HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 67. szám. A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE augusztus 25., szerda. Tartalomjegyzék. II. Statisztikai közlemények

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ

67. szám

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2010. augusztus 25., szerda

Tartalomjegyzék

II. Statisztikai közlemények 8/2010. (VIII. 25.) KSH közlemény a statisztikai számjel elemeirõl és nómenklatúráiról

10498

III. Utasítások, jogi iránymutatások 81/2010. (VIII. 25.) HM utasítás a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenõrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, használatba adásának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól szóló 4/2010. (I. 15.) HM utasítás módosításáról 7/2010. (VIII. 25.) NGM tájékoztató az Artisjus Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület által indított bírósági eljárásokat terhelõ illeték utólagos elszámolással történõ megfizetésének engedélyezésérõl 4/2010. (VIII. 25.) NEFMI tájékoztató az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 3. számú mellékletében foglalt homogén betegségcsoportok 5.0 verzióhoz kapcsolódó besoroló tábla változáslistájáról

10527 10529

10530

V. Személyügyi hírek Álláspályázatok Kondoros Nagyközség Önkormányzatának Települési Szolgáltató Intézménye pályázatot hirdet az intézmény gazdasági vezetõi állása betöltésére Mezõtúr Város Önkormányzata pályázatot hirdet turisztikai-idegenforgalmi referens munkakör betöltésére Sümeg Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete pályázatot ír ki aljegyzõi álláshely betöltésére

10535 10536 10537

VII. Pályázati felhívások A Belügyminisztérium pályázati felhívása egyes települések közbiztonságának javítását célzó együttmûködéshez kapcsolódó 2010. évi támogatások elnyerésére

10538

VIII. Közlemények A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye az elveszett, megsemmisült gépjármûtörzskönyvek sorszámáról

10555

10498

II.


•

2010. évi 67. szám

Statisztikai közlemények

A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 8/2010. (VIII. 25.) KSH közleménye a statisztikai számjel elemeirõl és nómenklatúráiról A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 52. §-a alapján, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladat ellátásának keretében – a statisztikai számjel elemeit és nómenklatúráit az alábbiak szerint határozom meg. 1. §

A statisztikai regiszter részét képezõ statisztikai számjel felépítését a közlemény 1. számú melléklete tartalmazza.

2. §

A statisztikai számjel elsõ eleme (1–8. számjegy) a törzsszám, a gazdasági szervezetek egyedi azonosítója. A törzsszámról az adóalanyok egységes azonosítási rendszerérõl szóló 8002/1987. (SK 12.) KSH–APEH együttes tájékoztató intézkedik.

3. §

A statisztikai számjel második eleme a tagországokban közvetlenül hatályos, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 1893/2006/EK (2006. december 20.) rendeletben (a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének magyar megnevezése: gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, rövidítve: TEÁOR) foglaltak szerinti, a gazdasági szervezetek részére megállapított fõ tevékenysége szakágazatát tartalmazza (9–12. számjegy).

4. §

A statisztikai számjel harmadik eleme (13–15. számjegy) a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása, amelynek osztályozását a közlemény 2. számú melléklete tartalmazza.

5. §

A statisztikai számjelnek a gazdasági szervezetek székhelye szerinti megyét kifejezõ negyedik elemének (16–17. számjegy) nómenklatúráját a közlemény 3. számú melléklete tartalmazza.

6. §

A gazdálkodási formák elemeinek tartalmi meghatározását a közlemény 4. számú melléklete tartalmazza.

7. §

(1) Ez a közlemény a közzétételét követõ napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2011. január 1-jétõl kell alkalmazni. (2) 2011. január 1-jétõl hatályát veszti a 9001/2002. (SK 3.), a 9007/2002. (SK 10.), 9007/2003. (SK 8.), a 9004/2004. (SK 5.), a 9001/2005. (SK 1.), a 9002/2005. (SK 2.), a 9004/2006. (SK 2.), az 1/2009. (XII. 18.) és a 4/2009. (XII. 29.) KSH közlemény. (3) A jelen közlemény hatályba lépésének idõpontjában nyilvántartásban szereplõ szervezetek statisztikai számjelének módosítását az új nómenklatúra alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a törzskönyvi jogi személyek esetében a Magyar Államkincstár (MÁK) végzi el. A módosított számjel adatokat a KSH – a hatályos jogszabályoknak megfelelõen – átadja a hivatalos központi nyilvántartást vezetõ szerveknek.

Dr. Vukovich Gabriella s. k., a KSH elnöke


•

2010. évi 67. szám

1. számú melléklet a 8/2010. (VIII. 25.) KSH közleményhez

A statisztikai számjel felépítése


A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása VÁLLALKOZÁS (1, 2) 1 Jogi személyiségû vállalkozás 11 Jogi személyiségû gazdasági társaság 113 Korlátolt felelõsségû társaság 114 Részvénytársaság 115 Európai részvénytársaság SE Societas European 12 Szövetkezet 122 Takarék- és hitelszövetkezet 124 Mezõgazdasági szövetkezet 125 Európai szövetkezet SCE European Cooperative Societies 126 Biztosító szövetkezet 127 Szociális és iskola szövetkezet 129 Egyéb szövetkezet 13 Egyéb jogi személyiségû vállalkozás 131 Ügyvédi iroda 133 Vízitársulat 134 Víziközmû-társulat 135 Erdõbirtokossági társulat 136 Végrehajtó iroda 137 Közjegyzõi iroda 138 Magyarországi székhelyû európai gazdasági egyesülés 139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségû vállalkozás 2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás 21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 211 Közkereseti társaság 212 Betéti társaság 213 Egyéni cég 22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás 226 Külföldi székhelyû vállalkozás fióktelepe 227 Külföldi székhelyû európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye 229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás

10499

10500


23 Egyéni vállalkozás 231 Egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplõ egyéni vállalkozó 232 Egyéb egyéni vállalkozó 233 Adószámmal rendelkezõ magánszemély KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI REND SZERINT GAZDÁLKODÓ SZERVEK (3) 3 Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek 31 Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek 311 Központi költségvetési irányító szerv 312 Központi költségvetési szerv 32 Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek 321 Helyi önkormányzat 322 Helyi önkormányzati költségvetési szerv 325 Polgármesteri hivatal (költségvetési szerv) 326 Többcélú kistérségi társulás 327 Helyi önkormányzatok jogi személyiségû társulása 328 Területfejlesztési önkormányzati társulás 33 Társadalombiztosítási költségvetési irányító és költségvetési szervek 331 Társadalombiztosítási költségvetési irányító szerv 332 Társadalombiztosítási költségvetési szerv 34 Köztestületi költségvetési irányító és költségvetési szervek 341 Köztestületi költségvetési irányító szerv 342 Köztestületi költségvetési szerv 35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek 351 Országos kisebbségi önkormányzat 352 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv 353 Országos kisebbségi önkormányzatok jogi személyiségû társulása 36 Területfejlesztési tanácsok 361 Regionális fejlesztési tanács 362 Térségi fejlesztési tanács 363 Megyei fejlesztési tanács 365 Kistérségi fejlesztési tanács 37 Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek 371 Helyi kisebbségi önkormányzat 372 Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv 373 Helyi kisebbségi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkezõ társulása 38 Költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb szervek 381 Költségvetési rend szerint gazdálkodó, központi költségvetési körbe tartozó szerv 382 Költségvetési rend szerint gazdálkodó, önkormányzati költségvetési körbe tartozó szerv 39 Költségvetési technikai kódok 391 Központi kezelésû elõirányzat 392 Fejezeti kezelésû elõirányzat 393 Elkülönített állami pénzalap 394 Nyugdíjbiztosítási alap 395 Egészségbiztosítási alap

•

2010. évi 67. szám


•

2010. évi 67. szám

NONPROFIT ÉS EGYÉB NEM NYERESÉGÉRDEKELT SZERVEZET (5, 6) 5 Jogi személyiségû nonprofit szervezet 51–59, 62, 69 Statisztikai nonprofit szervezetek 51 Párt 511 Párt 52 Egyesület 521 Sportegyesület, sportszövetség, országos sportági szakszövetség 529 Egyéb egyesület 53 Szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet 531 Szakszervezet 532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet 54 Köztestület 541 Kamara 549 Egyéb köztestület 55 Egyház, egyházi intézmény 551 Egyház 552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete 554 Egyházak szövetsége 559 Egyéb egyházi szervezet 56 Alapítvány 561 Közalapítvány 562 Közalapítvány önálló intézménye 569 Egyéb alapítvány 57 Nonprofit gazdasági társaság 572 Nonprofit korlátolt felelõsségû társaság 573 Nonprofit részvénytársaság 58 Pénztárszervezet 581 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 582 Magánnyugdíjpénztár 583 Vegyes nyugdíjpénztár 59 Egyéb, jogi személyiségû nonprofit szervezet 591 Egyesülés 593 Lakásszövetkezet 599 Egyéb, jogi személyiségû nonprofit szervezet 6 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 61 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 611 Külföldi székhelyû vállalkozás kereskedelmi képviselete 62 Jogi személyiség nélküli nonprofit gazdasági társaság 621 Nonprofit közkereseti társaság 622 Nonprofit betéti társaság 69 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 692 Társasház 693 Építõközösség 699 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI KÓDOK (7, 8, 9) 7 Egyéb gazdasági szervezet 71 Állami gazdálkodó szervezet 711 Állami vállalat 72 Egyéb vállalat 721 Leányvállalat

10501

10502


73 Megszûnt gazdálkodási forma 731 Gazdasági munkaközösség 732 Közös vállalat 733 Oktatói munkaközösség 734 Polgári jogi társaság 735 Mûvészeti alkotóközösség 736 Közhasznú társaság 737 Egyes jogi személyek vállalata 738 Egyéb, máshova nem sorolt vállalat 739 Egyéb megszûnt gazdálkodási forma 8 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 81 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 811 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység TECHNIKAI KÓD (9) 91 Alap 915 Befektetési alap 916 Országos betétbiztosítási alap 917 Magánnyugdíjgarancia-alap 918 Pénztárak garanciaalapja 919 Egyéb alap 92 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete 921 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete 93 Egyéb adóalany 931 Egyéb adóalany 94 Külföldi diplomáciai, konzuli testület, egyéb területen kívüli szervezet 941 Külföldi diplomáciai, konzuli testület 942 Egyéb területen kívüli szervezet 95 Gesztorönkormányzat, társulás, európai területi együttmûködési csoportosulás 951 Gesztorönkormányzat, társulás 952 Európai területi együttmûködési csoportosulás 96 Háztartás 961 Háztartás

•

2010. évi 67. szám


•

10503

2010. évi 67. szám


A gazdasági szervezetek székhelye szerinti megyét kifejezõ nómenklatúra

Budapest Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Gyõr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Megyéhez nem köthetõ*

21

* E kód csak a 91-essel, 93-assal és 94-essel kezdõdõ gazdálkodásiforma-kóddal együtt alkalmazható.

10504


•

2010. évi 67. szám


A gazdálkodási formák elemeinek tartalmi meghatározása Az egyes gazdálkodási formák részletes meghatározását a hivatkozott jogszabályok írják le. Tájékoztatásul a legfontosabbnak tartott részeket emeltük ki. VÁLLALKOZÁS (1, 2) Olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsõdlegesen üzletszerû gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre. Üzletszerû gazdasági tevékenység folytatása: állandósult, huzamos és szervezetszerû gazdasági tevékenység végzése nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett. Vállalkozási tevékenység folytatható jogi személyiségû, jogi személyiség nélküli és egyéni vállalkozás, vagy egyéb jogszerû piaci tevékenység keretében. 1 Jogi személyiségû vállalkozás (1959. IV. tv.) Olyan jogi személy, amely elsõdlegesen üzletszerû gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre. A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fûzõdhetnek. A jogi személy jogképessége – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – nyilvántartásba vételétõl a nyilvántartásból való törléséig tart. A jogi személyek típusait, valamint az egyes jogi személy típusok létesítésére, szervezetére, mûködésére és megszüntetésére vonatkozó alapvetõ szabályokat jogszabály állapítja meg. A jogi személyek szabadon alapíthatók. Az alapításról létesítõ okiratot kell kiállítani és ez alapján nyilvántartásba kell venni. A jogi személyiségû vállalkozás saját nevén jogképes, azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerzõdést köthet, pert indíthat és perelhetõ. A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A jogi személy típusára irányadó törvény lehetõvé teheti, hogy az alapító a jogi személy szervezeti egységét a létesítõ okiratban jogi személlyé nyilvánítsa. 11 Jogi személyiségû gazdasági társaság (1959. IV. tv.; 2006. IV. tv.) Jogi személyiségû gazdasági társaság a korlátolt felelõsségû társaság, a részvénytársaság és az európai részvénytársaság. 113 Korlátolt felelõsségû társaság (2006. IV. tv.) A korlátolt felelõsségû társaság olyan jogi személyiségû gazdasági társaság, amely elõre meghatározott összegû törzsbetétekbõl álló törzstõkével alakul, s a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Tagjai természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A társaság egyszemélyes is lehet és akkor alapító okirattal, egyébként többszemélyes alapításkor társasági szerzõdéssel alapítható. A korlátolt felelõsségû társaság létrejöhet e törvény szerinti átalakulással is. A társaság a cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre a bejegyzés napjával. A korlátolt felelõsségû társaság elnevezést – vagy annak „kft.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Nem ide tartozik: a nonprofit korlátolt felelõsségû társaság 572. 114 Részvénytársaság (2006. IV. tv.) A részvénytársaság elõre meghatározott összegû és névértékû részvényekbõl álló alaptõkével (jegyzett tõkével) alakuló jogi személyiségû gazdasági társaság, ahol a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Tagjai természetes és/vagy jogi személyek. Egyszemélyes rt. is alapítható, illetve mûködõ is válhat egyszemélyessé. A részvénytársaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre a bejegyzés napjával. A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, mûködési formája lehet zártkörû vagy nyilvános. Részvénytársaság – zártkörû vagy nyilvános mûködési formában – létrejöhet e törvény szerinti átalakulással.


•

2010. évi 67. szám

10505

A részvénytársaság elnevezést – a mûködési forma megjelölésével, illetve annak “zrt.” vagy “nyrt.” rövidítésével – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Nem ide tartozik: a nonprofit részvénytársaság 573. 115 Európai részvénytársaság SE Societas European (2004. XLV. tv.; 2157/2001/EK r.; 2006. IV. tv.; 2001/86/EK irányelv; 2006. V. tv.) Az európai részvénytársaság olyan jogi személyiségû részvénytársaság, amelynek alapítására, szervezetére és mûködésére a Tanács 2157/2001/EK rendeletét kell alkalmazni a 2004. évi XLV. törvényben foglaltakkal együtt. Az európai részvénytársaság alapítására azon tagállamnak a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályai vonatkoznak, mely tagállamban az európai részvénytársaság létrehozza a székhelyét. Az európai részvénytársaság a cégnyilvántartásba történõ bejegyzés napján jön létre. A részvénytársaság cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a Cégközlönyben történõ közzétételét követõ 30 napon belül a cégbíróság intézkedik az adatoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történõ nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelõs hivatalához történõ megküldés útján. Ennek során a cégbíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy a közzétételre Magyarországon, a Cégközlönyben került sor, valamint a Cégközlönyben történt közzététel napját is. 12 Szövetkezet (1959. IV. tv.; 2006. X. tv.) A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegû részjegytõkével alapított, a nyitott tagság és a változó tõke elvei szerint mûködõ, jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi szükségletei kielégítésének elõsegítése. 122 Takarék- és hitelszövetkezet (1996. CXII. tv.; 2000. CXLI. tv.; 2006. X. tv.) Az alapszabályban meghatározott összegû részjegytõkével alapított, a nyitott tagság és a változó tõke elvei szerint mûködõ, a tagok saját gazdálkodása eredményességének elõmozdítását szolgáló, jogi személyiséggel rendelkezõ hitelintézet. Szövetkezetet természetes személyek és – törvényben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Tevékenysége alapvetõen – a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján meghatározott kivételekkel – betét elfogadására és hitelnyújtásra irányul, elsõsorban tagjaik, illetve természetes személyek körében. A hitelszövetkezet tevékenységét – a pénzváltás kivételével – csak saját tagjai körében végezheti. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges a hitelintézet alapításához. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre. A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetõleg hitelszövetkezet) lehet. 124 Mezõgazdasági szövetkezet (2006. X. tv.) Az alapszabályban meghatározott összegû részjegytõkével alapított, a nyitott tagság és a változó tõke elvei szerint mûködõ, a tagok saját gazdálkodása eredményességének elõmozdítását szolgáló, jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Tevékenységi köre döntõen a mezõgazdaságra, erdõgazdálkodásra és/vagy halászatra terjed ki. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre. 125 Európai szövetkezet SCE European Cooperative Societies (Tanács 1435/2003/EK r.; 2006. LXIX. tv.; 2006. X. tv.; 2006. IV. tv.; 2006. V. tv.) Az SCE szupranacionális forma, amely a nemzeti jogi szabályozás alapján mûködõ szövetkezetek mellett, kiegészítõ jelleggel alapítható. Alapítására nem a belsõ jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, illetve mûködésének szabályait is – túlnyomórészt – ez utóbbi határozza meg. Az SCE jogi személy, a cégjegyzékbe való bejegyezéssel jön létre, legalább 30 000 € jegyzett tõkével. Ha a tagállami jogszabályok egyes, speciális tevékenységet folytató szövetkezetre ennél magasabb minimum tõkét állapítanak meg pl. hitelintézetek, akkor ezek a követelmények az ilyen tevékenységet folytató SCE-re is irányadók. Az SCE tõkéje részjegyekre oszlik. Amennyiben a szövetkezet alapszabálya eltérõen nem rendelkezik, az SCE alapításakor egyetlen tag felelõssége sem haladhatja meg az általa jegyzett összeg mértékét. Amennyiben az SCE tagjainak felelõssége korlátozott, az SCE elnevezésében fel kell

