HÍRADÁSTECHNIKA Átmenet az analógból a digitális távbeszélő-hálózatba — a probléma technológiai észrevételei* A távbeszélő-hálózat 100 év alatt fejlődött ki és ma minden országban milliárdos értéket képvisel. Űj technológiák érnek meg és követelik a fejlődési irány felülvizsgálatát és egy mennyiségi változás lehetősé geinek keresését. Döntő jelentőségű, hogy az új tech nika milyen költséggel alkalmazható. Egyetlen tech nika sem kerül alkalmazásra csak újdonsága alapján. A távbeszélő hálózatok továbbfejlesztésének döntő tényezője továbbra is a gazdaságosság. S i t t nemcsak a távbeszélő hálózat egy részéről van szó. A jövő kul csa az egész távbeszélő hálózat komplex szemlélete, mivel a kölcsönös egymásrahatások egyre inkább nagy jelentőségűek. Három tényező van ma, amelyek a változásra döntő hatással vannak. Ezek a követke zők: — az elektronikus és félvezető-technika nagyará nyú fejlődési folyamata, különösen az LSI- és VLSI-technika fejlődése a vásárló által speci fikált áramköröknél és a mikroprocesszoroknál; — a mindig hatásosabbá váló elektronikus adat feldolgozás a moduláris software és támogató software fejlődése következtében; — a fényvezetőtechnika gyors fejlődése, amely a 80-as években érik meg alkalmazásra. Mindhárom befolyásoló tényező alapos vizsgálata szükséges a jövő távbeszélő-hálózatainál való alkal masság szempontjából. Távbeszélő-hálózat vagy szolgáltatásokat integráló távközlő-hálózat? Gyakran vitatják a kérdést, hogy vajon a további elektronikus fejlődésnél az önálló távbeszélő-háló zatnak megvan-e még a létjogosultsága. Ebben az összefüggésben gyakran beszélünk a szolgáltatásokat integráló távközlő-hálózatról" és ezen a távbeszélő* A szerzőnek 1979 s z e p t e m b e r é b e n Budapesten a H í r a d á s technikai T u d o m á n y o s E g y e s ü l e t b e n és G y ő r b e n a K ö z l e k e dési és T á v k ö z l é s i Műszaki F ő i s k o l á n megtartott előadásai nak összefoglalása. Híradástechnika
XXXI.
évfolyam
1980.
10.
szám
PR0F
- - H? HSTHULEFÜR DR KAR
C
VERKEHRSWESEN DRESDEN
forgalom, telexforgalom, táviratforgalom és az álta lános adatátviteli forgalom lebonyolítását értjük egy egységes „integrált digitális hírközlőhálózatban" (IDH). Egész általánosságban megállapíthatjuk, hogy egy nap műszakilag nem fog nehézséget okozni e cél el érése, de a következő 20.. .30 évben a következő té nyezők szólnak ellene: a) E hálózatok mindegyikének forgalma (telexhá lózat, távbeszélő-hálózat stb.) egy minimális költségű hálózatban bonyolódik le. Minden egyesítés ezért többletköltségekhez vezet, mely csak olcsóbb technikával valósítható meg. Pél dául a távbeszélő-hálózat a beszéd redundan ciája miatt jelenleg nagy hibaaránnyal (10~ ) működik, ha azt egyedül távbeszélés céljára használják. A hálózat adatátvitelre történő használatánál általában az egész hálózat számá ra költséges biztonsági intézkedések lennének szükségesek. 3
b) A távbeszélő-hálózat a leglényegesebb hálózat és marad is következő évtizedekben. A hivata lokban bonyolódó távközlésre (ezek keltik a legnagyobb távbeszélőforgalmat!) vonatkozó becslések a „digitális szolgáltatások" — ahogy ma telex-, gentex- és adatátviteli szolgáltatáso kat gyakran nevezik — viharos növekedése ellenére 1990-re tízszer annyi végberendezést jeleznek, mint az összes többi szolgáltatásra együttvéve [1]. Mivel a távbeszélő-hálózat mind a forgalom forrá sait, mind a forgalmat tekintve évente világszerte 5 . . . 8%-kal növekszik, nem áll fenn „veszély" arra nézve, hogy a digitális szolgáltatások be tudnák hozni. A táviratforgalom visszafejlődik, a telexforga lom növekedési aránya 10% körül van és az adat átviteli forgalomra nincsenek egyértelmű számok, mivel e forgalom legalább 50%-a magán-, önálló háló zatokban bonyolódik. E két fő érv mellett még van egy sor tényező, mely egyértelműen egy külön távbeszélő-hálózat mellett szól. Az 1. táblázat foglalja ezeket röviden össze. Üj
361
Önálló
hálózatok
fejlődésére
ható
1.
