HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 3. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ

A M A G YA R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2017. január 18., szerda

3. szám

Tartalomjegyzék

I. Utasítások 1/2017. (I. 18.) MK utasítás a Nemzeti Kommunikációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról

221

3/2017. (I. 18.) EMMI utasítás miniszteri biztos kinevezéséről

232

4/2017. (I. 18.) EMMI utasítás egyes EMMI utasítások módosításáról

233

1/2017. (I. 18.) HM utasítás egyes honvédelmi miniszteri utasításoknak a számlakezeléssel és pénzforgalommal összefüggő módosításáról

235

2/2017. (I. 18.) KKM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről

237

3/2017. (I. 18.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külképviseletek Igazgatása cím Önköltség-számítási Szabályzatáról

238

5/2017. (I. 18.) NGM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről

249

4/2017. (I. 18.) NFM utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyes gazdálkodással összefüggő miniszteri utasításainak módosításáról

250

1/2017. (I. 18.) GVH utasítás a vállalkozások összefonódásának a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24. §-a szerinti bejelentéséhez alkalmazandó űrlapról és az ahhoz kapcsolódó kitöltési útmutatóról

253

1/2017. (I. 18.) LÜ utasítás a nemdohányzók védelméről szóló 16/2012. (VII. 16.) LÜ utasítás módosításáról

329

1/2017. (I. 18.) ORFK utasítás a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelése és használata engedélyezésével, illetve ellenőrzésével összefüggő rendőri feladatokról

330

2/2017. (I. 18.) ORFK utasítás Magyarország nemzeti ünnepei és a kiemelt fontosságú események alkalmából megtartott rendezvények rendőri biztosításának végrehajtásáról

332

3/2017. (I. 18.) ORFK utasítás a bérleti díj, albérleti díj és operatív lízingdíj hozzájárulás, valamint a lakhatási támogatás folyósításának szabályairól szóló 16/2013. (IV. 24.) ORFK utasítás, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól szóló 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasítás módosításáról

335

III. Személyügyi közlemények A Belügyminisztérium személyügyi hírei

340

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma személyügyi hírei

340

A Honvédelmi Minisztérium személyügyi hírei

344

220

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2017. évi 3. szám

IV. Egyéb közlemények Az Országgyűlés elnökének pályázati felhívása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatói tisztségének betöltésére

345

A nemzetgazdasági miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról 2017-ben 346 A nemzetgazdasági miniszter közleménye az Éves Továbbképzési Tájékoztatóról – 2017 a belső ellenőrök kötelező szakmai továbbképzésével és a vizsga letételével, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzésével kapcsolatban

346

A Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság közleménye elveszett törzskönyvekről

353

7/2016. (XI. 30.) KKB határozat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság 2017. évi munkatervének elfogadásáról 355 8/2016. (XI. 30.) KKB határozat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Tudományos Tanács Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Szekciójának megalakulásáról szóló tájékoztató elfogadásáról

355

9/2016. (XI. 30.) KKB határozat a téli felkészülés helyzetéről szóló tájékoztató elfogadásáról

356

10/2016. (XI. 30.) KKB határozat a kárpátaljai felhagyott aknaszlatinai sóbánya Tisza folyóra kifejtett környezeti hatásait, a felszíni beomlások okozta katasztrófahelyzet megszüntetésének lehetőségeit vizsgáló Európai Polgári Védelmi Mechanizmus független szakértői csoportjának tevékenységéről szóló tájékoztató elfogadásáról

356

11/2016. (XI. 30.) KKB határozat az egészségügyi ágazat védelmi felkészülésének egyes kérdéseiről szóló tájékoztató elfogadásáról 357 12/2016. (XI. 30.) KKB határozat a katasztrófakockázat-értékelési rendszer kiépítéséről szóló KEHOP-1.1.0 projekt megvalósítási helyzetéről szóló tájékoztató elfogadásáról

357

VI. Hirdetmények A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hirdetménye elveszett felügyeleti igazolvány érvénytelenítéséről

358

A Virág és Fia Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság hirdetménye készpénzfizetési számlatömb érvénytelenítéséről

358

221


I. Utasítások

A miniszterelnök kabinetfőnökének 1/2017. (I. 18.) MK utasítása a Nemzeti Kommunikációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a következő utasítást adom ki: 1. § A Nemzeti Kommunikációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg. 2. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Nemzeti Kommunikációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XII. 31.) MvM utasítás.

Rogán Antal s. k., miniszterelnök kabinetfőnöke miniszter

1. melléklet az 1/2017. (I. 18.) MK utasításhoz

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata I. FEJEZET A Nemzeti Kommunikációs Hivatal alapadatai, alaptevékenységét és működési rendjét meghatározó jogszabályok, jogi dokumentumok 1. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal alapadatai, jogállása és alaptevékenysége 1. § A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: NKOH) 1. megnevezése: Nemzeti Kommunikációs Hivatal, 2. rövidített megnevezése: NKOH, 3. székhelye: 1054 Budapest, Garibaldi utca 2., 4. postacíme: 1054 Budapest, Garibaldi utca 2., 5. alapítója: Magyarország Kormánya, 6. alapítás dátuma: 2014. október 29., 7. alapító okirat kelte, száma: 2016. szeptember 15., MK-PÜ/227/1/2016., 8. létrehozásáról rendelkező jogszabály: a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), 9. irányító szerv neve: Miniszterelnöki Kabinetiroda (a továbbiakban: MK), 10. irányító szerv címe: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3., 11. az irányítási jogok gyakorlója: a miniszterelnök kabinetfőnöke mint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter), 12. számlavezetője: Magyar Államkincstár, 13. előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00334710-00000000, 14. adószáma: 15827186-2-41,

222


15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

PIR törzsszáma: 827180, KSH statisztikai számjel: 15827186-8411-312-01, alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolása: 011120 Kormányzati igazgatási tevékenység, 013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások, alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 841129 Egyéb kormányzati kiegészítő szolgáltatás, alaptevékenységének szakfeladatrend szerinti besorolása: 8411 Általános Közigazgatás, jogállása: az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítása alatt álló, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, gazdálkodás megszervezésének módja: gazdasági szervezettel nem rendelkezik, annak feladatait az irányító szerv látja el, előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező, az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetése, XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 02 Nemzeti Kommunikációs Hivatal cím, alaptevékenysége: a Korm. rendeletben előírt és az Alapító Okiratban meghatározott feladatok, illetékessége és működési köre: országos.

2. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal alaptevékenységét és működési rendjét meghatározó jogszabályok, jogi dokumentumok 2. § Az NKOH alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: a) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.), valamint b) a Korm. rendelet. 3. §

(1) A törvényes működést, alaptevékenységet a hatályos jogszabályokkal összhangban megalkotott a) Alapító Okirat, b) Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ), c) belső szabályzatok, d) elnöki utasítások, valamint e) munkaköri leírások és f ) ügyrendek szabályozzák. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott belső szabályzatok közül a szakmai és a gazdasági munka vitelét segítő szabályzatok kiadására, irányítási jogkörében eljárva az Elnök jogosult. (3) Az Elnök irányítási jogkörében eljárva minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, Alapító Okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat vagy belső szabályzat nem rendez, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott elnöki utasítást adhat ki. (4) Ügyrend: Az önálló szervezeti egység vezetője az SZMSZ végrehajtására és az SZMSZ-ben nem szabályozott, a szervezeti egység szervezetére és működésére vonatkozó részletszabályokról az SZMSZ hatálybalépését követő 60 napon belül Ügyrendet készít. Az Ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra az Elnöknek felterjeszti. Az Ügyrendben – a hatályos jogszabályokkal, az Alapító Okirattal, valamint az SZMSZ-szel összhangban – meg kell határozni: a) a szervezeti egység részletes feladatait, a feladatok munkafolyamatainak leírását; b) a feladatok ellátásáért felelős személyeket, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét; c) a szervezeti egység létszámát, illetőleg annak megoszlását a belső tagozódás szerint; d) az NKOH-n belüli, így különösen a más szervezeti egységekkel, illetőleg külső szervezetekkel történő kapcsolattartás, együttműködés szabályait.


223

(5) A munkavégzéssel kapcsolatos személyes felelősség, a feladat- és hatáskörök személy szerinti megoszlása az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott egyes munkaköri leírásokban jelenik meg. A munkaköri leírásokat és az ügyrendeket az önálló szervezeti egység vezetője készíti el, és az Elnök hagyja jóvá. Az önálló szervezeti egység vezetője valamennyi, az irányítása alá tartozó munkatárs munkaköri leírásának egy eredeti, aláírt példányát a munkatárs rendelkezésére bocsátja.

II. FEJEZET A Nemzeti Kommunikációs Hivatal szervezeti felépítése és vezetése 3. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal szervezeti felépítése 4. § Az NKOH szervezeti felépítését ábrázoló szervezeti ábrát és az önálló szervezeti egységek létszámát az 1. függelék, a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökre vonatkozó rendelkezéseket a 2. függelék tartalmazza.

4. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal vezetője 5. §

(1) Az NKOH vezetője az Elnök, aki a Ksztv. 73. § (7) bekezdése szerint államtitkári illetményre és az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. (2) Az Elnököt a miniszter nevezi ki határozatlan időre, valamint vonja vissza megbízását, illetve szükség esetén menti fel, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

5. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökhelyettese 6. § Az Elnökhelyettest a Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § c) pontjában meghatározott jogkörében, az irányítási jog gyakorlójaként a miniszter nevezi ki, állapítja meg díjazását és menti fel.

6. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal belső ellenőrzése 7. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a belső ellenőrzési feladatokat külső szolgáltató látja el közvetlenül az Elnöknek alárendelten. Tevékenységének részletes szabályait az SZMSZ belső ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezései tartalmazzák.

7. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal önálló szervezeti egységei és az önálló szervezeti egységek vezetőire vonatkozó általános rendelkezések 8. §

(1) Az NKOH három főosztályi szintű önálló szervezeti egységből áll, amely ellátja az SZMSZ-ben meghatározott feladatokat. (2) Az önálló szervezeti egységeket főosztályvezetők irányítják. (3) Az önálló szervezeti egységek: a) az Elnöki Titkárság, b) a Közbeszerzési és Kommunikációs Szakmai Főosztály, c) a Jogi és Koordinációs Főosztály. (4) A Hivatalban működő nem önálló szervezeti egység az osztály. A nem önálló szervezeti egységeket osztályvezetők irányítják. (5) A Közbeszerzési és Kommunikációs Szakmai Főosztály osztályokra tagozódik, amelyek a következők: a) Közbeszerzési Osztály, b) Közbeszerzés-támogató Osztály, c) Kommunikációs Szakmai Osztály.

224


9. § Az önálló szervezeti egység vezetője: a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, az Elnöktől kapott utasítás és iránymutatás alapján vezeti, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egység munkáját, felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért, gyakorolja az Elnök által átadott munkáltatói jogokat az önálló szervezeti egység munkatársai felett, b) az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben elkészíti a munkaköri leírásokat, és jóváhagyásra felterjeszti azokat az Elnök részére, továbbá szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok ellátását, c) dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, az SZMSZ vagy az Elnök eltérően nem rendelkezik, d) kezdeményezési, véleményezési jogot gyakorol az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársait érintő munkáltatói joggyakorlás vonatkozásában, e) meghatározza az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok munkatársainak létszámát és feladatkörét a tevékenységét irányító vezető által jóváhagyott ügyrendben.

8. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal munkatársaira vonatkozó általános rendelkezések 10. § Az NKOH munkatársa: a) feladatát közvetlen felettes vezetője irányítása alatt látja el, ha nem közvetlen felettes vezető ad utasítást az NKOH munkatársának, az NKOH munkatársa köteles erről a közvetlen felettes vezetőt haladéktalanul tájékoztatni, b) feladatait az NKOH érdekeit szem előtt tartva, a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és az NKOH belső szabályozása által meghatározott módon, a munkaköri leírásban rögzítetteknek megfelelően, a felettesétől kapott utasítások, útmutatások alapján, a határidők betartásával köteles végrehajtani, c) gondoskodik az NKOH feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a döntéseknek a vezető utasítása szerinti végrehajtásáról, d) köteles szakmai tudását és ismereteit a munkakörének betöltéséhez szükséges követelmények szerinti szinten tartani, a jogszabályokban vagy a munkáltató által előírt képesítést megszerezni, e) jogszabályban előírtak szerint köteles megőrizni az NKOH működésével kapcsolatban tudomására jutott információkat, f ) köteles kerülni minden olyan tevékenységet, ami az NKOH hátrányos megítéléséhez vezethet, vagy egyéb módon az NKOH érdekeit kedvezőtlenül érintheti, g) közvetlen felettese kijelölése alapján köteles helyettesíteni munkatársát, h) közreműködik az NKOH által különböző hivatali célok megvalósításának érdekében szervezett tevékenységekben, i) felelős a hivatali vagyon védelméért, a rendelkezésre bocsátott pénzügyi, valamint egyéb eszközök rendeltetésszerű kezeléséért, megőrzéséért és felhasználásáért, j) tevékenységéért fegyelmi felelősséggel és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Közszolgálati Szabályzat előírásai szerint anyagi felelősséggel tartozik, k) jogosult az információra az NKOH és ezen belül a szervezeti egységek stratégiai céljairól, célkitűzéseiről, az NKOH munkatársait érintő döntésekről, l) jogosult szakmai kérdésekben kezdeményezésre, javaslattételre, véleménynyilvánításra, m) jogosult a munkavégzés feltételeinek javítására irányuló javaslattételre, valamint véleménynyilvánításra munkahelyével, munkafolyamatokkal kapcsolatos kérdésekben, n) jogosult megismerni a személyére vonatkozó, az NKOH-nál nyilvántartott adatokat, dokumentumokat, o) jogosult az NKOH tárgyévben érvényes döntései szerint járó juttatásokra, szolgáltatásokra.


225

III. FEJEZET A szervezeti egységek és a vezetők feladatai 9. Az Elnök 11. § Az Elnök az NKOH folyamatos, jogszerű és hatékony működéséért, valamint az Alapító Okirat szerinti feladatok maradéktalan teljesítéséért felelős egyszemélyi vezető. 12. § Az Elnök felelős a) az NKOH közfeladatainak jogszabályban, Alapító Okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért és a szakmai hatékonyság érvényesítéséért, b) a belső kontrollrendszer kialakításáért, valamint szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működéséért, c) feladatai ellátásához az NKOH vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, d) az NKOH által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó és rendelkezésre álló erőforrásokkal és előirányzatokkal való szabályszerű, hatékony gazdálkodás követelményeinek betartásáért, célnak megfelelő felhasználásáért, e) az NKOH tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, f ) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, g) a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, azok teljességéért és hitelességéért, h) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és a hatékony működéséért. 13. § Az Elnök a) meghatározza az NKOH szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, b) kiadja az NKOH működéséhez szükséges utasításokat, c) ellátja az NKOH képviseletét, d) az Elnökhelyettes kinevezése, felmentése és díjazásának megállapítása kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az Elnökhelyettes és az NKOH munkatársai felett, e) felel az NKOH humánerőforrás-gazdálkodásáért, irányítja az NKOH működésével összefüggő személyügyi, oktatási és szociális feladatok ellátását, f ) irányítja a közvetlenül hozzá tartozó szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, g) jóváhagyja az önálló szervezeti egységek ügyrendjét, h) felügyeli az NKOH sajtóval történő kapcsolattartását, az NKOH nevében sajtónyilatkozat-tételre az Elnök vagy az Elnök által kijelölt NKOH munkatárs jogosult, i) meghatározza, létrehozza és működteti a belső kontrollrendszereket, továbbá az annak részét képező folyamatba épített, előzetes és utólagos, valamint a vezetői ellenőrzést és a belső ellenőrzést, j) meghatározza és jóváhagyja az NKOH célkitűzéseit, valamint éves munkatervét, k) koordinálja az NKOH feladataival, felelősségi körébe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, l) az MK Pénzügyi Főosztályának vezetője ellenjegyzésével gyakorolja a kötelezettségvállalási jogot, m) koordinálja az NKOH-n belüli csoportos munkavégzést, n) szükség szerint beszámol a miniszternek az NKOH működéséről.

10. Az Elnökhelyettes 14. §

(1) Az Elnökhelyettes az Elnök általános helyettese. (2) Az Elnökhelyettes a) közvetlenül irányítja a Jogi és Koordinációs Főosztály vezetőjének a tevékenységét, b) elnöki döntés alapján ellátja az Elnök által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,

226


c) d) e)

f ) g)

a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően közvetlenül irányítja az SZMSZ szerint irányítása alá tartozó szervezeti egység szakmai munkáját, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, közreműködik az Elnököt e szabályzat értelmében terhelő feladatok ellátásában, gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkájának megszervezéséről, ennek keretében irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban és az elnöki utasításokban, döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, ennek érdekében intézkedéseket kezdeményez, a Jogi és Koordinációs Főosztály útján ellenőrzi a jogszabályokban, a normatív rendelkezésekben és a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtását, biztosítja a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített további szabályzatok elkészítésének koordinációját.

15. § Az Elnökhelyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén – jogszabály vagy e szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az Elnök által kijelölt más vezető helyettesítheti.

11. A Belső Ellenőr 16. §

(1) A Belső Ellenőr az Elnök közvetlen irányításával, éves ellenőrzési terv, illetve eseti megbízás alapján végzi tevékenységét. A Belső Ellenőr a megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve tudomására jutó összeférhetetlenségi okról köteles haladéktalanul jelentést tenni az Elnöknek. (2) Ezen kötelezettség elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért a Belső Ellenőr jogi felelősséggel tartozik.

17. § A Belső Ellenőr a feladatait a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően végzi.

12. A Titkárságvezető és az Elnöki Titkárság 18. §

(1) Az Elnököt az NKOH operatív irányításához kapcsolódó feladatok végrehajtásában a Titkárságvezető segíti. (2) A Titkárságvezető felett a munkáltatói jogkört az Elnök gyakorolja, feladatait az Elnök közvetlen irányításával és ellenőrzése mellett látja el. (3) A Titkárságvezetőt akadályoztatása esetén a Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti.

19. § A Titkárságvezető a) irányítja az Elnöki Titkárságot, b) ellátja az Elnök által állandó vagy eseti jelleggel meghatározott feladatokat, c) részt vesz a döntés-előkészítési folyamatokban, a vezetői értekezleteken, d) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a NKOH személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, valamint a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, e) kialakítja az NKOH önálló szervezeti egységeinek ügyiratkezelési rendjét, kialakítja az irattározás menetét, f ) gondoskodik az NKOH minősített és nyílt iratanyagainak a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásai szerinti irattárba vételéről, az irattári anyagok kezeléséről, tárolásáról, szervezetirányító feladataival összefüggésben belső szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti, g) közreműködik a személyzeti ügyek intézésében, h) kapcsolatot tart az MK Személyügyi és Biztonsági Főosztályával, valamint a Pénzügyi Főosztállyal. 20. § Az Elnöki Titkárság a Titkárságvezető irányítása alatt működő önálló szervezeti egység, amely az Elnöknek az NKOH vezetésével, tevékenységével összefüggő társadalmi kapcsolatfenntartással, az NKOH arculatának kialakításával kapcsolatos feladatokat látja el. 21. § Az Elnöki Titkárság a) elősegíti az NKOH belső kommunikációjának napi működését, b) részt vesz az NKOH-t érintő sajtóesemények megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében, c) biztosítja, szervezi az NKOH társadalmi kapcsolattartását,


d) e) f ) g) h) i) j) k) l) m) n)

227

előkészíti az Elnök bel- és külföldi programjait, háttéranyagot készít az Elnök programjaihoz, amelyhez információkat kérhet az NKOH szervezeti egységeitől, megszervezi az Elnöki Értekezletet, ellátja az NKOH iratforgalmának érkeztetését, ellátja a Főosztályok, valamint az Elnöki Titkárság kimenő iratainak postázását és kézbesítését, iktatja a Főosztályok tevékenységi körébe tartozó iratokat, javaslatot tesz az NKOH képzési rendszerére, a kormánytisztviselők továbbképzésére, az Elnökkel együttműködve gondoskodik a képzés és továbbképzés feltételeiről, javaslatot tesz az Elnök részére az NKOH humánerőforrás-stratégiájára, működteti az NKOH javadalmazási és juttatási rendszerét, a munkatársak jóléti ellátási és támogatási rendszerét, ellátja az NKOH szociális feladatait, vezeti és nyilvántartja az NKOH bélyegzőinek nyilvántartását.

13. A Közbeszerzési és Kommunikációs Szakmai Főosztály 22. §

(1) A Közbeszerzési és Kommunikációs Szakmai Főosztály vezetője közvetlenül irányítja a Főosztályt. A Főosztályvezető felett a munkáltatói jogkört az Elnök gyakorolja. Feladatait az Elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. (2) A Főosztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a Közbeszerzési Osztály osztályvezetője, akadályoztatása esetén az Informatikai Szakmai Osztály vezetője helyettesíti.

23. § A Közbeszerzési és Kommunikációs Szakmai Főosztály vezetője a) az Elnök irányítása mellett kialakítja és irányítja a Főosztály szakmai munkáját, b) felelős a Főosztály szakmai tevékenységének megfelelő színvonalú, eredményes megvalósulásáért, c) előkészíti az NKOH Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzatát. 24. § A Közbeszerzési és Kommunikációs Szakmai Főosztály a) ellátja az érintett szervezetek kormányzati kommunikációs feladatainak szakmai felügyeletét, b) koordinálja az érintett szervezetek kormányzati kommunikációs feladatainak megvalósítását, c) összehangolja az érintett szervezetek kormányzati kommunikációs feladatait biztosító szolgáltatásokat és az azokhoz kapcsolódó kommunikációs termékekre vonatkozó közbeszerzési igényeket, d) az érintett szervezetek Hivatal felé jóváhagyásra megküldött kormányzati kommunikációs feladatok ellátására vonatkozó terveit, igényeit szakmailag véleményezi, döntéshozó felé előterjeszti, e) az érintett szervezetek nevében és javára lebonyolítja a kormányzati kommunikációs feladatok ellátását biztosító, a Korm. rendeletben meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzéseket, f ) előadásokat, oktatásokat, konzultációkat szervez és bonyolít, g) a sajtó- és egyéb megkeresésekre, az érintett szervezetek állásfoglalás-kéréseire a szakmai háttéranyagokat összeállítja, h) műszaki leírások és kapcsolódó kereskedelmi ártáblázatok összeállításában együttműködik az érintett szervezetekkel, i) kezeli az érintett szervezetek adataival, eljárásaival kapcsolatos nyilvántartásokat, j) ellátja a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos közzétételi és dokumentálási feladatokat, k) a Jogi és Koordinációs Főosztállyal együttműködve ellátja az általa lebonyolított közbeszerzési eljárások jogorvoslatai során az NKOH képviseletét a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróságok előtt, l) nyomon követi az NKOH tevékenységével összefüggő szakmai területeken zajló tudományos, szakmai folyamatokat, elemzi a végbemenő változásokat, értékeli hazai és nemzetközi összefüggésekben, m) javaslatot tesz az NKOH honlapjának tervezésére, arculatának kialakítására, tartalmának aktualizálására, bővítésére, n) felügyeli az érintett szervezetek által tervezett kormányzati kommunikációs beszerzések kormányzati kommunikációs irányokkal való összhangját, o) ellátja a Központosított Közbeszerzési Portállal kapcsolatos hivatali feladatokat, ide értve a fejlesztési igények, hibák összegyűjtését és azok üzemeltető, valamint fejlesztő felé történő továbbítását, p) ellátja az érintett szervezetek és szállítók támogatását a Portál használatával kapcsolatban.

228


14. A Jogi és Koordinációs Főosztály 25. §

(1) A Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője közvetlenül irányítja a Főosztályt. A Főosztályvezető felett a munkáltatói jogkört az Elnök gyakorolja, feladatait az Elnökhelyettes közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. (2) A Jogi és Koordinációs Főosztály vezetőjét akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt személy helyettesíti.

26. § A Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője a) közreműködik, illetve ellátja az NKOH és szervezeti egységeinek az SZMSZ-ben szabályozott feladataira vonatkozó jogalkalmazási és jogszerűségi, valamint képviseleti kötelezettségeihez kapcsolódó feladatokat, b) gondoskodik az NKOH által képviselt egységes jogi álláspont kialakításáról, c) gondoskodik a jogszabályokban és a vezetői döntésekben meghatározott jogi követelmények érvényesítéséről, d) ellenjegyzéssel látja el az NKOH szerződéseit, egyoldalú jognyilatkozatait, illetve a jogi kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumait, e) részt vesz a jogi szempontú döntés-előkészítésben, f ) jogi véleményt, jogi tájékoztatást nyújt az Elnök és a többi szervezeti egység részére, g) előkészíti az NKOH Szervezeti és Működési Szabályzatát, h) javaslatot tesz az NKOH munkatervére, i) előkészíti az NKOH munkaszervezési döntéseire vonatkozó javaslatokat, biztosítja az NKOH munkarendje, az ügyintézés, az iratkezelés és a gazdálkodás szabályainak megtartását, j) irányítja a szerződések és megállapodások előkészítését és ellenjegyzését, k) koordinálja az érintett szervezetekkel való kapcsolattartást, l) koordinálja az MK-val, valamint más minisztériumokkal való kapcsolattartást, m) irányítja az SZMSZ elkészítését, illetve jogszabályi előírás alapján kiadásra kerülő további jogi dokumentumok elkészítését. 27. § A Jogi és Koordinációs Főosztály a) közreműködik az NKOH döntés-előkészítési és végrehajtási folyamatai egységességének biztosításában, b) biztosítja az NKOH jogi dokumentumainak előkészítését, véleményezését, a szerződések jogi szempontú véleményezését, c) előkészíti és ellenjegyzéssel látja el a polgári jogi szerződéseket, d) elvégzi a szerződések nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, e) véleményezi az MK Pénzügyi Főosztálya által szervezett és koordinált munkafolyamatokat, f ) nyilvántartja és közzéteszi az Alapító Okiratot, az SZMSZ-t, a belső szabályzatokat és egyéb belső rendelkezéseket, g) az erre vonatkozó külön szabályzat rendelkezései szerint ellátja a közérdekű adatokkal és az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat, h) képviseli az NKOH-t bíróságok, hatóságok előtt, i) a Közbeszerzési és Kommunikációs Szakmai Főosztállyal együttműködve ellátja az NKOH képviseletét a hatáskörébe tartozó ügyekben, j) koordinálja az érintett szervezetekkel való kapcsolattartást, k) koordinálja az MK-val, valamint más minisztériumokkal való kapcsolattartást, l) az érintett szervezetek állásfoglalás kéréseire összeállítja a választ, ezeket nyilvántartja.

IV. FEJEZET A Nemzeti Kommunikációs Hivatal működésével kapcsolatos egyes rendelkezések 15. Az NKOH gazdasági szervezete 28. § Az NKOH gazdasági szervezetének feladatait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (4a) bekezdés a) pontja alapján az MK Pénzügyi Főosztálya látja el az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) meghatározott helyen és módon. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. §-a szerinti gazdasági vezető az MK Pénzügyi Főosztályának főosztályvezetője.


229

29. § A munkamegosztási megállapodás alapján, az abban foglaltaknak megfelelően az MK Pénzügyi Főosztálya különösen az alábbi feladatokat látja el: a) az NKOH költségvetésének tervezése, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtása, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartása és b) az NKOH gazdasági működtetése, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítése.

16. A munkavégzés általános szabályai 30. §

(1) Az önálló szervezeti egység vezetője az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére főszabályként utasítást nem adhat. (2) A vezetőtől, illetve a tevékenységet irányító vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. (3) Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét – vagy amennyiben erre sincs lehetőség, ezt a körülményt – az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni. (4) Az NKOH alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört az Alapító Okiratban, az SZMSZ-ben és a jogszabályokban meghatározott kivétellel az Elnök gyakorolja, feladataikat és hatásköreiket munkaköri leírásuk szabályozza. (5) A munkavégzésre vonatkozó részletes szabályokat az NKOH Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

17. A képzettségi, illetve munkaköri pótlékra jogosító munkakörökre vonatkozó rendelkezések 31. § Az NKOH Elnöke a Kttv. 142. §-a és a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján jogosult képzettségi, illetve munkaköri pótlékot megállapítani, amelynek részletes szabályait a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.

18. A szervezeti egységek együttműködésének szabályai 32. §

(1) A szervezeti egységek a feladataik teljesítése során – szükség szerint – egymást tájékoztatva és segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el. (2) Olyan ügyekben, amelyekben rendszeres együttműködésre van szükség, annak tartalmát, módját, illetőleg a feladatok elhatárolását az érdekelt szervezeti egységek vezetői közösen határozzák meg. (3) Ha kétséges, hogy valamely ügy elintézése melyik szervezeti egység feladatkörébe tartozik, az Elnök jelöli ki az ügyben eljáró szervezeti egységet. (4) Az NKOH működését szabályozó belső normák előkészítése és az NKOH-n belüli egyeztetése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata. (5) Az egyeztetés során az előkészítésért felelős szervezeti egység a tervezetről a feladatkörük szerint érintett vezetők és szervezeti egységek véleményét kikéri. (6) A belső szabályozás közzétételéről a Jogi és Koordinációs Főosztály gondoskodik.

19. A kiadmányozási jog gyakorlása 33. §

(1) Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak az SZMSZ-ben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. (2) Az intézkedéstervezetek az arra jogosult vezető aláírásával (kiadmányozásával) válnak intézkedésekké. (3) A kiadmányozás magában foglalja az érdemi döntést megelőző intézkedés kiadásának, illetőleg az érdemi döntés meghozatalának és az ügyirat irattárba helyezésének jogát.

230


(4) A kiadmányozási jog az Elnököt általános jelleggel illeti meg, önállóan jogosult továbbá aláírni minden olyan ügyben, amelyet jogszabály a hatáskörébe utal, valamint az SZMSZ alapján feladat- és hatáskörébe tartozik, és belső szabályzatban vagy vezetői kinevezésben nem ad le. (5) Az Elnök kiadmányozási jogát eseti jelleggel írásban átruházhatja. (6) Az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az NKOH egészét érintő ügyekben az SZMSZ-ben rögzített helyettesítési rend szerint kerül sor a kiadmányozásra. (7) Az egyes szervezeti egységek tevékenységét érintő ügyekben a szervezetiegység-vezetők gyakorolják a kiadmányozás jogát, amely csak az NKOH-n belül érvényesül.

20. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal képviselete 34. §

(1) Az NKOH-t az Elnök önállóan képviseli hatóságok, bíróságok előtt, valamint más jogi és természetes személyekkel szemben. (2) A bíróságok és hatóságok előtti képviseletre a Jogi és Koordinációs Főosztály jogtanácsosai is jogosultak. (3) Az Elnök jogosult adott ügyben a bíróság vagy hatóság előtti jogi képviselet ellátására külső jogi képviselő részére megbízást és ennek alapján meghatalmazást adni. (4) Szakmai fórumokon az Elnök megbízása alapján az adott szakmai szervezeti egység vezetője képviselheti az NKOH-t. A képviseleti jogkör átruházása esetén a képviseleti jogkör átruházásáról szóló okirat határozza meg a szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében az NKOH képviselőjeként járhat el.

21. A sajtóval történő kapcsolattartás rendje 35. §

(1) Az elektronikus és az írott sajtó, valamint az egyéb médiumok képviselőinek adott felvilágosítás a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény előírásai szerint minősül nyilatkozatnak. (2) A sajtó munkatársai és az NKOH munkatársai közötti együttműködésben általános alapelv, hogy a sajtó munkatársainak tevékenységét az NKOH felhatalmazott munkatársai segítsék elő. (3) Az NKOH-t érintő valamennyi kérdésben a tájékoztatás joga az Elnököt illeti meg. Az Elnök akadályoztatása esetén, valamint ha az Elnök így rendelkezik, az általa kijelölt személy jogosult nyilatkozni.

22. Címadományozás, jutalmazás, céljuttatás 36. §

(1) Az NKOH munkatársai részére az Elnök a Kttv. 126–128. §-ában foglaltak szerint címet adományozhat. (2) A Kttv. 126. § (1) bekezdése alapján adományozható közigazgatási tanácsadói és közigazgatási főtanácsadói címek, illetve a Kttv. 127. § (1) bekezdése alapján adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek számát az Elnök törvényes kereteken belül meghatározhatja úgy, hogy a közigazgatási tanácsadói és közigazgatási főtanácsadói, valamint a szakmai tanácsadói és a szakmai főtanácsadói címek együttesen nem haladhatják meg az NKOH felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának a 20%-át. (3) Az Elnök által adható jutalmakról, juttatásokról és illetménypótlékokról a Közszolgálati Szabályzat rendelkezik.

231


1. függelék

1. függelék

Belső Ellenőr

Elnöki Titkárság (6 fő)

Elnök (1 fő)

Közbeszerzési és Kommunikációs Szakmai Főosztály (15 fő)

Kommunikációs Szakmai Osztály (5 fő)

Közbeszerzéstámogató Osztály (4 fő)

Elnökhelyettes (1 fő) Jogi és Koordinációs Főosztály (4 fő)

Közbeszerzési Osztály (5fő)

2. függelék Vagyonnyilatkozat-tételre köteles személyek köre

1. A Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál vagyonnyilatkozat tételére az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott munkaköröket ellátó személyek, valamint (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jogosultságokkal rendelkező ea) alpont szerinti személyek kötelezettek.

2. Az 1. pontban meghatározott személy vagyongyarapodási vizsgálatára vonatkozóan a) az ellenőrzési eljárás lefolytatására a Vnytv. 14. § (1)–(3) bekezdése, b) az állami adóhatóságnál történő vizsgálatra a Vnytv. 14. § (4)–(5) bekezdése irányadó.

3. Az 1. pontban meg nem határozott kormánytisztviselő vagyongyarapodásának vizsgálatára a Kttv. 88. §-a irányadó.

232


Az emberi erőforrások minisztere 3/2017. (I. 18.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok (a továbbiakban: Liget Park projekt) ellátására 2017. január 16. napjától 2017. július 15. napjáig prof. dr. Persányi Miklóst miniszteri biztossá nevezem ki. 2. § A miniszteri biztos feladatköre a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 546/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősített beruházások körében a Liget Park projekt maradéktalan és hatékony megvalósítását szolgáló, az emberi erőforrások miniszterének felelősségi körébe tartozó feladatok végrehajtásának irányítására, ennek keretében különösen a következőkre terjed ki: a) a Városliget mint tájképi kert jellegű közpark helyreállítása, zöldfelületeinek növelése és rehabilitációja, kerttörténeti értékeinek felmutatása és tájépítészeti megújítása, valamint a városligeti park üzemeltetése és működtetése terén jelentkező folyamatok koordinálása; b) a városligeti parkra a Liget Budapest projekt megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló 1866/2015. (XII. 2.) Korm. határozat 1.2. pontja alapján kiírt kert- és tájépítészeti tervpályázat nyertesével kötött szerződéssel kapcsolatos feladatok és a lebonyolítás felügyelete, ennek keretében a szükséges információk kérése, egyeztetve a Liget Budapest projektért felelős miniszteri biztossal; c) a Liget Budapest projekt keretében megvalósítandó parkfejlesztés megvalósításának és az erre rendelkezésre álló forrásokkal történő gazdálkodás felügyelete a költség- és időütemezéseknek megfelelően; d) a Liget Park projekt és a Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Állat- és Növénykert kert- és tájépítészeti fejlesztéseinek összehangolása, ennek keretében együttműködik Budapest Főváros Önkormányzatával, valamint a Pannon Park projekt fejlesztési feladatait ellátó állami és önkormányzati szervekkel; e) a Liget Park projekt és a Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Állat- és Növénykert kert- és tájépítészeti fejlesztésével összefüggésben megvalósuló beruházásokkal, valamint a parküzemeltetéssel és a parkműködtetéssel összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben kezdeményezi az eljáró hatóságok tevékenységének összehangolását; f ) a Liget Park projekt megvalósításával kapcsolatban létrehozott munkacsoportok irányítása és ellenőrzése; g) a városligeti park megújításának kert- és tájépítészeti feladataival összefüggő jogszabálytervezetek, kormányés minisztériumi vezetői szintű döntések, leadandó jelentések és beszámolók szakmai előkészítésének és az abban közreműködő szervezeti egységek munkájának felügyelete, ennek keretében a kiadott feladatok végrehajtásának ellenőriztetése; h) a kert- és tájépítészeti beruházások megvalósításához szükséges szakmai dokumentáció elkészíttetésével kapcsolatos feladatok, a dokumentáció felhasználása a projekt kommunikációja során, a projekt kert- és tájépítészeti feladataira vonatkozó kommunikációjának stratégiai szintű irányítása az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtó- és kommunikációs feladatokért felelős szervezeti egységével egyeztetve, a Liget Park Fórum előkészítése, irányítása és személyes részvétel a Liget Park Fórum működésében; i) a Liget Budapest projekt végrehajtásával megbízott Városliget Zrt. kert- és tájépítészeti, valamint parküzemeltetési és parkműködtetési feladatellátásának és működésének ellenőrzése; j) a városligeti ingatlanon (hrsz: 29732/1) lévő fás szárú növények kivágása esetén azok pótlásának koordinálása, ennek keretében a szükséges információk kérése és intézkedések kezdeményezése; k) a városligeti park megújításának kert- és táj építészeti, parküzemeltetési és parkműködtetési feladataival összefüggő jogszabálytervezetek, kormány- és minisztériumi vezetői szintű döntések, leadandó jelentések és beszámolók szakmai előkészítésében való részvétel; l) az a)–k) pont szerinti feladatkörökkel összefüggésben az emberi erőforrások minisztere által meghatározott eseti, egyedi feladatok ellátása.

233


3. §

(1) A Liget Budapest projektben részt vevő vagy annak végrehajtásában érintett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított, felügyelt központi költségvetési szervek és a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok kötelesek a miniszteri biztost feladatának végrehajtásában segíteni, a rendelkezésükre álló szükséges információkat, dokumentációkat, szakértői segítséget, illetve eszközöket számára biztosítani. (2) A miniszteri biztos feladatellátása során együttműködik a Liget Budapest projektért felelős miniszteri biztossal, és személyesen vagy képviselői útján részt vehet a Liget Budapest projekt szakmai munkacsoportjaiban.

4. § A miniszteri biztos tevékenységét az emberi erőforrások minisztere a kultúráért felelős államtitkár útján irányítja. 5. § A miniszteri biztos a Ksztv. 38. § (6) bekezdése szerinti díjazásra és juttatásokra jogosult. 6. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában a Ksztv. 38. § (8) bekezdése szerinti titkárság segíti. 7. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 8. § Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 44/2016. (IX. 8.) EMMI utasítás.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

Az emberi erőforrások minisztere 4/2017. (I. 18.) EMMI utasítása egyes EMMI utasítások módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. § tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (6) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, valamint a 3. § tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 35. § (3) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, továbbá a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kormányügyelethez kapcsolódó biztonsági ügyeleti, valamint mobiltelefonos készenléti szolgálati szabályzatának kiadásáról szóló 11/2012. (IX. 14.) EMMI utasítás Melléklete a) 28. pontjában, 53. pontjában, 55. pontjában és 71. pontjában az „az Egészségpolitikai Főosztály” szövegrész helyébe az „a Közegészségügyi, Járványügyi, Egészségügyi Igazgatási és Védelmi Főosztály”, b) 39. pontjában és 40. pontjában az „egészségügyért felelős helyettes államtitkár” szövegrész helyébe az „egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár”, c) 40. pontjában és 72. pontjában a „Személyügyi Főosztály” szövegrész helyébe a „Humánpolitikai Főosztály”, d) 53. pontjában az „egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár” szövegrész helyébe az „egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár”, e) 57. pontjában a „Nemzetközi Főosztály” szövegrész helyébe a „Nemzetközi Igazgatási Főosztály”,

234


f )

64. pontjában és 65. pontjában a „Sajtó és Kommunikációs Titkárságon” szövegrész helyébe a „Sajtó és Kommunikációs Főosztályon”, továbbá a „Sajtó és Kommunikációs Titkárság” szövegrész helyébe a „Sajtó és Kommunikációs Főosztály”, valamint g) 69. pontjában, 70. pontjában és 73. pontjában az „Az Egészségpolitikai Főosztály” szövegrész helyébe az „A Közegészségügyi, Járványügyi, Egészségügyi Igazgatási és Védelmi Főosztály” szöveg lép. 2. § A közérdekű adatok megismerésének rendjéről szóló 17/2012. (XI. 16.) EMMI utasítás Melléklete 2. § (3) bekezdésében a „jogi és személyügyi helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár” szöveg lép. 3. § A közérdekű adatok közzétételének rendjéről szóló szabályzatról szóló 22/2012. (XII. 18.) EMMI utasítás Melléklete (a továbbiakban: szabályzat) az 1. melléklet szerint módosul. 4. § Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogok gyakorlásának rendjéről szóló 18/2015. (V. 15.) EMMI utasítás 1. melléklete a) 2. függelékében szereplő táblázat 9. sorában a „Jogi Főosztály” szövegrész helyébe a „Perképviseleti és Igazgatási Főosztály”, b) 3. függelékében szereplő táblázat 12. sorában a „Vagyongazdálkodási és Közbeszerzési Főosztály” szövegrész helyébe a „Közbeszerzési Főosztály” szöveg lép. 5. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 4/2017. (I. 18.) EMMI utasításhoz

1. A szabályzat 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § A szerződés szakmai javaslattevője által a 2. és 3. függelékben megjelölt határidő lejártát megelőző 10 nappal korábban küldött – a szerződések jogszabályban meghatározottak szerint közzéteendő adataira vonatkozó – javaslata alapján a Gazdálkodási Főosztály a 2. és 3. függelékben megjelölt határidőben megküldi az adatközlőnek azoknak a szerződéseknek a jogszabályban meghatározott adatait, amelyeket a Minisztérium igazgatási költségvetésének és fejezeti kezelésű előirányzatainak terhére kötöttek, és tárgyuk szerint árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására irányulnak. A szerződéseket szerződés típusa szerinti bontásban kell megküldeni az adatközlőnek, aki a továbbiakban a 2. § (4)–(5), valamint (7) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el.”

