Hulladékgazdálkodás a szállodában. Spontán, vagy környezettudatos magatartás?

TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁS-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Kátay Ákos1 – Nagy László2 Hulladékgazdálkodás a szállodában. Spontán, vagy környezettudatos magatartás? 1. Célkitőzések 2007 ıszén végzett kutatásunk fı célkitőzése az volt, hogy képet kaphassunk a Magyarország területén mőködı, jellemzıen 3-5 csillagos szállodák környezettudatos tevékenységérıl, ezen belül is kiemelten a keletkezı hulladék kezelésérıl és az azzal való gazdálkodásról. Miért éppen a szállodák? Természetesen azért, mert a nagyfelhasználók között szereplı olyan szervezetekrıl van szó, amelyek nagy hatékonysággal tudják, vagy tudnák közvetíteni a környezettudatos magatartásban rejlı értékrendet. Ezt leginkább az bizonyítja, hogy – fıleg a csoportszállodák – több kiadvánnyal is rendelkeznek, amelyek a vendégek fogyasztására (energia felhasználása, hulladék elıidézése) lehetnek hatással, azt korlátozni kívánják, természetesen háttérben a gazdasági érv figyelembevételével. Ezen kívül az is érdekelt bennünket, hogy az ilyen irányú lépéseik valamilyen kényszer hatására, spontán, vagy tudatos megfontolás részeként valósultak-e meg, szerepet játszott-e a kommunikációjukban az adott települési környezethez köthetı értékek képviselete. 2. A tudatos és spontán tevékenység jellemzése Nagyon nehéz volt elhatárolni egymástól a tudatosságot és a spontaneitást. A két magatartásforma alatt a következıket értettük. Tudatosságon azt, ha egy egységrıl nyilvánvalóan lehetett állítani, hogy felismerve a környezettudatos tevékenységben rejlı gazdasági érdeket, valóban végez a hulladék csökkentésére irányuló tevékenységet, szelektíven kezeli a keletkezı hulladékot, felelıs részleget, felelıs személyt nevesít ennek érdekében, valamint olyan programcsomag készítésére is vállalkozik, amely akár a Magyar Szállodaszövetség kétévente meghirdetett „Zöld szálloda” pályázaton való részvételre is megfelelı lenne, vagy esetleg már nyert is ilyen pályázaton. Spontán tevékenységen pedig azt értettük, hogy a vizsgált szálloda csupán azért végez a fentiekhez hasonló, de azokat csak részben érintı tevékenységet, mert valamely jogszabály azt számára kötelezıvé teszi – vagy, mert néhány nyilvánvaló tevékenységére fel tudja hívni a figyelmet (pl.: a szállodai fürdıszobában a törülközık használata), de különösebb, szakmai szempontból is értékelhetı módszereket nem használ. Vagy, esetleg azért, mert lánchoz tartozó szálloda lévén a központi irányítási alapelveknek meghajolva, megfelelési kényszer hatására cselekszik. 3. Elméleti alapok szakmai oldalról Elsısorban a Magyar Szállodaszövetség ilyen irányú tevékenységét kell kiemelnünk, amely szakmai oldalról történı olyan kezdeményezés, amely talán nem csak a Szövetség tagjai felé, hanem a potenciális tagok és a szakma leendı mővelıihez is szóló tevékenység. 1 2

Kátay Ákos Kodolányi János Fıiskola, Turizmus Tanszék, Székesfehérvár E-mail: [email protected] Nagy László Kodolányi János Fıiskola, Turizmus Tanszék, Székesfehérvár E-mail: [email protected]

