HU BFL VII.160 Fekete László közjegyző iratai, (Fond)

HU BFL VII.160 Fekete László közjegyző iratai, 1926-1950 (Fond) scope solutions ag

Archive Plan Context Context:

HU-BFL Budapest Főváros Levéltára (Levéltár) Levéltári iratok Levéltári iratok (Levéltár) HU BFL VII A jogszolgáltatás területi szervei, 1841-1966 (Fondfőcsoport) HU BFL VII.160 Fekete László közjegyző iratai, 1926-1950 (Fond)

Information on identification Ref. code

HU BFL VII.160

Ref. code AP

HU BFL VII.160

Title

Fekete László közjegyző iratai

Creation date(s)

1926 - 1950

Level

Fond

Information on extent Running meters

4.84

Raktári egységek

kisdoboz : 36 (4.32 ifm) kötet : 17 (.52 ifm)

Information on context Name of the creator / provenance

Administration history

Fekete László királyi magánközjegyző. 1940. november 4-én vitézzé avatták (4367/III.1940 sz.). A Közjegyzői Kamarában 1587/1940 sz. rendelték el a „vitéz” jelző használatát. 1945 után Fekete László közjegyző. A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon.

This document was created using an EVALUATION version of ActiveReports. Only a licensed user may legally create lnyr.eleveltar.hu

1

reports for use in production. Please report infractions or address questions to [email protected]. Copyright © Friday, September 16, 2016 2002-2011 GrapeCity, inc. All rights reserved.






