HULLADÉKGAZDÁLKODÁS III. RÉSZ

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS III. RÉSZ

TARTALOM Hulladékok újrahsznosítása Papír, mőanyag, üveg, fém újrahsznosítása Hulladékok termikus kezelése Hulladéklerakás Tények, tervek, eredmények a hulladékgazdálkodásban Költségek Jogszabályok (Rövid betekintés)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) ÚJRAHASZNOSÍTÁS CÉLJA a szelektíven győjtött papír mőanyag üveg fém hulladékok anyagának hasznosítása hulladéklerakó tehermentesítése zárt körfolyamat gazdálkodás megteremtése

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

Papír újrahsznosítása: a papír körforgása papírtermék újrapapír hulladékpapír

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • A PAPÍR KÖRNYEZETI HATÁSAI A papír természetes eredető, viszonylag gyorsan lebomló (~ 1-2 év) szerves anyag, ezért környezetbarátnak tekinthetı. Gyártása azonban jelentıs energiát igényel és vízszennyezéssel jár, a friss papír alapanyagához pedig sok fát kell kivágni. Ezért a papír volt az elsı olyan természetes eredető anyag, melynek újrahasznosítása nagymértékben kifejlıdhetett.


• A papír jelentısége a hulladékgazdálkodásban Papír a legerıteljesebben növekvı hulladékfrakció Hazánkban a TSZH mennyiségének 15 %-a Papír hulladéka a legrégebben szelektíven győjtött anyag. Hazánkban a hulladékpapír hasznosítása 60% felett van Az újrahasznosítás technológiái kifejlett módszerek Hulladéklerakóban gyorsan lebomlik, de alacsony sőrősége miatt sok helyet igényel Égetéssel energia nyerése mellett, könnyen megsemmisíthetı

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Miért kifizetıdı a papír újrahasznosítása? A papírgyártás folyamatához jelentıs mennyiségő energiára és vízre van szükség. Az recycling papír készítésével viszont rengeteg vizet, energiát és egyéb anyagot is megtakaríthatunk. 1 tonna papír elıállításához szükséges anyag és energia:

FEHÉR PAPÍR

SZÜRKE PAPÍR

417m3 víz

100 m3 víz

1700 kg fa

1150 kg feketefehér újságpapír 300kW

717kW 181 kg mészkı 87 kg kén

0

60 kg klór

0

6 t gız

3 t gız

0

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ((PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Hulladékpapír feldolgozási lehetıségei papíripar építıipar mezıgazdaság egyéb

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Hulladék papír újrahasznosítása a papíriparban szelektív győjtés válogatás bálázás pépesítés papírgyártás félkész termékkésztermék gyártás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mára már sok helyen kialakultak az újrahsznosítást biztosító vállalkozások. Ezek a cégek elvégzik az elıkezelési mőveleteket (begyőjtés, válogatás, bálázás) is, és így kerül az anyag a papírgyárakba E mellett ahol szükséges a központi hulladékkezelı üzemek is elvégzik a hulladékpapír elıkészítését.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Egy papírhulladék felvásárlásával és értékesítésével foglalkozó cég elıkészítı mőveletei betöltés válogatás bálázás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Hulladékpapír minıségi kategóriák A begyőjtött papírokat és kartonokat átvételnél az MSZ EN 643:2002 szerint a következı kategóriákba sorolják 1. 2. 3. 4. 5.

általánosközepeskiválókraftkülönleges csoport


1. 2. 3. 4. 5.

Hulladék papír csoportonként egy-egy példa : Általános minıség : Különféle kategóriájú papír és karton keveréke Közepes minıség :Újságok, legfeljebb 5% anyagában színezett Kiváló minıség : Író-nyomó papírok vegyes vágási szélhulladéka Kraft minıség : Hullámkarton vágási szélhulladéka Különleges csoport: Szelektív győjtésbıl származó, válogatás nélküli papír


Általános minıség: Különféle kategóriájú papír és karton keveréke


Közepes minıség: Újságok, legfeljebb 5% anyagában színezett


Kiváló minıség : Író-nyomó papírok vegyes vágási szélhulladéka


Kraft minıség: Hullámkarton


Különleges csoport: Szelektív győjtésbıl származó, válogatás nélküli papír


A begyőjtött és elıkezelt papírhulladék beszállítása a papírgyárba

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Hulladékpapír újrahasznosítási példa csomagoló anyagra Zsákpapír gyártás egyszerősített folyamatábrája

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Italos karton dobozok pépesítése (A hazai lakosság 12-15 ezer tonna tejes, gyümölcslés és üdítıs kartondobozt használ el, de ennek mindössze 11%-át hasznosítják újra. Az itthon begyőjtött italos kartonokat Németországban dolgozzák fel)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Papírgyártás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ((PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

A papír korlátlanul újrafeldolgozható. A reciklált papír mechanikai tulajdonságai azonban lényegesen rosszabbak mint a tiszta papíré. A felhasználási terület: egészségügyi papír, hullámpapír, kartonpapír, író-nyomó papír. A társított anyagok kombinációja általában papír/alumínium/mőanyag, ahol a papír a legnagyobb részarányban elıforduló anyag, mely szétválasztás után szintén hasznosítható.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

Mőanyagok újrahasznosítása: a mőanyag körforgása

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • MŐANYAG KÖRNYEZETI HATÁSA lebomlási idejük hosszú, (~ 2 - 300 év) ezért lerakókban évszázadokig állhatnak változatlanul, nagy térfogatuk miatt sok helyet foglalnak a szemétlerakókon gyártási folyamatuk során számos mérgezı anyag hulladéka keletkezik a természetbe kikerülve számos állat életét veszélyezteti, külön problémát jelentenek a PVC gyermekjátékok, a mőanyag élelmiszercsomagolásokból átkerülhetnek adalékanyagok (az oldódást hı vagy savas közeg elısegítheti), bizonyos fajtáit égetve (pl.: PVC) rákkeltı, légutakat és idegrendszert, belsı szerveket károsító anyagok keletkeznek,

