mely máig az Európai Unió szociálpolitikájának alapját képezi. Az 1960as években a közösségi szociálpolitika gyors fejlődésnek indult. Megjelentek a szociális párbeszéd első formái tripartit konferenciák, tanácsadó bizottságok (Advisory Committee), majd a Foglalkoztatási Állandó Bizottság (1970) létrehozása révén. Ebben az időszakban jöttek létre - konzultatív fórumként - az első ún. Ágazati Közös Bizottságok és informális munkacsoportok, melyekből a Tanács 1998-as határozatával megalakultak az Európai Ágazati Párbeszéd Bizottságok. Az 1980-as években, az ún. Val Duchesse-i folyamattal - mely nevét az első megbeszélések helyszínéről, a Brüsszel melletti Val Duchesse kastélyról kapta indult el a szociális párbeszéd igazi hódítása. Jacques Delors, az Európai Bizottság elnöke aktív támogatásával a szociális partnerek európai szervezetei ettől kezdve közvetlenül bekapcsolódtak a döntéshozásba. Ebben az időszakban a szociális partnerek bipartit tevékenysége közös állásfoglalásokban, határozatok és nyilatkozatok formájában valósult meg, melyek azonban nem voltak kötelezőek. 1991. október 31-én az európai szociális partnerek aláírták azt a Szociálpolitikai Megállapodást, amelyet a Maastricht-i Szerződés (1993) mellékletét képező Szociálpolitikai Jegyzőkönyvhöz csatoltak. A Megállapodás alapján a szociális partnerek által kötött megállapodások - amennyiben a felek igénylik - a Tanács Határozata révén kötelező erejűvé válnak, és beépülnek a tagországok jogrendszerébe. A 2006-ig tartó időszakban a partnerek hét olyan megállapodást írtak alá, mely bekerült az Unió jogrendjébe: • A Tanács 96/34/EK irányelve az UNICE, a CEEP és az ETUC által kötött, a szülői szabadságról szóló keret-megállapodásról (1995)

4


• A Tanács 97/81/EK irányelve az UNICE, a CEEP és az ETUC által kötött, a részmunkaidőről szóló keret-megállapodásról (1997) • A Tanács 99/70/EK irányelve az UNICE, a CEEP és az ETUC által kötött, a határozott idejű munkaviszonyról szóló keret-megállapodásról (1999). • Az ETUC, a UNICE/UEAPME és a CEEP 2002. július 16-i megállapodása a távmunkáról • A FST és CCFE megállapodása a 93/104/EK irányelv alkalmazásáról a vasútnál (1998. szeptember 30.) • A Tanács 99/63/EK (1999. június 21.) irányelve az ECSA és a FST által, a tengerjárók munkaidejének megszervezéséről szóló megállapodásról • A Tanács 2000/79/EK (2000. november 27.) irányelve az AEA, az EFT, az ECA, az ERA és az IACA által, a polgári légi közlekedés mobil munkavállalói munkaidejének megszervezéséről kötött európai megállapodásról. 2001. decemberében az európai szociális partnerek közös Nyilatkozatot adtak ki a Laeken-i Európai Csúcsra. A Nyilatkozatban hangsúlyozzák a szociális partnerek szerepét a bővítéssel, a gazdasági és pénzügyi unió kiteljesedésével, és az Európai Unió jövőjével kapcsolatos vitákban. A partnerek a Nyilatkozatban megkísérlik tisztázni a keveredő fogalmakat; meghatározva a szociális párbeszéd, a tripartit "concertation", és a konzultáció közötti különbséget. Ezzel az európai szociális párbeszéd új fázisába lépett: a következő év végéig a partnerek és az Európai Unió Bizottsága megteremtették egy autonóm és erős szociális párbeszéd kereteit. A folyamat eredményeként 2002. novemberében a szociális partnerek elfogadták első, több éves munkatervüket (2003-2005), valamint kötelező erejűvé vált megállapodást kötöttek a távmunka kérdésében (2002). 1.2. A párbeszéd formái Konzultáció Az Európai Unió jogalkotó intézményei a döntés-előkészítő folyamat során felmérik a szociális partnerek véleményét. A konzultációban a témától függően a szociális partnerek európai csúcsszervei, az európai ágazati szintű, és nemzeti szervezetei vesznek részt. Intézményei: Tanácsadó bizottságok, melyek tripartit felépítésűek, munkájukban a tagországok 3x2 fővel vesznek részt. 1998-ig az Ágazati Közös Bizottságok, a 5


mai Ágazati Párbeszéd Bizottságok elődei is konzultatív fórumként működtek, és a jelenlegi bizottságokban is folyik konzultáció. Concertation Munkaügyi, szociális, gazdasági kérdések közös, háromoldalú intézése; elsősorban a foglalkoztatáspolitikában nyert teret. Az Európai Unió intézményei és a szociális partnerek együtt fogalmaznak meg célokat, választják ki az azok eléréséhez szükséges eszközöket, és végrehajtásáért is közösen felelősek. Fő intézménye: Foglalkoztatási Állandó Bizottság (1970), mely évente kétszer ülésezik. Fő tevékenysége: évente tárgyalja a Foglalkoztatáspolitikai Irányvonalak tervezetét és a Közös Foglalkoztatáspolitikai Jelentést. Szociális párbeszéd Közösségi szinten a szociális párbeszéd kétoldalú (bipartit) párbeszédet jelent. A kétoldalú párbeszéd célja közösségi szinten: a munkaadók és a munkavállalók európai szervezetei közötti információcsere, viták, tárgyalások a konszenzus elérése érdekében. Meghatározó eseményei: Szociális Párbeszéd Csúcstalálkozók, ahol az európai szociális partnerek legfelsőbb szinten találkoznak. Eredményei: közös állásfoglalások, melyek nem kötelező érvényűek, de közös célokat, prioritásokat rögzítenek. Az 1993-ban aláírt Szociálpolitikai Megállapodás és Szociálpolitikai Jegyzőkönyv lehetővé tette, hogy a szociális partnerek közvetlenül tárgyaljanak, és bizonyos kérdéseket európai szintű megállapodásokkal szabályozzanak. A szociális párbeszéd Európában nemcsak közösségi, de ágazati szinten is zajlik. Intézményei: Ágazati Párbeszéd Bizottságok, melyek kétoldalúak. Tevékenységük három fő területen zajlik: • • •

Közös dokumentumok kidolgozása Megállapodások kötése Gyakorlati munka

1.3. A szociális párbeszéd új rendszerének folyamata I. szakasz: 1. 2.

Európai Bizottság a szabályozás megkezdése előtt kezdeményezi, hogy a szociális partnerek véleményezzék a témát. Ha a szociális partnerek nem értenek egyet a szabályozás ötletével, az Európai Bizottság nem szabályozhatja a témát.

6


II. szakasz: 3.

Ha a szociális partnerek elfogadják a szabályozás szükségességét, az Európai Bizottság folytatja az előkészítést. A tervezet tartalmi elemeit a szociális partnerek szintén véleményezik. 3/a. A szociális partnerek igényt tarthatnak arra, hogy a kérdést bipartit módon, saját hatáskörben tárgyalják meg. A megállapodásig kilenc hónap alatt kell eljutniuk; ha nem sikerül, a szabályozást visszaadhatják az Európai Bizottságnak, vagy a határidő meghosszabbítását kérhetik (tárgyalási eljárás). Ha a megállapodás létrejött, azt a szociális partnerek közzétehetik, vagy kérhetik annak beemelését a közösségi jogrendbe. Tanács a megállapodás irányelvvé való emelését alapos indokkal megtagadhatja, de tartalmát nem módosíthatja. 3./b. Ha a szociális partnerek nem kívánják maguk kidolgozni a szabályozást, az Európai Bizottságnak kell megtennie ezt. Ekkor a szociális partnerek konzultációs joggal vesznek részt az eljárásban. 1.4. Az európai szociális párbeszédben résztvevő szervezetek 1.4.1. Munkaadói oldal BUSINESSEUROPE, The Confederation of European Business (korábban: UNICE (Union of Industrial and Employers' Confederations of Europe, Európai Munkáltatók és Gyáriparosok Szervezeteinek Szövetsége) Az 1958-ban létrejött UNICE szerveződését tekintve nem kötődik kizárólagosan az Európai Unió tagországaihoz, bár tagjai között az unió valamennyi tagállamának munkáltatói szövetsége megtalálható: jelenleg 31 ország 39 nemzeti munkáltatói szövetségét tömöríti. Az UNICE összesen mintegy 16 millió európai vállalkozót, illetve munkaadót képvisel. UEAPME (European Association for Small and Medium Businesses and Crafts, Kis- és Középvállalkozások, Kézműipari Vállalkozások Európai Szövetsége) Az 1979-ben létrejött UEAPME megalakulása óta törekszik arra, hogy az UNICE-vel (ma BUSINESSEUROPE), illetve a CEEP-vel egyenrangú európai szociális partnerként elismerjék, és így "negyedik csúcsszövetségként" teret kapjon a közösségi szintű fórumokon. Ezt azonban egyelőre nem érte el, a lépést az érintettek az elkövetkező évekre jósolják. 7


Tagszervezetei között - amelyek nem csupán az Európai Unióból származnak – egyaránt vannak nemzetközi szövetségek és más társult tagok. A tagszervezetek száma 2000. júliusában 65 volt; az UEAPME összesen mintegy 10 millió európai vállalkozást és rajtuk keresztül több mint 50 millió foglalkoztatottat képviselt. Az UEAPME 1998. decemberében együttműködési megállapodást kötött az UNICE-vel(ma BUSINESSEUROPE), amelyet sokan az európai csúcsszövetségi státusz megszerzésének feladásaként értelmeztek, ám paradox módon éppen ez az együttműködés vitte közelebb a szervezetet a céljához. Az UEAPME azóta az UNICE-vel (ma BUSINESSEUROPE) együtt vesz részt a közösségi szintű konzultációkban és tárgyalásokban. Az UNICE (ma BUSINESSEUROPE) így is megőrizhette vezető szerepét a tárgyalások során, miközben az UEAPME is megőrizte önállóságát saját illetékességi körében, azaz a kézművesek, valamint a kis-és középvállalkozások szervezése és képviselete terén. CEEP (European Centre of Enterprises with Public Participation and of General Economic Interest, Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja) A CEEP 1961-ben jött létre, azoknak a vállalatoknak és szervezeteknek a munkaadói szövetsége, amelyekben állami tulajdon (is) jelen van, vagy amelyek - jogi, illetve tulajdonosi státuszuktól függetlenül - általános gazdasági érdeket megtestesítő tevékenységeket (közszolgáltatást) végeznek. Szerveződését tekintve a BUSINESSEUROPE-hoz hasonlóan a CEEP sem korlátozódik szigorúan az Európai Unió területére. Bár a tagszervezeteknek az EU tagállamaiból kell származniuk, társult tagként az unión kívüli országokból is bármely vállalkozás csatlakozhat a szervezethez. A CEEP tagjává fogad bármely típusú szervezetet, amely elfogadja céljait. 1.4.2. Munkavállalói oldal ETUC (European Trade Union Confederation, Európai Szakszervezeti Szövetség) Az Európai Szakszervezeti Szövetség a szociális partnerek európai csúcsszervezeti közül utolsóként, 1973-ban jött létre.

8


Tagszervezeteinek száma a megalakulás óta fokozatosan, majd a Közép- és Kelet Európában bekövetkezett politikai változásokat követően ugrásszerűen növekedett. Az ETUC 2000 végén 29 ország, összesen 67 nemzeti szakszervezeti konföderációját, valamint 12 európai ágazati szakszervezeti szövetséget tömörített - megfigyelői státuszban hozzá kapcsolódott még további 7 nemzeti szakszervezeti konföderáció -, a szakszervezeti tagok száma 59 millió volt. Az ETUC égisze alatt működik továbbá az EUROCADRES (Council of European Professional and Managerial Staff), amely ún. fehérgallérosokat és menedzsereket tömörít európai szinten; és a FERPA (European Federation of Retired and Elderly Persons) amely a nyugdíjasokat és az időseket képviseli. Az ETUC koordinálja tovább a 38 Interregionális Szakszervezeti Tanácsot, amelyek a szakszervezetek nemzeti határokon átlépő tevékenységét szervezik. 1.4.3. Az Európai Ágazati Párbeszéd Bizottságok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Audiovizuális tevékenységek Banki szolgáltatás Bányászat Belvízi hajózás Biztosítás Bőripar Bútoripar Cipőipar Cukoripar Élő előadás Építőipar Faipar Hajóépítő-ipar HORECA (Hotel, étterem, kávéház és turizmus) Kereskedelem Közúti közlekedés és szállítás Magánbiztonság Mezőgazdaság Munkaerő-kölcsönzés Polgári légiszállítás 9


• • • • • • • • •

Postai szolgáltatások Személyi szolgáltatás Takarítás Telekommunikáció Tengeri halászat Tengeri szállítás Textil- és ruhaipar Vasúti szállítás Vegyipar

Az Európai Bizottság a közelmúltban egy tervezetet állított össze „A rugalmas biztonság közös elveinek kidolgozása felé: több és jobb munkahely a rugalmasságon és biztonságon keresztül”. Ezen belül bemutatta a rugalmas biztonság és a társadalmi párbeszéd között található főbb összefüggéseket. Tette ezt azzal a céllal, hogy ebben a – közös európai jövőnk szempontjából – kiemelt fontosságú témakörben, a rugalmas biztonság vonatkozásában is rámutathasson a társadalmi párbeszéd jelentőségére. Véleményük szerint a szociális partnerek aktív bevonása kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztosítható legyen: a rugalmas biztonság mindenki számára előnyökkel jár. Az is elengedhetetlen, hogy valamennyi érintett érdekelt fél kész legyen a változást és az azzal járó kötelezettségeket elfogadni. Az integrált rugalmas biztonsági politikák gyakran megtalálhatók azokban az országokban, melyekben a szociális partnerek közötti, valamint a szociális partnerek és a hatóságok közötti párbeszéd – és mindenekelőtt a bizalom – jelentős szerepet játszik. A szociális partnerek helyzete a lehető legjobb ahhoz, hogy a munkaadók és munkavállalók igényeivel foglalkozzanak, és feltárják a köztük fennálló szinergiákat, például a munkaszervezésben vagy az egész életen át tartó tanulás kialakításában és végrehajtásában. A szociális partnerek támogatása a lisszaboni stratégia alapvető célkitűzései mellett fontos eszköz; a kormányok és szociális partnerek közös feladata, hogy e támogatást tényleges politikai kezdeményezésekké formálják. A rugalmas biztonság átfogó megközelítése – a külön-külön vett szakpolitikai intézkedésekkel szemben – vitathatatlanul a legmegfelelőbb módja annak biztosításának, hogy a szociális partnerek az alkalmazkodásról szóló átfogó vitában vegyenek részt. A tapasztalatok alapján a partnerségi megközelítés a leginkább célravezető a rugalmas biztonság politikájának kialakításához. Egyértelmű, hogy az érintett feleknek – melyek független szervezetek – kell dönteniük a rugalmas biztonságról szóló társadalmi párbeszédben való részvételt illetően.

10


Tagállami szinten a rugalmas biztonság keretet nyújt a foglalkoztatás, termelékenység, rugalmasság és biztonság terén szükséges alkalmazkodásra és változásra vonatkozó nemzeti célkitűzések megállapításának folyamatához. E folyamat azt igényli, hogy a döntéshozók tudatában legyenek a változásokhoz és a szakpolitikai fejlődésekhez szükséges feltételeknek. A folyamatot a hatóságok indítják el, melyek egyúttal keresik a szociális partnerek és más érintett felek együttműködését. Nemzeti párbeszéd kezdődhet a munkaadók, munkavállalók, a kormány és más felek képviselőivel, melynek feladata szakpolitikai megközelítések vagy intézkedéscsomagok kidolgozása. Ez nemzeti szintű, integrált rugalmas biztonsági stratégia elfogadásához vezethet. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a szociális partnerekkel annak céljából, hogy a rugalmas biztonság megközelítését nemzeti reformprogramjukba beillesszék.

11


2. Az ágazati szociális párbeszéd Magyarországon A kollektív tárgyalások domináns szintje Magyarországon - számos ok miatt - a munkahelyi szint, így az ágazati kollektív szerződések száma alacsony. Az ágazati (alágazati, szakágazati) kollektív szerződések kötésének egyik akadálya, hogy a munkáltatók nem megfelelően szervezettek, kis számú munkáltatói érdekképviseleti szervezet jött létre, ezek egy része nem munkáltatói, hanem elsősorban gazdasági érdekképviselettel foglalkozik. Csak lassan fogalmazódik meg a vállalkozások körében a munkáltatói érdekképviselet iránti igény. A folyamatot felgyorsították az Európai Unióhoz történő csatlakozásból adódó elvárások, így a társadalmi párbeszéd területén való felkészülés. Az Országos Munkaügyi Tanács 2001. februárjában döntött az ágazati érdekegyeztetés fejlesztését célzó "Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése" című PHARE program indításáról, amelynek célja ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) megalakítása volt. Az ÁPB-k az ágazati szintű, kétoldalú - munkaadói érdekképviseletek és szakszervezetek közötti - közvetlen párbeszéd fórumai, amelyek keretet biztosítanak ágazati megállapodások és kollektív szerződések kötéséhez, valamint a szociális partnerek konzultációjához. Az ÁPB-k sikeres működése kiszámíthatóbbá teszi az ágazati munkaügyi kapcsolatokat, elősegíti ágazati kollektív szerződések kötését, egyszerűsíti azok kiterjesztését. Az ÁPB-k alkalmasak arra, hogy a szociális partnerek a kompetenciájukba tartozó területeken megvitassák az ágazatukat érintő kérdéseket; közös akciókat; képzéseket; közös projekteket kezdeményezzenek. 2003. december 1-től Titkárság segíti az ÁPB-k szakmai munkáját, koordinálja az ÁPB-k és a kapcsolódó tárcák közötti együttműködést. A kormány a szociális partnerek függetlenségének tiszteletben tartása mellett finanszírozza az ÁPB-k működésének infrastrukturális feltételeit és a tevékenységüket segítő alkalmazottak foglalkoztatását. 2005. január 1-től ezeket a funkciókat az Ágazati Párbeszéd Központ Kht., majd 2007. január 1-től Társadalmi Párbeszéd Központ látta/látja el. 2.1. Ágazati Párbeszéd Bizottságok Az ágazati párbeszéd bizottságok kétoldalú intézmények, csak ágazati (alágazati, szakágazati) szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek lehetnek a tagjai. A működés alapegysége a bizottság, melynek munkáját segíti a titkár és az elnök, vagy társelnökök.

12


Az autonóm alágazati, szakágazati bizottságok ugyanazokat a jogokat gyakorolhatják, mint az ágazati bizottságok. Az ÁPB elnök feladata a bizottság képviselete, a bizottság üléseinek vezetése, a bizottság oldalai közötti konfliktusok kezelése. Az ÁPB titkár a szociális partnerek által választott munkatárs, aki a munkaügyi kapcsolatok és az adott ágazat területén is járatos, valamint szervezői munka bonyolítására is alkalmas. Az ÁPB-k olyan középszintű fórumokká válhatnak, amelyek a makroszint felé közvetíteni tudják ágazataik országos hatású problémáit (ekkor elsősorban konzultatív funkciójuk érvényesül). A kollektív megállapodások esetén üzemi szintre tudják vinni az ágazati szinten elért eredményeket (pl. munkavédelem, munkaegészségügy stb. területekre kötött ágazati szintű megállapodások, szerződések). Az ÁPB-k felépítését, működését a 2004. szeptember 22-én, a kormány és a szociális partnerek által aláírt, az ágazati párbeszéd bizottságok működési feltételeiről és rendjéről szóló Megállapodás1 szabályozza. 2.2. Az ÁPB-k tevékenysége Az ÁPB-k éves munkatervek alapján működnek. Elsősorban szakmai anyagokat, elemzéseket készítenek, konferenciákat szerveznek, valamint tárgyalásokat folytatnak kollektív szerződések, megállapodások kialakítása céljából. Az ÁPB-k azzal a céllal konzultálnak a kormánnyal, illetve annak szerveivel, hogy az ágazati specifikumok megjelenhessenek az országos koncepciókban, tervekben, programokban. Ennek értelmében véleményezték a Foglalkoztatási Akciótervet, a Nemzeti Fejlesztési Tervet (a szociális párbeszédet érintően), részt vettek a felnőttképzés cselekvési programjának kialakításában (a 1069/2004. (VII.9.) Kormányrendelet alapján), különösen a 2005 júniusára elkészült Segédlet létrehozásában. Javaslatokat tettek a munkaerő-kölcsönzés szabályozásához, a közbeszerzési törvény, a kereskedelmi törvény és a légiszállításra vonatkozó törvény módosításához. Az egyes szakminisztériumok és a területen működő ÁPB-k között is kiépült a kapcsolat. A minisztériumok szakértőket jelöltek ki, akik az ÁP Titkárságon keresztül vonják be az ÁPB-ket a szakanyagok véleményezésébe. Az ÁPB tagok részére az ismeretek folyamatos szinten tartását, felkészülést szakmai konferenciák, képzések biztosítják. Ezek részben a szociális párbeszédhez, részben szakkérdésekhez kapcsolódnak, de az ÁPB-k tagjai részt vehetnek nyelvi képzéseken is.

1

1. számú melléklet

13


2.3. ÁPB-k kapcsolódása az európai szintű szociális párbeszédhez A hazai bizottságok egy része már bekapcsolódott az EU-szintű bizottságok munkájába, hozzájárulva a megváltozott munkaerőpiacból, a gazdasági kihívásokból adódó problémák csökkentéséhez. Többek közt a mezőgazdasági ÁPB (1998-tól), a vendéglátás ÁPB (1998-tól), a villamosenergia-ipar ÁPB (2000-től) a posta (2004-től) már tagja az EU-szintű ÁPB-nak.. 2.4. Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (ÁPBT) a kormány és az ágazati párbeszéd bizottságok (a továbbiakban: ÁPB-k) munkavállalói, illetve munkáltatói oldalainak képviselői közötti háromoldalú konzultáció fóruma. Az ÁPBT célja és feladatai: az ÁPB-k működésével kapcsolatos általános (valamennyi ÁPB-t érintő) kérdések egyeztetése, állásfoglalások, ajánlások, döntések meghozatala a kompetenciájába tartozó kérdésekben. Az ÁPBT tagjai az azonos TEÁOR alá tartozó ágazati párbeszéd bizottságok közül a legmagasabb szinten besorolt bizottság munkavállalói, illetve munkáltatói oldala által delegált egy-egy képviselő, valamint a kormány képviselői. Az ÁPBT munkáját plenáris ülésen, ügyvivő testületi találkozón, szakbizottságokban (Szabályozási-, Pénzügyi-, Információs és Informatikai Bizottság) végzi. 2.5. Az ÁPBT Szakbizottságai A szakbizottság feladata az ÁPBT alapszabályában és a saját működési szabályzatában meghatározott feladatok ellátása, az ÁPBT plenáris ülésén tárgyalandó témák előkészítése, a problémák, az eldöntendő kérdések megfogalmazása, lehetőleg közös álláspont kialakítása, az eltérő vélemények jelzése, valamint - az ÁPBT plenáris ülése által meghatározott témákban megállapodás kötése. Szakbizottságot az ÁPBT plenáris ülése hozhat létre. A szakbizottságok működési rendjüket az ÁPBT alapszabálya elveinek alkalmazása mellett maguk dolgozzák ki, és az ÁPBT plenáris ülése konszenzussal hagyja jóvá. A szakbizottságban az ÁPBT egyes oldalai maximum 5-5 fővel jogosultak képviseltetni magukat. Szabályozási Bizottság Feladata: az ÁPBT alapszabályának, valamint az alapszabályváltozásoknak kidolgozása.