A Közjegyzői Kamarákat kötelező tagsággal hívta életre a törvény. A kamarák látták el a közjegyzők képviseletét, megkísérelték a különböző vitás kérdések megoldását és közreműködtek a közjegyzők fegyelmi ügyeiben s felügyeltek a közjegyzők hivatalos működésére is. A közjegyzői hatáskör megállapításában a törvény nagyon konzervatív volt, illetve a függetlenség elve is csak megszorításokkal érvényesült. A közjegyzői okiratok végrehajthatóságának elve is sérült az új törvény során, nem vonatkozott az egész ország területére, csak bizonyos feltételek mellett. Emiatt vált szükségessé a törvény kiegészítése. Az 1886. évi VII. tc. a közjegyzői hatáskört kiszélesítette. A közjegyzői kinevezést az ügyvédi, vagy bírói vizsga letételén kívül három évi gyakorlathoz kötötte, mely gyakorlatot közjegyzőjelöltként lehetett megszerezni. Célul tűzte ki a közjegyzők jövedelemforrásának növelését is. Kimondta, hogy mindazon örökösödési ügyekben, amelyek a királyi járásbíróságok vagy gyámhatóságok hatósági körébe tartoznak, a tárgyalás vezetése a közjegyzőre bízandó. A közjegyzőkre bízta a hitbizományi javak leltározását, a fontosabb csődtömegek leltározását. Fontos újítás volt az 1894. évi XVI. tc., mely a hagyatékok tárgyalását is a közjegyzőkre bízza. A közjegyzők illetékessége annak a törvényszéknek a területére terjedt ki, ahol a székhelye volt. A közjegyzői törvény a budapesti közjegyzők illetékességét a pesti, budai és a pestvidéki törvényszékek területére állapította meg. Az ügyfelek azonban bármelyik közjegyzőhöz fordulhattak, kivéve az örökösödési ügyeket, ahol az 1894:XVi tc. elhatárolta a közjegyzők illetékességi körét lakóhely, az elhalálozás helye, vagy a hagyatéki vagyon fekvése szerint. Az elkövetkezendő évtizedekben jórészt újabb közjegyzői irodákat létrehozó, illetve megszüntető rendeletek láttak napvilágot. A közjegyzői rendszert újra átformáló rendeletek már a II. világháború után keletkeztek. 1945 után a közjegyzők az addigi jogszabályok alapján folytatták működésüket. Változást, az intézmény újjászervezését csak a 4090/1949. sz. I.M. rendelet hozott. Az addigi magánközjegyzői intézmény megszűnt, a közjegyzői és közjegyzőhelyettesi állások állami közszolgálati állásoknak minősültek. Ezzel egyidejűleg megszüntették a közjegyzői kamarákat, a közjegyzők és helyetteseik a felügyelet és a fegyelmi jog szempontjából a járásbíróságok bíráival kerültek azonos csoportba. 1949-ben még 27 körzetben működtek magánközjegyzők Budapesten. Az 1950 után létrejövő állami közjegyzői intézmény rendszer, igazodva Budapest új közigazgatási beosztásához, kerületekre szóló kinevezést kaptak. Fekete László II. kerületi közjegyzőt Fodor Antal helyére nevezték ki, (1648/1926. I.M. El.). 1926 előtt Cottely Géza közjegyző irodájában volt helyettes. 1926. április 14-én tette le a hivatali esküt, majd május 1-én kezdte meg működését. Székhelye a II. kerület Margit körút 5/a. alatt volt. A Királyi Közjegyzők Közlönyének főszerkesztője, a Közjegyzői Kamara Választmányi tagja, m. kir. kormányfőtanácsos, székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag. 1944 májusában megválasztották a közjegyzői kar felsőházi képviselőjéül. Irodája 1950. február 25-ig működött, amikor is megszüntették, nem igazolták, s állami szolgálatba nem vették át, (18784/1949. I.M. El.). Nyelvjogosítványának típusa és száma: német, 26014/1926. I. M. 1858. február 7-i császári nyílt parancs. A részletes szabályozást az 1855. május 21-i Osztrák Közjegyzői Rendtartás tartalmazta. Ideiglenes Törvénykezési Szabályok VIII. 8-9.§. eltörlik a közjegyzőséget. A modern intézmény létrehozásása: 1874: XXXV. tc., első jelentősebb módosítása az 1884:VII. tc. és a 1894: XVI. tc. 1927: IV. tc. az örökösödésről szóló 1894:XVI.tc. módosítása 4164/1874. I.M. rendelet: a közjegyzői állások számáról és székhelyéről. 9830/1896. I. M. rendelet: a pesti oldalon három új közjegyzői állás felállításáról a VII., X. kerületbe és Újpestre. Feláll a szentendrei közjegyzőség. 15339/1920. I. M. rendelet: Budapest területén négy új közjegyzői állás felállításáról a II., VII. és a VIII. kerületben. 15500/1928. I.M. rendelet: megállapította az azonos járásbírósághoz tartozó közjegyzők működési körét. 65671/1940 I.M. rendelet: az I. és a XII. kerület közjegyzői havonkénti váltással mindkét kerület örökösödési ügyeiben eljárhattak. 4049/1949. Korm. rendelet: a közjegyzői intézmény újjászervezéséről. Ennek módosítása 4173/1949. Korm. rendelet. 76000/1949 I.M. rendelet lehetővé tette, hogy azon közjegyzői kamarák A közjegyző jogcselekmények és jogi jelentőségű tények közhiteles tanúsítására, köziratok készítésére, a hatáskörébe utalt nem peres eljárások lefolytatására, pénz, értéktárgy és értékpapír megőrzésére, jogi tanácsadásra, valamint a felek korlátozott körű képviseletére feljogosított, államilag kinevezett, jogi végzettséggel, szakvizsgával és meghatározott gyakorlati idővel rendelkező személy. A közjegyző tevékenysége során keletkező közokiratok a bennük foglalt tényeket teljes mértékben bizonyítják, tehát hatálya a bírósági ítéletével egyezik. 1950-től szinte csak hagyatéki ügyekben és másolathitelesítésekben járhattak el.


