Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Campus Mezőgazdasági mérnök BSc szak A témát gondozza: Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet
Hibridkukorica vetőmagtermesztése Bóly, 2014-2015
Készítette: Schmidtné Ambrus Ágnes III. évf. hallgató
Konzulens: Ollai Ignác tanszéki mérnök
Külső konzulens: Dr. Szél Sándor Gabonakutató Nonprofit Kft. Kukorica Nemesítési Osztály, Szeged tudományos tanácsadó
Szarvas 2015.
Tartalom Bevezetés........................................................................................................................................ 3 Irodalmi áttekintés ........................................................................................................................... 5 I. Magyarországi vetőmag előállítások törvényi szabályozása. A vetőmag minősítése, hazai vetőmag- előállítási és fémzárolási adatok, származásigazolás, vetésbejelentés, szántóföldi szemle........................................................................................................................................ 5 I.1. Magyarországon a vetőmagtermesztés törvényi szabályozása ....................................... 5 I.2. A vetőmag minősítése, minőségi paraméterek. Hazai vetőmag- előállítási és fémzárolási adatok, származásigazolás, vetésbejelentés, szántóföldi szemle ....................... 6 II. Vetőmagtermesztés technológiája, területmegválasztás, izoláció ........................................ 8 II.1. Talaj előkészítése, az elővetemény fontossága.............................................................. 8 II.2. Tápanyagellátás ............................................................................................................. 9 II.3. Vetés ............................................................................................................................ 10 II.4. Növényvédelem, növénykórtan ................................................................................... 10 II.5. Növényápolás .............................................................................................................. 12 Anyag és módszer ......................................................................................................................... 16 III.1. Családi gazdaságunk tevékenységének bemutatása. ...................................................... 16 III.2. Országos csapadék és hőmérsékleti adatok (2007-2013) ............................................... 16 III.3. Csapadék és hőmérsékleti adatok (Villány 2014.) ......................................................... 17 III.4. Csapadék, hőmérsékleti adatok (Versend 2015.) ........................................................... 18 III.5. Termőtalajaink rövid jellemzése .................................................................................... 19 Kísérletek eredményei és értékelésük ......................................................................................... 20 IV. F1 vetőmag előállítások .................................................................................................... 20 IV.1. Pioneer tulajdonú hibridek előállítása 2008-2013. .................................................... 20 IV.2. Kenéz vetőmag előállítása (Villány 2014.) ................................................................ 21 IV.3. Kenéz vetőmag előállítása (Versend 2015.) .............................................................. 25 V. 2014-2015-ös Kenéz hibridelőállítások és a kisparcellás fajtasor eredményei .................. 30 V.1. Mennyiségi és minőségi eredmények összehasonlítása .............................................. 30 V.2. A kukorica fuzárium minőség rontó hatása ................................................................. 31 V.3. Fajtakísérletek üzemi körülmények között Kisbudméron ........................................... 33 V.4 Üzemi kísérletek értékelése sok termőhelyi adat alapján ............................................. 35 Következtetések és javaslatok ..................................................................................................... 37 Összegzés ..................................................................................................................................... 39 Felhasznált irodalom: ..................................................................................................................... 41 Ábrák ........................................................................................................................................... 44 Táblázatok .................................................................................................................................... 44 Mellékletek ................................................................................................................................... 45 2
Mottó: „Az egész élet olyan, mint a növény, amely nemcsak azt foglalja magában, amit a szemnek tár oda, hanem rejtett mélységeiben még egy jövő állapotot is hordoz. Aki előtt növény van, mely először levelet hord, nagyon jól tudja, hogy egy idő után a levelet hordó száron virágok és termés lesznek. És a növény rejtekén már most megvannak a csírák ehhez a virágzáshoz és terméshez. Azonban hogyan mondhatná meg bárki is, milyenek lesznek ezek a szervek, aki csak azt akarná kutatni, a növényben, amit az jelenleg tár a szeme elé. Az képes csak rá, aki a növény lényegével megismerkedett.” Rudolf Steiner (http://idezetkereso.hu)
Bevezetés A jó vetőmag a sikeres termés alapja! Hazánk éghajlati talajtani és vízrajzi adottságai kiváló vetőmag nemesítési körülményeket szolgáltattak a hazai mezőgazdaság számára. A vetőmagtermesztés olyan tudomány, mely műveléséhez növénybiológiai, genetikai, agrokémiai, agrometeorológiai és talajtani ismeretek szükségesek. A növénynemesítő munkája végkifejletét a tudományos eredmények mellett, mindig a piaci igények befolyása határozza meg. A minőségi követelmények a világ vetőmag termesztésében óriási versenyt indítottak el. A termesztésre szánt vetőmag biológiai és gazdasági értéke nagymértékben meghatározó tényező a termés beltartalmában, piaci értékében és a növény termeszthetőségében (Lantos 2015). A magyarországi kukoricatermesztés a hetvenes- nyolcvanas években a világ élvonalába tartozott. 1960-80 között még 151,5 kg volt az évi termésnövekedés, míg az utóbbi két évtizedben a klímaváltozás nagyon befolyásolja az elérhető termésmennyiségeket, hiszen 10 évből 6-7 az aszályos évjárat, amikor a termésátlag 4 t/ha alá esik vissza. A termesztési tényezők magukban foglalják az ökológiai viszonyokat (éghajlat, talaj), a biológiai alapokat (termesztett hibridek) és az agrotechnikai tényezőket. Ezeknél fontos, hogy összhangot teremtsünk. Hazánkban rendkívül nagy a termésingadozás, 1990 és 2005 között elérte a 70-80%-ot. A termésingadozás csökkenthető, egyre nő a hibridek genetikai terméspotenciálja, ami növeli a termésbiztonságot. Fontos továbbá a harmonikus tápanyag-gazdálkodás, optimális vetésidő és az egyenletes vetésmélység, hatékony, integrált növényvédelem alkalmazása. Nagy szükség lenne öntözés fejlesztésére. Víz- és energiatakarékos talajművelést kell alkalmazni, mely során minél kevesebbet háborgatjuk a földet (Sárvári 2015). A földdel való gazdálkodásban családom részéről komoly hagyományokat ápolunk. A föld szeretete már gyermekkoromat is végigkísérte. Édesapám 1979-ben mezőgazdasági mér3
nökként végzett a Szarvasi Főiskolán. Saját földdel szüleim nem rendelkeztek, de mivel édesapám az akkori Bólyi Kombinát által előállított hibridkukorica termesztés során minden évben vállalt 2-3 hektárnyi kukorica címerezést, korán már tizenévesen én is részt vettem a hibridkukorica előállításának ebben a részfolyamatában. Férjem Schmidt Tamás szintén mezőgazdasági mérnök és ő is a Szarvasi Főiskolán 1995-ben szerezte diplomáját. Családjában szintén kiemelkedő jelentőséggel bírt a föld szeretete. 2006-ban vásároltuk meg az első 8 hektáros táblánkat, Kisbudmér külterületén. Jelenleg összesen 130 hektár területen gazdálkodunk. Aranykorona értékét tekintve Nagybudmér és Kisbudmér területein 20 aranykoronás földek, Villányban 30 aranykoronás, míg Bólyban 40 aranykoronás területeket művelünk. Ahogy gazdaságunk növekedett egyre nagyobb szükségünk lett művelő eszközökre. Gazdaságunkba eleinte más termelők számára korszerűtlenné vált, de még jól használható eszközöket vásároltunk. Mára már szinte minden agrotechnikai műveletet meg tudunk oldani saját gépeinkkel. Természetesen vannak újabbak, illetve régebbi, korszerűtlenebb erő és munkagépeink, de mind az alapművelési munkákat, mind a növényvédelmet magunk végezzük. Dolgozatomban bemutatom, hogy egy családi gazdaság mennyire lehet sikeres a termesztendő hibrid kiválasztás tudományos megalapozásában, és milyen mértékben tudja szolgálni a sikeres áru termesztéséhez szükséges minőségi vetőmag előállítást. Az eredmények értékelésében beszámolok a 2014-ben végzett üzemi kísérlet eredményeiről, majd bemutatom a Gabonakutató Nonprofit Kft.-vel kötött megállapodás alapján végzett vetőmag előállítási tevékenységet 2014. és 2015. években. Párhuzamot vonok a két év termesztési feltételei és az eredmények között. Még mielőtt rátérek a vetőmag-előállításra, szeretném bemutatni a magyarországi vetőmagtermesztés szabályozásának fejlődését, a növénynemesítés általános céljait, a növényfajták állami elismerésének szabályait és a vetőmagelőállítás szántóföldi előírásait.
4
Irodalmi áttekintés I. Magyarországi vetőmag előállítások törvényi szabályozása. A vetőmag minősítése, hazai vetőmag- előállítási és fémzárolási adatok, származásigazolás, vetésbejelentés, szántóföldi szemle. I.1. Magyarországon a vetőmagtermesztés törvényi szabályozása A magyarországi törvényi szabályozás folyamatos fejlődésen ment keresztül. A szabályozási elveink mindig azt a célt szolgálták, hogy a lehető legnagyobb garanciáját adjuk a fajtatulajdonságok megőrzésének és a minőség biztosításának. A vetőmag-minősítés feltételeit és a minősítési paramétereket törvények írják elő. A vizsgálatok módszertanát szabványok tartalmazzák (Fejes 2004). A 2003. évi LII. törvény, és annak végrehajtási rendeletei (48/2004/IV.21 FVM és 50/2004/IV.22 FVM) teljes összhangban vannak az EU, az OECD és az ISTA előírásaival. Az állami ellenőrzési feladatokat hatósági jogkörrel, az Országos Mezőgazdasági és Minősítő Intézet látja el (továbbiakban OMMI). A szabályozás hatálya a növénytermesztés és vetőmagágazat valamennyi szereplőjére kiterjed. Magyarországon azon növényfajok fajtáinak minősített vetőmagját lehet forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalmazni illetve árutermesztési célra felhasználni, amelyek a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben fel vannak tüntetve. A vetőmagok minősítésének eredményeiről igazoló okiratot állítanak ki (Nagy 2012). Magyarországon egy fajta akkor kaphat állami elismerést és vehető fel a nemzeti fajtajegyzékbe, ha megkülönböztethető (Distinct), egynemű (Uniform), állandó (Stable), megfelelő gazdasági értéke van, (a jogszabályban meghatározott fajok fajtái esetén) és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik. A DUS vizsgálatok végrehajtására a CPVO és az UPOV vizsgálati irányelveket készít és ad közre a tagállamok részére. Minden évben egy alkalommal az OMMI, (napjainkban NÉBIH) kiadványában teszi közzé az államilag elismert fajták jegyzékét. Ez a nemzeti fajtajegyzék (Lázár- Rátkai 2004). 2012. március 15.-én a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar ÉlelmiszerBizottsági Hivatal egyesülésével alakult meg a Nemzeti Élelmiszerlánc- Bizottsági Hivatal (továbbiakban NÉBIH). A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság szakemberei szinte valamennyi vetőmag és szaporítóanyag fajta sorsát figyelemmel kísérik. Feladataik között szerepel például az új növényfajták állami elismeréséhez szükséges hatósági vizsgálatok elvégzése, a szántóföldi- és kertészeti- vetőmagvak, szőlő-, gyümölcs-, és dísznövény-, zöldségés erdészeti szaporítóanyagok előállításának, forgalmazásának ellenőrzése, minősítése, de az új
5
növényfajták és a vetőmagvak minősítéséhez szükséges növénykórtani vizsgálatok elvégzése is (www.nebih.hu). Összességében az 1949-ben megalakult Országos Minőségvizsgáló Intézet végzi napjainkban is a vetőmag felügyeletet, csak az évek során többször változott a neve. 1951-ben Országos Vetőmagvizsgáló Intézetként, majd 1952-től OVEF (Országos Vetőmagfelügyelőség), 1976-tól OVSZF (Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség), 1983-tól NÖMI (Növénytermesztési és Minősítő Intézet), 1988-ban MMI (Mezőgazdasági Minősítő Intézet), 1998tól OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet), 2007-től MGSZH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) majd 2012. március 15-től NÉBIH néven ellenőriz (Lukács 2014).
