Hogy volt régen? Kérdések 1-tôl 32-ig
HOGY VOLT RÉGEN?
Dinoszauruszok
1
Honnan tudjuk, hogy léteztek a dinoszauruszok?
✮ A tudósok
megvizsgálták a világ minden részében talált fogakat, csontokat, tojásokat, tojáshéjdarabokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek olyan állatokhoz tartoztak, amelyeket mi, emberek, sohasem láttunk, mert már kihaltak. Ezek az állatok azonban egykor bizonyosan éltek, hiszen megtalálták a maradványaikat. Honnan lehet tudni, hogy mikor éltek a dinoszauruszok?
2
✮ A dinoszauruszok
maradványait kövületeknek hívjuk. Ezek megtalálhatók a talajban, ott, ahol a dinoszauruszok elpusztultak. A geológusok, akik a Föld talaját, kôzeteit vizsgálják, meg tudják mondani, mely korszakból származnak a kövületek. Amikor felfedeznek egy kövületet a föld alatt, elég megállapítani a kôzet korát, és máris tudjuk, mikor élt a dinoszaurusz.
8
Mit kell tenni, hogy dinoszauruszcsontokat találjunk?
✮ Gyakran véletlennek köszönhetô a felfedezés, amikor pl. kiássák a földet egy út vagy egy ház építéséhez. Leggyakrabban azonban ásatást végeznek, pontosan meghatározott helyeken.
3
✮ Aprólékos munkáról van szó, centirôl centire kell kiszabadítani a csontokat, anélkül hogy tönkretennénk, hiszen az idô múlásával a csontok nagyon törékennyé válnak. A legkisebbeket gyantával szokás bekenni, hogy szilárdabbak legyenek.
✮ A legnagyobb, épségben maradt csontokat gipszcsíkokkal vonják be, ezek a csont körül kemény burkot alkotnak. Így károsodás nélkül lehet elszállítani a csontokat elemzésre a laboratóriumba.
!
Érdekes! Tudjuk, mekkorák voltak a dinoszauruszok, tudjuk, hogy egyesek nagyon gyorsan tudtak futni, de nem tudjuk megmondani, milyen színû volt a bôrük. Ha könyvekben, tévében vagy filmen zöld, barna, esetleg tigriscsíkos dinókat látunk: ez csak feltételezés! HOGY VOLT RÉGEN?
9
HOGY VOLT RÉGEN?
Az ôsember
4
Hogyan tudták megölni az óriási mamutokat?
✮ Az emberek
nem szívesen kockáztatták volna az életüket azzal, hogy rátámadnak ezekre a hatalmas állatokra. Ezért inkább csapdát állítottak, azaz a földbe nagy gödröt ástak, amelyet faágakkal betakartak. Amikor egy mamut beleesett a gödörbe, a farudakkal és nagy kövekkel felfegyverzett emberek odarohantak és megölték.
5
Hogyan készítették a ruháikat?
✮ A legeslegelsô embereknek még nem volt szükségük öltözetre, mert egész testüket szôr borította, és ez elég védelem volt az idôjárás viszontagságai ellen. Késôbb az eszközöket használó neandervölgyi és a croˆ-magnoni ôsember készített elôször ruhát magának az elejtett állatok lenyúzott bôrébôl.
10
Hol laktak?
✮ Az ôsembe-
6
rek szünet nélkül vándoroltak, ha rájuk esteledett a csillagos ég alatt aludtak, vagy barlangokban leltek menedékre. Sajnálatos módon ezekben néha már lakott néhány vadállat… Azután kunyhókat kezdtek építeni, majd a kunyhók falvakat alkottak, így jobban meg tudták szervezni az életüket, és többé nem voltak annyira védtelenek. Milyen fegyvereik voltak?
7
✮ Az elsô emberek csak erôs botokkal, kövekkel, csontdarabokkal voltak felfegyverkezve. Késôbb megtanulták, hogyan kell a követ megmunkálni, a kovát pattintani, abból pengét készíteni. A pengét azután rúd végére rögzítették, és így lándzsát készítettek. A croˆ-magnoni ember feltalálta a tegezt és a nyílvesszôt: ez nagyon hasznos volt, mert messzirôl is vadászhatott az állatokra.
!
Érdekes! Kétmillió évvel ezelôtt az elôember fôként gyümölcsökkel, bogyókkal, gyökerekkel táplálkozott, és csak akkor evett húst, ha szerencséje volt, és elejtette a vadat. Gyakran azonban be kellett érnie a vadállatok által elejtett zsákmány maradványával. HOGY VOLT RÉGEN?
11
HOGY VOLT RÉGEN?
A tûz felfedezése
8
Az ôsember fedezte fel a tüzet?
