Hírek. A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja XX. évfolyam 5. szám március 18. Ingyenes

Püspökladányi

Hírek

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja t XX. évfolyam 5. szám t 2009. március 18. t Ingyenes

Fotó: Muzslai Edina

„Az élõ Isten akarata, hogy a nemzetnek változásra van szüksége.” (Jókai Anna) Közel másfél ezer ember érkezett március 7-én a Gellér Sándor Sportcentrumban megrendezett Polgári Körök és Gazdakörök II. Országos Konferenciájára.Arendezvényre az ország minden pontjáról jöttek résztvevõk. Polgári körök tagjai és olyanok is –szép számmal,akiket egyszerûen csak érdekel a nemzet sorsa, a súlyos helyzet, melybe Magyarország került. - Föld, víz gyermek. Ez Magyarország jövõje - mondta a rendezvényt megnyitó beszédében Arnóth Sándor polgármester. Hangsúlyozva: megítélése szerint nagy baj van az országban, amikor meg kell fognunk egymás kezét. -A múlttal nem érdemes foglalkoznunk, azt tönkre tették. A múltat befolyásolni nincsen módunkban, elõttünk csak a jövendõ állhat. Arról kell itt számot vetnünk, arról kell itt beszélnünk, miként lehet olyan irányba terelni ezt a sorsot, ezt a világot, ami jobbá teszi valamennyiünk életét. Valami felborult ebben az országban. Valaminek történnie kell, hogy ne ebbe az irányba menjünk tovább –mondtaArnóth Sándor. (Folytatás a 2.-3. oldalon)

Ahogy Csontos János látja... „A gazdasági krízis senkit sem kímél. A válság legyõzése nem könnyû feladat sem nálunk Magyarországon, sem máshol a világban. Nehéz és kemény munka vár mindenkire, a haszna pedig csak pár év múlva derül ki." (riport a 6. oldalon.)

TARTALOMJEGYZÉK 2-3. oldal -"Az élõ isten akarata..." beszámoló a polgári körök püspökladányi találkozójáról. 4. oldal -Több, mint 200 millió forintot nyert a p ü s p ö k l a d á ny i m e z õ g a z d a s á g i szakképzés - Már üzemelnek a térfigyelõ kamerák 5. oldal -Harc a petritelepi óvoda udvaráért. - Városháza - Késéssel ugyan, de még idén elkezdõdhet a 4. sz. fõút felújítása. 6. oldal -Ahogy Csontos János látja... 7. oldal - Lakáshitelkrízis - 100 millió Ft értékû segély érkezett 8. oldal -Csak munka után jár rendszeres szociális segély - Arnóth Sándor nyílt levele 9. oldal - Hasznos szabadidõ eltöltés az íjászat - Könyvektõl... 10. oldal - Városvédõ szemmel - Erõsödõ nemzeti radikalizmus 11. oldal - Sport 12. oldal - Elõdeink nyomában: Püspökladány a szabadságharc idején

2.

Püspökladányi Hírek 2009. március 18.

„Az élõ Isten akarata, hogy a nemzetnek változásra van szüksége.” (Jókai Anna) (Folytatás az 1. oldalról) Arnóth Sándor polgármester szavai után a nap háziasszonya, Bíró Ildikó országgyûlési képviselõ, a polgári körök erkölcsi testületének tagja folytatta a megkezdett gondolatot. „Boldog lehetek, ha törõdhetek veletek” -idézte Szilágyi Domokos egy versének részletét. - A törõdés fontos. Fontos, hogy félelem nélkül éljen minden magyar, hogy ne féljen a jövõtõl a fiatal. Ennek Jókai Anna írónõ a rendezvény szünetében is a figyelem érdekében viszont gyökeres középpontjában állt. változásra van szükség. Fotó: Muzslai Edina Minden találkozás lépés a végsõ cél felé –fejezte ki reményét a képviselõ. Bíró Ildikót Sasvári Sándor színész, énekes-zeneszerzõ követte a színpadon. Majd Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke arról beszélt: hogy a gazdasági válság mögött a nemzet válsága, emögött pedig erkölcsi, hitbéli válság húzódik. Meg kell szilárdítani a keresztény gyökereket, s helyreáll az erkölcs, a nemzettudat és a gazdaság is. Simó József következett, a Czegei Wass Alapítvány elnöke a nemzet fogyásának súlyos következményeit tárta a közönség elé. Beszédében elmondta: a jövõ Magyarországa számára nem vagyontárgyakat kell hagyni, hanem gyermekeket: ez a jövõ alapja. Jókai Anna Kossuth díjas írót vastaps fogadta a színpadon. - Az „ember kenyérrel és igével él” Az ige minden normális politikának alapja kell, hogy legyen, s ebbõl a szempontból most súlyos válság van. Az élõ Isten akarata, hogy a nemzetnek változásra van szüksége –mondta nagy tapssal fogadott beszédében Jókai Anna. Majd Varga Norbert, a polgári körök országos egyesületének koordinátora szólt. Elmondta: ma 11 ezer polgári kör van az országban. Megtalálták a közös nevezõt, ami nem más, mint a kormányváltás elõremozdítása. Az Õrdaru Egyesület zászlaját Arnóth Sándor polgármester és Federics Lászlóné elnök vették át. Fotó: Muzslai Edina

-A polgári körök szakmai csoportja azon fog dolgozni a következõ hónapokban, hogy nyár végére, õsz elejére egy olyan civil összefogást, szabadtéri megmozdulást szervezzen, mely elgondolkodtatja a kormányt arról, hogy érdemes-e még hatalmon maradni. Remélem, annyian leszünk, és úgy össze tudunk fogni a többi civil szervezettel, hogy elgondolkozik a kormány azon, amit parlamenti eszközökkel nem lehetett elérni, azt talán a nép

természetesen békés ellenállással véghez tudjuk vinni –mondta Varga Norbert. Majd Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese lépett az emelvényre. Véleménye szerint a föld és a víz törvénnyel védett vagyon kell, hogy legyen. S meg kell azt védeni bármi áron. Adatokkal támasztotta alá, hogy ezek a vagyontárgyak -ahogy fogalmazott- kiárusítás alatt állnak. -Hölgyeim és uram, ha számítást végzünk, hogy mi történt ebben az országban 1988 és napjaink között a privatizációt tekintve, nagyon alulértékelt módon azt lehet megállapítani, hogy önöktõl, tõlem és a nemzettõl azok a hatalmasok, akiknek az erkölcs még álmukban sem jut eszükbe, több mint 12 milliárdnyi vagyont vettek el, két és félszeresét a mai IMF-es hitelcsomagnak. Ha ezt úgy használták volna fel ahogy kell, az ország nem ebben a helyzetben állna, mint jelen pillanatban. Úgy kell lépni, ahogy megtették a magyarok 1848. március 15-én, tisztán, erõszakmentesen, de összefogva. A kormány fél a nemzetétõl - mondta. - Fél a gondolatoktól, az erõtõl is, mely többször megmutatkozott -összegezte mondandóját Bencze Izabella.

Csordultig telt a Gellér Sándor Sportcentrum. Fotó: Muzslai Edina

A rendezvény szünetében gulyást, szendvicset és frissítõt kínáltak a házigazdák a vendégeknek, akik baráti hangulatban, légkörben beszélgettek, töltötték az idõt. A rendezvény házigazdája: Bíró Ildikó közben szívesen mesélt riporterünknek arról, hogyan esett a választás Püspökladányra, mint a találkozó helyszíne. -Nyugat-Magyarországon már rendeztünk egy találkozót, és azt gondoltam, hogy Kelet-Magyarországnak is tartozunk azzal, hogy õket is összehívjuk, és náluk is megrendezzük, és a szívem Püspökladányba húzott, mégpedig azért, mert a dédapám itt épített egy téglagyárat és egy templomot. Nagyszüleim laktak itt, itt született az édesapám, úgyhogy kötõdök ehhez a helységhez, és megkerestem Arnóth Sándort, hogy rendezhetnénk-e közösen ezt a találkozót, és õ jó szívvel beleegyezett –mesélt az elõzményekrõl Bíró Ildikó. A találkozón fellépett Sasvári Sándor színmûvész, énekeszeneszerzõ is, aki örömmel adja nevét a Polgári Körök rendezvényeihez. -Mindenki tudja, hogy milyen oldalon állok, és milyenek az érzelmeim a nemzettel, a hazámmal és a polgári körökkel kapcsolatban, úgyhogy mindenhol ott vagyok, ahol egy kicsit fel tudom vidítani az embereket, vagy tudok egy kis erõt sugározni. Úgyhogy ezért vagyok itt most is –mondta el a népszerû mûvész. A rövid szünet után Kaba majd Tetétlen polgármestere szólt a közönséghez. Szegi Emma elmondta: a magyar mezõgazdaság ezer sebbõl vérzik, ezt már régóta tartja, de azt nem gondolta volna, hogy éveken át semmi nem változik, csak rosszabb lesz a helyzet.

3.


A rendezvényt Federics Lászlóné, az Õrdaru Egyesület elnökének gondolatai zárták. -Tudom, hogy gyönyörû hazánk bajban van –mondta elnökasszony. Arany Jánost idézve: „Ha minket elfúj az idõ zivatarja, nem lesz az Istennek magyarja.” Reméljük, hogy ez soha nem következik be –zárta mondandóját Federics Lászlóné. Aztán ahogy kezdõdött az egész napot átölelõ rendezvény-, úgy ért véget. A szarvasi néptáncosok mûsorával, majd a Szózat közös eléneklésével. Összeállította: D. Sári Andrea

Sasvári Sándor színmûvész-énekes is itt volt Püspökladányban. Fotó: Muzslai Edina

Bernáth László az önkormányzatokat sújtó problémákról beszélt. Azt mondta: ma nincs önkormányzás, hiszen az önkormányzatok nem tudnak önállóan mûködni, mert nem hagyják. Tudatosan sorvasztja el a kormány a kis önkormányzatokat. A sárréti polgármesterek után Lányi András szónoklata következett az Élõlánc Közéleti Mozgalom nevében. Õt Jakab István, a MAGOSZ elnöke követte, aki elmondta: a földterület, ami ma állami tulajdonban van, 2,4 millió hektár. Ezt meg kell tudni tartani, ez a legfontosabb, ez a nemzeti szuveneritás alapja. Ez az, ami nélkül már hazáról, nemzetrõl nem beszélhetünk. „Ne félj, csak higgy.” Nem félünk, mert hiszünk –zárta mondandóját Jakab István. Majd Ángyán József professzor következett, aki mondandóját azzal kezdte: elkerülhetetlen az elszámoltatás.

Simó József elõadásának középpontjában a nemzet fogyásának végzetes veszélye állt. Fotó: Muzslai Edina

-Elkerülhetetlen lesz egy elszámoltatás. Barátaim, nemcsak a nemzet vagyonát tekintik zsákmánynak, hanem a közös kasszáinkat is kirabolták. Nem elég nekik, amit mi összeadtunk adóforintok, mert ebbõl áll a költségvetés és a közös kassza, amit azért adunk oda, hogy a köz számára hasznos teljesítményeket finanszírozzanak, eladósították elképesztõ mértékben ezt az országot. Egy új államalapításra van szükség –összegezte véleményét Ángyán József. Szöõr Anna pszichológus, jogász hasonló véleményérõl adott számot. Elmondta: csak a kommunista utódpárt elsorvadásával történhet meg a rendszerváltás Magyarországon, s hogy a magyar nemzetnek kötelessége, hogy antikommunista legyen. Fricz Tamás politológus pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy itt az idõ a cselekvésre. Ez a tavasz kell, hogy legyen az újrakezdés ideje. 12 pontba szedve, -mint a Márciusi Ifjak- foglalta össze a nemzet követeléseit. A találkozó résztvevõit levélben köszöntötte Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke és Tõkés László püspök, Európa parlamenti képviselõ. Majd ünnepélyes zászlóátadás következett. Bíró Ildikó adta át az Õrdaru Egyesületnek az összetartozást jelképezõ nemzeti színû zászlót, melyet Pella Pál református tiszteletes áldott meg.