I.2. A vetőmag minősítése, minőségi paraméterek. Hazai vetőmag- előállítási és fémzárolási adatok, származásigazolás, vetésbejelentés, szántóföldi szemle A vetőmag- minősítés részfolyamatában a fémzárolás jelenti a kész tiszta vetőmag minőségét. Ma Magyarországon csak fémzárolt vetőmagot lehet forgalomba hozni (Ertseyné 2004). A mezőgazdasági termények és termékek hamisításának tilalmáról szól az 1985. évi XLVI. sz. törvény (Ertseyné- Rupányi 1994, Kuroli 1994, Kralovánszky 2000). Minősítési paraméter a fajtaazonosság és a genetikai tisztaság igénye, amit a szántóföldi vetőmag- szaporítás során ellenőriznek. A fémzárolt kész vetőmagot minősíti a tisztasága, amely a fajtaazonos tiszta magtömeg tömegszázaléka, az idegenmag tartalomtól való mentessége, a csírázóképessége, életképessége, a nedvességtartalma és a fajoktól függően az osztályozottsága, és egyéb speciális tulajdonságai (Rosta 1978, Szabó 1981, Ertseyné 1997, Rátkai 2001). A hazai kukorica vetőmag előállító területe 2004. után csökkent egészen 2006-ig, melynek oka, hogy a 2006-ot megelőző években a kukoricára kedvező időjárás, kiemelkedő terméseket eredményezett. Nagy készletek halmozódtak fel árukukoricából és vetőmagból is. 2006. után kelet európai és orosz piaci térnyerés következtében erőteljes növekedés indul meg. 2013-ban a 39.082 ha kukorica vetőmagszaporító terület rekordnak számított (Benke 2015). 2014-ben a vetőmag előállító terület megközelítette a 37.000 ha-t, a vetőmag előállítások átlagtermése 3,4 t/ha volt, az összes termés pedig 120.000 t-át haladta meg. Ugyan az utóbbi évek növekvő tendenciája megállt, és 6,5%-os csökkenés volt elkönyvelhető, de még így is az utóbbi 20 év második legnagyobb területén folyt vetőmag szaporítás 2014-ben (Polgár 2015). 6
Az első számú táblázatban 2005-től a 2015-ös évekig bezárólag az országos vetőmag előállítási és fémzárolási adatokat tüntettem fel. 1. számú táblázat: Hazai kukorica vetőmag-előállítási összesítő, fémzárolási adatok (20052015.) Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Terület (ha) Fajták száma (db) 25 405 390 19 358 284 21 973 330 26 046 364 33 549 430 15 911 305 25 293 335 32 302 428 39 082 428 36 839 458 17 805 254 (www.vszt.hu, NÉBIH)
Tényl. term. átlag. (kg/ha) 6 017 2 857 2 142 6 706 5 890 5 688 3 120 1 935 2 482 3440 -
Fémzárolt m. (t) 78 434 84 847 77 996 78 049 85 323 94 210 84 162 79 129 117 849 93 934 -
A vetőmag szaporításához kiadott alapanyag vetőmagjának származási igazolását a fajtajogosult köteles megadni. A vetőmagtermő tábla szántóföldi ellenőrzésre való bejelentését a területileg illetékes OMMI (napjainkban NÉBIH) Vetőmag Felügyelőséghez a vetőmag előállítójának kell megtenni, legkésőbb a tárgyév május 20. napjáig. A vetőmagtermő területek szabvány szerinti hatósági szemléjét az OMMI (napjainkban NÉBIH) szakemberei végzik. Ez mellett a fajtatulajdonosok a hibridjeik vetőmagjának termesztését folyamatosan ellenőrzik (Nagy 2012).
7
II. Vetőmagtermesztés technológiája, területmegválasztás, izoláció II.1. Talaj előkészítése, az elővetemény fontossága A kukorica vetőmag termesztésénél a talajnak igen fontos szerepe van. Nagy termést csak a tápanyaggal jól ellátott, jó vízgazdálkodású, gyommentes talajon várhatunk. Fenyércirokkal, apró szulákkal, sövény szulákkal, acattal, selyemmályvával és szerbtövissel erősen gyomosodott táblákat ki kell zárni, mert ezen gyomok irtásához szükséges herbicidek a jelenlegi technológiával a vonalakat is nagy valószínűséggel károsíthatják (Széll 1994). A vetőmag genetikai tisztaságának legfontosabb követelménye, hogy az anyasorok növényeit csak az apa növényeinek virágpora termékenyítse meg. Hibrid kukorica vetőmag termesztésére csak azok a területek alkalmasak, ahol az izolációs távolság a szabvány (MSZ6353:1998) előírásainak megfelelnek, amely legalább 200 m. A szabvány szerint az erdősáv vagy más természetes akadály az izolációs távolságot nem csökkenti. A szántóföldi szemlén az izolációs távolságot az MgSZH ellenőrzi (napjainkban NÉBIH), a távolság hiánya miatt teljes vagy részleges kizárást rendelhet el (Nagy 2012). A kukorica önmaga után minden károsodás nélkül több évig termeszthető, ha a trágyázásról és a növényvédelemről maradéktalanul gondoskodunk. A trágyaadag nagyságát elsősorban a termőhelyi viszonyok, a vízellátás, valamint a hibridek igényei befolyásolják (Kádár 1992). Monokultúrában a talaj tápanyagkészlete, fizikai tulajdonságai, valamint a mikroorganizmusok aktivitása nem romlik számottevően, pl. a tápanyagszükséglet műtrágyákkal teljes mértékben pótolható (Győrffy 1976, Debreczeni- Debreczeniné 1994). A rezisztens gyomok és az amerikai kukoricabogár elterjedésének megakadályozása céljából azonban nem célszerű 3 évnél tovább önmaga után termeszteni. Korán lekerülő jó elővetemények után nagyobb termést ad, ez vetőmagtermesztés esetén fokozottan érvényes, mert a vonalak növényeinek gyengébb a vitalitásuk. Legjobb elővetemény a borsó, repce, burgonya, zöldbab, lóbab, paprikafélék és a kalászosok (Pásztor 1988, Rátkai 1992). A talajelőkészítés során a vetőmagtermesztésre tervezett területeket minden esetben ősszel fel kell szántani. A táblát továbbá célszerű altalajlazításban részesíteni, mert azzal kiválóan javítható a talaj szerkezete és vízgazdálkodása. Kora tavasszal a talajt sekélyen járatott kombinátorral vagy simítóval le kell zárni. A jó magágy- előkészítéssel elősegítjük az egyöntetű növényállomány kialakulását, a vegyszeres gyomirtás eredményességét. Arra kell törekedni, hogy kapcsolt munkagépeket használjunk, és a lehető legkevesebb műveletszámmal alakítsuk ki a vetésre alkalmas magágyat (Nagy 2012). 8
II.2. Tápanyagellátás A szülőpartnerek többségének tápanyagfelvevő képessége gyengébb, mint az árutermelő hibrideké. A foszfor és a kálium hatóanyagokkal elsődlegesen a talajt, nitrogénnel a növényt tápláljuk. A foszfor és a kálium dózisának meghatározásánál a talaj tápanyagkészletét kell figyelembe venni, nitrogénnél a növény nitrogén igényét. Jó tápanyag gazdálkodást feltételezve N hatóanyagból 160-200 kg, 𝑃2 𝑂5 hatóanyagból 120-160 kg, 𝐾2 O hatóanyagból 180-200 kg javasolható hektáronként. Jobb tápanyag ellátottság esetén a dózisok a talaj tápanyagtartalmának függvényében mérsékelhetők (Széll 2004). A növényi minőség és az agrotechnika között szoros az összefüggés. A pillangós virágú elővetemények és a N- műtrágyázás növeli a kukoricaszem fehérjetartalmát. A növényi minőséget a mezo- és mikroelem tartalom is befolyásolja. A Ca- hiány a gyökereken szövetelhalást okoz, a levelek deformáltak, széleik kanalasan felkunkorodnak. A magnézium a klorofill alkotórésze, a kén az aminosav építőeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. Mikroelemek közül a Zn anyagcsere folyamatokat szabályozó enzimek alkotórésze. Hiánya a termést limitálja és a szemtermés minőségét is csökkentheti (Sárvári 2015). A harmonikus tápanyagellátásnak a talajon keresztüli műtrágya kijuttatás mellett hangsúlyos eszköze a levéltrágyázás is. A növények a gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelem- felvételére. A levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulán, illetve a sztómán keresztül lehetséges. Makroelemek esetében a teljes növényi igény néhány százaléka juttatható ki ilyen módon, azonban a stresszhelyzetekben, vagy intenzív fejlődési szakaszokban ez is komoly jelentőséggel bír, hiszen rögtön felvehető tápanyagforrásról van szó. Mikroelemekből azonban a teljes növényi igény kijuttatható levéltrágyázással, ami azért jelentős, mert sokszor még a talaj megfelelő ellátottsága esetén is gyenge a mikroelem szolgáltató képesség (Benedek 2015). Makroelemek N, P, K 100 kg/ha 100% 80% 60% 40% 20% 0%
2-3
Mezoelemek Ca, Mg, S 10 kg/ha
Mikroelemek B, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn 1 kg/ha 90+
10-15
1. ábra A makro-, mezo- és mikroelemek összigényhez viszonyított utánpótlási arányai levéltrágyázás útján. (forrás: Benedek 2015) 9
Az első ábrában látható, hogy a makro- mezo- és mikroelemekből egy átlagos növényi igény mekkora arányban fedezhető levéltrágyázás útján (Benedek 2015).
II.3. Vetés
A termesztés megalapozó művelete. Nagy termést csak kellő tőszámú, homogén növényállománytól várhatunk. Elengedhetetlen az egyenletes mélységű és tőtávolságú vetés. A gazdaságon belül a legjobb paraméterekkel rendelkező vetőgépeket használjuk. Általános alapelv, hogy az időpontot a talaj hőmérséklete alapján határozzuk meg. A tartósan 10 °𝐶 feletti talajhőmérséklet és a beérett magágy egyenletes és jó kelést biztosít. A csírázás két legfontosabb feltétele a hőmérséklet és a víz. A hideg, nedves talajjal szemben a vonalak vetőmagja érzékenyebb, mint a hibrideké. Alapanyagoktól függően 4-6 cm-es vetésmélységben ajánlatos vetni, illetve, hogy a mag nedves talajrétegbe kerüljön. Frakcionált vetésnél a második frakció vetésére rendszerint május közepén vagy végén kerül sor, ilyenkor a vetés mélységét a talaj nedvességállapota határozza meg. A szülőpartnerek soraránya meghatározza a megtermékenyülést. Hektáronkénti növényszám meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a túl sűrű növényállomány megnehezíti, esetleg lehetetlenné teszi az idegenelés jó minőségben való elvégzését (Nagy 2012). A vetéstől a kelésig eltelt napok száma a vetőmagtermesztés esetében nagyon fontos adat, mert az anyai és apai szülőpartner összevirágzását a vetésidő vonalankénti meghatározásával kell biztosítani. A biztonság növelése céljából a vetőmagtermesztésnél a vonalak vetését naptári napokat nézve később vetjük, mint a hibrideket (Széll 1994).
II.4. Növényvédelem, növénykórtan A vetőmagtermesztésben a növényvédelem kiemelt jelentőségű. A növényvédő szerek megválasztására és kijuttatására a védekezés időpontjára, a talaj kultúrállapotára, a kukorica fejlettségére, a rendelkezésre álló gépek műszaki állapotára fokozott figyelmet kell fordítani. A kukoricának sok kártevője van, ezek többsége polifág (sok növényen táplálkozó) faj. Olykor nem elegendő az agrotechnikai védelem, vegyszeres kezelések szükségesek. Az alapanyagot szaporító, illetve 𝐹1 hibridet termelő táblákon a talajkártevők számától függetlenül védekezni
10
kell. A talajfertőtlenítő szerek kijuttatása vetést megelőzően, de vetéssel egy időben is történhet. Az inszekticideknek a vetéssel egy menetben történő kijuttatásakor a fitotoxicitás elkerülése céljából fontos, hogy a vetőmag és a vegyszer között 2-3 cm-es talajréteg legyen (Nagy 2012). Termesztési övezetében az elmúlt években a kukorica számtalan betegségét írták le. Jelenleg a vetőmagtermesztésnél a vírus-, a golyvás üszög-és a fuzárium fertőzés okozhat jelentős minőségi és mennyiségi veszteséget. A karantén betegségek (baktériumos hervadás, gomba okozta cső és szárrothadás) miatt a vetőmagtermesztő táblát ki is zárhatják (Nagy 2012).
II.4.1. A kukorica fuzárium fertőzése illetve kialakulásának megakadályozása A kukorica legsúlyosabb növénykórtani problémáinak egyike számos Fusarium faj okozta betegség, mely okozhatja a csíranövény pusztulását, szárkorhadást, csőpenészesedést. Legjelentősebb tünet a csőpenészesedés. A betegség leggyakrabban a csővégtől indul, a csövön fehéres, lilás színű micéliumszövedék jelenik meg (Nagy 2012). Hazánkban közel 20 Fusarium gombafajt sikerült ez idáig kimutatni, amelyek jelentősége közt nagy eltérések mutatkoznak. Számos faj csak ritkán vagy lokálisan, míg mások sűrűbben és szinte minden kukoricatermő területen előfordulnak. A nálunk előforduló fajok a toxinok széles skáláját termelhetik. A F. graminearum (F. szárkorhadás) és F. culmorum (F. szártőkorhadás) fajok elsősorban a DON, a zearalenon és nivalenol, míg a F. verticilloides (F. csőpenész) a fumonizinek (FB1,FB2,FB3) termeléséért felelősek, melyek emlősökre rendkívül rákkeltő hatásúak. A DON rákkeltő és mutagén hatású idegméregként is hat. A zearalenon női nemi hormon hatású. Mind az emberek mind az állatok egészségét károsíthatják, ezért cél a toxinképződés megakadályozása és a toxintermelő gombakórokozók, így a Fusarium fajok gyérítése. Ezek a gombafajok gyengültségi paraziták, másodlagos kórokozók, amelyek sérüléseken keresztül telepednek meg. A legyengült, rosszul táplált, sérült növényeket fertőzik meg. A kukoricamoly, gyapottok bagolylepke által károsított csövek szinte kivétel nélkül fertőzöttek. A fertőzés kialakulását segíti a folyamatos kukorica mono- vagy búza- kukorica dikultúra, a túl sűrű, nem szellőző állomány, egyoldalú nitrogén műtrágyázás, mély és kései vetés, a csírázás és kelés ideje alatti hideg időjárás valamint a nyár végi mérsékelten meleg, csapadékos és párás időjárás. A helyes agrotechnika betartása mellett a kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke és a kukoricabogár imágó kártételének csökkentése, megakadályozása és a növény egészségét őrző célzott növényvédelmi eljárások alkalmazása a cél. Leghatékonyabb növényvédelmi lehetőség a rovarkártevők elleni védekezés, elsősorban a kukoricamoly elleni, előrejelzésre alapozott idő11
ben elvégzett rovarölő szeres beavatkozás. Így csökkenthető a kártétel, közvetve a Fusarium fertőzés és a mikotoxin- tartalom is. Használható gombaölőszeres kezelés, de a szerek csak a kukorica virágzásáig alkalmazhatók, így a csőpenészesedést okozó Fusarium fajok ellen közvetlen hatás nem várható el. Egy kései betakarítás előtt kialakuló fertőzés esetén a gombaölőszer hatóanyaga már nem találkozik a gombakórokozóval (Nagy 2015). A gombafertőzés nyomán képződő toxinok jelenlétének és károkozásának felismerése középpontba helyezte az egészséges kukorica előállítása iránti igényt. Szignifikáns összefüggéseket mutattak ki a fertőzöttség súlyossága és a toxintartalom között, ez pedig a nemesítési megoldást tette az első helyre. Új ellenállóbb beltenyésztett vonalakat is elő kell állítani. A fajtarezisztencia növelése azonban nem lesz elég. A szántóföldön csökkenteni kell a fertőző anyag tömeges előfordulását. A rovarkártevőket kontroll alatt kell tartani (Mesterházy 2015).
