2015. tél
Hírlevél
IV. évfolyam 4. szám
Jégbe fagyott algák kutatása (6. oldal)
Témáink Kutatóközponti újdonságok................................................ 2 Igazgatói kinevezések............................................................ 2 Új munkatársak az ÖK-ban.................................................... 2 Könyvtár bővítés új útja - Lövei Gábor révén...........................3 Megjelent publikációk, sikerek..........................................4 Boros Ádám díj 2016...................................................................4 Az Akadémiai Ifjúsági Díj egyik nyertese Lengyel Attila.........4 A hazai természetvédelmi kutatási prioritások nemzetközi összehasonlításban.................................................................4 Hogyan befolyásoljuk a globális élelmiszerláncot?..................5 Zólyominé Barna Piroska emlékdíjat kapott Lengyel Attila és Babai Dániel.............................................................................5 Zöld hősök Assisi Szt. Ferenctől Arnold Schwarzeneggerig.6 Jégbe fagyott algák – új kutatási irányvonal a BLI-ben..........6 Pályázataink, témáink.......................................................... 7 Az Európai Bizottság a legjobb természetvédelmi pályázatok közé választotta a Pannon Magbank programot................ 7
OTKA PD 115833 LIDAR-alapú módszer fejlesztése nádasok biodiverzitásának és ökoszisztéma szolgáltatásainak kvantitatív térképezésére................................................... 8 Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a beporzók?................................................................................... 8 Botanikus kerti hírek........................................................... 8 Rendezvények, konferenciák.............................................. 9 Konferencia a televényférgekről - 12th International Symposium on Enchytraeidae (ISE)................................................ 9 Újra SCCS, Tihany - Student Conference on Conservation Science!..................................................................................10 4th Forum Carpaticum, Bucharest, September 28-30, 2016................................................................................... 11 Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó...................... 11 ÖK Farsang.................................................................................12
-1-
Kutatóközponti újdonságok Igazgatói kinevezések Lovász László az MTA elnöke 2016. január 1-jétől további három évre Báldi András eddigi főigazgatót bízta meg az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetésével. A megbízólevél átadására ünnepélyes keretek közt 2015. december 14-én került sor az MTA Székházában. Az intézet igazgatói megbízások lejártak 2015 végén. Az új igazgatók kinevezése a következőképpen zajlik, az MTA elnökének hozzájárulásával. A Balatoni Limnológiai Intézet részéről G.- Tóth László megbízása három hónappal, a Duna-Kutató Intézetnél Báldi András megbízása hat hónappal meg lett hosszabbítva. Az Ökológiai és Botanikai Intézetnél Botta-Dukát Zoltán kapott három hónapra megbízást. A BLI és ÖBI igazgatói pályázatok meghirdetésre kerültek és a Hírlevél megjelenésekor már az értékelésük fog zajlani, amelyet egy szakmai bizottság végez. Az új igazgatói megbízások 2016. április 1-től kezdődnek.
Fotó: mta.hu
Két további vezetői változás történt, az ÖBI-nél Ódor Péter a Terresztris Ökológiai Osztály vezetője lett 2016. január 1-től, a BLI-nél a Hidrobotanikai Osztály vezetésére Tóth Viktor kapott megbízást 2016. február 1-től. szerk.
Új munkatársak az ÖK-ban Erdős László a Szegedi Tudományegyetemen szerzett biológus diplomát, majd a Pécsi Tudományegyetemen doktorált. 2014-ig az SZTE Ökológiai Tanszéken dolgozott, majd posztdoktori ösztöndíjasként fél évet töltött Ausztriában, a Grazi Egyetemen. Fő kutatási területe erdő-gyep mozaikok térbeli heterogenitása, különös tekintettel az erdőszegélyekre. OTKA PD pályázat nyerteseként került az MTA ÖK-ba, ahol kiskunsági erdőssztyeppek kutatásával foglalkozik. Tolnay Dolly biológus a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán diplomázott, ahol bekapcsolódva az Ökológiai Tanszék munkájába különböző területek florisztikai és cönológiai elemzésében vehetett részt. Az MTA ÖK ÖBI-ben Erdős László tudományos munkatárs munkáját segítve november óta dolgozik egy OTKA PD keretén belül. Bartha Csilla vagyok, a BKF üzleti kommunikáció karán, mint üzleti kommunikátor végeztem. Iskolai tanulmányaim után a Matáv Rt-nél helyezkedtem el, későbbiekben a Magyar Telekom Nyrt. Gazdasági Igazgatóságán, mint vezető asszisztens dolgoztam. Az átszervezés miatt 2009-ben a munkahelyem megszűnt, így családi vállalkozásunkban irodavezetőként folytattam munkavégzésemet. Munkám során az iroda koordinálása és működésének vezetése a feladatom, kiegészítve a munkatársak feladatainak irányításával, ellenőrzésével. Emellett, szerződéskötés, számlakezelés és értékesítés munkafolyamatokat is ellátok. Mivel nyitott vagyok az új ismeretekre és mindig közel állt hozzám a természet, úgy döntöttem, kipróbálom magam más területen is. Ezáltal tapasztalatokat szerzek, és ami a legfontosabb ismét részese lehetek egy dinamikus csapatnak, egy stabil vállalati háttérrel rendelkező munkakörnyezetben. Volt multinacionális cégemnél a felsővezetők és kollégák szakmai munkájának segítése, és támogatása volt fő feladatom. Ebbe beletartozott a társosztályokkal történő kapcsolattartás, és minden általános szervezési és asszisztensi feladat naprakész elvégzése. Bízom benne, hogy Molnárné Fejes Edit asszisztenseként hozzájárulhatok ahhoz, hogy az Intézmény még hatékonyabban, gazdaságosabban működjön, segítve ezzel az összehangolt menedzsment munkáját is. Jelenleg saját vállalkozói szférámon túl, részmunkaidőben látom el MTA ÖK-s feladataimat. Kettő gyermek édesanyjaként Veresegyházon élek stabil párkapcsolatban. Városunk közéleti, kulturális életében részt vállalva besegítek a havonta megjelenő Veresi Krónika kultúr rovatában, illetve tagja vagyok a Gaudeamus Pedagógus kórusának is. Emellett, lelkes természetjáróként gyakorlatban is próbálgatom hobbimat, a fényképezés magas szintű technikai kivitelezését.
