HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 30. szám. A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E május 6., péntek. Tartalomjegyzék. I

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ

30. szám

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2011. május 6., péntek

Tartalomjegyzék

I. Utasítások 11/2011. (V. 6.) BM utasítás a Belügyminisztérium és szervei készenlétbe helyezésérõl, minõsített idõszaki mûködésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítésérõl 12/2011. (V. 6.) BM utasítás az átszervezés, szervezeti módosítás átmeneti szabályozásáról 52/2011. (V. 6.) HM utasítás a Honvédelmi Minisztérium nemzetközi megállapodásaival kapcsolatos eljárásról szóló 77/2009. (IX. 11.) HM utasítás módosításáról 53/2011. (V. 6.) HM utasítás a honvédelmi minisztériumi objektumok védelmével, mûködésével és az ezzel összefüggõ irányítási tevékenységgel kapcsolatos feladatokról szóló 6/2010. (I. 15.) HM utasítás módosításáról 43/2011. (V. 6.) KIM utasítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról 14/2011. (V. 6.) KüM utasítás a válsághelyzet esetére megállapított külön pótlékról 4/2011. (V. 6.) Miniszterelnökségi utasítás a Miniszterelnökségen betölthetõ fontos és bizalmas munkakörökrõl, valamint a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjének megállapításáról 14/2011. (V. 6.) NGM utasítás a Magyar Államkincstár Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2011. (I. 14.) NGM utasítás módosításáról 15/2011. (V. 6.) NGM utasítás a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról 16/2011. (V. 6.) NGM utasítás a Nemzetgazdasági Minisztérium esélyegyenlõségi tervérõl 15/2011. (V. 6.) NEFMI utasítás a Nemzeti Erõforrás Minisztérium fenntartásában mûködõ gyermekvédelmi intézményekben az érdek-képviseleti fórum megalakításáról és mûködésérõl 24/2011. (V. 6.) NFM utasítás az egységes mûködési kézikönyv kiadásáról 25/2011. (V. 6.) NFM utasítás az illetményszámfejtés eljárási rendjérõl 26/2011. (V. 6.) NFM utasítás a közbeszerzések központi ellenõrzésérõl és engedélyezésérõl szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben foglaltak végrehajtásának szabályozásáról 27/2011. (V. 6.) NFM utasítás az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvétel módjáról és az uniós jogi aktusokkal kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásának és koordinálásának rendjérõl 3/2011. (V. 6.) TNM utasítás miniszteri biztos kinevezésérõl 6/2011. (V. 6.) VM utasítás a vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek, továbbá vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok által lefolytatott közbeszerzési eljárások elõkészítésének egyes kérdéseirõl 1/2011. (V. 6.) BVOP utasítás a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról 6/2011. (V. 6.) ONYF utasítás a Fõvárosi/Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága területi szakellenõrzési feladatainak ellátásáról

5440 5448 5449

5451 5453 5492 5492 5494 5497 5511 5518 5519 5650 5653

5668 5682

5683 5689 5740

5438


•

2011. évi 30. szám

II. Személyügyi hírek Álláspályázatok A Magyar Köztársaság belügyminisztere pályázatot hirdet a Rendõrtiszti Fõiskola fõtitkári beosztásának betöltésére A Rendõrtiszti Fõiskola rektora pályázatot hirdet a Bûnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék tanszékvezetõi beosztásának elnyerésére A Rendõrtiszti Fõiskola rektora pályázatot hirdet a Határrendészeti Tanszék tanszékvezetõi beosztásának elnyerésére A Rendõrtiszti Fõiskola rektora pályázatot hirdet a Közbiztonsági Tanszék tanszékvezetõi beosztásának elnyerésére A Rendõrtiszti Fõiskola rektora pályázatot hirdet a Közbiztonsági Tanszék állományában 1 fõ tanár (gyakorlati oktató) munkakör elnyerésére Dunavecse Város Önkormányzata pályázatot hirdet a polgármesteri hivatal jegyzõi munkakörének betöltésére

5760 5761 5762 5764 5765 5767

III. Alapító okiratok A Nemzeti Erõforrás Minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító és átalakító okiratai Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Alapító Okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Alapító Okirata egységes szerkezetben Az Országos Epidemiológiai Központ Alapító Okirata egységes szerkezetben A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Alapító Okirata egységes szerkezetben Az Országos Gyógyszerészeti Intézet beolvadással történõ megszüntetésérõl szóló Átalakító Okirat Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet beolvadással történõ megszüntetésérõl szóló Átalakító Okirat Az Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet beolvadással történõ megszüntetésérõl szóló Átalakító Okirat Az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ beolvadással történõ megszüntetésérõl szóló Átalakító Okirat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított közalapítványok alapító okiratai A Debrecen Határok Nélkül Közalapítvány alapító okirata A Tehetséges Debreceni Fiatalokért Közalapítvány alapító okirata

5768 5774 5776 5778 5781 5782 5784 5785 5787 5792

V. Közlemények A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye elveszett törzskönyvekrõl

5796 5797

VI. Hirdetmények Pártok mérlegbeszámolói A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2010. évi módosított beszámolója Az Igazi Demokraták Klubja 2010. évi pénzügyi beszámolója A Kereszténydemokrata Néppárt 2010. évi egyszerûsített éves beszámolója

5798 5801 5802


•

2011. évi 30. szám

A Lehet Más a Politika – LMP 2010. évi beszámolója A Magyar Demokrata Fórum 2010. évi pénzügyi beszámolója A Magyar Kommunista Munkáspárt 2010. évi pénzügyi beszámolója A Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja 2010. évi pénzügyi beszámolója Az SMS Demokrata Párt 2010. évi pénzügyi beszámolója A Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt 2010. évi pénzügyi beszámolója A Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság árverési hirdetménye A Kikötõ Fejlesztõ Korlátolt Felelõsségû Társaság közleménye közforgalmú hajózási tevékenységrõl

5439

5804 5805 5807 5808 5809 5810 5811 5811

5440

I.


•

2011. évi 30. szám

Utasítások

A belügyminiszter 11/2011. (V. 6.) BM utasítása a Belügyminisztérium és szervei készenlétbe helyezésérõl, minõsített idõszaki mûködésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítésérõl A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 53. § (1) bekezdésének, valamint a (2) bekezdésének a) pontja alapján, figyelemmel a Belügyminisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasításra, illetve a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére a következõ utasítást adom ki:

I. Fejezet A KÉSZENLÉT FOKOZÁSA, A MINÕSÍTETT IDÕSZAKI MÛKÕDÉS SZABÁLYAI Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium hivatali egységeire, a minisztériumi szervekre, az önálló belügyi szervekre, valamint a Belügyminisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: BM szerv) és azok személyi állományára. 2. A BM szerv minõsített idõszaki feladatainak és az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezéséhez szükséges feladatoknak a tervezését, szervezését és végrehajtását, valamint a személyi állomány értesítését az utasításban meghatározott elõírások alapján kell végrehajtani. 3. Eltérõ rendelkezés hiányában az önálló belügyi szerv rendkívüli állapot idején, megelõzõ védelmi helyzet idején, váratlan támadás esetén, illetve szükségállapotban (a továbbiakban együtt: minõsített idõszakban) feladatai ellátását TELJES KÉSZENLÉT-ben, az utasításban meghatározott intézkedések végrehajtásával biztosítja. 4. Eltérõ rendelkezés hiányában az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezése a minõsített idõszaki feladatok végrehajtására történõ felkészülés érdekében, a veszélyeztetettséggel arányosan történik. A készenlétbe helyezés feltételeit az önálló belügyi szerv békeidõszaki tevékenysége során teremti meg. 5. Az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezésére a következõ készenléti fokozatok kerülnek alkalmazásra: a) MEGELÕZÕ KÉSZENLÉT, b) FOKOZOTT KÉSZENLÉT, c) TELJES KÉSZENLÉT. 6. A BM szerv a békeidõszaki rendeltetésének, szervezeti felépítésének és rendszeresített létszámának megfelelõen hajtja végre honvédelmi feladatait. 7. Az országot ért váratlan légitámadás, vagy annak közvetlen veszélye esetén, a Magyarországon mûködtetett mûsorszóró rádió- és televízióállomások adásában, a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. közleményének átvételével elrendelt légiriadó a BM szerv vonatkozásában a TELJES KÉSZENLÉT elrendelését jelenti. 8. Az önálló belügyi szerv készenlétének fokozására, kitelepítésére, készenléti fokozat elrendelése nélkül az utasítás egyes rendelkezéseinek bevezetésére a belügyminiszter külön utasítást adhat. 9. A 7. pontban meghatározott esetben az önálló belügyi szerv megteszi a személyi állománya megóvása érdekében szükséges intézkedéseket. 10. Az önálló belügyi szerv készenléti fokozatba helyezése történhet a fokozatok sorrendjében vagy azok közül az egyes fokozatok elhagyásával. Amennyiben valamelyik fokozatot nem elõzte meg egy vagy több közbeesõ fokozat, úgy a közbeesõ fokozatra elõírt szabályokat is végre kell hajtani. 11. A készenléti fokozatok, valamint a minõsített idõszaki feladatok pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi, híradó és informatikai biztosításáról külön utasítás rendelkezik.


•

2011. évi 30. szám

5441

A MEGELÕZÕ KÉSZENLÉT 12. A MEGELÕZÕ KÉSZENLÉT az önálló belügyi szerv olyan állapota, amikor a békeidõszaki tevékenysége ellátása mellett külön szabályok kerülnek bevezetésre a készenlét fokozása érdekében. 13. A MEGELÕZÕ KÉSZENLÉTI fokozat feladatainak végrehajtása során biztosítani kell: a) az állam- és közbiztonság, a közigazgatás mûködésének fenntartását, a lakosság életének és az anyagi javainak a fokozott védelmét, b) a személyi állomány védelmével, illetve a fegyveres cselekmények következményeinek csökkentésével kapcsolatos szabályok bevezetését, c) a vezetési pontok (tartalék vezetési pontok), mûködési helyek elõkészítését és a mûködés feltételeinek aktivizálását, d) a nyílt és rejtjelzett távközlési feladatok biztosításában részt vevõ személyi állomány készenlétét és a technikai berendezések elõkészítését, e) a polgári védelem vezetést biztosító, híradó és informatikai, valamint logisztikai szerveinek megalakítását. 14. A MEGELÕZÕ KÉSZENLÉTI fokozat elrendelését követõen: a) az ügyeleti szolgálatok értesítik az alárendelt ügyeleti szolgálatokat (ügyeletes személyeket) a bevezetett készenléti fokozatról és szabályokról, b) munkaidõ után és munkaszüneti napokon történõ elrendelés esetén az ügyeleti szolgálatok végrehajtják értesítési feladataikat, c) az önálló belügyi szerv vezetõje tájékoztatja az alárendelt vezetõket és meghatározza a végrehajtandó feladataikat, d) az alárendelt vezetõk végrehajtják a személyi állomány eligazítását az elrendelt készenléti fokozatról és megkezdik a részükre meghatározott feladatok végrehajtását. 15. A MEGELÕZÕ KÉSZENLÉTI fokozat feladatai végrehajtása érdekében az önálló belügyi szervnél: a) szabadság a továbbiakban csak különösen indokolt esetben engedélyezhetõ. A szabadságot engedélyezõ vezetõ gondoskodik a munkahelyen (szolgálati helyen) kívül tartózkodók nyilvántartásáról, értesítésük biztosításáról, b) meg kell szervezni a munkaidõn túli idõszakra, valamint munkaszüneti napokra a vezetõk készenléti szolgálatát, c) felül kell vizsgálni az ügyeleti rendszert ahol ügyeleti szolgálat mûködik, ott intézkedni kell a szolgálat megerõsítésére, azokon a helyeken, ahol ügyeleti szolgálat nem mûködik, de az elrendelt feladatok indokolják, ott ügyeleti szolgálatot kell létrehozni, d) a szolgálati utakat minimálisra kell korlátozni, intézkedni kell a folyamatban lévõ ellenõrzések gyorsított befejezésére, fel kell készülni a tanintézetekben tanulók és a szabadságon lévõk, illetve az egyéb okból távollévõk visszarendelésére, e) intézkedni kell a kijelölt személyi állomány tartózkodási helyének, illetve elérhetõségének pontos nyilvántartására, f) pontosítani kell a készenlét további fokozásának feladatait, valamint a különleges intézkedések végrehajtására készített készenlétbe helyezési terveket és okmányokat, g) elõ kell készíteni az együtt tartásra kötelezett személyi állomány elhelyezését és élelmezését, h) az együtt tartásra kötelezett állomány kijelölésekor mentesíteni kell a terhes nõket terhességük orvosi megállapításának idejétõl, azokat az egyedülálló szülõket, akiknek 18 éven aluli gyermekük van, továbbá azokat a dolgozókat, akiknek gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és annak felügyeletérõl, gondozásáról más módon gondoskodni nem tudnak. Az olyan szülõk esetében, ahol mindketten BM szervnél dolgoznak és 18 éven aluli gyermekük, vagy gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és felügyeletérõl más módon gondoskodni nem tudnak, az érintett szervek vezetõi egyeztetést követõen a szolgálati érdek figyelembevételével rendelkezzenek, hogy melyik fél kötelezett a bevonulásra. 16. Az önálló belügyi szerv vezetõje ügyeleti szolgálata útján 6, 14 és 19 órai zárással, a zárást követõ 1 órán belül jelenti – a napi jelentési kötelezettségen túl – az elöljáró ügyeleti szervnek a feladatok végrehajtásának helyzetét. 17. A MEGELÕZÕ KÉSZENLÉT feladatainak végrehajtását követõen az önálló belügyi szerv gyakorlatoztassa a különbözõ feladatok végrehajtására szervezett szolgálatokat, csoportokat és személyeket.

5442


•

2011. évi 30. szám

A FOKOZOTT KÉSZENLÉT 18. A FOKOZOTT KÉSZENLÉT az önálló belügyi szerv olyan állapota, amikor a békeidõszaki tevékenység fokozottabb ellátása mellett végrehajtja a MEGELÕZÕ KÉSZENLÉTI fokozatra elõírt szabályokat és felkészül a TELJES KÉSZENLÉTI fokozatra elõírt feladatok végrehajtására. 19. A FOKOZOTT KÉSZENLÉT munkaidõn túli, illetve munkaszüneti napokon történõ elrendelése esetén a kijelölt önálló belügyi szerv teljes személyi állománya – a 65. pontban meghatározott kör kivételével – berendelhetõ. 20. A FOKOZOTT KÉSZENLÉT feladatainak végrehajtása érdekében az önálló belügyi szervnél: a) fel kell függeszteni a szabadnapok kiadását, be kell szüntetni a szabadságok engedélyezését, b) a szabadságon lévõ személyi állományt vissza kell rendelni szolgálati (munka-) helyére, c) a személyi állomány részére tartott valamennyi összevont jellegû képzést be kell szüntetni és a tanfolyamokon lévõ személyi állományt vissza kell rendelni a vezénylõ szervhez, d) kötelezni kell az együtt tartásra ki nem jelölt személyi állományt – munkaidõ után – a lakóhelyén, tartózkodási helyén való tartózkodásra, e) meg kell teremteni a tartalék vezetési pontokon az élet- és munkafeltételeket biztosító mûködõképesség feltételeit. 21. Munkaidõ után és munkaszüneti napokon a) az önálló belügyi szerv objektumaiban el kell helyezni és együtt kell tartani a vezetõket, a védelmi igazgatási szakterületen dolgozókat, a különleges és speciális feladatokra kijelölt csoportokat és személyeket, a gépjármûvezetõket, a távol lakókat és a nehezen értesíthetõket, és b) gondoskodni kell az együtt tartott személyi állomány elhelyezésérõl és élelmezésérõl.

A TELJES KÉSZENLÉT 22. A TELJES KÉSZENLÉT során az önálló belügyi szervek biztosítják az állam, a lakosság életének és az anyagi javaknak a komplex védelmét, valamint a közbiztonság fenntartását, illetve befejezik mindazon feltételek megteremtését, amelyek biztosítják a minõsített idõszak esetén jelentkezõ rendkívüli feladatok azonnali megkezdését. 23. A TELJES KÉSZENLÉT során végre kell hajtani: a) a – a 65. pontban meghatározott kör kivételével – teljes személyi állomány értesítését, készenlétbe helyezését és együtt tartását, b) a tartalék vezetési pontokon az élet- és munkafeltételeket biztosító mûködõképesség feltételeinek biztosítását. 24. A minõsített idõszaki tervek alapján létrehozott vezetõ szervek és a tartalék vezetési pontok kijelölt állománya szükség esetén szervezetten elfoglalja a meghatározott mûködési helyeket. 25. A hivatásos állomány egyéni védõeszközeit állandó készenlétben kell tartani.

A készenléti fokozatokra elõírt szabályok bevezetésének normaideje 26. A készenléti fokozatokra elõírt szabályok bevezetésének idõpontja az elrendeléssel kezdõdik. 27. A MEGELÕZÕ KÉSZENLÉT elrendelése esetére elõírt szabályok bevezetésének normaideje 4 nap. 28. A FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelése esetére elõírt szabályok bevezetésének normaideje 5 nap. Ha a FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelésére MEGELÕZÕ KÉSZENLÉT-bõl kerül sor, akkor a normaidõ 1 nap. 29. A TELJES KÉSZENLÉT elrendelése esetére elõírt szabályok bevezetésének normaideje 8 nap. Ha a TELJES KÉSZENLÉT elrendelésére a MEGELÕZÕ KÉSZENLÉT-bõl kerül sor, akkor a normaidõ 4 nap, ha a FOKOZOTT KÉSZENLÉT-bõl, akkor a normaidõ 3 nap. 30. Az általános idõnormákon belül egy-egy szabály bevezetésének, illetve végrehajtásának részidejét a vezetõk külön szabályozhatják.

A készenlét fokozására, a minõsített idõszaki feladatokra felkészülés szabályai 31. Az utasításban elõírt szabályok bevezetését és a kitelepülést – ha annak késedelmes elrendelésébõl különösen jelentõs hátrány származhat – a saját és alárendelt szervei részére az önálló belügyi szerv vezetõje is elrendelheti. Az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket haladéktalanul jelenteni kell a felettes vezetõnek.


•

2011. évi 30. szám

5443

32. A BM szerv minõsített idõszakra való felkészülését a várható feladatok megtervezésével, a személyi állomány – ehhez igazodó – képzésével, továbbképzésével, a bonyolultabb feladatok ellátására való felkészítésével és begyakoroltatásával, valamint a mûködéshez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosításával kell végrehajtani. 33. Az önálló belügyi szerv a minõsített idõszaki feladatai ellátására való felkészülés érdekében, a békeidõszaki feladatai ellátása mellett: a) felkészíti az ügyeleti szolgálatokat és a személyi állományt az értesítési, illetve a készenlétbe helyezés feladatai gyors, pontos végrehajtására, b) tervezi a készenlétbe helyezéssel és a minõsített idõszaki továbbmûködéssel összefüggõ feladatokat, c) felkészül az állam, a lakosság élete és anyagi javai fokozottabb védelme, valamint a közbiztonság fenntartása érdekében a honvédelmi felkészítés feladatai, valamint a rendkívüli intézkedések végrehajtására, d) kiemelt figyelmet fordít a személyi állomány képzésére, továbbképzésére, valamint a minõsített idõszaki feladataik begyakoroltatására és ellenõrzésére, e) biztosítja a minõsített idõszaki mûködéshez szükséges személyi és anyagi-technikai feltételeket. 34. Az önálló belügyi szerv a készenlétbe helyezés és a minõsített idõszaki mûködés biztosítása érdekében elõzetesen elkészíti az erre vonatkozó terveket és azokat naprakész állapotban tartja, továbbá felkészül az adott készenléti fokozat elrendelése esetén a meghatározott feladatok végrehajtására, valamint intézkedik a kijelölt személyi állomány tartózkodási helyének, illetve elérhetõségének pontosítására. 35. Az önálló belügyi szerv vezetõje saját hatáskörben kijelöli, illetve mûködteti azt a szervezeti egységet, amely – a Miniszteri Kabinet koordinációja és ellenõrzése mellett – tervezi, szervezi és végzi vagy más alaprendeltetés szerinti feladataival együtt ellátja a minõsített idõszakra történõ felkészülés feladatait. Az önálló belügyi szerv vezetõje saját hatáskörében szabályozza a területi és helyi szervek minõsített idõszaki feladatait, az ezekre való felkészítés módját és feltételrendszerét. 36. A rendkívüli állapot idején történõ folyamatos vezetés biztosítása érdekében a békeidõszaki feladatok ellátásának idõszakában ki kell jelölni és biztosítani: a) a Honvédelmi Tanács mellett mûködõ Belügyi Hivatal személyi állományát és mûködésének anyagi-technikai feltételeit, b) a központi szervek, valamint területi szerveik tartalékvezetésének személyi állományát és mûködésük anyagi-technikai feltételeit. 37. A belügyi minõsített idõszaki vezetés szervezetét és feladatait a belügyminisztériumi, az önálló belügyi szervekét pedig a szervre vonatkozó minõsített idõszaki Szervezeti és Mûködési Szabályzat tartalmazza. 38. Az önálló belügyi szerv a készenlétbe helyezése, illetve a minõsített idõszakra való felkészülése érdekében – a Miniszteri Kabinet koordinációja mellett – kidolgozza azokat a minõsített idõszakban hatályba lépõ, szakterületére vonatkozó intézkedéseket, amelyek feladatai végrehajtásához szükségesek. 39. Az önálló belügyi szerv vezetõje a minõsített idõszaki feladatok végrehajtására való felkészülés során a személyi állománnyal ismerteti feladatait, melyek végrehajtását éves ütemtervek alapján tartandó gyakorlatok keretében ellenõrzi. 40. Az önálló belügyi szerv vezetõje a saját hatáskörben tervezett készenlétbe helyezési és értesítési gyakorlatokról és ellenõrzésekrõl a tárgyévet megelõzõ év december 15-éig tájékoztatja a miniszteri kabinetfõnököt. 41. A területi belügyi szervek készenlétbe helyezését érintõ gyakorlatokat a fõvárosi és megyei védelmi bizottságok gyakorlataival összhangban, együttesen kell végrehajtani. 42. Az önálló belügy szerv vezetõje (parancsnoka) évente ellenõrzi és értékeli a szakirányítása alá tartozó szervnél a minõsített idõszaki felkészüléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását, részt vesz a minõsített idõszaki felkészítésben. 43. Az önálló belügyi szerv vezetõje – a miniszteri kabinetfõnök elõzetes tájékoztatása mellett – engedélyezheti az általa irányított szerv személyi állományának egy részére kiterjedõ gyakorlatok végrehajtását. 44. A minõsített idõszaki felkészülés ellenõrzésére jogosult: a) a belügyminiszter, b) a közigazgatási államtitkár, c) a miniszteri kabinetfõnök és d) az általuk megbízó levéllel ellátott személy. 45. Az önálló belügyi szerv vezetõje, valamint helyettese és az általuk megbízólevéllel ellátott személy jogosult ellenõrizni az önálló belügyi szerv vezetõje által irányított szervek minõsített idõszaki felkészülését. 46. Az önálló belügyi szerv vezetõje évente január 31-ig, elsõ alkalommal 2012. január 31-ig tájékoztatja a miniszteri kabinetfõnököt a minõsített idõszaki felkészülés helyzetérõl.

5444


•

2011. évi 30. szám

II. Fejezet A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ÉRTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI Általános rendelkezések 47. A BM szerv személyi állományából értesíteni kell mindazon személyeket, akikre beosztásuk alapján – az 55. pontban meghatározott esetekben – a feladatok végrehajtására szükség van. Az értesítésre kötelezetteket errõl a tervek ismertetésével egy idõben tájékoztatni kell. 48. A személyi állomány tekintetében külön nyilatkozatban kell rögzíteni a munkaidõn túli kötelezettség tudomásulvételét, valamint a hozzájárulást az értesítéshez szükséges személyi adatok (név, lakcím, vezetékes és mobil telefonszám, e-mail cím) felhasználásához, melyeket csak az értesítési feladat végrehajtásához lehet felhasználni. 49. Az értesítést úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa a személyi állomány szolgálati, illetve munkahelyére a meghatározott normaidõn belül történõ beérkezését. 50. A BM szerv az értesítés végrehajtására az utasítás Mellékletében meghatározott tartalommal „Értesítési Tervet”, és annak mellékleteként „Értesítési Névjegyzéket” készít, és kijelöli a személyi állomány értesítésével megbízott személyt (a továbbiakban: értesítési megbízott). Az utasítás Mellékletében meghatározott „Értesítési Névjegyzék” – megfelelõ adattartalommal – más formában is elõállítható. Az „Értesítési Névjegyzék” naprakészen tartásáról a BM szerv vezetõje intézkedik. 51. A BM szerv vezetõjének, valamint az ügyeleti szolgálatnak készen kell állnia – a távközlési, illetve informatikai berendezések üzemen kívül kerülése esetén is – a saját személyi állomány, valamint az alárendelt szervek vezetõjének, megbízottjának vagy ügyeletének értesítésére. Az ügyeleti szolgálat nyilvántartja a BM szerv vezetõjével, valamint az értesítési megbízottal történõ, a munkaidõ utáni összeköttetés módját. 52. A BM szervek értesítésével összefüggõ szakmai feladatokat a Terrorelhárítási Központ szervezetében mûködõ BM Ügyeleti Osztály végzi. A Belügyminisztérium hivatali egységei vezetõinek, azok értesítésének eredménytelensége esetén az értesítési megbízottainak értesítését a BM Ügyeleti Osztály hajtja végre.

A személyi állomány értesítése 53. A személyi állomány értesítése lehet: a) részleges, ha az értesítés az értesítésben meghatározott, vagy valamennyi BM szerv értesítésre kötelezett állományának csak kijelölt részét érinti, b) teljes, ha az értesítés az értesítésben meghatározott, vagy valamennyi BM szerv értesítésre kötelezett állományának – a mentesítettek kivételével – egészére kiterjed. 54. Az értesítés az elrendelésre jogosultak által történhet: a) személyesen, b) hírközlõ eszközökön keresztül vagy c) az ügyeleti szolgálatok útján szóban vagy írásban. 55. Az értesítési feladatok elrendelhetõk: a) minõsített idõszak kihirdetése vagy annak közvetlen veszélye esetén, egyrészt a készenlét fokozása érdekében, másrészt egyes rendkívüli intézkedések részeként, b) az országot ért váratlan támadás, vagy annak közvetlen veszélye esetén, c) egyéb esetben, többek között: elemi csapás vagy súlyos baleset, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegetõ közvetlen és súlyos veszély megelõzése, illetve elhárítása érdekében nyílt szövegû utasítással és a bekövetkezett esemény megjelölésével, d) az értesítési feladatok gyakorlása és ellenõrzése céljából. 56. A BM szerv állományának részleges, vagy teljes értesítését elrendelheti: a) a belügyminiszter, b) a közigazgatási államtitkár, és c) az általuk megbízólevéllel ellátott személy, d) amennyiben a központi utasítás kiadásához szükséges idõ miatti késedelem különösen jelentõs hátrányt (életveszélyt, anyagi kárt) okozna, természeti, ipari és civilizációs katasztrófa, tömegszerencsétlenség esetén az


57.

58.

59.

60. 61. 62.

63.

64. 65.

•

2011. évi 30. szám

5445

állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megvédése, az anyagi értékek megóvása (megõrzése) céljából, váratlanul jelentkezõ szolgálati feladatok erõ-eszköz szükségletének biztosítására személyi állománya vonatkozásában az önálló belügyi szerv vezetõje. Az 56. pont d) alpontjában meghatározott esetekben az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket – amint az lehetõvé válik – az értesítést elrendelõ vezetõnek jelentenie kell a felettes szerv vezetõjének, illetve az elöljáró parancsnoknak, valamint tájékoztatni kell a fõvárosi, megyei, helyi védelmi bizottság elnökét. Az értesítés személyesen történõ elrendelése esetén az ügyeleti szolgálat, illetve az ügyelettel nem rendelkezõ szerv vezetõje vagy megbízottja: a) ellenõrzi az elrendelõ személyazonosságát, jogosultságát a feladat elrendelésére, b) feljegyzi, hogy kitõl, milyen feladatot kapott, illetve annak idõpontját (nap, óra, perc), valamint az elrendelõnél lévõ megbízólevél számát, c) jelenti a felettes szerv vezetõjének a feladat vételét, majd az „Értesítési Tervben” foglalt feladatok végrehajtását megkezdi. Az értesítés befejezésérõl tájékoztatni kell az elrendelõ szerv vezetõjét (ügyeletét), d) indokolt esetben kezdeményezi az ügyeleti szolgálat megerõsítését. Az értesítés hírközlõ eszközön történõ elrendelése esetén az ügyeleti szolgálatnak, illetve az értesítésre kijelölt vezetõnek vagy értesítési megbízottnak az 58. pont b)–d) alpontjának végrehajtása elõtt a BM Ügyeleti Osztály általi visszaigazolással ellenõriznie kell a közlemény leadásának jogosságát és hitelességét. Azon BM szerveknél, ahol ügyeleti szolgálat nem mûködik, a BM szerv vezetõje vagy helyettese, illetve a megbízott személy az 58–59. pontban meghatározottak szerint intézkedik az értesítés végrehajtására. Az értesítési feladat elrendelése esetén a személyi állomány értesítése az alábbi szöveg közlésével történik: „SZOLGÁLATI (MUNKA-) HELYÉRE VONULJON BE!” A személyi állománynak az értesítés vétele után: a) szolgálati (munka-) helyére a legrövidebb idõn belül be kell vonulnia, b) jelentkeznie kell a vezetõjénél és a továbbiakban annak utasítása szerint kell eljárnia. Az értesítés elrendelése esetén a beérkezés normaideje 6 óra, amely az elrendelõ utasítás kiadásának idõpontjától kezdõdik. A beérkezés normaidejét a BM szerv vezetõje – a feladat indokoltságának és jellegének függvényében – csökkentheti. Ha a berendelt személy az értesítésben meghatározott feladat végrehajtásában akadályoztatva van, arról haladéktalanul tájékoztatnia kell vezetõjét vagy a szerv ügyeletét. Az utasításban meghatározottak alapján elrendelt értesítés esetén a BM szerv vezetõje mentesíti a szolgálati (munka-) helyre történõ bevonulás alól: a) a terhes nõket, b) azokat az egyedülálló szülõket, akiknek 18 éven aluli gyermekük van, továbbá azokat a dolgozókat, akiknek gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és annak felügyeletérõl, gondozásáról más módon gondoskodni nem tudnak. Abban az esetben, ha mindkét szülõ BM szervnél, vagy más fegyveres szervnél foglalkoztatott és 18 éven aluli gyermekük, vagy gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és felügyeletérõl más módon gondoskodni nem tudnak, az érintett szervek vezetõi egyeztetést követõen a szolgálati érdek figyelembevételével rendelkezzenek, hogy melyik fél kötelezett a bevonulásra, c) a betegállományban lévõket, d) a rendelkezési állományban lévõket annál a szervnél, ahol rendelkezési állományban vannak, e) a kirendelteket, kiküldetésen lévõket és a határozott idõre áthelyezetteket az eredeti munkavégzési helyükön, f) a felmentési idejüket töltõket, g) a tartalékállományban lévõket, h) a személyi állomány szolgálati vagy hivatali beosztásából felfüggesztett tagját.

Az értesítés gyakorlásának és ellenõrzésének rendje 66. A BM szervnél az értesítés gyakoroltatását és ellenõrzését – a jóváhagyott terveknek megfelelõen – az ellenõrzöttek számára váratlanul és a hivatali munkaidõt legalább négy órával megelõzõen vagy legalább négy órával késõbb kell elrendelni és levezetni. 67. A BM szerv vezetõje az irányítása alá tartozó szerv személyi állománya vonatkozásában 3 évente az értesítést ellenõrzi. Az éles értesítési feladatok a gyakorlatot kiváltják. A gyakorló értesítés idõpontjáról a felettes szervet tájékoztatja és a

5446


68. 69. 70.

71.

72.

•

2011. évi 30. szám

gyakorlatról – a 72. pontban foglalt értékelési szempontok alapján – jelentést készít, melyet a miniszteri kabinetfõnöknek felterjeszt. Az értesítés gyakoroltatására és ellenõrzésére valamennyi szervnél jogosultak az 56. pontjában felsorolt vezetõk. A személyi állomány értesítését gyakoroltatás és ellenõrzés céljából a 61. pontban leírt szöveg közlésével kell végrehajtani, jelezve, hogy gyakorlat végrehajtásáról van szó. A gyakorlatok és ellenõrzések alkalmával a 65. pontban felsoroltakon túl TILOS berendelni: a) a szolgálati okból távollévõket, b) a szabadságon lévõket. A végrehajtott értesítés értékelése „Megfelelõ”, illetve „Nem megfelelõ” minõsítésû lehet. „Megfelelõ”, ha az ellenõrzött szerv értesített állományának legalább kétharmada megfelelt az ellenõrzés követelményeinek. Egyéb esetben az eredmény „Nem megfelelõ”. „Nem megfelelõ” minõsítés esetén a hiányosságok megszüntetése után, de legkésõbb hat hónapon belül újabb értesítési gyakorlatot kell elrendelni. Az ellenõrzésrõl szóló jelentésben értékelni kell: a) a vezetõi és személyi állomány intézkedõ képességét és gyakorlottságát, b) a tervek és egyéb okmányok naprakészségét, kezelhetõségét és összehangoltságát, c) az ügyeleti szolgálatok felkészültségét, a szolgálati okmányok naprakészségét, az értesítési rendszer mûködõképességét, d) az ellenõrzésben érintett állomány létszámát, e) az értesítési feladat begyakorlottságát és végrehajtásának színvonalát (munkafegyelem, öltözet, felszerelés, munkaképesség elérése stb.), f) az ellenõrzés végrehajtásának költségét.

III. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 73. Az önálló belügyi szerv vezetõje az utasítás hatálybalépését követõ 60 napon belül részletesen szabályozza a vezetése, illetve az irányítása alá tartozó szervek készenlétbe helyezésével és értesítésével összefüggõ feladatokat, és a személyi állomány értesítésének végrehajtására – az 50. pontban meghatározottak szerint – intézkedést ad ki. 74. Az önálló belügyi szerv vezetõje gondoskodik arról, hogy az érintett személyi állomány a készenlétbe helyezéssel összefüggõ feladatait az utasítás hatályba lépését követõ 6 hónapon belül részletesen ismerje meg, és a 39. pontban elõírtak szerint gyakorolja be. 75. A Belügyminisztérium hivatali egysége, a minisztériumi szerv, valamint a Belügyminisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaság vezetõje az utasítás hatálybalépését követõ 30 napon belül elkészíti az „Értesítési Terv”-et, és a miniszteri kabinetfõnöknek megküldi a saját és az értesítési megbízott értesítési címét, elérhetõségi adatait (telefon, e-mail cím). 76. A Miniszteri Kabinet a BM Személyügyi Fõosztállyal és a BM Ügyeleti Osztállyal együttmûködve – a részére megküldött adatok alapján – az utasítás hatályba lépését követõ 60 napon belül elkészíti a Belügyminisztérium „Értesítési Terv”-ét, amelyet a közigazgatási államtitkár hagy jóvá. 77. Ez az utasítás 2011. június 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Belügyminisztérium és szervei, valamint a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatalok készenléte fokozásáról, minõsített idõszaki mûködésük elveirõl szóló 28/2001. BM utasítás, a belügyminiszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervek személyi állományának értesítésére címû 40/2001. BM utasítás, a belügyminiszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervek személyi állományának értesítésérõl szóló 40/2001. BM utasítás módosításáról szóló 25/2005. BM utasítás, és a büntetés-végrehajtás szervei magasabb készültségbe helyezési és minõsített idõszaki mûködésének elveirõl szóló 4/1996. (IK. Bv. Mell. 10.) IM utasítás hatályát veszti. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter


•

5447

2011. évi 30. szám

Melléklet a 11/2011. (V. 6.) BM utasításhoz

MINTAOKMÁNY!

Szervezeti egység megnevezése

Szám:

Jóváhagyom: …………………………………………

Budapest, ……………………………

A …………………………………… Értesítési Terve

…………………………………… a tervet készítõ aláírása

Budapest, ……………………………

Az Értesítési Terv tartalma: – – – – – – – – – – – –

elrendelésre jogosultak beosztásának megnevezése, az elrendelés célja, az elrendelés jogosultságának ellenõrzési módja, az értesítés szövege, az értesítés vétele utáni teendõk, az értesítési megbízott feladatai, a meghatározott idõnormák, a felügyeleti, illetve az együttmûködõ szervekkel való kapcsolattartás rendje, az értesítéssel berendelt személyek munkavégzésére és munkarendjére vonatkozó szabályok, az eseményekrõl történõ tájékoztatás rendje, a jelentések rendje, a személyi állomány értesítésére és a feladat továbbrendelésére vonatkozó szabályok, értesítési névjegyzék a BM szerv személyi állományáról.

5448


•

2011. évi 30. szám

A BM Ügyeleti Osztály elérhetõségi adatai: BM vonal: Városi vonal: Mobil szám: Faxszám: E-mail:

ÉRTESÍTÉSI NÉVJEGYZÉK a BM szerv …………………………………………… személyi állományáról

Név, rendfokozat

Beosztás

X. Y.

Telefon

Telefax

E-mail

Értesítési cím

***

***

***

***

BM Ügy.

***

***

***

***

***

BM Ügy.

ügyintézõ

***

***

***

***

***

megbízott

ügyintézõ

***

***

***

***

***

megbízott felmentve

vezetékes

mobil

vezetõ

***

V. Z.

megbízott

C. K. A. B

Kitõl kapja az Megjegyzés értesítést

Aláírás

A belügyminiszter 12/2011. (V. 6.) BM utasítása az átszervezés, szervezeti módosítás átmeneti szabályozásáról A Belügyminisztériumban és szerveinél 2011. évben sorra kerülõ átszervezések és szervezeti módosítások fegyelmezett végrehajtása érdekében a következõ utasítást adom ki: 1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeire, valamint a belügyminiszter által irányított, felügyelt minisztériumi szervekre és önálló belügyi szervekre. 2. Az 1. pontban felsorolt szervezeteknél 2011. december 31-ig minden átszervezésrõl, szervezeti módosításról szóló elõterjesztést – ha annak jóváhagyása egyébként nem tartozik a belügyminiszter hatáskörébe – jóváhagyás elõtt elõzetesen a miniszternek be kell mutatni. 3. A hivatásos állományúakat foglalkoztató szerveket érintõ minden szervezési elõterjesztésben rögzíteni kell: a) az átszervezés, szervezeti módosítás hivatásos állományúakat érintõ létszám adatait; b) az átszervezéssel, szervezeti módosítással érintett személyi kör jogviszonyának rendezésére irányuló javaslatot; c) az állományilletékes parancsnok személyes felelõsségét az átszervezéssel, szervezeti módosítással kapcsolatos intézkedések végrehajtásáért. 4. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba és 2012. január 1-jén hatályát veszti. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter


•

2011. évi 30. szám

5449

A honvédelmi miniszter 52/2011. (V. 6.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium nemzetközi megállapodásaival kapcsolatos eljárásról szóló 77/2009. (IX. 11.) HM utasítás módosításáról

A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az alábbi utasítást adom ki.

1. §

A Honvédelmi Minisztérium nemzetközi megállapodásaival kapcsolatos eljárásról szóló 77/2009. (IX. 11.) HM utasítás (a továbbiakban: Ut.) 3. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az utasítás alkalmazásában) „d) végrehajtási megállapodás: olyan két- vagy többoldalú tárcaszintû megállapodás, amely egy konkrét feladat (esemény) végrehajtásához kapcsolódó rendelkezések rögzítésére irányul.”

2. §

Az Ut. 4. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A tárcaszintû nemzetközi megállapodások elõkészítésének folyamata – sorrendben – az alábbi feladatok végrehajtásából áll:) „c) a tárgyalási felhatalmazás birtokában a tárcaszintû nemzetközi megállapodás tervezetének kidolgozása,”

3. §

Az Ut. 5. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A kidolgozói feladatkör meghatározása tekintetében felmerülõ viták esetén a legalacsonyabb szintû közös elöljáró (felettes) állásfoglalása irányadó.”

4. §

Az Ut. 6. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A tárcaszintû nemzetközi megállapodás szakmai koncepciója tartalmazza:) „d) a tervezett megállapodás létrehozásának és végrehajtásának költségvetési és pénzügyi vonatkozásait, külön feltüntetve a költségvetési igények fedezetére tett javaslatot, illetve fedezet hiányában ennek kifejezett említését.”

5. §

Az Ut. 7. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A tárcaszintû nemzetközi megállapodás létrehozására irányuló tárgyalási felhatalmazás és vezetõi jóváhagyás kiállítására irányuló kérelmet a szakmai koncepciót kidolgozó szerv terjeszti fel a 8. §-ban meghatározott, az adott megállapodás tekintetében döntési jogkörrel rendelkezõ vezetõ részére. A kérelem tartalmazza:) „g) az utasítás 1. számú mellékletében foglalt, megfelelõ minta szerinti tárgyalási felhatalmazás magyar nyelvû és – a külföldi fél igénye esetén – angol nyelvû példányát.”

6. §

Az Ut. 9. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A tárgykör szerint feladatkörrel rendelkezõ szakmai szerv által elkészített és felterjesztett miniszteri felhatalmazásra irányuló kérelemnek a 7. § (3) bekezdésének a)–f) pontjain túl tartalmaznia kell a tárgykör szerint feladatkörrel rendelkezõ szakmai szerv HM képviseletében történõ eljárására vonatkozó indokolását, valamint az utasítás 2. számú mellékletében foglalt, megfelelõ minta szerinti felhatalmazás magyar nyelvû és – a külföldi fél igénye esetén – angol nyelvû példányát.”

7. §

Az Ut. 15. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Keretmegállapodásokat a honvédelmi miniszter, vagy erre irányuló miniszteri felhatalmazás alapján a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a Honvéd Vezérkar fõnöke vagy helyettes államtitkár írhat alá. (4) Egyetértési megállapodásokat – megfelelõ felhatalmazás birtokában – a (3) bekezdésben foglaltakon túl a Honvéd Vezérkar Fõnök helyettese, a HVK törzsigazgatója, a fõigazgató, az igazgató, az MH Összhaderõnemi Parancsnokság parancsnoka és a Honvéd Vezérkar fõnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai szervezet parancsnoka (vezetõje), valamint a katonai attasé írhat alá.”

5450


•

2011. évi 30. szám

8. §

Az Ut. 17. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A tárcaszintû nemzetközi megállapodások másolatát a HM JF megküldi a szakmailag illetékes szervek, a missziók esetén az MH Összhaderõnemi Parancsnokság részére.”

9. §

Az Ut. 19. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A soron kívüli eljárást kezdeményezõ szerv erre vonatkozó javaslatát részletesen indokolni köteles, ideértve a megállapodás létrehozásának védelempolitikai, szakmai és pénzügyi vonatkozásainak részletes leírását, utóbbi körében a várható kiadásokra és azok fedezetére tett javaslatot, illetve fedezet hiányában ennek kifejezett nevesítését.”

10. §

(1) Az Ut. a) 3. § a) pontjában a „technikai megállapodásokat” szövegrész helyébe a „végrehajtási megállapodásokat” szöveg b) 7. § (5) bekezdésében, 9. § (6) bekezdésében és 15. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 2. melléklete II. Angol nyelvû mintatervezetének mindkét elõfordulásában a „technikai megállapodás” szövegrész helyébe a „végrehajtási megállapodás” szöveg c) 8. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „technikai megállapodások” szövegrész helyébe a „végrehajtási megállapodások” szöveg d) 9. § (1) bekezdésében a „technikai megállapodást” szövegrész helyébe a „végrehajtási megállapodást” szöveg e) 15. § (5) bekezdésében a „Technikai megállapodásokat” szövegrész helyébe a „Végrehajtási megállapodásokat” szöveg lép. (2) Az Ut. a) 5. § (2) bekezdésében a „HM Nemzetközi Együttmûködési Fõosztály (a továbbiakban: HM NEF)” szövegrész helyébe a „HM Nemzetközi Együttmûködési és Fegyverzet-ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: HM NEFEH)” szöveg b) 5. § (3) bekezdésének mindkét elõfordulásában, 7. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés c) pontjában, 9. § (2) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés a) pontjában, 13. § (5) és (6) bekezdésében, 19. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 20. § (2) bekezdésének mindhárom elõfordulásában, (4) és (10) bekezdésében a „HM NEF” szövegrész helyébe a „HM NEFEH” szöveg lép. (3) Az Ut. a) 7. § (1) bekezdésében a „HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség (a továbbiakban: HM KPÜ)” szövegrész helyébe a „HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal (a továbbiakban: HM KPH)” szöveg b) 7. § (3) bekezdés c) pontjában, 9. § (2) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 19. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 20. § (4) és (10) bekezdésében a „HM KPÜ” szövegrész helyébe a „HM KPH” szöveg lép. (4) Az Ut. a) 7. § (4) bekezdésében és 20. § (8) bekezdésében a „szakállamtitkárok” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárok” szöveg b) 8. § (2) bekezdés b) pontjában és 15. § (2) bekezdésében a „szakállamtitkár” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkár” szöveg lép. (5) Az Ut. a) 8. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés a) és b) pontjában az „az államtitkár” szövegrész helyébe az „a közigazgatási államtitkár” szöveg b) 15. § (6) bekezdés a) pontjában az „az államtitkár” szövegrész helyébe az „a parlamenti államtitkár” szöveg lép. (6) Az Ut. a) 8. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdés c) pontjában és 15. § (6) bekezdésében a „HM Honvéd Vezérkar fõnöke” szövegrész helyébe a „Honvéd Vezérkar fõnöke” szöveg


b)

•

5451

2011. évi 30. szám

8. § (2) bekezdés c) pontjában és 15. § (6) bekezdésében a „HM Honvéd Vezérkar fõnök helyettese” szövegrész helyébe a „Honvéd Vezérkar fõnök helyettes” szöveg

lép. 11. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követõ hónap elsõ napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az Ut. 16. § (1) bekezdésében a „ , díszkötéses” szövegrész a hatályát veszti. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter

A honvédelmi miniszter 53/2011. (V. 6.) HM utasítása a honvédelmi minisztériumi objektumok védelmével, mûködésével és az ezzel összefüggõ irányítási tevékenységgel kapcsolatos feladatokról szóló 6/2010. (I. 15.) HM utasítás módosításáról

A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja alapján a honvédelmi minisztériumi objektumok védelmével, mûködésével és az ezzel összefüggõ irányítási tevékenységgel kapcsolatos feladatokról szóló 6/2010. (I. 15.) HM utasítás módosításáról a következõ utasítást adom ki:

1. §

A honvédelmi minisztériumi objektumok védelmével, mûködésével és az ezzel összefüggõ irányítási tevékenységgel kapcsolatos feladatokról szóló 6/2010. (I. 15.) HM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) A HM I. és a HM II. objektum (a továbbiakban együtt: minisztériumi objektum) mûködésének és védelmének felsõszintû stratégiai irányítását objektumbiztonsági felelõsként a HM közigazgatási államtitkára látja el. (2) A minisztériumi objektum mûködésének és védelmének operatív irányítására objektumparancsnoki rendszert kell mûködtetni. (3) A minisztériumi objektum objektumparancsnokát (a továbbiakban: objektumparancsnok) a Honvéd Vezérkar fõnöke javaslatára – a HM közigazgatási államtitkár egyetértõ felterjesztését követõen – a honvédelmi miniszter jelöli ki.”

2. §

Az Utasítás a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § Az objektum-biztonsági felelõs a) a jogszabályi keretek között gyakorolja a minisztériumi objektum mûködésének és védelmének felsõszintû stratégiai döntéshozó jogköreit, melynek keretében elõzetes engedélyezési és beszámoltatási jogot gyakorol az objektumparancsnok hatáskörébe tartozó ügyekben, b) elõzetes egyetértési jogkört gyakorol a 3. § (2) bekezdésében az objektumparancsnok intézkedési jogkörébe tartozó szakterületeken, továbbá c) elõzetesen engedélyezi a szervezet vezetõje által – indokolt esetek kivételével – havonta felterjesztett belépési engedélyek igénylését tartalmazó névjegyzéket, valamint a technikai eszközök (különösen hang- és képrögzítésre, illetve továbbításra alkalmas eszközök) használatára vonatkozó igényeket; az objektumparancsnok felterjesztése alapján elõzetesen engedélyezi a parkolási övezetek igénybevételét.”

3. §

Az Utasítás 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „Szolgálati elöljárói jogkörében az objektumparancsnok”

5452


•

2011. évi 30. szám

4. §

Az Utasítás 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet mûködésének, valamint a minõsített adat kezelésének rendjérõl szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján a biztonsági tárolók és a biztonsági terület tartalékkulcsait és kódjait a biztonsági vezetõ vagy az általa írásban kijelölt személy õrzi – a tárolt adatok minõsítési szintjének megfelelõ – biztonsági tárolóban. A tartalékkulcsok, kódok õrzés céljából a biztonsági vezetõnek történõ átadása és visszavétele dokumentált módon, az erre a célra megnyitott nyilvántartásban történik.”

5. §

Az Utasítás 6. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Munkaidõben és munkaidõn kívül személyazonosság igazolásával, átvizsgálás és regisztráció nélkül léphet a minisztériumi objektumba) „a) a Magyar Köztársaság elnöke, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, az Országgyûlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, b) a honvédelmi miniszter, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, közigazgatási államtitkára, kabinetfõnöke, helyettes államtitkárai, a Honvéd Vezérkar fõnöke és helyettese, az MK KBH fõigazgatója, az MK KFH fõigazgatója, valamint”

6. §

Az Utasítás 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában a regisztráció a kísérõ feladata, az ellenõrzést végrehajtó szolgálat a kísérõ személyét és a belépõk létszámát dokumentálja. Az MK KBH állományába tartozó, valamint kérésére a vele együtt belépni szándékozó személy(ek) csak számszakilag kerülnek regisztrálásra. (4) A minisztériumi objektumban mágneskártyával mûködõ szelektív zónák kialakítását a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, a Honvéd Vezérkar fõnöke alárendeltségébe tartozó szervezetek által használt zónák esetében a Honvéd Vezérkar fõnöke engedélyezi.”

7. §

Az Utasítás 8. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A technikai õrzés-védelmi eszközökkel kapcsolatos szakmai követelményeket a HVK Hadmûveleti Csoportfõnökség, illetve a HVK Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfõnökség (a továbbiakban: HVK HIICSF) vezetõje határozza meg. A technikai õrzés-védelmi rendszerek üzemeltetését az MH TD területileg illetékes ellátó szervezete végzi. (7) A minisztériumi objektumban minõsített adat feldolgozására szolgáló számítógépes hálózatok, rendszerek kialakítását, átalakítását, jellemzõinek megváltoztatását, valamint az információvédelmi helyiségek, biztonsági területek (ügyvitel, nyilvántartó, minõsített adatot feldolgozó-, rejtjelzõ helyiség, zárt körlet) kialakítását vagy más célra történõ felhasználását a HM biztonsági vezetõjeként a HVK HIICSF vezetõje engedélyezi.”

8. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az Utasítás 3. § (3) bekezdés c) pontja hatályát veszti. (2) Ez az utasítás a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter


•

5453

2011. évi 30. szám

A közigazgatási és igazságügyi miniszter 43/2011. (V. 6.) KIM utasítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére – a következõ utasítást adom ki. 1. §

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Mûködési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) ezen utasítás mellékleteként adom ki.

2. §

Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba.

3. §

Hatályát veszti a Magyar Szabadalmi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 3/2008. (HÉ 49.) TNM utasítás.

Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

Melléklet

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. JOGÁLLÁS, FELADAT- ÉS HATÁSKÖR, SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Hivatal jogállása és alapadatai 1. §

2. §

(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/D. §-ának (1) bekezdése alapján a szellemi tulajdon védelméért felelõs kormányhivatal. A Hivatal felügyeletét a közigazgatási és igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (2) A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése önálló címet képez. (3) A Hivatal jogi személyiséggel rendelkezõ, önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. A Hivatal mûködését saját bevételeibõl fedezi, amelyekkel önállóan gazdálkodik. (4) A Hivatal területi szervekkel nem rendelkezik. A Hivatal alapadatai a következõk: a) A Hivatal megnevezése: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, b) rövidítése: SZTNH, c) angol nyelvû megnevezése: Hungarian Intellectual Property Office, d) német nyelvû megnevezése: Ungarisches Amt für Geistiges Eigentum, e) francia nyelvû megnevezése: l’ Office hongrois de la propriété intellectuelle, f) a Hivatal székhelye: 1054 Budapest V. kerület, Garibaldi u. 2., g) a Hivatal létrehozásáról rendelkezõ jogszabály megnevezése: ga) a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvény-czikk (23. §) gb) jelenleg hatályos jogszabály: a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, h) a Hivatal alapítási dátuma: 1896. március 1. i) a Hivatal alapító okiratának kelte, az alapító okirat száma: 2011. január 28., iktatószám: IX-09/53/6/2011. j) a Hivatal törzskönyvi nyilvántartási száma: 311740

5454


k) l) m) n)

•

2011. évi 30. szám

a Hivatal statisztikai számjele: 15311746 8413 312 01, a Hivatal költségvetési elszámolási számlaszáma: Magyar Államkincstár 10032000-01731842-00000000 a Hivatal általános forgalmiadó-alany, adószáma: 15311746-2-41, közösségi adószáma: HU 15311746, a Hivatal elsõdleges alaptevékenysége a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR ’08) a közigazgatási szakágazatban 84.13 Üzleti élet szabályozása besorolásba tartozik.

A Hivatal feladat- és hatásköre 3. §

(1) Az Szt. 115/G. §-a értelmében a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik: a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása; b) a szerzõi és a szerzõi joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggõ egyes feladatok ellátása; c) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén; d) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok elõkészítésében való részvétel; e) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása; f) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttmûködés szakmai feladatainak ellátása. (2) Az (1) bekezdésben említett feladatokat az Szt. 115/H–115/L. §-ai állapítják meg részletesen. (3) A Hivatal az (1) bekezdésben említetteken felül ellátja azokat az oktatási és egyéb feladatokat is a szellemi tulajdon védelme területén, amelyeket jogszabály állapít meg, valamint nemzetközi szerzõdés, vagy az ezt igénylõk számára térítés ellenében alaptevékenysége keretei között szolgáltatásokat nyújt. A Hivatal tevékenységének ellátására vonatkozó, azt érintõ fontosabb jogszabályok jegyzékét külön függelék tartalmazza. (4) A Hivatal alaptevékenységére jogszabály feladatmutatót nem határoz meg. (5) Az (1) és (3) bekezdések szerinti feladatok részletes felsorolását szakfeladatrendi bontásban a Hivatal alapító okirata az alábbiak szerint tartalmazza: 581100 Könyvkiadás 581400 Folyóirat, idõszaki kiadvány kiadása 631200 Világhálóportál-szolgáltatás 639990 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 749050 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, mûszaki tevékenység 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége 841184 Tudományos ösztöndíjak 842160 Nemzetközi szervezetekben való részvétel 855935 Szakmai továbbképzések 855937 M.n.s. egyéb felnõttoktatás 910123 Könyvtári szolgáltatások.

A Hivatal szervezete 4. §

(1) A Hivatal egyszemélyi felelõs vezetõje az elnök. (2) Az elnököt hivatali irányító és ellenõrzõ hatáskörének gyakorlásában az elnökhelyettesek és a gazdasági vezetõ támogatják. (3) Az Szt. 115/F. §-ának (1) bekezdése alapján az elnököt az SZMSZ 3. § (1) bekezdésének d)–f) pontjaiban meghatározott feladatok ellátásában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa is segíti azzal, hogy az elnök felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, hazai jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerzõdések) tervezetét. (4) A Hivatal feladatainak ellátása érdekében az elnök saját hatáskörben rendelkezik a szervezeti egységek engedélyezett összlétszámon belüli megoszlásának szervezeten belüli átcsoportosításáról, a legnagyobb szervezeti egység engedélyezett létszámának 10 %-ában meghatározott mértékig. (5) A Hivatal szervezeti egységei tevékenységüket a 2. § f) pontjában meghatározott székhelyen és az alapító okiratban meghatározott telephelyeken fejtik ki.


•

2011. évi 30. szám

5455

5. §

(1) A Hivatalban önálló szervezeti egység az elnöki kabinet, a fõosztályok, a Humánpolitikai Önálló Osztály, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkársága és a Magyar Formatervezési Tanács Irodája. (2) A Hivatalban nem önálló szervezeti egység az osztály.

6. §

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

A Hivatal szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza. A Hivatal szervezeti egységeinek (a továbbiakban: hivatali egységek) feladatait a 2. függelék tartalmazza. A Hivatal szervezeti egységeinek felsorolását és létszámkeretét a 3. függelék tartalmazza. A Hivatal tevékenységét szabályozó legfontosabb jogszabályok jegyzékét a 4. függelék tartalmazza. A Hivatal alaptevékenységébe tartozó munkakörök jegyzékét az 5. függelék tartalmazza. A Hivatal vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek jegyzékét a 6. függelék tartalmazza. A Hivatal képzettségi pótlékra jogosító munkaköreinek jegyzékét a 7. függelék tartalmazza.

II. A Hivatal vezetése A Hivatal elnöke 7. §

(1) A Hivatal elnöke a) képviseli a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek elõtt, különösen a központi államigazgatási szervek, a kormányzati szervek, a Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, valamint más miniszterek elõtt, b) a szellemi tulajdon szabályozásával és a Hivatal tevékenységével kapcsolatban elõterjesztést, javaslatot és jelentést tesz a Kormány, illetve a miniszterek részére, c) felelõs a feladatai ellátásához a Hivatal kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerû mûködtetéséért, az alapító okiratban elõírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõ ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetõségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a belsõ ellenõrzés megszervezéséért és mûködéséért, d) meghatározza és jóváhagyásra felterjeszti a Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, e) kiadja a Hivatal feladat- és hatáskörének ellátására és a jogszabályok végrehajtásának biztosítására irányuló elnöki utasításokat, valamint gondoskodik a hivatali munkaterv és a Hivatal éves tevékenységérõl szóló beszámoló elkészítésérõl, és azokat a felügyeletet ellátó miniszternek jóváhagyásra felterjeszti, f) meghatározza a hivatali alaptevékenységbe tartozó munkaköröket (5. függelék), a munkakörök betöltésével kapcsolatos szakmai követelményeket, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket (6. függelék), valamint a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket (7. függelék). g) rendelkezik a mindenkori jogszabályok keretein belül a Hivatal költségvetésében jóváhagyott elõirányzatok (létszám, bér és jutalom, mûködési és felhalmozási kiadások) felett, h) meghatározza a humánpolitikai feladatokat, ellenõrzi azok végrehajtását, az elnökhelyettesek kinevezése és felmentése [Szt. 115/D § (2)–(3) bekezdések] kivételével, felettük, továbbá a Hivatal mindenkori közszolgálati szabályzatában foglaltak szerint a fõosztályvezetõk, fõosztályvezetõ-helyettesek és az elnöki tanácsadók tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat, vezetõi munkakörre megbízást ad és dönt a vezetõi megbízás visszavonásáról, továbbá vezetõi megbízással rendelkezõ kormánytisztviselõ közszolgálati jogviszonyának megszüntetésérõl, iparjogvédelmi tanácsadói és fõtanácsadói, illetve a törvényben meghatározott feltételek szerint közigazgatási tanácsadói, közigazgatási fõtanácsadói, címzetes tanácsosi és fõtanácsosi címeket adományoz, megemelt vagy csökkentett alapilletményt állapít meg, megbízza az ISO integrált irányítási rendszer vezetõi és az információbiztonsági vezetõi feladatokat ellátó személyeket, kijelöli az esélyegyenlõségi megbízottat, továbbá gyakorolja mindazokat a munkáltatói jogokat, amelyeket más vezetõre elnöki utasításban vagy külön okiratban nem ruházott át, i) elõterjesztést tesz állami kitüntetésekre, és szakmai díjakat adományoz, j) gondoskodik a Hivatal részvételérõl a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, a továbbiakban: WIPO), az Európai Szabadalmi Szervezet, a Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatal

5456


•

2011. évi 30. szám

(a továbbiakban: BPHH), a Közösségi Növényfajta-hivatal testületeinek, a Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsának, valamint – a tárgykör szerint felelõs miniszter általános vagy eseti felhatalmazása alapján – más nemzetközi szervezetek tevékenységében, k) gondoskodik az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamait megilletõ jogok gyakorlásáról és az azokat terhelõ kötelezettségek teljesítésérõl, és ellátja az európai szabadalmi rendszer mûködtetésébõl a nemzeti szabadalmi hatóságra háruló feladatokat, l) a szellemi tulajdon védelme terén ellátja az Európai Unió tagállamaként való mûködésbõl eredõ feladatokat, közremûködik az Európai Unió döntéshozatali eljárásaiban képviselendõ kormányzati álláspont kialakításában, valamint az Európai Unió Tanácsának és Bizottságának szellemi tulajdonért felelõs szakértõi testületeiben történõ képviseletében, ellátja az ezzel járó szakmai koordinációs feladatokat, továbbá együttmûködik az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival, m) gondoskodik a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerzõdések elõkészítésérõl és végrehajtásáról, javaslatot tesz e szerzõdések létrehozására, illetve – felhatalmazás alapján – aláírja azokat, n) kapcsolatot tart más országok és a nemzetközi szervezetek szellemi tulajdon védelmi hatóságaival, a velük való együttmûködésrõl megállapodásokat köt, o) felelõs a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítõ, valamint az Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemle kiadásáért, p) gondoskodik a közérdekû adatok és a jogszabályban elõírt adatok honlapon való közzétételérõl, tájékoztatja a közvéleményt a Hivatal tevékenységérõl, illetve egyes szakkérdésekben kialakított hivatalos álláspontjáról, ennek érdekében jóváhagyja a hivatali honlap szerkesztésének eljárási rendjét és összehangolja az egyes szervezeti egységek internetes tartalomszolgáltató tevékenységét, kijelöli a honlapszerkesztõ bizottság tagjait és felügyeli annak tevékenységét, q) biztosítja az iparjogvédelmi és szerzõi jogi társadalmi szervezetekkel való hivatali együttmûködést és azok szakmai támogatását, r) külön törvény alapján ellátja a törvényességi felügyeletet a Magyar Szabadalmi Ügyvivõi Kamara mûködése felett, s) gondoskodik a szabálytalanságok kezelésének hivatali szabályozásáról, valamint az ellenõrzési nyomvonal összeállításáról, valamint t) dönt, illetve intézkedik azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály kifejezetten az elnök személyes hatáskörébe utal, vagy amelyeket egyébként a saját hatáskörébe von. (2) Az elnök a) irányítja aa) a mûszaki elnökhelyettest, ab) a jogi elnökhelyettest, ac) a gazdasági vezetõt, ad) az Elnökségi Kabinet vezetõjét, ae) a Szerzõi Jogi Fõosztály vezetõjét, af) Humánpolitikai Önálló Osztály vezetõjét, ag) a belsõ ellenõrt, illetve a jogszabályban elõírt – külön elnöki utasítással szabályozott – belsõ ellenõrzési tevékenységet, ah) az ISO integrált irányítási rendszer vezetõjét, ai) a Magyar Formatervezési Tanács Irodája vezetõjét, valamint aj) a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács Titkársága vezetõjét, b) a gazdasági vezetõ javaslata alapján dönt a Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály, továbbá az Információs és Oktatási Központ tevékenységének stratégiai vagy egyéb jelentõs ügyeiben, c) közvetlenül felügyeli a Hivatal jogtanácsosának tevékenységét, d) külön jogszabály alapján ellátja a Magyar Formatervezési Tanács elnöki tisztét, e) külön jogszabály alapján ellátja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettesi tisztét, f) külön jogszabály alapján ellátja az Iparjogvédelmi Szakértõi Testület mûködtetésével járó feladatokat, g) külön jogszabály alapján ellátja a Szerzõi Jogi Szakértõ Testület mûködtetésével járó feladatokat, h) külön jogszabály alapján ellátja a Szabadalmi Ügyvivõi Vizsgabizottság elnöki tisztét, i) gondoskodik a külön jogszabállyal vagy külön jogszabály alapján a Hivatal hatáskörébe utalt feladatok ellátásáról.


•

2011. évi 30. szám

5457

(3) Az elnök az (1) bekezdésben meghatározott valamely jogkör gyakorlásával esetenként vagy állandó jelleggel elnökhelyettest, gazdasági vezetõt vagy fõosztályvezetõt is megbízhat, kivéve, ha jogszabály a döntést az államigazgatási szerv vezetõjének személyes hatáskörébe utalja. (4) Az elnök meghatározott feladatok ellátására szakértõkbõl álló bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre és mûködtethet. (5) Az elnök meghatározott ügy intézésére kijelölheti bármelyik kormánytisztviselõt és számára a jogszabályok keretei között az ügy intézésének módjára is utasítást adhat. (6) Az elnök külön okiratban felhatalmazza a szervezeti egységek vezetõit vagy azok helyetteseit kiadmányozási joggal, illetve az általuk vezetett hivatali szervezeti egység írásbeli képviseletére, továbbá – a kinevezésüknél fogva szóbeli és írásbeli képviselettel rendelkezõ elnökhelyettesek és a gazdasági vezetõ kivételével – külön okiratban hatalmazhatja meg a Hivatal bármely vezetõjét vagy kormánytisztviselõjét a Hivatal írásbeli képviseletére vagy valamely ügyben történõ hivatali képviseletre. (7) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa meghatározott rendben az elnökhelyettesek, a mûködéssel összefüggõ gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a gazdasági vezetõ helyettesítik.

A Hivatal elnökhelyettesei 8. §

(1) A Hivatal elnökhelyettesei tevékenységüket az elnök irányításával végzik. Feladataikat a vonatkozó jogszabályok és az elnök utasításai alapján látják el. (2) Az elnökhelyettesek általános feladat- és hatáskörükben a) irányítják a felügyeletük alá tartozó fõosztályok tevékenységét, beszámoltatják a fõosztályvezetõket a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek munkájáról, b) döntenek mindazokban az irányítási területükhöz tartozó ügyekben, amelyekben a döntés jogát az elnök nem tartotta fenn vagy nem vonta magához, és amelyekben a döntési jogot maguknak fenntartották, c) követik és szignálják az elnöki ügyiratforgalom döntésre vagy aláírásra kerülõ valamennyi dokumentumát, d) irányítási területükön bármely ügy intézkedési és döntési jogát magukhoz vonhatják, illetve meghatározott ügy intézésére bármelyik kormánytisztviselõt kijelölhetik, és a jogszabályok keretei között az ügy intézésének módjára is utasítást adhatnak, e) a Hivatal feladatkörébe tartozó bármely kérdésben elnöki döntés meghozatalát, intézkedés megtételét kezdeményezhetik, f) gazdálkodnak a hatáskörükbe utalt pénzügyi keretekkel, ezek terhére kötelezettséget vállalhatnak, g) hatáskörükben eljárva képviselik a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek elõtt, h) eljárnak azokban az ügyekben, amelyek ellátásával az elnök esetenként vagy állandó jelleggel megbízza õket. (3) Az elnökhelyettesek a) helyettesítik az elnököt, b) egymás ügykörét érintõ kérdésekben egyetértésben intézkednek és döntenek, egyetértés hiányában az ügyet az elnök elé terjesztik, c) távollét vagy akadályoztatás esetén egymást is helyettesítik.

A mûszaki elnökhelyettes 9. §

(1) A mûszaki elnökhelyettes felelõs a Hivatal szabadalmi, növényfajta-oltalmi, topográfiaoltalmi és kiegészítõ oltalmi hatósági feladatainak operatív mûködtetéséért, így különösen a) a jogi elnökhelyettessel együttmûködve elõkészíti és felügyeli az európai szabadalmi integráció, illetve az európai együttmûködés területén elõirányzott hazai intézkedések végrehajtását, b) koordinálja a szabadalmi, növényfajta-oltalmi, topográfiaoltalmi és kiegészítõ oltalmi kodifikáció és joggyakorlat megalapozásához szükséges hivatali feladatok végrehajtását, c) irányítja a nemzetközi és hazai szabadalmi folyamatok értékelését.

5458


•

2011. évi 30. szám

(2) A mûszaki elnökhelyettes felügyeli és koordinálja az iparjogvédelmi ügyviteli feladatok – beleértve a hatósági publikálás és a nemzeti és nemzetközi adatszolgáltatás – elvégzését, így különösen a) gondoskodik az Európai Szabadalmi Egyezményhez történt csatlakozásból adódó ügyviteli tevékenység mûködtetésérõl, b) irányítja a különbözõ iparjogvédelmi ügyviteli feladatok ellátásának összehangolását és fejlesztését. (3) A mûszaki elnökhelyettes ügykörében véglegesíti az elnök által kiadmányozásra kerülõ iratokat. (4) A mûszaki elnökhelyettes irányítja a) a Szabadalmi Fõosztály és b) az Iparjogvédelmi Ügyviteli Fõosztály vezetõjének tevékenységét.

A jogi elnökhelyettes 10. §

(1) A jogi elnökhelyettes felelõs a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos jogszabály-elõkészítõ és az iparjogvédelmi hatósági jogalkalmazási tevékenység irányításáért, ennek körében ellátja a) a hivatali kodifikációs munka felügyeletét, b) a jogszabály alkotására irányuló hivatali elõterjesztések tárcaközi képviseletét, c) az iparjogvédelmi hatósági jogalkalmazás törvényességének és egységességének felügyeletét. (2) A jogi elnökhelyettes gondoskodik a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttmûködéssel járó jogi feladatok teljesítésérõl, különösen a nemzetközi szerzõdések elõkészítésérõl, megkötésérõl és végrehajtásáról, valamint az európai integrációs szervezetekkel való jogi együttmûködésrõl. (3) A jogi elnökhelyettes a mûszaki elnökhelyettessel együttmûködve gondoskodik az Európai Unióhoz történõ csatlakozásból adódó, a tagállamokra háruló kötelezettségek teljesítéséhez és az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival való együttmûködéshez szükséges – a szellemi tulajdon védelme terén elõirányzott – hazai intézkedések elõkészítésérõl és végrehajtásáról. (4) A jogi elnökhelyettes ügykörében véglegesíti az elnök által kiadmányozásra kerülõ iratokat. (5) A jogi elnökhelyettes figyelemmel kíséri a szellemi tulajdonnal kapcsolatos joggyakorlat alakulását, és ezzel kapcsolatosan megteszi a szükséges intézkedéseket. (6) A jogi elnökhelyettes szakmailag támogatja az elnököt a Szerzõi Jogi Fõosztály irányításában. (7) A jogi elnökhelyettes szakmailag támogatja az elnököt a jogtanácsos feletti közvetlen felügyelet ellátásában. (8) A jogi elnökhelyettes irányítja a) a Jogi és Nemzetközi Fõosztály, valamint b) a Védjegy és Mintaoltalmi Fõosztály vezetõjének tevékenységét.

A gazdasági vezetõ 11. §

(1) A Hivatal gazdasági szervezetének vezetõje a gazdasági fõigazgató. (2) A fõosztályvezetõi besorolású gazdasági vezetõt határozatlan idõre a Hivatal elnöke bízza meg és menti fel, illetve gyakorolja felette a további munkáltatói jogokat. (3) A gazdasági vezetõ a mûködéssel összefüggõ gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a Hivatal elnökének helyettese, feladatait a Hivatal elnökének közvetlen vezetése és ellenõrzése mellett látja el. (4) A gazdasági vezetõ a) közvetlenül, illetve a Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály vezetõjén keresztül irányítja a gazdasági szervezetet, b) a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad és azt ellenõrzi, c) a hivatali gazdálkodással és az ahhoz kapcsolódó mûködéssel összefüggõ, továbbá az egyébként felelõsségi körébe tartozó, valamint a Hivatal elnökének felhatalmazása szerinti kérdésekben az érintett hivatali kormánytisztviselõkre és munkavállalókra kötelezõ gazdasági vezetõi utasításokat ad ki, amelyeket az elnök ellenjegyez, d) a stratégiai és a Hivatal egészét érintõ jelentõs ügyekben gazdasági intézkedéseket hoz, e) felügyeli a Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály informatikáért felelõs szakterületét, valamint az Információs és Oktatási Központ tevékenységét, beszámoltatja a fõosztályvezetõket a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek


•

2011. évi 30. szám

5459

munkájáról, az önálló felelõsségi körrel rendelkezõ hozzá rendelt fõosztályvezetõ-helyetteseket feladataik ellátásáról, f) a Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály, továbbá az Információs és Oktatási Központ tevékenységének stratégiai vagy egyéb jelentõs ügyeiben meghozandó döntésekben javaslatot tesz az elnöknek, egyebekben dönt ezen fõosztályokhoz tartozó azon ügyekben, amelyekben a döntés jogát az elnök nem tartotta fenn, vagy nem vonta magához, és amelyekben a gazdasági vezetõ az elnök jóváhagyásával a döntési jogot magának fenntartotta, g) szakmailag támogatja az elnököt a Humánpolitikai Önálló Osztály és a belsõ ellenõrzés feletti közvetlen irányításban és ellenõrzésben, h) hatáskörében eljárva gazdasági vezetõként, illetve az elnök felhatalmazása alapján képviseli a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek elõtt, i) irányítja, illetve felügyeli a Hivatalon belül a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátását, ezzel összefüggõ feladatait és a közbeszerzésekre vonatkozó részletes szabályokat külön gazdasági vezetõi utasítás tartalmazza. (5) A gazdasági vezetõ felelõssége nem érinti a Hivatal elnökének és az egyes ügyekért felelõs dolgozóknak a felelõsségét. (6) A gazdasági vezetõ helyettese a Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály vezetõje, akit fõosztályvezetõként a Hivatal elnöke nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. (7) A gazdasági vezetõ vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a Hivatalt terhelõ gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elõ és ilyen intézkedés nem tehetõ.

A fõosztályvezetõk és a fõosztályvezetõ-helyettesek 12. §

(1) A fõosztályvezetõ a jogszabályok, az elnök és az illetékes elnökhelyettes, gazdasági vezetõ rendelkezései alapján vezeti a fõosztályt. Felelõs a vezetése alatt álló szervezet mûködéséért, a hatáskörébe utalt feladatok teljesítéséért és a végrehajtás ellenõrzéséért. (2) A fõosztályvezetõ feladatai különösen a következõk: a) a fõosztály szervezeti egységei vezetõinek irányítása, tájékoztatása és rendszeres beszámoltatása, b) a fõosztály képviselete a Hivatal többi fõosztályai elõtt, a fõosztály és – külön felhatalmazás alapján – a Hivatal képviselete más szerv azonos szintû szervezeti egysége vonatkozásában, c) a fõosztály szervezeti egységei munkatervének jóváhagyása, azok végrehajtásának irányítása és ellenõrzése, d) a fõosztály kormánytisztviselõi és munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, e) a fõosztály létszám-, bér- és jutalmazási keretével, valamint a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközökkel való gazdálkodás, f) a hatáskörébe tartozó vezetõk humánpolitikai munkájának ellenõrzése, értékelése, támogatása, valamint a munkavégzés és fegyelem színvonalának fejlesztésével kapcsolatos tennivalók meghatározása, g) a fõosztály munkaterületét érintõ jogszabályok és egyéb elõterjesztések, szabályzatok, utasítások szakmai tervezeteinek elkészítése, más szervek tervezeteinek véleményezése, szükség esetén a hatályos jogszabályok, utasítások módosításának kezdeményezése, h) javaslattétel kitüntetésre, szakmai díjra, címadományozásra, elõresorolásra, illetve elnöki jutalmazásra, i) döntés a fõosztály feladatkörébe tartozó, valamint az elnök és az illetékes elnökhelyettes, gazdasági vezetõ által a hatáskörébe utalt ügyekben, j) javaslattétel a fõosztályvezetõ-helyettesi, az osztályvezetõi, valamint osztályvezetõ-helyettesi feladatkörre vonatkozó megbízás adására, visszavonására, e vezetõk ellen fegyelmi, illetve kártérítési eljárás megindítására, k) részvétel az Elnöki Értekezlet munkájában, l) a fõosztály tevékenységérõl az elnök, illetve az illetékes elnökhelyettes, gazdasági vezetõ rendszeres tájékoztatása, m) kiadmányozása mindazoknak a fõosztályi iratoknak, amelyek kiadmányozásának jogát az elnök, illetve az elnökhelyettesek, gazdasági vezetõ nem tartották fenn maguknak, és amelyek kiadmányozása nincs az osztályvezetõk hatáskörébe utalva, n) a nemzetközi szervezetek szakmai testületeinek üléseire a magyar álláspont kidolgozása és az elnöknek vagy az illetékes elnökhelyettesnek való bemutatása, o) a munkafegyelem ellenõrzése, p) a fõosztály feladat- és hatáskörébe tartozó adatok, információk, belsõ utasítások tartalmának karbantartásáról való gondoskodás a Hivatal internetes honlapján, valamint a belsõ tájékoztatást szolgáló intraneten,

5460


•

2011. évi 30. szám

q)

a fõosztály és a hozzá tartozó osztályok funkcionális e-mail címeinek kezelésérõl, az azokra érkezett üzenetek fogadásáról való gondoskodás, ennek keretében a funkcionális e-mail címet kezelõ személy és helyettese kijelölése, r) mindazon feladatok ellátása, amelyeket belsõ utasítás a fõosztályvezetõ, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló fõosztályvezetõ feladataként határoz meg. (3) A fõosztályvezetõ-helyettes eljár a Hivatal elnöke és a fõosztályvezetõ által meghatározott körben és ügyekben, a fõosztályvezetõ távollétében vagy akadályoztatása esetén pedig – ha munkaköri leírása mást nem határoz meg – gyakorolja annak jogkörét. A fõosztályvezetõ-helyettes számára a Hivatal elnöke munkaköri leírásban önálló feladat- és felelõsségi kört határozhat meg, amely tekintetében az erre kijelölt vezetõnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. (4) A Hivatal elnöke a fõosztályvezetõ számára igazgatói, a fõosztályvezetõ-helyettes számára igazgatóhelyettesi cím viselését engedélyezheti.

Az osztályvezetõk és az osztályvezetõ-helyettesek 13. §

(1) Az osztályvezetõ felelõs a vezetése alatt álló osztálynak a jogszabályok és elnöki utasítások szerinti mûködéséért, valamint a fõosztályvezetõ rendelkezései alapján irányítja az osztály dolgozóinak tevékenységét. (2) Az osztályvezetõ feladatai különösen a következõk: a) az osztály dolgozóinak munkával való rendszeres és arányos ellátása, beszámoltatásuk és munkájuk értékelése, az osztály dolgozóinak rendszeres tájékoztatása, b) az ügyintézés egységes gyakorlatának biztosítása, minõségének fejlesztése, c) az osztály képviselete, esetenként külön felhatalmazás alapján a fõosztály és a Hivatal képviselete, d) az osztály munkatervének kidolgozása, a végrehajtás biztosítása és ellenõrzése, jelentéstétel a fõosztályvezetõnek, e) javaslattétel kinevezésre, felmentésre, fegyelmi, illetve kártérítési felelõsségre vonásra, f) a kormánytisztviselõk és munkavállalók által készített tervezetek felülvizsgálata és a hatáskörébe utalt ügyiratok kiadmányozása, továbbá g) mindazon feladatok ellátása, amelyeket belsõ utasítás az osztályvezetõ feladataként határoz meg. (3) Az osztályvezetõ-helyettes eljár a fõosztályvezetõ és az osztályvezetõ által meghatározott körben és ügyekben, az osztályvezetõ távollétében vagy akadályoztatása esetén gyakorolja annak jogkörét.

A kormánytisztviselõk és a munkavállalók 14. §

A kormánytisztviselõ és a munkavállaló felelõs az ügykörébe tartozó, valamint a hivatali felettesei által ügykörébe utalt feladatok elvégzéséért. A feladatokat a jogszabályok, az ügyviteli szabályok, az elnöki és gazdasági vezetõi utasítások, a hivatali feletteseitõl kapott eseti utasítások megtartásával, a tényállást figyelembe véve, önállóan és szakszerûen köteles végrehajtani. A kormánytisztviselõ általános vagy eseti felhatalmazás alapján ügyiratokat kiadmányozására jogosult.

A Hivatal dolgozóira vonatkozó általános követelmények 15. §

(1) A Hivatal valamennyi dolgozója köteles feladatait a Hivatal érdekében a feladatkörére és munkakörére vonatkozó jogszabályoknak, továbbá a belsõ utasításoknak megfelelõen szakszerûen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint színvonalasan ellátni. (2) A Hivatal valamennyi dolgozója köteles a munkafegyelem követelményeit megtartani, szakmai tudását rendszeresen gyarapítani és a hivatali tevékenység javítására kezdeményezõ javaslatot tenni.


•

2011. évi 30. szám

5461

III. A HIVATAL MÛKÖDÉSE A) A SZAKMAI DÖNTÉSHOZATAL A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa 16. §

(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (Szt. 115/F. §) iparjogvédelmi, szerzõi jogi és szellemi tulajdonhoz kapcsolódó tudományterületeken szakértelemmel rendelkezõ személyekbõl álló testület. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsának elnökét és tagjait – az Szt. 115/F. § (3) bekezdésében írtak szerint – a Hivatal elnöke nevezi ki hároméves idõtartamra. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, hazai jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerzõdések) tervezetét. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri és elõmozdítja annak végrehajtását. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsának munkájával összefüggõ ügyintézési feladatokat a Tanács titkársága látja el. A titkárság fõosztályvezetõi besorolású vezetõjét a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló személyek közül a Hivatal elnöke nevezi ki és menti fel. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa a Hivatal elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint mûködik.

Az Elnöki Értekezlet 17. §

(1) Az Elnöki Értekezletet az elnök vezeti, tagjai az elnökhelyettesek, a gazdasági vezetõ, a fõosztályvezetõk, a Humánpolitikai Önálló Osztály vezetõje és a jogtanácsos. Az Elnöki Értekezlet titkársági feladatait az Elnökségi Kabinet vezetõje vagy a feladat ellátására kijelölt kormánytisztviselõ látja el, aki hivatalból részt vesz az Elnöki Értekezlet ülésein. Az Elnöki Értekezlet ülésein részt vesznek – a napirendtõl függõen – az esetileg meghívott személyek is. (2) Az Elnöki Értekezlet a Hivatal feladatkörébe tartozó legfontosabb ügyekben a véleménycserét, a döntések elõkészítését, a kölcsönös tájékoztatást és az egységes hivatali álláspont kialakítását szolgálja. (3) Az Elnöki Értekezlet napirendjét az elnök határozza meg. (4) Az ülésrõl emlékeztetõ készül, amelyet elektronikusan kézhez kapnak az értekezlet tagjai és a meghívott személyek. Az ülések emlékeztetõi tájékoztatásul a Hivatal intranetén is közzétételre kerülnek. Az Elnöki Értekezleten hozott elnöki döntések végrehajtásáról az Elnöki Értekezlet számára be kell számolni.

Munkaértekezletek 18. §

(1) Az elnök és a Hivatal felsõ vezetése évente hivatali munkaértekezleten értékeli a Hivatal elõzõ évi tevékenységét és ismerteti a munkatervet. (2) Fõosztályi munkaértekezletet félévenként, osztály-munkaértekezletet negyedévenként, illetve szükség szerint kell tartani, a munka átfogó értékelése és a feladatok meghatározása céljából.

Munkacsoportok mûködése 19. §

(1) Az elnök, illetve – felhatalmazása alapján – az illetékes elnökhelyettes, gazdasági vezetõ állandó vagy eseti munkacsoportot hozhat létre a szakmai-stratégiai, jogi szabályozási, gazdálkodási vagy más, összhivatali vagy több fõosztályt érintõ meghatározott feladatra, illetve a közös hivatali álláspont kialakítására. (2) A munkacsoport létrehozását írásban kell elrendelni, kijelölve a munkacsoport vezetõjét, tagjait – ideértve a titkársági feladatokat ellátó személyt vagy szervezeti egységet – feladatkörét, céljait és – ha szükséges – a mûködéséhez szükséges anyagi forrásokat, valamint megjelölve a beszámolási és értékelési rendjét. A munkacsoport mûködéséhez

5462


•

2011. évi 30. szám

szükséges külön anyagi forrás rendelkezésre bocsátásához a gazdasági fõigazgató elõzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. (3) A munkacsoport irányításáért, a munkacsoporton belüli munkamegosztásért, a tevékenység felügyeletéért, ellenõrzéséért a vezetõ felelõs, õ egyeztet szükség esetén a munkacsoporttagok munkáltatói jogokat gyakorló vezetõivel. (4) A munkacsoport létrehozásának megfelelõen véleményezõ, javaslattételi és döntés-elõkészítõ feladatokat lát el, külön felhatalmazás alapján döntési jogkörrel is rendelkezhet. A külsõ szervekkel, illetve a nemzetközi szervezetekkel és a külföldi szervekkel való kapcsolattartásra, a Hivatal képviseletére csak külön felhatalmazás alapján, a Jogi és Nemzetközi Fõosztály vezetõjével együttmûködve jogosult. (5) A munkacsoport mûködésének befejezéseként feladatkörének megfelelõen írásos javaslatot, állásfoglalást, tanulmányt vagy tevékenységérõl összefoglalót készít.

Munkatervek 20. §

(1) A Hivatal és szervezeti egységei éves munkatervek alapján végzik tevékenységüket. A szervezeti egységek munkatervei a Hivatal munkatervének lebontásával és egymással összhangban készülnek. (2) A munkatervek kialakításánál a végrehajtásban részt vevõ vezetõk, illetve munkatársak véleményét és javaslatait ki kell kérni és a lehetõségekhez mérten figyelembe kell venni.

Tevékenységi jelentések 21. §

(1) A fõosztályok a munkaterv végrehajtásáról félévenként tevékenységi jelentésekben számolnak be. (2) A Hivatal tevékenységérõl éves értékelõ jelentés készül, amelyet a fõosztályi jelentések alapulvételével az Elnökségi Kabinet állít össze.

A fõosztályok együttmûködése 22. §

(1) A fõosztályok, illetve az egymás mellé rendelt szervezeti egységek tevékenységüket egymással szoros együttmûködésben, közvetlen kapcsolattartás révén végzik. (2) Az egyes fõosztályok a feladatkörükbe tartozó, de más fõosztályok, osztályok feladatkörét is érintõ ügyekben az érdekelt fõosztályok, osztályok bevonásával járnak el. Az ennek során felmerült vitás kérdésekben a közös álláspont kialakítását egyeztetés útján kell megkísérelni. Ha ez nem vezet eredményre, a vitás ügyet döntés végett az illetékes elnökhelyettes, gazdasági vezetõ, illetve az elnök elé kell terjeszteni. (3) Az érintett fõosztályok vezetõinek elõzetes egyeztetése után az egyes fõosztályok dolgozói másik fõosztály, osztály feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésében is közremûködhetnek. (4) A fõosztályok tevékenységük során tudomásukra jutó olyan adatokról, információkról, amelyek más fõosztály vagy osztály feladatkörét, tevékenységét érintik, haladéktalanul, szóban és írásban értesítik az érintett szervezeti egységet.

Kapcsolat külsõ szervezetekkel 23. §

(1) A Hivatal a feladatai ellátása során együttmûködik a felügyeletét ellátó miniszterrel, az érintett minisztériumokkal, központi és helyi államigazgatási szervekkel, központi hivatalokkal, tudományos intézetekkel, köztestületekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel. (2) Az elnök és az elnökhelyettesek, valamint a gazdasági vezetõ az irányítási területükhöz tartozó ügyekben rendszeres munkakapcsolatban állnak az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek illetékes vezetõivel, képviselõivel. (3) A Hivatal elnöke jelöli ki a Hivatal feletti felügyeleti jogkörbe tartozó egyes ügyek tekintetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban dolgozó kormánytisztviselõkkel operatív kapcsolattartást végzõ hivatali vezetõket.


•

2011. évi 30. szám

5463

Kapcsolattartás nemzetközi és külföldi szervezetekkel 24. §

(1) A nemzetközi szervezetekkel és a külföldi hivatalokkal az elnök, az elnökhelyettesek, a Jogi és Nemzetközi Fõosztály vezetõje, valamint az erre felhatalmazott kormánytisztviselõk tartanak kapcsolatot. (2) A fõosztályvezetõk a Jogi és Nemzetközi Fõosztály vezetõjének bevonásával tarthatnak szakmai kapcsolatot nemzetközi szervezetekkel és külföldi hivatalokkal.

Elõterjesztések elkészítése, külsõ elõterjesztések véleményezése 25. §

(1) A Hivatal feladatkörébe tartozó ügyekben az elõterjesztés, illetve jogszabály tervezetét – az elnök és az elnökhelyettesek által megadott szempontok szerint – a szakmailag illetékes fõosztály dolgozza ki, együttmûködve a többi érdekelt szervezeti egységgel. A végleges tervezetet a Jogi és Nemzetközi Fõosztály készíti el a szükséges egyeztetést követõen. (2) Az elõterjesztés-tervezetet külsõ szerveknek véleményezésre az elnök engedélye alapján a Jogi és Nemzetközi Fõosztály vezetõje küldi meg. Az egyeztetésért a szakmailag illetékes fõosztály és a Jogi és Nemzetközi Fõosztály vezetõje a felelõs. (3) A más szervektõl érkezõ elõterjesztés-tervezetek véleményezésének munkáját a Jogi és Nemzetközi Fõosztály szervezi és fogja össze. Ennek során gondoskodik arról, hogy a Hivatal ügykör szerint érdekelt fõosztálya a választ határidõben készítse el és terjessze az elnök elé.

B) A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI Az ügyintézés fõbb alapelvei 26. §

(1) Az ügyek intézésekor a hatályos jogszabályokban és belsõ utasításokban foglalt rendelkezések alapján kell eljárni. A kormánytisztviselõ és munkavállaló – indokolt esetben – javaslatot tehet a megfelelõ jogszabályi, illetve belsõ utasítási rendezésre. (2) A fõosztályvezetõk és az osztályvezetõk a munka színvonalának folyamatos javítása érdekében olyan munkamódszert kötelesek kialakítani, hogy a jelentõsebb ügyekben az ügyintézõ az adott kérdésekben járatos más dolgozók véleményének meghallgatása után alakíthassa ki álláspontját. (3) Az ügyintézést és az ügykezelést az ISO integrált irányítási rendszer mindenkori szabályaival is összhangban, az iratkezelési szabályzat és az egyéb elnöki és gazdasági vezetõi utasítások rendelkezései szerint kell ellátni. (4) A kormánytisztviselõ és a munkavállaló köteles az ügyintézés során a tudomására jutott minõsített, vagy bizalmas adatot megõrizni, minõsített, vagy bizalmas adatot csak az ügy elintézésére illetékes vagy az elintézésbe egyébként bevont dolgozóval közölhet. Minõsített, vagy bizalmas adatot tartalmazó ügyrõl illetéktelen személy jelenlétében tárgyalást folytatni nem szabad. Minõsített, vagy bizalmas adatot tartalmazó iratot a Hivatalból kivinni, illetõleg külföldre vinni vagy küldeni csak az erre vonatkozó külön szabályok szerint lehet. (5) A kormánytisztviselõ és a munkavállaló köteles az ügyintézés során a tudomására jutott üzleti titkot és személyes adatokat megõrizni, azokat – a jogszabályban meghatározott eseteken kívül – csak az ügy elintézésére illetékes vagy az elintézésbe egyébként bevont kormánytisztviselõvel, illetve munkavállalóval közölheti.

A munkavégzés rendje 27. §

(1) Az újonnan kinevezett kormánytisztviselõ a munkába lépéséhez köteles a kinevezésre jogosult vezetõ elõtt letenni a jogszabályban elõírt hivatali esküt. Az újonnan alkalmazott munkavállaló a munkába lépéshez köteles a jogszabályban elõírt titoktartási nyilatkozatot tenni. A kormánytisztviselõt, illetve munkavállalót a Hivatal a belépésre jogosító arcképes mágneskártyával látja el.

5464


•

2011. évi 30. szám

(2) A hivatali munkaidõ reggel 8 órától délután 16.30 óráig, pénteken 14.00 óráig tart. A munkavégzés rendjére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az egyes szervezeti egységekre és munkakörökre az eltérõ munkarendet külön elnöki utasítás szabályozza. (3) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történõ foglalkoztatás vállalását a kormánytisztviselõre, illetve munkavállalóra vonatkozó törvényi elõírások keretein belül a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti. (4) A munkába lépõ kormánytisztviselõ, illetve munkavállaló munkakörét kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ határozza meg. A kormánytisztviselõ, illetve munkavállaló részére kinevezési okmányával vagy munkaszerzõdésével egyidejûleg meg kell adni a jogszabályban meghatározott tájékoztatást, ennek keretében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hivatali belsõ tájékoztatásra szolgáló intraneten hol található meg a Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzata, a hivatali munkarendrõl szóló szabályzat, a hivatali vezetékes telefonok használatára vonatkozó szabályzat, az iratkezelési szabályzat, a tûz- és munkavédelmi, továbbá az informatikai védelmi tárgyú szabályzatok, valamint át kell adni a betöltött munkakör részletes leírását (munkaköri leírását), továbbá a kormánytisztviselõvel, illetve munkavállalóval meg kell ismertetni a gazdasági szervezet ügyrendjének a munkakörrel összefüggõ egyéb szabályzatait. (5) A kormány-tisztviselõi, illetve munkavállalói jogviszony megszûnése esetén a kormánytisztviselõ, illetve munkavállaló a munkakörét a külön belsõ utasításban meghatározottakkal összhangban, a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ által kijelölt személy részére jegyzõkönyvvel adja át.

Az ügyfélfogadás általános rendje 28. §

A hatósági ügyfélfogadás ideje – az irányadó elnöki utasításban meghatározott kivételekkel – hétfõn és szerdán 9.00 órától 13.00 óráig, pénteken 9.00 órától 11.00 óráig tart.

Érdek-képviseleti jogok 29. §

A munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek a Hivatal mûködésével kapcsolatban a hatályos jogszabályok szerinti jogokat gyakorolják.

C) GAZDÁLKODÁSI FELADATOK A költségvetési gazdálkodás rendje 30. §

(1) A Hivatal az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a Magyar Köztársaság éves költségvetésérõl szóló törvények, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok elõírásai szerint gazdálkodik. (2) A Hivatal gazdasági ügyrendje végrehajtásának részletes szabályait a következõ tárgykörök szerinti elnöki és gazdasági vezetõi utasítások állapítják meg: a) vagyonkezelés és pénzgazdálkodás, b) a költségvetés végrehajtása, c) az alaptevékenység ellátásához kapcsolódó gazdasági és intézménymûködtetési ügyek, d) döntési eljárások, e) ellenõrzési tevékenység. (3) A Hivatal az Szt.-ben és az alapító okiratban, valamint a 3. pontban meghatározott feladatait, illetve tevékenységét – mint önállóan mûködõ és gazdálkodó központi költségvetési szerv – saját bevételeibõl látja el, illetve végzi.


•

2011. évi 30. szám

5465

Az elnöki és a gazdasági vezetõi utasítások nyilvántartása; a végrehajtás ellenõrzése 31. §

32. §

(1) Az Elnökségi Kabinet nyilvántartja és gondozza az elnöki és a gazdasági vezetõi utasításokat, továbbá folyamatosan figyelemmel kíséri hatályosulásukat és javaslatot tesz korszerûsítésükre. (2) Az Elnökségi Kabinetben erre kijelölt személy jár el az elfogadott elnöki utasításoknak Magyar Közlöny mellékletét képezõ Hivatalos Értesítõben történõ közzététele érdekében. (3) Az elnöki és gazdasági vezetõi utasítások és döntések végrehajtásáért, a szakmai szempontokból szükséges, de legalább háromévenkénti aktualizálásért az illetékes, illetve a kijelölt szervezeti egység vezetõje felel. A Hivatal elnöke a Szervezeti és Mûködési Szabályzat hatálybalépését követõ 60 napon belül kiadja a) a Hivatal házirendjét, b) személyügyi szabályzatot, c) az irat- és adatkezelési szabályzatot, d) a gazdálkodási keretszabályzatot, e) a döntésértékelési szabályzatot, valamint f) az ellenõrzési szabályzatot.

5466


•

2011. évi 30. szám

1.függelék A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ideiglenes szervezeti felépítése


•

2011. évi 30. szám

5467

2. függelék

Szervezeti egységek feladatai A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke irányítása alatt álló szervezeti egységek és funkciók

1. Az Elnökségi Kabinet 1. Az Elnökségi Kabinet (a továbbiakban: Kabinet) az elnök irányítása alatt mûködõ fõosztály, amely a következõ feladatokat látja el: a) részt vesz gazdaság-, vállalkozás- és innovációpolitikai álláspontok kialakításában, elemzések elkészítésében, b) összeállítja a Hivatal éves munkatervét, c) összeállítja a Hivatal tevékenységérõl készülõ éves értékelõ jelentést, d) gondozza az intézményi mutatószámok rendszerét, e) vezetõi igény szerint figyelemmel kíséri a hivatali középtávú intézményi stratégia végrehajtását, f) koordinálja a Hivatal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa részérõl megjelenõ állandó és idõszaki kiadványok összeállítását és megjelenésének elõkészítését. g) közremûködik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa titkársági feladatainak ellátásában, h) ellátja az Elnöki Értekezlet titkársági feladatait, i) ellátja a kommunikációs és sajtókapcsolati feladatokat, j) gondoskodik a Hivatal internetes honlapjának és intranetjének frissítésérõl, karbantartásáról, k) közremûködik a Hivatal mint intézmény mûködésével kapcsolatos egyes jogi feladatok ellátásában, l) közremûködik az igazgatási döntések elõkészítésében és végrehajtásában, m) részt vesz a belsõ utasítások kidolgozásában, amelynek során érvényesíti a törvényességi és szerkesztési szempontokat, gondoskodik a belsõ utasítások közzétételérõl, részt vesz az utasítások végrehajtásának ellenõrzésében, szükség esetén kezdeményezi az utasítások módosítását, hatályon kívül helyezését, illetve új utasítások kiadását, továbbá nyilvántartja az elnöki és a gazdasági vezetõi utasításokat, n) a költségvetés végrehajtása során közremûködik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások és árubeszerzések, valamint építési beruházások beszerzésére kiírásra kerülõ közbeszerzési eljárások elõírások szerinti lebonyolításában, o) nyilvántartja a Hivatal által alapított Design Terminál Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos korábbi hivatali tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggõ dokumentumokat, p) részt vesz az ISO integrált irányítási rendszer mûködésének kialakításában és mûködtetésében, q) gondoskodik az elnök, az elnökhelyettesek, a gazdasági fõigazgató titkári és titkársági feladatainak ellátásáról. 2. A Kabinet az 1. pontban foglaltakon kívül ellátja a belsõ utasításokban és az éves munkatervben, valamint az elnök, az elnökhelyettesek és a gazdasági vezetõ által meghatározott feladatokat. 3. A Kabinet tagjai az elnök által kijelölt kormánytisztviselõk. Kormánytisztviselõ meghatározott feladat tekintetében is kinevezhetõ a Kabinet tagjának, szervezeti egységhez történõ besorolása érintetlenül hagyásával. 4. A Kabinet tagjai tekintetében a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja. Ha az elnök mást nem határoz meg, a Kabinet tagja felett – ilyen minõségében végzett munkája tekintetében – az irányítási, felügyeleti és ellenõrzési jogkört a Kabinet vezetõje vagy az elnök által kijelölt vezetõ gyakorolja. A Kabinet vezetõje egyeztet a Kabinet munkájában részt vevõ kormánytisztviselõk felett munkáltatói jogokat gyakorló vezetõkkel a munkafeladatok szervezésének és ellátásának kérdésében. 5. A Kabinet tagjai ilyen minõségükben a Hivatal más szervezeti egységeit nem irányítják, illetve nem gyakorolnak munkáltatói jogokat.

5468


•

2011. évi 30. szám

2. Szerzõi Jogi Fõosztály 1. A Szerzõi Jogi Fõosztály az elnök irányítása alatt a következõ feladatokat látja el, a jogi elnökhelyettessel, illetve a Jogi és Nemzetközi Fõosztállyal szoros együttmûködésben: a) a szerzõi jog területén részt vesz a Hivatal jogszabály-elõkészítési munkájában, a jogalkalmazás elvi kérdéseinek megoldásában, ezzel kapcsolatban együttmûködik a Jogi és Nemzetközi Fõosztállyal, b) részt vesz a szerzõi jog védelmét érintõ jogszabály tervezetek véleményezésében, c) vizsgálja és elemzi a szerzõi jogra vonatkozó jogszabályok hatályosulását, felméri és értékeli e jogszabályok alkalmazásának hatásait, tapasztalatait, d) közremûködik a szerzõi jog védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozásával és érvényesítésével összefüggõ feladatok ellátásában, ennek érdekében különösen a szerzõi jog védelmével kapcsolatos hazai, külföldi és nemzetközi folyamatokat kíséri figyelemmel és elemzi, vizsgálja az alkotói tevékenységet, hozzájárul a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításához és fejlesztéséhez, valamint részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismeretek terjesztésében, e) tájékoztató és tanácsadó tevékenységet folytat a szerzõi jogi jogszabályok érvényesülésének elõmozdítására, f) a szerzõi jog területén részt vesz a nemzetközi, illetve európai együttmûködéssel járó hivatali feladatok teljesítésében, illetve közremûködik a kapcsolattartásban a külföldi szervezetekkel, g) részt vesz a szerzõi jog védelmére vonatkozó nemzetközi szerzõdések elõkészítésében, közremûködik az e szerzõdések létrehozására irányuló javaslatok kidolgozásában, valamint gondoskodik kötelezõ hatályuk elismerésének elõkészítésérõl, h) nyilvántartja a g) pontban említett nemzetközi szerzõdéseket, összehangolja, elõsegíti a végrehajtásukat, ennek kapcsán tájékoztatást ad, valamint együttmûködik a fõosztályokkal és az érintett külsõ szervekkel, illetve szervezetekkel, i) igény szerint közremûködik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa munkaprogramjának elõkészítésében és végrehajtásában, j) engedélyezi a felhasználást ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerzõ alkotása (árva mû) esetén és a kiadott engedélyekrõl nyilvántartást vezet, k) nyilvántartást vezet a szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelését végzõ szervezetekrõl, és gondoskodik a nyilvántartással kapcsolatos döntéseknek a Hivatalos Értesítõben történõ megjelenésérõl, valamint az Szjt. 89/A. §-ának (1) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételérõl, l) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett, intézkedik a meghatározott iratok megküldésérõl az igazságügyért és a kultúráért felelõs minisztereknek, szükség szerint felügyeleti eljárás kezdeményez és folytat le, m) elõkészíti a közös jogkezelõ szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket, n) közremûködik egyéb (pl. rendõrségi) szerzõi jogi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatásában, o) eleget tesz a szerzõi jogi ügyekben a bíróságtól és más hatóságtól érkezõ megkereséseknek, p) peres ügyekben igény szerint támogatja a Hivatal jogtanácsosának tevékenységét, q) más fõosztályokkal együttmûködve elemzi és értékeli a szerzõi jogi hatósági gyakorlatot, szükség esetén módosítási javaslatot tesz, r) ellátja a Szerzõi Jogi Szakértõ Testület és az Egyeztetõ Testület mûködtetésével járó hivatali, valamint a Szerzõi Jogi Szakértõ Testület elnöke és elnöksége kinevezésének elõkészítésével kapcsolatosan felmerülõ adminisztratív feladatokat, s) meghatározott ügyekben jogi-nemzetközi támogatást nyújt a Hivatal más szervezeti egységei részére, különösen a Hivatal által gondozott, illetve részvételével mûködõ nemzetközi projektek, az adatvagyon-gazdálkodás, az elektronikus ügyintézés, egyes szerzõi jogi oktatási, valamint szellemivagyon-hasznosítási kérdések tekintetében, t) ellátja az elnök által meghatározott egyéb feladatokat. 2. A Szerzõi Jogi Fõosztály Szerzõi Jogi Hatósági Osztálya a) a szerzõi jog területén részt vesz a jogszabály-elõkészítési és -véleményezési feladatokban, b) vezeti a bíróságra felterjesztett és a bíróságról a Hivatalhoz visszaérkezett szerzõi jogi tárgyú ügyek elektronikus nyilvántartását, c) vizsgálja a szerzõi jogi jogszabályok hatályosulását, gyûjti és értékeli a jogalkalmazási tapasztalatokat, ennek részeként figyelemmel kíséri különösen a szerzõi jogi ügyekben hozott bírósági döntéseket, gyûjti, rendszerezi és


•

2011. évi 30. szám

5469

értékeli az elvi jelentõségû határozatokat, ennek alapján kezdeményezi és elõkészíti a szükséges intézkedéseket, továbbá figyelemmel kíséri és feldolgozza a Szerzõi Jogi Szakértõ Testület joggyakorlatát, d) a hazai szerzõi jogi szabályozásról a személyesen feltett vagy telefonon, levélben, illetve e-mailban érkezõ, a feladatkörébe tartozó szakmai kérdésekre információt, tanácsot ad, kérelem, illetve megkeresés alapján tájékoztatást nyújt a szerzõi jogi jogszabályokról és nemzetközi szerzõdésekrõl, illetve tanácsot ad alkalmazásukkal kapcsolatban, e) nyilvántartást vezet a szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelését végzõ szervezetekrõl, igazolásokat, nyilvántartási adatokat, kivonatokat állít elõ és hitelesít, f) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett, ennek során felügyeleti eljárást kezdeményez és folytat le, g) elõkészíti a közös jogkezelõ szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket, h) engedélyezi a felhasználást ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerzõ alkotása (árva mû) esetén és a kiadott engedélyekrõl nyilvántartást vezet, i) jogi támogatást nyújt az önkéntes mûnyilvántartással összefüggõ feladatok ellátásában, j) intézi a felügyeleti díjak tekintetében a díjfizetési mentességre irányuló kérelmekkel kapcsolatos feladatokat, k) közremûködik egyes hivatali útmutatók és belsõ szabályzatok tervezeteinek kidolgozásában, l) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 3. A Szerzõi Jogi Fõosztály Nemzetközi Szerzõi Jogi Osztálya a) részt vesz a szerzõi jogot érintõ jogszabályok tervezeteinek véleményezésében, különösen a hivatali hatáskör és célkitûzések érvényre juttatása tekintetében, és abból a szempontból, hogy e tervezetek összeegyeztethetõk-e az Európai Unió jogi aktusaival, a szerzõi jog területén közremûködik az európai közösségi jogi szempontok érvényesítésében a Hivatal jogszabály-elõkészítõ tevékenysége során, ennek érdekében figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli az Európai Unió szerzõi jogi jogalkotását és joggyakorlatát, b) elemzi a szerzõi joggal összefüggõ nemzetközi, külföldi, és európai, valamint a WIPO-ban végbemenõ folyamatokat, illetve a nemzetközi, a külföldi és az európai jogfejlõdést, ennek alapján kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, c) elõkészíti a szerzõi jogi nemzetközi szerzõdésekkel összefüggõ eljárásokat, d) közremûködik a szerzõi jog területén folyó nemzetközi, illetve európai együttmûködéssel járó hivatali feladatok teljesítésében, e) kérelem, illetve megkeresés alapján tájékoztatást nyújt a szerzõi és a szerzõi joghoz kapcsolódó jogok védelmére irányuló nemzetközi szerzõdésekrõl és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó európai közösségi jogszabályokról, f) közremûködik egyes hivatali útmutatók és belsõ szabályzatok tervezetének kidolgozásában, g) gondozza és archiválja a nemzetközi együttmûködés keretében keletkezõ iratokat, h) támogatja a szerzõi jogi nemzetközi tárgyalásokra és találkozókra való felkészülést, ellátja az ezzel járó koordinációs és technikai együttmûködési feladatokat, i) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat.

3. Humánpolitikai Önálló Osztály 1. A Humánpolitikai Önálló Osztály feladatai körében a) ellátja a Hivatal dolgozóinak közszolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával, a hivatali munkáltatói jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos személy- és munkaügyi ügyintézést, és ezekkel összefüggésben kapcsolatot tart külsõ szervekkel, b) elõkészíti a humánigazgatási, munkaügyi, juttatási és oktatási tárgyú döntéseket, intézkedéseket, ennek keretében kialakítja a Hivatal humánpolitikai (bér-, jövedelem- és foglalkoztatáspolitikai, ösztönzési rendszerek, egyes pénzbeni és természetbeni juttatások, szociális ellátások) feladataival kapcsolatos elveket és végzi a jóváhagyott elvek, meghozott döntések végrehajtásához kapcsolódó egyes operatív feladatokat, valamint közremûködik az ösztönzési rendszerek és egyes természetbeni juttatások és szociális ellátások hivatali szabályainak kialakításában,

5470


c)

•

2011. évi 30. szám

közremûködik a Hivatal humánerõforrás-gazdálkodásának tervezésében és elvégzi az ehhez szükséges egyeztetéseket, d) a vonatkozó jogszabályok elõírásainak betartásával ellátja a munkaerõ-gazdálkodással összefüggõ hivatali feladatokat, e) ellátja a létszámgazdálkodással összefüggõ feladatokat, amelynek keretében egyebek mellett az elõzetesen meghatározott igények szerinti nyilvántartást vezet a foglalkoztatottakról, együttmûködik a munkáltatói jogkört gyakorlókkal új kormány-tisztviselõi vagy munkajogi jogviszony létesítésére vonatkozó döntésekben, foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére vonatkozó döntésekben, továbbá ellátja az ezekkel összefüggõ munkaügyi feladatokat, elkészíti a szükséges munkaügyi iratokat, f) kapcsolatot tart a központi illetményszámfejtést bonyolító szervezettel, illetve ellátja az illetmény, a bér és az egyéb juttatások számfejtésével kapcsolatos hivatali teendõket, g) ellátja az éves munkáltatói SZJA-elszámoláshoz kapcsolódó feladatokat (adókedvezményre jogosító igazolások, rendelkezõ nyilatkozatok átvétele stb.), továbbítja az adatokat a KIR számára, illetve a visszakapott adatokat ellenõrzi, h) végzi a társadalombiztosítási törvény által elõírt munkáltatói, önálló társadalombiztosítási feladatokat, i) ellátja a munkáltatót terhelõ rehabilitációs járulék adminisztrációját és megadja a bevalláshoz és az utaláshoz szükséges létszámadatokat a Pénzügyi és Számviteli Osztály számára, j) közremûködik a munkaerõ-toborzás és -kiválasztás eszközrendszerének mûködtetésében, k) ellátja a karriertervezéssel kapcsolatos feladatokat, elõkészíti a vezetõi utánpótlást, l) kezeli a személyi iratokat, vezeti a dolgozókról a jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat, ennek során együttmûködik a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõkkel, m) nyilvántartja az eltérõ munkaidõben foglalkoztatott dolgozókat, n) intézkedik a közszolgálati jogviszonyból vagy munkaviszonyból, vagy ezekkel összefüggésben megkötött szerzõdésbõl eredõ, a kormánytisztviselõt, munkavállalót terhelõ tartozások (lakáskölcsön, tanulmányi szerzõdés, elõleg stb.) behajtása iránt, o) ellátja a kormánytisztviselõk vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségébõl adódó munkáltatói feladatokat, p) felméri, nyilvántartja és követi a képzési és fejlesztési szükségleteket, összeállítja a Hivatal dolgozóinak éves oktatási tervét a karriertervezéssel összhangban, elkészíti a tanulmányi szerzõdéseket, és nyilvántartja az ezekbõl származó kötelezettségeket, q) a mindenkori jogszabályi elõírásokra tekintettel kidolgozza és folyamatosan fejleszti a hivatali teljesítményértékelés eszközrendszerét, nyilvántartja a teljesítményértékelési dokumentumokat, ellátja a kormánytisztviselõk minõsítésével összefüggõ elõkészítõ és egyéb feladatokat, r) kezdeményezi, elõkészíti a jóléti, szociális, üdülési elvek kialakítását és gondoskodik azok végrehajtásáról, részt vesz a választható juttatásokkal kapcsolatos rendszer kidolgozásában és gondoskodik annak mûködtetésérõl, az azzal összefüggõ nyilvántartások vezetésérõl, javaslatokat dolgoz ki a rendszer mûködésének fejlesztésére, s) ellátja a hivatal kormánytisztviselõinek, munkavállalóinak rendszeres foglalkozás-egészségügyi szûrésével kapcsolatos feladatokat, t) kezdeményezi és elõkészíti a tevékenységi körét érintõ új belsõ utasítások kiadását, a már kiadott ilyen utasítások tartalmi felülvizsgálatát, módosítását, u) névjegyzéket vezet a kiadmányozási joggal felruházott kormánytisztviselõkrõl, munkavállalókról, kezeli a felhatalmazást tartalmazó okiratokat, v) rendszeres adatszolgáltatást teljesít a létszámadatokról, valamint esetenként adatszolgáltatást nyújt a Hivatal béradataiból, w) gondoskodik a Szociális Bizottság, a Lakásbizottság és az Üdülési Bizottság üléseinek elõkészítésérõl, döntéseinek végrehajtásáról, x) ellátja az esélyegyenlõségi terv és a kapcsolódó jogszabályok által meghatározott feladatokat, gondoskodik az Esélyegyenlõségi Bizottság vezetõi feladatainak ellátásáról, y) vezetõje a hivatal gazdálkodásával szorosan összefüggõ lényeges kérdésekben elõzetesen egyeztet a Hivatal gazdasági vezetõjével, z) ellátja a Hivatal elnöke által meghatározott egyéb feladatokat.


•

2011. évi 30. szám

5471

4. ISO integrált irányítási rendszer vezetõ, információbiztonsági vezetõ 1. A Hivatal az ISO 9001:2008 és ISO/IEC 27001:2005 szabványok minõségirányítási és információbiztonsági követelményeinek megfelelõ integrált irányítási mûködési rendszert dolgozott ki és vezetett be, amelynek operatív felelõse az ISO integrált irányítási rendszer vezetõ, aki – a Hivatal elnökének közvetlen irányítása alatt – felügyeli és irányítja az integrált irányítási rendszer mûködését és folyamatos fejlesztését. 2. Az információbiztonsági vezetõ az információbiztonsági rendszer operatív felelõse, aki irányítja és figyelemmel kíséri a Hivatal információbiztonsági rendszerének mûködését, együttmûködve az ISO integrált irányítási rendszer vezetõjével. 3. Az integrált irányítási rendszerre, az ISO integrált irányítási rendszer vezetõje és az információbiztonsági vezetõ feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat külön elnöki utasítás tartalmazza.

5. Belsõ ellenõrzés 1. A Hivatalban a belsõ ellenõrzési tevékenységet a Hivatal elnökének irányítása alatt álló belsõ ellenõr, vagy ilyen feladatot ellátó külsõ megbízott végzi. 2. A belsõ ellenõrzési tevékenység a Hivatal és ezen belül az egyes szervezeti egységek mûködése terén független és tárgyilagos ellenõrzési és tanácsadó tevékenység, amely segíti a Hivatal céljainak eredményes elérését, javítja a kockázatkezelési, ellenõrzési és irányítási eljárások hatékonyságát. 3. A belsõ ellenõrzési tevékenység során szabályszerûségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenõrzéseket, illetve informatikai rendszerellenõrzéseket kell végezni a mindenkori jogszabályi elõírásokban, belsõ utasításokban és az éves ellenõrzési munkatervekben foglaltaknak megfelelõen. 4. A belsõ ellenõrzés feladata a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési rendszerek kiépítésének, mûködésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszerek mûködésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, c) vizsgálni a rendelkezésére álló erõforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát, d) vizsgálni és értékelni a közbeszerzésekre vonatkozó jogi és belsõ szabályzatokban foglalt szabályozás betartását és a belsõ szabályok jogszabályoknak való megfelelését, e) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetõje számára a költségvetési szerv mûködése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési, és a belsõ ellenõrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, f) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezõk, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése, valamint a szabálytalanságok megelõzése érdekében, g) nyomon követni az ellenõrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket, h) a belsõ ellenõrzési kézikönyvet rendszeresen felülvizsgálni, és javaslatot tenni az azt közzétevõ elnöki utasítás módosítására. 5. A belsõ ellenõrzési tevékenységre vonatkozó részletes elõírásokat külön elnöki utasítás tartalmazza.

6. Jogtanácsos 1. A Hivatalban az intézmény mûködésével kapcsolatos jogi tevékenységet a Hivatal elnökének közvetlen felügyelete alatt álló jogtanácsos végzi. 2. A jogtanácsos feladata, hogy a jog eszközével elõsegítse a Hivatal mûködésének eredményességét, közremûködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez. A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében a) jogi képviseletet lát el, b) jogi tanácsot és tájékoztatást ad,

5472


•

2011. évi 30. szám

c) d) e)

közremûködik a Hivatal szerzõdéseinek elõkészítésében, megkötésében, beadványokat és egyéb okiratokat készít, részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történõ elõkészítésében és végrehajtásában, f) a szerzõdésekbõl származó és az egyéb igények érvényesítésében, valamint a Hivatal jogaira és kötelezettségeire kiható egyéb megállapodások elõkészítésében, g) részt vesz a Hivatal belsõ szabályzatainak kidolgozásában; h) ellát minden olyan egyéb jogi ügyet, amely a feladatkörébe tartozik. 3. A jogtanácsos tevékenysége során a jogi elnökhelyettes által meghatározott esetekben közremûködik a szellemi tulajdon védelmével összefüggõ jogi ügyekben.

A mûszaki elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek 7. A Szabadalmi Fõosztály 1. A Szabadalmi Fõosztály a mûszaki elnökhelyettes irányítása alatt a következõ feladatokat látja el: a) részt vesz a Hivatal jogszabály-elõkészítõ munkájában, a jogalkalmazás elvi és szakterületi kérdéseinek megoldásában, b) végzi a szabadalmi bejelentések vizsgálatát, a jogok engedélyezését és a tanácsi ügyek intézését, c) végzi a növényfajta-oltalmi bejelentések vizsgálatát, a jogok engedélyezését és a tanácsi ügyek intézését, d) végzi a kiegészítõ oltalmi tanúsítvány iránti bejelentések vizsgálatát, a jogok engedélyezését és a tanácsi ügyek intézését, e) végzi a topográfiaoltalmi bejelentések vizsgálatát, a jogok engedélyezését és a tanácsi ügyek intézését, f) részt vesz az iparjogvédelmi képzést, promóciót és ismeretterjesztést szolgáló elõadások tartásában, publikációk megjelentetésében, valamint egyéb tájékoztatási feladatok ellátásában, g) ellátja az ügyköréhez tartozó, meghatározott nemzetközi iparjogvédelmi feladatokat, h) végzi a szabadalmi kutatási szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, i) végzi az európai szabadalmak hatályosításával összefüggõ feladatokat, j) ellátja az elnök és a mûszaki elnökhelyettes által meghatározott egyéb feladatokat. 2. A Szabadalmi Fõosztály szabadalmi osztályai a) végzik a szabadalmi, növényfajta-oltalmi, kiegészítõ oltalmi és topográfiaoltalmi bejelentések vizsgálatát, döntenek az oltalom megadása tárgyában, b) újdonságkutatást végeznek, c) tanácsban intézik a megsemmisítési, a nemleges megállapítási, kiegészítõ oltalmi tanúsítvánnyal kapcsolatos ügyben a tanúsítvány megszûnésének vagy érvénytelenségének megállapítására, idõtartama meghosszabbításának megvonására, valamint a kényszerengedély megadására, felülvizsgálatára, módosítására és a kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történõ betekintésre, illetve – növényfajta-oltalmi ügyben – a megszüntetésre és a fajtanév törlésére irányuló kérelmeket, d) közremûködnek a feladatkörüket érintõ jogszabályok, állásfoglalások, belsõ szabályzatok kidolgozásában, a külsõ szervek tervezeteinek véleményezésében, e) részt vesznek a hatósági joggyakorlat elemzésében és értékelésében, továbbá a tapasztalatok alapján a megfelelõ javaslatok kidolgozásában, f) részt vesznek az ügykörüket érintõ nemzetközi feladatok megoldásában, g) kapcsolatot tartanak a szakmai tevékenységi területüknek megfelelõ gazdasági ágazatokkal, h) figyelemmel kísérik a szabadalmakkal összefüggõ nemzetközi szerzõdéseket és európai közösségi jogszabályokat, valamint a nemzetközi és az európai jogalkalmazást, i) összegyûjtik és elemzik a hatáskörükbe tartozó ügyekben hozott hivatali döntéseket és bírósági határozatokat, értékelik a jogeseteket, j) végzik a szabadalmi kutatási szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, k) végzik az európai szabadalmak hatályosításával összefüggõ feladatokat, l) ellátják a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat.


•

2011. évi 30. szám

5473

8. Az Ügyviteli Fõosztály 1. Az Ügyviteli Fõosztály a mûszaki elnökhelyettes irányítása alatt a következõ feladatokat látja el: a) ellátja a Hivatal iktatási, irattározási, postázási és kézbesítési feladatait, b) összehangolja a Hivatal iratkezelését, ügyvitelét és irattárolását, c) végzi az iparjogvédelmi bejelentések vizsgálatra való elõkészítését, d) elvégzi a különbözõ oltalmi formákban benyújtott bejelentések, illetve azokhoz kapcsolódó beadványok digitalizálását, e) ellátja a Hivatal központi nyilvántartási, statisztikai és adatszolgáltatási munkáját, f) végzi, szervezi és koordinálja a Hivatal hazai és nemzetközi iparjogvédelmi hatósági tájékoztatását, g) más fõosztályokkal együttmûködve elemzi és értékeli az iparjogvédelmi hatósági gyakorlatot, szükség esetén módosítási javaslatot tesz, h) ellátja a Szabadalmi Együttmûködési Szerzõdés alapján a Hivatalra háruló átvevõ, illetve egyes megjelölt és kiválasztott hivatali feladatokat, i) ellátja az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján az átvevõ hivatali feladatokat, j) ellátja a közösségi védjegybejelentések, a közösségi formatervezési mintaoltalmi bejelentések, valamint a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések átvevõ hivatali feladatait, k) ellátja a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések átvevõ hivatali feladatait, l) figyelemmel kíséri a WIPO, az Európai Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: ESZH), a Közösségi Növényfajta-hivatal és a BPHH szabályainak változását, jogalkalmazását, közremûködik ezek tervezeteinek véleményezésében, illetve kidolgozásában és ezekrõl tájékoztatást nyújt, m) részt vesz az iparjogvédelmi oktatásban és ismeretterjesztésben, n) más fõosztályokkal együttmûködve részt vesz a hivatali ügyvitel, az iparjogvédelmi nyilvántartás és a hatósági levelezés számítástechnikai rendszerének fejlesztésére irányuló programok kidolgozásában és végrehajtásában, valamint követi a jogszabályi és szervezési változásokat, o) ellátja az ügykörébe esõ nemzetközi iparjogvédelmi feladatokat, p) gondoskodik a hatósági elektronikus adatvagyon nyilvántartásáról és az archívumok biztonságos kezelésérõl, q) részt vesz a Hivatal hazai és nemzetközi iparjogvédelmi információs tevékenységében, a WIPO, az ESZH és a BPHH iparjogvédelmi informatikai munkaszervezete keretében folyó együttmûködésben, szervezi ezen szervezetek szabványainak hivatali bevezetését, alkalmazását, r) szerkeszti és megjelenteti a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítõt, s) biztosítja a magyar, valamint a nemzetközi szerzõdésben meghatározott szabadalmi, mintaoltalmi és topográfiaoltalmi leírások megjelentetését, gondozza elektronikus archívumukat, t) gondoskodik a hivatali titkos ügykezelés feladatainak megszervezésérõl és ellátásáról, u) biztosítja a nemzeti és nemzetközi hatósági adatszolgáltatást, v) ellátja az elnök és a mûszaki elnökhelyettes által meghatározott egyéb feladatokat. 2. Az Ügyviteli Fõosztály Ügyviteli és Hatósági Publikációs Osztálya a) elvégzi a nemzeti és nemzetközi bejelentések adatainak számítógépes rögzítését, aktualizálását, végrehajtja az adatbázisban a szükséges átszignálásokat, b) oltalmi formánként értesíti a bejelentõt az ügy nyilvántartásba vételérõl, elkészíti a figyelmeztetéseket és a hiánypótlásra felhívó döntéseket, eljár a határidõ-hosszabbítási kérelmek ügyében, c) számítógépes adatbázisban rögzíti az egyes oltalmi formáknál elõforduló bejelentések ábráit, valamint a védjegybejelentések árujegyzékét, d) elvégzi a különbözõ oltalmi formákban benyújtott bejelentések, illetve azokhoz kapcsolódó beadványok digitalizálását; e) közremûködik a szabadalmi és a formatervezési mintaoltalmi bejelentések közzétételi értesítéseinek és a szabadalmi, növényfajta-oltalmi, formatervezési mintaoltalmi, topográfiaoltalmi megadó határozatoknak az elkészítésében, f) elvégzi az általános adatrögzítési tevékenység tartalmi ellenõrzését az összes oltalmi formára kiterjedõen, valamint a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítõben való megjelenés elõtt a digitalizált ábrák ellenõrzését, g) kiállítja és felülbélyegzi a szabadalmi és használati mintaoltalmi okiratokat, elsõbbségi tanúsítványokat, h) postázásra elõkészíti a növényfajta-oltalmi megadásokat, i) intézi a hatósági tájékoztatás engedélyezését védjegy- és formatervezési mintaoltalmi megadásnál,

5474


j) k)

•

2011. évi 30. szám

elõkészíti a szabadalmi bejelentések közzétételét, elvégzi a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítõben való közzétételhez szükséges szabadalmi kivonatok és használati mintaoltalmi fõ igénypontok elektronikus elõkészítését, l) elektronikus úton elkészíti a használatiminta-oltalom, szabadalom, európai szabadalom, növényfajta-oltalom megadásához szükséges elõlapokat, m) végzi a pénzügyi munkavégzést segítõ work-flow folyamatában a beérkezõ számlák digitalizálását, n) digitalizálja a Jogi és Nemzetközi Fõosztályról érkezõ, szerzõi jogi tárgyú bírósági határozatokat, o) megszervezi a szabadalmi és a használati mintaoltalmi bejelentések honvédelmi vizsgálatát, p) közremûködik a hatósági tájékoztatók oltalmi formánkénti elkészítésében, q) közremûködik a számítástechnikai támogatású ügyviteli, levelezési és nyilvántartási modulok tesztelésében és alkalmazásában, r) részt vesz a WIPO-val, az ESZH-val és a BPHH-val folyó együttmûködésben, szervezi ezen szervezetek információszolgáltatást biztosító szabványainak hivatali bevezetését, alkalmazását, s) szerkeszti és megjelenteti a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítõt, t) gondoskodik a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítõ hatósági elektronikus megjelentetésérõl, valamint gondozza annak elektronikus archívumát, u) gondoskodik a szabadalmi, európai szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használatiminta-oltalmi leírások meghirdethetõ formában történõ elõállításáról, v) elvégzi az osztály feladatkörébe tartozó számlák kiállításával, illetve kifizetésével kapcsolatos teendõket, w) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 3. Az Ügyviteli Fõosztály Átvevõ Osztálya a) érkezteti és nyilvántartásba veszi a Hivatalba érkezõ bejelentéseket és egyéb ügyiratokat, b) vezeti a bejelentések iratainak nyilvántartásait, azonosítja az ügyiratokat, c) elvégzi a postabontást, a küldemények Hivatalon belüli továbbítását, elkészíti és feladja a postai küldeményeket, vezeti a postakönyveket, bérmentesíti a küldeményeket, ellátja a belsõ és külsõ irattovábbítási és kézbesítési feladatokat, d) a hatósági leveleket digitalizálja, e) ellenõrzi és igazolja a postázással kapcsolatos számlák kifizetését, f) átveszi, nyilvántartásba veszi és továbbítja a választott tanácsoknak és testületeknek érkezõ összes dokumentumot, g) számítógépes adatbázisban rögzíti a visszaérkezett tértivevények adatait, biztosítja a kézbesítést, szükség esetén gondoskodik a hirdetményi kézbesítésrõl, h) ellátja az iparjogvédelmi ügyiratok központi irattározását, gondoskodik azok tartós megõrzésérõl, biztosítja az iratok selejtezését, levéltári átadását, i) határidõ-nyilvántartást vezet, jelentést készít a határidõ lejártáról, továbbítja az ügyiratokat az eljáró szervezeti egységekhez, j) ellátja a Szabadalmi Együttmûködési Szerzõdés keretén belül a Hivatalra háruló átvevõ hivatali feladatokat, k) ellátja a Szabadalmi Együttmûködési Szerzõdés keretén belül a Hivatalra háruló megjelölt, illetve kiválasztott hivatali feladatokat, l) ellátja az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján az átvevõ hivatali feladatokat, m) ellátja a közösségi védjegybejelentések, közösségi formatervezési mintaoltalmi bejelentések, valamint a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések átvevõ hivatali feladatait, n) ellátja a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések átvevõ hivatali feladatait, o) részt vesz a WIPO és a Hivatal közötti nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos együttmûködésben, szervezi a vonatkozó szabványok hivatali bevezetését, alkalmazását, p) más osztályokkal együttmûködve összehangolja a Szabadalmi Együttmûködési Szerzõdés és az Európai Szabadalmi Egyezmény keretében a Hivatalba beérkezõ iratok ügyvitelét, kapcsolatot tart a Hivatal hatósági elbírálói munkakört ellátó szervezeti egységeivel, q) figyelemmel kíséri és követi a WIPO, az ESZH és a BPHH szabályait, jogalkalmazását, közremûködik a tervezetek véleményezésében, r) közremûködik a feladatait érintõ hivatali útmutatók és belsõ szabályzatok tervezeteinek kidolgozásában, s) tájékoztatást ad az ügyfelek részére nemzetközi és európai szabadalmaztatással, közösségi védjegy- és formatervezési mintaoltalmi bejelentéssel, nemzetközi ipariminta-bejelentéssel és közösségi növényfajta-oltalmi


•

2011. évi 30. szám

5475

bejelentéssel kapcsolatos kérdésekben, részt vesz a nemzetközi szabadalmaztatással kapcsolatos oktatásban és ismeretterjesztésben, kapcsolatot tart a bejelentõkkel, képviselõkkel, t) ellátja a nemzeti és nemzetközi bejelentések esetén a Hivatalba elektronikus hordozón benyújtott szekvencia listák/táblázatok hivatali hálózatra való mentését, darabolását, formai vizsgálatát, az elektronikus hordozók tárolását, u) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 4. Az Ügyviteli Fõosztály Ügyvitel-fejlesztési Osztálya a) részt vesz a Hivatal informatikai stratégiájának kidolgozásában és megvalósításában, b) szervezi, koordinálja és végzi a hatósági munkát elõsegítõ számítástechnikai rendszerrel kapcsolatos fejlesztési tevékenységet, részt vesz az egyéb informatikai fejlesztési feladatokban, c) a szakmai elvárások alapján és a szükséges egyeztetések után elkészíti, és folyamatosan az igényekhez igazítja a gazdálkodási ügyviteli rendszer, valamint a hatósági ügyviteli rendszer adatkapcsolatát, továbbá a szükséges mértékben részt vesz azok üzemeltetésében, d) irányítja a hivatali iratkezelés és ügyvitel, az iparjogvédelmi hatósági nyilvántartás és levelezés egységes adatbázison történõ mûködtetését, valamint továbbfejlesztését, e) gondoskodik az iparjogvédelmi tevékenység informatikai támogatását biztosító adatbázis karbantartásának megszervezésérõl, adatkonzisztenciájáról, f) gondoskodik a Hivatal iparjogvédelmi tevékenységét támogató informatikai és ügyviteli rendszer fejlesztésérõl, a fejlesztõ partnerekkel való kapcsolattartásról, g) részt vesz a Hivatal külsõ és belsõ adatszolgáltatási kötelezettségei teljesítésének, illetve feladatainak megszervezésében, biztosítja az ezek végrehajtásához szükséges fejlesztéseket és feltételeket, h) gondoskodik a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítõ hatósági rovatainak feltöltésére szolgáló leválogató programrendszer karbantartásáról, fejlesztésérõl, i) a társfõosztályokkal együttmûködve kidolgozza és végrehajtja a hivatali ügyvitel, az iparjogvédelmi nyilvántartás és a hatósági levelezés rendszerének fejlesztési programját, követi a jogszabályi és szervezési változásokat, j) gondoskodik a hatósági ügyviteli tevékenység ellátásához szükséges külsõ adatforrásból származó információk rendelkezésre állásáról, elvégzi az ennek biztosításához szükséges fejlesztéseket, k) a társfõosztályokkal együttmûködve részt vesz a WIPO, az ESZH és a BPHH iparjogvédelmi informatikai munkaszervezete keretében folyó együttmûködésben, l) közremûködik a nemzetközi szabadalmi osztályozás, a nizzai, a bécsi és locarnói osztályozási rendszerek hazai kiadásainak aktualizálásában, m) részt vesz a hatósági adatvagyonnal foglalkozó munkacsoport tevékenységében, n) végzi az alkalmazások felhasználók felé történõ bemutatását, oktatását, o) gondoskodik az ELO ügyviteli rendszer szakmai folyamatokat leképezõ mûködtetésérõl és funkcionális fejlesztésérõl, p) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat.

A gazdasági fõigazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek 9. Az Információs és Oktatási Központ 1. Az Információs és Oktatási Központ (a továbbiakban: IOK) a gazdasági vezetõ irányítása alatt a következõ feladatokat látja el: a) szervezi, illetve az érintett állami és társadalmi szervezetekkel együttmûködve koordinálja a szellemi alkotó- és innovációs tevékenységet támogató iparjogvédelmi és szerzõi jogi programokkal összefüggõ tevékenységet, b) közremûködik a szellemi alkotások és az innovációs eredmények társadalmi elismerését szolgáló rendszer fejlesztésében, kezdeményezi a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos pályázatok, kiállítások, továbbá más rendezvények megszervezését és koordinálja a hivatali közremûködést, c) ügyfélszolgálatot és szakkönyvtárat mûködtet, d) ellátja a szerzõi mûvek, illetve a szerzõi joghoz kapcsolódó jogi teljesítmények önkéntes mûnyilvántartásba vételével összefüggõ feladatokat, e) alaptevékenységként emelt szintû térítéses szolgáltatásokat nyújt az ezt igénylõ ügyfelek számára,

5476


f)

•

2011. évi 30. szám

iparjogvédelmi és szerzõi jogi információs szolgálatot mûködtet az ország különbözõ pontjain, gazdálkodó és társadalmi szervezetekkel történõ együttmûködés alapján, g) felméréseket készít a gazdálkodó szervezetek szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos tudatosságáról és aktivitásáról, h) részt vesz a szellemitulajdon-védelmi kultúra terjesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi pályázatok elkészítésében, lebonyolításában, i) irányítja a hazai és külföldi szellemitulajdon-védelmi dokumentumok gyûjtését, feldolgozását és nyilvános szakkönyvtári keretek közötti közreadását, j) támogatja a hatósági vizsgálatokhoz szükséges dokumentumok beszerzését, valamint nyilvános, ingyenes és térítéses szolgáltatásokat nyújt papír- és optikai lemezes hordozójú gyûjtemények, lokális és online adatbázis-szolgáltatások biztosításával, k) szerkeszti az Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemlét, l) a hivatal honlapján elérhetõvé teszi a hatósági és egyéb tájékoztatási munkához szükséges jogszabályokat, útmutatókat, nemzetközi osztályozásokat, m) a szellemi alkotó tevékenységgel és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos tájékoztatókat, útmutatókat és segédleteket jelentet meg, n) gondozza és kiadja a promóciós tevékenységet segítõ kiadványokat, o) szellemitulajdon-védelmi oktatási anyagokat készít elõ és jelentet meg, p) elõsegíti a szellemitulajdon-védelmi ismeretek széles körû terjesztését a felsõoktatási intézmények alapképzéseiben és posztgraduális képzéseiben, q) alap-, közép- és felsõfokú iparjogvédelmi tanfolyamokat szervez, r) tájékoztató elõadásokat szervez társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel együttmûködve, s) ellátja az elnök és a gazdasági vezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 2. Az IOK Szakkönyvtára, amely a külsõ érdeklõdõk részére „Frecskay János Szakkönyvtár” néven nyújtja nyilvános könyvtári szolgáltatásait a) ellátja a hazai és külföldi iparjogvédelmi dokumentumok gyûjtésével, feldolgozásával, tárolásával, rendszerezésével és megõrzésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében gyarapítja a magyar szabadalmi és használatiminta-oltalmi dokumentumgyûjteményt, b) dokumentumállományát gyarapítja, tárolja, integrált könyvtári rendszere segítségével feldolgozza és hozzáférhetõvé teszi az olvasók számára, c) ellátja a szellemitulajdon-védelem szakirodalmával kapcsolatos hivatali és nyilvános szakkönyvtári tájékoztatási feladatokat, d) biztosítja a Hivatal hatósági munkájához szükséges vizsgálatok céljára a nyomtatott és elektronikus hordozójú iparjogvédelmi és szerzõi jogi dokumentumok hozzáférhetõségét, e) a gyûjtõkörébe tartozó dokumentumokról a vonatkozó hatályos szerzõi jogi jogszabályoknak megfelelõen másolatot készít, f) alaptevékenységként emelt szintû online térítéses kutatási lehetõséget biztosít külsõ ügyfelek számára önköltséges alapon, g) részt vesz a könyvtárközi kölcsönzés hazai és nemzetközi rendszerében, h) évente adatot szolgáltat a hazai könyvtárak elektronikus adatcseréjéhez, i) értékesíti a hivatali kiadványokat, j) kapcsolatot tart felsõoktatási és kulturális intézményekkel, illetve egyéb szakmai szervezetekkel, k) részt vesz az ügyfélszolgálat munkájában, l) ellátja az igazgató által meghatározott egyéb feladatokat. 3. Az IOK Ügyfélszolgálati Osztálya a) iparjogvédelmi szakmai tájékoztatást nyújt valamennyi oltalmi formára, illetve a Magyar Köztársaságot érintõ nemzetközi egyezményekre kiterjedõen, b) alapszintû szerzõi jogi tájékoztatást nyújt, c) ellátja a szerzõi mûvek, illetve a szerzõi joghoz kapcsolódó jogi teljesítmények önkéntes mûnyilvántartásba vételével összefüggõ feladatokat, d) alaptevékenységként emelt szintû térítéses szolgáltatásokat nyújt az ezt igénylõ ügyfelek számára, e) ellátja a Hivatal más részlegei által végzett emelt szintû térítéses szolgáltatásokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat,


f) g) h) i) j) k)

•

2011. évi 30. szám

5477

a kis- és középvállalkozások versenyképességének támogatására tanácsadó szolgáltatást nyújt, részt vesz a szellemitulajdon-védelmi képzést, promóciót és ismeretterjesztést szolgáló feladatok ellátásában, regisztrálja az ügyfélforgalmat, az adatokból statisztikát és tartalmi elemzéseket készít, kezeli az ügyfelek visszajelzéseit, észrevételeit, panaszait, javaslatot tesz a szolgáltatások fejlesztésére, kiadványok készítésére, kapcsolatot tart a regionális iparjogvédelmi és szerzõi jogi információs szolgálatokkal azok szakmai munkájának a támogatására, l) ellátja az igazgató által meghatározott egyéb feladatokat. 4. Az IOK Promóciós Osztálya a) kapcsolatot tart a szellemi tulajdon védelmében szerepet vivõ társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel, rendezvényeiket információs eszközökkel támogatja, b) részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos pályázatok szervezésében, c) tájékoztató bemutatókat, elõadásokat szervez a jogintézmények népszerûsítése, az iparjogvédelmi és szerzõi jogi tudatosság fokozása érdekében, d) gondoskodik a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos kiállítások megszervezésérõl és koordinálja az azokon történõ hivatali részvételt, e) kezdeményezi és az érintett fõosztályokkal koordinálja promóciós, tájékoztató, ismeretterjesztõ anyagok kiadását, f) ellátja a regionális iparjogvédelmi információs szolgálatok szakmai felügyeletét és támogatja tevékenységüket, g) részt vesz az ügyfélszolgálat munkájában, h) ellátja az igazgató által meghatározott egyéb feladatokat. 5. Az IOK Oktatási Osztálya a) elõsegíti a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos ismeretek széles körû terjesztését, b) együttmûködést kezdeményez, illetve folytat felsõoktatási intézményekkel, valamint költségvetési és nonprofit kutatóhelyekkel a szellemitulajdon-védelmi ismeretek alapképzésben, posztgraduális képzésben, valamint a felsõoktatási intézményekben és a költségvetési és nonprofit kutatóhelyeken folyó tudományos kutatásokban történõ érvényre juttatása érdekében, c) mûködteti a felsõfokú iparjogvédelmi képzést, felsõfokú iparjogvédelmi szakvizsgákat szervez, d) oktatási intézmény, illetve szakmai szervezet közremûködésével mûködteti az alap- és középfokú iparjogvédelmi képzést, ellátja annak szakmai felügyeletét, alap- és középfokú iparjogvédelmi szakvizsgákat szervez, e) indokolt esetben iparjogvédelmi, illetve szerzõi jogi céltanfolyamokat szervez külsõ szervezetek, intézmények felkérésére, f) üzemelteti az országos szellemitulajdon-védelmi információs hálózat képzési és továbbképzési rendszerét, g) a Hivatal fõosztályaival és az illetékes munkacsoporttal szoros együttmûködésben kidolgozza a különbözõ képzési típusokhoz és szintekhez kapcsolódó képzési programokat, koordinálja az azokhoz tartozó tananyag, segédletek elkészítését, gondoskodik azok folyamatos korszerûsítésérõl, h) elektronikus tananyagfejlesztéssel támogatja a szellemitulajdon-védelem élethosszig tartó tanulási folyamatát, i) kidolgozza és érvényesíti az oktatói követelményrendszert és gondoskodik az oktatói kapacitás fejlesztésérõl, ezzel összefüggésben gondoskodik az oktatói tevékenység minõsítésérõl, j) ellátja a Hivatal képzési tevékenységével összefüggõ regisztrációs és akkreditációs feladatokat, k) kapcsolatot tart a felnõttképzésben érintett hatóságokkal, magyar és nemzetközi szakmai szervezetekkel, l) a Gazdálkodási és Igazgatási Fõosztállyal együttmûködve kezeli a képzéssel kapcsolatos támogatási rendszert, ellenõrzi a Hivatal által nyújtott támogatások rendeltetésszerû felhasználását, m) a feladat- és hatáskörébe tartozó képzési tevékenységeket illetõen ellátja a nyilvántartási és egyéb adminisztrációs feladatokat, n) ösztönzi az iparjogvédelmi és innovációs ismeretek együttes alkalmazását, o) a technológiatranszfer-tevékenység támogatása érdekében együttmûködik a felsõoktatási intézményekkel, valamint a költségvetési és nonprofit kutatóhelyekkel, p) részt vesz hazai és nemzetközi pályázatok elkészítésében, lebonyolításában, q) ellátja az igazgató által meghatározott egyéb feladatokat. 6. Az IOK Szerkesztõség és Kiadói Osztálya a) ellátja az Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemle szerkesztõi, tördelõi feladatait, elõállítja a belsõ nyomtatáshoz szükséges eredeti dokumentációt,

5478


•

2011. évi 30. szám

b)

végleges formába szerkeszti, illetve nyomtatáshoz elõkészíti a hatósági munkához szükséges jogszabályok, útmutatók, nemzetközi osztályozások kéziratait, illetve tõpéldányait, c) a kéziratok, statisztikák és illusztrációs anyagok összegyûjtése után megszerkeszti és megtervezteti az éves tevékenységi jelentéseket, d) iparjogvédelmi és szerzõi jogi témájú önálló köteteket gondoz és jelentet meg, e) részt vesz a promóciós munkához szükséges tájékoztató kiadványok elõállításában, f) gondozza, illetve megjelentetésre elõkészíti a szellemitulajdon-védelmi oktatáshoz szükséges dokumentumokat, g) elkészíti, illetve elkészítteti a Hivatal kiadásában megjelenõ kiadványok tipográfiai tervét, h) gondoskodik a hivatali kiadványok és a Hivatal mûködéséhez szükséges egyéb nyomtatványok elõállításáról, valamint gondoskodik a Hivatal által kiadott CD és DVD kiadványok sokszorosításáról, hivatali célokra vagy megrendelésre dokumentumokról másolatot készít, i) az elkészített kiadványokat elektronikusan is archiválja, illetve további feldolgozásra átadja, j) szerzõkkel, tervezõkkel, nyomdákkal kapcsolatos árajánlatokat, megbízásokat, szerzõdéseket, átutalásokat kezdeményez, illetve bonyolít, k) ellátja a hivatali honlappal kapcsolatos olvasószerkesztõi feladatokat, l) a hivatali arculatot érintõ kérdésekben javaslatot tesz, illetve véleményezi a más szervezeti egységekben készült javaslatokat, m) ellátja az igazgató által meghatározott egyéb feladatokat.

10. A Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály 1. A Gazdálkodási Fõosztály – mint a Hivatal gazdasági szervezete – a gazdasági vezetõ irányítása alatt a következõ feladatokat látja el: a) karbantartja és érvényesíti a Hivatalnak mint teljes jogkörrel rendelkezõ, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervnek a gazdasági ügyrendjét, b) elkészíti a Hivatal költségvetési tervjavaslatát, elemi és részletes, tételes belsõ költségvetését, iránymutatással támogatja és ellenõrzi a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkáját, c) ellátja az elõirányzat-felhasználással és -módosítással összefüggõ hivatali feladatokat, d) közremûködik a Hivatal egészét érintõ bér- és jövedelempolitikai elgondolások kidolgozásában, valamint az ösztönzési rendszerek, egyes természetbeni juttatások és szociális ellátások költségvetési szabályainak kialakításában, e) a vonatkozó jogszabályok elõírásainak betartásával ellátja a gazdálkodással összefüggõ hivatali pénzügyi feladatokat, f) végzi a készpénzkezeléssel összefüggõ hivatali feladatokat, g) végzi a könyvvezetéssel összefüggõ feladatokat, ennek keretében gondoskodik a bizonylati és pénzügyi fegyelem, a számviteli rend, valamint a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének megvalósulásáról, h) ellátja az intézményi mûködtetéssel, fenntartással és üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat, i) ellátja a beruházási, felújítási, tárgyieszköz-beszerzési, fenntartási tevékenységgel kapcsolatos jogi, pénzügyi és gazdasági feladatokat, j) ellátja a Hivatal anyag-, eszköz- és készletgazdálkodási feladatait, ennek keretében a beszerzési, ellátási, nyilvántartási feladatokat, valamint a selejtezéssel, a felesleges készletértékesítéssel és a mérleget alátámasztó leltározással kapcsolatos teendõket, k) a vonatkozó jogszabályi elõírásoknak megfelelõen felelõs módon gazdálkodik a Hivatalra bízott állami vagyonnal, gondoskodik a vagyon védelmérõl, biztosítja az annak elidegenítésére, kezelésére, a használati, hasznosítási jog átengedésére, illetve a vagyoni értékû jogról való lemondás elfogadására vonatkozó jogszabályi elõírások betartását és betartatását, l) a költségvetés végrehajtása során gondoskodik a Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály feladat és hatáskörébe tartozó, a közbeszerzési törvény hatálya alá esõ – szolgáltatások és árubeszerzések, valamint építési beruházások elõírások szerinti bonyolításáról, m) eleget tesz a Hivatal jogszabályok által elõírt – a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos – beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek,


n)

•

2011. évi 30. szám

5479

kezdeményezi és elõkészíti a tevékenységi körét érintõ új belsõ utasítások kiadását, a már kiadott ilyen utasítások tartalmi felülvizsgálatát, módosítását, o) elõkészíti a pénzügyi, munka- és tûzvédelmi tárgyú döntéseket, intézkedéseket és közremûködik végrehajtásukban, p) gondoskodik az integrált vállalatirányítási rendszer (SAP) moduljainak szakmai felügyeletérõl, fejlesztésérõl, a jogosultságok engedélyezésérõl, q) a gazdálkodással kapcsolatos rendszeres és eseti elemzéseket, jelentéseket, kimutatásokat készít a vezetõi igényeknek megfelelõen, r) kidolgozza az önköltségszámítás, valamint a folyamatok költségkimutatásának hivatali elveit, és az elfogadott elvek szerint elvégzi a konkrét önköltségszámításokat, statisztikai módszereken alapuló elemzésekkel segíti elõ a pénzgazdálkodást, a költségvetési tervezési munkát és a vezetõségi döntéseket, s) hatékonysági elemzéseket végez a vezetõség által megjelölt hivatali részterületének mûködésérõl, mûködteti a kontrollingrendszert, illetve a hivatalvezetés igényei szerint kialakított vezetõi információs rendszert, sz) elvégzi a nemzetközi és belföldi projektek pénzügyi elszámolását, t) más fõosztályokkal együttmûködve részt vesz a Hivatal informatikai stratégiájának kidolgozásában és megvalósításában, u) más fõosztályokkal együttmûködve kidolgozza és végrehajtja a hivatali ügyvitel, az iparjogvédelmi nyilvántartás és hatósági levelezés, a hazai és nemzetközi információs kapcsolattartás számítástechnikai rendszerének fejlesztési programjait, követi a jogszabályi és szervezési változásokat, v) más fõosztályokkal együttmûködve végzi, szervezi és koordinálja a számítástechnikai rendszerrel kapcsolatos fejlesztési munkálatokat, w) üzemelteti, karbantartja és fejleszti a Hivatal informatikai infrastruktúráját, x) más fõosztályokkal együttmûködve végzi, szervezi és koordinálja a Hivatal hazai és nemzetközi iparjogvédelmi információs együttmûködési tevékenységét, y) más fõosztályokkal együttmûködve részt vesz a WIPO, az ESZH és a BPHH iparjogvédelmi informatikai munkaszervezete keretében folyó együttmûködésben, z) gondoskodik az informatikai biztonság kialakításáról és megszervezésérõl, zs) ellátja az elnök és a gazdasági vezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 2. A Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály Pénzügyi és Számviteli Osztálya a) a vonatkozó jogszabályok, a Pénzügyminisztérium és a költségvetési fejezetgazda iránymutatásai alapján összeállítja és jóváhagyásra elõkészíti a Hivatal költségvetési tervjavaslatát, valamint az elemi és tételes költségvetését, b) a jóváhagyott költségvetés végrehajtása során ellátja a pénzgazdálkodási feladatokat, az utalványozott bevételeket és kiadásokat érvényesíti, a bevételezéseket és kifizetéseket a pénztáron és a Magyar Államkincstárnál vezetett forint- és devizaszámlán keresztül bonyolítja, c) elvégzi a bevételek analitikával történõ egyeztetését és ellenõrzését, d) a bevételek alakulásától függõen elõterjesztést készít az elõirányzatok módosítására, valamint a kiemelt elõirányzatokon belüli átcsoportosításokra, e) az elõirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló kormányrendelet elõírásai szerint évközi és éves beszámolót és mérleget, valamint negyedévente mérlegjelentést készít, közremûködik a vagyonkimutatás alátámasztását szolgáló leltárok elkészítésében, f) biztosítja az Magyar Államkincstár elõirányzati és pénzügyi teljesítési adatai és a hivatali nyilvántartások egyezõségét, g) elkészíti az általános forgalmi adó és idegenforgalmi adó bevallásokat és a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen gondoskodik a bevallások határidõre történõ megküldésérõl, a kötelezettségek pénzügyi teljesítésérõl, h) elkészíti a szükséges kimutatásokat (természetbeni juttatások, reprezentáció, cégautóhasználat adó) és gondoskodik azok központi illetményszámfejtéshez (a továbbiakban: KIR) történõ elküldésérõl, i) elkészíti a szükséges kimutatásokat (természetbeni juttatások, reprezentáció, cégautó-használati adó) és gondoskodik azoknak az illetményszámfejtésért felelõs szakterület számára történõ átadásáról, j) kapcsolatot tart az adóhatóságokkal, elvégzi az adófolyószámla egyeztetést, k) közremûködik a Hivatal egészét érintõ bér-, jövedelem- és foglalkoztatáspolitikai elgondolások adózási és költségvetési vonatkozású részkérdéseinek kidolgozásában, valamint az ösztönzési rendszerek és egyes természetbeni juttatások és szociális ellátások költségvetési szabályainak kialakításában,

5480


l)

•

2011. évi 30. szám

kezdeményezi és elõkészíti a tevékenységi körét érintõ új belsõ utasítások kiadását, a már kiadott ilyen utasítások tartalmi felülvizsgálatát, módosítását, m) információt szolgáltat a gazdálkodással kapcsolatos belsõ igényeknek és külsõ elõírásoknak megfelelõen, n) ellátja az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal összefüggõ utalási feladatokat, o) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 3. A Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály Létesítménygazdálkodási Osztálya a) ellátja az ingatlanvagyon kezelõjére háruló feladatokat, gondoskodik a Hivatal kezelésében, használatában lévõ ingatlanok üzemeltetésérõl, karbantartásáról, mûködési feltételeinek biztosításáról, védelmérõl, tisztántartásáról, b) kidolgozza és döntésre elõterjeszti az éves beruházási, felújítási, tárgyieszköz-beszerzési javaslatot, c) elõkészíti, irányítja a Hivatal mûködéséhez kapcsolódó beruházási, felújítási, tervezési és kivitelezési tevékenységet, d) végzi a Hivatal rendeltetésszerû mûködéséhez szükséges eszközök beszerzését, biztosítja szabályszerû beüzemelésüket, mûködtetésüket, gondoskodik megfelelõ õrzésükrõl és védelmükrõl, elõírásszerû karbantartásukról, javításukról, e) megszervezi a tervszerû, megelõzõ karbantartási munkákat, elvégezteti a felújítási, karbantartási és javítási munkákat, f) gondoskodik a megfelelõ személy- és vagyonbiztonságról, g) ellátja az anyagmozgatással, rendezvényekkel, értekezletekkel összefüggõ feladatokat, h) ellátja a hivatali gépkocsik üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, i) biztosítja a munkavédelmi, egészségügyi, baleset-elhárítási és tûzvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételeket, j) beszerzi az ügyviteli munkához szükséges irodaszereket, gondoskodik a közhasználatú nyomtatványok beszerzésérõl, a külön szabályzat rendelkezései szerint ellátja a dolgozókat védõeszközökkel, k) a Hivatalra bízott állami vagyonról nyilvántartást vezet, vezeti az eszközök elhelyezés és mennyiség szerinti nyilvántartását, elõkészíti a feleslegessé vált eszközök hasznosítását, selejtezését, l) a leltározási ütemterv szerint végzi a leltározást, ellátja a leltárfelelõsi feladatokat, m) ellátja a hivatali vámügyintézéssel kapcsolatos feladatokat, n) elõkészíti a munka- és tûzvédelmi tárgyú döntéseket, intézkedéseket és közremûködik végrehajtásukban, o) kezeli a számítógépes beléptetõ rendszert, p) kezdeményezi és elõkészíti a tevékenységi körét érintõ új belsõ utasítások kiadását, a már kiadott ilyen utasítások tartalmi felülvizsgálatát, módosítását, q) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 4. A Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály Infokommunikációs Szolgáltatási Osztálya a) részt vesz a Hivatal informatikai stratégiájának kidolgozásában és megvalósításában, b) üzemelteti a hivatali iratkezelés és ügyvitel, valamint az iparjogvédelmi hatósági nyilvántartás és levelezés számítástechnikai rendszerét, és részt vesz a fejlesztés üzemeltetést érintõ szakaszaiban, c) üzemelteti a hivatali gazdálkodási ügyviteli rendszerét, gondoskodik az SAP R3 rendszer szakmai folyamatokat leképezõ mûködtetésérõl és funkcionális fejlesztésérõl, d) az érintett más szervezeti egységekkel együttmûködve kiépíti, gondozza és üzemelteti a központi iparjogvédelmi hatósági tevékenység hazai és nemzetközi egységes számítástechnikai információs rendszerét, e) figyelemmel kíséri a hivatali számítástechnikai szükségletek alakulását, megoldási javaslatokat dolgoz ki, elõkészíti a fejlesztés végrehajtását, véleményezi a használatba vett eszközök alkalmasságát, f) vizsgálja a meglevõ számítástechnikai eszközök kihasználtságát, és javaslatot tesz a felhasználói igények összehangolására, g) biztosítja és ellenõrzi az adatvédelemre és az adatbiztonságra vonatkozó rendelkezések hivatali végrehajtását, h) biztosítja a hivatali számítástechnikaieszköz-együttes folyamatos mûködtetését, i) szükség szerint közremûködik a számítástechnikai fejlesztésekkel kapcsolatos munkálatok elõkészítésében, j) szervezi és koordinálja a hivatali számítástechnikai ismeretszerzést és a külsõ adatbázisok igénybevételét, k) ellátja a Hivatal számítástechnikai anyag- és eszközgazdálkodási feladatait, ennek keretében a beszerzési, ellátási, nyilvántartási feladatokat, valamint a selejtezéssel, a felesleges készlet- és eszközállomány-feltárási munkálatokat, továbbá a mérleget alátámasztó leltározással kapcsolatos teendõket, l) gondoskodik a digitális nyomdai eszközök üzemeltetésérõl, m) üzemelteti a telefonközpontot és a vezetékes telefonkészülékeket,


n) o) p) q) r) s)

•

2011. évi 30. szám

5481

üzemelteti a hivatali telefax- és fénymásoló-készülékeket, üzemelteti a hivatali mobiltelefonokat, alkalmazásüzemeltetõi feladatokat lát el a Hivatal felhasználói rendszerei tekintetében, felhasználói támogatást nyújt a Hivatal felhasználói rendszerei tekintetében, mûködteti és kezeli a hivatali hibabejelentõ rendszert, a változáskezelés rendjének megfelelõen gondoskodik a bejelentett hibák javításáról és a bejelentett igények teljesítésérõl, ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat.

