HÍRLEVÉL
K e dv e s Ügy fe le i nk, Barát ai nk! Mint azt már az eddigi Hírleveleinkből megszokhatták az üzleti életben – és ezen belül az adózásban – való tájékozódást mostanában a hajózáshoz szoktuk hasonlítani. Az Országgyűlés által 2009. május 11-én elfogadott – az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló – törvénynek (az. un. „salátatörvénynek”) köszönhetően a magyarországi vállalkozások hajóit újabb széllökések érik, először 2009. július 1-ével, majd 2010. január 1-jével. A kormány szándékai viszonylag egyértelműek: kezelni a válságot. Ezeken az oldalakon nem tisztünk annak megítélése, hogy az újabb adóátrendezés mennyire hatékony eszköz a válság kezelésére. A mi szándékaink is egyértelműek: jó révkalauz módjára segítsünk az egyre „veszélyesebbé váló vizeken” való hajózásban. A Bergmann Iroda valamennyi munkatársa nevében reméljük, hogy ez a rövid összefoglaló megfelelő eszközként szolgál az Önök részére ennek a célnak a megvalósításában. Budapest, 2009. június 15. Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi és Bergmann Péter
Személyi jövedelemadó és a magánszemélyek különadója SZJA sávhatár változás 2009. július 01-jei hatállyal változik az SZJA sávok határa. Adótábla január 1-jére visszamenően változik: 2009.01.01-2009.06.30
2009.07.01-2009.12.31
0-1.700.000 Ft 18%
0 – 1 900 000 Ft 18 %
1 700 001 Ft feletti részre 36 % 1 900 001 Ft feletti részre 36 % Példa: Magánszemély jövedelme 2009 év elejétől fogva: Bruttó 200.000 HUF 1. Oszlop – 2009. év eleji szabályok szerinti jövedelem 2. Oszlop – 2009. 07. havi változások utáni jövedelem 3. Oszlop – 2009.-es év hátralévő idejében a visszamenőlegesség miatti „átlagos” jövedelem, az adóelőleg többlet visszavonása miatt.
Magánszemély jövedelme-2009-ben 12 hónapra kivetítve 2009 év eleji szabályokkal már számfejtve (1-6 hónap)
2009-es változások után ha nem volt az első hat hónapban jövedelem (7-12 hónap)
2009. 2. félévben, az első félévi „túladóztatás” kiegyenlítése miatt
SZJA
46.500
43.500
40.500
Nettó
119.500
122.500
125.500
A különbség cca 6.000 HUF/hónap, azaz ennyivel marad több nettó jövedelem.
Családi pótlék változás A családi pótlék – a nyugdíj jelenlegi gyakorlatának megfelelően – •
adóterhet nem viselő járandósággá válik;
•
a szülőknek a családi pótlék bevételt ötven-ötven százalékban kell megosztani egymás között, így kell feltüntetni az adóbevallásban is;
•
az egyedülálló szülők esetében a családi pótlék 50 százalékát kell irányadóként figyelembe venni;
•
az adóterhet nem viselő jövedelem az SZJA sávhatárát eltol(hat)ja;
2
•
159 ezer forintos (1.900.e sávhatár 12-ed része) vagy e feletti bruttó havi jövedelem esetén a sáveltoló hatás okán a családi pótlék 18%-os SZJA kulccsal „adózik”.
Példa: Havi szja többlet befizetés KERESŐNKÉNT - ha a családtag jövedelme meghaladja a bruttó 158.350 HUF-ot 2009. 07.01-től. Plusz SZJA kötelezettség / kereső családtag
családi pótlék összege Egy gyermekes család esetén:
12.200
1.098
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén:
13.700
1.233
Két gyermekes család esetén (gyermekenként):
13.300
2.394
Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként):
14.800
2.664
Három gyermekes család esetén (gyermekenként):
16.000
4.320
Három gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként)
17.000
4.590
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén:
23.300
2.097
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén:
25.900
2.331
Járulékokkal kapcsolatos változások 2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig (azaz 143 000 forintig) 26 % társadalombiztosítási járulékot kell fizetni (a megosztás 24 % nyugdíjbiztosítási járulék és 1,5 % természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 0,5 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a minimálbér duplája feletti részen pedig marad a 29 %-os kulcs. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság önkéntes megállapodás alapján is megszerezhető, eddig a minimálbér összegének megfelelő járulék fizetésével lehetett megszerezni az ellátásra való jogot (gyerekek esetében a minimálbér 30 százalékával). A tervek szerint ezután a minimálbér felének megfelelő járulékfizetéssel szerezhető meg az egészségügyi szolgáltatás (18 évesnél fiatalabbak esetében marad a 30 %). Munkaadói járulékként a minimálbér kétszereséig 1 %-ot kell fizetni, az e feletti rész után pedig 3 %-ot.