-2-
Ozsvár Zsanett vagyok, Budapesten nőttem fel, de kilenc éve Veresegyházon élek férjemmel és ikergyermekeimmel. 2016. január 4-én kezdtem meg hivatalosan az Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti telephelyén humánpolitikai tevékenységemet. A szakterületemhez tartozó tudás alapjait a Szent István Egyetemen, humánerőforrás menedzser szakon szereztem. Később elvégeztem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a közszolgálati személyügyi szakértő másoddiplomás képzést, melynek eredményeképp mélyrehatóan tanulmányoztam a munkajogot, a közszolgálati jogot és a szervezetfejlesztést. HR tudásomat mindkét területen kamatoztattam. Tapasztalatokat gyűjtöttem egy munkaerő-közvetítő iroda vezetőjeként, mellyel egyidejűleg megismerkedtem a kistérség munkaerőpiaci helyzetével. Ezt követően négy évig a Veresegyházi Polgármester Hivatal humánpolitikusaként – mint köztisztviselő – mélyedtem el a közszolgálati jog világában. Szeretek horgászni, festeni és írói szenvedélyemnek is hódolok. Szakmai cikkeim egy havonta megjelenő önkormányzati lapban olvashatóak. Az MTA ÖK humánpolitikai szakreferenseként – a mindennapi munkaügyi feladatok ellátásán felül – feladatomnak tekintem a Kutatóközpontban a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos dokumentumok átvizsgálását, a HR folyamatok hatékonyságának növelését, humánpolitikai tanácsadást, és az igazgatóság céljainak támogatását HR ügyekben. Fontosnak tartom a jó együttműködés kialakítását a dolgozókkal és a vezetőkkel egyaránt. Balázsné Talán Ella vagyok, 1974.07.31-én születtem Marosvásárhelyen. 1999 óta élek férjemmel Magyarországon. 10 éve Erdőkertesen élünk családommal, férjemmel és két kislányommal. Szabadidőben nagyon szeretek kertészkedni, kirándulni és zenét hallgatni. 2011-ben végeztem el a bér, tb. és munkaügyi felsőfokú szakelőadóit. Utána a Magyar Államkincstárban, majd a Veresegyházi Polgármesteri Hivatalban dolgoztam bér és munkaügyi ügyintézőként. 2015. november 1-je óta dolgozom az MTA Ökológiai Kutatóközpontban mind bér és munkaügyi ügyintéző. Azon vagyok, hogy a továbbiakban feladataimat sikeresen elvégezzem és mindenkinek tudásomnak megfelelően segítsek! Kívánok mindenkinek sok sikert a munkájához !
Könyvtár bővítés új útja – Lövei Gábor révén A tudományos információáramlás könyvek nékül nem képzelhető el. Könyvekhez azonban nehezebb hozzájutni, mint a folyóirat cikkekhez, melyek jelentős része letölthető, megszerezhető, vagy megkérhető a szerzőtől, végső esetben külföldi barátainktól. Könyveket leginkább venni tudunk, sok pénzért. Ez a forrás is pályázati pénzeket jelent, az alaptámogatásból erre nem telik. Lövei Gábor révén azonban egy új könyvtár gyarapodási lehetőség nyílott meg számunkra. Gábor – sok egyéb funkciója mellett – a Conservation Biology folyóirat (Wiley) „book review editor”-ja. Azaz mindazok a könyvek, melyekről a kiadók és szerzők szeretnének recenziót megjelentetni a lapban átmennek a kezén. A könyvek egy része végül a szerkesztőnél marad. Ezek azok a könyvek, melyeket Gábor felajánlott az Ökológiai Kutatóközpont számára, és amelyből már egy „csokorral” kaptunk is. Köszönjük! Báldi András
-3-
Megjelent publikációk, sikerek Boros Ádám díj 2016 A Boros Ádám díj a hazai botanikusok és vegetáció kutatók egyik legrangosabb szakmai díja, amelyet a kétévente megrendezésre kerülő Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencián adnak át. A 11. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében konferencián (Budapest, 2016. február 12–14.) - két díj került átadásra. Megosztott díjat kapott Farkas Edit az MTA ÖK ÖBI Botanikai és növénykémiai kutatócsoport vezetője és Lökös László főmúzeológus (MTTM). A hazai zuzmóflóra szisztematikus térképezéséért, és ennek megszervezéséért, számos fiatal kutatónak a lichenológiába történő bevonásáért és több faj hazai előfordulásának első kimutatásáért. A másik díjat Peter Erzberger kapta A magyar mohaflóra jobb megismeréséért és megismertetéséért tett kimagasló munkájáért, kiemelve a hazánkra újként kimutatott mohafajok felfedezését, és mohászati tanfolyamok indításáért. A Boros Ádám díjról több információ itt is olvasható: http://molnar-v-attila.blogspot.hu/ szerk.