2. A szabályzat a) 1. § (4) bekezdés h) pontjában a „jogi és személyügyi helyettes államtitkáron” szövegrész helyébe a „jogi és közbeszerzési helyettes államtitkáron”, valamint a „jogi és személyügyi helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár”, b) 1. függelékében a „jogi és személyügyi helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár”, c) 2. függelék I. pontjában szereplő táblázat 1. sorában a „Jogi és Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság” szövegrész helyébe a „Személyügyekért és Gazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság”, 8. sorában


235

a „Jogi és Személyügyi Helyettes Államtitkárság” szövegrész helyébe a „Jogi és Közbeszerzési Helyettes Államtitkárság”, d) 2. függelék III. pontjában szereplő táblázat 6. sorában a „Vagyongazdálkodási és Közbeszerzési Főosztály” szövegrész helyébe a „Közbeszerzési Főosztály”, e) 3. függelékében szereplő táblázat 2. pont 2.1.2. alpontjában, valamint 2.4.2. alpontjában az „Egészségpolitikai Főosztály” szövegrész helyébe az „Egészségügyi Ellátási és Közegészségügyi Főosztály”, f ) 3. függelékében szereplő táblázat 2. pont 2.1.3., 2.1.4. és 2.1.5. alpontjában az „Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás és Stratégiai Főosztály” szövegrész helyébe az „Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás és Ápolásügyi Főosztály”, valamint g) 3. függelékében szereplő táblázat 3. pont 3.3.1. alpontjában a „Vagyongazdálkodási és Közbeszerzési Főosztály” szövegrész helyébe a „Közbeszerzési Főosztály” szöveg lép.

A honvédelmi miniszter 1/2017. (I. 18.) HM utasítása egyes honvédelmi miniszteri utasításoknak a számlakezeléssel és pénzforgalommal összefüggő módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. A honvédelmi szervezetek számláiról, finanszírozásáról és a pénzkezelési szabályokról szóló 60/2012. (VIII. 31.) HM utasítás módosítása 1. § A honvédelmi szervezetek számláiról, finanszírozásáról és a pénzkezelési szabályokról szóló 60/2012. (VIII. 31.) HM utasítás (a továbbiakban: U1.) 17. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A honvédelmi szervezet vezetője, a pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel nem rendelkező honvédelmi szervezetek esetében a pénzügyi és számviteli ellátást végző szervezeti egység vezetőjének javaslatait figyelembe véve: gondoskodik) „ab) a pénzszállítás biztosításáról;” 2. § Az U1. a) 11. § (1) bekezdésében a „4/2012. (HK 5.) HM VGHÁT szakutasítás mellékleteként kiadott Honvédelmi Minisztérium Fejezet Egységes Számviteli Politikája” szövegrész helyébe a „12/2016. (HK 4.) HM VGHÁT szakutasítás mellékleteként kiadott Honvédelmi Minisztérium Fejezet Egységes Számviteli Politikája Szabályzat (a továbbiakban: Számviteli Politika) Bizonylati rend Szabályzata”, b) 30. § (1) bekezdésében a „Szakutasításban” szövegrész helyébe az „A Számviteli Politika Pénzkezelési Szabályzatában” és c) 30. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti Szakutasításban” szövegrész helyébe az „A Számviteli Politika Pénzkezelési Szabályzatában” szöveg lép.

236


2. A Magyar Honvédség külföldi képviseletei költségvetési gazdálkodásáról szóló 61/2012. (VIII. 31.) HM utasítás módosítása 3. § A Magyar Honvédség külföldi képviseletei költségvetési gazdálkodásáról szóló 61/2012. (VIII. 31.) HM utasítás 7. § (1) bekezdésében a „kincstári számlakezelés és pénzforgalom rendjéről szóló belső rendelkezés” szövegrész helyébe a „Honvédelmi Minisztérium Fejezet Egységes Számviteli Politikája Szabályzat Pénzkezelési Szabályzatának” szöveg lép.

3. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja nemzeti feladatainak végrehajtásáról szóló 3/2013. (I. 14.) HM utasítás módosítása 4. § Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja nemzeti feladatainak végrehajtásáról szóló 3/2013. (I. 14.) HM utasítás 13. § (5) bekezdésében az „a kincstári számlakezelés és pénzforgalom rendjéről szóló szakutasításban” szövegrész helyébe az „a HM Fejezet Egységes Számviteli Politikája Szabályzat Pénzkezelési Szabályzatában” szöveg lép.

4. A Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 24/2015. (VI. 15.) HM utasítás módosítása 5. § A Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 24/2015. (VI. 15.) HM utasítás a) 25. § (2) bekezdésében a „kincstári számlakezelés és pénzforgalom rendjéről szóló HM KÁT szakutasítás” szövegrész helyébe a „Számviteli Politika Pénzkezelési Szabályzata”, b) 37. §-ában a „kincstári számlakezelés és pénzforgalom rendjéről szóló HM KÁT szakutasításban” szövegrész helyébe a „Számviteli Politika Pénzkezelési Szabályzatában” és c) 45. § (3) bekezdés i) pontjában a „kincstári számlakezelés és pénzforgalom rendjéről szóló HM KÁT szakutasításban” szövegrész helyébe a „Számviteli Politika Pénzkezelési Szabályzatában” szöveg lép. 6. § Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba. 7. § Hatályát veszti a kincstári számlakezelés és pénzforgalom rendjéről szóló 18/2012. (HK 12.) HM KÁT szakutasítás.

Dr. Simicskó István s. k.,

honvédelmi miniszter

237


A külgazdasági és külügyminiszter 2/2017. (I. 18.) KKM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján dr. Berzétei Ákost 2016. december 15. napjától a kinevezés visszavonásáig – de legfeljebb 6 hónap időtartamra – Magyarország külképviseleteinek reorganizációs programjáért felelős miniszteri biztossá nevezem ki. 2. § A miniszteri biztos az 1. §-ban meghatározott feladatkörében a következő tevékenységeket látja el: a) áttekinti a külképviseletek által használt ingatlanok használatának jogi hátterét, b) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral egyeztetve javaslatot tesz a külképviseletek által használt ingatlanok állományának javítása érdekében szükséges intézkedésekről, c) nyomon követi az Európai Külügyi Szolgálat kolokációs lehetőségeit, javaslatot tesz a Magyarország szempontjából potenciálisan szóba jöhető projektekre, felügyeli a kormány által jóváhagyott projektek végrehajtását, d) a kiemelt külképviseleti beruházások tekintetében kapcsolatot tart a projektekben részt vevő társzervekkel és gazdasági társaságokkal, e) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral egyeztetve javaslatot tesz a Külgazdasági és Külügyminisztérium hosszú távú ingatlangazdálkodási stratégiájára. 3. § A miniszteri biztos tevékenységét a külgazdasági és külügyminiszter a közigazgatási államtitkár útján irányítja. 4. § A miniszteri biztos a fenti tevékenysége ellátásáért a Ksztv. 38. § (9) bekezdés a) pontja alapján külön díjazásra nem jogosult. 5. § A miniszteri biztos a fenti tevékenysége ellátásáért a Ksztv. 38. § (6) bekezdése szerinti juttatásokra jogosult. 6. § A miniszteri biztos tevékenységének ellátásához szükséges titkársági feladatokat a közigazgatási államtitkár titkársága látja el. 7. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

238


A külgazdasági és külügyminiszter 3/2017. (I. 18.) KKM utasítása a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külképviseletek Igazgatása cím Önköltség-számítási Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdés c) pontja, továbbá az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdése alapján az alábbi utasítást adom ki:

1. § A Külgazdasági és Külügyminisztérium Külképviseletek Igazgatása cím Önköltség-számítási Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az utasítás Melléklete tartalmazza. 2. §

(1) Ez az utasítás – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) A melléklet II. Fejezet 4.3. pont a), c) és d) alpontja 2017. február 1-jén lép hatályba. (3) A 3. § 2017. február 1-jén lép hatályba.

3. § Hatályát veszti a külképviseletek kezelésében lévő futár- és vendégszobák használatának rendjéről szóló 7/2002. KüM utasítás.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

Melléklet a 3/2017. (I. 18.) KKM utasításhoz

Szabályzat a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külképviseletek Igazgatása cím Önköltség-számításáról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat hatálya

1.1. A Szabályzat hatálya kiterjed a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KKM) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott alaptevékenységének végzése során a külképviseletek szabad kapacitása terhére végzett szolgáltatásokra.

1.2. A Szabályzat az alábbi szolgáltatásokra vonatkozó önköltség-számítási szabályokat tartalmazza a KKM Külképviseletek Igazgatása cím tekintetében: a) helyiség és hozzá tartozó berendezés/eszköz bérbe-, illetőleg használatba adása; b) idegenvezetés; c) vendéglakás/-szoba igénybevétele; d) futárlakás/-szoba használata.

1.3. A KKM Külképviseletek Igazgatása cím vagyonkezelésében álló belföldi szolgálati lakások használatával kapcsolatos költségtérítést KÁT utasítás tartalmazza.


239

2. Értelmező rendelkezések

2.1. A Szabályzat alkalmazásában: a) költség: a tevékenység vagy feladat ellátása érdekében felmerült valamennyi felhasznált erőforrás pénzeszközben kifejezett értéke. A tevékenység termék előállítása vagy szolgáltatás teljesítése. Kizárólag olyan erőforrás felhasználása minősül költségnek, amely pénzeszközben kifejezhető: aa) a tevékenység elvégzéséhez felhasznált munkateljesítmény (személyi juttatások költsége); ab) eszközfelhasználás (anyag-, energiaköltség); b) kiadás: pénzeszközök felhasználása, pénzeszközcsökkenés; c) önköltség: a termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségi egységére jutó eszköz- és élőmunkafelhasználás pénzben kifejezett értéke; d) önköltség-számítás: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amely a termékegység vagy a szolgáltatásegység önköltségének kiszámítását jelenti előzetesen a termelés folyamatában, illetve annak befejezése után utólagosan; e) kalkuláció: olyan gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy szolgáltatás tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, esetlegesen eredményességét méri. Kalkuláció fajtái időpont alapján: ea) előkalkuláció: az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a tevékenység megkezdése előtt meghatározható a várható önköltség; eb) közbenső kalkuláció: az egyes folyamatok befejezését és a tényleges önköltség meghatározását megelőzően elvégzett tevékenység; ec) utókalkuláció: az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a termék, szolgáltatás befejezése után a ténylegesen felhasznált élő- és holtmunka mennyisége és értéke alapján meghatározható az eszköz vagy szolgáltatás, illetőleg tevékenység közvetlen önköltsége, előállítási költsége; f ) futárlakás/-szoba: a külképviselet vagyonkezelésében vagy tulajdonában lévő, a KKM-mel foglalkoztatási jogviszonyban álló diplomáciai szakfeladatot ellátó személyek, valamint KKM hivatalos kiküldöttek számára térítésmentesen biztosított ingatlan, mely biztonsági szempontból a külképviselet vagyonvédelmi rendszerrel körülhatárolt területén, illetve a külképviselet épületében található; g) vendéglakás/-szoba: a külképviselet vagyonvédelmi rendszerrel körülhatárolt területén kívül, illetve a külképviselet területén kívül elhelyezkedő, elszállásolás céljára alkalmas lakás vagy szoba (a továbbiakban: vendéglakás); h) rövid távú tartózkodás: a vendéglakásban legfeljebb három hónapra elszállásolt, a KKM-mel szerződéses jogviszonyban álló ösztöndíjas vagy kutató tartózkodása; i) közvetlen költség: azok a költségek, amelyekről általában a felmerülés időpontjában megállapítható, illetve megfelelően bizonyítható, hogy milyen tevékenység elvégzésével vagy feladat ellátásával kapcsolatban merülnek fel. A közvetlen önköltség kizárólag az adott termék vagy szolgáltatás egy egységére bizonyítható módon közvetlenül felmerült ráfordításokat és egyéb közvetlen költségeket tartalmazhatja; j) közvetett költség: azok a költségek, amelyekről általában a felmerülés időpontjában nem állapítható meg, illetve megfelelően nem bizonyítható, hogy milyen tevékenység elvégzésével vagy feladat ellátásával kapcsolatban merülnek fel. Ezek a költségek csak valamely vetítési alap segítségével állapíthatók meg; k) vetítési alap: olyan, a termékhez kapcsolódó műszaki vagy költségparaméter, amelynek segítségével a különböző termékekben vagy szolgáltatásokban megjelenő aránya elfogadhatóan tükrözi az egyes termékeknek a közvetett költség keletkezésében betöltött szerepét; l) rezsiköltség: az épület fenntartási költsége, kiadásainak összege, különösen víz, elektromos áram, gáz, fűtés költségei.

240


II. FEJEZET ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS SZABÁLYAI 3. Az önköltség-számítással szemben támasztott követelmények

3.1. Az önköltség-számítással szemben támasztott alapkövetelmény, hogy adatokat szolgáltasson a szolgáltatások önköltségének várható, illetőleg bekövetkezett alakulásáról, vegye figyelembe a feltételek változását, szükséges mértékű, kevés munkaráfordítással készüljön el, továbbá érvényesüljenek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) megfogalmazott kalkulációs alapelvek.

4. Az önköltség-számítás tárgya

4.1. Az önköltség-számítás tárgya az a termék, szolgáltatás vagy teljesítmény, amelynek önköltsége megállapításra kerül.

4.2. Az önköltség-számítás egysége az önköltség-számítás tárgyának természetes mértékegysége vagy teljesítményértéke.

4.3. Az önköltség-számítás tárgya és mértékegysége: a) helyiség bérbeadása (eseti vagy tartós); EUR/négyzetméter/nap; b) külképviselet épületében a nyilvánosság számára megtekinthető helyiségben idegenvezetés díja; EUR/óra/fő; c) vendéglakás használatának díja; EUR/éj/fő; d) futárlakás/-szoba használatának díja; EUR/éj/fő.

4.4. A helyi deviza EUR-ra történő átváltása a KKM belső honlapján található hatályos devizatáblázat alapján történik.

5. A kalkulációs egységek tekintetében az önköltség-számítás módszere

5.1. Helyiségek bérbeadása: 5.1.1. Saját tulajdonban vagy vagyongazdálkodásban lévő helyiségek bérbeadása: a) helyiségek eseti bérbeadása: a közüzemi szolgáltatói számlák alapján 1 napra megállapított, bérbe, használatba adott területtel arányos átlagfogyasztás és 1 napra megállapított bérbe, használatba adott területtel arányos közös költség díjának, 1 napra megállapított bérbe, használatba adott területtel arányos értékcsökkenés, valamint a bérbe, használatba adott területtel arányos takarítás és egyéb szolgáltatás, így különösen a helyiség átrendezése, mosatás díjának 1 napra megállapított összege szorozva a tartózkodás napjainak számával; b) helyiségek tartós bérbeadása: a közüzemi szolgáltatói számlák alapján 1 napra megállapított, bérbe, használatba adott területtel arányos átlag fogyasztás és 1 napra megállapított bérbe, használatba adott területtel arányos közös költség díjának, 1 napra megállapított bérbe, használatba adott területtel arányos értékcsökkenés, valamint a bérbe, használatba adott területtel arányos takarítás és egyéb szolgáltatás, így különösen őrző-védő szolgálat, portaszolgálat, gondnok, takarító, hivatalsegéd díjának 1 napra megállapított összege szorozva a tartózkodás napjainak számával; c) szolgálati lakásként funkcionáló helyiségek bérbeadása: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott munkavállalónak szolgálati lakásként funkcionáló helyiséget bérbe adni nem lehet, kivéve azon külképviseleteket, ahol a vonatkozó kulturális, történelmi hagyományok alapján ezt biztosítani szükséges. A külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződésében a szolgálati lakás biztosítását a helyben szokásos átlagos piaci ár szerint kell szerepeltetni. A bérleti díjra vonatkozó térítési kötelezettséget a munkaszerződésben kell részletezni. A szolgálati lakás munkavállalónak történő biztosításáról a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár dönt. 5.1.2. A tényleges önköltség megállapításának mintáját a saját tulajdonú helyiség esetén az 1. függelék tartalmazza.


241

5.1.3. A külképviselet szakmai alapfeladatának ellátását elősegítő tevékenység végzéséhez biztosított terület használata együttműködési megállapodás alapján történik. 5.1.4. Külképviselet által bérelt helyiség bérbeadása: a) bérelt helyiségek eseti bérbeadása: a közüzemi szolgáltatói számlák alapján 1 napra megállapított bérbe adott területtel arányos átlag fogyasztás és 1 napra megállapított bérbe adott területtel arányos közös költség díjának, valamint a bérbe adott területtel arányos takarítás és egyéb szolgáltatás (különösen: a helyiség átrendezése, mosatás) díjának és a bérbe adott területtel arányos helyiségbérleti díjnak 1 napra megállapított összege szorozva a tartózkodás napjainak számával; b) bérelt helyiségek tartós bérbeadása: a közüzemi szolgáltatói számlák alapján 1 napra megállapított bérbe adott területtel arányos átlagfogyasztás és 1 napra megállapított bérbe adott területtel arányos közös költség díjának, valamint a bérbe adott területtel arányos takarítás és egyéb szolgáltatás, így különösen őrző-védő szolgálat, portaszolgálat, gondnok, takarító, hivatalsegéd díjának és bérbe adott területtel arányos helyiségbérleti díjnak 1 napra megállapított összege szorozva a tartózkodás napjainak számával. 5.1.5. A tényleges önköltség megállapításának mintáját a bérelt helyiség esetén a 2. függelék tartalmazza. 5.1.6. Üresen álló bérlakás vagy helyiség kizárólag vendéglakás vagy futárlakás céljából nem tartható fenn. 5.1.7. Az 5.1.6. pont alól kivételes esetben, amennyiben szerződéses kötelem miatt költséghatékonyan nem mondható fel a szerződés a lejártát megelőzően, felmentés kérelmezhető. A külképviselet vezetőjének indokolt kérelme tekintetében a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KFO) és a kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár javaslata alapján a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: GHÁT) dönt.

5.2. Idegenvezetés esetén az önköltség összege az épületben idegenvezető(k) és a takarítást végző személy(ek) előző évi közvetlen személyi juttatásainak és járulékainak, valamint az épület előző évi rezsiköltségének előző évi látogatói létszámra vetített egy órára jutó részeként kerül meghatározásra. 5.2.1. A tényleges önköltség megállapításának mintáját az idegenvezetés esetén a 3. függelék tartalmazza.

5.3. Vendéglakás igénybevétele esetén az önköltség összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra: a) valamennyi vendéglakás tekintetében lakásonként el kell végezni a kalkulációt a Szabályzat 1. vagy 2. függeléke alapján; b) a kalkulációt követően a vendéglakás díját 25 EUR-tól 75 EUR összegig 5-re (lefele) kerekítve szükséges meghatározni. 5.3.1. Vendéglakás-igénybevétel: a közüzemi szolgáltatói számlák alapján 1 napra megállapított, használatba adott területtel arányos átlagfogyasztás és 1 napra megállapított, használatba adott területtel arányos közös költség díjának, 1 napra megállapított bérbe, használatba adott területtel arányos értékcsökkenés, valamint a bérbe, használatba adott területtel arányos takarítás, karbantartás, őrzés-védelem és egyéb szolgáltatás, így különösen a helyiség átrendezésének, mosatás díjának 1 napra megállapított összege szorozva a tartózkodás napjainak számával. 5.3.2. A vendéglakást az alábbi, magyar állampolgársággal rendelkező személyek vehetik igénybe: a) a külképviselet vagy – amennyiben a külképviselet részeként kulturális intézet is működik az állomáshelyen – a kulturális intézet hivatalos tevékenységével, rendezvényeivel közvetlenül összefüggésben meghívott hivatalos személyek, így különösen előadók, fellépő művészek; b) a KKM-mel szerződéses jogviszonyban álló ösztöndíjasok vagy kutatók; c) magáncélból a KKM-mel közszolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő vagy kormányzati ügyintéző és velük együtt utazó családtagjaik (a továbbiakban: a KKM munkatársai); d) a külképviselet vezetőjének vagy – amennyiben a külképviselet részeként kulturális intézet is működik az állomáshelyen – a külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos személyes vendégei. 5.3.3. A vendéglakást külföldi állampolgárok nem vehetik igénybe.

242


5.3.4. Rendkívüli, kivételes esetben külföldi meghívott hivatalos előadó vagy hivatalos vendég a KKM Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztályának (a továbbiakban: BITÁF) előzetes engedélyezést követő jóváhagyásával elszállásolható a vendéglakásban. Ez esetben a külképviselet vezetője fokozott figyelemmel köteles érvényesíteni a vendéglakáson kívüli, a külképviselet vagy kulturális intézet területén történő, felügyelet melletti mozgást, tartózkodást. 5.3.5. Vendéglakást a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló nem vehet igénybe. 5.3.6. A vendéglakásban történő tartózkodás időtartama: a) A külképviselet vagy – amennyiben a külképviselet részeként kulturális intézet is működik az állomáshelyen – a kulturális intézet hivatalos tevékenységével, rendezvényeivel közvetlenül összefüggésben meghívott hivatalos személyek – így különösen előadók, fellépő művészek – legfeljebb hat napra vehetik igénybe a vendéglakást. b) Ösztöndíjas vagy kutató kizárólag hivatalos tevékenysége ellátása kapcsán, rövid távú tartózkodásra veheti igénybe a vendéglakást az ösztöndíjat szabályozó jogszabály vagy belső szervezetszabályozó eszköz alapján, a pályázati felhívás meghirdetése előtt a KFO-val történő egyeztetés szerint. c) A külképviselet-vezető vagy a külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos személyes vendégei, valamint a KKM munkatársai legfeljebb öt naptári napra vehetik igénybe a vendéglakást. 5.3.7. A vendéglakás igénylésének rendje: a) A vendéglakás igénylését írásban kell a külképviselet hivatalos e-mail címére, kulturális intézet tekintetében annak hivatalos e-mail címére eljuttatni, ahol azt nyilvántartásba veszik, és annak elfogadásáról vagy elutasításáról az igénylőt írásban értesítik. Az igénylésre vonatkozó mintát a 4. függelék tartalmazza. b) Az igénylések elbírálásánál a következő sorrendet kell érvényesíteni: ba) a KKM hivatalos kiküldöttei, akik a külképviselet futárlakásában nem voltak elszállásolhatóak; bb) a külképviselet vagy a kulturális intézet hivatalos tevékenységével, rendezvényeivel közvetlenül összefüggésben meghívott hivatalos személyek; bc) ösztöndíjasok vagy kutatók; bd) a KKM munkatársai; be) a külképviselet-vezető vagy a külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos személyes vendégei. 5.3.8. Amennyiben a vendéglakás a KKM hivatalos kiküldöttei igénylésének beérkezésekor már foglaltak, arról a KKM-et indokolással ellátott feljegyzésben tájékoztatni kell. 5.3.9. A vendéglakások kiadásának rendjéért, forgalmának nyilvántartásáért, a bevételek beszedéséért és kezeléséért, a vendéglakások vendégfogadásra előkészítéséért felelős személyt a külképviselet vezetője jelöli ki. A feladatkört a munkaköri leírásban szerepeltetni szükséges. 5.3.10. A vendéglakás használata: a) A vendéglakás használatáról a külképviselet a helyi adottságok figyelembevételével szabályzatot, valamint házirendet köteles készíteni, melyben elkülönítve szabályozza a külképviselet és a kulturális intézet vendégszobáinak használatával kapcsolatos eljárási rendet, házirend tekintetében a szállóvendégekre vonatkozó szabályokat. A szabályzatot és a házirendet a külképviselet vezetője jóváhagyásra köteles felterjeszteni a BITÁF-ra. b) A házirendet a vendéglakásban ki kell függeszteni, azt a vendégekkel meg kell ismertetni. c) A vendéglakás folyamatos igénybevételénél hetente kell ágyneműt cserélni, és a szállóvendéget a biztonsági teendőkről tájékoztatni szükséges. d) A vendégszoba használatához garázshely és telefonhasználat, továbbá internethasználat nem biztosított. 5.3.11. A vendéglakás használati díja és nyilvántartása: 5.3.11.1. A vendéglakás igénybevétele esetén a szállóvendégek a használati díjat a Szabályzatban foglaltak szerint kötelesek megtéríteni az alábbi rendelkezések figyelembevételével: a) a vendéglakásban történő elhelyezés térítésmentes a KKM hivatalos kiküldöttei számára;


243

b)

a hivatalos rendezvényre meghívott eladók, fellépő művészek elszállásolása a rendezvény időtartamára és még további két éjszakára térítésmentes, de legfeljebb az 5.3.6. pont a) alpontjában meghatározott időtartamig; c) ösztöndíjasok vagy kutatók hivatalos tevékenységének időtartamára, de legfeljebb három hónapra térítésmentesen vehetik igénybe a vendéglakást; d) a KKM munkatársai a teljes árú költségtérítést kötelesek megtéríteni az igénybe vett éjszakák és személyek száma alapján; e) a külképviselet-vezető vagy a külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos személyes vendégei legfeljebb öt éjszakára térítésmentesen vehetik igénybe a vendéglakást. 5.3.11.2. A külképviselet és a kulturális intézet a vendéglakás forgalmáról számozott oldalakkal ellátott hitelesített vendégkönyvet köteles vezetni, melynek a bevételi bizonylat adataival egyeznie szükséges. A vendégkönyv tartalmazza a szállóvendég nevét (több szállóvendég esetén valamennyiük nevét), érkezés és távozás időpontját, valamint a térítési díj összegét. A vendégkönyv szigorú számadású nyilvántartás.

5.4. Futárlakás használata az arra jogosultak számára térítésmentes.

6. Közvetlen költségek

6.1. Az önköltség megállapítása során az alábbiakat tekintjük közvetlen költségnek: 6.1.1. Olyan közvetlen személyi jellegű költségek szerepeltethetők a kalkulációban, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az adott helyiség bérbeadásával. 6.1.2. A közvetlen személyi juttatások megállapítása után meg kell határozni a munkáltató által elszámolható, fizetendő járulékok mértékét, így a jogszabály által meghatározott, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot. 6.1.3. Dologi kiadások: a) rezsi: a kalkulációban a közvetlen rezsiköltségek között kell figyelembe venni minden olyan költséget, amelyről egyértelműen meghatározható, hogy a bérbe adott területtel kapcsolatban merült fel. b) szolgáltatások költsége: a kalkulációban a szolgáltatások közvetlen költsége között kell figyelembe venni a helyiség bérbeadásával kapcsolatban felmerült, a bérbe adott helyiséggel kapcsolatban egyértelműen meghatározható költségeket. 6.1.4. Az amortizációs költségek között kell figyelembe venni az épület éves értékcsökkenésének alapterülettel arányos részét, valamint a helyiségben található tárgyi eszközök éves értékcsökkenési leírását.

7. Közvetett költségek

7.1. Az önköltség megállapítása során az alábbiakat tekintjük közvetett költségnek: 7.1.1. A közvetett költségek között olyan személyi juttatások szerepeltethetőek, amelyek közvetetten kapcsolatban állnak az adott helyiség bérbeadásával (pl. az adott épületben dolgozó gondnok, karbantartó, takarító, hivatalsegéd személyi jellegű kiadásainak alapterület-arányos része, épületbejárást kísérő személyi jellegű kiadásai). 7.1.2. A közvetett személyi juttatások megállapítása után meg kell határozni a munkáltató által elszámolható, fizetendő járulékok mértékét, így a jogszabály által meghatározott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot. 7.1.3. Dologi kiadások: a) rezsi: a kalkulációban a közvetett rezsiköltségek között kell figyelembe venni a bérbe adott helyiséget tartalmazó épület rezsiköltségeinek a bérbe adott helyiség alapterületével arányos részét; b) szolgáltatások költsége: a kalkulációban a szolgáltatások költsége között kell figyelembe venni a bérbe adott helyiséget tartalmazó épülettel kapcsolatban elszámolt valamennyi üzemeltetési, fenntartási, karbantartási szolgáltatásvásárlás alapterület-arányos részét, valamint bérelt ingatlan esetén a bérleti díj alapterülettel arányos részét.

244


8. A költségek elszámolásának és felosztásának bizonylati rendje

8.1. Az önköltség-számítás bizonylati rendje tekintetében az Sztv. 165–169. §-ainak vonatkozó előírásait szükséges alkalmazni.

8.2. A bizonylatnak meg kell felelni a bizonylattal szemben jogszabály által támasztott tartalmi és alaki követelményeknek.

8.3. Minden bizonylatot utalványozni, ellenjegyezni, érvényesíteni, ellenőrizni kell, és ezek megtörténtét aláírással kell dokumentálni.

8.4. A külképviselet legfontosabb alapbizonylatai a kiadásokhoz és költségelszámolásokhoz kapcsolódóan a következők lehetnek: a) kinevezési okirat, megbízási szerződés, munkavégzést elrendelő intézkedések, munkautalványok, bérjegyzék, különféle személyi juttatások kifizetési jegyzékei, munkaadói járulékok számítását igazoló dokumentumok; b) anyagigénylési bizonylat, anyagutalványok, raktári kivételezési bizonylat; c) számla (másolat); d) személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó kiszámítását igazoló dokumentumok; e) értékcsökkenés kiszámítását igazoló dokumentumok; f ) állományba vételre (készletre, vételre) vonatkozó bizonylatok.

8.5. A bizonylatok őrzése tekintetében az Sztv. által meghatározott előírások szerint szükséges eljárni.

9. A költségek térítési díjának befizetése

9.1. A Szabályzat hatálya alá tartozó szolgáltatások díját a szolgáltatás igénybevételekor kell megtéríteni.

9.2. A Szabályzat függelékei alapján kiszámolt térítési díj befizetéséről a külképviselet gazdasági felelőse nyugtát állít ki.

9.3. Számla kérésével kapcsolatos igényét az igénylő előzetesen köteles a külképviselet felé jelezni.

9.4. Számla kérésekor nyugtát kiállítani nem lehet. Abban az esetben, ha nyugta kiállítására már sor került, és az igénylő számlát is kér, kérelme kizárólag akkor teljesíthető, ha a nyugtát a kérelmező a gazdasági felelősnek visszaszolgáltatja. Ez esetben a nyugtatömb megfelelő helyére vissza kell tűzni a nyugtát, és egy vonallal azt át kell húzni.

10. Záró rendelkezések

10.1. A külképviseletek kötelesek 2017. február 1-ig felülvizsgálni a vendéglakásaik használatára vonatkozó szabályzataikat, valamint a házirendet, és azokat a BITÁF részére jóváhagyás céljából felterjeszteni.

10.2. A külképviseletnek a vendéglakások tekintetében 2017. február 1-ig el kell végezni valamennyi vendéglakás önköltség-számítását, és ez alapján meghatározni a Szabályzat 5.3. pont b) alpontja szerint térítendő díjat, amelyről a Költségvetési Főosztályt hivatalos úton tájékoztatni szükséges.

10.3. A Szabályzat alapján számolt térítési költségeket a külképviseletnek évente felül kell vizsgálnia.

10.4. Amennyiben a külképviselet szolgálati lakása nem az 5.1.1. pont c) alpontjának megfelelően kerül hasznosításra, a külképviselet köteles 2017. február 28-áig javaslatot tenni a GHÁT részére a szabályszerű hasznosítás tekintetében.

245


1. függelék

Helyiségek bérbeadásának kalkulációs mintája saját tulajdonú ingatlan esetében

Az ingatlan megnevezése: …………………………………………………………………………………… Időszak, melyre a kalkuláció készült: …………………-tól …………………-ig.

Tervezett/tényleges kiadások 1.) Közvetlen költségek 1.1.) Személyi juttatások kifizetések

…………… EUR

1.2.) Munkaadót terhelő járulékok

…………… EUR

1.3.) Közvetlen anyag és szolgáltatás költsége

…………… EUR

1.3.1.) Rezsi …………… EUR 1.3.2.) Szolgáltatások …………… EUR 1.4.) Egyéb közvetlen költség

…………… EUR

1.5.) Amortizációs költségek …………… EUR 1.6.) Közvetlen költségek összesen (1.1.+1.2.+1.3.+1.4.+1.5.)

…………… EUR/nm/nap

2.) Közvetett költségek 2.1.) Személyi juttatások kifizetések

…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR

2.5.) Közvetlen költségek összesen (2.1.+2.2.+2.3.+2.4.)


3.) Közvetlen és közvetett költségek összesen (1.6.+2.5.)


………………………………, 201… év ……………… hó …… nap

……………………………………………… Külképviselet vezetője

246


2. függelék

Helyiségek bérbeadásának kalkulációs mintája bérelt ingatlan esetében

Az ingatlan megnevezése: ……………………………………………………………………… Időszak, melyre a kalkuláció készült: …………………-tól …………………-ig.


…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR




…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR





………………………………, 201… év ……………… hó …… nap


247


3. függelék

Idegenvezetés kalkulációs mintája


…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR

1.5.) Amortizációs költségek …………… EUR 1.6.) Közvetlen költségek összesen (1.1.+1.2.+1.3.+1.4.+1.5.)

…………… EUR/fő/nap


…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR


…………… EUR/fő/nap

………………………………, 201… év ……………… hó …… nap


248


4. függelék KÉRELEM VENDÉGLAKÁS HASZNÁLATÁRA

A külképviselet/kulturális intézet* (megfelelő aláhúzandó) vendéglakásának foglalását a következő adatok alapján kérem, szíveskedjenek engedélyezni: Kérelmező neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérelmezővel a vendégszobában elszállásolt további személyek neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Érkezés időpontja: ……………………………………………… (év, hónap, nap, óra) Távozás időpontja: ……………………………………………… (év, hónap, nap, óra) Eltöltött éjszakák száma: …………………………………… éj Látogatás jogcíme* (megfelelő bejelölendő): hivatalos kiküldetés  ösztöndíjas/kutató  hivatalos előadó  egyéb  hivatalos vendég 

A kért vendégszoba szabad:

Igen 

Nem 

………………………………………… gazdasági felelős

Térítésköteles: Igen 

Nem 

(Amennyiben igen, térítés összege: …………… EUR/éj)

Engedélyezte: ………………………………………… külképviselet vezetője

BITÁF jóváhagyása (igénylőtől függően kitöltendő): ………………………………………… főosztályvezető

249


A nemzetgazdasági miniszter 5/2017. (I. 18.) NGM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdése és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján 2017. január 1. napjától 2017. június 30. napjáig terjedő időtartamra a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításáért felelős miniszteri biztossá Borbély Pál urat nevezem ki. 2. § A miniszteri biztos az 1. § szerinti feladatkörében a) áttekinti a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedbe történő költözésével kapcsolatos feladatokat, a vonatkozó kormányhatározatokban foglaltaknak megfelelően a beruházás megvalósítására koncepciót és részletes ütemezést dolgoz ki, b) koordinálja a beruházás és a költözéssel kapcsolatos valamennyi feladat ellátását az érintett intézmények bevonásával, c) az a) és b) pontban foglaltak végrehajtása érdekében kapcsolatot tart, egyeztetéseket szervez az érintett intézmények képviselőinek részvételével. 3. § A miniszteri biztos tevékenységét a közigazgatási államtitkár útján a nemzetgazdasági miniszter irányítja. 4. § A miniszteri biztos tevékenységét titkárság segíti. 5. § A miniszteri biztos feladatköre ellátásáért a Ksztv. 38. § (6) bekezdése szerinti díjazásban és juttatásban részesül. 6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

250


A nemzeti fejlesztési miniszter 4/2017. (I. 18.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyes gazdálkodással összefüggő miniszteri utasításainak módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésére figyelemmel, a 3. alcím tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződésein kívüli, egyéb fizetési kötelezettségei keletkezésének eljárási szabályairól és nyilvántartásáról szóló 42/2013. (XII. 21.) NFM utasítás módosítása 1. §

(1) A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződésein kívüli, egyéb fizetési kötelezettségei keletkezésének eljárási szabályairól és nyilvántartásáról szóló 42/2013. (XII. 21.) NFM utasítás (a továbbiakban: U1.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § Az analitikus nyilvántartás vezetése érdekében – a 4. § (3) bekezdésében és a 4. § (5) bekezdésében meghatározott eset kivételével – az Egyéb fizetési kötelezettséget keletkeztető dokumentum alapján a forrásul szolgáló Előirányzat felett rendelkező, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet fejezeti és központi kezelésű előirányzatai szakmai kezelőinek kijelöléséről szóló NFM utasítás mellékletében meghatározott szakmai kezelő szervezeti egység (a továbbiakban: szakmai kezelő) vagy az NFM Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló NFM utasítás szerinti, a forrás felhasználásában közreműködő szakmai főosztály (a továbbiakban együtt: szakmai kezelő szervezeti egység) az 1. melléklet szerinti adatlapot, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésekből származó fizetési kötelezettségek esetében a 2. melléklet szerinti adatlapot köteles kitölteni.” (2) Az U1. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kifizetést – a (4) bekezdésben foglalt eset és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló NFM utasításban meghatározottak kivételével – a 3. §-ban hivatkozott utasítások szerinti, az Előirányzat felett szakmai felügyeletet ellátó helyettes államtitkár a 2. mellékletben található nyomtatvány aláírásával rendeli el, vagy a 3. mellékletben található nyomtatvány aláírásával engedélyezi. A nyomtatványon minden esetben fel kell tüntetni a részteljesítésekhez (részfeladatokhoz) kapcsolódó ügyletkódot és (rész)összeget. A nyomtatványt teljesítésigazolóként a szakmai kezelő szervezeti egység vezetője írja alá.”

2. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló 26/2015. (VII. 28.) NFM utasítás módosítása 2. §

(1) A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló 26/2015. (VII. 28.) NFM utasítás (a továbbiakban: U2.) 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „36. § (1) Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlák felett a KF rendelkezik, továbbá ellátja az előirányzat tekintetében az érvényesítést és az utalványozást. Az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat. A KF és a PMF részt vesz a támogatási szerződés előkészítésében, valamint a forrás felhasználásának támogatási szerződésben rögzítettekkel való összhangjának ellenőrzésében. (2) Az előirányzat cél szerinti felhasználását a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár ellenőrzi. Az előirányzat felhasználásának ellenőrzéséhez adatszolgáltatást a CEF Főosztály és a PMF az NFM Ellenőrzési Főosztálya egyidejű tájékoztatása mellett nyújt.” (2) Az U2. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az előirányzat forrást biztosít a deviza utóterhelési díjak és árfolyam-különbözet fedezetére.” (3) Az U2. 42. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A megkötött támogatási szerződés teljesítési igazolására a CEF Főosztály főosztályvezetője jogosult. A kifizetés igénylések pénzügyi ellenőrzéséről a PMF gondoskodik. A CEF Főosztály köteles a kötelezettségvállalás

251


dokumentumait, valamint a teljesítés igazolását haladéktalanul továbbítani a KF részére. A kifizetésekről a KF gondoskodik. (5) Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlák felett a KF rendelkezik, továbbá ellátja az előirányzat tekintetében az érvényesítést és az utalványozást. Az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat. A KF és a PMF részt vesz a támogatási szerződés előkészítésében, valamint a forrás felhasználásának támogatási szerződésben rögzítettekkel való összhangjának ellenőrzésében. (6) Az előirányzat cél szerinti felhasználását a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár ellenőrzi. Az előirányzat felhasználásának ellenőrzéséhez adatszolgáltatást a CEF Főosztály és a PMF az NFM Ellenőrzési Főosztálya egyidejű tájékoztatása mellett nyújt.” (4) Az U2. 39. § (2) bekezdésében a „2015. évi” szövegrész helyébe a „tárgyévben felmerülő” szöveg lép.

3. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 6/2016. (III. 23.) NFM utasítás módosítása 3. §

(1) A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 6/2016. (III. 23.) NFM utasítás (a továbbiakban: U3.) 9. § (3) bekezdés a) pont al) és am) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Igazgatás tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult: a Szervezeti és Működési költségvetés vonatkozásában:) al) értékhatár nélkül a JR. 28. § (1) és (2) bekezdése alapján megszűnt Nemzeti Közlekedési Hatóságtól az NFM-be jogutódlással átkerült feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségvállalások esetén a parlamenti államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy, am) értékhatár nélkül a JR. 41. § (1) bekezdése alapján megszűnt Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtól az NFM-be jogutódlással átkerült feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségvállalások esetén a parlamenti államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy.” (2) Az U3. 9. § (3) bekezdés b) pont bf ) és bg) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép: [Az Igazgatás tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult: a Szakmai Programok költségvetése előirányzatai vonatkozásában a c)–f) pontok kivételével:] „bf ) értékhatár nélkül a JR. 28. § (1) és (2) bekezdése alapján megszűnt Nemzeti Közlekedési Hatóságtól az NFM-be jogutódlással átkerült feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségvállalások esetén a parlamenti államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy, bg) értékhatár nélkül a JR. 41. § (1) bekezdése alapján megszűnt Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtól az NFM-be jogutódlással átkerült feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségvállalások esetén a parlamenti államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy.”

4. § Az U3. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 5. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Jelen utasítás rendelkezéseit a 2017. január 1-jén és az azt követően folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

252


1. melléklet a 4/2017. (I. 18.) NFM utasításhoz „3. melléklet a 6/2016. (III. 23.) NFM utasításhoz A 1.

Kifizetés

B Kifizetés engedélyezésére kijelölt vezető

C Szakmai teljesítés igazolására kijelölt vezető

2.

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság működésével kapcsolatos kifizetések

környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár

környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár vagy az általa írásban kijelölt főosztályvezető

3.

Közlekedési Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság működésével kapcsolatos kifizetések

közlekedési operatív közlekedési operatív programokért felelős helyettes programokért felelős helyettes államtitkár államtitkár vagy az általa írásban kijelölt főosztályvezető

4.

a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére szolgáló elektronikus értékesítési rendszer működésével kapcsolatos kifizetések

Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság vezetője

Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság vezetője

5.

a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság működésével kapcsolatos kifizetések

fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

Nemzeti Klímavédelmi Hatóság vezetője

6.

az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) 2014. évi kapacitásépítést célzó pályázattal kapcsolatos kifizetések

zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár

zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár vagy az általa írásban kijelölt főosztályvezető

7.

az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos feladataihoz kapcsolódó kifizetések

az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos

gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos szakmai ellenjegyzése alapján)

8.

a közlekedésbiztonsági vizsgálattal kapcsolatos feladatok működésével kapcsolatos kifizetések

a közlekedésbiztonsági vizsgálatokért felelős önálló szervezeti egység vezetője

a közlekedésbiztonsági vizsgálatokért felelős önálló szervezeti egység vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy

9.

a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól az NFM-be jogutódlással átkerült feladatok ellátásával kapcsolatos kifizetések

az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár

az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy

10.

a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól az NFM-be jogutódlással átkerült feladatok ellátásával kapcsolatos kifizetések

a parlamenti államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy


11.

a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtól az NFM-be jogutódlással átkerült feladatok ellátásával kapcsolatos kifizetések



”

253


A Gazdasági Versenyhivatal elnökének 1/2017. (I. 18.) GVH utasítása a vállalkozások összefonódásának a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24. §-a szerinti bejelentéséhez alkalmazandó űrlapról és az ahhoz kapcsolódó kitöltési útmutatóról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás 80. § 39. pontjában foglalt tárgykörben, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/J. § (1) bekezdésére figyelemmel a törvény 24. §-a szerinti bejelentés benyújtásának lehetővé tétele érdekében az alábbiak szerint rendelkezem:

1. § Elrendelem az 1. mellékletben foglalt űrlapnak és a 2. mellékletben foglalt kapcsolódó kitöltési útmutatónak a Gazdasági Versenyhivatal honlapján történő folyamatos közzétételét azzal, hogy az űrlapot a 2017. január 15. napjától benyújtott bejelentésekhez kell alkalmazni. 2. §

(1) Ez az utasítás 2017. január 15-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti a vállalkozások összefonódásának a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24. §-a szerinti engedélyezése iránti kérelem benyújtásához alkalmazandó űrlapról és az ahhoz kapcsolódó kitöltési útmutatóról szóló 12/2014. (VI. 19.) GVH [11/2014. (VI. 30.) GVH] utasítás.

Budapest, 2017. január 12.

Dr. Juhász Miklós s. k., elnök

254


1. melléklet az 1/2017. (I. 18.) GVH utasításhoz

1 . m e l l é k l e t a z 1 / 2 0 1 7. (I . . . . ) G V H u t a s í t ás h o z

ŰRLAP a vállalkozások összefonódásának a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24. §-a szerinti összefonódásbejelentéséhez

Alkalmazandó a 2017. január 15-én vagy azt követően létrejött összefonódások tekintetében


Az űrlapot magyar nyelven kérjük kitölteni – a Gazdasági Versenyhivatal csak a magyar nyelven kitöltött űrlapot tekinti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/J. § (1) bekezdése szerinti, megfelelően kitöltött űrlapnak. Az összefonódás-bejelentés űrlap kitöltése előtt kérjük, figyelmesen olvassa el a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett Útmutató a vállalkozások összefonódásának a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24. §-a szerinti összefonódás-bejelentéséhez című dokumentumot! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/L. § (1) bekezdése alapján előzetes egyeztetés kezdeményezhető a Gazdasági Versenyhivatalnál az összefonódás-bejelentés benyújtásához szükséges adatok, iratok körének tisztázása céljából. Az űrlap kérdéseitől való eltérésre, illetve az egyes kérdéseknél a válaszadás mellőzésére a Gazdasági Versenyhivatallal történő előzetes egyeztetés alapján van mód. Az űrlap kitöltése, illetve benyújtása előtt kérjük, tájékozódjon az előzetes egyeztetés lehetőségéről.

Az előzetes egyeztetés kereteit a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének az összefonódások vizsgálatával foglalkozó eljárásokhoz kapcsolódó előzetes egyeztetésekről kiadott 4/2017. közleménye tartalmazza, amely elérhető a Gazdasági Versenyhivatal honlapján.

255

256


Bejelentés és nyilatkozat A jelen űrlap benyújtásával [bejelentő(k) neve, székhelye, kézbesítési címe (ha

eltér

a

székhelytől)]

mint

bejelentő

/

bejelentők

[a

mellékelt

meghatalmazással igazolt (jogi) képviselő(k) útján] a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24. § (1) bekezdése / 24. § (4) bekezdése és 28. §-a alapján

b e j e l e n t e m / b e j e l en t j ü k a G a z d a s á gi V e r s e n yh i va t a l n a k

az alábbi I. pontban ismertetett összefonódást.

Egyúttal nyilatkozom / nyilatkozunk, hogy az űrlapban, annak mellékleteiben, illetve valamennyi egyéb benyújtott dokumentumban foglalt adatot és információt hitelesnek, aktuálisnak és a valóságnak megfelelőnek ismerem / ismerünk el, amelyeket a legjobb tudásom / tudásunk szerint állítottam / állítottunk össze.

[Kelt, dátum]

[aláírás]

257


I. Az összefonódás-bejelentés tárgya I.1.

Ismertesse röviden az összefonódás lényegét, megnevezve az összefonódásban résztvevőket, az összefonódás típusát a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23. §-a szerint, az összefonódásban résztvevők tevékenységi területeit, piacait, kiemelve az összefonódás által érintett piacokat. Röviden ismertesse, hogy az összefonódásnak milyen szervezeti és piaci következményei várhatóak a fontosabb piacokon, kiemelve annak magyarországi piacokat érintő versenyhatásait. A szöveges ismertetés mellett töltse ki az alábbi összefoglaló táblázatot is.

 Tpvt. 24. § (1) bek. Bejelentés jogalapja

 Tpvt. 24. § (1) és (2) bek.  Tpvt. 24. § (4) bek.  Egy ügylet, mely összefonódásnak minősül  Több külön-külön is összefonódásnak minősülő ügylet, melyek egy összefonódást

A tranzakció jellege

alkotnak

1

 Több összefonódás, melyek egy eljárásban bírálhatók el

2

A tranzakció alapjául szolgáló szerződés(ek) kelte  Tpvt. 23. § (1) a) pont Az összefonódás típusa

 Tpvt. 23. § (1) b) pont  Tpvt. 23. § (1) c) pont  Tpvt. 23. § (2) a) pont

A megszerzett irányítás módja

 Tpvt. 23. § (2) b) pont  Tpvt. 23. § (2) c) pont  Tpvt. 23. § (2) d) pont

Van a tranzakció zárását követő időszakra vonatkozó versenykorlátozás? Az

1

irányításszerző

 Igen

 Nem

vállalkozáscsoportjának

Ezen esetben hivatkozzon a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal

Versenytanácsa elnökének az összefonódások vizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott 1/2017. közleménye (a továbbiakban: 1/2017. közlemény) megfelelő pontjára. 2

Ezen esetben hivatkozzon az 1/2017. közlemény megfelelő pontjára.

258


árbevétele

3

Céltársaság

/

Vállalkozásrész

vállalkozáscsoportjának árbevétele

4

Tpvt. 24. § (2) bek. alapján bejelentés köteles

 Igen

 Nem

Tpvt. 24. § (4) szerinti bejelentés

 Igen

 Nem

Közösségi léptékű összefonódás

 Igen

 Nem

Kétharmados szabály alkalmazása

 Igen

 Nem

Más ország versenyhatóságához bejelentetés

 Igen

 Nem

Ha igen, mely ország(ok) Az

összefonódáshoz

kapcsolódó

érdemi

versenyhatás jellege Érdemben

átfedő

 Vertikális  Portfolió

érintett

piac(ok)

 Igen

 Nem

 Igen

 Nem

Meghatalmazás(ok) csatolva van(nak)?

 Igen

 Nem

Szerződés csatolva van?

 Igen

 Nem

 Igen

 Nem

azonosíthatóak-e? Érdemben

kapcsolódó

érintett

piac(ok)

azonosíthatóak-e?

Piaci

részesedést

alátámasztó

dokumentum(ok) csatolva van(nak)? I.2.

 Horizontális

Adjon az I.1. pontban foglalt információkról üzleti titkot nem tartalmazó (legfeljebb 500 szó terjedelmű) összefoglalást, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) a Tpvt. 43/J. § (2) bekezdése szerint a honlapján nyilvánosságra hoz. A GVH az összefoglalót változtatás nélkül közli, ezért törekedjen az ügylet egységes, önmagában is érthető leírására, és mellőzze a rövidítéseket.

3

Több érintett vállalkozáscsoport esetén sokszorozandó sor.

4

Több érintett vállalkozáscsoport esetén sokszorozható sor

259


II. Az összefonódás résztvevői Az e részben foglalt kérdésekre válaszait vállalkozásonként, illetve vállalkozáscsoportonként külön-külön adja meg. Abban az esetben, ha megítélése szerint a bejelentett összefonódás sajátosságaira tekintettel az űrlapban megadott valamely kérdés megválaszolása, vagy az űrlapban megjelölt valamely dokumentum csatolása egyáltalán, vagy az űrlapban megadott mélységben nem szükséges, nem lehetséges vagy nem értelmezhető, lehetőség van az űrlap adott pontjában foglalt válaszadás vagy a kért dokumentum csatolásának mellőzésére. Ebben az esetben az adott kérdés vagy annak része esetében adjon részletes indokolást arra vonatkozóan, hogy a kérdéses információk megadása miért nem szükséges, vagy a kérdés az adott összefonódás tekintetében miért nem értelmezhető. Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a bejelentés ezen információk nélkül is tartalmazza-e az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot, vagy ismertesse az űrlap kérdéseivel nem érintett egyéb bizonyítékokat. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy az ilyen esetekben a szükséges indokolás mellett a bejelentés benyújtása előtt ajánlott erre a témakörre kiterjedő előzetes egyeztetést kezdeményezni a GVH-nál. Az előzetes egyeztetés által csökkenthető a nem megfelelően kitöltött bejelentés miatti versenyfelügyeleti eljárás elrendelésének az esélye. Az előzetes egyeztetés kereteit a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének az összefonódások vizsgálatával foglalkozó eljárásokhoz kapcsolódó előzetes egyeztetésekről kiadott 4/2017. közleménye (a továbbiakban: 4/2017. közlemény) tartalmazza.

II.1.

Az összefonódás-bejelentés alapján indított eljárás résztvevői

A Tpvt. 52. § a) pontjának aa) alpontja alapján az összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban résztvevő a) az összefonódást bejelentő, b) az összefonódás közvetlen résztvevője, c) – a vállalkozásrész Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beolvadása esetén – az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész az összefonódást megelőzően a része volt A Tpvt. 26. § (2) bekezdése szerint közvetlen résztvevőnek minősül(nek): 

beolvadás esetén a beolvadó és a befogadó vállalkozás,



összeolvadás esetén az összeolvadó vállalkozások,



ha a vállalkozásrész a másik vállalkozás részévé válik: a vállalkozásrész és az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész a részévé válik,



irányításszerzés esetén a közvetlen irányítást megszerző vállalkozás(ok), az ilyen vállalkozást más vállalkozáscsoport egy vagy több tagjával közösen irányító – a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetett közös irányítást szerző – vállalkozás, és a közvetlen vagy közvetett közös irányítás alá kerülő vállalkozás(ok),



közös vállalat létrehozása esetén az alapítók.

II.1.2. Adja meg az alábbi táblázatok kitöltésével az egyes résztvevőkre vonatkozóan külön-külön az alábbi adatokat: a)

a résztvevő neve, székhelye, levelezési címe (ha eltér a székhelytől), telefon- és faxszáma, valamint elektronikus levélcíme;

b)

valamennyi résztvevő képviselőjének [Ket. 40–40/A. §] neve, címe, telefon- és faxszáma, valamint elektronikus levélcíme, továbbá törvényes képviselő esetén a képviselő tisztsége, illetve beosztása, meghatalmazott képviselő esetén e minősége;

c)

ha

a

vállalkozás

magyarországi

székhellyel,

illetve

kézbesítési

címmel

és

magyarországi képviselővel nem rendelkezik, a kézbesítési meghatalmazott neve, magyarországi kézbesítési címe. d)

közvetlen résztvevők és egyéb résztvevők esetén a közvetlen résztvevői minőség pontos jogalapja. Bejelentő

260


Vállalkozás neve Székhely Levelezési cím Telefon- és faxszám Elektronikus levélcíme Bejelentő képviselője vagy kézbesítési megbízottja Neve Levelezési cím Telefon- és faxszám Elektronikus levélcíme Közvetlen résztvevők 1. Vállalkozás Vállalkozás neve közvetlen résztvevői minőség jogalapja Székhely Levelezési cím Telefon- és faxszám Elektronikus levélcíme 1. Vállalkozás képviselője vagy kézbesítési megbízottja Neve Levelezési cím Telefon- és faxszám Elektronikus levélcíme 2. Vállalkozás Vállalkozás neve közvetlen résztvevői minőség jogalapja Székhely Levelezési cím Telefon- és faxszám 2. Vállalkozás képviselője vagy kézbesítési megbízottja Neve Levelezési cím Telefon- és faxszám Elektronikus levélcíme Egyéb résztvevők 1. Vállalkozás Vállalkozás neve résztvevői minőség jogalapja Székhely Levelezési cím Telefon- és faxszám Elektronikus levélcíme 1. Vállalkozás képviselője vagy kézbesítési megbízottja Neve Levelezési cím Telefon- és faxszám Elektronikus levélcíme

261


2. Vállalkozás Vállalkozás neve résztvevői minőség jogalapja Székhely Levelezési cím Telefon- és faxszám 2. Vállalkozás képviselője vagy kézbesítési megbízottja Neve Levelezési cím Telefon- és faxszám Elektronikus levélcíme II.2.

Az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok

A Tpvt. 23. § (2) bekezdése szerint közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik. A Tpvt. 23. § (3) bekezdése szerint közvetett irányítási joggal rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet a) az általa közvetlenül irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan - közvetlenül irányít, b) az általa közvetlenül irányított vállalkozások közösen közvetlenül irányítanak, c) az általa az a) vagy b) pont szerint közvetetten irányított vállalkozások irányítanak a közvetlenül vagy az a), illetve b) pont szerint, d) az általa az a)-c) pont szerint közvetetten irányított vállalkozások irányítanak az a)-c) pont szerint. A Tpvt. 15. § (1) bekezdése szerint egy vállalkozáscsoportba tartozik a vállalkozás azokkal a vállalkozásokkal, a) amelyeket a fentiek szerint közvetlenül vagy közvetve önállóan irányít; b) amelyek az a) pont szerint irányítják; c) amelyeket a b) pont szerinti vállalkozás az a) pont szerint irányít; d) amelyeket az a)-c) pont szerinti vállalkozások és a vállalkozás közül kettő vagy több közösen irányít. Minden esetben részletesen mutassa be, hogy az egyedüli vagy közös irányítási helyzet mely szerződésen vagy társasági dokumentumon alapul, illetve jelölje meg pontosan a szerződés vagy társasági dokumentum azon pontját, amelyen az irányítási jogosultság alapszik.

II.2.1.

Ismertesse az összefonódásban közvetlen résztvevő egyes vállalkozások esetében különkülön a)

azok jelenlegi üzleti tevékenységeit, részletesen kitérve annak magyarországi, illetve a magyarországi piacokra hatással bíró részeire;

b)

az azokkal a Tpvt. 15. § szerint egy vállalkozáscsoportba tartozó közvetett [Tpvt. 26. § (3) és (4) bek. szerinti] résztvevőket (ábrán is bemutatva a vállalkozáscsoport szerkezetét, irányítási viszonyait az összefonódás előtti és utáni helyzetben): i.

a vállalkozáscsoport magyarországi piacokhoz nem köthető, de európai piacokhoz

köthető

tagjai

kapcsán

elegendő

azok

felsorolása,

tevékenységi körök megnevezése és a vállalkozáscsoportbeli szerepük irányítási ábrákon jelzése; ii.

a

vállalkozáscsoport

magyarországi

piacokhoz

köthető

tagjaira

vonatkozóan az irányítási ábrán való jelzésen túl szövegesen is mutassa

262


be azok irányítottsági és irányítási viszonyait és részletesen ismertesse a magyarországi piacokon gyakorolt üzleti tevékenységüket; iii.

a vállalkozáscsoport sem magyarországi, sem más európai piacokhoz nem köthető tagjai kapcsán elegendő egy cégcsoport-ábra megadása.

II.2.2.

Nyilatkozzon, hogy vannak-e az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportokba a Tpvt. 15. §-a alapján nem tartózó, az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoport valamely tagja és az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportoktól független vállalkozás által közösen irányított vállalkozások. Amennyiben igen, mutassa be a jelen összefonódás szempontjából releváns ilyen vállalkozásokat: a)

a magyarországi piacokon jelen nem lévő közösen irányított vállalkozások kapcsán elegendő azok felsorolása, tevékenységi körök megnevezése és annak jelzése, hogy mely vállalkozások a közös irányítók;

b)

a magyarországi piacokon jelen lévő közösen irányított vállalkozások kapcsán i.

mutassa be azok irányítási viszonyait, így azt, hogy az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoport mely tagja, hogyan vesz részt a közös irányításban,

illetve,

vállalkozáscsoportoktól vállalkozáscsoport(ok)

hogy

az

összefonódásban

független része(i),

hogyan

közös

résztvevő

irányító(k)

vesz(nek)

részt

mely a

közös

irányításban, és mely magyarországi piacokon van(nak) jelen; ii.

részletesen ismertesse azoknak a magyarországi piacokon gyakorolt üzleti tevékenységét.

II.3.

Nyilatkozzon, hogy vannak-e az összefonódásban résztvevő vállalkozások, illetve vállalkozáscsoportok

és

az

összefonódásban

résztvevő

vállalkozásoktól,

illetve

vállalkozáscsoportoktól független [Tpvt. 15. § (1) bek.] vállalkozás, illetve vállalkozások között a bejelentett összefonódás előtt már fennálló, a Tpvt. szerinti irányítást nem eredményező kapcsolatok. Amennyiben igen, mutassa be a jelen összefonódás szempontjából releváns ilyen kapcsolatokat az alábbiak szerint: a)

kisebbségi tulajdonosi részesedés független vállalakozásokban (a vállalkozás neve, a tulajdonosi részesedés mértéke);

b)

személyi átfedések (az azonos személy által ellátott vezető tisztségviselői pozíciók más

c)

egyéb jelentős, szerződésen alapuló gazdasági kapcsolatok (az összefonódásban

független vállalkozásokban); résztvevő és a vállalkozástól, illetve vállalkozáscsoportjától független vállalkozások közötti olyan jelentős gazdasági kapcsolatok, amelyek meghatározó hatással lehetnek más piaci szereplők működésére); d) II.4.

adja meg röviden a fenti a)-c) pontokban megjelölt vállalkozások tevékenységét.

Kapcsolódó eljárások

Ismertesse az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportokkal kapcsolatosan az összefonódást megelőző 2 évben az Európai Bizottság, mint versenyhatóság vagy valamely ország versenyhatósága által folytatott, lezárt vagy folyamatban lévő fúziós eljárásokat (eljáró


hatóság, eljárás száma, az érintett vállalkozások, valamint az eljárás eredménye, illetve a folyamatban lévő eljárás állása).

263

264


III. Küszöbszámok és joghatóság A táblázat kitöltésében segítséget nyújthat az Útmutató a vállalkozások összefonódásának a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24. §-a szerinti összefonódásbejelentéshez (a továbbiakban: Útmutató) e ponthoz fűzött magyarázata. A céltársaság vállalkozáscsoportja (illetve a vállalkozásrész) esetében a Tpvt. 26. § (4) bekezdése alapján figyelmen kívül kell hagyni a közvetlen résztvevőként megjelölt vállalkozást (vállalkozásrészt) közvetlenül vagy közvetve irányító vállalkozásokat, valamint az ezen vállalkozások által közvetlenül vagy közvetve irányított más, azaz a közvetlen résztvevőn kívüli vállalkozásokat.

III.1. Adja meg az alábbi táblázat szerint az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok Tpvt. 24. §-a, illetve 27. §-a szerinti árbevételi adatait.

Vállalkozáscsoport neve

Az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok előző üzleti évben Magyarországon elért nettó árbevétele millió forintban II. III. a Tpvt. 24. § és a Tpvt. 27. § (1) 27. § (2)-(4) bek.-e szerint bek.-e szerint szűkítve

1. Az irányítást szerző vállalkozás vállalkozáscsoportja 2. Céltársaság vállalkozáscsoportja5 3. Érintett vállalkozáscsoportok összesen

III.2. Ha a bejelentési kötelezettség a Tpvt. 24. § (2) bekezdésében foglalt számítási szabályra tekintettel áll fenn, adja meg az alábbi táblázatban az összefonódás következtében irányítást szerző (vagy más módon bővülő) vállalkozáscsoport által az összefonódás következtében irányítását elvesztő vállalkozáscsoporttal az összefonódást megelőző 2 éves időszakban megvalósított összefonódásokra vonatkozó információkat.

I. A korábbi összefonódás időpontja

1. 2. …

II. A korábbi összefonódással a vállalkozáscsoporthoz kerülő vállalkozás neve

III. A II. pont alatti vállalkozásnak a korábbi összefonódást megelőző üzleti évben elért nettó árbevétele (millió Ft)

IV. A nettó árbevétel a korábbi összefonódás további résztvevői részére az előző üzleti évben történt értékesítések nélkül (millió Ft)

III.3. Nyilatkozzon arról, hogy a tervezett összefonódást vagy az ahhoz kapcsolódó egyéb tranzakciót a) bejelentették-e, volt-e a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 139/2004/EK tanácsi rendelet) 4. cikke szerinti áttétel tárgya, illetve be kívánják-e jelenteni az Európai 5

Az irányítást elvesztő vállalkozások, valamint az ezen vállalkozások által irányított egyéb

vállalkozások nélkül.

265


Bizottságnak, mint versenyhatóságnak, illetve, ha ilyen bejelentésre nem került sor, illetve azt nem tervezik megtenni, indokolja, hogy az összefonódás miért nem tekinthető közösségi léptékűnek a 139/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2), illetve (3) bekezdése szerint; A válaszadást segítheti az alábbi táblázat kitöltése (a feltételek konjunktívak, a kétharmados szabály teljesülése esetében az összefonódás nem minősül közösségi léptékűnek) Feltétel

Igen

Nem

1. cikk (2) bekezdés a) az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót; és b) az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 250 millió eurót az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el 1. cikk (3) bekezdés a) az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót; b) legalább három tagállam mindegyikében az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót; c) a b) pont alapján számításba vett legalább három tagállam mindegyikében legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót; és d) legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 100 millió eurót az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el

b) bejelentették-e,

illetve

versenyhatóságának,

-

be

kívánják-e

amennyiben

igen

jelenteni –

ilyen

valamely bejelentésre

más mikor,

ország mely

versenyhatóságnál került sor, illetve azt mikor, mely versenyhatóságnál tervezik megtenni, mikorra várható az adott versenyhatóságnál az eljárás lezárása, és – ha az eljárás a jelen összefonódás-bejelentés benyújtása idején már lezárult – mi volt annak eredménye.

266


IV. Az összefonódás leírása Abban az esetben, ha megítélése szerint a bejelentendő összefonódás sajátosságaira tekintettel az űrlapban megadott valamely kérdés megválaszolása, vagy az űrlapban megjelölt valamely dokumentum csatolása egyáltalán, vagy az űrlapban megadott mélységben nem szükséges, nem lehetséges vagy nem értelmezhető, lehetőség van az űrlap adott pontjában foglalt válaszadás vagy a kért dokumentum csatolásának mellőzésére. Ebben az esetben az adott kérdés vagy annak része esetében adjon részletes indokolást arra vonatkozóan, hogy a kérdéses információk megadása miért nem szükséges, vagy a kérdés az adott összefonódás tekintetében miért értelmezhetetlen. Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a bejelentés ezen információk nélkül is tartalmazza-e az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot, vagy ismertesse az űrlap kérdéseivel nem érintett egyéb bizonyítékokat. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy az ilyen esetekben a szükséges indokolás mellett a bejelentés benyújtása előtt ajánlott erre a témakörre kiterjedő előzetes egyeztetést kezdeményezni a GVH-nál. Az előzetes egyeztetés által csökkenthető a nem megfelelően kitöltött bejelentés miatti versenyfelügyeleti eljárás elrendelésének esélye. Az előzetes egyeztetés kereteit a 4/2017. közlemény tartalmazza.

IV.1. Ismertesse a tervezett összefonódás, illetve tranzakció létrejöttének

előzményeit és

körülményeit, külön kitérve a)

az összefonódás üzleti motivációjára (beleértve annak okát, célját, időzítését, az összefonódástól várt hatásokat, az ezt megalapozó piaci folyamatokat);

b)

az összefonódási folyamat megindításának formájára, időpontjára (pl. eladási/vételi ajánlat, nyilvános ajánlattételi felhívás, pályáztatás stb.); valamint

c)

arra,

hogy

az

indításakor

tett

nyilvános

ajánlat

élvezi-e

a

megszerzendő

vállalkozáscsoport vezetőségének, felügyelő bizottságának vagy e felet képviselő egyéb testületnek a támogatását; d)

az összefonódás létrejötte és végrehajtása szempontjából fontos események időrendjére (pl. az egyes szerződések megkötésének időpontját, a tervezett zárási időpontot).

IV.2. Ismertesse a)

az összefonódást létrehozó szerződés, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb dokumentumok tartalmát, valamint az irányítási jog megszerzésének és a tranzakció után az irányítás megvalósulásának módját; továbbá

b)

a tervezett összefonódás típusát a Tpvt. 23. §-a szerint (összeolvadás, beolvadás, egyedüli vagy közös, illetve közvetlen vagy közvetett irányításszerzés, vállalkozásrész megszerzése, közös vállalat alapítása stb.);

c)

irányításszerzés esetén a megvalósulásának módját [Tpvt. 23. § (2) bek. a)-d) pontjai];

d)

vállalkozásrész megszerzése esetén a vállalkozásrész definíciójának teljesülését [Tpvt. 27. § (5) bek.];

e)

közös vállalat alapítása esetén a teljes funkciójú közös vállalat definíciójának teljesülését [Tpvt. 23. § (1) bek. c) pont].

IV.3. Mutassa be – a szerződés vonatkozó pontjainak megjelölésével – az összefonódást létrehozó szerződés, illetve a kapcsolódó dokumentumoknak a)

a szerződés hatályba lépésének feltételeit, külön kitérve a szerződésben részes felektől független személyek jóváhagyásától függő feltételekre, és fejtse ki, hogy azok alapján

267


az összefonódás-bejelentés benyújtása a Tpvt. 28. § (2) bekezdésére figyelemmel miért nem tekinthető idő előttinek; b)

az összefonódás végrehajtása utáni időszakra vonatkozó versenyt korlátozó feltételeit, vagy ilyen hatással bíró részeit, és fejtse ki, hogy azok mennyiben felelnek meg a Tpvt. 30. § (7) bekezdésében foglaltaknak, illetve GVH vonatkozó gyakorlatának (miért tekinthetőek

az

összefonódáshoz

szükséges

és

ekként

ahhoz

kapcsolódó

versenykorlátozásnak). IV.4. Adjon tájékoztatást arról, hogy a tervezett összefonódás vagy az ahhoz kapcsolódó egyéb tranzakció a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 171. § (1) bekezdése szerinti összefonódásnak minősül-e, és ha igen, akkor rendelkezésre áll-e a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Mttv. 171. § (7) bekezdése szerinti előzetes szakhatósági hozzájárulása. IV.5. Ha a tervezett összefonódás vagy annak egy része megvalósítása feltételeként jogszabály vagy európai uniós jogi aktus további követelmény teljesítését, vagy a Tpvt. szerinti összefonódás GVH előtti bejelentésére az általános szabályoktól eltérő szabályok alkalmazását, illetve további külön engedélyezési vagy egyéb hatósági eljárás lefolytatását írja elő, ismertesse részletesen annak körülményeit, illetve a külön jogszabályi rendelkezéseknek történő megfelelés érdekében tett lépéseket és a várható további eljárási cselekményeket.

268


V. Érdemben átfedő vagy kapcsolódó piacok Ebben a részben az összefonódás (közvetlen és közvetett) résztvevőinek, illetve a hozzájuk közös irányítási viszonnyal kapcsolódó vállalkozásoknak egyes, egy adott földrajzi területen végzett átfedő vagy kapcsolódó tevékenységeire [az általuk gyártott, illetve forgalmazott termékek vagy nyújtott szolgáltatások körére] vonatkozóan kell adatokat szolgáltatni. Ennek célja az olyan átfedő és/vagy kapcsolódó piacok azonosítása, amelyeken az összefonódás résztvevői jelen vannak, vagy reálisan jelen lehetnek, illetve hogy ezek közül melyek azok, amelyek esetében az összefonódás kellően nagy valószínűséggel egyetlen, reálisan szóba jövő termék-, illetve földrajzipiac-definíció mellett sem vezethet a verseny érdemi gyengüléséhez. Megjegyzés: E rész és a VI. rész alkalmazásában az "átfedő piac”, illetve a „kapcsolódó piacok" kifejezések nem az adott ügy értékelése szempontjából végleges, versenyjogi értelemben vett érintett piacok (piacdefiníciók) tekintetében utalnak piacon való átfedésre vagy piacok kapcsolódására, hanem a lehetséges, a Tpvt. 14. §-a alapján reálisan szóba jövő érintett piacok tekintetében, amelyek a Tpvt. 14. §-a szerinti érintett piac (piacdefiníció) meghatározásakor kiindulópontot jelenthetnek. Továbbá terméknek nevezünk minden gyártott vagy forgalmazott terméket, végzett tevékenységet, vagy nyújtott szolgáltatást. Az űrlap II.2. pontjában ismertetett, az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportokba a Tpvt. 15. §-a alapján nem tartozó, közös irányítási viszonnyal kapcsolódó vállalkozások tevékenységét figyelembe kell venni a tevékenységek bemutatása, a piaci részesedések számítása és a versenyhatások elemzése kapcsán a piaci részesedés közös irányítás aránya szerinti része figyelembe veendő az egyszerűsített vagy teljes körű eljárásban való kezelésről szóló döntés során (ld. a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének az összefonódás-bejelentési kötelezettség, az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárás megindítása, valamint az eljárás teljes körűvé nyilvánítása esetén alkalmazandó „nem nyilvánvalóság” feltételéről kiadott 2/2017. közleménye (a továbbiakban: 2/2017. közlemény) 20. pontját), valamint a közös irányítás révén meglévő piaci érdekeltségeket a felmerülő kárelméletek elemzése, az ösztönzöttségi, érdekeltségi helyzet értékelése szempontjából.

V.1.

Az összefonódás résztvevőinek tevékenységei

V.1.1. Az összefonódásban közvetlenül vagy közvetve résztvevő vállalkozások tekintetében – vállalkozáscsoportonként külön-külön – adja meg a)

mindazon

termékeket,

amelyeket

az

űrlap

II.1-2.

pontjában

az

érintett

vállalkozáscsoportok vonatkozásában ismertetett és megjelennek, vagy reálisan megjelenhetnek Magyarországon (azon vállalkozások termékeit is ide értve, amelyek Magyarországról beszerzéseket végeznek); b)

az a) pont szerinti egyes termékek esetében az adott terméket gyártó, illetve forgalmazó, tevékenységet végző, szolgáltatást nyújtó az összefonódásban közvetlenül vagy közvetve résztvevő vállalkozás(oka)t;

c)

– ahol értelmezhető – az egyes termékek esetében a gyártó, illetve forgalmazó, adott tevékenységet végző, szolgáltatást nyújtó vállalkozáscsoport országonként legalább három helyszínének (gyár, telephely, fióktelep, stb., a továbbiakban: telephely) földrajzi elhelyezkedését (ország, település).

A válaszadást segítheti vállalkozáscsoportonként elkülönülten egy-egy, alábbi típusú táblázat kitöltése. 1. vállalkozáscsoport: …

269


#

Termék Helyszín

1. …

V.1.2. Jelezze, hogy az előző pontban megjelölt termékek közül az összefonódás eredményeképpen melyek tekintetében állna be változás az összefonódás résztvevőinek tevékenységében. V.2.

Átfedő termékpiacok

E rész alkalmazásában 1. átfedőnek tekintünk egy piacot, amennyiben horizontális átfedés van, illetve az jöhet létre az összefonódás résztvevőinek tevékenységei között egy adott földrajzi területen. Akkor is átfedő piacról beszélünk, ha az összefonódás résztvevőinek csak egyike aktív jelenleg is az adott piacon, ám az összefonódásban résztvevő másik vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozás esetében 2. 3.

fennállnak az időszerű és kellő mértékű belépésnek a feltételei, azaz potenciális versenytársnak tekinthető. érdemi átfedést eredményező piacdefiníciónak nevezünk egy olyan, reálisan szóba jövő piacdefiníciót (termék- és földrajzipiac-kombinációt), amely mellett az összefonódás résztvevői részesedéseinek összege legalább 20%. érdemben átfedőnek tekintünk egy tevékenységet, ha az adott tevékenységhez kapcsolódóan létezik legalább egy érdemi átfedést eredményező piacdefiníció.

V.2.1. Sorolja fel mindazon termékeket, amelyek kapcsán valamely reálisan szóba jövő termékpiacdefiníció mellett átfedő piacok azonosíthatók. Röviden mutassa

be ezen termékeket (pl.

jellemző felhasználásukat), és azok lehetséges szegmentálási, csoportosítási lehetőségeit. A kérdés megválaszolásakor kizárólag a termékdimenzióra szükséges koncentrálni, egyelőre a földrajzi dimenzió figyelembe vétele nélkül. V.2.2. A termékek bemutatása, a lehetséges szegmentálási és csoportosítási lehetőségek kapcsán mutassa be a GVH és/vagy az Európai Bizottság korábbi gyakorlatát, esetjogát hivatkozva a versenyfelügyeleti eljárások számára. V.2.3. Az V.2.1. pontban azonosított egyes termékek esetében egyenként adja meg és indokolja valamennyi reálisan szóba jövő átfedést eredményező termékpiac-definíciót. A válaszadást és a releváns termékkombinációk felmérését segítheti az alábbi típusú táblázat kitöltése.

# 1. 2. 3. …

Átfedést eredményező, reálisan szóba jövő termékpiac-definíció

Egyik vállalkozáscsoportba tartozó Másik vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozás terméke(i)

vállalkozás terméke(i)

270


V.3.

Átfedő piacok földrajzi dimenziója

V.3.1. Adja meg és indokolja, hogy milyen reálisan szóba jövő földrajzi dimenziók kapcsolhatók az egyes, az V.2. pontban azonosított, átfedést eredményező lehetséges termékpiacdefiníciókhoz (egy lehetséges termékpiac-definícióhoz gyakran több lehetséges földrajzipiacdefiníció is tartozik). A válaszadást segítheti az alábbi típusú táblázat kitöltése az előző pontban azonosított lehetséges termékdefiníciókra. #

Reálisan szóba jövő földrajzi dimenziók

Azonosított, reálisan szóba jövő termékpiac-definíció

1. változat

2. változat

1.

Magyarország

2.

Magyarország

3.

Magyarország

…

…

…

V.3.2. A reálisan szóba jövő földrajzi dimenziók kapcsán mutassa be a GVH és/vagy az Európai Bizottság korábbi gyakorlatát, esetjogát hivatkozva az eljárások számára.

V.4.

Érdemi átfedést eredményező piacdefiníciók

V.4.1. Adja meg az V.3. kérdésre adott válaszban azonosított – mind a termékpiac-definíció, mind a földrajzipiac-definíció tekintetében tényleges vagy potenciális átfedést eredményező – valamennyi reálisan szóba jövő átfedő piac (átfedést eredményező termék- és földrajzipiacdefiníciók kombinációi) (becsült) méretét (forgalom, millió forintban) és az összefonódás résztvevőinek az adott termék- és földrajzipiac-kombináción elért, előző lezárt üzleti évre vonatkozó árbevételét (millió forintban), valamint az ez alapján számított piaci részesedésüket az alábbi táblázat kitöltésével.

#

1. 2. 3.

Reálisan

Reálisan

szóba jövő,

szóba jövő,

átfedést

átfedést

Piac

eredményező

eredményező

mérete

termékpiac-

földrajzipiac-

definíció

definíció

Egyik

Másik

vállalkozáscsoportba

vállalkozáscsoportba

Összefonódás

tartozó vállalkozás

tartozó vállalkozás

résztvevőinek

árbevétele

részesedése (%)

árbevétele

részesedése (%)

részesedése összesen (%)


… Megjegyzés: Amennyiben az árbevétel alapon számított piaci részesedést a résztvevők nem tartják megfelelő mérőszámnak, akkor az adatokat megfelelő indokolással egyéb (pl. eladott mennyiség, kapacitás vagy egyéb, az összefonódásban résztvevők véleménye szerint az adott érintett piacon a vállalkozások piaci súlyának jellemzésére megfelelőbbnek ítélt) mérőszám alapján is meg lehet adni, az árbevétel alapú piaci adatok kötelező megadása mellett. V.4.2. Az V.4.1. kérdésre adott válaszában megadott, a piac méretére és a piaci részesedésekre vonatkozó adatokat illetően mutassa be és/vagy adja meg az adatok objektív, ellenőrizhető forrásait, illetve ismertesse az alkalmazott becslés módszertanát. V.4.3. Az V.4.1. kérdésre adott válaszok alapján jelölje meg az érdemi átfedést eredményező piacdefiníciókat, azaz azon átfedő piacdefiníciókat, amelyek mellett az összefonódás résztvevői részesedéseinek összege legalább 20%. V.5.

Kapcsolódó termékek

E rész alkalmazásában 1. kapcsolódó piacokként tekintünk egy piacpárt, ha a) vertikális kapcsolat áll fenn az összefonódás résztvevőinek tevékenységei közt, ha az egyik fél 6 7 tevékenységének outputja a másik fél tevékenységének inputja, tehát az adott piacon az egyik fél eladóként, a másik vevőként van jelen. A vertikális kapcsolat fennáll, ha az egyik résztvevő egy olyan upstream (a vertikális láncban „feljebb” elhelyezkedő) piacon (is) aktív, amelynek downstream (a vertikális láncban "lejjebb" elhelyezkedő) piacán a másik résztvevő (is) aktív, függetlenül attól, hogy az összefonódás résztvevőinek vállalkozásai között ténylegesen fennáll-e beszállítói kapcsolat vagy nem; vagy b) a piacok között más típusú, lényeges kapcsolat áll fenn (pl. az összefonódás résztvevői adott tevékenységeinek outputjai egymás kiegészítői, vagy ezeket a termékeket tipikusan az üzletfelek, illetve fogyasztók azonos köre vásárolja, illetve veszi igénybe azonos célból). 2. érdemi kapcsolódást eredményező piacdefiníció-párnak tekintünk olyan, reálisan szóba jövő piacdefiníciókat (termék- és földrajzipiac-kombinációkat), ahol valamelyik piac esetében (vertikális kapcsolódás esetében a piac akár eladói, akár vevői oldalán) az adott piacon aktív résztvevő (vagy résztvevők együttes) részesedése legalább 30%. 3. érdemben kapcsolódó piacokról akkor beszélünk, ha létezik legalább egy érdemi kapcsolódást eredményező piacdefiníció-pár. 4. az V.5.-V.8. fejezetek megfelelő kitöltése érdekében kiemelten javasoljuk az Útmutató igénybe vételét, azon belül is az űrlap V. fejezetéhez kapcsolódó illusztratív példát.