14


Pénzügyi Bizottság Feladata: Az ÁPB-k finanszírozásával kapcsolatos elvek és szabályok kidolgozása, valamint az ÁPB-k pénzügyi elszámolásának ellenőrzése. Információs és Informatikai Bizottság Feladata: Az ÁPB-k ágazati adat-igényeinek összeállítása, az ÁPB-k adatszolgáltatásainak koordinálása, valamint az ÁPB-k honlapjával kapcsolatos feladatok ellátása. Az ÁPBT munkacsoportot is létrehozhat, a munkacsoport célja, hogy a kormány, illetve az ÁPBT által kezdeményezett koncepciók kialakításában a szociális partnerek is részt vegyenek. A munkacsoportba az ÁPBT oldalanként maximum 3-3 főt delegálhat. Részvételt Megállapító Bizottság Az ÁPB-ben való részvétel általános feltételeinek és a reprezentativitási szempontoknak való megfelelést, valamint a pontértékek megállapítását (az ÁPB-k által megalkotott döntési rendszer hiányában) a Részvételt Megállapító Bizottság (a továbbiakban: RMB) végzi, a benyújtott dokumentumok és adatok vizsgálata alapján. Az RMB feladata a tények megállapítása. Az RMB-t az ÁPBT hozta létre oly módon, hogy mind a három oldal három-három főt (továbbá oldalanként egy-egy póttagot) delegált, elsősorban a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) közvetítői listájából. Az RMB 2005. március 17-én kezdte meg munkáját. 2.6. Az ÁPB-k működésének támogatása és jogi szabályozás A társadalmi párbeszéd, az érdekegyeztetés rendszerének továbbfejlesztését a 1113/2002. (VI. 25.) Korm. határozat, valamint az érdekegyeztetés megújításáról szóló 2002. július 26-i OÉT megállapodás külön is megfogalmazza. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 143/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet rögzíti a miniszter társadalmi párbeszéd fenntartásával kapcsolatos koordinációs szerepét. E feladatának a minisztérium, az érintett funkcionális egységek (Országos Érdekegyeztető Tanács Titkárság,

15


Ágazati Tanács Titkárság) működtetésével és az egyes tárcák által működtetett fórumok munkájának koordinálásával tesz/tett eleget. A magyar Kormány hosszas egyeztetések után 2006. januárjában benyújtotta a Parlament elé az „Előterjesztés az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről” című jogszabály-tervezetet, melyet azonban az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszakon már nem volt lehetősége tárgyalni. Az Országgyűlés a 2006. december 11-i ülésnapján fogadta el az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényt, azonban a köztársasági elnök az előírt határidőn belül alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybírósághoz megküldte, s azóta döntés még nem született. 2004 októberétől formálódott a megfelelő intézmény, hogy az ágazati párbeszéd bizottságok titkársága beépüljön a munkaügyi kormányzat szervezetrendszerébe. 2005. január 1-től az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány keretein belül ezeket a funkciókat az Ágazati Párbeszéd Központ Kht. látta el. 2007. január 1-től a Szociális és Foglalkoztatási Hivatal önálló egységeként létrejött Társadalmi Párbeszéd Központ egyik főosztálya, az Ágazati Párbeszéd Központ segíti az ÁPB-k működését. A működés feltételei 2007-től a költségvetésen keresztül biztosítottak. Az ÁPBT által jóváhagyott, az Ügyvivői Testület és a Pénzügyi Bizottság által kidolgozott "Alapelvek az ágazati párbeszéd bizottságok működtetését segítő pénzügyi forrás felosztásáról" című dokumentum alapján történik az egyes ÁPB-k támogatása. Az objektív szempontokra építő támogatási alapelveket a bizottságok magukra nézve kötelezőnek ismerik el, mivel annak kialakításában maguk is részt vettek.

16


3. Az országos és az ágazati érdekegyeztetés összeegyeztetésének lehetősége Ahhoz, hogy a STRATOSZ egyaránt eredményes résztvevője lehessen az országos érdekegyeztetésnek (OÉT) és az ágazati szinten folyó hasonló tevékenységnek (potenciális részvétel egyes ÁPB-kben), azt is látnunk kell, hogy mi a tényleges gyakorlat az OÉT munkaadói oldalának tagjai vonatkozásban. A két szinten elhelyezkedő testületekben való részvétel feltételei között nincs olyan kizáró elem, amely megakadályozná, hogy például egy munkaadói szövetség mindkét szinten részt vegyen az érdekegyeztetés folyamatában – feltéve természetesen, hogy az egyéb feltételeknek megfelel. Jogi akadály tehát nincs ebben a vonatkozásban, ennek megfelelően az OÉT munkaadói oldalának öt tagja részt is vesz egyes ÁPB-k munkájában (ezekkel a szövetségekkel a későbbiekben részletesen foglalkozunk), a további négy esetében viszont – legalábbis a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján elérhető, minden bizonnyal aktuális információ szerint – nem ez a helyzet. Ezek, a STRATOSZ mellett: • az Agrár Munkaadói Szövetség, • a Magyar Iparszövetség és • a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Mivel közülük legalább egyben, a STRATOSZ-ban felmerült e gyakorlat megváltoztatása, nem indokolatlan annak áttekintése, hogy az egyes, ÁPB-kben is részes szövetségek önmaguk és tevékenységük definiálása során mennyiben érintik az érdekegyeztetést, mennyire tartják kiemelendőnek, hogy erről tájékoztassák a potenciális érdeklődőket. Erre a célra a legegyszerűbb megoldásnak (ami valószínűleg egyben a leginkább kézenfekvő is) a honlapokról történő információgyűjtés történt2. ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK ÉS KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (továbbiakban: ÁFEOSZ) 1990-ben alakult. (Jogelődje a SZÖVOSZ volt.) Országos társadalmi, gazdasági, szakmai, vállalkozói, munkaadói, érdekképviseleti és mozgalmi szervezet, amelyhez a csatlakozás önkéntes. Az ÁFEOSZ alapvető célja mind a szövetségi tagszervezetek (áfész-ek, gazdasági

2

Azokat a teljes vagy részmondatokat, amelyek az érdekegyeztetés fórumain való részvételre vonatkoznak színessel kiemeltük – már amelyik szövetségnél volt(ak) ilyenek.

17

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. társaságok, egyéb vállalkozások) mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme, gazdasági tevékenységük segítése, továbbá a nemzetközi kapcsolatok ápolása. Szervezeti forma: egyesület, társadalmi szervezet. Fontosabb tevékenységi területek • Az alapvetően kereskedelmi tevékenységet végző tagszervezetek képviselete és érdekeinek érvényesítése, védelme az állami, kormányzati, hatósági, valamint egyéb hazai és nemzetközi szervezetek előtt. • Tagszervezetei tevékenységeinek, versenyképességének elősegítése, a hazai és nemzetközi (Európai Uniós) piacon a gazdasági együttműködés eszközeivel, továbbá különböző hatékony rendszerek, módszerek, lehetőségek feltárásával, alkalmazásával. • A tagszervezetek igényeinek megfelelő közgazdasági, jogi, adózási, számviteli tanácsadás és a kereskedelmi tevékenység működési feltételeihez való alkalmazkodáshoz segítségnyújtás. • Oktatás, továbbképzés, valamint iskolarendszerű képzés az ÁFEOSZ-hoz kapcsolódó oktatási intézményekben. • Az iskolaszövetkezeti rendszer támogatása, a szövetkezeti elvek folyamatos érvényesítése és népszerűsítése. • Kulturális, művészeti és sport rendezvények szervezése. • Az ÁFEOSZ a Co-op Hungary Rt-vel közösen kéthavonta 30.000 példányban az ország egész területén ingyenes terjesztéssel "COOP ÚJSÁG"-ot jelentet meg. Ebben hírt adunk az áfész-ek és társaságaik által elért eredményekről, a társadalmi eseményekről, szövetkezeti tagsági rendezvényekről. Tájékoztatókat teszünk közzé az Áfész/Coop csoport gazdálkodásának elősegítéséhez javaslatok, módszertani anyagok közreadásával. Tagszervezetek • Általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek (áfész-ek) közel háromszázezer taggal • Az áfész-ek által alapított jellemzően kiskereskedelmi tevékenységű gazdasági társaságok (modell gt-k) • Az áfész-ek kiskereskedelmi bolthálózatát működtető bérletes, franchise vállalkozások (számuk több ezer) • Az áfész-ek régiós közös beszerző társaságai a PRO-COOPok/FÜSZÉRT-ek, • A beszerzést, értékesítést és a COOP üzletláncot koordináló Co-op Hungary Rt. A fentiek együttesen alkotják az Áfész/Coop gazdasági csoportot (továbbiakban:

18

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. Áfész/Coop csoport). Az Áfész/Coop csoport keretében 2003. év végén 207 áfész, 110 modell gazdasági társaság, 5 regionális közös beszerzést ellátó PRO-COOP/FÜSZÉRT és 3 egyéb társaság, több ezer franchise vállalkozás működött. Stratégiai célkitűzések Az Áfész/Coop csoport számára a versenyképesség javítása érdekében megvalósítandó legfontosabb célkitűzések. • A Coop üzletlánc rendszer továbbfejlesztése és mind szélesebb körű elterjesztése. • A vásárlás kulturált feltételeinek fejlesztése, a bolthálózat korszerűsítése, a törzsvásárlók körének bővítése. • A közös beszerzés és logisztika hatékony működtetése. • Az informatikai rendszer Co-op Hungary Rt. szervezésével történő kiépítése és széleskörű elterjesztése. • Az Európai Unió előírásainak, szempontjainak való megfelelés.

Mint láthatjuk az ÁFEOSZ ebben az általános bemutatkozásában egyetlen mondattal sem utal arra, hogy részese lenne akár az OÉT-nek, akár valamelyik ÁPB-nek. Ezt a funkciót (a két testületben betöltött szerepet) tehát úgy tekinthetjük, mint bizonyára fontos teendőt, de nem tulajdonítanak ennek akkora jelentőséget, hogy rögtön a „bemutatkozásnál” megemlítsék. Miként azt a láthatjuk, a többiek (pontosabban azok, akik honlapjukon egyáltalán működtetnek „bemutatkozó” rovatot) másként értékelik ilyen irányú tevékenységüket. IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége. 280 jogilag önálló ipartestület alkotja ezt a szövetséget, amelyből 240 területileg szervezett, 40 pedig országos szakmai szövetség. Az IPOSZ-nak csak a szövetségek a tagjai, természetes tagja nincs. Az IPOSZ jelenleg 60.000 kisvállalkozást képvisel, a jellemző üzemméret az 1-10 főig terjedő alkalmazott. Ezek a kisvállalkozások több, mint 200 kézműves szakmában folytatják a szolgáltató-, a termelő- és a szállítmányozási tevékenységet. Az ilyen tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások száma ma Magyarországon kb. 220 ezer, ebből 60.000 önkéntes alapon tag az IPOSZ-t alkotó ipartestületekben.

19

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. Az IPOSZ-ra tehát nem kisebb feladat hárul, mint hogy ellássa ezeknek a kisvállalkozásoknak az országos érdekvédelmét, és a legfőbb kézműves szakmai ágazatokban kialakítsa az ágazati párbeszéd és megállapodások rendszerét. Az IPOSZ-nak a négy - kézműiparban is érintett - országos szakszervezettel már van megállapodása, most kell kialakítani az új érdekegyeztetési rendszer keretei között az általános és ágazati együttműködést. 2002. július 26-án az Országos Érdekegyeztető Tanács - kormányváltást követő alakuló ülésén a kormány és a szociális partnerek megállapodást írtak alá az érdekegyeztetés megújításáról. A felek megállapodtak abban, hogy kiépítik az érdekegyeztetésnek az uniós gyakorlathoz igazodó középszintű (ágazati és regionális) szintjét. Ennek érdekében haladéktalanul megkezdődött az ágazati párbeszéd-bizottságok felállítása, hogy a 2003. évi ilyen szintű megállapodásokra már ezen kereteken belül is sor kerülhessen. A kormány EU-támogatásokból és saját forrásokból biztosítja a működés feltételeit. Az IPOSZ-nak tehát az a feladata, hogy a kisvállalkozások érdekvédelmét beépítse a fenti országos általános és ágazati érdekvédelmi struktúrába. Az IPOSZ egyik fő célkitűzése, hogy a kisvállalkozások érdekében kialakítsa saját információs és szolgáltatási rendszerét. Az információs rendszer mellett a szolgáltatásokon belül kiemelt fontosságot tulajdonítunk az olyan szolgáltatásoknak, mint a szakképzés, a minősítési és szabványügyek, a munkahelyi biztonság, a szociális politika és a környezetvédelem kérdései. Az IPOSZ törekvései arra irányulnak, hogy a kisvállalkozások Magyarországon nagyságrendjüknek megfelelő mértékben bekapcsolódhassanak a társadalmi párbeszédbe és az ágazati érdekegyeztetésbe. Ma a magyar vállalkozások közel 97 százalékát az 1-10 főig alkalmazottat tartó kisvállalkozások alkotják, és ők állítják elő a bruttó nemzeti össztermék közel 40 százalékát. A magyar kormány elfogadta a Kisvállalkozások Európai Chartáját (Lisszaboni Charta), az IPOSZ ettől kezdve az EU-csatlakozási feltételek sorába tehette a kisvállalkozások egyenrangú félként való elismerését, és az EU-ban évtizedek alatt kialakult működési rend kialakítását és folyamatos fenntartását. Az IPOSZ tagja a brüsszeli székhelyű Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME), a Lausanne-i Nemzetközi Iparuniónak (UIAPME), és az északi EU-országokat is tömörítő Hanza Parlamentnek, ugyanakkor a legfontosabb EU-partnerországok szövetségeivel folyamatos, kétoldalú együttműködést is kialakított: mindenekelőtt Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Hollandiával, Belgiummal, Dániával, Svédországgal, Finnországgal és Ausztriával. Ezen kívül az IPOSZ tagja két nagy európai szakmai szervezetnek is: az Európai Építőipari Szövetségnek (EBC) és az Európai Fémipari Uniónak (EMU). Ezeken a nemzetközi csatornákon keresztül az IPOSZ folyamatosan nagy mennyiségű, idegen nyelvű információkat kap az Európai Unióban folyó kisvállalkozói szakmai tevékenységről, a kisvállalkozásokkal kapcsolatos jogváltozásokról és jogi problémákról és a különböző szakmai pályázatokról és versenykiírásokról, tenderekről.

20


A megfogalmazásokban – bár a leírtak nem tűnnek éppen a legfrissebbnek – többször is felmerül az érdekegyeztetés, s ezen belül is az ágazati szint kap érzékelhetően nagyobb hangsúlyt, mert erre többször is utal, az országos szint pedig egyszer fogalmazódik meg konkrétan érdekvédelemként, egy másik alkalommal pedig társadalmi párbeszédről beszélnek, anélkül, hogy annak konkrét szintjét is említenék. Ettől függetlenül azért gondolhatjuk, hogy ez az országos szintre vonatkozik, mert a felsorolás második elemében megtalálható az ágazati jelző (párbeszéd). KERESKEDŐK ÉS VENDÉGLÁTÓK ORSZÁGOS ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉGE A KISOSZ honlapján nincs semmi olyan általánosnak tekinthető információ, amely a szövetség céljait, feladatait, netán küldetését foglalná össze, ezért ebből a forrásból nem állapítható meg, hogy miként is értékelik az érdekegyeztetés két szintjén való részvételüket. MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége - MOSZ, (angolul: National Federation of Agricultural Co-operators and Producers) a jelenleg leghosszabb ideje működő magyar mezőgazdasági érdekképviseleti szövetség. Jogelődje a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1967-ben alakult. A szövetség 1989. december 10-12-én tartott kongresszusa határozta el a szövetség átalakítását, megnyitva a tagság lehetőségét a nem szövetkezeti formában működő mezőgazdasági termelők előtt is és felvállalva a mezőgazdaság ágazati érdekeinek átfogó képviseletét. A szövetség országos kiterjedésű együttműködés (az úgynevezett "szövetségi rendszer") csúcsszerve. A szövetségi rendszert a tagszervezetek, ezek területi alapon (megyénként) szervezett szövetségei, egyes ágazatok termelőit tömörítő szakmai szövetségek és az országos szövetség alkotják. Az országos szövetség magát a mezőgazdasági ágazatban működő gazdasági, munkaadói és szövetkezeti érdekképviseleti szervezetként határozza meg, amely társadalmi szervezetként az egyesülési törvény szabályai szerint működik. A MOSZ Alapszabálya rögzíti, hogy a szövetség alapvető célja tagjai gazdasági és munkaadói érdekeinek képviselete. A gazdasági érdekképviselet keretében a szövetség célja: •

a mezőgazdaság nemzetgazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szerepét elismerő és támogató agrárpolitika kialakításának előmozdítása;

21

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. •

a mezőgazdasági termelés versenyképességét és jövedelmezőségét biztosító jogi és gazdasági feltételek elérése;

•

az ágazati szabályozók alakításában az arányos közteherviselés, azonos versenyfeltételek érvényesítése;

•

tagjai közös gazdasági és jogi érdekeinek képviselete, érvényesítése, egyedi ügyekben segítése;

•

a tagok segítése a gazdasági, jogi és piaci feltételekhez való alkalmazkodásban, gazdálkodásukban, összefogásuk szervezésében.

Munkaadói szervezetként a szövetség célja: •

a mezőgazdasági tevékenység sajátosságait figyelembe vevő munkaügyi és munkavédelmi szabályok kialakítása;

•

az ágazati szakszervezettel való tárgyalás révén az ágazat munkaadói igényeinek megfelelő ágazati kollektív szerződés létrehozása;

•

a foglalkoztatottságot segítő támogatások és kedvezmények elérése;

•

az ágazat igényeinek megfelelő munkaerő képzésének segítése.

Az érdekképviselet és érdekvédelem megvalósítására a szövetség: •

részt vesz az Országos Érdekegyeztető Tanács és annak szervezetei munkájában. Ezen keresztül képviselőket küld a foglalkoztatás szabályozását és finanszírozását befolyásoló testületekbe (Munkaerő piaci Alap Irányító Testülete, Országos Szakképzési Tanács, regionális munkaügyi tanácsok);

•

részt vesz a kormány tanácsadó testületeként működő Gazdasági és Szociális Tanács tevékenységében;

•

tagja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Tanácsnak (FÖVÉT), és az Agrárgazdasági Tanácsnak;

•

szövetkezeti érdekképviseletként alapító tagja az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, részt vesz a kormány mellett működő Szövetkezetpolitikai Kollégium munkájában.

•

véleményezi az ágazatot érintő jogszabályok tervezeteit, szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezi;

•

véleményezi az ágazatot érintő jogszabályok tervezeteit, szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezi;

•

fellép a tagokat vagy a termelők szélesebb körét hátrányosan érintő jogszabályokkal, kormányzati intézkedésekkel szemben, szükség esetén a jogszabályok alkotmánybírósági felülvizsgálatának kezdeményezésével;

22


az Európai Unió szintjén működő szakmai szervezetekben való részvételével segíti a magyar mezőgazdaság érdekeinek érvényesítését uniós szinten.

A gazdasági érdekképviselet keretében a szövetség: •

a testületeken keresztül vagy szakmai közreműködéssel részt vesz az ágazatra vonatkozó gazdaságpolitikai döntések, konkrét szabályok kialakításában;

•

részt vesz az Európai Unió által nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzésében (monitoring bizottságok);

•

részt vesz az ágazati terméktanácsok, egyéb szakmai irányító szervezetek munkájában; országos ágazati (szakmai) választmányokat működtet;

•

információkkal látja el tagjait aktuális kérdésekben, továbbképzést szervez számukra;

•

gazdasági és jogi tanácsadói szolgáltatást nyújt a tagszervezeteknek.

Munkaadói érdekképviseletként a szövetség: •

alapítója a Mezőgazdasági Ágazati Párbeszéd bizottságnak;

•

munkaadói oldalról aláírója a Mezőgazdasági Ágazati Kollektív Szerződésnek;

•

egyedüli magyar tagként részt vesz az EU mezőgazdasági munkaadói szervezete (GEOPA) és az EU Mezőgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottság munkájában.

•

tagja az Ágazati Termékpálya Bizottságoknak (dohány; gabona; hús; szőlő - bor; tej - tejtermék; zöldség-, gyümölcs és dísznövény; cukor és izoglükóz ), javaslatokat tesz, az ágazat működését meghatározó kérdésekben állást foglal, kezdeményezésekkel él.

A nem különösebben hosszú bemutatkozáson belül mindenképpen fontosnak tűnik az érdekegyeztetés, az érdekképviselet, sőt az érdekvédelem is. A jól dimenzionált és jól strukturált „bemutatkozásban” mind az OÉT, mind a konkrétan megnevezett Mezőgazdasági ÁPB megjelenik. Ennek természetesen az is oka lehet, hogy az OÉT-ben és az ÁPB-kben egyaránt tevékenykedő öt munkaadói szövetség közül csak kettő (ÁFEOSZ, MOSZ) tekinthető ágazatilag homogénnak. Így pedig már könnyebben megoldható a konkrét ÁPB megnevezése (mivel az ÁFEOSZ bemutatkozásában nem említik meg az érdekegyeztetést, így nyilvánvaló, hogy a Kereskedelmi ÁPB sincs nevesítve.