Az Akadémiai Ifjúsági Díj egyik nyertese Lengyel Attila Tizennyolc fiatal kutató vehette át az Akadémiai Ifjúsági Díjat az MTA Székházában, szakterületüket tekintve a legkülönbözőbb kutatási témák képviselői. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudósok elismerését Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár adta át. Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére az MTA főtitkára alapította 1972-ben. A díj elnyerésére benyújtott pályaműveket a tudományterületileg illetékes akadémiai szakbizottságok rangsorolták. A bírálók értékelő véleménye alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa alakította ki a díjazásra vonatkozó javaslatát. Ennek nyomán az Akadémia elnöke döntött a díjazottak személyéről. Lengyel Attilát, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos segédmunkatársát a növényzeti adatbázisok reprezentativitásának javítása érdekében kidolgozott új módszerért díjazták. Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás
Forrás: mta.hu
A hazai természetvédelmi kutatási prioritások nemzetközi összehasonlításban A hazai természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése című MTA ÖK-ESSRG projekt eredményeit egy nemrég megjelent angol nyelvű publikációban elemezték a nemzetközi szakpolitikai prioritások szempontjából. A projekt keretében a természetvédelmi gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás érintett csoportjai, gazdálkodók, civil szervezetek) bevonásával egy részvételi kutatás indult a magyarországi természeti értékek védelme szempontjából kiemelten fontos kutatási kérdések feltárására. Összesen 792 kérdés érkezett be a kutatás keretén belül lebonyolított interjúzás és országos felmérés eredményeként, melyekből egy műhelybeszélgetés során a résztvevő gyakorlati szakemberek kiválasztották az 50 legfontosabbnak ítélt kutatási kérdést. Ezek a kérdések nagyobb célterületeket fednek le, a listában megjelennek a magyar vonatkozású nemzetközi szempontból is fontos élőhelyek (pl. ártéri erdők, pannon erdős sztyeppek), valamint fontos jellemző az alapkutatások, a szisztematikus, a hatásmonitorozó vizsgálatok és a meta-adatbázisok iránti igény megjelenése. Több kérdésben hangsúlyos a biodiverzitásnak mint szempontnak az integrálása a területhasználati döntésekbe, valamint a természetvédelemgazdálkodás közti együttműködés megteremtése. Ez utóbbi (stratégiainak tekinthető) célok szorosan köthetők a nemzetközi biodiverzitási stratégiákban megjelenő célkitűzésekhez (Aichi Célok, EU Biodiverzitási Célok). Az európai stratégiai célok közül az 1. ill. az 5. is kifejezetten releváns: az európai direktívák megvalósítása és az invazív fajok elleni védekezés céljai. A nem-
-4-
zetközi szakpolitikában kulcsfogalomként használt ökoszisztéma szolgáltatások és emberi jól-lét szempontok viszont a magyar listában kevésbé jelennek meg, jelezve, hogy ezen fogalmak térhódítása a hazai természetvédelemben még nem széleskörű. További információk: Mihók et al. 2014: A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben (Természetvédelmi Közlemények 20:1-23.) Mihók et al. 2015: Bridging the research-practice gap: Conservation research priorities in a Central and Eastern European country. Journal for Nature Conservation 28: 133-148. http://dx.doi.org/10.1016/j.jnc.2015.09.010 Mihók Barbara
Hogyan befolyásoljuk a globális élelmiszerláncot? The role of food retailers in improving resilience in global food supply. Macfadyen, S., Tylianakis, J.M., Letourneau, D.K., Benton, T.G., Tittonell, P., Perring, M.P., Gómez-Creutzberg, C., Báldi, A., Holland, J.M., Broadhurst, L., Okabe, K., Renwick, A.R., Gemmill-Herren, B., & Smith, H.G. 2015. Global Food Security 7:1-8. Cikkismertetés ürügyén egy lehetőséget szeretnék bemutatni. Az OECD-nél mód nyílik pályázni szakértői műhelytalálkozók megszervezésére (http://www.oecd.org/agriculture/crp/). A támogatás OECD országok szakértőinek meghívását fedezi. A cikk, amelyet fentebb ismertettem röviden, egy ilyen műhelytalálkozó eredménye. A szervezők megpályáztak és megnyertek támogatást a következő rendezvényre: Strategies to support both biodiversity and production in agricultural landscapes, amely ürügyén egy kisebb 70 fős, két napos konferenciát szerveztek, ahol az előadók a meghívott kollégák voltak. Azonban, követésre méltó módon, nem elégedtek meg ezzel, hanem ha már összejött egy tucat nemzetközi szakértő, akkor plusz egy napot ott maradtunk, melynek lényege egy cikk vázlatának a kidolgozása volt, amelyet a főszervező (k) moderáltak, majd írták meg az első változatot. Onnan a szakértők már elsősorban kommentálták a cikket, amelyet a főszerző, egyben főszervező tartott kézben, és végül juttatott el a Global Food Security lapba. Én úgy gondolom, ez egy követendő példa, örülünk, ha neves kollégák látogatnak meg minket, örülünk a rendezvényeknek, közösen töltött időnek, de egy kis, bár esetleg nem is kis, hozzáadott munkával már komoly szakmai eredményt is lehet produkálni. Itt az OECD egy jó lehetőséget biztosított globális szakértői gárda összehívására, de akár az un. MTA önrész pályázatok projekt előkészítő találkozóinak is lehet járulékos eredménye egy olyan kutatási koncepció kidolgozása, amely esetleg önmagában megér egy ‚opinion’ vagy ‚perspective’ jellegű cikket.