tényezők
Távbeszélés
táblázat
Geiitex, Telex, adatátvitel
A hálózatfelépítés gazdaságos
4...5 fokozattal
2...3 fokozattal
Forgalomeloszlás
főleg közeli forgalom
nagyarányban távolba irányuló forgalom
Sávszélesség
300...3400 H z
50 bit/s...48 kbit/s
F o r g a l o m k e l t ő források s z á m á n a k a r á n y a
100... 200
l-hez
Vonalkapcsoló központ
szükséges
nem f e l t é t l e n ü l szükséges
Üzenetkapcsoló központ
nem l e h e t s é g e s
előnyös
Átviteli mód
nincs b i z t o s í t v a
biztosított
Forgalom fajtája
dialóg
nem csak dialóg
Redundancia
nagy
kicsi
Sebességváltozás a hálózatban
nem
előnyös
Információátadás időtartama
r ö v i d (3 perc)
rövidtől nagyon hosszúig
Készülék költségei
alacsonv
nagv
szolgáltatások, mint a fakszimile-képátvitel szolgál tatás (pl. távmásolás) [2], hivatali távgépírás [3], v i deoszöveg vagy telexszöveg [4] sem változtatják meg ezt az irányvonalat. Az elektronika hatása a távbeszélő-hálózatra Az elektronika állandóan új területeket hódít meg [5]. A távközlésnél megállapíthatjuk, hogy a mikro elektronika betörése csak most kezdődött meg. A gazdaságosságtól függően a következő évtizedekben mélyreható változások várhatók, melynek konkrét hatása még nem határozható meg teljes egészében. Az elektronizálás kiindulópontja mai értelemben a PCM átviteltechnika volt, amellyel a digitális techni ka az analóg távbeszélő-hálózatba behatolt. Ez oly mértékben haladt előre, hogy a digitális technika helyi hálózatokban vivőhullámú technika valós konkurrensévé vált. A digitális technika előnyei ismertek. Alkalmazás a szokásos hangfrekvenciás kábelekben a csatornakapacitást a 4 . . . 10-szeresére emeli. A végkészülékek alacsony költsége sajnos szemben áll a regenerátor költségeivel, amely növekvő távolság esetén ma még számottevő (1. ábra). Az LSI és VLSI technika alkalmazásánál várható, hogy a regeneráto rok olcsóbbá válnak és a PCM technika szélesebb körű alkalmazást nyer.
1. ábra: A z N F , T F é s P G M á t v i t e l i berendezések g a z d a s á g o s ü z e m i t á v o l s á g a , K - r - egyszeri k ö l t s é g e k , E — t á v o l s á g
Időközben nagy csatornaszámú PCM rendszereket alkalmaznak és fejlesztenek tovább. Döntő szerepet játszik a multiplexer költségeinek csökkentése új el járással [6], a nagy sebességű LSI áramkörök fejlesz tése, a mérési eljárás és az átviteli kód megválasztása [7]. A jelenlegi helyzetet a 2. táblázat mutatja. Az 5. és 6. csoportra még nincs elég tapasztalat. A 10 800 csatornával rendelkező érett vivőhullámú rendszere ket általában előnyben részesítik, bár a több mint 10 2.