V.5.1. Sorolja fel mindazon termékeket, amelyek kapcsán valamely reálisan szóba jövő termékpiacdefiníció mellett kapcsolódó piacok azonosíthatók, és nevesítse ezeket a kapcsolódó piacpárokat. V.5.2. A termékek és a lehetséges kapcsolódó piacok kapcsán mutassa be a GVH és/vagy az Európai Bizottság korábbi gyakorlatát, esetjogát hivatkozva az eljárások számára valamint a döntések releváns pontjaira.

6

Output: mindazon javak és szolgáltatások összessége, melyek elhagyják a termelőegységet.

7

Input: mindazon javak és szolgáltatások, melyek egy termék előállításához, szolgáltatásához

szükségesek.

271

272


V.5.3. Írja le piacpáronként, hogy az V.5.1. pontban azonosított termékek között milyen jellegű kapcsolódás áll fenn [pl. vertikális kapcsolat (amelyben az egyik termék a másik termék inputja) vagy kiegészítő viszony (amelyben a termékek egymáshoz szorosan kapcsolódnak, kiegészítő termékek vagy azonos termékskálához tartozó termékek), stb.], és röviden mutassa be a termékeket és a köztük levő technológiai, gazdasági, értékesítési és/vagy egyéb kapcsolatokat. V.6.

Kapcsolódó termékpiacok

V.6.1. Az V.5 pontban felsorolt valamennyi termék esetében egyenként adja meg és indokolja a reálisan szóba jövő, kapcsolódást eredményező termékpiac-definíciókat, valamint a hozzájuk kapcsolódó piacokat. A válaszadást segíti az alábbi típusú táblázat kitöltése:

#

Termék

Kapcsolódást eredményező, reálisan szóba

Kapcsolódó piacok

jövő termékpiac-definíció

1. 2. 3. …

V.7.

Kapcsolódó piacok földrajzi dimenziója

V.7.1. Adja meg és indokolja, hogy milyen reálisan szóba jövő földrajzi piacdefiníciók kapcsolhatók az egyes, az V.6. pontban azonosított, kapcsolódást eredményező lehetséges termékpiacdefiníciókhoz (egy lehetséges termékpiac-definícióhoz gyakran több lehetséges földrajzipiacdefiníció is tartozik). A válaszadást segítheti az alábbi típusú táblázat kitöltése az előző pontban azonosított lehetséges termékdefiníciókra.

#

Azonosított, reálisan szóba jövő termékpiac-definíció

Reálisan szóba jövő földrajzi dimenziók 1. változat

1.

Magyarország

2.

Magyarország

3.

Magyarország

…

…

2. változat

…

V.7.2. A reálisan szóba jövő földrajzi dimenziók kapcsán mutassa be a GVH és/vagy az Európai Bizottság korábbi gyakorlatát, esetjogát hivatkozva a versenyfelügyeleti eljárások számára.

273


V.8.

Érdemi kapcsolódást eredményező piacdefiníciók

V.8.1. Adja meg az egyes, V.7. pontban azonosított, kapcsolódást eredményező termék- és földrajzipiac-definíciók esetében a piac (becsült) méretét (forgalom, millió forintban) és a)

vertikális kapcsolódás esetében az adott piacnak az eladói oldalán az összefonódásban résztvevő egyik fél az előző lezárt üzleti évre vonatkozó árbevételét (millió forintban), illetve a piac vevői oldalán a másik fél az előző lezárt üzleti évre vonatkozó forgalmát (millió forintban);

b)

kiegészítő kapcsolódás esetében mindkét érintett piacon az összefonódásban résztvevő felek az előző lezárt üzleti évre vonatkozó árbevételét (millió forintban);

valamint az ez alapján számított piaci részesedésüket, az alábbi táblázatok kitöltésével.

#

Reálisan

Reálisan

szóba jövő,

szóba jövő,

vertikális

vertikális

kapcsolódást kapcsolódást eredményező eredményező

1.

2.

3.

…

termékpiac-

földrajzipiac-

definíció

definíció

eladói oldal vevői oldal eladói oldal vevői oldal eladói oldal vevői oldal

Egyik vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozás(ok) Piac mérete

Másik vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozás(ok)

árbevétele

részesedése

árbevétele

részesedése

(forgalma)

(%)

(forgalma)

(%)

Összefonódás résztvevőinek részesedése összesen (%)

274


#

Reálisan

Reálisan

szóba jövő,

szóba jövő,

kiegészítő

kiegészítő

kapcsolódást kapcsolódást eredményező eredményező termékpiac-

földrajzipiac-

pár

definíció

Egyik vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozás(ok) Piac mérete

Másik vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozás(ok)

árbevétele

részesedése

árbevétele

részesedése

(forgalma)

(%)

(forgalma)

(%)

Összefonódás résztvevőinek részesedése összesen (%)

Piac 1

1.

Piac 2 Piac 1

2.

Piac 2 Piac 1

3.

Piac 2

…

Megjegyzés: (i) Amennyiben az árbevétel (forgalom) alapján számított piaci részesedést a résztvevők nem tartják megfelelő mérőszámnak, akkor az adatokat megfelelő indokolással egyéb (pl. eladott mennyiség, kapacitás vagy egyéb, az összefonódásban résztvevők véleménye szerint az adott érintett piacon a vállalkozások piaci súlyának jellemzésére megfelelőbbnek ítélt) mérőszám alapján is meg lehet adni, az árbevétel (forgalom) alapú piaci adatok kötelező megadása mellett. (ii) Külön-külön táblázatokban tüntesse fel a vertikális, illetve a kiegészítő jellegű kapcsolódásokat. V.8.2. Az V.8.1. kérdésre adott válaszában megadott, a piac méretére és a piaci részesedésekre vonatkozó adatokat illetően mutassa be és/vagy adja meg az adatok objektív, ellenőrizhető forrásait, illetve ismertesse az alkalmazott becslés módszertanát.

8

V.8.3. Az V.8.1. kérdésre adott válaszok alapján jelölje meg a)

vertikális kapcsolódás esetében az érdemi kapcsolódást eredményező piacdefiníciót, azaz azon piacdefiníciót, ahol a piac akár eladói, akár vevői oldalán

az

összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok egyikének egyedüli piaci részesedése legalább 30%; b)

kiegészítő kapcsolódás esetében az érdemi kapcsolódást eredményező piacdefiníciópárokat, azaz azon piacdefiníció-párokat, ahol

valamelyik

piac

esetében az

összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok egyikének egyedüli részesedése legalább 30%.

8

A vertikálisan kapcsolódó piacpár eladói és vevői oldalán a szereplők által elért piaci részesedés

becsléséhez az Útmutató nyújthat segítséget.

275


V.9.

A versenyhatásokkal kapcsolatos minőségi szempontok (opcionális kérdések)

A 2/2017. közlemény alapján annak megítélésekor, hogy az összefonódás nyilvánvalóan nem csökkenti-e a versenyt az érintett piacon elsődlegesen az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedéseket indokolt megvizsgálni. A közleményben rögzített küszöbszámoknak megfelelően a szereplők tevékenysége között érdemi átfedés azonosítható, ha az átfedő termékpiacokon a szereplők együttes piaci részesedése 20% feletti. Érdemi kapcsolódás azonosítható, ha a vertikális kapcsolódást eredményező piac eladói és/vagy vevői oldalán, illetve

a

kiegészítő

jelleggel

kapcsolódó

piacok

legalább

egyikén

az

összefonódásban

résztvevő

vállalkozáscsoportok egyikének egyedüli piaci részesedése legalább 30%. A verseny jelentős mértékű csökkenésének kérdése a piaci részesedési küszöbértékek mellett minőségi – az adott konkrét tranzakciótól, piaci körülményektől is függő, előre nem definiálható – szempontok függvénye is (a lehetséges verseny intenzitása, a piacra lépés feltételei, a versenytársak és a vevők piaci ereje stb.), amelyek a fenti küszöbértékeket akár érezhetően meghaladó érintett piaci részesedések esetén is kizárhatják a verseny jelentős mértékű csökkenését. (ld. 2/2017. közlemény 22. pontja). Amennyiben az összefonódást bejelentő álláspontja szerint az összefonódás a piaci részesedési küszöbértékek teljesülése ellenére sem járhat káros versenyhatással szükséges az ezzel kapcsolatos minőségi szempontokon alakuló érvek bemutatása (az ehhez felhasználható lehetséges szempontokat az Útmutató szerinti részletes piacelemzés tartalmazza, ezek közül csak az adott tranzakció kapcsán felmerülő kárelméletekkel összefüggésben releváns szempontokat szükséges értékelni). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ilyen esetekben szükséges indokolás mellett a bejelentés benyújtása előtt ajánlott erre a témakörre kiterjedő előzetes egyeztetést kezdeményezni (ezáltal csökkenthető leginkább az eljárás indítás esélye, illetve eljárás indítása esetén az ezen kérdéskörrel kapcsolatos későbbi adatkérés esélye). Az előzetes egyeztetés kereteit a 4/2017. közlemény tartalmazza. Abban az esetben, ha érdemi átfedés és/vagy kapcsolódás azonosítható, és a 2/2017. közlemény szerinti feltételek teljesülése miatt szükséges a versenyfelügyeleti eljárás megindítása, a GVH vizsgálatának várható tartalmát az Útmutató szerinti részletes piacelemzés kérdései és elvárásai vetítik előre. Az összefonódást bejelentő piaci szereplő tehát arra számíthat, hogy a GVH elsősorban, de nem kizárólag ezen kérdések és elvek mentén végzi el a vizsgálatot, így az ügymenet hatékonyabbá és gyorsabbá tehető azáltal, ha a bejelentési űrlap tartalmazza az Útmutató szerinti részletes piacelemzés tárgyi összefonódás szempontjából releváns elemeit (teljes körű eljárásokban az Útmutató szerinti részletes piacelemzés valamennyi szempontjának vizsgálata, kérdéseinek megválaszolása szükséges lehet, az adott esetben esetlegesen mellőzhető kérdések kapcsán is ajánlott az előzetes egyeztetés kezdeményezése).

V.9.1. Amennyiben a szereplők tevékenysége között érdemi átfedés és/vagy érdemi kapcsolódás azonosítható az V.4.1. és az V.8.1. kérdésekre adott válaszok alapján, ugyanakkor véleménye szerint a tranzakció nyilvánvalóan nem jár majd káros versenyhatás kialakulásával, ismertesse az ezt alátámasztó minőségi – az adott konkrét tranzakciótól, piaci körülményektől is függő – érveit (pl. a lehetséges verseny intenzitása, a piacra lépés feltételei, a versenytársak és a vevők piaci ereje, illetve az Útmutatóban szereplő részletes piacelemzés szerinti egyéb releváns szempontjai alapján).(Adott tranzakció releváns körülményeitől és a bejelentő szándékától függően megválaszolandó kérdés) V.9.2. Amennyiben érdemi átfedés és/vagy kapcsolódás azonosítható és a 2/2017. közlemény szerinti feltételek teljesülése miatt szükséges a versenyfelügyeleti eljárás megindítása ebben a pontban nyilatkozhat részletesen az összefonódással érintett piacokról és várható

276


versenyhatásokról az Útmutató szerinti részletes piacelemzés szempontjai és kérdései alapján. (Adott tranzakció releváns körülményeitől és a bejelentő szándékától függően megválaszolandó kérdés)


VI. FÜGGELÉKEK Az összefonódás-bejelentéshez mellékelni kell az abban megadott tények és adatok alátámasztásra szolgáló okiratokat, így különösen az összefonódást létrehozó szerződés(eke)t vagy az irányítás megszerzését igazoló egyéb okirato(ka)t, továbbá az összefonódás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó egyéb okiratokat, valamint az érintett vállalkozáscsoportok vagy azok legfelsőbb irányító vállalkozásának az összefonódást megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó beszámolóit, amennyiben azok nyilvános, magyarországi adatbázisból nem elérhetők. A képviselőnek vagy a kézbesítési meghatalmazottnak a meghatalmazásához a meghatalmazást a Ket. 40/A. §-ában meghatározott formában eredeti példányban vagy hiteles másolatban kell csatolni. Az egyéb iratokat elegendő egyszerű másolatban csatolni (beleértve az összefonódást létrehozó szerződés(eke)t vagy az irányítás megszerzését igazoló egyéb okirato(ka)t is, (azonban fontos, hogy a másolatok teljeskörűek és jó minőségűek legyenek). A Tpvt. 66. § (1) bekezdésére figyelemmel az angol, francia vagy német nyelven kiállított okiratot eredeti nyelven is be lehet nyújtani. Az előbbiektől eltérő idegen nyelven kiállított iratok esetén az iratnak az űrlapban megadott adatok, információk alátámasztása szempontjából releváns részeinek magyar nyelvű fordítását is szükséges csatolni. A képviselő vagy a kézbesítési meghatalmazott meghatalmazásának magyar nyelvű fordítását angol, német, illetve francia nyelven kiállított iratok esetében is szükséges csatolni. Ha a GVH az eljárás során úgy ítéli meg, hogy az irat, illetve az irat meghatározott részének hiteles magyar nyelvű fordítására szükség van az eljárás lefolytatásához, azt az összefonódás vizsgálatának elrendelését követően adatszolgáltatásra irányuló felhívásában kérni fogja. Annak elkerülése érdekében, hogy kizárólag a fordítás szükségessége miatt kerüljön sor az összefonódás vizsgálatának elrendelésére, a bejelentés benyújtása előtt ajánlott erre a témakörre kiterjedő előzetes egyeztetést kezdeményezni. Ebben a részben az egyes iratok jegyzékét szükséges megadni, az iratokat F/1., F/2, …, F/n sorszámozással ellátva. Az alábbi pontok szerinti tagolva adja meg az egyes csatolt iratok sorszámát és tartalmának rövid (pár szavas megjelölését). A VI.2.4. pontban jelölt iratok csatolása csak érdemben átfedő/kapcsolódó piacok azonosítása esetén (azaz az V.4.3. és V.8.3.. pontjainak kitöltése esetén) kötelező. Amennyiben megítélése szerint a bejelentett összefonódás sajátosságaira tekintettel az űrlapban megadott valamely kérdés megválaszolása vagy az űrlapban megjelölt valamely dokumentum csatolása egyáltalán vagy az űrlapban megadott mélységben nem szükséges, illetve ha a kérdés az adott összefonódás tekintetében értelmezhetetlen, nyilatkozzon arról, hogy melyek az ilyen kérdések, vagy dokumentumok, részletesen megindokolva azt, hogy a kérdéses információk megadása miért nem szükséges vagy a kérdés az adott összefonódás tekintetében miért értelmezhetetlen, és azt hogy a bejelentés ezen információk nélkül is tartalmazza az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot.

VI.1. Képviselő, kézbesítési meghatalmazott meghatalmazása VI.1.1. Az összefonódást bejelentő(k) képviselőjének vagy képviselőinek képviseleti jogosultságát igazoló okirat(ok): VI.1.2. A résztvevőnek minősülő egyéb közvetlen résztvevők képviselőjének vagy képviselőinek képviseleti jogosultságát igazoló okirat(ok): VI.1.3. Kézbesítési meghatalmazott meghatalmazása:

277

278


VI.2. Az összefonódás létrehozásával összefüggő okiratok VI.2.1. Az összefonódást létrehozó szerződés, illetve szerződések: VI.2.2. Az irányítás megszerzését igazoló egyéb okirat, illetve okiratok: VI.2.3. Az összefonódás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó egyéb okiratok: VI.2.4. Az összefonódás előkészítésével összefüggő dokumentumok, így különösen az érintett vállalkozások vezető testületének azon üléseiről készült jegyzőkönyvei, amelyeken a tranzakció

elhatározása,

előkészítése

napirenden

volt,

továbbá

a

tranzakcióval

összefüggésben készült, döntés-előkészítő prezentációk, elemzések, jelentések, tanulmányok (érdemben átfedő/kapcsolódó piacok azonosítása esetén kötelező): VI.3. Az árbevételi adatok igazolására szolgáló, és egyéb, az űrlapban megadott adatok információk alátámasztását szolgáló iratok VI.3.1. A közvetlen résztvevő vállalkozáscsoportok (vagy azok legfelsőbb irányító vállalkozása) Tpvt. 27. § (6) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentés benyújtását megelőző utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámolói vagy egyszerűsített éves beszámolói (amennyiben azok nyilvános magyarországi adatbázisból nem elérhetők) [ld. Tpvt. 27. § (7) bekezdés]: VI.3.2. Egyéb, az űrlapban megadott adatok információk alátámasztását szolgáló iratok (így pl. a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulása):

279


VII.Nyilatkozat az összefonódás-bejelentésben vagy a csatolt iratokban található üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatokról Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás irataiba kizárólag az összefonódást bejelentő, illetve az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozás bármikor, más személy pedig csak a bejelentés elintézését követően tekinthet be, azzal, hogy korlátozottan megismerhető adat csak akkor ismerhető meg, ha az iratbetekintést kérő igazolja, hogy az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak. Amennyiben az összefonódás-bejelentés vagy az ahhoz csatolt valamely irat üzleti titoknak vagy magántitoknak (a továbbiakban: üzleti titok) minősülő adatot tartalmaz, a Tpvt. 55/A. § (2) és (4) bekezdése értelmében GVHnak csak abban az esetben van módja az azt tartalmazó iratokba való betekintés, az azokról való másolat- vagy feljegyzéskészítés korlátozására, ha a dokumentumok benyújtásakor pontosan megjelölik az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatokat, és - az egyes adatok tekintetében külön-külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne. E követelménynek legkönnyebben úgy tud eleget tenni, ha az alábbi nyilatkozatában pontosan megjelöli az űrlap érintett pontjának, illetve a csatolt iratnak a VI. fejezet szerinti sorszámát, és az üzleti titokként kezelni kért adat, információ szövegszerű azonosítására szolgáló adatokat, valamint – az egyes adatok, információk tekintetében külön-külön – az üzleti titokként kezelés indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne. (Az űrlapban, illetve – ahol megoldható – az egyéb dokumentumokban üzleti titokként kezelni kért adatok, információk szövegszerű azonosítása olyan módon is történhet, hogy azokat szürke kiemeléssel látja el, és e helyen – a megfelelő indokolás megadása mellett – erre a tényre hivatkozik). Amennyiben nem az összefonódás-bejelentést benyújtó vállalkozás az üzleti titokként megjelölt adat jogosultja, úgy az adat jogosulja személyének és elérhetőségének megadása is szükséges, valamint annak valószínűsítése, hogy az adatot a jogosulttól jogszerűen, az annak titokban tartására vonatkozó kötelezettség mellett szerezte meg és kezeli.

Minta: Az összefonódás-bejelentés, illetve az ahhoz csatolt iratok az alábbiak szerint üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatokat tartalmaz:

Üzleti

titokként

kezelendő adat

Az üzleti titkot megjelölő

Az adat jogosultja

nyilatkozat indoklása

Javasolt (a

összegzés betekinthető

változatban szereplő szöveg) [Az

adat

tartalmi

[Az

a

védendő

érdek,

azonosítása,

amely az adat jogosulatlan

leírása, az adatot

személy

tartalmazó

megismerése

iratrészek

sérülne]

megjelölése]

általi esetén

[A jogosult neve, címe]

A

Gazdasági

Versenyhivatal az üzleti titokra, illetve magántitokra vonatkozó nyilatkozatokról és a titokmentes

iratok

benyújtásáról

szóló

tájékoztatójában foglaltak

(pl.

számadatok esetében intervallumok

280


megadása szükséges) figyelembevételével

2 . m e l l é k l e t a z 1/ 2 0 1 7. (I . . . . ) G V H u t a s í t ás h o z


2. melléklet az 1/2017. (I. 18.) GVH utasításhoz

ÚTMUTATÓ a vállalkozások összefonódásának a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24. §-a szerinti összefonódásbejelentéséhez (a 2017. január 15-én vagy azt követően létrejött összefonódások bejelentésére szolgáló űrlaphoz)

281

282


Bevezetés Általános információk 1.

A vállalkozások összefonódását a Tpvt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén a GVH-nak be kell jelenteni. A Tpvt. 43/J § (1) bekezdése szerint a 24. § szerinti összefonódás-bejelentést a GVH által közzétett formátumú, megfelelően kitöltött összefonódás-bejelentési űrlapon kell benyújtani. A bejelentésnek az elintézéséhez szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, és ahhoz csatolni kell az űrlapban megjelölt iratokat (lásd még az alábbi 12–13. pontban írtakat).

2.

9

A Tpvt. 43/L. § (1) bekezdése a Tpvt. 24. § szerinti összefonódások bejelentésére kötelezett vállalkozásoknak

a

bejelentés

előkészítésével

kapcsolatban

előzetes

egyeztetés

kezdeményezésére biztosít lehetőséget. Az egyeztetést az összefonódó vállalkozások a GVH Fúziós Irodájának vezetőjénél (telefon: (+36-1-) 472-8996, telefax: (+36-1-) 472-8905, e-mail: [email protected]) kezdeményezhetik. Az előzetes egyeztetés lehetőségéről és kereteiről a GVH honlapján elérhető, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa

elnökének

az

összefonódások

vizsgálatával

foglalkozó

eljárásokhoz

kapcsolódó előzetes egyeztetésekről kiadott 1/2017. közleménye (a továbbiakban: 1/2017. közlemény) ad bővebb tájékoztatást. 3.

Az összefonódást az alábbiakban meghatározott résztvevő(k)nek kell bejelentenie, illetve bejelenteniük [Tpvt. 28. § (1) bek.]: a) az összeolvadás vagy beolvadás esetében a közvetlen résztvevőknek, azaz az összeolvadó, illetve a befogadó és a beolvadó vállalkozásoknak, de legalább azok egyikének; b) irányításszerzés esetén a közvetlen irányítási jog megszerzőjének (megszerzőinek) vagy az azt irányító vállalkozásnak; c) vállalkozásrész esetén a vállalkozásrész megszerzőjének, tehát az azt befogadó vállalkozásnak, vagy az azt irányító vállalkozásnak; d) közös vállalat létrehozása esetében az alapítóknak mint közvetlen résztvevőknek, de legalább azok egyikének.

4.

A Tpvt. 52. §-a alapján az összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban ügyfél a) az összefonódást bejelentő, b) az összefonódás közvetlen résztvevője, c)

– a vállalkozásrész Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beolvadása esetén – az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész az összefonódást megelőzően része volt.

Nem összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban a fenti a)-c) pontban megjelölt vállalkozások, valamint – a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefonódás esetén – az összefonódással létrehozott közös vállalkozás.

9

A Tpvt. 43/L. §-át a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a

fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXI. törvény 9. §-a állapította meg, mely 2017. január 15-től hatályos.

283


A Tpvt. 25. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult eljárásban ügyfél a kérelmező, valamint a fenti a)-c) pontokban megjelölt vállalkozások.

5.

Az Mttv. 171. § (1) bekezdése értelmében a GVH köteles a Médiatanács szakhatósági állásfoglalását beszerezni az olyan vállalkozások közötti összefonódásnak a Tpvt. 24. § szerinti elbírálásához, amely vállalkozások vagy a Tpvt. 15. § szerinti érintett legalább két vállalkozáscsoport tagjai szerkesztői felelősséget viselnek, és amelyek elsődleges céljai a médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton vagy nyomtatott sajtóterméken keresztül. Az Mttv. 171. § (7) bekezdése alapján az Mttv. 171. § (6) bekezdése szerinti igazgatási díj megfizetésével együtt a Tpvt. 68. § szerinti kérelmező kérelmére a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki. Az előzetes szakhatósági hozzájárulást az összefonódásbejelentést megelőzően szükséges megszerezni. A Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulását a kiadásától számított hat hónapon belül lehet felhasználni, amennyiben a szakhatósági hozzájárulás szempontjából meghatározó ténybeli, piaci és szabályozási körülmények a szakhatósági állásfoglalás kiadása óta nem változtak. Az Mttv. 171. § (7) bekezdése értelmében az összefonódás-bejelentés űrlapjához mellékelni kell a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulását vagy a hozzájárulás iránti kérelmet – ha az rendelkezésre áll. Amennyiben az NMHH előzetes szakhatósági hozzájárulását az összefonódást bejelentő nem csatolja, a Tpvt. 70. § (1b) pont b) alpontja alapján a vizsgáló az összefonódás-bejelentés vizsgálatára versenyfelügyeleti eljárást indít. A versenyfelügyeleti eljárás során a GVH megkeresi a Médiatanácsot a szakhatósági állásfoglalás iránt vagy – ha az előzetes szakhatósági eljárás még folyamatban van – eljárását az előzetes szakhatósági eljárás befejezéséig felfüggesztheti.

Formai előírások 6.

Az

összefonódás-bejelentést

a

bejelentő(k)

törvényes

képviselőjének,

illetve

meghatalmazottjuknak cégszerű aláírásukkal kell ellátni. Meghatalmazott képviselő esetén [Ket. 40–40/A. §, Tpvt. 54. §] az előírt formájú meghatalmazást is csatolni kell eredeti példányban vagy hitelesített másolat formájában (lásd az összefonódás-bejelentés űrlap VI. részét). 7.

A bejelentést, valamint a csatolt dokumentumokat egy példányban kell a GVH-nak benyújtani. A bejelentéshez csatolt egyéb iratokat elegendő egyszerű másolatban csatolni (beleértve az összefonódást létrehozó szerződés(eke)t vagy az irányítás megszerzését igazoló egyéb okirato(ka)t is, azonban fontos, hogy a másolatok teljeskörűek és jó minőségűek legyenek).

8.

A bejelentést magyar nyelven kell benyújtani. Az összefonódás-bejelentéshez csatolt, nem magyar nyelven kiállított iratok esetén csatolni kell azok releváns részeinek magyar nyelvű fordítását is, kivéve, ha az adott iratot angol, német vagy francia nyelven állították ki. A képviselő, vagy kézbesítési meghatalmazott meghatalmazásának magyar nyelvű fordítását angol, német, illetve francia nyelven kiállított iratok esetében is szükséges csatolni. Az angol, német, vagy francia nyelven kiállított iratok tekintetében a GVH hivatalból vagy a többi ügyfél

284


kérelmére elrendelheti magyar nyelvű összefoglaló vagy magyar nyelvű fordítás benyújtását azzal, hogy hiteles fordítás csak akkor kérhető, ha kétség merül fel a nem hiteles fordítás pontosságát illetően. 9.

Amennyiben egy iratot több helyre kíván mellékelni, azt elegendő egyszer csatolni oly módon, hogy e tényt egyidejűleg jelzi, illetve hivatkozik a csatolás helyére és az irat megfelelő részeire.

10.

Ha mód van rá, kérjük, hogy az összefonódás-bejelentést és – ha lehetséges – a csatolt egyéb iratokat a papíron történő beadással egyidejűleg elektronikus adathordozón, vagy e-mail útján ([email protected]) is nyújtsák be. Ha valamely irat kizárólag elektronikus formában létezik, és hagyományos formában egyáltalán nem vagy csak jelentős költséggel állítható elő (pl. nem nyomtatható ki), illetve papír alapon lényegében az abban foglalt adatok megismerése nem vagy csak igen nehezen lehetséges (pl. egy komplex adatbázis esetén) ezek kizárólag elektronikus formában, elektronikus adathordozón is benyújthatók. Ha az adatok ettől eltérő formában vagy ritkán használt szoftver-platformon állnak rendelkezésre, kérjük, hogy az adatok benyújtásának formájáról előzetesen egyeztessen a GVH-val.

Az összefonódás-bejelentés rövidített formában való benyújtásának lehetősége 11.

Abban az esetben, ha érdemi átfedés és/vagy kapcsolódás azonosítható, és a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének az összefonódás-bejelentési

kötelezettség,

az

összefonódás

vizsgálatára

irányuló

versenyfelügyeleti eljárás megindítása, valamint az eljárás teljes körűvé nyilvánítása esetén alkalmazandó „nem nyilvánvalóság” feltételéről kiadott 2/2017. közleménye (a továbbiakban: 2/2017. közlemény) szerinti feltételek teljesülése miatt szükséges a versenyfelügyeleti eljárás megindítása, a GVH vizsgálatának várható tartalmát a jelen útmutató szerinti részletes piacelemzés kérdései és elvárásai vetítik előre. Az összefonódást bejelentő piaci szereplő tehát arra számíthat, hogy a GVH elsősorban, de nem kizárólag ezen kérdések és elvek mentén végzi el a vizsgálatot, így az ügymenet hatékonyabbá és gyorsabbá tehető azáltal, ha a bejelentési űrlap tartalmazza az Útmutató szerinti részletes piacelemzés a tárgyi összefonódás szempontjából releváns elemeit. Amennyiben érdemben átfedő és/vagy érdemben kapcsolódó piacok azonosíthatóak az V.4.1. és az V.8.1. kérdésekre adott válaszok alapján, ugyanakkor véleménye szerint a tranzakció következtében káros versenyhatás kialakulása nyilvánvalóan nem valószínűsíthető, ezt alátámasztó érveinek ismertese (pl. az érintett piac koncentrációjával, az összefonódással elért növekmény nagyságával, a versenytársak piaci erejével, a verseny feltételeivel, a belépési korlátokkal kapcsolatos) szükséges az űrlap V.9. pontjában. Versenyfelügyeleti eljárás megindítása 12.

Amennyiben a bejelentés az összefonódás-bejelentés űrlapjában megfogalmazott kérdésekre adandó válaszokat, valamint az azok alátámasztásához szükséges, az összefonódásbejelentés űrlapjában megjelölt dokumentumokat nem vagy nem teljes körűen tartalmazza, vagy a bejelentés alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését, a vizsgáló elrendeli az összefonódás versenyfelügyeleti eljárásban történő vizsgálatát.


13.

A konkrét ügy sajátosságaitól függően a vizsgálat során felmerülhet további – az összefonódásbejelentés űrlapjában szereplő kérdésekre megadott válaszokban foglaltakon túli – információk, adatok megadásának szükségessége. Ha az eljárás során felmerül ilyen adatok igénye, azokat a GVH a Tpvt. 64/B. § 12) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra felhívó végzés formájában közli az ügyféllel. Ezzel kapcsolatban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a Ket. 33. § (3) bekezdés c) pontja szerint az ügyintézési határidőbe [így a Tpvt. 63. § (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti eljárási határidőbe] nem számít be a tényállás tisztázáshoz szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Üzleti titkot tartalmazó irat kezelése 14. A Tpvt. 55/A. § (2) és (4) bekezdése alapján valamely iratba való betekintés meghatározott adat üzleti titok vagy magántitok jellegére hivatkozással - az adat e jellege egyéb törvényi feltételeinek fennállása esetén - csak abban az esetben korlátozható, ha az adatot szolgáltató megjelölte az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatokat, továbbá - ha a titok jogosultja eltér az adatot szolgáltató személytől - a titok jogosultját. A nyilatkozatban pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne. Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás irataiba az összefonódást bejelentő, illetve az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozás, más személy pedig csak a bejelentés elintézését követően tekinthet be, azzal, hogy korlátozottan megismerhető adat csak akkor ismerhető meg, ha az iratbetekintést kérő igazolja, hogy az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak. Az összefonódás-bejelentésben és más iratokban üzleti titokként kezelni kért adatok, információk vonatkozásában elegendő, ha azokat szürke kiemeléssel látják el, és az üzleti titokként és magántitokként való kezelés iránti kérelemben – a megfelelő indokolás megadása mellett – erre a tényre hivatkoznak (pl.: „az összefonódás-bejelentés űrlap x., y., z. stb. pontjaira adott válaszokban szürkével jelölt részek”); minden esetben szükséges, hogy az üzleti titokként kezelni kért adatok, információk pontosan, szövegszerűen azonosíthatóak legyenek, általános hivatkozás e tekintetben nem elfogadható. Kérjük, hogy a bejelentés, illetve egyéb irat üzleti titkot tartalmazó változata minden oldalának fejlécében szerepeljen az „Üzleti titkot tartalmaz!” felirat, és azt – az egyéb üzleti titkot tartalmazó dokumentumokkal együtt – ilyen feliratú zárt borítékban nyújtsa be. Az üzleti, illetve magántitok jelleg fennállásának indokolása tekintetében szintén nem fogadható el általános indokolás, e tekintetben is kellően konkrétan szükséges azonosítani azt a jogszerű érdeket, amely az adott adat jogosulatlan személyek általi megismerése esetén sérülne. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy meghatározott adat, ismeret, információ csak a Ptk.-ban meghatározott feltételek fennállta esetén, valamennyi feltételnek való egyidejű megfelelés esetén minősülhet üzleti titoknak. E kritériumok alapján üzleti titok i) a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan nem közismert vagy az érintett gazdasági

285

286


tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, ii) amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala iii) a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy iv) a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására az adatot szolgáltató személy vagy az adat jogosultja köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely üzleti titok vagy magántitok adatot nem tartalmaz. Az üzleti titoknak tekinthető adatok köréről, és a titokmentes iratok benyújtására vonatkozóan a GVH honlapján találhat bővebb tájékoztatás. Igazgatási szolgáltatási díj 15. A Tpvt.. 43/M. § (1) bekezdése szerint a Tpvt. 24. § szerinti összefonódás-bejelentéssel egyidejűleg az összefonódás-bejelentés elintézéséért egymillió forint igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. A díjat – a vállalkozások eltérő megállapodása hiányában – az összefonódás-bejelentést tevő vállalkozás köteles megfizetni. A díjat a GVH előirányzat-felhasználási keretszámlája (számlaszám: 10032000-0146822300000000; nemzetközi számlaszám (IBAN): HU54 10032000-01468223-00000000; swift kód: MANEHUHB; számlavezető: Magyar Államkincstár; számlavezető címe: 1054 Budapest, Hold u. 4.) javára történő átutalással kell megfizetni. 16. Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás összefonódás-bejelentés alapján, valamint a Tpvt. 25. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indul, a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint a versenyfelügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a Tpvt. 70. § (1b) bekezdés a) pontja alapján indult eljárásban, illetve ha a vizsgáló a Tpvt. 70. § (3a) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, tizenötmillió forint, a Tpvt. 25. § (2) bekezdése szerinti kérelem alapján indult eljárásban egymillió forint, minden egyéb esetben hárommillió forint. 17. Az igazgatási szolgáltatási díjat a Tpvt. 25. § (2) szerinti kérelemre induló eljárásban a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Ha a vizsgáló az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárás indításáról dönt, nyolc napos határidő megjelölésével felszólítja a bejelentőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. 18. Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni az összefonódást bejelentő vagy a kérelmező nevét, valamint az összefonódás közvetlen résztvevőinek nevét, a Tpvt. 70. § (1b) pontja alapján elrendelt versenyfelügyeleti eljárásban – illetve, ha a kérelemre induló eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére a kérelem benyújtását követően kerül sor – az összefonódás vizsgálatát elrendelő végzés iktatószámát, a Tpvt. 70. § (3a) pontja alapján a vizsgálónak az összefonódás teljes körű vizsgálatát elrendelő végzésének iktatószámát. 19. A Tpvt. 62/A. § (7) bekezdése alapján a Tpvt. 24. § (4) bekezdése szerinti bejelentést benyújtó vállalkozásnak a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács költségmentességet engedhet, ha igazolja, hogy a versenyfelügyeleti eljárásért fizetendő igazgatási díj megfizetése számára – a bejelentett ügylet értékére is figyelemmel – aránytalan nehézséget jelentene.

287


20.

A Médiatanács szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kétmillió forint, amit a Tpvt. 62. § (1) bekezdés szerinti díjjal együtt kell a Gazdasági Versenyhivatal részére megfizetni kivéve, ha a kérelmező előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási díjra vonatkozó részletes szabályokat a Médiatanács szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló 44/2011. (VIII. 25.) NFM rendelet tartalmazza.

21.

Az összefonódás-bejelentésért illetve a versenyfelügyeleti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést. Amennyiben a bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban a vizsgáló a Tpvt. 43/N. § c) pontja alapján a bejelentés visszautasításáról dönt, a megfizetett díj felét kell visszatéríteni.

Ügyintézési határidő, a döntés formája 22.

Az összefonódás-bejelentést nyolc napon belül kell elintézni. Ezen határidő alatt a vizsgáló: a) ha az összefonódás-bejelentésben foglaltak alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését, vagy ha a bejelentés nem felel meg a Tpvt. 43/J. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek a Tpvt. 70. § (1b) bekezdése alapján elrendelheti az összefonódás vizsgálatát, b) a Tpvt. 70. § (1b) bekezdése szerinti vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányában erről a tényről – az eljáró versenytanáccsal egyetértésben – hatósági bizonyítványt ad ki a bejelentőnek, c) a Tpvt. 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-vizsgálati küszöbérték nem teljesülése ellenére benyújtott összefonódás-bejelentést visszautasítja, vagy d) a bejelentés benyújtására nem jogosult személytől származó vagy a Tpvt. 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott bejelentést

– az eljáró

versenytanáccsal egyetértésben – visszautasítja. 23.

Ha a határidőn belül egyik intézkedésre sem kerül sor, a bejelentett összefonódás végrehajtható. Erről a tényről a vizsgáló a bejelentő kérelmére hatósági bizonyítvány állít ki.

24.

A határidőt a bejelentés beérkezését követő naptól kell számítani, azzal, hogy ha a bejelentésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére később kerül sor, akkor a határidőt ennek a beérkezését követő naptól kell számítani. Az ügyintézési határidő számítására egyebekben a Ket. 33. § (3) bekezdését és a Tpvt. 63. § (4) bekezdését, illetve a Ket. 65. §-át kell megfelelően alkalmazni.

25.

Amennyiben a vizsgáló az összefonódás versenyfelügyeleti eljárásban történő vizsgálatáról dönt, úgy az eljáró versenytanácsnak az eljárást befejező döntést a)

harminc napon belül, vagy

b)

ha a vizsgáló az eljáró versenytanács egyetértésével a Tpvt. 70. § (3a) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatának szükségességéről dönt négy hónapon belül

kell meghoznia. Ez a határidő egy alkalommal, az a) pont szerinti esetben húsz nappal, a b) pont szerinti esetben pedig további legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

288


A határidő lejártát követően az összefonódás nem tiltható meg, nem írható elő a Tpvt. 30. § szerinti feltétel vagy kötelezettség, és az összefonódás végrehajtható. Az összefonódás végrehajthatóságának tényéről a bejelentő kérelmére hatósági bizonyítványt kell kiállítani. A határidő számítására a bejelentésalapján folytatott eljárásban is felhívott rendelkezések irányadók, azzal, hogy az eljárás kezdő napja a vizsgálat elrendelésének napja. 26.

A fentieknek megfelelően a GVH eljárásának időtartama a törvényi szabályok szerint alakul. Ebből következően a GVH e keretek között, a tényállás teljes körű feltárásának igényével jár el, és minden esetben törekszik az eljárás ésszerű időn belüli befejezésére, az érintett vállalkozások gazdasági érdekeit is figyelembe véve. Az eljárás törvényi időkeretén belüli befejezésére vonatkozó külön kérelem benyújtására nincs lehetőség a Ket. alapján.

Gyakorlati Információk 27. Az

összefonódás-bejelentés

előzetes

egyeztetésének

kezdeményezésére

a

4/2017.

közlemény alapján, a [email protected] e-mail címre küldött írásos megkereséssel van lehetőség. 28. Az összefonódás-bejelentés, valamint az egyéb mellékelt iratok írásban, postai úton vagy személyesen a GVH alábbi címén nyújthatók be: Gazdasági Versenyhivatal

29. Az

levélcím:

1391, Budapest 62. Pf. 211

cím:

1054 Budapest V. Alkotmány u. 5.

összefonódás-bejelentés

űrlapja

a

GVH

honlapján

elérhető,

valamint

a

GVH

ügyfélszolgálatán előzetesen egyeztetett időpont szerint beszerezhető. Ügyfélszolgálat:

hétfő-csütörtök: 8.00-16.30

telefon: (+36-1-)472-8851

péntek: 8.00-14.00

honlap: www.gvh.hu

Egyéb információ, figyelemfelhívás 30. Az eljáró versenytanács a határozatát – védett adatokat nem tartalmazó formában – nyilvánosságra hozza. 31. A vizsgáló a Tpvt. 70. § (1a) bekezdés b) pontja alapján versenyfelügyeleti eljárást rendel el abban az esetben is, ha valószínűsíthető, hogy az összefonódás-bejelentésben a bejelentő lényeges tényt elhallgatott vagy félrevezetően közölt, és ezért nem került sor korábban az összefonódás versenyfelügyeleti eljárásban történő vizsgálatára

289


Az összefonódás-bejelentés űrlapban és a jelen útmutatóban használt rövidítések Mttv.