Báldi András
Zólyominé Barna Piroska emlékdíjat kapott Lengyel Attila és Babai Dániel Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2016. február 9-i ülésén adták át a Zólyominé Barna Piroska Emlékdíjakat. Ezt azok a kutatók kaphatják meg, akik a Zólyominé Barna Piroska Alapítvány alapítója, Zólyomi Bálint akadémikus által művelt területeken dolgoznak és itt kiváló eredményeket érnek el. Gratulálunk a díjazottaknak! Lengyel Attila, az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének segédmunkatársa. A magyarországi mezofil gyepek numerikus osztályozása és szüntaxonómiai revíziója kapcsán felmerülő problémák témakörében védte meg sikerrel doktori értekezését ez év januárjában. Kimutatta, hogy kellő körültekintéssel és a lehetséges módszertani torzítások figyelembevételével hogyan születhetnek statisztikailag is megalapozott vegetációtipológiák. Kidolgozta a heterogenitással kötött újra-mintavételezés módszereit; meghatározta az osztályozást befolyásoló módszertani döntések relatív fontosságát. Társszerzőkkel értékelte a pontatlanul megadott előfordulású ritka fajok szerepét, bevezetett egy új módszert, amely a vegetációs adatbázisok reprezentatívabb újramintavételezését teszi lehetővé. http://www.okologia.mta.hu/lengyel.attila http://lengyel-attila.blogspot.hu/ Babai Dániel, néprajzos és biológus. Az MTA Bölcsészettudományi Központ Néprajztudományi Intézetének munkatársa, aki számos kutatásban dolgozik együtt az MTA ÖK kutatóival. Szakterülete a hagyományos ökológiai tudás és hagyományos gazdálkodás. Tíz éve a Keleti-Kárpátokban, Gyimesben vizsgálja a helyiek gazdálkodását, és a hozzákapcsolt – meglepően gazdag – ökológiai tudást. Kutatta a népi növényismeretet. Ezen belül például azt, hogy a Kárpát-medence etnikumai milyen vad növényfajokat használnak táplálkozási céllal. Elemezte, hogy a hagyományos rét- és legelőgazdálkodás hogyan járul hozzá a fajgazdag gyepek fenntartásához, általánosabban a biodiverzitáshoz. http://www.etnologia.mta.hu/munkatarsak/tudomanyos-munkatarsak/tarsadalomneprajzi-temacsoport/1-babai-daniel
-5-
Lendvai Gábor, magánkutató. Példamutató módon járult hozzá Zólyomi szellemi hagyatékának megőrzéséhez. Rendezte a pannóniai tér erdőssztyepp erdőinek kéziratban lévő társulástani felvételeit, szövegesen is értékelte, végül – társszerzők közreműködésével publikálta. Munkásságának fő területe a Mezőföld. Végezte és végzi a megbúvó kisebb-nagyobb tölgyes foltok, maradványerdők felderítését. Nagyban hozzájárult annak felismeréséhez is, hogy a Mezőföld erdőtlen löszterülete máig őrzi az ősi, fajgazdag sztyeppvegetációt, sztyeppflórát. Genetikai elemzések és biogeográfiai tények alapján bebizonyította, hogy a Kárpátmedence déli tájain honos, az eddig Paeonia officinalis alá besorolt taxon külön faj, érvényes neve: Paeonia banatica. http://www.akademiai.com/doi/abs/10.1556/ABot.48.2006.1-2.10 Máté András, rovarász, természetvédő. A Dorcadium taxonoknak, köztük a nagy eszmei értékű endémikus fajoknak is kitűnő ismerője. Egyaránt járatos e fajok taxonómiájában, biológiájában, élőhely-igényében. Feltárta a pannóniai bennszülött Dorcadium fulvum cervae populáció-méreteit, veszélyeztető tényezőit, és kidolgozta az ezek megőrzéshez szükséges cselekvési programot. A növényzetet dinamizmusában látja és vizsgálja: nyomon követi ritkább populációk egyedszám-változásait, nagy terepismeretével felfedi a potenciális élőhelyeket, ahová a mesterségesen felnevelt populációk visszatelepíthetők, végül kezelési terveket készít. Regionális polihisztor, hiszen fentiek mellett a táj történetét, az agrártörténetet is kutatja. Egyedülálló adottsága, hogy tudományos kutatásban, gyakorlati kérdések megoldásában egyaránt kiváló. Szabó Péter, történész, történeti ökológus. Jelenleg a Cseh Tudományos Akadémia Brno-i Vegetáció-ökológiai Intézetében dolgozik, mint Európai Uniós kutatási ösztöndíjas. Kutatási területe a középeurópai erdők története a neolittól napjainkig. Kutatta a Kárpát-medencei erdősültség és erdőgazdálkodás történetét a középkorban és a kora-újkorban, az utóbbi években pedig a morvaországi erdők történetét dolgozta fel. Levéltári forrásokon alapuló kutatásai mellett egy nagyobb kutatócsoportot hozott létre, amelyben régészek, történészek, paleoökológusok, vegetációökológusok és térinformatikus szakemberek közösen fejlesztenek ki új módszereket a vegetációtörténet feltárására. Kutatta még a délkelet-középeurópai régió erdőzónájában létrejött gyepterületek kialakulását, az erdészeti kezelés hatását a kompozíció diverzitására, és foglalkozott archív adatokon alapuló térbeli modellekkel. https://sites.google.com/a/policy.hu/szabo/home Dr. Fekete Gábor akadémikus a Zólyominé Barna Piroska Alapítvány kuratóriumának elnöke
Zöld hősök Assisi Szent Ferenctől Arnold Schwarzeneggerig Megjelent Erdős László, az MTA ÖK ÖBI tudományos munkatársának könyve. A „Zöld hősök Assisi Szent Ferenctől Arnold Schwarzeneggerig” című kötet fő célja a környezeti mozgalmakhoz kötődő ismert személyiségeken keresztül széles olvasóközönség megszólítása, és az érdeklődők környezeti ügyekben való tájékozottságának és tudatosságának előmozdítása. Emellett azonban a szakmabeliek számára is sok érdekességet és új információt tartogathat. A kötetben bemutatott személyek egy része világszerte jól ismert (pl. Jane Goodall, Dian Fossey, Al Gore, David Attenborough, Albert Schweitzer), más részük a nagyközönség számára talán kevéssé ismert, de szintén kimagasló jelentőségű alak (pl. Denis Hayes, Chico Mendes, Bruno Manser, Arne Naess, Henry Spira). Életük főbb állomásai mellett a könyv bemutatja gondolataikat, munkásságukat, főbb eredményeiket, és hozzájuk kötődő érdekes, izgalmas, sokszor vidám, máskor tragikus történeteket. Ezek mellett számos környezettörténeti, természetvédelmi biológiai, környezeti etikai témába is bepillantást nyújt a szerző. Az egyes fejezetek végén a legfontosabb magyar és idegen nyelvű irodalmak és főbb internetes oldalak megadása segíti a további tájékozódást. A 264 oldal terjedelmű kötetet rengeteg színes kép teszi teljessé. A könyv hasznos lehet mindazoknak, akik érdeklődnek a környezeti mozgalmak múltja és jelene, összefüggéseik és társadalmi vonatkozásaik iránt. szerk.