✮ A tüzet nem kellett felfedezni, az ember mindig is tudta, hogy létezik. Nem kellett mást tennie, mint kinyitni a szemét és körülnézni: a tûzhányókból láva lövellt ki, a villámcsapás meggyújtotta a száraz füvet… Az ember megtanulta, hogyan lehet megszerezni és megôrizni a lángot, de még sokáig nem volt képes tüzet gyújtani.
9
Hogyan fogott hozzá a tûzcsináláshoz?
✮ Az emberiség történetében a neandervölgyinek elnevezett ôsember gyújtott elôször tüzet. Úgy vélik, a dologra véletlenül került sor: talán jó erôsen odacsapott egy kovakövet valami sziklához… és hopp! Kipattant egy kis szikra. Ez után a hihetetlen felfedezés után az ember hozzáfogott, és egymáshoz dörzsölt két követ, vagy két fadarabot, hogy ismét felvillanjon a kis szikra. Így tanult meg tüzet csiholni.
12
Hogyan változtatta meg a tûz az ember életét?
A tûz felfedezése sok újdonságot hozott.
✮ Összegyûlhettek a tûz körül,
✮ A tûz felfedezése elôtt az ember
hogy védelmet találjanak a hideg ellen, s hogy beszélgessenek. ✮ A tûznek hála, nagyobb biztonságban élhettek: a körülöttük ólálkodó vadállatok féltek a tûztôl, és odébbálltak.
nyersen ette a húst és a halat. De most már mindent meg tudtak sütni vagy pirítani a parázson. Könnyebbé vált az evés, és a fôtt étel finomabb is volt. Az ételek megfôzésével feltalálták a szakácsmûvészetet!
!
10
Érdekes! Ma Afrika déli részén élnek még emberek, akik képesek úgy tüzet gyújtani, mint az ôsember: a kezük között gyors mozdulatokkal forgatnak egy kemény fából készült botot, amelynek vége puhafadarabba vájt kis lyukban van. HOGY VOLT RÉGEN?
13
HOGY VOLT RÉGEN?
Barlangrajzok
11
Hogyan készítette az ôsember a festményeket?
✮ Tollal vagy bottal
felrajzolta a körvonalakat, ezeket azután lyukas csontba vagy kagylóba töltött színes porral töltötte ki.
✮ A festéket úgy készítette, hogy összezúzta a természetben talált kôzeteket. Sokféle színû port állított így elô: sárgát, barnát, narancsszínût, feketét és pirosat.
✮ Az ujjaival festett, vagy állatok szôrébôl, esetleg levelekbôl készült ecsettel.
14
✮ Sablonnal is tudott dolgozni, egy lyukas ág segítségével festéket fújt a kezére, és így kirajzolta a kéz körvonalát.
✮ A barlangok mennyezetének kifestéséhez fából állványt fabrikált.
✮ A barlangrajzokat a barlangok belsejében, a természetes fénytôl távol készítették. Így hát tartalékot kellett felhalmozniuk a világításhoz: fát a fáklyákhoz és állati zsiradékot a lámpásokhoz!
!
Érdekes! Valójában senki sem tudja, miért is festették ki barlangjaikat az ôsemberek. Nem azért tették, hogy szebbé tegyék a környezetüket, hiszen szinte sohasem tartózkodtak ezekben a barlangokban. Azt feltételezik, hogy ezek az egykori vadászok rajzaikkal próbálták „megelôlegezni” a vadászat sikerét. HOGY VOLT RÉGEN?
15
HOGY VOLT RÉGEN?
Múmiák
12
Hogyan jutott az egyiptomiak eszébe, hogy múmiákat készítsenek?
✮ Az egyiptomiak úgy hitték, hogy a halál után van még egy másik élet. Ahhoz, hogy a halott élvezhesse ezt a második életet, arra volt szükség, hogy a teste a lehetô legjobban hasonlítson az élô ember testére. Innen származott az ötlet, hogy be kell balzsamozni a halottakat.
13
Hogyan tanulták meg a múmiakészítést?
✮ Bizonyára
észrevették, hogy a sivatagban elhullott állatok teteme a napon nem indult oszlásnak, csak kiszáradt. Rájöttek, hogy halottaikat is úgy tudják megôrizni, ha kiszárítják a holttesteket. Mivel az emberi test nagyon hosszú idô múlva száradna ki a napon, a tetemet mesterségesen, a nátron nevû sóval szárították ki.
16
Hogyan kell mumifikálni egy testet?
14
✮ A holttestek
bebalzsamozása a papok feladata volt. Elôször is kivették a beleket, az agyvelôt, a tüdôt, a májat és a gyomrot, hogy megelôzzék a rothadást. Ezután negyven napig száradni hagyták a testet, mégpedig úgy, hogy teljesen beborították nátronnal. Utána kitömték rongyokkal, és vászoncsíkokkal tekerték körbe. Minden egyiptomit mumifikáltak?