II.5. Növényápolás II.5.1. Szelekció Vetőmagtermesztésekor az anyai és apai szülők növényállományát a fajtatisztaság biztosítása érdekében idegenelni kell. A munkafolyamatnál a szabvány (MSZ6353:1998) előírásai az irányadók. Az idegenelést folyamatosan kell végezni. Az előszelekciót követően a szárba induláskor a még megmaradt elütő típusú növényeket eltávolítjuk. A fő szelekciót a címerek megjelenése előtt végezzük. Az apasorokban lévő idegen növények jelentik a legnagyobb veszélyt a genetikai tisztaságra. Válogatóasztalon csőszelekcióval az idegen anya termését el lehet távolítani, de az idegen apa által megtermékenyített csöveket nem ismerjük fel, ezért azok szemei láthatatlan idegenként fémzárolásra kerülnek (Nagy 2012). Egyes vonalakon az évjárattól és a helyi adottságoktól függően fattyhajtások jelenhetnek meg. Az anyanövényekről a fattyhajtásokat el kell távolítani. A fattyazást leghatékonyabban az előcímerezési munka előtt 8-10 nappal végezhetjük el (Nagy 2012).
12
II.5.2. Öntözés A víz egyre szűkösebben rendelkezésre álló mezőgazdasági erőforrás, és az éghajlatváltozás ezt a helyzetet a jövőben tovább súlyosbíthatja. A növény fejlődéséhez vízre van szükség azonban a növény a felvett víz kis részét tartja meg, a többi a párologtatás során elvész, valamint a talaj párologtatása is vízveszteséget okoz. Az agronómiai vízhasznosító képesség (WUE) egy széles körben használt paraméter a növénytermesztés méréséhez, ellenőrzéséhez és optimalizálásához. WUE meghatározása a terméshozam és a felhasznált víz (beleértve a párologtatást, párolgást, az elfolyást és az elvezetést) hányadosaként történik. Az optimális talajerő- utánpótlás emeli a vízhasznosító képességet. A csapadékkal ellátott körülmények mellett a tápanyagellátást a rendelkezésre álló vízhez kell szabni, hogy elérhető legyen az optimális hozam (Eticha 2015). Aszályos évben a vetőmagtermesztés biztonságosan csak öntözéssel végezhető. A kukorica tenyészidő alatti vízigénye 450-500 mm. A vízhiány átlagos körülmények között 100200 mm, amit öntözéssel lehet pótolni. Az ország különböző tájai, az egyes táblák adottságai miatt lényeges eltérések lehetnek. A kukorica vízigénye a keléstől a megtermékenyülésig fokozatosan nő, majd utána csökken. A növényállomány legkritikusabb és legvízigényesebb fejlődési szakasza a címerhányástól a szemképződés végéig tart. A talaj hasznosítható vízkészlete öntözés nélkül a virágzási időre már fogyóban van. Ha a virágzás vontatott, késik, romlik az öszszevirágzás lehetősége, csökkenhet a pollen mennyisége, szélsőséges esetben a címer életképtelen pollent hullat, bibe fejlődése lassul, így romlik a pollenbefogadó képessége (Nagy 2012). A megtermékenyülést követő időszakban a tápanyagok szembe történő beépülésének vízigényét kell kielégítenünk. Ennek függvényében várhatunk kedvező ezerszemmagtömeget és megfelelő frakció- arányt, tehát jó vetőmagkihozatalt. A víznormát úgy kell tervezni, hogy az érés időszakára a talaj hasznosítható vízkészlete 40-60% telítettségi értékre süllyedjen. Túlöntözés lassítja a vízleadást és kedvező feltételeket biztosíthat a fuzáriumos fertőzésnek, valamint a hosszú tenyészidejű vonalaknál közvetve növeli a fagyveszélyt (Nagy 2012).
II.5.3. Címerezés A címerezés a kukorica vetőmag termesztésének rövid időszakra szűkült munkaigényes feladata. Címerezési hiba öntermékenyülést okoz, amely rontja a genetikai tisztaságot. A szabvány (MSZ 6353:1998) szerint: „Az anyasorokban legalább 5 bibe megjelenése után a virágport hullató címer egy-egy ellenőrzésen legfeljebb 0,5% lehet” (Nagy 2012). 13
Címerezési munkának három szakasza van: előcímerezés, főcímerezés és utócímerezés. Előcímerezést el kell kezdeni, ha az anyanövények fő címerágai észlelhetők. A főcímerezés az előcímerezést követő 2.-3. napon kell végezni. Az utócímerezés feladata a beszakadt, illetve később megjelenő címerek eltávolítása. A címervirágzásra képes fattyhajtások eltávolítását folyamatosan kell végezni. A munka pontossága megköveteli, hogy a táblát normál esetben 2-3 naponként ellenőrizzük. A címert 1-2 levéllel kell kihúzni, mert több levél eltávolításával erősen csökken az asszimilációs felület, és ez terméscsökkenéshez vezet. A címerezést akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor a bibe beszáradt (Nagy 2012). A címerezés ellenőrzésével egyidejűleg lehet az együttvirágzást is elbírálni, amikor a címervirágzás százalékos megjelenését a bibevirágzás 50%-os állapotához viszonyítjuk. Jó, ha a bibevirágzás 50%-os időszakában a címervirágzás is 50%-os, közepes ha az 50%-os címervirágzás 3-5 nappal eltér, megelőzi vagy késik az 50%-os bibevirágzás időszakához viszonyítva. Gyenge, ha az 50%-os címervirágzás 5 napnál többel megelőzi az 50%-os bibevirágzást, vagy késik ahhoz viszonyítva. Hazánkban a címerezést elsődlegesen kézzel végezzük. A gépesítéssel kapcsolatos törekvések kevésbé váltották be a hozzájuk fűzött reményeket (Nagy 2012).
II.5.4. Apasorok kivágása Az apasorok kivágását nem a növényállomány takarmányértéke teszi indokolttá, hanem ez által az anyai növényállomány szellősebbé válik, ami javítja a beérési feltételeket. Több tápanyag és víz jut az anyai növényeknek, fizikai gyomirtással megakadályozható az apasorok területének újragyomosodása. Megelőzhető az anyai és apai csövek fizikai keveredése, és eleget teszünk a fajtavédelem előírásainak. Az apasorok kivágása silózógépekkel történik (Nagy 2012).
II.5.5. Betakarítás, feldolgozás Munka megkezdése előtt termésbecslést kell végezni, amelynek adatait a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvbe kell foglalni. A betakarítás módja és időpontja lényegesen befolyásolja a vetőmag minőségét. Kézi betakarítás esetén kevesebb a sérülés miatti kár és a pergési veszteség, mint a gépi betakarításnál. A kézi betakarítás azonban lassúbb és költségesebb. A betakarítást 30-40%-os nedvességtartalommal végezzük, de az optimális nedvességtartalom ezen belül 14
a genotípustól is függ. A fajtatulajdonos a részletező technológiában feltünteti, hogy az adott hibrid vetőmagjának betakarítását hány százalékos szemnedvesség tartalomnál ajánlja (Széll 2004). A vetőmagüzembe beszállított csöves kukoricát minél hamarabb válogatni kell. Eltávolításra kerülnek az eltérő típusú, a beteg és éretlen csövek, majd legkésőbb 72 órán belül szárítani kell. A szárító levegő hőmérséklete nem haladhatja meg a 40 °𝐶-ot. Morzsolás során figyelni kell, hogy a szemek ne sérüljenek, majd az előtisztítás során el kell távolítani a csutkadarabokat és egyéb kukoricaszemnél nagyobb anyagokat. Ezt követi az osztályozás és kalibrálás. A különböző formájú és méretű szemeket a megadott szélességi, vastagsági és hosszúsági méretek szerint maximum tizenkét frakcióra lehet elkülöníteni. Osztályozás után a laboratóriumban meghatározásra kerülnek a vetőmag fontosabb paramétere, a csírázási %, a tisztasági %, a Coldteszt % stb. Végül a csávázott vetőmagot automata mérlegen egalizálva zsákolják. Az előállított vetőmag 98%-os csíraképességű, 14%-os nedvességtartalmú és más növényfaj magját nem tartalmazhatja (Pepó-Sárvári 2011).
15
Anyag és módszer III.1. Családi gazdaságunk tevékenységének bemutatása.
Családi gazdaságunkban a főbb szántóföldi növények (búza, kukorica, napraforgó, szója) termesztésével foglalkozunk. A vetőmagtermesztés nem volt ismeretlen tevékenység előttünk, már 2008. óta végzünk kukorica vetőmag előállítást. Kezdetben a Pioneer céggel kötöttünk szerződést, majd mivel öntözési lehetőségünk nem volt, a Pioneer cég elvárását nem tudtuk teljesíteni. 2014-ben és 2015-ben a Gabonakutató Nonprofit Kft.-vel kötött szerződés alapján végeztünk vetőmag előállítást. Egy kétvonalas hibridet a Kenézt állítottuk elő. A szülőtörzsek vetőmagját a szerződő féltől kaptuk. Az elállításhoz a szülőtörzsek vetési idejére és az apaanya sorarányra kaptunk instrukciót, de a technológia számos elemét nekünk kellett meghatározni. Az előállítások sikerét minden alkalommal a szakmai felkészültség mellet nagymértékben meghatározta az adott év időjárása, és a termőhely fizikai és kémiai tulajdonsága. A 2014-ben végeztünk egy üzemi fajtasor beállítást Kisbudméron, melyben szerepel többek között a Kenéz is. A fajtakísérlet beállításához a vetőmagot a fajtatulajdonosok szolgáltatták azzal az elvárással, hogy számukra a szakszerűen elvégzett kísérlet eredményeit később rendelkezésükre bocsássuk.
III.2. Országos csapadék és hőmérsékleti adatok (2007-2013)
Országos évi középhőmérsékletek 2007-2013 (°C)
12,5 12 11,5 11 10,5
Országos évi csapadékösszegek 2007-2013 (mm)
1500 1000 500 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
2.-3. ábra Országos évi csapadékösszegek és középhőmérsékletek (2007-2013) (forrás: www.met.hu) 2008-ban állítottunk elő először kukorica vetőmagot. A vetőmag előállítások eredményességét nagymértékben befolyásolják a klimatikus viszonyok. Hazánk éghajlati
16
adottságait vizsgálva számos változást tapasztalhattunk az országos évi középhőmérséklet és csapadékmennyiségek adataiban. A 2.-3. ábrában tűntettem fel az előállítások éveire vonatkozó évi középhőmérsékleteket és évi csapadékösszegeket. A 2008-as év időjárása kukoricatermesztés szempontjából kedvező volt, 2009. az átlagosnál csapadékszegényebb és melegebb, míg 2011-es évben a tenyészidőn kívüli csapadék mennyisége 36%-kal több volt a 30 éves átlagnál, tenyészidőben viszont az átlagos mennyiség 50%-a hullott, valamint ez évben jelentős volt a hőség és a forró napok száma. 2012-es évjáratot csapadékhiányos és nagyon meleg időjárás jellemezte, 35 hőség és 22 forró napot regisztráltak. 2013-ban a nyári csapadékösszeg jóval az átlag alatt maradt (Széll & Makra 2013). Csapadékban a 2012. és 2013. volt nagyon szegény, ugyanakkor éppen ez a két év volt a legmelegebb. 2014-2015. évek időjárása ettől jelentős eltérést mutatott.
III.3. Csapadék és hőmérsékleti adatok (Villány 2014.) 2014-ben a csapadékmennyiség jelentősen meghaladta a sokévi átlagot, ráadásul többször nagy mennyiségű csapadék hullott. A 4. ábrán az általam mért, lehullott csapadék havi eloszlását és a meteorológiai állomás által mért, metnet.hu oldalán található átlagos havi középhőmérsékleteket mutatom be.
