Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde. Szervezeti és Mőködési Szabályzata

Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde 2013 Pomáz, Jókai u. 2. 06-26-325-325 postmaster@hetszinvilag. t-online. hu

OM azonosító: 032889

Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde Szervezeti és Mőködési Szabályzata

Készítette: Szalontai Katalin óvodavezetı 2013.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS

4

1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 1.1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja 4 1.2. Az SZMSZ jogszabályi alapja 4 2. AZ INTÉZMÉNY JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT KÖZFELADATA 6 2.1. Az alaptevékenység forrásai 6 2.2. Ellátható vállalkozási tevékenység köre, mértéke 6 2.3. Az éves költségvetés tervezése 6 2.4. Az intézmény gazdálkodási feladatai 6 2.5. A felújítási tevékenységek bonyolítása 7 2.6. Költségvetési szervek belsı ellenırzése 7 2.7. A óvodatitkár feladatai: 7 2.8. Kötelezettségvállalás 8 2.9. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások 9 2.10. Ellenırzés 9 3. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE 9 3.1. Az óvodai tagintézmények nyitva tartása, zárva tartása, nevelés nélküli munkanapok 9 3.2. A vezetı intézményben való tartózkodása 10 3.3. Az intézmény szervezeti felépítése az alábbi rendszerábra szerint: 10 4. AZ INTÉZMÉNYVEZETİ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA 11 4.1. Intézményvezetı: 11 4.2. Vezetıség 12 4.3. Pedagógiai Program, IMIP, Házirend, valamint az SZMSZ elfogadása, 12 4.4. Szakmai Munkaközösség: 12 4.5. A nevelıtestület mőködésére vonatkozó általános szabályok 13 5. SZAKMAI KAPCSOLATTARTÁS 14 5.1. A gyerek közösségek 14 5.2. Nevelıtestületi értekezlet 14 5.3. Rendkívüli nevelıtestületi értekezletet kell tartani, ha 14 5.4. Alkalmazotti közösség értekezlete 14 5.5. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje 15 5.6. Az intézmény munkarendje, és az ezzel kapcsolatos feladatok 15 5.7. A munkaközösség vezetı, minıségi team vezetı jogait és feladatait a munkaköri leírás tartalmazza 15 5.8. A Közalkalmazotti Tanács felépítését, feladatát, feladatkörét a Közalkalmazotti Szabályzat határozza meg. 16 6. A VEZETİ ÉS AZ ÓVODÁBAN-BÖLCSİDÉBEN MŐKÖDİ SZÜLİI KÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 16 6.1. Szülıi közösség 16 6.2. A szülık tájékoztatásának, a szülıi értekezleteknek a rendjét a Házirend szabályozza: 16 1

7. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL 16 7.1. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 17 8. A NEVELÉSI INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA 18 9. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSE 18 9.1. A belsı ellenırzés elvei 18 9.2. Belsı ellenırzés módja 18 9.3. A belsı ellenırzés rendje 19 10. KÜLSİ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA 19 10.1. A fenntartó és az óvoda kapcsolata 20 10.2. Általános Iskola és óvoda kapcsolata 20 10.3. Nevelési Tanácsadó és az óvoda kapcsolata 20 10.4. Gyermekjóléti szolgálat és az intézmény kapcsolata 21 10.5. Német Nemzetiségi és Szerb Kisebbségi Önkormányzattal való kapcsolattartás 21 10.6. A Mővelıdési Ház és az intézmény kapcsolata 22 11. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS 22 11.1. Óvodai-bölcsıdei ünnepek 22 11.2. Lobogózás 22 12. A SZÜLİKET ÉRINTİ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK 22 13. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FORMÁI 23 14. AZ INTÉZMÉNYI VÉDİ, ÓVÓ ELİÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE 23 14.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje 23 14.2. Intézményvezetı feladata: 23 14.3. Óvodapedagógus feladatai: 24 14.4. A gyermekvédelmi felelıs feladatait munkaköri leírása tartalmazza: 24 14.5. A gyermekbalesetek megelızésének feladatai 24 14.6. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok 25 14.7. A nevelımunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése 25 14.8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık 26 15. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI 27 16. TÁJÉKOZTATÁS MÓDJA AZ INTÉZMÉNYI BELSİ NORMÁKRÓL 28 17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: 28 17.1. A Szervezeti és mőködési szabályzat hatálya kiterjed: 28 17.2. A Szervezeti és mőködési szabályzat hatálybalépése: 28 MELLÉKLETEK

30

1.SZ MELLÉKLET AZ ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT 1. Az Adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja 2. A Szabályzat alapját képezı jogszabályok 3. A Szabályzat hatálya 1. RÉSZ A KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ ADATKEZELÉS 1. Felelısség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok kezeléséért 2

30 30 30 30 30 30 30

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az alkalmazottak nyilvántartott adatai A közalkalmazotti adatkezelésben közremőködık feladatai A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása A közalkalmazott jogai és kötelezettségei A személyi irat A személyi irat kezelése 2. RÉSZ A GYERMEKEK ADATAINAK KEZELÉSE ÉS TOVÁBBÍTÁSA 1. Felelısség a gyerekek adatainak kezeléséért 2. A gyermekek nyilvántartható és kezelhetı adatai 3. Az adatok továbbítása 4. Az adatkezelés intézményi rendje 5. Titoktartási kötelezettség Függelék: A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre 2.SZ MELLÉKLET ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. AZ INTÉZMÉNY ÜGYVITELÉNEK RENDJE 1.1. Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak 1.2. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete 1.3. Felvilágosítás hivatalos ügyekben 1.4. Az óvodai bélyegzık 1.5. Küldemény átvétele 1.6. Iktatás 1.7. Kiadványozás 1.8. Az irattározás rendje 1.9. Az iratok selejtezése, levéltári átadása 1.10. IRATTÁRI TERV 1.11. Záró rendelkezések 1.12. A szabályzat hozzáférhetısége és módosítása 3. SZ. MELLÉKLET KÖZZÉTÉTELI LISTA 4. SZ. MELLÉKLET ALAPÍTÓ OKIRATÁT

3

31 32 32 33 33 34 35 35 35 36 36 37 38 38 40 40 40 40 40 41 41 42 42 44 45 45 46 48 48 49 49 50 50

Bevezetés A közoktatási intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ elkészítéséért az intézményvezetı felelıs, az elkészült dokumentumot a nevelıtestület fogadja el. Elfogadásakor vagy módosításakor a Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Szerb Kisebbségi Önkormányzat a Szülıi Szervezet jogszabályban meghatározottak szerint érvényesíti jogait. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja

A közoktatási törvény, valamint végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerő mőködésének biztosítása, a zavartalan mőködés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, az intézményi mőködés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde nevelıtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, (továbbiakban: Ktv.) 40.§-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következı szervezeti és mőködési szabályzatot fogadta el (továbbiakban SZMSZ): 1.1.1. A szervezeti és mőködési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde mőködési szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 1.1.2. A szervezeti és mőködési szabályzatban foglaltak megismertetése, megtartása, megtartatása feladata és kötelessége az intézmény vezetıjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 1.1.3. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az intézményvezetı munkáltatói jogkörében eljárva- hozhat intézkedést, - a szülıi vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az intézményvezetınek tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót fel kell szólítani az intézmény elhagyására. 1.2. • • • • •

• • • • •

Az SZMSZ jogszabályi alapja

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.), 137/1996. (VIII.28.) .Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja A bölcsıdei nevelés-gondozás országos alapprogramja (SZMI 2008) A bölcsıdei nevelés-gondozás szakmai szabályai (SZMI 2009) 259/2002. (XII. 18.) Korm. rend. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésérıl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrıl 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények mőködésének engedélyezésérıl 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatiról és mőködésük feltételeirıl 32/1997.(XI.5.)MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség oktatásának irányelve kiadásáról A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 4

• A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. Korm. rendelet • 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról • 292/2009. (XII.19). Kormányrendelet (Magyar Közlın y187. számában) • A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (Mt.) és annak módosításai, • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. (Kjt.) és annak módosításai, • 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R) és módosításai, a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben • 3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl • 1992.évi LXIII. tv. A személyes adtok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról • 1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl • 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófavédelemrıl • 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról • 308/2004.(XI.l3.) Kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól • 132/2000.évi kormányrendelet A középületek fel lobogózásának egyes kérdéseirıl • 11/1994. évi (VI.8.) MKM. Rendelet és annak módosításai a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl, • 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról, • 19/2009. (VI.18.) Eü. M. rendelet az óvodai egészségügyi ellátásról • 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és annak módosításai a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról, • 1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól, • A sajátos nevelési igényő gyermekek irányelve 2/2005. (III.01.) OM rendelet. • 2007. évi CLII törvény egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekrıl. • Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009(XII.19.) Korm. Rendelet • Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000 Korm. rend. • A számvitelrıl szóló 2000 évi C. törvény • A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény • Az adott évben aktuális költségvetési törvény • 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól • 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésrıl, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevık juttatásairól és kedvezményeirıl • A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekrıl és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közremőködés feltételeirıl szóló 10/1994 (V.13.) MKM rendelet • A 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról • A tanév rendjérıl szóló aktuális OKM rendelet • 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésrıl • 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 5

2. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata A bölcsıde a gyermek 20 hónapos korától az óvoda kezdetéig, az óvoda 3 éves korától a tankötelesség kezdetéig, nevelı intézmény. Az intézmény a jóváhagyott egységes nevelési program alapján, Epochális rendszerben (Hétszínvirág, Napsugár Óvodák), Tevékenységközpontú rendszerben (Meseóvodák) és a bölcsıde Szakmai Programja alapján, a teljes intézményi életet magába foglaló foglalkozások, fejlesztések keretében történik. Integrált csoportkeretben fogadja a többi gyermekkel együtt a sajátos nevelési igényő gyermekeket. 2.1.

Az alaptevékenység forrásai

• Normatív állami költségvetési hozzájárulás • Térítési díj (étkezés) • Fenntartói támogatás 2.2.

Ellátható vállalkozási tevékenység köre, mértéke

Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2.3.

Az éves költségvetés tervezése

Az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében a részben önállóan gazdálkodó intézményre vonatkozóan meghatározza: - személyi juttatásokat - munkaadót terhelı járulékokat - dologi jellegő kiadásokat - az önkormányzat által folyósított ellátásokat - az ellátottak juttatásait - felhalmozási kiadásokat - mőködési bevételeket - általános forgalmi adó bevételt - támogatás éves összegét - az intézmény létszámkeretét. A fenti elıirányzatok kialakításához az önkormányzat által meghatározott szempontok szerint, az intézmény közvetlenül szolgáltat adatot a fenntartó részére. Költségvetési terv elıkészítése intézményi szinten - leselejtezett eszközök listája - szükséges karbantartások listája - hiánylistán jelzett eszközök listája - fejlesztési igények listája Feladat: igények és lehetıségek egyeztetése 2.4.

Az intézmény gazdálkodási feladatai

Az intézmény vezetésének tervezési, kötelezettségvállalási elıirányzat-felhasználási jogosultsága az alábbiakra terjed ki: - A szakmai feladatellátást szolgáló eszközök, anyagok, könyvek, tisztítószerek, folyóirat stb. beszerzésére, - Mőködést biztosító szolgáltatásokra, befizetési kötelezettségekre, és karbantartásokra, - Rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokra és járulékokra, 6

- Az ellátottak juttatásaira, - Az önkormányzat által folyósított ellátásokra – étkezési díj, Az intézmény az elıirányzatok szempontjából részjogkörrel felruházott intézmény, mely alapján meghatározott elıirányzatai felett saját maga rendelkezik. Intézményvezetı feladata: - Felelıs az intézmény jogszerő mőködéséért, a gazdálkodás jogszerő viteléért. Különösen: az intézmény költségvetésének betartásáért. - Felelıs az intézmény elszámolási, vagyon-nyilvántartási, vagyonvédelmi rendjének kialakításáért, jogszerő mőködtetéséért. - Felelıs a fenntartó által kiadott pénzügyi, valamint a gazdálkodással összefüggı szabályzatok betartásáért és betartatásáért. - Végzi a kötelezettségvállalással, szakmai igazolással kapcsolatos feladatokat. - Biztosítja az ÖMIP-ben megfogalmazott tervezési, beszámolási, valamint az adatszolgáltatással, információátadással összefüggı kötelezettségek teljesülését a gazdasági-pénzügyi területen. - Feladata a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerő igénybevételének biztosítása. - Felelıs a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért. - Biztosítja a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és helyi szabályozások, valamint a pénzügyi fegyelem betartását. 2.5.