Jogi elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek 11. A Védjegy és Mintaoltalmi Fõosztály 1. A Védjegy és Mintaoltalmi Fõosztály a jogi elnökhelyettes irányítása alatt a következõ feladatokat látja el: a) részt vesz a Hivatal jogszabály-elõkészítési munkájában, a jogalkalmazás elvi kérdéseinek megoldásában, b) végzi a nemzeti és nemzetközi védjegy-, valamint a nemzeti formatervezési mintaoltalmi és a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések, a használati mintaoltalmi és a földrajziárujelzõ-bejelentések vizsgálatát, a jogok engedélyezését, ellátja a tanácsi ügyek intézését külön hatásköri megosztás szerint, c) eljár a magyar védjegyek és eredetmegjelölések nemzetközi oltalmával kapcsolatban, d) részt vesz az iparjogvédelmi képzést, promóciót és ismeretterjesztést szolgáló elõadások tartásában, valamint egyéb tájékoztatási feladatok ellátásában, e) ellátja a Madridi Megállapodásból és Jegyzõkönyvbõl, valamint a Hágai Megállapodásból következõ és egyéb nemzetközi, továbbá a közösségi jogszabályokból eredõ egyes tagállami iparjogvédelmi feladatokat, f) ellátja az egyes szellemitulajdon-jogokat sértõ áruk elleni vámhatósági intézkedésekbõl eredõ hivatali feladatokat, g) kapcsolatot tart a szakmai tevékenységi területével rokon szabályozási területek állami, gazdasági, társadalmi szervezeteivel, h) közremûködik az emelt szintû térítéses szolgáltatások nyújtásában, i) ellátja az elnök és a jogi elnökhelyettes által meghatározott egyéb feladatokat. 2. A Védjegy és Mintaoltalmi Fõosztály Nemzeti Védjegy Osztálya a) végzi a nemzeti védjegy- és a földrajziárujelzõ-bejelentések vizsgálatát, a jogok engedélyezését, b) intézi a közösségi védjegybejelentések és a közösségi védjegyek átalakításával kapcsolatos eljárásokat, valamint nemzeti kutatást végez a BPHH számára, c) végzi a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek közösségi oltalmával kapcsolatos bejelentések ügyében a Hivatalra háruló feladatokat, d) tanácsban intézi a védjegytörlési és megszûnés-megállapítási ügyeket, e) részt vesz az engedélyezési gyakorlat elemzésében és értékelésében, a tapasztalatok alapján közremûködik állásfoglalások elõkészítésében és belsõ szabályzatok kidolgozásában, f) összegyûjti és elemzi a döntéseket, értékeli a jogeseteket és az ügyek számszerû alakulását, ezek alapján intézkedéseket kezdeményez, g) figyelemmel kíséri az Európai Unió és tagállamai, valamint más országok és regionális szervezetek jogalkotását és védjegyhatósági joggyakorlatát, a jogfejlõdés nemzetközi irányzatait, gyûjti és feldolgozza az elvi jelentõségû határozatokat, h) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 3. A Védjegy és Mintaoltalmi Fõosztály Nemzetközi Védjegy Osztálya a) végzi a nemzetközi védjegybejelentések és eredetmegjelölések vizsgálatát, a jogok engedélyezését, b) intézi a nemzetközi védjegybejelentések és a nemzetközi védjegyek átalakításával kapcsolatos eljárásokat, valamint nemzeti kutatást végez a BPHH számára, c) tanácsban intézi a védjegytörlési és megszûnés-megállapítási ügyeket, d) eljár a magyar védjegyek és eredetmegjelölések nemzetközi oltalmával kapcsolatos ügyekben, e) részt vesz az engedélyezési gyakorlat elemzésében és értékelésében, a tapasztalatok alapján közremûködik állásfoglalások elõkészítésében és belsõ szabályzatok kidolgozásában,

5482


•

2011. évi 30. szám

f)

összegyûjti és elemzi a döntéseket, értékeli a jogeseteket és az ügyek számszerû alakulását, ezek alapján intézkedéseket kezdeményez, g) figyelemmel kíséri az Európai Unió és tagállamai, valamint más országok és regionális szervezetek jogalkotását és védjegyhatósági joggyakorlatát, a jogfejlõdés nemzetközi irányzatait, gyûjti és feldolgozza az elvi jelentõségû határozatokat, h) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 4. A Védjegy és Mintaoltalmi Fõosztály Mintaoltalmi Osztálya a) végzi a használati és a formatervezési mintaoltalmi bejelentések vizsgálatát, a jogok engedélyezését, b) végzi a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések vizsgálatát, c) tanácsban intézi a megsemmisítési és a nemleges megállapítási ügyeket, d) részt vesz az engedélyezési gyakorlat elemzésében és értékelésében, a tapasztalatok alapján közremûködik állásfoglalások elõkészítésében és belsõ szabályzatok kidolgozásában, e) összegyûjti és elemzi a döntéseket, értékeli a jogeseteket és az ügyek számszerû alakulását, ezek alapján intézkedéseket kezdeményez, f) figyelemmel kíséri az Európai Unió és tagállamai, valamint más országok és regionális szervezetek jogalkotását és gyakorlatát, a jogfejlõdés nemzetközi irányzatait, gyûjti és feldolgozza az elvi jelentõségû határozatokat, g) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat.

12. A Jogi és Nemzetközi Fõosztály 1. A Jogi és Nemzetközi Fõosztály a jogi elnökhelyettes irányítása alatt a következõ feladatokat látja el: a) vizsgálja és elemzi a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok hatályosulását, felméri és értékeli e jogszabályok alkalmazásának hatásait, tapasztalatait, b) ellátja a Hivatal jogszabály-elõkészítési, illetve -kezdeményezési feladatait, és ezzel kapcsolatban együttmûködik a többi fõosztállyal, valamint az érintett központi államigazgatási szervekkel, köztestületekkel és társadalmi szervezetekkel, c) véleményezi – az érintett fõosztály bevonásával – a szellemi tulajdon védelmét érintõ jogszabály tervezetét, d) közremûködik a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozásával és érvényesítésével összefüggõ feladatok ellátásában, ennek érdekében különösen a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos hazai, külföldi és nemzetközi folyamatokat kíséri figyelemmel és elemzi, vizsgálja az alkotói, innovációs és iparjogvédelmi tevékenységet, hozzájárul a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításához és fejlesztéséhez, valamint részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismeretek terjesztésében, e) tájékoztató és tanácsadó tevékenységet folytat a szellemitulajdon-védelmi jogszabályok érvényesülésének elõmozdítására, f) összehangolja a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttmûködéssel járó hivatali feladatok teljesítését, valamint meghatározott témákban ellátja e feladatokat, g) részt vesz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerzõdések elõkészítésében, közremûködik az e szerzõdések létrehozására irányuló javaslatok kidolgozásában, valamint gondoskodik kötelezõ hatályuk elismerésének elõkészítésérõl, h) összehangolja a g) pontban említett nemzetközi szerzõdések végrehajtását, ennek kapcsán – a szerzõi és szomszédos jogi szerzõdések kivételével – tájékoztatást ad, valamint együttmûködik a fõosztályokkal és az érintett külsõ szervekkel, illetve szervezetekkel, i) összehangolja a más országok és a nemzetközi szervezetek szellemitulajdon-védelmi hatóságaival való együttmûködés feladatainak elvégzését, j) ellátja a fordítási és tolmácsolási teendõket, központi nyilvántartást vezet a nemzetközi ügyekben, k) igény szerint közremûködik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa munkaprogramjának elõkészítésében és végrehajtásában, l) ellátja a protokollügyeket, m) gondoskodik a Magyar Szabadalmi Ügyvivõi Kamara törvényességi felügyeletének ellátásából adódó feladatok végrehajtásáról, n) közremûködik az iparjogvédelmi hatósági eljárások lefolytatásában,


o)

•

2011. évi 30. szám

5483

eleget tesz az iparjogvédelmi ügyekben a bíróságtól és – a vámhatóságot kivéve – más hatóságtól érkezõ megkereséseknek, p) peres ügyekben igény szerint támogatja a Hivatal jogtanácsosának tevékenységét, q) a megadást, illetve a lajstromozást követõ szakaszra nézve – a státuszügyek kivételével – vezeti a nemzeti lajstromokat, r) könyveli és nyilvántartja a Hivatalhoz befolyt fenntartási, megújítási és igazgatási szolgáltatási díjakat, s) más fõosztályokkal együttmûködve elemzi és értékeli az iparjogvédelmi hatósági gyakorlatot, szükség esetén módosítási javaslatot tesz, t) ellátja az ügykörébe esõ nemzetközi iparjogvédelmi feladatokat, u) ellátja az elnök és a jogi elnökhelyettes által meghatározott egyéb feladatokat. 2. A Jogi és Nemzetközi Fõosztály Iparjogvédelmi Jogi Osztálya a) vizsgálja az iparjogvédelmi jogszabályok hatályosulását, gyûjti és értékeli a jogalkalmazási tapasztalatokat, ennek részeként figyelemmel kíséri különösen az iparjogvédelmi ügyekben hozott bírósági döntéseket, gyûjti, rendszerezi és értékeli az elvi jelentõségû határozatokat, ennek alapján kezdeményezi és elõkészíti a szükséges intézkedéseket, továbbá figyelemmel kíséri a hivatali jogalkalmazást, ellátja az elvi jelentõségû nyilatkozatok megtételével összefüggõ feladatokat, továbbá intézkedéseket kezdeményez az egységes joggyakorlat biztosítása céljából, b) véleményezi az iparjogvédelmet érintõ jogszabályok tervezeteit, különösen a hivatali hatáskör és célkitûzések érvényre juttatása tekintetében és abból a szempontból, hogy e tervezetek összeegyeztethetõk-e az Európai Unió jogi aktusaival, érvényesíti az európai közösségi jogi szempontokat a Hivatal jogszabály-elõkészítõ tevékenységében, ennek érdekében figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli az Európai Unió iparjogvédelmi jogalkotását és joggyakorlatát, c) elemzi az iparjogvédelemmel összefüggõ nemzetközi és külföldi, valamint a WIPO-ban, az Európai Szabadalmi Szervezetben, a BPHH-ban, a Közösségi Növényfajta-hivatalban végbemenõ folyamatokat, illetve a nemzetközi, a külföldi és az európai jogfejlõdést, ennek alapján kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, d) ellátja a jogszabály-elõkészítési és -véleményezési feladatokat az iparjogvédelem területén, e) elõkészíti az iparjogvédelmi nemzetközi szerzõdésekkel összefüggõ eljárásokat, f) a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályával együttmûködve nyilvántartja az iparjogvédelmi nemzetközi szerzõdéseket és elõsegíti végrehajtásukat, g) közremûködik az iparjogvédelem területén folyó nemzetközi, illetve európai együttmûködéssel járó feladatok teljesítésében, h) részt vesz a tanácsban elbírálásra kerülõ iparjogvédelmi ügyek intézésében, i) vezeti a bíróságra felterjesztett és a bíróságról a Hivatalhoz visszaérkezett ügyek elektronikus nyilvántartását, továbbá részt vesz a lajstrombeli változásokat tudomásul vevõ egyes hivatali döntések, valamint a megváltoztatási kérelmekre tett elvi jelentõségi nyilatkozatok kiadásában, j) kérelem, illetve megkeresés alapján tájékoztatást nyújt az iparjogvédelmi jogszabályokról és nemzetközi szerzõdésekrõl, illetve tanácsot ad alkalmazásukkal kapcsolatban, k) közremûködik egyes hivatali útmutatók és belsõ szabályzatok tervezetének kidolgozásában, l) gondoskodik a Magyar Szabadalmi Ügyvivõi Kamara törvényességi felügyeletének ellátásából adódó feladatok végrehajtásáról, m) eleget tesz az iparjogvédelmi ügyekben a bíróságtól és – a vámhatóságot kivéve – más hatóságtól érkezõ megkereséseknek, n) közremûködik az Iparjogvédelmi Szakértõi Testület és a Szabadalmi Ügyvivõi Vizsgabizottság mûködtetésében, o) meghatározott ügyekben jogi-nemzetközi támogatást nyújt a Hivatal más szervezeti egységei részére, különösen a Hivatal által gondozott, illetve részvételével mûködõ nemzetközi projektek, az adatvagyon-gazdálkodás, az elektronikus ügyintézés, egyes iparjogvédelmi oktatási, valamint innovációpolitikai és szellemivagyonhasznosítási kérdések tekintetében, p) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 3. A Jogi és Nemzetközi Fõosztály Iparjogvédelmi Lajstromvezetési Osztálya a) kezeli és a megadást, illetve a lajstromozást követõ szakaszra nézve – a státuszügyek kivételével – vezeti a szabadalmi, a növényfajta-oltalmi, a használati és formatervezési mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, földrajziárujelzõ-, valamint védjegylajstromokat, továbbá a kiegészítõ oltalmi tanúsítványok lajstromát, ezen lajstromokról másolatot szolgáltat,

5484


b)

•

2011. évi 30. szám

értesíti a jogosultat a fenntartási díj esedékességérõl, a formatervezési mintaoltalom és a védjegyoltalom megújításának lehetõségérõl; c) nyilvántartja a befizetett fenntartási, megújítási és igazgatási szolgáltatási díjakat és elvégzi a gazdálkodási ügyviteli rendszer részére az ezzel kapcsolatosan szükséges adatszolgáltatását, d) elkészíti a havi és az összesített statisztikát az iparjogvédelmi eljárások fenntartási, megújítási és igazgatási szolgáltatási díjairól és az elõre befizetett összegek felhasználásáról, e) megállapítja a szabadalmi oltalom, az átmeneti szabadalmi oltalom, a kiegészítõ oltalmi tanúsítvány, a növényfajta-oltalom, a használati mintaoltalom megszûnését a díjfizetés elmulasztása miatt, f) intézi a szabadalmi oltalom, az átmeneti szabadalmi oltalom, a kiegészítõ oltalmi tanúsítvány, a növényfajta-oltalom és a használati mintaoltalom újra érvénybe helyezésével kapcsolatos ügyeket, g) értesítést küld a védjegy-, illetve a formatervezési mintaoltalom oltalmi idõ lejárta miatti megszûnésérõl, h) a szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelzõ-oltalmi, topográfiaoltalmi, formatervezési mintaoltalmi és a kiegészítõ oltalmi tanúsítványra vonatkozó eljárásokban végzi a lajstromozás utáni változásokat tudomásul vevõ kérelmekkel összefüggõ, valamint a formatervezési mintaoltalom és a nemzeti védjegyoltalom megújításával, illetve a lajstromozott nemzeti védjegyoltalom megosztásával kapcsolatos kérelmek érdemi intézését, i) nyilvántartja a védjegy szenioritásának igénylését, illetve elvesztését a közösségi védjeggyel kapcsolatban, j) tájékoztatást ad a nyilvántartott fenntartási, megújítási és igazgatási szolgáltatási díjakról, k) információt ad a személyesen feltett vagy telefonon, levélben, illetve e-mailban érkezõ, a feladatkörébe tartozó szakmai kérdésekre, l) kérelem, illetve megkeresés alapján tájékoztatást nyújt az iparjogvédelmi jogszabályokról és nemzetközi szerzõdésekrõl, illetve tanácsot ad alkalmazásukkal kapcsolatban, m) intézi a mentességre és a díjfizetés-halasztásra irányuló kérelmekkel kapcsolatos feladatokat, n) ellátja a jogszabályban elõírt, a Hivatalra háruló kötelezettségeket az ESZH vonatkozásában (nyilvántartásokat vezet, jelentéseket küld, megteszi a szükséges intézkedéseket a fenntartási díjak elõírt hányadának átutalása érdekében), o) folyamatosan nyilvántartja és követi a díjrendelet változásait, közremûködik annak módosításában, p) közremûködik a fenntartási, megújítási és az igazgatási szolgáltatási díjkezelést elõsegítõ folyamatok karbantartásában, fejlesztésében, q) igazolásokat, nyilvántartási adatokat, lajstromkivonatokat állít elõ és hitelesít, r) közremûködik az ügykörébe tartozó hivatali útmutatók és belsõ szabályzatok tervezeteinek kidolgozásában, s) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat. 4. A Jogi és Nemzetközi Fõosztály Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya a) elvégzi a Hivatal két- és többoldalú nemzetközi kapcsolataiból adódó szervezési, koordinálási teendõket, kapcsolatot tart a nemzetközi, az európai és a külföldi szervezetekkel, b) közremûködik a szellemi tulajdon védelmi nemzetközi szerzõdésekkel összefüggõ eljárások elõkészítésében, c) támogatja a nemzetközi tárgyalásokra és találkozókra való felkészülést, ellátja az ezzel járó koordinációs és technikai együttmûködési feladatokat, d) kezeli, fordítja és irattározza a nemzetközi együttmûködés keretében keletkezõ iratokat, e) igény szerint megszervezi a szükséges tolmácsolási feladatok ellátását, f) elõkészíti a külföldi kiküldetéseket, illetve a vendégfogadásokat, intézi a protokoll- és útlevélügyeket, ellenõrzi az irányadó elnöki utasítások és más belsõ szabályzatok betartását, g) karbantartja a Hivatal kiküldetési tervét, elkészíti a kiküldetésekkel és a külföldi vonatkozású rendezvényekkel összefüggõ statisztikákat, h) együttmûködik az érintett belföldi és külföldi szervezetekkel a kiküldetésekkel összefüggõ visszatérítési és egyéb elszámolási ügyek intézése érdekében, i) véleményezi a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos belsõ szabályzatokat, j) ellátja a fõosztályvezetõ által meghatározott egyéb feladatokat.


•

2011. évi 30. szám

5485

A Hivatal mellett mûködõ testületekre vonatkozó különös szabályok 13. A Magyar Formatervezési Tanács 1. A Magyar Formatervezési Tanács külön jogszabály alapján, a saját maga által megállapított és a miniszter által jóváhagyott ügyrend, három évre szóló program és éves munkatervek szerint mûködik. A Testület mûködésével járó, a Hivatalra háruló szervezési és ügykezelési feladatokat a Hivatal szervezeti egységeként mûködõ Iroda látja el, szükség esetén a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával. Az Iroda és vezetõje közvetlenül az elnök irányítása alá tartozik. A Tanács saját nemzetközi kapcsolatokat ápol az Irodán keresztül. 2. A Hivatal elnöke nevében az Iroda vezetõje formatervezési szakmai ügyekben koordinációs feladatokat lát el a Design Terminál Nonprofit Kft.-vel kapcsolatban, illetve elõkészíti és támogatja a közhasznúsági szerzõdés keretében számára adott szakmai megbízatásokat. 3. A Magyar Formatervezési Tanács Irodája közremûködik a nemzeti formatervezési díjak, a Design Management Díj és az ösztöndíjak adományozásának lebonyolításában. 4. A Magyar Formatervezési Tanács az elnöke által meghatározott keretek között gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott anyagi eszközökkel.

14. Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 1. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület külön jogszabály alapján és a saját maga által megállapított ügyrend szerint mûködik. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkársági feladatait a Hivatal látja el. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület mûködésével járó, a Hivatalra háruló szervezési és ügykezelési feladatokat a Hivatal szervezeti egységeként mûködõ titkárság látja el, szükség esetén a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkárságának vezetõjét a Hivatallal kormánytisztviselõi jogviszonyban álló személyek közül a Hivatal elnöke jelöli ki. A titkárság és vezetõje közvetlenül az elnök irányítása alá tartozik. 2. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kiadásainak céljaira elkülönített keretekkel a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkársága a Hivatal elnöke által meghatározott rend szerint gazdálkodik.

15. Az Iparjogvédelmi Szakértõi Testület Az Iparjogvédelmi Szakértõi Testület külön jogszabály alapján és a Hivatal elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint mûködik. Titkárát – a testület elnökével egyetértésben – a Hivatal elnöke bízza meg és menti fel a Hivatal kormánytisztviselõi közül. A testület ügyvitelét a titkár irányítja, aki gondoskodik a testület mûködésével járó hivatali feladatok ellátásáról, szükség esetén a Hivatal érintett szervezeti egységének bevonásával.

16. A Szerzõi Jogi Szakértõ Testület A Szerzõi Jogi Szakértõ Testület külön jogszabály alapján és a Hivatal elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint mûködik. Titkárát – a testület elnökével egyetértésben – a Hivatal elnöke bízza meg és menti fel a Hivatal kormánytisztviselõi közül. A testület ügyvitelét a titkár irányítja, aki gondoskodik a testület mûködésével járó hivatali feladatok ellátásáról, szükség esetén a Hivatal érintett szervezeti egységének bevonásával.

17. A Szabadalmi Ügyvivõi Vizsgabizottság A Szabadalmi Ügyvivõi Vizsgabizottság külön jogszabály alapján és a Hivatal elnöke által megállapított ügyrend szerint mûködik. A vizsgabizottság titkárát a Hivatal elnöke bízza meg és menti fel a Hivatal kormánytisztviselõi közül. A testület ügyvitelét a titkár irányítja, aki gondoskodik a testület mûködésével járó hivatali feladatok ellátásáról, szükség esetén a Hivatal érintett szervezeti egységének bevonásával.

5486


•

2011. évi 30. szám

3. függelék A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szervezeti egységei és a státuszainak megoszlása a szervezeti egységek között Irányító vezetõ

Elnök

Szervezeti egység

Létszám (fõ)

Az elnök által közvetlenül irányított, más szervezeti egységhez nem tartozó személyek

[6]

Elnökségi Kabinet Szerzõi Jogi Fõosztály Szerzõi Jogi Hatósági Osztály Nemzetközi Szerzõi Jogi Osztály Humánpolitikai Önálló Osztály Magyar Formatervezési Tanács Titkársága Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkársága

[3,5] [8]

Mûszaki elnökhelyettes

[5] [2] [1] [1+1]

Szabadalmi Fõosztály Építõ- és Könnyûipari Osztály Gépészeti Osztály Villamossági és Fizikai Osztály Gyógyszeripari Osztály Mezõgazdasági és Fajtaoltalmi Osztály Vegyipari és Biotechnológiai Osztály

[72,5]

Iparjogvédelmi Ügyviteli Fõosztály Átvevõ Osztály Ügyviteli és Hatósági Publikációs Osztály Ügyvitel-fejlesztési Osztály

[24]

Gazdasági fõigazgató

[1+1] Információs és Oktatási Központ Szakkönyvtár Ügyfélszolgálati Osztály Promóciós Osztály Oktatási Osztály Szerkesztõség és Kiadói Osztály

[23]

Gazdálkodási és Informatikai Fõosztály Pénzügyi és Számviteli Osztály Létesítménygazdálkodási Osztály Infokommunikációs Szolgáltatási Osztály

[25]

Jogi elnökhelyettes

[1+1] Védjegy és Mintaoltalmi Fõosztály Nemzeti Védjegy Osztály Nemzetközi Védjegy Osztály Mintaoltalmi Osztály

[29]

Jogi és Nemzetközi Fõosztály Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Iparjogvédelmi Jogi Osztály Iparjogvédelmi Lajstromvezetési Osztály

[24]

összesen 229 (+ 2 az EU-elnökség idejére)


•

5487

2011. évi 30. szám

4. függelék

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tevékenységét szabályozó legfontosabb jogszabályok

1.

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról

2.

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának oltalmáról

3.

1994. évi VII. törvény egyes iparjogvédelmi és szerzõi jogi jogszabályok módosításáról

4.

1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivõkrõl

5.

1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról

6.

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról

7.

1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetésérõl

8.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzõi jogról

9.

1999. évi LXXXII. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerzõdés kihirdetésérõl

10. 1999. évi LXXXIII. törvény a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzõkönyv kihirdetésérõl 11. 1999. évi CVI. törvény a Magyar Köztársaságnak a védelmi célokat szolgáló találmányok és a szabadalmaztatásra benyújtott védelmi célokat szolgáló találmányok titoktartalmának kölcsönös védelmérõl szóló NATO Megállapodáshoz történõ csatlakozásáról és a Megállapodás kihirdetésérõl 12. 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról 13. 2002. évi LI. törvény az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetésérõl 14. 2003. évi CII. törvény az egyes iparjogvédelmi és szerzõi jogi törvények módosításáról 15. 2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzõi Jogi Szerzõdésének, valamint Elõadásokról és a Hangfelvételekrõl szóló Szerzõdésének kihirdetésérõl 16. 2004. évi XC. törvény az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésérõl szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegének kihirdetésérõl 17. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 18. 2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetésérõl 19. 2007. évi CXXXI. törvény a Genfben, 2000. június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerzõdés kihirdetésérõl 20. 2008. évi LX. törvény az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerzõdés kihirdetésérõl 21. 2009. évi XXIII. törvény a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról 22. 2009. évi XXVI. törvény a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzõkönyv módosításának kihirdetésérõl 23. 1970. évi 18. törvényerejû rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetésérõl 24. 1971. évi 4. törvényerejû rendelet az 1952. évi szeptember hó 6. napján Genfben aláírt Egyetemes Szerzõi Jogi Egyezmény kihirdetésérõl 25. 1973. évi 29. törvényerejû rendelet egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetésérõl 26. 1975. évi 3. törvényerejû rendelet az Egyetemes Szerzõi Jogi Egyezmény Párizsban, 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetésérõl 27. 1979. évi 13. törvényerejû rendelet a nemzetközi magánjogról (III. fejezet) 28. 1980. évi 14. törvényerejû rendelet a Szabadalmi Együttmûködési Szerzõdés kihirdetésérõl

5488


•

2011. évi 30. szám

29. 1981. évi 1. törvényerejû rendelet a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történõ letétbe helyezése nemzetközi elismerésérõl szóló Budapesti Szerzõdés kihirdetésérõl 30. 1981. évi 27. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerzõdés kihirdetésérõl 31. 1982. évi 1. törvényerejû rendelet az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetésérõl 32. 1983. évi 14. törvényerejû rendelet az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetésérõl 33. 1984. évi 29. törvényerejû rendelet az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetésérõl 34. Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról (1993/26. Nemzetközi Szerzõdés a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma közigazgatási államtitkárától) 35. 49/1986. (XI. 12.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodás kihirdetésérõl 36. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a Szerzõi Jogi Szakértõ Testület szervezetérõl és mûködésérõl 37. 266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a Magyar Formatervezési Tanácsról 38. 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértõi Testület szervezetérõl és mûködésérõl 39. 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról 40. 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértõ áruk elleni vámhatósági intézkedésekrõl 41. 61/2006. (III. 23.) Korm. rendelet a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezésérõl és kezelésérõl 42. 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról 43. 319/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat kihirdetésérõl 44. 320/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a Szabadalmi Jogi Szerzõdés mellékletét képezõ Végrehajtási Szabályzat kihirdetésérõl 45. 141/2008. (VI. 16.) Korm. rendelet a szabadalmi bejelentés államtitokká minõsítéséhez szükséges eljárás részletes szabályairól 46. 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet az árva mû egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról 47. 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzõinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenõrzésérõl 48. 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenõrzésérõl 49. 46/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 2009. október 28-án, az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának CA/D 18/09. számú határozatával megállapított módosításának kihirdetésérõl 50. 45/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 2009. október 27-én, az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának CA/D 20/09. számú határozatával megállapított módosításának kihirdetésérõl 51. 44/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 2009. március 25-én, az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának CA/D 3/09. számú határozatával megállapított módosításának kihirdetésérõl


•

2011. évi 30. szám

5489

52. 43/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 2009. március 25-én, az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának CA/D 2/09. számú határozatával megállapított módosításának kihirdetésérõl 53. 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületrõl 54. 17/2005. (III. 26.) GKM rendelet a Magyar Formatervezési Díjról 55. 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 56. 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet a szabadalmi ügyvivõi vizsgáról 57. 16/1996. (III. 20.) IKM rendelet a Jedlik Ányos-díj alapításáról és adományozásáról 58. 6/1976. (III. 30.) IM rendelet a szabadalmi ügyvivõi vizsgáról 59. 19/1991. (XII. 28.) IM rendelet a mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól 60. 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet a formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól 61. 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggõ beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól 62. 21/2002. (XII. 13.) IM rendelet a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történõ letétbe helyezése nemzetközi elismerésérõl szóló Budapesti Szerzõdés Végrehajtási Szabályzatának kihirdetésérõl 63. 34/2002. (XII. 25.) IM rendelet a Szabadalmi Együttmûködési Szerzõdéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat szövegének kihirdetésérõl 64. 2/2004. (I. 28.) IM rendelet a Szabadalmi Együttmûködési Szerzõdéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat szövegének kihirdetésérõl szóló 34/2002. (XII. 25.) IM rendelet módosításáról 65. 16/2004. (IV. 28.) IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzõre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól 66. 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól 67. 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivõi költségekrõl és a pártfogó szabadalmi ügyvivõ részére megállapítható díjról és költségtérítésrõl 68. 3/2005. (III. 11.) IM rendelet a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerzõdéshez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat kihirdetésérõl 69. 4/2005. (III. 11.) IM rendelet a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz és az ahhoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzõkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat kihirdetésérõl 70. 5/2005. (III. 11.) IM rendelet az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat kihirdetésérõl 71. 6/2005. (III. 11.) IM rendelet az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésérõl szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1960. november 28-án, Hágában és 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegeihez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat kihirdetésérõl 72. 16/2005. (IX. 1.) IM rendelet a Szabadalmi Együttmûködési Szerzõdéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat szövegének kihirdetésérõl szóló 34/2002. (XII. 25.) IM rendelet módosításáról 73. 24/2010. (XII. 28.) KIM rendelet a szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelését végzõ egyesületek nyilvántartásának szabályairól 74. 25/2010. (XII. 28.) KIM rendelet a szerzõi és szomszédos jogok közös kezelését végzõ egyesületek felügyeleti díjára vonatkozó részletes szabályokról 75. 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet az önkéntes mûnyilvántartás részletes szabályairól 76. 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet az iparjogvédelmi szakképesítésrõl

5490


•

2011. évi 30. szám

5. függelék A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala alaptevékenységébe tartozó munkakörök jegyzéke A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. §-ának (6) bekezdése alapján a) szabadalmi elbíráló b) validálási (hatályosítási) ügyintézõ c) mintaoltalmi elbíráló d) védjegyelbíráló e) nemzetközi védjegyelbíráló f) jogi ügyintézõ g) nemzetközi ügyintézõ h) oktatásszervezési ügyintézõ i) promóciós ügyintézõ j) könyvtáros k) iparjogvédelmi információs ügyintézõ l) szerkesztõ m) ügyfélszolgálati szakreferens n) iparjogvédelmi dokumentátor o) lajstromozási ügyintézõ p) iparjogvédelmi ellenõrzõ ügyintézõ q) iparjogvédelmi iratkezelõ ügyintézõ r) iparjogvédelmi ügyviteli ügyintézõ s) ügyvitelszervezõ t) kiadványszerkesztõ u) szerkesztõ-korrektor

6. függelék A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § a) pontja alapján a) elnök b) elnökhelyettes c) gazdasági vezetõ d) fõosztályvezetõ e) fõosztályvezetõ-helyettes f) osztályvezetõ g) szabadalmi elbíráló h) mintaoltalmi elbíráló i) védjegyelbíráló j) nemzetközi védjegyelbíráló k) jogi ügyintézõ l) iparjogvédelmi ügyviteli tanácsadó m) iparjogvédelmi szakreferens n) kötelezettségvállalás tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenõrzésre jogosult munkatárs o) pénzügyi ellenjegyzés tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenõrzésre jogosult munkatárs p) utalványozás tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenõrzésre jogosult vezetõ, illetve munkatárs q) humánpolitikai ügyintézõ r) gazdasági ügyintézõ s) üzemeltetési ügyintézõ


t) u) v) w) x) y)

•

2011. évi 30. szám

5491

lajstromozási ügyintézõ díjellenõrzõ ügyintézõ iparjogvédelmi ellenõrzõ ügyintézõ nemzetközi szabadalmi elbíráló irattári koordinátor közbeszerzési eljárásban javaslattételre, döntésre vagy ellenõrzésre jogosult személy

7. függelék A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala képzettségi pótlékra jogosító munkakörei A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 48/A. §-a alapján, a II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselõk tekintetében – rendszergazda munkakör: felsõfokú számítástechnikai programozó és folyamatszervezõ képzettség – titkárnõ munkakör: felsõfokú számítástechnikai programozó képzettség felsõfokú irodavezetõi szakképesítés – pénzügyi ügyintézõ munkakör: felsõfokú mérlegképes könyvelõ képzettség felsõfokú adótanácsadó képzettség – számviteli ügyintézõ munkakör: felsõfokú adótanácsadó képzettség – bér- és társadalombiztosítási ügyintézõ munkakör: társadalombiztosítási szakelõadói képzettség – üzemeltetési ügyintézõ munkakör: felsõfokú energetikus képzettség informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ – beszerzési ügyintézõ: közbeszerzési referens szakképesítés

5492


•

2011. évi 30. szám

A külügyminiszter 14/2011. (V. 6.) KüM utasítása a válsághelyzet esetére megállapított külön pótlékról

A köztisztviselõk tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 26. § (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi utasítást adom ki:

1. §

A kairói nagykövetségen tartós külszolgálatot teljesítõ kihelyezettek részére a fogadó államban kialakult válsághelyzetre tekintettel kéthavi 20%-os külön pótlékot állapítok meg.

2. §

A külön pótlék alapja a kihelyezetteknek a Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésében meghatározott ellátmánya.

3. §


Martonyi János s. k., külügyminiszter

A Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár 4/2011. (V. 6.) Miniszterelnökségi utasítása a Miniszterelnökségen betölthetõ fontos és bizalmas munkakörökrõl, valamint a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjének megállapításáról

1. §

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § e) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a Miniszterelnökségen a fontos és bizalmas munkaköröket, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatott személyek nemzetbiztonsági ellenõrzésének szintjét a Mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. §

Ez az utasítás a közzétételét követõ 8. napon lép hatályba.

3. §

Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levõ kinevezések esetében is alkalmazni kell.

Varga Mihály s. k., a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár


•

5493

2011. évi 30. szám

Melléklet a 4/2011. (V. 6.) miniszterelnökségi utasításhoz

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 2. számú melléklet 2.; 3. és 8. pontokban nevesített munkakörökön túl a Miniszterelnökségen betölthetõ fontos és bizalmas munkakörök

A fontos és bizalmas munkakör, beosztás vagy tevékenység (a továbbiakban együtt: munkakör) megnevezése

A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje

1. a Miniszterelnökség állományában álló miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki fõtanácsadó és tanácsadó;

C

2. az állami vezetõ, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott, a miniszterelnöki fõtanácsadó, és a miniszterelnöki tanácsadó szakmai munkáját közvetlenül segítõ munkakör;

C

3. szóvivõi feladatok ellátását segítõ, a miniszterelnök nyilvános sajtószereplései elõkészítéséhez kapcsolódó egyéb, illetve kommunikációs munkakör;

C

4. a miniszterelnök programszervezéséhez kapcsolódó munkakör;

C

5. az elemzõi munkakör;

C

6. a miniszterelnöki levelezést ellátó munkakör;

C

7. az állami vezetõ titkársági feladatait ellátó munkakör;

C

8. az informatikai és rendszerbiztonsági (ideértve a rejtjeltevékenységet ellátó) munkakör;

C

9. a titkos ügykezelõi munkakör;

C

10. a gazdálkodással, költségvetéssel, humánpolitikával kapcsolatos munkakör;

C

11. a Kitüntetési Fõosztály, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság Titkársága feladatait ellátó munkakör;

A

12. azon munkakörök, amelyek ellátásához minõsített adat védelmérõl szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 5. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott „Szigorúan titkos!” minõsítési szintû, valamint a „Szigorúan titkos!” minõsítési szintnek megfelelõ, a Mavtv. 9. § (1) bekezdésében szereplõ külföldi minõsítéssel és jelöléssel ellátott, vagy a 9. § (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerzõdésben meghatározott minõsített adat megismerése szükséges;

C

13. azon munkakörök, amelyek ellátásához minõsített adat védelmérõl szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 5. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott „Titkos!” minõsítési szintû, valamint a „Titkos!” minõsítési szintnek megfelelõ, a Mavtv. 9. § (1) bekezdésében szereplõ külföldi minõsítéssel és jelöléssel ellátott, vagy a 9. § (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerzõdésben meghatározott minõsített adat megismerése szükséges;

B

14. azon munkakörök, amelyek ellátásához minõsített adat védelmérõl szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 5. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott „Bizalmas!” minõsítési szintû, valamint a „Bizalmas!” minõsítési szintnek megfelelõ, a Mavtv. 9. § (1) bekezdésében szereplõ külföldi minõsítéssel és jelöléssel ellátott, vagy a 9. § (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerzõdésben meghatározott minõsített adat megismerése szükséges.

A

5494


•

2011. évi 30. szám

A nemzetgazdasági miniszter 14/2011. (V. 6.) NGM utasítása a Magyar Államkincstár Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2011. (I. 14.) NGM utasítás módosításáról

A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére – a következõ utasítást adom ki: 1. §

A Magyar Államkincstár Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2011. (I. 14.) NGM utasítás 1. mellékletét képezõ Szervezeti és Mûködési Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) a jelen utasítás Mellékletében foglaltak szerint módosítom.

2. §


Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

Melléklet a 14/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

1. §

A Szabályzat 51. § i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az általános elnökhelyettes] „i) felügyeli a közgazdasági igazgatót, valamint az irányítása alá tartozó fõosztályok tevékenységét;”

2. §

A Szabályzat kiegészül a következõ 60. §-sal és azt megelõzõ következõ alcímmel:

„Informatikai elnökhelyettes 60. § Az informatikai elnökhelyettes a) gondoskodik a Kincstár informatikai stratégiájának elkészítésérõl, valamint az elfogadott informatikai stratégia végrehajtásáról és aktualizálásáról; b) tervet készít a Kincstár felhalmozási keretébe tartozó – informatikai eszközök állományát növelõ – beszerzésekre, fejlesztésekre, és a jóváhagyott beszerzési terv alapján kezdeményezi a beruházásokat; c) tervet készít a Kincstár dologi keretébe tartozó – informatikai tárgyú – szerzõdések megkötésére, illetve felülvizsgálatára, a jóváhagyott terv alapján kezdeményezi a megkötésüket, illetve a szükséges módosításukat; d) felügyeli az informatikai tárgyú beszerzések, szerzõdések teljesülését; e) felügyeli a Kincstár tevékenységi körébe tartozó feladatokat támogató alkalmazói rendszerek rendszerszervezési, szoftverfejlesztési, karbantartási és üzemeltetési tevékenységét; f) felügyeli és összehangolja a központi és a területi szervezeti egységek informatikai munkáját; g) szakmai felügyeletet gyakorol a területi szervek pénzügyi, informatikai és koordinációs irodái informatikai üzemeltetési tevékenysége, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságon az Informatikai Iroda tevékenysége felett, ezen szervezetek felett szakmai utasítási jogköre van; h) kiadja az általa irányított szervezeti egységek szakmai tevékenységi körébe tartozó feladatok végrehajtásáról szóló elnökhelyettesi utasításokat; i) irányítja az informatikai igazgatót, valamint felügyeli az informatikai igazgató irányítása alá tartozó fõosztályok tevékenységét; j) az i) pont vonatkozásában ellátja az igazgatóra vonatkozó 6. § (1) bekezdés a)–e), g) és h) pontjában leírt feladatokat.”


3. §

•

2011. évi 30. szám

5495

A Szabályzat kiegészül a következõ 60/A. §-sal és azt megelõzõ következõ alcímmel:

„Informatikai igazgató 60/A. § (1) Az informatikai igazgató a) irányítja és összehangolja a központi és a területi szervezeti egységek informatikai munkáját; b) szakmai irányítást gyakorol a területi szervek pénzügyi, informatikai és koordinációs irodái informatikai üzemeltetési tevékenysége, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságon az Informatikai Iroda tevékenysége felett; c) javaslatot tesz a Kincstár felhalmozási keretébe tartozó – informatikai eszközök állományát növelõ – beszerzésekre, fejlesztésekre, végrehajtja az azokból adódó feladatokat; d) javaslatot tesz a Kincstár dologi keretébe tartozó – informatikai tárgyú – szerzõdések megkötésére, illetve felülvizsgálatára; e) irányítja a Kincstár tevékenységi körébe tartozó feladatokat támogató alkalmazói rendszerek rendszerszervezési, szoftverfejlesztési, karbantartási és üzemeltetési tevékenységét; f) ellenõrzi az adatvédelmi (logikai jellegû) biztonsági követelmények érvényesülését; g) biztosítja a központi szerv felhasználói és a területi biztonsági megbízottak részére az Informatikai Biztonsági Szabályzat oktatását. (2) Az informatikai igazgató irányítása alá az Alkalmazásfejlesztési Fõosztály, az Alkalmazott Rendszerek Üzemeltetési Fõosztálya, az Informatikai Üzemeltetési Fõosztály és az Önkormányzati Kapcsolatok Informatikai Fõosztálya tartozik.” 4. §

A Szabályzat 1. számú függeléke helyébe jelen melléklet Függeléke lép.

5. §

Hatályát veszti a Szabályzat 54. §-a.

6. §

A Szabályzat 55. §-ának számozása 61. §-ra, 56. §-ának számozása 62. §-ra, 57. §-ának számozása 63. §-ra, 58. §-ának számozása 64. §-ra, 59. §-ának számozása 54. §-ra, 60. §-ának számozása 55. §-ra, 61. §-ának számozása 56. §-ra, 62. §-ának számozása 57. §-ra, 63. §-ának számozása 58. §-ra, 64. §-ának számozása 59. §-ra módosul.

5496


•

2011. évi 30. szám

Függelék a 14/2011. (V. 6.) NGM utasítás mellékletéhez „1. számú függelék a Szervezeti és Mûködési Szabályzathoz A Magyar Államkincstár szervezeti felépítése

”


•

5497

2011. évi 30. szám

A nemzetgazdasági miniszter 15/2011. (V. 6.) NGM utasítása a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/J. § (2) bekezdése, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont k) alpontja alapján – figyelemmel az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjára és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében foglaltakra is – a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási rendjére a következõ utasítást adom ki: 1. §

A Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatát az utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) Hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kötelezettségvállalásai rendjérõl, szerzõdései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló 17/2010. (IV. 30.) NFGM utasítás. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 15/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

A Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata I. A szabályzat hatálya 1. Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) által természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli szervezettel kötendõ valamennyi megállapodására, szerzõdésére és az NGM képviseletében teendõ valamennyi jognyilatkozatra, amennyiben az a költségvetési elõirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár, ide nem értve azokat a kötelezettségvállalásokat, melyekrõl a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 4/2010. (X. 5.) NGM utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 100. § (1) és (2) bekezdése alapján kiadott külön szabályzatok rendelkeznek. 2. A kötelezettségvállalásokat kezdeményezõ, véleményezõ, ellenjegyzõ és aláíró, továbbá a kapcsolódó pénzügyi-számviteli tevékenységeket végzõ kormánytisztviselõk a kötelezettségek vállalása, nyilvántartása során a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelõen kötelesek eljárni. A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a mindenkori éves költségvetési törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), valamint az SZMSZ és az egyéb vonatkozó belsõ utasítások, szabályzatok elõírásait kell alkalmazni.

II. Értelmezõ rendelkezések Jelen szabályzat alkalmazásában: 1. Kötelezettségvállalás: a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésérõl, szerzõdés (megállapodás) megkötésérõl, támogatás biztosításáról, illetve más pénzben kifejezhetõ értékû szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettségvállalásáról szóló, szabályszerûen megtett jognyilatkozat, amelyet az NGM a költségvetése elõirányzatainak terhére, illetve a központi és fejezeti kezelésû elõirányzatainak terhére vállal. Kötelezettségvállalási dokumentumok különösen az alábbiak: a) kormány-tisztviselõi kinevezési okmány, munkaszerzõdés, b) megbízási szerzõdés, c) egyéb szerzõdés (megállapodás), d) elküldött és visszaigazolt megrendelés,

5498


•

2011. évi 30. szám

e) f) g) h)

ideiglenes külföldi utazási engedély, belföldi kiküldetés elrendelése, pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, kormányhatározat alapján átcsoportosított és a határozat megjelenésétõl számított 60 napon belül tett intézkedés dokumentuma, i) egyéb, az Ámr. 72. § (1) bekezdésében felsoroltak, j) az Ámr. 72. § (2) bekezdésében foglalt, a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) – amennyiben nem kerülnek visszavonásra. 2. Ügyletkód: a pénzügyi-számviteli integrált rendszerben alkalmazott kód, amely a fejezeti kezelésû elõirányzaton belüli részfeladat, igazgatás esetében pedig az elemi költségvetésben megtervezett elõirányzatok kezelõinek azonosítására szolgál. 3. Részfeladat: egy fejezeti kezelésû elõirányzat szakmai feladataiból álló, olyan összetartozó tevékenységhalmaz, amelynek elkülönített megfigyelése indokolt. Egy fejezeti kezelésû elõirányzat részfeladatainak összessége alkotja a költségvetési törvényben meghatározott egyösszegû kiadási elõirányzatot. 4. Szakfeladatrend: A költségvetési szerv alaptevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint – szakfeladat számmal és megnevezéssel – kell meghatározni, és azt az alapító okiratában feltüntetni. A jóváhagyott éves költségvetés alapján elkészített elemi költségvetés a fejezeti kezelésû elõirányzatok és a költségvetési szerv esetében magában foglalja a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat, szakfeladatrend szerint részletezve. 5. Szerzõdés: A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény szerinti szerzõdés, valamint a jelen szabályzat hatálya alá tartozó egyéb kötelezettségvállalási dokumentum. 6. Szakmai kezelõ, szakmai szervezeti egység: az NGM azon hivatali egysége, mely az adott elõirányzat felhasználását és az azzal összefüggõ társadalmi cél mûködtetését szakmai felelõsként ellátja. A fejezeti kezelésû elõirányzatok szakmai kezelõit külön NGM utasítás jelöli ki. 7. Szakmai vezetõ: az elõirányzat felhasználásáért felelõs szakmai kezelõ (szervezeti) egység vezetõje. 8. Támogatási elõleg: az Ámr. 124. § (5) bekezdése szerinti forrás.

III. A kötelezettségvállalások kezdeményezése 1. A kötelezettségvállalási folyamat megindításakor – pénzügyi kötelezettségvállalás esetén – elõzetes fedezetvizsgálatot kell végrehajtani a megfelelõ keret (fedezet) rendelkezésre állásának megállapítása érdekében. 2. Az elõzetes fedezetvizsgálatért a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõje a felelõs. A kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység az elõzetes fedezetvizsgálatba az adatok pontosítása érdekében bevonja a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztályt. 3. Kötelezettségvállalást a szakmai szervezeti egység jogosult kezdeményezni a) pályázati eljárás, b) normatív alapú feladatellátás, vagy c) egyedi kérelem, ajánlat, szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó vállalások vagy váratlan események bekövetkezése, jogszabályi rendelkezés, illetve lebonyolítási és mûködési jellegû (beszerzés, megrendelés, közbeszerzési eljárások megindítása) döntés alapján. 4. A kötelezettségvállalások dokumentumait a szakmai kezelõ készíti elõ (szakmai javaslattétel). A szakmai kezelõ felelõs az elõirányzat szabályos és jogszerû felhasználásáért, a szükséges okiratok és dokumentációk pályázótól, kérelmezõtõl történõ bekéréséért, a közbeszerzési eljárás lebonyolításáért és a szükséges belsõ egyeztetések lefolytatásáért.

IV. A szakmai ügyirat tartalma elõzetes kötelezettségvállalás esetén 1. Elõzetes kötelezettségvállalásra kerül sor az Ámr. 72. § (2) bekezdése alapján, a Kbt. és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek szerint – a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító – feladott


•

2011. évi 30. szám

5499

hirdetmény, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) esetében, amennyiben nem kerülnek visszavonásra. 2. Az elõzetes kötelezettségvállalás szakmai ügyiratának tartalmaznia kell a) a javaslattevõnek az – elõzetes kötelezettségvállalás hatékonysági vizsgálatokon alapuló – indokolását, b) a pályázati felhívás meghirdetésre kerülõ dokumentációjának a tervezetét, c) minden, a javaslat alapját képezõ, annak megismeréséhez és a felelõs döntéshez szükséges okiratot és dokumentációt. 3. Az elõzetes kötelezettségvállalás érvényes, ha a kötelezettségvállalás dokumentumait az arra jogosult (kötelezettségvállaló, ellenjegyzõ) aláírta. A pályázati felhívás az aláírást követõen hirdethetõ meg. A pénzügyi ellenjegyzést megelõzõen vagy annak hiányában kiírt pályázati felhívás érvénytelen.

V. A kötelezettségvállalás általános szabályai 1. A tárgyévi elõirányzat terhére akkor vállalható kötelezettség, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követõ év június 30-áig megtörténik. 2. A kötelezettségvállalás dokumentumai: a) az a szerzõdés (megállapodás) megkötésérõl, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhetõ értékû szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettségvállalásról szóló, szabályszerûen megtett jognyilatkozat, amelyet az elõirányzat felett rendelkezni jogosult személy az elõirányzat forrásainak terhére vállal, b) a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerzõdéssel alátámasztott és a Magyar Államkincstárnak az adott év december 20-áig bejelentett feladatfinanszírozási okmány, c) kormányhatározat alapján átcsoportosított elõirányzat-felhasználására tett intézkedés dokumentuma, továbbá d) a nyertes pályázókról az Ámr. 135. § (3) bekezdése szerint kiadott döntési lista. 3. Az elõzetes kötelezettségvállalás dokumentuma – a jelen utasítás értelmezésében – a pályázati kiírás, amennyiben nem kerül visszavonásra. 4. A kötelezettségvállalás kezdeményezése a 2. számú függelékként csatolt „Kötelezettségvállalási adatlap” alapján történik. A kötelezettségvállalás a szerzõdõ felek aláírásától kezdõdõen hatályos. 5. Kötelezettségvállalások esetén minden esetben fel kell tüntetni a kötelezettségvállalás dokumentumában és – amennyiben szükséges készíteni – a Kötelezettségvállalási adatlapon a szakfeladatokat, számmal és elnevezéssel. Ez a kötelezettség a kötelezettségvállalást elõkészítõ szervezeti egység vezetõjét terheli. 6. A fejezeti kezelésû elõirányzatok és költségvetési szerv esetében az államháztartási szakfeladatok rendjérõl szóló 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztatóban meghatározott szakfeladat valamelyikét kell feltüntetni. A szakfeladat kiválasztása esetén figyelemmel kell lenni annak tartalmi meghatározására és a kötelezettségvállalás tárgyára. 7. Tárgyévi elõirányzatot terhelõ kötelezettségvállalás kezdeményezése legkésõbb a tárgyév december 15-éig történhet. A kötelezettségvállalás dokumentumát úgy kell elõkészíteni, hogy a szükséges aláírásokra – az érintett szervezeti egységek részére kellõ határidõ biztosításával – a tárgyév december 31-éig sor kerülhessen.

VI. A kötelezettségvállalás elõkészítésének speciális szabályai határon túli kedvezményezett esetén 1. Határon túli kedvezményezett esetén a szakmai ügyirat tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a 2–6. pontokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. Határon túli kedvezményezett esetén a támogatás összegének meghatározása forintban történik, de az átutalásra EUR-ban vagy USD-ben kerül sor. Az esetleges más pénznemre való átváltásról a kedvezményezettnek saját költségére kell gondoskodnia. A támogatási összeg felhasználási helye szerinti pénznemre való átváltásról szóló bizonylat hitelesített másolatát a kedvezményezettnek az elszámoláshoz csatolnia kell. 3. Az elszámoláshoz a támogatás felhasználási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelõ pénzügyi bizonylatok, számlák, banki átutalási igazolások, kifizetést igazoló bizonylatok másolatai és azok hivatalos magyar nyelvû fordításai fogadhatók el. A határon túli kedvezményezettek esetében a hivatalos magyar nyelvû fordítás helyett elfogadható, ha a számviteli bizonylaton, számlán a kedvezményezett magyar nyelven feltünteti annak tartalmát és büntetõjogi felelõsséggel nyilatkozik, hogy az általa rávezetett fordítás megegyezik a számviteli bizonylat, számla tartalmával.

5500


•

2011. évi 30. szám

4. A kedvezményezett a magyar nyelven és a kedvezményezett nyelvén írt szerzõdés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a Magyar Köztársaság adó-, vámhatóságai és illetékhivatalai hatáskörébe tartozó köztartozása nincs, vagy arra az illetékes hatóság fizetési könnyítést (részletfizetést, fizetési halasztást) engedélyezett. 5. A kamatszámításnál a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapkamata az irányadó. 6. A támogatási szerzõdésben ki kell kötni, hogy a szerzõdésbõl eredõ esetleges jogviták eldöntése során a magyar nyelven készült szerzõdés és a magyar jog alkalmazandó, továbbá az eljárás lefolytatására a magyar bíróság illetékes.

VII. Kötelezettségvállalások típusaira vonatkozó szabályok A. Elküldött és visszaigazolt megrendelés 1. Kivételesen indokolt esetben, amennyiben a kötelezettségvállalás tárgya egyszerû, teljesítése rövid határidõn belül történik, az egységes okiratba foglalt szerzõdés helyett megrendelés is tehetõ. 2. Amennyiben írásbeli megrendelésre kerül sor, úgy legalább a megrendelõ és a partner azonosítására alkalmas adatokat (név, székhely, adószám, nyilvántartási szám, bankszámlaszám, képviselõjének neve) a megrendelés tárgyát (amennyiben lehetséges a teljesítés mennyiségi és minõségi jellemzõinek a lehetõségekhez képest legrészletesebb feltüntetésével, meghatározásával), a szakfeladatrend szerinti szakfeladat-megnevezést és -számot, a teljesítés határidejét, a szolgáltatás díját és fizetési feltételeket kell feltüntetni. A megrendelést az NGM képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személynek kell aláírnia a pénzügyi ellenjegyzést követõen. A megrendelés befogadásához a partner részérõl írásbeli visszaigazolás szükséges.

B. Szerzõdés 1. Szerzõdés elõkészítésének folyamatában a lehetséges szerzõdéses partner felkutatása a szerzõdéskötést kezdeményezõ szervezeti egység feladata. Amennyiben az adott szerzõdés megkötéséhez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni és a kötendõ szerzõdést ugyanakkor nem kizárólagosan egy szervezet vagy személy képes teljesíteni, úgy a szakmailag és gazdaságilag legmegfelelõbb partner kiválasztására legalább 3 ajánlat bekérése és kiértékelése alapján kerülhet sor. A kiértékelés szempontjai lehetnek többek között a termék, szolgáltatás minõsége, ára, referenciák, fizetési feltételek, rendelkezésre állás, korábbi tapasztalatok stb. 2. Az NGM által kötött visszterhes szerzõdésnek, adott megbízásnak, megállapodásnak vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelemnek az általános adatokon, feltételeken túlmenõen tartalmaznia kell az Ámr. 82. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmat. 3. A szerzõdéstervezet elõkészítése a szerzõdéskötést kezdeményezõ szervezeti egység feladata. 4. Amennyiben rendelkezésre áll az adott típusszerzõdésre vonatkozó minta (megbízási, vállalkozási szerzõdéstervezet), a szerzõdéstervezetet az általános szerzõdésminta alapján kell elõkészíteni. 5. Amennyiben a tervezett szerzõdésre nem áll rendelkezésre általános szerzõdésminta, úgy a szerzõdéstervezet elõkészítése során alkalmazható a partner által elõkészített szerzõdéstervezet is. A szerzõdéstervezet elõkészítésében a Jogi és Kodifikációs Fõosztály a szerzõdéskötést kezdeményezõ szervezeti egység megkeresése alapján szükség szerint közremûködik. 6. Az általános szerzõdésminták, szerzõdéstervezetek készítése során a szerzõdés tárgyát – amennyiben a feladat jellege ezt lehetõvé teszi – részfeladatokra bontva kell meghatározni ezzel segítve a feladatok nyomon követését, ütemezését. Fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére kötendõ szerzõdések esetében törekedni kell arra, hogy egy szerzõdés kizárólag egy államháztartási azonosító számot (ÁHT-t) tartalmazzon.

C. Támogatási szerzõdés 1. Törvény eltérõ rendelkezése hiányában központi költségvetési szerv költségvetésébõl társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható.


•

2011. évi 30. szám

5501

2. Ez a tilalom nem vonatkozik az NGM által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének, oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végzõ vagy segítõ szervezetének juttatott támogatásokra [Áht. 100/H. § (4) bek.]. 3. A fejezeti kezelésû elõirányzatból – törvény, kormányrendelet, vagy a Kormány nyilvános határozata eltérõ rendelkezése hiányában – társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére akkor nyújtható támogatás, ha a szervezet közhasznú vagy kiemelten közhasznú és a támogatás nyújtása pályázati úton történik. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra. 4. A fejezeti kezelésû elõirányzatából államháztartáson kívüli szervezetek részére támogatás nyújtható közvetlenül: a) amennyiben az címzetten külön-külön megtervezésre került, vagy b) egy jogcímen (együtt) lévõ és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, pályázat útján vagy c) egyedi döntéssel történik. 5. A szerzõdéskötés támogatási kérelem vagy pályázat (a továbbiakban együtt: támogatási igény) alapján történhet. A szerzõdés aláírására a fejezeti kezelésû elõirányzatok esetében az elõirányzat felett kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy jogosult. 6. A támogatási szerzõdésben ismertetni kell a támogatási döntést megelõzõ eljárást (amennyiben volt ilyen), a támogatási döntés meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályi helyet (amennyiben jogszabály kifejezetten rendelkezik az adott célra nyújtható támogatásról), illetve a támogatás indokait és jogcímét. Az éves költségvetésben címzetten nyújtandó támogatás is csak támogatási kérelemre nyújtható. A támogatást mindaddig nem szabad kifizetni, amíg a kedvezményezett (támogatott) az elõzõ idõszakra vonatkozó, teljes támogatás mértékének összegével szabályszerûen el nem számolt. 7. A támogatási szerzõdés mellékletét képezi a „Feladat-, költség- és ütemterv” elnevezésû dokumentum, amelyben pontosan meg kell határozni, hogy pontosan milyen célra kapja a támogatást, a nyújtandó támogatásösszeg felhasználására vonatkozó költségeket, valamint a támogatás folyósításának ütemezését, amennyiben több részletben történne az. 8. A kötelezettségvállalást elõkészítõ szervezeti egység feladata gondoskodni arról, hogy az Ámr. 113. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott iratok a támogatási döntés meghozatalát megelõzõen már rendelkezésre álljanak. 9. A támogatás igénybevétele történhet elõfinanszírozás, illetve utófinanszírozás formájában, egyösszegû vagy részletekben történõ folyósítással. A költségvetésbõl nyújtott támogatás módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetésbõl nyújtott támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási idõszakának hosszára, a kedvezményezett önerejének mértékére. 10. Részelszámolás benyújtására mind az elõ-, mind az utófinanszírozás esetében lehetõség van, amennyiben ezt a jogosultságot a támogatói okirat, vagy a támogatási szerzõdés tartalmazza. 11. Utófinanszírozás keretében, indokolt esetben – amennyiben azt jogszabály nem zárja ki, illetve a jogszabályban meghatározott mértékig – elõleg nyújtható, ha ezt a támogatói okirat vagy a támogatási szerzõdés tartalmazza.

VIII. A kötelezettségvállalások véleményezése és fedezetvizsgálat 1. A kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység az elõkészített kötelezettségvállalás-tervezet (továbbiakban: szerzõdéstervezet) alapján a szerzõdéssel kapcsolatos alapadatokat rögzíti a szerzõdéses adatlapon. A Szerzõdéses adatlap mintáját az 1. számú függelék tartalmazza. 2. A Szerzõdéses adatlap kitöltése kötelezõ, amely kötelezettség teljesítéséért a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõje a felelõs. 3. A szerzõdéstervezetet és a Szerzõdéses adatlapot a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõjének jóváhagyásával, annak útján kell megküldeni a Jogi és Kodifikációs Fõosztály vezetõje részére, jogi véleményezés céljából. A pályázati konstrukcióban megkötött támogatási szerzõdések esetében kizárólag a támogatásiszerzõdés-mintát kell megküldeni jogi véleményezésre a Jogi és Kodifikációs Fõosztály részére. 4. Fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére kötendõ szerzõdések esetében az NGM fejezet adott évre vonatkozó kötelezettségvállalás kezdeményezéséhez a szakmai felügyeletet gyakorló felsõvezetõ engedélyét csatolni kell és a véleményeztetési eljárás során az iratokkal együtt kell továbbítani. 5. A véleményezõ feladata a szerzõdéstervezet és a Szerzõdéses adatlap véleményezése.

5502


•

2011. évi 30. szám

6. A véleményezõ jogi szempontból véleményezi a megküldött dokumentumokat, majd azt a szerzõdéskötést kezdeményezõ szervezeti egység részére 8 munkanapon belül a véleményezõ vezetõjének jóváhagyásával annak útján visszaküldi. Ettõl rövidebb véleményezési határidõt a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység kérelmezhet, egyidejûleg megjelölve a sürgõsebb véleményezési határidõ okát. Az elvárt véleményezési határidõ 3 munkanapnál rövidebb nem lehet. 7. A vélemény visszaérkezését követõen a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység feladata az észrevételek átvezetése a szerzõdéstervezeten és a Szerzõdéses adatlapon. 8. Abban az esetben, ha a véleményezõ vagy a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység különbözõ álláspontot képvisel a szerzõdéstervezettel kapcsolatosan, úgy a szerzõdéskötést kezdeményezõ szervezeti egység egyeztetést kezdeményez, amelyet mindaddig folytatni köteles, ameddig a véleményezõ és a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység azonos álláspontra nem jut. Amennyiben a szerzõdés megkötésének a Jogi és Kodifikációs Fõosztály jogi akadályát látja, úgy a szerzõdés nem köthetõ meg. 9. A vélemény átvezetését követõen – és amennyiben a szerzõdéstervezet megfelel a 7. pontban foglaltaknak – nem szükséges a szerzõdéstervezet és a Szerzõdéses adatlap ismételt megküldése a véleményezõ részére. 10. A kötelezettségvállalásokban a szakmai, mûszaki teljesítés határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a tárgyévet követõ év június 30-át. 11. A pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerzõdések esetén a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység a Szerzõdéses adatlap kitöltésével egyidejûleg kitölti a Kötelezettségvállalási adatlapot is. A Kötelezettségvállalási adatlap mintáját a 2. számú függelék tartalmazza. 12. A jogi szempontú véleményezési eljárás lezárását követõen a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység ügyintézõje a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõje jóváhagyásával a szerzõdés tervezetet, a Szerzõdéses adatlapot és Kötelezettségvállalási adatlapot véleményezés céljából megküldi a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztályra. Amennyiben nem pályázati úton odaítélt támogatási szerzõdés megkötését igényli a szervezeti egység, úgy csatolni szükséges a támogatási kérelmet, és az azt jóváhagyó támogatói döntést is. A véleményezés költségvetési és pénzügyi szempontból történik, illetve megtörténik annak ellenõrzése, hogy a Szerzõdéses adatlapon, a Kötelezettségvállalási adatlapon szereplõ adatok megegyeznek-e a szerzõdéstervezet adataival. Fejezeti kezelésû elõirányzatok esetén a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály a szerzõdés szerinti fizetési kötelezettség és az elõirányzat-felhasználási terv összhangját is ellenõrzi. 13. A Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály írásban megfogalmazva jelzi kifogásait, illetve adatok eltérése esetén kezdeményezi az egyeztetést a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egységgel. Amennyiben észrevétele nincs, úgy ezt a tényt is rögzíti. 14. A kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység a véleményezési eljárás lezárását követõen kinyomtatja a Szerzõdéses adatlapot, Kötelezettségvállalási adatlapot, és szerzõdéstervezetet (a továbbiakban együttesen: Dokumentumok) legalább 2-2 példányban, azokat iktatószámmal ellátja és gondoskodik az adatlapok aláírásáról.

IX. A kötelezettségvállaláshoz szükséges hozzájárulások megszerzése 1. A kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok alkalmazásán felül az NGM igazgatási elõirányzat terhére történõ kötelezettségvállaláshoz a nettó – általános forgalmi adót nem tartalmazó – 8 millió forintot elérõ vagy azt meghaladó kötelezettségvállalások esetén – az NGM gazdasági vezetõjének egyetértése is szükséges. 2. A kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység feladata a kötelezettségvállaláshoz szükséges engedély megkérése. 3. A kötelezettségvállalásra jogosult személyek a Kötelezettségvállalási adatlapon aláírásukkal engedélyezik, vagy utasítják el a kötelezettségvállalást. A jóváhagyott, vagy elutasított dokumentumok visszaküldésre kerülnek a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõje részére.


•

2011. évi 30. szám

5503

X. Kötelezettségvállalás ellenjegyzése 1. Pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerzõdés esetén az elõzetes kötelezettségvállalás és a kötelezettségvállalás dokumentumainak ellenjegyzése jogi és pénzügyi ellenjegyzésbõl áll. a) Pénzügyi ellenjegyzés nélkül pénzügyi teljesítési kötelezettséget is keletkeztetõ kötelezettség – tekintet nélkül annak tárgyára, ideértve a kötelezettségvállalás módosítását is – érvényesen nem vállalható. b) A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a szerzõdés és mellékletei a vonatkozó jogszabályoknak megfelelnek. A jogi ellenjegyzésre a Jogi és Kodifikációs Fõosztály vezetõje, illetve az általa írásban kijelölt kormánytisztviselõ jogosult. 2. A pályázati úton, vagy normatívák alapján kötendõ szerzõdések esetében, melyek azonos tartalmi és formai követelményekkel kerülnek megkötésre, a Jogi és Kodifikációs Fõosztály csak a mintaszerzõdést, illetve a szerzõdésmódosítás-mintát jegyzi ellen. Az ellenjegyzett mintaszerzõdések tartalma nem módosítható. 3. A pénzügyi ellenjegyzésre a jogi ellenjegyzést követõen kerülhet sor. A pénzügyi ellenjegyzés annak igazolása, hogy a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggõ kiadási elõirányzata rendelkezésre áll, illetve a befolyt bevétel biztosítja a fedezetet, b) a kifizetés idõpontjában a fedezet rendelkezésre áll, c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. 4. A pénzügyi kötelezettségvállalás dokumentumát a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység küldi meg jogi ellenjegyzés céljából a Jogi és Kodifikációs Fõosztálynak. Amennyiben nem pályázati úton odaítélt támogatási szerzõdés megkötését igényli a szervezeti egység, úgy a támogatási kérelmet, és az azt jóváhagyó támogatói döntést is meg kell küldeni. A dokumentumokat a Jogi és Kodifikációs Fõosztály jogi ellenjegyzést követõen küldi meg a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály részére pénzügyi ellenjegyzésre. Amennyiben a jogi ellenjegyzésnek akadálya van, a Jogi és Kodifikációs Fõosztály az iratokat a kötelezettségvállalást kezdeményezõnek az errõl szóló véleményének közlésével visszaküldi. Jogi ellenjegyzés hiányában pénzügyi ellenjegyzésre nem kerülhet sor. Az ellenjegyzést utólagosan teljesülõ feltételhez kötni nem lehet. 5. Az ellenjegyzés során a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály meggyõzõdik az ellenjegyzés jogszabályban elõírt feltételeinek teljesülésérõl, meglétérõl, a Kötelezettségvállalási adatlapon szereplõ adatok és a szerzõdéstervezet adatainak egyezõségérõl. Eltérés esetén egyeztet a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egységgel, amely gondoskodik az adatok egyezõsége érdekében szükséges intézkedések végrehajtásáról. Ellenõrzi a szerzõdés szerinti fizetési kötelezettség és az elõirányzat-felhasználási terv összhangját is. 6. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyzõ ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet. 7. Pénzügyi szabálytalanság, egyéb pontatlanság észlelése esetén a pénzügyi ellenjegyzõ az ügyiratot intézkedésre indokolással visszaküldi a szakmai szervezeti egységnek. A szakmai szervezeti egység új eljárást indít, vagy eltekint a kötelezettségvállalástól, a döntésrõl szükség szerint értesíti a szerzõdõ felet. 8. A Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály a Szerzõdéses adatlap, Kötelezettségvállalási adatlap és szerzõdéstervezet alapján a szükséges adatokat rögzíti a pénzügyi-számviteli integrált rendszerben, majd az igazgatás esetében kiadási kötelezettségvállalási bizonylatot készít és azt az ellenõrzést követõen jóváhagyólag aláírja. 9. A szükséges forrás rendelkezésre állását a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály a kötelezettségvállalás ellenjegyzése útján a szerzõdéstervezet valamennyi rendelkezésére bocsátott példányán igazolja, dátummal ellátja és a Szerzõdéskötési adatlapon, valamint a Kötelezettségvállalási adatlapon a kötelezettségvállalás számát feltünteti. Az ellenjegyzõ az ellenjegyzést vagy megtagadásának tényét a Kötelezettségvállalási adatlapon is rögzíti, amelyet indokolni szükséges. 10. Az ellenjegyzést követõen a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály a rendelkezésére bocsátott szerzõdéstervezet valamennyi eredeti példányát, a Kötelezettségvállalási és a Szerzõdéses adatlap egy-egy példányával együtt 5 munkanapon belül visszaküldi a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység részére. 11. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a vonatkozó szabályozásban foglaltaknak vagy nem áll rendelkezésre a teljesítéshez szükséges összeg, az ellenjegyzésre jogosultnak errõl a Kötelezettségvállalási adatlap megküldésével tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalásra jogosult vezetõt, valamint a közigazgatási államtitkárt.

5504


•

2011. évi 30. szám

XI. A szerzõdés aláírása 1. A kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõje – pénzügyi kötelezettségvállalás esetében a pénzügyi ellenjegyzést követõen – gondoskodik a szerzõdés felek által történõ aláírásáról. 2. Az NGM és a szerzõdõ fél(ek) részére a szerzõdés legalább kettõ-kettõ aláírt példányának rendelkezésre állását kell biztosítani. 3. A pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerzõdést a kötelezettségvállalás értéke szerint kötelezettségvállalásra jogosult vezetõ, míg a pénzügyi kötelezettségvállalást nem tartalmazó szerzõdést a szerzõdéskötést kezdeményezõ szervezeti egység vezetõje vagy a megállapodás tárgya szerint illetékes szakmai felügyeletet gyakorló felsõvezetõ írja alá. 4. A felek által aláírt szerzõdés NGM-et illetõ egy eredeti példányát a Jogi és Kodifikációs Fõosztálynak, egy eredeti példányát a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztálynak továbbítja a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõje. 5. Abban az esetben, ha a pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerzõdéstervezetet a szerzõdõ felek nem írják alá (a szerzõdés nem jön létre), a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység köteles errõl írásban tájékoztatni a Költségvetési és Gazdálkodási, valamint a Jogi és Kodifikációs Fõosztályt. A kötelezettségvállalásra jogosult vezetõnek rögzítenie kell a szerzõdéskötés meghiúsulásának tényét és rövid indokát.

XII. A pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerzõdések teljesítésigazolása 1. A költségvetési elõirányzatot érintõ pénzforgalmat csak a teljesítés szakmai-pénzügyi szempontú igazolása alapján lehet érvényesíteni. A szakmai-pénzügyi teljesítés igazolására jogosult személyt a szerzõdésben a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõje jelöli ki. 2. A teljesítés igazolása során meg kell gyõzõdni arról, hogy a feladat elvégzése elõírásszerûen, a szerzõdésben foglaltak szerint megtörtént-e, illetõleg az ellenérték kifizetése megalapozott-e, amelyet a kötelezettségvállalásban meghatározottak szerint kell igazolni. 3. Amennyiben a szerzõdésszerû teljesítéssel kapcsolatosan kifogás nem merül fel, a teljesítés igazolására jogosult személy a teljesítést az utasítás 3. számú függelékben található nyomtatvány (Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése) „Teljesítésigazolás” rovatainak kitöltése és aláírása útján igazolja, és a nyomtatvány egy példányát az NGM-mel szerzõdõ fél részére továbbítja. A számla kiállítására a nyomtatvány birtokában és alapján kerülhet sor azzal, hogy a számla kiállításának a kötelezettségvállalásban meghatározott részteljesítésekhez (részfeladatokhoz) kell igazodnia. 4. A szerzõdõ fél által kiállított számlát a teljesítés igazolására jogosult személy formailag és számszerûleg is ellenõrzi. 5. A számla kifizetését a kötelezettségvállalásra jogosult vezetõ engedélyezi az utasítás 3. számú függelékeként csatolt, a „Teljesítésigazolás” rovatok tekintetében már kitöltött és aláírt nyomtatvány NGM-et illetõ példánya „Kifizetés engedélyezése” rovatainak kitöltése és aláírása útján. A nyomtatványon minden esetben fel kell tüntetni a részteljesítésekhez (részfeladatokhoz) a szakfeladatot és a (rész)összeget. 6. Ha valamely okból a kifizetés nem engedélyezhetõ, akkor a teljesítés igazolására jogosult személy gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és szükség esetén intézkedik a hiánypótlás iránt. 7. A kötelezettségvállalásra jogosult vezetõ a teljesítésigazolásra jogosult személy által formailag is ellenõrzött és megfelelõen kiállított számlát a teljesítésigazolással együtt továbbítja a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály részére. 8. Azon fejezeti kezelésû elõirányzatok esetében, amelyeknél a pénzügyi-számviteli feladatokat a kezelõ szervezet végzi, a kötelezettségvállalásra jogosult vezetõ a megfelelõen kiállított számlát, valamint a pénzügyi és szakmai teljesítésigazolást a kezelõ szervezet részére továbbítja. 9. Amennyiben támogatási szerzõdés – jogszabály vagy belsõ utasítás alapján – elõlegfizetésrõl vagy a támogatási összeg kifizetése tekintetében elõfinanszírozásról rendelkezik, a kötelezettségvállalásra jogosult vezetõnek a 3. függelék szerinti nyomtatvány „Kifizetés engedélyezése” rovatainak értelemszerû kitöltése és aláírása útján kell gondoskodnia a pénzügyi teljesítés engedélyezésérõl, továbbá a nyomtatvány Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály vagy pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó kezelõ szervezet részére történõ továbbításáról. 10. Amennyiben a támogatási szerzõdés esetében az NGM utófinanszírozás keretében nyújtja a támogatást, úgy a szerzõdõ partner (kedvezményezett) szakmai és pénzügyi beszámolót köteles együttesen benyújtani a részelszámolás


•

2011. évi 30. szám

5505

és záróelszámolás esetén egyaránt. Fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére nyújtott támogatás esetében a 3. számú függelék szerinti nyomtatvány kitöltése elõtt, a beszámoló elfogadását, és kifizetés engedélyezését megelõzõen a pénzügyi beszámolót és mellékleteit a szerzõdésteljesítés igazolására jogosult személy megküldi a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztályra, a bizonylatok formai szempontú véleményezése céljából.

XIII. Érvényesítés, utalványozás, utalványlap ellenjegyzése A teljesítésigazolást, valamint a kifizetés engedélyezését követõen, a kifizetendõ számlát a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály is ellenõrzi, és a pénzügyi-számviteli integrált rendszerbõl nyert Kiadási utalványrendelet használatával az érvényesítésre, utalványozásra és ellenjegyzésre vonatkozó eljárásrend szerint jár el, ide nem értve azon elõirányzatokat, amelyeknél a pénzügyi-számviteli feladatokat a kezelõ szervezet végzi.

XIV. A szerzõdés módosítása, teljesítés nélkül történõ megszûnése 1. A szerzõdés módosításának folyamatára a kötelezettségvállalási folyamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2. Amennyiben a módosítás pénzügyi kötelezettségvállalást nem tartalmaz – azaz a kötelezettségvállalás összege nem változik – úgy a szerzõdésmódosítást pénzügyi ellenjegyzés céljából a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztályra nem kell megküldeni. 3. Amennyiben a szerzõdés nem teljesítéssel szûnik meg, a szerzõdésben rögzített feltételek szerint kell eljárnia a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egységnek, azzal, hogy szükség szerint a Jogi és Kodifikációs Fõosztályt a szerzõdés megszüntetésébe be kell vonni. 4. A XIV. Fejezet 3. pontjában foglaltak esetén a szerzõdés megszüntetését követõen a lezárásra vonatkozó rendelkezéseket (XV. Fejezet) megfelelõen alkalmazni kell.

XV. A kötelezettségvállalás lezárása 1. A szerzõdés teljes körû szakmai teljesítését követõen a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõjének gondoskodnia kell a kötelezettségvállalás lezárásáról. 2. A kötelezettségvállalás lezárását az utolsó pénzügyi teljesítés kezdeményezésekor, a pénzügyileg teljesítendõ számlával és teljesítésigazolással, valamint támogatás nyújtása esetében a záróelszámolással együtt a – 4. számú függelékben szereplõ – „Kötelezettségvállalás lezárása” nyomtatvány kitöltése útján kell igazolni, és azt a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály vagy a pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó kezelõ szervezet részére kell továbbítani. 3. A kötelezettségvállalás lezárásakor a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõjének intézkednie kell a szerzõdésben rögzített, de fel nem használt összeg (maradvány) rögzítése és a maradvány felszabadításának engedélyeztetése iránt. Ennek érdekében az ilyen irányú igényét – szakmai indokolással ellátva – a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztályra megküldi.

XVI. A belsõ kontrollrendszerbe épített vezetõi ellenõrzés általános szabályai, beszámoltatás 1. A belsõ kontrollrendszerbe épített, vezetõi ellenõrzés az NGM-en belül az elõirányzatok felhasználásával összefüggésben a gazdálkodásért felelõs szakmai kezelõk, a szakmai felügyeletet gyakorló felsõ vezetõk és a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály által folytatott elsõ szintû pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszer, melynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerû, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. A pénzügyi irányítási és ellenõrzési feladatok magukban foglalják a) a pénzügyi döntések és dokumentumok elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerzõdések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is),

5506


b)

•

2011. évi 30. szám

az elõzetes és utólagos pénzügyi ellenõrzést, a pénzügyi döntések szabályszerûségi és szabályozottsági szempontból történõ jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelõ könyvvezetés és beszámolás) az a)–c) pontokban szereplõ feladatkörök elkülönítése mellett. 2. A pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszernek biztosítania kell, hogy a) az NGM valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerûség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, c) megfelelõ, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésû elõirányzat gazdálkodásával kapcsolatosan, d) a belsõ kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerûség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. 3. A pénzügyi irányítási és ellenõrzési feladatok a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenõrzését illetõen aa) a költségvetési tervezés a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály és a szakmai kezelõk feladata, ab) a kötelezettségvállalás szabályszerû elõkészítése, indítása, a kötelezettségvállalások nyilvántartása, a szerzõdés tartalmi elõkészítése, a kedvezményezett beszámoltatása és pénzügyi elszámoltatása, a teljesítések igazolása, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumainak elkészítése és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszavonásával kapcsolatos eljárás kezdeményezése a szakmai szervezeti egység feladata, melyet a szakmai felügyeletet gyakorló felsõvezetõ ellenõriz, ac) a szerzõdés jogi ellenjegyzése a Jogi és Kodifikációs Fõosztály feladata, ad) az elõirányzatok (kötelezettségvállalás) nyilvántartása, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenõrzését (érvényesítés) a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály végzi, ellenõrzi a Jogi és Koordinációs ügyekért felelõs helyettes államtitkár; b) az elõzetes pénzügyi ellenõrzés keretében a pénzügyi döntések szabályszerûségi és szabályozottsági szempontból történõ jóváhagyását, illetve ellenjegyzését a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály látja el, ellenõrzi a Jogi és Koordinációs ügyekért felelõs helyettes államtitkár; c) a gazdasági események elszámolását biztosító feladatokat, így ca) a kötelezettségvállalások nyilvántartását, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelõ könyvvezetést a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály, cb) az elemi beszámolót az Igazgatás tekintetében a Pénzügyi és Számviteli Osztály, míg a fejezeti kezelésû elõirányzatokra a Fejezeti Költségvetési Osztály állítja össze, ellenõrzi a Jogi és Koordinációs ügyekért felelõs helyettes államtitkár. 4. A beszámoltatás a kedvezményezett által benyújtott szakmai beszámolónak és pénzügyi elszámolásnak a szerzõdésben meghatározott kötelezettségekkel történõ összehasonlításából, az esetleges hiánypótlások bekérésébõl, a feladatok határidõre, megfelelõ minõségben és mennyiségben történt teljesítésének megállapításából áll.


•

5507

2011. évi 30. szám

1. számú függelék a 15/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz Szerzõdéses adatlap Az adatlap és szerzõdéstervezet KIR3 iktatórendszerbõl származó iktatószáma: AZ NGM SZERZÕDÉSSEL ÉRINTETT SZERVEZETI EGYSÉGEI, MUNKATÁRSAI Szerzõdéskötést kezdeményezõ szervezeti egység: Kötelezettségvállaló: Szakmai teljesítés igazoló: Ügyintézõ: További érintett munkatársak: Jogelõd szervezeti egység: Jogutód szervezeti egység: SZERZÕDÉS – ALAPADATOK Kötelezettségvállalás azonosítója: Az NGM szerzõdõ (külsõ) partnere: Szerzõdés típusa: Szerzõdéskategória (témakör): Szerzõdés tárgya: Szerzõdés összege:

Nettó:

Bruttó:

Szerzõdés felek általi aláírásának kelte: A szakmai teljesítés véghatárideje: Szerzõdés minõsítése: c Nem minõsített c Üzleti titok c Államtitok c Szolgálati titok Közbeszerzés:

Amennyiben nem közbeszerzés, annak indoka:

c Igen

c Értékhatár alatti

c Kizárólagos jog/mûszaki sajátosság

c Nem

c Nem visszterhes szerzõdés

c Alaptevékenységhez fûzõdõ tanácsadás c A Kbt. (szakasz száma) szerinti kivételi kör

MÓDOSÍTÁS Módosításra került szerzõdés azonosítója: Megjegyzés: Véleményezés

Név

Jogi Közbeszerzési Budapest, 2011. ……………………………………

Szerzõdéskötést kezdeményezõ szervezeti egység vezetõ

Dátum

Iktatószám

5508


•

2011. évi 30. szám

2. számú függelék a 15/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz Kötelezettségvállalási adatlap Az adatlap és szerzõdéstervezet KIR3 iktatórendszerbõl származó iktatószáma: KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ADATAI Ügyintézõ: Kötelezettségvállalás azonosítója: Az NGM szerzõdõ (külsõ) partnere: Szerzõdõ fél (felek) székhelye (lakóhelye): Szerzõdõ fél (felek) adószáma (adóazonosító jele): Szerzõdõ fél (felek) bankszámlaszáma: Szerzõdés tárgya: Szakfeladatrend szerinti besorolás (megnevezés és szám): Forrás: c Tárgyév c .................... évi maradvány c Egyebek Kiadási elõirányzat megnevezése:

ÁHT-azonosító:

Szerzõdés összege:

Nettó:

Bruttó: Teljesítési adatok

Szakmai teljesítés(ek) határideje

Nettó összeg

Áfa

Bruttó összeg

Pénzügyi teljesítés idõpontja

Ügyletkód

Kötelezettségvállalás ellenjegyzése (Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály) Ellenjegyzõ neve, beosztása: Ellenjegyzés dátuma: Ellenjegyzés eredménye:

Ellenjegyzõ aláírása: c Forrás rendelkezésre áll c Ellenjegyzés megtagadva

Ellenjegyzés megtagadásának indoka:

Egyetért: Budapest, 2011.

Budapest, 2011.

.................................................................................. Szakmai felügyeletet gyakorló felsõ vezetõ egyetért

.................................................................................. Kötelezettségvállalásra jogosult vezetõ

Egyetért: Budapest, 2011. .................................................................................. közigazgatási államtitkár Szerzõdés aláírása meghiúsult: Meghiúsulás indoka: Budapest, 2011.

............................................................................................... Kötelezettségvállalásra jogosult vezetõ


•

5509

2011. évi 30. szám

3. számú függelék a 15/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése A teljesítésigazolás KIR3 iktatórendszerbõl származó iktatószáma: TELJESÍTÉSIGAZOLÁS Alapadatok Köt.váll. azonosító:

Szerzõdõ fél(ek) megnevezése (külsõ partner): Szerzõdés tárgya: Szakfeladat (megnevezés és szám): Kötelezettségvállaló

Teljesítésigazoló

Ügyintézõ

Szervezeti egység megnevezése: Név: Beosztása: Kifizetés forrása: Az elõirányzat megnevezése:

ÁHT azonosító:

Forrás: A szerzõdés ezen pénzügyi c Tárgyév c ............ évi maradvány teljesítés után még kifizethetõ része (Ft vagy ..............) :

Nettó:

Teljesítés/támogatás tartalma

Teljesítés dátuma

Bruttó:

Összege (Ft vagy ..........) Ügyletkód nettó

áfa

bruttó

Összesen: A teljesítést, a feladat szakszerû elvégzését, szolgáltatás teljesítését/a támogatás kifizetésének jogosságát igazolom. Budapest, 2011. ……………… hó … nap ……………………………………… teljesítésigazoló aláírása

Budapest, 2011. ……………… hó … nap ……………………………………… kötelezettségvállaló

Látta: Budapest, 2011. ……………………………………… közigazgatási államtitkár

5510


•

2011. évi 30. szám

4. számú függelék a 15/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz Kötelezettségvállalás lezárása A kötelezettségvállalás lezárásának KIR3 iktatórendszerbõl származó iktatószáma: Alapadatok Kötelezettségvállaló

Teljesítésigazoló

Ügyintézõ

Szervezeti egység megnevezése: Név: Beosztása: Kötelezettségvállalás adatai Köt.váll. azonosító:

ÁHT-azonosító:

Szerzõdõ fél(ek) megnevezése: Szerzõdés tárgya: A pénzügyi teljesítésre vonatkozó adatok Szerzõdés teljes bruttó összege (Ft): A szerzõdés terhére kifizetett bruttó összeg (Ft): A szerzõdésben fennmaradt összeg, amely lezárható (Ft): Nettó:

Bruttó:

Visszafizetés esetén, annak indoklása és összege:

Bruttó:

Nettó: Kifizetés forrása

Forrása: c Tárgyév c Tárgyévi maradvány c ............évi maradvány Az elõirányzat megnevezése: Ügyletkód(ok):

Alulírott nyilatkozom, hogy a fent nevezett kötelezettségvállalásra további pénzügyi teljesítést nem kezdeményezek, a szerzõdés lezárható.

Budapest, 2011. ……………… hó … nap ……………………………………… szervezeti egység vezetõje (vagy az általa írásban kijelölt személy neve)


•

5511

2011. évi 30. szám

A nemzetgazdasági miniszter 16/2011. (V. 6.) NGM utasítása a Nemzetgazdasági Minisztérium esélyegyenlõségi tervérõl 1. §

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. § (4) bekezdése, a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A. §-a alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. évre vonatkozó esélyegyenlõségi tervét jelen utasítás mellékleteként kiadom.

2. §

Az utasítás hatálya kiterjed a Nemzetgazdasági Minisztériummal a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján kormánytisztviselõi jogviszonyban álló kormánytisztviselõkre és kormányzati ügykezelõkre, valamint a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra.

3. §

Jelen utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba, és hatályát veszti 2011. december 31. napján. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

Melléklet a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

2011. ÉVI ESÉLYEGYENLÕSÉGI TERV I. ÁLTALÁNOS CÉLOK 1. Általános célok és esélyegyenlõségi alapelvek: a) A Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) elkötelezi magát a munkahelyi esélyegyenlõség elvei mellett, és ennek érdekében intézkedéseket hoz az alapelvek sérülése esetén. b) A minisztérium az egyenlõ bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlõség elõsegítése érdekében támogató intézkedéseket hozhat. c) Az elõmenetel szabályait a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) határozza meg, így a törvény erejénél fogva érvényesül az egyenlõ bánásmód elve a munkatársak foglalkoztatása során. A minisztérium az elõmenetel során nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést. d) A minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy a bérezés, a szakmai elõmenetel, a képzési lehetõségek, a munkakörülmények, a Ktv., a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.), a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok és a minisztérium belsõ szabályzatai alapján adható juttatások, illetve a gyermekneveléssel és a szülõi szereppel kapcsolatos kedvezmények tekintetében a dolgozók között da) nem, db) faji hovatartozás, dc) bõrszín, dd) nemzetiség, de) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, df) anyanyelv, dg) fogyatékosság, dh) egészségi állapot, di) vallási vagy világnézeti meggyõzõdés, dj) politikai vagy más vélemény, dk) családi állapot, dl) anyaság (terhesség) vagy apaság, dm) szexuális irányultság, dn) nemi identitás, do) életkor,

5512


•

2011. évi 30. szám

dp) társadalmi származás, dq) vagyoni helyzet, dr) foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidõs jellege, illetve határozott idõtartama, ds) érdekképviselethez való tartozás, dt) egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemzõ alapján – különös tekintettel a nõkre, a 40 év felettiekre, a roma származásúakra, a fogyatékkal élõ és családos munkatársakra – nem tesz különbséget. e) A minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkoztatás során – az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlõségi törvény) III. fejezetében foglaltaknak megfelelõen – érvényre juttatja az egyenlõ bánásmód követelményét. f) A minisztérium elkötelezett az akadálymentes munkahelyi környezet megteremtéséért.

II. KONKRÉT CÉLOK 2. A 40 év felettiek továbbképzése, képzésének elõsegítése elsõsorban nyelvi képzés, illetve a számítógépes ismeretek terén. Az intézkedés célja, hogy a 40 év felettiek is olyan egyenlõ tudásszinttel rendelkezhessenek, mint a fiatalok, és könnyebben tudjanak helytállni munkájuk ellátása során. 3. A munkáltatói kamatmentes kölcsön biztosítása elsõsorban a fiatal munkatársak elsõ lakáshoz jutásának megkönnyítése érdekében, illetve a gyermeket vállaló, gyermeket nevelõ munkatársaknak nagyobb lakás vásárlása, építése céljából. 4. A szûrõvizsgálatok skálájának bõvítése foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával, amelynek célja a munkatársak egészségi állapotának javítása, preventív szûrésekkel a súlyosabb megbetegedések elkerülése, sport- és családi nap szervezése, egészséges életmódot támogató tréning indítása a munkatársak rekreációjának elõsegítése érdekében. 5. A megváltozott munkaképességû, fogyatékkal élõ munkatársak alkalmazásának elõsegítése. 6. A minisztérium a megüresedett állásra kiírt pályázatok megfogalmazásánál, a foglalkoztatottak kiválasztásánál és a napi munkavégzés során az 1. pontban felsoroltak szerint nem tesz különbséget. 7. A foglalkoztatottak kiválasztása során a hangsúlyt az adott munkakörhöz szükséges képesítéseken túl a készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét. 8. Az éves képzési terv szerint meghirdetett képzések elbírálásánál a 40 év feletti munkatársak elõnyt élveznek az olyan végzettségek megszerzésében, amelyek a fiatalabb generációknál már alapképzettségnek számítanak (különösen ECDL-, internet- és nyelvtanfolyam). 9. A minisztérium törekszik az azonos végzettséggel, azonos munkakört, azonos színvonalon ellátók bérezési rendszerében elõforduló hátrányos eltérítések megszüntetésére. 10. A kedvezmények kihasználhatósága érdekében a minisztérium az átlagosnál nagyobb családi kötelezettséggel terhelt, a fogyatékkal élõ és a megváltozott munkaképességû foglalkoztatottakról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban kizárólag olyan, a foglalkoztatottak által önkéntes alapon szolgáltatott adatok szerepelhetnek, amelyek vonatkozásában a foglalkoztatottak kifejezett írásbeli hozzájárulásukat adják a szolgáltatott adatok kezeléséhez. A nyilvántartásban szereplõ különleges és személyes adatok csak a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint kezelhetõek. A nyilatkozatok – a minisztérium személyügyekért felelõs fõosztálya felé – bármikor megtehetõk. 11. Az átlagosnál nagyobb családi kötelezettséggel terhelt (különösen a 10 éven aluli gyermeküket egyedül nevelõ szülõk), a gyermek otthoni gondozásáról visszatérõ anyák, a fogyatékkal élõ és a megváltozott munkaképességû foglalkoztatottak számára a munkáltató lehetõséget biztosít a csökkentett/rugalmas munkaidõben történõ foglalkoztatásra. 12. A minisztérium az alábbi, önkéntesen tett foglalkoztatotti nyilatkozatok tartalmát kezeli a nyilvántartásban: a) nyilatkozat 10 éven aluli, valamint a 18. életévét be nem töltött, középiskolai tanulmányait nappali tagozaton folytató gyermekek számáról (1. függelék), b) nyilatkozat tartósan beteg szülõ ápolásáról (2. függelék),


•

2011. évi 30. szám

5513

c) nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességrõl (3. függelék), d) nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékkal élõ gyermek gondozásáról (4. függelék). 13. A munkakörülmények, különös tekintettel a 40 éven felüli, a fogyatékkal élõ és megváltozott munkaképességû dolgozók helyzetének javítására a munkáltató: a) az elõzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a 40 év felettiek pályázatát nem utasítja el arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás a korukból következõen már nem kifizetõdõ befektetés; b) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében a munkahelyi körülményeket stratégiai tervezéssel, állandó kontrollal, fejlesztéssel kedvezõbbé és a minõségbiztosítás alapszabálya szerint ellenõrzöttebbé teszi.

III. KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK 14. Az egyenlõ bánásmód betartása és az esélyegyenlõség elõsegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén a minisztérium vállalja az alábbiakat: 14.1. A munkahelyi esélyegyenlõség elõsegítése érdekében esélyegyenlõségi referenst nevez ki jelen utasítás hatálybalépését követõ 30 munkanapon belül. 14.2. Az esélyegyenlõségi referens feladata: a) a terv teljesülésének vizsgálata, errõl beszámoló készítése minden év március 1. napjáig; b) az esélyegyenlõségi terv teljesülését elõsegítõ intézkedések elõkészítése, és annak a munkáltatóval és a munkatársak érdek-képviseleti szervével való egyeztetése; c) a munkatársak részérõl írásos formában érkezõ panaszok véleményezése és a munkáltatói jogkör gyakorlója részére való továbbítása. 14.3. A minisztérium lehetõséget biztosít a panasztételre az alábbi módon: a) Az egyenlõ bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás elõfordulása esetén a foglalkoztatott az esélyegyenlõségi törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelõzõen a munkáltatónál mûködõ érdek-képviseleti szervhez vagy az esélyegyenlõségi referenshez panasszal fordulhat. Az érdek-képviseleti szerv vagy az esélyegyenlõségi referens az 5. függelék szerinti formanyomtatvány kitöltésével veszi nyilvántartásba a beérkezett panaszt. Az érdek-képviseleti szerv és az esélyegyenlõségi referens kölcsönösen tájékoztatják egymást (a foglalkoztatottak nagyobb csoportját érintõ ügyekben valamennyi érdek-képviseleti szervet) a beérkezett panaszról és kialakítják saját vagy közös álláspontjukat az üggyel kapcsolatosan. A panasztétel nem korlátozza a foglalkoztatottat abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje. b) Az érdek-képviseleti szerv, illetve az esélyegyenlõségi referens a panaszt – ha az ügy jellege lehetõvé teszi – anonim módon, mind az érdek-képviseleti szerv, mind az esélyegyenlõségi referens véleményével vagy közös álláspontjukkal együtt, a panasz megtételétõl számított 2 munkanapon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója elé tárja. A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásról haladéktalanul intézkedni. A vizsgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt szervezeti egység folytatja le, legfeljebb 7 munkanapon belül. A kijelölt szervezeti egység a vizsgálat eredményérõl tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a panasz alapját képezõ intézkedés megtételéhez a vizsgálat eredményének ismeretében is ragaszkodik, és ezt a foglalkoztatott sérelmezi, a munkáltatói jogkör gyakorlója az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a munkáltatói jogkör gyakorlójához való benyújtásától számítva legfeljebb 10 munkanapig. c) Amennyiben a panasz nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerõsíti a foglalkoztatott által kifogásolt eset meglétét (különösen zaklatás, emberi méltóság megsértése), a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni a kifogásolt esemény megszüntetése érdekében. Amennyiben a résztvevõk nem tudnak megegyezni, közvetítõt vonhatnak be az eljárásba. Az eljárás eredményérõl a foglalkoztatottat tájékoztatni kell. d) Ha az egyeztetés során az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése megállapítható, a sérelmezett munkáltatói intézkedést megfelelõen korrigálni kell. e) Amennyiben az ügy az egyeztetés során nem oldható meg, az esélyegyenlõségi referens az érintett munkatársat tájékoztatja az általa igénybe vehetõ – az esélyegyenlõségi törvényben foglalt – eljárásokról.

5514


•

2011. évi 30. szám

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15. A tervben rögzített kedvezmények körét a minisztérium az érdek-képviseleti szervekkel egyeztetve folyamatosan bõvítheti.

1. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz Nyilatkozat az eltartott (10 éven aluli, valamint a 18. életévét be nem töltött, középiskolai tanulmányait nappali tagozaton folytató) gyermekek számáról A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlõségi terv által érintett idõszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium.

Foglalkoztatott neve

Adószáma

Gyermek neve 1.

Születési ideje

Gyermek neve 2.

Születési ideje

Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem: igen/nem

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 20………………………… ……………………………………… Foglalkoztatott aláírása


•

5515

2011. évi 30. szám

2. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz Nyilatkozat tartósan beteg szülõ ápolásáról A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlõségi terv által érintett idõszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium. Munkahely megnevezése Foglalkoztatott neve Adószáma Szülõ neve Születési ideje Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.


3. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz Nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességrõl A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlõségi terv által érintett idõszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium. Munkahely megnevezése Foglalkoztatott neve Adószáma Fogyatékosság mértéke, megnevezése Fenti adataim kezeléséhez hozzájárulok.


5516


•

2011. évi 30. szám

4. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékossággal élõ gyermek nevelésérõl

A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlõségi terv által érintett idõszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium.

Munkahely megnevezése

Foglalkoztatott neve

Adószáma

Gyermek neve 1.

Születési ideje

Gyermek neve 2.

Születési ideje

Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem: igen/nem

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.



•

5517

2011. évi 30. szám

5. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Esélyegyenlõséggel és egyenlõ bánásmóddal kapcsolatos panasztételi ûrlap

Munkáltató neve, címe Érdek-képviseleti szervezet neve (ahova a panasz érkezett) vagy az esélyegyenlõségi referens neve

A panasztétel dátuma A panasz rövid leírása (az érdekképviselet vagy az esélyegyenlõségi referens tölti ki)

Az esélyegyenlõségi referens/bizottság véleménye, javaslata

A véleményezés dátuma

Budapest, 20…………………………

……………………………………… esélyegyenlõségi referens

……………………………………… érdek-képviseleti szerv vezetõje

5518


•

2011. évi 30. szám

A nemzeti erõforrás miniszter 15/2011. (V. 6.) NEFMI utasítása a Nemzeti Erõforrás Minisztérium fenntartásában mûködõ gyermekvédelmi intézményekben az érdek-képviseleti fórum megalakításáról és mûködésérõl

A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 35. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására a Nemzeti Erõforrás Minisztérium (a továbbiakban: fenntartó) fenntartásában mûködõ gyermekvédelmi intézményekben az érdek-képviseleti fórum megalakításáról és mûködésérõl a következõ utasítást adom ki:

1. §

Az utasítás hatálya az alábbi gyermekvédelmi intézményekre terjed ki: a) Károlyi István Gyermekközpont b) Nemzeti Erõforrás Minisztérium Esztergomi Gyermekotthona c) Nemzeti Erõforrás Minisztérium Kalocsai Gyermekotthona d) Nemzeti Erõforrás Minisztérium Zalaegerszegi Gyermekotthona e) Nemzeti Erõforrás Minisztérium Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthona

2. §

Az 1. § szerinti gyermekvédelmi intézményekben érdek-képviseleti fórumot kell létrehozni. Az érdek-képviseleti fórum mûködésének szabályait – a Gyvt.-vel és a gyermeki jogokkal összhangban – az intézmény szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza.

3. §

(1) A panaszjog gyakorlása érdekében a gyermekvédelmi intézményben ellátott gyermek, fiatal felnõtt a fenntartóhoz fordulhat [Gyvt. 36. § (2) bekezdése] a) postai úton (Nemzeti Erõforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Fõosztály, 1051 Budapest, Akadémia u. 3.), b) személyesen (Nemzeti Erõforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Fõosztály, 1051 Budapest, Akadémia u. 3.), c) elektronikus levélben ([email protected] vagy [email protected]), d) telefonon (06-1-795-3122, vagy 06-1-795-3131). (2) A gyermekvédelmi intézményben ellátott gyermek szülõje vagy más törvényes képviselõje és a gyermekönkormányzat postai úton (Nemzeti Erõforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Fõosztály, 1051 Budapest, Akadémia u. 3.) fordulhat a fenntartóhoz panaszjogának gyakorlása érdekében.

4. §

Az utasítást az 1. § szerinti gyermekvédelmi intézményekben legalább egy jól látható helyen ki kell függeszteni.

5. §

Ez az utasítás 2011. június 1-jén lép hatályba.

Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erõforrás miniszter


•

2011. évi 30. szám

5519

A nemzeti fejlesztési miniszter 24/2011. (V. 6.) NFM utasítása az egységes mûködési kézikönyv kiadásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében, valamint a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjérõl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 5. § d) pontjában foglalt jogkörömben eljárva – a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjérõl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pontjára figyelemmel – a következõ utasítást adom ki:

I. Fejezet AZ AKCIÓTERVEK ELKÉSZÍTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Értelmezõ rendelkezések 1. §

E Fejezet alkalmazásában a) akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum, amely tartalmazza az operatív program, illetve a prioritástengely megvalósításának bemutatását, indikatív ütemezését és forrásfelosztását a teljes programozási idõszakra, továbbá a támogatási konstrukciók bemutatását legalább 2 évre, b) konstrukció: egy meghatározott célcsoportnak, meghatározott eljárásrend keretében juttatott támogatási forma, c) közkiadás: ca) nem közszféra kedvezményezett esetén a támogatási összeg, cb) közszféra kedvezményezett esetén a projekt elszámolható összköltsége, d) prioritási tengely: a stratégia egy prioritása az operatív programban, mely tartalmazza a végrehajtani kívánt, kapcsolódó fejlesztéseket (eszközöket) és rendelkezik specifikus és mérhetõ célokkal.

2. Az akcióterv elkészítésének célja 2. §

Az akcióterv fõ célja, hogy a) a támogatási konstrukciókra vonatkozó feltételrendszer egy elfogadott tervdokumentumban szerepeljen annak érdekében, hogy a pályázati kiírások az operatív programok céljait tükrözzék, b) az akciótervben szereplõ és szakmailag alátámasztott konstrukciókon túl ne lehessen további kiírásokat indítani, c) az akciótervben szereplõ konstrukciók középtávon, legalább 2 évre tervezhetõ finanszírozási kereteket biztosítsanak.

3. Az akcióterv felépítése 3. §

(1) Az akcióterv a prioritások és konstrukciók részletes bemutatását tartalmazza. (2) Az akciótervet prioritásonként kell elkészíteni. (3) Az akciótervnek tartalmaznia kell különösen: a) a prioritás bemutatását (tartalom, költségvetés, indikátorok), b) a konstrukció nevét, c) a konstrukció ütemezését (indításának és zárásának tervezett dátuma), d) a konstrukció tervezett pénzügyi ütemezését, e) a támogatás odaítélése során alkalmazandó eljárást, f) a támogatás mértékét,

5520


•

2011. évi 30. szám

g) a támogatható tevékenységek körét, h) támogatandó projektek tervezett számát, i) a kedvezményezettek körét. (4) Az akcióterv elválaszthatatlan részét képezik a kiválasztási kritériumok.

4. Az akcióterv elkészítése és jóváhagyása 4. §

(1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) Központi Monitoring Fõosztálya akciótervsablont és ahhoz tartozó kitöltési útmutatót készít. (2) Az akcióterv koncepcióját és elsõ tervezetét az (1) bekezdés szerinti sablon és útmutató alapján az adott irányító hatóság (továbbiakban IH) a szakminisztériumok – és ahol szükséges, a regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: RFT-k), a közremûködõ szervezetek (a továbbiakban: KSZ) – bevonásával készíti el az ágazati stratégiák alapján.

5. §

(1) Az elkészült tervezetet az NFÜ a minõségbiztosítási szempontjai alapján megvizsgálja és szükség esetén javaslatokat fogalmaz meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti minõségbiztosítást követõen az IH az adott operatív program Monitoring Bizottság rendes ülése elé terjeszti az akcióterveket megtárgyalásra. (3) A Monitoring Bizottság a) megtárgyalja az akciótervet, b) jóváhagyja a kiválasztási szempontrendszert. (4) Legkésõbb a monitoringbizottsági üléssel egyidejûleg az NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága az NFÜ Kommunikációs Fõosztálya bevonásával biztosítja – a partnerség elvének megfelelõen – az akcióterv társadalmi konzultációra bocsátását.

6. §

(1) A társadalmi konzultáció lebonyolítása és monitoringbizottsági ülést követõen az IH a KSZ-ek és a szaktárcák bevonásával véglegesíti az akciótervet, megjelenítve abban a társadalmi vita eredményeit. (2) Az akcióterv véglegesítését követõen az NFÜ összeállítja az akciótervet tartalmazó kormány-elõterjesztést és megküldi a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszternek (a továbbiakban: miniszter). (3) A kormány-elõterjesztésnek tartalmaznia kell a megalapozott döntés meghozatalához szükséges valamennyi információt.

5. Az akcióterv stratégiai környezeti vizsgálata 7. §

(1) Az akciótervhez stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni. (2) A stratégiai környezeti vizsgálat a terveket a környezeti hatások és a fenntarthatóságra gyakorolt hatások szempontjából véleményezi, javaslatokat tesz az IH-nak a fellépõ negatív hatások ellensúlyozására, illetve a környezeti szempontból elõnyösebb megoldásra. (3) A stratégiai környezeti vizsgálat során elkészült környezeti értékelést a társadalmi partnerekkel az akciótervek társadalmi konzultációjának keretében egyeztetni kell. (4) A stratégiai környezeti vizsgálatot a tervezést végzõ intézménytõl független értékelõ, szakértõ végzi. (5) A stratégiai környezeti vizsgálat eredményét az akciótervvel kapcsolatos kormány-elõterjesztésben be kell mutatni.

6. Az akcióterv módosítása 8. §

(1) Az akcióterv módosítását az akciótervben szereplõ prioritások és konstrukciók adatainak tekintetében bármely, az akcióterv elkészítésében részt vevõ szervezet kezdeményezheti az IH-nál. (2) Ha a módosítás érinti az akcióterv kiválasztási kritériumait, az adott operatív program Monitoring Bizottságának is jóvá kell hagynia a módosítást.


•

2011. évi 30. szám

5521

7. Az akcióterv értékelése 9. §

(1) Az akcióterv értékelését a következõ idõszakra szóló akcióterv elkészítését megelõzõen kell elvégezni annak érdekében, hogy a tapasztalatok a tervezés során beépítésre kerüljenek. (2) Az értékelést az Európai Bizottság vonatkozó útmutatói figyelembevételével kell elkészíteni. (3) Az értékelést a konstrukciót megvalósító szervezettõl vagy szervezeti egységtõl független másik szervezet vagy intézmény készíti. (4) Az értékelést úgy kell elkészíteni, hogy a szakmailag felelõs szaktárca részére azt megelõzõen rendelkezésére álljon, hogy az akcióterv-tervezetet az IH-nak benyújtaná és az értékelés figyelembevételére a szaktárcának megfelelõ idõtartam álljon rendelkezésére. (5) Az IH gondoskodik arról, hogy az akcióterv értékelését a tervezésben érintett minden fél megismerhesse.

II. Fejezet A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK ELKÉSZÍTÉSE, MEGHIRDETÉSE 8. Általános rendelkezések 10. §

(1) A Pályázat Elõkészítõ Munkacsoport (a továbbiakban: PEMCS) az operatív programok és akciótervek alapján az egyes konstrukciók – ideértve a kiemelt projekteket a Kormány kiemelt projektek nevesítésérõl szóló határozatát követõen – pályázati felhívásainak kidolgozásában részt vevõ konzultatív testület. (2) A PEMCS célja az akcióterv alapján a pályázati felhívás, a költségspecifikáció, a projektadatlap, valamint egyéb, az adott konstrukcióra vonatkozó, a részletes projektjavaslat elkészítését elõsegítõ, elvárásokat tartalmazó dokumentumok elkészítése és közzététele.

9. A PEMCS összetétele 11. §

(1) A PEMCS állandó tagjai a) a PEMCS elnöke, b) a PEMCS titkára, c) az IH szakmai képviselõje, d) a KSZ képviselõje, e) a szakterület irányításáért felelõs minisztérium képviselõje, f) a szakterület fejlesztésében érintett további minisztériumok képviselõi megfigyelõi joggal. (2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti személy lehet ugyanaz a személy. (3) Eseti jelleggel meghívott, megfigyelõi joggal rendelkezõ tagok a) az NFÜ Központi Monitoring Fõosztályának képviselõje, b) a Monitoring Bizottság képviselõje, c) az IH által felkért szakmai szervezetek képviselõje, szakértõk, d) az IH jogi képviselõje, e) az NFÜ Informatikai és Tájékoztatási Fõosztályának képviselõje.

10. A PEMCS-tagok kijelölése és felkérése 12. §

(1) A PEMCS-elnök és az IH szakmai képviselõk delegálása konstrukciónként, illetve pályázati felhívásonként, de az összes, az akciótervben nevesítésére kerülõ, adott félévben elõkészítendõ konstrukció vonatkozásában egy idõpontban történik. (2) Az adott félévben elõkészítendõ pályázatos konstrukciókra vonatkozóan összefoglaló táblázat készül, mely tartalmazza a PEMCS elnökére és az IH-képviselõk személyére tett javaslatot. (3) Az érintett IH vezetõje az összefoglaló táblázat adatai alapján kijelöli az IH nevében eljáró személyeket.

5522


•

2011. évi 30. szám

13. §

(1) A tagokat jelölõ minisztériumok, illetve államtitkárságok körét az NFÜ és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) közösen határozza meg. (2) A 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti minisztériumok delegáltjait, a PEMCS-titkárt, a KSZ-delegáltat az IH vezetõjének – vagy felkérése esetén a KSZ – delegálásra való felkérése alapján a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szakminisztérium és a KSZ 5 napon belül jelöli ki. (3) Ha a félév során bármely delegált személyében változás történik, a delegáló szervezet köteles 5 napon belül gondoskodni új delegált kijelölésérõl és az IH értesítésérõl. (4) Az állandó és az eseti jelleggel delegált tagok nevét, beosztását, elérhetõségét, – ha szükséges – titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatát és önéletrajzát a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti minisztériumok és a KSZ a (2) bekezdés szerinti határidõn belül juttatja el az IH felkérõ levélben megjelölt kapcsolattartójának papír alapon és elektronikus formában egyaránt. (5) A delegáló szervezet, illetve szervezeti egység vezetõjének javaslatát az érintett IH vezetõje tudomásul veszi vagy egyet nem értése esetén 5 napon belül errõl értesítést küld ki a delegáló szervezet vezetõjének.

14. §

(1) Az eseti jelleggel meghívott szervezetek, illetve a szakértõk PEMCS-ben való részvétele az érintett IH felkérésével történik. (2) Az (1) bekezdés szerint felkért szervezetek a felkéréstõl számított 5 napon belül jelölnek ki delegáltat. (3) A külsõ szakértõk összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kötelesek tenni.

11. A PEMCS alapfeltétele 15. §

A PEMCS mûködtetésének alapfeltétele, hogy a PEMCS felállításakor és az elsõ ülés megtartásakor a pályázati felhívás a) jogszabályi háttere biztosított, b) céljai illeszkednek az operatív program céljaihoz és a vonatkozó nemzeti stratégiákhoz, c) pályázatként megvalósítható, d) a lehetséges kedvezményezettek képesek az uniós forrásból társfinanszírozott projektek adminisztrációs és likviditási elvárásainak megfelelni, e) az akcióterv alapján a pályázati útmutató elsõ változata elkészíthetõ, f) ütemezése – ha ez releváns – a kapcsolódó pályázatokhoz és kiemelt projektekhez illeszkedik, a szinergia biztosított.

12. A PEMCS tagjaival kapcsolatos elvárások és feladataik 16. §

(1) A PEMCS tagjainak feladata különösen a) a szakmai feladatok elvégzésének proaktív támogatása, b) a pályázati felhívás szakmai tartalmához szükséges információ, szakmai háttéranyag (pl. jogszabályi elõírások, kutatások, tanulmányok) rendelkezésre bocsátása, biztosítása, c) a pályázati konstrukció kialakításához kapcsolódó szakértõi anyagok, útmutatók, szakmai értékelõ táblák és pályázati felhívási dokumentáció szakmai szempontú véleményezése, az azzal kapcsolatos javaslattétel, szükség szerint adott fejezetrészek elsõ szakmai változatainak elkészítése, továbbfejlesztése és minõségbiztosítása, d) az általa képviselt szervezetnek az adott pályázati felhíváshoz kapcsolódó, pályázat-elõkészítési folyamatokat érintõ, szakmai és társadalmi egyeztetések, állásfoglalások, illetve döntések rendjérõl, eredményeirõl történõ tájékoztatás, e) a PEMCS emlékeztetõjének határidõben történõ véleményezése, f) a megbízatásuk megfelelõ szakmai színvonalon történõ ellátása, az érintett akcióterv célját figyelembe vevõ együttmûködés, g) – az állandó tag esetén – a megbeszéléseken történõ részvétel, akadályoztatás esetén az adott szakmai álláspont képviseletére felhatalmazott személy részvételének biztosítása, h) az adott operatív program végrehajtása során összegyûjtött tapasztalatok becsatornázása a PEMCS munkájába, i) – a PEMCS állandó és eseti tagjai esetében is – a PEMCS munkájára, napirendjére, megvitatásra kerülõ kérdéseire történõ javaslattétel, hozzászólás.


•

2011. évi 30. szám

5523

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti PEMCS-emlékeztetõben foglaltak irányadók a pályázati felhívás elkészítése során. (3) A PEMCS-tag köteles részletesen ismerni a) az operatív program és az akcióterv vonatkozó és kapcsolódó részeit, b) a vonatkozó EU-alapra és felhasználásukra vonatkozó hazai és közösségi jogszabályokat, c) az egységes mûködési kézikönyv releváns részeit, d) a közösségi és a hazai elszámolhatósági és végrehajtási szabályokat, e) az adott szakterületre vonatkozó jogszabályokat és fejlesztési stratégiákat, g) az adott operatív program keretében, adott területen megvalósított hasonló jellegû programok tapasztalatait. (4) A (3) bekezdés szerinti ismeretek megszerzése érdekében az IH-k belsõ felkészítést tarthatnak.

13. A PEMCS elnökével szembeni további elvárások és feladatai 17. §

(1) A PEMCS elnöke köteles részletesen ismerni az IH állásfoglalásait, útmutatóit. (2) A PEMCS elnöke a) intézkedik az alakuló ülés összehívásáról, b) jóváhagyja és kiegészíti az IH vagy a KSZ által összeállított kérdések listáját és kijelöli a felelõsöket és határidõket, c) irányítja a pályázati dokumentáció határidõre történõ elkészítését, d) biztosítja, hogy a pályázati dokumentáció a minõségbiztosítás szempontjainak megfelelõen készüljön el, e) szükség esetén bevonja a szakterületi koordinátort, az IH pénzügyi, jogi, monitoring, kommunikációs, horizontális szakterület munkatársait a PEMCS munkájába, f) biztosítja a PEMCS eljárásrendek és jogszabályok szerinti mûködését, g) szükség esetén javaslatot tesz a PEMCS-tagok megváltoztatására.

14. Az IH-val szembeni további elvárások és feladatai 18. §

(1) Az IH képviselõje köteles részletesen ismerni a) az IH állásfoglalásait, útmutatóit, b) a konstrukciók informatikai megvalósítására vonatkozó NFÜ-s szabályokat. (2) Az IH a) felügyeli és közremûködik a pályázati felhívás elkészítésében, b) szóbeli és írásbeli szakvéleményével, aktív részvételével biztosítja a pályázati dokumentáció szakmai megalapozottságát és teljességét, c) a pályázati dokumentáció elkészítéséhez szükséges szakmai indoklást és állásfoglalást készít, d) felhívja a figyelmet, ha a pályázati dokumentáció nem felel meg a szakterületre vonatkozó jogszabályoknak, e) ütemezést készít a PEMCS indításától a pályázatok benyújtásáig, f) gondoskodik a megfelelõ informatikai szakértõ szükség szerinti bevonásáról, g) javaslatot tesz egyéb, kapcsolódó ÚSZT-konstrukciókhoz való illeszkedés pályázati dokumentációban történõ megjelenítésére, h) tájékoztatja a PEMCS-et, illetve a KSZ-t az általános, minden pályázati felhívásban érvényesítendõ szempontokról, új információkról, és a pályázati felhívást érintõ döntésekrõl, i) a PEMCS-ben képviseli az IH belsõ állásfoglalásait és szakmai elvárásait, j) gondoskodik az összeférhetetlenségi szabályok betartásáról és érvényesülésérõl, ha a pályázat elõkészítésében külsõ szakértõk is részt vesznek, k) alkalmazza az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályokat a tervezés és megvalósítás során. (3) Ha szükséges, az IH a PEMCS munkája során jogi szakértelmet biztosít.

5524


•

2011. évi 30. szám

15. A 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti minisztérium által delegált személy feladatai 19. §

A 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti minisztérium által delegált személy a) szóbeli és írásbeli szakvéleményével, aktív részvételével biztosítja a pályázati dokumentáció szakmai megalapozottságát és teljességét, igazolja a pályázat célkitûzéseinek fenntarthatóságát, b) a pályázati felhívás elkészítéséhez szükséges szakmapolitikai indoklást és állásfoglalást készít, c) biztosítja a pályázati dokumentáció adott szakterületre vonatkozó jogszabályoknak történõ megfelelõségét, d) a pályázati dokumentáció elkészítéséhez szükséges szakmai indoklást és állásfoglalást készít, e) kialakítja és képviseli a végleges, minisztériumi álláspontot.

16. A PEMCS-titkár feladatai 20. §

A PEMCS-titkár feladata a) a meghívók határidõre történõ kiküldése, b) a jelenléti ívek vezetése, c) a technikai feltételek biztosítása, d) az emlékeztetõk határidõre történõ elkészítése és megküldése, e) az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok összegyûjtése, f) a PEMCS-ülésekrõl emlékeztetõ készítése.

17. A KSZ feladatai 21. §

A KSZ a) elkészíti az IH felügyelete és közremûködése mellett a pályázati felhívás elsõ változatát, b) kötelezõen részt vesz az üléseken, c) támogatja és ellátja a szakmai feladatokat, d) az IH felügyelete és közremûködése mellett megszövegezi a pályázati dokumentációt, összegzi a szakértõi véleményeket, átvezeti a változásokat a pályázati dokumentációban, e) átvezeti a pályázati felhívásokban a PEMCS megállapodásainak, döntéseinek minden pályázati felhívásban érvényesítendõ szempontjait, f) szóbeli és írásbeli szakvéleményével, aktív részvételével biztosítja a pályázati dokumentáció szakmai megalapozottságát és teljességét, g) beszámol a pályázat-elõkészítési folyamatok elõrehaladásáról, továbbá a lefolytatott szakmai és társadalmi egyeztetések, döntések rendjérõl, eredményeirõl, h) a pályázati dokumentáció elkészítéséhez szükséges szakmai indoklást és állásfoglalást készít, i) javaslatot tesz egyéb, kapcsolódó ÚSZT-konstrukciókhoz való illeszkedés pályázati dokumentációban történõ megjelenítésére, j) folyamatos kapcsolatot tart a PEMCS elnökével, k) a PEMCS-ben képviseli a KSZ belsõ állásfoglalásait és szakmai elvárásait.

18. Az eseti meghívottak 22. §

(1) A PEMCS elnöke különös tekintettel a a) pénzügyi, b) jogi, c) monitoring, d) kommunikációs, e) informatikai és tájékoztatási kérdések tisztázására megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ személyeket kérhet fel.


•

2011. évi 30. szám

5525

(2) Az eseti meghívottak szakmai háttértámogatást nyújtanak a PEMCS-nek egy adott témához kapcsolódóan, a konszenzusos döntések kialakításában azonban nem vesznek részt.

19. A PEMCS-tagsággal összefüggõ alapelvek 23. §

(1) Az adott operatív program keretében meghirdetésre kerülõ pályázati konstrukciók pályázati dokumentációjának kidolgozásában részt vevõ személyek a) nem vehetnek részt – sem közvetve, sem közvetlenül – az adott pályázati felhívásra benyújtandó részletes projektjavaslat kidolgozásában és a projektvégrehajtás során tanácsadói szolgáltatás nyújtásában, b) nem állhatnak érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, c) nem lehetnek érdekelt szervezet vezetõ tisztségviselõi vagy felügyelõ bizottságának tagjai, d) nem lehetnek érdekelt szervezet tagjai vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezõk. (2) Az (1) bekezdés szerinti érdekelt szervezetnek minõsül a pályázati felhívásra potenciálisan részletes projektjavaslatot benyújtó projektgazda szervezet, valamint annak lehetséges konzorciumi partnerei. (3) A PEMCS-ben részt vevõ személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy az elsõ ülésen teljes bizonyító erejû magánokiratban nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, a feladat elvégzése során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy banktitkot megõrzi. A nyilatkozatot a PEMCS titkárának kell átadni.

20. A PEMCS alakuló ülése 24. §

(1) A PEMCS elnöke, illetve felkérése esetén a PEMCS titkára a PEMCS-ek résztvevõirõl az IH, a KSZ, a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti minisztérium és az eseti jelleggel meghívott szervezetek vezetõjét, valamint a szakértõket az intézkedés, konstrukció keretében tervezett elsõ PEMCS összehívása elõtt legalább 3 nappal tájékoztatja. (2) Az alakuló ülés célja, hogy a PEMCS munkájában részt vevõk egy személyes egyeztetés keretében megismerjék az adott konstrukció elõzményeit, megosztásra kerüljenek a végrehajtási tapasztalatok és ezáltal felkészüljenek a PEMCS-ben történõ munkára.

21. A PEMCS ülései 25. §

(1) A PEMCS üléseit a PEMCS titkára hívja össze. (2) A tervezett ülés elõtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell a PEMCS tagjait az ülés pontos idõpontjáról, helyszínérõl és napirendi pontjairól és meg kell küldeni az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat, dokumentumokat. (3) A PEMCS következõ ülésének összehívása során a PEMCS tagjai indokolt esetben megállapodásukkal eltérhetnek a PEMCS összehívására vonatkozó általános szabályoktól. (4) A PEMCS titkára a meghívóval egyidejûleg – ha rendelkezésre áll – megküldi a PEMCS tagjai számára a pályázati felhívás elsõ változatát és a dokumentumok összeállítása során megfogalmazott nyitott kérdések listáját. (5) Ha valamely PEMCS-tag nem tud részt venni a megbeszélésen, akkor azt e-mailben köteles jelezni a PEMCS titkárának az ülés elõtt legalább 1 nappal. Ebben az esetben köteles helyettesítésrõl gondoskodni és írásban megjelölni a helyettesítõ személy hatáskörét.

26. §

(1) A PEMCS a döntéshozatal során konszenzusra törekszik, szavazás nem történik. (2) Az (1) bekezdésre tekintettel az érintett IH feladata annak eldöntése, mennyire tudja figyelembe venni és beépíteni a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti minisztérium kialakított álláspontját. (3) Ha a PEMCS keretében nem érhetõ el konszenzus, a vitás kérdéseket az egyes szereplõk részletes indoklásával az ülés emlékeztetõjében rögzíteni kell. (4) A vitás kérdésekrõl az NFM koordinálásával szóbeli egyeztetést kell tartani. (5) A döntést az NFÜ az NFM-mel közösen hozza meg. (6) Ha a PEMCS-ülésen további tisztázandó kérdések merülnek fel, azok az emlékeztetõben szintén rögzítésre kerülnek a PEMCS elnöke által kijelölt felelõs és a döntési határidõ megjelölésével együtt.

5526


•

2011. évi 30. szám

22. A PEMCS-ülések emlékeztetõi 27. §

(1) A PEMCS ülésérõl emlékeztetõt kell készíteni, mely tartalmazza a) az adott konstrukció és akcióterv címét, b) az ülés helyét, idejét, c) a résztvevõk nevét a jelenléti ív alapján, d) a ülésen hozott döntéseket, állásfoglalásokat, e) az eltérõ véleményeket, f) a viták rövid összefoglalóját, g) a további feladatokat az ülésen kitûzött határidõ és a felelõs személy megjelölésével. (2) A PEMCS titkára az ülésrõl készített emlékeztetõt e-mailben küldi meg véleményezésre a résztvevõknek az ülést követõ 5 napon belül. (3) Az emlékeztetõ véleményezésére 4 nap áll rendelkezésre. (4) A (3) bekezdés szerinti véleményezést követõen a PEMCS titkára véglegesíti az emlékeztetõt. A végleges változat minden tag részére e-mailben megküldésre kerül.

23. A pályázati felhívás elkészítése 28. §

(1) A pályázati felhívás részeként közzé kell tenni a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjérõl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 21. §-a alapján legalább a következõ dokumentumokat: a) útmutató, b) projektadatlap, c) a támogatási szerzõdés tervezete, d) arculati kézikönyv és kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei, e) segédletek. (2) A felhívásspecifikus egyéb útmutatókat, segédleteket a pályázati felhívással egyidejûleg kell közzétenni a honlapon. (3) A pályázati felhívást, útmutatót, projektadatlapot és támogatási szerzõdés tervezetét az NFÜ Központi Monitoring Fõosztálya által elkészített és az NFÜ elnöke által jóváhagyott sablon alapján az IH készíti el. (4) Ha egy adott pályázati felhívásra kis- és középvállalkozások is nyújthatnak be pályázatot, a projektadatlap terjedelme legfeljebb 8 oldal lehet. (5) A projektadatlaphoz csatolandó mellékletek száma legfeljebb 10 lehet. (6) Az IH felelõssége, hogy a pályázati felhívás szakmai, jogi, monitoring, valamint pénzügyi szempontokból a jogszabályoknak és egyéb szabályoknak megfelelõ tartalommal készüljenek el, valamint, hogy az operatív programok keretében megjelenõ pályázati felhívások átfedéseket ne tartalmazzanak.

29. §

Ha egy adott pályázati felhívásra kis- és közepes vállalkozások is nyújthatnak be pályázatot, a pályázati felhívásban elõ kell írni, hogy a projektadatlapot kizárólag elektronikusan lehet beadni, kinyomtatott és cégszerûen aláírt nyilatkozattal együtt. A nyilatkozat és az elektronikus adathordozóra mentett projektadatlap és azok mellékletei együtt képezik a pályázatot.

30. §

A pályázati felhívásokban elõ kell írni, hogy a támogatást igénylõnek az esélyegyenlõség és a környezeti fenntarthatóság területén vállalásokat kell tennie. Egy pályázatban legfeljebb 6-6 horizontális szempont vállalható.

31. §

(1) A támogatási szerzõdés sablon alapján az IH gondoskodik a konstrukció sajátosságainak megfelelõ támogatási szerzõdésminta elkészítésérõl. (2) Az (1) bekezdés szerint elkészített mintát az IH megküldi az NFÜ Jogi Fõosztálya részére minõségbiztosítás céljából. (3) A támogatási szerzõdésminta csak az NFÜ Jogi Fõosztályának jóváhagyását követõen tehetõ közzé.


•

2011. évi 30. szám

5527

24. A pályázati felhívás társadalmi egyeztetése 32. §

(1) A pályázati felhívások társadalmi egyeztetését az NFÜ Kommunikációs Fõosztálya végzi a KOR IH bevonásával. (2) Ennek keretében a NFÜ Kommunikációs Fõosztálya a) szükség esetén társadalmi egyeztetési ütemtervet dolgoz ki és koordinálja a végrehajtását, b) együttmûködik országos, ágazati, valamint regionális szinten valamennyi az NFÜ-nek, illetve az érintett IH-nak a társadalmi vitában érintett képviselõivel, c) a társadalmi vita indulásáról szóló rövid hírt tesz közzé az NFÜ honlapján és ezzel egyidejûleg feltölti a véleményezésre kerülõ dokumentumokat, d) az egyeztetés indulásáról szóló tájékoztató levelet küld a partnerségi fórumon regisztrált felhasználóknak, e) a társadalmi egyeztetések technikai hátterét adó partnerségi fórumot nyomon követi, a beérkezett véleményeket összegyûjti, és továbbítja az érintett IH-nak, f) igény esetén a társadalmi vita keretében egyeztetõ fórumot szervez a legaktívabb partnerszervezetek részvételével, g) az egyeztetés végén a véleményezési szakaszt lezárja, h) a tervezõi válaszokat közzéteszi az NFÜ honlapján, a véleményezõket értesíti a tervezõi válaszok honlapra történõ feltöltésérõl, i) beszámolót készít a társadalmi vita lebonyolításáról és tapasztalatairól. (3) Az IH-k társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos feladatai: a) az egyeztetésre bocsátandó pályázati dokumentáció tervezetének elküldése (legalább 14 napos véleményezési határidõvel), b) döntés a partnerszervezetektõl beérkezett vélemények beépítésérõl vagy elvetésérõl, ezek indoklása, dokumentálása, c) a tervezõi válaszok összeállítása és továbbítása legkésõbb a pályázati felhívás honlapra történõ feltöltéséig, d) az akciótervek és a pályázati felhívások egyeztetésének keretében szervezett szakmai egyeztetõ fórumok, rendezvények elõadóinak biztosítása. (4) A társadalmi egyeztetés lezárását követõen, legkésõbb a pályázati felhívás jóváhagyásra történõ megküldésével egyidejûleg az IH vezetõje megküldi az NFM részére a beérkezett társadalmi és szakminisztériumi vélemények figyelembevételérõl szóló kimutatást.

25. A konstrukció bejelentése a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére 33. §

(1) A pályázat tervezetét az IH a pályázat kiírása elõtt legalább 30 nappal megküldi a miniszternek. (2) Ha a miniszter megállapítja, hogy a pályázat tervezete nem felel meg az alapjául szolgáló jogszabály feltételeinek, a pályázat tervezetének kézhezvételétõl számított 20 napon belül az összeegyeztethetõség megteremtése érdekében tett javaslatait tartalmazó levelében felhívja az IH-t annak módosítására. (3) Ha a miniszter megállapítja, hogy a bejelentett pályázat tervezete megfelel az alapjául szolgáló jogszabály feltételeinek, a jóváhagyásról szóló levelét a pályázat tervezetének kézhezvételétõl számított 30 napon belül megküldi az IH-nak. Ezt megelõzõen a pályázat nem tehetõ közzé.

26. A pályázati felhívás minõségbiztosítása 34. §

(1) Az IH a pályázati felhívást feltölti az NFÜ Elektronikus HelpDesk (a továbbiakban: EHD) Új Széchenyi Terv (a továbbiakban ÚSZT) tervezõ moduljába és errõl értesíti az NFÜ Központi Monitoring Fõosztályát. (2) Az NFÜ Központi Monitoring Fõosztálya – a Központi Monitoring Fõosztályt irányító elnökhelyettes által jóváhagyott ellenõrzési lista alapján – elvégzi a pályázati felhívás minõségbiztosítását az értesítést követõ 7 napon belül a következõ szempontok alapján: a) a pályázati felhívás teljessége, b) a sablonoktól való eltérés indokoltsága és a vonatkozó jogszabályokkal, ezen utasítással való összhangja, c) a felhívásban szerepelnek-e a kiemelt kormányzati célkitûzésekhez kapcsolódó indikátorok.

5528


•

2011. évi 30. szám

(3) A minõségbiztosítás eredményérõl az NFÜ Központi Monitoring Fõosztálya az EHD-n keresztül értesíti az IH-t. (4) Az IH 7 napon belül a minõségbiztosítási jelentésben foglaltaknak megfelelõen módosítja a pályázati felhívást és újra feltölti az EHD-ba.

27. A pályázati felhívás jóváhagyása 35. §

(1) A pályázati felhívás TVI általi véleményezését követõen az EHD ÚSZT modulban az IH „Pályázati dokumentáció jóváhagyva TVI által” státust állít be az adott konstrukció esetében, melyrõl a rendszer értesítést küld az NFÜ Kommunikációs Fõosztálya részére. (2) Az NFÜ Kommunikációs Fõosztálya 4 napon belül ellenõrzi a pályázati dokumentációt, arculati elemekkel és logóval látja el, új kiírás esetén ellenõrzi a kommunikációs csomagot és az általa véglegesített pályázati csomagot feltölti az EHD ÚSZT modulba és „Felhívás feltöltésre jóváhagyva” státust állít be. (3) Az NFÜ elnöke az NFÜ Kommunikációs Fõosztálya által feltöltött dokumentumok jóváhagyásáról 5 napon belül dönt. (4) Ha az NFÜ elnöke a döntésérõl 5 nap elteltével nem értesíti az EHD ÚSZT modulján keresztül az IH-t, a pályázati dokumentációt jóváhagyottnak kell tekinteni. (5) Ha az NFÜ elnöke nem hagyja jóvá a pályázati dokumentációt, akkor az NFÜ Elnöki Kabinet az EHD ÚSZT modulján keresztül értesíti errõl az adott IH-t. (6) Az NFÜ elnöke köteles a pályázati dokumentációról a pályázati felhívás közzétételének tervezett idõpontja elõtt legalább 5 nappal dönteni.

36. §

(1) A jóváhagyást követõen automatikus e-mail üzenet kerül továbbításra az NFM részére azzal, hogy a pályázati felhívás jóváhagyható. (2) Az NFM köteles a pályázati felhívásról 5 napon belül dönteni és a döntést az EHD ÚSZT modulban rögzíteni. (3) A (2) bekezdés szerinti döntésrõl a rendszer automatikus értesítést küld az NFÜ Elnöki Kabinet és a felelõs IH részére. (4) Az IH a végleges pályázati dokumentációt feltölti 3 napon belül az EHD ÚSZT moduljába, melyrõl az NFÜ Kommunikációs Fõosztálya automatikus üzenetet kap. (5) Az NFÜ Kommunikációs Fõosztály 4 napon belül ellenõrzi a pályázati dokumentációt és feltölti az EHD ÚSZT modulba és az NFÜ Belsõ Információs Rendszerébe (a továbbiakban: BIR). A rendszer automatikusan értesíti az NFÜ Informatikai és Tájékoztatási Fõosztályát. (6) Az NFÜ Informatikai és Tájékoztatási Fõosztálya 5 napon belül feltölti az NFÜ honlapjára a pályázati felhívás végleges dokumentumait és a Pályázati keresõt a megfelelõ adatokkal.

28. A pályázati felhívás adatainak továbbítása a Kincstár által mûködtetett monitoringrendszer (a továbbiakban: KIMOR) felé 37. §

(1) A KIMOR-nak való adatküldést, illetve a válaszállományok feldolgozását az Ámr. 138. § (2) és (3) bekezdése szerint kell elvégezni. (2) Az IH az Ámr. 8. számú melléklet szerinti adattartalmat KIMOR-kompatibilitási szempontból köteles a konstrukció meghirdetése elõtt a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: MÁK) megküldeni. (3) A KIMOR által az interfész specifikáció alapján kért adatok közül a forrástérkép-azonosítót az IH kapja meg a MÁK-tól és rögzíti az egységes monitoring információs rendszerben (a továbbiakban: EMIR).

29. A pályázati felhívás módosítása 38. §

(1) Az NFÜ haladéktalanul módosítja és a honlapján közzéteszi a pályázati felhívást, ha az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása miatt vagy egyéb okból a felhívás módosítása szükségessé válik. (2) Az NFÜ Kommunikációs Fõosztálya az (1) bekezdésben foglaltakról elektronikus levélben tájékoztatást küld az NFM Kommunikációs Fõosztályának. (3) A módosítások kiemelésével közleményt is megjelentet, biztosítva a hiánypótlás keretében való korrekciót.


•

2011. évi 30. szám

5529

(4) A támogatást igénylõ, ha a projektjavaslatot a módosítás elõtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezõtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a projektjavaslatot a módosított feltételeknek megfelelõen nyújtotta be. (5) Hiánypótlást kell elrendelni, ha a felhívás módosítása miatt a módosítás elõtti feltételekkel benyújtott pályázatok nem értékelhetõek. (6) A pályázati felhívás módosítását a) adminisztrációs hiba miatti módosítás esetén az IH vezetõje hagyja jóvá, b) az a) pont szerinti eseteken kívül a pályázati felhívások jóváhagyása részben leírtak szerint kell megtenni.

30. A pályázati felhívás felfüggesztése 39. §

(1) Az NFÜ a pályázatot felfüggesztheti vagy lezárhatja folyamatos elbírálás esetén, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül. (2) Az NFÜ Kommunikációs Fõosztálya az (1) bekezdésben foglaltakról elektronikus levélben tájékoztatást küld az NFM Kommunikációs Fõosztályának. (3) Az errõl szóló tájékoztatást az NFÜ a honlapján közzéteszi. (4) A benyújtási lehetõség felfüggesztése az errõl szóló tájékoztató NFÜ honlapján való megjelenését követõ 3. naptól lehetséges. (5) A felfüggesztést meg lehet szüntetni, és új benyújtási határidõt lehet meghatározni, ha a felfüggesztés dátuma elõtt beérkezett projektjavaslatokról hozott döntést követõen a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki.

III. Fejezet A PROJEKTKIVÁLASZTÁS 31. Érkeztetés 40. §

Az érkeztetés során a KSZ a) a pályázati anyagokat postai úton vagy személyesen átveszi, b) a pályázatot iktatja.

41. §

(1) A postai úton beérkezõ pályázatok, küldemények átvétele során a KSZ ellenõrzi az ajánlati ragszámlistán és az egyéb csatolt postai formanyomtatványokon szereplõ adatok (feladó neve, címe, a nyomtatvány száma), valamint a beérkezett küldeményeken lévõ adatok egyezõségét. (2) Ha az adatok megfelelnek, a KSZ az ajánlati ragszámlistán aláírásával és lepecsételésével átveszi a küldeményeket, továbbá a küldemények csomagolásán érkeztetõ pecséttel feltünteti a beérkezés dátumát. (3) A postai úton beérkezõ pályázatok esetén a benyújtás idõpontja a postára adás idõpontja.

42. §

(1) Ha a felhívás a személyes benyújtást lehetõvé tette, a személyes átvételkor (akkor is, ha a pályázat a beadási határidõn túl érkezett) a KSZ a) év, hónap, nap, óra, perc részletezettségû érkeztetõ pecséttel látja el a pályázati dokumentáció csomagolását, és b) 2 példányos átvételi elismervényt készít, amelyen szerepel a feladó, a csomagszám, a csomag állapota és a pontos benyújtási idõpontja. (2) Az átvételi elismervényt a KSZ képviselõje és a pályázó kézbesítõje is aláírja. Az átvételi elismervény egyik példányát a kézbesítõ kézhez kapja, a másik példányt a küldemény átvételéért felelõs munkatárs beérkezési sorrendben, napi rendszerességgel lefûzi. (3) Személyes átvétel esetén a benyújtás idõpontja az átvétel idõpontja.

5530


•

2011. évi 30. szám

32. Iktatás 43. §

(1) A KSZ iktatja a pályázatot az EMIR-ben. (2) Az iktatás során az EMIR-ben a következõ, a projektgazda és a projekt azonosításához, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges alapadatok rögzítésére kerül sor: a) a projektgazda neve, b) a projektgazda adószáma, c) a projektgazda címe, d) a projektgazda elérhetõségei, e) a projekt megnevezése, f) a benyújtás dátuma, g) a beérkezés dátuma, h) az iktatás dátuma, i) ragszám. (3) Az EMIR iktató- és pályázati azonosító számmal látja el a pályázatot.

44. §

(1) Ha a küldemény sérülten érkezik (törött vagy nem olvasható adathordozó) és a pályázati anyagok emiatt hiányosak, a pályázót legfeljebb 8 napos határidõ kitûzésével fel kell hívni a sérült részek pótlására. Ha a pályázat beadási határidejéig kevesebb mint 8 nap van hátra, a határidõ megadásakor ezt figyelembe kell venni. Az iktatást a pótlás idõtartamára fel kell függeszteni. Ha a projektgazda nem pótolja a sérült, illetve hiányos részeket, és emiatt a pályázat befogadási kritériumainak ellenõrzése lehetetlenné válik, a pályázat további elbírálására nem kerülhet sor, errõl a pályázót a befogadásról történõ értesítésre rendelkezésre álló határidõig értesíteni kell. (2) Sérülten érkezett küldemény esetén a pályázat benyújtásának idõpontja a küldemény postára adásának napja, beérkezésének idõpontja a pótolt részek beérkezésének napja. Ha az elbírálás nem folyamatos, a pótolt részek benyújtásának határideje a felhívásban meghatározott benyújtási határidõ. (3) Ha a projektadatlapot a felhívásban foglaltaknak megfelelõen kizárólag CD-n nyújtották be és a CD-hez kötelezõen csatolandó cégszerûen aláírt nyilatkozat hiányzik, a küldemény nem minõsül pályázatnak, amelyrõl a borítékon szereplõ feladót értesíteni kell.

33. A pályázat feltöltése az EMIR-be 45. §

(1) Az iktatást követõen a KSZ feltölti a pályázatot az EMIR-be. (2) Ha a pályázatot kizárólag elektronikusan nyújtották be, a KSZ betölti az adatokat az EMIR-be. (3) Ha a pályázatot papír alapon és elektronikusan is benyújtották, a KSZ az EMIR-kitöltõprogram által generált és a papír alapú verzióra nyomtatott vonalkód leolvasásával ellenõrzi, hogy a kétféle módon benyújtott projektadatlap megegyezik-e. (4) Ha a két formátumú projektadatlap tartalma megegyezik, a KSZ betölti az adatokat az EMIR-be. (5) Ha eltérés van a papír alapú és az elektronikus verzió között, akkor a papír alapú (nyomtatott és aláírt) projekt adatlap tekintendõ hitelesnek, és az elektronikus adathordozón benyújtott projektadatlapot a befogadást követõen, a hiánypótlás keretében pótoltatni kell. Amíg a nyomtatott projektadatlappal megegyezõ tartalmú elektronikus adathordozó nem kerül pótlásra, addig nem kell a pályázatot az EMIR-be feltölteni.

34. A projektmenedzser kijelölése 46. §

A KSZ vezetõje minden iktatott pályázathoz projektmenedzsert jelöl ki, akinek feladata az adott pályázattal, illetve projekttel kapcsolatban a döntés-elõkészítés, szerzõdéskötés, nyomon követés, helyszíni szemle és finanszírozás adott feladatának elvégzése, illetve koordinálása, továbbá a támogató döntést követõen a kapcsolattartás a kedvezményezettel.


•

2011. évi 30. szám

5531

35. A projektdosszié megnyitása 47. §

(1) A KSZ minden iktatott pályázathoz nyit egy projektdossziét, amely a következõket tartalmazza: a) a projektdosszié tartalomjegyzéke, b) a projekt életútlapja, amelyen regisztrálni kell a projektkiválasztás, a szerzõdéskötés, a projektmegvalósítás fõ lépéseit, az EMIR-bõl generálva, c) eredeti projektadatlap és a pályázattal benyújtott eredeti mellékletek (papír alapú benyújtás esetén), d) beérkezett küldemény borítékja (ragszámmal), e) befogadási kritériumok teljesítését igazoló ellenõrzõ lista, f) projektgazda által beadott elektronikus adathordozók, g) a projektkiválasztáshoz, a szerzõdéskötéshez, a projektmegvalósításhoz és a finanszírozás megalapozásához kapcsolódó (lehetõleg eredeti) valamennyi dokumentum. (2) A pályázó tájékoztató felületén keresztül küldött tájékoztató jellegû dokumentumok esetében e dokumentumok nyomtatott verziója kerül a dossziéba.

48. §

(1) A vonalkóddal ellátott címke használata nem kötelezõ. (2) A vonalkóddal ellátott címke használata esetén a pályázat EMIR-be történõ iktatását követõen a rögzítést végzõ munkatárs kinyomtatja a rendszerbõl a pályázat azonosítására alkalmas vonalkóddal ellátott címkét, amely tartalmazza az EMIR-bõl generált következõ adatokat: a) a pályázat azonosító száma, b) a pályázat iktatószáma, c) a projektgazda neve, d) a beérkezés dátuma, e) vonalkód (ID-kód, amely magában foglalja a fentieket, valamint a beadott pályázat iktatás során rögzített összes adatát). (3) A kinyomtatott vonalkóddal ellátott címkét a beérkezett pályázatok összes példányára fel kell ragasztani, a könnyebb visszakereshetõség céljából.

36. Irattározás 49. §

(1) A KSZ gondoskodik róla, hogy irattározás céljára megfelelõen kialakított és felszerelt, az anyagok szakszerû és biztonságos õrzésére alkalmas helyiségben elhelyezésre kerüljön a benyújtott pályázati anyag másolati példánya (papír alapú benyújtás esetén). (2) Az eredeti pályázati dokumentációt (projektdossziét) a projektmenedzser tárolja.

37. A befogadási kritériumok ellenõrzése 50. §

A KSZ megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a) a felhívásban meghatározott, valamint b) a rendeletben meghatározott, következõ befogadási kritériumoknak ba) a pályázat a benyújtási határidõn belül került benyújtásra, bb) az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhetõ támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhetõ támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást, bc) a támogatást igénylõ a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik.

51. §

A KSZ a befogadási kritériumok ellenõrzését követõen dönt a) a pályázatbefogadási kritériumoknak való megfelelésérõl és a befogadásról, vagy b) a pályázat elutasításáról.

5532


•

2011. évi 30. szám

38. Értesítés befogadásról 52. §

(1) A befogadásról a KSZ folyamatos és szakaszos elbírálás esetén is a pályázat beérkezésétõl számított 7 napon belül, az EMIR-bõl generált ajánlott levélben tájékoztatja a projektgazdát. (2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a befogadás nem jelenti a támogatás elnyerését, és a pályázat tartalmi ellenõrzése során hiánypótlásra való felszólításra kerülhet sor. (3) A befogadó levél másolata az ajánlott szelvénnyel együtt lefûzésre kerül a projektdossziéba.

53. §

Ha a beérkezõ pályázatok száma jelentõsen meghaladja a tervezettet, a KSZ errõl haladéktalanul értesíti az IH-t. A befogadásról szóló értesítésre meghatározott határidõt a KSZ javaslatára az IH egy alkalommal maximum 7 nappal meghosszabbíthatja, amelyrõl az NFÜ és a KSZ közleményt tesz közzé a honlapján.

39. Értesítés a pályázat elutasításáról befogadási kritérium nem teljesítése miatt 54. §

(1) Ha a pályázat a befogadási kritériumoknak nem felel meg, a KSZ folyamatos és szakaszos elbírálás esetén is a pályázat beérkezésétõl számított 15 napon belül az EMIR-bõl generált ajánlott levélben értesíti a projektgazdát pályázata elutasításáról, az indokok részletes megjelölésével. (2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtásának lehetõségét és módját is. (3) Az elutasító levél másolata az ajánlott szelvénnyel együtt lefûzésre kerül a projektdossziéba.

55. §

Ha a projektadatlap papír alapon is benyújtásra került, a KSZ a pályázó kérésére visszaadja azt. Ha a pályázati felhívás errõl rendelkezik, a pályázat személyes visszavétele is lehetséges.

40. Tartalmi ellenõrzés 56. §

(1) A KSZ a befogadásról való döntést követõen haladéktalanul lefolytatja a pályázatok támogathatósági ellenõrzését. Ennek során a KSZ megvizsgálja, hogy a) a pályázat megfelel-e a felhívásban meghatározott követelményeknek, és b) a támogatást igénylõ a támogatásra való jogosultságát az útmutatóban elõírt módon igazolta-e. (2) A támogathatósági ellenõrzést a KSZ a pályázati kiírásban szereplõ szempontok szerint, pályázati konstrukciónként kialakított ellenõrzési lista alapján végzi.

41. A hiánypótlás 57. §

(1) Ha a befogadást követõen a támogatást igénylõ által benyújtott pályázat nem felel meg a felhívásban meghatározott követelményeknek, illetve a támogathatósági feltételek teljesülését alátámasztó elõírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, és a felhívás lehetõséget nyújt a hiánypótlásra, a KSZ a) megfelelõ (legalább 5, legfeljebb 15 napos) határidõ kitûzésével, b) az összes hiány, vagy hiba egyidejû megjelölése mellett, c) az EMIR-bõl generált tértivevénnyel ellátott levélben, faxon, vagy minõsített elektronikus aláírással ellátva, e-tértivevénnyel felszólítja a támogatást igénylõt a támogatási kérelmének kijavítására. (2) Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a támogatást igénylõt. (3) Könnyített elbírálású támogatás esetén – ha a felhívás másként nem rendelkezik – hiánypótlásnak nincs helye. Ha hiánypótlásnak nincs helye, és a benyújtott pályázat alapján a projektkiválasztási szempontoknak való megfelelés nem állapítható meg, a pályázat elutasítására kell javaslatot tenni. (4) A hiánypótlási felhívást a befogadás napjától számított legfeljebb 15 napon belül, a KSZ által indokolt és az IH vezetõje által engedélyezett esetben 30 napon belül kell a támogatást igénylõ részére megküldeni.