A digitális
Csoport
Mbit/s
Csatorna
átviteltechnika
helyzete és kábeleken
Kábel
történő
Erősítő regenerátortávolság (km)
1.
2,048
30
szimm. k á b e l
2,0
2.
8,448
120
szimm. k á b e l
2,0
3.
34,368
480
spec. szimm. k á b e l 0,7/2,9 mini koax 1,2/4,4 kis koax 2,6/9,5 n o r m á l koax
2,0 2,0 4,0 9,3
-
szabványosítva a C G I T T által, piacon
}
4.
139,264
1 920
1,2/4,4 kis koax 2,6/9,5 n o r m á l koax
2,0 4,7
5.
565
7 680
2,6/9,5 n o r m á l koax
1,6-tól 2,3-ig
6.
1150
15 360
2,6/9,5 n o r m á l koax
1,6
362
táblázat
alkalmazása
Híradástechnika
XXXI.
rövidesen a piacon
| üzemi p r ó b á k
évfolyam
1980. 10.
szám
csatornával rendelkező kábel sok országban még nem elfogadott (6). Pár ország, mindenekelőtt Nagy-Bri tannia az átviteltechnikái hálózat digitalizálásának gyorsabb útját járja. Már 10 000 PCM 32-es rendszert helyeztek üzembe és 1983-ban 140 Mbit/s-os rendsze reket akarnak a nagy távolságú koaxiális kábelek szá mára bevezetni [8]. A digitális átviteltechnika e fejlődésével párhuza mosan szóljunk most a kapcsolástechnikáról. A digi tális kapcsolást, mint célt már 15 éve kergetik. A vi lág sok kísérleti rendszere eddig azt bizonyítja, hogy az analóg átkapcsolás egy térosztásos kapcsolómező ben reed jelfogókkal gazdaságossági előnyökkel jár. Az integrált félvezető-technika az elektronikus ve zérléssel együtt azonban fordulatot fog hozni. A Nemzetközi Kapcsolástechnikai Szimpózium (Inter national Switching Symposium) 1979-ben azt a vég következtetést hozta, hogy a 80-as években mind a helyi hálózat, mind a tranzitközpontok kapcsolás technikájában a digitális kapcsolás fog tért hódítani. E fejlődés előnye elsősorban a nagyintegráltságú fél vezető-áramkörök állandó árcsökkenésében és a komplex hálózat összhangjában rejlik. A 2. ábra mu tatja azokat a műszaki ráfordításokat, amelyekre a PCM átviteli út és az analóg kapcsolástechnika össze kötéséhez szükség van, összehasonlítva a PCM átvi teli út és a digitális kapcsolástechnika közti összeköt tetéssel. Az a) esetben az A telefonközpont összeköt tetését kell a PCM-Multiplexben amplitúdókorláto zással, időréskiosztással, kódolással egy PCM csator nára átalakítani. A beszéd mellett szükséges jelzések számára (választási impulzusok, hívás, bontás jele stb.), amelyeket analóg kapcsolásnál a beszédcsator nán továbbítanak, szintén időosztásos átalakítás szükséges, amely a jelzésátalakítóban történik meg. Ennek költsége igen nagy, mivel a PCM készülékek e feladatra egy közös csatornával rendelkeznek az öszszes beszédcsatorna számára.*Legtöbbször7még jel fogókat alkalmaznak e célra, úgy hogy a jelzésátvivő nagyobb lesz, mint maga a PCM berendezés. Ez nem szükséges a b) esetben. A beszédjel már kódolva van, a vonaljelzéseket már a telefonközpontban elkülöní-
Vonaljelzesátalakitó
Vonaljelzésátalakitó
„A" ana lóg telefonközpont
„B a n a l ó g telefonközpont
Digitális átvitel
o PCM Multiplexer
PCM Multiplexer
„B d i g i t á l i s telefonközpont
-
o M
Pl 1
Digitális átvitel
1
B
Multiplex átalakító
Multipjex átalakító
digitális
telefonközpont
[H716- 7\
2. ábra: A P C M á t v i t e l ö s s z e h a s o n l í t á s a a n a l ó g és kapcsolás esetén, V S t A, B — telefonközpontok
Híradástechnika
XXXI.
