eu hírlevél w w w. f i d e s z - e u . h u
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának hírlevele
2015. július
Tiszteletben kell tartani a nemzeti joghatóságok döntéseit Minden tagállam, így hazánk is önálló döntést hozhat majd, hogy támogatja-e a Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás (TTIP) megkötését – nyilatkozta lapunknak Szájer József európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának alelnöke.
– Az EU egyik kiemelkedő politikai és gazdasági prioritása a Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás (TTIP) megkötése, amel�lyel kapcsolatban sok kritika jelent meg a hazai és a nemzetközi sajtóban is. Hogy állnak most a megállapodásról szóló tárgyalások és mi a magyar érdek és álláspont ebben az ügyben? – Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben egy rádióinterjúban nyilatkozta, hogy az EU-USA megállapodás tervezett vitarendezési eljárását (ISDS) az akkor tárgyalóasztalon levő formájában Magyarország nem tudja elfogadni. Az EP júliusi plenáris ülése alkalmával ezzel egybehangzó álláspontot foglalt el a Fidesz és a KDNP képviselőinek támogatásával, amikor megszavazta a néppárt és a szocialisták közös javaslatát.
– Mi az EP-határozat lényege? Változott valami a megállapodás kapcsán? – A Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) elfogadott EP-határozat áttörés, mert a sokat vitatott ISDS mechanizmus elvetését kéri az unió nevében tárgyaló Európai Bizottságtól. E helyett egy olyan konfliktus-rendezési rendszert támogat az EP, amelynek tiszteletben kell tartania a nemzeti joghatóságok döntéseit, és a viták nem akadályozhatnák a tagállamok közpolitikai célkitűzéseit. A szöveg szerint „magánérdekek nem áshatják alá a közpolitikai célokat”. Sokakban keltett kétséget és félelmet, hogy egyes multinacionális vállalatok perelhetnék az államokat egyes közérdekű politikai döntések, jogszabályok számukra kedvezőtlen hatásai miatt. Ilyen perek például ma is folynak Magyarország ellen francia cégek részéről amerikai bíróságok előtt az Erzsébet utalványok ügyében. A határozat szerint, ha a megállapodás végső szövege ilyet tartalmazna, az EP nem támogatná azt. folytatás a 2. oldalon
A HÓNAP TÉMÁJA
A HÓNAP HÍRE
Görög adósság – Megállapodás született az euróövezeti csúcstalálkozón
Több mint 54 ezer menedékkérőt osztanak szét egymás között az uniós tagállamok
Az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfői megállapodtak a görög adósságválság ügyében. folytatás a 4. oldalon
»
A tagállamok önkéntes alapon összesen 54 760 menekültet és menedékkérőt fogadnak be a konfliktuszónákból, illetve abból a két uniós tagállamból, ahová a legtöbben érkeznek. folytatás a 3. oldalon
»
»
folytatás az 1. oldalról
»
Tiszteletben kell tartani a nemzeti joghatóságok döntéseit – Mi lehet az alternatíva a vitarendezésre? – A most elfogadotthoz hasonló alternatív, a nemzeti szuverenitást nem sértő vitarendezésre magam is tettem módosító javaslatokat a vita során. Véleményem szerint az európai és amerikai rendes bírósági rendszer a leginkább fejlett a világon, képes lesz megbirkózni a vitákkal, anélkül, hogy kétségbe vonná a nemzeti parlamentek és kormányok jogát a szuverén jogalkotásra.
