Hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladékok szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei
Boruzs Adrienn, Bazsáné Dr. Szabó Marianne, Gyulai István
A hulladékok környezeti hatása Abiotikus, biotikus és antropogén hatások Szennyeződés a szennyezőanyag meghatározott térben való megjelenése, a környezetet előnytelenül változtatja meg
Ártalom a szennyeződés következtében létrejött változás negatív hatása a környezetre
Károsítás emberi tevékenység következtében létrejött szennyeződés
A természeti erők okozta károk a természeti folyamatok hatására bekövetkezett változások
Víz, levegő, talaj természetes öntisztulása Városodási, városiasodási változások Műszaki-tudományos fejlődés Felfokozódott termelési-fogyasztási tevékenység
Az ember és a környezete közötti harmonikus kapcsolat megbomlott
A hulladékok környezeti hatása A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése hulladékok befogadója talajvízbe szivárgás → vízbázisok veszélyeztetése vízminőség romlása (sók, nehézfémek, CH-ek, nehezen bomló szerves szennyezők)
A levegő szennyeződése bűzös gázok (ammónia) szél öngyulladás (füstgáz, korom, pernye) CH4-kibocsátás → üvegházhatás
Fertőzésveszély kórokozó mikroorganizmusok (fertőző betegségek előidézői) fertőzést terjesztő közeg
A rovarok és rágcsálók elterjedése fertőző betegségek terjesztői
A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége tönkreteszi a táj eredeti szépségét
Bevezetés Hulladékkezelési technológia Első fázisa: a hulladéknak a keletkezés üteméhez igazodó, szervezett, környezetkímélő összegyűjtése és tárolása az elszállításig Begyűjtés-szállítás: Milyenek a hulladék tulajdonságai? A keletkezési helyről milyen mennyiséget, milyen gyakran kell elszállítani? Közegészségügyi, környezetvédelmi követelmények? Gazdaságossági szempontok?
Tárolási és anyagmozgatási folyamat: együtemű és kétütemű
Együtemű gyűjtési rendszer
Kétütemű gyűjtési rendszer
A hulladékkezelési technológiai rendszer
A hagyományos (vegyes) hulladékbegyűjtés, -szállítás 2003. január 1. – minden településen kötelező a TSZH rendszeres, szervezett szolgáltatás formájában történő kezelése Begyűjtőrendszer Együtemű és kétütemű kialakítású Elhordásos hulladékgyűjtés (MSZ EN 840) Átürítéses korszerű, gyors, higiénikus por- és bűzmentes a szállítás gazdaságos
Konténeres üresre cseréli vagy kiüríti előnyei: darabos hulladék befogadására alkalmas, higiénikus, munkaerőigénye minimális hátrányai: speciális szállítójármű
Zsákos előnyei: olcsó, rugalmas, por- és bűzmentes, kiegészítő módszer hátrányai: nem minden fajtához alkalmas, rövid ideig tárolható
Típusedényzetek, szállító célgépek Típuseszközök kistartályok (35, 50, 60 l) középtartályok (80, 110, 120, 240, 360 l) kiskonténerek (660, 770, 1100 l) konténerek (≥ 1,1 m3) öntömörítős konténerek telepített tömörítő berendezések Sokfajta szállítójármű követelmények: zárt tartály/felépítmény könnyű, gyors, pormentes rakodás és ürítés megfelelő méretű tartály alépítmény: jól manőverezhető képességű
Szabványos gyűjtőedényzetek típusai
Öntömörítős konténer elvi felépítése
1. hidraulika henger; 2. préselőszerkezet; 3. konténer; 4. tömörítőegység; 5. ürítőfal
Telepített tömörítő berendezés
Konténeres szállítójárművek alaptípusai
Dobozszerű tömörítő gyűjtő-szállító célgép felépítése
1. gyűjtőtartály; 2. elülső keret; 3. kitolópajzs; 4. hátsó fedél; 5. gyűjtővályú; 6. zárószerkezet; 7. szeméttovábbító és -tömörítő; 8. csúszófal; 9. préselőlap; 10. hidraulikaolaj tartály; 11. hidraulika szivattyú; 12. teleszkóphenger a kitolópajzshoz; 13. fedélnyitó hengerek; 14. csúszófalmozgató hengerek; 15. préslapmozgató hengerek; 16. szivattyúhajtás; 17. csuklós tengely; 18. elektromágneses tengelykapcsoló
A szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban Gépesített válogató-hasznosító üzemek gazdaságossága megkérdőjeleződött Keletkezés helyén történő, meghatározott anyagcsoportok elkülönített gyűjtése és kiegészítő utóválogatás → olcsóbb, tisztább, jobb minőségben EU kötelező irányelvei csomagolóanyagok, csomagolási hulladékok kezelése (94/62/EK irányelv) lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának csökkentése (99/31/EK irányelv → 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet)
A szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban ∑ háztartási hulladék-mennyiség kb. 15-20 %-át gyűjtik szelektíven az EU-ban, néhol (Németország, Hollandia, Svájc, Svédország, Ausztria) 25-35 % Másodnyersanyagkénti hasznosítás európai átlaga: 10 % Termikus hasznosítás átlagértéke: 25 % Magyarország
lakosság nőtt a szelektív gyűjtésben való részvétel készsége és mértéke nem kellő előkészítés, rosszul szervezett gyűjtési akciók eredménye → negatív okai nem alakult ki még a társadalmi-gazdasági igény- és feltételrendszer hiányosak a megfelelő ösztönző és szabályozási módszerek, kötelezések nincsenek meg a technikai feltételek
A szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény (HgT) a települési hulladékkezelésben ki kell alakítani a hasznosítható és a veszélyes összetevők szelektív gyűjtésének infrastrukturális hátterét és fokozatosan be kell vezetni a szelektív gyűjtési módszereket, az EU irányelveknek megfelelően fokozatosan redukálni kell a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát (2005-ig 75%-ra, 2008-ig 50%-ra, 2015-ig 35%-ra), 2006-ig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen (94/2002. (V. 5.) Kormányrendelet). → a szelektív gyűjtéssel kapcsolt másodnyersanyag- hasznosítás, szerves anyagok komposztálása, termikus hasznosítási eljárások alkalmazása A szelektív gyűjtés nem cél, hanem eszközrendszer.
A szelektív gyűjtés alkalmazási feltételei és módszerei Feltételek alapos, előkészített, jól szervezett, lakosság együttműködését megnyerni tudó szolgáltatási rendszer kialakítása és működtetése jogi szabályozás feldolgozóipar műszaki felkészültsége és gazdasági érdekeltsége
Fokozatos bevezetés – kombinált megoldások hulladékudvarok gyűjtőszigetek szelektív elhordásos megoldások
A szelektív gyűjtés alkalmazási feltételei és módszerei Gyűjtőterületek kijelölése a terület jellege, beépítettsége az ellátandó lakosszám, a keletkező hulladék mennyisége, a hulladék térfogatsűrűsége, jellemzői, a szelektíven gyűjtendő összetevők mennyisége és részaránya, a hulladékgyűjtés, -szállítás gyakorisága, szállításszervezési és -gazdaságossági szempontok.
A szelektív gyűjtés megszervezése során figyelembe veendő fontosabb szempontok gyűjtőhelyek kialakítása, megközelítési távolság rugalmas, igényekhez alkalmazkodó kialakítás, a települési környezetbe való harmonikus illesztés, esztétikus kivitel.
A szelektív gyűjtés alkalmazási feltételei és módszerei A házon (telken) belüli gyűjtőhelyek praktikus helykiválasztás, olcsó, egyszerűmegoldások, jó hozzáférhetőség, könnyű ürítés és tisztíthatóság vegyes hulladék – szelektív gyűjtés gyűjtési naptár (hulladéknaptár)
A közterületi hulladékgyűjtő szigetek edényzet zárhatósága könnyen hozzáférhető beürítési lehetőségek esztétikus, de figyelemfelkeltő kivitel jó megközelíthetőség gyűjtőszigetek hálózata → szelektív gyűjtés gerince
Szelektív gyűjtési rendszer folyamata
Hulladékgyűjtő szigetek
Hulladékgyűjtő szigetek Funkció a lakosság által odahordott szilárd hulladékféleségek elkülönített, akadálytalan és időben folyamatos gyűjtési lehetőségének biztosítása, az elkülönítetten gyűjtött hulladékféleségek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon történő, rövid idejű , átmeneti tárolása
Gyűjthető anyagok kizárólag a másodnyersanyagként hasznosítható összetevők papír, műanyagpalack, -fólia, színes és fehér üveg, fém italosdobozok
Nem gyűjthető anyagok veszélyes hulladékok bomló szerves hulladékok más egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékok
Hulladékudvarok
Hulladékudvarok Funkció a lakosság által behordott hulladékok átvétele, az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása, a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása, a begyűjtött hulladékok rendszeres elszállításának szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyre.
Gyűjthető hulladékok másodnyersanyagként hasznosítható összetevők, darabos hulladékok, lakossági körből származó veszélyes hulladékok, lakossági körből származó építési, bontási hulladékok.
Hulladékudvarok A telepítési helyszín kiválasztása településszerkezet, könnyű megközelíthetőség, terület látogatottsága, közúti forgalom rendje, működtetéshez szükséges közműcsatlakozások megléte, regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedése és megközelíthetősége.