2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Ket.:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tpvt.:

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Ptk.:

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

139/2004/EK tanácsi rendelet.

a Tanács 139/2004/EK (2004. január 20.) rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről

EKB:

Európai Központi Bank

GVH:

Gazdasági Versenyhivatal

MNB:

Magyar Nemzeti Bank

Médiatanács:

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa

290


Részletes útmutató az összefonódás-bejelentés űrlap kitöltéséhez Az összefonódás-bejelentés űrlapja a GVH vizsgálatához szükséges adatokat kérdések listájaként jeleníti meg. Ez azt jelenti, hogy a bejelentőnek nem az összefonódás-bejelentés űrlap üres részeit kell kitöltenie, hanem – a kért információkat az űrlap szerkezetének megfelelően rendezve, annak részeire, valamint pontjaira való hivatkozással, a szükséges terjedelmi bővítéssel – a helyzetének megfelelő dokumentumot kell létrehoznia és a bejelentés alapjául szolgáló iratként benyújtania. Az előzőeknek megfelelően ahol az űrlap kifejezetten nem utal arra, hogy a kért adatokat az ott megadott táblázatos formában kell megadni, az űrlapban szereplő táblázatok alkalmazása nem kötelező, azok arra szolgálnak, hogy szemléltessék, milyen struktúrában szolgáltatandók a kért információk. Az alábbiakban az űrlapban megjelölt egyes azon kérdések kitöltéséhez adunk magyarázatot, ahol a kérdés értelmezéséhez és megfelelő megválaszolásához további háttér-információk megadása szükségesnek mutatkozik. I. Az összefonódás-bejelentés tárgya Ad I.1. A kért leírás célja az összefonódás tartalmának, lényegének összefoglalása. A szöveges ismertetés mellett az összefoglaló táblázat kitöltése minden esetben szükséges. Ad I.2. A Tpvt. 43/J. § (2) bekezdése alapján a GVH a honlapján nyilvánosságra hozza az összefonódás-bejelentés tényét és az összefonódás korlátozottan megismerhető adatot nem

tartalmazó

rövid ismertetését, kivéve, ha a bejelentésben az

összefonódás tényét az összefonódás végrehajtásáig üzleti titokként kezelendőként jelölték meg. Az összefonódás tényének üzleti titokként való kezelése nem képezi akadályát annak, hogy a GVH az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a szükséges eljárási cselekményeket elvégezze (pl.: a piaci szereplők megkeresése a bejelentés elbírálásához szükséges információk beszerzése céljából), különösen, hogy a Tpvt. 64/B. § szerinti bizonyítási eszközökkel éljen. II. Az összefonódás részvevői Ad II.1. Az e részben foglalt kérdésekre adott válaszokat vállalkozáscsoportonként külön-külön szükséges megadni.

vállalkozásonként,

illetve

A Tpvt. 52. § a) pontj aa) alpontja alapján az összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban részvevő a) az összefonódást bejelentő,

291


b) az összefonódás közvetlen részvevője, c) - a vállalkozásrész 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beolvadása esetén - az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész az összefonódást megelőzően a része volt.

A Tpvt. 26. § (2) bekezdése szerint közvetlen résztvevőnek minősül(nek) – beolvadás esetén a beolvadó és a befogadó vállalkozás, – összeolvadás esetén az összeolvadó vállalkozások, – ha a vállalkozásrész a másik vállalkozás részévé válik: a vállalkozásrész és az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész a részévé válik, – irányításszerzés esetén a közvetlen irányítást megszerző vállalkozás(ok), az ilyen vállalkozást más vállalkozáscsoport egy vagy több tagjával közösen irányító - a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetett közös irányítást szerző – vállalkozás, és a közvetlen vagy közvetett közös irányítás alá kerülő vállalkozás(ok), – közös vállalat létrehozása esetén az alapítók. Ad II.1.1. Ha a vállalkozás magyarországi székhellyel, illetve kézbesítési címmel és magyarországi képviselővel nem rendelkezik, a Ket. 81. § (1) bekezdése alapján köteles kézbesítési meghatalmazottat megnevezni. Ad II.2.1.a) A kérdés megválaszolásakor magyarországi piacokhoz köthető vállalkozásnak kell tekinteni az összefonódás azon résztvevőit, amelyek az alábbi feltételek bármelyikének megfelelnek: 

Magyarországon honos,



Magyarországon gazdasági tevékenységet folytat (ideértve a kizárólag külföldi bérmunkára termelő, a magyarországi fiókteleppel rendelkező, Magyarországról beszerző stb. vállalkozást is),



Magyarországra szállít, vagy potenciálisan lehetősége van a hazai kereslet importból történő kielégítésére.

Ad II.2.1.b) A közvetett résztvevőket vállalkozáscsoportonként, az összefonódás időpontjában fennálló állapot

szerint

kell

felsorolni.

Ennek

megfelelően

a

közvetett

résztvevők

körének

meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt a vállalkozást, amelynek az irányítási joga az összefonódás következtében megszűnik, valamint az ilyen vállalkozás által irányított - közvetlen résztvevőnek nem minősülő - vállalkozást. Így például nem minősül közvetett résztvevőnek  az a vállalkozás (és az ilyen vállalkozás által irányított további vállalkozások), amelyik az összefonódás azon közvetlen résztvevőjének a – közvetlen vagy közvetett – irányítója, amely fölött az összefonódás következtében másik vállalkozás szerez irányítást  a beolvadó és az összeolvadásban résztvevő vállalkozásokat irányító azon vállalkozás(ok) (és az ilyen vállalkozás által irányított további vállalkozások), amelyek a befogadó

292


vállalkozásban, illetve az összeolvadást követően létrejövő új vállalkozásban nem lesznek irányítói pozícióban  vállalkozásrész értékesítése esetén a vállalkozásrészt értékesítő vállalkozás, valamint az azt irányító és az általa irányított vállalkozások Közös vállalat létrehozása esetén az alapítók (bejelentők) is közvetlen résztvevők, így azokat az űrlap II.1. pontjában szükséges feltüntetni. Ha a bejelentési kötelezettség a Tpvt. 24. § (2) bekezdésében foglalt összeszámítási szabályra tekintettel áll fenn, itt csak az utolsó összefonódásban résztvevő közvetett résztvevőkre vonatkozóan kell adatot szolgáltatni (vö.: az űrlap III.2. pontja).

A kérdés megválaszolásakor javasolt figyelembe venni a vállalkozáscsoportok saját kiadványainak,

beszámolóiknak

vonatkozó

részeit.

Amennyiben

a

vállalkozáscsoport

tulajdonosi, illetve irányítási viszonyait bemutató ilyen saját kiadvány rendelkezésre áll, javasoljuk

azok

csatolását.

Javasoljuk

a

vállalkozáscsoportoknál

jellemzően

készülő

beszámolókban vagy a vállalkozás egyéb kiadványaiban meglévő felsorolások, szervezeti ábrák felhasználását, azok szükség szerinti kiegészítésével. Ad II.2.2. Ezen pontban azon közösen irányított vállalkozásokra szükséges – az űrlapban megjelölt limitált – információt adni, amelyek ugyan nem minősülnek a Tpvt. 15 §-a alapján az összefonódásba részt vevő vállalkozáscsoport tagjainak, azonban az összefonódásban részt vevő vállalkozáscsoport egy tagja és egy független vállalkozás által közösen irányítottak, és az összefonódás szempontjából relevánsak. . AD II.3. A kérdés megválaszolásakor azon kapcsolatokról kell ismertetést adni, amelyek az összefonódás-bejelentés előtt már fennálltak az összefonódás résztvevői között, illetve az összefonódás résztvevői és a tőlük független vállalkozások között, továbbá relevánsak a jelen összefonódás szempontjából.

Ezen pont alatt mutassa be továbbá mindazokat az összefonódás előtt független vállalkozások, vállalkozáscsoportok (köztük az összefonódás résztvevői) közötti az összefonódás által érintett vagy ahhoz közvetlenül illetve közvetetten kapcsolódó piacokon érdemi hatással bíró szerződéses kapcsolatokat, melyek 

vagy a versenyt kifejezetten korlátozó rendelkezéseket tartalmaznak,

 vagy amelyeknek versenyt korlátozó hatása lehet a piacon szereplő valamely vállalkozásra. Ilyenek lehetnek például a hosszú távú, az ellátási, a kizárólagossági, a hasznosítási szerződések stb.

293


Ad II.4. E pontban csak a fúziós eljárásokra vonatkozóan szükséges adatokat szolgáltatni. III. Az összefonódás közvetlen és közvetett résztvevőinek árbevételei Ad III.1. A kérdésre az űrlapban megadott táblázatnak megfelelő struktúrában kitöltött táblázatot kell csatolni. A céltársaság esetében az irányítást elvesztő vállalkozások és az ezen vállalkozások által irányított egyéb vállalkozások árbevételét a Tpvt. 26. § (4) bekezdése alapján figyelmen kívül kell hagyni. Magyarázat a táblázathoz:  A II. oszlopban az összefonódás által érintett vállalkozáscsoportok tagjainak lezárt előzőüzleti évben Magyarországon elért nettó árbevételét kell összesítve megadni. Magyarországi honos vállalkozás esetén a nettó árbevétel az előző üzleti évre vonatkozóan kötelezően készítendő beszámolójából egyértelműen megállapítható (belföldi értékesítés nettó árbevétele);  A nettó árbevétel megállapítása során a Tpvt. 24. § (2) bekezdésének figyelembe vételével kell eljárni; ha a vállalkozásrészre jutó nettó árbevételre nézve a vállalkozás mérlegében nem állnak rendelkezésre közvetlenül adatok, akkor ezt az adatot a vállalkozás egyéb nyilvántartásai alapján kell meghatározni, az előző lezárt üzleti évben az átadott vállalkozásrészhez (az értékesített eszközökhöz és jogokhoz) kapcsolódó árukból elért nettó árbevételek összegeként; 

A külföldön honos vállalkozás Magyarországról származó nettó árbevételét forintra átszámítva kell meghatározni. A Tpvt. 27. § (7) bekezdése alapján a külföldi devizában meghatározott összegek forintra történő átszámításakor az MNB által közzétett, az adott vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni.



A III. oszlopban az összefonódás által érintett vállalkozáscsoportok tagjai által az előző lezárt üzleti évben elért nettó árbevételt kell összesítve megadni azzal az eltéréssel, hogy a vállalkozások nettó árbevételének számítása során nem kell számításba venni az azonos vállalkozáscsoportba tartozó érintett vállalkozásoknak (Tpvt. 26. §) vagy azok vállalkozásrészeinek egymás közötti forgalmát (az egymás közötti forgalom értéke a vállalkozás nyilvántartásaiból határozandó meg).

 A megadandó árbevételi adatban a vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások által közösen irányított vállalkozások [Tpvt. 26. § (3) bek. és 15. § (2) bek. d) pont] árbevételének az érintett vállalkozás által gyakorolt irányítás arányának megfelelő részét is szükséges beleszámítani.  A megadandó árbevételi adatban az adott vállalkozáscsoport tagja(i) és más vállalkozás(ok) által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételének a Tpvt. 27. § (5) bekezdése szerinti

hányadát

is

szükséges

beleszámítani

(ha

például

a

két

összefonódó

vállalkozáscsoport irányít közösen egy vállalkozást, akkor a vállalkozás nettó árbevételének 50-50%-át kell az összefonódó vállalkozáscsoportra nézve feltüntetni).

294


Ad III.3. Pontos forgalmi adatok megadása nem szükséges. A küszöbszámok teljesüléséhez szükséges forgalmi adatokat millió EUR-ban az Európai Központi Bank vagy az MNB által közzétett EUR/érintett deviza bilaterális éves középárfolyamán átszámítva kell meghatározni, majd ezt követően kell elvégezni a megjelölt feltételek teljesülésének értékelését.

IV. Az összefonódás leírása Ad IV.1. E pontban a tervezett összefonódást megelőző folyamatok részletes bemutatása szükséges, különös tekintettel az összefonódásban résztvevő társaság kiválasztására, a döntés meghozatalának folyamatára. E pontban olyan információkat is megadhat, amelyek csak valamelyik résztvevőre vonatkoznak. Az itt megadott információk felhasználhatók a bejelentés további részeiben az összefonódás hatásainak értékelésénél is. Ad IV.2. E kérdés megválaszolásakor foglalja össze az összefonódást létrehozó szerződés, továbbá a kapcsolódó egyéb dokumentumok tartalmát; ennek keretében részleteiben is szükséges kitérni a Magyarországra vonatkozó vagy a magyar piacok szempontjából releváns (pl. Európára vonatkozó) részekre, megállapodásokra. Ad IV.3. E kérdés c) alpontjának megválaszolásakor szükséges kitérni a versenyt kifejezetten korlátozó rendelkezéseket, illetve az olyan rendelkezéseket tartalmazó részekre, megállapodásokra, amelyeknek versenyt korlátozó hatása lehet az összefonódással érintett vagy ahhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó piac valamely szereplőjére nézve. Ad IV.4. E kérdés megválaszolásakor

adjon tájékoztatást

arról, hogy a GVH

köteles-e az

összefonódáshoz az Mttv. 171. § (1) bekezdése értelmében a Médiatanács szakhatósági állásfoglalását beszerezni. Ad IV.5. Az e kérdésre adott válaszban ki kell térni mindazon magyarországi és külföldi jogszabályokra (a közvetlenül az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokat is ideértve), illetve azokban adott esetben előírt hatósági eljárásokra, amelyek kifejezetten a tervezett összefonódás, tranzakció megvalósítására vonatkozóan írnak elő speciális, nem az általános versenyjogi szabályok körébe tartozó előírásokat E kérdésre adott válaszban szükséges például jelezni, ha az összefonódás a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 65. §-a szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített gazdálkodó szervezet felszámolási eljárása


során létrejött, a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet vagy vállalkozásrésze feletti irányításszerzést vagy irányításváltozást eredményező összefonódásnak minősül. A magyar és európai uniós jogszabályok esetében elegendő ezek lényegének ismertetése a vonatkozó jogszabályok, jogszabályi rendelkezések hivatkozásával, az egyéb (más állam joga szerinti) jogszabályok, jogszabályi rendelkezések szövegét is kérjük ismertetni. V. Érdemben átfedő vagy kapcsolódó piacok Általános elvek: 1. Ebben a részben az összefonódás (közvetlen és közvetett) résztvevőinek, illetve a hozzájuk közös irányítási viszonnyal kapcsolódó vállalkozásoknak egyes, egy adott földrajzi területen végzett átfedő vagy kapcsolódó tevékenységeire [az általuk gyártott, illetve forgalmazott termékek vagy nyújtott szolgáltatások körére] vonatkozóan kell adatokat szolgáltatni. Ennek célja az olyan átfedő és/vagy kapcsolódó piacok azonosítása, amelyeken az összefonódás résztvevői jelen vannak, vagy reálisan jelen lehetnek, illetve hogy ezek közül melyek azok, amelyek esetében az összefonódás kellően nagy valószínűséggel egyetlen, reálisan szóba jövő termék-, illetve földrajzipiac-definíció mellett sem vezethet a verseny érdemi gyengüléséhez. 2. Az V. rész és a részletes piacelemzés alkalmazásában az "átfedő piac”, illetve a „kapcsolódó piacok" kifejezések nem az adott ügy értékelése szempontjából végleges, versenyjogi értelemben vett érintett piacok (piacdefiníciók) tekintetében utalnak piacon való átfedésre vagy piacok kapcsolódására, hanem a lehetséges, a Tpvt. 14. §-a alapján reálisan szóba jövő érintett piacok tekintetében, amelyek a Tpvt. 14. §-a szerinti érintett piac (piacdefiníció) meghatározásakor kiindulópontot jelenthetnek. Továbbá terméknek nevezünk minden gyártott vagy forgalmazott terméket, végzett tevékenységet, vagy nyújtott szolgáltatást. 3. Az Űrlap II.2. pontjában ismertetett, az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportokba a Tpvt. 15. §-a alapján nem tartozó, közös irányítási viszonnyal kapcsolódó vállalkozások tevékenységét figyelembe kell venni a tevékenységek bemutatása, a piaci részesedések számítása (űrlap V. fejezet) és versenyhatások elemzése kapcsán: a piaci részesedés közös irányítás aránya szerinti része figyelembe veendő az egyszerűsített vagy teljes körű eljárásban való kezelésről szóló döntés során (ld. 2/2017. közlemény 20. pontját), valamint a közös irányítás révén meglévő piaci érdekeltségeket a felmerülő kárelméletek elemzése, az ösztönzöttségi, érdekeltségi helyzet értékelése szempontjából. 4.

A reálisan szóba jövő piacdefiníciók és a magyarországi üzletfelekre, fogyasztókra ténylegesen vagy potenciálisan hatással levő vállalkozások tevékenységeinek összhangban kell lennie egymással. Amennyiben például az európai méretű piac reálisan szóba jövő földrajzipiac-definíciónak tekinthető valamely tevékenység kapcsán, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy be kell mutatni a vállalkozáscsoporthoz tartozó összes európai vállalkozás tevékenységeit, valamint azt is, hogy létezik-e ezen tevékenységek között átfedés vagy kapcsolódás.

295

296


5.

Az átfedő piacok esetében mindenképpen figyelembe kell venni a potenciális piaci szereplőket is, azaz azon vállalkozásokat (illetve adott esetben az ilyen vállalkozás által gyártott, forgalmazott terméket), amely tekintetében fennállnak a feltételei az időszerű és kellő méretű belépésnek. Ennek megítélésében olyan tényezők játszanak szerepet, mint pl. a) a vállalkozás kellően közel helyezkedik-e el az adott földrajzi területhez ahhoz, hogy oda adott körülmények között beszállítson, b) rendelkezik-e a belépéshez szükséges engedélyekkel, licenszekkel, infrastruktúrával, c) jelenleg vállalkozáson belül már végzi-e az érintett tevékenységet, és azt képes lenne-e szélesebb körben, piaci alapon is nyújtani stb.

6.

Az érdemben átfedő, illetve kapcsolódó piacok fogalma hasonlítható a 139/2004/EK tanácsi rendelet I. melléklete szerinti CO-formanyomtatvány (Form CO) 6. szakaszának III. részében megjelölt „érintett piacok” (affected markets) fogalmához.

7.

Reálisan szóba jövő piacdefiníciók alatt az érintett piacok azonosításának első lépéseként lehetségesként felmerülő, kellően realisztikusnak tekinthető piacdefiníciókat kell érteni. A Tpvt. 14. § értelmében vett érintett piacok azonosítása egy komplex folyamat, amelynek során tipikusan több ilyen lehetséges piacdefiníció is felmerül. Az V. részben foglalt kérdések ezek feltárására szolgálnak, a Tpvt. 14. § értelmében vett érintett piacra vonatkozó végleges következtetések levonása nélkül [a bejelentő(k) a jelen útmutatóban szereplő részletes piacelemzés szempontjai szerint fejthetik ki részletesebb véleményüket arról, hogy melyik piacdefiníciót tartják ezek közül megfelelőnek]. A reálisan szóba jövő piacdefiníciók azonosításakor ki lehet indulni az iparági gyakorlatból, a tipikus iparági szegmentációkból, továbbá a korábbi versenyjogi gyakorlatban felmerült piacdefiníciók is figyelembe vehetők – előfordulhat, hogy a Versenytanács gyakorlatában vagy precedensnek tekinthető nemzetközi versenyjogi esetekben több, különböző piacdefiníció került mérlegelésre. A reálisan szóba jövő piacdefiníciók azonosítását követően az űrlapban minden ilyen reálisan szóba jövő piacot ismertetni kell, valamint minden ilyen piac esetében meg kell adni az űrlap szerinti információkat és adatokat.

8.

Amennyiben a kérdések megválaszolása kapcsán további komoly értelmezési nehézségek merülnek fel, úgy javasoljuk a GVH-val történő előzetes egyeztetés kezdeményezését. Az előzetes egyeztetés kereteit a 4/2017. közlemény tartalmazza.

Ad V.1. 1.

A kérdés megválaszolásakor mindig az adott termékből szükséges kiindulni, majd az ezen terméket gyártó, forgalmazó, az összefonódásban résztvevő vállalkozást megnevezni. A helyszín megadásakor is az adott termékkel kapcsolatban releváns helyszínt szükséges megjelölni.

2.

A terméket gyártó vállalkozás megnevezésekor minden esetben a minél egyértelműbb megfogalmazásra szükséges törekedni.

297


Amennyiben például az adott terméket a vállalkozáscsoport magyarországi leányvállalata saját leányvállalatán keresztül gyártja, akkor mind a magyarországi leányvállalatot, mind annak leányvállalatát szükséges megnevezni (pl.: „X Hungária Zrt.: Y Kft."). 3.

A

válaszban

olyan

termékeket

kell

felsorolni,

amelyek

megjelennek

vagy

reálisan

megjelenhetnek Magyarországon. Ide értendők például az alábbiak: a) olyan termékek, amelyeket gyártó / forgalmazó, az összefonódásban résztvevő vállalkozás Magyarországon működik (ideértve a vámszabadterületen működő, a kizárólag bérmunkára termelő, a magyarországi fiókteleppel rendelkező stb. vállalkozásokat is); b) olyan termékek, amelyből az összefonódásban résztvevő vállalkozás Magyarországra behoz, tervez behozatalt, vagy képes behozni terméket, azaz potenciális piaci szereplő Magyarországon (lásd a 4. pontban leírtakat). Emellett az olyan termék(ek)et is szükséges felsorolni, amely(ek)nek az összefonódásban résztvevő gyártói, forgalmazói beszerzéseket végeznek Magyarországon. 4.

A

termékek

felsorolásakor

az

adott

ágazatban

általában

alkalmazott,

"megszokott"

termékmeghatározásból érdemes kiindulni. A bejelentő(k) feladata megítélni, hogy milyen részletezettségig érdemes az egyes termékeket, termékcsoportokat megadni. 5.

Az ebben a kérdésben felsorolt termékekből kiindulva kerülnek azonosításra az átfedő és kapcsolódó piacok a későbbi kérdésekben.

Ad V.2., V.3., V.5., V.6., V.7. (átfe dő és a kapcsolódó piacok azonosítása) 1. Az V. rész és a részletes piacelemzés alkalmazásában átfedőnek tekintünk egy piacot, amennyiben horizontális átfedés van, illetve az jöhet létre az összefonódás résztvevőinek tevékenységei között egy adott földrajzi területen. Akkor is átfedő piacról beszélünk, ha az összefonódás résztvevőinek csak egyike aktív jelenleg is az adott piacon, ám az összefonódásban résztvevő másik vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozás esetében fennállnak az időszerű és kellő mértékű belépésnek a feltételei, azaz potenciális versenytársnak tekinthető. 2. Az V. rész és a részletes piacelemzés alkalmazásában kapcsolódónak tekintünk egy piacot, ha a) vertikális kapcsolat áll fenn az összefonódás résztvevőinek tevékenységei közt, ha az egyik fél tevékenységének outputja

10

a másik fél tevékenységének inputja,

11

tehát az

adott piacon az egyik fél eladóként, a másik vevőként van jelen. Vertikális kapcsolat fennáll, ha az egyik résztvevő egy olyan upstream (a vertikális láncban „feljebb” elhelyezkedő) piacon (is) aktív, amelynek downstream (a vertikális láncban "lejjebb" elhelyezkedő) piacán a másik résztvevő (is) aktív, függetlenül attól, hogy az 10

Output: mindazon javak és szolgáltatások összessége, melyek elhagyják a termelőegységet.

11

Input: mindazon javak és szolgáltatások, melyek egy termék előállításához, szolgáltatásához

szükségesek.

298


összefonódás résztvevőinek vállalkozásai között ténylegesen fennáll-e beszállítói kapcsolat vagy nem; vagy b) a piacok között más típusú, lényeges kapcsolat áll fenn (pl. az összefonódás résztvevői adott tevékenységeinek outputjai egymás kiegészítői, vagy ezeket a termékeket tipikusan az üzletfelek, illetve fogyasztók azonos köre vásárolja, illetve veszi igénybe azonos célból. 3.

A kérdések elsőként a termékdimenziót tárgyalják, majd ezt követően, az e körben adott válaszokból kiindulva a földrajzi dimenziókat. E két dimenzió együtt ad ki egy-egy lehetséges piacdefiníciót.

4.

Az egyes lehetséges piacdefiníciók kiválasztásánál a következő elveket szükséges követni:  Általában az összefonódás résztvevőinek egyes tevékenységei esetében több lehetséges termékpiac-definíció és ezekhez kapcsolódóan több lehetséges földrajzipiac-definíció jöhet szóba.  A lehetséges piacdefiníciók esetében a kiindulópontot elsősorban az összefonódás résztvevőinek termékeit helyettesítő termékek azonosítása jelenti, ahol gyakran lényeges a helyettesítés iránya. Mind a lehetséges termékpiac, mind a lehetséges földrajzi piac körülhatárolása során tehát azon vállalkozásokat (termékeket) kell azonosítani, amelyek az összefonódás résztvevőinek termékei tekintetében alternatívaként szolgálnak, azok értékesítésére a piaci verseny mechanizmusán keresztül nyomást gyakorolnak.  Kiindulópontokat nyújthat a termékek rendeltetése és felhasználási módja, illetve az esetleges korábbi, hasonló terméket is érintő összefonódásokkal kapcsolatban felmerült lehetséges piacdefiníciók áttekintése.  A lehetséges termék- és földrajzi piacok körülhatárolásánál elsősorban a keresleti helyettesítés szempontjaiból szükséges kiindulni (egy termék árának emelkedésekor a fogyasztók az általuk helyettesítőnek tartott termék(ek)re váltanak), ám emellett a kínálati helyettesítés szempontjait(jelenleg más terméket előállító termelő egy termék árának emelkedésekor rövid időn belül képes átállni a másik termék előállítására) is szükséges figyelembe venni.  Termékpiac esetében az adott ágazatban általában alkalmazott termékmeghatározásból érdemes kiindulni. Szinte minden esetben azonban ennél szűkebb, illetve tágabb piacdefiníciók is reálisan szóba jöhetnek.  Kiindulópontként szolgálhat továbbá a GVH és/vagy az Európai Bizottság korábbi gyakorlata, esetjoga.

5.

A lehetséges földrajzi piacok azonosítása során következő szempontokra szükséges figyelemmel lenni:  Magyarországot minden esetben szóba jövő piacdefinícióként szükséges feltüntetni; egyrészt sok termék esetében a legvalószínűbb földrajzi piacdefiníció is egyben, másrészt a GVH a Tpvt. 1. § (1) bekezdése alapján a Magyarország területén tanúsított, valamint a Magyarország területén érvényesülő hatású piaci magatartás tekintetében jár el, így az összefonódás engedélyezése esetén is e földrajzi dimenziót vizsgálja. Több esetben

299


azonban a leginkább reális földrajzi piacdefiníció nem Magyarország, hanem annál szűkebb vagy tágabb terület.  Reálisan szóba jövő lehetséges földrajzipiac-definícióként felmerülhet egy Magyarországnál szűkebb piac, ha a versenynek van valamilyen lokális jellege (például: az adott termék nem szállítható vagy jellemzően nem szállítják nagyobb távolságokra, az üzletfelek, fogyasztók helyben vásárolnak, csak bizonyos, rövidebb távolságot hajlandók vagy képesek megtenni a vásárlásért stb.).  Reálisan szóba jövő lehetséges földrajzipiac-definícióként Magyarországnál tágabb földrajzi területre vonatkozóan is meg kell adni információkat minden olyan esetben, amikor a piac földrajzi dimenziójának tágítása, a piac földrajzi értelemben vett bővítése, tehát az ország területénél nagyobb kiterjedésű piac figyelembevétele esetén a piaci szereplők között az összefonódás résztvevőinek egy további, korábban nem a piachoz sorolt telephelye, vállalkozása vagy egy olyan, külföldön tevékenykedő vállalkozás is azonosítható, amely az összefonódás résztvevőire érdemi versenynyomást gyakorol.  Kiindulópontként szolgálhat továbbá a GVH és/vagy az Európai Bizottság korábbi gyakorlata, esetjoga. 6.

Amennyiben lehetséges földrajzi piacokként regionális vagy lokális földrajzi piacok merülnek fel, úgy minden esetben pontosan meg kell adni, hogy az egyes piacoknak mi a kiterjedése, így például, hogy „Nyugat-Magyarország" alatt mely megyéket, területet vagy „szomszédos EUtagállamok” alatt mely országokat, adott esetben azok mely területeit értik pontosan.

7.

A lehetséges termékpiac- illetve földrajzi piac definíciók megadása során indokolni szükséges, miért a megadottak a releváns definíciók, és miért nem alkalmazhatók a megadottaknál tágabb vagy szűkebb definíciók.

Ad V.4., V.8. (részes edések meghatározása) 1.

Az V.4. pont az érdemi átfedést eredményező lehetséges piacdefiníciók, az V.8. pont pedig az érdemi kapcsolódást eredményező lehetséges piacdefiníció-párok azonosítására szolgál. Az V.8. pontban az adott termékkörökhöz kapcsolódó reálisan szóba jövő lehetséges piacdefiníciókat akkor is minden esetben fel kell tüntetni, ha azok az V.4. pontban már említésre vagy kifejtésre kerültek.

2.

Minden átfedő- vagy kapcsolódó piacnál szükséges a magyarországi árbevételek, illetve részesedések

[az adott

termék(ek)ből Magyarországon

történő

értékesítésekből való

részesedés] megadása. E tekintetben a Magyarországra történő importot is szükséges figyelembe venni, azaz a magyarországi vevőknek történő eladások teljes köréből kell kiindulni. 3.

Ha az árbevétel alapján számított részesedést vagy a millió forintban megadott piacméretet a piac sajátosságai miatt az összefonódásban résztvevők nem tartják megfelelő mérőszámnak, akkor az adatokat egyéb – általuk megfelelőbbnek tartott mérőszám szerint (pl. egy természetes mértékegység vagy kapacitás alapján számítva) is meg lehet adni, az árbevétel alapján, illetve forintban történő számítástól való eltérést azonban indokolni szükséges.

4.

Amennyiben az előző üzleti év lezárása és az összefonódás-bejelentés között több, mint 6 hónap telt el, és azóta az adott szegmensben lényeges változás történt, ezt szükséges külön

300


jelezni és részletesen bemutatni, emellett ilyen esetben lehetőség szerint az összefonódásbejelentésidőpontjában fennálló helyzetet jobban reprezentáló adatokat is meg kell adni. Ha bármely adat megadásakor becslést, közelítést használnak, ezt jelezni szükséges, és a becslés módszertanát, illetve az információ forrását is be kell mutatni. 5.

Amennyiben a piacméretre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megbízható becslés, akkor is legalább becsült intervallumot kell megadni, hivatkozva a becslés forrására, módszertanára. A részesedések számításakor ilyenkor az intervallum középértékével (például számtani közepével) is lehet számolni.

6.

Az V.4. és az V.8. pontban megadott összesített részesedésnek összhangban kell lennie a megadott piacmérettel és árbevételekkel, azt az árbevételek összegének és a piacméretnek a hányadosaként kell megadni.

7.

Lokális földrajzi dimenzió megjelölése esetén minden olyan lokális piacra szükséges adatot szolgáltatni (a táblázat egy sorában), amelynek van Magyarország határain belül eső része, és amelyen a felek legalább egyike – legalább potenciálisan – jelen van.

Ad V.4. 8.

Az V.4. pontban azon lehetséges piacdefiníciókat kell feltüntetni, amelyek mind a termékpiacdefiníció, mind a földrajzipiac-definíció tekintetében tényleges vagy potenciális átfedést eredményeznek. Elképzelhető ugyanis, hogy míg termékpiac-definíció tekintetében átfedés mutatkozik, úgy egyes földrajzi piacdefiníciók mellett az átfedés már nem áll fenn, még potenciálisan sem (pl. ha az egyik vállalkozáscsoport Magyarországon foglalkozik a termék forgalmazásával, a másik vállalkozáscsoport pedig Kínában, és a beszállítás nem reális). A termék- és földrajzipiac-definíciók azon kombinációi tekintetében, ahol az átfedés már potenciálisan sem áll fenn, nem kell adatokat megadni. Amennyiben azonban potenciális átfedés található, akkor a piacot fel kell sorolni, és adatokat szolgáltatni rá (pl. ha az egyik vállalkozáscsoport

Magyarországon

foglalkozik

a

termék

forgalmazásával,

a

másik

vállalkozáscsoport pedig egy szomszédos országban, ahonnan a beszállítás – ha eddig nem is történt ilyen – reálisan felmerülhet). 9.

Ha a piacdefiníciónak az V.4. pontban való megjelölése potenciális átfedés miatt szükséges, (azaz az egyik vállalkozáscsoport árbevétele az adott termékkör és földrajzi terület tekintetében nulla), az adott lehetséges piacdefiníciót érdemi átfedést eredményező piacdefiníciónak kell tekinteni, ha az adott piacon ténylegesen aktív fél részesedése meghaladja a 20%-ot.

Ad V.8. 10.

Az V.8. pont tekintetében – noha az árbevételi adatokat mindkét összefonódásban résztvevő félre nézve meg kell adni – előfordulhat, hogy csak az egyik részvevő van jelen az adott piacon (az azonban minden esetben lényeges, hogy az melyik fél). Az összefonódás értékelése szempontjából nem tekintendőek kapcsolódónak azon piacok, ahol mindkét piacon csak az egyik fél van jelen.

11.

Az V.8. pontban azon kapcsolódó piacok esetében, amelyeken mindkét összefonódásban résztvevő fél jelen van, az adott piacon a felek együttes részesedését kell a 30%-os

301


küszöbszámhoz viszonyítani. A részesedések csak egy adott piachoz kapcsolódóan adhatók össze: különböző piacokon számolt részesedések nem összeadhatók. Ilyen eset például vertikális kapcsolódás esetében, ha mindkét fél jelen van egy piac eladói oldalán, míg az egyik fél annak vevői oldalán (és az ezt az inputot használó végtermékpiacon) is jelen van. Ha az összefonódás résztvevői piaci részesedéseinek összege a piac eladói oldalán (ahol mindkét fél jelen van), vagy az egyik fél részesedése ezen piac vevői oldalán (ahol csak az egyik) eléri vagy meghaladja a 30%-ot, akkor érdemi kapcsolódást eredményező piacdefiníciókról van szó.

***

Az űrlap V. részének kitöltéséhez lásd még a következő példát.

PÉLDA: A reálisan szóba jövő termék-, illetve földrajzi piacok azonosításához kapcsolódóan az alábbiakban egy hipotetikus példát mutatunk be. A példa nem valós piaci viszonyokat vagy elfogadott piacdefiníciókat mutat be, célja pusztán segédlet nyújtása a kérdések értelmezéséhez. A példa bemutatása során egyes kérdések megválaszolásától – az áttekinthetőség érdekében – eltekintünk.

Húskészítmények gyártása  átfedő és kapcsolódó piacok

Az összefonódó vállalkozások ‘A’ (felvásárló vállalkozás) és ‘B’ (felvásárolt vállalkozás). Vállalkozás Tevékenység ‘A’

1. Egyes márkás húskészítmények gyártása (sertéspárizsi, szalámi és kolbász), magyarországi gyárában. 2. Sertéstenyésztés, magyarországi telephelyén.

‘B’

1. Márkás szalámi és kolbász gyártása, szlovákiai gyárában, jelentős magyarországi importtal.

V.1. Az összefonódás résztvevőinek termékei A kitöltött táblázat: 1. vállalkozáscsoport: ‘A’ #

Termék

Vállalkozás

Helyszín (gyár, telephely, fióktelep…)

1.

szalámi

‘A’

Y település, Magyarország

2.

kolbász

‘A’


302


3. sertéspárizsi 4.

sertés

‘A’


‘A’: ’AA’ leányvállalat

Z település, Magyarország

2. vállalkozáscsoport: ‘B’ # Termék

Vállalkozás

Helyszín (gyár, telephely, fióktelep…)

5. szalámi ‘B’: ’BB’ leányvállalat

X település, Szlovákia

6. kolbász ’B’: ’BB’ leányvállalat

X település, Szlovákia

A termékek felsorolásánál az iparágban "megszokott" elnevezések kerültek felhasználásra, nem került feltüntetésre, hogy "márkás" termékekről van szó. A vállalkozások megjelölésénél feltüntetésre került, hogy mely leányvállalat végzi az adott termék előállítását.

V.2. Átfedő termékpiacok

V.2.1. pont: Az összefonódás résztvevői közötti horizontális kapcsolatok a következőképpen foglalhatók össze: Mindkét vállalkozás termel szalámit, és mindkét vállalkozás termel kolbászt. Emellett ‘A’ vállalkozás termel sertéspárizsit is, és reálisan szóba jöhet, hogy az a szalámival és a kolbásszal egy (egységes) termékpiacra, a húskészítmények piacára sorolható. Így az átfedő termékpiacok kapcsán releváns a szalámi, a kolbász és a sertéspárizsi termelése is.

A válaszban ezt a gondolatmenetet lenne szükséges összefoglalni, valamint bemutatni az egyes említett termékeket és azok csoportosítási lehetőségeit.

V.2.2. pont: A termékpiac-definíciók kapcsán a következők merülnek fel: 1. Reális lehetőség, hogy a szalámi, a kolbász (és a sertéspárizsi) elkülönült piacokat alkotnak. 2. Reális lehetőség azonban az is, hogy piacaik ennél szűkebbek, és elkülönült piacot alkotnak a márkás és a saját márkás (egyes szupermarketláncok által a lánc neve alatt eladott) termékek. 3. Reális lehetőség egy tágabb piacdefiníció is, a "szárazáruk piaca", amelyre a szalámi és a kolbász tartoznak, ám a sertéspárizsi ezektől elkülönült piacon található. 4. A legtágabb reális termékpiac-definíció a "húskészítmények piaca", amely –többek között – tartalmazza a szalámit, a kolbászt és a sertéspárizsit is.

303


Elméletileg az is elképzelhető, hogy a szárazáruk piacán belül különülnek el a márkás és saját márkás termékek. Ettől az esettől a példa áttekinthetősége érdekében eltekintünk.

A Válaszban a fenti összefüggéseket szükséges bemutatni.

V.2.3. pont: A válaszadás során itt röviden indokolni szükséges, hogy a megadottaknál szűkebb, illetve tágabb termékpiac-definíció miért nem tekinthető reálisnak. Ettől a példában eltekintünk.

Az V.2. pontban megadott táblázatot a következő módon lehetne kitölteni:

#

Átfedést eredményező, reálisan szóba jövő

1.

termékpiac-definíció Húskészítmények

’A’ vállalkozás terméke(i) szalámi, kolbász, sertéspárizsi

’B’ vállalkozás terméke(i) szalámi, kolbász

2.

Szárazáruk

szalámi, kolbász

szalámi, kolbász

3.

Szalámi

szalámi

szalámi

4.

Kolbász

kolbász

kolbász

5.

Márkás szalámi

szalámi

szalámi

6.

Márkás kolbász

kolbász

kolbász

Tehát hat olyan, reális szóba jövő termékpiac-definíció található, amely mellett az összefonódás résztvevőinek tevékenységei közt átfedés, horizontális kapcsolat van.

V.3. Átfedő piacok földrajzi dimenziója

V.3.1. pont: Tegyük fel a példában, hogy mind a hat reálisan szóba jövő termékpiachoz ugyanazok a lehetséges földrajzi dimenziók kapcsolathatók. Ez valós piacokon is gyakorta így van, bár ennek ellenkezője is előfordul, például azért, mert magasabb értékű áruk esetében a racionális szállítási távolság nagyobb lehet.

Az elsődlegesen felmerülő lehetséges földrajzi dimenzió Magyarország (azaz ‘A’ és ’B’ vállalkozások Magyarországon eladott termékei). Magyarországra vonatkozóan minden esetben adatot kell szolgáltatni.

304


A példában feltételezzük, hogy ennél szűkebb földrajzi piacdefiníció reálisan nem merül fel (azaz nincsenek regionális különbségek Magyarország egyes területei között, például mivel nincsenek jelentősen eltérő fogyasztási minták, és a Magyarországon belüli szállítási költségek nem jelentősek). Ennél tágabb földrajzi piacdefiníció azonban szóba jöhet (bár alacsony valószínűséggel), amennyiben például a szállítási költségek a nagyobb távolságokra történő szállítást is lehetővé teszik (elsősorban olyankor reális ez, ha behozatali korlátok, pl. vámok nincsenek), az egyes szomszédos országokban a magyarországihoz hasonló fogyasztási minták érvényesülnek, azonosak a versenyviszonyok. A példában feltételeztük, hogy a fentiek alapján reálisan szóba jövő földrajzi piacdefiníció Magyarország és a szomszédos EU-tagállamok (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia).

A Válaszban a fenti megfontolásokat és összefüggéseket szükséges összefoglalni.

V.3.2. pont: A válaszadás során röviden indokolni szükséges, hogy a megadottaknál szűkebb, illetve tágabb földrajzipiac-definíció miért nem tekinthető reálisnak. Ettől a példában eltekintünk.

Az V.3. pontban megadott táblázatot a következő módon lehetne kitölteni:

#

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Azonosított, reálisan szóba jövő termékpiac-definíció Húskészítmények

Szárazáruk

Szalámi

Kolbász

Márkás szalámi

Márkás kolbász

Reálisan szóba jövő földrajzi dimenzók 1. változat Magyarország

Magyarország

Magyarország

Magyarország

Magyarország

Magyarország

2. változat Magyarország és a szomszédos EUtagállamok Magyarország és a szomszédos EUtagállamok Magyarország és a szomszédos EUtagállamok Magyarország és a szomszédos EUtagállamok Magyarország és a szomszédos EUtagállamok Magyarország és a szomszédos EUtagállamok

Megjegyzendő, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy a különböző termékpiac-meghatározások mellett a reálisan szóba jövő földrajzi dimenziók megegyezzenek.