Jégbe fagyott algák – új kutatási irányvonal a BLI-ben Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében már évek óta folyó téli limnológiai kutatások idén új irányvonalat vettek. Két évvel ezelőtt látogatott először intézetünkbe a Bowling Green State University (Ohio, USA) két kutatója, Prof. Dr. Robert Michael L. McKay és Prof. Dr. George S. Bullerjahn, akik az Erie-tó téli alga és baktérium együtteseivel foglalkoznak. Kibővítve kutatásaikat a „jég, mint élettér” témakörben dolgoztak az elmúlt években: cseh kutatók bevonásával közép-európai víztározókon hasonlították össze a fitoplankton és a bakterioplankton összetételét a vízben és a jégben, valamint meghatározták az algák fotoszintetikus aktivitását fluoreszcenciájuk vizsgálatán alapuló módszerekkel (Freshwater ice as habitat: partitioning of phytoplankton and bacteria between ice and water in central European reservoirs; Environ. Microbiol. Rep.; 2015; 7:887-98). Ennek a munkának a
-6-
folytatásaként érkeztek idén februárban intézetünkbe Prof. Dr. Ondřej Prášil és Dr. Bernát Gábor (Cseh Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézet, Trebon, Csehország) kíséretében. Kihasználva a vékony jégborítást, a Balaton Keszthelyi- és Siófokimedencéjében, valamint a Fertő tavon vettünk közösen víz és jégmintákat. Az amerikai vendégkutatók a felolvasztott jég- illetve vízminták mikrobiális közösségének összehasonlítását vállalták új generációs szekvenálási módszerek segítségével. A korábbiakhoz hasonlóan a cseh vendégkutatók az vízben lévő, illetve a jégbe fagyott algák fotoszintetikus aktivitását vizsgálták FRRF fluoriméter segítségével. Ez utóbbi eredmények megerősítéséhez a BLI Alga és makrofiton kutatócsoport tagjai C14 izotóppal végzett fotoszintézis mérésekkel járultak hozzá. Eredményes hetet töltöttünk együtt, amely keretében a közös munka mellett a vendégkutatók egy szemináriumot is tartottak számunkra, valamint egy téli mintavételre a Duna-Tisza közi szikes tavakra is elkalandoztunk. A részletes eredmények még váratnak magukra, annyit azonban már most elárulhatunk, hogy a jégbe fagyott algaközösség a Balatonban és a Fertőben egyaránt aktív volt mind fluoreszcenciájukat, mind szénfixációjukat tekintve, amely izgalmas, új kutatási kérdéseket vet fel.
Somogyi Boglárka
Pályázataink, témáink Az Európai Bizottság a legjobb természetvédelmi pályázatok közé választotta a Pannon Magbank programot Az Európai Bizottság minden évben kiosztja a „Legjobb LIFE természetvédelmi program” díját, a mostani értékelést a 2015ben lezárt természetvédelmi projektek körében végezték el. Három kategóriában összesen 63 európai uniós program közül mindössze 23 kapta meg ezt az elismerő kitüntetést, köztük a „A Pannon Magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére”című LIFE+ projekt. A díjkiosztó ünnepségre 2016. május 31-én kerül sor Brüsszelben, az un. „Green week” rendezvény keretében. A nyertes pályázatokat emlékplakettel jutalmazzák, illetve egy speciális kiadványban és a hivatalos LIFE honlapon is bemutatkozhatnak. A programok értékelése azonban addig is folytatódik tovább, és az átadó ünnepségen derül majd ki, hogy a 23 legjobbnak ítélt nyertes program közül melyik 5 kapja meg a „Legjobb a legjobbak között” („Best of the best”) címet. A Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) koordinálásával megvalósult programban társult kedvezményezettként vett részt a MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete (MTA ÖK ÖBI), valamint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a pályázathoz a Földművelésügyi Minisztérium biztosított társfinanszírozást. A példanélküli törekvés első lépéseként létrejött a Pannon Magbank, amely az öt éves program végére a hazánkban vadon élő őshonos flóra mintegy 50 százalékának, azaz 800 fajnak a begyűjtését és magbanki tárolását vállalta fel. A program azonban nem csak sikeresen teljesítette, hanem meg is haladta a vállaltakat, és 2014. év végéig mintegy 910 faj 1853 magtételének gyűjtését és tárolását valósította meg. A NöDiK-ben elkészült a Pannon Magbank laborépülete, ahol a magminták tisztítását, vizsgálatát és csíráztatását végzik a szakemberek. Az MTA ÖK ÖBI munkatársai egy visszatelepítési kísérlet során, 10 homokgyepi fajt vizsgálva igazolták, hogy a Pannon Magbankban őrzött magminták alkalmasak élőhelyek helyreállítására, fajok visszatelepítésére. A szakmai tevékenységek mellett nagy hangsúlyt fektettek a részvevők a szemléletformálásra, a környezeti nevelésre, az eredmények minél szélesebb körben történő megismertetésére. Mindhárom partnerintézménynél ingyenesen látogatható, interaktív kiállításokat alakítottak ki. A szakmai munka a projekt zárását követően sem ért véget. A Pannon Magbank a NöDiK szervezeti egységeként, önálló osztályként folytatta munkáját a projekt lezárását követően. szerk.