évfolyam
1980. 10.
digitális
szám
Idoosztasu kapcsolómező /120 időrés/
Iddosztasú kapcsolómező /120 időrés/
U
(A)
digitális csatorna vagy d i g i t á l i s c s o p o r t
(g)
analóg hangfrekvenciás csatorna
©
vivöhutlamú csoport
A
vevohullamu moduláció
/PCM 3 0 /
[H7Í6-3]
3. ábra: A 4. s z á m ú E S S k a p c s o l ó m e z e j e , (idő — t é r — o s z t á s ú feladat)
idő
tik, úgy hogy a multiplex vonalú átalakítója a jelzé seket legfeljebb az átviteli rendszer megfelelő idő helyzetébe kelljen tennie. Mivel a digitális átvitel gyakorlatilag négyhuzalos és a digitális kapcsolás szintén, egy további előny adódik, amely főleg a tranzitközpontoknál (4 huzalos átkapcsolás) hasz nálható k i . Ezért a digitális kapcsolás kezdetben a tranzitközpontok síkján várható általánosan. A Bell Laboratóriumok a 4. számú ESS rendszer beve zetésével nagy forgalmi viszonyokra (10 000 Eri) 1976-ban 10 évi fejlesztés után tették meg a kezdő lé pést és javítottak most ezen a rendszeren [9]. A kap csolómező egy 120 időcsatornás változat, amelyben a csatornák egy térosztású fokozatban elektronikus kapcsolópontokkal tetszés szerint összekapcsolhatók (3. ábra.) Hangfrekvenciás, vivőfrekvenciás és PCM vezetékek csatlakoztathatók hozzá. Különböző or szágok vizsgálatai azt mutatták, hogy a 2. ábrán áb rázolt interface költségek döntő szerepet játszanak, így állapította meg a Német Szövetségi Posta, hogy már 30%-ban PCM-mel működő csatlakozó vonalak nál gazdaságos a digitális tranzitközpont [6]. NagyBritannia 1979-ben megállapította, hogy egy digitá lis kapcsolású és átvitel technikájú távbeszélő-háló zat költsége csak 50%-át teszi k i egy hagyományos hálózat költségeinek [8]. Figyelembe veendő még, hogy egy országos háló zatban nem végezhető tetszőleges számú analóg-digi tális átalakítás, mivel az ennél fellépő zörejek a csil lapítási tervet kedvezőtlenül befolyásolják. Egy távbeszélő-hálózat teljes digitalizálása jelen leg még jelentős nehézségekbe ütközik. Míg a tranzit központok síkja magától kínálkozik a digitális tech nikára, á helyi hálózatban több probléma van. Ennek oka a következő: a) A csatlakozó vezetékeken „durva üzem" van, amely az alacsony feszültségű félvezetők kapcsolási feltételeivel nincs összhangban (min denfajta idegen befolyású túlfeszültség-leve zetés, elektromágneses idegen feszültségek [ — 1000 V] légköri viharoknál). b) A nagy áramerősségű váltóáramú hívás és az előfizető táplálása, amely jelenleg 48 V ill.