A felújítási tevékenységek bonyolítása

Az intézményi felújítási terv javaslatok a részben önállóan gazdálkodó szintjén készülnek el, ami intézményenként és tárgyi eszközönként tartalmazza a tervezett felújításokat. Az elkészített terveket a Polgármesteri Hivatal illetékes szakmai szervezeti egysége felülvizsgálja. A költségvetésben jóváhagyott feladatok bonyolítása a Polgármesteri Hivatalban történik, ezekkel kapcsolatosan a részben önállóan gazdálkodónak gazdálkodási feladata nincsen. 2.6.

Költségvetési szervek belsı ellenırzése

A belsı ellenırzés éves ütemterv alapján történik, mely része az intézményi éves munkatervnek. Az ellenırzés eredményérıl az érintetteket tájékoztatni kell: - Kedvezı tapasztalatok – elismerés - Feltárt hiányosságok – megszüntetésére vonatkozó intézkedések – felelıségre vonás – megelızés feltételeinek biztosítása. Az intézmény függetlenített belsı ellenırzési feladatait a fenntartó látja el. 2.7.

A óvodatitkár feladatai:

A pénztárosi, anyaggazdálkodó, leltározó, selejtezési bizottság tagja. Részt vesz a költségvetés elıkészítı munkálataiban, beszámoló elkészítésében. Pénzforgalmi egyeztetést végez, létszámnyilvántartást vezet. Bérfelhasználásról nyilvántartást vezet, követi az elıirányzat felhasználását. Ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik. Az intézmény elemi költségvetésének elkészítésében, bér, dologi tervezésében részt vesz. A bérterv elkészítése, a mindenkori óvodatitkár által évenként egyeztetett engedélyezett létszámokból kiindulva bér és járulék - tervezetet készít. A dologi kiadásnál a tárgyévi kiadásból kiindulva, azt az engedélyezett automatizmussal korrigálva dologi kiadási tervet készít. 7

Folyamatosan követi és ellenırzi az elıirányzat felhasználását. Elvégzi a készpénzellátmánnyal, a pénzforgalommal, a számlázással, a bevételek beszedésével, a távolmaradással, változó bérfeladással kapcsolatos feladatokat. Vezeti a fenti feladatok ellátásához szükséges nyilvántartásokat, illetve biztosítja az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatást. Ellátja a munkaügyi ügyintézéssel járó feladatokat. Kezeli a KIR programot. Elıkészíti a leltározási, selejtezési feladatokat. Ellátja a munkaügyi ügyintézéssel járó feladatokat. Heti rendszerességgel személyes kapcsolatot tart a fenntartó pénzügyi csoportjával. Biztosítja a költségvetéssel összefüggı adatszolgáltatást, betartja az ehhez kapcsolódó rendkívüli határidıket. Az analitikus nyilvántartásokat a fenntartó által kiadott Bizonylati Szabályzatban foglaltak szerint vezeti. Betartja a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és helyi szabályozások, valamint a pénzügyi fegyelmet. A hónapok megfelelı napjain, elıre ütemezett módon beszedi a szülıktıl az étkezési térítési díjakat valamennyi óvodában, valamint fenntartói döntés eredményeképpen a Mátyás Király Általános Iskolában. Ennek keretében kezeli a Titán számlázási programot. A beszedett összegekkel kapcsolatos elszámolást az önkormányzat pénzügyi csoportjával elvégzi. 2.8.

Kötelezettségvállalás

A 292/2009. (XII.19.) Kormányrendeletben elıírtak értelmében ilyen jogosultsága az intézmény vezetıjének van a költségvetés erejéig. A kötelezettségvállalás csak ellenjegyzéssel és érvényesítéssel hiteles. A kötelezettségvállalás aláírási címpéldányát a vezetıi irodában ki kell függeszteni. ? A részben önállóan gazdálkodó intézmény vezetıje is felelıs a gazdálkodásból adódó feladatok elvégzéséért, illetve nem mentesül a pénzügyi felelısség alól. Az intézményvezetı a jóváhagyott elıirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen túlmenıen illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott elıirányzat- felhasználási ütemtervvel. A kötelezettségvállalás elıtt a kötelezettségvállalónak meg kell gyızıdnie arról, hogy: Adott jogcímen van-e tervezve elıirányzat, Az adott elıirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetıséget ad- e szóban forgó kötelezettségvállalásra, A kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés idıpontjai és összegei össze egyeztethetıek-e az elıirányzat felhasználási ütemtervével. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. A kötelezettségvállalás dokumentumai: Szerzıdések, Megállapodások. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyzı aláírásával érvényesek. A teljesült kötelezettség-vállalásról az igazolás útján tájékoztatja a részben önállóan gazdálkodó az önállóan gazdálkodót. 8

Költségvetésen belüli átcsoportosítást kezdeményezhet az intézmény vezetıje az önálló gazdálkodással bíró hivatal vezetıjénél. A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, illetve a szerv belsı szabályzata határozhat meg további részletes elıírásokat. 2.9.

A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások

Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerően az ott elıírt eljárási rendet kell betartani. A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, ill. más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, ill. a szerv belsı szabályzata, és az óvodavezetı határozhat meg további részletes elıírásokat, határidıket. 2.10.

Ellenırzés

A havi pénzforgalmi jelentés alapján az intézményvezetı folyamatosan ellenırzi az elıirányzatok felhasználását és a szükséges intézkedéseket megteszi annak érdekében, hogy az elıirányzatokat ne lépje túl. 3. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE 3.1.

Az óvodai tagintézmények nyitva tartása, zárva tartása, nevelés nélküli munkanapok

A nyitva tartás rendjét a fenntartó határozta meg. A nevelési év szeptember 1-tıl a következı év augusztus 31-ig tart mely két részbıl áll. Szeptember 1-tıl május 31-ig szorgalmi idı, június 1tıl augusztus 31-ig nyári életrend A nevelési év folyamán az óvodai tagintézmények hétfıtıl péntekig tartó ötnapos munkarenddel üzemelnek. Eltérı munkarend a gyermekek fogadásának a rendje abban az esetben, ha nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérıen alakul. Amennyiben miniszteri rendelettel történı elrendelés alapján egy ünnepnaphoz kapcsolódóan egy hétköznap szabadnappá válik, és helyette a szombat munkanap, úgy az ilyen szombaton a szülık megkérdezése alapján ügyeletet tartunk valamelyik óvodában. Az óvodai tagintézmények a nyitva tartás ideje alatt elsıként érkezı gyermek érkezésétıl az utolsó gyermek távozásáig biztosítják az óvodapedagógusi felügyeletet. Az óvodai tagintézmények nyáron (5 hétig) zárva tartanak, melyrıl a szülıt legkésıbb február 15-ig értesíteni kell. A nyári zárás ideje alatt a szülı kérésére gyermekét az erre kijelölt, ügyeletes óvodában kell elhelyezni. Intézményünkben évente 5 nevelés nélküli munkanapot tartunk. Az éves Munkatervben kerül meghatározásra: - a nevelésnélküli munkanapok idıpontja, felhasználása, - a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének idıpontja, - a nevelıtestületi értekezletek idıpontja. A nevelésnélküli munkanap idıpontjáról, a gyermekek elhelyezésérıl a szülıket 10 nappal korábban írásban tájékoztatjuk.

9

A bölcsıdei tagintézmény reggel 6-tól este 18.00 óráig van nyitva, mely idıben képzett kisgyermeknevelı foglalkozik a gyerekekkel. A tagintézményre vonatkozó belsı rendet a Házirend tartalmazza. 3.2.

A vezetı intézményben való tartózkodása

Az intézményben biztosítani kell a vezetıi feladatok ellátását az alatt az idı alatt, míg a gyermekek az intézményben tartózkodnak, ezért az óvoda nyitva tartási idejében intézményvezetı és helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. Távollétük esetén a mindenkori megbízott látja el a vezetési feladatokat. Hatásköre a mőködéssel kapcsolatos azonnali döntést igénylı tevékenységre terjed ki. A szervezeti és idıkeretek meghatározását a Pedagógiai program illetve a Házirend tartalmazza. A gyermekek munkarendjét, napirendjét a csoportnaplóban rögzítjük. 3.3.

Az intézmény szervezeti felépítése az alábbi rendszerábra szerint: Intézményvezető

Tagintézmény vezetők

Általános Intézményvezető h.

Szakmai munk. Köz. Vez.

Minősgfejl. Team vez.

Közalkalmazotti Tanács

Résznevelőtestület /1

Rész-nevelőtestület/2 Nevelői Testület

Pedagógiai munkát segítők

Főtı, karbantartó

Óvodatitkár

1.Vezetı beosztások: a) magasabb vezetı beosztású: intézményvezetı b) vezetı beosztású: az intézményvezetı-helyettes, tagintézmény-vezetı. 2. Az óvoda-bölcsıde alkalmazotti közösségét valamennyi közalkalmazott alkotja. 3. Az óvoda nevelıtestületét a foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. 4. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására. 5. Az óvoda minıségi team tevékenysége egységesen fogja át az óvoda tevékenységét. 6. Az óvodában a dajkák önálló csoportot alkotnak. 7. Az óvodatitkár az intézményvezetıhöz közvetlenül beosztott ügyintézı, feladatait munkaköri leírása határozza meg. 8. Mőszaki alkalmazott: az óvoda főtı-karbantartója. 10

Felelısség és hatáskör: Beosztás/munkakör Intézményvezetı

Általános intézményvezetıhelyettes Tagintézményvezetık Minıségi team Munkaközösség vezetı Óvodatitkár Pedagógusok

Feladatkör, felelısség, hatáskör egyéni munkaköri leírás

Közvetlen felettese polgármester

egyéni munkaköri leírás

intézményvezetı

egyéni munkaköri leírás egyéni munkaköri leírás egyéni munkaköri leírás egyéni munkaköri leírás egyéni munkaköri leírás

intézményvezetı

Nevelımunkát segítık

egyéni munkaköri leírás

Főtı-karbantartó

egyéni munkaköri leírás

intézményvezetı intézményvezetı intézményvezetı intézményvezetı, általános óvodavezetı helyettes, tagintézményvezetık Intézményvezetı, általános óvodavezetı helyettesek intézményvezetı

Helyettesítıje Általános óvodavezetı helyettesek (2 fı) megbízott óvodapedagógusok megbízott óvodapedagógusok megbízott minıségi team tag megbízott óvodapedagógus óvodatitkár intézményvezetı váltótársak elsısorban

váltótársak

egyéni megbízás

4. AZ INTÉZMÉNYVEZETİ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA A vezetık közötti feladatmegosztás, a vezetık közötti kapcsolattartás rendje, a belsı kapcsolattartás rendje, formája 4.1. Intézményvezetı: a többcélú intézmény egyszemélyi felelıs vezetıje. Az intézményvezetı felelısségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg. 4.1.1. Az intézményvezetı, a helyettesei és a tagintézmény vezetık felelısségi körét munkaköri leírásuk határozza meg. a) Az intézményvezetıt akadályoztatása esetén az általános óvodavezetı-helyettes helyettesíti. b) Tartós távollétnek minısül az egy hónapot meghaladó távollét. c) Az intézményvezetı és a vezetı-helyettes egyidejő távolléte esetén az óvodában szükségessé váló vezetıi helyettesítési feladatokra az intézményvezetı a magasabb fizetési fokozattal rendelkezı óvodapedagógusnak is adhat megbízást. Intézkedési 11

jogköre az intézmény mőködésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki. d) A reggel 6 órától 8 óráig, illetve a 16 órától 18 óráig terjedı idıben a vezetı helyettesítésének ellátásában közremőködnek a munkarend szerint ez idıben munkát végzı óvodapedagógusok. 4.1.2. Az intézmény vezetıje átruházhat feladatokat a helyettesekre és a tagintézményvezetıre. Az átruházás szóbeli megbízással történik. Az intézményvezetı-helyettesek és a tagintézmény-vezetık az átruházott feladataik elvégzésérıl kötelesek szóban beszámolni az intézményvezetınek. Az átruházás visszavonása az intézményvezetı joga. Az intézményvezetı köteles: dologi költségvetés felhasználása terén, a fenntartó gazdasági vezetıjének az ellenjegyzését kérni. 4.2.