Bencze Izabella a Kincstári Vagyonigazgatóság volt elnök helyettese az ország kifosztásáról beszélt. Fotó: Muzslai Edina

Szentmihályi Szabó Péter író, költõ, mûfordító rímbe szedte mondandóját….

Csapdaként csattantak új ígéretek, felgyógyul még hazánk, a nagy beteg. Bár elvesztettünk hosszú éveket, sokáig hittük, már csak jobb lehet. 4-5 magyar összehajol. Minek? Termésünket a tolvaj lopja meg, házunkat banktól idegen kapja meg, Az öreget elemészti a hideg, szegény hazánkat Isten veri meg. Itt vagyunk együtt reménykedvén megint, szûkülnek, tágulnak apró köreink. Van, aki sóhajt, van, aki legyint. Fogdmegek gyülekeznek kint, mert szólni tilos a bolond rendje szerint. Van itt még polgár, van itt még fiatal, van még, aki szabad országot akar? Tehetetlen gyáva rongy lett a magyar? Jön még a vihar, hosszú volt ez a tél, a tavaszunk fukar. Hajónkon régen nincsenek vitorlák, sodródik, vad gonosz szelek fújják, Hitvány kalózok röhögik a sorsát. De a kapitányt, egyszer kioldozzák! S új irányt vesz szegény Magyarország! Bíró Ildikó a rendezvény szervezõje a debreceni polgári kör egyik tagjával. Fotó: Muzslai Edina

4.


Több mint 200 millió forintot nyert a ladányi mezõgazdasági szakképzés korszerûsítésére a tavaly létrejött társulás Egy törvényi rendelkezés a magyar szakképzõ iskolákat úgynevezett TISZK-ekbe, azaz Térségi Integrált Szakképzõ Központokba integrálta a tavalyi évben. Püspökladány -ahogy arról már szóltunk,- Berettyóújfaluval és Hajdúszoboszlóval közösen hozta létre a maga társulását. Nem volt könnyû a döntés egyik településnek sem, hiszen mindenki féltette önállóságát, az évtizedek alatt megszerzett és elismert képzési formák megtartását. Aztán lassan minden a helyére került, s a lehetõségekhez mérten mindhárom intézmény megtalálta önmagát a „nagy egészben”. Olyannyira, hogy az elsõ közös siker is megszületett. Egy uniós pályázatnak köszönhetõen a püspökladányi szakképzõ iskolában 2010 év végére nagy értékû fejlesztések valósulnak meg, melyek az oktatás színvonalának minõségi javulását eredményezik vélhetõen. Apagyi Ferenc tanmûhelyvezetõtõl megtudtuk, a pályázaton való részvétel elõfeltétele volt a társulás. -Ez a fejlesztés semmiképpen nem valósulhatott volna meg, hiszen a jogszabályok az elmúlt év szeptemberétõl elõírják a szakiskolák számára, hogy ilyen szakképzési – szervezési társulásokba, vagy rövidebben mondva TISZK-ekbe kell tömörülniük, csak így juthatnak fejlesztési pénzhez. Az eddig megszokott fejlesztési pénzeinket elvesztettük volna, ezalatt azt értem, amit a gazdálkodók befizetnek nekünk szakképzési hozzájárulásként, illetve ebbõl az összegbõl úgynevezett decentralizált szakképzési alapra lehetett eddig pályázni, ettõl az évtõl kezdve ezt csak a TISZK keretein belül tehetjük meg –mondtaApagyi Ferenc. A Társulás két pályázatot is elnyert. A 360 millió forintról szóló pályázat a szervezet kialakítását és fenntartását finanszírozza, a másik pályázati forrásból pedig infrastrukturális jellegû fejlesztések, valamint eszközbeszerzések valósulnak meg a városban majdnem 200 millió forint értékben. -Az úgynevezett TÁMOP pályázaton belül közel 360 millió forintot nyertünk, ez valójában az elsõ két pályázatban résztvevõ három önkormányzatot érinti, tehát Berettyóújfalut, Püspökladányt és Hajdúszoboszlót. A TIOPon belül közel 800 milliót nyert szintén a három település, ebbõl valamivel kevesebb, mint 200 millió jut Püspökladány számára –mondta el Petõné Papp Margit tanácsnok a számszerû adatokat. -Ez a pályázati keretösszeg alapvetõen két részbõl áll. Körülbelül 72,5 millió forintot fordíthatunk eszközbeszerzésre, és 71,5 millió forintból kerül felújításra a mûhelyépület, ahol eddig a mezõgazdasági gépésztanulók oktatása mellett más tevékenység is folyt, ám a beruházás után teljes mértékben a mezõgazdasági gépész szakma oktatási céljait szolgálja majd. Az engedélyköteles tervek elkészültek. A 71 és fél millió forintból az épület tetõszigetelését, a teljes külsõ homlokzat hõszigetelését, a nyílászárók cseréjét fogjuk megvalósítani, valamint belül kialakítjuk mindazokat a helyiségeket, ami egy korszerû képzéshez szükséges –mondja Apagyi Ferenc. A korszerû képzéshez mindezen felül multimédiás videokonferencia terem is társul majd, valamint két tanterem a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségekkel együtt: egy munkagép, egy erõgép és egy gépipari tanmûhely. Továbbá szükségszerû a korszerû mezõgazdasági gépek: kombájn a hozzá tartozó betakarító adapterrel, egy sorba szóró vetõgép, és egy váltva forgó eke beszerzése is. -Az eszközbeszerzésnél a mezõgazdasági gépész szakma hiányzó eszközeit próbáljuk beszerezni alapvetõen, de emellett egy úgynevezett multimédiás videókonferencia termet is ki kell alakítani, ez a 72 és fél millió forintból körülbelül 14 millió forintot fog elvenni, a többi eszközbeszerzés teljes mértékben a gépész-

szakmát fogja szolgálni –mondjaApagyi Ferenc. Püspökladány a korszerûsítést követõen -várhatóan 2010 szeptemberére- mezõgazdasági központi képzõ hellyé válik. Idén augusztusban kezdõdik az épület felújítása, amely ezzel a fejlesztéssel egy 25 éves elhanyagolt idõszakot hagyhat a háta mögött. 2010 nyarán próbaüzemet tartanak, hogy a szeptemberi debütálásnál minden rendben menjen, és az új mûhelyeket, termeket, eszközöket birtokba vehessék a jövõ szakemberei. M.A.

Már üzemelnek a térfigyelõ kamerák a városban Mint arról már több alkalommal hírt adtunk, az önkormányzat nyertes pályázatának köszönhetõen egy 27 darabból álló térfigyelõ-kamerarendszer került kialakításra a városban. A legforgalmasabb, veszélynek, rongálásnak leginkább kitett helyekre szerelte fel a kivitelezõ cég a professzionális eszközöket, melyek mûszaki „fõpróbája” a napokban volt. Az üzembe helyezés során a kivitelezõ és az önkormányzat mellett a rendõrség is jelen volt. -Az önkormányzattal közösen mindig azon gondolkodunk, hogyan lehetne a városunk közterületeinek biztonságát fokozni. Egy tavalyi pályázat nyújtott arra lehetõséget, hogy ez a kamerarendszer kiépüljön. Én azt hiszem, hogy ez a lehetõség növeli a lakosság biztonságérzetét, a bûnesetek számát pedig visszaszorítja majd –fejezte ki reményét Dr. Krocsek Zoltán rendõrkapitány. A beruházás 21 és fél millió forintból valósult meg, 19 millió 350 ezer forint uniós támogatással. A térfigyelõ-kamerák felszerelésének helyét az önkormányzat és a rendõrség közösen határozta meg. Kamerát helyeztek el a Petritelep és az Újtelep központjában, a köztereken, az iskolák bejáratánál, a jelentõsebb közintézményeken, a Kossuth utcán lévõ két szupermarketen, a köztemetõnél, a vasútállomásnál, valamint a forgalmasabb közutakon. A térfigyelõrendszer kiépítést a Bihari Vállalkozás Kft. végezte. 27 olyan nagy felbontású térfigyelõt szereltek fel a város több pontján, amelyek gyors fordulásra képesek, és távolabbi eseményeket is nyomon tudnak követni. -Ezek úgynevezett speed down kamerák, 22-szeres zoommal rendelkeznek, tehát a tárgyra való ráközelítése ilyen mértékben lehetséges, ami körülbelül azt jelenti, hogy egy 150-200 méterre lévõ tárgyat is nagyon jól meg lehet vizsgálni, - tudtuk meg Bihari Pétertõl, a cég ügyvezetõ igazgatójától. A kihelyezett kamerák által közvetített képek a püspökladányi rendõrkapitányságon lévõ három szerver gépen tekinthetõk meg, ahonnan közvetlenül lehet irányítani és programozni a kamerákat. A befutó képek kezelését és rögzítését nagyon komoly adatvédelmi törvény szabályozza, ami egy esetleges bûncselekmény során bizonyító erõvel bír. Katona Csilla

5.


Harc a petritelepi óvoda udvaráért Kisajátításra kerülhet a petritelepi óvoda udvarának mintegy 400 nm-nyi területe. Ugyanis egy nádudvari vállalkozó megvásárolta a valamikor a Haladás Áfész tulajdonában levõ ABC-t, és építkezési szándékára hivatkozva igényt tart az óvoda udvarának említett részére, miután kiderült, az telekkönyvileg az õ tulajdona. Az önkormányzat az ügyben egyeztetõ tárgyalásokat folytatott felajánlva a terület megvételét, ám a vállalkozó elutasította a lehetõséget. Hogy mégis megmaradjon az évtizedek óta használt udvar, a püspökladányi önkormányzat kisajátítási kérelmet nyújtott be az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalhoz, ám a kérelem-ben foglalt igényt a hivatal nem támogatta. -Mi szeretnénk, ha a gyerekek számára ez a terület megmaradna. Így most folytatódik a jogi útra terelt eljárás. Valószínûleg élni fogunk fellebbezési jogunkkal. Abban bízunk, hogy a mérlegelés körében azt is figyelembe veszik majd, hogy ez közel 30 éve az óvodához tartozó földterület, amit a gyerekek használnak – mondta Petõné Papp Margit tanácsnok asszony. Az Egyesített Óvodai Intézmény vezetõjõtél, Papp Lászlónétól megtudtuk: nincsenek iratok arra nézve, hogyan is került az óvoda birtokába az említett ingatlanrész. A még élõ óvónõk visszaemlékezései szerint hajdanán ajándékozás jogcímén bocsátotta az ÁFÉSZ ezt az ingatlanrészt az óvoda birtokába. -2008 tavaszán kaptunk egy értesítést, hogy az ÁFÉSZ vissza kívánja venni azt a területet, amit több mint 30 éve a Karcagi úti óvoda használ. Értetlenül állunk a helyzet elõtt. Nem tudom, hogy kerül ki ebbõl a jogi helyzetbõl a tulajdonosi joggal bíró önkormányzat, hiszen mi csak használói vagyunk ennek a területnek, de

nagyon zokon esne nekünk, ha 100 gyerektõl elvennék ezt az udvarrészt, amit igazából nap mint nap használnak – mondta Papp Lászlóné. Ha a terület végleg kisajátításra kerülne, akkor több –az óvónõk és a szülõk közremûködésével kialakított– épíménytõl (faház, homokozó, kreszpálya, veteményeskert) kellene megválnia a petritelepi óvodának. Ezért az óvodavezetõ és a város önkormányzata is bízik abban, hogy a fellebbezés során olyan döntés születik majd, ami a gyerekek érdekeit szolgálja. A közérdek gyõz az egyéni érdek felett. Zagyva Nikolett