363
Helyi telefonközpont D/Acsatlo Digitális
Csatlakozó hálózat
I Előfizető
Analóg
i Analóg
*? ° , j (interfész) z
s
60VM8V
1 5V
1
1 60VK8V
j
r
Hl
L
Digitális kapcsoló-IBORSCHT mező
4. ábra: A digitális helyi t á v b e s z é l ő - k ö z p o n t és h á l ó z a t c s a t l a k o z á s i pontja (interfész)
az a n a l ó g
60 V-os feszültséggel ~ 5 km-es távolságot hi dal át, a digitális átvitelnél alacsony feszültgel (~5 V) nem lehetséges. Űj előfizetői ké szülékek szükségesek, amelyek helyi tápáram ellátással rendelkeznek, vagy amelyeket a köz, ponti tápáramellátásból műkapcsolás segít ségével kell ellátni. c) A 48 V és 60 V-os hívófeszültségeket nem lehet többé a kapcsolómezőn keresztül vezetni. Kerülő áramkörök lesznek szükségesek. Ebből világosan látszik, hogy a telefonközpont, a csatlakozó vezeték és előfizetői készülék műszakilag egységes rendszert alkotnak, amely nem minden további nélkül változtatható. A helyi hálózat fel vázolt nehézségei alapján az az általános irány zat figyelhető meg, hogy célszerű a helyi közpon tot digitalizálni, de a csatlakozó hálózatot az elő fizető-készülékekkel változatlanul analóg üzemel tetni, mint eddig. A fejlesztések ezért a telefon központ és a csatlakozó hálózat közti interfészre koncentrálnak, amely a beszédjel analóg-digitális átalakítása mellett a csengetőáram rákapcsolását és az előfizetők táplálását biztosítja. Különféle utakon lehet haladni, amelyeket a BORSCHT (battery, overvoltage protection, ringing, signalling, coding, hybrid, functions) [10, 11] fogalom fejez k i . Ezek integrált áramkörök (tömegcikk!), amelyek a gya korlat számára nemsokára rendelkezésre fognak állni (4. ábra). Számolhatunk vele, hogy a távbeszélő hálózatok digitalizálásának e formáját a 80-as évek ben érjük el. Néhány fejlődő ország, amelynek nem kell a történelmi fejlődést figyelembe vennie, műsza kilag igen modernül szerelheti fel magát (pl. SzaúdArábia).
rendelkező kihelyezett mellékközpontok vagy kon centrátorok fejlődtek k i . Olyan rendszerek keletkez tek, mint a Metaconta, EWS, A X E . Közben a mik roprocesszor kezdi meg behatolását a technika min den területére. Ennek a következménye lett a nagy számítógépek fokozatos leváltása a kapcsolástechni kában is. Akadályt jelentett i t t — a számítógép kismértékű címezhetősége 8 Bit-es szóhossz miatt, — a túlzottan kis sebesség a számítási folyamat ban. Ennek az lett a következménye, hogy először csak kis, 100...200 előfizetővel rendelkező központokat tudtak egy mikroszámítógéppel vezérelni. 1976-ban alkalmaztak először több mikroprocesszort az al központi technikában, amelyek részfeladatokat lát tak el és adataikat buszvezetékeken keresztül cse rélték ki [12]. Ma megállapítható, hogy a 80-as évek ben 2 és 3 fokozatú mikroszámítógép-vezérelt tele fonközpontok fogják a piacot uralni. Sok megoldás van, amely még nem értékelhető. A legkisebbtől a legnagyobb kapacitásig terjedő rendszercsaládok képezhetők. Különféle mikroprocesszor-típusokat ter veznek, feladattól és sebességtől függően (MOS-technika, bipoláris technika). Nagyon nagy kapacitásnál (5000 előfizető) a központi vezérlés számára modern, nagy számítógépeket alkalmaznak [13]. A probléma abban áll, hogy a vezérlési feladatot ott kell kivitelez ni, ahol az a legcélszerűbben oldható meg. A legideáli sabb az lenne, ha az egész vezérlés egy 100...500 előfizetővel rendelkező modulhoz lenne hozzárendel hető és a nagyobb telefonközpontokká történő bő vítéskor csak egy következő szintű processzorfokoza tot kellene csatolni (5. ábra). Ezzel a rendszerrel a hagyományos fokozatonként vezérelt telefonközpont ismétlése jönne létre modern formában. Ezzel a földrajzi szerkezethez való nagyfokú illeszkedés válna lehetővé, a megbízhatóság és a jósági fok a modulok önállósága alapján igen magas szintű lenne. Jelenleg
|—Ifokozot — |
T PP ílmodul
1
0-
0-
Amikor 1966-ban az 1. számú ESS telefonközpont rendszer a legelső komplex elektronikus vezérléssel a piacon megjelent, a 2. generációjú komputervezér lésről volt szó. Nagy előfizetői szám (=-10 000) biztosította a számítógép messzemenő leterhelését és ezzel annak gazdaságosságát. Mivel Európának jelentősen kisebb a földrajzi előfizetői koncentrációja, mint az USA-nak, nagy számítógépekkel rendelkező telefonközpontok és adatfeldolgozó berendezésekkel
0
364
n
:
A vezérlés elektronizálása
00"
2. modul
2. fokozat
AG
•\-
AG
MP
3.modul
AG
MP
[H7f6 5]
1 fokozat — j ~ |
;
5. ábra: Ideális kapcsolórendszer mikroprocesszor-hierarchiája, fiP: mikroprocesszor, A G : c s a t l a k o z ó Híradástechnika
XXXI.