277


Ennek hátterében egy kétévente, 1995-tıl élı pályázati lehetıség áll, amely a pályázók és a pályázaton nyertes szállodák számára közvetlen elınyöket ugyan nem jelent, de eredményeik a környezettudatos tevékenység terén, a piacon is megjeleníthetıvé válik a vállalati kommunikáció tudatos kialakítása következtében. Ezt segíti az a programcsomag is, melyet a Szövetség találó „Ne zavarj!” címmel bocsátott a környezetért tenni akaró egységek számára rendelkezésre. A kiindulópont az volt, hogy a környezet megkímélése jelentısen függ az igénybevevık, vendégek hozzáállásától, szemléletétıl, azaz egy környezettudatos gondolkodással bíró ember (akibıl egyre több lesz) szívesebben választ turistaként olyan szállást motivációjától függıen idejének eltöltésére, amely maga is odafigyel környezetére, arra a „tér”-re, amely számára a természeti és gazdasági környezetet biztosítja. Ezen túl a szálláshely-menedzsment szakirodalma sem képes már nélkülözni a termékpolitikai megfontolások és a vállalati kommunikáció kialakítására irányuló tevékenységek meghatározásánál az említett környezettudatos tevékenységet, és ezen belül a hulladékgazdálkodás fontosságát. A megközelítés leginkább a termékpolitika ökológiai szempontjaira irányul, melynek a vendégek megnyerésében közvetett szerepet is tulajdonítanak (SEITZ G 2000). 4. A kutatás módszertana A kutatás során 114 szálloda vizsgálatára került sor, elıre meghatározott szempontrendszer alapján kérdıíves megkérdezéssel. Szempontrendszerünk kitért a szállodákban keletkezı hulladék kezelésére, a felelısök kijelölésére, a hulladékfajtánkénti intézkedésekre, nagyságrend, osztályba-sorolás szerinti megoszlásban, és természetesen annak megítélésére, hogy a környezettudatosság milyen szinten van jelen a szakmai tevékenységben. A megkérdezés pozitív tapasztalata, hogy értékelhetı számú minta állt rendelkezésre, de sajnos negatív tapasztalatként kell megemlíteni a szállodák képviselıinek helyenként érezhetı ellenzését vagy rosszallását a vizsgálattal kapcsolatosan. 5. A kutatás fontosabb eredményei A mintában domináns szerephez jutottak a kis- illetve közép-üzemek (1. ábra), melyek szervezeti felépítése, üzemeltetési sajátosságaik inkább gátját jelentik a környezettudatos tevékenységnek, mintsem azt elısegíthetnék. Ennek köszönhetıen ezekre, az egységekre munkamegosztás hiánya az átlagra is rányomta a bélyegét. jellemzı A vizsgált szállodák megoszlása osztályba-sorolásuk alapján

A vizsgált szállodák megoszlása szobaszámuk alapján 5,3%

***** 4,4%

1,8%

18,4%

** 1,8%

11-50 51-100 101-250

**** 29,8% *** 63,2%

251-400

16,7% 57,9%

401-500

1. ábra. A vizsgált szállodák nagyságrendje

278

* 0,9%

2. ábra. A vizsgált szállodák minıségi kategóriája


A minıségi kategória az osztályba-sorolási rendelet alapján pedig azért volt kiemelkedıen fontos, mert nem mindegy, hogy a vizsgált egységek az országos átlagnak megfelelı mintát szolgáltatnak-e a kutatás reprezentativitása érdekében. Ezt a 2. ábra szemlélteti, természetesen a 3 és 4 csillagos szállodák dominanciájával. Lényegesnek tekintettük a vizsgálatba bevont egységek elhelyezkedését, ami viszont a mintát mutatja a 3. ábra alapján. budapesti többséggel rendelkezı A vizsgált szállodák megoszlása elhelyezkedésük alapján