3
A passzív táppénz időtartama 45 napról 30 napra csökken 2009. augusztus 1-jétől, valamint a táppénz mértéke lecsökken 70 %-ról 60 %-ra (kétévi folyamatos biztosítás esetén), illetve 60 %-ról 50 %-ra rövidebb biztosítási idő, vagy fekvőbeteg ellátás esetén. A táppénz összege korlátozva van a minimálbér 400 %-ában (286 000 Ft), passzív táppénz esetén a minimálbér 150 %-ában (107 250 Ft). Az alábbiakban bemutatjuk a különböző anyasági ellátásokra vonatkozó tudnivalókat: TGYÁS (terhességi-gyermekágyi segély): a szülést követő 24 hétben jár. A jogosultsághoz szükséges biztosítási idő 180 napról 365 napra emelkedik, vagyis legalább ennyi idejű munkaviszony szükséges hozzá. A jogszerző időbe nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 nap kalkulálható bele. Összegének alapja a napi átlagkereset 70 százaléka, de maximális összege a havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. 2009-ben: 100 100 Ft GYED (gyermekgondozási díj): a szülést követő két évben jár, azoknak, akik a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkeznek, a korábbi 180 nap helyett. Összege és kiszámítási módja megegyezik a terhességi gyermekágyi segélyével. Maximum: 100 100 Ft GYES (gyermeknevelési segély): alanyi jogon jár, de a szülést követő eddigi három évről két évre csökken az időtartama. A nyugdíjminimum összegével azonos, 2009-ben: 28 500 Ft GYET (gyermekgondozási támogatás): a három vagy több gyermeket nevelők esetében a jövőben a gyermeknevelési támogatás. Az a szülő kapja, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. Már a legkisebb gyermek kétéves korától lesz igényelhető, és változatlanul a gyermekek nyolc éves koráig jár. Összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal, 2009-ben: 28 500 Ft. Az ikergyermekeket és a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelőket nem érintik a változások, ők továbbra is 3 évig maradhatnak otthon a szülés után.
Szuperbruttósítás Várhatóan 2010. január 1-től vezetik be az úgynevezett szuperbruttósítást, ami annyit jelent, hogy a jelenlegi bruttó bérhez hozzászámítják a munkáltató által fizetendő adó- és járulékterheket, amelyek várhatóan 5 százalékponttal 32 százalékról 27-re csökkennek. Az új módszerrel számított magasabb adóalap alacsonyabb - várhatóan 15-17 százalékos SZJA - kulccsal fog adózni, a javaslat szerint 4-5 millió forint éves jövedelemhatárig. E határ felett a várható adókulcs 33-35 százalék lesz. A szuperbruttósítás vonatkozásában még nem láttak napvilágot azok a részletszabályozások, amelyeken keresztül a szuperbruttósítás tényleges hatását be lehetne mutatni. Fontos kiemelni, hogy a szuperbruttósítás bevezetése – amennyiben a minimálbér adómentessége megszűnik – az alsóbb jövedelemkategóriákban adóteher-emelkedéshez vezethet, így 2010-től szükség lehet a minimálbér összegének emelésére.
4
A szuperbruttósítás a személyi jövedelemadó alapjának növelését jelenti. Ez majdnem mindenkinél - a sávhatártól függően - még a tervezett adókulcscsökkentés mellett is, adóterhelés növekedést fog jelenteni. Számokban kifejezve: a jelenlegi 100 ezer forint bevételhez 29 százalék+3 százalék (+ 32 000 forint) munkáltatói teher és 18 százalék (18 ezer forint) SZJA tartozik. A „szuperbruttósítás” és 5 százalékos járulékcsökkentés (27százalék) után az SZJA alapja 127 ezer forint lesz. Ha a tervezett „SZJA kulcscsökkentés” legkedvezőbb 15 százalékos értékével számolunk, akkor az SZJA 19.050 Ft (a 127.000,- Ft 15 százaléka) lesz. Az adóalap növelésének van sávhatár emelési vonzata is: a mostani, 1,7 milliós sávhatárt is „szuperbruttósítani” kell. Növelni kell 27 százalékkal: 2,159 millió forintra. A korábban tervezett 2,5 milliós sávhatár a bruttósítás után 3,175 millió lenne. 100 ezer forintos, 36 százalékos sávba eső jövedelemre is elvégezve a számítást, az eddigi 36 ezer forint SZJA helyett a bruttósított 127 ezer jövedelem után 33 százalékos kulccsal számolva 41 910 forint lesz a fizetendő adó. Összefoglaló táblázatunkat levelünk mellékleteként találja meg.