Ukrajnának teljesítenie kell kötelezettségeit a nemzeti kisebbségek irányába A kárpátaljai magyar közösség jogainak érvényesítésére hívta fel a figyelmet az Európai Parlament szomszédságpolitikáról tartott vitájával kapcsolatban Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő. „Az ukrán kormánynak nemzetközi kötelezettségei vannak az országban élő nemzeti kisebbségek vonatkozásában, amelyeket tiszteletben kell tartani a közigazgatási decentralizációs folyamat kapcsán. A reformok megfelelő végrehajtására az EU-nak fokozottan oda kell figyelnie” – véli a néppárti képviselő. 2015. július 8-án mutatta be a plenáris ülésen Eduard Kukan jelentését az Európai Unió szomszédságpolitikájának felülvizsgálatáról. A néppárti képviselő jelentése megállapítja, hogy az európai szomszédságpolitika alapvető kihívása abban rejlik, hogy a partnerországok polgá-
A Fidesz-KDNP saját pártcsaládja, az A személyes adatok védelmének kérdése Európai Néppárt, elmozdult a helyes irányba is kedvezően alakul. Az emberek és vállalatok és támogatta a kompromisszumot. Az EP-ben online tevékenysége és adatainak biztonsága a kommunista, a szélsőjobboldali és a zöld szempontjából az EP szigorú feltételeket képviselők szavaztak a kompromisszum ellen. támaszt a most elfogadott határozatban. – A vitarendezési mechaniz– Ki hozza majd meg a végső mus mellett más vitatott döntés a megállapodásról? A A hazánk elemei is vannak a tárfideszes képviselők támogatgyalásoknak, például a ni vagy ellenezni fogják? számára is fontos GMO-mentesség kér– A tárgyalások folynak, a GMO-mentesség dése… végső tervezet nem ismert, ügyében már korábban – Az Európai de minden tagállam, így egyértelmű, számunkra Parlamentben kiélezett hazánk is önálló döntést hozvita tárgya a TTIP tervehat majd, hogy támogatja-e a kedvező állásfoglalást zetének több más eleme. megállapodást, és eldöntheti, tett az Európai A hazánk számára is fontos hogy érdekeinek megfelelő ter„ Parlament. GMO-mentesség ügyében vezet készült-e. A Fidesz – KDNP már korábban egyértelmű, száEP-képviselői a teljes szerződésszöveg munkra kedvező állásfoglalást tett az Európai ismeretében fogják csak kialakítani végső Parlament. álláspontjukat a megállapodásról.
„
rai számára kézzel fogható és konkrét hasznos változásokat hozzon, illetve, hogy az európai szomszédságpolitika előnyei közösségi és társadalmi szinten egyaránt érzékelhetőek legyenek. Az EU-nak folyamatosan követnie kell a demokrácia és a jogállamiság elvének megvalósulását, az igazságszolgáltatás függetlenségét a szomszédos államokban, ösztönöznie kell a korrupció elleni küzdelmet. Az alapvető emberi jogok betartása mellett az EU-nak ösztönöznie kell a kisebbségek politikai és kulturális, illetve nyelvi jogainak tiszteletben tartását. Az európai szomszédságpolitikának nem csak a kormányzatokat és uniós intézményeket kell magába foglalnia, hanem biztosítania kell a partnerországok helyi és regionális önkormányzatai számára is a beleszólást az adott ország folyamataiba. „A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjeként fontosnak tartom, hogy a jogállamiság megteremtése és a decentralizációs, közigazgatási reformfolyamat keretében az ukrán állam vegye figyelembe az ország területén élő nemzeti kisebbségek, azon belül a kárpátaljai magyarság érdekeit. A decentralizációs folyamat elindításával Ukrajna nemcsak a hatékonyabb és racionális területszervezési követelményeket érvényesíti, hanem eleget tesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak is, amelyek a nemzeti kisebbségek vonatkoztatásában is tartalmaznak előírásokat” – közölte az EP-képviselő. A közigazgatási reform első lépéseként már elfogadták az „Önkormányzatok önkéntes egyesüléséről” szóló törvényt, mely 4. cikkének
2 w w w. f i d e s z - e u . h u
4. pontja kimondja, hogy „a közigazgatási átalakítások során figyelembe kell venni a különböző térségek sajátos történelmi, nyelvi és etnikai sajátosságait”. A szabályozás vonatkozó cikkelye lehetőséget biztosít a tömbben élő nemzetiségi kisebbségek számára az etnikai alapon szervezett önkormányzati szintek létrehozására, azonban a törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányhatározat 11. cikke, mely a végrehajtással kapcsolatban módszertani útmutatóként szolgál a kistérségek kialakítására vonatkozóan, már nem tartalmazza az etnikai szempontok figyelembevételére vonatkozó irányelvet a törvényben leírtaknak megfelelően, és ez hátrányosan érintheti a nemzeti kisebbségeket. „Nagyon fontosnak tartom, hogy minél előbb megtörténjenek a változtatások a közigazgatási reform végrehajtásáról szóló kormányhatározatban, hogy az »Önkormányzatok önkéntes egyesüléséről« szóló törvény előírásainak megfelelően érvényesülhessenek az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek érdekében.”
folytatás az 1. oldalról
»
Több mint 54 ezer menedékkérőt osztanak szét egymás között az uniós tagállamok Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei abban állapodtak meg, hogy a tagállamok önkéntes alapon összesen 54 760 menekültet és menedékkérőt fogadnak be a konfliktuszónákból, illetve abból a két uniós tagállamból, ahová a legtöbben érkeznek.