A vizsgálatba bevont szállodák éves átlagos kihasználtsága Budapest

48,25%

81 % felett

Vidék

40 % alatt

41-60 % 61-80 %

51,75%

3. ábra. A vizsgált egységek területi elhelyezkedése

4. ábra. A vizsgált szállodák szobakapacitáskihasználtsága

Az utolsó szempont a minta értékeléséhez a kapacitás-kihasználtság kérdése volt, melynek vizsgálatára a keletkezı hulladék mennyiségének becslése miatt volt szükség, és nagy átlagban azt mondhatjuk, hogy a vizsgálatba bevont szállodák átlagos szobakapacitáskihasználtsága 61,64% volt. Ezen belül a szállodák 10%-a 40% alatti, 32%-uk 41-60%-os, 47%-uk 61-80%-os és 11%-uk 81% feletti szobakapacitás-kihasználtsággal rendelkezik. Ezt a 4. ábra szemlélteti. A szállodákban válaszoló munkatársaktól begyőjtött adatok alapján, ami a használt hulladékgyőjtı-edények számára, őrtartalmára és azok ürítésének rendszerességére utalt, megbecsülhettük az egy hét alatt, illetve egy év alatt keletkezı hulladék mennyiségét. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy szállodánként átlagosan 1,87 m3 hulladék helyezhetı el egyszerre, átlagosan 2,69 db hulladékgyőjtı edényben, amit hetente átlagosan 2,69 alkalommal ürítenek. Ez a minta átlagában 12,80 m3/hét, és 665,50 m3/év hulladékot jelent; ez utóbbi egy 50 m-es uszoda medencéje térfogatának harmadát jelenti. Egy átlagos két férıhelyes szobára vetítve ez a mennyiség annyit jelent, hogy 6,31 évenként teljesen megtelne hulladékkal. A számok önmagukért beszélnek, hozzátéve, hogy a becslés korrekcióját a fent említett kapacitás-kihasználtság figyelembevételével végeztük el. Kutatásunk másik vetülete a gazdálkodó egységek tevékenységére koncentrált, többek között a szelektív hulladékgyőjtés megvalósulására helyezte a hangsúlyt, aminek eredményeképpen egy érdekes ellentmondást sikerült felfedeznünk. Arra a kérdésre, hogy ön szerint megvalósul-e Önöknél a szelektív hulladékgyőjtés, a válaszadók 58%-a válaszolt igennel, de feltételezve, hogy a szelektív hulladékgyőjtés csak megfelelı számú (legalább 4 db) győjtıedénnyel képzelhetı csak el; valószínősítettük a válaszok helyességét, illetve helytelenségét. Ennek következménye az lett, hogy az igen választ adók kb. felénél valószínőleg, mégsem valósul meg a szelektív hulladékgyőjtés. Ezt az 5. és a 6. ábra szemlélteti. Az elıbbi megjegyzés nem azt a célt kívánja szolgálni, hogy a válaszadók valóságferdítését emelje ki, hanem csupán azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy maguk a gazdálkodók sem biztos, hogy jól értelmezik a szelektív hulladékgyőjtés fogalmát. Elképzelhetı, hogy tájékozatlanok, vagy feltételezéseik, és ismereteik hiányosságokra épülnek.

279


Ez utóbbi megjegyzésünk azzal is alátámasztható, hogy a kérdést másképp megfogalmazva, a célokat is lehet láttatni, azaz láthatóvá válik a törekvés. Ezt a 7. árba hivatott szemléltetni. Megvalósul-e Ön szerint az Önök szállodájában a hulladékok szelektív győjtése?

Korrigált eredmény a válaszadók körében feltett kérdésre

igen

6 5%

nem

valószínőleg igen

5%

25%

nem válaszolt

valószínőleg nem nem

58 51%

50 44%

nem válaszolt

45% 25%

5. ábra. Megvalósul-e a szelektív hulladékgyőjtés

6. ábra. Korrekcióval módosított eredmény a szelektív hulladékgyőjtés kérdéskörében

Megvalósult-e Önöknél a szelektív hulladékgyőjtés? 50,00 40,00 %-os megoszlás 30,00 a válaszadók 20,00 körében

10,00 0,00

48,25 21,93

17,54

még nem, és erre még nem, de a nincs is esély a közeljövıben meg fog valósulni közeljövıben