Vezetıség

Az intézmény vezetısége konzultatív testület: véleményezı, javaslattevı joggal rendelkezik. Tagjai: • Intézményvezetı • Általános intézményvezetı-helyettes • Tagintézmény-vezetık • Minıségfejlesztési csoportvezetı • Munkaközösség vezetı A vezetık a vezetıi értekezleten beszámolnak a szervezeti egységek mőködésérıl. A nevelıtestület feladatai: 4.3.

Pedagógiai Program, IMIP, Házirend, valamint az SZMSZ elfogadása,

• Nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, • Nevelıtestület határozatai • Nevelıtestületi értekezletek. 4.4.

Szakmai Munkaközösség:

Szakmai Munkaközösség hozható létre az adott nevelési év kiemelt feladatainak eredményesebb végrehajtása érdekében. A munkaközösség célja: növelni és emelni a nevelési eredményeket, fokozni a pedagógiai munka minıségét. A munkaközösség vezetıjét az intézmény vezetıje bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. Jogai és feladatai: • Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. • A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelı munka tervezéséhez, szerevezéséhez, ellenırzéséhez. • Új, korszerő nevelési eljárások felkutatása, megismerése, bemutatása. • Folyamatos szakmai irodalom ajánlása. • Játék és egyéb, a nevelést segítı eszközök felkutatása, megismertetése. 12

• Gyakorlati tapasztalatcsere szervezése, lebonyolítása. Véleményt alkot: • A nevelımunka eredményességérıl. • Pedagógiai Program elfogadásánál. • Nevelést segítı eszközök, módszerek, segédletek kiválasztásánál. Dönt: a továbbképzési programról és a nevelıtestület által átruházott kérdésekben. Részt vesz: a pedagógusok munkájának segítésében. 4.5.

A nevelıtestület mőködésére vonatkozó általános szabályok

A nevelıtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét törvény határozza meg. A nevelıtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelıtestület értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott idıponttal az intézmény vezetıje hívja össze. Az intézményvezetı a rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal elıbb történı kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásának nevelıtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási idın kívül a kezdeményezéstıl számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelıtestületi értekezlet elıkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelıtestületi értekezletet az intézményvezetı készíti elı. A nevelıtestületi értekezleten a megtárgyalt témákról jegyzıkönyv készül, a nevelıtestületi tagok jelenlétüket jelenléti íven rögzítik. Ha a nevelıtestület egyszerő szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlıség keletkezik, a határozatot az intézményvezetı szavazata dönti el. A nevelıtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelıtestületi értekezlet jegyzıkönyvével kapcsolatos teendık: • A jegyzıkönyvet az erre felkért óvodapedagógus vezeti. • Az értekezletet követı három munkanapon belül kell elkészíteni. • Az intézményvezetı, a jegyzıkönyvvezetı és két hitelesítı írja alá. • Csatolni kell mellé a jelenléti ívet. A nevelıtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerő szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetıi megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelıtestületi értekezlethez a nevelıtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az intézményben dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kel hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelıtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.

13

5. SZAKMAI KAPCSOLATTARTÁS 5.1.

A gyerek közösségek

A vegyes korcsoportú gyermekek létszáma törvényileg szabályozott: maximum 25 fı. Az Alapító Okirat tartalmazza a fenntartó által maximalizált létszámot Az óvodában-bölcsıdében rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelıtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelıtestületi értekezleten valósul meg. 5.2.

Nevelıtestületi értekezlet

Nevelıtestületi értekezletet kell tartani: • a pedagógiai program és módosítása elfogadására • a szervezeti és mőködési szabályzat, valamint módosítása elfogadására, • a nevelési év elıkészítésére, a munkaterv elfogadására, • az óvoda-bölcsıde éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, • a nevelıtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, • a házirend elfogadására, • az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, • az intézményvezetıi pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítására, • a nevelıtestület véleményének kikérésére a vezetı-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt, az óvodapedagógusok külön megbízása elıtt, • nevelési tanácsadó vagy szakértıi és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására, • jogszabályban meghatározott esetekben. 5.3.

Rendkívüli nevelıtestületi értekezletet kell tartani, ha

• az intézményvezetı összehívja, • a nevelıtestület egyharmada kéri, • szülıi szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelıtestület elfogadta. 5.4.

Alkalmazotti közösség értekezlete

Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végzı óvodapedagógusok, valamint a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı dajkák, az óvodatitkár és a karbantartó-főtı együttmőködését. • a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések elızetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, a vezetıi megbízással kapcsolatosak, továbbá • az óvodai-bölcsıdei minıségirányítási program valamint a teljesítményértékelési rendszer, elfogadására A nevelıtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét, az óvodavezetı hívja össze, az intézményvezetıi pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. A kapcsolattartás formái: • értekezletek 14

• megbeszélések • fórumok Az alkalmazotti közösség értekezleteirıl jegyzıkönyvet kell készíteni. 5.5.

A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje

A vezetı és a tagintézmény-vezetı napi munkakapcsolatban áll. Minden második héten egyszer vezetıi megbeszélést tart. A tagintézmények pedagógus közösségének szakmai együttmőködése biztosított: • Közös nevelıtestületi értekezletek • Hospitálások • Megbeszélések • Szakmai kirándulások alkalmával. A pedagógus közösségnek kizárólagosan az egységet érintıen önállóságuk van: • Az egységet érintı megbeszélések szervezésére • Elıadások szervezésére • A rendezvények idejének meghatározására • Szülık kérésére, rendkívüli fogadóórák megtartására. Az intézményvezetıt ezen ügyekben meg kell hívni, vagy értesíteni kell. 5.6.

Az intézmény munkarendje, és az ezzel kapcsolatos feladatok

A közalkalmazottak munkarendjével kapcsolatos feladatokat a munkaköri leírásuk és az éves munkaterv tartalmazza. Az általános vezetı-helyettes tehet javaslatot a napi munkarend változtatására és a szabadságok kiadására. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos feladatok. • A pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvény rögzíti. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. • A pedagógus köteles a munkakezdés elıtt 5 perccel munkahelyén megjelenni. • Munkából való távolmaradását elızetesen jeleznie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. • A helyettesítés rendjéért az általános óvodavezetı helyettes, és a tagintézmény- vezetı felel. • A pedagógusok munkaidı beosztását az éves munkaterv tartalmazza. A nem pedagógusi munkakörben dolgozók munkarendjével kapcsolatos feladatok • Munkarendjüket a vezetı helyettes állapítja meg, az intézményvezetı jóváhagyásával, amit a munkaköri leírás rögzít. • Az alkalmazottak munkakezdés elıtt 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteni a vezetı helyettest. 5.7.

A munkaközösség vezetı, minıségi team vezetı jogait és feladatait a munkaköri leírás tartalmazza

15

5.8.

A Közalkalmazotti Tanács felépítését, feladatát, feladatkörét a Közalkalmazotti Szabályzat határozza meg.

6. A VEZETİ ÉS AZ ÓVODÁBAN-BÖLCSİDÉBEN MŐKÖDİ SZÜLİI KÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 6.1.

Szülıi közösség

Az óvodában-bölcsıdében a szülık jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülıi közösséget (szervezetet) hozhatnak létre. Szülıi közösséggel való együttmőködés szervezése az intézményvezetı és a tagintézményvezetı feladata. Az Szülıi közösség mőködési feltételeinek biztosításáról az intézményvezetı és a tagintézmény-vezetı gondoskodik. A Szülıi közösség vezetıjével az intézményvezetı, tagintézmény-vezetı, a csoportszintő ügyekben a csoport szülıinek képviselıivel az óvodapedagógus tart kapcsolatot. A Szülıi közöség vezetıjét meg kell hívni a nevelıtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda szervezeti és mőködési szabályzata a szülıi munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. A Szülıi közösség a törvény szerint javaslattételi és véleményezési jogot gyakorol • az SZMSZ, • a házirend elfogadásakor. • a szülıket érintı ügyekben • a gyermekek adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása tekintetében. • maximális csoportlétszámtól való eltérés esetén A Szülıi közösség egyetértését be kell szerezni: • az óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor Ha a Szülıi közösség a gyermekek nagyobb csoportját érintı kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az intézményvezetıhöz kell címezni. Az eljárás rendjét a Házirend szabályozza Ha a Szülıi közösség a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményvezetı gondoskodik arról, hogy azt a nevelıtestület a szülıi szervezet képviselıjének részvételével megtárgyalja. 6.2.

A szülık tájékoztatásának, a szülıi értekezleteknek a rendjét a Házirend szabályozza:

7. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL Az SZMSZ alkalmazása szempontjából az óvodával-bölcsıdével jogviszonyban állónak minısülnek az óvodai-bölcsıdei ellátásban részesülı gyermekek, valamint az óvodai-bölcsıdei alkalmazottak. Az óvodában-bölcsıdében rendes nyitvatartási idın belül az intézményvezetı külön engedélye nélkül az alábbi személyek tartózkodhatnak: • Az óvodást-bölcsıdést bekísérı, illetıleg hazavitelére feljogosítottak.

16

• Az óvoda-bölcsıde, a gyermekek, valamint az ott dolgozók ellenırzésére, jogszabályban felhatalmazottak, továbbá azon szervezetek tagjai (tőzoltóság, rendırség), akinek közfeladatuk ellátásához a belépésre, illetıleg ott tartózkodásukra szükség van. • Az intézmény fenntartójának képviselıi, bizottsági tagjai és köztisztviselıi. • Közszolgáltatást teljesítı gazdálkodó szervezetek tagjai, megbízottjai feladatuk ellátása céljából (pl. postás, kézbesítı, fogyasztásmérı készülék leolvasó.) A fentiekben meghatározottakon kívül más személyeknek, valamint rendes nyitvatartási idın kívül csak az intézményvezetı elızetes engedélyével szabad az intézménybe belépni, illetıleg ott tartózkodni. Az SZMSZ alkalmazása szempontjából az intézményvezetı engedélyével rendelkezınek kell tekinteni azt, akit a vezetı hívott meg az óvodába-bölcsıdébe, vagy az óvoda-bölcsıde részére teljesítendı szolgáltatást végez (pl. óvodai-bölcsıdei rendezvény meghívottja, szerelési munkát végzı vállalkozó) Az óvodai ellátásban részesülı gyermekek érkezésére és távozására kijelölt idıszakokon (6-9, 12-13.30, 15-18) kívül belépni kívánó személyt – amennyiben a belépésre az elızıekben írtakra figyelemmel lehetıség van – dajka engedi be az óvoda területére, aki a jövetel céljára figyelemmel az óvoda vezetıjéhez, más személyhez, vagy a munkavégzés helyére kíséri Általában nem kell kísérni azt a belépési, illetıleg benntartózkodási jogosultsággal rendelkezı személyt, aki az óvodába rendszeresen jár (gyermek, gondviselıje, postás, stb.) Az 1-2. pontban megjelölt személyek az engedélyezett jövetelük céljára figyelemmel szükséges ideig tartózkodhatnak az óvodában rendes nyitvatartási idın belül. Az óvoda azon területére, helyiségeibe léphetnek be, illetıleg tartózkodhatnak, ahol az engedélyezett, jövetelük céljára tekintettel indokolt és szükséges. A szülık csak a gyermeköltözıkbe léphetnek be (mosdókba nem, lásd. Házirend) A csoportszobákban szülı csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. (nyitott-nap, ünnepélyek, beszoktatás). A beszoktatás idejét, rendjét és módját a csoportos óvodapedagógusok határozzák meg. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását idegen személyek részére az intézményvezetı, tagintézmény-vezetı engedélyezheti. A cipıcsere kötelezı! Az intézmény helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, fenntartói engedéllyel lehet. Az igénybe vevıket vagyonvédelmi kötelezettség és kártérítési felelısség terheli, kötelesek betartani a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályzatban foglaltakat. Az intézmény területén kereskedelmi tevékenység, - ide értve az ügynöki tevékenységet is – nem végezhetı, kivéve azokat a családokat segítı, szociális jellegő árusításokat, amelyeket az intézmény vezetıje, tagintézmény-vezetı engedélyezett. Az intézmény kapuját és bejárati ajtaját a gyermekek védelme, illetve illetéktelenek behatolásának megakadályozása érdekében folyamatosan zárni kel, a kijelölt felelısök közremőködésével. 7.1.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

Megengedett a reklámtevékenység, ha az a gyermekeknek szól, és a következı tevékenységekkel kapcsolatos: 17

• • • • •

Egészséges életmód Környezetvédelem Társadalmi tevékenység Közéleti tevékenység Kulturális tevékenység

A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezetı engedélyével lehetséges. Az intézményvezetı az engedély visszavonására bármikor jogosult. 8. A NEVELÉSI INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA Az intézmény Pedagógiai Programja, SZMSZ-e, Házirendje megtalálható Pomáz város honlapján, valamint nyomtatott formában helyben olvasásra a székhely intézményben és a tagintézményekben. A Házirend a csoportok faliújságján is közzétételre kerül.. 9. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSE 9.1.

