eu hírlevél w w w. f i d e s z - e u . h u
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának hírlevele
Az európai politikai elit egy része teljesen elvesztette realitásérzékét Miközben egyértelmű, hogy a terrorcselekményeket elsősorban bevándorlók vagy bevándorlók leszármazottai tervelik ki, követik el és bebizonyosodott, hogy a bevándorlók áthelyezése gyakorlatilag nem működik, meghatározó politikai vezetők továbbra is a bevándorlók szétosztását erőltetik, és pozitív dolognak állítják be a migrációt – nyilatkozta lapunknak Deutsch Tamás.
– Az Európai Parlament határozatot fogadott el Magyarországról. A baloldal már ujjong, hogy az Unió végre megrendszabályozza Magyarországot. Tulajdonképpen miről szól ez a határozat? – A határozattal az európai baloldali frakciók és Soros György egy újabb politikai támadást indítottak Magyarország ellen. Ennek a nyílt támadásnak egyik fő célja az illegális bevándorlás, illetve a betelepítések hazánkra kényszerítése, a másik célja hogy a kimondottan rossz állapotban lévő magyar baloldali liberális ellenzéki erőknek támogatást adjon a jövő évi országgyűlési választások előtt. Szégyenletes és elítélendő, hogy a magyar baloldali képviselők ilyen határozat elfogadását kezdeményezik, sőt meg is szavazzák, hiszen mindez szembemegy Magyarország alapvető nemzeti érdekeivel. Az illegális bevándorlás elleni fellépés, a külső határok védelme, illetve a kötelező betelepítési kvóta elutasítása a magyar kormány által képviselt álláspont, mely mindanynyiunk közös érdeke. A határozatban a valósággal köszönőviszonyban sem levő állítások sorát fogalmazták meg. Az elfogadott
2017. május
szöveg arra szólítja fel az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarország jogállami helyzetéről. A több évvel ezelőtt készült Tavares-jelentést most egy Sorosjelentés követi majd, egy jogilag nonszensz, a racionális, tényszerű vitát mellőző, politikai ideológiától átfűtött szövegre számíthatunk. folytatás a 2. oldalon
A HÓNAP TÉMÁJA
A HÓNAP HÍRE
Felháborító az EP határozata Magyarországról
Elkezdődött a kvótaper
Növekszik a nyomás a magyar kormányon a kötelező betelepítési kvótákkal kapcsolatban. folytatás a 3. oldalon
»
Az Európai Unió Bíróság május 10-én megkezdte a menedékkérők elosztását célzó európai uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset tárgyalását. A kvótaperben az ítélet várhatóan nyáron születhet meg. folytatás a 4. oldalon
»
»
Az európai politikai elit egy része teljesen elvesztette realitásérzékét folytatás az 1. oldalról
»
Sorosnak jelentős üzleti hatalma és kiterjedt hálózata van, amit olyan direkt, aktív közéleti szerepvállalásra használ, amivel nagyon sokan nem értenek egyet ma Magyarországon, ráadásul engesztelhetetlenül gyűlöli a magyar miniszterelnököt. Soros hadjáratot indított Orbán Viktor és a magyar kormány ellen, az EP baloldali frakciói pedig asszisztálnak ehhez. A bizottsági jelentés éppen a magyarországi választási kampány közepére fog elkészülni, ugyanez volt a forgatókönyv a 2014-es választások idején is, de akkor sem járt sikerrel és most sem fog. A magyar kormány többször jelezte, hogy ha az Európai Bizottságnak kifogása, észrevétele van a jogállami kérdésekben a Magyarországon hozott döntéseket illetően, ahogy eddig, úgy a továbbiakban is kész a párbeszédre. – Most már havi rendszerességgel történnek terrortámadások Európa-szerte. A manchesteri merénylet bizonyítja: már a gyerekek sincsenek biztonságban. A minap jelent meg egy elemzés, hogy