Késéssel ugyan, de még idén elkezdõdhet a 4. számú fõút Püspökladány-Debrecen közötti szakaszának felújítása

Városháza

Útépítõ gépek és munkások érkeznének hamarosan a 4. számú fõút Püspökladányt érintõ szakaszára, ha… De egyelõre nem érkeznek. Bár tavaly õsszel azt az információt kaptunk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ ZRT-tõl, hogy április elején elkezdõdik a 4. számú fõút Püspökladány-Debrecen közötti szakaszának -két ütemben történõ- felújítása, úgy tûnik, egy ideig még marad minden a régiben. A NIF ZRT. kommunikációs vezetõje arról informálta szerkesztõségünket, hogy a beruházás terveinek elõkészítése elhúzódott. A kivitelezési szerzõdés aláírását követõen várhatóan csak 2009 júniusában kezdõdik a Püspökladány-Hajdúszoboszló közötti szakasz útburkolatának megerõsítése. A Hajdúszoboszló–Debrecen útszakasz esetében 2010 márciusában kötik meg a kivitelezési szerzõdést. Ez a szakasz elõreláthatólag 2010. október végére kerül majd forgalomba. Az elkövetkezõ években megvalósuló 11,5 tonnára történõ burkolat-megerõsítés, a már említett, a Magyar Közútkezelõ Kht. kezelésében levõ két fõútszakasznak a teherbírás szempontjából rosszabb minõségû és elégtelen pályaszélességû, kedvezõtlen baleseti helyzetû részeinek paramétereit próbálja majd javítani. - A Hajdúszoboszló-Debrecen közötti szakaszon a felújítással érintett kétszer egy sávos útszakasz a 209 és 216 km szelvények közötti szakaszon fog megvalósulni, ez kb. 6,8 km. A beavatkozáson érintett szakaszokon két darab csomópont is található. A burkolat megerõsítését a 2004-ben megépült Hajdúszoboszló elkerülõ és a 2006-ban átadott M35 autópálya déli csomópontja közötti szakaszon fogjuk megvalósítani. Az útszakasznak a jelenlegi szélességi paramétereiben nem kell változtatást végrehajtani – tájékoztatott bennünket Fazakas Orsolya. A 4-es számú fõút Püspökladány–Hajdúszoboszló közötti szakaszának burkolat megerõsítése 19,5 kilométer külterületi szakaszon és 6,8 kilométer belterületi szakaszon valósul majd meg. Nemcsak a 4-es számú fõút állapota mondható rossznak, hanem a Püspökladány belterületén húzódó Rákóczi és a Bocskai utca burkolatának minõsége is kifogásolható. Az említett útszakaszokon sok a kátyú. Sajtos Tibor, a Magyar Közút Kht. Hajdúszoboszlói Üzemmérnökségének vezetõje elmondta, a Rákóczi utcán keletkezett kátyút március elején javítják ki hideg aszfalttal. A Bocskai úton néhány héttel ezelõtt kialakult süllyedést várhatóan március közepe után - a keverõtelepek beindulásakor - meleg aszfalttal húzzák a Bocskai út felületével egy szintbe. Ezek az útjavítások végleges megoldást jelentenek majd az itt közlekedõk számára. Z.N.

Képviselõ-testületi ülés 2009. február 26-án A lejárt határidejû testületi határozatok végrehajtásáról szóló napirend megtárgyalása során az elkerülõ úttal kapcsolatosan és a TESCO áruház építésére vonatkozóan kértek tájékoztatást a képviselõk, illetve a megújuló energiaforrások kapcsán hangzott el kérdés. Az interpellációk a járdák állapotára és a felújítások megkezdésére irányulóan fogalmazódtak meg. Az eredeti tervtõl eltérõen a 3. napirendi pont a 2.-kal felcserélve került megtárgyalásra. Ennek során a temetõ üzemeltetésével összefüggõ bevételekrõl és kiadásokról kaptak széles körû, mindenre kiterjedõ tájékoztatást a testület tagjai, akik néhány észrevételt tettek /pl. szelektív hulladékgyûjtõk elhelyezése, utak gondozása/ az üzemeltetõk felé azzal a véleménnyel kiegészítve, hogy az együttmûködést jónak, a temetõi munkák elvégzését megfelelõnek értékelték. Majdnem két órán keresztül tárgyalta a képviselõ-testület az önkormányzat 2009. évi költségvetési rendelettervezetét, amelynek során több politikai vélemény is elhangzott. Irodavezetõ asszony kiegészítése után három részletben hangzottak el kérdések, vélemények, melyek közül a legtöbb az induló beruházások önerejére, az intézmények finanszírozására irányult. Mindenki a takarékos gazdálkodásra, a biztosítható mûködés megtartására helyzete a hangsúlyt. 14 igen és 4 tartózkodás mellett fogadták el a döntéshozók az elõterjesztést. A különfélék napirendi pont során hét elõterjesztésrõl született döntés. Elfogadták a belsõ ellenõrzési tervre, a hévíz kutak kísérõgázának hasznosítására vonatkozó elõterjesztéseket, a Kossuth u. 26. sz. alatti ingatlan értékesítésének visszavonása kapcsán olyan vélemény is elhangzott, hogy áron aluli értékesítést ne támogasson a testület, a bizottsági elnökök elmondták, hogy ebben teljes az egyetértés, ugyanis a decemberi ülésen egyhangúlag megszavazták a képviselõk az adott ajánlat elutasítását. A fürdõfejlesztést érintõ ingatlannal kapcsolatban megállapították, hogy személyes támadás indult - szórólap formájában - a pénzügyi bizottság elnöke ellen, aki a testületi ülés elején jelezte, hogy feljelentést tett a rendõrségen ismeretlen elkövetõ ellen. Az óvodai alapító okirat módosításának elfogadása után a könyvtárigazgatói beosztás ellátására szóló megbízásról döntöttek a képviselõk, Tányér József kapott megbízást a következõ öt évre a vezetõi feladatok ellátására. Szintén zárt ülés keretében fejthették ki véleményüket a testület tagjai egy ladányi magánvállalkozó kérelmével kapcsolatban.

6.


AHOGY CSONTOS JÁNOS ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ LÁTJA… A kormány átalakítani szándékozik a nyugdíjrendszert. A 13. havi juttatást beépíti az alapba azok számára, akik már kapják azt, akik pedig a jövõben mennek nyugdíjba, már nem lesznek 13. havi nyugdíjra jogosultak, és a nyugdíjalapjukba sem épül be az összeg. Ma többszázezer idõs ember él a létminimum határán, így a 13. havi nyugdíj elvétele ezt a helyzetet csak rontani fogja. Képviselõ úr a Hírlevelében megemlíti, hogy Korózs Lajos a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára 2008 októberi püspökladányi látogatásán kijelentette: „A közgazdászok szerint a 13. havi nyugdíjat el kellene törölni, de ebbe soha nem fogunk beleegyezni.” -Képviselõ úr! Nem gondolja, hogy hitelüket vesztik azok a nyugdíjasok, akiket néhány hónapja pontosan azzal nyugtattak meg, hogy nem fog bekövetkezni az, amit most végre kívánnak hajtani? -Válasz: „Elõször is gondoljunk egy percre a nemzetközi minõsítõ intézetek elõrejelzéseire. Azt látjuk, hogy mindenki azt látja, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai gazdasági környezet napról napra gyorsuló iramban romlik. Ezek az intézetek csak az elmúlt néhány hónapban közel fél tucatszor módosították elõrejelzéseiket – és minden esetben negatív irányba. Ez pedig azt jelenti, hogy ebben a helyzetben mindannyiunknak áldozatokat kell hoznunk. A munkavállalóknak, a munkaadóknak, az államnak éppúgy, mint a nyugdíjasoknak. Természetesen senki sem örül, hogy hozzá kell nyúlni a kedvezményekhez, ahhoz a pénzhez, ami sok háztartásban a megélhetést biztosítja. Az azonban világosan látszik, hogy ezek a lépések nemcsak a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, hanem az egész ország mûködõképessége miatt szükségesek. Az átalakítások ma áldozatokat kívánnak, méghozzá nem is keveset. Ezért öröm az, hogy azt látjuk, az érintettek, a nyugdíjas szervezetek képviselõi pontosan érttik, mit jelent mindez. Ma biztosan kijelenthetjük: az októberi véleményünket elsodorta, felülírta a világválság. De egyúttal azt is hozzá kell tennünk, hogy ezek az áldozatok nem lesznek hiábavalóak. Ha sikerül végigmenni az elkezdett úton, meglesz az esélye annak, hogy Magyarország a gyõztesek között kerüljön majd ki a válságból.” -A kormány az állami büdzsé bevételeit a többi mellett áfa emelésbõl és a jövedéki adó növelésébõl pótolná. A 20 százalékos áfát 23-ra, a jövedéki adót pedig termékektõl függõen 3-7 százalékkal növelné. Ezzel szemben tavaly a reálkereset csupán minimális mértékben (0,7 %!) emelkedett. Ennek az lehet a következménye, hogy egész egyszerûen az emberek nem vásárolnak majd, „megveszik a kenyeret és a tejet”, de nem fogyasztanak majd többet. Spórolni fognak a villanyon és a fûtésen is. Képviselõ úr! A stagnáló reálbérhelyzet mellett miképpen számíthat a kormány a növekvõ áfa-bevételekre? Válasz: „Tudatosan kell készülni a válság kihívásaira mindenkinek, és ennek része a spórolás és a takarékoskodás is. Ez igaz a magyar háztartásokra, de igaz az államra is. Egy dolgot le kell szögezni: ha nem merünk cselekedni, amikor kell, akkor elsodor bennünket a válság. Ha a válsággal szemben gyõzni akarunk, akkor sok mindent meg kell változtatni, még akkor is, ha a megszokott dolgainkat, az eddigi kényelmünket kell feladni. A mostani adóváltozások is a jövõ biztonságáról szólnak. A tervek szerint csökkennek a keresetek és a jövedelmek adója, a kiesõ adóbevételt pedig az áfa 3 százalékpontos emelésébõl pótolják majd.Azért történik mindez, hogy munkahelyeket védjünk meg, és támogassuk a vállalatokat. Új lendületet adunk a hazai gazdaságnak, ugyanis ha van munkahely, ha vannak mûködõ vállalko-