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyagok jelentısége a hulladékgazdálkodásban A TSZH össztömegének 12%-át a mőanyagok adják. Magyarországon a lakosság évente megközelítıleg 300 ezer tonna mőanyag hulladékot termel. Mivel a mőanyagok a természetben csak igen lassan vagy egyáltalán nem bomlanak le, ezért a mőanyagok hulladéklerakóba helyezését el kell kerülni (szelektív győjtés, újrahsznosítás) A mőanyagok megsemmisítése égetéssel energia nyeréssel jár, de komoly füstgáz tisztítást kíván.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) •

• •

•

Mőanyagfajták Polietilén (PE, HDPE, LDPE) Monomerje - az etilén - nem mérgezı, de adalékanyagai veszélyesek. Újrahasznosítható. Pl. csövek, dobozok, kukák, fóliák készülnek belıle, elsısorban mezıgazdasági és ipari felhasználásra. Polietilén-tereftalát (PET) Nem mérgezı. Újrahasznosítható, szelektíven győjtve számos termék alapanyaga pl.: polietilén szál, virágcserép, vödör stb. Polipropilén (PP) Többek között joghurtos, margarinos dobozok készítésére használják. Újrahasznosítható, szelektíven győjtve alapanyaga lehet kerti padoknak, oszlopoknak, vagy akár tetıcserepeknek is. Polisztirol (PS) Gyártási alapanyagai a benzol, az etilbenzol, a sztirol veszélyes mérgek. Polisztirol tálcákon sokféle élelmiszert árusítanak, de készülnek belıle hı- és hangszigetelı lapok, hőtıtáskák is.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • Polivinil-klorid (PVC) Alapanyaga a vinil-klorid, melyhez egyéb anyagokat is adagolnak a gyártás során. A vinil-klorid mutációt, agyrákot, születési rendellenességeket okozhat és rombolja az immunrendszert. Égetésekor a nehézfémek és a sósav mellett dioxinok és furánok is keletkeznek. Gyártása során higany keletkezik, illetve marad vissza. PVC egész élete során veszélyes anyagokkal terheli környezetünket. Más mőanyagokkal kell kiváltani. Újrahasznosítása megoldott. Pl.: PVC anyagú kábeltakarókból és ipari hulladékokból tószigetelı fólia, fekvırendır, gyeprács, stb. készülhet • Fémgızölt mőanyagok Léteznek ún. fémgızölt mőanyagok is. Ezek vékony fémréteggel bevont mőanyagok (pl. csipszes zacskó), melyeket (mivel nem egyféle anyagból készülnek) nem hasznosítják újra!

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) A mőanyaghulladékok újrahasznosításának lehetıségei: mechanikus (regenerálás) kémiai (oldás, szolvolízis, katalitikus depolimerizáció) termikus (pirolízis, depolimerizáció) bilógiai (lebomlás)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladék mechanikus újrahasznosítása győjtés, válogatás, bálázás aprítás, mosás, granulálás félkésztermékkésztermék gyártás


Válogatott, bálázott mőanyag hulladék újrahsznosításra felkészítve

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladék mechanikus újrahasznosítása (technológiai séma)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladék aprítás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Aprított mőanyag hulladék optikai válogatása

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Az optikai válogatás lényege, hogy a rendszer egy fénynyalábot bocsát a nagy sebességgel elhaladó mőanyag hulladék aprítékra és a fénynyaláb visszatükrözıdésébıl állapítja meg az egyes hulladék darabok anyagát. Ezután levegıfúvókák segítségével, nagy nyomással a másodperc tört része alatt kifújja a PVC hulladékból a másodnyersanyagot jelentı PET hulladékot, amelyet azután szín szerint szétválogat.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) PVC hulladék újrahasznosítása az ablakgyártásban, mint körfolyamat gazdálkodás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladékból mechanikus feldolgozással készíthetı mőanyagipari alapanyagok • • • •

Fólia típusú regranulátum fólia gyártás Fröccs típusú regranulátum fröccsöntés Flakon típusú regranulátum flakon készítés Préstermékek csıgyártás, profil extrudálás


• LABOR-CEN Szabványok reciklált mőanyagokra • EN 15342 PS • EN 15343 Nyomon követés • EN 15344 PE • EN 15345 PP • EN 15346 PVC • EN 15347 Mőanyag hulladék • EN 15348 PET

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • A vegyes háztartási mőanyag hulladékokból különbözı cikkek gyárthatók, úgymint • kerítés, virágkaró, raklap, virágtartó, vödör, csı. Ezek „nem igényes” fröccsöntött vagy extrudált termékek, de • nem lehetnek tetszıleges színőek, mert a regranulátum alapszíne szürkés-zöld. • Minden mőanyag fólia hulladék újrafeldolgozható, fúvási eljárással ismét fólia lesz belıle, leginkább szemeteszsák

