HH1, HH2, HH3 haplotipusok
A genetikai vizsgálatok lehetővé tették hogy sokkal több információt kapjunk a teheneinkről fiatalabb korukban, sokkal előbb mint régebben.
Ez mellett, a genetikusok most már kideríthetik azokat a tulajdonságokat amelyek ismeretlenek vagy nem mérhetőek - definiálhatók voltak, a megjeleníthető formák miatt.
Három haplotipus, amelyeket mostanában fedeztek fel az USA-ban, kihatnak a Holstain fajta termékenységére.
A haplotipus egy alel kombináció (DNK részecske) különböző elhelyeződéseken a hromozómákban, amelyek csoportosan – kötötten vivődnek át.
A HH1, HH2 i HH3 haplotipusokról, úgy tűnik hogy embrionális és fetális elhalást okoznak mikor homozigot formában vannak jelen, azaz, az utód örökli az apától és anyától is.
Az állományban előfordulhat a teheneknél nagyobb számban a hosszabb szervíszperiódus, azaz alacsonyabb szintű termékenyülés. A kutatók megállapították hogy ezek a haplotipusok soha nem fordulnak elő homozigot formában a tesztelt élő állatokban. Ez nagyon logikus mert a homozigoták nem élték át a méhben a fejlődést.
Várható, az elméletek és más fajok tapasztalatai alapján, hogy minden marhafajta (beleértve a Holosteint is) sok különböző haplotipussal rendelkeznek amelyek olyan tulajdonságokra hatnak ki amelyek ritkán nyilvánulnak meg.
Nagyon valószínű hogy a jövőben sok hplotipust fedeznek fel a Holstain fajtánál, mikor majd növekszik a gyakoriságuk az állományban.
A haplotipusok hatása lehet kisseb vagy nagyobb, és ez fontos a tenyésztőknek, mindenekelőtt hogy a gyakoriságuk nagy-e és hogyan jelenik meg az állományban.
Ez a leírás nekünk, mindanyiunknak szóll, a sperma eladóinak, állatorvosoknak és farmereknek, hogy informáljon bennünket az ujonan felderített haplotipusokról amelyek kihatnak a szaporodásbiológiára,
1/5
HH1, HH2, HH3 haplotipusok
hogy odafigyeljünk a termékenyítési tervre, hogy elkerüljük a rossz döntés következményeit a bikák kiválasztásánál úgy a teheneknél mint az üszőknél.
Tesztelés és identifikálás – megjelölés a Holstein teheneknél
Az említett haplotipusok SNP50K genom tesztel lettek felderítve, és az eredmények amiket kapnak felhasználják az állatok megjelölésében amelyek hordozói vagy szabadok a haplotipusoktól. Mind a három haplotipus jelentkezési aránya a Holstein állományban három és hat százalék közt van!!!!! 2011. augusztusától, mikor elkezdődött a genonóm tesztelés, keresztmetszetet készítettek ezekről a negatív tulajdonságokat hordozó élő tesztelt és fiatal bikákról amelyek majd később jönnek a spermatermelésbe. Az ellenőrzött állatok listája megtalálható a Holstein SAD szajton ( www.holstenusa.com ), Pedigre informacije > genetski kod / osobine, a Holsteinusa időszakosan van felújítva.
Megjelölések a következők a tesztelt bikáknál, amelyek hordozói vagy szabadok a Holstejn Haplotipus 1-3-tól (HH1, HH2 és HH3):
C = HORDOZÓ (HH1C, HH2C, HH3C)
T = SZABAD (HH1T, HH2T, HH3T)
Öröklődés
Fontos megjegyezni hogy mindegyik haplotipus a HH1, HH2 és HH3, különböző hromozómákon helyezkedik el, és különféle tulajdonságként kell tekinteni, egymástól függetlenül: HH1 embrionális elhalást okoz, ha az anyától és az apától is örökli. A haplotipus öröklése hasonlóan történik mint a donináns és receszív gének esetében.
2/5
HH1, HH2, HH3 haplotipusok
Példa 1: HH1C tehén (hordozó = Rr) x HH1C bika (hordozó = Rr) x
R
r
- Normális haplotipus
R
RR
Rr
- Haplotipus hordozó
r
Rr
rr
- Elhalás termékenyülés utáni
A kapott utódok: 25 % lenne homozigota kedvezőtlen HH1 haplotipussal (rr) és nem élnének születésig!!!! Az élő utódokból, egyharmad lenne homozigota kedvező haplotipussal és kétharmad lenne HH1 hordozó!!!
Példa 2: Tehén állapota ismeretlen (apa HH1C) x HH1C bika (hordozó = Rr)
Ha a tehén genóm-nemtesztelt, de az apja tesztelt és HH1C hordozó, és ez a tehén HH1C bikával van párosítva, 1 2,5% a valószínűsége annak hogy a kapott embrió homozigota és nem fog túlélni, azaz a tehén valószínüleg hasas marad, de embrionális elhalás áll be!!!!.
