Hogyan mérjük az interkulturális kompetenciát? - Az Intercultool interkulturális kompetenciafeltérképezı eszköz ellenırzı kutatása
Szerzık: Danka Balázs Kiss Balázs Németh Andrea Lektorálták: Udvarhelyi Éva Tessza Szántó Diana
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre. A jelen kiadvány [közlemény] kizárólag a szerzık véleményét tükrözi. A Bizottság nem tehetı felelıssé a kiadványban megjelenített információk bármilyen felhasználásáért.
2009. október
Tartalomjegyzék INTERCULTOOL: PROJEKT AZ INTERKULTURÁLIS KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSI MODELLJÉNEK ÉS MÉRİESZKÖZÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA...4 AZ INTERKULTURÁLIS KOMPETENCIA NÉGY DIMENZIÓJA ............................... 6 A MINTÁRÓL…...................................................................................................................... 8 A TERVEZETT MINTAVÉTEL ..................................................................................................... 8 A MEGVALÓSULT MINTAVÉTEL ............................................................................................. 10 A minta területi eloszlása ............................................................................................................. 11 A minta szektorok szerinti eloszlása ............................................................................................. 12 A minta nemek és iskolai végzettség szerinti eloszlása................................................................. 12 A minta lakóhely (településtípus) szerinti eloszlása ..................................................................... 13 A minta életkor szerinti megoszlása ............................................................................................. 13 A válaszadók megoszlása kisebbségi hátterük alapján................................................................. 14 Összefoglalás ................................................................................................................................ 15
A SKÁLÁK ÉS ALSKÁLÁK MEGBÍZHATÓSÁGA, JELENTÉSE ÉS ÉRVÉNYESSÉGE ................................................................................................................. 16 A SKÁLÁK MEGBÍZHATÓSÁGA ............................................................................................... 16 A Cronbach-féle módszer eredményei .......................................................................................... 17 Az alskálák érvényessége.............................................................................................................. 17 Közepesnél erısebben korreláló változószettek (alskálák): ......................................................... 18 Közepesen, közepesnél gyengébben korreláló változószettek (alskálák):..................................... 19 A gyengén korreláló változószettek: ............................................................................................. 20
AZ INTERKULTURÁLIS KOMPETENCIA NÉGY FELTÉTELEZETT DIMENZIÓJA SZERINTI EREDMÉNYEK...................................................................... 21 A KÜLÖNBÖZİ ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ KITÖLTİK EREDMÉNYEI KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK 21 Szektorok szerinti különbségek ..................................................................................................... 27 Átlagok az egyes szocio-demográfiai mutatók szerint .................................................................. 30 Az interkulturális tapasztalat differenciáló hatása....................................................................... 33 A szektor-specifikus esetek „viselkedése” .................................................................................... 35 Összegzés ...................................................................................................................................... 35
AZ ALSKÁLÁK FİKOMPONENSEI................................................................................ 38 KÍSÉRLET A VÁLASZADÓK CSOPORTOSÍTÁSÁRA - KLASZTEREZÉS ............. 39 1. KLASZTER: „AZ ALACSONY KOMPETENCIÁJÚ ELUTASÍTÓK” .......................................... 40 2. KLASZTER: „A MAGABIZTOS KONZERVATÍVOK” ............................................................ 41 3. KLASZTER: „A JÓL ALKALMAZKODÓ BIZONYTALANOK” ................................................ 41 4. KLASZTER: „A ZÁRKÓZOTT ÉRZELMESEK”..................................................................... 42 5. KLASZTER - AZ ÚJRA NEM VÁGYÓ KÖZÖMBÖSÖK ........................................................... 43 6. KLASZTER: A KÜSZKÖDİ NYITOTTAK ............................................................................ 43 7. KLASZTER - MAGAS KOMPETENCIÁJÚ NYITOTTAK ........................................................ 44 ÉRZÉKENY ZÓNÁK ÉS A KLASZTEREK VISZONYA ................................................................... 44 A KLASZTEREK ÉS A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ÖSSZEFÜGGÉSEI ............................................. 46 Nemek szerinti különbségek.......................................................................................................... 46 A minta nemzeti csoportjai közötti különbségek ........................................................................... 47 Szektorok közötti különbségek ...................................................................................................... 48 Életkor szerinti különbségek ......................................................................................................... 49 A klaszterek jellemzése „esélyekkel”............................................................................................ 50
2
ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................... 57 MELLÉKLETEK................................................................................................................... 60 1. SZ. MELLÉKLET: A VALIDÁCIÓS KUTATÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KUTATÁSI TERV ............. 61 2. SZ. MELLÉKLET: A VALIDÁCIÓS KUTATÁS SORÁN HASZNÁLT ESETEK ÉS KÉRDÉSEK LISTÁJA .............................................................................................................................................. 66 a.) Esetek a kérdıívben................................................................................................................. 66 b.) Direkt kérdések a kérdıívben .................................................................................................. 70
3. SZ. MELLÉKLET: STATISZTIKAI SZÁMÍTÁSOK...................................................................... 72 1. táblázat: a statisztikus szakértı által megtartani javasolt esetek statisztikai megbízhatósága 72 2. táblázat: a statisztikus szakértı által megtartani javasolt kérdések statisztikai megbízhatósága ...................................................................................................................................................... 72 3. tábláza: a statisztikus szakértı által megtartani javasolt kérdések és esetek együttes statisztikai megbízhatósága ............................................................................................................................ 71 4. táblázat: a statisztikus szakértı által megtartani javasolt kérdések és esetek listája............... 73 5. táblázat: a minta egyes csoportjainak a négy feltételezett dimenzió szerinti átlagos értékei... 75 6. táblázat: variancia analízis az országokra a tengelyek szerint ................................................ 75 7. táblázat: variancia analízis a szektorokra a tengelyek szerint ................................................. 76 8. táblázat: variancia analízis a régiókra a tengelyek szerint...................................................... 77 9. táblázat: variancia analízis az iskolai végzettségre ................................................................. 77 10. táblázat: variancia analízis a jövedelmi negyedekre.............................................................. 77 11. táblázat: válaszadók besorolása az interkulturális tapasztalataik mértéke szerint................ 78 12. táblázat: A szakképzés és szakmai továbbképzés (V.E.T.) szektor válaszadóinak válaszai a szektor-specifikus esetekre............................................................................................................ 78 13. táblázat: A non-profit szektor válaszadóinak válaszai a szektor-specifikus esetekre............. 78 14. táblázat: A köztestületek szektor válaszadóinak válaszai a szektor-specifikus esetekre......... 79 15. táblázat: A üzleti szféra válaszadóinak válaszai a szektor-specifikus esetekre ...................... 79 16. táblázat: A 7 Klaszteres megoldás.......................................................................................... 80
3
Intercultool – Projekt az interkulturális kompetencia értelmezési modelljének és mérıeszközének kidolgozására
Az Intercultool kutatás-fejlesztési projekt az Európai Unió Egész Életen Át Tartó Tanulás programjának támogatásával, 2007 decemberétıl 2009 decemberéig tartó nemzetközi együttmőködés során valósul meg. A projektben olasz (IFOA, Reggio Emilia), holland (Drenthe College, Emmen), svéd (Integra, Uppsala), észak-ír (North-West Regional College, Londonderry), angol (Change Institute, London), és magyar (Artemisszió Alapítvány, Budapest)
szervezetek
vettek
részt,
valamint
Stéphanie
Nann,
Várhegyi
Vera
szociálpszichológusok, és Danka Balázs statisztikai elemzı külsı szakértıként mőködtek közre. A projekt célkitőzéseit az teszi szükségessé, hogy az európai együttmőködést segítı tevékenységek egyik kiemelkedı jellemzıje az interkulturalitás, a legtöbb tagországban egyre nı az etnikai és kulturális sokféleség. Mindenezek okán az európai uniós Oktatás és képzés 2010 program az interkulturális kompetenciát kulcskompetenciaként ismerte el, mind az egyének mind pedig a különbözı szervezetek számára. Az Intercultool projekt célja, hogy hozzájáruljon a különbözı szakterületeken – az üzleti-, a köz- és a non-profit szférában, valamint a szakképzés és szakmai továbbképzés területén – dolgozók készségeinek és kompetenciáinak a fejlesztéséhez az olyan helyzetek és interakciók kezelésében, amelyeket a kulturális sokféleség jellemez. A projekt keretében egy komplex, az interkulturális kompetencia feltérképezésére szolgáló digitális eszközt fejlesztünk ki, mely arra szolgál, hogy beazonosítsa, hogy a különbözı szakemberek milyen erısségekkel és fejlesztendı kompetenciákkal rendelkeznek. A kérdıíves felmérést egy nagyszabású, szakértık által felvett, 135 fıvel készített strukturált mélyinterjú-sorozat elızte meg. A kutatás az összes partnerországban készített interjúkból állt össze (partnerszervezetenként 22-24 interjú), az interjúkat a projektben részt vevı partnerszervezetek szakemberei készítették. Az interjúkba olyan, a projekt négy célcsoportjában1 dolgozó szakembereket vontunk be, akik több éve tartó munkájuk során eltérı kulturális hátterő partnerekkel és ügyfelekkel lépnek kapcsolatba. Az interjúk elemzése és összefoglalása Várhegyi Vera és Stéphanie Nann kutatók vezetésével valósult meg, melyek
1
Lásd fentebb.
4
eredményeit kutatási jelentésben rögzítették2. A kapott eredmények által feltérképezhetıvé vált, hogy az interkulturális helyzetekben rendszeresen résztvevı szakemberek milyen nehézségekkel szembesülnek, hogy milyen készségeket és attitődöket mozgósítanak ezek kezelésére és, hogy ık maguk miben látják a saját fejlıdési lehetıségeiket. A kutatás alapján egy olyan modellt definiáltunk3, amely három fı tengelyre bontja az interkulturális kompetenciát: érzelmek, viselkedés, és kognitív részre, amely három komponens metszéspontjában az identitás áll4. Ezen a négy dimenzión belül külön foglalkozunk 14 ún. alskálával, amelyek a kompetencia különbözı területeinek finomabb bontását adják.5 Azt alskálákon kívül beazonosítottunk még ún. „érzékeny zónákat” is, amelyek a kulturális másság olyan konkrét megjelenési formái, amelyek a szakértıi interjúkban megkérdezett egyéneknek nehézséget okoztak.6 A szakértıi mélyinterjúk kielemzése és a kompetencia modell kialakítása után, a kutatás harmadik fázisában az eredményekre alapozva egy on-line kérdıívet fejlesztettünk ki, amely az elıbbiekben beazonosított interkulturális kompetenciák feltérképezésére szolgál. A kérdıív felépítését tekintve eseteket és kérdéseket tartalmaz7, amelyekre válaszul a megkérdezettek minden esetben egy hétfokú skálán vallottak az attitődjükrıl. Az esetek és a kérdések tartalma hasonló, azonban az esetek annyiban különböznek a kérdésektıl, hogy egy ún. kritikus incidens kontextusát is felvázolva kérik „állásfoglalásra” a tesztet kitöltı személyt. A kérdések ennél direktebbek, ezért alkalmasak egyúttal az esetek érvényességének vizsgálatára is. Mivel a kérdések és az esetek azonos problémákat vizsgálnak, a kettı egyidejő szerepeltetése a kérdıívben kontroll szerepet is betölt. Az esetek és kérdések felénél a válaszok sorrendje negatív elıjelő; ez védelmet nyújt attól, hogy a válaszadó mechanikusan feleljen8. A kérdıív 14 darab, a kontextust vázoló esetbıl áll, melyek mindegyikéhez 4 kérdés kapcsolódik (összesen 56 változó). Ezen kívül további 56 kérdés is szerepel a kérdıívben, 2
Az angol nyelvő kutatási jelentés a projekt honlapjáról letölthetı: http://intercultool.eu/WP2_Research_Report_pdf.pdf 3 A modell rövid angol nyelvő leírása a projekt honlapjáról letölthetı: http://intercultool.eu/framework.pdf 4 A témáról részletesebben lásd „Az interkulturális kompetencia négy dimenziója” címő részt. 5 Az alskálák voltaképpen egy látens, feltételezett modellt jelentenek, melyet más kompetencia megközelítések alkompetenciákként emlegetnek. Ezen modellt a szakértıi interjúk tartalomelemzése alapján alkottuk, és célul tőztük ki, hogy a késıbbi kutatási fázisban (melyet jelen tanulmányban írunk le) ellenırizzük, hogy ezek az alskálák a valóságban is léteznek-e. 6 Az interjúk alapján a következı érzékeny területeket azonosítottuk be: Az idıhöz való viszony; Testhez való viszony; Vallási szabályok szerepének elfogadása; Közösség; Étkezési szokások; Nemi szerepek; Szokásrendszerek; Hierarchiához való viszonyulás; Életstílusok különbözısége; Gondolkodási módok különbözısége. 7 A kérdıívben használt kérdések és esetek listája az 1. mellékletben található. 8 Az elemzések során, ha nincs külön az ellenkezıjére utalás, akkor a fordított skálák értékeinek inverzével számolunk, tehát a negatív elıjelő kérdések, esetek vizsgálatakor az alacsony érték jelenik meg magasabb mértékő kompetenciaként.
5
melynek kitöltése önkéntes alapú volt. A válaszadók interneten keresztül, önkitöltıs alapon töltötték ki a kérdıívet. A kitöltıket minden országban a projekt partnerszervezeteinek munkatársai toborozták. A toborzás alapja egy kutatási terv9 volt, amelyben meghatároztuk, hogy pontosan mik az egyes szektorokból bevonandó kitöltık ismérvei. A toborzás során a partnerszervezetek az ún. „hólabda” módszert alkalmazták. Ennek során minden meghatározott szektorból és régióból felkutattak a szektorok definíciója szerint a mintába kerülésre alkalmas személyeket, akik a kitöltés mellett további alkalmas személyeket (például más cégeknél dolgozó ismerıseiket, kollégáikat) ajánlottak, illetve hozzájuk elérési utakat/módokat adtak. A toborzás során a projektrıl és az interkulturális kompetencia beazonosítását célzó eszközrıl szóló tájékoztató anyagokat küldtünk szét a célcsoportok, illetve intézmények tagjainak,
melyeket
személyes
illetve telefonos
megkereséssel egészítettünk ki. A kérdıív kitöltését követte az adatok feldolgozása és értékelése, a kapott eredmények statisztikai elemzése, és az adatok alapján a kutatási következtetések levonása. Ezután nyílt módunk elvégezni a szükséges módosításokat az internetes kérdıíven annak érdekében, hogy a kérdıívet egyrészt szektor-specifikussá tegyük (vagyis az egyes kitöltıknek csak azon kérdésekre kelljen válaszolnia, melyek elsısorban10 és kifejezetten a saját mőködési területükre vonatkoznak), másrészt, hogy a kérdéseken és eseteken a szükséges korrekciókat elvégezzük illetve a kérdések és esetek számát a „nem jól mőködı” kérdések eltávolításával a kutatás alapján radikálisan csökkentsük.
Az interkulturális kompetencia négy dimenziója
Kutatásunk során az interkulturális kompetencia négy részbıl álló modelljével dolgoztunk: érzelmek, viselkedés, kognitív rész és a három metszéspontjában álló identitás áll.
9
A kutatási tervet lásd az 2. mellékletben. Természetesen vannak általános, minden területre vonatkoztatható és szükséges esetek illetve kérdések is.
10
6
1. ábra: Az interkulturális negociáció modellje
Közös értelmezés kialakítása
Az identitás negociációja
Az érzelmek kezelése
Az interakció folyamatának negociációja
A négy feltételezett dimenzió meghatározása a következı:
1. Az érzelmek kezelése Az érzelmek kezelése alatt jelen tanulmányban azt képességet értjük, amely segít megküzdeni a félreértésekben, konfliktusokban és az interkulturális találkozásokban inherens módon benne rejlı negatív érzelmekkel, illetve amelynek segítségével kezelni tudjuk ezen érzések következményeit. Ez nem az érzelmek kifejezésének elfojtását jelenti, hanem azt a képességet, hogy elkerüljük a kizárólag érzelmi impulzusok alapján adott reakciót.
2. A kognitív szint: közös értelmezés kialakítása A résztvevık közötti közös jelentések és megosztott tudás negociálásának képessége, amely magában foglalja egyrészt azt a képességet, hogy nyitottak legyünk egy olyan helyzetben, ahol a referenciakeretek hiányoznak, másrészt a bezáródás iránti igénynek való ellenállást.
3. Az interakció szintje: az interakció folyamatának negociációja Azon készség, amely képessé teszi az egyént arra, hogy olyan helyzetekben is kommunikálni tudjon, ahol a felek által egymástól elvárt kommunikációs stílusok, kódok, szabályok és rítusok különböznek. Arra való igény, hogy számunkra új emberekkel társas
7
kapcsolatokat alakítsunk ki, új helyzetekbe kerülve pedig energiát és bizalmat tudjunk fektetni egy új kapcsolati háló kiépítésébe.
4. Az identitás szintje: az identitás negociációja Az identitásunk diktálta különbözı szükségletek, így például a személyes és csoportidentitásaink elismerésének hatékony érvényesítése, illetve ezekhez kapcsolódóan a kívülrıl jövı esetleges negatív érzéseknek (ilyen például az identitásaink fenyegetettségének érzése) és megnyilvánulásoknak való ellenállás. Szokatlan fizikai érzetek, ételek, szagok, éghajlati viszonyok kezelése. A megszokottól eltérı megjelenés kezelése.
A mintáról…
Az adatfelvétel módszere internetes kérdıív kitöltetése volt, amely módszer hátránya, hogy egyrészt a mintába kerülés alapvetı feltétele az internet-elérhetıség (igaz, ez esetünkben minimális torzítást okoz, hiszen a vizsgált szektorokhoz tartozó munkakörökhöz vélhetıleg társul internet-elérhetıség), másrészt nincs jelen a kérdezıbiztos, a kérdezés nem kontrollálható. Az internetes technológiát használó (ICT) kompetenciamérı eszköz létrehozása a pályázatunk egyik alapvetı pontja volt. Így nem volt kérdés, hogy a kérdıív is internetes (on-line) alapú lesz, tesztelve egyúttal a bevezetni kívánt végsı termék (internetes kompetencia feltérképezı eszköz) alkalmazását is. Így tehát a kutatás nemcsak a kompetenciafeltérképezı kérdések tesztje volt, hanem a projekt végére kifejlesztendı internetes teszté is. Az alkalmazott módszer mellett szól továbbá, hogy az így lebonyolított vizsgálat költséghatékonyabb, és kisebb eszközigényő.
A tervezett mintavétel
A kutatási tervben 1200 fıs mintát határoztunk meg. Már a kezdetekkor beláttuk azonban, hogy a mintaválasztásnál kénytelenek vagyunk lemondani a teljes mértékő reprezentativitás igényérıl. Ennek több oka is van. Az elsı és legfontosabb, hogy egy kontrollált, kérdezıbiztosok alkalmazásával lebonyolított kutatás megszervezésére nem volt lehetıségünk, így a partnerszervezetek saját szakértıik és munkatársaik bevonásával bonyolították le a kérdıívek lekérdezését. Ez korlátot szabott a lehetıségeinknek. Mivel 8
tudtuk, hogy a partnerszervezetek a hosszú kérdıív lekérdezését fıként a saját ismeretségi és partneri körükben fogják tudni elkezdeni, és legfeljebb késıbb, az elsı válaszadók segítségével tud mőködésbe lépni az ún. hóladba módszer, ezért már a kutatás megtervezésekor sem számoltunk azzal, hogy a kutatás az adott megfigyelési területekre11 nézve (földrajzilag) reprezentatív lesz. A másik ok, amiért a mintaválasztásnál kénytelenek voltunk lemondani a teljes mértékő reprezentativitás igényérıl az, hogy az ún. „szektorok”12 némelyike (statisztikákkal) nehezen körvonalazható, és mivel a különbözı országokban eltérı a statisztikai adatfelvétel gyakorlata,13 ezért a szektorok nehezen számszerősíthetık. Így technikailag nem volt megoldható, hogy a populáció minden egyes elemének egyenlı esélyt biztosítsunk a mintába való bekerülésre (ami a teljes reprezentativitás alapkritériuma). Ezért a mintába kerülésre egy olyan szőrı, illetve kiválasztási módszert dolgoztunk ki, mellyel biztosítani kívántuk, hogy minden megfigyelési egység (partnerország) egyes szektoraiba tartozó személyek ugyanazon ismérvek szerint választódjanak ki, és lehetıleg földrajzilag se koncentrálódjanak egyetlen területre. Elsı körben meghatároztuk a négy szektort oly módon, hogy az az összes partnerországban egységesen és egy idıben alkalmazható legyen. Ez a definíció a gyakorlatban is eredményesnek bizonyult. Emellett meghatároztuk, hogy a minta tagjai harmadolva az adott ország legfejlettebb, legkevésbé fejlett és egy közepesen fejlett régiójából kerüljenek ki14.
11
Azért használjuk a megfigyelési terület szót az ország helyett, mivel az egyik országból (Nagy-Britannia) két partnerünk van, ezért ezt az országot két „megfigyelési területre” osztottuk. Az észak-ír székhelyő North-West Regional College Észak-Írországban, míg a londoni székhelyő Change Institute Nagy-Britannia fennmaradó részén végezte a kutatást. 12 Mint fentebb bemutattuk, a kutatásban a következı négy szektort határoztuk meg: üzleti szféra, non-profit szervezetek (szociális tevékenységgel), közigazgatás és köztestületek, valamint szakképzés és szakmai továbbképzés. A szektorokat a pályázatban határoztuk meg, mint a kompetenciafelmérı eszköz potenciális célcsoportjai és felhasználói. 13 Néhány szektor, így például a „szociális tevékenységgel rendelkezı nem profit alapú szervezetek” statisztikai operacionalizálása már országon belül is nehézségekbe ütközik. A magyar non-profit szektorról rendelkezésünkre álló statisztikai adatok a témával foglalkozó kutatókat erısen megosztják. Sokak szerint a jogi szabályozás, illetve a naprakész nyilvántartás hiányosságai miatt az adatok nem megbízhatóak. Lásd errıl részletesen: Balogh-Mészáros-Sebestény: A nonprofit statisztika 10 éve, 1992-2002. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 2003. c. tanulmányát (http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/560_modszer.doc). 14 Arra kértük a kutatást lebonyolító partnereinket, hogy az adott megfigyelési egységek három különbözı régiójában keressenek megkérdezetteket. Az Európai Unió hivatalos statisztikai régió-rendszerének, a NUTS 2 (illetve Észak-Írország esetében a NUTS 3) régióknak a használata arra szolgált, hogy nagyjából azonos mérető megfigyelési területeink legyenek. A három régió kiválasztásának ajánlott szempontja azok gazdasági fejlettsége volt (az adott régió 2006-os egy fıre esı átlagos GDP szintje alapján), ám néhány esetben nem az adatok alapján „matematikailag” adódó régiót választották a partnerek, hanem azt, ahol könnyebben el tudták indítani a „hólabda” vizsgálatot. Ezzel együtt minden helyen a leginkább, legkevésbé és a közepesen fejlett régióhoz (fejlettségben) közel esı megfigyelési alegységeket választottunk ki.