23


VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Általános jellemzők A VOSZ - Vállalkozók Országos Szövetsége néven - 1988. február 20-án alakult meg, mint Magyarországon az első és a politikai rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes, kormánytól független, politikailag semleges, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások (gyáriparosok, vállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok, közkereseti társaságok stb.) országos gazdasági munkaadói érdekképviselete. A VOSZ létrehozását elemi erővel az a gazdasági körülmény váltotta ki, hogy Magyarországon az 1980-as évek elejétől jöhettek létre az új magántulajdonú (korábban csak kisiparos és kiskereskedő magántulajdon lehetett) vállalkozási formák, melyeknek nem volt érdekképviselete, és a meglévő kötelező érdekvédelmi szervezetekhez a létrejött új cégek nem tudtak, illetőleg nem akartak csatlakozni. A Szövetség első tíz éves fennállása alatt jellemzően a kis- és közepes méretű társas magáncégeket tömörítette, valamint kezdetben ellátta - Gyáriparosok Országos Szövetsége néven - a magyar gyáriparosok érdekvédelmét is. Ez utóbbi feladat az akkori időben inkább potenciális lehetőségként funkcionált. A VOSZ a megalakulásának társadalmi körülményei miatt helyi (megyei, regionális) szervezetek nélkül központilag, országos hatáskörű szövetségként jött létre és működését (vagyon és egyéb forrás hiányában) kizárólag a tagok finanszírozták. A Szövetség megalakulásának első három éve alatt kiépítette megyei szintű szervezeteit és országos szakmai tagozatait. A tagság igényének megfelelően - a gazdasági-politikai átalakulás specialitásaira tekintettel - a későbbiekben, 1997. végéig az országos szakmai tagozatok töltöttek be hangsúlyos szerepet, míg a megyei szervezetek többségének működése háttérbe szorult. Az 1998-ra kialakult polgári társadalom, a piacgazdaság kiépítése új helyzet elé állította a Szövetséget. Az európai közösséghez csatlakozásra felkészülés előtérbe helyeződésével is a Szövetség belső megújulást, tagrevíziót és tagtoborzást végzett, teljesen új alapszabályt alkotott. Ennek eredményeképpen tagvállalatai jellemzően a közepes és nagyvállalkozások lettek, de jelentős a kisvállalkozói kör is. Érdekképviseletét kiterjesztette valamennyi vállalkozásra, jogi státusukra tekintet nélkül és ennek megfelelő új testületeket, tisztségeket választott. Az új érdekképviseleti feladatkörnek jobban megfelelő nevet vett fel. Az új név: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége lett. Az európai igényekhez igazodó szervezeti rendszert hozott létre a tagság, szakmai és regionális (megyei, helyi) szervezeteket. Az első tíz év főbb törekvései A VOSZ a rendszerváltást követő tíz év alatt komoly eredményeket ért el szakmai javaslataival, a kormány és a törvényhozás előtt. Több tagja részt vett a rendszerváltást követő Országgyűlésben képviselőként. Képviselői törvényjavaslatainak közel egyharmadát elfogadta a Parlament. Ezek között

24

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. legnagyobb hatású volt a magyar tulajdonú vállalkozásokat érintő 2 évre szóló 50 %-os nyereségadó kedvezmény. Élenjárt az első Privát Expo megrendezésével, ami az akkori időben komoly mértékben szolgálta a magánvállalkozások megjelenítését a gazdasági szereplők között, továbbá a bel- és külföldi piacépítést. A Budapesti Nemzetközi Vásár kebelén belüli Privát Expo az első megjelenést követően még több évig látványosság volt, mígnem a magyar gazdaság szerkezeti átalakulása ezt fölöslegessé tette. A magyar gazdasági és politikai rendszerváltás sajátos velejárója volt, hogy az 1990-es évek elején az érdekharcok nem elsősorban a klasszikus nyugat-európai munkavállalók-munkaadók ellentétpárban jelentkeztek, hanem az átalakuló állam és a szociális partnerek között. Ennek csúcspontja volt az ún. taxisblokád, melynek tárgyalásos megoldásában, és az elfogadott dokumentumok szakmai előkészítésében a VOSZ vezető szerepet vitt. Ez a tapasztalat a későbbi konfliktusmegoldási, konfliktus-megelőzési munkában modellként szolgált és beépült a megalakult új tripartit intézmény működésébe, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájába, ahol kezdetben 8 majd 6 szakszervezeti tömörülés és 9 munkaadói érdekképviselet - köztük a VOSZ -, valamint a kormányzat tárgyalt a legfontosabb törvénytervezetekről és egyéb, a munka világát érintő ügyekről. Ebben a ciklusban a VOSZ két esetben készített komplex gazdasági koncepciót: 1990-ben "Ne szegényedjünk, van más alternatíva is", 1993-ban " Egy vállalkozói alternatíva" címen. E programok megállapításainak egy része a mai időkben is időszerű. Pl: "Halaszthatatlan a nagy elosztási rendszerek reformja. Versenyelőnyt a magyar kisvállalkozóknak". 1991-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szövetség (ILO) álláspontját is figyelembe véve a VOSZ felvételt nyert az ILO európai szervezetébe, az IOE végrehajtó bizottságába. Ennek nyomán lehetett a VOSZ 1996-ban Budapesten rendezett Európai Regionális Találkozó házigazdája. Ez is alapul szolgált széleskörű nemzetközi kapcsolatai kialakításához. A VOSZ kezdeményezője volt és érvényes aláírásgyűjtési akciót is szervezett az 1996. évre tervezett Budapesti Világkiállítás megrendezéséért, mely az Országgyűlés későbbi döntése miatt elmaradt. 1993-tól másfél cikluson keresztül egészen a megszüntetéséig a VOSZ képviselőket küldött a társadalombiztosítás két önkormányzatába. Képviselői elismerésre méltóan dolgoztak mind az önkormányzati szereplők, mind a felügyeletet ellátó állami, parlamenti szervek megítélése szerint. A VOSZ 1990-től törekedett arra, hogy tagja lehessen az Európa Parlament melletti vállalkozói tömörülésnek, az UNICE-nek. Egyéni indulását később egyeztetve az Érdekegyeztető Tanácsban lévő munkaadói szövetségekkel közös nemzetközi szervezet létrehozása mellett döntött és ez a szervezet lépett be az UNICE-ba. A szervezet Magyar Munkaadók Nemzetközi Szervezete néven (CEHIC) azóta is egzisztál és koordinálja az országos reprezentativitással rendelkező munkaadói érdekképviseletek nemzetközi tevékenységét, így a VOSZ-t is. A VOSZ történetének második szakasza

25

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. A VOSZ történetének második szakasza 1998-ban kezdődött a megreformált Alapszabály és szervezeti struktúra alapján. A Szövetség munkájában a fő hangsúlyt az országos lobbi-feladat mellett a tagság szolgáltatási igényeit kielégítő tevékenységre, a regionális (megyei, helyi) és szakmai szekciók működtetésére helyezte át. Az európai normáknak megfelelő működés makroszinten és helyi szinten a következőkkel járt. A VOSZ növelte szakértői bázisának, szervezeteinek körét és így az országos törvényalkotáson túl a helyi törvénykezésben, pályázati kérdésekben, érdekegyeztetésben is hallatja szavát. A legfőbb törekvések közé tartozik a kis- és középvállalkozások európai csatlakozásra felkészítése, tőkeerejük, piacképességük növelése, továbbá a nagyvállalatok speciális igényeinek képviselete. Ehhez az országos szakmai szekciókban készülő javaslatok adnak különösen jó alapokat. A megalapozott javaslatokat igazolja, hogy a törvényhozás a VOSZ javaslatára fogadta el a kisvállalkozásokat kedvezményező 10 millió forintig szóló beruházási adómentességet. A VOSZ fontosnak tartja a szétaprózódott munkaadói szervezetek integrációját. Ezért több tucat szakmai érdekképviseleti szövetséggel kötött együttműködési megállapodást vagy tagsági viszonyt. Ezek közül kiemelkedő a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségével (STRATOSZ) kialakított együttműködés (közös székhely, egyeztetett fellépés, stb.). Mindezek nyomán a VOSZ az ország legtámogatottabb érdekképviseleti szervévé vált. Ezt bizonyítja többek között - hogy a 2000. évben a VOSZ jószolgálati közreműködésével lehetett elkerülni a fuvarozók demonstrációját és közvetíteni a kormány és a fuvarozói, érdekképviseletek között, a felek kölcsönös megelégedésére, a szakma javára. Az érdekegyeztetés új formái alakultak meg 1999-től. Megszűnt az Érdekegyeztető Tanács és helyébe Társadalmi Párbeszéd öt tanácsa lépett, mint új intézményrendszer. A VOSZ ezekben is fontos szerepet vállalt. Ide tartozó, hogy a versenyszféra két legfontosabb szakszervezetével is kötött a VOSZ együttműködési megállapodást a konfliktuskezelések és a kollektív szerződések előtérbe helyezésével összefüggésben. Gazdasági, gazdaságpolitikai szempontokból is rendkívül fontos lépésnek tartja a VOSZ, hogy az országos hálózattal rendelkező, 1,2 millió tagot tömörítő Nyugdíjasok Országos Képviseletével is szinte napi kapcsolatot tart. A Szövetség fejlődését követték a tagsági szolgáltatások. A tagsági szolgáltatások sokrétűek. Országos és helyi szintű információk adásától, a képzésig, az üzleti partnerközvetítéstől a nemzetközi piackutatásig, VOSZ havilap kiadásáig, pályázatok készítéséig, az ingyenes és a térítéses szolgáltatások széles körét biztosítja a Szövetség. A legújabb törekvések eredményéhez tartozik a vállalkozók kedvezményes bekapcsolása a nemzetközi üzletláncokba, nagyvállalatokkal való együttműködésbe (beszállítói programok), vállalkozói hitelkártya (Széchenyi Kártya) rendszer bevezetése a kisvállalkozások tőkehiányának enyhítése céljából, a széles körű elektronikus szolgáltatói hálózat kiépítése. A VOSZ nemzetközi tevékenysége is szélesedett. Az európai közösség országai érdekképviseletein kívül különösen élénk, konkrét üzleti együttműködéseket sikerült létrehozni a szlovák, szlovén, román, ukrán területek gazdasági 26

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. érdekképviseleteivel tagjaink érdekében. A VOSZ képviselői rendszeresen részt vesznek az utóbbi időben a távol-keleti országokba irányuló kormánydelegációkban. Ez is a piacépítés, piacbővítés egyik jövőbeni lehetősége. A Szövetség megerősödését, elismertségét jelzi, hogy 1999-ben rangos kitüntetést alapított, melyet minden évben a kancellária miniszter részvételével vehetnek át az "Év Vállalkozója díjat" elnyert vállalkozások képviselői. 2003. évtől kezdődően a VOSZ elnöksége dönti el a civil kezdeményezésre létrehozott legrangosabb magyar díjban, a Prima Primissima díjban részesített magyarországi írókat, művészeket, alkotókat, a kultúra, a tudomány kiemelkedő képviselőit. A VOSZ fontos szerepet játszik a 2002 júliusában újólag létrehozott Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában. A VOSZ 2003. évi Küldöttgyűlése elfogadta azt a komplex programot, melyet a 2003-2006. évi országgyűlési ciklusra ajánl a politikai és gazdasági döntéshozók figyelmébe. Ennek ismertetése, propagálása a jelenlegi feladatok alapja.

Talán figyelemre érdemes, hogy a legnagyobb terjedelmű, több ponton igen részletes „bemutatkozás” említést tesz ugyan az érdekegyeztetésről, de konkrétan csak az országos szint (OÉT) munkájában való részvételről tesz említést. Ennek kétségkívül oka lehet, hogy a VOSZ elsődleges fontosságú feladatának az országos szintű érdekegyeztetést tartja, s ezért nem merül fel az ÁPB-kben játszott szerepe, de az indok lehet ennél jóval prózaibb is. A bemutatkozás utolsó mondatából könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy a megfogalmazás időpontjában az ÁPB-k konkrét szerepe kevésbé volt egyértelmű, s a VOSZ szerepvállalása sem körvonalazódott még teljes körűen. Az OÉT ÁPB-kben is érintett munkaadói szervezetei érdekegyeztetéssel kapcsolatos „öndefiníciói” mellett azt is át kell röviden tekintenünk, hogy a jelenleg működő 35 ágazati, alágazati és szakágazati bizottság közül melyekben találhatóak meg az OÉT-ben is tag munkaadói szövetségek.

27

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. Az ágazati párbeszéd bizottságok (alágazati és szakágazati bizottságokkal együtt) és a részt vevő szociális partnerek

Munkáltatói oldal

Munkavállalói oldal

1. BÁNYAIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Bánya- és Energiaipari Dolgozók • Magyar Bányászati Szövetség Szakszervezete • MOL Bányász Szakszervezet 2. ÉLELMISZERIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Élelmiszer-feldolgozók Országos • Élelmezésipari Dolgozók Szövetsége Szakszervezeteinek Szövetsége 2.1. CUKORIPARI SZAKÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Élelmiszeripari Dolgozók • Cukoripari Egyesülés Szakszervezete (ÉDSZ) Cukoripari Tagozat 2.2. ÉDESIPARI SZAKÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Édességgyártók • Édesipari Dolgozók Szakszervezete, Szövetsége Édesipari Tagozat 2.3. HÚSIPARI SZAKÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Húsiparosok Szövetsége • Húsipari Dolgozók Szakszervezete 2.4. SÜTŐIPARI SZAKÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Pékszövetség • Sütőipari Dolgozók Szakszervezete 3. ÉPÍTŐIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Építőipari Vállalkozások Országos • Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Szakszövetsége Dolgozók Szakszervezeteinek • Magyar Építőanyagipari Szövetség Szövetsége • Építőipari Társult Szakszervezetek • IPOSZ Országos Szövetsége 3.1. ÉPÍTŐANYAGIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Építő, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók • Magyar Építőanyagipari Szövetség Szakszervezeti Szövetsége 3.2. ÉPÍTŐIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Építési Vállalkozók Országos • Építőipari Munkavállalók Szakszervezet Szakszövetsége

28

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. 4. FAIPARI, BÚTORIPARI ÉS ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Bútor és Faipari Szövetség • Építő, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók • Fagazdasági Országos Szakmai Szakszervezeti Szövetsége Szövetség • Építőipari és Társult Szakszervezetek • Országos Asztalos és Faipari Országos Szövetsége • Erdészeti és Faipari Dolgozók Szövetség Szakszervezete 5. FÜRDŐSZOLGÁLTATÁS SZAKÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók • Magyar Fürdőszövetség Szakszervezeti Szövetsége 6. GÁZIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Gázszolgáltatók Egyesülése • Gázipari Szakszervezeti Szövetség 7. GÉPIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Járműalkatrész-gyártók • Vasas Szakszervezeti Szövetség • Liga Vas-, és Fémipari Szövetség Országos Szövetsége • Fém-, és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetsége 8. HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Elektronikai és • Postai és Hírközlési Dolgozók Infokommunikációs Szövetség Szakszervezeti Szövetsége • Informatikai Vállalkozások • Vasas Szakszervezeti Szövetség Szövetsége • Magyar Tartalomipari Szövetség • Magyar Kábelkommunikációs Szövetség 9. KERESKEDELMI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • ÁFEOSZ • Kereskedelmi Alkalmazottak • KISOSZ Szakszervezete • OKSZ • VOSZ 10. KOHÁSZATI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Vas- és Acélipari • Vasas Szakszervezeti Szövetség Egyesülés • Magyar Vegyipari, Energiaipari és • HUNGAMOSZ, Alumíniumipari Rokonszakmákban Dolgozók SzakszerMunkáltatók Országos Szövetsége vezeti Szövetsége (Alumíniumipari (Koalíciós szerződés alapján Szakszervezetek Szövetsége) • Fém-, és Gépipari Munkástanácsok jogosult a részvételre.) Országos Szövetsége • Liga Vas- és Fémipari Szövetség • Vasas Kohász- Öntész Érdekvédelmi Szövetség

29

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. 11. KÖNNYŰIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Könnyűipari Szövetség • Textilipari Dolgozók Szakszervezete • Magyar Ruhagyártók Egyesülés • HVDSZ 2000 • VOSZ Textil és Ruházati Szekció • IPOSZ Bőr-, Ruházat- és Textilipari Tagozat 12. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÓK ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁGA • FUVOSZ • Közúti Közlekedési Szakszervezet • Magyar Közúti Fuvarozók • Autóbuszközlekedésben és Egyesülete Személyszállításban Dolgozók Uniója • Közúti Közlekedési Vállalkozások • Teherfuvarozók Európai Szakszervezete Szövetsége • Közlekedési Dolgozók Szakszervezeti • Magánvállalkozók Nemzetközi Szövetsége (RMB döntés még nincs Fuvarozó Ipartestülete (NIT róla) • Közlekedési Munkástanácsok HUNGARY) Szövetsége • LIGA Közlekedési Szakszervezetek Ágazati Szövetsége • Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete 13. LÉGISZÁLLÍTÁS ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Vasúti, Vízi- és • Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség Légiközlekedési Szövetség 14. MAGÁNBIZTONSÁGI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Biztonsági Vállalkozások • Vagyonvédelmi Szakszervezetek Munkaadói Szövetsége Szövetsége 15. MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Mezőgazdasági Szövetkezők és • Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Termelők Országos Szövetsége Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 15.1. MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Vízgazdálkodási Társulatok • Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Országos Szövetsége Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 16. NYOMDAIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Nyomda- és Papíripari • Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete Szakmai Szövetség 17. POSTAI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Posta Zrt. • Postás Szakszervezet

30

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. 18. REHABILITÁCIÓS SZAKÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Védett Szervezetek Országos • Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szövetsége Szakszervezete HVDSZ 2000 19. TELEPÜLÉSSZOLGÁLTATÁSI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Köztisztasági Egyesülés • Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók • Településszolgáltatási Egyesület Szakszervezete HVDSZ 2000 20. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Vendéglátó és Idegenforgalmi • Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége Szakszervezet 20.1. KÖZÖSSÉGI ÉTKEZTETÉS ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Az alágazati bizottságokban az ÁPB-t alkotó szervezetek vesznek részt, de azokat más-más személy képviseli 20.2. SZÁLLODÁK ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Az alágazati bizottságokban az ÁPB-t alkotó szervezetek vesznek részt, de azokat más-más személy képviseli 20.3. UTAZÁSI IRODÁK ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Az alágazati bizottságokban az ÁPB-t alkotó szervezetek vesznek részt, de azokat más-más személy képviseli 20.4. VENDÉGLÁTÁS ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Az alágazati bizottságokban az ÁPB-t alkotó szervezetek vesznek részt, de azokat más-más személy képviseli. 21. VEGYIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyar Vegyipari Szövetség • Magyar Vegyipari, Energiaipari és • Magyarországi Gyógyszergyártók Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Országos Szövetsége • MOL Vegyészszakszervezet 21.1. GYÓGYSZERIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Magyarországi Gyógyszergyártók • Gyógyszeripari Szakszervezeti Országos Szövetsége Szövetség 22. VILLAMOSENERGIA-IPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Villamosipari Társaságok • Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Munkaadói Szövetsége • Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete • LIGA VHSZ 23. VÍZIKÖZMŰ ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG • Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók • Magyar Viziközmű Szövetség Szakszervezeti Szövetsége

31


Ha abból indulunk ki, hogy az OÉT munkaadói oldalán helyet foglaló szövetségek többsége (kilencből öten) részt vesz az ÁPB-k munkájában, úgy értékelhetjük, hogy az országos szintű érdekegyeztetésben is feladatot vállaló munkaadói szövetségek szerepe akár komolynak is tekinthető. Az „érem másik oldalára” tekintve azonban, már nem kis mértékben gyengül ez a szerep, hiszen ez az öt munkaadói szövetség (vagy annak tagozata, szekciója) az összesen 35 bizottságból négyben van jelen. Ezeket a „jelenléteket” az előző oldalakon található táblázatban sárga kiemeléssel jelöltük. • 3. Építőipari Ágazati PB – IPOSZ • 9. Kereskedelmi Ágazati PB – ÁFEOSZ – KISOSZ – VOSZ 11. Könnyűipari Ágazati PB – IPOSZ – VOSZ • 15. Mezőgazdasági Ágazati PB – MOSZ 2003. július 2-án az Országos Érdekegyeztető Tanács Ágazati Tanácsa tagjai keret-megállapodást írtak alá, melyben rögzítették az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakításának és működésének alapelveit, valamint kinyilvánították, hogy a végleges jogi szabályozás életbe lépéséig tartó időszakra közös, egységes szabályokat dolgoznak ki. Ezt a részletes szabályozást – mint arra a korábbiakban már utaltunk – a kormány és a szociális partnerek 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodásban rögzítették3. E megállapodás alapján „párbeszéd bizottságot lehet alakítani ágazati alágazati és szakágazati szinten. Ágazati Párbeszéd Bizottság az a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek által, az e Megállapodásban foglalt feltételek szerint létrehozott bizottság, melynek résztvevői olyan munkáltatók érdekképviseletét látják el, melyek a 2 számjegyű TEÁOR adott ágazatnak megfelelő kategóriájába sorolhatók, illetve olyan szakszervezetek, melyek az adott ágazatban szervezettel, illetve képviselettel rendelkeznek. A 3, illetve 4 számjegyű TEÁOR-ba sorolható tagokkal rendelkező szervezetek által alakított bizottságok nem ágazati, hanem alágazati, illetve szakágazati párbeszéd bizottságok.

3

A megállapodás teljes szövegét ld. az 1. sz. mellékletben.

32


Az ágazati, az al- és szakágazati bizottságok döntéseikben önállóak, közöttük nincsen hierarchikus kapcsolat.” Bár nem tartozik szorosan a témánkhoz, de ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az SZMM honlapján hozzáférhető ÁPB-listában nem látszik egyértelműen, hogy ezek a fenti szempontok maradéktalanul érvényesülnének. Csak egyetlen példa: van olyan Alágazati PB, amelynek a tartalmi elnevezése egy ágazatot takar. Könnyen elképzelhető, hogy – a megállapodásnak megfelelően – az ágazati, alés szakágazati PB-k között valóban „nincsen hierarchikus kapcsolat”, mégis kissé furcsa, hogy az olyan al- és szakágazati PB-k, amelyeknek az ágazatában nincs ÁPB, folyamatos sorszámozást kapnak, az olyanokat viszont, amelyek „felett” van ilyen, csak ennek az ÁPB-nek alárendelt számmal jelölik. (Így az egyébként alfabetikusan rendezett sorban a megtalálásuk is körülményesebb.) Mindezeket követően azt indokolt áttekinteni, hogy melyek azok a jelenleg működő ÁPB-k, amelyekben a STRATOSZ-nak akár már most (jelenlegi tagösszetétele alapján) szerepe lehetne. Ehhez mindenekelőtt annak ismerete szükséges, hogy melyek a bizottsági tagság feltételei. Így ismét segítségül hívhatjuk az előbbiekben már hivatkozott megállapodást. „I.1 A tagság feltételei Az ÁPB-ban az az ágazati (alágazati, szakágazati) érdekképviselet lehet tag, amely megfelel a I. 2. pontban található általános feltételeknek. Az általános feltételeknek megfelelő érdekképviselet tagságát sem a munkáltatói, sem a munkavállalói érdekképviseletek nem kérdőjelezhetik meg. I.2. A tagság általános feltételei Az alább felsorolt részvételi feltételek a verseny-, pontosabban a termelői szférában tevékenykedő érdekképviseletek jogosultságának megállapítására alkalmazhatók teljes körűen. I.2.1. A részvétel - és egyben alapvető jogosultság, a konzultációs jog gyakorlásának együttes feltételei a következők: "A"- feltétel: az egyesülési törvény alapján megalakított társadalmi szervezetként, a bíróság által történt nyilvántartásba vétel, vagy a társadalmi szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősülés; Kivételes szabály: jogszabályi feltételek hiánya miatt munkáltatói érdekképviseletet alakítani nem tudó, de az adott ágazat 80 %-t gazdaságilag

33


(nettó árbevétel, gazdálkodó szervezetek száma, foglalkoztatott létszám) lefedő gazdasági szervezet, csoport is tagja lehet, képviseltetheti magát az ÁPB-ben. "B"- feltétel: érvényes alapszabály alapján az adott ágazatban munkavállalói, illetve munkáltatói érdekek képviseletére jogosult; "C"- feltétel: az "A" és "B" feltételek teljesülése mellett, legalább két éve folyamatosan érdekképviseleti tevékenységet folytat. Kivételes szabály: adott ÁPB-ben, az "A", "B", "C" és "D" feltételeknek megfelelő érdekképviseletek konszenzusával a "C" feltételnek nem megfelelő érdekképviselet esetében az e pontban előírtaktól el lehet térni. I.2.2. Az ÁPB-ben az alábbi, munkavállalói illetve munkáltatói érdekképviseletnek minősülő szervezetek vehetnek részt " D1"- feltétel: a) Ágazati munkavállalói érdekképviseletnek (szakszervezetnek) kell tekinteni azt az érdekképviseletet, amely: aa) legalább 10 munkáltatónál szervezettel rendelkezik és az e munkáltatóknál foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban foglalkoztatottak létszámának 1 %-át, vagy ab) legalább három munkáltatónál, ahol az érdekképviselet szervezettel rendelkezik, a foglalkoztatott érdekképviseleti tagok száma eléri az ágazatban foglalkoztatottak számának 10 %-át, vagy ac) a munkáltatóknál megtartott legutolsó üzemi tanácsi választásokon a helyi szervezetei által együttesen megszerzett ún. redukált szavazatok száma [1] eléri az ágazatban foglalkoztatottak 5%-át ad) Azok és csak azok az ÁPB tagok, amelyek az "A", "B", "C" és "D" általános feltételeknek megfeleltek, határozhatnak úgy, hogy elismernek ÁPB tagnak olyan szervezete(ke)t is, mely(ek) az általános feltételek közül a "D1" feltételnek nem felel(nek) meg. a/1)* Célszervezeti munkavállalói érdekképviseletnek (szakszervezetnek) kell tekinteni az érdekképviseletet, amely: a/1a) legalább 10 célszervezetnél szervezettel rendelkezik és az e célszervezeteknél foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri a Pénzügyminisztérium nyilvántartásában szereplő célszervezeteknél foglalkoztatottak 1 %-át, vagy a/1b) legalább 3 célszervezetnél szervezettel rendelkezik és az e célszervezeteknél foglalkoztatott érdekképviseleti tagok száma eléri a Pénzügyminisztérium nyilvántartásban szereplő célszervezeteknél foglalkoztatottak számának 10%-át. 34


