HADMŰVÉSZET
RAPCSÁK ÁRPÁD mérnök alezredes
HÍRADÓTISZTEK FŐISKOLAI SZINTŰ KÉPZÉSE A 80-AS ÉVEKBEN MAGYARORSZÁGON SIGNAL OFFICERS’ TRAINING AT MILITARY COLLEGE LEVEL IN HUNGARY IN THE 1980’S A híradó tisztek főiskolai képzésének egyik legeredményesebb időszakát az 1981-ben megalkotott kísérleti, integrált rendszerű képzési rendszer bevezetése eredményezte. E rövid tanulmány — a teljesség igénye nélkül — kínál bepillantást e vitathatatlanul gyakorlatorientált híradó üzemeltető üzemmérnök-képzés egy évtizedet átölelő időszakába. Kulcsszavak: híradótiszt, alapkiképzés, alapfelkészítés, szakalapozó képzés, szakkiképzés, képzési terület, integrált rendszerű képzés, tanterv, tantárgy, szakmai gyakorlat, katonai szocializáció One of the most succesful period of the signal officers’ training at the military college was in 1980’s due to an integrated education system. This system was created as an experimental system in 1981. This short study — without full-scope — gives an insight into the decade-long period of this indisputably practice-oriented signal engineer training. Keywords signal officer, basic military training, basic preparation, basic branch training, branch training, education field, integrated education system, curriculum, subject, professional training, military socialization
1. Az alapok megteremtése A Magyar Néphadsereg tisztjeinek utánpótlását a 80-as években három katonai felsőoktatási intézmény biztosította. Ezen intézmények sorába — amelyek főiskolai rangjának jogalapját a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1967. évi 13. törvényerejű rendelete biztosította — a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola tartozott. A 80-as évek képzési struktúrája alapjainak megteremtése 1973-ra nyúlik vissza. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — összhangban az üzemmér9
nöki képesítést biztosító polgári főiskolák képzési szintjével — az 1973. évi 12. törvényerejű rendeletével módosította a katonai főiskolákon szerzett oklevelek képzési szintjét. A végzett híradótisztek a megemelt szintű tisztképzés bevezetésének eredményeképpen már az 1974-ben rendelkeztek a polgári életben is elfogadott hírközlési üzemmérnöki oklevéllel. A haditechnikai eszközök gyors fejlődése új követelményeket támasztott és szükségszerűvé tette a komplexebb, bonyolultabb feladatok megoldására képes, kvalifikáltabb tiszti állomány kialakítását. Ennek biztosítása érdekében a honvédelmi miniszter döntése alapján 1981-ben bevezetésre került az úgynevezett „integrált rendszerű képzés”, amely tulajdonképpen a mai kompetenciaalapú képzési rendszerünk „ősének” tekinthető. E kísérleti tanterv biztosítani kívánta a leendő tisztek megalapozottabb természettudományi ismeretekre épülő technikai ismereteit. Az integrált jelzőt az oktatási és nevelési célok elérésének komplex módon történő megközelítéséért érdemelte ki.
2. Az első tanév zászlóaljkötelékben A nyolc félévre tervezett képzés első elemét a — korábban többhónapos — sorkatonai alapkiképzés vezette be, immár mindössze egy hónap időtartamra csökkentve. A tényleges katonaállományba-vétel jogszabályi követelményei kielégítését is megcélzó és biztosító alapkiképzés az első fontos mérföldköve volt a híradótisztté-válás folyamatának. Az alapkiképzés során a hallgatókkal szemben támasztott nagyfokú fizikai követelménytámasztásnak-, pszichés terheléseknek való megfelelés jelentették a katonai szocializáció útján megtett első, igen fontos lépéseket. Azok a hallgatók, akik nem éreztek kellő elhivatottságot, elszántságot, már az első hónap végét megelőzően — a katonai eskü letétele előtt — lemorzsolódtak, kiváltak társaik közül. Az első két félév, amely egyben a képzés első ciklusát jelentette — a hallgatók alapképzését, egységes főiskolai alapozását célul kitűzve — zászlóaljkötelékben telt, az Általános Katonai Tanszék vezetőjének felelősségi körébe utalva. Ennek az időszaknak az erőssége volt, hogy kiemelkedő szerepet kapott a tisztjelöltek, így a híradó hallgatók általános katonai felkészítése, fizikai-, pszichés terhelhetésük fejlesztése, valamint 10
HADMŰVÉSZET
katonai szocializációjuk kialakítása. Az általános katonai tantárgyak magas óraszámú erőteljes oktatása azonban negatív hatással volt a szakmai alapozásra, mert a hallgatók természet- és társadalomtudományi ismereteinek közös szintre hozására, alapozására nem állt rendelkezésre kellő számú tanóra.