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • Ha egy csomagolást szigorúan elkülönítve győjtenek, tisztítás, darálás, regranulálás után ismét ugyanaz a termék gyártható belıle (pl.: polisztirol joghurtos pohár). • Az ásványvizek és üdítıitalok csomagolására alkalmas PET palackok „bottle-to-bottle” technológiával speciális regranulátum gyártó berendezéseken újra élelmiszeripari felhasználású csomagolások lesznek.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • A nem szigorúan elkülönítve győjtött mőanyag hulladékból készült regranulátumok is felhasználhatók csomagolási célra , ha: • mőszaki paraméterei állandóak, de csak • többrétegő anyagok középsı rétegeként, vagy • nem élelmiszer/gyógyszer/kozmetikum csomagolásaként.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • A polietilén hulladékot elkülönítve győjtve a textilipar számára értékes szálakat gyártanak belıle. • A fröccsöntött polietilén rekeszek/ládák életciklusuk során többször is teljes egészében újrafeldolgozásra kerülnek, azonos típusú termék készül belılük.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Reciklált mőanyagból készült termékek fóliák, szalagok virágcserép, vödör csövek stb.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladékok kémiai újrahasznosítása • PET recycling technológia szolvolízisre alapozott (szabadalmaztatott EP097371895B1) eljárás, melynek végterméke nagytisztaságú etilénglikol és tereftálsav (a PET gyártás alapanyagai) Az eljárás során a vegyes (színes és fehér) PET (kupak nélküli) palackok anyagát egyszerő tisztítás és aprítás után autoklávokban vegyszerek (hidroxid, oxidáló szer és savak) hatására polimerjeire bontják Az elsı ilyen üzem 2009. évben indult (Kalifonia, USA)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladékok termikus újrahasznosítása A mőanyag hulladék inert körülmények között hıhatásra krakkolódik (depolimerizálás)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladékok termikus újrahasznosítása • PE, HDPE, LDPE, PP (és keverékeik) recycling technológia értékes szintetikus nyersolaj, szintetikus nyers üzemanyagok (benzin, disel- ill. főtıolaj), valamint paraffin elıállítására alkalmas. A termikus és katalitikus krakkoló folyamat folyékony fázisban 350 – 400 oC-on normál nyomáson megközelítıen 100%-os kémiai hatásfokkal dolgozik. Különösen alkalmas mezıgazdasági fóliák, olajos flakonok feldolgozására, mert nem követel magas tisztítást (szennyezı anyag <10%) (Az elsı üzem 2005 óta mőködik)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Egy termikus-katalitikus mőanyag hulladék hasznosító (T-Technology®) rendszer anyagmérlege.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyaghulladék újrahasznosításának mértéke: Magyarországon évente ~ 200 ezer tonna mőanyag csomagoló anyag kerül forgalomba, ebbıl 50 ezer tonna kerül visszagyőjtésre és hasznosításra. A mőanyag csomagolási hulladék 27-30 %-a PET palack. Ami számszerősítve 55-60 ezer tonna azaz 1,41,6 milliárd darab palackot jelent. A hazánkban kibocsátott PET palackok hasznosítási aránya napjainkban 18-20%, ami még öt-hat évvel ezelıtt alig volt több a nullánál.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

Üveg újrahasznosítása: az üveg körforgása

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Az üveg környezeti hatása: · emberi léptékek alatt nem bomlik le (~ 10 000 év) · az üvegszilánkok okozhatnak sérüléseket · a természetben erıs napsütés esetén tüzet okozhat Az üveg homokból igen energiaigényes eljárással készülı amorf kristályszerkezető, törékeny anyag, amelyet elsısorban a csomagolóanyag- és az építıiparban használnak, így nagy része a TSZH-ban jelenik meg. Fontos az újrahasználat kérdése. A betétdíjas üvegek többutas csomagolóanyagok, melyek környezetszennyezı hatásai messze alul maradnak az eldobós csomagolásokéhoz képest.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • Az üveg jelentısége a hulladékgazdálkodásban Üveghulladék aránya a TSZH-ben hozzávetılegesen 3–4%, mely napjainkban is tovább növekszik. Az üveg az egyetlen anyagában teljes mértékben, és minıség romlás nélkül akárhányszor újrahasznosítható csomagolóanyag. Ha szín szerint válogatva győjtjük az üvegeket, akkor azok csaknem 100%-ban újrahasznosíthatók A végtermék minısége szinte azonos az új üvegekével Reciklálással 10-20% energia megtakarítás is elérhetı. Hulladéklerakóban nem bomlik él. Égetéssel sem lehet (normális körülmények között) megsemmisíteni


Üveg újrahasznosítási (recycling) és újrahasználati (refilling) lehetıségek


• Üveg újrahasznosítása (egyszerő demonstrációs ábra) Győjtés Tisztítás Aprítás Válogatás Beolvasztás Késztermák gyártás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üveg újrahasznosítása alapanyagai: Homok Földpát Dolomit Mészkı Szóda Üvegcserép Tisztító adalékok (koksz, nátrium-szulfát) Színtelenítı adalékok (szelén, kobalt-oxid)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üvegcserép gyártása (egyszerő demonstrációs ábra)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üveg újrahasznosítással elérhetı elınyök Energia megtakarítás Környezeti terhek csökkentése a hulladék üveg újrahasznosítása alapanyag felhasználás csökkentése bányászott és egyéb alapanyagok kisebb mennyisége CO2 kibocsátás csökkentése a felhasznált gáz csökkentése a karbonát bomlás csökkentése

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üvegcserép hasznosítása: válogatás nélküli: útépítés (aszfalthoz, betonhoz keverve csúszás és kopás gátló) válogatott: sík és öblösüveg gyártás


Hulladéküveg (üvegcserép formában) újrahasznosítása alapanyaként az üveggyártásban (egyszerő ábrázolás)


Üveg csomagoló eszközök piaci helyzete: Az Európai Unió piacain ugyan nagy a mőanyaga és a papíralapú csomagolóeszközök forgalma, de éppen ezek környezetszennyezı volta miatt az uniós szabályozás az üvegek termékdíjainak alacsony szinten tartásával az üvegalapú csomagolóanyagok felhasználásának kedveznek.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üveghulladék újrahasznosításának mértéke: Az Európai Csomagolóüveg Szövetség adatai szerint földrészünkön az üveg-újrafeldolgozás átlagos mértéke jelenleg 61 %. Európában 2006-ban több, mint tízmillió tonna háztartási üveget hasznosítottak újra. 1996–2006 között az Európai Unióban az üvegújrahasznosítás 29 százalékkal nıtt, ennek hatására 13 százalékkal csökkent a hulladékkezelési eljárások alkalmazása, mindez a fejlıdés az üveggyártás 11 százalékos növekedése mellett ment végbe.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

