Ökotáj, 6. sz. 1993. tél. 58–63. o.
Hollós László Beszélgetések a “tiszta” energiáról Összeállításunkban a Gaia cím ökológiai filmújság januári számában megszólalt hazai és külföldi szakemberek vallanak “energia-álmaikról”.
A szakemberek állítják: Földünk szénkészletei még néhány száz, olajkészletei 30-40, gázkészletei pedig talán 60 évre elegend ek. Nem mintha egyik napról a másikra elfogynának ezek az er források, ám felszínre hozataluk egyre drágább és drágább, végül teljességgel megfizethetetlen lesz. Ráadásul az energiatermelés és -fogyasztás a környezetszennyezés egyik legjelent sebb forrása. A savasodás és a széndioxid-kibocsátás következtében létrejöv klímaváltozás tehát már akkor határt szab a szén-, olaj- és gázfelhasználásnak, miel tt ezek az energiaforrások kimerülnének. Ami a nukleáris energiát illeti: a potenciálisan nem kizárható balesetek, valamint a képz d radioaktív hulladék biztonságos elhelyezésének megoldatlansága miatt sokan joggal tartanak t le. Maradnak hát a megújuló, ún. tiszta energiaforrások: a közvetlen napenergia. a vízi energia, a szélenergia, a geotermikus energia és a biomassza. És marad az új, fenntartható energiastratégia els rend eleme: az energiatakarékosság. Összeállításunkban a Gaia cím ökológiai filmújság januári számában megszólalt hazai és külföldi szakemberek vallanak “energiaálmaikról”. Túl a határokon Karl W. Böer, Delaware-i Egyetem (USA) professzora: – Történelmünk folyamán el ször “sikerült” átlépnünk azt a határt, meg tudunk birkózni az általunk okozott környezetszennyezéssel. Képzeljük el, hogy Földünk összes leveg jét és vízkészletét egy-egy hatalmas kockába zárjuk. Óriási kockák lennének ezek, de lényegesen kisebbek, mint a Föld kiterjedése. Így talán érzékelhet vé válik, hogy mind leveg -, mind vízkészletünk véges. Ha elszennyezzük e kétkockányi mennyiséget, akkor nincs több bel lük, vége. Hatalmas nyomás nehezedik hát ránk, amit csak tovább fokoz a különböz energiaforrások véges volta. Ez pedig arra ösztönöz minket, hogy újabb és újabb energiaforrásokat kutassunk fel a nagyon is közeli jöv ben. Itt van például a napenergia, amely elektromos áram termelésére, közvetlenül f tésre, vagy akár üzemanyagként is használható. Több mint húsz évvel ezel tt merült fel el ször igazán komoly igény az alternatív energiaforrások iránt. Ekkor épült meg egyetemünkön az a laboratórium, amely a napenergia elektromos árammá alakításával, illetve f tésre való felhasználásával foglalkozik. A napcellák fejlesztése és el állítása terén olyan sikereket értünk el, hogy ezek a rendszerek már azóta kereskedelmi forgalomba is hozhatók. Véleményem szerint a napenergiát közvetlenül elektromos árammá alakító napcella-rendszer világméretekben is képes hozzájárulni hosszabb távon a gazdasági fejl déshez. Kétmilliárdan áram nélkül
Michael Nicklas, a Nemzetközi Napenergia Társaság elnöke: – Ha felidézzük, mi is hangzott el az ENSZ által szervezett Rio de Janeiró-i környezetvédelmi világkonferencián, ahol megpróbálták számba venni a fejl dés környezeti hatásait, akkor láthatjuk, hogy e környezeti hatások orvoslására az elkövetkezend évtizedben kb. 1,5 trillió amerikai dollárt kell fordítanunk. Ennek a hatalmas összegnek csupán az energiával összefügg része 1 trillió dollár, tehát a környezeti károk korrekciójára költött összeg kétharmada. És ha figyelembe vesszük, hogy az elkövetkez negyven-ötven évben Földünk népessége további ötmilliárd lakóval gyarapodik, akkor döbbenünk csak rá igazán, mekkora kihívással is állunk szemben. Jelenleg Földünk kétmilliárd lakójának nem jut villamos áram, s ez természetesen nem önkéntes lemondás “eredménye”. A fejl d vagy gazdaságilag átalakuló országokban 4,5 milliárd embernek kellene több villamos áramot juttatni. Mondanom sem kell: az ezzel járó környezeti károk elképeszt méret ek lesznek. – Az Egyesült Államokban 400 milliárd dollárt költünk évente az energiaszolgáltatásra, és további 250 milliárdot az ebb l adódó, különböz környezetszennyezések okozta károk és mez gazdasági veszteségek orvoslására. A széntüzelés er m vek számlájára írható tüd megbetegedések gyógyítása évente 82 milliárd dollárt emészt fel. Elképeszt nagyságrendekr l van szó! Ha ezeket az összegeket is bekalkulálnák az energiaárakba, akkor a megújuló energiaforrások egyike-másika azonnal versenyképesebbé válna. De már most is vannak biztató jelek. Egy kilowattóra áramot alapul véve a szélenergia felhasználásával termelt villamos energia el állítási költségét 1 dollárról 4 centre lehetett csökkenteni az elmúlt 15-20 évben. – A Nemzetközi Napenergia Társaság egyik célja éppen az, hogy közkinccsé tegye a napenergiával kapcsolatos kutatások eredményeit az egész világon. A tudást már felhalmozták, önöknek csak be kell kapcsolódni a meglév információs rendszerbe. Az épített környezet szerepe Szász János, a Pollack Mihály M szaki F iskola adjunktusa, a Magyar-EK Energia Központ képzési tanácsadója: – A pécsi kísérleti napház a maga nemében egyedülálló volt a nyolcvanas évek elején, és ma sincs sok követ je a közép-kelet-európai régióban. Ennek a kísérletnek – amely az akkori tanács és a kormány közös beruházásával valósult meg – az a célja, hogy bebizonyítsuk: a magyar gazdasági és klimatikus viszonyok között jelent s energia-megtakarítás érhet el a lakások építése, m ködtetése és használata terén. 1992 óta Magyarország legnagyobb energiafelhasználója a lakosság, mégis nagyon kevés az a lehet ség, amely takarékosságra szorítaná. Pedig az épített környezet rendkívül nagy súllyal vesz részt az energia- és környezetpolitikában: a környezetszennyezés 60-80 százalékáért felel s, energiafelhasználása pedig átlagos körülmények között egy ország energiafelhasználásának 40-50 százalékát teszi ki. Mindez egyértelm en mutatja, hogy nagy jelent sége volna az épített környezet takarékosabb m ködtetésének, a környezetkímél bb technológiák elterjesztésének. Kicsiben ezt próbálja megvalósítani az általam tervezett pécsi napház. Lényegében ez egyfajta laboratórium, amely mintegy összegy jti azokat a lehet ségeket és eszközöket, amelyek kevésbé terhelik a környezetet, és jól szemléltetik az energiatakarékosságot, valamint a napenergia építészeti hasznosítását. Az épület tervezése során következetesen igyekeztünk egy zárt, kompakt, kis leh l felület házat kialakítani, déli irányba tájolni, az egész déli oldal beüvegezésével és egyéb szerkezetek alkalmazásával begy jteni és bent is tartani a napenergiát, nyáron pedig a túlmelegedés ellen védekezni. Ez az épület tehát egy dinamikus rendszer, amely alkalmazkodik a küls változásokhoz. Anyagai környezetbarátok, égéstermékeivel kevéssé szennyezi a környezetet, technológiái a világítástól a vízfelhasználá-
sig takarékosak, f vel beültetett lapos teteje gy jti az es vizet, Egy sor olyan megoldást próbáltunk ki, amely egyt l egyig a környezetkímél bb építési módokat szemlélteti. Bár az id k folyamán egy sor m ködési gonddal küszködtünk, az energia-megtakarítások elérték az el zetesen várt 40-50 százalékot, az épület alkalmazkodóképessége pedig még felül is múlta várakozásainkat. Nyáron e csupa üveg épület 10-11 fokkal is h vösebb a küls környezetnél. És ezt kizárólag természetes eszközökkel értük el. Sajnos kísérletünk torzó maradt, a kutatási-fejlesztési