10506


•

2010. évi 67. szám

tüntetni a korlátolt felelõsségû kifejezést. Székhelye a közösségen belül szabadon megválasztható. A tagok létszáma és az SCE tõkéje változó lehet. 126 Biztosító szövetkezet (2003. LX. tv.; 2006. X. tv.) Biztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat. A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 50 millió Ft szerinti részjegytõkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie. A részjegytõkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek a számviteli törvény szerinti immateriális javak. Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint. A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történõ bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették. A szövetkezetekrõl szóló törvényben foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat szerint, a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit. 127 Szociális és iskola szövetkezet (2006. X. tv.) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve – iskolaszövetkezet esetében – az iskolaszövetkezet megnevezést. A klasszikus elvek szerint mûködõ szövetkezettõl annyiban tér el, hogy a tevékenységében meghatározó jellegû a társadalom leszakadó rétegei helyzetének javítására való törekvés. A törvény a szociális szövetkezetek körébe sorolja a munkanélküli tagok számára munkafeltételeket teremtõ, a tagok szociális helyzetének javítását elõtérbe állító szövetkezeteket, valamint a diákok számára munkát szervezõ iskolaszövetkezeteket. Alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül – bejegyzés és közzététel céljából – be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei, fõvárosi bírósághoz mint cégbírósághoz (a továbbiakban: cégbíróság). 129 Egyéb szövetkezet (2006. X. tv.) Az alapszabályban meghatározott összegû részjegytõkével alapított, a nyitott tagság és a változó tõke elvei szerint mûködõ, a tagok saját gazdálkodása eredményességének elõmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is –, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és jogi személyek alapíthatnak. Tevékenységi köre döntõen a 122–127 csoportoknál meg nem nevezett tevékenységi területekre terjed ki. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre. Kivéve: lakásszövetkezet (lásd 593). 13 Egyéb jogi személyiségû vállalkozás A 113–129 formákba nem tartozó jogi személyiségû vállalkozások. 131 Ügyvédi iroda (1998. XI. tv.; 1983. 3. tvr.; 2007. CXXXVI. tv.) Ügyvédi irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat alapító okirattal. Az iroda jogi személy és – az Ügyvédi Kamara által – az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre. Felelõsségbiztosítással kell rendelkeznie, a cég nevében az ügyvédi iroda kifejezésnek szerepelnie kell. 133 Vízitársulat 1995. LVII. tv.; 120/1999. VIII.6. Korm. r.; 2009. CXLIV. tv.) A vízitársulat jogi személyiséggel rendelkezõ közhasznú gazdálkodó szervezet, amely közfeladatait szolgáló tevékenységét a mûködési területén végzi. Egy mûködési területen a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására egyidejûleg csak egy társulat mûködhet. A vízgazdálkodási közfeladatok vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízitársulatot az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezõ, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok alapszabály szerint alapíthatják. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat közfeladatként a mûködési területén a tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévõ közcélú vízgazdálkodási mûveken (a továbbiakban: társulati mûvek) területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezõgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre,


•

2010. évi 67. szám

10507

karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Mûködési területén környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezõgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet. A társulat, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elõsegítõ vállalkozási tevékenységeket is folytathat. Jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet, cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre. 134 Víziközmû-társulat (1995. LVII. tv.; 120/1999. VIII.6. Korm. r.; 2009. CXLIV. tv.) A vízgazdálkodási közfeladatok vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A víziközmû-társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezõ, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok alapszabály szerint alapíthatják. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat jogi személyiséggel rendelkezõ közhasznú gazdálkodó szervezet. A társulat a vízrendezési feladatok ellátása érdekében közcélú vízgazdálkodási létesítményeket (csatornákat, szivattyútelepeket, tározókat) létesít, fejleszt, újít fel, tart fenn és üzemeltet, továbbá vízfolyásokat tart fenn és üzemeltet. Cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre. Jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet. 135 Erdõbirtokossági társulat (1994. XLIX. tv.; 2006. IV. tv.; 2006. V. tv.) Az ingatlan-nyilvántartás szerint erdõmûvelési ágban nyilvántartott, egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdõgazdálkodási tevékenységgel összefüggõ, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása céljából létrehozott jogi személyiségû gazdálkodó szervezet. A társulat kizárólag erdõgazdálkodási és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat. Legkevesebb két erdõtulajdonos alapíthatja. Tíz fõnél kevesebb alapító tag a társulatot szerzõdéssel hozza létre. Egyébként a társulat alapítását az alapító közgyûlés határozza el, és az alapszabályt okiratba kell foglalni. A tagok társulati érdekeltségét a társulati vagyonból való részesedésük határozza meg, amely ezzel arányos szavazati jogot biztosít a társulat közgyûlésén és kifejezi az erdõn fennálló használat mértékét (használati illetõség). A társulat tagjairól névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégét), lakhelyét (telephelyét), tulajdona mértékét, valamint az õt megilletõ szavazatok számát. A társulat a cégbírósági bejegyzéssel jön létre a bejegyzés napjával. A társulatot az erdészeti hatóság nyilvántartásba veszi. 136 Végrehajtó iroda (1994. LIII. tv.) A végrehajtói iroda határozatlan idõre alapítói okirattal alapított, jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet. A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, mûködésére, ellenõrzésére, megszûnésére és tagjainak felelõsségére a korlátolt felelõsségû társaságra vonatkozó szabályok érvényesek, de az egyszemélyes kft.-re vonatkozó szabályok szerint nem mûködhet. Végrehajtói irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett és a végrehajtói irodáknak a kamaránál végzett nyilvántartásába felvett iroda mûködhet. Üzletszerû tevékenységet csak a végrehajtói tevékenység elõsegítésére folytathat. A végrehajtók önkormányzati szerve: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden: kamara). Végrehajtói iroda alapításához a kamara engedélye szükséges (alapítási engedély). Az azonos székhelyre kinevezett két vagy több végrehajtó közös irodában is végezheti tevékenységét. A közös iroda létesítését a kamara engedélyezi. A végrehajtói iroda cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre a bejegyzés napjával. 137 Közjegyzõi iroda (1991. XLI. tv.; 118/2008. (V. 8.) Korm. r.; 2006. IV. tv.; 2006. V. tv.) A közjegyzõi iroda a közjegyzõi tevékenység végzésének elõsegítésére határozatlan idõre alapító okirattal, a területi kamara alapítási engedélyével alapított, jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet. Alapításához és mûködéséhez szükséges külsõ anyagi források bevonása során a közjegyzõk jogalkalmazói tevékenységének jellegére figyelemmel speciális garanciális rendelkezések érvényesülnek, mint például a tagság létesítéséhez megállapított feltételrendszer, szavazati jog szabályozása, vagy az, hogy társas formában történõ mûködés nem érinti a közjegyzõi tevékenység hatósági jellegét. Az iroda alapítására, nyilvántartására, mûködésére, ellenõrzésére és megszüntetésére, továbbá tagjainak a gazdálkodással kapcsolatos felelõsségére a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Közjegyzõi iroda alapításához a területi kamara elnökségének engedélye szükséges. A közjegyzõi iroda mûködését a területi kamarai nyilvántartásba vételt követõen kezdheti meg. Cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A közjegyzõ köteles a tevékenységét a székhelyén levõ irodában végezni.

10508


•

2010. évi 67. szám

138 Magyarországi székhelyû európai gazdasági egyesülés (2003. XLIX. tv.; 2006. IV. tv.; 2006. V. tv.; 2137/85/EGK r.) A magyarországi székhelyû európai gazdasági egyesülés olyan jogi személyiségû egyesülés, amelynek alapítására, szervezetére és mûködésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni a 2003. évi XLIX. tv. 1. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kiegészítésekkel. A magyarországi székhelyû európai gazdasági egyesülés cégbejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre. 139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségû vállalkozás Ide tartozik a 131–138 csoportokba nem sorolható egyéb jogi személyiségû vállalkozás. 2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás Saját cégnevük alatt abszolút jogképességgel, vagyis teljes körû jogalanyisággal rendelkezõ, ámde jogi személyiség nélküli vállalkozási formák, tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelõsek a cég tartozásaiért. 21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (2006. IV. tv.) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a közkereseti társaság, a betéti társaság, valamint jellegét tekintve az egyéni cég. 211 Közkereseti társaság (2006. IV. tv.) A közkereseti társaság társasági szerzõdéssel létrehozott jogi személyiség nélküli társaság. Tagjai korlátlan és egyetemleges felelõsségük mellett folytatnak közös gazdasági tevékenységet, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A társaság cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel a bejegyzés napjával jön létre. A közkereseti társaság elnevezést – vagy annak „kkt.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Nem ide tartozik: a nonprofit közkereseti társaság 621. 212 Betéti társaság (2006. IV. tv.) Társasági szerzõdéssel létrehozott, jogi személyiség nélküli társaság. Tagjai üzletszerû, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelõssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerzõdésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek, költségvetési szervezet csak felügyeleti szervének hozzájárulásával lehet beltag. A betéti társaságnak legalább egy beltagjának és legalább egy kültagjának kell lennie. A társaság cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel a bejegyzés napjával jön létre. A betéti társaság elnevezést – vagy annak „bt.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Nem ide tartozik: a nonprofit betéti társaság 622. 213 Egyéni cég (2006. IV. tv.; 2009. CXV. tv.) Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplõ természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkezõ jogalany, amely a cégnyilvántartásba történõ bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. A Cégtörvény hatálya alá tartozik. Az egyéni cégnek – a törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag egy természetes személy tagja (alapítója) lehet. A tag felelõssége az alapító okiratban foglaltak szerint korlátlan vagy korlátozott lehet. 22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás Ide tartozik a 211–213 csoportokba nem sorolható egyéb jogi személyiség nélküli vállalkozás. 226 Külföldi székhelyû vállalkozás fióktelepe (1997. CXXXII. tv.; 2006. V. tv.) Ide tartozik a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkezõ, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként


•

2010. évi 67. szám

10509

bejegyeztek. A vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követõen kezdheti meg, és nem folytathat a külföldi vállalkozás, illetve más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet. A fióktelep devizabelföldinek minõsül. A fióktelep cégnyilvántartásba történõ bejegyzéssel jön létre. 227 Külföldi székhelyû európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye (2006. V. tv.) A külföldi székhelyû európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének nyilvántartásba vételére, illetve nyilvántartására a Fõvárosi Bíróság mint Cégbíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Nem önálló jogalany. A telephely esetében a kötelezõen feltüntetendõ adatok esetében csak az úgynevezett általános adatok egy részét kell bejegyezni. A telephely önálló cégjegyzékszámmal, adószámmal, statisztikai számjellel rendelkezik. A cégjegyzék tartalmazza a telephely fõ tevékenységét a KSH által kiadott nómenklatúra szerint. A cégjegyzék a telephely anyacége, az európai gazdasági egyesülés tekintetében is tartalmazza az alapvetõ információkat pl. neve, székhelye, telephely szerinti állam betûjele. Az európai gazdasági egyesülés telephelyének cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a Cégközlönyben történõ közzétételét követõ harminc napon belül a cégbíróság intézkedik, az adatoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történõ nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelõs hivatalának való megküldés útján. Ennek során a cégbíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy a közzétételre Magyarországon, a Cégközlönyben került sor, valamint a Cégközlönyben történt közzététel napját is. 229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás Ide tartozik a 226–227 csoportokba nem sorolható jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás. Kivéve: társasház (lásd 692), építõközösség (lásd 693) 23 Egyéni vállalkozás (2009. CXV. tv.) 231 Egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplõ egyéni vállalkozó (2009. LVI. tv.; 2009. CXV. tv.) Egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplõ természetes személy, aki üzletszerûen – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett – termelõ- vagy szolgáltatótevékenységet végez. Tevékenységébõl eredõ kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejûleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelõs tagja. Az egyéni vállalkozó – kérelmére – a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhetõ, egyszemélyes korlátolt felelõsségû társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. Több tevékenységet folytathat, amelyet több telephelyen, fióktelepen végezhet. Közremûködõként alkalmazottat, bedolgozót, segítõ családtagot, szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat. Képesítéshez kötött tevékenységet csak a jogszabályokban meghatározott követelményeknek eleget téve végezhet. 232 Egyéb egyéni vállalkozó (1995. CXVII. tv.) Egyéb egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplõ közjegyzõ a közjegyzõkrõl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzõi iroda tagjaként folytatja); önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); egyéni szabadalmi ügyvivõ a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; ügyvéd az ügyvédekrõl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezõ magánszemély e tevékenysége tekintetében. 233 Adószámmal rendelkezõ magánszemély (2007. CXXVII. tv; 2003. XCII. tv.; 1995. CXVII. tv.) Egyéni vállalkozónak nem minõsülõ, de adószámmal rendelkezõ, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemély, vagy az adószám kiváltására kötelezett magánszemély, aki áfa fizetésére kötelezett, illetve aki nem

10510


•

2010. évi 67. szám

kötelezett (pl. humánorvosi tevékenységet, adómentes ingatlan-bérbeadást folytató). Mezõgazdasági õstermelõ: az aki a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a törvényben felsorolt termékek elõállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására õstermelõi igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezõgazdasági termelõ magánszemélyt, valamint a termõföldrõl szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minõsülõ magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködõ családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a törvényben felsorolt termékek elõállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. Nem ide tartozik a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkezõ magánszemély 961.

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI REND SZERINT GAZDÁLKODÓ SZERVEK (3) 3 Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek (1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII.19.) Korm. r.; 1990.LXV. tv.; 2004. CVII. tv.; 1997. CXXXV. tv.; 1996. XXI. tv.; 1993. LXXVII. tv.; 2001. XI. tv.; 1992. XXXVIII. tv.) A költségvetési szerv az államháztartás részét képezõ, törvényi rendelkezések szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat közérdekbõl, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt mûködési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, költségvetésébõl gazdálkodva végez. A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek: a) központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyûlés, a Kormány, vagy – az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szerv alapíthat; b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkezõ társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat; c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségû társulása alapíthat; d) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségû társulása alapíthat; e) köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat. A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy alapító okiratban kell rendelkezni. A jogszabály alapján alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, vagy a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki. Ide tartoznak továbbá a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek is. A törzskönyvi jogi személyekrõl (költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkezõ társulásai a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet, amelynek külön jogszabályban meghatározott adatait interneten keresztül is elérhetõvé és kereshetõvé teszi. 31 Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] Ide tartozik a 311 Központi költségvetési irányító szerv és a 312 Központi költségvetési szerv. 311 Központi költségvetési irányító szerv [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] A központi költségvetési szerv felett irányítási joggokkal rendelkezõ költségvetési szerv. 312 Központi költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] A központi költségvetési szerv, amelyet az Országgyûlés, a Kormány, vagy – az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szerv költségvetési szervként alapíthat.


•

2010. évi 67. szám

10511

32 Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek [1990. LXV. tv.; 1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] Idetartozik a 321 Helyi önkormányzat, a 326 Többcélú kistérségi társulás, a 327 Helyi önkormányzatok jogi személyiségû társulása, a 328 Területfejlesztési önkormányzati társulás mint irányító szervek, valamint a 322 Helyi önkormányzati költségvetési szerv és a 325 Polgármesteri hivatal (költségvetési szerv). 321 Helyi önkormányzat [1990. LXV. tv.; 1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] A község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekû közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. 322 Helyi önkormányzati költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] A helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkezõ társulása, a többcélú kistérségi társulás ekként alapít. 325 Polgármesteri hivatal (költségvetési szerv) [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] Ide tartozik a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerveként mûködõ(fõ-) polgármesteri hivatal, megyei önkormányzati hivatal, körjegyzõség, közös képviselõ-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal). 326 Többcélú kistérségi társulás (2004. CVII. tv.) A kistérségben – kivéve a fõvárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget – mûködõ települési önkormányzatok képviselõ-testületei a kistérségi együttmûködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. A törvény alkalmazásában kistérségen a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kell érteni. 327 Helyi önkormányzatok jogi személyiségû társulása (1997. CXXXV. tv.) Két vagy több képviselõ-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkezõ társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal. A jogi személyiséggel rendelkezõ társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Mûködése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 328 Területfejlesztési önkormányzati társulás (1996. XXI. tv.; 1997. CXXXV. tv.) A települések összehangolt fejlesztésére, közös területfejlesztési programok kialakítására és megvalósítására létrehozott, jogi személyiségû költségvetési szerv. 33 Társadalombiztosítási költségvetési irányító és költségvetési szervek Ide tartozik a 331 Társadalombiztosítási költségvetési irányító szerv és a 332 Társadalombiztosítási költségvetési szerv. 331 Társadalombiztosítási költségvetési irányító szerv [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] A társadalombiztosítási költségvetési szerv felett irányítási jogokkal rendelkezõ költségvetési szerv.

10512


•

2010. évi 67. szám

332 Társadalombiztosítási költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] Társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyûlés, a Kormány vagy – az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szerv ekként alapít. 34 Köztestületi költségvetési irányító és költségvetési szervek Ide tartozik a 341 Köztestületi költségvetési irányító szerv és a 342 Köztestületi költségvetési szerv. 341 Köztestületi költségvetési irányító szerv [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] A köztestületi költségvetési szerv felett irányítási jogokkal rendelkezõ köztestület. 342 Köztestületi költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] Köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület ekként alapít. 35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek [1993. LXXVII. tv.; 1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.; 1993. LXXVII. tv.; 1997. CXXXV. tv.] Ide tartozik a 351 Országos kisebbségi önkormányzat, a 352 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és a 353 Országos kisebbségi önkormányzatok jogi személyiségû társulása. 351 Országos kisebbségi önkormányzat (1993. LXXVII. tv.) Az országos kisebbségi önkormányzat törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában mûködõ, jogi személyiséggel rendelkezõ, demokratikus választások útján törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet, amely a kisebbségi közösséget megilletõ jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek országos szinten történõ önálló intézésére jön létre. A kisebbségi önkormányzat jogi személy. 352 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.) Az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségû társulása ekként alapít. 353 Országos kisebbségi önkormányzatok jogi személyiségû társulása (1993. LXXVII. tv.; 1997. CXXXV. tv.) Az országos kisebbségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más kisebbségi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni. A jogi személyiséggel rendelkezõ társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Mûködése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 36 Területfejlesztési tanácsok (1996. XXI. tv.; 1997. CXXXV. tv.; 1990. LXV. tv.; 2001. XL. tv.) A területfejlesztés feladataira létrehozott, jogi személyiséggel rendelkezõ társulás. A fejlesztési feladat területi hatókörétõl függõen a tanács és a társulás különbözõ kategóriát alkot. A jogi személyiséggel rendelkezõ társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Mûködése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 361 Regionális fejlesztési tanács (1996. XXI. tv.; 2001. XL. tv.) A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-statisztikai régiókban mûködõ regionális fejlesztési tanácsok látják el. A regionális fejlesztési tanács jogi személy.


