MTI Hozzájárul a lánctartozások felszámolásához a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
Budapest, 2013. december 19., csütörtök (MTI) - Egyre gyakoribb, hogy már a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) megemlítése is elég ahhoz, hogy az építőipari beruházók tárgyalást kezdjenek az elmaradt kifizetésekről, a mostanáig elindított 50 eljárás mintegy 20 százaléka zárult egyezséggel közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
"Mióta megkezdtük a működésünket, arra is volt példa, hogy szakértő kollégánk már a helyszíni szemle során olyan megoldást javasolt a feleknek, amelyet mindketten azonnal elfogadtak, így elkerülhették a peres eljárást" - idézi a közlemény Máté Miklóst, a TSzSz vezetőjét. Legutóbb egy 2 millió forintról szóló perben ítélte meg a bíróság a felperesnek a vitatott összeg 95 százalékát, a TSzSz szakvéleménye alapján. Becslések szerint évente mintegy 400 milliárd forint veszteséget okoz az építőipari alvállalkozóknak az, hogy a beruházók nem, vagy csak jelentős késéssel fizetik ki az elvégzett munkáért járó díjakat. A mikro-, kis- és középvállalkozások gyakran nem viszik perre az ügyeket, mondván, ez jelentős anyagi teherrel jár, ráadásul évek telhetnek el a döntésig. A problémák felszámolására augusztusban jött létre a TSzSz, amelyhez már több mint ötven megkeresés érkezett. A TSzSz feladata, hogy meggyorsítsa az elvégzett munkák után járó ellenszolgáltatás kikényszerítését polgári jogi eszközökkel, azaz olyan bíróságon kívüli fórumként működjön, amely megakadályozza a teljesítésigazolások ki nem adása, illetve a kifizetések visszatartása miatt létrejövő lánctartozásokat. A szervezet által kibocsátott szakvéleményekkel gyorsíthatók a peres eljárások is. A TSzSz független szervezetként, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett - a területi és kereskedelmi kamarák bevonásával - működik, finanszírozásáról a költségvetési törvény gondoskodik. Ennek ellenére az eljárás pénzbe kerül, a díja a vitatott összeg nettó értékének 1 százaléka, de legkevesebb 60 ezer forint. Az összeg nem haladhatja meg a 450 ezer forintot. A TSzSz 30 napon belül elkészíti szakvéleményét, bonyolultabb ügyek esetében ez az időtartam meghosszabbítható egyszer 30 nappal.
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
Hajdú-Bihari Napló Kamarai üzleti delegáció Törökországban 2013.12.20 - 37. oldal - [5846073] A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával 10 Hajdú-Bihar megyei vállalkozás vett részt egy törökországi szakmai üzleti úton a Hajdú- Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, december elején. Az üzleti út a kamara egyik külgazdasági projektje keretében valósult meg, amelynek célja az exportösztönzés, piacbővítés a megyei vállalkozások számára, a török gazdasági üzleti környezet megismerése, a vállalkozások bemutatkozása, külpiaci pozíciószerzésük, üzleti kapcsolataik bővítése. Isztambul és Bursa volt az a két város, ahová a delegáció ellátogatott, üzleti fórumokon és török-magyar üzletember-találkozókon vett részt, több mint 70 üzleti tárgyalással. Az Isztambuli Ipari Kamara és a Bursai Kereskedelmi és Iparkamara kiváló együttműködő partnerei voltak a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának az üzleti találkozók megszervezésében. Törökország rendkívül nyitott a magyarországi üzleti kapcsolatok iránt. Legfőképpen olyan magyar exportképes termékek iránt, mint a műszaki cikkek, elektronikus berendezések, illetve az autóipar és a gyógyszeripar termékei - nyilatkozta az Isztambuli Ipari Kamara elnökhelyettese köszöntőjében az isztambuli török-magyar üzletembertalálkozón. Hangsúlyozta: Törökország számára elengedhetetlen a Magyarországgal folytatott kereskedelem, s ezért is fontos, hogy minél több magyar és török vállalkozás ismerje meg egymást, s mélyüljenek el a kereskedelmi kapcsolatok Az MKIK Magyar-Török Tagozatának közreműködésével és segítségével a MÜSIAD Független Iparosok és Üzletemberek Egyesületének elnökségi tagjai fogadták a delegációt Isztambulban, ahol az Isztambuli Főkonzulátusról Kiss Gábor főkonzul és Sahbaz Osman tiszteletbeli konzul is köszöntötte a delegációt. A főkonzul köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy 2013. év a török-magyar kapcsolatok áttörésének éve. Több mint 30 üzleti delegáció, miniszterek, államtitkárok érkeztek Törökországba, s a török érdeklődés is nagyon aktív Magyarország irányába. A két ország gazdasági mutatóinak alakulásában a hangsúly, a tényleges munka az üzletembereken múlik. A két ország közötti 2,2 milliárdos külkereskedelmi forgalmat amelyből 2/3 rész magyar aktivitás mutatható ki - jövőre szeretnénk megduplázni - nyilatkozta. Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke szerint a török-magyar kapcsolatok terén lényegesen nagyobb lehetőség van, mint amit kihasználunk. "A két ország külkereskedelmi forgalma jelentősen bővülni fog, s biztos vagyok benne, hogy a török és magyar vállalkozások jelentős eredményeket tudnak majd elérni, legfőképpen az egészségipar, gyógyszeripar, agrárium, informatika, biotechnológia, környezetvédelem területén. A két ország jövőbeni kapcsolatában nagy lehetőség van a vegyesvállalatok alapításában, harmadik piacra történő közös fellépésben, a kutatásfejlesztésben" - mondta a megyei kamara elnöke. Együttműködési lehetőségek Az üzleti út második felében a delegáció Bursába utazott, ahol szintén török-magyar üzletember találkozón vettek részt. Egy-két vállalkozás, céglátogatáson keresztül, a török üzletfél saját telephelyeit is megtekintette. Az üzletember-találkozókkal egyidőben a Bursai Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége fogadta a szakmai delegáció vezetését. A Bursai Kereskedelmi és Iparkamara Törökország legnagyobb kamarája, mintegy 34 ezer tagvállalkozással. A csaknem kétmillió ember lakta Bursát Törökország ipari fővárosaként is említik. A város igen fontos szerepet játszik az ország gazdasági növekedésében, ahol egyébként a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, autóipar is jelentős ágazatnak számít, s híres textiliparáról is. A mezőgazdasági árbevétel alapján is első helyen állnak az országban, a helyi kamarának külön élelmiszer- és mezőgazdasági bizottsága is működik. A két kamara vezetésének találkozója várhatóan jó alapot ad majd egy jövőbeni hatékony együttműködésre, tapasztalatcserére, közös projektek megvalósítására. A következő találkozót
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
üzletemberek kíséretében Magyarországra, Debrecenbe tervezik 2014-ben. Az üzleti programokat megvalósító szervezetek közös véleménye, hogy azon magyar vállalkozásoknak, amelyeknek Törökország a célpiac, el kell látogatniuk az országba, megtapasztalni, milyen is az az ország, milyen az üzleti környezete, hiszen így lesznek csak képesek kapcsolatokat építeni, részt kell venni a különböző szervezetek rendezvényein, s tapasztalatokat kell szerezni, hogy számos, az üzletmenetüket segítő értékes információkkal, üzleti kapcsolatokban gazdagodva kezdhessék meg a közös munkát.