évfolyam
1980.
10.
szám
azonban minden arra mutat, hogy a mikproceszszor-struktúrák a korábbi előfeldolgozásos nagyszá mítógép-rendszereket modern eszközökkel utánozzák. Ennek a software az oka. Egy előfizető meghatározá sához olyan sok adatra van szükség, hogy a modulon kívüli minden összeköttetésnél az adatbuszvezeték szokatlanul nagy leterhelése lenne szükséges. Ezen kívül az összes kapcsolatfelépítési, kapcsolástechnikai és mérési stb. adatnak — amelyekre a rendszerben csak egyszer van szükség — meg kellene lennie min den modulban. Ennek következtében központi vezérlésnek a mikroprocesszor-vezérlés mellett to vábbra is megvan a jelentősége. Ezért ezt megbízha tósági okokból duplán alkalmazzák. Közben a megbízhatóságra éppen a híradástech nikai rendszerekben még más módon is szükség van. Nagy tömegű software (az egész software több, mint 50%-a) van az állandó rutin- és vizsgálati folya matok számára előirányozva. A számítástechnika több éves tapasztalata tette lehetővé a meleg tarta lékok alkalmazását, így egy szabálytalanság azonnal kijavítható és kijelezhető. Egészében véve a vezérlési problémák új szakaszba kerültek, s ezek legjobb megoldásainak először még be kell válniuk. A íénj vezetőtechnika hatása a távbeszélő-hálózatokra A fényvezetőtechnika az utóbbi években olyan szintet ért el, hogy a 80-as években már számolhatunk az alkalmazásával [14]. Előnyei a következők: — réz megspórolása, annak belföldi nyersanyagok általi pótlása, — csekély súly, flexibilis fektetési lehetőség (1...2 cm-es átmérő), behúzási hossz a csatornákba 1 km-ig (Cu-kábelnél 80 m) és az 5 cm-es hajlítá si sugár fokozza a fektetés hatékonyságát, — áthallás és behallgatás a mágneses tér hiánya miatt gyakorlatilag kizárt (katonai híradás technika !), — idegen elektromágneses zavaróterek nem haté konyak, — az adó és vevő különböző potenciálon lehet, mivel csak az elektromosan szigetelő fényve zető által vannak összekötve (mérési adatok átvitele energiaüzemekben!), — a hőmérséklettől való csekély függés nem kíván kompenzációt, mint a Cu-kábeleknél, — nem szükséges a torzításkiegyenlítés, mint a Cu-kábeleknél, — a regenerátortávolságok nagy sávszélességnél nagyobbak, mint összehasonlításképpen a ko axiális kábeleknél, — széles frekvenciasáv kihasználása különféle szolgáltatásokra (telefonálás, adatátvitel, szé lessávú távközlés). A kábeltípusra vonatkozóan a távközlésben a gradiens szál élvez előnyöket (6. ábra). A jelnek a szálban relatív csekély a hosszirányú csillapítása ( a < 5 dB/km), mivel a törésindexek parabolaformájú Híradástechnika
XXXI.