Járőrbajnokság –1982
11
A 3. félév elején a híradótiszt jelöltek a Híradó Hallgatói Század állományába kerültek, amely egy időben három évfolyam hallgatóit foglalta magába. A képzés érdekessége, hogy a híradó hallgatóknak a 3. félév elején szakkiképzésük megkezdésével — a szakválasztásukkal egy időben — ágazatot is kellett választaniuk az alábbiak közül: rádióüzemeltető; központ-, vezetékes-, rádiórelé-üzemeltető; rádió-felderítő.
3. Gyakorlatorientált tisztképzés a ZMKMF Híradó Szaktanszékén Az integrált rendszerű képzés irányelveinek elfogadásával, bevezetésével a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Híradó Szaktanszékén folyó főiskolai szintű híradótisztképzés tanterveinek korszerűsítése is elengedhetetlenné vált. Az 1981-ben bevezetett kísérleti tantervben – meghatározott irányelvek szerint – az alábbi négy fő képzési terület meghatározása történt meg: politikai vezető-nevelői; üzemeltetői (harcbiztosítói); kiképzői; napi élet irányítói. A tantervben a híradó hallgatók képzésére — a csapatgyakorlatokkal együtt — a 3-8. félévekben rendelkezésre álló 3600 kontaktóra az ismeretek megszerzésének egymásra építésével tette lehetővé a képzési célok elérését, amely a 4. félév végére a híradó állomásparancsnoki-, a 6. félév végére a híradó szakaszparancsnok helyettesi-, majd a ciklus legvégére a híradó szakaszparancsnoki beosztás ellátásához szükséges követelményeket fogalmazta meg. A négy fő képzési terület közül a kontaktórák majd egyharmadát az üzemeltetői (harcbiztosítói) terület tette ki, a fennmaradó kétharmadon nagyjából arányosan osztozott a politikai vezető-nevelői-, a kiképzői- és a napi élet irányítói terület. A kontaktórák ilyetén arányban történő elosztása biztosította az üzemeltető üzemmérnök profil erősítését, a híradó parancsnoki profil megtartása mellett. 12
HADMŰVÉSZET
Az 1–2. félévben rendelkezésre álló 600 + 600 tanórából a természettudományi alapozásra az 1. félévben csak 10%-ot fordítottak (Matematika 60 tanórában), de a 2. félévben is mindössze 25% (150 tanóra) jutott a szakmai alapozó tanórákra, amelyen a Matematika, a Fizika és az Elektrotechnika osztozott. Ez a tény azonban a szakkiképzés megkezdésekor a 3. és 4. félévben okozott jelentős túlterhelést valamennyi katonai elektronikai szakon, így a híradó szakon tanuló hallgatók részére is. Jól érzékelhető ez a szakmai tantárgyak arányát tanúsító számadatokból. A 3–4. félévben a szakmai alapozó tárgyak aránya már majd 60%-ra emelkedett, miközben jelentős óraszámban beindult az idegen nyelv (orosz) oktatása is. Az ország minden tájáról, különböző minőségben képzést folytató szakközépiskolákból, gimnáziumokból heterogén előképzettséggel érkezők számára komoly kihívást jelentett az ugrásszerűen megemelkedett szakmai alapozó tantárgyak követelményeinek teljesítése. A híradó hallgatók főiskolai életében „második vízválasztóként” jelentkezett 3–5. félév követelményei rendszerint további lemorzsolódásokat okoztak, de a fő okok súlypontja a pszichés terhekről áttevődött az esetleges szakmai elégtelenségre. A híradótisztképzés — mai „divatos fogalomrendszer” szerinti — szakkiképzési szakaszának gyakorlatorientáltságát a szakalapozó tantárgyak (Elektrotechnika, Rádiótechnika, Automatika) nagyszámú laborfoglalkozásain túl az óra- és vizsgatervben jelentős óraszámban megtalálható, zömében gyakorlati foglalkozás keretében megtartott alábbi tantárgyak igazolják: Típusismeret és üzemeltetés; Forgalmazási gyakorlat; Katonai tereptan; Tömegpusztító- és gyújtófegyverek elleni védelem; Általános lőkiképzés; Szolgálati tevékenység. A felsoroltak gyakorlati foglalkozásainak infrastruktúráját a főiskolán rendelkezésre álló — a Magyar Néphadseregben rendszeresített — eszközök, illetve ezek szaktantermekbe beépített változatai teremtették meg. A mobileszközöket a főiskola — Híradó Szaktanszék szakmai alárendeltségében lévő — híradó százada biztosította. Ez a megoldás a rendszeresített eszközök üzemeltetése terén kiváló szakmai alapokat biztosított a 13