9
A területi szórtság kialakításával az egyes, földrajzi sajátosságok következtében kialakulandó torzításokat szerettük volna mérsékelni. A megkérdezettek toborzásához minden partner az elızı fejezetben már bemutatott hólabda módszert alkalmazta. Ez azt célozta, hogy a mintába kerülı személyek minden országban, minden (egységesen definiált) szektorból és területileg is szórtan kerüljenek be a kutatás mintájába. A megvalósítás során ez utóbbi kritérium országonként eltérı arányban valósult meg.
A megvalósult mintavétel
Az elemzett minta 867 beérkezett kérdıívet tartalmaz, valamint 24 olyan befejezetlen válaszsort, ahol a kérdések legalább felére érkezett válasz. Így közel 900 fıs mintát tudtunk elemezni. A megfelelı válaszadók meggyızése a teszt kitöltésére nehezebbnek bizonyult, mint vártuk. Ennek oka egyrészt az, hogy a kérdıív kitöltését nem állt módunkban „jutalmazni”, ezért csak önkéntes kitöltıkre számíthattunk. A másik nehézség az volt, hogy sok válaszadó túl hosszúnak találta a kérdıívet, így a megkezdett, de be nem fejezett tesztek száma igen magas volt15 (ami az önkitöltıs kérdıív használatának hátránya). Persze nem volt meglepı a kérdıív hosszát ért kritika, sıt az koncepciónk részét is képezte, mivel a felmérés célja éppen egy nagyszámú kérdéssor validálása. Annak, hogy a végsı kérdéssornál jóval több kérdést szerepeltettünk az volt a célja, hogy a statisztikai elemzés során nem megfelelınek bizonyuló kérdésektıl meg tudjunk szabadulni, és még így is maradjon elegendı számú kérdésünk. A minta kisebb lett, mint az eredetileg tervezett, illetve a területi megoszlása is eltér a partnerek által választott 3 régió népességének (az adott ország teljes népességéhez viszonyított) valós arányától. Mindezek ellenére így is kijelenthetı, hogy a közel kilencszáz fıs elemszám minden országra és szektorra nézve hasznos információkhoz juttat minket, valamint a kérdıív validálására és így a teszt véglegesítésére is alkalmasnak bizonyult. Az elemzés során a továbbiakban azon 24 nem befejezett kérdıíveket is felhasználjuk, amelyekben a kérdésekre illetve az esetekre a kitöltıjük több, mint 50%-ban válaszolt.
15
Azon be nem fejezett kérdıívek, melyekben a kérdések kevesebb, mint 50%-ára érkezett csak válasz (és amelyek ez oknál fogva nem kerültek be a mintába).
10
A minta területi eloszlása
A teljes mintában 24,5% a magyar és 21,5% a svéd válaszadók aránya. Jóval kevesebb az észak-ír, brit, holland és olasz válaszadók megoszlása (rendre: 14,4%, 13,9%, 12,8%, 12,9%). A mintába az egyes megfigyelés területekrıl (országokból) a következı arányban kerültek be válaszadók: 1. Táblázat: A minta országok szerinti eloszlása
Észak-Írország Svédország Magyarország Olaszország Hollandia Egyesült Királyság összesen
esetszám 128 192 218 115 114 124 891
százalékos eloszlás 14,4 21,5 24,5 12,9 12,8 13,9 100,0
A minta egészét tekintve 39% hazájának legfejlettebb régiójában él, 19%-uk közepesen fejlett régióban, 17%-uk a legkevésbé fejlett régióban (25% ez alapján nem sorolta be a lakóhelyét). A kutatásban a jövedelmeket is mértük: jól látható az összefüggés, hogy a mintában a legfejlettebb régió lakóinak magasabb a jövedelme, mint a legkevésbé fejlett régióban élıké, a közepesen fejlett régióban lakók jövedelme pedig inkább a legkevésbé fejlettéhez közelít. A minta területi eloszlása az egyes régiók valós súlyához az alábbiak szerint viszonyul: 2. Táblázat
régiós megoszlások a mintában és a valóságban fejlett régió közepesen fejlett régió alacsonyan fejlett régió
fejlett régió közepesen fejlett régió alacsonyan fejlett régió
Magyarország valós aránya mintában neve Közép-Magyarország 57,97% 82,16% Közép-Dunántúl 22,42% 6,49% Dél-Dunántúl 19,61% 11,35% teljes eltérés: Nagy-Britannia neve valós arány mintában Inner London 44,72% 76,32% West Yorkshire 32,51% 10,53% Shropshire and Staffordshire 22,77% 13,16% teljes eltérés:
Olaszország eltérés neve valós aránya mintában 24,19% Emilia-Romagna 43,07% 64,94% -15,93% Marche 15,65% 27,27% -8,26% Puglia 41,28% 7,79% teljes eltérés: 16,13% Hollandia eltérés neve valós arány mintában 31,60% Randstad 31,62% 15,38% -21,98% Noord-Oosten 44,40% 78,85% -9,61% Zuid-Westen 23,98% 5,77% teljes eltérés: 21,06%
Észak-Írország eltérés neve valós arány mintában 21,87% Belfast 25,81% 15,22% 11,62% West and South of37,76% Northern 13,04% Ireland -33,49% Outer Belfast 36,44% 71,74% teljes eltérés: 22,33% Svédország eltérés neve valós arány mintában -16,24% Stockholm 45,10% 33,14% 34,45% Norra Mellansverige 19,24% 22,67% -18,21% Östra Mellansverige 35,67% 44,19% teljes eltérés: 22,97%
A táblázatban látható, hogy vannak olyan országok (például Magyarország, Olaszország), amelyek mintájába a magasabban fejlettebb régióból, míg másokéba (például
11
Svédország, Hollandia) az alacsonyabban fejlett régiókból került be a régió valós népességarányánál magasabb (illetve alacsonyabb) arányú válaszadó. A minta szektorok szerinti eloszlása A mintát a munka szektora szerint négy csoportra bontottuk. Legnagyobb arányban az üzleti szféra képviselteti magát, a válaszadók bı harmada dolgozik ebben a szektorban (35,6%). Bı negyedük a „non-profit szervezetek, szociális tevékenységgel” kategóriába sorolta magát (27,6%), a közigazgatás és köztestületek, valamint a szakmai továbbképzés szektor durván a minta ötödét képezik (rendre 19,2 és 17,6%).
3. Táblázat Szektor szerinti eloszlás
üzleti szféra nem profit szervezetek, szociális tevékenységgel közigazgatás és köztestületek tanárok és trénerek a szakképzés és szakmai továbbképzés területérıl összesen
esetszám 317
százalékos eloszlás 35,6
246
27,6
171
19,2
157
17,6
891
100,0
A minta nemek és iskolai végzettség szerinti eloszlása A megkérdezettek nagyobb része nı (54%, azaz 46% a férfiak aránya). A munkakörök jellegzetességébıl adódóan az iskolai végzettséget tekintve az adott népességekhez viszonyítva a mintában nagyobb a magasabb végzettségőek aránya. Elenyészı, kevesebb, mint 1% a pusztán alapfokú végzettséggel rendelkezık aránya, míg 13% a poszt-graduális képzésben is részt vetteké. A minta móduszát (az a csoportot, akik a legnagyobb arányban szerepeltek a mintában), a bachelor (BA) képesítéssel16 rendelkezık jelentik (36%-os aránnyal), míg MA-szintő végzettsége a válaszadók 27%-ának van.
16
Magyarországon ez a korábbi fıiskolai diplomának felel meg.
12
Érdekességként említjük meg, hogy a válaszadók 5%-a nem jelölte meg az iskolai végzettségére vonatkozó kérdést. Ennek oka lehet a figyelmetlenség, vagy az is, hogy ez a kérdés számukra túl bizalmasnak vagy valamilyen oknál fogva kellemetlennek mutatkozott17. Legmagasabb iskolai végzettség
általános iskola középiskola bachelor (BA)-szintő egyetemi képzés mester (MA)-szintő egyetemi képzés poszt-graduális képzés (Phd, Dla, MBA) nincs válasz összesen
esetszám 8 165
százalékos eloszlás ,9 18,5
310
34,8
240
26,9
117
13,1
51 891
5,6 100,0
A minta lakóhely (településtípus) szerinti eloszlása
A megkérdezettek bı fele (57,5%) nagyvárosban él, negyedük (27%) kisvárosi, és 14%-uk falusi lakosként jelölte meg magát. A települések esetében nem kötöttük lélekszámhoz a bekategorizálást, mivel az országonként igen eltérı besorolás alá esik (és számos egyéb, például infrastrukturális tényezı függvénye is). Ezért a válaszadókra bíztuk, hogy az egyszerősített kategorizáció alapján (nagyobb város, kisebb város, falu/község) maguk sorolják be a települést, ahol élnek.
A minta életkor szerinti megoszlása
A minta átlagéletkora 37,3 év. 17%-uk 18-25 év közötti, a minta fele fiatalabb, mint 35 év, 35 év és 45 év közötti 25%-uk, és alig 5%-uk idısebb 60 évnél. Az elemzésben a továbbiakban az alábbi öt korcsoporttal fogunk dolgozni:
17
Az iskolai végzettséget nem jelölı 51 fı legnagyobb arányban svéd, majd holland és olasz személy volt. Az észak-ír, magyar, Egyesült Királyságbeli megkérdezettek csak elvétve nem válaszoltak. A késıbbi eredmények összevetése alapján az iskolai végzettségüket nem jelölı válaszadók válaszai leginkább a középfokú végzettségőekéhez hasonlítottak.
13
4. Táblázat Korcsoportok szerinti eloszlás
18-25 évesek 26-30 évesek 31-40 évesek 41-55 évesek 56 évnél idısebbek összesen
esetszám 151 173 240 248 78 890
százalékos eloszlás 16,9 19,4 26,9 27,8 8,8 99,9
A válaszadók megoszlása kisebbségi hátterük alapján
Az interkulturális kérdésekhez szervesen hozzátartozik, hogy a megkérdezett tartozike valamilyen kisebbségi csoporthoz. Erre a kérdésre a minta 23%-a igennel, 72%-a nemmel válaszolt (a megkérdezettek 5%-a erre a kérdésre nem válaszolt). Magyarországon a legkisebb és Nagy-Britanniában a legnagyobb a magukat valamilyen kisebbséghez tartozónak valló válaszadók aránya.
5. Táblázat Az mintába bekerült, magukat kisebbség(ek)hez tartozónak valló Válaszadók aránya országok szerinti bontásban Kisebbséghez tartozik igen ország
Magyaro. Olaszo. Hollandia Észak-Íro. Svédo. Egyesült Kir.
Össz.
össz.
22
nem 189
igen 211
10,4%
89,6%
100,0%
12
102
114
10,5%
89,5%
100,0%
15
78
93
16,1%
83,9%
100,0%
31
92
123
25,2%
74,8%
100,0%
50
133
183
27,3%
72,7%
100,0%
77
44
121
63,6%
36,4%
100,0%
207
638
845
24,5%
75,5%
100,0%
A kisebbségi háttér hatásának elemzésekor azt tapasztaltuk, hogy a kisebbségi lét önmagában nincs mérvadó hatással az interkulturális kompetencia szintjére.
14
6. Táblázat A magukat valamilyen kisebbségi csoporthoz soroló válaszadók eredményeinek összevetése a többségi válaszadók eredményeivel kisebbség igen
átlag
kognitív 4,0266
emocionális 4,5314
interakciós 4,8484
identitás 5,1360
205
205
205
205
3,9284
4,5041
4,9177
5,1025
635
632
635
632
3,9524
4,5108
4,9008
5,1107
840
837
840
837
esetszám nem
átlag esetszám
össz.
átlag esetszám
Azt láthatjuk, hogy a magyar és a brit válaszadók eredményei elég hasonlóak, annak ellenére, hogy a mintában nagy eltérést láthatunk a magukat kisebbséginek vallók aránya között. Ezeken a változókon túl, az elemzés során felhasználásra kerültek a jövedelemre és nyelvtudásra vonatkozó kérdésekre adott válaszok, valamint rákérdeztünk az egyének munkájából adódó kulturális találkozópontokra is, melyek mennyisége/minısége egyfajta viszonyítási pontot jelenthet. Összefoglalás
A fentebb leírt, reprezentativitást csökkentı tényezık ellenére a kutatás során szerzett adatbázis (amely közel 900 olyan személy válaszait tartalmazza, aki öt ország négy különbözı szektorában
tevékenykedik
és
munkája
során
interkulturális
kapcsolatokat
ápol)
módszertanilag alkalmas arra, hogy fı feladatát ellássa, ti. megalapozott adatokat nyújtson a szükséges korrekciók elvégzéséhez, és egy-egy relatív középérték meghatározásához, melyhez viszonyítható lesz a késıbbiekben a kitöltık interkulturális kompetencia szintje. Mivel a nem reprezentatív minta torzításokhoz vezethet, ezért a megfigyelési egységekre (országokra) vonatkozó átlagolt adatokat illı kritikával kezeljük, ám ezek az adatok is sok érdekes kérdést, hipotézist vetnek fel, amelyek nagyon jó alapjául szolgálhatnak egy késıbbi kutatás kérdéseinek megfogalmazásához.
15
A skálák és alskálák megbízhatósága, jelentése és érvényessége A skálák megbízhatósága Mérıskáláink megbízhatóságát a mérési precizitással jellemezzük. Ez alatt azt értjük, hogy a felhasznált skála mennyire pontosan és hibamentesen képes mérni azt a jelenséget, amit mérni hivatott. A megbízhatóság mérésére több módszer alkalmazható, az alábbiakban a belsı konzisztencia vizsgálatát mutatjuk be. A belsı konzisztencia a skála azon tulajdonsága, hogy egy adott jelenség (interkulturális kompetencia) mérésére alkalmas, minden egyes eleme ugyanazt a jelenséget méri. A belsı konzisztencia megállapítására az ismert módszerek közül az ún. Cronbachféle alfa együttható meghatározását alkalmazzuk. A Cronbach-féle alfa koefficiens meghatározása jelenleg a legelfogadottabb mérıszám a belsı konzisztencia kifejezésére. Ez a módszer automatikusan megvizsgálja az összes kérdés és eset valamennyi lehetséges kombinációját, majd ezek alapján alakít ki egy 0 és 1 közötti értéket. Minél jobban közelít ez az érték az 1-hez, annál inkább megbízható a skála.
A Cronbach-féle módszer eredményei
A megbízhatósági koefficiens a valódi értékek és a mérési hiba közötti arányt fejezi ki. A koefficiens értéke 0 és 1 között változhat. Az elemzésben felhasznált esetekhez tartozó 24 változót18 vizsgálva a következı eredményt kapjuk (2. melléklet: 1. táblázat). Kérdıívünkre vonatkozóan a kapott érték 0,831, ami azt jelenti, hogy a mérıskála 83,1%-ban valódi értékeket rögzített, tehát 83%-ban a valódi jelenséget méri. Ez az érték meghaladja a Cronbach által javasolt elfogadási szintet (Cronbach szerint a 0,8 alatti érték esetén a megbízhatóságot óvatosan kell kezelni19). A direkt kérdések koherenciája (itt is 24 változóról van szó) kicsivel gyengébb (a koefficiens értéke 0,808 - lásd a melléklet 2. táblázatát), de szintén meghaladja a 80%-ot. Az összes esetet és kérdést együtt vizsgálva (48 változó) a teljes koherencia erısen megbízhatónak tőnik (a 3. sz. melléklet 3. táblázata), 0,894-ös értékkel. 18
Az adatbázis eredményei alapján az általunk feltételezett elméleti struktúra megváltoztatása nélkül 24 esetet, és ugyanennyi direkt kérdést javasolt meghagyni a kompetencia feltérképezı eszköz végsı változatában. 19 Amennyiben az itemek közötti alacsony korrelációt tapasztaltunk volna, akkor arra következtetnénk, hogy a teszt itemjei nem egy és ugyanazon dolog vizsgálatára szolgálnak, tehát a belılük képzendı érték nem alkalmas sem elméleti, sem pedig gyakorlati felhasználásra.
16
Az alskálák érvényessége
A kérdıívben szereplı direkt kérdéseket, valamint az esetekhez tartozó kérdéseket egy látens rendszerbe soroltuk be. Azért használjuk a látens szót, mivel errıl a besorolásról a válaszadók nem tudtak. A rendszer az ún. „dimenziók” és „alskálák” rendszere, amelyrıl az elsı fejezetben írtunk bıvebben. A továbbiakban az egyes alskálák érvényességét fogjuk tesztelni. A kérdıív felépítése szerint tizennégy alskálára különül el, melyek mindegyikéhez változó számú eset és direkt kérdés kapcsolódik. Ezen tizennégy alskála közül az elemzésben (az alacsony konzisztenciájú kérdések és esetek eltávolítása után) tizenegy olyan alskála maradt, amelyhez eset és direkt kérdés is társul.20 A további elemzéshez szükséges annak ellenırzése, hogy az általunk azonos alskálákba csoportosított kérdések és esetek valóban azt mérik-e, ami a szándékunk volt, amennyiben igen, milyen erısségőek az egy alskálába sorolt kérdések és esetek. Elıfordulhat például, hogy a kérdések és esetek nem azt, illetve nem olyan mértékben mérik, mint amit terveztünk; ez esetben megvizsgáljuk, hogy a kérdések, esetek más, általunk mérni kívánt jelentéseket mérnek-e. Amennyiben igen, ezen kérdések és esetek átcsoportosításra kerülhetnek21 más alskálára, illetve ha nem mérnek más jelenséget, akkor az ilyen kérdések és esetek kikerülnek a végsı kérdıívbıl (melyet ezen kutatás eredményei alapján hozunk létre). Ennek vizsgálatára a változók együttjárásának (korrelációjának) természetét, és mértékét figyeljük meg, a Pearsons-féle korreláció22 eljárását alkalmazva. A módszer minden esetben az, hogy az azonos alskálához tartozó esetek összevont, átlagolt változója és az azonos alskálához tartozó direkt kérdések összevont, átlagolt változója közötti korrelációt vizsgáljuk. A vizsgálattal további célunk azon változók kiszőrése, amelyek rontják az érvényességet és a megbízhatóságot (tehát gyengébben mérnek, illetve nem a vizsgált jelenséget mérik). Az alábbiakban a már „tisztított” alskálák korrelációi szerepelnek (a statisztikai erısségük szerint csoportosítva).
20
Lásd a 3. sz. melléklet 4. táblázatát. Amennyiben kellıen erıs ennek mértéke. 22 A korreláció két változó közötti egyenes arányú, fordított arányú vagy hiányzó (pozitív, negatív vagy nem létezı korreláció) kölcsönös kapcsolat lehet. A korreláció mérıszáma a„statisztikai érték”, erısségének szokásos megítélése a következı: R=0-0,25: nincs kapcsolat, vagy igen gyenge a kapcsolat; R=0,25-0,50: gyenge kapcsolat; R=0,50-0,75: mérsékelten erıs kapcsolat; R>0,75: igen erıs kapcsolat.. 21
17
Közepesnél erısebben korreláló változószettek (alskálák)
Az „A testbeszéd értése, és használata a kulturális különbözıségek kezelésére” nevő alskála az interakciók tengelyén helyezkedik el.23 Minthogy a különbözı kultúrák nem verbális kódjai igen változatosak és eltérıek lehetnek, a kulturális interakcióba lépı személyek fokozottan hajlamosak lehetnek a hibás dekódolás következményeként fellépı attribúciós hibákra, félreértésekre melyek feszültséget, ellenszenvet, rossz érzést generálhatnak. Az alskála a nem-verbális jelek tudatos dekódolásának mértékét méri. Az idetartozó két eset és két direkt kérdés között 0,000 szignifikancia szint mellett közepesen erıs statisztikai értéket kapunk (R=0,407), mely szerint van összefüggés a változók között, tehát az esetek megfelelıen mérik a kérdések jelentését. A szignifikancia színt arra vonatkozik, hogy milyen kevéssé valószínő, hogy a mintában megfigyelt összefüggések kizárólag a mintavételi hibának volnának köszönhetık.
Az „Igény a társas kapcsolatokra” elnevezéső alskála az identitás tengelyén helyezkedik el. Az ezen a tengelyen elhelyezkedı változók azt mérik, hogy a megszokottól eltérı helyzetek mekkora zavart okoznak, illetve valamely interkulturális interakcióban részt vevı, abba kerülı személy hogyan értelmezi (újra) az identitásának szőrıjén keresztül a számára új jelenségeket, helyzeteket, és miként hat a helyzet megítélésére az identitás védelmének mechanizmusa. Kulturális meggyızıdéseink és identitásunk védelmére való motiváltságunkat számos elmélet feltárta. Interkulturális interakcióban gyakran már a puszta találkozás is relativizálja a meggyızıdéseinket, elıidézve ezzel a kapcsolat lezárására, megszakítására illetve a védekezı magatartásra való igényt. Ezért van szükség arra, hogy olyan képességeket azonosítsunk be, melyek kompenzálni tudják ezen önvédelmi reflexeket. Az alskálához tartozó kérdések és estek közül három esetet és két kérdést bizonyult elég „erısnek”, 0,46-os statisztikai értékkel24. Az itt magas értéket felvevık jellemzıje, hogy a más kultúrákhoz tartozó kapcsolataikat pozitív hatásként élik meg, igényük van rá. Elemzésünkben ezen változószettek korrelációja a legerısebb.
23
Mindegyik alskálát besoroltuk az 1. fejezetben leírt 4 dimenzió (érzelmi; kognitív; interakció; identitás) egyikébe. 24 A statisztikai érték azt mutatja meg, hogy két változó (vagy változók két csoportja) között milyen erıs az összefüggés. Minél közelebbi az R értéke 1-hez, annál erısebb az összefüggés.
18
Közepesen, közepesnél gyengébben korreláló változószettek (alskálák)
A „Hatékonyság” nevet viselı alskála az interakciók tengelyén helyezkedik el. Az ezen a tengelyen elhelyezkedı változók azt mérik, hogy a hatékonyság iránti igény hogyan befolyásolja
a
válaszadó
interkulturális
környezetben
történı
kommunikációs
megnyilvánulásait, illetve mások megnyilvánulásainak megítélését. Az alskála esetében egy kérdést és két esetet megtartva a változók közötti megbízható összefüggést a 0,313-es statisztikai érték mutatja.