58. §

(1) A KSZ a hiánypótlásra történõ felszólítást tértivevényes levélben, faxon vagy minõsített elektronikus aláírással ellátva, e-tértivevénnyel küldi meg. A hiánypótlásra felszólító levélben csak egy hiánypótlási határidõ adható meg. Ezen


•

2011. évi 30. szám

5533

hiánypótlási határidõn belül a támogatást igénylõnek és a KSZ-nek lehetõsége van mind írásban, mind szóban egyeztetni a hiánypótláshoz szükséges kérdésekben. A hiánypótlás teljesítéséért a támogatást igénylõ felel. (2) A hiánypótlási határidõ kezdete a hiánypótlási felszólítás kézhezvételének dátuma. 59. §

Ha a támogatást igénylõ a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, úgy a hibás, hiányos támogatási kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell értékelésre, illetve döntés-elõkészítésre terjeszteni. Ha a támogatást igénylõ a hiánypótlást késve nyújtja be, a hiánypótlást az elbírálás során figyelmen kívül kell hagyni.

60. §

Ha az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása miatt, vagy más okból a pályázati felhívás módosul, és a módosítás a már benyújtott pályázatokat is érinti, a KSZ e fejezet hiánypótlásra vonatkozó szabályai szerint korrekcióra biztosít lehetõséget.

42. A helyszíni szemle 61. §

(1) A projektmegvalósítás tervezett helyszínének felkeresése elõsegíti a pályázat adatai helyénvalóságának ellenõrzését, a szabálytalanságok megelõzését. (2) Helyszíni szemlét a befogadást követõen a döntésig bármikor el lehet rendelni. (3) Helyszíni szemle során a pályázat támogatására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges információkat a KSZ a projekt megvalósításának helyszínén gyûjti be.

43. A helyszíni szemle elrendelése 62. §

(1) Helyszíni szemlét az IH, a KSZ vezetõje vagy a döntés-elõkészítõ bizottság rendelhet el. (2) Helyszíni szemle elrendelésére különösen akkor kerül sor, ha a) a döntés elõtt indokolt ellenõrizni a pályázatban feltüntetett egyes adatok helytállóságát, meg kell gyõzõdni azok valósságáról, és b) a helyszíni szemle várhatóan alkalmas a feltüntetett adatok igazolására.

63. §

Helyszíni szemle elrendelése esetén az értékelés vagy a döntés-elõkészítés nem zárható le a szemle eredményének megismerését és kiértékelését megelõzõen, mely az adott pályázatra vonatkozó döntési javaslat kialakításának a következõ bizottsági ülés idõpontjáig történõ elnapolását eredményezheti.

44. A helyszíni szemle programjának elkészítése 64. §

A helyszíni szemle programját a helyszíni szemlét elrendelõ által meghatározott szempontok szerint kell elkészíteni, oly módon, hogy a döntéshez szükséges információk a helyszíni szemle eredményeként rendelkezésre álljanak. Ha a helyszíni szemlét a döntés-elõkészítõ bizottság rendelte el, a szemle programjához, szempontjaihoz a KSZ vezetõje is tehet javaslatot.

45. A projektgazda értesítése 65. §

(1) A helyszíni szemlérõl a projektgazdát a szemle idõpontját megelõzõen legalább 5 nappal a KSZ az EMIR-bõl generált tértivevényes levélen értesíti, a szemle idõpontjának és céljainak, továbbá a helyszínen elõkészítendõ dokumentumok és információk megjelölésével. (2) A projektmenedzser a kiküldött levél másolatát és a visszaérkezett tértivevényszelvényt a projektdossziéba lefûzi.

5534


•

2011. évi 30. szám

46. A helyszíni szemlét végzõ személyek kiválasztása 66. §

(1) A helyszíni szemlét legalább két fõ végzi. A helyszíni szemlét a következõ személyek végezhetik: a) a döntés-elõkészítõ bizottság titkára, b) a döntés-elõkészítõ bizottság tagjai vagy megfigyelõi, c) a KSZ munkatársa, d) a külsõ szakértõ, e) az értékelõ, f) a döntés-elõkészítõ bizottság elnöke által meghatalmazott személy. (2) A helyszíni szemlét végzõk személyét a szemlét elrendelõ hagyja jóvá. (3) A helyszíni szemlét elrendelõ biztosítja, hogy a szemlét végzõk részletesen megismerjék az értékelés tárgyát képezõ javaslatok pályázati kiírását és a döntés-elõkészítõ bizottság specifikus kérdéseit. (4) A szemlét végzõk megbízólevél birtokában végezhetik a helyszíni szemlét. A megbízólevelet – a helyszíni szemle elrendelése szerint – az IH vezetõje, a KSZ vezetõje vagy a döntés-elõkészítõ bizottság elnöke adja ki. A szemle megkezdése elõtt a szemlét végzõk összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tesznek.

47. A helyszíni szemle lefolytatása 67. §

A helyszíni szemle keretében a szemlét végzõ ellenõrzi különösen a) a pályázatban szereplõ információk helytállóságát, b) a projekt megkezdésének idõpontját, c) a projekt megalapozottságát, d) a helyszín alkalmasságát.

68. §

A helyszíni szemle eredményét jegyzõkönyvben kell rögzíteni, melyet a szemlét végzõk aláírnak és a projektgazda jelenlévõ, cégjegyzésre jogosult, vagy annak megbízott képviselõje ellenjegyez. A helyszínen felvett – a projektgazda észrevételeit is tartalmazó – írásos jegyzõkönyv egy másolati példányát a szemlét végzõ a pályázó részére átadja.

69. §

Ha a projektgazda a helyszíni szemle lebonyolítását megtagadja, akadályozza, illetve a helyszíni szemlét végzõkkel nem mûködik együtt, a helyszíni szemlét végzõ tájékoztatja, hogy pályázata kizárásra kerülhet a további értékelésbõl. Ennek tényét a jegyzõkönyvben rögzíteni kell. A kizárásról a pályázatokról hozott döntés során dönt az IH vezetõje.

48. A helyszíni szemle eredményének átvezetése 70. §

(1) A helyszíni szemle eredményérõl a döntés-elõkészítõ bizottság titkára a jegyzõkönyv alapján a következõ döntés-elõkészítõ bizottsági ülésen beszámol. (2) A helyszíni szemlét végzõk a döntés-elõkészítõ bizottság felszólítására részt vesznek a döntés-elõkészítõ bizottság ülésén, és válaszolnak a döntés-elõkészítõ bizottság kérdéseire. (3) Ha a helyszíni szemlét végzõk nem tagjai a döntés-elõkészítõ bizottságnak, a döntés-elõkészítõ bizottság döntése során nem lehetnek jelen.

49. Az értékelõk kiválasztása 71. §

(1) Az IH és a KSZ biztosítja, hogy az értékelést a megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ személyek végezzék. Az értékelõkkel szemben támasztott feltételeket az IH konstrukciónként meghatározhatja. (2) A pályázatok értékelését az IH vezetõ döntésének megfelelõ számú és az IH vezetõje által kijelölt értékelõ(k) végzi(k). (3) Az értékelõk titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek.


•

2011. évi 30. szám

5535

50. Szerzõdéskötés az értékelõkkel 72. §

Ha az értékelést nem a KSZ munkatársa végzi, az IH vezetõje által jóváhagyott értékelést végzõkkel az IH vagy a KSZ szerzõdést köt.

73. §

Az értékelõ által aláírt szerzõdés, és a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat visszaérkezését követõen az IH vagy a KSZ eljuttatja a) az IH vagy a KSZ vezetõje számára aláírásra az értékelõ által aláírt szerzõdést, b) az értékelõnek – az értékelendõ pályázat vonatkozásában ba) nyomtatott vagy elektronikus formában az értékelendõ pályázatok listáját (a pályázók nevével és a pályázatok azonosító jelével), bb) nyomtatott vagy elektronikus formában a (már hiánypótolt) pályázatok egy példányát, bc) elektronikus formában az EMIR-bõl generált, a pályázat adataival kitöltött értékelõlapot.

74. §

Az értékelést végzõ a pályázati dokumentáció egy példányának átvételérõl átvételi elismervényt ír alá, kivéve, ha az értékelendõ pályázatokat e-mailen vagy az EMIR-en keresztül kapja meg. Az átvételi elismervényt a KSZ a döntés-elõkészítõ bizottsági dossziéban lefûzi, és a megfelelõ adatokat rögzíti az EMIR-ben. A külsõ értékelõvel kötött, mindkét fél által aláírt szerzõdés és az értékelõk által aláírt nyilatkozatok lefûzésre kerülnek.

51. Az értékelõk felkészítése 75. §

(1) Az IH vagy a KSZ biztosítja, hogy az értékelõk rendelkezzenek a) a támogatási konstrukció tárgyának megfelelõ szakértelemmel és pénzügyi ismerettel, b) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció tartalmának ismeretével, c) a vonatkozó jogszabályoknak az ismeretével, d) a pontozás módszerének ismeretével. (2) Az IH vagy a KSZ biztosítja továbbá az értékelést végzõk értékeléshez kapcsolódó képzését.

76. §

(1) Az értékelõk felkészítése és képzése különösen a következõkre terjed ki: a) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció szakmai célkitûzései és prioritásai, b) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció eljárásrendi vonatkozásai, c) az értékelési eljárás szabályai és részletes menetrendje, d) az értékelés szempontrendszere, e) a pontozás módszerei, a pontok megítélésének részletes szempontjai (lehetõleg egy mintapályázat közösen elvégzett pontozásának bemutatásával). (2) Külsõ értékelõk igénybevétele esetén az IH vagy a KSZ minden pályázati kiírásnál az értékelés megkezdése elõtt az értékelõk részére felkészítést tart. (3) Egy adott pályázati konstrukcióra beérkezett pályázatokat csak olyan külsõ értékelõ értékelhet, aki az IH vagy a KSZ által megtartott képzésen igazoltan részt vett.

52. Az objektív és számszerûsíthetõ tartalmi kritériumok értékelése 77. §

A KSZ az értékelés folyamata során a befogadott projekteket az objektív és számszerûsíthetõ tartalmi értékelési kritériumok alapján sorba rendezi (összesített értékelõ táblázat), továbbá jelzi a további szempontokra vonatkozó szakmai javaslatát.

53. Az értékelõ lap elkészítése 78. §

(1) Az értékelést végzõ minden értékelendõ projektje vonatkozásában az IH által meghatározott adattartalmú értékelõlapot tölt ki.

5536


•

2011. évi 30. szám

(2) Ha külsõ értékelõ végezte az értékelést, a nyomtatott (aláírt) vagy elektronikus formátumú értékelõlapot, illetve a pályázat hozzá eljuttatott példányát eljuttatja a KSZ részére. A KSZ ellenõrzi az értékelõlapok teljességét.

54. Az összegzõ lap 79. §

(1) Az értékelõlap(ok) alapján az EMIR projektjavaslatonként összegzõ lapot generál. (2) Az összegzõ lap tartalmazza: a) a támogatást igénylõ és a projektjavaslat azonosításához szükséges adatokat, b) a projektkiválasztási szempontok szerinti szöveges értékelést (objektív és számszerûsíthetõ tartalmi kritériumok esetén az adott kritériumra nézve szöveges értékelés nem kötelezõ), c) a felhívásban foglalt értékelési szempontrendszernek megfelelõ pontozást, illetve a projektkiválasztási szempontoknak való megfelelõség minõsítését, d) indoklással ellátott szakmai javaslatot a projektjavaslat változatlan tartalommal történõ támogatására, csökkentett összköltséggel, illetve feltétellel történõ támogatására vagy elutasítására, e) támogatási javaslat esetén a támogatást igénylõ által teljesítendõ elõfeltételek meghatározását, illetve a szükséges költségcsökkentés mértékét, f) helyszíni szemle lefolytatása esetén az erre vonatkozó tájékoztatást. (3) A döntés-elõkészítõ bizottsági ülésre a KSZ projektjavaslatonként kiegészítõ elõterjesztést készíthet a döntés megkönnyítése érdekében.

55. Az összesített értékelõ táblázat 80. §

A KSZ a döntés-elõkészítõ bizottsági ülésre az EMIR segítségével összesített értékelõ táblázatot készít. A táblázat tartalmazza többek között a döntés-elõkészítõ bizottsági ülésen elõterjesztendõ pályázatok listáját, a pályázatokra vonatkozó alapadatokat, legalább támogatásra javasolt és elutasításra javasolt bontásban.

56. A tisztázó kérdés 81. §

Ha az értékelõ megítélése alapján a pályázatban található információ nem egyértelmû, ellentmondásokat tartalmaz, a KSZ a projektgazdától az értékeléshez szükséges információkat ésszerû határidõ biztosításával faxon/elektronikus úton bekéri. A tisztázó kérdésre határidõn túl beérkezett választ figyelmen kívül kell hagyni.

57. Döntéshozatal könnyített elbírálás esetén 82. §

(1) Könnyített elbírálás esetén az összegzõ lap alapján az IH vezetõje dönt a projektjavaslat támogatásáról vagy elutasításáról. (2) A KSZ az összegzõ lapot döntésre felterjeszti az IH részére a) hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, az EMIR-en keresztül, vagy b) ha az a) pont szerinti felterjesztés nem lehetséges, nyomtatott formában, összesített értékelõ táblázatot mellékelve. (3) Az IH a projektjavaslat támogatásáról vagy elutasításáról az alábbiak szerint dönt: a) hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, az EMIR-en keresztül (a KSZ-szel való egyetértés és egyet nem értés esetében is), ha e pont szerinti döntés nem lehetséges, b) a KSZ javaslatával egyetértése esetén a nyomtatott formátumú összesített értékelõ táblázat aláírásával, vagy c) a KSZ javaslatával egyet nem értése esetén a nyomtatott formátumú összesített értékelõ táblázatra való rájegyzéssel, és a táblázat aláírásával.


•

2011. évi 30. szám

5537

58. A döntés-elõkészítõ bizottság 83. §

(1) Az IH a projektjavaslatok elbírálására döntés-elõkészítõ bizottságot állít fel. (2) A döntés-elõkészítõ bizottság elnökét az IH vezetõje jelöli, tagjait és a megfigyelõket az IH vezetõje kéri fel. A döntés-elõkészítõ bizottság elnöke lehet az NFÜ elnöke, elnökhelyettese, az IH vezetõje, vagy az IH vezetõje által kijelölt más személy. (3) Az IH felkérése alapján a döntés-elõkészítõ bizottságba tagot jelölhet a) a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter), b) prioritástengelyenként a feladatkörében érintett miniszter, c) az NFÜ, d) regionális program esetében az érintett regionális fejlesztési tanács. (4) A döntés-elõkészítõ bizottság tagjainak létszáma legalább 3, legfeljebb kilenc fõ. Az IH vezetõje több minisztert is felkérhet tag delegálására, egy miniszter legfeljebb egy fõt jelölhet. A döntés-elõkészítõ bizottság munkájában részt vesz az IH vezetõje által felkért és az IH vezetõje által meghatározott számú szakértõ, aki az adott döntés-elõkészítõ bizottsági ülésen elbírált pályázatoknak megfelelõ szakértelemmel rendelkezik. A döntés-elõkészítõ bizottság tagja lehet az NFÜ elnöke, elnökhelyettese, az IH vezetõje vagy az IH vezetõje által kijelölt más személy. (5) A döntés-elõkészítõ bizottságba megfigyelõt jelölhet a) a KSZ, b) az NFÜ, c) prioritástengelyenként a feladatkörében érintett miniszter, d) a miniszter. (6) A jelölést a jelölõ szervezetek írásban juttatják el az IH vezetõjéhez. (7) A döntés-elõkészítõ bizottság munkájában az elnök és a tagok szavazati joggal, a megfigyelõk és a titkár szavazati jog nélkül vesznek részt.

84. §

(1) A tagok és megfigyelõk személyét az IH írásban hagyja jóvá. (2) Az IH vezetõje a tag vagy megfigyelõ jelölését indoklással elutasíthatja. Elutasítás esetén a jelölõ szervezet másik személyt jelöl. (3) Az IH a döntés-elõkészítõ bizottság végleges összetételérõl tájékoztatja a KSZ-t. (4) A döntés-elõkészítõ bizottság munkáját az IH vezetõje által elfogadott ügyrend szabályozza.

59. A döntés-elõkészítõ bizottsági ülés megszervezése 85. §

A döntés-elõkészítõ bizottság titkársági feladatait a KSZ látja el. A KSZ vezetõje jelöli és nevezi ki a bizottság titkárát a KSZ munkatársai közül.

86. §

(1) A döntés-elõkészítõ bizottság titkára elkészíti és az ülés elõtt legalább 5 nappal postai vagy elektronikus úton megküldi vagy hozzáférhetõvé teszi a döntés-elõkészítõ bizottság tagjai és megfigyelõi számára legalább: a) a meghívó levelet, b) a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot és szükség esetén vagyonnyilatkozatot, c) a bírálatra elõterjesztendõ projektjavaslatok összegzõ lapjai alapján elkészített, EMIR-bõl generált összesített értékelõ táblázatot, d) a bírálatra elõterjesztendõ projektjavaslatok összegzõ lapjait, e) a bizottsági ülésen történõ hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot. (2) Titoktartási, összeférhetetlenségi és hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot évente, konstrukciónként csak egyszer, az elsõ olyan döntés-elõkészítõ bizottsági ülésen való részvétel elõtt kell megtenni, melyen a döntés-elõkészítõ bizottság tagja, illetve megfigyelõje részt vesz. Az aláírt nyilatkozat az év minden további döntés-elõkészítõ bizottsági ülésére is vonatkozik, melyen a tag, illetve a megfigyelõ részt vesz. (3) A döntés-elõkészítõ bizottság ülésének lebonyolításához szükséges technikai feltételek biztosításáról a KSZ gondoskodik.

5538

87. §


•

2011. évi 30. szám

(1) A döntés-elõkészítõ bizottság ülésére a titkár biztosítja a következõ dokumentumok rendelkezésre állását: a) a döntés-elõkészítõ bizottság ügyrendje, b) a kitöltetlen titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat (bizottsági tag helyettesítése esetére), c) bizottsági ülésen történõ hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozat (bizottsági tag helyettesítése esetére), d) a vonatkozó jogszabályok (elektronikus vagy nyomtatott formában), e) a projektdosszié (ideértve a pályázat eredeti vagy másolati példányát is), f) hangfelvétel elkészítéséhez szükséges eszközök, g) jelenléti ív, h) a bírálatra elõterjesztendõ pályázatok listája (EMIR-bõl generált összesített értékelõ táblázat), i) a bírálatra elõterjesztendõ pályázatok összegzõ lapjai. (2) A titkár biztosítja, hogy a bizottsági tagok a pályázati dokumentumokat a KSZ-nél bármikor megtekinthessék. (3) Az IH lehetõvé teheti, hogy a pályázatok vonatkozásában a döntés-elõkészítõ bizottság az EMIR-en keresztül vagy írásban tegyen döntési javaslatot.

60. A döntés-elõkészítõ bizottság ülésének megnyitása 88. §

A döntés-elõkészítõ bizottság elnöke és tagjai legkésõbb a döntés-elõkészítõ bizottság elsõ ülésén benyújtják az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló törvény szerint megtett vagyonnyilatkozatuk leadásáról szóló igazolást a döntés-elõkészítõ bizottság titkára részére.

89. §

(1) A döntés-elõkészítõ bizottsági ülés megkezdésekor a titkár: a) a jelenléti ívet a jelenlévõkkel aláíratja, b) ellenõrzi, hogy a bizottsági tagok, helyettesítõ személyek ba) a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot, és bb) a bizottsági ülésen történõ hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot szabályszerûen kitöltötték-e, c) ellenõrzi, hogy a döntés-elõkészítõ bizottság elnöke és tagjai benyújtották-e a vagyonnyilatkozatuk leadásáról kiállított átvételi elismervény másolatát, d) ellenõrzi, hogy a döntés-elõkészítõ bizottság tagjának távolléte esetében a tagot helyettesítõ személy póttagként elõzetesen kijelölésre került-e, e) az aláírt jelenléti ív alapján segíti a döntés-elõkészítõ bizottság elnökét annak ellenõrzésében, hogy a döntés-elõkészítõ bizottság határozatképes-e. (2) Az EMIR-en keresztül vagy írásban történõ javaslattétel esetén a titkár elõzetesen ellenõrzi, hogy a) a bizottsági tagok, helyettesítõ személyek titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot szabályszerûen kitöltötték-e, és b) a döntés-elõkészítõ bizottság elnöke és tagjai benyújtották-e a vagyonnyilatkozatuk leadásáról kiállított átvételi elismervény másolatát.

90. §

(1) A titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat alá nem írása, illetve a vagyonnyilatkozat hiánya a döntés-elõkészítõ bizottságból történõ azonnali kizárást eredményez. (2) Ha egy döntés-elõkészítõ bizottsági tag megszegi a rendelet 14. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályokat, kizárásra kerül a bírálásból, azonnal vissza kell vonulnia a döntés-elõkészítõ bizottságból és addigi szavazatai érvényüket vesztik.

61. A döntés-elõkészítõ bizottság döntési javaslata 91. §

A döntés-elõkészítõ bizottság ülésén szükség szerint részt vesz az objektív és számszerûsíthetõ tartalmi kritériumok szerinti értékelést végzõ értékelõ, aki szükség esetén kiegészítõ tájékoztatást ad, vagy részletezi az összegzõ lapban foglaltak indokait.


•

2011. évi 30. szám

5539

92. §

A döntés-elõkészítõ bizottság minden projekt vonatkozásában kitölti az összegzõ lapot, feltüntetve a nem objektív és nem számszerûsíthetõ tartalmi értékelési kritériumokra vonatkozó, a döntés-elõkészítõ bizottság által adott pontszámot.

93. §

A döntés-elõkészítõ bizottság az átlagpontszámok és az összegzõ lapban foglalt javaslat alapján kizárólag a következõ döntési javaslatokat teheti: a) a pályázatot változatlan tartalommal és költségvetéssel támogatásra javasolja, b) a projektjavaslatot csökkentett összköltséggel, illetve feltételekkel történõ támogatásra javasolja, vagy c) a projektjavaslatot elutasításra javasolja.

94. §

(1) A döntés-elõkészítõ bizottság – ha a döntési javaslathoz nem áll rendelkezésre elégséges információ, tagjai több mint felének egyezõ szavazatával – a döntéshez további információt kérhet a pályázótól. (2) Az (1) bekezdés szerinti információgyûjtés történhet tisztázó kérdés vagy helyszíni szemle formájában.

95. §

A projektjavaslat csökkentett elszámolható összköltséggel történõ támogatására kell javaslatot tenni, ha a projektjavaslat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez, vagy aránytalanul magas.

96. §

Ha a támogatást igénylõ pályázatában valótlan adatot közölt, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett – a nyilvánvaló adminisztrációs hiba esetét kivéve – a projektjavaslat nem támogatható.

62. Az emlékeztetõ és a döntési javaslat elkészítése 97. §

(1) A KSZ a döntés-elõkészítõ bizottság ülésérõl összesített értékelõ táblázat formájában elkészíti a döntési javaslatot, amelyet az IH kérésére a KSZ emlékeztetõvel egészít ki. (2) Az összesített értékelõ táblázat a támogatásra és elutasításra javasolt projektjavaslatokat, azok legfontosabb azonosító adatait tartalmazza: a) támogatás esetén a támogatás összegét és arányát, valamint feltételekkel történõ támogatás esetén a feltételeket, b) az összköltség csökkentése esetén a csökkentett összköltséget, a projektgazda által teljesítendõ elõfeltételeket, c) elutasítás esetén az elutasításra irányuló javaslatot, valamint annak részletes indoklását. (3) Az emlékeztetõ tartalmazza a) az ülés helyét és idõpontját, b) a jelenlévõ tagok és megfigyelõk nevét és az õket delegáló szervezet megnevezését, c) a határozatképességet, d) a szavazatok arányát (támogatás, elutasítás, tartózkodás), e) az esetleges összeférhetetlenség fennállását, f) az értékelés legfontosabb megállapításait, g) a döntéshozatal elõsegítése célját szolgáló egyéb bizottsági döntéseket, h) a bizottság bármely tagjának külön véleményét, ha azt a tag kéri, i) az összesített értékelõ táblázat készítõjének és az elnöknek a jóváhagyását, nyomtatott dokumentum esetében az aláírásait.

63. Döntés a pályázatokról 98. §

(1) A KSZ a döntési javaslatot döntésre felterjeszti a) hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, az EMIR-en keresztül, vagy b) ha az a) pont szerinti felterjesztés nem lehetséges, nyomtatott formában az IH vezetõje részére.

5540


•

2011. évi 30. szám

(2) Az IH vezetõje a döntési javaslat kézhezvételétõl (elektronikus küldés esetén az EMIR-átadástól) számított 5 napon belül a) jóváhagyja a döntés-elõkészítõ bizottság döntési javaslatát, b) részletes, írásban rögzített indoklás alapján a döntés-elõkészítõ bizottság javaslatát megváltoztatja, vagy c) részletes, írásban rögzített indoklás alapján (jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértésének gyanúja esetén) elrendeli a pályázat soron kívüli újbóli értékelését. (3) A jóváhagyás történhet a) hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, az EMIR-en keresztül (a döntés-elõkészítõ bizottság javaslatával való egyetértés és egyet nem értése esetén is), ha e pont szerinti jóváhagyás nem lehetséges, b) a döntés-elõkészítõ bizottság javaslatával való egyetértése esetén a nyomtatott formátumú döntési javaslat aláírásával, c) a döntés-elõkészítõ bizottság javaslatával való egyet nem értése esetén ca) a nyomtatott formátumú döntési javaslatra való rájegyzéssel, és annak aláírásával, vagy cb) módosított döntési javaslat aláírásával, amelynek melléklete az írásos indoklás. (4) A döntés jóváhagyásakor az IH vezetõje – nyomtatott formában aláírással, egyébként elektronikus jóváhagyással – megteszi a kötelezettségvállalást. (5) Ha az IH egy pályázatot támogatna, de forráshiány miatt az adott projekt nem támogatható, az IH tartaléklistát képezhet. (6) A jóváhagyásról az IH 3 napon belül értesíti a KSZ-t. 99. §

(1) Ha a projektjavaslat javasolt támogatása meghaladja az 5 milliárd forintot, a miniszter elõterjesztésére a Kormány dönt a projektjavaslat támogatásáról. (2) Az elõterjesztés elkészítéséért az NFÜ felelõs. A Kormány döntésérõl az IH haladéktalanul értesíti a KSZ-t.

64. Az újraértékelés 100. § (1) Az újraértékelés folyamata megegyezik a 77–99. § szerinti eljárással. (2) Egyes pályázatok esetleges újraértékelése nem késleltetheti a többi pályázattal kapcsolatos döntéshozatalt, kivéve abban az esetben, ha az újraértékelés a rendelkezésre álló keretbe beleférõ pályázatok sorrendjét érdemben befolyásolja.

65. A döntés rögzítése az EMIR-ben 101. §

A KSZ az elbírált projektek listáját – a támogatási konstrukció címét, a projektgazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát, a döntés idõpontját (év, hónap), a projektjavaslat összpontszámát – a döntést követõ 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben.

66. A projektgazda értesítése a döntésrõl, a döntés közzététele 102. § (1) A KSZ a döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban értesíti a projektgazdát a projekt elutasításáról. (2) Az értesítõ levél tartalmazza a) a projektjavaslat elutasításának részletes indoklását, b) a kifogás benyújtásának lehetõségérõl és módjáról való tájékoztatást. (3) Az értesítõlevelet tértivevényes küldeményként kell kiküldeni. (4) A döntésrõl történõ tájékoztatást követõen a projektgazda jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatot megismerni (lehetõség szerint a pályázói tájékoztató felületen). 103. § (1) A KSZ a támogatási döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban értesíti a projektgazdát a projekt támogatásáról a támogatási szerzõdés megkötése alcímben foglaltak szerint.


•

2011. évi 30. szám

5541

(2) A döntésrõl történõ tájékoztatást követõen a projektgazda jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatot megismerni a pályázói tájékoztató felületen.

67. A projektgazda köztartozás- és támogatáshalmozódás-vizsgálata 104. § (1) A támogató döntést követõ 10 munkanapon belül a projekt adatait támogatáshalmozódás-vizsgálat céljából meg kell küldeni a KIMOR részére. Az adott projektgazda esetén az esetleges támogatáshalmozódásra vonatkozó adatokat a döntés-elõkészítés során küldött és a KIMOR által tárolt adatok válaszállománya tartalmazza. (2) A támogató döntést követõen a projektgazda vonatkozásában köztartozás-vizsgálatot kell végezni az EMIR-ben az adóhatóság rendszereibõl lekért adatok alapján. (3) A köztartozási adatok érvényessége a jogszabályok figyelembevételével mindaddig fennáll, amíg a tartozásadatokban bekövetkezõ változásokról az illetékes hatóság tájékoztatást küld az NFÜ felé az EMIR-en keresztül. A tájékoztatás alapján az adatszolgáltatásban nem hátralékosként megjelölt kedvezményezettnek mindaddig kifizethetõ támogatás, amíg az ellenkezõjérõl szóló adat nem kerül rögzítésre az EMIR-ben.

IV. Fejezet A TÁMOGATÁSI SZERZÕDÉS, TÁMOGATÓI OKIRAT 68. A támogatási szerzõdés megkötése 105. § (1) A projekttel kapcsolatos támogatási döntésrõl a KSZ tértivevényes küldeményben tájékoztatja a támogatást igénylõt és ezzel egyidejûleg a támogatási szerzõdést elektronikus adathordozón, PDF formátumban megküldi. (2) Az értesítõ levél tartalmazza a) a megítélt támogatás összegét, b) csökkentett összköltségû támogatás esetén a projektjavaslat csökkentett összköltséggel való támogatásának részletes, a döntés-elõkészítõ bizottsági ülésrõl készült döntési javaslaton alapuló indoklását, c) feltételes támogatás esetén a projektgazda által teljesítendõ elõfeltételeknek a döntés-elõkészítõ bizottsági ülésrõl készült döntési javaslaton alapuló meghatározását, d) csökkentett összköltségû és/vagy feltételekkel történõ támogatás esetén a kifogás benyújtásának lehetõségérõl és módjáról való tájékoztatást, e) a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatban foglaltakat, f) a szerzõdéskötéshez szükséges feltételeket, benyújtandó dokumentumok, igazolások felsorolását, g) a rendelet 30. § (2) bekezdésében meghatározott azon dokumentumok felsorolását, melyeket a felhívás nem az elsõ kifizetési kérelem benyújtásához ír elõ, h) a KSZ részérõl kijelölt projektmenedzser nevét és elérhetõségét, i) a szerzõdéskötés feltételei teljesítésének, a szerzõdéskötéshez szükséges dokumentumok és igazolások megküldésének határidejét, és a szerzõdés megkötésére rendelkezésre álló határidõt, j) azt, hogy a támogatási szerzõdést a kedvezményezettnek két példányban kell kinyomtatni és aláírni, k) a 110. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatást. 106. § (1) A szerzõdést a kedvezményezett támogatói döntéstõl szóló értesítésének kézhezvételétõl számított legfeljebb 30 napon belül meg kell kötni. (2) A szerzõdéskötéshez szükséges dokumentumok és igazolások, valamint a kedvezményezett által aláírt támogatási szerzõdés megküldésének határideje az értesítés kézhezvételtõl számított legfeljebb 15 nap. (3) A szerzõdéskötéshez a KSZ kizárólag olyan dokumentumokat és igazolásokat kérhet be, melyeket a kedvezményezett a támogatás igénylésekor még nem nyújtott be, kivéve, ha azok tartalma módosult. 107. § (1) A kedvezményezett által megküldött dokumentumok, igazolások, és az aláírt támogatási szerzõdés példányainak teljeskörûségét, megfelelõségét, valamint a pályázatban és a beküldött dokumentumokban és igazolásokban

5542


•

2011. évi 30. szám

szereplõ adatok azonosságát, eltérés esetén a támogatást igénylõ jogosultságát a KSZ a vonatkozó EMIR ellenõrzési lista alapján megvizsgálja. 108. § (1) Ha a támogatási szerzõdés megkötéséhez szükséges dokumentumok, igazolások a megadott határidõn belül hiánytalanul és hibátlanul rendelkezésre állnak, és a kedvezményezett minden, a támogatási szerzõdés megkötéshez szükséges feltételt teljesített, a kedvezményezett által aláírt támogatási szerzõdés példányait a KSZ vezetõje vagy az általa meghatalmazott személy – az NFÜ nevében – cégszerûen aláírja és keltezéssel látja el. Ez a támogatási szerzõdés megkötésének napja. (2) A KSZ a támogatási szerzõdés egy eredeti példányát a kedvezményezett részére a támogatási szerzõdés megkötéséhez szükséges dokumentumok beérkezésétõl számított 10 napon belül megküldi. A másik példány a KSZ-t illeti. 109. § (1) Ha a dokumentumokat és igazolásokat nem a megadott feltételeknek megfelelõen nyújtották be, hiányosak vagy hibásak, a KSZ azok kézhezvételétõl számított 10 napon belül az összes hiány, illetve hiba egyidejû megjelölésével, hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet megfelelõ határidõ tûzésével annak érdekében, hogy a támogatási szerzõdést a támogatásról szóló értesítést kézhezvételét követõ legkésõbb 60. napon meg lehessen kötni. (2) Ha a támogatási szerzõdés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából nem kerül sor az (1) bekezdésben meghatározott határidõn belül, a támogatási döntés érvényét veszti. 110. § (1) Ha a támogatási szerzõdés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából a támogatásról szóló értesítés kézhezvételétõl számított 60 napon belül nem kerül sor, de a kedvezményezett mulasztásának indokolását a KSZ elfogadja, akkor a szerzõdéskötésre a támogatásról szóló értesítést követõ legfeljebb 60. napon legfeljebb 30 napos új határidõt állapíthat meg, feltéve, hogy a kedvezményezett a 60. nap leteltét megelõzõ 10. napig írásban jelezte a KSZ-nek, és megfelelõen indokolta azokat a rajta kívül álló okokat, amelyek miatt nem képes a megadott határidõn belül a szerzõdéskötéshez szükséges feltételeket teljesíteni. Ha a kedvezményezett által bemutatott körülmények, indokok a KSZ szerint nem elfogadhatóak, döntésének indoklásával értesíti a kedvezményezettet, arról, hogy a támogatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ nem került meghosszabbításra. (2) Ha a kedvezményezett az (1) bekezdésben meghatározott póthatáridõn belül sem küldi meg a szükséges dokumentumokat és igazolásokat, a támogatási döntés érvényét veszti. 111. §

Kiemelt projekt, nagyprojekt esetében, ha a támogatási döntés érvényét veszti, az errõl szóló értesítés kiküldése csak az IH jóváhagyásával tehetõ meg.

112. §

Ha a kedvezményezett arról tájékoztatja a KSZ-t, hogy a támogató döntés ellenére nem valósítja meg a projektet és nem köti meg a támogatási szerzõdést, a KSZ ennek tudomásulvételérõl értesíti a kedvezményezettet.

113. §

Támogatás kizárólag megkötött támogatási szerzõdés vagy aláírt támogatói okirat alapján folyósítható.

114. § (1) A támogatási szerzõdés megkötése elõtt a KSZ helyszíni szemlét rendelhet el. Helyszíni szemle elrendelése esetén a szemle eredményének megismerését és kiértékelését megelõzõen a szerzõdést nem lehet megkötni. (2) Helyszíni szemle elrendelésére különösen akkor kerülhet sor, ha a) az IH által hozott döntésben támasztott feltételeket a helyszínen kell ellenõrizni, b) a szerzõdéskötési feltételek teljesülését a helyszínen kell ellenõrizni. (3) A KSZ írásban értesíti a kedvezményezettet a helyszíni szemle idõpontjáról és céljáról, a helyszínen megvizsgálandó dokumentumokról és információkról. (4) A helyszíni szemlét az IH vagy KSZ vezetõje által megbízólevéllel megbízott személyek végezhetik. A helyszíni szemlét legalább két fõ – KSZ munkatársa, külsõ szakértõ vagy IH munkatársa – végezheti. (5) A helyszíni szemle megkezdése elõtt a szemlét végzõk kötelesek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni. 115. § (1) A helyszíni szemle eredményét jegyzõkönyvben kell rögzíteni, mely tartalmazza a) a vizsgált projekt megnevezését, b) a helyszíni szemlét végzõ szervezet és személyek nevét,


•

2011. évi 30. szám

5543

c) d) e) f) g)

a vizsgált szervezet nevét, címét, az ellenõrzés helyszínét, idõpontját, idõtartamát, a helyszíni szemle során figyelembe vett ellenõrzési szempontokat, a helyszíni szemle során átvizsgált bizonylatok, dokumentumok körét, a szemlét végzõk által másolatban átvett iratok, dokumentumok azonosítási adatait, a helyszíni szemlét végzõk által tett megállapításokat és a projektgazda álláspontját a megállapításokkal kapcsolatban. (2) A jegyzõkönyvet a szemlét végzõk aláírják és a projektgazda jelen lévõ, cégjegyzésre jogosult, vagy annak megbízott képviselõje ellenjegyzi. A helyszínen felvett – a projektgazda észrevételeit is tartalmazó – írásos jegyzõkönyv egy másolati példányát a helyszíni szemlét végzõ a projektgazda részére átadja. (3) Ha a projektgazda a helyszíni szemle lebonyolítását megtagadja, akadályozza, illetve a helyszíni szemlét végzõkkel nem mûködik együtt, a helyszíni szemlét végzõ tájékoztatja, hogy az NFÜ elállhat a támogatói döntéstõl. Ennek tényét a jegyzõkönyvben rögzíteni kell.

69. A támogatási szerzõdés módosítása 116. § (1) Ha a kedvezményezett a rendelet 36. § (1) bekezdésében, illetve a támogatási szerzõdésben meghatározott módon a támogatás szempontjából releváns adatainak változásáról értesíti a KSZ-t, a KSZ a bejelentést a) elfogadja, b) ha több adat vonatkozásában tartalmaz változást, részben elfogadja, vagy c) elutasítja, amelyrõl a bejelentés beérkezését követõ 10 napon belül írásban értesíti a kedvezményezettet. (2) Ha a bejelentett változást a benyújtott dokumentumok nem teljes körûen támasztják alá, a KSZ a változás bejelentéséhez kapcsolódóan legfeljebb 30 napos határidõ tûzésével hiánypótlásra hívja fel kedvezményezettet. (3) Ha a hiánypótlási dokumentumok nem érkeznek be a megadott határidõre, vagy továbbra sem támasztják alá a változást, a KSZ a bejelentést részben vagy egészben elutasítja. 117. § (1) A bejelentés elfogadása esetén a KSZ módosítja az EMIR-ben nyilvántartott, változással érintett adatokat. (2) A bejelentés elutasítása esetén a KSZ kezdeményezi a szerzõdésszerû állapot helyreállítását, ha szükséges, a szerzõdés módosítását, vagy a szerzõdés megszüntetését. 118. § (1) Ha a kedvezményezett a rendelet 36. § (1) és (2) bekezdésben, illetve a támogatási szerzõdésben meghatározott módon a támogatási szerzõdés módosítását kezdeményezi, a KSZ megvizsgálja, hogy a kedvezményezett a szerzõdésmódosítási kérelmét megfelelõ indoklással, a kérelmet alátámasztó dokumentumokkal együtt nyújtotta-e be. (2) A szerzõdésmódosítási kérelem elbírálásának és a módosítás tervezete megküldésének határideje – ide nem számítva az esetleges hiánypótlás idejét – a módosítási kérelem beérkezésétõl számított legfeljebb 30 nap, amelyet a KSZ egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat. (3) Ha a kérelemhez csatolt dokumentumok vagy adatok hiányosak, a KSZ legfeljebb 30 napos határidõ tûzésével hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet. (4) Ha a hiánypótlási dokumentumok nem érkeznek be a megadott határidõre, vagy továbbra sem megfelelõek, a KSZ elutasítja a módosítási kérelmet. (5) A módosítási kérelem elutasítása esetén a KSZ kezdeményezi a szerzõdésszerû állapot helyreállítását, amennyiben szükséges a szerzõdés módosítását, vagy a szerzõdés megszüntetését. 119. § (1) Ha a módosítási kérelmet és a szükséges dokumentumokat a kedvezményezett megfelelõen nyújtotta be, és a módosítás tartalmi szempontból is elfogadható, a módosítási kérelem alapján a KSZ gondoskodik a szerzõdésmódosítás szövegének elkészítésérõl. A szerzõdés módosítása nem irányulhat az általános szerzõdési feltételek módosítására. (2) A módosítási kérelem elbíráláshoz külsõ szakértõ is igénybe vehetõ. (3) Ha a módosítási kérelem a projekttartalom változásáról szóló fejezetben meghatározottak módosítására irányul, a KSZ a módosítási kérelmet a projekttartalom változásáról szóló fejezetben foglaltak figyelembevételével bírálja el.

5544


•

2011. évi 30. szám

120. § (1) A KSZ a szerzõdésmódosítás-tervezetet megküldi a kedvezményezettnek, vagy lehetõséget biztosít személyes átvételre. A módosult szerzõdés a támogatási szerzõdéssel megegyezõ példányszámban készül. (2) A kedvezményezett által aláírt szerzõdésmódosítást a KSZ vezetõje vagy az általa meghatalmazott személy cégszerûen aláírja és keltezéssel látja el. Ez a támogatásiszerzõdés-módosítás hatályba lépésének napja. (3) Ha a támogatási szerzõdést az NFÜ ellenjegyezte, a szerzõdésmódosítást is ellenjegyzi. (4) A KSZ a hatályos szerzõdés egy eredeti példányát a kedvezményezett részére megküldi, a többi példány a KSZ-t illeti.

70. A támogatási szerzõdés megszüntetése és megszûnése 121. § (1) A támogatási szerzõdés a teljesítést (beleértve az ellenõrzéstûrési, valamint a dokumentummegõrzési kötelezettséget is) megelõzõen csak vis maior, lehetetlenülés, a KSZ vagy a kedvezményezett általi, a támogatási szerzõdésben meghatározott esetekben és módon történõ elállás, a teljes támogatási összeg és kamatainak visszafizetése vagy a bíróság határozata alapján szûnik meg. (2) Ha a rendeletben, illetve a támogatási szerzõdésben meghatározott valamely elállási ok bekövetkezik és a KSZ emiatt a szerzõdéstõl eláll, a KSZ az elállásról szóló nyilatkozatot megküldi a kedvezményezettnek. (3) Az elállás idõpontja az elállásról szóló értesítés kedvezményezett részérõl történõ átvételének napja. Ha az átvétel nem történik meg, a rendelet 121. § (1) és (2) bekezdése szerinti kézbesítési vélelem alkalmazandó. (4) A támogatási szerzõdést felmondani nem lehet.

71. A támogatói okirat 122. § (1) Könnyített elbírálású támogatás esetén, illetve ha a felhívásban támogatói okirat kibocsátásáról rendelkeztek, a KSZ az NFÜ nevében támogatói okiratot bocsát ki. (2) A támogatási szerzõdés alcímben foglaltakat támogatói okirat alkalmazása esetén ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Ahol ezen utasítás támogatási szerzõdést említ, azon támogatói okiratot is érteni kell. Ahol ezen utasítás támogatási szerzõdéstõl történõ elállást említ, azon támogatási okirat esetében a KSZ által történõ elállás esetén a támogatói okirat visszavonását, kedvezményezett részérõl történõ elállás esetén támogatásról való lemondást kell érteni. 123. § (1) A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, illetve a kedvezményezett korábbi elõzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekrõl rendelkezhet. A támogatói okirat mellékletét képezi az adott konstrukció keretében támogatást nyert kedvezményezettekre irányadó általános szerzõdési feltételek. (2) A támogatói okirat alkalmazása esetében a pályázó a pályázat benyújtásával egyidejûleg nyilatkozik arról, hogy vonatkozó jogszabályokban, a pályázati felhívásban, a pályázati adatlapban, és az általános szerzõdési feltételekben foglaltakat megismerte, és a pályázat benyújtásával egyidejûleg a támogatás megítélése esetére kötelezettséget vállal az abban foglaltak betartására és a pályázat végrehajtására. A pályázó ezen nyilatkozata ajánlatnak minõsül, amelyhez a Ptk. 211. § (1) bekezdés alapján kötve van. 124. §

A támogatási jogviszony létrejöttét követõen az okirat kizárólag akkor bocsátható ki a kedvezményezett részére, ha a kedvezményezett a támogatói döntésrõl szóló értesítés kézhezvételét követõ 30 napon belül a felhívásban meghatározott, a támogatói okirat kiadásához szükséges minden dokumentumot hiánytalanul és hibátlanul támogató részére megküld.

V. Fejezet A NAGYPROJEKTEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 125. § (1) Ha egy projekt összköltsége eléri a 1083/2006/EK tanácsi rendelet 39. cikke szerinti nagyprojekt értékhatárát, a támogatói döntést követõen a nagyprojekt elfogadásáról, valamint támogatási kérelem Európai Bizottság számára történõ megküldésérõl a Kormány dönt.


•

2011. évi 30. szám

5545

(2) A kormány-elõterjesztést a KSZ szakmai javaslata alapján az IH állítja össze. (3) Nagyprojekt esetében a támogatási szerzõdés megkötésére a Kormány döntését követõen kerül sor. 126. § (1) A támogatási szerzõdés megkötését követõen az IH jóváhagyás céljából elektronikus formában megküldi az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet. A támogatási kérelem és a kapcsolódó dokumentumok összeállítása a kedvezményezett feladata. (2) Kivételes esetben az NFÜ a támogatási szerzõdés megkötését megelõzõen – de a Kormány döntését követõen – is megküldheti az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a támogatási szerzõdés megkötésére a támogatási kérelem megküldését követõ 40 napon belül nem kerül sor, az NFÜ kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jóváhagyás folyamatának felfüggesztését. (4) A támogatási kérelemben – a Kormány eltérõ döntése hiányában – a maximális EU támogatási arányt kell kérni az Európai Bizottságtól. (5) Ha az Európai Bizottság befogadja az IH által küldött támogatási kérelmet, az IH a támogatási kérelem Európai Bizottság általi befogadásának tényérõl írásban tájékoztatja a KSZ-t, nemzeti fejlesztési minisztert, a feladatkörében érintett minisztert, a kedvezményezettet és az Igazoló Hatóságot. 127. § (1) Ha az Európai Bizottság a befogadott dokumentumokhoz kiegészítõ információkat kér, az IH a kedvezményezett, a KSZ, illetve – ha szükséges – külsõ szakértõk bevonásával a megadott határidõn belül gondoskodik a kiegészítõ információk Európai Bizottság részére történõ megküldésérõl. (2) Ha az Európai Bizottság a projektjavaslat módosítását is kezdeményezi, az IH a módosítási javaslatokat haladéktalanul továbbítja a KSZ felé. A KSZ szükség esetén a módosítási javaslatról egyeztet az IH-val, a projektgazdával és az értékelõvel. (3) A KSZ a javaslatok és az egyeztetés alapján ellenõrzi a módosított támogatási kérelmet, melyet a KSZ vezetõjének jóváhagyását követõen megküld az IH részére. (4) Az IH egyetértése esetén elõterjesztést készít a Kormány részére a módosított támogatási kérelemrõl. A Kormány döntését követõen az IH megküldi a módosított támogatási kérelmet az Európai Bizottság részére. 128. §

Ha az Európai Bizottság a projektjavaslat jóváhagyása elõtt értékelõ látogatást, helyszíni szemlét tesz a projekt megismerése céljából, az errõl szóló értesítést az IH haladéktalanul megküldi a KSZ-nek, aki a helyszíni szemle eljárásrendje alapján jár el.

129. § (1) Ha az Európai Bizottság a támogatási kérelmet jóváhagyja, az errõl szóló értesítést az IH megküldi a KSZ-nek, a miniszternek, a feladatkörében érintett miniszternek, a kedvezményezettnek és az Igazoló Hatóságnak. (2) Ha az Európai Bizottság a támogatási kérelmet elutasítja, a KSZ eláll a szerzõdéstõl. Az elutasító határozatról az IH tájékoztatja a KSZ-t, aki írásban tájékoztatja a kedvezményezettet. 130. § (1) A támogatási kérelem módosítása és az Európai Bizottság által elfogadott projektjavaslat alapján a támogatási szerzõdés ellenõrzése, illetve módosítása szükséges. (2) A KSZ a módosított támogatási szerzõdés tervezetet megküldi az IH-nak jóváhagyásra. Az IH jóváhagyását követõen a módosított támogatási szerzõdést a KSZ küldi meg a kedvezményezett részére. (3) A kedvezményezett által aláírt támogatási szerzõdés beérkezését követõen a KSZ megküldi a véglegesített támogatási szerzõdés példányait az IH részére ellenjegyzés céljából. Az IH vezetõje vagy az általa meghatalmazott személy a szerzõdés példányait cégszerûen aláírja és keltezéssel látja el. (4) Az IH visszaküldi az ellenjegyzett támogatási szerzõdést a KSZ részére. A NFÜ által ellenjegyzett támogatási szerzõdés példányait a KSZ vezetõje vagy az általa meghatalmazott személy cégszerûen aláírja és dátumozza. (5) A szerzõdés hatálybalépésének dátumát és adatait az EMIR-ben kell rögzíteni. 131. § (1) Ha a kedvezményezett arról tájékoztatja a KSZ-t, hogy a projekt megvalósítása során olyan tény vagy körülmény merült fel, amely az Európai Bizottság határozatában megállapított rendelkezéseket, illetve feltételeket érinti és KSZ álláspontja szerint az Európai Bizottság határozatának módosítása indokolt, a KSZ egyetértése esetén a kedvezményezett 30 napon belül elkészíti a módosítási kérelmet és megküldi az IH-nak. (2) Az IH felülvizsgálja a módosítási kérelmet és szükség szerint egyeztet a KSZ-szel és a kedvezményezettel.

5546


•

2011. évi 30. szám

(3) A kedvezményezett által jelzett módosítási javaslatok felülvizsgálatát követõen az IH elõterjesztést készít a Kormány részére a módosítási kérelemrõl. A Kormány döntését követõen az IH megküldi az Európai Bizottság részére a módosítási kérelmet. (4) A bizottsági határozat módosításáról az IH értesíti a KSZ-t, a minisztert, a feladatkörében érintett minisztert, a kedvezményezettet és az Igazoló Hatóságot. 132. § (1) Az Európai Bizottság határozatának módosítását követõen a támogatási szerzõdést megfelelõen módosítani kell. (2) A KSZ a szerzõdésmódosítása tervezetét jóváhagyás céljából megküldi az IH részére. (3) Az IH vezetõje vagy az általa meghatalmazott személy egyetértése esetén ellenjegyzi a szerzõdésmódosítás tervezetét, majd megküldi a KSZ részére. (4) A KSZ a kedvezményezett részére megküldi a szerzõdésmódosítás tervezetét aláírásra. 133. § (1) A kedvezményezett által aláírt szerzõdésmódosítás visszaérkezését követõen, a KSZ vezetõje vagy az általa meghatalmazott személy a szerzõdés példányait cégszerûen aláírja és keltezéssel látja el. (2) A szerzõdésmódosítás egyik példányát a KSZ a kedvezményezettnek megküldi, két példány a KSZ-t, a negyedik példány az NFÜ-t illeti.

VI. Fejezet BIZTOSÍTÉKADÁS 72. Általános rendelkezések 134. § (1) Minden olyan kedvezményezett köteles biztosítékot nyújtani, aki vagy akinek a projektje a rendelet 33. § (8) bekezdése alapján nem mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. (2) Biztosítékként a rendelet 33. § (1) bekezdésében foglaltakat lehet nyújtani. (3) A felhívás meghatározhatja egyes biztosítékok nyújtásának és elfogadásának feltételeit. (4) Konzorciumi pályázók esetében minden konzorciumi tagnak nyújtania kell a kötelezõ biztosítékokat, ha a ráesõ támogatási összeg meghaladja a 20 millió forintot és a rendelet 33. § (8) bekezdése alapján nem mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. 135. § (1) A biztosíték legfeljebb a megítélt támogatási összeg mértékéig kérhetõ. Ha a biztosíték értéke a biztosítéknyújtás határidejéig nem a teljes megítélt támogatási összegre terjed ki, a további biztosítékokat az egyes kifizetési igénylések benyújtásával egyidejûleg kell nyújtani. (2) A benyújtott kifizetési igényléssel egyidejûleg a kedvezményezettnek a már folyósított, illetve az aktuálisan igényelt támogatási összeg összértékének megfelelõ mértékû biztosíték rendelkezésre állását kell igazolnia. (3) A záró kifizetési igényléshez a biztosíték értékét csak abban az esetben szükséges kiegészíteni, ha a kedvezményezett fenntartási idõszakban nyújtandó biztosítéki értékét nem éri el az addig nyújtott biztosíték. 136. § (1) Ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, és a konzorciumi tag nem mentesül a biztosíték nyújtásának kötelezettsége alól, akkor a biztosíték mértéke a konzorciumi tag részére juttatott támogatási összeg. (2) A konzorciumi tagok a biztosítéknyújtási kötelezettséget átvállalhatják. (3) Biztosíték nyújtására nem kötelezett tag a biztosítékmentességet más tagra nem terjesztheti ki. 137. § (1) A biztosíték nyújtásának határideje a kifizetési igénylés benyújtásának idõpontja. (2) A biztosítékoknak a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig rendelkezésre kell állnia. (3) A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett idõszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát megelõzõ legalább 45 nappal annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezett igazolja. Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését, illetve szabálytalansági eljárást von maga után.


•

2011. évi 30. szám

5547

(4) A biztosítékot a (3) bekezdés szerinti összegre szólóan egy dokumentumban kell benyújtani, vagy az elsõként benyújtott dokumentum módosításaként, kivéve, ha az adott típusú biztosíték kötelezettje nem ugyanaz a személy, illetve amennyiben a biztosíték nem ugyanazon támogatási jogviszonyra vonatkozik. 138. § (1) Támogatás, ideértve az elõleget is, mindaddig nem folyósítható, amíg a kedvezményezett a kifizetési igénylésben megjelölt, valamint a már kifizetett támogatás együttes összegének erejéig nyújtott biztosítékot nem igazolja. (2) A támogatási szerzõdésben rögzített biztosítékok iratanyagát eredetiként kell csatolni. 139. § (1) A kedvezményezett a fenntartási idõszakban is köteles biztosítékot nyújtani. (2) 20 millió forintot meghaladó, de az 50 millió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási idõszakra nem kell biztosítékot adni. (3) Az 50 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási idõszakra a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelõ mértékû biztosítékokat szükséges nyújtania minden kedvezményezettnek, ide értve azon kedvezményezetteket is, melyek egyösszegû elszámolóként a megvalósítási idõszakra mentesülnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. (4) A biztosítéknyújtási kötelezettség megszûnése esetén a megszüntetés költségei a kedvezményezettet terhelik, a megszüntetéshez szükséges nyilatkozatokat az NFÜ vagy a KSZ adja ki.

73. Ingatlan jelzálog 140. § (1) A jelzálogszerzõdés az NFÜ mint támogató és a kedvezményezett között jön létre. Az NFÜ-t a jelzálogszerzõdés megkötés során a KSZ képviseli. (2) Ha a zálogtárgy harmadik személy tulajdonában van, a zálogkötelezett a zálogtárgy tulajdonosa. (3) A zálogszerzõdés NFÜ nevében történõ megkötésével kapcsolatos feladatokat a KSZ látja el. (4) A KSZ-ek az egyedi jelzálogszerzõdéseket az NFÜ által elkészített és jóváhagyott jelzálogszerzõdés-minta alapján kötik meg. 141. §

Az ingatlanra vonatkozó jelzálogszerzõdést közjegyzõ által ellenjegyzett közokiratba kell foglalni.

142. § (1) Ingatlan jelzálog esetén a felajánlott zálogtárgy csak akkor fogadható el, ha elsõ ranghelyû jelzálogjogot lehet bejegyeztetni. (2) Második vagy további ranghelyre – akár ranghelycsere útján történõ – bejegyzés elfogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyû bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre. (3) Az ingatlan jelzálog szerzõdés megkötéséhez a KSZ a következõ dokumentumokat kéri be a kedvezményezettõl: a) 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap, b) értékbecslés, c) értékbecslési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultság igazolása, d) ha a jelzálogszerzõdés megkötéséhez, illetve a jelzálogjog bejegyzéséhez harmadik személy hozzájárulása szükséges, a harmadik személy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy közokirat formájában tett hozzájáruló nyilatkozata, e) ha a felajánlott ingatlan nem a kedvezményezett tulajdona, ea) ha a tulajdonos nem természetes személy 60 napnál nem régebbi cégkivonata, illetve nyilvántartásba vételt igazoló dokumentuma, eb) ha a tulajdonos természetes személy személyi igazolványának másolata és aláírási címpéldánya (a www.e-cegjegyzek.hu honlapról lekért adatok is elfogadhatóak). (4) A KSZ ellenõrzi, hogy a megküldött dokumentumok alapján a pályázati felhívásban és a rendeletben meghatározott, az adott biztosítékkal szemben támasztott feltételek megvalósulnak, és így a zálogszerzõdés megköthetõ, azaz a felajánlott biztosíték értéke eléri legalább a kifizetési kérelemben igényelt összeget és a biztosítékul felajánlott ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolata alapján az ingatlan per- és igénymentes. Az ingatlan biztosítéki értékét a KSZ határozza meg.

5548


•

2011. évi 30. szám

(5) Ha a kedvezményezett a fejlesztés tárgyát képezõ ingatlant ajánlja fel biztosítékként, az ingatlannak a zálogszerzõdés aláírásakor fennálló értékét kell figyelembe venni annak megállapítása során, hogy a felajánlott biztosíték eléri legalább a már folyósított, illetve az aktuálisan igényelt támogatási összeg összértékének mértékét. 143. § (1) Az értékbecslésnek tartalmaznia kell legalább a) az ingatlan azonosításra alkalmas megnevezését, b) az ingatlan nettó forgalmi értékét, c) az ingatlanról készült fényképeket, d) az érték megállapításánál figyelembe vett körülményeket és az alkalmazott módszert. (2) Az értékbecslési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultságot igazolhatja a) igazságügyi szakértõi értékbecslésnél a nyilvántartási azonosító szám, b) értékbecslõ esetén a cégkivonat vagy egyéni vállalkozói igazolvány közjegyzõ által hitelesített másolata és az OKJ-s képesítésrõl szóló bizonyítvány másolata. 144. §

A megkötött jelzálogszerzõdés közokiratba foglalásáról és a jelzálog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyeztetésérõl a kedvezményezett gondoskodik.

74. A vagyont terhelõ zálogjog 145. § (1) Vagyont terhelõ zálogjog jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság vagyonán alapítható. (2) A KSZ bonitásvizsgálatot végez a zálogkötelezettnél, melynek keretében megbizonyosodik arról, hogy végrehajtható vagyona fedezetet nyújt a követelés kielégítéséhez. (3) A KSZ a (2) bekezdés szerinti vizsgálat keretében megvizsgálja a zálogkötelezett mérlegét, eredménykimutatását, valamint tárgyi eszköz nyilvántartását (ingó, ingatlan értékbecslés). (4) A bonitásvizsgálat lefolytatásának eljárásrendjét az NFÜ külön útmutatóban szabályozza. (5) Vagyont terhelõ zálog esetén kizárólag elsõ ranghely fogadható el. (6) A KSZ fenntartja a jogot, hogy nem megfelelõség esetén elutasítja a biztosítékot.

75. A bankgarancia 146. § (1) Bankgarancia alatt a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek által adott, feltétlen és visszavonhatatlan fizetési ígéretet megtestesítõ pénzügyi garancia (a továbbiakban: bankgarancia) értendõ. (2) A bankgaranciának az NFÜ-t kell kedvezményezettként megjelölnie. (3) Pénzügyi vállalkozás által kibocsátott bankgarancia nem fogadható el. (4) Ha a hitelintézeti minõséggel kapcsolatban kétség merül fel, meg kell vizsgálni a bankgaranciát kibocsátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kibocsátott engedélyét arra vonatkozóan, hogy milyen pénzügyi tevékenységeket végezhet. Az engedély a PSZÁF honlapján elérhetõ. 147. § (1) A bankgarancia-nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) a hitelintézet kifejezett fizetési kötelezettségvállalását, b) a hitelintézet pontos és teljes nevét, c) a jogosult (NFÜ) nevét és adatait és azt, hogy az NFÜ javára kell teljesíteni, d) annak pontos megnevezését, hogy mely jogviszony (a támogatási szerzõdés szerinti felek és a szerzõdésszám megjelölése) alapján áll fenn a fizetési kötelezettség, e) annak kikötését, hogy a garanciavállalás feltétlen és visszavonhatatlan, azzal a kivétellel, hogy elõírható a fizetési igény írásbeli benyújtása, a bankgarancia egyidejû bemutatásával, továbbá annak feltüntetésével, hogy a támogatott fizetési kötelezettségét nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesítette, f) annak rögzítését, hogy a hitelintézet az alapjogviszony vizsgálatára nem jogosult, g) azt, hogy a kötelezettségvállalás önálló,


•

2011. évi 30. szám

5549

h) a bankgarancia számát, egyedi azonosítóját, i) a cégszerû banki aláírást, j) a pontos összeget – összeghatár jellegû megjelöléssel – számmal és betûvel, k) a legfeljebb 5 banki munkanapban megállapított fizetési határidõt, l) a bankgarancia érvényességének kezdetét és végét. (2) Az NFÜ-nek az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a fizetési kötelezettség nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítésérõl elegendõ nyilatkoznia, igazolási kötelezettség nem áll fenn. (3) Ha a kedvezményezett az elõzetesen közzétett mintától eltérõ bankgarancia-nyilatkozatot nyújt be, a KSZ a nem megfelelõ bankgarancia-nyilatkozatot elutasíthatja.

76. A kezesség 148. §

A támogatás visszafizetésének biztosítékaként kezességet vállalhat a) gazdasági társaságok, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek esetében a támogatást igénylõ szervezet vezetõje vagy tulajdonosa (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) b) garanciaszervezet.

77. A gazdasági társaságok, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek vezetõjének vagy tulajdonosának kezességvállalása 149. §

Kezes lehet a) a gazdasági társaság esetén aa) a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezetõ tisztségviselõ, ab) ha a kezes a tulajdonos, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti tag (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), kivéve a közkereseti társaság tagja, illetve a betéti társaság beltagja, b) egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó, c) szövetkezet esetén, ha ca) a kezes a vezetõ, az igazgatóság elnöke (ennek hiányában az ügyvezetõ elnök), cb) a kezes a tulajdonos, a tag (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), d) nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek esetén az alapító okiratban megjelölt vezetõ tisztségviselõ, illetve a tulajdonos (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), e) egyház esetén a támogatást igénylõ egyházi szerv hivatalos képviselõje, illetve egyházi intézmény esetén a fenntartó egyházi szerv hivatalos képviselõje.

150. § (1) A kezes kizárólag közjegyzõi okiratba foglalt készfizetõ kezességet vállalhat. (2) Kezes csak az lehet, aki a KSZ által elvégzett bonitásvizsgálat alapján kezesként elfogadható, és kijelenti, hogy a bonitásvizsgálat során figyelembe vett vagyont a biztosítéknyújtási kötelezettség fennállásáig nem idegeníti el és nem terheli meg. (3) Természetes személy legfeljebb 50 millió forint megítélt támogatási összegig vállalhat kezességet. (4) A bonitás vizsgálat lefolytatásának eljárásrendjét az NFÜ külön útmutatóban szabályozza.

78. A garanciaszervezet kezességvállalása 151. §

Az NFÜ közleményt ad ki azokról a garanciaszervezetekrõl, melyek kezességvállalását biztosítékként elfogadja. A valamely IH által megfelelõnek minõsített garanciaszervezet kezességvállalása más IH illetékességi körébe tartozó pályázat esetében is elfogadható külön minõsítés nélkül, ha a garanciaszervezettel kapcsolatban nem merült fel olyan körülmény, amely alapján a megfelelõsége megkérdõjelezhetõ.

5550


•

2011. évi 30. szám

VII. Fejezet A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS 79. Általános rendelkezések 152. § (1) Az operatív programok megvalósításával összefüggésben a következõ pénzügyi feladatok merülnek fel: a) tervezési feladatok ellátása, b) kötelezettségvállalás ellenjegyzése, c) forráslehívás ellenõrzése, jóváhagyása, az elõirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: EFK) kifizetések lebonyolítása, d) az IH pénzügyi lebonyolításra vonatkozó ellenõrzési felelõssége a KSZ felett, e) az OP-okhoz kapcsolódó bankszámlák likviditásának kezelése, f) monitoringtevékenység és adatszolgáltatás, g) céltartalék kezelése, h) a feltárt szabálytalanságok pénzügyi vonatkozásainak kezelése, i) bankszámlák könyvelése, j) a kifizetési igénylések és kapcsolódó beszámolók befogadása, k) hitelesítés, l) forráslehívások készítése, m) támogatás kifizetése a támogatás jogosultja részére, és n) követeléskezelés. (2) A felsorolt feladatokat az IH-k, KSZ-ek pénzügyi egységei, egyes feladatok tekintetében az NFÜ Fejezeti Fõosztálya az EMIR alkalmazásával látják el, amelynek egyes moduljai tartalmazzák a projektek pénzügyi adatait, nyomon követik a kifizetési folyamatot, szolgáltatják a kifizetéshez szükséges alapbizonylatokat és biztosítja a számviteli nyilvántartást. (3) Az IH a pénzügyi feladatait megállapodás alapján delegálhatja az NFÜ Fejezetei Fõosztályára.

80. A projekt finanszírozás alapelve 153. § (1) A 1083/2006/EK rendelet 56. cikke és az elszámolható költségek nemzeti szabályai alapján támogatás kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a projekt keretében vállalt, illetve tervezett tevékenységek megvalósultak, a hozzájuk kapcsolódó költségek ténylegesen és igazolhatóan felmerültek. (2) A támogatás kifizetését a támogatást nyújtó – az elõlegkifizetés kivételével – a kedvezményezett által ténylegesen kifizetett kiadásokhoz, valós költségekhez igazodva teljesíti.

81. A négy szem elve 154. § (1) A kedvezményezett által igényelt támogatás kifizetését – ideértve az elõleget is – megelõzõ ellenõrzés keretében biztosítani kell a négy szem elvét. (2) A négy szem elve alapján a dokumentum alapú elsõdleges ellenõrzést végzõ munkatárs munkáját egy másik munkatárs – a másodlagos ellenõr – ugyanazon szempontok szerint ismételten és teljes körûen ellenõrzi.

82. Az Igazoló Hatóság bankszámlái 155. § (1) Az Igazoló Hatóság MÁK-nál megnyitott számlái szolgálnak a strukturális alapok és Kohéziós Alap által finanszírozott projektek támogatási összegeinek fogadására elõfinanszírozás, idõközi átutalás és végsõ átutalás formájában. (2) Az operatív programonként, finanszírozó alapok szerinti bontásban nyitott forint bankszámlák felett az Igazoló Hatóság rendelkezik.


•

2011. évi 30. szám

5551

83. Az EFK 156. § (1) Az EFK-ra érkeznek az operatív program finanszírozására szolgáló összegek, jóváírás formájában. (2) Az EFK a hazai költségvetési elõirányzatból lehívott hazai társfinanszírozási összegek és az Igazoló Hatóság számláiról érkezõ strukturális alapok és Kohéziós Alap által finanszírozott támogatási összegek fogadására szolgál. (3) Egy operatív program annyi EFK-val rendelkezik, ahány költségvetési fejezetben megjelennek az adott operatív programhoz tartozó elõirányzatok. (4) A fejezeti kezelésû EFK-kat az NFÜ Fejezeti Fõosztálya nyitja, a számlák felett az adott operatív program végrehajtásáért felelõs IH rendelkezik. (5) Az EFK-ról átutalást indítani csak lebonyolítási számlára, szabálytalansági, valamint egyéb követelési ügybõl származó visszakövetelt összeg esetén az Igazoló Hatóság forint bankszámláira, meghatározott esetekben központi költségvetési szerv kedvezményezettek felé az önerõ finanszírozása, valamint elõirányzat-átcsoportosítás miatt a fejezeti elosztási számlára lehet. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az EFK-ról csak téves utalások, valamint az MPA, illetve Innovációs Alap által biztosított, de fel nem használt pénzeszközök visszautalására van lehetõség.

84. A lebonyolítási forint bankszámla 157. § (1) A lebonyolítási forint bankszámla a kedvezményezett elszámolható költségeinek megtérítésére, a szállítók, illetve engedményesek részére történõ kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó elõleg kifizetésére, valamint a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történõ visszafizetés fogadására szolgál. (2) Az NFÜ Fejezeti Fõosztálya prioritásonként lebonyolítási forint bankszámlát nyit a MÁK-nál. Ettõl eltérni kizárólag abban az esetben lehet, ha az adott prioritás pénzügyi lebonyolítását több KSZ-re ruházta át az NFÜ. (3) A lebonyolítási forint bankszámla fölött az NFÜ rendelkezési jogot biztosít a KSZ-ek részére. (4) A lebonyolítási forint bankszámlának év végén nem maradhat egyenlege, ezért a bankszámla fölött rendelkezõnek gondoskodnia kell az egyenleg vonatkozó EFK-ra történõ visszautalásáról. Ez idõ alatt a MÁK gondoskodik arról, hogy a visszautalást követõen kedvezményezetti jóváírást nem teljesít. (5) A visszautalással egyidejûleg – legkésõbb a következõ év január elsõ banki munkanapon – az egyenleget alkotó összeg tételeinek jogcím szerinti azonosítását tartalmazó kimutatást a KSZ megküldi az NFÜ és a MÁK részére. 158. § (1) A lebonyolítási forint bankszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani. (2) Az EMIR-ben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a MÁK-nak. (3) Megfelelõ dokumentáltság mellett az átutalási megbízás elektronikus utalás nélkül is rendezhetõ, de az átutalási megbízást az EMIR-ben rögzíteni kell (pl. Giro gép elromlik, külföldi szállítónak történõ utalás). (4) A (3) bekezdés szerinti esetben az érintett szerveknek biztosítaniuk kell az EMIR-en kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását. (5) A lebonyolítási forint bankszámlák tételes felsorolását a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet fejezeti kezelésû elõirányzatainak számviteli politikájához kapcsolódó pénzkezelési szabályzat tartalmazza.

85. A kötelezettségvállalás 159. § (1) A kötelezettségvállalás a támogató nevében az operatív programok végrehajtása során fizetési kötelezettség vállalására irányuló írásos, a 82. § (3) bekezdés a) és a 98. § (3) bekezdés a) pontja esetén hiteles elektronikus aláírással végzett intézkedés. A kötelezettségvállalás annak a folyamatnak az eredménye, amikor a támogató a döntés-elõkészítõ bizottság döntési javaslata alapján az adott projektet támogatandónak ítélte és az ehhez szükséges forrás rendelkezésre állását biztosítja. (2) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésével a támogató szervezet pénzügyi ellenjegyzésre írásban kijelölt munkatársa meggyõzõdik a szükséges forrás rendelkezésre állásáról.

5552


•

2011. évi 30. szám

86. A kötelezettségvállalás típusai 160. §

Elõzetes kötelezettségvállalásnak minõsül a támogatási konstrukció meghirdetése (pályázati felhívások, támogatási programok), ha nem kerül visszavonásra. Könnyített elbírálású támogatásnál a rendelkezésre bocsátott keret elõzetes kötelezettségvállalásnak minõsül.

161. § (1) Végleges kötelezettségvállalásnak minõsül a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés IH vezetõ által aláírt dokumentuma, kiemelt projekt esetén a projektjavaslat elfogadásáról hozott döntés, könnyített elbírálású támogatásnál a jogosultság. (2) Szerzõdéses – végleges – kötelezettségvállalásnak minõsül az operatív program adott programozási ciklusára intézkedésenként meghatározott keretösszegek terhére a) a pályázati úton támogatásra ítélt projektekre vonatkozó megkötött támogatási szerzõdés, b) a kiemelt projektek kedvezményezetteivel megkötött támogatási szerzõdés.

87. A pályázati felhívások megjelentetése, keretösszeg módosítása esetén 162. § (1) A pénzügyi ellenjegyzésre írásban kijelölt munkatárs köteles meggyõzõdni arról, hogy az adott operatív program érvényes akciótervében szereplõ konstrukcióban rendelkezésre áll a meghirdetni szándékozott keret. (2) Ha a pályázatok benyújtására nyitva álló határidõn belül vagy a pályázatok értékelésének idõszaka alatt a tervezetthez képest a várható összegigény jelentõsen eltér, az IH arra feljogosított munkatársa a KSZ kezdeményezése alapján a kiírás keretösszegét módosíthatja. (3) Pályázati felhívás keretösszegének módosítása (növelése) az adott operatív program akciótervében szereplõ konstrukcióra elõirányzott keret erejéig történhet meg, illetve az akcióterv módosításánál leírtak szerint tovább növelhetõk.

88. A végleges kötelezettségvállalás folyamata 163. § (1) A döntés-elõkészítõ bizottság ülése után az ülés emlékeztetõjével (amennyiben készült) együtt összeállításra és benyújtásra kerül a döntési javaslat. (2) A döntési javaslatot megfelelõségi szempontból a KSZ vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy aláírásával jóváhagyja. (3) A döntési javaslat tartalmazza a felterjesztett, támogatásra javasolt, valamint a döntés-elõkészítõ bizottság által támogatásra nem javasolt projektek listáját. A KSZ gondoskodik az így jóváhagyott döntési javaslat IH részére történõ megküldésérõl. 164. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére kijelölt IH munkatárs meggyõzõdik arról, hogy az EMIR-ben vezetett nyilvántartások alapján rendelkezésre áll a fedezet a támogatásra javasolt projektekre igényelt, elfogadott összegre az adott pályázati felhívásban meghirdetett kereten belül. (2) Ha a kiírás meghirdetett keretösszege elegendõ a támogatásra javasolt projektek által igényelt összegre, akkor a pénzügyi ellenjegyzésre kijelölt IH munkatárs megadja a pénzügyi ellenjegyzést. (3) Ha a kiírás meghirdetett keretösszege nem elegendõ a támogatásra javasolt projektek által igényelt összegre, akkor a döntési javaslatban szereplõ sorrendet figyelembe véve a keretösszegen felüli pályázatokat forráshiány miatt el kell utasítani, vagy a kiírás keretösszegét módosítani kell. (4) A (3) bekezdés szerinti módosított keret alapján a pénzügyi ellenjegyzésre kijelölt IH munkatárs megadja a pénzügyi ellenjegyzést azokra a pályázatokra, amelyek összegigényére a döntési javaslat szerinti sorrendben van fedezet a pályázati kiírás kerete alapján. 165. § (1) A pénzügyi ellenjegyzést követõen az ellenjegyzõ átadja a támogatásra javasolt pályázatokat tartalmazó döntési javaslatot az IH kötelezettségvállalásra jogosult vezetõjének, aki azt egyetértése esetén jóváhagyja. (2) Az IH vezetõje által jóváhagyott döntési javaslatot az IH megküldi a KSZ-nek.


•

2011. évi 30. szám

5553

(3) A KSZ gondoskodik a korábban kiállított döntési javaslat módosításáról és a 164. § (1) és (2) bekezdés, valamint az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a) az IH által jóváhagyott döntést követõen, a pozitív támogatói döntésben részesült pályázó és támogató között nem jön létre támogatási szerzõdés, b) a módosított keret alapján a forráshiány miatt korábban elutasított projekt támogatásra kerül, vagy c) ha az IH által jóváhagyott döntési javaslat szerinti kötelezettségvállalás összege változik.

89. A finanszírozás (a támogatáskifizetés) módjai 166. § (1) Utófinanszírozásnak minõsül a kedvezményezett, illetve a támogatási szerzõdésben megnevezett, a projekt végrehajtásban részt vevõ által kifizetett számlák vagy egyéb, a mellékletben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy a kedvezményezetti engedményes bankszámlájára. A támogatás folyósításának feltétele a fizikai teljesítésen felül a pénzügyi teljesítés is. (2) Szállítói finanszírozásnak minõsül a kedvezményezettet vagy a támogatási szerzõdésben megnevezett, a projekt végrehajtásában résztvevõt terhelõ számlák támogatási összegének kifizetése – a számla támogatáson felüli összege kifizetésének igazolása mellett – közvetlenül a szállító vagy a szállítói engedményes bankszámlájára. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a kedvezményezett a) bruttó tervezés esetén az önerõ, b) nettó tervezés esetén az önerõ és az ÁFA összegének kifizetését igazolja a KSZ felé.

90. A finanszírozási típusok 167. § (1) A támogatási szerzõdésben meghatározott célok elérése érdekében felmerült költségek finanszírozásához a kedvezményezett a következõ típusok szerint igényelheti a projekt megvalósításához szükséges támogatást: a) elõleg, b) idõközi kifizetési igénylés, vagy c) záró kifizetési igénylés. (2) Valamennyi finanszírozási típus támogatáskifizetésnek minõsül. (3) A sorban következõ finanszírozási típus igénybevételének nem feltétele a sorban megelõzõ finanszírozási típus igénybevétele. (4) Az idõközi és záró kifizetési igénylés minden esetben számla alapú kifizetésnek minõsül, azaz a támogatások folyósítására a kedvezményezett nevére kiállított számlákon vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokon igazolt fizikai és pénzügyi teljesítést követõen kerül sor a kedvezményezett, a szállító, illetve engedményes bankszámlájára, a választott finanszírozási módtól függõen.

91. A támogatás folyósítása 168. §

Támogatás folyósítása a MÁK által a lebonyolítási bankszámla terhelésérõl küldött bankszámlakivonaton közölt értéknap (terhelés dátuma).

92. A projekt fizikai befejezése 169. §

A támogatott tevékenységet akkor tekintjük fizikailag befejezettnek, ha az a támogatói okiratban, támogatási szerzõdésben meghatározottak szerint teljesült a pályázati felhívásban és útmutatóban meghatározott feltételek mellett. A projekt fizikai befejezésének a beruházás, illetve a projekt utolsó tevékenységének fizikai teljesítésének napja minõsül.

5554


•

2011. évi 30. szám

93. A projektmegvalósítás 170. § (1) A projekt akkor valósult meg, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban, támogatási szerzõdésben meghatározottak szerint teljesült és a megvalósítás során keletkezett számlák – szállítói kifizetés esetén az elõírt önrészt a szállítók részére történõ – kiegyenlítése megtörtént. (2) A projekt megvalósítás dátuma a projekt megvalósítási ideje alatt felmerült, a kedvezményezett által megfelelõen alátámasztott költségek közül a legkésõbbi kifizetés dátuma.

94. A befejezés 171. §

A projekt, illetve a támogatott tevékenység akkor tekinthetõ befejezettnek, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban, támogatási szerzõdésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetésbõl nyújtott támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését igazoló és alátámasztó kifizetési igénylését és beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta és a támogatás folyósítása megtörtént.

95. A költségvetési tervezés 172. § (1) A forrásgazda az operatív programok költségvetési elõirányzatait a rendelet és az Ámr. 26. §-a szerinti tervezési körirat elõírásaival összhangban, az IH-kal egyeztetve tervezi meg. (2) A kifizetési tervezéshez szükséges információkat az IH-k évente, a külön körlevélben meghatározott idõpontig, a tervezési köriratnak megfelelõen küldik meg az NFÜ Fejezeti Fõosztálya részére. (3) A tervezéshez kapcsolódó szakértõi tárgyalások és kötelezõ egyeztetések során a forrásgazda képviseletében – az operatív programok IH-inak bevonásával – az NFÜ Fejezeti Fõosztálya jár el. Az egyeztetések eredményeirõl az IH-t tájékoztatni köteles. (4) Az éves költségvetés tervezése az operatív programok és az akciótervek pénzügyi táblázataira támaszkodik. A költségvetési tervezés elfogadott akciótervvel való összhangját biztosítani kell. (5) Az operatív programok, akciótervek és kapcsolódó dokumentumok kidolgozása és módosítása az IH-k feladata. (6) A havi pénzforgalmi prognózisok a gazdasági elnökhelyettes koordinálásában, az IH-k közremûködésével készülnek.

96. A kötelezettségvállalások keletkezése, nyilvántartása, szerzõdéskötés 173. § (1) Az IH a felelõsségi körébe tartozó operatív program prioritásai, konstrukciói keretében elbírált pályázatok közül a támogathatónak tartott projektekre ad ki kötelezettségvállalást a döntési javaslaton a támogatási szerzõdést megkötõ KSZ részére. (2) A kötelezettségvállalás kiadásának feltétele, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg és annak felhasználási ütemezése az akciótervben és az EMIR-ben rögzített legyen. (3) Az egyes prioritások, intézkedések, konstrukciók vonatkozásában legalább az éves ütemezésnek megfelelõ keretösszeget az egyes IH-k ellenjegyzésre kijelölt pénzügyi munkatársa rögzíti, módosítja az EMIR-ben. Az ehhez szükséges információt az IH vezetõje adja meg írásban. 174. § (1) A döntés-elõkészítõ bizottság ülése után az ülés emlékeztetõjével (amennyiben készült) együtt benyújtásra kerül a döntési javaslat, amelyet a KSZ vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy aláírásával jóváhagy. A döntési javaslat tartalmazza a felterjesztett szabad kerettel rendelkezõ támogatott projektek listáját, a forráshiány miatt elutasított, valamint a döntés-elõkészítõ bizottság által nem támogatandó projektek listáját. (2) Az IH az adott operatív program prioritása és konstrukciója vonatkozásában megállapítja a szabad keretet. (3) Az IH a döntési javaslat és a szabad keret alapján támogatandó projektenként ellenõrzi, hogy a szabad keret rendelkezésre áll-e.


•

2011. évi 30. szám

5555

(4) Az IH illetékes munkatársa ellenjegyzi a kötelezettségvállalást pénzügyi szempontból, a döntési javaslatot lepecsételi, mint pénzügyi ellenjegyzõ, majd továbbadja az IH kötelezettségvállalásra jogosult vezetõjének, aki azt szintén aláírja. (5) Az IH vezetõ által jóváhagyott döntési javaslatot az IH megküldi a KSZ-nek. 175. § (1) A kötelezettségvállalás kiadására az IH-nak a döntés-elõkészítõ bizottsági ülés anyagainak hivatalos kézhezvételétõl számított legfeljebb 5 nap áll rendelkezésére. (2) A könnyített elbírálású támogatások esetében a KSZ megküldi a támogatott projektek listáját, amelyet az IH leellenõriz, és összehasonlítja a rendelkezésre bocsátott kerettel. (3) Az IH vezetõjét a keret kimerülésérõl haladéktalanul tájékoztatni kell. (4) A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátását az IH delegálhatja a KSZ-re. Ebben az esetben a KSZ értesíti az IH-t a keret kimerülésérõl. (5) A (2) bekezdés szerinti eljárást nagy és a kiemelt projektekre megfelelõen alkalmazni kell.

97. Az elõleg 176. § (1) A támogatási elõleg kedvezményezett részére történõ folyósítására az Ámr.-ben nevesített esetekben és mértékben kerülhet sor. (2) Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek esetében az IH döntésének megfelelõen indokolt, a pályázati felhívásban meghatározott esetekben nyújtható elõleg. (3) Támogatási elõleg eltérõ jogszabályi rendelkezés hiányában a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben nyújtható, amely nem haladhatja meg a megítélt támogatás 25%-át, de legfeljebb 300 millió forintot. K+F projektek esetében az elõleg nem haladhatja meg a megítélt támogatás 75%-át, de legfeljebb 450 millió forintot. (4) Az elõleg nagyságának legmagasabb összegére vonatkozó összeghatártól az IH vezetõje az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével eltérhet. (5) A maximálisan igénybe vehetõ elõleg mértéke a pályázati felhívásban kerül pontos meghatározásra. Az elõleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió által támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani. 177. § (1) Egy projekten belüli projektelemekre utófinanszírozás és szállítói finanszírozási mód alkalmazható, támogatási elõleg azonban kizárólag utófinanszírozású projektelemekre igényelhetõ, illetve folyósítható, kivéve a fordított ÁFA-elõleg folyósítását. A pályázati felhívás kiírója határozza meg, hogy az adott konstrukció szempontjából mi tekintendõ projektelemnek. A szállítói finanszírozású projektelemeket a támogatási szerzõdésben rögzíteni kell. (2) Tartalékra, mint projektelemre támogatási elõleg kizárólag akkor igényelhetõ, ha az utófinanszírozás keretében kerül felhasználásra. (3) Vegyes – támogatási elõleget és fordított ÁFA-elõleget is tartalmazó – elõlegfinanszírozással megvalósuló projektek esetén a támogatási elõlegre az összegszerû és a százalékos korlát, míg a támogatási elõlegtõl elkülönítve, a fordított ÁFA-elõlegre az összegszerû korlát vonatkozik, tehát az Ámr.-ben rögzített összegszerû korlátok jogcímenként értendõek. (4) Az elõleggel való elszámolás részleteit (összegszerû és idõbeli ütemezését) a pályázati felhívásban és a támogatási szerzõdésben rögzíteni kell. 178. § (1) Ha a pályázati felhívás erre lehetõséget ad és a projekt megvalósítási költségeinek felmerülése azt indokolttá teszi, elõlegigénylésre és folyósítására több részletben is sor kerülhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az elõleg – elsõ részletének folyósítását követõen – fennmaradó részét a projekt elindítását követõen is lehet igényelni. (3) A több részletben történõ folyósításra akkor kerülhet sor, ha a) a kedvezményezett több részletben igényli az elõleget, vagy b) a kedvezményezett egy összegben igényli az elõleget, de a projekt megvalósítási költségeinek felmerülését mérlegelve a támogató a részletekben történõ folyósítás mellett dönt.

5556


•

2011. évi 30. szám

(4) Az elõleg több részletben történõ folyósítása esetén a több részletben igényelt és folyósított elõleg együttes összege nem haladhatja meg az Ámr.-ben meghatározott mértéket. (5) Az elõlegnyújtás ütemezésének igazodnia kell a támogatott tevékenység megvalósításához.

98. Az elõlegigénylés feltételei 179. § (1) Az elõlegigénylés feltételei a) a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés lehetõséget biztosít a kedvezményezettnek az elõleg igénybevételére, b) a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerzõdéssel, c) a kedvezményezett az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és KSZ-hez történõ benyújtásával igényli az elõleg folyósítását, d) ha a kedvezményezett biztosítékadásra kötelezett, és a pályázati felhívás, illetve támogatási szerzõdés lehetõséget ad arra, hogy elsõ kifizetési igényléshez mellékelve kerüljön benyújtásra a biztosítékok iratanyaga, a kedvezményezett legkésõbb az elõlegigénylési kérelem benyújtásakor igazolja a megfelelõ értékû biztosíték(ok) rendelkezésre állását, e) pályázati felhívás elõírása esetén az elõlegnyújtás ütemezését alátámasztó likviditási terv benyújtása, f) az elõlegigénylési dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelelõ, g) a pályázati felhívásban nem került kikötésre az egyszeri elszámolás kötelezettsége, h) a kedvezményezett kizárólag utófinanszírozás alapján számolja el a projektelem keretében felmerült költségeit, i) a kedvezményezett nem nyújtott be záró kifizetési igénylést. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok alkotják az elõlegigénylési dokumentációt. (3) Az elõlegigénylés benyújtásának jogszabályon alapuló idõbeli korlátja nincs. (4) A támogatási szerzõdés megkötésével egyidejûleg az elõleg nem kerül automatikusan folyósításra. (5) Az elõleget vagy annak elsõ részletét az elõlegigénylési kérelemnek KSZ-hez történõ beérkezésétõl számított 15 napon belül kell folyósítani, ha egyéb, kifizetést felfüggesztõ ok nem áll fenn. (6) Ha a kedvezményezett az elõlegigénylési kérelmét a támogatási szerzõdés hatálybalépésével egyidejûleg benyújtja, az elõlegigénylés beérkezési dátumának a támogatási szerzõdés hatálybalépése minõsül.

99. Az elõlegigénylés rögzítése az EMIR-ben, a kifizethetõség ellenõrzése 180. § (1) Az elõlegigénylést a KSZ érkezteti és iktatja, majd továbbítja az elõlegigénylések ellenõrzésére jogosult szervezeti egységnek. (2) Az elõlegigénylési dokumentáció EMIR-ben történt rögzítését követõen a KSZ ellenõrzi, hogy a kedvezményezett által benyújtott elõlegigénylési dokumentáció megfelel-e a 179. § szerinti feltételeknek. Az elõlegigénylés ellenõrzése – a négy szem elvét figyelembe véve – az ellenõrzõ lista alapján történik. (3) Az ellenõrzés eredményeként az ellenõrzést végzõ munkatárs a) szükség szerint hiánypótlást kezdeményez, b) javaslatot tesz az elõlegigénylés elfogadására, c) javaslatot tesz az elõlegigénylés elutasítására.

100. Az elõlegigénylési dokumentáció hiánypótoltatása 181. § (1) Ha a kedvezményezett által benyújtott elõlegigénylési dokumentáció tartalmi, illetve formai szempontból nem megfelelõ, és a feltárt hiányosságok alapján hiánypótlásra lehetõség van, a kedvezményezettet legfeljebb 30 napos határidõ kitûzésével hiánypótlásra kell felhívni az elõlegigénylési dokumentációban szereplõ valamennyi hiány, hiba, illetve a hiánypótlás elmulasztása következményeinek megjelölésével. (2) A KSZ elõírhat az (1) bekezdés szerinti határidõnél rövidebb hiánypótlási határidõt is. (3) A hiánypótlásra rendelkezésre álló határidõ alatt az elõleg-kifizetési folyamat és a kifizetési határidõ nyugszik.


•

2011. évi 30. szám

5557

(4) Ha a hiány pótlására és a hiba javítására a hiánypótlási határidõ leteltétõl számított 7 napon belül nem kerül sor, ez az adott elõlegigénylés automatikus elutasítását eredményezi.

101. Az elõlegigénylés jóváhagyása 182. § (1) Ha az elõlegigénylési dokumentáció, illetve annak hiánypótlása ellenõrzése alapján az elõlegigénylés jóváhagyható, a KSZ másodlagos ellenõr szerepkört betöltõ vezetõ beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben jóváhagyja. (2) A KSZ munkatársa a jóváhagyásról tájékoztatja a kedvezményezettet, majd az elõleget felviszi a soron következõ forráslehívásba.

102. Az elõlegigénylés elutasítása 183. § (1) Az elõlegigénylési dokumentációt érintõ ellenõrzés, illetve sikertelen hiánypótlást követõ negatív elbírálás esetén a KSZ másodlagos ellenõr szerepkört betöltõ vezetõ beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben az elõlegigénylést indokolással elutasítja. (2) Az elutasítás EMIR-ben történt jóváhagyását követõen a KSZ gondoskodik a kedvezményezett tájékoztatásáról, megjelölve az elõlegigénylés elutasításának tényét és annak indokait. (3) Ha az elõlegigénylés sikertelen hiánypótlás miatt lett elutasítva, a kedvezményezett ismételten benyújthat elõlegigénylést. (4) Jogosulatlan elõlegigénylés esetén az elutasítást követõen a kedvezményezett újabb elõlegigénylést nem nyújthat be.

103. Az elõleg kifizetése 184. § (1) Az elõleg kifizetésére az elõlegigénylés ellenõrzése, a forráslehívás összeállítása, jóváhagyása, az EFK-ról történõ utalványozás, valamint a lebonyolítási forintbankszámla terhelése alapján kerül sor. (2) A KSZ az igényelt elõleg folyósítását az elõlegigénylési dokumentáció beérkezésétõl számított 15 napon belül teljesíti. (3) A (2) bekezdés szerinti határidõbe a felfüggesztõ hatályú esetek idõtartama nem számít bele. (4) A lebonyolítási bankszámláról történõ utalást megelõzõen ellenõrizni kell, hogy a kedvezményezett köztartozásmentes-e.

104. Az elõleg felhasználása 185. § (1) A támogatás banki betéti kamatai olyan pénzügyi bevételnek minõsülnek, amelyet a projekttel összefüggésben – a kifizetési kérelem formanyomtatványon tett külön nyilatkozat alapján – kell felhasználnia a kedvezményezettnek, ennek külön ellenõrzése nem szükséges. A támogatásból, így a támogatási elõlegbõl származó kamat a nemzeti elszámolhatósági útmutató kritériumai szerint nem minõsül bevételnek, így annak támogató felé történõ elszámolása nem indokolt, és összegével a megítélt támogatási összeget nem kell csökkenteni. (2) A KSZ köteles jelezni a kedvezményezettek felé, hogy a kifizetési kérelem nyilatkozatának megfelelõen az elõlegbõl származó banki betéti kamatot a projekt céljára kell fordítani. 186. § (1) A kedvezményezett köteles visszafizetni a korábban igénybe vett elõleg – a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerinti ügyleti kamattal emelt – összegét a támogatónak, ha a) nem nyújt be megfelelõ kifizetési igénylést az elõleg vagy az elõleg elsõ részletének folyósításától számított hat hónapon belül, illetve b) a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény (pl. helyszíni ellenõrzés tapasztalatai) a támogatás nem rendeltetésének megfelelõ használatát bizonyítja.

5558


•

2011. évi 30. szám

(2) Ha a kedvezményezett kétséget kizáróan igazolni tudja az elõleg bankszámláján történt jóváírásának idõpontját, a KSZ vezetõje dönthet úgy, hogy az elõleg felhasználására vonatkozó 6 hónapos határidõ az elõlegnek a kedvezményezett bankszámláján történt jóváírása napjától számítódik. (3) A határidõ lejártát követõen a KSZ köteles a kedvezményezettnek felszólító levelet küldeni, melyben felhívja a figyelmét a 6 hónapos határidõ lejártára, valamint felszólítja kifizetési igénylés benyújtására, vagy az elõleg visszafizetésére. (4) Ha a kedvezményezett a felszólító levélben leírt kötelezettségek egyikének sem tesz eleget vagy a benyújtott kifizetési igénylés a támogatás nem rendeltetésszerû használatát bizonyítja a megadott határidõben, a KSZ köteles megvizsgálni, hogy fennáll-e a szabálytalanság gyanúja. (5) Szabálytalansági gyanú fennállása esetén a KSZ a szabálytalansági gyanú bejelentõ adatlap megfelelõ kitöltésével szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelõsnél. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a KSZ a rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésben foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését. 187. § (1) Ha a kedvezményezett az elõlegigénylési kérelmének beérkezését megelõzõen már nyújtott be kifizetési igénylést, az elõleg felhasználásra vonatkozó 6 hónapos határidõ kizárólag az elõleg folyósítását követõen benyújtandó kifizetési igénylésre vonatkozik. (2) A projekt átadása esetén a projekt átadója köteles visszautalni az igénybe vett elõleget. A projekt átvevõje a támogatási szerzõdése hatálybalépését követõen a támogatási szerzõdésben foglaltak szerint igényelhet elõleget. (3) A benyújtott kifizetési igénylés elutasítása nem jelenti automatikusan a támogatás nem rendeltetésszerû felhasználását. (4) Az elõleg – KSZ általi részletfizetés engedélyezés esetén az utolsó részlet – visszafizetésének teljesítéséig a kifizetések folyósítása – ideértve a szállítónak és engedményesnek történõ folyósítást is – felfüggesztésre kerül. (5) Ha több részletben igényelt és kapott a kedvezményezett elõleget, de az elsõ részlet kifizetését követõen annak felhasználására megállapított 6 hónapos határidõ eredménytelenül telt el, az elõleg teljes – kamattal növelt – összegét vissza kell követelni.

105. Elszámolás a támogatási elõleggel 188. § (1) A kedvezményezett az elõleg igénybevételét követõen bármikor megkezdheti az elõleggel történõ elszámolást a pályázati felhívásban foglaltak betartásával. (2) Az elõleggel, illetve annak egy részével történõ elszámolás folyamata megegyezik a kifizetési igénylés folyamatával, azzal, hogy az elõleg terhére elszámolandó költségeket (a számla egészét vagy egy részét) a kifizetési kérelem formanyomtatvány elõleg elszámolására vonatkozó táblázatában kell feltüntetni. (3) Ha a kedvezményezett több részletben igényelt és kapott elõleget, akkor az elõleg elszámolását, valamint a visszafizetését mindig a legkorábban kifizetett és el nem számolt elõleg terhére kell megkezdeni. (4) Ha a kedvezményezett a záró kifizetési igénylése elõtt nem számolt el az elõleg teljes összegével, azt legkésõbb a záró kifizetési igénylésében kell megtennie.

106. Fordított ÁFA-elõleg szállítói finanszírozási módban 189. § (1) A rendelet 57. § (1) bekezdése alapján szállítói finanszírozási módban – az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény 142. §-a szerinti – a fordított ÁFA-tartalmat a központi költségvetés az államháztartás alrendszereibe tartozó kedvezményezettek számára megelõlegezheti. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogcímen folyósított elõleg kizárólag a megjelölt célra használható fel. (3) A fordított ÁFA-elõleg maximális összegét a támogatási szerzõdésben rögzíteni kell, ami legfeljebb a fordított ÁFÁ-val érintett számlák ÁFA-tartalmának kumulált összege lehet. (4) Ha a támogatási szerzõdésben rögzítendõ fordított ÁFA-elõleg kumulált összege az Ámr.-ben rögzített 300 millió forintos felsõ határt meghaladja, az elõleg az államháztartásért felelõs miniszter egyedi engedélyével nyújtható. Ebben az esetben a támogatási szerzõdés, illetve a támogatási szerzõdés módosítása aláírásának feltétele az államháztartásért felelõs miniszter egyetértése.


•

2011. évi 30. szám

5559

(5) A fordított ÁFA-elõleget záró kifizetési igénylés keretében nem lehet igényelni. A megelõlegezett fordított ÁFA adóhatósággal történõ rendezésének a projekt megvalósítási idõszakán belül kell megtörténnie. (6) A fordított ÁFA-elõleg igénylése az erre rendszeresített formanyomtatványon történik.

107. A fordított ÁFA-elõleg igénylésének feltételei 190. §

Fordított ÁFA-elõleg akkor igényelhetõ, ha a kedvezményezett a) az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezet: központi, területi vagy helyi költségvetési szerv, önkormányzat, önkormányzati társulás, önkormányzati költségvetési szerv, b) nem jogosult ÁFA-levonásra, c) projektjét bruttó módon tervezte, és d) a projekt fordított ÁFÁ-val érintett szállítói finanszírozást tartalmaz.

108. A fordított ÁFA megelõlegezése és elszámolás a fordított ÁFA-elõleggel 191. § (1) A fordított ÁFA-elõleg a fordított ÁFÁ-val érintett szállítói számla elszámolásra benyújtásával egyidejûleg igényelhetõ. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a fordított ÁFA megelõlegezése és az azzal történõ elszámolás két körben történik. (3) A fordított ÁFA megelõlegezése a fordított ÁFA elõzetes megtérítésére irányuló kérelem, valamint a fordított ÁFÁ-val érintett szállítói számlát tartalmazó kifizetési igénylés alapján történik. (4) A fordított ÁFA elõzetes megtérítésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a) az igényelt ÁFA-összeg megjelölését, b) az érintett számla egyedi azonosítóit, c) az ügyletre jutó ÁFA-összeg adóhatóság felé történõ megfizetésének vagy az ezen ÁFA-összeg elszámolását tartalmazó ÁFA-bevallás benyújtásának idõpontja. (5) A fordított ÁFÁ-val érintett szállítói számlát tartalmazó kifizetési igénylésnek tartalmaznia kell a) az idõközi kifizetési kérelmet, b) szállítói finanszírozású fordított ÁFÁ-s számlát a mellékletben meghatározott alátámasztó dokumentumokkal együtt, c) a biztosítékot az igényelt ÁFA-elõleg, valamint az elszámolásra benyújtott szállítói számla támogatástartalmának mértékéig, ha a kedvezményezett biztosíték nyújtására kötelezett. (6) Minden fordított ÁFA-tételt egyedi fordított ÁFA elõzetes megtérítésre irányuló kérelmen kell rögzíteni, a fordított ÁFÁ-t tartalmazó számlával való könnyebb összevezethetõség érdekében. 192. § (1) Az igényelt fordított ÁFA-elõleg összege legfeljebb a benyújtott szállítói finanszírozású fordított ÁFÁ-s számlához kapcsolódó ÁFA összeg támogatástartalmának 100%-a lehet. (2) A benyújtott szállítói finanszírozású fordított ÁFÁ-s számla támogatástartalmának kifizetése a szállítói finanszírozásra vonatkozó határidõben történik. (3) A fordított ÁFÁ-s számlára vonatkozó ÁFA támogatástartalmának elõlegként történõ folyósítására az elõlegfizetésre vonatkozó Ámr. szerinti 15 napos határidõ az irányadó. 193. § (1) A fordított ÁFA-elõleg célhoz kötöttségébõl adódóan a fordított ÁFA-elõleg elõzetes megtérítése iránti kérelemben meg kell jelölni az ügyletre jutó ÁFA-összeg adóhatóság felé történõ megfizetésének vagy az ezen ÁFA-összeg elszámolását tartalmazó ÁFA-bevallás benyújtásának idõpontját.. (2) Az (1) bekezdés szerinti idõpont nem lehet késõbbi, mint a fordított ÁFA-elõleg folyósítását követõ 30. nap. (3) A fordított ÁFA-elõleg elõzetes megtérítése iránti kérelemben megjelölt idõpontot követõ 7 napon belül a fordított ÁFA-elõleggel történõ elszámolás céljából a KSZ-hez a következõ alátámasztó dokumentumokat kell benyújtani: a) kifizetési kérelem, és b) ÁFA-összesítõ fordított adózás esetén, és c) az ÁFA befizetését igazoló bizonylat, ha a kedvezményezett befizetõ pozícióban van, vagy d) a kedvezményezett nyilatkozata, ha a kedvezményezett visszaigénylõ pozícióban van.

5560

194. §


•

2011. évi 30. szám

A fordított ÁFA-elõleggel történõ elszámolás történhet a) vegyes finanszírozású kifizetési igénylés keretében, melyben egyéb, utófinanszírozású, illetve szállítói számlák is szerepelhetnek, vagy b) önálló kifizetési igénylés keretében.

195. § (1) Ha az elszámolt összeg nagyobb, mint az igényelt és folyósított fordított ÁFA-elõleg, a különbözet utófinanszírozásban kerül megtérítésre a kedvezményezett részére. (2) Ha az elszámolt összeg kevesebb, mint az igényelt és folyósított fordított ÁFA-elõleg, a különbözetet követelésként kell elõírni a kedvezményezettel szemben. (3) Ha a kedvezményezett a fordított ÁFA-elõleggel történõ elszámolásra vonatkozó határidõt elmulasztja, a fordított ÁFA-elõleggel érintett szállítói számla elutasításra kerül, vagy a kedvezményezett a fordított ÁFA-elõleget nem az adóhatóság felé történõ rendezésére fordítja, fel kell szólítani a nem megfelelõen felhasznált fordított ÁFA-elõleg összegének visszafizetésére. (4) Ha a kedvezményezett a visszafizetési felszólításnak nem tesz eleget, a kifizetéseket fel kell függeszteni és szabálytalansági eljárást kell lefolytatni. (5) Ha a szabálytalansági eljárásban a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségét állapítják meg, a megállapított összeget vissza kell követelni.

109. A projektátadás során elõleggel való elszámolás 196. § (1) A projekt átadása esetén, ha a kedvezményezett korábban igényelt elõleget, úgy kizárólag az általa számlákkal lefedett költségekre jutó elõleggel köteles elszámolni, a KSZ az esetlegesen fennmaradó igényelt elõleg összegét visszaköveteli. (2) A támogatásiszerzõdés-módosítás feltétele – valamennyi, a pályázati adatlap és a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ nyilatkozat, illetve dokumentum benyújtása mellett – a) az (1) bekezdésben meghatározott elõleg elszámolása, illetve a még el nem számolt elõleg feletti összeg visszafizetése, b) az elõlegelszámolást tartalmazó kifizetési igénylés KSZ általi jóváhagyása, c) a korábbi és az új kedvezményezettek költségvetésének elfogadása. (3) A támogatási szerzõdés módosítását követõen az új kedvezményezett a támogatási szerzõdésben meghatározott mértékig igényelhet elõleget. (4) A korábbi kedvezményezett költségvetése a támogatási szerzõdés módosítását követõen nem módosítható. (5) A támogatási szerzõdés módosítása mindaddig nem lép hatályba, amíg a korábbi kedvezményezett a támogató részére vissza nem fizeti az elszámolatlan elõleget. (6) Az elszámolatlan elõleg után – tekintve, hogy projektátadás miatt bekövetkezõ támogatási szerzõdés módosításáról van szó – ügyleti kamatot a támogató nem számít fel.

110. Az idõközi kifizetési igénylés általános szabályai 197. § (1) A gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal igazolt fizikai teljesítést követõen idõközi kifizetési igénylésben kell beszámolni a projekt keretében felmerült és elszámolni kívánt költségekrõl, a projekt eredményességérõl, valamint hatékonyságáról. (2) Ha a kedvezményezett az általa már kifizetett számlákkal kíván elszámolni (utófinanszírozás), a támogatás folyósításának feltétele a fizikai teljesítésen felül a pénzügyi teljesítés is. (3) Szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezettnek a fizikai teljesítésen felül a pénzügyi teljesítést csak a támogatással csökkentett rész arányában kell igazolni. (4) Utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén is lehetõség van az engedményezésre. (5) A kedvezményezettnek a kifizetési igénylést a pályázatban részletezett projekt elfogadott költségvetési összetételéhez igazodva, a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ költségvetés soraira hivatkozással, csoportosítva és alábontva kell benyújtania a KSZ-hez.


•

2011. évi 30. szám

5561

(6) A projekt megvalósítása során legalább egy kifizetési igénylést be kell nyújtania, melyben el kell számolni a projekt keretében felmerült költségekkel. (7) Ha a projekt keretében, a projekt megvalósítási ideje alatt csak egy kifizetési igénylés kerül benyújtásra, a kifizetési igénylés záró kifizetési igénylésnek minõsül, így meg kell felelnie a záró kifizetési igénylésre vonatkozó elõírásoknak.

111. Az idõközi kifizetési igénylésének feltételei 198. § (1) A kedvezményezett idõközi kifizetési igénylést abban az esetben nyújthat be, ha a) a projekttel kapcsolatban rendelkezésre állnak a megvalósítás során keletkezõ, ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok, b) a kifizetési igényléshez benyújtásra kerülnek a pénzügyi és szakmai elõrehaladást igazoló, a mellékletben felsorolt alátámasztó dokumentumok, c) a kifizetési igényléssel együtt – a kifizetési igénylés részét nem képezõ – projekt szinten értelmezendõ idõszakos vagy záró beszámoló is benyújtásra kerül, d) az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább a 200 ezer forintot, feltéve, hogy a projekt megítélt támogatása nem haladja meg az 1 milliárd forintot, e) az igényelt támogatás összege meghaladja a támogatási szerzõdésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget, feltéve, hogy a projekt megítélt támogatása meghaladja az 1 milliárd forintot. (2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott feltételek azokra a kifizetési igénylésekre vonatkoznak, melyek kizárólag utófinanszírozású számlákat tartalmaznak. A szállítói finanszírozású, valamint vegyes kifizetési igénylésekre vonatkozóan a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés tartalmazza a kifizetési igénylés benyújtásának ütemezésével és feltételeivel kapcsolatos elõírásokat. (3) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott feltételek nem vonatkoznak a) azon projektek elsõ kifizetési igénylésére, amelyek elõlegfolyósításban részesültek, b) a fordított ÁFA-elõleg elszámolás céljából a kizárólag fordított ÁFA-összesítõt tartalmazó elszámolásra az Ámr. 150. § (6) bekezdése alapján. (4) Ha a kedvezményezett személyében bekövetkezõ változás miatt a projekt átadására kerül sor, úgy a projektbõl kiváló kedvezményezett elsõ kifizetés igénylésére vonatkozóan a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés határozhat meg speciális feltételeket. (5) Tagi költségvetésû konzorciumok esetén az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti feltételek projekt szinten értendõek.

112. A kifizetési kérelem mellé benyújtandó, pénzügyi és szakmai elõrehaladást igazoló dokumentumok 199. § (1) A melléklet tartalmazza azon alátámasztó dokumentumok felsorolását a) amelyek alátámasztják a beszámolóban részletezett tevékenységek megvalósulását, illetve a kifizetési igénylésben elszámolni kívánt költségek felmerülését (“Általános dokumentumalapú ellenõrzés”), b) amelyek kapcsán a rendelet 59. § (1) bekezdése szerint záradékolni kell, c) amelyeket kizárólag akkor kell a kedvezményezettnek a beszámolóval együtt benyújtani, ha a beszámolóval érintett idõszakban a kapcsolódó tevékenység megvalósításával összefüggésben volt elõrehaladás, melyrõl a kedvezményezett be kíván számolni a beszámolóban, de a tevékenység kapcsán felmerült költségeket egy késõbbi kifizetési igénylésben kívánja elszámolni („Idõközi, illetve záró beszámolóhoz benyújtandó alátámasztó dokumentumok”). (2) A kifizetési igénylésben a kifizetési kérelemhez benyújtandó, ezen utasítás melléklete alapján meghatározott azon alátámasztó dokumentumok felsorolását minden esetben kötelezõen a pályázati felhíváshoz és a támogatási szerzõdéshez készített, az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait tartalmazó melléklet foglalja magában. (3) A mellékletben felsorolt dokumentumokon felül a kifizetési igényléshez további alátámasztó dokumentum nem kérhetõ be. Az IH bármely, a felelõsségi körébe tartozó konstrukció vonatkozásában saját hatáskörben dönthet úgy, hogy a mellékletben foglalt alátámasztó dokumentumoknál kevesebbet kér be.

5562


•

2011. évi 30. szám

(4) A mellékletben meghatározott alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásra való benyújtásakor kell a kifizetési igényléshez benyújtani. (5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a benyújtott dokumentumokat a késõbb benyújtandó kifizetési igénylés mellé ismételten nem kell megküldeni, kivéve, ha a vonatkozó dokumentumokban változás történt. (6) Az adott tevékenység kapcsán az idõszakos beszámoló mellé benyújtott dokumentum elfogadása nem jelenti azt, hogy a késõbbi kifizetési igénylésben elszámolásra benyújtott kapcsolódó költségtétel automatikusan elfogadásra kerül. (7) Ha a mellékletben feltüntetett, alátámasztó dokumentumként benyújtandó szerzõdés alapján a kapcsolódó elszámolható költség többször is felmerül, úgy elegendõ azt egyszer, a felmerülõ költséggel való elszámolást tartalmazó elsõ kifizetési igénylésben benyújtani, késõbbiekben pedig csak esetleges szerzõdésmódosítás esetén. (8) Szállítói finanszírozás, illetve engedményezés esetén be kell nyújtani a) a számla támogatáson felüli összegének kifizetését igazoló dokumentumot mint kifizetési bizonylatot, b) az engedményezési szerzõdést. 200. § (1) A mellékletben feltüntetett alátámasztó dokumentumok közül a következõ dokumentumokat eredeti példányban kell benyújtani: a) biztosítéknyújtási kötelezettség esetén – ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés lehetõséget ad arra, hogy az elsõ kifizetési igényléshez mellékleve kerüljön benyújtásra – a biztosítékok iratanyaga, b) a kedvezményezett hiteles aláírásával ellátott kifizetési kérelem, c) a számlaösszesítõk, d) az idõszakos, illetve záró beszámoló, e) ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés elõírja, záró kifizetési igénylés esetén a könyvvizsgálói igazolás. (2) A mellékletben felsorolt – az (1) bekezdésben nem rögzített – dokumentum esetében elegendõ a hiteles másolat benyújtása. (3) Ha a projekt keretében elszámolható költségrõl szóló bizonylat eredeti, elsõ példánya elveszett vagy megsemmisült, és a számlakibocsátó az általa kiállított vagy õrzött bizonylatról másolatként új bizonylatot állít ki, akkor az abban az esetben fogadható el, ha a számlakibocsátó a bizonylat azonosságát szabályszerûen igazolta. (4) A (3) bekezdés szerinti szabályszerû igazoláson a bizonylatot kibocsátó bizonylati rendjében szabályozott módon történõ hitelesítési, aláírási rendnek megfelelõ módon és személyek által történõ aláírás, esetlegesen bélyegzõlenyomat alkalmazását kell érteni. (5) Az új bizonylatnak tartalmaznia kell, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik. Az új bizonylat bizonyító ereje a tartalmát illetõen az eredetiével azonos. (6) Az új bizonylat eredeti példányát a rendelet 59. § (1) bekezdésében foglaltak szerint záradékolni kell és elkülönítetten kell nyilvántartani, illetve megõrizni. (7) Kifizetési igénylés benyújtása esetén ezen záradékolt új bizonylatokról kell hitelesített másolatot készíteni és a kifizetési kérelemhez mellékelni.

113. Az idõszakos beszámoló 201. § (1) Idõközi kifizetés kizárólag – a projekt fizikai elõrehaladását bemutató – idõszakos beszámoló benyújtásával együtt igényelhetõ. Az idõszakos beszámoló minden esetben projekt szintû adatokat tartalmaz. (2) Az idõszakos beszámoló tartalmazza a jelentéstételi idõszak alatt lezajlott tevékenységek elõrehaladásának, illetve a megvalósított tevékenységek eredményeinek bemutatását. (3) Az idõszakos beszámolók által lefedett jelentéstételi idõszakok egymást követik, azaz az elsõ idõszakos beszámoló által lefedett jelentéstételi idõszak kezdõ dátuma a támogatási szerzõdés hatálybalépése, illetve a projekt fizikai megkezdése közül a korábbi idõpont, míg a következõ idõszakos beszámoló által lefedett jelentéstételi idõszak kezdõ dátuma az elõzõ idõszakos beszámoló záró dátumát követõ nap. (4) Ha a projekt elõkészítési tevékenységet is tartalmaz, az elsõ idõszakos beszámolóban a kedvezményezett köteles az elõkészítési tevékenység során elért elõrehaladásról, eredményekrõl is beszámolni. (5) Szükség esetén a KSZ, illetve az IH az idõszakos és záró beszámolón kívül bármikor jogosult a kedvezményezettõl a projektre vonatkozóan információt kérni.


•

2011. évi 30. szám

5563

(6) Az idõszakos beszámolót az NFÜ által meghatározott egységes formátumban, elektronikusan kell benyújtani az NFÜ honlapjáról elérhetõ Pályázó Tájékoztató Felületrõl egyedi, titkos jelszóval ellátott alkalmazás használatával. A beszámolót konzorcium esetében a konzorcium vezetõje nyújtja be. (7) A (6) bekezdés szerinti alkalmazás nem megfelelõ mûködése esetén az NFÜ honlapjáról letöltött adatlap kitöltése, és elektronikus adathordozóra történõ mentése, majd 1 példányban, kísérõlevéllel a KSZ-hez való beküldése szintén elfogadható.

114. A finanszírozás kezdeményezése az idõközi kifizetési igénylés benyújtásával 202. § (1) A kedvezményezett a támogatási szerzõdésben, támogatói okirat alkalmazása esetén a projektadatlapon meghatározott tevékenységek fizikai és pénzügyi teljesülését követõen nyújthat be idõközi kifizetési igénylést. (2) A kedvezményezett támogatásigénylése a számlák rögzítését támogató elektronikus alkalmazás használatával – számlakitöltõ – történik, melyben rögzíteni kell az adott idõszakban felmerült, elszámolni kívánt számlák adatait, továbbá ki kell tölteni a kifizetési igényléshez kapcsolódó alátámasztó dokumentumokat. (3) Az elektronikus alkalmazás nem mentesíti a kedvezményezettet a kifizetési igénylés papíralapon történõ benyújtásától, mindaddig, amíg a teljes körû elektronikus támogatás nem biztosított. (4) A kifizetési igénylés KSZ általi érkeztetését megelõzõen lehetõség van a kifizetési igénylés számlakitöltõ alkalmazáson keresztül történõ – KSZ által végzett – technikai visszaküldésre, mely nem minõsül hiánypótlásnak. (5) Idõközi kifizetés kizárólag – a projekt fizikai elõrehaladását bemutató – idõszakos beszámoló benyújtásával együtt igényelhetõ, ennek hiányában a kifizetésigénylést el kell utasítani. 203. § (1) Tagi költségvetésû konzorciumok esetén a kifizetési igényléseket a tagok állítják össze, míg a konzorciumvezetõ felelõssége a beszámoló elkészítése és a tagi kifizetési igénylésekkel együtt történõ beküldése a KSZ részére. (2) Projekt szintû konzorciumok esetén mind a kifizetési igénylés, mind a beszámoló elkészítése és beküldése a KSZ részére a konzorciumvezetõ feladata. (3) A konzorciumokra vonatkozó egyedi szabályokat az IH által a pályázati felhíváshoz, illetve a támogatási szerzõdéshez készített, az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait tartalmazó melléklet rendezi.

115. Az idõközi kifizetési igénylés és idõszakos beszámoló iktatása és adatbetöltés az EMIR-be 204. § (1) A KSZ-hez beérkezett idõközi kifizetési igénylést és idõszakos beszámolót a KSZ érkezteti és iktatja, majd átadja az elsõdleges ellenõrnek. (2) Ha a papír alapú és az elektronikus dokumentáció között eltérés van, akkor az aláírt papír alapú verzió tekintendõ hitelesnek.

116. Az idõközi kifizetési igénylés és idõszakos beszámoló dokumentum alapú ellenõrzése 205. § (1) A KSZ az általa végzett teljes elsõ szintû ellenõrzés keretében gondoskodik a kedvezményezett által benyújtott valamennyi jelentés, nyilatkozat és bizonylat dokumentum alapú formai és tartalmi szempontból történõ ellenõrzésének lefolytatásáról, valamint a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításnak helyszíni ellenõrzésérõl. (2) A KSZ a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylést a vonatkozó jogszabályokban, a pályázati felhívásban, valamint a TSZ-ben foglalt elszámolhatósági szabályok szerint ellenõrzi. (3) A formai ellenõrzés kiterjed különösen a) a dokumentáció hiánytalanságára, b) a kettõs finanszírozás elkerülése érdekében szükséges formai elemek meglétére, c) a számlák részbeni, vagy teljes kifizetésének igazolására, d) a számlákon szereplõ költségek felmerülésének idejére és a számla jogosultjára. (4) A tartalmi szempontú ellenõrzés során meg kell gyõzõdni a kifizetési igénylésnek a támogatási szerzõdéssel, támogatási okirat esetén a projektadatlapban vállalt kötelezettségekkel), illetve a kedvezményezett által kötött

5564


•

2011. évi 30. szám

szállítói szerzõdéssel való összhangról. A benyújtott számlán szereplõ adott költségnek a projekt keretében való elszámolhatósága is itt ellenõrizendõ. 206. § (1) A beérkezett elszámolást elõször kifizetési igénylés – általános – szinten kell leellenõrizni, melynek keretében meg kell gyõzõdni arról, hogy a projekt megvalósítása megfelelõen halad, szabálytalansági eljárás nincs folyamatban, így a projekt keretében felmerült költségek kifizethetõk. (2) A KSZ a kifizetési igénylés – általános szintû – ellenõrzését egységes szempontrendszer szerint végzi, az EMIR-ben feltöltött ellenõrzõ lista segítségével. (3) Ha a projekttel kapcsolatosan folyamatban lévõ ellenõrzés vagy szabálytalansági eljárás eredménye az idõközi kifizetési igénylés jóváhagyását megelõzõen várható és az idõközi kifizetési igénylés elbírálására rendelkezésre álló határidõ tartható, a KSZ munkatárs megvárhatja ezen dokumentumok beérkezését, hogy szélesebb körû információkkal rendelkezhessen a támogatás kifizethetõsége érdekében. 207. § (1) A kifizetési igénylés általános szintû ellenõrzését követõen, a bizonylati szintû ellenõrzés során kell ellenõrizni a vonatkozó jogszabályokban, illetve a támogató által a támogatási szerzõdésben kötelezõen elõírt elszámolási dokumentáció teljességét, valamint formai, számszaki helyességét. (2) A bizonylati szintû ellenõrzést az EMIR-ben feltöltésre került egységes ellenõrzési lista segítségével kell elvégezni. (3) A kifizetési igénylés ellenõrzésével párhuzamosan a KSZ az idõszakos beszámolót is leellenõrzi a formai és szakmai szempontokat tartalmazó, elõre összeállított, EMIR-ben szereplõ ellenõrzõ listák alapján. (4) Az idõszakos beszámoló ellenõrzésébe a KSZ más szervezeti egységei és külsõ szakértõk is bevonhatók. 208. § (1) A négy szem elve alapján összeállított ellenõrzõ listák kitöltése során, ha a) a beszámoló, valamint a kifizetési igénylés az adott ellenõrzõ szempont alapján elfogadható, a vonatkozó ellenõrzõlistában a megfelelt oszlopban a jelölõnégyzetet be kell jelölni, b) a beszámoló, valamint a kifizetési igénylés az adott ellenõrzõ szempont alapján nem elfogadható, a vonatkozó ellenõrzõlistában a megfelelt oszlopban a jelölõnégyzetet üresen kell hagyni, c) a kifizetési igénylést olyan általános szintû hiányosság miatt kell elutasítani, amellyel kapcsolatban hiánypótlást nem lehet elrendelni (pl.: nem éri el a százalékos korlátot), akkor a többi szempontot már nem kell megvizsgálni, nem kell a bizonylati szintû ellenõrzést lefolytatni, illetve az idõszakos beszámolót leellenõrizni. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – az elutasítás indokát adó szempont kivételével –minden szempontnál a nem releváns oszlopot szükséges kitölteni. 209. §

Az ellenõrzést követõen a KSZ-munkatárs a következõ megállapításokat teheti a) az idõszakos beszámoló és kifizetési igénylés tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelelõ, hiánytalan és hibátlan, az igényelt támogatási összeg elfogadható, és az idõszaki beszámoló jóváhagyható, b) az idõszakos beszámoló elfogadható, a kifizetési igénylés hiánypótlásra szorul, c) az idõszakos beszámoló elfogadható, a kifizetési igénylés vagy annak egy része általános, illetve bizonylati szintû problémák következtében nem fogadható el, ezért elutasításra kerül, ez esetben az elutasított kifizetési igénylésre esõ igényelt támogatási összeg kifizetésére nem kerül sor, d) az idõszakos beszámoló, illetve a kifizetési igénylés egy része vagy egésze tartalmi, illetve formai okból hiánypótlásra szorul, e) az idõszakos beszámoló tartalmi, illetve formai okból hiánypótlásra szorul, a kifizetési igénylés viszont hibátlan és hiánytalan, ez esetben a kifizetési igénylés jóváhagyása és az igényelt támogatás folyósítása az idõszakos beszámoló sikeres hiánypótlásáig és jóváhagyásáig nem történhet meg, az idõszakos beszámoló jóváhagyásáig jó tételezésre nincs lehetõség, f) az idõszakos beszámoló tartalmi, illetve formai okból hiánypótlásra szorul, a kifizetési igénylés vagy annak egy része általános, illetve bizonylati szintû problémák következtében nem fogadható el, ez esetben az elutasításban érintett igényelt támogatási összeg nem kerül kifizetésre, az idõszakos beszámoló viszont hiánypótlás céljából a kedvezményezett részére visszaküldésre kerül.


•

2011. évi 30. szám

5565

117. Az idõközi kifizetési igénylés és idõszaki beszámoló hiánypótoltatása 210. § (1) Idõszakos beszámoló nélkül benyújtott kifizetési igénylés elutasításra kerül. (2) Ha a kedvezményezett által benyújtott idõszakos beszámoló, illetve a kifizetési igénylés vagy annak egy része általános, illetve bizonylati szinten tartalmi, illetve formai hiányosságok miatt nem felel meg és a feltárt hiányosságok alapján hiánypótlásra van lehetõség, legfeljebb 30 napos határidõ kitûzésével hiánypótlásra kell felhívni a kedvezményezettet a kifizetési igénylésben, illetve az idõszakos beszámolóban szereplõ valamennyi hiány, hiba, valamint a hiánypótlás elmulasztása esetén alkalmazandó következmények megjelölésével. (3) A hiánypótló levél kiküldésének határideje utófinanszírozás esetén az idõközi igénylés beérkezésétõl számított legfeljebb 30 nap, szállítói finanszírozás esetén legfeljebb 15 nap. (4) A KSZ a (2) bekezdésben meghatározott határidõnél rövidebb hiánypótlási határidõt is megállapíthat. (5) Hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. 211. § (1) A hiánypótlás idõtartama a jogszabályban elõírt kifizetési határidõt felfüggeszti. A jó tételezés szabályait figyelembe véve a hiánypótlás beérkezésének EMIR-ben történõ rögzítésekor az „elszámolás beérkezése” dátummezõbe az eredeti, hiánypótlásra szorult kifizetési igénylés beérkezésének dátumát, míg az „elszámolás megfelelõ beérkezése” dátummezõbe a hiánypótolt kifizetési igénylés beérkezésének dátumát kell rögzíteni. (2) Ha releváns, a késedelmi kamatszámítás kezdõ napja az eredeti kifizetési igénylés beérkezésének dátuma. A hiánypótlás idejére a rendelet 60. §-a szerinti késedelmi kamat nem jár. (3) A hiánypótlás sikeresnek minõsül, ha az elõírt határidõn belül javításra kerül valamennyi hiba, és pótlásra kerül valamennyi hiányosság. (4) Engedményezés esetén a hiánypótlás teljesítése a kedvezményezett kötelezettsége.

118. Az idõközi kifizetési igénylés és idõszakos beszámoló jóváhagyása 212. § (1) Ha az idõszakos beszámoló és az idõközi kifizetési igénylés – amennyiben hiánypótlást rendeltek el, úgy a hiánypótlás teljesítésének ellenõrzését követõen – megfelelõ, a KSZ vezetõ beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben jóváhagyja. (2) A kifizetési igénylésben igényelt és jóváhagyott támogatási összeg folyósításának feltétele az idõszakos beszámoló jóváhagyása, azaz a jó tételezés szabályai kizárólag jóváhagyott idõszakos beszámoló esetén alkalmazhatóak. (3) A jóváhagyást követõen a KSZ összeállítja a szükséges forráslehívási dokumentációt.

119. Az idõközi kifizetési igénylés és idõszakos beszámoló elutasítása 213. § (1) Ha a kifizetési igénylés valamely általános szintû ellenõrzési szempontot nem teljesít és hiánypótlásra nincs lehetõség, a kifizetési igénylést el kell utasítani. (2) Az idõszakos beszámolót el kell utasítani, ha az ellenõrzések során az kerül megállapításra, hogy az elvégzett tevékenységek nem állnak összhangban a támogatási szerzõdésben foglaltakkal, a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése nem történt meg a támogatási szerzõdésben, illetve támogatói okirat esetén a projektadatlapban foglalt rendelkezések szerint, vagy a célokhoz mért elõrehaladás nem kielégítõ. (3) Ha a hiány pótlása, illetve a hiba kijavítása a hiánypótlási határidõ leteltétõl számított 7 napon belül nem történt meg, a kifizetési igénylés érintett részét, míg idõszakos beszámoló esetén a teljes beszámolót el kell utasítani. További hiánypótlásnak nincs helye. (4) Az elutasított számlák támogatástartalmát a kedvezményezett egy következõ kifizetési igénylés összeállítása során újból igényelheti, ha a korábban nem teljesített hiánypótlási, illetve elutasítási indok ezt lehetõvé teszi. (5) Az idõszakos beszámoló elutasítása esetén az idõközi kifizetési igénylésben esetlegesen jóváhagyott támogatási összeg folyósítására nincs lehetõség, azaz jó tételezésre nincs lehetõség. (6) Ha az idõszakos beszámolót, illetve az idõközi kifizetési igénylést el kell utasítani, a KSZ az elutasítás okát az EMIR ellenõrzési listában megjelöli és a KSZ vezetõ beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben az elutasító döntést jóváhagyja.

5566


•

2011. évi 30. szám

(7) Az elutasítást követõen a KSZ – utófinanszírozás esetén az idõközi igénylés beérkezésétõl számított legfeljebb 45 napon, szállítói finanszírozás esetén legfeljebb 30 napon belül – tájékoztatja a kedvezményezettet a kifizetési igénylés, illetve az idõszakos beszámoló elutasításának tényérõl és annak okairól. (8) A (7) bekezdés szerinti határidõbe a felfüggesztõ hatályú esetek idõtartama nem számít bele. 214. § (1) Ha az idõszakos beszámoló elutasításra kerül, a KSZ köteles megvizsgálni, hogy fennáll-e szabálytalanság gyanúja. (2) A szabálytalansági gyanú fennállása esetén a KSZ a szabálytalansági gyanú bejelentõ adatlap megfelelõ kitöltésével szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelõsnél. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a KSZ a rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésben foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.

120. A támogatás felhasználásának igazolása 215. § (1) A támogatási szerzõdésben rögzített megvalósítási idõszak kezdõ idõpontjától számított 12 hónapon belül idõközi kifizetési igénylés benyújtásával igazolni kell a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását, illetve a projektmegvalósítás elkezdését. (2) A megvalósításhoz szükséges tervezett tevékenységek összértékének legalább 50%-át elérõ mértékben megrendelést kell leadni, vagy szerzõdést kell kötni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak hiányában a KSZ a támogatási szerzõdéstõl elállhat. (4) Az Ámr. 150. § (14) bekezdése szerinti egyszeri elszámolókra az (1) és (2) bekezdés szerinti korlátok nem alkalmazandók.

121. A vegyes finanszírozás szabálya 216. § (1) Ha a pályázati felhívás erre lehetõséget ad, egy kifizetési igénylésen belül a szállítói számlák közvetlen kifizetése mellett mód van bizonyos költségek utófinanszírozás keretében történõ utólagos megtérítésére. (2) A szállítói finanszírozású projektelemeket a támogatási szerzõdésben meg kell határozni. A szállítói finanszírozási mód keretében elszámolható költségek típusát és összegét a támogatási szerzõdés tartalmazza.

122. A szállítói elõlegre jutó támogatás finanszírozása 217. § (1) Ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés alapján a szállítói elõleg elszámolhatónak minõsül, a kedvezményezett által a szállítója részére fizetendõ elõlegre jutó támogatás igénylésére benyújtott elõlegbekérõ dokumentumot az elszámolható költségeket tartalmazó számlával azonos módon kell kezelni, vagyis az elszámolható költségnek minõsülõ elõleg összegére jutó támogatás utalható ki közvetlenül a szállító részére. (2) A saját erõ és az ÁFA összegének kedvezményezett általi pénzügyi teljesítését az (1) bekezdés szerinti esetben is igazolni kell. 218. § (1) Ha a projekt vagy projektelem vonatkozásában szállítói finanszírozási módot választ a kedvezményezett, a szállító részére az elõlegre jutó támogatás kifizetése közvetlenül történik, az elõlegre jutó önerõ kifizetésének igazolását követõen. (2) A kedvezményezett a vállalkozó által kiállított elõlegbekérõ dokumentumot, illetve elõlegszámlát rögzíti az EMIR számlakitöltõben, majd szállítói finanszírozási mód alkalmazásával benyújtja a KSZ-hez, az önerõ kifizetésének igazolásával és a vállalkozói szerzõdéssel együtt. (3) A KSZ az ellenõrzést, illetve az EMIR-ben történt jóváhagyást követõen a szállító részére átutalja a támogatást. (4) A kedvezményezett a szállító által kiállított, korábban még be nem nyújtott elõlegszámlát – ideértve az önrészrõl esetlegesen külön kiállított elõlegszámlát is – benyújtja a KSZ-nek ellenõrzés végett. (5) A jogosulatlanul igénybe vett szállítói elõleg esetén a folyósított szállítói elõleg összegét részben vagy egészben – az elõleg folyósításától számított, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerinti ügyleti kamattal együtt – vissza kell fizetni.


•

2011. évi 30. szám

5567

(6) Az elõleg – KSZ általi részletfizetés engedélyezése esetén az utolsó részlet – visszafizetésének teljesítéséig a kifizetések folyósítása – ideértve a szállítónak és engedményesnek történõ folyósítást is – felfüggesztésre kerül. 219. § (1) Ha a projekt vagy projektelem vonatkozásában utófinanszírozási módot alkalmaz a kedvezményezett, a vállalkozó részére az elõlegbekérõ alapján a szállítóval kötött szerzõdés szerint járó elõlegre támogatói korlát nem kerülhet megállapításra. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kifizetési igényléshez az elõlegbekérõt nem kell benyújtani, az elszámolás bizonylata az elõlegszámla, ami csak a tényleges teljesítést követõen, a közbensõ, illetve végszámlával együtt képezi a pénzügyi elszámolás részét.

123. A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 305. §-a szerint alkalmazandó eljárás szállítói kifizetés esetén 220. § (1) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 305. §-a értelmében a fõvállalkozó mindaddig nem jogosult saját teljesítésérõl számlát kiállítani a kedvezményezett felé, amíg a teljesítésben részt vevõ alvállalkozókat, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló szakembereket (a továbbiakban: alvállalkozók) az ellenszolgáltatásból megilletõ rész tekintetében (a kedvezményezett vagy a támogató általi utalást követõen) ki nem egyenlítette. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségbõl adódóan az így érintett szállítói kifizetések közül elõször az alvállalkozókat és a fõvállalkozóval munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási viszonyban álló szakembereket (a továbbiakban: szakemberek) megilletõ összeg, majd a fõvállalkozót megilletõ összeg kerül kifizetésre. (3) Konzorcium esetén minden egyes konzorciumi tagnak külön kell kezelni az alvállalkozóját. (4) A Kbt. 305. § (4) bekezdése értelmében a kifizetési határidõt felfüggesztõ eseteket a 305. § (3) bekezdés szerinti kifizetésekre nem lehet értelmezni. (5) A rendelet 60. §-a szerinti késedelmi kamat a rendeletben elõírt fizetési határidõk nem teljesítése esetén jelentkezik azon projektek esetében is, amelyek a Kbt. 305. §-a hatálya alá esnek. 221. § (1) Legkésõbb a teljesítés elismerésének idõpontjáig nyilatkozni kell arról, hogy a fõvállalkozó által a teljesítésbe bevont alvállalkozó(k) az ellenszolgáltatásból mekkora összegre jogosultak, egyidejûleg fel kell szólítani az alvállalkozókat a számláik kiállítására. (2) A fõvállalkozó által az alvállalkozókat és a szakembereket megilletõ összeg kedvezményezett felé történõ továbbszámlázása az (1) bekezdés szerinti számlakiállítást követõen történik meg. (3) Szállítói kifizetésre az (1) és (2) bekezdésben foglalt dokumentumokat, valamint a teljes teljesítésre vonatkozó teljesítésigazolást kell a KSZ-hez együttesen benyújtani. (4) A számlát legfeljebb a kedvezményezetthez történõ benyújtását követõ 15 napon belül be kell nyújtani a KSZ-hez. (5) A KSZ a dokumentumalapú ellenõrzést az alvállalkozói és fõvállalkozói teljesítésre egyaránt lefolytatja. (6) Az ellenõrzés lefolytatását követõen az alvállalkozói és szakemberei teljesítésre vonatkozó számla beérkezését követõ 30 napon belül a KSZ köteles az alvállalkozókat és szakembereket megilletõ szállítói kifizetést a fõvállalkozó felé teljesíteni. 222. § (1) Az alvállalkozói és a szakemberi teljesítések kifizetését követõen kerülhet sor a fõvállalkozót az ellenszolgáltatásból megilletõ rész kedvezményezett felé történõ leszámlázására. A számlázás feltétele a) az alvállalkozókkal és a szakemberekkel szembeni fizetési kötelezettség, illetve b) az adózás rendjérõl szóló törvény 36/A. §-a szerinti visszatartási kötelezettség teljesítése. (2) A fõvállalkozói számla a KSZ-hez szállítói kifizetésre történõ benyújtásának haladéktalanul meg kell történnie. (3) Kizárólag 100%-os támogatási intenzitás esetén az adózás rendjérõl szóló törvény 36/A. §-a szerinti esetben a kifizetési kérelem formanyomtatványon nyilatkozni kell arról, hogy a fõvállalkozó a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel-e, vagy mellékelni kell egy, a fõvállalkozó részére kiállított, 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minõsülõ összevont adóigazolást. (4) A KSZ a fõvállalkozó teljesítését már nem vizsgálja újra, kizárólag a fõvállalkozó által a saját teljesítésérõl benyújtott számla alaki és számszaki ellenõrzését, valamint a számla teljesítésigazolással való összhangjának vizsgálatát végzi el.

5568


•

2011. évi 30. szám

(5) A számlán a kedvezményezett hiteles aláírásával igazolni kell annak beérkezési dátumát és a számlát a támogatáson felüli összeg megfizetését követõen haladéktalanul, legkésõbb a pénzügyi rendezést (a kedvezményezett pénzforgalmi számlájának megterhelését) követõ munkanapon kell a KSZ felé benyújtani. (6) 100%-os támogatási intenzitás esetén a számlát a kedvezményezetthez történõ beérkezését követõen haladéktalanul kell benyújtani a KSZ-hez. 223. §

Ha a szállító nem vesz igénybe alvállalkozót, a Kbt. 305. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a szállítói kifizetést a rendeletben rögzített szabályok szerint kell teljesíteni.

124. A Kbt. 305. §-a szerint alkalmazandó eljárás utófinanszírozás esetén 224. § (1) Utófinanszírozás esetében az alvállalkozókat, a szakembereket és a fõvállalkozót megilletõ összegrõl szóló számlákat együtt, egy elszámolás keretében lehet benyújtani a KSZ felé. (2) A kifizetési kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az adózás rendjérõl szóló törvény 36/A. §-a szerinti szállítói köztartozás-ellenõrzési és esetleges visszatartási kötelezettség teljesítésre került.

125. A jó tételek továbbengedésének szabálya 225. § (1) Ha az idõszakos beszámolóban bemutatott szakmai elõrehaladás kellõképpen igazolt, de a kifizetési igényléssel kapcsolatban olyan hiánypótlás merül fel, amely vonatkozásában kizárólag egyes számlákhoz kapcsolódóan szükséges a hiánypótlás lefolytatása, lehetõség van a jó tételek, azaz hiánypótlással nem érintett tételek kifizetésére. (2) A hiánypótlással érintett bizonylatok ezzel egyidejûleg felfüggesztésre kerülnek.

126. A számlaösszesítõk szélesebb körben történõ használata 226. § (1) (2) (3) (4)

A számlaösszesítõk a kifizetési igénylés részét képezik. Számlaösszesítõ benyújtása esetén kizárólag az abban szereplõ tételek kumulált összege kerül rögzítésre az EMIR-ben. A számlaösszesítõk formátumától eltérni nem lehet. A számlaösszesítõn szerepelnie kell a kedvezményezett – projekt szintû konzorcium esetében a fõkedvezményezett képviselõje, tagi szintû konzorcium esetében a tag – büntetõjogi felelõssége kérdésében tett nyilatkozatának arról, hogy az összesítõben szereplõ adatok a valóságnak megfelelnek, a költségeket alátámasztó dokumentáció a szervezetnek az adóhatóság felé bejelentett iratmegõrzési helyén eredeti példányban rendelkezésre áll, továbbá, hogy a helyszíni ellenõrzés során azok bemutatásra kerülnek. (5) Az aláírás igazolja, hogy az összesítõben szereplõ költségtípusok a jelzett idõpontban kifizetésre kerültek és az összesítõben szereplõ költségek a projekt érdekében merültek fel, más támogatás terhére nem kerültek és a jövõben sem kerülnek elszámolásra. (6) Ha kizárólag számlaösszesítõn történik a költségek elszámolása, a rendelet 59. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti záradékolási kötelezettséget a számlaösszesítõ adatainak kitöltésével a kedvezményezett teljesíti. (7) A helyszíni ellenõrzés keretében lehetõség van a számlaösszesítõben szereplõ számlák, bizonylatok ellenõrzésére, különös tekintettel az eredeti példányok záradékolására.

227. § (1) Ha az adott költség a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés alapján elszámolható költségnek minõsül, és a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés kifejezetten elõírja, hogy elszámolása kis támogatástartalmú számlák összesítõjén történjen, úgy a költséget az említett számlaösszesítõn kell elszámolni. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kis támogatástartalmú számlákat, kifizetési bizonylatokat és a kapcsolódó alátámasztó dokumentumok hitelesített másolatát nem kell benyújtani a kifizetési igénylésben, kizárólag az említett számlaösszesítõ szolgál alátámasztásul a költségek elszámolására. (3) A kis támogatástartalomra vonatkozó értékkorlátot minden esetben a pályázati felhívásnak, illetve a támogatási szerzõdésnek kell tartalmaznia.


•

2011. évi 30. szám

5569

(4) Ha az adott költség a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés alapján elszámolható költségnek minõsül, és a pályázati felhívás kizárja a költségek kis támogatástartalmú számlák összesítõjén történõ elszámolását, a vonatkozó kifizetési igénylésben be kell nyújtani a mellékletben az adott elszámolható költségtevékenység kategóriában felsorolt alátámasztó dokumentumokat. 228. § (1) Az adott tevékenységekhez kapcsolódó költségeket a következõ specifikus számlaösszesítõkön kell elszámolni: a) személyi jellegû költségek (bér, járulékai, étkezési hozzájárulás) összesítõje, b) általános (rezsi) költségek összesítõje, c) összesítõ az utazási és kiküldetései költségtérítés elszámolásához, d) összesítõ értékcsökkenés elszámolásához, e) saját teljesítéshez kapcsolódó költségek összesítõje, f) területszerzéssel kapcsolatos bizonylatok összesítõje, vagy g) ÁFA-összesítõ fordított adózás esetén. (2) Ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés erre lehetõséget ad, a specifikus számlaösszesítõk esetében is el lehet tekinteni a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerzõdésben elõre rögzített értékkorlát alatti tételekhez tartozó alátámasztó dokumentumok bekérésétõl, kivéve a fordított adózás esetén kitöltendõ „ÁFA-összesítõ” esetében.

127. Az átalány 229. § (1) Kizárólag ESZA-ból finanszírozott projektek esetén, ha erre a pályázati felhívás lehetõséget ad, elõre rögzített költségátalány alapján történõ elszámolásra van lehetõség. (2) A projektben átalány alapon elszámolt költségekkel kapcsolatos számlákat, számviteli bizonylatokat, az azok kifizetését igazoló bizonylatokat és az egyéb kapcsolódó nyilvántartásokat a kifizetési igényléséhez nem kell csatolni. (3) A felmerült költségeket alátámasztó bizonylatok helyszíni ellenõrzés keretében sem kerülnek vizsgálatra.

128. Az elektronikus alkalmazás (számlakitöltõ) használata 230. § (1) A kifizetési igénylést on-line számlakitöltõ alkalmazással kell összeállítani. (2) A kifizetési igénylés számlakitöltõben történõ rögzítését követõen véglegesíteni kell. (3) A (2) bekezdés szerinti véglegesítést követõen az adatok áttöltésre kerülnek az EMIR-be és az elektronikusan összeállított kifizetési kérelem sorszámot kap. (4) Mindaddig, amíg a teljes körû elektronikus támogatás nem biztosított, a sorszámmal ellátva kinyomtatott, a kedvezményezett által hiteles (pl. cégszerû aláírás, aláírási címpéldány) aláírással ellátott kifizetési kérelmet a kifizetési igényléssel együtt kell benyújtani a KSZ-hez (papíron vagy adathordozón, vagy a dokumentum formájától, méretétõl függõen vegyes formában benyújtandó számlákhoz, számviteli bizonylatokhoz és egyéb alátámasztó dokumentumokhoz). (5) A kifizetési kérelemben szereplõ nyilatkozatok biztosítják a rendelet 58. § (2) pontjában foglalt, a hitelesítés módjára vonatkozó elõírásokat. (6) A számlakitöltõ kezelésének szabályairól az NFÜ felhasználói kézikönyvet bocsát a kedvezményezettek rendelkezésére a Pályázó Tájékoztató Felületen. (7) A kedvezményezettek részére az NFÜ, illetve a KSZ-ek ügyfélszolgálata szolgáltathat információt a számlakitöltõ alkalmazásával kapcsolatban.

129. A költségvetési elõfinanszírozás átforgatása 231. § (1) Olyan projektek esetében, amelyek központi költségvetési elõfinanszírozásban részesültek és utólag vonják õket uniós finanszírozásba, a kedvezményezettet a támogatási szerzõdés megkötésekor nyilatkozatni kell a kapott költségvetési elõfinanszírozás mértékérõl és az azt folyósító költségvetési fejezetrõl.

5570


•

2011. évi 30. szám

(2) A teljes elszámolás érdekében a költségvetési elõfinanszírozás teljes összegére vonatkozó, a költségvetési elõfinanszírozással érintett számlákat önálló kifizetési igénylés keretében be kell nyújtani. Az átforgatott számlákat tartalmazó kifizetési igényléshez idõszakos, illetve záró beszámolót kell csatolni. (3) A kifizetési igénylés mellékleteként nyilatkozni kell a) a kifizetési igénylés keretében elszámolni kívánt elõfinanszírozási összegrõl, valamint b) arról, hogy a kifizetési igénylés kizárólag költségvetési elõfinanszírozással érintett számlákat tartalmaz. 232. § (1) A kifizetési igénylés alapján készített forráslehívásban a KSZ-nek az átforgatás tényét fel kell tüntetni. (2) A kifizetési igénylésben jóváhagyott és kiutalhatóként megjelölt összeget nem a kedvezményezett számlájára kell utalni, hanem a költségvetés XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetébe kell átvezetni. (3) A technikai átforgatás az IH és a KSZ képviselõinek állandó, valamint egyéb érintettek szükség szerinti részvételével történik. (4) Az átforgatásról minden esetben jegyzõkönyvet kell készíteni, amit az IH vezetõje hagy jóvá.

130. A fordított adózás szabályai 233. §

A kedvezményezett ÁFA-státuszától és a finanszírozás módjától függõen eltérõen kell kezelni a fordított adózással érintett projektelemek megvalósításával összefüggésben felmerült költségek elszámolását.

234. §

Ha a fordított adózással érintett projektelem utófinanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett ÁFA-levonásra jogosult, a benyújtott számlához ÁFA-bevallást nem kell csatolni.

235. § (1) Ha a fordított adózással érintett projektelem utófinanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett ÁFA-levonásra nem jogosult, a kifizetési igénylésben a mellékletben meghatározott alátámasztó dokumentumokkal igazolni kell, hogy a számla kiállítója felé a számla nettó összegének átutalása megtörtént. (2) Az ÁFA összegének adóhatóság felé történõ megfizetését a fordított ÁFA-összesítõn kell igazolni. (3) A fordított adózás alapján kiállított számlát és a hozzá kapcsolódó ÁFA-összesítõt külön bizonylatként kell kezelni és rögzíteni az EMIR-ben. (4) A két összeg pénzügyi rendezése külön számviteli bizonylat alapján eltérõ idõpontban történhet. 236. §

Ha a fordított adózással érintett projektelem szállítói finanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett ÁFA-levonásra jogosult, kizárólag a támogatáson felüli összeg szállító részére történt megfizetését kell igazolni.

237. § (1) Ha a fordított adózással érintett projektelem szállítói finanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett ÁFA-levonásra nem jogosult, a támogatáson felüli összeg szállító részére történt megfizetését, valamint az ÁFA adóhatóság felé, fordított ÁFA-összesítõn történt kedvezményezetti megfizetését kell igazolni. (2) A fordított adózás alapján kiállított számlát és a hozzá kapcsolódó fordított ÁFA-összesítõt külön bizonylatként kell kezelni és rögzíteni az EMIR-ben. (3) A két összeg pénzügyi rendezése külön számviteli bizonylat alapján, eltérõ finanszírozási mód szerint eltérõ idõpontban történhet. A nettó összegrõl kiállított számla kiegyenlíthetõ a szállító felé szállítói finanszírozás alapján, az ÁFA összege pedig a kedvezményezett felé utófinanszírozás alapján. 238. § (1) Az ÁFA-bevallást és az ÁFA adóhatóság felé történõ átutalásának igazolására szolgáló bankszámlakivonatot a helyszínen kell ellenõrizni, a fordított ÁFA-összesítõt a kifizetési igénylésben kell benyújtani alátámasztó dokumentumként. (2) Az egységesen alkalmazandó fordított ÁFA-összesítõben fel kell tüntetni a fordított adózású számlára vonatkozó adatokat, valamint annak a kifizetési kérelemnek a számát, melyben a fordított adózású számla benyújtásra került. (3) Ha a fordított adózású számla felfüggesztésre vagy elutasításra kerül, a kapcsolódó fordított ÁFA-összesítõ vonatkozó ÁFA-tétel kifizetését is fel kell függeszteni vagy el kell utasítani. (4) Ha a fordított adózású számla felfüggesztése vagy elutasítása formai okból történt, a kapcsolódó ÁFA-összeg kifizethetõ.


•

2011. évi 30. szám

5571

(5) Ha kerekítésbõl adódóan az adóhatóság felé befizetett és elszámolásra benyújtott fordított ÁFA-összeg meghaladja a ténylegesen felmerült és kifizetett fordított ÁFA-összeget, a KSZ a ténylegesen felmerült és kifizetett fordított ÁFA-összeg után folyósítja a támogatást. (6) Ha kerekítésbõl adódóan az adóhatóság felé befizetett és elszámolásra benyújtott fordított ÁFA-összeg kevesebb, mint a ténylegesen felmerült és kifizetett fordított ÁFA-összeg, a KSZ az adóhatóság felé befizetett és elszámolásra benyújtott fordított ÁFA-összeg után folyósítja a támogatást. (7) A fordított adózásra vonatkozó összesítõ, mint bizonylat rögzítése a többi összesítõhöz hasonlóan történik. (8) A kumulált ÁFA és kumulált elszámolható ÁFA-összeget kell rögzíteni az ÁFA és az elszámolható ÁFA cellákba, azaz a nettó összeg rögzítésére szolgáló cellában 0-nak kell szerepelnie.

131. Az egyszeri elszámolók idõszakos beszámolóval történõ jelentéstételi kötelezettsége 239. § (1) Ha a kedvezményezett egyszeri elszámoló és a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdéshez készített, az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait tartalmazó melléklet ezt elõírja, a KSZ-hez az egyszeri záró kifizetési igényléshez kapcsolódó záró beszámolót megelõzõen – kifizetési igénylés nélkül – idõszakos beszámolót kell benyújtani. (2) Az egyszeri elszámolók esetében legfeljebb évente két alkalommal írható elõ idõszakos beszámoló benyújtási kötelezettség. Az idõszakos beszámolók benyújtásának határidejét az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait tartalmazó melléklet határozza meg. (3) Ha a pályázati felhívás lehetõséget teremt egyszeri elszámolásra és a kedvezményezett a támogatási szerzõdés megkötését követõen egyszeri elszámolást választja, a támogatási szerzõdés értelmében haladéktalanul köteles azt írásban bejelenteni a KSZ-nek. 240. § (1) A KSZ emlékeztetõ levelet küldhet a kedvezményezett részére, felhívva a figyelmet az idõszakos beszámoló határidõben történõ benyújtására. (2) Ha a kedvezményezett az idõszakos beszámolót a határidõt követõ 7 napon belül sem küldi meg a KSZ részére, a KSZ a kedvezményezettet 15 napos határidõ kitûzésével felszólítja az idõszakos beszámoló benyújtására. (3) Ha a kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti határidõben benyújtja az idõszakos beszámolót, azt a KSZ a beérkezéstõl számított 15 napon belül formai és szakmai szempontokat tartalmazó, elõre összeállított, EMIR-ben szereplõ ellenõrzõ listák alapján leellenõrzi. Az idõszakos beszámoló ellenõrzésébe a KSZ bármely szervezeti egysége és külsõ szakértõ is bevonható. (4) Ha a kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti határidõben nem nyújtja be az idõszakos beszámolót, a KSZ kezdeményezi a kifizetések azonnali felfüggesztését és megteszi a szerzõdésszegés jogkövetkezményei szerint szükséges eljárás lefolytatásra irányuló intézkedéseket. 241. § (1) Ha az ellenõrzés során az idõszakos beszámolóval kapcsolatban formai, illetve tartalmi hiányosságok merülnek fel vagy az idõszakos beszámolóhoz csatolandó dokumentumok valamelyike hiányzik, a KSZ az idõszakos beszámoló beérkezéstõl számított 15 napon belül, legfeljebb 30 napos határidõ kitûzésével a hiány pótlására, illetve a hiba javítására szólítja fel a kedvezményezettet EMIR-bõl generált levélben. A hiánypótlásra felszólító levélben a KSZ tájékozatja a kedvezményezettet arról, hogy a nem vagy nem megfelelõen benyújtott idõszakos beszámoló esetén a szerzõdésszegés jogkövetkezményeit kell alkalmazni. (2) A KSZ az (1) bekezdésben meghatározott határidõnél rövidebb hiánypótlási határidõt is megállapíthat. (3) Hiánypótlási, illetve hibajavítási felhívásra egy idõszakos beszámoló esetében legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. (4) Ha a kedvezményezett a hiánypótlásra megállapított határidõt követõ 7 napon belül sem teljesíti a hiánypótlási kötelezettségét, a KSZ kezdeményezi a kifizetések azonnali felfüggesztését és megteszi a szerzõdésszegés jogkövetkezményei szerint szükséges eljárás lefolytatásra irányuló intézkedéseket. 242. § (1) A benyújtott idõszakos beszámoló ellenõrzését, hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezését követõ 5 napon belül kell dönteni és a kedvezményezettet értesíteni. (2) A jóváhagyásról a KSZ értesíti a kedvezményezettet.