zások, akkor nõhet a fogyasztás is.” -A képvelõ úr Hírlevelét olvasva úgy tûnik, hogy minden rendben van a kistérségben, holott a hivatalos adatok szerint minden településen 10 % fölé emelkedett a munkanélküliség, sõt van olyan település ahol a 40 %-ot is meghaladta már. Ez egy halmozottan hátrányos helyzetû kistérség, ahol akiknek még egyáltalán van munkája, azok is inkább az alacsony jövedelmûek közé tartoznak. Az, hogy a családi pótlék és a gyermekgondozási díj is adózni fog, továbbá, hogy megszûnik az étkezési jegy, valamint az üdülési csekk adómentessége, azt eredményezi, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezõ rétegnek még nehezebb lesz a helyzete. Mindezek együtt azt látszatják, hogy a válságkezelõ program valójában újabb megszorítást takar megszorítást az utolsó leheletig. Képviselõ úr! Hogyan gondolhatja azt a kormány, hogy ezeknek a végletekig kizsigerelt családoknak a még erõsebb szorításával orvosolhatja – hogy a The New York Times-t idézzem – az „elhibázott magyar gazdaságpolitika” betegségeit? Válasz: „A gazdasági krízis senkit sem kímél. A válság legyõzése nem könnyû feladat sem nálunk Magyarországon, sem máshol a világban. Nehéz és kemény munka vár mindenkire, a haszna pedig csak pár év múlva derül ki. Egy dolog azonban biztos: ha a válságból gyõztesen akarunk kikerülni, akkor számtalan eddigi dolgon kell változtatnunk. Ezek pedig nem lesznek sem egyszerûek, sem pedig népszerû lépések. Mi azonban ma nem a politikai szépségversenyben szeretnénk elindulni, nem népszerûek szeretnénk lenni, hanem hasznosak. Látva az elmúlt hónapok munkáját, nyugodtan kijelenthetjük: a kormány tudja, mit kell tennie, és meg is teszi azt. Az pedig, hogy mit és miért tesz, könnyen összefoglalható: azt akarjuk, hogy legyen versenyképesebb az ország, és álljon meg a munkanélküliség növekedése! Errõl szól az intézkedéscsomagunk.” Rásó János Tisztelt Olvasóink! Csontos János országgyûlési képviselõ kérdéseinkre adott fenti válaszát azért nem olvashatták elõzõ számunkban, mert az lapzárta után három nappal érkezett szerkesztõségünkbe. D. Sári Andrea fõszerkesztõ

A kerekes székekbõl, járókeretekbõl, botokból bárki igényelhet, és ingyenesen kaphat, aki rászorul az ilyen jellegû segédeszközre.

Püspökladányi

Hírek

Hirdetési melléklete 2009. március 18.

MÁRCIUSI AKCIÓ!

www.familialakber.hu

A HALADÁS-COOP ZRT.

bérleti üzemeltetésre hirdeti 2009. április 1-tõl az alábbi ingatlanait:

- Püspökladány, Bocskai u. 3. sz. 1. sz. (61,25 nm nettó alapterületû) üzletét, - Püspökladány, Bocskai u. 3. sz. 5. sz. (58,92 nm nettó alapterületû) üzletét. A pályázatokat a HALADÁS-COOP ZRT. (Püspökladány, Bocskai u. 7. sz.) központi irodájában átvehetõ nyomtatványon lehet 2009. március 30. (hétfõ) 12 óráig benyújtani.

Kereskedõk, Vendéglátók, Boltvezetõk Figyelem! Püspökladány, Szent István u. 14. szám alatt a Piactér baloldali bejáratánál

kereskedelmi és vendéglátó üzletsor építését tervezzük. A beruházás az igényfelmérés, tervezés folyamatában van. Lehetõség nyílik a bérleti jog megszerzésére oly módon, hogy a kereskedelmi egység egyedi igényeit is ki tudjuk elégíteni. (alapterület nm, raktárhelyiség nm, kiszolgáló helyiségek, stb.)

Részletes felvilágosítás: Személyesen: BLUE-ING Kft. Püspökladány, Bocskai u. 15. Telefon: 20/934-38-49 ; Fax: 54/451-400 E-mail: [email protected]

2.

Püspökladányi Hírek melléklete 2009. március 18.

A Püspökladányi Városi Könyvtár az idei évben is várja látogatóit Gyermekkönyvtári részlegünk: - A különbözõ ünnepkörökhöz, jeles napokhoz kötõdõ foglalkozásokat tart. - Az olvasási készség fejlesztését célzó pályázatokat állít össze, valamint iskolai mûsorok, rendezvények, órák megtartásához ad segítséget.

l õ r t e l z s ké k o s ! l u e p i y t n s n e é dm Egy e g n e % 0 2 , -10%

Felnõtt könyvtári részlegben: - könyvtárhasználati órákkal s egyéb szolgáltatásainkkal /irodalomkutatás, könyvtárközi kölcsönzés/ támogatjuk a diákok formális és nem formális képzését. Szélessávú internet-hozzáférést biztosítunk látogatóink számára 75

Ft/negyedóra.

www.familialakber.hu

RENGETEGET SPÓROLHAT FÛTÉSSZÁMLÁJÁN!

Püspökladányi Hírek HIRDETÉSI AJÁNLAT NORMÁL TARIFA 1 oldal (A/4 1 szín)

(nincs csomagban)

45.000 Ft + 20% ÁFA

45.000 Ft + 20% ÁFA

1/2 oldal

1/2 oldal

(190x135mm, 1 szín)

(2 × megjelenés + 1 hét képújság)

25.000 Ft + 20% ÁFA

Homlokzati hõszigetelõ akció! 8 cm, 10 cm, 12 cm vastagságban

SZENZÁCIÓS ÁRAKON!!! Az akció a megjelenéstõl április 30-ig tart!

CSOMAG AJÁNLAT 1 oldal

1/4 oldal

50.000 Ft + 20% ÁFA

(95x140mm, 1 szín)

1/4 oldal

12.000 Ft + 20% ÁFA

(2 × megjelenés + 1 hét képújság)

1/8 oldal (92x 65mm, 1 szín)

7.000 Ft + 20% ÁFA

26.000 Ft + 20% ÁFA 1/ 8 oldal (2 × megjelenés + 1 hét képújság)

16. 000 Ft + 20% ÁFA Az alábbi méretekben 4 fizet 5 kap (44x65 mm,) (92x30mm) 4.000 Ft. + 20% ÁFA (44x40 mm) 3.000 Ft. + 20% ÁFA

gyászhírek : (44x 65 mm) 3.700 Ft. + 20% ÁFA apróhírdetés :(80 karakterig) 1.000 Ft + 20% ÁFA

A térség legjobb hirdetési ajánlatával várjuk! Szerkesztõség: 4150 Püspökladány, Petõfi u. 5-7. Tel: 54/514-171 Email: [email protected]

3.


Kertigépet ezért az AgrOroszi Üzletházban vásároljon!

KONTÉNERES TÖRMELÉK SZÁLLÍTÁS (Gépi rakodással, rövid határidõvel)

Federics László Tel.: 20/483-9575 54/452-000

20 éves szakmai tudással a kiválasztástól az alkatrész, szerviz-javítás biztosításáig minden egy helyen. Karcag, Laktanya 4-es fõút 165 km Tel.: 59/503-335 www. agrooroszi.hu webáruházban is. Oroszi Imre mg. gépészmérnök

Bármilyen földmunkát, ömlesztett áruk gépi rakodását szolid áron vállalom. Földmunkák esetében díjtalan felmérést végzek.

BÚTOR, SZÕNYEG, PVC,

KARNIS, TAPÉTA 800 m2 -en

Püspökladány, Keleti-sor 26/3. (a 42-es fõút mellett, a benzinkút mögött) Szekrénysorok 36.000 Ft -tól Konyha és tálalószekrények 27.500 Ft -tól Kárpitos garnitúrák, gyermekágyak 19.000 Ft -tól Franciaágyak, heverõk, fotelek 14.250 Ft -tól Kisbútorok 4.000 Ft -tól Étkezõasztalok, székek 2.300 Ft -tól Padló és szegett szõnyegek 550 Ft/m2 -tõl PVC 1.080 Ft/m2-tõl Karnisok, tapéták 750 Ft -tól Bio és normál matracok 13.000 Ft -tól

Szõnyegszegés

Hogyan vásároljon, hogy Önnek az egyik legjobb választása legyen? Tudja Ön is, hogy egy gép értéke a mögötte levõ szolgáltatáson múlik!

Akció minden héten!

Hitellehetõség, ügyintézés az üzletben!

Kedvezményes házhozszállítás Nyitva: H.-P.:9-18, Szo.:9-13 Telefon:54/450-152

A KLÁRA SZALON szeretettel vár minden leendõ menyasszonyt, bálozó hölgyet és koszorúslányt a 2009. év ruhakölteményeivel, valamint a kifinomult megjelenéshez elengedhetetlen kellékekkel.

Mindezt tavalyi áron! Izelítõnek látogasson el a klaraszalon.mindenkilapja. hu weboldalra.

Bejelentkezés a 06-70/218-3666 telefonszámon vagy a [email protected] emailcímen.

PÜSPÖKLADÁNYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕI FOGADÓÓRÁK Értesítem választókörzetem Tisztelt Lakosságát, hogy fogadóórát tartok az alábbi idõpontban és helyszínen :

Kiss Zsigmond 10. vk. APRÓHIRDETÉS nálunk csak 1.200 Ft ELADÓ! Püspökladányban, központhoz közeli, tetõtér beépítéses 100 nm-es családi ház. 3 szoba, 2 fürdõszoba, nagy nappali és étkezõ, vegyes és gázfûtéses, fûthetõ alsóépület és garázs. Érd.: 30/483-05-92 (egész nap) ----------------------------------------Püspökladány központjában 56 nm tégla lakás eladó. Tel.:30/4292928

Megújult a

www.sarretinfo.hu

Tavaszi talaj elmunkálását, Aprómag-, kukorica-, napraforgóvetést, Mûtrágyaszórást vállalok. (

20/371-86-16

Március 23. (hétfõ) 16 óra Újtelepi Idõsek Otthona

Kardos István 4. vk. Március 30. (hétfõ) 16 óra Polgármesteri Hivatal Kistanácskozó terme

Tóth László 8. vk. Március 23. (hétfõ) 16.30. Petri telepi Iskola igazgatói irodája

4.


HEKTOGRÁF NYOMDA

Püspökladány Dózsa György út 55 sz. Tel/Fax: 06 54 451-302 06 30 9 555 407 [email protected] Szolgáltatásaink: -Névjegykártya tervezése, nyomtatása -Meghívók (esküvõkre, rendezvényekre)

-Szórólapok(A/6-os mérettõl) -Plakátok(B/2-es méretig) -Újságok -Könyvek (100-tól akár több ezer példányig)

-Szakdolgozat kötése, igény szerinti aranyozással rövid határidõre

ÚJDONSÁG! PÜSPÖKLADÁNYI

Hírek

ISSN:0866-1375

Szines digitális nyomtatás akár 160 Ft/A3

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelõs szerkesztõ : D. Sári Andrea Szerkesztõség : 4150 Püspökladány, Petõfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Megjelenik 10.000 példányban Püspökladány, Sárrétudvari, Báránd, Biharnagybajom, Földes, Kaba, Nádudvar, Szerep, Tetétlen településeken.

7.


