Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 1 A MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁSI JOG
A magyar büntetőeljárás hagyományosan a francia eredetű, ún. kontinentális rendszerű büntetőeljárás felépítését követi, ezért az eljárás bírósági szakaszát megelőzi egy nem nyilvános (titkos) szakasz – a „vizsgálat", vagy ahogy nálunk a törvény nevezi: „nyomozás" – amelyben az erre kijelölt hatóság felderíti és összegyűjti a vád számára a bizonyítékokat, ezeket megvizsgálja, majd átadja a vádhatóságnak, az pedig a maga részéről eldönti, hogy a bizonyítékok elegendőnek ígérkeznek-e egy bűnösséget kimondó ítélet kieszközléséhez. Ha nem, megszünteti az eljárást, ha igen, vádat emel. Ezt követi – vádemelés esetén – a bírósági szakasz. Az Emberi jogok és alapvető szabadságok európai egyességokmányához („Konvenció”) hazánk 1989-ben csatlakozott. jogunk így összhangban van az emberi jogoknak az Európai Konvencióban adott értelmezésével és az Alkotmánnyal. Jogrendszerünkben a bűncselekmények nagy részét közvád alapján üldözik; vádat általában az Ügyészség emel; csak néhány – általában kevésbé súlyos – esetben alkalmazzuk azt a megoldást, hogy a károsult magánvádas eljárást kezdeményez; vádat emel (feljelentést tesz) a bíróságnál és azt maga képviseli. A következőkben azon eljárás szabályait mutatjuk be, amelyet közvád alapján üldözendő bűncselekmények miatt kezdeményeznek, mivel ezek számítanak jellemzőnek. 1. Hatóságok: 1.1.
A nyomozó hatóságok:
1.1.1. A rendőrség, amely általános nyomozó hatóság, mert minden bűncselekmény miatt eljárhat, amelyet jogszabály nem utal más nyomozó hatóság hatáskörébe. 1.1.2. A nyomozó ügyészségek, amelyek az összes bűnügyben nyomozhatnak és bizonyos esetekben kizárólagos nyomozati joguk van (pl. a parlamenti képviselők, bírák, ügyészek, rendőrök bűnügyeiben – hivatali tevékenységük alatt – vagy más törvényben szabályozott ügyekben). 1.1.3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a törvényben meghatározott bűncselekmények miatt indított ügyekben végezhet nyomozást. 1.1.4. A Katonai Ügyészség végzi – maga, vagy az illetékes parancsnokok közbejöttével – a fegyveres erők tagjai által elkövetett, továbbá az egyes fegyveres testületek (pl. a rendőrség) tagjai által elkövetett katonai bűncselekmények nyomozását. 1.1.5. A külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó vagy polgári légi jármű parancsnoka jogosult nyomozó hatóságként fellépni.
Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 2 1.2. Az ügyészség bármely ügyben maga is nyomozhat, emellett irányítja és felügyeli a többi nyomozó hatóságok eljárását is, különösen törvényességi szempontból. Ezt leginkább az általuk készített iratok alapján végzi, de jelen lehet nyomozási cselekményeknél, valamint a nyomozást saját hatáskörébe vonhatja. A nyomozás befejezése után az ügyész a vádhatóság, s mint ilyen, vádat emel és képviseli a bíróság előtt a vádat; rendelkezhet a vád felett (kiterjesztheti, megváltoztathatja, elejtheti). 1.3. A bíróság az a hatóság, amely dönt a vádlott büntetőjogi felelősségéről. 2. A nyomozás A magyar büntetőeljárásban – a kontinentális (vegyes) rendszernek megfelelően – az első szakasz a nem nyilvános, sőt, egyes esetekben kifejezetten titkos nyomozás, amit az ügyész(ség) vagy rendelkezése szerint irányítása és felügyelete mellett a különböző nyomozó hatóságok végeznek. A nyomozás a magyar jog szerint „bűncselekmény gyanúja" esetén indítható; nem meghatározott személy ellen tehát, hanem „ügyben", vagyis egy olyan már lezajlott történés miatt, amely valószínűleg büntetőjogilag tiltott tettet foglal magában, és tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több személy követte-e el, továbbá, hogy e személyek kiléte ismert-e vagy sem. A bűncselekmény gyanúját a hatóság nem puszta spekulációra, hanem külsődleges forrásból származó és így bizonyíthatónak ígérkező értesülésekre építheti. Ilyen