A belsı ellenırzés elvei

Az intézményvezetı, a helyettese és a munkaközösség vezetı a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan mőködése érdekében ellenırzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenırzési ütemtervet nyilvánosságra kell hozni. Ellenırzést végez az intézményvezetı, aki közvetlenül ellenırzi az intézményvezetı-helyettest, tagintézmény-vezetıt, a minıségirányítási vezetıt és a szakmai munkaközösségek vezetıjét. Továbbá ellenırzést végezhet a minıségirányítási csoport vezetıje és a munkaközösség vezetı. Az ellenırzés célja a pedagógiai munka minıségének szinten tartása és növelése, az eredményesség fokozása, és az intézmény zavartalan mőködésének biztosítása. Az ellenırzés tapasztalatait ismertetni kell az érintettekkel. Az ellenırzés lehet: • Törvényességi • Szakmai – pedagógiai • Szakhatósági • Munkáltatói • Gazdasági • Tanügy – igazgatási 9.2.

Belsı ellenırzés módja

Az ellenırzés módszerei: Adatgyőjtés, tapasztalatszerzés az értékeléshez Foglalkozások látogatása; Beszámoltatás szóban, vagy írásban. Az ellenırzés fajtái: • Tervszerő, munkatervben rögzített szempontok alapján • Idıszakos ellenırzések: napi felkészülés, az udvari tevékenység tartalmának és szervezettségének ellenırzése, szülıi értekezletek, nyílt napok, ünnepségek, az intézmény szolgáltatásai. 18

Az ellenırzés módszere és technikája az ellenırzés céljaihoz, és szempontjaihoz igazodik. Minden dolgozót érintı ellenırzések: - Munkaidı hatékony kihasználása - Ésszerő takarékosság - Az intézmény tárgyainak, eszközeinek megóvása - Segítıkészség, tolerancia, közösségi magatartás - Hangnem, stílus 9.3.

A belsı ellenırzés rendje

Az ellenırzés célja az éves ellenırzési tervben szerepel. Az ellenırzési terveket az intézményvezetı készíti el. Az ellenırzési terv az éves intézményi munkaterv része, végrehajtásáért az intézményvezetı és helyettese a felelısek. Az ellenırzési tervben nem szereplı, rendkívüli ellenırzésekrıl az intézményvezetı dönt. Az ellenırzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat ismertetni kell és meg kell vitatni a nevelıtestülettel. Az Intézményi Minıségirányítási Program tartalmazza a nevelımunka ellenırzési, értékelési és minıségirányítási rendszerét. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belsı ellenırzésének eredményeit, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A vezetıi ellenırzés és értékelés eljárásrendje (IMIP): tartalmazza az ellenırzés irányultságát, megállapításait, területeit, módszereit, gyakoriságát, következményeit és a résztvevıket. 10. KÜLSİ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA

• • • • •

Elvei: Folyamatosság Nyitottság Kölcsönös bizalom Korrektség Élı és való legyen

Az intézmény vezetıje kapcsolatot tart (IMIP, Munkaterv tartalmazza) • A fenntartóval, • Magyar Államkincstárral, • Tagintézményekkel, • Mátyás Király Általános Iskolával, • Sashegyi Sándor Általános Iskola, Mővészeti Szakközépiskola és Szakiskolával, • Német Nemzetiségi Általános iskolával, • Különös gonddal, figyelemmel Német Nemzetiségi és Szerb Kisebbségi Önkormányzattal. A kapcsolattartásért felelıs az intézményvezetı és a nemzetiségi csoportok óvodapedagógusai. • Teleki-Wattay Mővészeti Iskolával, • Mővelıdési Házzal, • Nevelési Tanácsadóval, 19

• Gyermekjóléti Szolgálattal, Az intézmény közremőködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében, ennek során a gyermekvédelmi felelıs együttmőködik a Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel és hatóságokkal. A külsı kapcsolatok megszervezéséért és irányításáért az intézmény vezetıje a felelıs. Az intézményt a szakmai szervezetekben az intézményvezetı képviseli. A kapcsolattartás egyéb nevelési-, oktatási-, szakszolgálati-, kulturális intézményekkel megtalálható a pedagógiai programban.? Az intézményt a külsı intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az intézményvezetı és helyettese képviselik. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, az intézményvezetı és a nevelıtestület is kapcsolatot tart a különbözı társintézményekkel. 10.1.

A fenntartó és az óvoda kapcsolata

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed • az intézmény mőködésével, mőködtetésével összefüggı feladatok ellátására • az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére • az intézmény gazdálkodási, törvényességi ellenırzésére • az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, A kapcsolattartás formái: • • • • •

szóbeli tájékoztatás beszámolók, jelentések egyeztetı tárgyaláson, értekezleten, győlésen való részvétel a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása speciális információ szolgáltatás az intézmény mőködéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan - statisztikai adatszolgáltatás - az intézmény mőködésének és tartalmi munkájának értékelése

10.2. • • •

Általános Iskola és óvoda kapcsolata

Az intézmény vezetıje, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzet szerinti, és a városban található másik két iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába menı gyermekek beilleszkedését megkönnyítı együttmőködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra.

10.3.

Nevelési Tanácsadó és az óvoda kapcsolata

A kapcsolattartás formája elsısorban eseti, mely kiterjed • a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggı szakvélemény megkérésére • az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására • a gyerekek Nevelési Tanácsadóban történı fejlesztésére, foglalkozására Az intézmény vezetıje, az óvodapedagógusok konzultációs kapcsolatot tarthatnak a Nevelési Tanácsadóval a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztı foglalkozásokon résztvevı gyermekekkel kapcsolatban 20

Kapcsolattartó személy: az intézmény vezetıje, megbízott óvodapedagógus. Tanulási képességeket vizsgáló bizottságok és az intézmény kapcsolata A sajátos nevelési igényő gyermekek vizsgálataival összefüggı kapcsolattartásra a szülı, a Nevelési Tanácsadó és az intézményvezetı jogosult. Feladata - A vizsgálatok kérelme - A szakértıi véleménnyel felvett óvodás szakvéleménye szerinti kapcsolatfelvétel kezdeményezése - A szakértıi véleményben rögzített kontroll vizsgálatok határidı szerinti kérelme - A gyermek érdekében szükségesnek ítélt vizsgálatok kezdeményezése, kérelme 10.4.

Gyermekjóléti szolgálat és az intézmény kapcsolata

• Az óvoda-bölcsıde gyermekvédelmi felelıse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyrıl az intézményvezetınek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetıi szinten az intézményvezetı gyakorolja. • A kapcsolattartás kiterjed a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatot ellátó más - személyekkel, - intézményekkel, - hatóságokkal való kapcsolatokra • A kapcsolattartás lehetséges módja - értesítés - esetmegbeszélés - konzultálás - elıadásra, rendezvényre meghívás 10.5.

• • • • • •

Német Nemzetiségi és Szerb Kisebbségi Önkormányzattal való kapcsolattartás

A kapcsolattartás feladata elsısorban a vezetı és a nemzetiségi csoportokban dolgozó kollégák feladata. Az intézményvezetı és a nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata kiterjed: az óvoda mőködését befolyásoló dokumentumokhoz vélemények kikérésére és az egyetértı határozat megszerzésére, a nemzetiségi csoportokat érintı költségvetés ismertetésére, véleményezésére a csoportok elhelyezését is érintı infrastrukturális fejlesztési tervekre, esetleges támogatásukra eszközbeszerzési támogatásokra, a nemzetiségi csoportokon túl nyúló kulturális rendezvényekre és támogatásukra támogatási szerzıdéskötésekre

A nemzetiségi óvónık kapcsolat tartási feladata kiterjed: • a nemzetiségi programokhoz nyújtott önkormányzati támogatások felhasználásáról szóló beszámolók készítése • csoport és óvodaszintő rendezvényekre való meghívók eljuttatása • beszámoló a csoport életérıl, eredményeirıl. 21

10.6.

A Mővelıdési Ház és az intézmény kapcsolata

Az intézmény és a Mővelıdési Ház között egy óvodapedagógus tart kapcsolatot, aki a következı alkalmak szervezésében nyújt segítséget: • színvonalas gyermek programok, • színházi elıadások, • kiállítások, • könyvtárlátogatás a nagycsoportosokkal. 11. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS 11.1.

Óvodai-bölcsıdei ünnepek

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, idıpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervében határozza meg Közös programok rendje: A lehetıségek kihasználásával, az elıírások betartásával lehet a gyermekek számára közös programot szervezni. Ilyenek lehetnek • İszi, téli, tavaszi kirándulások • Bábszínház látogatás • Múzeum- és könyvtárlátogatás • Állatkert- és vadaspark-látogatás • Szentendrei Skanzen látogatás • stb. A megoldás módjait, eszközeit a csoport pedagógusai határozzák meg a gyermek életkorának, érzelmi beállítottságának és a helyi sajátosságoknak a figyelembe vételével. 11.2.

Lobogózás

• A 2000. évi XXXVIII. tv. módosított l995. évi LXXVIII. tv. valamint a végrehajtása tárgyában 2000. VII. 20-án hatályba lépett 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitőzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseirıl elıírja a középületek számára a megfelelı mérető zászló kitőzését, illetve a fel lobogózás szabályait. • A zászló állandó minıségének megtartásáról az óvodavezetı gondoskodik. 12. A SZÜLİKET ÉRINTİ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK • Az óvodai nevelés – oktatás a gyermekek számára ingyenes. • A bölcsıdében gondozási díj fizetendı. • Az étkezés befizetés rendje: A mindenkori térítési díjak összegét a Pomáz Város Önkormányzata határozza meg, térítés és tandíj rendeletében, melyet a szülık felé hirdetményben a faliújságon a változáskor mindig eljuttatunk. A gyermek egyéni rászorultsága mértékében a fenntartónak lehetısége van a térítési díjat csökkenteni a család egy fıre jutó, alacsony átlagkeresetét igazoló kereseti kimutatás, illetve a munkanélküliséget igazoló dokumentum alapján.

22

A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetı igénybe a fentiekben meghatározott gyermek után. Az étkezések térítési díját az óvoda-bölcsıde által meghatározott idıpontban kell befizetni, ezen idıpontokat a faliújságon tesszük közzé. Az étkezési díj befizetése személyesen, a titkári irodában történik. . 13. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FORMÁI Az óvoda-bölcsıde mőködése során az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani, amit a HACCP tartalmaz (fertıtlenítés, mosogatás, takarítás, stb.) Az ÁNTSZ megbízottja által jegyzıkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetésérıl az intézményvezetı köteles gondoskodni. Az intézményben való alkalmazás feltétele az évenkénti munkaegészségügyi ellenırzésen való részvétel. A dolgozók munkájuk érvényes negatív tüdıszőrı vizsgálati igazolás és egészségügyi kiskönyv birtokában végzik. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! Az intézményen belül szeszes ital és egyéb tudatmódosító szerek fogyasztása TILOS! 14. AZ INTÉZMÉNYI VÉDİ, ÓVÓ ELİÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE 14.1.