Fémek újrahasznosítása: a fémek körforgása


• Fémek újrahasznosítása

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • Fémek környezeti hatása: Fémek lebomlása oxidációs folyamat, mely természetes körülmények között lassú (~4 – 500 év), ezért lerakókban évszázadokig állhatnak változatlanul, Fémek gyártásához szükséges ércek feldolgozásakor nagytömegő hulladék (meddı) keletkezik, Fémek igen energiaigényes eljárással készülı anyagok, melyek közül elsısorban a vasat és az alumíniumot szívesen használják a csomagolóanyag iparban. Fémek kimerülı erıforrásból származnak, ezért az újrahasznosítás szükséges

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek jelentısége a hulladékgazdálkodásban Fémek aránya a TSZH-ban hozzávetılegesen 3%, mely kismértékben növekszik. Az egyik legrégebben elkülönítetten győjtött hulladékfajta A fém csomagolóanyagok leginkább alumíniumból, vasból készülnek. Ma már több, mint 50%-ukat újrahasznosított alapanyagból gyártják Fém csomagolások anyaga újrahasznosítható, a hasznosítás technológiája ismert, régóta alkalmazott Hulladéklerakóban hosszú ideig nem bomlik el. Égetéssel sem lehet (egyszerő módon) megsemmisíteni

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • Fémek újrahasznosítása győjtés válogatás bálázás tisztítás olvasztás tömbösítés lemezgyártás késztermék gyártás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek újrahasznosítása Az alumínium italdoboz a leggazdaságosabban, minıségveszteség nélkül hasznosítható csomagolóanyag: beolvasztása az elsıdleges alumíniumgyártáshoz képest 95%-os energiamegtakarítást eredményez. Az italdobozok újrahasznosítása részben egy, angliai gyárban valósul meg, mely a legkörnyezetkímélıbb, ún. "dobozból doboz" (bottle to bottle) eljárást alkalmazza. Itthon több alumínium kohóban dolgozzák fel és különbözı - pl. jármőipari - késztermékeket, alkatrészeket gyártanak belılük. A vasból készült csomagolóanyagokat a dunaújvárosi, vaskohászati üzemben olvasztják be, ami megközelítıleg a felére csökkenti az acélgyártás energiaigényét.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) • Fém újrahasznosítása konzerv doboz példáján VASLEMEZ GYÁRTÁS Reciklált vas Vasérc bányászat elıkészítés Redukáló anyagok Koksz, szén, földgáz Kohó Segédanyagok

Konverter

Öntı

Hengermő meleg

hideg

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) kohó öntı

hengermő

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek újrahasznosítása konzerv doboz példáján KOMZERVDOBOZ GYÁRTÁS Reciklált cin •

CINFÜRDİ

LAKKOZÁS

STANCOLÁS

FORMÁZÁS

BETÖLTÉS STERILIZÁLÁS

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek újrahasznosítása konzerv doboz példáján KONZERV FOGYASZTÁS ÉS HULLADÉK KEZELÉS

RECIKLÁLT VAS

RECIKLÁLT CIN

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek újrahasznosítása konzerv doboz példáján 100 db ½ literes konzervdobozra jutó (melynek tömege 6,3 kg) anyag, hulladék és energia mérlege (LCA = életciklus elemzés) Anyagfelhasználás

A

B

Vasérc (kg)

15,6

0,0

Cinérc (kg)

715,0

0,0

Ócskavas (kg)

0,8

0,0

Fehérlemez (kg)

0,0

1,1

Adalék + egyéb (l)

0,8

0,2

732,2

1,3

Összes

Hulladék

A

B

721,3

0,0

Salak (kg)

7,8

0,0

Energia

Por (kg)

1,0

0,0

Egyéb (kg)

2,1

1,3

732,2

1,3

Meddı (kg)

Összes

A

B

Gyártás (MJ)

232,4

84,0

Szállítás (MJ)

28,6

12,5

261,0

96,5

Összes

A = teljes életút hulladékkezeléssel (TSZH égetés) B = teljes életút hulladékkezeléssel (szelektív győjtés a fémek (vas és cin) újrahasznosításával


Fém csomagolási hulladékból készül a londoni metró ventillátorának lapátja

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK TERMIKUS KEZELÉSE) Egy ideálisnak tőnı elképzelés

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK TERMIKUS KEZELÉSE) Hulladékok termikus kezelése TSZH termikus hasznosításának lehetséges módozatai • égetés a hulladék szervesanyag-tartalmának teljes értékő oxidatív lebontása szén-dioxiddá és vízzé, oxigénfelesleg biztosításával, • hıbontás pirolízis (a hulladék szervesanyag-tartalmának reduktív lebontása oxigén kizárásával) gázosítás (a hulladék szervesanyag-tartalmának részleges lebontása oxigén hiányos folyamatban)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) A hulladék elégetése magas hımérsékleten egyik módszere annak, hogy megszabaduljunk a szeméttıl. 1995-ben az Európai Unióban termelt szemét mennyiségének 17%-át ezzel a módszerrel kezelték. Az égésnek az az elınye, hogy a hulladéklerakóban elhelyezendı szemét térfogatát 90%-kal, a tömegét pedig 60-70%-kal csökkenti. Ezenkívül az elégetés során energia termelıdik, amelyet áramvagy hıtermelésre lehet felhasználni. A különleges módon megtervezett hulladékégetık veszélyes anyagot is képesek kezelni: az égési folyamat csökkenti a szerves vegyületek mérgezıanyag-tartalmát.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) • Hulladékégetés hazai helyzet Ma Magyarországon egyetlen kommunális hulladékégetı mőködik – 420.000 tonna/év kapacitással. Ez Budapest hulladékát égeti el. A többi hazai égetı elsısorban ipari és kórházi veszélyes hulladék ártalmatlanítására lett kialakítva. Jelenleg 16 telephelyen található ilyen direkt égetımő, amelyek összesen 110.000 t hulladék elégetésére alkalmasak. E mellett két kıolaj-finomítóban, Dunaújvárosban, és Százhalombattán 33 ezer tonna/év mennyiségben történik hulladékégetés. Számottevı a cementgyárak szerepe is, ahol veszélyes és nem veszélyes hulladékok égetése történik, mintegy 81 ezer tonna kapacitással. Hıerımővekben több helyütt is tervezik hulladékok együttégetését.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) • Fıvárosi Hulladékhasznosító Mő korszerősített 4 db hulladéktüzeléső kazánja 2006-tól a budapesti TSZH 65-70 %-át ártalmatlanítja és az energiát hasznosítja (távhı és villamos energia)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE)

Hulladékégetés, mint a hulladékok ártalmatlanításának termikus módszere, világszerte és itthon is a környezetvédelmi vizsgálatok központjában áll, számos elınyének illetve hátrányának komplex értékelése mellett.