Európában a merényletek minimum kétharmadát dzsihadisták hajtották végre a menekültválság kezdete óta. A halálos merényletek majdnem 100%-át dzsihadisták okozták. Ennek ellenére a brüsszeli vezetők továbbra is tagadják, hogy összefüggés lenne bevándorlás és terrorizmus között. A kötelező szétosztást tovább erőltetik. – Az európai politikai elit egy része teljesen elvesztette realitásérzékét. Miközben egyértelmű, hogy a terrorcselekményeket elsősorban bevándorlók vagy bevándorlók leszármazottai tervelik ki, követik el és bebizonyosodott, hogy a bevándorlók áthelyezése gyakorlatilag nem működik, meghatározó politikai vezetők továbbra is a bevándorlók szétosztását erőltetik, és pozitív dolognak állítják be a migrációt. Mindezzel saját állampolgáraik, az uniós polgárok biztonságát veszélyeztetik. Egészen elképesztő, hogy az
tovább, 5%-ra csökkentjük az internet áfáját. előbb említett európai parlamenti határozat is a bevándorlók érdekeit védi, nem riadva vissza 2018 végéig minden magyar településen lehetővé tesszük a hozzáférést az ingyenes, szélessávú hazugságoktól sem. H. Ahmed például a parlawifi-szolgáltatáshoz. A jövő év végéig az Európai menti határozat szerint azért kapott tízéves börUnióban elsőként Magyarországon jut el minden tönbüntetést, mert „a kedélyek csillapítása érdeháztartásba a legalább 30 megabit/szekundukében” megafonba beszélt és három dolgot mos szupergyors internet. 2017 közepén pedig dobott a magyar határőrökre. Ezzel szemben útjára indul a minden eddiginél kedvezményefelvételek bizonyítják, hogy a férfi a magyar rendsebb árú Digitális Jólét Alapcsomag. Azoknak, védelmi szervek ellen durván, agresszíven felléakiket a digitális kompetenciák hiánya tart távol a pő illegális bevándorlók tömegét hergelte, s digitális világtól, képzési programok érhetőek el. többször arra szólította fel őket: erőszakkal törjék Széleskörű szakmai együttműködéssel elkészült át a határt, és követ, dorongot dobott a rendőrök a kibővített Digitális Jólét Program, a DJP 2.0. A felé, ami súlyos, köztörvényes bűncselekmény. A magyar kormány éppen ezért nemzetközi szer- több mint 20 új fejlesztési programot tartalmazó vezetekhez fordul, mert elfogadhatatlan, hogy az stratégia a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének Európai Parlament Magyarország-ellenes hatászinte valamennyi területén megfogalmazza a rozatában egy terrorizmus miatt elítélt illegális digitalizációt támogató programokat. bevándorlót menteget. – Az Európai Parlament április eleji – Ön a Digitális Jólét Program miniszülése megszavazta a 2014-2020 közötti terelnöki biztosa. Hogy látja, az államnak pénzügyi keretterv felülvizsgálatára mit kell tennie, hogy a polgárai minél vonatkozó tanácsi javaslatot. A felülvizsnagyobb számban, de felelősen tudják gálati javaslat 6 milliárd euróval növeli a használni az internetet? költségvetési kereteket. Ez mit jelent – A Digitális Jólét Program a digitális ökoszisztéma egészét érintő összehangolt kormány- Magyarország számára? zati programként minden releváns területen – Magyarország számára ez két okból is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy kulcsfontosságú: a Tanács javaslata Magyarország minél felkészülmegerősítette, hogy a kohéziós-, 2018 januárjától tebb legyen az egyre gyorsuagrár- és vidékfejlesztési pénmég tovább, 5 %-ra ló és elkerülhetetlen digitázek, azaz a tagállamoknak csökkentjük az internet lis átalakulásra. A korábban megítélt források áfáját. 