12,28 igen, de csak részben

igen, teljes mértékben

0,88 nem adott választ

7. ábra. A szelektív hulladékgyőjtésrıl másképp

Fentiekbıl arra következtethetünk, hogy a válaszadók elsöprı többsége a környezettudatos tevékenység mellett teszik le voksukat, és természetesen egyetértenek ennek jelentıségével. Másik következtetésünk viszont negatívabb kicsengést kaphat; hiszen a szándék nem párosul tettekkel, azaz a prevenciót megvalósító szakmai közösség még nem érett meg a feladatra, bár a szándék egyértelmő. Erre a kérdésre helyezve a továbbiakban is a hangsúlyt, érdekes megállapítást nyert annak vizsgálata is, hogy a szelektív győjtés milyen hulladékfajtákra vonatkozik. Ennek szemléltetésére a 8. ábra szolgál, amely azt az üzenetet is közvetíti, hogy a kötelezıen elıírt szelektív győjtés nem valósul meg a veszélyes hulladékok és az ételmaradékok körében. Ezzel összefüggésben persze kérdésként megfogalmazódik bennünk, hogy van-e felelıs részleg, vagy esetleg felelıs személy, a környezetvédelem ügyeit figyelembe vevı bármilyen szervezeten belüli megoldás? Vizsgálatunkból az derült ki, hogy a szállodák döntı többségében megjelölhetı felelıs részleg nincs, és ez a megkérdezettek 70%-ánál van így, míg a fennmaradó 30%-on belül is csupán 14%-ot képvisel az egyre inkább elıtérbe kerülı House Keeping, azaz az emeleti munkaszervezésért és a szállodai mosoda, vegytisztító irányításáért felelıs részleg. Ennek oka egyrészt az, hogy a mintában az 50 szoba alatti

280


Milyen hulladékfajtákat győjtenek szelektíven? 29,82 35,96 11,40

? 0,00

10,00 20,00

50,00 41,23 50,88 50,88

nem válaszolt mőanyagot fémet veszélyes hulladékokat, vegyszereket ételmaradékokat üveget papírt

30,00 40,00 50,00 60,00

% -os arány a válaszadók körében

8. ábra Szeletív hulladékgyőjtés hulladékfajtánként

kisszállodák kerültek túlsúlyba, ahol a nincs is House Keeping rendszer, másrészt az, hogy a szervezeti tagozódás hiányzik, a munkaszervezésbıl adódó funkciók összemosódnak, azaz egy-egy munkavállaló több munkakör feladatait is ellátja. Ezen kívül megjegyezhetjük még azt is, hogy míg felelıs részleget a válaszadók 30%-a jelölt meg, addig felelıs személyt csupán a válaszadók 19,3%-a, ami egyúttal a személyhez kötıdı tevékenység hiányára is utal (9. ábra). Felelıs részlegek a vizsgált szállodákban House Keeping 14%

Mőszak-karbantartó

Intézkedések megtétele annak érdekében, hogy a vendégeket is megnyerjék a környezettudatos tevékenység érdekében

7% 4%

nem válaszolt 0,88%

"Gondnokság"

5% 70%

Egyéb Nincs felelıs részleg

9. ábra. Felelıs részleg szállodán belül

nem 48,25%

igen 50,88%

10. ábra. A vendégek ösztönzése a környezettudatos magatartásra

A pozitív hozzáállás egyik legszembetőnıbb jele viszont az, hogy a szállodák több mint fele végez valamilyen tevékenységet annak érdekében, hogy a vendégeket is megnyerjék a környezettudatos tevékenység érdekében (10. ábra). Ennek jelei már környezetvédelemrıl szóló törvény megszületésének évében, 1995-ben kiadott „Zöld úton a turizmusért; Útmutató a szállodák, panziók, éttermek környezetkímélıbb gazdálkodásához” (ZOBOR A., – MONSPART É. 1995) címő kiadvány megjelenésével, valamint a Magyar Szállodaszövetség által ugyanebben az évben odaítélt 3 „Zöld szálloda” címmel is megmutatkoztak. További vizsgált terület a tudatosság irányába mutató gondolatsor volt, amely egyrészt a vendégek felé közvetített kommunikációt, másrészt a tudatosság egyértelmő jeleként értelmezhetı pályázati tevékenységet vizsgálja. Az a tény, hogy a vizsgálatba bevont szállodák több mint 10%-a beadott már pályázatot, mindenképpen a tudatosság egyértelmő jele (11. ábra). 2007-ben 30 szálloda meg is kapta ezt a címet, ami viszont a magyarországi szállodáknak kb. 3,5%-át jelenti, azaz a mintában nagyobb arányt mutattak a Zöld szállodára pályázók, mint az országos átlagban jelenleg a címet viselı szállodák.