Budapest-i szemétégetı

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Általános technológiai folyamat 1. tárolás; 2. anyag-elıkészítés; 3. adagolás; 4. égetés; 5. póttüzelıanyag; 6. levegı; 7. füstgázhőtés; 8. hıhasznosítás; 9. füstgáztisztítás; 10. mosóvízkezelés; 11. kémény; 12. pernyeválasztás; 13. salakgyőjtés- és kihordás; 14. salak- és pernyetárolás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Hulladékégetés mint anyagátalakítás • Bemenı anyagok: égetendı hulladék, égéslevegı, segédtüzelés; • Kimenı anyagok: salak, hamu, pernye és/vagy elektrofilter por, füstgáz, füstgázmosó szennyvíz (nedves mosás esetén), mosóvíz tisztítási iszap (nedves mosás esetén), füstgáztisztítási maradék (száraz, félszáraz tisztítás során), egyéb füstgáztisztítási maradék (aktív szén/ egyéb szorbens).


Hulladék égetık elınyei és hátrányai

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) • A hulladékégetés elınyei: • a keletkezı hulladékok térfogatát és tömegét jelentısen csökkenti (ezáltal kisebb anyagmozgatás, kisebb elhelyezı terület, földhasználat szükséges) • az égetés energiatermeléssel jár, a keletkezett hı hasznosítható, • az eljárás közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb, mivel a kórokozók elpusztulnak. • A hulladékégetés hátrányai: • az égetés másodlagos környezetszennyezéssel jár (légszennyezés, pernye, salakelhelyezés problémái) • ökológiai szempontból kedvezıtlen, mivel a termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból, • beruházási és üzemeltetési költségei lényegesen magasabbak a hagyományos eljárásoknál (komposzt, biogáz, lerakás)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) • Hulladékégetés környezeti hatásai • A hulladékégetés során olyan veszélyes anyagok (mérgezıanyagok és nehézfémek) keletkeznek, amelyeket nem lehet a légkörbe kibocsátani, ezért kezelésükre hatékony, de drága szőrıberendezésekre van szükség. Amikor maguk a szőrık is nagymértékben szennyezetté válnak veszélyes hulladék lesz belılük • A hulladékégetés által okozott szennyezıdések: • Levegı: SO2, NO2, HCl, szerves vegyületek, dioxinok és nehézfémek kibocsátása. • Felszíni vizek: veszélyes anyagok bekerülése. • Talaj: a hulladékégetıben keletkezett hamu, salak és egyéb visszamaradt anyag elhelyezése a hulladéklerakókban.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) • Tíz ok a kommunális hulladékégetés ellen 1. A hulladékégetés az „eldobós-gondolkodásmódot” igazolja. 2. Az égetéssel energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk el. 3. Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul… egészségkárosító anyagokká. 4. A kéménybıl távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert. 5. A hulladékégetık nem munkaerı-igényes, hanem tıkeigényes beruházások. 6. Az égetés az egyik legköltségesebb hulladékkezelési megoldás. 7. A hulladékégetık nem váltják ki a lerakókat. 8. Az égetés központosított hulladékrendszert igényel. 9. Az égetés akadályozza az újrahasznosító ipar, az újrahasználati rendszerek, valamint a szelektív győjtés (ki)fejlıdését. 10. Az égetık pénzügyi nehézségeiket sokszor a lakosokkal fizettetik meg.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK TERMIKUS KEZELÉSE) Hulladékégetés: füstbe ment készletek


• Hulladék égetés célja • szemét eltüntetés • energia kinyerés


• Szeméterımő energia hasznosítás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK HİBONTÁSA) PIROLÍZIS a szerves anyagot tartalmazó TSZH megfelelıen kialakított reaktorban, hı hatására, oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkezı kémiai lebontása. A szemét pirolízise tulajdonképpen olyan anyag átalakítási eljárás, melynek során a szilárd halmazállapotú szemétbıl folyadék formájú anyag lesz: a szemét átalakul nagyobb részt pirolízis olajjá, miközben azért un pirolízis gáz és kismennyiségő szilárd maradék is keletkezik A végtermékek elsısorban energiahordozóként (főtıgáz, tüzelıolaj), ritkábban vegyipari másodnyersanyagként (pl. a gázterméket szintézisgázzá konvertálva metanol elıállításához) és esetenként egyéb célokra (fakonzerválás vizes maradékkal; granulált salakolvadék építıipari adalékanyagként stb.) hasznosíthatók.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK HİBONTÁSA) GÁZOSÍTÁS • a szerves anyagot tartalmazó TSZH megfelelıen kialakított reaktorban, hı hatására, oxigénhiányos közegben szabályozott körülmények között bekövetkezı kémiai lebontása. • A szemét gázosítása tulajdonképpen olyan anyag átalakítási eljárás, melynek során a szilárd halmazállapotú anyag gáz formájú lesz: a szemét átalakul gázzá. Ha sikerült minimalizálni a nem gázalakú végtermékek mennyiségét, és megfelelı gázmosó eljárás segítségével a gáz tisztaságát is fokozni,az így nyert gáz másodlagos energiahordozóként alkalmazható • A végtermékek elsısorban energiahordozóként (főtıgáz), ritkábban vegyipari másodnyersanyagként (pl. szintézisgázzá konvertálva metanol elıállításához) és esetenként egyéb célokra (fakonzerválás vizes maradékkal; granulált salakolvadék építıipari adalékanyagként stb.) hasznosíthatók.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Az utolsó amit a hulladékkal tehetünk (egy utolsó dolog)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA)