Munkatörvénykönyve változása A betegszabadság 15 munkanapig tartó idejére járó 80 %-os távolléti díjat 70 %ra csökkentik 2009. július 31-étől.
Társasági adó A társasági adó 2010-től tervezett jelentős átalakítására vonatkozó, még az előző kormány által megfogalmazott módosításokat a jelenlegi törvényjavaslat nem tartalmazza, így azok változatlan tartalommal történő hatályba léptetése várható. A jelenlegi módosító törvény két változást tartalmaz, azonban azokat már a 2008-ban kezdődő adóévre alkalmazni lehet. A nem realizált devizaárfolyam-változások hatását kiküszöbölő adóalapmódosító tétel tekintetében ezután az adózó dönthet úgy, hogy az adóalap módosításaként csak a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközei között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetéseinek fordulónapi átértékelésekor keletkező érték-változását veszi figyelembe; a törvény vonatkozó pontjait más befektetett pénzügyi eszközeire, hosszú lejáratú kötelezettségeire nem köteles alkalmazni. Ezen választási lehetőség feltétele, hogy így az adóalap nem lesz alacsonyabb, mintha a törvény ezen pontjait egyáltalán nem is alkalmazta volna az adózó. Emellett egyedi esetekre vonatkozóan kedvező változás, hogy egy újabb lehetőséggel bővül az eszközök terven felüli értékcsökkenésének adóalapban való érvényesíthetősége. Jelenleg ugyanis a társaságiadó-törvény bizonyos eszközök tekintetében engedélyezi az eszközökre elszámolt terven felüli értékcsökkenés adóalapban való érvényesítéséről való döntést az elszámolás adóévében. Ilyen például az aktivált kísérleti fejlesztés, ha a fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, megszüntetik vagy az eredménytelen lesz.
5
A javaslat értelmében, amennyiben az adózó az adóévi adóalapjának megállapítása során nem érvényesíti ezen eszközei tekintetében elszámolt terven felüli értékcsökkenés adóévi összegét, úgy azt az adóévet követő négy adóévben, egyenlő részletekben figyelembe veheti csökkentő tételként.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény A javaslat sem a magánszemélyek, sem a társas vállalkozásokra vonatkozó különadó megszüntetéséről nem rendelkezik, tekintettel arra, hogy ezeket a módosításokat az eredeti, még az előző kormány által benyújtott törvényjavaslat is csak 2010. január 1-jétől tervezte bevezetni.
Általános forgalmi adó ÁFA kulcsok változása Az Országgyűlés döntése alapján az általános forgalmi adó normál kulcsa 20 %ról (a korábban javasolt 23 %-kal szemben) 25 %-ra emelkedik, valamint egy új, 18 %-os ÁFA kulcs is bevezetésre kerül a törvényben meghatározott tejtermékekre, pékárukra. Az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának kibocsátását követően az utóbbi, 18 %-os kulcs lesz alkalmazandó a távhőszolgáltatásra is. Az ÁFA kulcsok változása kihatással lesz a társaságok által kibocsátott és az általuk befogadott számlákra egyaránt, ezért kiemelt figyelmet érdemes fordítani a számlázó programok idejében történ módosítására, illetve a 2009. június 30át követően kézhez vett számlákon előzetesen felszámított ÁFA ellenőrzésére. Fontos lesz figyelemmel lenni a régi és új ügyletek elhatárolására. Főszabályként a június 30-át követően teljesített ügyletekre kell az új adókulcsot alkalmazni. Közösségen belüli beszerzések, termékimport, fordított adózás és előleg fizetése esetén a döntő kérdés az lesz, hogy a törvény szerinti speciális adófizetési kötelezettség június 30-át követően keletkezik-e. Így például a június 30-ig fizetett előleg után 20 % ÁFA lesz fizetendő, de ha a végső teljesítés június 30. után következik be, akkor a végösszegből fennmaradó részre (a hátralékra) már 25 % ÁFA vonatkozik majd. Időszakos elszámolások esetében, amennyiben az elszámolási időszak július 1. előtt kezdődik és e dátumot követen ér véget, a számlák ellenértékét időarányosan két részre kell osztani a 2009. július 1-je előtt és után eltelt idő arányában, értelemszerűen alkalmazva a 2009. június 30-ig érvényes 20 %-os, illetve az ezt követen használatos 25 %-os kulcsot. Amennyiben az elszámolási időszak még 2009. július 1-je előtt lezárul, 20 %-os ÁFA kulcs alkalmazandó az időszakos elszámolás számlázásakor, még abban az esetben is, ha az ügylethez kapcsolódó fizetési határidő már 2009. június 30-a utánra esik.