A
nagykövetség az egyik közösségi oldalon azt tette közzé, hogy a belügyminiszterek a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából. Viszont az elvárt 40 ezer helyett egyelőre 32 256 menedékkérőt vesznek át a két uniós „frontországból”, Olaszországból és Görögországból. Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyik jelezte, hogy nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem. A miniszterek tanácsának tájékoztatása szerint az unión kívülről a legtöbb menekültet, 3500-at Norvégia fogad majd be, mert ugyan az EU-nak nem tagja, de a projektben részt vesz. Ahogy Izland, Liechtenstein és Svájc is, ez utóbbi is több mint 500 menekült letelepítését vállalja. Szintén 2200 ilyen menekült letelepítését vállalják a britek. Olaszországból és Görögországból Németország vállalja a legtöbb, 10 500
A modernkori népvándorlás kezelésének tétje Európa jövője Az Európai Parlament plenáris ülésén a júniusi, migrációról szóló tanácsülés eredményeit, valamint a görögországi helyzetet vitatta meg. Gál Kinga fideszes EP-képviselő a vitát követően elmondta: a jelenlegi migrációs probléma hosszú távú kihívás, így hosszú távú megoldást kell találni ahhoz, hogy a következő generációk is élvezhessék az Unió jelen vívmányait. „Fontosnak tartom, hogy az Unió vezetői végre tudomásul vették: nem csak a nagy média-figyelmet élvező, tengerből kimentett emberek elhelyezésének gondjait kell közösen megoldani, hanem a
menedékkérő befogadását. Franciaország 6752 embert fogad majd be. A többi ország vállalásaiban nagy a szórás. A legkisebb Málta mindössze 60 embert fogad be, egyes országok néhány száz menedékkérőt vállalnak majd át. Ezer fölötti menekültet fogad be Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország is. Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlási minisztere a tanácskozást követően emlékeztetett, hogy az állam-, illetve kormányfők döntése értelmében két év alatt kell a tagállamoknak önkéntes alapon 40 ezer embert átvenniük Olaszországtól és Görögországtól. „Nagyon közel a cél” – fogalmazott Asselborn, kitérve arra is, hogy az első évben megkezdődhet az áttelepítés, a második év célszámaihoz van még szükség további erőfeszítésre a tagországok részéről. Elmondta azt is, hogy a luxemburgi elnökség célja, hogy az év végéig lezáruljon az a folyamat, amelyben a tagállamok önként vállalásokat tesznek. „Az önkéntes alapú szolidaritásnak nyilvánvalóan megvannak a maga korlátai” – húzta alá a politikus, hozzátéve, nem akarja, hogy a tanácskozás számháborúvá silányuljon. „Egy ponton rájöttem, hogy a hiányzó, maradék 5-6-7 százalé-
kot nem lehet erővel kikényszeríteni” – magyarázta a miniszter, aki említést tett arról is, hogy Magyarországnak és Ausztriának is sajátos problémája van ezen a téren. A luxemburgi miniszter elmondta, hogy szeptembertől Olaszországban és Görögországban is létrejönnek az úgynevezett „hot-spotok”, amelyekben uniós szakemberek segítségével az illegális bevándorlók közül kiszűrik azokat, akik valóban jogosultak menekültstátusra. Az első áthelyezés októberben történhet meg, ezzel a menedékkérelmek elbírálása és a jogosulatlan menedékkérők visszaszállítása is felgyorsul majd. A miniszter arra is kitért, hogy ettől Európa nem válik erőddé, ugyanis a legális csatornákat is meg fogják erősíteni. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos elmondta: csalódott, hogy nem sikerült elérni a kitűzött negyvenezres célt, de bízik abban, hogy az év végéig ez is megvalósul. A biztos ismét emlékeztetett, hogy a bizottság szerint önkéntes alapon ezt nehéz megvalósítani, ezért a brüsszeli testület új vészhelyzeti mechanizmus kidolgozására tesz majd javaslatot. „A szolidaritás az EU egyik alapelve. Erkölcsi és jogi kötelezettség, hogy szükség esetén a tagállamok segítsenek egymásnak” – szögezte le Avramopulosz.