==***==
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
Zalai Hírlap Kamarai célok, tervek, eszközök 2013.12.20 - 15. oldal - [5845996] MÉRLEG Regisztrációtól, szakképzéstől gazdaságpolitikáig dr. Parragh Lászlóval
az
unortodox
December elején a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a NAV, valamint a Zalai Hírlap együttműködésének eredményeképpen került bemutatásra a Zalai TOP 100, a megye legnagyobb adófizető cégeit felsorakoztató kiadvány. D r . Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is részt vett az eseményen és előadást tartott a magyar gazdaság rendszerváltás utáni alakulásáról, a jelen gazdaságpolitikai törekvésekig. Ez alkalomból kérdeztük az MKIK elnökét a hazai kamarai rendszer aktualitásairól. - Hogyan értékeli az idei év kamarai eseményeit, a törekvéseket, és mi valósult meg ezekből? - Szerintem az egész magyar gazdaság sokat nyer azzal, hogy egy jelentős lépést tettünk a kamaráink szervezése terén. Arról van szó, hogy tavaly január elseje óta létezik a kötelező, teljes körű regisztráció. Ennek köszönhetően már kezdünk rálátni valamennyi gazdasági szereplőre. A kötelező regisztrációnak köszönhetően ugyanis egy széles körű adatállomány áll elő. Ez nagyon fontos, használni tudjuk, például arra, hogy megkeressük azokat, akik valamilyen szempontból fontosak a számunkra, például export, képzés, tőkepiaci műveletek, európai uniós források miatt. Attól függően, milyen ügyletek kerülnek előtérbe. Az is tény, hogy a kamarai törvényt szeretnénk majd módosítani, annak érdekében, hogy tovább bővíthessük ezt az adatállományt, mert most már látjuk, hogy a jelenlegi nem teljes körű. Nagy előrelépés valósult meg a szakképzésben, hiszen szeptember elsejétől teljes egészében bevezetésre került a szakképzési modell az új jogszabály alapján, és ez érinti ma már valamennyi szakképzésben tanuló gyereket, és természetesen sok vállalatot is, amelyek részt vesznek a gyakorlati képzésben. Ezekben az ügyekben biztos, hogy fogunk még csetleni-botlani, mert most kezdtük el. De áttértünk már egy német modellre - mondja dr. Parragh László. - A képzés kapcsán előadásában kitért arra is, hogy zajlik a felsőoktatási vitája. Ennek végén a felsőfokú képzési struktúrában is szerepet vár a kamara? - Azt látni, hogy szinte mindennapos a felsőoktatásról zajló vita. Egy év alatt elértük legalább azt, hogy közbeszéd tárgya lett a felsőoktatás, és közben megfordult a társadalmi közhangulat is e tekintetben. Egy évvel ezelőtt, amikor diáktüntetések, egyetem foglalások zajlottak, egészen más volt a hozzáállás ehhez a kérdéshez. Mára megértették az emberek, hogy a gazdaságnak szüksége van a jól képzett, felsőoktatásból kijövő fiatalokra, olyanokra, akik el is tudnak helyezkedni. De nézzük, mit is sikerült még megvalósítanunk az idei év során. A külgazdaság szervezésben, kereskedelem fejlesztésben több tagozatot és vegyeskamarákat alakítottunk. A miniszterelnök szinte minden külföldi útján részt vettünk, számos vezető üzletember társaságában. Ezekkel az utakkal, látogatásokkal sok vállalkozást helyzetbe tudtunk hozni. Létrehoztuk a Kárpát Régió Üzleti Hálózat nevű intézményünket, ami 13 irodát működtet a Kárpát-Medencében, a környező országokban, azért, hogy az ottani piacra jutást segítsék a magyarországi kis- és középvállalkozások számára. Az MKIK elnöke kitért a magyar gazdaságban, s elsősorban az építőiparban tapasztalható sajátosságra, amit körbetartozásnak, vagy lánctartozásnak szoktak nevezni, s idén egy új intézmény állt fel, amitől e helyzet felszámolását remélik az ágazatban. - Létrehoztuk a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, aminek az a feladata, hogy a körbetartozás problémáját enyhítse. Ez azt jelenti, hogy ha valaki megrendel egy építőipari tevékenységet, és utána nem akarja kifizetni, megtagadja a számla, illetve a teljesítésigazolás kibocsátását, akkor avatkozik be a szakértői szerv. Kiadhat egy igazolást, aminek eredményeként azonnal el lehet menni a bíróságra, vagy kérni lehet a vitatott összeg ügyvédi, illetve bírósági letétbe helyezését - sorolta az MKIK elnöke a jelentősebb kamarai eredményeket. - Mit lehet tudni a gazdaság egyik legfontosabb távlati meghatározójáról, az uniós forrásokról? Pontosabban arról, hogy sikerül-e a régi kamarai kérésre átcsoportosítani az EU-ból várható fejlesztési