15
✮ Minden
egyiptomi vágyott arra, hogy halála után bebalzsamozzák, és így tovább élhessen a túlvilágon. Mindez azonban nagyon sokba került, és még többe, ha fényûzô módon valósították meg. A legszegényebbek nem tudták bebalzsamoztatni magukat.
!
Érdekes! Hogy egy halott új életet kezdhessen, a múmiának hasonlítania kellett a meghalt személyre. A vászoncsíkokkal borított arcra ezért egy maszkot tettek, amely a halott arcvonásait eszményítette: fiatal és szép volt. A fáraók maszkja aranyból készült, a kevésbé gazdag egyiptomiaké festett papiruszból. HOGY VOLT RÉGEN?
17
18
HOGY VOLT RÉGEN?
Az egyiptomi írás Az egyiptomiak találták fel az írást?
16
17
✮ Nem az egyiptomiak találták fel az írást. Az elsô egyiptomi hieroglifák elôtt 200 évvel a sumerok, akik egy Egyiptomhoz közeli országban laktak, már rendelkeztek egyfajta írással. Ennek már 5000 esztendeje!
Nagyon bonyolult az egyiptomi írás?
✮ Valóban nehéz
a hieroglifák írása és olvasása! Több mint 150 különféle jelbôl áll. Az apró rajzok jelentése nem mindig azonos. Sok függ attól, hogy milyen jelek állnak
Hogyan fejtették meg a hieroglifák jelentését?
✮ Hosszú éveken át senki sem volt képes megérteni a rejtélyes egyiptomi írást. Végül Champollion, a Napóleon idejében élt, Egyiptomért rajongó francia tudós fejtette meg a jelek jelentését, amikor összehasonlította azokat más ókori nyelvek jeleivel, amelyeket már ismert az ember.
egymás mellett! Ráadásul a hieroglifákat balról jobbra, jobbról balra és fentrôl lefelé is lehet olvasni. 18
Minden egyiptomi tudott írni hieroglifákkal?
19
✮ Dehogy!
Azokban az idôkben csak nagyon kevesen tudtak írni és olvasni. Azonkívül ez szent írásmód volt, csak a templomokban és a sírokban használták. A mindennapi életben azok, akik tudtak írni, egy egyszerûbb, gyorsabban lejegyezhetô jelekbôl álló írást használtak.
Mire írtak az egyiptomiak?
20
✮ Az egyiptomiak, amikor nem kôbe vésték szent szövegeiket, cserépre, fára vagy papírra írtak, amelyet a papirusz nevû növénybôl készítettek. Ahhoz, hogy egy oldal papírt nyerjenek, a papirusz növény szárát keskeny csíkokra vágták, lepréselték, majd keresztben rakták össze a csíkokat, és a lapokat a napon megszárították.
!
Érdekes! Ha egy egyiptomi írnok akart lenni, sokat kellett tanulnia: ezzel a tudománynyal csak a nemesek fiai és az írnokok foglalkozhattak. A tanulást 9 éves korban kellett elkezdeni és körülbelül öt év kellett ahhoz, hogy megtanulják írni és olvasni a hieroglifákat! HOGY VOLT RÉGEN?
19
HOGY VOLT RÉGEN?
A lovagok élete
21
Hogyan lett valakibôl lovag?
✮ Többnyire a nemesek közül kerültek ki a lovagok, és nem a parasztok közül. Kiképzésük sokáig tartott, felszerelésük sokba került. A jövendô lovagnak egészen fiatal korától fogva tanulmányoznia kellett az egyház tanait, meg kellett tanulnia kiválóan lovagolni, és a nehéz fegyverzetben harcolni: a lovagok mindenekelôtt harcosok voltak.
22
Hány évesen lett valakibôl lovag?
✮ Mire az ifjú
mindent megtanult, amit tudnia kellett, már kb. húszéves lett. Az az úr, akire a képzését bízták, vallásos szertartás keretében lovaggá ütötte. Ilyenkor a térdeplô ifjú vállait karddal gyengéden megérintette. A lovag ezután megkapta kardját, sarkantyúját, és készen állt arra, hogy uráért harcba induljon.
20
Hogyan készültek a páncélok?
23
✮ A kastélyokban dolgozó kovácsok feladata volt a páncélok, láncszemes ingek, kardok, pajzsok, sisakok készítése. Fémlemezeket, fémgyûrûket felhevítettek és formáztak. Végül az egyes darabokat szegecsekkel összeszerelték.
Jó védelmet biztosított a páncél?
✮ Abban a korban ennél jobb
nem volt! A páncélöltözet azonban olyan súlyos, olyan nehézkes volt, hogy a lovag a fegyverhordozója segítségével is csak egy óra alatt tudott felöltözni! A láncszemes ing sem volt tökéletes: áthatolhattak rajta az nyílpuskákból kilôtt nagy nyílvesszôk. Ha a lovag lezuhant a lováról, nem tudott ismét felkapaszkodni a hátára. Fennállt a veszély, hogy fogságba esik.