szárazföldön érkezők problémája is gyors kezelést igényel. Azt látjuk, hogy egy-egy uniós intézkedés hatására napok alatt módosulnak az embercsempészek útvonalai. Így Magyarország hetek alatt lett olyan bevándorlási hullámnak kitéve, mely a népességi arányát tekintve legmagasabb Európában.” A néppárti politikus kifejtette: „Mindnyájunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy a most tapasztalható bevándorlási hullám nem egy különleges háborús esemény vagy üldöztetések következménye, ami időben, térben, számban behatárolható, s véges lenne. Az aktuális, népvándorlásszerű migrációs mozgások kiterjedtségük és méreteik miatt hamarosan kezelhetetlen helyzetet eredményeznek. Mostani esetleges elhibázott lépéseinknek a következő generációk isszák meg a levét, ezért kevésbé van ma szükségünk a valóságtól elrugaszkodott gesztusokra, sokkal inkább a felelősségteljes, jövőbe mutató tetteknek jött el az ideje.” A vita másik témája a görögországi helyzet volt, mellyel kapcsolatban Gál Kinga kifejtette: öt évvel ezelőtt Magyarország ugyanannak a
szakadéknak a szélén állt, mint most Görögország. „A szakadék valódi mélységét azonban sokan csak most látják meg. Sajnálatos, ami Görögországban történik, de remélem, hogy a helyzet rámutat arra, hogy Magyarország jó úton halad, és kritikusaink végre belátják, hogy a Fidesz-kormány lépései vezették el az országot a csőd széléről és állították növekedési pályára” – emelte ki a fideszes EP-képviselő.
3 w w w. f i d e s z - e u . h u
folytatás az 1. oldalról
teleket kell teljesítenie a megállapodás értelmében – közölte Donald Tusk, az euróövezeti és egyben az uniós országok csúcsvezetői testületének elnöke, majd megállapította: a döntés „esélyt nyújt Görögországnak arra, hogy európai partnerei segítségével rendeződjön a helyzete”. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója úgy vélekedett: a megállapodás a helyes lépést jelenti
abba az irányba, hogy újraépíthessék a bizalmat. Megjegyezte ugyanakkor: ezt még sok további lépésnek kell követnie. Angela Merkel arra is kitért, hogy a mintegy 50 milliárd eurós privatizációs alapból – amely alapban ott lesznek majd az újra feltőkésített bankok is – a görög adósságtömeget fogják csökkenteni. Miután a hitelezők elvégzik a most tett görög vállalások teljesítésének első felülvizsgálatát, az Eurócsoport kész lehet arra, hogy szükség esetén hosszabb futamidőt állapítsanak meg a görög tartozásokra – mondta a kancellár. Francois Hollande francia köztársasági elnök szintén a hitelek futamidejének meghosszabbítási lehetőségét emelte ki, mint a terhek elviselhetőbbé tételének lehetséges eszközét. Úgy vélekedett: az, hogy Görögország az eurózóna tagja maradhat, nem csupán a görögöknek, hanem egész Európának az érdekét szolgálja. Kemény csatában sikerült kivédeni a szélsőséges terveket – értékelte Ciprasz a csúcstalálkozó kimenetelét görög szempontból. „A méltóság üzenetét továbbítottuk egész Európának” – fogalmazott a radikálisan baloldali Sziriza vezetője. Hangsúlyozta: a piacok meg fogják érteni, hogy lekerült a napirendről a „Grexit”, vagyis Görögország távozása az eurózónából. A csúcstalálkozó 17 órán át tartott, és ezzel – a tagállami legfelső vezetők szintjén – minden idők eddigi leghosszabb uniós eszmecseréje lett.
korábbi évekhez hasonlóan idén is kiemelt fontosságú a kohéziós politika, valamint a Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzése. Amennyiben ezeket a Tanács csökkenteni fogja a költségvetési eljárás során, készek vagyunk módosító indítványok beadásával megvédeni a magyar érdekek szempontjából jelentős költségvetési sorokat. Pelczné Dr. Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő szintén üdvözölte a megállapodást. Mint a belső piaci és fogyasztóvédelmi költségvetési sorokért felelős jelentéstevő örömét fejezte ki, hogy javaslatait sikerült beépíteni a megszavazott EP-jelentésbe.