-7-
OTKA PD 115833 LIDAR-alapú módszer fejlesztése nádasok biodiverzitásának és ökoszisztéma szolgáltatásainak kvantitatív térképezésére Mind a tudományos kutatás, mind a döntéshozatal részéről újra és újra felmerül a részletes, pontos és ellenőrizhető biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatás térképek iránti igény. Ezeket jobb híján általában felszínborítási térképek és kis léptékben elvégzett mérések alapján szoktuk becsülni, pontosságellenőrzés nélkül. A légi lézerszkennelés elterjedésével regionális, sőt sokfelé országos léptékben is rendelkezésre állnak részletes adatok, amelyekből a domborzatot, a növényzet szerkezetét, változatosságát térképezni lehet, az ökológiai kutatások és monitorozás során pedig számos olyan terepi módszer került kifejlesztésre, amellyel lokálisan nagy pontossággal határozhatóak meg biodiverzitás vagy ökoszisztéma szolgáltatás indikátorok. A projekt során ezt a két adatforrást szeretnénk összekalibrálni, a nagy tavaink parti nádasainak példáján: egy terepi mérési protokollt dolgozunk ki, amellyel biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatás indikátorokat lehet egyrészt gyors és egyszerű, másrészt jól ellenőrizhető, de munkaigényesebb (általában aratásos) módszerekkel mérni. A kapott adatokat légi lézerszkennelésből számított változókkal korreláltatjuk, és így néhány méteres felbontású térképeket állítunk elő a Balatonra, a Fertőre és a Tisza-tóra, amelyeknek pontosságát terepi adatokkal validáljuk is. Reményeink szerint az így kidolgozott terepi és távérzékelési eljárás szélesebb körű térképezések alapjául is szolgálhat majd. Zlinszky András
Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a beporzók? Korunk környezeti válságát - a klímaváltozás mellett - a biodiverzitás csökkenése és az ökoszisztémák degradálódása jelenti. Ennek a trendnek a globális megállítását tűzte ki célul az IPBES (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services). Az IPBES kormányközi szervezet, tagjai a kormányok, így az IPBES által elfogadott dokumentumok nem csak szakmai tanulmányok vagy szakértői munkák, hanem nemzetközi, több ország esetében pedig rögtön nemzeti jogi dokumentumok. A hír apropója, hogy az IPBES első felmérése a beporzó állatokról (pollinátorok), beporzásról és az ebből fakadó élelmiszertermelésről a múlt hét végén jelent meg. A dokumentum áttekinti a beporzók és beporzási rendszerek diverzitását, trendjeit és helyzetét, és ezek szerepét az élelmiszertermelés, az emberi jólét és a biológiai sokféleség fenntartásának biztosításában. Sorra veszi a beporzókat és beporzást érintő közvetlen és közvetett tényezőket, mint például a tájhasználat, mezőgazdasági kezelések, vegyszerhasználat, kórokozók és klímaváltozás. Értékeli a beporzás gazdasági szerepét és értékét, de emellett a helyi közösségek tudását is figyelembe véve a beporzók és beporzás nem csupán gazdasági értékeit is számba veszi. A beporzókat veszélyeztető egyes kockázati tényezőkre adott vagy adható válaszok, azok védelmét és fenntartását elősegítő lehetőségek a tanulmány fontos részét képezik. A munka fő célja a beporzók esetében tapasztalt hanyatlás okainak megismerése, és megismertetése, és annak feltárása, hogy miként segítheti védelmüket és fenntartásukat a gyakorlat és a politikai döntéshozatal. Így például a tájhasználat és a mezőgazdaság terén olyan innovatív kezdeményezések, mint az ökológiai intenzifikáció, valamint a helyi közösségek által alkalmazható módszerek. A tanulmány a politikai döntéshozatal és a társadalom számára egyaránt fontos üzenetet hordoz, egyben rámutat, hogy a beporzás, mint fontos ökoszisztéma szolgáltatás miként járulhat hozzá a 2015-ön túli fejlesztési tervek, fenntartható fejlődési célok eléréséhez és az ökoszisztémák védelméhez. A felmérés nemzetközi fogadtatása minden képzeltet felülmúlt. Mindössze másfél nappal (!) a megjelenése után 800 cikk jelent meg róla, 70 országban 25 nyelven, a New York Times-tól a CNN-n át a világ szinte összes vezető médiájában, ezzel valószínűleg felülmúlta az IPCC média fogadtatását is. A hír két szinten is kötődik az MTA ÖK-hoz. Egyrészt az IPBES-ben a magyar részvétel általában kiemelkedő, számos ÖK-s kollégát is beleértve, melyet az NKFIH támogatása tesz lehetővé. Másrészt a jelen pollinációs felmérés megtervezésében és elindításában részt vett Báldi András, a tanulmány elkészítését koordináló vezető szerzők egyike pedig Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA ÖK Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa, így az ő neve is fémjelzi a tanulmányt. szerk.
Botanikus kerti hírek PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK 2016.01.24-én vasárnap a Magyar Kultúra Napja alkalmából kerttörténeti sétát tartottunk. A séta során a résztvevők megtekintették a szentimentális tájképi kert legfontosabb stíluselemeit, filmek forgatási helyszíneit, levetítettük Klösz György régi fotóit és végül az üvegházak trópusi növényeiben gyönyörködtünk. 2015. december 5-én, 2016. január 9-én, február 6-án akvarell festészeti foglalkozásokat tartottunk „A botanikus kert virágai” címmel. A résztvevők az üvegházaink trópusi virágait örökítették meg festményekben.