külsődleges forrás a feljelentés, amely a büntető eljárások többségének kiváltó oka. Nyomozás indítható bejelentés alapján is. A bejelentés ugyancsak írásbeli vagy szóbeli közlés, amelyben valaki olyan tényekről számol be, melyeket nem közvetlenül tapasztalt, vagy amelyeket gyanúsnak talál ugyan, de jogi megítélésüket illetően bizonytalan, tehát nem állítja róluk, hogy bűncselekményt képeznek, s a hatóságra bízza, hogy az információval mit kezd. Feljelentést, bejelentést bárki tehet. A büntető törvény néhány bűncselekményre feljelentési kötelezettséget ír elő és ennek megszegése büntetendő. A hatóságok és a hivatalos személyek azonban a hivatalos eljárásuk során megtudott bűncselekményeket kötelesek feljelenteni; e kötelezettség megszegése hivatali kötelességszegés, és mint ilyen, a körülményektől függően fegyelmi vétség vagy bűncselekmény. Nyomozás indítható végül a nyomozó hatóság saját észlelése alapján is. A nyomozó hatóságként is funkcionáló szervezeteket a rájuk vonatkozó törvények feljogosítják arra is, hogy a bűnözés elleni általános küzdelem keretében értesüléseket gyűjtsenek a bűnelkövetési lehetőségekről, alkalmakról, a szokatlan vagy kétes eseményeket regisztrálják, fejleményeiket figyelemmel kísérjék, az így nyert értesüléseket rendszerezzék, értékeljék, és így a bűnügyi operatív helyzetet, s annak változásait számon tartsák, továbbá, ha gyanús tevékenységet észlelnek, céltudatos adatgyűjtést folytassanak annak kiderítésére, hogy nem történt-e bűncselekmény.
Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 3 Ez az adatgyűjtés – amelynek természetesen szabályozott rendje van – titkos; célja a bűnelkövetés megtörténtének valószínűvé tétele vagy kizárása. Módszerei: az információ-vásárlás, a bizalmi személyek, informátorok alkalmazása, a nem magánterületen végzett megfigyelés és az észleltek technikai eszközökkel történő rögzítése, különféle csapdák állítása, fedővállalkozások létesítése és fedőokiratok készítése útján mindezen műveletek leplezése, továbbá – ügyészi engedéllyel – más hatóságok adattáraiból való adatkérés, fedett nyomozó bevezetése, minta-, bizalmi- és álvásárlás, végül – meghatározott, főként a (nemzetközi) szervezett bűnözés körébe eső – bűncselekmények felderítése végett bírói engedéllyel jogosultak magánterületre behatolva technikai eszközökkel az ott történő eseményeket is megfigyelni és rögzíteni, leveleket és más távközleményeket kézbesítés előtt felbontani és tartalmukat megismerni és rögzíteni, távbeszélőn folytatott beszélgetéseket titokban lehallgatni és technikai úton rögzíteni, valamint magánhelyiségeket titokban átkutatni. Miután a nyomozó hatóság megkapta a feljelentést (bejelentést) vagy a bűnügyi felderítő és hírszerző részlegétől a titkos információgyűjtés (pozitív) eredményét összefoglaló anyagot, 3 napon belül dönteni köteles, hogy a feljelentést elutasítja, vagy a nyomozást elrendeli. A feljelentés elutasításához megalapozott írásbeli indoklásra van szükség, a nyomozás elrendeléséhez elegendő a bejegyzés az ügyiraton. Vannak természetesen halasztást nem tűrő esetek; tettenéréskor a tettest bárki elfoghatja, hogy menekülését megakadályozza, a nyomozó hatóság őrizetbe veheti, valamint a bizonyítékok biztosítása érdekében azonnal megkezdheti a szemle, a házkutatás, a személy átvizsgálásának végrehajtását, a tárgyi bizonyítékokat lefoglalhatja. A nyomozás célja és rendeltetése a magyar büntetőeljárási törvény szerint a tényállás mielőbbi megállapítása annak érdekében, hogy a vádló a vádemelésről dönteni tudjon. Ennek a tevékenységnek az időbeli kereteit a törvény 2 hónapban szabja meg. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály miatt a nyomozás időben nem fejezhető be, az illetékes ügyész, illetőleg annak felettese jogosult a határidőt meghosszabbítani. A nyomozás egy későbbi szakasza, amikor a hatóság a megszerzett és feljegyzett adatok alapján a logikai valószínűség szintjén hivatalosan is meg tudja állapítani, hogy a nyomozott bűntettnek ki a tettese. Ilyenkor ezt az előírt formalitásokat betartva közli az illetővel, és ettől kezdve az eljárás már nem csak a cselekmény miatt, hanem az egyénileg azonosított személy vagy személyek ellen is folyik. Meghatározott személy ellen azonban két évnél hosszabb ideig nyomozás nem folytatható. A nyomozás ura az ügyészség, amely jogosult és köteles a nyomozás törvényességét felügyelni. Ha nem az ügyészség, hanem a nyomozó hatóság rendeli el a nyomozást, arról haladéktalanul értesítenie kell az illetékes ügyészt (ügyészséget). Az ügyész jogosult arra, hogy az eset iratait bármikor bekérje, vagy hogy ezekbe betekintést nyerjen a nyomozó hatóságnál, a nyomozás állását, menetét illetően, valamint hogy utasításokat adjon a nyomozás irányára,
Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 4 bizonyos nyomozati cselekmények végrehajtására és a végrehajtás módjára vonatkozóan. Az érintettek panasszal élhetnek az ügyésznél a nyomozó hatóság döntései, intézkedései, illetőleg intézkedéseinek elmaradása miatt, azaz az ügyészség a jogorvoslati fórum a nyomozóhatósággal szemben. Bírói feladat a nyomozás idején a személyi szabadságot korlátozó és bizonyos más kényszerintézkedések felől, valamint egyes esetekben a házkutatásról és lefoglalásról való döntés, kompetenciái közé tartoznak bizonyos – a rendőrségi információszerzésnél és felderítésnél már említett – titkos információgyűjtési módszerek, amennyiben ezeket a nyomozás keretei között kell alkalmazni. A bíróság a tanúvédelemmel kapcsolatos feladatokat is ellát. Mindebből látható, hogy a nyomozás a magyar jogrendszerben „vizsgálat" jellegű, vagyis a nyomozó hatóság végső soron nem kizárólag a vádhatóság számára készíti elő a büntető pert, mint az angolszász rendszerben, hanem – közvetve – a bíróság számára is, mint a francia vagy az osztrák rendszerben a vizsgálóbíró. Ha a nyomozás eredményeként beszerzett adatok valószínűvé teszik azt, hogy tényleg bűncselekmény történt, s hogy ki volt annak az elkövetője – vagyis meghatározott egyénnel szemben a bűnelkövetés gyanúja megalapozottá válik – a nyomozó hatóság jogosult és köteles az illetővel hivatalosan is közölni, hogy milyen tényeket lát a terhére megállapíthatónak (minek az elkövetésével gyanúsítja); mi a törvény szerint a kérdéses cselekmény, mint bűncselekmény megnevezése és minősítése; köteles őt jogaira kioktatni és módot adni neki arra, hogy a gyanúsítással szemben a védekezését előadja. A gyanúsítottat megilleti a hallgatás joga; erre is ki kell oktatni. Joga van védőhöz; joga van ahhoz is, hogy védő kirendelését kérje, ha anyagi lehetőségei folytán nem tud ügyvédet megbízni a védelem ellátásával, ha pedig a törvény értelmében védő közreműködése kötelező, a hatóságnak még a terhelt akarata ellenére is ki kell rendelnie védőt. A védekezését a bizonyítékok tükrében kell vizsgálni. Ha a terhelt kihallgatása és a védekezése által szükségessé tett egyéb nyomozási cselekmények végrehajtása megtörtént, a nyomozás véget ér. A hatóságnak ilyenkor értékelnie kell az összegyűjtött adatokat, és el kell döntenie, hogy mi legyen az ügy további sorsa. Bizonyos esetekben maga a nyomozó hatóság is jogosult arra, hogy az eljárást megszüntesse vagy felfüggessze; egyébként az iratokat – a megfelelő javaslatokkal együtt – továbbítania kell az ügyészséghez. A nyomozás idején – s egyáltalán: a büntetőeljárásban – sokszor komoly erők lépnek működésbe az eljárás sikerének megakadályozása érdekében, s ezek ellen a hatóságnak kényszert kell alkalmaznia avégett, hogy a szükséges személyek és dolgok a kellő időben és a kellő helyen jelen legyenek. Őrizetbe vételt a nyomozó hatóság jogosult elrendelni; leghosszabb időtartama – kivételes esetektől eltekintve – 72 óra. Az előzetes letartóztatás kérdésében – rendszerint a nyomozó hatóság kezdeményezésére tett ügyészi indítvány
Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 5 alapján a terhelt (és a védő) személyes meghallgatása után – a nyomozási bíró dönt. Ha elrendeli az előzetes fogva tartást, úgy az egy hónapig tart, de ez az időtartam szükség esetén többször is – ám egy éven túl csak a Legfelsőbb Bíróság részéről – meghosszabbítható. Ideiglenes kényszergyógykezelés rendelhető el kóros elmeállapotú személyek esetében. A házi őrizet és lakóhely elhagyásának tilalma az előzetes letartóztatást is lehetővé tevő okok fennállása esetén alkalmazható, illetőleg (készpénzzel is leróható) óvadék fejében szabadon bocsátás is elrendelhető. A tulajdonjogot a „lefoglalás”, „zár alá vétel”, valamint „biztonsági intézkedés” (a zálogként igénybe vehető vagyonrészek és dolgok átmeneti lefoglalása, illetőleg zárolása sürgős esetekben arra az időre, amíg a zár alá vétel alakszerűen végrehajtható) jogcímén, a házjogot valamint a személyiségi jogokat a „házkutatás” és a „motozás” jogcímén korlátozni lehet. Informatikai rendszer üzemeltetője kötelezhető arra, hogy meghatározott adatokat az eljárás érdekében megőrizzen. Kivételesen, halaszthatatlan sürgősség esetén (pl. bűntettes nyomon üldözése és elfogása) a házkutatás, motozás és lefoglalás írásbeli határozat nélkül is foganatosítható. Miután a tárgyi bizonyító eszköz megtalálása maga is fontos és megismételhetetlen tény, ennek hiteles igazolása érdekében a törvény a házkutatáshoz, motozáshoz és lefoglaláshoz hatósági tanúk – vagyis elfogulatlan kívülálló személyek – közreműködését az érdekeltek kérésére kötelezővé teszi, egyébként megengedi. Ugyanez a kívánalom a szemlénél, a felismerésre bemutatásnál és a bizonyítási kísérletnél is. A tanúbizonyítás világszerte a legelterjedtebb bizonyítási módszer; ugyanakkor világszerte terjedő jelenség a tanúk megfélemlítése, amit leginkább a bűnöző szervezetek alkalmaznak az igazságszolgáltatás megbénítására. Ezért a tanúk védelmét szolgáló intézmények meghonosítását általában úgy szokás kezelni, mint elsősorban a szervezett bűnözés elleni eszköztár egyik fontos összetevőjét. A tanúk megvédését szolgáló intézkedéseket három csoportba szokás sorolni: ● ● ●
fizikai védelem eljárásjogi védelem a bűnszervezetek olyan volt tagjainak védelme, igazságszolgáltatással való együttműködést vállalják.
akik
az
A fizikai védelem alapvetően közbiztonsági feladat. A magyar jogrendszerben is így jelenik meg: külön jogszabály szól arról, hogy a rendőrség köteles a büntető eljárás résztvevőit a szükséges esetekben megfelelő védelemben részesíteni. Az eljárásjogi védelem a büntetőeljárás szabályainak rendes alkalmazásával szembeni kivételes bánásmódra ad lehetőséget az olyan tanúk javára, akik ezt a hatóság megítélése szerint is indokoltan, kellő okkal kérik. Így mód van arra, hogy a tanú – általában a terhelt számára is hozzáférhető – személyi adatait (neve, születési helye, anyja neve, lakóhelye, foglalkozása, személyi száma) a
Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 6 neve kivételével a hatóság zártan kezelje, vagyis a terhelt számára tegye megismerhetetlenné. A tanú írásos vallomástétele is lehetséges. Az a tanú, akit a bíróság az ügyész kérelme alapján a nyomozás alatt különösen védetté nyilvánít, a nyomozás alatt nem a nyomozó hatóság előtt, hanem az arra kijelölt bíró előtt, az ügyész jelenlétében teszi meg vallomását. Erről jegyzőkönyv készül. A programszerű védelmet egy különleges szabályozás alapján hajtják vére. A bűnszervezeteknek az igazságszolgáltatással való együttműködésre kész tagjai (az ú. n. „pentito”-k) számára a magyar jog a programszerű védelem mellett a „különösen védett tanú" szerepkörét ajánlja. A programszerű védelemben részesült személyek – a pentitók, a családtagjaik, ill. a különösen védett tanúk és családtagjaik – az egyszerű fizikai védelmen túl támaszkodhatnak – akár nemzetközi együttműködés keretében végrehajtott biztonságos helyre való