•

2010. évi 67. szám

10513

362 Térségi fejlesztési tanács (1996. XXI. tv.) A régió-, illetve a megyehatárokon túl terjedõ, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hozzák létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy. 363 Megyei fejlesztési tanács (1996. XXI. tv.) A megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanács mûködik. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, székhelye a megyeszékhely város. 365 Kistérségi fejlesztési tanács (1996. XXI. tv.) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács mûködik. A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy. 37 Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek [1993. LXXVII. tv.; 1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.; 1993. LXXVII. tv.; 1997. CXXXV. tv.] Ide tartozik a 371 Helyi kisebbségi önkormányzat, a 372 Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és a 373 Helyi kisebbségi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkezõ társulása. A kisebbségi önkormányzat a törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában mûködõ, jogi személyiséggel rendelkezõ, demokratikus választások útján törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet, amely a kisebbségi közösséget megilletõ jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek települési, területi (megyei, fõvárosi) szinten történõ önálló intézésére jön létre. A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg, a kisebbségi önkormányzatot az elnök képviseli. 371 Helyi kisebbségi önkormányzat (1993. LXXVII. tv.) A kisebbségi önkormányzat a törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában mûködõ, jogi személyiséggel rendelkezõ, demokratikus választások útján törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet, amely a kisebbségi közösséget megilletõ jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek települési, területi (megyei, fõvárosi) szinten történõ önálló intézésére jön létre. A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg, a kisebbségi önkormányzatot az elnök képviseli.A helyi kisebbségi önkormányzat a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokból és támogatásokból finanszírozza és látja el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló és más törvényben meghatározott feladatait. 372 Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII.19.) Korm. r.] A helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségû társulása ekként alapít. 373 Helyi kisebbségi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkezõ társulása (1993. LXXVII. tv.; 1997. CXXXV. tv.) A kisebbségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, illetve kisebbségi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni. A helyi önkormányzatok képviselõ-testületei (a továbbiakban: képviselõ-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös elõnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást. Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyzõ, a képviselõ-testület hivatala ügyintézõje államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthetõ. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a

10514


•

2010. évi 67. szám

jegyzõ írja alá. A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása. Két vagy több képviselõ-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkezõ társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal. A jogi személyiséggel rendelkezõ társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Mûködése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jogi személyiséggel rendelkezõ társulás gazdálkodószervezetet alapíthat, illetve vállalkozásban vehet részt, azonban felelõssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 38 Költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb szervek Ide tartozik a 381 Költségvetési rend szerint gazdálkodó, központi költségvetési körbe tartozó szerv és a 382 Költségvetési rend szerint gazdálkodó, önkormányzati költségvetési körbe tartozó szerv. 381 Költségvetési rend szerint gazdálkodó, központi költségvetési körbe tartozó szerv (1992. XXXVIII. tv.) A központi költségvetési körbe tartozó azon önálló jogi személyek, melyek a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazzák. A Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban egyéb törzskönyvi jogi személyként vannak nyilvántartásba véve. Idetartozik a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény hatálya alá tartozó Médiatanács. 382 Költségvetési rend szerint gazdálkodó, önkormányzati költségvetési körbe tartozó szerv (1992. XXXVIII. tv.) Az önkormányzati költségvetési körbe tartozó azon önálló jogi személyek, amelyek a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazzák. A Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban egyéb törzskönyvi jogi személyként vannak nyilvántartásba véve, és nem tartoznak a 321, 326–328, 371, 373, 351, 353 és a 36 gazdálkodási formakód csoportokhoz tartozó kategóriák egyikébe sem. 39 Költségvetési technikai kódok A költségvetési gazdálkodás rendszerében önállóan gazdálkodó, könyvvezetésre és beszámolásra kötelezett, önálló jogi személyiséggel nem rendelkezõ költségvetési prezentációs alapegységek. 391 Központi kezelésû elõirányzat [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] Technikai kód, amelyet csak a Magyar Államkincstár használhat az állami költségvetés központi kezelésû elõirányzataira. 392 Fejezeti kezelésû elõirányzat [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] Technikai kód, amelyet csak a fejezeti jogosítvánnyal rendelkezõ szervezetek használhatnak az állami költségvetés fejezeti kezelésû elõirányzataira. 393 Elkülönített állami pénzalap [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] Az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely mûködésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthetõ kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelõs minisztert. A miniszter az alap feladatainak ellátásával kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat meg. 394 Nyugdíjbiztosítási alap [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] A kötelezõ társadalombiztosítás rendszerében az államháztartás részét képezõ önállóan gazdálkodó pénzügyi alap, amely a kötelezõ munkáltatói, munkavállalói járulék befizetésbõl, a költségvetésbõl és egyéb forrásból képzõdik.


•

2010. évi 67. szám

10515

A nyugdíjbiztosítási alap kezelésével kapcsolatos kérdésekben az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelõje dönt. Az alap és kezelõ szerve – a törvényben meghatározott eltérésekkel – a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazza. Gazdálkodását éves költségvetés alapján kell folytatni. 395 Egészségbiztosítási alap [1992. XXXVIII. tv.; 292/2009. (XII. 19.) Korm. r.] A kötelezõ társadalombiztosítás rendszerében az államháztartás részét képezõ önállóan gazdálkodó pénzügyi alap, amely a kötelezõ munkáltatói, munkavállalói járulék befizetésébõl, a költségvetésbõl és egyéb forrásból képzõdik. Az egészségbiztosítási alap kezelésével kapcsolatos kérdésekben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelõje dönt. Az alap és kezelõ szerve – az 1992. LXXXIV. tv.-ben meghatározott eltérésekkel – a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazza. Gazdálkodását éves költségvetés alapján kell folytatni.

NONPROFIT ÉS EGYÉB NEM NYERESÉGÉRDEKELT SZERVEZET (5, 6) Mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetõleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. A magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetei – tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint – társadalmi szervezetet hozhatnak létre és mûködtethetnek. Minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Elsõdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá – ha az alapszabály így rendelkezik – a szervezeti egysége jogi személy. Idetartoznak továbbá a köztestületek, alapítványok, pénztárszervezetek, nonprofit jogi személyiségû gazdasági társaságok és más jogszabály alapján létesíthetõ jogi személyiségû nonprofit szervezetek. Egyéb vonatkozásban a gazdasági társaságokra elõírt általános és különleges szabályok megfelelõi itt is érvényesek. 5 Jogi személyiségû nonprofit szervezet Nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapított, vagy a már mûködõ gazdasági társaság legfõbb szerve által nonprofitként való továbbmûködést elhatározó jogi személyiségû gazdasági társaság (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és mûködtethetõ. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerû gazdasági tevékenységet csak kiegészítõ jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységébõl származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Külön törvény (1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekrõl) határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen elõfeltételek fennállása esetén minõsül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerzõdésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minõséget – a társaság alapításakor vagy késõbb – kérelemre a cégjegyzéket vezetõ megyei (fõvárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti. 51–59, 62, 69 Statisztikai nonprofit szervezetek Statisztikai nonprofit szervezetek: a párt, az egyesület, a szakszervezet és munkavállalói érdekképviselet, a köztestület, az egyház, egyházi intézmény, az alapítvány, a nonprofit gazdasági társaság, a pénztárszervezet, az egyéb, jogi személyiségû nonprofit szervezet, a jogi személyiség nélküli nonprofit gazdasági társaság és az egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet.

10516


•

2010. évi 67. szám

51 Párt 511 Párt (1989. II. tv.; 1989. XXXIII. tv.) A párt a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok alapján jogi személyként, önkéntesen, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet. Nyilvántartott, csak magánszemélyekbõl álló tagsággal rendelkezik. A párt bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával. 52 Egyesület (1959. IV. tv.;1989. II. tv.; 2004. I. tv.) A közjogi társadalmi szervezet magánjogi megfelelõje. Az egyesület jogi személy, a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 521 Sportegyesület, sportszövetség, országos sportági szakszövetség (1959. IV. tv.; 1989. II. tv.; 2004. I. tv.) A sportszövetségek a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkezõ társadalmi szervezetek. A sportszövetségek típusai: országos sportági szakszövetségek, sportági szövetségek, szabadidõsport szövetségek, fogyatékosok sportszövetségei, diák- és fõiskolai–egyetemi sport sportszövetségei. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre a bejegyzés napjával. Az országos sportági szakszövetség sportágában kizárólagos jelleggel törvényben meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A szakszövetséget a Fõvárosi Bíróság külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba. A szakszövetség közgyûlése (küldöttgyûlése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit – például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait – jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelõsséggel tartozik. 529 Egyéb egyesület (1959. IV. tv.; 1989. II. tv.) Olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezõ szervezet, amely az alapszabályban meghatározott társadalmi, kulturális stb. célra magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Idetartozik a vadászegyesület, a horgászegyesület és az önkéntes tûzoltó egyesület, valamint a pénztárak szövetsége, a szövetkezeti szövetség stb. Nem ide tartozik: Párt 511; Szakszervezet 531, Egyéb munkavállalói érdekképviselet 532. 53 Szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet Szakszervezeten a munkavállalóknak miden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsõdleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek elõmozdítása és megvédése. 531 Szakszervezet (1989. II. tv.; 1992. XXII. tv.; 2007. LXXXII. tv.) A szakszervezet a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok alapján jogi személyként, önkéntesen, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet. Nyilvántartott, csak magánszemélyekbõl álló tagsággal rendelkezik. Elsõdleges célja a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos érdekeinek elõmozdítása és védelme. A szakszervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával, jogi személy. 532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet (1989. II. tv.; 1992. XXII. tv.) A tagok önkéntes társulásán alapuló munkavállalói érdekeket képviselõ egyesület. 54 Köztestület (1959. IV. tv.; 1997. CLVI. tv.) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezõ szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagsághoz, illetõleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el.


•

2010. évi 67. szám

10517

A köztestület jogi személy. Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti. Törvény elõírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként végezhetõ. 541 Kamara (1959. IV. tv.) Idetartozik az önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkezõ, törvény alapján létrehozott, a tagságához, ill. az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot ellátó köztestületek közül a gazdasági, ill. szakmai kamara. A kamara a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával, jogi személy. 549 Egyéb köztestület (1959. IV. tv.) Idetartozik az 541 csoporton kívüli valamennyi köztestület, például a Magyar Tudományos Akadémia, a hegyközség. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. 55 Egyház, egyházi intézmény 551 Egyház (1990. IV. tv.; 1997. CXXIV. tv.) Az azonos hitelveket követõk, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkezõ vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (továbbiakban együtt egyház) hozhatnak létre. Az egyház a székhelye szerint illetékes megyei, illetve fõvárosi bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával, jogi személy. 552 Önálló egyházi intézmény (1990. IV. tv.) Az egyház mint jogi személy elláthat minden olyan nevelési, oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport-, illetõleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv intézmény számára. E tevékenységi körben az egyház mint jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. Az egyház intézménye jogi személy, az egyház alapító okiratával, bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával. 553 Egyház önálló szervezete (1990. IV. tv.; 1997. CXXIV. tv.) Az egyház vallásos célra létesülõ önálló szervezete szerzetesi szervezet a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. A bejelentéshez mellékelni kell az illetékes egyházi szerv nyilatkozatát arról, hogy a szervezet az egyház szabályai szerint alakult meg, és az egyház keretében mûködik. 554 Egyházak szövetsége (1990. IV. tv.) Az egyházak által létrehozott szövetség a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. Egyházi szövetség elsõdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. 559 Egyéb egyházi szervezet (1990. IV. tv.) Idetartozik az 551–554 csoporton kívüli valamennyi jogi személyiségû egyházi szervezet. 56 Alapítvány (1959. IV. tv.; 1997. CLVI. tv.) Magánszemély, jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság meghatározott célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsõdlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, tevékenységét a nyilvántartásba vételrõl szóló határozat jogerõre

10518


•

2010. évi 67. szám

emelkedése napján kezdheti meg. Ez után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. Az alapítványt annak székhelye szerinti illetékes megyei bíróság, illetõleg a Fõvárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szûnik meg. 561 Közalapítvány (1959. IV. tv.; 1997. CLVI. tv.; 2006. LXV tv.) Azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására jogosultak voltak, közalapítványt 2006. július 25-e után nem alapíthatnak, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetõk ki. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet vagy az Országgyûlés, vagy a kormány, vagy a helyi önkormányzat képviselõ-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozott létre. E tekintetben közfeladatnak minõsül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közalapítvány létrejöhetett úgy is, hogy korábban már létrejött alapítvány a teljes vagyonát azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlotta, és az az ajánlatot elfogadta. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszûnt, jogutódja a közalapítvány lett. Az alapító okiratban a kezelõ szervet is meg kellett jelölni vagy ilyen célra külön szervezet – ideértve a kezelõ szerv ellenõrzésére jogosult szervezetet is – létrehozásáról gondoskodni kellett. A közalapítvány jogi személy, a bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre. A jelenleg hatályos tv. szerint: a közalapítvány csak olyan gazdálkodószervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik, és amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodószervezet további gazdálkodószervezetet nem alapíthat, és gazdálkodószervezetben részesedést nem szerezhet. A közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthetõ, a közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhetõ ki. A közalapítvány tevékenysége újabb közfeladat ellátásával nem bõvíthetõ, a közalapítvány alapító jogainak gyakorlására más személy nem jelölhetõ ki. 562 Közalapítvány önálló intézménye (1959. IV. tv.) A közalapítvány azon szervezeti egysége, amelyet a közalapítványt alapító az alapító okiratban jogi személynek nyilvánított és nem sorolható más gazdálkodási formába. Az alapító akkor élhet ezzel a lehetõséggel, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintézõ és képviseleti szerve van, valamint ha rendelkezik a mûködéséhez szükséges, a közalapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító a közalapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell errõl. 569 Egyéb alapítvány (1959. IV. tv.) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság tartós közérdekû célra alapító okiratban – közalapítványnak nem minõsülõ – alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsõdlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi nyílt alapítvány, az alapítványhoz – az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat. Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintézõ és képviseleti szerve van, valamint ha rendelkezik a mûködéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban errõl rendelkeznie kell. Amennyiben fõ tevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelõ más csoportjaiba kell sorolni. 57 Nonprofit gazdasági társaság (2006. IV. tv.) Idetartozik az 572 Nonprofit korlátolt felelõsségû társaság, és az 573 Nonprofit részvénytársaság.


•

2010. évi 67. szám

10519

572 Nonprofit korlátolt felelõsségû társaság (2006. IV. tv.) 2007. július 1-jétõl lehet ilyen gazdasági társaságot alapítani, azaz nonprofit kft.-t is, mely nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenységet folytat. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerû gazdasági tevékenységet csak kiegészítõ jelleggel folytathat. A nyereség a tagok között nem osztható fel. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni. A cégjegyzékbe való bejegyzéssel, annak napjával jön létre. 573 Nonprofit részvénytársaság (2006. IV. tv.) 2007. július 1-jétõl lehet ilyen gazdasági társaságot alapítani, azaz nonprofit rt.-t is mely nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenységet folytat. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerû gazdasági tevékenységet csak kiegészítõ jelleggel folytathat. A nyereség a részvényesek között nem osztható fel. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni. A cégjegyzékbe való bejegyzéssel, annak napjával jön létre. 58 Pénztárszervezet (1993. XCVI. tv.) A természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított olyan pénztári szervezet, amely tagjai – vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói – köztestületi vagy más szociális ellátást kiegészítõ, pótló, illetve – külön törvényben meghatározott feltételek szerint – azt helyettesítõ szociális, illetve egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatást szervez és nyújt. 581 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár [1993. XCVI. tv.; 268/1997. (XII. 22.) Korm. r.] Legalább tizenöt természetes személybõl álló tag által munkahelyi, szakmai, ágazati vagy területi alapon alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elvén alapuló, a társulás tagjai – vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói – részére társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítõ, pótló, illetve ezeket helyettesítõ szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elõsegítõ ellátásokat nonprofit módon szervezõ és finanszírozó társulás. A pénztár munkáltatói tagja az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerzõdés alapján alkalmazottjának tagdíjfizetési kötelezettségét egészében vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). Típusai lehetnek: nyugdíjpénztár, önsegélyezõ pénztár, egészségpénztár. Több pénztártípus nem mûködhet egy pénztár keretében. A pénztár jogi személy, a székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi bíróság) veszi nyilvántartásba, és ezzel az alakuló közgyûlés idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre. A pénztár tevékenységeit kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével kezdheti meg. 582 Magánnyugdíjpénztár (1997. LXXXII. tv.; 1997. LXXX. tv.) A magánnyugdíj-szolgáltatásra létrehozott, önkormányzati mûködési elvû, jogi személyiségû szervezet. A pénztár alapításához, továbbá a tevékenység megkezdéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges. Magánnyugdíjpénztár tagja a tagságra kötelezett (pályakezdõ), és a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy lehet, aki nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. A pénztár a székhelye szerint illetékes fõvárosi, megyei bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával. 583 Vegyes nyugdíjpénztár (1997. LXXXII. tv.) Tevékenységi engedéllyel rendelkezõ önkéntes nyugdíjpénztár, valamint tevékenységi engedéllyel rendelkezõ magánnyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztárat mûködtetõ önkéntes nyugdíjpénztárrá (vegyes nyugdíjpénztár) alakulhat át (ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása). Az átalakulás során a bírósági bejegyzéssel a magánnyugdíjpénztár önálló jogi személyisége megszûnik, valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövõ vegyes pénztár magán-nyugdíjpénztári ágazatát illeti, illetve terheli. Tevékenységi engedéllyel rendelkezõ vegyes nyugdíjpénztár ágazatai szétválhatnak, és az egyes ágazatok külön-külön önálló jogi személyként mûködhetnek tovább (ágazatok szétválása). A vegyes pénztár önkéntes nyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként a létrejövõ önkéntes nyugdíjpénztárat illeti, illetve terheli. A vegyes pénztár magán-nyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövõ

10520


•

2010. évi 67. szám

magánnyugdíjpénztárat illeti, illetve terheli. Az ágazatok szétválásának elhatározásához az szükséges, hogy a vegyes nyugdíjpénztár mindkét ágazata külön-külön a közgyûlésén a szétválás mellett döntsön. Vegyes nyugdíjpénztár ágazatainak szétválása esetén a szétválásról szóló határozatban rögzíteni kell a közös vagyon, illetve közös kötelezettségek megosztását. 59 Egyéb, jogi személyiségû nonprofit szervezet 591 Egyesülés (1959. IV. tv; 2006. IV. tv.) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének elõmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkezõ kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítõ egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet a (továbbiakban együtt: kiegészítõ gazdálkodási tevékenységet) is végezhet. Az egyesülés alapítója és tagja – csakúgy, mint a gazdasági társaságoké – külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. Így tagja lehet az egyesülésnek jogi személyiségû gazdasági társaság, szövetkezet, azonban önkormányzat, párt nem. Az egyesülés alapítása társasági szerzõdéssel történik. Az „egyesülés” elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Az egyesülés cégbejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. Az egyesülés mûködésének költségeit a tagok viselik, és azok bocsátják rendelkezésre a kiegészítõ gazdálkodási tevékenységhez szükséges vagyont is. Tagjai egyéb vagyoni értékû szolgáltatás mellékszolgáltatás teljesítésére is vállalhatnak kötelezettséget. A mellékszolgáltatásért a tagokat külön díjazás illetheti meg. 593 Lakásszövetkezet (2006. X. tv.) A lakásszövetkezet a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülõ, a személygépkocsi-tároló, a mûhely, vagy az üzlethelyiség-építõ és -fenntartó szövetkezet közhasznú tevékenységet ellátó, jogi személyiségû kommunális szervezet. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységébõl – építés, üzemeltetés, felújítás – eredõ tartozásaiért, ha az nem fedezi a tartozást, a tagok, tulajdonosok pótbefizetésre kötelezhetõk. A lakásszövetkezet tevékenységét a saját részére, tagjai, továbbá a nem tag tulajdonosok részére végzi, amellyel kapcsolatban nyereségre nem törekszik, de tevékenységének ellátása céljából vállalkozási tevékenységet folytathat. A lakásszövetkezetet a székhelye szerint illetékes cégbíróság veszi nyilvántartásba, a cégbejegyzés idõpontjával jön létre. 599 Egyéb, jogi személyiségû nonprofit szervezet Idetartozik a más gazdálkodási formába nem sorolható jogi személyiségû nonprofit szervezet. Pl. a nem állam, önkormányzat által alapított, fenntartott mûvelõdési otthon, könyvtár, közoktatási megállapodás keretében mûködõ közoktatási intézmény, az alapítványok alapító okirat szerint nonprofit közoktatási intézménye stb. Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó oktatás, nevelés, az iskolarendszeren kívüli oktatás, nevelés szervezetei a 139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségû vállalkozás, illetve a 229 Máshova nem sorolt jogi személyiség nélküli vállalkozás megfelelõ alcsoportjaiba; az állam, az önkormányzat által fenntartott, költségvetési szerv formában mûködõ közoktatási intézmény a 8 Költségvetési szerv és intézménye; az egyházi közoktatási intézmény az 552 Önálló egyházi intézmény gazdálkodási formába tartozik. Kivéve: magyarországi székhelyû európai gazdasági egyesülés (lásd 138). 6 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet Idetartoznak a nem jövedelemszerzésre irányuló tevékenység folytatására alapított jogi személyiség nélküli szervezetek, mint: 611 Külföldi székhelyû vállalkozás kereskedelmi képviselete; 62 Jogi személyiség nélküli nonprofit gazdasági társaság; 69 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet. 61 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 611 Külföldi székhelyû vállalkozás kereskedelmi képviselete (1997. CXXXII. tv.) Idetartozik a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkezõ, vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a külföldi vállalkozás


•

2010. évi 67. szám

10521

számára szerzõdések közvetítésével, annak elõkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggõ feladatokat lát el. A képviselet cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, mûködését a cégbejegyzést követõen kezdheti meg. A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet, továbbá a külön törvény szerinti ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet nem folytathat. 62 Jogi személyiség nélküli nonprofit gazdasági társaság (2006. IV. tv.) Nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapított, vagy a már mûködõ gazdasági társaság legfõbb szerve által nonprofitként való továbbmûködést elhatározó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és mûködtethetõ. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerû gazdasági tevékenységet csak kiegészítõ jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységébõl származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Külön törvény (1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekrõl) határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen elõfeltételek fennállása esetén minõsül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerzõdésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minõséget – a társaság alapításakor vagy késõbb – kérelemre a cégjegyzéket vezetõ megyei (fõvárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti. 621 Nonprofit közkereseti társaság (2006. IV. tv.) 2007. július 1-jétõl lehet ilyen gazdasági társaságot alapítani, mely nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenységet folytat. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerû gazdasági tevékenységet csak kiegészítõ jelleggel folytathat. A nyereség a tagok között nem osztható fel. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni. 622 Nonprofit betéti társaság (2006. IV. tv.) 2007. július 1-jétõl lehet ilyen gazdasági társaságot alapítani, mely nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenységet folytat. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerû gazdasági tevékenységet csak kiegészítõ jelleggel folytathat. A nyereség a tagok között nem osztható fel. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni. 69 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 692 Társasház (2003. CXXXIII. tv.) A társasháztulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete, amely gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelességeit, a közös költség viselésének szabályait – ha azokat nem az alapító okirat tartalmazza – a közösség szervezeti-mûködési szabályzata állapítja meg. Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, mûszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetõleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. 693 Építõközösség (1959. IV. tv.) Az építõközösségi szerzõdésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése végett együttmûködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Írásba foglalt szerzõdéssel jön létre. A felek a szerzõdésben kötelezettséget vállalnak, hogy a felépített épületre társasháztulajdont

10522


•

2010. évi 67. szám

hoznak létre. Az építõközösség megszûnik, ha, az építés befejezõdött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasháztulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték, vagy megszüntetését a tagok közösen elhatározták. 699 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet Idetartoznak mindazon szervezetek, amelyek alapvetõen nem üzletszerû, nem nyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet végeznek, s az elõbbi csoportokba nem sorolhatók.

ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI KÓDOK (7, 8, 9) 7 Egyéb gazdasági szervezet Idetartozik a 71 Állami gazdálkodószervezet, a 72 Egyéb vállalat és a 73 Megszûnt gazdálkodási formák. 71 Állami gazdálkodószervezet 711 Állami vállalat (1959. IV. tv.; 1977. VI. tv.; 1992. LV. tv.; 2008. CV. tv.) Az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodószervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik. A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére. Az állami vállalat jogi személy, cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre. Az állam meghatározott módon irányítja, illetõleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. 2009. január 1-jétõl közüzemi vállalatot nem lehet alapítani. 72 Egyéb vállalat (2008. CV. tv.) 2009. január 1-jétõl közüzemi vállalatot nem lehet alapítani. 721 Leányvállalat [1959. IV. tv.; 1992. LV. tv.; 182/2009. (IX. 10.) Korm. r.)] Jogszabályban meghatározott gazdálkodószervezetek, illetõleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy, a cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre. A leányvállalat létesítéséhez ki kell kérni a tevékenységi köre szerinti illetékes ágazati miniszter és a leányvállalat székhelye szerint illetékes önkormányzatok közgyûlése véleményét. A leányvállalat létesítésének joga a következõket illeti meg: a szövetkezetet kivéve a lakásszövetkezetet, kisszövetkezetet, kistermelõk szövetkezetét, az önálló költségvetési szervet, a jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társulást. Költségvetési szerv leányvállalatának létesítéséhez az államháztartásért felelõs miniszter és a költségvetési szerv felügyeleti szerve vezetõjének elõzetes egyetértése, külföldi részvétellel mûködõ, jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társulás leányvállalatának létesítéséhez pedig az államháztartásért felelõs miniszter jóváhagyása is szükséges. 73 Megszûnt gazdálkodási forma 731 Gazdasági munkaközösség (2006. IV. tv.) Olyan közkereseti társaság, amely kizárólag természetes személyekbõl áll. Nem folytathat olyan tevékenységet, amelyet jogszabály természetes személy számára nem tesz lehetõvé. A tagok és alkalmazottak, valamint a bedolgozók együttes létszáma az ötszáz fõt nem haladhatja meg: a létszámba a tagok alkalmazottai is beletartoznak. Cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre. Ilyen típusú szervezet 1992. január 1-je óta nem alakulhat. A gazdasági munkaközösség az 1997. CXLIV. tv. hatálybalépését követõ két éven belül társasági szerzõdése módosításával közkereseti társaságként mûködhet tovább vagy más gazdasági társasággá köteles átalakulni. Ennek hiányában e gazdasági munkaközösségeket a cégbíróság megszûntnek nyilvánítja. 732 Közös vállalat (2006. IV. tv.) A közös vállalat a tagok által alapított olyan jogi személyiségû gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsõsorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok együttesen, vagyoni hozzájárulásuk


•

2010. évi 67. szám

10523

arányában kezesként felelnek. A vállalatot természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthatja, illetve tagként a vállalat tevékenységében részt vehet. A közös vállalat a cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre a társasági szerzõdés idõpontjára visszamenõleg. 2006. július 1-jétõl új közös vállalat nem alapítható. A 2006. évi IV. törvény hatálybalépése napján a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló közös vállalat a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a 2006. június 30-án hatályos rendelkezései szerint mûködhet tovább. 733 Oktatói munkaközösség [105/2004. (IV. 27.) Korm. r.; 2006. V. tv.] Oktatás céljából a megfelelõ képesítéssel rendelkezõ természetes személyek oktatói munkaközösséget alapíthatnak, amely jogi személy. Ilyen például a zeneoktatói, társastánc-tanítói, nyelvoktatói stb. munkaközösség. A munkaközösség kötelezettségeiért saját vagyonával felel. Az oktatói munkaközösség társas vállalkozás, cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre a bejegyzés napjával. A cégjegyzékbe már bejegyzett oktatói munkaközösségek 2007. július 1-jét követõ 6 hónapon belül kötelesek voltak a létesítõ okiratuk módosítása útján közkereseti társaságként vagy korlátolt felelõsségû társaságként történõ nyilvántartásba vételüket kérni, vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszûnésrõl határozni és azt a cégbíróságnak bejelenteni. 734 Polgári jogi társaság (1959. IV. tv.; 2006. IV. tv.) A polgári jogi társaság – eltérõen a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény által szabályozott társaságoktól – nem jogalany, hanem csak egy kötelmi jogviszony. A gazdasági társaságok üzletszerû gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre, míg az üzletszerû gazdasági tevékenység polgári jogi társaság esetén kizárt. Polgári jogi társaságot legalább két tag társasági szerzõdése hozza létre a tagok gazdasági tevékenységet is igénylõ közös céljuk elérése érdekében, vagyoni hozzájárulással vagy anélkül. A vagyoni hozzájárulás közös tulajdonná válik és a tagok felelõssége egyetemleges. A tagok természetes és/vagy jogi személyek. A tagok személyes közremûködésre kötelesek, kivéve, ha a társaságnak jogi személy tagja is van, és a társasági szerzõdés úgy rendelkezik, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles. A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerzõdéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylõ közös céljuk elérése érdekében együttmûködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik elõmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy át, felelõsségük egyetemes, természetes és/vagy jogi személyek. 735 Mûvészeti alkotóközösség [83/1982. (XII. 29.) Mtr.; 1989. II. tv.; 27/1993. (IV. 29.) AB határozat] Az alkotóközösség a tagok mûvészi tevékenységének támogatása, tevékenységük anyagi feltételeinek biztosítása, valamint a tagok mûveinek forgalomba hozatala céljából alakult társadalmi szervezet. Az alkotóközösség csak a tagjai által készített mûveket jogosult forgalomba hozni, továbbá a mûvek felhasználására megállapodást kötni. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A mûvészeti alkotóközösségre vonatkozó jogszabály megsemmisítésével (1993. IV. 29.) az alkotóközösség elvesztette jogi személyiségét, s társadalmi szervezetként kell – megalakulása után – nyilvántartásba vételét kérni. Az alkotóközösség feloszlatással jogi személyiségû jogutód nélkül szûnt meg. 736 Közhasznú társaság (1959. IV. tv.; 1997. CLVI. tv.; 2006. IV. tv.) A közhasznú társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítését – nyereség és vagyonszerzési cél nélkül – szolgáló tevékenységet rendszeresen végzõ jogi személy. Üzletszerû gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elõsegítése érdekében folytathat. A társasági szerzõdésben meg kell határozni a közhasznú – és szükség szerint – az üzletszerû gazdasági tevékenységet. A társaság tevékenységébõl származó nyereség nem osztható fel a tagok között. Alapíthatja természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság. Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyûjteni. Cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre. 2007. július 1-jétõl közhasznú társaság nem alapítható. A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követõ két éven belül társasági szerzõdése módosításával nonprofit korlátolt felelõsségû társaságként mûködhet tovább, más

10524


•

2010. évi 67. szám

nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszünését határozhatja el. 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történõ nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszûnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidõ eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszûntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza. 737 Egyes jogi személyek vállalata (1959. IV. tv.; 2008. CV. tv) Vállalatot létesíthet a helyi önkormányzat, a szövetkezetek országos érdek-képviseleti szerve és – ha az alapszabálya megengedi – az egyesület. A vállalat jogi személy, a cégjegyzékbe történõ bejegyzéssel jön létre. A létesítõ szerv a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel. A vállalat tevékenységi körét a létesítõ szerv állapítja meg, és biztosítja az annak ellátásához szükséges vagyont. A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére. 2009. január 1-jétõl közüzemi vállalatot nem lehet alapítani. 738 Egyéb, máshova nem sorolt vállalat A 71, 72, 732, 737 csoportokba nem tartozó megszûnt vállalati formák. 739 Egyéb megszûnt gazdálkodási forma Idetartoznak az újonnan már nem alakítható gazdálkodási formák, például jogi személy felelõsségével mûködõ gazdasági munkaközösség, szakcsoport. Ilyen típusú szervezet 1992. január 1-je óta nem alakulhat. A jogi személy felelõsségvállalásával mûködõ gazdasági munkaközösség az 1997. CXLIV. tv. hatálybalépését követõ két éven belül társasági szerzõdése módosításával közkereseti társaságként mûködhet tovább. Ennek hiányában e gazdasági társaságokat a cégbíróság megszûntnek nyilvánítja. 8 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 81 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 811 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység Idetartozik a lakosság saját fogyasztásra történõ termelése (pl. mezõgazdasági kistermelés, házilagos lakásépítés).

TECHNIKAI KÓD (9) Az államháztartásba tartozó alapokon (8) kívüli egyéb alapok és technikai kódok tartoznak ide. 91 Alap 915 Befektetési alap (2001. CXX. tv.) Olyan – jogi személyiséggel rendelkezõ – alap, amelyet valamely befektetésialap-kezelõ tevékenységet folytató társaság alapkezelõ nyilvános módon – befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával – vagy zárt módon összegyûjtött tõke értékpapírokba értékpapíralap vagy ingatlanokba ingatlanalap történõ befektetésével alakít ki, és a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízása alapján kezel. Nyíltvégû alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelõ visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz; zártvégû alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelõ nem visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz. A befektetési alap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által az alapkezelõ kérelmére történõ nyilvántartásba vétellel jön létre. 916 Országos betétbiztosítási alap (1996. CXII. tv.) A betétbiztosítási alap feladata az alapban tagsággal rendelkezõ pénzintézetnél elhelyezett betétek befagyása esetén – a törvényben meghatározott idõpontot követõen – a betétesek részére a törvényben meghatározott összeg kifizetése, egyes kapcsolódó feladatok pl. kezességvállalás, valamint az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az egyes betétekre 1993. június 30-a elõtt jogszabályban vállalt állami garancia, illetve ezt követõen a tagintézeteknél elhelyezett, az állam által egyes betétekre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történõ ellátása. Az alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tõkéjének növelésére fordíthatja. Az alap az Országgyûlés döntésével jogi személyként jött létre.