-8-
GYŰJTEMÉNYEK HÍREI A botanikus kerti maglabor több hónapos munkájának eredménye az Index seminum (magkatalógus), mely a nemzetközi magcsere program részeként, minden évben kiadásra kerül, ezúttal a 62. alkalommal. Az idei évben 1.675 taxon került be a katalógusba melyből 293 spontán gyűjtés és 660 gyűjteményes kertnek lesz kiküldve, a világ minden tájára. A magok gyűjtése a botanikus kertben és különböző magyarországi területekről történt. Dendrológiai gyűjtemény A tél folyamán átfogó faápolási munkák zajlottak a kertben. Száraz fák, ágak kivágása, levágása, visszametszése, tuskózás. A nyírott felületekről legereblyézett lomb a komposzttelepre került, mert a kert a szükséges földet maga állítja elő. Februárban elkezdtek virágozni a kora tavaszi virágzású cserjék. A meleg tél ellenére a virágzás a szokásos időszakban zajlik. Rendszertani gyűjtemény A hosszú, enyhe ősz miatt a teleltetési munkálatokat decemberben fejeztük be. Kiástuk a földből a Dahlia, Canna, Mirabilis, Oxalis, Sauromatum nemzetségek gumóit. Ezek ugyanis nem fagytűrők, ezért teleltetésükhöz fagymentes hely szükséges. Idén a Tornácos ház felújítása miatt, nem annak pincéjében, hanem a kutatóház alatti tárolóhelyiségekben teleltetjük őket, és majd a fagyok elmúltával fognak újra a szabadba kerülni. A télálló kaktuszokat a túl sok téli csapadék elleni védelmül fóliaalagúttal fedtük be. Száraz avarból készült takarás került a Phoenix pálma, az articsóka, és egyes rozmaring tövekre is. Sziklakerti gyűjtemény Elvégeztük az évszak által megkövetelt szakmunkákat, a begyűjtött magtételeket ellenőriztük, megtisztítottuk a magkatalógus számára. Több mint 1500 tételnyi magot vetettünk el a tél folyamán. Felkészültünk a tavaszi munkákra. Közel 90.000 tulipánhagymát és más tavaszi hagymás növényt ültettünk el az egynyári ágyásainkba és dézsákba, áprilisban látványos virágzás várható. Megújítottuk az átépítésben lévő Tornácos ház előtt húzódó ágyásban a hagymás ültettünk és az elhagyhatatlan talajcserét is megcsináltuk. Üvegházi gyűjtemény A téli időszakra jellemző gyűjteménygondozási feladatok: visszavágások, átültetések zajlottak, a felújított területekre friss mulcstakarás került. Az Anthurium sp. (Flamingóvirág) gyűjtemény nagyon bőségesen virágzott egész télen. A gyűjtemény növényeinek rendszertani vizsgálata zajlott a tél folyamán.
Rendezvények, konferenciák Konferencia a televényférgekről - 12th International Symposium on Enchytraeidae (ISE) Tihany, 2016. június 27-29. 1994 óta minden második évben kerül megrendezésre ez az igen specifikus szakmai találkozó, melyre a világ minden tájáról érkeznek a televényférgekkel (Annelida: Enchytraeidae) foglalkozó szakemberek. Ezek a szaprofág kevéssertéjű gyűrűsférgek rendkívül sokféle habitatban előfordulnak, a talajoktól a mocsarakon át egészen a növényi korhadékokig. Szerves anyag lebontásban betöltött szerepük sokhelyütt jelentős, különösen, ha figyelembe vesszük nagy denzitásukat: egyes élőhelyeken akár negyedmillió példány is élhet egyetlen négyzetméteren!
-9-
Jellegéből adódóan a találkozó kis létszámú, ennek köszönhetően sokkal alaposabb és részletesebb prezentációkra ad lehetőséget, mint a szűk időkerettel gazdálkodó és emiatt feszített tempójú nagy konferenciák. A szimpóziumon az előadások és poszterek mellett hagyományosan egy taxonómiai workshopot is tartunk, ahol a szakma “nagy öregjeitől” tanulhatnak a kollégák, és kötetlenebb formában is rengeteg tudás, adat és információk (pl. publikációs vagy pályázati lehetőségek) adódik át. Bár a kutatási célcsoport igen szűk, mindössze egyetlen gyűrűsféreg család, a kutatási témák mégis igen széleskörűek: alkalmazott talajökológia, rendszertan, fejlődésbiológia, élettan, filogenetika és toxikológia témakörben dolgoznak a kutatók. Az idei konferencia érdekes témái közé tartozik például a mikroannelidák, mint talajtípus-indikátorfajok kutatása vagy az eddig sosem vizsgált amazóniai területek faunisztikai feltársának eredményei. A szimpózium anyagából minden alkalommal egy kötetet publikálnak az előadók „Newsletter on Enchytraeidae” címmel, amely az utóbbi években a Soil Organisms folyóirat különszámaként jelent meg. Az Ökológiai Kutatóközpont nagy örömmel vállalta el a soron következő találkozó szervezését, amely így 20 év után másodszor kerül megrendezésre Magyarországon. A Balatoni Limnológiai Intézet kitűnő infrastruktúráját kihasználva, idén június 27 és 29 között rendezzük meg a 12. ISE-t, amelyre ezúttal is 20-25 főt várunk. Bővebb információ a konferencia honlapján található: http://www.okologia.mta.hu/node/7673 Az eseményt a Kutatóközponttól független, jelentős szakmai honlapok is hirdetik, így például a the International Society of Limnology, vagy a University of Illinois: http://limnology.org/meetings/other-professional-meetings/ http://wwx.inhs.illinois.edu/collections/annelid/news Boros Gergely
Újra SCCS Tihany (Student Conference on Conservation Science) 2016. augusztus 30 - szeptember 2. A tavalyi nagysikerű konferencia után újra megrendezzük Tihanyban az SCCS konferenciát 2016. augusztus 30-tól szeptember 2-ig. Várjuk a Balaton partra a konzervációbiológia, a természetvédelem, az ökológia és a kapcsolódó társadalom tudományok iránt érdeklődő hallgatókat és fiatal kutatókat. A három konferencia nap és a két kirándulás kitűnő alkalmat jelent a szakma kiválóságaival való ismerkedésre, együttműködésre, tanulásra, és angol nyelvű kommunikációra. Örömmel jelentjük be a következő plenáris előadásokat: • Rhys Green - How to feed the world while doing least harm to wild species? • Zsolt Molnár - Role of Traditional Ecological Knowledge in Cultural Landscapes • David Kleijn - Evidence based biodiversity conservation and delivery of ecosystem services • Piero Visconti - Future scenarios for biodiversity and ecosystem services in Europe És workshopok-at: • Péter Batáry - Introduction to meta-analysis in conservation biology • Rhys Green - Planning research on endangered species • Ágnes Kalóczkai and Barbara Mihók - Conservation and society - how to grab the social side of conservation • David Kleijn - Evaluating the effects of nature conservation action Az előzetes programot és a további információkat a konferenciával kapcsolatban a honlapon lehet nyomon követni: http://sccs.okologia.mta.hu/