Kiemelte: mind a Fogyasztóvédelmi Programot – elsősorban az online vitarendezési mechanizmus finanszírozása miatt – mind a Vámügyi Programot elsődleges prioritásként kezeli az Európai Parlament. A 2016-os költségvetés e javaslatok révén elősegítheti a belső piac hatékonyabb működését, hiszen lehetővé teszi a vállalkozások és a polgárok, valamint a regionális hatóságok számára, hogy közvetlenül részt vegyenek a vitákon és befolyással bírjanak az egységes piac további fejlődésére.
»
Görög adósság – Megállapodás született az euróövezeti csúcstalálkozón Az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfői megállapodtak a görög adósságválság ügyében.
A
megállapodással megnyílik az út az előtt, hogy Görögország tárgyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alap keretéből folyósítandó újabb, a számítások szerint mintegy 80 milliárd eurós pénzügyi támogatásról. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón megerősítette: nincs „Grexit”, Görögország nem távozik az euróövezetből. Görögországnak szigorú felté-
Az Európai Parlamentnek továbbra is prioritás a kohéziós politika Az EP továbbra is prioritásként fogja kelezni a kohéziós politikát a 2016-os uniós költségvetés kapcsán. Deutsch Tamás kiemelte: fel kell számolni a görgetett hátralékot, az Uniónak mielőbb ki kell fizetnie a fejlesztési projektekre megítélt forrásokat. Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a 2016-os uniós költségvetésről szóló tárgyalásokhoz kapcsolódó mandátumát. A Tanáccsal folytatott tárgyalásokra készülve a képviselők megerősítették, az Európai Parlament számára továbbra is prioritás a kohéziós politika. Deutsch Tamás a Költségvetési Bizottság magyar tagja kiemelte: az EU-nak mielőbb fel kell számolnia több milliárd eurós hátralékát a fejlesztési projektekkel szemben, ehhez a 2016-os uniós költségvetés is fontos eszköz lehet. A néppárti politikus a Tanáccsal való tárgyalási mandátum kapcsán hozzátette: a
4
w w w. f i d e s z - e u . h u
Az erdélyi magyarok és Székelyföld önrendelkezési törekvései Az erdélyi magyarok és Székelyföld önrendelkezési törekvéseit mutatta be Brüsszelben a Régiók Bizottsága elnökének Tőkés László, Izsák Balázs és Szilágyi Zsolt.
A
Az Unió és az egyházak partnersége szükséges a humanitárius segítségnyújtásban „Az Európai Uniónak kiemelt partnerként kell tekintenie a helyi egyházakra az üldözött keresztényeknek nyújtott humanitárius segítségnyújtásban a Közel-Keleten” – hangsúlyozta Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke. A közel-keleti és északafrikai régió biztonsági kihívásairól elfogadott jelentés kapcsán a kereszténydemokrata képviselő rámutatott: az egyházak és segélyszervezeteik bevált projekteket működtetnek, és közvetlenül érik el a legnagyobb szükséget elszenvedőket az Iszlám Állam által fenyegetett térségekben. Hölvényi elismerését fejezte ki, hogy az Unió vezető szerepet vállal a segítségnyújtásban a dzsihádisták által elüldözöttek részére. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a jelenlegi uniós segélyezési eljárások akadályozzák az egyházak közvetlen együttműködését az európai segélyprojektekben. A néppárti politikus konkrét példaként említette, hogy több százezer menekült napi gondozásáért és élelmezésért vállal felelősséget jelenleg Észak-Irakban a káld katolikus egyház, vagy Szíriában a Jezsuita Menekültszolgálat. Mindezt leginkább saját forrásokból és nemzetközi egyházi adományokból valósítják meg. Hölvényi szerint a keresztény segélyszervezetek nélkül már régen az eddigieknél is súlyosabb humanitárius katasztrófába torkollt volna a szélsőséges iszlám előretörése a Közel-Keleten. „Nem tehetjük meg, hogy a helyzet megoldásából kihagyjuk a leginkább érintetteket. Az uniós döntéshozók sürgős együttgondolkodására van szükség, hogy a helyi partnerekkel közösen kerekedjünk felül a humanitárius válságon” – hangsúlyozta Hölvényi György.