"D2"- feltétel: b) Ágazati munkáltatói érdekképviseletnek tekintendő az az érdekképviselet, amely ba) az adott ágazatba főtevékenység szerint besorolt, és az érdekképviselethez tartozó gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatottak száma eléri az ágazatban foglalkoztatottak 5%-át, vagy bb) tagja legalább 40, az ágazatba besorolt gazdálkodó szervezet. A munkáltatói érdekképviseletek részvételének jogosultsága hitelesen csak úgy állapítható meg, ha egy munkáltató (gazdálkodó szervezet) adatait csak egy ágazati érdekképviseletnél veszik számba. Ez arra az esetre is érvényes, mikor egy adott munkáltatói érdekképviseletnek tagja egy vállalkozás, de egy olyan másik érdekképviselet is, ahol az adott vállalkozás szintén tag. A többszörös számbavételt ilyen esetben ki kell szűrni. Amennyiben a munkáltató több munkáltatói érdekképviseletnél rendelkezik tagsággal, akkor az érintett szervezetnek nyilatkoznia kell, hogy adatait melyik munkáltatói érdekképviseletnél vegyék számításba (azaz az ÁPB-ben melyik szervezet képviselje érdekeit), ennek hiányában a számbavétel során a figyelembe veendő adatokat egyenlő arányban kell megosztani az érintett munkáltatói érdekképviseletek között.” A STRATOSZ tagszervezetein keresztül (legalább) az alábbi PB-kben érintett: 8. Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság 12. Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Párbeszéd Bizottsága 17. Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság 23. Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság Az azonban már kérdéses, hogy e négy bizottság mindegyikében rendelkezik-e azokkal a feltételekkel, amelyek segítségével meg tudja szerezni a tagságot. A legegyszerűbbnek a Postai APB esetében látszik a helyzet, itt ugyanis a reprezentativitással nem lehet gond (az pedig csak erősítheti a Szövetség szerepét, hogy ez az egyetlen olyan ÁPB, amelyben a munkáltatói oldalt nem érdekképviselet, hanem egy munkáltató képezi – amelyre egyébként a „kivételes szabály” adja meg a lehetőséget). Bár az alapvető reprezentativitással vélhetően a Közúti Közlekedési Szolgáltatók APB-nél sem lehet gond, az már okozhat problémát, hogy a többszörös érdekképviseleti tagsággal rendelkező tagszervezetek közül nem sikerül megszerezni a tagsághoz szükséges arányt (bár vélhetően ez csupán feltételezés). A másik két (Hírközlési, Viziközmű) ÁPB esetében viszont már igencsak kérdéses lehet a megállapodásban rögzített reprezentáció biztosítása. Az azonban, hogy csupán egy-két ÁPB esetében valósítható meg (legalábbis rövidebb távon) a részvétel, nem jelenthet gondot, hiszen az előbbiekben tárgyalt OÉT-tagok között sincs egyetlen olyan, amelyik kettőnél több ÁPB munkájában venne részt. 35


Ezzel kapcsolatban azonban nem indokolatlan felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az előbbiek során áttekintett munkáltatói szövetségek közül kettő lényegében egyetlen ágazathoz köthető (ÁFEOSZ – kereskedelem, MOSZ mezőgazdaság), a KISOSZ kettőhöz (kereskedelem és vendéglátás), s csupán az IPOSZ és különösen a VOSZ rendelkezik olyan spektrumú tagsági körrel, amelynek alapján számos ágazatban érdekelt lehet. Ez az utóbbi helyzet ugyanakkor az érdekközvetítés és –egyeztetés és –érvényesítés területén könnyen felvethet belső problémákat. Nevezetesen arra a helyzetre indokolt gondolni, amikor két ágazat érdekei vitathatatlanul szemben állnak egymással. Jelenlegi aktualitásukat tekintve csak két ilyen szembenállást említve: a vasúti szárnyvonalak megszüntetése kapcsán a közúti és a vasúti közlekedést, az energiapolitikai koncepció kapcsán pedig a gázipart és a villamosenergia-ipart. Abban az esetben, ha egy munkáltatói szövetségnek vannak olyan tagjai, amelyek a fentiek értelmében szembenálló felek, komoly konfliktus nélkül megoldhatatlan az ágazati érdekképviselet, hiszen ugyanaz a szövetség – legalábbis hitelesen – nem képviselhet két, egymással ellentétes álláspontot két ÁPB-ben. Ennek a problémának természetesen van megoldása, ez pedig olyan szakmai tagozatok létrehozása, amelyek ily módon képesek az ÁBK-en belül a munkáltatói oldal képviseletére. Erre láthatunk példát az IPOSZ és a VOSZ esetében. Az előbbi Bőr-, Ruházat- és Textilipari Tagozatán keresztül, az utóbbi pedig Textil- és Ruházati Szekciója közreműködésével látja el a képviseletet a Könnyűipari ÁPB-ben. A STRATOSZ már jelenlegi, de különösen potenciális tagsága alapján szintén számos ágazatban lehet érdekelt. A jelenleg már meglévő lehetőségeket az előbbiek során már áttekintettük. Abban az esetben azonban, ha egyrészt megvalósulnak a bővítési szándékok, másrészt az is eldől, hogy a Szövetség intézményesen és szélesebb körben kíván részt venni az ÁPB-k munkájában, akkor a fent vázolt belső konfliktusok könnyen valósággá válhatnak. Ennek pedig egyetlen megoldása a szintén a fentiek során vázolt szakmai tagozatok alakítása. Enélkül az ÁPB-kben való közreműködés nem elhanyagolható konfliktusok forrásává válhat. Annak az eldöntése, hogy egy, az OÉT-ben is részes munkáltatói szövetség részvétele egy ágazati párbeszéd bizottságban hasznos lehet-e mind a szövetség, mind az adott ÁPB számára, nem kis mértékben függ attól, hogy céljaik és feladataik között mennyire találhatóak egymással harmonizáló elemek. Példaként tekintsük át a Postai APB vonatkozó szabályozását4 abból a szempontból, hogy az mennyiben egyeztethető össze a STRATOSZ által megfogalmazottakkal 4

Ez a Szövetség esetében az SZMSZ, a PAPB esetében pedig a Működési Szabályzat.

36


A Postai ÁPB Működési Szabályzatából (szöveg szerint) Célja: a) Konzultációs és tárgyaló fórumként a jövőben is segítse a felek közötti folyamatos együttműködést, kollektív tárgyalások folytatását, valamint megállapodások kötését és járuljon hozzá az ágazati szociális párbeszéd intézményes formájának létrehozásához, működtetéséhez a postai szolgáltatás ágazatban,

A STRATOSZ Szervezeti és Működési Szabályzatából (tartalmilag)

ad c) a Szövetség OÉT-tagságából fakadóan ennek a lehetősége adott (az ÁPB esetében viszont intézményesítetten nincs ilyen lehetőség);

b) keretében szakágazati fórumok is működjenek, c) konzultációt folytasson a kormánnyal az ágazatot érintő kérdésekben, továbbá véleményt nyilváníthasson az ágazatot érintő jogszabályok tervezeteiről, d) keretében a felek együttműködése mindazon területekre, intézkedésekre, amelyek az ágazat helyzetét, jövőjét, munkáltatói, vagy munkavállalói érdekeit érintik, kiterjedjen, e) segítse elő mind az ágazati, mind a munkahelyi szintű megállapodások – kollektív szerződések – létrehozását, továbbá f) járuljon hozzá a szakmai összetartozás alapján történő összefogás, közös fellépés erősítéséhez, közös álláspontok, közös javaslatok, iránymutatások, állásfoglalások kialakításához és képviseletéhez.

ad d) az ágazat helyzetét, jövőjét érintő témakörök felvetésében, megtárgyalásában és pozitív továbbvitelében szintén segítséget nyújthat az OÉTtagság; ad e) áttételesen az OÉT-tagság is, de más ÁPB-kben való részvétel közvetlenül is segíthet a kollektív szerződések kimunkálásában – elsősorban módszertani vonatkozásban

37

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. A Postai ÁPB Működési Szabályzatából (szöveg szerint) Feladata: a) Az ágazat versenyképességének javítása, a nemzetgazdaságban betöltött szerepének, elismertségének növelése, arculatának pozitív kialakítása, az Európai Uniós felkészülés, illetve a közös érdekek képviselete, b) a foglalkoztatási-, bér-, és jövedelempolitika, béren kívüli járandóságok alakulása, c) a szakképzés, át- és továbbképzés, d) a környezetvédelem, e) a munkahelyi egészség és biztonság, f) a munkaidő, munkarend rugalmasabbá tétele,

A STRATOSZ Szervezeti és Működési Szabályzatából (tartalmilag) ad b) a szövetség OÉT-tagsága segít a témára vonatkozó szélesebb összefüggések átlátásában, szükség szerinti kezelésében; ad f), i), k), l), m) a Szövetség tagsága más ÁPB-kben olyan módszertani tapasztalatokat eredményezhet, amelyek könnyen kamatoztathatóak az ÁPB gyakorlatában is;

g) a foglalkoztatás biztonságának a növelése, h) a létszámleépítés miatt elbocsátott munkavállalók elhelyezkedésének segítése, i) az ágazati – szakágazati – és munkahelyi szociális partnerkapcsolatok, kollektív szerződéses viszonyok alakulása, j) egymás kölcsönös tájékoztatása, szakértői egyeztetések, konzultációk, ajánlások készítése, k) az ágazatot érintő kérdésekben közös vélemény, álláspont, javaslat, indítvány kialakítása, l) a munkaügyi- és érdekviták megelőzése, gyors rendezése, m) a szociális béke fenntartása érdekében a társaságnál alkalmazható konfliktuskezelési-, megoldási módszerek közös kidolgozása, n) kapcsolattartás az EU-ban működő ágazati szociális partnerekkel és bekapcsolódás az európai szintű ágazati társadalmi párbeszédbe.

ad n) a Szövetség széles körű nemzetközi kapcsolatrendszer és az annak keretében szerzett tapasztalatok átadása segítheti az ÁPB nemzetközi kapcsolatainak alakításában.

38


4. A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság5 Végezetül indokoltnak tűnik bemutatni annak az APB-nek működését, amelyben a STRATOSZ már jelenleg is közreműködik. Ezt a tényt ugyan többen megerősítették, de írásos nyomára sem az ÁPB-k működéséről az OÉT számára rendszeresen készített beszámolókban, sem egyéb hivatalos forrásokban nem sikerült nyomára bukkanni. A Magyar Posta Zrt., és a társaságnál működő érdekképviseleti szervezetek a Postai Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakítására vonatkozó „Szándéknyilatkozatot” 2003. október 18-án írták alá. A jogi szabályozás megalkotásig létre jött a már megalakult Ágazati Párbeszéd Bizottságok által 2004. szeptember 22-én aláírt „Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről szóló megállapodás, amely részletesen meghatározza a Bizottságok létrejöttének tagsági feltételeit. A megállapodásban rögzített, és a feltételeknek megfelelő, a postánál működő munkavállalói érdekképviseletek és a társaság vezérigazgatója 2004. november 23-én alapította meg a postai szolgáltatások területén a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottságot. Az alágazatiság a 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodás értelmében alakult, ugyanis a TEÁOR alapján a Magyar Posta Zrt. a 64.1 szám alatt szerepel, s a 3 számjegyű TEÁOR-ba sorolható tagokkal rendelkező szervezetek által alakított bizottságok nem ágazati, hanem alágazati párbeszéd bizottságok. A TEÁOR azonban 2008. január 1-től módosul tekintettel arra, hogy 2007. január 19-én hatályba lépett és 2008. január 1-től az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó tevékenységi osztályozás a NACE Rev.2. lép hatályba, amelynek a magyar nyelvű megfelelője, a TEÁOR'08. A TEÁOR '08-ban a Magyar Posta Zrt az "53 Postai, futárpostai tevékenység" alá sorolandó, tehát már önállóan fog megjelenni a KSH statisztikákban. A PÁPB alakulásakor a 64 főtevékenységi kör alá tartozott a posta és a hírközlés is, így csak a Postai Ágazati Párbeszéd Bizottság csak albizottság lehetett a részvételi feltételek alapján.

5

A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság működésének részletes bemutatását azért tekintjük indokoltnak, mert kiválóan példázza azt az együttműködést, amely a Szövetség és a PAPB között kialakult, mind az OÉT szintjén, mind a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában.

39


Az új TEÁOR-nak megfelelően megváltozik a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság státusza, és a részvételi feltételeknek megfelelően a főtevékenység szerint Postai Ágazati Párbeszéd Bizottság jöhet létre - a szociális partnerek és a kormány által 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodás "A" feltételében foglalt kivételes szabály alkalmazásával - a Részvételt Megállapító Bizottság döntése alapján. Ezzel a kategóriával a PÁPB az EU-szintű Postai szolgáltatás szociális párbeszéd bizottságban munkájában való részvétellel a Postai ÁPB mint partner szervezet jelenik meg az EU-ban. A Bizottság nyitott, amelyhez a későbbiekben az ágazatban működő más önálló ágazati munkáltatói, illetve munkavállalói érdekképviseleti szervezet is csatlakozhat, amennyiben megfelelnek az ágazati párbeszéd bizottsági részvételi feltételeknek. A megállapodás célja, hogy a bizottság • konzultációs és tárgyaló fórumként a jövőben is segítse a felek közötti folyamatos együttműködést, kollektív tárgyalások folytatását, valamint megállapodások kötését és járuljon hozzá az ágazati szociális párbeszéd intézményes formájának létrehozásához, működtetéséhez a postai szolgáltatás ágazatban, keretében szakágazati fórumok is működjenek, • konzultációt folytasson a kormánnyal az ágazatot érintő kérdésekben, továbbá véleményt nyilváníthasson az ágazatot érintő jogszabályok tervezeteiről, • keretében a felek együttműködése mindazon területekre, intézkedésekre, amelyek az ágazat helyzetét, jövőjét, munkáltatói, vagy munkavállalói érdekeit érintik, kiterjedjen, • segítse elő mind az ágazati, mind a munkahelyi szintű megállapodások kollektív szerződések - létrehozását, továbbá • járuljon hozzá a szakmai összetartozás alapján történő összefogás, közös fellépés erősítéséhez, közös álláspontok, közös javaslatok, iránymutatások, állásfoglalások kialakításához és képviseletéhez. A Magyar Posta Zrt, mint a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság munkaadó oldal tagja, meg kívánt felelni a részvételi feltételek azon pontjának, mely szerint az egyesülési törvény alapján megalakított társadalmi szervezetként, a bíróság által történt nyilvántartásba vétel, vagy a társadalmi szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység legyen. Ezért a 64.11 TEÁOR alá besorolt társaságokat a fenti célok megvalósításába szerette volna bevonni, s ezzel is segíteni a nemzetgazdasági kapcsolatok alakulását. A szakmai

40


tömörüléssel a részvételi feltételeknek is megfelelően az ágazati párbeszéd munkaadói oldaláról mint szövetség jelent volna meg. A Magyar Posta Zrt tervezte megalakítani a Postai Közreműködők Szakmai Szövetsége társadalmi szervezetet, mely Szövetség alapító tagjának meghívta a KSH által nyilvántartott, a 64.11 TEÁOR alá tartozó valamennyi Társaságot. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 3. § (1) bekezdése és a 6. § (2) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet demokratikus, önkormányzati elven működő szervezet. Az egyesülési jog alapvető elve az önkéntesség, ezért a Magyar Posta Zrt. felhívta a címzetteket, hogy amennyiben a Szövetség megalakításában a Társaság részt kíván venni, úgy alapítói nyilatkozatát tegye meg, azonban alapítói nyilatkozatot egyetlen társaság sem tett. A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság végül is a megállapodás kivételes szabálya alapján küldte meg a PÁPB Alapító Okiratát,6 Szervezeti és Működési Szabályzatát7, a munkaadói és munkavállalói résztvevők adatlapját a Részvételt Megállapító Bizottság részére8. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által létrehozott Részvételt Megállapító Bizottság (RMB) 2006. április 7-én megtartott ülésén megvizsgálta a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottságot megalakító – a szociális partnerek és a kormány által 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodásban előírt dokumentumokat és adatokat szolgáltató – munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek részvételi feltételeknek való megfelelését. A vizsgálat alapján az RMB a következő határozatot hozta: • 142. számú határozat: A Magyar Posta Zrt. (1540 Budapest, Krisztina krt. 6-8.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek – a megállapodás „A” feltételében foglalt kivételes szabály alkalmazásával – megfelel. • 143. számú határozat: A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság megalakítását aláíró szervezetek közül, munkavállalói oldalról a Postás Szakszervezet (1146, Budapest, Cházár András u. 13.) a 2006. március 7én hozott 104/2006. sz. határozat szerint, valamint munkáltatói oldalról a Magyar Posta Zrt. az általános részvételi és ágazatisági feltételeknek 6

2. számú melléklet 3. számú melléklet 8 („Kivételes szabály: jogszabályi feltételek hiánya miatt munkáltatói érdekképviseletet alakítani nem tudó, de az adott ágazat 80 %-át gazdaságilag (nettó árbevétel, gazdálkodó szervezetek száma, foglalkoztatott létszám) lefedő gazdasági szervezet, csoport is tagja lehet, képviseltetheti magát az ÁPB-ben.”) 7

41


megfelel, ezért az RMB – az adott szervezeteket alapítóként elismerve – a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság megalakulását hivatalosan megállapítja.

4.1. A STRATOSZ és a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság kapcsolata A STRATOSZ-ban a belépett gazdálkodó szervezetek tagsági viszonya közvetlenül az országos szövetségben jött létre, és a Magyar Posta Zrt., mint tagszervezet, országos munkaadói szövetség tagja. A STRATOSZ-t alkotó nemzetgazdasági ágazatok százalékos megosztásában a posta 18 %-ot képvisel, tehát önállóan a tagszervezetek mintegy egyötödét alkotja. A 2008. január 1-jétől hatályos TEÁOR fontosságát ez is hangsúlyozza, hiszen eddig nem volt egyértelműen szétbontva a 64 TEÁOR szám alatti két ágazat (posta és hírközlés) közötti arány, sőt KSH adatok sem álltak rendelkezésre a két társaságra vonatkozóan. 4. 2. A Magyar Posta Zrt. szerepvállalása nemzetközi postai szervezetekben A Magyar Posta Zrt. a nemzetközi postai társadalom aktív tagja. A nemzetközi együttműködés legfontosabb szervezetei munkájában részt vesz, mindemellett kétoldalú postai kapcsolatait is fejleszti. A Magyar Posta tagja az Egyetemes Postaegyesületnek (UPU), és két további regionális, zárt postai szervezetnek: a PostEurop-nak és az IPC-nek. A harmadik közösségi postai irányelv megalkotása kapcsán a Magyar Posta 11 uniós postai közszolgáltatóval hangolja össze uniós lobbytevékenységét. Egyetemes Postaegyesület (UPU) Magyarország 1874. október 9-én a svájci Bernben aláírta az UPU, azaz Egyetemes Postaegyesület jogelődjének, az Általános Postaegyesületnek a megalakításáról szóló Berni Szerződést. Az aláíró 22 ország Ausztria, Belgium, Dánia, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Törökország és az USA volt. Magyarország tehát alapító tagja volt a posta nemzetközivé válását jelző első nemzetközi szervezetnek, amely azóta a postai világ központjává vált. Az egyesület 1878 óta viseli az Egyetemes Postaegyesület nevet, 1947 óta az ENSZ szakosított intézménye, jelenleg 191 ország a tagja.

42


Az Egyesület célja a postaszolgálat megszervezésének és tökéletesítésének a biztosítása, és ezen a téren a nemzetközi együttműködés fejlesztésének elősegítése. Az Egyetemes Postaegyesület fő szervei: a kongresszus, az Igazgatási Tanács (CA), a Postaforgalmi Tanács (POC) és a Nemzetközi Iroda (IB). Az UPU 2004-es bukaresti kongresszusán a 2. sz. Pénzügyi Bizottság elnöki teendőit Magyarország látta el az MP Zrt. üzleti vezérigazgatóhelyettese személyében. A bizottság titkára a MP Zrt. nemzetközi üzletágvezetője volt. A magyar postaigazgatás jelenleg a CA és a POC számos munkabizottságának tevékenységében vesz részt. Az MP Zrt. a CA 3. Pénzügyi Bizottságának alelnöki teendőit látja el. E bizottság Kötelező hozzájárulások reformjával foglalkozó munkacsoport elnöki tisztét szintén a Magyar Posta Zrt. viszi. Az UPU következő kongresszusa 2008. augusztus 13 - szeptember 3. között kerül megrendezésre Nairobiban, Kenya fővárosában. A kongresszus előkészítésében a Magyar Posta aktívan részt vesz. Az UPU adminisztratív tevékenységét és a végrehajtást az IB koordinálja. Kiválóak a Posta kapcsolatai a jelenlegi vezérigazgatóval, Edouard Dayannal és helyettesével, Huang Guozhonggal is, aki részt vett 2007 októberében a postai világnapi, valamint a Magyar Posta megalakulásának 140. évfordulójára rendezett jubileumi ünnepségen. PostEurop A PostEurop az Európa Postai Közszolgálati Üzemeltetők Egyesülete 1993. január 12-én alakult meg 26 alapító ország, köztük Magyarország részvételével. A PostEurop célja az, hogy biztosítsa az európai közszolgálati postahálózatok és szolgálatok optimális működését, a fogyasztók igényeinek minél szakszerűbb kielégítését, elősegítse közös érdekek érvényesítését, közös álláspontok, határozatok kidolgozását és védelmét, harmadik fél felé a tagok képviseletét, az együttműködést tagjai között és tevékenységük koordinálását az egyetemes postahálózatok és szolgálatok harmonikus fejlődésének és minőségének biztosítása érdekében. Céljának megvalósításához szükséges mértékben az egyesület kapcsolatokat tart más belföldi vagy nemzetközi egyesületekkel és intézményekkel, s azok tagjává válhat. Az alapítás óta eltelt időszakban a tagországok száma 26-ról 44-re emelkedett; legújabb tagja a legutóbbi bécsi közgyűlésen tagságot nyert 43


Fehéroroszország (Andorra és a Vatikán kivételével minden európai ország tagja). A Magyar Posta a megalapítása óta tagja a PostEurop-nak, 1993-98 között az Igazgató Tanács tagjaként is tevékenykedett. A 2008. január 1jétől hivatalba lépő új összetételű Igazgató Tanácsnak ismételten lesz magyar tagja, ezáltal a Magyar Posta Zrt. révén a közép- és kelet-európai és az újonnan csatlakozott uniós tagállamok is képviseltetve lesznek a PostEurop egyik főszervében. A Magyar Posta aktív szerepet játszik az egyesület tevékenységében és tagja a legfontosabb bizottságainak és munkacsoportjainak. A közgyűlés évente tart ülést, az Igazgató Tanácsot pedig háromévente választják újra. Az Igazgató Tanács 11 tagú testület. Munkáját elnök irányítja és képviseli a szervezetet. IPC A Magyar Posta 2002 január 1-jén lett társult tagja az IPC-nek (International Post Corporation), amely 1989-ben brüsszeli székhellyel alakult, s 24 nemzeti postai szolgáltatót (a 20 legfejlettebb európai és 4 tengerentúli – az Amerikai, a Kanadai, az Ausztrál és Új-Zélandi Postákat) tömörít. 2007. január óta a Magyar Posta Zrt. a szervezet teljes jogú tagja. A Posta IPC tagságát megelőzően a PostEurop tagjaként a PostEurop projektjein keresztül kapcsolódott az IPC-projektekhez is: A PostEuroppal együttműködésben az IPC jelentős szerepet töltött be a Brüsszeli Egyezmény végrehajtásában, a csatlakozó tagposták szolgáltatásminősének javításában és az európai szintű végponttól végpontig terjedő minőségmérési rendszer, nyomkövető rendszerek bevezetésében (UNEX/UNEX Lite; CAPE/CAPERS; SAMPLE stb. projektek). Az IPC legfontosabb testületei az Igazgató Tanács. Az IPC a postai, elsősorban a nemzetközi levélpostai szolgáltatások javítását és fejlesztését tűzte zászlajára, az ügyfelek igényeinek jobb kielégítése érdekében. Tevékenységi körébe tartozik a normameghatározás, a minőségmérés és minőségfejlesztés, a piackutatás és marketingszolgáltatás, a vevőszolgálati rendszer, a termékfejlesztés, az átfutási idő (UNEX-rendszer) és a diagnosztikai mérések, valamint a végdíjak kérdése. Ehhez kíván segítséget és szaktudást nyújtani. Uniós lobbytevékenység A Magyar Posta Zrt. a harmadik uniós postai irányelv kapcsán intenzív lobbytevékenységet folytat, melyet 11 (Ausztria, Belgium, Ciprus, 44


Franciaország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Luxembourg, Málta, Olaszország, Szlovákia) uniós postai szolgáltatóval hangol össze. A csoport közös sajtónyilatkozatokat adott ki az unós döntéshozatali eljárás különböző szakaszaiban, tanulmányt készíttetett az angol OXERA tanácsadó céggel az egyetemes szolgáltatások finanszírozásáról. A közös lobbytevékenységnek is köszönhetően az európai intézmények a teljes piacnyitás időpontjának az eredetileg tervezett 2009-hez képest két évvel történő elhalasztása mellett döntöttek, 11 tagállam esetében kétéves derogáció lehetőségével. A Magyar Posta Zrt. uniós lobbytevékenységét több oldalról is már elismerően értékelték. A 12 postai szolgáltató együttműködése által a társaság megítélése is nagy mértékben javult a nemzetközi postás társadalom körében, amely számos esetben is közvetlen, pozitív hatású volt, például a Magyar Posta Zrt. PostEurop Igazgató Tanácsába történő kandidálása során.