• A hulladéklerakó volt hosszú ideig az egyetlen és legfıbb eszköz arra, hogy megszabaduljunk a hulladéktól. • A múltban a szemétlerakók alig jelentettek többet, mint a talajba ásott gödröket, ahová a szemetet lerakták, és ott magára hagyták (jobb esetben földel letakarva). • Hazánkban 2004-ben a begyőjtött szemét közel 84%-a még a hulladéklerakókban volt elhelyezve.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Az országban 1994-ben még közel 2700 települési hulladéklerakó volt, de ezeknek 90%-a nem felelt meg a követelményeknek, ráadásul nagy része felhagyott, nem rekultivált. Az elsı OHT (2003 – 2008) alatt a Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerek kiépítése nyomán radikális változás: a felhagyott lerakók rekultiválása mőszakilag nem megfelelı lerakók bezárása és rekultiválása új korszerő lerakók megnyitása (2009 után már csak 53 db ilyen lerakó mőködhet)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Mőszaki és környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelı lerakó szennyezı hatásai

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) • A HULLADÉKLERAKÓK ÁLTAL OKOZOTT (FONTOSABB) SZENNYEZİDÉSEK • Levegı: CO2 és CH4 kibocsátás, valamint kellemetlen szagok. • Víz: háztartási vegyszerek, rovarirtók, egyéb szerves vegyületek, cianid, nitrátok és nehézfémek beszivárgása a talajvízbe. • Talaj: a szennyezı anyagok sok helyet foglalnak, és veszélyes anyagok kerülnek a talajba.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Régi korszerőtlen hulladéklerakó (hulladék földelés)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) A korszerő hulladéklerakó rendezett lerakást biztosít Rendezett a hulladéklerakás akkor, ha a hulladék elhelyezése a környezet elemeitıl elszigetelten, a környezetvédelmi és környezetegészségügyi elıírások betartásával történik van vízszigetelése, vannak a szivárgó vizek és a keletkezı gázok kezeléséhez szükséges berendezései, és az ilyen lerakót bekerítik és ırzik is.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: kerítés, védı erdısáv védıgát, többrétegő szigetelés, csurgalékvíz és gázgyőjtı csövek, talajvízfigyelı kút

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó szigetelı rendszere A szabályos lerakókban gondoskodni kell arról, hogy meggátolják a csapadékkal kimosódó szennyezıdések (pl. nehézfémek, savak, stb.) talajvízbe szivárgását. A szennyezıdések beszivárgását szőrı- és szigetelırétegek gátolják meg, Az egész szigetelı rendszer állapotát folyamatosan ellenırzik a szigetelıréteg alá telepített érzékelıkkel és a lerakók körül kiépített talajvízfigyelı kutak segítségével.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) • Korszerő hulladéklerakó szigetelı rendszere:

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Épülı korszerő hulladéklerakó

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Épülı korszerő hulladéklerakó

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: fólia szigetelés érzékelık védıháló

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: csurgalékvíz győjtı csı talajvíz figyelı kút csurgalékvíz tó

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: gázkút gázgyőjtı csövek

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) • Korszerő hulladéklerakó elemei: mérlegelés nyilvántartás,üzemvitel

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: ürítés tömörítés

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: kocsi mosás fertıtlenítés

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Cellás hulladék feltöltés

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Cellás hulladék feltöltés • A rendezett lerakás esetén a legkorszerőbb módszer az ún. cellás (vagy prizmás) módszer, ahol rétegesen, tömörítve történik a hulladék lerakása. (Így csökkentik a térfogatát, és megakadályozzák a rágcsálók elszaporodását.) • A feltöltés közben a cella/prizma teljes felületét folyamatosan takarják inert anyagokkal (adott körülmények között kémiai reakcióba nem lépı anyag pl. homok, törmelék). • Ez a 10-25 cm-es réteg biztosítja a hıszigetelést és akadályozza a keletkezı gázok elillanását, valamint ezen közlekednek a szállító jármővek.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) • Korszerő hulladéklerakó (EU komfort)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) • Depónia gázkút szerkezete • Szerves anyagok bomlásakor ammónia, metán (depóniagáz) keletkezik. • Ha ezeket a gázokat megfelelı berendezéssel összegyőjtik, akkor energia elıállítására hasznosíthatók. • 1 tonna települési hulladékból 40-60 m3 gáz nyerhetı ki, ez 1624 liter főtıolajnak felel meg. • (Az EU szabályai szerint a lerakóba kerülı hulladékok szervesanyag-tartalmát 5% alá kell csökkenteni, ezzel kevesebb ilyen gáz keletkezik majd.)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) • Biogáz-kinyerés technológiájának vázlata

• 1. gázkutakból vezetı győjtıcsı; 2. víztelenítı; 3. lefáklyázó gázégı; 4. gázkazán speciális gázégıkkel; 5. gáznyomóvezeték; 6. nyomásszabályozás; 7. gázejtıcsı; 8. takaróréteg; 9. lerakott hulladék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) • Pusztazámori Regionális Hulladékkezelı Központ • A hulladékkezelı központ fogadja és ártalmatlanítja Budapest szilárd települési hulladékainak mintegy 35%-át, valamint a lerakót övezı térség Pest- és Fejér megyéhez tartozó 9 településének hulladékát

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) • A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelı Központ lerakója teljes körő mőszaki védelemmel van ellátva, így • csurgalékvíz-győjtı rendszerrel, valamint a szennyvíz kezelésére szükséges légbefúvásos szennyvíztisztítóval is • Itt alkalmazták hazánkban elıször a geofizikai ellenırzı szenzorokat. • A hulladéklerakó környezetvédelmi ellenırzését 19 db talajvíz figyelıkút, valamint felszíni vízmintavételi, zaj-rezgésvédelmi, talajvédelmi, levegıminıség ellenırzı mérıpontok biztosítják. • A telepen akkreditált laboratórium mőködik.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) • Csurgalékvíz kezeklés medence építés kezelés levegıztetéssel

