Dr.Varga Péter János
3.ea
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA
2
Antennák
Mi az antenna
Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköze. Elvileg bármelyik antenna lehet adó vagy vevő.
Adó és vevő
Adó:
adatot, hangot, képet átalakítja elektromos jellé és ezekkel változtatják az összeköttetést létesítő hullám jellemzőit, amplitúdóját, frekvenciáját, fázisát.
Vevő: jeleket
leválasztják a rádióhullámról felerősítik és visszaalakítják az eredeti jellé, adattá, hanggá, képpé.
Elektromágneses hullámok
VLF- Very Low Frequency
VHF – Very High Frequency
LF – Low Frequency
UHF – Ultra High Frequency
MF- Medium Frequency
SHF – Super High Frequency
HF – High Frequency
EHF – Extra High Frequency
λ = c /f
c = 3*108 m/s
7
Az elektromágneses hullámok terjedése
Az elektromágneses hullámok terjedésében jelentős szerepe van a föld légkörének, az atmoszférának. Az atmoszféra mintegy 2.000-3.000 km magasságig terjed, nitrogénből, oxigénből, szén-dioxidból és vízgőzből áll. Három fő részére szokás osztani: troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra.
Rádióhullám terjedés
a mikrohullámú sugarak levegőben közel egyenesen haladnak a pontszerű sugárzó jele fokozatosan gyengül az adótól távolodva, a távolsággal négyzetes arányban iránya megváltozik különböző tereptárgyak miatt visszaverődés (reflexió): λ-nál jóval nagyobb felület visszaverheti a hullámot elhajlás (diffrakció): λ-hoz hasonló nagyságú élek mögé „bekanyarodik” a hullám törés (refrakció): közeghatárokon a terjedés iránya megváltozik, ha a két közegben más a terjedési sebesség
Rádióhullám terjedés
elnyelődés (abszorpció) néhány km adó-vevő távolság felett a Föld görbülete is jelentős (9,7 km felett)
D0 – optikai látóhatár r0 – földsugár
D0 2 r0 h
Fresnel zóna
ellipszoid, fókuszai az antennák Fresnel
zóna rmax = 0.5 *√( λ * D)
0.6 * rmax maximális sugarú üres ellipszoid szükséges a jó mikrohullámú átvitelhez
AC
12
Antenna jellemzők
izotropikus antenna: hipotetikus ideális gömbsugárzó karakterisztika: sugárzás, érzékenység irányonként más
– irányított vagy omni
nyereség: adott irányba sugárzott teljesítmény (vagy vételi érzékenység) aránya az izotropikus antennához képest dBi:
nyereség dB-ben az izotropikus antennához képest dBd: nyereség dB-ben a dipólus antennához képest (0 dBd = 2.14 dBi)
Antenna jellemzők
polarizáció: az elektromos tér rezgésének módja lineáris függőleges
elliptikus,
vagy vízszintes síkban
cirkuláris az adó és a vevő polarizációjának egyeznie kell
Antenna jellemzők
Antenna karakterisztika
a valós antennák sugárzása/érzékenysége irányonként változik, ezt írja le az antenna karakterisztika oldalnézet / függőleges minta
felülnézet / vízszintes minta
Antenna típusok
Omni Dipólus
co-linear
Antenna típusok
Irányított Panel,
patch
Helix Yagi Parabola
Antenna típusok
Panel, patch
Helix
Antenna típusok
Yagi
Parabola
WLAN hőtérkép
WLAN hőtérkép
DIY antennák
Reflektor
Cantenna
Rekordok
124 mile 201
km
Hazai mérések 27
21 kilométeres távot 54 Mbps
28
Földkábelezés
+
Helyi hálózat 29
Szolgáltatók a föld alatt 30
Alépítmények 31
Generációi: Betoncsöves Műanyagcsöves
Betoncsöves alépítmény 32
PVC csőrendszerek 33
Polietilén csőrendszer 34
Földmunka és csövek fektetése 35
Alépítmény 36
Alépítmény-hálózat csöveinek többszörös kihasználása 37
100 mm belső átmérőjű csövek alkotják, Kábel átmérője nem lehet nagyobb mint a cső átmérőjének 80%, átmérő különbség >10mm.
