Hogy válasszak routert magamnak? Routerre, magyar nevén útválasztóra mindenképpen szükségünk van, ha az internetkapcsolatot egynél több eszközzel is szeretnénk használni egyszerre. A vásárlásánál választhatunk vezetékes és vezeték nélküli, azaz wifis típusok közül. Ma már nincs akkor árkülönbség a vezetékes és rádiós kategória között, úgyhogy mindenképp a vezeték-nélkülit válasszuk abban az esetben is, ha éppen nincs szükségünk a rádiós összeköttetésre, mert egyre több az olyan eszköz, ami csak és kizárólag ezt a kapcsolattípust támogatja (okostelefonok, tabletek).
Mire jó még a router?
Belső antennás szimultán Dual Band Wi-Fi router a Netgear WNDR3800-as.
Az útválasztó ráadásul nem csak arra használható, hogy megossza a kapcsolatot az eszközeink között. A router elvégzi helyettünk az internethálózatra való csatlakozást (ahol szükséges; például PPPoE csatlakozást alkalmazó ADSL), valamint tűzfalként is funkcionál, tehát több kívülről érkező fenyegetésnek is ellenáll PC-re telepített tűzfalszoftver nélkül. Az újabb típusokba a QoS WMM névre hallgató csomagütemezés is bekerült, ami a routerre csatlakozó gépek által generált adatforgalmat ütemezi. Ennek hála már nem fordulhat elő, hogy egy nagy sávszélességet igénylő alkalmazást futtató (letöltés, p2 fájlmegosztás) számítógép miatt a többi felhasználónak ne jusson rendelkezésre álló sávszélességből, valamint a router dinamikusan priorizál az áthaladó csomagok között, azaz a fontos kéréseket (VoIP telefonálás, kép- vagy hangátvitel, e-mail stb.) a kevésbé fontosak (pl. torrent) elé engedi.
Csatlakoztatási tanácsok, nem csak vezetékes készülékekhez
A router hátulja gyakran árulkodik a képességeiről.
Mindegyik ma kapható routeren RJ-45 típusú, ismertebb nevén UTP csatlakozókat találunk. Ez azonban nem árulkodik az vezetékes átviteli sebességről, hiszen a Fast Ethernet (100 megabit/s) és Gigabit Ethernet (1000 megabit/s) szabvány is ugyanezt a csatlakozót használja. Fontos, hogy tisztában legyünk a szükségleteinkkel! Amennyiben internetkapcsolatunk gyorsabb, mint 100 megabit, akkor kötelező olyan routert választanunk, ami támogatja a gigabites átvitelt az internet (WAN) porton keresztül is (pontosabban azon a csatlakozón, amire a modemet kell rákötni). Ha az internetelérésünk nem indokolja gigabites portok meglétét, ettől még szükségünk lehet rá, ha több számítógépünk van, és gyakran mozgatunk közöttük adatot a helyi (LAN) hálózaton. A 100 megabites szabványon másodpercenként 10-12 megabájtot lehet átvinni, ami nem túl sok azt figyelembe véve, hogy a ma kapható merevlemezek 50-90 MB/másodperces, míg az SSD-k még ennél is nagyobb adatátviteli tempóra képesek.A 100 megabit ilyenkor tehát rendkívül kevés, a nagyméretű adatok mozgatása ez esetben sok időbe telik, ezért ajánlott a másodpercenként 100-120 megabájt átvitelére is képes gigabites változatot vásárolni.
A gigabites tempó kihasználásának azonban feltétele is van: a PC-be, notebookba vagy egyéb eszközbe épített vezetékes hálózati vezérlőnknek is támogatnia kell a gigabites szabványt, ellenben csak 100 megabit lesz az átviteli sebesség akkor is, ha gigabites routert választottunk. A másik követelmény a gigabites tempó esetében, hogy legalább Cat.5e típusú UTP kábelt használjunk, de ajánlott a Cat.6 vagy Cat.7 is.
Fogyasztás és „zöld” funkciók Bár a routerek nem fogyasztanak sokat, de sokszor egész álló nap be vannak kapcsolva, ezért fogyasztásuk éves szinten már nem elhanyagolható. Legyünk tekintettel a fogyasztási adatokra, illetve ha spórolni akarunk az árammal, akkor az extra energiatakarékos funkciókkal ellátott típusokat keressük. Ezek a routerek képesek lekapcsolni azokat a vezetékes portokat, melyek végén egyáltalán nincs, vagy kikapcsolt állapotú PC van, illetve a vezeték hosszától függően látja el árammal a kapukat. Zöld funkciók közé tartozik még a Wi-Fi-időzítés, amivel a rádiós funkciókat kikapcsolhatjuk a nem kívánt időszakban, valamint az egyszerű kikapcsoló gomb is, amivel könnyen ki- és bekapcsolhatjuk a routert (például ha elmegyünk otthonról, akkor akár ki is kapcsolhatjuk).