5572


•

2011. évi 30. szám

243. § (1) Ha az idõszakos beszámolót el kell utasítani, a KSZ az elutasítás okát az EMIR ellenõrzési listában megjelöli és a KSZ vezetõ beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben az elutasító döntést jóváhagyja. (2) Az elutasításról a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet, megjelölve az elutasítás tényét és annak okait. (3) Ha az idõszakos beszámolót elutasították, a KSZ köteles megvizsgálni, hogy fennáll-e szabálytalanság gyanúja. (4) Szabálytalansági gyanú fennállása esetén a szabálytalansági gyanú bejelentõ adatlap megfelelõ kitöltésével a KSZ szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelõsnél. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a KSZ a rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésben foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.

132. A kifogás jóváhagyása esetén teljesítendõ pótlólagos kifizetés 244. § (1) Ha a kedvezményezett által – az idõközi vagy záró kifizetési igénylés keretében elutasított számláival kapcsolatban – benyújtott kifogásnak helyt adó döntés születik és pótlólagos kifizetés válik indokolttá, kifizetési igénylés és ahhoz kapcsolódó beszámoló benyújtásával igényelhetõ a kifizetés. (2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott kifizetési igénylésre a 198. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti feltételek nem vonatkoznak. (3) A pénzügyi lebonyolításra és a kifizetési határidõre az idõközi kifizetési igénylésre vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell. (4) A pótlólagos kifizetés alátámasztó dokumentuma a kifogás jóváhagyásáról szóló dokumentum. (5) Ha a forráslehívás összeállítása során a KSZ megállapítja, hogy a projektben fennálló követelés van, a fennálló követelés kompenzálandó a pótlólagos kifizetés összegével, valamint a pénzügyi zárás során kifizetendõnek minõsített összeggel, ha a KSZ pénzügyi zárást is kezdeményezett, és annak az eredménye kifizetés lett. (6) A pótlólagos kifizetés összegérõl a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet a kifogás jóváhagyását követõ 15 napon belül.

133. A projektátadás pénzügyi vonatkozású szabályai 245. § (1) A kedvezményezett-váltás idõpontjáig a támogatási szerzõdésben megnevezett kedvezményezett, a kedvezményezett-váltás idõpontját követõen az új kedvezményezett részérõl felmerült költségek számolhatók el azzal, hogy a kedvezményezett-váltást tartalmazó szerzõdésmódosítás hatálybalépéséig az igényelt kifizetések felfüggesztésre kerülnek. (2) A korábbi kedvezményezett nevére szóló valamennyi elszámolni kívánt számlát, bizonylatot a támogatási szerzõdés módosítása elõtt be kell nyújtani elszámolásra. (3) Ha az elszámolni kívánt számlák, bizonylatok benyújtása a (2) bekezdés szerint nem történt meg, a dokumentumok benyújtását a szerzõdésmódosítás feltételeként kell elõírni. (4) Ha a támogatási szerzõdés módosításának benyújtásakor a kedvezményezett kifizetési igénylése már benyújtásra került, de még nem került jóváhagyásra – az adott kifizetési igénylés felfüggesztése mellett – fel kell hívni a kedvezményezett figyelmét, hogy valamennyi, még elszámolni kívánt költséget a már benyújtott kifizetési igénylésben kell rögzíteni és beküldeni. (5) A benyújtott kifizetési igénylés jóváhagyásának feltétele, hogy az elszámolt és beérkezett számlákkal, bizonylatokkal összhangban a korábbi és az új kedvezményezetti költségvetési táblák benyújtásra és elfogadásra kerüljenek. (6) A támogatási szerzõdés módosítását követõen kizárólag az új kedvezményezett jogosult kifizetési igénylést benyújtani, valamint kizárólag a nevére szóló számlák, bizonylatok számolhatóak el.

134. A pénzügyi zárás 246. §

A pénzügyi zárás lehet a) a záró kifizetés folyamatának részét képezõ végsõ pénzügyi zárás, vagy b) korrekciós pénzügyi zárás.


•

2011. évi 30. szám

5573

247. § (1) Pénzügyi zárást a támogató – fõszabály szerint – a projekt befejezését megelõzõen a kedvezményezett által benyújtott, jóváhagyott és kifizetett záró kifizetési igényléshez kapcsolódóan bármikor kezdeményezhet. (2) Pénzügyi zárás olyan szerzõdések esetében végezhetõ el, amelyeknél már történt költséghez köthetõ pénzügyi teljesítés. (3) A pénzügyi zárás eredménye automatikusan kerül meghatározásra, mely lehet követelés vagy kifizetés. (4) Ha a zárás összege pozitív elõjelû, az eredménye kifizetés és az forráslehívásba válogatható. A rendelet hatálybalépését követõen meghirdetett felhívások keretében megvalósított projektek pénzügyi zárása eredményeként utalandó támogatást kizárólag akkor kell folyósítani a kedvezményezett részére, ha meghaladja az ezer forintot. (5) Ha a zárás összege negatív elõjelû, az eredménye követelés. 248. § (1) A pénzügyi zárás érinti a rendelkezésre álló keret felhasználását, ezért költséghez kell rendelni. A pénzügyi zárás olyan költséghez rendelhetõ, amely esetében már történt kifizetés. A hozzárendelés a korábbi kifizetés módosítását eredményezi. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti feltételnek több költség is megfelel, a pénzügyi záráshoz rendelt költségek módosításának tekintetében a KSZ dönt. (3) A pénzügyi zárás folyamata jóváhagyással zárul. 249. § (1) Korrekciós pénzügyi zárásra van szükség, ha a) a projekt megvalósítása során a projekt támogatási intenzitása módosul, b) különbözõ intenzitású költségek közötti átcsoportosítás történik, vagy c) a kedvezményezett ÁFA-státusza megváltozik. (2) A korrekciós pénzügyi zárás során össze kell vetni a kifizetett összeg, valamint a státusz-, illetve intenzitásváltozás után kifizethetõ támogatás összegét és meg kell határozni a szükséges kifizetés, illetve követelés mértékét. (3) Korrekciós pénzügyi zárás a projekt megvalósítása alatt több alkalommal is végezhetõ. (4) A korrekciós pénzügyi zárást és annak jóváhagyását a státusz-, illetve intenzitásváltozás miatti szerzõdésmódosítás hatálybalépését követõ 10 napon belül el kell végezni. (5) Ha a korrekciós pénzügyi zárás a kedvezményezett részére kifizetést állapít meg, annak folyósítását a korrekciós pénzügyi zárás jóváhagyásától számított 20 napon belül teljesíteni kell. (6) Ha a pénzügyi zárás során a kedvezményezettel szemben követelés és kifizetési kötelezettség egyszerre áll fenn, a korrekciós pénzügyi zárásból adódó követelést elõ kell írni a pótlólagos kifizetés (így különösen a támogató által még jóvá nem hagyott kifizetési igénylés, vagy egyéb kifizetés) forráslehívásba történõ beállítását megelõzõen, és a forráslehívásban a követelés és a kifizetés kölcsönös beszámítását kell elvégezni.

135. A záró kifizetési igénylés 250. § (1) A támogatási szerzõdésben meghatározott határidõig záró kifizetési igénylést kell benyújtani. (2) A záró kifizetési igénylés keretében a projekt megvalósulását követõen a) véglegesen el kell számolni a projekttel összefüggésben ténylegesen felmerült költségekkel, és b) be kell számolni a projekt szakmai megvalósításáról. (3) A záró kifizetési igényléssel együtt benyújtott záró beszámolóban be kell számolni a támogatási szerzõdésben, illetve támogatói okirat esetén a projektadatlapban vállaltak teljesítésérõl az utolsó jelentéssel lefedett idõszakban, valamint az egész projekt megvalósítása során. (4) A záró kifizetési igényléshez csatolni kell a mellékletben meghatározott valamennyi anyagot, dokumentumot, esetenként fényképet és videofelvételt, mely alátámasztja az eredeti célkitûzés megvalósulásának tényét, és eddig még nem került benyújtásra a KSZ-hez. (5) Szállítói finanszírozású számla nem nyújtható be záró kifizetési igénylés keretében, kivéve, ha a projekt teljes egészében szállítói finanszírozással valósul meg. (6) Ha a kedvezményezett egyszeri elszámoló, benyújtott kifizetési igénylése záró kifizetési igénylésnek minõsül. (7) Ha a projekt megvalósítása során bevétel keletkezik, a bevételekrõl a záró beszámolóban kell adatot szolgáltatni, mely során a pályázati felhívás által definiált bevételeket kell figyelembe venni. Elõleg igénybevétele esetén az elõlegbõl származó kamatbevétel nem minõsül a projekt megvalósítása keretében realizált bevételnek.

5574


•

2011. évi 30. szám

251. § (1) A záró kifizetési igénylésben – ha korábban nem történt meg az elõleg teljes összegének elszámolása – az elõleggel el kell számolni. (2) Ha a szerzõdéskötés elhúzódása miatt a projekt megvalósul a támogatási szerzõdés aláírását megelõzõen és a kedvezményezett a szerzõdéskötés elõtt benyújtja a záró kifizetési igénylését, a KSZ szerzõdéses jogviszony hiányában nem köteles azt elbírálni. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a benyújtott dokumentációt iktatni kell és meg kell õrizni, és tájékoztatni kell a kedvezményezettet, hogy a záró kifizetési igénylés elbírálására vonatkozó határidõk a támogatási szerzõdés megkötésétõl kezdõdnek.

136. A záró kifizetési igénylés folyamata 252. § (1) Záró kifizetési igénylés kizárólag – a projekt megvalósítását bemutató – záró beszámoló benyújtásával együtt igényelhetõ. (2) A záró kifizetési igénylés és a záró beszámoló hitelesítés keretében végzendõ ellenõrzésére megfelelõen alkalmazni kell az idõközi kifizetési igénylés és idõszakos beszámoló ellenõrzésére vonatkozó szabályokat. (3) Ha a záró kifizetési igénylés, illetve a záró beszámoló ellenõrzése során hiányosságok merülnek fel, a KSZ-nek a dokumentumok beérkezését követõ 30 napon belül, legfeljebb 30 napos határidõ kitûzésével hiánypótlásra kell felszólítani a kedvezményezettet. (4) A KSZ a (3) bekezdés szerinti határidõnél rövidebb hiánypótlási határidõt is elõírhat. (5) Ha a KSZ által elõírt válaszadási határidõt követõ 7 napon belül sem érkezik válasz a kedvezményezettõl, úgy kell tekinteni, hogy a kedvezményezett nem tett eleget a hiánypótlási kötelezettségének. 253. § (1) A hiánypótlás sikertelensége esetén a kifizetést fel kell függeszteni. (2) A kifizetés felfüggesztése nem jelenti a záró kifizetési igénylés, illetve záró beszámoló automatikus elutasítását, hanem lehetõséget teremt annak korrekciójára. (3) A korrekció lehetõségérõl a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet. (4) Korrekcióra 40 nap áll rendelkezésre. 254. § (1) A korrekcióra rendelkezésre álló idõ alatt záró kifizetési igénylés, illetve a záró beszámoló többször korrigálható. (2) A korrekció teljes idõtartama alatt a kifizetés felfüggesztésre kerül, a korrekció idõtartama hiánypótlásra igénybe vett idõtartamnak tekintendõ, így késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem áll fent. (3) A (2) bekezdés szerinti felfüggesztés kezdõ napja megegyezik a záró beszámoló elutasításnak napjával. (4) Ha a korrekcióra rendelkezésre álló határidõ elteltét követõ 7 napon belül sem érkezik – teljes körû – hiánypótlás a kedvezményezettõl, a záró kifizetési igénylést a rendelkezésre álló anyagok alapján kell elbírálni. (5) A korrekció beérkezését követõen az elszámolás megfelelõ beérkezésének dátummezõbe a pénzügyi felfüggesztés visszavonásának dátumát kell rögzíteni. 255. § (1) Ha a záró beszámoló, illetve záró kifizetési igénylés korrekciót követõen jóváhagyható, a KSZ vezetõ beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben jóváhagyja. (2) A záró beszámoló, illetve záró kifizetési igénylés elfogadását követõen a KSZ a döntésrõl tájékoztatja a kedvezményezettet és gondoskodik az elfogadott támogatási összeg folyósításáról. (3) Ha a záró kifizetési igénylés korrekció után sem megfelelõ, a projekt megvalósítását igazoló záró beszámoló azonban elfogadható, a hibával, hiányossággal érintett számla kifizetését el kell utasítani, és ennek indokairól a kedvezményezettet tájékoztatni kell. (4) A jó tételezés szabályai szerint a KSZ gondoskodik az elfogadott számlák kifizetésérõl. (5) Ha a záró beszámoló nem elfogadható, a záró kifizetési igénylést a záró beszámolóval együtt el kell utasítani. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a záró kifizetési igénylésben esetlegesen jóváhagyott támogatási összeg nem folyósítható, jó tételezés nem lehetséges. 256. § (1) Ha a záró beszámolót a KSZ elutasította, köteles megvizsgálni, hogy fennáll-e szabálytalanság gyanúja. (2) A szabálytalansági gyanú fennállása esetén a KSZ a szabálytalansági gyanúbejelentõ adatlap megfelelõ kitöltésével szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelõsnél.


•

2011. évi 30. szám

5575

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a KSZ a rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésben foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését. 257. § (1) A záró kifizetési igénylésben jóváhagyott támogatási összeg kifizetésének határideje a záró kifizetési igénylés és a záró beszámoló KSZ-hez történõ együttes beérkezésétõl számított a) 45 nap utófinanszírozású számlák esetében, b) 30 nap kizárólag szállítói finanszírozású számlák esetében, ami a felfüggesztés idõtartamával meghosszabbodhat. (2) A kifizetési határidõn belül a KSZ-nek el kell végezni a projekt végsõ pénzügyi zárását, mely a megtörtént kifizetések kifizethetõ támogatáshoz viszonyított ellenõrzését és az esetleges rendezendõ kifizetések, követelések kiszámítását jelenti. (3) Végsõ pénzügyi zárás abban az esetben végezhetõ, ha a) a záró kifizetési igénylés jóváhagyása megtörtént és a kedvezményezettnek nincs kifizetetlen számlája a záró elszámolási ütemet megelõzõ ütembõl, b) a projektben nincs folyamatban lévõ szabálytalansági eljárás vagy jogorvoslati eljárás, c) a projektben nincs folyamatban lévõ szerzõdésmódosítás, d) a záró kifizetési igénylés kifizetési határideje még nem telt el. (4) A záró kifizetési igénylés elutasítása esetén a végsõ pénzügyi zárást az elutasítás miatti szabálytalansági eljárás döntésének meghozatalát követõen kell elvégezni. (5) Ha a záró kifizetési igénylés elutasítása esetén a támogató a szerzõdéstõl eláll, nem kell végsõ zárást végezni. 258. § (1) A projekt végsõ pénzügyi zárásának eredménye lehet kifizetés, illetve vagy követelés. (2) Ha a végsõ pénzügyi zárás kifizetést eredményez, az növeli a záró kifizetési kifizetésigénylés kifizetendõ összegét. (3) A végsõ pénzügyi zárásból adódó követelést a záró kifizetési igénylés forráslehívásba történõ beállítása elõtt elõ kell írni. (4) A forráslehívás összeállítása elõtt vizsgálni kell, hogy a projektben vannak-e fennálló követelések. A fennálló követeléseket be kell számítani a záró kifizetési igénylésben jóváhagyott támogatási összegbe és – szükség szerint – a végsõ pénzügyi zárás eredményeképpen megállapított kifizetendõ összegbe. (5) A záró kifizetési igénylés keretében folyósítandó támogatási összeg a (4) bekezdés szerinti eljárást követõen állapítható meg. (6) A záró kifizetés összegérõl a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet. 259. § (1) Ha az idõközi, illetve záró kifizetési igényléssel összefüggésben benyújtott kifogás tárgyában a záró kifizetési igénylésben jóváhagyott támogatási összeg folyósítását követõen születik helyt adó döntés, új végsõ pénzügyi zárást kell készíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi végsõ pénzügyi zárás korrekciós pénzügyi zárássá minõsül. (3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kifogásnak helyt adó döntést követõ 20 napon belül a KSZ köteles elvégezni a projekt újabb végsõ pénzügyi zárását és az abból adódó pótlólagos kifizetés folyósítását.

137. A hitelesítési jelentés készítése 260. § (1) A hitelesítési jelentés az Igazoló Hatóság felé fennálló rendszeres jelentéstételi kötelezettség, mely a) igazolja, hogy a felhasznált támogatásokra irányuló dokumentumalapú és helyszíni ellenõrzési kötelezettség teljesült, és b) számszaki, szabályossági szempontból alátámasztja a támogatásként kifizetendõ és az Európai Bizottság felé elszámolandó költségek megfelelõségét. (2) Az IH a hitelesítési jelentésben igazolja a 1828/2006/EK rendelet 13. cikkben, valamint a 1083/2006/EK rendelet 60. cikkben meghatározott feladatok teljesülését. (3) A hitelesítési jelentést az IH vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró KSZ az Igazoló Hatóság által meghatározott formában és tartalommal köteles elkészíteni. (4) A hitelesítési jelentést a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig kell kiállítani és megküldeni az IH részére. (5) Az IH a KSZ által összeállított hitelesítési jelentést szükség esetén kiegészítheti.

5576


•

2011. évi 30. szám

(6) Az IH által ellenjegyzett hitelesítési jelentést a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig elektronikusan kell megküldeni az Igazoló Hatóság részére. (7) A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében az IH jogosult ellenõrzést végezni a KSZ-nél. Az ellenõrzések eredményérõl az IH rendszeresen tájékoztatja az Igazoló Hatóságot.

138. A forráslehívás KSZ általi összeállítása és jóváhagyása 261. § (1) A forráslehívás során a támogató köteles biztosítani a támogatásigénylésben (elõlegigénylés, idõközi kifizetési igénylés, záró kifizetési igénylés) jóváhagyott támogatási összeg rendelkezésre állását a megfelelõ lebonyolítási forint bankszámlán. (2) A forráslehívás tartalmazhat elõlegigénylést, elõlegelszámolást, utófinanszírozású számlákat, valamint szállítói finanszírozáshoz és engedményezéshez tartozó számlákat. 262. § (1) A KSZ a hitelesítés során elvárt ellenõrzéseket követõen megállapítja a jogos támogatási összeget majd ezt követõen – szükség szerint – intézkedésenként az EMIR-ben összeállítja a forráslehívási dokumentációt. (2) A forráslehívási dokumentáció-összeállítást az EMIR-ben feltöltött ellenõrzési lista segíti. (3) A KSZ az ellenõrzõ lista kitöltésével és jóváhagyásával igazolja, hogy elvégezte – az adott forráslehívással érintett projektek és kapcsolódó kifizetési igénylések, elõlegigénylések és elõlegelszámolások vonatkozásában – a forráslehívásba tett összegek ellenõrzését. (4) A forráslehívási dokumentáció a következõ bizonylatokból épül fel: a) a forráslehívás fedõlapja, b) az igényelt összegeket tartalmazó adatlap, c) számlaösszesítõ és könyvelési bizonylat. 263. § (1) A KSZ a forráslehívási dokumentáció összeállítását követõen az EMIR-ben elõkészíti az átutalási megbízást és a forráslehívási dokumentációt az EFK-ról a lebonyolítási számlára történõ utaláshoz szükséges utalványlappal együtt. (2) Az utalványlapot a KSZ illetékes munkatársai szakmai teljesítés igazolóként és érvényesítõként aláírják. (3) A KSZ az utalványlapon történõ „szakmai teljesítést igazoló” mezõ aláírásával és a forráslehívás EMIR-ben történõ jóváhagyásával igazolja, hogy a jóváhagyást megelõzõ, a hitelesítés keretében szükséges ellenõrzéseket a rendelet 17. § (1) bekezdés d) pontja és a rendelet 75. § (2) bekezdése alapján elvégezte. (4) A forráslehívási dokumentációban az igényelt támogatási összeg közösségi hozzájárulás, nemzeti társfinanszírozás, el nem számolható hazai forrás és saját erõ szerint – számlánként – kerül megbontásra. (5) Az elektronikusan összeállított forráslehívási dokumentációt a KSZ pénzügyi vezetõje, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy jóváhagyja és elektronikus formában haladéktalanul továbbítja az IH részére az utalványlappal együtt. (6) A forráslehívási dokumentáció nyomtatott formában, dokumentum alapon történõ továbbítása kizárólag az EMIR nem megfelelõ mûködése esetén lehetséges. (7) A KSZ a támogatás kifizetésének elindításáról tájékoztatja a kedvezményezettet.

139. A forráslehívás IH általi jóváhagyása, utalványozás és utalás az EFK-ról 264. § (1) Az IH a KSZ elektronikus értesítése és elektronikus dokumentációja alapján ellenõrzi a forráslehívást az EMIR-be feltöltött egységes ellenõrzési lista segítségével. (2) Az ellenõrzést követõen az IH jóváhagyja a forráslehívást és elvégzi az EFK-ról a lebonyolítási forint bankszámlára történõ átutaláshoz szükséges lépéseket. (3) A (2) bekezdés szerinti jóváhagyás történhet az IH által kinyomtatott dokumentum aláírásával, illetve elektronikus aláírással. Ha az elektronikus aláírás feltételei adottak, a jóváhagyást igazoló aláírást elektronikusan kell megtenni. (4) A forráslehívás IH általi jóváhagyását követõen a pénzügyi ellenjegyzésre írásban kijelölt személy a KSZ által elõkészített és a szakmai teljesítést igazoló, illetve érvényesítõ helyeken aláírt utalványlapot ellenjegyzi és az IH vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy utalványozóként aláírja. Indokolt esetben az utalványozás ellenjegyzésének joga átruházható a KSZ-re.


•

2011. évi 30. szám

5577

(5) A (4) bekezdés szerinti aláírást követõen az IH jóváhagyja az EMIR-ben a KSZ által korábban már kiállított átutalási megbízást, intézkedve ezzel arról, hogy a jóváhagyott támogatási összeg az EFK-ról a lebonyolítási forint bankszámlára kerüljön. 265. § (1) Az utalvány ellenjegyzése során meg kell gyõzõdni arról, hogy a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggõ kiadási elõirányzata biztosítja a fedezetet, b) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, c) a kötelezettségvállalás célszerûségét megalapozó eljárás megtörtént, d) az utalványlapon szereplõ összeg megegyezik a korábban jóváhagyott forráslehívással. 266. § (1) Az EFK terhére történõ átutaláshoz az IH által jóváhagyott forráslehívási dokumentáció, illetve utalványlap elektronikus példányát meg kell küldeni az NFÜ Fejezeti Fõosztálya és a MÁK részére. (2) Az NFÜ Fejezeti Fõosztálya és a MÁK elektronikus aláírással igazolják a dokumentáció átvételét. 267. § (1) Ha az EMIR nem megfelelõ mûködése miatt papír alapú dokumentumküldésre van szükség, úgy az EFK terhére történõ átutalásokhoz egy eredeti példányban kiállított, aláírással ellátott forráslehívási dokumentációt és utalványlapot az NFÜ Fejezeti Fõosztálya részére, valamint egy eredeti példányban kiállított, aláírással ellátott forráslehívási dokumentációt a MÁK részére meg kell küldeni a jóváhagyást követõ 7 napon belül. (2) A forráslehívás egy – az eredetivel megegyezõ – másolati példánya az IH-nál kerül tárolásra.

140. A forráslehívás összeállítása és jóváhagyása elõleg esetén 268. § (1) Az elõleg elszámolására benyújtott számlákat vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokat forráslehívásba kell tenni. (2) Az elõleg elszámolását tartalmazó forráslehívás összeállítására a forráslehívásra vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell. (3) Az elõleggel történõ elszámolás során utalványozás, átutalás nem történik.

141. A forráslehívás visszarendezése 269. § (1) A jóváhagyott és a forráslehívás alapján a lebonyolítási forint bankszámlán jóváírt összegek alapját képezõ számlák az EMIR segítségével módosíthatók. (2) A visszarendezés funkció az intézményrendszeren belüli rendezést hivatott elõsegíteni, így a számla módosítására akkor van lehetõség, ha az a kedvezményezett részére történt utalást nem érinti.

142. A támogatás folyósítása 270. § (1) A támogatás összegének a lebonyolítási forint bankszámláról a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes bankszámlájára történõ utalásról a lebonyolítási forint bankszámla felett rendelkezõ KSZ gondoskodik. (2) A KSZ a MÁK által megküldött, a lebonyolítási számlán történõ jóváírást tartalmazó bankszámlakivonatot az EMIR finanszírozás moduljában – kedvezményezettenként – rögzíti a kézhezvételt követõ legfeljebb 5 napon belül. (3) A bankszámlakivonat kézhezvételétõl számított 5 napon belül a KSZ meggyõzõdik a lebonyolítási bankszámlán jóváírt összeg és a forráslehívásban igényelt összeg egyezõségérõl, illetve a kedvezményezett köztartozás-mentességérõl, melyet követõen intézkedik a támogatási összeg átutalásáról a kifizetési kérelem formanyomtatványon megjelölt bankszámla javára. (4) A támogatás folyósítása a) szállítói finanszírozás esetén a szállító, b) engedményezés esetén az engedményes pénzforgalmi számlájára történik.

5578


•

2011. évi 30. szám

(5) A KSZ a köztartozás-mentességet a pénzügyi lebonyolítás folyamatában egyszer, a rendelet 63. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a támogatásnak a lebonyolítási számláról történõ utalása elõtt vizsgálja. 271. § (1) A köztartozási adatok mindaddig érvényesek, amíg a tartozásadatokban bekövetkezõ változásokról az adóhatóság nem küld tájékoztatást az NFÜ felé az EMIR-en keresztül. (2) Az (1) bekezdés értelmében az adatszolgáltatásban nem hátralékosként megjelölt kedvezményezettek részére mindaddig kifizethetõ támogatás, amíg az ellenkezõjérõl szóló adat nem kerül rögzítésre az EMIR-ben. (3) Szállítói finanszírozás keretében a szállító köztartozás-mentességét kizárólag 100%-os támogatási intenzitás esetében köteles a KSZ vizsgálni. 272. § (1) A lebonyolítási számlákról indított utalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani és jóváhagyni. (2) Az EMIR-ben elkészített átutalási megbízásokat elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a MÁK-nak. (3) A lebonyolítási bankszámláról történõ utalás utalványozás nélkül történik. (4) A lebonyolítási számláról történõ átutalások feltétele a számlakivonat adatainak rögzítése. (5) A (4) bekezdésre tekintettel a MÁK által a lebonyolítási forint bankszámla terhelésérõl kiállított bankszámlakivonatok adatait a bankszámla felett rendelkezõ KSZ-nek a kézhezvételt követõ 3 napon belül rögzíteni, majd a rögzítést követõ 3 napon belül jóvá kell hagyni az EMIR-ben. (6) Az EMIR-ben rögzített és jóváhagyott bankszámlakivonatok számvitel szempontjából releváns adatai csak a jóváhagyás után kerülhetnek át az EMIR-számvitel moduljába. 273. § (1) Utófinanszírozás esetén az idõközi kifizetési igénylés és az idõszakos beszámoló beérkezésétõl számított 45 napon belül, szállítói finanszírozás esetén 30 napon belül kell a támogatást kifizetni. (2) A szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó idõközi kifizetési igénylés esetében a szállító – illetve szállítói engedményezés esetén az engedményes – részére 30 napon belül kell teljesíteni a kifizetést. Az utófinanszírozással érintett részre a 45 napos határidõ vonatkozik. (3) Hatályos támogatási szerzõdéssel rendelkezõ kedvezményezettek elõlegigénylése esetén az elõlegigénylési dokumentáció beérkezésétõl számított 15 napon belül kell megtörténnie az elõleg kedvezményezett felé történõ átutalásának. (4) A kifizetésre vonatkozó – (1)–(3) bekezdés szerinti – határidõk az egész finanszírozási folyamatra, az IH és KSZ feladatokra együttesen vonatkoznak. A támogatás folyósításának felfüggesztése esetén a felfüggesztés idõtartama nem számít bele a meghatározott kifizetési határidõkbe. (5) A KSZ által a MÁK felé a kifizetési határidõ utolsó napján beadott átutalási megbízás határidõben benyújtottnak minõsül. (6) A határidõbe a kifizetési igénylés napja nem számít be. Ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti nap, a határidõ a következõ munkanapon jár le.

143. A támogatás folyósításának felfüggesztése 274. § (1) Ha a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, illetve a kifizetést megelõzõen a kifizetési folyamat bármely szakaszában olyan információ jut a kifizetési igénylést benyújtó kedvezményezettrõl az IH, illetve a KSZ tudomására, mely kimeríti a támogatás visszavonásának, illetve a támogatási szerzõdéstõl történõ elállásnak feltételeit, az IH vagy a KSZ a kifizetést felfüggeszti. (2) Az elõre nem tervezett, ellenõrzési tervben nem szereplõ, elõre nem látható okok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni szemle felfüggeszti a finanszírozási folyamatot, ha a megállapításai alapján ez indokolt. (3) A szabálytalansági gyanú felmerülése esetén a gyanú kivizsgálására tett intézkedések következtében induló szabálytalansági eljárás felfüggesztheti a kifizetést. (4) A MÁK év végi zárási és év eleji számlanyitási folyamatainak idõtartama nem számít bele a finanszírozási idõtartamba. (5) A kifizetési határidõt a hiánypótlás elrendelése minden esetben felfüggeszti a hiánypótlásra meghatározott határidõ idõtartamára.


•

2011. évi 30. szám

5579

(6) Kifizetésfelfüggesztés idejére késedelmi kamat nem jár. (7) A felfüggesztés tényérõl a KSZ, illetve IH értesíti a kedvezményezettet. (8) Az Ámr. 151. §-a alapján a MÁK adatküldés hiányában, illetve köztartozás esetén felfüggesztheti a kifizetést.

144. A közösségi hozzájárulás-rendezés összeállítása 275. § (1) A támogatásnak a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére történt teljes kiutalását követõen az Igazoló Hatóság az EMIR-finanszírozás modul adatai alapján utólagosan, finanszírozó alapok szerint elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által elõfinanszírozott összegét. (2) Ha a rendelkezésre álló uniós források lehetõvé teszik, az Igazoló Hatóság a támogatás kifizetését követõ 3 napon belül az Igazoló Hatóság adott operatív programra vonatkozó forint bankszámlájáról a vonatkozó fejezeti kezelésû EFK-ra utalja az adott összeget. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a költségvetési elõfinanszírozás átforgatása esetén a közösségi hozzájárulást, mint bevételt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetébe kell átvezetni.

145. Elszámolás az Európai Bizottsággal 276. § (1) Az Európai Bizottsággal az Igazoló Hatóság számol el. (2) Az Igazoló Hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett saját forrásainak felhasználása alapján finanszírozó alapok szerint és prioritásonkénti bontásban az EMIR-ben összeállítja az idõközi átutalásigénylést, a költségnyilatkozatot, annak mellékleteit, és a költségigazoló nyilatkozatot, majd a teljes dokumentációt megküldi az Európai Bizottság részére.

146. A kifizetésekhez szükséges likviditás biztosítása 277. § (1) Az operatív programok likviditásának biztosítását az EFK-kon az NFÜ Fejezeti Fõosztálya végzi. (2) A likviditás biztosítása érdekében a Fejezeti Fõosztály a) összegyûjti az információt a kedvezményezettek által beküldött kifizetési igénylési dokumentációk ellenõrzési eljárása során idõszakonként jóváhagyott összegekrõl prioritásonként és kiemelt elõirányzatonként, b) fedezetvizsgálatot végez az EFK-n és megállapítja a forrásszükségletet. (3) A likviditás biztosításához az EFK feltöltése jóváírással történhet a) az adott évre vonatkozó költségvetési támogatás felhasználása révén, amelyre a kedvezményezetteknek történõ kifizetést megelõzõen kerül sor, illetve b) a támogatásként kifizetett összegek közösségi hozzájárulás rendezése révén, amelyre a kedvezményezettnek történõ kifizetést követõen kerül sor. (4) Az EFK-ra történhetnek egyéb jóváírások a) a követeléskezelési, illetve szabálytalansági eljárások során a kedvezményezettõl visszakövetelt és az általa befizetett összegek átutalása a lebonyolítási számlákról, b) a lebonyolítási számla egyenlegének év végi visszautalásából adódó jóváírásként. (5) A szabálytalansági eljárások során visszakövetelt összegek közösségi támogatási részét (ha az korábban lehívásra került) a rendelet 104. § (1) bekezdése értelmében 5 napon belül tovább kell utalni az Igazoló Hatóság megfelelõ bankszámlájára. 278. § (1) Az adott évre vonatkozó költségvetési támogatás leosztása az IH-k elõrejelzései alapján az NFÜ elnöke által kiadott, a kötelezettségvállalás és gazdálkodás rendjérõl és az ahhoz kapcsolódó szabályzatokról szóló utasítás likviditáskezeléssel kapcsolatos mellékletének megfelelõen történik. (2) A tervezett, elõre jelzett bevételek és kiadások egyenlegének ismeretében az NFÜ Fejezeti Fõosztálya automatikusan tölt fel az EFK-t olyan mértékben, hogy azon az elõre jelzett kifizetéseket meghaladó mértékû elegendõ likviditási tartalék legyen, bevételként figyelembe véve ehhez a várható közösségi hozzájárulás rendezése szerinti összegeket is.

5580


•

2011. évi 30. szám

(3) Az Igazoló Hatóság az EMIR finanszírozási moduljából nyert adatok alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által elõfinanszírozott összegét, melyet jóváhagyás után 3 napon belül – ha az uniós forrás rendelkezésre áll – átutal a vonatkozó operatív program EFK-jára.

147. Havi pénzforgalmi elõrejelzések készítése 279. § (1) A megkötött szerzõdések, illetve a beadott elszámolások alapján számított várható kifizetésekrõl az IH-nak – gördülõ tervezéssel – elõrejelzést kell adnia az NFÜ Fejezeti Fõosztálya részére, mely alapján az NFÜ Fejezeti Fõosztálya intézkedik az EFK-n a megfelelõ pénzeszköz és elõirányzat rendelkezésre állásáról. (2) Az elõrejelzést – az NFÜ által kiadott likviditási útmutató szerint 12 hónapra számolva – a tárgyhónapot megelõzõ hónap 15. napjáig kell elkészíteni és átadni az NFÜ Fejezeti Fõosztálya részére. (3) Minden hónapban a teljes évre szóló gördülõ elõrejelzést kell elkészíteni, oly módon, hogy a havi bevételek adatai is megismerhetõk legyenek. (4) Az elõrejelzésnek tartalmaznia kell az uniós források megelõlegezését, valamint a közösségi hozzájárulás rendezésének várható teljesülését kiemelt elõirányzatonként és prioritás szerinti bontásban. (5) Ha elõre nem látott, váratlan kifizetési kötelezettség keletkezik, az IH az ahhoz szükséges pénzösszeg igényét az írásos indoklásban jelzi. (6) Az NFÜ Fejezeti Fõosztálya a kérés beérkezésétõl számított 3 munkanapon belül intézkedik a MÁK felé a támogatás rendelkezésre bocsátásáról.

148. A likviditás figyelése 280. § (1) A kifizetésre jóváhagyott összeg fedezetvizsgálatakor az IH-nak, illetve az NFÜ Fejezeti Fõosztályának meg kell gyõzõdnie arról, hogy az EFK-n elegendõ pénzeszköz, illetve elõirányzat van a lebonyolítási számlára kért átutalás indításához. (2) Az EFK likviditását ÁHT-kódonként kell vizsgálni. (3) Az EFK-nkénti és kiemelt elõirányzatonkénti kódonként a kifizetések naprakész nyilvántartását az EMIR-nek kell biztosítania. (4) Nem megfelelõ mennyiségû elõirányzat, illetve pénzeszköz megléte esetén rendkívüli feltöltés keretében elõirányzat átcsoportosítást, illetve támogatásleosztást kell kezdeményezni az NFÜ Fejezeti Fõosztálya felé a likviditáskezelési útmutatónak megfelelõen.

149. A tartalék kezelése 281. § (1) Az „Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék” elõirányzatot az elõre nem látható kiadásokra lehet felhasználni. (2) Az (1) bekezdés szerinti kiadásnak minõsül különösen a) a követelések behajtása érdekében felmerülõ költségek finanszírozása, b) valamely projekthez kötõdõ peres és egyéb ügybõl adódó bírság, késedelmi kamat, c) a szabálytalansági esetekbõl adódó európai bizottsági követelések kiegyenlítése abban az esetben, ha az összeg behajtására irányuló kísérletek, intézkedések nem jártak eredménnyel, vagy ha a behajtás idõpontja elõtt a visszafizetésre az NFÜ-höz felszólítás érkezik, d) ha a kedvezményezettnek fel nem róható okból valamely, a korábbiakban európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerzõdés nem finanszírozható uniós forrásból, de a szerzõdésben foglaltak megvalósításában az államot kötelezettség terheli, illetve a projekt megvalósításához nemzeti érdek fûzõdik, e) az NFÜ-t terhelõ késedelmi kamat. (3) Az NFÜ Fejezeti Fõosztálya folyamatos nyilvántartást vezet a tartalékfelhasználásról. (4) A (2) bekezdés b)–e) pontja szerinti esetekben az IH vezetõjének kell bejelentenie a tartalékfelhasználásra vonatkozó igényt a gazdasági elnökhelyettes részére.


•

2011. évi 30. szám

5581

(5) Az NFÜ Fejezeti Fõosztálya a gazdasági elnökhelyettes által továbbított igényeket idõrendi sorrendben dolgozza fel, és a tartalék terhére elõirányzat-átcsoportosítással teljesíti. (6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti finanszírozási igényrõl az államháztartásért felelõs minisztert tájékoztatni kell. (7) Ha a tartalék eredeti elõirányzata teljes összegben felhasználásra került, ezen kiadások fedezetét az uniós bevételek zavartalan lehívása érdekében az adott program támogatási elõirányzata terhére kell biztosítani.

150. Egyéb elõre nem látható kifizetések 282. § (1) Ha az IH-nál tartalékfelhasználási igény keletkezik, az IH vezetõje kezdeményezi a gazdasági elnökhelyettes felé a felmerült költségek kifizetésének jóváhagyását. (2) A gazdasági elnökhelyettes egyetértése esetén a felügyeleti szerv vezetõje engedélyezi a szükséges elõirányzatmódosítást az érintett prioritásra, amely alapján az NFÜ Fejezeti Fõosztálya 3 munkanapon belül intézkedik a MÁK felé a szükséges elõirányzat átcsoportosításról.

151. A késedelmi kamat 283. § (1) A KSZ a rendelet 59. § (2) és (3) bekezdése szerinti határidõkhöz viszonyított késedelmes fizetés esetén a késedelem idõtartamára a határidõ lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelõ késedelmi kamatot köteles fizetni. (2) Késedelmes kifizetés esetén késedelmi kamatot abban az esetben kell a kedvezményezett részére fizetni, ha a) a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés formailag, tartalmilag megfelelõ, b) a támogatás jogosultja nem rendelkezik köztartozással, c) a kedvezményezett a kifizetési igényéhez kapcsolódóan a jogszabályi, a pályázati felhívásban vagy a támogatási szerzõdésben rögzített egyéb feltételeknek eleget tesz, és d) a kedvezményezett ellen szabálytalansági vagy más, a kifizetés felfüggesztésével járó eljárás nincs folyamatban. (3) A kedvezményezett részére késedelmi kamat nem fizethetõ, ha a kedvezményezettnek vagy valamely támogatásban részesülõ partnerének a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerzõdésben rögzített feltételek nem teljesítésébõl adódóan támogatás-visszafizetési kötelezettsége van. (4) A támogatás kifizetésének felfüggesztése, illetve a támogatás visszatartása esetén a kedvezményezettet kártalanítás, kártérítés, illetve késedelmi kamat nem illeti meg. (5) Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv részére, mely nem mentesíti a támogatót a határidõben történõ kifizetés alól.

152. A felróhatóság 284. § (1) A KSZ-nek felróható a késedelem, ha a következõ feltételek fennállása mellett sem kerülnek kiegyenlítésre határidõben a számlák: a) a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés formailag, tartalmilag megfelelõ, b) a finanszírozási módtól függõen a kedvezményezett, a szállító, illetve az engedményes köztartozásmentes, c) a kedvezményezett ellen szabálytalansági vagy más, a kifizetés felfüggesztésével járó eljárás nincs folyamatban, d) a kifizetési igénylés kiegyenlítésére a források a rendelet 54. § (3) bekezdése szerint, határidõben rendelkezésre állnak, e) a MÁK mûködési rendje az átutalást lehetõvé teszi, f) az EMIR az átutalási megbízást és ezek alapján a MÁK rendszerébe továbbítandó adattartalmat hibátlanul generálja, és g) az elektronikus átutalás befogadása a KSZ hibájából sikertelen (pl. hiányos vagy hibás átutalási megbízás készítése miatt). (2) Nem a KSZ-nek felróható a késedelmes teljesítés, ha a támogatás határidõben történõ kifizetését a) az NFÜ hatáskörébe tartozó folyamat (forráslehívás IH jóváhagyása, utalás az EFK-ról, EFK-n elegendõ keret idõben rendelkezésre állása, az IH és a KSZ közötti állásfoglalások felróható elhúzódása) akadályozta,

5582


b) c)

•

2011. évi 30. szám

az EMIR vagy a Pályázó Tájékoztató Felület elégtelen mûködése – rögzített hibabejelentéssel igazoltan – akadályozta, vagy olyan külsõ tényezõ okozta, melyre a KSZ ráhatással nem bírt.

285. § (1) Ha az IH és a KSZ között megkötött szerzõdésben meghatározott határidõn túl történik az állásfoglalás összeállítása, a késedelem az állásfoglalást adónak felróható. Ha az IH-nak más szervezeti egységgel szükséges egyeztetni, akkor a késedelmes teljésítés miatti felróhatóság egyedi egyeztetés keretében kerül rendezésre. (2) Ha a szerzõdés nem tartalmaz ilyen irányú megkötést, az állásfoglalások elkészítésének határideje a hivatalos megkeresésétõl számított 15 nap. (3) Ha nem az IH és a KSZ között történik az állásfoglalás kérése, az állásfoglalás késedelmes összeállítása és megküldése esetén a lebonyolító szervezet a) a kifizetési határidõnek megfelelõen kifizeti a támogatást, b) szükség esetén az összeget korrekcióba állítja, c) szabálytalansági eljárást indít, vagy d) késedelmes támogatás kifizetését vállalva késedelmi kamatot fizet. (4) Nem a KSZ-nek felróható a késedelmes kifizetés, ha a kedvezményezett részére azért nem tud kifizetni az év elején, mert nem áll rendelkezésre a lebonyolítási forint bankszámlán a pénz vagy a MÁK még nem fogad átutalási megbízásokat. (5) Ha a késedelem az IH-nak és a KSZ-nek is felróható, a felelõsségmegosztást egyedileg kell rendezni.

153. A késedelem idõtartama 286. § (1) A késedelem kezdõ napja a rendelet által elõírt kifizetési határidõ lejáratát követõ nap, a késedelem utolsó napja a kifizetési igényre vonatkozó átutalási megbízás MÁK felé történõ benyújtás (az EMIR-ben a késedelmi kamat funkcióban a „Tervezett kifizetés dátuma” mezõben rögzített idõpont) napja. (2) A késedelem idõtartama a Ptk. alapján naptári napokban számolandó.

154. A késedelmi kamat alapja 287. § (1) A kamat alapja a késedelmesen kifizetett számlák elfogadott, forintban meghatározott támogatástartalma. (2) A késedelmi kamat számításánál azon számlákat és egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló – a mellékletben rögzített – bizonylatokat kell alapul venni, melyek jóváhagyásra kerültek és amelyekre vonatkozik a késedelmes teljesítés esete. (3) A késedelmi kamat alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni azon számlákat vagy a számlák azon részét, melyek kiegyenlítést nem igényelnek.

155. A kamat mértéke 288. § (1) A kamat mértéke megegyezik a rendelet 59. § (3) bekezdésében meghatározott kifizetési határidõ lejárati napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével. (2) A késedelmi kamat számítása tekintetében az év 365 napból áll.

156. A kamatfizetési kötelezettség megállapítása 289. § (1) A késedelmi kamat megállapítására és a késedelmi kamat kifizetésére a késedelmi kamat alapjául szolgáló számlák kiegyenlítésével egy idõben kerül sor. (2) A KSZ a jóváhagyott számlákhoz kapcsolódó átutalási megbízás elkészítésével egy idõben megállapítja, hogy a számla kifizetése késedelmesnek minõsül-e.


•

2011. évi 30. szám

5583

(3) Ha a számla kifizetésével összefüggésben a késedelem megállapítható, a KSZ meghatározza a késedelmi kamat összegét. (4) A késedelem tényének és a késedelmi kamat összegének megállapításához az EMIR-ben rögzített dátumokat és elfogadott támogatási összeget kell alapul venni. 290. § (1) Ha az intézményrendszernek felróható a késedelem, a KSZ a késedelmes számlák kifizetését követõen haladéktalanul gondoskodik a késedelmi kamat kifizetésére vonatkozó átutalási megbízás elkészítésérõl. (2) Az NFÜ minden hónap utolsó napjával meghatározza a késedelmesen kifizetésre került számlák állományát és KSZ-enként megállapítja a számlák kiegyenlítési napján érvényes késedelmi kamatok összegét. Az NFÜ az EMIR lekérdezéseit alkalmazza minden operatív program tekintetében, azonos szûrési feltételekkel. (3) A KSZ-bontású lekérdezést a tárgyhónapot követõ hónap 5. munkanapjáig kell elkészíteni és elektronikusan megküldeni (vagy egy közös tárhelyen elhelyezni) a KSZ részére. (4) A KSZ az értesítést követõ 8 munkanapon belül indoklással alátámasztva jelzi, ha a lekérdezésben olyan számlák vannak, melyek kifizetési késedelme a KSZ-nek nem felróható, illetve, ha a lekérdezésben tévesen szerepelnek határidõben kiegyenlített számlák. (5) A KSZ megjelöli a lekérdezésben szereplõ téves adatokat és alátámasztó, kiegészítõ információkkal látja el azokat. A korrigált lekérdezést a KSZ-ek megküldik az NFÜ részére. (6) Az IH-k a korrigált lekérdezésre 5 munkanapon belül írásban reagálnak, vagy azzal kapcsolatban egyeztetõ megbeszélést hívnak össze. 291. § (1) Ha a késedelmi kamat átutalását követõen megállapítható, hogy a késedelmes teljesítés nem a KSZ hibájából történt, az NFÜ átutalja az érintett késedelmi kamat összeget a KSZ bankszámlájára. (2) Ha a késedelmi kamat átutalását követõen megállapítható, hogy a késedelmes teljesítés nem az NFÜ hibájából történt, a KSZ átutalja az érintett késedelmi kamat összegét az NFÜ bankszámlájára. (3) Támogatási szerzõdéstõl való elállás esetén a visszakövetelt késedelmi kamat összege azt illeti, akinek a kapcsolódó késedelmes támogatás kifizetés felróható volt.

157. A késedelmi kamat fedezete 292. § (1) A KSZ-nek felróható késedelmi kamat elsõdleges fedezete a KSZ saját – erre a célra felhasználható – bevétele és vagyona. (2) Ha a KSZ a fedezetet nem tudja biztosítani, az irányító, illetve tulajdonos szervezetnek kell a KSZ-nek felróható késedelem kapcsán jelentkezõ késedelmi kamatfizetés szempontjából helyt állni. (3) A (2) bekezdést követõen a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet „Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék” elõirányzat, ezt követõen a központi költségvetés tartaléka terhére kell biztosítani a késedelmi kamat megfizetését. (4) Az „Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék” és a központi költségvetés egyéb tartalékai terhére a KSZ-nek felróható kamatfizetési kötelezettséget csak rendkívül indokolt esetben, a vonatkozó jogszabályok feltételei mellett lehet érvényesíteni. (5) Ha a késedelmes támogatás kifizetése az NFÜ-nek felróható okból történt, a késedelmi kamatfizetés fedezete a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet „Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék” elõirányzata.

158. Kiegyenlítés és továbbutalás 293. § (1) A késedelmi kamat fizetése uniós forrás terhére nem valósítható meg. (2) A késedelmes teljesítésbõl eredõ késedelmi kamatfizetés kedvezményezett részére történõ utalását minden esetben a KSZ saját bankszámlájáról teljesíti a támogatási kifizetésektõl elkülönült módon. (3) A KSZ a jóváhagyott számlákhoz kapcsolódó átutalási megbízás elkészítésével egy idõben megállapítja, hogy a számla kifizetése késedelmesnek minõsül-e. (4) Ha késedelmes a számla, a KSZ a késedelmes számlák kifizetését követõen haladéktalanul elkészíti a késedelmi kamat átutalási megbízását és elindítja az utalást.

5584


•

2011. évi 30. szám

(5) Ha a késedelem a KSZ-nek nem felróható, az NFÜ köteles az érintett késedelmi kamatösszeget a KSZ számára rendelkezésre bocsátani. (6) Vitás kérdésekben az NFÜ és a KSZ között megkötött megállapodásban rögzítettek az irányadóak. 294. § (1) A kifizetési igények határidõn túl történt teljesítésérõl és az ebbõl adódó késedelmi kamatfizetésrõl a KSZ legkésõbb a késedelmi kamat átutalásának napján tájékoztatja a kedvezményezettet, valamint szállítói finanszírozási mód, illetve engedményezés esetén a szállítót, illetve az engedményest is. (2) A késedelmi kamatról szóló értesítést jogosultanként kell elkészíteni. (3) A késedelmesen kiegyenlített, szállítói finanszírozású számla esetében a KSZ közvetlenül a szállítónak, engedményezett számla esetén az engedményesnek utalja át a késedelmi kamat összegét.

159. Az elkülönített nyilvántartás 295. § (1) A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni. (2) A késedelmi kamat uniós forrásból nem finanszírozható. (3) Az EMIR kizárólag az uniós támogatások finanszírozásának indítására szolgál, a késedelmi kamat utalására az EMIR nem használható. (4) Az átutalásokat a KSZ-ek saját bankszámlájukról végzik, a terhelésrõl szóló bankszámlakivonatot saját könyvviteli, illetve egyéb rendszerükben rögzítik és elkülönítetten nyilvántartják. 296. § (1) Elkülönített nyilvántartást kell vezetni a) a KSZ-ek által fizetendõ késedelmi kamatok összegérõl, b) a kamat alapjául szolgáló lekérdezési idõszakról KSZ-enként, kedvezményezettenként feltüntetve a részükre megítélt és átutalt késedelmi kamat összegét, c) a terhelés dátumáról, és d) a késedelmi kamat alapjául szolgáló számlák, kifizetési igények egyedi azonosítójáról. (2) Az elkülönített nyilvántartást az EMIR-ben kell vezetni, melyet a KSZ saját nyilvántartásaival, illetve a kiegészítõ információk és az egyeztetés érdekében szükség szerint papír alapú dokumentációval egészít ki. (3) A gazdasági társaság formában mûködõ KSZ-nek a számvitelrõl szóló törvény 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolnia a fizetendõ késedelmi kamatokat. Ha a fizetendõ késedelmi kamat az NFÜ-t terheli, a KSZ-nek a késedelmi kamat ellentételezésére kapott összeget egyéb bevételként kell elszámolnia. (4) A központi költségvetési szerv formában mûködõ KSZ-t és az NFÜ-t terhelõ késedelmi kamatot „Egyéb különféle dologi kiadásként” kell elszámolni az 56329. fõkönyvi számlán. (5) Az NFÜ-t terhelõ késedelmi kamatról összesítõ kimutatásnak minõsülõ számviteli bizonylat készül, amely alapján a késedelmi kamat megtérítése történik. A számviteli bizonylat alapja az EMIR-bõl készített lekérdezés.

160. Az árfolyam-kompenzáció 297. § (1) Az árfolyam-kompenzációs eljárás célja, hogy az árfolyamváltozással bizonyíthatóan kedvezõtlenül érintett projektek az eredeti tartalommal és határidõvel megvalósuljanak. (2) Az árfolyam-kompenzáció az NFÜ honlapján közzétett kérelemmel igényelhetõ. (3) Az árfolyam-kompenzáció eredménye a támogatási szerzõdés módosítása oly módon, hogy a projekt költségvetése kiegészül egy árfolyam-kompenzációs tartaléksorral. (4) Az árfolyam-kompenzáció következtében a támogatási összeget meg kell emelni, az árfolyamváltozásból eredõ költségnövekmény részleges finanszírozása céljából. 298. § (1) Az árfolyam-kompenzációs tartaléksor támogatási szerzõdésbe történõ beépítésére sor kerülhet a) a közbeszerzési eljárás(ok) megindítása elõtt, vagy b) a közbeszerzési eljárás(ok) lebonyolítását követõen.


•

2011. évi 30. szám

5585

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárást abban az esetben kell alkalmazni, ha a projekten belül olyan mértékû a várható árfolyamváltozás, hogy a közbeszerzési eljárás(ok) fedezete pótfedezet, azaz a támogatási összeg feltételes megemelése nélkül nem lenne biztosított. (3) Ha az IH az (1) bekezdés b) pontja szerint döntött, a KSZ-t és a kedvezményezettet köteles tájékoztatni a közbeszerzési eljárás lefolytatása után alkalmazandó árfolyam-kompenzációs eljárásról.

161. Az árfolyam-kompenzációra irányuló kérelem benyújtása, feldolgozása 299. § (1) Az árfolyam-kompenzációra irányuló kérelmet a KSZ-hez kell benyújtani. (2) A KSZ a kérelem befogadása után a) formai szempontból ellenõrzi a kérelem alapadatait, b) ellenõrzi a kérelmezett többlettámogatás levezetését, illetve a jogosultsági feltételek meglétét. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti jogosultsági feltételek: a) az adott projektben a devizához kötött beszerzés keretében tervezett vagy megvalósított gép-, eszköz-, jármû-, berendezés- vagy technológiabeszerzés és a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó szállítói szolgáltatás értéke együttesen eléri a projekt elszámolható összköltségének a 25%-át, b) a költségnövekmény várhatóan eléri (vagy elérte) az eredeti, jóváhagyott és elszámolható összkiadás 4%-át, de legalább az 5 millió forintot, c) az adott projektben a támogatási arány eléri vagy meghaladja a 80%-ot, d) a pályázat, projektsajátosságai miatt a mûszaki tartalom csökkentése, a költségátcsoportosítás, illetve egyéb, a projektvégrehajtás során rendelkezésre álló eszköz alkalmazása nem ellensúlyozza az árfolyamváltozást, és e) a projekt költségvetésében betervezett tartalék nem nyújt fedezetet az árfolyam emelkedésébõl eredõ többletköltségekre. (4) A KSZ a kérelem ellenõrzése alapján, ha szükséges, a kérelem kézhezvételétõl számított 15 napon belül hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet. A KSZ a kedvezményezett és szükség esetén az IH bevonásával konzultációt is kezdeményezhet.

162. Összegzés, javaslattétel 300. § (1) A KSZ a kérelem vagy a hiánypótlás kézhezvételét követõ 30 napon belül döntési javaslatot terjeszt az IH elé. (2) A KSZ a kedvezményezett által benyújtott árfolyam-kockázati tartalékigény a) teljes körû elfogadására, b) részleges elfogadására, vagy c) annak elutasítására tehet javaslatot. (3) Az igényelt kompenzáció részleges elfogadása, illetve elutasítása esetén a döntési javaslatot a KSZ köteles megindokolni. (4) Az igény teljes körû, illetve részleges elfogadása esetén a KSZ által elõkészített döntési javaslatnak tartalmaznia kell a támogatási szerzõdés módosítása idõpontjára tett javaslatot is. (5) Ha az árfolyam-kompenzációs eljárás a közbeszerzés lefolytatását követõen indul, az árfolyam-kockázati tartalék megállapítása során a KSZ jogosult a közbeszerzésen elért esetleges megtakarításokkal (a tervezetthez képest alacsonyabb összegû nyertes ajánlat esetén) az árfolyam-kockázati tartalék összegét csökkenteni. (6) Ha a közbeszerzés eredményeként a nyertes ajánlat összege meghaladja a projekt költségvetésében erre a célra tervezett összeget, a többletkiadásból az árfolyamváltozásra vissza nem vezethetõ kiadás a projektgazdát terheli.

163. A döntés 301. § (1) Az IH vezetõje a KSZ felterjesztése alapján, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül dönt az árfolyam-kockázati tartalék mértékérõl és a támogatási szerzõdés módosításának idõpontjáról. (2) Az IH a döntésérõl tájékoztatja a KSZ-t. (3) Ha az IH felülbírálja a KSZ döntési javaslatát, a döntést köteles megindokolni.

5586


•

2011. évi 30. szám

(4) Az IH vezetõ döntés lehetõségei: a) az igény teljes körû elfogadása és a támogatási szerzõdés módosítása a közbeszerzés lefolytatása elõtt, b) az igény teljes körû elfogadása és a támogatási szerzõdés módosítása a közbeszerzés lefolytatása után, c) az igény részleges elfogadása és a támogatási szerzõdés módosítása a közbeszerzés lefolytatása elõtt, d) az igény részleges elfogadása és a támogatási szerzõdés módosítása a közbeszerzés lefolytatása után, e) az igény elutasítása. 302. § (1) Ha az adott projekt még nem rendelkezik támogatási szerzõdéssel, akkor az árfolyam-kompenzáció tárgyában, a támogatási összeg módosítására vonatkozó döntés alapján készül el a támogatási szerzõdés. (2) Ha az árfolyam-kompenzációs tartaléksor támogatási szerzõdésbe történõ beépítésére a közbeszerzési eljárás megindítása elõtt kerülhet sor, a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatási szerzõdés módosításának megindításáról. (3) Ha az árfolyam-kompenzációs tartaléksor támogatási szerzõdésbe történõ beépítésére a közbeszerzési eljárás megindítását követõen kerülhet sor, a KSZ értesíti a kedvezményezettet, hogy jogosult az árfolyam-kompenzációra, azzal, hogy a támogatói döntés, illetve a támogatási szerzõdés módosítása csak a közbeszerzés lefolytatása után, annak eredményétõl függõen történik. (4) A közbeszerzés lefolytatása és a nyertes kihirdetése után a KSZ a közbeszerzés eredményei alapján újraszámolja az árfolyam-kompenzáció összegét. A KSZ-nek az újraszámolás során újabb jogosultsági ellenõrzést nem kell végezni. (5) A KSZ az árfolyam-kompenzáció összegének újraszámolása után a) az eredetileg meghatározott kompenzációs összegre, b) az eredetileg meghatározott kompenzációs összeg csökkentésére, vagy c) a kompenzáció mellõzésére tehet javaslatot. (6) A KSZ az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben javaslatát köteles megindokolni. 303. § (1) Az IH vezetõje a KSZ felterjesztése alapján, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül dönt az árfolyam-kockázati tartalék mértékérõl. (2) Az IH a döntésérõl tájékoztatja a KSZ-t. Ha az IH felülbírálja a KSZ döntési javaslatát, azt köteles megindokolni. (3) A KSZ az IH vezetõjének döntése alapján módosítja a támogatói döntést, illetve a támogatási szerzõdést.

164. Az árfolyam-kompenzációs tartalék felhasználásának módja 304. § (1) Az árfolyamtartalék felhasználásához a KSZ jóváhagyása szükséges. (2) Az árfolyamtartalék felhasználását azon kifizetési igénylés benyújtása elõtt kell kezdeményezni, amellyel a költségkategóriára meghatározott kereteket (az átcsoportosítási lehetõségek is figyelembe véve) a kedvezményezett túllépné. (3) A KSZ áttekinti a felmerült költségeket, azon belül az árfolyamhatást, megvizsgálja, hogy a kedvezményezett kimerítette-e a költségkategóriák közötti átcsoportosítási lehetõségét, illetve felhasználta-e az egyéb költségvetési tartalékokat. (4) A KSZ a vizsgálatot követõen az árfolyamhatás miatt felmerült, igazolt többletkiadások mértékéig engedélyezi az árfolyamtartalék felhasználását. (5) Az árfolyam-kockázati tartalék terhére felhasználásra kerülõ összeget csökkenteni kell a projekt-költségvetésben realizált megtakarításokkal (átcsoportosítás, a tervnél alacsonyabb összegû közbeszerzési ajánlatokból származó megtakarítás, egyéb megtakarítás). Ennek keretében a támogatónak az adott költségkategória összegét meg kell emelni és ugyanilyen mértékben csökkenteni kell az árfolyam-kockázati tartalék összegét.


•

2011. évi 30. szám

5587

VIII. Fejezet KÖZBESZERZÉS 165. A közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érõ értékû közbeszerzési eljárások 305. §

A támogatást igénylõ, illetve a kedvezményezett (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kedvezményezett) a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésének (összegezés megküldésének) idõpontjáról legalább 5 nappal az eredményhirdetés idõpontja elõtt – elektronikus úton – értesíti a KSZ-t.

306. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését (összegezés megküldését) követõ 5 napon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot a KSZ-nek. (2) A KSZ a kedvezményezett által megküldött dokumentumokat ezen utasítással összhangban utóellenõrzésnek veti alá. 307. § (1) A KSZ elektronikus úton tájékoztatja a kedvezményezettet arról, ha az utóellenõrzés elvégzéséhez hiánypótlás vagy a tényállás tisztázása szükséges. A KSZ a tájékoztatásban megjelöli a) a hiánypótlás, tényállás tisztázásához szükséges dokumentumok körét, b) a dokumentumok megküldésének – legfeljebb 7 napos – határidejét. (2) Ha a kedvezményezett nem vagy nem teljeskörûen küldi meg a tényállás tisztázásához szükséges dokumentumokat, a KSZ a) a rendelkezésére álló adatok alapján dönt a szabálytalansági, illetve jogorvoslati eljárás megindításának szükségességérõl, vagy b) legfeljebb 3 napos hiánypótlási határidõ kitûzésével egy alkalommal ismételten felhívja a kedvezményezettet a dokumentumok megküldésére. 308. §

A KSZ a közbeszerzési eljárást a kedvezményezett által megküldött dokumentumok alapján utólagos ellenõrzés keretében ellenõrzi és a rendelet 39. § (3) bekezdésében meghatározott határidõn belül értesíti a kedvezményezettet az ellenõrzés eredményérõl. A tényállás tisztázásának ideje (a hiánypótlási felhívás megküldésének napjától a dokumentumok teljes körû megküldésének napjáig) nem számít bele a rendelet 39. § (3) bekezdésében meghatározott határidõbe.

309. § (1) Az ellenõrzés eredményétõl függõen a KSZ szabálytalansági eljárást folytat le a rendelet 34. alcímében meghatározott szabályok szerint, illetve a Kbt. alapján jogorvoslati eljárást kezdeményez. (2) A KSZ haladéktalanul köteles értesíteni a Közbeszerzési Felügyeleti Fõosztályt (a továbbiakban: KFF) és az IH-t a szabálytalansági eljárás megindításáról. A KFF és az IH kérésére a KSZ köteles teljeskörûen adatot szolgáltatni a KFF részére a felkérést követõ 3 napon belül. 310. §

A KFF a közbeszerzési eljárások utóellenõrzését – a KSZ és a kedvezményezett egyidejû értesítése mellett – magához vonhatja. Ha a KFF az utóellenõrzés lefolytatását magához vonja, az elvonás nem érinti a folyamatban levõ eljárások ügyintézési határidõit.

311. §

Ha a KFF az utóellenõrzés lefolytatását magához vonta és a) az utóellenõrzés a KSZ-nél még nem kezdõdött meg, a kedvezményezett a 305–309. § szerint a KFF-nél kezdeményezi az utóellenõrzés lefolytatását, b) az utóellenõrzés lefolytatását a KSZ már megkezdte, a KFF értesítésének kézhezvételét követõen a KSZ haladéktalanul átadja a KFF-nek a kedvezményezett által megküldött iratokat és írásban tájékoztatja a KFF-et az eljárás állapotáról, különös tekintettel az ellenõrzés megindításának napjára, a jogorvoslati eljárás hivatalból történõ kezdeményezésére nyitva álló határidõre, illetve a tényállás esetlegesen folyamatban levõ tisztázásának körülményeire (határidõk, hiánypótlási felhívás tartalma).

5588


•

2011. évi 30. szám

166. A közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzési eljárás, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzési eljárások, egyeztetés a KSZ-szel 312. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelõzõen köteles egyeztetni a KSZ-szel a közbeszerzési dokumentumok mûszaki-szakmai tartalmát. A KSZ a megküldött dokumentumokat mûszaki, szakmai szempontból ellenõrzi. (2) A kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat elektronikus úton küldi meg a KSZ-nek. 313. § (1) A KSZ az ellenõrzött dokumentumok tekintetében mind a kedvezményezett, mind a KFF részére a beérkezéstõl számított legfeljebb 15 napon belül megküldi a mûszaki, szakmai tekintetben tett észrevételeit. (2) A kedvezményezett ellenõrzi, javítja az észrevételeknek megfelelõen a közbeszerzési dokumentumokat, majd az észrevételek kézhezvételét követõ legfeljebb 7 napon belül – saját észrevételeivel együtt – visszaküldi a KSZ részére. (3) A KSZ a visszaküldött dokumentumokat ismételten ellenõrzi és a módosított dokumentumok beérkezését követõ legfeljebb 7 napon belül megküldi a kedvezményezettnek és a KFF-nek az ellenõrzésrõl szóló nyilatkozatát. 314. § (1) A kedvezményezett, illetve a KSZ jogosult konzultációt kezdeményezni az eljárás bármely szakaszában a KSZ ellenõrzésrõl szóló nyilatkozatának megküldését megelõzõen. Konzultáció kezdeményezése esetén a KSZ a kezdeményezés napjától számított legfeljebb 7 napon belül köteles biztosítani a kedvezményezett számára a konzultáció lehetõségét. Több fordulóban lebonyolított konzultáció esetén a konzultációk között legfeljebb 7 nap telhet el. A konzultáció lebonyolítására a konzultáció kezdeményezésérõl szóló értesítés kézhezvételétõl számított legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre. (2) A konzultációkról a KSZ emlékeztetõt készít. A konzultáció a megállapításokat rögzítõ emlékeztetõ kézhezvételének napján, illetve a konzultáció kezdeményezésétõl számított 30. napon ér véget. (3) A konzultáció határideje KÖZOP, KEOP, TIOP, EKOP, ROP keretein belül megvalósított projekteknél egy alkalommal, különösen indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A konzultáció határidejének meghosszabbításáról a kedvezményezettet legkésõbb a konzultáció kezdeményezésétõl számított 25. napon, az indokok megjelölésével tájékoztatni kell. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti határidõ munkaszüneti napra esik, úgy az ezt megelõzõ utolsó munkanapon kell megküldeni a tájékoztatást. 315. § (1) A KSZ által a kedvezményezett részére megküldött mûszaki, szakmai szempontú ellenõrzésrõl szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a) az ellenõrzés megtörtént és a KSZ-nek mûszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatban nincs, vagy b) az ellenõrzés megtörtént és mûszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése van. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a KSZ indokolással ellátott észrevételeit. 316. § (1) Ha a közbeszerzési eljárás tekintetében a mûszaki-szakmai tartalom egyeztetésére úgy kerül sor, hogy a támogatási döntést még nem hozták meg, a KSZ nyilatkozatának tartalmaznia kell, hogy a) az ellenõrzés megtörtént és az ellenõrzés idõpontjában mûszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése a dokumentációval kapcsolatban nincs, vagy b) az ellenõrzés megtörtént és az ellenõrzés idõpontjában mûszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése van. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a KSZ indokolással ellátott észrevételeit. (3) Az e §-ban meghatározott esetben az ajánlatkérõ viseli annak kockázatát, hogy a támogatási döntésig a projekt tartalma úgy változik meg, hogy az befolyásolja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdés elszámolhatóságát.


•

2011. évi 30. szám

5589

167. Közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzés 317. § (1) A KFF abban az esetben fogadhatja be a kedvezményezett által – a rendelet 40. § (1) bekezdésének megfelelõen – a közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzés céljából a közbeszerzési eljárás megindítását megelõzõen legalább 20 nappal – elektronikus úton – megküldött közbeszerzési dokumentumokat, ha a kedvezményezett a KSZ-nek a mûszaki, szakmai tartalommal kapcsolatban kiállított, elfogadó tartalmú nyilatkozatát is csatolta. (2) A KFF-nek a közbeszerzési dokumentumok megküldésével egyidejûleg a következõ információkat kell bekérnie a kedvezményezettõl: a) a kedvezményezett neve, székhelye (címe), b) az ajánlatkérõ neve, székhelye (címe), ha nem a kedvezményezett az ajánlatkérõ, c) a kapcsolattartóként kijelölt személy neve és elérhetõsége (levelezési cím, telefon, fax, e-mail), d) – ha rendelkezésre áll – a projekt azonosító száma, e) az adott közbeszerzési eljárás becsült értéke, f) a beszerzés tárgya (építés, építési koncesszió, árubeszerzés, szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió), g) a szerzõdéshez rendelt elnevezés, h) a KSZ nyilatkozata a mûszaki-szakmai ellenõrzésrõl, i) egyéb, a szabályosság elbírálásához szükséges dokumentumok [pl. kizárólagos jogokra történõ hivatkozás esetén a kizárólagos jogot alapító szerzõdések, hirdetmény közzététele nélkül induló eljárások esetén a Közbeszerzési Döntõbizottság részére küldendõ levél tervezete, a Kbt. 50. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatra vonatkozó dokumentum stb.], j) iratjegyzék. (3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartóként elsõsorban a közbeszerzési dokumentumok összeállításáért felelõs személyt kell megnevezni. Az ellenõrzés során a KFF a kapcsolattartó személyen keresztül tájékoztatja a kedvezményezettet. 318. § (1) A kedvezményezett által megküldött dokumentumokat a KFF közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzésnek veti alá, errõl közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzési jelentést állít ki. A KFF a közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzési jelentést a kérelem beérkezésétõl számított 7 napon belül megküldi a kedvezményezett részére. (2) A KFF a 7 napos határidõt indokolt esetben, legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja. A KFF a határidõ meghosszabbításáról legkésõbb a kérelem beérkezésétõl számított 7. napon hivatali idõben értesíti a kedvezményezettet. A közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzésre rendelkezésre álló határidõbe nem számít bele a hiánypótlás, a tényállás tisztázásának ideje (a hiánypótlási felhívás megküldésétõl a hiánypótlás teljes körû teljesítéséig tartó idõ). 319. §

A kedvezményezett a KFF közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzési jelentése alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat, illetve, ha a közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzési jelentés megállapításaival nem ért egyet, a közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzési jelentés megállapításaival kapcsolatos részletes indokolását a közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzési jelentés kézhezvételétõl számított 5 napon belül visszaküldi a KFF részére.

320. § (1) A KFF a kedvezményezett által megküldött módosított közbeszerzési dokumentumokról közbeszerzési minõség-ellenõrzési tanúsítványt állít ki a módosított közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követõ 5 napon belül, melyet megküld a kedvezményezett részére. (2) A KFF közbeszerzési minõség-ellenõrzési tanúsítványa tartalmazza: a) „A közbeszerzési eljárás megindítását a vizsgált dokumentumok alapján – figyelemmel a ....../...... számú minõség-ellenõrzési jelentésben foglaltakra – támogatjuk.” vagy „A közbeszerzési eljárás megindítását a vizsgált dokumentumok alapján – figyelemmel a ....../...... számú minõségellenõrzési jelentésben foglaltakra – nem támogatjuk.” szöveget, és b) a KFF nyilatkozatát arról, hogy a közbeszerzési minõség-ellenõrzési tanúsítvány kiállítása az ajánlatkérõ Kbt.-ben meghatározott felelõsségét az eljárás szabályosságáért nem érinti. 321. § (1) A kedvezményezett a KFF közbeszerzési minõség-ellenõrzési tanúsítványának megfelelõen véglegesíti a közbeszerzési dokumentumokat. A kedvezményezett a közbeszerzési eljárását akkor indíthatja meg, ha a KFF a közbeszerzési

5590


•

2011. évi 30. szám

dokumentációt ellenõrizte és errõl közbeszerzési minõség-ellenõrzési tanúsítványt állított ki figyelembe véve a rendelet 37. § (3) bekezdésének, valamint a támogatási szerzõdés rendelkezéseit. (2) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindításával egyidejûleg köteles megküldeni az eljárást megindító végleges közbeszerzési dokumentumot a KFF részére. 322. §

Ha a kedvezményezett a közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzési jelentés kézhezvételétõl számított 5 napos határidõt elmulasztja és a közbeszerzési-jogi minõség-ellenõrzési jelentés kézhezvétele óta 30 nap eltelt, a KFF az ellenõrzést közbeszerzési minõség-ellenõrzési tanúsítvány kibocsátása nélkül lezárhatja. Az ellenõrzés lezárásáról a KFF haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet. A kedvezményezett ebben az esetben új kérelem benyújtásával a minõségbiztosítás ismételt megindítását kezdeményezheti.

323. §

A KFF a végleges dokumentumok megküldését követõen – a jogorvoslati határidõk figyelembevételével – jelzi az IH felé a rendeletben foglalt szabálytalansági eljárás, illetve az NFÜ Jogi Fõosztálya felé a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét.

168. A közbeszerzési eljárás lefolytatása (folyamatba épített helyszíni vagy dokumentum alapú ellenõrzés) 324. § (1) A kedvezményezett az eljárással kapcsolatban elkészített végleges dokumentumok (részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás, dokumentáció) megküldésével egyidejûleg tájékoztatja a KFF-et a) a helyszíni bejárásról és annak idõpontjáról, b) a bontás idõpontjáról, c) – ha ismert – a döntés-elõkészítõ bizottság ülésének tervezett idõpontjáról, d) az eredményhirdetés tervezett idõpontjáról, e) a szerzõdéskötés tervezett idõpontjáról. (2) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás Kbt. szerinti bontási eljárás idõpontjáról, az eljárást megindító iratok és az addig keletkezett valamennyi dokumentum (kiegészítõ tájékoztatás, az ajánlati/ajánlattételi határidõ esetleges módosítása, összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok, helyszíni bejárásról készült jegyzõkönyv, jelenléti ív) megküldésével, legalább 15 nappal a bontás elõtt tájékoztatja a KFF-et. 325. § (1) A KFF a közbeszerzési eljárásba megfigyelõt delegál. A KFF az iratok beérkezését követõ 7 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet a) a delegált megfigyelõ személyérõl és elérhetõségérõl, valamint arról, hogy b) a delegált megfigyelõ az ellenõrzést személyesen vagy dokumentum alapon végzi. (2) A kedvezményezett az eljárás során keletkezett iratokat folyamatosan küldi a delegált megfigyelõnek, különös tekintettel a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás módosítását tartalmazó hirdetményekre. A kedvezményezett a megfigyelõt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményrõl megfelelõ idõben, folyamatosan, írásban tájékoztatja, illetve az eljárás során keletkezett dokumentumokat (különösen a felvett jegyzõkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérõi döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat) a megfigyelõ részére megfelelõ idõben megküldi. 326. §

A KFF a folyamatba épített ellenõrzés lezárásaként, a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követõ 15 napon belül közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, melyet az eredményhirdetést megelõzõen megküld a kedvezményezett részére.

327. §

A kedvezményezett az eljárást lezáró döntését abban az esetben hozhatja meg, ha a KFF az eljárás szabályosságát ellenõrizte és az eljárás szabályosságáról tanúsítványt állított ki. A kedvezményezettnek az eljárást lezáró döntése meghozatala során figyelembe kell vennie a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakat. A kedvezményezett az eljárás eredményének kihirdetésével (összegzés megküldésével) egyidejûleg az írásbeli összegezést, valamint – eltérõ vélemény esetén – a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját a KFF részére megküldje. A KFF az eljárást lezáró döntés és a kedvezményezett álláspontjának


•

2011. évi 30. szám

5591

ismeretében dönt arról, hogy szükséges-e az eljárással kapcsolatban szabálytalansági vagy jogorvoslati eljárást kezdeményeznie.

169. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendõ szerzõdés ellenjegyzése 328. § (1) A KSZ ellenjegyzi a szerzõdést, ha a) a KFF a közbeszerzési eljárás elõkészítése, illetve lefolytatása során a szerzõdést ellenõrizte és arról közbeszerzési minõség-ellenõrzési és közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki, és b) nem merült fel a szerzõdéssel kapcsolatban mûszaki, szakmai ellenvetése. (2) Ha a KSZ megtagadja a szerzõdés ellenjegyzését, részletes írásbeli indokolást készít, és ezt az NFÜ-nek megküldi. (3) Támogatás csak a KSZ által ellenjegyzett szerzõdés alapján felmerülõ költségekre folyósítható. 329. §

Ha a rendelet 40–44. §-ában meghatározott közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan az eljárás utólagos ellenõrzése szükséges, azt a KFF végzi. A KFF az erre vonatkozó döntésrõl haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet. A KFF utóellenõrzése során a rendelet 39. §-a szerint jár el.

170. A közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érõ értékû közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdések módosítására vonatkozó szabályok 330. § (1) A kedvezményezett a Kbt. 303. §-a alapján módosított szerzõdést a módosítást követõ 7 napon belül utóellenõrzés céljából megküldi a KSZ részére. (2) A szerzõdés módosításával egy idõben a kedvezményezett a következõ dokumentumokat is megküldi a KSZ részére, ha ezek nem állnak a KSZ rendelkezésére: a) a módosítás alapját képezõ szerzõdés (alapszerzõdés), b) korábbi módosítás(ok), c) a módosítás indokolása, d) az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentum. (3) A KSZ jogosult további dokumentumokat is bekérni az utóellenõrzés céljából. 331. § (1) A rendelkezésre álló dokumentumok és adatok alapján a KSZ lefolytatja a szerzõdés módosításának ellenõrzését és írásban megküldi a kedvezményezettnek a módosítással kapcsolatos jogi álláspontját, valamint a módosítás mûszaki-szakmai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát. Az ellenõrzés a módosítás jogszerûségi és elszámolhatósági kérdéseire terjed ki. (2) Az ellenõrzés eredményétõl függõen a KSZ lefolytatja a rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárást, illetve jogorvoslati eljárást kezdeményez.

171. A közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdések módosítására vonatkozó szabályok 332. § (1) A kedvezményezett a szerzõdésmódosítás szükségessé válása esetén köteles egyeztetni a KSZ-szel. A kedvezményezett a szerzõdésmódosítással összefüggõ valamennyi dokumentumot elektronikus úton megküldi a KSZ részére. A rendelkezésre álló dokumentumok és adatok alapján a KSZ lefolytatja a szerzõdés módosításának elõzetes véleményezését és írásban megküldi a kedvezményezettnek a módosítással kapcsolatos elõzetes jogi álláspontját, valamint a módosítás mûszaki-szakmai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát. (2) A kedvezményezett a szerzõdés módosításával kapcsolatban, a módosítást 30 nappal megelõzõen a KFF írásbeli véleményét kéri.

5592


•

2011. évi 30. szám

(3) A kedvezményezett a KFF részére egyidejûleg megküldi a) a szerzõdést, b) a módosítás tervezetét, c) a módosítás indokolását, d) az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot, valamint e) a KSZ-nek a módosítással kapcsolatos elõzetes jogi álláspontját tartalmazó dokumentumot. (4) Ha a KFF-nek további dokumentumokra is szüksége van, azt a kedvezményezettõl hiánypótlás keretében kéri be. 333. §

A KFF a részére megküldött dokumentumok alapján a szerzõdésmódosítás tekintetében tett észrevételeit a dokumentumok kézhezvételét követõ 15 napon belül megküldi a kedvezményezett részére.

334. § (1) A kedvezményezett a KFF észrevételei alapján módosítja a szerzõdésmódosítással összefüggõ dokumentumokat, illetve, ha nem ért egyet a KFF észrevételeivel, részletes indokolást is készít errõl, melyet az észrevételek kézhezvételét követõ 7 napon belül megküld a KFF részére. (2) A KFF a további észrevételeirõl a módosított dokumentumok kézhezvételét követõ 7 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet. (3) A kedvezményezett a KFF észrevételeinek kézhezvételét követõ 5 napon belül megküldi a módosított szerzõdést a KFF részére. 335. §

A KFF a módosított szerzõdést megvizsgálja, és ha nem ért egyet a szerzõdésmódosításban foglaltakkal, jelzi az NFÜ illetékes szervezeti egységének a rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárás, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezésének szükségességét.

336. §

A szerzõdés módosítását a KSZ ellenjegyzi a 328–329. § rendelkezéseinek megfelelõen.

172. A központosított közbeszerzés 337. §

A központosított közbeszerzési eljárások tekintetében a rendelet 39. §-ában, illetve 40–45. §-ában meghatározott utóellenõrzés, illetve a KFF-nél folyamatba épített ellenõrzés kerül lefolytatásra.

338. §

Ha a központosított közbeszerzés keretében a verseny újranyitására nem kerül sor, a beszerzés szabályosságának ellenõrzése utóellenõrzés keretében, ezen alcím szerint történik. A kedvezményezett a központosított közbeszerzés keretében lebonyolított beszerzésének megrendelõjét, a megrendelés visszaigazolását, illetve a megkötött szerzõdést a szerzõdéskötést követõen 5 napon belül köteles megküldeni a) a KSZ-nek, ha az ellenõrzés lefolytatására a KSZ jogosult, b) a KFF-nek, ha az ellenõrzés lefolytatására a KFF jogosult.

339. § (1) Ha a kedvezményezett a verseny újranyitásával bonyolítja le a közbeszerzést, az eljárás ellenõrzésére a következõk szerint történik: a) a KSZ utóellenõrzés a rendelet 39. §-a szerint valamennyi, a közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érõ értékû közbeszerzési eljárás esetén, b) a KFF folyamatba épített ellenõrzése a rendelet 40–45. §-a szerint valamennyi, a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzési eljárás esetén. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a verseny újranyitása kötelezõ a kedvezményezettek számára. E kötelezettség alól az IH különösen indokolt esetben felmentheti a kedvezményezettet. 340. § (1) Ha a kedvezményezett a rendeletben foglaltaknak nem, vagy nem teljeskörûen tesz eleget, kötelezettségeit nem vagy nem megfelelõen teljesíti, felelõssége a rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárás keretében kerül megállapításra.


•

2011. évi 30. szám

5593

(2) A szabálytalansági eljárás eredménye alapján a) a támogatás egy része vagy akár egésze visszavonható, illetve b) kiemelt, kétfordulós és kistérségi programban meghatározott projektek esetében az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhetõ meg.

IX. Fejezet FENNTARTÁS 173. A fenntartási kötelezettség 341. § (1) A projekt befejezésétõl számított legalább 5 évig – mikro-, kis- és középvállalkozások esetében legalább 3 évig (a továbbiakban: fenntartási idõszak) – a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítani kell, hogy a projekt a támogatási szerzõdésben foglaltak szerint valósul meg és megfelel a 1083/2006/EK rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak. (2) Ha a kedvezményezett mérete a fenntartási idõszak alatt megváltozik és a vállalkozás már nem felel meg a mikro-, kisés középvállalkozások kategóriáknak, a KSZ az errõl szóló tájékoztatás alapján a fenntartási idõszakot 5 évre növeli. (3) Az egyes operatív programok sajátosságaira, a projekt céljára, mûszaki tartalmára tekintettel az IH indokolt esetben elõírhat hosszabb fenntartási idõszakot is az általános szerzõdési feltételekben vagy a pályázati felhívásban. (4) A 1083/2006/EK rendelet 57. cikke szerinti idõtartamon túli fenntartási kötelezettségek megsértése esetén is szükséges érvényesíteni a támogatási szerzõdésben rögzített szankciókat, és a támogatás visszakövetelése esetén az Európai Bizottsággal szembeni elszámolási kötelezettség is fennáll. (5) A visszatérítendõ pénzügyi eszközökre, valamint a kizárólag elõkészítést támogató projektekre nem vonatkozik a fenntartási kötelezettség. (6) Ha a kedvezményezett a fenntartási kötelezettség nem teljesülésérõl tájékoztatja a KSZ-t, a KSZ megvizsgálja a szerzõdésszerû állapot helyreállításának lehetõségét vagy az általános szerzõdési feltételekben elõírt jogkövetkezményeket alkalmazza. (7) A támogatott beruházással létrehozott vagyon a záró projekt fenntartási jelentés (a továbbiakban: ZPFJ) elfogadásáig csak az IH elõzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthetõ el, adható bérbe, illetve terhelhetõ meg. 342. § (1) Fenntartási kötelezettség a 341. § (5) bekezdésben foglalt kivételekkel, infrastrukturális beruházás, illetve termelõ beruházások esetében áll fenn. (2) Az Európai Szociális Alapból származó támogatások esetében csak abban az esetben áll fenn fenntartási kötelezettség, ha a pályázati felhívásban leírtak szerint a projekt az Európai Unió Mûködésérõl szóló szerzõdés 107. cikke szerint állami támogatási szabályok alá esik. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a projektre az állami támogatásról szóló jogszabály szerinti fenntartási kötelezettség vonatkozik. 343. §

Nem teljesül a fenntartási kötelezettség, ha a) a projekt keretében támogatott infrastrukturális elem tulajdonosi szerkezete megváltozik vagy a termelõ tevékenység megszûnik, és b) ez megváltoztatja a támogatott mûvelet, projekt jellegét vagy végrehajtási feltételeit, vagy valamely cég vagy közjogi szerv számára jogosulatlan elõnyt biztosít.

344. §

Nem jelenti a fenntartási kötelezettség megsértését a) a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változás, ha a projekt eredeti céljának megfelelõen megvalósul vagy a megvalósított projekt jellegét, alapvetõ funkcionális jellemzõit és mûködési feltételeit a tulajdonosi változás nem módosítja jelentõsen oly módon, hogy azzal bárkinek jogosulatlan versenyelõnyt biztosítson, b) a technológiai változás vagy modernizáció miatti csere, fejlesztés, c) ha a termelõtevékenység nem a közösségi jogszabályok szerinti csalásból eredõ csõd miatt szûnik meg.

5594


•

2011. évi 30. szám

174. A jelentéstételi kötelezettség 345. § (1) A támogatási szerzõdésben a projekt befejezésétõl évente fenntartási jelentés benyújtása írható elõ a kedvezményezett számára. (2) A támogatási szerzõdéssel rendelkezõ kedvezményezettnek a projekt befejezése után a teljes fenntartási idõszak alatt a támogatási szerzõdésben meghatározott rendszerességû és tartalmú jelentéstételi kötelezettsége (a továbbiakban: fenntartási jelentés) áll fenn a KSZ felé. (3) A fenntartási jelentés típusai a) projektfenntartási jelentés (a továbbiakban: PFJ), b) ZPFJ. (4) A fenntartási idõszak során benyújtott fenntartási jelentés PFJ-nek minõsül, melyben a kedvezményezett a jelentés tárgyidõszakára vonatkozóan nyilatkozik a fenntartási kötelezettségek teljesítésérõl. (5) Az utolsóként benyújtott fenntartási jelentés ZPFJ-nek minõsül, melyben a kedvezményezett nyilatkozik a fenntartási kötelezettségek teljes körû teljesítésérõl. 346. § (1) Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége áll fenn és a kedvezményezett indikátorok teljesítését vállalta a fenntartási idõszakban, a jelentéstételi kötelezettséget elõ kell írni. (2) Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége nem áll fenn, jelentéstételi kötelezettséget akkor kell elõírni, ha a kedvezményezett a projekt befejezést követõ idõszakra nézve további kötelezettséget vállalt. (3) Ha vonatkozó jogszabályok üzemeltetõt, vagyonkezelõt jelölnek ki, a kedvezményezett a projekt megvalósítását követõen a létrehozott vagyont a meghatározott vagyonkezelõnek, üzemeltetõnek átadja, aki a vagyon nyilvántartásba vételérõl, mûködtetésérõl és fenntartásáról a továbbiakban a hatályos jogszabályoknak megfelelõen gondoskodik. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben a projekt fenntartására vonatkozó jelentéstétel, adatszolgáltatás a kedvezményezett kötelezettsége. (5) A jelentéstétel ütemezését a konstrukciók tartalma alapján projektév vagy speciális projektév szerint kell meghatározni. 347. § (1) (2) (3) (4)

A jelentés által bemutatott idõszak minõsül a jelentés tárgyidõszakának. A projekt fizikai befejezése utáni idõszakban a vállalások teljesítésének tárgyidõszaka a vállalási idõszak. A vállalási idõszak kezdete a projekt fizikai befejezésének vagy befejezésének napja. A vállalási idõszak vége az utolsó speciális projektév, illetve projektév végének napja.

175. A projektév szerinti jelentéstétel 348. § (1) A projektév szerinti jelentéstétel esetén a jelentések tárgyidõszaka a befejezés dátumától kezdõdik. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a fenntartási idõszak, valamint a vállalási idõszak kezdete és vége megegyezik. (3) A projektév szerinti jelentéstétel esetén az elsõ PFJ tárgyidõszakának kezdõ dátuma a fenntartási kötelezettség kezdõ napja, azaz a projekt befejezését követõ nap. A jelentés tárgyidõszakának záró dátuma a kezdõnaptól számított projektév (12 hónap) utolsó napja. (4) A következõ PFJ tárgyidõszaka az elsõ PFJ záró dátumát követõ napon kezdõdik és a jelentéstételi kötelezettség a (3) bekezdés szerint ismétlõdik.

176. A speciális projektév szerinti jelentéstétel 349. § (1) Speciális projektév szerinti jelentéstétel elõírása esetén a jelentések tárgyidõszaka speciális projektévhez (pl. üzleti év, tanév, naptári év) igazodik. (2) Speciális projektév szerinti jelentéstételt kell elõírni, ha a PFJ-ben elõírt vállalási adatok csak az így meghatározott idõszak elteltével állnak rendelkezésre.


•

2011. évi 30. szám

5595

(3) Ha a vállalási és a fenntartási idõszak kezdete azonos, a vállalási idõszak vége a) egybeesik a fenntartási idõszak végével, ha a speciális projektév kezdõnapja azonos a fenntartási idõszak kezdõnapjával, b) késõbbi, mint a fenntartási idõszak vége, ha a speciális projektév kezdõnapja késõbbi, mint a fenntartási idõszak kezdõnapja. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elsõ PFJ tárgyidõszakának kezdõ dátuma a befejezést követõ nap. A jelentés tárgyidõszakának záró dátuma az ezt követõ elsõ speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidõszakának kezdõ dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, valamint a fenntartási és vállalási idõszak vége. (5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elsõ PFJ tárgyidõszakának kezdõ dátuma a befejezést követõ nap. A jelentés tárgyidõszakának záró dátuma az ezt követõ elsõ speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidõszakának kezdõ dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, azaz a vállalási idõszak vége. 350. § (1) Ha a vállalási idõszak kezdete korábbi, mint a fenntartási idõszak kezdete, a vállalási idõszak vége a) egybeesik a fenntartási idõszak végével, ha a speciális projektév kezdõnapja azonos a fenntartási idõszak kezdõnapjával, b) késõbbi, mint a fenntartási idõszak vége, ha a speciális projektév kezdõnapja késõbbi, mint a fenntartási idõszak kezdõnapja, c) korábbi, mint a fenntartási idõszak vége, ha a speciális projektév kezdõnapja korábbi, mint a fenntartási idõszak kezdõnapja. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elsõ PFJ tárgyidõszakának kezdõ dátuma a fizikai befejezést követõ nap. A jelentés tárgyidõszakának záró dátuma az ezt követõ elsõ speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidõszakának kezdõ dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, valamint a fenntartási és vállalási idõszak vége. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elsõ PFJ tárgyidõszakának kezdõ dátuma a fizikai befejezést követõ nap. A jelentés tárgyidõszakának záró dátuma az ezt követõ elsõ speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidõszakának kezdõ dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, azaz a vállalási idõszak vége. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsõ PFJ tárgyidõszakának kezdete a fizikai befejezést követõ nap. A jelentés tárgyidõszakának záró dátuma az ezt követõ elsõ speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidõszakának kezdõ dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma pedig a fenntartási idõszak vége.

177. A jelentéssel összefüggõ formai, tartalmi elvárások 351. § (1) A PFJ és a ZPFJ ûrlapját és a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutatókat az NFÜ honlapján közzéteszi. Az általános kitöltési útmutató az NFÜ Központi Monitoring Fõosztálya jóváhagyásával módosítható. (2) A PFJ-hez melléklet nem kérhetõ be, kivéve, ha a megvalósítás helyszíne és telephelye nem egyezik meg. Ebben az esetben az iparûzési adó befizetésérõl és projektben foglalkoztatottak számáról információ kérhetõ. (3) A ZPFJ-hez melléklet akkor kérhetõ, ha a bekérendõ adatok az államigazgatás más szerveinek nyilvántartásaiból nem elérhetõek és azt az NFÜ Központi Monitoring Fõosztálya jóváhagyta. 352. § (1) A fenntartási jelentést egy példányban, az NFÜ Központi Monitoring Fõosztálya által meghatározott egységes formátumban, elektronikusan, az NFÜ honlapján található Pályázó Tájékoztató Felületen kell benyújtani. A jelentést papír alapon nem kell beadni. (2) Az elmentett és EMIR-be betöltésre kerülõ jelentés benyújtottnak minõsül. (3) Ha a Pályázó Tájékoztató Felület nem áll rendelkezésre, a jelentéseket CD-re mentve és papír alapon, egy példányban, a fõkedvezményezett által aláírva is be kell benyújtani. 353. § (1) A PFJ-ben a jelentés tárgyidõszakában a projektnek a rendelet 80. §-a és a 1083/2006/EK rendelet 57. cikk (1) bekezdése által meghatározott fenntartási követelményeknek és a támogatási szerzõdésben vállaltaknak való megfelelõségérõl kell nyilatkozni. (2) A projekt fenntartási idõszakának elteltét követõen a kedvezményezett a ZPFJ-ben nyilatkozik a fenntartási kötelezettségek teljes körû teljesítésérõl.

5596


•

2011. évi 30. szám

(3) A fenntartási jelentésben be kell számolni a fenntartási idõszakra vállalt indikátorokról, horizontális vállalásokról és az esetleges bevételek alakulásáról. (4) A fenntartási idõszakban végzett helyszíni ellenõrzések során a KSZ a fenntartási jelentésben nem szereplõ, de a projekt céljainak teljesülése szempontjából jelentõs információkat is össze kell gyûjtenie.

178. További kötelezettségek 354. § (1) A projekttel kapcsolatban projektszintû elkülönített analitikus számviteli nyilvántartást kell vezetni. (2) A projekttel kapcsolatos dokumentumokat elkülönítetten a projekt helyszínén kell nyilvántartani és legalább 2020. december 31-ig megõrizni. (3) A (2) bekezdés szerinti idõpontig fennáll a kedvezményezett ellenõrzés-tûrési kötelezettsége.

179. Emlékeztetõ fenntartási jelentés benyújtásra 355. §

A KSZ-nek a projektek nyomonkövetésével kapcsolatos adatokat a megismerésüktõl számított 3 napon belül rögzíteni kell az EMIR-ben.

356. § (1) Projektév szerinti beszámoltatás esetén, a fenntartási jelentést a támogatási szerzõdés hatálya alatt évente egyszer, a jelentés tárgyát képezõ idõszak utolsó naptári napját követõ 15 napon belül kell benyújtani. (2) A fenntartási jelentés benyújtási határidõ lejárta elõtt 15 nappal a kedvezményezett figyelmét kizárólag elektronikus úton fel lehet hívni a jelentéstételi kötelezettség teljesítésére. 357. § (1) Speciális projektév szerinti beszámoltatás esetén a fenntartási jelentést – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – az adott jelentés tárgyát képezõ idõszak végét követõ 15 napon belül kell benyújtani. (2) Ha az adatok rendelkezésre állása hiteles gazdasági beszámoló elfogadásához, illetve az arra jogosult hitelesítéséhez és letétbe helyezéséhez kötõdik (üzleti év), akkor a jelentést legkésõbb a gazdasági beszámoló elfogadásának, letétbe helyezésének jogszabályi határidejét követõ 15 napon belül be kell nyújtani. (3) A gazdasági beszámoló elfogadásának, letétbe helyezésének határidejét és így a speciális projektév kezdetét a záró beszámolóban kell közölni a KSZ-szel a kedvezményezett saját gazdálkodására irányadó beszámolókészítési szabályok figyelembevételével. (4) A közölt adatok alapján a fenntartásijelentés-benyújtási határidõ lejárta elõtt 15 nappal a kedvezményezett figyelmét kizárólag elektronikus úton fel lehet hívni a jelentéstételi kötelezettség teljesítésére.

180. Felszólítás fenntartási jelentés benyújtásra 358. §

Ha a kedvezményezett jelentéstételi kötelezettségének határidõben nem tesz eleget, a határidõ leteltét követõ 5 napon belül a KSZ postai úton, 15 napos határidõ kitûzésével EMIR-bõl generált levélben felszólítja a kedvezményezettet jelentéstételi kötelezettsége teljesítésére.

359. § (1) Ha a kedvezményezett az eredeti határidõben nem teljesíti a jelentéstételi kötelezettségét, kötbérfizetési kötelezettséget kell elõírni. (2) Ha a kedvezményezett a felszólításban meghatározott határidõn belül sem küldi be a PFJ-t, a KSZ a) elállhat a támogatási szerzõdéstõl, b) kezdeményezheti a kedvezményezettnek a támogatási rendszerbõl történõ kizárását.

181. A jelentés formai és szakmai ellenõrzése 360. § (1) A KSZ a négy szem elvének megfelelõen, a beérkezéstõl számított 15 napon belül az EMIR-ben ellenõrzi a beérkezett jelentést – formai és szakmai szempontokat is tartalmazó – elõre összeállított ellenõrzõ listák alapján.


•

2011. évi 30. szám

5597

(2) A KSZ monitoringlátogatást rendelhet el, a projekt fenntartása során jelentkezõ problémák feltárása és korrigálása érdekében. (3) A ZPFJ esetén vizsgálni kell a fenntartási idõszakra vonatkozó indikátorok támogatási szerzõdésben meghatározott értékeinek teljesülését. (4) Ha egy indikátor – a kedvezményezettnek felróható okból – nem éri el a meghatározott érték 75%-át, a kedvezményezettet fel kell szólítani a támogatás arányos részének visszafizetésére a következõk szerint: Visszaköveteléssel érintett támogatási arány=100-(teljesített indikátor értéke/indikátor célértéke)*100 (5) Ha az indikátor teljesülése a projekt egy meghatározott tevékenységéhez köthetõ, az arányosítást a projektelemre jutó támogatás arányában kell elvégezni. Ha több indikátor nem érte el a meghatározott érték 75%-át, az arányosítást a legalacsonyabb arányban teljesült indikátort figyelembe véve kell elvégezni.

182. Hiánypótlás 361. § (1) Ha az ellenõrzés során a fenntartási jelentéssel kapcsolatban hiányosságok merülnek fel, a KSZ a jelentés benyújtástól számított 15 napon belül, legfeljebb 15 napos határidõ kitûzésével postai úton az EMIR-bõl generált levélben a hiány pótlására, illetve a hiba javítására szólítja fel a kedvezményezettet. (2) A hiánypótlási határidõ kezdete a levél kézhezvételének napja. (3) Hiánypótlási felhívásra egy PFJ esetében legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, amelyben a KSZ az összes hiányosságot és hibát megjelöli. (4) A hiánypótlási határidõn belül a projektgazdának és a KSZ-nek lehetõsége van mind írásban, mind szóban egyeztetni a hiánypótláshoz szükséges kérdésekben. (5) A hiánypótlást a jelentéssel megegyezõ módon, elektronikusan, az NFÜ honlapján található Pályázó Tájékoztató Felületen kell benyújtani. (6) A hiánypótlás során csak a fenntartási jelentés hiányzó, illetve javított részeit kell benyújtani. A hiánypótlást papír alapon nem kell benyújtani. (7) Ha a Pályázó Tájékoztató Felület nem áll rendelkezésre, a hiánypótlást CD-re mentve és papír alapon is be kell benyújtani. 362. § (1) A KSZ a beérkezett hiánypótlással kiegészíti a dokumentációt és az eredeti ellenõrzési szempontok alapján leellenõrzi a formai és szakmai szempontokat is tartalmazó, elõre összeállított ellenõrzõ listák alapján. (2) Ha a kedvezményezett a fenti határidõben nem teljesíti hiánypótlási kötelezettségét, kötbérfizetési kötelezettséget kell elõírni.

183. Döntés a fenntartási jelentésrõl 363. § (1) Ha a KSZ-nek a kedvezményezettel szemben bármely jogcímen követelése áll fenn, a követelés teljesítésének napjáig a KSZ a ZPFJ-t nem fogadhatja el. (2) A KSZ a fenntartási jelentés elfogadásáról a formai és szakmai ellenõrzést követõ 5 napon belül, hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezésétõl számított 10 napon belül dönt. (3) A fenntartási jelentést a KSZ akkor hagyja jóvá, ha a jelentésben foglaltak alapján a projekt a támogatási szerzõdésben leírtaknak teljeskörûen megfelel. (4) A fenntartási jelentést el kell utasítani, ha a) az ellenõrzések során a KSZ megállapítja, hogy a fenntartással kapcsolatos kötelezettségek nem állnak összhangban a támogatási szerzõdésben foglaltakkal, illetve nem teljesültek, b) a hiánypótlásra a hiánypótló levél kézhezvételétõl számított határidõ leteltéig nem kerül sor vagy ha a hiányok pótlása vagy a hibák javítása nem teljes körû. (5) Ha a kedvezményezett nem teljesíti határidõben hiánypótlási kötelezettségét, kötbérfizetési kötelezettséget kell elõírni.

5598


•

2011. évi 30. szám

184. Értesítés a fenntartási jelentés elutasításáról 364. § (1) A PFJ elutasításáról a KSZ a döntéstõl számított 5 napon belül, postai úton, az EMIR-bõl generált levélben értesíti a kedvezményezettet. (2) Az (1) bekezdés szerinti levélben meg kell jelölni a) a teljesítés határidejét, b) a fenntartási jelentés elfogadásához szükséges kiegészítések, korrekciók körét.

185. A korrekciós idõszak 365. § (1) A korrekciók elvégzésére a kedvezményezettnek a levél kézhezvételétõl számított 20 nap áll rendelkezésére. (2) A KSZ vezetõjének jóváhagyásával az (1) bekezdés szerinti határidõ a kedvezményezett kérelme alapján, a korrekció elvégzésének idõigényét mérlegelve, az eredeti határidõt megelõzõ 5 napon belül meghosszabbítható. (3) Az új határidõ kitûzésérõl a kedvezményezettet a határidõ meghosszabbításáról hozott döntéstõl számított 5 napon belül postai úton értesíteni kell. (4) A korrekciós idõszakon belül – írásban vagy szóban – lehetõség van a kedvezményezett és a KSZ közötti egyeztetésre a korrekcióhoz szükséges kérdésekben. 366. § (1) A korrekciót a jelentéssel megegyezõ módon, elektronikusan az NFÜ honlapján található Pályázó Tájékoztató Felületen kell benyújtani. (2) Korrekciókor csak a pótlandó vagy javítandó részeket kell benyújtani. (3) A korrekciót papír alapon nem kell beadni. (4) Ha a Pályázó Tájékoztató Felület nem áll rendelkezésre, a korrekciót CD-re mentve és papír alapon is be kell benyújtani. 367. § (1) A KSZ a beérkezett korrekcióval kiegészíti a dokumentációt és az eredeti ellenõrzési szempontok alapján leellenõrzi a formai és szakmai szempontokat is tartalmazó, elõre összeállított ellenõrzõ listák alapján. (2) A KSZ a korrekciós idõszak leteltét követõ 10 napon belül köteles döntést hozni a fenntartási jelentésrõl. (3) Ha a fenntartási jelentés nem kerül elfogadásra, a KSZ köteles a szerzõdés megszüntetését kezdeményezni.

186. Értesítés a PFJ, ZPFJ elfogadásáról, valamint a projekt lezárása 368. §

A PFJ elfogadásáról a kedvezményezettet kizárólag elektronikus úton kell tájékoztatni a döntés rögzítését és jóváhagyását követõen.

369. § (1) A projekt akkor tekinthetõ lezártnak, ha a kedvezményezett a támogatási szerzõdésben a befejezést követõ idõszakra nézve további kötelezettséget nem vállalt és a pályázati felhívásban és útmutatóban meghatározott feltételek teljesültek. (2) Ha a támogatási szerzõdés a támogatott tevékenység befejezését követõ idõszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthetõ lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeirõl szóló ZPFJ-t benyújtotta, és azt a KSZ jóváhagyta. 370. § (1) A ZPFJ elfogadását követõen az IH nyilatkozik a biztosíték visszavonhatóságáról, amelyet a KSZ a (2) bekezdésben foglalt értesítés mellékleteként küld el a kedvezményezettnek. (2) A ZPFJ elfogadásáról a KSZ a döntéstõl számított 5 napon belül, postai úton, az EMIR-bõl generált levélben értesíti a kedvezményezettet. (3) A KSZ a levélben tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy minden kötelezettségét teljesítette és ezzel a támogatási szerzõdésben megfogalmazottaknak megfelelõen a projekt lezárult. (4) Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége nincs, a KSZ a projekt lezárásáról a záró beszámolót és a záró kifizetési kérelmet elfogadó levélben értesíti a kedvezményezettet.


•

2011. évi 30. szám

5599

X. Fejezet KIEMELT PROJEKTEK AKCIÓTERVI NEVESÍTÉSE 371. § (1) Az IH kiemelt projektek esetén legalább elõzetes kiemelt projekt felhívást (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: felhívás) tesz közzé, melynek célja olyan projektötletek kiválasztása, amelyek az akciótervben nevesítésre javasoltak. (2) Kiemelt projekt azonosítására csak az adott felhívásra, a meghatározott határidõn belül, az arra jogosult szervezet tehet javaslatot. (3) Ha a beruházási elképzelést és fejlesztési igényt az NFÜ-höz nyújtják be, az érintett IH a benyújtott dokumentumokat visszaküldi a benyújtónak és tájékoztatja, hogy javaslatát az azonosításra javaslatot tenni illetékes minisztériumhoz vagy RFT-hez nyújtsa be. (4) Ahol a rendelet vagy e fejezet a kiemelt projektek vonatkozásában KSZ-t említ, az ott meghatározott feladatot az IH is elláthatja. (5) Az elõzetes felhívásra a jelen utasítás 32–39. §-át megfelelõen alkalmazni kell. 372. § (1) A felhívásban és az annak részeként összeállított útmutatóban meg kell határozni legalább a) a támogatási konstrukció akcióterv szerinti bemutatását, b) a projektadatlapot, c) a projektötlet elkészítéséhez összeállított útmutatót, d) a csatolandó mellékletek listáját, különös tekintettel a megvalósíthatósági tanulmányra, e) az elszámolható költségek ismertetését, f) a projektötlet benyújtásának módját és a javaslattevõ által az NFÜ-höz történõ benyújtásának határidejét, g) azt, hogy a projektötlet benyújtásának helye az azonosításra javaslattételi joggal rendelkezõ minisztérium, illetve RFT, h) a projektötlet akciótervi nevesítésének feltételeit és módját, i) a további részletes információk elérhetõségét, j) azt, hogy a felhívás projektötlet vagy projektjavaslat, vagy mindkettõ benyújtására irányul, k) ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdés szerint hirdették meg, a rendelet 21. § (2) bekezdésében meghatározott további információkat és dokumentumokat. (2) A felhívásban elõ kell írni, hogy az azonosításra javaslatot tevõ miniszter, illetve az RFT a projektötlethez, illetve – ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdés szerint hirdették meg – a projektjavaslathoz csatolt javaslatában köteles bemutatni a) a projektötletnek vagy a projektjavaslatnak az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz történõ hozzájárulását, b) a megfelelõ területi vagy ágazati stratégiához való illeszkedését, c) a projektötlet vagy projektjavaslat címét, d) a projektgazda megjelölését, e) a javasolt támogatási összeget. (3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti javasolt támogatási összeg nem lehet nagyobb, mint a felhívásban meghatározott maximálisan igényelhetõ összeg. (4) Az azonosításra javaslatot tevõ szervezet – a projektötlet vagy projektjavaslat támogatása esetén – döntését a) miniszteri aláírással ellátott dokumentumban, vagy b) RFT tanácsi határozatban rögzíti. (5) A felhívás elõírhatja, hogy kizárólag részletesen kidolgozott projektjavaslatok nyújthatók be, melyrõl a rendelet 24–27. §-a szerint születik döntés. (6) A felhívásban a nevesítési feltételek között szerepelnie kell a rendelet 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. 373. § (1) Ha a felhívás kizárólag projektötlet benyújtására irányul, a kiemelt projektek benyújtását követõen az IH a feladatkörében érintett miniszter bevonásával a felhívásban meghatározott módon értékeli a benyújtott projektötleteket legalább a következõ szempontok figyelembevételével: a) illeszkedik az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz,

5600


•

2011. évi 30. szám

b) egyértelmû, mérhetõ, elérhetõ célokkal rendelkezik, c) költséghatékony, d) megfelelõen elõkészített. (2) A rendelet 6. § (1) bekezdés értelmében a szakminiszter – ha nem õ a javaslattevõ – véleményezi a más szervezetek által javasolt kiemelt projektekre vonatkozó javaslatot. (3) A kiemelt projektek nevesítésére irányuló kormány-elõterjesztésben be kell mutatni azokat a projektötleteket is, amelyeket az NFÜ és a feladatkörében érintett miniszter nevesítésre nem javasol. (4) Ha egy projektötlet vagy projektjavaslat nevesítésérõl a feladatkörében érintett miniszter és az NFÜ között véleményeltérés van, a kormány-elõterjesztésben be kell mutatni az érintett projektötletet vagy projektjavaslatot és azokat az okokat, amelyek miatt az elõterjesztõk egyike nem javasolja nevesítésre a projektet. 374. § (1) Ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdés szerint hirdették meg, az IH a projektkiválasztás általános szabályai szerint gondoskodik a projektek elbírálásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti projekt esetében az akciótervi nevesítést követõen csak akkor köthetõ támogatási szerzõdés, ha a döntés-elõkészítõ bizottság a projektjavaslatot támogatásra, illetve feltételekkel vagy csökkentett összköltséggel történõ támogatásra javasolja és a projektjavaslatot a Kormány is támogatásra javasolja. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti projekt esetében a projektjavaslatot a döntés-elõkészítõ bizottság javaslatára az IH-vezetõ elutasítja, de a Kormány a projektet támogatásra javasolja, a Kormány döntését nevesítésnek kell tekinteni és a részletesen kidolgozott projektjavaslatot az erre irányuló felhívásra ismét be kell nyújtani a rendelet 28. § (5) bekezdése szerinti határidõn belül. Támogatási szerzõdés a felhívásban, valamint a Kormány által meghatározott feltételek teljesülése után köthetõ. 375. § (1) A kiemelt projekt akciótervi nevesítésérõl szóló kormány-elõterjesztés tervezetét a projektötletek beérkezését követõ 30 napon – ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdése szerint hirdették meg, a rendelet 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határidõn – belül az NFÜ megküldi a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszternek. (2) Az (1) bekezdés szerinti határidõbe a hiánypótlás idõtartama nem számít bele. 376. § (1) Ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdése szerint hirdették meg és a beérkezett projektjavaslat a rendelet 24–27. §-a szerinti elbírálás alapján támogatásra nem javasolt, de az NFÜ a projektjavaslatot projektötletként továbbfejlesztésre alkalmasnak tartja, a projektötlet akciótervi nevesítésére kell javaslatot tenni a Kormánynak. (2) Ha a Kormány a projektjavaslatot az akciótervben nevesíti, a részletesen kidolgozott projektjavaslatot az erre irányuló felhívásra ismét be kell nyújtani a rendelet 28. § (5) bekezdése szerinti határidõn belül. Támogatási szerzõdés a felhívásban, valamint a Kormány által meghatározott feltételek teljesülése után köthetõ. 377. §

A kiemelt projekt nevesítésére irányuló elõterjesztést a hatályos akcióterv módosításaként kell benyújtani. Az elõterjesztés kizárólag a projektötlet nevesítésére irányulhat.

378. § (1) A kiemelt projekt akciótervi nevesítésérõl szóló kormányhatározat közzétételét követõ 10 napon belül az IH értesíti a projektgazdát, az azonosításra javaslatot tevõ szervezetet és az illetékes KSZ-t a Kormány döntésérõl és – ha ezt a felhívás nem tartalmazza – tájékoztatja a rendelet 21. § (1) bekezdése szerinti, a részletes projektjavaslat benyújtására vonatkozó felhívás közzétételének idõpontjáról, valamint a rendelet 28. § (5) bekezdése szerinti határidõrõl. (2) Ha a felhívás tartalmazza a Kormány általi nevesítést követõ részletes projektjavaslat kidolgozásának és értékelésének feltételrendszerét, a projektgazdát a határidõkrõl tájékoztatni kell. (3) A projektgazdát tájékoztatni kell arról, hogy az akciótervben történõ elõzetes nevesítés szükséges, de nem elégséges elõfeltétele a kiemelt projekt támogatásának. Az elõzetes nevesítés nem eredményezi a támogatási szerzõdés megkötésének kötelezettségét, errõl az IH dönt. 379. §

A nevesítést követõen, a rendelet 21. § (1) bekezdése szerinti részletes projektjavaslat benyújtásáig a KSZ az IH útmutatása alapján projektfejlesztési szolgáltatásokat nyújt az akciótervben nevesített projektgazdák részére.

380. § (1) A kiemelt projekt akciótervi nevesítésérõl szóló kormányhatározat elfogadását követõen – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kiemelt projektjavaslatok támogatási kérelmének benyújtására és a támogatási kérelmek elbírálására a projektkiválasztás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a részletes projektjavaslat benyújtására szóló


•

2011. évi 30. szám

5601

felhívást a projektötlet benyújtására szóló felhívás is tartalmazhatja, ha a felhívás megjelenését megelõzõen PEMCS-et hívtak össze, valamint a felhívást a pályázati felhívások meghirdetésére vonatkozó általános szabályok szerint készítették elõ és hagyták jóvá. (2) Ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdés szerint hirdették meg, a kiemelt projekt akciótervi nevesítésérõl szóló kormányhatározat elfogadását követõen a támogatási szerzõdés megkötésére az általános szabályokat kell alkalmazni.

XI. Fejezet A PROJEKTTARTALOM VÁLTOZÁSA 187. Általános rendelkezések 381. § (1) E fejezet rendelkezéseit a támogatásról hozott döntést követõen beérkezett módosítási igényekre kell alkalmazni. (2) A projekttartalom változásának minõsül különösen: a) a mûszaki, szakmai tartalom változása, több, egymástól elkülöníthetõ fejlesztést magában foglaló projektek esetén projektelem-, illetve projektszinten is, b) a projekt helyszínének változása, c) a költségvetés változása, ide értve a támogatás mértékének, intenzitásának megváltoztatását, a rendelet 36. § (4) bekezdésben foglaltakkal összhangban, d) a monitoringmutatók, indikátorok és egyéb vállalások változása, egyéb szerzõdéses vállalások módosítása, e) a projektgazda személyének változása jogszabály rendelkezése alapján történt jogutódlás vagy projektátvállalás esetén ea) egy kedvezményezett által megvalósított projekt esetén, eb) konzorciumi formában megvalósított projekt esetén, f) a projektmegvalósítás kezdetének, a megvalósítás határidejének, a megvalósítás idõtartamának módosítása. (3) Ha a KSZ a (2) bekezdés szerinti változást észleli, kezdeményezheti a támogatási szerzõdés módosítását.

188. A módosítási igény elbírálása 382. § (1) A módosítási igényeket a következõ alapelvek figyelembevételével kell elbírálni: a) teljes helyzetfeltárás, figyelembe véve a kedvezményezett korábbi módosítási igényeit is, b) a módosítás nem változtathatja meg a projekt alapvetõ célját, c) a módosítás nem irányulhat olyan szempontra, amely jogosultsági feltétel volt az elbírálás során és a módosítást követõen már nem teljesülne, d) az elbírálásánál elõnyt jelentõ feltételeket kedvezõtlenül érintõ módosítás nem engedélyezhetõ, ha ezáltal a megváltozott projekt nem érte volna el a támogatásban részesülést jelentõ legalacsonyabb pontszámot, ide értve a szempontrendszer vonatkozásában meghatározott támogatási minimumot jelentõ belsõ korlátokat is, e) a módosítási igény nem kerülhet jóváhagyásra, ha az a pályázat készítésekor elõre látható, tervezhetõ körülmény miatt merült fel, kivéve ea) a kedvezõ irányú változások, eb) az alapvetõ célok teljesülését elõsegítõ, ésszerûsítést célzó módosítások, f) vis maior esetek bekövetkezésekor a KSZ egyedileg mérlegeli a változások hatását a projektre és dönt a módosítási igény jóváhagyásáról, g) a szerzõdéses vállalásokat kedvezõtlenül érintõ módosítási igény nem kerülhet jóváhagyásra a megítélt támogatás arányos csökkentése nélkül, ha az a projektgazdának felróható okból merült fel. (2) Konzorcium által megvalósuló projektek esetén – eltérõ rendelkezés hiányában – az (1) bekezdésben foglaltakat projektszinten kell értelmezni.

5602


•

2011. évi 30. szám

(3) A 1083/2006/EK rendelet 55. cikke szerinti jövedelemtermelõ projektek esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a módosításnak meg kell felelni a következõ feltételeknek is: a) a módosítás eredményeként a közgazdasági költség-haszon elemzés mutatóinak a támogathatósági feltételeknek továbbra is meg kell felelniük, b) ha a megvalósíthatósági tanulmányban kiválasztott változattól eltérõ változat kerül megvalósításra, a változatelemzés ismételt elvégzésével, illetve módosításával igazolni szükséges, hogy az új változat megvalósítása a legmegfelelõbb. (4) Ha közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, a projekttartalom változás tekintetében a rendelet 23. címében foglaltak, valamint a Kbt. elõírásainak betartását is vizsgálni kell. 383. § (1) A projekttartalom változásra irányuló módosítási kérelem értékelése során a KSZ – a vállalások és az indikátorok vizsgálata alapján – vizsgálja a módosításnak a projekt céljaira gyakorolt hatását, továbbá, hogy a módosítás a projekt megvalósításának mely fázisában merül fel. (2) A KSZ vizsgálja a módosítás tervezhetõségét (tervezhetõ volt-e vagy vis maior), továbbá a projektgazdának való felróhatóságát. (3) A projekt tartalmi elemeinek megváltozása esetén a KSZ a projekt módosítását egészben vagy részben elfogadja vagy elutasítja.

189. A projekt, projektelem mûszaki, szakmai tartalmának változása 384. §

A projekt mûszaki, szakmai tartalmának minõsül a pályázatban meghatározott fejlesztési tartalom, melyet a következõk támasztanak alá: a) építés esetén a pályázati felhívás rendelkezései szerint elõírt, a pályázat mellékleteként, benyújtott, a támogatói döntés alapját képezõ vagy a támogatási szerzõdés megkötését követõen a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ mûszaki tervdokumentáció, b) szolgáltatás – ideértve a projektmenedzsment-szolgáltatást is – esetén a pályázati felhívás rendelkezései szerint elõírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képezõ vagy a támogatási szerzõdés megkötését követõen a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ pontos feladatleírás, ajánlati dokumentáció, a költségvetés szöveges indoklása, megkötött szerzõdés, ennek hiányában a költségvetés szolgáltatási elemeit alátámasztó dokumentumokban foglaltak, c) eszközbeszerzés esetén a pályázati felhívás rendelkezései szerint elõírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képezõ vagy a támogatási szerzõdés megkötését követõen a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ tételes eszközlista, szállítólevél, megkötött szállítási (keret)szerzõdés, a beszerezni tervezett eszközök darabszámának feltüntetésével, ennek hiányában a költségvetés beszerzési elemeit alátámasztó dokumentumokban részletezettek, d) egyéb esetben – ideértve a menedzsment-tevékenységet is, ha nem külsõ erõforrás igénybevételére kerül sor – a pályázati felhívás rendelkezései szerint elõírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képezõ vagy a támogatási szerzõdés megkötését követõen a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ költségvetést alátámasztó dokumentumokban foglaltak, e) elõkészítés esetén a projekt-elõkészítésre benyújtott szakmai dokumentumok.

190. A mûszaki, szakmai tartalom növelése 385. § (1) A projekt, projektelem elfogadott mûszaki, szakmai tartalmának növelése akkor engedélyezhetõ, ha az illeszkedik a projekt eredeti céljához. (2) A mûszaki, szakmai tartalom növelésével járó esetleges költségnövekedés miatt a teljes projektre megítélt támogatás – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – nem növelhetõ, még abban az esetben sem, ha a módosítás oka jogszabályváltozás, vagy (szak)hatósági elõírás, vagy az igénybe vett, illetve a kijelölt – a jogszabály-, vagy szerzõdésszerû teljesítésért felelõs – személy vagy szervezet (pl. tervellenõr, mûszaki ellenõr) elõírása.


386. §

•

2011. évi 30. szám

5603

Megtakarítás esetén a felszabaduló forrás felhasználása és más költségsorra való átcsoportosítása a KSZ jóváhagyása után, a következõ esetekben lehetséges a mûszaki, szakmai tartalom növelésével: a) a mûszaki, szakmai tartalom növelése révén a pályázat szakmai értékelési kritériumai között pontszámmal értékelt indikátorok, illetve kulcsindikátorok vállalt mértéke is arányosan növekszik – ez azonban nem jelenthet olyan új tevékenység bevonását, amelyet nem tartalmazott az eredetileg benyújtott projektdokumentáció –, b) a mûszaki, szakmai tartalom növelésére jogszabályi, (szak)hatósági vagy az igénybe vett – a jogszabály- vagy szerzõdésszerû teljesítéséért felelõs – személy vagy szervezet (pl. tervellenõr, mûszaki ellenõr) elõírása miatt van szükség, és ez a projekt alapvetõ célja teljesülésének elõfeltételét jelentõ tevékenységhez kapcsolódik, vagy c) a mûszaki, szakmai tartalom növelése a vállalkozó által kötelezõen elvégzendõ pótmunka, amely nélkül a létesítmény rendeltetésszerûen nem használható és amely az építési naplóban rögzítésre kerül.

191. A mûszaki, szakmai tartalom helyettesítõ módosítása 387. §

A projekt, projektelem értékelés során elfogadott mûszaki, szakmai tartalmának funkcionálisan egyenértékû változtatása akkor engedélyezhetõ, ha a helyettesítõ mûszaki, szakmai tartalom minden szempontból legalább olyan paraméterekkel rendelkezik, mint a hatályos szerzõdés részét képezõ tartalom (tartósság, funkció, élettartam, terhelhetõség, kapacitás stb.) és a) a módosítás oka jogszabályváltozás, vagy (szak)hatósági elõírás vagy az igénybe vett – a jogszabály- vagy szerzõdésszerû teljesítéséért felelõs – személy vagy szervezet (pl. tervellenõr, mûszaki ellenõr) elõírása, b) célja a beruházás és mûködtetés, illetve egyéb fejlesztés szempontjából összességében költséghatékonyabb megoldás alkalmazása, vagy c) egyéb esetekben akkor, ha nem változik negatív irányban a pályázat benyújtásakor vállalt output és eredményindikátorok értéke.

192. A mûszaki, szakmai tartalom csökkenése 388. § (1) A projekt, projektelem elfogadott mûszaki, szakmai tartalmának csökkenése, azaz funkcionálisan csak részben egyenértékû mûszaki, szakmai megoldással történõ kiváltása akkor engedélyezhetõ, ha a módosítás oka jogszabályváltozás, (szak)hatósági elõírás vagy elõre nem látható, nem tervezhetõ, a kedvezményezettnek fel nem róható esemény. A projekt, projektelem jogszabálynak, szerzõdésnek, szabványoknak és rendeltetésszerû használatnak való megfelelõségét az igénybe vett – a jogszabály- vagy szerzõdésszerû teljesítéséért felelõs – személy vagy szervezet (pl. tervellenõr, mûszaki ellenõr) igazolja. (2) Akkor is lehetséges a mûszaki, szakmai tartalom csökkentése, ha nem a projekt alapvetõ célját jelentõ projektelem mûszaki, szakmai tartalmának csökkentésére kerül sor annak érdekében, hogy a projekt alapvetõ célját jelentõ projektelem kapcsán bekövetkezett költségnövekedés költségátcsoportosítással – részben vagy egészben – kompenzálható legyen és a kedvezményezett ezt megfelelõen alátámasztotta. (3) A mûszaki, szakmai tartalom csökkenése esetén a támogatás összegét is arányosan csökkenteni kell az érintett költségtétel vonatkozásában. A pályázati kiírásban szereplõ belsõ korlátok, egységárak, fajlagos mutatók betartása érdekében a támogatás tovább csökkenthetõ.

193. A költségvetésben bekövetkezõ változás 389. §

A pályázati felhívásban vagy a támogatói döntésben az elszámolható költségek tekintetében meghatározott maximális egységárakat, fajlagos költségek mértékét, valamint a költségvetésre vonatkozó belsõ korlátokat költségnövekedés miatt nem lehet túllépni, kivéve az elszámolhatósági útmutatókban meghatározott esetekben és módon.

5604


•

2011. évi 30. szám

194. A projektszintû költségnövekedés 390. § (1) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában változatlan támogatási intenzitás mellett a projekt elszámolható költségeinek növelése az eredetileg benyújtotthoz képest kizárólag a rendelet 61. § (2) bekezdése szerinti nagyprojekt vagy kiemelt projekt esetén lehetséges, ha a projekt költsége a kedvezményezett által nem befolyásolható körülmény miatt növekedett meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével a projektszintû elszámolható összköltség növelése nem engedélyezhetõ, az eredetileg benyújtott költségvetéshez képest bekövetkezõ költségnövekedést a kedvezményezett saját forrásból köteles finanszírozni.

195. A projektszintû költségcsökkenés 391. § (1) Ha a támogatott projekt, projektelem összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell úgy, hogy a projekt elszámolható költségei között az adott soron maradt költség megtakarításként kezelhetõ. (2) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában az ÁFA-levonási jogosultságban vagy egyes beszerzett termékek, szolgáltatások ÁFA-kulcsában bekövetkezett változás, továbbá eltérõ ÁFA-levonási jogosultságú tevékenységek közötti költségátcsoportosítás eredményeként felszabaduló, le nem vonható ÁFÁ-ra megítélt támogatást nem lehet más költségre átcsoportosítani, azzal a megítélt támogatás összegét csökkenteni kell.

196. A projekten belüli költségátcsoportosítás 392. § (1) A projekt mûszaki, szakmai tartalmának változása miatt szükséges költségátcsoportosításhoz be kell mutatni, hogy a) a kedvezményezett az átcsoportosítás forrásául szolgáló költségtípuson megtakarítást ért el, vagy b) projektszintû tartalék áll rendelkezésre. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl be kell mutatni, hogy a) a költségátcsoportosítás a projekt alapvetõ céljához hogyan járul hozzá, és b) igazolni kell, hogy a projektben eredetileg vállalt projektelemek továbbra is megvalósulnak (költségsorok nem szûnnek meg). (3) A támogatási szerzõdéssel rendelkezõ projektek esetében vállalkozói szerzõdésekkel, egyéb esetben pedig legalább árajánlattal kell igazolni az átcsoportosítás szükségességét, illetve lehetõségét. (4) Költségátcsoportosítás során eltérõ támogatási intenzitású projektelemek esetében a következõ alapelveket kell figyelembe venni: a) a projektelemenkénti támogatási intenzitás nem változhat, b) a megítélt támogatás összege projektszinten nem nõhet, c) az elszámolható költség projektszinten nem nõhet. (5) Az alacsonyabb intenzitású projektelemre történõ átcsoportosítás a megítélt támogatás, a magasabb intenzitású projektelemre történõ átcsoportosítás az elszámolható költség csökkenésével jár.

197. A támogatás százalékos mértékének változása 393. § (1) Egy projektelem, tevékenység támogatásának százalékos mértékének megváltozását a KSZ javaslatára az IH hagyja jóvá. (2) A költségnövekedés nem járhat a projekt összes elszámolható költségének növelésével, az kizárólag a projekt összköltségét emeli, kivéve nagyprojekt és kiemelt projekt esetén. (3) Ha a projekt, projektelem, tevékenység tervezett elszámolható költségei csökkennek, a támogatás összegét is arányosan csökkenteni szükséges, abban az esetben is, ha a projektgazda által igényelt támogatás intenzitása nem érte el a pályázati felhívásban meghatározott maximális mértéket, azaz a támogatási arány rögzített. (4) Ha a projekt egyes támogatható tevékenységei a pályázati felhívásban foglaltak szerint eltérõ támogatási intenzitással támogathatóak, a projektszintû átlagos támogatási arány változhat.


•

2011. évi 30. szám

5605

(5) A támogatási intenzitással kapcsolatos részletes szabályokat a pályázati felhívás, illetve az általános szerzõdési feltételek tartalmazzák.

198. A szerzõdéses vállalások módosítása 394. §

Az indikátorok célértékére vonatkozó vállalások pozitív irányú módosítása akkor fogadható el, ha az – az ezen utasításban foglalt kivételektõl eltekintve – nem jár az adott tevékenységre megítélt támogatás összegének és százalékos mértékének növelésével.

395. § (1) Az output indikátorok teljesülését a záró jelentés, az eredmény- és hatásindikátorok teljesülését pedig a záró projekt fenntartási jelentés alapján kell vizsgálni. (2) A projektben vállalt indikátorok csökkent mértékû teljesítése esetén a rendelet 80. § (6) és (7) bekezdése, továbbá a fenntartásról szóló fejezetben foglaltak alkalmazandóak. (3) Mûszaki tartalom csökkenése esetén az indikátorok változásától függetlenül a KSZ mérlegelése alapján is csökkenthetõ a támogatás. (4) Ha a rendelet 35. §-a szerinti bármely elállási ok fennáll, az indikátorok teljesülésétõl függetlenül a KSZ-nek joga van elállni a támogatási szerzõdéstõl. (5) A rendelet 36. § (2) bekezdés b) pontja alapján, ha a hatályos támogatási szerzõdésben rögzített bármely indikátor értéke várhatóan nem éri el a célérték 90 %-át, a kedvezményezettnek a támogatási szerzõdés módosítását kell kezdeményeznie. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a KSZ mérlegelése alapján elutasíthatja a szerzõdésmódosítási kérelmet, különös tekintettel azokra az esetre, ahol a vállalt indikátor mûszaki, szakmai tartalmat is érint. 396. §

A nem számszerûsíthetõ vállalások bármelyikének nem teljesítése a támogatási szerzõdéstõl való elállást vonhatja maga után, ha az a projekt céljával részben vagy egészben ellentétes.

199. A projektgazda személyének változása 397. § (1) A támogatásról hozott döntést követõen a projektgazda személyének változása a) jogutódlással, vagy b) a projekt átruházásával történhet. (2) Az átadó vagy jogelõd kedvezményezett által a támogatási szerzõdésben vállaltakért az átvevõ vagy jogutód kedvezményezett felel. (3) A kedvezményezett személyének változása során figyelemmel kell lenni a 1083/2006/EK rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételekre. 398. § (1) Az átvevõ vagy jogutód kedvezményezett akkor léphet az átadó vagy jogutód kedvezményezett helyébe a támogatási szerzõdésben, ha a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek megfelel, és a KSZ – nagyprojekt és kiemelt projekt esetén az NFÜ is – jóváhagyja. (2) A jogutódlás bejelentését követõen, a támogatási szerzõdés módosítása elõtt rendkívüli helyszíni ellenõrzés rendelhetõ el. (3) Ha a KSZ a jogutód vagy az átvevõ kedvezményezett támogatási jogviszonyba való belépését jóváhagyja, a támogató a támogatási szerzõdés módosítására vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelõen módosítja a támogatási szerzõdést. (4) Ha a KSZ a jogutód vagy az átvevõ kedvezményezett támogatási jogviszonyba való belépését nem hagyja jóvá, a KSZ eláll a szerzõdéstõl. 399. § (1) Konzorciumi tagok cseréje – ide értve a pályázatot benyújtó konzorciumvezetõ személyét is –, új konzorciumi tag bevonása, konzorciumi tag kilépése akkor engedélyezhetõ, ha a) nem változik a projekt alapvetõ célja,

5606


•

2011. évi 30. szám

b)

a tagcsere, illetve a tagok számának bõvülése esetén az új tag is megfelel a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek és benyújtásra kerülnek a pályázók számára elõírt dokumentumok, c) a konzorciumvezetõ kilépési szándéka esetén a kilépést megelõzõen a konzorciumvezetõi pozíció átadása megtörténik, d) a tag kilépése esetén nem változik a konzorciumnak a pályázat benyújtására vonatkozó jogosultsága – ideértve a konzorciumvezetõre vonatkozó feltételeknek való megfelelést is–, e) a tag kilépése esetén a tag igazolja, hogy a támogatási szerzõdésben és a konzorciumi megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítésére a megállapodás aláírását követõen, neki fel nem róható okból beállott körülmény folytán nem képes, f) kizárás esetén a konzorciumvezetõ igazolja, hogy a tag tevékenysége, mûködése a projekt megvalósítását pénzügyi, illetve szakmai szempontból veszélyezteti, g) a tagcsere nélküli új tag bevonása indokolt. (2) Ha a pályázati útmutató kedvezményezetti körre vonatkozó elõírásai lehetõvé teszik, illetve a vonatkozó jogszabályoknak, feltételeknek megfelel, egyéb módosítások is lehetségesek a pályázó és konzorciumi tag viszonylatát illetõen.

200. A költségelszámolás szabályai 400. § (1) Az átadó vagy jogelõd kedvezményezettnél felmerült költségek akkor számolhatók el, ha a bizonylatokon szereplõ fizikai teljesítés dátuma korábbi, mint a szerzõdésmódosítás alapjául szolgáló, projektátadásról szóló dokumentum hatálybalépésének napja. (2) Az átvevõ vagy jogutód kedvezményezettnél felmerült költségek a szerzõdésmódosítás alapjául szolgáló, projektátadásról szóló dokumentum hatálybalépésének napját követõ fizikai teljesítés esetén számolhatóak el. (3) Az átadó vagy jogelõd kedvezményezett (a támogatási szerzõdésben megnevezett fenntartó) a nevére szóló valamennyi elszámolni kívánt számlát és bizonylatot a támogatási szerzõdés módosítása elõtt köteles elszámolásra benyújtani. Ha ez nem történt meg, ezt a szerzõdés módosítás feltételeként kell elõírni. Ezen számlákra, bizonylatokra jutó támogatás kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a projektátadás és az ehhez kapcsolódó szerzõdésmódosítás jóváhagyásra kerül. (4) Ha a támogatási szerzõdés módosításának benyújtásakor a kedvezményezett kifizetési igénye már benyújtásra került, de még nem került jóváhagyásra – az adott kifizetési kérelem felfüggesztése mellett – szükséges felhívni a kedvezményezett figyelmét, hogy valamennyi, még elszámolni kívánt számlát, bizonylatot az említett kifizetési igénylésben kell rögzítenie, beküldenie. (5) Ha a projekt átadása során kifizetési igénylést nyújt be az átadó vagy jogelõd kedvezményezett, annak a rendeletben meghatározott százalékos korlátot nem szükséges elérnie. (6) Ha a projekt átadása során a kedvezményezett kifizetési igénylést nyújt be vagy kifizetési igénylése feldolgozás alatt áll, a kifizetési igénylések jóváhagyásának feltétele, hogy az elszámolt, illetve beérkezett számlákkal, bizonylatokkal összhangban – a támogatási szerzõdés módosításához bekért – az átadó vagy jogelõd, valamint az átvevõ vagy jogutód kedvezményezetti költségvetési táblák benyújtásra, elfogadásra kerüljenek. (7) A támogatási szerzõdés módosítását követõen kizárólag az átvevõ vagy jogutód kedvezményezett jogosult kifizetési igénylést benyújtani, valamint kizárólag a nevére szóló számlák és bizonylatok számolhatóak el.

201. A beruházás bekerülési értékének részét képezõ költségek 401. § (1) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a kedvezményezettnek kell a fejlesztést aktiválnia és a könyveiben nyilvántartania. (2) Ennek megfelelõen az átadó vagy jogelõd kedvezményezettnek a fejlesztést át kell adnia az átvevõ vagy jogutód kedvezményezettnek.


•

2011. évi 30. szám

5607

XII. Fejezet A HELYSZÍNI ELLENÕRZÉS 202. Általános szabályok 402. § (1) A hitelesítés keretében végzendõ folyamatba épített ellenõrzés (elsõ szintû ellenõrzés) részeként az NFÜ, az NFÜ által megbízott személy, a KSZ, illetve az NFÜ megbízásából a MÁK gondoskodik a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításának helyszíni ellenõrzésérõl. (2) A MÁK a rendelet 16. § (6) bekezdése szerint vonható be a helyszíni ellenõrzésekbe. (3) A MÁK által végzett helyszíni ellenõrzések során az e fejezetben leírtak szerint kell eljárni. (4) A helyszíni ellenõrzés a támogatási szerzõdés megkötés után rendelhetõ el, tárgya a támogatást nyert projekt. 403. § (1) A helyszíni ellenõrzés során ellenõrizni kell különösen a) a projekt támogatási szerzõdésének megfelelõ fizikai és pénzügyi elõrehaladását és azok összhangját, b) a kifizetési igényléshez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példánya rendelkezésre állását, a kifizetési kérelemhez benyújtott másolattal való egyezõségét, c) a kifizetési igénylésben szereplõ költségek elszámolhatóságának megállapításához a számlákat, ezek között a korábbi számlaösszesítõben feltüntetett számlákat is, d) a számlákhoz kapcsolódó szerzõdéseket és az azokhoz kapcsolódó teljesítésigazolásokat, e) a számlák mellé be nem nyújtott, kifizetést igazoló egyéb dokumentumokat, f) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozatok összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal, g) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerzõdéssel való összhangját, h) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását, i) a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlõség érvényesítését, j) a közbeszerzésekre vonatkozóan a korábban már benyújtott dokumentumok alapján nem ellenõrizhetõ szabályok betartását, így különösen a benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megõrzésére vonatkozó szabályokat, k) a projekt szintû elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a számlák ellenõrzése az IH egyetértése esetén és az általa jóváhagyott módszertan alapján történhet mintavételezés alapján. (3) A fenntartási idõszakban kockázatelemzés alapján, mintavétellel kiválasztott projektek körében vizsgálni kell a) a támogatási szerzõdésben vállalt, fenntartási idõszakra vonatkozó kötelezettségek megvalósulását, b) a projekttel kapcsolatos dokumentumok nyilvántartását és megõrzését. (4) A helyszíni ellenõrzést a KSZ vagy az IH vezetõje által kiállított megbízólevél birtokában, legalább 2 év releváns szakmai tapasztalattal rendelkezõ személy végezhet. Releváns szakmai tapasztalatnak a hasonló projekteket kezelõ intézményrendszerben töltött idõ vagy az ellenõrizendõ témában szerzett jártasság tekinthetõ. (5) A projektek folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenõrzését nem végezheti olyan személy, akivel szemben a rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn. Az ellenõrzésben részt vevõk kötelesek az ellenõrizendõ projekt vonatkozásában összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni.

203. A helyszíni ellenõrzések tervezése 404. § (1) A helyszíni ellenõrzések tervezése során a) kockázatelemzési módszertant kell készíteni a kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenõrzés lefolytatásához, b) a kockázatelemzési módszertan alapján kockázatelemzést kell végezni, c) éves ellenõrzési tervet kell összeállítani. (2) A 2007–2013. programozási idõszakra vonatkozó, kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenõrzések lefolytatásához szükséges kockázatelemzési módszertant a KSZ készíti el. (3) A kockázatelemzési módszertant az IH – véleményezést követõen – hagyja jóvá. (4) A kockázatelemzési módszertan iránymutatást ad a kockázatelemzés szempontjaira, menetére és az éves ellenõrzési terv évközi felülvizsgálatára.

5608


•

2011. évi 30. szám

405. § (1) A KSZ köteles gondoskodni a módszertan évenkénti felülvizsgálatáról legkésõbb október 15-ig, a hibaszázalékok és más ismert kockázati tényezõk figyelembevétele érdekében. (2) A felülvizsgálati folyamatot írásban dokumentálni kell. (3) Az IH – véleményezést követõen – jóváhagyja a felülvizsgált módszertant. 406. § (1) A kockázatelemzés során mérlegelni kell különösen a) a projekt típusát (pl. összetettség), b) a projekt összköltségét, c) a projekt tervezett megvalósítási idõtartamát, d) a kedvezményezett típusát, e) a kedvezményezett által megvalósított projektek számát (pl. megvalósításhoz szükséges humán kapacitások szempontjából), f) a támogatási arányt, g) az elszámolás típusát, h) a projekt megvalósítása során korábban felmerült problémák, szabálytalanságok számát. (2) A kockázatelemzési szempontokat egyértelmûen kell megfogalmazni, melynek során figyelemmel kell lenni a) a vizsgálandó projektekkel kapcsolatban jellemzõ releváns kockázati tényezõre, b) a súlyozásnál a kockázatok valós elõfordulásakor jelentkezõ hatások mértékére. 407. § (1) A jóváhagyott módszertan alapján a KSZ éves helyszíni ellenõrzési tervet készít a következõ naptári évre vonatkozóan, melyet minden év október 31-ig megküld az IH-nak. (2) Az IH jóváhagyását követõen a KSZ a tervet november 15-ig megküldi az államháztartásért felelõs miniszter és az ellenõrzési hatóság részére. (3) Az éves helyszíni ellenõrzési tervnek tartalmaznia kell különösen a) a vizsgálandó projektek megnevezését (ha a konkrét projektek megnevezése még nem lehetséges a terv készítésének idõpontjában, legalább a vizsgálandó projektek darabszámát vagy arányát konstrukciónként), b) az ellenõrzés típusát, c) az ellenõrzések ütemezését lehetõség szerint havi, de legalább negyedéves bontásban, d) a szükséges erõforrásokat szakértõi napban vagy százalékos megoszlásban az összes tárgyévi KSZ-kapacitáshoz viszonyítva, betervezve a rendkívüli ellenõrzéseket is. (4) Az éves helyszíni ellenõrzési tervek összeállítása során figyelemmel kell lenni a rendelet 76. § (2)–(5) bekezdésének elõírásaira. (5) Ahol a rendelet legalább évi egyszeri helyszíni ellenõrzést ír elõ, azon projektévet kell érteni, azaz az év számítása a támogatási szerzõdés hatálybalépésétõl kezdõdik. 408. § (1) Az éves helyszíni ellenõrzési tervet legalább negyedévente felül kell vizsgálni. (2) A projektek kockázati besorolását a helyszíni ellenõrzési terv negyedéves felülvizsgálatához kapcsolódóan aktualizálni kell a kockázatelemzésben szereplõ paramétereknek megfelelõen. (3) Az éves helyszíni ellenõrzési terv felülvizsgálata során meg kell határozni az ellenõrizendõ konkrét projekteket legalább a következõ negyedévre vonatkozóan, ha ez korábban nem történt meg. (4) A felülvizsgálat során a megelõzõ negyedévben megkötött szerzõdéseket, az esetlegesen szerzõdésmódosítás eredményeként módosult projektzárási idõpontokat és a kockázatelemzés eredményeként esetlegesen megváltozott kockázati besorolásokat át kell vezetni az éves helyszíni ellenõrzési terven.

204. A helyszíni ellenõrzések típusai 409. § (1) A helyszíni ellenõrzés idõpontját tekintve lehet a) közbensõ helyszíni ellenõrzés, mely a projektmegvalósítás szakaszában végzett ellenõrzés, b) záró helyszíni ellenõrzés, mely a projektmegvalósítás zárásakor végzett ellenõrzés, c) utánkövetéses helyszíni ellenõrzés, mely a projekt lezárását követõen, a fenntartási idõszakban végzett ellenõrzés.


•

2011. évi 30. szám

5609

(2) Tervezhetõsége szerint a helyszíni ellenõrzés lehet a) tervezett, b) rendkívüli. 410. § (1) Nem beruházási projektek (pl. képzési projektek, konferenciát, workshopot tartalmazó projektek, egyéb rendezvények, ha ezek a projekt lényegi elemét jelentik) helyszíni ellenõrzését az esemény konkrét idõpontjában kell lefolytatni. (2) Ha az ellenõrzendõ események idõpontja és helyszíne ismert, az ellenõrzést a kedvezményezett elõzetes értesítése nélkül le lehet folytatni. (3) Ha helyszíni ellenõrzésre kiválasztásra került események idõpontja, helyszíne elõre nem ismert, elõzetes tájékoztatást kell kérni a kedvezményezettõl. (4) Az (1) bekezdés szerinti ellenõrzések esetében, ha a helyszíni ellenõrzés nem terjed ki minden szempontra, a teljes körû helyszíni ellenõrzést is el kell végezni. 411. § (1) Rendkívüli helyszíni ellenõrzés rendelhetõ el, ha a projektmegvalósítás nyomon követése során felmerülõ információk ezt indokolják, így különösen, ha a) a dokumentum alapú ellenõrzés tárgyát képezõ dokumentumok ellentmondásosak vagy hiánypótlást követõen is hiányosak, b) a kifizetés igénylés mellé kötelezõen benyújtandó idõszakos vagy záró szakmai beszámolók pontatlanok, nem egyértelmûek vagy a projekt elõrehaladásával kapcsolatban nem nyújtanak a jóváhagyáshoz elegendõ információt, c) a folyamatba épített ellenõrzés során a KSZ szabálytalanság gyanúját észleli, d) a támogatási szerzõdés módosításához ez szükséges. (2) Rendkívüli helyszíni ellenõrzést az IH és a KSZ kezdeményezhet. (3) Ha a rendkívüli helyszíni ellenõrzés nem terjed ki minden szempontra, a teljes körû helyszíni ellenõrzést is el kell végezni.

205. A helyszíni ellenõrzés elrendelése 412. § (1) A tervezett helyszíni ellenõrzéseket a KSZ vezetõje által elfogadott és az IH vezetõ által jóváhagyott éves ellenõrzési terv, illetve annak negyedéves felülvizsgálata alapján kell elvégezni. (2) A rendkívüli helyszíni ellenõrzéseket a KSZ vagy IH felelõs vezetõjének írásbeli utasítása alapján kell elvégezni. (3) A (2) bekezdés szerinti utasításnak tartalmaznia kell különösen a) a projekt azonosító adatait, b) a rendkívüli helyszíni ellenõrzés elrendelésének okát, c) az ellenõrzés kiemelt szempontjait.

206. Szakértõk eseti meghívása 413. § (1) Ha a támogatási konstrukció, illetve a projekt jellege indokolja, a KSZ a helyszíni ellenõrzés lefolytatásához eseti jelleggel külsõ szakértõt vonhat be. (2) A külsõ szakértõt a KSZ az elõzetesen kialakított és a KSZ, illetve az IH vezetõje által is jóváhagyott, a 403. § (4) bekezdése szerinti megfelelõ szakmai ismeretekkel rendelkezõ személyekbõl álló szakértõi listából választja ki. (3) A KSZ a külsõ szakértõt a helyszíni ellenõrzésen való részvételre a következõ dokumentumok megküldésével kéri fel: a) felkérõ levél, b) keretszerzõdés hiányában nyomtatott formában a szakértõvel kötendõ, a KSZ vezetõje által aláírt szerzõdés, mely tartalmazza ba) az ellenõrzés célját, bb) az ellenõrzés tárgyát, bc) az ellenõrzés idõbeni ütemezését, bd) az ellenõrzéshez alkalmazni elõírt módszertant, szempontrendszert,

5610


•

2011. évi 30. szám

be) a releváns jogszabályok, elõírások megjelölését, bf) az ellenõrzéshez adott jogosultságokat, bg) az ellenõrzéshez kapcsolódó felelõsségi kört, bh) az ellenõrzés során elõírt dokumentálás módját, bi) a szakértõ díjazását, a fizetés feltételeit és módját. c) nyomtatott vagy elektronikus formában az érintett projekt(ek) vonatkozásában teendõ titoktartási nyilatkozat, melyben a szakértõ nyilatkozik arról, hogy a helyszíni ellenõrzés során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy banktitkot megõrzi, d) nyomtatott vagy elektronikus formában az érintett projekt(ek) vonatkozásában teendõ összeférhetetlenségi nyilatkozat, melyben a szakértõ nyilatkozik arról, hogy a rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn az általa ellenõrizendõ projekt vonatkozásában. (4) A szakértõ által aláírt szerzõdés, titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat visszaérkezését követõen a KSZ gondoskodik a szakértõ felkészítésérõl, és eljuttatja a szakértõnek az érintett projekt vonatkozásában az ellenõrzés eredményes lefolytatásához szükséges dokumentumokat.

207. Felkészítés a helyszíni ellenõrzésre 414. § (1) A helyszíni ellenõröket a megbízható, valós és tárgyilagos megállapítások megtétele, valamint a helyszíni ellenõrzés hatékonysága érdekében az ellenõrzésre fel kell készíteni. (2) A KSZ biztosítja, hogy a helyszíni ellenõrök megismerjék különösen a) az ellenõrzés célját, b) az érintett konstrukció szakmai tartalmát, c) a helyszíni ellenõrzéshez kapcsolódó eljárásrendi elõírásokat, így különösen az ellenõrzési szempontok, határidõk, kommunikációs csatornák, dokumentálás, jelentés továbbításának rendjét, d) a helyszíni ellenõrzésrõl készítendõ jegyzõkönyv vázlatát. (3) A helyszíni ellenõr a felkészítés megtörténtét aláírásával igazolja.

208. Felkészülés a helyszíni ellenõrzésre 415. §

A konkrét projekt vonatkozásában a KSZ a helyszíni ellenõr rendelkezésére bocsátja a) a támogatási szerzõdést és mellékleteit, ideértve a benyújtott pályázatot és mellékleteit, b) a döntés-elõkészítõ bizottság ajánlásait, c) a pályázati kiírást és a kapcsolódó dokumentációt, d) a benyújtott beszámoló vagy jelentés tartalmát, e) a dokumentum alapú ellenõrzés eredményét, f) a korábban benyújtott kifizetési igénylések tartalmát, g) a korábbi helyszíni ellenõrzési jegyzõkönyveket, h) a projektre vonatkozó kockázatértékelési életutat, i) a projekt vonatkozásában felmerült esetleges kockázati tényezõket, j) az ellenõrzés megkezdéséig benyújtott dokumentumok, illetve információk alapján a konkrét kérdéseket, kivizsgálandó pontokat, amelyre az ellenõrzés során választ kell adni, k) a konstrukció többi projektjénél elõforduló esetleges típushibákat.

209. A megbízólevelek elkészítése 416. § (1) Az ellenõrzésbe azok a szakértõk vonhatók be, akik az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot aláírták, szerzõdést kötöttek a feladatra vonatkozóan, és a szükséges felkészítésen részt vettek. (2) A KSZ, illetve ha a helyszíni ellenõrzést az IH munkatársa végzi, az IH elkészíti az ellenõrzést végzõk részére a megbízólevelet a konkrét helyszíni ellenõrzés(ek), illetve projektek vonatkozásában.


•

2011. évi 30. szám

5611

210. A kedvezményezett tájékoztatása 417. § (1) A helyszíni ellenõrzések ütemezésének betartása érdekében a KSZ elõzetesen leegyezteti a kedvezményezettel a helyszíni ellenõrzés pontos idõpontját, kivéve a nem beruházási projektek lényegi elemeit érintõ események ellenõrzését, ahol az ellenõrzést a kedvezményezett elõzetes értesítése nélkül is le lehet folytatni. (2) Az idõpont-egyeztetést követõen a KSZ az ellenõrzés tervezett idõpontja elõtt legalább 5 naptári nappal írásban tájékoztatja a kedvezményezettet az esedékes helyszíni ellenõrzésrõl, annak céljáról és kiterjedésérõl, a vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról. (3) A tájékoztató levélnek a) tartalmaznia kell az ellenõrzés helyszínét és várható idõpontját, b) meg kell jelölnie az ellenõrzés lefolytatásához szükséges dokumentumokat és bizonylatokat, c) elõ kell írnia a kedvezményezett részérõl illetékes és felhatalmazással rendelkezõ képviselõ helyszíni ellenõrzés során történõ rendelkezésre állását. (4) Ha a helyszíni ellenõrzés tárgyszerûsége és eredményes elvégzése indokolja, az elõzetes értesítés mellõzhetõ.