2




Archival history Source of transfer

Az igazságügy miniszter nevezte ki. Elsőfokon felügyeleti, fegyelmi és egyben érdekképviseleti szerve a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara. Másodfokú felügyeleti és fegyelmi szerve a Budapesti Királyi Törvényszék. A latin típusú közjegyző jogász, aki az állam felségjogi aktusával nyeri el hivatalát. Az állam a közhitelesség védelme érdekében korlátozza a versenytől a közjegyzők számát. A magánközjegyzők a feleket egyformán tartoztak tájékoztatni. A közjegyzői tevékenység csak akkor volt folytatható, ha a közjegyző jelölt előzetesen óvadékot tett le, működésének biztosítására. Illetékessége hagyatéki ügyekben: A kerületnek a Csalogány utcán, a Széna téren, Lövőház utcán, Alvinci úton, Bimbó utcán, Héja utcán, Névtelen utcán, az Orsó úton át és az Orsó út végétől a Guggerhegy irányában a kerületi határvonalig vezető vonaltól északra eső része. A pestvidéki járásbíróság területéből ide tartozott Budajenő, Budakeszi, Klotildliget, Nagykovácsi, Perbál, Pesthidegkút, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár, Telki, Tinnye, Tök, Üröm, és Zsámbék. 1939-től a II. kerület északi része. Az államosítás – 1949 – után a fővárosi illetőségű bíróság (Budapesti Megyei Bíróság) vette át iratait és a könyveit. 1958-ban a Fővárosi Bíróság Közjegyzői Irattárából került Budapest Főváros Levéltárába.

Information on content and structure Contains Közokiratok felvétele. Tanúsítványok kiállítására vonatkozó hatáskör: okiratok másolatainak hitelesítése, fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről készült jegyzőkönyvek, végrendeletek valamint halálesetre szóló más rendelkezések. Hagyatéki eljárásokat folytatott. Ezekben hozott végzéseit bíróságokon lehetett megtámadni. Fekete Lászlónak zömében csak okirati sorozata maradt fenn, hét hagyatéki ügyet őriz a levéltár. 1943-ból kettő, 1946-ból egy, 1949-ből 5 hagyatéki ügy maradt fenn. Az iratanyag végén kaptak helyet a beazonosított letétek. Fekete László 1926-ban 226 okiratot vett fel, 1941-ig 500-800 okiratot keletkeztetett, majd 1941 után már ezer feletti az okiratok száma. 1944-ben volt a legtöbb, 1469 darab. Az okiratok zöme aláíráshitelesítés. Emelett a legtöbb okirat tanusítvány (házastárs elhagyásáról), ajándékozási szerződés, letét (végrendeletek), végrendelet. A többi okirattípus a következő: megállapodás, meghatalmazás, öröklési szerződés, nyilatkozat, társasági szerződés, örökbefogadási szerződés, vagyonátruházási szerződés, egyezség, megállapodás, házassági szerződés, jegyzőkönyv levél kézbesítéséről, jegyzőkönyv választói névjegyzék átvételéről Appraisal and destruction Az 1925: VIII. tc. értelmében a királyi közjegyzőknél selejtezés tárgyai nem lehetnek: a szerződések, a végrendeletek és halálesetre szóló más rendelkezések, az ügykönyvek és az ezekre vonatkozó mutatók, a végrendelkezőkre vonatkozó mutatók és a letéti könyvek. A törvény megszabta, azt is, hogy nem selejtezhetőek „általában oly iratok, melyeknek irodalmi, tudományos vagy történeti értékük van”. A fenti törvény értelmében az igazságügyminiszter szabályozta a közjegyzői és kamarai irattárak kezelését a 31.850/1925. sz. rendeletben. A rendelet részletesen meghatározta, hogy a fenti öt pont alapján mely irattípusok és irattári segédletek nem selejtezhetőek. A rendelet megszabta, hogy 35 év után azon iratok selejtezhetőek, melyek a fentiek közé nem tartoznak. Tíz év után selejtezhetőek: az okiratok másolatainak, a kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak és a fordításoknak a hitelesítéséről vezetett könyvek, a névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről készült jegyzőkönyvek, az óvási könyvek, a bírói megbízásokra vonatkozó könyvek, a hagyatéki tárgyalások könyvei, a közjegyző által szerkesztett beadványokra vonatkozó iratok és a beadványok könyvei. A rendelet a selejtezés végrehajtását a közjegyzőre bízta. A Közjegyzői Kamara évente ellenőrizte a közjegyző irattárát, viszont az iratok selejtezését nem tette kötelezővé. Társadalomtörténeti kutatások alapvető forrása, de előfordul politikai vonatkozás. Minden közokirat eredetijét meg kellett őriznie, ezért a levéltárban őrzött iratok szinte kivétel nélkül eredetiek. Anyaggyarapodás nem várható. System of arrangement Középszinten rendezett okirati, hagyatéki sorozat, darabszinten rendezett ügykönyvek és mutatók. Az év közbeni kezdés miatt nem 1-el kezdődik az okirati sorozat. Az iratanyag sajátossága, hogy ugyanazon közjegyzői segédkönyveket az irodát továbbvivő és az iratokat és a segédleteit megőrző utód közjegyző tovább vezette. Ezek a segédkönyvek a könyvet megnyitó közjegyző fondjában találhatók. A segédkönyvek jól áttekinthetők és használhatók. Az ügykönyvek részletesen leírják az ügyletet és tárgyát, valamint a felek neveit és foglalkozását. A végrendeleti napló is minden információt megad a végrendelkezővel kapcsolatosan. Conditions of access and use Access regulations Reproduction conditions

Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével kutatható. Másolható.

Language

Magyar


3



Physical properties

Finding aids

Information on related materials Originals (existence, storage location) Related material

A teljes iratanyag mintaállványozva lett 2005-ben. A szálas iratok általában jó állapotban vannak, többségükben jó minőségű, nem savasodó, nem töredező lapok. Az okiratokhoz, melyek kézzel írottak, jellemzően csatolva vannak a másolati példányok, melyek géppel készültek, de az írás ez utóbbiakon halványodik. A hagyatéki iratok rosszabb minőségű, savas, törékenyebb lapokból állnak, de saját palliumukban vannak. Valamennyi, a fondhoz tartozó kötet restaurálva van. A kutatást az ügykönyvek és névmutatóik illetve a végrendeletekhez vezetett névmutatók segítik. Eredeti irattári segédletek: ügykönyvek és ügykönyvi névmutatók, hagyatéki lajstromok és mutatóik, napló a kihirdetett végrendeletekről, sorkönyv másolatok és kereskedelmi könyvkivonatokról továbbá letéti napló hagyatéki értékekről. Fekete Lászlónak vannak saját könyvei, valamint Fodor Antal közjegyzőnél (VII.158.) találhatóak még segédkönyvei. Az iratokhoz levéltárban készült raktári jegyzék a hagyatéki iratairól pedig elektronikus mutató készült: http://tarstort.bparchiv.hu/tarstort/simplesearch.html BFL IX. 260. Budapesti Királyi Közjegyzők Kamarája, 1875-1949. 164 doboz, 20 kötet, 20,86 fm. A közjegyzői kamaránál az ügyviteli, igazgatási és egyéb rendszer szerint kialakított tárgyi csoportokon kívül, az egyes közjegyzőre vonatkozó iratokat dossziékban gyűjtötték és évek szerint betűrendbe sorolták. Itt találhatóak az irodájára, szabadságaira, helyetteseire stb. vonatkozó iratai. Fekete Lászlónak 1927-ből a következő kamarai anyagai maradtak fenn: jegyzőkönyv Fodor Elek közjegyzőjelölt fogadalmának letételéről,bejelentés az állandó helyettes dr. Sziráky László betegségéről, bejelentés elfoglaltságról, mely napokon a helyettes fog tevékenykedni, jegyzőkönyv a közjegyzői iroda felülvizsgálatáról, átirat a helyettes névaláíráshitelesítésének ügyében, a helyettes német nyelvjogosítványának ügye, a helyettes eskütétele, kérelem a helyettes kinevezésére és az elfogadási határozat, ügyforgalmi kimutatás az 1926-os évről. XVII. 500/1. Budapesti 194/a. 610.sz. Igazoló Bizottság iratai (Budapesti Közjegyzői Kamara). Fekete László közjegyző igazolási eljárása. Tartalmazza Fekete László saját kézzel írt nyilatkozatát és beadványát a Kamarához, a Közjegyzői Kamara feddési határozatát, egy kérdőívet, nyilatkozatokat a közjegyző tevékenységével kapcsolatosan