A „Folyamatosság iránti igény” elnevezéső alskála az identitás tengelyén helyezkedik el. Az ezen a tengelyen elhelyezkedı változók azt mérik, hogy a megszokottól eltérı helyzetek mekkora zavart okoznak, illetve valamely interkulturális interakcióban jelen levı, abba kerülı személy hogyan értelmezi a számára új jelenségeket, helyzeteket. Ezen alskála esetében öt változót ırizhetünk meg, négy esettel és egy direkt kérdéssel dolgozva 0,279-es a statisztikai érték mellett.
A „Függetlenedés az érzelmektıl” elnevezéső alskála az érzelmek tengelyén mér, és elsısorban az interkulturális szituáció után eltelt idıre, valamint az érzelmi reakciókra fókuszál. A változó azt méri, hogy a szituációban tapasztalt negatív érzések bizonyos idı eltelte után milyen mértékben maradtak hatással valakire, milyen mértékben maradnak meg, illetve vannak hatással egy esetleges következı, hasonló szituációhoz való hozzáállásra.
A „Dolgok viszonylagosságának elfogadása” nevő alskála a kognitív tengelyen helyezkedik el, és azt méri, hogy a válaszadó milyen mértékben képes elfogadni és a gondolkodásába, interakcióiba beépíteni azt, hogy az interkulturális találkozáskor magával hozott alapértékek nem univerzálisak, hanem csupán saját kultúrája által kialakított és igazolt keretek (értékek, szokások, hiedelmek). Az alskálához rendelt változók közül egy eset és három kérdés bizonyult alkalmasnak arra, hogy megtartsuk, az alskála statisztikai értéke így 0,258 (közepes) lett.
Az „Érzelmi elvárások” alskála az érzelmi dimenzióban a nehezen megjósolható kulturális találkozásoknál az érzelmek kialakulását megelızı szakaszra vonatkoztatva az elvárásokra fókuszál, azt méri, hogy mennyire optimisták, illetve közömbösek vagy szkeptikusak az
19
elvárások. Az alskálában két esetet és két kérdést megtartva a változók közötti összefüggés mérése során közepes, 0,31-es statisztikai értéket kapunk.
Az „Alkalmazkodás a különbözı kommunikációs stílusokhoz” alskála az interakció dimenziójában helyezkedik el, és azt méri, hogy mennyire nyitott a megkérdezett a sajátjától eltérı kommunikációs stílusok megértésére, alkalmazására és ezek révén mennyire képes fenntartani egy kölcsönös elégedettséget okozó kapcsolatot. Az alskála vizsgálatakor, az összefüggések mérése során, egy eset és két kérdés megtartásával 0,222-es statisztikai értéket kaptunk, ami már óvatosságra int bennünket, akárcsak a „Bizonytalanság kezelése” elnevezéső alskála, amely a kognitív dimenzióban helyezkedik el. Itt is fennáll a korreláció, az együtt járás szignifikáns, de a statisztikai érték alacsony. Az alacsony statisztikai érték azt jelenti, hogy a változószettel ugyan tovább lehet számolni, de az eredményekért óvatosan kell kezelni, egy újabb kutatás nem feltétlenül hozná ki ugyanezt az összefüggést.
A gyengén korreláló változószettek
Ezen alskálák vizsgálatánál a korrelációk minden esetben szignifikánsak, de gyenge statisztikai értékkel bírnak, ami azt jelenti, hogy a változók között az összefüggés egyértelmő, de ezen együttjárás mértéke nem igazán erıs, tehát ezen alskálák esetében kell a legóvatosabban kezelnünk az eredményeket, illetve az alskálák átgondolását, átszerkesztését javasoljuk.
A „Disszonancia” alskála a kognitív dimenzióban helyezkedik el és az olyan helyzetek kezelésének képességét méri, amikor az interkulturális találkozásokat megelızı kognitív elvárásainkhoz képest valami egészen mással találjuk szemben magunkat (tudatunkban ellentmondás keletkezik). Az együttjárás a skálához rendelt esetekre és kérdésekre adott válaszok között szignifikáns, de a statisztikai érték igen alacsony: 0,182.
Ugyanez a helyzet az „Alkalmazkodás a különbözı viselkedési mintákhoz” nevő alksálával, ahol szignifikáns összefüggés mellett a statisztikai érték pusztán 0,152-es értéket mutat. Az alskála az interakció dimenziójában helyezkedik el, és azt méri, hogy mennyire tudunk elfogadni, és alkalmazni bizonyos kultúrákra jellemzı viselkedési módokat, mintákat.
20
A „Helyzetek átértelmezésének képessége”, amely az érzelmi dimenzióban helyezkedik el, az interkulturális helyzetek kialakulásának pillanatáról szól. Az alskála azt méri, hogy milyen módon vagyunk képesek átértelmezni elızetes feltevéseinket, elvárásainkat az olyan szituációkban, melyek nem igazolják azokat. Tehetjük ezt úgy, hogy megváltoztatjuk a helyzetrıl alkotott elképzelésünket, de az is lehetséges, hogy valamely készségünk, képességünk segítségével kezelni tudjuk a kihívást, melyet a szituáció elénk állít. Az alskála két esetet és egy kérdést tartalmaz, és 0,116-os értéke a leggyengébb korrelációt jelenti.
A „Félelem a különbözıségtıl” alskála olyan szituációkat mér, amelyekben a különbözıséggel való találkozás emocionális vonatkozását kutatjuk, a különbözıséggel való találkozás okozta zavar kezelésérıl szól. Az érzelmek dimenziójába sorolandó skálához tartozó esetekre és kérdésekre vonatkozó együttjárás statisztikailag szignifikáns, alacsony értékkel (R=0,118).
A „Sztereotípiák” alskála az általánosításra való hajlamot méri, a kognitív dimenzióhoz tartozik. Az erre vonatkozó két eset és egy kérdés együttjárása szignifikáns, a statisztikai érték alacsony (R=0,152).
Az interkulturális kompetencia négy feltételezett dimenziója szerinti eredmények A különbözı országokból származó kitöltık eredményei közötti különbségek Az elızetes kutatások25 alapján három tengely, illetve dimenzió látszott kirajzolódni: az érzelmi/emocionális, a kognitív/tudati és az interakciós tengely. Ezek metszéspontjában áll a negyedik tengely, az identitás. Ezen eredmények alapján a kérdıív is a négy feltételezett dimenzió mentén került kialakításra. Az alábbiakban a négy dimenzióba besorolt változók összevont átlagai alapján mutatjuk be az országok és szektorok közötti kompetenciabeli különbségeket. Az összevont átlagokban a 48 érvényesnek bizonyult változó26 szerepel. Az eredmények alapján természetesen téves lenne az országok teljes népességére, vagy akár az 25
Lásd a projekt korábbi szakaszairól szóló összefoglalót az 1. fejezetben, illetve a projekt 2. és 3. munkacsomagjáról szóló kutatási összefoglalót a http://intercultool.eu/WP2_Research_Report_pdf.pdf címen. 26 Lásd az elızı fejezetben bemutatott alskálákat, illetve a 3. sz. melléklet 4. táblázatában a statisztikai vizsgáltok alapján „megtartásra javasolt” változók listáját.
21
egyes országok szektoraira következtetéseket levonni, hiszen a minta az országokra nézve nem reprezentatív. Az eredmények a mintába tartozó válaszadók kompetenciájáról árulkodnak, általános érvényő állítások megfogalmazása nem célunk. A variancia-analízis27 mind a négy tengely mentén szignifikáns különbségeket mutatott ki (lásd 3. sz. melléklet, 5-6. táblázat). Az összes változót tartalmazó diagram mutatja, hogy az egyes országok válaszadói között releváns különbségek tapasztalhatóak28 (2. ábra). Az egytıl hétig terjedı skálák összevonása és átlagolása után az eredményünk szerint a legmagasabb szintő interkulturális kompetenciával a magyar válaszadók bírnak (5,07-os átlag). Hasonlóan erıs a kompetenciája az Egyesült Királyságban (4,91) és Olaszországban (4,85) élı válaszadóknak. Jóval alacsonyabb átlagot értek el a holland (4,49) és észak-ír (4,40) válaszadók. A teljes mintától jelentısen leszakadnak a svéd megkérdezettek, akiknek az átlaga több mint egy egésszel alacsonyabb (3,93), mint a minta magyar részének.
2. ábra A négy tengely együttes átlagai országok szerint 5,50 5,07 5,00
4,91 4,85
4,60
4,49 4,40
4,50
3,93 4,00 3,50 3,00 ia ia ág ág ág ág nd nn sz sz sz sz r r a r a r l t l i o o r ro Íro sz éd Ho -B ya kla Sv gy ag za O a s M N É
27
l ta To
A varianciaanalízis több (egyezı szórású, normál eloszlású) csoport átlagának összevetésére alkalmas statisztikai módszer. Adott vizsgálat során elıálló teljes adatmennyiség, mint alaphalmaz össz-szórását, konkrétabban, összvarianciáját analizálja úgy, hogy ingadozás okára keresi a választ. Annak a tisztázását segíti, hogy a fentebb említett szórásbeli eltérések mögött a véletlen vagy egy másik magyarázó tényezı hatása bújik-e meg. Ilyen tényezınek tekinthetı az adott populáción belüli csoportok átlagai közti eltérést. Jelen esetben arra használjuk a varianciaanalízist, hogy megvizsgáljuk, hogy a minta egyes alcsoportjai között van-e szignifikánsan kimutatható különbség. 28 Az egyes tengelyekhez nem azonos számú változó tartozik. A tengelyek átlagát vettük a teljes átlagnak, így az egyes tengelyek súlya azonos az elemzésben.
22
Az egyes országokban élı megkérdezettek válaszait összevetve a legnagyobb különbségek az érzelmi tengelyen29 belül tapasztalhatóak. Az interkulturális kompetencia érzelmi komponense értelmezésünk szerint az érzelmek szabályozásának képessége. Funkciója kettıs: egyrészt azért van erre szükség, hogy elkerüljük egy konfliktus eszkalálódásának veszélyét, másrészt pedig azért, hogy objektívabban reflektálhassunk a konfliktus forrásaira, és ráébredjünk a saját szenzitív zónáink létezésére (Cohen-Emerique)30. Az érzelmek kezelése alatt azt a képességet értjük, amely a félreértésekben, konfliktusokban és az interkulturális találkozásokban inherens módon benne rejlı negatív érzelmekkel segít megküzdeni, illetve segítségével kezelni tudjuk ezen érzések következményeit. Ez nem az érzelmek kifejezésének elfojtását jelenti, hanem azt a kapacitást, hogy elkerüljük az érzelmi impulzusok alapján történı reakciót. Az érzelmi dimenzió (3. ábra) mérésekor a magyar válaszadók átlaga mutatatta a legerısebb értéket (4,95), ıket követik az Egyesült Királyság megkérdezettjei (4,74). Ez azt mutatja, hogy a kérdıívet kitöltık átlagait tekintve országos bontásban a magyar és az Egyesült Királyságbeli kitöltık mutatkoztak leginkább képesnek arra, hogy egy-egy interkulturális konfliktusban képesek legyenek tudatosak és objektívek maradni, az érzelmeiket kontroll alatt tartani. A teljes minta átlagánál valamivel magasabb értéket mutat az olasz (4,59) és a holland (4,58) válaszadók átlaga. Az értékek közelisége a felsıbb kategóriákhoz hasonul inkább, tehát elmondható, hogy ezen országok mintánkba került kitöltıi is hajlamosabbak az érzelmeiket tudatosan szabályozni. Az észak-ír megkérdezettek elmaradnak a teljes átlagtól (4,29), míg a svéd kitöltık érzelmi tengelyhez köthetı kompetenciája jelentısen gyengébb, 3,88-as átlaggal bír.
29
Az egyes dimenziók/tengelyek magyarázatait és meghatározásait lásd „Az interkulturális kompetencia négy dimenziója” c. fejezet alatt.. 30 Ld. Cohen-Emerique M. 1989. Connaissance d'autrui et processus d'attribution en situations interculturelles. Cahiers de Sociologie Économique et Culturelle (Ethnopsychologie), n. 10, 95-107. Azt, hogy az érzelmek szabályozásának relevanciáját számos kutató is elismerte, jól példázza az a tény is, hogy az „érzelmi stabilitás” komponens a Multikulturális Személyiség Kérdıívnek (Van Oudenhoven, Van der Zee, 2002), a Gudykunst Bizonytalanság Elméletének, Furnham és Bochner stressz-kezelés elméletének és Matsumoto Icaps-ának is részét képezi. 23
3. ábra
Az érzelmi tengely országok szerinti átlagai 4,95
5,00
4,74 4,58
4,59
4,80
4,50
4,60
4,29
4,40 4,20 4,00
3,88
3,80 3,60 3,40 3,20 al To t
g lys á sü lt Ki rá
rs zá g
Eg ye
Sv éd o
zá g Íro rs És za k-
nd ia ol la H
la sz or sz ág O
M
ag ya
ro r
sz ág
3,00
A kognitív tengely (4. ábra) a válaszadók értékeit tekintve a legkiegyensúlyozottabb tengely. A minta átlagától felfelé 26, lefelé 46 századnyi a maximális eltérés. A svéd tesztkitöltık kompetenciája ehelyütt is a legalacsonyabb, 3,48 ponttal, a többi ország válaszadóinak kompetenciája jobban közelít egymáshoz: az észak-ír kitöltık 3,79-os értékkel, a holland (3,96), az olasz (4,13), magyar (4,18) és a legmagasabb átlag az Egyesült Királyságbeli válaszadóké 4,20 értékkel. Ezen a tengelyen minél magasabb szintet ér el valaki, annál nagyobb az esély rá, hogy jól tudja kezelni az interkulturális találkozásokkal együtt járó, magas szintő félreérthetıséget, félreértelmezéseket, bizonytalanságot és annál kisebb késztetést érez arra, hogy az interakcióban lezárjon minden további információkeresési és feldolgozási folyamatot (végeredményben kilépjen a kapcsolatból).
24
4. ábra
A kognitív tengely országos átlagai 4,20
4,40
4,18
4,20
4,13 3,96
3,94
3,79
4,00 3,80 3,60
3,48
3,40 3,20
M ag
ta l To
ya ro r
sz ág O la sz or sz ág H ol la nd És ia za kÍro rs zá g Sv éd or Eg sz ye ág sü lt Ki rá ly sá g
3,00
Az interakció dimenziójában (5. ábra) a más kultúrákból származó emberek közötti kommunikációs készségek (kommunikációs hatékonyság, kommunikációs stílus, interakciós rituálék, testbeszéd értése) felmérését hivatott szolgálni. Az interakció tengelyét vizsgálva feltőnı, hogy a két szélsı értéket jelentı magyar (5,48) és svéd (4,15) válaszadók átlaga jelentısen elkülönül a többi átlagtól. A többi ország válaszadói közötti eltérés párokba állítva nem túl nagy, az Egyesült Királyságbeliek átlaga 5,20, az olaszoké 5,18. Az észak-ír válaszadók valamivel erısebb átlagot mutatnak (4,66), mint a holland (4,61) megkérdezettek.
5. ábra
Az interakció tengelyének országos átlagai 5,50
5,20
5,18
5,48
4,88 5,00
4,66
4,61
4,15
4,50 4,00 3,50
25
al To t
g ly sá
g
lt Ki rá
es ü
do rs zá Eg y
Sv é
rs zá g Íro
ol la nd ia
És za k-
H
la sz or sz ág
O
M
ag y
ar o
rs zá g
3,00
Az identitás tengely (6. ábra) célja olyan képességek beazonosítása és mérése, melyekkel kompenzálni tudjuk azon én-védelmi szükségleteinket, melyek az új, ismeretlen eseményekkel szemben jelentkeznek. Az identitás a dimenziók közül a leginkább hasonló a négy tengely együttes átlagához. Az értékek alapján a válaszadók nemzetiségét tekintve, leginkább három csoportot lehetne kialakítani, a legerısebb kompetenciával bírók a magyar (5,67), Egyesült Királyságbeli (5,52) és olasz (5,51) megkérdezettek, köztes értéket értek el az észak-ír (4,88) és holland (4,79) válaszadók, valamint ehelyütt is legalacsonyabb átlagúak a svéd (4,21) megkérdezettek.
6. ábra Az identitás tengely országos átlagai 6,00
5,67
5,52
5,51
5,50
5,08
4,88 4,79
5,00
Magyarország Olaszország
4,21
4,50
Hollandia Észak-Írország
4,00
Svédország 3,50
Egyesült Királyság Total
To ta l
M ag ya ro rs zá O la g sz or sz ág H ol la És nd za ia kÍro rs zá Sv g éd Eg or ye s sü zá lt g Ki rá ly sá g
3,00
az észak-ír válaszadók átlagos kompetencia szintje
a svéd válaszadók átlagos kompetencia eredményei 6,00 6,00 5,50
4,88
5,50
4,50
4,21
3,88
4,00
4,40
4,29
4,50
4,15
3,93 3,79
4,00
3,48
3,50
3,50
26
To ta l
ció ra k in te
To
tit ás
ak
l ta
id en
r te in
ció
ko g
tit en id
ás
el m i
v ití gn ko
ér z
i
ni tív
3,00
3,00 lm ze ér
4,66
5,00
5,00
a holland válaszadókra jellemzı átlagos kompetencia szint
az olasz válaszadókra jellemzı átlagos kompetencia szint
6,00 6,00 5,51
5,50
5,18
5,50 4,79
5,00
4,61
4,58
4,85
5,00
4,49
4,50
4,59
4,50
3,96 4,00
4,00
3,50
3,50
4,13
a brit válaszadókra jellemzı átlagos kompetencia szint 6,00
5,20
To ta l
ak ci ó in
te r
itá
5,67
5,50
5,48 5,07
4,95
5,00
4,20
4,50
v
6,00
4,91
4,74
5,00
ití
a magyar válaszadókra jellemzı átlagos kompetencia szint
5,52
5,50
en t
ra te in
m i
it nt
l ta To
ió kc
id
e id
ás
ko gn
gn ko
v ití
ze l
i
ér
ze ér
lm
s
3,00
3,00
4,18
4,50 4,00
To ta l
ak ci ó in
en t id
te r
itá
v ití ko gn
m i ér
ze l
To ta l
ra k in te
id en
ko g
ér z
ció
3,00 tit ás
3,00 ni tív
3,50
el m i
3,50
s
4,00
Szektorok szerinti különbségek
Az elsıdleges és legfontosabb tapasztalat, hogy az országok között erıteljesnek mutatkozó különbségek halványodnak, ha a szektorokat vesszük górcsı alá. A négy tengely együttes átlagát összevetve (7. ábra), a leggyengébb átlagú „köztestületek, közigazgatási szektor” (4,50), és a legerısebb átlagú „szakmai képzés és továbbképzés” szektor (4,71) között is pusztán huszonegyszázadnyi az eltérés. A „szociális tevékenységgel bíró nem profitorientált szervezetek” 4,67, míg az üzleti szféra 4,55-es átlagos kompetenciával bír.
27
7. ábra
A négy tengely együttes átlagai szektorok szerint
4,60
Total
4,71
Szakmai továbbképzés 4,50
köztestületek
4,67
Non-profit 4,55
Üzleti szféra 4,35
4,40
4,45
4,50
4,55
4,60
4,65
4,70
4,75
A legerısebb különbségek szektorok szerint is az érzelmi dimenzióban mutatkoznak (8. ábra). A variancia-analízis eredménye szignifikáns különbséget mutat (F-érték: 4,996 sig.:0,02 , lsd. 3. sz. melléklet 7. táblázat). A szakmai továbbképzés (4,66) és non-profit (4,57) szektor átlagai magasabbak, mint az üzleti szféra (4,42) és a köztestületek (4,39) átlagai.
8. ábra
Az érzelmi tengely átlagai a szektorok szerint
4,50
Total
4,66
Szakmai továbbképzés 4,39
Köztestületek
4,57
Non-profit 4,42
Üzleti szféra 4,20
4,30
4,40
4,50
4,60
4,70
A kognitív tengely (9. ábra) mentén kisebb különbségek tapasztalhatóak, az átlaghoz közeli eredményt mutat minden szektor. A legalacsonyabb kompetenciája átlagosan az üzleti szektorban dolgozó válaszadóknak van, 3,87 az átlaguk, ıket követik a köztestületi szféra dolgozói, 3,89-es értékkel. A non-profit szféra dolgozóinak 4,02, a szakmai továbbképzés szektorának 4,01 az átlaga.
28
9. ábra
A kognitív tengely átlagai a szektorok szerint
3,94
Total
4,01
Szakmai továbbképzés 3,89
köztestületek
4,02
Non-profit 3,87
Üzleti szféra 3,75
3,80
3,85
3,90
3,95
4,00
4,05
Az interakció tengelye (10. ábra) a legkiegyensúlyozottabb a szektorok szerint, a különbségek itt nem is szignifikánsak. A legerısebb kompetenciája a szakmai továbbképzés és non-profit szférának van (4,95), de alig kerülnek az átlag alá az üzleti szféra (4,84) és a köztestületek dolgozói (4,81) is. A két szélsı érték között alig 14 századnyi a különbség.
10. ábra
Az interakció tengelyének átlagai a szektorok szerint
4,88
Total
4,95
Szakmai továbbképzés 4,81
köztestületek
4,95
Non-profit 4,84
Üzleti szféra 4,70
4,75
4,80
4,85
4,90
4,95
5,00
Az identitás tengelyén (11. ábra) a két szélsı érték között is bı 30 századnyi az eltérés. A szakmai továbbképzés szektora jár az élen (5,23), a non-profit szervezetek (5,15), az üzleti szféra (5,05) és a köztestületek, közigazgatás (4,91) követi sorrendben.
29
11. ábra
Az identitás tengely átlagai a szektorok szerint
5,08
Total
5,23
Szakmai továbbképzés 4,91
köztestületek
5,15
Non-profit 5,05
Üzleti szféra 4,70
4,80
4,90
5,00
5,10
5,20
5,30
Átlagok az egyes szocio-demográfiai mutatók szerint
Az egyes tengelyeket megvizsgáltuk régiók, iskolai végzettség és jövedelem szerinti eloszlásban is. A legcsekélyebb összefüggés a jövedelem és a kompetencia között tapasztalható. Az elsı grafikonon a legfejlettebb és a legkevésbé fejlett régiók válaszadóinak mutatóit emeltük ki (12. ábra). Az átlagok közötti különbség szignifikáns (lásd 3. sz. melléklet 8. táblázat). Az eredmény szerint a legkevésbé fejlett régiókban élı válaszadók interkulturális kompetenciája jóval alacsonyabb, mint a legfejlettebb régiókban élıké, igaz ez az összes tengelyre nézve. A legnagyobb különbség az identitás tengelyén tapasztalható, de rendre félpontnyival erısebb a legfejlettebb régiók kompetenciája. A közepesen fejlett régiók kompetenciái a két szélsı érték között húzódnak, az interakció tengelyén azonban a legkevésbé fejlett régiókhoz hasonlíthatóak inkább. Ha ezt az eredményt összevetjük a mintánk nem-reprezentatív jellegével, és azzal, hogy Magyarország, Olaszország és az Egyesült Királyság esetében éppen a fejlettebb régiókból kerültek be a mintánkba a valósnál magasabb arányban válaszadók, akkor valószínősíthetjük, hogy a reprezentativitás hiányából eredı torzítás erısen közrejátszott abban, hogy épp e három ország válaszadóinak voltak minden dimenzióban a legmagasabbak az átlagos kompetenciáik.