lehet ségek besz külésével elmaradtak a további lépések. Most egyel re a pénz- és er gy jtés folyik. Nagyon kevés szakemberben alakult még ki reális kép a megújuló energiák alkalmazásának lehet ségeir l. Sokan eltúlozzák a jelent ségét, mások pedig alábecsülik. Utóbbiak részér l nagy hiba mindössze néhány százalékra tenni a megújuló energiák arányát az összes energiafelhasználásban. Hogy csak egyetlen ellenpéldát említsek: gyakorlatilag minden olyan épület, amelyik egy kicsit is nyitott dél, délnyugat vagy délkelet felé, és ablakaival begy jti, szerkezeteiben pedig tárolja a nap energiáját, az napház. Ebb l a felismerésb l adódott az Európai Közösségnek az az érdekes felmérése, amely szerint a meglév épületekben már most 14-15 százalék az alternatív, megújuló energiák, els sorban a napenergia hasznosításának aránya. Tehát számszer sítették azt a megtakarítást, amire egy ésszer en m köd irodaépület vagy lakóház “képes” a nap jótékony energiáját hasznosítva. Az új energiakoncepció legfontosabb eleme a takarékosság, ésszer ség és a hatékonyság növelése, hiszen ennek gyakorlatilag nincs alternatívája. Ez jelentheti az abszolút energiacsökkentést, a külföldi függ ség mérséklését, a többféle forrásra való támaszkodást, a politikai változásoktól való teljes elhatárolódást. Nem szabad ett l elválasztani a megújuló energiák hasznosítását. E két “szövetséges” szoros együttm ködésében rejlik a szociális, társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és energiatakarékossági problémák megoldása. Az ország sokáig várt hiába az energetikai és a környezetvédelmi törvény megszületésére. Az önkormányzatoknak rá kellett döbbenniük, hogy nem érdemes tovább várni a központi döntésekre; helyi kezdeményezésekre van szükség. Ezek közül az egyik éppen itt, Pécsett valósult meg, amikor a város vezetése csatlakozott az ENSZ Energiatakarékosság 2000 programjához. Pécs mint energiatakarékos kísérleti mintaterület most Magyarországot képviseli. Kalákás napkollektorok – A Pécsi Zöld Kör évek óta megkülönböztetett figyelmet szentel az energetikai kérdéseknek, három esztendeje energia szekciójuk is van. Vajon miért? – Pécsett h er m , szén- és uránbánya, a közelben atomer m üzemel – mondja Bérces Viktória, a Zöld Kör társelnöke. Kezdett l fogva kemény csatákat vívtunk ezek képvisel ivel. Elméleti szakemberek segítségével kimutattuk, hogy ha tíz százalékkal n ne az ország energiaigénye, akkor ebb l hét százalékot az alternatív energiák biztosíthatnának. Úgy éreztük, az elméleti érvelés nem elegend , s gyakorlati bizonyítékokra van szükség. Az Alpok-Adria alternatív szervezet tanácsára felvettük hát a kapcsolatot a gleisdorfi Energia Központtal. – Nagyon jó ötletet kaptunk az ottani szakemberekt l – veszi át a szót Bimbó József. – A melegvíz napenergiával történ el állításáról van szó. Elkészítettük a Magyarországon alkalmazható kalákás napkollektor, valamint az el állításhoz szükséges gyártóeszközök terveit. Ebben sokat segített a napenergia hasznosításával foglalkozó pécsi Heliotech Bt. A prototípus már el is készült. Két-három elem egy négytagú család éves melegvízszükségletének 70 százalékát képes el állítani. – A kalákás napkollektor-gyártással azonban nem merül ki energetikával kapcsolatos tevékenységünk – folytatja Bérces Viktória. – Egy olyan energiaközpontot szeretnénk létrehozni, amely összegy jtené a különböz alternatív energiaforrások szakembereit. E szakemberek egy adott település kívánságára felmérnék, hogy melyik az a két-három megújuló energia,