költözés, fedődokumentumok, és a személyiségük ideiglenes vagy végeleges megváltoztatásának lehetőségére. A szervezett bűnözés elleni fellépés eszköztárába is besorolható két további eljárásjogi intézmény: - A nyomozó hatóság és a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy között jogunk bizonyos határok között „egyezkedést" enged. Ha a bűnelkövető vállalkozik arra, hogy a nyomozó hatósággal együttműködik (pl. információkat szolgáltat vagy – akár, mint „különösen védett” – tanú, vallomást tesz), s az ehhez fűződő bűnüldözési (vagy nemzetbiztonsági) érdek jelentősebb, mint amilyen az állam vele szemben fennálló büntetőigénye, amit az ügyész véleményez, a hatóság az erre feljogosított ügyész előzetes engedélyével a vele szembeni feljelentést elutasíthatja vagy a már megindított nyomozást megszüntetheti. - A bűnügyi hírszerzés és felderítés érdekében előzetes ügyészi engedéllyel „fedett nyomozók”, azaz a nyomozó hatóság olyan tagjai is alkalmazhatók, akik e minőségüket leplezik. A fedett nyomozó e szolgálati feladatának teljesítése során kerülhet olyan helyzetbe, hogy a siker – vagy a lelepleződés elkerülése – érdeke a büntető törvény által egyébként tiltott cselekményt kényszerül elkövetni. Ha a szolgálni kívánt bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely a fedett nyomozó elleni büntető igény érvényesítése mellett szól, az ügyész jogosult a fedett nyomozó elleni feljelentést elutasítani, vagy a már megindult nyomozást megszüntetni. Nem mellőzhető a büntetőjogi felelősségre vonás olyan cselekmény miatt, amely az emberi élet szándékos kioltásával járt. 3. A büntetőeljárás ügyészi és bírósági szakasza A nyomozó hatóságtól megkapott iratokat az ügyész megvizsgálja és ha úgy találja, hogy a tett elkövetését és a terhelt büntetőjogi felelősségét sikeresen lehet bizonyítani a bíróság előtt, vádat emel. A vádemelés a bűncselekmény súlyosságától és bonyolultságától függően különböző módokon történhet:
Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 7
a) A vádemelés „rendes" módja a vádirat, melyben az ügyész közli a vádlott személyi azonosító adatait, leírja azt a – bűncselekményt megvalósító – tényállást, melyet be kíván bizonyítani és megjelöli annak a büntető törvénykönyv szerinti szabatos minősítését, valamint előterjeszti indítványait. b) Ha a törvény az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekményre legfeljebb 8 évi szabadságvesztés-büntetést ír elő és a terheltet tetten érték vagy beismerő vallomást tett, az eset ténybeli és jogi megítélése egyszerű és a bizonyítékok rendelkezésre állnak, az gyanúsítás közlésétől számított 30 napon belül az ügyész a terheltet vádirat nélkül a bíróság elé állíthatja. Ilyenkor neki kell gondoskodnia arról is, hogy a védő, valamint a tanúk, szakértők, stb. megjelenjenek és az egyéb szükséges bizonyítékok is ott legyenek. A vádat szóban kell előadni, egyébként a tárgyalás a szokásos módon történik. c) Ha az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekményre a törvény legfeljebb 8 évi szabadságvesztés-büntetést ír elő, a terhelt a nyomozás során beismerő vallomást tett vagy a bíróság előtt hajlandó beismerő vallomást tenni, illetőleg lemond a tárgyalásról, valamint az ügyész – a tett elkövetésének körülményeire való tekintettel – megelégszik három évig terjedő szabadságvesztés kiszabásával, a bíróság elfogadhatja azt. Ilyenkor a bíróság meghallgatja a vádlottat, s ha az olyan beismerő vallomást tesz, amelyet a bíróság is hitelérdemlőnek talál, minden további bizonyítási eljárás nélkül elítélik. d) Kevésbé súlyos esetekben az ügyész javasolhatja, hogy a bíróság az indítványozott – pénz-, vagy legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztés – büntetést tárgyalás nélkül, írásban szabja ki. A vádlott ilyenkor a bírósági határozat kézhezvétele után kérheti tárgyalás tartását, s ilyenkor tárgyalást kell – a rendes szabályok szerint – tartani.