30
12. ábra
A tengelyek átlagai régiók szerint 5,50
5,31
5,30
5,13
5,10 4,90 4,70
közepesen fejlett
4,65
4,50
4,67
4,30 4,10 3,90
legfejletteb b
4,54
4,08
legkevésbé fejlett egyik sem
4,18
Total
3,70
3,61
3,50 érzelmi
kognitív
identitás
interakció
A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a két szélsı értéknek az általános iskolát (alacsony elemszám mellett) és a posztgraduális képzésben részt vetteket tekinthetjük. A posztgraduális képzésben részvettek eredményei igen hasonlóak a master képzést végzettekével, így a magasabb elemszám miatt az MA-végzettségőeket emeltük ki az általános iskola mellett. Az iskolai végzettség szerint (13. ábra) szintén szignifikáns különbségeket látunk, hasonlóan erıs statisztikai értékekkel, mint a régiók esetében (lásd 3. sz. melléklet, 8. táblázat). A középiskolát végzettek átlagai hasonlóak az általános iskolát végzettekéhez, az ı esetükben tapasztalhatjuk a legalacsonyabb átlagokat (ez alól kivétel az identitás tengelye, ahol a középiskolát végzettek átlaga közelít a mintaátlaghoz). A legkisebb különbség a kognitív, a legnagyobb az identitás tengelye mentén mutatkozik, az egyetemi végzettségőek rendre a legmagasabb átlagokat mutatják. A bachelor képzést végzettek jelentik durván a minta átlagát.
31
13. ábra
A tengelyek átlagai iskolai végzettség szerint általános iskola
5,50 5,39
5,30
5,20
középiskola
5,10 BA
4,90 4,70
4,70 MA
4,50
4,17
4,30
4,25
4,10 3,90
4,31
4,09
3,70
Phd, Dla, MBA 3,64
Total
3,50 érzelmi
Phd, Dla, MBA
kognitív
identitás
interakció
Számos kutatás bizonyította, hogy a jövedelmi adatok együtt járnak az iskolai végzettséggel, másként fogalmazva, szignifikánsan pozitív hatása van az elvégzett iskolai évek számának a jövedelemre. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a mintában már elhelyezkedett, ráadásul azonos szektorokban dolgozók szerepelnek, így a jövedelmek és iskolai végzettség között nem feltétlenül akkora az együttjárás. Jövedelmi negyedekre bontva a mintát bár szignifikáns különbségeket találunk (lásd 3. melléklet 10. táblázat), az eredmények még sem egyértelmőek (14. ábra). A legmagasabb jövedelmi negyedbe tartozók jelentik a pozitív szélsıséget, azonban a másik végletet a harmadik jövedelmi negyed képviseli. A legalacsonyabb jövedelmőek köztes értékekkel bírnak, sıt, az identitás tengelyén az átlaguk megegyezik a legmagasabb jövedelmőekével. Túlzott bátorságnak tőnik a jövedelmek alapján következtetéseket levonni a kompetenciára vonatkozóan.
32
14. ábra
A tengelyek átlagai jövedelmi negyedek szerint 5,50 5,31
5,30
5,15
5,10
3. jövedelmi nyegyed
4,90 4,70
4,71 4,77
4,50 4,30
4,35
4,64
4,10
legmagasabb nincs válasz
4,10 3,90
legalacsonyab b 2. jövedelmi negyed
Total
3,87
3,70 érzelmi
kognitív
identitás
interakció
Az interkulturális tapasztalat differenciáló hatása
Láthattuk eddig tehát, hogy az iskolai végzettséggel, és a régiók fejlettségével növekszik a kompetencia, míg a jövedelem iránya is hasonló, de az összefüggés nem egyértelmő. Óhatatlanul adódik a kérdés, hogy maga az interkulturális tapasztalat milyen erıs hatással van a kompetenciára. Az erre vonatkozó kérdések alapján négy mesterséges csoportot hoztunk létre: a magas, a közepes, és az alacsony szintő interkulturális tapasztalattal bírók, és az interkulturális tapasztalattal nem rendelkezık csoportját (7. táblázat). A csoportokat az alábbiak szerint hoztuk létre: a kérdıívben hat kérdés vonatkozott a válaszadók által végzett munka interkulturális jellegére, és három kérdés valamilyen interkulturális képzésben való részvételre. A kilenc eldöntendı kérdés alapján az igen válaszok teljes hiánya a tapasztalattal nem rendelkezıket jelenti, az egy igen válasz az alacsony szintő tapasztalatot, a két-három a közepes szintő tapasztalatot, és a négy vagy annál több igen válasz jelenti a magas szintő tapasztalatot. A következı kilenc válaszlehetıség szerepel az összevont változónkban: Kulturálisan vegyes csapatban dolgozom. Kulturálisan sokféle ügyféllel dolgozom. Külföldi partnerekkel/ügyfelekkel dolgozom (akik más országban élnek). Gyakran utazom külföldre. Több mint fél évet éltem és dolgoztam külföldön (munkahelyi kiküldetésben). Jelenleg is külföldi kiküldetésben dolgozom (amely minimum fél évig fog tartani). Specifikus
33
egyetemi/fıiskolai diverzitásról szóló kurzuson vettem részt. Diverzitásról szóló (nem egyetemi) képzés/tréningen vettem részt. Más országban való munkára (külföldi kiküldetésre) való felkészítı kurzuson vettem részt. (A csoportosítás elıtti eloszlást lásd a 3. sz. melléklet, 11. táblázatában.) A négy csoport létrehozásának következtében a minta 16,8%-át tekintjük interkulturális tapasztalattal nem rendelkezınek, 32,5%-át alacsony, 39,1%-át közepes, 11,5%-át magas tapasztalati szinttel bírónak.
7. Táblázat Az interkulturális tapasztalat szintje a mintában szereplı nemzetek szerint
Tapasztalat
ország
Magyaro. Olaszo. Hollandia Észak-Íro. Svédo. Egyesült Kir.
össz.
nincs tapasztalata 27
alacsony 63
közepes 83
magas 35
össz. nincs tapasztalat a 208
13,0%
30,3%
39,9%
16,8%
100,0%
32
44
26
7
109
29,4%
40,4%
23,9%
6,4%
100,0%
12
21
60
20
113
10,6%
18,6%
53,1%
17,7%
100,0%
20
48
53
7
128
15,6%
37,5%
41,4%
5,5%
100,0%
37
62
72
20
191
19,4%
32,5%
37,7%
10,5%
100,0%
18
44
45
11
118
15,3%
37,3%
38,1%
9,3%
100,0%
146
282
339
100
867
16,8%
32,5%
39,1%
11,5%
100,0%
A négy tengely alapján nem meglepı eredményt kapunk: az interkulturális tapasztalat javítja a kompetenciát (15. ábra). A négy tengely átlagát tekintve a magas tapasztalattal bíróknak 65 századdal magasabb az átlaguk, mint a tapasztalattal nem rendelkezıknek. Az egymást követı kategóriákat nézve a legnagyobb szakadék a magas és a közepes, valamint a tapasztalattal nem rendelkezık és alacsony tapasztalattal bírók között van. Úgy tőnik, a tapasztalat legnagyobb haszonnal az érzelmi, a legkisebbel az identitás tengelyénél jár.
34
15. ábra Kompetenciák az interkulturális tapasztalat alapján 5,50
4,63
4,57 5,00
kognitív
4,95 4,59
4,31
érzelmi
4,50
interakciós 4,00
identitás 3,50
Átlag 3,00 nincs tapasztalat
alacsony
közepes
magas
Total
Az eredmény további vizsgálatára a 14 alskála szerint nézzük meg a tapasztalatok alapján elkülönített csoportok mutatóit.31 Az eredmények alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egy kivétellel minden kompetenciára szignifikáns hatással van a tapasztalat (a kivételt a bizonytalanság érzetéhez kapcsolható fıkomponens képezi, ahol az összefüggés iránya hasonló, de az eredmény nem szignifikáns). A legerısebb hatás a „függetlenedés az érzelmi hatások alól”, a „különbözıségtıl való félelem”, az „alkalmazkodás a különbözı kommunikációs stílusokhoz” és a „testbeszéd értése” alskálák mentén látható. A más kultúrákkal való találkozások okozhatnak érzelmi zavart, amelyek feldolgozásában, kezelésében nagy segítséget nyújt a már meglévı tapasztalat.
A szektor-specifikus esetek „viselkedése”
A 16 esethez tartozó 56 aleset közé rejtettünk konkrét szektorokra vonatkozó eseteket is. Ezek vizsgálatánál arra fókuszáltunk, hogy az érintett szektor dolgozói a többi szektorhoz képest milyen válaszokat adtak. A szakmai továbbképzés-szektor kitöltıi, akik a fentiek szerint a legmagasabb kompetenciával bírnak, a szektor-specifikus esetekre (egy kivétellel) szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatnak, mint az összes szektor kitöltıi ugyanarra a kérdésre adott válaszukban. A non-profit szektornak szánt négy aleset közül csupán az egyik 31
A statisztikában a 14 alskálára létrehozott fıkomponenseket szerepeltetjük, a fıkomponensek létrehozásáról és tartalmáról lentebb bıvebben lesz szó.
35
mutat szignifikánsan magasabb átlagot. Azonban itt a pozitív hatás jóval kevésbé látszik, mint a szakmai továbbképzés esetében a negatív hatás (lásd 3. sz. melléklet 13. táblázat). A köztestületek, közigazgatás esetén hasonló a hatás, mint a non-profit szektorban, azonban ellentétes irányú: egy változó esetében szignifikánsan alacsonyabb az átlaguk (lásd 3. sz. melléklet 14. táblázat). Ugyanez a helyzet az üzleti szférával, az ide vonatkozó alesetek közül egynél alacsonyabb szignifikánsan az üzleti szféra átlaga. Arra, hogy a szektoroknak szánt kérdésekre épp az adott szektorokban dolgozó válaszadók adtak alacsonyabb pontátlagú választ, több lehetséges magyarázat is van. Az egyik feltételezés pl. az, hogy a saját szektorukra vonatkozó esetek a dolgozóknak inkább „szívügyük”, és az ıket közvetelnül is érintı kérdéseket az adott szektorban dolgozók a lehetıségükre álló válaszopcióknál komplexebben látják, ezért – egyfajta tiltakozásként – nagyobb arányban használták az alacsony pontszámokat, mint mások. Egy másik ok lehet, hogy a reális, gyakorlatban megvalósított tetteink nem mindig egyeznek az általunk ideálisnak tartott viselkedéssel. Így, míg egy általunk elképzelt helyzetben könnyebben feltételezzük a pozitívabb, ideális cselekedetünket, az általunk tapasztalatból ismert helyzetekben való konkrét viselkedésünk (számtalan befolyásoló tényezı hatása mellett) jobban eltér (negatív irányban) az általunk ideálisnak tartandó viselkedéstıl.
Összegzés A különbözı országokból származó kitöltık eredményeit elemezve elmondható, hogy a svéd megkérdezettek kompetenciái minden tengely mentén a leggyengébb átlagokat mutatják, legkevésbé a kognitív, leginkább az identitás tengely mentén maradnak el a minta többi részétıl. Érdekesség, hogy az összes ország válaszadóiról elmondható, hogy a kognitív tengelyen mutatkozott a leggyengébb, és az identitás tengelyen a legerısebb átlagos kompetenciájuk. A legkiegyensúlyozottabb mutatókkal a holland megkérdezettek bírnak, hasonlatosan az észak-írekhez, azzal a különbséggel, hogy az észak-ír megkérdezettek az emocionális tengelyen alacsonyabb kompetenciáról tettek tanúbizonyságot. A magyar, Egyesült Királyságbeli és olasz megkérdezettek összességében és részeiben is erısebb kompetenciával bírnak: a magyarok az emocionális, míg az Egyesült Királyságbeliek a kognitív tengely mentén emelhetıek ki. Az egyik tényezı, amely részben magyarázhatja a különbözı országokból származó válaszadók eredményei között tapasztalt szignifikáns különbséget, az az interkulturális
36
tapasztalatok mértékének különbözısége, láttuk ugyanis, hogy az interkulturális tapasztalatok nagyobb aránya javítja az átlagos interkulturális kompetenciát. A 4. táblázat adatait szemlélve látható, hogy a különbözı országok válaszadói különbözı arányú interkulturális tapasztalattal rendelkeznek. Mindazonáltal ez a szempont csak részben magyarázza a különbségeket, mivel az arányokat megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a magyar válaszadók ugyan az átlagosnál magasabb tapasztalattal rendelkeznek, ám a holland válaszadók azok, akik a legmagasabb interkulturális tapasztalattal bírnak. A svéd válaszadók eredményeit magyarázhatja az, hogy a „magas” és „közepes” színtő tapasztalattal rendelkezı svéd válaszadók aránya az átlagosnál alacsonyabb, míg „alacsony” tapasztalattal rendelkezı és „tapasztalattal nem rendelkezı” válaszadók átlagos, illetve átlag feletti arányban kerültek be a svéd mintába. Úgy tőnik, további feltételezett okok után kell kutatnunk, ha az eredményeket magyarázni szeretnénk. Mint ahogy a megvalósult mintavételnél említettük, az okok között szerepelhet az, hogy a minta földrajzilag nem reprezentatív. Az 1. fejezetben közölt 3. táblázat bemutatja, hogy néhány megfigyelési terület (Magyarország, Olaszország, Nagy-Britannia) esetében a legfejlettebb régióban élı válaszadók aránya a valóságos megoszláshoz képest felülreprezentált. Annak, hogy éppen az ebbe a három csoportba tartozó válaszadóknak a legmagasabb az átlagos interkulturális kompetenciája ez is lehet az egyik lehetséges magyarázata. Mindazonáltal az eredmények további kérdéseket vethetnek fel, és kiindulópontként szolgálhatnak újabb kutatásokhoz, melyekre a kutatási eredmények fényében, azokkal összevetve a kutatási beszámoló végén javaslatokat is teszünk. Itt mindenesetre fontosnak tartjuk ismét leszögezni, hogy ezen eredmények a tesztek kitöltıire és nem az egyes országok egész népességére vonatkoznak és, hogy az országok valamint szektorok eltérı kitöltési arányai, valamint a kitöltök interkulturális tapasztalatai mind befolyásoló tényezıi voltak az eredménynek. Amellett, hogy a minta korlátozott jellegét figyelembe véve nem vonunk le az adott országok lakosaira vonatkozó általános következtetéseket, úgy gondoljuk, hogy a vizsgálat alkalmas arra, hogy fontosabb kérdéseinkre választ adjon. Legfontosabb célunk a vizsgálattal az Intercultool interkulturális mérıeszköz ún. „Béta tesztjének” kidolgozása és tesztelése volt. A Béta teszt eredményeinek elemzése fog minket elvezetni a végsı teszt struktúrájához és kérdéseihez. A véglegesítés szempontjából a 891 fıs mintanagyság, az országok és az országokon belüli területi szórtságra való törekvés, a négyféle szektorbeli és a többi (nemi, kor szerinti, és egyéb demográfiai adatok szerinti) eloszlás módszertanilag maximálisan biztosítja, hogy a Béta teszt segítse egy az interkulturális kompetencia beazonosítását felmérı digitális eszköz megalkotását. Ezt meg tudjuk tenni, mivel megbízható mennyiségő adat áll a 37
rendelkezésünkre ahhoz, hogy egy megalapozott referencia-mérıszámot alkothassunk a különbözı dimenziók mentén az interkulturális kompetenciára vonatkozóan.
Az alskálák fıkomponensei A fıkomponens módszer lényege, hogy egy változó szettet alakít át lineáris transzformáció segítségével az eredetinél kisebb számú változó szetté, úgy hogy az így létrejött kisebb számú változó szett az eredetibıl a lehetı legnagyobb információmennyiséget ırizze meg. A lineáris transzformáció során az eljárás nem pusztán összeadja (és átlagolja) a változókat, hanem külön súlyokat rendel az eredeti változókhoz, és ezekkel szorozva adja ıket össze. A súlyok szerepe, hogy a lehetı legnagyobb információmennyiség maradjon meg az adatredukciós eljárás végeztével. Azért van szükségünk adatredukciós módszerre, mert egyrészt az eredeti kérdıívben szereplı összesen 112 változóval32 reménytelenül nehézkes lenne számolni, másrészt kitőzött célunk volt, hogy a 112 változóból (kérdésbıl és esetbıl) csak a legjobban „mőködıket” tartsuk meg. A 14 fıkomponens használható index-száma a 14 alskálának.33 A fıkomponens elemzés során számos változót el kellett hagyni, amelyek túl kis hányadát adták a fıkomponenshez tartozó változók által hordozott információmennyiségnek, így azokról elmondható, hogy nem „simultak” megfelelıen a 14 alskálás rendszerbe. Az alábbiakban közöljük az elemzésbe bevont esetek és direkt kérdések sorát is. Az eredeti változók minden esetben egy 1-7-ig terjedı skálán jelezték az állításra vonatkozó egyetértés mértékét. Ellentétes tartalmú állítás esetén a skálát megfordítottuk (1-es érték egyenlı 7-tel, 2=6, 3=5, 4=4, 5=3, 6=2, 7=1), a tanulmányban, valamint a mellékletben szereplı táblázatokban ezt rendre a „REV” felirat jelzi. A fıkomponens-analízis által létrehozott fıkomponenseket a tanulmányban terjedelmi okokból nem közöljük, de a 3. melléklet 4. táblázatában megtekinthetı, hogy a fıkomponens elemzés után mely esetekhez tartozó, és direkt kérdések maradtak az elemzés további részében használt változók között.
32
A kutatás során használt kérdıívben eredetileg 56 direkt kérdést és 56 az esetekhez kapcsolódó kérdést szerepeltettünk. Ez az eredeti kérdéssor a 2. sz. mellékletben olvasható. 33 Az elemzés ezen fázisában nem csökkentettük az alskálák számát, hanem azt néztük meg, hogy a feltételezett látens rendszerünket megtartva, melyik változókat tudnánk megtartani. Ezért nem bíztuk a rendszerre, hogy maga döntse el, hogy a változók hány egységbe állnak össze, hanem fixen megadtuk, hogy az alskálának megfelelıen 14 fıkomponens jöjjön létre.
38
Kísérlet a válaszadók csoportosítására – klaszterezés A fıkomponensek létrehozásával lehetıségünk nyílik a 14 alskálán megmaradt kérdésekre adott válaszok mentén jellemezni a válaszolókat. Erre a célra a klaszterezés módszerét tartjuk alkalmasnak. A klaszter-analízis egy olyan dimenziócsökkentı eljárás, amellyel adattömböket tudunk homogén csoportokba sorolni, klasszifikálni. Ezeket a csoportokat nevezzük klasztereknek. Az egyes klasztereken belüli adatok valamilyen dimenzió szerint hasonlítanak egymáshoz, és e dimenzió mentén különböznek a többi klaszter elemeitıl. A klaszteranalízis több szempontból is igen hasznos eljárás. Elıször is, gyakran szükség van arra, hogy „valódi” csoportokat határozzunk meg. Például különbözı elméleteknek
megfelelıen
többféle
módon
csoportosíthatnánk
a
válaszadói
„magatartásformákat”, ám a klaszteranalízis objektív módszert kínál a csoportok kialakításához: minden egyes válaszadó összes válaszát megvizsgálva mutatja meg, hogy milyen hasonlóságok vannak a kitöltık válaszai között. Így a klaszteranalízist adatredukció céljából is használhatjuk. Az adatredukcióról a fıkomponens-analízis kapcsán már részletesebben szóltunk. Harmadrészt a klaszteranalízis segítségével kapott esetleg meglepı klaszter-csoportosulások új fényt vethetnek az eddig vizsgált kapcsolatok rendszerére. A klaszteranalízis kiindulópontja az elemek közötti hasonlóság vagy távolság. Ezzel kapcsolatban általában rendelkezünk elızetes információkkal, amelyek alapján kiszámítjuk ezeket a hasonlóságokat vagy távolságokat. Más esetekben csak a hasonlóságok vagy távolságok mértékérıl rendelkezünk információkkal. Az eljárás az euklideszi távolságok elvén alapul, ezért szükséges a változókat standardizált formában bevonni.34 Az eljárás lényege, hogy a megadott klaszterszámhoz középpontokat rendel, „k”-számú középpontot („k” a kívánt klaszterek száma). A K-közép algoritmus minden egyes elemet ahhoz a klaszterhez sorol, amelyiknek a középpontja a legközelebb esik az adott elemhez. Az egyes középpontoknak annyi mutatója van, ahány változóval jellemeztük (esetünkben a 14 fıkomponens), és értéke az adott klaszterbe tartozó elemek átlagértéke. Az ún. iterálási folyamat végén minden válaszadó abba a klaszterbe kerül, amelynek a középpontjához legközebb van, tehát amelyik válaszadói csoporthoz az adott kitöltı (a kérdésekre adott 34
A standardizálás azt jelenti, hogy a válaszadók egyéni vagy kulturális sajátosságaiból adódó ingadozásokat (például a svéd válaszadók válaszai kevésbé szóródtak, és jobban középre húztak) kiküszöböli a jobb összehasonlíthatóság érdekében.
39
válaszai alapján) a leginkább hasonlít. Az eredmények alapján a hat és hét klaszteres megoldás bizonyult jónak35, mi a továbbiakban a hét klaszteres változattal számolunk. A következıkben az elemzés által talált klaszterek jellemzésére teszünk kísérletet, és megpróbáljuk értelmezni, hogy a klaszterek milyen válaszadói csoportokat különböztetnek meg.