amelynek alkalmazása önellátóvá tehetné a községet. A megújuló energiaforrások hasznosítása helyett én inkább önellátó energiatermelésr l beszélnék, ez ugyanis sokkal jobban kifejezi, hogy az emberek függetlenné válnak a nagy rendszerekt l, s igényeik szerint, de a komfort meg rzésével biztosítják maguknak az energiaellátást. Terveink megvalósításához további támogatásra lesz szükségünk, ám mindenekel tt egy olyan energiapolitikára, amelyik segíti törekvéseinket. Csak a megújuló energia a “fenntartható” Niels I. Meyer, a Dán M szaki Egyetem professzora: – Dánia világels a szélenergia hasznosításában. Az elektromos áram több mint felét e megújuló energia felhasználásával nyerjük. Napjaink egy másik, igen érdekes fejl dési iránya a marha- és sertéstrágyából nyert biogáz hasznosítása. Kifejlesztettük az úgynevezett közösségi biogáz-telepeket. A falvak begy jtik a farmokról és gazdaságokból a trágyát, majd a biogáz felhasználásával elektromos energiát termelnek. Ily módon akár egy egész falu is f thet . Miután a magyar és a dán mez gazdaság sok tekintetben hasonlít egymásra, önök is átvehetnék tapasztalatainkat. Némi akadályt jelent, hogy az energetikai létesítményeket tervez mérnökök egyel re még a régi szemléletet követik, s nagy er m vekben “gondolkodnak”. Szükségünk van tehát egy er s kormányra, amely kezdeményezi és támogatja az új gondolkodásmód térhódítását. Mer ben új filozófiáról van szó, amit én “helyi, decentralizált, a megújuló energiaforrásokra épül gondolkodásnak” neveznék. A manapság oly sokat emlegetett fenntartható fejl dés megvalósításának egyik alapvet feltétele éppen az, hogy a megújuló energiák felváltsák a hagyományos energiaforrásokat. Mert csupán ezek az energiák a valóban fenntarthatók. Szerves anyagból energia Dr. Barótfi István, a Magyar Biomassza Társaság ügyvezet elnöke: – A biomassza a szerves anyagba transzformálódott napenergia. Köznapi megfogalmazásban az a fotoszintézis által létrehozott szerves anyag, amely növényi és állati eredet anyagokból, valamint különböz hulladékokból áll. Hazánkban négyzetméterenként kb. 12001500 gramm biomassza tömeg keletkezik évente. Ez jelent s mennyiség energia, csak éppen ipari nyersanyagként és élelmiszerként használják els sorban, és csak kisebb részben energiaként. Pedig az ország energiafelhasználásának 20-22 százalékát biztosítani lehetne a biomaszsza energetikai hasznosításából a jelenlegi 5-8 százalék helyett. A felhasználók igényelnék, a biomassza rendelkezésre áll, a m szaki megoldások is adottak. Gazdaságilag azonban sok tekintetben indokolatlannak tartják a biomassza hasznosítását, s ha valaki egyszer számításokat végez, ebben azért van is valami A biomassza energetikai hasznosításának legegyszer bb módja a közvetlen tüzelés, ami ma már gazdaságosnak mondható. Egyszer en csak arról van szó, hogy le kell gy rni kényelmünket, és az eddig használt olaj vagy gáz helyett esetleg ezekkel kombinálva, alkalmazzuk azokat a mez gazdasági melléktermékeket, fahulladékokat, amelyek ugyanolyan komfortot biztosítanak. Ennek elterjedésében a legnagyobb akadály az, hogy ma a mez gazdaság szétzilálódott tulajdonviszonyai mellett nem alakultak ki a szükséges érdekviszonyok. Divatosabb manapság a folyékony energiahordozókról beszélni. Repcéb l finomítással vagy észterezéssel f t - vagy üzemanyagot lehet készíteni. NyugatEurópában ma ez az els számú jelölt a biomassza energetikai hasznosításában. Nálunk igazán jó rendszer még nem alakult ki erre, most próbálkozunk olyan társaságokat szervezni, amelyek a termelést és a felhasználást is összefognák. Mert ha van referencia, az elterjedéssel is reálisan lehetne számolni. A biomassza energetikai hasznosításának talán legvitatottabb része a biogáz felhasználása.