Területigényével szemben támasztott követelmények a fogadóépület és a fedett-zárt építmény területe, edényzet helyigénye, edényzet mozgatásához, szállításához, illetve a lakosság beszállításának zavartalanságához szükséges hely, kiegészítő létesítmények és eszközök elhelyezéséhez szükséges terület, a bővítési lehetőség területigénye, ∑ min. 400 m2.
Hulladékudvarok Begyűjtendő hulladékok mennyisége települési szilárdhulladék ellátási területre vonatkozó elemzése alapján lehet meghatározni (Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megadott hulladék-összetételre vonatkozó adatok)
figyelembe kell venni, hogy a vonzáskörzetében lévő lakosságnak csak a 20-40%-a veszi igénybe a kezdeti időszakot követően az érintett lakosság legfeljebb 70-80%-os részvételével lehet számolni. fentiek minimális feltétele: jogszabály is erősíti a használatot, a hulladékgyűjtő udvar igénybevétele nem okoz különösebb kényelmetlenséget a lakosság számára, az udvar működtetéséről, annak használatáról rendszeres és részletes információkkal rendelkezik a lakosság.
Hulladékudvarok Hulladékösszetevő˝
Gyűjtőedény mérete
Minősége (anyaga)
Papírhulladék
1100 l-es vagy 5,2 m3-es konténer
fém
Üveghulladék
1100 l-es vagy 5,2 m3-es konténer
fém
Műanyaghulladék
1100 l-es vagy 5,2 m3-es konténer
fém
Fémhulladék
1100 l-es vagy 5,2 m3-es konténer
fém
Akkumulátor Fáradt olaj
Speciális konténer
műanyag
220 l-es hordó
Gyógyszermaradék
120 l-es kuka
fém fém, illetve műanyag műanyag
Szárazelem
120 l-es kuka
műanyag
Festék
120 l-es kuka
műanyag
Sütőzsiradék
60 l-es vagy 220 l-es hordó
Növényvédőszer (szilárd) Növényvédőszer (folyékony) Fénycső
120 l-es kuka
műanyag
220 l-es hordó
műanyag
Speciális konténer
fém
Az egyes hulladék-összetevőkre javasolható gyűjtőedényzetek fajtái
Hulladékudvarok Lakosszám kategóriánként 100.000 felett 50.000-100.000 20.000-50.000 10.000-20.000 5000 -10.000 1000-5000 1000 alatt
Településszám, db 10 15 50 80 150 1000 1600
Belterületi népsűrűség, fő/km2
Hulladékgyűjtő udvarok száma, db
2925 2000 1900 1350 1050 600
(*) 9-12 7-9 2-3-4 2-3 1-2 1
(*) csak egyedi tervezés alapján dönthető el
A tervezhető hulladékudvarok száma különböző településtípusoknál
Válogatóművek
Válogatómű telepítése A válogatómű technológiáját és telepítését oly módon kell megvalósítani, hogy: képes legyen a különböző módon gyűjtött hulladékok fogadására és feldolgozására, a technológia zárt rendszerű legyen, zárt épületben nyerjen elhelyezést és messzemenően gondoskodjon az egészséges munkakörülményekről éppúgy, mint a környezete védelméről, a válogatóműnek a kívánt kapacitást megfelelően kell teljesítenie, a vas kiválasztása gépi úton történik, a nem vas fémek leválasztása kézzel és géppel történhet, a csekély mennyiségben előforduló veszélyes hulladék vagy idegen anyagok kiválogatásáról gondoskodni kell, a tiszta munkahelyi körülmények és a „termékek” tisztaságának biztosítása érdekében gondoskodni kell a gyűjtött hulladékban elő forduló – nem értékes – résznek a technológiai folyamat elején történő leválasztásáról, a kézi válogatószalagot zárt térben kell elhelyezni, amelyben gondoskodni kell a megfelelő tiszta levegő ellátásáról és klimatikus viszonyokról; a létesítmény egészében és részleteiben is feleljen meg a tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak.
Válogatómű üzemvitele negatív válogatás (a válogatás nem a fő összetevőre irányul, hanem az azt szennyezőre): szelektíven begyűjtött hulladékot dolgoz fel a válogató, és a feldolgozandó hulladékban az egyik összetevő a döntő , míg a másik egy vagy két komponens mennyisége az előbbihez képest lényegesen kisebb. pozitív válogatás (vegyes összetételű hulladék feldolgozása esetén): a kinyerni kívánt összetevők közel ugyanazt az arányt képviselik a feladott hulladékáramban.
Utóválogatósor kialakítása