1. klaszter: „az alacsony kompetenciájú elutasítók” Testbeszéd értése -1,36
36
A helyzetek átértelmezésének képessége
Disszonancia
Függetlenedés az érzelmektıl
Alkalmazkodás a kommunikációs stílusokhoz
0,28
-0,55
-0,87
0,01
Hatékonyság
Félelem a különbözıségtıl
Bizonytalans ág
Folytonosság iránti igény
Érzelmi elvárások
-1,37
-1,01 A dolgok viszonylagosságána k értése -0,83
-1,15 Elemszám: 74 fı
Társas kapcsolatok
-0,62
-0,32
-1,25
Sztereotípiák
Alkalmazkodás a viselkedési mintákhoz
-0,69
-1,20
Az „Alacsony kompetenciájú elutasítók”-nak elnevezett klaszter a legszőkebb elemszámú klaszter: a válaszadók közül összesen 74 fı tartozik ebbe a csoportba. Az e csoportba tartozóknak a minta többi tagjához képest összességében a legalacsonyabb az interkulturális kompetenciájuk. Erıteljes igényük van a folytonosságra, tartanak a különbözıségtıl, így az új szituációk értelmezése, kezelése nehézkes számukra. Az ismeretlen szituációkat kevésbé tudják tudatosan és hatékonyan kezelni, nehézségeik vannak az övékétıl eltérı viselkedési minták elfogadásával és megértésével, nehezen vonatkoztatnak el a saját értékeiktıl, érzelmeiktıl. Más kultúrákkal való találkozásra alacsonyabb az igényük, amelyhez társul az is, hogy az érzelmi elvárásaik is negatívak ezekkel a helyzetekkel szemben. A hatékonyság iránti igényük kielégítése fontosabb számukra, mint mások különbözıségének tiszteletben tartása. 35
A klaszterek ellenırzésére a 14 bevont változó szórását vizsgáltuk. A változók standardizáltak, tehát a szórásuk egy. Amennyiben a klaszterek és változók alkotta cellákban sok az egy fölötti szórás, úgy a klaszterezés hibás. Hat klaszteres megoldás esetén három ilyen eset fordult elı, a hét klaszteres változatban kettı. 36 A táblázatban szereplı számok az elızı lépésben létrehozott fıkomponenseknek az adott klaszterbe került válaszadókra jellemzı (standardizált) átlagai. A pozitív és negatív számok azt jelzik, hogy az adott válaszadói csoportot mennyire határozza meg az adott alskála. Ha az érék 0, akkor nem jellemzı, minél negatívabb, annál kevésbé, és minél pozitívabb, annál inkább jellemzı. Az erısséget úgy szokták megítélni, hogy a 0,4-0,6 közötti értékeket gyenge, a 0,6-0,8 közöttieket közepesen erıs, míg a 0,8-nál nagyobb értékeket a klaszterbe került emberek erıs (meghatározó) jellemzıjeként szokták értékelni.
40
2. klaszter: „a magabiztos konzervatívok” Testbeszéd értése
A helyzetek átértelmezésének képessége
Disszonancia
Függetlenedés az érzelmektıl
Alkalmazkodás a kommunikációs stílusokhoz
-0,57
-0,36
-1,35
-0,3
-1,56
Hatékonyság
Félelem a különbözıségtıl
Bizonytalanság
Folytonosság iránti igény
Érzelmi elvárások
-0,4 Elemszám: 92 fı
-0,61
-1 0,58 -0,81 Társas Sztereotípiák Alkalmazkodás A dolgok kapcsolatok viszonylagosságának a viselkedési mintákhoz értése -0,25 -0,22 -0,42 -1,14
A válaszadók teljes mintájához viszonyítva szintén viszonylag alacsony létszámú (92 fı) a „Magabiztos konzervatívok” nevet kapó klaszter, amely tagjainak legfıbb és nagyon erıteljes
jellemzıje
a
különbözı
kommunikációs
helyzetekhez,
stílusokhoz
való
alkalmazkodási képesség hiánya. Ez adódhat abból, hogy tartanak a különbözıségtıl, fontos számukra a folytonosság, a megszokott értékek jelenléte, nem vágynak az újra. A más kultúrákhoz köthetı társas kapcsolatokra nincs igényük. Talán a hatékonyság iránti fokozott igényük az oka, hogy az interkulturális helyzetekben jelen lévı disszonanciát rosszul tőrik és kezelik. Érzelmi elvárásaikat nem szélsıségesen ugyan, de rosszabbul kezelik, mint mások. Az alacsony kognitív és interakciós interkulturális készségeik ellenére egyáltalán nem érzik magukat bizonytalannak ezekben a helyzetekben.
3. klaszter: „a jól alkalmazkodó bizonytalanok” Testbeszéd értése
A helyzetek átértelmezésének képessége
Disszonancia
Függetlenedés az érzelmektıl
Alkalmazkodás a kommunikációs stílusokhoz
0,17
0,63
0,19
-0,22
0,54
Hatékonyság
Félelem a különbözıségtıl
Bizonytalanság
Folytonosság iránti igény
Érzelmi elvárások
0,3 0,16 -0,46 Társas Sztereotípiák Alkalmazkodás A dolgok kapcsolatok viszonylagosságának a viselkedési mintákhoz értése -0,09 0,26 0,62 -0,36 0,43
41
0,23 Elemszám: 162 fı
A teljes mintában a második legnépesebb, 162 fıt számláló klaszter a „Jól alkalmazkodó bizonytalanok” elnevezést kapta. Az ebbe a klaszterbe sorolt embereknek erıs igényük van a társas kapcsolatokra, úgy gondolják, hogy az új kultúrákkal való találkozás hozzáadott értékkel bír. Jó érzékük és készségük van az új szituációk kezelésére, könnyedén képesek alkalmazkodni az új kommunikációs formákhoz, szokásokhoz, a számukra ellentétes helyzeteket képesek nagyobb küzdelmek nélkül átértelmezni, önmagukban kezelni. Ez a remek helyzetkezelés azonban nem feltétlenül a megértésbıl fakad, hajlamosak az általánosításra,
az
érzelmeiktıl
nehezen
függetlenítik
magukat,
amely
gyakran
bizonytalanságot szül. Mindezek mellett igen jó helyzetkezelésük hatékonyságot eredményez.
4. klaszter: „a zárkózott érzelmesek” Testbeszéd értése
A helyzetek átértelmezésének képessége
Disszonancia
Függetlenedés az érzelmektıl
Alkalmazkodás a kommunikációs stílusokhoz
-0,9
-0,09
-0,36
-0,9
0,01
Hatékonyság
Félelem a különbözıségtıl
Bizonytalanság
Folytonosság iránti igény
Érzelmi elvárások
-0,47
-0,37 -0,94 -0,92 Társas Sztereotípiák Alkalmazkodás A dolgok kapcsolatok viszonylagosságának a viselkedési mintákhoz értése -0,11 -0,23 -0,03 -0,7
-1,02 Elemszám: 133 fı
A szintén népes, 133 fıbıl álló „Zárkózott érzelmesek” nevet viselı csoportba tartozóknak gyengék az érzelmi tengelyhez köthetı kompetenciái. Érzelmeiktıl nehezen tudják magukat függetleníteni, gyakran tudatos reflexió nélkül, emocionális alapon reagálnak. Érzelemi elvárásaik is negatívak, amelybıl arra következtethetünk, hogy a negatív tapasztalatokon, csalódásokon nehezen teszik magukat túl. Emellett a folytonosság alapvetı igényük, a sajátjuknak megfelelı szokások, viselkedési minták között érzik magukat jól. Vélhetıen a túlzott emocionális hozzáállás és ez az attitőd együttesen okozhatja, hogy a szituációkat nem tudják önmagukban kezelni, azok esetlegességét, relatív voltát nem értik, ahogy a testbeszéd különbözı formáit sem értelmezik megfelelıen. Nem meglepı, hogy mindez bizonytalanságot szül, és tartózkodást az újtól, ismeretlentıl. Megvizsgálva az interkulturális tapasztalatok mennyiségét, ık az átlagnál jelentısen kevésbé tapasztaltak.
42
5. klaszter - az újra nem vágyó közömbösök Testbeszéd értése
A helyzetek átértelmezésének képessége
Disszonancia
Függetlenedés az érzelmektıl
Alkalmazkodás a kommunikációs stílusokhoz
-0,43
-0,29
-0,14
-0,09
-0,31
Hatékonyság
Félelem a különbözıségtıl
Bizonytalanság
Folytonosság iránti igény
Érzelmi elvárások
-0,8
-0,67 0,14 -0,36 Társas Sztereotípiák Alkalmazkodás A dolgok kapcsolatok viszonylagosságának a viselkedési mintákhoz értése -0,25 -1,12 0,31 -0,91
-0,28 Elemszám: 88 fı
Ez a klaszter az „Újra nem vágyó közömbösök” elnevezést kapta, az összes válaszadó közül 88 fı tartozik a csoportba. Legerısebb jellemzıjük, hogy nincs igényük az interkulturális kapcsolatokra (közömbösek ezzel kapcsolatban), és nem tudnak (vagy akarnak) alkalmazkodni az övékétıl eltérı viselkedési mintákhoz. Esetükben ez kevésbé adódik abból, hogy magas lenne a folytonosságra az igényük, és nem is elıítéletesek. Viszont tartanak az újtól, és nem is vágynak rá. Mindez nem az érzelmi ingadozásokból, az emocionális kompetencia gyengeségébıl fakad, és ezért nem is csap át bizonytalanságba.
6. klaszter: a küszködı nyitottak Testbeszéd értése
A helyzetek átértelmezésének képessége
Disszonancia
Függetlenedés az érzelmektıl
Alkalmazkodás a kommunikációs stílusokhoz
0,6
-0,72
0,03
0,41
-0,23
Hatékonyság
Félelem a különbözıségtıl
Bizonytalanság
Folytonosság iránti igény
Érzelmi elvárások
0,44
0,31 0,23 0,61 Társas Sztereotípiák Alkalmazkodás A dolgok kapcsolatok viszonylagosságának a viselkedési mintákhoz értése 0,07
0,43
0,01
0,43 Elemszám: 152 fı
0,23
A „Küszködı nyitottak” nevet kapó klaszterhez tartozó 152 ember nyitott az újra, nem tart a különbözıségektıl. Érzelmi elvárásaik pozitívak, az esetleges csalódások feldolgozása
43
nem okoz gondot nekik, érzelmeiktıl képesek függetlenedni. Mindezek mellett a szituációk átértelmezésével akadnak nehézségeik, a különbözı kommunikációs stílusokhoz az átlagnál nehezebben alkalmazkodnak, mégis a szituációk viszonylagosságát elfogadva, az új szokásokhoz, viselkedési mintákhoz nyitottan állnak.
7. klaszter - Magas kompetenciájú nyitottak
Testbeszéd értése
A helyzetek átértelmezésének képessége
Disszonancia
Függetlenedés az érzelmektıl
Alkalmazkodás a kommunikációs stílusokhoz
1,09
0,34
1,07
1,09
0,67
Hatékonyság
Félelem a különbözıségtıl
Bizonytalanság
Folytonosság iránti igény
Érzelmi elvárások
0,69 1,02 1,14 Társas Sztereotípiák Alkalmazkodás A dolgok kapcsolatok viszonylagosságának a viselkedési mintákhoz értése 0,89
0,88
0,85
0,74
1,02 Elemszám: 176 fı
0,75
A legnépesebb klaszter 176 fıt számlál, a csoport a „Magas kompetenciájú nyitottak” nevet kapta. İk egyértelmően a legmagasabb interkulturális kompetenciával bíró klaszter. Az ide tartozó személyek kifejezetten vágynak az újra, igényük van az interkulturális kapcsolatokra, a különbözıségektıl egyáltalán nem tartanak. A dolgokat a maguk viszonylagosságában, hatékonyan kezelik, disszonáns érzések, gondolatok nélkül. Érzelmi kompetenciájuk kifejezetten magas, pozitív elvárásaik vannak, a csalódásokat könnyen dolgozzák fel, képesek az érzelmeiken felülemelkedni, ha a szituáció megkívánja. Az új kommunikációs stílusok, szokások, viselkedési minták, testbeszéd értése nem okoz nekik gondot. Ezen készségek hátterében könnyen lehet, hogy a magas szintő tapasztalat áll (kétharmaduk közepes vagy magas interkulturális tapasztalattal bír).
Az érzékeny zónák és a klaszterek viszonya Kutatásunk során külön foglalkozunk az úgynevezett érzékeny zónákkal, olyan helyzetekkel, amelyek nagyobb attitődbeli különbségeket sejtetnek. Ilyen a vallások által megszabott értékek, szokások elfogadása, illetve elutasítása, a nık egyenjogúságának és
44
státuszának az egyes kultúrákban tapasztalt különbözıségének elfogadása, az ahhoz való viszonyulás, a bevándorlók jogaihoz való viszonyulás, a hierarchia kultúránkénti viszonylagosságának elfogadása37. Az ezekhez a témakörökhöz tartozó esetek index-számával tovább jellemezhetıek az egyes klaszterek, az alábbi táblázat a standardizált átlagokat mutatja a klaszterekre nézve:
8. Táblázat A vallási szokások, értékek
A hierarchia viszonylagossága
A bevándorlókhoz való viszony
A nık korlátozása
Total
alacsony kompetenciájú elutasítók Magas kompetenciájú nyitottak a küszködı nyitottak
-0,33
-0,03
0,14
0,19
-0,01
0,53
0,29
0,35
0,13
0,32
-0,16
-0,15
-0,05
-0,04
-0,10
a magabiztos konzervatívok a jól alkalmazkodó bizonytalanok a zárkózott érzelmesek az újra nem vágyó közömbösök
0,01
-0,72
0,13
-0,07
-0,16
-0,37
0,23
-0,33
-0,06
-0,13
-0,16
0,21
-0,27
-0,08
-0,07
0,42
-0,26
0,16
-0,09
0,06
Klaszterek
A táblázat alapján a legfeltőnıbb eredmény, hogy a magas kompetenciájú nyitottak az érzékeny zónákban is rendre elfogadóbbak a többi klaszterbe tartozónál. Egyedül a nık korlátozásával kapcsolatos index esetén a második legerısebb csak a mutatójuk, ott az alacsony kompetenciájú elutasítók a legelfogadóbbak. A legszélsıségesebb értéket a magabiztos konzervatívok képviselik, akik a hierarchia általuk megszokott rendszerétıl eltérı normákat nem tudják elfogadni, értelmezni. A jól alkalmazkodó bizonytalanok eklektikussága ehelyütt is tükrözıdik: míg a vallások által megszabott szokások és a bevándorlók elfogadása gyengébb, a hierarchia viszonylagossága és a nık korlátozásának elfogadásában viszont erısebbek a minta átlagánál. Ezeken a területeken szinte teljesen megegyezik velük a zárkózott érzelmesek klasztere, azzal a különbséggel, hogy ık valamivel elfogadóbbak a vallási elkötelezettségbıl fakadó mássággal kapcsolatban. A legkisebb ingadozást a küszködı nyitottak mutatják. Az alábbi grafikon ezeket a számokat szemlélteti; jól látható, hogy a magas kompetenciájú nyitottak az érzékeny zónákban sokkal erısebb indexeket értek el. 37
Lásd a projekt korábbi szakaszairól szóló összefoglalót az 1. fejezetben, illetve a projekt 2.-3. munkacsomagjáról szóló, a http://intercultool.eu/WP2_Research_Report_pdf.pdf címrıl letölthetı kutatási összefoglalót.
45
16. ábra Érzékeny zónák klaszterek szerint 0,60 A vallási szokások, értékek
0,40
A hierarchia viszonylagoss ága
0,20
A bevándorlókh oz való viszony
az újra nem vágyó közömbösök
a jól alkalmazkodó bizonytalanok
-0,40
a küszködı nyitottak
-0,20
alacsony kompetenciájú elutasítók
0,00
A nık korlátozása
total
-0,60
-0,80
A klaszterek és a demográfiai mutatók összefüggései
Nemek szerinti különbségek
9. Táblázat A nemek klaszterek szerinti eloszlása
nı alacsony kompetenciájú elutasítók Magas kompetenciájú nyitottak a küszködı nyitottak a magabiztos konzervatívok a jól alkalmazkodó bizonytalanok a zárkózott érzelmesek az újra nem vágyó közömbösök összesen
46
férfi
összesen
6,3%
11,3%
8,5%
24,7% 16,1% 6,1% 21,8% 15,7% 9,2% 100,0%
14,6% 19,2% 14,8% 14,8% 14,6% 10,7% 100,0%
20,2% 17,5% 10,0% 18,7% 15,2% 9,9% 100,0%
A Khi-négyzet próba38 tanulsága szerint a nemek klaszterek közötti megoszlásában szignifikáns különbség van (statisztikai érték: 41,05). Minden esetben oszlopirányból százalékoltunk, tehát a nemek eloszlását láthatjuk az egyes klaszterek között. A táblázatból látható, hogy a nık negyede a magas kompetenciájú nyitottak táborát erısíti, miközben a férfiaknak csupán 14%-a (a mintaarányokat figyelembe véve, a nık aránya körülbelül kétharmados a legmagasabb kompetenciával bíró klaszterben). Az alacsony kompetenciájú elutasítókhoz tartozik a férfiak több mint 11%-a, míg a nık csupán 6%-a tartozik ide. A magabiztos konzervatívok klaszterében erıs a férfi túlsúly, a férfiak 15%-a, a nık 6%-a került ide. Jelentısebb különbség még a jól alkalmazkodó bizonytalanoknál tapasztalható, ahová a nık 22, míg a férfiak 15%-a tartozik.
A minta nemzeti csoportjai közötti különbségek
A nemzetek közötti különbségek szintén szignifikánsak (A Khi-négyzet próba statisztikai értéke: 413,9), és markáns jellegzetességeket mutatnak (10. táblázat).
10. Táblázat A nemzetek eloszlása a klaszterek szerint ÉszakÍrország
alacsony kompetenciájú elutasítók Magas kompetenciájú nyitottak a küszködı nyitottak a magabiztos konzervatívok a jól alkalmazkodó bizonytalanok a zárkózott érzelmesek az újra nem vágyó közömbösök összesen
Svédország
17,3% 21,7%
Magyarország
Olaszország
Hollandia
Egyesült Királyság
össz.
0,0%
1,8%
7,0%
0,8%
8,4%
14,2%
3,2%
39,1%
18,8%
12,3%
27,5%
20,1%
20,5%
1,6%
15,8% 31,3%
17,5%
28,3%
17,3%
5,4%
21,9%
4,2%
10,5%
31,6% 31,3%
14,9%
20,0%
18,5%
12,6% 20,6% 8,7%
3,7%
0,5%
16,5% 31,2%
20,0%
8,9%
7,9%
8,3%
15,2%
10,2% 18,0% 100% 100%
11,2%
2,7%
18,4%
10,8%
10%
100%
100%
100%
100%
100,%
38
A khi-négyzet próba az elvárt és mért adatok közötti egyenlıséget feltételezi. Az elvárt esetszám a minta eloszlását követi az egyes cellákban, a mért esetszám pedig a tényleges klaszterek szerinti eloszlást. Ezek négyzetes különbsége, ha kellıen nagy, akkor a teszt megdıl, és van különbség a nemek szerinti eloszlásban
47
A mintába került válaszadók eredményeinek elemzése alapján a legjellegzetesebb, és egymástól teljesen különbözı két csoport a svéd és a magyar válaszadóké. A legtöbb svéd – minden harmadik – válaszadó zárkózott érzelmes, de a mintaarányokat is figyelembe véve, az alacsony kompetenciájú elutasítók táborát erısítik a legjobban (a mintában 8,4%-nyi az alacsonykompetenciájú elutasítók aránya, míg a svédek 21,7%-a az). Nagyon kevesen, elenyészı arányban tartoznak a magas kompetenciájú nyitottak (3,2%), a küszködı nyitottak (1,6%) és a jól alkalmazkodó bizonytalanok (3,7%) közé. Magas az arányuk a magabiztos konzervatívok (20,6%) és az újra nem vágyó közömbösök (18%) körében. Ellenkezı irányokkal, de hasonlóan markánsan osztható fel a minta magyar része, amely részben az olaszokhoz és részben az Egyesült Királyságbeliekhez hasonlítható. E három ország válaszadóira egyáltalán nem jellemzı, hogy alacsony kompetenciájú elutasítók lennének. A magyar megkérdezettek között nagyon kevés a magabiztos konzervatív (0,55), ezzel szemben majd 40%-uk magas kompetenciájú nyitott és szők harmaduk jól alkalmazkodó bizonytalan. Az Egyesült Királyságból származó válaszadók között sem jellemzı a magabiztos konzervativizmus (mindössze 4,2%), viszont erıteljes az arányuk a magas kompetenciájú nyitottak között (27,5%). Ennél még jellemzıbb rájuk a küszködı nyitott klaszterbe tartozás (28,3%); a mintaarányokat is figyelembe véve ez az arány rájuk nézve még markánsabb. Náluk csak az olasz megkérdezettekre jellemzıbb a küszködı nyitottság, csaknem minden harmadik olasz tartozik ebbe a kategóriába. A másik „olasz klaszter”, ugyanilyen aránnyal van jelen a jól alkalmazkodó bizonytalanok csoportja. A holland és az észak-ír válaszadókról, bár az alksálákat vizsgálva hasonló eredményeket mutattak, a klaszterek alapján jóval kevésbé lehet együttesen beszélni. Az észak-ír válaszadók aránya erıs az alacsony kompetenciájú elutasítók között (bı 17%), míg a hollandok aránya itt mintaátlag közeli (7%). A legtöbb – minden ötödik – észak-ír alany a küszködı nyitottak táborát erısíti, a legtöbb holland válaszadó pedig magabiztos konzervatív (22%). Markáns jellemzıje még az észak-ír mintának, hogy kevésbé tartozik a jól alkalmazkodó bizonytalanok közé. A holland válaszadók jellemzıen nem zárkózott érzelmesek (8%), sokkal inkább újra nem vágyó közömbösök (18%).
Szektorok közötti különbségek A szektorok szerinti különbségeket vizsgálva két fontos megállapítást tehetünk. Az egyik, hogy a különbségek ez esetben is szignifikánsak, azonban a Khi-négyzet értéke jóval
48
alacsonyabb (39,6), mint az országok esetében.39 Szektorok szerint tehát halványodnak az országok szerinti különbségek (11. táblázat).
11. Táblázat A szektorok százalékos eloszlása üzleti szféra alacsony kompetenciájú elutasítók Magas kompetenciájú nyitottak a küszködı nyitottak a magabiztos konzervatívok a jól alkalmazkodó bizonytalanok a zárkózott érzelmesek az újra nem vágyó közömbösök összesen
nonprofit
Szakmai köztestületek továbbképzés
össz
10,6
10,3
6,0
3,9
8,4
16,0 17,6 9,6
26,3 14,8 12,3
19,6 13,7 11,3
18,8 24,7 8,4
20,1 17,3 10,5
20,5 16,7
16,5 10,3
14,3 21,4
22,1 13,0
18,5 15,2
9,0 100%
9,5 100%
13,7 100%
9,1 100%
10,0 100%
Az elemzett adatok alapján az üzleti szféra dolgozóit találjuk a leginkább mintaátlagot követıknek. Az üzleti szektorban dolgozó válaszadókra kevésbé jellemzı, hogy a magas kompetenciájú nyitottak közé tartoznának, inkább jól alkalmazkodó bizonytalanok vagy alacsony kompetenciájú elutasítók táborát erısítik. A felmérésünkben szereplı minden negyedik non-profit dolgozó tartozik a magas kompetenciájú nyitottak közé, de nem jellemzı rájuk, hogy zárkózott érzelmesek lennének. A legtöbb – minden ötödik – köztestületben dolgozó megkérdezett zárt érzelmes és túlsúlyban vannak az újra nem vágyó közömbösök között is, míg kisebb a súlyuk a jól alkalmazkodó bizonytalanok, a küszködı nyitottak és az alacsony kompetenciájú elutasítók között. A szakmai továbbképzés szektorának válaszadói jellemzıen nem alacsony kompetenciájú elutasítók, leginkább küszködı nyitottak: minden negyedik személy oda tartozik ebbıl a szektorból.