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Lerakók utógondozása a megtelt, felhagyott lerakók rekultivációja Cél: a hulladéktest elkülönítése a környezettıl Módja: több rétegő takarás, és monitoring

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (TÉNYEK, TERVEK, EREDMÉNYEK) • Hulladékhelyzet • Begyőjtött TSZH (kg/fı)

EU 522

• Hulladékkezelés (%) – Lerakás – Égetés – Újrahasznosítás – Komposztálás

42 20 22 17

Magyarország 456

67 9 11 13

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (TÉNYEK, TERVEK, EREDMÉNYEK) A hulladékkezelési módok változása: csökken a lerakóba kerülı mennyiség

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (TÉNYEK, TERVEK, EREDMÉNYEK) A kezelés különbözı módszereinek együttes alkalmazása jelentısen csökkenti a lerakóba kerülı mennyiséget

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (TÉNYEK, TERVEK, EREDMÉNYEK) • Csomagolás kibocsátás mennyisége

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (TERVEK, EREDMÉNYEK) • Szelektív győjtési arányok alakulása

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (TÉNYEK, TERVEK, EREDMÉNYEK) • A 2007-ben Magyarországon kibocsátott mintegy 865 ezer tonna csomagolásból mintegy 39%, azaz kb. 340 ezer tonnát győjtöttek be szelektív úton. • Ennek legnagyobb részét (232 ezer tonnát) a papír tette ki, melybıl a lakossági szelektív győjtés 20 ezer tonnát jelentett. (A többit az ipari győjtés adta) • Italos kartondobozból mindössze 910 tonna győlt össze, amely a teljes mennyiség 8 százaléka.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (TERVEK, EREDMÉNYEK) • Szelektív győjtés eredménye (kg, Veszprém megye)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (TÉNYEK, TERVEK, EREDMÉNYEK) • A lakossági szelektív győjtés mennyisége enyhe növekedést mutat • Országos szinten öt százalékkal nıtt a szelektíven győjtött hulladék mennyisége 2009 elsı félévében az elızı év azonos idıszakához képest • Legnagyobb növekedést a mőanyagoknál regisztráltak, itt 14 százalékot meghaladó volt a bıvülés.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (TÉNYEK, TERVEK, EREDMÉNYEK) • Tervezett kezelési eljárások és eredményeik

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (KÖLTSÉGEK)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (KÖLTSÉGEK)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (KÖLTSÉGEK) • Csomagolás ára • Termék-csomagolás ár megoszlása %-ban

0,5 l-es eldobható PET palackos ital

17% 83% ital ára csomagolóanyag ára

0,2 dl-es tetrapakos ital

45% 55%

0,33 l-es alumínium dobozos ital

45%

55%

ital ára

ital ára

csomagolóanyag ára

csomagolóanyag ára

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (KÖLTSÉGEK) • Csomagolás ára • Ki fizeti meg az árát? Termék = 100 % Érték = 10 - 40% + Reklám + Csomagolás + Szállítás 60 – 90 % • Mindennek mi!

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • A csomagolások környezetvédelmi szabályozásának alapja az Európai Parlament és Tanács 1994. december 20-ai 94/62/EK irányelve a „csomagolásról és a csomagolási hulladékról”. • Ez az irányelv kimondja, hogy a csomagolást végzı, vagy csomagolt termeket importáló vállalatok felelısek a hulladékká vált csomagolás – visszagyőjtésért, – hasznosításáért. • Az irányelv mind mennyiségi, mind pedig minıségi, mőszaki elıírásokat fogalmaz meg kötelezı érvénnyel, amelyek nemzeti jogrendbe ültetését azonban mar a tagországok törvényhozóira bízza.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • Az EU régi tagországai szamara 2008. december 31-éig, Magyarország szamara pedig 2012. december 31-éig az alábbi hasznosítási aranyokat kell teljesíteni a kibocsátott és hulladékká vált csomagolások után: • hasznosítás: min. 60%; • anyagában hasznosítás: min. 55%, max. 80%; – ezen belül: – min. 60%, papír és üveg eseten; – min. 50%, fémek eseten; – min. 22,5%, mőanyagok eseten; – min. 15%, fa eseten.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) A csomagolás és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK (és módosítása a 2005/20/EK) irányelv pontosan meghatározza a csomagolás és a csomagolási hulladék fogalmát: „csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használnak, a nyersanyagoktól a feldolgozott cikkekig, a termelıtıl a felhasználóig vagy a fogyasztóig. Az ugyanilyen célra használt, egyutas cikkeket ugyancsak csomagolásnak kell tekinteni.” „csomagolási hulladék: minden csomagolás vagy csomagolóanyag, amelyre kiterjed a 75/442/EGK irányelv hulladék-meghatározása, kivéve a termelési maradványokat.”

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • Csomagolási anyagok azonosításának hivatalos jelölései

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

•

•

•

•

(CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) Magyarországon az alábbi fontosabb hazai jogszabályok vonatkoznak a csomagolások környezetvédelmi szabályozása körébe: 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról, 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról (2009. június 1-tıl módosult), 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról,

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól, • 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervrıl, • 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirıl (2009. június 1-tıl módosult), • 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeinek való megfelelısége

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • A csomagolások környezetvédelmi szabályozásának jelenleg három fı területe van: • Anyag fajtánként hasznosítandó mennyiségek • Csomagolási termékdíj fizetés • Csomagolások környezetvédelmi megfelelısége

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • Hasznosítandó mennyiségek teljesítésével kapcsolatban