Példa 3: Különböző haplotipus hordozók párosítása amelyek a termékenységre hatnak – HH2C x HH2C
Ha két állatat párosítunk amelyek különböző haplotipus hordozók, pl. tehén amelyik HH1 hordozó (HH1T, HH3T szabad), és a bika HH2 hordozó (HH1T, HH3T) az utódoknál a következő párosítási eredmény várható:
25% HH1T és HH2T szabad utód
25% HH1 (HH1C, HH2T) hordozó utód
25% HH2 (HH1T, HH2C) hordozó utód
3/5
HH1, HH2, HH3 haplotipusok
25% HH1C és HH2C mindkettő hordozója az utód
2011. év juliusában, az USA-ban elvégezték az említett genóm analízist 1.349 bikánál, és ezt: hazai (amerikai aktív), külföldi és hazai genóm analizált bikáknál amelyek spermája elérhető a vevőknek. 195-nél megállapították hogy az említett haplotipusok egyikének hordozói amelyek a termékenységre kihatnakés egynél két haplotipus volt. A valószínűsége 14,45% hogy a bika ezek kozül legalább egy haplotipus hordozója, vagy egyenként: 5,0% a HH1, 4,1% a HH2 és 5,5% a HH3. A magas valószínűség ellenére hogy az állat hordozója egy haplotipusnak, a valószínűsége hogy két egyed párosítása két azonos haplotipus hordozóval amelyikk a termékenységre hat ki, nagyon alacsony. Például, két hordozó HH1C pároztatásának valószínűsége 2,5 az 1000-en vagyis 0,25%.
Hogy hathat ez ki a termelési progra?
A genetika ismerete lehetséges fegyver az állomány fejlesztésében, vagyis a nemkivánatos haplotipusok és recesszív tulajdonságok gyakoriságának csökkentésében. Tekintettel hogy a nemkivánatos haplotipusok jelen vannak majdnem minden tehéncsaládnál, valószínű, köszönve a genóm tesztelésnek hogy kiderül hogy sok kiválló tehén és bika hordozója egy vagy több nemkivánatos haplotipusnak. Tekintettel az ilyen állatok genetikai értékére, felmerül a kérdés hogy mit veszít a termelő ha ezeket kizárja vagy csökkentve használja a termelésben???
Ismeretes hogy a haplotipusok amelyek a termékenyülésre hatnak, egymástól teljesen függetlenül öröklődnek. Azért mert a frekvenciájuk – gyakoriságuk alacsony, a Holstein állományban vannak egyedek amelyek hordozói különböző haplotipusoknak. A nagy genetikai értékű nőivarú állatokat amelyek hordozói a termékenyítésre kiható haplotipusoknak továbbra is meg kell őrizni a nemesítésre és a tenyésztőknek kell odafigyelni hogy ne párosítsák olyan bikákkal amelyek azonos haplotipusok hordozói. Ezért a termékenyítési terv előkészítésében bizonyos korlátok vannak – melyik nőivarú állatot nem kell termékenyíteni melyik haplotipus hordozó bikával.
A DPR indeksz használata (a lányok termékenyülési szintje)
a termékenyülés fejlesztésére
4/5
HH1, HH2, HH3 haplotipusok
A DPR indeksz használata, mint fontos szelekciós tulajdonság, legjobb út azoknak a termelőknek akik növelni akarják a termékenyülést állományukban. Ez az indeksz magába foglalja az újonan felfedett haplotipusok termékenyülésre nemkivánatos efektusait is.
Az állományban a genetikai előrehaladás legjobb módja hogy olyan bikákat válasszunk amelyek teljesen megfelelnek a nemesítés céljainak, utánna használjuk a haplotipusok információjit hogy elkerüljük a hordozók egymásközti párosítását.
Másként mondva, ha a bikák használatáról hozott döntés CSAK A HAPLOTIPUS INFORMÁCIÓJIRA ALAPUL, ak kor olyan hibába esünk hogy TÚLÉRTÉKELŐDIK a negatív hatása és kikerüli a tenyészállat minden más lényeges szelekciós tulajdonságát !!!! MIÉRT VAN EZ ÍGY ?? A haplotipusok szaporodásra kiható nemkivánotos hatásai már benne vannak a DPR indekszben, és ha kizárja a tenyészállatot a DPR indeksz szerint de kizárja a haplotipus hordozóit is , akkor lényegében KÉTSZERESEN SZÁMÍTJA A NEGATÍV EFEKTUSOKAT !!!
A termelőnek a tenyészállat pedigréjére és a genetikai analízisek eredményére kell figyelni a haplotipusokkal összefüggésben, de A FŐ CÉL, ELKERÜLNI AZ AZONOS HAPLOTIPUSOK EGYMÁSKÖZÖTTI PÁROSÍTÁSÁT.
SAJT USA HOLŠTAIN ASOCIJACIJA
Fordította: MIROSLAV ĆIRIĆ
5/5