211. A helyszíni ellenõrzés lefolytatása 418. § (1) A helyszíni ellenõrzést legalább 2 fõ végzi. (2) A helyszíni ellenõrzés lefolytatása elõtt a helyszíni ellenõrök kötelesek a) személyazonosságukat igazolni, megbízólevelüket bemutatni, illetve tájékoztatást adni arról, hogy mely szervezet nevében végzik az ellenõrzést, b) tájékoztatást adni a helyszíni ellenõrzés típusáról, céljáról, a vizsgálandó szempontokról. (3) Az elsõ helyszíni ellenõrzésnek a szerzõdéskötéstõl, egyéb esetben az elõzõ helyszíni ellenõrzés által vizsgált idõszak végétõl számított idõszakot kell lefednie. (4) A helyszíni ellenõrzés alatt a helyszíni ellenõrök a) az ellenõrzést annak típusától függõen a projekt kapcsán releváns ellenõrzési szempontok alapján folytatják le oly módon, hogy a helyszíni ellenõrzés megállapításai megalapozottak legyenek, b) az ellenõrzés lefolytatása alatt minden olyan bizonylatról, dokumentumról, amelyek az ellenõrzés lényegi megállapításait megalapozzák, (lehetõleg elektronikus) másolatot készíthetnek, c) kötelesek figyelembe venni a projektgazda szervezeténél elõírt biztonsági szabályokat és munkarendet, d) a helyszínen jegyzõkönyvet vesznek fel. 419. § (1) A helyszíni ellenõrzés lefolytatását követõen a helyszíni ellenõr jegyzõkönyvet vesz fel, amelyben rögzíteni kell a) az ellenõrzött projekt megnevezését, b) az ellenõrzést végzõ szervezet és személyek nevét c) az ellenõrzött szervezet nevét, címét, az ellenõrzés helyszínét, idõpontját, idõtartamát, d) az ellenõrzés során figyelembe vett ellenõrzési szempontokat, e) az ellenõrzés során átvizsgált bizonylatok, dokumentumok körét, f) az ellenõrzést végzõk által másolatban átvett iratok, dokumentumok azonosítási adatait, g) a helyszíni ellenõrök által tett megállapításokat és a kedvezményezett álláspontját a megállapításokkal kapcsolatban, h) az intézkedési tervet, mely tartalmazza ha) a kedvezményezett által teljesítendõ intézkedéseket, illetve hb) a KSZ által teljesítendõ intézkedéseket, ha azok az ellenõrzés során egyértelmûen azonosíthatók. (2) A jegyzõkönyvet annak elkészültét követõen a helyszíni ellenõrök és az ellenõrzött képviseletére feljogosított személy aláírásával, illetve minden oldal szignálásával a helyszínen hitelesíteni kell. (3) Ha a helyszínen elkészített jegyzõkönyv még nem tartalmaz minden megállapítást, ennek tényét és a kiegészítés megküldésének határidejét rögzíteni kell a jegyzõkönyvben. (4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítést is minden érintettnek alá kell írnia. (5) A jegyzõkönyv annyi példányban készül, ahány szervezet érintett az ellenõrzésben. Külsõ szakértõ munkája teljesítésének igazolásához szintén kap egy példányt.

5612


•

2011. évi 30. szám

420. § (1) A KSZ a helyszíni ellenõrzés befejezését – a jegyzõkönyv (valamint, ha volt, a kiegészítés) aláírását – követõ 3 napon belül a végleges jegyzõkönyv (valamint, ha volt, a kiegészítés) elektronikus példányát az EMIR-ben a projekthez csatolja. (2) A helyszíni ellenõrzésekrõl a hitelesítési jelentésben kell tájékoztatni az Igazoló Hatóságot. (3) A helyszíni ellenõrzések jegyzõkönyveit az Igazoló Hatóság az EMIR-ben vizsgálja meg. 421. § (1) A kedvezményezett és a KSZ által teljesítendõ intézkedéseket szövegesen, határidõvel együtt rögzíteni kell az EMIR-ben a helyszíni ellenõrzés befejezését követõ 3 napon belül. (2) Ha a helyszíni ellenõrzés jegyzõkönyve kiegészítésre kerül, a kiegészítés aláírásának dátuma tekintendõ a helyszíni ellenõrzés befejezésének. 422. § (1) A KSZ a kedvezményezett – alátámasztó dokumentummal benyújtott – értesítésének kézhezvételét követõen az intézkedés teljesülését rögzíti az EMIR-ben. (2) A KSZ értesíti a kedvezményezettet az intézkedés teljesítésének elfogadásáról vagy elutasításáról. (3) Ha a kedvezményezett nem teljesíti a vállalt intézkedéseket határidõre, a KSZ figyelmeztetést küld a kedvezményezettnek új – legfeljebb 15 napos – határidõ kitûzésével. (4) Ha a kedvezményezett ezt követõen sem teljesíti az intézkedéseket, az intézkedés tartalmától függõen a KSZ mérlegeli a kapcsolódó kifizetési kérelem elutasítását, a kifizetések felfüggesztését, szabálytalansági eljárás indításának szükségességét, valamint a támogatási szerzõdésben elõírt más szankciók alkalmazását. A KSZ a döntésrõl tájékoztatja a kedvezményezettet. (5) Ha a helyszíni ellenõrzés során szabálytalansági gyanút állapítottak meg, a gyanút a helyszíni ellenõrzés befejezésétõl számított 3 napon belül rögzíteni kell a szabálytalansági gyanú bejelentõ adatlapon és haladéktalanul meg kell küldeni az IH vagy a KSZ szabálytalanságfelelõsének. (6) Ha a helyszíni ellenõrzés erre vonatkozó megállapításokat tesz, a KSZ kezdeményezi a megfelelõ – a szerzõdés módosításával, felfüggesztéssel, korrekcióval, követeléskezeléssel járó – intézkedések megtételét a helyszíni ellenõrzés befejezésétõl számított 3 napon belül.

212. Éves összefoglaló a helyszíni ellenõrzésekrõl 423. § (1) A KSZ köteles a tárgyévi helyszíni ellenõrzésekrõl éves összefoglalót készíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti összefoglalót a tárgyévet követõ év január 31-ig kell benyújtani az IH-hoz. Az IH esetleges észrevételeirõl 15 napon belül írásban visszajelzést küld a KSZ-nek. (3) Az összefoglalónak tartalmaznia kell, hogy az éves ellenõrzési tervhez képest mely ellenõrzések valósultak meg (tervés tényadatok összevetése) projektszintû bontásban, konstrukciónként összesítve, megjelölve az ellenõrzések típusát. (4) Az összefoglalónak tartalmaznia kell a helyszíni ellenõrzésekkel kapcsolatos tapasztalatokat és a feltárt típushibákat, a hozzájuk kapcsolódó megoldási javaslatokat, a feltárt szabálytalanságokat. (5) Az összefoglalóban külön összegezni kell a rendkívüli ellenõrzések okait és az ezek során feltárt típushibákat. (6) Az elmaradt ellenõrzéseket meg kell indokolni. 424. §

A pályázatról szóló döntés elõtt, illetve a támogatási szerzõdés megkötése elõtt elrendelhetõ helyszíni szemlét a 61–70. §, valamint a 114–115. § szabályozza.

XIII. Fejezet KIFOGÁS 213. Hatály 425. § (1) E fejezet hatálya kiterjed a rendelet 81–82. §-ában meghatározott kifogás kezelésére és elbírálására. (2) E fejezet hatálya nem terjed ki a 2011. március 1. elõtt benyújtott panaszok és kifogások kezelésére.


•

2011. évi 30. szám

5613

(3) A 2011. március 1. elõtt benyújtott panaszok és kifogások kezelésére az NFÜ elnökének a panaszkezelésre vonatkozó eljárás rendjérõl szóló 14/2009. (III. 16.) elnöki utasítását kell alkalmazni.

214. Értelmezõ rendelkezések 426. §

E fejezet alkalmazásában a) kifogás: a rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti beadvány, b) Jogi Fõosztály: az NFÜ Jogi Fõosztálya, c) jogszerû állapot helyreállítása: a helyt adó döntésben foglalt rendelkezések szerint a KSZ, illetve az NFÜ részérõl annak biztosítása, hogy a döntésben jogszabálysértõnek, vagy a felhívásba, illetve a támogatási szerzõdésbe ütközõnek minõsített eljárási cselekmény megismételve, az irányadó jogszabályi, pályázati kiírás szerinti és a támogatási szerzõdésben foglalt rendelkezések szerint kerüljön lefolytatásra, d) önrevízió: a rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontja, valamint 82. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, a kifogás valamennyi elemére nézve helyt adó döntés.

215. Általános rendelkezések 427. §

Az eljárásrend végrehajtásában részt vevõ valamennyi szervezet, szervezeti egység és személy köteles a jóhiszemûség elvének megfelelõen gyakorolni jogait és teljesíteni kötelezettségeit, egymással kölcsönösen együttmûködve, illetve egymást a kifogással kapcsolatos, azzal összefüggõ valamennyi tényrõl és körülményrõl kölcsönösen tájékoztatva eljárni. A kifogás kezelésében érintett szervezeti egységek kötelesek a szükséges dokumentumokat, információkat haladéktalanul rendelkezésre bocsátani.

428. § (1) Valamennyi, a KSZ vagy az NFÜ által a támogatást igénylõnek vagy a kedvezményezettnek megküldésre kerülõ, a rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti kifogással megtámadható döntés vagy intézkedés szövegében szerepeltetni kell a) a kifogás benyújtásának a rendelet 81. § (1) bekezdésében meghatározott lehetõségét, b) a kifogás benyújtására jogosult megjelölését, a benyújtás – rendelet 81. § (2) bekezdése szerinti – határidejét, és a kifogás esetköreit (jogszabálysértõ, illetve pályázati felhívás vagy támogatási szerzõdés rendelkezésébe ütközõ intézkedés vagy döntés), c) a kifogásban foglaltakkal összefüggõ eljárási határidõknek a 435. § szerinti nyugvásáról szóló tájékoztatást, d) utalást arra, hogy a kifogást a jogosult cégszerû aláírásával ellátott papír alapú dokumentumon kell benyújtani, e) utalást arra, hogy a kifogás benyújtásához lehetõség van az Új Széchenyi Terv honlapján (www.ujszechenyiterv.gov.hu) megtalálható kifogásminta használatára, valamint arra, hogy a kifogás mellékleteit elektronikus adathordozón is be lehet nyújtani, f) az NFÜ döntése vagy intézkedése elleni kifogás esetén annak megjelölését, hogy azt a Jogi Fõosztályához kell benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás történhet a rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti kifogással megtámadható döntés vagy intézkedés szövegében a következõ szövegrész szerepeltetésével: „E döntés ellen a támogatást igénylõ/kedvezményezett a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a döntés kézhezvételétõl számított 10 napon belül, de legfeljebb a kifogásolt döntéstõl számított 60 napon belül cégszerû aláírással ellátott, indokolt kifogást nyújthat be, ha az eljárás jogszabálysértõ, illetve pályázati felhívásba vagy támogatási szerzõdésbe ütközõ. A kifogás beérkezésétõl az azt elbíráló döntés közléséig a kifogásban foglaltakkal összefüggõ határidõk nyugszanak. A kifogást a közremûködõ szervezet döntése ellen a közremûködõ szervezethez, az NFÜ döntése ellen az NFÜ Jogi Fõosztályához kell benyújtani. A kifogás benyújtásához lehetõség van az Új Széchenyi Terv holnapján (www.ujszechenyiterv.gov.hu) szereplõ kifogásminta használatára, valamint a kifogás mellékleteinek elektronikus adathordozón történõ benyújtására.” 429. §

Az ügyintézési határidõ a kifogásnak a kifogás tárgyában döntésre jogosult által aláírt válasznak a kifogást benyújtó részére történõ megküldéséig nem adható a döntés tartalmára vonatkozó tájékoztatás.

5614


•

2011. évi 30. szám

430. §

Az ügyintézési határidõ a kifogásnak a hatáskörrel rendelkezõ szervhez történõ beérkezése napján kezdõdik. A telefonon vagy személyesen, szóban tett kifogások esetén a kifogást tevõt tájékoztatni kell arról, hogy kifogását – a hatáskörrel rendelkezõ szervnél vagy szervezeti egységnél – írásban teheti meg.

431. §

A kifogás kivizsgálásában részt vevõ köteles az EMIR megfelelõ modulját használni, a kifogás kezelésének, kivizsgálásának és elbírálásának érdemi lépéseit haladéktalanul rögzíteni. Ameddig eljárásrendi lépés rögzítése az EMIR-ben nem történt meg, addig a kifogáskezelés papír alapú dokumentációval nem folytatható. Ha adott idõszakban az EMIR moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, akkor az adott modulban nem dokumentálható feladatok dokumentálását az érintett szerveknek más módon kell biztosítaniuk.

432. §

A kifogás benyújtása, a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, a kifogás érdemi elbírálása, valamint az elbírálási határidõ meghosszabbítása során lehetõség van az Új Széchenyi Terv honlapján szereplõ sablonok használatára.

433. §

A kifogás kivizsgálására és elbírálására jogosult szerv a döntését a rendelkezésre álló dokumentumok vizsgálatával hozza meg.

434. §

Ha a kifogás benyújtója kifogását visszavonja, az a szervezet, illetve szervezeti egység, amelyhez a visszavonó nyilatkozat beérkezett, köteles a kifogás, valamint a kifogásban megjelölt pályázat, projekt tárgyában érintett valamennyi szervezetet vagy szervezeti egységet a kifogás visszavonását tartalmazó dokumentum szkennelt változatának elektronikus megküldésével haladéktalanul, legkésõbb 3 napon belül tájékoztatni.

435. §

A határidõk számítása szempontjából a határidõnek a rendelet 81. § (4) bekezdése szerinti nyugvása a kifogás beérkezésének napjától a kifogás tárgyában született döntésrõl a kifogást benyújtó általi – a rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontja, 82. § (4) bekezdés a) pontja és a 82. § (6) bekezdése szerinti értesítés útján történõ – tudomásszerzésig tart.

216. A KSZ döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogások elbírálása 436. § (1) A KSZ kifogást átvevõ munkatársa a kifogást a beérkezés napján érkezteti és iktatja a KSZ iratkezelési szabályzata szerint. (2) A KSZ munkatársa a kifogást az összes melléklettel együtt szkennelt formában rögzíti a KSZ erre kijelölt elektronikus tárhelyén. (3) Amennyiben a kifogás nem a KSZ-hez érkezett, úgy a kifogást átvevõ szervezet, illetve szervezeti egység a kifogást mellékleteivel együtt szkennelt formában rögzíti a szervezet erre kijelölt elektronikus tárhelyén, és egyidejûleg haladéktalanul, legkésõbb 1 napon belül gondoskodik arról, hogy a kifogás elbírálásában érintett összes szervezet, szervezeti egység a kifogás beérkezésérõl értesüljön. 437. § (1) A KSZ haladéktalanul megvizsgálja a kifogás – rendelet 82. § (1) bekezdésében foglalt érdemi vizsgálat nélküli – elutasítására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, és amennyiben azt megállapítja, az errõl szóló döntés céljából a kifogást annak beérkezésétõl számított 10 napon belül továbbítja a tárgya szerint illetékes IH-nak. (2) A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a kifogás tárgya szerint illetékes IH vezetõje dönt. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén az IH kifogáskezelõ munkatársa az értesítõlevél elküldésével a kifogás kezelését ezzel lezárja. 438. § (1) Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, a KSZ az érdemi vizsgálat keretében megvizsgálja az önrevízió lehetõségét. (2) Ha az önrevízió feltételei fennállnak, a KSZ eleget tesz a rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontjában rögzített kötelezettségeinek az ott meghatározott határidõn belül és ezzel a kifogás kezelését lezárja, ellenkezõ esetben a KSZ a kifogás elbírálása céljából megküldi a kifogás valamennyi elemét érintõ írásbeli szakmai álláspontját az illetékes IH-nak a rendelet 82. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségek teljesítésével. (3) Az IH a kifogás elbírálása során a kifogás elbírálásával összefüggõ további dokumentumokat kérhet a KSZ-tõl, melyet a KSZ köteles haladéktalanul, legkésõbb 1 napon belül megküldeni.


•

2011. évi 30. szám

5615

(4) A kifogás elbírálásának határidejét a rendelet 82. § (2) bekezdése szerint az IH vezetõje meghosszabbíthatja. (5) A kifogás tárgyában a rendelet 82. § (5) bekezdése szerint az IH vezetõje dönt, döntését követõen az IH eleget tesz a rendelet 82. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségeknek és a kifogás kezelését ezzel lezárja.

217. Az IH döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogások elbírálása 439. § (1) A Jogi Fõosztály a kifogást a beérkezés napján érkezteti és iktatja az NFÜ iratkezelési szabályzata szerint. (2) A Jogi Fõosztály munkatársa a kifogást az összes melléklettel együtt szkennelt formában rögzíti az NFÜ erre kijelölt elektronikus tárhelyén. (3) A Jogi Fõosztály a kifogás beérkezésérõl elektronikus formában értesítést küld az érintett IH részére. (4) Amennyiben a kifogás nem a Jogi Fõosztályhoz érkezett, úgy a kifogást átvevõ szervezet, illetve szervezeti egység a kifogást mellékleteivel együtt szkennelt formában rögzíti a szervezet erre kijelölt elektronikus tárhelyén, és egyidejûleg haladéktalanul, legkésõbb 1 napon belül gondoskodik arról, hogy a kifogás elbírálásában érintett összes szervezet, szervezeti egység a kifogás beérkezésérõl értesüljön. 440. § (1) Az IH haladéktalanul megvizsgálja a kifogás – rendelet 82. § (1) bekezdésében foglalt érdemi vizsgálat nélküli – elutasítására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, és amennyiben azt megállapítja, az errõl szóló álláspont elkészítésének céljából haladéktalanul értesíti a Jogi Fõosztályt. (2) A Jogi Fõosztály elkészíti a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításról szóló NFÜ álláspontot és az NFÜ Elnöki Titkársága általi jóváhagyást követõen továbbítja azt a miniszter részére. (3) A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a miniszter dönt, amelyrõl a rendelet 82. § (6) bekezdése szerint értesítést küld. (4) Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás tényét a Jogi Fõosztály az értesítés kézhezvételét követõen haladéktalanul rögzíti az EMIR-ben, és ezzel a kifogás kezelését ezzel lezárja. 441. § (1) Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, az IH az érdemi vizsgálat keretében megvizsgálja az önrevízió lehetõségét. (2) Ha az önrevízió feltételei fennállnak, az IH az önrevíziós döntés tervezetét a kifogást benyújtójának értesítése elõtt 2 nappal tájékoztatásul megküldi az NFÜ Elnöki Titkárságához, majd eleget tesz a rendelet 82. § (4) bekezdés a) pontjában rögzített kötelezettségeinek és ezzel a kifogás kezelését lezárja, ellenkezõ esetben az IH a Jogi Fõosztály részére megküldi a kifogás valamennyi elemét érintõ írásbeli szakmai álláspontját a rendelet 82. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt dokumentumokkal együtt. (3) A kifogást és az IH írásbeli szakmai álláspontját a Jogi Fõosztály megvizsgálja, és a kifogás elbírálásához jogi álláspontot készít, melyrõl értesíti a kifogás tárgyában érintett IH-t, majd a jogi álláspontot az IH írásbeli szakmai álláspontjával és az ezeket alátámasztó dokumentációval együtt megküldi az NFÜ Elnöki Titkárságához az NFÜ véglegesített álláspontjának miniszterhez történõ megküldése céljából. (4) A Jogi Fõosztály a (3) bekezdés szerinti jogi álláspont elkészítéséhez jogosult a KSZ-tõl, valamint az IH-tól további dokumentumok bekérésére, melyet a KSZ és az IH köteles haladéktalanul megküldeni. (5) A kifogás elbírálásának határidejét a rendelet 82. § (2) bekezdése szerint a Jogi Fõosztály vezetõje meghosszabbíthatja. (6) A kifogással kapcsolatos, az NFÜ elnöke által ellenjegyzett véglegesített NFÜ-álláspontot a Jogi Fõosztály továbbítja a miniszter részére. 442. § (1) A kifogás tárgyában a rendelet 82. § (5) bekezdése szerint a miniszter dönt, majd eleget tesz a rendelet 82. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségének. (2) A miniszter a KSZ-tõl, az IH-tól vagy a Jogi Fõosztálytól a kifogás elbírálásához további dokumentumokat kérhet be, melyet a KSZ, az IH és a Jogi Fõosztály köteles haladéktalanul, legkésõbb 1 napon belül megküldeni. (3) A kifogás elbírálásának határidejét a felterjesztést követõen a rendelet 82. § (2) bekezdése szerint a miniszter meghosszabbíthatja. (4) Az NFÜ Elnöki Titkársága a miniszternek a rendelet 82. § (6) bekezdésében foglalt értesítését továbbítja a Jogi Fõosztály részére, aki a kifogás miniszteri elbírálását haladéktalanul, legkésõbb 3 napon belül rögzíti azt az EMIR-ben és a kifogás kezelését ezzel lezárja.

5616


•

2011. évi 30. szám

XIV. Fejezet SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉS 218. Hatály 443. § (1) E fejezet hatálya kiterjed a 2007–2013 programozási idõszakban a 2011. március 1-jén és azt követõen indult, valamint a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet VIII. fejezete alapján 2011. március 1. elõtt indult, le nem zárt szabálytalansági eljárásokra is. (2) Szabálytalansági eljárás a visszatérítendõ pénzügyi eszközök (JEREMIE) intézkedések esetében kizárólag a forráskezelõ szervezet által elkövetett jogszabálysértések esetében értelmezhetõek. A pénzügyi közvetítõk és a végkedvezményezettek által elkövethetõ szerzõdésszegések, jogosulatlan forrásfelhasználások esetében követendõ eljárásrendet a forráskezelõ szervezet eljárásrendje szabályozza.

219. Értelmezõ rendelkezések 444. § (1) E fejezet alkalmazásában a) szabálytalansági gyanú: szabálytalanság elkövetésére megalapozottan utaló tények, körülmények, vagy dokumentumok, amelybõl alappal lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására, b) Jogi Fõosztály: az NFÜ Jogi Fõosztálya. (2) Ha adott idõszakban az EMIR moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, akkor az adott modulban nem dokumentálható feladatok dokumentálását az érintett szerveknek más módon biztosítaniuk kell.

220. Szabálytalansági gyanú észlelése 445. § (1) Aki szabálytalansági gyanút észlel, vagy szabálytalansági gyanú jut a tudomásra (így különösen munkafolyamatba épített ellenõrzés keretében, helyszíni ellenõrzés lefolytatása során, a belsõ ellenõrzés munkája során, az ellenõrzésre jogosult egyéb szervek megállapításai, jelentései alapján, közbeszerzési döntõbizottsági, közigazgatási, bírósági eljárás alapján, bejelentések, illetve feljelentések alapján, sajtóhírekbõl, korábbi szabálytalansági eljárás jogorvoslata során), a tudomásra jutástól számított 3 napon belül a szabálytalansági gyanú bejelentõ adatlapon rögzíti a szabálytalanság gyanúját és azt haladéktalanul megküldi az illetékes szervezet (IH vagy KSZ) szabálytalanság felelõsének. (2) A szabálytalansági gyanú észlelõje a rendelet 39. § (3) bekezdésére, 40. § (6) bekezdésére, valamint 62. §-ára tekintettel a gyanúbejelentéssel kapcsolatos halaszthatatlan eljárási cselekmények elvégzésérõl gondoskodik.

221. A szabálytalanságfelelõs elõzetes eljárása 446. §

A szabálytalanságfelelõs a gyanúbejelentés kézhezvételétõl számított 3 napon belül visszajelez a gyanúbejelentõnek arról, hogy a gyanút kézhez vette, egyúttal a) megvizsgálja, hogy jogosult-e a szervezete a szabálytalansági gyanú ügyében eljárni, b) megvizsgálja, hogy ugyanaz a szabálytalansági gyanú korábban volt-e már szabálytalansági eljárás tárgya, c) tájékozódik a gyanúra utaló tényrõl, körülményrõl vagy dokumentumokról, melynek során helyszíni ellenõrzést tarthat, iratokba betekinthet, személyeket hallgathat meg, (külsõ) szakértõ véleményét kérheti ki, d) megvizsgálja, hogy a rendelet 84. § (5) bekezdésében foglaltak valamelyike fennáll-e, e) megteszi a 445. § (2) bekezdésében meghatározott haladéktalanul szükséges intézkedéseket, f) megküldi a szabálytalansági gyanú bejelentés kezelésével kapcsolatos döntési javaslatát a KSZ/IH vezetõjének, mellékelve a kapcsolódó dokumentumokat,


g)

447. §

•

2011. évi 30. szám

5617

rögzíti a szabálytalansági gyanút az EMIR-ben [a rendelet 85. § (2) szerinti gyanúbejelentést az IH szabálytalanságfelelõse rögzíti, a rendelet 84. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az EMIR-ben a gyanúmezõ mellett a vizsgálatmezõ egyidejû kitöltésével].

Ha a gyanúbejelentõ adatlap hiányos, hibás, a szabálytalansági gyanút nem az arra használatos formanyomtatványon rögzítették, a szabálytalanságfelelõs a hiányok megjelölésével felhívja a gyanúbejelentõt a hiányok pótlására. A szabálytalanságfelelõs az elõzetes vizsgálata során tett megállapítások nyomán jogosult a szabálytalansági gyanúbejelentõ adatlap kiegészítésére, javítására.

448. § (1) A szabálytalanságfelelõs a szabálytalansági gyanú elõzetes vizsgálata alapján annak kézhezvételétõl számított 3 napon belül az alábbi döntési javaslatokat terjesztheti a döntéshozó elé: a) javaslat az eljárás megindítására, aa) ha az ismert tényekbõl és körülményekbõl, valamint a rendelkezésre álló dokumentumokból valószínûsíthetõ, hogy a szabálytalansági gyanú fennáll, ab) ha a rendelet 94. § (2) bekezdése szerint benyújtott jogorvoslati kérelem KSZ/NFÜ általi önrevíziója során a szabálytalansági döntés visszavonásra került, azonban a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, ac) ha a rendelet 99. § (2) bekezdése szerint a miniszter a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, és ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet, ad) a rendelet 99. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben, b) javaslat a gyanú elutasítására, ha már a rendelkezésre álló dokumentumokból egyértelmûen megállapítható, hogy a szabálytalansági gyanú nem áll fenn, különösen, ha a gyanút ugyanazon projektben, ugyanazon tényállás alapján már korábban megvizsgálták, és azóta új körülmény nem merült fel, c) javaslat az eljárásnak a rendelet 87. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztésére, d) javaslat az eljárás átadására a rendelet 85. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben, illetve ha a KSZ vezetõjével szemben a rendelet 83. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség áll fenn, e) javaslat a szabálytalanság további vizsgálat nélkül történõ, a rendelet 84. § (5) bekezdése szerinti megállapítására. (2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a szabálytalanságfelelõs a gyanú felterjesztéssel egyidejûleg szabálytalansági eljárási jegyzõkönyvet is készít, melyet a gyanúbejelentõvel együtt terjeszt a döntéshozó elé (a folyamat a 458. § szerint folytatódik). (3) A szabálytalanságfelelõs az elõterjesztésben – a szükséges dokumentumok csatolása mellett – javaslatot tehet: a) szabálytalansági eljárást vezetõ személyére; b) a kifizetések felfüggesztésére, illetve a felfüggesztést feloldására; c) külsõ szakértõ bevonására; d) rendkívüli helyszíni szemle elrendelésére; e) rendkívüli OLAF-jelentés küldésére, ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti külön eljárás befejezését követõen a szabálytalanságfelelõs haladéktalanul kezdeményezi a szabálytalansági eljárás felfüggesztésének feloldását és – a határozat tartalmától függõen – az eljárás megindítását vagy elutasítását.

222. Szabálytalansági eljárás elrendelése 449. § (1) A döntéshozó a szabálytalanságfelelõs által készített döntés elõkészítõ dokumentum alapján, annak kézhezvételétõl számított 3 napon belül dönt az abban szereplõ javaslatról és a döntés megküldésével egyidejûleg tájékoztatja a szabálytalanságfelelõst. (2) A szabálytalanságfelelõs 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben szabálytalansági eljárás elrendelésének, elutasításának tényét és indokait, a KSZ/IH vezetõ döntésének dátumát, illetõleg ezzel a lépéssel a szabálytalansági gyanú bejelentést az EMIR-ben lezárja. (3) A szabálytalanságfelelõs a szabálytalansági eljárás mellõzésével meghozott, szabálytalansági eljárási jegyzõkönyvben rögzített döntést annak kézhezvételét követõ 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben.

5618


•

2011. évi 30. szám

450. § (1) Az NFÜ-nél észlelt, továbbá az IH-nak átadott szabálytalansági gyanúk vonatkozásában elrendelt szabálytalansági eljárást a Jogi Fõosztály folytatja le. (2) A KSZ-nél lefolytatásra kerülõ szabálytalansági eljárás esetében a KSZ vezetõje kijelöli az eljárás vezetõjét. 451. § (1) Az eljárást megindító szervezet szabálytalanságfelelõse a rendelet 86. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja a) a gyanúval érintett kedvezményezettet, b) a szabálytalansági eljárás kijelölt vezetõjét, c) – a KSZ vezetõje döntésének és a gyanúbejelentõnek az egyidejû csatolása mellett – elektronikus formában az IH szabálytalanságfelelõsét, ha a szabálytalansági eljárást a KSZ folytatja le. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt tájékoztatással egyidejûleg a szabálytalansági gyanút és azzal kapcsolatban bekért, illetve készített dokumentumokat a szabálytalanságfelelõs az eljárásvezetõ részére átadja, továbbá tájékoztatja az eljárásvezetõt a szabálytalansági-eljárási jegyzõkönyv elõkészítésének, a döntési javaslat elõterjesztésének indikatív határidejérõl, valamint az esetleges eljáráshosszabbítási javaslat – eljárásvezetõ által történõ – elõterjesztésének határidejérõl.

223. Összeférhetetlenség 452. § (1) A szabálytalansági és jogorvoslati eljárás során bárki, aki a rendelet 83. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget észlel, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a KSZ/IH vezetõjének (döntéshozó), aki haladéktalanul gondoskodik új személy kijelölésérõl. (2) Ha az összeférhetetlenség a KSZ vezetõjével szemben merül fel, a KSZ vezetõ 3 napon belül gondoskodik az eljárás IH-nak történõ átadásáról. (3) Ha az összeférhetetlenség az IH vezetõjével szemben merül fel, az IH vezetõje helyett az NFÜ elnöke dönt.

224. Kifizetések felfüggesztése, és kifizetés felfüggesztésének visszavonása szabálytalansági eljárásban 453. § (1) A döntéshozó az eljárás megindításával egyidejûleg, vagy az eljárás során bármikor – a rendelet 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – dönthet a kifizetések felfüggesztésérõl, illetve ennek szükségességét a szabálytalanságfelelõs és az eljárásvezetõ is jelezheti a döntéshozónak. (2) Ha a döntéshozó az eljárás megindítását követõen dönt a kifizetés felfüggesztésérõl vagy annak visszavonásáról, arról a szabálytalanságfelelõs 3 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, továbbá a KSZ által elrendelt vagy visszavont felfüggesztésrõl az IH szabálytalanságfelelõsét. (3) A kifizetés felfüggesztése és a felfüggesztés megszüntetése esetén a szabálytalanságfelelõs az erre vonatkozó elöntést az EMIR-ben a döntés napján rögzíti. (4) Kifizetés felfüggesztésére és a kifizetés felfüggesztése megszüntetésére felfüggesztett szabálytalansági eljárásban is van lehetõség.

225. A szabálytalansági eljárás elvonása 454. § (1) Ha az IH szabálytalanságfelelõs javaslatára az IH vezetõ úgy dönt, hogy a szabálytalanság kivizsgálásának jogát magához vonja, az IH vezetõje döntésérõl írásban értesíti a KSZ vezetõjét, és egyúttal kéri a rendelkezésre álló dokumentumok megküldését. A KSZ-vezetõ az IH döntésérõl haladéktalanul értesíti a szabálytalansági eljárás vezetõjét és a KSZ szabálytalanságfelelõsét. Az IH döntésrõl szóló értesítés kézhezvételét követõen az eljárásvezetõ a gyanúval kapcsolatos valamennyi dokumentumot átadja a KSZ szabálytalanságfelelõsének. (2) A KSZ szabálytalanságfelelõse az IH-vezetõ döntésének kézhezvételétõl számított 5 napon belül: a) értesíti a kedvezményezett arról, hogy a vizsgálat lefolytatásának a jogát az NFÜ magához vonta, továbbá tájékoztatja, hogy a dokumentumokat, észrevételeit az NFÜ-nek küldje meg, b) dokumentumjegyzékkel átadja a vizsgálat lefolytatásához szükséges, a szabálytalansági eljárás vezetõjétõl átvett dokumentumokat az IH-nak,


•

2011. évi 30. szám

5619

c)

az IH szabálytalanságfelelõsével együttmûködésben a KSZ által az EMIR-ben is megindított szabálytalanságot az EMIR gyanúmezõben átadja. (3) Ha az NFÜ a szabálytalansági eljárás lefolytatásának jogát magához vonta, a KSZ nem folytat le szabálytalansági eljárást.

226. A szabálytalansági eljárás 455. § (1) A szabálytalansági eljárás célja annak megállapítása, hogy történt-e szabálytalanság, továbbá, hogy a szabálytalanság milyen következményekkel jár, és ezek miként kezelhetõk. (2) Az eljárás vezetõje a szabálytalansági gyanúbejelentõben foglaltakat vizsgálja ki. Ha az eljárás során új szabálytalansági gyanút észlel, az eljárást kiterjeszti az új gyanú vizsgálatára is. 456. § (1) Ha a gyanúbejelentõ hiányos, vagy hibás, az eljárásvezetõ a szabálytalansági gyanúbejelentést annak további kiegészítése, kijavítása érdekében visszaküldi a szabálytalanságfelelõsnek. (2) A szabálytalanságfelelõs ez esetben haladéktalanul gondoskodik a szükséges pontosításokról, javításokról.

227. A szabálytalansági eljárás eredménye, döntési javaslat 457. § (1) A szabálytalansági eljárás eredményérõl (szabálytalansági eljárás meghosszabbítása, illetve az eljárás felfüggesztése esetén az erre vonatkozó határidõk leteltét követõen) a szabálytalansági eljárás vezetõje szabálytalanságeljárási jegyzõkönyvet készít. (2) A szabálytalanságeljárási jegyzõkönyvben – a rendelet 89. § (2) és (3) bekezdésében megállapított tartalommal – részletesen fel kell tüntetni valamennyi információt az adott szabálytalansági gyanú észlelésétõl a döntési javaslatig. A dokumentumhoz – ha releváns – teljes terjedelmükben csatolni szükséges a külön szakértõk véleményét, a kedvezményezett meghallgatásának vagy szabálytalansági vizsgálat keretében lefolytatott helyszíni szemle jegyzõkönyvét, a kedvezményezett észrevételeit. (3) Szabálytalanság megállapítására vonatkozó döntési javaslat esetén az eljárásvezetõ javaslatot tesz a rendelet 90. § (2) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésre vagy a rendelet 90. § (3)–(6) bekezdésére figyelemmel alkalmazandó jogkövetkezményekre. (4) A szabálytalanságeljárási jegyzõkönyvet a szabálytalanságfelelõs terjeszti az IH/KSZ vezetõje elé. A vizsgálat megállapításait a szabálytalanságfelelõs rögzíti az EMIR-ben.

228. Döntéshozatal 458. § (1) A szabálytalansági eljárás a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet vezetõjének döntésével zárul. (2) Ha az IH/KSZ vezetõje nem ért egyet az eljárásvezetõ javaslatával, a felterjesztett döntési javaslattól eltérõ döntést hoz, döntését köteles megindokolni. (3) Ha az IH/KSZ vezetõje a döntési javaslattal egyetért, de a javasolt intézkedésekkel nem vagy csak részben ért egyet, a döntési javaslatban szereplõtõl eltérõ intézkedést rendelhet el, melyet köteles megindokolni. 459. § (1) Ha a szabálytalansági gyanú az elõterjesztett szabálytalansági eljárási jegyzõkönyv szerint nem megalapozott, az IH/KSZ vezetõje megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság. (2) Ha a szabálytalanság nem kerül megállapításra, de valamilyen jogsértõ helyzet helyreállításához szükséges, az IH/KSZ vezetõje a rendelet 90. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint a támogatási jogviszonyt érintõ intézkedést rendelhet el. 460. § (1) Ha a szabálytalansági gyanú megalapozott, az IH/KSZ vezetõje megállapítja, hogy szabálytalanság történt, ezzel egyidejûleg dönt a rendelet 90. § (2) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés, illetve a rendelet 90. § (3)–(6) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazásáról, és döntésérõl tájékoztatja az NFÜ Belsõ Ellenõrzési Fõosztályát.

5620


•

2011. évi 30. szám

(2) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezmény 1. cikkének (1) bekezdése szerinti szabálytalanságok esetében az IH/KSZ vezetõje az ügyet csalás gyanújaként minõsíti, és gondoskodik a büntetõfeljelentés megtételérõl és az OLAF-jelentés megküldésérõl. 461. §

A rendelet 90. § (3) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt a KSZ/IH vezetõje az NFÜ elnökénél javasolja. Az NFÜ elnökének a pályázati rendszerbõl történõ kizárásra irányuló eljárására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 122/A. § (5) bekezdése szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadóak.

462. § (1) A szabálytalansági gyanú kezelése során észlelt irányítási és ellenõrzési rendszer mûködési hibájából adódó rendszerjellegû szabálytalanságokat a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet vezetõje 5 napon belül jelzi a rendelet szerinti szervezetnek, amely rendszervizsgálatot folytat le. (2) A rendszervizsgálat célja, hogy az IH, KSZ irányítási és ellenõrzési rendszerében rejlõ, rendszerjellegû szabálytalanságok kivizsgálása kapcsán felfedett hiányosságok, javítások minél hamarabb elvégezhetõek legyenek.

229. Az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság által megállapított szabálytalanságok 463. § (1) Ha az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság ellenõrzési jelentésében szabálytalanságot állapít meg, a szükséges jogkövetkezmények alkalmazásáról az IH szabálytalanságfelelõse az ellenõrzési jelentés beérkezését követõ 30 napon belül javaslatot terjeszt az IH vezetõje felé. (2) Az IH vezetõje az (1) bekezdés szerinti javaslatban megfogalmazott jogkövetkezmények érvényesítésérõl 10 napon belül dönt.

230. Tájékoztatás 464. §

Az IH/KSZ vezetõ döntésének kézhezvételét követõen a szabálytalanságfelelõs a) a döntés meghozatalától számított 5 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet a döntésrõl, a jogorvoslati lehetõségrõl, a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejérõl, helyérõl és módjáról, b) a döntést 3 napon belül a monitoringrendszerben rögzíti, továbbá a szabálytalansági eljárás dokumentumait az EMIR-dokumentumtárba feltölti; a kifizetések feloldása esetén az erre vonatkozó döntést a szabálytalanságfelelõs a döntés napján az EMIR-ben rögzíti, c) ha az IH/KSZ vezetõje szabálytalanságot állapított meg, továbbá a rendelet 85. § (6) bekezdése szerinti esetben, az elrendelt intézkedésekkel, a jogkövetkezményekkel kapcsolatos teendõket a szabálytalanságfelelõs megküldi az érintett szervezeti egységeknek.

231. A szabálytalansági eljárás során elrendelt intézkedések végrehajtása, a jogkövetkezmények érvényesítése 465. § (1) A szabálytalanságfelelõs a szabálytalansági döntés kézhezvételét követõ 2 napon belül kezdeményezi a szabálytalansági döntéssel elrendelt jogkövetkezmények érvényesítését, illetve korrekciós intézkedések végrehajtását. (2) Az elrendelt intézkedések végrehajtásáról, a jogkövetkezmények érvényesítésérõl az NFÜ/KSZ munkatársai kötelesek azok teljesítését követõ 2 napon belül a szabálytalanságfelelõsnek jelenteni. Az elrendelt intézkedések teljesülésének nyomon követése, nyilvántartása a szabálytalanságfelelõs feladata.


•

2011. évi 30. szám

5621

232. A szabálytalansági döntések nyilvánossága 466. § (1) Ha a szabálytalansági eljárást lezáró jogerõs döntés, illetve a jogorvoslati eljárást lezáró döntés szabálytalanságot állapít meg, az IH szabálytalanságfelelõse az NFÜ honlapján történõ közzététel céljából 3 napon belül tájékoztatja az NFÜ Kommunikációs Fõosztályát a következõkrõl: a) a kedvezményezett neve, b) a projekt címe, c) a szabálytalanság elkövetése módja, d) a szabálytalanság következménye, e) a szabálytalansággal érintett összeg (mely a megállapított pénzügyi korrekció teljes összegét jelenti). (2) A KSZ-vezetõ által megállapított szabálytalanságokról a KSZ szabálytalanságfelelõse a döntés meghozatalát követõ 2 napon belül tájékoztatást küld az IH szabálytalanságfelelõsének az (1) bekezdés szerinti közzététel céljából. (3) Az NFÜ Kommunikációs Fõosztálya a tájékoztatás kézhezvételét követõ 3 napon belül gondoskodik a fenti adatok NFÜ honlapján való közzétételérõl.

233. OLAF-jelentés 467. § (1) Ha a szabálytalansági döntéssel kapcsolatban azt a 1828/2006/EK bizottsági rendelet elõírja, OLAF-jelentést kell készíteni. Az OLAF-jelentés megküldésének szükségességét a szabálytalansági eljárási jegyzõkönyvben jelezni kell. Az OLAF-jelentéseket az e célból létrehozott elektronikus rendszerben kell rögzíteni. (2) A jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntésrõl, valamint az 1828/2006/EK rendelet 30. cikkében meghatározottakról az elektronikus rendszerben frissítõ jelentést kell készíteni.

234. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat 468. § (1) Ha a jogorvoslati kérelem nem a szabálytalansági döntést hozó szervezetnél került benyújtásra, az érkeztetõ szervezet a jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntést hozó szervezetnek 5 napon belül megküldi. (2) A beérkezett jogorvoslati kérelmeket a szabálytalanságfelelõs vizsgálja meg, és terjeszti a KSZ/IH vezetõje elé. (3) A beérkezett jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban a KSZ/IH vezetõje a következõ döntéseket hozhatja: a) a rendelet 93. § (3) bekezdése szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, b) a rendelet 94. § (2) bekezdése szerinti önrevízió, c) a jogorvoslati kérelemnek a rendelet 94. § (1) bekezdése szerinti felterjesztése. (4) A (3) bekezdés b) és c) pontja esetében a KSZ/IH vezetõje dönt a jogkövetkezmények érvényesítésének felfüggesztésérõl.

235. Jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 469. § (1) A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerül sor, ha a) a kérelem elkésett (a szabálytalansági döntés kézhezvételétõl számított 10. napot követõen adták postára), b) a kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be (nem a szabálytalansági eljárásban érintett kedvezményezett vagy képviseletében eljáró más személy, illetve szervezet terjesztette elõ), c) a kedvezményezett már nyújtott be ugyanazon döntés ellen jogorvoslati kérelmet, mely már elbírálásra került. (2) Ha a jogorvoslati kérelem annak ellenére felterjesztésre került a miniszterhez, hogy a fenti körülmények valamelyike fennáll, a kérelmet a miniszter érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

236. Kijavítás 470. § (1) Ha a szabálytalansági döntésben, vagy a szabálytalansági döntésrõl szóló értesítésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a szabálytalanságfelelõs a tudomásra jutástól számított 3 napon belül kijavító döntést terjeszt a szervezet vezetõje elé, aki azt 2 napon belül jóváhagyja.

5622


•

2011. évi 30. szám

(2) A kijavításról a szabálytalanságfelelõs a kijavító döntés haladéktalan megküldésével tájékoztatja a kedvezményezettet, az eljárás vezetõjét, a hiba bejelentõjét, valamint mindazokat, akiket a szabálytalansági döntésrõl tájékoztatott.

237. Önrevízió 471. § (1) A szabálytalanságfelelõs az érdemi vizsgálat alá vont jogorvoslati kérelem beérkezésétõl számított 8 napon belül megvizsgálja a jogorvoslati kérelem megalapozottságát, valamint hogy a beérkezett jogorvoslati kérelemmel érintett projekttel szemben indult-e közbeszerzési jogorvoslati eljárás, vagy egyéb hatósági, bírósági eljárás. (2) Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a rendelet 94. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye, a szabálytalanságfelelõs a szabálytalansági döntés visszavonását kezdeményezi a szervezet vezetõjénél. (3) Ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a szabálytalanságfelelõs a döntés visszavonásával egyidejûleg kezdeményezi új eljárás lefolytatását az IH/KSZ vezetõjénél. (4) A szabálytalansági döntés visszavonásáról, illetve új eljárás lefolytatásáról az IH/KSZ vezetõje 2 napon belül dönt. (5) A jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntésrõl a szabálytalanságfelelõs 2 napon belül tájékoztatja az érintett kedvezményezettet, az NFM-et, a KSZ-t, illetve az IH-t.

238. Érdemi döntés 472. § (1) Ha a 471. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálat során az kerül megállapításra, hogy a rendelet 94. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának nincs helye, a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet szabálytalanságfelelõse a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos álláspontját, a folyamatban lévõ hatósági, bírósági eljárásokról szóló tájékoztatással együtt 8 napon belül felterjeszti az IH vezetõjéhez, aki azt aláírásával ellátva 2 napon belül továbbítja a miniszternek. (2) A jogorvoslati kérelem miniszterhez történõ felterjesztésérõl a szabálytalanságfelelõs 2 napon belül tájékoztatja a kedvezményezetett. 473. §

Ha az NFM a kifizetés felfüggesztésére utasítja az IH-t, az IH szabálytalanságfelelõse haladéktalanul gondoskodik az EMIR-ben a kifizetés felfüggesztésérõl és errõl 2 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, a KSZ szabálytalanságfelelõsét és a minisztert.

474. §

A rendelet 99. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 99. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a szervezet vezetõje köteles a miniszter döntése kézhezvételétõl számított 2 napon belül az eljárás lefolytatását az eljárásvezetõ kinevezésével egyidejûleg elrendelni. Az eljárás vezetõje nem lehet az alapügyben eljáró eljárásvezetõ.

475. § (1) A rendelet 99. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak esetén a miniszter a döntésérõl és az eljárás lezárásáról tájékoztatja az IH-t. Az IH szabálytalanságfelelõse a döntés beérkezését követõ 2 napon belül továbbítja a miniszter döntését a KSZ-nek. (2) Az alapügyben eljárt szervezet ezt követõen 2 napon belül tájékoztatja a támogatási szerzõdében szereplõ valamennyi kedvezményezettet.

239. A jogorvoslati kérelem visszavonása 476. §

Ha a jogorvoslati kérelem visszavonását kezdeményezõ nyilatkozat nem az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervhez érkezik be, a szervezet szabálytalanságfelelõse 2 napon belül a visszavonó nyilatkozatot a megfelelõ szervhez továbbítja.


•

2011. évi 30. szám

5623

XV. Fejezet A KÖVETELÉSKEZELÉS 240. Általános rendelkezések 477. § (1) A követeléskezelési eljárás a követelés keletkezési okának észlelésétõl a befolyt összeg kezeléséig vagy a behajthatatlan összeg leírásáig tart. (2) A követeléskezelésben részt vesz a MÁK és részt vehet az adóhatóság is. (3) A követelések kezelését pályázatos konstrukciók esetében a KSZ, kiemelt és TA-konstrukciók esetében az IH vagy a KSZ (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: lebonyolító szervezet) végzi. (4) A követeléskezelés a) követelésbeszedési, b) behajtási, és c) követelésrendezési folyamatokból áll. (5) A követeléskezelés informatikai támogatásának hiányában a lebonyolító szervezetnek olyan visszakereshetõ projektszintû dokumentum-nyilvántartást kell létrehozni és naprakészen vezetni, amely biztosítja, hogy a követelések kezelésével kapcsolatos mûveletek 5 napon belül rendszerezett formában megismerhetõvé válnak. (6) A nyilvántartandó dokumentumokat az NFÜ határozza meg és a KSZ-ek által elérhetõ elektronikus felületén teszi közzé. 478. § (1) Követelést kell elõírni a) ha a szabálytalansági eljárás eredményeként vagy szabálytalansági eljárás mellõzésével szabálytalanság kerül megállapításra, b) ha a támogatási szerzõdéstõl bármelyik fél elállt, c) ha a kedvezményezett részére adminisztratív hiba, vagy egyéb, a lebonyolítási rendszerben felmerülõ hiba miatt a jogosan járó összegnél magasabb összeg került kiutalásra (a továbbiakban: túlfizetés), d) ha a projekt végsõ pénzügyi zárásakor, illetve korrekciós pénzügyi zárásakor meghatározott egyenleg alapján a kedvezményezettnek tartozása áll fenn a támogató felé, e) ha a projekt végrehajtásával összefüggésben bevétel keletkezett és annak visszafizetését a rendelet 21. § (6) bekezdése szerinti kiadott szabályozás elõírja, az abban foglalt szabályok szerint, f) ha a kedvezményezett az általa felvett elõleg teljes összegének felhasználását – ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerzõdés más ütemezésrõl nem rendelkezik – a projekt záró kifizetési igénylésének benyújtásáig nem tudja elszámolni, g) ha a kedvezményezett ga) a fordított áfaelõleggel határidõben nem számolt el, gb) az elszámolt összeg kevesebb, mint a folyósított áfaelõleg, gc) a fordított áfaelõleggel érintett nettós szállítói számla elutasításra kerül, vagy gd) az elõleget nem az adóhatóság felé történõ rendezésre fordítja, h) ha a kedvezményezett az elõleg folyósítását követõ, Ámr.-ben meghatározott határidõn belül nem nyújtott be idõközi kifizetési kérelmet, illetve a benyújtott kifizetési kérelem a támogatás nem rendeltetésnek megfelelõ használatát bizonyítja, i) ha a szerzõdés módosítása (így különösen támogatási intenzitás megváltozása, mûszaki tartalom csökkentése miatti az elszámolható költség, illetve a támogatás csökkentése, vagy a szállítói finanszírozású számlák összegének növekedése) miatt a kifizethetõ elõleg összege csökken és a korábban kifizetett elõleg ezt az összeget meghaladta, a különbözetre, ha azzal kedvezményezett a projektben már nem tud elszámolni, j) ha a kedvezményezettnek jogszabályban vagy támogatási szerzõdésben meghatározott okból kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik. (2) Követelés annak elõírásával keletkezik. (3) A követelés elõírását a lebonyolító szervezet vezetõ beosztású munkatársa vagy az általa kijelölt személynek jóvá kell hagynia.

5624


•

2011. évi 30. szám

479. § (1) A 478. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelés egyoldalú támogatási szerzõdésmódosítással csökkenti a projekt megítélt támogatását. A visszakövetelt támogatási összeget a kedvezményezett nem használhatja fel újra. (2) A 478. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a lebonyolító szervezet a szabálytalansági eljárás után állhat el a támogatási szerzõdéstõl. Ha a kedvezményezett áll el a szerzõdéstõl, a követelés szabálytalansági eljárás nélkül elõírható. (3) A 478. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lebonyolító szervezet a túlfizetés észlelését követõen 5 napon belül tájékoztatja az IH-t. (4) A 478. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti esetben az elõleg a követelés visszafizetése után akkor igényelhetõ újra, ha a kedvezményezett az elõlegigénylési feltételeket teljesíti. (5) A 478. § (1) bekezdés j) pontja szerinti esetben a kötbért a kedvezményezettnek a lebonyolítási forint bankszámlára kell utalni. A befolyt kötbért a lebonyolító szervezet az EFK-ra utalja. Nem kell késedelmi kötbért fizetni, ha a teljes kifizetett támogatás visszavonására és visszafizettetésére kerül sor. 480. § (1) A 478. § (1) bekezdés c)–j) pontja szerinti jogcímek esetén nem kell szabálytalanságot megállapítani a követelés elõírásának feltételeként. (2) Ha a követeléskezelés során a kedvezményezett ellen bármilyen fizetésképtelenség okán induló eljárás (felszámolási, végelszámolási, csõdeljárás, adósságrendezési eljárás, ismeretlen székhelyû cég megszüntetésére irányuló eljárás) indul, szabálytalansági eljárás mellõzésével szabálytalanságot kell megállapítani, a követeléskezelés jogcímének megváltoztatása nélkül. 481. § (1) A követelés elõírása után további kifizetések nem teljesíthetõk a kedvezményezett részére a követelés megtérüléséig, kivéve, ha a szabálytalansági eljárásban olyan döntést hoztak, hogy a kifizetések a követelés beszedésével párhuzamosan teljesíthetõk. (2) A felfüggesztés a kedvezményezett egyéb projektjeit nem érinti. (3) A kifizetések felfüggesztését a követelés teljes megtérülését követõen haladéktalanul meg kell szüntetni. (4) A követelés teljesítésérõl tájékoztatni kell a szabálytalanságfelelõst.

241. A követelés összegének megállapítása 482. § (1) A követelés összegét a lebonyolító szervezet állapítja meg. (2) A követelés összegének megállapítására, a leírhatóság vizsgálatára és a követelés jóváhagyására a követelés elõírása után 5 nap áll rendelkezésre. (3) A követelés összege tõkeösszegbõl, valamint a kapcsolódó kamatokból áll. (4) Kötbér után ügyleti kamatot nem lehet felszámítani.

242. A követelt tõkeösszeg megállapítása 483. § (1) A követelést számla alapú kifizetéshez, elõlegkifizetéshez, elõleg elszámoláshoz, pénzügyi záráshoz vagy kötbér megállapításához (a továbbiakban együtt: mûvelet) kell kapcsolni. (2) Ha a mûvelet nem állapítható meg egyértelmûen, mert a követelés a projekt egészéhez vagy egyes költségkategóriájához köthetõ, akkor a lebonyolító szervezet az idõben késõbb teljesített mûvelethez vagy mûveletekhez kapcsolja a követelést. (3) A követelt tõkeösszeget a követelésben érintett mûvelet alapján kell meghatározni. (4) Nem kerül sor visszakövetelésre, ha a követelésben kizárólag elõleg elszámolás érintett. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben az elõleg elszámolás kerül visszavezetésre, az elõleg elszámolatlanná, illetve új számlákkal elszámolhatóvá válik.


•

2011. évi 30. szám

5625

243. A kamatok megállapítása 484. § (1) Ha a kedvezményezettnek a támogatóval szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, a fennálló tõkekövetelés után ügyleti kamatot kell fizetni. (2) Ha a fizetési határidõig a követelés nem kerül kiegyenlítésre, a késedelembe esés napjától a követelt tõke után késedelmi kamatot is fizetni kell. (3) Ha a kedvezményezett a tõkekövetelést kiegyenlítette, a kamatkövetelés nem nõ tovább. (4) Kincstári körbe tartozó szervezet terhére kamatfizetési kötelezettség nem állapítható meg. (5) A lebonyolító szervezet a követelés összeállításakor kiszámítja a) az ügyleti kamat összegét a követelés összeállításának napjáig, b) az irányadó jegybanki alapkamat alapján az ügyleti kamat napi összegét, amely alapján a kedvezményezetti visszafizetéskor esedékes ügyleti kamat összege kiszámítható, c) az irányadó jegybanki alapkamat alapján a késedelmi kamat napi összegét.

244. Az ügyleti kamat kiszámítása 485. § (1) Az ügyleti kamatot a Ptk. kamatszámítási elõírásai alapján kell kiszámítani. (2) Túlfizetés esetén a fizetési határidõig nem, csak annak leteltével kell ügyleti kamatot felszámítani. (3) A kamat számításakor a kamattal érintett naptári félév(ek)et megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (4) A kamat mértéke a követelés fennállása alatt félévenként az irányadó jegybanki kamattal változik. (5) Ügyleti kamatot elõlegkifizetés, számlaalapú kifizetés, pénzügyi zárás, elõleg elszámolása, illetve kötbér megállapításának (a továbbiakban együtt: mûvelet) elvégzése és a kedvezményezett részérõl történt visszafizetés lebonyolítási számlán való jóváírás napja között eltelt napokra kell felszámítani. (6) Ha kompenzálásra kerül sor, ügyleti kamatot az érintett mûvelet elvégzése és a kompenzált számla megfelelõ benyújtása között eltelt napokra kell felszámítani. Több különbözõ idõpontban benyújtott számla együttes kompenzálása esetén az érintett napok száma számlánként eltérõ. (7) Az ügyleti kamat összegét mûveletenként kell kiszámolni és az egyes mûveletekre esõ kamatköveteléseket össze kell adni a következõ képlet szerint: érintett kifizetés összege * (irányadó jegybanki kamatláb/100) /365) * kamattal érintett napok száma az elsõ félévben + ……….+ (érintett kifizetés összege * (irányadó kamatláb /100) /365) * kamattal érintett napok száma az utolsó félévben (8) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség ellen kifogást, vagy szabálytalanság megállapítása miatt jogorvoslati kérelmet nyújtott be, a kifogás vagy a jogorvoslati kérelem elbírálásáig a fizetési határidõ felfüggesztésre kerül. Ha a kedvezményezett kifogását vagy jogorvoslati kérelmét elutasítják, az ügyleti kamatot a kifogás, illetve jogorvoslati kérelem elbírálásának idõtartamára is fel kell számítani.

245. A késedelmi kamat kiszámítása 486. § (1) A kincstári körbe tartozó szervezetek kivételével a kedvezményezett fizetési késedelme esetén késedelmi kamatot kell felszámítani. (2) A késedelmi kamatot a tõkeösszegre vetítve kell kiszámítani. (3) A kedvezményezett részére késedelmi kamatként a késedelemmel érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyezõ mértékû kamatot kell felszámítani a fizetési határidõ és a késedelmes visszafizetés lebonyolítási számlán való jóváírás napja között eltelt napokra. (4) A kamat mértéke a követelés fennállása alatt félévenként az irányadó jegybanki kamattal változik. (5) Ha kompenzálásra kerül sor, késedelmi kamatot a fizetési határidõ és a kompenzált számla megfelelõ benyújtása között eltelt napokra kell felszámítani. Több különbözõ idõpontban benyújtott számla együttes kompenzálásban esetén az érintett napok száma számlánként eltérõ.

5626


•

2011. évi 30. szám

(6) A késedelmi kamatot a következõ képlet szerint kell kiszámítani: (Késedelmes tõke * (irányadó kamatláb/3/100) /365) * késedelmes napok száma az elsõ félévben + ……….+ (Késedelmes tõke * (irányadó kamatláb /3/100) /365) * késedelmes napok száma az utolsó félévben

246. A leírhatóság vizsgálata 487. § (1) Kis értékû követelést nem kell visszafizetni, a követelés leírandó. (2) A követelés kis értékû, ha annak összege a 10 000 Ft-ot nem haladja meg. (3) A (2) bekezdés szerinti értéket követelésjogcímenként és projektenként kell érteni, valamint tõkére és a kamatokra külön-külön kell alkalmazni. (4) A kamatkövetelés visszafizetését csak akkor lehet mellõzni, ha tõkekövetelés már nincs. (5) A leírt összeget tõkekamat- és forrásonkénti bontásban kell nyilvántartani.

247. A követelés megállapításának jóváhagyása 488. § (1) A megállapított követelést, vagy a követelés leírását a lebonyolító szervezet vezetõje, vagy az általa kijelölt személy hagyja jóvá. (2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyást nem végezheti az a személy, aki a követelést megállapította. (3) A leírt követelést analitikus kimutatásokban szerepeltetni kell, de a fõkönyvi kimutatásban nem jelenik meg. (4) A kis értékû követelés leírásáról a kedvezményezettet nem kell tájékoztatni.

248. A kedvezményezett tájékoztatása 489. § (1) A követeléskezelés során a lebonyolító szervezet által küldött valamennyi levélnek tartalmaznia kell a) a követelés teljes összegét tõke és kamat szerinti bontásban, b) a visszafizetés jogcímét, c) a követelés keletkezésének napját. (2) A levelet a lebonyolító szervezet vezetõ beosztású munkatársának vagy az általa kijelölt személynek jóvá kell hagynia. A levél kiállítója és a jóváhagyó nem lehet ugyanaz a személy. (3) A levelet minden esetben tértivevényes küldeményként kell megküldeni, a követelés elõírásának jóváhagyását követõ 5 napon belül. (4) A leveleket legalább három példányban kell kinyomtatni és aláírni. A második példányt, kiállítását követõ 7 napon belül meg kell küldeni a MÁK részére, ami számviteli bizonylatként szolgál. A harmadik példányt a lebonyolító szervezet megõrzi.

249. A felszólító levél 490. § (1) A követelés és annak kamatainak megfizetésére írásban kell felszólítani a kedvezményezettet a követelés jóváhagyását követõ 5 napon belül. (2) A felszólító levélnek a 489. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) azt, hogy a visszafizetés határideje a rendelet 121. § (1)–(3) bekezdése szerinti közléstõl számított 30. nap, b) a késedelem esetén fizetendõ késedelmi kamat napi összegét, c) a visszafizetés nem teljesítésének vagy késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit. (3) A kamat teljes összegét a korábban kiszámolt napi összeg alapján újra kell számolni a levél kiállításának napjáig.


•

2011. évi 30. szám

5627

250. A tájékoztató levél 491. § (1) Ha a követelés részben vagy egészben megtérítésre vagy leírásra kerül, a fennálló követelés változásáról a kedvezményezettet a 488. § (4) bekezdés kivételével tájékoztatni kell. A tájékoztató levél a 489. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza a) azt, hogy a fennmaradó követelés visszafizetési határideje a levél kézhezvételtõl számított 30. nap, b) a késedelem esetén fizetendõ késedelmi kamat napi összegét, c) a visszafizetés nem teljesítésének vagy késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.

251. A kedvezményezett önkéntes visszafizetése 492. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerzõdéstõl elállt, a részére kifizetett elõleget nem használja fel vagy más okból visszafizetési szándékáról tájékoztatja a lebonyolító szervezetet és az érintett összeget részben vagy egészben visszafizeti, a lebonyolító szervezet a fennálló követelést megállapítja, és errõl tájékoztatja a kedvezményezettet, feltüntetve a teljesített visszafizetés összegét. (2) Ha a kedvezményezett visszafizetési szándékát tényleges visszafizetés nélkül jelenti be, a lebonyolító szervezet a bejelentés kézhezvételétõl számított 5 napon belül elõírja a követelést és megállapítja annak összegét, majd felszólítja a kedvezményezettet a követelés megfizetésére.

252. A részletfizetési kérelem 493. § (1) Ha a kedvezményezett részletfizetési kérelmet nyújtott be, a lebonyolító szervezet elbírálja a kérelmet és dönt a részletfizetés engedélyezésérõl a kérelem beérkezésétõl számított 10 napon belül. (2) Ha a részletfizetési kérelem beérkezésének idõpontjában biztosíték érvényesítése van folyamatban és a követelés megtérülése valószínûsíthetõ, a lebonyolító szervezet a részletfizetési kérelem elbírálását a biztosíték érvényesítéséig elhalaszthatja a 494. §-ban foglalt szempontok, és a biztosítékból való folyamatban lévõ kielégítés várható eredményessége és határideje szerint. (3) A soron következõ biztosíték érvényesítését a részletfizetési kérelem beérkezése felfüggeszti.

253. A részletfizetési kérelem elbírálása 494. § (1) A részletfizetési kérelem elfogadása, valamint a részletfizetés ütemezése és az egyes részletek nagysága megállapítása során a lebonyolító szervezet köteles figyelembe venni a) a még ki nem fizetett támogatás és a követelés összegét, b) a korábbi részletfizetési kérelmek számát, c) a kedvezményezett esetleges korábbi visszafizetéseinek teljesítését, és d) a projekt várható megvalósítási dátumát és a fenntartási idõszak végét. (2) A részletfizetés meghatározásánál a kérelem beérkezésének napjáig számolt kamatokkal terhelt összeget kell figyelembe venni, kamatot a részletfizetés idejére nem kell felszámítani. (3) A követelés összegét a lebonyolító szervezet által meghatározott számú és ütemezésû, egyenlõ részekre kell bontani. (4) A részletfizetési döntést és ütemezést a lebonyolító szervezet vezetõ beosztású munkatársa vagy az általa kijelölt személy jóváhagyja.

254. A részletfizetési megállapodás 495. § (1) A részletfizetési kérelem elfogadását követõ 5 napon belül a részletfizetés ütemezésérõl szóló aláírt megállapodás-tervezet megküldésével tájékoztatni kell a kedvezményezettet kérelme elfogadásáról és 10 napos határidõt kell tûzni az aláírt megállapodás visszaküldésére.

5628


•

2011. évi 30. szám

(2) A részletfizetési megállapodásban rögzíteni kell, hogy további kifizetések teljesíthetõek-e vagy a kifizetések felfüggesztésének fenntartása indokolt. (3) Ha a kedvezményezett az aláírt megállapodást a megjelölt határidõig nem küldi vissza, a részletfizetés engedélyezését semmisnek kell tekinteni, és a követelést az általános szabályok szerint be kell hajtani. (4) Ha a kedvezményezett részletfizetési kérelmét a lebonyolító szervezet elutasítja, errõl a kedvezményezettet az elbírálástól számított 5 napon belül az indokok megjelölésével tájékoztatni kell.

255. A részletfizetés átütemezése 496. § (1) Ha a kedvezményezett a követelés elõtörlesztését kéri, vagy a részletfizetés határideje alatt arról tájékoztatja a lebonyolító szervezetet, hogy a megállapított részleteket nem tudja teljesíteni és ezért a részletfizetés átütemezését kéri, a kérelmet a lebonyolító szervezet megvizsgálja és arról a részletfizetési kérelemre irányadó szabályok szerint dönt. (2) A korábbi teljesítés és a fennálló követelés mértékének figyelembevételével a lebonyolító szervezet a részletfizetés átütemezését több alkalommal is engedélyezheti a kedvezményezett kérelmére. (3) Az átütemezés engedélyezése esetén legfeljebb az eredeti futamidõvel azonos tartamú futamidõ állapítható meg az átütemezési kérelem beérkezésekor fennálló követelés összegére. (4) Az átütemezésrõl megállapodást kell kötni a kedvezményezettel a részletfizetésre kötött megállapodásra irányadó szabályok szerint.

256. A részletfizetési késedelem 497. § (1) Ha a kedvezményezett bármely részlet megfizetését annak esedékességekor elmulasztja, a lebonyolító szervezet a késedelembe esés napját követõ 5 napon belül a követelés fennmaradó részét és az ügyleti, valamint a késedelmi kamatot az általános szabályok szerint újraszámolja. (2) Az (1) bekezdés szerint újraszámolt követelést az általános szabályok szerint be kell hajtani.

257. A kompenzálás általános szabályai 498. § (1) Ha a fizetési határidõ eredménytelenül eltelt, a lebonyolító szervezet a határidõ elteltétõl számított 5 napon belül megkísérli a követelés kompenzálását és annak jóváhagyását. (2) A kompenzálás a még ki nem fizetett, azonos projektre vonatkozó, de számlákkal elszámolt támogatás követelésbe történõ beszámítását jelenti. (3) A kompenzálás a fizetési határidõ után a behajtási eljárás során, illetve részletfizetés engedélyezése esetén a futamidõ alatt is lehetséges. (4) A fizetési határidõ lejárta elõtt a lebonyolító szervezet csak akkor végezheti el a kompenzálást, ha a fizetési felszólítás kézhezvétele után a kedvezményezett erre irányuló nyilatkozatot tesz. (5) Ha a követelés jogcíme szabálytalanság volt és a kifizetések nem kerültek felfüggesztésre, a fizetési határidõ letelte után a kifizetések felfüggesztendõk, ha van még fennálló követelés.

258. A kompenzálás 499. § (1) Elállás esetén kompenzálni nem lehet. (2) Ha a kompenzálás nincs kizárva, a lebonyolító szervezet megvizsgálja, hogy van-e olyan elszámolás, amely kompenzálásra alkalmas számlákat tartalmaz. (3) A kompenzálásba kizárólag olyan számlák vonhatók be, amelyek a pénzügyi lebonyolításról szóló fejezetben meghatározott határidõk szerint pénzügyi teljesítésre jóváhagyhatók. (4) Kompenzálni a jóváhagyott, de még a pénzügyileg nem teljesített számlákkal lehet.


•

2011. évi 30. szám

5629

(5) Elsõként azok a számlák vonhatók be kompenzálásba, amelyek még nem kerültek forráslehívásba. Ha ezen számlák összege nem fedezi a követelést, a kifizetési folyamat további szintjén lévõ számlákkal is kompenzálni kell a következõ sorrend szerint: a) forráslehívásba került számlák, melyek esetében a KSZ a forráslehívást még nem hagyta jóvá, b) forráslehívásba került számlák, melyek esetében az IH a forráslehívást még nem hagyta jóvá, c) az IH által jóváhagyott forráslehívásba került számlák, amelyek támogatása még nem került a lebonyolítási számlán jóváírásra, d) az IH által jóváhagyott forráslehívásba került számlák, melyek támogatása jóváírásra került a lebonyolítási számlán, de kifizetésük még nem történt meg. (6) Az (5) bekezdés e) pontja szerinti esetben a forráslehívás visszarendezését kell elrendelni. (7) Ha nincs olyan számla, amit be lehet számítani a követelésbe, a kompenzálás nem lehetséges. 500. § (1) A kompenzálásra felhasználandó számlákat a következõképpen, a következõ sorrendben kell kezelni: a) az utófinanszírozott és az utófinanszírozott engedményezett számlák kompenzálásba bevonandók, b) ha a benyújtott kifizetési igény elõlegelszámolást tartalmaz, a beérkezett számlával kompenzálni kell, nem számolható el elõlegre, c) a szállítói számlák, szállítói engedményezések és a költségvetési elõfinanszírozás átforgatásának tételei nem használhatók kompenzálásra. (2) A követelt tõkeösszeg és az ügyleti kamat egyaránt kompenzálható számlákkal, tõke és kamat sorrendben. 501. § (1) A lebonyolító szervezet megállapítja a kompenzálandó összeget tõke-kamat és forrásonkénti bontásban. (2) A lebonyolító szervezet kiszámolja a fennmaradó követelés összegét, tõke-kamat és forrásonkénti bontásban. (3) Ha a követelés újraszámolása során a lebonyolító szervezet megállapítja, hogy a fennmaradó követelés kis értékû, az összeget le kell írni. (4) A leírt összeget meg kell adni tõke-kamat és forrásonkénti bontásban. 502. § (1) A kompenzálást a lebonyolító szervezet vezetõje, vagy az általa kijelölt személy hagyja jóvá. (2) A kompenzálást és a jóváhagyást nem végezheti ugyanaz a személy. 503. § (1) Ha a kompenzálás sikeres, a lebonyolító szervezet levélben tájékoztatja a kedvezményezettet, hogy a beküldött elszámolás kompenzált része nem kerül kifizetésre, mert a követeléssel szemben beszámításra került. (2) A lebonyolító szervezet a levelet a kompenzálás jóváhagyása után 5 napon belül köteles kiküldeni.

259. A kompenzálás elszámolási módja 504. § (1) A kompenzálás elszámolásánál a bruttó elszámolás elvét kell alkalmazni. (2) A pénzügyi és a számviteli nyilvántartásokban mind a követelések, mind a kötelezettségek teljes összegét kell kimutatni. (3) A kedvezményezettnek küldött levélben bruttó módon kell kimutatni a részére járó támogatás és a vele szemben fennálló követelés összegét. (4) A forráslehívás bizonylaton külön sorban kell szerepeltetni a megállapított, kedvezményezettnek járó támogatás bruttó összegét, valamint a kompenzált összeget, tõke és ügyleti kamat szerinti bontásban. Ez esetben a kompenzálás sorban a kifizetendõ összeg nulla, a kedvezményezettnek járó támogatás sorban pedig a kifizetendõ összeg oszlopban a kedvezményezettnek járó támogatás és a kompenzálás összegének különbözete szerepel. (5) Ha a (4) bekezdés szerint kifizetendõ támogatás összege nagyobb, mint a kedvezményezettel szembeni követelés, akkor a beszámított követeléssel csökkentett támogatási összeg kifizetendõ. (6) Ha a (4) bekezdés szerint a kedvezményezettel szembeni követelés nagyobb, mint a kifizetendõ támogatás összege, akkor a támogatás teljes összege kompenzálandó. (7) A forráslehívás bizonylatán szereplõ összegeket forrásonként (EU, hazai, el nem számolható hazai) meg kell bontani. A kötbérnek, az ügyleti kamatnak és a kötbér utáni késedelmi kamatnak csak hazai forrásrésze van.

5630


•

2011. évi 30. szám

505. § (1) Az elszámolásnál elõször a tõkét kell elszámolni, utána az ügyleti kamatot, majd a késedelmi kamatot. (2) A kamatokat kompenzálás esetén a kompenzált számla megfelelõ benyújtásáig kell számolni. Több különbözõ idõpontban benyújtott számla együttes kompenzálásban esetén az érintett napok száma számlánként eltérõ lesz.

260. A biztosítékok érvényesítése 506. § (1) Ha a fizetési határidõ eredménytelenül telt el és a kompenzálás sikertelen, a lebonyolító szervezet, jelzálogszerzõdés esetén a lebonyolító szervezet értesítése alapján az NFÜ Jogi Fõosztálya megkezdi a rendelkezésre álló biztosítékok érvényesítését. (2) Ha kompenzálás van folyamatban, a biztosítékok érvényesítését a kompenzálás befejezéséig el kell halasztani. (3) A támogatási szerzõdésben meghatározott biztosítékok közül elsõdlegesen azt kell érvényesíteni, amellyel a visszakövetelt összeg leggyorsabban beszedhetõ. (4) A követelés egyéb biztosítékok érvényesítésével történõ behajtását csak a (3) bekezdés szerinti biztosíték érvényesítésére irányuló eljárás eredménytelensége esetén lehet megkísérelni. (5) Ha a biztosítékok érvényesítése több mint fél év, a lebonyolító szervezetnek félévente újra kell számolni a követelés és a napi kamat összegét az irányadó jegybanki alapkamat figyelembevételével.

261. A levonás 507. § (1) Ha a fizetési határidõ eredménytelenül telt el, a kompenzálás nem vezetett eredményre vagy a kompenzálást követõen követelés maradt fenn, és a biztosítékok érvényesítése sem vezetett eredményre, a lebonyolító szervezet a rendeletben meghatározott kedvezményezetti kör esetében intézkedik a követelésnek a kedvezményezett számára költségvetésbõl biztosított támogatásból történõ levonása iránt. (2) A lebonyolító szervezet az (1) bekezdésben meghatározott esetek bekövetkezését követõ 7 napon belül írásban értesíti a kedvezményezett számára költségvetésbõl biztosított támogatást kezelõ fejezetért felelõs szervezet vezetõjét és kéri a levonási folyamat elindítását. (3) A (2) bekezdés szerinti levélben meg kell jelölni a fennálló követelés összegét tõke, kamat és forrásonkénti bontásban és a számla megjelölését, amelyre a levont összeg átutalandó. (4) A lebonyolító szervezet a levonási folyamat elindításáról a (2) bekezdésben meghatározott levél elküldését követõ 7 napon belül értesíti a kedvezményezettet.

262. Az adók módjára történõ behajtás 508. § (1) Ha a biztosítékokból a követelés kiegyenlítése nem, vagy nem teljes mértékben vezetett eredményre, a lebonyolító szervezet a korábbi követelés-beszedési kísérleteket igazoló dokumentumokat megküldi az illetékes adóhatóság részére a követelés adók módjára történõ behajtása érdekében. (2) A lebonyolító szervezet a megkeresést követõ 5 napon belül a megkeresés tényérõl a kedvezményezettet értesíti. (3) A lebonyolító szervezet az adózás rendjérõl szóló törvény 161. § (1) bekezdés szerinti módon negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig keresi meg az adóhatóságot a behajtás érdekében. (4) Ha a hátralék késõbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshetõ.

263. A hitelezõi igény érvényesítése 509. § (1) A lebonyolító szervezet figyelemmel kíséri a kedvezményezettek fizetésképtelensége okán indult eljárások (csõd-, felszámolási, adósságrendezési, végelszámolási, ismeretlen székhelyû cég megszüntetésére irányuló eljárás) megindítását és közzétételét. (2) Ha a kedvezményezett fizetésképtelensége miatti eljárás jut a lebonyolító szervezet tudomására, a lebonyolító szervezet az eljárás megindításáról szóló közlemény közzétételét követõ 20 napon belül a az eljárásban hivatalos


(3)

(4) (5) (6)

•

2011. évi 30. szám

5631

nyilatkozattételre jogosulttal egyeztetve megvizsgálja, hogy az általa kezelt projekt átadható-e más projektgazdának a projekttartalom változásáról szóló fejezetben foglaltak figyelembevételével. A lebonyolító szervezet a közlemény közzétételét követõen értesítést küld a kedvezményezett további projektjeit kezelõ lebonyolító szervezet projektfelelõseinek. Az érintett lebonyolító szervezetek megvizsgálják a projektátadás lehetõségét. Ha a projektátadás nem lehetséges, a lebonyolító szervezet a közzétételt követõ 30 napon belül csõdeljárás, illetve adósságrendezési eljárás esetén elállhat, egyéb esetben eláll a támogatási szerzõdéstõl. Ha a projektátadás nem lehetséges és emiatt a szerzõdéstõl a lebonyolító szervezet elállt vagy fennálló követelése van a kedvezményezettel szemben, a lebonyolító szervezet becsatlakozik az eljárásba. Az eljárásba történõ becsatlakozásnál mérlegelni kell, hogy az eljárásban való részvétel költségei arányban állnak-e a várhatóan behajtható összeggel.

264. A követelés be nem folyt részének behajthatatlanná minõsítése 510. § (1) A követelést a lebonyolító szervezet nyilváníthatja behajthatatlannak. (2) A követelés behajthatatlanná minõsítésére a lebonyolító szervezet által feltárt szabálytalansági döntés alapján megállapított követelés esetén az adóhatóság azon tájékoztatása alapján kerülhet sor, mely szerint a követelés adók módjára történõ behajtására tett kísérlet eredménytelen volt és a követelés a tájékoztatás idõpontjában behajthatatlan. (3) A nem a lebonyolító szervezet által kezdeményezett, fizetésképtelenség esetén lefolytatandó, illetve fizetésképtelenségét eredményezõ eljárások esetén a) a gazdasági társaságok esetében a felszámoló által kiállított közbensõ mérleg vagy igazolás, b) nonprofit szervezetek esetén a bírósági nyilvántartásból való törlés alapján kerülhet sor a követelés behajthatatlanná minõsítésére. (4) A (2) és (3) bekezdésben megjelölt alátámasztó dokumentáció beérkezését követõ 5 napon belül kell a követelést behajthatatlannak minõsíteni. 511. § (1) (2) (3) (4)

A behajthatatlannak minõsített követelést a lebonyolító szervezet leírja. A leírt összeget tõke-kamat és forrásonkénti bontásban kell nyilvántartani. A leírásra a behajthatatlanná minõsítést követõ 5 nap áll rendelkezésre. A követelés leírásáról a kedvezményezettet a leírást jóváhagyását követõ 5 napon belül írásban tájékoztatni kell.

512. §

Ha a szabálytalansággal érintett összegeket a program, illetve projekt zárásáig nem sikerült behajtani, a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább a program, illetve projekt zárását követõ ötödik év végéig programonkénti, illetve projektenkénti bontásban meg kell õrizni.

265. A kedvezményezetti visszafizetés, befizetési rendelvény készítése, bankszámlakivonat rögzítése 513. § (1) A követelt összeget a lebonyolítási forint bankszámlára kell visszautalni. (2) A követelés teljesül, ha a kedvezményezetti visszafizetés a konstrukcióhoz kapcsolódó lebonyolítási forint bankszámlán történõ jóváírásra kerül. (3) Ha a kedvezményezett a lebonyolítási forint bankszámlán történõ jóváírást megelõzõ legfeljebb harmadik munkanapig terjedõ idõszakra esõ ügyleti, illetve késedelmi kamatnak megfelelõ összeget fizet meg, a követelést nem kell korrigálni. 514. § (1) A kedvezményezett visszafizetését és a MÁK-nak a lebonyolítási forint bankszámla jóváírásáról szóló értesítését, valamint a számlakivonatot megküldését követõen a befolyt összegre a bankszámlakivonat rögzítése elõtt a lebonyolító szervezet befizetési rendelvényt készít. (2) A befizetési rendelvényben a tõke, az ügyleti kamat és a késedelmi kamat, valamint ezek források szerinti bontását külön kell feltüntetni, továbbá fel kell tüntetni a követelés megtérült és fennálló összegét.

5632


•

2011. évi 30. szám

(3) Az elszámolásánál elõször a tõkét kell elszámolni, utána pedig a kamatokat ügyleti és késedelemi kamat szerinti sorrendben. (4) A befizetési rendelvényt az elkészítés után jóvá kell hagyni. Ha a fennálló követelés kis értékû, a jóváhagyással leírásra kerül. 515. § (1) Ha a követelés túlteljesült, de még maradt a kedvezményezettnek kifizethetõ támogatás, a túlfizetést a következõ elszámolással együtt kell kifizetni. (2) Ha már nincs kifizethetõ támogatás, a túlfizetést a MÁK által kiállított számlakivonatok kézhezvételét követõ 5 napon belül vissza kell utalni. (3) Ha a visszautalandó összeg csekély mértékû és arról a kedvezményezett igazolható módon lemondott, a visszautalást nem kell teljesíteni. (4) Ha a kedvezményezett a visszafizetést nem a megfelelõ lebonyolítási forint bankszámlára teljesíti, az összeget a lebonyolító szervezet a megfelelõ számlára utalja. A visszafizetést ebben az esetben is teljesítettnek kell tekinteni. 516. §

Ha kedvezményezetti visszafizetés történik, a fennálló követelésrõl tájékoztató levelet kell küldeni a kedvezményezett részére, a befizetési rendelvény jóváhagyása után 5 napon belül.

517. § (1) A MÁK által kiállított számlakivonatok adatait a lebonyolítási forint bankszámla felett rendelkezõ szervezet a kézhezvételt követõ 2 napon belül rögzíti. (2) A pénzforgalmi számlakivonat rögzítésének jóváhagyása a négy szem elvnek megfelelõen történik, a jóváhagyásra a rögzítést követõen 2 nap áll rendelkezésre.

266. A követelésrendezési bizonylat és az átutalási megbízás készítése, jóváhagyása 518. § (1) A lebonyolítási forint bankszámlára befolyt követelés(rész) átutalása az EFK-ra átutalási megbízással, követelésrendezési bizonylat kíséretében történik. (2) A követelésrendezési bizonylatban meg kell adni a követelés pontos jogcímét. (3) A követelésrendezési bizonylat elkészítése után a lebonyolító szervezet átutalási megbízást készít, amelyen fel kell tüntetni a) az érintett Kincstári Tranzakciós Kódokat (a továbbiakban: KTK), valamint b) az átutalási megbízás „Közlemény” rovatában a követelésrendezési bizonylat számát. (4) A kompenzálással kiegyenlített követelések esetében is kell követelésrendezési bizonylatot készíteni. Ebben az esetben a követelésrendezés összege nulla. (5) Az átutalási megbízás jóváhagyása a négy szem elvének megfelelõen történik. (6) A követelésrendezési bizonylatot összeállítására, az átutalási megbízás kiállítására és jóváhagyására a lebonyolító szervezetnek a MÁK által kiállított, a követelés lebonyolítási forint bankszámlán történt jóváírásáról szóló számlakivonatok kézhezvételét követõ 5 nap áll rendelkezésére. (7) A KTK-rendezés kiegészítõ szelvény segítségével történik.

267. A lebonyolítási forint bankszámla terhelése, jóváírás az EFK-n 519. § (1) A MÁK a befogadott forint átutalási megbízások, illetve kiegészítõ szelvények alapján teljesíti az átutalást a lebonyolítási forint bankszámláról az EFK-ra, illetve elvégzi a KTK-rendezést és errõl értesítõt, számlakivonatot küld a számla felett rendelkezõ lebonyolító szervezet részére. (2) A MÁK által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait a kézhezvételt követõ 2 napon belül rögzíteni kell. (3) Az átutalási megbízás „Közlemény” rovatában megjelenõ követelésrendezési bizonylat azonosítóját a pénzforgalmi számlakivonat „Közlemény” rovatában is meg kell jeleníteni. (4) A pénzforgalmi számlakivonat rögzítésének jóváhagyása a négy szem elvnek megfelelõen történik, a jóváhagyásra a rögzítést követõen 2 nap áll rendelkezésre.


•

2011. évi 30. szám

5633

268. A követelés rendezése az EFK és operatív program pénzforgalmi számlája között 520. § (1) Az IH és az Igazoló Hatóság közötti rendezés során meg kell határozni, hogy a rendezés mely EFK-t érinti, illetve meg kell jelölni azt a jogcímet, amelyhez a rendezés kapcsolódik. (2) A rendezés során kétirányú pénzáramlás lehetséges, így az IH és az Igazoló Hatóság közötti rendezés dokumentációját minden esetben az átutalási megbízást kiállító fél állítja össze és hagyja jóvá. (3) A kétirányú pénzforgalom alapja minden esetben az IH – Igazoló Hatóság rendezési bizonylat, mely tartalmazza a befolyt és a kompenzált összegeket is. (4) A pénzforgalom az IH által kezelt EFK, valamint az Igazoló Hatóság által kezelt operatív program pénzforgalmi számlája között jön létre. (5) Az IH és az Igazoló Hatóság közötti rendezésrõl szóló átutalási megbízás kiállítása azon fél kötelezettsége, amelynek a kezelése alatt lévõ számla terhelendõ. Bármely fél számára a dokumentációban elõírt kötelezettséget rendezni kell a dokumentációban meghatározott határidõn belül a vonatkozó számlára.

269. Az átutalási megbízás készítése és jóváhagyása EFK-ról az operatív program pénzforgalmi számlájára történõ utaláshoz 521. § (1) Az IH az IH és az Igazoló Hatóság közötti rendezés dokumentációja alapján kezdeményezi az EFK-ra befolyt uniós forrásrész átutalását az operatív program pénzforgalmi számlájára. (2) Az EFK-ról az operatív program pénzforgalmi számlájára irányuló pénzforgalom alapja az IH – Igazoló Hatóság rendezési bizonylat. (3) Az átutalási megbízás jóváhagyása a négy szem elvének megfelelõen történik. (4) A banki átutalási megbízások kiállítására és jóváhagyására a MÁK által kiállított számlakivonatok rögzítését és jóváhagyását követõen 5 nap áll rendelkezésre. A kitöltés során fel kell tüntetni a kapcsolódó, az IH – Igazoló Hatóság rendezési bizonylat sorszámát, illetve a KTK-kódokat. (5) A KTK-rendezés kiegészítõ szelvény segítségével történik.

270. Az EFK terhelése, jóváírás az operatív program pénzforgalmi számláján 522. § (1) A MÁK a befogadott forint átutalási megbízások, illetve kiegészítõ szelvények alapján teljesíti az átutalást. (2) A MÁK által kiállított számlakivonatok adatait a kézhezvételt követõ 2 napon belül rögzíteni kell. (3) A pénzforgalmi számlakivonat rögzítésének jóváhagyása a négy szem elvnek megfelelõen történik, a jóváhagyásra a rögzítést követõen 2 nap áll rendelkezésre.

271. Átutalási megbízás készítése és jóváhagyása az operatív program pénzforgalmi számlájáról az EFK-ra 523. § (1) Ha az IH – Igazoló Hatóság közötti rendezés az Igazoló Hatóság számára ír elõ kötelezettséget, az Igazoló Hatóság kezdeményezi az átutalási megbízás kiállítását. (2) A pénzmozgás alapja az IH – Igazoló Hatóság rendezési bizonylat „Igazoló Hatóság utal” fedõlappal. (3) Ha az Igazoló Hatóság számláján nem áll rendelkezésre a rendezendõ összeg, az Európai Bizottságtól érkezõ következõ átutalás összegének az operatív program pénzforgalmi számláján történt jóváírást követõen haladéktalanul intézkedik az átutalásról. (4) Az átutalási megbízás jóváhagyása a négy szem elvének megfelelõen történik. (5) A banki átutalási megbízások kiállítására a MÁK által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok rögzítését és jóváhagyását követõen 5 nap áll rendelkezésre. (6) Az átutalási megbízás kiállítása során fel kell tüntetni a kapcsolódó IH – Igazoló Hatóság közötti rendezés sorszámát, illetve a KTK-kódokat. (7) A KTK-rendezés kiegészítõ szelvény segítségével történik.

5634


•

2011. évi 30. szám

272. Az operatív program pénzforgalmi számlájának terhelése, jóváírás az EFK-n 524. § (1) A MÁK a befogadott forint átutalási megbízások, illetve kiegészítõ szelvények alapján teljesíti az átutalást. (2) A pénzforgalmi számlakivonat rögzítésének jóváhagyása a négy szem elvnek megfelelõen történik, a jóváhagyásra a rögzítést követõen 2 nap áll rendelkezésre.

273. A követelés teljesítésének megjelenése a költségnyilatkozatban 525. § (1) A költségnyilatkozat mellékletében az adott idõszakban felmerült, jogosultatlan vagy szabálytalan kifizetésekkel érintett projektekre vonatkozóan befolyt, illetve kompenzált követeléseket kell feltüntetni prioritásonkénti bontásban, a szabálytalanság minõsítésével együtt. (2) A befolyt követeléseket a költségnyilatkozatban a következõk szerint kell részletezni: a) követelt, befizetett számla, b) a kedvezményezett által fizetett késedelmi kamat, c) kompenzált számla, d) követelt, elõleg-elszámolásból visszavezetett számla. (3) Az Igazoló Hatóság a vonatkozó operatív program pénzforgalmi számláján jóváírt összeggel csökkentett átutalásigénylési dokumentációt nyújt be az Európai Bizottság részére.

274. Az adós minõsítése 526. § (1) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján az éves leltárkészítés keretein belül az adós minõsítést a lebonyolító szervezet végzi el. (2) Külön figyelendõ adósnak minõsül az adós, ha fizetési kötelezettségének a beszámolókészítés idõpontjáig 60 napon túl nem tett eleget. Ebben az esetben a követelés 20%-a minõsül elszámolható értékvesztésnek. (3) Átlag alatti adósnak minõsül az adós, ha fizetési kötelezettségének a beszámolókészítés idõpontjáig 120 napon túl nem tett eleget. Ebben az esetben a követelés 30%-a minõsül elszámolható értékvesztésnek. (4) Kétes adósnak minõsül az adós, ha a fizetési kötelezettségének a beszámolókészítés idõpontjáig 180 napon túl nem tett eleget. Ebben az esetben a követelés 50%-a minõsül elszámolható értékvesztésnek. (5) Rossz adósnak minõsül az adós, ha a fizetési kötelezettségének a beszámolókészítés idõpontjáig 360 napon túl nem tett eleget. Ebben az esetben a követelés 100%-a minõsül elszámolható értékvesztésnek. (6) Ha megbízható információ áll a hivatal rendelkezésére az adósról vagy a követelésrõl, amely alapján a behajthatóság mértéke nagy valószínûséggel megállapítható, a követelést a várhatóan befolyó összegen kell a mérlegben kimutatni és ennek megfelelõen kell az adóst minõsíteni. Megbízható információ alapján (pl. vagyonfelosztási javaslat, közbensõ mérleg) az adós minõsülhet kétes adósnak vagy rossz adósnak.

275. Az egyenlegközlõ készítése, megküldése a kedvezményezettnek 527. § (1) A lebonyolító szervezet minden naptári év végén egyenlegközlõt készít, amelyben a megadott fordulónapon fennálló tartozásról tájékoztatja a kedvezményezettet. (2) Az egyenlegközlõ levelet a lebonyolító szervezet az NFÜ elnöke által kiadott leltározási ütemtervben rögzített határidõig köteles megküldeni a kedvezményezettnek. (3) Az egyenlegközlõnek tartalmaznia kell különösen a) az egyenlegközlõt kiállító intézmény adatait (név, cím), b) az adós azonosító adatait (név, cím, szerzõdés, tartozást megállapító döntés száma), c) a tartozás jogcímét, d) a tõketartozás összegét az esedékesség idõpontja szerint részletezve és összesen, e) a kamattartozás összegét az esedékesség idõpontja szerint részletezve és összesen, f) a követelés teljes összegét az esedékesség idõpontja szerint részletezve és összesen, g) az egyenlegközlõ visszaküldésének határidejét,


•

2011. évi 30. szám

5635

h) az adós részérõl az adósság elismerésére vonatkozó nyilatkozatot, i) a tartozás adataival kapcsolatban az eltérés jelzésére vonatkozó lehetõséget. (4) A visszaküldött egyenlegközlõt tételesen felül kell vizsgálni. (5) Elfogadottnak minõsül a követelés, ha az egyenlegközlõ levélre 8 napon belül nem érkezik válasz vagy elfogadó válasz érkezik. (6) Ha a kedvezményezett nem fogadja el az egyenlegét, az nem kerül be az éves beszámolóba.

276. Az Európai Bizottság által jelzett követelések 528. § (1) Ha az Igazoló Hatóság az Európai Bizottságtól érkezett visszafizetési felszólítás alapján visszafizetésre szólítja fel az IH-t, az IH köteles gondoskodni az általános szabályok szerint a követelés kedvezményezettõl történõ behajtásáról és az Európai Bizottság által megjelölt összeg Igazoló Hatóság részére történõ átutalásáról. (2) Ha a követelés a kedvezményezettõl az Igazoló Hatóság által megjelölt határidõig nem kerül behajtásra, az IH a céltartalék terhére teljesíti az Európai Bizottság követelését, és a követeléskezelést a lebonyolító szervezet az általános szabályok szerint folytatja. (3) A céltartalék igénybevételét az IH vezetõje kezdeményezi az NFÜ Fejezeti Fõosztályánál.

XVI. Fejezet TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSA 277. Hatály 529. §

E fejezet hatálya a Végrehajtás Operatív Programból, valamint az operatív programok technikai segítségnyújtás prioritásból finanszírozott projektekre terjed ki.


E fejezet alkalmazásában a) belsõ projekt: az NFÜ szervezetén belüli, önálló jogalanyisággal nem rendelkezõ szervezeti egység projektje, b) külsõ projekt: az NFÜ szervezetén kívüli, önálló jogalanyisággal rendelkezõ szervezet, vagy szervezeti egységének projektje, c) támogató: az operatív program végrehajtásáért felelõs irányító hatóság, illetve mindazon szervezeti egység, akik a projektek végrehajtásában támogatói feladatokat látnak, d) tervezési felhívás: az a dokumentum, amelyben a támogató felhívja a lehetséges projektgazdá(ka)t projektjük megtervezésére.

279. Általános rendelkezések 531. § (1) A rendelet 116. § (5) bekezdése értelmében belsõ projektek esetében a támogató nem utasítható a kedvezményezett szervezeti egység által a támogatói tevékenységek ellátása során, az eljárási cselekmények vonatkozásában. (2) Ha a projekt végrehajtása kedvezményezettként a támogatóként eljáró szervezeti egység feladata, a támogatói és kedvezményezetti tevékenység végzését a szervezeti egységen belül személyében el kell különíteni. (3) A technikai segítségnyújtás esetében, ahol az utasítás a) KSZ-t, IH-t vagy lebonyolító szervezetet nevesít, azon támogatót kell érteni, b) pályázati felhívást nevesít, azon tervezési felhívást kell érteni. (4) A benyújtott projektterv elbírálására döntés-elõkészítõ bizottságot nem kell létrehozni.

5636


•

2011. évi 30. szám

280. Akciótervek elkészítése és értékelése 532. § (1) A technikai segítségnyújtás vonatkozásában ezen utasításnak az akcióterv elkészítésére és értékelésére vonatkozó fejezete rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A rendelet 116. § (2) bekezdése értelmében a technikai segítségnyújtás projektjeit az akciótervekben nem kell nevesíteni.

281. A tervezési felhívások elkészítése 533. § (1) A technikai segítségnyújtási projektek estében a támogató tervezési felhívásban értesíti a lehetséges projektgazdát a projekttervezési folyamat megindításáról programozási ciklus kezdetén új projektek indítása elõtt, valamint teljes programozási idõszakra szóló projektek esetében a projekt-költségvetési ciklus felülvizsgálatát megelõzõen. (2) A támogatónak a tervezési felhívásban rögzítenie kell különösen a következõket: a) a projektjavaslat benyújtásának módját, helyét és határidejét, b) a benyújtandó dokumentumok listáját, c) az elszámolható költségek, illetve a támogatható tevékenységek ismertetését, d) a további részletes információk elérhetõsége. (3) A tervezési felhívás mellékletét képezi különösen a) a projekt adatlap, b) a projekt adatlap mellékletei (pl. költségtervezési tábla sablon), c) a támogatási szerzõdés tervezete és az általános szerzõdési feltételek, 534. § (1) A támogató módosíthatja a tervezési felhívást, ha azt az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása, illetve egyéb ok indokolja. (2) A támogató az (1) bekezdés szerinti módosításról haladéktalanul értesíti a projektgazdát mind papíralapon, mind elektronikusan.

282. A projektterv kidolgozása és benyújtása 535. §

A projektek tervezését megelõzõen a támogató az összes érintett részvételével – lehetõség szerint – tervezésindító workshopot tart szóbeli tájékoztatás és a felmerülõ kérdések tisztázása céljából. A tervezésindító workshopra a projektgazda által a tervezési felhívás kézhezvételétõl számított 5 napon belül kijelölt projektgazdai kapcsolattartót meg kell hívni.

536. § (1) A projektterv elkészítését megelõzõen a projektgazdát tájékoztatni kell arról, hogy kedvezményezetti projektmappát köteles nyitni, melyben minden, a tervezési folyamat során keletkezett dokumentációt el kell helyezi. (2) A támogató által készített tervezési felhívás alapján, az abban megadott határidõn belül a el kell készíti a lehetséges projektgazda szervezeti egység vagy szervezet mûködtetésére vonatkozó projekttervet. (3) A projektterv projekt adatlapból, költségtervezési táblából, valamint a tervezési felhívásban meghatározott egyéb dokumentumokból áll. 537. § (1) A projektet projekt adatlap alkalmazásával kell kidolgozni, mely tartalmazza a) a projekt hátterét, indokoltságát, b) a projekt rövid- és hosszú távú (konkrét) célját, c) a projekt megvalósításával elérni kívánt eredményt, illetõleg hatást, d) a projekt keretében megvalósítandó valamennyi tevékenység részletes ismertetését, e) a projekt végrehajtásának ütemtervét, és f) a projekt költségelemeit. (2) A projekt adatlap kidolgozásánál a projekt-költségvetési ciklus felülvizsgálata esetében figyelembe kell venni a projektterv elõzményeként megvalósított projektek eredményeit, és a projekttervnek összhangban kell lennie a projektgazda elõzõ években elért teljesítményével.


•

2011. évi 30. szám

5637

(3) A projekt adatlapban szereplõ minden tevékenységnek, valamint a projekt egészének rendelkeznie kell az operatív program céljaihoz illeszkedõ, mérhetõ output- és eredményindikátorokkal. (4) A költségtervezési tábla a projekt adatlapon szereplõ tevékenységkategóriákhoz mennyiségi egységeket, ezekhez mennyiségeket, mennyiségi egységre jutó tervezett kiadást, valamint a kettõ szorzataként a tevékenység tervezett összköltségét mutatja be. 538. § (1) A projektterv összeállítását, a projekt adatlap és a költségtervezési tábla elkészítését a támogató módszertani, szakmai támogatása figyelembevételével kell elvégezni. (2) A projekt adatlap és mellékletei kidolgozásával összefüggésben lehetõség van elektronikus és személyes konzultációra a támogatóval. (3) A személyes konzultációról a támogató emlékeztetõt készít, melyet megküld a projektgazda részére. 539. § (1) A projekttervet a tervezési felhívásban foglaltak és a konzultációk eredménye figyelembevételével kell véglegesíteni. (2) A támogató részére benyújtott véglegesített projekttervnek tartalmaznia kell a) a projekt adatlapot és mellékleteit két kinyomtatott, a projektgazda képviselõje által aláírt és lepecsételt példányban, valamint b) a projekt adatlap elektronikus változatát.

283. A benyújtott projektterv érkeztetése, iktatása 540. §

Az érkeztetés során a támogató a) a projekt adatlapot és mellékleteit postai úton vagy személyesen átveszi, b) a projekt adatlapot iktatja és feltölti az EMIR-be.

541. § (1) A támogató iktatja a projekt adatlapot az EMIR-ben. (2) Az iktatás során az EMIR-ben a következõ, a projektgazda és a projekt azonosításához és a kapcsolattartáshoz szükséges alapadatok rögzítésére kerül sor: a) a projektgazda neve, b) a projektgazda adószáma, c) a projektgazda címe, d) a projektgazda elérhetõségei, e) a projekt megnevezése, f) a benyújtás dátuma, g) a beérkezés dátuma, h) az iktatás dátuma. (3) Az EMIR iktató- és projekt azonosító számmal látja el a projekt adatlapot. (4) Ha a küldemény sérülten érkezik és a projekt adatlap és mellékleteiként megküldött anyagok emiatt hiányosak, a projektgazdát fel kell hívni a sérült részek pótlására. Az iktatást a pótlás idõtartamára fel kell függeszteni. (5) Ha a projektgazda nem pótolja a sérült vagy hiányos részeket, és emiatt a projekt adatlap befogadási kritériumainak ellenõrzése lehetetlenné válik, a projekt adatlap további elbírálására nem kerülhet sor. Errõl a projektgazdát a befogadásról történõ értesítésre rendelkezésre álló határidõig értesíteni kell. 542 . § (1) Az iktatást követõen a támogató feltölti a projektadatlapot az EMIR-be. (2) A támogató minden iktatott projekthez projektmenedzsert jelöl ki, akinek feladata az adott projekttel kapcsolatos támogatói feladatok ellátása, valamint kapcsolattartás a projektgazdával.

284. A projekt dosszié vezetése 543. § (1) A támogató minden iktatott projekt adatlapot projekt dossziéban helyez el, amely legalább a következõket tartalmazza: a) a projekt dosszié tartalomjegyzéke,

5638


•

2011. évi 30. szám

b) c) d) e) f)

a projekt – EMIR-bõl generált – életútlapja, amelyen regisztrálni kell a projekt megvalósítás fõ lépéseit, a tervezési felhívás, az eredeti projekt adatlap és a projekt adatlappal benyújtott eredeti mellékletek, a befogadási kritériumok teljesítését igazoló ellenõrzõ lista, a projekt kiválasztáshoz, a támogatási jogviszony létrehozásához, a projekt megvalósításhoz és a finanszírozás megalapozásához kapcsolódó – lehetõség szerint eredeti – valamennyi dokumentum. (2) A pályázó tájékoztató felületén keresztül küldött tájékoztató jellegû dokumentumok esetében e dokumentumok nyomtatott verziója kerül a dossziéba.

285. Irattárazás 544. § (1) A támogató gondoskodik róla, hogy irattárazás céljára megfelelõen kialakított és felszerelt, az anyagok szakszerû és biztonságos õrzésére alkalmas helyiségben elhelyezésre kerüljön a benyújtott projekt adatlap és mellékleteinek másolati példánya. (2) Az eredeti projektdokumentációt (projekt dossziét) a projektmenedzser tárolja.

286. A befogadási kritériumok ellenõrzése 545. §

A támogató megvizsgálja, hogy a projekt adatlap megfelel-e a) a tervezési felhívásban meghatározott, valamint b) a rendeletben meghatározott, következõ befogadási kritériumoknak ba) a projekt adatlap a benyújtási határidõn belül került benyújtásra, bb) az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhetõ támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhetõ támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást, bc) a támogatást igénylõ a tervezési felhívásban megjelölt szervezet vagy szervezeti egység.

546. §

A támogató a befogadási kritériumok ellenõrzését követõen dönt a) a projekt adatlap befogadási kritériumoknak való megfelelésérõl és a befogadásról, vagy b) a projekt adatlap elutasításáról.

547. § (1) A befogadásról a támogató a benyújtástól számított 7 napon belül, levélben tájékoztatja a projektgazdát, amely az EMIR-ben rögzítésre kerül. (2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a befogadás nem jelenti a támogatás megítélését. (3) A befogadó levél másolata lefûzésre kerül a projekt dossziéba. 548. § (1) Ha a projektadatlap és mellékletei a befogadási kritériumoknak nem felel meg, a támogató a benyújtási határidõtõl számított 7 napon belül levélben értesíti a projektgazdát a projekt elutasításáról, az indokok részletes megjelölésével. A levél az EMIR-ben rögzítésre kerül. (2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtásának lehetõségét és módját is. (3) Az elutasító levél másolata lefûzésre kerül a projekt dossziéba.

287. A projektterv tartalmi értékelése 549. § (1) A támogató a befogadásról való döntést követõen haladéktalanul lefolytatja a projekt adatlap tartalmi értékelését. (2) A befogadott projekt adatlapok és mellékleteik tartalmi értékelését a támogató vezetõje által kijelölt két munkatárs végzi el. (3) A támogató külsõ szakértõt is bevonhat az értékelésbe, ha ez indokolt. (4) Az értékelést végzõ munkatársaknak (szakértõnek) rendelkeznie kell a) a megfelelõ szakértelemmel és pénzügyi ismerettel,


b) c)

•

2011. évi 30. szám

5639

az operatív program technikai segítségnyújtás fejezetének, valamint az akcióterv tartalmának ismeretével, a vonatkozó jogszabályoknak az ismeretével.

550. § (1) A tartalmi értékelés során az értékelõ megvizsgálja, hogy a projekt megfelel-e a tervezési felhívásban meghatározott követelményeknek, ellenõrzi a támogathatóságot, valamint az objektív pénzügyi és szakmai kiválasztási szempontok alapján elvégzi az értékelést. (2) A tartalmi értékelést az értékelõ az akciótervben szereplõ szempontok szerint kialakított értékelõ lap alapján végzi, mellékelve szöveges értékelését. (3) Ha az értékelõ megítélése alapján a projekt adatlapban található információ nem egyértelmû, ellentmondásokat tartalmaz, a támogató a projektgazdától az értékeléshez szükséges információkat ésszerû határidõ biztosításával faxon/elektronikus úton bekéri.

288. A hiánypótlás 551. § (1) Ha a támogatást igénylõ által benyújtott projekt adatlap nem felel meg a tervezési felhívásban meghatározott követelményeknek, illetve a támogathatósági feltételek teljesülését alátámasztó elõírt dokumentumok nem, illetve hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, a támogató a) megfelelõ (legalább 5, legfeljebb 15 napos) határidõ kitûzésével, b) az összes hiány, vagy hiba egyidejû megjelölése mellett, c) az EMIR-ben rögzített levéllel felszólítja a támogatást igénylõt a támogatási kérelmének kijavítására. (2) Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a támogatást igénylõt. (3) A hiánypótlási felhívást a befogadás napjától számított legfeljebb 15 napon belül, indokolt esetben 30 napon belül kell a támogatást igénylõ részére megküldeni. (4) A hiánypótlási határidõn belül a támogatást igénylõnek és a támogatónak lehetõsége van mind írásban, mind szóban egyeztetni a hiánypótláshoz szükséges kérdésekben. (5) A hiánypótlási határidõ kezdete a hiánypótlási felszólítás kézhezvételének dátuma. (6) Ha az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása miatt, vagy más okból a tervezési felhívás módosul, és a módosítás a már benyújtott projekt adatlapokat is érinti, a támogató e fejezet hiánypótlásra vonatkozó szabályai szerint korrekcióra biztosít lehetõséget.

289. Tartalmi értékelés lezárása 552. § (1) Az értékelõk a benyújtott projekt adatlap és mellékletei, valamint a beérkezett hiánypótlás, illetve a tisztázó kérdésekre adott válaszokat az értékelõ lap alkalmazásával értékeli. (2) Az értékelõ lapnak a befogadott projekt adatlapok vonatkozásában tartalmaznia kell a támogathatóság ellenõrzésének eredményét, valamint az objektív tartalmi értékelési kiválasztási szempontok alapján elkészített szöveges értékelést. Az értékelõlapok tartalmazzák az értékelõk szakmai javaslatát.

290. Döntéshozatal 553. § (1) Az értékelést végzõk az értékelõ lapot nyomtatott formában döntésre felterjesztik az támogató részére. (2) A támogató 5 napon belül a) jóváhagyja a projektjavaslatot, b) részletes, írásban rögzített indoklás alapján elutasítja a projektjavaslatot, c) feltételekkel vagy csökkentett összköltséggel támogatja a projektjavaslatot, vagy d) részletes, írásban rögzített indoklás alapján elrendeli a projektjavaslat soron kívüli újbóli értékelését. (3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti csökkentett támogatási összeggel történõ támogatásra kell javaslatot tenni, ha a projekt adatlap költségei között olyan költség szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez, vagy aránytalanul magas.

5640


•

2011. évi 30. szám

(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti újraértékelés folyamata megegyezik a döntés-elõkészítés folyamatával. (5) A döntés jóváhagyásakor a támogató megteszi a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését. 554. §

A támogató a támogatásban részesített projekteket, a projektgazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát, a döntés idõpontját a döntést követõ 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben.

555. §

A támogató a döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban értesíti a projektgazdát a 68. alcímben foglaltak megfelelõ alkalmazásával.

291. A támogatási jogviszony létrehozása és módosítása 556. §

Ezen utasításnak a támogatási szerzõdésre, támogatói okiratra vonatkozó fejezete rendelkezéseit a technikai segítségnyújtás vonatkozásában ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

557. § (1) Támogatás kizárólag megkötött támogatási szerzõdés vagy aláírt támogatói okirat alapján folyósítható. A támogatási szerzõdést az NFÜ mint támogató köti meg kedvezményezettel. A támogatói okiratot az NFÜ mint támogató állítja ki. (2) A támogatási jogviszony a belsõ projektek esetében támogatói okirat kiállításával jön létre. (3) A támogatási jogviszony külsõ projektek esetében a tervezési felhívás rendelkezése alapján a) támogatói okirat kiállításával, vagy b) támogatási szerzõdés megkötésével történik. 558. § (1) Ha a kedvezményezett az NFÜ-n belüli szervezeti egység (belsõ projekt), mely önálló jogalanyisággal nem rendelkezik, a jogosultságokat és kötelezettségeket a következõ dokumentumok együttesen határozzák meg: a) a benyújtott és jóváhagyott projekt adatlap és mellékletei, b) a támogatói okirat és mellékletei. (2) Belsõ projektek esetében a rendelet 116. § (4) bekezdése értelmében a támogatási jogviszony a támogatási döntés meghozatalával jön létre. A támogatásra irányuló jóváhagyó döntés és a támogatói okiratot kiállítása egyidejûleg egy dokumentumban, a támogatói okirat kiállításával történik. 559. § (1) Ha a kedvezményezett az NFÜ-n kívüli szervezet vagy szervezeti egység (külsõ projekt), a támogatási jogviszony létrejöhet a támogató és a kedvezményezett között támogatói okirat kibocsátásával vagy támogatási szerzõdés megkötésével. (2) A támogatási jogviszony tartalmát, a felek jogait és kötelezettségeit a következõ dokumentumok határozzák meg: a) a benyújtott és jóváhagyott projekt adatlap és mellékletei, a támogatói okirat és mellékletei, vagy b) a támogatási szerzõdés és mellékletei.

292. A pénzügyi lebonyolítás 560. §

A technikai segítségnyújtás vonatkozásában az utasítás pénzügyi lebonyolításra vonatkozó fejezetében foglaltakat – az 561–572. §-okban foglalt eltérésekkel – megfelelõen alkalmazni kell.

293. Az idõközi kifizetési igénylés általános szabályai 561. § (1) Külsõ projektek esetében a kifizetések kizárólag utófinanszírozással valósulnak meg. (2) Belsõ projektek esetében a pénzügyi lebonyolítás ezen utasításban nem részletezett folyamata az NFÜ elnöke által kiadott, a kötelezettségvállalás és gazdálkodás rendjérõl és az ahhoz kapcsolódó szabályzatokról szóló utasításnak a kötelezettségvállalás és gazdálkodás rendjérõl szóló szabályzata (a továbbiakban: szabályzat) szerint történik.


•

2011. évi 30. szám

5641

294. A kifizetési kérelem mellé benyújtandó, pénzügyi és szakmai elõrehaladást igazoló dokumentumok 562. §

Külsõ projektek esetében a kifizetési kérelem mellé benyújtandó, pénzügyi és szakmai elõrehaladást igazoló dokumentumok alcímben foglaltak az irányadóak.

563. § (1) Belsõ projektek esetében a kifizetési kérelem mellé benyújtandó, pénzügyi és szakmai elõrehaladást igazoló dokumentumok alcímben foglaltakat nem kell alkalmazni. (2) Belsõ projektjek esetében az NFÜ szervezeti egységei mint kedvezményezettek kötelesek a szabályzat szerint keletkezõ valamennyi dokumentum rendelkezésre állásáról gondoskodni és a támogató szervezeti egység felé benyújtani. (3) A szabályzatban foglaltakon túlmenõen a kedvezményezett kifizetési igényléséhez csatolni kell a) a kedvezményezett hiteles aláírásával ellátott kifizetési kérelmet, b) a számlaösszesítõt. (4) A belsõ projektek esetében az eredeti számlákat, illetve számlaösszesítõket a rendelet 59. § (1) bekezdésében foglaltak szerint záradékolni kell.

295. Az idõszakos beszámoló 564. §

Az idõközi kifizetés kizárólag – a projekt fizikai elõrehaladását bemutató – idõszakos beszámoló benyújtásával együtt igényelhetõ.

565. § (1) A belsõ projektek esetében az idõszakos beszámolónak tartalmaznia kell az adott kifizetési igénylésben szereplõ költségekkel kapcsolatos projektelemek vonatkozásában a projektelem elõrehaladását. (2) A belsõ projektek esetében a kifizetési igényléshez kapcsolódó idõszakos beszámoló formátumát a támogató határozza meg. (3) Belsõ projektek esetében a támogató által meghatározott ütemezés szerint, de legalább félévente a kedvezményezett, a projekt valamennyi szakmai projektelemének elõrehaladását bemutató idõszakos beszámolót köteles benyújtani az adott idõszak vonatkozásában. Az adott idõszakra vonatkozó idõszakos beszámolót a kedvezményezett kifizetési igénylés nélkül is benyújthatja a támogatónak. A teljes projektre vonatkozó idõszakos beszámoló formátuma megegyezik az NFÜ által kidolgozott formátummal, melyet elektronikusan kell benyújtani az NFÜ honlapjáról elérhetõ Pályázó Tájékoztató Felületrõl egyedi, titkos jelszóval ellátott alkalmazás használatával. (4) A (3) bekezdés szerinti alkalmazás nem megfelelõ mûködése esetén az NFÜ honlapjáról letöltött adatlap kitöltése, és elektronikus adathordozóra történõ mentése, majd 1 példányban, kísérõ levéllel a támogatóhoz való beküldése szintén elfogadható. (5) A valamennyi projektelem elõrehaladását bemutató idõszakos beszámolók által lefedett jelentéstételi idõszakok egymást követik, azaz az elsõ idõszakos beszámoló által lefedett jelentéstételi idõszak kezdõ dátuma a támogatói okirat hatályba lépése, illetve a projekt fizikai megkezdése közül a korábbi idõpont, míg a következõ idõszakos beszámoló által lefedett jelentéstételi idõszak kezdõ dátuma az elõzõ idõszakos beszámoló záró dátumát követõ nap. 566. § (1) A külsõ projektek vonatkozásában az idõszakos beszámoló benyújtására a kifizetési igénylésekkel egyidejûleg kerül sor, az idõszakos beszámolónak tartalmaznia kell valamennyi projektelem elõrehaladását az adott idõszak vonatkozásában. (2) A külsõ projektek idõszakos beszámolója megegyezik az NFÜ által kidolgozott idõszakos beszámoló formátummal, melyet elektronikusan kell benyújtani az NFÜ honlapjáról elérhetõ Pályázó Tájékoztató Felületrõl egyedi, titkos jelszóval ellátott alkalmazás használatával. (3) A (2) bekezdés szerinti alkalmazás nem megfelelõ mûködése esetén az NFÜ honlapjáról letöltött adatlap kitöltése, és elektronikus adathordozóra történõ mentése, majd 1 példányban, kísérõ levéllel a támogatóhoz való beküldése szintén elfogadható. (4) Az idõszakos beszámolók által lefedett jelentéstételi idõszakok egymást követik, azaz az elsõ idõszakos beszámoló által lefedett jelentéstételi idõszak kezdõ dátuma a támogatási szerzõdés hatályba lépése, illetve a projekt fizikai

5642


•

2011. évi 30. szám

megkezdése közül a korábbi idõpont, míg a következõ idõszakos beszámoló által lefedett jelentéstételi idõszak kezdõ dátuma az elõzõ idõszakos beszámoló záró dátumát követõ nap. 567. §

A támogatási szerzõdés vagy a támogatói okirat értelmében tisztázó kérdés szükségessége esetén a támogató az idõszakos és záró beszámolón kívül bármikor jogosult a kedvezményezettõl a projektre vonatkozóan információt kérni.

296. A belsõ projekt valamennyi projektelemének elõrehaladását bemutató idõszakos beszámolójának eljárásrendje 568. §

Ezen alcím rendelkezéseit az 565. § (3) bekezdés szerinti idõszakos beszámolók vonatkozásában kell alkalmazni.

569. § (1) A támogató emlékeztetõ levelet küldhet a kedvezményezett részére, felhívva a figyelmet az idõszakos beszámoló határidõben történõ benyújtására. (2) Ha a kedvezményezett határidõben benyújtja az idõszakos beszámolót, azt a támogató a beérkezéstõl számított 15 napon belül formai és szakmai szempontokat tartalmazó, elõre összeállított lista alapján leellenõrzi. Az idõszakos beszámoló ellenõrzésébe a támogató bármely szervezeti egysége és külsõ szakértõ is bevonható. (3) Ha a kedvezményezett nem nyújtja be az idõszakos beszámolót, a támogató kezdeményezheti a kötelezettségvállalások azonnali felfüggesztését és megteheti a szerzõdésszegés jogkövetkezményei szerint szükséges eljárás lefolytatásra irányuló intézkedéseket. 570. § (1) Ha az ellenõrzés során az idõszakos beszámolóval kapcsolatban formai, illetve tartalmi hiányosságok merülnek fel vagy az idõszakos beszámolóhoz csatolandó dokumentumok valamelyike hiányzik, a támogató az idõszakos beszámoló beérkezéstõl számított 15 napon belül, legfeljebb 30 napos határidõ kitûzésével a hiány pótlására, illetve a hiba javítására szólítja fel a kedvezményezettet. A hiánypótlásra történt felszólítás tényét az EMIR-ben rögzíteni kell. (2) Ha a kedvezményezett nem teljesíti a hiánypótlási kötelezettségét, a támogató kezdeményezheti a kötelezettségvállalások azonnali felfüggesztését és megteheti a szerzõdésszegés jogkövetkezményei szerint szükséges eljárás lefolytatásra irányuló intézkedéseket. 571. § (1) A benyújtott idõszakos beszámoló ellenõrzését, hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezését követõ 5 napon belül kell dönteni és a kedvezményezettet értesíteni. (2) A jóváhagyásról a támogató értesíti a kedvezményezettet. 572. § (1) Ha az idõszakos beszámolót el kell utasítani, a támogató az elutasítás okát az ellenõrzési listában megjelöli és a támogató vezetõ beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben az elutasító döntést jóváhagyja. (2) Az elutasításról a támogató tájékoztatja a kedvezményezettet, megjelölve az elutasítás tényét és annak okait. (3) Ha az idõszakos beszámolót elutasították, a támogató köteles megvizsgálni, hogy fennáll-e szabálytalanság gyanúja. (4) Szabálytalansági gyanú fennállása esetén a szabálytalansági gyanúbejelentõ adatlap megfelelõ kitöltésével a támogató szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelõsnél. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a támogató a rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésben foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.

297. Közbeszerzés 573. § (1) A technikai segítségnyújtás vonatkozásában az utasítás közbeszerzésre vonatkozó fejezetében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy ahol a) a közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érõ értékû közbeszerzési eljárások,


•

2011. évi 30. szám

5643

b)

közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érõ értékû közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdések módosítására vonatkozó szabályok, vagy c) a központosított közbeszerzés alcím KSZ-t említ, azon a támogatót és a KFF-et is érteni kell. (2) Az utóellenõrzés megoszlik a támogató és a KFF között azzal, hogy a támogató a dokumentáció mûszaki, szakmai (elszámolhatósági) utóellenõrzését végzi el, míg a KFF a közbeszerzési-jogi ellenõrzésért felelõs. 574. § (1) Ha a támogató saját közbeszerzési eljárásának ellenõrzésérõl van szó, a támogatónak gondoskodnia kell arról, hogy a közbeszerzési eljárás mûszaki, szakmai (elszámolhatósági) ellenõrzése során legalább személyében elkülönüljön az ellenõrzést végzõ munkatárs a közbeszerzési eljárás elõkészítéséért és lebonyolításáért felelõs munkatárstól. (2) A KFF saját közbeszerzési eljárása esetén a támogató feladata a közbeszerzési-jogi ellenõrzés elvégzése. (3) A támogató külsõ szakértõt is bevonhat a közbeszerzési eljárás ellenõrzésébe.

298. Fenntartás 575. § (1) Technikai segítségnyújtás projektjei esetében a rendelet 116. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fenntartási kötelezettség nem áll fenn a projekt zárását követõen. (2) A technikai segítségnyújtás kedvezményezettjei, valamint a támogató kötelesek projekt szintû elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni, valamennyi dokumentumot elkülönítetten kezelni, és nyilvántartani, valamint a dokumentumokat 2020. december 31-ig megõrizni.

299. A projekttartalom változása 576. §

A technikai segítségnyújtás vonatkozásában az utasítás projekttartalom változására vonatkozó fejezetében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.

300. Helyszíni ellenõrzés 577. §

A technikai segítségnyújtás vonatkozásában az utasítás helyszíni ellenõrzésre vonatkozó fejezetében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.

301. Kifogás 578. § (1) A technikai segítségnyújtás vonatkozásában az utasítás kifogásra vonatkozó fejezetében foglaltakat a KSZ döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogások elbírálása alcím kivételével, a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel megfelelõen alkalmazni kell. (2) A technikai segítségnyújtás vonatkozásában a 428. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás történhet a rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti kifogással megtámadható döntés vagy intézkedés szövegében a következõ szövegrész szerepeltetésével: „E döntés ellen a támogatást igénylõ/kedvezményezett a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a döntés kézhezvételétõl számított 10 napon belül, de legfeljebb a kifogásolt döntéstõl számított 60 napon belül cégszerû aláírással ellátott, indokolt kifogást nyújthat be, ha az eljárás jogszabálysértõ, illetve tervezési felhívásba vagy támogatási szerzõdésbe ütközõ. A kifogás beérkezésétõl az azt elbíráló döntés közléséig a kifogásban foglaltakkal összefüggõ határidõk nyugszanak. A kifogást az NFÜ Jogi Fõosztályához kell benyújtani. A kifogás benyújtásához lehetõség van az Új Széchenyi Terv holnapján (www.ujszechenyiterv.gov.hu) szereplõ kifogásminta használatára, valamint a kifogás mellékleteinek elektronikus adathordozón történõ benyújtására.”

5644


•

2011. évi 30. szám

302. Szabálytalanságkezelés 579. §

A technikai segítségnyújtás vonatkozásában az utasítás szabálytalanságkezelésre vonatkozó fejezetében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.

303. Követeléskezelés 580. §

A technikai segítségnyújtás vonatkozásában az utasítás követeléskezelésre vonatkozó fejezetében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.

XVII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 581. §


582. §

Az egységes mûködési kézikönyv kiadásáról szóló 16/2011. (III. 8.) NFM utasítás hatályát veszti.

583. §

Az 582. § és az 583. § az utasítás hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

Melléklet

Elszámolható költségek – projektelem tevékenység kategóriák/ benyújtandó dokumentumok

1.

A beszámolóban részletezett tevékenységek megvalósulását, illetve a kifizetési igénylésben elszámolni kívánt költségek felmerülését alátámasztó dokumentumok

A 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti záradékolási kötelezettséget az alábbi dokumentumok vonatkozásában kell megtenni

Idõszakos, illetve záró beszámolóhoz benyújtandó alátámasztó dokumentumok

Föld- és ingatlanvásárlás Területszerzéssel kapcsolatos bizonylatok összesítõje

X

Hatósági nyilatkozatok, terület-elõkészítéshez kapcsolódó dokumentumok (kisajátítási határozat, kártalanítási jegyzõkönyv)

X

Adásvételi szerzõdés, illetve számla (ha a föld- és ingatlanvásárlásról számla is kiállításra került, úgy a szerzõdés mellé a számla is bekérendõ)

Egyszer, a költség elsõ elszámolásakor, illetve X változás esetén

Kifizetés bizonylata**

X

Tulajdoni lap

X

Értékbecslõ nyilatkozata (ha korábban nem került benyújtásra)

X

X


•


2.

5645

2011. évi 30. szám




Építés/beruházás Kivitelezõi szerzõdés (melléklet: fizetési ütemezés)

Egyszer, a költség elsõ elszámolásakor, illetve változás esetén

Számla*

X

Kis támogatástartalmú számlák összesítõje

X


X

Jogerõs hatósági engedélyek vagy azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentum (ha korábban nem került benyújtásra)

X

X

Mérnöki/mûszaki ellenõr igazolása a teljesítésrõl, ha a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. §-ában foglalt X feltételeket teljesíti az építési projektelem

X

Vállalkozó nyilatkozata a teljesítésrõl, ha a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. §-a nem vonatkozik az adott építési projektelemre

X

X

Engedélyköteles építési beruházásnál, felújításnál építési napló elsõ oldala

Egyszer, a költség elsõ elszámolásakor

X

Üzembehelyezéshez szükséges okmányok

X

Nem engedélyköteles építési beruházásnál kivitelezõ Egyszer, a költség elsõ elszámolásakor nyilatkozata a kezdésrõl

X

Kizárólag szállítói kifizetés keretében és 100%-os támogatási intenzitás esetén a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy a szállító szerepel a X köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy összevont adóigazolás a szállító részérõl (Art. 36/A. §) 3.

Eszköz/Immateriális javak beszerzése Szállítói szerzõdés/adásvételi szerzõdés/ Visszaigazolt írásos megrendelõ/Nyilatkozat arról, hogy írásbeli szerzõdés nem történt (ez abban az esetben kérhetõ, ha az elõzõek nem állnak rendelkezésre)



X

Számla*

X


X

Szállítólevél/Átadás-átvételi jegyzõkönyv/Üzembe helyezési okmányok/Immateriális javakhoz kapcsolódóan tételes átadás-átvételi jegyzõkönyv

X

X

X

5646


4.



Használt eszközbeszerzés elszámolhatósága esetén nyilatkozat, hogy az eszköz korábbi beszerzése az elõzõ hét év során nem nemzeti vagy közösségi támogatás igénybevételével történt

X


•

2011. évi 30. szám


Szolgáltatás Szerzõdés/Nyilatkozat, arról hogy írásbeli szerzõdés nem történt/visszaigazolt írásos megrendelõ


Számla*

X


X


X

Teljesítésigazolás az elvégzett szolgáltatásról/Minta a tárgyiasult szolgáltatásról (elektronikusan) pl. tanulmány, terv

X

X X

4.1. Képzés esetén a teljesítés igazolására a következõk szolgálnak: Részvételt igazoló jelenléti ívek

X

A képzõ intézmény által kiállított, a képzés sikeres elvégzését igazoló dokumentumok (pl. vizsgadokumentációs, vagy oklevél, vagy bizonyítvány)

X

Részvétel igazolása elektronikus adathordozón dokumentáltan (pl. fotó, audio, videó)

X

4.2. Szakértõi díjak esetén a teljesítés igazolására a következõk szolgálnak: Kedvezményezett részérõl aláírásra jogosult személy, valamint a szakértõ által ellenjegyzett beszámoló az X elvégzett tevékenységrõl 4.3. Közbeszerzési szakértõi díj esetén a teljesítés igazolására a következõk szolgálnak: Az eljárás alapján megkötött vállalkozási szerzõdés

X

Tájékoztató az eljárás eredményérõl címû hirdetmény X Beszámoló a tárgyidõszaki tevékenységrõl

X

4.4. Nyilvánosság biztosítása esetén a teljesítés igazolására a következõk szolgálnak: Elektronikus adathordozón dokumentáltan (fotó, audio, videó, meghívó)

X


•

5647

2011. évi 30. szám




4.5. Mûszaki ellenõr esetén a teljesítés igazolására a következõk szolgálnak: Építési számlához kapcsolódó mûszaki/mérnöki igazolás, illetve vállalkozó nyilatkozata a teljesítésrõl

Kizárólag akkor, ha építés kapcsán korábban még nem került benyújtásra

A kedvezményezett igazolása a mérnöki/mûszaki ellenõr teljesítésérõl

X

4.6. Rendezvény esetén a teljesítés igazolására a következõk szolgálnak:

5.

6.

7.

Részt vevõ által aláírt jelenléti ív

X

Meghívó

X

Részvétel igazolása elektronikus adathordozón dokumentáltan (fotó, audio, videó)

X

Általános (rezsi) költségek – arányosítás esetén Általános (rezsi) költségek összesítõje

X

Számla*

X


X

Arányosítási módszer leírása


X

Bérleti díjak (föld, ingatlan, iroda) Bérleti szerzõdés



X

Számla*

X


X

Arányosítási módszer leírása


X

Lízingdíjak Lízingszerzõdés (szerzõdés melléklete: lízingdíjak ütemezése)



X

Számla*

Egyszer, a költség elsõ X elszámolásakor


5648


8.




X

Pénzügyi értesítõ (lízing)

X

ÁFA bekérõ (lízing)

X


Személyi jellegû költségek Személy jellegû költségek összesítõje

X

Munkaszerzõdés/Megbízási szerzõdés/Kinevezés/ Célfeladat-kiírás (tartalmazva a projekt azonosítóját és a projektben elvégzendõ tevékenység leírását) (Kizárólag akkor, ha a projekt terhére elszámolni kívánt illetmény + járulékai meghaladják a bruttó 50 E Ft/adott személy/hó összeget)



X

Munkaidõ-nyilvántartás (ha nem a teljes bérköltség kerül elszámolásra az adott projekt terhére)

X

Munkaszerzõdés esetén munkaköri leírás (amely tartalmazza a projekt azonosítóját és a projektben elvégzendõ tevékenység leírását)

Projektmegvalósítók esetén egyszer, a költség elsõ elszámolásakor, illetve változás esetén

Bérjegyzék/fizetési jegyzék/adóhatóság folyószámla kivonat az illetményekrõl

X

X

Számla*

X

X


X

Átadás-átvételi igazolás

X

Étkezési hozzájárulás esetén (személyi jellegû költségek összesítõ része)

9.

Útiköltség, kiküldetés (napidíj és szállás) költsége Összesítõ az utazási és kiküldetési (napidíj) költségtérítés elszámolásához

X

Számla*

X

Bérlet/jegy

X


X

Kiküldetési rendelvény/Kiküldetési utasítás

X

10. Értékcsökkenés Összesítõ értékcsökkenés elszámolásához

X

X

X

•

2011. évi 30. szám



•

5649

2011. évi 30. szám





11. Saját teljesítés Saját teljesítéshez kapcsolódó költségek összesítõje

X

Saját teljesítéshez kapcsolódó számlák, számviteli bizonylatok, kimutatások

X

X

12. Hatósági díjak Hatósági határozat, engedély, végzés

X

Számla/postai átutalási megbízás

X


X

X

13. Fordított ÁFA ÁFA-összesítõ fordított adózás esetén

X

Számla*

X

Az ÁFA befizetését igazoló bizonylat (bankszámla-kivonat), amennyiben a kedvezményezett befizetõ pozícióban van/ a kedvezményezett nyilatkozata, ha a kedvezményezett visszaigénylõ pozícióban van

X

14. Könyvvizsgálat

Könyvvizsgálói igazolás/jelentés

Egyszer, záró kifizetés igénylés esetén, ha a támogatási szerzõdés elõírja

* Külföldi számla esetén a számlán szerepelnie kell a számla lényeges tartalmi elemeinek magyar nyelvre történõ fordításának. ** Kifizetés bizonylata alatt szállítói finanszírozás esetén a számla támogatáson felüli összegének kifizetését igazoló dokumentum értendõ. *** Engedményezés esetén szükséges benyújtandó dokumentum az Engedményezési szerzõdés. A “/” jel a felsorolt dokumentumok közötti vagylagosságot jelenti.

5650


•

2011. évi 30. szám

A nemzeti fejlesztési miniszter 25/2011. (V. 6.) NFM utasítása az illetményszámfejtés eljárási rendjérõl A központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet és a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjérõl szóló 37/2001. (X. 25.) PM rendelet alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkáltatónál az illetmény-számfejtéssel kapcsolatos feladatokról a következõ utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya 1. §

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) mint illetményszámfejtõ helyet mûködtetõ költségvetési szerv a nála foglalkoztatottak illetményének és egyéb járandóságainak számfejtése során a jelen utasítás rendelkezései szerint jár el.

Értelmezõ rendelkezések 2. §

Jelen utasítás alkalmazása során 1. központosított illetményszámfejtés: a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) által biztosított egységes illetményszámfejtési, eljárási és információs rendszer, amely az NFM-nél foglalkoztatottak illetményének számfejtésére és a kapcsolódó adatszolgáltatásra terjed ki; 2. NFM illetményszámfejtõ hely: az NFM Intézményfelügyeleti és Igazgatási Fõosztály Szolgáltatás-koordinációs és Illetmény-számfejtési Osztálya; 3. jelentõfelelõs: a MÁK központosított illetményszámfejtés, valamint az illetményszámfejtõ hely közötti kapcsolattartásra kijelölt személy; 4. alkalmazásgazda: az illetményszámfejtõ hely által használt központosított illetményszámfejtési rendszer (KIR), valamint központosított lekérdezõ rendszer (KLR) helyi üzemeltetéséért felelõs személy.

Az illetményszámfejtés mûködése 3. §

(1) A központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat részben a MÁK, részben az NFM illetményszámfejtõ hely látja el. (2) A MÁK illetmény-számfejtési feladatait a MÁK és az NFM között létrejött Együttmûködési Megállapodás tartalmazza. (3) Az NFM illetményszámfejtõ hely feladatai magukban foglalják az illetményszámfejtés elõkészítését, az adatszolgáltatást, az illetményszámfejtés ellenõrzését, valamint a nem rendszeres és külsõ személyi juttatások intézményi ágon történõ számfejtését.

Az NFM illetményszámfejtõ hely rendszeres illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatai 4. §

(1) Az illetményszámfejtés elõkészítése során az NFM illetményszámfejtõ hely végzi az NFM-nél kormány-tisztviselõi jogviszony, munkajogviszony vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján foglalkoztatottakkal (ösztöndíjas foglalkoztatottak, prémium évek programba vagy különleges foglalkoztatási állományba helyezett, valamint az állami vezetõi jogviszony alapján foglalkoztatottak) (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kapcsolatos dokumentumok (jogviszony létesítése, módosítása, megszûnése, megszüntetése), a járandóságokat terhelõ levonásokkal, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival összefüggõ iratok, bizonylatok felülvizsgálatát, összeállítását és a MÁK felé történõ továbbítását a (2)–(7) bekezdésekben foglaltak szerint. (2) Az NFM illetményszámfejtõ hely a Humánpolitikai Fõosztály által megküldött, az (1) bekezdés szerinti jogviszonyok létesítésével kapcsolatos alábbi dokumentumokat továbbítja a MÁK részére: a) kinevezés; b) adatfelvételi lap a foglalkoztatott törzsadatairól;


c)

(3)

(4)

(5) (6)

(7)

•

2011. évi 30. szám

5651

elõzõ munkáltatótól kapott igazolások: adó adatlap, levonásokkal kapcsolatos nyilatkozatok, munkaviszonyigazolás, igazolás az egészségbiztosítási ellátásokhoz (az elõzõ jogviszonyból származó igazolások hiányában, a foglalkoztatott nyilatkozata a köztartozás-mentességrõl); d) TB-kiskönyv (ennek hiányában nyilatkozat arról, hogy azt kiadni, pótolni a foglalkoztatott nem tudja); e) letiltások (köztartozások, gyermektartási díj esetén); f) levonásokkal kapcsolatos nyilatkozatok (szakszervezeti tagság, önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári saját rész, meghatalmazás folyószámlára való fix összegû utalásról); g) magánnyugdíj-pénztári belépési nyilatkozat; h) önkéntes nyugdíjpénztári belépési nyilatkozat; i) egészségpénztári belépési nyilatkozat; j) cafetérianyilatkozat; k) ösztöndíjas foglalkoztatott esetén a vonatkozó szerzõdés, adatfelvételi lap, START-kártya; l) prémiuméves foglalkoztatott, valamint különleges foglalkoztatási állományba helyezett esetén a foglalkoztatásról szóló megállapodás. Az NFM illetményszámfejtõ hely a Humánpolitikai Fõosztály által megküldött, az (1) bekezdés szerinti jogviszonyok megszüntetésével kapcsolatos alábbi dokumentumokat továbbítja a MÁK részére: a) jogviszonyt megszüntetõ dokumentum; b) cafetériaelszámolás; c) elszámoló lap. Az NFM illetményszámfejtõ hely a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenõen az alábbi dokumentumokat továbbítja a MÁK részére: a) jogviszony-módosítások, átsorolások, kinevezésmódosítások dokumentumai; b) a szervezeti egységek által megküldött távolmaradási jelentések alapján, az igazolt és igazolatlan távollétek, betegség miatti távollétek, gyermek gondozása, ápolása miatti távollétek rögzített állománya; c) egészségbiztosítási ellátásokkal (táppénz, üzemi baleseti táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) kapcsolatos igazolások, igénybejelentések; d) a bírósági letiltás alapján történõ végrehajtás (egyidejûleg az érintett munkatárs, valamint a letiltás érvényesítését kérõ személy értesítése a letiltás foganatosításáról); e) egyéb, az illetményszámfejtést érintõ változás dokumentumai (magánnyugdíj-pénztári, önkéntes kölcsönös nyugdíj- vagy egészségpénztári belépés, átlépés); f) jogalap nélküli kifizetések esetén (pl. munkabér-túlfizetés) visszafizetésrõl szóló határozat eredeti példánya; g) szervezeti átalakulás esetén az egyes szervezeti egységek részére biztosított azonosító kódok. Az NFM illetményszámfejtõ hely ellenõrzi a MÁK által végzett havi illetményszámfejtést a próbaszámfejtés során, és a javításokat, módosításokat megküldi a MÁK részére. A MÁK által végzett havi fõszámfejtést követõen az NFM illetményszámfejtõ hely az e-adattárból letöltött – következõ – utalási állományokat, valamint a nyomtatott fizetési jegyzékeket átadja az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Fõosztály Igazgatási Osztály részére utalás céljából: a) MÁK által elszámolt nettó járandóságok; b) pénzbeli egészségbiztosítási ellátások; c) letiltások, levonások; d) önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári egyéni tagdíjak és munkáltatói kiegészítések; e) nem rendszeres ágon számfejtett kifizetések. Az NFM illetményszámfejtõ hely feladata az (1)–(6) bekezdésben foglaltakon túlmenõen: a) a munkáltatói szerzõdések megkötésének elõkészítése az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, valamint egészségpénztárakkal, b) az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári bevallással kapcsolatban a MÁK által megküldött összesített, pénztárankénti lista ellenõrzése és továbbítása a pénztárak felé, c) a jövedelemre, jogviszonyra vonatkozó igazolások, valamint az Európai Egészségbiztosítási Kártya igénylésére szolgáló igazolások kiadása, d) a személyi jövedelemadó bevallással kapcsolatos munkáltatói igazolások, nyilatkozatok, aláíróívek kiadása a szervezeti egységek részére (az év közben megszûnt jogviszony esetén a munkáltatói igazolás megküldése a munkatárs lakcímére); e) adóbevallással kapcsolatos nyilatkozatok, kedvezményre jogosító igazolások megküldése a MÁK részére;

5652


f) g) h)

•

2011. évi 30. szám

éves adóelszámolások, aláírólisták megküldése a szervezeti egységek részére, a visszaérkezõ listák továbbítása a MÁK felé; a fõvárosi és megyei kormányhivatalok megkereséseire való adatszolgáltatás; a munkáltató részére szükséges éves, havi, napi szintû kimutatások elõállítása a KLR-lekérdezõprogram segítségével.

Az NFM illetményszámfejtõ hely nem rendszeres illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatai 5. §

(1) Az NFM illetményszámfejtõ hely feladata a következõ, nem rendszeres kifizetések rögzítése a KIR-rendszerben: a) deviza napidíj, az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Fõosztály Igazgatási Osztály elszámolása alapján; b) kitüntetések, a Humánpolitikai Fõosztály feljegyzése alapján; c) célfeladathoz kötõdõ céljuttatás, a nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: Miniszter) által jóváhagyott teljesítés igazolások alapján, amelyeket a Humánpolitikai Fõosztály továbbít az NFM illetményszámfejtõ hely részére; d) teljesítményértékelõ rendszerhez kapcsolódó jutalom, a Miniszter által jóváhagyott lista alapján, amelyeket a Humánpolitikai Fõosztály továbbít a részére; e) utazási költségtérítés, az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Fõosztály Igazgatási Osztálya által megküldött elszámolás alapján; f) rendszeres ágon nem számfejthetõ természetbeni juttatások, a Humánpolitikai Fõosztály által megküldött egyéni cafeterianyilatkozatok alapján; g) személyhez nem köthetõ egyéb kifizetések (pl. szakmai képzések költsége), az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Fõosztály Igazgatási Osztálya által megküldött összesítõ alapján; h) számlával elszámoló személyek juttatásai, az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Fõosztály Igazgatási Osztály elszámolási bizonylata alapján. (2) Az NFM illetményszámfejtõ hely végzi a megbízási díjak számfejtését a részére megküldött teljesítésigazolások, valamint a változóbérek számfejtését (pl. szabadidõ-megváltás, helyettesítési díj) a Humánpolitikai Fõosztály feljegyzése alapján.

Az illetmények kifizetése 6. §

(1) Az illetmény kifizetésének napja legkésõbb a tárgyhónapot követõ hónap 5. napja; amennyiben ez a nap szabad- vagy munkaszüneti nap, akkor az azt megelõzõ munkanap. A fizetési jegyzékek kiadásának napja legkésõbb a tárgyhónapot követõ hónap 10. napja. (2) A rendszeres juttatások számfejtésének idõszaka a tárgyhónap, amely hónap közben létesített jogviszony esetén az elsõ munkanaptól a tárgyhó utolsó napjáig terjed. (3) A változó bérek és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak elszámolási idõszaka – a távolmaradási jelentés alapján – a tárgyhónapot megelõzõ hónap 1. napjától a hónap utolsó napjáig tart.

Záró rendelkezés 7. §

Jelen utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az illetményszámfejtés eljárási rendjérõl szóló 14/2010. (III. 26.) KHEM utasítás. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter


•

2011. évi 30. szám

5653

A nemzeti fejlesztési miniszter 26/2011. (V. 6.) NFM utasítása a közbeszerzések központi ellenõrzésérõl és engedélyezésérõl szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben foglaltak végrehajtásának szabályozásáról A közbeszerzések központi ellenõrzésérõl és engedélyezésérõl szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben foglalt ellenõrzési és engedélyezési eljárások elõkészítésének, lefolytatásának, belsõ ellenõrzésének felelõsségi rendjérõl, a nemzeti fejlesztési miniszter nevében eljáró, az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelõsségi körérõl és az eljárások dokumentálási rendjérõl a következõk szerint rendelkezem:

Az utasítás hatálya 1. §

(1) Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) valamennyi szervezeti egységére, amennyiben a közbeszerzések központi ellenõrzésérõl és engedélyezésérõl szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tárgyi hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárást, vagy szerzõdéskötést kezdeményez. (2) Az utasítás tárgyi hatálya megegyezik a Rendelet tárgyi hatályával.

A döntési jogkör gyakorlója (döntéshozó) 2. §

A nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) Rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt feladataival kapcsolatos döntési jogkörében az NFM vagyonpolitikáért felelõs államtitkára jár el a Rendelet 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

A delegálási jogkör gyakorlója (delegáló) 3. §

A miniszter a Rendelet 5. § (1) bekezdésében foglalt delegálási jogkörében az NFM vagyonpolitikáért felelõs államtitkára által irányított közbeszerzésért felelõs helyettes államtitkársága, Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Fõosztályának (a továbbiakban: Fõosztály) vezetõje jár el.

Közbeszerzési felügyelõ 4. §

(1) Jelen utasítás szerinti eljárásokra eljárásonként egy kormánytisztviselõ (a továbbiakban: Felügyelõ) és helyettesítõje kerül kijelölésre. A Felügyelõ feladata az ellenõrzési feladatok dokumentált elvégzése, döntés-elõkészítõ javaslatok (elõterjesztések) elkészítése és felterjesztése az 5. § szerinti eljárásrendben, döntéshozatalra. A Felügyelõ helyettesítõje a Felügyelõ akadályoztatása esetén biztosítja a folyamatos ügymenetet. (2) Felügyelõnek és helyettesítõjének a Fõosztálynak az a kormánytisztviselõje jelölhetõ ki, aki a kijelölését megelõzõen jogszabályban meghatározott módon vagyonnyilatkozatot tett és legalább B típusú nemzetbiztonsági minõsítéssel rendelkezik. A Felügyelõ és helyettesítõje az adott eljárás vonatkozásában köteles összeférhetetlenségi és – az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetõleg alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintõ vagy különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) hatálya alá tartozó beszerzések esetében – titoktartási nyilatkozatot tenni. (3) A Felügyelõk, helyettesítõk tevékenységük során nem vehetnek részt azoknak az ügyeknek az intézésében, amelyeknél részükrõl a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-a – illetve Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a Korm. rendelet 13. §-a – szerinti összeférhetetlenség áll fenn. Az összeférhetetlenségi – és a Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében alkalmazandó összeférhetetlenségi és titoktartási – nyilatkozatok mintáját jelen utasítás 1/a. és 1/b. mellékletei tartalmazzák. (4) A Fõosztály az ellenõrzési feladatok ellátásához tanácsadóként belsõ és külsõ szakértõ(ke)t, szakértõ cég(ek)et, hivatalos közbeszerzési tanácsadót is igénybe vehet, ha ezt a közbeszerzés értéke, a feladat speciális jellege indokolja. A külsõ szakértõvel és a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval a Fõosztály javaslatára az NFM közbeszerzésért felelõs

5654


•

2011. évi 30. szám

helyettes államtitkára (a továbbiakban: helyettes államtitkár) szerzõdik, a belsõ szakértõt a Fõosztály kéri fel és a Felügyelõ vagy helyettesítõje tartja velük a kapcsolatot. A Fõosztály felelõs azért, hogy a belsõ és a külsõ szakértõ az összeférhetetlenségi és – a Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében – a titoktartási nyilatkozatot megtegye. A külsõ szakértõk és a külsõ hivatalos közbeszerzési tanácsadók szerzõdésében rögzíteni kell, hogy kötelesek az általuk végzett feladatok (elkészített dokumentumok) tekintetében megfelelõségi nyilatkozatot tenni, amelyben az általuk elvégzett feladatok, elkészített dokumentumok jogszerûségét, illetve az adott szakterület szerinti szakszerûségét tanúsítják. (5) Az összeférhetetlenségrõl a Fõosztály vezetõjét (a továbbiakban: fõosztályvezetõ) haladéktalanul tájékoztatni kell. Nem lehet Felügyelõ, helyettesítõ, külsõ szakértõ, akivel szemben az adott eljárás folyamán összeférhetetlenségi ok merült fel. A fõosztályvezetõ a saját személyét érintõ összeférhetetlenségi ok esetén az adott eljárásban feladatkörét köteles írásban helyettesére átruházni, amelyrõl tájékoztatja a helyettes államtitkárt. A külsõ szakértõ személye vonatkozásában felmerülõ összeférhetetlenség esetén a fõosztályvezetõ gondoskodik a helyettesítésrõl. Az adott eljárás megkezdése elõtt szükséges gondoskodni az összeférhetetlenségi nyilatkozat aláírattatásáról, és a közbeszerzési eljárás mindaddig nem kezdhetõ meg, amíg azok nem állnak a Fõosztály rendelkezésére. Az adott eljárásra vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatokat az adott eljárás dokumentumaként kell kezelni. (6) Az informatikai tárgyú közbeszerzés, szerzõdés esetén, továbbá amennyiben a közbeszerzés, vagy a szerzõdés tárgya nem kizárólag informatikai eszköz vagy szolgáltatás, de az informatikai eszközre, illetve szolgáltatásra esõ szerzõdési érték eléri a nettó ötvenmillió forintot (a továbbiakban együtt: informatikai tárgyú beszerzés) az ellenõrzési, engedélyezési eljárásban az Informatikai Felügyeleti és Ellenõrzési Fõosztály vezetõje által kijelölt informatikai szakmai referens (a továbbiakban: IT referens) is részt vesz, mint belsõ szakértõ. Az IT referens vonatkozásában a (3) és az (5) bekezdésben rögzített nyilatkozatokra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadóak.

A központi ellenõrzés és engedélyezés eljárásrendje 5. §

(1) A Fõosztály végzi a) a Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzések indokoltságának vizsgálatát, és a közbeszerzési eljárások, valamint a Rendelet hatálya alá tartozó szerzõdések ellenõrzését, közbeszerzési eljárások, szerzõdések Rendelet szerinti kezelését a (2)–(16) bekezdésben foglaltak szerint, b) az a) pont szerinti engedélyezéshez szükséges döntés-elõkészítõ feladatokat, a Rendelet végrehajtása hatékonyságának biztosítása érdekében szükséges kiegészítõ feladatokat (az érintett szervezetek közbeszerzési terveinek, közbeszerzési szabályzatainak ellenõrzése, KÉ és TED hirdetményeik monitorozása, jogszabálysértés esetén javaslattétel a Közbeszerzési Döntõbizottságnál jogorvoslati eljárás megindítására). (2) A Rendelet szerinti – a közbeszerzési eljárásokra, szerzõdésekre vonatkozó – dokumentumok vizsgálata, a közbeszerzési eljárások bonyolítása során személyes részvétellel folytatott ellenõrzések, az indokoltság megítélésének szempontjai a következõk: – a közbeszerzések és szerzõdések szabályszerûsége, – a közbeszerzések és a szerzõdések kormányzati céloknak megfelelõ optimalizáltsága, – a közpénzek takarékos felhasználása, – a szükséges beszerzések költséghatékony megvalósítása, – hazai vállalkozások, KKV-k részesedésének növelése az állami beszerzésekbõl, – a szociális, a környezetvédelmi, környezetgazdasági szempontok érvényesülése, – a befolyásolástól mentessége (különbözõ lobbicsoportok és érdekek befolyásának kiszûrése), – objektivitás, – átláthatóság. (3) A [email protected] e-mail címre beérkezett – közbeszerzési eljárás megindítására, szerzõdés megkötésére, módosítására vonatkozó – elõterjesztést és mellékleteit (a beterjesztõk által aláírtan scannelve, valamint szerkeszthetõ formában egyaránt benyújtott dokumentumok) a Nyilvántartási Osztály (a továbbiakban: Nyilvántartás) formai szempontból ellenõrzi és 3 munkanapon belül intézkedik az ellenõrzés eredménye szerint. (4) Az NFM, mint elõterjesztõ esetében a közbeszerzési eljárások tekintetében az NFM Közbeszerzési Bizottsága a kezdeményezõ, szerzõdéskötés és szerzõdésmódosítás esetében pedig az NFM illetékes szervezeti egysége. (5) Formai hiányosság esetén az elõterjesztést a Nyilvántartás – a Rendelettel összhangban – elektronikus úton visszaküldi az elõterjesztõnek.