Pedig olyan anyagokból lehetne így energiát nyerni, amelyek egyébként más módon nehezen hasznosíthatók, s t, kifejezetten károsak a környezetre. Itt els sorban az állati trágyára és a kommunális szennyvíziszapra gondolok. Ezek alkalmazására akkor nyílna reális lehet ség, ha a környezetkárosítást is ki tudnánk fejezni gazdasági mutatókkal. A biomassza energetikai hasznosításának ellenérveként – nem is egészen irreális ellenérveként – azt szokták megemlíteni, hogy vajon hosszú távon szabad-e növényi takarmányt, élelmiszert vagy ezek alapanyagait energianyerésre felhasználni. Az utóbbi id ben azonban már folynak olyan kutatások, amelyek ha kompromisszumok árán is, de megoldják ezeket a problémákat. Tehát miközben a mez gazdasági termékeket élelmiszerként vagy takarmányként hasznosítjuk, a tápanyag-utánpótlás mellett a melléktermék egy részéb l energiát is nyerhetünk. Végül szeretnék megemlíteni még egy energiaforrást, a geotermikus energiát, amelynek hasznosítására igen kedvez ek a magyarországi viszonyok. Nehézséget csupán a felszínre hozott víz min sége és használat utáni elhelyezése okoz. Itt, a Gödöll i Agrártudományi Egyetem Épületgépészeti és Környezettechnikai Laboratóriuma mellett két olyan kutat is fúrtunk, amelyik nem a feltör víz, hanem az abba adott munkaközeg által hozza a felszínre a föld mélyének h energiáját. Egy harminc méteres kútból másfélkét kilowatt teljesítmény h energiát tudunk a felszínre hozni. Ez egy zárt rendszer, nincs szükség semmiféle környezetvédelmi probléma megoldására. Kutatásainkat folytatjuk, s remélem, mihamarabb elkészül a referenciaüzem. Korlátok Dr. Keith Kozloff, a washingtoni Világforrások Intézetének munkatársa: – Sok országban az energiatermelés és -ellátás államilag támogatott, így a megújuló energiaforrások nem nagyon versenyezhetnek e dotált árakkal. Miután az energia-szektor jelent s beruházásokat vonz, a haszonnal járó kereskedelmi tevékenység tovább csökkenti a költségeket. Nálunk, az Egyesült Államokban a politikai döntéshozók már két évtizede érdekeltek a megújuló energiaforrások felhasználásában. Az els olajembargó idején, a hetvenes években, több, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó program kezd dött el, s adókedvezményeket kapott e terület. Napjainkban azzal segíthetnénk a legtöbbet, ha szövetségi szinten kijelölnénk egy felel st, aki az eddiginél lényegesen jobban koordinálná a megújuló energiákkal kapcsolatos témákat. Megfelel en koordinált szövetségi tervekre is szükség van. Csak így érhet el, hogy az egyes kezdeményezésekt l a technikai fejlesztéseken át eljussunk a kereskedelmi hasznosításig, el segítve a hagyományos energiaforrásokkal való versenyképesség kialakulását. Még nagyon hosszú út áll el ttünk. Élet a napos oldalon Steven Vajk Szokolay, az Ausztrál és Új-Zélandi Napenergia Szövetség elnöke: – Megdöbbentünk, amikor kiszámoltuk, hogy egy