•

2010. évi 67. szám

10525

917 Magánnyugdíjgarancia-alap (1997. LXXXII. tv.) A magánnyugdíjpénztár-tag vagy kedvezményezettje követelésének törvényben meghatározott feltételek szerinti kiegyenlítésének biztosítására létrehozott alap. Az alap jogi személy, és a pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ minden magánnyugdíjpénztár tagjává válik, valamint garanciadíjat fizet. 918 Pénztárak garanciaalapja (1997. LXXXII.tv.) Az Alap a hivatkozott törvény hatálybalépésével jön létre. A pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ pénztár az Alap tagjává válik, és garanciadíjat fizet. Az Alap jogi személy, székhelye Budapest, pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel, saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági, országos adó, illeték fizetésére nem köteles, saját tõkéje nem osztható fel, harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság elõtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezetõ igazgató képviseli, mûködésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet látja el, viseli a kezelésével felmerülõ költségeket. Az Alap feladata a kifizetések teljesítése, szükség szerint, de legalább évente biztosításmatematikai elõrejelzés készítése az Alap garanciális kifizetési kötelezettségeinek a tárgyévet követõ idõszakban várható alakulásáról, a pénztártagtól kapott megbízás esetén a károsult egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárásban való képviselete, külön megállapodás alapján mûködteti a pénztárak szövetségének erre irányuló kezdeményezése esetén a törvényben meghatározott garanciarendszert. Az Alap a Felügyeletet az Alaphoz benyújtott igényrõl tájékoztatja. 919 Egyéb alap (1996. I. tv.; 2003. C. tv.) Idetartoznak a 911–918 csoportokba nem sorolható alapok, például: Befektetõvédelmi Alap BEVA, Hitelszövetkezetek Elsõ Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja HBA, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap OTIVA. Idetartozik továbbá a Mûsorszolgáltatási Alap, az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza. Kivéve Nyugdíjbiztosítási alap (lásd 894); Egészségbiztosítási alap (lásd 895). 92 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete (1992. XLIV. tv.; 2006. IV. tv.) 921 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete (1992. XLIV. tv.; 2006. IV. tv.; 2007. LXXXII. tv.) A munkavállalók által az õket foglalkoztató társaságban tulajdonosi részesedés céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevõkkel rendelkezõ jogi személy. A szervezet megalakulását követõen kérni kell annak bírósági nyilvántartásba való vételét. A szervezet a törvényben foglaltakon túlmenõen egyéb gazdasági tevékenységet, továbbá vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A szervezet tartozásaiért teljes vagyonával felel, a résztvevõk saját vagyonukkal nem tartoznak felelõsséggel. A hitel vagy részletfizetés igénybevételével megvásárolt vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) a tartozás törlesztésére kell fordítani. Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, akkor az ügyintézõ szerv 30 napon belül köteles közgyûlést összehívni, ahol határoznak a szervezet megszüntetésérõl és vagyonának a felosztásáról. 93 Egyéb adóalany 931 Egyéb adóalany Idetartozik pl. az a külföldi adózó, akinek Magyarországon nincs telephelye. A telephellyel rendelkezõ a gazdálkodási formájának megfelelõ csoportba kerül, függetlenül a külföldi tulajdoni hányadtól. A külföldiek kereskedelmi képviseletei a 611-es csoportba, míg a külföldi székhelyû vállalkozások fióktelepei a 226-os csoportba tartoznak. 94 Külföldi diplomáciai, konzuli testület, egyéb területen kívüli szervezet 941 Külföldi diplomáciai, konzuli testület Államok közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésének elõmozdítása, továbbá jogi személyeik és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteik érdekeinek képviselete és védelme céljából alakuló testület (pl. nagykövetség). A konzuli testület létesítése, illetve megszüntetése a

10526


•

2010. évi 67. szám

külügyminiszter hatásköre. A GFO 941 kódú egység csak a TEÁOR’08 99.00 Területen kívüli szervezet szakágazatába sorolható be. 942 Egyéb területen kívüli szervezet (1893/2006/EK r.) Ide tartozik az alábbi szervezetek tevékenysége: – a nemzetközi szervezetek, mint például az Egyesült Nemzetek Szervezete és annak speciális szervezetei, valamint regionális testületei, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Vámegyüttmûködési Tanács, a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet, Kõolajexportáló Országok Szervezete, az Európai Közösség, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az OECD, az OPEC stb. Az APEH-nál történõ bejegyzéssel jön létre. A GFO 942 kódú egység csak a TEÁOR’08 99.00 Területen kívüli szervezet szakágazatába sorolható be. 95 Gesztor önkormányzat, társulás, európai területi együttmûködési csoportosulás [2007. CXXVII. tv.; 47/2008. (III. 5.) Korm. r.] 951 Gesztor önkormányzat, társulás [1990. LXV. tv.; 1997. CXXXV. tv.; 2007. CXXVII. tv.; 27/2005. (II. 14.) Korm. r.; 47/2008. (III. 5.) Korm. r.] Több település összefogásával megvalósuló beruházásnál helyi önkormányzatok megállapodást kötnek a közös beruházás megvalósulásáról, megjelölve a beruházással összefüggõ feladatok ellátására felhatalmazott gesztor önkormányzatot. Ha a társönkormányzatok közössége az 1992. évi LXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése szerint válik adóalannyá, úgy a tulajdonközösség képviseletében a gesztornak be kell jelentkeznie az adóhatóságnál adóalanyként. A kivitelezõi számláknak az ügylet valós tartalma szerint a tulajdonközösség nevére kell szólnia, nevesítve azt is, hogy ki a képviselõ gesztor. A kivitelezõi számlák csak abban az esetben szólhatnak a gesztor nevére, ha az önkormányzatok arra szerzõdtek a gesztorral, azzal bízták meg, hogy a kivitelezõkkel a saját nevében szerzõdjön. Az 1997. évi CXXXV. a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló törvény alapján a gesztor önkormányzatok, társulások nem jogi társulások. A csoportosulás bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi eljárás nem peres eljárás, melyre a Fõvárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. Az eljárásban a jogi képviselet kötelezõ. 952 Európai területi együttmûködési csoportosulás (2007. XCIX. tv.; 1082/2006/EK r.) Lehetõvé teszi a Közösség területén jogi személyiséggel rendelkezõ együttmûködési csoportosulások létrehozását. A csoportosuláshoz történõ csatlakozás önkéntes. Helyénvaló a csoportosulásokat olyan joggal felruházni, mely szerint a tagok nevében eljárhatnak, különös tekintettel a csoportosulásokat alkotó regionális és országos önkormányzatokra. 96 Háztartás (1893/2006/EK r.) 961 Háztartás (1893/2006/EK r.) Ebbe a tételbe tartoznak: azok a háztartások, amelyek a háztartási munkákat végzõ alkalmazottat, mint pl. szolgáló, pincér, szakács, inas, tisztító, kertész, portás, istállós, sofõr, házvezetõ, bébiszitter, oktató, titkár stb. mint munkaadó foglalkoztatnak, a háztartások által végzett, önellátásukhoz szükséges, nem elkülöníthetõ termék-elõállítási tevékenységét. Idetartozik a vadászat, gyûjtögetés, mezõgazdasági tevékenység, lakás építése, ruházat és egyéb termékek elõállítása saját felhasználásra, a háztartás saját fogyasztásra végzett nem elkülöníthetõ szolgáltatásnyújtási tevékenységei. Idetartozik a fõzés, tanítás, a gondoskodás a háztartás tagjairól és más szolgáltatások, amelyek a háztartás saját ellátását szolgálják. Nem ide tartoznak az õstermelõk lásd: 233. Csak a GFO 961 kódú egység sorolható be a TEÁOR’08 97.00 Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás, 98.10 Háztartás termék-elõállítása saját fogyasztásra, 98.20 Háztartás szolgáltatása saját fogyasztásra szakágazataiba.


III.

•

2010. évi 67. szám

10527

Utasítások, jogi iránymutatások

A honvédelmi miniszter 81/2010. (VIII. 25.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenõrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, használatba adásának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól szóló 4/2010. (I. 15.) HM utasítás módosításáról A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 52. § (1) bekezdésének f) pontja alapján – figyelemmel a Hvt. 84–88. §-aira, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet elõírásaira, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság és a Honvédelmi Minisztérium között megkötött SZT-28425. számú Vagyonkezelési Szerzõdésben foglaltakra – a HM vagyonkezelésében lévõ ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenõrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, használatba adásának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól szóló 4/2010. (I. 15.) HM utasítás (a továbbiakban: Ut.) módosításáról a következõ utasítást adom ki: 1. §

Az Ut. 9. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A honvédelmi miniszter által a HM vagyonkezelésében lévõ, honvédelmi célra feleslegesnek minõsítésre javasolt, vagy honvédelmi célra feleslegesnek minõsített ingó vagyontárgyak – kivéve a selejtezési HM ut. 4. § (2) bekezdésében hivatkozott információvédelmi anyagok – hasznosításának tárcaszintû tervezésével, szervezésével, irányításával és a hasznosítással kapcsolatos feladatok végrehajtásának felügyeletével megbízott HM Miniszteri Kabinet, Miniszteri Kabinetiroda fõtanácsadó (a továbbiakban: Fõtanácsadó) megbízotti jogkörét és hatáskörét a honvédelmi miniszter által kiállított, a Fõtanácsadó jogállását is tartalmazó megbízólevél alapján gyakorolja. A Fõtanácsadó megbízásának hatálybalépését és a megbízás visszavonását a honvédelmi miniszter a Hivatalos Értesítõben közzéteszi.”

2. §

Az Ut. 3. § 11. pontjában a „HM Védelemgazdasági Fõosztály (a továbbiakban: HM VGF)” szövegrész helyébe a „HM Védelmi Tervezési és Vagyongazdálkodási Fõosztály (a továbbiakban: HM VTVF)” szöveg, 3. § 21. pontjában, 4. § (2) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 7. § (5) bekezdésének bevezetõ mondatában és (6) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésének b) pontjában, 11. § (1) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésének bevezetõ mondatában és (2) bekezdésében, 15. § (1)–(2) bekezdéseiben, 16. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdéseiben, 19. § (3) bekezdésében, 20. § (3)–(4) bekezdéseiben, 22. § (1)–(4) bekezdéseiben, 25. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban és (2) bekezdésének bevezetõ mondatában, 26. § (1)–(3) bekezdéseiben, 27. § (3) bekezdésében, 34. § (2) és (4) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésének a), c) pontjaiban és (4) bekezdésének b) pontjában, 37. § (1)–(2) és (6) bekezdéseiben, 38. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában, 40. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdéseiben, 42. § (2)–(3) bekezdéseiben, 45. § (3) bekezdésében, 50. § (2)–(4) bekezdéseiben, 51. § (2)–(5) bekezdéseiben, 52. § (4), (7)–(8) bekezdéseiben és (9) bekezdésének bevezetõ mondatában, 53. § (1) és (3)–(4) bekezdéseiben, 58. § (2) bekezdésében, 59. § (1) és (5) bekezdéseiben a „HM VGF” szövegrész helyébe a „HM VTVF” szöveg lép.

3. §

Az Ut. 9. § (2)–(3) bekezdéseinek bevezetõ mondataiban, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1)–(2) és (5) bekezdéseiben, 22. § (1) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésének bevezetõ mondatában és (2) bekezdésének c) pontjában, 26. § (1)–(5) bekezdéseiben, 27. § (1) és (3) bekezdéseiben, 28. § a) pontjában, 34. § (2), (4) bekezdésében és (6) bekezdésének b) pontjában, 35. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban, (3) bekezdésében és (4) bekezdésének b) pontjában, 36. § (3) és (5) bekezdéseiben, 37. § (1) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban és (2) bekezdésében, 40. § (4)–(6) bekezdéseiben, 44. § (2)–(3) bekezdéseiben, 50. § (4)–(5) bekezdéseiben, 52. § (4) bekezdésében, (5)–(6) bekezdéseinek bevezetõ mondataiban, (7) bekezdésében és (9) bekezdésének c) pontjában a „HM miniszteri biztos” szövegrész helyébe a „Fõtanácsadó” szöveg lép.

10528


•

2010. évi 67. szám

4. §

Az Ut. 25. § (1) bekezdésének c) pontjában, 31. § a) pontjában, 60. § (2) bekezdésének bevezetõ mondatában és (3)–(8) bekezdéseiben, 64. § (5) bekezdésében a „HM kabinetfõnök” szövegrész helyébe a „HM közigazgatási államtitkár” szöveg lép.

5. §

Az Ut. 26. § (3)–(4) bekezdéseiben a „HM jogi szakállamtitkár” szövegrész helyébe a „HM jogi és igazgatási helyettes államtitkár” szöveg, 36. § (2) bekezdésének b) pontjában a „HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (a továbbiakban: HM VTISZÁT)” szövegrész helyébe a „HM védelemgazdasági helyettes államtitkár (a továbbiakban: HM VGHÁT)” szöveg, 36. § (3)–(4) bekezdéseiben a „HM VTISZÁT” szövegrész helyébe a „HM VGHÁT” szöveg lép.

6. §

Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba és az azt követõ napon hatályát veszti.

Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter


•

10529

2010. évi 67. szám

A nemzetgazdasági miniszter 7/2010. (VIII. 25.) NGM tájékoztatója az Artisjus Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület által indított bírósági eljárásokat terhelõ illeték utólagos elszámolással történõ megfizetésének engedélyezésérõl

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Artisjus Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesületnek (székhely: 1016 Budapest, Mészáros u. 15–17.) az általános szabályoktól eltérõ illetékfizetési módot engedélyeztem, melynek alapján a gazdálkodószervezet a 2010. augusztus 1. napjától bármely, általa kezdeményezett bírósági eljárás illetékét illetékbélyeg helyett, utólagos elszámolással az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának illetékbeszedési számlájára pénzzel fizetheti meg. Az engedély határozott idejû, 1 évre – vagyis 2011. július 31-ig – szól. Az engedély magánszemély és gazdálkodószervezet (Pp. 396. §) mint adós ellen indított bírósági eljárás illetékére egyaránt kiterjed. A gazdálkodószervezetnek elõleget kell fizetnie az engedélyben foglaltak szerint. A gazdálkodószervezet valamennyi illetékköteles iraton az e célra rendszeresített gumibélyegzõvel a következõ szöveget tünteti fel: „A bírósági (nemperes és peres) eljárást terhelõ ………… Ft bírósági eljárási illeték megfizetésére az adópolitikáért felelõs miniszter 8274/2010. számú engedélye alapján utólagos elszámolással kerül sor.”

Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

10530


•

2010. évi 67. szám

A nemzeti erõforrás miniszter 4/2010. (VIII. 25.) NEFMI tájékoztatója 1 az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 3. számú mellékletében foglalt homogén betegségcsoportok 5.0 verzióhoz kapcsolódó besoroló tábla változáslistájáról

Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 3. számú mellékletében foglalt homogén betegségcsoportok 5.0 verzióhoz kapcsolódó besoroló tábla változáslistájáról szóló 2/2010. (VI. 24.) NEFMI tájékoztatót e tájékoztató Mellékletében foglaltak szerint módosítom. Az e tájékoztató Mellékletében foglaltakat a 2010. szeptember 1-jét követõ kifizetésekre kell alkalmazni.

Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erõforrás miniszter

Melléklet a 4/2010. (VIII. 25.) NEFMI tájékoztatóhoz

HBCs 5.0 besorolás változása **** Fõcsoport: 99 Fõcsoport nélküli homogén betegségcsoportok **** 99 959D

1

Rosszindulatú daganat kemoterápiája “D” DAGANATOK “C” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “D” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “E” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “E1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “F” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “F1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “G” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “G1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “G2" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “H” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “I” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején!

A HBCs 5.0 verzió változáslistáját az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a honlapján közzéteszi. Megjegyzés: Az áthúzás törlést, az aláhúzás új kódot jelent.


•

10531

2010. évi 67. szám

DAGANATOK “K” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “K1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “K2" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “L” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “L2" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “L4" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “M” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “M1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “N” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “O” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “P” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “P2" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “Q” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “R” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “R1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “S” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “S1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “T” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “V” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “V1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “W” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “W2" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “W4" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “Z2" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “Z4" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “Z6" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején!

10532


7478*

•

2010. évi 67. szám

KEMOTERÁPIÁK “*A” KEMOTERÁPIÁK “*B” KEMOTERÁPIÁK “*C” KEMOTERÁPIÁK “*D” KEMOTERÁPIÁK “*E” KEMOTERÁPIÁK “*F” KEMOTERÁPIÁK “*G” KEMOTERÁPIÁK “*H” KEMOTERÁPIÁK “*I” KEMOTERÁPIÁK “*J” KEMOTERÁPIÁK “*K” KEMOTERÁPIÁK “*L” KEMOTERÁPIÁK “*M” KEMOTERÁPIÁK “*N” KEMOTERÁPIÁK “*O” KEMOTERÁPIÁK “*P” KEMOTERÁPIÁK “*Q” KEMOTERÁPIÁK “*R” KEMOTERÁPIÁK “*S” KEMOTERÁPIÁK “*T” KEMOTERÁPIÁK “*U” KEMOTERÁPIÁK “*V” KEMOTERÁPIÁK “*W” KEMOTERÁPIÁK “*X” KEMOTERÁPIÁK “*Y” KEMOTERÁPIÁK “*Z” KEMOTERÁPIÁK “*EE” KEMOTERÁPIÁK “*FF” KEMOTERÁPIÁK “*GG” KEMOTERÁPIÁK “*HH” KEMOTERÁPIÁK “*II” Kemoterápia, CBP+TXT/C+BEV protokoll szerint KEMOTERÁPIÁK “*JJ” (DAG. “E1" ÉS KEMOT. ”*A") VAGY (DAG. “W2" ÉS KEMOT. ”*B") VAGY ([DAG. “L2" VAGY DAG. ”M" VAGY DAG. “P2"] ÉS KEMOT. ”*C") VAGY ([DAG. “C” VAGY DAG. “D” VAGY DAG. “H” VAGY DAG. “L4" VAGY DAG. ”M" VAGY DAG. “O”] ÉS KEMOT. “*D”) VAGY ([DAG. “L” VAGY DAG. “M” VAGY DAG. “N”] ÉS KEMOT. “*E”) VAGY ([DAG. “C” VAGY DAG. “D” VAGY DAG. “E” VAGY DAG. “H” VAGY DAG. “M1"] ÉS KEMOT. ”*F") VAGY (DAG. “F” ÉS KEMOT. “*G”) VAGY ([DAG. “E1" VAGY DAG. ”F1" VAGY DAG. “G2"] ÉS KEMOT. ”*H") VAGY (DAG. “M” ÉS KEMOT. “*I”) VAGY (DAG. “N” ÉS KEMOT. “*J”) VAGY (DAG. “V” ÉS KEMOT. “*K”) VAGY (DAG. “O” ÉS KEMOT. “*M”) VAGY ([DAG. “S” VAGY DAG. “T”] ÉS KEMOT. “*N”) VAGY ([DAG. “C” VAGY DAG. “O”] ÉS KEMOT. “*O”) VAGY ([DAG. “N” VAGY DAG. “R1"] ÉS KEMOT. ”*P") VAGY ([DAG. “W” VAGY DAG. “K2"] ÉS KEMOT. ”*Q") VAGY (DAG. “T” ÉS KEMOT. “*R”) VAGY ([DAG. “K1" VAGY DAG. ”W"] ÉS KEMOT. “*S”) VAGY (DAG. “W” ÉS KEMOT. “*T”) VAGY ([DAG. “E1" VAGY DAG. ”F1" VAGY DAG. “G1" VAGY DAG. ”G2"] ÉS KEMOT. “*U”) VAGY (DAG. “V1" ÉS KEMOT. ”*V") VAGY (DAG. “Z2" ÉS KEMOT. ”*W") VAGY ([DAG. “V1" VAGY DAG. ”W4" VAGY DAG. “Z2"] ÉS KEMOT. ”*X") VAGY (DAG. “S1" ÉS KEMOT. ”*Y")


•

10533

2010. évi 67. szám

VAGY ([DAG. “K” VAGY DAG. “Z6"] ÉS KEMOT. ”*Z") VAGY (DAG. “Q” ÉS KEMOT. “*EE”) VAGY (DAG. “R” ÉS KEMOT. “*FF”) VAGY ([DAG. “Z4" VAGY DAG. ”Z6"] ÉS KEMOT. “*GG”) VAGY ([DAG. “C” VAGY DAG. “H” VAGY DAG. “I” VAGY DAG. “P” VAGY DAG. “Q” VAGY DAG. “T”] ÉS KEMOT. “*HH”) “) VAGY (DAG. ”I" ÉS KEMOT. “*II”) VAGY ([DAG. “D” VAGY DAG. “E” VAGY DAG. “G”] ÉS KEMOT. “*JJ”) VAGY ([“1"-ES TÍPUSKÉNT DAG. ”F" ÉS “3’-AS TÍPUSKÉNT DAG. ”W"] ÉS KEMOT. “*L”) **** 99 959H

Rosszindulatú daganat kemoterápiája “H” DAGANATOK “C” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “D” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “E” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “E1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “F” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “F1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “G” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “H” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “I” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “J” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “K” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “M” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “N” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “Q” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “R1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “V” A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “W1" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “W3" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “Z3" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “Z4" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején!