4.3. A Postás Szakszervezet szerepvállalása nemzetközi szakszervezetekben A Postás Szakszervezet 1994. óta tagja az Union Network International (UNI) szervezetnek, melynek eredeti neve IPPT, melynek csak postai és távközlési szervezetek lehettek tagjai. 2000-ben került sor a bővítésre és akkor kapta mai nevét. Az UNI-EUROPA (székhely: Brüsszel) tagjai a következő ágazatok területén működő szakszervezetek lehetnek: • • • • • • • • •

Grafika Haj- és szépségápolás IBITS Kereskedelem Média és szórakoztatóipar Pénzügy Posta Távközlés Vagyonvédelmi szolgáltatások

Réteg bizottságok: • •

Ifjúsági Bizottság Vezető állásúak Bizottság

45


•

Nőbizottság

Az UNI regionális és egyszersmind globális szervezet. Európában a maga hétmilliós tagságával az UNI-EUROPA Brüsszel fontos szakszervezeti szereplője. Célja, hogy Európa szívében eredményesen érvényesítse tagszervezeteinek és azok tagságának érdekeit – a több szakmában zajló ágazati párbeszéd révén, az EU-Bizottságnál folytatott kapcsolatépítéssel és lobbizással, valamint egyre gyakrabban oly módon, hogy a számunkra lényeges témákat és az általunk szervezett kampányokat az Európai Parlament tagjainak tudomására hozza. Az UNI-EUROPA-nak feltett szándéka, hogy hozzájáruljon a tisztességes, szociális Európa létrehozásához. Már létezik az európai üzemi tanácsok hálózata, és az UNI-EUROPA most arra buzdítja a tagságát alkotó szakszervezeteket, hogy vállaljanak minél világosabban meghatározott szerepet ezeknek a tanácsoknak a munkájában. Az UNI-EUROPA-nak ugyancsak jelentős és aktív szerepet kell betöltenie az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) tevékenységében is. Egyéb prioritásai az alábbiak: • • • • •

az esélyegyenlőség fejlesztése, segítségnyújtás a közép- és kelet-európai szakszervezeteknek, a magasan képzett és felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók képviselete, nyomásgyakorlás a munka közbeni képzés javítása érdekében, újabb munkahelyek (például a telefonos ügyfélszolgálatok) meghódítása és a fiatal munka-vállalók jobb elérése.

UNI Postal és rokon szolgáltatások Globális szakszervezet Az egész világon több mint 2,5 millió tagot tömörítő postai szektor az UNI egyik legnagyobb ágazata. A szektor válasz a hatalmas multinacionális társaságok, köztük néhány magán postaigazgatás kialakulására, amelyek saját jogukon a világpiac egyre fontosabb szereplőivé válnak. Az elektronikus globalizáció és az e-kereskedelem ugyancsak komoly kihívások elé állítja az ágazatot. Az első számú prioritás a szervezetépítés és a tagszervezetek segítése a tagtoborzásban. A szektor ugyanakkor éber figyelemmel kíséri a Világbanknál, a Nemzetközi Valutaalapnál és Kereskedelmi Világszervezetnél zajló fejleményeket is, hogy idejében értelmezze azok elvi politikájának a postai ágazatot és annak munkavállalóit érintő

46


vonatkozásait. Az UNI Postal az Egyetemes Postaegyesülettel való együttműködés kiépítésén is munkálkodik.

47


4.4. A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság (PÁPB) hazai tevékenysége Bizottsági üléseket a PÁPB 2005. áprilisától havi rendszerességgel szervezett, melyen a Működési Szabályzat, a bizottság Ügyrendje, munkaterve, az éves költségvetés tárgyalása, elfogadása, szakmai programok szervezése történt meg. A tervezett programok célja: • A nemzetközi kitekintés biztosítása • A szakmai felkészüléshez való hozzájárulás • Tapasztalatcsere biztosítása 2005. március hónapban megszervezésre került egy felkészítő szakmai nap dr. Lux Judit koordinációjával. 2006. március 08. Munkajogi továbbképzés A Postai ÁPB munkajogi továbbképzést szervezett, melynek célja a szociális párbeszéd jövője, a Munka Törvénykönyv, valamint a munkaügyi jogszabályok változásainak ismertetése volt. Dr. Horváth István, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője "A Munka Törvénykönyv valamint a munkaügyi jogszabályok változásainak ismertetése, alkalmazási gyakorlatok" címmel tartott előadást. Előadásában kiemelte a munkáltatók tájékoztatási kötelezettségeinek megváltozását, majd a 316/2006-os minimálbéres kormányrendeletet ismertette, bemutatta az új "garantált bérezési" rendszert, a munkaviszony megszűntetésére vonatkozó változásokat, az igazolások, elszámolások leadási határidejének fontosságát, a pihenőidő és a munkaidő nyilvántartását, a munkaerő kölcsönzés jelenlegi helyzetét, gyakorlatát, melynek keretében beszélt a kölcsönzési szerződésről, kölcsönzés tiltásáról is. Dr. Herczog László a FMM helyettes államtitkára előadását "A szociális párbeszéd jogi szabályozása, érdekegyeztetési rendszerben való szerepe, törvénytervezet jelenlegi helyzeté"-ről tartotta.

2006. március Budapesten került megrendezésre az Európai Unió Szociális Párbeszéd Bizottságának 2006. évi – postai baleset megelőzési témakört érintő – konferenciája.

48


A rendezvényt – konferencia és kiállítás - dr. Szabó Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg, ezt követően dr. Herczog László politikai államtitkár ismertette a kormányzatnak a témakörrel kapcsolatos aktuális álláspontját. Az Európai Uniót, valamint a PostEuropot Dr. F. Jesus Hidalgo Alvarez, az Európai Unió munkavédelmi munkacsoportjának munkatársa, valamint Marc Pouw, a PostEurop főtitkára képviselték. Az elnökségben voltak még az UNI nemzetközi szakszervezeti szövetség főtitkára, John Pedersen, aki emellett a Bizottság elnökhelyettese is, valamint Potykiewicz Tamás, a Magyar Posta Zrt. humánerőforrás gazdálkodási igazgatója, a munkacsoport vezetője. A második nap folyamán csatlakozott a rendezvényhez Ralf Stemmer a Deutsche Post képviseletében, aki egyben a Bizottság elnöke is. A konferencián 17 ország képviselői vettek részt, melyek közül mintegy 10 ország be is mutatta alkalmazott munkavédelmi gyakorlatait. Ezeket hasznos, interaktív viták követték mind a munkáltatói mind a szakszervezeti oldal részvételével, így mutatva rá az adott témakörökkel kapcsolatos további kérdésekre és szükséges lépésekre. Összességében a rendezvény rendkívül sikeres volt, hiszen nemcsak a fő célként megjelölt szakmai tapasztalatcsere valósult meg, hanem a különböző nemzeti posták munkavédelmi szakértőit is sikerült közelebb hozni egymáshoz, amely a jövőben egy nagyon hasznos és izgalmas szakértői kapcsolatrendszer kialakításának lehetőségét hordozza magában.

2006. december 14. Képernyő előtti munkavégzés veszélyei és lehetséges megoldások c. előadás a munkavédelmi képviselők, illetve munkavédelmi munkatársak részére Dancsecz Balázs a képernyős munkahelyekről tartott előadásában a szakmai fogalmak tisztázása után ismertette a kialakításra vonatkozó jogszabályi előírásokat. Beszélt az 50/1999. (XII.3) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről, a jogszabály hatályáról, és a képernyős munkavégzés legfontosabb egészségkárosító hatásairól (látásromlást előidéző tényezők, pszichés megterhelés, fizikai állapotromlás). A képernyős munkahelyek ergonómiai kialakításával kapcsolatban szóba került a képernyőre, a billentyűzetre, a munkaasztalra és munkaszékre, a térkövetelményekre, a megvilágításra, a tükröződésre, a munkakörnyezeti paraméterekre és a szoftverre vonatkozó legfontosabb alapelveket.

49


Második előadás a kockázatértékelésről szólt. Ez az előadás is a fogalmak tisztázásával kezdődött, majd a vonatkozó jogszabályi környezet ismertetésével folytatódott. Szóba kerültek az 1993. évi XCIII. munkavédelmi törvény, valamint a 2000. évi XXV. kémiai biztonsági törvény paragrafusai. Ismertette, hogy a kockázatértékelés végső célja a balesetek, balesetszerű események és a foglalkozási megbetegedések megelőzése, eredménye pedig a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés fejlesztése a munkahelyeken. Két kockázatértékelés módszert is ismertetett, ezek a Kérdésjegyzékes, valamint a Kritikus feladatértékelés módszerei voltak, valamint beszélt a kockázatok minőségi és mennyiségi értékeléséről, valamit a veszélyeztetettek azonosításáról (munkát végzők és a munkavégzés hatókörzetében tartózkodók). Említette a kockázatértékelés hatósági (OMMF, ÁNTSZ) elvárásait, és az elmaradás esetén várható szankciókat. Ezt követően Dr. Scheiling Ágoston és Dr. Erdei Edit „Elektroszmog hatása a munkaidő hatékony kihasználásában” című előadását hangzott el. Elmondta, hogy a ma használt civilizációs eszközök nagy része pulzáló elektromágneses sugárzást bocsát ki magából (WHO 1984). Bemutatta a katódsugárcsöves képernyők és az LCD képernyők működését, és azt hogy ezek hogyan hatnak a szervezetre (stressz, alvászavarok, fejfájás, meddőség, nemzőképesség romlása, allergia, immunitás gyengülés). Megismerhették a résztvevők Jacques Surbeck (Svájc, S.E.I.C Intézet kutatási igazgató, Nemzetközi Munkaegészségügyi Bizottság tagja) által vezetett kutatási kísérlet menetét és eredményeit. Képernyősugárzás és védőrendszer hatásosság vizsgálatát 2004-ben a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalában végezték el. A kutatási eredmények igazolták a képernyő előtti munkavégzés korábban már említett káros hatásait. A mobiltelefonok is sugároznak, ezzel befolyásolva a koncentráló képességet, munkahatékonyság csökkenését. Előadása végén bemutatta a Bioshield-et, mely műszer a képernyőre, illetve a mobiltelefonokra felszerelve csökkenti a káros sugárzást, így a munkavégzés hatékonyabbá, biztonságosabbá válik. A délutáni kerekasztal beszélgetés során Dancsecz Balázs és Dr. Erdei Edit (UNESCO-World Academy of Biomedical Technologies –Közép európai Szekció) professzor asszony válaszolt a résztvevők kérdéseire.

50


4.5. A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság nemzetközi tevékenysége 2005. szeptember 19-20. (Brüsszel) Szakmai találkozóra került sor a hazai ÁPB és az EU Bizottság Szociális Párbeszéd Főigazgatóságán az európai szintű Postai Szociális Párbeszéd Bizottsággal. A képviselők bemutatták az európai szociális párbeszéd modelljét a bizottság tagjainak, különös tekintettel a foglalkoztatási és szociális politika eszközeire, a párbeszéd jogszabályi hátterére, a párbeszéd különböző formáira (konzultáció, tárgyalás), a bipartit és a tripartit formák lényegére. Ismertették az európai szociális partnerek reprezentativitási kritériumait. Kiemelték az ÁPB eddigi eredményeit, keretmegállapodásait, akciókereteit, a főbb irányvonalakat, a 2005. év munkaprogramját, a szociális partnereket érintő legfőbb kihívásokat. A postai ágazat olyan komoly kihívások előtt áll, mint: • • • • • • •

a liberalizáció (2006, 2009) megnövekedett verseny globalizáció technológia hatása megnövekedett fogyasztói igények rugalmasság követelménye környezeti hatások

A képviselők felhívták a figyelmet, hogy a nemzeti postáknak fel kell készülniük e kihívásokra, s választ kell találniuk az azokból adódó foglalkoztatási, munkaügyi problémákra. A Postai Szociális Párbeszéd Bizottságban 3 munkacsoport - képzés, biztonság, munkavédelem - működik. A munkavédelmi munkacsoportban mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalon aktív szerepet játszik a magyar Postai ÁPB.

2005. október 27-28. (Róma) Részvétel az Európai Unió Postai Szociális Párbeszéd Bizottságának a "Vállalati társadalmi felelősségvállalás" témakörben megrendezett konferenciáján. A konferencia célja •

az Európai Unió nemzeti postáinál alkalmazott legjobb gyakorlatok (best practice) bemutatása;

51

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. • •

kerekasztal beszélgetés azok alkalmazhatóságáról az eltérő gazdasági és társadalmi környezetben működő nemzeti posták esetében; kiemelt helyzetkép-elemezés az újonnan csatlakozó nemzeti postáira vonatkozóan (feladatok, tapasztalatok)

A konferencia két fő szakaszból állt. A nemzeti posták által bemutatott legjobb gyakorlatok, valamint a nemzetközi tanácsadók által prezentált nemzetközi tendenciák ismertetése és megvitatása. A Magyar Posta Rt. mindkét szakaszban tevékenyen részt vett. Szűts Ildikó humán erőforrás vezérigazgató-helyettes bemutatta a mellrákellenes bélyegprogram bevezetésének specifikációit és az eltelt egy hónap értékesítésének tapasztalatait. A prezentáció alapján előrevetíthető egy európai szintű közös összefogás, amelynek központi szereplője az itt bemutatott bélyeg. A Magyar Posta Rt. szempontjából alkalmazható gyakorlatnak tűnik: • • •

Portugál Posta nemzeti oktatási programja; Svéd Posta által bemutatott üzemanyag-megtakarítási program; Német Posta által prezentált környezetbarát alapanyagokból készített csomagolóanyagok alkalmazása.

A konferencia második felében az olaszországi La Sapienza Egyetem professzora ismertette a vállalati társadalmi felelősségvállalás nemzetközi helyzetét és tendenciáit, külön hangsúlyozva annak széles spektrumát és a közeli jövőben az Európai unió politikájában várható domináns helyzetét. Ezt követően Radácsi László a Corvinus Egyetem Szociológia Tanszékének helyettes vezetője ismertette a témakör közép-és kelet-európai sajátosságait és nyugat-európai szerepvállalás fontosságát. A professzorok előadásait követően mintegy kétórás összefoglaló kerekasztal beszélgetésre és vitára került sor, amelynek a Magyar Posta Rt. aktív részese volt. A konferencián való részvétel egyben előkészület volt a jövő évben hazánkban Munkavédelem témakörben - megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciára. Az Olasz Posta által lebonyolított konferencia számos hasznos tapasztalattal járult hozzá a Magyar Posta Zrt. szervezési folyamataihoz.

52


2005. november 10-11. (Pécs) Szakmai találkozóra került sor a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság szervezésében Szlovák, Szlovén, Horvát és Román Posta munkáltatói és munkavállalói képviselői között. A konferencia célja, hogy konzultációs és tárgyaló fórumként segítse a határmenti országok közötti folyamatos együttműködést a postai szolgáltatás ágazat mindazon területére, amelyek az ágazat helyzetét, jövőjét, munkáltatói és munkavállalói érdekeit érintik; kiterjedjen a teljes körű szakmai tapasztalatcserére az ágazatot érintő kérdésekben. A résztvevők megismerkedtek az európai uniós csatlakozás munkajogi feltételei, követelményeinek érvényesülésével Magyarországon, előadást hallgattak meg a szociális párbeszéd helyzetével a postai ágazatban, tájékoztatást kaptak a munkaügyi kapcsolatok szerepéről és a kollektív tárgyalásokról, valamint előadást hallgattak meg a tripartit párbeszédről Horvátországban, valamint a munkaügyi kapcsolatokról a horvát postán.

2006. október 5-7. (Dublin) A bizottság tagjai szakmai tanulmányúton vettek részt Dublinban, Írországban ahol látogatást tettek • European Foundation for the Improvement of Living and Working and Condotions-nál • és az Ír postánál. European Foundation for the Improvement of Living and Working and Condotions: Jorma Karpinnen direktor bemutatta az Alapítvány 2006. évre szóló programját, amelyet az alapítvány munkájában érdekelt felek prioritásainak figyelembe vételével dolgoztak ki, amelyek a következőkben foglalhatók össze: •

• •

munkahelyteremtés egy versenyképes globális környezetben, amelyet szerkezetváltás, az innováció és a mobilitás jellemez, külön figyelmet fordítva a KKV-kre; a változás előrejelzése és kezelése, valamint a szociális partnerek (partnerségek) szerepe nemzeti, regionális és vállalati szinten; az élet folyamán felmerülő gazdasági és társadalmi igények kielégítésének szükségessége és lehetősége - a munka és a magánélet közötti egyensúly és a társadalmi befogadás kérdésének kezelése;

53


a szociális védelemre és a munkaerőpiacra vonatkozó szakpolitikák reformja és hatásuk a nagyobb számú és jobb minőségű munkahelyekhez való hozzáférés szempontjából.

Stavroula Demetriades, Coordinator, Industrial Relations az ipari szektor irányvonalát mutatta be. Tájékoztatott az Alapítvány által elvégzett kutatások eredményéről, jelezve, hogy napirenden van az európai posták, közte a Magyar Posta Zrt. vizsgálata is. Kérte, hogy a jelenlévő Szűts Ildikó vezérigazgatóhelyettes asszony (ÁPB munkaadói oldal társelnöke) vegyen részt a felmérésben. Tapasztalatcserére került sor az An Post General Post Office-nál. A delegációt fogadta Pat Knight HR director, akitől először általános tájékoztatást adott, majd Elain Bermingham, HR Maneger a General Post Office HR szervezetét, felépítését mutatta be. Az ír Munkatörvénykönyv 1997. évi robbanásszerű változása maga után vonta a HR terület fejlesztését. Kétoldalú véleménycsere alakult ki.

A „Postai liberalizáció az Európai Unióban” nemzetközi konferencia 2006. december 15. Az Európai Unió postai piacának teljes megnyitása 2009-től várható. Az Unió számos tagállamában liberalizált piac működik, de egyes országok - köztünk hazánk is – 2009. évben találkozik ezzel a kihívással. A Magyar Posta 2003. évben elindította modernizációs programját, és ezzel megkezdte a felkészülést a liberalizációra. A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság konferenciát szervezett a hazai postai szervezetek képviselői részére, hogy tájékoztatást kapjanak hazai és nemzetközi szakemberek részvételével az előttünk levő időszak várható változásairól, a teendőkről. A konferencián Garamhegyi Ábel (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, államtitkár) ismertette a kormány álláspontját a postai szektor liberalizációjával kapcsolatban és tájékoztatást adott az EU Miniszterek Tanácsa ülésének tapasztalatairól. A postai szektor nemzetközi kihívásairól Herbert Michael Zapf elnökvezérigazgató (International Post Corporation) beszélt. Előadásában bemutatta az IPC főbb tevékenységeit•A nemzetközi szolgáltatásminőség színvonalának javítása •Ösztönzőkre épülő vállalatközi fizetési rendszerek (végdíj) kezelése•Információ áramlás megteremtése 54


•Fórumok biztosítása a vezérigazgatók és felső vezetők számára a véleménycseréhez és tapasztalat átadáshozIsmertette a postai szektor belső kihívásait, melyek a liberalizáció során jelentkezhetnek:•Küldeményhelyettesítés•Demográfiai tényezők •Fogyasztói befolyás / Ügyfél-igények •A postaüzemeltetők közötti verseny•A részvényesek nyomása•Biztonság •Társasági szociális felelősségvállalásA szabályozás szerepe A növekedés ösztönzése•A szabályozásnak nem kell ágazat-specifikusnak lennie•Inkább a megfelelő kereteket és nem magát a versenyt kell létrehozni•A liberalizáció kiegyensúlyozott legyen•Az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget (USO) szélesebb összefüggéseiben kell vizsgálni•A szabályozás a teljeskörű szolgáltatásra összpontosítson a hálózathoz való hozzáférés helyett Az európai postai szolgáltatások teljes liberalizálásáról Jacky Arches (UNI Europa Postes) tartott előadást. Az UNI-Europa Poste az Európai Unió valamennyi tagországában szakszervezetekbe tömörült több mint egymillió postai alkalmazottat képviselő európai szakszervezeti szövetség. Az UNI-Europa az európai szakmaközi és ágazati társadalmi párbeszéd képviselő szervezete. Az UNI – EUROPA POSTE politikai állásfoglalásaAz UNI-Europa elutasítja a Bizottságnak a postai piac teljes megnyitására vonatkozó tervét. Az európai bizottsági javaslat UNI-Europa általi elutasításának okaiA javaslat ellentétes az új irányelv fő célkitűzésével : Egyetemes postai szolgáltatások nyújtása, mely valamennyi állampolgárnak hozzáférést biztosít földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül; Jó minőségű postai szolgáltatások nyújtása, elérhető áron; Az állampolgárok, az ügyfelek, illetve a kis-és közepes vállalkozások közötti társadalmi és területi kohézió biztosítása.Véleménye szerint a Bizottságnak felül kell vizsgálnia álláspontját és az európai postai szolgáltatások olyan szabályozását kell javasolnia, amely megfelel az állampolgárok elvárásainak Bernard Damiens (PostEurope) tájékoztatást adott az európai postai liberalizációról. A piacliberalizáció hatásáról a Magyar Posta Zrt. működésére, piacaira – Dr. Szabó Pál tartott előadást. A Postások Szakmai Egyesülete szemszögéből Dr. Horváth Sándor adott tájékoztatást a liberalizációról. A színvonalas konferencia Szivi László zárszavával fejeződött be. 55


2007. március 27-30. A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság tagjai szakmai tanulmányúton vettek részt a görög postánál 2007. március végén. A rendező fogadó szervezet: Hellenic Post és a Panhellenic Federation of Postal Trade Union Association (a Görög Posta és a Görög Postás Szakszervezet) volt. A tanulmányút első napján a Görög Postás Szakszervezet székházában a szakszervezet főtitkára Elias Bakellas, Savvas Dandolos stratégiai vezérigazgató, Constantin Anastasiadis hálózati vezérigazgató helyettes és Thomas Filipposz a szakszervezet elnöke fogadta a delegációt. A tárgyalás az alábbi napirendi pontok szerint zajlott: •

• •

•

•

Hogyan valósul meg a felkészülés az egyetemes postai szolgáltatások nyújtására, amely valamennyi állampolgárnak hozzáférést biztosít Görögországban a földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül. A liberalizációra való felkészülés jelenlegi helyzete Görögországban és Magyarországon Hogyan teljesül az a célkitűzés, hogy a jó minőségű postai szolgáltatások nyújtását - elérhető áron - megvalósítsák, ezen terv alkalmazhatósága a Magyar Posta Zrt-nél, Hogyan valósítható meg az az EU-s célkitűzés, hogy az állampolgárok, az ügyfelek, illetve a kis-és közepes vállalkozások közötti társadalmi és területi kohézió biztosítható legyen. Tapasztalatcsere a Görög Posta Eu szintű szociális párbeszédben való részvételről, EU-s bizottságokban, projektekben végzett munka eredményei, mikro-, közép- és makro szintű szociális párbeszéd.