24
!
Érdekes! A harcokban vagy a lovagi tornákon a lovagok teljesen eltûntek páncéljuk mögött, nem lehetett ôket felismerni. Hogy ne tévesszék ôket össze az ellenséggel, címerüket felfestették a pajzsukra.
HOGY VOLT RÉGEN?
21
HOGY VOLT RÉGEN?
Erôdítmények, várak
25
Mire szolgáltak a várak?
✮ A várakat általában magaslatokon emelték. Feladatuk az volt, hogy megvédjék a falvak vagy egy völgy lakóit az ellenséges támadásoktól. Nem volt könnyû megtámadni egy várat: magas falai voltak, erôs bástyái, és a várárok tele volt vízzel!
26
Ki lakott a várban?
✮ Sok ember! A vár ura és birtokosa a családjával a lakótoronyban, a donzsonban élt. A kézmûvesek és a parasztok a torony körül, az udvarban épült kis faházakban laktak. Az ô dolguk volt a várlakók szükségleteinek kielégítése. Élt a várban még pap, solymász, szolgák hada, ôrség…
22
Mit kellett tenni támadás idején?
✮ Háborúban a környezô falvak lakói családostól a vár udvarán kerestek menedéket. Magukkal vitték állataikat, teheneket, disznókat, baromfit. Az ôrök felhúzták a csapóhidat, bezárták a kettôs kapukat, és minden eszközzel igyekeztek a pártázatos várfalakról visszaverni az ellenséget.
!
27
Érdekes! A vár udvarában kaptak helyet a konyhák és a kenyérsütô kemence: ez volt a legjobb megoldás, hogy elkerüljék a tûzvész kockázatát. Nem számított bajnak, ha az ételek kihûltek, mire a lakótoronyba, a várúr asztalára kerültek! HOGY VOLT RÉGEN?
23
HOGY VOLT RÉGEN?
A királyok és királynôk idejében
28
Hogyan lett régen valakibôl király?
✮ Hajdan, amikor meghalt
egy ország királya, elsôszülött fia került a trónra. Ha a meghalt királynak nem volt fia, vagy az túl kicsi volt ahhoz, hogy uralkodhasson, anyja vagy nagybátyja lépett a helyére, míg a gyermek fel nem nôtt. Királynak vagy királynônek lenni családi ügy volt, és ma is az.
29
A királyok mindig kastélyokban laktak?
✮ Mindig, hacsak
nem mentek háborúba! Kastélyuk hatalmuk jelképe volt, vagy arról árulkodott, hogy kedvelik a szép dolgokat. Ott rendelkezésükre állt a szükséges hely, hogy nagyszerû ünnepségeket tartsanak, és elszállásolták azokat is, akik a birtokaikat irányították. Amikor ma meglátogatjuk ezeket a kastélyokat, nagyon jól el tudjuk képzelni, hogyan is éltek a királyok.
24
30 Mire voltak jók a királyok?
✮ Hajdan
a király vagy a királynô döntött országa minden dolgában. Nagy hatalma volt, minden a rendelkezésére állt, háborút indíthatott, és ha kiadott egy parancsot, azt teljesítették!
Ma Európában más a helyzet: még azokban az országokban is, ahol király van, a kormány foglalkozik a legfontosabb ügyekkel. Az uralkodók beszédeket tartanak, emlékmûveket avatnak fel, és külföldön képviselik országukat…
Még sok király és királynô él a világon?
✮ Már kevesebben vannak, mert sok
31
országnak nem királya, hanem köztársasági elnöke van. Európában így van ez pl. Magyarországon, Franciaországban, Németországban, Olaszországban. Sok ország azonban még királyság: Anglia, Svédország, Norvégia, Dánia, Spanyolország, Belgium, Hollandia… bár ezekben az országokban sem a királyok kormányoznak már.
A hercegek mindig hercegnôket vesznek feleségül?
32
✮ Hajdan a hercegeknek kötelezô volt „királyi vérbôl” származó fiatal lányt venni feleségül, azaz olyan lányt, akinek a családjában volt már király vagy királynô. Ma a hercegek azt veszik el, akit szeretnek! Nem fontos, hogy hercegnô legyen, lehet filmszínésznô vagy televíziós bemondó a kiválasztott, csak a szerelem számít!
!
Érdekes! A francia XIV. Lajos Napkirálynak hívatta magát. Népének úgy akarta megmutatni a hatalmát, hogy a Nappal azonosította magát, azzal az égitesttel, amely nélkülözhetetlen az életünkhöz, magasan a fejünk felett áll, és mindig fényesen ragyog. HOGY VOLT RÉGEN?
25