Lakáshitelkrízis és annak megoldása!? A lakás fontos dolog, hiszen a családalapítás, az életben való elindulás egyik szükséges feltétele. Csak keveseknek adatik meg, hogy hitel igénybevétele nélkül tudjon lakáshoz jutni. A hitelvállalás hosszú idõre jelent nehéz terhet az adós számára. Akár túl nehéz terhet is, hiszen manapság naponta hallunk olyan híreket, hogy egyre nagyobb mértékben dõlnek be a lakáshitelek. A legnehezebb helyzetbe jutók „megsegítésére” a kormány bejelentette, hogy idõlegesen az állam törlesztheti a lakáshitelt a bajba jutott adós helyett. Némely gazdasági szakember nem támogatja ezt arra hivatkozva, hogy: „A devizahitelekkel járó kockázat elõre látható és kalkulálható volt. Aki nem számolt a kockázattal, és ezért most õ és családja lakhatása veszélybe került, az gondatlan volt. Más gondatlanságának árát igazságtalan volna azokkal megfizettetni, akik elõrelátóan mérték föl lehetõségeiket”. Valóban lehetett és kellett is elõre kalkulálni némi árfolyamkockázattal a hitel felvételénél, de ilyen mérvû változást elõre látni, pláne kalkulálni vele, legföljebb olyanok voltak képesek, akik valamilyen formában részesei voltak a változás elõidézésének. Persze egy jól fizetett gazdasági szakember számára lehet, hogy egyértelmûen kalkulálható volt ez a kockázat, és anyagi lehetõségei megengedhették, hogy akár a magasabb kamatszintû forint hitelt válassza. De az alacsony jövedelmûek számára – és azt hiszem a társadalom nagy része ide tartozik – egyszerûen nem nagyon kínálkozott más alternatíva, mint a devizahitel. Azon túlmenõen, hogy sokan nem gondolták át eléggé az anyagi helyzetüket – ahogyan a nagytekintélyû szakemberek állítják –, a kormány és persze a bankok is felelõsek a kialakult helyzetért, mert nem hívták fel az emberek figyelmét a kockázatokra, és a hiteleket is könnyen megadták. Az embereket egészen 2006 nyaráig abban a hitben ringatta a kormány, hogy "dübörög a gazdaság", és hogy lesz adócsökkentés. Csökkent az ÁFA, nyugdíjkorrekciós progra-

mot ígértek, és még sorolhatnánk. Tehát mindenki azt várta, hogy tovább nõ majd az életszínvonal, a gazdaság erõs, és nyugodtan fel lehet venni a hitelt, hiszen lesz mibõl visszafizetni, és valutaválságtól sincs miért tartani, ha egyszer minket irigyel Európa. Nem szabad elfelejteni, hogy a deviza lakáshitelek közel 2/3-át a 2006os megszorító csomag bejelentése elõtt vették fel az emberek. Ennyien nem lehetünk gondatlanok! Elemzõk szerint a hamis sikerpropaganda mellett a kormány talán még nagyobbat hibázott azzal, hogy az elõzõ kormány által bevezetett lakástámogatási rendszer megszigorításával a legtöbb ember számára túl drágává tette az addig olcsó, államilag finanszírozott forint lakáshiteleket. Így az emberek az alacsony kamatozású svájci frank lakáshitelek felé fordultak, amely egészen addig nem is volt a piacon. Szakemberek állítják, ha a kormány nem veri szét az elõzõ kormányzat forintalapú lakáshitel-programját és a megkezdett eurócsatlakozást elõkészítõ gazdaságpolitikai folyamatokat, akkor 2006-2007 körül beléphettünk volna az euróövezetbe. Akkor most euróval fizetnénk, és nem fenyegetné semmiféle árfolyamkockázat a lakáshiteleseket. A forintárfolyam nemcsak a világgazdasági válság miatt ilyen gyenge, hanem nagyrészt a gyenge alapokon nyugvó magyar gazdaság miatt is. A szakemberek szerint ebbõl az következik, hogy a lakosság mostani nagymértékû deviza-eladósodásáért is jelentõs mértékben a 2002tõl mostanáig tartó gazdaságpolitika a felelõs, melynek a hibáját próbálja most valahogy enyhíteni a kormány. Az intézkedés csak azoknak jelent átmeneti „segítséget”, akik a válság kezdete óta vesztették el a munkahelyüket. De mi a helyzet azokkal, akiknek ugyan van még munkája, de a megélhetés határát súrolva próbálják kifizetni az esetleg duplájára nõtt törlesztõrészleteiket? Õk mire számíthatnak? Rásó János

100 millió forint értékû svéd adomány érkezett a Sárrétre Toló- és rokkantkocsik, kerekes járókák, járókeretek, botok. Ilyen új, vagy alig használt gyógyászati segédeszközök két hete érkeztek Kabára, ahonnan néhány napja egy részét Püspökladányba szállították. A helyi Református Idõsek Otthonának lakói nagy örömmel fogadták a ingyenes eszközöket, melyet a helyi szociális szolgáltató központ dolgozói osztanak szét, és juttattak el ide is. -Hála legyen a jó Istennek, még vannak jó emberek, akik gondolnak a szegény nyomorultakra is, akik csak vánszorogni tudnak. Én például csak csúszkálni tudok a lábammal, nem tudok menni, nem tudom emelni nagy szolgálatot tesz a kerekes járóka –mondja Sövér Julianna, az otthon lakója. A 100 millió forint értékû adomány története meseszerû. Dr. Nagy Lajos püspökladányi háziorvossal egy 2005-ben készült interjút olvasott tavaly egy Svédországba szakadt magyar hölgy, aki születésével kötõdik a sárréti kistérséghez. A cikkben -olvasva az itt élõ idõsek, és hajléktalanok kilátástalan, nehéz sorsát- úgy döntött, megkeresi Dr. Nagy Lajost, és felajánlja segítségét. -Felhívott telefonon, hogy látja, milyen szegényesek a körülmények, és õ küld nekünk bútort, gyógyászati kerekesszéket és ruhát is egy kinti szervezet révén. Az volt az egyetlen kérése, hogy szerezzek befogadó nyilatkozatot, egy szociális intézménytõl, hogy el tudják helyezni ezt a rengeteg adományt. Én pedig szereztem –mondja Dr. Nagy Lajos. Kaba városa vállalta, hogy fogadja a több mint 1 kamionnyi adományt. Mindössze a helyet kellett, hogy biztosítsák, még a szállítási költségrõl is az adományozó gondoskodott. -Ez egy közel 100 milliós adomány, hiszen a fékezhetõ kerekes járókeretbõl volt közel 300 darab, aminek az itthoni kereskedelmi ára 30 ezer Ft, és ez egy jóval masszívabb. Volt benne, ami 1 millió

forint önmagában, úgynevezett voler, ami a súlyos betegek ágyból való kiemelését szolgálja. Ez bent maradt a kistérségben a közös célokra, ahol erre éppen szükség van, de nagyon sok más hasznos segédeszköz is érkezett –sorolja Szegi Emma polgármseter. Az eszközöket a befogadó Kaba a 13 sárréti település lélekszámával arányosan osztotta szét. A legnagyobb mennyiségben Püspökladány részesült az adományból. A helyi szociális szolgáltató központ vezetõje szerint olyan eszközök érkeztek, amit a legtöbb nyugdíjas, rászoruló nem tud megvásárolni, még támogatással sem. -Én úgy gondolom, hogy nagyon nagy hiány van ezekbõl az eszközökbõl, mert aki közgyógyellátásra nem jogosult, annak komoly összegért lehet ezeket az eszközöket megvásárolni. Ezek az eszközök nagyon fejlettek, nagyon jó állapotban vannak -mondja Nagy Ildikó, a püspökladányi Segítõ Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetõje. A kerekes székekbõl, járókeretekbõl, botokból bárki igényelhet, és ingyenesen kaphat, aki rászorul az ilyen jellegû segédeszközre. A 13 sárréti településen a szociális ellátó szervek osztják ki az eszközöket, és náluk lehet jelezni az igényeket is. Az adománnyal a kistérségben élõ sok olyan nyugdíjas kapja vissza a mozgás szabadságát, aki eddig errõl álmodni sem mert, hiszen egy kerekes szék minimum 30 ezer forintba kerül, és egy modernebb járókeret is eléri a 8-10 ezer forintot. A segélyszállítmány tehát célba ért, sõt kilátásban van a folytatás is: ígéretet kapott a térség arra, hogy a következõ alkalommal iskolai eszközöket, padokat, bútorokat gyûjt össze és szállít a térségbe a nagylelkû Svédországban élõ magyar támogató.

Püspökladányi Hírek 2009. március 18. 8. TISZTELT PÜSPÖKLADÁNYI, SÁRRÉTI POLGÁROK! Március 5-én délután fórumra hívta Önöket a mûvelõdési házba a „Püspökladány Jövõjéért” elnevezésû, civilnek tûnõ, de az MSZPhez kötõdõ egyesület. A fórum témájaként a hulladék szállítása körül kialakult állapotot jelölték meg a szervezõk: Dr. Molnár László volt polgármester, Csontos János MSZP-s országgyûlési képviselõ és Békési Zoltán MSZP-s önkormányzati képviselõ. Több alkalommal tájékoztattam már Önöket arról, hogy a püspökladányi szemétszállítással kapcsolatban kialakult problémát örökölte a város az elõzõ vezetéstõl. Dr. Molnár László polgármestersége idején születtek ugyanis azok az elõzetes döntések, melyek miatt most minden ladányi háztartásnak kötelezõ fizetni a hulladékszállításért. Éppen ezért érthetetlen, s egyben provokatív is, hogy Dr. Molnár László a lakosság megmentõjeként kíván feltûnni a színen, holott 2000-ben az általa vezetett képviselõ testület döntött úgy, hogy csatlakozik a Hajdú–Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási Programhoz, majd 2002-ben a Bihari Hulladékgazdálkodási és Hasznosító Társuláshoz. A csatlakozást a képviselõ testület felhatalmazása alapján Dr. Molnár László polgármester írta alá. Az akkori önkormányzat dönthetett volna úgy is, hogy a ladányi szeméttelepet alakítja át az uniós elõírásoknak megfelelõen, és marad minden a régiben, de nem így döntött.