2018 végéig minden digitalizációtól nem megcsökkentése kizárt a felülvédeni akarjuk a polgárovizsgálat során. Ezzel sikerült magyar településen kat és vállalkozásokat, elérni, hogy az Orbánlehetővé tesszük a hozzáhanem fel akarjuk rá készíkormány által kiharcolt uniós férést az ingyenes, teni őket! A Digitális Jólét források nem csökkenthetnek szélessávú wifiProgram keretében elkészülés biztosítottak a magyar gazszolgáltatáshoz. tek a következő évek digitális dák támogatásai. A többéves fejlesztési irányait meghatározó strapénzügyi keretterv felülvizsgálata tégiák, Magyarország Digitális Oktatási, ugyanakkor segíthet abban is, hogy elkerüljük a Digitális Gyermekvédelmi, Digitális korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási Exportfejlesztési és Digitális Startup Stratégiája. válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a Több fontos, európai viszonylatban is meghatá- tagállamoknak a megvalósított projektek után rozó döntést hoztunk a digitális ökoszisztéma benyújtott számlákat. A tanácsi megállapodás valamennyi szereplőjével közösen, ilyen például megfelelő garanciát jelenthet: a már futó felzáraz internetezés áfájának 27%-ról 18%-ra törté- kóztatási programok és az agrártámogatások kifinő csökkentése 2017. január 1-jétől, vagy zetéseire lesz elegendő forrás az éves költségveMagyarország Digitális Startup Stratégiájának tésekben. Sajnálatos, hogy az Európai Parlament részeként született döntés az angyalbefektetők előzetes hozzájárulása után, a brit kormány a adókedvezményéről. Minden akadályt lebon- Brexit tárgyalásokra hivatkozva jelenleg blokkolja tunk, ami annak az útjában áll, hogy valaki intera megállapodás végleges elfogadását, amelyhez nethasználóvá válhasson. 2018 januárjától még egyhangú támogatás lenne szükséges.
„
„
2 w w w. f i d e s z - e u . h u
folytatás az 1. oldalról
»
Felháborító az EP határozata Magyarországról Növekszik a nyomás a magyar kormányon a kötelező betelepítési kvótákkal kapcsolatban.
A
z Európai Parlament megszavazta azt a baloldali frakciók által beterjesztett Magyarországot elítélő határozatot, amelynek célja az illegális bevándorlás hazánkra kényszerítése. A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja elutasítja az újabb politikai támadást
Magyarországgal szemben, továbbra is kizárólag a magyar emberek érdekeit képviseli Brüsszelben, ezért elutasítja az illegális migrációt. A valóságtól teljesen elrugaszkodott, számos torzítást tartalmazó szöveg felszólítja az EP alapjogi szakbizottságát, hogy készítsen különjelentést Magyarországról. A vizsgálat várhatóan legalább fél évet vesz igénybe, a jelentés tehát nem sokkal a magyar országgyűlési választások előtt fog elkészülni, így alkalmas lehet azok befolyásolására, valamint a bevándorláspolitikával kapcsolatos nyomásgyakorlásra. Szégyenletes és elítélendő, hogy, hogy a magyar baloldali képviselők kezdeményezték és
megszavazták ezt a nemzeti érdekeinket alapvetően sértő határozatot. Üdvözlendő ugyanakkor, hogy a bevándorláspárti Soros György folyamatos nyomásgyakorlása ellenére az Európai Parlament képviselőinek jelentős része nem támogatta a baloldal hazug rágalmait és csak kiegyensúlyozott vizsgálatot fogad el a vitatott kérdésekben. Ahogy a múltban is minden esetben, a magyar kormány nyitott a vitatott jogszabályokkal kapcsolatos párbeszédre a Bizottsággal. Az illegális migrációt elutasító politikát azonban nem fogja feladni, mert a jövőben is csak a magyarok dönthetik el, kikkel élnek együtt Magyarország területén.