2013-14. Csapadék (mm) és napi khm(°C) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
182,5
33 7,7
66
56
49,5 33,5 13,7
0 2,4
3,8
5,3
100
94
83
24 10,9
14
16,1
20,1
44,5 22,7
21,5
17,6
4. ábra 2013. okt. és 2014. szept. alatt lehullott csapadék (mm) és napi khm. (°C) Villányban
17
2013. októberében és novemberében összesen 83 mm csapadék hullott a területre. 2014. január és március között 140 mm, április és június között 216 mm eső esett, ami nagyon kedvezett a kukorica fejlődésének. A címerezési munkák alatt, a virágzás időszakában szinte minden héten legalább kétszer volt csapadék, mennyiségét tekintve kiemelném az augusztus 3.át, amikor egyszerre 50 mm esett. A többi általam mért érték 1-3 mm közötti, ami folyamatosan nehezítette a munkánkat. A nagy mennyiségű csapadék a tenyészidő végén okozott gondot. Augusztusban összesen 100 mm, míg szeptemberben a betakarításig 182,5 mm eső hullott, amely hozzájárult a kukoricafuzáriózis kialakulásához, mely a kukorica legsúlyosabb növénykórtani problémáinak egyike.
2. sz. táblázat: 2014. április-szeptemberben lehullott csapadék havi eloszlását mutatja mm-ben, és tartalmazza a számított napfénytartamot órában, a met.hu adatai alapján (Villány) Csapadék (mm) 1. héten 2. héten 3. héten 4. héten Napfénytartam (óra)
Április 0 2 24 30 68
Május 37 57 0 0 255
Június 3 19 4 40 295
Július 1,5 38,5 0 4,5 278
Augusztus 65,5 4,5 9,5 20,5 269
Szeptember 68.5 99 15 107
A 2. számú táblázatban a tenyészidő alatt hullott csapadékösszegeket és az OMSZ által rögzített napfénytartamokat tűntettem fel. A tenyészidő alatti összes napfénytartam a vegetációs időszakban 1272 óra volt. A napfénytartam átlagos évi összege a mi vidékünkön 2100 és 2150 óra között alakul. 2014-ben a napsütéses órák száma áprilisban, júliusban és szeptemberben az átlagosnál kevesebb, míg júniusban az átlagosnál kissé magasabb volt.
III.4. Csapadék, hőmérsékleti adatok (Versend 2015.) Öntözési technológiával továbbra sem rendelkezünk. Az előállítás során többször jó időben kaptunk csapadékot, de júniusban csupán 9 mm eső esett és augusztus hónapban 2 hetes aszályos időjárás volt. A 3. számú táblázat mutatja a 2014. október és 2015. szeptember időszak alatt lehullott csapadék mennyiségét és a napi középhőmérsékletek értékeit valamint a vegetációs időszakban számított napfénytartamot órában, melyet a met.hu oldal adatai alapján dolgoztam fel.
18
Csapadékmérést én is végeztem a táblán április és szeptember között, ezekben a hónapokban saját mért adataimmal dolgoztam. A 2015-ös évben a tenyészidő alatti csapadékszegény időjárás és a több napig tartó 30-35°C közötti csúcshőmérséklet komoly stresszhatásnak tette ki az állományt. Virágzáskor aggódtunk, hogy a pollen nehogy megégjen és terméketlenné váljon, később pedig a szemkitelítődés szakaszában is jó lett volna még csapadék. A vegetációs időkszakban mért napfénytartam összesen 1276 óra volt. 3. táblázat 2014. október és 2015. szeptember között havi khm.-ek és csapadékösszegek
2014. október
2014. november
2014. december
2015. január
2015. február
2015. március
2015. április
2015. május
j2015.június
2015. július
2015. augusztus
2015. szeptember
valamint a vegetációs időben mért napfénytartamok láthatók a met .hu adatai alapján (Versend)
Havi középhőmérsékletek (°C)
13,7
8,5
3,7
3,1
2,6
7,8
11,8
21,2
20,9
24,9
24,4
18,9
Havi csapadékösszegek (mm)
98
31
66
64
52
23
28
88
9
94
100
23
39
263
291
319
274
90
Napfénytartam vegetációs időszakban (óra)
III.5. Termőtalajaink rövid jellemzése Termőhely kiválasztásánál legfontosabb, hogy az előírt izolációs távolságot be tudjuk tartani, és fenyércirokkal, aprószulákkal, acattal ne legyen fertőzött a terület. Termőterületeink Bóly és Villány térségében találhatóak. Talajaink vetőmagelőállítás szempontjából megfelelnek az előírt követelményeknek. Magyarország genetikus talajtérképe alapján, a 2014-ben használt villányi termőterületünk barnaföld, Raman-féle barna erdőtalaj a 2015-ös előállítás során használt versendi táblánk csernozjom talaj (Stefanovits 1975). Domborzatát tekintve viszonylag sík területekről beszélhetünk. 2014-ben az üzemi fajtasor vetésére kijelölt területünk Kisbudméron, szintén barna erdőtalaj, de mélyebb fekvésű és kissé kötöttebb, mint a másik két táblánk. A termesztési műveleti technológiát minden esetben a legjobb tudásunk szerint alkalmaztuk, és több esetben kértünk szakmai tanácsot is, főként a vetőmag előállítások során. Különösen a 2015. évi előállításnál igyekeztünk minden növényvédelmi munkát optimális időben elvégezni. Ezek bemutatását és értékelését az Eredmények című. fejezetben foglaltam össze. 19
Kísérletek eredményei és értékelésük IV. F1 vetőmag előállítások IV.1. Pioneer tulajdonú hibridek előállítása 2008-2013. Dolgozatom témája kapcsán felkerestem a Pioneer céget, hogy egy rövid statisztikával bemutathasam a náluk előállított vetőmagok eredményeit, melyben Varró József volt a segítségemre. Az eredményeket a 4. sz. táblázatban mutatom be. A pirossal kiemelt években jégverés történt. 4. .sz. táblzat 2008-2013 évekbeni hibridkukorica előállításaink eredményei (forrás: Pioneer vetőmagüzem, Szarvas) Termelés éve
Tábla jelzése
Hybrid neve
Elővet.
Terület (ha)
2008 2009 2011 2012 2012 2013 2013 2013
8BA257 9BA340 11BA341 12BA330 12BA268 13BA829 13BA424 13BA425
PR37F73 PR39F58 PR39T45 PR39F58CC P1535 PR63A90 PR39B29 PR39B29SV
LO napraf.
2013
13BA621
X00B109
A
vetőmagelőállítási
Morzs. súly (kg)
Morzs. %
LO napraf.
2,80 10,55 13,20 5,28 3,03 4,84 12,97 9,59
Nettó nyers csöves súly (kg) 22.002 54.120 18.250 6.081 11.403 9.421 41.430 24.740
10.272 26.586 4.812 1.463 5.800 8.007 10.256 4.512
46,68 49,12 26.36 24,05 50,86 84,99 24,75 18,23
LO napraf.
7,51
35.840
15.116
42,17
búza búza tak. kuk. tak. kuk tak. kuk. tak. kuk
eredményeink
heterogénnek
nevezhetőek.
Legjobb
termésátlagunk 2008-ban a PR37F73 3,6 t/ha, 2009-ben a PR39F58 2,5 t/ha, 2012-ben a P1535 1,9 t/ha, 2013-ban az X00B109 2 t/ha, a PR63A90 1,6 t/ha volt. Gyengébb termésátlagaink voltak. 2011-ben a PR39T45-öt 0,3 t/ha-ral és 2012-ben a PR39F58CC-t 0,2 t/ha eredménnyel takarítottuk be. 2013-ban a PR39B29 0,7 t/ha és a PR39B29SV 0,4 t/ha terméseredményt adott. Az utóbbinál az anyai vonal hímsteril volt. Mivel az apai vonalak a két fajta esetében megegyeztek így mindkét előállítás ugyanarra a táblára került. Az eredmények vizsgálatánál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az egyes vonalak eltérő termésátlagokra képesek. A Pioneer Zrt. minden évben az előállított hibrideket, az egy hektárjának tervezett vetőmagtermése alapján, az adott évben az adott hibridcsoportban (t/ha) I-IX hibridcsoport kategóriába különítette el, melyet a termeltetési szerződések tartalmaztak, és a kifizetések ezen kategóriákba sorolás alapján történtek. Az adott hibridcsoportok közel azonos termőképességű hibrid előállítások összessége, az I kategória 2,2 t/ha, míg a IX. kategória 4,5 t/ha terméskihozatalra képes. Eseteünkben a 2009-ben előállított 39F58 például a IV. számú hibridcsoportba tartozott. 20
IV.2. Kenéz vetőmag előállítása (Villány 2014.) IV.2.1. Termőtalaj jellemzői 2014-ben a vetőmagelőállítást a villányi táblánkon végeztük. A területről származó minták alapján talajvizsgálatot végeztettünk. A laboratóriumba 4 átlagminta került vizsgálatra 2 a felső 20-40 cm-es rétegből és 2 a 40-60 cm-es rétegből. 2014. őszén döntöttem el, hogy az előállításból dolgozatot írok, a talajvizsgálatokat is a növény lekerülése után végeztettem.
Terület::Villány 0249/6.
5. számú táblázat Villányi tábla talajvizsgálati eredményei (2014). Talaj mélys ég (cm) 20-40
KA (kötöttsé gi szám) 39
pH vizes (pH egység)
40-60
𝑷 𝟐 𝑶𝟓 (mg/kg)
𝑲𝟐 O (mg/kg)
<0,1
Vízben oldható összes só (m/m%) <0,02
57
163
1,2
9,0
<0,02
33
145
0,92
4,8
5,2
<0,02
16
162
0,56
<0,4
24,2
<0,02
17
128
Humusz (m/m%)
7,00
pH KCL (pH egység) 6,10
CaC𝑶𝟑 (m/m%)
1,17
Nitrit+ nitrátnitrogén (mg/kg) 1,1
39
7,54
6,76
0,73
20-40
39
7,55
6,81
40-60
39
7,91
7,23
A 5. számú táblázatban feltüntetett eredmények alapján általánosan elmondható a területről, hogy a talajunk A-szintje 30-40 cm vastag és barna színű. A szerkezete szemcsés. Kémhatása a felső 40 cm-es rétegben semleges, a mélyebb rétegben gyengén lúgos, humusztartalma alacsony. CaC𝑂3 tartalma a felső 20-40 cm-es talajrétegben 0,1-5,2 közötti, a 40-60 cm-es rétegben 9-24,2. A vízben oldható összes sótartalom egységesen < 0,02 értékű, az-az nem sós. A talaj makroelem ellátottságát vizsgálva a MÉM-NAK irányelvek alapján a talaj nitrogén és foszfor ellátottságban igen gyenge, valamint a kálium ellátottság a 20-40 cm-es talajrétegben közepes, a 40-60 cm-es talajrétegben gyenge (Patócs 1987). Az Arany-féle kötöttségi szám minden mintában 39 volt. Arany- féle értékről így elmonható, hogy a textúra csoportosítása alapján a talaj vályog. A terület művelőeszközökkel jól művelhető, közepesen kötött, viszonylag gyors felmelegedés jellemzi, vízgazdálkodása jó. Belvizes részek tavasszal kis foltokban jelentkeznek, de ez csupán a domborzati viszonyok eredménye. A terület Villány külterületén található aranykorona értékét tekintve 28,8.
21
IV.2.2. Talajelőkészítés, tápanyag utánpótlás, vetés Évek óta végzünk vetőmagelőállítást és az eredmények ezidáig jónak bizonyultak, ezért a tápanyagellátás során talajvizsgálati eredmények nélkül ez esetben is a jól bevált mennyiségeket alkalmaztuk, melyet a 7. számú táblázatban is feltüntettem.
6. számú táblázat: Vetésidők (Villány)
7. számú táblázat Kijuttatott tápanyag hatóanyag (Villány 2013-2014.)
Alapanyag
Időpont
Tápanyag
Anyasorok vetése 1. apasor behúzása 2. apasor behúzása
2014. április 17. 2014. május 6. 2014. május 10.