A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje

Célunk, hogy feltárjuk mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlıdésé hátrányosan befolyásolják. Feladatunk, az óvodai-bölcsıdei kereteknek megfelelıen megadjunk minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez, és kompenzáljuk lehetıségeink szerint azokat a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között. Biztosítsuk az esélyegyenlıséget a különbözı szociális és kulturális környezetbıl érkezı gyerekek számára. Elveink: mindenekelıtt a család tiszteletben tartása, a családi nevelés erısítése és ezzel együttesen a gyermek iránti felelısség ébrentartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak. A titoktartási kötelezettség minden, családokat érintı kérdésben érvényesül. Az óvoda-bölcsıde gyermekvédelmi feladatait a gyermekvédelmi felelısön keresztül érvényesíti. A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért az intézményvezetı és a tagintézményvezetı felel. A nevelıtestület minden tagjának feladata közremőködni a gyermek veszélyeztetettségének megelızésében, megszüntetésében. 14.2. • • • • •

Intézményvezetı feladata:

A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelıs megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelıtestületi szinten. Bizalom elvő kapcsolat kiépítése a családokkal. Veszélyeztetett, hátrányos helyzető gyermekek felvételének biztosítása Tájékoztatás az igénybe vehetı segélyekrıl Kedvezményes étkezési díj biztosítása

23

• • •

Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolattartás, együttmőködés A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kisérése, átadása

14.3. • • •

Óvodapedagógus feladatai:

az óvodába járó gyermekek szociális, szociokulturális, családi hátterének megismerése, szükség szerint környezettanulmány végzése, hátrányos és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelısnek,

14.4.

A gyermekvédelmi felelıs feladatait munkaköri leírása tartalmazza:

A hatékony gyermekvédelmi munka érdekében kapcsolatot tartunk: • A bölcsıde orvosával, az óvodák és a bölcsıde védınıjével • A Családsegítı Szolgálattal • A Gyermekjóléti Szolgálattal. 14.5.

A gyermekbalesetek megelızésének feladatai

Az intézményvezetı feladata: Gondoskodik az épület és az udvar berendezési tárgyainak épségérıl, a baleseti forrást okozó rongálódások azonnali javításáról Ellenırzi a hatóságok által elıírt balesetvédelmi intézkedések megtörténtét. Évente gondoskodik a balesetvédelmi oktatás megszervezésérıl az intézmény dolgozói részére. A dolgozók munkaköri leírásában rögzíti a balesetek megelızésével kapcsolatos feladatokat. Egyéb feladatait a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Az intézményben dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak feladatai: A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelıen ismertetni kell. A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletérıl, a gyermekbaleseteket elıidézı okok feltárásáról és megszüntetésérıl. A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különbözı berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. Tegyenek javaslatot az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Minden óvodapedagógusnak kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a védı-óvó elıírásokra a következı esetekben: • foglalkozások alatti idıben, • az udvarra menetel elıtt, • séták elıtt, • kirándulások alkalmával, az esetleges baleset megelızése érdekében. A kirándulások és a védı-óvó ismeretek tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban. Az óvodán kívül szervezett séták, kirándulások, rendezvények során a pedagógusok kötelezettségei a következık:

24

• • • • • •

Az intézménybıl való távozást jelentik a vezetınek (vagy elıírás szerint vezetı helyettesnek). Közlik, hogy mi okból hagyják el az intézményt, visszaérkezésük várható idıpontja, a gyermekek létszáma, kísérık száma és neve, igénybevett utazási forma.

Amennyiben közlekedési eszközt vesznek igénybe, azt a legkörültekintıbben kell kiválasztani és a megfelelı kísérı személyzetrıl szükséges gondoskodni. A gyermekek intézményen kívüli kisérése esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust vagy dajkát kell biztosítani. A gyermekcsoportot kísérı óvodai dolgozók nem hagyhatják magukra, illetve nem bízhatják szülık felügyeletére a gyermekeket. A gyermekek az intézmény létesítményét, helyiségeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják. 14.6.

Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok

Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus, kisgyermeknevelı kötelessége az elsısegélynyújtás. Tájékoztatnia kell a vezetıt, vagy vezetı helyettest. A csoportos óvodapedagógus köteles azonnal intézkedni. Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezetı vagy helyettese figyelmét felhívni. Minden esetben (fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bırseb stb.) megfelelı orvosi ellátó helyre kell vinnie a gyermeket az óvodapedagógusnak, vagy a rábízott személynek. A balesetrıl és a kezelés tényérıl, helyérıl az intézményi személyzetnek értesítenie kell a szülıt. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: A gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. Jegyzıkönyv készítéséhez a „Bejelentı a tanuló- és gyermekbalesetekrıl” c. nyomtatványt kell használni. A bejelentı nyomtatványt a balesetnél jelen lévı óvodapedagógus, kisgyermeknevelı tölti ki. A baleseti jegyzıkönyvet a bejelentı alapján és a „Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekrıl” címő nyomtatványt a munkavédelmi felelıs tölt ki. Egy példányt az intézmény ıriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidıt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzıkönyvben rögzíteni kell. Minden balesetet követıen az intézmény vezetıje köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. 14.7.

A nevelımunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése

A helyiségek padló- és falburkolatai olyan anyagból készültek, melyek jól tisztíthatók, fertıtleníthetık, nem okoznak allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, a nagy ablakok a természetes fény besugárzását teszik lehetıvé. A folyamatos szellıztetéshez hiányoznak a bukó ablakok, így a levegı cseréje a csoportszobákban a napnak csak bizonyos szakaszában lehetséges. Az átlagos hımérséklet 22-24 °C. A berendezési tárgyak gyermekléptékőek, könnyen tisztán tarthatók. A mosdóban a szerelvények magassága, méretei a gyermekekhez igazodnak, szappan, körömkefe, kéztörlı, WC-papír a szülık segítségével mindig rendelkezésre áll. 25

Az óvoda-bölcsıde udvarának berendezési tárgyai nagyrészt természetes anyagokból készültek. Az udvaron napos és árnyékos területek váltakoznak. Az egészség védelmében fontos a homokozó homokjának szükséges lazítása, locsolása. Az intézményi munka- és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenırzését a vezetı végzi. A csoortszobák takarítási munkáit a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektıl elkülönített helyen kell tárolni. A munka-, tőzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintő részletes oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak, errıl jegyzıkönyvet készítenek. Az oktatásokon mindenkinek kötelezı a részvétel és az ott hangzottak tudomásul vétele. 14.8.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık

Az SZMSZ alkalmazása szempontjából rendkívülinek minısül az esemény, amely a gyermekek, az óvodában-bölcsıdében dolgozók, ott tartózkodó más személyek testi épségét, egészségét sérti, vagy veszélyezteti, vagy az óvoda-bölcsıde rendeltetésszerő mőködését oly mértékben akadályozza – vagy annak veszélyével jár -, hogy amiatt az óvoda-bölcsıde részérıl azonnal intézkedésre van szükség a sérülés, kár, veszélyhelyzet, illetıleg az esemény következményeinek elhárítása érdekében. Rendkívüli esemény különösen: • Az óvodát-bölcsıdét érı természeti csapás, tőz-, vegyi-, vagy sugárszennyezıdés, az óvodát-bölcsıdét érintı bőncselekmény, az óvoda-bölcsıde felügyelete alatt álló gyermek, óvoda –bölcsıde alkalmazottjának munkaidıben történı sérülése, balesete, óvodában fertızı megbetegedés felbukkanása, közmőszolgáltatásnak (elektromos energia, gáz, víz, csatorna) az óvoda mőködését akadályozó, vagy azzal közvetlenül fenyegetı meghibásodása. • Rendkívüli esemény észlelése esetén késedelem nélkül meg kell tenni a halasztást nem tőrı azonnali intézkedéseket (elsısegély nyújtása, mentı hívása, kármegelızés, stb.) Ha a rendkívüli esemény észlelésekor nincs jelen a vezetı, úgy ıt a rendkívüli eseményrıl és a megtett intézkedésekrıl azonnal tájékoztatni kell a további intézkedések kezdeményezése céljából. • A rendkívüli esemény természetétıl, illetıleg a már megtett intézkedésektıl függıen a vezetı késedelem nélkül köteles intézkedni a rendkívüli esemény elhárításához, következményeinek felszámolásához még szükséges teendık megtétele érdekében, így különösen gondoskodni köteles a gyermekek és alkalmazottak biztonságba helyezése iránt. Kiemelkedı súlyú rendkívüli eseményrıl (pl. bőncselekmény, meghibásodása) egyidejőleg tájékoztatni kell az intézmény fenntartóját is.

tőz,

energiaellátás

A gyermekek testi épségét veszélyeztetı események bekövetkezte vagy bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megırzése, a fegyelmezett magatartás. Akinek a tudomására jut a rendkívüli esemény vagy bombariadó, annak haladéktalanul és pánikkeltés nélkül értesíteni kell a vezetıt, vagy mindenkori helyettesét, valamint a tőzoltóságot és a rendırséget. Az épület kiürítésének idıtartamáról, a gyermekek elhelyezésérıl az intézkedést vezetı hatóság információja alapján az intézményvezetı vagy helyettese dönt. 26

A tőzvédelmi megbízott gondoskodik a Tőz- és bombariadó terv szerinti szervezett mentésrıl, a további teendıket a Tőz- és bombariadó terv tartalmazza, melynek betartása az intézményvezetı, intézményvezetı helyettes és a munkavédelmi felelıs felelıssége. A bombariadóról és a hozott intézkedésekrıl az intézményvezetı rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. A gyermekeket a TŐZRIADÓ TERV szerint kell az épületbıl kivezetni. Az épületbıl történı kimenetel után biztonságos környezetbe és megfelelı távolságra kell vinni a gyermekeket. Az óvodapedagógusoknak a kiürítést követıen létszámellenırzést kell tartaniuk a rájuk bízott gyermekek között. A vezetı vagy helyettese intézkedik valamennyi helység ellenırzésrıl, hogy nem maradt-e gyermek az épületben. Bombafenyegetés vagy tőzveszély esetén a gáz és elektromos kapcsolókat el kell zárni, ha mód van rá, a legfontosabb iratokat, készpénzt biztonságos helyre kell szállítani. Csak a tőzszerészek által átvizsgált, biztonságos épületbe lehet a gyermekeket visszavezetni. Bombariadó esetén szükséges teendık: • Azonnal értesíteni kell a Rendırkapitányságot 107 • Haladéktalanul meg kell kezdeni az épület kiürítését • A gyerekek biztonságos helyre vitele (épület elhagyása a Tőzriadó terv utasításai szerint) • Gáz- elektromos fıkapcsolók elzárása • A rendırség szakemberei számára bejutás biztosítása az épületbe 15. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Az intézményben kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülnek: • tartósan és folyamatosan nyújtott magas színvonalú pedagógiai munkát végzı pedagógusok • példamutató emberi magatartást tanúsító dolgozók. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítása – a Közalkalmazotti Tanács és az intézményvezetı helyettes véleményét figyelembe véve – a munkáltató feladata. A kereset kiegészítés egy nevelési évre szól, de több alkalommal meghosszabbítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítélését és az azt meghatározó szempontokat évente felül kell vizsgálni. Nem részesülhetnek kiemelt kereset kiegészítésben a fegyelmi büntetésben részesült dolgozók. A kereset-kiegészítés részletes szempontjai: A gyermekek nevelése, fejlıdése érdekében végzett folyamatos, magas színvonalú pedagógia tevékenység Szakmai felkészültség, önképzés Önképzés, önfejlesztés az óvodai nevelés hatékonyságának növelése érdekében Továbbképzés igénye és az azon való aktív közremőködés Óvodánk képviselete szakmai bemutatókon Pályázatok írásában való részvétel Óvodai munkaközösségben, minıségi teamben végzett színvonalas munka Konstruktív és korrekt kapcsolat teremtése a kollégákkal, szülıkkel Óvodai munkához kapcsolódó többlet feladatok (kirándulások, kulturális programok) vállalása Részvétel a város kulturális életében Az adminisztráció dokumentumainak naprakész vezetése 27

Egyéni fejlesztés pontos, szakszerő vezetése A személyes életvitel feleljen meg a pedagógus etika követelményeinek 16. TÁJÉKOZTATÁS MÓDJA AZ INTÉZMÉNYI BELSİ NORMÁKRÓL Az intézmény alapdokumentumai: • Helyi Pedagógiai Program (Epochális Rendszerő, Tevékenység központú Nevelési program, Szakmai Program). • Házirend • Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetıségét a nevelési évet nyitó szülıi értekezleten ismerteti az intézményvezetı. A szülık az intézményvezetıtıl, helyettesétıl és a csoportos óvodapedagógusoktól is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során, egyeztetett idıpontban. A dokumentumok egy példánya a vezetıi irodában kerül elhelyezésre, valamint megtalálható a város honlapján. A Házirend teljes terjedelmében a csoportok falitábláin található. 17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: 17.1. • • • • • •

az óvodába-bölcsıdébe járó gyermekek közösségére a gyermekek szüleinek, illetve törvényes képviselıinek közösségére a nevelıtestületre az intézményvezetıre és helyetteseire, tagintézmény-vezetıkre a nevelı-oktató munkát segítı dolgozókra egyéb munkakörben dolgozókra

17.2. •

•

•

•

•

A Szervezeti és mőködési szabályzat hatálya kiterjed:

A Szervezeti és mőködési szabályzat hatálybalépése:

A Szervezeti és mőködési szabályzatot a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde nevelıtestülete készíti el és az intézmény vezetıje hagyja jóvá. A mindenkori SZMSZ visszavonásig érvényes. Módosítására sor kerülhet a magasabb jogszabályok változásakor, a mőködés feltételeinek változásakor, illetve ha az arra jogosultak (szülık, nevelıtestület) erre javaslatot tesznek A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelıtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják helyiségeit. Kötelezı felülvizsgálatra 4 évenként kerül sor. AZ SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelezı, megszegése esetén az intézményvezetı munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltakat meg kell tartani az intézménnyel jogviszonyban nem álló külsı személyeknek is.