• Szelektív győjtés erısítése • Jogszabályi háttér megteremtése (különösen fa esetén)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • Csomagolási termékdíj teljesítésével kapcsolatban • A gazdálkodó szervek közül mindazok, akik csomagolási tevékenységet végeznek, így csomagolt termeket hoznak forgalomba Magyarországon, a termekdij hatálya alá tartoznak. • De termékdíj fizetesi kötelezettségük támad az import, valamint az Európai Közösség országaiból csomagolt árut Magyarországra behozó vállalkozásoknak is. • A jogkövetı magatartás érdekében bejelentkezési és bejelentési kötelezettsége van a gazdálkodó szerveknek. 2008. január 1. óta ezt a Vám- es Pénzügyırség illetékes szervezete felé kell megtenni. • A kivetkezı dián levı folyamatábra segít a továbbiakban követendı út megválasztásához.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • Termékdíj fizetési kötelezettség lehetséges módozatai KÖTELEZETT

BEJELENTÉS

TERMÉKDÍJ FIZETÉS

MENTESSÉG

EGYÉNI

ÁTVÁLLALÁS KORDINÁLÓ SZERVEZET

JELENTÉS, ADATSZOLGÉKTATÁS

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • Termékdíj-köteles termékek köre: • gumiabroncs; csomagolás és kereskedelmi csomagolás; hőtıközeg; akkumulátor; egyéb kıolajtermék; információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír; elektromos és elektronikai berendezés. • Csomagolás tekintetében hasznosítási és visszagyőjtési kötelezettség a forgalomba hozott (felhasznált) mennyiség után keletkezik abban az esetben,ha ez éves szinten meghaladja • mőanyag esetén 200 kg-ot, • papír esetén 500 kg-ot, • üveg esetén 800 kg-ot. • Ezen mennyiségek alatt történı forgalomba hozatalkor mentesülhetnek a kötelezettek a termékdíj-fizetés alól, de kizárólag csak abban az esetben, amennyiben érvényes mentességi határozattal rendelkeznek.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • Csomagolási termékdíj teljesítésével kapcsolatban • A jogi szabályozás erısen változik (legutóbb 2009 június 1. én.) • 2010. januárjától a jelenlegi termékdíjas szabályozás a KvVM javaslata értelmében várhatóan több ponton ismét módosulni fog. • várhatóan megszőnik a kereskedelmi csomagolások tekintetében a kereskedık díjfizetési kötelezettsége, • valamint a jelenlegi darabalapú fizetési rendszerrıl visszatérnének a tömegalapú rendszerre.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • Csomagolás termékdíjtételei várhatóan a következık: • T = A*KCS • T: számított termékdíjtétel (Ft) • A: a termékdíjköteles termék összes mennyisége (kg) • KCS: kereskedelmi csomagolás termékdíjtétel (Ft/kg) KCS a javaslat értelmében a következık szerint alakulnának: - mőanyag (kivéve mőanyag bevásárló-reklám táska): 400 Ft/kg - mőanyag bevásárló-reklám táska: 2000 Ft/kg - üveg: 30 Ft/kg - társított csomagolás (rétegzett italcsomagolás): 600 Ft/kg - társított csomagolás (egyéb): 700 Ft/kg - fém: 2200 Ft/kg - egyéb anyagok: 2200 Ft/kg

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • A csomagolások környezetvédelmi megfelelısége – mint minıségi, mőszaki követelményrendszer • A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2006-ban jelentette meg a 91/2006. (XII. 26.) számú rendeletet, amely a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályait rögzíti. • E rendelkezés értelmében 2009. január 1-je után csak olyan csomagolás hozható forgalomba, illetve termék csak olyan csomagolásban értékesíthetı, • amelyre a gyártó – az e rendeletben meghatározott módon – igazolja a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelıséget.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • A csomagolások környezetvédelmi megfelelıségét un. lényegi követelmények (LK) teljesítéséhez köti az Európai Bizottság által elfogadott EN szabvány. • Ennek alapján elkészültek a magyar szabványok is, melyeket a következı dián látható táblázat mutat.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) Környezetvédelmi követelmény Lényegi követelmények (LK)

Értékelési módszer szabványa és abban hivatkozott jelentés

1. A térfogat és a tömeg minimalizálása

MSZ EN 13428

2. Nehézfémtartalom 0,01% alatt

MSZ EN 13428, MSZ CR 13695-1

3. Ártalmas és más veszélyes anyagok minimalizálása

MSZ EN 13428, MSZ CR 13695-2

4. Újrahasználat

MSZ EN 13429

5. Anyagában hasznosíthatóság

MSZ EN 13430

6. Energetikai hasznosíthatóság

MSZ EN 13431

7. Szerves hasznosíthatóság

MSZ EN 13432

8. A teljes csomagolás környezetvédelmi MSZ EN 13427 megfelelısége

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • A csomagolás környezetvédelmi szempontból akkor tekinthetı megfelelınek, • ha az értékelés a táblázat 1–4. pontjában felsorolt valamennyi, • valamint az 5–7. pontjából legalább egy követelménynek megfelel. • Ehhez a munkához, különösen a nehézfémtartalom és a veszélyes anyag tartalom értékeléséhez, a csomagolószer gyártók által kiállított igazolások szükségesek. • Ezek együttes megléte után készíthetı el a 8. pont szerint összesített gyártói megfelelıségi nyilatkozat.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (CSOMAGOLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA) • A csomagolások környezetvédelmi megfelelıségével kapcsolatban • a rendelet ((91/2006. (XII. 26.) GKM r.)) már megjelent, kihirdették, • a végrehajtási utasítások azonban még nem, így az egész • szakmai véleményezés és felkészülés szakaszában van. • Az alapos elıkészítés szükséges, mert egy fontos kérdés (a környezetvédelmi megfelelıség) megvalósításáról van szó

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS III. RÉSZ

VÉGE A III. RÉSZNEK

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (BEFEJEZÉS) Ne felejtsük el: a Földet úgy kaptuk ajándékba!

(de hulladék nélkül, és hogyan hagyjuk az unokáinkra?)

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS III. RÉSZ

Recommend Documents