Csak a magyarok dönthetnek arról, hogy kivel élnek együtt A kötelező betelepítés kapcsán tartott plenáris vitán Gál Kinga fideszes EP-képviselő hangsúlyozta: elfogadhatatlan a migránsok bármiféle kötelező szétosztása az unió tagállamai között. „Ameddig hagyjuk, hogy százezres embertömegek ellenőrzés nélkül lépjenek be Európába és nem választjuk külön a gazdasági bevándorlókat a valódi menekültektől már az EU területén kívül, addig bármilyen kötelező migránskvóta alkalmatlan a probléma kezelésére” – hívta fel a figyelmet a néppárti politikus. „Hazám és személyes véleményem szerint a migrációs válság megoldásának módja nem az ellen-
őrizetlenül Európába érkezett migránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme” – mutatott rá felszólalásában a képviselő. A menedékkérők kötelező jellegű áthelyezése ugyanis nem az egyetlen módja a tagállamok közötti szolidaritás elvének kifejezésére. A szolidaritás határvédelmen, a rendészeti szervek közötti együttműködésen és humanitárius programokon keresztül is megvalósulhat. Magyarország pedig eddig mintegy 284 milliárd forintot fordított határ-
védelemre és a magyar kormány folyamatosan bővíti humanitárius szerepvállalását a Közel-Keleten. Annak ellenére, hogy az Európai Unió Tanácsán belül 23 tagállam megszavazta a kötelező kvótát és vállalta az ezzel járó kötelezettségeket, másfél év alatt 160 ezerből mindössze 18 ezer migráns került áthelyezésre. Ez nyilvánvalóan a kötelező kvóták alkalmatlanságát
bizonyítja. „Elfogadhatatlan a jelenleg tárgyalt létszámküszöb nélküli migránsbetelepítési program, azt ugyanis a migránsok meghívóként értelmezik és bátorítást jelent az embercsempészek számára is. Egy ilyen alapon működő jövőbeli mechanizmus kontraproduktív és teljességgel alkalmatlan a probléma kezelésére” – hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
3 w w w. f i d e s z - e u . h u
folytatás az 1. oldalról
»
Elkezdődött a kvótaper Az Európai Unió Bíróság május 10-én megkezdte a menedékkérők elosztását célzó európai uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset tárgyalását. A kvótaperben az ítélet várhatóan nyáron születhet meg.
A
magyar kormány 2015 decemberében fordult a Törvényszékhez, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, Magyarország tiltakozása ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat vagy legalább annak a résznek a megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. A magyar kormányt Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője képviselte, aki elmondta: az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette,
hogy hatékony módot találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések „erőltetése” fontosabb lett, mint a tényleges megoldás. Az Európai Unió Tanácsának képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt: a kvótarendszernek nem kíván a kedvezményezettje lenni, hogy ne váljon úgynevezett frontországgá, de a döntés nyomán fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni.
A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg, a felperesek oldalán pedig Lengyelország avatkozott be a perbe. A tárgyaláson a bírák próbálták visszautasítani a felperesek érveit és nagy hangsúlyt fektettek a szolidaritásra, amelynek kapcsán Magyarország jogi képviselője elmondta, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők befogadása mellett számos más módja is létezik. (MAgyAr IDőK NyoMáN)
„Elérhet Brüsszelbe is a világosan kifejezett népakarat” Gyürk András május elején interjút adott a Magyar Hírlapnak, melyben elmondta: „Örülök, hogy az Európai Bizottság »részt vesz« a nemzeti konzultációban, hiszen a valódi, érdemi vita gyakran háttérbe szorul az uniós döntéshozatalban, az igazán fontos kérdésekről nem beszélnek.” „Helyesnek tartom azt is, hogy a magyar kormány viszontválaszt ad. Ez a párbeszéd használ a közös Európa ügyének. Azt tapasztaltam az elmúlt években, hogy a világosan kifejezett népakarat elér Brüsszelbe. A bürokraták elsőre hajlamosak rá, hogy lesöpörjék az emberek véleményét. Egy népszavazás vagy akár egy nagy részvétellel zajló nemzeti konzultáció azonban igenis képes megfontolásra késztetni az uniós szerveket”. A fideszes EP-képviselő kiemelte: „reformellenzék vagyunk Brüsszelben, mert elkötelezett európaiként úgy gondoljuk, nem mehetnek a dolgok tovább úgy, ahogy eddig. Ennek egyik eszköze a nemzeti konzultáció. Hazánkban a tagság támogatottsága rekord magas az uniós átlaghoz mérve. Hiszem, hogy ehhez hozzájárul a nyílt párbeszéd, amit Európa jövőjéről folytatunk, hogy nem fojtjuk le a vitákat, mint más tagállamok teszik. Hamis döntési helyzet, hogy vagy bent maradunk és mindent elfogadunk, ahogy van, vagy kilépünk. Ha például Brüsszel azt akarja, hogy a multinacionális energiacégek ármeghatározási jogát ne csorbíthassák a tagállamok, vagy, hogy számoljuk fel a határkerítést, azt mondjuk: stop, eddig, és ne tovább. Nem akarjuk, hogy Brüsszel túlterjeszkedjen a nemzeti jogkörök kárára. De ez a stop, amit felmutatunk, nem Európa-ellenesség”. (MAgyAr HírlAP)