28

Eljárási záradék Készítette: Bojer Mónika, Mohácsi Katalin, Rábl Gabriella Egyetértését nyilvánította: 1. Pomáz Város Német Nemzetiségi Önkormányzata 2. Pomáz Város Szerb Kisebbségi Önkormányzata

Dátum: 2013. 03.30.

2013. 03.30.

2013. 03.30.

Véleményezte: 1. Közalkalmazotti Tanács 2. Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde Szülıi Szervezete

2013. 03.30. 2013. 03.30.

Elfogadta: Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde Nevelıtestülete

2013. 03.30.

Jóváhagyta: Intézményvezetı

2013. 03.30.

Állandó hozzáférési helye:

Vezetıi iroda tagintézménynként és Pomáz város honlapja

Felülvizsgálat, módosítás rendje:

Törvényi változás esetén, és/vagy nevelıtestület indítványára. …………./2011.

Irattári szám:

Aláírás:

Pomáz, 2013.03.30.

Szalontai Katalin intézményvezetı

29

Mellékletek 1.sz Melléklet AZ ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. Az Adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggı adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képezı jogszabályok a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, különös tekintettel a 2. számú mellékletére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §ai és az 5. számú melléklete a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet és 4. számú melléklete 3. A Szabályzat hatálya 3.1

A Szabályzat hatálya kiterjed a pomázi Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde vezetıjére, vezetı beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire.

3.2

Ezen szabályzat szerint kell ellátnia – a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), továbbá – a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése).

3.3

A Szabályzatot megfelelıen kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszőnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló elızetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, hiszen az annak megszőnése után határidı nélkül fennmarad.

3.4. A Szabályzatban használt fogalmakhoz a Függelék szerinti Értelmezı rendelkezések kapcsolódnak. 1. rész A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 1. Felelısség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok kezeléséért 1.1. Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok kezeléséért felelısséggel tartozik: - az intézményvezetıje 30

-

általános vezetı-helyettes(ek) a tagintézmények vezetıi az óvodatitkár a teljesítményértékelésben részt vevı minıségfejlesztési vezetı a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közremőködı közalkalmazott a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében

1.2. Az intézmény vezetıje felelıs a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint a Szabályzatban rögzített elıírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenırzéséért. 1.3. Az intézményvezetı, a helyettese, a tagintézmények vezetıi és az óvodatitkár felelısek az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezések betartásáért. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1.

A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:

a) b) c)

név, születési hely és idı, állampolgárság: lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám: munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása; munkában töltött idı, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idı, besorolással kapcsolatos adatok; alkalmazott részére adott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek; munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történı megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés; munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelı tartozás és annak jogosultja; szabadság, kiadott szabadság; alkalmazott részére történı kifizetések és azok jogcímei; az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei; az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei; a többi adat az érintett hozzájárulásával.

-

2.2. A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetıen megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatkörök formájában. 2.3. Az óvodatitkár a közalkalmazotti alapnyilvántartást rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérı rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhetı, ilyen adat nem tartható nyilván.

31

2.5. Az óvoda-bölcsıde külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magánnyugdíj-pénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közremőködık feladatai 3.1. Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az intézményvezetı az óvodatitkár közremőködésével végzi. 3.2. Az adatkezelésben az általános intézményvezetı-helyettes, vonatkozásában a tagintézmény-vezetı mőködik közre.

tagintézmények

3.3. A magasabb vezetı beosztású intézményvezetı tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.4. -

-

Az adatkezelés során gondoskodni kell arról, hogy: a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés; a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adat helyesbítésre és törlésre kerüljön, ha a személyi iraton szereplı adat a valóságnak már nem felel meg; a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzése az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelızıen történjen meg.

4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethetı. Ez esetben – a következı kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni - a közalkalmazott adatainak elsı alkalommal történı felvételekor, hogy az aláírásával igazolja az adatok valódiságát, - a közalkalmazott áthelyezésekor, - a közalkalmazotti jogviszony megszőnése esetén, - a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. 4.2. A 4.1 pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni. 4.3. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszőnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.5. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekő, ezeket az adatokat a közalkalmazott elızetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 32

4.6. A közérdekő adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.7. Az óvoda-bölcsıde a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli hozzájárulásával használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.8. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt adatok – a 2. sz. melléklet 3. pontja alapján – továbbíthatók: a fenntartónak (helyi önkormányzatnak), a kifizetıhelynek, bíróságnak, rendırségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenırzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezenkívül a Kjt. 83/D §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minısítést végzı vezetınek, (óvodában: a teljesítményértékelésben közremőködı vezetınek), a törvényességi ellenırzést végzı szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek (óvodában: a vizsgálóbiztosnak és a fegyelmi tanács tagjainak). 4.9. Az adattovábbítás a 4.9 pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban. 4.10. Az adattovábbításra az intézményvezetıje jogosult. Az illetményszámfejtı-hely részére történı adattovábbításban az óvodatitkár mőködik közre. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1. A közalkalmazott a saját személyi anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történı betekintésrıl, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történı megküldésérıl. 5.2. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását az intézményvezetıtıl írásban kérheti. A közalkalmazott felelıs azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3. A közalkalmazott az adataiban bekövetkezı változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az intézményvezetıt, aki 3 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. A személyi irat 6.1. Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményezı iratokat is), fennállása alatt, megszőnésekor, illetve azt követıen keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

33

6.2. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3. -

A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: a személyi anyag iratai, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı egyéb iratok, a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggı más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok.

6.4. Az iratokban szereplı személyes adatokra a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. A személyi irat kezelése 7.1. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak ırzése és kezelése, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer mőködtetése az óvodatitkár közremőködésével az intézményvezetı feladata. 7.2. A személyi iratokba betekinteni jogosult szervek és személyek: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D §-ában meghatározott személyek, azaz - a közalkalmazott felettese, - a teljesítményértékelést végzı vezetı (intézményvezetı-helyettes, tagintézmény-vezetık, minıségfejlesztési vezetı), - feladatkörének keretei között a törvényességi ellenırzést végzı szerv, - a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, - munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, - a közalkalmazott ellen indult büntetıeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, - az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, - az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 7.3. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési elıírásai alapján történik. 7.4. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményezı iratokat vissza kell adni az érintettnek. 7.5. -

A személyi anyag tartalma: a közalkalmazotti alapnyilvántartás, a pályázat vagy a szakmai önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, a továbbképzés elvégzésérıl szóló tanúsítvány másolata, iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, a kinevezés és annak módosítása, a vezetıi megbízás és annak visszavonása, a címadományozás, 34

-

a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, az áthelyezésrıl rendelkezı iratok, a teljesítményértékelés, a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetı irat, a hatályban lévı fegyelmi büntetést kiszabó határozat, a közalkalmazotti igazolás másolata.

7.6. A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartással együtt össze kell állítani a közalkalmazott személyi anyagát. Törvény eltérı rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelıen csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyőjtıben kell ırizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének idıpontját is. 7.9. A személyi anyagnak egy Betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történı betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és idıpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintı aláírását. A Betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követıen jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket. 7.11. A közalkalmazotti jogviszony megszőnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni és a személyi anyagot irattárazni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszőnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelıen a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezése elıtt az iratgyőjtı tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, idıpontját és az iratkezelı aláírását. 7.12. A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszőnésétıl számított ötven évig kell megırizni. 2. rész A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása 1. Felelısség a gyerekek adatainak kezeléséért 1.1. Az intézmény vezetıje felelıs a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat elıírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenırzéséért. 1.2. Az intézményvezetı általános helyettese, a tagintézmény-vezetık, az óvodapedagógusok és az óvodatitkár munkakörével összefüggı adatkezelésért tartoznak felelısséggel. 2.

A gyermekek nyilvántartható és kezelhetı adatai 35

2.1. A gyermekek személyes adatai a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból a célnak megfelelı mértékben, célhoz kötötten kezelhetık. 2.2. A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: • gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; • a szülı neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; • a gyermek óvodai fejlıdésével kapcsolatos adatok; • a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok; • a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdı gyermek rendellenességére vonatkozó adatok; • a kötelezı védıoltások meglétének igazolása (Egészségügyi törzslap) • a gyermekbalesetre vonatkozó adatok; • a többi adat a szülı írásbeli hozzájárulásával, valamint: • jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekbıl megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 3. Az adatok továbbítása 3.1. Az adattovábbításra az intézményvezetı, általános helyettes és a tagintézmény-vezetık jogosultak. A gyermek adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodától: • fenntartó, bíróság, rendırség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, • sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza, • az óvodai fejlıdéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülınek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, • a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, • az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából, • a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. 3.2. Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az adattovábbításhoz, ha az óvoda vezetıje, vagy a tagóvoda vezetıje a gyermekek védelmérıl szóló törvény rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek - más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. 4. Az adatkezelés intézményi rendje 4.1. Az intézményben adatkezelést végzı intézményvezetı, általános helyettes, tagintézményvezetı, óvodapedagógus az adatfelvételkor tájékoztatja a szülıt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelezı-e vagy önkéntes. A kötelezı adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt.

36

4.2.

4.3. 4.4. 4.5.

4.6.

4.7. 4.8.

4.9.

4.10.

Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülı figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelezı, amelyet az iraton a szülı aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülıt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a személyes adatok védelmérıl szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elı. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok győjtésérıl az intézményvezetı határoz. A felvételi elıjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülıtıl az intézményvezetı általa megbízott tagintézmény-vezetık veszik fel. A közoktatási törvény 2. számú melléklete alapján a nyilvántartható adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülı írásbeli nyilatkozatát kell kérni. A felvételi elıjegyzési napló biztonságos ırzésérıl a tagintézmény-vezetı gondoskodik. Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik. Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus foglalkozási (csoport-) naplót vezet. A felvételi és mulasztási, valamint a csoportnapló, a foglalkozási napló, a gyermek óvodai fejlıdésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdı gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezelésérıl és ırzésérıl a csoportot vezetı óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e célra rendelkezésre álló iratszekrényben zárja el. A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közremőködnek a munka- és balesetvédelmi feladatokkal megbízott tagintézmény-vezetık és az internetes jelentésben az óvodatitkár. A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges adatok kezelésében közremőködik az óvodatitkár. Az adatkezelés idıtartama nem haladhatja meg az irattári ırzési idıt. Az irattári ırzési idı naplók esetében, valamint a pedagógiai szakszolgálati iratok és a gyermek ellátása, juttatásai, térítési díjak esetében 5 év, a gyermekvédelmi ügyekben 3 év a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet melléklete szerint. A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében gondoskodni kell arról, hogy az adatkezelés céljának megszőnésekor a gyermekrıl tárolt személyes adatok törlésre vagy megsemmisítésre kerüljenek. A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az intézményvezetı, vagy az érintett tagintézmény-vezetı aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni.