10534


7478*

DAGANATOK “Z5" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! DAGANATOK “Z6" A kódlistát lásd kiemelve a fõcsoport elején! KEMOTERÁPIÁK “*A” KEMOTERÁPIÁK “*B” KEMOTERÁPIÁK “*C” KEMOTERÁPIÁK “*D” KEMOTERÁPIÁK “*E” KEMOTERÁPIÁK “*F” KEMOTERÁPIÁK “*G” KEMOTERÁPIÁK “*H” KEMOTERÁPIÁK “*I” KEMOTERÁPIÁK “*J” Kemoterápia, CBP+TXT/C+BEV protokoll szerint KEMOTERÁPIÁK “*K” KEMOTERÁPIÁK “*L” KEMOTERÁPIÁK “*M” KEMOTERÁPIÁK “*N” KEMOTERÁPIÁK “*O” KEMOTERÁPIÁK “*S” KEMOTERÁPIÁK “*T” KEMOTERÁPIÁK “*U” KEMOTERÁPIÁK “*Z” (DAG. “F” ÉS KEMOT. “*A”) VAGY ([DAG. “I” VAGY DAG. “N”] ÉS KEMOT. “*B”) VAGY (DAG. “Q” ÉS KEMOT. “*C”) VAGY ([DAG. “N” VAGY DAG. “Q”] ÉS KEMOT. “*D”) VAGY ([DAG. “C” VAGY DAG. “H”] ÉS KEMOT. “*E”) VAGY ([DAG. “J” VAGY DAG. “M” VAGY DAG. “W1"] ÉS KEMOT. ”*F") VAGY (DAG. “V” ÉS KEMOT. “*G”) VAGY ([DAG. “V” VAGY DAG. “W3" VAGY DAG. ”Z3"] ÉS KEMOT. “*H”) VAGY ([DAG. “K” VAGY DAG. “Z6"] ÉS KEMOT. ”*I") VAGY (“DAG. ”I" ÉS KEMOT. “*J”) VAGY (DAG. “G” ÉS KEMOT. “*K”) VAGY ([DAG. “I” VAGY DAG. “R1"] ÉS KEMOT. ”*L") VAGY (DAG. “E” ÉS KEMOT. “*M”) VAGY ([DAG. “D” VAGY DAG. “E” VAGY DAG. “G”] ÉS KEMOT. “*N”) VAGY ([DAG. “E1" VAGY DAG. ”F1" VAGY DAG. “I”] ÉS KEMOT. “*O”) VAGY (DAG. “N” ÉS KEMOT. “*S”) VAGY ([DAG. “W3" VAGY DAG. ”Z5"] ÉS KEMOT. “*T”) VAGY ([DAG. “J” VAGY DAG. “W1"] ÉS KEMOT. ”*U") VAGY ([DAG. “Z4" VAGY DAG. ”Z6"] ÉS KEMOT. “*Z”)

•

2010. évi 67. szám


V.

•

2010. évi 67. szám

10535

Személyügyi hírek

Álláspályázatok

Kondoros Nagyközség Önkormányzatának Települési Szolgáltató Intézménye pályázatot hirdet az intézmény gazdasági vezetõi állása betöltésére A pályázat kiírására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §-a alapján kerül sor. Kondoros Nagyközség Önkormányzata Települési Szolgáltató Intézménye (5553 Kondoros, Liget u. 2.) pályázatot hirdet az intézmény pénzügyi-gazdasági munkakörének betöltésére. A közalkalmazotti jogviszony idõtartama határozatlan idejû. Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidõ. Próbaidõ: 4 hónap. A munkavégzés helye: Békés megye, Kondoros, Liget u. 2. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: a gazdasági vezetõ feladatköreinek ellátása, beszámolók, költségvetés készítése, testületi elõterjesztések elkészítése, számviteli, pénzügyi feladatok ellátása stb. Illetmény és juttatások: az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: – fõiskolai pénzügyi-számviteli végzettség, – államigazgatási mérlegképes könyvelõi képesítés, – felhasználói szintû informatikai rendszerismeret, – vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent: – államháztartási területen végzett legalább 3–5 év szakmai tapasztalat, – közigazgatási területen belüli állandó lakóhely, – angol- vagy németnyelv-tudás. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: – 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, – részletes szakmai önéletrajz, – végzettséget és szakképesítést igazoló okiratok hiteles másolata. A munkakör betöltésének idõpontja: 2010. október 1. A pályázat benyújtásának határideje: 2010. szeptember 20. A pályázat benyújtásának módja: postai úton vagy személyesen. Cím: Kondoros Nagyközség Önkormányzata Települési Szolgáltató Intézménye, 5553 Kondoros, Liget u. 2. Kérjük a borítékon feltüntetni: „Pályázat”.

10536


•

2010. évi 67. szám

Mezõtúr Város Önkormányzata pályázatot hirdet turisztikai-idegenforgalmi referens munkakör betöltésére Pályázati feltételek: – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet, – cselekvõképesség, – a köztisztviselõk képesítési elõírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet I/3. pontja alapján: egyetemi szintû nemzetközi kapcsolatok szakértõ szakképzettség; Európai Unió szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképzettség; egyetemi szintû jogász, bölcsészettudományi vagy közgazdasági felsõoktatásban szerzett szakképzettség; mûszaki felsõoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû pedagógus szakképzettség; fõiskolai szintû gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment, nemzetközi kommunikáció, külgazdasági, nemzetközi marketing és teljes körû minõségirányítási szakon szerzett közgazdász szakképzettség; katonai felsõoktatási intézményben (jogelõd intézményében) egyetemi szintû biztonság- és védelempolitikai szakon, illetve azzal egyenértékû egyetemi szintû szakon szerzett szakképzettség és legalább középfokú angol, valamint a helyi adottságok szerint indokolt nyelvbõl szerzett legalább középfokú nyelvvizsga, – jogszabály által elõírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalása, – felhasználói szintû számítógépes ismeretek (Word, Excel), – foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmasság. Elõnyt jelent: – turisztikai területen szerzett gyakorlat. Ellátandó feladatok: turisztikával és idegenforgalommal, külkapcsolatokkal kapcsolatos feladatok ellátása. Gondnoki feladatok ellátása. A pályázatnak tartalmaznia kell: – kézzel írott önéletrajzot, motivációs levelet, – részletes szakmai önéletrajzot, – az iskolai végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát, – három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, – igazolást a foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmasságról, – nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagot az eljárásban részt vevõk megismerhetik. Illetmény és egyéb juttatás: a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. rendelkezései alapján. A pályázat benyújtásának határideje: 2010. szeptember 20. A munkakör betölthetõ: 2010. október 1-jétõl. A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtásra elõírt határidõt követõ 10 munkanapon belül. A kinevezés határozatlan idõre szól, 6 hónapos próbaidõ kikötésével. A pályázattal kapcsolatos bõvebb felvilágosítás dr. Szûcs Attila jegyzõtõl a 06 (56) 551-902-es telefonszámon kérhetõ. A kiíró fenntartja a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítási jogát. A pályázat benyújtásának helye: Mezõtúr Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, 5400 Mezõtúr, Kossuth tér 1. A pályázatot zárt borítékban „Turisztikai-idegenforgalmi referens munkakör” jelige feltüntetésével kell beküldeni.


•

2010. évi 67. szám

10537

Sümeg Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete pályázatot ír ki aljegyzõi álláshely betöltésére Munkakör: Sümeg Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala aljegyzõi feladatainak ellátása, a jegyzõ helyettesítése, a jegyzõ által meghatározott feladatok ellátása. Pályázati feltételek: – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet, – cselekvõképesség, – igazgatásszervezõi vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés, – jogi vagy közigazgatási szakvizsga, vagy ezek hiányában az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által teljeskörûen közigazgatási jellegûnek minõsített tudományos fokozat alapján adott mentesítés, – legalább 5 éves közigazgatási gyakorlat, – a Ktv. 22. § (8) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése. A pályázathoz csatolni kell: – részletes szakmai önéletrajzot, – a vezetõi munkakörre vonatkozó szakmai programot, – iskolai végzettséget, szakképzettséget tanúsító okiratok másolatát, – 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, – nyilatkozatot a pályázat nyilvános, illetve zárt ülésen történõ tárgyalásáról, – nyilatkozatot az elõírt vagyonnyilatkozati kötelezettség teljesítésének vállalásáról, – hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázat elbírálásában részt vevõk a teljes pályázati anyagba betekinthetnek. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent az egyetemi vagy fõiskolai szintû felsõoktatásban szerzett közgazdasági vagy pénzügyi és számviteli szakképzettség. A pályázatokat a képviselõ-testületi döntést megelõzõen elõkészítõ szakmai bizottság véleményezi. Az iskolai végzettséget, szakképesítést tanúsító eredeti okiratokat személyes meghallgatás esetén be kell mutatni. A kinevezés – 6 hónapos próbaidõ kikötésével – határozatlan idõre szól. Illetmény és egyéb juttatások: a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a vonatkozó helyi rendelet és a közszolgálati szabályzat rendelkezései alapján. A pályázat benyújtásának határideje: 2010. október 31. A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidõt követõ 30. nap, illetve az elõírt határidõ lejártát követõ legközelebbi képviselõ-testületi ülésen. A munkakör az elbírálást követõ hó elsõ napjától tölthetõ be. A pályázatot zárt borítékban Sümeg város polgármesteréhez kell benyújtani. Cím: 8330 Sümeg, Béke tér 7. A postai úton érkezõ pályázatokra kérjük ráírni „Aljegyzõi pályázat”. A pályázattal kapcsolatban további információ kérhetõ dr. Rédei Zsolt polgármestertõl a 06 (87) 550-760-as telefonszámon.

10538

VII.


•

2010. évi 67. szám

Pályázati felhívások

A Belügyminisztérium pályázati felhívása Pályázati felhívás egyes települések közbiztonságának javítását célzó együttmûködéshez kapcsolódó 2010. évi támogatások elnyerésére

I. Pályáztató és támogató Belügyminisztérium.

II. A pályázati program célja A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések, valamint e megyék területén kívül a kiemelten veszélyeztetett települések közbiztonságának javítása, ennek érdekében a közbiztonság fenntartásában közremûködõ hatóságok, helyi önkormányzatok, társadalmi szervezetek együttmûködéséhez szükséges feltételek biztosítása, javítása, a koordináció és az együttmûködés fejlesztése, új módszerek kimunkálása. Az élet- és vagyonvédelem megóvásában alkalmazandó eszközök, módszerek kialakításának támogatása, a helyi biztonságérzet erõsítését célzó intézkedések megvalósítása. A pályázat célja továbbá, hogy az érintett települések közbiztonságának javítása érdekében folytatott együttmûködés tapasztalatait az állami és helyi önkormányzati, valamint civil szervezetek partneri együttmûködés keretében felhasználják, hangsúlyozva azt, hogy a közbiztonság javításában, különösen a kis értékre elkövetett jogellenes cselekmények megelõzésében az állam mellett a lakosságnak és a civil kezdeményezésnek is teret kell kapniuk.

III. A pályázati program céljának megvalósítása érdekében támogatható tevékenységek A) Az együttmûködés intézményesítése területén 1. A rendõrkapitányságok, valamint a helyi önkormányzatok által foglalkoztatott, a helyi közbiztonság fenntartásában feladatot ellátók (közterület-felügyelõk, településõrök, önkormányzati természetvédelmi õrök, mezõõrök), továbbá az állami természetvédelmi õrök, halászati õrök, vadõrök, valamint polgárõr egyesületek közötti együttmûködés javítása érdekében kommunikációs eszközök beszerzése és az üzemeltetési költségek fedezése. 2. A rendõrõrsök, körzeti megbízotti irodák és körzeti megbízottak kommunikációs lehetõségeinek javítása – mobil kommunikáció, laptop, mobilinternet területén alkalmazható eszközök alkalmazásával – a helyi közbiztonság területén feladatot ellátó helyi önkormányzati és civil szervezetekkel, valamint az állampolgárokkal történõ kapcsolattartás elõsegítése érdekében. 3. A rendõrkapitányság által nyújtott szakmai támogatásra építve helyi bûnmegelõzési program kidolgozása, vagy már korábban kidolgozott és a gyakorlatban eredményesen megvalósított program más kistelepülések számára történõ hozzáférhetõvé és felhasználhatóvá tétele céljából általánosan alkalmazható protokoll kidolgozása, esetlegesen az adaptációja, a megvalósítás mentori támogatása. 4. Együttmûködõ rendszer kiépítése a közbiztonság fenntartásában tevékenységet ellátó szervezetekkel, érdekeltté tehetõ társadalmi csoportok bevonása a helyi közbiztonságot szolgáló együttmûködésbe (például tizenévesek szülei, etnikai kisebbségek tagjai, fiatal aktív nyugdíjasok, különösen a rendvédelmi szervek nyugállományú tagjai és civil szervezeteik). 5. A közösségi közlekedés területén a helyi közlekedésbiztonság javítását szolgáló együttmûködés kialakítása érdekében – a helyi közutak kezelõi feladatait ellátó önkormányzatokkal közösen – a baleseti gócpontok feltárása,


•

2010. évi 67. szám

10539

az azok megszüntetését szolgáló forgalomszervezési javaslatok kidolgozása és megvalósítása, a fokozott balesetveszély miatt kiemelt kockázatot jelentõ nevelési és oktatási intézményeknél idõszakos jelzõõri szolgálat szervezése. B)

A már kidolgozott és bevált „legjobb gyakorlat” („best practice”) terjesztésének területén 1. A helyi közbiztonság fenntartásában eredményesen alkalmazott együttmûködési megoldások, bûnmegelõzési programok, „legjobb gyakorlatok” ismertetése és elterjesztése érdekében képzés, tréning szervezése a hasonló problémákkal küzdõ helyi önkormányzatok képviselõinek, valamint az érintett egyéb intézmények, hatóságok és szervezetek képviselõinek részére. 2. Gyakorlatorientált, speciális bûnmegelõzési és szakmai ismeretek megszerzésére irányuló képzések szervezése a helyi önkormányzati szervezetek, valamint a közbiztonság területén feladatot vállaló civil szervezetek tagjainak, multidiszciplináris esetmegbeszélések szervezése több, különbözõ szakterületen mûködõ szervezet szakembereinek bevonásával. 3. A gyermek- és fiatalkorúak, valamint az idõsek – személyes formában, valamint kiadványokon, szórólapokon való – tájékoztatása az áldozattá válás megelõzésének lehetõségeirõl, ingyenes „biztonsági tanácsadói szolgálat” mûködtetése, tájékoztatók a helyben elérhetõ áldozatsegítõ szolgáltatásokról. 4. A helyi közbiztonság javításában bevált, általánosan is alkalmazható szervezési, kommunikációs vagy egyéb megoldások szélesebb körben történõ megismertetését szolgáló oktatóanyagok, filmek, papír alapú vagy elektronikus kiadványok elkészítése, továbbá az ezekhez történõ széles körû hozzáférést biztosító megoldások kidolgozása és megvalósítása.

C) A közterületi jelenlét növelése, a hatóságok elérhetõségének javítása 1. A helyi közösségi terek biztonságát szolgáló közterületi jelenlét megszervezése, megerõsítése. A közbiztonsági szempontból jelentõsebb kockázatot hordozó helyeken és idõszakokban az érintett hatóságok, szervezetek egymásra tekintettel történõ, elõzetesen egyeztetett szolgálatszervezésének kialakítása, ennek érdekében az információk gyors és hatékony cseréjét támogató megoldások kidolgozása és megvalósítása. 2. A helyi önkormányzat közigazgatási területén fekvõ mezõgazdasági területeken elkövetett vagyon elleni bûncselekmények és szabálysértések megelõzése érdekében a fokozott kockázatot rejtõ idõszakokban folyamatos õrszolgálat létrehozása az érintett szervezetek, hatóságok közös szolgálatszervezésével, az ezekhez szükséges kommunikációs és egyéb feltételek biztosítása. 3. A rendõrkapitányságok által szervezett „tanyaprogramok” megvalósításában a közbiztonság fenntartásában feladatot vállaló szervezetek tagjainak bevonása, az ezekhez szükséges eszközök és feltételek biztosításának támogatása. 4. A fokozott kriminális kockázatnak kitett, a külterületen elszórtan található ingatlanokban egyedül élõk, idõskorúak számára jelzõrendszer kiépítésének és mûködtetésének, áldozatvédelmi program kidolgozásának és megvalósításának támogatása, különösen olyan 24 órás segélyhívási lehetõség kialakítása, amely szükség esetén az azonnali beavatkozást is biztosítja. A pályázati programban a támogatható tevékenységek közül legalább három megvalósítása kötelezõ.