Életkor szerinti különbségek
Életkor szerint szintén szignifikánsak a különbségek (12. táblázat).
39
Nem vitás, hogy alacsonyabb értéket várunk, hiszen kevesebb a cellák száma, azonban ezzel együtt is jóval kisebb ez az érték.
49
12. Táblázat A korcsoportok eloszlása klaszterek szerint 18-25 évesek alacsony kompetenciájú elutasítók Magas kompetenciájú nyitottak a küszködı nyitottak
31-40 évesek
41-55 évesek
56 évnél idısebbek
össz
6,7
3,5
11,4
11,5
3,9
8,4
22,7
27,6
16,9
18,9
11,7
20,1
16,7
21,8
17,4
13,9
19,5
17,3
a magabiztos konzervatívok a jól alkalmazkodó bizonytalanok
6,7
5,9
12,7
13,1
13,0
10,5
20,0
26,5
15,3
14,3
20,8
18,5
a zárkózott érzelmesek
17,3
7,6
16,5
19,3
10,4
15,2
10,0 100%
7,1 100%
9,7 100%
9,0 100%
20,8 100%
10,0 100%
az újra nem vágyó közömbösök összesen
26-30 évesek
Az életkor szerint alkotott csoportok közül a legegyenletesebb eloszlást a 31-40 éves korcsoport mutatja: ık valamivel kevésbé érzelmesek, mint inkább tudatosak. A legfiatalabbakat legkevésbé a magabiztos konzervatívak és az alacsony kompetenciájú elutasítók között találjuk. A 26-30 korosztály bír a legmarkánsabb jellemzıkkel, ık magas kompetenciájú nyitottak (27,6%), jól alkalmazkodó bizonytalanok (26,5%) és küszködı nyitottak (21,8%), de nem alacsony kompetenciájú elutasítók, sem magabiztos konzervatívak. Az 56 éves vagy annál idısebb válaszolókra leginkább az újra nem vágyó közömbös klaszter illik, legkevésbé a két szélsı klaszter, az alacsony kompetenciájú elutasítók, de a magas kompetenciájú nyitottak körébe jellemzıen nem tartoznak.
A klaszterek jellemzése „esélyekkel”
Az eddigiek során az országok, szektorok, nemek és az életkor irányából vizsgálódtunk. A következı lépésként a klasztereket logisztikus regresszió módszerével jellemezzük, amely minden esetben a megadott referencia kategóriához képest határoz meg esélyt arra, hogy az adott kategóriába tartozó személy a klaszterbe tartozik. Az eljáráshoz az egyes klasztereket ún. „dummy változóként” kódoltuk, ahol az egyes kód minden esetben az adott klaszterbe tartozás kódja, a 0-s pedig a kimaradó másik hat klaszterbe tartozás kódja.
50
A klasztereket nemzetek, szektorok, nemhez tartozás és az interkulturális tapasztalatok mértéke szerint vizsgáljuk, ahol a referencia kategóriák rendre: az észak-ír válaszadók, az üzleti szférába tartozók, a férfiak és a tapasztalattal nem rendelkezık csoportjai. A referencia kategória megválasztása nincs hatással az eredményekre, azaz tetszıleges, hogy melyik csoportot választjuk ki („fixáljuk le”). Minden esetben egymáshoz méri a csoportok értékeit.
Az alacsony kompetenciájú elutasítók
B
Exp(B)esély
Sig.
Step 1(a)
referencia: Észak-Íro. 0,00 Svédország 0,30 0,32 Magyarország -19,52 0,99 Olaszország -2,36 0,00 Hollandia -0,68 0,14 Egyesült Királyság -3,18 0,00 referencia: üzleti szféra 0,10 non-profit 0,04 0,90 köztestületek -0,77 0,05 szakmai továbbképzés -0,70 0,16 referencia: férfi nık -0,06 0,82 referencia: nincs tap. 0,17 alacsony -0,32 0,38 közepes -0,37 0,30 magas -1,75 0,03 Constant -1,02 0,01 Változók: 1: országkód, szektor, nem 2, tapasztalat 4,csop.
1,35 0,00 0,09 0,51 0,04
1,04 0,46 0,50 0,94 0,73 0,69 0,17 0,36
A táblázatban az Exp(B) értékek jelentik a referencia kategóriához viszonyított esélyt az alacsony kompetenciájú elutasítók klaszterába tartozásra. Láthatjuk, hogy a magyar, az olasz és az Egyesült Királyságbeli válaszadók esélye gyakorlatilag elhanyagolható, egy holland megkérdezettnek fele akkora, egy svédnek pedig 1,3-szoros esélye van arra, hogy alacsony kompetenciájú elutasító legyen. A non-profit szférában dolgozó válaszadók esélye megegyezik a business szektoréval, míg a szakmai továbbképzés és köztestületek szektor fele eséllyel tartozik ide. Elhanyagolható (és nem szignifikáns) a férfi többlet kontroll alatt tartva a többi változót. A tapasztalat növekedésével párhuzamosan csökken a klaszterba tartozás esélye, a magas tapasztalattal bíró válaszadók esetében már szignifikánsan kisebb, hatod akkora az esély, mint a tapasztalattal nem rendelkezık esetében. Tehát egy alacsony kompetenciájú elutasító a legnagyobb eséllyel a minta egy olyan svéd férfi (vagy nı) nemő 51
tagja, aki az üzleti vagy non-profit szféra dolgozója, és a mérıskálánk szerint nincs interkulturális tapasztalata. Legkevésbé pedig egy magyar (vagy Egyesült Királyságbeli vagy olasz) válaszadó, aki a közszféra vagy a szakmai továbbképzés szektor dolgozója, és magas interkulturális tapasztalati szinttel bír.
A magas kompetenciájú nyitottak
B
Sig.
Exp(B)esély
Step 1(a)
referencia: Észak-Íro. 0,00 Svédország -1,64 0,00 Magyarország 1,21 0,00 Olaszország 0,59 0,12 Hollandia -0,33 0,42 Egyesült Királyság 0,88 0,01 referencia: üzleti szféra 0,11 Non-profit 0,54 0,03 köztestületek 0,43 0,11 szakmai továbbképzés 0,14 0,64 referencia: férfi Nık 0,24 0,23 referencia: nincs tap. 0,00 alacsony 1,06 0,00 közepes 1,33 0,00 magas 2,03 0,00 Constant -3,39 0,00 Változók: 1: országkód, szektor, nem2, tapaszt4csop.
0,19 3,35 1,80 0,72 2,42
1,71 1,54 1,15 1,27 2,89 3,78 7,62 0,03
A magas kompetenciájú nyitottakhoz tartozásra az észak-ír referencia kategóriához képest a svéd (ötöd akkora) és a holland (három negyede) válaszadók esélye kisebb. Egy magyar megkérdezett esélye 3,3-szoros erre, egy Egyesült Királyságbelié csaknem két és félszeres, míg egy olaszé szők kétszeres. Az üzleti szféránál mindegyik szféra esélye nagyobb arra, hogy a magas kompetenciájú nyitottak kategóriájához tartozzon, a szakmai továbbképzés esetén nem sokkal, a köztestületek esélye másfélszeres, a non-profit szektor esélye pedig szignifikánsan nagyobb, 1,7-szeres. A mintába került nık esélye 1,27-szer nagyobb a férfiakénál. Nagyon erıs az összefüggés a tapasztalat és a klaszterba tartozás esélye között: a magas tapasztalati szinttel bírók esélye 7,5-szeres arra, hogy magas kompetenciájú nyitottak legyenek, mint a tapasztalattal nem rendelkezıknek! Tehát egy a mintába került, nagyfokú tapasztalattal bíró, non-profit szférában dolgozó magyar nı esélye a legnagyobb arra, hogy magas kompetenciájú nyitott legyen, de bátran kereshetjük ıket az Egyesült Királyságban is.
52
Sokkal nehezebb dolgunk lenne, ha a mintába bekerült, tapasztalattal nem bíró, üzleti szférában dolgozó svéd férfiak között kutatnánk, hiszen az ı esélyük a legkisebb.
A küszködı nyitottak
B
Sig.
Exp(B)esély
Step 1(a)
referencia: Észak-Íro. 0,00 Svédország -2,79 0,00 Magyarország -0,18 0,55 Olaszország 0,61 0,05 Hollandia -0,19 0,58 Egyesült Királyság 0,50 0,10 referencia: üzleti szféra 0,36 non-profit 0,10 0,68 köztestületek -0,19 0,50 szakmai továbbképzés 0,36 0,18 referencia: férfi Nık -0,49 0,01 referencia: nincs tap. 0,92 Alacsony 0,16 0,57 Közepes 0,05 0,85 Magas -0,02 0,97 Constant -1,29 0,00 Változók: 1: országkód, szektor, nem2, tapaszt4csop
0,06 0,84 1,84 0,82 1,64
1,11 0,82 1,43 0,61 1,17 1,05 0,98 0,28
A küszködı nyitottak klasztere kevésbé mutat markáns jellemzıket, mint az eddig két klaszter, de nem egy szignifikáns különbséget láthatunk itt is. A svéd válaszadók esélye gyakorlatilag elhanyagolható, míg a magyar és holland válaszadók esélye valamivel alacsonyabb, mint az észak-íreké. Az Egyesült Királyság válaszadóinak 1,6-szoros az esélye, míg az olaszoknak szignifikánsan nagyobb, 1,8-szoros az észak-írekhez képest. A szektorok esetében az eredmények nem szignifikánsak, a szakmai továbbképzés szektorának csaknem másfélszeres az esélye az üzleti szférához képest. Egyértelmő jellemzı viszont, hogy a megkérdezett nıknek csak 60%-nyi az esélyük a férfiakhoz képest. Az ebbe a klaszterba tartozást a tapasztalat szintje alig befolyásolja, de inkább ellentétesen hat. Egy küszködı nyitott válaszadó a legnagyobb eséllyel olasz férfi, aki a szakmai továbbképzés területén dolgozik, és inkább kisebb az interkulturális tapasztalata. Egy köztestületi szférában dolgozó svéd nı szinte biztos, hogy nem küszködı nyitott.
A magabiztos konzervatívak
53
B
Exp(B)esély
Sig.
Step 1(a)
referencia: Észak-Íro. 0,00 Svédország 0,55 0,09 Magyarország -3,11 0,00 Olaszország -0,75 0,14 Hollandia 0,80 0,04 Egyesült Királyság -1,11 0,04 referencia: üzleti szféra 0,54 non-profit 0,33 0,28 köztestületek 0,10 0,78 szakmai továbbképzés -0,20 0,62 referencia: férfi nık -0,67 0,01 referencia: nincs tap. 0,06 alacsony 0,06 0,85 közepes -0,19 0,59 magas -1,98 0,01 Constant -1,65 0,00 Változók: 1: országkód, szektor, nem2, tapaszt 4csop
1,74 0,04 0,47 2,24 0,33
1,38 1,10 0,82 0,51 1,07 0,83 0,14 0,19
A magabiztos konzervatívok klaszterébe tartozásra a magyar megkérdezettek esélye minimális. Az észak-ír mintához képest egy Egyesült Királyságokban élı válaszadó esélye harmad akkora, egy olaszé fele akkora. Jóval inkább jellemzı a magabiztos konzervatívokhoz tartozás a svéd (1,7-szeres esély) és a holland mintára (2,24-szeres esély). A szektorok között a különbségek nem szignifikánsak, a szakmai továbbképzés szektorának kisebb, a köztestületeknek valamivel nagyobb az esélye, mint az üzleti szféra dolgozóinak, amelyhez képest a non-profit szektor esélye csaknem 1,4-szeres. A klaszterba tartozás egyértelmően jobban jellemzı a férfi válaszadókra: esélyük a megkérdezett nık esélyének kétszerese. Egy magas szintő tapasztalattal rendelkezı válaszadó esélye pusztán 14%-a a tapasztalattan nem bírókénak! Magabiztos konzervatív legnagyobb eséllyel egy non-profit szektorban dolgozó holland férfi válaszadó, de a svédek között is gyakori klaszter ez. Kár lenne ıket keresni a felmérésben szereplı magas interkulturális tapasztalattal bíró magyar nık között.
A jól alkalmazkodó bizonytalanok
B Step 1(a)
referencia: Észak-Íro. Svédország Magyarország
Exp(B)esély
Sig. 0,00 0,08 0,00
-0,86 1,57
54
0,42 4,82
Olaszország 1,55 0,00 Hollandia 0,71 0,09 Egyesült Királyság 0,97 0,01 referencia:üzleti szféra 0,24 non-profit -0,44 0,08 köztestületek -0,43 0,13 szakmai továbbképzés -0,19 0,48 referencia: férfi nık 0,16 0,42 referencia: nincs tap. 0,53 alacsony 0,33 0,27 közepes 0,38 0,20 magas 0,50 0,17 Constant -2,55 0,00 Változók: 1: országkód, szektor, nem2, tapaszt 4csop
4,71 2,03 2,63 0,65 0,65 0,83 1,17 1,39 1,47 1,64 0,08
A jól alkalmazkodó bizonytalanok klaszterba egy svéd válaszadó kevesebb, mint fele akkora eséllyel tartozik, mint egy észak-ír. A többi ország megkérdezettjeinek esélye jóval magasabb az észak-írekénél: a hollandoké kétszeres, az Egyesült Királyságban élıké két és félszeres, míg az olaszok és magyarok csaknem ötszörös eséllyel bírnak. Ebben a klaszterban egyértelmően az országok szerint mutatkozik a legnagyobb különbség. Szektorok szerint a referencia kategóriaként használt üzleti szféra esélye a legnagyobb, annak kétharmada a nonprofit és köztestületi szektor esélye, 80%-a a szakmai továbbképzés szektoré. A nemek összehasonlításakor megállapítható, hogy a nık, kis mértékben, de felülreprezentáltak a férfi válaszadókhoz képest (1,17-szeres esély). Az interkulturális tapasztalat növekedésével nı az esély is a klaszterba való tartozásra, de nem szignifikánsak a különbségek. Jól alkalmazkodó bizonytalan a legnagyobb eséllyel magyar vagy olasz válaszadó, aki az üzleti szférában dolgozik, jellemzıen nı, és magasabb interkulturális tapasztalattal rendelkezik. Nem svéd vagy észak-ír, jellemzıen nem a non-profit vagy köztestületi szférában dolgozik és nem olyan ember, akinek nincs interkulturális tapasztalata.
Zárkózott érzelmesek
B Step 1(a)
referencia: Észak-Íro. Svédország Magyarország Olaszország Hollandia Egyesült Királyság referencia:üzleti szféra
Exp(B)esély
Sig.
0,84 -0,52 -0,97 -0,82 -0,88
0,00 0,00 0,12 0,02 0,07 0,03 0,05
55
2,32 0,59 0,38 0,44 0,42
non-profit -0,59 0,03 köztestületek 0,21 0,42 szakmai továbbképzés 0,01 0,96 referencia: férfi nık 0,51 0,02 referencia: nincs tap. 0,01 alacsony -0,65 0,02 közepes -0,87 0,00 magas -0,42 0,25 Constant -1,18 0,00 Változók: 1: országkód, szektor, nem2, tapaszt 4csop
0,55 1,23 1,01 1,66 0,52 0,42 0,66 0,31
A zárkózott érzelmesek klaszter kifejezetten nıi klaszter, a nıi válaszadók esélye 1,66-szoros a férfiakéhoz képest. A referencia kategóriát jelentı észak-ír válaszadóknál csak a svédeknek van nagyobb esélyük, az övék azonban 2,3-szoros. A magyar megkérdezettek esélye valamivel több, az Egyesült Királyságban élı, holland és olasz minta esélye kevesebb, mint a fele az észak-ír esélynek. A köztestületek dolgozóinak 20%-kal nagyobb az esélyük, a szakmai továbbképzés szektorának esélye megegyezik az üzleti szektoréval. A non-profit szektor esélye ennek pusztán a fele, amely szignifikánsan kisebb esély. A tapasztalat szerint a választóvonal a már meglévı legalacsonyabb tapasztalati szint is, akinek nincs tapasztalata, durván kétszeres eséllyel tartozik ide, mint a többi kategóriát alkotók. Zárkózott érzelmes a legnagyobb eséllyel egy olyan interkulturális tapasztalttal nem rendelkezı svéd (vagy északír) megkérdezett nı, aki a köztestületek szférájában dolgozik. Legkevésbé egy közepesen tapasztalt, non-profit szektorban dolgozó olasz, Egyesült Királyságbeli vagy holland férfire jellemzı ez.
Az újra nem vágyó közömbösök
B Step 1(a)
referencia: Észak-Íro. Svédország Magyarország Olaszország Hollandia Egyesült Királyság referencia:üzleti szféra non-profit köztestületek szakmai továbbképzés referencia: férfi
Exp(B)esély
Sig.
0,64 -1,79 -1,51 0,69 0,07
0,00 0,07 0,00 0,02 0,09 0,87
1,89 0,17 0,22 1,99 1,07
0,09 0,40
0,64 0,77 0,21
1,10 1,49
0,13
0,73
1,14
56
nık 0,23 0,34 referencia: nincs tap. 0,13 alacsony -0,65 0,06 közepes -0,34 0,29 magas -1,02 0,05 Constant -1,98 0,00 Változók: 1: országkód, szektor, nem2, tapaszt 4csop
1,26 0,52 0,71 0,36 0,14
Az újra nem vágyó közömbösök klaszterében az észak-írekhez képest majdnem kétszeres a svéd és a holland válaszadók esélye, míg az Egyesült Királyságbelieké durván megegyezik azzal. Az olaszok ötöd, a magyarok hatod akkora eséllyel tartoznak ide. Valamivel jellemzıbb a nıi válaszadókra, akiknek 26%-kal nagyobb az esélyük. A köztestületek dolgozóinak szők másfélszeres, a non-profit és szakmai továbbképzésnek kicsivel nagyobb az esélye, mint a business szektornak. A tapasztalattal nem rendelkezık esélye nagyobb a többi kategóriánál, de az összefüggés nem lineáris, a közepes tapasztalattal bírók esélye nagyobb, mint az alacsony tapasztalattal rendelkezıké. Az újra nem vágyó közömbös legnagyobb eséllyel a köztestületek szférájában dolgozó holland vagy svéd válaszadó, interkulturális tapasztalat nélkül és jellemzıen inkább nı. Legkevésbé olasz vagy magyar, magas tapasztalati szinttel bíró férfi megkérdezett.
Összefoglalás A közel 900 fıs mintán elvégzett kérdıíves kutatás eredményeként összefoglalható, hogy a kérdıív alkalmas az interkulturális kompetencia mérésére. Noha a négy feltételezett dimenzió markáns elkülönülése vitatható, az alskálák segítségével a megkérdezettek jól jellemezhetıek. Ezért a négy dimenzió (kognitív, érzelmi, interakció, identitás) szerinti csoportosítást a végsı tesztben nem használjuk. A kutatás egyértelmő tapasztalata, hogy a mintába bekerült személyek alapján az országok szerinti különbségek erıteljesebbek, mint az egyes munkaszektorok szerinti különbségek. A leggyengébb mutatók a köztestületek, közigazgatás szférához tartoznak, majd az üzleti szféra, a nem profit orientált szervezetek szociális tevékenységgel, és a legerısebb kompetencia a szakmai továbbképzés szektorban mutatkozott. Az interkulturális kompetenciára a vizsgált szocio-demográfiai mutatók közül legkisebb és kevésbé egyértelmő irányú hatással a jövedelem bír, míg erıteljes, pozitív hatása van az iskolai végzettségnek, valamint a regionális lakóhely fejlettségének. Összességében a mintát tekintve a legerısebb átlagok az identitás tengelye mentén születtek, de hasonlóan erıs
57
mutatói vannak az interakció tengelyének is. Az érzelmi kompetenciák köztes értékeket mutatnak (a legnagyobb országonkénti ingadozással), míg a kognitív tengelyen egységesen gyengébbek a kompetenciák. Az interkulturális tapasztalatok (közös munka más kultúrákból érkezettekkel, tanfolyamok, kurzusok) a magasabb kompetenciát jelentı klaszterekbe tartozás esélyeit növelték, tehát jelentısen hozzájárulhatnak a különbözı kultúrák elfogadásához, az interkulturális helyzetek kezeléséhez, feldolgozásához és megértéséhez. Jelen nemzetközi interkulturális kutatás, számos újabb kérdésre hívja fel a figyelmet, melyek kiindulópontjai lehetnek egy-egy újabb, speciális, nemzetközi és magyar sajátosságokat külön - külön és együtt is vizsgáló reprezentatív kutatásnak. Így például a kutatás a lakóhely fejlettsége (GDP) és az interkulturális kompetencia között erıs összefüggést mutatott ki (kevésbé fejlett lakóhely - alacsonyabb szintő kompetencia), illetve, hogy az interkulturális tapasztalat növeli az interkulturális kompetenciát. Ez a kutatás az interkulturális találkozásokat munkához kötıdıen vizsgálta, ezért kérdés, hogy hasonló összefüggést a munkahelyi kontextuson kívül is igazolni lehetne-e. Érdemes lenne tovább kutatni a térségek fejlettsége és az interkulturális kompetencia közötti viszonyt. Hasznos és fontos lenne mélyebben feltárni az egyes országokban, hogy az emberek egyéni interkulturális kompetenciája milyen mértékben és milyen sorrendben függ más tényezıktıl (pl. lakóhely, jövedelem, nem, szakma, végzettség, tapasztalat stb.). A társadalmi környezet hatásait vizsgálva szükséges lenne megvizsgálni, hogy a különféle társadalmi körülmények (pl. elöregedés, migráció, munkanélküliség, stb.) a különbözı régiókban befolyásolják-e és, ha igen, hogyan az egyéni interkulturális kompetenciát. Érdemes lenne az interkulturális kompetencia pszichológiai modelljét kiterjeszteni és a materiális tényezıkkel, strukturális körülményekkel való összefüggéseit is megvizsgálni, arra keresve a választ, hogy melyik dimenzió milyen mértékben és formában hat az egyéni interkulturális kompetenciára. Így például az elıbbi kérdést mélyítve vizsgálhatnánk, hogy vajon mennyire járulnak hozzá az interkulturális konfliktusokhoz a gazdasági, politikai, stb. körülmények. Mivel jelen kutatásunk a validált kompetenciafeltérképezı eszköz célcsoportjaira fókuszált, ezért csak munkával rendelkezı embereket vont be a kutatásba, méghozzá igen hasonló munkakörökben dolgozókat. Sejthetı, hogy a kutatásunkban a jövedelem azért nem játszott különösebben nagy befolyásoló szerepet az egyén interkulturális kompetenciájának mértékében, mert jelen felmérésben szinte mindenkinek volt állása, tehát így vagy úgy de az alapvetı szükségletei ki voltak elégítve, még akkor is, ha viszonylag kisebb jövedelemmel rendelkezett. Érdemes, és Magyarországon hiánypótló lenne azonban ezt a kérdést összefüggéseiben is megvizsgálni. A felmerülı, és igazolásra, illetve cáfolatra érdemes kérdéseknek csak egy rögtönzött, kisebb 58
csokrát szedtük itt röviden össze. Reméljük, hogy kutatásunk újszerő kérdésfelvetései újabb reprezentatív kutatásokat inspirálhatnak, hozzájárulva ezzel az interkultutrális kompetencia alaposabb megismeréséhez, és feltérképezéséhez, illetve annak a kulturális feszültségekben betöltött szerepének megismeréséhez.