305


V.4. Érdemi átfedést eredményező piacdefiníciók

A fenti válaszokban tehát hat, reálisan szóba jövő, átfedést eredményező termékpiac-definíció, és mindegyikhez két-két reálisan szóba jövő földrajzi piac definíció volt azonosítható.

V.4.1. pont: Az V.4. pont megválaszolásakor a piaci részesedések megadása szükséges ezen átfedő piacok esetében.

A választ a megadott táblázatos formában szükséges megadni az előző lezárt üzleti évre vonatkozóan. A szükséges adatok az alábbiak: 

az összefonódás résztvevőinek értékesítéseire (árbevételére) vonatkozó adatok. Ezek a bejelentő(k) rendelkezésére állnak.



az egyes szegmensek méretére vonatkozó adatok. Ezek kapcsán gyakran bizonyos fokú bizonytalanság merül fel. Amennyiben becslésre vagy intervallum megadására kerül sor, mindenképpen szükséges jelezni a becslés forrását, módszertanát.

A fenti adatok ismeretében kell kitölteni a részesedéseket tartalmazó táblázatot, amely a példánkban az alábbi formát ölti:

#

Reálisan szóba jövő termékpiac-definíció

Reálisan szóba

Piac

jövő földrajzi piac mérete

’A’

’B’

vállalkozás

vállalkozás

definíció

(M Ft)

árbevétele

árbevétele

Összefonódás résztvevőinek részesedése összesen

1.

Márkás szalámi

Magyarország

100

10

30

40%

2.

Márkás kolbász

Magyarország

100

4

10

14%

3.

Szalámi

Magyarország

200

20

30

25%

4.

Kolbász

Magyarország

200

4

10

7%

5.

Szárazáruk

Magyarország

400

14

40

13,5%

6.

Húskészítmények

Magyarország

800

14

45

7,4%

7.

Márkás szalámi

Mo. + sz. EU

700

30

50

11,4%

8.

Márkás kolbász

Mo. + sz. EU

700

10

20

4,3%

9.

Szalámi

Mo. + sz. EU

1400

30

50

5,7%

10.

Kolbász

Mo. + sz. EU

1400

10

20

2,1%

11.

Szárazáruk

Mo. + sz. EU

2800

40

70

3,9%

306


12.

Húskészítmények

Mo. + sz. EU

5600

45

70

2,1%

V.4.2. pont: Az összefonódás résztvevőinek együttes részesedése a fentiek közül 2 esetben több, mint20%. Ezek az érdemi átfedést eredményező piacdefiníciók. Válasz az alábbi táblázatos formában adható meg:

Érdemi átfedést eredményező piacdefiníciók (termék- és földrajzi piac kombinációk): Reálisan szóba

Reálisan szóba

jövő, átfedést

jövő, átfedést

eredményező

eredményező

termékpiac-

földrajzi piac

definíció

definíció

1.

Márkás szalámi

3.

Szalámi

#

Piac

Összefonódás

mérete

"A"

"B"

vállalkozás

vállalkozás

(M Ft)

árbevétele

árbevétele

Magyarország

100

10

30

40%

Magyarország

200

20

30

50%

résztvevőinek részesedése összesen

É r d e m b e n á t f e d ő p i a c tehát a szalámi piaca: ez azon tevékenysége az összefonódás résztvevőinek, ahol l é t e z i k o l y a n r e á l i s a n s z ó b a j ö v ő p i a c d e f i n í c i ó , amely mellett együttes részesedésük legalább 20%.

V.5. Kapcsolódó termékek felsorolása

V.5.1. és V.5.2. pont: Jelen esetben elsősorban vertikális viszony merül fel az összefonódás résztvevőinek termékei közt (a kiegészítő jellegű –portfolió-hatás lehetőségét felvető - kapcsolódás vizsgálatától a példában eltekintünk), a korábban már feltárt horizontális átfedések mellett. A sertés, mint input kapcsolódik a szalámihoz, a kolbászhoz és a sertéspárizsihoz is, ezért a sertés(sertéstenyésztés) piacának eladói oldala és vevői oldala vizsgálandó.

Válaszában a bejelentő a fenti összefüggéseket mutatná be.

V.5.3. pont:

307


A termékek bemutatásától a példában eltekintünk. Megjegyezzük, hogy a szalámi, a kolbász és a sertéspárizsi bemutatására már az V.2.2. pontban sor kellett, hogy kerüljön.

V.6. Kapcsolódó termékpiacok

V.6.1. pont:

A sertéstenyésztés esete ebben a pontban kerül elő először. A példában feltesszük, hogy a legvalószínűbb termékpiac-definíció ebben az esetben maga a sertéstenyésztés, és reálisan nem jön szóba ennél tágabb vagy szűkebb termékpiac-definíció. A sertéstenyésztés piacának mindkét oldala vizsgálandó, így az eladói oldal (amelyen a sertéstenyésztők vannak eladóként jelen) és a vevői oldal is (amelyen a sertést feldolgozó, az egyes húskészítményeket gyártó vállalkozások vannak jelen vevőként).

Ekkor a válasz az alábbi típusú táblázatban mutatható be:

2. kapcsolódó termék vagy termékkör: Sertéstenyésztés # Termék(ek) Kapcsolódást eredményező, reálisan szóba jövő termékpiac-definíció 1.

Sertés

Sertéstenyésztés

V.6.2. pont: A válaszadás során itt röviden indokolni szükséges, hogy a megadottaknál szűkebb, illetve tágabb termékpiac-definíció miért nem tekinthető reálisnak. Ettől a példában eltekintünk.

V.7. Kapcsolódó piacok földrajzi dimenziója

V.7.1. pont:

A példában azt feltételezzük továbbá, hogy a sertéstenyésztés esetében, a húskészítményekhez hasonlóan, kétféle földrajzipiac-definíció jön szóba reálisan. A válasz – az egyes földrajzi piacdefiníciókra vonatkozó állítások bemutatását követően – például az alábbi táblázatos formában adható meg:

308


# Azonosított, reálisan szóba jövő termékpiac-definíció

Reálisan szóba jövő földrajzi dimenziók 1. változat

2. változat Magyarország és a

1.

Sertéstenyésztés

szomszédos EU-

Magyarország

tagállamok

Megjegyezzük, hogy nem szükségszerű, hogy egy vertikális kapcsolatban az eladói és a vevői termékpiacok reálisan szóba jövő földrajzi dimenziói megegyezzenek.

V.7.2. pont: A válaszadás során itt röviden indokolni szükséges, hogy a megadottaknál szűkebb, illetve tágabb földrajzi piacdefiníció miért nem tekinthető reálisnak. Ettől a példában eltekintünk.

V.8. Érdemi kapcsolódást eredményező piacok

V.8.1. pont: A sertéstenyésztéshez (annak eladói és vevői oldalához) kapcsolódó táblázat az alábbi módon lenne kitölthető (itt megint csak néhány további feltételezéssel élve a sertéstenyésztéshez kapcsolódó szegmensek méretéről):

Reálisan szóba #

jövő termékpiac-

2.

3.

4.

Piac

definíció

(M Ft)

jövő földrajzi piac mérete

definíció

1.

Reálisan szóba

Sertéstenyésztés eladói oldal Sertéstenyésztés eladói oldal Sertéstenyésztés vevői oldal Sertéstenyésztés vevői oldal

Magyarország

Mo. + sz. EU

Magyarország

Mo. + sz. EU

1500 2500 8000 12 000 1500 2500 8000 12 000

’A’

’B’

Összefonódás

vállalkozás

vállalkozás

résztvevőinek

forgalma (M

forgalma (M

részesedése

Ft)

Ft)

összesen

100



5%

100



1%

50

70

6%

50

70

1%

A példa feltételezi, hogy a sertéstenyésztés esetében nagyfokú bizonytalanság van a piac méretét tekintve, ezért egy intervallum került feltüntetésre, a részesedések számításánál az intervallum középértékét alkalmazva.

309


Ilyen esetben szükséges részletesen leírni a bizonytalanság okát, a becslés módszertanát és forrását. A sertéstenyésztés inputjára épülő, a vertikális lánc következő szemét képező piacok (jelen esetben végtermékek: húskészítmények – szalámi, kolbász stb. - piacai) bemutatására (a sertés párizsi piacok kivételével) már sor került az átfedő piacok kapcsán. Ezen a vertikális láncban következő (jellemzően végtermék) piacok részletesebb bemutatására – önmagában a kapcsolódó piacok vonatkozásában – akkor van szükség, ha a kérelmező az inputtermék piacának vevői oldalán meglévő részesedés kiszámításához nem tud adatokat szolgáltatni (és arra csak a végtermékek értékesítési adatai, 12

részesedései alapján tud következtetni) : -

Abban az esetben, ha az input vevőjének eladóként valamennyi vertikálisan kapcsolódó végtermék piacon 30% alatti a részesedése, akkor a vevőkénti részesedése ismeretének hiányában is vevői oldalról érdemben nem kapcsolódónak minősül a piacpár.

-

Abban az esetben, ha az input vevőjének legalább egy vertikálisan kapcsolódó végtermék piac esetében eladóként 30 % feletti a részesedése, akkor a vevőkénti részesedés ismeretének hiányában érdemben kapcsolódónak minősülhet a piacpár.

Emellett a végtermék (a vertikális lánc következő szemét képező) piacok részletesebb bemutatása érdemi kapcsolódás esetén a jelen útmutatóban szereplő részletes piacelemzés szempontjai szerint lehetséges, annak kifejtésével, hogy a felek az adott input-vevői piaci pozícióra építve milyen eladói piaci tevékenységeket folytatnak, milyen piaci részesedésekkel bírnak, és a piaci körülmények a felmerülő vertikális kárelméleteket hogyan befolyásolják.

V.8.2. pont: A fenti három táblázatból látható, hogy az összefonódás résztvevőinek részesedése a vertikálisan kapcsolódó piacnak sem a vevői, sem az eladói oldalán nem éri el a legalább 30%-ot.,Így ebben a példában n e m t a l á l h a t ó érdemi kapcsolódást eredményező piacdefiníció-pár, és a továbbiakban így csak horizontális hatásokkal kell foglalkozni.

***

Ad V.9. 1.

Amennyiben a szereplők tevékenysége között érdemi átfedés és/vagy érdemi kapcsolódás azonosítható az V.4.1. és az V.8.1. kérdésekre adott válaszok alapján, ugyanakkor véleménye szerint a tranzakció nyilvánvalóan nem jár majd káros versenyhatás kialakulásával, ismertesse az ezt alátámasztó minőségi – az adott konkrét tranzakciótól, piaci körülményektől is függő – érveit (pl. a lehetséges verseny intenzitása, a piacra lépés feltételei, a versenytársak és a vevők piaci ereje, illetve az Útmutatóban szereplő részletes piacelemzés szerinti egyéb releváns szempontok).

12

Ez jellemzően akkor lehetséges, ha az input és a végtermékek földrajzi piacai azonos kiterjedésűek.

310


2.

Abban az esetben, ha érdemi átfedés és/vagy kapcsolódás azonosítható, és a közlemény szerinti feltételek teljesülése miatt szükséges a versenyfelügyeleti eljárás megindítása, a GVH vizsgálatának várható tartalmát az Útmutató szerinti részletes piacelemzés kérdései és elvárásai vetítik előre. Az összefonódást bejelentő piaci szereplő tehát arra számíthat, hogy a GVH elsősorban, de nem kizárólag ezen kérdések és elvek mentén végzi el a vizsgálatot, így az ügymenet hatékonyabbá és gyorsabbá tehető azáltal, ha a bejelentési űrlap tartalmazza az Útmutató szerinti részletes piacelemzés a tárgyi összefonódás szempontjából releváns elemeit.

3.

A fentiekben ismertetett példánál maradva, érdemben átfedő piac a szalámi és a kolbász piaca: ezek azon tevékenységei az összefonódás résztvevőinek, ahol létezik olyan reálisan szóba jövő piacdefiníció, amely mellett együttes részesedésük legalább 20%. Az alábbiakban a GVH ismerteti azokat a kérdéseket és témaköröket (részletes piacelemzés), amelyek ezen piacok vonatkozásában jó eséllyel a vizsgálat tárgyát képezhetik, valamint egyes témakörök vonatkozásában további részletes útmutatást ad (dőlt betűs részek).

311


Részletes piacelemzés Általános elvek 1.

Az alábbi kérdések célja annak bemutatása, hogy a GVH jellemzően mely alapvető szempontokat és információkat tart szükségesnek az összefonódás versenyhatásainak értékeléséhez, amelyek bejelentéses eljárásban is relevánsak lehetnek (ld. az űrlap V.9.1. pontját), versenyfelügyeleti eljárás indítása, illetve teljes körű eljárás esetén pedig különösen fontosak (ld. az űrlap V.9.2. pontját).

2.

Az összefonódások GVH általi (kvantitatív) elemzéséhez felhasznált adatok részletezettségére és minőségére vonatkozó elvek megtalálhatók a GVH honlapján.

3.

13

Ezen információk alapján a GVH piacmeghatározást és az érintett piacokra vonatkozóan hatásértékelést végez. Az összefonódás által érintett piac GVH általi meghatározásának irányadó szempontjai megtalálhatók a GVH honlapján.

14

Az érintett piacokkal kapcsolatos

álláspont kialakításakor, indoklásakor az ebben a dokumentumban foglaltak is segítséget nyújthatnak a bejelentés kitöltése során. 4.

Az összefonódások nem-koordinatív horizontális hatásainak GVH általi értékelésekor irányadó szempontok szintén megtalálhatók a GVH honlapján.

15

A nevezett hatásoknak a bejelentés

alapján folytatott eljárás során való értékeléséhez a fenti dokumentumban foglaltak is segítséget nyújthatnak. 5.

Ahol az elmúlt 3 évre, illetve a következő 2 évre vonatkozó információ szerepel a. „elmúlt 3 év” alatt a következő értendő: i. ha az összefonódás, illetve a tranzakció és az előző üzleti év vége között fél évnél nem hosszabb idő telt el, az előző 3 teljes üzleti év (pl. április 1-től március 31-ig tartó üzleti évek esetén, ha a tranzakció 2014 júliusában következik be, akkor a 2011. április 1-től 2014. március 31-ig tartó időszak); ii. ha az összefonódás, illetve a tranzakció és az előző üzleti év vége között fél évnél hosszabb idő telt el, az elmúlt 3 teljes üzleti év adatai, kiegészítve az utolsó (teljes) üzleti félév adataival (pl. április 1-től március 31-ig tartó üzleti évek esetén, ha a tranzakció 2015 februárjában következik be, akkor a 2011. április 1-től 2014. március 31-ig tartó időszak kiegészül a 2014. április 1.-től 2014. szeptember 30-ig tartó időszakkal); b. ”következő 2 év” alatt minden esetben az összefonódás, illetve a tranzakció üzleti éve és a következő üzleti év értendő.

13

http://www.gvh.hu//data/cms999896/Szakmaifelhaszn%C3%A1l%C3%B3k_f%C3%BAzi%C3%B3k_adatok_2010_09_16.pdf

14

http://www.gvh.hu//data/cms999899/Szakmaifelhaszn%C3%A1l%C3%B3k_f%C3%BAzi%C3%B3k_piacmeghat%C3%A1roz

%C3%A1s_2010_09_16.pdf 15

http://www.gvh.hu//data/cms999902/Szakmaifelhaszn%C3%A1l%C3%B3k_f%C3%BAzi%C3%B3k_horizont%C3%A1lis_hat%

C3%A1sok_2010_09_16.pdf

312


Az összefonódás által érintett piacokra vonatkozó információk 1.

Az összefonódásban résztvevők érintett piacokkal kapcsolatos álláspontja

1.1. Adja meg az alábbi táblázatok kitöltésével az egyes érdemben átfedő, illetve kapcsolódó piacok vonatkozásában, hogy az V. részben megadott lehetséges termék-, illetve földrajzipiac-definíciók közül melyiket tartják a leginkább megfelelőnek, azaz az összefonódásban résztvevők álláspontja szerint a Tpvt. 14. §-a értelmében melyek az összefonódás által érintett piacok. Horizontális átfedés Termékpiac

Földrajzi piac

Vertikális kapcsolódás Termékpiac

16

Földrajzi piac

Kiegészítő kapcsolódás (piacpárok) Termékpiac 1

Termékpiac 2

Földrajzi piac

Ad 1.1. (érintett piaccal kapcsolatos bejelentői álláspont) Jelen kérdés megválaszolása alapvető fontosságú, a további pontokban ugyanis az itt megjelölt piac(ok) vonatkozásában kell majd piaconként megadni a kért információkat. A konkrét piacdefiníciók megadása csak az érdemben átfedő és az érdemben kapcsolódó piacok esetében szükséges, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az összefonódásban résztvevők által legmegfelelőbbnek tartott piacdefinícióknak egyúttal az érdemi átfedést vagy kapcsolódást létrehozó piacdefiníciónak kell lenniük. Másként fogalmazva, a tevékenységek, termékkörök közötti érdemi átfedést kimutató piacdefiníció nem feltétlenül lesz azonos az értékelésnél az összefonódásban résztvevők által legmegfelelőbbnek tartott piacdefinícióval.

16

azon piacok megjelölése, melynek eladói és vevői oldala is érintett


2.

Az egyes érintett piacokra vonatkozó információk

Ad 2. (az egyes érintett piacokra vonatkozó információk) Az alábbi kérdésekre a válaszokat az összefonódás által érdemben érintett – a fenti 1.1. kérdésre adott válaszukban megnevezett – piac(ok) kapcsán, piaconként külön-külön szükséges megadni azzal, hogy egy piacról elegendő csak egyszer nyilatkozni, függetlenül attól, hogy az más piac(ok)hoz is kapcsolódik-e. A keresleti oldal jellemzése 2.1. Ismertesse, hogy mennyire jellemző a termékdifferenciálás az egyes érintett piacokon; ha a termékek nem homogének, adja meg a termékdifferenciálás főbb dimenzióit, illetve hogy hol helyezkednek el ezekben a dimenziókban az összefonódásban résztvevők főbb termékei. 2.2. Amennyiben differenciált termékeket soroltak egy piacra, jellemezze a főbb termékek között a helyettesítés erősségét (közeli, illetve távoli helyettesítő termékek), jelölje meg, hogy hazai vagy importált az adott termék, és képezzen szegmenseket ennek megfelelően. 2.3. Ismertesse, hogy mennyire jellemző a vásárlók márkahűsége, valamint hogy mennyire jelentősek az egyes érintett piacokon a váltási költségek; amennyiben a váltási költségek nem elhanyagolhatóak, számszerűen is érzékeltesse a költségek nagyságrendjét a megfelelő mutatóhoz (pl. termékárhoz, kiadásokhoz) hasonlítva. 2.4. Ismertesse minden érintett piac esetében a vevői erő mértékét, a vevők alkuerejének erősségét, és ennek hatását a piaci versenyre. 2.5. Ismertesse minden érintett piac esetében a vevői koncentráció mértékét, valamint a vevői oldal szerkezetét, egységességének mértékét. Amennyiben releváns, mutassa be a vevői oldal szegmentációjának lehetőségeit, és ismertesse az egyes vevői szegmensek közötti eltéréseket és hasonlóságokat. Ismertesse továbbá az érintett piac 10 legnagyobb vevőjének nevét és címét. 2.6. Ismertesse az egyes érintett piacokon az állam, mint vevő szerepét és jelenlétét, és a piaci versenyre gyakorolt hatását.

313

314


Ad 2.1.-2.6. Termékdifferenciálás esetében az egyes termékek nem tekinthetők homogénnek, hanem egy vagy több tulajdonságukat tekintve különböznek egymástól. Különbség tehető horizontális és vertikális termékdifferenciálás között, horizontális esetben a fogyasztói preferenciák közötti különbség a mérvadó, míg vertikális esetben a termékek közötti minőségi eltérések. A helyettesítés erősségének jellemzésekor szükséges figyelemmel lenni a keresleti valamint a kínálati szempontból helyettesíthető termékekre. Vevői erő jellemzésekor arra legyen figyelemmel, hogy az adott termék(ek) vásárlói milyen mértékben képesek alakítani a piac kínálati struktúráján, milyen mértékben képesek a vevők alkuerejüket, érdekérvényesítő képességeiket felhasználva az eladók között versenyt generálni. A vevői oldal koncentrációjának vonatkozásában azt szükséges bemutatni, hogy egyes vevő kereslete a teljes kereslet hány százalékát teszi ki. A vevői oldal szegmentációja alatt a vevőknek az eltérő jellegük, illetve valamely szempontok szerinti elkülönítése értendő. A verseny földrajzi dimenziójának jellemzése 2.7. Ismertesse az összefonódásban résztvevők által termelt vagy forgalmazott termékek jellemző szállítási módját vagy módjait. 2.8. Ismertesse az előző lezárt üzleti év adati alapján a tipikus szállítási távolságokat és a maximális ésszerű szállítási távolságot a jellemző szállítási módon, illetve módokon, továbbá b)

– ha az adott piac kapcsán Magyarországnál tágabb földrajzi piacot jelöltek meg, vagy a magyarországi

értékesítésekre

külföldről

érdemi

versenynyomás

nehezedik

–

ismertesse, hogy a termékek hozzávetőlegesen mekkora arányát szállítják a releváns saját telephelyekről a következő távolságokra: 100, 200, 300, 500, 1000 km; c)

– ha Magyarországon belül a piac(ok) lokális jellegzetességeket mutat(nak) – ismertesse, hogy a termékek hozzávetőlegesen mekkora arányát szállítják a releváns saját telephelyekről a következő távolságokra: 25, 50, 100, 200 km.

2.9. Ismertesse a)

az előző lezárt üzleti év adatai alapján a szállítási költségek abszolút nagyságát;

b)

az előző lezárt üzleti év adatai alapján a szállítási költségek egy reprezentatív termékárhoz viszonyított arányát a tipikus szállítási mód, illetve módok tekintetében az alábbiak szerint: ba) ha az adott piac kapcsán Magyarországnál tágabb földrajzi piacot jelöltek meg, vagy a magyarországi értékesítésekre külföldről érdemi versenynyomás nehezedik, ismertesse, hogy a releváns saját telephelyekről az arány hogyan alakul a következő távolságokon: 100, 200, 300, 500, 1000 km; bb) ha Magyarországon belül a piac(ok) lokális jellegzetességeket mutat(nak), ismertesse, hogy a releváns saját telephelyekről az arány hogyan alakul az alábbi távolságokon: 25, 50, 100, 200 km;

c)

a b) pont szerinti válaszokban használt reprezentatív termékár kiválasztásának indokait.

315


2.10.

Ismertesse a jellemző termékáramlási irányokat és azok súlyát, jelentőségét. Mutassa be az

elmúlt 2 évről rendelkezésre álló export- és importstatisztikákat oly módon, hogy érintett piaconként külön-külön ismerteti az összefonódásban résztvevő felek importjának és exportjának árbevételi, valamint mennyiségi adatait, országonkénti bontásban. 2.11.

Ismertesse a magyarországi és a környező országok piaci viszonyai közötti hasonlóságokat

és eltéréseket, azok okait és jellemző mértékét (pl. árkülönbségek, minőségi vagy szabványbeli eltérések, költségbeli eltérések, forgalmazási rendszer különbségei, lényegesen eltérő piaci szereplők és mechanizmusok, stb.). Minden egyes érintett piac esetében adjon becslést Magyarország és a környező országok átlagos árszínvonalára az elmúlt 2 év tekintetében. 2.12.

Ismertesse, hogy milyen import kvóták és import tarifák jellemzik az érintett piacokat, és azok

milyen

hatással

vannak

a

piaci

versenyre,

különös

tekintettel

a

külföldi

beszállítók

versenyképességére. 2.13.

Ha Magyarországon belül a piac(ok) lokális jellegzetességeket mutat(nak), ismertesse az

egyes területek közötti hasonlóságokat és eltéréseket, azok okait, jellemző mértékét (pl. árkülönbségek, minőségi vagy szabványbeli eltérések, forgalmazási rendszer különbségei, lényegesen eltérő piaci szereplők és mechanizmusok, stb.). 2.14.

Szolgáltatás nyújtása esetén ismertesse az előző üzleti év alapján d)

a határon túl (külföldön) nyújtott szolgáltatások árbevételét és arányát a teljes árbevételhez képest;

e)

a határon túl nyújtott szolgáltatások árbevételének megoszlását a célországok között;

f)

a határon túli szolgáltatás nyújtás három legfontosabb eszközét (csatornáját), valamint a külföldi árbevétel megoszlását ezek között;

g)

a határon túli szolgáltatás nyújtás legfontosabb korlátait;

h)

a határon túli szolgáltatás nyújtás során a hazai szolgáltatás nyújtáshoz képest felmerülő

addicionális

költségelemeket,

és

azok

arányát

egy

reprezentatív

szolgáltatásárhoz viszonyítva; i)

a szolgáltatásnyújtás maximális (gazdaságilag racionális) távolságát (km-ben kifejezve, illetve a potenciális célországok/régiók felsorolásával).

2.15.

Szolgáltatás nyújtása esetén, és amennyiben adott érintett piacok lokális jellegzetességet

mutatnak, az előző üzleti év alapján ismertesse j)

a nyújtott szolgáltatás árbevételének megoszlását az egyes magyarországi városok és vonzáskörzetük, megyék, régiók között (válassza ki a jelen tranzakció szempontjából a legmegfelelőbbet);

k)

a szolgáltatás nyújtás maximális (gazdaságilag racionális) távolságát (km-ben kifejezve);

l)

a lokálisnál tágabb földrajzi dimenzióban (pl. országosan) való szolgáltatás nyújtás fő akadályait és költségeit.

Ad. 2.7-2.15. Magyarországon belül a piac(ok) érdemi lokális jellegzetességeket abban az esetben mutat(nak), ha területenként (például megyénként) a lényeges versenyjellemzőkben, így például a termékárakban, a

316


termékválasztékban, a termékminőségben, a piaci szereplőkben stb. érdemi eltérés tapasztalható. Ilyen eltérő versenyjellemzőket eredményezhet például a korlátozott szállítási távolság (például a jelentős mértékű szállítási költség vagy a termék romlandósága miatt) vagy a fogyasztók korlátozott mobilitása. A kitöltés során támaszkodhat a GVH Versenytanácsának korábbi (az adott ágazatot érintő) döntéseiben foglaltakra (ha van ilyen), valamint az Európai Bizottság gyakorlatára is. Ilyenkor azonban nemcsak a döntésben kimondott végső földrajzi piacdefiníciót kell figyelembe venni (például: Magyarország), hanem a döntésben mérlegelt egyéb piacdefiníciós lehetőségeket is (például: kistérségenként elkülönült piacok). Árazás és a verseny mechanizmusainak jellemzése 2.16.

Minden érintett piac esetében külön-külön ismertesse – szöveges jellemzéssel és 1-től 5-ig

pontozva (1 = egyáltalán nem fontos, 5 = nagyon fontos), hogy mennyire fontosak az alábbi tényezők az adott piacon érvényesülő verseny szempontjából: m) ár, n)

minőség,

o)

innováció,

p)

kapacitás,

q)

marketing,

r)

egyéb: (a verseny egyéb, az összefonódásban résztvevők szerint fontosnak ítélt dimenziója vagy dimenziói – alkalmazása esetén ennek indokait is adja meg).

2.17.

Ismertesse, hogy s)

jellemzően mennyi ideig vannak piacon az egyes termékek;

t)

a lényegesen új termékek jellemzően milyen gyakorisággal (időközönként) jelennek meg a piacon.

2.18.

Ismertesse, hogy az érintett piacokon a vevők milyen mechanizmusok mentén – pl.

pályázatok, tenderek kiírása, formális ajánlatkérés - választják ki beszállítójukat, és jellemezze ezeket a mechanizmusokat. 2.19.

Ismertesse, hogy jellemzően mekkora a tranzakciók átlagos nagysága a piaci szereplők éves

árbevételéhez mérten; valamint adja meg, hogy inkább a ritkább, nagyobb összegű tranzakciók vagy a gyakoribb, kisebb összegű vásárlások tekinthetők-e tipikusnak. 2.20.

Jellemezze az adott piacon a termékek forgalmazása céljából kötött szerződések tipikus

időtartamát és a piaci verseny szempontjából legfontosabb tartalmi elemeit, kikötéseit. 2.21.

Nevezze meg az alábbi táblázatokban az érintett piacokon az összefonódásban résztvevők

10 legfontosabb (legnagyobb) vevőjét (ügyfelét) az elmúlt 2 év összességében, vállalkozásonként külön-külön. Minden vevőre adja meg azt is, hogy az egyes vevőkre az elmúlt 1 évben az adott termék értékesítéséből származó bevételek hány százaléka jutott [1%-nál kisebb vevők megjelölése nem szükséges, még abban az esetben sem, ha így összességében nem lehet 10 vevőt (ügyfelet) megjelölni]

317


A vevő

Címe

(ügyfél) neve

Telefonszáma

E-mail címe

Honlap címe

1. 2. …

A vevő (ügyfél) neve

A vásárolt

Termék teljes elmúlt évi árbevételéből adott

termék

vevőre jutó értékesítések aránya (%)

1. 2. …

2.22.

Ismertesse, hogy az érintett piacokon az értékesítések során u) jellemzően egységes árrendszer érvényesül-e (listaár, és emellett a vevőkre egységes kedvezményrendszer – ha van), vagy v) inkább a vevőnként egyedileg kialakított árak, illetve kedvezmények a jellemzőek, w) kialakult-e egy jellemző tárgyalási folyamat (van-e és ki a domináns szereplője a tárgyalásoknak, milyen gyakran kerül sor a szereplők közötti tárgyalásra, stb.). x) mennyire jellemző az egyes érintett piacokon a vevők egyes csoportjai közötti árazás differenciálása, illetve diszkriminatív árazás alkalmazása.

2.23.

Jellemezze – ha van ilyen – az összefonódásban résztvevők által a piaci értékesítés során

alkalmazott kedvezményrendszert. 2.24.

Ismertesse, hogy árazási szempontból mennyire tekinthetők transzparensnek az érintett

piacok, illetve hogy az egyes kínálat oldali piaci szereplők általában milyen forrásból és milyen információval rendelkeznek a versenytársaik által alkalmazott árakról. 2.25.

Adja meg, hogy jellemzően milyen időközönként, illetve mihez igazodva történnek az érintett

piacokon az árváltozások. 2.26.

Ismertesse vázlatpontokban az érintett piacokon a piaci versenyt, illetve árakat érintő, a

tranzakció versenyre gyakorolt hatásainak megítélése szempontjából releváns ágazat-specifikus jogszabályokat, európai uniós jogi aktusokat. Ismertesse ezeknek az összefonódás piaci hatásai értékelése

szempontjából

importkorlátokat.

releváns

rendelkezéseit,

továbbá

ismertesse

az

esetleges

318


Ad 2.23. A kedvezményrendszer ismertetésénél részletesen ki kell térni arra is, hogy kik, milyen feltételek teljesítése esetén és milyen mértékű kedvezményeket vehetnek igénybe. Ad 2.26. Amennyiben a fenti 1.1. pontban adott válasz alapján az adott piac földrajzilag tágabb, mint Magyarország, a releváns külföldi jogszabályok, jogszabályi rendelkezések ismertetése is szükséges (az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokat is ideértve). A kínálati oldal jellemzése 2.27.

Ismertesse, hogy milyen engedélyezési vagy egyéb hatósági eljárások lefolytatása

szükséges az érintett termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve az érintett piacokon, iparágakban, esetleg a piac elhagyásával kapcsolatosan, továbbá ezek jellemző időigényét és költségét. 2.28.

Ismertesse, hogy tapasztalataik szerint mekkora az adott piacokra való belépéshez

szükséges esetleges műszaki beruházások nagysága, jellemző átfutási ideje, szükségesek-e speciális, máshol nem alkalmazható eszközök a belépéshez. 2.29.

Ismertesse, hogy milyen szabadalmak és szabványok szükségesek az érintett piacon való

jelenléthez, illetve azok mennyire akadályozzák a piacra való belépést. 2.30.

Jellemezze, hogy a 2.27–29. kérdésekre adott válaszokban megjelölt feltételekre figyelemmel

hozzávetőlegesen mekkora lenne jelenleg egy új piacra lépő vállalkozás teljes belépési költsége Ft-ban (zöldmezős beruházást feltételezve), továbbá hogy ez a költség várhatóan mennyi idő alatt térülne meg a jelenlegi piaci várakozások alapján. 2.31.

Jellemezze, hogy a jelenlegi illetve a közeljövőben várható piaci folyamatok alapján az egyes

kínálati oldali szereplők milyen főbb belépési és terjeszkedési korlátokkal szembesülnek, és mennyire erősek ezek a korlátok. 2.32.

Amennyiben az előző kérdésre adott válasz alapján a belépési, illetve terjeszkedési korlátok

jelentősek, jellemezze az iparági költségszerkezetet; adja meg, hogy y)

melyek a termékek gyártásához, forgalmazásához kapcsolódó legfőbb költségelemek;

z)

jellemzően mi ezeknek az egymáshoz viszonyított aránya;

aa) a költségek hozzávetőlegesen mekkora hányada tekinthető állandó, illetve változó költségnek. 2.33.

Jellemezze az adott piacon a kínálati helyettesítés erősségét az alábbi szempontok szerint: a)

adja meg, hogy vannak-e olyan eszközök, technológiák, ismeretek, amelyekkel az

érintett piac(ok)hoz tartozó terméke(ke)t jelenleg nem állítják elő, de amely ilyen termék előállítására is alkalmas és rövid időn belül alkalmazásba vehető; b)

adja meg, hogy, melyek ezek az eszközök, technológiák vagy ismeretek, és hogy mely

vállalkozások rendelkeznek jelenleg ilyennel.

319


2.34.

Ismertesse, hogy az összefonódásban résztvevő felek milyen beruházásokat, bővítéseket,

fejlesztéseket és termékbevezetéseket terveztek a következő 3 évre az összefonódás nélküli helyzetben, illetve, ez hogyan változna az összefonódás megvalósulása esetén. 2.35.

Érintett piaconként külön-külön ismertesse az összefonódásban résztvevő felek valamennyi

termelő üzemének termelési kapacitását, valamint a kapacitás kihasználtságának mértékét az elmúlt 2 év vonatkozásában. 2.36.

Érintett piaconként külön-külön ismertesse az adott piacra jellemző értékesítési csatornákat,

és mutassa be azok fő jellemzőit, valamint a piaci versenyre gyakorolt hatásukat. 2.37.

Ha az adott piac vertikálisan kapcsolódó piac downstream része, akkor nevezze meg az

alábbi táblázatban a downstream piacon jelen lévő összefonódó fél 5 legfontosabb beszállítóját (az elmúlt 2 év összességében) az adott piacon forgalmazott termékek gyártásához, illetve forgalmazásához vagy beszerzéséhez kapcsolódóan. Adja meg azt, is, hogy az egyes beszállítóktól az elmúlt 1 évben a downstream piacon jelen lévő összefonódó fél az adott input hány százalékát vásárolta (az összefonódó fél által az elmúlt 1 évben vásárolt azonos jellegű inputok arányában). A beszállító

Címe

neve

Telefonszáma

E-mail címe

Honlap címe

1. 2. …

A beszállító neve

A vásárolt termék

Beszerzési arány (%)

1 2 …

Ad 2.27. Amennyiben az 1.1. pontban adott válasz alapján az adott piac földrajzilag tágabb, mint Magyarország, a releváns külföldi engedélyezési vagy egyéb hatósági eljárásokkal kapcsolatos információk megadása is szükséges. Ad 2.32. Költségelemek alatt jelen esetben az adott termékek gyártása, illetve forgalmazása során felmerülő közvetlen

és

közvetett

költségek

értendők.

A

közvetlen

költségek

esetében

elegendő

költségnemenként a legfontosabb tételek és azok relatív nagyságának az ismertetése. A közvetett költségek esetében elegendő azok közvetlen költségekhez viszonyított arányának megadása.

320


Ha a kért költségmutatók adott termékekre vonatkozó pontos meghatározása nem lehetséges, közelítő értékek, becslések is elfogadhatók. Így például válaszként a következő (hipotetikus) költségbontás is megfelelő lehet: 100%

Teljes költség ebből közvetlen költség

60-70%

ebből közvetett költség

30-40%

Közvetlen költségek bontása anyagjellegű ráfordítások - energia 60-65% - nyersanyagok 15-20% személyi jellegű ráfordítások

Kb 10%

értékcsökkenési leírás

Kb 5%

egyéb

Kb 5%

Ad 2.35. A kérdés megválaszolásánál az összefonódással érintett piaci szereplők termelési, előállítási tevékenységére kell figyelemre lenni. Teljes termelési kapacitás alatt az egy év alatt a rendelkezésre álló gyártási eszközökkel maximálisan előállítható mennyiség értendő. Kapacitás kihasználtság mértéke alatt az adott évben előállított termékeknek a maximálisan előállítható termékek hányadosa értendő. Ad 2.36. Értékesítési csatorna alatt az az út értendő, mely során a késztermékek illetve a szolgáltatások az előállítótól eljutnak a végső fogyasztóig. Ad 2.37. A kérdés megválaszolását az alábbi szemléltető példa segítheti. ’A’ és ’B’ vállalkozás összefonódása esetén, amely vállalkozások közül ’A’ az upstream, ’B’ pedig a vertikálisan kapcsolódó downstream piacon aktív, ’B’ 5 legfontosabb beszállítóját kell megnevezni az elmúlt 2 év összességében, az adott termékek gyártásához, forgalmazásához kapcsolódóan. Amennyiben az 5 legfontosabb beszállító közül 2 villamosenergia-szolgáltató, 3 pedig alapanyagbeszállító (amelyektől ’B’ ugyanazon alapanyagot vásárolja), és ’B’ az érintett termékek előállításához az elmúlt két évben a szükséges villamosenergia-energiaigény 100%-át a két villamosenergiaszolgáltatótól vásárolta 60-40% arányban, az alapanyag-beszállítóktól pedig a szükséges alapanyag összesen 80%-át vásárolta 40-30-10% arányban, akkor a táblázat a következőképpen töltendő ki: A beszállító neve

Cím, telefonszám, e-mail cím,

A vásárolt termék

Beszerzési arány (%)

321


honlapcím Energiacég1

cím1

áram

60

Energiacég2

cím2

áram

40

Alapanyaggyártó1

cím3

cement

40

Alapanyaggyártó2

cím4

cement

30

Alapanyaggyártó3

cím5

cement

10

Adatforrások 2.38.

Ismertesse, hogy az összefonódásban résztvevők az adott piacokon való működésükkel

összefüggésben milyen állami intézmények számára (ideértve a magyarországi, a külföldi, illetve a nemzetközi intézményeket is), milyen adatokat, milyen rendszerességgel és milyen bontásban szolgáltatnak, illetve kötelesek szolgáltatni. 2.39.

Nevezze meg azokat a magyarországi kamarákat, szövetségeket és egyéb érdekképviseleti

szervezeteket, amelyek

az összefonódásban résztvevők

működési körében, illetve az

összefonódás által érintett működési körben fejtik ki tevékenységüket; ismertesse, hogy a megnevezett szervezetek az adott piacokkal kapcsolatban mely iparági szereplőktől, milyen adatokat, milyen rendszerességgel és milyen bontásban gyűjtenek, illetve az összefonódásban résztvevők felé milyen adatszolgáltatást végeznek vagy végeztek. 2.40.

Ismertesse, hogy tudomásuk szerint vannak-e olyan – nem feltétlenül iparági –

magyarországi és/vagy külföldi/nemzetközi szereplők, amelyek az adott piacra vonatkozóan rendszeresen információt gyűjtenek (akár nyilvánosan elérhető adatokra, akár vásárolt adatokra építve), illetve elemeznek vagy tesznek elérhetővé (akár ingyenesen, akár ellenszolgáltatás fejében). Amennyiben ilyen szereplő(k) ismert(ek), úgy nevezze/adja meg bb) az ilyen szereplő(ke)t, illetve azt, hogy cc) mely iparági szereplőktől, milyen adatokat, milyen rendszerességgel és milyen termékre vonatkozóan, illetve milyen időbeli bontásban gyűjt(enek) az adott piaccal kapcsolatban, dd) ezen szereplő(k)től a piaci szereplők jellemzően milyen információkhoz és milyen módon jut(hat)nak hozzá, illetve ee) az összefonódásban résztvevők felé milyen adatszolgáltatást végez(nek) vagy végzett(végeztek) az adott piaccal kapcsolatban. 2.41.

Ismertesse, hogy az összefonódásban résztvevők a versenytársaik piaci működésére

vonatkozóan milyen saját belső adatbázisokkal, nyilvántartásokkal rendelkeznek, azokban milyen adatokat, információkat gyűjtenek, bemutatva az adott piaccal kapcsolatos adatok körét (tárgyát), az adatok termék szerinti, illetve időbeli bontását, valamint az adatok forrását.