5. Titoktartási kötelezettség 5.1. Az intézményvezetıt, az általános intézményvezetı-helyettest, a tagintézmény-vezetıt, az óvodapedagógust, továbbá azt, aki esetenként közremőködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyrıl a gyermekkel, szülıvel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 5.2. A gyermek szülıjével közölhetı minden gyermekével összefüggı adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülıi magatartásra, közrehatásra vezethetı vissza. 5.4. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelıtestületi értekezleten a nevelıtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlıdésével összefüggı megbeszélésre. 37

A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelıtestületi értekezleten. 5.5. A titoktartási kötelezettség alól a szülı írásban felmentést adhat. A felmentés megadását az intézményvezetı kezdeményezheti írásban. A kezdeményezésre az intézményvezetı részére javaslatot tehet az óvodapedagógus. 5.6. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzık és abban közremőködık azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó elıírásokat. 5.7. A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenıen a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetık. Függelék: A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre A közalkalmazott I. - neve (leánykori neve) - születési helye, ideje - anyja neve - TAJ száma, adóazonosító jele - lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma - családi állapota - gyermekeinek születési ideje - egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete II. - legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) - szakképzettsége(i) - iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai - tudományos fokozata - idegennyelv-ismerete III. - a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött idıtartamok megnevezése, - a munkahely megnevezése, - a megszőnés módja, idıpontja IV. - a közalkalmazotti jogviszony kezdete - állampolgársága - a jogviszony létesítéséhez szükséges, az erkölcsi bizonyítvány száma, kelte - a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló idıtartamok

38

V. - a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele - e szervnél a jogviszony kezdete - a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának idıpontja, vezetıi megbízása, FEORszáma - címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai - a minısítések idıpontja és tartalma - hatályos fegyelmi büntetése VI. - személyi juttatások VII. - a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és idıtartama VIII. - a közalkalmazotti jogviszony megszőnésének, valamint a végleges és a határozott idejő áthelyezés idıpontja, módja, a végkielégítés adatai IX. A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggı adatai [41. § (1)(2) bek.].

39

2.sz Melléklet ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde ügyvitelével és iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint szabályozom: 1. Az intézmény ügyvitelének rendje 1.1. a)

Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak

Ügykör azon ügyek összessége, csoportja, mely az óvoda életéhez, tevékenységéhez, illetve az óvodai tevékenységben közremőködı személyekhez kapcsolódik. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az óvoda vezetıje által kijelölt illetékes óvodai dolgozónak kell gondoskodni. Az óvoda fıbb ügykörei: • vezetési ügykör • igazgatási ügykör • nevelési, ügykör • gazdasági ügykör • személyi, dolgozói ügykör • gyermeki ügykör

b)

Az ügyvitel az óvoda hivatalos ügyeinek intézésében kifejtett tevékenység. 1.2.

Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete

Az óvodai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérı iratkezelést az óvoda vezetıje, valamint az általa kijelölt helyettes felügyeli, irányítja az alábbiak szerint: A vezetı: • elkészíti és kiadja az óvoda ügyviteli és iratkezelési szabályzatát • jogosult az óvodába érkezı küldemények felbontására • jogosult kiadványozni • kijelöli az iratok ügyintézıit • meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét • gondoskodik arról, hogy az óvodában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok, és az iratkezelési szabályzat elıírásai szerint történjen • figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásait Az óvoda általános helyettese az óvodavezetı távollétében: • jogosult az óvodába érkezı küldemények felbontására • a vezetı távollétében jogosult a kiadványozásra • a vezetı távollétében kijelöli az iratok ügyintézıit Az ügyintézı a beérkezı szignált iratokat köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe és eljuttatni azokat az illetékesekhez, majd az irattárba elhelyezni.

40

Az ügyintézı az ügyeket haladéktalanul, figyelembevételével köteles elintézni. a) • •

érkezési

sorrendben,

illetve

határidejük

Az ügyintézés határideje: a gyermekekkel kapcsolatos ügyekben legkésıbb az iktatás napjától számított 15. nap az óvoda mőködésével kapcsolatos ügyekben az óvoda vezetıje dönt a határidırıl, amennyiben a vezetı másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésıbb az iktatás napjától számított 15. nap

b)

Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés idıpontját, a beszélgetı partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézınek alá kell írnia.

c)

Az ügy elintézése után (legkésıbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot – az esetleges kiadványozásra szánt kézirattal együtt – az ügyintézı köteles visszajuttatni az óvoda vezetıjének. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni.

d)

Az óvoda vezetıje köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidıig nem történik meg, a szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

e)

Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatban további intézkedés várható, az ügyintézınek újabb határidıt kell kitőznie, és ezt fel kell tüntetni az iraton. Az ilyen iratot határidı-nyilvántartásba kell elhelyeznie és az intézkedés megtörténtekor, vagy a határidı lejártakor az ügyiratot újra el kell juttatnia az ügyintézıhöz. 1.3.

Felvilágosítás hivatalos ügyekben

a)

Az óvoda ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az óvoda vezetıje, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat.

b)

Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani.

c)

A személyesen benyújtott iratok átvételét – kérelemre – igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével, aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezıségérıl az igazolás elıtt gondosan meg kell gyızıdni.

d)

Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni.

e)

Az óvodai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek. 1.4.

Az óvodai bélyegzık

1.4.1. Az óvoda hivatalos bélyegzıinek készítésére, használatára a vezetı adhat engedélyt a) A tönkrement, elavult bélyegzıt a vezetı ellenırzése mellett meg kell semmisíteni. A megsemmisítésrıl jegyzıkönyvet kell felvenni. 41

b)

A hivatalos bélyegzı elvesztése esetén jegyzıkönyvet kell készíteni, és az elvesztést a vezetınek közleményben közzé kell tennie. 1.5.

Küldemény átvétele

Amennyiben a küldemény címzésébıl megállapítható, hogy az nem az óvodát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevınek rá kell írnia a „Sérülten érkezett”, illetıleg „Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a szülıi munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet és más óvodák részére érkezett leveleket. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegő és hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatni az óvoda vezetıjéhez. A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén a vezetı, vagy helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levı iratokon lévı iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és errıl a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. Ha a feladó neve csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, illetve ha a feladás idıpontjához jogkövetkezmény főzıdik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. 1.6. Iktatás Az óvoda iktatási rendszere évente újrakezdıdı sorszámos rendszer, amelyet az óvoda vezetıje által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni. Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján. A küldeményeket felbontó vezetı, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az óvodavezetı részére iktatás céljából bemutatni. Iktatni kell: az óvodába érkezett és azon belül keletkezett iratokat.

42

Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat valamint az olyan iratokat, amelyekrıl a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl.: könyvelési bizonylatok). Iktatáskor az iratot a jobb felsı sarokban el kell látni iktatóbélyegzı lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait: • óvoda neve • az iktatás dátuma • az iktatókönyv sorszáma (iktatószám) • a mellékletek száma • az ügyintézı neve • irattári tételszám (Ha nincs iktatási bélyegzı, ezeket az iratra rá kell írni.) Ezzel egy idıben, a fenti adatokkal megegyezıen az iktatókönyvbe is be kell jegyezni: • a sorszámot • az iktatás idejét • a beküldı nevét és ügyiratszámát • az ügy tárgyát • a mellékletek számát • az ügyintézı nevét • az elintézés módját • az irattári tételszámot Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdıdik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követıen aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámának feltüntetésével, a körbélyegzı lenyomatával és a vezetı aláírásával le kell zárni. Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad. Téves iktatás (vagy üresen kihagyott iktatószám) esetén a téves bejegyzést érvényesíteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. Ha az ügyben az óvoda iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt alapszámon (az elsı iktatási számon) kell kezelni. Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az elızı években iktatott anyagot, pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. A vezetı engedélye alapján győjtıszámon lehet iktatni az azonos tárgykörő, az év folyamán többször elıforduló ügyeket. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. A név- és tárgymutatóban az ügyeket, a lényegüket kifejezı egy vagy több címszó – név, tárgy, hely, intézmény – alapján kell nyilvántartani. 43

1.7. Kiadványozás 1.7.1. A kiadvány az óvodai ügyintézés során belsı vagy külsı ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat. 1.7.2. Az óvodákban kiadványozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezetı beosztású dolgozók rendelkeznek: • vezetı minden irat esetében • vezetı-helyettes a gyermekkel és az óvoda mőködésével kapcsolatos iratok esetében • vezetı az óvoda gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratok esetében 1.7.3. Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az óvoda körbélyegzıjének lenyomatával is. 1.7.4. Az óvoda hivatalos iratainak (kiadványainak) tartalmi és formai követelményei: a) A kiadvány bal felsı részén: • az óvoda megnevezése, hivatalos fejléce, logó • az ügy iktatószáma • az ügyintézı neve • az ügyintézı telefonszáma b) • •

A kiadvány jobb felsı részén: az ügy tárgy a hivatkozási szám vagy jelzés, a mellékletek darabszáma

c)

A kiadvány címzettje

d)

A kiadvány szövegrésze (határozat esetén a rendelkezı rész és az indoklás is)

e)

Aláírás

f)

Az aláíró neve, hivatali beosztása

g)

Eredeti ügyiraton az óvoda körbélyegzıjének lenyomata

h)

Keltezés

i)

Az „sk” jelzés esetén a hitelesítés

1.7.5. A kiadványok továbbítása • A kiadványokhoz a borítékokat az óvodavezetı készíti el. A borítékon a postai elıírásoknak megfelelı címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát is. • A kiadvány elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik, az ügyintézınek kell utasítást adnia. • A küldemények haladéktalan továbbításáért az óvodavezetı felelıs. • A küldemény továbbítása történhet postai úton vagy kézbesítıvel. A továbbítás mindkét esetben a vezetı által hitelesített kézbesítıkönyv felhasználásával történik.

44

1.8. Az irattározás rendje 1.8.1. Az elintézett iratokat az óvoda vezetıjének haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. 1.8.2. Az irattári ırzés idejét az irattári terv határozza meg. 1.8.3. Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidıs kezelést már nem igényelnek. 1.8.4. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelı rovatában fel kell tüntetni. 1.8.5. Az óvoda három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül, pedig az iktatószámok sorrendjében kell ırizni. A kézi irattár helye az óvoda iroda helyisége. 1.8.6. Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történı csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvı sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár helye az óvoda raktárhelyisége. 1.8.7. Az irattárban elhelyezett iratok hivatalos használatra az ügyintézınek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönzési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni. 1.8.8. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak a vezetı engedélyezheti. 1.9. Az iratok selejtezése, levéltári átadása 1.9.1. Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek ırzési ideje az irattári terv szerint lejárt. Az iratok selejtezését csak azok tartalmi jellegével tisztában levı, felelıs személy irányítása mellett lehet elvégezni. Az elektronikus adathordozókon levı iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályokkal megegyezıen történik. 1.9.2. Az iratselejtezés idıpontját a selejtezés megkezdése elıtt 30 nappal az illetékes Budapesti levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetıleg a bejelentéstıl számított 30 nap letelte után kezdhetı meg. 1.9.3. A selejtezendı iratokról az elıírásokat betartva, 3 példányos jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyv adatai: • hely • idı • selejtezési bizottság neve • a selejtezés tárgya • a selejtezés alapjául szolgáló jogszabály • az irattári terv száma • a kiselejtezésre szánt iratok irattári tételszáma, évköre és mennyiségi száma • a selejtezési bizottság hiteles aláírása

45

1.9.4. A selejtezési jegyzıkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzıkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. 1.9.5. A ki nem selejtezhetı iratokat ötven év után az illetékes Budapesti levéltárnak kell átadni. 1.9.6. Ha az intézmény jogutóddal megszőnik, a még el nem intézett ügyek iratait, valamint az irattárat a jogutód veszi át. Az átvételrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. Amennyiben az óvoda jogutód nélkül szőnik meg, a fenntartó intézkedésének megfelelıen, az iratok jegyzékének kíséretében, az irattárat a levéltárban kell elhelyezni. 1.10. IRATTÁRI TERV I. Igazgatási, jogi területek Irattári tételsz.: 1. 2. 3. 4.

5. 6.

7.

8. 9. 10. 11. 12. 13.