Amellett tette le voksát, hogy a megépülõ berettyóújfalui hulladékkezelõ telepre szállítsák a Ladányban képzõdõ szemetet, ami igen nagy hiba volt, s most mi isszuk a levét! Tisztelt Püspökladányi, Tisztelt Sárréti Polgárok! Püspökladány és a kistérség vezetõjeként mindent elkövetek azért, hogy a lakossági terheket mérsékeljük. Ennek érdekében a Környezetvédelmi Minisztériumhoz fordultam, és kértem, hogy a heti ürítést ritkítsák kéthetire. Ám az Egészségügyi Minisztérium elutasította Püspökladány javaslatát. Jó lett volna, ha segít a parlamenti képviselõ, Csontos János, de nem tette. Sem õ, sem pártja, az MSZP. „Beszéljük meg a gondjainkat, keressük együtt a megoldást!” szólította fel aggódva a lakosságot a fórum kapcsán Dr. Molnár László volt polgármester. Pedig aggódni Püspökladány jövõjéért akkor kellett volna a volt polgármesternek, amikor aláírta a hulladékszállításról szóló szerzõdését. Most inkább szembe kellene nézni a rossz döntés következményeivel, és nem a jelenlegi önkormányzat nyakába varrni a felelõsséget. Arnóth Sándor polgármester

Csak munka után jár a rendszeres szociális segély márciustól Március elsõ hetében Püspökladányban is beindult az „Út a munkába” szociális munkaprogram, amelynek egyik fõ célja, hogy visszahelyezze a munka világába azokat az embereket, akik évek óta nem jutnak munkalehetõséghez, jobb híján segélybõl élnek. Most viszont segély helyett fizetést kapnak majd az elvégzett munkájukért. -Gyakorlatilag ez a program a korábbi közcélú foglalkoztatás kiteljesítése, ami azt jelenti, hogy az eddigi foglalkoztatottak létszámát bõvítjük, a rendszeres szociális segélyezetteink közül kerülnek ki azok az emberek, akik ebben a programban részt vesznek. Tudomásunk szerint a közhasznú foglalkozatás, amit a munkaügyi központ finanszírozott nagymértékben csökken majd, így gyakorlatilag azok az emberek, akik a közhasznú foglalkoztatásban részt vettek, most közcélú foglalkoztatottként ebben a programban jutnak munkához –informálta lapunkat Kovács Lajos, az önkormányzat szociális irodájának vezetõje. Püspökladányban jelenleg 750 fõ részesül rendszeres szociális ellátásban, de minden valószínûség szerint összesen 600 fõ az, aki munkaképes, és munkába állhat a program keretein belül. Elsõsorban a Polgármesteri Hivatal intézményeiben és a közterületeken találkozhatunk majd a program által megmozgatott munkaerõvel. -Március 2-án és március 5-én áll állnak az úgynevezett rendelkezési támogatásban részesülõk munkába, ami azt jelenti többek között, hogy Püspökladányban közel 600 olyan személy van, aki rendszeres szociális juttatásban részesül, és az „Út a munkába” program ezt váltja ki, mivel minimálbérrel fognak dolgozni, ami lényegesen magasabb, mint amennyi a rendszeres szociális segély. Ezek a személyek takarítói munkát, konyhai kisegítõi munkát, parkgondozói munkát láthatnak el a város különbözõ pontjain

–mondja el Petõné Papp Margit tanácsnok. A munkavállalók természetesen örülnek a programnak. Azt mondják nem mindegy, hogy a postás hozza a „könyör adományt” –ahogy fogalmaznak- vagy megdolgozhatnak érte, hasznosnak érezhetik magukat. Az önkormányzat számára is öröm, hogy segíthet, ám legalább ekkora kihívás is egyben a 600 fõ alkalmazása, mivel ez jelentõs plusz munkával és kiadással jár együtt. A korábbi finanszírozás nem érintette a város kasszáját. Most azonban a munkabér és a hozzá kapcsolódó járulékok 50%-ának az 5%-át az önkormányzatoknak kell biztosítani. A munkába vezetõ út tehát még nincs kitaposva, bizonyos területeken az önkormányzat is sötétben tapogatózik, és az egyébként már esedékes, de még meg nem jelent kormányrendeletek is fokozzák a nehézségeket. -Jelen pillanatban a törvényi szabályozás nem teljesen egyértelmû. Most például a foglalkoztatás egészségügyi vizsgálattal kapcsolatos, illetve a finanszírozásával kapcsolatos kormányrendelet a mai napig nem jelent meg, a munkaügyi központhoz fog tartozni a foglalkoztatás egészségügyi vizsgálat finanszírozása, de még nem jelent meg a kormányrendelet, ezért akiket már most munkába szeretnénk állítani, illetve már el is kezdõdött a program, azoknak az egészségügyi vizsgálatának a finanszírozását nekünk kell biztosítani, tehát ez egy plusz kiadás az önkormányzat számára. A foglalkoztatással kapcsolatos munkaruha, illetve védõfelszerelések vagy eszközök biztosítása ugyan csak az önkormányzat feladata –mondja Kovács Lajos. Március 31-ig tart az a vizsgálat, mely eldönti, hogy ki jogosult a programban való részvételre. Aki jogosult, értesítést kap a munkába állás lehetõségérõl. Aki nem jogosult, de szeretne dolgozni, felkeresheti a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályát, ahol -ha van rá mód- biztosítanak számára munkát. A kereteket az április 15-ig elkészülõ közfoglalkoztatási terv adja majd. A program keretén belül tehát évente körülbelül 600 ember foglalkoztatása válik lehetõvé. Egy személy minimum 90 munkanapra szóló szerzõdést kap, a felsõ határ pedig –munkakörtõl függõen– ez év decembere. Aki nem él a felkínált lehetõséggel, az elveszíti a segélyre való további jogosultságát.

9.


Hasznos szabadidõ-eltöltést jelent az íjászat A Sárréti Íjász Egyesület 2006-ban alakult Püspökladányban. Célja a sárréti kistérségben az íjászat mint sport népszerûsítése, és a hozzá kapcsolódó hagyományok ápolása. Az egyesület életérõl, elért eredményeirõl kérdeztük Nagy Lászlót, az egyesület egyik tagját. - Hogyan és mikor indult az egyesület? - 2005 õszén vetõdött fel a gondolat, Dúró Ferencben és Nagy Sándorban, hogy valamilyen szervezett formában össze kellene fogni azokat, akiket az íjászat érdekel. Néhány hónapig próbálgattuk van-e érdeklõdés iránta és 2006 februárjában 10 fõvel megalakult az egyesület. Rövidesen beindultak a rendszeres edzések, valamint belekóstoltunk a versenyzésbe is. 2008-ban megalakult az egyesület baranta szakosztálya is.4 tagunk biztonságtechnikai ellenõri vizsgát tett. Ennek hozományaként Kiss Zsigmond tagtársunk a Magyar Íjász Szövetség BT referense lett. - Hol volt lehetõsége az egyesületnek az edzésekre? Milyen gyakorisággal edzetek? - Eleinte a farkasszigeti lõtéren, majd az önkormányzattól kaptunk egy területet az 5-ös tó és a temetõ között a megfelelõ állapotban tartás fejében. Ennél a területnél az volt a gond, hogyha esõ esett, akkor hosszú idõre megközelíthetetlenné vált. Ezután a sportpályán kaptunk lehetõséget és egy helyiséget,ahol tárolni tudtuk a felszerelést (csak a vesszõfogókat) a nyári edzésekre, amik heti alkalommal vannak. A téli edzésekre a Kálvin téri iskolában bérelünk termet. - Milyen versenyekre tudtok eljutni? - A szabad íjász portálon meghirdetésre kerülnek, és innen kiválasztható az, amelyikre el szeretnénk menni, mi 3D vadászversenyekre járunk. Legközelebb hozzánk Debrecenben rendeznek ilyet, járunk még Sárospatak, Miskolc, Tiszaújváros, illetve Hatvan által szervezett versenyre is. - Hogyan zajlik egy verseny? - A versenyek során egy kijelölt útvonalon kell végighaladni, és kitûzött távolságokról kell az életnagyságú állatcélokra lõni. Itt aztán elõfordul, hogy egy szakadékon négyszer kellett átmászni. Gyakorlatilag ez egy egész napos túra. A versenyeken változó a résztvevõk száma. Átlagban 100 fõ szokott lenni. A nevezési díjat kell kifizetni. A mazsola és a mini kategóriában ingyenes, gyerekeknek 12-16 éves korig 1000-1500 Ft, az IFI kategória a 1618 éves korosztály, míg 18-évestõl a felnõtt korosztály 2500-3500 Ft. 50 év fölött pedig a senior kategória. A nevezési díj általában tartalmazza az étkezés: egy tál étel költségét is. - Az egyesület is szervezett már versenyt? - Igen! Mi is rendeztünk már néhány versenyt, az elsõt a tiszacsegei Vay-kastély parkban a többit a Farkasszigetben. Amelyeknek elég jó visszhangjuk volt. A tavaly februári és szeptemberi versenyünkön 80-80 induló vett részt. - Hova tudtok eljutni? Hány versenyt tudtok bevállalni egy évben? - A legmesszebb több mint 200 km-re voltunk Aszód fölött Bercelen versenyezni. De mivel minden költséget maguk állnak a tagok, ez eléggé leszûkíti a lehetõségeinket. - Mibõl tudjátok fedezni a költségeket? - Pályázatokon is próbálunk támogatást szerezni. Kaptunk némi önkormányzati, illetve alapítványi támogatást. Bemutatókból tudtuk fenntartani az egyesületet, ám ezek a lehetõségek csökkennek. És van még a tagdíj. A gyermek 3000 Ft, a felnõtt 6000 Ft évente. Néhány magánszemély is támogatta már az egyesületet, amit ezúton is köszönünk, és várjuk a további támogatásokat, mivel a versenyek megszervezése eddig még mindig veszteséges volt. A versenyekre már van 11 db állatcélunk, ezeket régebben elég drágán kellett bérelnünk. A versenyeken minimum húsz cél vesz részt. Ezek speciális anyagból, és meglehetõsen sokba

kerülnek. A mókusmérettõl a medveméretig változnak az életnagyságú célok. - Ki vehet részt a versenyeken? Van-e rangsor az egyesületen belül? - Rangsort házi versenyen nem igazán lehet felállítani, mivel különbözõ típusú íjakkal lövünk, és sok múlik a pillanatnyi lelkiállapoton. Mivel a versenyzés költségei saját zsebbõl mennek, aki részt akar venni, az elmehet. Az idén harmincegy versenyzõi engedélyt váltottunk ki. - Milyen eredményeitek vannak? - Az eredményeket tekintve azt mondhatom, hogy ahol elindulunk, onnan szinte mindenki éremmel tér haza. A gyerekeink 1-4 helyig a felnõttek az elsõ hétben mindig ott vannak. Ami legalább két szatyor érem és több kupa. - Az idei terveitek? - Az elmaradt nyílt edzést szeretnénk megtartani, amennyire engedik a lehetõségeink, a versenyzést folytatjuk. Megpróbálunk néhány íjat is beszerezni, melyeket a bemutatókon és az edzéseken ki próbálhatnak az érdeklõdõk. Vesszõket és célokat szeretnénk még beszerezni. Az év folyamán pedig még egy versenyt szervezünk. Tavaly részt vettünk a II. Íjászat napja rendezvényen Ópusztaszeren, ahol 1250 résztvevõvel zajlott az esemény, amit a pozsonyi csata emlékére rendeztek. Idén szeretnénk egy tizedet kiállítani a rendezvényre. - Hogyan lehet valaki az egyesület tagja? - Nincs különösebb feltétel. Eljön, megnézi az edzéseket. Kipróbálhatja az íjakat,ha kedvet érez hozzá tag lehet. Legfeljebb az a feltétel, hogy rövid idõn belül legyen saját íja. A legtöbben így kezdték, és talán így is helyes, mert megismerhetik az egyes íjfajtákat, kipróbálhatják és kiválaszthatják, hogy melyik típus jó nekik. - Milyen íjfajtákat használnak az egyesületi tagok? - Használunk tradicionális, vadászreflex, csigás vadász és olimpiai íjat. - Mennyi lehet az induló költség? - Egy gyerek olyan 15 ezer Ft-tal, a felnõtt kb. 35 ezer Ft-tal tud elindulni. A vesszõket folyamatosan pótolni kell, szükségesek kiegészítõk, amit mindenki saját lehetõsége szerint szerezhet be. Emellett lehetõség van a ruházati kiegészítõkre, kaftánra, íjászingre, övre, tegezre. Ezek saját tulajdonú felszerelések. - Mi motivált benneteket az egyesület létrehozásában? - A hagyományõrzés, sportolás, utánpótlás, hogy a gyerekek értelmesen töltsék el a szabad idejüket. A honfoglalás eszméinek tudatosítása, a sport szeretete. Idézet a Sárréti Íjász Egyesület honlapjáról: Nemzeti értékeink megõrzése, megjelenítése a magunk örömére és az utánunk következõ nemzedék okulása végett. Tovább kell vinnünk azt a lángot, melyet Árpád nemzetsége gyújt lelkében, hogy ez a nép mindig lássa azt az utat, melyet felemelt fõvel járhat a világ összes õszinte, törekvõ és múltját felejteni nem akaró nemzetével együtt. Rásó János

10.