kilowattóra villamos áram felhasználásakor kb. egy kilogramm széndioxiddal terheljük a légkört. ennek valahogy határt kell szabni! Egyszer en természetesnek vesszük, hogy egy kapcsoló felkattintásával ott van, amit akarunk. A jöv ben mindenképpen arra kell törekedni, hogy az adott célra megfelel energiaforrást válasszunk. Például az épületek f tésének 80-85 százaléka megoldható passzív napenergetikai megoldásokkal, még Magyarországon is. Kiszámoltuk, hogy ha Ausztráliában egy ház több mint öt kilométerre van a legközelebbi villanyvezetékt l, olcsóbb a napenergiát hasznosítani, mint bekapcsolódni a hálózatba. Állandóan érvelek a kormánynak, hogy ha a hagyományos áramtermelés szubvenciót kap, akkor a megújuló energiaforrások használóit is támogatni kellene. Szerencsére már akad né-
hány üdvözlend kezdeményezés. Például aki napelemes vízmelegít t vásárol, annak csak egy elenyész en kis összeget kell kifizetnie, a részleteket pedig éveken át törlesztheti abból, amit az olcsóbb áramhasználattal megtakarít. Nem azt mondom, hogy a már meglév er m veket helyettesítsük napcellákkal. Ezt talán nem is lehetne megvalósítani. Ám ha új befektetésr l van szó, akkor azt a pénzt, amit egy er m megépítésére fordítanánk, érdemes lenne (és sokkal jövedelmez bb!) a megújítható energiaforrások rá költeni. Tisztázni az értékeket Foltányi Zsuzsa, az Energia Klub tagja: – Egy új, fenntartható energiastratégia els és legfontosabb lépése, hogy tisztázza az emberi értékeket. El kell dönteni, számunkra, emberek számára mi a fontosabb: a hihetetlenül nagy energiatartalmú színes csomagolópapír vagy pedig az ajándék, amit magunk készítünk és szívesen adunk másoknak. Csak ezek után beszélhetünk arról, mekkorák és milyenek a közeli és távolabbi jöv energiaigényei. Ez azt is jelenti, hogy nagyon gyorsan le kell tennünk minden olyan energiaforrásról, amely bizonytalan, amely veszélyes (mint ahogyan veszélyes az atomenergia, és veszélyes – s t elfogyhat – az olaj, a szén, a földgáz), s helyette azokat a forrásokat kell megkeresni, amelyek eddig is, és nagy valószín séggel a jöv ben is rendelkezésünkre fognak állni. Nyilvánvaló, hogy az új energiapolitikának nagy hatással kell lennie a gazdaság egészére. Azt kell preferálnia, hogy a tudomány és a technokrácia olyan eszközöket fejlesszen, amelyek el segítik az energia egyre hatékonyabb felhasználását, és ne olyan fogyasztói javakkal próbáljon elárasztani bennünket, amelyek kifejezetten pazarláshoz vezetnek. Ami pedig rövid távon és Magyarország számára igen fontos, az annak a felismerése, hogy nem vagyunk gazdagok a hagyományos energiahordozókban. Ez egyfajta szükséghelyzetet is teremt számunkra. Amikor energiapolitikát készítünk vagy energiapolitikáról gondolkodunk, akkor hihetetlenül nagy szükség van arra, hogy a megújuló energiaforrások kutatása és miel bbi alkalmazási lehet ségei felé forduljunk. Az id sürget...