A szakmai tanulmányút második napján a küldöttek látogatást tettek az athéni főpostán, a Központi Postahivatalban. A látogatás célja a helyi logisztika tanulmányozása volt. (Kézbesítő bázisposta, mobilpostajárat, belterületi mobil postaszolgálat, helyi kézbesítők, felvételi fix pontok, idegen postahelyek, kijelölt elérhetőségi pont, stb.)

2007. november 7-9. (Sopron) Postai liberalizáció 2012 címmel tartotta határ menti országok találkozóját a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság Sopronban. A konferencián a 2012. évi postai piacnyitás EU-s postákra gyakorolt hatásáról, az érdek-képviseleti szervezetek teendőiről kaptak tájékoztatást a résztvevők.

56


Az előadók és a kerekasztal-megbeszélések a postai szolgáltatás ágazatot érintő aktualitásokat a versenyképességet érintő fejlődéshez való bipartit hozzájárulás érdekében tekintették át: • Az Európai Parlament által javasolt, az európai Bizottsági döntés ismeretében a meglévő postai, állami monopóliumok felszámolását a postai szolgáltatások területén • Az új kommunikációs eszközök megjelenését, a postai szolgáltatások piacának átalakulását • Hogyan hat a liberalizáció az érintett országok foglalkoztatáspolitikájára, a munkaügyi kapcsolatok erősödésére • Mi lesz az ágazati párbeszéd szerepe, feladata a kihívások végrehajtása során • A résztvevő országok EU szintű szociális párbeszédben való részvételét, EU-s bizottságokban, projektekben végzett munka eredményeit, mikro-, közép- és makro szintű szociális párbeszéd szerepét az érdekegyeztetésben • Mi a teendő a posta versenyképességének fokozására, a postai hálózat alakulása, a mobil postai szolgáltatások kialakításának tapasztalatai A konferencia résztvevői tájékoztatást kaptak a Magyar Posta uniós lobbi tevékenységéről a harmadik közösségi postai irányelv megalkotásában az EPICURE csoport tagjaként • az EPICURE csoport kialakulásának előzményeiről, indokairól, a csoport tagjai • az EPICURE csoport megbízásáról a lehetséges finanszírozási módszerek hatékonyságára és működőképességére • az uniós postai döntéshozatali mechanizmus folyamatáról és eddigi eredményeiről. A konferencián előadást tartott Dominique Bailly, az Európai Bizottság Postai Ágazat Szociális Párbeszéd Bizottságának elnöke, Rolf Büttner, az UNI Szakszervezeti Világszövetség posta- és logisztikai bizottsági elnöke, valamint Gerhard Fritz, az Osztrák Postás Szakszervezet elnöke. Az érdekvitákról s azok megoldásáról adott tájékoztatást dr. Lux Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főtanácsadója, valamint Kordás László, a Társadalmi Párbeszéd Központ vezetője ismertette a magyarországi társadalmi párbeszéd intézményrendszerét. Az előadásokat követően az érdeklődők aktívan részt vettek a konferencia munkájában. 57


Összefoglalva a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság 2004. évi megalakítása óta a nagyságrendekkel nagyobb EU piaci rendszerben tagszervezetei révén a Bizottság közvetlenül részt vesz az európai és a fejlett kommunikációt alkalmazó társadalmak nemzetközi együttműködési gyakorlatában. Döntő fontosságú, hogy a Bizottság képes a magyar társadalmi partnerek; a munkavállalói illetve a munkáltatói szervezetek egyesítésére, valamint a stabil együttműködési formák kialakítására mindkét oldalon. Az intézményi keretek megteremtése mellett a Bizottság folyamatos egyeztetésekkel és javaslatok kidolgozásával, illetve azok végrehajtásával stabil környezetet kíván biztosítani a szektor munkavállalói, szakemberei, vállalkozásai számára. A következőkben a szakmai körülményeket állandóan javítandó közös erőfeszítéseket kíván tenni, ügyelvén arra, hogy a munkavégzés feltételei fejlesztése a különböző szereplők egységét és harmonikus fejlődését segítse, az egyes területek közötti kiegyensúlyozatlanságok mérséklésével a szakmai kohéziót növelje. A jövedelmi pozíciók és a munkafeltételek javítása révén növelni kívánja az információs társadalom emberi erőforrás háttere biztonságát, a struktúraváltással elkerülhetetlenül felmerülő gazdasági problémák kezelésben aktív résztvevőként akar fellépni.

58


Összefoglalás Az európai uniós társadalmi párbeszéd gyakorlat fejlesztési irányai a munkaadói érdekképviseleti tevékenység új felületét alakították ki az ágazati (valamint alés szakágazati) szinten szervezett és szerveződő társadalmi párbeszédbizottságok létrehozásával. A kapcsolódó törvényi, szabályozási feltételek és az érdekegyeztetési gyakorlat áttekintése a STRATOSZ szemszögéből rá kívánt világítani a szinergiák kibontakoztatásának lehetőségére. A Szövetség működése során kiemelt fontosságú cél, hogy tagvállalatainak érdekei minél erőteljesebben kerüljenek képviseletre – az országos szint mellett – az ágazati párbeszédbizottságok szintjén is. Ahhoz, hogy minél világosabb képet kaphassunk arról, milyen lehetőségek vannak az ágazati szinten zajló párbeszédbe történő bekapcsolódásra, egyrészt részletesen át kellett tekintenünk az Európai Unióban zajló szociális párbeszéd elvi összefüggéseit és működésének kiemelt vonatkozásait, másrészt pedig betekintést kellett nyernünk a Magyarországon működő ágazati párbeszéd kialakulásának körülményeibe és magába a közelmúltban egyre erőteljesebben kibontakozó folyamatba. Mindezek ismeretében szükséges volt annak áttekintése is, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán helyet foglaló szövetségek milyen arányban és milyen mértékben vesznek részt az ágazati párbeszédbizottságok munkájában. Megállapíthattuk hogy az OÉT munkaadói oldalán helyet foglaló szövetségek többsége (kilencből öten) részt vesz az ÁPB-k munkájában. Ezt úgy is értékelhetjük, hogy az országos szintű érdekegyeztetésben is feladatot vállaló munkaadói szövetségek szerepe komolynak is tekinthető. Az „érem másik oldalára” tekintve azonban, már nem kis mértékben gyengül ez a szerep, hiszen ez az öt munkaadói szövetség (vagy annak tagozata, szekciója) az összesen 35 bizottságból mindössze négyben van jelen. Ezen túlmenően annak bemutatását is elengedhetetlennek tartottuk, hogy e cél elérése érdekében milyen kapcsolatrendszerre, milyen információátadási mechanizmusokra van szükség, s mindebből adódóan melyek a továbblépés, a fejlesztés lehetséges irányai. Ezzel összefüggésben itt is szükséges megjegyezni, hogy ha egy munkaadói szövetség olyan spektrumú tagsági körrel rendelkezik, amelynek alapján számos ágazatban érdekelt lehet (mint például a STRATOSZ), ez a helyzet az érdekközvetítés, -egyeztetés és -érvényesítés területén könnyen felvethet belső problémákat. Nevezetesen arra a helyzetre indokolt gondolni, amikor két ágazat érdekei vitathatatlanul szemben állnak egymással. 59


Abban az esetben, ha egy munkáltatói szövetségnek vannak olyan tagjai, amelyek a fentiek értelmében szembenálló felek, komoly konfliktus nélkül megoldhatatlan az ágazati érdekképviselet, hiszen ugyanaz a szövetség – legalábbis hitelesen – nem képviselhet két, egymással ellentétes álláspontot két ÁPB-ben. Ennek a problémának természetesen van megoldása, ez pedig olyan szakmai tagozatok létrehozása, amelyek ily módon képesek az ÁPB-ken belül a munkáltatói oldal képviseletére. Annak az eldöntése, hogy egy, az OÉT-ben is részes munkáltatói szövetség részvétele egy ágazati párbeszéd bizottságban hasznos lehet-e mind a szövetség, mind az adott ÁPB számára, nem kis mértékben függ attól, hogy céljaik és feladataik között mennyire találhatóak egymással harmonizáló elemek. Ezért a tanulmány keretei között ezt az összevetést is elvégeztük, majd végezetül – segítendő a továbblépésre vonatkozó döntést – részletesen bemutattuk a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság működését, mert kiválóan példázza azt az együttműködést, amely a Szövetség és a PAPB között kialakult, mind az OÉT szintjén, mind a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában.

60


Mellékletek 1. számú melléklet Megállapodás az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban (módosításokkal egységes szerkezetben) "Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése" c. PHARE projekt, melynek célja volt az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalapítása, melyeknek feladata a kétoldalú - munkaadók és szakszervezetek közötti - közvetlen, valamint a kormányzati szervekkel történő eseti konzultációk lefolytatása, illetve megállapodások és kollektív szerződések létrehozása ágazati szinten, 2001. február 23-án indult, mikor az Országos Munkaügyi Tanács döntött a PHARE projekt indításáról. Az EU 2001 áprilisában fogadta el a projektet. Az ezt követően kiírt előcsatlakozási szakértői pályázatot Dánia nyerte el. A projekt-szerződést (Covenant) 2002. június 20-án írta alá az EU nagykövete a Kormánnyal. A projekt előkészítésére Operatív Bizottság jött létre, amely később az OÉT Ágazati Tanácsává alakult, s mely folyamatosan figyelemmel kísérte a program megvalósítását, valamint döntéseket hozott a projekt részleteiről. 2003. március 3-án az Országos Érdekegyeztető Tanács három oldala emlékeztetőt írt alá az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrehozásának állásáról. Az Operatív Bizottság felkérésére a szociális partnerek közreműködésével 18 korábban kijelölt ágazatban készült tanulmány, valamint három átfogó dolgozat is született. 2002. szeptember 4-én zajlott le a projekt nyitókonferenciája. Az ágazati bizottságok és a kormány közötti kapcsolat intézményesítésére, valamint a projekt végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív teendők végzésére az FMM Munkaügyi és Civil Kapcsolatok Főosztálya keretei között megalakult az Ágazati Tanács Titkársága. A dán twinning-partner szervezésében, az ÁT Titkárság részvételével, sikeresen folyt a leendő Ágazati Párbeszéd Bizottságban résztvevő szociális partnerek képzése. A programban résztvevő partnerek feladata volt a párbeszéd kialakításához szükséges előfeltételek és ajánlások kimunkálása, melynek célja egységes jogi és működési alapok kidolgozása a létrejövő ágazati bizottságok számára. A részvételi kritériumok kidolgozására tripartit bizottság alakult, mely a kritériumokat kidolgozta és jóváhagyásra az Ágazati Tanács elé terjesztette. 2003. július 2-án az Országos Érdekegyeztető Tanács Ágazati Tanácsa tagjai keretmegállapodást írtak alá, melyben rögzítették az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakításának és működésének alapelveit, valamint kinyilvánították, hogy a végleges jogi szabályozás életbe lépéséig tartó időszakra közös, egységes szabályokat dolgoznak ki. Időközben megalakult Ágazati Párbeszéd Bizottságok, valamint a kormány képviselői részvételével az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (a továbbiakban: ÁPBT). Az Országos Érdekegyeztető Tanács Ágazati Tanácsa 2003. július 2-i keret-megállapodása alapján a szociális partnerek egyetértenek azzal, hogy az ágazati (alágazati, szakágazati) párbeszéd bizottságokra (a továbbiakban: ÁPB) vonatkozó, kimunkálás alatt álló jogalkotási koncepció, valamint az azt követő jogi szabályozás hatályba lépéséig terjedő időszakban szükséges az ágazati szintű (kétoldalú) érdekegyeztetés intézményrendszerére vonatkozóan egységes elvek megfogalmazása. A szociális partnerek fontosnak tartják, hogy az ÁPB-k megalakulása és működése a hatályos jogszabályi keretek között, egységesen történjen. Remélik továbbá, hogy a működésnek a szükséges jogi szabályozás hatálybalépéséig terjedő időszakában megszerzendő tapasztalatai

61

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. a jogi szabályozás kialakításánál is figyelembe vehetők lesznek. Az ÁPB-ket érintő jogi szabályozás bevezetését megelőző időszakban már Ágazati (alágazati, szakágazati) Párbeszéd Bizottságok jöttek létre és folyamatosan jönnek létre. Az ÁPB-k átmeneti időszak alatti megalakulásánál a szociális partnerek együttműködésének és megállapodásainak fokozott szerepe van. A kormányzat vállalja, hogy az ÁPB-k létrejöttét, működését az erre vonatkozó jogi szabályozás hatálybalépéséig terjedő időszakban a jelen Megállapodás szerint segíti elő. A fentiek alapján a kormány, valamint a szociális partnerek képviselői az alábbi megállapodást kötik. I. Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrehozása Ágazati Párbeszéd Bizottságot munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hozhatnak létre, az alábbi feltételek szerint. Párbeszéd bizottságot lehet alakítani • • •

ágazati alágazati és szakágazati szinten.

Ágazati Párbeszéd Bizottság az a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek által, az e Megállapodásban foglalt feltételek szerint létrehozott bizottság, melynek résztvevői olyan munkáltatók érdekképviseletét látják el, melyek a 2 számjegyű TEÁOR adott ágazatnak megfelelő kategóriájába sorolhatók, illetve olyan szakszervezetek, melyek az adott ágazatban szervezettel, illetve képviselettel rendelkeznek. A 3, illetve 4 számjegyű TEÁOR-ba sorolható tagokkal rendelkező szervezetek által alakított bizottságok nem ágazati, hanem alágazati, illetve szakágazati párbeszéd bizottságok. Az ágazati, az al- és szakágazati bizottságok döntéseikben önállóak, közöttük nincsen hierarchikus kapcsolat. (Ennek megfelelően, amikor a megállapodás bizottságot említ, azon ágazati, alágazati és szakágazati bizottságot is kell érteni.) A TEÁOR besorolás a bizottságot érintő "tevékenységi körök" meghatározására szolgál. Egy TEÁOR besorolás alatt csak egy bizottság jöhet létre. Egy adott, 2, 3, vagy 4 számjegyű TEÁOR szerint megalakuló Ágazati Párbeszéd Bizottság ha azt az érintett munkavállalói, illetve munkáltatói szervezetek kérik - élhet azzal a lehetőséggel, hogy a főtevékenységük szerint nem az adott TEÁOR szerinti ÁPB-be tartozó ágazatban (alágazatban, szakágazatban) érintett munkáltatókat képviselő munkáltatói, illetve az ebben az ágazatban foglalkoztatottakat képviselő munkavállalói szervezeteket (ha a többi szükséges feltételnek megfelelnek) az adott Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjának tekinti. A közszféra sajátosságai miatt az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrehozásáról, összetételük egyes kérdéseiről speciális szabályokat kell kialakítani. E terület végleges jogi szabályozását törvényi szinten kell a lehető legrövidebb időn belül megteremteni. I.1 A tagság feltételei Az ÁPB-ban az az ágazati (alágazati, szakágazati) érdekképviselet lehet tag, amely megfelel a I. 2. pontban található általános feltételeknek. Az általános feltételeknek megfelelő érdekképviselet tagságát sem a munkáltatói, sem a munkavállalói érdekképviseletek nem kérdőjelezhetik meg. I.2. A tagság általános feltételei Az alább felsorolt részvételi feltételek a verseny-, pontosabban a termelői szférában tevékenykedő érdekképviseletek jogosultságának megállapítására alkalmazhatók teljes körűen.

62


I.2.1. A részvétel - és egyben alapvető jogosultság, a konzultációs jog - gyakorlásának együttes feltételei a következők: "A"- feltétel: az egyesülési törvény alapján megalakított társadalmi szervezetként, a bíróság által történt nyilvántartásba vétel, vagy a társadalmi szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősülés; Kivételes szabály: jogszabályi feltételek hiánya miatt munkáltatói érdekképviseletet alakítani nem tudó, de az adott ágazat 80 %-t gazdaságilag (nettó árbevétel, gazdálkodó szervezetek száma, foglalkoztatott létszám) lefedő gazdasági szervezet, csoport is tagja lehet, képviseltetheti magát az ÁPB-ben. "B"- feltétel: érvényes alapszabály alapján az adott ágazatban munkavállalói, illetve munkáltatói érdekek képviseletére jogosult; "C"- feltétel: az "A" és "B" feltételek teljesülése mellett, legalább két éve folyamatosan érdekképviseleti tevékenységet folytat. Kivételes szabály: adott ÁPB-ben, az "A", "B", "C" és "D" feltételeknek megfelelő érdekképviseletek konszenzusával a "C" feltételnek nem megfelelő érdekképviselet esetében az e pontban előírtaktól el lehet térni. I.2.2. Az ÁPB-ben az alábbi, munkavállalói illetve munkáltatói érdekképviseletnek minősülő szervezetek vehetnek részt " D1"- feltétel: a) Ágazati munkavállalói érdekképviseletnek (szakszervezetnek) kell tekinteni azt az érdekképviseletet, amely: aa) legalább 10 munkáltatónál szervezettel rendelkezik és az e munkáltatóknál foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban foglalkoztatottak létszámának 1 %-át, vagy ab) legalább három munkáltatónál, ahol az érdekképviselet szervezettel rendelkezik, a foglalkoztatott érdekképviseleti tagok száma eléri az ágazatban foglalkoztatottak számának 10 %-át, vagy ac) a munkáltatóknál megtartott legutolsó üzemi tanácsi választásokon a helyi szervezetei által együttesen megszerzett ún. redukált szavazatok száma [1] eléri az ágazatban foglalkoztatottak 5%-át ad) Azok és csak azok az ÁPB tagok, amelyek az "A", "B", "C" és "D" általános feltételeknek megfeleltek, határozhatnak úgy, hogy elismernek ÁPB tagnak olyan szervezete(ke)t is, mely(ek) az általános feltételek közül a "D1" feltételnek nem felel(nek) meg. a/1)* Célszervezeti munkavállalói érdekképviseletnek (szakszervezetnek) kell tekinteni az érdekképviseletet, amely: a/1a) legalább 10 célszervezetnél szervezettel rendelkezik és az e célszervezeteknél foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri a Pénzügyminisztérium nyilvántartásában szereplő célszervezeteknél foglalkoztatottak 1 %-át, vagy a/1b) legalább 3 célszervezetnél szervezettel rendelkezik és az e célszervezeteknél foglalkoztatott érdekképviseleti tagok száma eléri a Pénzügyminisztérium nyilvántartásban szereplő célszervezeteknél foglalkoztatottak számának 10%-át.

63

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. "D2"- feltétel: b) Ágazati munkáltatói érdekképviseletnek tekintendő az az érdekképviselet, amely ba) az adott ágazatba főtevékenység szerint besorolt, és az érdekképviselethez tartozó gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatottak száma eléri az ágazatban foglalkoztatottak 5%át, vagy bb) tagja legalább 40, az ágazatba besorolt gazdálkodó szervezet. A munkáltatói érdekképviseletek részvételének jogosultsága hitelesen csak úgy állapítható meg, ha egy munkáltató (gazdálkodó szervezet) adatait csak egy ágazati érdekképviseletnél veszik számba. Ez arra az esetre is érvényes, mikor egy adott munkáltatói érdekképviseletnek tagja egy vállalkozás, de egy olyan másik érdekképviselet is, ahol az adott vállalkozás szintén tag. A többszörös számbavételt ilyen esetben ki kell szűrni. Amennyiben a munkáltató több munkáltatói érdekképviseletnél rendelkezik tagsággal, akkor az érintett szervezetnek nyilatkoznia kell, hogy adatait melyik munkáltatói érdekképviseletnél vegyék számításba (azaz az ÁPB-ben melyik szervezet képviselje érdekeit), ennek hiányában a számbavétel során a figyelembe veendő adatokat egyenlő arányban kell megosztani az érintett munkáltatói érdekképviseletek között. II. Az ÁPB tagjainak döntéshozatali jogosultsága, státusza II.1. Az érdekképviseletek döntéshozatali jogosultságának és reprezentativitásának feltételei Az érdekképviseletek döntéshozatali jogosultságának és reprezentativitásának meghatározása több szempont figyelembevételével, pontozásos rendszer alapján történik. [2] Az egyes szempontokra adható pontok együttes összege oldalanként maximálisan100 pont lehet. Az egyes kritériumok alapján megszerezhető maximális pontszám az adott kritériumnak megfelelő szervezetek között - arányosan, teljesítményüknek" megfelelően - kerül felosztásra. II.1.1. A munkavállalói érdekképviseletek pontértékének meghatározása "E" - feltétel 1. Az adott ágazat területén a legutóbbi üzemi/közalkalmazotti tanácsi választásokon elért eredmény A szempontra összesen 40 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál - amelyeknél a jogszabály a választást előírja - megtartott legutóbbi üzemi/közalkalmazotti tanácsi választáson leadott összes szavazat felel meg 40 pontnak, feltéve, hogy a választásra jogosultak 30 %-a részt vesz a választáson. Amennyiben a részvétel 30 %-nál kevesebb, a 40 pont arányosan csökkentve vehető figyelembe. A szakszervezet a legutóbbi üzemi/közalkalmazotti tanácsi választáson elért eredménynek megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból. Az eredményt a redukált szavazatok számának figyelembe vételével kell megállapítani. A választások eredményének összegzési módját meghatározó kormányrendelet megjelenéséig az adott ÁPB szakszervezetei a. megállapodhatnak az összegzés módjában, vagy b. az e kritériumra felosztható 40 pont tekintetében megegyezhetnek, hogy az "F" és/vagy "G1" feltételek között osztják meg, az azon feltételekre érvényes szabályok szerint. Amennyiben az ÁPB-ben nem születik az "E" feltétel teljesítésének, illetve az erre felosztható 40 pont elosztásának módjáról megállapodás, akkor erről az ÁPBT-ben kell megegyezni.