- 10 -
4th Forum Carpaticum, Bucharest, September 28-30, 2016 A Science for the Carpathians (S4C) együttműködés meghívja a Kárpátok iránt érdeklődő kutatókat, hallhatókat, szakpolitikusokat, gazdasági szakembereket a 4. Forum Carpaticum konferenciára, amelyet Bukarestben tartanak, 2016. szeptember 28-30-ig. A konferencia három fő témája: 1. Smart Carpathians session aims to present and discuss the leading edge achievements in recent and future information and communication technologies; emerging paradigms and methodological developments; front-rank research infrastructures, capacities and innovations; open knowledge, information and data systems applications, in particular those of Carpathian interest. 2. Sustainable Carpathians is expected to cover the topics that consider climate change adaptation, risk prevention and management of the Carpathian ecosystems;measures aimed at the environmental protection, efficient use of natural and cultural resources of the region; transition towards low-carbon economy; sustainable transportation networks in the Carpathian Ecoregion. 3. Inclusive Carpathians are seeking for contributions dealing with promotion of employment (green jobs) and support of labor mobility across the Carpathians to attain the targeted EU employment quotes; innovative approaches and solutions for empowering people and for creating sustainable job opportunities for women, young, elder and disabled people; challenges of overcoming poverty in the Carpathians, issues of social and territorial cohesion and social exclusion; sustainability and enhancement of good quality education and equal access to lifelong learning to prevent brain drain and to attract brain gain; enhancement of institutional capacities and public administration for becoming more service - and goal orientated, implementation of the EU structural and investment funds and avoidance of overlapping responsibilities and splitting of competencies in disciplines with manifold and conflicting interests. Az absztraktok beküldésének határideje: 2016. április 15. További információ a konferencia honlapján: http://geo.unibuc.ro/fc/FC_2016.htlm
Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó Dr. Puky Miklós Gábor emlékkonferencia Budapest, 2016. május 4. Fővárosi Állat- és Növénykert (1146 Budapest, Állatkerti körút 6-8.), Barlangterme. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet, a Varangy Akciócsoport Egyesület és a Főváros Állat- és Növénykert az MBT Környezet- és Természetvédelmi Szakosztálya keretében szervezett soron következő IENE műhelytalálkozójának témája a vonalas létesítmények, csatornák, utak, vasutak és az élővilág kapcsolata különös tekintettel az utóbbi védelmére. A konferencia helyszíne: Fővárosi Állat- és Növénykert (1146 Budapest, Állatkerti körút 6-8.), Barlangterme., időpontja: 2016-05-04 A találkozó célja, hogy fórumot teremtsen a területen dolgozó hazai és külföldi kutatóknak és gyakorlati szakembereknek, mérnököknek, biológusoknak és természetvédőknek, lehetőséget adva a párbeszédre, sikeres és kevésbé sikeres programok áttekintésére. Az ülés nyitott, azon a témában jártas szakembereket illetve az érdeklődőket is szívesen látjuk. A műhelytalálkozó Dr. Puky Miklós Gábor biológus és természetvédő emléke előtt tisztelegve egyben emlékkonferencia is. A program a vonalas létesítmények és az élővilág kapcsolatrendszerének széles spektrumát öleli fel, abban botanikai, gerinctelenekkel és gerincesekkel foglalkozó témaköröket egyaránt felölel. Az ülés első szekciójában hazai szakemberek számolnak be a CEDR által támogatott Harmony Project keretében végzett munkáról. Az előzetes tervek szerint az egynapos előadássorozatot poszter szekció, fakultatív közösségi program, valamint az érdeklődéstől függően kisebb szakmai kirándulás zárja. További információ a konferencia honlapján: http://www.mtbk.hu/IENE_muhely_2016/
- 11 -
ÖK Farsang Immáron 4. alkalommal adott otthont Tihany az ÖK farsangnak, amely most is, mint mindig a Silverado zenekar színvonalas előadásával együtt remek hangulatot eredményezett. Nemsokkal vacsora után elkezdődött a táncos mulatság ahol a tánctanítás mellett a szabad táncot hajnalig ropta a nagyközönség. A farsangi hangulat fokozása érdekében a kollégák mókás jelmezekbe bújtak, a szokásokhoz híven szavazás döntött a jelmezverseny ötletességről, sokszínűségéről. A hagyományokat megtörve holtverseny született páros jelmezek kategóriájában, hiszen 3 első helyezettet is hirdettek! Természetesen beszélnünk kell a számtalan finomságról, melyekkel a kollégák készültek. Az ízletes sütemények mellett helyt kapott a szalagos fánk, mely nélkülözhetetlen eleme a farsangi forgatagnak. A bál sikerességéért meg kell említenünk egy kolléganőt, Kuska Éva-t, aki lelkes hozzáállásával, szervezőkészségével sokat tett azért, hogy a vendégek szép emlékeket vihessenek haza, és a bál zökkenőmentesen fennakadások nélkül menjen végbe. A tihanyi bál, jövőre is megnyitja kapuit, szeretettel várunk minden kedves az érdeklődőt erre a méltán, népszerű rendezvényre! Bartha Csilla
Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél
Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn, Mészárosné Kuska Éva Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban:
[email protected]
- 12 -