59
Mellékletek
60
1. sz. melléklet: A validációs kutatás alapjául szolgáló kutatási terv
The 4 sectors of the sample frame are: 1. employees and employers from the business field 2. employees and employers of Not-For-Profit NGOs with social activities 3. employees and decision makers of (national and international) public institutions 4. teachers and trainers from the field of vocational education and training (V.E.T.) Further conceptualization (specification) of the target groups: 1. BUSINESS − Companies that have foreign employees and/or: − Companies that have foreign management and/or: − Multinational companies40 and/or: − Companies that target a diverse population41 with its services/products and therefore regularly interact with a heterogeneous population of clients and/or: − Companies that actively participate in international networks and therefore regularly interact with foreign partner organizations and/or: − Companies that participate in international projects that involve personal interaction and/or: − Companies that have foreign activities (e.g. send their colleagues to foreign mission / expatriation / regular business meetings abroad) Interviewees within these companies can be: Those employees or employers, who: o Have minimum 1 year of work experience in his current professional field AND: - is an employee who is in DIRECT contact with the heterogeneous clients of his/her company and/or: - is an employee who works in a multicultural team in his/her company (personally works with colleagues from diverse background) and/or: - manager managing a diverse team (e.g. employees from different nationalities or diverse ethnic background) and/or: - employee or employer who was on expatriate mission or foreign assignment and/or: - employee or employer who regularly42 travels abroad to represent his/her company and/or: 40
companies that have affiliated firms in more than 2 countries e.g. ethnic, religious or national minorities, foreigners living in the country, etc. 42 min. once in every 2 months 41
61
- employee or employer who travels regularly within the country to represent his/her company and negotiates with clients from different cultural background
62
2. Not-for-profit NGOs with „social profile” − National or international organizations and: − Independent organizations43 and: − Not-for-profit organizations (foundations, associations, public companies, not-forprofit companies) and: − They operate in the social field (their article of association/incorporation should contain reference to social activities, or any activities that aims at the integration of the disadvantaged or people of different ethnic background44) and: − Its activity connects, in any ways, to interculturality, that is the dialogue and/or the cooperation of people or groups of different ethnic background in local or international level; Interviewees within these organizations can be: Those employees or employers within these organizations, who: o Have been working in the given organization for at least half year and/or work on the social field for at least 1 year; AND: o Have been involved in relevant activities45 of their organizations for at least three years; AND: - is an employee who is in DIRECT contact with the heterogeneous clients of his/her organization and/or: - is an employee who works in a multicultural team in his/her organization (personally works with colleagues from diverse background) and/or: - manager/coordinator managing a diverse team (e.g. employees from different nationalities or diverse ethnic background) and/or: - employee or employer who was on expatriate mission or foreign assignment and/or: - employee or employer who regularly travels abroad to represent his/her organization and/or: - employee or employer who travels regularly46 within the country to represent his/her organization and negotiates with clients/partners from different cultural backgrounds
43
were NOT founded by any public/state body, or political party or company aspects of difference: nationality, ethnicity, religion, age, health condition, gender 45 does professional (not administrative or financial) work in any of the organizations from the social field 46 min. once in every 2 months 44
63
3. PUBLIC ORGANIZATIONs (with social or administrative activities) − immigration offices or: − international AID or development organizations that were established by a country or a set of countries or: − local or regional public organizations from regions/cities/districts where diversity1247 is somehow higher than the average of the country – including: o housing offices (working with social housing) and/or: o public offices that issue or deliver personal documents for the population and/or: o social benefits offices and/or: o public institutions that deliver social services (e.g. organizations helping/assisting families and young people) Those employees or employers within these companies, who: o Have minimum 1 year of experience in their current professional field AND: - employee who is in DIRECT contact with the heterogeneous clients (e.g. client service officers) and/or: - is an employee who works in a multicultural team in his/her organization (personally works with colleagues from diverse background) and/or: - manager who manages a diverse team (of officers) and/or: - employee who is working or has been working or a foreign mission (expatriate) and/or: - employee or employer who regularly travels abroad to represent his/her organization
47
Ethnic or national minorities and/or residents of foreign citizenship
64
4. TEACHERS and TRAINERS from V.E.T. − National and internation organizations; AND: − Adult education13 organizations that do vocational/professional education14 (vocational schools, organizations of public education, higher education organizations, associations, public bodies, chambers of commerce, trade unions, public foundations, for-profit organizations, individual entrepreneurs, etc.) AND: − Its activity connects, in any ways, to interculturality: o Its students are from different ethnic backgrounds and/or: o Its courses deal with intercultural communication and/or: o Its courses deal with intercultural or integrated education of people from different cultural backgrounds and/or: o It prepares professionals for diversity management and/or: o It prepares professionals for successful expatriation Interviewees in these organizations: o Teachers or trainers who have been working at least 1 year for the given organization or other adult vocational education organization; AND: - Teachers or trainers who are in DIRECT contact with the heterogeneous group of students and/or: - Teachers or trainers working in a multicultural team in his/her organization (personally works with colleagues from diverse background) and/or: - Manager who manages a diverse team (of teachers) and/or: - employee or employer who is working or has been working on a foreign mission (expatriate) and/or: - employee or employer who regularly travels abroad to represent his/her organization
65
2. sz. melléklet: a validációs kutatás során használt esetek és kérdések listája
Case1
a.) Esetek a kérdıívben
case11 case12 case13
Case2
case14
Case3
case21 case22 case23 case24
case31 case32 case33
Case4
case34
case41 case42 case43
V esete: Egy fontos találkozóm volt egy Afrikai bevándorlókkal foglalkozó egyesület vezetıjével. Tisztáznunk kellett az utolsó részleteket, mielıtt beadtuk volna a pályázatot. Mivel a leadási határidı nagyon közeli volt, már amúgy is eléggé feszült voltam, ráadásul még több mint fél órát kellett várnom, mire végre megérkezett a partner... Még ilyen esetben is muszáj megırizni a hidegvérünket, és nem engedni, hogy az érzelmek elragadjanak. Ha valóban érdekelné ıket a projekt, nem késtek volna. Lehetetlen ilyen kollégával közös munkakultúrát kialakítani. Néhány kultúrában más az idıhöz való viszony, de ha nemzetközi együttmőködésrıl van szó, mindenkinek félre kellene tennie a saját szokásait, és a htékonyság kedvéért pontosnak kellene lennie. Cathy esete: A koreai partnerdszervezetünk meghívott minket egy fogadásra, hogy megünnepeljük egy szerzıdés aláírását. Egyszercsak a koreai kolléga, akivel beszélgettem, szándékosan az én poharamat kapta fel az asztalról, és abból ivott. Azután meg visszatette a poharat elém, mintha mi sem történt volna. Világos volt, hogy tudta, hogy az az én poharam. Ez nagyon kínos, sıt, már-már gusztustalan. Lehet, hogy ez valamilyen kulturális szokás; talán a tisztelet és barátság jele lehet. Egy ilyen esetben jó észben tartani, hogy a másik egy külföldi. Egy megsemmisítı pillantással elejét lehet venni a további ilyen bizalmaskodásnak. J esete: Nekem kellett egy szeminárium záró vacsorájának a menüjét összeállítanom. Mivel tudtam, hogy vannak a résztvevık között olyanok, akik vallási okból nem esznek sertéshúst, úgy intéztem, hogy inkább csirkehús legyen, mint sertés. Azt vártam, hogy minden rendben lesz. De nem így lett. Két résztvevı odajött hozzám, és megkérdezte, hogy a csirke a speciális vallási szabályok szerint volt-e levágva, mert ık csak akkor ehetik meg. Milyen fárasztó dolog, hogy hiába próübálunk mindenre odafigyelni, mindig lesz valami probléma, amin valaki meg tud sértıdni. A megfelelı arckifejezéssel tudtára lehet adni az illetınek, hogy azért mindennek van határa. Lehetetlen minden lehetséges kulturális különbségre felkészülni. De arra fel lehetünk készülve, hogy mindig lesznek meglepetések. Ha túl sokat foglalkozunk azzal, hogy megértsük mások kulturális szokásait, könnyen szem elıl téveszthetjük a sajátunkat. K esete: Egy gyártósornál dolgozó munkacsoport menedzsere voltam egy olyan gyárban, amelynél nagyon sok Kelet-Európai bevondorló dolgozik. Ezek a bevándorlók mindig nagyon tisztában voltak a jogaikkal, és nagy követeléseik voltak, ha baleseteik voltak. Egyszer, amikor együkük megsérült egybıl odajött hozzám a barátjával, és rögtön azzal jött, hogy milyen és mennyi kártérítést tud és fog kérni. Néha már azt gondolom, hogy ezek az emberek azért jönnek ide, hogy kihasználják ezeket a kártérítéseket. Azt gondolni, hogy ezek az emberek csak azért jöttek, hogy a jóléti rendszerbıl éljenek, nem más, mint általánosítás. Ez a helyi munkásoknak is jó alkalom lehet, hogy a külföldi kollégákkal közös szakszervezetet alakítsanak, így jobban tudják az érdekeiket érvényesíteni. Teljesen normális, hogy ilyen esetben valaki ideges és feszült.
66
Case5
case44
case51 case52 case53
Case6
case54
case61 case62 case63
Case7
case64
case71 case72 case73
Case8
case74
case81 case82 case83 case84
Jogos lenne valami különbséget tenni a helyi és a külföldi munkások között, hogy kizárjuk annak a lehetıségét a rendszer kihasználásának. R esete: Egy japán kollégám meghívott egy nagyon elegáns japán étterembe. Mivel tudtam, hogy fontos számukra, hogy megosszák ezt velem, ezért elfogadtam. De arra azért nem számítottam, hogy az étteremben egyáltalán nem lesz semmilyen evıeszköz, csak pálcikák. És, hogy az étteremben rajtam kívül mindenki hibátlanul fog tudni pálcikával enni. Én elıször próbálkoztam ezzel, és elég rosszul ment. Ez tipikusan egy olyan helyzet, amibıl csak rosszul lehet kijönni: evıeszközt kérni, vagy ügyetlennek lenni - mindkettı szégyen. A legjobb, amit ilyenkor tenni lehet, az az, hogy nem eszünk, és kedvesek vagyunk. Ilyen esetekben elgondolkodhatunk rajta, hogy vajon a külföldiek, akik az országunkban élnek, milyen gyakran kerülhetnek ilyen kényelmetlen helyzetbe, anélkül, hogy mi ezt észrevennénk. Néha az ember tőnhet laikusnak a külföldi barátai elıtt, és hagyhatja, hogy ık is tanítsanak neki valamit. Bea esete: Egy nemzetközi fejlesztési programban dolgoztam Afgansztánban. Mérökként általában a központi irodában és a terepen dolgoztam, ám egyszer megkértek, hogy kísérjem el a csapatunkat egy találkozóra, ahol helyhatóság embereivel találkoztunk. Rajtam kívül csak férfiak voltak a találkozón. Elég gyorsan észrevettem, hogy a helyi vendéglátóink egyedül tılem nem kérdeztek semmit, még a munkámról sem. Nagyon frusztráló volt, hogy nem tudtunk felnıttek módjára beszélgetni. Egy ilyen eset nagyon megfoszt valakit az erejétıl, sértı és felháborító. A muszlim kultúráknak ilyen idejétmúlt a megközelítésmódja a nemi szerepekkel kapcsolatban. Nem várhatjuk el másoktól, hogy a saját kulturális alapigazságaikon felülemelkedjenek csak azért, hogy a miénknek megfeleljenek. Nınek lenni nem ugyanazt jelenti a különbözı kultúrákban. Bárki, aki ilyen országokba megy, tisztában kell, hogy legyen ezzel. John esete: A madagaszkári tartózkodásunk egy napján azt láttam, hogy négy férfi kegyetlenül ütlegel egy gyereket az utcán. Közbe akartam avatkozni, de valaki megfogta a karomat, így megálltam. Késıbb megkérdeztem a helyi papot, aki elmondta, hogy a fiú csirkéket lopott, és ez volt a büntetése. Ez egy helyi szokás, ami a törvényeknél is erısebb. A testbeszédre való odafigyelés ugyanolyan hasznos lehet, mint a verbális beszédre. Ha megértjük egy helyzet jelentését, az segít abban, hogy ne érezzük olyan rosszul magukat attól. Ez a szokás a tolvaj családjára hagyja az áldozatok kárpótlását, ezért fontos, hogy tiszteletben tartsuk. Nem számít, hogy milyen íratlan szabályok vannak valahol, mindig és mindenhol ki kell állnunk az alapértékek és jogok mellett. B esete: Néhány héttel azután, hogy megkezdtem a munkámat egy francia cégnél, egy csoport megbeszélésünk volt. A fınök egy olyan szolgáltatáscsomagot vázolt fel, aminek az ég világon semmi értelme sem volt. De nem is ez ijesztett meg. Láttam már ezelıtt is menedzsereket, akik nagy ötleteket prezentáltak. De ez az ötlet ellentétes volt egy jelentéssel, amit az én munkacsoportom készített. És legnagyobb meglepetésemre még a régebben a cégnél lévı kollégáim közül sem tette szóvá ezt senki, mintha senki sem mert volna ellentmondani neki. Ez egy frusztráló helyzet, B nagyon ideges lehetett tıle. Egy érzékenyebb ember nem akarna ilyen csapatban dolgozni. Aki külföldön dolgozik, képesnek kell lennie arra, hogy adaptálódjon ahhoz, hogy néhány országban a nálunk megszokotthoz képest nagyon máshogy viszonyulnak a hierarchiához. Az, hogy náluk máshogy viszonyulnak a hierarchiához, nem jelenti azt, hogy ezek az emberek kevésbé lennének ıszinték.
67
Case9 case91 case92 case93
Case10
case94
Daniel esete: Az angolok elsıre nagyon hidegnek, távolságtartónak, zártnak és nem közvetlennek tőnnek. De délután 5-kor leteszik az igát, és mindenki a kocsmákba siet, ahol nagy életet élnek: felhajtanak egy korsó sört, elkezdenek önmaguk lenni, levetkızik a gátlásaikat és elkezdenek szerethetıen viselkedni. Eltartott egy darabig, amíg rájöttem, hogy ezek az emberek nem csak az irodában, hanem a kocsmában is a munkahelyi struktúra alapján ülnek össze, és hogy akkor is velük kell tartanom, ha nem iszom. Képtelen vagyok elképzelni, hogy ezek a kocsmában töltött idık hogyan számíthatnak bele a munkába. Nem kell mindenképpen megpróbálni belekapcsolódni más népek kulturális szokásaiba, ha azok olyan idegenek a miénktıl. Valójában nem maga az ivás, hanem az azt körülvevı dolgok: a beszélgetés a kapcsolatok azok, amik fontosak. Még az értékeinkkel látszólag ennyire teljesen ellentétes dologról is kiderülhet, hogy szórakoztató dolog. E esete: Egy nemzetközi kutatási projekt koordinátora voltam, és az volt a feladatom, hogy az egyes országokban országjelentéseket készíttessek a partnerekkel, és azokat begyőjtsem. A jelentések formátumát három hónappal elıre kiküldtem, mégis, amikor megkaptam a jelentéseket, észrevettem, hogy az egyik partner teljesen más struktúrát használt. Nagyon mérges lettem, és nem értettem, hogy ha nem értik, hogy mit várunk tılük, akkor miért nem kérdeztek. Nagyon frusztráló volt.
Case11
case101 A hatékonyság és a szakmai hozzáértés hiánya valóban nagyon frusztráló. case102 Biztosan a koordinátor nem volt elég világos. Nem várható el egy koordinátortól, hogy még a legnyilvánvalóbb dolgokat is kétszeresen case103 ellenırizze. case104 Lehetetlen ilyen szervezetekkel egy csapatot alkotni. J esete: Egy szakképzı iskola tanácsadójaként az a szerepem, hogy folyamatosan segítsem a diákokat, és segítsek nekik a legjobb döntéseket meghozni. Az egyik diákom, Aisha egy nagyon tehetséges fiatal lány volt, akirıl azt gondoltam, hogy biztosan folytatni fogja a tanulmányait. Nagyon csalódott voltam, amikor azzal jött hozzám, hogy abbahagyja a tanulást, és beáll a családja vállalkozásába, mert ez a helyes. Néhány kultúra egyáltalán nem tartja tiszteletben az egyéni választás szababságát.
Case12
case111 case112 case113 case114
A muszlim kultúrák egyáltalán nem tisztelik a nık jogait. Nagyon rossz lenne egy olyan kultúrához tartozni, amelyik ennyire elnyomó. J-nek meg kellene próbálnia meggyıznie a fiatal diáklányt, hogy folytassa a tanulmányait. Valahogyan biztosítani kellene, hogy a mi kultúránk nem fog ilyen irányba változni. E esete: Az Európai Uniós egyik projektben, ami a társadalom peremén élı fiatalok munkaerıpiaci integrációjával foglalkozott, küldtek hozzánk egy "tutort" a szerzıdéskötı hatóságtól. Eleinte azt hittük, hogy érdekelni fogják ıt a módszereink: mit csinálunk és hogyan. De kiderült, hogy a tartalom egyáltalán nem érdekli. Csak az adminisztratív rész: mennyi papírt és ceruzát vásároltunk, és pontosan hogyan és mire használtuk el. És hogy minden számláról megvan-e az öt fénymásolatunk. Nagyon nagy csalódás volt.
Case13
case121 Úgy tőnik, hogy az anyagiak fontosabbak, mint a cél maga. case122 Párbeszédet kellett volna folytatniuk egymás elvárásairól. case123 E problémája az, hogy a tutor elmulasztotta értékelni a szervezet munkáját. E jobban érezte volna magát, ha belátja, hogy ez arra szolgál, hogy az Európai Unió által case124 támogatott projektek átláthatóságát biztosítsa. D esete: Egy roma menekült családot segítünk lakás-ügyekkel kapcsolatban. Mivel láttuk, hogy milyen nyomorúságos körülmények között éltek, ezért javasoltunk nekik egy szükséglakást. De azt kellett látnunk, annyira másként gondolkodtak arról, hogy mi is a "jó" életkörülmény, hogy inkább maguk néztek új lakhatás után: egy elhagyott, üres ingatlant foglaltak le.
case131 Egy furcsa reakcióval való szembesülés elveheti az ember kedvét a segítéstıl.
68
Case14
A kultúrától függetlenül, az alapvetı szükségletek mindenhol azonosak. Semmi más nem case132 lehet fontosabb, mint a megfelelı lakáskörülmények. case133 Egy mediátor segíthetett volna kitalálni, hogy mi lehet a probléma forrása. Némi megnyugvást jelenthet, hogy szerencsére nem minden kliens ilyen, és néhányuk case134 értékeli a megfelelı gondoskodást. L esete: egyszer felkért minket egy civil szervezet, hogy részt vegyünk egy bevándorlók integrációjáról szóló nemzetközi projektben. Részt vettem a projektindító találkozón, ami egy teljes káosz volt. Nem voltak elıre meghatározott céljaik, a hat részt vevı szervezetnek mintha nem is lettek volna közösek a prioritásai és mindenki úgy tett, mintha ez teljesen normális lenne. Mondtam nekik, hogy a fınököm nem engedné, hogy ilyen értelmetlenül vesztegessem az idımet, de miután ık kitartottak a számomra rendkívül irritáló folyamat mellett, én eljöttem a találkozóról.
Az idı ilyen módon való elvesztegetését nem írhatjuk a "különbözı kommunikációs stílus" case141 számlájára. Ez egyszerően nem hatékony. Multikulturális helyzetekben gyakran egy lassabb, látszólag kevésbé hatékony folyamat is case142 hozzáadott értéket eredményezhet. Hiába próbáljuk megmagyarázni az okokat, egy ilyen folyamatban akkor is irritáló részt case143 venni. case144 Egy közös együttmőködés kultúrájának megalapozása idıbe telik, de megéri.