64


"F" - feltétel: 2.Az aktív szakszervezeti tagok létszáma A szempontra összesen 25 pont osztható fel. Az ágazatban - főtevékenység alapján besorolt - 10 főnél többet foglalkoztató munkáltatóknál foglalkoztatott összlétszám felel meg 25 pontnak. A szakszervezet - az ágazatban foglalkoztatott - aktív (tagdíjfizető) taglétszámának megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból. "G1"- feltétel: 3.A szociális párbeszédben való részvétel A szempontra összesen 20 pont osztható fel. Az ágazatban - főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál - foglalkoztatott összlétszám felel meg 20 pontnak. A munkavállalói érdekképviselet a közreműködésével kötött és az ágazatban hatályos kollektív szerződések által lefedett foglalkoztatottak létszámának megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból. Amennyiben egy foglalkoztatottra több - munkahelyi, több munkáltatós, egy vagy több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve ágazati kiterjesztett - kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében csak egyet, mégpedig a legmagasabb szintűt lehet figyelembe venni. Amennyiben van az ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkavállalói érdekképviseletek egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból. "H1" - feltétel: Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalán résztvevő országos munkavállalói szövetséghez való tartozás A szempontra összesen 10 pont osztható fel. Azok a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai az OÉT munkavállalói oldalon résztvevő országos szövetségnek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból. "I1" - feltétel: ágazat nemzetközi munkavállalói szervezeteihez való tartozás A szempontra összesen 5 pont osztható fel. A munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai az adott ágazat nemzetközi munkavállalói szervezetének, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból. Amennyiben az adott ágazatban nincs nemzetközi munkavállalói szervezet, akkor az egyes szervezeteknek a többi négy feltételhez tartozó pontszámait a 100/95-szörösükre kell emelni. II.1.2.A munkáltatói érdekképviseletek pontértékének meghatározása "J" - feltétel: 1.A képviselt gazdasági szervezetek munkaviszony keretében foglalkoztatottainak száma A szempontra összesen 25 pont osztható fel. Az ágazatban - főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál - foglalkoztatott összlétszám felel meg 25 pontnak. A munkáltatói érdekképviselet, az ágazatba besorolt érdekképviseleti tag munkáltatóknál (gazdálkodó szervezetnél) munkaviszony keretében foglalkoztatott létszámának megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból.

65


"K" - feltétel: 2.A képviselt gazdasági szervezetek nettó árbevétele A szempontra összesen 25 pont osztható fel. Az ágazat éves nettó árbevétele felel meg 25 pontnak. A munkáltatói érdekképviselet, az ágazatba besorolt munkáltatói érdekképviseleti tag munkáltatók éves nettó árbevételének megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból. "L" - feltétel: 3.A munkáltatói érdekképviselet tagjainak száma A szempontra összesen 20 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatók (gazdálkodó szervezetek) száma felel meg 20 pontnak. A munkáltatói érdekképviselet, az ágazatba főtevékenység alapján besorolt érdekképviseleti tag munkáltatók számának megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból. "G2" - feltétel: 4.A szociális párbeszédben való eddigi részvétel A szempontra összesen 15 pont osztható fel. Az ágazatban - főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál -foglalkoztatott összlétszám felel meg 15 pontnak. A munkáltatói érdekképviselet, a maga és tagszervezetei által is kötött és az ágazatban hatályos kollektív szerződések által lefedett létszámnak megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból. Amennyiben egy foglalkoztatottra több - munkahelyi, több munkáltatós, egy vagy több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve ágazati kiterjesztett - kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében csak egyet, mégpedig a legmagasabb szintűt lehet figyelembe venni. Amennyiben van az ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseletek egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból. "H2" - feltétel: 5.Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldalán résztvevő országos munkáltatói szövetséghez való tartozás A szempontra összesen 10 pont osztható fel. A munkáltatói érdekképviseletek, amelyek tagjai az OÉT munkáltatói oldalon résztvevő országos szövetségnek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból. "I2" - feltétel: 6.Az ágazat nemzetközi munkáltatói szervezeteihez való tartozás A szempontra összesen 5 pont osztható fel. A munkáltatói érdekképviseletek, amelyek tagjai az adott ágazat nemzetközi munkáltatói szervezetének, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból. Amennyiben az adott ágazatban nincs nemzetközi munkáltatói szervezet, akkor az egyes szervezeteknek a többi öt feltételhez tartozó pontszámait a 100/95-szörösükre kell emelni. Kiegészítő szabály, mindkét oldal esetében: Amennyiben az azonos oldalon részt vevő valamely érdekképviseleti szervezet(ek) nem éri(k) el a 10 pontot, a döntéshozatali jogosultság feltételeinek való megfelelés érdekében más részt

66

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. vevő szervezettel, vagy szervezetekkel koalícióra léphet(nek). Amennyiben a koalícióra lépett érdekképviseletek együttesen a 10 pontot elérik, döntéshozatali jogosultságukat közösen (egy szervezetként) gyakorolják. A koalíciók száma nem korlátozott. Koalíciókötés esetén a koalíciót kötő szervezeteknél, az általános feltételeknél a "C" feltételre vonatkozóan mindig az előnyösebb pozícióban lévő szervezet adatait kell figyelembe venni. Koalíciókötéssel reprezentativitás nem jöhet létre. Az ágazati szintű adatokat (a mutatók nevezőjét) az FMM, az érdekképviseletekre vonatkozókat (a mutatók számlálóját) az érintett érdekképviselet biztosítja. A döntési jogosultság megállapítására az eljárást a Részvételt Megállapító Bizottság folytatja le. II.2. Az ÁPB-k döntési rendszere Az ÁPB-k, döntési rendszerüket illetően két megoldás közül választhatnak: II.2.1. Megállapodásos döntési rendszer Az ÁPB tagjai - valamennyi résztvevő konszenzusával - megállapodnak és alapszabályban (ügyrendben) rögzítik, hogy az ÁPB milyen eljárás szerint hozza meg döntéseit, illetve a döntések során az ÁPB oldalait és az egyes tagokat milyen jogok illetik meg. Az eljárásnak tartalmaznia kell az oldalakon belüli szavazás rendjét is. Új tag csatlakozásakor a reprezentativitást újra kell vizsgálni, amennyiben egy ÁPB tag kezdeményezi. A reprezentativitás megállapítása ebben a döntési rendszerben is csak a IV. pont szerinti eljárással történhet. II.2.2. Nem megállapodásos döntési rendszer Abban az esetben, ha az ÁPB nem állapodik meg saját döntési rendszeréről, akkor döntéseit az e pontban foglaltak szerint hozza meg. II.2.2.1. Az ÁPB tagjainak státusza Az ÁPB tagjai különféle státusszal rendelkezhetnek: • •

tag - konzultációs joggal tag - döntési joggal, mely lehet o egyszerű döntési jog o reprezentatív tagi döntési jog.

II.2.2.1.1. Konzultációs joggal rendelkező tag "SKA" - feltétel: a.) az I.2 pont szerinti általános ("A" - "D") feltételeknek egyébként megfelelő ágazati érdekképviselet, amennyiben előzetesen kinyilvánítja, hogy csak a konzultációs és tájékozódási jogokkal kíván élni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az érdekképviselet minden döntésről - pl. a bizottság ügyrendjének vagy napirendjének elfogadása, állásfoglalás, ajánlás meghatározása, kollektív szerződés aláírása - előzetesen lemond. Az ezirányú nyilatkozat azonban bármikor visszavonható, de ez esetben az adott érdekképviselet csak akkor lehet döntési jogú tagja az ÁPB-nek, ha a döntési jogosultsághoz szükséges speciális feltételeknek megfelel, vagy az ÁPB tagjai ezzel egyetértenek.

67


"SKB"- feltétel: b) Ugyancsak konzultációs joggal rendelkező tag az az I.2. pont szerinti ("A" - "D") feltételeknek egyébként megfelelő ágazati érdekképviselet, amely a II.1. pontban megfogalmazott feltétel-rendszer alapján a 10 pontot nem éri el. II.2.2.1.2. Döntési joggal rendelkező tag Egyszerű döntési joggal rendelkező tag "SD"- feltétel: Egyszerű döntési joggal rendelkezik a tag, ha ebben az ÁPB tagjai egyetértenek. Egyetértés hiányában az érdekképviselet akkor rendelkezik döntési joggal, ha a II.1. pont szerinti számítás alapján pontértéke eléri a 10 pontot. Amennyiben egy érdekképviselet a reprezentatív szervezeti státushoz kapcsolódó döntési jogokkal [3] kíván rendelkezni, kérnie kell a reprezentativitás vizsgálatát az FMM-től, az alábbiak szerint: "SR1" - feltétel: ba) Reprezentatív az a munkavállalói érdekképviselet, amelynek a II.1.1 pont szerinti számítás 1-3. szempontjaira kapott pontjai összege eléri a 10 pontot. "SR2" - feltétel: bb) Reprezentatív az a munkáltatói érdekképviselet, amelynek a II.1.2 pont szerinti számítás 1-4. szempontjaira kapott pontjai összege eléri a 10 pontot. II.2.2.2. A szavazás rendje Az ÁPB döntéseit konszenzussal hozza. Az ÁPB munkavállalói és munkáltatói oldalának minden esetben csak egy szavazata lehet. Az oldalakon belüli szavazás rendjéről az oldalak állapodnak meg, de amennyiben ez nem történik meg, akkor az oldalon résztvevők pontszáma alapján számított, a pontok 2/3-át elérő szavazatok által támogatott javaslat tekintendő az oldal álláspontjának. III. Az ÁPB létrejöttének eljárása III.1. Az ÁPB létrehozataláról egy vagy több, az adott ágazatban (alágazatban, szakágazatban) működő ágazati (alágazati, szakágazati) szintű munkáltatói, illetve munkavállalói érdekképviselet írásban megállapodást köt, melyben kijelentik, hogy a I.2. pont szerinti ("A"-"D") feltételeknek megfelelnek és kinyilvánítják szándékukat ÁPB megalakítására. III.2. A megállapodást (annak egy, eredeti aláírásokkal ellátott példányát) az azt kötő érdekképviseleti szervezetek megküldik az Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak [4]. A megállapodáshoz az 1/a sz. melléklet ** szerinti dokumentumokat kell csatolni. III.3. Az ÁPB-ben való részvétel általános feltételeinek meglétét, a reprezentativitási szempontoknak való megfelelést, valamint az ÁPB-k által megalkotott döntési rendszer hiányában a pontértékek megállapítását a Részvételt Megállapító Bizottság (a továbbiakban: RMB) végzi el, a benyújtott dokumentumok és adatok vizsgálata alapján. Az RMB feladata a hatályos jogi keretek között - csak a tények megállapítására és a tényekből levont következtetésekre terjed ki, melyek alapján döntést hoz. Az RMB-nek - vitás kérdések elbírálása során - joga van az érdekképviseletek egyedi

68

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. nyilvántartásaiba, az RMB-nek szolgáltatott összesített adatok forrásául szolgáló egyedi adatokba betekinteni. III.3.1. Az RMB létrehozása és működése: Az RMB-t az ÁPBT hozza létre, mégpedig oly módon, hogy mind a három oldal három-három főt (továbbá oldalanként egy-egy póttagot) delegál elsősorban a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) közvetítői listájából. A delegált RMB tagok közül oldalanként egy-egy fő MKDSZ tagságtól függetlenül jelölhető. b) Az RMB tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a következők: 1. Az RMB-be csak olyan személy delegálható, aki • • •

ÁPB-nak nem tagja, illetve nem tölt be elnöki, vagy titkári funkciót, illetve ha előbbiekről a delegálását követő 30. napig lemond.

2. Az RMB-be delegált személy nem vehet részt olyan szervezet tagságának elbírálási eljárásában • amellyel, vagy amelynek tagszervezetével munkaviszonyban, vagy munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszonyban áll, • amelynek, vagy amely tagszervezetének választott tisztségviselője, illetve • ha olyan érdekképviselettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszonyban, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője, melynek a vizsgált szervezet tagszervezete.

E feltételek a fent említett jogviszonyok megszűnése után egy évig állnak fenn. c) Az RMB tagjai közül soros elnököt választ. Az elnök mandátuma fél évre szól és oldalankénti rotációval változik. d) Az RMB a részvétel megállapításával, a reprezentativitás meghatározásával kapcsolatos döntéseit többségi szavazással hozza meg, azzal a megkötéssel, hogy mind a három oldalról legalább egy igen szavazatnak lennie kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. e) Az RMB ülései nem nyilvánosak, de az RMB által vizsgált, érintett szervezet képviselőjét, valamint az illetékes ÁPB elnökét/ társelnökeit az ülésre meg kell hívni. f) Az RMB döntéseinek felülvizsgálatára kérelemmel lehet fordulni az ÁPBT-hez. A felülvizsgálati eljárás szabályait az ÁPBT alakítja ki. g) Az RMB feladatainak ellátásához az adminisztratív, technikai hátteret az FMM biztosítja. Az FMM készíti elő a döntésekhez szükséges adatgyűjtést, adatszolgáltatást. h) Az RMB tagjait díjazás, továbbá költségtérítés illeti meg. III.3.2. Az RMB megvizsgálja, hogy a) a megfelelő mellékletek csatolása megtörtént-e, b) a mellékelt okiratokból az I.2. pontban szereplő feltételek fennállása megállapítható-e. Az RMB szükség esetén - 30 napos határidővel - hiánypótlást kér. Az RMB legkésőbb az okiratok beérkezése után 30 nappal köteles a vizsgálatot elvégezni. Amennyiben hiánypótlás szükséges, a határidő 30 nappal meghosszabbodik. 69


III.4. Amennyiben a fenti feltételek teljesítése megtörtént, az FMM gondoskodik a már aláírt, de még nem véglegesített megállapodásnak az FMM honlapján és a Munkaügyi Közlönyben történő közzétételéről, valamint felkéri a szociális partnereket, hogy azt saját honlapjukon is tegyék közzé. Egyidejűleg felhívja a figyelmet arra, hogy azok a magukat az adott ágazatban munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletnek tekintő szervezetek, amelyek ugyancsak alapító tagként részt kívánnak venni az ÁPB munkájában, a Munkaügyi Közlönyben való megjelenés napjától számított 30 napos határidővel keressék meg az adott Ágazati Párbeszéd Bizottságot és az FMM-et. III.5. A megállapodás Munkaügyi Közlönyben való közzétételétől számított 60 napon belül a megállapodást aláíró érdekképviseleti szervezetek elkészítik az ÁPB megalakulásáról szóló végleges megállapodást, és azt benyújtják az FMM-nek. III.5.1. A véglegesített megállapodáshoz csatolni kell az újonnan csatlakozó szervezetek vonatkozásában a következőket: • • •

a csatlakozni kívánó szervezetek felsorolását, azon szervezetek felsorolását, melyek csatlakozását az alapító szervezetek elfogadták, utóbbiak esetében csatolni kell az III.2. pontban szereplő, vonatkozó mellékleteket.

III.5.2. Azok az érdekképviseleti szervezetek, melyek csatlakozni kívántak valamely alakuló párbeszéd bizottsághoz, de az alapítók jelentkezésüket nem fogadták el, szintén az III.1. pontban szereplő megállapodás Munkaügyi Közlönyben való közzétételétől számított 60 napon belül közvetlenül az FMM-hez fordulhatnak, az III.2. pontban megjelölt mellékletek egyidejű csatolásával. Ezt követően az RMB az III.3.2. pontban foglaltaknak megfelelően jár el, melynek során megállapítja az egyes szervezetek csatlakozáshoz szükséges jogosultságát. III.6. A fenti eljárás befejezését követően az FMM gondoskodik a véglegesített megállapodás közzétételéről az FMM honlapján, valamint a Munkaügyi Közlönyben. A véglegesített megállapodás közzététele után az ÁPB létrejötte időpontjának - a V. pont alkalmazása szempontjából is - az III.1. pontban szereplő megállapodás aláírásának napja tekintendő. III.7. Tagok csatlakozása a már működő ÁPB-hez Az ÁPB-hez történő csatlakozás lehetőségét az ÁPB-ben részt vevő alapító tagok az III.4. pontban szereplő közzétételt, illetve a III.5. pontban szereplő végleges megállapodást követően sem zárhatják ki. Csatlakozott taggá válik az érdekképviseleti szervezet, ha az I.2. pontban szereplő feltételeknek megfelel és csatlakozási szándékát kinyilvánítja. A csatlakozásról szóló kiegészítő megállapodással kapcsolatban az III. pontban foglaltak szerint kell eljárni. IV. Az ÁPB tagjai státuszának, illetve reprezentativitásának megállapítása A döntéshozatali jogosultságot - amennyiben a Bizottság a II.2.1. pont szerint nem állapodott meg - és az egyes szervezetek reprezentativitását az RMB állapítja meg, a II. pontban foglaltak alapján. A döntéshozatali jogosultság és a reprezentativitás megállapítását az FMMtől írásban kell kérni, a munkavállalói szervezeteknek a II.1.1, a munkáltatói szervezeteknek a II.1.2. pontban foglalt, az adott szervezetre vonatkozó adatok 1/b sz. melléklet szerinti szolgáltatása és dokumentálása mellett.

70

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. Az RMB, megérkezése után 30 napon belül bírálja el a megállapítás iránt benyújtott kérelmet, illetve ha az adatok kiegészítésre szorulnak 30 napon belül hiánypótlást kér. Ez esetben a bírálati idő a hiánypótlás megérkezésétől számított 30 nap. Az egyes szervezeteknek az RMB által megállapított reprezentativitása addig érvényes, míg annak újra megállapítását a szervezet maga, vagy valamely más, az adott ágazatban érdekelt szervezet, illetve az Ágazati Párbeszéd Bizottság nem kéri, azzal a megszorítással, hogy a reprezentativitás megállapításától az új vizsgálatig legalább egy évnek el kell telnie. V. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működése Az ÁPB minden, a tagjai által fontosnak ítélt témával foglalkozhat. Így különösen konzultálhat az ágazatot érintő kérdésekről, javaslatot, állásfoglalást dolgozhat ki, meghívhatja konzultációra a témában érintett minisztérium, hatóság képviselőjét, továbbá - a hatályos Munka Törvénykönyve szerinti szabályok keretei között - kollektív szerződést köthet, és kérheti annak kiterjesztését a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztertől. A megkötött kollektív szerződéseket - a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően regisztráltatni kell. Az ÁPB az általa elfogadott ügyrend alapján működik, amelyben - egyebek mellett meghatározhatja tisztségviselőit, illetve szabályozhatja, hogy szervezetenként hány fő vehet részt ülésein. V.1. Elnök, társelnök V.1.1. Az ÁPB elnököt választhat. a) Az elnök feladata, az ÁPB felhatalmazása alapján, az ÁPB képviselete, a Bizottság üléseinek vezetése, valamint a Bizottság oldalai közötti, esetleges konfliktusok kezelése is. b) Az elnök a társadalmi párbeszéd ügyeiben járatos, szakmailag elismert, köztiszteletben álló, mindkét oldal által elfogadott, tevékenységi körében pártatlan személy. c) Az elnököt az ÁPB javaslata alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nevezi ki d) Az elnök tevékenységéért tiszteletdíjat kap, amennyiben az alábbi feltételeknek megfelel, illetve kinevezésétől számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget megszünteti: 1) delegáltként az ÁPB munkájában nem vesz részt, és 2) nem tölt be ÁPB titkári funkciót és 3) az RMB-nek nem tagja és 4) az adott ÁPB egyetlen tagszervezetével sem áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve annak nem választott tisztségviselője és 5) olyan érdekképviselettel, melynek az adott ÁPB bármely tagja tagszervezete lenne nem áll munkaviszonyban, munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszonyban, illetve annak nem választott tisztségviselője. e) Az elnöki funkciót egy személy egyszerre maximum 2 Bizottságban töltheti be. A Bizottság elnöke egyben az al-, illetve szakágazati bizottságok elnöke is lehet. Ha egy elnököt több Bizottságban is elnöknek jelölnek, akkor annak a Bizottságnak, amely őt elsőként elnökké választotta, hozzájárulását kell adnia a további bizottságba való jelöléshez. V.1.2. Amennyiben az ÁPB nem választ elnököt, a Bizottság munkáját egy-egy, az oldalak

71

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. által delegált társelnök irányíthatja, aki egyben az oldal ügyvivője is. Társelnököket minden al-, illetve szakágazati bizottságnak külön-külön kell megválasztania. A társelnökök díjazást nem kapnak. V.2.Titkárságok Az ÁPB-k munkáját titkárságok hivatottak segíteni. A titkárságok feladata: • • • •

az ÁPB-k megbeszéléseinek, tárgyalásainak megszervezése, jegyzőkönyvvezetés, nyilvántartások vezetése, közreműködés a szakmai elemzések, megállapodások, ajánlások, állásfoglalások tervezetének elkészítésében, valamint a Bizottság döntéseinek végrehajtásában

A titkárságok száma: A megalakult és alakítandó ÁPB-k, al- és szakágazati bizottságaik adminisztratív, szervezési ügyeinek vitelére tikárságokat kell létrehozni. Önálló titkárság csak ágazati szintű bizottság mellett működik. Az alágazati, szakágazati titkársági feladatokat az adott ágazat (ahová az alágazat, szakágazat besorolt) titkársága látja el. A titkárságokat a bizottságok megalakulásával, munkájuk megindulásával párhuzamosan, az elfoglaltság szintjének megfelelő ütemben, fokozatosan célszerű felállítani. A titkárságok létszáma: A titkársági feladatok ellátására a titkárságokat működtető háttérintézmény keretei között jelenleg 8 státusz finanszírozására van lehetőség. Egy titkár több titkárság titkári feladatait is ellát(hat)ja. A titkári munkakör betöltése különböző módon lehetséges: • •

az érintett szociális partnerek személyi javaslatot tesznek. Az alkalmazás és a jogviszony megszüntetése tripartit egyetértéssel történik, rendes, vagy meghívásos pályázatot lehet kiírni. A pályázatot elbíráló bizottság tripartit.

A titkároknak - alkalmazásuk után - meg kell felelniük a következő összeférhetetlenségi szabályoknak: Titkár csak olyan személy lehet, aki • • • •

az ÁPB-be résztvevőként nem delegált, nem tölt be ÁPB elnöki funkciót, az RMB-nek nem tagja, az adott ÁPB egyetlen tagszervezetével sem áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve annak nem választott tisztségviselője, • olyan érdekképviselettel, melynek az adott ÁPB bármely tagja tagszervezete lenne nem áll munkaviszonyban, munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszonyban, illetve annak nem választott tisztségviselője.

72

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. A titkárságok működtetése: A titkárságok működtetését, valamint a bizottsági munkaszervezéssel és információkkal való támogatását a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium egy háttérintézményén keresztül valósítja meg. A titkárságok elhelyezése: A titkárságok jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vigadó utcai épületében bérelt, távközlési és informatikai hálózati lehetőségekkel már felszerelt helyiségeiben működnek. VI. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének támogatása A jelen megállapodásban foglaltaknak megfelelően létrejövő, vagy a már létező ÁPB-nak nyilatkoznia kell, hogy aláveti magát jelen dokumentumnak. A nyilatkozatot az ÁPB létrejöttétől számított 30 napon belül meg kell küldenie az FMM részére. A nyilatkozat megadása, valamint a regisztrációs eljárás lefolytatása feltétele a működéséhez kapcsolódó szolgáltatások (titkár, elnök) nyújtásának, igénybevételének VI.1. Konfliktuskezelés A szociális partnerek és a Kormány ajánlja az ÁPB-k számára, hogy szükség esetén (tárgyalások esetleges megakadása, konfliktushelyzet, stb.) vegyék igénybe a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat listáján szereplő, képzett közvetítők (ingyenes) segítségét, tanácsadását. VII. Záradék Amennyiben a jelen szabályozásban foglaltak alapján működő Ágazati Párbeszéd Bizottságok működése, tevékenysége, döntési eljárásai és kollektív szerződéskötési tevékenysége során - a szabályozás következtében - probléma merül fel, az érintett Bizottság, illetve az annak működésében érintett szervezet kérése alapján a problémát az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa megvitatja. VIII. Jelen megállapodás érvényességének időtartama A megállapodás az aláírást követő 15. napon lép hatályba, és az ÁPB létrehozását és működését szabályozó jogszabályok hatályba lépéséig kell alkalmazni. IX. A jelen megállapodásban foglaltak nyilvánossága A kormányzati oldal vállalja, hogy a jelen megállapodást a Magyar Közlönyben és a Munkaügyi Közlönyben, valamint honlapján megjeleníti, továbbá felkéri a szociális partnereket saját honlapjukon való megjelenítésére is. X. A megállapodás aláírói Jelen megállapodást a Kormánnyal a már megalakult Ágazati Párbeszéd Bizottságok munkavállalói és munkáltatói oldalainak ügyvivői írják alá, akik ezt követően felkérik az Ágazati Párbeszéd Bizottságok tagszervezeteit, hogy a megállapodáshoz aláírásukkal csatlakozzanak.