Régiók Bizottságának brüsszeli székhelyén július 14-én került sor arra a találkozóra, melyet Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kezdeményezett Markku Markkulával, a Régiók Bizottságának elnökével. A találkozó annak nyomán jött létre, hogy az EMNT és az SZNT, stratégiai partnerségük keretében, legutóbbi együttes ülésükön közös levélben keresték meg a Régiók Bizottságát. A megbeszélés kiemelt témái voltak: az SZNT európai polgári kezdeményezése a régiók esélyegyenlősége ügyében, valamint a székelyföldi önkormányzatok határozatai az önálló és egységes székelyföldi közigazgatási régió kialakítása tárgyában. Bevezetőjében Izsák Balázs azt hangsúlyozta, hogy Székelyföld egy olyan uniós szabályozásban érdekelt, amely nem teszi lehetővé a tagállamok számára a demokratikus elvek megkerülését, és nem sérti a régiók esélyegyenlőségét. Székelyföld autonómiája egész Románia érdeke, kár, hogy ezt Bukarest még nem ismerte fel. Hangsúlyozta, hogy a régiók gazdasági esélyegyenlősége az európai unió egyik alapértékét, éspedig a kulturális sokszínűséget óvná meg, amennyiben ezt a közösségi jog szavatolná. Ebben nagy szerepe lehetne a Régiók Bizottságának, noha tisztában vagyunk azzal, hogy a testületnek csupán véleményezési, konzultatív hatásköre van az EU viszonylatában – mondotta az SZNT elnöke. Tőkés László EP-képviselő a romániai közigazgatási tervekre vonatkozóan sajnálattal mutatott rá, hogy a jelek szerint még az egykori kommunista rezsim is nagyvonalúbb volt Székelyfölddel szemben, mint a jelenlegi hatalom, mely a székely megyék közigazgatási önállóságát szándékozik megszüntetni. Előzőleg már a fejlesztési régiók kialakításánál sem tartották tiszteletben Székelyföld történelmi összetartozását, a mostani tervek pedig annál is rosszabbak. Tőkés Izsák Balázzsal együtt azt kérte, hogy a Régiók Bizottsága mind az európai polgári kezdeményezés, mind pedig az önkormányzati határozatok ügyében foglaljon állást. Szilágyi Zsolt a tavaly novemberi államelnöki kampányban bemutatott programjára utalva azt húzta alá, hogy Romániának egy erősen központosított államigazgatási rendszere van – ezt kellene átalakítani a föderalizmus és az európaiönkormányzatiság elvei alapján. Markku Markkula megköszönte a tájékoztatást, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa vezetett testület több olyan dokumentumot fogadott el, amely összhangban van az elmondottakkal. A jelentéstévők munkájának a fontosságára is kitért, hiszen az általuk elkészített dokumentumok referenciaként szolgálnak más, hasonló témájú dokumentumok elkészítésekor. A Régiók Bizottsága nem mondhatja meg egyik vagy másik tagállam kormányának, hogy milyen intézkedéseket hozzanak, az általános érvényű szabályokat viszont minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Az általa vezetett testület szakértői már a 2020 utáni közösségi kohéziós politika tervein dolgoznak. A történelmi régióknak és a helyi önkormányzatoknak a jövőben mindenképpen nagyobb szerep fog jutni ennek kialakításában – hangsúlyozta a Régiók Bizottságában elnöke.
5 w w w. f i d e s z - e u . h u
Új megközelítés az Európai Parlament oldaláról a közmunka programok megítélése kapcsán Az Európai Parlament plenáris ülése támogatta Kósa Ádám fideszes EP-képviselő módosító indítványát, amelyben Kósa azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja felül a közmunkával kapcsolatosa eddigi álláspontját.