•

2011. évi 30. szám

5655

(6) Formai megfelelés esetén a Nyilvántartás – a beérkezett e-mailt iktatja, – elektronikus mappát nyit az eljárásnak, – az elektronikus mappában elhelyezi az e-mailt és csatolmányait, – kérelmezi a fõosztályvezetõtõl az eljárás Felügyelõjének és helyettesítõjének 2 munkanapon belül történõ kijelölését, valamint informatikai tárgyú közbeszerzés, illetve szerzõdés esetén kérelmezi az Informatikai Felügyeleti és Ellenõrzési Fõosztály vezetõjénél az IT referens 2 munkanapon belül történõ kijelölését, – a kijelölést követõen – 3 munkanapon belül – az elõterjesztõnek iktatott formában, a 2. melléklet szerinti minta alkalmazásával visszaigazolja elektronikusan az elõterjesztés nyilvántartásba vételét, megadva a kijelölt Felügyelõ és helyettesítõjének nevét, elérhetõségeit. (7) A kijelölt Felügyelõ végzi az elõterjesztés és mellékleteinek érdemi vizsgálatát, – informatikai tárgyú beszerzés esetén a 4. § (6) bekezdés szerint kijelölt IT referens álláspontjának figyelembevételével –, kapcsolatot tart az elõterjesztõ által az elõterjesztésben megadott kapcsolattartóval a kiegészítõ információk bekérése és az elõterjesztés egyértelmûsítése érdekében. (8) A Felügyelõ az elõterjesztés érdemi vizsgálatának lezárásaként – a visszaigazolás kiküldésének napjától számított legkésõbb 10. munkanapig – a 3. melléklet szerinti jelentést és 4. melléklet szerinti iktatott döntés-elõkészítõ javaslatot készít, amelyet a fõosztályvezetõ és a helyettes államtitkár útján megküld a döntéshozó részére. A döntés-elõkészítõ javaslat hiányossága, nem egyértelmûsége esetén a fõosztályvezetõ, a helyettes államtitkár és a döntéshozó a javaslatot rájegyzéssel visszaadja a szolgálati út betartásával a Felügyelõnek. (9) A döntéshozatalt követõen a Nyilvántartás a döntésnek megfelelõen az 5. melléklet szerinti minta alkalmazásával elektronikus úton megküldi – legkésõbb a döntés napját követõ elsõ munkanapon – az iktatott állásfoglalást a kezdeményezõnek, az illetékes tárcának, valamint e-mailben értesíti a kijelölt Felügyelõt és helyettesítõjét. Abban az esetben, amennyiben a döntés szerint a közbeszerzési eljárás megindítható, az 5. melléklet kiegészül azzal az értesítéssel, hogy az elõterjesztés visszaigazolásakor feltüntetett Felügyelõ, illetve helyettesítõje a Rendelet 5. § (1)–(3) bekezdése alapján, mint megfigyelõ kerül kijelölésre, így jogosult a közbeszerzési eljárás bármely szakaszában delegáltként részt venni. (10) Elutasítás esetén a nyilvántartásban az ellenõrzési feladat lezárását kell rögzíteni. (11) Az eljárás megindításának engedélyezése esetén a fõosztályvezetõ – a Felügyelõt és helyettesítõjét értesítõ e-mailben – meghatározza az eljárás lebonyolításának ellenõrzési metodikáját (dokumentum alapú és/vagy személyes részvétellel történõ) és a Felügyelõ ennek megfelelõen egyezteti az elõterjesztõ kapcsolattartójával a technikai részleteket. (12) A Felügyelõ az eljárási szakaszok indító dokumentumainak az elõterjesztés mellékleteivel való azonosságát ellenõrzi azok kiadása elõtt. Az ellenõrzésrõl a 6. melléklet szerinti minta alkalmazásával jelentést készít a fõosztályvezetõ részére. (13) A Felügyelõ az eljárás lebonyolításáról ellenõrzési jelentést készít a Fõosztályvezetõ részére, amelyben kitér az adott eljárás valamennyi eljárási cselekményével kapcsolatos megállapításaira és összegezõ javaslatot tesz a további intézkedés(ek)re. (14) A Felügyelõ az eljárás eredményének megállapítását követõen a nyertesnek javasolt ajánlattevõ valamennyi iratát ellenõrzi, és iktatott döntés-elõkészítõ javaslatot készít az 7. melléklet szerinti minta alkalmazásával, amelyet a fõosztályvezetõ és a helyettes államtitkár útján megküld a döntéshozó részére. A döntés-elõkészítõ javaslat hiányossága, nem egyértelmûsége esetén a fõosztályvezetõ, a helyettes államtitkár és a döntéshozó a javaslatot rájegyzéssel visszaadja a szolgálati út betartásával a Felügyelõnek. (15) A döntéshozatalt követõen a Nyilvántartás a döntésnek megfelelõen elektronikus úton megküldi a 8. melléklet szerinti minta alkalmazásával elkészített, iktatott állásfoglalást a kezdeményezõnek, az illetékes tárcának, a Felügyelõnek és helyettesítõjének. (16) Az eljárással kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot (beleértve az e-maileket is), dokumentumot elektronikusan az eljárás elektronikus mappájában kell elhelyezni.

Nyilvántartás 6. §

A Fõosztály a Rendelet szerint lefolytatott eljárásokról, a közbeszerzési szabályzatokról, a Rendelet hatálya alá tartozó szervezetek által negyedévente megküldött statisztikai adatokról, továbbá a közbeszerzési tervvel, közbeszerzési szabályzattal és azok módosításával kapcsolatos információkról nyilvántartást vezet.

5656


•

2011. évi 30. szám

Záró rendelkezések 7. §

(1) Jelen utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. (2) Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépését megelõzõen, de 2011. március 31-ét követõen beérkezett elõterjesztések esetében is alkalmazni kell a hatálybalépést követõ eljárási cselekményekre. (3) Hatályát veszti a jelentõs értékû közbeszerzések megindításának egyes kérdéseirõl szóló 1132/2009. (VIII. 7.) Korm. határozat végrehajtásának minisztériumon belüli rendjérõl szóló 39/2009. (IX. 11.) KHEM utasítás, továbbá „a jelentõs értékû közbeszerzések megindításának egyes kérdéseirõl szóló 1132/2009. (VIII. 7.) Korm. határozat végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél” tárgyú 37/2009. (IX. 11.) KHEM utasítás. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

1/a. melléklet a 26/2011. (V. 6.) NFM utasításhoz

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

Alulírott ………………………………, mint a ………. számú, a közbeszerzések központi ellenõrzésérõl és engedélyezésérõl szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szerinti eljárásban az NFM által kijelölt felügyelõ/felügyelõ helyettesítõje/IT referens kijelentem, hogy a fentiekben megjelölt eljárásban velem szemben a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. §-ában foglalt kizáró körülmények, összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn. Egyúttal kijelentem, hogy fentiekben megjelölt tárgyú közbeszerzési eljárás során tudomásomra jutott, a Kbt. 73. §-ának (1) bekezdésében és a Polgári Törvénykönyv 81. §-ának (2) és (3) bekezdésében így meghatározott üzleti titkot megõrzöm. Tudomással bírok arról, hogy a Kbt. 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás további részében nem lehet ajánlattevõ vagy alvállalkozó a jelzett jogszabályhely hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel az a)–d) pontok szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet. Kötelezettséget vállalok arra, hogy összeférhetetlenség esetén az összeférhetetlenségi okot az Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Fõosztály vezetõjének haladéktalanul írásban bejelentem és ezt követõen az eljárásban nem veszek részt. Aláírásommal elismerem, hogy a rendelkezésemre bocsátott …/2011. (…) NFM utasításban foglaltakat megismertem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezõnek ismerem el.

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap

……………………………………… aláírása


•

5657

2011. évi 30. szám

1/b. melléklet a 26/2011. (V. 6.) NFM utasításhoz

Nyilatkozat

Alulírott, …………..…………….................* (név/cégnév) ...................................………. *(szig.szám/cégjegyzékszám, illetve adószám) ............................……………………….* (lakcím/székhely), a ……….számú, a közbeszerzések központi ellenõrzésérõl és engedélyezésérõl szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szerinti eljárásban az NFM által kijelölt felügyelõ/felügyelõ helyettesítõje/IT referens az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetõleg alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintõ vagy különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései alapján teljes felelõsségem tudatában kijelentem: – az érdekelt céggel sem én, sem a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozóm nem áll munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; – sem én, sem a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozóm az érdekelt cégnek nem vezetõ tisztségviselõje, vagy felügyelõbizottsági tagja; – sem én, sem a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozóm nem rendelkezik az érdekelt cégben tulajdonosi részesedéssel. Jelen nyilatkozatot, mint az eljárásban az NFM által kijelölt felügyelõ/felügyelõ helyettesítõje/IT referens teszem.

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap ……………………………………… aláírás

2. melléklet a 26/2011. (V. 6.) NFM utasításhoz iktatószám:……………………

VISSZAIGAZOLÁS Közbeszerzési eljárás / szerzõdéskötési /szerzõdésmódosítási – 46/2011. (III. 25. Korm. rendelet szerinti – kezdeményezés nyilvántartásba vételérõl

1. A közbeszerzési eljárást kezdeményezõ szervezet adatai: Megnevezése: Székhelye: Kapcsolattartó neve: Telefon: Fax: E-mail cím: Irányítási/felügyeleti/vagyonkezelõi jogokat gyakorló tárca megnevezése: Minisztériumi kapcsolattartó neve: Minisztériumi kapcsolattartó elérhetõsége:

5658


•

2011. évi 30. szám

2. A közbeszerzés/szerzõdés tárgya, mennyisége és részajánlattétel esetén a részek megnevezése: 3. Az eljárás/szerzõdés (becsült) értéke (nettó érték): 4. A közbeszerzés elõterjesztõ által javasolt formája (eljárásrend, eljárástípus): 5. Az elõterjesztés NFM-hez érkezésének idõpontja: A fentiek szerint meghatározott közbeszerzési eljárás /szerzõdéskötés/szerzõdésmódosítás kezdeményezését az NFM Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Fõosztálya a megjelölt iktatószámon nyilvántartásba vette. Az NFM Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Fõosztály által az elõterjesztéshez kijelölt

Felügyelõ neve: Felügyelõ elérhetõségei:

[telefonszám] [e-mail cím]

Felügyelõ helyettesítõjének neve: Felügyelõ helyettesítõjének elérhetõségei:

[telefonszám] [e-mail cím]

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap

……………………………………… fõosztályvezetõ


•

5659

2011. évi 30. szám

3. melléklet a 26/2011. (V. 6.) NFM utasításhoz

ELLENÕRZÉSI JELENTÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. a)

b)

14.

A vizsgálatot végzõ szervezet: A vizsgálatot végzõ neve: A vizsgálatra vonatkozó jogi felhatalmazás: a közbeszerzések központi ellenõrzésérõl és engedélyezésérõl szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet A vizsgálati jelentés száma: A vizsgálat tárgya (RFRD/AFAD/SZK/SZM): Szerzõdés tárgya: Beszerzés becsült értéke: A Kezdeményezõ megnevezése: Ajánlatkérõ típusa: Eljárási rezsim: Eljárás típusa: Beszerzés tárgya: Észrevételek: Felhívás aa) a választott eljárástípus indokoltsága: igen / nem, ha nem, akkor miért? ab) a választott eljárástípus jogalapjának megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? ac) a kizáró okok megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? ad) a kizáró okok igazolásának megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? ae) a kizáró okok elõírásának indokoltsága: igen / nem, ha nem akkor miért? af) a pénzügyi-gazdasági alkalmasság megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? ag) a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásának megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? ah) a pénzügyi-gazdasági alkalmasság elõírásának indokoltsága: igen / nem, ha nem akkor miért? ai) a mûszaki-szakmai alkalmasság megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? aj) a mûszaki-szakmai alkalmasság igazolásának megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? ak) a mûszaki-szakmai alkalmasság indokoltsága: igen / nem, ha nem akkor miért? al) a bírálati szempont megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? am) a biztosítékok megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? an) a biztosítékok indokoltsága: igen / nem, ha nem akkor miért? ao) az egyéb információk megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? Dokumentáció ba) Útmutató megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? bb) Közbeszerzési mûszaki leírás megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? bc) Szerzõdéses feltételek megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? bd) Formanyomtatványok megfelelõsége: igen / nem, ha nem akkor miért? A megállapítások eljáráskockázati megítélése. (Az egyes negatív megállapítások, milyen és milyen mértékû kockázatokat rejtenek)

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap ……………………………………… felügyelõ

5660


•

2011. évi 30. szám

4. melléklet a 26/2011. (V. 6.) NFM utasításhoz iktatószám:……………………

ELÕTERJESZTÉS a döntéshozó részére közbeszerzési eljárás megindítás / szerzõdéskötés / szerzõdésmódosítás iránti – 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szerinti – elõterjesztésre vonatkozó döntéshozatalra 1.

A közbeszerzési eljárást/szerzõdéskötést/szerzõdésmódosítást kezdeményezõ szervezet megnevezése: Irányítási/felügyeleti/vagyonkezelõi jogokat gyakorló tárca megnevezése:

2.

A közbeszerzés / szerzõdés tárgya, mennyisége és részajánlattétel esetén a részek megnevezése:

3.

Az eljárás / szerzõdés (becsült) értéke (nettó érték):

4.

A rendelkezésre álló forrás összege és összetétele (elõirányzat(ok) megnevezése):

5.

A tervezett beszerzés szükségességének indoka, esetleges elõzményei:

6.

A közbeszerzés javasolt formája (eljárásrend, eljárástípus), a választás oka, indoka:

7.

A tervezett szerzõdés idõbeli hatálya:

8.

A szerzõdésmódosítás indoka:

9.

A kezdeményezõ elõterjesztésének és mellékleteinek vizsgálatát követõen, a közbeszerzési eljárás megindítására / szerzõdés megkötésére /szerzõdés módosítására vonatkozóan, mint a vizsgálatra kijelölt Felügyelõ javaslom c a hozzájárulás megadását c a hozzájárulás megtagadását c a hozzájárulás megadását az alábbi feltételek teljesítése esetén:

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap

……………………..………………… felügyelõ


•

5661

2011. évi 30. szám

A közbeszerzési eljárás megindítására / szerzõdés megkötésére / szerzõdés módosítására vonatkozóan – a Felügyelõ javaslatára is tekintettel –, javaslom c a hozzájárulás megadását. c a hozzájárulás megtagadását. c a hozzájárulás megadását a 9. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén. c Kérem a felülvizsgálatot és új javaslat elkészítését.

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap ………………………………… fõosztályvezetõ

A közbeszerzési eljárás megindítására / szerzõdés megkötésére / szerzõdés módosítására vonatkozóan – a Felügyelõ javaslatára is tekintettel –, javaslom c a hozzájárulás megadását. c a hozzájárulás megtagadását. c a hozzájárulás megadását a 9. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén. c Kérem a felülvizsgálatot és új javaslat elkészítését.

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap …………………………………… helyettes államtitkár

A közbeszerzési eljárás megindításához / szerzõdés megkötéséhez / szerzõdés módosításához c hozzájárulok. c nem járulok hozzá. c a hozzájárulást a 9. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén adom meg. Fentiek szerinti döntésem elõterjesztõvel való közlésével megbízom a Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Fõosztály vezetõjét. c Kérem a felülvizsgálatot és új javaslat elkészítését.

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap ……………………………………… döntéshozó

5662


•

2011. évi 30. szám

5. melléklet a 26/2011. (V. 6.) NFM utasításhoz Ikt. szám: NFM/fõszám/alszám/év. [Eljárást kezdeményezõ neve] [beosztás] [úr/asszony/úrhölgy] részére [Eljárást kezdeményezõ intézmény] [Település] Tisztelt [Beosztás Úr/Asszony/Úrhölgy]! Tárgy:

Kiértesítés [közbeszerzési eljárás megindításával / szerzõdés / szerzõdésmódosítás / megkötésével] kapcsolatban

A közbeszerzések központi ellenõrzésérõl és engedélyezésérõl szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben foglaltak (továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a Korm. rendelet végrehajtásának szabályozásáról szóló, a nemzeti fejlesztési miniszter …../2011. (…………) NFM utasítása alapján – a Döntéshozótól kapott felhatalmazás szerint –, az [NFM/fõszám/alszám/év] számon visszaigazolt beszerzéssel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom. A tervezett beszerzés fõbb paraméterei: 1. A [közbeszerzés / szerzõdés / szerzõdésmódosítás] tárgya [és részajánlattétel esetén a részek megnevezése]: 2. Az [eljárás / szerzõdés / szerzõdésmódosítás] (becsült) értéke (nettó érték): 3. A tervezett szerzõdés idõbeli hatálya: A fentiek szerint meghatározott [közbeszerzési eljárás megindításához / szerzõdés megkötéséhez / szerzõdés módosításához] a kezdeményezõ elõterjesztésének és mellékleteinek vizsgálatát követõen a Döntéshozó [hozzájárult / nem járult hozzá / az alábbi feltételek teljesítése esetén járul hozzá:]. Tájékoztatom egyúttal, hogy az elõterjesztés visszaigazolásakor feltüntetett Felügyelõ, illetve helyettesítõje a Rendelet 5. § (1)–(3) bekezdése alapján mint megfigyelõ került kijelölésre, így jogosult a közbeszerzési eljárás bármely szakaszában delegáltként részt venni. Kérem, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását követõen (a megindító felhívás megküldésétõl kezdve) valamennyi, az eljárással kapcsolatosan készített, küldött és kapott dokumentumot másolatban elektronikus úton (scannelve) részünkre beküldeni szíveskedjenek (bírálóbizottsági jegyzõkönyv, hirdetmény-hiánypótlás, dokumentáció, kiegészítõ tájékoztatás, felhívás/dokumentációmódosítás stb.).

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap

Üdvözlettel: ……………………………………… fõosztályvezetõ


•

5663

2011. évi 30. szám


ELLENÕRZÉSI JELENTÉS (RFAFD)

Tisztelt Fõosztályvezetõ Úr!

A nemzeti fejlesztési miniszter a (közbeszerzés tárgya) tárgyú közbeszerzési eljárás megindításának érdekében benyújtott …………..számon nyilvántartott elõterjesztés ügyében az alábbi döntést hozta: A közbeszerzési eljárás megindításához c hozzájárult c a hozzájárulást a következõ feltételek teljesítése esetén adta meg ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Az indító dokumentumok jóváhagyott tartalommal való azonosságát ellenõriztem, az iratanyag tartalma – az engedélyezett tartalommal egyezõ; – az engedélyezett tartalommal nem egyezõ, az eltérés döntést érintõ lényeges adatot nem érint; – az engedélyezett tartalomtól döntést érintõ, lényeges feltételekben eltér.

Javaslat: 1. Az eljárás folytatható. 2. Az ajánlatkérõ felszólítása a közzétett/megküldött felhívás visszavonására, az eljárás lebonyolítása szándékának fenntartása esetén az NFM miniszteri döntésnek megfelelõ tartalmú dokumentumok elõállítására és alkalmazására, hivatkozva a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 8. §-ában foglaltakra. Indoklás: ............................................................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................


5664


•

2011. évi 30. szám


iktatószám:……………………

ELÕTERJESZTÉS a döntéshozó részére közbeszerzési eljárás eredményének jóváhagyása iránti – 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szerinti – elõterjesztésre vonatkozó döntéshozatalra

1.

A közbeszerzési eljárást kezdeményezõ szervezet adatai: Megnevezése: Irányítási/felügyeleti/tulajdonosi jogokat gyakorló tárca megnevezése:

2.

A közbeszerzés tárgya, mennyisége és részajánlattétel esetén a részek megnevezése:

3.

Az eljárás becsült értéke (nettó érték):

4.

A rendelkezésre álló forrás összege és összetétele [elõirányzat(ok) megnevezése]:

5.

Az eljárás fajtája:

6.

Eredményes volt-e az eljárás:

7.

Eredménytelenség esetén az eredménytelenség indoka:

8.

A benyújtott ajánlatok száma:

9.

Az érvényes ajánlatot tevõk neve, címe és ajánlatuknak a bírálati szempont – az összességében legelõnyösebb ajánlat kiválasztása esetén annak részszempontjai – szerinti tartalmi eleme, illetõleg elemei (részajánlattételi lehetõség esetén részenként):

10. Az érvénytelen ajánlatot tevõk neve, címe és az érvénytelenség indoka: 11. Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevõ neve, címe, a szerzõdés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) neve és címe, az ellenszolgáltatás összege és ajánlata kiválasztásának indokai: 12. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve, címe, a szerzõdés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) neve és címe, az ellenszolgáltatás összege és ajánlata kiválasztásának indokai: 13. Az eredményhirdetés, illetõleg az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldésének meghirdetett idõpontja: 14. A szerzõdéskötés tervezett idõpontja:


•

5665

2011. évi 30. szám

15. Az eljárásmegindító hirdetmény KÉ és/vagy TED száma, valamint a megjelenés dátuma: 16. A közbeszerzési eljárás – kezdeményezõ által elõterjesztett – eredményére vonatkozóan, mint a vizsgálatra kijelölt felügyelõ javaslom az eredmény kihirdetéséhez c a hozzájárulás megadását c a hozzájárulás megtagadását és új eredménymegállapítás kérését az alábbi indok(ok)ra tekintettel:


A közbeszerzési eljárás elõterjesztett eredményével kapcsolatban – a Felügyelõ javaslatára is tekintettel – javaslom c a hozzájárulás megadását az eredmény kihirdethetéséhez. c a hozzájárulás megtagadását az eredmény kihirdetéséhez; egyben új eredmény megállapítását és elõterjesztését tartom szükségesnek a 16. pontban megadott indok(ok) miatt.

c Kérem a felülvizsgálatot és új javaslat elkészítését.

Kelt: …………….., ………..év. ……………………hó……nap ……………………………………… fõosztályvezetõ

5666


•

2011. évi 30. szám

A közbeszerzési eljárás elõterjesztett eredményével kapcsolatban – a Felügyelõ javaslatára is tekintettel – javaslom c a hozzájárulás megadását az eredmény kihirdethetéséhez. c a hozzájárulás megtagadását az eredmény kihirdetéséhez; egyben új eredmény megállapítását és elõterjesztését tartom szükségesnek a 16. pontban megadott indok(ok) miatt.

c Kérem a felülvizsgálatot és új javaslat elkészítését.

Kelt: …………….., ………..év. ……………………hó……nap

……………………………………… helyettes államtitkár

A közbeszerzési eljárás elõterjesztett eredményével kapcsolatban c hozzájárulok az eredmény kihirdethetéséhez. c nem járulok hozzá az eredmény kihirdetéséhez, egyben új eredmény megállapítását és elõterjesztését tartom szükségesnek a 16. pontban megadott indok(ok) miatt.

Fentiek szerinti döntésem elõterjesztõvel való közlésével megbízom a Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Fõosztály vezetõjét. c Kérem a felülvizsgálatot és új javaslat elkészítését.

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap

……………………………………… döntéshozó


•

5667

2011. évi 30. szám

8. melléklet a 26/2011. (V. 6.) NFM utasításhoz iktatószám:…………………… [Eljárást kezdeményezõ neve] [beosztás] [úr/asszony/úrhölgy] részére [Eljárást kezdeményezõ intézmény] [Település] Tisztelt [Beosztás Úr/Asszony/Úrhölgy]! Tárgy:

Kiértesítés [közbeszerzési eljárás megindításával / szerzõdés / szerzõdésmódosítás / megkötésével] kapcsolatban

A közbeszerzések központi ellenõrzésérõl és engedélyezésérõl szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben foglaltak (továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a Korm. rendelet végrehajtásának szabályozásáról szóló, a nemzeti fejlesztési miniszter …../2011. (…………) NFM utasítása alapján – a Döntéshozótól kapott felhatalmazás szerint –, az [NFM/fõszám/alszám/év] számon visszaigazolt beszerzéssel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

A tervezett beszerzés fõbb paraméterei: 1. A [közbeszerzés / szerzõdés / szerzõdésmódosítás] tárgya [és részajánlattétel esetén a részek megnevezése]: 2. Az [eljárás / szerzõdés / szerzõdésmódosítás] (becsült) értéke (nettó érték): 3. A tervezett szerzõdés idõbeli hatálya:

A fentiek szerint meghatározott [közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetéséhez a kezdeményezõ által beküldött dokumentumok vizsgálatát követõen a Döntéshozó [hozzájárult / nem járult hozzá és új eredménymegállapítás elõterjesztését írta elõ].

Kérem a fenti döntéssel összhangban álló eljárási cselekmények lefolytatását és az erre vonatkozó elõzetes tájékoztatást, a keletkezõ dokumentumok másolatban történõ megküldését.

Kelt…………….., ………..év. ……………………hó……nap

Üdvözlettel: ……………………………………… fõosztályvezetõ

5668


•

2011. évi 30. szám

A nemzeti fejlesztési miniszter 27/2011. (V. 6.) NFM utasítása az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvétel módjáról és az uniós jogi aktusokkal kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásának és koordinálásának rendjérõl A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdése alapján – az Európai Unió döntéshozatali rendjében való hatékony részvétel, a tárgyalási álláspontok átlátható, felelõs kialakítása és képviselete érdekében, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok ellenõrzésével, különösen az uniós jogi aktusok hazai jogba történõ átültetésével és érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátására – a következõ utasítást adom ki.

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. §

(1) Az utasítást a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra (a továbbiakban: NFM), valamint a nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása és felügyelete alá tartozó szervekre kell alkalmazni. (2) Az utasítást az európai uniós döntéshozatali tevékenységben való részvétellel, valamint a jogharmonizációs ügyek intézésével kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök figyelembevételével kell alkalmazni.


Az utasítás alkalmazásában: a) Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság: az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételrõl és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1169/2010. (VIII. 18.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormányhatározat) II. fejezete alapján létrehozott és mûködõ koordinációs, döntés-elõkészítõ és döntéshozó szervezet. b) Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság NFM-tagja: az NFM európai uniós és nemzetközi ügyekért felelõs helyettes államtitkára (a továbbiakban: EKTB tag). Az EKTB mûködésével összefüggõ titkársági feladatokat az Európai Uniós Fõosztály látja el. c) Szakértõi csoport (szakértõi alcsoport): a Kormányhatározat III. fejezete szerint létrehozott és eljáró csoport. A szakértõi csoport vezetõjét a miniszter jelöli ki. Az NFM által vezetett, illetve részvételével mûködõ szakértõi csoportokat (alcsoportokat) az 1. melléklet tartalmazza. d) Tanácsi munkacsoport: az egyes tanácsi formációk, illetve a COREPER I és COREPER II döntéseit elõkészítõ, a tagállamok képviselõibõl álló meghatározott témák szerint felállított állandó vagy ad hoc jelleggel mûködõ testület. Az NFM elsõ helyi felelõsségébe tartozó tárgyköröket tárgyaló tanácsi munkacsoportok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza. e) COREPER: az egyes tanácsi formációk üléseit és döntéseit elõkészítõ, a tagállamok Európai Unió mellett mûködõ állandó képviselõibõl, és azok helyetteseibõl álló Állandó Képviselõk Testülete, amelynek fõ feladata, hogy a tanácsi formáció elé kerülõ döntést igénylõ témákban egyeztesse, szükség esetén közelítse a tagállami álláspontokat, továbbá a miniszterek számára politikai döntésre elõkészítsen egy-egy javaslatot. A COREPER I és a COREPER II általában hetente tartja üléseit. f) Tanács: a tagállamok adott témáért felelõs minisztereinek döntéshozó, jogalkotó testülete. Az NFM elsõ helyen felelõs a Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács üléseinek elõkészítéséért és társfelelõs az Általános Ügyek Tanácsa (kohéziós és regionális politika, területfejlesztés), a Környezetvédelmi Tanács (klímaügyek) és a Versenyképességi Tanács (ûrügyek és közbeszerzés) elõkészítésében. A Tanács üléseinek elõkészítésére vonatkozó rendelkezéseket az informális miniszteri találkozók elõkészítésére is alkalmazni kell. g) Bizottsági eljárás: az Európai Unió mûködésérõl szóló Szerzõdés 291. cikke szerinti eljárás. Az NFM elsõ helyi felelõsségi körébe tartozó uniós politikák területén mûködõ, a végrehajtási aktusok elfogadására létrehozott szakbizottságokat (korábbi komitológiai bizottságokat) és a felelõs fõosztályokat a 3. melléklet tartalmazza.


•

2011. évi 30. szám

5669

II. Fejezet Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvétel szabályai 3. A tanácsi munkacsoportokban való részvétel 3. §

(1) A tanácsi munkacsoportokban a szakértõi csoport vezetõje által a tárgyalt téma szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 9/2011. (II. 15.) NFM utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) szerint illetékes fõosztály vezetõjének egyetértésével, kijelölt szakértõ (a továbbiakban: szakértõ) vesz részt. Indokolt esetben a tanácsi munkacsoportban való részvételre az illetékes fõosztály vezetõjének egyetértésével minisztériumon kívüli szakértõ is kijelölhetõ. (2) Az Európai Bizottság által az adott évre vonatkozóan közzétett munkaprogramban foglalt kiemelt jelentõségû feladatok alapján, valamint az Európai Bizottság által közzétett „COM final” jelzésû dokumentumról a szakértõ a Kormányhatározat 34. pontja szerinti induló tárgyalási álláspontot (alapmandátumot) készít a tervezet érdemi tárgyalásának kezdetéig, de legkésõbb a közzétételt követõ 30 napon belül. Amennyiben a téma jelentõsége indokolja (különösen Zöld Könyv, Fehér Könyv, lényeges új szabályozás) a szükséges – a várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, szakmai és jogi hatásokat bemutató és elemzõ – hatástanulmány elkészítésérõl is intézkedik. A hatástanulmányt a szakértõi csoport vezetõje megküldi az érintett szakértõi csoport tagjainak. A szakértõ határidõben történõ kijelölésérõl – a szakértõi csoport vezetõjének felkérésére – az illetékes fõosztály vezetõje gondoskodik. Az induló tárgyalási álláspont formáját a 4. melléklet tartalmazza. (3) Az induló tárgyalási álláspontot a szakértõi csoport vezetõje valamennyi érdekelt bevonásával egyezteti, ideértve a szakértõi csoport tagjait és – amennyiben szükséges – az érdekképviseleti és társadalmi szervezeteket, valamint az érintett piaci szereplõket is. A szükséges egyeztetések lefolytatását követõen a szakértõ jóváhagyás céljából – az illetékes fõosztályvezetõ és a szakértõi csoport vezetõjének elõzetes egyetértésével – az illetékes államtitkár vagy helyettes államtitkár elé terjeszti az induló tárgyalási álláspontot. Az így jóváhagyott induló tárgyalási álláspontot ezt követõen az EKTB-tag elé kell terjeszteni, aki egyetértése esetén azt megküldi megvitatás és jóváhagyás céljából az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) részére, vagy – ilyen tartalmú döntés esetén – elõkészíti a Kormány részére történõ elõterjesztést. Az EKTB részére benyújtandó induló tárgyalási álláspontról szóló elõterjesztés mintáját az 5. melléklet tartalmazza. (4) A tanácsi munkacsoport ülésére a tárgyalási álláspontot az elõzetesen beérkezett napirend és dokumentum alapján a szakértõi csoport vezetõjének kezdeményezésére a kijelölt szakértõ készíti el a Kormányhatározat 32–36. pontjában foglalt eljárási rend szerint és a szakértõi csoport vezetõje valamennyi érdekelt bevonásával egyezteti, ideértve a szakértõi csoport tagjait és – amennyiben szükséges – az érdekképviseleti és társadalmi szervezeteket, valamint az érintett piaci szereplõket is. A tárgyalási álláspontot az illetékes fõosztályvezetõ és a szakértõi csoport vezetõje – és amennyiben az ügy jelentõsége indokolja, úgy az illetékes államtitkár vagy helyettes államtitkár – hagyja jóvá. A tanácsi munkacsoport ülésére készülõ tárgyalási álláspont formáját a 6. melléklet tartalmazza. (5) Az EKTB és a Kormány részére benyújtandó tárgyalási álláspontot – az egyéb érdekeltek mellett – az EKTB-taggal is egyeztetni kell. Az EKTB tag gondoskodik a tárgyalási álláspontot tartalmazó elõterjesztésnek az NFM hatáskörrel rendelkezõ vezetõjével történõ jóváhagyatásáról és az EKTB, illetve a Kormány részére történõ benyújtásáról, a Kormányhatározatban foglalt eljárási rend és határidõk figyelembevételével. (6) A tárgyalási álláspontot a tanácsi munkacsoport ülésén fõszabályként a szakértõ, vagy a szakértõ a Magyar Köztársaság Európai Unió melletti brüsszeli Állandó Képviseletének szakdiplomatájával (a továbbiakban: szakdiplomata) együtt képviseli. A szakértõ akadályoztatása esetén helyettesítésérõl az õt jelölõ fõosztályvezetõ kellõ idõben gondoskodik. Elõzetes egyeztetés alapján a szakdiplomata képviseli a tárgyalási álláspontot a tanácsi munkacsoport ülésén. (7) A tanácsi munkacsoport ülésérõl a képviseletet ellátó szakértõ vagy a szakdiplomata az ülést követõ 2 munkanapon belül írásbeli jelentést készít, amelyet tájékoztatásul megküld a szakértõt jelölõ fõosztályvezetõnek, a szakértõi csoport vezetõjének és tagjainak, az EKTB-tagnak, indokolt esetben az illetékes államtitkárnak vagy helyettes államtitkárnak. (8) A jogszabály-tervezetek nyelvi ellenõrzésérõl, a tervezetek magyar nyelvi változatának jóváhagyásáról és a jogász-nyelvészi munkacsoport ülésén képviselendõ tárgyalási álláspont kialakításáról és képviseletérõl a szakértõi csoport vezetõje gondoskodik a kijelölt szakértõ által elõkészített anyagok alapján. A jogszabálytervezetek magyar nyelvi változatának rendelkezésre állásáról és jóváhagyásáról nyilatkozó, illetve a tervezettel kapcsolatos esetleges észrevételeket tartalmazó tárgyalási álláspontot a hatáskörrel rendelkezõ szakértõi csoport vezetõje megküldi az érintett szakdiplomata részére.

5670


•

2011. évi 30. szám

4. A COREPER és a Tanács üléseinek elõkészítése 4. §

(1) A COREPER üléseire a tárgyalási álláspontot a 3. § (4) bekezdésében foglalt eljárási rend szerint a szakértõi csoport vezetõjének kezdeményezésére a szakértõ készíti elõ és egyezteti. A COREPER ülésre készülõ tárgyalási álláspontot legkésõbb a COREPER ülését megelõzõ 2. munkanap végéig kell eljuttatni az EKTB tag részére. A COREPER ülésének vita nélküli napirendi pontjaihoz készített tárgyalási álláspontban adott esetben külön nyilatkozni kell a tervezet magyar nyelvi változatának rendelkezésre állásáról és annak jóváhagyásáról, illetve az esetleges nyelvi fenntartás szükségességérõl. Az EKTB-tag a tárgyalási álláspontot egyeztetés céljából megküldi az EKTB Titkárság részére. A COREPER üléseire készülõ tárgyalási álláspont formáját a 6. melléklet tartalmazza. (2) Az NFM elsõ helyi, illetve társfelelõsségével elõkészített tanácsi formációk ülésére a tárgyalási álláspontot a 3. § (4) bekezdésében foglalt eljárási rend szerint a szakértõi csoport vezetõjének kezdeményezésére a szakértõ készíti elõ és egyezteti. A tárgyalási álláspontokat az EKTB-taggal is egyeztetni kell. A tárgyalási álláspontokat tartalmazó felkészítõ anyagot az EKTB-tag küldi meg jóváhagyás céljából a tanácsi formáció ülésén résztvevõ állami vezetõ részére a tanácsi formáció ülését megelõzõ 2. munkanap végéig. A jóváhagyott tárgyalási álláspontot az EKTB-tag megküldi az EKTB Titkárság részére. (3) A tanácsi formációk ülését megelõzõen az Európai Unió tagállamai által Magyarországra akkreditált nagykövetek számára tájékoztató tartható az ülésen képviselendõ magyar álláspontról. A tájékoztatót az ülésen résztvevõ állami vezetõ tartja, részére a felkészítõt az EKTB-tag állítja össze és küldi meg a tájékoztató megtartását megelõzõ munkanapon.

5. A bizottsági eljárás 5. §

(1) Az NFM elsõ helyi felelõsségébe tartozó uniós jogi aktusokban foglalt feladatok elvégzésére létrehozott szakbizottságokban a képviseletrõl az érintett szakértõi csoport vezetõje az illetékes fõosztály vezetõjével történt egyeztetést követõen gondoskodik. Indokolt esetben a szakbizottságban való részvételre és a kormányzati álláspont képviseletére minisztériumon kívüli szakértõ is kijelölhetõ. A kijelölt képviselõ személyérõl és annak esetleges változásáról a szakértõi csoport vezetõjét és az EKTB-tagot haladéktalanul tájékoztatni kell, az EKTB-tag errõl értesíti az Európai Bizottságot. (2) A szakbizottságban képviselendõ tárgyalási álláspontot a szakértõ az érintett szakértõi csoportban egyezteti. A szakbizottságba kijelölt képviselõ a szakbizottság ülésén az illetékes fõosztályvezetõ és a szakértõi csoport vezetõje által elõzetesen jóváhagyott tárgyalási álláspontot képviseli. Amennyiben az ügy jelentõsége indokolja, a tárgyalási álláspontot az illetékes államtitkárral vagy helyettes államtitkárral is jóvá kell hagyatni. (3) A szakbizottság ülését követõen a kijelölt képviselõ a szakbizottság ülésérõl 2 munkanapon belül jelentést készít, amelyet az illetékes fõosztályvezetõ jóváhagyását követõen tájékoztatásul megküld az érintett szakértõi csoport tagjai, valamint az Európai Uniós Fõosztály részére. (4) Amennyiben a szakbizottság kiemelt jelentõségû vagy kormányzati döntést igénylõ témát tárgyal, az érintett szakértõ által elõkészített, a döntést elõkészítõ tárgyalási álláspontot bemutató, az illetékes államtitkár vagy helyettes államtitkár által jóváhagyott elõterjesztést az EKTB-tag nyújtja be az EKTB részére.

6. Az EKTB üléseinek elõkészítése 6. §

(1) Az EKTB ülésein az NFM képviseletét az EKTB-tag látja el. Az EKTB heti rendszerességgel tartott üléseinek minisztériumon belüli elõkészítését és az EKTB-tag felkészítését – a Kormányhatározatban foglaltakra is figyelemmel – az Európai Uniós Fõosztály végzi. (2) Az EKTB-tag feladatai különösen a Kormányhatározatból a NFM-re háruló feladatok elvégzése, a COREPER és a Tanács üléseire készítendõ tárgyalási álláspontok figyelemmel kísérése, gondoskodik a minisztériumi elõterjesztések EKTB részére történõ benyújtásáról, elvégzi az EKTB Titkárságon keresztül beérkezõ elõterjesztések és egyéb anyagok minisztériumon belüli egyeztetését, kialakítja a képviselendõ álláspontot és gondoskodik az EKTB döntéseibõl az NFM-re háruló feladatok hatékony elvégzésérõl.


•

2011. évi 30. szám

5671

7. A jogharmonizációs és notifikációs ügyek intézésének rendje 7. §

(1) Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-elõkészítési feladatok teljesítésérõl szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján az elfogadott és kihirdetett uniós jogi aktusokról az Európai Uniós Fõosztály tájékoztatást küld az illetékes fõosztály részére annak érdekében, hogy a Kormányrendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott határidõre – a közzétételt követõ 30 napra – figyelemmel a Kormányrendelet szerinti jogharmonizációs javaslat elkészítése megfelelõen megtörténjen. (2) A Kormányrendelet szerinti jogharmonizációs javaslatot a miniszternek a jogszabály-elõkészítés, a más tárcák hatáskörébe tartozó elõterjesztések véleményezésének koordinációjáról és a felkészítés rendjérõl szóló utasításában (a továbbiakban: jogszabály-elõkészítési utasítás) foglalt szabályok szerint kell elkészíteni, egyeztetni és véglegesíteni. (3) A jogharmonizációs hiányokról szóló heti értesítéseket, valamint a jogharmonizációs elmaradásokról a Kormány részére negyedévente készített jelentéseket az Európai Uniós Fõosztály (jogharmonizációs kapcsolattartó) fogadja, arról tájékoztatja az érintett fõosztályokat és lefolytatja a szükséges egyeztetéseket. A jogharmonizációs javaslat késedelmes elkészítése vagy a jogharmonizációs javaslatban foglalt jogalkotási határidõk elmaradása esetén az Európai Uniós Fõosztály az érintett fõosztály mellett értesíti a közigazgatási államtitkárt, a felügyeletet ellátó államtitkárt vagy helyettes államtitkárt, az EKTB-tagot és a Jogi Fõosztályt. Az európai uniós tagságból származó jogalkotási kötelezettségek teljesítésében és a jogharmonizációs javaslatok elkészítésében tapasztalható elmaradásokról az Európai Uniós Fõosztály havi rendszerességgel tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt és a Jogi Fõosztályt. (4) A jogharmonizációs célú jogszabálytervezeteket és elõterjesztéseket a jogszabály-elõkészítési utasítás szerint kell egyeztetni. (5) Az uniós jogi aktus hazai jogba történõ átültetését vagy végrehajtását megvalósító jogszabály (közjogi szervezetszabályozó eszköz) kihirdetését (közzétételét) követõen a jogszabályt szakmailag elõkészítõ fõosztály haladéktalanul megküldi a végleges megfelelési táblázatot az Európai Uniós Fõosztály részére. Az Európai Uniós Fõosztály egyezteti a notifikációhoz szükséges dokumentumokat az igazságügyért felelõs miniszter által vezetett minisztériummal, az európai integrációs ügyekért felelõs miniszter által vezetett minisztériummal, illetve az ügyben érintett további minisztériummal vagy szervvel, szervezettel. A Kormányrendelet 9. §-a szerinti bejelentést a jogszabály-elõkészítési utasítás szerint az Európai Uniós Fõosztály intézi.

8. Az uniós jogi aktusok hazai jogba történõ átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos megkeresések 8. §

(1) Az egyes uniós jogi aktusok végrehajtásával, hazai jogba történõ átültetésével kapcsolatos, az Európai Unió intézményeitõl érkezõ megkeresések – ideértve a kötelezettségszegési eljárásokat is – megválaszolásával kapcsolatos egyeztetési feladatokat az Európai Uniós Fõosztály végzi. Az Európai Uniós Fõosztály a beérkezett megkeresést véleményezés céljából megfelelõ határidõ tûzésével megküldi az illetékes fõosztály részére. Az Európai Uniós Fõosztály az elkészített választ egyezteti a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkezõ szakértõi csoportban, valamint kötelezettségszegési eljárás esetében egyeztetés céljából megküldi az EKTB Európai Unió Bírósága elõtti, valamint az ezeket megelõzõ eljárások 47. számú szakértõi csoport társvezetõinek (a továbbiakban: 47. számú szakértõi csoport). (2) A 47. számú szakértõi csoportban a minisztérium képviseletét az Európai Uniós Fõosztály a tárgy szerint érintett fõosztály bevonásával látja el. (3) Az egyeztetett válaszlevél tervezetét, valamint – amennyiben a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatosan konkrét jogalkotási feladat merül fel, amelynek teljesítése ütemezett – az ahhoz kapcsolódó jogharmonizációs javaslatot (módosított jogharmonizációs javaslatot) az Európai Uniós Fõosztály terjeszti az illetékes helyettes államtitkár elé jóváhagyásra, majd a közigazgatási államtitkár elé aláírás céljából és küldi meg az európai integrációs ügyekért felelõs miniszter által vezetett minisztérium részére a további szükséges intézkedések megtétele érdekében. A jóváhagyott választ az Európai Uniós Fõosztály egyidejûleg megküldi a szakdiplomata részére is.

5672


•

2011. évi 30. szám

9. Az európai bírósági ügyekkel kapcsolatos koordinációs rend 9. §

(1) Az Európai Unió Bírósága és Elsõfokú Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) elõtti, valamint az ezeket elõkészítõ eljárásokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat az Európai Uniós Fõosztálya látja el. Az Európai Uniós Fõosztály az igazságügyért felelõs miniszter által vezetett minisztériumtól és az európai integrációs ügyekért felelõs miniszter által vezetett minisztériumtól érkezõ megkeresésekre a tárgy szerint érintett fõosztályok, valamint a minisztériumon kívüli egyéb szervek és szervezetek bevonásával alakítja ki az álláspontját és arról, a Magyar Köztársaságnak az Európai Bíróság elõtti képviseletérõl és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló 1084/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat alapján tájékoztatja az EKTB 47. számú szakértõi csoportját. (2) A 47. számú szakértõi csoportban az NFM-et az Európai Uniós Fõosztály kijelölt munkatársa képviseli, aki a szakértõi csoport ülésére meghívja a tárgyalt üggyel érintett fõosztály képviselõjét.

10. A további együttmûködések rendje és a tájékoztatás 10. §

(1) Az Országgyûlés és a Kormány európai uniós ügyekben történõ együttmûködésérõl szóló 2004. évi LIII. törvény és a Kormányhatározat VII. fejezete alapján szükséges minisztériumon belüli koordinációs feladatokat az Európai Uniós Fõosztály látja el. (2) Amennyiben az Országgyûlés valamelyik bizottsága álláspontjavaslatot kér a minisztertõl, arról az EKTB-tagot haladéktalanul értesíteni kell. Az álláspontjavaslatot az illetékes fõosztály szakértõje készíti elõ és az illetékes szakértõi csoport vezetõje egyezteti a szakértõi csoportban. Az álláspontjavaslatot az EKTB-tag egyezteti az EKTB-vel és küldi meg az illetékes államtitkár vagy helyettes államtitkár útján a Parlamenti Kapcsolatok Fõosztály részére. Az országgyûlési álláspontjavaslat formátumát a 7. melléklet tartalmazza. (3) Amennyiben az Országgyûlés vagy annak bármely bizottsága NFM-et érintõ európai uniós ügyet tárgyal, arról a Parlamenti Kapcsolatok Fõosztály az EKTB-tagot haladéktalanul értesíti. (4) Az Európai Parlament magyarországi képviselõi és a Kormány együttmûködésébõl adódó feladatokkal kapcsolatos minisztériumon belüli koordinációt az Európai Uniós Fõosztály látja el. Az Európai Parlament magyarországi képviselõitõl érkezõ egyéb megkeresésekre adandó válaszokat az EKTB-taggal elõzetesen egyeztetni kell. (5) Az EKTB-tag a minisztérium szempontjából kiemelkedõ jelentõségû, intézkedést igénylõ európai uniós ügyekrõl heti rendszerességgel tájékoztatja az SZMSZ szerint mûködõ felsõ vezetõi értekezleteket. (6) Az Európai Uniós Fõosztály az aktuális európai uniós ügyekrõl heti hírlevélben tájékoztatja a minisztérium vezetõit (fõosztályvezetõ-helyettesek, fõosztályvezetõk, helyettes államtitkárok, államtitkárok, közigazgatási államtitkár, kabinetfõnök, miniszter).

III. Fejezet Záró rendelkezés 11. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvétel módjáról és az uniós jogi aktusokkal kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásának és koordinálásának rendjérõl szóló 27/2009 (IV.17.) KHEM utasítás. (2) Az utasítás rendelkezéseit az Európai Unió Tanácsának 2011. elsõ félévi magyar elnökségének idõtartama alatt az SZMSZ 90. § (4) bekezdésében és az EKTB által 2010. december 22-én elfogadott, „Az elnökségi tevékenység irányítása és koordinációja” címû eljárási rendben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az utasítás 11. § (2) bekezdése 2011. július 15-én a hatályát veszti.

Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter


•

5673

2011. évi 30. szám


Az NFM által vezetett, illetve részvételével mûködõ szakértõi csoportok NFM által vezetett EKTB szakértõi csoportok

05. Regionális politika, strukturális eszközök koordinációja 10. Közlekedéspolitika 11. Energia 16. Távközlés és információs technológiák 19. Közbeszerzés 29. Audiovizuális politika 37. Állami támogatások

NFM részvételével mûködõ EKTB szakértõi csoportok

01. Bel- és igazságügyi együttmûködés 06. Foglalkoztatáspolitika 07. Mezõgazdaság 08. Halászat 09. Áruk szabad áramlása, piacfelügyelet 12. Iparpolitika, kis- és középvállalkozások 13. Fogyasztóvédelem, a fogyasztók egészségének védelme 14. Turisztika 15. Ifjúságpolitika és sportügyek 17. Vállalati versenyjog 18. Vállalati jog (számvitel nélkül) 20. Adatvédelem 21. Statisztika 22. Szolgáltatások szabad áramlása (pénzügyi szolgáltatások nélkül) 25. Intézmények 26. Egyebek 27. Nemzetközi fejlesztési együttmûködés 28. Környezetvédelem 31. Tudomány és kutatás 32. Nukleáris kérdések 33. Oktatás és képzés 40. Pénzügyi ellenõrzés 41. Költségvetési 44. Munkavállalók szabad áramlása 46. Kommunikáció

5674


•

2011. évi 30. szám

47. Az Európai Unió Bírósága elõtti, valamint az ezeket megelõzõ eljárások 48. Bõvítés 49. Versenyképességi és növekedési 50. Pénzügyi perspektíva 51. Szociális politika 52. Európa 2020


Az NFM elsõ helyi felelõsségébe tartozó tárgyköröket tárgyaló tanácsi munkacsoportok

Tanácsi munkacsoportok

B5

Strukturális Eszközök

G2

Közbeszerzés

GX

Ûrügyek

H1

Szárazföldi közlekedés

H2

Tengeri közlekedés

H3

Légi közlekedés

H4

Intermodális közlekedés és hálózatok

H5

Távközlés és információs társadalom

H6

Postai szolgáltatások

H7

Energia

K4

Audiovizuális politika


•

5675

2011. évi 30. szám


Az NFM elsõ helyi felelõsségébe tartozó közösségi politikák területén mûködõ szakbizottságok (korábbi komitológiai bizottságok) és a felelõs fõosztályok Szakbizottság

Fõosztály

1.

Committee for the adaptation to technical progress of legislation on the removal of technical barriers to trade in agricultural and forestry tractors

Gépjármû-közlekedési és Vasúti-szabályozási Fõosztály

2.

Committee for the adaptation to technical progress of legislation on the removal of technical barriers to trade in motor vehicles and their trailers


3.

Committee for the harmonisation of national legislation relating to recreational craft


4.

Committee for harmonisation of national regulations Közlekedési Infrastruktúra Fõosztály relating to cableway installations designed to carry persons

5.

Electronic Fee Toll Collection (Comité Télépéage)

6.

Committee on application of the legislation on ship Légi- és Víziközlekedési Fõosztály inspection and survey organisations and the relevant activities of maritime administrations

7.

Committee for the implementation of the distribution and management of authorisations for heavy trucks of the Community circulating in Switzerland

8.

Committee for the adaptation to technical progress Közlekedési Infrastruktúra Fõosztály on the possible adoption of a harmonised method of analysis of the risks concerning minimum safety requirements for tunnels in the trans-European road network

9.

Committee for the establishment of conditions for the interoperability of the trans-European high-speed rail system


10.

Committee on application of the legislation on enhancing ship and port facility security

Légi- és Viziközlekedési Fõosztály

11.

Committee on application of the legislation on harmonisation of technical requirements and administrative procedures on the field of civil aviation


12.

Committee on application of the legislation on tonnage measurement of ballast spaces in segregated ballast oil tankers (SBT)


13.

Committee on application of the legislation on harmonisation of technical requirements and administrative procedures on the field of civil aviation security


14.

Committee on driving licences


15.

Committee on tachographs (CATP)


Közlekedési Infrastruktúra Fõosztály


5676


Szakbizottság

•

2011. évi 30. szám

Fõosztály

16.

Committee on the transport of dangerous goods


17.

Community/Switzerland Transport Committee (rail and road)


18.

TEN-Transport Financial Assistance Committee


19.

Maritime Security Regulatory Committee (MARSEC)

Légi- és Víziközlekedési Fõosztály

20.

Advisory Committee on measures taken on the event of a crisis on the market on the carriage of goods by road and for laying down the conditions under which non-resident carriers may operate national road haulage services within a Member State (cabotage)


21.

Advisory Committee on unfair pricing practices in maritime transport


22.

EASA Committee (air safety)


23.

Transport infrastructure charging


24.

Freigth Transport Logistics


25.

Committee on adaptation of the legislation concerning reciprocal recognition of national boatmasters’ certificates for the carriage of goods and passengers by inland waterway


26.

Developing European Railways Committee


27.

Technical Adaptation Committee on Roadworthiness Gépjármû-közlekedési és Vasúti-szabályozási Testing Fõosztály

28.

Advisory Committee on application of the legislation Légi- és Viziközlekedési Fõosztály on access for Community air carriers to intra-Community air routes

29.

Marco Polo II Committee


30.

TEN-T Committee


31.

Air Safety Committee


32.

Special Committee on Aviation

Európai Uniós Fõosztály

33.

Committee for the implementation of the series of guidelines for trans-European energy networks

Stratégia és Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztály

34.

TEN-Energy Financial Assistance Committee


35.

Committee for the implementation of common rules Stratégia és Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztály for the transport, distribution, provision and storage of natural gas

36.

Committee for the application of legislation on Stratégia és Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztály conditions for access to the network for cross-border exchanges of electricity


•

5677

2011. évi 30. szám

Szakbizottság

Fõosztály

37.

Advisory Committee for the technical adaptation of Stratégia és Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztály the Community procedure to improve the transparency of gas and electricity prices charged to industrial end-users

38.

Committee on the labelling of tyres


39.

Committee on the Sustainability of Biofuels and other bioliquids

Zöldgazdaságfejlesztési Fõosztály

40.

Committee on Renewable Energy Sources

Zöldgazdaságfejlesztési Fõosztály

41.

Cogeneration – Committee for the promotion of high efficiency cogeneration of heat and power based on useful heat demand and primary energy savings in the internal energy market


42.

Committee for application of the legislation concerning common rules for the development of the internal market of Community postal services and the improvement of quality of service

Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalom-fejlesztési Fõosztály

43.

European GNSS Programmes Committee

Ágazati Koordinációs, Nemzetközi Együttmûködési és Audiovizuális Média fõosztály

44.

Coordionation Committe on Funds (COCOF) és albizottsága a TCUM

NFM Fejlesztési Koordinációs Fõosztály – EU Kohéziós Osztály/NFÜ KOR IH

45.

COCOM – Communications Committee (COCOM) – framework directive 2002/21/EC

Ágazati Koordinációs, Nemzetközi Együttmûködési és Audiovizuális Média Fõosztály

46.

RSC Radio Spectrum Committee – Decision n° 676/2002/EC


47.

GMES Committee


48.

Management Committee of the multiannual Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Community programme on promoting safer use of Társadalom-fejlesztési Fõosztály the Internet and other communication technologies (Safer Internet) (2009-2013)

49.

CIP-ICTC (b) the Committee for the ICT Policy Support Programme, called the ICT Management Committee (ICTC)


50.

Telecommunications Conformity Assessment and Market Surveillance Committee (TCAM)


51.

Committee on Interoperability Solutions for European Public Administrations (the ISA Committee)

Informatikai Felügyeleti és Ellenõrzési Fõosztály

52.

eSignature – Electronic Signatures Committee

Informatikai Szabályozási és Szervezési Fõosztály

53.

Services Directive Committee

Informatikai Felügyeleti és Ellenõrzési Fõosztály

5678


•

2011. évi 30. szám


Az induló tárgyalási álláspont (alapmandátum) formátuma INDULÓ TÁRGYALÁSI ÁLLÁSPONT (TÁP) Kizárólag belsõ használatra! A dokumentum nyilvántartási száma folyamatos sorszám/év:

Az uniós tervezet azonosítója:

Az uniós tervezet tárgya:

Intézmény:

ülés:

dátum:

napirendi pont: A felelõs szakértõi csoport száma: A felelõs szakértõi csoport vezetõ neve: A felelõs EKTB-tag neve: Elõadó (ügygazda) neve: Dátum: A felhatalmazás címzettje:

Az uniós tervezet rövid összefoglalása, tartalmi elemzése: A rendelettervezet lényegi tartalmi elemei: Tárgyalási álláspont és a tárgyalási álláspont indoklása: Elõzmények, döntéshozatali státusz: Költségvetési hatások: Szakkifejezések magyarázata: Egyéb (mellékletek, háttéranyagok):


•

5679

2011. évi 30. szám


Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság részére benyújtandó induló tárgyalási álláspontról szóló elõterjesztés felépítése

Vezetõi összefoglaló

I.

Elõzmények Az elõterjesztés jogalapja Az uniós döntéshozatali eljárás típusa

II.

A tervezet tartalmi összefoglalója

III.

Aktuális tárgyalások

IV.

Magyar álláspont Indokolás

V.

Egyéb

***

Kérjük, hogy az EKTB szíveskedjen az induló tárgyalási álláspontot az elõterjesztésben foglaltak szerint jóváhagyni.

Budapest, ……… év ……………… hó … nap

5680


•

2011. évi 30. szám


A tanácsi munkacsoportok és a COREPER üléseire készülõ tárgyalási álláspontok formátuma TÁRGYALÁSI ÁLLÁSPONT

2011.XX.XX.

Ülés: Napirendi pont száma: Az uniós tervezet tárgya: Az uniós tervezet azonosítója:

A felelõs szakértõi csoport száma: A felelõs szakértõi csoport vezetõjének neve, telefonszáma: A felelõs EKTB-tag neve, telefonszáma: Elõadó (ügygazda) neve, telefonszáma: Szakértõi csoportban egyeztetve: EU Állandó Képviseleten felelõs neve, telefonszáma: Az álláspont címzettje, telefonszáma: Az ülés célja: Döntéshozatali fázis:

Hozzászólás javasolt: Magyar álláspont:

A magyar álláspont indoklása: Háttér: Az uniós tervezet rövid összefoglalása, tartalmi elemzése: Elõzmények: A tagállamok és az érintett uniós intézmények véleményének összefoglalása: Az uniós tervezet törvényhozatali tárgykörbe tartozik-e? Az uniós tervezetbõl fakadó hazai jogalkotási feladatok, és egyéb intézkedések: Költségvetési hatások:

Kizárólag belsõ használatra!


•

5681

2011. évi 30. szám


Az országgyûlési álláspont javaslat formátuma

Országgyûlési álláspont javaslat

Felelõs minisztérium: NFM Az európai uniós tervezet tárgya: Tanácsi kódja(i): A tanácsi döntéshozatal idõpontja:

a)

Tartalmi összefoglalás:

Bevezetõ: Rövid tartalmi összefoglaló: b)

A döntéshozatali eljárás típusa:

c)

Az Európai Unió döntéshozatali eljárásában elérni kívánt célok és azok indokai:

MAGYAR TÁRGYALÁSI ÁLLÁSPONT ÉS INDOKOLÁSA: Számunkra fontos kérdések: d)

Az elfogadás várható uniós menetrendje:

e)

Az európai uniós tervezetbõl esetlegesen következõ jogalkotási feladatok:

f)

Költségvetési hatások:

Dátum: Készítette: Jóváhagyta:

5682


•

2011. évi 30. szám

A tárca nélküli miniszter 3/2011. (V. 6.) TNM utasítása miniszteri biztos kinevezésérõl

A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi utasítást adom ki:

1. §

A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2011. május 1. napjától 2011. július 31. napjáig terjedõ idõtartamra Ulicsák Szilárdot miniszteri biztossá nevezem ki.

2. §

A miniszteri biztos a Szülõföld Alap Iroda vonatkozásában a) gyakorolja a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint ezzel összefüggésben g) és h) pontjai szerinti hatáskört, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szülõföld Alap Iroda dolgozói tekintetében, illetve a Szülõföld Alap Iroda igazgatójának feladat- és hatáskörét gyakorolja, c) a miniszterelnök általános helyettesének 2011. április 7-i döntése nyomán (a Hivatalos Értesítõ 2011. évi 28. számában megjelentek szerint) irányítja a Szülõföld Alap Iroda megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet, valamint felügyeli és ellenõrzi a folyamat végrehajtását.

3. §

A miniszteri biztos tevékenységét a tárca nélküli miniszter irányítja.

4. §

A miniszteri biztos e tevékenységét díjazás nélkül látja el.

5. §

Ez az utasítás 2011. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a miniszteri biztos kinevezésérõl szóló 2/2011. (III. 1.) TNM utasítás hatályát veszti.

Budapest, 2011. április 27.

Dr. Semjén Zsolt s. k., tárca nélküli miniszter


•

2011. évi 30. szám

5683

A vidékfejlesztési miniszter 6/2011. (V. 6.) VM utasítása a vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek, továbbá vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok által lefolytatott közbeszerzési eljárások elõkészítésének egyes kérdéseirõl Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére – a közbeszerzési eljárások elõkészítésének egyes kérdéseirõl az alábbi utasítást adom ki. 1. §

Az utasításban foglaltakat a vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek, továbbá a vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok, illetve az azok többségi részesedésével mûködõ gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: ajánlatkérõ intézmény) által kiírni tervezett, a központosított közbeszerzés körén kívül esõ közbeszerzések elõkészítése során kell alkalmazni.

2. §

Az utasítás rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell az ajánlatkérõ intézmény által megkötni tervezett azon, a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 40. § (2) bekezdése szerint számítva ötvenmillió forintot meghaladó értékû szerzõdésekre is, amelyek megkötésére nem közbeszerzési eljárás keretében kerül sor.

3. §

Az utasítás rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell azon a) közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött, vagy b) a 2. § szerinti szerzõdés módosítására, amely esetében a szerzõdésben foglalt ellenérték a módosítás eredményeként az eredeti értéket több mint tíz százalékkal meghaladná.

4. §

Az ajánlatkérõ intézmény a) az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás vagy az ajánlattételi felhívás tervezett közzétételét, b) az ajánlattételi felhívás tervezett megküldését, c) a 2. § szerinti szerzõdés megkötését, illetve d) a 3. § szerinti szerzõdés módosítását megelõzõ harminc nappal az ezen utasításban foglaltak szerint köteles a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárának elõzetes egyetértését kezdeményezni.

5. §

A 4. § szerinti kezdeményezést a Melléklet szerinti formában a Vidékfejlesztési Minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztályára kell benyújtani. A Melléklet szerinti adatlapot úgy kell megszerkeszteni, hogy minden lap alján lábjegyzetben szerepeljen az ajánlatkérõ intézmény aláírásra jogosult képviselõjének aláírása, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelõs helyettes államtitkárának és közigazgatási államtitkárának aláíráshelye.

6. §

A Melléklet szerinti kezdeményezéshez csatolni kell a szakmai felügyelet gyakorlását végzõ minisztériumi fõosztály (a továbbiakban: szakfõosztály) adott beszerzésre, a 2. § szerinti szerzõdéskötésre, illetve a 3. § szerinti szerzõdésmódosításra vonatkozó elõzetes, támogató állásfoglalását. Informatikai tárgyú beszerzések esetében, illetve a 2. § szerinti informatikai tárgyú szerzõdések megkötése vagy a 3. § szerinti szerzõdésmódosítás esetében a kezdeményezéshez csatolni kell továbbá az Informatikai Fõosztály, a vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek, továbbá vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok informatikai tárgyú beszerzéseinek egyes kérdéseirõl szóló utasítás szerinti hozzájáruló nyilatkozatát is.

7. §

A szakfõosztály elõzetes hozzájárulásának beszerzése érdekében az ajánlatkérõ intézmény a Melléklet szerinti adatlapot elõzetesen megküldi a szakfõosztály részére. A szakfõosztály a Melléklet szerinti adatlapot megvizsgálja, és szükség esetén további adatokat kér az ajánlatkérõ intézménytõl, majd ezek alapján az adatlapra rávezeti állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy támogatja-e a közbeszerzési eljárás megindítását, illetve a 2. § szerinti szerzõdés megkötését, vagy 3. § szerinti módosítását.

5684


•

2011. évi 30. szám

8. §

A Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály a kezdeményezést és a 6. § szerinti mellékleteit megvizsgálja, szükség esetén további adatokat kér az ajánlatkérõ intézménytõl, és ezek alapján a kezdeményezéssel kapcsolatos közigazgatási államtitkári döntést elõkészíti. A közigazgatási államtitkári döntésre irányuló ügyiratot felülvizsgálat elõtt a Jogi Fõosztály és a jogi és igazgatási ügyekért felelõs helyettes államtitkár részére be kell mutatni.

9. §

A közigazgatási államtitkár döntésérõl a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály annak kézhezvételét követõen haladéktalanul tájékoztatja az ajánlatkérõ intézményt. Az ajánlatkérõ intézmény a közigazgatási államtitkár támogató állásfoglalása esetén a közbeszerzések központi ellenõrzésérõl és engedélyezésérõl szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) elõírtak szerint jár el, ha a tervezett közbeszerzési eljárás vagy a szerzõdés a Korm. rendelet hatálya alá tartozik.

10. §

Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetõleg alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintõ vagy különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések esetében a titokvédelmi szabályok érvényesülését biztosítani kell.

11. §

A közigazgatási államtitkár támogató állásfoglalása hiányában az ajánlatkérõ intézmény a Korm. rendeletben elõírt engedélyezési eljárást nem indíthatja meg, valamint az ajánlati felhívást, a részvételi felhívást vagy az ajánlattételi felhívást nem teheti közzé, illetve nem küldheti meg, a 2. § szerinti szerzõdést nem kötheti meg, illetve a 3. § szerinti szerzõdést nem módosíthatja.

12. §

A közigazgatási államtitkár állásfoglalása az ajánlatkérõ intézmény beszerzésért való felelõsségét nem érinti. Az ajánlatkérõ intézmény a közigazgatási államtitkár támogató állásfoglalása esetén is dönthet a beszerzés, illetve a szerzõdéskötés elhalasztásáról vagy elmaradásáról.

13. §

Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba. Az utasítás hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek, továbbá vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok által lefolytatott közbeszerzési eljárások elõkészítésének egyes kérdéseirõl szóló 9/2010. (X.15.) VM utasítás; b) az eseti személyszállítási feladatok igénybevételének szabályzatáról szóló 1/2009. (II. 13.) KvVM utasítás; c) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gazdálkodásával összefüggõ szabályzatokról szóló 20/2006. (K.V.Ért. 10.) KvVM utasítás 3. mellékletét képezõ, a gépjármûvek üzemeltetésérõl és használatáról szóló szabályzat.

Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter


•

5685

2011. évi 30. szám

Melléklet a 6/2011. (V. 6.) VM utasításhoz

I. Adatlap a vidékfejlesztési miniszter elõzetes egyetértésének kezdeményezésére közbeszerzési eljárás keretében megkötendõ vagy meghosszabbítandó szerzõdésekre vonatkozóan

I. AJÁNLATKÉRÕ ADATAI 1.1. Hivatalos név: 1.2. Székhely: 1.3. Postai cím: 1.4. Internetcím: 1.5. Kapcsolattartó személy neve: 1.6. Kapcsolattartó személy címe, elérhetõsége:

II. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ADATAI 2.1. Tervezett közbeszerzés tárgya: 2.2. Tervezett közbeszerzés értéke (nettó és bruttó összeg): 2.3. Közbeszerzés típusa: 2.4. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerzõdés hatálya, határideje: 2.5. Teljesítés helye: 2.6. Az eredményhirdetés (tervezett) idõpontja: A szerzõdéskötés (tervezett) idõpontja: 2.7. A közbeszerzési eljárás alapján megkötendõ szerzõdés teljesítéséhez szükséges forrás: 2.8. Az ajánlattevõ alkalmassági feltételei:

2.9. Kizáró okok:

2.10. Az ajánlatok bírálati szempontjai (az összességében legelõnyösebb ajánlat kiválasztása esetén részszempontok is):

5686


•

2011. évi 30. szám

2.11. Kiírás indokolása, a kiírás elmaradásának következményei:

3. Nyilatkozat: A kiíró a közbeszerzést az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetõleg alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintõ, vagy különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján tervezi kiírni. (A megfelelõ válasz aláhúzandó.) IGEN

NEM

4. Nyilatkozat Az ajánlatkérõ intézmény képviseletében nyilatkozom, közbeszerzés megindításához (a kötelezettségvállaláshoz) a költségvetési fedezet az intézmény költségvetésében rendelkezésre áll, a beszerzés megvalósítása az intézmény mûködésében finanszírozási problémát nem fog okozni, támogatási többletigénnyel sem a költségvetési évben, sem a következõ években nem jár.

Dátum ………………………………………………………………… az ajánlatkérõ intézmény aláírásra jogosult képviselõje

A [ajánlatkérõ intézmény megnevezése] [tervezett közbeszerzés, illetve szerzõdés tárgya] tárgyú tervezett közbeszerzési eljárása megindításával/szerzõdés megkötésével/módosításával egyetértek.

Dátum

………………………………………………

………………………………………………

jogi és igazgatási ügyekért felelõs helyettes államtitkár

közigazgatási államtitkár


•

5687

2011. évi 30. szám

II. Adatlap a vidékfejlesztési miniszter elõzetes egyetértésének kezdeményezésére a nem közbeszerzési eljárás keretében megkötendõ vagy meghosszabbítandó, 50 millió forintot meghaladó szerzõdésekre vonatkozóan

I. A SZERZÕDÉST KEZDEMÉNYEZÕ ADATAI 1.1. Hivatalos név: 1.2. Székhely: 1.3. Postai cím: 1.4. Internetcím: 1.5. Kapcsolattartó személy neve: 1.6. Kapcsolattartó személy címe, elérhetõsége:

II. A SZERZÕDÕ FÉL ADATAI 2.1. Hivatalos név: 2.2. Székhely: 2.3. Postacím: 2.4. Szervezeti-mûködési forma: 2.5. Cégjegyzékszám: 2.6. Bíróság és nyilvántartási szám: 2.7. Adószám: 2.8. Statisztikai szám: 2.9. Kapcsolattartó személy neve: 2.10. Kapcsolattartó személy címe, elérhetõsége: 2.11. Milyen formában, milyen szempontok alapján került kiválasztásra a szerzõdõ fél:

III. A SZERZÕDÉS RÉSZLETEZÕ ISMERTETÉSE 3.1. Szerzõdés tárgya: 3.2. Szerzõdés idõtartama, hatálya, határideje: 3.3. Teljesítés helye: 3.4. Szerzõdéskötés várható idõpontja:

5688


•

2011. évi 30. szám

3.5. Szerzõdés értéke (nettó és bruttó összeg): 3.6. Költségvetési törvényben megjelölt forrás: 3.7. A szerzõdés pénzügyi adatai (részletes költségvetési terv):

3.8. A szerzõdésben foglalt feladat meghatározása, a szerzõdés tárgyának részletes ismertetése, különös tekintettel a mûszaki paraméterekre (max. 1000 karakter):

3.9. A szerzõdés szükségességének indokolása, elmaradásának következményei (max. 1000 karakter):

4. Nyilatkozat Az ajánlatkérõ intézmény képviseletében nyilatkozom, közbeszerzés megindításához (a kötelezettségvállaláshoz) a költségvetési fedezet az intézmény költségvetésében rendelkezésre áll, a beszerzés megvalósítása az intézmény mûködésében finanszírozási problémát nem fog okozni, támogatási többletigénnyel sem a költségvetési évben, sem a következõ években nem jár.

Dátum

………………………………………………………………… az ajánlatkérõ intézmény aláírásra jogosult képviselõje

A [ajánlatkérõ intézmény megnevezése] [tervezett közbeszerzés, illetve szerzõdés tárgya] tárgyú tervezett közbeszerzési eljárása megindításával/szerzõdés megkötésével/módosításával egyetértek.

Dátum

………………………………………………

………………………………………………

jogi és igazgatási ügyekért felelõs helyettes államtitkár

közigazgatási államtitkár


•

5689

2011. évi 30. szám

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokának 1/2011. (V. 6.) BVOP utasítása a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a 7/2010. (IX. 2.) BM utasítás mellékleteként kiadott Belügyminisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának 4. § (2) bekezdésének k) alpontjára – a rendészetért felelõs miniszter jóváhagyásával – a következõ utasítást adom ki. 1. §

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Szervezeti és Mûködési Szabályzatát a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. §

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága önálló szervezeti egységei vezetõinek az utasítás hatálybalépésétõl számított harminc napon belül el kell készíteni az egyes szervezeti egységek – országos parancsnok által jóváhagyott – ügyrendjét és a kapcsolódó munkaköri leírásokat.

3. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. (2) Ezzel egyidejûleg az 1-1/70/2008. (IK Bv. Mell. Különszám) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló OP intézkedés hatályát veszti. Dr. Kökényesi Antal bv. altábornagy s. k., a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka

Jóváhagyom: Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

Melléklet az 1/2011. (V. 6.) BVOP utasításhoz

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Szervezeti és Mûködési Szabályzata

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága jogállása A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság) a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv.-szervezet) központi vezetõ szerve, a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján központi államigazgatási szerv. Az Országos Parancsnokság jogi személyiséggel rendelkezõ – gazdálkodási jogkörét tekintve – önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. Az Országos Parancsnokság mûködése felett a belügyminiszter irányítási jogkört gyakorol. Jogszabályban meghatározott közfeladata: rendvédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint. Illetékessége: országos. 2. A szervezetre vonatkozó alapadatok Név: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Angol megnevezés: Hungarian Prison Service Headquarters Székhely: 1054 Budapest V. ker. Steindl Imre u. 8.

5690


•

2011. évi 30. szám

Telephellyel nem rendelkezik. Alapító okirat kelte, száma: 2010. augusztus 31., A-103/1/2010. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága alapítása a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet mellékletében történt. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter. Törzskönyvi száma: 752028 Létesítés éve: 1952. Irányító szerve, mely az alapítói jogokat is gyakorolja: Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) 1051 Budapest V., József Attila u. 2–4. Az Országos Parancsnokság megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöl ki. Az Országos Parancsnokságot a belügyminiszter által kinevezett országos parancsnok vezeti és képviseli. Az országos parancsnok felett a munkáltatói jogokat – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – a belügyminiszter gyakorolja. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján szolgálati viszony, b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján közalkalmazotti jogviszony, c) az egyéb foglalkoztatásra (pl. megbízás) irányuló jogviszonyokra a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény szerint. Magyar Államkincstár elõirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10023002-01393008-00000000 Adószám: 15752026-2-51 Általános forgalmi adóalany. Besorolása: a) a gazdálkodási jogköre alapján önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv, amely külön megállapodás alapján ellátja a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja egyes pénzügyi-gazdasági feladatait. b) középirányító szerv, amely a belügyminiszter által kiadott utasításban átruházott irányítási jogokat gyakorol. c) az Országos Parancsnokság vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3. Az Országos Parancsnokság tevékenységi köre: a) az államháztartási szakágazat alapján 842340 Büntetés-végrehajtási tevékenység b) az államháztartási szakfeladatok rendje szerinti besorolás alapján 842341 Büntetés-végrehajtási tevékenység központi igazgatása 862211 Járóbetegek gyógyító szakellátása 862212 Járóbetegek rehabilitációs szakellátása 862231 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás 862232Foglalkozás-egyészségügyi szakellátás 862301 Fogorvosi alapellátás 869045 Kábítószer-megelõzés programjai, tevékenységei c) Feladatmutatóval nem rendelkezik. Az alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetése Belügyminisztérium fejezete, Büntetés-végrehajtás címén jóváhagyott elõirányzat. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése: a) Elõkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait és elõterjesztéseit. b) Felügyeli, ellenõrzi és szakmailag irányítja a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények (továbbiakban: bv.-intézetek), a fogvatartottak foglalkoztatását végzõ gazdálkodószervezetek (továbbiakban: gazdasági társaságok), (a bv.-intézetek és gazdasági társaságok a továbbiakban együttesen: bv.-szervek) szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet. c) A bv.-szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv.-szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket. d) A bv.-szervek központi anyagi-technikai ellátása.


e) f)

g) h)

i) j)

•

2011. évi 30. szám

5691

A gazdasági társaságok mûködésével kapcsolatban ellátja a jogszabályokban és a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben, annak végrehajtására kiadott rendeletekben, valamint vagyonkezelési szerzõdésben leírt feltételekkel és korlátozásokkal gyakorolja a gazdasági társaságok tulajdonosi jogait és kötelezettségeit. Végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tûzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat. Együttmûködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közremûködõ, illetve a végrehajtást segítõ állami szervekkel és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel. Központi ellátó szervként végzi a jogszabályban meghatározott ellátási feladatokat. Ellátja a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat.

4. A szakmai tevékenységet alapjaiban meghatározó jogszabályok 4.1. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, 4.2. a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény, 4.3. a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, 4.4. a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény, 4.5. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet, 4.6. a mindenkori költségvetési törvény, 4.7. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény, 4.8. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, 4.9. az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, 4.10. az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény, 4.11. a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény, 4.12. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, 4.13. az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet, 4.14. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, 4.15. a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, 4.16. a szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet, 4.17. az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény és a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet, 4.18. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, 4.19. az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, 4.20. a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet, 4.21. a büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésérõl szóló 21/1994. (XII. 30.) IM rendelet, 4.22. az elzárás, illetõleg a pénzbírságot helyettesítõ elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2000. (III. 29.) IM–BM együttes rendelet, 4.23. az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselõi munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet, 4.24. a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelölésérõl szóló 230/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet, 4.25. a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet feladatairól, mûködésérõl szóló 36/2003. (X. 3.) IM rendelet, 4.26. a büntetés-végrehajtási szervek területére történõ be- és kilépés, valamint a büntetés-végrehajtási szervek területén tartózkodás részletes szabályairól szóló 44/2007. (IX. 19.) IRM rendelet, 4.27. a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, 4.28. a minõsített adat védelmérõl szóló 2009. évi CLV. törvény és végrehajtási rendeletei, 4.29. a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos tûzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet, 4.30. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény,

5692


•

2011. évi 30. szám

4.31. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. Korm. rendelet, 4.32. az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjérõl szóló 18/2008. (IX. 18) IRM rendelet, 4.33. az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekrõl szóló 19/2008. (IX.18.) IRM rendelet, 4.34. a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról szóló 15/2010. (IV. 22.) IRM rendelet, 4.35. a rendõrség belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelölésérõl, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenõrzése és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet, 4.36. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, 4.37. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történõ végrehajtásáról szóló 10/2009. (IV.17.) IRM rendelet, 4.38. a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, 4.39. a büntetés-végrehajtási szervezetnél adható lakáscélú támogatásról szóló 2/2002. (II. 7.) IM rendelet, 4.40. a bv.-szervek rendelkezésében lévõ férõhelyek használatáról, valamint bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 38/2004. (XII. 9.) IM rendelet, 4.41. a büntetés-végrehajtási szervezetek rendelkezése alatt álló lakások bérletérõl szóló 17/1994. (IX. 29.) IM rendelet, 4.42. az állam tulajdonában és a büntetés-végrehajtási szervek kezelésében lévõ lakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésérõl szóló 22/1995. (XII. 29.) IM rendelet, 4.43. a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak egyes illetményen kívüli járandóságairól, szociális juttatásairól és támogatásáról szóló 6/1997. (III. 26.) IM rendelet, 4.44. a büntetés-végrehajtási szervezet szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatairól szóló 9/1997. (III. 26.) IM rendelet, 4.45. a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, 4.46. a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreirõl és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjének megállapításáról szóló 3/2010. (X. 21.) BM rendelet, 4.47. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl 2007. évi CLII. törvény, 4.48. a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény, 4.49. a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak elismerési rendjérõl szóló 10/1997. (III. 26.) IM rendelet, 4.50. a Tauffer Emil-díj alapításáról szóló 14/1993. (IX. 21.) IM rendelet, 4.51. a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett alapításáról szóló 11/1992. (VII. 21.) IM rendelet, 4.52. az igazságügyi szerveknél adományozható miniszteri elismerésekrõl szóló 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet, 4.53. a Szolgálati Jel alapításáról szóló 15/1992. (X. 29.) IM rendelet, 4.54. A „Büntetés-végrehajtásért” Kitüntetõ Zászlóról szóló 24/2006. (X. 5.) IRM rendelet. 4.55. a büntetés-végrehajtási szervezet részérõl a központi államigazgatási szervek és rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekrõl, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjérõl szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet, 4.56. a büntetés-végrehajtási szervezet részérõl a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségrõl, a fogvatartottak kötelezõ foglalkoztatása keretében elõállított termékekrõl és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételének és az ellentételezés rendjérõl szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendelet.

II. FEJEZET AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG VEZETÉSE 1. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a) Az Országos Parancsnokságot mint a bv.-szervezet szakmai központi vezetõ és költségvetési középirányító szervét a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) vezeti.


•

2011. évi 30. szám

5693

b)

Az országos parancsnok a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, és a miniszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között irányítja a bv.-szerveket és gondoskodik a bv.-szervezet törvényes mûködésérõl. c) Elõterjesztést, javaslatot tesz a miniszter részére. d) Jogszabály meghozatalát nem igénylõ kérdésben intézkedéssel állapítja meg az egyes rendszeresen ismétlõdõ tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai, eljárási szabályait. e) Meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan – egyedi döntésként – parancsot ad. f) Gondoskodik a bv.-szervezet költségvetésében foglaltak megtartásáról. g) Az országos parancsnok a bv.-szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve polgári felettese. A miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkörök kivételével állományilletékes parancsnoki, illetve munkáltatói jogkört gyakorol az Országos Parancsnokság személyi állománya, valamint a bv.-szervek vezetõi, a Rendõrtiszti Fõiskola (továbbiakban: RTF) Büntetés-végrehajtási Tanszékének vezetõje, valamint a bv.-szervek vezetõinek szervezetszerû helyettesei felett. h) Jóváhagyásra elõterjeszti az Országos Parancsnokság Szervezeti és Mûködési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) és állományszervezési táblázatát. Jóváhagyja az Országos Parancsnokság munkatervét, a szervezeti egységek ügyrendjét, az Országos Parancsnokság irányítása alá tartozó bv.-szervek SZMSZ-ét, valamint állományszervezési táblázatait. i) Meghatározza a bv.-szervezetnél rendszeresített kényszerítõ eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit. j) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben, annak végrehajtására kiadott rendeletekben, valamint vagyonkezelési szerzõdésben leírt feltételekkel és korlátozásokkal gyakorolja a gazdasági társaságok feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket. k) Költségvetési szerv vezetõjeként kialakítja, mûködteti és fejleszti a szervezet belsõ kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, elõzetes, utólagos és vezetõi ellenõrzéseket (FEUVE) mûködtet, biztosítja a rendszerek mûködéséhez szükséges szervezeti, tárgyi és személyi feltételeket. l) Irányítja a honvédelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, tervezi, szervezi, irányítja a katasztrófavédelmi tevékenységgel kapcsolatos ágazati tevékenységet, gondoskodik a bv.-szervezet polgári védelemre történõ felkészítésérõl. m) Az országos parancsnok – ha jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem zárja ki – feladat- és hatáskörének gyakorlását az SZMSZ-szel és a belsõ rendelkezésekkel összhangban, egyes ügycsoportokban vagy egyedi ügyekben, állandó vagy eseti jelleggel írásban átruházhatja. n) Elõírja a költségvetési szerv feladatainak végrehajtását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalását vagy az ilyen követelést, elrendeli a kiadás teljesítését, a bevétel beszedését vagy elszámolását. o) Gyakorolja a vonatkozó jogszabályok szerinti fegyelmi és nyomozati jogkörét. p) Az országos parancsnok pénzügyi-gazdasági és szakmai hatáskörét a vonatkozó függelékek tartalmazzák. q) Gyakorolja mindazon jogokat és kötelezettségeket, amelyeket jogszabály a költségvetési szerv vezetõje részére ír elõ. r) A Központi Ellátó Szerv vezetõjeként gyakorolja az õt megilletõ jogokat. 2. Az országos parancsnok helyetteseinek általános feladat- és hatásköre 2.1. Az országos parancsnok helyetteseinek feladatai a) Az országos parancsnok helyettesei szolgálati elöljárói a bv.-szervezet hivatásos állományának (az országos parancsnok kivételével), továbbá felettesei a közalkalmazotti állományának. b) Meghatározzák a felelõsségi körükbe tartozó büntetés-végrehajtási feladatok végrehajtásának módszereit, javaslatot tesznek a fejlesztések fõ irányaira. c) Irányítják és ellenõrzik a közvetlen alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását és költségvetési gazdálkodását. d) Gyakorolják a jogszabályokban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben biztosított szervezési és költségvetési jogokat. e) Átruházott jogkörben a feladat- és hatáskörükbe tartozó adatokat „titkos” minõsítési szintig minõsíthetik. f) Felügyelik a közvetlen alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységek minõsített adat védelmével, valamint a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységét.

5694


•

2011. évi 30. szám

g)

Véleményezési jogot gyakorolnak – szakterületüknek megfelelõen – a bv.-szervek vezetõinek és szervezetszerû helyetteseinek kinevezésében, az országos parancsnok hatáskörébe tartozó kinevezésekhez javaslatot tesznek. h) Szakmai szempontból elõkészítik az országos parancsnok döntéseit, szakterületüket érintõ körben gondoskodnak az országos parancsnoki döntések végrehajtásáról és ellenõrzésérõl. i) Szakterületükre vonatkozóan elemzik és véleményezik az országos parancsnok számára felterjesztett jelentéseket, munkaterveket, szakmai elgondolásokat. j) Véleményezik a jogszabály- és kormány-elõterjesztések, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit, kezdeményezhetik jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze és országos parancsnoki belsõ rendelkezés kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését. k) A szakterületüket érintõ körben – ha jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze nem zárja ki – bármely ügyet a hatáskörükbe vonhatnak, azonban nem adhatnak utasítást egyedi ügyek érdemi elbírálásának eredményére, illetve tartalmára. l) Döntenek a közvetlen alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységek között felmerült hatásköri és illetékességi vitában. m) Jogszabályban meghatározott esetekben vagy átruházott jogkörben, egyedi ügyekben elsõ- vagy másodfokú hatáskört gyakorolnak. n) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, megsemmisíthetik, megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységek vezetõinek – szakterületüket érintõ körben – jogszabályba, állami irányítás egyéb jogi eszközébe vagy belsõ rendelkezésbe ütközõ, illetõleg szakmailag hibás döntését. o) A szakterületüket érintõ körben értekezletet, tájékoztatót, módszertani foglalkozást, továbbképzést szerveznek. p) A szakterületüket érintõ körben szervezik és irányítják az együttmûködési feladatokat. q) A belsõ rendelkezésekben foglaltaknak megfelelõen – a hatáskörükbe tartozó feladatok végrehajtásának vizsgálatára – átfogó, vezetõi célellenõrzést vezetnek, illetve végeznek. r) Biztosítják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységeknél az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés feltételeit. s) Felelõsek az országos parancsnok nemzetközi tárgyalásai szakmai háttéranyagainak elõkészítéséért. t) Az országos parancsnok helyettesei – ha jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy belsõ rendelkezés nem zárja ki – feladat- és hatáskörüknek gyakorlását egyes ügycsoportokban vagy egyedi ügyekben, állandó vagy eseti jelleggel a közvetlen alárendeltségükbe tartozó fõosztály, osztály vezetõjére írásban átruházhatják. Az átruházott hatáskör nem adható tovább. 2.2. A helyettesítés rendje a) Az országos parancsnokot akadályoztatása esetén helyettesíti – a stratégiai és koordinációs helyettes (továbbiakban: stratégiai helyettes), – a stratégiai helyettes akadályoztatása esetén a biztonsági és fogvatartási helyettes (továbbiakban: biztonsági helyettes), – a biztonsági helyettes akadályoztatása esetén a gazdasági helyettes. Az országos parancsnok speciális szakterületi ügyekben az itt meghatározott rendtõl írásban eltérhet. b) A stratégiai helyettest, a biztonsági helyettest és a gazdasági helyettest akadályoztatásuk esetén a kijelölt fõosztályvezetõ helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben a helyettesek az országos parancsnok által átruházott hatáskörben járnak el. Ezekben az ügyekben az a) pontban meghatározott helyettesítési sorrend érvényesül. 3. Az országos parancsnok stratégiai és koordinációs helyettese a) Az országos parancsnok közvetlen irányításával vezeti az alárendeltségébe tartozó fõosztályokat, osztályt. b) A stratégiai helyettes külön megbízás alapján végzi a szakszervezetekkel való érdekegyeztetést. c) Személyesen irányítja és felügyeli a bv.-szervezet társadalmi és nemzetközi kapcsolatait. d) Irányítja és szervezi a büntetés-végrehajtás tudományos tanácsának mûködését. e) Szakmai felügyeletet gyakorol a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja felett, és kapcsolatot tart az RTF Büntetés-végrehajtási Tanszékével, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel. f) Mûködteti és irányítja a felsõvezetõi instruktori rendszert a bv.-intézetek újonnan kinevezett vezetõi vonatkozásában. g) Folyamatos kapcsolatot tart a „Felelõsen, Felkészülten” modernizációs program végrehajtásához kialakított programirodákkal.


h) i)

•

2011. évi 30. szám

5695

A Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja bevonásával szervezi és irányítja a bv.-szervezet központi sportversenyeit, illetve külsõ sportkapcsolatait. Átruházott hatáskörben dönt: – a sajtókérelmek engedélyezésérõl, – több bv.-intézetet érintõ kutatási kérelmek engedélyezésérõl, – jóváhagyott ki- és beutazási terv alapján megvalósuló szakmai programokról.

4. Az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese a) Az országos parancsnok közvetlen irányításával vezeti az alárendeltségébe tartozó fõosztályokat. b) A biztonsági helyettes felügyeli, ellenõrzi és szakmailag irányítja a hatáskörébe utalt szolgálati feladatok végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával, a védelmi feladatokkal összefüggõ tevékenységet. c) Átruházott hatáskörben: – dönt a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. 22. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabadságvesztés félbeszakításáról, – engedélyezi a bv.-szerveknél gyakorló riadó elrendelését, – elbírálja a fogvatartással összefüggésben benyújtott panaszügyeket, amelyekben elsõ fokon a bv.-szerv vezetõje hozott döntést, – elbírálja az átszállítással kapcsolatos panaszokat, amelyekben elsõ fokon a Központi Szállítási és Nyilvántartási Fõosztály vezetõje dönt, – elsõ fokon dönt a munkavédelmi hatósági ügyekben. 5. Az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese a) Az országos parancsnok közvetlen irányításával vezeti az alárendeltségébe tartozó fõosztályokat, osztályt, valamint irányítja és felügyeli a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak szerint a büntetés-végrehajtás költségvetési, ellátási, technikai, informatikai gazdálkodási rendszerét. b) Gondoskodik a bv.-szervezet éves költségvetési javaslatának összeállításáról és bv. szintû egyeztetésérõl. c) A költségvetési ellenõrzések kivételével ellátja az Országos Parancsnokság középirányító szervi besorolásából adódó feladatokat, ezzel kapcsolatosan iránymutatásokat, intézkedéseket ad ki, figyelemmel kíséri az azokban bekövetkezõ változásokat. Átfogó szakmai ellenõrzéseket hajt végre, a tapasztalatokról összefoglaló jelentést küld a felügyeleti szerv részére. d) Gondoskodik a bv.-szervezet stratégiai tervében megfogalmazott feladatok költségvetési feltételeinek biztosításáról, valamint azokkal összefüggésben a gazdálkodás rendszerében szükséges változtatások kidolgozásáról. e) Intézkedik a költségvetés felhasználására vonatkozó irányelvek, valamint a gazdálkodás részletes rendjének meghatározására. Az országos parancsnoki hatáskör kivételével a gazdasági helyettes hatáskörében intézkedéssel állapítja meg a fõosztályok, illetve a bv.-szervek szolgálati feladatai végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait, szervezi, irányítja és ellenõrzi a szakmai feladatok ellátásához szükséges pénzügyi források tervezését és felhasználását. f) Felügyeli, ellenõrzi és szakmailag irányítja a hatáskörébe utalt gazdálkodási feladatok végrehajtását, így különösen az Országos Parancsnokság, a bv.-szervek gazdálkodásával, pénzügyi-számviteli elszámolásával, az ellátással, a költségvetési foglalkoztatással kapcsolatos tevékenységet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-vel (továbbiakban: MNV Zrt.) kötött szerzõdés megvalósulását. g) A gazdasági társaságok kapcsán eljár az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben, annak végrehajtására kiadott rendeletekben, valamint vagyonkezelési szerzõdésben foglalt kötelezettségvállalások körében. h) A gazdasági társaságok mûködésével kapcsolatban ellátja az országos parancsnok mint a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlója által meghatározott feladatokat, valamint eseti megbízás alapján helyettesíti az országos parancsnokot. i) Vezeti az Országos Parancsnokság gazdasági szervezetét. j) Jóváhagyja az önállóan mûködõ és gazdálkodó, valamint az önállóan mûködõ bv.-szervek közötti munkamegosztás és felelõsségvállalás rendjét rögzítõ megállapodást, vagy az azt helyettesítõ okiratot a felügyeleti szerv véleményének kikérésével.

5696


•

2011. évi 30. szám

k)

Megszervezi a költségvetési törvény bv.-szervezetet érintõ végrehajtásának, valamint gazdálkodási rendjének ellenõrzését, koordinálja a keretek célszerû felhasználását. l) Ellátja gazdasági és költségvetési ügyekben a bv.-szervezet képviseletét. m) Az országos parancsnok megbízása alapján – a kötelezettségvállalási nyilvántartásban meghatározottak ellenjegyzésével – a költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló fizetési vagy teljesítési kötelezettséget vállal vagy ilyen követelést elõír. n) Ellenjegyzi az országos parancsnoknak a költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló fizetési vagy teljesítési kötelezettségvállalását vagy ilyen követelés elõírását és az utalványozását, továbbá véleményezi, kiadás elõtt láttamozza a feladatbõvüléssel és az anyagi kihatással járó belsõ rendelkezések tervezeteit. o) Felügyeli az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek által saját hatáskörben lefolytatott közbeszerzési eljárásokat, a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott esetekben közbeszerzési eljárást lezáró határozatot hoz. p) Irányítja a bv.-szervezet kincstári vagyongazdálkodását és a szakmai szervezeti elemek gazdasági munkáját, gazdasági intézkedéseket hoz. q) Irányítja a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos feladatokat, és a nyugdíjpénztárakban képviseli a bv.-szervezetet. r) Döntésre elõkészíti a bv.-szervezet mûködéséhez szükséges anyagok, technikai felszerelések, jármûvek, fegyverzettechnikai eszközök, informatikai rendszerek fejlesztési és korszerûsítési terveit. s) A vonatkozó szabályzatban meghatározottak szerint irányítja a jármûfenntartó szervezetekre vonatkozó központi szerv hatáskörébe utalt feladatokat. Ellátja a bv.-szervezet szolgálati gépjármûveinek forgalmazására (a tartós magáncélú igénybevétel engedélyezésének kivételével) kiadott belsõ normában meghatározott engedély kiállítási, nyilvántartási és koordinációs feladatokat. t) Felügyeli a bv.-szervezet informatikai rendszerének mûködtetését, a fejlesztési elvek megvalósítását. u) Felügyeli a bv.-szervezet tevékenységével kapcsolatos környezet-, illetve tûzvédelmi tevékenységet, továbbá felügyeli a bv.-szervezet energiahasznosítását, a biztonságos üzemvitelt kielégítõ tervezési, felhasználási, elemzési feladatok végrehajtását, dönt a korszerûsítési, fejlesztési koncepciók kérdéseiben. v) Felügyeli az Országos Parancsnokság, valamint a bv.-intézetek lakásügyi feladatainak végrehajtását és gondoskodik az országos parancsnok lakásügyi döntéseinek elõkészítésérõl. w) A FEUVE-rendszer keretében figyelemmel kíséri a gazdasági-pénzügyi folyamatokat, gazdasági intézkedéseket tesz, iránymutatásokat ad a bv. szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához. x) Felügyeli a haladó szervezeti és munkakultúra szervezeti adaptációjának elõmozdításához szükséges innovációs adatbank kialakítását, az innovációs tevékenység mûködését, valamint gondoskodik a számlarend összeállításáról, folyamatos karbantartásáról, a naprakész könyvvezetés helyességérõl. y) Gyakorolja mindazon jogokat és kötelezettségeket, amelyeket jogszabály a gazdasági szervezet vezetõje számára meghatároz. z) A vonatkozó szerzõdésekben rögzítettek teljesítése érdekében intézkedéseket tesz a PPP-konstrukcióban mûködõ bv.-intézetek, valamint az üzemeltetést végzõ vállalkozók felé az üzemeltetéssel, fenntartással, ellátással kapcsolatos kérdésekben, elõkészíti az országos parancsnok felé a szükséges magasabb szintû egyeztetéseket, döntésre elõkészíti az esetleges szerzõdésmódosításokat, felterjeszti a bérleti-szolgáltatási díjjal kapcsolatos kötelezettségvállalási dokumentumokat. zs) A Központi Ellátó Szerv mûködésével kapcsolatban ellátja az országos parancsnok mint a szerv vezetõje által meghatározott feladatokat, valamint eseti megbízás alapján helyettesíti az országos parancsnokot. 6. Az Országos Parancsnokság fõosztályvezetõje, osztályvezetõje a) Az Országos Parancsnokság fõosztályvezetõje a jogszabályok és az országos parancsnoktól vagy a helyetteseitõl kapott utasítás és iránymutatás alapján szakmailag irányítja, vezeti a fõosztályt, elõkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályoknak, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek koncepcióit, felügyeli és ellenõrzi a bv.-szervek szakmai tevékenységét, valamint a felügyelete és illetékességi körébe tartozó szervezeti egységek mûködését. Biztosítja az ügyintézés szakszerûségét és az ügyintézési határidõk betartását. b) A fõosztályvezetõ meghatározza a fõosztály munkatervi feladatait, elkészíti a fõosztály ügyrendjét, a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenõrzi a feladatok végrehajtását. c) A fõosztályvezetõ gyakorolja a vezetése alatt álló fõosztály feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket és döntési jogköröket minden olyan ügyben, amely nem tartozik magasabb vezetõ hatáskörébe. Hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) az országos parancsnok, vagy az érintett szervezeti egységet felügyelõ helyettese


d) e)

•

2011. évi 30. szám

5697

jóváhagyásával az ügyrendben beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a fõosztály munkájáért való felelõsséget. Ellátja mindazon ügyeket, amelyeket szolgálati elöljárója állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A fõosztályvezetõt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt osztályvezetõ, illetve a kijelölt személy helyettesíti. Az önálló szervezeti egységként mûködõ osztály vezetõje a felügyeleti rend szerint illetékes vezetõ irányításával végzi tevékenységét.

III. FEJEZET A KIEMELT FÕREFERENS, A FÕREFERENS, AZ ELÕADÓ, A SEGÉDELÕADÓ a)

b)

c)

d)

A kiemelt fõreferens és a fõreferens a munkatervben, valamint a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetõje által meghatározott feladatokat – a kapott útmutatás és határidõk figyelembevételével – a jogszabályok, a szakmai elõírások, egyéb rendelkezések, valamint az ügyviteli szabályok ismeretében és megtartásával végzi. A kiemelt fõreferenst és a fõreferenst meghatározott ügykörben a fõosztályvezetõ, illetve az önálló szervezeti egységként mûködõ osztály vezetõje az ügyrendben – az országos parancsnok, valamint a felügyeleti rend szerint illetékes helyettes jóváhagyásával – kiadmányozási joggal ruházhatja fel. A kiemelt fõreferens és a fõreferens a részére meghatározott körben feladatát önállóan látja el, felelõs a saját tevékenységéért, valamint a jogszabályokban, belsõ rendelkezésekben elõírt feladatainak teljesítéséért. Megilleti az a jog, hogy a vezetõinek véleményétõl eltérõ álláspontját az ügyiraton feltüntesse. Az elõadó és a segédelõadó a részére megállapított feladatokat a munkaköri leírása, valamint vezetõjétõl kapott utasítás szerint végzi.

IV. FEJEZET A KIADMÁNYOZÁS RENDJE 1. Az országos parancsnok kiadmányozza a) A miniszter, az államtitkár, a helyettes államtitkár, az országgyûlési biztosok, az országgyûlési tisztviselõk, az országgyûlési képviselõk, a Legfõbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály, a fegyveres és rendvédelmi szervek, valamint a központi közigazgatási szervek vezetõi felé irányuló ügyiratokat. b) Azokat a normákat, amelyeket jogszabály, a közjogi szervezetszabályozó eszköz, vagy az SZMSZ kizárólagos hatáskörébe utal. c) Azokat az egyéb ügyiratokat és normákat, amelyeket hatáskörébe von. 2. A helyettesek kiadmányozzák a) Az országos parancsnok kizárólagos kiadmányozási jogkörébe nem tartozó jogszabály, vagy egyéb jogi eszköz, valamint az SZMSZ-ben átruházott hatáskörükbe tartozó ügyiratokat. b) Az országos parancsnok által az ügyrend alapján hatáskörükbe utalt ügyiratokat. c) A hatáskörükbe vont ügyiratokat. 3. A fõosztályvezetõk kiadmányozzák: Az országos parancsnok által külön szabályzat alapján vagy egyedi rendelkezés szerint hatáskörükbe utalt ügyiratokat. 4. Az osztályvezetõk kiadmányozzák: Amit a munkaköri leírásukban a szolgálati elöljáró meghatároz.

5698


•

2011. évi 30. szám

5. Az Egészségügyi Fõosztály vonatkozásában: – a fõorvosnak a fõosztályvezetõ egyidejû tájékoztatása mellett. 6. A Titkársági és Jogi Fõosztály vonatkozásában: – az adatvédelmi felelõsnek, – a biztonsági vezetõnek fõosztályvezetõi láttamozás mellett.

V. FEJEZET AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG MÛKÖDÉSE ÉS DÖNTÉS-ELÕKÉSZÍTÕ RENDSZERE 1. Az Országos Parancsnokság mûködésével kapcsolatos általános rendelkezések a) Az Országos Parancsnokságot az országos parancsnok képviseli. E jogkörét – a jogszabályban meghatározott kivételtõl eltekintve – a helyetteseire és az Országos Parancsnokság egyes szervezeti egységeinek vezetõire, vagy munkatársaira a feladatkörükbe tartozó ügyekben átruházhatja. b) Az Országos Parancsnokság szervezeti egységei az országos parancsnok által jóváhagyott munkaterv és ügyrend szerint végzik tevékenységüket. c) Az Országos Parancsnokságra vonatkozóan, az egyes szakterületeket érintõ kérdésekben kötelezõen ki kell kérni az adott szakterület állásfoglalását. d) Az Országos Parancsnokság valamennyi munkatársa köteles a feladatok végrehajtásában együttmûködni. A szervezeti egységek közötti kapcsolatrendszer kialakításáért és mûködéséért az adott szervezeti egységek vezetõi felelõsek. e) Az Országos Parancsnokság a bv.-szervezet mûködtetése érdekében, a jogszabályok keretei között, együttmûködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a hon- és rendvédelmi szervekkel, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatával, szakfelügyeletet gyakorló szervekkel és szakmai szervezetekkel. A fogvatartás körülményeinek figyelemmel kísérésére, a szabadulás után, a társadalomba való beilleszkedés elõsegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult börtönmissziókkal és társadalmi szervezetekkel, az ilyen tevékenységet ellátó egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel. 2. Az Országos Parancsnokság döntés-elõkészítõ rendszere A felügyeleti, ellenõrzési, szakmai irányító munkával kapcsolatos jelentõsebb elvi és gyakorlati kérdések megtárgyalása, koncepciók kialakítása, döntések elõkészítése és ismertetése, beszámoltatás, tájékoztatás, koordináció, továbbá az értékelés érdekében az Országos Parancsnokságon értekezleti rendszer mûködik. 2.1. Az Országos Parancsnokság értekezletei: a) Napi koordinációs vezetõi értekezlet vezetõje: az országos parancsnok résztvevõi: az országos parancsnok helyettesei titkársági és jogi fõosztályvezetõ személyügyi és szociális fõosztályvezetõ biztonsági fõosztályvezetõ sajtó iroda vezetõje a vezetõi döntés alapján külön meghívottak feladata: az Országos Parancsnokság vezetõi napi tevékenységének egyeztetése idõpontja: munkanapokon 800 óra b) Heti koordinációs értekezlet vezetõje: az országos parancsnok résztvevõi: az országos parancsnok helyettesei az Országos Parancsnokság fõosztályvezetõi, önálló szervezeti egységként mûködõ osztály vezetõje és a vezetõi döntés alapján külön meghívottak


c)

d)

e)

f)

•

2011. évi 30. szám

5699

feladata: az Országos Parancsnokság heti tevékenységének egyeztetése, idõpontja: a hét elsõ munkanapján 900 óra Fõosztály-vezetõi értekezlet vezetõje: az országos parancsnok résztvevõi: a heti koordinációs értekezlet résztvevõi az önálló szervezeti egységként mûködõ osztályok vezetõi az országos ellenõrzési jogkörrel rendelkezõ szakterületi vezetõk (fegyelmi tiszt, munkavédelmi fõfelügyelõ, tûzvédelmi vezetõ, energetikai és környezetvédelmi vezetõ, biztonsági vezetõ, adatvédelmi felelõs) az értekezletre meghívottak, berendeltek feladata: a vezetõi döntések megalapozása érdekében a büntetés-végrehajtás egészét, illetve fontosabb területeit érintõ elõterjesztések megvitatása, beszámoltatás, tájékoztatás, koordináció idõpontja: az Országos Parancsnokság munkaterve szerint Büntetés-végrehajtási parancsnokok, vezetõk országos értekezlete vezetõje: az országos parancsnok résztvevõi: a fõosztály-vezetõi értekezlet résztvevõi a bv.-szervek vezetõi az értekezletre meghívottak, berendeltek feladata: a büntetés-végrehajtás egészét érintõ elõterjesztések megvitatása beszámoltatás, értékelés, döntések ismertetése, tájékoztatás idõpontja: az Országos Parancsnokság munkaterve szerint Gazdasági társaságok ügyvezetõi értekezlete vezetõje: az országos parancsnok résztvevõi: a gazdasági helyettes az ügyvezetõ igazgatók a gazdasági társaságok fõosztályvezetõje a meghívottak feladata: a gazdasági társaságokat érintõ elõterjesztések megvitatása, értékelése, döntések ismertetése, tájékoztatás, koordináció idõpontja: az Országos Parancsnokság munkaterve szerint Egyéb értekezletek (követõ értekezletek) vezetõi: havi fõosztály-vezetõi értekezlet résztvevõi résztvevõi: szervezeti egységek munkatársai feladatuk: az a) – e) pontokban felsorolt értekezleteken meghatározott feladatok, elhangzott tájékoztatások, döntések, értékelések ismertetése, a végrehajtás megszervezése, a saját hatáskörben hozott döntések, feladatok, utasítások ismertetése idõpontja: a szervezeti egység vezetõjének döntése szerint

3. Bizottságok Az Országos Parancsnokságon állandó vagy ideiglenes jelleggel bizottságok mûködnek. A bizottságok vezetõit és tagjait – az Országos Parancsnokság SZMSZ-ének eltérõ rendelkezése hiányában – az országos parancsnok jelöli ki. 3.1. Állandó bizottságok: – II. fokú Egészségügyi Alkalmasságot Vizsgáló Bizottság – Különleges Fogvatartást Megállapító Bizottság – Szociális Bizottság – Kábítószerügyi Szakmai Bizottság Az állandó bizottságok feladatkörét és mûködési szabályait az országos parancsnok által jóváhagyott külön ügyrend és éves munkaterv tartalmazza. 3.2. Eseti bizottságok: – Kegyeleti Bizottság

5700


•

2011. évi 30. szám

– Kiemelt jelentõségû szakmai feladat ellátására, meghatározott feladatok elvégzésére, vizsgálat lefolytatására az országos parancsnok és helyettesei bizottságot hozhatnak létre. Az eseti bizottság összetételét, feladatát, mûködési szabályait a bizottság létrehozását elrendelõ vezetõ határozza meg.

VI. FEJEZET AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG KONTROLLRENDSZERE 1. Az Országos Parancsnokság belsõ kontrollrendszere a) A kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely elõsegíti az Országos Parancsnokság tevékenységének szabályszerû végrehajtását, elszámolási kötelezettségek teljesítését és erõforrásainak védelmét a veszteségektõl, a nem rendeltetésszerû használattól. b) Az Országos Parancsnokság belsõ kontrollrendszeréért az országos parancsnok a felelõs, aki valamennyi szakterület szintjén érvényesülõ kontrollkörnyezetet, kockázatkezelési rendszert, kontrolltevékenységet, információs és kommunikációs rendszert, valamint monitoringrendszert mûködtet. c) Az országos parancsnok elkészíti és rendszeresen aktualizálja az Országos Parancsnokság ellenõrzési nyomvonalát, amely az Országos Parancsnokság mûködési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelõsségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenõrzési folyamatokat, lehetõvé téve azok nyomon követését és utólagos ellenõrzését. d) Az országos parancsnok szabályozza a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely az SZMSZ részét képezi (lásd 11. függelék). 2. Az Országos Parancsnokság, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzése 2.1. A függetlenített belsõ ellenõrzés a) A belsõ ellenõrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az ellenõrzött szervezet mûködését fejlessze és eredményességét növelje. A belsõ ellenõrzés az ellenõrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletû megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenõrzött szervezet kockázatkezelési, ellenõrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. b) Az Országos Parancsnokság belsõ ellenõrzését az országos parancsnok közvetlen alárendeltségébe tartozó önálló szervezeti egységként mûködõ Költségvetési Ellenõrzési Fõosztály végzi, a fõosztályvezetõ mint belsõ ellenõrzési vezetõ irányításával. c) A belsõ ellenõrzési vezetõ, valamint a belsõ ellenõrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségének biztosításáról az országos parancsnok gondoskodik és ezt a felelõsségét másra nem ruházhatja át. d) A belsõ ellenõrzési egység vezetõje, valamint a belsõ ellenõrök az ellenõrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonhatók be. e) A belsõ ellenõrzési tevékenység és az ellenõrzések végrehajtásának részletes szabályait a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, a nemzetközi belsõ ellenõrzési standardok, valamint az államháztartásért felelõs miniszter által közzétett módszertani útmutatók tartalmazzák. Az átruházott jogkörben végezhetõ költségvetési ellenõrzések típusait és az átruházásból eredõ feladatokat, jogköröket miniszteri rendelet, a végrehajtás részletes szabályait az országos parancsnok által jóváhagyott belsõ ellenõrzési kézikönyv tartalmazza. f) Az Országos Parancsnokság szervezeti egységeinél, valamint a jogszabály által átruházott hatáskörben az Országos Parancsnokság irányítása alá tartozó bv.-szerveknél a Költségvetési Ellenõrzési Fõosztály ellenõrzést végez a belsõ ellenõrzési vezetõ által összeállított, a BM Ellenõrzési Fõosztályának vezetõjével a párhuzamos ellenõrzések elkerülése érdekében elõzetesen egyeztetett éves belsõ ellenõrzési terv szerint. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága részére történõ egyes belsõ ellenõrzési jogosítványok átruházásáról szóló 25/2004. (VII. 7.) IM rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján az Országos Parancsnokság éves ellenõrzési tervében – a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.)


•

2011. évi 30. szám

5701

Korm. rendelet 21. §-ának (3) bekezdésének megfelelõ tartalommal – elkülönítetten kell szerepeltetni a költségvetési szervekre vonatkozó ellenõrzési tervet. g) A Költségvetési Ellenõrzési Fõosztály ellenõrzési tevékenysége során a rendelkezésre álló ellenõri kapacitás figyelembevételével: – Elemzi, vizsgálja és értékeli a belsõ kontrollrendszerek kiépítésének, mûködésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését. – Elemzi, vizsgálja és értékeli a belsõ kontrollrendszerek mûködésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét. – Vizsgálja a rendelkezésre álló erõforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. – A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít a gazdálkodás eredményességének növelése, valamint a belsõ kontrollrendszerek (ideértve a FEUVE-t is) javítása, továbbfejlesztése érdekében. – Ajánlásokat fogalmaz meg a kockázati tényezõk, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelõzése, illetve feltárása érdekében. – Nyomon követi az ellenõrzések alapján megtett intézkedéseket. – Elvégzi a belsõ ellenõrzési tevékenység minõségértékelését. – A nemzetközi és a magyarországi államháztartási belsõ ellenõrzési standardok és a belsõ ellenõrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet lát el. 2.2. A folyamatba épített, elõzetes, utólagos és vezetõi ellenõrzés (FEUVE) a) A FEUVE az Országos Parancsnokság gazdálkodásáért felelõs szervezeti egységei által folytatott elsõ szintû pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszer. b) A FEUVE mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: – a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerzõdések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), – az elõzetes és utólagos pénzügyi ellenõrzést, a pénzügyi döntések szabályszerûségi és szabályozottsági szempontból történõ jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, – a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelõ könyvvezetés és beszámolás) kontrollját. c) A folyamatba épített, elõzetes, utólagos és vezetõi ellenõrzés létrehozásáért, mûködtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetõje felelõs az államháztartásért felelõs miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. d) Az Országos Parancsnokság kockázatkezelési rendszerét és részletes szabályait országos parancsnoki intézkedés szabályozza. e) Az országos parancsnok köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét, elkészíteni az ellenõrzési nyomvonalat, kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert mûködtetni az Országos Parancsnokságon. 3. A bv.-szervek szakmai ellenõrzése a) Az Országos Parancsnokság által végzett szakmai ellenõrzések a bv.-szervekben folyó szolgálati feladatok ellátásának rendszeres ellenõrzésére terjednek ki. Az ellenõrzések feladata, hogy az elõírások és az elvárások végrehajtással való összevetésével értékelést adjon a feladatok végrehajtásának szabályosságáról és hatékonyságáról, mutasson rá a munkavégzés kedvezõ jegyeire, tárja fel a végrehajtást akadályozó tényezõket, a céloktól való eltérés okait, és tegyen javaslatot a hiányosságok felszámolására, a tevékenység fejlesztésére. b) A bv.-szervekre irányuló szakmai ellenõrzési kötelezettségét az Országos Parancsnokság – vezetõi ellenõrzésekkel, valamint – az Országos Parancsnokság szakmai ellenõrzési szervezetei által végzett ellenõrzések útján teljesíti. c) Az Országos Parancsnokság szakmai ellenõrzési rendszerérõl és részletes szabályairól – a bv.-intézetek esetében miniszteri utasítás, országos parancsnoki intézkedés, – a gazdasági társaságokra vonatkozóan a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójának a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott ellenõrzési jogosítványok alkalmazásának részletes szabályait megállapító, tulajdonosi ellenõrzésrõl szóló határozata rendelkezik.

5702


•

2011. évi 30. szám

VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az Országos Parancsnokság mûködésére, hivatásos szolgálati jogviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozóira (továbbiakban: személyi állomány) a következõ szabályzatok, valamint országos parancsnoki intézkedések vonatkoznak, melyeket a feladatkörük ellátásához szükséges mértékben kötelesek megismerni és alkalmazni: a) A bv.-szervezet Iratkezelési és Titokvédelmi Szabályzata. b) A bv.-szervezet Adatvédelmi Szabályzata. c) A bv.-szervezet Munkavédelmi Szabályzata. d) A bv.-szervezet Tûzvédelmi Szabályzata. e) A közbeszerzés szabályairól szóló országos parancsnoki intézkedés (továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat). f) A gazdálkodási és számviteli szabályzatok, így különösen: – A számviteli politikáról, a számlarendrõl. – A kötelezettségvállalás, az utalványozás, a szakmai teljesítés igazolásának rendjérõl. – Az ellenjegyzés és az érvényesítés rendjérõl. – Az elõirányzat felhasználási rendjérõl. – A felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezésérõl. – A reprezentációs költségkeretek mértékérõl és azok felhasználásáról. – A belföldi és külföldi ideiglenes kiküldetések esetén követendõ eljárás rendjérõl. – A gépjármûvek üzemeltetésérõl és hivatalos kiküldetések közlekedési eszközeinek igénybevételérõl országos parancsnoki intézkedések. g) A bv.-szervezet Szolgálati Szabályzata. h) A bv.-szervezet Biztonsági Szabályzata. i) A bv.-szervezet Alaki Szabályzata. j) Az Országos Parancsnokság Informatikai Biztonsági Szabályzata. k) A belsõ ellenõrzési kézikönyv. l) A kockázatkezelés rendjét szabályozó országos parancsnoki szabályzat. m) A beruházások eljárás- és felelõsségi rendjének szabályzata. n) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos szabályzat. 2. A SZMSZ-t, valamint az 1. pontban felsorolt szabályzatokat és intézkedéseket szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni és pontosításukat szükség szerint el kell végezni. 3. A Költségvetési Ellenõrzési Fõosztály vezetõje – az ügyrend mellett – a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, a nemzetközi belsõ ellenõrzési standardok, valamint a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyvminta alapján belsõ ellenõrzési kézikönyvet készít és annak aktualizálásáról gondoskodik.


•

2011. évi 30. szám

5703

1. függelék AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK IRÁNYÍTÁSI ÉS FELÜGYELETI RENDJE 1. Az országos parancsnok irányítása alá tartozó szervezeti egységek és vezetése alatt álló személyek: a) Titkársági és Jogi Fõosztály – Referatúra – Titkársági Osztály – Jogi Osztály – Biztonsági vezetõ b) Személyügyi és Szociális Fõosztály – Személyügyi és Nyilvántartási Osztály c) Ellenõrzési és Fegyelmi Ügyek Fõosztálya d) Költségvetési Ellenõrzési Fõosztály 2. A stratégiai helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek: a) Koordinációs Fõosztály b) Stratégiai Elemzési és Tervezési Fõosztály c) Sajtó Iroda (önálló osztály jogállással) d) Rendõrtiszti Fõiskola Büntetés-végrehajtási Tanszék 3. A biztonsági helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek: a) Biztonsági Fõosztály – Biztonsági Osztály – Ügyeleti és Védelmi Osztály b) Központi Szállítási és Nyilvántartási Fõosztály – Szállítási Osztály – Nyilvántartási Osztály c) Fogvatartási Ügyek Fõosztálya d) Egészségügyi Fõosztály 4. A gazdasági helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek: a) Vezetõi közvetlen b) Közgazdasági Fõosztály – Költségvetési Osztály – Számviteli Osztály – Illetmény- és létszámgazdálkodási Osztály c) Mûszaki és Ellátási Fõosztály – Mûszaki és Beruházási Osztály – Ellátási és Vagyonkezelési Osztály d) Informatikai Fõosztály – Fejlesztési Osztály – Üzemeltetési Osztály e) Gazdasági Társaságok Fõosztálya f) Központi Ellátási Fõosztály g) PPP Osztály

5704


•

2011. évi 30. szám

2. függelék AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE


•

2011. évi 30. szám

5705

3. függelék AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI 1. A szervezeti egységek közös feladatai a) Folyamatosan figyelemmel kísérik a bv.-szervezet munkáját meghatározó jogszabályok, belsõ rendelkezések végrehajtását, javaslatot készítenek, illetve közremûködnek a szakterületüket érintõ jogszabályok, belsõ rendelkezések véleményezésében, elõkészítésében. b) Az országos parancsnok intézkedése, illetve normatív vagy egyedi utasítása, valamint a szakterület felügyeletét ellátó vezetõ rendelkezése szerint átfogó szakterületi ellenõrzéseket, cél-, téma- és utóellenõrzéseket hajtanak végre a bv.-szerveknél. c) Az Országos Parancsnokságon lefolytatott belsõ és külsõ ellenõrzések megállapításai és javaslatai hasznosítására vonatkozó intézkedési terv elkészítésében közremûködnek, jóváhagyás után végrehajtják azt. d) Szakterületük vonatkozásában végzik a bejelentések, kérelmek és panaszok kivizsgálását. e) Javaslatot készítenek a szakterületük mûködéséhez szükséges pénzkeretek tervezésére, gazdálkodnak a jóváhagyott keretösszeggel. f) Figyelemmel kísérik az Országos Parancsnokság munkatervében szakterületük részére meghatározott feladatok végrehajtását. g) Elõkészítik az Országos Parancsnokság éves értékelõ jelentésének, továbbá a bv.-szervek munkája éves értékelésének összeállításához szükséges szakmai anyagokat. h) Az ügyirat-kezelési szabályok megtartásával végzik a szakterületük tevékenységi körével összefüggõ elektronikus levelezést. i) Végrehajtják az önálló általános és minõsített iratkezelési és iktatási feladatokat. j) Jogszabályon, belsõ rendelkezésen, valamint vezetõi utasításon alapuló adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítenek minden olyan témakörben, melyben a szükséges adatállományt a szakterület kezeli. k) Közremûködnek a szakterületükre vonatkozó informatikai fejlesztésekben. l) Szervezik a szakterületükre vonatkozó szakmai továbbképzéseket. 2. Az országos parancsnok közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörei 2.1. Titkársági és Jogi Fõosztály 2.1.1. Országos parancsnoki titkársági feladatok (referatúra) a) Elõkészíti a vezetõi postát, ezen belül átveszi és referálja az országos parancsnok részére felterjesztett vagy megküldött anyagokat, majd a döntésnek megfelelõen – iktatást követõen – továbbíttatja azokat az ügyintézésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ vezetõhöz. b) Nyilvántartja az országos parancsnok által kiadott határidõs feladatokat, ellenõrzi és összehangolja azok végrehajtását. c) Az utasításoknak megfelelõen támogatja és elõkészíti az országos parancsnok napi programját, figyelemmel kíséri a megvalósításához szükséges feltételek biztosítását. d) Kezdeményezi az SZMSZ évenkénti felülvizsgálatát. e) Ügykörében eljárva kapcsolatot tart a rendvédelmi társszervekkel. f) Megszervezi az országos parancsnok közvetlen titkárságának hatáskörébe tartozó ügykezelési, adminisztrációs és levelezési feladatokat, gondoskodik az iratok érkeztetésérõl, feldolgozásáról, intézésérõl és továbbításáról, valamint a kapcsolódó ügyviteli munka ellátásáról. g) Megszervezi és biztosítja az országos parancsnok melletti gépjármû-vezetõi feladatokat. h) Végrehajtja az Országos Parancsnokság fõosztály-vezetõi értekezleteinek, a büntetés-végrehajtási parancsnokok, vezetõk országos értekezleteinek munkaterv szerinti elõkészítését. Elõkészíti és összehívja továbbá az országos parancsnok kizárólagos hatáskörébe tartozó egyéb értekezleteket, végrehajtja a szervezési feladatokat. Az értekezleteken hozott döntésekrõl emlékeztetõt készít és azt az értekezlet vezetõjének jóváhagyásra felterjeszti, az érintettek részére megküldi. i) Intézi az országos parancsnok személyes intézkedési körébe vont ügyeket, illetve közremûködik intézésükben a megadott utasítás szerint.

5706


j) k)

•

2011. évi 30. szám

A bv.-szerveknél – az országos parancsnok által meghatározott – célellenõrzéseket végez, kimutatja a kitûzött céltól való eltéréseket, és javaslatot tesz a döntések meghozatalára. Koordinálja és végrehajtja a közérdekû adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladatokat (Közadatkeresõ).

2.1.2. Titkársági Osztály a) Döntésre elõkészíti az iratkutatás engedélyezése iránti kérelmeket. b) Végzi és szervezi az Országos Parancsnokságon a központi ügyirat-kezelési feladatokat. c) Végzi a parancsnoksági bélyegzõk nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. d) Elõkészíti és gondoskodik a bv. iratkezelésére és irattári tervére vonatkozó szabályzat aktualizálásáról. e) Végzi és szervezi az Országos Parancsnokságon a központi iratselejtezéseket. f) Együttmûködik az illetékes levéltárakkal. g) Szakmailag felügyeli, ellenõrzi a bv.-szervek vonatkozásában a nyílt iratok készítésére, nyilvántartására, selejtezésére vonatkozó szabályok betartását. Ennek során – a minõsített adatra vonatkozó szabályok megtartásával – korlátozás nélkül jogosult a hivatali egységek, a bv.-szervek, iratkezeléseibe, az azzal kapcsolatos nyilvántartásokba és egyéb nyílt iratokba betekinteni. h) Szervezi az ügykezelõk és közvetlen vezetõik országos továbbképzését és vizsgáztatását. i) Ellátja az Országos Parancsnokság központi titkos ügykezelési feladatait. j) A bv.-szerveknél – az országos parancsnok által meghatározott – célellenõrzéseket végez, kimutatja a kitûzött céltól való eltéréseket, és javaslatot tesz a döntések meghozatalára. k) Támogatást nyújt a bv. szervei részére a közérdekû adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben az egységes álláspont kialakításához. l) Megbízás alapján ellátja az adatvédelmi feladatokat, a kapcsolódó ellenõrzéseket és szervezi a továbbképzéseket. Ennek megfelelõen az adatvédelmi felelõs: – Közremûködik, illetõleg segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggõ döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában. – Gondoskodik a belsõ adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat aktuális elkészítésérõl. – Gondoskodik a belsõ adatvédelmi nyilvántartás vezetésérõl. – A hozzá érkezett bejelentéseket kivizsgálja, illetve kivizsgálásra továbbítja az illetékes adatkezelõ szerv vezetõjének, valamint ellenõrzi a bejelentés tárgyában tett intézkedést. – Ellenõrzi az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok, valamint a belsõ adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását. – Jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelõt vagy az adatfeldolgozót. Indokolt esetben, a szolgálati út betartása mellett, büntetõ-, szabálysértési, fegyelmi eljárást vagy egyéb felelõsségre vonást kezdeményez. – Az adatvédelmi és ellenõrzési feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben – a minõsített adatra vonatkozó szabályok megtartásával – korlátozás nélkül jogosult a hivatali egységek, a bv.-szervek, adatkezeléseibe, az azzal kapcsolatos ügyiratba, illetve a közérdekû adatot tartalmazó iratba betekinteni. – Szervezi az adatvédelmi ismeretek rendszeres oktatását. – Kapcsolatot tart az Adatvédelmi Biztos Irodájával, a minisztériumokkal és a társszervekkel. – Az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekben képviseli a bv.-szervezetet. 2.1.3. Jogi Osztály a) A bv.-szervezet mûködésére vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök/normatív utasítások tervezeteit a szakterületek közremûködésével elkészíti és egyezteti. b) Részt vesz a más szervek által elõkészített jogszabályok tárcaszintû egyeztetésében, a belsõ szakterületi egyeztetés után összefoglalja az Országos Parancsnokság álláspontját. c) A deregulációs célok és elvek figyelembevételével koordinálja az Országos Parancsnokság belsõ rendelkezéseinek szakterületi elkészítését, a tervezeteket aláírásra elõkészíti. d) Elkészíti a szakterületi tevékenységhez kapcsolódó szerzõdések tervezetét. e) Az Országos Parancsnokság által kötött szerzõdéseket – jogszabályi rendelkezés, vagy országos parancsnoki intézkedés alapján – jogtanácsosi ellenjegyzéssel látja el. f) Ellátja az Országos Parancsnokság jogi képviseletét, indokolt esetben speciális felkészültséget igénylõ jogi képviseletre, szakértõi tevékenységre megbízást kezdeményez.


g) h) i) j)

•

2011. évi 30. szám

5707

Döntésre elõkészíti az Országos Parancsnokság hatáskörébe tartozó kártérítési ügyeket, a fellebbezett ügyekben elõterjesztéseket készít a miniszter részére. Gondoskodik a belsõ rendelkezések, normatív utasítások közzétételérõl. Elkészíti a bv.-intézetek vezetõinek munkaköri leírását. Koordinálja a bv.-intézetek szervezeti és mûködési szabályzatainak kiadását, jóváhagyását.

2.1.4. Biztonsági vezetõ a) A helyi biztonsági vezetõ feladata a minõsített adatok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtása, koordinálása és ellenõrzése. b) Gondoskodik a titkosügyirat-kezelésrõl a Titkársági Osztály vezetõjével együttmûködve. c) Ellátja az ARGON rejtjeles telefon technikai és az azzal összefüggõ minõsített iratok kezelését. d) Irányítja a minõsített adatok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását. e) Irányítja és ellenõrzi az elektronikus biztonsági elõírások betartását. f) Ellenõrzi a rendszerbiztonsági feladatokat ellátó személyek tevékenységét és a rendszerbiztonsággal kapcsolatos feladatok végrehajtását. g) Ellátja a bv.-szerveknél a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyeletét. h) Intézkedik a nemzeti minõsített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványok kiadásáról, kezelésérõl és tárolásáról. i) Gondoskodik a felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat kiadásáról, kezelésérõl, valamint tárolásáról. j) Gondoskodik a biztonsági szabályzat elkészítésérõl és naprakész állapotban tartásáról és megtartatásáról. k) Ellátja a szakmai alárendeltségébe tartozó Nyilvántartó(k) és kezelõ pont(ok) szakmai felügyeletét és ellenõrzését. Ennek során a biztonsági vezetõ korlátlanul jogosult a minõsített iratokba betekinteni. l) A minõsített adat biztonságának megsértése esetén intézkedik a felmerülõ kár felmérésére és enyhítésére, valamint a jogszerû állapot helyreállítására. Indokolt esetben, a szolgálati út betartása mellett, büntetõ-, szabálysértési, fegyelmi eljárást vagy egyéb felelõsségre vonást kezdeményez. m) A Titkársági Osztály vezetõjével együttmûködve gondoskodik a titkos ügykezelõre meghatározott tananyag és vizsgakövetelmény, az oktatás szervezeti kereteinek és a vizsgáztatás eljárási rendjének meghatározásáról. Részt vesz az oktatásban és vizsgáztatásban. n) A minõsített adatok kezelésével kapcsolatos kérdésekben képviseli a bv.-szervezetet. 2.2. Személyügyi és Szociális Fõosztály a) Szakmailag felügyeli, ellenõrzi és szakmailag irányítja a bv.-intézetek oktatási és szociális tevékenységét, valamint ellátja a gazdasági társaságok hivatásos állományú tagjai vonatkozásában a központi személyügyi feladatokat. b) Elõkészíti a személyi állomány elismerésével kapcsolatos döntéseket, elõterjesztéseket. Megszervezi és elõkészíti az átadási ünnepségeket. c) Az országos parancsnok hatáskörébe tartozó személyügyi jellegû szolgálati panaszokat kivizsgálja és döntésre elõkészíti. d) Kezeli a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos központi büntetés-végrehajtási nyilvántartást. Végrehajtja az országos parancsnok személyzeti hatáskörébe tartozó hivatásos állományúak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggõ jogszabályban meghatározott feladatokat. e) Elõkészíti a nemzetbiztonsági ellenõrzéssel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtását. f) Elõkészíti a büntetés-végrehajtás szakmai oktatással kapcsolatos stratégiai döntéseit, a bv.-szervezet oktatási tervét és ellenõrzi annak végrehajtását. g) Tervezi a vezetõképzést és vezetõ továbbképzést. h) A stratégiai helyettes irányítása és felügyelete mellett közremûködik a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központjában folyó szakmai munkában. i) Elõkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó bv.-szakképesítéssel kapcsolatos döntéseket, javaslatokat, megbízásokat. j) Elõkészíti az országos parancsnok személyzeti hatáskörébe tartozó tanulmányi szerzõdések megkötését, ellenõrzi a bv.-intézetekben, intézményekben kötött tanulmányi szerzõdéseket és az abban foglaltak végrehajtását. k) Együttmûködik a bv.-intézetek képzési, továbbképzési tevékenységével kapcsolatos irányelvek kidolgozásában. l) Ellenõrzi a képesítési követelmények érvényesülését a személyi állomány vonatkozásában.

5708


•

2011. évi 30. szám

m) Javaslatot tesz a bv.-szervezet szociális gondoskodására fordítható keret kialakítására és felhasználására, elõkészíti, javaslattal jóváhagyásra felterjeszti a családalapítási támogatásban részesítendõk kérelmét. n) A lakáscélú munkáltatói kölcsönökre vonatkozó kérelmeket nyilvántartja, összesíti, az országos parancsnok döntését elõkészíti. A munkáltatói kölcsönök visszafizetésével kapcsolatos méltányossági kérelmeket – javaslatával – az országos parancsnokhoz felterjeszti. o) Elõkészíti az országos parancsnok szociális és kegyeleti döntéseit. p) Szervezi és koordinálja a személyi állomány családos, gyermek, bel-, illetve külföldi üdültetését. q) Javaslatot tesz az országos parancsnoknak az Országos Parancsnokság rendelkezésére álló szolgálati lakások elosztására. r) Szakmailag felügyeli a bv.-szervezet rekreációs tevékenységét. s) Az országos parancsnok munkáltatói jogkörébe tartozó nyugállományba vonulókkal, rögzítésre jogosultakkal, valamint a nyugállományba helyezettek kérelmeivel kapcsolatos adatszolgáltatást teljesít az ONYF Fegyveres Nyugellátási Osztály részére, továbbá kezeli az irattárat. 2.2.1. Személyügyi és Nyilvántartási Osztály a) Felügyeli, ellenõrzi és szakmailag irányítja a bv.-intézetek személyzeti és munkaügyi tevékenységét, valamint ellátja a gazdasági társaságok hivatásos állományú tagjai vonatkozásában a központi személyügyi feladatokat. b) Ellátja a bér- és létszámgazdálkodás munkaügyi feladatait, a költségvetési törvényben jóváhagyott állások rendszeresítésével és átcsoportosításával kapcsolatos teendõket, e feladatok ellátása során egyeztet a Közgazdasági Fõosztállyal. c) Vezeti az állományszervezési táblázatot, elõkészíti és végrehajtja a szervezeti felépítést módosító döntéseket. d) Elõkészíti a miniszter és az országos parancsnok hatáskörébe tartozó személyzeti és munkáltatói döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról. e) Vezeti az országos parancsnok munkáltatói jogkörébe tartozók személyügyi alapnyilvántartását és a központi személyügyi nyilvántartást, biztosítja az adatok kezelésének törvényességét. f) Ellátja az Országos Parancsnokság személyi állományával kapcsolatos személyügyi és munkaügyi feladatokat. g) Tervezi a vezetõi utánpótlást. h) Végzi az RTF-re vezényléssel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi feladatokat. i) Elõkészíti a kifogástalan életvitel ellenõrzésével és a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat. 2.3. Ellenõrzési és Fegyelmi Ügyek Fõosztálya a) Tervezi, szervezi, végrehajtja és dokumentálja az Országos Parancsnokság munkatervében tervezett, illetve az országos parancsnok által egyedileg elrendelt átfogó szakmai ellenõrzéseket. b) Az ellenõrzési feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében, indokolt esetben javaslatot készít az országos parancsnok részére az Országos Parancsnokság más szakterületeinek ellenõrzésbe való bevonására. c) Az országos parancsnok megbízása alapján cél-, vagy témaellenõrzéseket tart, illetve vizsgálatokat végez bv.-szerveknél. d) Az ellenõrzési tapasztalatok általános hasznosítása érdekében ajánlásokat, javaslatokat dolgoz ki. e) Az országos parancsnok részére jóváhagyásra elõkészíti a szakmai ellenõrzési programokat, az ellenõrök megbízóleveleit, az ellenõrzésekrõl készített jelentéseket és intézkedési terveket. f) Kezeli az Országos Parancsnokság szakmai ellenõrzési irattárát, gondoskodik az ellenõrzési dokumentumok megõrzésérõl, nyilvántartásáról. g) Gondoskodik az ellenõrzésekrõl készített jelentéseknek, az ellenõrzés eredményeként kiadott vezetõi intézkedéseknek az ellenõrzött bv.-szerv, valamint az Országos Parancsnokság ügykör szerint illetékes szervezeti egysége részére történõ megküldésérõl, a vezetõi intézkedésekben meghatározott határidõk nyilvántartásáról. h) Ellenõrzési tevékenységét a bv.-szervezet szakmai felügyeleti ellenõrzésérõl szóló utasítás, a bv.-szervezet szakmai ellenõrzésének szabályairól szóló OP-intézkedés elõírásai, valamint az országos parancsnok egyedi utasításai szerint végzi. i) A szakmai ellenõrzésekrõl éves összesítõ jelentést készít. j) Vizsgálja, és döntésre elõkészíti a bv.-szervezet személyi állományát illetõen az országos parancsnok hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyeket, továbbá az állományilletékes parancsnokok fegyelmi határozatai ellen bejelentett panaszügyeket, vezeti az ezekkel kapcsolatos nyilvántartást.


•

2011. évi 30. szám

5709

k)

Szakmailag felügyeli és ellenõrzi a bv.-intézetekben folyó, személyi állománnyal összefüggõ fegyelmi tevékenységet, útmutatást ad az egységes jogalkalmazás érdekében. l) Elemzi és értékeli a személyi állomány erkölcsi fegyelmi helyzetét, javaslatot tesz a helyzet javítására irányuló intézkedések meghozatalára. m) Kapcsolatot tart a katonai ügyészségekkel, velük együttmûködve szervezi és végrehajtja a bv. intézetek fegyelmi és nyomozó tisztjeinek továbbképzéseit. n) Lefolytatja az országos parancsnoki hatáskörbe tartozó nyomozásokat. o) Végrehajtja a katonai ügyészségek által elrendelt nyomozati cselekményeket. 2.4. Költségvetési Ellenõrzési Fõosztály a) Ellenõrzési tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a belsõ ellenõrzési kézikönyv, valamint az éves ellenõrzési terv alapján végzi. b) Elkészíti és rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja – a szükséges módosítások átvezetésével aktualizálja – a belsõ ellenõrzési kézikönyvet, melyet jóváhagyásra felterjeszt az országos parancsnoknak. c) Kockázatelemzés alapján összeállítja és az országos parancsnoknak jóváhagyásra felterjeszti az Országos Parancsnokság stratégiai ellenõrzési tervét és az éves ellenõrzési tervét (elkülönítve benne az Országos Parancsnokság és a bv.-szervekre vonatkozó ellenõrzési tervet), indokolt esetben kezdeményezi azok módosítását. d) Az ellenõrzések végrehajtása érdekében elkészíti a belsõ ellenõrök megbízóleveleit és az ellenõrzési programokat. e) Végrehajtja a helyszíni és/vagy adatbekérésen alapuló ellenõrzéseket, egyezteti a jelentéseket az ellenõrzött szervvel/szervezeti egységgel, kezeli a jelentésre tett észrevételeket, nyomon követi a megállapítások és javaslatok alapján készített intézkedési terveket. f) A közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakít és mûködtet egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belsõ ellenõrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti. g) Az ellenõrzésekrõl éves ellenõrzési jelentést készít. h) Az ellenõrzésekrõl nyilvántartást vezet, gondoskodik az ellenõrzési dokumentumok megõrzésérõl. i) A külön jogszabályban és a belsõ ellenõrzési kézikönyvben foglaltak szerint együttmûködik a BM Ellenõrzési Fõosztályának vezetõjével. j) Szakmai útmutatást nyújt a bv.-szervek függetlenített belsõ ellenõreinek, részükre szakmai továbbképzéseket, konzultációkat szervez. k) A bv.-szervek által megküldött éves ellenõrzési tervek alapján elkészíti az összefoglaló éves ellenõrzési tervet. l) A bv.-szervek által megküldött éves jelentések alapján elkészíti az éves összefoglaló ellenõrzési jelentést, melyet – az Országos Parancsnokság éves ellenõrzési jelentésével együtt – az országos parancsnok megküld a BM Ellenõrzési Fõosztály vezetõjének. 3. A stratégiai helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörei 3.1. Koordinációs Fõosztály a) Végzi és koordinálja az Országos Parancsnokság mûködésével, tevékenységével összefüggõ szervezési feladatokat. b) Az Országos Parancsnokság más szervezeti egységei, illetve más bv.-szervek bevonásával szervezi és bonyolítja az Országos Parancsnokság, illetve a bv.-szervezet központi rendezvényeit, kivéve a vezetõi és parancsnoki értekezleteket, valamint a személyügyi szakterülethez kapcsolódó átadási ünnepségeket. c) Gyûjti az Országos Parancsnokság szervezeti egységeinek munkatervét, összeállítja az Országos Parancsnokság munkatervét, javaslatot tesz annak szempontrendszerére, figyelemmel kíséri a munkatervben meghatározott feladatok idõarányos végrehajtását. d) Döntésre elõkészíti a bv.-szervek vezetõinek hatáskörét meghaladó látogatások, kulturális programok, elõadások, koncertek, valamint egyéb rendezvények megtartására vonatkozó dokumentumokat és ezekrõl nyilvántartást vezet. e) Kapcsolatot tart hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel.

5710


•

2011. évi 30. szám

f)

Részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában, javaslatot tesz a ki- és beutazási tervekre, azok költségvetésére. Javaslatot tesz a külföldi vendégek, delegációk programjaira, végzi, illetve koordinálja azok végrehajtását, más szervezeti egységekkel együttmûködve. g) A szakterületekkel együttmûködve intézi az Országos Parancsnokság idegen nyelvû levelezését, szakanyagok fordítását, tematikus összefoglalók készítését. h) Más szervezeti egységekkel, illetve külsõ szervekkel együttmûködve, külsõ megbízások alapján szervezi a nemzetközi szakmai rendezvényeket, konferenciákat, szemináriumokat, javaslatot tesz ezek költségvetésére. i) A bv.-szervezet személyi állománya számára szervezi a külföldi szakmai és tudományos rendezvényeken, tanulmányutakon való részvételt, elvégzi a kiutazások engedélyeztetését. j) Gondoskodik a rendezvények fotóanyagának elkészítésérõl és archiválásáról. k) Közremûködik a reprezentációs célú ajándéktárgyak beszerzésének adminisztratív elõkészítésében. l) A Fogvatartási Ügyek Fõosztályával közösen ellátja a börtönlelkészi szolgálattal kapcsolatos szervezési és koordinációs feladatokat. m) Kapcsolatot tart a büntetés-végrehajtás reprezentatív szakszervezeteivel. 3.2. Stratégiai Elemzési és Tervezési Fõosztály a) Koordinálja a büntetés-végrehajtás területén folyó tudományos, kutatási tevékenységet. Ennek megfelelõen kapcsolatot tart felsõoktatási intézményekkel, kutató intézetekkel, tudományos mûhelyekkel, képviseli a bv.-szervezet stratégiai, tudományos, kutatási érdekeit, szempontjait. b) Koordinálja a szükséges szakmai, szakpolitikai koncepciók kialakítását. c) Elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít. d) Közremûködik az bv.-szervezet stratégiai jelentõségû projektjeinek, fejlesztési programjainak elõkészítésében, végrehajtásában. e) Az országos parancsnok által meghatározott körben – eseti vagy állandó jelleggel – képviseli a bv.-szervezetet a bizottságokban és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás során. f) Ellátja a bv.-szervezet stratégiai jelentõségû – nemzetközi, európai uniós vagy hazai támogatással megvalósuló – projektjeinek elõkészítésével, lebonyolításával összefüggõ feladatokat. Kapcsolatot tart a fejlesztési támogatások, pályázatok irányító hatóságaival, közremûködõ szervezeteivel és a konzorciumi partnerekkel. g) Figyelemmel kíséri az európai uniós és hazai támogatási programokra benyújtott – a bv.-szervezetet érintõ – pályázatokat a fejlesztési támogatások megszerzése érdekében. h) Közremûködik a bv.-szervek fejlesztési projektjeinek generálásában, pályázatok figyelésében, pályázatok megírásában. i) Véleményezi az országos parancsnok irányítása, felügyelete alá tartozó szervek által kidolgozott fejlesztési dokumentumokat, programokat. j) Koordinálja az ENSZ, vagy más nemzetközi szerzõdés alapján felkérésre végzett és az Európai Unió keretében folytatott bel- és igazságügyi együttmûködés, valamint a közös kül-, biztonság- és védelempolitikája terén a bv.-szervezetre háruló stratégiai szintû feladatokat. k) Döntésre elõkészíti az országos parancsnok hatáskörébe tartozó kutatási és szakdolgozati kérelmek ügyeit. 3.3. Sajtó Iroda (önálló osztály jogállással) a) Ellátja és koordinálja a bv.-szervezettel kapcsolatos kommunikációs, PR- és sajtószóvivõi tevékenységet. b) A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben köteles értesíteni a minisztérium sajtófõnökét. c) Döntésre elõkészíti, illetve koordinálja és szervezi a fogvatartottakkal, vagy a szervezettel kapcsolatos sajtókérelmeket, azokról nyilvántartást vezet. d) Gondoskodik a bv.-szervezet munkájára vonatkozó sajtóinformációk figyelésérõl, gyûjtésérõl, szemlézésérõl, elemzésérõl. Elkészíti és kiadja az Országos Parancsnokság közleményeit a hírügynökségeknek, megszervezi a sajtótájékoztatókat, koordinálja a sajtótájékoztatóhoz szükséges háttéranyagok elkészítését. Kapcsolatot tart a médiával, a sajtó munkatársaival, a sajtókérelmekrõl nyilvántartást vezet. e) Feltölti és aktualizálja az Országos Parancsnokság honlapját. Ezen belül gondoskodik a közérdekû adatok honlapon történõ megjelenésérõl. f) Koordinálja és felügyeli az Országos Parancsnokság hatáskörébe tartozó idõszaki kiadványok megjelenésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretén belül gondoskodik a Hírlevél, az Évkönyv megjelentetésérõl, felügyeli a Börtön Újság, valamint a Börtönügyi Szemle kiadását és kapcsolatot tart a szerzõkkel, illetve a nyomdával.


g) h)

•

2011. évi 30. szám

5711

Szervezi a bv.-intézetek sajtófelelõseinek továbbképzését, és részt vesz azokon. Szakmailag felügyeli az Országos Parancsnokság szakkönyvtárának mûködését, eseti jelleggel mûködteti a szakkönyvtárat.

3.4. Rendõrtiszti Fõiskola Büntetés-végrehajtási Tanszék a) Fõiskolai szintû (BA) képzést tart nappali és levelezõ tagozaton a büntetés-végrehajtási hallgatók részére. b) Részt vesz a büntetés-végrehajtási szakemberek egyetemi szintû (MA) képzésben az RTF-en. c) Részt vesz az RTF tudományos életében és publikációs tevékenységében. d) Végrehajtja a büntetés-végrehajtási felsõfokú büntetés-végrehajtási szaktanfolyam vizsgára való felkészítést és a vizsgáztatást. e) Kutatási program szerint végrehajtja az abban elfogadott kutatási feladatokat. f) Kapcsolatot tart az RTF többi tanszékével, más felsõoktatási intézményekkel, valamint a bv.-szervekkel. g) Felkérés alapján részt vesz külföldi oktatási tevékenységben, konferenciákon. A hallgatók angol nyelvû képzésében szerepet vállal. h) Közremûködik a személyi állomány oktatási rendszerének reformjában. i) Megszervezi és ellenõrzi a hallgatók szakmai gyakorlaton való részvételét. 4. A biztonsági helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörei 4.1. Biztonsági Fõosztály 4.1.1. Biztonsági Osztály a) Szakmailag irányítja, felügyeli és ellenõrzi a bv.-szervek biztonsági tevékenységét. b) Javaslatot tesz a bv.-szervezet biztonságát érintõ szakmai kérdésekben. c) Ellenõrzi a rendkívüli események megelõzésére, megszakítására és felszámolására történõ felkészülést, javaslatot tesz a készültség megfelelõ szinten tartásához szükséges intézkedésekre. d) Módszertani anyagokat, esettanulmányokat dolgoz ki a biztonsági feladatok végrehajtásához. e) Kezdeményezi a bv.-szervezet hír- és biztonságtechnikai rendszereinek fejlesztését, közremûködik azok mûszaki követelményeinek kidolgozásában. f) Javaslatot tesz kényszerítõ eszközök, fegyverek, fegyverzeti anyagok, védõfelszerelések, hír- és biztonságtechnikai eszközök rendszerbe állítására, rendszerbõl kivonására. g) Szakvéleményt készít a biztonságot is érintõ beruházási és rekonstrukciós ügyekben, kidolgozza a szakmai alapkövetelményeket, figyelemmel kíséri a megvalósulást. h) Tervezi – beruházás, rekonstrukció kivételével – a feladatkörébe tartozó központi beszerzésû eszközökhöz, anyagokhoz és a fõosztály mûködéséhez szükséges pénzeszközöket, a jóváhagyott keretösszeggel gazdálkodik. i) Összesíti a hatáskörébe tartozó központi ellátású termékekre vonatkozó igényeket, meghatározza a minõségi és mennyiségi paramétereket, elkészíti azok éves beszerzési tervét. Az Országos Parancsnokság feladatkörileg illetékes szakfõosztályaival együttmûködve végrehajtja a hatáskörébe tartozó központi biztosítású termékek beszerzését. Dönt és intézkedik a beszerzett eszközök, anyagok intézetek közötti elosztásáról. j) Meghatározza a bv.-szervek éves lõkiképzési feladatait, szervezi az Országos Parancsnokság hivatásos állományának lövészeteit. k) Ellenõrzi a szolgálati állatok tartásának, alkalmazásának körülményeit. Vizsgálja a kiképzési célú kábítószerek tárolását, használatát. l) Végzi az Egységes Digitális Rádiótávközlõ rendszer mûködtetésével kapcsolatos központi feladatokat. m) Tervezi, szervezi és végrehajtja a biztonsági osztályvezetõk és biztonsági vezetõk továbbképzését. n) A biztonsági feladatok teljesítése során kapcsolatot tart és a szükséges mértékben együttmûködik az illetékes rendvédelmi szervekkel. 4.1.2. Ügyeleti és Védelmi Osztály a) Szervezi és mûködteti az Országos Parancsnokság ügyeleti tevékenységét. b) Az eseményekrõl érkezõ jelentéseket dokumentálja, értékeli, tovább jelenti. c) Végrehajtja a személyi állomány riadóztatásával kapcsolatban rá háruló feladatokat. d) Kapcsolatot tart az Országos Parancsnokság szervezeti egységeivel, a bv.-szervek, a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség ügyeleteivel, valamint a BM kijelölt szervezeti egységével.

5712


•

2011. évi 30. szám

e)

Mûködteti az Egységes Digitális Rádiótávközlõ Rendszer teljes jogú diszpécserközpontját és a jármûkövetõ rendszert. f) Végzi a bv.-szervezet központi honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi feladatait, koordinálja a személyi biztosítási, egyéni és kollektív védelmi, riasztási és kiértesítési feladatok központi ellátását, kidolgozza az Országos Parancsnokság felkészülési okmányait. g) Figyelemmel kíséri a központi, továbbá a bv.-szervek irányába a polgári válságkezeléssel kapcsolatosan jelentkezõ elméleti és tájékoztatási feladatokat. h) Kapcsolatot tart a védelemben részt vevõ szervek azonos feladatot ellátó szervezeti egységeivel. i) Végzi a bv.-szervekkel együttmûködve a gazdaságmozgósítási tevékenységet. j) Gondoskodik a minõsített idõszakokra vonatkozóan a személyi, anyagi-technikai, egészségügyi ellátás megszervezésérõl. k) Elkészíti, pontosítja, karbantartja a minõsített idõszakok bevezetésére, a magasabb készültségbe helyezésre, a katasztrófavédelmi, valamint a nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések vételére és továbbítására szolgáló riasztási-értesítési terveket. l) Az éves költségvetési tervezés folyamán javaslatot tesz a tárgyévben végzendõ anyaggazdálkodási tevékenységre (beszerzés, karbantartás, felújítás, kalibrálás, hitelesítés, megsemmisítés), a ténylegesen biztosított pénzügyi keret terhére megtervezi az év folyamán végrehajtandó feladatokat. m) A tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójának határozata alapján bevonja a gazdasági társaságokat a felkészülési feladatokba, továbbá ellenõrzi az ez irányú tevékenységüket. n) Mûködteti a védelmi felkészülés irattárát, kezeli és õrzi a szakterületére vonatkozó központi iratokat és adathordozókat. Szakmailag irányítja és ellenõrzi a bv.-szervek felkészülésére vonatkozó adathordozóinak készítését, kezelését, tárolását és õrzését. o) Kidolgozza, illetve egyeztetésre elõkészíti a területre vonatkozó belsõintézkedés-tervezeteket. p) Gondoskodik a Kormány védelmi felkészülésre vonatkozó határozataiban a bv.-szervezet részére meghatározott feladatok teljesítésérõl. q) Összesíti a bv.-szervek védelemgazdasági alapterveit, és az ágazatonkénti igényeket megküldi a felelõs teljesítõ szervek (védelmi bizottságok, minisztériumok) részére. r) Végzi az iratkezelési szabályzatokban foglalt, a fõosztályra háruló, önálló titokvédelmi, iktatási és iratkezelési feladatokat (védelmi szakterület). 4.2. Központi Szállítási és Nyilvántartási Fõosztály a) A fõosztályvezetõ irányítja és rendszeresen ellenõrzi a fogvatartottak intézeti elhelyezésére, intézetek közötti átcsoportosítására, szállítására, a munkaerõ-igények kielégítésére és az adatszolgáltatásokra vonatkozó tevékenységeket, biztosítja az adatszolgáltatást a központi nyilvántartásból, illetve az adatközlést állami szervek felé. b) Tanulmányozza, véleményezi a bv.-intézetek szakterületet érintõ tevékenységét, intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez a bv.-intézetek jogszabályt sértõ egyedi intézkedése vagy helytelen gyakorlatának észlelése esetén. c) A fõosztályvezetõ elsõ fokon dönt a fogvatartottak átszállítási kérelmeit illetõen. d) A vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint döntésre elõkészíti a fogvatartottak átszállítási panaszügyeit. e) A fõosztályvezetõ a vonatkozó rendelkezések szerint dönt a páncélozott fogvatartotti szállító gépjármû igénybevételérõl. f) Folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes bv.-intézetek telítettségét, a fogvatartottak elosztásának központi eszközeivel csökkenti az egyes intézetekben kialakult zsúfoltságot. g) A bv.-intézetek jelentése alapján elõterjesztést készít az egyes intézetekben elhelyezhetõ fogvatartotti létszám módosítására. h) Kapcsolatot tart külsõ szervekkel, elsõsorban bíróságokkal, ügyészségekkel, rendõri szervekkel, konzulátusokkal, külképviseletekkel. i) Szervezi és irányítja a szakterületi dolgozók továbbképzéseit. j) Szervezi és végrehajtja a fõosztályra háruló önálló, nyílt és minõsített iratkezelési feladatokat. k) Dönt az egyes bv.-intézetek célszállításokra irányuló elõterjesztéseiben.