322


Ad 2.38.–2.41. Az e kérdésekre adandó válaszokban csak az adatok jellemzése szükséges (a szolgáltatott, ill. rendelkezésre álló adatok milyen típusúak, milyen rendszerességűek és bontásúak), nem magukat az adatokat kell megadni. Az adatok jellemzése során ki kell térni többek között az alábbiakra: –

mire

vonatkoznak

az

adatok

(például

kapacitásokra,

listaárakra,

tranzakciós

árakra,

árbevételekre, mennyiségekre, ügyfélszámra, stb.) –

milyen az adatok időbeli bontása, aggregáltsága (például heti, havi, negyedéves, éves)

–

milyen az adatok termékbontása, aggregáltsága (például termékszintű vagy termékcsoport-szintű bontás)

–

milyen az adatok területi bontása, aggregáltsága (például Magyarország egészére vonatkozó vagy régiónkénti adatok)

–

milyen az adatok vállalkozásszintű bontása a felek részére szolgáltatott, illetve a feleknél rendelkezésre álló adatok esetében (például vállalkozás- vagy csak iparági szintű adatok)

A kérdés megválaszolása szükséges ahhoz, hogy a GVH esetleges későbbi adatkérései célzottan, az elérhető adattípusok ismeretében készülhessenek el. A piac fejlődése 2.42.

Ismertesse az elmúlt 3 évben történt, illetve a következő 2 évben várható azon legfőbb piaci

változásokat, amelyeket az összefonódásban résztvevő vállalkozások szerint érdemi hatással voltak vagy lesznek az érintett piacokon a piaci verseny alakulására (pl. szabályozási, technológiai változások, jelentős innováció, költségváltozás, egyéb keresleti vagy kínálati sokk, stb.); jellemezze, hogy mely változás hogyan hatott vagy várhatóan hogyan fog hatni a piaci versenyre. 2.43.

Adja meg – az adott vállalkozás(ok) megnevezésével –, hogy jelent-e meg új vállalkozás,

vagy történt-e kilépés az érintett piacokon az elmúlt 3 évben, illetve hogy tudomásuk szerint van-e olyan vállalkozás, amely a következő 2 évben az érintett piacokra belépni/arról kilépni szándékozik. 2.44.

Jellemezze az érintett piacokon az árak alakulását az elmúlt 3 évben; ismertesse, hogy

történt-e valamely piaci szereplő, illetve termék esetében lényeges ár- vagy árpolitika-változás, illetve az árakat érintő sokkhatás és – ha volt ilyen – mi állt ezeknek a változásoknak a hátterében az összefonódásban résztvevők ismeretei szerint. 2.45.

Ismertesse az érintett piacok érettségi fokát, valamint becsült, várható növekedési ütemét a

következő 3 évre vonatkozóan. 2.46.

Adja meg, hogy álláspontjuk szerint mi jellemzi inkább a piaci versenyt az érintett piacokon: ff)

a piac

növekedésével/csökkenésével párhuzamosan a vállalkozások

piacának

bővülése/szűkülése; vagy gg) a piaci szereplők egymástól hódítják el a piacokat. 2.47.

Ismertesse, hogy – véleményük szerint – mi az a legmegfelelőbbnek tartott (pl. éves,

negyedéves, kéthavi, havi stb.) mérőszám, mellyel a piac dinamikája, az egyes vállalkozások piaci súlyában (erejében) bekövetkezett változások a legszemléletesebben érzékeltethetőek. 2.48.

Mutassa be az érintett piacokon a teljes piacméret alakulását az elmúlt 3 évben, illetve a

következő 2 évre vonatkozó becsléssel (a választ a bejelentéses űrlap V.4.1., illetve az V.8.1.

323


kérdésére adott válaszban használt mérőszám, illetve mértékegység szerint, valamint árbevétel szerint, a fenti 2.47. kérdésre adott válaszukban megadott, éves, vagy annál rövidebb időbeli bontásban kell megadni azzal, hogy a jövőre vonatkozó adatok esetén elegendő az éves bontású adatok megadása). Ad 2.48. Ha évesnél kisebb részletezettségű adatokat adnak meg (például havi, negyedéves stb.), akkor az eredetileg nem Ft-ban denominált adatok Ft-ra történő átváltásához nem éves középárfolyamot, hanem az adott időszakra vonatkozó középárfolyamot kell használni. Piaci erő 2.49.

Nevezze meg az alábbi táblázatban az összefonódásban résztvevők fontosabb hazai és

külföldi versenytársait, ideértve a potenciális versenytársakat is.

A versenytárs

Címe

Telefonszáma

E-mail címe

Honlap címe

1. 2. …

A versenytárs neve

Az érintett termék

1. 2. …

2.50.

Jellemezze az összefonódásban résztvevő vállalkozások és a 2.49. kérdésre adott válaszban

megnevezett vállalkozások piaci szerepét, jelentőségét, megítélését, stratégiáját a piacon (pl. 17

vezető, követő, maverick szereplő, stb.). 2.51.

Ismertesse a 2.49. kérdésre adott válaszban megnevezett vállalkozások esetében külön-

külön, hogy melyek az egyes vállalkozások főbb termékei az adott piacokon, és hogy ezen termékek miért és mennyire közeli vagy távoli helyettesítői az összefonódó vállalkozások releváns termékeinek; helyezze el a versenytársak főbb termékeit a fontosabb termékdimenziókban, szegmensekben. A versenytárs neve

Versenytárs terméke

Helyettesítés jellege

17

Releváns termékdimenzió

Maverick piaci szereplőnek tekintjük az agresszív terjeszkedési stratégiával versenyző, az esetleges

összejátszásokat árcsökkentő stratégiáival megakadályozó vállalatot.

324


1. 2. … 2.52.

Ismertesse,

hogy

a

2.49.

kérdésre

adott

válaszban

megnevezett

vállalkozások

magyarországi értékesítések szempontjából releváns telephelyei, gyártási kapacitásai hol (ország, település) helyezkednek el, illetve hogy az egyes megjelölt telephelyek mely termékek gyártása, illetve forgalmazása szempontjából jelentősek. #

Vállalkozás Helyszín Releváns termék

1. …

2.53.

Ismertesse 1-től 5-ig pontozva (1 = nagyon gyenge, 5 = nagyon erős) –, hogy a 2.49.

kérdésre adott válaszban megnevezett vállalkozások, valamint az összefonódásban résztvevő felek mekkora versenynyomást fejtenek ki az érintett piacokra, illetve az összefonódásban résztvevő felekre:

A válaszadást segítheti az alábbi táblázat kitöltése: Érintett piac: … Vállalkozás neve

Versenynyomás a

Versenynyomás

Versenynyomás

piacra

a kérelmezőre

a céltársaságra

1. 2. …

2.54.

Ismertesse, hogy üzleti döntéseik során (különös tekintettel az árazásra) milyen módon és

mértékben, illetve mely versenytársak piaci magatartását veszik különösen figyelembe. 2.55.

Jellemezze a 2.49. kérdésre adott válaszban megnevezett versenytársak termékei átlagos

árszínvonalának alakulását az elmúlt 3 évben az összefonódásban résztvevők termékeinek átlagos árszínvonalához képest, versenytársanként külön-külön. 2.56.

Adja meg a vállalkozások piaci súlyának alakulását az érintett piacokon és az az alapján

kiszámítható piaci részesedések alakulását az elmúlt 3 évben az összefonódó vállalkozásokra, illetve a fontosabb versenytársakra vonatkozóan, vállalkozásonként külön-külön (a választ az összefonódásban résztvevők által legmegfelelőbbnek tartott mérőszám, illetve mértékegység szerint, valamint árbevétel szerint, a 2.47. kérdésre adott válaszban megnevezett, de legalább éves időbeli bontásban kell megadni; pontos adatok rendelkezésre állásának hiányában az adatok becsléssel is megadhatók, mely esetben szükséges a becslés módszertanának ismertetése).

325


A válaszadást segítheti az alábbi típusú táblázat kitöltése:

Vállalkozások

Időszak1

Időszak2

Mérőszám (nevezze

Mérőszám Részesedés

Árbevétel

Részesedés

meg) Összefonódó

(nevezze

Részesedés

Árbevétel

Részesedés

meg) %

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

Versenytárs1

%

%

%

%

Versenytárs2

%

%

%

%

Versenytárs…

%

%

%

%

fél1 Összefonódó fél2 Összefonódó fél…

2.57.

Ismertesse, hogy véleménye szerint milyen folyamatok húzódnak meg a piaci részesedések

fenti változása mögött. Ad 2.56. Ha évesnél kisebb részletezettségű adatokat adnak meg (például havi, negyedéves stb.), akkor az eredetileg nem Ft-ban denominált adatok Ft-ra történő átváltásához nem éves középárfolyamot, hanem az adott időszakra vonatkozó középárfolyamot kell használni. Az összefonódás piaci hatásai Általános elvek 1.

A piacok egyenkénti jellemzése után e részben az egyes piacokhoz, illetve piacpárokhoz kapcsolódó hatásokra vonatkozó információk adhatók meg. Ha egy piachoz, illetve piacpárhoz több – akár horizontális, akár nem horizontális – hatás is kapcsolódik, az adott piac, illetve piacpár esetén a releváns hatásokat a lenti 1. és 2. részben külön-külön érdemes ismertetni.

2.

A lenti 1.1.–1.5. kérdéseket, illetve a lenti 2. részben foglalt kérdéseket a fenti az érintett piacokkal kapcsolatos rész 1.1. kérdésére adott válaszban megnevezett minden érdemben átfedő piac, illetve minden érdemben kapcsolódó piacpár esetében külön-külön érdemes megadni.

1.

A fúzió hatásai érdemben átfedő piacok esetében

1.1. Ismertesse, hogy az adott érdemben átfedő piacon az összefonódás várhatóan milyen változás(oka)t eredményez az összefonódásban résztvevők árazási, termékpozicionálási, illetve

326


marketingstratégiájában, kiemelve azt is, hogy a változások mely korábban független vállalkozásokat, illetve termékeket érintik. 1.2. Ismertesse, hogy az előző 1.1. kérdésre adott válaszban bemutatott változásoknak várhatóan milyen hatásai lesznek az adott érdemben átfedő piacon hh) általában a piaci versenyre, ii)

árra, minőségre vagy egyéb fontos versenydimenzióra,

jj)

a résztvevő vállalkozásokra (az összefonódásban résztvevő felekre külön-külön),

kk) az összefonódásban résztvevők tényleges és potenciális versenytársaira, valamint ll)

az üzletfelekre, illetve fogyasztókra.

1.3. Nyilatkozzon, hogy álláspontjuk szerint az összefonódás – a horizontális hatások következtében – nem eredményezi-e a verseny jelentős mértékű csökkenését az adott érdemben átfedő piacon, illetve arról, hogy annak kiemelt eseteként nem hoz-e létre vagy erősít-e meg gazdasági erőfölényt. 1.4. Ismertesse, hogy van-e olyan piaci tényező, amely a fentebb megjelölt versenyre gyakorolt hatásokat ellensúlyozza vagy ellensúlyozhatja (pl. versenytársak, új belépés, vevői erő, stb.), és – ha van ilyen tényező – mutassa be röviden annak hatásmechanizmusát. 1.5. Amennyiben úgy gondolja, hogy a tervezett összefonódás elősegíti a hatékonyabb termelést, szolgáltatásnyújtást vagy értékesítést az adott érdemben átfedő piacon, akkor mutassa be mm) ezen hatékonysági előnyöket és azok (számszerűsíthető) mértékét, nn) hogy az adott előnyök csak az összefonódás révén valósíthatók meg, valamint oo) hogyan és milyen mértékben jutnak el az üzletfelekhez, fogyasztókhoz (pl. árak csökkenése vagy a minőség javulása révén). Ad 1.4. Az ellensúlyozó piaci tényezőre történő hivatkozás esetén - versenytársak, illetve új belépők esetében szükséges annak a bemutatása, hogy a megnevezett (tényleges vagy potenciális) versenytársak a)

képesek (mert például megfelelő mértékű szabad kapacitásokkal rendelkeznek) és

b)

ösztönzöttek (például a külföldi árszinthez képest Magyarországon kialakuló magasabb árszint miatt)

lennének a versenyre gyakorolt kedvezőtlen hatások (például magasabb árak) ellensúlyozására. - vevői erő esetében annak a bemutatása szükséges, hogy ez az erő nemcsak az egyes nagy vevők által kialkudott, a saját beszerzéseikre vonatkozó árakra, hanem magára a piaci árra is kedvező (árletörő) hatással van. Nem akadályozza például az áremelést, ha néhány nagyobb vevő egyes tendereken jó alkupozícióban van: ebben az esetben a vállalkozás más vevők felé alkalmazhat magasabb árakat. Számottevően ellensúlyozó vevői erő érvényesülhet viszont olyan piacokon, ahol (elsődlegesen) listaárak érvényesülnek, és nem lehetséges az egyes vevők közti árdiszkrimináció. Ad 1.5.

327


A hatékonysági előnyök létezését és mértékét a kérelmezőnek kell bizonyítania. Hatékonysági előny az olyan előny lehet, amely - ténylegesen megjelenik a fogyasztói árban (nem vehető figyelembe az olyan egyszeri fixköltségmegtakarítás, amely semmilyen módon nincs összefüggésben a kibocsátással), továbbá - összefonódás-specifikus, azaz az összefonódás közvetlen hatásának tekinthető, és nem érhető el más, kevésbé versenykorlátozó módon, továbbá - számszerűen igazolható, és kellő súlyú és megfelelően rövid időtávon belül megvalósuló ahhoz, hogy az esetleges versenykorlátozó hatásokat ellensúlyozza. 2. A fúzió hatásai érdemben kapcsolódó piacok esetében 2.1. Jellemezze az érdemben kapcsoló piacok közötti vertikális vagy egyéb kiegészítő kapcsolat szerepét az érintett vállalkozások összefonódás előtti piaci magatartásában, stratégiájában [létezett-e már korábban is valamilyen mértékű vertikális integráció vagy a kiegészítő termékek közötti viszonyt egyéb módon kihasználó értékesítési stratégia az összefonódó résztvevői között, (pl. kapcsolt értékesítés)]. 2.2. Ismertesse, hogy az adott érdemben kapcsolódó piacokon az összefonódás várhatóan milyen változás(oka)t

eredményez

az

összefonódásban

résztvevők

árazási

és

értékesítési

stratégiájában, kiemelve, hogy a változások mely piacokon, illetve vállalkozásoknál várhatóak (vertikális jellegű kapcsolat esetén részletezzék, milyen változások várhatóak a vertikális integráció terén, az egyéb kiegészítő kapcsolatok esetén pedig azt, hogy milyen változások várhatóak az ezt a kapcsolatot kihasználó értékesítési stratégia terén). 2.3. Ismertesse, hogy az előző 2.2 kérdésre adott válaszban bemutatott változásoknak várhatóan milyen hatásai lesznek az adott érdemben kapcsolódó piacokon (külön-külön mindkét piacra) pp) általában a piaci versenyre, qq) árra, minőségre vagy egyéb fontos versenydimenzióra, rr)

a résztvevő vállalkozásokra (az összefonódásban résztvevő felekre külön-külön),

ss) az összefonódásban résztvevők tényleges és potenciális versenytársaira, valamint tt)

az üzletfelekre, fogyasztókra.

2.4. Nyilatkozzon, hogy álláspontjuk szerint az összefonódás – a nem-horizontális hatások következtében – nem eredményezi-e a verseny jelentős mértékű csökkenését az adott érdemben kapcsolódó piacok valamelyikén, illetve arról, hogy annak kiemelt eseteként nem hoz-e létre vagy erősít-e meg gazdasági erőfölényt. 2.5. Ismertesse, hogy van-e olyan piaci tényező valamelyik piacon az érdemben kapcsolódó piacok közül, amely a megjelölt versenyre gyakorolt hatásokat ellensúlyozza vagy ellensúlyozhatja (pl. versenytársak, belépés, vevői erő, stb.), és – ha van ilyen tényező – mutassa be röviden annak hatásmechanizmusát. 2.6. Amennyiben úgy gondolja, hogy a tervezett összefonódás elősegíti a hatékonyabb termelést, szolgáltatásnyújtást vagy értékesítést az adott érdemben kapcsolódó piacon, akkor mutassa be uu) ezen hatékonysági előnyöket és azok (számszerűsíthető) mértékét,

328


vv) hogy az adott előnyök miért csak az összefonódás révén valósíthatók meg, valamint ww) hogyan és milyen mértékben jutnak el az üzletfelekhez, fogyasztókhoz (pl. árak csökkenése vagy a minőség javulása révén). Ad 2. (a fúzió hatásai érdemben kapcsolódó piacok esetében) A 2.5. és a 2.6. pontok tekintetében lásd a fenti 1.4. és 1.5. pontokhoz kapcsolódó útmutatásokat. 3. Kötelezettségvállalások 3.1. Amennyiben a fenti 1., illetve 2. részben foglalt kérdésekre adott válaszok alapján a tervezett összefonódásnak a versenyre esetlegesen gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében az összefonódásban résztvevők már a bejelentés benyújtásakor készek bizonyos, a Tpvt. 30. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségnek, előzetes vagy utólagos feltételnek az előírását elfogadni, akkor jelölje meg ezeket. 3.2. Az előző pontban megjelölt kötelezettség(ek) vagy feltétel(ek) vonatkozásában ismertesse, hogy az vagy azok összességükben hogyan orvosolhatja, illetve orvosolhatják az 1., illetve a 2. részben azonosított versenyproblémákat, illetve egyéb hátrányokat. VI. Függelék Amennyiben

a

bejelentő(k)

megítélése

szerint

az

engedélyezni

kért

összefonódás

sajátosságaira tekintettel az összefonódás-bejelentés űrlapjában megadott valamely kérdés megválaszolása vagy az űrlapban megjelölt valamely dokumentum csatolása egyáltalán vagy az űrlapban megadott mélységben nem szükséges vagy aránytalanul nagy terhet jelentene a bejelentőre, ennek kérdését minden esetben szükséges előzetesen egyeztetni a 4/2017. közleménynek megfelelő formában.

329


A legfőbb ügyész 1/2017. (I. 18.) LÜ utasítása a nemdohányzók védelméről szóló 16/2012. (VII. 16.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A nemdohányzók védelméről szóló 16/2012. (VII. 16.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Vdut.) „A dohányzásra vonatkozó szabályok” alcíme helyébe a következő alcím lép: „A dohányzásra, valamint az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára vonatkozó szabályok 2. § (1) Az ügyészi szervek és az OKRI elhelyezésére szolgáló ingatlanokban, ingatlanrészekben az ügyészség által kizárólagosan használt területen dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni csak az erre a célra kijelölt dohányzóhelyen szabad. (2) Ha az ügyészi szerv vagy szervezeti egység székhelye nem az ügyészség kezelésében vagy többségi használatában álló épületben van, és az ügyészség által kizárólagosan használt ingatlanrészben nincs kijelölt dohányzóhely, akkor csak az ingatlan kezelője, illetve többségi használója által kijelölt helyen szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni. 3. § Nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni az ügyészség tulajdonában vagy kizárólagos használatában álló gépjárművek utasterében.” 2. § A Vdut. 4. § a) (2) bekezdésében a „Dohányzás céljára” szövegrész helyébe a „Dohányzóhelynek”, b) (3) bekezdésében a „dohányzás céljára szolgáló hely” szövegrész helyébe a „dohányzóhely” szöveg lép. 3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 4. § Hatályát veszti a Vdut. „Dohánytermékek forgalmazása” alcíme.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

330


Az országos rendőrfőkapitány 1/2017. (I. 18.) ORFK utasítása a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelése és használata engedélyezésével, illetve ellenőrzésével összefüggő rendőri feladatokról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelése és használata engedélyezésével, illetve ellenőrzésével összefüggő rendőri feladatok egységes végrehajtása, továbbá a szolgálati gépjárművekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások szabályainak meghatározása érdekében kiadom a következő utasítást:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre terjed ki.

II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 1. Az engedélyezéssel kapcsolatos rendelkezések

2. A megkülönböztető és a figyelmeztető jelzést adó készülékekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás során a kérelmezőtől meg kell követelni a készülék felszerelése, illetve használata szükségességének részletes indokolását.

3. Az engedélyezési eljárás során a kérelmezőnek igazolnia kell a készülék felszerelésének és használatának engedélyezését megalapozó, a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott jogosulti körbe tartozását, valamint a tevékenység – megkülönböztető jelzés esetén a közérdekű feladat – ellátását.

4. Az egészségügyi szolgáltatók kérelmének elbírálása során az alapul szolgáló tevékenység igazolásaként a működési engedély erre vonatkozó adatainak a beszerzése érdekében belföldi jogsegély keretében kell intézkedni.

5. A személyi feltételek ellenőrzésének a gépjármű vezetésére megjelölt személy vezetési jogosultságára, az egészségügyi 2. alkalmassági kategóriában, valamint a PÁV I. kategóriában a megkülönböztető jelzést használó gépjárműre vonatkozó időszakos vizsgálat meglétére és annak érvényességére kell kiterjednie, amely a vezetőiengedélynyilvántartásban ellenőrizhető. Amennyiben a pályaalkalmasságra vonatkozó fenti adatokat a vezetőiengedélynyilvántartás nem tartalmazza, azok ellenőrzésére belföldi jogsegély keretében kell intézkedni.

6. Az érintett gépjármű szükséges adatainak ellenőrzését a gépjármű-nyilvántartásban kell elvégezni.

7. A kérelmet benyújtó szervekre vonatkozó nyilvántartási adatok ellenőrzését az engedélyező hatóságnak kell végrehajtania.

8. Az engedélyező hatóság a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése során a Rendelet 1. § a)–b) pontjának figyelembevételével meghatározza a készülék típusát.

2. Az ellenőrzéssel és az engedély visszavonásával kapcsolatos rendelkezések

9. Az engedélyező hatóságnak törekednie kell arra, hogy az engedély időbeli hatálya alatt a megkülönböztető jelzés használatáról szóló bejegyzést tartalmazó menetlevél vagy annak megfelelő más okmány (a továbbiakban: menetlevél) ellenőrzését elvégezze. Ennek keretében meg kell vizsgálni a menetlevélben való rögzítést, a szerv


331

vezetője ellenőrzését tanúsító bejegyzést, illetve azt össze kell vetni a bejelentés helyén történt nyilvántartásba vétellel.

10. A megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt gépjárművekre az üzemben tartóra és az üzemeltetés céljára vonatkozó jelzés, felirat jól látható és olvasható módon történő elhelyezését az engedélyező hatóság az engedélyezést követő 45 napon belül, illetve a közúti gépjármű-ellenőrzést végző rendőri állomány a feladata végrehajtása során ellenőrzi.

11. A feladatkörükben érintett parancsnokoknak fel kell hívniuk az állomány figyelmét arra, hogy a mobil megkülönböztető fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a gépjárműre felszerelni (felhelyezni), ezért az üzemben tartóra és az üzemeltetés céljára vonatkozó jelzés, felirat kihelyezése is csak ennek során kötelező.

12. A közúti gépjármű-ellenőrzés során az intézkedő rendőr minden esetben ellenőrzi a gépjármű nyilvántartásban, illetve a forgalmi engedélyben a megkülönböztető és a figyelmezető jelzést adó készülék felszerelésére, illetve használatára vonatkozó jogosultság bejegyeztetésének tényét. A rendőri ellenőrzésnek fokozottan ki kell terjednie a megkülönböztető jelzés felszerelésére és használatára vonatkozó előírások betartására.

13. Amennyiben az intézkedő rendőr a fenti ellenőrzés kapcsán szabálysértés elkövetését észleli, a megkülönböztető, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék lefoglalása érdekében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról szóló 22/2012. (IV. 13.) BM rendeletben foglaltak szerint jár el.

14. Amennyiben a készülék lefoglalása érdekében a helyszínen a dolog elvételére (leszerelésére) nincs lehetőség, a készülék azonosításához szükséges adatokat a feljelentésben rögzíteni kell. A szabálysértési eljárást lefolytató hatóság a lefoglalásról szóló határozatban rendelkezik a készülék leadásáról.

15. A Rendeletben meghatározott hatósági intézkedést igénylő esetben az ellenőrzés megállapításairól az engedélyező hatóságot tájékoztatni kell.

16. Az engedélyezés és a visszavonás járműnyilvántartásba való bejegyzését az engedélyező hatóságnak az engedélyezést, illetve a visszavonást követő 30 napon belül ellenőriznie kell.

3. Az engedélyezés speciális szabályai

17. A Rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján engedélyköteles rendőrségi gépjárművek vonatkozásában a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére és használatára irányuló kérelmet: a) az országos rendőrfőkapitány-helyettesek, az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek vezetői és beosztotti állománya, valamint a c) alpont szerinti rendőri szervek vezetői által használt gépjárművek esetében az országos rendőrfőkapitány; b) az Országos Rendőr-főkapitányság a) alpontban nem szereplő vezetői és beosztotti állománya által használt gépjárművek esetében az országos rendőrfőkapitány szakterület szerint érintett helyettese; c) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 4/A. § (1) bekezdése alapján az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervnél a szerv vezetője; d) az Rtv. 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb szerv által használt gépjárművek esetében a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány ellenjegyzésével kell ellátni.

332


III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

19. Hatályát veszti a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelése és használata engedélyezésével, illetve ellenőrzésével összefüggő feladatokról szóló 59/2010. (OT 33.) ORFK utasítás.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

Az országos rendőrfőkapitány 2/2017. (I. 18.) ORFK utasítása Magyarország nemzeti ünnepei és a kiemelt fontosságú események alkalmából megtartott rendezvények rendőri biztosításának végrehajtásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország nemzeti ünnepei és a kiemelt fontosságú események alkalmából megtartott rendezvények rendőri biztosításának egységes végrehajtása, illetve a közrend és közbiztonság védelmével kapcsolatos rendőri feladatokra történő felkészülés érdekében kiadom az alábbi utasítást:

1. Általános rendelkezések

1. Ezen utasítás hatálya kiterjed: a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervére (a továbbiakban: ORFK); b) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR); c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (a továbbiakban: RRI); d) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban: rendőr-főkapitányságok), valamint e) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre.

2. Ezen utasítás alkalmazásában: a) altörzs: a Robotzsaru NOVA Törzsmodul rendszerben (a továbbiakban: Törzsmodul) valamely törzs alárendeltségében létrehozott törzs; b) kiemelt rendezvény: olyan rendezvény, melyet valamely norma vagy a rendőr-főkapitányságok vezetői a rendelkezésre álló információk alapján annak minősítenek; c) nemzeti rendezvény: Magyarország nemzeti ünnepei (március 15., augusztus 20., október 23.) és a kiemelt fontosságú események alkalmából megrendezett ünnepi rendezvények.

2. Részletes rendelkezések

3. A rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes intézkedik: a) a biztosítási feladatok koordinálása érdekében az országos törzs (a továbbiakban: OT) legalább részleges működtetésére; b) a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt álló Tárcaközi Koordináló Munkacsoport által működtetett Operatív Törzs (a továbbiakban: TKM OT) működése esetén a TKM OT-be vezénylésre kerülő személyek szervezeti elemenkénti meghatározására;


c) d)

e)

333

a nemzeti rendezvényekkel összefüggésben a helyszínen szolgálati feladatot ellátó állomány öltözetének meghatározására a nemzeti rendezvények kezdete előtti második munkanapig; a KR és a rendőr-főkapitányságok által a nemzeti rendezvények alkalmával létrehozott csapatszolgálati törzsek részére a működés kezdési időpontjának meghatározására a nemzeti rendezvények kezdete előtti második munkanapig, valamint a beérkezett jelentések és a rendezvények rendőri biztosításának ellenőrzése során szerzett tapasztalatok alapján a nemzeti rendezvényt követő tizedik munkanapig összefoglaló jelentés felterjesztésére az országos rendőrfőkapitánynak.

4. A műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes intézkedik: a) az előzetesen egyeztetett igények alapján a nemzeti rendezvények helyszíneinek átvizsgálása érdekében tűzszerész járőr vezénylésére; b) a nemzeti rendezvény idején a KR csapatszolgálati törzs működése megkezdésének időpontjától a KR csapatszolgálati törzs működésének befejezéséig ba) a megerősített tűzszerész ügyelet biztosítására, bb) a mozgó vezetési pont céljára alkalmazható, valamint egyéb speciális jármű kezelőszemélyzettel történő laktanyai készültségben tartására; c) a nemzeti rendezvény idején a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálattól egy helikopter készültségben tartására hajózó- és kezelőszemélyzettel a KR Légirendészeti Parancsnokság Ferihegyi bázisán, leghamarabb a KR csapatszolgálati törzs működése megkezdésének időpontjától; d) a rendőr-főkapitányságok, valamint az RRI által előzetesen igényelt megerősítő erők és eszközök vezénylésére; e) a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes utasítása alapján a fővárosba átrendelt ideiglenes megyei csapatszolgálati századok, mélységi ellenőrzési és közterületi támogató alegységek állománya, valamint járműveik és technikai eszközeik elhelyezésére, valamint f ) a nemzeti rendezvényt megelőző hetedik munkanapon a Törzsmodulban a törzs létrehozására.

5. A bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes intézkedik: a) a nemzeti rendezvények előkészítésének, lebonyolításának időszakaiban az együttműködés megszervezésére a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatójának helyettesével; b) a nemzeti rendezvényekre a megfelelő bűnügyi állomány kijelölésére és felkészítésére az esetleges tömegkezelési feladatok operatív biztosítására; c) a nemzeti rendezvények alkalmával az elemző-értékelő, illetve adatpontosító feladatok végrehajtásának megszervezésére; d) a nemzeti rendezvények rendjének megbontására készülő személyekkel, csoportokkal kapcsolatos adatgyűjtés végrehajtására, továbbá a társszervektől érkező esetleges információk ellenőriztetésére, valamint e) a nemzeti rendezvények alatt működtetett OT-be egy fő vezénylésére.

6. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes intézkedik: a) a 3. pont a) alpontja alapján létrehozott OT, valamint a KR és a megyei (fővárosi) csapatszolgálati törzsek együttműködését biztosító informatikai rendszerek folyamatos működésére; b) az OT és a TKM OT számára a rendőrség rendszerébe integrált térfigyelő rendszerek által biztosított szolgáltatások biztosítására; c) a Nemzeti Távközlési Gerinc és az Egységes Digitális Rádió-távközlő rendszer kormányzati szolgáltatója felé a szolgáltatások folyamatos biztosítására, igény esetén mobil EDR bázisállomás megrendelésére, telepítésére, valamint d) az OT-be és a TKM OT-be informatikai szakember delegálására.

7. Az ORFK Kommunikációs Szolgálat vezetője intézkedik: a) a nemzeti rendezvényekkel kapcsolatos rendőrségi kommunikáció megszervezésére; b) a lakosság esetleges rendőri intézkedésekről, útlezárásokról, forgalomelterelésekről történő folyamatos tájékoztatására, valamint c) a TKM OT működése esetén a TKM OT kijelölt kommunikátoraival történő folyamatos kapcsolattartás megszervezésére.

334


8. A rendőr-főkapitányságok vezetői intézkednek: a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény bejelentésének elbírálásával kapcsolatos eljárási szabályok betartatására; b) a bejelentés nélkül kialakuló, a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények rendőri biztosítására, megfelelő létszámú tartalékállománnyal és rendbiztossal; c) a nemzeti rendezvények rendőri biztosításába beosztott állomány részletes eligazítására és ellenőrzésére; d) a nemzeti rendezvényekkel kapcsolatos rendőri tevékenységek előkészítésére és végrehajtására, valamint a fontosabb középületek, közlekedési útvonalak visszatérő rendőri ellenőrzésére; e) a nemzeti rendezvények rendőri biztosításának zökkenőmentes végrehajtása érdekében a nemzeti rendezvényeken a megyei (fővárosi) csapatszolgálati törzs legalább részleges működtetésére; f ) a kiemelt rendezvények helyszínén dokumentációs csoport működtetésére a jogsértő cselekményeket elkövető személyek magatartásának és a rendőri intézkedések végrehajtásának rögzítése érdekében; g) a nemzeti rendezvényt megelőzően bejelentett rendezvények soron kívüli rögzítésére a Robotzsaru NEO jelentő rendszerek rendőri esemény- és rendezvénytárban, a rögzítést követően pedig a rendezvény adatainak naprakészen tartására; h) a csapatszolgálati törzseken keresztül a nemzeti rendezvények biztosításában feladatot ellátó katasztrófavédelmi szervekkel, mentőszolgálatokkal, polgárőr egyesületekkel, rendészeti feladatokat ellátó szervezetekkel, vagyonvédelmi vállalkozásokkal, közlekedési vállalatokkal történő folyamatos kapcsolattartás megszervezésére, valamint i) a megyei (fővárosi) csapatszolgálati törzs elérhetőségi adatainak a megküldésére az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály vezetője, valamint a szomszédos rendőr-főkapitányság vezetője részére az alábbi adattartalommal: ia) nemzeti rendezvények megyei (fővárosi) rendőri biztosításának parancsnoka, ib) a csapatszolgálati törzs vezetője, elérhetősége (telefon, mobiltelefon, fax, e-mail, EDR).

9. A megyei (fővárosi) csapatszolgálati törzsek vezetői intézkednek: a) a nemzeti rendezvényt megelőzően hét munkanappal a Törzsmodulban a törzs – altörzsek működtetése esetén az altörzsek – létrehozására, valamint a létrehozott törzsekbe a Robotzsaru NEO jelentő rendszerek rendőri esemény- és rendezvénytárban rögzített rendezvények beemelésére, beemelést követően pedig a nemzeti rendezvények adatainak naprakész állapotban tartására; b) az OT felé a Törzsmodulon keresztül, illetve a [email protected] e-mail címre jelentés felterjesztésére az alábbi esetekben: ba) a készenlét elérésekor, majd ezt követően az OT utasítása szerint, de legalább 4 óránként, bb) a rendezvényekkel összefüggésben foganatosított rendőri intézkedésekről haladéktalanul, bc) a tevékenység befejezését követően a lezáráshoz szükséges adatok továbbításával; c) a Törzsmodulban a nemzeti rendezvényekkel kapcsolatos lezárások rögzítésére, valamint d) a Törzsmodulban a megyei (fővárosi) csapatszolgálati törzs működése során történt intézkedések rögzítésére.

10. A védett személyek részvételével megrendezésre kerülő nemzeti rendezvények esetében: a) a rendőri biztosítás helyszínen tartózkodó parancsnoka – a védett személy rendezvény helyszínén való tartózkodásáig – a védett személy biztonságáért felelős szerv vezetője vagy az általa kijelölt, a személyvédelmi feladatokat ellátó parancsnok utasítása szerint köteles eljárni; b) az érintett rendőri szervek vezetői a biztosítási tervek egy példányát a nemzeti rendezvényt megelőző második munkanap 8 óráig kötelesek felterjeszteni a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, a védett személy biztosításával összefüggésben készített biztosítási terveket a műveleti országos rendőrfőkapitányhelyettesnek.

11. A műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes és a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, valamint a rendőr-főkapitányság vezetője a rendőri feladatok végrehajtásáról összefoglaló jelentést készít, és azt a nemzeti rendezvényt követő negyedik munkanap 10 óráig a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére megküldi, illetve felterjeszti. Az összefoglaló jelentés tartalmazza: a) a rendőri biztosítással kapcsolatos tapasztalatokat, különös tekintettel a védett vezetők részvételével lebonyolított nemzeti rendezvényekre; b) a nemzeti rendezvényeken történt rendbontásokat, más rendkívüli eseményeket, valamint a foganatosított rendőri intézkedéseket.

335



12. Ez az utasítás 2017. február 1-jén lép hatályba.

13. Hatályát veszti a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei – március 15., augusztus 20., október 23. – alkalmából megtartott rendezvények rendőri biztosításának végrehajtásáráról szóló 12/2008. (OT. 8.) ORFK utasítás.



Az országos rendőrfőkapitány 3/2017. (I. 18.) ORFK utasítása a bérleti díj, albérleti díj és operatív lízingdíj hozzájárulás, valamint a lakhatási támogatás folyósításának szabályairól szóló 16/2013. (IV. 24.) ORFK utasítás, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól szóló 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasítás módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a bérleti díj, albérleti díj és operatív lízingdíj hozzájárulás, valamint a lakhatási támogatás folyósításának szabályairól szóló 16/2013. (IV. 24.) ORFK utasítás és a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól szóló 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasítás módosítására kiadom az alábbi utasítást:

1. A bérleti díj, albérleti díj és operatív lízingdíj hozzájárulás, valamint a lakhatási támogatás folyósításának szabályairól szóló 16/2013. (IV. 24.) ORFK utasítás módosítása

1. A bérleti díj, albérleti díj és operatív lízingdíj hozzájárulás, valamint a lakhatási támogatás folyósításának szabályairól szóló 16/2013. (IV. 24.) ORFK utasítás [a továbbiakban: 16/2013. (IV. 24.) ORFK utasítás] 3. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A hozzájárulás az alábbi feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:) „e) a dolgozó rendelkezik az érintett lakásra vonatkozó, általa megkötött bérleti szerződéssel, albérleti szerződéssel vagy lízingszerződéssel, valamint a bérleti díj, az albérleti díj vagy a lízingdíj (a továbbiakban együtt: bérleti díj) megfizetését igazoló, saját nevére szóló eredeti számlával vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott bizonylattal (a továbbiakban: bizonylat), illetve szálloda jellegű szobabérlet esetén saját nevére szóló eredeti számlával vagy bizonylattal, amelyet a kérelemhez csatol.”

2. A 16/2013. (IV. 24.) ORFK utasítás 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7. A dolgozó az engedélyezést követően az érintett lakásra vonatkozó, a bérleti díj megfizetését igazoló, saját nevére szóló eredeti számlát vagy bizonylatot minden hónap 15. napjáig köteles megküldeni az illetékes gazdasági szervhez.”

3. A 16/2013. (IV. 24.) ORFK utasítás 1. melléklet 11. pontjában a „számlát” szövegrész helyébe a „számlát vagy bizonylatot” szöveg lép.

336


2. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól szóló 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasítás módosítása

4. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól szóló 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasítás [a továbbiakban: 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasítás] 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. A gépjárművel történő munkába járáshoz a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott költségtérítés igénybevétele a Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott esetkörök fennállásának hiányában is engedélyezhető, ha a munkáltatót terhelő költségtérítés összege alacsonyabb, mint a közösségi közlekedés igénybevétele esetén a Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdése alapján számított költségtérítés összege. Abban az esetben, ha a munkáltatót terhelő költségtérítés összege magasabb, mint a közösségi közlekedés igénybevétele esetén a Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdése alapján számított költségtérítés összege, akkor a költségtérítés legfeljebb ezen összeg erejéig engedélyezhető. Az e pont szerinti kérelem benyújtása esetén az 1. és 2. melléklet szerinti nyilatkozatban a költségek bemutatására is ki kell térni.”

5. A 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasítás a következő 14/A. ponttal egészül ki: „14/A. A gépjármű-költségtérítés és a közösségi közlekedés egyidejű költségtérítése abban az esetben fogadható el, ha a jogosult a szolgálatteljesítés változó időpontjai miatt a tömegközlekedést nem tudja minden szolgálatban töltött napon igénybe venni. Ebben az esetben a tömegközlekedésre csak napi menetjegy vehető igénybe. A 4. melléklet „Megjegyzés” rovatában fel kell tüntetni a közösségi közlekedés és a gépjármű igénybevételének dátumait. Amennyiben a jogosult a közösségi közlekedési eszközre bérlettel rendelkezik, úgy a közösségi közlekedés költségtérítése a gépjármű-költségtérítéssel egyidejűleg nem vehető igénybe.”

6. A 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasítás a) 1. mellékletében a „9 Ft/km” szövegrészek helyébe a „15 Ft/km”, az „útvonal” szövegrész helyébe az „útvonal (fedett objektumban munkát végzők esetében a legrövidebb útvonalat a kérelmező vezetője állapítja meg)” szöveg; b) 2. mellékletében a „9 Ft/km” szövegrészek helyébe a „15 Ft/km”, az „útvonal” szövegrész helyébe az „útvonal (fedett objektumban munkát végzők esetében a legrövidebb útvonalat a kérelmező vezetője állapítja meg)” szöveg; c) 4. melléklete helyébe az utasítás 1. melléklete; d) 5. melléklete helyébe az utasítás 2. melléklete lép.


7. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

8. A gazdasági szakszolgálatok a gépjárművel történő munkába járás vonatkozásában fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a 2017. január 1-jét követő időszakra járó költségtérítés megállapításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatályos rendelkezéseinek alapulvételével járjanak el.

9. Ez az utasítás 2017. március 1-jén hatályát veszti.



337


1. melléklet a 3/2017. (I. 18.) ORFK utasításhoz „4. melléklet a 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

A NAPI MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGÉNEK ELSZÁMOLÁSA A kérelmező Neve: Rendfokozata: Szolgálati hely megnevezése: Adóazonosító jele: Telefonszáma: Szolgálati időrendszere: Lakó-/tartózkodási helye: (ahonnan munkába jár) A(z) .................................................................... iktatószámon engedélyezett napi munkába járás költségtérítést 20...... év .................. hónapra az alábbi ......... alkalomra1 igényelem: Nap

Utazások száma

Nap

Utazások száma

Nap

Utazások száma

Nap

Utazások száma

Nap

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

Utazások száma

31 Mellékelem a fentieket igazoló ...... db bérletet és/vagy ...... db menetjegyet. Az igénybe vett közlekedési eszköz2: a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút (2. osztály); b) elővárosi vasút (HÉV); c) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjárat; d) menetrend szerint közlekedő hajó/komp/rév; e) saját gépjármű. (Engedélyezett km: .................................. km) (Ft) A napi munkába járás költsége összesen (bérlet, jegy): A költségtérítés összege (a fenti összeg 86%-a): Gépjárművel történő napi munkába járás esetén [(15 Ft/km) × (napi munkába járás napjainak száma) × (a megtett út hossza)]: Büntetőjogi, fegyelmi és kártérítési felelősségem tudatában kijelentem, hogy fentiek a valóságnak megfelelnek, költségtérítési igényt csak ténylegesen megvalósult utazás esetén nyújtok be. Kelt ....................................., ......... év ............... hó ...... nap

1 2

A megfelelő részt alá kell húzni, be kell karikázni. A megfelelő részt alá kell húzni, be kell karikázni.