IV. A pályázat benyújtása Pályázatot az alábbi partnerek (a továbbiakban: konzorciumi partnerek) nyújthatnak be: 1. Fõ pályázó:

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendõr-fõkapitányság, vagy a kiemelten veszélyeztetett település helye szerint illetékes megyei rendõr-fõkapitányság

2. Megvalósító:

a területileg illetékes rendõrkapitányság

3. Együttmûködõ: az érintett települési önkormányzatok és azok szövetségei, a helyi közbiztonság fenntartásában feladatot ellátók

10540


•

2010. évi 67. szám

A pályázat benyújtására fõ pályázóként a megyei rendõr-fõkapitányság jogosult azzal, hogy a pályázatot a rendõrkapitányság valósítja meg. A konzorciumi partnerek együttmûködési megállapodást kötnek a projekt megvalósítására, amely részletezi a fõ pályázó, a megvalósító és az együttmûködõk közötti felelõsség- és munkamegosztást, továbbá rendelkezik a projekt forrásairól és a támogatás elosztásáról. Az együttmûködési megállapodás nem feltétele a pályázat benyújtásának. A hatályos együttmûködési megállapodás megléte a pályázat eredményeként megkötendõ támogatási szerzõdés életbe lépésnek feltétele. Egy fõ pályázó ugyanazzal a megvalósítóval egy pályázatot nyújthat be. A pályázat benyújtásának határideje: 2010. szeptember 30. A pályázatok benyújtásának módja és helye: A pályázatot a pályáztatóhoz a Miniszteri Kabinet kabinetfõnökének címezve kell benyújtani (cím: Belügyminisztérium, Miniszteri Kabinet 1051 Budapest, József Attila u. 2–4., vagy 1903 Budapest, Pf. 314). A papír alapon elkészített teljes pályázati dokumentációt 1 db, „E” betûvel jelölt eredeti és 1 db másolati példányban kell a pályáztatóhoz eljuttatni. A pályázattal kapcsolatos valamennyi információ a Belügyminisztérium honlapján (www.bm.gov.hu) érhetõ el.

V. A pályázatok elbírálása 1. A beérkezõ pályázatok elbírálása a beérkezés sorrendjében, folyamatosan történik. A pályázatok elbírálását a Belügyminisztérium által létrehozott bírálóbizottság végzi a pályázati felhívásban közzétett bírálati szempontok szerint. A bírálóbizottság döntése elleni jogorvoslati kérelmet a döntésnek a Belügyminisztérium honlapján (www.bm.gov.hu) történt nyilvánosságra hozatalát követõ 10 napon belül a belügyminiszterhez kell írásban benyújtani. 2. Az elbírálásnál elõnyt jelent: a) az együttmûködõk széles köre, b) a pályázó a kötelezõen elõírtnál több pályázati tevékenységet valósít meg. 3. Az elbírálás határideje: a pályázat befogadásától számított 15. nap. 4. Bírálati szempontok: a) a tervezett projektben meghatározott célkitûzések indokoltak, reálisak, a pályázati program által elérni kívánt eredmények a bevont célcsoport, a konzorciumi partnerek, a társadalmi környezet vonatkozásában fontosak, jelentõsek, b) a pályázó szakmailag felkészült, alkalmas a projekt megvalósítására, a pályázó és az együttmûködõ partnerek szakembereinek szakértelme bizonyított, az együttmûködésben részt vevõ tagok összetétele optimális, korábban is hatékony közös munkát végeztek, c) a projekt a helyi közbiztonsági, bûnözési helyzet figyelembevételével készült, a helyi sajátosságokon alapszik, jól reagál a helyi igényekre, d) a projekt költségvetése reális, a források hatékony felhasználását biztosítja, a tárgyi eszközök beszerzésének költsége, a személyi jellegû ráfordítások elfogadhatóak, e) a projekt célcsoportjának megközelítése szakmailag megalapozott, többirányú, a célcsoport tagjainak száma magas, f) a projekt idõbeli ütemezése reális, az ütemterv a programok magas szakmai színvonalon való megvalósítása mellett kivitelezhetõ, g) sor került egzakt módon mérhetõ eredménymutatók, megfelelõ és teljesíthetõ mennyiségi és minõségi indikátorok meghatározására, h) a megvalósítani tervezett tevékenységek folyamatjellegûek, a program komplex, i) a pályázó vállalja a hatásvizsgálatot a pályázat lezárulását követõen,


j) k)

•

2010. évi 67. szám

10541

a pályázó vállalja a pályázat elnyerését követõen a megvalósított együttmûködés fenntartását, a pályázat eredményeinek további alkalmazását, a projekt jól kommunikált a helyi, regionális vagy országos médiában, ehhez a pályázat kommunikációs tervet tartalmaz.

5. Nem fogadható be a pályázat, ha a) azt nem a jogosult nyújtotta be, b) a pályázatot a benyújtási határidõn túl adták postára, c) a pályázatot hiányosan, nem a kötelezõ alaki elõírások betartásával nyújtották be. Ha a pályázat a c) alpontban meghatározott ok fennállása miatt nem fogadható be, a pályáztató a pályázót 8 napos határidõ tûzésével hiánypótlásra hívja fel.

VI. A támogatás összege, folyósítása és felhasználása 1. A pályázóval kötött támogatási szerzõdés aláírását és a támogatóhoz történõ benyújtását követõen 3 munkanapon belül a vissza nem térítendõ támogatást a támogató a fõ pályázó elõirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. 2. A támogatott projekt megvalósítása során létrehozott vagy megvásárolt tárgyi eszköznek minõsülõ vagyontárgyat leltárba kell venni. A leltárba vett vagyontárgy a támogatási szerzõdés aláírásától számított három éven belül csak a támogató elõzetes hozzájárulásával idegeníthetõ el.

VII. A pályázat megvalósítása 1. A támogatási szerzõdés megkötése A bírálóbizottság döntését követõ 15 napon belül a támogató és a támogatott támogatási szerzõdést köt, amely szerzõdést a támogató készíti elõ. Támogatási szerzõdéstõl történõ elállásnak kell tekinteni, ha a szerzõdés megkötésére a támogatottnak felróható okból a rendelkezésre álló határidõn belül nem kerül sor. 2. A projekt megvalósítása A támogatott projektet a támogatási szerzõdés megkötését követõ 15 napon belül meg kell kezdeni és 2010. december 31-ig be kell fejezni. 3. A projekt végrehajtásával összefüggésben a fõ pályázó feladatai: a) projektmenedzsment feladatok: a partneri együttmûködés, koordináció kialakítása, a partnerek felkészítése a programban való részvételre, adminisztrációs feladatok, valamint az illetékes gazdasági ellátó igazgatóság közremûködésével a pénzügyi feladatok ellátása, b) a projekt elõrehaladásának és megvalósulásának folyamatos nyomon követése, rendszeres szakmai értékelõ anyag készítése, c) projektzáró írásos értékelõ elkészítése, amely összefoglaló, elemzõ anyag a programról, tartalmazza a pályázati dokumentációban meghatározott tevékenységek értékelését, a fenntarthatóságra vonatkozó javaslatokat, valamint azokat a tényezõket, amelyeket hasonló program megvalósításánál figyelembe kell venni. 4. A támogatás felhasználásának ellenõrzése a) A támogató a támogatás felhasználását a projekt lezárását követõen pénzügyi szempontból 90 napon belül ellenõrzi. A leltárba vett vagyontárgy elidegenítését a támogató a támogatási szerzõdés aláírásától számított három éven belül ellenõrzi. b) A támogató a támogatás felhasználásának szakmai ellenõrzését a projekt megkezdésekor, a projekt megvalósítása alatt és a projekt befejezését megelõzõ egy hónapon belül elvégzi.

10542


•

2010. évi 67. szám

5. A pályázati programban létrejövõ alkotásokra a Belügyminisztérium felhasználási jogot nyer akár közzététel, akár publikáció, akár egyéb kutatáshoz való felhasználás formájában történõ hasznosításra. 6. A projekt lezárása A konzorciumi partnereknek együttesen részletes szakmai beszámolót kell készíteni a támogatási szerzõdéshez mellékelt szempontok alapján a támogató részére a projekt befejezését követõ 15 napon belül. A részletes szakmai beszámoló elfogadását követõ 30 napon belül pénzügyi beszámolót kell készíteni a projekt megvalósításának tényleges költségeirõl. A projekt lezárása a szakmai és a pénzügyi beszámoló elfogadásával valósul meg. A támogató a projekt lezárásáról a pénzügyi beszámoló benyújtását követõ 15 napon belül dönt. Az elfogadás tényérõl a támogató a döntést követõ 3 munkanapon belül írásban értesíti a támogatottat. Amennyiben a támogató a szakmai vagy a pénzügyi beszámolót nem fogadja el, írásban, 15 napos határidõ tûzésével hiánypótlásra hívja fel a támogatottat, aki köteles a felhívásnak eleget tenni.

Pályázati útmutató egyes települések közbiztonságának javítását célzó együttmûködéshez kapcsolódó 2010. évi támogatások elnyerésére szolgáló pályázatok készítéséhez A Belügyminisztérium a 2010. évre pályázati felhívást tett közzé az egyes települések közbiztonságának javítását célzó együttmûködéshez kapcsolódó támogatások elnyerésére. A pályázati felhívás (a továbbiakban: felhívás) elválaszthatatlan része a pályázati útmutató (a továbbiakban: útmutató) és a pályázati adatlap (a továbbiakban: adatlap), amelyek együtt tartalmazzák a pályázathoz szükséges összes feltételt. Egyéb, a felhívásban és az útmutatóban nem szabályozott kérdésekben a támogatási szerzõdésben foglaltakat kell alkalmazni.

I. A pályázat célja A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések, valamint e megyék területén kívül a kiemelten veszélyeztetett települések közbiztonságának javítása, ennek érdekében a közbiztonság fenntartásában közremûködõ hatóságok, helyi önkormányzatok, társadalmi szervezetek együttmûködéséhez szükséges feltételek biztosítása, javítása, a koordináció és az együttmûködés fejlesztése, új módszereinek kimunkálása. Az élet- és vagyonvédelem megóvásában alkalmazandó eszközök, módszerek kialakításának támogatása, a helyi biztonságérzet erõsítését célzó intézkedések megvalósítása. A pályázat célja továbbá, hogy az érintett települések közbiztonságának javítása érdekében folytatott együttmûködés tapasztalatait az állami és helyi önkormányzati, valamint civil szervezetek partneri együttmûködés keretében felhasználják, hangsúlyozva azt, hogy a közbiztonság javításában, különösen a kis értékre elkövetett jogellenes cselekmények megelõzésében az állam mellett a lakosságnak és a civil kezdeményezésnek is teret kell kapnia.

II. A támogatás 1. A támogatás formája vissza nem térítendõ támogatás. 2. Egy fõ pályázó ugyanazzal a megvalósítóval egy pályázatot nyújthat be. Együttmûködõként bármely szervezet több pályázatban is részt vehet. Nem köthetõ együttmûködési megállapodás azzal, aki: a) csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll, vagy vele szemben végrehajtási eljárás van folyamatban, továbbá az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzat,


b) c) d) e)

•

2010. évi 67. szám

10543

lejárt esedékességû, meg nem fizetett adó-, vagy adók módjára behajtható köztartozást halmozott fel, kivéve, ha fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kapott, az államháztartás alrendszereibõl juttatott támogatásra vonatkozó szerzõdésekben vállalt kötelezettségeket nem teljesítette, az ezt megállapító döntés jogerõre emelkedését követõ 5 éven belül, nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok terén az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott feltételeknek, a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján nem indulhat pályázóként, illetve nem részesülhet támogatásban.

3. Egy projekthez támogatás egy fõ pályázónak pályázatonként csak egy alkalommal ítélhetõ meg. 4. Az igényeltnél alacsonyabb mértékû támogatás is megítélhetõ, azonban ilyen esetben a támogatási szerzõdés tartalmazza azokat a projektrészeket, amelyekre a támogatás felhasználható.

III. A támogatható célok, saját forrás 1. Támogatás nyújtható a pályázati felhívásban meghatározott támogatható tevékenységek megvalósítására irányuló projektekhez. 2. Saját forrás: A pályázat benyújtásához saját forrás biztosítása nem kötelezõ. Amennyiben a pályázó saját forrást bocsát rendelkezésre a pályázat megvalósításához, akkor a saját forrást nyilatkozattal kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell annak összegét, formáját (pénzbeli, nem pénzbeli), megnevezését. A projekt megvalósításában a felhasznált saját forrás elszámolására kizárólag olyan bizonylatok fogadhatók el, amelyek a támogatás felhasználásánál is elfogadhatók (számlák, egyéb bizonylatok).

IV. A támogatás szempontjából elszámolható költségek A projekt teljes költségét tételesen részletezni kell úgy, hogy az egyes költségkategóriák egyértelmûen megfeleljenek a tervezett tevékenységnek. A költségvetésnek részletesen tartalmaznia kell a „mûködés” és a „felhalmozás” jellegû tervezett kiadásokat. „Felhalmozás” jellegû költségeknek minõsülnek az olyan, a 100 000 Ft egyedi beszerzési érték feletti tételek, eszközök, amelyek a pályázó tevékenységét egy éven túl tartósan szolgálják, illetve a számviteli politikájában meghatározottak szerint annak minõsülõ eszközök. A pályázó e pályázati forrásból az általános mûködési költségeihez nem, csak a projekthez kapcsolódó, az adatlapon a projekt részletes leírásában megindokolt, mûködési költségeihez igényelhet támogatást. Nem igényelhetõ támogatás a pályázó összes irodabérleti, fûtés-, villany- vagy telefonköltségéhez, illetve az állandó alkalmazásban lévõ munkatársainak béréhez és járulékaihoz, de ezen költségeknek arra a hányadára igen, amely a pályázatban feltüntetett projekthez kapcsolható.

V. A projekt megvalósításának pénzügyi forrásai Az útmutató VI. fejezetében foglalt teljes költségtábla a támogatási szerzõdés elválaszthatatlan része. Ezért a természetes mértékegység oszlopban rögzített mennyiségtõl és darabszámtól a projekt megvalósítása során a támogatási szerzõdés módosítása nélkül nem lehet eltérni.

10544


•

2010. évi 67. szám

VI. A projekt költségvetése adatok Ft-ban Természetes mértékegység

Nettó költség

Vissza nem igényelhetõ áfa

Összesen

• •

0,0

0,0

0,0

Gépek összesen:

0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0

Berendezések, felszerelések összesen:

0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0

Gépek összesen:

0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0


0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0

Immateriális javak összesen:

0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0

Anyagjellegû ráfordítások összesen:

0,0

0,0

0,0

• • •

0,0

0,0

0,0

Személyi jellegû ráfordítások összesen:

0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0

Egyéb ráfordítások összesen:

0,0

0,0

0,0

MINDÖSSZESEN:

0,0

0,0

0,0

Megnevezés

a) Tárgyi eszközök: a/1. Gépek

a/2. Berendezések, felszerelések

b) Kis értékû tárgyi eszközök: b/1. Gépek

b/2. Berendezések, felszerelések

c) Immateriális javak

d) Támogatott tevékenység egyéb költségei: d/1. Anyagjellegû ráfordítások:

d/2. Személyi jellegû ráfordítások

d/3. Egyéb ráfordítások


•

2010. évi 67. szám

10545

a)

A tárgyi eszközök fogalmán és költségein a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 26. §-ában foglaltakat kell érteni. b) A kis értékû tárgyi eszközök a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény alapján olyan, a 100 000 Ft egyedi beszerzési, elõállítási érték alatti tárgyi eszközök, melyek 1 évnél rövidebb ideig szolgálják a gazdálkodótevékenységét. Ezeket a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 80. §-a alapján – saját (számviteli politikában rögzített) döntéstõl függõen – értékcsökkenési leírásként kell kimutatni. c) A tárgyi eszközök, kis értékû tárgyi eszközök ráfordításai között nem szerepeltethetõk az alábbi tételek: ca) a magánszemélyektõl származó, építési-szerelési anyagokról, gépekrõl, berendezésekrõl szóló adásvételi szerzõdések, számlák, cb) jármûvekrõl szóló adásvételi szerzõdések, számlák, cc) a lízingelt vagy bérelt ingatlanok, gépek és berendezések értéke, cd) az apportként bevitt ingatlanok, gépek és berendezések értéke. d) Gépek, berendezések, felszerelések költségeként: üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, mûszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlõ berendezések, számítástechnikai eszközök. A tárgyi eszközöket a támogatási szerzõdés aláírását követõ 3 hónapon belül be kell szerezni. e) Immateriális javak költségeként (a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 25. §-a szerint): vagyoni értékû jogok (az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok kivételével) szellemi termék, a találmány, szabadalom és az ipari minta, a szerzõi jogvédelemben részesülõ szoftvertermékek, az egyéb szellemi alkotások, a know-how és gyártási eljárás, védjegy szerepelhetnek. f) Támogatott tevékenység (képzés, foglalkozás, tréning stb.) költségeként: az oktatók megbízási díja, a képzésben részt vevõk utazási és szállásköltsége, az oktatáshoz szükséges kiadványok költsége, valamint az oktatáshoz szükséges segédeszközök oktatás idejére jutó költsége, igénybe vett szolgáltatások díja szerepeltethetõ, az alábbiak szerint: fa) Anyagjellegû ráfordítások között: (a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 78. §-a szerint) vásárolt és felhasznált anyagok értéke, az igénybe vett szolgáltatások értéke. fb) Személyi jellegû ráfordítások között: (a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 79. §-a szerint) megbízási díjak, bérköltségek, járulékaik. fc) Egyéb ráfordítások között: (a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 81. §-a szerint) bérleti díjak, marketingdíjak stb. fd) A projekt saját szervezésben is megvalósítható. Ebben az esetben a pályázó saját maga, vagy alkalmazottai által megvalósítandó projektelemek költségeit költségvetés alapján tervezheti, amelyet cégszerûen alá kell írni és a pályázathoz kell csatolni. A támogatás alapjául szolgáló költségek között rezsiköltségek (irodabérlet-, fûtés-, telefon- és villanyszámla) is szerepeltethetõk, de csak a projekthez arányosítva (adott idõszakban az egyes rezsitételekbõl mekkora rész kapcsolódik a támogatott projekthez). Ez érvényes a bér jellegû kifizetésekre is. Ha a megbízott személy nem csak az adott projekttel kapcsolatban dolgozik, úgy a megbízási díjat, illetve munkabért és járulékait is arányosítani kell. Az egyes költségelszámolások mellékleteit a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény elõírásai szerint kell vezetni. A saját vállalkozásban végzett munka – egyébként a pályázó tevékenységi körébe tartozik –, az elvégzendõ munka nagyságrendjétõl függetlenül nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Ebben az esetben a költségek között az alábbi ráfordítások vehetõk figyelembe: 1. kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozás esetén a számviteli törvényben az önköltségszámítás alapján meghatározott költségek, 2. egyszeres könyvvitelt vezetõ vállalkozás esetén: 2.a) a projekt megvalósítása érdekében beszerzett anyagok és alkatrészek áfával csökkentett értéke, 2.b) külsõ személyek, szervezetek által a projekt megvalósítása érdekében végzett munkák számlával igazolt és áfával csökkentett értéke, 2.c) a projekt megvalósítása érdekében foglalkoztatott dolgozóknak kifizetett munkabérek és azok közterhei, 3. egyéni vállalkozók, akik a vállalkozásukból eredõ jövedelmük után csak szja-t fizetnek, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény értelmében csak a projekt megvalósításához vásárolt anyagok és mások által végzett munkák számlával igazolt összegét számolhatják el költségként.