𝐾2 O N
Hatóanyag m. (kg/ha) 80 121
2013 ősz 2014 tavasz
Az előveteményünk kukorica volt. Ennek betakarítását követően alaptrágyaként Kálisót juttattunk ki 133 kg/ha dózisban ezt követően 25-30 cm mélyen felszántottuk a talajt. 2014-ben korán tavaszodott, gyorsan felszáradt a talaj, időben el lehetett munkálni a szántást. A simítózást követően 27 %-os nitrogén hatóanyag tartalmú, pétisót juttatunk ki 450 kg/ha mennyiségben, melyet kombinátorral dolgoztunk a talajba. A 2014-es évben kiváló minőségű, apró, szemcsés magágyat tudtunk készíteni. A vetés 4:2-es kötésben az előírásoknak megfelelően történt. A 6. számú táblázat is mutatja, hogy az anyasorok április 17.-én kerültek a talajba. Az első apasor behúzására május 6.-án, az anya 1-2 leveles állapotában, majd a második apasor behúzására május 10.-én került sor, ekkor az anya 2-3 leveles volt. Az anyasorok vetését egy bérelt, tárcsás 6 soros Monosem géppel végeztük. Az elővetemény miatt Force talajfertőtlenítőt is alkalmaztunk. Előírás szerint az anyát 70.000 csíra/ha vetettük, a tőtávolság 18,79 cm, a sortávolság 76 cm volt. Az apasorokat saját SPC vetőgépünkkel húztuk be, a gép 3-6 km/h sebesség mellett igen pontosan vet, és van rajta granulátumszóró illetve vetésellenőrző is. Az előírásnak megfelelően 75.000 csíra/ha-t vetettünk. Sortávolság itt is 76 cm, a tőtávolság 17,54 cm volt. Vetésmélységet 4-5 cm mélyen állítottuk be. A kelés egyenletes volt, viszonylag homogén növényállományt kaptunk. Csupán kis eltérést tapasztaltunk ami a terület domborzatából adódott. Enyhén kb. 1 %-osan lejtő területünk végét egy fasor, illetve egy kis patak zárja. Az itt elhelyezkedő állomány mindig valamivel kevesebb fényt kapott, és csapadékhullás után lassabban száradt, kicsit gyengébb növekedést, fejlődést mutatott a vegetáció során.
22
IV.2.3. Növényvédelem, növényápolás, szelekció, címerezés, apasorok kivágása Az növényvédelmi kezeléseket összesítve mutatja a 8. táblázat. Május 2.-án LumaxSE korai posztemergens kezelést végeztünk 5 l/ha dózisban. Ezt a gyomírtószert szögcsírától 1-2 leveles korig szabad alkalmazni. Tartamhatású herbicid a magról kelő egy és kétszikű gyomok ellen hat. A táblán foltkezeléseket is végeztünk mely során Kelvin 40SC+Dash herbicidet juttattunk ki. Ez is posztemergensen alkalmazható, a magról kelő, évelő egyszikű gyomok ellen hat, valamint kétszikűeket gyérítő hatása is van. Először május 5.-én kezeltünk 1,5 ha-on, majd május 25.-én és június 6-án megismételtük 1 l/ha dózissal.
8. számú táblázat 2014. évi növényvédőszeres kezelések (Villány 2014.) Alkalmazott növényvédőszer
Kijuttatott mennyiség
Kijuttatás dátuma
LumaxSE
5L/ha (alap korai post)
2014. május 2.
Kelvin40SC+Dash
1L/ha (foltkezelés)
2014. május 5.
Kelvin40SC+Dash
1L/ha (foltkezelés)
2014. május 25.
Kelvin40SC+Dash
1L/ha (foltkezelés)
2014. június 6.
Fenoda 10 EC
0,15L/ha (állománykezelés)
2014. július 7.
Herbicidek használata mellett a címerezést megelőzően két alkalommal végeztünk kézi kapálást, mely a 5. ábrán látható. Az előcímerezés során kukoricabogarak megjelenésére lettünk figyelmesek, így Fenoda 10 EC kezelést végeztünk a területen, 0,15 l/ha dózissal.
5. ábra Kapálás (Villány 2014.)
6. ábra Előcímerezés (Villány 2014.)
A szelekciót vagy idegenelést a címer hányás előtt végeztük, és a virágzás befejezéséig folymatosan ellenőriztük az állományt. Fattyazás céljából átjártuk a területet, de nem tapasztaltunk sok oldalhajtást. Az 6. ábrán látható diákok előcímerezik az állományt. A címerezés időpontját Palusek András határozta meg, aki többször vizsgálta a bibe fejlődési állapotát. András a GK képviseletében végezte a szántóföldi ellenőrzéseket. 23
Címerezésre sikerült optimálisan kiválasztani az időpontot, így a címerek 75-80%-át sikerült eltávolítanunk. Az utócímerezés során az átjárás 2-3 naponként történt. Ez a feladat egyre nehezebb volt, mivel a gyakori eső hatására gyorsan nőtt az állomány és a címert egyre jobban „fogta” a növény, egyre nehezebb volt eltávolítani. A beszakadt címerek gyorsan fejlődtek, így az utócímerezés során 10-12 átjárásra volt szükség. Az összevirágzás megfelelő volt, megtörtént a beporzás és szépen „kötött” a kukorica. A megtermékenyülést a szántóföldi jegyzőkönyv 80%-osnak minősítette. Szántóföldi ellenőrzések július 10.-én, 17.-én, 21.-én, 28.-án ás augusztus 2.-án voltak. Közbeeső ellenőrzéseket július 15.-én és 25-én tartottak. Az apasorok augusztus 4.-én lettek szárzúzózva, a területet a vetőmagfelügyelő augusztus 7.-én vette át. A szántóföldi jegyzőkönyv másolata az 1. számú mellékletben található.
IV.2.4. Betakarítás Palusek András és dr. Szél Sándor szeptember elején mérték a szemnedvességet, és akkor még nem találták elég száraznak a betakarításhoz. A 7. ábra a szeptemberi állományt mutatja. A betakarításra szeptember 25.-én került sor, a termést csövesen, fosztottan szedtük Bourgoin GX406 A típusú csőtörővel. A betakarítás során készült képen (8. ábra) látszik, milyen sok vizet adott le a növény 15 nap alatt, annak ellenére, hogy a gyökere folyamatosan nedves talajban volt. A gépi munka sok szemveszteséggel járt. A tábláról a vetőmagüzembe szállított termény súlya 36,56 t és nedvességtartalma 34 % volt.
7. ábra Szeptemberi állomány (Villány 2014.)
8. ábra Az állomány a betakarításkor (Villány 2014.)
24
IV.3. Kenéz vetőmag előállítása (Versend 2015.) IV.3.1. Termőhely kiválasztása, termőtalaj jellemzői Gazdaságunkban a kukorica mellett árpát, búzát és napraforgót szoktunk termeszteni. Az izolációt a versendi táblánkon tudtuk megvalósítani, ahol az előveteményünk napraforgó volt. Mivel a tábla közelébe terveztek szokványkukorica termesztést, a pontos távolság meghatározásához a Mohácsi Földhivatal egyik munkatársának, Kilián Zsoltnak a segítségét kértem, aki műszeres méréseket végzett a területen. A műholdas térképet és a mérési eredményeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A két kukoricatábla között mért legkisebb távolság 201,23 m, így éppen megfelelt az előírásoknak. Talajminta vételére és laboratóriumi vizsgálatra tavasszal, márciusban került sor. Négy mintát vittem vizsgálatra, kettő a talaj felső 30 cm-es rétegéből és kettő a 30-60 cm-es rétegből származott. Mintákat a tábla felső dombos, illetve alsó, lejtős részéből vettem. Az eredményeket a 9. számú táblázatban tüntettem fel. A talaj A- szintje 30-40 cm vastag sötétbarna színű, csernozjom talaj. A terület lejtős részében a makrotápelemek és a sótartalom is kicsivel magasabb értéket mutattak, mint a magasabban fekvő részeken. Kémhatását tekintve gyengén lúgosnak mondható. Sótartalma 0,03-0,04% közötti, tehát nem sós. Az eredmények alapján a N ellátottsága közepes, a P ellátottsága a 0-30 cm-es talajrétegben jó, míg a K ellátottsága igen gyenge és gyenge szinten volt. 𝐶𝑎𝐶𝑜3 tartalma a felső 30 cm-en 6,1-17,6, az alsóbb rétegben 9,8-19,9 m/m% volt (Patócs 1987). A talaj vízgazdálkodása jó, belvizes foltokat a legmélyebb területeken sem tapasztaltunk. A MEPAR-blokkazonosító (CPO22-C13 Versend) alapján a terület nitrátérzékeny. A MEPAR térképet a 3. számú melléklet tartalmazza.
Versend 0153/13
9. számú táblázat Talajvizsgálati eredmények (Versend 2015.) Talaj mélys ég (cm)
KA
pH vizes (pH egység)
pH KCL (pH egység)
Humus z (m/m%)
0-30 30-60 0-30 30-60
43 47 46 44
7.90 7,92 7,99 8,08
7,10 7,20 7,24 7,31
2,02 1,61 1,59 1,27
Nitrit+ nitrátnitrogé n (mg/kg) 5,9 7,6 6,9 6,3
CaC𝑶𝟑 (m/m%)
6,1 9,8 17,6 19,9
Vízben oldható összes só (m/m%) 0,03 0,03 0,04 0,04
𝑷 𝟐 𝑶𝟓 𝑲 𝟐 O (mg/ (mg/k kg) g) 248 197 307 201
226 176 194 151
Az előállítás sikere érdekében nemcsak a talajvizsgálati eredmények irányadók, fontos az elővetemény is. Ezen a táblán 2014-ben napraforgót termesztettünk. Magas olajsavtartalmú növényt a Tutti fajtát választottuk, melyet ősszel 3,8 t/ha terméssel tudtunk betakarítani. Ezen fontos adatok birtokában kerestem fel Karika Andrást, aki trágyázási szaktanácsadásával 25
segítette a hibridelőállítást. A trágyázási szaktanácsadást a 4. számú melléklet tartalmazza. A 2014-es előállítás gyenge csírázási eredményei miatt, 2015-ben nagyon fontos volt számunkra, hogy optimális tápanyagellátottságot biztosítsunk a növényeknek. Optimális tápanyagellátottság mellett az állomány jobban tud alkalmazkodni az esetleges környezeti stresszhatásokhoz.
IV.3.2. Talajelőkészítés, tápanyag utánpótlás, vetés Talajelőkészítés során először a szármaradványokat aprítottuk fel tárcsával, majd az őszi mélyszántás következett 25-30 cm mélyen. Tavasszal fogasboronával és simítóval egy munkamenetben munkáltuk el a talajt, majd április elején 300 kg/ha Pétisót juttatunk ki, melyet kombinátorral dolgoztunk be. Rendkívül jó magágyat sikerült készítenünk. A vetést 4:2-es kötésben, Gaspardo típusú 6 soros, szemenkénti tárcsás vetőgéppel végeztük. Az anyasorok vetőmagja április 23.-án került a talajba. Frakcionált vetési előírásoknak megfelelően az 1. apasor május 7.-én a második május 13.-án került behúzásra. A korszerű vetőgépnek köszönhetően az anyasorok vetésénél, a vetéssel egy menetben 80 kg/ha Pétisó és 15 kg/ha Radistart Turbo, mikrogranulátum került közvetlenül a vetőmag mellé. Az anyasorok kisorolása a 9. ábrán látható. A Radistart Turbo szerves ásványi komponenseket tartalmazó talajkondícionáló készítmény, összetétele a 10 számú táblázatban olvasható. Vízoldható ammónium- és kálium-foszfátot, mezo- és mikroelemeket, riolittulfát, valamint a talaj mikroszervezetei számára könnyen hasznosítható szerves anyagokat tartalmaz. A termékben található Amalgerol, melynek hatására a talajmikrobák aktivitása jelentősen megnő.
10. számú táblázat Radistart Turbó mikrogranulátum összetétele (forrás: Cheminova) Makroelemek N 4,5% P 10,5% 𝑷𝟐 𝑶𝟓 24,0% K 1,3% 𝑲𝟐 O 1,5%
Mezoelemek Ca 2,5% CaO 3,5% Mg 0,9% MgO 1,5% S 2,0% S𝑂3 5,0%
Mikroelemek Zn +Amalgerol
2,0% 10,0%
Vetőbeállítás anyasoroknál 69.000 csíra/ha volt, a tőtávolság 19,05 cm, sortávolság 76 cm. Az apasoroknál 75.000 csíra/ha-t vetettünk. Sortávolság itt is 76 cm, a tőtávolság 17,54 cm volt. Mivel a Gaspardo vetőgép vetőszekrényeit nem tudtuk megfelelő magasságban rögzíteni, 26
az apasorokat SPC vetőgéppel húztuk be. Az apasorokba is juttattunk Radistart Turbo mikrogranulátumot 15 kg/ha mennyiségben. Vetésmélységet mind az anya mind az apa vetésénél 8-10 cm mélyen állítottuk be, mivel ebben a mélységben volt megfelelő a talajban lévő nedvesség a csírázáshoz. A kelés egyenletes volt, A növények fejlődése során kis eltérést tapasztaltunk ami a terület domborzatából adódott. A lejtős részen az állomány némileg fejlettebb képet mutatott.
IV.3.3. Növényvédelem, növényápolás, szelekció, címerezés, apasorok kivágása
Preemergensen végeztünk gyomirtást április 30.-án. Lumax-szal. Sajnos nem volt megfelelő bemosócsapadék, így a későbbiekben többször kellett foltkezeléseket végezni, melyhez Kelvin illetve Monsoon növényvédőszereket használtunk. A Monsoon használatára azért volt szükség, mert a táblán fenyércirok jelent meg, és a magas formaszulfuron tartalma garantálja az évelő egyszikűek elleni kiemelkedő hatékonyságot. Ezt a táblát a tavalyi évben kezdtük el művelni, és a napraforgóban nem tapasztaltunk fenyércirkot. Akkor a szerbtövis okozott gondokat. Idén a szerbtövissel nem volt problémánk, és a fenyércirkot is kordában tudtuk tartani, a foltkezeléseknek, kultivátorozásnak és a kézi kapálásoknak köszönhetően végül gyommentes táblát kaptunk. 11. számú táblázat A vetőmag előállítás során alkalmazott növényvédőszeres kezelések (Versend 2015.) Kijuttatott mennyiség
Kijuttatás
növényvédőszer Lumax
5L/ha (preemergens)
dátuma 2015.04.30
Kelvin
1,5L/ha (foltkezelés)
2015.05.13
Monsoon
1,8L/ha (posztemergens)
2015.06.01
Spedy (folyékony N)
15L/ha (állománykezelés)
2015.06.19
Zinic (folyékony Zn)
1,3L/ha (állománykezelés)
2015.06.19
Amalgerol
5L/ha (állománykezelés)
2015.06.26
Kenes bór
2L/ha (állománykezelés)
2015.06.26
Coragen
1,5dl/ha (állománykezelés)
2015.06.26
Rapid Cs.