281


"Zöld szálloda" pályázatot beadók a vizsgált szállodák körében nem válaszolt igen 1,75% 11,40%

A "Zöld szálloda" pályázat nyertesei 1995-2007 30 30 25

17

20

22

20 15

15 10 5

nem 86,84%

3

3

0 1995. 1997. 1999. 2001. 2003. 2005. 2007.

11. ábra. Zöld szálloda címre pályázott szállodák

12. ábra. Magyarországi „Zöld szállodák” száma 1995-tıl napjainkig (www.hah.hu)

6. Konklúzió, a jövı kérdései … A kutatás eredményeibıl több következtetést is levonhatunk. Egyértelmően látszik, hogy a környezettudatos tevékenységet folytató szállodák száma nı. Amióta elıször meghirdették a „Zöld szálloda” pályázatot, számuk 12 év alatt megtízszerezıdött (12. ábra), bár még így is csak a szállodák 3,5%-áról van szó. A kutatás másik tapasztalata, hogy a szállodák képviselıi – itt jellemzıen a kis- és középüzemeket kell kiemelnünk – valószínőleg nem eléggé tájékozottak a témában, vagy nem tartják gazdaságosnak a környezettudatos megoldásokat. A szállodáknak egyelıre kevesebb, mint a fele foglalkozik valamilyen szinten a hulladékgazdálkodás kérdéseivel, kicsit több mint a fele a vendégek irányába is közvetít információt, mert a témát fontosnak tartja, viszont csak töredéküknél lehet felfedezni a tudatosságra utaló jegyeket, ez a vizsgált szállodáknak csupán egy negyede. A jövıben továbbra is a költségcsökkentı megoldások, költség-hatékony módszerek fognak megjelenni a környezettudatosság új ruhájában, mert ebben kommunikációs erı van, ezt a gazdálkodó szervezetek is tudják. Sokuk, tudatosan, saját megjelenésüknél már nem is merik nélkülözni a „Zöld szálloda” lógót, hiszen környezettudatos vendégbıl is egyre több van, és sokkal több lesz. Szakmai támogatásra ezen túl is számíthatnak a szállodák, ahogy eddig is lehetıséget teremtett az információ megszerzésére, a tapasztalatcserére és a pályázati lehetıségre a Magyar Szállodaszövetség. A gazdasági érvek és a kommunikációs elınyben rejlı marketing felismerése révén az egyre tágabban értelmezett környezet, azaz a „tér” amelyben élünk, a turisztikai termék több elemétıl is (így a szállásadó üzemektıl is) elvárja, hogy odafigyeljünk rá, ráadásul csak ez az út létezik… Irodalom SEITZ G. 2000: Hotelmenedzsment. Springler Orvosi Kiadó, Szeged, 231p. ZOBOR A. – MONSPART É. 1995: Zöld úton a turizmusért – Útmutató a szállodák, panziók, éttermek környezetkímélıbb gazdálkodásához. Talento Alapítvány, Budapest, 60p. www.hah.hu: „Ne zavarj” programcsomag, 1998 „Zöld szálloda” pályázati kiírás 2007-2008, 2006 „Zöld szálloda” pályázatok nyertesei, 2007

282

Hulladékgazdálkodás a szállodában. Spontán, vagy környezettudatos magatartás?

Recommend Documents