4 w w w. f i d e s z - e u . h u
Nem lehetséges a béke a vallások közötti megegyezés nélkül A világ konfliktusainak feloldásához új etikai rendre van szükség, amelynek a világvallások a letéteményesei, hangzott el azon a kiállításmegnyitón és konferencián, amelyet Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéd munkacsoportjának társelnöke kezdeményezett az Európai Parlamentben, Strasbourgban. A rendezvény házigazdájaként Hölvényi György felidézte: „Egyfajta ébredésre, globálisan érvényes közös etikai elvek érvényre juttatására van szükség a világon minden jóakaratú ember, a politikusok és a vallási vezetők együttműködése által”. Manfred Weber néppárti frakcióvezető kiemelte, hogy az emberiség és a nemzetek együttélését új, globális kihívások teszik próbára, amelynek megoldásához nem lehet figyelmen kívül hagyni a világvallások közös etikai tanítását. „A vallásközi párbeszédért felelős munkacsoport rendezvénye ezért különösen fontos állomás a közös alapelvek jobb európai megismertetése és érvényesítése érdekében” – tette hozzá a politikus.
A fuvarozás területén sem akarunk többsebességes Európát Napjainkban egyre gyakrabban beszélünk a többsebességes Európáról, miközben javuló versenyképességre és egy valóban egységes piacra van szükség, ahol a tőke és az áruk mellett a szolgáltatások és a munkaerő is szabadon áramolhat! – jelentette ki Deli Andor és Kósa Ádám fideszes EP-képviselő a strasbourgi plenáris ülés közúti közlekedésről szóló vitájában.
Az Európai Bizottság május 31-én mutatta be az ún. Mobilitási Csomagjának első részét. Olyan átfogó tervezet ez, amely a közúti közlekedés különféle területeivel foglalkozik, külön kiemelve annak szociális vetületét. Ugyanakkor a többsebességes Európa a fuvarozás tekintetében már most megvalósulni látszik, ugyanis lassan kialakul a tagállamoknak egy olyan köre, amelyek hasonlóan egyoldalú intézkedéseket vezetnek be, veszélyeztetve ezzel az egységes belső piac működését. „A Bizottság Mobilitási Csomagjával szemben nagyok az elvárások nemcsak a Parlamenten belül, de a tagállamok részéről is. Olyan javaslatokra van
szükség, amelyek megszüntetik, illetve megelőzik a közlekedési piac további fragmentációját és maradéktalanul biztosítják az árufuvarozás szolgáltatásának szabadságát az egységes piacon belül” – hangsúlyozta Deli Andor. Kósa Ádám írásbeli hozzászólásában rámutatott: „Az EU globális versenyképessége folyamatosan csökken az 1990-es évek óta. Egy többsebességű Európában megkérdőjeleződne a regionális fejlesztési politika, pedig annak kiegyenlítő jellegű funkciója a csatlakozás egyik legfőbb vonzerejét jelentette, ahogyan a mindenki számára egységes, szabad belső piac is”.
5 w w w. f i d e s z - e u . h u
A magyarországi szerb közösség képviselői Brüsszelben
Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési tervezete – 9,5 milliárd euróval több forrás a tagállami projektekre 2017. május 30-án az Európai Bizottság képviseletében Günther Oettinger költségvetési ügyekért felelős biztos bemutatta a 2018. évi uniós költségvetés tervezetét az Európai Parlament Költségvetési Bizottságában. Az Európai Bizottság tervezete a 2018-as kötelezettségvállalások szintjét 160,6 milliárd euróban (EU GNI 1,02%-a), a kifizetések szintjét 145,4 milliárd euróban (EU gNI 0,93%-a) határozná meg. Ez 1,4 %-kal több kötelezettségvállalást és 8,1%-kal több kifizetést jelentene a 2017-es költségvetéshez képest. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kiemelte: a kifizetési növekedés legnagyobb részét a kohéziós politika kapná 25,7%-kal, vagyis 9,5 milliárd euróval nőnének a felzárkóztatási források 2017-hez képest. A teljes gőzzel zajló magyar projektek végrehajtása számára rendkívül jó hír, hogy 2018-ban 46,7 milliárd euró fedezhetné a tagállamok által benyújtott számlákat. 2017-hez képest a Horizont 2020 kutatási keretprogramra szánt összegek 770 millió euróval nőhetnének, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés 233 millió euróval kapna többet, az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz biztosított uniós költségvetési garancia keretét 16 milliárd euróról 26 milliárd euróra emelnék.