10546


•

2010. évi 67. szám

Képzések, szabadidõs foglalkozások, felkészítések, egyéb támogatott tevékenységek lebonyolításához kapcsolódó költségként, tárgyi eszköz beszerzésként az alábbi kiadások, illetve ráfordítások támogathatók: a) Munkabér: a munkaszerzõdéssel foglalkoztatott alkalmazott bérjegyzékkel kifizetett jövedelme. b) Munkabér közterhei: nyugdíj-biztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás. c) Megbízási díj: külsõ megbízott alkalmazása, megbízási szerzõdés alapján (közterheit is el kell számolni). d) Tárgyi eszköz beszerzése: irodai gépek (számítógép, monitor, nyomtató, scanner, szoftver, másoló, írógép, telefon, faxkészülék stb.), eszközök és tartozékaik beszerzése, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben foglaltak szerint. (Eszközök beszerzésének költségei, immateriális javak beszerzésének, elõállításának költségei). e) Partnerek, munkatársak, segítõk, vezetõk és alkalmazottak kapcsolattartását szolgáló belföldi utazások útiköltsége: tömegközlekedés elszámolása esetén a szervezet nevére kiállított számla és jegy. Saját, valamint a házastárs tulajdonát képezõ gépjármûhasználat elszámolása a közúti gépjármûvek, az egyes mezõgazdasági, erdészeti és halászati erõgépek üzemanyag- és kenõanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékérõl szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerint történik (legegyszerûbb elszámolás a hengerûrtartalom szerinti. A mindenkori APEH által elfogadott üzemanyagár az interneten www.apeh.hu címen elérhetõ). Hosszabb kiküldetés esetén számlával igazolt szállásdíj. A szervezet tulajdonát képezõ gépkocsi költségei: a gépjármû útnyilvántartása alapján a megtett kilométer szerint (APEH-üzemanyagár szerint). f) Külsõ szervezet által végzett szolgáltatási tevékenység esetén a pályázó nevére kiállított számlán szereplõ költség. g) Saját szervezeten belül megvalósított rendezvény (képzések, szabadidõs foglalkozások, felkészítések stb.) esetén: a meghívott elõadó által kiállított számlán szereplõ költség vagy a megbízási szerzõdés szerinti összeg, továbbá terembérlet, étkezési költség, útiköltség, szállásdíj stb. h) Terembér: bérleti szerzõdés alapján, illetve amennyiben a pályázó rendelkezik a projekt megvalósítására alkalmas helyiséggel, akkor annak a projekt megvalósítására jutó idõarányos üzemeltetési költsége. A támogatás csak abban az esetben igényelhetõ a projekt általános forgalmi adót is tartalmazó összköltsége után, ha a kedvezményezettnek a támogatással finanszírozott beszerzésére áfalevonási joga nincs.

VII. A pályázatok benyújtási helye és tartalma 1. A pályázati egységcsomag a felhívást, az útmutatót és az adatlapot tartalmazza, a Belügyminisztérium honlapjáról letölthetõ (www.bm.gov.hu). 2. Valamennyi beérkezõ pályázat iktatási számot kap, amely egyben a pályázat azonosító jele is. 3. A felhívás V. fejezet 5. pontja alapján nem befogadható pályázatokat a Belügyminisztérium érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amelyrõl az elbírálást követõ 3 munkanapon belül írásban értesíti a fõ pályázót.

VIII. A pályázatok elbírálása, döntés a támogatásról A pályázatok elbírálásáról jegyzõkönyv készül, amelybõl a döntés meghozatalát követõen mindenki a reá vonatkozó részt megismerheti. A döntéseket a Belügyminisztérium honlapján (www.bm.gov.hu) nyilvánosságra kell hozni. A döntésrõl a Belügyminisztérium – a támogatás odaítélése esetén az általa már aláírt támogatási szerzõdés megküldésével – írásban értesíti a fõ pályázót. A támogatási szerzõdést a szerzõdõ felek a bírálóbizottság döntését követõ 15 napon belül megkötik. A támogatási szerzõdés egy példányát és a megkötött együttmûködési megállapodást a fõ pályázó a fenti 15 napon belül visszaküldi a Belügyminisztériumnak, továbbá megküldi a konzorciumi partnereknek.


•

2010. évi 67. szám

10547

IX. Teendõk a döntés után 1. A támogatási szerzõdés megkötése elõtt keletkezett, de a tervezett kezdés idõpontja utáni számlák, melyek a tervezett projekt megvalósítását szolgáló munkák, anyagok, költségek ellenértékeként kerültek kifizetésre, a támogatás terhére elszámolhatók. 2. A Belügyminisztérium egyoldalú, írásban elõterjesztett jognyilatkozatával a szerzõdéstõl való elállásra jogosult, ha az alábbi okok közül bármelyik bekövetkezik: a) a támogatási szerzõdésben rögzített idõbeli ütemezés elsõ határidejétõl számított harminc napon belül a projekt megvalósítása a támogatottnak felróható okból nem kezdõdik meg, illetve a támogatott a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idõ alatt írásban sem menti ki, b) a támogatott a pályázat benyújtása, vagy a szerzõdés megkötése folyamán a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott, c) a támogatott a támogatást nem a szerzõdésben meghatározott célra használja fel, d) a projekt teljesítése a támogatottnak felróható okból veszélybe kerül, illetve a támogatott – neki felróható okból – nem teljesíti a szerzõdésben vállalt kötelezettségeit, továbbá a projekt meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását elõidézõ körülmény a támogatottnak felróható okból következett be, e) a támogatott a szükséges jognyilatkozatok bármelyikét visszavonja. A visszavont támogatást és késedelmi kamatait a Belügyminisztérium számlájára kell befizetni.

10548


•

2010. évi 67. szám

Pályázati adatlap egyes települések közbiztonságának javítását célzó együttmûködéshez kapcsolódó 2010. évi támogatások elnyerésére Benyújtandó 1 eredeti („E”) és 1 másolati példányban. Iktatószám* Beérkezett*

PÁLYÁZATI ADATLAP I. 1. A PÁLYÁZÓ TÖRZSADATAI Fõ pályázó megnevezése (együttmûködés vezetõje) A projekt megvalósítójának neve Együttmûködõ megnevezése Fõ pályázó postai címe Fõ pályázó telefon- és faxszáma Fõ pályázó adószáma Fõ pályázó 17 jegyû KSH-számjele1 Fõ pályázó államháztartási azonosító száma Fõ pályázó tb-folyószámlaszáma Fõ pályázó bankszámlaszáma (2×8 vagy 3×8 jegyû) Megvalósító szervezet (amennyiben releváns) postai címe Megvalósító szervezet (amennyiben releváns) telefonés faxszáma Projektfelelõs2 (neve, beosztása): – munkahelyi címe – munkahelyi és mobil telefonszáma – munkahelyi e-mail címe A fõ pályázó és a megvalósító szervezet honlapjának elérhetõsége

Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a pályázati adatlapban foglaltak a valóságnak megfelelnek.

Kelt: .............................., 2010. ................. hó ….. napja ……………………………………… (cégszerû aláírás) * Pályáztató tölti ki!

1

Adószám + KSH gazdálkodási forma 3 jegyû kódja. Olyan személy, aki projekt megvalósításában ténylegesen részt vesz, a mindennapi tevékenységei közé tarozik a projekt menedzselése, a projektrõl valamennyi lényeges információ rendelkezésére áll. 2


•

10549

2010. évi 67. szám

I. 2. A PROJEKT ÖSSZEGZÕ ADATAI A fõ pályázó és a megvalósító szervezet megnevezése A projekt címe A pályázati komponens szöveges meghatározása A projekt megvalósításának helyszíne (valamennyi helyszín, ahol a fõ pályázó, megvalósító vagy az együttmûködõk projektelemet kívánnak megvalósítani és ahhoz kapcsolódóan költséget kívánnak elszámolni)

1. 2. 3.

A projekt megvalósítási helyszínének tulajdoni viszonya 1. 2. (valamennyi helyszín vonatkozásában) [pl.: fõ pályázó, 3. megvalósító szervezet, együttmûködõ tulajdona, bérlete stb.] A projekt megvalósítási idõszaka (hónapok, napok száma)

……………… hónap ………. nap

– kezdési idõpont

– 2010. …………. hónap ………. nap

– befejezési idõpont (nem lehet késõbbi, mint 2010. december 31.)

– 2010. …………. hónap ………. nap

Az igényelt támogatás összege (Ft)

I. 3. A PROJEKT CÉLJA A projekt célja [hosszú távú, átfogó cél, valamint a projekt program konkrét célkitûzése] (max. 500 karakter szóközökkel) (11-es méretû Times New Roman betûtípus használata esetén 1 sorban 135 karakter fér el)

I. 4. A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA A projekt rövid összefoglalása [vázlatos tartalom, célcsoport, célkitûzés] (max. 3000 karakter szóközökkel)

10550


•

2010. évi 67. szám

I. 5. A PROJEKT RÉSZLETES LEÍRÁSA 1. A megvalósító szervezet (amennyiben releváns, akkor kizárólag az utóbbi) szakmai tevékenységének bemutatása [jelenlegi helyzete, tevékenysége, szakmai céljai, korábban megvalósított programok] (max. 500 karakter szóközökkel)

2. A projektfelelõs és a szakmai team, továbbá a projektben közremûködõ más szakemberek szakmai kompetenciájának, szaktudásának bemutatása (max. 500 karakter szóközökkel)

3. A projekt megvalósítását indokoló tényezõk [kapcsolódás a helyi közbiztonsági, bûnözési, szociális helyzethez; helyi sajátosságok, amelyek szükségessé teszik a projekt megvalósítását] (max. 500 karakter szóközökkel)

4. A projektben megvalósított tevékenységek részletes leírása [ezek egymásra épülése, folyamatjellegük, módszerek, eszközök] (max. 5000 karakter szóközökkel)

5. A projekt célcsoportja, a célcsoport megközelítése [a célcsoportba tartozók jellemzõi, összetételük, programba való bevonásuk, megközelítésük, elérésük módszere, a célcsoport tagjainak száma] (max. 1000 karakter szóközökkel)


•

10551

2010. évi 67. szám

6. A projektben együttmûködõk tevékenysége [felelõsségi kör, feladatok, a rendelkezésre bocsátott tárgyi és humán erõforrás, egyéni célok] (max. 2000 karakter szóközökkel)

7. A projekt dokumentációjának formája [elektronikus, papíralapú, hang- és képanyag, részbeszámolók, szakmai beszámoló stb.] (max. 500 karakter szóközökkel)

8. A projekt megvalósításától várt eredmények. A feladat megvalósítását mutató indikátorok3, eredményindikátorok4 bemutatása [az elérni kívánt eredmény megjelölésével minõségi és mennyiségi mutatók feltüntetése szükséges]. Az eredményesség nyomon követésére alkalmazott módszerek. (max. 1000 karakter szóközökkel, táblázatos formában is megfelelõ)

9. A projekt hatásindikátorai5 (max. 1000 karakter szóközökkel, táblázatos formában is megfelelõ) Kiinduló érték

Mérés idõpontja

Célérték

Mérés idõpontja

Alkalmazott módszer

Tevékenyég 1. Tevékenyég 2. Tevékenyég 3. Tevékenyég 4.

10. A projekt fenntarthatósága [a támogatási idõszak lezárulását követõen milyen formában tartható fenn a projekt keretében megvalósított program, a fenntartáshoz milyen további források rendelhetõek] (max. 1000 karakter szóközökkel)

3

Egy folyamat elõrehaladásának, eredményének vagy hatásának mérésére, a mérés eredményét számszerûsíthetõ formában adja meg. Az eredményindikátorok a program közvetlen eredményét, fizikai kibocsátását (a megvalósított terméket, szolgáltatást), egy adott alcél teljesülését, a projekt eredményeként bekövetkezett közvetlen változásokat méri, általában valamilyen természetes mértékegységben, nominális skálán. 5 A projekt megvalósításától várható hatások a célcsoport, a résztvevõ konzorciumi partnerek stb. vonatkozásában. 4

10552


•

2010. évi 67. szám

11. A projekt kommunikációs terve (max. 300 karakter szóközökkel)

I. 6. MÁS TÁMOGATÁSOK A projekthez hasonló program megvalósítására bármelyik konzorciumi partner részesült-e más támogatásban? Várható-e más támogatás a projekt lebonyolítása alatt? Ha igen, akkor milyen program kapott támogatást, mely szervezettõl, milyen összegû a támogatás? (max. 300 karakter szóközökkel, táblázatos formában is megfelelõ)


•

10553

2010. évi 67. szám

I. 7. A PROJEKT KÖLTSÉGVETÉSE adatok Ft-ban Természetes mértékegység

Nettó költség

Vissza nem igényelhetõ áfa

Összesen

• •

0,0

0,0

0,0

Gépek összesen:

0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0


0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0

Gépek összesen:

0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0


0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0

Immateriális javak összesen:

0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0

Anyagjellegû ráfordítások összesen:

0,0

0,0

0,0

• • •

0,0

0,0

0,0

Személyi jellegû ráfordítások összesen:

0,0

0,0

0,0

• •

0,0

0,0

0,0

Egyéb ráfordítások összesen:

0,0

0,0

0,0

MINDÖSSZESEN:

0,0

0,0

0,0

Megnevezés

a) Tárgyi eszközök: a/1. Gépek

a/2. Berendezések, felszerelések

b) Kis értékû tárgyi eszközök: b/1. Gépek

b/2. Berendezések, felszerelések

c) Immateriális javak

d) Támogatott tevékenység egyéb költségei: d/1. Anyagjellegû ráfordítások:

d/2. Személyi jellegû ráfordítások

d/3. Egyéb ráfordítások

10554


•

2010. évi 67. szám

I. 8. A PROJEKT RÉSZLETES KÖLTSÉGVETÉSE 1. Az 1.7.-es költségtáblában megjelölt költségelemek részletes kibontása [különös tekintettel a célcsoport tagjai közül 1 fõre esõ fajlagos költség, személyi jellegû ráfordítások órabérben való lebontása stb.]

2. A projekt ütemterve [az egyes tevékenységek szakmai megvalósításának ütemezése, határidõk, felelõsök, költségelemek megjelölése] (max. 2000 karakter szóközökkel, táblázatos formában is) A projekt ütemterve (a projekt résztevékenységeinek, programelemeinek ütemezése) szövegesen, pontokba szedve:

A projekt ütemtervében meghatározott tevékenységek felelõsei, határidejük és költségigényük: szeptember

október

tevékenység 1.felelõs tevékenység 2.felelõs tevékenység 3.felelõs tevékenység 4.felelõs

költség

I. 9. EGYÉB KÖZLENDÕK A fõ pályázó megjegyzései, információi (max. 300 karakter szóközökkel)

november

december


VIII.

•

10555

2010. évi 67. szám

Közlemények

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármûtörzskönyvek sorszámát teszi közzé 315409D 551989I 305604C 357679I 019827E 096808C 224759E 466378C 643976D 662236D 925668G 190352C 522801B 664265H 010980J 011107F 016800B 018115D 036536F 043882E 044021J 047700H 052616G 065171J 072202D 085959H 087722I 088903I 091189H 092509E 093413H 094415H 098990H 101763I 102940C 102992D 104759I 106719G 107598G 113235G 133283F

137450B 139034G 139558J 141423J 159536C 172577G 184539H 192137E 193928C 197086C 200843E 207134D 207172B 231185D 234917B 246079C 246168H 259429F 263062H 265889I 266748J 273923H 288887H 289590I 297158H 297806H 305650C 309351F 310969G 326096D 331203A 341233G 351543H 351639B 359700I 359946J 370259G 391807I 397454B 398463H 402406G

405986I 417809A 419621J 427597F 429196I 432393H 438245A 447155B 449254I 449884C 455010F 455699H 456780F 467863A 467987I 469332G 474005I 474705H 478505A 479762C 493152E 497242D 498415I 501186I 501960I 506662I 510187A 512379D 526228G 538149F 544305J 545186I 546002I 547774J 557641G 563729E 564334B 568264E 575461G 577648H 577861J

588463C 590029H 592612I 594093E 596241G 612590B 615660G 615675J 631465C 632617H 652896B 655539D 663183E 668640E 692520A 697318C 702397C 710865I 716138G 718005F 723650D 724105I 735197C 736646A 740030F 740471B 757410H 761033F 766182F 770186G 771213F 772688G 773180C 775139D 775522A 779979H 783638I 816540I 820018I 825221I 825867C

827330I 837992H 843445G 849172C 852308I 864305D 871068F 871595A 880917B 883714G 887568A 891097G 893169C 911609G 911800D 924890I 930668E 931736E 932757F 934407H 938231I 938816H 943028A 945988I 948899H 951091D 958575F 962630E 965809B 966872D 967203D 967521H 974188F 978816D 981707F 981840I 986707I 988888C 034730F 034954J

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

A Hivatalos Értesítõt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelõs: dr. Latkóczy Antal. A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3. A Hivatalos Értesítõ hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el. Felelõs kiadó: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva A Hivatalos Értesítõ oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: Bártfai-Mager Andrea ügyvezetõ igazgató.

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 67. szám. A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE augusztus 25., szerda. Tartalomjegyzék. II. Statisztikai közlemények

Recommend Documents