Erõsödõ nemzeti radikalizmus A múlt év decemberében a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet felmérése azt jelezte, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom társadalmi támogatottsága megelõzte az SZDSZ-ét, és így parlamenten kívüli pártként vált Magyarország harmadik legerõsebb pártjává. Településünkön néhány hónapja alakult meg a Jobbik helyi szervezete, melynek elnökével, Dúró Ferenccel – aki egyben a megyei választmány alelnöke is – beszélgettünk. - Mikor alakult meg a helyi szervezet és milyen a támogatottsága? - A püspökladányi szervezet 2008. szeptember 28-án alakult. A Sárréten a 6. számú választókerületben a nemzeti radikalizmus mindig is erõs volt. Az alakuló létszámunk mára megduplázódott, és az elmúlt hónapokban minden héten volt legalább egy új belépõ. - Atársadalom mely részérõl érkeznek leginkább a tagok? - A társadalom minden rétege képviseli magát. Azok csatlakoznak hozzánk, akik magukénak vallják a nemzeti radikalizmus eszméit, és aktívan kívánnak politizálni. Nagyon fiatal a tagság – 35 év az átlagéletkor. - Mit jelent országos szinten a Szonda Ipsos felmérésének eredménye? - Bár nem vagyunk parlamenti párt, de a harmadik legnagyobb bázissal rendelkezünk az országban. A Jobbik a legdinamikusabban fejlõdõ párt. Ma 303 szervezet van az országban, holott egy évvel ezelõtt még csak a fele ennyi volt. Az elmúlt két hónapban – tehát 2009-ben – ”csak” 64 új szervezet alakult meg. - Mi lehet ennek az oka? - Legnagyobb az érdeklõdés Szabolcs-Szatmár-Bereg és BorsodAbaúj-Zemplén megyékben, ahol a legrosszabbul élnek az emberek. Itt rengeteg kis település van. Az itt élõket érinti meg legjobban a válság is.Akilátástalanság, a közbiztonság gyengesége elleni egyfajta önvédelmi reflex ami a párt felé fordítja az emberek figyelmét. Valamint az is, hogy a párt ígéretekbe nem bocsátkozik

Városvédõ szemmel

Szemét kérdés. „Ma is tettem valamit?” Szinte már megszokott látvány az út szélén, az árokban az eldobált flakonok, a csomagolások, és ki tudja még mi minden. Mindig feltesszük a kérdést: normális dolog ez? Úgy tûnik, Magyarországon sajnos igen. Nemrég Debrecen felé haladva egy autósra lettem figyelmes, aki a 4-es fõúton lehúzódott, majd zsákokba csomagolt szemetét egyszerûen kidobta a parkolóban. Minden gondolat, amely e cselekedethez köthetõ, mélységesen elitélendõ. Ismét feltehetjük a kérdést: normális dolog ez? Hasonlókat figyelhetünk meg, ha végigmegyünk a városunk bármelyik utcáján. Az emberek minden lelkiismeretfurdalás nélkül dobják el az elszívott cigarettákat, papírzsebkendõket, üres üvegeket vagy üdítõs dobozt. Van olyan, akiben némi jóindulat nyoma felfedezhetõ: célba dobással megpróbálja bedobni a szemetet a tõle fél méterre lévõ kukába, majd miután ez nem sikerült, szó nélkül tovább megy, mert lehajolni már lusta érte. Ma már szinte senki nem vigyáz a környezetére. Pedig az ember a legveszélyesebb szennyezõ, aki felelõtlen hozzáállásával elõbb vagy utóbb ellehetetleníti majd a saját életét is. Az emberek többsége nem érzi a magáénak a közvetlen környezetét sem, éppen ezért felelõsségtudata sincs iránta. Ennek fontosságát ma már nagyon sok iskolában nem is tanítják, ezért a gyerekek eleve egy olyan környezetben nõnek fel, amely nem várja el tõlük az effajta felelõsségtudatot. Márai Sándor Füves könyvében olvastam minap a következõ gondolatot: „Az emberi anyag nem változott, de az ember – hála

csak tettekbe. - Anyílt megfogalmazása miatt érik bírálatok a pártot? - Igen. A pártot folyamatosan vádolják rasszizmussal, de a nagyon nagy mértékû bûnözés miatt a Jobbik egyik fõ irányvonalának tekinti a tényfeltárást, a csak tiszta, egyenes és nyílt megfogalmazást. - Apárt készül az Európai Parlamenti választásokra is? - A Jobbik európai parlamenti képviselõjelölt-listáját Dr. Morvai Krisztina keresztény jogász vezeti. Õ Magyarország legnépszerûbb nõi közszereplõje, aki a 2006-os rendõri brutalitás után vált széles körben ismertté. Egyetemi docens, szakterülete a büntetõjog. - Milyen feladatokat tûzött még ki a szervezet az idei évre? & Számos misszióink van. Ezek közül néhányat kiemelnék: &Árpádsávos misszió amely során az önkormányzatokat keressük meg adjuk át nekik a nemzeti radikalizmus jelképévé vált Árpádsávos zászlót, melyet 2006. október 23.-a tett jelképpé. & Szervezetenként tartunk trianoni megemlékezést. & Karácsony elõtt, advent idején kettõs keresztet állítunk, a szeretet kihangsúlyozására. & Kulturális missziónk az Attila Király Népfõiskola támogatása, ahol jelenleg tíz helyi tagunk vesz részt képzésen. A történelem számos alkalommal bebizonyította, hogy a szegénység, a nyomor, a mély szociális egyenlõtlenség a szélsõségek irányába tereli a társadalmat. Az a folyamat is, amely ma Magyarország gazdaságára jellemzõ, egyre inkább a szegénység, az egyre mélyebb társadalmi szegregáció, és ezzel együtt, a szélsõséges politikai irányzatok megerõsödése irányába mutat. Ezek egyik megjelenési formája az egyre erõsebb nemzeti radikalizmus. Rásó János néhány lángésznek és mûszernek – vakabb és süketebb a civilizációban, mint volt az emberi idõk elején. Tunyább és bambább. Értesültebb és ugyanakkor tudatlanabb. Azt hiszi, gombnyomásra igazgatja a világegyetemet.” Azt hiszem vitathatatlan, hogy igaza van Márainak. Egyszerûen érthetetlen, hogy ennyire felelõtlen az ember. Sokan nem értik, hogy a környezetért, amelyben élünk, mi magunk tehetünk a legtöbbet. Már az óvodában is arra tanítják a gyerekeket, hogy ne szemeteljenek. Ezért nem nagyon tudom felfogni, hogy egy felnõtt ember hogyan képes egyszerûen eldobni a szabadban a szemetét! Nyilván mindenkinek joga van eldönteni, hogy mennyi figyelmet szentel a környezetvédelemnek. Azzal, hogy nem dobjuk el az utcán a szemetet, vagy éppen néha felszedjük a mások által eldobált hulladékot, már „tettünk valamit”. Igaz, hogy ezek a dolgok nem kötelezõ érvényûek, mégis érdemes lenne elgondolkodni rajtuk. Nem hiszem, hogy különleges mûveltség kell megérteni: a környezet, amelyet rombolok, az az én sajátom is, abban kell élnem nekem is. Csak egy csöppnyi figyelem, nem több, ami szükséges. Hazaviszem a papirzsepit, csokis papírt vagy az üres üdítõs dobozt, és otthon dobom a kukába, vagy útközben a szelektív hulladékgyûjtõbe. S talán az ember lelkiismeretére is jó hatással van a gondolat: „ma is tettem valamit”. Rásó János

www.ladanytv.hu

11.


SPORTHÍREK

László, az ezüstöket Papp Melánia, Kovács Dávid és Kóti Sándor, míg a bronzérmeket Kóti Dániel, Rácz Imre, Horváth Tamás, Gaál Gergõ és HalászAttila szállították.

Pingpong minden szinten Véget ért a nyolccsapatos amatõr városi asztalitenisz bajnokság, amelyet a PÁVA ZRT együttese nyert meg a második helyen záró FMF, valamint a harmadik helyet megszerzõ Kaba elõtt. Ezzel azonban még nincs vége a pingpongcsatáknak, hiszen következik a legjobb 12 játékos számára kiírt Top 12, valamint a páros bajnokság. Az amatõrök mellett a profik is püfölhették a kaucsuklabdát a 6. alkalommal megrendezett Blue Ingkupán, amelyen több mint százan fogtak ütõt. A résztvevõk között több NB I-es és NB II-es pingpongos is volt, így remek színvonalon zajlottak a meccsek.

Bárándi bú Püspökladányban Nem akármilyen érdeklõdés elõzte meg a megye I-es focibajnokság tavaszi nyitófordulójának Püspökladány – Báránd rangadóját, hiszen heteken át kiemelt hírnek számított nemcsak a megyei, hanem az országos médiában is a Loki ikonnak számító Sándor Tamás Bárándra igazolása. Hazánk egyik legjobb játékosának megye I-es debütálásra városunkban került sor, s ez több mint 1000 nézõt vonzott. A nézõtéren nem csak a környezõ településekrõl, de még Debrecenbõl is voltak érdeklõdõk, így több Loki játékos, többek között Kerekes Zsombor és Dombi Tibor is figyelte az eseményeket. A meccs elsõ félidejében túl sok minden nem történ, a csapatok láthatóan nagyon tartottak egymástól, túlzottan is a biztonságra törekedtek, így kevés gólhelyzet adódott. Így aztán a legemlékezetesebb eseményt a 21. perc hozta, amikor is izomhúzódás miatt Sándor Tamás cserét kérve lebicegett a pályáról. A szünet utáni 9. perc hozta meg a fordulatot, amikor is egy villámgyors támadás végén Horváth Ricsi megszerezte a vezetést. Ettõl kezdve ugyanis az egyébként ladányi, s a mezõny legjobbjának bizonyuló Fórián Zsolt által irányított bárándiak mindent megpróbáltak az egyenlítés érdekében. Kitámadtak, s felváltva kerültek veszélybe a kapuk. Itt is, ott is kimaradt néhány hatalmas gólhelyzet, mígnem a 88. percben Tüdõs Balázs egy szöglet utáni lepattanó labdát a hálóba vágott, s ezzel végleg eldöntötte a három pont sorsát. Összességében jó meccset láthatott a publikum, s abban mindenki egyetértett, hogy megérdemelt hazai siker született.

Vereség az éllovastól Az éllovas Hajdúböszörmény vendégeként ültek asztalhoz a megyei csapatbajnokság legutóbbi fordulójában a P. MÁV sakkozó, akik igencsak tartalékosan utaztak el a Hajdúságba. Ennek megfelelõen alakult a mérkõzés, hiszen a böszörményiek végül 6,5-3,5 arányú gyõzelmet ünnepelhettek. A P. MÁV-ból Ifj. Egri László és Papp Attila tudtak partit nyerni, míg Egri László, Hegedûs Sándor és Keserû Tibor remiztek. Ezzel csapatunk a 3. helyen várhatja a folytatást.