6
Gyakorlati példa: Folyamatban lévő új lakás építéséhez, illetve értékesítéséhez kapcsolódó ÁFA szabály változás bemutatása: Az ÁFA törvény 82. § (1) bekezdését (az adó mértékét) módosító 2009. évi XXXV. törvény 38. (1) bekezdése értelmében – főszabály szerint - az új 25 százalékos adókulcsot először akkor kell alkalmazni, ha az adófizetési kötelezettség 2009. július 1. napját követően keletkezik. Ha az ÁFA törvény 57. §-ának megfelelő részteljesítésekről beszélhetünk, akkor az egyes részteljesítéseknél külön-külön kell vizsgálni a teljesítés időpontját, és annak függvényében – attól függően, hogy az 2009. július 1-je előtti, vagy azt követő időpontra esik – kell megállapítani az azt terhelő ÁFA-t. Azon részteljesítések, melyek teljesítési időpontja 2009. július elsejét megelőzi, még 20 százalékos ÁFA-val számlázandók, amelyek teljesítési időpontja 2009. július 1jére vagy azt követő időpontra esik, már 25 százalékos ÁFA-val terheltek. Ha nem részteljesítés történik, hanem a teljesítés előtt fizetendő, ellenértékbe beszámítandó összegekről beszélünk, azokat az ÁFA törvény alkalmazásában az előlegre vonatkozó szabályok szerint kell megítélni. Az előleg átvételének (jóváírásának) napja az ÁFA törvény 59. § (1) bekezdése szerint teljesítési időpontnak minősül, ezért az előlegre vonatkozóan az annak átvétele/ jóváírása időpontjában érvényes adómérték figyelembe vételével kell ÁFA-t fizetni. Ennek megfelelően az ügylet teljesítésének időpontjában már csak a teljes vételár előleggel csökkentett részére áll be az adókötelezettség az akkor hatályos adómérték alkalmazásával. A fent leírtak értelmében a 2009. június 30-áig teljesített előlegekre még a régi (20%) adókulcsot, míg a 2009. július elsejétől teljesített előlegre, valamint a 2009. július 1-jét követő teljesítési időponttal összefüggésben fizetendő, előleggel csökkentett (nettó) ellenérték részre az akkor hatályos 25 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. Az ingatlanértékesítésről kiállított végszámlában az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy a nettó (ÁFA nélküli) ellenértékből kell levonni az előlegek nettó (ÁFA nélküli) összegét, majd az így megállapított különbözetre (amely szintén nettó érték) kell rászámolni a teljesítés időpontjában alkalmazandó ÁFA mértéket.
Jövedéki adó 1.
Adóemelés
2009. július 1-jétől nőnek a jövedéki adómértékek. A korábban beharangozott, jogharmonizációs célú második adóemelés 2010. január elsejétől várható, a jelen adócsomagból ezen rendelkezések azonban kikerültek. a)
Üzemanyagok 2009. július 1-jei hatállyal literenként 5,5 Ft-tal nőnek az üzemanyagok adóterhei, ami 2,2-2,3 %-os áremelkedést eredményezhet. 2010. január 1jei hatállyal további, literenként 6,5 Ft-os emelkedés várható a gázolaj adómértékében, tekintettel az új uniós adóminimumra.
7
Az üzemanyagok biotartalom szerinti adódifferenciálása megszűnik, más jogszabály azonban kötelező biotartalmat ír elő az üzemanyag forgalmazók részére. Csak olyan üzemanyag (E85) esetében ír el a jövedéki törvény Közösségi alapanyag felhasználást, amelyhez továbbra is adókedvezmény kapcsolódik. b)
Alkoholtermékek Az alkohol és alkoholos italok (szeszes ital, sör, gyümölcsbor, pezsgő, likőrök) adómértéke 2009. július 1-jétl átlagosan 6,5 %-kal emelkedik, ez 1-2 %-os áremelkedést eredményezhet az eladási árban.
c)
Dohánytermékek 2009. július 1-jei hatállyal nő a cigaretta tételes és minimumadója is, az értékarányos jövedéki adó változatlan marad. A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány minimumadója nagyobb mértékben, átlagosan 10,7 %-kal emelkedik. A gyenge forint miatt 2010. január 1-jétől további adóemelés szükséges az uniós minimumszintek tartásához.