0,08L/ha (állománykezelés)
2015.07.10
Coragen
1,5dl/ha (állománykezelés)
2015.08.07
Rapid Cs.
0,08L/ha (állománykezelés)
2015.08.07
Alkalmazott
növényvédőszer
27
9. ábra Vetést után 25 nappal az anyasorok (Versend 2015.)
10. ábra Vetés után 56 nappal az állomány (Versend 2015.)
2014-es évvel ellenkezőleg, 2015-ben a trágyázási szaktanácsadást figyelembe véve, a vetést követően is juttattunk ki tápanyagot. Mivel olyan kultivátort nem sikerült szereznünk, amely a tápanyagot a gyökerek mellé juttatta volna, lombtrágyázást végeztünk, melyek hatásukat a levélen felszívódva fejtik ki. Az első tápanyagokat a Speedyt (15 l/ha) és a Zinic-et (1,3 l/ha) június 19.-én juttattuk ki. A gyártóval előzetesen egyeztettünk és kicsapódási próbát is végeztünk, ez alapján egy keveréssel juttattuk ki a hatóanyagokat. A permetezés a reggeli órákban történt, ennek ellenére mégis megperzselődött az állomány, mely a 10. ábrán is látható. A növény táplálására a regenerálódás elősegítésére június 26.-án Amalgerol (5 l/ha) kijuttatásával végeztünk kezelést. Néhány hét elteltével a növény szépen fejlődött, a perzselés már csupán az alsó néhány levélen hagyott nyomot. Növényvédős kollégák szaktanácsa alapján az előző évvel ellentétben, idén a moly rajzását figyelemmel kísérve, két alkalommal is védekeztünk Coragen-nel (1,5 l/ha) először június 26.-án, másodszor augusztus 7.-én. A címerezési munkák során nagy mennyiségű kukoricabogár és vetésfehérítő megjelenésére lettünk figyelmesek, így Rapid Cs-vel (0,08 l/ha) kezeltük az állományt. Rapid Cs-vel augusztus 7.-én ismételten védekeztünk, amikor a molyok második rajzása miatt Coragen kezelést is alkalmaztunk. A növényvédelmi kezeléseket összesítve mutatja be a 11. számú táblázat. Növényápolási feladatok között szerepel az idegenelés, fattyazás és címerezés. Állományunkban elég sok fajtaidegennel találkoztunk, ezért az állományt többször kellett átjárni. A címerezési munkákat július 2.-án kezdtük meg. A fajtatulajdonos képviseletében Palusek András határozta meg az időpontot. Egy anyanövényt hosszában félbevágott, így vizsgálta a bibe fejlettségi állapotát. Mivel a lejtős területeken sokkal fejlettebbek voltak a növények, az előcímerzés 4 nappal előzte meg a főcímerezést. Nem volt egyszerű feladat eltávolítani a címereket, mivel magas hibridről van szó. 28
A fejlettebb növények már ekkor 150 cm magasak voltak. Utócímerezés során 2 naponta jártuk át a táblát. A címerezési munkák 3 hétig tartottak. Az összevirágzás megfelelő volt, de a csapadékhiány és a több napon át tartó 35°C-ot meghaladó hőségnapok eredményeként az anyasorok 69%-ban termékenyültek. A szántóföldi ellenőrzések július 7.-én, 25.-én, 21.-én, 28.án és augusztus 6.-án voltak. Közbeeső ellenőrzések időpontjai július 11., 18. és 25. Az apasorok kivágására augusztus 3.-án került sor és a táblát a vetőmagfelügyelő augusztus 6.-án vette át. A betakarítás előtt a növények átlagos magassága 160 cm volt, de néhol elérte a 200 cm-t is. A 5. és a 6. mellékletben találhatóak a 2015. év szántóföldi jegyzőkönyvei.
IV.3.4. Betakarítás és minősítés A termény betakarítása az előírásoknak megfelelően 40%-os nedvességtartalomtól kezdhető meg. Az első nedvességmérést Palusek András kérésére augusztus 25.-én végeztük. Míg 2014-ben gyorsmérést végeztünk, 2015-ben szárítószekrényes mérést végeztettünk. 10 db csövet szedtünk a tábla különböző részeiből, melyek súlya 1,4595 kg volt, és a nedvessége ekkor 45 %-ot mutatott. A betakarításra végül szeptember 13.-án került sor, 12 nappal korábban a tavalyi évhez képest. Mivel a megtermékenyülést 69%-ra becsültük, úgy döntöttünk, hogy a betakarítást kézzel végezzük (11-12. ábra). 50 emberrel dolgoztunk, és 7 óra alatt takarítottuk be a vetőmagot. A tábláról a vetőmagüzembe szállított termény súlya 12.770 t és a nedvességtartalma 31% volt.
11-12.. ábra A kukorica vetőmag betakarítása (Versend 2015.)
29
V. 2014-2015-ös Kenéz hibridelőállítások és a kisparcellás fajtasor eredményei V.1. Mennyiségi és minőségi eredmények összehasonlítása A vetőmagüzembe bevitt tételek súlya 2014-ben 10 ha területről 36 560 kg, 2015-ben 3,5 ha-ról 12 740 kg volt. A hektáronkénti morzsolt és szárított vetőmag átlagtermése 2014-ben 1,6 t/ha, 2015-ben 1,7 t/ha volt. A vetőmag nedvességtartalma 3%-kal volt magasabb 2014-ben, a morzsolási százalék 2015-ben 3,5%-kal volt jobb. (12. sz. táblázat) 12. számú táblázat Terméseredmények (Villány 2014.- Versend 2015.) ÉV
Tétel (kg) 2014 36 560 2015 12 740
súly Nedvesség (%) 34 31
Morzsolt súly (kg) 16 306 6 128
Morzsolási % Átlagtermés (t/ha) 44,6 1,6 48,1 1,7
Lényeges különbséget a két év előállítása között, a vetőmag minősége mutatta. A GK lehetővé tette, hogy 2014-ben, az általunk előállított vetőmag, minősítő vizsgálatánál részt vegyek, melyre október 28.-án került sor (13-17. ábra).
13-17. ábra Vetőmag minősítő vizsgálat (Szeged, 2014. október 28.)
A beszálított mennyiségből 10 kg mintát vettek, és ebből 1 kg-ot minősítettek előttünk. 13. számú táblázat 2014-15. évi vetőmag frakciókra bontott minősítése (10 kg átlagminta) (Szeged 2014-2015.) Méter
darab
gramm
Magszám
Ép csíra%
2014
2015
2014
2015
2014
2015
2014
2015
8-10-/5,5-7,5
1210
842
367
189,9
3297
4434
87
93
6-8/5,5-7,5
1220
1770
448,2
496,9
2722
3562
89
90
8-10/3,5-5,5
139
80
51,3
25,8
2710
3162
93
90
6-8/3,5-5,5
269
648
109,5
238,6
2457
2716
89
93
30
A vetőmag minősítését mindig 12% szemnedvességnél, 4 alapfrakcióra bontva végezik. A mintákból, a nagy gömbölyű 8-10/5,5-7,5 frakció csírázása 2014-ben 87%, 2015-ben 93%. A közepes gömbölyű 6-8/5,5-7,5 méretű frakció csírázása 2014-ben 89%, 2015-ben 90%. A nagy lapos
8-10/3,5-5,5
frakció
csírázási
értéke
2014-ben
93%,
2015-ben
90%.
A kis lapos 6-8/3,5-5,5 frakció csírázási adata 2014-ben 89%, 2015-ben 93% (13. táblázat). A négy alapfrakcióból 2014-ben csupán egynek felelt meg a csírázási értéke, így az elszámolt súly 832 kg lett.. Az eredmények azt mutatták, hogy a termés erősen fertőződött fuzáriummal, melyet a laboratóriumi vizsgálat is alátámasztott. 2015-ben is végeztünk kórtani vizsgálatokat, ebben az évben a laborvizsgálatok eredményei és a négy alapfrakció csírázási eredményei is megfelelőek voltak.
V.2. A kukorica fuzárium minőség rontó hatása Az utóbbi évtizedekben megszaporodtak a kukoricát károsító gombabetegségek és a kártevők. A gombabetegségek közül a különböző Fuzárium fajok (graminearum, verticiliodes) okozta, általában csak cső fuzáriumként mondott betegséget említjük, melyekkel az irodalmi részben részletesen foglalkoztam. A kártevők közül a kukorica bogár jelent komoly fenyegetettséget a kukoricatermelők számára, de ma már védekeznünk kell a kukoricamoly és gyapottok lepke kártétele ellen is. A gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly azért veszélyes, mert a rágása nyomán fuzárium fajok telepednek meg, és lehetővé teszik, hogy a kukorica minősége nagymértékben romoljon. Veszélyesek, mert a gombák toxint termelnek, a toxin pedig mind állati, mind az emberi szervezetre ártalmas, különböző betegségeket idéznek elő. A vetőmagtermesztésben, bár az előállított vetőmag termését közvetlen fogyasztásra nem használjuk fel, a kár a fémzárolható vetőmag mennyiségében és minőségében jelenik meg. Ha szemmel látható a csövön a fuzárium kártétel, akkor a beteg csöveket a szárítás előtt a válogató szalagról leveszik, és így csökken a fuzárium terhelés. Jó esetben fuzárium mentes tételt vihetünk a feldolgozásra. A csöveken gyakran a fuzáriumos szemek elszórtan vannak, így kiválogatásuk szinte lehetetlen. Ebben az esetben a morzsoláskor és az azt követő előtisztításon hullnak ki a fuzáriumtól sérült szemek, és nem veszélyeztetik a tétel csírázó képességét. Gyakori eset azonban az, hogy szemmel nem látható a fuzárium fertőzöttség, mégis alacsony a csírázó képesség. Ilyen esetekben valószínű az, hogy a fuzárium fertőzöttség a szemek belsejében van. Kimutatásuk laboratóriumi körülmények között lehetséges. A 2014-es termésnél a Kenéz csírázó képessége nem érte el az MSZ 6354-2 szabvány szerint meghatáro31
zott értéket, ezért a szemek belső fertőzöttségét kezdtük vizsgálni. A vizsgálatokat a Gabonakutató kórtani laboratóriumában Dr Tóth Beáta végezte el mind a két évben. A vizsgálat menete: 1. A felszínsterilizált 100-100 kukoricaszem kivitele PCNB szelektív táptalajra és Dichloran Rose Bengal tartalmú szelektív táptalajra (DRBC). 2. A 6 nap inkubálást követően a táptalajon kinőtt gombák telepmorfológiai és mikromorfológiai vizsgálata. 3. Egyedi gombatelepek izolálása, a gombatörzsek fenntartása és tisztítása PDA táptalajon. A két év vizsgálati eredményét 14. számú táblázatban foglaltam össze. 14. számú táblázat A vetőmag kórtani vizsgálati eredményei (Szeged2014-2015.) PCNB táptalaj, DRBC táptalaj, fertőzött szemek fertőzött szemek aránya, % aránya, %
Minta eredete Megnevezés Kenéz 1 Kenéz 2 Kenéz 3 átlag Kenéz 1 Kenéz 2
Év
frakció
2014
6,5-8,5 6,5-8,5 8-10
2015
5,5-7,5 4-6 5,5-7,5
morzsolás után vett 2 db. átlag minta
átlag
16 34 32 27 7 5
23 37 24 28 4 6
6
5
18. ábra Fusarium nemzetségbe tartozó gombák által fertőzött kukoricaszemek DRBC táptalajon (Szeged 2014-2015.) A két különböző szelektív táptalajon kapott százalékos fertőzöttségi értékek nagyon hasonlóak. 2014-ben PCNB táptalajon 27,3%, DRBC szelektív táptalajon 28%. 2015-ben ugyanezen értékek 6% illetve 5%. Az izolált gombatörzsek mintegy 90%-a morfológiai azonosítás
32
alapján a Fusarium verticillioides fajba tartozik (18. ábra). A DRBC táptalajon a Fuzárium fajok képviselői mellett Alternaria nemzetségbe tartozó törzsek is azonosításra kerültek. A vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy 2014–ben a Fuzárium verticillioides fertőzöttsége igen magas, 2015-ben pedig alacsony. Feltehető tehát, hogy az erős belső fertőzöttség miatt volt a vetőmagtételek csírázó képessége szabvány alatti. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy a fuzárium fertőzöttség komoly gazdasági hátránnyal jár. A fuzárium elleni védekezés a technológia egyik fontos eleme kell, hogy legyen.