Szoros és laza köpeny 38
Pászmás kábelszerkezet 39
Fényvezető szalagkábel 40
100 és 1000 eres fényvezető kábel 41
Kábelhálózat helyigénye 42
Megszakító létesítmények 43
Minicső választék 44
Minikábel, minicső 45
Nyomvonalvezetés külterületen 46
Optikai földkábelek behúzása 47
A kábelbehúzás többféleképpen is megvalósítható a már előre lefektetett alépítménybe: kézi,
vagy csörlős behúzással
átfúvatásos
módszerrel
beúsztatásos
módszerrel
Kábel kézi fektetés 48
Kézi módszer 49
Csörlős kábelfektetés 50
Kézi, illetve csörlős behúzás 51
Kézi lefektetés (Csörlős behúzás) 52
Legnagyobb egyben behúzható hossz: 150-200 méter. Napi teljesítmény kb. 2000 méter. “Viszonylag lassú” A védőcső megbontása, illetve helyreállítása miatt egyéb járulékos költségek is felmerülnek A kábelre nagyjából 60 Kg tömeg által kifejtett mechanikai erő hat. Ebből kifolyólag és a lehetséges feszülések miatt a kábelek mechanikai sérülései nem zárhatóak ki.
Kézi, illetve csörlős behúzás 53
Húzóerőmérő 54
Átfúvatásos módszer 55
Kábel befúvó szerkezet 56
57
Digitális jelek előállítása
Beúsztatásos módszer 58
Kábelvédő cső 59
Optikai kábel telepítése 60
Kábelvédő cső 61
Cső szerelvények 62
Fektetési módok 63
Erőgépre épített vakond-eke 64
Vakond-ekés módszer 65
A vakond-ekés módszer jellemzői 66
Előnyei: nem
szükséges alépítmény a gép kb. 10 km/nap teljesítményű
“gyors”
Hátrányai: köves-sziklás
talajban nem alkalmazható nehezebben javítható (nem lehet tartalékból után húzni)
67
Telepítés burkolatbontás nélkül 68
Vízszintes talajfúró 69
Eszközök 70
Föld alatti hálózatkiépítésnél: kábelbehúzó
eszközök csörlők (elektromos) szivattyúk kompresszorok - egyéb (pl. pneumatikus berendezések)
Nyomvonal jelölő, kereső 71
Nyomvonal jelölő, kereső 72
Irható marker 73
Utcai mikrokábel 74
75
Csatorna kábel 76
Speciális helyeken 77
78
79
80
Légvezetékes hálózat építése
Csigás felhúzás, függesztés 81
Csigás felhúzás, függesztés 82
Technológiai kábeltartalék 83
Kötés 84
Kisfeszültségű faoszlop 85
Közvilágítási betonoszlop 86
ADSS típusú fényvezető kábel 87
88
OPGW típusú kábel 89
OPGW típusú kábel 90
91
Zúzmara terhelés 92
Harang kötés 93
Bontható-zárható kötés 94
Szálkötés kazetta 95
Szálmenedzselés kazettában 96
Szálvégződtetés 97
FTTH elosztó 98
Patch átkötés az elosztóban 99
Optikai rendező betét 100
101
Légvezetékes hálózat építése
Alkalmazási területei 102
Kertváros, falu
Kis sűrűségű terület
Az előfizetői pontok távol vannak egymástól
Nem kell árkot ásni, járdát bontani, alépítményt betonozni
Légvezetékes hálózat összetevői 103
Légkábelek Oszlopok Kötődobozok Elosztók Rögzítők, feszítők Csigák, csigasorok
Légkábelek fajtái 104
Önhordó Külön tartóelemre nincs szükség, mert a kábelbe a nagy teherbírást biztosító elem be van építve. Nem önhordó Már meglévő acélsodronyra építik rá, megadott távolságonként rögzítik.
Légkábel elosztó 105
Optika
Oszlopok 106
Fa oszlop Beton oszlop
Optikai önhordó légkábel 107
Acélsodrony
Polietilén köpeny
Központi elem
Optikai szálak Pászma .
.
.
. .
.
.
.
Kevlar
.
. .
.
Vakpászma
Optikai önhordó légkábel 108
109
Tengeri kábelezés
110
111
Forrás 112
Lukács-Mágel-Wührl: Híradástechnika I. (prezentáció) Lukács-Wührl: Híradástechnika I. (könyv) Pletl Szilveszter-Magyar Attila: Jelek és rendszerek példatár Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások – online könyv Rick Graziani: Antennas, Cabrillo College Mohó László: Rádióhullámok és antennák Dér Balázs: Passzív hálózati elemek telepítése Antók Péter: Fényvezető hálózat – Fényvezető hálózati kábelek Antók Péter: Szélessávú optikai hálózatok tervezése Antók Péter: Fényvezető hálózat – Fényvezető hálózati szerelvények Antók Péter: Fényvezető hálózat – Fényvezető hálózati anyagok