2.
Adó-visszaigénylés földgázellátási üzemzavar esetén
A javaslat alapján egy bizonyos limit (500m3/nap) feletti földgázfogyasztók jövedékiadó-visszaigénylést érvényesíthetnének a jövőben, ha földgázellátási üzemzavar esetén gázolajra térnek át. A gázolaj jövedéki adótartalmának visszaigénylését a vámhatóság ellenőrizné. Ehhez a rendelkezéshez az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges, ezért hatálybalépése csak a jóváhagyó határozat meghozatala utánra tehető.
8
Bergmann Hírlevél melléklet
Jelenlegi állapot 2009. január jónap Munkavállalót terheló adók, járulékok
Munkáltatót terhelő adók, járulékok
32%
Teljesnév (azonosító)
dolgozó 1 dolgozó 2 dolgozó 3 dolgozó 4 dolgozó 5
Bruttó juttatás
100 000 200 000 300 000 400 000 500 000
Adóalap
Összevontan adóköteles adója (SZJA) 18/36%
100 000 200 000 300 000 400 000 500 000
TB 29%
Egyéni egbizt jár 6% Nyugdíjjárulék TB Adójóváírás 9,5%
Munkavállalói járulék 1,5% Egyéni egbizt Egyéni egbizt jár pénzbeni jár termbeni
6 660 46 500 82 500 118 500 154 500
11 340
Szuperbruttósítás 2010 január - mostani változások ismeretében 0-4.000.000 17%-os kulcs 4.000.00135%-os kulcs MunkáltatóB 27%
9 500 19 000 28 500 38 000 47 500
2 000 4 000 6 000 8 000 10 000
4 000 8 000 12 000 16 000 20 000
Pénzbeni (NETTÓ) kifizetés TB járulék 24%
1 500 3 000 4 500 6 000 7 500
76 340 119 500 166 500 213 500 260 500
Munkavállalót terheló adók, járulékok
Munkaadói járulék 3%
Tételes EHO
Összesen
3 000 6 000 9 000 12 000 15 000
1 950 1 950 1 950 1 950 1 950
33 950 65 950 97 950 129 950 161 950
TB 24%
Munkaadói járulék 3%
Tételes EHO (?)
24 000 48 000 72 000 96 000 120 000
3 000 6 000 9 000 12 000 15 000
TB term.jár. TB pénzb.jár. 0,5% 4,5% 29 000 58 000 87 000 116 000 145 000
Munkáltatót terhelő adók, járulékok
27% Teljesnév (azonosító)
dolgozó 1 dolgozó 2 dolgozó 3 dolgozó 4 dolgozó 5
Bruttó juttatás
100 000 200 000 300 000 400 000 500 000
Adóalap
127 000 254 000 381 000 508 000 635 000
Összevontan Egyéni egbizt jár 6% adóköteles Adójóváírás Nyugdíjjárulék TB Munkavállalói adója (SZJA) Egyéni egbizt Egyéni egbizt (?) 9,5% járulék 1,5% 15-17/33-35% jár pénzbeni jár termbeni (?) 21 590 0 12 065 2 540 5 080 1 905 43 180 24 130 5 080 10 160 3 810 73 350 36 195 7 620 15 240 5 715 117 800 48 260 10 160 20 320 7 620 162 250 60 325 12 700 25 400 9 525
Munkavállaló
Munkáltató Különbözet
2009 nettó dolgozó 1 dolgozó 2 dolgozó 3 dolgozó 4 dolgozó 5
100 000 200 000 300 000 400 000 500 000
76 340 119 500 166 500 213 500 260 500
2010 nettó 56 820 113 640 161 880 195 840 229 800
Különbözet 2009 ktg
- 19 520 - 5 860 - 4 620 - 17 660 - 30 700
135 900 267 900 399 900 531 900 663 900
2010 ktg 127 000 254 000 381 000 508 000 635 000
-
- 8 900 13 900 18 900 23 900 28 900
Pénzbeni (NETTÓ) kifizetés 56 820 113 640 161 880 195 840 229 800
Összesen
0 0 0 0 0
27 000 54 000 81 000 108 000 135 000