•

2011. évi 30. szám

5713

4.2.1. Szállítási Osztály a) A vonatkozó jogszabályokban és OP-intézkedésekben meghatározottak szerint, szem elõtt tartva a költséghatékonysági szempontokat, megszervezi a fogvatartottak heti körszállítását, és részt vesz annak végrehajtásában. b) Az összes körülmény figyelembevételével döntésre elõkészíti az egyes bv.-intézetek célszállításokra irányuló elõterjesztéseit. c) A vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint elsõ fokon döntésre elõkészíti a fogvatartottak átszállítási ügyeit. d) Kivizsgálja a fogvatartottak szállításával kapcsolatosan felmerülõ panaszbeadványokat, melyekben átruházott hatáskörben az országos parancsnok biztonsági helyettese dönt. e) Döntésre elõkészíti az elítéltek büntetés-végrehajtási (szabadságvesztési) fokozattól eltérõ elhelyezésére irányuló kérelmeit, javaslatokat, továbbá az elõzetesen letartóztatottak és a szabálysértési elzárást töltõ elkövetõk illetékes bv.-intézettõl eltérõ elhelyezésre vonatkozó ügyeket, melyekben átruházott hatáskörben a Központi Szállítási és Nyilvántartási Fõosztály vezetõje dönt. f) Elõterjeszti a bv.-intézetek fogvatartottak visszatartásával kapcsolatos kérelmeit. g) A szabadságvesztés büntetés letöltésére felhívottak névjegyzéke alapján a felhívásra jelentkezõ elítélt adatainak bv.-intézeti közlését követõen dönt az elítélt útbaindításáról. h) Fogadja és rendszerezi a bv.-szervek fogvatartotti munkaerõigényeit, a heti körszállítás szervezésekor a lehetõségek függvényében intézkedik a megfelelõ képzettséggel rendelkezõ fogvatartottak átcsoportosítására. i) Együttmûködik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (továbbiakban: KIM) illetékes szervezeti egységével a fogvatartottak átadásával, kiadásával, a szabadságvesztés büntetések átadásával és átvételével, továbbá a nem magyar állampolgárságú fogvatartottak szabadításával kapcsolatos ügyekben. j) Véleményezi a fogvatartottak elhelyezésére vonatkozó belsõ rendelkezések tervezeteit. 4.2.2. Nyilvántartási Osztály a) Kezeli az elektronikus központi nyilvántartást. b) Kezeli, rendszerezi, karbantartja a bv.-szervezet archív irattári nyilvántartását. c) Újonnan befogadott fogvatartottakról az irattári nyilvántartó lapok, valamint a fogvatartotti alrendszer központi nyilvántartásának segítségével ún. beléget (kis nyilvántartólap), esetenként részletes beléget készít a befogadó bv.-intézet részére, a nyilvántartási anyagok összevonása céljából. d) Megválaszolja az Országos Parancsnokságra fogvatartotti elhelyezés, és fogvatartási, nyilvántartási adatok tárgyában érkezõ adatkéréseket. e) Megválaszolja a társszervektõl, volt fogvatartottaktól, a tudományos élet résztvevõitõl érkezõ idõigazolási, semmisségi tárgyú megkereséseket. f) Kötelezõ, részben jogszabályon, részben együttmûködési megállapodáson alapuló adatszolgáltatást végez a KIM, az Európa Tanács, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Munkaügyi Központok felé. g) Elkészíti a bv.-szervezet heti fogvatartotti létszámjelentését. h) Elkészíti a bv.-szervezet féléves és éves fogvatartotti létszámstatisztikáját, melyet a szolgálati út megtartásával jóváhagyásra elõterjeszt az országos parancsnokhoz és jóváhagyást követõen továbbítja. i) Külön megkeresésre egyéb fogvatartotti, nyilvántartási adatokból statisztikai adatszolgáltatást végez. j) Szakmai iránymutatást ad a bv.-intézetek által megküldött – a szokásostól eltérõ, egyedi – foganatbavételi ügyekben. k) A halasztást nem tûrõ adatkérések megválaszolására hivatali idõben folyamatos telefon- és telefaxalapú adatszolgáltatást tesz lehetõvé hatóságok és társ rendvédelmi szervek részére. l) A fogvatartotti alrendszer évenként esedékes fejlesztési tervének elkészítése érdekében fogadja és rendszerezi a bv.-intézetek fejlesztési igényeit, majd továbbítja õket az Országos Parancsnokság illetékes szervezeti egységei felé. Az osztályvezetõ, vagy az általa delegált személy útján részt vesz a fogvatartotti alrendszer fejlesztési irányait meghatározó bizottság munkájában. m) A vonatkozó OP-intézkedésben meghatározottak szerint ügyfélfogadást tart.

5714


•

2011. évi 30. szám

4.3. Fogvatartási Ügyek Fõosztálya a) Szakmailag irányítja, felügyeli és ellenõrzi a bv.-intézetek fogvatartási tevékenységét. b) Véleményezi, kivizsgálja és döntésre elõkészíti a miniszter, az országos parancsnok, valamint a biztonsági helyettes hatáskörébe tartozó kérelmeket, panaszokat, büntetés-félbeszakítási ügyeket. c) Döntésre elõkészíti és elõterjeszti a Különleges Fogvatartást Megállapító Bizottság részére a különleges biztonságú körletre, illetve zárkába helyezéssel kapcsolatos ügyeket, végzi az ezzel kapcsolatos ügyintézést és vezeti a nyilvántartást. d) Közremûködik a fogvatartottak oktatásának és szakképzésének koordinálásában. e) Kezdeményezi és szakmailag felügyeli a bv.-intézetekben folyó reintegrációt elõsegítõ programok kidolgozását, végrehajtását. f) Kezdeményezi a bv.-intézeteknél speciális fogvatartotti csoportok kialakítását. g) Illetékességi körében szakmai felügyeletet és ellenõrzést gyakorol a bv.-intézetek fogvatartási és fogva tartással kapcsolatos bûnügyi nyilvántartási tevékenysége felett. h) Javaslatot tesz a szakterületét érintõ szabályozási, normaalkotási feladatokra. i) Módszertani elveket, illetve gyakorlati útmutatókat dolgoz ki a szakterület vonatkozásában. j) Szakvéleményt készít a fogvatartást is érintõ beruházási és rekonstrukciós ügyekben, kidolgozza a szakmai alapkövetelményeket, figyelemmel kíséri a megvalósulást. k) Tervezi – beruházás, rekonstrukció kivételével – a feladatkörébe tartozó központi beszerzésû eszközökhöz, anyagokhoz és a fõosztály mûködéséhez szükséges pénzeszközöket, a jóváhagyott keretösszeggel gazdálkodik. l) Összesíti a hatáskörébe tartozó feladatokra, és a központi ellátású termékekre vonatkozó igényeket, meghatározza a szakmai, minõségi és mennyiségi paramétereket, elkészíti azok éves beszerzési tervét. Az Országos Parancsnokság feladatkörileg illetékes szakfõosztályaival együttmûködve végrehajtja a hatáskörébe tartozó központi biztosítású termékek beszerzését. Dönt és intézkedik a feladatok végrehajtásához szükséges keret, illetve a beszerzett eszközök, anyagok intézetek közötti elosztásáról. m) Feladatkörében kapcsolatot tart a fogvatartottakkal foglalkozó társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal és személyekkel. n) Véleményezi a fogvatartottak elhelyezésével, ellátásával kapcsolatos normatívákat. o) Részt vesz a fogva tartás során alkalmazott eljárások törvényességére vonatkozó problémák elemzésében, szakmai iránymutatást ad ezek megoldására. p) A vonatkozó OP-intézkedésben meghatározottak szerint ügyfélfogadást tart. 4.4. Egészségügyi Fõosztály a) Szervezi, szakmailag irányítja és ellenõrzi a bv.-szervek személyi állománya, illetve a fogvatartottak egészségügyi és pszichológiai ellátását, szakmai felügyeletet gyakorol az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevétele felett. b) Ellátja a bv.-egészségügyi intézményei és a bv.-intézetek egészségügyi osztályai, valamint a pszichológusok mûködésével kapcsolatos szakigazgatási feladatokat. c) Szakmailag irányítja a bv.-szervezet foglalkozás-egészségügyi szolgálatának tevékenységét. d) Koordinálja, szervezi és irányítja a személyi állomány felvétel elõtti és idõszakos orvosi, pszichikai alkalmassági vizsgálatát, szervezi és végzi a hivatásos állomány egészségi és pszichikai alkalmasságának II. fokon történõ elbírálását, a Fegyveres szervek I. és II. fokú Felülvizsgáló Bizottságába tagot delegál. e) Felügyeli és ellenõrzi a személyi állomány körében végzett mentálhigiénés gondozást. f) Szervezi, szakmailag irányítja és felügyeli a személyi állomány részére biztosított orvosi rehabilitációs programok végrehajtását. g) Közremûködik az egészségügyi tárgyú szolgálati panaszok kivizsgálásában. h) Tervezi a szakterület mûködéséhez szükséges pénzeszközöket, felügyeli a gyógyító-megelõzõ ellátásokhoz szükséges anyagok, eszközök elosztását, felhasználását. i) Ellenõrzi a gyógyszerrendelési szabályok betartását, közremûködik a szabványos nyomtatványok biztosításában, a felhasználással kapcsolatos jelentési kötelezettségek teljesítésében. j) Véleményezi a fogvatartottak egészségügyi okból történõ büntetés-félbeszakítási, átszállítási és kegyelmi kérelmeit, nyilatkozatot ad a bírósági halasztási kérelmek elbírálására, kivizsgálja a fogvatartottak egészségügyi tárgyú panaszait.


•

2011. évi 30. szám

5715

k)

Szakmai felügyeletet gyakorol a bv.-intézetek közegészségügyi-járványügyi tevékenysége felett, ellenõrzi a követelmények betartását. l) Szakértõként közremûködik a hatáskörébe utalt területen a munkahely- és férõhely-létesítéssel, -átalakítással, rendeltetésváltozással kapcsolatos egyeztetõ és hatósági eljárásokban. m) Szakmailag irányítja a bv.-intézetek egészségügyi osztályainak közegészségügyi-járványügyi tevékenységét. n) Szakmailag irányítja a fertõzõ betegekkel, fertõzésre gyanús személyekkel, kórokozó-hordozókkal kapcsolatos teendõket. o) Közremûködik a rendkívüli körülmények (járvány, természeti csapás és egyéb katasztrófák) elõfordulása esetén várható egészségügyi feladatok meghatározásában, az egészséget veszélyeztetõ körülmények megelõzésének, a következmények felszámolásának irányításában. p) Részt vesz a megelõzést szolgáló programok kidolgozásában, egészségügyi tárgyú módszertani útmutatók készítésében, szerkesztésében, kiadásában, valamint irányítja az egészségvédelmi feladatok végrehajtását. q) Közremûködik a kábítószer prevenciós és egyéb drogkezeléssel összefüggõ programok, feladatok koordinálásában, egészségügyi szakmai irányításában. r) Végzi az Országos Parancsnokság ellátási kötelezettségébe tartozó személyi állomány idõszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatát. s) Közremûködik egészségügyi tárgyú jogszabálytervezetek véleményezésében, normaszövegének kidolgozásában. t) Szervezi és szakmailag irányítja az egészségügyi dolgozók szak- és továbbképzését, vezeti az elõírt személyi nyilvántartásokat. u) Együttmûködik a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az önkormányzatok és az egyéb fenntartók által mûködtetett egészségügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, társadalmi szervezetekkel, személyekkel, teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségeit. v) Együttmûködik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az egészségbiztosítás központi és területi szerveivel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó tevékenységet végzõ államigazgatási és szakmai szervezetekkel. w) Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal és az Országos Parancsnokság között létrejött együttmûködési megállapodásban foglaltak szerint a fõosztályvezetõ, valamint a fõorvos önálló intézkedési és kiadmányozási jogkört gyakorol az Egészségügyi Fõosztály szervezetén belül. 4.4.1. Munkavédelmi fõfelügyelõ a) A munkavédelmi szakterület szakmai megbízottjaként végzi a szolgálatteljesítés, munkavégzés ideje alatt bekövetkezett súlyos munkabalesetek kivizsgálását. b) Szakmailag felügyeli a bv.-szervek munkavédelemmel kapcsolatos tevékenységét. c) Szakmailag felügyeli a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának gyakorlatát, kivizsgálja a balesetek során felmerült panaszokat. d) Elemzi és értékeli a bv.-szervek munkavédelmi helyzetét, a balesetek alakulását, azok okait, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésre. e) Ellenõrzi a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházások és felújítások elõkészítésekor (saját kivitelezés esetében, továbbá ott, ahol a munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú elõzetes vizsgálat), valamint azok átadásakor a munkavédelmi elõírások betartását. f) Koordinálja és szervezi a munkáltatók és munkavállalók, a munkavédelmi képviselõk, illetve érdekképviseletek képzését és továbbképzését. g) Elõkészíti és megszervezi a bv.-szervek részérõl delegált vizsgabizottsági tagok munkavédelmi vizsgáztatását. h) Évente jelentést készít a bv.-szervek munkavédelmi helyzetérõl, a megtett intézkedésekrõl. i) A munkavédelmi fõfelügyelõ ellátja az Országos Parancsnokság munkavédelemmel kapcsolatos feladatait.

5. A gazdasági helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörei 5.1. Vezetõi közvetlen a) Tervezi, szervezi és nyilvántartja a gazdasági helyettes napi programját, figyelemmel kíséri a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását.

5716


•

2011. évi 30. szám

b)

Ellátja a gazdasági helyettes hatáskörébe tartozó ügykezelési, adminisztrációs és levelezési feladatokat, gondoskodik az iratok érkeztetésérõl, feldolgozásáról, intézésérõl és továbbításáról, valamint az ügyviteli munka ellátásáról. c) Biztosítja az ügyintézés jogszerûségét, szakszerûségét, illetve a gazdasági helyettes döntései végrehajtásának megszervezését, összehangolását és ellenõrzését. d) Átveszi és referálja a gazdasági helyettes részére felterjesztett vagy megküldött anyagokat, majd a gazdasági helyettes döntéseinek megfelelõen – iktatást követõen – továbbítja azokat az ügyintézésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ vezetõhöz. A gazdasági helyettes távolléte esetén a részére érkezett postát a helyettesítésével megbízott vezetõnek terjeszti elõ. e) Folyamatosan tájékoztatja az érintett vezetõket a gazdasági helyettes döntéseirõl, továbbá azokról az ügyekrõl és információkról, amelyek a feladatok megszervezéséhez és végrehajtásához szükségesek. f) Intézi a gazdasági helyettes személyes intézkedési körébe vont ügyeket, illetve közremûködik intézésükben a megadott utasítás szerint. g) Továbbítja a gazdasági helyettes által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenõrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelõsöktõl tájékoztatást kérhet. h) Gondoskodik a gazdasági helyettes egyes döntéseinek, és a feladatok végrehajtási határidejének rögzítésérõl, nyilvántartásáról, illetve lejuttatásáról, figyelemmel kíséri betartásukat. i) Elemzéseket, értékeléseket készít a gazdasági helyettes által meghatározott témakörökben, biztosítja a háttéranyagokat, döntés-elõkészítõ tevékenységet végez. j) Kidolgozza a gazdasági helyettes által meghatározott tervezeteket, részt vesz a jelentések és tervek összeállítására létrehozott eseti bizottságok munkájában. k) A gazdasági helyettes által meghatározott tárgykörben belsõ rendelkezéseket dolgoz ki, részt vesz azok elkészítésében, véleményezi azokat. l) Elõkészíti és összehívja a gazdasági helyettes hatáskörébe tartozó értekezleteket, ellátja a szervezési feladatokat. m) Elemzi a gazdasági szerv egyes folyamatait, a gazdálkodási tevékenység hatékonyságát, kutatja a fejlesztési lehetõségeket, ellátja a döntések következményeit vizsgáló vezetõi mûködést támogató munkát. n) A bv.-szerveknél teljesítmény- és hatékonysági vizsgálatokat, célellenõrzéseket végez, kimutatja a kitûzött céltól való eltéréseket, és javaslatot tesz a döntések meghozatalára. o) Koordinálja a büntetés-végrehajtás FEUVE-rendszerét, annak rendszerelemeként a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét, az ellenõrzési nyomvonalat, és a kockázatkezelési rendszer mûködtetésének szabályait, a FEUVE-rendszer aktualizálását, valamint elvégzi a bv.-szervezetnél mûködõ FEUVE-rendszerek ellenõrzését. p) Részt vesz az innovációs tevékenység bevezetésében, kidolgozza a bv.-szervezet Újítási Szabályzatát, szervezi, irányítja és koordinálja a bv.-szervezet innovációs tevékenységét, mûködteti az Innovációs Adatbankot. q) Ellátja az Országos Parancsnokság közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos koordinációs feladatokat. 5.2. Közgazdasági Fõosztály 5.2.1. Költségvetési Osztály a) Központi és fejezeti irányelvek alapján kialakítja és szakirányítja a büntetés-végrehajtás címhez tartozó költségvetési szervek tervezési, költségvetési gazdálkodási rendszerét. b) Az irányító szerv útmutatása és a jogszabályi elõírások alapján összeállítja az Országos Parancsnokság és a bv.-szervezet éves költségvetési javaslatát, kincstári költségvetését. c) Véleményezi a bv.-intézetek költségvetési javaslatát. d) Az irányító szerv által megállapított keretszámok és a tárgyévi gazdálkodáshoz rendelkezésre álló információk – a költségvetési engedélyezett és a tényleges létszám várható alakulása, a tervezési irányelvek, a feladatváltozásokhoz kapcsolódó finanszírozási kérdések – alapján elkészítteti az irányítása alá tartozó költségvetési szervek, valamint az Országos Parancsnokság elemi költségvetését, amelyeket ellenõrzés után a büntetés-végrehajtási címre összesítést követõen jóváhagyás és további feldolgozás céljából megküld az irányító szerv részére. e) Végzi az Országos Parancsnokság személyi juttatási elõirányzataival történõ gazdálkodásából származó feladatokat, amelynek során egyeztet a Személyügyi és Szociális Fõosztállyal. f) Javaslatot tesz és elkészíti az elõterjesztést az elõirányzat-módosításokra.


•

2011. évi 30. szám

5717

g)

Elõkészíti, és az irányító szervnek benyújtja az idõarányostól eltérõ finanszírozást, az elõirányzat-elõrehozást és az elõirányzat-korrekciót. h) Havi gyakorisággal ellenõrzi a bv.-intézetek költségvetését, kiemelt elõirányzatainak teljesítését, likviditási helyzetét (tartozásállományát). i) Meghatározza a rendelkezésre álló elõirányzatok felhasználására vonatkozó irányelveket, melynek során havi rendszerességgel elemzi a bv.-intézetek személyi juttatási és dologi kiadási elõirányzatainak alakulását. j) Az irányító szerv által visszaigazolt elemi költségvetésekrõl tájékoztatja a címhez tartozó költségvetési szerveket. k) Folyamatosan figyelemmel kíséri a megállapított költségvetési keret és a szakmai feladatok ellátásának összhangját, szükség esetén az irányító szerv felé jogszabály-módosítást kezdeményez. l) Elemzi cím szinten – alapvetõen gazdaságossági, célszerûségi, takarékossági szempontok szerint – az éves költségvetés alakulását, végrehajtását, szervezett módon gyûjt és szolgáltat információkat a bv.-szervezet gazdálkodásáról. m) Elkészíti az Országos Parancsnokság elõirányzat-felhasználási tervét, és folyamatosan aktualizálja. n) Végrehajtja a jóváhagyott elõirányzat módosításokat, a büntetés-végrehajtás címhez tartozó költségvetési szerveket érintõ elõirányzat módosításokat visszaigazolja. o) A mûködési célú elõirányzat átvétele kapcsán alkalmazza az elosztásra vonatkozó irányelveket. p) Ellátja az irányító szervtõl vagy egyéb szervektõl érkezõ adatszolgáltatásokat a büntetés-végrehajtási címre vonatkozóan. q) Végzi az Országos Parancsnokság pénzügyi feladatait, gondoskodik a kifizetések elõírásszerû és idõben történõ lebonyolításáról. r) Országos szinten koordinálja a béren kívüli juttatások folyósításával kapcsolatos feladatokat. Ellátja az Országos Parancsnokság személyi állományának béren kívüli juttatásaihoz kapcsolódó adminisztrációs és pénzügyi feladatokat. s) Intézkedik a gazdasági társaságokat a költségvetési törvény alapján megilletõ összegnek – a Gazdasági Társaságok Fõosztálya feladása alapján – az elõirányzat-felhasználási keretszámláról történõ átutalásának teljesítésére. t) Gondoskodik az Országos Parancsnokság készpénz- és bankszámlaforgalmával kapcsolatos feladatok ellátásáról, mûködteti a forint- és valutapénztárt. u) Gondoskodik az Országos Parancsnokság személyi állománya részére a jogszabályban nevesített költségtérítések, hozzájárulások kifizetésérõl. v) Az ellenõrzési nyomvonal alapján mûködteti az osztály feladataiból eredõ FEUVE-rendszert. w) Külön megállapodás alapján ellátja az ügykörébe tartozó a Büntetés-végrehajtás Oktatási Központja egyes gazdálkodási feladatait. 5.2.2. Számviteli Osztály a) Szervezi, koordinálja, szakmailag irányítja az Országos Parancsnokság és a bv.-intézetek számviteli tevékenységét, irányítja az Országos Parancsnokság személyi juttatási, és dologi kiadási céljára biztosított költségvetési elõirányzatok felhasználását. b) Végzi az Országos Parancsnokság gazdasági eseményeinek rögzítését, elemzését, számviteli adatokon alapuló információkat szolgáltat. c) A költségvetési elõirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról a jogszabályokban elõírtak alapján, valamint a felügyeleti szerv iránymutatásának megfelelõen elkészítteti a féléves, éves költségvetési beszámolókat, valamint az idõközi mérlegjelentéseket. A szükséges ellenõrzéseket – így különösen a számszaki egyezõséget és a fõkönyvi kivonattal való egyezõséget – és összesítéseket követõen azt jóváhagyás és további feldolgozás céljából megküldi a felügyeleti szerv részére. d) Elkészíti az Országos Parancsnokság beszámolóit. e) Elõkészíti és felügyeli az Országos Parancsnokság éves leltározási tevékenységét. f) Végrehajtja a beszámoló elkészítése elõtti egyeztetési, rendezési feladatokat és elszámolja az értékvesztést, értékcsökkenést. g) Analitikus nyilvántartást vezet az Országos Parancsnokság befektetett eszközeirõl és készleteirõl és gondoskodik a fejezeten belüli térítésmentes eszközök átadásáról. h) Ellátja az Országos Parancsnokság adózási feladatait, valamint a decentralizált létszám- és bérgazdálkodáshoz kapcsolódó, központilag teljesítendõ bevallásokkal kapcsolatos feladatokat.

5718


•

2011. évi 30. szám

i) j) k)

Végzi a Magyar Államkincstárral történõ egyeztetéseket. Kezeli a bv.-szervezet lakástámogatási számláját. Elkészíti, aktualizálja és aláírásra benyújtja az Országos Parancsnokság számviteli politikáját, számlarendjét és számlatükrét, ezek alapján irányelveket dolgoz ki a bv.-intézetek részére azok saját számviteli politikájuk, számlarendjük és számlatükrük összeállításához, figyelemmel az adatok összesíthetõségére, egységes feldolgozására. l) Elkészíti és aktualizálja az osztály feladatkörébe tartozó gazdálkodási és számviteli szabályzatokat. m) A fogvatartottak pénzügyi letétjeinek elszámolásával kapcsolatos intézeti tevékenységet koordinálja. n) A bv.-intézetek elõirányzatai terhére az Illetmény és Létszámgazdálkodási Osztály adatszolgáltatása alapján teljesíti a bv.-szervezet személyi állománya rendszeres, valamint nem rendszeres illetménykifizetését. o) Gondoskodik a kötelezettségvállalás-nyilvántartás naprakész vezetésérõl. p) Az ellenõrzési nyomvonal alapján mûködteti az osztály feladataiból eredõ FEUVE-rendszert. q) Külön megállapodás alapján ellátja az ügykörébe tartozó, az oktatási központ egyes gazdálkodási feladatait. 5.2.3. Illetmény és Létszámgazdálkodási Osztály a) Ellátja a központosított illetményszámfejtés nem rendszeres és változó bérekhez kapcsolódó feladatait, bér- és munkaügyi adatszolgáltatást a vonatkozó jogszabályok alapján. b) Hivatásos és közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, megszûnésekor keletkezett okiratokat, egyéb jogviszonnyal kapcsolatos papíralapú dokumentumokat a Magyar Államkincstár (Illetményszámfejtõ hely) felé továbbítja számfejtés céljából. c) A bv.-intézetek által feladott adatokat ellenõrzi, a számfejtést végrehajtja. Kifizetés elõtt a számfejtett illetményeket ellenõrzi, szakmailag igazolja. d) Szükség esetén – dokumentáltan – önellenõrzést hajt végre. e) Az ellenõrzési nyomvonal alapján mûködteti az osztály feladataiból eredõ FEUVE-rendszert. f) Figyelemmel kíséri a bv.-szervezet bér- és létszámgazdálkodását, errõl aktualizált nyilvántartást vezet, amelyrõl szükség esetén adatokat szolgáltat. g) Külön megállapodás alapján ellátja az ügykörébe tartozó, az oktatási központ egyes gazdálkodási feladatait. 5.3. Mûszaki és Ellátási Fõosztály 5.3.1. Tûzvédelmi vezetõ a) Elõkészíti a tûzvédelmet érintõ belsõ rendelkezéseket, irányelveket, segédleteket. b) Szakmailag irányítja és ellenõrzi a bv.-szervek tûzvédelmi munkáját, a tûzvédelem szervezeti, mûködési, anyagi és mûszaki fejlesztését, a tûzvédelmi továbbképzések szervezését, a tûzvédelmi egységek tagjainak képzését, továbbképzését, a tûzvédelmi készültségi szolgálat ellátását. c) Vizsgálja a tûzvédelmi elõírások érvényesülését, intézkedést kezdeményez hiányosságok megszüntetésére. 5.3.2. Energetikai és környezetvédelmi vezetõ a) Ellátja a bv.-szervek energetikai tevékenységének központi irányítását, ellenõrzését. b) Vizsgálja az energiagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényesülését, ellenõrzi azok betartását, intézkedéseket kezdeményez a hiányosságok megszüntetésére. c) Szakmailag felügyeli és ellenõrzi az országos energiapolitikai célkitûzések érvényesülését, az energiagazdálkodási feladatok megvalósítását a bv.-szervezet vonatkozásában. d) Ellátja a bv.-szervek környezetvédelmi tevékenységének központi irányítását, ellenõrzését. e) Vizsgálja a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényesülését, ellenõrzi azok betartását, intézkedéseket kezdeményez a hiányosságok megszüntetésére. f) Koordinálja a bv.-szervezetet érintõ környezetvédelmi feladatokat. 5.3.3. Mûszaki és Beruházási Osztály a) Szakmailag irányítja és ellenõrzi a bv.-szervezet mûködéséhez szükséges épületek, építmények létrehozásával és felújításával kapcsolatos tevékenységeket országos szinten. b) Gyûjti, rendszerezi, felülvizsgálja az Országos Parancsnokság, valamint a bv.-intézetek építés beruházási, felújítási, egyéb intézményi beruházási, lakásépítési és fejlesztési (továbbiakban: beruházási) igényeit. c) Összeállítja a bv.-szervezet éves beruházási, felújítási tervjavaslatát.


d)

e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y) z) aa) bb) cc)

•

2011. évi 30. szám

5719

A jóváhagyott terv alapján szervezi, felügyeli, irányítja és ellenõrzi a központi beruházási, felújítási feladatok végrehajtását, intézeti, intézményi beruházás esetén felügyeli és ellenõrzi a beruházási és felújítási feladatok teljesítését. Elõkészíti, és jóváhagyásra elõterjeszti a központi beruházási alapokmányokat, az anyagi és mûszaki tartalom meghatározásával, intézkedik a szükséges pénzforrások megnyitására. Elvégzi, illetve elvégezteti a központi beruházások tervezési munkáit, különbözõ szakhatósági és építésigazgatási engedélyek beszerzését, irányítja a belsõ szakmai egyeztetéseket. Központi beruházás esetén részt vesz az átadás-átvételi eljárásban és ellenõrzi a szavatosság, jótállás és egyéb garanciális feltételek teljesítését. A központi beruházásokra, és felújításokra vonatkozó közbeszerzési eljárásokat lebonyolítja, vagy külsõ cég/személy megbízásával lebonyolíttatja. Ügykörében eljárva elszámoltatja a bv.-szerveket a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök felhasználásáról. Részt vesz a bv.-szervezet hosszú távú beruházási felújítási, fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, közép- és rövid távú beruházási felújítási tervének kialakításában. Szakmailag irányítja és ellenõrzi a felhalmozási célú költségvetési elõirányzatok felhasználását. A bv.-szervezet alaprendeltetési feladatainak ellátásához – a vonatkozó jogszabályok, nemzetközi ajánlások figyelembevételével – mûszaki követelményrendszert, mûszaki normákat dolgoz ki. Részt vesz a bv.-szervezet közép- és hosszú távú mûszaki koncepciójának kidolgozásában, az épület és infrastrukturális fejlesztési terv elkészítésében. Elkészíti a negyedéves és éves beruházási statisztikákat. Egyezteti a szakterületekkel a beruházások megvalósításának mûszaki tartalmát. A szakterületek költségvetési igényeit az Országos Parancsnokság felhalmozási kiadásainak tervezetébe illeszti. A FEUVE-rendszer keretein belül elsõ szintû pénzügyi ellenõrzést folytat. Elkészíti a bv.-szervezet beruházásainak és felújításainak bonyolítására vonatkozó szabályzatokat. Felügyeli, szabályozza, irányítja és ellenõrzi a bv.-szervezet gépjármû-üzemeltetési tevékenységét. Célszerûségi, hatékonysági, valamint gazdaságossági szempontok figyelembevételével vizsgálja, illetve értékeli a gépjármû-üzemeltetést, igénybevételt, továbbá a gépjármû-állomány összetételének optimalizáltságát. A gépjármûpark korszerûsítésének szem elõtt tartásával tervezi és jóváhagyásra felterjeszti a gépjármû beszerzéseket, valamint -selejtezéseket, -értékesítéseket. A bv.-szervezet vonatkozásában önállóan ellenõrzi a bv.-intézetek, intézmények gépjármû-üzemeltetési és fenntartási tevékenységét. Elkészíti és jóváhagyásra felterjeszti a gépjármûvek üzemeltetésével kapcsolatos szakirányú intézkedéseket, szervezi és végzi a gépjármû (fõ) elõadók szakmai továbbképzését. Az ORFK felé engedélyezésre felterjeszti a bv. tulajdonában, üzemeltetésében lévõ gépjármûvek megkülönböztetõ hang- és fényjelzõ berendezéssel történõ felszerelésére vonatkozó kérelmeket. Nyilvántartja a büntetés-végrehajtás teljes gépjármûállománya azonosító adatait a bv.-intézetek adatszolgáltatása alapján. Adminisztrációs feladatot végez a vezetõi magáncélú személygépjármûvek igénybevételével kapcsolatosan. Végzi a díjmentes autópálya-igénybevétellel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet. Elkészíti és jóváhagyásra felterjeszti a gépjármû-állománytáblákat. Gondoskodik az Országos Parancsnokság tulajdonában és használatában lévõ gépjármûvek közlekedésben való részvételi feltételeinek meglétérõl, a gépjármûvek karbantartásáról, javításáról.

5.3.4. Ellátási és Vagyonkezelési Osztály Ellátás területén: a) Tervezi és jóváhagyásra felterjeszti a hatáskörébe tartozó központi biztosítású termékek beszerzését. b) Gazdálkodik a központi biztosítású termékek beszerzésére fordítható költségvetési elõirányzattal, lebonyolítja a beszerzési eljárásokat. c) Szakmailag irányítja a központi biztosítású termékekkel kapcsolatos fejlesztéseket, együttmûködve az érintett szakfõosztályokkal. d) Összesíti, értékeli, elemzi az ellátási területtel kapcsolatos bv.-intézeti adatszolgáltatásokat. e) Kiadja a központi biztosítású termékek terhelési és kártérítési árjegyzékét. f) Irányítja a társ fegyveres szervektõl térítésmentesen átadásra kerülõ termékek, eszközök átvételét.

5720


g) h) i) j)

•

2011. évi 30. szám

Végzi az ellátási terület szabályozását. Közremûködik a szakmai továbbképzések megszervezésében. Kivizsgálja a fogvatartottaknak a szakterület hatáskörébe tartozó panaszügyeit. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos tûzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló rendelet alapján az alábbi feladatokat végzi, a feladatok ellátásában részt vesz, vagy a feladatok ellátásáról gondoskodik: – Elkészíti a ruházati termékek és felszerelési cikkek részletes cikkjegyzékét. – A hivatásos állomány alap- és utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében egyenruházati bolto(ka)t üzemeltet. – A hivatásos állomány utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében csomagküldõ szolgáltatást üzemeltethet. Vagyonkezelés területén: a) Ellátja az Országos Parancsnokság vagyonkezelésében lévõ, kincstári vagyonnal kapcsolatos, következõ feladatokat: – A kincstári vagyon-nyilvántartásnak megfelelõen nyilvántartást vezet. – A MNV Zrt. részére adatszolgáltatást teljesít a kezelt kincstári vagyon tárgyév december 31-ei állományáról, valamint a tárgyhónapban bekövetkezett változásokról. – Nyilvántartja a bv.-szervezet lakásállományát, és annak alakulásáról évente jelentést tesz a BM-nek. b) Az MNV Zrt.-vel a vagyonkezelési szerzõdés megkötését elõkészíti, a megkötött szerzõdést karbantartja, szükség szerinti módosítását kezdeményezi, a vagyonkezelési szerzõdésben meghatározott egyeztetési, értesítési és tájékoztatási kötelezettséget teljesít. c) Intézkedik a bv.-szervezet feladatainak ellátásához szükséges ingatlan megszerzésére, eljár az Országos Parancsnokság vagyonkezelõi kijelölése érdekében. d) A bv.-szervezet ingatlanjai vonatkozásában: – Intézkedik az MNV Zrt.-tõl és BM-bõl beszerzendõ engedélyek iránt. – Intézkedik a hatósági eljárásban és a pályázatok során szükséges vagyonkezelõi hozzájárulás kiadása iránt. – Az MNV Zrt. megbízása esetén lebonyolítja az ingatlanértékesítési eljárást. – Javaslatot tesz szolgálati lakás elidegenítésére, az elidegenítés körében intézkedik. e) A feladatai során elõkészített, földhivatali ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtandó szerzõdéseket, okiratokat jogtanácsosi ellenjegyzéssel látja el. f) Gondoskodik arról, hogy a földhivatali ingatlan-nyilvántartási adatok valóságnak megfelelõen feltüntetésre kerüljenek. g) Elõkészíti a lakásgazdálkodással összefüggõ döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról, kivéve az Országos Parancsnokság rendelkezésére álló lakások, és a szolgálati férõhelyek elosztását. h) A FEUVE-rendszer keretein belül elsõ szintû pénzügyi ellenõrzést folytat. i) Ellátja a munkáltatói lakáshitelek bonyolításával kapcsolatos feladatokat, kivéve a munkáltatói kölcsönök visszafizetésével kapcsolatos méltányossági kérelmek intézését. Üzemeltetés területén: a) Tervezi, szervezi, végrehajtja, illetve elvégezteti az Országos Parancsnokság épületének üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, valamint a karbantartási és javítási tevékenységet. b) Megszervezi és ellenõrzi az Országos Parancsnokság épületének takaríttatását, gondoskodik a portaszolgálat folyamatos megszervezésérõl. c) Biztosítja a technikai feltételeket az Országos Parancsnokság épületében szervezett rendezvények lebonyolításához. d) Gondoskodik az Országos Parancsnokságon üzemelõ technikai eszközök karbantartásáról, javításáról. e) Az igénylések alapján összesíti, beszerzi és elosztja a munkavégzéshez szükséges anyagokat. f) Szakmailag ellenõrzi és igazolja a bevétel beszedése, kiadás teljesítése elõtt az üzemeltetés kapcsán beérkezõ számlák alapján azok jogosultságát, összegszerûségét, a szerzõdés, megállapodás teljesítését. g) Összegyûjti az Országos Parancsnokság tulajdonában, kezelésében lévõ eszközöket, anyagokat, készleteket a selejtezéshez.


•

2011. évi 30. szám

5721

5.4. Informatikai Fõosztály a) Kidolgozza a bv.-szervezet informatikai rendszerének és rejtjelezési tevékenységének rendszertechnológiai fejlesztésére, mûködtetésére vonatkozó – a távközlésrõl, a frekvenciagazdálkodásról, a zártcélú hálózatokról és a rejtjelezésrõl szóló szabályoknak, valamint az Európai Unió követelményeinek megfelelõ – szakmai és tervjavaslatokat, az informatikai stratégiát. b) Részt vesz rendszerek fejlesztésével kapcsolatos szerzõdés tervezetek és a közbeszerzési eljárások mûszaki dokumentációinak összeállításában, végrehajtja az aktiválást követõ rendszerintegrációt. c) Szervezi, összehangolja és végrehajtja a bv.-szervezet informatikai tevékenységének mûszaki feladatait. d) Tervezi és felhasználja az intézményi beruházási és a dologi kiadásokat, összehangolja a bv.-szervezet informatikai rendszerének szakanyagellátását, szervezi az informatikai szakanyagok körébe tartozó központi és egyéb beszerzéseket. e) Biztosítja a bv.-szervezet szakterületei informatikai igényeinek érvényesülését, költségvetésében szükség szerint külön szerepelteti azok fejlesztésével, bõvítésével, üzemeltetésével vagy fenntartásával kapcsolatos költségeket. f) Szervezi és végrehajtja a bv.-szervezet informatikai hálózatának, az együttmûködõ szervek informatikai hálózatainak együttmûködési megállapodásokban rögzített összekapcsolását, biztosítja a bv.-szervezet és az együttmûködõ szervek informatikai hálózatainak mûszaki kapcsolatát. g) A szakterületét érintõ körben részt vesz a bv.-szervezet közbeszerzési eljárásainak elõkészítésében, lebonyolításában, a mûszaki követelmények összeállításában. h) Szakirányítja az Országos Parancsnokság, valamint az bv.-szervek informatikai szakmai feladatokat ellátó személyek tevékenységét. i) Folyamatosan elemzi és értékeli az informatika fejlõdésébõl adódó üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési feladatokat, illetve naprakészen tartja az informatikai stratégiát. j) Vezeti a bv.-szervezet informatikai rendszere mûszaki, infrastrukturális és a rádiórendszerek frekvenciáinak nyilvántartását, ezekbõl a nyilvántartásokból a jogszabályokban, rendelkezésekben elõírt adatszolgáltatást. k) Ellátja az Országos Parancsnokság központi szervereinek, illetve hálózatának fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik az informatikai kiszolgálásáról, tervezi e feladatokkal, valamint az informatikai fejlesztéssel és tárgyi eszköz beszerzéssel kapcsolatos költségeket, gazdálkodik az intézményi beruházás informatikai keretével. l) Gazdálkodik a cím informatikai költségvetésével, biztosítja az informatikai infrastruktúra, alkalmazásrendszerek informatikai stratégiának megfelelõ fejlesztését, az informatikai rendszerek bõvítésével, új rendszerek bevezetésével kapcsolatos integrációt, a mûködõ rendszerek üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos szakanyagellátást. m) A gazdálkodási feladatainak körében közremûködik a központi beszerzésekkel kapcsolatos eljárások mûszaki követelményeinek összeállításában, beszerzési javaslatot tesz, ellátja az informatikai szakterület tárolási, anyagkezelési és kiadási feladatait, végzi a számlák záradékolását, a pénztárkönyv vezetését, a használatból történõ kivonásokkal és a selejtezésekkel kapcsolatos feladatait. n) A gazdálkodási feladatainak körében a dologi kiadások tekintetében ellátja az informatikai szakterület beszerzési, tárolási, anyagkezelési-bevételezési és kiadási feladatait, végzi a számlák záradékolását, a pénzügyi elszámolások rendezését, a pénztárkönyv vezetését. 5.4.1. Fejlesztési Osztály a) Ellátja a bv.-szervezet informatikai infrastruktúrájával és alkalmazásfejlesztésével kapcsolatos feladatait. b) Tervezi, szervezi és lebonyolítja az informatikai beruházási projekteket, pályázati tevékenységet, végzi a rendszerintegrációt. c) Gyûjti, elemzi és értékeli mindazokat a tapasztalatokat, amelyek a hatékony mûködéshez, az alap- és szaktevékenység támogatását célzó informatikai szolgáltatások megvalósításához szükségesek. d) Folyamatosan figyelemmel kíséri a szakterület fejlõdésével, rendszertechnológiai megújításával kapcsolatos új ismereteket és azok igény szerinti alkalmazhatósága, bevezethetõsége esetén javaslatot tesz fejlesztési feladatokra vonatkozóan. e) Végzi az infrastruktúra szintû informatika alrendszerek és rendszerelemek használatára vonatkozó keretszabályok megalkotásával, szakirányítással és szakfelügyelettel kapcsolatos feladatokat, részt vesz a fõosztálymûködés adminisztrációs tevékenységében.

5722


•

2011. évi 30. szám

5.4.2. Üzemeltetési Osztály a) Ellátja a bv.-szervezet informatikai rendszere mûködtetésével (üzemeltetésével és fenntartásával) kapcsolatos feladatokat, vezeti a központi szolgáltatások biztosításának tevékenységét a magas fokú rendelkezésre állásra, és hibatûrõ képességre figyelemmel. b) A mûködtetési feladatok keretében részt vesz a dologi kiadásokkal kapcsolatos gazdálkodási és mûködés adminisztrációs tevékenységekben, javító, karbantartó feladatokat lát el. c) Gyûjti, elemzi és értékeli a mûködés tapasztalatait, felhasználói igényeket, amelyek alapján módosítja a mûködési tulajdonságokat, illetve szükséges fejlesztésekre, beszerzésekre a fõosztályvezetõ útján javaslatot tesz. d) Végzi a célalkalmazás és egyéb felhasználói szolgáltatások, alrendszerek és rendszerelemek használatára vonatkozó keretszabályok, üzemeltetési utasítások megalkotásával, szakirányítással és szakfelügyelettel kapcsolatos feladatokat. e) Ellátja az informatikai rendszer mûködésével kapcsolatos mûködésadminisztrációs feladatokat, különösen a rendszer funkcionális mûködéséhez tartozó nyilvántartások naprakész vezetését, szükség esetén adatot szolgáltat. 5.5. Gazdasági Társaságok Fõosztálya a) Közremûködik a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlója által meghozott stratégiai jellegû döntések elõkészítésében és a fejlõdés irányának meghatározásában. Ennek keretében: – Hatékonysági és gazdaságossági szempontok alapján figyelemmel kíséri és segíti a gazdasági társaságok tevékenységét. – Segítséget nyújt a gazdasági társaságok mûködéséhez új beszerzési és értékesítési csatornák feltárásával, piaci információk, kapcsolatok rendelkezésre bocsátásával. – Folyamatosan figyelemmel kíséri és javaslatot tesz a társaságok rendészeti és államháztartási szintû, belsõ ellátásba történõ bevonására. – Szükség esetén javaslatot tesz a párhuzamos kapacitások jobb kihasználása érdekében integrációs struktúra kialakítására, elõsegítve ezzel a gazdaságosabb termelést, az egységes fellépést a piacon maradás érdekében. – Szükség szerint javasolja és koordinálja az olyan kapacitások áttelepítését, amelyek más gazdasági társaságnál a munkáltatást hatékonyan segíthetik. – Információt gyûjt a különbözõ képviseleti szervekkel történõ kapcsolattartás megszervezéséhez, fenntartásához. b) A vonatkozó jogszabályok alapján – figyelemmel a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlója hatáskörében maradó jogkörökrõl szóló határozatra is – javaslatot készít a meghozandó döntésekre. c) A gazdasági társaságokról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik, valamint a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójának határozatai alapján közremûködik a társaságok vagyonkezelõi irányításában. Elõkészíti a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójának a döntésekrõl szóló határozatokat, valamint javaslatot tesz: – A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyására. – A gazdasági társaságok ügyvezetõ igazgatóinak megbízására, visszahívására, díjazására, anyagi ösztönzésére. – A gazdasági társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történõ megvizsgálásának elrendelésére. – Az alapító okirat módosítására. d) A fogvatartottak munkáltatásával kapcsolatosan: – Információs rendszert mûködtet a fogvatartottak foglalkoztatásával kapcsolatos adatok gyûjtésére és feldolgozására. – Közremûködik a fogvatartottak munkavégzéssel kapcsolatos jogai, kötelességei érvényesítésének biztosításában és vizsgálja azok érvényesülését. e) A személyi állomány jogviszonyával kapcsolatosan: – Javaslatot tesz a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlója számára a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló dolgozók éves keresetfejlesztésére. – Javasolja és véleményezi a gazdasági társasághoz tartósan vezényelt hivatásos állomány összetételét és létszámát meghatározó állományszervezési táblázatot.


•

2011. évi 30. szám

5723

f)

Javaslatot tesz a gazdasági társaságokat megilletõ többletköltség kompenzálásának költségvetésben tervezendõ mértékére, elõkészíti a felhasználást és intézkedik a kiutalásra. g) Elõkészíti a sajátos többletköltségek kompenzálásának felhasználására vonatkozó, jogszabályon alapuló jelentési kötelezettség teljesítését. h) Végzi a társaságok tulajdonosi jogkörben történõ ellenõrzését, az ellenõrzéseknél figyelembe veszi a BM Gazdálkodás-szabályozási és Tulajdonosi Felügyeleti Osztály iránymutatásait. i) Az államháztartási törvényben elõírt esetekben a döntés – a kinevezéssel, illetve a megválasztással kapcsolatos ügyek kivételével – meghozatalát megelõzõen beszerzi az ügyvezetõ igazgató, valamint a felügyelõbizottság véleményét. j) Rendszeres adatszolgáltatás alapján folyamatosan elemzi a gazdasági társaságok gazdálkodását, termelési értékesítési tevékenységét és errõl tájékoztatja a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlóját. k) Figyelemmel kíséri a felügyelõbizottsági és könyvvizsgálói beszámolókat, megállapításokat, elemzi, értékeli az éves beszámolókat, jelentést készít a gazdasági társaságok éves gazdálkodásáról. l) Az Országos Parancsnokság FEUVE-rendszerének keretein belül elsõ szintû pénzügyi ellenõrzést folytat a gazdasági társaságokat megilletõ többletköltség kompenzálása és az elemi költségvetésbõl a fõosztály mûködéséhez biztosított keretösszeg felhasználása tekintetében. m) Közremûködik a gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogi szabályozásban, ellenõrzi a törvényesség betartását. n) A Nemzetgazdasági Minisztérium jegyzéke alapján teljesíti az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 239. §-ában elõírt adatszolgáltatást. o) Ellátja a Központi Ellátási Fõosztállyal közös, a Központi Ellátó Szerv mûködésével kapcsolatos feladatokat. 5.6. Központi Ellátási Fõosztály a) Elõkészíti a Központi Ellátó Szerv vezetõjének döntéseit. b) Feladatai a közbeszerzési értékhatárokat el nem érõ ellátási igények kapcsán: – A bv. gazdasági társaságokkal kötendõ keretszerzõdések tervezeteinek elkészítése, aktualizálása és elõterjesztése. – Konkrét ellátási igényt kielégítõ bv. gazdasági társaság kijelölésére a keretszerzõdések alapján javaslat készítése, a kijelölés és az ajánlat bv. gazdasági társaság részére történõ megküldése. – A bv. gazdasági társaságok általi teljesítés koordinációja, ellenõrzése. c) Feladatai a közbeszerzési értékhatárokat elérõ vagy meghaladó beszerzési igények kapcsán: – A tárgyévre vonatkozó ellátási igények összesítése, javaslattétel az ellátási igények kielégítésére vagy elutasítására. – Azonnali igény esetén javaslattétel az ellátási igény kielégítésére vagy elutasítására. – Intézkedés az igény in-house konstrukcióban mûködtetett bv. gazdasági társaságok általi ellátására, vagy közbeszerzési eljárás kiírására. – Az ajánlatok és az elutasítások elkészítése és elõterjesztése. – Ellátási megállapodások tervezeteinek elkészítése és elõterjesztése a Központi Ellátó Szerv vezetõje számára. – A közbeszerzési eljárás során beszerzendõ termékek és szolgáltatások összesítése, szükség szerint egybeszámítása, a közbeszerzési eljárások lefolytatása. – In-house konstrukcióban mûködtetett bv. gazdasági társaság általi elõállítás esetén a termék vagy szolgáltatás elõállítására, nyújtására vonatkozó szerzõdések megkötésének elõkészítése az ellátási megállapodásoknak megfelelõen. – Az ellátási megállapodásokban foglalt átadás-átvételre vonatkozó szabályok betartásának ellenõrzése, a minõségi kifogások és reklamációk kezelése, szükség esetén a Központi Ellátó Szerv igényeinek érvényesítésére az in-house gazdasági társasággal vagy a közbeszerzési eljárás nyertesével szemben javaslat tétele. – Kiemelt termék esetén az ellátás nyújtására a jogosultság megállapítása. d) A biztosított termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos minõségi és mennyiségi kritériumokra vonatkozó tárgyalások lefolytatása, szükség esetén javaslattétel a független szakértõ személyére, kirendelésére. e) A Kormány és a Belügyminisztérium számára küldendõ – szükség esetén a Belügyminisztérium illetékes fõosztályával egyeztetett – elõirányzat átcsoportosítására alkalmas jelentések elkészítése és elõterjesztése. f) A javaslatok elkészítése a Gazdasági Társaságok Fõosztályával közösen az ellátandó szervek igényeinek mennyisége és minõsége alapján a bv. gazdasági társaságok termelési kapacitásainak fejlesztésére.

5724


g) h) i) j) k)

l)

•

2011. évi 30. szám

Szükség estén javaslat készítése a Gazdasági Társaságok Fõosztályával közösen az ellátási tevékenység jogszabályban meghatározott szervi és tárgyi hatályának módosítására a Központi Ellátó Szerv vezetõje számára. A tevékenysége során fokozott együttmûködés a Gazdasági Társaságok Fõosztályával és a Belügyminisztérium Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkárságával. A fogvatartottak kötelezõ foglalkoztatása keretében elõállított konkrét termékekrõl nyilvántartás vezetése, a termékek bemutatása az ellátott szervek számára tájékoztató anyag formájában. Az in-house konstrukcióban mûködtetett bv. gazdasági társaságok kapacitásainak folyamatos nyilvántartása, egyeztetése a Gazdasági Társaságok Fõosztályával. Az ellátási megállapodások, nyilatkozatok, keretszerzõdések, jelentések és egyéb dokumentumok elkészítéséhez sablonok készítése, a változó igényeknek és az együttmûködõ szervek elvárásainak is megfelelõ karbantartása és fejlesztése. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos tûzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló rendelet alapján az alábbi feladatokat végzi, a feladatok ellátásában részt vesz, vagy a feladatok ellátásáról gondoskodik: – Meghatározza a központi beszerzésû ruházati termékek körét, méretmegoszlását. – A középfokú szakirányító szervek igénye, megbízása, pénzügyi kötelezettségvállalása alapján ellátja a közbeszerzési törvényben, más jogszabályokban, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint a ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését. – Az igénybejelentéseket alapul véve összegzi a hivatásos, valamint a hallgatói és tanulói állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a ruházati termékek és felszerelési cikkek központi beszerzési és ellátási tervét; az állomány részére szükséges termékeket és cikkeket megrendelés alapján folyamatosan biztosítja, figyelemmel kíséri a megrendelések teljesítését. – A beszerzési körébe tartozó egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzési megbízásaihoz szükséges irányárait a középfokú szakirányító szervek részére évenként biztosítja. – A beszerzések végrehajtása után tájékoztatja az érintett középfokú szakirányító szerveket az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek nyilvántartási árairól. – Meghatározza a központi beszerzésbõl biztosított ruházati termékek és felszerelési cikkek minõségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggõ feladatokat. – Ellátja a központi beszerzésbõl biztosított ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését.

5.7. PPP Osztály a) Ellátja a PPP-rendszerben létesült bv. intézetek mûködésével kapcsolatos koordinációs tevékenységet. b) Szakmailag felügyeli a létesítmények mûszaki fenntartását, mûködését, üzemeltetését. c) Figyelemmel kíséri a megkötött PPP szerzõdések hatályosulását. d) Közremûködik a szerzõdésekkel kapcsolatos viták egyeztetésében, illetve feloldásában. e) Együttmûködik a vállalkozóval a szerzõdési feltételek értelmezése és pontosítása érdekében. f) Szükség esetén elõkészíti a szerzõdések módosítását. g) Jogi képviseletet lát el az esetleges peres eljárásokban. h) Nyilvántartja a mûködéssel kapcsolatban keletkezett iratokat és dokumentumokat. i) Figyelemmel kíséri az ellenõrzõ hatóságok PPP-vel kapcsolatos álláspontjának alakulását. j) A PPP-vel kapcsolatos adatokat szolgáltat a felügyeleti szerv, illetve külsõ hatóságok részére. k) Szakmailag ellenõrzi a bv. intézetek által a helyszínen elkészített teljesítésigazoláshoz tartozó monitoring pontértékek alkalmazását. l) Szakmailag ellenõrzi a vállalkozó által megküldött számla adatait a korábban elvégzett egyeztetésekre tekintettel. m) Figyelemmel kíséri a monitoringrendszer mûködtetését.


•

5725

2011. évi 30. szám

4. függelék AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG VEZETÕINEK PÉNZÜGYI, GAZDÁLKODÁSI HATÁSKÖRE 1. Az országos parancsnok pénzügyi és gazdálkodási hatásköre a) Felelõs a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerû igénybevételéért, az alapító okiratban elõírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõ ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért. b) Felelõs a büntetés-végrehajtás cím költségvetése tervezéséért és zárszámadásáért. c) Együttmûködik a BM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztályával a bv.-szervezet éves költségvetésének fõ kereteit meghatározó irányelvek elkészítésében. d) Érvényesíti a címbe sorolt költségvetési szervek tevékenységében az állami feladatok ellátására szóló elõirányzatokkal, létszámokkal és vagyonnal való szabályszerû és hatékony gazdálkodást. e) Figyelemmel kíséri a jóváhagyott költségvetési elõirányzatok teljesítését, illetve azokból ellátandó feladatok teljesítésének veszélyeztetése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, fejezeti vagy kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a BM intézkedést kezdeményez. f) Dönt a gazdasági társaságok részére biztosított költségvetési elõirányzat felhasználásáról. g) Kezdeményezi a miniszternél költségvetési szerv alapítását, vagy megszüntetését. h) Javaslatot tesz a cím részére jóváhagyott elõirányzatok alapján a bv. intézetek, intézmények és az Országos Parancsnokság költségvetésére. i) Jóváhagyja a lakástámogatási keret felosztását. j) Felelõs a számviteli politika fõbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért, az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért. k) Felelõs a számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért. l) Felelõs az államháztartási belsõ kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony mûködtetéséért. m) Jóváhagyja, illetve felmondja a kincstári kártya használatával kapcsolatos szerzõdést, megállapítja a kártyahasználati limitet, gondoskodik az alkalmazásra jogosult dolgozó kijelölésérõl. n) Jóváhagyja a lakásbérlet-megszüntetés kapcsán fizetendõ térítésrõl szóló szerzõdést. o) Jóváhagyja a tárgyévi leltározási és selejtezési szabályzatot. p) Gondoskodik a leltározás és a selejtezés jogszabályi elõírásoknak megfelelõ lefolytatásáról, a leltárkülönbözeteket kivizsgáltatja. A kivizsgálás eredménye alapján – szükség esetén – intézkedik a felelõsségre vonásra. q) Gondoskodik az Országos Parancsnokság és a büntetés-végrehajtás címre elkészített költségvetési beszámoló valós, megbízható összképérõl, aláírásával hitelesíti azokat. r) Az Országos Parancsnokság nevében a feladatok ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalására a tárgyévi teljes költségvetésre vonatkozóan jogosult. A következõ év(ek) elõirányzata terhére az Áht. 12/A. §-ában foglaltakra figyelemmel vállalhat kötelezettséget. A kötelezettségvállalás a gazdasági helyettes vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet. s) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (utalványozásra) jogosult. Kötelezettségvállalási és utalványozási feladatot nem végezhet közeli hozzátartozója vagy a maga javára. t) Gondoskodik a mûködési célú pénzeszközök átvételérõl és a felosztási elvek figyelembe vételével azok felosztásáról. u) Az Országos Parancsnokság bankszámlái felett aláírási joggal rendelkezik. v) Felelõs a Központi Ellátó Szerv törvényes és hatékony mûködéséért, az ellátási feladatok végrehajtása érdekében, jogszabály alapján átcsoportosított elõirányzatok rendeltetésszerû felhasználásáért. 2. A gazdasági helyettes pénzügyi és gazdálkodási hatásköre a) Felügyeli és szakmailag irányítja a bv.-szervezet költségvetésének tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatait. b) Gyakorolja az elõirányzat-módosítási és -átcsoportosítási jogköröket az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. c) Intézkedik a jóváhagyott költségvetési elõirányzatok, illetve az ellátandó feladatok veszélyeztetése esetén. Intézkedést kezdeményez az országos parancsnoknál a bv.-szervezet hatáskörébe tartozó ügyekben.

5726


d) e) f) g) h)

i) j)

k)

l)

•

2011. évi 30. szám

Intézkedést ad ki a pénzügyi-gazdálkodási rendre és a számvitelre, elkészíti a gazdasági vonatkozású országos parancsnoki intézkedések tervezetét. Felelõs a szabálytalanságok nyilvántartásáért és nyomon követéséért. Gondoskodik az Országos Parancsnokság és a büntetés-végrehajtás címre elkészített beszámoló valós, megbízható összképérõl. A tárgyévi költségvetés terhére kötelezettségvállalásra jogosult. Kötelezettségvállalás írásbeli ellenjegyzésére, valamint az utalvány ellenjegyzésére jogosult. Az ellenjegyzést megelõzõen meg kell gyõzõdnie arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggõ kiadási elõirányzat rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt, vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, az elõirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés idõpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. – Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben foglaltaknak, arról írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót. Ha a kötelezettségvállaló az ellenjegyzésre írásban utasítja, annak eleget kell tennie, azonban errõl írásban haladéktalanul tájékoztatnia kell az irányító szerv vezetõjét. – Utalványozásra jogosult. – Kötelezettségvállaló és ellenjegyzõ, illetõleg utalványozó és ellenjegyzõ – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – nem lehet. – Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási feladatot nem végezhet közeli hozzátartozója vagy a maga javára. – Jóváhagyja a külföldi kiküldetési utasítást és költségelszámolást. Az Országos Parancsnokság bankszámlái felett aláírási joggal rendelkezik. Az országos parancsnok által jóváhagyott éves beruházási és felújítási terv alapján a beruházási és felújítási javaslatok, alapokmányok engedélyezése. Az éves tervben nem szereplõ 10 millió Ft-os értékhatárt meghaladó beruházási, felújítási javaslatok elõterjesztése az országos parancsnok részére. Az országos parancsnok által jóváhagyott lakástámogatási keret felosztása alapján átruházott hatáskörben az Országos Parancsnokság nevében szerzõdést köt, felügyeli a munkáltatói kölcsönök bonyolításával kapcsolatos feladatokat. Ellátja a Központi Ellátó Szerv mûködésével kapcsolatos rábízott feladatokat.

5. függelék A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES ELÕÍRÁSOK, FELTÉTELEK Központi gazdálkodás körében megvalósuló feladatok: a) A személyi juttatások rendszeres és nem rendszeres számfejtése, elszámolása a bv.-szervezet teljes személyi állománya részére. b) A költségvetési engedélyezett és tényleges létszám alakulásának rendszeres ellenõrzése, a bv.-intézetek személyi juttatásainak a betöltött álláshelyek alapján történõ finanszírozása. c) Központi gazdálkodás folytatása a bv.-szervezet felhalmozási elõirányzata tekintetében (kivéve a bv.-intézetek részére az elemi költségvetésben biztosított amortizációs cserét szolgáló intézményi beruházási elõirányzatot). A szükséges felhalmozási elõirányzat jóváhagyott éves felhalmozási terv alapján, évközi elõirányzat-módosítással kerül át a bv.-intézetek költségvetésébe. d) A mûködési célú pénzeszközátvételek közül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított bevétel összege bázisadatok alapján kerül tervezésre. A pénzeszköz biztosítását követõen annak elosztása országos parancsnoki intézkedés alapján történik. e) A központi (köz)beszerzési feladatok ellátása. f) A központi gazdálkodáshoz és a központi ellátáshoz kapcsolódó feladatokat külön belsõ rendelkezések szabályozzák.


•

5727

2011. évi 30. szám

6. függelék A SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETÕI (TOVÁBBÁ MEGHATÁROZOTT MUNKAKÖRT BETÖLTÕ SZEMÉLYEK) AZON JOGOSÍTVÁNYAI, AMELYEK KÖRÉBEN AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG KÉPVISELÕJEKÉNT JÁRHATNAK EL Titkársági és Jogi Fõosztály vezetõje a) Jogi képviselet ellátása. b) Adatvédelmi feladatok ellátásának koordinálása. c) Minõsített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálása. Jogi Osztály vezetõje, jogtanácsos: a) Jogi képviselet ellátása. Titkársági Osztály vezetõje, adatvédelmi felelõs: a) Adatvédelmi feladatok ellátása. Biztonsági vezetõ: a) Minõsített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátása. Személyügyi és Szociális Fõosztály vezetõje a) Munkáltatói igazolások kiállítása és kiadása. b) Adatkérés a bv.-intézetektõl. Ellenõrzési és Fegyelmi Ügyek Fõosztálya vezetõje a) Közvetlen és folyamatos kapcsolattartás a szakmai ellenõrzés alá vont bv.-szervek vezetõivel, valamint az Országos Parancsnokság ellenõrzésben résztvevõ szervezeti egységeinek vezetõivel. b) Az Országos Parancsnokság munkatervében meghatározott, vagy a terven felül elrendelt szakmai ellenõrzések vezetése. c) Az ellenõrzés végrehajtásához szükséges, de az Országos Parancsnokságon rendelkezésre nem álló adatok, dokumentumok bekérése az ellenõrzött bv- szervek vezetõjétõl. d) Az ellenõrzési jelentések végelegesítése elõtt szükségessé váló egyeztetések végrehajtása. Fegyelmi tiszt: a) Fegyelmi és nyomozati ügyek ellátása. Költségvetési Ellenõrzési Fõosztály vezetõje a) Az éves ellenõrzési terv egyeztetése – a párhuzamos ellenõrzések elkerülése érdekében – a BM Ellenõrzési Fõosztályának vezetõjével. b) Az összefoglaló éves ellenõrzési terv, illetve az Országos Parancsnokság éves ellenõrzési tervének megküldése a BM Ellenõrzési Fõosztály vezetõje részére. c) A bv.-intézetek vezetõjének érintettsége esetén az országos parancsnok, az országos parancsnok érintettsége esetén a BM Ellenõrzési Fõosztály vezetõjének tájékoztatása mellett a miniszter haladéktalan értesítése és javaslattétel a megfelelõ eljárások megindítására, amennyiben az ellenõrzés során büntetõ-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel. d) Az egyes ellenõrzésekrõl összeállított lezárt ellenõrzési jelentések, valamint a hozzájuk kapcsolódó véglegesített intézkedési tervek megküldése a BM Ellenõrzési Fõosztály vezetõjének. e) A megbízhatósági ellenõrzésekrõl készített ellenõrzési jelentések megküldése a BM Ellenõrzési Fõosztálya vezetõje számára. f) Dokumentumok és adatok bekérése a büntetés-végrehajtási intézetek vezetõitõl. Koordinációs Fõosztály vezetõje a) Együttmûködik és kapcsolatot tart a börtönlelkészekkel, egyházak képviselõivel. b) Együttmûködik és kapcsolatot tart a szakszervezetek vezetõivel

5728


•

2011. évi 30. szám

Stratégiai Elemzési és Tervezési Fõosztály vezetõje a) Az Európai Unió közös védelem- és biztonságpolitikájának a bv.-szervezetre háruló tagállami feladatait érintõen kapcsolatot tart az érintett hivatalos szervekkel. Sajtó Iroda (önálló osztály jogállással) a) Az osztályvezetõ vagy az országos parancsnok által – Sajtó Iroda beosztottjai közül – megbízott személy sajtószóvivõi tevékenységet lát el. Rendõrtiszti Fõiskola Büntetés-végrehajtási Tanszék vezetõje a) A Rendõrtiszti Fõiskolán zajló fogvatartotti munkáltatás szervezésében és ellenõrzésében együttmûködik a Fõiskola gondnokságával és az illetékes bv.-intézettel. b) Szervezi és ellenõrzi a büntetés-végrehajtási hallgatók nyári szakmai gyakorlatát. c) Együttmûködik a fõiskola vezetésével és oktatás-szakmai kérdésekben valamennyi tanszékével. Biztonsági Fõosztály vezetõje a) Meghatározza a bv.-szervek éves lövészeti feladatait. b) A központi biztosítású fegyverzeti anyagok, kényszerítõ- és mozgáskorlátozó eszközök, hír- és biztonságtechnikai eszközök, termékek selejtezését engedélyezi. c) A speciális képzettségû szolgálati kutya tartását engedélyezi. d) Részt vesz a szolgálati kutyák élelmezési normájának megállapításában (Közgazdasági Fõosztály vezetõjével közös feladat). e) A védelmi felkészüléssel kapcsolatosan a védekezés idõszakában, halasztást nem tûrõ esetekben a bv.-szervek vezetõi számára feladatokat határozhat meg. f) Szakterületét érintõen adatszolgáltatást kérhet a bv.-szervektõl. g) Részt vesz a szakterületét érintõ szakmai megbeszéléseken, konferenciákon. Kiemelt fõreferens (védelmi) a) A védelmi feladatokkal kapcsolatos ügykörben a bv.-szervezetet képviseli. b) A védelmi feladatokkal kapcsolatosan adatokat, információkat kérhet a bv.-szervektõl. c) Megbízás alapján a Kormányzati Koordinációs Bizottságban képviseli az országos parancsnokot. A Központi Szállítási és Nyilvántartási Fõosztály vezetõje a) A vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint elsõ fokon dönt a fogvatartottak átszállítási ügyében. b) Átruházott hatáskörben elbírálja az elítéltek büntetés-végrehajtási fokozattól eltérõ elhelyezésére (visszatartására) irányuló kérelmeit, javaslatokat, továbbá az elõzetesen letartóztatottak illetékes bv.-intézettõl eltérõ elhelyezésére vonatkozó ügyeket. c) Átruházott hatáskörben engedélyezi a szabálysértési elzárást töltõ elkövetõk más bv.-intézetben történõ elhelyezését. d) Kizárólagosan kezeli a tanúvédelemi programban szereplõ fogvatartottak adatait, valamint a rendõrhatósággal szorosan együttmûködve kijelöli a végrehajtás helyét. e) Az adatvédelmi szabályok kiemelt betartása mellett adatszolgáltatást engedélyez a központi nyilvántartásból. Fogvatartási Ügyek Fõosztály vezetõje a) Együttmûködik és kapcsolatot tart a karitatív, társadalmi és civil szervezetekkel. b) Szakterületét érintõen adatszolgáltatást kérhet a bv.-szervektõl. c) Részt vesz a szakterületét érintõ szakmai megbeszéléseken, konferenciákon. Egészségügyi Fõosztály vezetõje a) II. fokú eljárásban dönt a hivatásos állomány egészségi alkalmasságáról. b) Tagot delegál a fegyveres szervek I. fokú Felülvizsgáló Bizottságába. c) Tagot delegál a fegyveres szervek II. fokú Felülvizsgáló Bizottságába. d) Nyilatkozatot ad a bírósági halasztási és kegyelmi kérelmek elbírálásához.


e) f)

•

2011. évi 30. szám

5729

Felügyeletet gyakorol a bv.-intézetek közegészségügyi-járványügyi tevékenysége felett, ellenõrzi a követelmények betartását. Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal és az Országos Parancsnoksága között létrejött együttmûködési megállapodásban foglaltak szerint önálló intézkedési jogkört gyakorol. E hatáskör megilleti a fõorvost is.

Munkavédelmi fõfelügyelõ a) Felügyeleti jogkörében önálló intézkedési és kiadmányozási jog illeti meg. Közgazdasági Fõosztály vezetõje a) Külsõ cégek, adóhivatal, önkormányzat gazdasági témakörben történõ megkeresése, illetve válaszlevél készítése (kötelezettségvállalás kivételével). b) Személyi állomány megkeresésére válaszlevél, illetve a fõosztály tevékenységi körébe tartozó ügyekben történõ megkeresés. c) Adatkérés bv.-intézetektõl és intézményektõl. d) GIRO-rendszerben történõ átutalás. e) Az Országos Parancsnokság bankszámlái felett aláírási joggal rendelkezik. f) Banki aláírási jogosultság. g) APEH felé teljesítendõ bevallások elektronikus aláírási jogosultsága. h) Szolgálati kutyák élelmezési normájának megállapítása. (Biztonsági Fõosztály vezetõjével közös feladat) i) Az országos parancsnok által jóváhagyott lakástámogatási keret felosztása alapján átruházott hatáskörben az Országos Parancsnokság nevében szerzõdést köt. j) Együttmûködési megállapodás alapján kapcsolatot tart a bv.-szervezet reprezentatív szakszervezeti tisztségviselõivel, biztosítja az Országos Parancsnokságot terhelõ, a szakszervezeti tagok után járó pénzbeli munkaidõ-kedvezmény elszámolását és folyósítását. Mûszaki és Ellátási Fõosztály vezetõje a) Külsõ cégek, földhivatal, önkormányzat beruházási, felújítási, ellátási, vagyonkezelési témakörben történõ megkeresése, illetve válaszlevél készítése (kötelezettségvállalás kivételével). b) Személyi állomány megkeresésére válaszlevél, illetve a fõosztály tevékenységi körébe tartozó ügyekben történõ megkeresés. c) Adatkérés a bv.-intézetektõl és intézményektõl. d) Banki aláírási jogosultság a munkáltatói kölcsönök vonatkozásában. Tûzvédelmi vezetõ a) Felügyeleti jogkörében önálló intézkedési és kiadmányozási jog illeti meg. Központi Ellátási Fõosztály vezetõje a) Képviseli a Központi Ellátó Szervet a biztosított termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos minõségi és mennyiségi kritériumokra vonatkozó tárgyalásokon. PPP Osztály vezetõje a) Külsõ cégek, földhivatalok, önkormányzatok PPP témakörben történõ megkeresése, illetve válaszlevél készítése (az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettesének jóváhagyásával, kötelezettségvállalás kivételével). b) Adatkérés a bv.-intézetektõl.

5730


•

2011. évi 30. szám

7. függelék AZ ORSZÁGOS PARANCSNOK KIZÁRÓLAGOS SZAKMAI HATÁSKÖRI JEGYZÉKE 1. Titkársági és Jogi szakterület tekintetében a) Intézkedést ad ki a rendszeresen ismétlõdõ feladatok szakmai, technikai és eljárási szabályaira. b) Közjogi szervezetszabályozó eszközzel/normatív utasítással szabályozza az irányítása, felügyelete alá tartozó szervek felügyeletét, tevékenységét, mûködését és szervezetét, továbbá kötelezõ normatív utasítást ad ki a személyi állomány részére. c) Jóváhagyásra elõterjeszti az Országos Parancsnokság SZMSZ-ét. d) Jóváhagyja a bv.-szervek SZMSZ-ét. e) Jóváhagyja az Országos Parancsnokság fõosztályvezetõi értekezletének és a bv. parancsnokok, vezetõk országos értekezletének munkaterv szerinti elõkészítését. f) Döntést hoz kártérítési ügyekben. g) Jóváhagyásra elõterjeszti a büntetés-végrehajtás Etikai Kódexét. h) Dönt iratok – át nem ruházott hatáskörébe tartozó – minõsítésérõl. i) Dönt a minõsített adat felülbírálatáról. j) Dönt a minõsített adat felülvizsgálatáról. k) Dönt a minõsített adat nyilvánosságra hozataláról. l) Dönt a titoktartás alóli felmentés megadásáról. m) Dönt a minõsített adatnak külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetõvé tételérõl. n) Dönt a minõsített adat külföldre vitelérõl, vagy külföldrõl való behozataláról. o) A minõsített adatok védelmével összefüggõ ellenõrzések által feltárt büntetõ-, szabálysértési, fegyelmi, kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény gyanúja esetén dönt az eljárás megindításáról. p) Az adatvédelmi ellenõrzések által feltárt büntetõ-, szabálysértési, fegyelmi, kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény gyanúja esetén dönt az eljárás megindításáról. 2. Személyügyi és szociális szakterület vonatkozásában a) Munkáltatói jogkört gyakorol a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. sz. melléklete, a bv.-szervezet hivatásos állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról szóló 15/2010. (IV. 22.) IRM rendelet, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. b) Állományilletékességi körében meghatározza az éves teljesítménykövetelményeket, értékeli azok teljesítését, dönt a teljesítményértékeléssel összefüggõ illetményeltérítésrõl és a hatáskörét meghaladó személyek tekintetében elõterjesztést tesz. c) Az Országos Parancsnokság személyi állománya és az állományilletékességi körébe tartozó vezetõk körében dönt tanulmányi szerzõdés megkötésérõl. d) Dönt a lakáscélú támogatások igénylésére benyújtott kérelmekrõl, valamint családalapítási támogatás folyósításáról. e) Dönt szociális és temetési segély folyósításáról. f) Ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, valamint a vagyonnyilatkozatok összevetésével, szükség esetén ellenõrzési eljárás kezdeményezésével kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – feladatokat. g) Elbírálja a hatáskörébe tartozó kérelmeket és szolgálati panaszokat. h) Jóváhagyásra elõterjeszti az Országos Parancsnokság állományszervezés-táblázatát. 3. Ellenõrzési szakterületen a) Intézkedést ad ki a büntetés-végrehajtás szakmai ellenõrzési rendszerének szabályozására. b) Dönt a bv.-szervek átfogó szakmai, illetve cél-, és témaellenõrzésérõl. c) Döntést hoz az Ellenõrzési és Fegyelmi Ügyek Fõosztálya állományába, valamint az Országos Parancsnokság ellenõrzésbe bevont más szervezeti egységei állományába tartozó személyek összeférhetetlenségi ügyeiben. d) Az ellenõrzés során feltárt szabálytalanságokra tekintettel határoz büntetõ-, szabálysértési, fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezésének, vagy elrendelésének szükségességérõl.


•

2011. évi 30. szám

5731

4. Fegyelmi és nyomozási szakterület vonatkozásában a) Fegyelmi jogkört gyakorol a Hszt.-ben meghatározott személyi állomány felett. b) A bv.-szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bûncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 16/2003. (VI. 20.) IM rendelet alapján nyomozati jogkört gyakorol. 5. Költségvetési ellenõrzési szakterületen a) A költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint dönt a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alóli felmentésrõl. b) A belsõ ellenõrzési vezetõ személyét érintõ összeférhetetlenség fennállása esetén határoz az összeférhetetlenségrõl és azzal összefüggésben a belsõ ellenõrzési vezetõ ellenõrzési tevékenység alóli felmentésérõl. c) A belsõ ellenõrzési egység által feltárt büntetõ-, szabálysértési, fegyelmi, kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény gyanúja esetén dönt az eljárás megindításáról. 6. Koordinációs szakterületen a) Jóváhagyja az Országos Parancsnokság munkatervét, központi rendezvényei lebonyolítási rendjét (a fõosztály-vezetõi értekezletének és a bv. parancsnokok vezetõk országos értekezletének kivételével). b) Jóváhagyja az éves ki- és beutazási tervet, kijelöli a kiutazó delegációk részvevõit. c) A bv.-szervezet képviseletében nemzetközi együttmûködési megállapodásokat köt. d) Engedélyezi a nemzetközi kapcsolatok keretében beutazó delegációk programját, a program költségvetését és a költségek elszámolását. e) Jóváhagyja nemzetközi rendezvények, konferenciák programját, költségvetését és költségelszámolását. f) Elõkészíti a több szakterületet vagy több bv.-szervet érintõ együttmûködési megállapodásokat. 7. Sajtó szakterület tekintetében a) Engedélyezi a személyi állomány tagjainak sajtónyilatkozatait, kijelöli a nyilatkozó személyét. b) Kijelöli a bv.-szervezetet érintõ sajtóesemények, sajtótájékoztatók idõpontját, jóváhagyja a sajtóközlemények szövegét. c) Indokolt esetben sajtó-helyreigazítási eljárást kezdeményez. 8. Biztonsági szakterületen a) Dönt az országos riadó elrendelésérõl. b) Meghatározza a kényszerítõ- és mozgáskorlátozó eszközök, fegyverzeti anyagok, hír- és biztonságtechnikai rendszerek, védõfelszerelések és védõeszközök típusát és készletnormáit. c) Együttmûködési megállapodást köt a rendvédelmi szervekkel a különleges helyzetekben végrehajtandó feladatokról és az együttmûködés fõ területeirõl. 9. A honvédelmi, a polgári és katasztrófavédelmi feladatok ellátása területén a) Irányítja a bv.-szervezet honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi központi feladatait, a bv.-szervek honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. b) Intézkedik a bv.-szervek készültségbe helyezési tervei szempontjainak kidolgozására, magasabb készültségbe helyezésének vételére, riasztására, magasabb készültségbe helyezésére és készültségének fokozására. c) Intézkedik a személyi állomány és a fogvatartottak egyéni és kollektív védelmére, a bv.-szervek kitelepítésének megszervezésére és a kitelepítési tervek szempontjainak meghatározására. d) Meghatározza a veszélyelhárítási feladattervek készítésének követelményeit és szempontjait, a bv.-szervezetnél a munkahelyi polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának és alkalmazásának szabályait, a bv.-szervezet személyi állománya polgári védelmi felkészítési követelményeit. e) Meghatározza a minõsített idõszaki igények biztosításának tervezési követelményeit, a bv.-szervezet katasztrófák elleni védekezésének feladatait. f) Minõsíti a bv.-szervezetnél keletkezõ minõsítetett adathordozókat a mindenkor hatályos titokvédelmi szabályzat szerint.

5732


g)

•

2011. évi 30. szám

Képviseli a bv.-szervezetet a Kormányzati Koordinációs Bizottság tanácskozási jogú tagjaként, akadályoztatása esetén gondoskodik a helyettesítésérõl. Gondoskodik a bv.-szervek képviseletérõl a megyei (fõvárosi) védelmi bizottságok ülésein.

10. Központi szállítási és nyilvántartási szakterület tekintetében a) Elbírálja a megpanaszolt, szakterületet érintõ kérelmeket, amelyekben elsõ fokon az intézet parancsnoka döntött. b) Dönt a központi nyilvántartó irattárában történõ kutatás engedélyezésérõl. 11. Fogvatartási ügyek szakterületén a) Általános, több bv.-szervet érintõ fogvatartással kapcsolatos feladatokra központi együttmûködési megállapodásokat köt. b) Engedélyezi a bv.-szerveknél speciális fogvatartotti csoportok kialakítását. 12. Egészségügyi szakterület vonatkozásában a) Kinevezi az egészségügyi feladat orientált bizottságok tagjait és jóváhagyja a bizottságok mûködési szabályzatát. b) Egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezet vezetõjeként megállapodást köt, finanszírozási szerzõdést ír alá, az illetékes egészségbiztosítási pénztár és az Országos Parancsnokság között. c) Megállapodást köt az Országos Tisztifõorvosi Hivatallal, valamint egyéb, országos hatáskörû egészségügyi szervekkel. d) Járvány esetén felfüggeszti a befogadást és az intézetek közötti szállítást, illetve járványügyi zárlatot rendel el. e) Intézkedik a bv.-intézetek mûködését érintõ egészségügyi vonatkozású kérdésekben (egészségügyi adatok gyûjtése, járványt megelõzõ intézkedések, rendkívüli ügyeleti, készenléti szolgálatok szervezése stb.). 13. Közgazdasági szakterületen a) Jóváhagyja a büntetés-végrehajtás cím költségvetése tervezését és zárszámadását. b) Érvényesíti a címbe sorolt költségvetési szervek tevékenységében az állami feladatok ellátására szóló elõirányzatokkal, létszámokkal és vagyonnal való szabályszerû és hatékony gazdálkodást. c) Figyelemmel kíséri a jóváhagyott költségvetési elõirányzatok teljesítését, illetve azokból ellátandó feladatok teljesítésének veszélyeztetése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, fejezeti vagy kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a felügyeleti szervnél intézkedést kezdeményez. d) Javaslatot tesz a cím részére jóváhagyott elõirányzatok alapján a bv.-intézetek, valamint az Országos Parancsnokság költségvetésére. e) Jóváhagyja a lakástámogatási keret felosztását. f) Gondoskodik a számviteli politika és annak keretébe tartozó szabályzatok elkészítésérõl, folyamatos aktualizálásáról, az azokban foglaltak végrehajtásáról. g) Gyakorolja a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört. h) Mûködteti a központosított illetmény-számfejtési rendszert, gondoskodik a személyi juttatások számfejtésérõl, az igazolások kiadásáról és az adó, valamint társadalom-, és egészségbiztosítási kötelezettségek bevallásának elkészítésérõl. i) Gondoskodik az illetmények és egyéb járandóságok pénzügyi teljesítésérõl. j) Engedélyezi a jogosult részére költségtérítés igénybevételét. 14. Mûszaki, ellátási és vagyonkezelési tevékenység területén a) Jóváhagyja a bv.-szervezet éves beruházási, felújítási tervét, engedélyezi a beruházási alapokmányokat, dönt a beruházási, felújítási feladatokhoz rendelt források felhasználásáról. b) Jóváhagyja a Magyar Államkincstár részére készített féléves és éves tájékoztatókat. c) Jóváhagyja a bv.-szervezet hosszú, közép- és rövid távú beruházási, felújítási, fejlesztési koncepcióját, a bv.-szervezet közép- és hosszú távú mûszaki koncepcióját, a bv.-szervezet alapfeladatainak ellátásához kidolgozott mûszaki követelményrendszert és mûszaki normarendszert. d) Jóváhagyja a beruházások és felújítások lebonyolítására kiadott szabályzatokat. e) Engedélyezi a bv.-szervezet tulajdonában lévõ gépjármûvek országhatáron kívül történõ szolgálati vagy magáncélú igénybevételét. f) A jogosult részére engedélyezi szolgálati személygépjármû tartós magáncélú igénybevételét.


•

2011. évi 30. szám

5733

g)

Jóváhagyja a bv.-intézeteknél és -intézményeknél költségvetési munkáltatás keretében foglalkoztatott fogvatartottak tárgyévi munkadíját és a tartási költséghez való hozzájárulás napi összegét. h) Dönt az ingatlanok megszerzése és elidegenítése kérdésében. i) Gyakorolja a büntetés-végrehajtási szervezetek rendelkezése alatt álló lakások bérletérõl szóló 17/1994. (IX. 29.) IM rendeletben meghatározott, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnél adható lakáscélú támogatásról szóló 2/2002. (II. 7.) IM rendeletben meghatározott hatásköröket. j) Gondoskodik a kincstári vagyon éves változásáról szóló jelentés megküldésérõl az MNV Zrt-nek, valamint a bv.-szervezet éves vagyongazdálkodási tervének és az elõzõ év értékelésének megküldésérõl az MNV Zrt.-nek és a BM-nek. k) Meghatározza a bv.-szervekre vonatkozó különös tûzvédelmi szabályokat, a tûzvédelmi feladatokat ellátók szakmai képesítési követelményeit, valamint a tûzoltószervezet létrehozásának és mûködtetésének rendjét. l) Biztosítja a tûzvédelmi elõírások érvényesülését és a feladatok ellátásának költségvetési fedezetét. m) Biztosítja a környezetvédelmi és energetikai jogszabályok, elõírások érvényesülését, a feladatokat ellátók szakmai képesítésének megszerzését és a feladatok ellátásának költségvetési fedezetét. 15. Gazdasági társaságok tekintetében a) A tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlója hatáskörében maradó jogkörökrõl szóló határozatban megfogalmazott feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása. b) A gazdasági társaság tulajdonát képezõ termõföldek elidegenítése, cseréje. c) A gazdasági társaság tulajdonát képezõ termõföldek mûvelési ágának megváltoztatása, más célú hasznosítása, megterhelése. d) Stratégiai döntések meghozatala, különös tekintettel a termelés szerkezetének megváltoztatására, üzletágak megszüntetésére. e) A 25 millió forint – nyilvántartás szerinti, egyedi – nettó értéket meghaladó tárgyi eszköz, és valamennyi ingatlan értékesítése. f) A gazdasági társaság tárgyévet megelõzõ évi nettó árbevételének 20%-át vagy a gazdasági társaság törzstõkéjének 1/3-át meghaladó értékû – összevontan számított hitelállomány feletti – hitelszerzõdés megkötése. g) A gazdasági társaság – a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 23. § szerinti eszközök terhére adott – összevontan számított kötelezettségvállalása, ha a törzstõke 1/3-át vagy 50 millió forintot meghaladó összegû, illetve ingatlan terhére adott kötelezettségvállalás esetén összeghatárra tekintet nélkül. h) Mindennemû kézizálog alapítása. i) A gazdasági társaság 5 évet meghaladó idõtartamra kötendõ, vagy – saját tevékenység keretében elõállított termék vagy szolgáltatás értékesítése kivételével – nettó 100 millió forintot meghaladó értékû szerzõdéseinek – különösen vállalkozási, megbízási, kooperációs, építési, bérmunka, bérleti, együttmûködési – megkötése, ideértve az elõszerzõdést és a keretmegállapodást is. j) A gazdasági társaságok részére végleges pénzátadás. k) A gazdasági társasággal munkaviszonyban álló dolgozók éves keresetfejlesztése. l) A gazdasági társaság üzleti terveinek jóváhagyása. m) A gazdasági társaság által kidolgozott Számviteli Politika és SZMSZ jóváhagyása. n) A mûködés minden területére kiterjedõ tulajdonosi jogkörben lefolytatandó ellenõrzés elrendelése, az ellenõrzés megállapításainak jóváhagyása. o) Dönt a gazdasági társaságok honvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatairól. 16. Központi ellátási tevékenység tekintetében a) Ellátási megállapodás megkötése, ellátási tevékenység fogvatartottak kötelezõ foglalkoztatása keretében történõ elõállítás keretei között biztosítható minõségi és mennyiségi korlátok miatti elutasítása. b) Bv. gazdasági társasággal keretmegállapodás kötése. c) Kormány és Belügyminisztérium részére küldendõ jelentések jóváhagyása. d) Javaslat a központi ellátási tevékenység jogszabályban meghatározott szervi és tárgyi hatályának módosítására. 17. PPP tevékenység területén a) Dönt a PPP szerzõdésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokban.

5734


•

2011. évi 30. szám

8. függelék VAGYONNYILATKOZAT TÉTELÉRE KÖTELEZETTEK 1. Évente nyilatkozattételre köteles: a) közbeszerzési eljárásban közremûködõ fõosztályvezetõ, b) közbeszerzési eljárásban közremûködõ osztályvezetõ, c) közbeszerzési eljárásban közremûködõ kiemelt fõreferens. 2. Kétévente nyilatkozattételre köteles: a) országos parancsnok, b) stratégiai helyettes, c) biztonsági helyettes, d) gazdasági helyettes, e) közgazdasági fõosztály fõosztályvezetõje, f) közgazdasági fõosztály osztályvezetõje, g) közgazdasági fõosztály állományából a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenõrzésére jogosult kiemelt fõreferens, h) gazdasági társaságok fõosztálya állományából a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenõrzésére jogosult kiemelt fõreferensek, i) mûszaki és ellátási fõosztály állományából a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenõrzésére jogosult kiemelt fõreferens, j) költségvetési ellenõrzési fõosztály fõosztályvezetõje, k) költségvetési ellenõrzési fõosztály kiemelt fõreferense, l) stratégiai elemzési és tervezési fõosztály fõosztályvezetõje, m) stratégiai elemzési és tervezési fõosztály kiemelt fõreferense. 3. Ötévente nyilatkozattételre köteles: a) fõosztályvezetõ (aki nem tartozik a 2. pont hatálya alá), illetve azzal azonos besorolású, b) osztályvezetõ (aki nem tartozik az 1–2. pont hatálya alá), illetve azzal azonos besorolású, c) Ellenõrzési és Fegyelmi Ügyek Fõosztályának kiemelt fõreferense, d) ügyeleti és védelmi osztály kiemelt fõreferense, e) PPP Osztály vezetõje, kiemelt fõreferense, f) fegyelmi és nyomozó tiszt, g) fegyelmi tiszt, h) nyomozó tiszt, i) nemzetbiztonsági megbízott, j) biztonsági vezetõ, k) adatvédelmi felelõs.

9. függelék A FELADATELLÁTÁS KÖLTSÉGVETÉSI KERETEK KÖZÖTT TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Az Országos Parancsnokság kiadásait és bevételeit befolyásoló, valamint a gazdálkodás elõirányzatok keretei között tartását biztosító a) feltétel- és követelményrendszer: A feladat ellátása az alapító okiratban és a büntetés-végrehajtás tevékenységét szabályozó jogszabályokban megfogalmazott keretek között, a költségvetési alapokmányban rögzített feltételek mellett történik.


b)

•

5735

2011. évi 30. szám

folyamat- és kapcsolatrendszer: Az éves költségvetés a szervezeti egységek által benyújtott igények alapján kerül összeállításra. Az elõre megjelölt célra, a jóváhagyott keret mértékéig, a kincstári 1/12-es finanszírozási ütemet figyelembe véve történik a felhasználás. Az idõarányostól eltérõ kifizetési igényt a Közgazdasági Fõosztállyal elõzetesen egyeztetni szükséges. A szervezeti egységek nyilvántartást vezetnek az éves szinten engedélyezett beszerzésekrõl, amelynek ütemezését kötelesek a Közgazdasági Fõosztállyal egyeztetni. Az Országos Parancsnokság mint középirányító szerv költségvetésében lévõ éves tartalék felhasználásáról analitikus nyilvántartást kell vezetni. A tartalék képzése és felhasználása a fogvatartotti létszám változásának figyelembevételével történik.

2. A kötelezettségvállalások célszerûségét megalapozó eljárás a) Javaslat (igény) elkészítése: – a cél (program, feladat) megfogalmazása, indokolása, – a megvalósításhoz szükséges feltételek biztosítására vonatkozó igény benyújtása, – az igény megalapozottságának alátámasztása (számítások), – megvalósíthatóság leírása, várható eredményesség, hatékonyság, gazdaságosság bizonyítása, – a cél megvalósításának közvetlen és közvetett hatása. b) A javaslat felülvizsgálatának elvégzése, összevetése: – a költségvetési elõirányzatokkal, – a költségvetésben jóváhagyott célokkal, jogcímekkel, – a már jóváhagyott tervekkel és feladatokkal, – a meglévõ eszközökkel. c) Az eljárási rend dokumentumai: – a jóváhagyásra jogosult vezetõ által aláírt elõterjesztés, szolgálati jegy, program (feladatterv) stb. – a kötelezettségvállalás dokumentuma (megállapodás, megbízás, szerzõdés, megrendelés stb., amely tartalmazza a kötelezettségvállalásra jogosult, valamint az ellenjegyzésre kötelezett személy kézjegyét).

10. függelék AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG MINT KÖZÉPIRÁNYÍTÓ SZERV IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ BV.-SZERVEK 1. A Bv.-intézetek és -intézmények felsorolása 1. Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2. Budapesti Fegyház és Börtön 3. Kalocsai Fegyház és Börtön 4. Márianosztrai Fegyház és Börtön 5. Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön 6. Sopronkõhidai Fegyház és Börtön 7. Szegedi Fegyház és Börtön 8. Váci Fegyház és Börtön 9. Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 10. Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 11. Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 12. Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 13. Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 14. Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 15. Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 16. Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 17. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

5736


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

•

2011. évi 30. szám

Fõvárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyõr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete (Tököl) Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Büntetés-végrehajtás Központi Kórház (Tököl) Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet

2. A Gazdasági társaságok felsorolása 1. Duna-Mix Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság 2. Ábránd-Ágynemû Fehérnemûgyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelõsségû Társaság 3. Kalocsai Konfekcióipari Termelõ és Kereskedelmi Korlátolt Felelõsségû Társaság 4. Nagyfa-Alföld Mezõgazdasági és Vegyesipari Korlátolt Felelõsségû Társaság 5. Ipoly Cipõgyár Termelõ és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság 6. „BUFA” Budapesti Faipari Termelõ és Kereskedelmi Korlátolt Felelõsségû Társaság 7. Sopronkõhidai Ipari és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság 8. Duna Papír Termelõ, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság 9. Nostra Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság 10. Állampusztai Mezõgazdasági és Kereskedelmi Korlátolt Felelõsségû Társaság 11. Annamajori Mezõgazdasági és Kereskedelmi Korlátolt Felelõsségû Társaság 12. Pálhalmai Agrospeciál Mezõgazdasági Termelõ, Értékesítõ és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság

11. függelék

AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG GAZDÁLKODÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÕ SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 161. §-ában foglaltak teljesítése érdekében a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértésével összefüggõ eljárás rendje az alábbiak szerint kerül szabályozásra:

I. Szabályzat hatálya 1. A szabályzat hatálya kiterjed az Országos Parancsnokság személyi állományának tagja által elkövetett szabálytalanságokra, akik az Országos Parancsnokság vagyonkezelésében és használatában lévõ vagyontárgyak, nem vagyoni jogok és pénzeszközök fölött rendelkeznek (gazdálkodnak), azokat kezelik, használják és nyilvántartják.


•

2011. évi 30. szám

5737

II. Értelmezõ rendelkezések 2. E rendelkezés alkalmazásában: a) Szabálytalanság: valamely, a 2/b) pontban definiált szabályba ütközõ magatartás, mellyel összefüggésben az adott folyamat eredménye eltér a szabályban leírtaktól, függetlenül attól, hogy – a cselekményt szándékosan vagy gondatlanul követték-e el, – elkövetése járt-e közvetlen károkozással, – a szabálytalanság nem kívánt következményei utólag korrigálhatók voltak-e. b) Szabály: a költségvetési gazdálkodás terén érvényesülõ valamennyi jogszabály, utasítás, intézkedés, körlevél, munkaköri leírás, szerzõdéses kötelezettség, függetlenül attól, hogy a szabály alkalmazójának volt-e tudomása annak létezésérõl. c) Kár, a károkozás mértéke: a szabálytalan cselekménnyel összefüggésben beállt értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni elõny, számszerûen kimutatható összeg. d) A szabálytalanság utólagos korrekciója: a szabálytalanság észlelését követõ, annak nem kívánt következményeit maradéktalanul felszámoló cselekmény.

III. Szabálytalanságok megelõzése 3. Adott munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, aki a munkakör betöltéséhez elõírt szakképzettséggel és szakismeretekkel rendelkezik. A személyi állomány tagjai kötelesek a munkakörükbe tartozó szabályokat megismerni és a kötelezõ képzéseken részt venni. 4. A hivatalos közlönyök mellett az Informatikai Fõosztály a belsõ hálózaton nyilvánosan elérhetõ jogtárat üzemeltet, melyet legalább havonta köteles frissíteni. 5. A szabálytalanságok megelõzése érdekében a gazdálkodás folyamatait a belsõ irányítási lehetõségek különféle eszközeivel egyértelmûen kell szabályozni. A belsõ szabályzatok tervezeteit az érintett szervezeti egységek vezetõivel elõzetesen véleményeztetni kell. 6. Az SZMSZ-t, az országos parancsnok és helyettesei által kiadott belsõ intézkedéseket közzé kell tenni. 7. A körlevelek érintettek részére történõ eljuttatásáért, a tartalmának megfelelõ fõosztály/önálló osztály vezetõje a felelõs. 8. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység vezetõje készíti el, jóváhagyása a munkáltatói jogkör gyakorlója által kialakított rend szerint történik. A munkaköri leírások tudomásul vételét az érintett aláírásával kell igazoltatni. 9. Az irányítás egyéb eszközeivel (szóbeli és írásos utasítások) kapcsolatban a fõosztályok vezetõinek olyan eljárási rendet kell kialakítani, amely során a végrehajtásra kötelezettek igazolhatóan tudomást szereznek azok tartalmáról, s az elvárt magatartásról.

IV. Szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárási rend 10. A szabálytalanságok mielõbbi észlelésének és kezelhetõségének érdekében minden fõosztály/önálló osztály vezetõje a jogszabályoknak és a vonatkozó belsõ szabályzatoknak megfelelõ FEUVE-rendszert köteles kialakítani és mûködtetni. A FEUVE-rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adott szervezeti egység mûködési körébe tartozó valamennyi szabály idõszakos ellenõrzését lefedje, illetve képes legyen mind az egyedi, mind a visszatérõ szabálytalanságok feltárására és megelõzésére. 11. Szabálytalanságot elsõsorban a FEUVE-rendszerben kell feltárni, de erre utaló magatartást, eseményt a személyi állomány tagja is észlelhet. A tevékenységi körében szabálytalanságot észlelõ személy annak tényét közvetlen felettesének (aki errõl értesíti az érintett szervezeti egység vezetõjét) haladéktalanul jelenteni köteles. A szervezeti egység vezetõje a bejelentést a 12. pont szerint köteles vizsgálni. Ennek során megerõsíti, vagy elutasítja a szabálytalanság tényét, felméri annak következményeit, meghatározza a vélhetõ felelõsök körét, és intézkedik a következmények megszüntetésére. Szükség esetén a 15. pont szerint intézkedik a munkáltatói jogkört gyakorló felé. 12. Amennyiben az észlelt szabálytalanság az érintett vezetõ szerint – gondatlan vagy szándékos cselekmény következménye, vagy

5738


13.

14. 15.

16.

•

2011. évi 30. szám

– az Országos Parancsnokságnak közvetlen kárt okoz (ide nem értve az adóigazgatásról, a társadalombiztosításról, a nyugellátásról és a Magyar Államkincstárról szóló jogszabályok alapján végrehajtott önellenõrzéseket), vagy – következményei utólag nem korrigálhatók, úgy azt a VI. pont szerinti adattartalommal a tudomására jutást követõ 8 napon belül írásban köteles értesíteni a gazdasági helyettest. A fizetési késedelem miatti kötbérek akkor tartoznak a fenti körbe, ha annak összege meghaladja a számlaérték 1%-át, vagy az éves költségvetési törvényben meghatározott „kis összegû követelés” mindenkori értékhatárát. Az Országos Parancsnokságon a gazdasági szakterületen végzett belsõ ellenõrzés esetében a lezárt ellenõrzési jelentést a Költségvetési Ellenõrzési Fõosztály vezetõje köteles bemutatni az országos parancsnoknak és a gazdasági helyettesnek, valamint megküldi az ellenõrzött szervezeti egység vezetõjének. Az ellenõrzési jelentésekben feltárt szabálytalanságokat a 12. pont szerint minõsíteni kell. Külsõ szervek (APEH, társadalombiztosítás, tûzoltósági és egyéb) ellenõrzéseirõl szóló jegyzõkönyvet az érintett szervezeti egység vezetõje köteles a gazdasági helyettes részére megküldeni. A gazdasági helyettes felülvizsgálja a szervezeti egység vezetõje által megállapítottak valóságtartalmát, és javaslatot tesz az országos parancsnoknak a követendõ eljárásra, továbbá a VII. pont szerinti szabálytalansági nyilvántartásba történõ bevezetésre. A gazdasági helyettes jelentése alapján az országos parancsnok minden esetben vizsgálatot rendel el. Ha – szükségesnek látja – a Hszt. vagy a Kjt. szerinti eljárás elrendelését kezdeményezi az országos parancsnoknál, és/vagy külsõ szerveknél polgári vagy büntetõeljárást kezdeményez. Amennyiben az országos parancsnok észleli a szabálytalanságot, vizsgálatot rendel el, valamint büntetõ vagy szabálysértési ügyekben feljelentést tesz az arra illetékes szerveknél. A szabálytalanság 12. pont szerinti minõsítése alapján intézkedik a szabálytalansági nyilvántartásba történõ bevezetésre.

V. Szabálytalanságok nyilvántartása, nyomon követése 17. A 12–14. és 16. pontokban megfogalmazott esetekben a szabálytalanságot a VII. pont szerinti adattartalmú nyilvántartásba (szabálytalanságok nyilvántartása) kell bevezetni, ha a 12. pontban foglalt kritériumoknak megfelel. 18. A szabálytalanság kivizsgálását követõen az intézkedések végrehajtására nyitva álló határidõt az országos parancsnok határozza meg – szükség esetén –, az adott szervezeti egység vezetõjét intézkedési terv készítésére kötelezi. A határidõzött feladatot a Titkársági és Jogi Fõosztály nyilvántartásba veszi és – amennyiben a nyitva álló határidõ eredménytelenül telt el – havonta egyszer a tárgyhónapot megelõzõ hónap határidõs feladatairól jelentést tesz az országos parancsnok részére. 19. A szabálytalanságok nyilvántartásáról a gazdasági helyettes gondoskodik. A nyilvántartáshoz mellékelni kell minden, az ügyben keletkezett iratot, dokumentumot. A nyilvántartás és a mellékelt dokumentumok az esemény bekövetkezésének idõpontjától számított öt év eltelte után selejtezhetõk. 20. Amennyiben a nyilvántartásba a vélhetõ elkövetõ(k) neve bejegyzésre kerül, úgy arról az érintetteket értesíteni kell, akik a nyilvántartást és a keletkezett iratokat az õket érintõ mértékig megismerhetik, illetve a bejegyzéshez észrevételeket tehetnek. 21. A szabálytalanságok következményeinek felszámolására, valamint a hasonló esetek elkerülésére tett intézkedések végrehajtását a nyilvántartásba be kell vezetni. A bejegyzést a végrehajtásért felelõs személy kezdeményezi a gazdasági helyettesnél. 22. Az egyes szervezeti egységek vezetõi kötelesek az eljárásrendtõl eltérõ esetek kezelését külön utasításban szabályozni.

VI. A szabálytalanságok írásos jelentésének minimális adattartalma a) b) c) d) e) f)

Az elkövetés helye, ideje. A szabálytalanságot elkövetõ(k) neve (ha ismert). A megsértett szabály megjelölése. A szabálytalanság rövid leírása, körülményei. A keletkezett kár összegének becsült összege. A következmények felszámolására tett intézkedések.


g) h) i)

•

5739

2011. évi 30. szám

Javaslatok a hasonló esetek elkerülésére. Javaslat a követendõ eljárásra. Az elkövetéssel kapcsolatos enyhítõ vagy súlyosbító, illetõleg más lényegesnek ítélt körülmények.

VII. A szabálytalanságok nyilvántartásának adattartalma a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

A szabálytalansággal érintett szervezeti egység megnevezése. Az elkövetés helye, ideje. A megsértett szabály megjelölése. A szabálytalanság körülményeinek rövid leírása. A szabálytalanságot elkövetõ(k) neve. A keletkezett kár becsült összege. A meghozott szankciók. A hasonló esetek elkerülésére tett intézkedések. A végrehajtásra vonatkozó adatok. A keletkezett iratok és dokumentumok nyilvántartási száma és fellelhetõségükre való utalás.

12. függelék

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI JOGKÖRÖK AZ ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGON Az Országos Parancsnokság feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalására, vagy ilyen elõírására jogosultak országos parancsnok

a jóváhagyott költségvetés erejéig

stratégiai helyettes az országos parancsnok távollétében


gazdasági helyettes


mûszaki és ellátási fõosztályvezetõ

2 000 000 Ft-ig, de maximum a fõosztály részére visszaigazolt költségvetés erejéig

fõosztályvezetõ, távollétében a fõosztályvezetõ helyettesítésére kijelölt osztályvezetõ

1 000 000 Ft-ig, de maximum a fõosztály részére visszaigazolt költségvetés erejéig

5740


•

2011. évi 30. szám

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatójának 6/2011. (V. 6.) ONYF utasítása a Fõvárosi/Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága területi szakellenõrzési feladatainak ellátásáról A jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki: 1. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 100. §-a, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 87–88. §-a, illetve 92. és 94. §-a, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2/A. § (2) bekezdése és 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján a fõvárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága területi szakellenõrzési tevékenységét a Mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok szakellenõrzési feladatainak ellátásáról szóló 37/2009. ONYF utasítás, azzal, hogy az ezen utasítás hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben (a lezárásig) e hatályon kívül helyezett utasításban foglaltakat kell alkalmazni. Prof. dr. Mészáros József s. k., fõigazgató

Melléklet a 6/2011. (V. 6.) ONYF utasításhoz

A Fõvárosi/Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága területi szakellenõrzési feladatainak ellátásáról

1. Általános rendelkezések Az utasítás hatálya a fõvárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságára (a továbbiakban: igazgatóság) terjed ki. Az igazgatóságok a Kh. tv. 5. §-a alapján a fõvárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként mûködõ szakigazgatási szervek. Az igazgatóságok területi nyugdíjbiztosítási szakellenõrzési feladataikat az ONYF közvetlen szakmai irányításával, a Tny., a Tbj. és a Ket. szabályai szerint látják el. Ennek során vizsgálják a nyugdíjbiztosítással összefüggõ jogszabályok betartását, illetve a közigazgatási döntésekben foglaltak teljesülését. A szakellenõrzés kialakításáért, a céloknak és követelményeknek megfelelõ hatékony mûködtetéséért, szakszerûségéért, illetve az utasításban foglaltak maradéktalan betartásáért az igazgatóság vezetõje a felelõs. A nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás, valamint a Tny. szerinti más eljárások a Tny. 81. § (1) bekezdése alapján – a (2) bekezdésben foglalt kivételektõl eltekintve – illetékés költségmentesek, így az ezekhez kapcsolódó ellenõri eljárásoknál is ezt kell alkalmazni. A területi szakellenõrzési tevékenység kiterjed az igazgatóság illetékességi területén a hatáskörébe tartozó nyugellátások és egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos, ellenõri közremûködést igénylõ ügyek intézésére, a nyugdíj-biztosítási nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, a nyugdíjbiztosítással összefüggõ jogszabályok betartására. Az igazgatóság vezetõje köteles a területi szakellenõrzési feladatok ellátását szakmai ellenõrzés keretében vizsgáltatni, így különösen az ellenõrzési tevékenység szervezettségét, hatékonyságát, valamint az ellenõrzési intézkedések realizálását.


•

2011. évi 30. szám

5741

2. Az ellenõrzés célja, követelményei és feladatai 2.1. Az ellenõrzés célja Az ellenõrzés célja, hogy a biztosítottak, az ellátást igénylõk érdekében a hatályos jogszabályi elõírások alapján a nyugdíjváromány épségének megõrzése végett segítse elõ a nyugdíjbiztosítási adatok nyilvántartásba vételét, a nyugdíjak és minden olyan ellátás elbírálását, amelyek megállapítását és/vagy folyósítását jogszabály a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalja. A nyugdíj-biztosítási feladatok maradéktalan ellátása érdekében – az igazgatóság illetékességi területéhez tartozó adatszolgáltatásra (nyilvántartásra) kötelezettek körében – járuljon hozzá a jogszabályi elõírások betartásához (betartatásához), a jogkövetés, az egységes jogalkalmazás biztosításához. 2.2. Az ellenõrzéssel szemben támasztott alapvetõ követelmények – Védje és képviselje a nyugdíjbiztosítás szakmai értékeit, segítse elõ a biztosítottak (az ellátásra jogosultak, illetve a szolgálati és a jogosultsági idõt szerzett személyek) jogainak érvényesítését. – Tárja fel a célok, feladatok megvalósítását akadályozó hibákat, hiányosságokat, intézkedjen a jogsértések kiküszöbölésére. – Szükség esetén mûködjön együtt más hatóságokkal, ellenõrzõ szervekkel. – Járuljon hozzá a hibák keletkezésének megelõzéséhez. – Segítse elõ, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül járó ellátásokat és az igazgatási szervek feladatkörébe tartozó egyéb ellátásokat valós, hitelesen igazolt adatok, szolgálati idõ és nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján állapítsák meg, a kötelezettek pedig a nyugdíj-biztosítási nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségüknek szabályszerûen tegyenek eleget. – Járuljon hozzá a törvényesség és a jogszerûség következetes érvényesítéséhez, illetve betartásához. 2.3. Az ellenõrzés feladatai A területi ellenõrzési szakterület a helyi vagy/és társszervi ügyviteli szakegységek, a NYUFIG, a KNYI, az ONYF, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek megkeresései alapján hatósági ellenõrzés keretében folytatja le eljárásait. Az ellenõrzési feladatok részletezése – A nyugdíjak megállapításához szükséges tisztázatlan jogosultsági és szolgálati idõ, valamint a kereseti adatok helytállóságának vizsgálata. – A Tny. 22/A. §-a szerinti nyugdíjnöveléshez kereseti (jövedelmi) adatok és jogosultsági idõ vizsgálata. – A Tny. 83/B. §-a alapján a nyugellátás szüneteltetésével összefüggõ kereseti korlát vizsgálata. – A rehabilitációs járadék, valamint az egészségkárosodott személyek szociális járadékának elbírálásához kereseti (jövedelmi) és jogosultsági adatok vizsgálata. – Nyugdíjügyekben a jogosultság elbírálásához hiányzó adatok beszerzése. – Szolgálati idõ utólagos nyilvántartásba vételével, béradatok utólagos tisztázásával kapcsolatos eljárás lefolytatása. – Az 1988. elõtti keresetek, bérek, egyéb adatok beszerzése, korabeli bizonylatok értékelése. – A foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, egyéni cégek, mezõgazdasági õstermelõk, valamint a társas vállalkozások (az elõtársaságként történõ mûködés idõtartamára is) társadalombiztosítási jogszabályokban (ideértve az Rjtv.-ben) elõírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenõrzése. – 2009. december 31-ét követõ idõszakra megállapított jogsértés esetén az adatszolgáltatás rendezése érdekében a jegyzõkönyv/kivonat továbbítása intézkedés céljából a NAV részére. – Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozóra és az általa foglalkoztatott biztosítottakra 2010. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozó nyilvántartó lapok beszerzése. – A Tny. 96. § (9) bekezdése alapján az ügyfél kérelmére a nyilvántartási szakegységekhez beérkezett, szolgálati idõ, kereseti és egyéb adatok utólagos helyszíni ellenõrzése. – Bizonyítási eljárás, így különösen tanúmeghallgatás, helyszíni szemle folytatása. – Visszamenõleges adatszolgáltatás dokumentumainak helyszíni ellenõrzése. – A megszûnõ kötelezettek (foglalkoztatók, egyéb szervek stb.) záró ellenõrzése. – A felszámolás, végelszámolás alatt álló vagy jogutód nélkül megszûnõ foglalkoztatók esetében a nyilvántartási dokumentáció rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele.

5742


•

2011. évi 30. szám

– Az ellenõrzésekrõl, valamint a helyszíni eljárások eredményérõl jegyzõkönyvek felvétele, hivatalos feljegyzések készítése, határozatok és végzések hozatala. – Indokolt esetben a személyes megjelenésre kötelezett szankcionálásának lehetõsége, ha az idézésnek nem tesz eleget, továbbá ha az ellenõrzést akadályozza. – A mérséklés, elengedés, továbbá fizetési kedvezmény elbírálásához szükséges eljárás lefolytatása. – Környezettanulmány készítése. – Helyszíni vizsgálat a korkedvezményre jogosultság körülményeinek tisztázására. – Megtérítési – baleseti – ügyek vizsgálata. – Hozzátartozói nyugellátás esetén a tényállás tisztázása. – Az utasításban meghatározott esetben okmányérvénytelenítés végrehajtása. – Közérdekû bejelentések, panaszok kivizsgálása. – A foglalkoztatók, a biztosítottak és az ügyfelek részére tájékoztatás és felvilágosítás megadása. – Együttmûködés más ellenõrzési szervekkel.

3. Hatáskör, illetékesség Az igazgatóság a területi szakellenõrzési tevékenységét a fõvárosi/megyei kormányhivatal illetékességi területén látja el. Az igazgatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában köteles vizsgálni. A hatáskör és az illetékesség hiánya, valamint hatásköri és illetékességi vita esetében a Ket. 22–23. §-a rendelkezéseiben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.

4. Az ellenõrzött, az ügyfél jogai, és az ellenõrzést végzõ személy jogai, kötelezettségei 4.1. Az ellenõrzött, az ügyfél jogai Az ügyintézés során figyelemmel kell lenni az ügyfél alábbi jogaira, azok érvényesülését megakadályozó lépéseket tenni nem lehet. Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárásokban érvényesülnie kell, hogy az ellenõrzött, az ügyfél jogosult: – meggyõzõdni az ellenõrzést végzõ felhatalmazásáról, arról hogy az ügyet intézõ személy jogosult az adott eljárás lefolytatására, vele szembeni intézkedésre; – az ellenõrzés során keletkezett iratokba betekinteni – kivéve a Ket. 69. § (1) bekezdésében szabályozott eseteket –, azokat megismerni, kivonatot készíteni vagy arról másolatot kérni. Az igazgatóság az iratbetekintést a Ket. 68. §-ában foglaltaknak megfelelõen biztosítja, vagy végzésben dönt az iratbetekintési jog elutasításáról; – az ellenõrzési eljárás során észrevételeket, nyilatkozatot tenni vagy azt megtagadni, további bizonyítékokat, tényeket csatolni, bizonyítás lefolytatását kezdeményezni. 4.2. Az ellenõrzést végzõ személy jogai: – hatósági ellenõrzés keretében vizsgálatot végezni; – hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenõrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni; – az ellenõrzés tárgyával összefüggõ bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni, kép- és/vagy hangfelvételt készíteni; – az ellenõrzöttõl vagy képviselõjétõl, továbbá az ellenõrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytõl adatot és tájékoztatást kérni; – az ellenõrzöttet nyilatkozattételre felhívni; – egyéb bizonyítási eljárást lefolytatni; – a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat lefoglalni; – az átvett dokumentumokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni; – az eredeti dokumentumokat – másolat hátrahagyásával – a vizsgálati anyaghoz csatolni; – indokolt esetben szakértõ bevonását kezdeményezni; – az eljárást felfüggeszteni;


•

2011. évi 30. szám

5743

– az ellenõrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a rendõrség közremûködését kérni (erre az intézkedésre kizárólag rendkívüli esetben, az igazgatóság vezetõjének jóváhagyásával kerülhet sor). 4.3. Az ellenõrzést végzõ személy kötelezettségei: – az ügyfelet az ellenõrzésrõl elõzetesen értesíteni, kivéve, ha ez a vizsgálat eredményességét veszélyeztetné; – az ellenõrzést megszervezni; – az ellenõrzés idõpontját rögzíteni, és arról indokolt esetben az eljárást kezdeményezõ szakegységet tájékoztatni; – az ellenõrzés megkezdésekor az ellenõrzési jogosultságát igazolni, az ellenõrzött személyt/szervezetet az ellenõrzés típusáról, tárgyáról és várható idõtartamáról tájékoztatni; – az ellenõrzöttnél a biztonsági elõírásokat betartani; – munkája során az ellenõrzés tárgyára vonatkozó jogszabályokban, utasításokban (ellenõrzési programban) foglaltakat maradéktalanul betartani; – a tárgyszerû vélemény kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni; – az általa felülvizsgált bizonylatokat, nyilvántartásokat kézjegyével, illetve keltezéssel ellátni; – az ellenõrzés alatt megismert állami, szolgálati és magántitkot megõrizni, az Avtv.-ben rögzített elõírásokat betartani; – összeférhetetlenségi ok fennállása, vagy bûncselekményre utaló körülmény tudomására jutásáról a vezetõjének haladéktalanul jelentést tenni; – megállapításait tényszerûen írásba foglalni; – az ellenõrzésrõl, a megállapításokról és az ellenõrzött által tett nyilatkozatról jegyzõkönyvet készíteni; – jogsértés, mulasztás esetében a Tny. és a Ket. szabályai szerint mulasztási és eljárási bírság kiszabásáról döntést hozni; – az ellenõrzés befejezését követõen az ellenõrzött ügyféllel (képviselõjével, meghatalmazottjával) megállapításait közölni, kérésére a jegyzõkönyvet a helyszínen átadni; – az ELLENÕRI programba beszkennelni azokat a dokumentumokat (pl. jegyzõkönyveket, hivatalos feljegyzéseket, a szakterületre érkezõ beadványokat), amelyek elektronikus úton nem állnak rendelkezésre; – az átvett (lefoglalt) dokumentumokat jegyzékbe (jegyzõkönyvbe) vagy átadási-átvételi elismervénybe foglalni, és azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni.

5. Vezetõi ellenõrzés, munkafolyamatba épített ellenõrzés A vezetõi döntések meghozatalához elengedhetetlen annak ismerete, hogy a feladatok ellátása a jogszabályoknak, valamint utasításoknak megfelelõ, esetleg azoktól eltérõ-e. A szakegység munkájának közvetlen ellenõrzését a szakterület vezetõje és az általa megbízott személy látja el. Az ellenõrzés alapvetõen a vezetõi ellenõrzés és a munkafolyamatba épített ellenõrzés keretében valósul meg. A szakmai hiányosságok kiszûrése, a feladatellátás színvonalának javítása mellett az ellenõrzésnek fontos szerepe van a munkafegyelmi vétségek, mulasztások kiszûrésében és az esetleges visszaélések megakadályozásában. Ha az ellenõrzött részére átadott jegyzõkönyvrõl az utólagos revízió azt állapítja meg, hogy abban a tényállás tisztázása nem teljeskörûen történt meg, a bizonyítékok értékelése hibás, hiányos, az ellenõrzés által feltárt tények, adatok, körülmények minõsítése pontatlan, az alábbiak szerint kell eljárni. Ha a megállapított hiányosság a jegyzõkönyv érdemi részét nem érinti (kiegészítés, kijavítás), akkor az ügyirati példányon azt át kell vezetni, és azt az érintettel közölni kell. A jegyzõkönyvvel összefüggõ érdemi megállapítások esetében új jegyzõkönyvet kell készíteni. Az elkészített dokumentumot az ellenõrzött részére kísérõlevéllel együtt kell megküldeni, egyidejûleg a korábbi jegyzõkönyv bevonásáról is rendelkezni kell. Az új jegyzõkönyvet a korábbi megkeresést indító szakterületnek és adatszolgáltatást érintõ ügyben a nyilvántartási szakterületnek is meg kell küldeni. Az ellenõrzöttet a vizsgálat eredményérõl levélben tájékoztatni kell akkor is, ha észrevétele nem volt megalapozott. 5.1. Vezetõi ellenõrzés A vezetõi ellenõrzés az általa irányított munkatársak tevékenységének ellenõrzését jelenti. A vezetõi ellenõrzés rendszeres és célirányos, amely átfogja az irányított szervezet tevékenységének egészét.

5744


•

2011. évi 30. szám

A vezetõi ellenõrzés megvalósulhat: – a rendszeres vagy eseti statisztikai adatok elemzése, értékelése, – rendszeres vagy eseti beszámoltatás, – együttes vagy utólagos helyszíni ellenõrzés útján. A vezetõi ellenõrzésnek ki kell terjednie: – az ellenõrök szakmai tevékenységének helyszíni ellenõrzésére; – az ellenõrzési dokumentáció szakmai felülvizsgálatára; – az ellenõrök munkafegyelmének vizsgálatára, ezen belül az ellenõrök munkaidõ kihasználásának és a teljesítményjelentõ lapok adatainak ellenõrzésére; – az ellenõrzési szakegység belsõ nyilvántartásainak, adatszolgáltatásainak, az adminisztrációs feladatok ellátásának az ellenõrzésére; – az ellenõrzött jegyzõkönyvi megállapításokra tett 8.5. pont szerinti észrevételeire. Kiemelt figyelmet kell fordítani az eljárási/ügyintézési határidõ túllépésével érintett ügyek vizsgálatára. A vezetõnek/ revizornak minden esetben át kell tekintenie ezen ügyeket abból a szempontból is, hogy a Ket. szerinti kiesõ idõk felvezetése az elõírásoknak megfelelõ volt-e. Az ellenõrzést végzõ vezetõnek a megállapításairól, intézkedési javaslatairól hivatalos feljegyzést kell készítenie, amelynek az átvételét az ellenõrzöttnek aláírásával kell igazolnia. A vezetõi ellenõrzés alapján hozott döntések végrehajtását rendszeresen felül kell vizsgálni. 5.2. Munkafolyamatba épített ellenõrzés Munkafolyamatba épített ellenõrzést a vezetõ, illetve a vezetõ által erre a feladatra kijelölt személy végezhet. A munkafolyamatba épített ellenõrzés a munkafolyamat valamennyi szakaszára kiterjed, megszervezésérõl és mûködtetésérõl a vezetõ köteles gondoskodni. Meg kell határoznia a(z) – ellenõrizendõ munkafázisokat, – ellenõrzés módját, – hiányosság észlelése esetén elvégzendõ feladatokat. A munkafolyamatba épített ellenõrzés magában foglalja az ellenõrzési iratok (jegyzõkönyvek, határozatok, végzések, ügyhöz kapcsolódó iratok, hivatalos feljegyzések stb.) jogi-szakmai és számszaki revízióját, amelyet legkésõbb az elkészítést követõ 3 munkanapon belül kell elvégezni. Amennyiben az ellenõrzési dokumentum a vizsgálat helyén készül és a foglalkoztató részére átadásra kerül, az ellenõrzési szakegység nyilvántartásában maradó ügyirati példányon a revízió megtörténtét aláírással kell igazolni és a jegyzõkönyv/hivatalos feljegyzés leadását követõ 3 munkanapon belül kell elvégezni. Az ELLENÕRI programban rögzített revízióköteles dokumentumhoz (pl.: jegyzõkönyvhöz, végzéshez) fûzött megjegyzésnek minden esetben tartalmaznia kell a revizor konkrét észrevételét, annak érdekében, hogy az ellenõr részére iránymutatást adjon, illetõleg a revizor utasításának végrehajtása bármikor visszaellenõrizhetõ legyen.

6. Eljárási/ügyintézési határidõk a hatósági ellenõrzési eljárásban Az eljárási/ügyintézési határidõ a megkeresésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatósághoz történõ megérkezését követõ napon, illetõleg az eljárás hivatalból történõ megindítása napján kezdõdik. 6.1. Eljárási határidõ belföldi jogsegély esetén Belföldi jogsegélyként kell kezelni a más hatóságtól, egyéb szervtõl, valamint az igazgatóság illetékességi területén kívüli nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtõl érkezõ ügyeket. A területi szakellenõrzési egységhez érkezõ belföldi jogsegély iránti megkeresések teljesítésére a Tny. 71. §-ában foglaltak az irányadók. A Tny. 71. § (1) bekezdése szerint 15 munkanapon belül kell az eljárást lefolytatni, ha az ügy elbírálásához szükséges adattal, irattal az igazgatóság rendelkezik. Az eljárási határidõ indokolt esetben 15 munkanappal végzéssel meghosszabbítható. Amennyiben a megkeresés olyan adat szolgáltatására irányul, amely nem áll az igazgatóság rendelkezésére és az adat más módon nem szerezhetõ be (vagy rendelkezésére áll, de az adat tisztázása szükséges), a hatósági ellenõrzés


•

2011. évi 30. szám

5745

lefolytatására a Tny. 71. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen 22 munkanap áll rendelkezésre. A határidõ indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 22 munkanappal végzéssel meghosszabbítható. Az eljárási határidõ meghosszabbítását az igazgatóság vezetõje engedélyezheti. 6.2. Az ügyintézési határidõ a hatósági ellenõrzés során Az igazgatóságon belüli szakegységektõl érkezõ egyedi nyugdíj tárgyú megkeresések esetén – a belföldi jogsegély keretében érkezett ügyekkel azonos módon – 22 munkanap alatt kell a hatósági ellenõrzést lefolytatni. Indokolt esetben a szakterület vezetõje engedélyezheti az ügyintézési határidõ meghosszabbítását legfeljebb 22 munkanappal. Az engedély megadását végzés meghozatala nélkül, hivatalos feljegyzésben kell dokumentálni, amelyet a megkeresõ szakterületnek átadni nem kell. Az igazgatóságon belüli más szakterület felkérésére végzett, valamint az ellenõrzési szakterület által indított hatósági ellenõrzést – az egyedi nyugdíj tárgyú megkeresések kivételével – 22 munkanap alatt le kell folytatni, ezek esetében az ügyintézési határidõ meghosszabbítására nincs lehetõség. Az eljárási/ügyintézési határidõ figyelését az ELLENÕRI program biztosítja. 6.3. Az eljárás felfüggesztése, határidõzése A Tny. 71. § (1)–(2) bekezdése szerinti belföldi jogsegély keretében intézett ügyeket, illetve az igazgatóságon belüli szakegységektõl érkezõ egyedi nyugdíj tárgyú megkereséseket sem felfüggeszteni, sem határidõzni nem lehet. Az ellenõrzési szakegység a hatósági ellenõrzését akkor függesztheti fel, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés elõzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. A felfüggesztés idõtartamát az eljárás ügyintézési határidejébe a Ket. 33. § (3) bekezdés e) pontja alapján nem kell beszámítani. Az ellenõrzési szakterület által indított, vagy az igazgatóságon belüli más szakterület felkérésére végzett hatósági ellenõrzést – az egyedi nyugdíj tárgyú megkeresések kivételével – a Ket. 33. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben lehet határidõzni. Az ELLENÕRI program az ügyekhez felkínálja azokat az eseteket, amelyek az ügyintézési határidõbe nem számítanak be, ezek idõtartamának pontos bejegyzésére kiemelt figyelmet kell fordítani.

7. Hatósági ellenõrzés A területi ellenõrzési szakterület hatósági ellenõrzése során a Ket. VI. Fejezetében, a Tny. 71. és 100. §-ában szabályozottaknak megfelelõen jár el. Az ellenõrzési szakterület hatósági ellenõrzései: – Átfogó ellenõrzés: a foglalkoztatónál/egyéni vállalkozónál/egyéni cégnél/mezõgazdasági õstermelõnél a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjbiztosítással összefüggõ jogszabályok betartásának, valamint az elõírt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata. – Célellenõrzés: egy-egy feladat, illetve feladatcsoport egésze vagy egy része végrehajtásának ellenõrzésére terjed ki. (Pl.: bérellenõrzés, adatszolgáltatás vizsgálata, tanúmeghallgatási eljárás lefolytatása.) – Záró ellenõrzés: a nyilvántartási szakterület által kezdeményezett, a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló, jogutód nélkül megszûnõ foglalkoztatók esetében (ideértve a tevékenységére nézve megszûnt egyéni vállalkozót, egyéni céget, mezõgazdasági õstermelõt is) a dokumentáció rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele. – Utóellenõrzés: lefolytatására akkor kerülhet sor, ha a korábbi ellenõrzés megállapítása, vagy más szakterület megkeresése ezt indokolja. Az ellenõrzési szakterület kötelessége a tényállást hivatalból megállapítani, a bizonyítás módját és terjedelmét meghatározni, a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe venni. Szükség esetén hivatalból kell intézkedni a döntés kijavításáról, kiegészítésérõl, módosításáról és visszavonásáról. Amennyiben az ügyfél az ellenõrzési szakterülethez panasznak, illetve közérdekû bejelentésnek nem minõsülõ ellenõri eljárás megtartását kezdeményezõ beadványt nyújt be, azt iktatást követõen haladéktalanul át kell tenni az ügykörrel rendelkezõ szakterület részére. [Például az ügyfél a Tny. 96. § (9) bekezdésében foglaltak alapján az adatszolgáltatásának hatósági ellenõrzését vagy a nyilvántartás adatainak kiegészítését, javítását kéri, ez esetben a megkeresést a nyilvántartási szakterület részére haladéktalanul át kell adni.] A hatósági ellenõrzési eljárás lefolytatását az érintett szakterületnek kell kezdeményeznie.

5746


•

2011. évi 30. szám

8. Az ellenõrzés dokumentumai és azok alkalmazása Az ellenõrzés dokumentációjához tartozó, az ugyanazon eljárásban kiadott dokumentumok ügyszámának egyezõnek és a soron következõ alszámmal ellátottnak kell lennie, kivéve a jogszerû állapot helyreállításáról szóló végzést, amelyet új fõszámra kell iktatni. A dokumentációnak tartalmaznia kell a társ-, illetve egyéb szervnek megküldött iratok másodlati példányát is. 8.1. Megbízólevél A szakigazgatási szerv vezetõje az ellenõrzésekben közremûködõ kormánytisztviselõ (dolgozó) részére – az ellenõri igazolvány kiadásáig – általános megbízólevelet állít ki, amelyet az ELLENÕRI program módosításáig a vezetõ iktatókönyvében – VEZ-számon – kell elkészíteni. A nyilvántartás vezetésére a VEZ-iktatókönyv szolgál, az ELLENÕRI programba nem kell beiktatni. Az általános megbízólevél nem tartalmazza az ellenõrzés alanyát, illetõleg az ellenõrzött idõszakot. Az ellenõr, illetve akinek a neve az általános megbízólevélen szerepel, az igazgatóság illetékességi területén, az érvényességi idõn belül jogosult bármely foglalkoztatónál, természetes személynél stb. az ellenõrzést lefolytatni, a tényállást tisztázni. Az általános megbízólevél visszavonásig érvényes, és az ellenõrt az ellenõrzés típusától függetlenül valamennyi ellenõrzési eljárás lefolytatására feljogosítja. Az ellenõr az ellenõrzési jogosultságát – az ellenõri igazolványok kiadásáig – személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal és az általános megbízólevél egyidejû bemutatásával igazolja. 8.2. Értesítés ellenõrzésrõl Az ellenõrzésrõl az ügyfelet/iratõrzõt a Ket. 49. §-ában és 88. § (4) bekezdésében elõírtak szerint kell értesíteni. Az értesítést úgy kell közölni, hogy az ügyfél az ellenõrzés megkezdése elõtt arról legalább 5 nappal korábban értesüljön. A hatékonyság fokozása érdekében elõtérbe kell helyezni az ellenõrzött elektronikus értesítését, amely történhet telefonon, faxon vagy e-mail útján. Ennek során egyértelmûen tisztázni szükséges, hogy a vizsgálat az ellenõrzött székhelyén, telephelyén, egyéb külsõ helyen vagy az igazgatóságon folytatható-e le. Kötelezõ az ellenõrzés idõpontját az ELLENÕRI program ügyindító lapján, „A vizsgálat tervezett idõpontja” mezõben rögzíteni. Az elektronikus értesítés eredménytelenségét egyszerûsített hivatalos feljegyzésben kell dokumentálni. Ezt követõen az ügyfelet jelen utasítás 8.3. pontjában foglaltaknak megfelelõen idézni kell, az iratõrzõt pedig e bekezdésben foglaltak szerint tértivevényes postai levélküldeményben értesíteni kell a helyszíni eljárás idõpontjáról. Nem kell a foglalkoztatót az ellenõrzésrõl elõzetesen értesíteni, ha fennáll annak a veszélye, hogy a vizsgálat alá vonható bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisíti; továbbá abban az esetben sem, ha az ügyre vonatkozó elõzményekbõl kiderül, hogy az ügyfélnek a vizsgálat tervezett idõpontját megelõzõ évben, az igazgatóság postai küldeményeinek kézbesítése eredménytelen volt (nem kereste, átvételt megtagadta). Ezekben az esetekben az ellenõrzött foglalkoztatót, személyt a vizsgálat megkezdésekor szóban kell informálni. MÁK számfejtési körébe tartozó foglalkoztatók értesítése A MÁK számfejtési körébe tartozó foglalkoztató esetében, amennyiben az ellenõrzéshez szükséges dokumentumok nem a MÁK birtokában vannak, az ellenõrzést a foglalkoztatónál is le kell folytatni. Az ellenõrzésrõl a foglalkoztatót elektronikusan értesíteni kell, jelen utasítás 8.2. pont elsõ bekezdésében foglaltak szerint. Könyvviteli szolgáltatókkal kapcsolatos eljárás A könyvviteli szolgáltató cégek esetében az ellenõrzésrõl a foglalkoztatót kell értesíteni. Amennyiben a könyvelõ a Ket. 40/A. §-a szerinti meghatalmazással rendelkezik, az ellenõrzéshez szükséges iratokat köteles rendelkezésre bocsátani és a vizsgálat feltételeit biztosítani. A feltételek biztosításán érteni kell azt is, hogy az ellenõrzést a könyveléssel foglalkozó cégnél a könyvelõ részvétele mellett lehet lebonyolítani. Vizsgálni kell, hogy a meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szól. A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az igazgatóságnál az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, kivéve azokat, amelyek csak személyesen az ellenõrzött részérõl tehetõk meg. A meghatalmazást az ellenõri ügyirathoz csatolni kell.


•

2011. évi 30. szám

5747

Képviseleti jogosultság vizsgálata A foglalkoztató képviseletében eljáró személy jogosultságát a Ket. 40. §-a alapján vizsgálni kell. A jogosultság hiányának megállapítása esetén a Ket. 40. § (4) bekezdése szerint kell eljárni. A visszautasítás önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzéssel történik. Értesítés tanúmeghallgatásról Amennyiben az igénylõ jogosultsági, szolgálati idejét tanúkkal kívánja bizonyítani, a tanút (tanúkat) a meghallgatás idõpontjáról a 11.1. pontban leírtak szerint kell értesíteni. 8.3. Idézés Az idézésre a Ket. 46–48. §-a az irányadó, továbbá figyelemmel kell lenni a Ket. 40. § (7) bekezdésében és a Ket. 49. §-ában foglaltakra is. Amennyiben a gyors úton történõ értesítés nem vezetett eredményre és az eljárás során személyes meghallgatás szükséges, az igazgatási szerv határnap megjelölésével kötelezi az idézett személyt arra, hogy a megjelölt helyen jelenjen meg. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetében az idézett személy minden esetben a szerv, szervezet képviselõje. Amennyiben a társaság székhelye és a képviselõ, vezetõ tisztségviselõ stb. bejelentett lakóhelye eltér a képviselõ, vezetõ tisztségviselõ stb. a gazdálkodószerv székhelye szerint illetékes igazgatóságra idézhetõ. A megszûnt gazdálkodószervezet képviselõjét, egyéni vállalkozót stb. kivételesen indokolt esetben lehet idézni, amennyiben az adatszolgáltatás rendezéséhez, az ellátás megállapításához, a szolgálati/jogosultsági idõ tisztázásához feltétlenül szükséges. Az idézés kiküldése Az idézést úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatást megelõzõen legalább 8 nappal korábban megkapja. Az elõzetes egyeztetéshez alkalmazható a telefonos, illetve az elektronikus út. Az idézést végzésben kell kibocsátani. Az idézett mulasztása miatti eljárás A személyes meghallgatásra kötelezett személy az idézésnek köteles eleget tenni. Abban az esetben, ha az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása elõtt az eljárás helyérõl engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását elõzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy 8 napon belül megfelelõen nem igazolja, vagy ha a meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható. Amennyiben a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet képviselõje nem jelent meg az idézésre, úgy a Ket. 48. § (6) bekezdése szerint kell eljárni. Ha az idézés nem volt szabályszerû, az idézett személy eljárási bírsággal nem sújtható. Ha az idézett személy távolmaradását, illetve eltávozását igazolja, a Ket. 48. § (5) bekezdésének elõírásai alapján az eljárási bírságot megállapító végzést vissza kell vonni. Az eljárási bírság kiszabása elõtt vizsgálni kell, hogy a megfelelõ személyt idézte-e a szakterület, illetve azt, hogy az idézést a hatósági nyilvántartásban szereplõ címre küldte-e ki. Ehhez a KELEN SZAB támogatást nyújt. Ezen túlmenõen azt is vizsgálni kell, hogy az idézés kiadása a Ket. elõírásainak megfelelõen történt-e. 8.4. Felszólítás hiánypótlásra Az ellenõrzés lefolytatásához szükséges iratok, dokumentumok pótlására, rendezésére elõírt határidõket figyelemmel kell kísérni. Amennyiben a határidõ elteltével a kért dokumentumokat nem bocsátották az ellenõrzés rendelkezésére, az érintett részére hiánypótlásra kötelezõ végzést kell kiadni. A végzésben határnap megállapításával kötelezni kell a teljesítésre, fel kell hívni a figyelmét a jogszabálysértésre, valamint figyelmeztetni kell a jogkövetkezményekre. A hiánypótlásra kötelezõ végzésnek tartalmaznia kell azt is, hogy amennyiben az eljárás akadályozása az ügyfélnek nem felróható, ennek menthetõ indokát igazolja. Amennyiben a jogerõre emelkedett végzésben elõírt kötelezés sem vezetett eredményre, az eljárás akadályozásának következményeként a kötelezettség felróható módon történõ megszegése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye. 8.5. A jegyzõkönyv és hivatalos feljegyzés A jegyzõkönyv, illetõleg hivatalos feljegyzés készülhet az ELLENÕRI program segítségével az igazgatóságon, illetõleg a helyszíni eljárás során. Amennyiben a dokumentum a helyszínen készült, a jegyzõkönyvet, hivatalos feljegyzést az ELLENÕRI programba be kell szkennelni.

5748


•

2011. évi 30. szám

A jegyzõkönyv típusai: – Jegyzõkönyv (általános), – Jegyzõkönyv (egyszerûsített), – Jegyzõkönyv záróellenõrzésrõl, – Jegyzõkönyv tanúmeghallgatásról, – Jegyzõkönyv ügyfél nyilatkozatáról. Jegyzõkönyv felvétele A hatósági ellenõrzésrõl – a meghiúsult hatósági ellenõrzés kivételével – a Ket. 39. § (1) bekezdése és 92. § (3) bekezdése szerinti esetekben jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvnek tényszerûnek, objektívnek, logikusnak, a bemutatott tényeken, bizonyítékon alapulónak, tömörnek és felülellenõrizhetõnek kell lennie. Amennyiben a hatósági ellenõrzés során jogsértés megállapítására került sor, a jegyzõkönyvben a tényállást és a helyes eljárást kell rögzíteni. Az ügyfél figyelmeztetésérõl, ezen belül az elõírások megsértésérõl, az ellenõrzés során feltárt jogsértõ helyzet megszüntetésének határidejérõl és a jogsértõ helyzet megszüntetésének elmaradásával összefüggõ jogkövetkezményekrõl jelen utasítás 11.10. pontjában foglaltak szerint kell intézkedni. Amennyiben az ellenõrzés iratõrzõ cégnél kerül lefolytatásra, azt – a Ket. 56–57/B. §-ában foglaltak alapján – a szemlére vonatkozó szabályok alapján kell elvégezni. Ha az egykorú iratokat õrzõ személy vagy szervezet a birtokában lévõ adatok megismerését akadályozza, ezt a tényt, körülményt is jegyzõkönyvben kell rögzíteni. A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy, illetve szervezet képviselõje a Ket. 57/B. § (3) bekezdése szerint eljárási bírsággal sújtható. A nyugellátási szakterület által iratõrzõtõl beszerzett és átadott bérokmányok bérfelvezetése során a részletes megállapításokat jegyzõkönyvben szükséges rögzíteni. Korabeli üres nyomtatványokat kiállítani nem lehet. A jegyzõkönyvet záradékkal kell ellátni. A záradék elõsegíti az ügyek gyorsabb lezárását, hiszen az ellenõrzött aláírásával igazolja, hogy a vizsgálat megállapításait megismerte, azzal egyetért. Az ügyet a záradék visszaérkezése nélkül is le lehet zárni. Amennyiben az ügy lezárását követõen érkezik vissza a záradék, jelen utasítás 10.1. pontjában foglaltakat is alkalmazni kell. Tevékenységét tekintve megszûnt foglalkoztató, egyéni vállalkozó, egyéb szerv, illetõleg iratõrzõ esetében a záradékot átadni nem kell. Ha az ellenõrzött a záradékban úgy nyilatkozik, hogy a jegyzõkönyv megállapításaival nem ért egyet, érdemi észrevételt tesz, az észrevételt 5 munkanapon belül ki kell vizsgálni és ezt követõen, ha az megalapozott, a megkeresõt az új jegyzõkönyv haladéktalan megküldésével kell tájékoztatni. Az ellenõrzött észrevételeinek kivizsgálását a szakterület vezetõje végzi. A vizsgálatot jelen utasítás 5. pontjában leírtak szerint kell lefolytatni. A jegyzõkönyvet a szükséges példányszámban kell elkészíteni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell az ellenõrzöttnek, illetve képviselõjének és az eljáró ellenõrnek oldalankénti aláírását. Az ellenõrzöttet a vizsgálat eredményérõl levélben tájékoztatni kell akkor is, ha észrevétele nem volt megalapozott. Jegyzõkönyv kézbesítése A jegyzõkönyv tartalmát meg kell ismertetni az ellenõrzöttel. Az eljárások során törekedni kell arra, hogy a jegyzõkönyv a vizsgálat helyszínén átadásra kerüljön. Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor a jegyzõkönyvet tértivevényes postai levélküldeményként a revízió napján, de legkésõbb az azt követõ munkanapon kell az ellenõrzöttnek megküldeni. A jegyzõkönyv egy példánya illeti meg azt a szakegységet, amelynek felkérésére az intézkedés történt, illetõleg a jegyzõkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó része azt a szervet, amely az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A jegyzõkönyvet az elkészítést, revíziót követõen a nyugellátási és a nyilvántartási szakegységnek az LN NYOMTATVÁNYOK adatbázis és az IKTAT rendszer NYILVÁNTARTÁSI iktatókönyv erre a célra kialakított funkciójának használatával elektronikus úton, illetõleg belföldi jogsegély keretében a jegyzõkönyv revíziójának napján, de legkésõbb az azt követõ munkanapon kell megküldeni, más szakterületnek 3 munkanapon belül kell átadni. A jegyzõkönyvet a nyilvántartási szakterületnek kizárólag akkor kell átadni, ha az a hatósági nyilvántartási adataihoz képest eltérõ vagy új információt tartalmaz. Hivatalos feljegyzés Hivatalos feljegyzést kell készíteni a záró ellenõrzés meghiúsulásáról, a sikertelen helyszíni eljárásról, valamint azokról az eljárási cselekményekrõl, amelyeket ezen utasítás szerint dokumentálni kell.


•

2011. évi 30. szám

5749

Amennyiben a hatósági ellenõrzés azért nem folytatható le, mert az idézés kézbesítése sikertelen volt, – az ügy összes körülményeit mérlegelve – meg kell kísérelni a helyszíni eljárást is. Ennek során, ha az ellenõr azt tapasztalja, hogy a foglalkoztató a Céghírek szerinti székhelyén, telephelyén, központi ügyintézés helyén nem található, a Ctv. 7. §-ában elõírtaknak megfelelõen a cég székhelyén cégtábla sem utal mûködésre, így valószínûsíthetõ, hogy tevékenységet nem folytat, szolgáltatást nem végez, e körülményeket a hivatalos feljegyzésben rögzíteni kell, és fel kell kérni az igazgatóság illetékes szakterületét – a Ctv. 76. § (3) bekezdésére hivatkozással – a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére. A záró ellenõrzés meghiúsulásáról szóló hivatalos feljegyzés A következõket kell tartalmaznia: – a felszámoló, végelszámoló nyilatkozatát az iratanyag hiányáról (mellékletként csatolva), kivéve, ha a jogerõs bírósági végzés szerint a felszámolást iratanyag hiánya miatt egyszerûsített eljárással befejezték, – az ellenõr által tett intézkedéseket, – a társasággal kapcsolatos információkat (megszûnés körülményei, iratanyag eltûnésének okai, a fellelhetõség akadálya, ellehetetlenülése, esetleg más szervek – adóhatóság, rendõrség, cégbíróság Ctv. 84. §-a és 92. § (2) bekezdése alapján tett – intézkedéseinek rövid kivonata), – milyen idõszakra, mely típusú nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatások teljesülése történt meg, illetve maradt el, továbbá mely idõszakra vonatkozó iratanyag felkutatása nem járt eredménnyel, mert adatvesztést csak okmány vagy alapbizonylat egyértelmû hiányában annak beszerezhetetlensége esetén lehet megállapítani, – az eljárás megszüntetése esetén az ellenõrzési szakegység fõosztályvezetõjének jóváhagyását. A fõosztályvezetõ e jogkörét a szakterület vezetõjére átruházhatja. A nyomtatványon szereplõ lezárási engedélyt az ELLENÕRI programból kinyomtatni nem szükséges. Hivatalos feljegyzés átadása A hivatalos feljegyzést a nyugellátási szakegységnek és a nyilvántartási szakterületnek az irat revíziójának napján, de legkésõbb az azt követõ munkanapon elektronikus úton, más szakterületnek 3 munkanapon belül kell átadni. 8.6. Határozatok, végzések A hatóság döntéseivel összefüggõ elõírásokra a Ket. IV. Fejezete az irányadó. A határozatok és végzések iratmintáit az elektronikus dokumentumtár tartalmazza, amelyeket az ELLENÕRI program segítségével kell elkészíteni, attól eltérõ Word szerkesztésû dokumentumot használni nem lehet. A döntéseket az adott ügyben szükséges példányszámban kell elkészíteni. A határozatok és végzések példányszámának meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy egy példányt az érintett (ellenõrzött, kötelezett stb.) részére kell megküldeni, egy pedig az ellenõrzési dokumentáció részét képezi, valamint arra, hogy azt az eljárást kérõ, illetve a nyilvántartási terület részére meg kell-e küldeni. A határozatokat az ellenõrzési szakegység fõosztályvezetõjének kell kiadmányoznia. A fõosztályvezetõ jogkörét a szakterület osztályvezetõjére átruházhatja. A végzéseket az ellenõrzési szakterület osztályvezetõje írja alá, kivéve a Tny. 71. §-a szerinti ügyekben az eljárási határidõ meghosszabbításáról szóló végzést, amelyet az igazgatóság vezetõje engedélyez. A határozatot, végzést jogerõsítõ záradékkal kell ellátni. 8.7. Átadás-átvételi elismervény Abban az esetben, ha az ellenõrzéshez szükséges okmányokat az ellenõr átveszi, az iratokról átadás-átvételi elismervényt kell kiállítani. 8.8. Jegyzék Az ellenõrzés során az ellenõrzöttõl átvett nyilvántartó lapok esetében két példányban jegyzéket kell készíteni, amelynek egy példányát a nyilvántartó lapokhoz csatoltan a nyilvántartási szakegység részére át kell adni. Amennyiben az ellenõrzés során az állapítható meg, hogy a foglalkoztató nemleges adatszolgáltatás megtételére volt jogosult, a vonatkozási idõszak megjelölésével a jegyzõkönyvben a nemleges jelentés átvételének tényét rögzíteni kell.

5750


•

2011. évi 30. szám

8.9. Dokumentumok kézbesítése A jegyzõkönyveket, a határozatokat, a végzéseket, illetve az idézést – kivéve, ha azok személyesen kerültek átadásra – az ellenõrzött részére a Ket. 78. § (5) bekezdése alapján hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. A visszaérkezett tértivevény az ellenõrzés dokumentációjának része. Az ügyfelet kérelmére, a Ket. 78/A. §-ában foglaltaknak megfelelõen a döntés közlésével egyidejûleg elektronikus levélben is tájékoztatni kell. Ha a kézbesítésre személyes átvétellel került sor, úgy az ellenõrzött vagy képviselõjének aláírását, az átvétel tényét és idõpontját az ügyiratban maradó példánynak tartalmaznia kell. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, azt – az ellenkezõ bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követõ 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos iratot 10 napon belül kell megküldeni az ügyfélnek. A hivatalos iratok kézbesítésére a Ket. 79. §-ában, a hirdetményi úton történõ közlésre a Ket. 80. §-ában elõírtak, valamint a postáról szóló 2003. évi CI. törvény, a postai szolgáltatások ellátásáról és minõségi követelményeirõl szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, illetõleg a hivatalos iratok kézbesítésérõl szóló utasítás rendelkezései az irányadók. 8.10. Teljesítményjelentõ lap Az ellenõr napi tevékenységérõl teljesítményjelentõ lapot folyamatosan köteles vezetni, amelyet a területi ellenõrzési szakterület vezetõje által meghatározott rendszerességgel kell leadni. A teljesítményjelentõ lapok selejtezésére az Iratkezelési szabályzat 1. számú mellékletének G 5. pontja szerint selejtezési idõt kell alkalmazni.

9. Az ellenõrzési egységek nyilvántartási kötelezettsége A foglalkoztató ellenõrzésére, vizsgálatára vonatkozó dokumentumokat az ELLENÕRI programban kell nyilvántartani. 9.1. Jogerõs végzéssel felfüggesztett ügyek A jogerõs végzéssel felfüggesztett ügyek nyilvántartása a program „Vezetõ/Felfüggesztett ell.” nézetében található, amelyet kinyomtatni nem kell, de szükség esetén nyomtatható. Az adott ügyben tett eljárási cselekmények dokumentumai az „Összes ügy nézetben” gomb megnyomásával tekinthetõk meg. 9.2. A jogszerû állapot helyreállításáról kiadott jogerõs végzések A Ket. 94. § (3) bekezdése szerinti adatok nyilvántartását az ELLENÕRI program fejlesztésének megvalósulásáig, az elektronikus dokumentumtár 47. sorszámú dokumentuma szerint kell vezetni.

10. Az iktatás és az iratkezelés ügyrendje 10.1. Iktatás Az ELLENÕRI program a központi iktató program része, ezért az iktatási tevékenységet az Iratkezelési szabályzat elõírásai szerint kell végezni. Az elektronikus dokumentumok iratkezelésénél – ideértve a fõ- és alszámos iktatást is – a papír dokumentumra vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni. Az elektronikus levélben érkezett és az elektronikusan készített iratok esetében gondoskodni kell az információkat tartósan õrzõ papír alapú másolat készítésérõl. Az ellenõrzésekhez szükséges dokumentumokat az ELLENÕRI program segítségével kell elkészíteni. Az ellenõrzési szakegység hatáskörét és illetékességét már az ügy iktatásakor, illetõleg az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Az ellenõrzési egység megkeresõi jellemzõen: – az igazgatóságok helyi és más igazgatóságok szervezeti egységei, – a NYUFIG, – a KNYI, – az ONYF, – egyéb jogszabályban meghatározott szervek, továbbá magánszemély.


•

2011. évi 30. szám

5751

Külföldi szervtõl vagy személytõl érkezett megkeresést a KNYI-nek kell továbbítani. Az ellenõrzési szakterülethez érkezõ megkeresések ügytípusai: – belföldi jogsegély keretében indított eljárás, és olyan adat, irat szolgáltatására irányul, amely az igazgatóság rendelkezésére áll, – belföldi jogsegély keretében indított eljárás, és olyan adat szolgáltatására irányul, amely nem áll az igazgatóság rendelkezésére (vagy rendelkezésére áll, de az adat tisztázása szükséges), emiatt az ügyben hatósági ellenõrzést kell lefolytatni, – az igazgatóság helyi szakegységeitõl érkezõ hatósági ellenõrzésre irányuló megkeresés, illetõleg az ellenõrzési szakterület által indított eljárás, – a magánszemélytõl – függetlenül a lakó- vagy tartózkodási helyétõl – érkezett, a Tny. 96. § (9) bekezdésére hivatkozással hatósági ellenõrzésre irányuló megkeresés. Az iktatáskor kötelezõ kiválasztani az ügytípust, mert a jelölés határozza meg az eljárási/ügyintézési határidõ hosszát. Az igazgatóság illetékességi területéhez nem tartozó, más igazgatóságtól, a NYUFIG-tól, a KNYI-tõl és az ONYF-tõl, illetõleg a jogszabályban meghatározott egyéb szervektõl érkezõ ügyeket belföldi jogsegélyként kell kezelni, ha a kért adat az igazgatóság rendelkezésére áll (pl.: irattárában van elhelyezve). Amennyiben az adat nincs az igazgatóság birtokában, illetõleg annak tisztázása szükséges és a hatósági ellenõrzést például foglalkoztatónál, vagy iratõrzõnél kell lefolytatni, az ügyet szintén belföldi jogsegélyként kell kezelni (iktatni). Minden további ügyet hatósági ellenõrzésként szükséges beiktatni. A nyilvántartási szakegység közremûködésével az ellenõrzési szakterületre érkezõ egyedi nyugdíjügyben úgy kell eljárni, mintha azt közvetlenül a nyugellátási szakegység indította volna. Amennyiben a megkeresésben egy biztosítottra (nyugdíjigénylõre) vonatkozóan, több foglalkoztatónál kérik az ellenõrzés lefolytatását, azt külön ügyszámokra kell beiktatni. Az adott ügyhöz – alszámra – az adott foglalkoztató/egyéni vállalkozó/egyéni cég/mezõgazdasági õstermelõ ellenõrzésének tartama alatt érkezett/intézett iratokat kell iktatni. Ha az ellenõrzött a záradékban úgy nyilatkozik, hogy a jegyzõkönyv megállapításaival nem ért egyet, érdemi észrevételt tesz, az ügyet vissza kell venni az irattárból, a beérkezõ észrevételt alszámra, lezárt ügynél alszámos ügyindító iktatólapra kell iktatni. A hatósági ellenõrzés indítása esetén a foglalkoztató kiválasztása elsõdlegesen a KELEN FAB-ból történhet. Amennyiben a foglalkoztató a KELEN FAB-ban nem található, azt a KELEN foglalkoztatói adatbázisba kell rögzíteni. A rögzítéshez ismerni kell a foglalkoztató adószámát, elnevezését, székhelyét és tevékenységének kezdetét. Amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, a foglalkoztatót a FABLEK program és a Céghírek segítségével kell megkeresni. A MÁK-hoz tartozó foglalkoztatók a KELEN-ben önálló foglalkoztatóként nem jelennek meg, ezért az ilyen esetekben a KELEN-bõl a MÁK területileg illetékes igazgatóságát kell kiválasztani. A MÁK-hoz tartozó foglalkoztatók kezelésére az ELLENÕRI programba beépítésre került egy a „MÁK számfejtési körébe tartozó foglalkoztató” elnevezésû jelölõnégyzet. Ezt bejelölve lehetõvé válik az adott intézmény felvitele a Partner adatbázis állományába (pl. 6. számú Óvoda), illetve a felvitelt követõen az adatbázisból történõ kiválasztása. Ha a foglalkoztató a KELEN-rendszerben nem található és oda nem is rögzíthetõ (régen megszûnt foglalkoztató, iratõrzõ), akkor a program kizárólag ezeknél az ügyeknél lehetõvé teszi, hogy a Partner adatbázisban a foglalkoztatót rögzítsék, amelyet követõen az adatbázisból kiválaszthatóvá válik. Az eljárásban érintett természetes személy ügyfelet minden esetben a KELEN személyi adatbázisából (SZAB) kell kiválasztani. Tanúmeghallgatási eljárás során, ha a KELEN SZAB-ból történõ kiválasztás nem járt eredménnyel, valamint a tanú nevén és lakcímén kívül egyéb információ nem áll rendelkezésre, a programmal lehetõség van a tanúnak az ügyfél adatbázis állományába történõ rögzítésére is. Erre kizárólag az „értesítés tanúmeghallgatásról (tanúnak)” elnevezésû dokumentum kitöltésekor van mód. Amennyiben a hatósági ellenõrzés során a foglalkoztatóra vonatkozó adatokban eltérés mutatkozik, azt a KELEN FAB-ban az ellenõrzési szakterület rögzíti. A személyi adatokban történõ változások átvezetése a nyilvántartási szakterület feladata. Ezért, ha az ügyfél adataiban eltérés van, errõl a KELEN SZAB adattisztázás dokumentum felhasználásával a nyilvántartási szakegységet tájékoztatni kell.