évfolyam
1980. 10.
szám
Demodulafor
mag
köpeny P2(t)
U
- £
M
Pilt) —t b.,Multimódusú s z á l Gradiens s z á l köpeny mag Ul25pm ! i 4 6 0 j u m -J --3 ^
„ ,, , P2 " '
0——
- i n n
— c, Monomódusú szál
„ köpeny Íi75^m
M
ipm 0——
|í5Lim
J
Beesési
*
mag
P
V
M
szögcf>d~Qrenz
lHz31_-_6] 6. ábra: A réteges szál, gradiens szál é s m o n o m ó d u s ú összehasonlítása
szál
csökkenése által a kábelköpenyben (lásd 6. ábra jobbra) csak csekély anyagdiszperzió jön létre ( = idő torzítás, lásd még 6. ábrán jobbra fent a réteges szá lat). Ideális lenne a monomódusú szál (6. ábra lent). Előállítása azonban technológiailag jelentős nehézsé geket okoz, úgyhogy jelenleg nem vehető figyelembe. A fényvezetőrendszerek költségei egyrészt az adó, a vevő, a fényvezető és másrészt a regenerátor költ ségei által meghatározottak. Ezért az a cél, hogy az egyes elemekre alacsony költség jusson és a regene rátortávolságok nagyok legyenek. Jelenleg a 10...20 km-es regenerátortávolság tekinthető reálisnak, ahol a lézerek nagy adóteljesítménye (mW-terület) segít a távolságot megnövelni (7. ábra). Léteznek költségvizsgálatok, melyek a perspektíva igen kedvező feltételezéseivel (pl. 1 m fényvezetőká bel 10...20 Pfennig, most 5...8 M) bizonyítják be,
Regenerátortavolság 20
15 1^—
2
34
5
i \
l
I I I
10
U.0 560 Mbit/s i i
i I
r n
j'/km - —
_|
I
\ ^
miatt
- - \ J ' I I I
\ I
U_
^> I I I
•
0,1
Határok a z o t szakaszcs'illapitás
10
I
Határok az anyagdiszperzio miatt |D
\ \
' '
L
i i
Adóteljesítmény
-D 1 = 2mW 100
7. ábra: Regenerátortávolság a ( L E D + L D ) é s az a n y a g d i s z p e r z i ó
1000 -Mbit/s
H716-7
fényvezetőkben függvényében
az
adók
365
hogy a fényvezetőrendszerek legkevesebb 480 csa torna =34 Mbit/s esetén lesznek gazdaságosak [15] (8.
ábra).
Mindezen gondolatok oda vezettek, hogy a fény vezető kábeleket először a helyi hálózatokban alkal mazzák és a regenerátorról lemondjanak. Ezzel a regenerátor tápáramellátásának tápkábelei sem szükségesek. Ez az út a szükségleteket illetően is célszerű. Egy országos hálózat felső hálózati síkjában a le fektetett 6...12 csatornás vivőhullámú kábelek biz tosítják a 10 800 csatornás vivőhullámú rendszerek általi nagyfokú kihasználást több évtizedre. Ettől csak kevés ország tér el [16] (pl. Nagy-britannia). Az N D K számára az a lehetőség adódik, hogy a góckábeleket üzemeltesse szükség esetén fényvezető kábelként. Ezek közepes hossza l = 1 4 , 5 km m
9. ábra:
Góckábelek a fényvezető-technikában
hálózat nagy beruházási költsége és annak PCM általi, előttünk álló kapacitásbővítése miatt nem jó solható meg. Egészében véve azonban a fényvezető a következő évtizedben az országok távbeszélő-há lózatába egyre inkább be fog hatolni. I R O D A L O M
átviteli szakasz/km IH716-81
8. ábra:
Fényvezető-rendszerek gazdaságossága