leendő híradótisztek, mint üzemeltető üzemmérnökök számára. Így biztosítva volt a tantermi beépített eszközökön megszerzett gyakorlati ismeretek készség szintűre fejlesztése a rendszeresített híradó-technikai eszközök telepítésének, üzemeltetésének és nem utolsó sorban karbantartásának valós körülmények közötti gyakorlásával. Tovább növelték az üzemeltető üzemmérnöki és a híradó alegység parancsnoki kvalitások megszerzésének lehetőségét a 3. 4. évben Ócsa Bázison és egyéb színtereken különböző szerepkörök gyakorlásával végrehajtott gyakorlatok, rendszergyakorlatok, nagy távolságú gyakorlatok, amelyet a ceglédi híradó ezred kijelölt személyi- és eszközállománya is támogatott.
Antennatelepítés – 1984
„Nagytávolságú gyakorlat” R–140 rádióállomás –1985
A szakkiképzés időszakában a gyakorló csapatszolgálatok keretében végrehajtott „üzemi gyakorlatokat” mindösszesen 480 órában írta elő a tanterv, amelyek során a híradó tisztjelöltek várható beosztásba történő orientálása is megtörtént. Deklarált célként jelent meg, hogy a végzősök már azokban a valós — jellemzően híradó szakaszparancsnoki — csapatbeosztásokban 14
HADMŰVÉSZET
töltsék el gyakorló csapatszolgálatukat, amelyekbe avatásukat követően kinevezték őket. Talán a létező legjobb modell alkalmazásával a katonai nevelés, a katonai szocializáció a 3. félévtől is egységes követelményrendszer szerint valósult meg mind a képzés, mind a képzésen kívüli színtereken is, hiszen a 80-as években a szaktanszékek szervezetébe tartoztak a hallgatói alegységek, így a Híradó Hallgatói Század is.
4. A hároméves képzési idő zsákutcája A mai alapfokozatot (BSc) adó képzés alapjait is bizonyos tekintetben megteremtő, „integrált rendszerű” képzési rendszer sikerességének 1987ben — alapvetően személyügyi és financiális okokból — komoly „kényszer-átalakítás” vetett véget. A képzési időt jelentősen (25 %) csökkentve három évre módosult a katonai főiskolákon tanulók, így a híradó hallgatók tisztté válásának időszaka. Bár a képzés-átalakítást elrendelők változatlanul hagyták a képzési célokat, a Híradó Szaktanszék vezetői számára (is) egyértelmű volt, hogy az elvárt híradó alegység-parancsnoki beosztásokba történő felkészítés elért eredményei fenntartásának több képzési terület elért eredményei áldozatul esnek. Az első tanév összevont, általános katonai képzésének megszüntetésével jelentős mértékben csökkentek a hallgatók korábbi időszakban készség-képesség szintjén elsajátított általános katonai ismeretei. A szakalapozó képzés idejének csökkenésével pedig az üzemmérnöki kvalitások szintje csökkent olyannyira, hogy 1987-től a végzett híradótisztek oklevelében bejegyzett „katonai üzemmérnök” képesítést a polgári életben már nem ismerték el. A tisztképzés három évig tartó, zsákutcának bizonyult időszaka 1991 szeptemberéig tartott, amikor is ismét beindulhatott a négyéves híradó főiskolai szintű képzés.
15
Felhasznált irodalom [1] Dr. Koczka Ferenc nyá. ezredes: Híradótisztek képzése a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán, 2008 [2] Dr. Mosoni József nyá. mk. ezredes: Főiskolai szintű híradótiszt-képzés a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, 2008 [3] Óra- és vizsgaterv – híradó parancsnoki, híradástechnikai üzemeltető üzemmérnöki szak, 1982
16