V.3. Fajtakísérletek üzemi körülmények között Kisbudméron 2014-ben légvonalban 8 km-re a vetőmag előállításunktól, végeztünk egy kisparcellás bemutatót, melyben 54 kukorica fajtajelölt illetve hibrid, és 10 cég képviseltette magát. Dolgozatomban ennek bemutatása különösen fontos, mivel szerepel benne az általunk előállított Kenéz, illetve a kutatóintézet más fajtajelöltjei és hibridjei is. Itt a Kenéz jó eredménnyel, középmezőnyben végzett. A betakarításról készült képek a 19-20. ábrákon láthatók. A területen az elővetemény búza volt, ősszel 25-30 cm mélyen szántottunk, tavasszal a simítózás után 400 kg/ha Pétisót juttatunk ki, melyet kombinátorral dolgoztunk a talajba. Minden fajtát 72.000 mag/ha mennyiségben vetettünk. A területen Lumax kezelést végeztünk 4,5 l/ha dózisban. A sorok hossza 185 m, sortávolság 0,76 m. Fajtánként 6 sort vetettünk. A parcella területe 844 𝑚2 . A vetés 2014. április 15.-én, a betakarítás 2014. október 20.-án volt. A betakarítást magam irányítottam, minden hibridet ugyanazzal a kombájnnal vágtuk le, és ugyanazzal a mérőeszközzel mértük be. Az eredményeket Hambuch Béla számolta át 15%-os nedvességtartalomra. Béla által készített táblázatot a 7. számú melléklet tartalmazza. Az eredmények alapján a Kenéz a 28., második a többi GK hibrid közt. A vele azonos FAO számú a Bázismag tulajdonát képező Mikolt nevű hibrid 3. helyen, a Pioneer cég P9915 számú hibridje a 18. helyen végzett. Az eredményeket garfikusan ábrázolja a 21. és a 22. ábra.
19.- 20. ábra A Kenéz és a fajtasor betakarítása (Kisbudmér 2014.) 33
Kisbudméri kisparcellás kukorica kísérlet Baranya megye 2014 P9241 PR37N01 Mikolt Bergxxon
12,95 12,45 11,95
Termés (t/ha)
13,45
11,45 10,95
10,45 9,95
P0412
DKC5031 Mas 47.P
Estilla
Mv350 Kamaria SY Octavius Phileaxx Mas37.H Oxxygen DKC4541 Kornelius P9915 MvTarján SY Iridium KWS2376 GKT376 DKC4717 MG300/10 Mv343 GKT372 Kenéz Axxys NK Lucius NK Octet Kinemas DKC3811 SY Arioso Sze386 Sy Ulises Tessali LG30.369 DKC4943 Mas35.K LG30.389 Alexxandra Pardy
Cadixxio
P9175
P0216
Amandha SY Afinity
Karnevalis GKT270 Krabas Sarolta
9,45 8,95
270
320
370
FAO szám
420
470
21. ábra A fajtasor eredménye (Kisbudmér 2014.)
FAO 380-410 hibridek terméseredménye Kisbudmér 2014. 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0
kg/ha
22. ábra Kenéz és a többi FAO 380-410 számú hibridek terméseredménye (Kisbudmér 2014.)
34
V.4 Üzemi kísérletek értékelése sok termőhelyi adat alapján Az üzemi kísérleteket a vállalkozó gazdák és a fajtatulajdonosok, illetve vetőmag forgalmazók együttműködésével állítják be. A termelő, aki üzemi kísérleteket állít be, azzal a szándékkal teszi, hogy a kukorica termesztéséhez ajánlott fajtákat jobban megismerje és kiválassza közülük azokat, melyek vetőmagját nyugodt lelkiismerettel megvásárolhatja, mert bízhat abban, hogy a választott hibridje jól fog teremni. A fajtatulajdonosok érdeke a hibrid alkalmazkodó képességének megismerése, marketing szempontból pedig a hibrid megismertetése a termelőkkel. A fajtatulajdonosok, a vetőmag forgalmazók éppen ezért számos rendezvényt szerveznek, szakmai találkozókat, ahol a hibridek agronómiai értékének taglalása mellett, a kukoricatermesztés aktuális kérdéseiről is konzultálnak. A fajtatulajdonosok, hogy hibridjeik termőképességéről és alkalmazkodó képességéről minél pontosabb képet kapjanak, lehetőleg minél több, esetenként 100 kísérleti helyre is helyeznek ki vetőmagot. Egyetlen hely ugyanis, ha nagyjából 50 hibriddel és csak negyed vagy fél hektáros területtel számolunk, már nem lehet homogén, tehát lesznek hibridek, amelyek jobb vagy kedvezőtlenebb körülmények között versenyeznek. A helyhatás csökkentésére, a nagyszámú kísérlet értékelése ad megbízható eredményeket. A Gabonakutató Kft. is nagyszámú kísérleti helyre ad hibridjeiből vetőmagot. A Kisbudméri kísérlet értékelését követően megkaptam a Gabonakutató tulajdonában lévő Kenéz hibrid 2014-ben kihelyezett területeken mért, szemtermés eredményeit, amelynek vetőmagját a gazdaságunkban előállítottuk. A GK tulajdonában lévő hibridek adatainak értékelésére a regresszió analízis módszerét alkalmazták. A módszer lehetővé teszi, hogy az adott hibridet a különböző termésszintek szerint értékeljük. A rendelkezésemre bocsátott grafikonon 36 kísérleti hely adataiból végeztek értékelést. A kísérleti adatok Magyarország különböző tájegységeiről származnak. A grafikonon a fekete vonal a különböző termőhelyeken a vizsgált hibridek szemtermés átlagát mutatja, a piros vonal pedig a Kenéz szemtermését reprezentálja ugyanazon termőhelyeken. A 23. ábra lehetőséget adott, hogy szemléletessé tegyük a vizsgált hibridek, a mi esetünkben a Kenéz szereplését a termőhelyi adottságoktól függően.
35
kg/ha
Termőhely
23. ábra Kenéz szemtermése üzemi kísérletben (Országos eredmények 2014.) A Kenéz gyakorlatilag leképezi a kísérleti átlagot, ami azt jelenti, hogy kiválóan tud alkalmazkodni a különböző termőhelyi viszonyokhoz, a kedvezőtlenebb és a jobb termőhelyek adottságaihoz egyaránt. Kiegyensúlyozott termésstabilitása miatt kedvelt kétvonalas hibrid a termelők körében. A hibridet 2006-ban ismerték el, FAO besorolása 410, az azóta minősített új, még nagyobb termőképességű hibridekkel versenyeztetve valóban jó teljesítményt mutatott.
36
Következtetések és javaslatok A 2008. és 2015. közötti időszakban végzett kukorica vetőmag előállításunk eredményei és a tevékenységünk során szerzett tapasztalatok alapján állíthatjuk, hogy a családi gazdaságok is képesek kisebb területeken az eredményes kukorica vetőmag termelésére. A vetőmag előállításánál a technológia kivitelezése meghatározó. Minden műveletet a legmegfelelőbb időpontban kell elvégezni, különösen érvényes ez a vetésre, a címerezési feladatokra és a növényvédelmi munkákra. Ennek megfelelni csak akkor lehet teljes mértékben, ha a családi gazdaság rendelkezik megfelelő művelő eszközökkel és kézi munkaerővel egyaránt. Míg 2008-ban szinte minden munkafolyamatot bérelt gépekkel végeztettünk, mára már szinte minden munkaműveletet saját művelő eszközeinkkel oldunk meg, mely nagymértékben megkönnyíti a szervezési feladatainkat. A kézi munkaerő megszervezése nem egyszerű feladat. Az előállítás során csak megbízható dolgozókat lehet alkalmazni, hiszen a növényápolási feladatok során (fattyazás, címerezés, szelekció) maximális odafigyeléssel és becsületes munkavégzéssel őrizhető meg a fajtaazonoság, a genetikai tisztaság, az idegenmag tartalomtól való menetesség. A címerezésre és a kapálásra minden évben diákokat foglalkoztattunk. A betakarításra 2015-ben 50 fős brigádot szerveztünk. Az előállítás során mindig nagy nehézség a betakarítás megszervezése, akár kézzel, akár géppel történik. Nem könnyű megfelelő gépet sem találni, mely jó minőségben, kevés veszteséggel takarítja be a kukoricát. 2014-ben sajnos nagy betakarítási veszteségünk volt a Bourgoin GX406 A típusú csőtörővel, melyet Sárbogárdról tudtunk bérelni. Hibridek esetén mindig csövesen és nagyobb nedvességtartalomnál történik a betakarítás, ezért nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a betakarított termés minél előbb beszállításra kerüljön, ahol megkezdik a feldolgozást, szárítást. Az időjárás jelentősen meghatározza az előállító területeken a termés nagyságát és a minőségét. A nagyon esős, hűvös idő kedvez a csőfuzárium kialakulásának, elősegíti a mag belsejében a kórokozó kifejlődését, ami lényegesen csökkenti a magok csírázóképességét. Erre bizonyíték esetünkben a 2014-es évi előállítás. Ezért a kukoricánál is fokozott figyelmet kell fordítani a fuzárium gombafajok elleni védekezésre. Mivel a fuzárium fajok gyengültségi kórokozók és sebzéseken keresztül telepednek meg, a kártevők elleni fokozott védekezés már nagymértékben visszaszoríthatja a kialakulást.
37
Ezért is védekeztünk fokozottan és körültekintőbben 2015-ben, többek között a kukoricamoly rajzását is figyelemmel kísérve. A növények ellenálló képességét és a stressz hatásokkal szembeni ellenállóságát a tápanyag ellátottság is nagymértékben befolyásolja. Míg 2008. és 2014. között egy jól bevált tápanyag utánpótlást végeztünk, addig 2015-ben talajminták eredményei alapján, a trágyázási szaktanácsadásnak megfelelően pótoltuk a tápanyagot. Ennek megfelelően nem csupán a vetéskor, de a vegetációs időszakban is levéltrágya formájában tápláltuk a növényeket. A csapadékszegényebb időjárás, az okszerű tápanyag utánpótlás és növényvédelem együttes eredménye, hogy 2015-ben a vetőmag csírázása megfelelt az MSZ6354-2 szabványnak, és a kórtani eredmények sem mutattak fuzárium fertőzést. A 2015-ös előállítás során a megtermékenyülés 69%-os volt. Ez a csapadékszegény körülményeknek és a napokig tartó 35°C-ot meghaladó hőségnapoknak tudható be. A csapadékot öntözési technológia meglétével pótolhattuk volna. Belátható tehát, hogy a kukorica vetőmag előállítások során fontos az öntözés feltételeinek megvalósítása. Dolgozatom másik fontos témája volt a 2014-ben üzemi körülmények között, Kisbudméron végzett fajtakísérlet. Az üzemi szinten végzett fajtakísérletek nagy segítséget nyújtanak az egyes gazdaságoknak a termelendő kukorica hibrid kiválasztásához. A nagyszámú kísérleti hely értékelése az egyes hibridek alkalmazkodóképességének pontosabb megismerését szolgálja. A 2014-es évben általunk végzett üzemi kísérlet eredményeiben és a Gabonakutató Nonprofit Kft.-től kapott országos eredmények alapján a Kenézt eredményeit elemeztem, mivel ennek a hibridnek a vetőmag előállításával foglalkoztam részletesen. Mivel a családi gazdasángunkban előállított fajtakísérletek bemutatása céljából minden évben szervezünk szántóföldi bemutatókat, ezért ezek az eredmények nem csupán számunkra, de más gazdákodók számára is hasznos információkat biztosítanak a termőhelyüknek legmegfelelőbb hibrid kiválasztásában.