Hogyan válasszunk vezeték nélküli (Wi-Fi) routert? Wi-Fi router vásárlásakor érdemes betartanunk az előző oldalon írt Ethernet-csatlakoztatási tippeket, ám még számos más fontos kritérium is felmerül a rádiós útválasztók beszerzésekor.
Sebességi szabványok
450 megabites elméleti sávszélességet biztosít a D-Link DIR-665 router.
A vezeték nélküli routerek között jelenleg az IEEE 802.11n szabvány dominál, a korábban használt 802.11b-t egyáltalán nem kapni, a 802.11g-t csak elvétve. Utóbbit nem nagyon érdemes megvenni, hiszen a 802.11n típusok, vagy annak kissé butított, de a 802.11g-nél még így is jelentősen gyorsabb és jobb hatótávolságú változatai már alig drágábbak a „g”-s szabványúaknál. (A szabványok teljes neve helyett gyakran csak annak utolsó betűjét szokták emlegetni, ezért lettek például az IEE 802.11ntípusú routerekből „n”-es útválasztók.) Minden esetre érdemes alaposan leellenőrizni, mit is veszünk meg; „alkalmi vételként” nehogy egy ezer éves, számunkra túl lassú típusba ruházzunk be! Az „n”-es routerek közötti választást is alaposan át kell gondolni, mert létezik belőlük 150 megabites és 300 megabites változat (és már küszöbön vannak a 450 megabites megoldások is). Előbbi természetesen olcsóbb, cserébe lassabb, hatótávolsága azonban nem feltétlenül rosszabb, mint a 300-as változatoké – ez ugyanis az antennától és a router adóteljesítményétől is függ. A 300 megabites típusokból többféle változat is kapható, attól függően, hogy az elterjedtnek számító, és az IEEE 802.11 b/g által alkalmazott 2,4 gigahertzes frekvenciasáv mellett támogatják-e az 5 gigahertzet. Az 5 gigahertz a korábban otthoni felhasználásra nem túl elterjedt IEEE 802.11a vezeték-nélküli szabvány sajátossága volt, ezt a technológiát integrálják mostanság a többsávos „n”-es útválasztókba is.
Szabvány
Frekvencia Elméleti átviteli sebesség Maximális sebesség a gyakorlatban
IEEE 802.11a
5 GHz
54 Mbit/s
30 Mbit/s
IEEE 802.11b
2,4 GHz
11 Mbit/s
5 Mbit/s
IEEE 802.11g
2,4 GHz
54 Mbit/s
IEEE 802.11n
2,4 / 5 GHz 450 Mbit/s
20 Mbit/s 120 Mbit/s
Arra vonatkozólag nem lehet biztosat mondani, hogy egy adott környezetben pontosan mekkora lesz az elérhető sávszélesség és lefedettség, ugyanis a rádiójeleket rengeteg külső körülmény befolyásolja: falak anyaga és vastagsága, visszaverődések, rádiófrekvenciás zavarok, router elhelyezése stb.
Mikor kell az 5 GHz-es Wi-Fi? Az 5 GHz-es sáv támogatását annak érdekében hozták vissza a gyártók, hogy a szabadon használható 2,4 GHz-es frekvenciát tehermentesítsék (gyakorlatilag minden otthon használható vezeték-nélküli eszköz 2,4 GHzen működik, pl. a Bluetooth, vezeték nélküli rádiós egerek stb.). Az 5 GHz-es frekvenciasáv kevésbé terhelt, ezáltal tisztább, kevésbé zajos, így stabilabb kapcsolatot lehet létrehozni, cserébe picit kisebb hatótávolsággal kell számolni. Az 5 GHz-et is támogató routerek között azonban van különbség. Az olcsóbb, általában „dual band”-ként hívott modellek nem képesek egyszerre 2,4 és 5 GHz-es sávon sugározni, tehát egyszerre csak az egyik működhet, átkapcsolni pedig a router belső menüjéből lehet. Döntésünk szerint ilyenkor azt kell használni, amelyik az adott környezetben jobban teljesít. Azon eszközök, melyek a két sávon egyszerre (szimultán) képesek üzemelni, „Simultaneous Dual Band”, vagy „Quad-Band” jelzéssel vannak ellátva. Ezek előnyét főként akkor érezzük, ha a router 2,4 GHz-es sávjára sok eszköz kapcsolódik, és van egy-vagy két kiemelt eszköz, aminek szüksége van a tisztább 5 GHz-es frekvenciára (például video- vagy hang adatfolyamot továbbítunk rajta). Ahhoz, hogy routerünkhöz 5 gigahertzes sávon tudjunk kapcsolódni, nem elég csak a router támogatása, hanem a kliens oldalon is kell támogatás, azaz a Wi-Fi kártyának vagy az USB-s Wi-Fi adapternek is ismernie kell a szabványt (ezek általában IEEE 802.11 a/b/g/n jelzéssel vannak ellátva).