Megırzési idı/év: Alapító okirat Intézménylétesítési, -átszervezési, -fejlesztési iratok, alaprajzok Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzıkönyvek,, Törzskönyv Szabályzatok: Szervezeti és Mőködési szabályzat, Munkavédelmi, tőzvédelmi, balesetvédelmi szabályzat, Iratkezelési szabályzat, Továbbtanulási szabályzat, Pénztárkezelési szabályzat, Leltározási és selejtezési szabályzat A fenti szabályzatokkal kapcsolatos eseményekrıl készült jegyzıkönyvek Belsı szabályzatok: Közalkalmazotti szabályzat, Házirend, Szülık Óvodai Szervezete éves munkaterve, jegyzıkönyvei, Bélyegzık nyilvántartása Megállapodások, szerzıdések: kollektív szerzıdés, bírósági, államigazgatási ügyek iratai, panaszügyek, fellebbezések, Éves szakmai beszámolók és jelentések Fenntartói irányítás, ellenırzés jegyzıkönyvei Vezetıi utasítások körlevelek Munkatervek, statisztikák Alapítványi dokumentumok (alapítás, érdemi tevékenység, megszüntetés) Alapítványi operatív ügyek

46

nem selejtezhetı nem selejtezhetı nem selejtezhetı 10 év

10 év 5 év

10 év

10 év 10 év 10 év 5 év Nem selejtezhetı 10 év

II. Humánpolitikai és munkaügyek Irattári tételsz.: 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Megırzési idı/év Személyi anyagok: kinevezések, megbízási szerzıdések, átsorolások, áthelyezések, szakmai önéletrajzok, a szükséges végzettséget bizonyító dokumentumok hiteles másolata, munkaviszony megszőnését igazoló iratok (felmentések, felmondások, elbocsátások, elszámoló lapok) Mellék- és másodállás engedélyezése Nyugdíjazással kapcsolatos ügyek, iratok Kitüntetések, jutalmazások Munkaköri leírások Jelenléti ívek, szabadságok engedélyezését, kiadását igazoló nyomtatványok Szociálissegély-ügyek Képzési és továbbképzési ügyek, tanulmányi szerzıdés

15 év

15 év 50 év 10 év 10 év 5 év 5 év 5 év

III. Pedagógiai, nevelési-oktatási ügyek Irattári tételsz.: 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Megırzési idı/év: Felvételi és mulasztási napló, Felvételi elıjegyzési napló Óvodai csoportnapló (melyeket az óvónık csoportonként vezetnek) Tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény Törzslapok, póttörzslapok Felvételt, átvételt elutasító határozat, Felmentés a rendszeres óvodába járás alól, Felhívás a rendszeres óvodába járásra, Értesítés óvodaváltoztatásról, Értesítés beiratkozásról, Értesítés igazolatlan óvodai mulasztásról Szaktanácsadói, szakértıi vélemények Helyi pedagógiai program Nevelési-oktatási kísérletek, újítások dokumentumai Vezetıi szakmai ellenırzések jegyzıkönyve Vezetıi pályázat Nevelıtestületi értekezletek jegyzıkönyve Szakmai pályázati anyagok Gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos iratok

20 év 5 év 5 év nem selejtezhetık 5 év

5 év 10 év 10 év 5 év 5 év 5 év 5 év 3 év

IV. Gazdasági ügyek Irattári tételsz.: 1.

Megırzési idı/év: Ingatlan nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épület tervrajzai, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek 47

Határidı nélkül

2.

3. 4. 5. 6. 7. 8.

Éves költségvetés, könyvelési beszámolók, könyvelési bizonylatok, számlák, költségvetési koncepciók, pénzmaradvány-elszámolás, pótelıirányzat, számviteli rend Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezési dokumentumok Társadalombiztosítás Gyerekek ellátása, juttatásai, térítési díjak befizetését igazoló nyomtatványok A bérgazdálkodással, személyi juttatásokkal kapcsolatos iratok, bizonylatok Belsı ellenırzések jegyzıkönyve A könyvelést alátámasztó analitikus nyilvántartások

5 év

10 év 50 év 5 év 10 év 10 év 10 év

1.11. Záró rendelkezések A szabályzat idıbeli és személyi hatálya: A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára 1.12. A szabályzat hozzáférhetısége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezetıje köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetıvé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a nevelıszobában és az irodahelyiségben. A vezetınek gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükségesek.

48

3. sz. Melléklet KÖZZÉTÉTELI LISTA

Intézmény neve: Hétszínvirág Óvoda

Napsugár Tagóvoda

Mesevölgyi Tagóvoda

Mesedombi Tagóvoda

Mesevár Telephelyóvoda

Csoportok Dolgozó száma: beosztása: 9 Óvodapedagógus

3

3

3

2

Létszám: Megjegyzés: 19

Dajka Karbantartó

9 1

Óvodapedagógus

6

Dajka

3

Óvodapedagógus

6

Dajka Karbantartó

3 1

Óvodapedagógus

6

Dajka

3

Óvodapedagógus

4

Ebbıl 1 intézményvezetı, és 1 általános helyettes Napsugár Tagóvodát is ellátja Ebbıl 1 tagintézmény vezetı

Ebbıl 1 általános helyettes

Heti 20 órában dolgozik, és a Mesedombi Tagóvodát is ellátja Ebbıl 1 tagintézmény vezetı

Dajka 3 Karbantartói feladatokat heti 30 órában dolgozó közmunkás látja el, munkaidejét megosztva a Mesevár telephelyóvoda és a Bölcsıde között Bölcsıde

6

Kisgyermeknevelı

15

Ebbıl 1 tagintézmény vezetı

Technikai dolgozó 2 Szakács 1 Élelmezésvezetı 1 Heti 20 órában dolgozik Heti 30 órában 1 közmunkás technikai dolgozói feladatokat lát el.

49

4. sz. Melléklet, mely a mindenkor érvényben lévı Alapító okiratot tartalmazza: Pomáz Város Önkormányzat Képviselı-testülete a

Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde ALAPÍTÓ OKIRATÁT a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdése, a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 21. § (3) bekezdése, a nemzetiségek jogairól szóló CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. §-a, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 5. § (1), (2) bekezdései alapján az alábbiak szerint határozza meg:

1. A költségvetési szerv neve:

Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde

OM azonosítója:

032889

Székhelye:

2013 Pomáz, Jókai u 2.

2. Tagintézményei és telephelye: I. Tagintézmény: Pomázi Bölcsıde

I. Telephely: 2013 Pomáz, Templom tér 11.

II. Tagintézmény: Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde Napsugár Tagóvodája II. Telephely: 2013 Pomáz, József Attila u. 4. III. Tagintézmény: Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde Mesevölgyi Tagóvodája III. Telephely: 2013 Pomáz, Beniczky u. 11. IV. Tagintézmény: Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde Mesedombi Tagóvodája IV. Telephely: 2013 Pomáz, Beniczky u. 84. V. Telephely: Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde Mesevár Telephelyóvodája V. Telephely: 2013 Pomáz, Meselia utca 859. hrsz. 3. Közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében, valamint a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az óvodai neveléssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatok ellátása. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 94.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a tízezernél több állandó lakosú település köteles bölcsıdét mőködtetni. 50

4. Mőködtetés feltétele: Az óvodában német és szerb nemzetiségi csoport mőködik, ezért a fenntartó az intézmény megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához költségvetésének meghatározásához, módosításához, a szakmai munka értékeléséhez, szervezeti és mőködési szabályzatához, nevelési- minıségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez beszerzi a Pomázi Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Pomázi Szerb Nemzetiségi Önkormányzat egyetértését. 5. Az intézmény államháztartási szakágazati (TEÁOR) besorolása és megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Alaptevékenysége: A nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelı intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása Megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével, illetve a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének súlyos rendellenességével küzdı gyermekek fejlesztése (részképesség-zavar, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar), illetve egyéb pszichés fejlıdési zavarral küzdı gyermekek integrált nevelése. Enyhe értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése. Beszédfogyatékos gyermekek terápiája. Enyhe fokban testi és érzékszervi fogyatékos gyermekek fejlesztése. Az alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása

851013

Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

856099

Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység

856020

Pedagógiai szakmai szolgáltatások

562912

Óvodai intézményi közétkeztetés

A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 41-42. § alapján: gyermekek napközbeni ellátása – Bölcsıde 889101 Bölcsıdei ellátás 889108 Gyermekek egyéb napközbeni ellátása Fogyatékos gyermekek speciális gondozása integrált bölcsıdei csoportban, korai fejlesztés 6. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. 7. Illetékessége:

74/2005.(03.08.) ÖKT sz. határozatában kijelölt körzet, a bölcsıdei ellátásban, valamint a német és szerb óvodai 51

csoportok esetében Pomáz város közigazgatási területe 8. Irányító szerv neve, székhelye: Pomáz Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2013 Pomáz, Kossuth Lajos u. 23-25. 9. Gazdálkodási besorolása: Önállóan mőködı költségvetési szerv, elıirányzatai felett részjogkörrel rendelkezik. A gazdálkodással kapcsolatos feladatellátását Pomáz Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja végzi, éves költségvetését Pomáz Város Önkormányzata hagyja jóvá. A mőködési bevételi és kiadási elıirányzatok felett kötelezettségvállalási és teljesítés igazolási joggal bír, külön megállapodásban foglalt értékhatáron belül. A személyi juttatás elıirányzata feletti ellenjegyzési jogot Pomáz Város Önkormányzatának jegyzıje gyakorolja. 10. Vezetıjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetıjét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet szabályozásának megfelelıen, pályázat útján 5 éves idıtartamra a Képviselı-testület bízza meg. A tagintézmény-vezetık megbízása a fenti jogszabályok alapján a költségvetési szerv vezetıjének hatásköre. 11. Foglalkoztatási jogviszony: Az intézménynél a foglalkoztatottak vonatkozásában elıforduló jogviszonyok: közalkalmazotti jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint, meghatározott esetekben a Munka Törvénykönyvérıl szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény alapján keletkeznek. 12. Alapító szerv neve:

Pomáz Város Önkormányzata

13. Alapítás éve:

1989

14. Fenntartó szerve, székhelye:

Pomáz Város Önkormányzata 2013 Pomáz, Kossuth Lajos u. 23-25.

15. Az intézmény típusa:

többcélú intézmény: óvoda és bölcsıde

16. Nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladatok: A német és szerb nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelését, oktatását a német és a szerb nemzetiség nyelvén és magyarul valósítja meg. (A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 1. sz. melléklete IV. rész B pontja szerint: kisebbségi nevelést folytató kétnyelvő óvoda) 17. Képviseleti jog: A költségvetési szerv vezetıje a költségvetési szervet harmadik személyekkel szemben egy személyben önállóan képviseli. A gazdasági kötelezettségvállalás az erre vonatkozó jogszabályok, valamint a költségvetési szerv és a Pomáz Város Polgármesteri Hivatal által megkötött, a Képviselı-testület által jóváhagyott megállapodás alapján történik. 18. A feladatellátást szolgáló vagyon: A költségvetési szervnek rendelkezésére áll a székhelyén, tagintézmény helyein és telephelyén lévı ingatlan és vagyonleltár szerinti ingó vagyon. 52

19. Vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon tulajdonosa Pomáz Város Önkormányzata. A költségvetési szerv a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetıleg biztosítékként felhasználni. A rendelkezésére álló helyiségeket 1 naptári évnél nem hosszabb idıtartamra bérbe adhatja, amennyiben az nem akadályozza az intézményben zajló nevelımunkát. 20. Férıhelyek száma a székhely intézményben: 225 fı 21. A székhely intézménybe felvehetı maximális gyermeklétszám: 270 fı 22. Férıhelyek száma a tagintézmény I-ben: 72 fı a tagintézmény II-ben: 75 fı a tagintézmény III-ban: 68 fı a tagintézmény IV-ben: 70 fı a telephelyen (V.): 50 fı 23. A tagintézménybe felvehetı maximális gyermeklétszám: a tagintézmény II-ben: 90 fı a tagintézmény III-ban: 82 fı a tagintézmény IV-ben: 84 fı a telephelyen (V.): 60 fı Pomáz, 2013. szeptember 03. Vicsi László polgármester Záradék: A Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde Alapító Okiratának egységes szerkezetbe foglalt módosítását Pomáz Város Önkormányzat Képviselı-testülete …./2013.() sz. Ök. határozatával fogadta el. Az alapító okirat módosítása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105. § (5) bekezdése értelmében a bejegyzés napjával válik hatályossá. Pomáz, 2013. szeptember 03. PH. Szabóné dr. Bartholomaei Krisztina jegyzı

53