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
forrásokat? - Ez az a terület, amit ma még a legkevésbé lehet látni, mert egyelőre Brüsszelben és Magyarországon sincsenek meg a végérvényes döntések. Ez az elosztási folyamat két részből fog állni. Lesz neki, nevezzük úgy, egy hardver része, ami az intézményi struktúrát jelenti. A régi intézményi struktúrát rengeteget kritizáltuk, és elmondtuk, nem működik jól. Hogy ennek hatására ott milyen változás lesz, azt még nem látjuk, csak a vitákat. Az ügy másik fele a szoftver. Ez alatt azt értem, hogy milyen programok futnak majd ténylegesen a rendszerben. Itt ma is alkufolyamatban vagyunk. Egyébként azt látom, hogy a kormányzat egyetért azzal, hogy bevonja a kamarákat, és támogatja a céljainkat. Az lesz a nagy kérdés, hogy a végső struktúra összeállítasakor ténylegesen meddig tudunk majd elmenni. Azt gondolom, csak az általános célok szintjén mutatkozik egyetértés az uniós források elosztása körül. Ebben a folyamatban nagyon sok érdek sérülni fog. Hiszen például nagyon sok a közreműködő szervezet. Közülük a bankok voltak a legjelentősebb haszonélvezők. Hogyan? Minél később fizettek, annál hosszabb időre kellett felvenni tőlük áthidaló hiteleket a vállalkozásoknak. Aztán ott vannak az önkormányzatok, polgármesterek, akik a saját településük céljaira tudták fordítani a pénzt. Amikor majd a konkrét programok szintjére jutunk, biztos vagyok abban, hogy kemény érdekütközéseket tapasztalhatunk, de ezt nem lehet megspórolni. - Apropó érdekütközések. A Zalai TOP 100 kiadvány megjelenésekor a beszédében többek között elmondta, a kormány gazdaságpolitikája a nemzeti célokra törekvés jegyében telt idén. És ez nemzetközi támadásokat eredményezett. Nem veti ez vissza a gazdaságot? Megtérül-e mindez? - Egyértelműen visszavetette idén a GDP növekedési ütemét, a beruházásokat az, hogy a kormány belenyúlt a bankok, a nemzetközi érdekeltségek pozícióiba. De azt gondolom, a kormány mégsem tehetett mást. Ez a veszteség rövid távú költség, ha úgy tetszik, a transzformációs veszteség. Hiszen például olyan PPP-beruházások halmazát építettük éveken át, amelyekre mindig az állam fizetett rá. Az önkormányzatok fülig eladósodtak, és az építőipari teljesítménynek ők voltak a motorjai a megrendeléseikkel. Most kiderül, hogy a felépített rengeteg fürdő kilencven százaléka veszteséges, ezt mi előre megmondtuk, már tíz éve. Az élet igazolja ezeket az állításainkat. Véleményem szerint bölcs döntés volt, hogy a kormány praktikusan leállította a devizahitelezést. De ez a lépés csökkentette a hitelt a piacon, emiatt kevesebb lett a lakáscélú beruházás. Az, hogy a bankrendszert megrázta a kormányzat, vagy elindította a rezsicsökkentési programját, nagy gazdasági érdekcsoportok sérelmét idézi elő, akik visszafogták a befektetéseket, és ez meglátszik a GDP-ben. De ismétlem, ez megkerülhetetlen volt. Különben két-három év múlva fizettük volna ki. - Mi a véleménye, nem lesz baj az elég nagy ütemű államosítási törekvésekből? - Az inga mindig túlleng, és a bürokrácia hajlamos rátelepedni ezekre a területekre. Tehát lehet ebből gond. De ezen a pályán már nem lehetett másként tovább menni. Ha el tudjuk érni a verseny szabályozásán keresztül, hogy ezek az érintett nagy cégek visszavegyék a megtérülési mutatóikat, akkor nagyon jól megleszünk egymással. De azt, hogy olyan mértékű extraprofitot csináltak minden területen, ami kivitte az ország nemzeti jövedelmét, nem lehetett fenntartani - válaszolta dr. Parragh László. *Hajdu Péter
==***==