4



Publications

A szervezeti átalakulásra: Érdújhelyi Menyhért: A közjegyzőség és hiteles helyek története Magyarországon. Budapest, 1899. Kiadja a Magyar Királyi Közjegyzők Országos Egyesülete Koruhely Péter: A budapesti közjegyzők története 1944-1956. In: Közjegyzők Közlönye 12/1997 I. évf. 2-14. o. és 12/1998. II. évf. 2-12. o. Kenyeres István–Sipos András (szerk): Budapest Főváros Levéltárának ismertetője. Közjegyzői iratokról szóló fejezet: 215-222. o. Királyi Közjegyzők Közlönye. Folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára Berzsenyi László: A királyi közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. és az ennek módosítása és kiegészítése tárgyában hozott 1886: VII. törvénycikkek mai érvényükben. Magán kiadás. Keszthely, 1930. Ökröss Bálint: A magyar közjegyzői törvény, az e törvényre vonatkozó ministeri rendeletekkel, összehasonlító és kiegészítő jegyzetekkel. Budapest, 1875. Kiadja: Ráth Mór. A polgári magánjogra: Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire. VIII. kiadás. Bp., Franklin-társulat 1902. Reiner János által átdolgozott harmadik kiadás. Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata. Bp., 1937. Ötödik átdolgozott kiadás, I-II. köt. Németül: Das öffentliche Urkundwesen der europäischen Staaten. Halle, [1929 előtt.] A magyar gyakorlatra vonatkozó részt (55-90. oldal) Holitscher Szigfrid budapesti közjegyző készítette. Koruhely Péter: A budapesti közjegyzők története 1944-1956. In: Közjegyzők Közlönye 12/1997 I. évf. 2-14. o. és 12/1998. II. évf. 2-12. o. A közjegyzői iratok forrásértéke: Benda Gyula: A közjegyzői iratanyag a történész szemszögéből. In: Pest–Buda egyesítésének 125. évfordulója. 1873-1998. Magyar Történészhallgatók Egyesülete, Budapest, 1998. 57-59. o. Kenyeres István–Sipos András (szerk): Budapest Főváros Levéltárának ismertetője. Közjegyzői iratokról szóló fejezet: 215-222. o. Sarusi Kiss Béla: A közjegyzői iratanyag a levéltáros szemszögéből. In: Pest–Buda egyesítésének 125. évfordulója. 1873-1998. Magyar Történészhallgatók Egyesülete, Budapest, 1998. 51-56. o. Házassági szerződések történeti feldolgozása: Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest. Bp., 1995. 12-27. o. Rupp Zsigmond közjegyző iratai között található, egy családra vonatkozó összetartozó iratok feldolgozása: Mészáros Borbála: Egy óbudai szőlőműves család közjegyzői irataik alapján. In: Fons, V. (1998) 4. sz. 587-601. o. Levéltári rendjére, selejtezésükre, átvételi problémákra: Bónis György: A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. (Kapitalista és szocialista korszak). Levéltári alapleltárak. II. Budapest, 1966. 140-194. o. Kenyeres István – Sarusi Kiss Béla: A közjegyzőknél keletkezett iratok jogi helyzete, levéltári átvételük problémái. In. Levéltári Szemle. 2002/2. 27-33. o.

Additional comments Referencia által módosítható

Jogszolgáltatás III.

Use Required permission:

Nincs

Physical Usability:

Korlátozás nélkül

Accessibility:

Nyilvános

URL for this unit of description URL:

http://lnyr.eleveltar.hu/BFLQuery/detail.aspx?ID=139795


5


HU BFL VII.160 Fekete László közjegyző iratai, (Fond)

Recommend Documents