69
b.) Direkt kérdések a kérdıívben
megjelenés kérdés 48 sorrendje azonosítója REV 1 12 1 Az egyenlıség része az, hogy mindenkit ugyanúgy kezelek. Az, hogy egy multinacionális csapatban dolgozom, nem indokolja, hogy változtassak a beszé 2 17 1 és an általában hatékony ritmusomon. Sok különbséget tapasztaltam a különbözı országokból származó kollégák kommunikációs 3 22 között. Soha nem okoz problémát, hogy hogyan üdvözöljek külföldieket, mivel az én kultúrám szoká 4 26 1 világon mindenhol elfogadottak. Úgy érzem, hogy a helyek, amiket meglátogatok, a nyelvek, amiket beszélek, új szempontok 5 39 ahhoz, aki én vagyok. 6 45 1 Nem tehetek róla, hogy mélyen csalódottnak érzem magam, amikor megbántanak. Amikor valakivel beszélgetek, mindig a szemébe nézek, így mindig tudom, hogy nem ıszinté 7 32 1 a szemkontaktust. Ha visszautasítanak egy állásinterjún, megpróbálom felidézni annak a munkának az összes 8 46 hogy megkönnyebbüljek. 9 3 1 Kényelmetlenül érzem magam olyan helyzetekben, amiket nem tudok egybıl értelmezni. Az, amit a franciákról gondolok többet mond rólam, mint arról, hogy milyenek is a franciák. 10 7 Nem bánom, ha egy hely, ahol még soha nem jártam nagyon különbözik attól, ahogyan elké 11 14 Az, ami egy helyzetben udvarias, egy másik helyzetben illetlen is lehet. 12 24 Megvan a saját hitbéli meggyızıdésem, de nem bánom, ha új világnézeteknek vagyok kitév 13 55 hiedelmekrıl tanulhatok. Azt gondolom, hogy egy bonyolult feladat bármi másnál alkalmasabb arra, hogy tanuljak. 14 42 Nem szoktam elbizonytalanodni, hogy érthetıen fejeztem ki magam még olyankor sem, amik 15 20 sem értette, hogy mit akartam elmondani. Még ha az emberi test a világon mindenhol ugyanolyan is, az, ahogyan használjuk és gondo 16 30 róla, nagyban különbözik. 17 34 1 Amikor külföldön vagyok, az olyan helyeken érzem magam a legjobban, amiket otthon is sze 18 43 1 Gyakran bátortalanul viselkedem akár egyszerőbb társas tevékenységben során is. Többnyire könnyen meg tudok bocsátani magamnak a hibákért, amiket elkövetek. 19 52 Jobban szeretek olyan emberekkel lenni, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint én, és az enyém 20 35 1 hasonló az életstílusuk. Gyakran vagyok híd különbözı csoportok között. 21 37 Azt gondolom, hogy a félreértések elkerülésének egyetlen módja a direkt és transzparens 22 27 1 kommunikáció. Még akkor is, ha ez esetleg sértı lehet. Amikor egy vegyes csapatban dolgozom, gyakran van olyan érzésem, hogy egy látszólag eg 23 19 fogalmat is tisztázni kell. 24 21 1 Irritál ha olyan hivatalos leveleket kapok, amelyek nélkülözik a megfelelı udvariassági formu Szerintem el kell fogadni azt, hogy vegyes csapatokban hosszú viták lehetnek még a legegy 25 9 dolgokon is. Illúzió azt gondolni, hogy elıre tudom jelezni valaki viselkedését a kulturális háttere alapján. 26 5 Könnyen megváltoztatom az eredeti véleményemet. 27 4 Nem esik nehezemre, hogy egy konfliktus után más perspektívából nézzem a dolgokat és 28 50 megszabaduljak a haragomtól.
48
A kérdéseknél minden esetben egy 1-7-ig terjedı skálán kellett az állításra vonatkozó egyetértés mértékét megjelölni. Ellentétes tartalmú állítás esetén a skálát megfordítottuk (1-es érték egyenlı 7-tel, 2=6, 3=5, 4=4, 5=3, 6=2, 7=1), a tanulmányban ezt rendre a „REV” felirat jelzi.
70
29
56
30
41
31
25
32 33
1 11
1 1
34
18
1
35 36 37 38 39 40
31 2 6 53 40 23
1 1 1 1
41
15
42
47
43
29
1
44
33
1
45
44
1
46
51
47
36
48
13
49 50
10 8
1 1
51
54
1
52
48
1
53
38
54
28
1
55
49
1
56
16
1
Nem bánom, hogy vannak és voltak olyan esmények az életemben, amik arra késztettek, ho megváltoztassam a kultúrámról alkotott képemet. Amikor egy új, nehéz feladatot kapok, inkább a lehetıségekre gondolok, mint a veszélyekre. Ha a munkám során más emberek házába kell látogatnom, ritkán utasítok vissza ételt vagy i akkor is, ha más emberek szerint ez befolyásolja a kapcsolatomat a vendéglátóimmal. A bizonytalanság kényelmetlen érzés számomra. Mivel mindannyian emberi lények vagyunk, képesek vagyunk ugyanúgy gondolkozni. Interkulturális helyzetekben be kell rekeszteni a kommunikációt, mihelyst komolyabb konfliku fel. Az a jó a testbeszédben, hogy mindenhol ugyanolyan Az olyan munkamegbeszélések a jók, ahol ragaszkodunk az elıre megbeszélt napirendhez. Számomra könnyebb olyan emberekhez alkalmazkodni, akikrıl tudom, hogy milyen nemzeti Stresszes számomra, amikor az értékek nélkül kell mőködnöm, amelyekkel felnıttem. Minden évben legalább egy olyan új emberrel találkozom, aki jelentıs hatással van az életem Aki másokat félbeszakít, az nem illedelmes. Multikulturális helyzetekben normális dolog, hogy a végeredmény nagyon más lesz, mint am
Amikor egy hisztérikus ügyintézıvel találkozom, általában arra gondolok, hogy rossz napja v küldetésnek fogom fel, hogy mosolyt csaljak az arcára. Nem szeretem, ha valaki túl közel akar jönni hozzám, mert ez a személyes terem megsértés Nem számít, hogy a nagyapámmal, a kollégáimmal vagy a barátaimmal vagyok, én mindig u ember vagyok. Amikor bizonytalanság vesz körül, a legrosszabbat várom. Egy konfliktusban nem veszem figyelembe azokat a szavakat, amikrıl tudom, hogy csak azé hogy megbántsanak. Van olyan, hogy csak azért veszek részt valamiben, hogy a többiekkel legyek. Amikor egy találkozó nagyon más irányt vesz, mint amit vártam, megpróbálok sodródni, és k mi fog történni. A józan ész a világon mindenhol ugyanazt diktálja. Nem szeretek olyan emberekkel lenni, akiknek a szexuális irányultsága már, mint az enyém. Általában eléggé aggódom, amikor egy olyan országba utazom, aminek a kultúrája nagyon m enyém. Semmi értelme azon erılködni, hogy egy rossz helyzet pozitív oldalát keresgessem. Egy ros egyszerően rossz. Azt, ahogyan ma látom a világot nagyban formálták bizonyos más emberekkel való találkozá Egy tárgyaláson általában szeretek a tárgyra térni, és nem vesztegetni idıt mindenféle illede szertartásokkal. Ha valakik egyszer megsértettek, mindig emlékezni fogok a konfrontációnkra, amikor találko
Annak ellenére, hogy elég világlátott vagyok, interkulturális helyzetekben gyakran érzem ma kezdınek.
71
3. sz. melléklet: statisztikai számítások
1. táblázat: a statisztikus szakértı által megtartani javasolt esetek49 statisztikai megbízhatósága
Reliability Statistics Cronbach's Alpha ,831
N of Items 24
2. táblázat: a statisztikus szakértı által megtartani javasolt kérdések statisztikai megbízhatósága
Reliability Statistics Cronbach's Alpha ,808
N of Items 24
3. táblázat: a statisztikus szakértı által megtartani javasolt kérdések és esetek együttes statisztikai megbízhatósága Reliability Statistics Cronbach's Alpha ,894
N of Items 48
49
A 4. táblázatban látható listában a tesztben megtartani javasolt esetekhez társuló kérdéseket világos zölddel, míg az önálló kérdéseket türkiz színnel jelöltük.
72
4. táblázat: a statisztikus szakértı által megtartani javasolt kérdések és esetek listája50
copingcase72 copingcase124 copingitem47
1 . fıkomponens - A helyzetek átértelmezésének készsége (Coping through cognitive change) Ha megértjük egy helyzet jelentését, az segít abban, hogy ne érezzük olyan rosszul magukat attól. E jobban érezte volna magát, ha belátja, hogy ez arra szolgál, hogy az Európai Unió által támogatott projektek átláthatóságát biztosítsa. Amikor egy hisztérikus ügyintézıvel találkozom, általában arra gondolok, hogy rossz napja van, és küldetésnek fogom fel, hogy mosolyt csaljak az arcára.
2. fıkomponens - A testbeszéd értése, és használata a kulturális különbözıségek kezelésére (Body language) bodycase32 A megfelelı arckifejezéssel tudtára lehet adni az illetınek, hogy azért mindennek van határa bodycase24 Egy megsemmisítı pillantással elejét lehet venni a további ilyen bizalmaskodásnak. bodyitem31 Az a jó a testbeszédben, hogy mindenhol ugyanolyan. bodyitem32 Amikor valakivel beszélgetek, mindig a szemébe nézek, így mindig tudom, hogy nem ıszinté ha kerülik a szemkontaktust.
clearingcase21 clearingcase131 clearingcase61 clearingitem49
dissoncase12 dissonitem14
efficicase44 efficicase52 efficiitem18
expectcase51
3. fıkomponens - Függetlenedés az érzelmektıl (Clearing Emotions) Ez nagyon kínos, sıt, már-már gusztustalan. Egy furcsa reakcióval való szembesülés elveheti az ember kedvét a segítéstıl. Egy ilyen eset nagyon megfoszt valakit az erejétıl, sértı és felháborító. Ha valakik egyszer megsértettek, mindig emlékezni fogok a konfrontációnkra, amikor találkozom velük. 4. fıkomponens - Disszonancia (Dissonance) Ha valóban érdekelné ıket a projekt, nem késtek volna. Nem bánom, ha egy hely, ahol még soha nem jártam nagyon különbözik attól, ahogyan elképzeltem. 5. fıkomponens - Hatékonyság (Efficiency) Jogos lenne valami különbséget tenni a helyi és a külföldi munkások között, hogy kizárjuk annak a lehetıségét a rendszer kihasználásának. A legjobb, amit ilyenkor tenni lehet, az az, hogy nem eszünk, és kedvesek vagyunk. Interkulturális helyzetekben be kell rekeszteni a kommunikációt, mihelyt komolyabb konfliktus merülne fel. 6. fıkomponens - Érzelmi elvárások (Emotional expectations) Ez tipikusan egy olyan helyzet, amibıl csak rosszul lehet kijönni: evıeszközt kérni, vagy
50
Ez a lista úgy született, hogy a statisztikus szakértı változatlanul hagyta a kérdıívben használt, a kérdések mögött lévı feltételezett rendszert (a négy ún. dimenziót, és a 14 ún. alskálát).
73
expectcase31 expectitem44 expectitem43
fearofditem54 fearofditem56 fearofditem53 fearofditem55
needforccase13 needforccase34 needforccase104 needforccase134 needfcitem34
relatedcase42 relatedcase54 relatedcase144 relateditem39 relateditem38
relativecase132 relativeitem12 relativeitem10 relativeitem11
ügyetlennek lenni - mindkettı szégyen Milyen fárasztó dolog, hogy hiába próbálunk mindenre odafigyelni, mindig lesz valami probléma, amin valaki meg tud sértıdni Amikor bizonytalanság vesz körül, a legrosszabbat várom Gyakran bátortalanul viselkedem akár egyszerőbb társas tevékenységben során is.
7. fıkomponens - A különbözıségtıl való félelem (Fear of difference) Általában eléggé aggódom, amikor egy olyan országba utazom, aminek a kultúrája nagyon más, mint az enyém. Nem bánom, hogy vannak és voltak olyan események az életemben, amik arra késztettek, hogy megváltoztassam a kultúrámról alkotott képemet. Stresszes számomra, amikor az értékek nélkül kell mőködnöm, amelyekkel felnıttem. Megvan a saját hitbéli meggyızıdésem, de nem bánom, ha új világnézeteknek vagyok kitéve és új hiedelmekrıl tanulhatok.
8. fıkomponens - Folytonosság iránti igény (Need for continuity) Lehetetlen ilyen kollégával közös munkakultúrát kialakítani. Ha túl sokat foglalkozunk azzal, hogy megértsük mások kulturális szokásait, könnyen szem elıl téveszthetjük a sajátunkat. Lehetetlen ilyen szervezetekkel egy csapatot alkotni. Némi megnyugvást jelenthet, hogy szerencsére nem minden kliens ilyen, és néhányuk értéke a megfelelı gondoskodást. Amikor külföldön vagyok, az olyan helyeken érzem magam a legjobban, amiket otthon is szeretek.
9. fıkomponens - Igény a társas kapcsolatokra (Need for relatedness) Ez a helyi munkásoknak is jó alkalom lehet, hogy a külföldi kollégákkal közös szakszervezetet alakítsanak, így jobban tudják az érdekeiket érvényesíteni. Néha az ember tőnhet laikusnak a külföldi barátai elıtt, és hagyhatja, hogy ık is tanítsanak neki valamit. Egy közös együttmőködés kultúrájának megalapozása idıbe telik, de megéri. Úgy érzem, hogy a helyek, amiket meglátogatok, a nyelvek, amiket beszélek, új szempontoka adnak ahhoz, aki én vagyok. Azt, ahogyan ma látom a világot nagyban formálták bizonyos más emberekkel való találkozások. 10. fıkomponens - A dolgok viszonylagosságának elfogadása (Relativity) A kultúrától függetlenül, az alapvetı szükségletek mindenhol azonosak. Semmi más nem lehet fontosabb, mint a megfelelı lakáskörülmények. Az egyenlıség része az, hogy mindenkit ugyanúgy kezelek. Mivel mindannyian emberi lények vagyunk, képesek vagyunk ugyanúgy gondolkozni. A józan ész a világon mindenhol ugyanazt diktálja.
74
ritualscase93 ritualsitem26
stereocase62 stereocase111
stylecase83 styleitem22 styleitem24
uncertainitem3 uncertainitem2 uncertainitem1
11. fıkomponens - Alkalmazkodás a különbözı viselkedési mintákhoz (Rituals) Valójában nem maga az ivás, hanem az azt körülvevı dolgok: a beszélgetés a kapcsolatok azok, amik fontosak Soha nem okoz problémát, hogy hogyan üdvözöljek külföldieket, mivel az én kultúrám szokásai a világon mindenhol elfogadottak 12. fıkomponens - Az általánosításra való hajlam (Stereotypes) A muszlim kultúráknak ilyen idejétmúlt a megközelítésmódja a nemi szerepekkel kapcsolatban. A muszlim kultúrák egyáltalán nem tisztelik a nık jogait. 13. fıkomponens - Alkalmazkodás a különbözı kommunikációs stílusokhoz (Style) Aki külföldön dolgozik, képesnek kell lennie arra, hogy adaptálódjon ahhoz, hogy néhány országban a nálunk megszokotthoz képest nagyon máshogy viszonyulnak a hierarchiához. Sok különbséget tapasztaltam a különbözı országokból származó kollégák kommunikációs stílusai között. Az, ami egy helyzetben udvarias, egy másik helyzetben illetlen is lehet. 14. fıkomponens - Bizonytalanság (Uncertainly) Kényelmetlenül érzem magam olyan helyzetekben, amiket nem tudok egybıl értelmezni. Az olyan munkamegbeszélések a jók, ahol ragaszkodunk az elıre megbeszélt napirendhez. A bizonytalanság kényelmetlen érzés számomra.
5. táblázat: A minta egyes csoportjainak a négy feltételezett dimenzió szerinti átlagos értékei Descriptives N kognitív
Észak-Írország Svédország Magyarország Olaszország Hollandia Egyesült Királyság Total emocionális Észak-Írország Svédország Magyarország Olaszország Hollandia Egyesült
128 191 216 114 114 120 883 128 191 215 112 114 120
Mean Minimum Maximum 3,79 1,91 6,18 3,48 2,36 5,18 4,18 2,27 6,55 4,13 2,55 6,36 3,96 2,45 5,73 4,20 3,94 4,29 3,88 4,95 4,59 4,58 4,74
75
2,36 1,91 2,93 2,80 2,93 2,47 3,13 2,80
6,45 6,55 6,67 5,73 7,00 6,47 6,60 6,07
interakciós
identitás
Királyság Total Észak-Írország Svédország Magyarország Olaszország Hollandia Egyesült Királyság Total Észak-Írország Svédország Magyarország Olaszország Hollandia Egyesült Királyság Total
880 128 192 216 114 114
4,50 4,66 4,15 5,48 5,18 4,61
2,47 2,75 3,00 3,83 3,08 3,17
7,00 7,00 6,58 7,00 6,83 6,25
121 885 128 191 215 112 114
5,20 4,88 4,88 4,21 5,67 5,51 4,79
3,33 2,75 2,75 2,25 3,38 3,00 2,88
6,83 7,00 6,88 6,38 7,00 7,00 7,00
120 880
5,52 5,08
2,50 2,25
7,00 7,00
6. táblázat Variancia analízis az országokra a tengelyek szerint
kognitív emocionális interakciós identitás
Between Groups Between Groups Between Groups Between Groups
F 26,916 55,893 77,778 87,627
Sig. ,000 ,000 ,000 ,000
7. táblázat Variancia analízis a szektorokra a tengelyek szerint
kognitív emocionális interakciós identitás
Between Groups Between Groups Between Groups Between Groups
F 2,308 4,996 1,372 3,401
Sig. ,075 ,002 ,250 ,017
76
8. táblázat
Variancia analízis a régiókra a tengelyek szerint
kognitív emocionális interakciós identitás
Between Groups Between Groups Between Groups Between Groups
F 15,301 13,007 21,635 20,076
Sig. ,000 ,000 ,000 ,000
9. táblázat Variancia analízis az iskolai végzettségre
kognitív emocionális interakciós identitás
Between Groups Between Groups Between Groups Between Groups
F 14,033 11,903 20,105 16,221
Sig. ,000 ,000 ,000 ,000
10. táblázat Variancia analízis a jövedelmi negyedekre
kognitív emocionális interakciós identitás
Between Groups Between Groups Between Groups Between Groups
F 3,242 7,067 11,736 14,438
Sig. ,022 ,000 ,000 ,000
77
11. táblázat: válaszadók besorolása az interkulturális tapasztalataik mértéke szerint tapasztalat
Valid
Missing Total
,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 9,00 Total System
esetszám 146 282 223 116 55 25 14 4 1 1 867 24 891
százalékos eloszlás 16,4 31,6 25,0 13,0 6,2 2,8 1,6 ,4 ,1 ,1 97,3 2,7 100,0
12. táblázat: A szakképzés és szakmai továbbképzés (V.E.T.) szektor válaszadóinak válaszai a szektor-specifikus esetekre N stereocase111
egyéb szakmai továbbképzés Total fearofdcase112 egyéb szakmai továbbképzés Total efficicase113 egyéb szakmai továbbképzés Total needfccase114 egyéb szakmai továbbképzés Total
734
Átlag 3,99
157 891 734
3,94 3,98 3,70
157 891 734
3,40 3,65 3,48
157 891 734
3,18 3,43 3,43
157 891
2,94 3,35
13. táblázat: A non-profit szektor válaszadóinak válaszai a szektor-specifikus esetekre N dissoncase121 egyéb non-profit Total
645 246 891
78
Átlag 4,72 4,93 4,78
efficicase122
egyéb non-profit Total relatedcase123 egyéb non-profit Total copingcase124 egyéb non-profit Total
645 246 891 645 246 891 645 246 891
5,52 5,56 5,53 4,59 4,70 4,62 4,76 4,74 4,76
14. táblázat: A köztestületek szektor válaszadóinak válaszai a szektor-specifikus esetekre N clearingcase131 egyéb köztestületek Total relativecase132 egyéb köztestületek Total efficicase133 egyéb köztestületek Total needfccase134 egyéb köztestületek Total
720 171 891 720 171 891 720 171 891 720 171 891
Átlag 4,45 4,18 4,40 4,13 4,04 4,11 4,93 5,04 4,95 3,87 4,09 3,91
15. táblázat: A üzleti szféra válaszadóinak válaszai a szektor-specifikus esetekre N stylecase141
egyéb üzleti szféra Total dissoncase142 egyéb üzleti szféra Total copingcase143 egyéb üzleti szféra Total relatedcase144 egyéb üzleti szféra Total
574 317 891 574 317 891 574 317 891 573 315 888
79
Átlag 3,94 3,77 3,88 5,01 4,62 4,87 3,36 3,42 3,38 5,64 5,54 5,60
16. táblázat: A 7 Klaszteres megoldás
1 átlag N szórás 2 átlag N szórás 3 átlag N szórás 4 átlag N szórás 5 átlag N szórás 6 átlag N szórás 7 átlag N szórás
body -1,36 74,00 0,53 1,09 176,00 0,55 0,60 152,00 0,58 -0,57 92,00 0,63 0,17 162,00 0,69 -0,90 133,00 0,57 -0,43 88,00 0,64
coping clearing disson efficien expect fearof 0,28 -0,87 -0,55 -1,37 -1,15 -1,01 74,00 74,00 74,00 74,00 74,00 74,00 0,97 0,61 0,82 0,62 0,67 0,79 0,34 1,09 1,07 0,89 1,02 1,02 176,00 176,00 176,00 176,00 176,00 176,00 1,08 0,75 0,63 0,69 0,70 0,56 -0,72 0,41 0,03 0,44 0,43 0,31 152,00 152,00 152,00 152,00 152,00 152,00 0,85 0,73 0,81 0,72 0,70 0,79 -0,36 -0,30 -1,35 -0,61 -0,40 -1,00 92,00 92,00 92,00 92,00 92,00 92,00 0,91 0,85 0,79 0,68 0,71 0,81 0,63 -0,22 0,19 0,43 0,23 0,30 162,00 162,00 162,00 162,00 162,00 162,00 0,71 0,75 0,79 0,70 0,65 0,65 -0,09 -0,90 -0,36 -0,47 -1,01 -0,37 133,00 133,00 133,00 133,00 133,00 133,00 0,79 0,64 0,64 0,72 0,66 0,66 -0,29 -0,09 -0,14 -0,80 -0,28 -0,67 88,00 88,00 88,00 88,00 88,00 88,00 0,89 0,73 0,68 0,66 0,65 0,81
needfc -1,25 74,00 0,52 1,14 176,00 0,49 0,61 152,00 0,55 -0,81 92,00 0,61 0,16 162,00 0,63 -0,92 133,00 0,55 -0,36 88,00 0,65
80
related -0,62 74,00 0,77 0,88 176,00 0,60 0,07 152,00 0,77 -1,14 92,00 0,72 0,62 162,00 0,61 -0,11 133,00 0,65 -1,12 88,00 0,84
relativ -0,83 74,00 0,66 0,85 176,00 0,94 0,42 152,00 0,86 -0,25 92,00 0,78 -0,09 162,00 0,91 -0,70 133,00 0,65 -0,25 88,00 0,72
rituals -1,20 74,00 0,83 0,75 176,00 0,78 0,23 152,00 0,84 -0,42 92,00 0,89 0,26 162,00 0,77 -0,03 133,00 0,70 -0,91 88,00 0,87
stereo -0,69 74,00 0,76 0,74 176,00 1,09 0,00 152,00 0,92 -0,22 92,00 0,70 -0,36 162,00 0,91 -0,23 133,00 0,84 0,31 88,00 0,84
style 0,01 74,00 0,80 0,67 176,00 0,79 -0,23 152,00 0,88 -1,56 92,00 0,83 0,54 162,00 0,63 0,00 133,00 0,69 -0,31 88,00 0,67
uncert -0,32 74,00 0,84 0,69 176,00 0,99 0,23 152,00 0,84 0,58 92,00 0,87 -0,46 162,00 0,76 -0,94 133,00 0,62 0,14 88,00 0,75