Antennák
A TP-Link külön antennát is árul.
Az otthoni felhasználásra szánt útválasztók gyártótól és típustól függően lehetnek belső vagy külső antennával szereltek. Utóbbiaknál is vannak variációk, itt megkülönböztetünk fix és cserélhető (SMA, RP-SMA csatlakozóval ellátott) antennás routereket. A gyárilag mellékelt antennák körsugárzó antennák, azaz a sík tér minden irányába azonos intenzitással szórják a jeleket, ami általában megfelel az otthoni és kisirodai felhasználók igényeinek. Amennyiben másik antennát akarunk használni (mondjuk irányítottat vagy vese karakterisztikájút), akkor mindenképpen cserélhető antennás típust válasszunk, de figyeljünk rá, hogy a többantennás és többsávos routerekhez nem lehet bármilyen antennát csatlakoztatni. Ha nincs ilyenre igényünk, akkor szinte mindegy, hogy külső vagy belső antennával ellátott darabot vásárolunk. A külső antenna általában ad annyi szabadságot, hogy ha gyenge a jel, akkor
megpróbálkozhatunk az antennák elforgatásával. Külső antennás egységeknél másik kérdés az antennák száma. Az IEEE 802.11g és 150 megabites IEEE 802.11n útválasztók egyetlen antennával érkeznek, míg a 300 megabitesek lehetnek két vagy háromantennásak is. Ez attól függ, hogy a gyártó az „n” szabványban megtalálható MiMo technológia melyik változatát implementálta az adott típusba. Gyakorlati mérések szerint a két- és háromantennás típusok között sebességben és lefedettségben sincs nagy különbség, főleg azért, mert a gyártók sok esetben a kétantennás típusokra nagyobb nyereségű antennát raknak.
Titkosítás A titkosítást kötelező bekapcsolni, ha nem nyílt hálózatra kívánunk csatlakozni. Az eldöntendő kérdés csupán az, hogy melyik típust használjuk. Minden ma kapható 802.11n és a még gyártásban lévő 802.11g-s eszköz egyaránt ismeri a legbiztonságosabbnak ítélt WPA2 titkosítást és AES kódolást, ezért ennek használata erősen ajánlott. Amennyiben régebbi, WPA2-t még nem ismerő eszközeink is vannak a hálózaton, akkor se használjuk a percek alatt feltörhető WEP titkosítást, hanem legrosszabb esetben is a kombinált WPA/WPA2-t válasszuk erős, nehezen kitalálható jelszóval párosítva.
Router extrák A routerek igazából kis számítógépek, amik az alapfeladatokon túl még számos más hasznos tevékenységet is el tudnak látni, érdemes ezekkel is összeismerkedni!
„Szabványos” extrák A jól bekonfigurált útválasztók számos tűzfalfunkciót és egyéb más biztonsági és kommunikációs szolgáltatást, pl. dinamikus domainnevet nyújtó szolgáltatókhoz (DynDNS.com és hasonlók) való csatlakozást képesek megvalósítani. Ezek leírása még címszavakban is hosszú lenne, ráadásul a pontos kivitelezésüket csak a router részletes leírásából lehet megismerni. Ha már nagyjából tudjuk, milyen készülékek jöhetnek szóba, érdemes a gyártójuk honlapjáról letöltött kezelési útmutatókban jó előre elmélyülnünk, hasznos pluszfunkciókra lelhetünk, amik segíthetik választásunkat.