Deli Andor fideszes EP-képviselő meghívására kétnapos látogatásra érkeztek Brüsszelbe a magyarországi szerb nemzeti közösség képviselői. A vajdasági politikus a találkozón kiemelte: Magyarország kormánya a kezdetektől fogva következetesen kiáll Szerbia európai integrációja mellett. A vendégek Alexov lyubomir országgyűlési szóvivő és Dr. lásztity Jovánka, a budapesti Nikola Tesla Szerb Tannyelvű Óvoda, általános Iskola, Diákotthon és gimnázium igazgatója voltak. A látogatás során találkoztak magyar néppárti képviselőkkel, valamint a magyar és szerb Európai Unió melletti képviselet munkatársaival. Deli Andor kiemelte: „Magyarország kormánya következetesen kiáll Szerbia euró-
pai integrációja mellett”. Rámutatott, hogy a Fidesz-KDNP nemzeti listájának köszönhetően lehetősége nyílt arra, hogy vajdasági magyarként tevőlegesen hozzájáruljon a csatlakozási folyamatok előrehaladásához, kifejezett figyelmet fordítva a vajdasági magyar közösség érdekérvényesítésére.
Hatékony segítség kell a határ menti infrastruktúra fejlesztéséhez Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő felszólásában üdvözölte az Európai Unió Tanácsának pozitív megerősítését az ukrajnai vízummentesség ügyében. Továbbá felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére mégsem szűnnek meg az Európai Unióba való beutazás fizikai akadályai az ukrajnai határátkelőhelyek elégtelen állapota miatt. A képviselő rámutatott: Ukrajna hét országgal határos, az EU-ba vezető kapuját pedig a legnyugatibb megye, Kárpátalja jelenti, amely négy uniós tagországgal határos. Az EU-ba irányuló forgalom nagy része Kárpátalján halad át, és ez a vízummentességgel csak fokozódni fog. Az egyébként is kevés számú határátkelőhelyek azonban már most is túlterheltek, infrastruktúrájuk elavult. Ezért a vízummentesség mellett elengedhetetlen a határ menti infrastruktúra és területek fejlesztése: új határátkelők nyitása, a vasút és az útrendszer modernizálása, bekapcsolása a nemzetközi forgalomba. „Fontos, hogy megszűnjön a határátkelőhelyeknél kialakult több órás várakozás, az
6 w w w. f i d e s z - e u . h u
érvényes úti okmányokkal rendelkező polgároknak méltó utazási körülményeket kell teremteni az Unióba történő belépéskor. Az EU egyik alapelve a mobilitás, így ennek elősegítéséhez hatékony szakmai és pénzügyi segítséget kell nyújtania az Európai Uniónak!” – emelte ki a képviselő.
Európai fellépés az élelmiszer-pazarlás ellen Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése elfogadta az élelmiszer-pazarlás elleni határozatát, amely 2030-ra az uniós élelmiszerhulladékok 50%-kal való csökkentésére hívja fel a tagállamokat. Hölvényi György kereszténydemokrata és Erdős Norbert fideszes EP-képviselők szerint az élelmiszer-pazarlás a mezőgazdasági termeléstől a háztartásokig valamennyi szereplőt érintő, összetett probléma, amely káros hatással van a környezetre is. Becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert dobunk ki, amely egy főre vetítve átlagosan 173 kg-ot tesz ki. Hölvényi György kereszténydemokrata kijelentette: „Az Európai Uniónak, a világ egyik leggazdagabb és leginkább prosperáló közösségének erkölcsi és politikai felelőssége az évente kidobott élelmiszerek hatalmas mennyiségének csökkentése”. Az EP Környezetvédelmi,
„El ne add az ősi házat!” – nagysikerű TransylMania-koncert az Európa-napon, Brüsszelben A tizenöt évvel ezelőtt alakult baróti TransylMania zenekar lépett fel a Balassi Intézet brüsszeli kirendeltségén május 9-én, az Európa-napon.
Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának tagja továbbá kiemelte: „Az elfogadott határozat egyik célja az élelmiszeradományozással foglalkozó civil és egyházi szervezetek munkájának megkönnyítése”. Erdős Norbert, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja szerint az élelmiszerhulladékok keletkezéséhez nagymértékben hozzájárul a címkézésre, a felelősségre és az adózásra vonatkozó uniós és tagállami rendel-
kezések ellentmondásossága, valamint a fogyasztók oktatásának és a bevált gyakorlatok megosztásának hiánya. A képviselők szerint fontos, hogy az EU Élelmiszersegély Programja (FEAD) által biztosított forrásokat a tagállamok az élelmiszerfeleslegek eljuttatására is fordíthassák. A két magyar néppárti politikus módosító indítványának köszönhetően a parlamenti határozat sürgeti a FEAD forrásainak felhasználását az élelmiszer-adományozások összegyűjtése, szállítása, tárolása és az elosztás költségeinek finanszírozása tekintetében is.
A Kárpát-medence országaiban már több éve népszerű zenekar Tőkés László EP-képviselő meghívásának eleget téve látogatott Brüsszelbe és lépett fel az itteni magyar kulturális intézetben flamand, vallon és magyar közönség előtt. Köszöntőjében Tőkés lászló üdvözölte az együttest, amely a hagyomány és a modernitás jegyében a rockzene univerzális nyelvén viszi hírünket a magyar
folklórkincs dallamaival gazdagított dalaival. A TransylMania tehát „nagykövetünk” a világban, mint ahogy itt Brüsszelben is, ahol a magyar kultúra „nagykövetségén” képviselik nemzeti műveltségünket. A mai Európa-napon megvalósul az „Unió, Erdéllyel” európai jelmondata” – folytatta beszédét az EP-képviselő, hiszen a zenekart immár a nyugat-európai helyszíneken is meg lehet hallgatni, ugyanis az erdélyi együttes Ausztriában, Németországban, Angliában és Írországban is fellép.
7 w w w. f i d e s z - e u . h u
Az Európai Parlament a magyar gazdák javára alakítja a Közös Agrárpolitikát „Nem várunk 2020-ig a Közös Agrárpolitika ésszerű módosításával. A közelmúltban olyan kulcskérdésekben döntöttünk, mint a zöldítési előírások egyszerűsítése a közvetlen kifizetések területén, a fiatal gazdák támogatásának könynyítése, valamint javítottunk a kockázatkezelési eszközök működésén és a támogatott agrár-hitelekhez történő hozzáférés feltételein” – mondta el Erdős Norbert az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának szavazását követően Brüsszelben. A fideszes EP-képviselő hozzátette: „Komoly siker, hogy megerősítették a különböző mezőgazdasági ágazatokban tevékenykedő termelői szervezetek jogosítványait, és szélesítették azon közösen végzett tevékenységük körét, amelyek mentesülnek az EU versenyjogi szabályainak alkalmazása alól”. Az ún. Omnibusz-rendelet, az Európai Bizottság által tavaly novemberben javasolt saláta-rendelet a legfőbb európai uniós politikák, köztük a Közös Agrárpolitika felülvizsgálatát és egyszerűsítését célozza meg.
eu hírlevél
·
XIII. évfolyam, 5. szám, 2017. május, megjelenik havonta Felelős kiadó: Európai Parlamenti Magyar Néppárti Delegáció Titkárság Postacím: Vajna Márton, delegációs titkárság, Parlement Européen – ASP09 E151, 60 Rue Wiertz, B–1047, Bruxelles Telefon: +32 2 28 37544; Fax: +32 2 28 49871 E-mail:
[email protected] A szerkesztőbizottság elnöke: Tavasz Petra
·
·
·
·
·
8 w w w. f i d e s z - e u . h u