38
Összegzés
Dolgozatom célja családi gazdaságunkban az általunk előállított hibridkukorica technológia folyamatának és eredményeinek bemutatása. A vetőmag előállításának egyik részfolyamatával, a címerezéssel már gyermekkoromban is találkoztam. Tizenévesen szüleimmel együtt dolgoztam, és később 2008-tól már saját vetőmagelőállításokat végeztem férjemmel közösen. Dolgozatomban kitérek a 2008-2013-as évek eredményeire és részletesen foglalkozom a 2014-ben 10 ha-on, 2015-ben 3,5 ha területen végzett vetőmagelőállításokkal. Mindkét évben egy kétvonalas hibridet állítottunk elő, a Kenézt, mely a szegedi Gabonakutató Kft. tulajdona. Bemutatom az általunk előállított kukorica jellemzőit, kitérek a vetéstől a betakarításig eltelt időszakban végzett technológiákra, valamint a betakarítás folyamatára, mely 2014ben géppel, 2015-ben kézi munkaerővel történt. Mivel 2014-ben a Kenéz csírázó képessége nem érte el az MSZ6354-2 szabvány szerint meghatározott értéket, ezért a szemek belső fertőzöttségét kezdtük vizsgálni. Ebben kértem segítséget a Gabonakutató Intézet Kukorica Nemesítési Osztály tudományos tanácsadójától, dr. Szél Sándortól, aki egyben vállalta, hogy a dolgozatom külső konzulenseként segíti a munkámat. A vizsgálatokat a Gabonakutató kórtani laboratóriumában végezték el. A vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy 2014–ben a Fuzárium verticillioides fertőzöttsége igen magas, volt. Az előző év gyenge eredményei miatt 2015-ben is végeztettünk kórtani vizsgálatokat. Ebben az évben a Fuzárium verticillioides fertőzöttsége alacsony értéket mutatott és a csírázóképesség is megfelelőnek bizonyult. 2014-ben az erős belső fertőzöttség miatt 16.306 kg vetőmagból csupán 832 kg csírázott a szabványnak megfelelően. A kórtani vizsgálatok bebizonyították, hogy a fuzárium fertőzöttség komoly gazdasági hátránnyal jár, és a fuzárium elleni védekezés a technológia egyik legfontosabb eleme, melyre 2015-ben fokozottan figyeltünk. Dolgozatomban továbbá bemutatom, hogy egy családi gazdaság milyen szempontok alapján választhat tudatosan, saját termőhelyi adottságaihoz leginkább megfelelő hibridet. 2014-ben, végeztünk egy kisparcellás bemutatót, melyben 54 fajtajelölt illetve fajta kukorica hibrid, és 10 cég képviseltette magát. A cégek közt szerepelt a Gabonakutató 6 hibridjével, melyben a Kenéz is jelen volt. A Kenéz a mi kísérletünkben 844 m²-es parcellán 974 kg terméssel és 19,3% víztartalommal került betakarításra. A többi hibridhez hasonlítva, ez jó eredményt mutatott, középmezőnyben végzett. A Gabonakutató Kft. 2014-ben 36 helyre adott ki vetőmagot. A Kisbudméri kísérlet értékelését követően megkaptam a tulajdonukban lévő hibridek adatait, hogy a rendelkezésre álló 39
adatok alapján értékeljem a Kenéz hibridet. A kísérleti adatok Magyarország különböző tájegységeiről származtak. Ábrázoltuk a különböző termőhelyeken vizsgált hibridek szemtermését és ugyanazon a termőhelyen a Kenéz szemtermését. Az eredmények alapján elmondható, hogy a Kenéz kiválóan tud alkalmazkodni a különböző termőhelyi viszonyokhoz, kiegyensúlyozott termésstabilitást mutatott. Az előállítások során nagyon sok megoldásra váró feladattal szembesültem, melyek megoldásában többen voltak a segítségemre. Nekik szeretnék köszönetet mondani, hogy szakmai tudásukkal segítették a munkámat. Név szerint: Ollai Ignác (belső konzulens) Dr. Szél Sándor (külső konzulens) Kilián Zsolt (Mohácsi Földhivatal, földmérés) Varró József (Pioneer, 2008-2013. évi eredmények) Váti Judit (Bóly Zrt. talajvizsgálatok) Dr. Tóth Beáta (GK kórtani laborvizsgálatok) Domján Andrea (GK minőségi vizsgálatok) Gyöngyösi Zsolt (Cheminova, növényvédelemi szaktanácsadás) Lövényi Zsolt (DUPONT növényvédelmi szaktanácsadás) Karika András (Nitrogénművek Vegyipari Zrt, trágyázási szaktanácsadás) Palusek András (Gabonakutató Kft. szántóföldi szemlék) Hambuch Béla (Pioneer, üzemi körülmények közötti fajtakísérlet) Fehér István (NÉBIH, irodalmi rész) Dégenhardt Attila (vetőmagfelügyelő) Schott Henrik (mezőgazdasági szakmunkák) Végül, de nem utolsó sorban édesapámnak, Ambrus Lajosnak, aki segített a talajok mintavételében, és férjemnek, Schmidt Tamásnak, akivel az előállításokat közösen végeztük.
40
Felhasznált irodalom: Benedek Sz. (2015) Levéltrágyázás- Elméleti alapok és gyakorlati tanulságok. Agronapló XIX. évf. 2015/04. p. 99-100. Benke Z. (2015) Vetőmagtermesztésünk helyzete és hatósági háttere. Vetőmag XXII. évf. 2015. 1. szám p. 7-10. Debreczeni B- Debreczeni B.-né (szerk.) (1994) Trágyázási kutatások 1960-1990. Akadémia Kiadó, Budapest Ertseyné P. K. (1997): A vetőmagelőállítás vertikumának fejlesztési lehetőségei a biológiai alapok minőségének javításában. Agro-21 füzetek. Az agrárgazdaság jövőképe. 14: 29-48 Ertseyné P. K. (2004) A vetőmag fémzárolása, értékmérő tulajdonságainak vizsgálata. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda kiadó, Budapest Ertseyné P. K.- Rupányi K. (1994): A magyar vetőmagvizsgálat és minősítés története a magyar vetőmagágazattal összhangban. Jubileumi kiadvány Dr. Degen Árpád emlékére, Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest Eticha D. (2015) Fejlesztők oldala. Tápanyagellátás és vízhasznosítás összefüggései. (Yara International ASA) Agronapló XIX. évf. 2015/06. p. 52. Fejes I. (2004) A vetőmagelőállítás követelményei In. Izsáki Z.- Lázár L. (szerk.) Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest p. 71-84., 248251 Győrffy B. (1976) A kukorica termésére ható növénytermesztési tényezők értékelése. Agrártudományi Közlemények. 35:239-266. Kádár I. (1992) A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest Kralovánszky U. P. (2000): A mezőgazdasági minőségvizsgálat kialakulása és az országos hálózati rendszer fejlődése (1860-2000). (kézirat) Budapest Kuroli G. (1994): A magyar vetőmagvizsgálat kezdetei. (előadás). Mosonmagyaróvár, Tudományos emlékülés Degen Árpád emlékére, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Lantos F. (2015) Vetőmag körkép, A jó vetőmag a sikeres termés alapja. Őstermelő Gazdálkodók Lapja 2015/1. szám. p. 36-37. Lázár L.- dr. Rátkai J. (2004) A növényfajták állami elismerése és a fajtavédelem In. Izsáki Z.Lázár L. (szerk.) Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest p. 43-68
41
Lukács J. (2014) A növénytermesztés biológiai alapjainak jogszabályi háttere. Vetőmag- gazdálkodási Szakmérnök képzési tanagyaghoz. (előadás) NÉBIH, Szarvas Magyar Szabvány (MSZ 6353) Vetőmagszaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei. Magyar Szabványügyi Testület MSZ 6353:1998 Magyar
Szabvány
(MSZ
6354-2)
Vetőmagvizsgálati
módszerek.
Tisztaság
és
idegenmagtartalom vizsgálata, valamint az ezermagtömeg magdarabszám és a csíraszám és az osztályozottság vizsgálata. Magyar Szabványügyi Testület MSZ 6354-2:2001 Mesterházy Á. (2015) Fejlesztők oldala. A fuzárium fertőzés elleni védekezés lehetőségei kukoricában. Agronapló XIX. évf. 2015/04. p. 58. Nagy J. (2012) Versenyképes kukoricatermesztés A jövedelmezőség kulcstényezői a szántóföldi gyakorlatban. Magyar Agrárkamara, Budapest p. 141, 147-160. Nagy V. (2015) Fejlesztők oldala. A fuzárium fertőzés elleni védekezés lehetőségei kukoricában. Agronapló XIX. évf. 2015/04. p. 60. Pásztor K. (1988) Vetőmagtermesztés és fajtahasználat. (Egyetemi jegyzet) Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen Patócs I. (1987) (szerk.) Új műtrágyázási irányelvek. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Budapest Pepó-Sárvári (2011) gabonanövények termesztése. Kukoricatermesztés. (www.tankönyvtár.hu) p. 40-84 Polgár G. (2015) Vetőmaghelyzet. Tavaszi vetőmaghelyzet. Őstermelő Gazdálkodók Lapja 2015/2. szám p. 30-31. Rátkai J. (1992) A fajtakísérletek és fajtaminősítés 1951-től napjainkig. Jubileumi kiadvány a Magyar Növényfajtakísérletezés centenáriumára, OMMI, Budapest Rátkai J. (2001): Nemzeti fajtajegyzék. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest Rosta K. (1978): 100 éves a magyar vetőmagvizsgálat 1878-1978. Akadémiai Nyomda, Budapest Sárvári M. (2015) A növényminőség és az agrotechnika összefüggései a kukoricatermesztésben. Értékálló Aranykorona XV. évf. 1. szám p. 4-7. Sárvári M. (2015) Harminc év kutatás Agrárunio XV. évf. 12-01. szám p. 58-58. Stefanovits P. – Szűcs L (1975). In. Filep Gy. (szerk.) (2003) Talajtani alapismeretek II. Talajrendszertan és alkalmazott talajtan. Szarvas p. 31-33, Szabó I. (1981): A szántóföldi növények vetőmagtermesztés és fajtahasználata. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest
42
Széll E. (1994) A kukorica vetőmag- termesztés hibridspecifikus technológiájának kidolgozását szolgáló agrotechnikai kísérletek rendszere. Kandidátusi értekezés, Szeged. Széll E. (2004) Kukorica In. Izsáki Z.- Lázár L. (szerk.) Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest p. 240-266. Széll E.- Makra M. (2013) A jövedelmező termesztés alappillérei. Gabona Kutató Híradó 26. évf. 1. szám p. 5. www.idezetkereso.hu www.met.hu www.metnet.hu www.nebih.gov.hu/a_hivatalrol/bemutatkozas www.vszt.hu
43
Ábrák 1. ábra A makro-, mezo- és mikroelemek összigényhez viszonyított utánpótlási arányai levéltrágyázás útján (forrás: Benedek 2015) 2.-3. ábra Országos évi csapadékösszegek és középhőmérsékletek (2007-2013) (forrás: www.met.hu) 4. ábra 2013. okt. és 2014. szept. alatt lehullott csapadék (mm) és napi khm. (°C) Villányban 5. ábra Kapálás (Villány 2014.) 6. ábra Előcímerezés (Villány 2014.) 7. ábra Szeptemberi állomány (Villány 2014.) 8. ábra Az állomány a betakarításkor (Villány 2014.) 9. ábra Vetést után 25 nappal az anyasorok (Versend 2015.) 10. ábra Vetés után 56 nappal az állomány (Versend 2015.) 11-12. ábra A kukorica vetőmag betakarítása (Versend 2015.) 13-17. ábra Vetőmag minősítő vizsgálat (Szeged, 2014. október 28.) 18. ábra Fusarium nemzetségbe tartozó gombák által fertőzött kukoricaszemek DRBC táptalajon (Szeged 2014-2015.) 19.-20. ábra A Kenéz és a fajtasor betakarítása (Kisbudmér 2014.) 21. ábra A fajtasor eredménye (Kisbudmér 2014.)
22. ábra Kenéz és a többi FAO 380-410 számú hibridek terméseredménye (Kisbudmér 2014.) 23. ábra Kenéz szemtermése üzemi kísérletben (Országos eredmények 2014.)
Táblázatok 1. számú táblázat: Hazai kukorica vetőmag-előállítási összesítő, fémzárolási adatok (20052015.) 2. sz. táblázat: 2014. április-szeptemberben lehullott csapadék havi eloszlását mutatja mm-ben, és tartalmazza a számított napfénytartamot órában, a met.hu adatai alapján (Villány) 3. számú táblázat 2014. október és 2015. szeptember között havi khm.-ek és csapadékösszegek valamint a vegetációs időben mért napfénytartamok láthatók a met.hu adatai alapján (Versend) 4. .sz. táblzat 2008-2013 évekbeni hibridkukorica előállításaink eredményei (forrás: Pioneer vetőmagüzem, Szarvas) 5. számú táblázat Villányi tábla talajvizsgálati eredményei (2014.) 6. számú táblázat: Vetésidők (Villány) 7. számú táblázat Kijuttatott tápanyag hatóanyag (Villány 2013-2014.) 44
8. számú táblázat 2014. évi növényvédőszeres kezelések (Villány 2014.) 9. számú táblázat Talajvizsgálati eredmények (Versend 2015.) 10. számú táblázat Radistarter Turbó mikrogranulátum összetétele (forrás: Cheminova) 11. számú táblázat A vetőmag előállítás során alkalmazott növényvédőszeres kezelések (Versend 2015.) 12. számú táblázat Terméseredmények (Villány 2014.- Versend 2015.) 13. számú táblázat 2014-.15. évi vetőmag frakciókra bontott minősítése (10 kg átlagminta) (Szeged 2014-2015.) 14. számú táblázat A vetőmag kórtani vizsgálati eredményei (Szeged 2014-2015.) Mellékletek 1. sz. melléklet: Hibrid vetőmagelőállítások szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyve 2014. 2. számú melléklet műholdas térkép, mérési eredmények (2015) 3. számú melléklet MEPAR térkép 4. számú táblázat Trágyázási szaktanácsadás 5-6. számú mellékelt 2015. évi Szántóföldi jegyzőkönykek 7. számú melléklet Hambuch Béla által készített táblázat a Kisbudméri fajtasor eredményei alapján
45
Mellékletek 1. sz. melléklet: Hibrid vetőmagelőállítások szántóföldi ellenőrzési
2. számú melléklet: Műholdas térkép, mérési eredmények (2015)
jegyzőkönyve 2014.
0408beolv 100
608626.125
71515.238
134.799
0.037
101
608626.155
71515.206
134.788
0.022
102
608695.539
711326.321
133.292
0.016
103
608759.281
71328.385
138.102
0.025
104
608781.378
71332.686
140.648
0.025
3. számú melléklet MEPAR térkép
4. számú melléklet Trágyázási szaktanácsadás
5.-6. számú melléklet: 2015. évi Szántóföldi jegyzőkönykek
47
7. számú melléklet Hambuch Béla által készített táblázat a Kisbudméri fajtasor eredményei alapján