A Sárrét-kupát megnyerõ csapat

Ezüstösen csillogó grundbirkózók Óriási sikert értek el a fiú grundbirkózók, akik a Pécsett megrendezett diákolimpia országos döntõjében ezüstérmet szereztek, s ezzel Magyarország második legjobb csapatának bizonyultak. Az országos fináléba bejutott nyolc együttes közül a Tóth László és Darai Márton testnevelõk által felkészített ladányi társaság a négycsapatos csoportmeccsek során 72-re verte a házigazda pécsieket, 6-3-ra Budapest bajnokát, s 5-4-re a tavalyi országos bajnok Miskolc gárdáját. Csoportelsõként a másik csoport második helyezettje, a Paks várt a mieinkre, akiket magabiztosan, 63-ra gyõztek le a srácok. Következett a döntõ, ahová a másik ágról a csoportunkból a második helyen továbbjutott Miskolc került be. Sajnos ezt a meccset a borsodiak bírták jobban erõvel, s visszavágva a csoportmeccsen elszenvedett vereségért, 6-3-ra ezúttal legyõzték a mieinket. Csapatunk 13 tagja közül külön említést érdemel Szabó Ádám és Keserû Patrik Zsolt, akik mind az öt meccsüket megnyerték, s ezzel oroszlánrészt vállaltak a sikerbõl. A fiúk mellett az országos döntõbe bejutott lány csapatunk is remekül helytállt Pécsett. A Tõkéné Nagy Ilona által irányított kis csapat végül a 6. helyet szerezte meg. Az ezüstérmes grundbirkózó fiú csapat tagjai: Benefi Patrik, Borsos Viktor, Kovács Péter, Mezei László, Miczula Ádám, Miczula Gyõzõ, Nyerlucz Krisztofer, Rácz Zalán, Szabó Ádám, Tóth Lajos, Tenkés Zsolt, Keserû Patrik Zsolt.

Beindult az Old Boys bajnokság Nyolc csapat részvételével elõször kerül sor Old Boys teremfoci bajnokságra Püspökladányban, amelyben 35 év feletti játékosok szerepelhetnek. A bajnokságot a Városi Kispályás Labdarúgó Szövetség rendezi, a mérkõzésekre a Gellér Sándor Sportcentrumban kerül sor. A lebonyolítási rend szerint a résztvevõk oda-visszavágó alapon mérkõznek meg egymással, azaz 10 forduló során dõl a helyezések sorsa. A bajnokság 1. fordulóját március 14-én (lapzártánk után) már le is tudták a csapatok. Az Old Boys teremfoci bajnokság résztvevõi: Dream Team, Lokomotív, C. Klub, Tõke Kft., Blue-Ing, Sza-Sza Team. A diákolimpiai ezüstérmes csapat

„Nagyüzem” a birkózóknál Gõzerõvel készülnek a március végén sorra kerülõ diákolimpiai országos döntõre a birkózók, akik ennek jegyében minden hétvégén szõnyegre lépnek valamilyen területi viadalon. Így legutóbb Nagyrábén, majd Sárrétudvariban próbáltak szerencsét. Elõbbi erõpróbáról hét éremmel, és több dobogó közeli helyezéssel tértek haza. A legfényesebb, aranyszínû medál Kóródi Nándornak és Turcsányi Tibornak jutott, második helyen végzett, s ezzel ezüstéremnek örülhetett Tóth Lajos és Kovács Dávid, míg a dobogó harmadik fokán állva bronzérmet vehetett át Dodó Bence, Szabó Ádám és Bárány Norbert. A csapatversenyben végül a 4. helyet szerezték meg a mieink. Az ezt követõ, Sárrét-kupán ennél is jobban szerepelt a Kovács Lajos és Szabó Bence által irányított társaság, hiszen hat aranyérem mellett három ezüst-, és öt bronzérem volt a termés, s emellett a csapatversenyt is sikerült megnyerni. Az aranyérmeket Dodó Bence, Szabó Imre, Makula Ramon, Turcsányi Tibor, Dodó Dániel, és Dodó

PÜSPÖKLADÁNYI

Hírek

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelõs szerkesztõ : Dienes Zoltán Fõszerkesztõ D. Sári Andrea

Szerkesztõség : 4150 Püspökladány, Petõfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Tördelés, grafika : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány

www.ladanytv.hu

12.


haderõt szavazott meg a haza védelmére. Az önkéntesek besorozása gyors tempóban haladt, hiszen szeptember 10-én újabb zászlóalj esküdött fel a kállói piactéren. A zászlóalj október elején Perezel Mór dandárjában harcolt, és benne Püspökladány önkéntesei is. Az õsz Püspökladány városának a 160 évvel ezelõtti szabadság- folyamán rendes honvédzászlóaljjá alakult át, harcban való részvételérõl pontos képet adni nem könnyû megkapva a 48-as sorszámot és megtartva a feladat. Katonai szempontból a településnek nem volt "szabolcsi" elõnevet is. igazán nagy jelentõsége, és a népességét, gazdasági Batthyány Lajos szeptember 19-én ismét jelentõségét tekintve sem. A mocsárperemi település elrendelte a toborzást - ezúttal 40 000 újonc lakosságának többségét ezekben a „nagy idõkben” is kiállítását. A 28. zászlóalj Debrecenben szervezõdött leginkább a mindennapi gondok foglalkoztatták. meg, 1848. októberében. Elképzelhetõ, hogy püspöklaPüspökladány 1848-ban Szabolcs vármegyéhez, azon belül dányiak is voltak közöttük. A 43. zászlóaljat Nyíregyházán is a Nádudvari járáshoz tartozott. A település a múlt század szervezték meg 1848. novemberében, és az õsz folyamán közepén jóval kisebb volt, mint Nádudvar. Ez a különbség besorozott püspökladányiak zömmel ide kerültek. A fejezõdött ki a közigazgatási alárendeltségben is. Az 1848- településre 78 újonc kiállítása volt kiróva. as esztendõ problémákkal telve indult Püspökladány A hadsereg felfegyverzésére továbbra is komoly számára. Igen ínséges idõk jártak akkoriban. 1847 tavaszán nehézségbe ütközött. Püspökladányban összesen 63 db árvíz pusztított, s ezután az éhínség is felütötte a fejét. A lõfegyvert írtak össze és szolgáltattak be. Ez igen magas parasztok elszegényedése, földnélkülisége egy iparral nem számnak tekinthetõ, ha figye-lembe vesszük azt, hogy rendelkezõ, közlekedési szempontból elõnytelen fekvésû országos szinten mindössze 10 000, többnyire golyós vadászfegyvert szedtek össze, és Püspökladány lélekszáma település számára megsokszorozva jelentkeztek. A március 15-i történések híre hat nap alatt érkezett meg arányaiban jóval kisebb volt az ország lakosságához Szabolcs vármegyébe. A Közbátorsági Választmány viszonyítva, mint a beszolgáltatott fegyverek száma. március 25-én tartotta elsõ ülését, amelyen felolvasták a Az országgyûlés 1849. április 24-én újabb 50 000 újoncot nemzeti õrsereg felállításáról szóló Batthyányi levelet, ajánlott meg. Szabolcs megyének 867 megfelelõ egészségi majd hozzáláttak annak megszervezéséhez. Az áprilisi állapotú újoncot kellett kiállítani. Püspökladány illetõsége törvényekben meghatározták a nemzetõri szolgálat feltéte- 26 fõ volt. A település ezúttal is nagyon hamar, mindössze leit is, igen magasan meghúzva a határt, és még vagyonhoz tíz nap alatt teljes mértékben eleget tett a törvény által elõírt is kötötték a nemzetõri szolgálatot. A nemzetõri szolgálat, újabb újoncozási létszámnak. rend és nyugalom esetén, egyedül a rendõri intézkedések fenntartására szorítkozott. Rendkívüli esetben viszont Püspökladány társadalmának különbözõ helyzetû tagjai köteles volt fegyverrel fenntartani a rendet. Püspökladány természetesen különbözõképpen élték meg az eseményeaz összeírás szerint rokonszenvvel viseltetett a nemzet- ket. Az nyilvánvaló, hogy az uradalmi függés, az egyházi õrség irányába. Valamennyi jelentkezõ gyalogos szolgá- befolyás, a kielégítetlen földéhség nagymértékben alakílatot vállalt, s mint az egész megyében jellemzõen, az totta a lakosság viszonyulását a szabadságharchoz. Mégis a államtól igényeltek fegyvert. Nagy gondot jelentett a sorozás vontatottsága, hiányossága nem érhetõ tetten, nemzetõrök fegyverrel és egyenruhával való ellátása. Pénz hiszen sok környezõ településsel szemben határidõre hiányában elõszedték a régi fegyvereket, magánemberektõl mindig kiállította a kötelezõ újonclétszámot, s a szökések beszedték a fellelhetõ fegyvereket A ruházaton a nemzetõri sem voltak jellemzõek. Az egymást követõ csatákban végül is alulmaradt a magyar haderõ a kétszeres túlerõvel voltot csak a süvegre feltûzött kokárda jelezte. 1848. május 16. a szabadságharc honvédseregének a szemben, az ország pedig gazdaságilag kimerült. A születési dátuma. E napon jelent meg gr. Batthyány Lajos szabadságharc bukásának okai között ezek mellett gyakran miniszterelnök és br. Baldacci Manó ezredes, az Országos megemlítik még, hogy a parasztság jelentõs része nem Nemzetõrségi Haditanács elnökének kiáltványa, amely érezte magáénak a forradalmat, kevesen vállalkoztak bejelentette, hogy a kormány a törvényileg elõírt nemzet- önként a katonai szolgálatra õrség felett 10 000 fõbõl álló "rendes nemzetõrséget", azaz A világosi fegyverletétel után a gyõztes osztrákok nagyon honvédséget szervez. Az Országos Nemzetõrségi Haditanács toborzási gyorsan hozzáfogtak a kivívott alkotmányos és függetkörzeteket állapított meg, és a 10-ik zászlóalj felállítási lenségi jogok eltörléséhez és a szabadságharc vezetõinek a helyéül Debrecent jelölték ki. Ide tartozott Szabolcs megye megbüntetéséhez. A lakosságnak sem volt más választása, is Nagykálló toborzási székhellyel. Honvéd lehetett mint visszatérni a mindennapi kerékvágásba. A vezetõ mindenki, aki a 18. életévét betöltötte, legalább 155 cm tisztséget betöltõk vagy elmenekültek, vagy igazoló magas volt, s ami nagy elõny volt a nemzetõrségi tör- jelentésekkel bizonyították, hogy nem vállaltak szerepet a vénnyel szemben, itt nem volt vagyoni cenzus. Aki ennél szabadságharcban. A honvédek közül pedig sokan félve a kisebb volt, de egyébként ép testalkatú, a 62. Turszky megtorlástól egyszerûen nem mertek hazatérni. A lakosság magyar gyalogezredhez került. Az önkéntesen három évre körében még jó ideig élénken élt a küzdelmek emléke és beállott rendes õrsereg újoncai között 14 püspökladányi talán néhányan Kossuth visszatérésében is reménykedtek. De a szabadságharc bukása után erre semmi esély nem volt, volt. 1848 õszén ismét a figyelem középpontjába került a így ez csak a szegény ember reménye maradt. Rásó János honvédség ügye. Az országgyûlés július 5-én 200 000 fõs

Elõdeink nyomában

Püspökladány a szabadságharc idején

Hírek. A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja XX. évfolyam 5. szám március 18. Ingyenes

Recommend Documents