73

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. Budapest, 2004. szeptember 22.

[1]

Redukált szavazat: A 175/1998 (X.30.) Korm. rendelet 8.§-ának meghatározása szerint: "Az országos, ágazati (alágazati, szakágazati), illetve helyi (területi) önkormányzati reprezentativitás meghatározásakor a szakszervezet jelöltjeire leadott érvényes szavazatok számát el kell osztani az adott közalkalmazotti tanácstagoknak a Kjt, illetve az Mt. szerint megválasztható számával. A számítást - a kerekítés általános szabályai szerint - egytizedes pontossággal kell elvégezni." . Ezt a számítást kell - értelemszerűen - alkalmazni az I.2.2. ac.) pontban foglalt feltétel bizonyításakor a versenyszférára is. [2] A pontérték meghatározásához szükséges adatok pontos meghatározását, időpontját és forrását a melléklet tartalmazza. [*] Az a/1) pontot elfogadta az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsának 2005. június 21-i ülése. [3] A reprezentativitás megállapításának a kollektív szerződések egész ágazatra (alágazatra) történő kiterjesztésénél van jelentősége (Munka Törvénykönyve 34.§). Az MT ugyanis csak általánosságban fogalmaz a reprezentativitás kritériumait illetően, míg e Megállapodás, a törvényes keretek között, konkrét módszert határoz meg. [4] Cím: 1054. Alkotmány u. 3. A borítékra rá kell írni: Ágazati Párbeszéd Bizottság Regisztráció [**] A mellékletek módosításait elfogadta az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa 2005. július 14-i ülése. [***] Az a) pont módosítását az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsának 2005. február 21-i ülése fogadta el. [5] 2004. december 14-én írták alá a Munkavállalói oldal Záradékával. [6] 2004. november 27-én írták alá.

Mellékletek: 1/a sz. melléklet 1/b sz. melléklet

74

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről szóló megállapodás aláírói Burány Sándor Kormány Mezőgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottság Szeremi Lászlóné Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Munkaadói oldal

Dr. Bereczky András Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Munkavállalói oldal

Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottság Dr. Zoltay Ákos Magyar Bányászati Szövetség Munkaadói oldal

Rabi Ferenc Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete Munkavállalói oldal

Élelmiszeripari Ágazati Párbeszéd Bizottság Dr. Kovács Imre Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége Munkaadói oldal

Kapuvári József Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége Munkavállalói oldal

Sütőipari Szakágazati Párbeszéd Bizottság Werli József Magyar Pékszövetség Munkaadói oldal

Sóki Gyula Sütőipari Dolgozók Szakszervezete Munkavállalói oldal

Konzervipari Szakágazati Párbeszéd Bizottság Dr. Ábrahám Tibor Magyar Tartósítóipari Szövetség Munkaadói oldal

Hernádi Zoltánné Konzervipari Dolgozók Szakszervezete Munkavállalói oldal

Könnyűipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Tomor János Magyar Ruhagyártók Egyesülése Munkaadói oldal

Keleti Tamás Textilipari Dolgozók Szakszervezete Munkavállalói oldal

75


Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Meyer Róbertné Magyar Vegyipari Szövetség Munkaadói oldal

Paszternák György Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Munkavállalói oldal

Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottság Marczis Gáborné dr. Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Munkaadói oldal

Kocsis Andor LIGA Vas- és Fémipari Szövetség Munkavállalói oldal

Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Farkas László Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége Munkaadói oldal

Hódi Zoltán Vasas Szakszervezeti Szövetség Munkavállalói oldal

Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Várhelyi Géza Villamosipari Társaságok Munkaadói Szövetsége Munkaadói oldal

Téglás József Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Munkavállalói oldal

Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Dr. Laczó Sándor Gázszolgáltatók Egyesülése Munkaadói oldal

Paszternák György Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Munkavállalói oldal

Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Pallay Tibor Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége Munkaadói oldal

Csorvási József Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége Munkavállalói oldal

76


Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság Házi Zoltán Országos Kereskedelmi Szövetség Munkaadói oldal

dr. Sáling József Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete Munkavállalói oldal

Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság Tárnoki László Dr. Várnai Zsuzsanna Vendéglátó- és Idegenforgalmi Munkaadók Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Országos Szövetsége Munkavállalói oldal Munkaadói oldal Légiszállítási Alágazati Párbeszéd Bizottság [5] Turcsán Pál MALÉV Rt. Munkaadói oldal

Balogh Csongor Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete Munkavállalói oldal

Közúti Közlekedési Szolgáltatók Ideiglenes Ágazati Párbeszéd Bizottsága Dénes András Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége Munkaadói oldal

Tatai János Közúti Közlekedési Szakszervezet Munkavállalói oldal

Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság Schleer Ferenc Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség Munkaadói oldal

Lázár András Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Munkaadói oldal

Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság Dr. Papp Mária Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége Munkaadói oldal

Gábor Imre Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Munkavállalói oldal

77


Fürdőszolgáltatás Alágazati Párbeszéd Bizottság Dr. Horváth Gábor Magyar Fürdőszövetség Munkaadói oldal

Gábor Imre Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Munkavállalói oldal

Településszolgáltatási Ágazati Párbeszéd Bizottság Szarvas Tibor Településüzemeltetési Egyesület Munkaadói oldal

Fodor Gáborné HVDSZ 2000 Munkavállalói oldal

Magánbiztonsági Alágazati Párbeszéd Bizottság Dr. Kaló József Nádasi Mihály Magyar Biztonsági Vállalkozások Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége Munkaadói Szövetsége Munkavállalói oldal Munkaadói oldal Rehabilitációs Alágazati Párbeszéd Bizottság [6] Balogh Zoltán Védett Szervezetek Országos Szövetsége Munkaadói oldal

Dr. Pék Zsolt HVDSZ 2000 Munkavállalói oldal

78


2. számú melléklet „Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése” – POSTA –

MEGÁLLAPODÁS Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakítására és működtetésére a postai szolgáltatások ágazatban A postai szolgáltatások /továbbiakban: postai/ ágazatban működő és a jelen megállapodást aláíró munkaadói- és munkavállalói érdekképviseletek, mint alapító tagok – továbbiakban felek – kölcsönösen egyeztetett céllal és tartalommal az alábbiakban állapodnak meg: I. A felek egyenlő akarattal kinyilvánítják, hogy •

• • • •

a mai nappal megalakítják a postai szolgáltatások területén működő Postai Ágazati Párbeszéd Bizottságot. A Bizottság alapító tagja lehet az a munkavállalói érdekképviselet, amely megfelel az Ágazati Párbeszéd Bizottságok által 2004. szeptember 22-én kötött, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakra szóló megállapodás részvételi feltételei „A”, „B” és „C” pontjának, valamint a „D1” feltétel alapján a 2003/2004. évi üzemi tanács választáson megszerzett un. redukált szavazatok9 száma eléri legalább a Magyar Posta Rt-nél foglalkoztatottak 2 %-át. A Bizottság alapító tagjai: munkáltatói oldalon: a Magyar Posta Rt, munkavállalói oldalon: a Postás Szakszervezet és a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, akik elkötelezettek az ágazati érdekegyeztetés megerősítésében, fejlesztésében. Együttműködésük egymás, illetve a képviselt szervezeteik kölcsönös elismerésén, az érdekvédelemben vállalt szerepük és érdekeik tiszteletben tartásán alapul, érintettként folyamatosan részesei kívánnak lenni az ágazati párbeszéd rendszer megerősítésének, eredményes működésének, hozzájárulnak a szakmai összetartozás alapján történő összefogás, közös fellépés erősítéséhez, bekapcsolódnak az Európai Unió Társadalmi Párbeszéd folyamatába. II.

A megállapodás célja, hogy a bizottság •

9

konzultációs és tárgyaló fórumként a jövőben is segítse a felek közötti folyamatos együttműködést, kollektív tárgyalások folytatását, valamint megállapodások kötését és

Redukált szavazat: a 175/1998. (X. 30.) Kormány rendelet 8. §-ának meghatározása szerint

79


• • • • •

járuljon hozzá az ágazati szociális párbeszéd intézményes formájának létrehozásához, működtetéséhez a postai szolgáltatás ágazatban, keretében szakágazati fórumok is működjenek, konzultációt folytasson a kormánnyal az ágazatot érintő kérdésekben, továbbá véleményt nyilváníthasson az ágazatot érintő jogszabályok tervezeteiről, keretében a felek együttműködése mindazon területekre, intézkedésekre, amelyek az ágazat helyzetét, jövőjét, munkáltatói, vagy munkavállalói érdekeit érintik, kiterjedjen, segítse elő mind az ágazati, mind a munkahelyi szintű megállapodások - kollektív szerződések - létrehozását, továbbá járuljon hozzá a szakmai összetartozás alapján történő összefogás, közös fellépés erősítéséhez, közös álláspontok, közös javaslatok, iránymutatások, állásfoglalások kialakításához és képviseletéhez

. III. A felek kiemelt figyelmet fordítanak a posta területén: • • • • • • • • • •

• • •

az ágazat versenyképességének javítására, a nemzetgazdaságban betöltött szerepének, elismertségének növelésére, arculatának pozitív kialakítására, az Európai Uniós felkészülésre, illetve a közös érdekek képviseletére, a foglalkoztatási-, bér-, és jövedelempolitikára, béren kívüli járandóságok alakulására, a szakképzésre, át- és továbbképzésekre, a környezetvédelemre, a munkahelyi egészségre és biztonságra, a munkaidő, munkarend rugalmasabbá tételére, a foglalkoztatás biztonságának a növelésére, a létszámleépítés miatt elbocsátott munkavállalók elhelyezkedésének segítésére, az ágazati – szakágazati - és munkahelyi szociális partnerkapcsolatok, kollektív szerződéses viszonyok alakulására, egymás kölcsönös tájékoztatására, szakértői egyeztetésekre, konzultációkra, ajánlások készítésére, az ágazatot érintő kérdésekben közös vélemény, álláspont, javaslat, indítvány kialakítására, a munkaügyi- és érdekviták megelőzésére, gyors rendezésére, a szociális béke fenntartása érdekében a társaságnál alkalmazható konfliktuskezelési-, megoldási módszerek közös kidolgozására, stb. IV.

A Postai Ágazati Bizottság megalakulását követően – az ágazati párbeszéd bizottságokra vonatkozó jogszabályokra és más megállapodásokra figyelemmel - kidolgozza a szervezetét és működését meghatározó alapszabályát, illetve ügyrendjét. A Postai Ágazati Bizottság a felek képviselőiből paritásos alapon alakul meg. A Bizottság munkáját egy-egy, az oldalak által delegált társelnök irányítja (aki egyben az oldal ügyvivője is), valamint a felek által közösen jelölt titkár segítik.

80

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. V. A felek a Bizottság működtetéséhez és munkája társadalmasításához szükséges jogszabályi-, személyi-, és tárgyi feltételek zavartalan biztosítása tekintetében mérvadónak tekintik: •

az Érdekegyeztető Tanácsnak, az érdekegyeztetés megújításáról szóló 2002. július 2án kötött megállapodása 4. pontjában foglaltakat, amely szerint: „A kormányzat EU támogatásokból és saját forrásból biztosítja az ágazati érdekegyeztetés működési feltételeit”, valamint

•

az Ágazati Párbeszéd Bizottságok által 2004. szeptember 22-én kötött, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakra szóló megállapodásnak a fent írt feltételek biztosítására szóló részét.

A Bizottság nyitott, amelyhez a későbbiekben az ágazatban működő más önálló ágazati munkáltatói, illetve munkavállalói érdekképviseleti szervezet is csatlakozhat, amennyiben megfelelnek az ágazati párbeszéd bizottsági részvételi feltételeknek.

A Bizottság a megalakulásáról a jelen megállapodás aláírt példányának megküldésével haladéktalanul tájékoztatja a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, valamint az Ágazati Párbeszéd Titkárságot.

Budapest, 2004. november 23.

Munkáltató részéről:

Magyar Posta Rt

Munkavállalói szervezetek részéről:

Postás Szakszervezet

Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége

81


3. számú melléklet: A Postai Ágazati Párbeszéd Bizottság Működési Szabályzata 1. A Bizottság működési területe, jellege, célja, feladatai Működési területe: Az alábbi TEÁOR számok alatt jegyzett tevékenységek: • 64.1 Postai, futárpostai tevékenység o 64.11 Nemzeti postai tevékenység Jellege: Ágazati szinten működő kétoldalú társadalmi párbeszéd fórum, a munka világát érintő érdekképviseleti, érdekvédelmi, érdekközvetítő és érdekegyeztető feladatokat ellátó testület. Célja:

Konzultációs és tárgyaló fórumként a jövőben is segítse a felek közötti folyamatos együttműködést, kollektív tárgyalások folytatását, valamint megállapodások kötését és járuljon hozzá az ágazati szociális párbeszéd intézményes formájának létrehozásához, működtetéséhez a postai szolgáltatás ágazatban, keretében szakágazati fórumok is működjenek, konzultációt folytasson a kormánnyal az ágazatot érintő kérdésekben, továbbá véleményt nyilváníthasson az ágazatot érintő jogszabályok tervezeteiről, keretében a felek együttműködése mindazon területekre, intézkedésekre, amelyek az ágazat helyzetét, jövőjét, munkáltatói, vagy munkavállalói érdekeit érintik, kiterjedjen, segítse elő mind az ágazati, mind a munkahelyi szintű megállapodások – kollektív szerződések – létrehozását, továbbá járuljon hozzá a szakmai összetartozás alapján történő összefogás, közös fellépés erősítéséhez, közös álláspontok, közös javaslatok, iránymutatások, állásfoglalások kialakításához és képviseletéhez.

Feladata:

Az ágazat versenyképességének javítása, a nemzetgazdaságban betöltött szerepének, elismertségének növelése, arculatának pozitív kialakítása, az Európai Uniós felkészülés, illetve a közös érdekek képviselete, a foglalkoztatási-, bér-, és jövedelempolitika, béren kívüli járandóságok alakulása, a szakképzés, át- és továbbképzés, a környezetvédelem, a munkahelyi egészség és biztonság, a munkaidő, munkarend rugalmasabbá tétele, a foglalkoztatás biztonságának a növelése, a létszámleépítés miatt elbocsátott munkavállalók elhelyezkedésének segítése, az ágazati – szakágazati – és munkahelyi szociális partnerkapcsolatok, kollektív szerződéses viszonyok alakulása,

82


egymás kölcsönös tájékoztatása, szakértői egyeztetések, konzultációk, ajánlások készítése, az ágazatot érintő kérdésekben közös vélemény, álláspont, javaslat, indítvány kialakítása, a munkaügyi- és érdekviták megelőzése, gyors rendezése, a szociális béke fenntartása érdekében a társaságnál alkalmazható konfliktuskezelési-, megoldási módszerek közös kidolgozása, kapcsolattartás az EU-ban működő ágazati szociális partnerekkel és bekapcsolódás az európai szintű ágazati társadalmi párbeszédbe.

2. ÁPB felépítése és működése A Bizottság tagjai: Az ÁPB kétoldalú szervezet, melynek tagjai a jogszabályok, illetve az alapító okirat (Megállapodás) szerint a szociális párbeszédre és megállapodások megkötésére felhatalmazott, az ágazatot reprezentáló érdekképviseleti szervezetek, illetve az általuk delegált képviselők. Az ÁPB-t alkotó szervezetek: Munkáltatói oldal: Neve: Címe: Képviselője: Bírósági bejegyzés száma:

Magyar Posta Rt. 1540 Budapest, Krisztina krt. 6-8. Dr Szabó Pál Cg. 01-10-042463

Munkavállalói oldal: 1. Neve: Címe: Képviselője: Bírósági bejegyzés száma: 2. Neve: Címe: Képviselője: Bírósági bejegyzés száma:

Postás Szakszervezet 1146 Budapest, Cházár A. u. 13. (levélcím: 1406 Budapest Pf. 14. ) Mundruczó Kornél Fővárosi Bíróság 2347 Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége 1475 Budapest, Népszínház u. 26. Ádám István Fővárosi Bíróság 60.206/93

Az egyes oldalakra delegált tagok száma maximum 8-8 fő. A munkavállalói oldalra a Postás Szakszervezet 6 tagot, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége 2 tagot delegál. Az Alapító Okirat értelmében mindkét oldal – a kölcsönös elismerés alapján – döntési joggal rendelkező tagnak minősül.

83

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. A Bizottság folyamatos munkája érdekében a szociális partnerek a bizottsági tagokat határozatlan időre delegálják. A Bizottsági tag e megbízása a delegáló szervezet visszavonásáig érvényes. A visszavonás tényét és egyidejűleg az új tag delegálását a bizottsági ülés előtt közölni kell a másik oldallal. A Bizottság – a napirendi pontokat figyelembe véve – szakértőket, minisztériumi képviselőket, illetve más ÁPB-k képviselőit is bevonhatja egyes témák megtárgyalására, akik nem tagjai a Bizottságnak. A Bizottsághoz való csatlakozás A Bizottság mindkét oldalához csatlakozhatnak további az ágazat területén tevékenykedő, vagy e tevékenységgel kapcsolatban álló, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek. A belépés önkéntes. A csatlakozás írásbeli nyilatkozattal történik. A tagság a Nyilatkozatnak az ÁPB általi elfogadásával jön létre. Amennyiben a csatlakozó nem felel meg az Alapítói Okiratban foglalt minimális feltételeknek, úgy konzultációs joggal rendelkezik. Amennyiben a csatlakozó nem tesz olyan nyilatkozatot előzetesen, hogy csak konzultációs és tájékozódási jogokkal kíván élni, úgy az új tag belépésével érintett oldal kötelezően újra vizsgáltatja a saját reprezentativitását, tagjainak státuszát. A Bizottság titkársága A Bizottság munkáját a titkár segíti. A titkár személyének kiválasztását az oldalak javaslatai alapján a Bizottság dönti el. A titkár nem lehet az ÁPB tagja, minden esetben pártatlannak kell lennie. Feladata az ÁPB munkájának segítése, megbeszéléseinek, tárgyalásainak szervezése, jegyzőkönyvvezetés, nyilvántartások vezetése, szakmai elemző munka: közreműködés a szakmai elemzések, megállapodások, ajánlások, állásfoglalások tervezetének előkészítésében, a Bizottság döntéseinek végrehajtásában való közreműködés. A Bizottság működése Az egyes bizottságok állandó/ad hoc al- és szakbizottságokat hozhatnak létre. Külön meg lehet határozni az egyes szak- és albizottságok munka- és feladatrendjét, a tagjait, esetleges ügyvivőit, jogosítványait. A Bizottság minden év elején kidolgozza az éves Munkatervét. A soros társelnök a munkatervtől függetlenül is kezdeményezheti a Bizottság összehívását. Pl.: az oldalak kezdeményezésére. A Bizottság képviselete A Bizottság képviseletére a társelnök(ök) jogosult(ak), illetve az általa felhatalmazott tag jogosult. A Bizottság munkáját társelnökök irányítják

84

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. A társelnököket a szociális oldalak önállóan jelölik. A Bizottság első társelnökei: - a Magyar Posta Rt. Humán erőforrás vezérigazgató helyettese és a - Postás Szakszervezet Szervezetpolitikai elnökhelyettese. A társelnökök előkészítik és koordinálják az oldalakhoz tartozó bizottsági tagcsoport munkáját, vezetik az oldal tevékenységét a tárgyalásokon, ellátja az oldal szóvivői szerepét, vagy kijelölhetik az oldal szóvivőjét. A társelnökök a tárgyalás megszervezése és lebonyolítása érdekében együttműködnek az ágazati párbeszéd bizottságok titkárságával és/vagy az ágazat titkárával. A Bizottság üléseinek előkészítése Az ülések napirendjét a társelnökök alakítják ki, de az egyes ülések napirendjére a Bizottság bármely tagja javaslatot tehet. A Bizottság éves napirendje tartalmazhatja az egyes ülések főbb napirendi pontjait. Ülések előkészítése - a találkozó napirendjének kialakítása, - a napirend kialakítása 3 fő célt szolgál: • az ülés során megvitatandó témakörök teljes körű áttekintése, • a résztvevők számára megkönnyíti az egyes napirendi pontokra való felkészülést, • az ülés során segíti a döntéshozatalt és megkönnyíti az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatok rögzítését, illetve a jegyzőkönyv vezetését. - A meghívók elkészítése – postázása a kapcsolódó anyagokkal együtt. A meghívót a Bizottság titkára postázza ki (E-mailben, faxon, vagy postai úton) az ülés előtt 14 nappal. A tárgyalással kapcsolatos logisztikai feladatokat szintén a titkár látja el. A Bizottság üléseinek rendje A Bizottság határozatképes, pl. ha a delegált tagjainak oldalanként legalább 50%-a jelen van a Bizottság megbeszélésén. A Bizottság a döntéseit, határozatait konszenzussal hozza meg. A Bizottságon belül mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalnak egy-egy szavazata van. A Bizottság azon tagjai, akik képviseleti joggal rendelkeznek – természetesen csak munkavállalói oldal egyik, vagy másik tagjára értelmezetten – kérhetik, hogy a jegyzőkönyvben rögzítsék a különvéleményét. A Bizottság ülései nem nyilvánosak. Tájékoztatást a sajtó, illetve harmadik fél részére a Bizottság elnöke/társelnöke adhat. A Bizottság üléseit a levezető elnök vezeti. Ezzel kapcsolatban feladatai különösen: témakörök/napirend elővezetése, prioritási sorrend felállítása döntési alternatívák kezdeményezése, határozatképesség megállapítása,

85


napirend betartása, ülés vezetése, határozatok, a bizottsági állásfoglalások szóbeli összefoglalása, az oldalak koordinálása, szavazások lebonyolítása, szünetek elrendelése, stb.

A levezető elnöki funkciót a társelnökök látják el, féléves váltásban úgy, hogy a kezdő levezető elnököt a munkáltatói oldal adja. Amennyiben több téma párhuzamos tárgyalása történik, úgy, hogy az egy tárgyalási napon/alkalommal nem fejeződik be, a levezető elnök a témavezetést kezdő elnök marad. Az új téma tárgyalása során történik meg a levezető elnöki pozícióban a csere, akár egy tárgyalási napon belül is. Az ülések dokumentálása Az ülések dokumentálása a Bizottság titkárának a feladata. A Bizottság üléseiről készülhet szó szerinti jegyzőkönyv, tartalmi jegyzőkönyv – mely az egyes főbb megállapításokat és határozatokat tartalmazza -, illetve rövid emlékeztető, valamint hanganyag is. Az elkészült jegyzőkönyvet az érintetteknek az ülést követő 5 munkanapon belül át kell adni. A jegyzőkönyv hitelesítői kötelesek – a jegyzőkönyvben rögzítettekkel kapcsolatos véleményeiket 5 munkanapon belül írásban a titkár részére megküldeni. A jegyzőkönyvet/emlékeztetőt a társelnökök, vagy esetenként az oldalak által választott személyek kézjegyükkel hitelesítik. A Bizottság munkája során keletkezett iratokat, így különösen: ÁPB-t létrehozó Megállapodást, Tagszervezetek regisztrációs anyagainak másolatát, Ülések jegyzőkönyvét, Stb. A Bizottság titkára őrzi.

Az ÁPB megszűnése Az Ágazati Párbeszéd Bizottság megszűnik: a. az ágazati tevékenység besorolás megszüntetésével, b. az ágazati tevékenység gyakorlásának hiányával, c. a tagjai elhatározása alapján, d. stb. Budapest, 2005. június 9. Munkaadói oldal részéről …………………………. Szűts Ildikó társelnök

Munkavállalói oldal részéről …………………………… dr. Horváth István társelnök

86

HUMÁNPOLITIKA SZEMÉLYZETFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ BT

Recommend Documents