Csatlakozás több hálózatra Extraként lehet felfogni a több SSID (hálózati azonosító) meglétét, vagy a hotel üzemmódot is. A különböző SSID-khez különböző router konfigurációk kapcsolhatók: eltérő titkosítás és szűrések, sávszélesség korlátozása stb. A hotel üzemmódot akkor érdemes keresni, ha routerünkhez szeretnénk hozzáférést biztosítani olyan felhasználóknak is, akiket nem szeretnénk a helyi hálózatra beengedni, csupán az internet elérést kívánjuk nekik biztosítani. A hotel módban biztosított azonosítóra (SSID) csatlakozó számítógépek teljesen elszeparálódnak a hálózattól, ráadásul itt is lehetőség van korlátozásokat létrehozni (portok tiltása, sávszélesség korlátozása stb.).
USB-s kiegészítők
Mindenféle módosítás nélkül képes 3G USB stickek kezelésére a TP-Link TL-MR3220.
Egyes routerek USB 2.0 porttal érkeznek, ez további extra funkciók kihasználására ad lehetőséget:
NAS egyszerűen. Az egyik legelterjedtebb és legáltalánosabb felhasználási módja az USB-nek a tárhely megosztása. Az USB kapura pendrive-ot vagy USB csatlakozóval ellátott külső merevlemezt csatlakoztathatunk, ami megjelenik a hálózaton (mint megosztott meghajtó), ide pedig tetszés szerint másolhatunk adatokat, amit a hálózatra csatlakozó többi eszköz is használhat. Ha ilyen router vásárlásán gondolkodunk, jó előre tudni, hogy sok esetben egy kiegészítő szoftvert is telepíteni kell az útválasztóra. Nyomtatószerver. Az USB-kapu másik felhasználási módja a nyomtatószerver. Mivel az otthoni felhasználásra szánt nyomtatók többnyire csak USB-n csatlakoztathatók, ezért általában csak egyetlen gépről tudunk a nyomtatóra küldeni a feladatokat (arról, amelyikre közvetlenül hozzákötöttük a hozzáadott kábellel). Egy másik hálózati gépről csak körülményesen oldható meg a nyomtatás, például fájl- és nyomtatómegosztással, vagy az adatok kézi átmozgatásával. Ha a router USB portjára csatlakoztatjuk a nyomtatót, akkor az minden számítógépre feltelepíthető lesz, mint hálózati nyomtatót, tehát bármelyik számítógépről kezdeményezhetjük a nyomtatást – mintha közvetlenül csatlakoznánk hozzá. Sajnos nem minden USB-s nyomtató működtethető routeren keresztül, azaz ez egy olyan funkció, ami vagy összejön, vagy nem. Ha biztosra akarunk menni, nézzünk körül leendő útválasztónk webes támogatási fórumában, milyen nyomtatókat nem tudtak mások sikerrel csatlakoztatni. Mobilinternet routeren keresztül. Egyre terjedő szolgáltatás, hogy a routerre rácsatlakoztathatjuk az USB-s mobilinternet modemeket, így az ezeken keresztül létrehozott internetkapcsolatot is megoszthatjuk. Plusz funkciója ennek a szolgáltatásnak, hogy kombinálva használhatjuk a vezetékes internettel: ha a vezetékes szolgáltatásban kiesés tapasztalható, akkor a router automatikusan a mobilinternetes modemre vált, így szinte soha nem maradunk internetkapcsolat nélkül. Torrent-kliens. Olyan router is létezik, melyben beépített, webböngészőn keresztül hozzáférhető BitTorrent kliens van telepítve, ami ez esetben az USB-portra csatlakoztatott tárolóeszközre képest letölteni az állományokat, azaz a számítógépet nem szükséges bekapcsolva tartani éjszakára, ha beállítottuk a letöltést, elég, ha csak a router dolgozik. Az USB port megléte nem jelenti azt automatikusan, hogy az imént felsorolt lehetőségek közül mindegyiket használhatjuk, ez ugyanis típusfüggő, tehát az USB-vel kapcsolatos lehetőségekről mindig tájékozódjunk a termék weboldalán.
Hasznos, ha frissíthető
A Linksys by Cisco WRT160Nl termékét sokan kedvelik, mert a DD-WRT módosított firmware-rel 3G modemeket is tud fogadni, valamint torrentezésre is befogható.
Az imént felsoroltakhoz hasonló pluszfunkciókat sok routerhez utólag is letölthetjük firmware frissítés formájában. Ezek a frissítések lehetnek „gyáriak”, támogatott közösségi eredetűek, de akár a gyártó által nemkívánatosnak minősített programok is. Új készülék beszerzésekor ezért azt sem árt jó előre megtudnunk, hogy milyen letölthető pluszfunkciókat találunk meg már most, és milyen újdonságokat várhatunk a közeljövőben. Ehhez szintén a támogatási oldalak fórumain érdemes körbenéznünk.