Kiállunk a magyar zöldséggyümölcs termelőkért Az Európai Parlament elfogadta az európai zöldség-gyümölcs ágazat helyzetéről szóló jelentést. A dokumentum az újonnan alakult zöldség-gyümölcs termelői szervezetek beruházásaira vonatkozó uniós támogatás visszaállítására szólít fel, ami egyértelműen megfelel a magyar termelők érdekeinek. Jelentős sikerként értékelte Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a szavazás eredményét. „Az Európai Parlament szinte egyhangúlag támogatta javaslatomat, hogy az Európai Unió állítsa vissza az újonnan alakult zöldség-gyümölcs termelői szerveződések beruházásaira vonatkozó uniós támogatást. Ez számunkra, a magyar gazdák és termelői szervezetek számára rendkívül fontos” – emelte ki a néppárti politikus. Erdős Norbert szerint ugyanis e nélkül a megalakuló szerveződések rendkívül nehezen tudják megszerezni a működéshez szükséges állami elismerést. Ezt a támogatást a 2013-as KAPreform keretében – tiltakozásunk ellenére – sajnos eltörölte az EU. A hiánya azonban komolyan hátráltatja a szerveződések fejlesztését, és a gyakorlatban szinte ez bizonyult az egyedüli hatékony eszköznek a szerveződések fejlesztésére és a szerveződési szint növelésére. „Örömömre szolgál, hogy ez a magyarázat is megjelenik a jelentésben” – mondta el Erdős Norbert. „Szintén komoly előrelépés, hogy a jelentés a piaci válsághelyzetek hatékonyabb kezelésére szólítja fel a Bizottságot. Egyrészt a piacról történő kivonás mechanizmusán szükséges javítani, másrészt az intervenciós árakat a valós piaci árakhoz és a termelési költségekhez kell igazítani. Ez egyezik a válságkezeléssel kapcsolatos véleményemmel, melyet már számos alkalommal hangoztattam az Európai Parlament különböző fórumain” – emelte ki a fideszes EP-képviselő. Erdős Norbert rámutatott: az orosz mezőgazdasági embargó miatt kialakult túltermelési válság tovább súlyosbodik, a termelői árak már mélyen az előállítási költségek alatt vannak. A válság miatt az EU-nak sürgősen lépnie kell. „Ezért kérem az Európai Bizottságot, hogy a válságkezelési intézkedések fenntartása és növelése mellett soron kívül fogjon hozzá az uniós rendtartás reformjához, és az előkészítés során teljes mértékben vegye figyelembe a parlamenti jelentésben foglaltakat” – húzta alá a fideszes politikus.
Kósa szerint külön erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a szakképzettséggel nem rendelkező vagy nagyon alacsonyan iskolázott emberek is mihamarabb munkát találjanak. A hosszú távú munkanélküliség – különösen a leszakadó térségekben – leginkább azokat az embereket sújtja, akik alapfokú tudás hiányában szakmát sem tudnak tanulni. Kósa a tagállamokra vonatkozó foglalkoztatáspolitikai irányelvekről szóló határozat kapcsán nyújtotta be módosító indítványát, amelyben azt kéri, hogy a Bizottság vizsgálja felül a közmunkával kapcsolatos eddigi álláspontját.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság az un. Európai Szemeszter keretében folyamatosan támadta a magyar Közmunka Programot. Ugyanakkor tény, hogy 2007 harmadik negyedévéhez képest 2014 azonos időszakára gyakorlatilag csak négy EU tagállamban nem nőtt a munkanélküliség 1%-ot meghaladó mértékben: Magyarországon, Németországban, Lengyelországban és Máltán. Ami pedig a hosszú távú munkanélküliséget illeti, hazánk jóval az EU-átlag (50%) alatt tudta tartani ennek mértékét, megelőzve 11 tagállamot, miközben még a dán és luxemburgi munkanélküliek körében is szinte megduplázódott a legalább egy éve elhelyezkedni képtelenek aránya. Emlékezetes, hogy a KSH legfrissebb, 2015. áprilisi elemzése szerint a 2001 és 2011 közötti időszakban mintegy 150.000-rel nőtt a munkanélküliek száma.
6 w w w. f i d e s z - e u . h u
eu hírlevél
·
XI. évfolyam, 7. szám, 2015. július, megjelenik havonta Felelős kiadó: Európai Parlamenti Magyar Néppárti Delegáció Titkárság Postacím: Vajna Márton, delegációs titkárság, Parlement Européen – ASP09 E151, 60 Rue Wiertz, B–1047, Bruxelles Telefon: +32 2 28 37544; Fax: +32 2 28 49871 E-mail:
[email protected] A szerkesztőbizottság elnöke: László András
·
·
·
·
·