5752


•

2011. évi 30. szám

10.2. Az ügyek elosztása, átadása Az iratot beiktatása napján, illetõleg az azt követõ munkanapon a szakterület vezetõjének, vagy az általa megbízott személynek, az eljárás lefolytatására kijelölt személy nevére az ELLENÕRI program megfelelõ funkció gombjának használatával ki kell osztani. 10.3. Az iratok átadása, átvétele A nyugdíj és egyéb megkeresések esetén, keletkezzék az ügyirat bárhol, a LOTUS NOTES iratkezelési rendszert kell használni. A felkérés, illetve az ellenõrzés eredményének (jegyzõkönyv, hivatalos feljegyzés) átadása az ELLENÕRI program és a nyugdíj szakterület LN NYOMTATVÁNYOK adatbázis, valamint a nyilvántartási szakterület iktatókönyve között elektronikusan történik. A további szakterületek iktatókönyveivel történõ kétoldalú kapcsolat kialakításáig szükség esetén az átvétel igazolására, idõpontjának megjelölésére kézbesítõkönyvet kell használni. 10.4. A jogorvoslattal összefüggõ iratok A jogorvoslattal összefüggõ iratok iktatási számát az ellenõrzési dokumentációban (iratgyûjtõben vagy a számítógépes nyilvántartásban) rögzíteni kell, hiszen az ellenõrzési dokumentumokhoz kapcsolódó peresügyi iratoknak azonosíthatónak és visszakereshetõnek kell lenniük.

11. Az ellenõrzés elõkészítése, lefolytatása 11.1. Az elõkészítéssel összefüggõ feladatok Az ellenõr az ügy átvétele napján vagy az azt követõ munkanapon köteles megkezdeni az ellenõrzésre történõ felkészülést. Az ellenõrzési szakterülethez a nyugdíj szakegységtõl, illetve a belföldi jogsegély keretében érkezett ügyekben az ellenõrzés elõkészítését késedelem nélkül meg kell kezdeni. A Cégtár információit az ellenõrzés elõkészítése, a kapcsolatfelvétel meggyorsítása, így az eljárási/ügyintézési idõ csökkentése érdekében használni kell. Az átvétel napjától számított 2 munkanapon belül az ellenõrzés idõpontját elõzetesen (a leggyorsabb módon, pl.: telefonon, faxon) egyeztetni kell az ügyféllel. A nyugellátási szakterület megkeresésére és a belföldi jogsegély esetében a helyszíni eljárás, illetõleg az igazgatóság épületében történõ ellenõrzés lefolytatása közül a rövidebb idõtartam alatt elvégezhetõt kell elõnyben részesíteni. Az ügyfelet az eljárás idõpontjáról úgy kell tájékoztatni (telefon, e-mail stb.), hogy arról a vizsgálat megkezdése elõtt legalább 5 nappal korábban értesüljön. Nincs akadálya az ellenõrzés lefolytatásának abban az esetben, ha az ügyfél az értesítést követõ 5 napon belül lehetõséget ad az ellenõrzés elvégzésére. Kötelezõ a vizsgálat idõpontját az ELLENÕRI program ügyindító lapján, „A vizsgálat tervezett idõpontja” mezõbe rögzíteni. Az elektronikus értesítés eredménytelenségét egyszerûsített hivatalos feljegyzésben kell dokumentálni. Ezt követõen az ügyfelet idézni kell, jelen utasítás 8.3. pontjában foglaltaknak megfelelõen. Az adatszolgáltatások rendezése érdekében a nyilvántartási szakterülettõl érkezõ megkeresések esetében, amennyiben az ügy elõzményei arra utalnak, hogy az igazgatóság által a foglalkoztatónak küldött postai küldemények kézbesítése sikertelen volt (nem kereste, az átvételt megtagadta), az ellenõrzés idõpontjáról idézést küldeni nem kell, hanem elektronikus úton kell megkísérelni a kapcsolatfelvételt. Ha a kapcsolatfelvétel nem vezet eredményre, e tényrõl hivatalos feljegyzést szükséges készíteni, ezt követõen helyszíni eljárást kell lefolytatni. Ha a helyszíni eljárás eredménytelen volt, e tényt hivatalos feljegyzésben dokumentálni kell, ezt követõen az ügyet le kell zárni. A vizsgálat megkezdése elõtt az ellenõrnek át kell tekintenie a korábban készült ellenõrzési jelentést/hivatalos feljegyzést/jegyzõkönyvet és a KELEN-rendszerben teljesített adatszolgáltatást is. A KELEN-bõl leválogatott nyilvántartó lapokat az ellenõrzési dokumentációhoz kell csatolni. Az ellenõrzést a foglalkoztató nyilvántartásai, könyvelési és egyéb okmányai alapján kell lefolytatni. Amennyiben az ellenõr olyan szintû rendezetlenséggel találkozik, hogy abból a vizsgálatot nem lehet lefolytatni, ennek tényérõl jegyzõkönyvet kell készíteni. Az ellenõrzöttet határidõ megadásával az iratanyag rendezésére hiánypótlásra kötelezõ végzéssel fel kell hívni. Belföldi jogsegély esetén az okmányok rendezetlensége miatt a fenti eljárást kell követni azzal az eltéréssel, hogy ezeket az ügyeket határidõzni, felfüggeszteni nem lehet. Amennyiben az igazgatóság illetékességi körébe tartozó foglalkoztató arról nyilatkozik, hogy az ellenõrzéshez szükséges iratanyag nincs a birtokában (pl.: a könyvelõnél van, aki az igazgatóság illetékességi területén kívül


•

2011. évi 30. szám

5753

található), ez esetben az ügyet levél kíséretében az illetékes szakterület részére kell továbbítani azzal, hogy az eljárás eredményérõl közvetlenül az eredeti megkeresõt tájékoztassa. Ezzel egyidejûleg a szakterületnek a fenti intézkedésérõl a megkeresõ szervet is értesítenie kell. 11.2. Eljárás nyugellátási ügyben A nyugellátási szakterület megkeresésére folytatott eljárásnál nyilvántartó lapot kiállítani nem kell, a konkrét tényállást jegyzõkönyvben szükséges rögzíteni. A megállapításokat olyan részletességgel kell leírni (pl.: biztosítási idõ tartama, esetleges arányos szolgálati idõ naptári napjainak a száma, nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem, jutalom, levont és befizetett nyugdíjjárulék összege, a nyugdíj-biztosítási járulék alapja, befizetett összege, a munkaidõ, kiesõ idõtartamok), hogy annak alapján a nyugdíj szakterület az ügyet egyértelmûen el tudja bírálni. Jogsértés esetén a tevékenységét tekintve „élõ” foglalkoztatónak a 2010. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozóan az adatszolgáltatás rendezését, javítását, valamint az elmaradt adatszolgáltatás pótlását elõ kell írni. [A 2009. évi CXVI. törvény 148. § (6) bekezdése alapján a 2010. január 1-jét megelõzõ idõszak tekintetében a Tny. 97. § (3) bekezdésének – 2010. december 31-én hatályos – b) pontjában foglaltak 2010. december 31-ét követõen is alkalmazhatóak.] Ha az ellenõr a 2009. december 31-ét követõ idõszakra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához közölt adatokban eltérést talál, e tényt jegyzõkönyvben rögzíti, ezt követõen a 11.9. pont harmadik bekezdésében leírtak szerint kell eljárni. – Ha a foglalkoztató megszûnt, és iratõrzõnél, levéltárnál, ügyfélnél stb. kell adatokat kutatni, tisztázni, a tényállást és a nyugdíjigény elbírálásánál felhasználható adatokat jegyzõkönyvben kell rögzíteni, amelynek egy példányát a nyilvántartási szakterületnek is át kell adni. Az eljárást a Ket. 56–57/B. §-ában elõírtak szerint, a szemlére vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. – A szolgálati idõ beszámításáról, kereseti vagy egyéb adat figyelembevételérõl a nyugellátási szakegység dönt. A MÁK számfejtési körébe tartozó foglalkoztatónál az ellenõrzésrõl készített jegyzõkönyvben kell a tényállást rögzíteni, és a kiadott, a jogszerû állapot helyreállítására kötelezõ végzésben fel kell hívni a foglalkoztatót, hogy korábban a MÁK felé nem, vagy hibásan, hiányosan teljesített adatokat módosítsa és közölje a kincstárral. A jegyzõkönyv és a végzés egy-egy példányát a MÁK részére is meg kell küldeni. A foglalkoztató mulasztása esetén a Tny. 91. § (2) bekezdése szerinti bírsággal sújtható. 11.3. Átfogó és utóellenõrzés Amennyiben a célellenõrzés során az ellenõr a megállapítások súlyára tekintettel arra a következtetésre jut, hogy átfogó, vagy utóellenõrzést kell tartani, köteles errõl vezetõjét tájékoztatni. Az ellenõrzés elrendelését, a felülvizsgálandó tételszámok mennyiségét az ellenõrzési szakegység fõosztályvezetõje határozza meg. A fõosztályvezetõ e jogkörét átruházhatja a szakterület osztályvezetõjére. A szakterület hatósági ellenõrzése során megállapított típushibák elõfordulása esetén a tevékenységét tekintve „élõ” foglalkoztatót fel kell hívni adatszolgáltatásának teljes körû felülvizsgálatára és a javított adatoknak megfelelõ adatszolgáltatás teljesítésére. A tényállást és a helyes eljárást jegyzõkönyvben kell rögzíteni, e mellett a jogszerû állapot helyreállítására – határnap megadásával – az ellenõrzöttet végzésben kell kötelezni. A továbbiakban jelen utasítás 11.9. pontjában foglaltak szerint kell eljárni. Ha a foglalkoztató idõközben megszûnt, a rögzített tényállás alapján az adatszolgáltatás feldolgozása a nyilvántartási szakterület feladata. 11.4. Záró ellenõrzés Felszámolás/végelszámolás alatt álló jogutód nélkül megszûnõ foglalkoztatók esetében a nyilvántartási szakterület által meghatározott idõszak tekintetében kell az eljárást lefolytatni. Ha a felszámoló/végelszámoló még a felszámolási/végelszámolási eljárás befejezése elõtt iratõrzõnél helyezi el a jogutód nélkül megszûnõ foglalkoztató iratanyagát, és az iratõrzõ székhelye szerinti illetékesség eltér az eljárás alá vont gazdálkodószervezetétõl, a vizsgálat lefolytatására az iratõrzõ székhelye (telephelye) szerint illetékes ellenõrzési szakegységet fel kell kérni. Az elkészült jegyzõkönyvet közvetlenül a felszámoló/végelszámoló részére kell megküldeni, továbbá a megkeresõ szakegység, valamint a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyilvántartási szakegység részére is továbbítani kell. Amennyiben a társas vállalkozás bejegyzését jogerõsen elutasították, vagy a bejegyzését visszavonták, a nyilvántartási szakterület felkérésére az adatszolgáltatás rendezése érdekében az ellenõrzést le kell folytatni. Az eljárás során kiemelt figyelmet kell fordítani a társas vállalkozás tagjainak és a munkaviszonyban álló személyek szolgálati idejének megállapítására, tekintettel arra, hogy a gazdasági társaság elõtársasági formában is mûködhet.

5754


•

2011. évi 30. szám

Záró ellenõrzés lefolytatása esetén szúrópróbaszerû vizsgálatot kell tartani a biztosításban álló/állt személyek vonatkozásában. A vizsgálat alá vont nyilvántartó lapok darabszámát a szakterület vezetõje határozza meg. A nyugdíjváromány épségének megõrzése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani azon kötelezetti körre, aki/amely a tevékenység folytatása során adatszolgáltatását nem vagy visszamenõlegesen teljesítette. Ha a vizsgálat a korábbi adatszolgáltatástól eltérést (kereseti, arányos szolgálati idõ stb.) állapít meg, a jegyzõkönyvben rögzíteni kell a helyes adatokat, és a felszámolót/végelszámolót a jogszerû állapot helyreállítására határnap megadásával, végzésben kell kötelezni. Ha a felszámoló írásban nyilatkozik arról, hogy az „f.a.” cég iratait nem bocsátották rendelkezésére, ezt hivatalos feljegyzésben rögzíteni kell, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben tudomást szerez az iratanyag fellelhetõségérõl, azt 15 napon belül köteles bejelenteni. A vizsgálatot ezzel le lehet zárni. Amennyiben az iratanyag a felszámolási eljárás befejezését megelõzõen a felszámoló rendelkezésére áll, a záró ellenõrzést meg kell tartani. Nem kell záró ellenõrzést tartani, ha korábban végelszámolás miatt záró ellenõrzés indult és – a végelszámolás alatt folytatott záró ellenõrzés irathiányt állapított meg, – a záró ellenõrzés lezárása óta egy évnél több idõ nem telt el, továbbá ha – a felszámoló irathiányról adott tájékoztatást. A felszámolási eljárás jogerõs befejezését követõen a felszámoló képviseleti joga az „f.a.” gazdálkodószervezetre nézve megszûnik. A felszámolási eljárás jogerõs befejezését követõen záró ellenõrzést lefolytatni nem lehet, arra jogszabályi lehetõség nincs, mivel az ellenõrzés jogalanya megszûnt. Ez esetben a volt felszámolótól mindössze az iratanyag elhelyezésérõl lehet tájékoztatást kérni. Az eljárást a végelszámolással megszûnõ foglalkoztatókra is alkalmazni kell. A törölt cégek esetében záró ellenõrzést tartani nem lehet, tekintettel arra, hogy az ellenõrzés jogalanya megszûnt. Amennyiben a szakterület tudomására jut a törölt cég iratanyagának elhelyezésére vonatkozó adat, arról írásban tájékoztatni köteles az illetékes nyilvántartási osztályt. 11.5. Tanúmeghallgatás Az eljárás során, a meghallgatáson minden esetben az igazgatóság két kormánytisztviselõjének kell részt vennie. A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. A kérelmezõ a tanú meghallgatásakor jelen lehet, kérdéseket tehet fel, kivéve a Ket. 54. § (6) bekezdésében elõírt esetet. Az ügyfél és a tanú meghallgatásánál másik tanú nem lehet jelen. A nyilatkozatokat jegyzõkönyvben kell rögzíteni. A tanút a fentiekben hivatkozott jogszabály alapján tájékoztatni kell, hogy kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, amelyet végzésben kell elrendelni. A szolgálati idõ vizsgálatával összefüggésben a jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: – a tanú honnan szerzett tudomást a kérdéses idõrõl, – a vitatott idõ tartamát a meghallgatott milyen eseményhez köti, – a tanú, aki munkatársként nyilatkozik, hogyan, miként bizonyítja saját idejét, – nyugdíjelõzmény esetén a tanú saját idejét miként bizonyította, – a meghallgatott tanú más személy ügyében mikor és hol tanúskodott és az eljárás milyen eredménnyel zárult, – a volt munkaadó és a kérelmezõ, illetõleg a volt munkaadó és a tanú között vélelmezhetõ-e rokoni, hozzátartozói kapcsolat. Az együttélés vizsgálata során a jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: – a tanú honnan szerzett tudomást a felek együttélésérõl, – a kérdéses idõtartam kezdetét, végét milyen eseményhez köti, – az együttéléssel kapcsolatban korábban tett-e nyilatkozatot (ha igen, milyen eredménnyel), – az együttélés ismérvei közül melyeket látja megalapozottnak, – a felek együttélésével kapcsolatban további tanú(ka)t megnevez-e, – a jogszerzõ és a kérelmezõ között rokoni, hozzátartozói kapcsolat megállapítható-e. A korkedvezményre jogosító szolgálati idõ vizsgálata során amennyiben az üzem megszûnt és a ténylegesen végzett munka helyszíni vizsgálatára már nincs lehetõség, szükséges lehet az igénylõ és a munkatársak meghallgatása. Ennek során a tanúmeghallgatás általános szabályai szerint kell eljárni, figyelemmel a NYUT 2. számú mellékletében leírtakra is. A munkatársi tanúk meghallgatása során elsõdlegesen az igénylõ munkavégzésérõl, tevékenységérõl kell információt szerezni és rögzíteni.


•

2011. évi 30. szám

5755

A korkedvezményes idõ vizsgálatánál felvett jegyzõkönyvnek az általános tartalmi elemeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell: – a meghallgatott munkatárs mely idõponttól, meddig állt a munkáltató alkalmazásában, mely üzemrészben és milyen munkakörben, – ezen a címen kérte-e már korábban a korkedvezményre jogosultság elismerését, – amennyiben a munkatárs tanú kérte a vitatott idõ korkedvezményre jogosító idõnkénti elismerését, részére a foglalkoztató igazolt-e korkedvezményre jogosító idõt, – több esetben elõfordul, hogy a munkáltató, jogutód, adatszolgáltató a nyilvántartásában a munkakörnek nem az általános, megszokott elnevezését használta, hanem valamilyen helyi jellegû elnevezését, vagy a munkakörnek egy szûkített meghatározását, amely a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel. Ennek tisztázása érdekében a tanú meghallgatásakor információt kell szerezni arról, hogy mi volt az igénylõ által ténylegesen végzett munka, milyen feladatok tartoztak a munkakörébe. A tanúmeghallgatás során a fentieken kívül az ellenõrnek a jegyzõkönyvben rögzítenie kell minden olyan nyilatkozatot, adatot, amelynek a vizsgálat szempontjából jelentõsége lehet. Amennyiben a jegyzõkönyv többoldalas, annak minden lapját a tanúnak és a meghallgatását végzõ személyeknek is alá kell írniuk. 11.6. Egyéni vállalkozóval összefüggõ eljárások Amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartási szakterület intézkedéseinek ellenére a 2010. január 1-jét megelõzõ idõszak tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a nyilvántartási szakegység megkeresése alapján hatósági ellenõrzést kell indítani. Az ellenõrnek az elõkészítés során vizsgálnia kell a megkeresõ által rendelkezésre bocsátott adatok (egyéni vállalkozó székhelye/lakcíme) helyességét. Amennyiben – a rendelkezésre álló információk szerint – a foglalkoztatónak nem minõsülõ egyéni vállalkozó (egyéni cég, mezõgazdasági õstermelõ) gyors úton történõ értesítése az ellenõrzés idõpontjáról és az ezt követõ idézés nem vezet eredményre, az ügyet „meghiúsult” jelzéssel le lehet zárni. Ha a rendelkezésre álló információk alapján viszont valószínûsíthetõ az, hogy az egyéni vállalkozó (egyéni cég, mezõgazdasági õstermelõ) foglalkoztatónak minõsült, alkalmazottat foglalkoztatott, ez esetben a NAV-tól kell tájékoztatást kérni arról, hogy az egyéni vállalkozó mint foglalkoztató magánszemélyekre teljesített-e az Art. 31. § (2) és (7) bekezdése szerinti bevallást. A megkeresésben a Tny. 96. § (2) bekezdés a) pontja alapján nyilvántartott, természetes személy azonosító adatokat is közölni kell. A tevékenységét tekintve megszûnt egyéni vállalkozó (egyéni cég alapítója, mezõgazdasági õstermelõ) az általános szabályok szerint idézhetõ. Amennyiben a volt vállalkozó az idézésre nem jelenik meg, az ellenõrzéshez szükséges iratanyagot nem bocsátja rendelkezésre, további eljárási cselekményeket nem lehet lefolytatni. Mivel az eljárás meghiúsult, az ügyet a rendelkezésre álló adatok alapján le kell zárni. Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozóra és az általa foglalkoztatott biztosítottakra a 2010. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozó nyilvántartó lapok beszerzése az ellenõrzési szakterület feladata, kivéve, ha a vállalkozást az Ev. tv. (új) 17. §-ában meghatározott személy folytatja tovább. Amennyiben az elhalálozás ténye a nyilvántartási szakegység tudomására jut, értesítése alapján, illetve a nyugellátási szakterület kérésére az elhunyt egyéni vállalkozó jogán igényelt hozzátartozói ellátás elbírálásához az adatok beszerzése érdekében az ellenõrzési szakegységnek kell eljárni. Az ellenõrzési szakterület a hagyatéki eljárás lefolytatását követõen elsõdlegesen az örökösnél jár el. Ha az örökös rendelkezésére állnak az érdemi megállapítások megtételéhez szükséges bizonylatok, a vizsgálatot azok alapján kell lefolytatni. Egyedi nyugdíjigényt nem érintõ ügyek esetén, ha az ellenõrzéshez szükséges okmányok nem, vagy hiányosan állnak rendelkezésre, az eljárást a Ket. 32. § (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni. Ezzel egyidejûleg a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében meg kell keresni az illetékes adóhatóságot és az egészségbiztosítási pénztár szakigazgatási szervét, valamint magán-nyugdíjpénztári tag esetében a pénztárat. A hagyatéki eljárás lefolytatását megelõzõen indult eljárás során indokolt esetben az állami adóhatóság eljárását kell kezdeményezni. A NAV-ot kísérõlevélben arra is fel kell kérni, hogy a szükséges eljárás lefolytatását követõen tájékoztatását a megkeresõ szakterület részére küldje meg. Ezt követõen az ügyet le kell zárni.

5756


•

2011. évi 30. szám

Az elhunyt egyéni vállalkozó esetében az ellenõrzési szakterület hivatalból állítja ki a 2010. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozó nyilvántartó lapot (lapokat), amelyet az eljárási cselekményrõl készített hivatalos feljegyzéssel együtt a nyilvántartási, illetve az ellenõrzést kezdeményezõ szakegységnek meg kell küldeni. 11.7. Hibás, hiányos adatszolgáltatások rendezése 2010. január 1-jét megelõzõ idõszakokra vonatkozó adatszolgáltatások rendezésénél, javításánál, valamint az elmaradt adatszolgáltatások pótlásánál a 2009. évi CXVI. törvény 148. § (6) bekezdése alapján a Tny. 97. § (3) bekezdés b) pontjának 2010. december 31-én hatályos elõírásainak figyelembevételével kell eljárni. A tényállást jegyzõkönyvben kell rögzíteni és a teljesítési határnapot a jogszerû állapot helyreállítására kötelezõ végzésben kell elõírni. A jegyzõkönyvet a nyugellátási szakterület, a jegyzõkönyvet és a végzést a kötelezett székhelye (lakóhelye) szerint illetékes nyilvántartási szakterület részére át kell adni, annak érdekében, hogy az adatszolgáltatás teljesítésének határidejét és helyességét figyelemmel kísérje. Amennyiben az ellenõri eljárás során az kerül megállapításra, hogy a 2009. december 31-ét követõ idõszak tekintetében a Tbj. elõírásaitól eltérõen a biztosítási kötelezettség elbírálása, nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék levonása, magánnyugdíj-pénztári tagdíj megállapítása hibás, a tényeket és a helyes adatokat jegyzõkönyvben kell rögzíteni. A jegyzõkönyv/kivonat egy példányát a megkeresõ és az illetékes NAV részére is meg kell küldeni. Ezekben az esetekben a jogszerû állapot helyreállítására kötelezõ végzést kiadni nem kell. 11.8. Eljárás megbízási, illetve vállalkozási szerzõdések esetén A megbízási/vállalkozási szerzõdést minden esetben a Tbj. és a Tbj. R. hatályos szabályai szerint kell elbírálni. Ha a szerzõdés konkrétan tartalmazza a jogviszony tól–ig idõtartamát, kizárólag ennek alapul vételével kell a biztosítási kötelezettséget megállapítani. A tényleges feladatellátás idõtartamát/napjait csak abban az esetben kell vizsgálni, ha nem ismert, illetõleg vitatott a biztosítás kezdõ vagy befejezõ idõpontja. Ha az ellenõrzés lefolytatása során konkrét ügyben a megbízási szerzõdés tartalmi elemeit áttekintve az elhatárolás (munkaviszony-megbízás, a felek szerzõdéskötésének szándéka stb.) kétséges, illetõleg a dokumentumok alapján vélelmezhetõ, hogy a felek ügylete valójában nem tekinthetõ megbízásnak, hanem munkaviszonyt leplez, színlelt szerzõdésrõl van szó, az alábbi eljárást kell alkalmazni. Az Art. szerinti elévülési idõn belül a Tbj. 54. § (2) bekezdése alapján a NAV területileg illetékes igazgatóságát kell megkeresni a jogviszony esetleges átminõsítése és a jogviszonyból fakadó járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó magállapítások végett. Amennyiben az eljárást a nyugellátási szakterület megkeresése alapján folytatták, a megállapításokat tartalmazó jegyzõkönyvet haladéktalanul, a revízió napján, de legkésõbb az azt követõ munkanapon meg kell küldeni a szakterületnek és az ügyet le kell zárni. Azokban az esetekben, amikor az adott jogviszonynál az Art. szerinti elévülési idõ már eltelt, a fenti eljárást kezdeményezni nem kell (OMMF felé sem), tekintve, hogy a járulék megfizetésére már nincs lehetõség. Ha az ellenõrzés során feltárt visszásságok miatt fel is merül annak gyanúja, hogy tartalma alapján az adott jogviszony az alapul szolgáló megbízási szerzõdés ellenére munkaviszony, ez esetben nincs mód a megbízási jogviszony munkaviszonnyá való átminõsítésére. A biztosítási kötelezettség elbírálásának alapjául szolgáló dokumentumok másolatát kizárólag a színlelt szerzõdések esetében kell a vizsgálati anyaghoz csatolni annak érdekében, hogy az ügyet a revízió érdemben és szakmailag megalapozottan tudja felülvizsgálni. 11.9. Eljárás jogsértés esetén Amennyiben az ellenõrzés során az igazgatóság: – a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási (2010. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozó) kötelezettséggel, a munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás, járulék és tagdíj bevallásával, megfizetésével kapcsolatos jogsértést állapít meg, vagy – a rendelkezésére bocsátott megbízási/vállalkozási szerzõdések alapján – az Art. szerinti elévülési idõn belül – egyértelmûen megállapítja, hogy a felek ügylete valójában munkaviszonyt leplez, jegyzõkönyvet készít. Ez esetben az Art.-ban meghatározott elévülési idõre figyelemmel a jegyzõkönyv jogsértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezni kell az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ adóhatóság eljárását a Ket. 94. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelõen.


•

2011. évi 30. szám

5757

A nyugellátási szakterület felkérésére folytatott eljárás során készített jegyzõkönyvben a NAV eljárásának kezdeményezését fel kell tüntetni, és a jegyzõkönyvet a szakterületnek meg kell küldeni. A NAV-ot a kísérõlevélben arra is fel kell kérni, hogy az ügyben hozott döntésének egy példányát az ügyirat számára hivatkozással az illetékes szakterület részére küldje meg. Ezt követõen az ügyet le kell zárni. Amennyiben a nyilvántartási szakterület megkeresésével összefüggõ hiányzó adatszolgáltatás beszerzésére irányuló ellenõri eljárások során válik szükségessé a NAV megkeresése, úgy abban az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adatokra vonatkozó információ kérhetõ. 11.10. A jogszerû állapot helyreállításával összefüggõ eljárás Amennyiben a szakterület hatósági ellenõrzési eljárása során megállapítást nyer, hogy az ügyfél a jogszabályban foglalt elõírásokat megsértette, a feltárt tényállást és ezzel összefüggésben a valós adatokat jegyzõkönyvben kell rögzíteni. Ha a jogszabály megsértése a jogszerû állapot helyreállításával orvosolható, az ügyfelet a jogszerû állapot helyreállítására, konkrét határnap megadásával végzésben kell kötelezni, amelyre legalább 20 napot kell biztosítani. A végzés indokolási részében azokat a jogszabályhelyeket kell feltüntetni, amelyekre alapozva a jogsértést az ellenõr megállapította. A végzés elkészítése elõtt meg kell keresni a pénzügyi szakterületet annak érdekében, hogy az igazgatóság ugyanazon ügyféllel szemben, ugyanazon jogszabályi rendelkezés megsértése miatt egy éven belül a Ket. 94. § (2) bekezdés c) és d) pontja alapján mulasztási bírság kiadásáról intézkedett-e. Ha ez megtörtént, végzés kiadására nem kerülhet sor. Ebben az esetben a jegyzõkönyvben kell elõírni a teljesítési határnapot. Amennyiben a határidõ eredménytelenül telt el, az ügyet le kell zárni, és a jogszabálysértõ állapot megszüntetése érdekében a hatósági eljárás megindításának szükségességérõl tájékoztatni kell a nyilvántartási szakterületet. 11.11. Eljárás jogszerûtlen adatszolgáltatás esetén Amennyiben az ellenõr konkrét nyugdíjügyben folytatott eljárása során egyértelmûen megállapítja, hogy a jogosultság szempontjából az okmány azért nem vehetõ figyelembe, mert a bejelentett adatnak nincs valóságalapja (például a foglalkoztató jogi értelemben nem mûködött, vagy az adatszolgáltatást fiktív adatok alapján teljesítették), az ellenõrzési szakterületnek a NYENYI okmány érvénytelenítését a KELEN-rendszerben végre kell hajtania.

12. Szankciók az ellenõrzési eljárásban A nyugdíj-biztosítási szakellenõrzés során a szankciók kiszabásánál minden esetben az adott ügy egyedi jellegére figyelemmel, a jogszabályokban biztosított mérlegelési jogkörben körültekintõen, kellõ méltányossággal kell eljárni. Adott ügyben lehetõség van eljárási bírság és mellette mulasztási bírság kiszabására akár más, akár ugyanazon ügyfél esetében is. Azaz, ha például az ügyfél az igazgatási szerv kötelezésére személyes meghallgatáson nem vesz részt és távolmaradását nem igazolta, a Ket. 48. §-a szerint eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha azonban az ellenõrzött a hiánypótlásra kötelezõ végzés kibocsátását követõen sem bocsátotta rendelkezésre a szükséges iratanyagot, akkor a Tny. 91. § (2) bekezdése alapján mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság és az eljárási bírság összegének meghatározásánál az eljáró ellenõrnek és vezetõjének az eset összes körülményét mérlegelnie kell, különösen a mulasztás keletkezésének okait, annak súlyát, gyakoriságát, továbbá azt is, hogy az adatszolgáltató, illetve képviselõje, megbízottja, alkalmazottja vagy tagja, úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ennek érdekében a pénzügyi szakterületet meg kell keresni, hogy az ellenõrzési eljárásban szankcionálni kívánt foglalkoztatónál, egyéb szervnél, a magánszemélynél nyugdíj-biztosítási kötelezettség(ek) mulasztása miatt keletkezett-e pénzügyi követelés, ezt a tényt az ügyiraton dokumentálni kell. A jogerõs követelést megalapozó iratot 3 munkanapon belül kell továbbítani a pénzügyi szakterület részére, az iktatási rendnek megfelelõen. 12.1. Mulasztási bírság A Tny. 91. §-án alapuló mulasztási bírságot a Tny. szabályainak megsértése esetén a kötelezettel szemben kell alkalmazni, többek között, ha a nyilatkozattétel elmulasztásával, tanúvallomás jogtalan megtagadásával vagy más módon akadályozza az ellenõrzés lefolytatását. Ezen a jogcímen eljárási bírság nem szabható ki. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a mulasztási bírságot határozattal érvényesíti. Amennyiben a kötelezett a mulasztási bírság összegét a

5758


•

2011. évi 30. szám

határozat jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül nem fizeti meg, a Tny. 91. § (5) bekezdése alapján – újabb határozat kiadása nélkül – a kiszabott mulasztási bírság kétszeres összegét kell megfizetnie a határozat rendelkezõ részében foglaltak szerint. 12.2. Eljárási bírság A személyes megjelenésre kötelezett személy köteles az idézésnek a Ket. 48. §-ában szabályozottak szerint eleget tenni. Amennyiben e kötelezettségét felróható módon nem teljesíti, a Ket. 61. §-a alapján végzésben eljárási bírságot és nem mulasztási bírságot kell kiszabni. Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet képviselõje nem jelent meg az idézésre, eljárási bírsággal a vezetõ tisztségviselõ sújtható. Az eljárási bírság megalapozott alkalmazásához az idézésben a Ket. 48. §-ában elõírtakat fel kell tüntetni. A Ket. 57/B. § (3) bekezdése alapján eljárási bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha a szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását például az iratõrzõ vagy annak képviselõje akadályozza. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetén pedig egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten kiszabható. Összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a Ket. 61. § (4) bekezdésében elõírtakra.

13. Mérséklés, elengedés, fizetési kedvezmény A mulasztási bírság mérséklésére, elengedésére, továbbá a fizetési kedvezményre (részletfizetésre vagy fizetési halasztásra) a Tny. 94. §-ában foglaltak az irányadók, az eljárás során a Megtérítési utasítás X. fejezetében elõírtakat kell megfelelõen alkalmazni. Amennyiben a Tny. 91. §-a alapján kiszabott mulasztási bírságot a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül nem fizették meg, és a méltányossági kérelem ezen idõpontot követõen érkezik, ez esetben a kérelmet a határozat kétszeres összegének alapulvételével a Tny. 91. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell elbírálni. A Ket. 61. §-a alapján kiszabott eljárási bírság mérséklésénél, elengedésénél, illetve a fizetési kedvezménynél a Ket. 74. §-ában szabályozottaknak megfelelõen az eset összes körülményét mérlegelni kell. A mérséklési, elengedési, illetve fizetési kedvezményre vonatkozó eljárás kérelemre indul. A kérelmet mulasztási bírság esetén határozattal, eljárási bírságot érintõen végzéssel kell elbírálni. A kérelem tárgyában hozott döntéssel szemben a Tny. 95. § (4) bekezdése értelmében jogorvoslattal élni nem lehet.

14. Statisztika A havi és éves ellenõrzési adatok statisztikáját az ELLENÕRI program automatikusan állítja elõ. A szakegység vezetõje a tárgyhónapot követõ hónap 3. munkanapjáig köteles ellenõrizni, hogy a havi statisztika elkészült-e. A statisztika lezárását követõen a program statisztika menüpontját a lezárt idõszakra nézve újra használni nem lehet.

15. Ellenõrzési kapcsolatok, együttmûködési kötelezettség A területi szakellenõrzés során kiemelt figyelmet kell fordítani a fõvárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként mûködõ ágazati – így különösen: az egészségbiztosítási, a munkavédelmi és munkaügyi – szervek feladatainak ellátására, valamint az adóhatóság és a települési önkormányzatok tevékenységére is. Ha olyan információ jut az ellenõrzés birtokába, amely a felsorolt szervek feladatellátását érinti, a szakterületnek értesítési, tájékoztatási kötelezettsége van. Ha a megkeresés szakmailag vagy egyéb okból indokolatlannak minõsül, az ügyet az ellenõrzési egység vezetõje a feladatellátás gyors, problémamentes, költségtakarékos ellátása érdekében – indoklással ellátva – haladéktalanul köteles visszaküldeni.


•

2011. évi 30. szám

5759

Rövidítések és kifejezések Art.

Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény

Avtv.

A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény

Ctv.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

Ev.tv. (új)

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvény

f.a.

felszámolás alatt

FABLEK

Foglalkoztatói adatbázis lekérdezõ rendszer

Hivatalos iratok kézbesítésérõl szóló utasítás

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak kézbesítésérõl és az ezzel kapcsolatos ügyviteli eljárásról szóló mindenkor hatályos ONYF utasítás

Iratkezelési szabályzat

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek egységes iratkezelési szabályzatáról szóló mindenkor hatályos ONYF utasítás

KELEN

Központi Elektronikus Nyugdíj-nyilvántartási rendszer

KELEN FAB

A KELEN-rendszer foglalkoztatói adatbázisa

KELEN SZAB

A KELEN-rendszer személyi adatbázisa

Ket.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Kh. tv.

A fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény

KNYI

Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság

KNYR

Követelés nyilvántartó rendszer

MÁK

Magyar Államkincstár

Megtérítési utasítás

A felelõsségi szabályok alkalmazásáról, a visszafizetési és megtérítési igények érvényesítésének eljárási rendjérõl szóló mindenkor hatályos ONYF utasítás

NAV

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

NYENYI

Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap

NYUFIG

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

NYUT

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyugellátási szakterületének ügyviteli eljárásáról szóló mindenkor hatályos ONYF utasítás

OMMF

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség

ONYF

Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság

Rjtv.

A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény

Tbj.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény

Tbj. R.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet

Tny.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

2009. évi CXVI. törvény

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény

5760

II.


•

2011. évi 30. szám

Személyügyi hírek

Álláspályázatok A Magyar Köztársaság belügyminisztere pályázatot hirdet a Rendõrtiszti Fõiskola fõtitkári beosztásának betöltésére A Magyar Köztársaság belügyminisztere – a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 96. § (6) bekezdése figyelembevételével – a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 10/A. § alapján a Rendõrtiszti Fõiskola állományában pályázatot hirdet a Rendõrtiszti Fõiskola fõtitkári beosztásának betöltésére. A vezetõi megbízás határozott idõre: három évre létesül, amely több alkalommal újabb három–öt évre meghosszabbítható. A pályázóval szemben támasztott követelmények: – magyar állampolgárság; – állam- és jogtudományi karon szerzett diploma, valamint jogi szakvizsga; – a szakképesítés megszerzésétõl számított legalább 5 éves szakmai gyakorlat; – annak vállalása, hogy munkáját fõállásban látja el. A fõtitkár feladatai: – a rektor által hatáskörébe utalt ügyintézõi feladatok elvégzése; – jogi koordináció; – irányítja a jogi normák elõkészítésével kapcsolatos feladatokat; felügyeli a Rendõrtiszti Fõiskola mûködési körében a hatályos jogi normák érvényesülését; – gondoskodik a szenátus üléseinek elõkészítésérõl, az üléseken hozott döntések és a rektori utasítások végrehajtásáról; – felelõs a fõiskola szabályzatainak elõkészítéséért. A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó nevét, munkahelyét és beosztását valamint munkaköri besorolását; – eddigi szakmai munkájának részletes leírását; szakmai szervezetekben végzett tevékenységét; – eddigi vezetõi munkájának részletes leírását; – a pályázó nyilatkozatát fennálló foglalkoztatási jogviszonyairól, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyairól, azok tartalmáról és idõbeni behatároltságáról. A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát; – az egyetemi végzettséget és jogi szakvizsgát tanúsító okiratok hiteles másolatait; – a hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázat tartalmát, illetve a pályázó pályázatban szereplõ személyes és különleges adatait a szenátus (szavazati, illetve tanácskozási jogú) tagjai megismerhetik. A pályázat benyújtásának határideje: a KSZK-honlapon történõ megjelenéstõl számított 30 nap. A pályázatot a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.; postacím: 1534 Budapest, Postafiók: 27.) egy példányban kell benyújtani. A pályázónak a véleményezést megelõzõen – a fõiskola szenátusa részére a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés j) pontjában biztosított jog gyakorlása érdekében – a fõiskola szenátusa elõtt ismertetnie kell programját.


•

5761

2011. évi 30. szám

A pályázat megjelenésének helye: Hivatalos Értesítõ Rendõrtiszti Fõiskola honlapja (www.rtf.hu) KSZK-honlap (www.kszk.gov.hu) A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 nap, amely további 30 nappal meghosszabbítható. Az állás betöltéséhez hatósági erkölcsi bizonyítvány, egészségügyi alkalmasság, valamint a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreirõl és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjének megállapításáról szóló 3/2010. (X. 21.) BM rendelet szerinti „C” típusú nemzetbiztonsági ellenõrzés szükséges. A pályázattal kapcsolatos egyéb információk megismerhetõk a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán dr. Sipos Csilla osztályvezetõnél, a 392-3517 vagy a 19-105 (bm) telefonszámon. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

A Rendõrtiszti Fõiskola rektora pályázatot hirdet a Bûnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék tanszékvezetõi beosztásának elnyerésére A Rendõrtiszti Fõiskola rektora, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 96. § (6) bekezdésében, valamint a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 10/A. §-ban foglaltak alapján pályázatot hirdet a Bûnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék tanszékvezetõi beosztásának elnyerésére. A vezetõi megbízás határozott idõre, 3 évre létesül. A pályázóval szemben támasztott követelmények: – rendvédelmi szervnél fennálló hivatásos szolgálati viszony; – állam- és jogtudományi karon szerzett egyetemi oklevél, valamint rendészeti szakmai végzettség; – doktori (Ph.D) tudományos fokozat; – fõiskolai docensi, vagy fõiskolai tanári kinevezés, vagy az utóbbi kinevezéshez szükséges feltételek megléte (a pályázat egyben az oktatói fokozatba történõ kinevezésre is szól); – az egyetemi végzettség és a rendészeti szakmai végzettség megszerzésétõl számított legalább 10 éves felsõoktatási, tudományos kutatói, vagy az adott szakterület ismeretanyagának megfelelõ szakterületen, részben rendészeti felsõoktatásban megszerzett gyakorlat (az egyes területeken töltött idõk összevonhatók); – az adott tudományterületen magas színvonalú tudományos tevékenység; – alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek és a doktori képzésben részt vevõk, tanulmányi, illetve tudományos munkájának vezetésére; – a tanszék által oktatott tudományterületek nemzetközi összehasonlításra képes ismerete; – a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 3. § (3) bekezdésében, és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló az 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) foglalt feltételek megléte, illetve az ott írtak tudomásul vétele; – annak vállalása, hogy munkáját fõmunkaidõben látja el. A tanszékvezetõ általános feladatai: – vezeti, szervezi, irányítja és ellenõrzi a tanszék oktató és tudományos, valamint egyéb tevékenységét, gondoskodik a tanszékre háruló valamennyi feladat, kötelezettség teljesítésérõl; – az adott szakterületen tankönyvek, jegyzetek írása, szakmai lektorálása; – a tanszék állományába beosztottak szakmai és tudományos fejlõdésének elõsegítése; – részvétel a fõiskola életében valamint a fõiskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, fenntartásában.

5762


•

2011. évi 30. szám

A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó nevét, munkahelyét és beosztását; – eddigi vezetõi és szakmai munkájának részletes leírását; ezen belül: = oktatói és tudományos munkájának részletes ismertetését, = tudományos, illetõleg szakmai szervezetekben végzett tevékenységét, = fontosabb tanulmányútjait, publikációit; – nyilatkozatát fennálló foglalkoztatási jogviszonyairól, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyairól, azok tartalmáról és idõbeni behatároltságáról; – a tanszék vezetésére, fejlesztésére, valamint azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseit. A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát; – az egyetemi és a rendészeti szakmai végzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-ismeretet tanúsító okiratok hiteles másolatait; – a fontosabb tudományos publikációk jegyzékét; – a hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázat tartalmát, illetve a pályázó pályázatban szereplõ személyes és különleges adatait a szenátus (szavazati, illetve tanácskozási jogú) tagjai megismerhetik. Bérezés: a Hszt.-ben meghatározottak alapján. A pályázat benyújtásának határideje: a Hivatalos Értesítõben történõ megjelenéstõl számított 30. nap. A pályázatot a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.; postacím: 1534 Budapest, Postafiók 27.) egy példányban kell benyújtani. A pályázónak a véleményezést megelõzõen – a fõiskola szenátusa részére a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés j) pontjában biztosított jog gyakorlása érdekében – a fõiskola szenátusa elõtt meg kell jelennie. A pályázat megjelenésének a helye: Hivatalos Értesítõ Rendõrtiszti Fõiskola honlapja (www.rtf.hu) A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 nap. A pályázattal kapcsolatos egyéb információk megismerhetõk a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán dr. Sipos Csilla osztályvezetõnél, a 392-3517 vagy a 19-105 (rendészeti) telefonszámon. Prof. dr. Sárkány István ny. r. vezérõrnagy s. k., egyetemi tanár rektor

A Rendõrtiszti Fõiskola rektora pályázatot hirdet a Határrendészeti Tanszék tanszékvezetõi beosztásának elnyerésére A Rendõrtiszti Fõiskola rektora, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 96. § (6) bekezdésében, valamint a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 10/A. §-ban foglaltak alapján pályázatot hirdet a Határrendészeti Tanszék tanszékvezetõi beosztásának elnyerésére. A vezetõi megbízás határozott idõre, 3 évre létesül. A pályázóval szemben támasztott követelmények:


•

2011. évi 30. szám

5763

– rendvédelmi szervnél, vagy rendészeti felsõoktatási intézménynél fennálló hivatásos vagy közalkalmazotti jogviszony; – egyetemi oklevél; – rendészeti vagy katonai szakmai végzettség; – doktori (Ph.D) tudományos fokozat; – fõiskolai tanári kinevezés, vagy a kinevezéshez szükséges feltételek megléte; – az egyetemi végzettség és a katonai felsõoktatási intézményben szerzett szakmai végzettség megszerzésétõl számított legalább 10 éves felsõoktatási, tudományos kutatói, vagy az adott szakterület ismeretanyagának megfelelõ szakterületen, részben felsõoktatásban megszerzett gyakorlat (az egyes területeken töltött idõk összevonhatók); – az adott tudományterületen magas színvonalú tudományos tevékenység; – alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek és a doktori képzésben részt vevõk, tanulmányi, illetve tudományos munkájának vezetésére; – a tanszék által oktatott tudományterületek nemzetközi összehasonlításra képes ismerete; – a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 3. § (2) vagy (3) bekezdésében, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló pályázó esetén a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) foglalt feltételek megléte, illetve az ott írtak tudomásulvétele; – annak vállalása, hogy munkáját fõmunkaidõben látja el. A tanszékvezetõ általános feladatai: – vezeti, szervezi, irányítja és ellenõrzi a tanszék oktató és tudományos, valamint egyéb tevékenységét, gondoskodik a tanszékre háruló valamennyi feladat, kötelezettség teljesítésérõl; – az adott szakterületen tankönyvek, jegyzetek írása, szakmai lektorálása; – a tanszék állományába beosztottak szakmai és tudományos fejlõdésének elõsegítése; – részvétel a fõiskola életében, valamint a fõiskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, fenntartásában. A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó nevét, munkahelyét és beosztását; – eddigi vezetõi és szakmai munkájának részletes leírását; ezen belül: = oktatói és tudományos munkájának részletes ismertetését, = tudományos, illetõleg szakmai szervezetekben végzett tevékenységét, = fontosabb tanulmányútjait, publikációit; – nyilatkozatát fennálló foglalkoztatási jogviszonyairól, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyairól, azok tartalmáról és idõbeni behatároltságáról; – a tanszék vezetésére, fejlesztésére valamint azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseit. A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát; – a rendészeti vagy katonai felsõoktatási intézményben szerzett felsõfokú szakmai végzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-ismeretet tanúsító okiratok hiteles másolatait; – a fontosabb tudományos publikációk jegyzékét; – a hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázat tartalmát, illetve a pályázó pályázatban szereplõ személyes és különleges adatait a szenátus (szavazati, illetve tanácskozási jogú) tagjai megismerhetik. Bérezés: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben, vagy a Hszt.-ben és a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározottak alapján. A pályázat benyújtásának határideje: a Hivatalos Értesítõben történõ megjelenéstõl számított 30. nap. A pályázatot a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.; postacím: 1534 Budapest, Postafiók 27.) egy példányban kell benyújtani.

5764


•

2011. évi 30. szám

A pályázónak a véleményezést megelõzõen – a fõiskola szenátusa részére a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés j) pontjában biztosított jog gyakorlása érdekében – a fõiskola szenátusa elõtt meg kell jelennie. A pályázat megjelenésének a helye: Hivatalos Értesítõ Rendõrtiszti Fõiskola honlapja (www.rtf.hu) A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 nap. A pályázattal kapcsolatos egyéb információk megismerhetõk a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán dr. Sipos Csilla osztályvezetõnél, a 392-3517 vagy a 19-105 (rendészeti) telefonszámon. Prof. dr. Sárkány István ny. r. vezérõrnagy s. k., egyetemi tanár rektor

A Rendõrtiszti Fõiskola rektora pályázatot hirdet a Közbiztonsági Tanszék tanszékvezetõi beosztásának elnyerésére A Rendõrtiszti Fõiskola rektora, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 96. § (6) bekezdésében, valamint a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 10/A. §-ban foglaltak alapján pályázatot hirdet a Közbiztonsági Tanszék tanszékvezetõi beosztásának elnyerésére. A vezetõi megbízás határozott idõre, 3 évre létesül. A pályázóval szemben támasztott követelmények: – rendvédelmi szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszony; – egyetemi oklevél, valamint rendészeti szakmai végzettség; – doktori (Ph.D) tudományos fokozat; – fõiskolai docensi, vagy fõiskolai tanári kinevezés, vagy az utóbbi kinevezéshez szükséges feltételek megléte; – az egyetemi végzettség és a rendészeti szakmai végzettség megszerzésétõl számított legalább 10 éves felsõoktatási, tudományos kutatói, vagy az adott szakterület ismeretanyagának megfelelõ szakterületen, részben rendészeti felsõoktatásban megszerzett gyakorlat (az egyes területeken töltött idõk összevonhatók); – az adott tudományterületen magas színvonalú tudományos tevékenység; – alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek és a doktori képzésben részt vevõk, tanulmányi, illetve tudományos munkájának vezetésére; – a tanszék által oktatott tudományterületek nemzetközi összehasonlításra képes ismerete; – a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 3. § (3) bekezdésében, és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) foglalt feltételek megléte, illetve az ott írtak tudomásul vétele; – annak vállalása, hogy munkáját fõmunkaidõben látja el. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent: ha a pályázó állam- és jogtudományi karon szerzett egyetemi oklevéllel is rendelkezik. A tanszékvezetõ általános feladatai: – vezeti, szervezi, irányítja és ellenõrzi a tanszék oktató és tudományos, valamint egyéb tevékenységét, gondoskodik a tanszékre háruló valamennyi feladat, kötelezettség teljesítésérõl; – az adott szakterületen tankönyvek, jegyzetek írása, szakmai lektorálása; – a tanszék állományába beosztottak szakmai és tudományos fejlõdésének elõsegítése; – részvétel a fõiskola életében valamint a fõiskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, fenntartásában.


•

5765

2011. évi 30. szám

A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó nevét, munkahelyét és beosztását; – eddigi vezetõi és szakmai munkájának részletes leírását; ezen belül: = oktatói és tudományos munkájának részletes ismertetését, = tudományos, illetõleg szakmai szervezetekben végzett tevékenységét, = fontosabb tanulmányútjait, publikációit; – nyilatkozatát fennálló foglalkoztatási jogviszonyairól, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyairól, azok tartalmáról és idõbeni behatároltságáról; – a tanszék vezetésére, fejlesztésére valamint azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseit. A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát; – az egyetemi és a rendészeti szakmai végzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-ismeretet tanúsító okiratok hiteles másolatait; – a fontosabb tudományos publikációk jegyzékét; – a hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázat tartalmát, illetve a pályázó pályázatban szereplõ személyes és különleges adatait a szenátus (szavazati, illetve tanácskozási jogú) tagjai megismerhetik. Bérezés: a Hszt.-ben meghatározottak alapján. A pályázat benyújtásának határideje: a Hivatalos Értesítõben történõ megjelenéstõl számított 30. nap. A pályázatot a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.; postacím: 1534 Budapest, Postafiók 27.) egy példányban kell benyújtani. A pályázónak a véleményezést megelõzõen – a fõiskola szenátusa részére a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés j) pontjában biztosított jog gyakorlása érdekében – a fõiskola szenátusa elõtt meg kell jelennie. A pályázat megjelenésének a helye: Hivatalos Értesítõ Rendõrtiszti Fõiskola honlapja (www.rtf.hu) A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidõ lejártát követõ 30. nap. A pályázattal kapcsolatos egyéb információk megismerhetõk a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán dr. Sipos Csilla osztályvezetõnél, a 392-3517 vagy a 19-105 (rendészeti) telefonszámon. Prof. dr. Sárkány István ny. r. vezérõrnagy s. k., egyetemi tanár rektor

A Rendõrtiszti Fõiskola rektora pályázatot hirdet a Közbiztonsági Tanszék állományában 1 fõ tanár (gyakorlati oktató) munkakör elnyerésére A Rendõrtiszti Fõiskola rektora, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdésében, valamint a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján pályázatot hirdet a Közbiztonsági Tanszék állományában 1 fõ tanár (gyakorlati oktató) munkakör elnyerésére. A kinevezés 2011. július 1-jétõl határozatlan idõre létesül. A pályázóval szemben támasztott követelmények: – a rendõrség hivatásos állományánál fennálló szolgálati viszony; – legalább fõiskolai végzettség és felsõfokú szakmai végzettség; – legalább egy idegen nyelvbõl középfokú „C” típusú vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga; – legalább 8 éves hivatásos szolgálati viszonyban: rendõrként szerzett szakmai gyakorlat;

5766


•

2011. évi 30. szám

– általános tájékozottság a szakma gyakorlatában és szakirodalmában; – a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott feltételeken túl a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 3. § (3) bekezdésében foglaltak megléte, illetve az ott leírtak tudomásulvétele; – annak vállalása, hogy munkáját fõállásban látja el; – a pályázat elbírálásánál elõnyt jelent, ha a pályázó bevetési, akciószolgálati területen szerzett gyakorlattal rendelkezik. A tanár [gyakorlati oktató] feladatai: – az intézkedéstaktikai ismeretek címû kurzus oktatása, mely magában foglalja a rendõri alapismereteket, lõkiképzési gyakorlatokat valamint a rendõri intézkedések gyakorlatát (a hallgatók számára tartalmazza mindazokat az elméleti, gyakorlati és taktikai ismereteket, amelyek biztosítják a hallgatók intézkedéseinek jogszerû, szakszerû és biztonságos végrehajtását, a konfliktushelyzetek megoldásának, kezelésének lehetõségét. Az ismeretek elsajátítása a rendészeti, a rendõri megnyilvánulás alapfeltétele); – a kurzus oktatása során elõadásokon, szemináriumokon történõ részvétel; – gyakorlatok, konzultációk tartása; – a tanszékvezetõ által megjelölt egyéb oktatással összefüggõ feladatok ellátása; – részvétel a fõiskolán folyó közéleti munkában. A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó nevét, munkahelyét és beosztását, valamint munkaköri besorolását; – eddigi szakmai munkájának részletes leírását; – a pályázó nyilatkozatát fennálló foglalkoztatási jogviszonyairól, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyairól, azok tartalmáról és idõbeni behatároltságáról. A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát; – a legmagasabb iskolai végzettséget, idegennyelv-ismeretet tanúsító okiratok hiteles másolatait; – a pályázó hozzájáruló nyilatkozatát arról, hogy a pályázat tartalmát, illetve a pályázó pályázatban szereplõ személyes és különleges adatait a pályázat elbírálására jogosult bizottságok és testületek megismerhetik. Bérezés: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben meghatározott I/IV. besorolás szerinti. A pályázat benyújtásának határideje: a Hivatalos Értesítõben történõ megjelenéstõl számított 30 nap. A pályázatot a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.; postacím: 1534 Budapest, Postafiók: 27.) egy példányban kell benyújtani. A pályázat megjelenésének a helye: Hivatalos Értesítõ Rendõrtiszti Fõiskola honlapja (www.rtf.hu) A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 nap. (A munkakör 2011. július 1-jétõl tölthetõ be.) A pályázattal kapcsolatos egyéb információk megismerhetõk a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán dr. Sipos Csilla osztályvezetõnél, a 392-3517 vagy a 19-105 (bm) telefonszámon.

Prof. dr. Sárkány István ny. r. vezérõrnagy s. k., egyetemi tanár rektor


•

2011. évi 30. szám

5767

Dunavecse Város Önkormányzata pályázatot hirdet a polgármesteri hivatal jegyzõi munkakörének betöltésére A pályázat kiírására a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. § (1) bekezdése alapján került sor. A közszolgálati jogviszony idõtartama: határozatlan idejû közszolgálati jogviszony, hat hónap próbaidõ kikötésével. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidõ. A vezetõi megbízás idõtartama: a vezetõi megbízás határozatlan idõre szól. A munkavégzés helye: Bács-Kiskun megye, 6087 Dunavecse, Fõ út 43. A munkakörhöz tartozó fõbb tevékenységi körök: jegyzõi feladat- és hatáskörök ellátása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. Jogállás, illetmény és juttatások: a jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: – magyar állampolgárság, – cselekvõképesség, – büntetlen elõélet, – felsõfokú képesítés, igazgatásszervezõi vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés, – vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, – legalább 2 éves közigazgatási gyakorlat, jogi vagy közigazgatási szakvizsga, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége által – a teljeskörûen közigazgatási jellegûnek minõsített tudományos fokozat – alapján adott mentesítés. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent: – felhasználói szintû számítógépes ismeretek, – jegyzõi vagy aljegyzõi gyakorlat. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: – részletes szakmai önéletrajz, amely tartalmazza az eddigi munkakörök, tevékenységek leírását, valamint jelenlegi beosztását, – a jegyzõi munkakör ellátásával kapcsolatos szakmai, vezetési elképzelések, – 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, – nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul-e a pályázat nyilvános ülésen történõ képviselõ-testületi tárgyalásához, – hozzájáruló nyilatkozat arról, hogy a pályázat elbírálásában résztvevõk a pályázati anyagba betekinthetnek. A munkakör betölthetõségének idõpontja: a munkakör legkorábban 2011. augusztus 1. napjától tölthetõ be. A pályázat benyújtásának határideje: 2011. június 30. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Vörös Sándor polgármester nyújt a (78) 437-116-os telefonszámon. A pályázatok benyújtásának módja: – postai úton, a pályázatnak a polgármester címére történõ megküldésével (6087 Dunavecse, Fõ út 43.). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplõ azonosító számot: 2975/2011, valamint a munkakör megnevezését: „jegyzõ”, vagy – személyesen: Dunavecse város polgármesteri hivatalában (6087 Dunavecse, Fõ út 43.), Vörös Sándor polgármesternél. A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje: a pályázat elbírálására a benyújtási határidõt követõ képviselõ-testületi ülésen kerül sor. A képviselõ-testületi ülés fenntartja a jogot, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázat elbírálásának határideje: 2011. július 29. A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje: Dunavecse önkormányzat honlapja – 2011. április 20. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.dunavecse.hu honlapon szerezhet.

5768

III.


•

2011. évi 30. szám

Alapító okiratok

A Nemzeti Erõforrás Minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító és átalakító okiratai Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Alapító Okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88–90. §-aiban foglaltak végrehajtására, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörömben eljárva az alábbi Alapító Okiratot adom ki:

I. Általános rendelkezések 1. A társadalombiztosítási költségvetési szerv elnevezése: Országos Egészségbiztosítási Pénztár. 2. A szerv – az ügyvitel során használt – rövidített elnevezése: OEP. 3. Idegen nyelvû elnevezése: angol nyelven: National Health Insurance Fund Administration német nyelven: Nationale Kasse für Gesundheitsversicherung francia nyelven: Caisse Nationale d’ Assurance Maladie 4. Székhelye: 1139 Budapest XIII., Váci út 73/A. 5. Levelezési címe: 1565 Budapest 6. Az OEP központi hivatal. Az OEP területi kihelyezett szervezeti egységeiként, az OEP telephelyein mûködõ területi hivatalai és azok megyei irodái (a törzskönyvi nyilvántartásba telephelyként felveendõk): 6.1. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-alföldi Területi Hivatala Cím: 6726 Szeged, Bal fasor 17–21. Irattár: 6800 Hódmezõvásárhely, Kinizsi u.1. Illetékességi területe: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye 6.1.1. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-alföldi Területi Hivatalának Bács-Kiskun Megyei Irodája: Cím: 6000 Kecskemét, Izsáki utca 8. 6.1.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-alföldi Területi Hivatalának Békés Megyei Irodája: Cím: 5600 Békéscsaba, Luther utca 3. 6.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-dunántúli Területi Hivatala Cím: 7623 Pécs, Nagy Lajos király útja 3. Illetékességi területe: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye 6.2.1. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-dunántúli Területi Hivatalának Somogy Megyei Irodája: Cím: 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6.2.2 Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-dunántúli Területi Hivatalának Tolna Megyei Irodája: Cím: 7100 Szekszárd, Szent István tér 19–21. 6.3. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-alföldi Területi Hivatala Cím: 4026 Debrecen, Darabos utca 9–11. Illetékességi területe: Hajdú-Bihar megye; Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye


6.4.

6.5.

6.6.

6.7.

•

2011. évi 30. szám

5769

6.3.1. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-alföldi Területi Hivatalának Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája Cím: 5000 Szolnok, Mikszáth Kálmán utca 3–5. 6.3.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-alföldi Területi Hivatalának Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Irodája 4400 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-magyarországi Területi Hivatala Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezsõ utca 9. Illetékességi területe: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye 6.4.1. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-magyarországi Területi Hivatalának Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Irodája Cím: 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. 6.4.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-magyarországi Területi Hivatalának Heves Megyei Irodája Cím: 3300 Eger, Klapka utca 1. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közép-dunántúli Területi Hivatala Cím: 8000 Székesfehérvár, József Attila utca 42. Illetékességi területe: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye 6.5.1. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közép-dunántúli Területi Hivatalának Veszprém Megyei Irodája: Cím: 8200 Veszprém, Óváry Ferenc utca 7. 6.5.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közép-dunántúli Területi Hivatalának Komárom-Esztergom Megyei Irodája: Cím: 2800 Tatabánya I., Népház utca 12. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Fõvárosi és Pest Megyei Területi Hivatala Cím: 1139 Budapest, Teve utca 1/A–C Illetékességi területe: Budapest fõváros, Pest megye Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatala Cím: 9700 Szombathely, Szily János u. 30. Illetékességi területe: Gyõr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye 6.7.1. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatalának Gyõr-Moson-Sopron Megyei Irodája Cím: 9023 Gyõr, Szabolcska Mihály utca 1/A 6.7.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatalának Zala Megyei Irodája Cím: 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 9–11.

7. Alapító szerve: Magyar Köztársaság Országgyûlése 8. Létrehozásáról szóló jogszabály: A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény Mûködését meghatározó jogszabály: Az egészségbiztosítási szervekrõl szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. Közfeladata: illetékességi körében ellátja az állami társadalombiztosítási rendszer mûködtetésének feladatait. 10. Irányító szervének elnevezése: Nemzeti Erõforrás Minisztérium 11. Irányító szervének székhelye:1055 Budapest, Szalay u. 10–14. 12. Tevékenységeinek tevékenységi körök szerinti (TEÁOR) besorolása: TEÁOR: Kötelezõ társadalombiztosítás 8430 Szakágazati besorolás: 843020 Egészségbiztosítás szakigazgatása Alaptevékenységek 2010. január 1-jétõl érvényes szakfeladatrendi besorolása: 843031 Egészségbiztosítási szolgáltatások központi igazgatása 843041 Egészségbiztosítási pénzbeli betegségi ellátások finanszírozása 843042 Egészségbiztosítási pénzbeli anyasági ellátások finanszírozása 843043 Egészségbiztosítási egyéb pénzbeli ellátások finanszírozása

5770


•

2011. évi 30. szám

843044 Gyógyító-megelõzõ ellátások finanszírozása 843045 Gyógyszertámogatás finanszírozása 843046 Gyógyászatisegédeszköz-támogatás finanszírozása 843047 Egyéb természetbeni ellátások nyújtásának finanszírozása 843048 Egyéb egészségbiztosítási ellátáshoz kapcsolódó kiadások finanszírozása

II. Az OEP alaptevékenysége, feladatai 1. Az OEP ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében a) végzi az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) kezelését – ideértve a finanszírozást és az ártámogatás-elszámolást, a nyilvántartások vezetését, a pénzügyi elszámolásokat és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat, b) részt vesz az E. Alap költségvetésének tervezésében és a zárszámadás elkészítésében, c) ellátja az E. Alap részletes elõirányzatainak megállapításával kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat, d) szerzõdést köt da) az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására, db) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására, gyógyászati ellátás nyújtására és az ehhez kapcsolódó ártámogatás elszámolására, folyósítására, dc) a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történõ rendelésére, dd) az orvossal gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történõ rendelésére, de) az orvossal egészségügyi szakellátás igénybevételéhez szükséges beutalásra, e) ellenõrzi a d) pont szerinti szerzõdések teljesítését, f) lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások, az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat, g) vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülõ gyógyszerekrõl, gyógyászati segédeszközökrõl, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást és biztosítja az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában a feladatellátásukhoz szükséges adatokat, h) lefolytatja a jogszabályokban elõírt egyedi engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat, i) végzi a nem az egészségbiztosítás keretében igénybe vehetõ ellátásokkal kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat, j) ellátja a megtérítési eljárásokkal kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat, k) feladatkörében közremûködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerzõdések elõkészítésében, gondoskodik azok biztosítási kötelezettséggel és egészségbiztosítással kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról, kapcsolatot tart a kijelölt illetékes teherviselõvel, illetve szervekkel, összekötõ szervként és illetékes intézményként hajtja végre az európai uniós tagságból adódó, valamint az európai közösségi rendeletek által elõírt feladatokat; továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában, ellátja a hatáskörébe tartozó nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggõ feladatokat, l) Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ) képez, m) vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat és ezzel kapcsolatban ellátja az adatvédelmi feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek egészségbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelése és adatszolgáltatása vonatkozásában, illetve közremûködik az e szervek feletti törvényességi és szakszerûségi ellenõrzésben, n) a nyilvántartással összefüggésben különösen ellátja na) a TAJ-jal rendelkezõ személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, a TAJ igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával, nb) a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával,


•

2011. évi 30. szám

5771

nc) az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában, illetve közremûködik az e szervek fölötti törvényességi, szakszerûségi és hatékonysági ellenõrzésben a közhiteles jogviszony nyilvántartás biztosítása érdekében, o) az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervekkel közösen gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról és az igényérvényesítést segítõ szolgáltatások fejlesztésérõl, p) gondoskodik az egészségbiztosítási ágazat vezetõinek és ügyintézõinek képzésérõl, továbbképzésérõl és vizsgáztatásáról, ideértve az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek és az egészségbiztosítási kifizetõhelyek ügyintézõinek képzését is, q) ellátja – egészségbiztosítási feladataival összefüggésben – a kormányhivatalok mint foglalkoztatók és mint kifizetõhelyek felügyeletét, r) véleményezi a kötelezõ egészségbiztosítással kapcsolatos jogszabályok tervezetét, valamint javaslatot tesz ezen jogszabályok módosítására, új jogszabály megalkotására, s) a külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja és mûködteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és az egészségbiztosító belsõ ellenõrzési rendszerét, t) irányítja, mûködteti és fejleszti az egészségbiztosítás feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyûjtésérõl, valamint azok szükség szerinti részletezettségû közzétételérõl, ennek körében felügyeli az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek statisztikai tevékenységét, u) részt vesz az egészségbiztosítást érintõ folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában, v) a kormányhivatalokkal közösen, külön feladatmegosztási megállapodás alapján ellátja az E. Alap ellátási és mûködési vagyonával – ideértve a vagyongazdálkodással, ezen belül a nyilvántartással, üzemeltetéssel, felújítással, beruházással, beszerzéssel, szerzõdéskötéssel – kapcsolatos feladatokat, w) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal. 2. Az OEP – az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában – irányítja, felügyeli, szervezi és ellenõrzi a) az E. Alapra vonatkozó gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását, ehhez kapcsolódóan megállapítja az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek E. Alappal kapcsolatos feladatai ellátásához kötõdõ rendszeres és eseti adatszolgáltatások rendjét, teljesítésének határidõit, tartalmi és formai követelményeit. b) az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz, az utazási költség és a külföldön felmerült gyógykezelés, valamint az ezzel összefüggõ utazás költségének megállapítását és folyósítását (kifizetését). 3. Az OEP a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedõ illetékességgel látja el. Az OEP területi hivatalai útján, az I.6. pont szerinti illetékességgel látja el a II. 1. pont d), e) és j) alpontjaiban valamint a Szervezeti és Mûködési Szabályzatában meghatározott egyes feladatokat.

III. Az OEP gazdálkodási jogköre 1. Az OEP önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. Az OEP költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni. 2. Az OEP az alaptevékenységeinek teljes körû ellátása mellett, a szabad kapacitásainak kihasználásával vállalkozói tevékenységet végez. Az OEP vállalkozási tevékenységei, szakfeladatrendi besorolással: Üdülõi szálláshely-szolgáltatás Folyóirat, idõszaki kiadvány kiadása Statisztikai tevékenység

5772


•

2011. évi 30. szám

Szakképesítés megszerzésére felkészítõ nappali rendszerû szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás A vállalkozási tevékenység az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti, az ebbõl származó bevételek az éves mûködési költségvetés eredeti kiadási fõösszegének 5%-át nem haladhatják meg. 3. A vonatkozó jogszabályok szerint az OEP gazdálkodószervezetet alapíthat, abban tagsági jogviszonyt létesíthet, illetve részesedést szerezhet. Az ellátási vagyonhoz tartozó, járuléktartozás fejében megszerzett gazdasági társaságokban részesedéssel rendelkezik. 4. Az OEP-nél mint önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szervnél a gazdasági szervezet felépítését és feladatait a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ), továbbá a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó kormánytisztviselõk feladatkörének, munkakörének meghatározását az OEP megfelelõ szervezeti egységeinek ügyrendje és azok mellékletei, valamint a munkaköri leírások tartalmazzák.

IV. Az OEP vezetõjének kinevezési rendje 1. Az OEP-et a nemzeti erõforrás miniszter irányítja. 2. Az OEP-et a fõigazgató vezeti. A fõigazgatót a nemzeti erõforrás miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a nemzeti erõforrás miniszter gyakorolja. 3. A fõigazgató-helyettesek kinevezése, valamint velük kapcsolatban az egyéb munkáltatói jogkörök gyakorlása az egészségbiztosítási szervekrõl szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint történik.

V. Az OEP-nél foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése 1. állami vezetõk: a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján; 2. kormánytisztviselõk, kormányzati ügykezelõk: a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján; 3. munkavállalók: a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény alapján kerülnek foglalkoztatásra.

VI. Az OEP képviselete 1. Az OEP-et mint jogi személyt a fõigazgató távollétében, teljes jogkörrel az egészségügyi fõigazgató-helyettes képviseli. 2. Az OEP-et mint jogi személyt átruházott hatáskörben a felügyeleti rend szerint a fõigazgató-helyettesek is képviselhetik. 3. Az OEP jogi képviseletét a Jogi Fõosztály látja el.


•

5773

2011. évi 30. szám

VII. Az OEP szervezeti felépítése és mûködési rendje 1. Az OEP szervezetét SZMSZ határozza meg, melyet a nemzeti erõforrás miniszter normatív utasításban ad ki. 2. Az OEP fõigazgatója normatív utasításban határozza meg az OEP és az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek feladatellátása során követendõ belsõ eljárási (ügyviteli) rendet, és gondoskodik az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek egységes jogalkalmazási gyakorlatának biztosításáról.

VIII. Záró rendelkezések 1. Az OEP a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár 2010. december 31-i megszüntetésérõl szóló, 26623-1/2010-0004JKF számú Átalakító okirat 5.4. pontjában foglaltak szerint a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (6726 Szeged, Bal fasor 17–21.) jogutódjának tekintendõ. 2. Az OEP a Dél-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár 2010. december 31-i megszüntetésérõl szóló, 26623-2/2010-0004JKF számú Átalakító okirat 5.4. pontjában foglaltak szerint a Dél-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (7623 Pécs, Nagy Lajos király útja 3.) jogutódjának tekintendõ. 3. Az OEP az Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár 2010. december 31-i megszüntetésérõl szóló, 26623-3/2010-0004JKF számú Átalakító okirat 5.4. pontjában foglaltak szerint az Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (5000 Szolnok, Mikszáth Kálmán utca 3–5.) jogutódjának tekintendõ. 4. Az OEP az Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár 2010. december 31-i megszüntetésérõl szóló, 26623-4/2010-0004JKF számú Átalakító okirat 5.4. pontjában foglaltak szerint az Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (3530 Miskolc, Mindszent tér 3.) jogutódjának tekintendõ. 5. Az OEP a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár 2010. december 31-i megszüntetésérõl szóló, 26623-5/2010-0004JKF számú Átalakító okirat 5.2. pontjában foglaltak szerint a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Teve utca 1/A–C) jogutódjának tekintendõ. 6. Az OEP a Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár 2010. december 31-i megszüntetésérõl szóló, 26623-6/2010-0004JKF számú Átalakító okirat 5.4. pontjában foglaltak szerint a Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (8200 Veszprém, Óváry Ferenc utca 7.) jogutódjának tekintendõ. 7. Az OEP a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár 2010. december 31-i megszüntetésérõl szóló, 26623-7/2010-0004JKF számú Átalakító okirat 5.4. pontjában foglaltak szerint a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (9700 Szombathely, Szily János u. 30.) jogutódjának tekintendõ. 8. Jelen Alapító Okirat a törzskönyvi nyilvántartásba vétel napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg az OEP 2010. november 2-án kelt, 16274-40/2010-0004JKF számú egységes szerkezetû Alapító Okirata hatályátát veszti.

Budapest, 2011. február 16.

Szám: 90-5/2011-JOGI Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erõforrás miniszter

5774


•

2011. évi 30. szám

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Alapító Okirata egységes szerkezetben Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88–90. §-aiban foglaltak végrehajtására, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva az alábbi Alapító Okiratot adom ki: 1. A költségvetési szerv: a) Neve: Országos Egészségfejlesztési Intézet Rövidített név: OEFI b) Székhelye: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. c) Alapító szerv neve, székhelye: Nemzeti Erõforrás Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. d) Irányító szerv neve, székhelye: Nemzeti Erõforrás Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. e) Középirányító szerv: Országos Tisztifõorvosi Hivatal, 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. f) Elõzmény: Létrehozásáról szóló jogszabály: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet. Mûködését meghatározó jogszabály: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. 2. A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: Az OEFI önállóan mûködõ költségvetési szerv. Az OEFI pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által jóváhagyott megállapodás szerint az Országos Tisztifõorvosi Hivatal látja el. 3. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegõrzési) tevékenység, illetve részvétel a lakosságot érintõ és a megelõzést szolgáló programok kidolgozásában és végrehajtásában az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény alapján, valamint a lakosság egészségi állapota tekintetében egészségmonitorozási, nem fertõzõ epidemiológiai tevékenység végzése. Az OEFI mûködteti továbbá a Ritka Betegségek Központját, az Országos Addiktológiai Centrumot, valamint vezeti a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását. 4. Alaptevékenysége: Államháztartási szakágazatrend szerinti besorolása: 869000 Egyéb humán egészségügyi ellátás Államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 842149 M.n.s. tevékenységek nemzetközi fejlesztési együttmûködés keretében 749031 Módszertani szakirányítás 842151 Nemzetközi tudományos együttmûködés 842160 Nemzetközi szervezetekben való részvétel 841173 Statisztikai tevékenység 855935 Szakmai továbbképzések 869011 Hatósági eljárás érdekében vagy más, jogszabályban elõírt okból kötelezõen végzett egészségügyi szakértõi tevékenység 869044 Nem fertõzõ megbetegedések megelõzése 869049 Egyéb betegségmegelõzés, népegészségügyi ellátás 890114 A hátrányos helyzetû gyerekek, fiatalok és családok életminõségét javító programok 890303 Civil szféra megerõsítését segítõ egyéb tevékenységek 890302 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása


•

5775

2011. évi 30. szám

5. Mûködési köre: Feladatkörében eljárva mûködési köre országos, figyelemmel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltakra. 6. Vállalkozási tevékenysége: 581400 Folyóirat, idõszaki kiadvány kiadása 581100 Könyvkiadás 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 581100 Könyvkiadás (alaptevékenységhez nem kapcsolódó anyagok megjelenítése) 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (alaptevékenységhez nem kapcsolódó szakmai megjelenések) 855937 M.n.s. egyéb felnõttoktatás 7. A vállalkozási tevékenységek arányainak felsõ határa a költségvetési szerv kiadásában: A vállalkozási tevékenység mértéke nem haladhatja meg az OEFI éves összes kiadásteljesítésének 25,0%-át. 8. A költségvetési szerv vezetõjének kinevezési, megbízási és választási rendje: Az OEFI vezetõjét – nyilvános pályázat alapján – az országos tiszti fõorvos nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat. 9. Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Az OEFI a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján közalkalmazottakat foglalkoztat. 10. Záró rendelkezések: a) Az Alapító Okiratban foglaltakat az OEFI Szervezeti és Mûködési Szabályzatában kell részletezni, melyet az OEFI vezetõje az Alapító Okirat kiadásától számított hatvan napon belül köteles irányító szervéhez jóváhagyásra felterjeszteni. b) A Szervezeti és Mûködési Szabályzat az irányító szerv jóváhagyásával lép hatályba. c) A Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosítására az a)–b) pontban foglaltak az irányadók. d) Jelen Alapító Okirat a törzskönyvi nyilvántartásba történõ bejegyzés napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 2010. november 2-án kelt, 16274-10/2010-0004JKF számú egységes szerkezetû Alapító Okirat hatályát veszti.


Iktatószám: 10774-2/2011-JOGI Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erõforrás miniszter

5776


•

2011. évi 30. szám

Az Országos Epidemiológiai Központ Alapító Okirata egységes szerkezetben Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88–90. §-aiban foglaltak végrehajtására, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva az alábbi Alapító Okiratot adom ki: 1. A költségvetési szerv a) Neve: Országos Epidemiológiai Központ Rövidített név: OEK Idegen nyelvû elnevezés: National Center for Epidemiology b) Székhelye: 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. Telephelye: 1097 Budapest, Gyáli út 3/A 1121 Budapest, Pihenõ út 1. 7100 Szekszárd, Arany János utca 23–25. c) Alapító szerv neve, székhelye: Nemzeti Erõforrás Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. d) Irányító szerv neve, székhelye: Nemzeti Erõforrás Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. e) Középirányító szerv: Országos Tisztifõorvosi Hivatal, 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. f) Elõzmény: Létrehozásáról szóló jogszabály: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet. Mûködését meghatározó jogszabály: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. 2. A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: Az OEK önállóan mûködõ költségvetési szerv. Az OEK pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által jóváhagyott megállapodás szerint az Országos Tisztifõorvosi Hivatal látja el. 3. Jogszabályban meghatározott közfeladata Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyûjtõ és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelet, az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyûjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet, az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet, a fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján: Az OEK a fertõzõ betegségek epidemiológiájával, járványügyi és klinikai mikrobiológiai vizsgálatokkal, valamint az immunbiológiai készítmények és diagnosztikumok ellenõrzésével foglalkozó országos intézet, mely az ország egész területén szakterülete vonatkozásában szakmai-módszertani, irányítási, minõség-ellenõrzési, kutatási, képzési, továbbképzési, járványügyi adatgyûjtési és elemzési tevékenységet folytat. Az OEK referencia, regionális, járványügyi és BSL 3-4 laboratóriumokat mûködtet, bioterrorizmusra alkalmas veszélyes kórokozók mintavételezését, járványügyi mikrobiológiai vizsgálatát végzi, nemzeti törzsbankot, valamint tipizáló, referencia savóbankot tart fenn és mindezen tevékenységét nemzetközi szervezetekben, munkacsoportokban, valamint az ECDC-ben képviselve végzi. Mûködteti a Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontot, valamint a Reitox hálózat tagjaként a Nemzeti Drog Fókuszpontot. 4. Alaptevékenysége Államháztartási szakágazatrend szerinti besorolása: 869000 Egyéb humán egészségügyi ellátás


•

5777

2011. évi 30. szám

Államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 869043 Fertõzõ megbetegedések megelõzése, járványügyi ellátás 869031 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások 869012 Humán gyógyszerkészítmények engedélyezésének, forgalmazásának hatósági feladataival összefüggõ szakértõi tevékenység 869011 Hatósági eljárás keretében vagy más, jogszabályban elõírt okból kötelezõen végzett egészségügyi szakértõi tevékenység 869049 Egyéb betegségmegelõzés, népegészségügyi ellátás 749031 Módszertani szakirányítás 721922 Orvostudományi alkalmazott kutatás 855935 Szakmai továbbképzések 842151 Nemzetközi tudományos együttmûködés 842160 Nemzetközi szervezetekben való részvétel 842451 Polgári nemzetbiztonsági tevékenység 862211 Járóbetegek gyógyító szakellátása 639990 M.n.s egyéb információs szolgáltatás 5. Mûködési köre Feladatkörében eljárva mûködési köre országos. 6. Vállalkozási tevékenysége 869039 Egyéb máshová nem sorolt kiegészítõ egészségügyi szolgáltatás 7. A vállalkozási tevékenységek arányainak felsõ határa a költségvetési szerv kiadásaiban A vállalkozási tevékenység mértéke nem haladhatja meg az OEK éves összes kiadás teljesítésének 25,0%-át. 8. A költségvetési szerv vezetõjének kinevezési, megbízási és választási rendje Az OEK vezetõjét – nyilvános pályázat alapján – az országos tiszti fõorvos nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat. 9. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölése Az OEK a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján közalkalmazottakat foglalkoztat. 10. Záró rendelkezések a) Az Alapító Okiratban foglaltakat az OEK Szervezeti és Mûködési Szabályzatában kell részletezni, melyet az OEK vezetõje az Alapító Okirat kiadásától számított hatvan napon belül köteles irányító szervéhez jóváhagyásra felterjeszteni. b) A Szervezeti és Mûködési Szabályzat az irányító szerv jóváhagyásával lép hatályba. c) A Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosítására az a)–b) pontban foglaltak az irányadók. d) Jelen Alapító Okirat a törzskönyvi nyilvántartásba történõ bejegyzés napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 2010. november 2-án kelt, 16274-9/2010-0004JKF számú egységes szerkezetû Alapító Okirat hatályát veszti.

Budapest, 2011. április 29. Iktatószám: 10774-4/2011-JOGI Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erõforrás miniszter

5778


•

2011. évi 30. szám

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Alapító Okirata egységes szerkezetben Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (2) bekezdésében, valamint 90. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak végrehajtására – figyelemmel az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. § (10) bekezdésére – a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Alapító Okiratát az alábbiak szerint adom ki. 1. A költségvetési szerv: a) Neve: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Rövidített neve: GYEMSZI Idegen nyelvû neve: National Institute for Quality- and Organizational Development in Healthcare and Medicines (angol nyelven) b) Székhelye: 1125 Budapest, Diós árok 3. c) Telephelyei: 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. 1051 Budapest, Arany János utca 6–8. 1085 Budapest, Horánszky u. 15. 1085 Budapest, Horánszky u. 24. 9400 Sopron, Damjanich u. 9. 1138 Budapest, Váci út 174. d) Alapító szerv neve, székhelye: Nemzeti Erõforrás Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. e) Irányító szerv neve, székhelye: Nemzeti Erõforrás Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. f) Elõzmény: A költségvetési szerv korábbi megnevezései: Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) Egészségügyi Minõségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) g) A költségvetési szerv jogutódja az alábbi beolvadással megszûnt szerveknek: Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), 1051 Budapest, Arany János utca 6–8. Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet (ETI), 1085 Budapest, Horánszky u. 15. Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK), 1138 Budapest, Váci út 174. h) A költségvetési szerv mûködését meghatározó jogszabály: A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézetrõl szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet. 2. A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: A GYEMSZI önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv, központi hivatal. 3. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A GYEMSZI a jogszabályokban meghatározottak szerint a következõ feladatokat látja el: 1. végzi az egészségügyi minõségfejlesztési feladatok koordinálását, szakmai irányítását, illetve dokumentálását, 2. koordinálja az egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeletet, továbbá az országos szakfelügyeleti hálózat mûködtetésével, valamint az Országos Tisztifõorvosi Hivatallal, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervekkel és a kistérségi népegészségügyi intézetekkel közremûködve – azoknak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló rendeletben foglalt feladataira figyelemmel – ellátja az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletét, 3. az egészségügyi szolgáltatók orvostechnikai, technológiai beruházásaival, az orvostechnika és technológia üzemeltetésével kapcsolatosan szakértõi tevékenységet és szakmai támogatást nyújt, 4. ellátja a gyógyszer-felügyeleti hatósági, jogszabályban meghatározott egyéb hatósági, szakhatósági és ellenõrzési tevékenységeket, módszertani és tudományos kutatóintézeti feladatokat, közremûködik a nemzetközi gyógyszer-engedélyezés és -ellenõrzés feladatainak ellátásában, 5. ellátja az egészségpolitika kialakításához és a döntés-elõkészítéshez szükséges, valamint a támogatási forrásokból megvalósuló fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, 6. kidolgozza, elõkészíti és felülvizsgálja az egészségügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, 7. az egészségügyi szakképzésekkel és vizsgáztatással összefüggésben szervezési, módszertani szakirányítási és szakmai pedagógiai feladatokat lát el,


•

2011. évi 30. szám

5779

8. ellátja az egészségügyi ágazati informatikai tevékenységet, elkészíti és folyamatosan karbantartja az ágazati informatikai stratégiát, 9. az egészségüggyel, az egészségügy finanszírozásával kapcsolatos fejlesztési, elemzési és értékelési, kutatási, szakértõi és szakmai támogatási feladatokat lát el, 10. jogszabályban foglalt feladatkörében statisztikai adatokat gyûjt és elemez, 11. a Kormány által meghatározott szakkérdésben szakértõként jár el, 12. a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történõ befogadásához igazolást ad, szakértõként közremûködik az egyedi méretre készített gyógyászati segédeszközök gyártóinak ellenõrzésében, 13. adatgyûjtést végez, országos nyilvántartást vezet, elemzést végez a gép-mûszer, energia- és épületkataszter területén, az egészségügyi szolgáltatók minõségirányítási rendszereirõl, az akkreditációs dokumentumokról, a betegek biztonságát veszélyeztetõ események adatairól, gyûjti a humán reprodukciós eljárásokkal kapcsolatos, kötelezõen nyilvánosságra hozandó eredményadatokat, 14. végzi az egészségügyi minõségfejlesztési feladatok koordinálását, szakmai irányítását, dokumentálását, a gyûjtött adatokból indikátorfejlesztést végez, és javaslatot tesz szakmai standardokra, 15. szervezi és koordinálja a kiemelt egészségügyi területek klinikai auditját, az egészségügyi szolgáltatások és szolgáltatók szakmaspecifikus akkreditációját, fejlesztések során az akkreditációs standardokra vonatkozóan javaslatot tesz, 16. végzi az egészségügyi beruházásokkal kapcsolatos pályázatok minõségellenõrzését, 17. országos szakkönyvtári feladatokat lát el, 18. ágazati statisztikai adatszolgáltatás alapján adatok felvesz, feldolgoz, tárol, átad, közzétesz, 19. részt vesz a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadása szempontjairól és a befogadás vagy támogatás megváltoztatásáról szóló eljárásban, 20. az egészségügyi közgazdaság- és rendszertudományok területén értékel, elemzéseket végez, elõrejelzéseket készít, kutatási tevékenységet folytat, 21. egészségügyi informatikai és információpolitikai ágazati feladatokat lát el, 22. felnõttképzési tevékenységet folytat, iskolarendszeren kívüli egészségügyi szakképzéseket és azok vizsgáit szervezi, továbbképzéseket folytat, 23. támogatja, illetve koordinálja az egészségügyi szakképzések, továbbképzések fejlesztését, mûködését, az egészségügyi szakképzések területén szakmai-pedagógiai szolgáltatást nyújt, 24. mûködteti az egészségügyi szakfelügyeleti rendszert, ennek keretében ellátja az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének felügyeletét, külsõ minõségbiztosítását, a szakmai szabályok és jogszabályok érvényesülésének ellenõrzését, az egészségügyi szakfelügyeleti hálózat munkájának módszertani irányítását, koordinálását, felügyeletét, 25. a lakosság egészségi állapota tekintetében egészségmonitorozási, nem fertõzõ epidemiológiai tevékenységet végez, mûködteti az Országos Pszichiátriai Központot. 4. Alaptevékenysége: Szakágazati besorolása: 841113 Átfogó gazdasági, társadalmi tervezés, statisztikai szolgáltatás Az alaptevékenységek szakfeladatrendi besorolása: 639990 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 692000 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértõi tevékenység 702200 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 712105 Orvostechnikai eszközök, in vitro diagnosztikai mûszerek, gépek, eszközök és berendezések megfelelõségének vizsgálata és tanúsítása 712109 Egyéb, hatósági eljárás érdekében végzett mûszaki vizsgálat, elemzés 722012 Gazdaságtudományi alkalmazott kutatás 749031 Módszertani szakirányítás 749032 Minõségbiztosítási tevékenység 749033 Rendszertanúsítás 749034 Akkreditációs tevékenység 821100 Összetett adminisztratív szolgáltatás 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 829000 Egyéb kiegészítõ gazdasági tevékenység

5780


841163 841164 841166 841169 841173 841211 842151 842152 843031 853214 853224 855935 855937 869010 869011 869012 910121 910122 910123

•

2011. évi 30. szám

Pályázat- és támogatáskezelés, ellenõrzés Központosított informatikai szolgáltatások Közbeszerzési eljárás lebonyolításával összefüggõ szolgáltatások M.n.s. egyéb kiegészítõ szolgáltatások Statisztikai tevékenység Egészségügy központi igazgatása és szabályozása Nemzetközi tudományos együttmûködés Nemzetközi oktatási együttmûködés Egészségbiztosítási szolgáltatások központi igazgatása Szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakmai elméleti felnõttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakmai gyakorlati felnõttoktatás Szakmai továbbképzések M.n.s. egyéb felnõttoktatás Egészségügyi felügyelet, ellenõrzés, szakértõi tevékenység, tanácsadás Hatósági eljárás érdekében vagy más, jogszabályban elõírt okból kötelezõen végzett egészségügyi szakértõi tevékenység Humán gyógyszerkészítmények engedélyezésének, forgalmazásának hatósági feladataival összefüggõ szakértõi tevékenység Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megõrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások

5. Mûködési köre: Feladatkörében eljárva mûködési köre országos. 6. A vállalkozási tevékenységek felsõ határa a költségvetési szerv kiadásaiban: A vállalkozási tevékenységek mértéke nem haladhatja meg a GYEMSZI éves összes kiadás teljesítésének 28,0%-át. 7. A költségvetési szerv vezetõjének kinevezési rendje: A GYEMSZI fõigazgatóját a nemzeti erõforrás miniszter nevezi ki és menti fel a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján. Az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására a Nemzeti Erõforrás Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglaltak irányadók. 8. Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján: kormánytisztviselõk. A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény alapján: munkavállalók. 9. Záró rendelkezések: a) Az Alapító Okiratban foglaltakat a GYEMSZI Szervezeti és Mûködési Szabályzatában kell részletezni, melyet a fõigazgató az Alapító Okirat kiadásától számított hatvan napon belül köteles az irányító szervhez jóváhagyásra felterjeszteni. b) A Szervezeti és Mûködési Szabályzat az irányító szerv jóváhagyásával lép hatályba. c) A Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosítására az a)–b) pontokban foglaltak az irányadók. d) A jelen Alapító Okirat 2011. május 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 16274-31/2010-0004JKF számú Alapító Okirat hatályát veszti. Budapest, 2011. április 29. Iktatószám: 10774-6/2011-JOGI Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erõforrás miniszter


•

2011. évi 30. szám

5781

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet beolvadással történõ megszüntetésérõl szóló Átalakító Okirat Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. § (1) és (2) bekezdése alapján – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – az Országos Gyógyszerészeti Intézet beolvadással megszüntetésre kerül 2011. április 30-án. 1. A megszûnõ költségvetési szerv: 1.1. Neve: Országos Gyógyszerészeti Intézet rövidített név: OGYI idegen nyelvû elnevezés: angolul: National Institute of Pharmacy németül: Staatliches Institut der Pharmazie franciául: Institut National de Pharmacie 1.2. székhelye: 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. 1.3. alapításának dátuma: 1962. 1.4. létrehozásáról rendelkezõ jogszabály: az Országos Gyógyszerészeti Intézetrõl szóló 2/1962. (III. 22.) EüM rendelet 1.5. Mûködési köre: országos 1.6. Irányító szerve: Nemzeti Erõforrás Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. 1.7. A költségvetési szerv besorolása a gazdálkodási jogkör gyakorlása alapján: önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv 2. A költségvetési szerv megszûnésének idõpontja: 2011. április 30. 3. A költségvetési szerv megszüntetésérõl rendelkezõ jogszabály, a megszûnés oka és módja: A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézetrõl szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet 2011. május 1. napjával, a 4. § (1) bekezdése alapján az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetnek, az Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézetnek, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, valamint az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak az Egészségügyi Minõségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe történõ beolvadásával, és ezzel egyidejûleg az Egészségügyi Minõségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet névmódosulásával jön létre. 4. A megszüntetett költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata, a közfeladat ellátásának jövõbeni módja: 4.1. Az OGYI közfeladatai: Az OGYI az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján a) gyógyszerészeti államigazgatási szerv, továbbá jogszabályban foglalt feladatkörében hatósági, szakhatósági és szakértõi tevékenységet ellátó államigazgatási szerv, amely annak érdekében fejti ki tevékenységét, hogy a rászorulók biztonságos, hatásos, az elõírásoknak megfelelõ minõségû gyógyszerekhez jussanak, b) a fentiek biztosítására, illetõleg érvényre juttatására a hatósági gyógyszerellenõrzés országos szerve és egyben módszertani és tudományos kutató intézet, c) közremûködik a nemzetközi gyógyszer-engedélyezés és -ellenõrzés feladatainak ellátásában. 4.2. Közfeladatait a beolvadást követõen az 5. pontban megjelölt költségvetési szerv látja el. 5. Az átvevõ költségvetési szerv: Neve: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Rövidített neve: GYEMSZI Székhelye: 1125 Budapest, Diós árok 3. 6. A költségvetési szerv jogutódlása: 6.1. A GYEMSZI az OGYI általános jogutódjaként mûködik a beolvadást követõen. 6.2. Az OGYI vagyona feletti jogok és kötelezettségek tekintetében a jogutód a GYEMSZI.

5782


•

2011. évi 30. szám

6.3. A megszüntetésre kerülõ Országos Gyógyszerészeti Intézet költségvetési elõirányzatai feletti rendelkezési jog a jogutódhoz kerül, melyet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján a központi költségvetés XX. Nemzeti Erõforrás Minisztérium fejezetének 10. Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézete címen belül a megszüntetés napjával az irányító szerv hajt végre. 6.4. Az OGYI szerzõdései, jogosultságai és kötelezettségei, jogi eljárásai, valamint a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint kimutatott kötelezettségei és követelései – beleértve a folyamatban lévõ valamennyi ügyben keletkezett jogokat és kötelezettségeket – tekintetében a GYEMSZI lép a megszüntetésre kerülõ OGYI helyébe. 6.5. Az OGYI megszüntetésekor fennálló valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásai egyaránt a GYEMSZI-t terhelik. 6.6. A megszûnõ költségvetési szerv közalkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya – a munkáltatói jogutódlás szabályainak megfelelõen – 2011. május 1-jével a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján kormány-tisztviselõi jogviszonnyá vagy a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény alapján munkaviszonnyá alakul át.


Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet beolvadással történõ megszüntetésérõl szóló Átalakító Okirat Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. § (1) és (2) bekezdése alapján – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet beolvadással megszüntetésre kerül 2011. április 30-án. 1. A megszûnõ költségvetési szerv: 1.1. Neve: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet rövidített név: ESKI idegen nyelvû elnevezés: angol: National Institute for Strategic Health Research német: Nationales Strategisches Forschunsinstitut für Gesundheitswesen 1.2. székhelye: 1051 Budapest, Arany János u. 6–8. 1.3. alapításának dátuma: 1949. 1.4. létrehozásáról rendelkezõ jogszabály: 4118/1949. (VI. 29.) Korm. rendelet az Országos Dokumentációs Központ létesítése és szakmai dokumentációs központok szervezése tárgyában 1.5. Mûködési köre: országos 1.6. Irányító szerve: Nemzeti Erõforrás Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. 1.7. A költségvetési szerv besorolása a gazdálkodási jogkör gyakorlása alapján: önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv 2. A költségvetési szerv megszûnésének idõpontja: 2011. április 30. 3. A költségvetési szerv megszüntetésérõl rendelkezõ jogszabály, a megszûnés oka és módja: A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézetrõl szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet 2011. május 1. napjával, a 4. § (1) bekezdése alapján az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetnek, az Egészségügyi Szakképzõ és


•

5783

2011. évi 30. szám

Továbbképzõ Intézetnek, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, valamint az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak az Egészségügyi Minõségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe történõ beolvadásával, és ezzel egyidejûleg az Egészségügyi Minõségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet névmódosulásával jön létre. 4. A megszüntetett költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata, a közfeladat ellátásának jövõbeni módja: 4.1. Az ESKI közfeladatai: a) A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény alapján országos szakkönyvtári feladatok ellátása. b) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény felhatalmazása szerint végzett ágazati statisztikai adatszolgáltatás alapján adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, közzététele. c) Részvétel az egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról, a támogatás mértékérõl, alapjáról – normál eljárás esetén történõ eljárásban való részvétel – a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló eljárásban. d) Egészségügyi közgazdaság- és rendszertudományok területén értékelés, elemzés, elõrejelzés, kutatás. e) Egészségügyi informatika és információpolitika ágazati feladatai. 4.2. Közfeladatait a beolvadást követõen az 5. pontban megjelölt költségvetési szerv látja el. 5. Az átvevõ költségvetési szerv: Neve: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Rövidített neve: GYEMSZI Székhelye: 1125 Budapest, Diós árok 3. 6. A költségvetési szerv jogutódlása: 6.1. A GYEMSZI az ESKI általános jogutódjaként mûködik a beolvadást követõen. 6.2. Az ESKI vagyona feletti jogok és kötelezettségek tekintetében a jogutód a GYEMSZI. 6.3. A megszüntetésre kerülõ ESKI költségvetési elõirányzatai feletti rendelkezési jog a jogutódhoz kerül, amelyeket az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján a központi költségvetés XX. Nemzeti Erõforrás Minisztérium fejezetének 18. Szak- és továbbképzõ intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok, kutatóintézetek címrõl – a fejezetet irányító szerv hatáskörében – a megszüntetés napjával történõ átcsoportosítás után ugyanezen fejezet 10. Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézetei foglal magában. 6.4. Az ESKI szerzõdései, jogosultságai és kötelezettségei, jogi eljárásai, valamint a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint kimutatott kötelezettségei és követelései – beleértve a folyamatban lévõ valamennyi ügyben keletkezett jogokat és kötelezettségeket – tekintetében a GYEMSZI lép a megszüntetésre kerülõ ESKI helyébe. 6.5. Az ESKI megszüntetésekor fennálló valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásai egyaránt a GYEMSZI-t terhelik. 6.6. A megszûnõ költségvetési szerv közalkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya – a munkáltatói jogutódlás szabályainak megfelelõen – 2011. május 1-jével a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján kormány-tisztviselõi jogviszonnyá vagy a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény alapján munkaviszonnyá alakul át.


5784


•

2011. évi 30. szám

Az Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet beolvadással történõ megszüntetésérõl szóló Átalakító Okirat Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. § (1) és (2) bekezdése alapján – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – az Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet beolvadással megszüntetésre kerül 2011. április 30-án. 1. A megszûnõ költségvetési szerv: 1.1. Neve: Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet rövidített név: ETI idegen nyelvû elnevezés: angol: Institute for Basic and Continuing Education of Health Workers 1.2. székhelye: 1085 Budapest, Horánszky u. 15. telephelyei: 1085 Budapest, Horánszky u. 24. 9400 Sopron, Damjanich u. 9. 1.3. alapításának dátuma: 1962. 1.4. létrehozásáról rendelkezõ jogszabály: 12/1962. (EüK 7.) EüM utasítás 1.5. Mûködési köre: országos 1.6. Irányító szerve: Nemzeti Erõforrás Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. 1.7. A költségvetési szerv besorolása a gazdálkodási jogkör gyakorlása alapján: önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv 2. A költségvetési szerv megszûnésének idõpontja: 2011. április 30. 3. A költségvetési szerv megszüntetésérõl rendelkezõ jogszabály, a megszûnés oka és módja: A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézetrõl szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet 2011. május 1. napjával, a 4. § (1) bekezdése alapján az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetnek, az Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézetnek, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, valamint az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak az Egészségügyi Minõségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe történõ beolvadásával, és ezzel egyidejûleg az Egészségügyi Minõségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet névmódosulásával jön létre. 4. A megszüntetett költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata, a közfeladat ellátásának jövõbeni módja: 4.1. Az ETI közfeladatai: Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 28/1998. (VI. 17.) NM rendelet alapján a) Felnõttképzõ intézményként, iskolarendszeren kívüli egészségügyi szakképzéseket, továbbképzéseket folytat, vizsgát szervez. b) Támogatja, illetve koordinálja az egészségügyi szakképzések, továbbképzések fejlesztését, mûködését. c) Az egészségügyi szakképzések területén szakmai-pedagógiai szolgáltatást nyújt. 4.2. Közfeladatait a beolvadást követõen az 5. pontban megjelölt költségvetési szerv látja el. 5. Az átvevõ költségvetési szerv: Neve: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Rövidített neve: GYEMSZI Székhelye: 1125 Budapest, Diós árok 3. 6. A költségvetési szerv jogutódlása: 6.1. A GYEMSZI az ETI általános jogutódjaként mûködik a beolvadást követõen. 6.2. Az ETI vagyona feletti jogok és kötelezettségek tekintetében a jogutód a GYEMSZI. 6.3. A megszüntetésre kerülõ Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet költségvetési elõirányzatai feletti rendelkezési jog a jogutódhoz kerül, amelyeket az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján a központi költségvetés XX. Nemzeti Erõforrás Minisztérium fejezetének


•

5785

2011. évi 30. szám

18. Szak- és továbbképzõ intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok, kutatóintézetek címrõl – a fejezetet irányító szerv hatáskörében – a megszüntetés napjával történõ átcsoportosítás után ugyanezen fejezet 10. Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézetei foglal magában. 6.4. Az ETI szerzõdései, jogosultságai és kötelezettségei, jogi eljárásai, valamint a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint kimutatott kötelezettségei és követelései – beleértve a folyamatban lévõ valamennyi ügyben keletkezett jogokat és kötelezettségeket – tekintetében a GYEMSZI lép a megszüntetésre kerülõ ETI helyébe. 6.5. Az ETI megszüntetésekor fennálló valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásai egyaránt a GYEMSZI-t terhelik. 6.6. A megszûnõ költségvetési szerv közalkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya – a munkáltatói jogutódlás szabályainak megfelelõen – 2011. május 1-jével a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján kormány-tisztviselõi jogviszonnyá vagy a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény alapján munkaviszonnyá alakul át.


Az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ beolvadással történõ megszüntetésérõl szóló Átalakító Okirat Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. § (1) és (2) bekezdése alapján – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ beolvadással megszüntetésre kerül 2011. április 30-án. 1. A megszûnõ költségvetési szerv: 1.1. Neve: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ rövidített név: OSZMK 1.2. székhelye: 1138 Budapest, Váci út 174. 1.3. Létrehozásáról szóló jogszabály: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet. Mûködését meghatározó jogszabály: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1.4. Mûködési köre: országos 1.5. Irányító szerve: Nemzeti Erõforrás Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. 1.6. A költségvetési szerv besorolása a gazdálkodási jogkör gyakorlása alapján: Az OSZMK önállóan mûködõ költségvetési szerv. Az OSZMK pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által jóváhagyott megállapodás szerint az Országos Tisztifõorvosi Hivatal látja el. 2. A költségvetési szerv megszûnésének idõpontja: 2011. április 30. 3. A költségvetési szerv megszüntetésérõl rendelkezõ jogszabály, a megszûnés oka és módja: A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézetrõl szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet 2011. május 1. napjával, a 4. § (1) bekezdése alapján az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetnek, az Egészségügyi Szakképzõ és

5786


•

2011. évi 30. szám

Továbbképzõ Intézetnek, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, valamint az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak az Egészségügyi Minõségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe történõ beolvadásával, és ezzel egyidejûleg az Egészségügyi Minõségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet névmódosulásával jön létre. 4. A megszüntetett költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata, a közfeladat ellátásának jövõbeni módja: 4.1. Az OSZMK közfeladatai: a) A Nemzeti Erõforrás Minisztériumnak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keretében mûködõ, országos intézetként kialakított, a szakfelügyeleti rendszer állami feladatainak végrehajtásáért felelõs alapintézménye, melynek feladata: az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének felügyelete, külsõ minõségbiztosítása, a szakmai szabályok és jogszabályok érvényesülésének ellenõrzése, az egészségügyi szakfelügyeleti hálózat munkájának módszertani irányítása, koordinálása, felügyelete. Az OSZMK mûködteti az Országos Pszichiátriai Központot. b) Az OSZMK közfeladata továbbá a lakosság egészségi állapota tekintetében egészségmonitorozási, nem fertõzõ epidemiológiai tevékenység végzése. Az OSZMK mûködteti továbbá a Ritka Betegségek Központját, az Országos Addiktológiai Centrumot, valamint vezeti a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását. 4.2. Közfeladatait a beolvadást követõen a) a 4.1. a) pontban meghatározott közfeladat tekintetében az 5. pontban megjelölt költségvetési szerv, b) a 4.1. b) pontban meghatározott közfeladat tekintetében az Országos Egészségfejlesztési Intézet látja el. 5. Az átvevõ költségvetési szerv: Neve: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Rövidített neve: GYEMSZI Székhelye: 1125 Budapest, Diós árok 3. 6. A költségvetési szerv jogutódlása: 6.1. A GYEMSZI az OSZMK általános jogutódjaként mûködik a beolvadást követõen. 6.2. Az OSZMK vagyona feletti jogok és kötelezettségek tekintetében a jogutód a GYEMSZI. 6.3. A megszüntetésre kerülõ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ költségvetési elõirányzatai feletti rendelkezési jog a jogutódhoz kerül, amelyeket az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján a központi költségvetés XX. Nemzeti Erõforrás Minisztérium fejezetének 16. Országos Tisztifõorvosi Hivatal és intézményei címrõl – a fejezetet irányító szerv hatáskörében – a megszüntetés napjával történõ átcsoportosítás után ugyanezen fejezet 10. Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézetei cím foglal magában. 6.4. Az OSZMK szerzõdései, jogosultságai és kötelezettségei, jogi eljárásai, valamint a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint kimutatott kötelezettségei és követelései – beleértve a folyamatban lévõ valamennyi ügyben keletkezett jogokat és kötelezettségeket – tekintetében a GYEMSZI lép a megszüntetésre kerülõ OSZMK helyébe. 6.5. Az OSZMK megszüntetésekor fennálló valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásai egyaránt a GYEMSZI-t terhelik. 6.6. A megszûnõ költségvetési szerv közalkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya – a munkáltatói jogutódlás szabályainak megfelelõen – 2011. május 1-jével a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján kormány-tisztviselõi jogviszonnyá vagy a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény alapján munkaviszonnyá alakul át. Budapest, 2011. április 29. Iktatószám: 10774-10/2011-JOGI Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erõforrás miniszter


•

2011. évi 30. szám

5787

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított közalapítványok alapító okiratai A Debrecen Határok Nélkül Közalapítvány alapító okirata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata mint Alapító, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. § (1) és (2) bekezdése, a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján, közfeladat ellátásának folyamatos biztosítására jogi személyként mûködõ közalapítványt hoz létre az alábbiak szerint. 1. Az Alapító: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyûlése képviseli: Kósa Lajos polgármester címe: 4024 Debrecen, Piac u. 20. 2. A Közalapítvány neve: Debrecen Határok Nélkül Közalapítvány 3. A Közalapítvány székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 20. 4. A Közalapítvány célja: közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenységgel kapcsolatos önkormányzati feladat ellátása, Debrecen város lakossága és a Kárpát-medence különbözõ államaiban élõ magyarság iskolai, kulturális és tudományos kapcsolatrendszerének bõvítése, személyes, csoportos, ismeret-, illetve tapasztalatszerzés lehetõségeinek javítása. Az önkormányzati feladat meghatározása az alábbi jogszabályokon alapul: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzatok feladata a közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenység támogatása. A kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat kötelezõ feladata a helyi közmûvelõdési tevékenység támogatása. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4. § (3) bekezdése szerint az iskolákban gondoskodni kell az alapvetõ erkölcsi ismeretek elsajátításáról. A Közalapítvány besorolási kategóriája: kiemelkedõen közhasznú szervezet. A Közalapítvány által végzendõ kiemelkedõen közhasznú tevékenység [az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pontja alapján]: 3. tudományos tevékenység, kutatás 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 5. kulturális tevékenység 6. kulturális örökség megóvása. 5. A Közalapítvány induló vagyona: az alapító által rendelkezésre bocsátott 3 millió Ft. 5.1. A Közalapítvány céljainak megvalósítása érdekében a Közalapítvány teljes vagyona felhasználható. 5.2. A Közalapítványhoz bármely bel- és külföldi, természetes és jogi személy csatlakozhat, ha a Közalapítvány céljaival egyetért, és azt anyagilag támogatni kívánja. 5.3. Az esetleges külföldi támogatásoknak valutában történõ kezelésére külön devizaszámlát nyit és az azon lévõ, illetve oda befolyó összeget devizában is felhasználhatja. 5.4. A Közalapítvány pénzbeli, dologi és természetbeli támogatásokat, valamint ingyenes szolgáltatást is elfogadhat, elfogadásáról a Kuratórium dönt. A Közalapítvány nevében vagy javára történõ adománygyûjtés csak a Közalapítvány (Kuratórium) írásbeli meghatalmazása alapján végezhetõ. 5.5. A Közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki. 5.6. A Közalapítvány támogatást egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján nyújthat. A támogatott személyek vagy szervezetek tevékenysége a közalapítványi célokhoz kapcsolódik, azok megvalósítását segíti. 5.7. A Közalapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekbõl – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak elõre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 5.8. A Közalapítvány ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint a közalapítványi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fõ- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

5788


•

2011. évi 30. szám

5.9. A Közalapítvány vállalkozói tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Közalapítvány fõ tevékenysége. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a közalapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. 5.10. A Közalapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 6. A Közalapítvány kezelõ szerve: a Kuratórium, melynek létszáma 7 fõ 6.1. A Közalapítvány Kuratóriumának tagjai: 1. név: dr. Gáborjáni Szabó Botond, a Kuratórium elnöke lakcím: 4033 Debrecen Berzsenyi u. 115. 2. név: Puskás Tibor lakcím: 4002 Debrecen, Boros u. 17. 3. név: Somogyi Béla lakcím: 4225 Debrecen-Józsa, Rózsavölgy u. 135. 4. név: Lakatos János lakcím: 4034 Hóvirág u. 9. 5. név: dr. Papp László lakcím: 4028 Debrecen, Hadházi u. 119. sz. I/4. 6. név: dr. Sásdi András Béla lakcím:4029 Debrecen, Pereces u. 24. sz. 7. név: Ilosvai Péter lakcím: 2100 Gödöllõ, Ottlik Géza u. 23. sz. 6.2. Az Közalapítvány képviselõje: a Kuratórium elnöke 6.3. A Kuratórium tagjait Debrecen Megyei Jogú Város Közgyûlése választja az önkormányzat új közgyûlésének alakuló ülését követõ elsõ üléséig terjedõ idõtartamra. A Kuratórium tagjai indokolt esetben költségtérítésben részesülhetnek. A Kuratórium tagjai vezetõ tisztségviselõknek minõsülnek. Nem jelölhetõ ki, illetve nem hozható létre olyan kezelõ szerv (Kuratórium), amelyben az alapító(k) – közvetlenül vagy közvetve – a Közalapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat(nak) [Ptk. 74/C. § (3) bekezdés]. 6.4. A kuratóriumi tagság megszûnik: – a tag halálával, – lemondással, – a tag alapító által történõ visszahívásával, – a felkérés tartamának lejártával, – a Kuratórium visszahívásával, – a Közalapítvány megszûnésével. 6.5. A Kuratórium dönt a pénz és más alapítványi tulajdonban lévõ eszközök alapítványi célnak megfelelõ felhasználásáról, támogatások odaítélésérõl, pályázatok kiírásáról, elszámolások bekérésérõl, csatlakozások elfogadásáról. Jogköre továbbá saját mûködési rendjének kialakítása. 6.6. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, valamint évente egy alkalommal tájékoztathatja az alapító(ka)t a Közalapítvány munkájáról, különös tekintettel a közalapítványi vagyon kezelésére és felhasználására. 6.7. A Kuratóriumot az elnök vagy bármely két kuratóriumi tag írásban, együttesen hívja össze. Szabályszerûnek az összehívás akkor minõsül, ha a tagok az ülésrõl legalább nyolc nappal az ülés idõpontját megelõzõen írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat. 6.8. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium akkor határozatképes, ha a szabályszerûen összehívott ülésen a határozat meghozatalakor a kuratórium elnöke és legalább 5 tagja jelen van. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza. 6.9. A Kuratórium hatáskörébe tartozó ügyek közül az összlétszámhoz viszonyított kétharmados többség szükséges a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatának és a Kuratórium ügyrendjének megállapításához, valamint egy millió forint feletti egyedi ügyletek megkötéséhez, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzata azt elõírja.


•

2011. évi 30. szám

5789

6.10. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján – kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy – bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. A közhasznú szervezet megszûnését követõ két évig nem lehet az Közalapítvány vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Az alapító(k) a tisztségviselõk felkérésekor figyelembe veszi(k) a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 8–9. §-ában írott összeférhetetlenségi szabályokat. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 6.11. A kuratóriumi ülésekrõl minden esetben jegyzõkönyv készül, amelybõl megállapítható a Kuratórium döntéseinek tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személye név szerinti megjelöléssel. A jegyzõkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva. Az emlékeztetõt és a jegyzõkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefûzve és sorszámozva kell a Közalapítvány iratai között megõrizni. Folyamatos kezelését a Közalapítvány képviselõje látja el. A Kuratórium döntéseit a döntés idõpontját követõ két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel. 6.12. A Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Közalapítvány székhelyén – a Közalapítvány képviselõjével elõzetesen egyeztetett idõpontban – bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. 6.13. A Kuratórium a közalapítvány mûködésérõl és gazdálkodásáról évente köteles beszámolni az alapítónak. A Kuratórium köteles a közalapítvány szolgáltatásainak igénybevételi módját, a mûködés módját, a támogatási lehetõségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a mûködésérõl szóló szakmai-pénzügyi beszámolót Debrecen város honlapján nyilvánosságra hozni. 6.14. A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: – a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) megállapítása, módosítása; – a Kuratórium ügyrendjének megállapítása, módosítása; – döntés a Közalapítvány vagyonának céljaival megegyezõ felhasználásáról; – pályázatok kiírása és elbírálása; – csatlakozás és feltételhez kötött adományok elfogadása; – a Közalapítvány éves munkaterve és költségvetése, valamint az éves mérleg jóváhagyása; – minden olyan további kérdés, amelyet az alapító okirat, illetve az SZMSZ a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe utal. 7. A felügyelõbizottság 7.1. A Közalapítvány felügyelõ szerve a felügyelõbizottság, amely 3 fõbõl áll. A felügyelõbizottság tagjait az alapító kéri fel határozott, 3 éves idõtartamra. A felügyelõbizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A felügyelõbizottság tagjai vezetõ tisztségviselõknek minõsülnek. A felügyelõbizottság tagjai: 1. név: Becsky Tibor felügyelõbizottsági elnök lakcím: 4033 Debrecen, Acsádi u. 40. 2. név: dr. Papp Csaba lakcím: 4026 Debrecen, Pesti u. 49. 3. név: Lelesz Péter Lakcím: 4033 Debrecen, Ormai Norbert u. 5. 7.2. Nem lehet a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja; b) a Közalapítvánnyal – a megbízatásán kívül – más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

5790


•

2011. évi 30. szám

Nem lehet a Közalapítvány felügyelõbizottságának tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûnését megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki a közhasznú szervezet megszûnését követõ két évig. A felügyelõbizottság tagjai kötelesek tájékoztatni az alapítót és a Kuratóriumot, amennyiben más közhasznú szervezetnél vezetõ tisztségviselõi megbízatásuk keletkezik, és a megválasztást megelõzõen a jelölt is köteles arról nyilatkozni, hogy más közhasznú szervezetnél fennáll-e vezetõ tisztségviselõi megbízatása vagy sem. 7.3. A felügyelõbizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek. A felügyelõbizottság tagjai megbízásukat az alapító okirathoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. 7.4. A felügyelõbizottság ügyrendjét maga állapítja meg – amely nem lehet ellentétes az alapító okirattal –, és a szerint mûködik. A felügyelõbizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülések összehívását a felügyelõbizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap elõtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell. 7.5. A felügyelõbizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább nyolc napos idõközzel kell kitûzni. A felügyelõbizottság ülései általában nyilvánosak, üléseirõl sorszámozott jegyzõkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. 7.6. A jegyzõkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévõ tagok, meghívott személyek és a jegyzõkönyvvezetõ nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzõkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzõk számaránya megállapítható legyen. A felügyelõbizottság bármely tagja jogosult jegyzõkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzõkönyvet a felügyelõbizottság ülésén a résztvevõ tagok aláírják. 7.7. A felügyelõbizottság tagjait egyenlõ jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását ellenõrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Közalapítvány Kuratóriumától, illetve munkavállalóitól, a Közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehet. 7.8. A felügyelõbizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértõ cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszûntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé; b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel. 7.9. A Kuratóriumot a felügyelõbizottság indítványára – annak megtételétõl számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a felügyelõbizottság jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeleti szervet. 7.10. A felügyelõbizottsági tagság megszûnik: – a tag halálával, – lemondással, – az alapító által történõ visszahívással, – a felkérés idõtartamának lejártával, – a Közalapítvány megszûnésével. 8. A Közalapítvány köteles – az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg – közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalma: – számviteli beszámoló; – a költségvetési támogatás felhasználása; – a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás; – cél szerinti juttatások kimutatása; – a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától kapott támogatás mértéke;


•

5791

2011. évi 30. szám

– a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege; – közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámoló. A Közalapítvány éves beszámolójának jóváhagyása – a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejûleg– a tárgyévet követõ év 150. napjáig a Kuratórium egyhangú döntése alapján történik. 9. A Közalapítvány bankszámlája felett aláírási joggal a Kuratórium bármely két – az alapító személyével függõségi viszonyban nem álló – tagja együttesen rendelkezik, akik megfelelnek a Ptk. 74/C. § (3) bekezdésében foglaltaknak. 10. A Közalapítvány Kuratóriuma vagy annak tisztségviselõje által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott káráért a Közalapítvány felelõs. A tisztségviselõ az általa e minõségben a Közalapítványnak okozott káráért a polgári jog általános szabályai szerint felel. 11. A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyûlési képviselõi, valamint megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat. 12. Amennyiben a Közalapítvány befektetési tevékenységet végez, a Kuratórium befektetési szabályzatot készít, és azt egyhangúlag fogadja el. 13. A Közalapítvány határozatlan idõtartamra jön létre. A Közalapítvány megszûnésére a Polgári Törvénykönyv 74/E. §-ában foglalt rendelkezések az irányadóak. A bíróság a Közalapítványt – az alapító kérelmére – megszüntetheti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetve más szervezeti keretben hatékonyabban valósítható meg. A Közalapítvány esetleges megszûnése esetén a Közalapítvány vagyona – a hitelezõk kielégítése után – hozzájárulása mértékéig az alapítót illeti meg, a további fennmaradó vagyont a Közalapítvány céljaihoz hasonló célú közalapítványnak kell átadni, és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni. 14. A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. 74/A–G. §-ai, valamint a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint kell eljárni. 15. Záró rendelkezések Jelen Közalapítvány Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyûlésének elfogadó határozata, az alapító okirat aláírása és azt követõen a Megyei Bíróság nyilvántartásba vételével jön létre. A Közalapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételrõl szóló határozat jogerõre emelkedése napján kezdheti meg. Az Alapító a Közalapítvány alapító okiratát – a nyilvántartásba vételt követõen – Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönyében teszi közzé.

Debrecen, 2010. november 25.

Kósa Lajos s. k., Debrecen megyei jogi város polgármestere

5792


•

2011. évi 30. szám

A Tehetséges Debreceni Fiatalokért Közalapítvány alapító okirata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. §-ában, valamint a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában és az 5. §-ában foglaltaknak megfelelõen a gyermek- és ifjúsági feladatokról való folyamatos gondoskodás biztosítása céljából közalapítványt hoz létre. 1. A közalapítvány neve: Tehetséges Debreceni Fiatalokért Közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) 2. A közalapítvány székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 20. 3. Az alapító szerv: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 20. 4. A közalapítvány célja, tevékenysége: A közalapítvány céljaként meghatározott feladatok ellátása az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapul: – A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzatok feladata az oktatásról, a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenység, sport támogatása. – A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint látja el a közoktatással kapcsolatos feladatokat, mely keretén belül a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során biztosítja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a gyermekés ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. – A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme. A közalapítvány célja a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül: – nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, – gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet. Ennek érdekében: – ösztöndíjban részesít tehetséges debreceni fiatalokat, diákokat, – elõsegíti a közoktatásban résztvevõ fiatalok esélyegyenlõségének megteremtését, – támogatást nyújt debreceni diákszervezetek, ifjúsági közösségek részére, – az ifjúság érdekében végzett helyi kutatásokat támogat, – ifjúsági intézményt tarthat fenn. 5. A közalapítványi célra rendelt vagyon: – A közalapítvány induló vagyona: 9 000 000 Ft, azaz kilencmillió forint. – A közalapítvány vagyona a kezelõ gazdálkodásának eredményével változik. – A késõbbiekben a közalapítvány vagyonrészévé válhat a közalapítványhoz csatlakozók feltétel nélkül, vagy feltételhez kötött pénzbeli és dologi adományai. 6. A közalapítványhoz való csatlakozás: A közalapítvány nyitott, a közalapítványhoz csatlakozhat bármely magyarországi és külföldi természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, ha a közalapítvány céljával, mûködésével egyetért és azt elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a közalapítvány Kuratóriuma dönt.


•

2011. évi 30. szám

5793

7. A közalapítvány gazdálkodása: A közalapítvány vagyonának felhasználásáról a Kuratórium dönt az alapító okiratban foglalt szabályok szerint. A Kuratórium az induló vagyon mindenkori megtartása mellett a vagyon kamatait, valamint az adományokat teljes mértékben felhasználhatja a közalapítvány céljainak megvalósítása érdekében. A közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. 8. A közalapítvány kiemelkedõen közhasznú: A közalapítvány politikamentes, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kér és nem fogad el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõjelöltet nem állít, és nem támogat. 9. A közalapítvány szervezete és mûködése: a) A közalapítvány irányító szerve, vagyonának kezelõje a 9 fõs Kuratórium. A Kuratórium mûködése során: – gazdálkodik a közalapítvány vagyonával, – pályázat útján támogatást nyújt, díjakat, ösztöndíjakat ad, – céljának megvalósítása érdekében együttmûködik ifjúsági, vagy ifjúságért tevékenykedõ közösségekkel, szervezetekkel, intézményekkel, magánszemélyekkel, – információkat gyûjt, adatokat tart nyilván és szolgáltat, – ifjúsági intézményt tarthat fenn. b) A Kuratórium tagjait Debrecen Megyei Jogú Város Közgyûlése választja az Önkormányzat új közgyûlésének alakuló ülését követõ elsõ üléséig terjedõ idõtartamra. A Kuratórium elnöke és tagjai, illetve az e tisztségekre jelölt személyek kötelesek a közalapítvány alapítóit, illetve a Kuratóriumot elõzetesen tájékoztatni, ha ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek. Nem lehet a Kuratórium elnöke és tagja olyan személy, aki másik két éven belül megszûnt közhasznú szervezetnél, annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig vezetõ tisztségviselõ volt, s amely megszûnt szervezet az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A Kuratórium tagjai: Nyíri László (4027 Debrecen, Csörsz u. 15/D), a kuratórium elnöke Papp Viktor (4030 Debrecen, Sõrés u. 29/A) Balogh Gyula (4031 Debrecen, Sárvári P. u. 10. III/8.) Asbóth Endre (4025 Debrecen, Simonffy u. 13.) Tomasovszky József (4031 Debrecen, István 29/C IV/14.) Szabó Miklós (4031 Debrecen, Kishegyesi u. 8. III/11.) Dr. Széles Dezsõné (4031 Debrecen, Szotyori u. 84.) Fodor Levente (4029 Debrecen, Csengõ u. 5. fszt. 3.) Virágh Attila (4031 Debrecen Árvalányhaj u. 10.) c) A Kuratórium elnöke látja el a közalapítvány képviseletét. A közalapítvány bankszámlája felett rendelkezni két kuratóriumi tag együttesen jogosult akként, hogy az egyik aláíró kötelezõen a kuratórium elnöke. Az aláírási címpéldánynak megfelelõen a bankszámla felett a következõ személyek együttesen jogosultak rendelkezni: Nyíri László elnök, Fodor Levente kuratóriumi tag. d) A Kuratórium döntési jogkörét ülésein gyakorolja. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium szükség szerint ülésezik, de évente legalább egyszer köteles ülést tartani. A Kuratórium összehívását bármely tag kezdeményezheti az elnöknél. A Kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén a Kuratórium legalább 8 tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén ülését 30 napon belül változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. A Kuratórium minden tagjának egy-egy szavazata van. A Kuratórium határozatait, döntéseit nyílt szavazással, a jelenlévõ tagok egyszerû szótöbbségével hozza, 2/3-os minõsített többségû döntés szükséges azonban a szervezeti és mûködési szabályzat megállapításához és módosításához, az éves gazdálkodási terv és a mérleg megállapításához, a közalapítvány éves beszámolójának jóváhagyásához, valamint az évenkénti közhasznúsági jelentés elfogadásához, valamint a közalapítvány vállalkozási tevékenységérõl, annak formáiról, pénzügyi feltételeirõl szóló döntés meghozatalához.

5794


e) f)

g) h) i)

•

2011. évi 30. szám

A határozathozatalban nem vehet részt az a kuratóriumi tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján: – kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy – bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az alapító okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás. A kuratóriumi ülésre a tagokat a napirend közlésével írásban kell meghívni. A meghívókat és a döntéshez szükséges elõterjesztéseket a Kuratórium tagjainak az ülés megkezdése elõtt legalább 5 munkanappal kézhez kell kapniuk. A Kuratórium üléseirõl és döntéseirõl jegyzõkönyvet kell vezetni. A jegyzõkönyv tartalmazza a kuratóriumi ülés helyét és idejét, a jelenlévõket, továbbá a kuratóriumi ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevõket. A jegyzõkönyvet a Kuratórium elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá. A Kuratórium az alapító okiratban foglaltak megtartása mellett belsõ szabályzatot készít, melyben rendelkezik a kuratóriumi döntések nyilvántartásának vezetésérõl, a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjérõl, valamint a közalapítvány mûködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának beszámolói közlésének nyilvánosságáról. A közalapítvány számlájáról utalványozni az elnök és az egyik kuratóriumi tag együttes aláírásával lehet az aláírási címpéldánynak megfelelõen. A Kuratórium a közalapítvány mûködésérõl és gazdálkodásáról évente köteles beszámolni az alapítónak. A Kuratórium köteles a közalapítvány alapító okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni. A Kuratórium mûködési rendjét maga állapítja meg a szervezeti és mûködési szabályzatában. A közalapítvány mûködésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásáról Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Kulturális Osztálya gondoskodik. A Kuratórium tagjainak díjazás nem jár.

10. A Kuratórium ellenõrzõ szerve: A közalapítvány Kuratóriumának ellenõrzésére az alapító felügyelõbizottságot hoz létre. Tagjait az önkormányzat mindenkori új közgyûlésének alakuló ülését követõ elsõ ülése napjáig terjedõ idõtartamra kéri fel az alapító. A felügyelõbizottság tagjai a következõk: Komolay Szabolcs (4032 Debrecen, Lehel u.10. X/79.) Jakab Attila (4026 Debrecen, Kazár u. 22.) Sebestyén Hunor (4031 Debrecen, Derék u.163.) Nem lehet a felügyelõbizottság elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke, vagy tagja, b) a közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat –, illetve d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A felügyelõbizottság jogosult és köteles ellenõrizni a közalapítvány mûködését és gazdálkodását, ennek keretében – a Kuratórium elnökétõl jelentést kérhet, továbbá a közalapítvány könyveibe és irataiba beletekinthet, azokat megvizsgálhatja, az adminisztrációs feladatot ellátóktól tájékoztatást kérhet, – célvizsgálatot folytat, ha a közalapítvány céljainak megvalósítását veszélyeztetve látja. A vizsgálatainál külsõ szakértõt is igénybe vehet. – a felügyelõbizottság – elnöke útján – köteles az intézkedésre jogosult Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés, vagy a közalapítvány érdekeit sértõ, súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Kuratórium döntését szükségessé teszi, továbbá ha a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel.


•

5795

2011. évi 30. szám

A Kuratóriumot a felügyelõbizottság indítványára – annak megtételétõl számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a felügyelõbizottság is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A felügyelõbizottság szükség szerint ülésezik, határozatképes, ha legalább 2 tagja jelen van, döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza. A közalapítvány mûködését érintõ tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol az alapítónak. 11. A közalapítvány megszûnése: Az alapítvány mint közalapítvány határozatlan idõre alakul, az alapító okiratban meghatározott célját, feladatát ebben a formában látja el addig, amíg e közfeladat ellátásának más hatékonyabb formájáról nem rendelkezik az alapító. A közalapítvány megszûnése esetén vagyona – a hitelezõk kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszûnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni. 12. A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény, a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény és a közalapítványok tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Debrecen, 2010. december 16. Kósa Lajos s. k., Debrecen megyei jogi város polgármestere

5796

V.


•

2011. évi 30. szám

Közlemények

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Tv. 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a következõ technikai számot adja, amelyre elsõ alkalommal a 2012. évben lehet rendelkezni: Sorszám

Kedvezményezett

Technikai szám

1.

Ezüstszem Spirituális Központ Egyház

2051

Dr. Vida Ildikó s. k., a Nemzeti Adó és Vámhivatal elnöke


•

5797

2011. évi 30. szám

A Köz igaz ga tá si és Elekt ro ni kus Köz szol gál ta tá sok Köz pon ti Hi va ta lá nak közleménye

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármûtörzskönyvek sorszámát teszi közzé:

051581D 474069I 641961J 740139G 775828F 884077C 001205H 001222A 015735J 016819E 020039J 020992F 033103C 040821A 052448H 052510E 053403D 063523A 068798H 080253E 082109G 100608H 107612D 108932A 112368J 114621I 117037I 122362E 123875F 128582H 150976E

162313J 171671J 175312J 185131G 190008J 191261D 191438E 201736I 202633E 206143F 210597I 243372D 249593H 256494E 283698F 304265H 309546D 322623G 330941C 337466C 341297J 343832J 346408J 347079F 348759F 361901D 370675B 371271I 373738C 376105I 378704I

378804I 389081D 396666I 396799E 397654H 404363J 407981I 410194G 420030E 428934J 443582J 450442D 455394J 469248J 472059G 472900I 491522H 496999H 514252G 517926J 519004D 521656J 521737I 524453B 535429E 559134E 559143A 566536A 577117C 597424H 602564B

613548H 614831C 620321E 643236G 646214H 647122H 652418G 661466J 668860E 685510F 693155F 697740F 707935J 715694J 718108F 719887J 720255E 733109H 744992B 745142C 751528C 752927I 764244G 764353A 768234D 776372H 786700D 791775H 797400I 800759J 807432A

809012G 809649I 813640A 815519A 821594C 821967E 832027D 845082G 848894I 848984H 852347B 857874A 860202E 864519I 881011F 881458A 883380E 893574G 902189D 910593D 916938E 940596F 942262E 950211J 952012H 955856H 960764J 961985C 983708J 998616E

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

5798

VI.


•

2011. évi 30. szám

Hirdetmények

Pártok mérlegbeszámolói A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2010. évi módosított beszámolója Bevételek Ezer forintban 1.

Tagdíjak

136 968

2.

Állami költségvetésbõl származó támogatás

888 974

3.

Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás

4.

Egyéb hozzájárulások, adományok 4.1.

96 500

4.1.1a Belföldiektõl (500 E Ft alatti)*

9 361

4.1.1b Belföldiektõl (500 E Ft felett)*

87 139

– Fény Utcai Piac Kft. (Bp. II.)

520

– Kõbányai Vagyonkezelõ Zrt. (Bp. X.)

775

– Bp. XIII. Ker. Polgármesteri Hivatal

507

– Bp. XIX. Ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

823

– Palota Holding Zrt. (Bp. XV.)

593

– Belváros-Lipótváros Önkormányzata

971

– Bp. Pesterzsébet (XX.) Polgármesteri Hivatala

684

– Dekra Certification Kft. – Fidelitas – Hotel Esztergom Kft. – Kövite Plusz Kft. – MAGOSZ – Magyar Posta

1 000 510 14 400 2 000 800 23 800 1 256

– Nemzeti Fórum

18 500

– Nexon Kft.

20 000

4.1.2a Külföldiektõl (100 E Ft alatt)

0

Jogi személyiséggel nem rendelkezõktõl 4.2.1a Belföldiektõl (500 E Ft alatt)

4.3.

610 832

Jogi személyektõl

– AA Med Kft.

4.2.

–

917 917

Magánszemélyektõl

513 415

4.3.1a Belföldiektõl (500 E Ft alatt)

455 622

4.3.1b Belföldiektõl (500 E Ft felett)

56 181

– Arnóth Sándor

510

– Csöbör Katalin

501

– Balaicz Zoltán

800

– Balázs József

560

– Banai Miklós

2 000

– Barna László

1 000

– Becsó Zsolt

510


•

5799

2011. évi 30. szám

– Boldog István

850

– Deutsch Tamás

3 203

– Doszpod József

1 000

– Farkas Sándor

600

– Földesi Gyula

505

– Für Zoltán

502

– Gáspár Zsolt Gábor

505

– Gyopáros Alpár

620

– György István

550

– Herman István

510

– Hollósi Antal Gábor

628

– Horváth László

936

– Járóka Lívia

758

– Jelen Tamás

1 077

– Kalmár László

3 000

– Karakó László

510

– Kocsis Máté

654

– Kornya László

1 000

– Kovács Balázs

640

– Kovács János

530

– Kõvári János

750

– László Tamás – Lázár János

512 1 000

– Lezsák Sándor

807

– Lipõk Sándor

510

– Lukács László

503

– Martos Dániel

587

– Melkuhn Dezsõ

900

– Michl József

813

– Nagy Kálmán

698

– Németh Ferenc

900

– Novák Pál Ferenc

1 000

– Orbán Viktor

600

– Pánczél Károly

501

– Pócs János

830

– Polgárdy Imre

620

– Radnóti Ákos

501

– Ríz Levente

550

– Rogán Antal

550

– Sági István

505

– Schöpflin György

758

– Siki Tibor

530

– Somogyi Balázs

500

– Surján László

1 500

– Takács István

1 010

– Tasó László

840

5800


– Tóth Géza – Tóthné Gyõzõ-Molnár Anita – Tremmel Ferencné – Vantara Gyula – Varga Béla – Varga Mihály – Zsellér Gusztáv 4.3.2a Külföldiektõl (100 E Ft alatt) 4.3.2b Külföldiektõl (100 E Ft felett) – Czako Csaba – Géczy Ferenc 5.

A párt által alapított vállalat és korlátolt felelõsségû társaság nyereségébõl származó bevétel

6.

Egyéb bevétel ebbõl hitelfelvétel

7.

•

2011. évi 30. szám

900 900 8 035 600 1 010 502 1 000 151 1 461 261 1 200 – 316 491 300 000

Összes bevétel a gazdasági évben

1 953 265

Kiadások Adatok ezer forintban 1.

Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára

–

2.

Támogatás egyéb szervezetnek

–

3.

Vállalkozások alapítására fordított összegek

–

4.

Mûködési kiadások

5.

Eszközbeszerzés

6.

Politikai tevékenység kiadásai

7.

Egyéb kiadások* ebbõl hitel-visszafizetés

400 746 4 062 1 494 811 365 665 175 366

Összes kiadás a gazdasági évben

2 265 284

* Megjegyzés: a Szövetség beszámolójának *-gal jelzett sorai számított adatot is tartalmaznak, 3061 ezer forint (4.1.1a sorból), 4873 ezer forint (4.1.1b sorból) és 7934 ezer forint (7. sorból) összegben.

Budapest, 2011. május 3.

Tóth Józsefné s. k.,

Priszter Erzsébet s. k.,

gazdasági vezetõ

fõkönyvelõ


•

5801

2011. évi 30. szám

Az Igazi Demokraták Klubja 2010. évi pénzügyi beszámolója Bevételek 1. Tagdíjak 2. Állami költségvetésbõl származó támogatás 3. Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás 4. Egyéb hozzájárulások, adományok 4.1. Jogi személyektõl 4.1.1. Belföldiektõl (500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.1.2. Külföldiektõl (100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2. Jogi személynek nem minõsülõ gazdasági társaságtól 4.2.2. Külföldiektõl (100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3. Magánszemélyektõl 4.3.1. Belföldiektõl (500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3.2. Külföldiektõl (100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 5. A párt által alapított vállalat és korlátolt felelõsségû társaság nyereségébõl származó bevétel 6. Egyéb bevétel Összes bevétel a gazdasági évben

0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

Kiadások Ezer forintban 1. Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára 2. Támogatás egyéb szervezeteknek 3. Vállalkozások alapítására fordított összeg 4. Mûködési kiadások 5. Eszközbeszerzés 6. Politikai tevékenység kiadásai 7. Egyéb kiadások Összes kiadás a gazdasági évben

0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

Érd, 2011. április 28. Jáhni Csaba s. k., elnök

5802


•

2011. évi 30. szám

A Kereszténydemokrata Néppárt 2010. évi egyszerûsített éves beszámolója A mérleg fordulónapja: 2010. december 31.

Mérleg Tételszá m

A tétel megnevezése

Elõzõ év

Mód.

Tárgyév

a

b

c

d

e

1.

A) Befektetett eszközök

2.

I. Immateriális javak

3.

II. Tárgyi eszközök

4.

III. Befektetett pénzügyi eszközök

5.

B) Forgóeszközök

6.

I. Készletek

7.

II. Követelések

8.

III. Értékpapírok

9.

IV. Pénzeszközök

10.

C) Aktív idõbeli elhatárolások

11.

Eszközök (aktívák) összesen

12.

252 207

312 085

244

77

251 963

312 008

17 416

0

26 536

1 095

705

16 321

25 831 214

269 623

0

338 835

D) Saját tõke

22 021

0

76 872

13.

Alapok

37 347

22 021

14.

II. Tõkeváltozás/eredmény

–15 326

54 851

15.

III. Lekötött tartalék

16.

IV. Értékelési tartalék

17.

V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységbõl

18.

VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységbõl

19.

E) Céltartalékok

20.

F) Kötelezettségek

247 602

261 963

21.

I. Hátrasorolt kötelezettségek

22.

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

236 643

256 850

23.

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

10 959

5 113

24.

G) Passzív idõbeli elhatárolások

0

0

25.

Források (passzívák) összesen

269 623

0

338 835


•

5803

2011. évi 30. szám

Eredménykimutatás Tételszá m

A tétel megnevezése

Elõzõ év

Mód.

Tárgyév

a

b

c

d

e

1.

Értékesítés nettó árbevétele

2.

Aktivált saját teljesítmények értéke

3.

Egyéb bevételek Ebbõl: támogatások

253 830

275 226

13 637

56 136

235 311

213 452

4 882

5 638

239

105

5 745

6 162

alapítói központi költségvetési helyi önkormányzati egyéb 4.

Pénzügyi mûveletek bevételei

5.

Rendkívüli bevételek Ebbõl: támogatások alapítói központi költségvetési helyi önkormányzati egyéb

6.

Tagdíjak

A)

Összes bevétel

259 814

7.

Anyagjellegû ráfordítások

203 132

123 513

8.

Személyi jellegû ráfordítások

57 403

66 964

9.

Értékcsökkenési leírás

6 098

10 722

10.

Egyéb ráfordítások

1 198

5 733

11.

Pénzügyi mûveletek ráfordításai

7 309

19 710

12.

Rendkívüli ráfordítások

0

0

B)

Összes ráfordítás

275 140

0

226 642

C)

Adózás elõtti eredmény

–15 326

0

54 851

1.

Adófizetési kötelezettség

D)

Jóváhagyott osztalék

E)

Tárgyévi eredmény

–15 326

0

54 851

0

Budapest, 2011. április 20. Semjén Zsolt s. k., elnök

281 493

5804


•

2011. évi 30. szám

A Lehet Más a Politika – LMP 2010. évi beszámolója

(ezer Ft) BEVÉTELEK 1.

Tagdíjak

3 579

2.

Állami költségvetésbõl történõ támogatás

3.

Képviselõi csoportnak nyújtott állami támogatás

4.

Egyéb hozzájárulások, adományok

4.1.

Jogi személyektõl

7 877

4.1.1.

Belföldiektõl (az 500 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)*

7 877

Praestor Tanácsadó Kft.

4 875

L&U Tanácsadó Kft.

2 000

138 244 – 70 429

4.1.2.

Külföldiektõl (a 100 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)

–

4.2.

Jogi személynek nem minõsülõ gazdasági társaságtól

2 677

4.2.1.

Belföldiektõl (az 500 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)

2 677

Ökopolitikai Alapítvány

2 423

4.2.2.


4.3.


59 875

4.3.1.

Belföldiektõl (az 500 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)

40 356

Béres András Datki Szabolcs

4.3.2.

–

874 2 201

Dudás Illés Szabolcs

600

Karácsony Gergely

800

Jaksa István

1 940

Priksz Gábor

1 505

Schiffer András

1 000

Sipos Péter

859

Sivák Béla

590

Szabó Zoltán

500

Valkovszky Sándor

759

Varga Júlia Anna

550


19 519

Richard Field

17 391

5.

A párt által alapított vállalat és korlátolt felelõsségû társaság nyereségébõl származó bevétel

6.

Egyéb bevétel

66 994

ebbõl hitelfelvétel

60 000

ÖSSZES BEVÉTEL A GAZDASÁGI ÉVBEN:

–

279 246

•


5805

2011. évi 30. szám

KIADÁSOK 1.

Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára

2.

Támogatás egyéb szervezeteknek

3.

Vállalkozások alapítására fordított összegek

4.

Mûködési kiadások*

5.

Eszközbeszerzés

6.

Politikai tevékenység kiadásai

7.

Egyéb kiadások

20 – 59 726 1 504 348 596 9 105

ÖSSZES KIADÁS A GAZDASÁGI ÉVBEN:

418 951

Budapest, 2011. április 28. Montvay Judit s. k., mb. pénzügyi vezetõ

Megjegyzés: a beszámoló *-gal jelzett sorai számított adatot is tartalmaznak.

A Magyar Demokrata Fórum 2010. évi pénzügyi beszámolója

Bevételek Adatok ezer forintban 1.

Tagdíj

2.

Állami költségvetésbõl származó támogatás

3.

Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás

4.

Egyéb hozzájárulások, adományok 4.1.

962 129 812 – 97 615

Jogi személyektõl

36 908

4.1.1.

36 908

Belföldiektõl Europa Terv Kft. Twinflex Kft.

3 000 718

Budapest VI. Kerületi Önkormányzat

3 729

Budapest XVIII. Kerületi Önkormányzat

2 718

Budapest XXI. Kerületi Önkormányzat

1 040

Debrecen MJV Önkormányzata

5 756

Eger Város Önkormányzat

3 435

Gyula Város Önkormányzata

3 280

Kaposvár MJV Önkormányzata

1 587

Miskolc MJV Önkormányzata

3 522

Nagykõrös MJV Önkormányzata

559

5806


Nyíregyháza MJV Önkormányzata

4.1.2. 4.2.

4.3.

•

740

Szeged MJV Önkormányzata

3 610

Szolnok MJV Önkormányzata

1 827

Külföldiektõl

–

Jogi személynek nem minõsülõtõl

–

4.2.1.

Belföldiektõl

–

4.2.2.

Külföldiektõl

–


60 707

4.3.1.

60 707

Belföldiektõl Dr. Medgyessy István Németh Ferenc

4.3.2.

1 000 887

Viniczai Tibor

39 417

Külföldiektõl

–

5.

A párt által alapított vállalat és kft. nyereségébõl származó bevétel

6.

Egyéb bevétel

7.

Összes bevétel a gazdasági évben

2011. évi 30. szám

– 45 998 274 387

Kiadások

1. Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára 2. Támogatás egyéb szervezeteknek 3. Vállalkozások alapítására fordított összegek 4. Mûködési kiadások 5. Eszközbeszerzés 6. Politikai tevékenység kiadásai 7. Egyéb kiadás Összes kiadás

Adatok ezer forintban – 13 – 148 500 640 183 863 62 413 395 429


Makay Zsolt s. k., elnök


•

5807

2011. évi 30. szám

A Magyar Kommunista Munkáspárt 2010. évi pénzügyi beszámolója

Bevételek Ezer forintban 1. Tagdíjak 9 099 2. Állami költségvetésbõl származó támogatás 2 245 3. Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás 4. Egyéb hozzájárulások, adományok 26 117 4.1. Jogi személyektõl (nem pénzbeni juttatás) 7 577 4.1.1. Belföldiektõl (500 E Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.1.2. Külföldiektõl (100 E Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2. Jogi személynek nem minõsülõ gazdasági társaságtól 4.2.1. Belföldiektõl (500 E Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2.2. Külföldiektõl (100 E Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3. Magánszemélyektõl 18 540 4.3.1. Belföldiektõl (500 E Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3.2. Külföldiektõl (100 E Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 5. A párt által alapított vállalat és korlátolt felelõsségû társaság nyereségébõl származó bevétel 6. Egyéb bevételek 4 450 Összes bevétel a gazdasági évben 41 911

Kiadások Ezer forintban 1. Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára 2. Támogatás egyéb szervezeteknek 3. Vállalkozások alapítására fordított összeg 4. Mûködési kiadások 5. Eszközbeszerzések 6. Politikai tevékenység kiadásai 7. Egyéb kiadások Összes kiadás a gazdasági évben

275 21 830 751 14 773 295 37 924


Karacs Lajosné s. k., gazdasági vezetõ

5808


•

2011. évi 30. szám

A Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja 2010. évi pénzügyi beszámolója

Bevételek Ezer forintban 1. Tagdíjak 2. Állami költségvetésbõl származó támogatás 3. Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás 4. Egyéb hozzájárulások, adományok 4.1. Jogi személyektõl 4.1.1. Belföldiektõl 4.3. Magánszemélyektõl 4.3.1a Belföldiektõl (500 E Ft alatt) 5. A párt által alapított vállalat és korlátolt felelõsségû társaság nyereségébõl származó bevétel 6. Egyéb bevétel Összes bevétel a gazdasági évben

319 – – 1 – – 1 1 – – 320

Kiadások 1. Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára 2. Támogatás egyéb szervezetnek 3. Vállalkozások alapítására fordított összeg 4. Mûködési kiadások 5. Eszközbeszerzés 6. Politikai tevékenység kiadásai 7. Egyéb kiadások Összes kiadás a gazdasági évben

– – – 349 – 17 – 366


Szatmáry Kristóf s. k., pártelnök


•

5809

2011. évi 30. szám

Az SMS Demokrata Párt 2010. évi pénzügyi beszámolója

Bevételek 1. Tagdíjak 2. Állami költségvetésbõl származó támogatás 3. Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás 4. Egyéb hozzájárulások, adományok 4.1. Jogi személyektõl 4.1.1. Belföldiektõl (500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.1.2. Külföldiektõl (100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2. Jogi személynek nem minõsülõ gazdasági társaságtól 4.2.2. Külföldiektõl (100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3. Magánszemélyektõl 4.3.1. Belföldiektõl (500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3.2. Külföldiektõl (100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 5. A párt által alapított vállalat és korlátolt felelõsségû társaság nyereségébõl származó bevétel 6. Egyéb bevétel Összes bevétel a gazdasági évben

0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

Kiadások Ezer forintban 1. Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára 2. Támogatás egyéb szervezeteknek 3. Vállalkozások alapítására fordított összeg 4. Mûködési kiadások 5. Eszközbeszerzés 6. Politikai tevékenység kiadásai 7. Egyéb kiadások Összes kiadás a gazdasági évben

0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

Érd, 2011. április 28.

Jáhni Csaba s. k., elnök

5810

•


2011. évi 30. szám

A Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt 2010. évi pénzügyi beszámolója

Bevételek Tagdíj Állami költségvetésbõl származó támogatás 2.1. Állami támogatás alapösszege 2.2. Egyéb címen kapott állami támogatás 3. Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás 4. Egyéb hozzájárulások, adományok összesen 4.1. Jogi személyektõl 4.1.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) Békéscsabai önkormányzat Debreceni önkormányzat Egri önkormányzat Nagykanizsai önkormányzat Szegedi önkormányzat Budapest II. Kerületi Önkormányzat Budapest IV. Kerületi Önkormányzat Budapest V. Kerületi Önkormányzat Budapest VI. Kerületi Önkormányzat Budapest X. Kerületi Önkormányzat Budapest XII. Kerületi Önkormányzat Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Budapest XV. Kerületi Önkormányzat Budapest XIX. Kerületi Önkormányzat Budapest XX. Kerületi Önkormányzat Határérték alatti belföldiektõl 4.1.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) Határérték alatti külföldiektõl 4.2. Jogi személyiségnek nem minõsülõ gazdasági társaságtól 4.3. Magánszemélyektõl 4.3.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) Belföldiektõl értékhatár alatt 4.3.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 5. A párt által alapított vállalat és kft. nyereségébõl származó bevétel 6. Egyéb bevétel Összes bevétel a gazdasági évben:

Ezer forintban 421 108 791

1. 2.

108 791

34 660 32 756 1 690 934 976 782 1 247 2 750 660 2 245 1 914 4 152 2 088 4 248 2 266 4 116 2 688 1 904

11 157 11 157

12 399 167 428

Kiadások Ezer forintban 1. Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára 2. Támogatás egyéb szervezetnek 3. Vállalkozások alapítására fordított összegek 4. Mûködési kiadások 5. Eszközbeszerzés 6. Politikai tevékenység kiadásai 7. Egyéb kiadások Összes kiadás a gazdasági évben:

86 188 3 744 8 734 44 976 143 642

Budapest, 2011. április 30. Szabadai Viktor s. k., elnök


•

2011. évi 30. szám

5811

A Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság árverési hirdetménye

A Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság nyílt árverés keretében értékesítésre kínál használatból kivont 20 db különféle típusú gépjármûvet. Az árverésre 2011. május 26-án 10 órakor a Vecsés, Széchenyi út 182/18. szám alatti telephelyen kerül sor. A jármûveket 2011. május 25-én 9 és 12 óra között, valamint az árverés napján 9 órától 10 óráig a helyszínen lehet megtekinteni. Információ: 06 (1) 251-3700.

A Kikötõ Fejlesztõ Korlátolt Felelõsségû Társaság közleménye közforgalmú hajózási tevékenységrõl

A Kikötõ Fejlesztõ Kft. (1033 Budapest, Hajógyári-sziget 606., adószám: 14040717-2-41) közforgalmú hajózási tevékenységet végez 2011. március 1-jétõl 2011. november 30-ig a Dunán és a Balatonon. Az egyes menetrendek, illetve az igénybevétel feltételei a Wiking Yacht Clubban (1033 Budapest, Hajógyári-sziget 606.) megtekinthetõek. Elérhetõség: +36 (1) 388-6153.

A Hivatalos Értesítõt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelõs: dr. Latkóczy Antal. A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3. A Hivatalos Értesítõ hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el. Felelõs kiadó: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva. A Hivatalos Értesítõ oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató.

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 30. szám. A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E május 6., péntek. Tartalomjegyzék. I

Recommend Documents