........................................................... kérelmező aláírása

338


Megjegyzés: ....................................................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................................................

.................................................................................... aláírás

A munkavégzés napjai a Robotzsaru Szolgálatvezénylés moduljában rögzített adatokkal megegyeznek.

Kelt ....................................., ......... év ............... hó ...... nap

............................................................................. vezető neve, beosztása, aláírása”

339


2. melléklet a 3/2017. (I. 18.) ORFK utasításhoz „5. melléklet a 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

A HAZAUTAZÁS KÖLTSÉGÉNEK ELSZÁMOLÁSA A kérelmező Neve: Rendfokozata: Szolgálati hely megnevezése: Adóazonosító jele: Telefonszáma: Szolgálati időrendszere: Lakóhelye: (ahol életvitelszerűen tartózkodik) A ......................................................................................... iktatószámon engedélyezett hazautazási költségtérítést 20...... év .................. hónapra az alábbi napokra igényelem: Hazautazás dátuma, időpontja (óra, perc)

Utak száma

Költség (Ft)

Közlekedési eszköz

Mellékelem a fentieket igazoló ............... db menetjegyet. Gépjárművel történő hazautazás engedélyezett kerete: .......................... km. (Ft) A hazautazás költsége összesen: A költségtérítés összege (a fenti összeg 86%-a): Gépjárművel történő hazautazás esetén [(15 Ft/km) × (hazautazás napjainak száma) × (a megtett út hossza)]: Büntetőjogi, fegyelmi és kártérítési felelősségem tudatában kijelentem, hogy fentiek a valóságnak megfelelnek, költségtérítési igényt csak ténylegesen megvalósult utazás esetén nyújtok be. Kelt ....................................., ......... év ............... hó ...... nap

.................................................................................... kérelmező aláírása

A haza- és visszautazás időpontjában a kérelmező a Robotzsaru Szolgálatvezénylés modulja alapján szolgálatot nem teljesített. Kelt ....................................., ......... év ............... hó ...... nap

.................................................................................... vezető neve, beosztása, aláírása”

340

III.


Személyügyi közlemények

A Belügyminisztérium személyügyi hírei 2016. december hónapban

Kinevezés A közigazgatási államtitkár Csik Veronikát a Belügyminisztériumban kormánytisztviselőnek, Juhász Gábort a Belügyminisztériumban kormánytisztviselőnek, Nemesi Gabriellát a Belügyminisztériumban kormánytisztviselőnek, Pap Ildikót a Belügyminisztériumban kormánytisztviselőnek, dr. Sztojka Zsuzsát a Belügyminisztériumban kormánytisztviselőnek, Varga Ritát a Belügyminisztériumban kormánytisztviselőnek kinevezte.

Kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnt próbaidőn belül azonnali hatállyal a kormánytisztviselő kérelmére dr. Percze Szilvia Katalin kormánytisztviselőnek; határozott idő lejártával Kelemen Gergely kormánytisztviselőnek, Tindler Zoltán kormánytisztviselőnek; közös megegyezéssel Dániel Judit kormánytisztviselőnek, Kővári Franciska kormánytisztviselőnek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma személyügyi hírei 2016. december hónapra vonatkozóan

Kormányzati szolgálati jogviszony létesítése Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára Bacsa Beatrix Ritát a Koordinációs Főosztályra, Bárdos Cecíliát az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságra, dr. Csonka Évát a Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságra, Dobronyi Zsuzsannát a Programelemzési Főosztályra, Füzesi Viktóriát a Társadalomfejlesztési Végrehajtási Főosztályra, Horváth Ádámot a Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztályra, Horváth Dórát az EU és Nemzetközi Szervezetek Főosztályára, Jakubeczné Nagy Katalint a Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztályra,


341

dr. Jámbor Andrét az Intézményirányítási Főosztályra, Kalamár Márta Piroskát a Köznevelési Stratégiai Főosztályra, Kiss Bertalant az Üldözött Keresztények Megsegítését Koordináló Főosztályra, Nemesházi-Molnár Orsolya Zsófiát a Bilaterális Kapcsolatokért Felelős Főosztályra, Raskó Ritát az Egészségügyi Intézményfelügyeleti Főosztályra, Simon Gábort az Intézménytámogatási Főosztályra, dr. Szabados Renátát a Humánpolitikai Főosztályra, Szinay Ildikót az Ifjúságpolitikáért és Esélyteremtésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságra, Szondy Tamás Sándort a Felzárkózási Erőforrások Főosztályára, dr. Tama Regina Rozamundát a Koordinációs Főosztályra, Tordai Hedviget az Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztályra, Varga Tamást a Felsőoktatási Képzési Főosztályra, dr. Zolcsákné dr. Romasz Anikót a Gyermekesély Főosztályra kormánytisztviselőnek nevezte ki.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára Burai-Kovács Anikót és Srágli Attilát az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkári Kabinetbe politikai tanácsadó munkakörbe nevezte ki.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet kabinetfőnöke Kövesi-Bányai Bettinát az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkári Kabinetbe kormánytisztviselőnek nevezte ki.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet kabinetfőnöke Deli Andrea Edinát a Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinetbe kormánytisztviselőnek nevezte ki.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkári Kabinet kabinetfőnöke Dorozsmai Gábort a Sportért Felelős Államtitkári Kabinetbe kormánytisztviselőnek nevezte ki.

Vezetői munkakörbe történő kinevezés Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára Balogh Pétert az Oktatásfejlesztési Végrehajtási Főosztály, Monitoring és Nyomonkövetési Osztály osztályvezetői, Bartos Andrea Katalint a Társadalomfejlesztési Végrehajtási Főosztály, Családi, Ifjúságügyi és Egészségügyi Fejlesztések Osztálya osztályvezetői, Bene Gellért Sándort a Fejlesztés-módszertani Főosztály, Fejlesztés-támogatási Osztály osztályvezetői, Benkó Bernadettet a Társadalomfejlesztési Végrehajtási Főosztály, Monitoring és Nyomonkövetési Osztály főosztályvezető-helyettesi, Béresné dr. Dunai Gyöngyit az Intézményirányítási Főosztály, Köznevelési Intézményirányítási Osztály osztályvezetői, Borsik Ákos Jenőt a Projektfejlesztési Főosztály, Kiemelt Programok Osztálya osztályvezetői, Dormány Dániel Ferencet az Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztály, Felsőoktatási Intézményfinanszírozási Osztály főosztályvezető-helyettesi,

342


Farkas Nikolettát a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztály, Zárás Koordinációs Osztály osztályvezetői, Fischl Erikát a Társadalomfejlesztési Végrehajtási Főosztály, Szociális és Felzárkózási Fejlesztések Osztálya osztályvezetői, dr. Görög Norbertet a Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály főosztályvezetői, Hunya Balázst a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztály főosztályvezetői, Jordán Zsuzsannát az Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztály, Köznevelési Intézményfinanszírozási Osztály osztályvezetői, dr. Jova Anikót a Család- és Népesedéspolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság főosztályvezető, titkárságvezetői, Kiss Bertalant az Üldözött Keresztények Megsegítését Koordináló Főosztály főosztályvezetői, Kiss Csabát a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztály, EU Kapcsolatok Osztály osztályvezetői, Kolonics-Rozmán Zsuzsát a Fejlesztés-módszertani és Eljárásrendi Főosztály főosztályvezetői, dr. Korán Zsófiát az Intézményirányítási Főosztály, Felsőoktatási Intézményirányítási Osztály osztályvezetői, Lettner Balázst az Oktatásfejlesztési Végrehajtási Főosztály, Humán Fejlesztések és Pénzügyi Eszköz Fejlesztések Osztálya osztályvezetői, Megtért Ágnest az Oktatásfejlesztési Végrehajtási Főosztály, Köznevelési Fejlesztések Osztálya osztályvezetői, Mohácsi Mónikát az EU Tervezési Koordinációs Főosztály, EU Koordinációs Osztály osztályvezetői, Nemesházi-Molnár Orsolya Zsófiát a Bilaterális Kapcsolatokért Felelős Főosztály főosztályvezetői, Nyüsti Szilviát az Adatfejlesztési és Szolgáltatási Főosztály, Adatvagyon Publikációs Osztály főosztályvezető-helyettesi, Papp Szabolcsot az Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztály, Pénzügyi és Monitoring Osztály osztályvezetői, Péntek Zsolt Gyulát az EU Fejlesztések Jogi, Ellenőrzési, Kifogás- és Szabálytalanság-kezelési Főosztálya főosztályvezetői, Pezenhoffer Ibolyát az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság főosztályvezető, titkárságvezetői, Szabó Mariettát a Fejlesztés-módszertani Főosztály, Fejlesztés-módszertani Osztály főosztályvezető-helyettesi, Tóth Zoltán Gábort az Infrastruktúra és Allokációs Főosztály, Humán Allokációs Osztály főosztályvezető-helyettesi, Varga-Tótok Eszter Ildikót a Társadalomfejlesztési Végrehajtási Főosztály, Adatszolgáltatási és Minőségellenőrzési Osztály osztályvezetői, Veres Zoltán Zsoltot a Pénzügyi Főosztály, Követeléskezelési Osztály osztályvezetői munkakörébe nevezte ki.

Vezetői munkakör visszavonása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára Benkó Bernadett TÁMOP-TIOP Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Foglalkoztatási és Képzési Főosztály, Foglalkoztatási Pályázatok Osztálya osztályvezetői, Borsik Ákos Jenő Intézményfejlesztési Főosztály, Kedvezményezetti Működésfelügyeleti Osztály főosztályvezető-helyettesi, dr. Görög Norbert Család- és Népesedéspolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság főosztályvezető titkárságvezetői, Hunya Balázs TÁMOP-TIOP Irányító Hatósági Feladatokat Ellátó Főosztály, TÁMOP Végrehajtási Osztály főosztályvezető-helyettesi, dr. Jova Anikó Egészségügyi Ágazati Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság főosztályvezető titkárságvezetői, Péntek Zsolt Gyula Pályázatok Felülvizsgálati Főosztálya, Helyszíni Ellenőrzési Osztály főosztályvezető-helyettesi, Pezenhoffer Ibolya Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály, Fejlesztéspolitikai Osztály osztályvezetői, dr. Rézné Tóth Kinga Krisztina Nemzetközi Igazgatási Főosztály főosztályvezetői, Szabó Marietta Fejlesztés-módszertani és Eljárásrendi Főosztály, Módszertani Osztály osztályvezetői, Tóth Zoltán Gábor TÁMOP-TIOP Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Köznevelési, Kulturális és Felsőoktatási Főosztály, Ügyfélkapcsolati Osztály osztályvezetői, Varga-Tótok Eszter Ildikó TÁMOP-TIOP Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Foglalkoztatási és Képzési Főosztály, Adatszolgáltatási és Döntés-előkészítési Osztály főosztályvezető-helyettesi munkakörét visszavonta.


Kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése Kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnt felmentéssel Bokányi Zita, Bukovics Eszter, Monori Imréné, Takács Magdolna, Tóthné Péli Magdolna, dr. Tóthné Schléger Mária; végleges közigazgatási áthelyezéssel Laczkó Zita, Schreiner Balázs, Vadászi Gábor; közös megegyezéssel Bacsa Dorottya, Gál Levente, dr. Gál Tamás Bence, Gálffy Kolos, dr. Hamrani Sofiane, Lovas Istvánné, Molnár Zsuzsanna, Nagyné Vilhelm Anna, Szabados Tímea, Szarka Szilvia, Tádics Kitti Mária, dr. Török Zsigmond Zoltán; határozott idő lejártával Bakonyi Renáta, Berényi Boglárka, Gencsy Gyöngyi, Jepure-Nádor Angéla, Kiss Edit, Kiss-Boros Gabriella, dr. Kozma Ádám, dr. Krammer József Dávid, Labancz-Domokos Dóra, Nagy Tímea Krisztina, Nyüsti Szilvia, Ozorai Nóra Katalin, Perity Ilona, dr. Rába Zsolt Csabáné Bak Éva Judit, dr. Varga-Nagy Erika; lemondással Heizer Tamás Antal; próbaidő alatt azonnali hatállyal Baldauf Nikoletta kormánytisztviselőknek.

343

344


Címadományozás Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára dr. Csonka Éva részére szakmai tanácsadó címet adományozott.

A Honvédelmi Minisztérium személyügyi hírei a 2016. november 1. – 2016. december 31. közötti időszakban

Kormányzati szolgálati jogviszony létesült 1. Juhász Kitti Katalin, 2. dr. Szabó Pál, 3. Kósa Fanni, 4. Kalmár Ferenc Csaba, 5. Szabóné Németh Brigitta kormánytisztviselőkkel.

Kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnt közös megegyezéssel 1. Militár Erzsébet, 2. dr. Domak Edit kormánytisztviselőknek; próbaidő alatt azonnal 1. dr. Soós András, 2. Csermely Ildikó kormánytisztviselőknek; áthelyezéssel 1. Ragács Edit kormánytisztviselőnek.

A jelzett időszakban címadományozás nem történt.


IV.

345

Egyéb közlemények

Az Országgyűlés elnökének pályázati felhívása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatói tisztségének betöltésére

Az Országgyűlés elnöke az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény alapján pályázatot hirdet a Levéltár főigazgatói tisztségének betöltésére Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: Levéltár) központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet alkot. A Levéltár gazdasági szervezettel rendelkezik. A Levéltár élén álló főigazgatót az Országgyűlés elnöke hét évre nevezi ki. A főigazgatói tisztség 2017. április 1-től tölthető be. A főigazgató jogállására az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvényben (a továbbiakban: tv.) meghatározott eltérésekkel a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) az irányadó. Pályázati feltételek: – a pályázónak meg kell felelnie a Kttv.-ben előírt általános alkalmazási feltételeknek, – az állás betöltése nemzetbiztonsági ellenőrzéshez, vagyonnyilatkozat-tételhez kötött, és a jelöltet a kinevezés előtt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága, valamint Kulturális bizottsága előzetesen meghallgatja, – tudományegyetem bölcsész vagy jogi karán szerzett végzettség. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – az adatvédelem terén szerzett gyakorlat, – 10 éves szakmai (levéltári) gyakorlat, – vezetői gyakorlat, – tudományos fokozat, – legalább egy idegen nyelv tárgyalóképes szintű ismerete. A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázati kérelmet, – a pályázó programját, – részletes szakmai önéletrajzot, – 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, – az oklevelek, bizonyítványok másolatát, – publikációk jegyzékét, – nyilatkozatot arról, hogy a pályázónál a tv. 9. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, – nyilatkozatot a nemzetbiztonsági ellenőrzés és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalásáról, – hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázat teljes anyagát az elbírálásban részt vevők megismerhetik.

346


A pályázat személyesen vagy postai úton nyújtható be az Országgyűlés Hivatala Közszolgálati Főosztályán (1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19., telefon 06-1/441-6414). A pályázat beérkezésének határideje: 2017. február 15. A pályázat elbírálásának határideje: 2017. március 20.

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

A nemzetgazdasági miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról 2017-ben

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 2017-ben 35 340 forint.



A nemzetgazdasági miniszter közleménye az Éves Továbbképzési Tájékoztatóról – 2017 a belső ellenőrök kötelező szakmai továbbképzésével és a vizsga letételével, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzésével kapcsolatban

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 62. §-a alapján „Az államháztartásért felelős miniszter ellátja – az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével – az államháztartás belső kontrollrendszerének – amely magában foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést – a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.” A Kormány a képzési kötelezettséget a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Bkr.), illetve a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet) írja elő, a belső ellenőrök tekintetében az NGM rendelet 7. §-ában, a költségvetési szervek vezetői tekintetében a Bkr. 12. § (1) bekezdésében, a költségvetési szervek gazdasági vezetői tekintetében a Bkr. 12. § (2) bekezdésében. A kötelező továbbképzés teljesítésének részletes szabályait az NGM rendelet tartalmazza.


347

A belső ellenőrnek legkorábban a bejelentést megelőző egy évben, legkésőbb a bejelentés évét követő évben „ÁBPE-továbbképzés I. belső ellenőrök részére” képzésen kell részt vennie, amely vizsgával zárul. A sikeres „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsgát követően naptári évben számolva legalább kétévente egy alkalommal egy választható „ÁBPE-továbbképzés II.” képzést is teljesítenie kell. Az „ÁBPE-továbbképzés II.” képzésekhez nem kapcsolódik vizsga, azonban a képzés elektronikus önellenőrző teszt sikeres teljesítésével zárul. A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy – aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője, mivel neki is továbbképzési kötelezettsége áll fenn –, továbbá a költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szerv azon vezetői, illetve gazdasági vezetői, akiknek megbízására vagy kinevezésére tárgyév július 1-je után kerül sor, a kinevezésüket követő évben kötelesek első alkalommal a képzési kötelezettségüket teljesíteni. A költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői a belső kontrollrendszer témakörben előírt képzési kötelezettségüket az „ÁBPE-továbbképzés I. – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” szakmai továbbképzésen való részvétellel teljesítik első alkalommal. Ezt követően az „ÁBPE-továbbképzés II.” képzés valamely választott programjának elvégzése a továbbképzésre kötelezettet kétévente (naptári évben számolva) terheli. „Az ÁBPE-továbbképzés I. – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” képzéshez, valamint az „ÁBPE-továbbképzés II.” képzésekhez vizsga nem kapcsolódik.

Kötelező szakmai továbbképzések lebonyolítása A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Módszertani és Képzési Központ (a továbbiakban: ÁBPE MKK) létesítésével és működtetésével összefüggő feladatok szervezeten belüli ellátásáról, valamint a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet kijelöléséről (Államháztartási Szabályozási Főosztály, elérhetőség: [email protected]). Az NGM rendelet 1. § h) pontja alapján a belső ellenőrök, a költségvetési szervek gazdasági vezetői, valamint a költségvetési szervek vezetői kötelező szakmai továbbképzésében közreműködő szervezet az ÁBPE MKK keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (a továbbiakban: NAV KEKI). A képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről, továbbá a 2017. évre meghirdetett továbbképzésekről a NAV KEKI az ÁBPE MKK honlapján (https://abpe.nav.gov.hu) keresztül ad ki részletes tájékoztatót. A képzésre jelentkezés kizárólag az ÁBPE MKK honlapján keresztül történik. A jelentkező a jelentkezés során dönt arról, hogy a képzést e-learning képzési formában vagy az éves képzési tervben rendelkezésre álló szabad kapacitás erejéig kontaktképzési forma vagy tréning keretében kívánja elvégezni. A költségvetési szervnél foglalkoztatott munkajogi vagy közszolgálati jogviszonyban álló továbbképzésre kötelezettek számára az e-learning tanfolyam ingyenesen vehető igénybe, egyéb esetben díjköteles. A 2017. évben az alábbi szabadon választható „ÁBPE-továbbképzés II.” modulok kerülnek meghirdetésre: – „ÁBPE-továbbképzés II. – Államháztartási számvitel – belső ellenőrök részére”, – „ÁBPE-továbbképzés II. – Államháztartási számvitel – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére”, – „ÁBPE-továbbképzés II. – Informatikai ellenőrzés – belső ellenőrök részére”, – „ÁBPE-továbbképzés II. – Informatikai ellenőrzés – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére”, – „ÁBPE-továbbképzés II. – Közbeszerzések ellenőrzése – belső ellenőrök részére”, – „ÁBPE-továbbképzés II. – Közbeszerzések ellenőrzése – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére”, – „ÁBPE-továbbképzés II. – Rendszerellenőrzés – belső ellenőrök részére”, – „ÁBPE-továbbképzés II. – Rendszerellenőrzés – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére”, – „ÁBPE-továbbképzés II. – Uniós támogatások ellenőrzése – belső ellenőrök részére”, – „ÁBPE-továbbképzés II. – Uniós támogatások ellenőrzése – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére”, – „ÁBPE-továbbképzés II. – Kockázatelemzésen alapuló tervezés – belső ellenőrök részére” (kizárólag tréning formában és budapesti helyszínen kerül meghirdetésre),

348


– „ÁBPE-továbbképzés II. – Kockázatmenedzsment – belső ellenőrök részére (kizárólag tréning formában és budapesti helyszínen kerül meghirdetésre), – „ÁBPE-továbbképzés II. – Kockázatmenedzsment – költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” (kizárólag tréning formában és budapesti helyszínen kerül meghirdetésre), – „ÁBPE-továbbképzés II. – Teljesítményellenőrzés – belső ellenőrök részére” (e-learnig és tréning formában, amely azonban kizárólag budapesti helyszínen kerül meghirdetésre), – „ÁBPE-továbbképzés II. – Teljesítményellenőrzés – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” (e-learnig és tréning formában, amely azonban kizárólag budapesti helyszínen kerül meghirdetésre), – „ÁBPE-továbbképzés II. – Folyamatmenedzsment – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” (kizárólag tréning formában és budapesti helyszínen kerül meghirdetésre).

A 2017. évre meghirdetett ÁBPE-továbbképzések térítési díjai: Képzés térítési díja

Képzés megnevezése

Célcsoport

Képzés típusa

ÁBPE továbbképzés I. – belső ellenőrök részére

belső ellenőrök

Kontaktórás képzés

ÁBPE továbbképzés I. – belső ellenőrök részére

belső ellenőrök

E-learning képzés

ÁBPE-továbbképzés I. – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére

költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői


ÁBPE-továbbképzés I. – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére


E-learning képzés

ÁBPE-továbbképzés II. – Államháztartási számvitel* ÁBPE-továbbképzés II. – Államháztartási számvitel* ÁBPE-továbbképzés II. – Informatikai ellenőrzés*

belső ellenőrök, költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői

történő támogatásra

jogosultaknak**

nem jogosultaknak**

(A térítési díjak


áfamentesek.)

áfamentesek.)

7 800 Ft

7 800 Ft

11 600 Ft

térítésmentes

3 800 Ft

7 800 Ft

11 600 Ft

E-learning képzés

térítésmentes

3 800 Ft

E-learning képzés

térítésmentes

3 800 Ft

7 800 Ft

11 600 Ft

térítésmentes

3 800 Ft

7 800 Ft

11 600 Ft

E-learning képzés

térítésmentes

3 800 Ft

E-learning képzés

térítésmentes

3 800 Ft

7 800 Ft

11 600 Ft

térítésmentes

3 800 Ft


E-learning képzés

ÁBPE-továbbképzés II. – Rendszerellenőrzés*


ÁBPE-továbbképzés II. – Uniós támogatások ellenőrzése*


térítésmentes

ÁBPE-továbbképzés II. – Közbeszerzések ellenőrzése*

ÁBPE-továbbképzés II. – Teljesítményellenőrzés*

költségvetésből

27 300 Ft


belső ellenőrök, költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői

központi

költségvetésből

19 500 Ft

ÁBPE-továbbképzés II. – Közbeszerzések ellenőrzése*

ÁBPE-továbbképzés II. – Rendszerellenőrzés*

Képzés térítési díja

központi


ÁBPE-továbbképzés II. – Uniós támogatások*

E-learning képzés

ÁBPE-továbbképzés II. – Teljesítményellenőrzés*

Tréning

15 600 Ft

19 400 Ft

ÁBPE-továbbképzés II. – Kockázatmenedzsment*

Tréning

28 000 Ft

28 000 Ft

349

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2017. évi 3. szám Képzés térítési díja

Képzés megnevezése

Célcsoport

Képzés típusa

Képzés térítési díja

központi

központi

költségvetésből

költségvetésből



jogosultaknak**

nem jogosultaknak**



áfamentesek.)

áfamentesek.)

ÁBPE-továbbképzés II. – Kockázatelemzésen alapuló tervezés – belső ellenőrök részére

belső ellenőrök

Tréning

28 000 Ft

28 000 Ft

ÁBPE-továbbképzés II. – Folyamatmenedzsment – a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére


Tréning

28 000 Ft

28 000 Ft

* ÁBPE-továbbképzések II. modulok esetén a belső ellenőrök részére, illetve a költségvetési szervek vezetői és a költségvetési szervek gazdasági vezetői részére szervezett tanfolyamok térítési díja megegyezik, ezért nem került külön feltüntetésre a kétféle képzés megnevezése. ** A központi költségvetésből történő támogatásra való jogosultság a költségvetési szervnél foglalkoztatott, munkajogi vagy közszolgálati jogviszonyban álló továbbképzésre kötelezettet illeti meg, amit a munkáltató a képzésre történő jelentkezés során a munkáltatói nyilatkozaton igazol.

A belső ellenőrök részére szervezett ÁBPE-továbbképzés I. képzéshez kapcsolódó vizsga sikertelen teljesítése esetén a pótvizsga díja: 4000 Ft/alkalom. (A térítési díj áfamentes.) A belső ellenőrök részére szervezett ÁBPE-továbbképzés I. képzéshez kapcsolódó előzetes tudásszintfelmérő vizsga díja: 4000 Ft/alkalom. (A térítési díj áfamentes.) Az NGM rendelet 3/B. §-a alapján biztosított szintvizsga díja: 4000 Ft/alkalom. (A térítési díj áfamentes.) A munkáltatói nyilatkozat foglalkoztatási jogviszonya alatt az alábbi jogszabályok keretében foglalkoztatottakat kell érteni: – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, – az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény, – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, – a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, – az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, – a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, – az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény. Az NGM rendelet által nevesített munkáltatói és adatkezelői nyilatkozatokat, valamint szükség esetén a Bkr. 12. § (1) bekezdésében meghatározott költségvetési szerv vezetője által történő kijelöléshez kapcsolódó dokumentumot a tájékoztató mellékletében található formanyomtatványokon kell benyújtani.

Mellékletek: – 1–2. melléklet: Munkáltatói nyilatkozat/Adatkezelői nyilatkozat – 3. melléklet: Kijelölés a költségvetési szerv vezetője helyett a képzésen való részvételre A nyilatkozatokat a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete címére – 1139 Budapest, Teve utca 8–10. – kérjük megküldeni.



350


1. melléklet

1. MUNKÁLTATÓI NYILATKOZAT MUNKÁLTATÓ TÖLTI KI! 1. Munkáltató adatai 1.1. Költségvetési szerv neve: 1.2. Költségvetési szerv székhelye: 1.3. Költségvetési szerv államháztartási egyedi azonosítója: 1.4. Költségvetési szerv képviselőjének neve, beosztása: 2. Foglalkoztatott adatai 2.1. Neve: 2.2. Születési neve: 2.3. Születési helye, ideje: 2.4. Anyja neve: 2.5. Lakcíme: 2.6. Belső ellenőri regisztrációs száma*: * Csak belső ellenőrök esetében kell kitölteni!

Igazolom, hogy fent nevezett foglalkoztatott

A megfelelőt kérjük X-szel jelölni! FF az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. §-a alapján belső ellenőrzést végző személy. FF az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében gazdasági vezető. FF az Áht. 10. § (1) bekezdésében meghatározott vezetői feladatokat ellátó személy (költségvetési szerv vezetője). FF a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt vezető állású személy. Igazolom továbbá, hogy fent nevezett tevékenységét foglalkoztatási jogviszony keretében látja el. Igazolom, hogy fent nevezett továbbképzésre kötelezett személy foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése, megszüntetése nincs folyamatban. Jelen igazolást fent nevezett személy kérelmére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (NAV KEKI) által szervezett ÁBPE-továbbképzésre történő jelentkezés és az ÁBPE-továbbképzés részvételi díj központi költségvetési finanszírozásból történő jogosultságának igazolása céljából adtam ki a fent nevezett személy részére.

Kelt ............................................. (hely), ............. év ............................... hó .......... napján. P. H.

.......................................................................... Munkáltató cégszerű aláírása

.......................................................................... Aláíró neve nyomtatott betűvel

351


2. melléklet

2. ADATKEZELŐI NYILATKOZAT KÉPZÉSRE KÖTELEZETT TÖLTI KI! Alulírott születési hely, idő: anyja neve: személyi igazolvány száma: belső ellenőri regisztrációs száma*: * Csak belső ellenőrök esetében kell kitölteni!

kijelentem, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti munkáltatói nyilatkozatban közölt, foglalkoztatási jogviszonyomra vonatkozó személyes adataimat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (NAV KEKI) a nyilatkozat kiadásának tárgyévét követő 10 évig az ÁBPE-továbbképzés részvételi díj központi költségvetési finanszírozásból történő jogosultságának ellenőrzése céljából kezelje.

Választott ÁBPE-továbbképzés intézményi azonosítója: ...........................................................** ** Kitöltése kötelező!

Nyilatkozom, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet alapján tárgyévben képzésre kötelezettnek minősülök/nem minősülök.*** ***A megfelelőt kérjük aláhúzással jelölni!

Kelt ............................................. (hely), ............. év ............................... hó .......... napján.

................................................................. Képzésre kötelezett aláírása

352


3. melléklet

Kijelölés a költségvetési szerv vezetője helyett a képzésen részvételre

Alulírott .......................................................................................................................................................................................... [titulus/név] a ................................................................................................................................................. [költségvetési szerv] vezetője kijelölöm ................................................................................................... [név, beosztás]-t, hogy a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében meghatározott belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt vegyen. Igazolom, hogy fent nevezett, a kötelező továbbképzésen való részvételre kijelölt személy nem a ............................................................................................................................ [költségvetési szerv] gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője. Igazolom, hogy fent nevezett, a kötelező továbbképzésen való részvételre kijelölt személy vezetői kinevezésének/ megbízásának visszavonása, foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése, megszüntetése nincs folyamatban.

Kelt ............................................. (hely), ............. év ............................... hó .......... napján.

P. H.

.................................................................. Költségvetési szerv vezetőjének cégszerű aláírása

.................................................................. Aláíró neve nyomtatott betűvel

353


A Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság közleménye elveszett törzskönyvekről

A Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 83. § (1) bekezdése alapján az alábbi elveszett, megsemmisült gépjárműtörzskönyvek sorszámát teszi közzé: 328335G 458104K 021569C 879008G 001073N 003736N 012534I 027490I 077310E 105133E 108694B 112040N 115855N 138381N 171696H 172170N 209785I 241218H 247036M 263269K 275207G 300716C 391474L 446859N 466047M 505647M 603702L 636855M 665008K 677675F 688986J 703173I 703874F 866384E 868369N 872577N 893079N 913669N 984980N 007039G 012290N 036828H 037008G 046497K 049133F 052716H

070081E 080440M 082459L 094502I 102899L 104613I 109264E 109442K 111266M 119129N 130795G 131273L 133823J 163525N 166064J 176768D 190002E 194218N 208419N 211380F 217688L 217699L 238087M 258993E 270379N 310374J 317249M 325417L 334933L 342362H 354790K 357018J 362383M 385430L 410528M 422028M 434584N 437221G 437984D 441303J 448209H 450117G 451597L 455818H 480536H 480848G

481670J 482782M 487771B 519800N 531304L 559016N 561896E 572176E 578704M 585871J 591641D 596224K 604166F 606061L 617499L 620296N 631889K 643090E 643659E 661989M 666792I 679728K 680475N 681861L 686234M 690166N 690976J 705886N 708742L 710963F 712650L 719943H 728269J 731155D 740458M 765164C 783860M 785782J 787623L 813736C 814655K 852431N 853981L 855983F 857143E 857293J

857383L 870145N 870879C 880737F 884594N 891358I 902739J 910011H 914058J 918539K 924775L 936784I 947110L 964644N 989514J 003441M 004309J 010358J 035875P 038171M 051694I 055785I 077088F 080288L 096090J 096373N 124234N 128867J 143210H 152638K 156524H 166121C 174467M 179990J 183644E 189006K 197336M 236869N 259608N 285922L 298611I 305514I 311593M 318143L 320945M 323894M

354145H 355541K 364107L 368376M 372412M 383564K 389177L 392225H 395168J 406932L 413027L 443140N 446805K 453432N 456907K 463858E 477579L 478742I 488079M 498691E 501857K 504352M 506631L 514025M 522076G 525066N 532049N 535100G 544362L 548441N 559447A 559647I 562488M 564917G 577921M 589103I 593492M 597687L 602657E 604535D 652457K 660767J 675731L 685833L 687681M 690947E

354


692900M 697702F 698897I 708679L 709116L 710876G 720390F 723702L 738588G 740555I 742791N 746946M 749662N 751460L 769003H 829967N 839090M 857416I 860965N 867273L 880006G 885723L 888303C 898923N 922971N 923083N 927240J 928904G 933025M 934230A 957063J 962052K 979647H 982317L 985783I 002813M 004790D 022973L 025475K 040080P 054859L 055303P 057243N 082307J 099879J 120004G 131972J 133255L 141135M 155848H 161848L 169879H 183584H 188249N

189622H 200112C 209422B 219539N 222652F 222883K 225653B 235598G 254584J 261978L 280390L 281589L 292181K 310897H 315621N 330018L 338990C 350347M 356580K 373286M 374023L 378130M 380994F 382212G 383967M 384059N 400098J 405292M 423426N 453813M 480693M 492551I 497101J 531581K 543158C 543299L 554980N 561579I 595946K 609011H 613781F 622293N 632698M 638238G 648830J 653645M 661580H 662917H 664800I 679886N 702270J 714347F 736840L 738219K

753088L 768219M 768591G 781215L 802891M 829121M 860928N 881712J 888645F 890993C 897713K 904183L 949041F 958814N 962676K 963394N 970565M 995601M 004413I 012437C 014754M 015128L 022128K 022406P 027741I 035910H 050634M 073713M 080936L 082300N 088102M 125461N 125987J 138319F 168320M 168549M 175773N 181657B 181660K 202677N 203950M 238193L 243780M 253939N 259406L 266703L 267827M 284895J 297469F 299764I 303783F 311412N 321490M 323695L

327118N 330829M 333326L 341945D 348871L 349954I 365413I 371411M 375381G 391213N 422615K 423240B 427668I 430668L 431471K 435585J 446189K 449889M 470509J 476244K 481976F 496276M 505415M 515657L 516205I 516206I 528839N 531562H 535644F 544500N 546856K 547377B 547764F 556282L 558631M 576785I 579751J 582566D 585703M 599509N 625935K 640099K 646040M 647151M 673276L 676844L 677072E 677628N 689158C 708179F 721053B 725322L 749135M 749634M

752881K 756511F 762582G 766883D 771454N 800109M 803236G 818024M 820171J 822606I 827086G 827476L 827748L 827918D 848600N 848651I 857178M 862072M 873428J 889859L 891986N 893180H 909338N 926936C 945464E 949834H 956346H 963005M 964755N 967557M 974649H 979709N 981073K 994943H 998341M 005970N 008838A 042419M 052120K 091754N 155097L 182889I 221462N 259475N 262825M 286226M 307327J 313573J 323217C 328216I 336843G 352887K 371943J 387559K

355


428918D 435267I 468715M 489613N 491856K 499079H

516466K 518537N 536294N 554210N 606248E 653461L

669295I 683443K 703159M 712321E 723777N 774809J

775273L 853442J 891628K 909953I 952472M 952722M

952777M 952915M 952916M 972812L 980108J 986445C

Budapest, 2017. január 10.

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság 7/2016. (XI. 30.) KKB határozata a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság 2017. évi munkatervének elfogadásáról

1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 7. §-a, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 8. §-a, a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat rendelkezései alapján a KKB 2017. évi munkatervét a mellékletben foglaltak szerint elfogadja.

2. A KKB felhívja a BM OKF főigazgatóját mint a KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezet vezetőjét, hogy az Ügyrend 36. pont j) alpontjának megfelelően gondoskodjon a határozat Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről.

3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

KKB elnök

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság 8/2016. (XI. 30.) KKB határozata a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Tudományos Tanács Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Szekciójának megalakulásáról szóló tájékoztató elfogadásáról

1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a jelen határozat mellékletét képző, a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Tudományos Tanács Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Szekciójának megalakulásáról szóló tájékoztatót megtárgyalta, és az abban foglaltakat elfogadja.

2. A KKB felhívja a BM OKF főigazgatóját mint a KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezet vezetőjét, hogy a KKB Ügyrend 36. pont j) alpontjának megfelelően gondoskodjon a határozat Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről.


KKB elnök

356


A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság 9/2016. (XI. 30.) KKB határozata a téli felkészülés helyzetéről szóló tájékoztató elfogadásáról

1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a jelen határozat mellékletét képző, a téli felkészülés helyzetéről szóló tájékoztatót megtárgyalta, és az abban foglaltakat elfogadja.



KKB elnök

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság 10/2016. (XI. 30.) KKB határozata a kárpátaljai felhagyott aknaszlatinai sóbánya Tisza folyóra kifejtett környezeti hatásait, a felszíni beomlások okozta katasztrófahelyzet megszüntetésének lehetőségeit vizsgáló Európai Polgári Védelmi Mechanizmus független szakértői csoportjának tevékenységéről szóló tájékoztató elfogadásáról

1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a jelen határozat mellékletét képző, a kárpátaljai felhagyott aknaszlatinai sóbánya Tisza folyóra kifejtett környezeti hatásait, a felszíni beomlások okozta katasztrófahelyzet megszüntetésének lehetőségeit vizsgáló Európai Polgári Védelmi Mechanizmus független szakértői csoportjának tevékenységéről szóló tájékoztatót megtárgyalta, és az abban foglaltakat elfogadja.



KKB elnök

357


A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság 11/2016. (XI. 30.) KKB határozata az egészségügyi ágazat védelmi felkészülésének egyes kérdéseiről szóló tájékoztató elfogadásáról

1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a jelen határozat 1. sz. mellékletét képző, az egészségügyi ágazat védelmi felkészülésének egyes kérdéseiről szóló tájékoztatót megtárgyalta, és az abban foglaltakat elfogadja.



KKB elnök

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság 12/2016. (XI. 30.) KKB határozata a katasztrófakockázat-értékelési rendszer kiépítéséről szóló KEHOP-1.1.0 projekt megvalósítási helyzetéről szóló tájékoztató elfogadásáról

1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a jelen határozat mellékletét képző, a katasztrófakockázat-értékelési rendszer kiépítéséről szóló KEHOP-1.1.0 projekt megvalósítási helyzetéről szóló tájékoztatót megtárgyalta, és az abban foglaltakat elfogadja, valamint felhívja az érintetett szervezeteket a projekt ütemezett végrehajtására.



KKB elnök

358


VI. Hirdetmények

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hirdetménye elveszett felügyeleti igazolvány érvénytelenítéséről Dr. Berta Hubert József, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogtanácsosa részére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiállított 177. sorszámú – a fedőlapon két ezüst sávval ellátott, kék színű – felügyeleti igazolvány elveszett. Az igazolvány 2016. október 3-tól érvénytelen.

kedelmi és Szolgáltató A Virág és Fia Keres érvénytelenítéséről készpénzfizetési számlatömb

Betéti

Társaság

hirdetménye

22, (cégjegyzékszám: 01-06-7741 3.) közzéteszi, hogy A Budapest, Zöldpálya u. 6. fszt. 06 11 : ely kh szé , 42 -208 18 ber 11-én eltűnt. adószám: 2229 2016. novem atömbje01-06-774122, ml szá i tés ize nzf A Virág és Fia Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság (cégjegyzékszám: adószám: 22291808-2-42, zpé kés ú ány az alábbi sorszám-tartom

A Virág és Fia Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság hirdetménye Társaság készpénzfizetési érvénytelenítéséről kedelmi és Szolgáltató Betéti és Fia Keres Virágszámlatömb

székhely: 1106 Budapest, Zöldpálya u. 6. fszt. 3.) közzéteszi, hogy az alábbi sorszám-tartományú készpénzfizetési számlatömbje 2016. november 11-én 01 54eltűnt. A797

Kezdő sorszám: KF5E m: KF5EA7975450 Kezdő sorszám: KF5EA7975401 sorszá fejező Be 16. november 10.) Befejező sorszám: KF5EA7975450 lt sorszám: KF5EA7975414 (20 haszná olsó fel Ut Utolsó felhasznált sorszám: KF5EA7975414 (2016. november 10.)

A számlatömbön a következő

bélyegzőlenyomat szerepelt:

A számlatömbön a következő bélyegzőlenyomat szerepelt:

mlák számát követő sorszámú szá sor a ml szá lt zná has fel lsó uto számla sorszámát követő sorszámú számlák használata érvénytelen. A fenti az utolsó felhasznált ből az ti számlatömb A fenszámlatömbből en. használata érvénytel

A Hivatalos Értesítőt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter. A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4. A Hivatalos Értesítő hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. Felelős kiadó: dr. Salgó László Péter. A Hivatalos Értesítő oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelős kiadó: Köves Béla ügyvezető.

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 3. szám

Recommend Documents