(9. ábra). A helyi hálózatban összekötő kábelként adódik alkalmazási lehetőség. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a távközlésileg fejlett országokban jól kiépített gerinchálózatok és helyi összekötő kábel hálózatok vannak. Ha ezek kapacitása k i van merít ve, így ez a PCM 30, PCM 120 vagy PCM 480 (szim metrikus vivőhullámú kábel!) alkalmazásával nö velhető jelentősen a hangfrekvenciás és vivőhullámú alkalmazással szemben. Csak akkor, ha ez a tartalék ki van merítve, vagy a kábelek első lefektetésénél van fényvezetőnek jogosultsága. Ebben áll a táv közlésileg visszamaradott országok nagy lehetősége a modern technika előnyös alkalmazására. A fényvezető kábelek széles alkalmazását lényegé ben a hírközlés szükséglete fogja meghatározni. Mivel a fényvezető a fentieken kívül további szolgál tatásokat, mint adatokat, szélessávú távközlést tud felvenni, a mai távbeszélő-hálózatot egy nap egy tökéletes fényvezető-hálózat fogja leváltani. Effajta kísérletek már ismertek [17]. Realizálása a jelenlegi
366
[1] T á v k ö z l é s a hivatalban. N T Z 31 (1978), 6. füzet, 406. [2]Grapen, R.; Gaiser, R.: T á v m á s o l á s , N T Z 29 (1976), 3. f ü z e t , 215—218. [3] Helmrich, H.; Rupp, K.: H i v a t a l i t á v g é p í r á s — a j ö v ő egyik t á v k ö z l é s i formája, N T Z 29 (1976), 3. füzet, 218— —221. [4] Rey, P.: K é p e r n y ő — s z ö v e g t á v k ö z l é s , Nachrichtentechnik-Elektronik, ( N D K ) 28 (1978), 2. füzet, 71—72. [5] Paul, R.: Mikroelektronika — tegnap, ma, holnap, N a c h richtentechnik-Elektronik, ( N D K ) 27 (1977), 8. füzet, 314—322. [6] Kunze, H.: A digitális t á v b e s z é l ő - h á l ó z a t r a t ö r t é n ő á t t é rés l e h e t ő s é g e i , N T G - é r t e k e z l e t : Ű j fejlődés a hírátvitel ben, 1978 április N T G - t u d ó s í t á s , 64. k ö t e t , 29—35. [7] Catchpole, R. 3., Norman, P. t ö b b e k k ö z ö t t : Digitális á t vitel 565 Mbit/s-mal koaxiális k á b e l e k e n , Elektrisches Nachrichtenwesen 54. k ö t e t , 1979/1 s z á m , 39—47. [8] Whyte, S.: Britannia a digitális technika felé halad, R e port I S S 1979; Session 1 1 / A ; Ouverture 25—30. [9] Giloth, P. K.: A 4. s z á m ú E S S funkciója és teljesítőképes s é g e , I S S 79 — R e p o r t 43A1 [10] Usuda, S.: A B O R S G H T a digitális helvi h á l ó z a t b a n , I S S 79 — Report 41B4 [11] Euler, K.: A digitális kapcsolás a l k o t ó e l e m e i n e k techno lógiai h a l a d á s a , I S S 79 — R e p o r t 41B5 [12] Caravalla, R. C.: Ű j digitális alközponti család, I S S — R e port 1976, 432—434 [13] Suckfüll, H.: Ű j digitális k a p c s o l á s ú rendszercsalád kiépí t é s e , I S S 79 — Report, 20A4 [14] Kleinau, K-H.: F é n y v e z e t ő k a hírközlőhálózatokban, Fernmeldetechnik 19 (1979), 4. f ü z e t 147—150. [lő]Collier, M. E., Hosley, A. W.: S z á l o p t i k u s átviteli rend szerek a l k a l m a z á s i l e h e t ő s é g e i , Elektrisches Nachrich tenwesen 53 (1978), 2. f ü z e t , 136—144. [ í 6 ] Kleinau, K-H.: Gondolatok a t á v b e s z é l ő - h á l ó z a t o k fej lődéséről mai szemmel, Fernmeldetechnik 18 (1978), 6. f ü z e t 204—209. [17] Kawahata: Hi-ovis (Higashi Ikona Optical Visual Infor mation System), Development Fibre Communications T o k y o 1977.
Híradástechnika
XXXI.
évfolyam
1980. 10.
szám
