HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM:

Hétszínvirág Óvoda és Bölcsıde 2013 Pomáz, Jókai u. 2. 06-26-325-325 postmaster@hetszinvilag. t-online. hu

HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM: 032889

Készítette:

Szalontai Katalin Intézményvezető

2011.

1

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................................... 5 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja........................................................................ 5 1.2 Az SZMSZ jogszabályi alapja .............................................................................................. 5 Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde ...................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. ALAPÍTÓ OKIRATÁT........................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1.3 Az alaptevékenység forrásai............................................................................................ 11 1.4 Ellátható vállalkozási tevékenység köre, mértéke .......................................................... 11 1.5 Feladatellátások .............................................................................................................. 11 1.6 A feladatellátás folyamata .............................................................................................. 11 1.7 A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás, és annak dokumentumai12 1.8 A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások. ........................... 12 1.9 Az éves költségvetés tervezése....................................................................................... 12 1.10 A költségvetési beszámolás............................................................................................. 13 1.11 Az intézmény gazdálkodási feladatai .............................................................................. 13 1.12 A felújítási tevékenységek bonyolítása ........................................................................... 14 1.13 Költségvetési szervek belső ellenőrzése ......................................................................... 14 1.14 A óvodatitkár feladatai:................................................................................................... 14 1.15 Kötelezettség vállalás ...................................................................................................... 15 1.16 Ellenőrzés ........................................................................................................................ 16 2 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................................................ 16 2.1 Az óvodai tagintézmények nyitva tartása, zárva tartása, nevelés nélküli munkanapok 16 2.2 A vezető intézményben való tartózkodása ..................................................................... 17 2.3 A gyermekek benntartózkodása, napirendje .................................................................. 17 3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE.................................................................................. 17 3.1 Szervezeti felépítése az alábbi rendszerábra szerint: ..................................................... 17 4 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA ............................................ 19 4.1 Intézményvezető: a többcélú intézmény egyszemélyi felelős vezetője. ........................ 19 4.2 Az általános intézményvezető-helyettes ........................................................................ 21 4.3 A tagintézmény-vezető jogköre és felelőssége............................................................... 22 4.4 A helyettesítés rendje ..................................................................................................... 22 4.5 Vezetőség ........................................................................................................................ 22 4.6 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatásának rendje......................................................................................... 23 4.7 Át nem ruházható feladatok: .......................................................................................... 23 4.8 Szakmai Munkaközösség:................................................................................................ 23 4.9 A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok....................................... 24 5 SZAKMAI KAPCSOLATTARTÁS.................................................................................................. 25 5.1 A gyerek közösségek ....................................................................................................... 25 5.2 Nevelőtestületi értekezlet............................................................................................... 25 5.3 Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha.................................................. 25 5.4 Alkalmazotti közösség értekezlete.................................................................................. 25 5.5 A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje.............................................................. 26 5.6 Az intézmény munkarendje, és az ezzel kapcsolatos feladatok ..................................... 26 5.7 A munkaközösség vezető jogai és feladatai.................................................................... 27 5.8 Minőségi team vezető feladatai, felelőssége.................................................................. 27 5.9 A Közalkalmazotti Tanács ................................................................................................ 28

2

6 A VEZETŐ ÉS AZ ÓVODÁBAN-BÖLCSŐDÉBEN MŰKÖDŐ SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS ......................................................................................................................... 28 6.1 Szülői Közösség................................................................................................................ 29 6.2 A Szülői Közösség részére a jogszabályi előíráson felül biztosított jogok....................... 30 6.3 A szülők tájékoztatási rendje: ......................................................................................... 30 6.4 Szülői értekezletek rendje:.............................................................................................. 30 6.5 A szülők írásbeli tájékoztatása. ....................................................................................... 30 7 A BELÉPÉS, ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL.............................................................................................. 31 7.1 Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai.......................................... 32 8 A NEVELÉSI INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA......................................... 32 9 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE......................................................................... 33 9.1 A belső ellenőrzés elvei ................................................................................................... 33 9.2 Belső ellenőrzés módja ................................................................................................... 33 9.3 A belső ellenőrzés rendje ................................................................................................ 34 9.4 Az intézmény vezetési szerkezete................................................................................... 34 10 KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, ÉS MÓDJA ................................................. 35 10.1 A fenntartó és az óvoda kapcsolata ................................................................................ 35 10.2 Általános Iskola és óvoda kapcsolata.............................................................................. 36 10.3 Nevelési Tanácsadó és az óvoda kapcsolata................................................................... 36 10.4 Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata............................................................. 37 10.5 Bölcsőde és óvoda kapcsolata......................................................................................... 37 10.6 A Művelődési Ház és az óvoda kapcsolata...................................................................... 37 11 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK, .......................................................... 37 11.1 Óvodai-bölcsődei ünnepek.............................................................................................. 38 11.2 A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok......................................................... 38 11.3 Lobogózás........................................................................................................................ 39 12 A SZÜLŐKET ÉRINTŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK .............................................................. 39 13 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FORMÁI ................................................................................. 40 14 AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE ........................................... 41 14.1 A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje (MUNKATERV) ................................... 41 14.2 Intézményvezető feladata:.............................................................................................. 41 14.3 Óvodapedagógus feladatai: ............................................................................................ 42 14.4 A gyermekvédelmi felelős feladata:................................................................................ 42 14.5 A gyermekbalesetek megelőzésének feladatai............................................................... 42 14.6 Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok........................................................... 43 14.7 A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése...................... 44 14.8 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása: ...................................... 45 15 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők............................................ 45 16 KATASZTRÓFAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM, POLGÁRI VÉDELEM SZERVEZETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDJE ............................................................................................................................................ 46 17 KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI .............................. 47 18 TÁJÉKOZTATÁS KÉRÉS MÓDJA AZ ÓVODA BELSŐ NORMÁKRÓL ........................................ 47 19 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: ....................................................................................................... 48 19.1 A szervezeti és Működési szabályzat hatálya kiterjed: ................................................... 48 19.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése: ................................................... 48 20 Mellékletek.......................................................................................................................... 50

3

20.1 1.sz. melléklet - AZ ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT ......................... 50 20.2 2.számú melléklet - A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK .................................................................................................................................. 59

4

Bevezetés A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ elkészítéséért az intézményvezető felelős, az elkészült dokumentumot a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor vagy módosításakor a Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Szerb Kisebbségi Önkormányzat a Szülői Szervezet jogszabályban meghatározottak szerint érvényesíti jogait. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

1

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A közoktatási törvény, valamint végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, (továbbiakban: Ktv.) 40.§-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el (továbbiakban SZMSZ): 1.1. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde működési szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 1.2. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismertetése, megtartása, megtartatása feladata és kötelessége az intézmény vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 1.3. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva- hozhat intézkedést, - a szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az intézményvezetőnek tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót fel kell szólítani az intézmény elhagyására. 1.2

Az SZMSZ jogszabályi alapja ▪





A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.), 137/1996. (VIII.28.) .Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (SZMI 2008) A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai (SZMI 2009) 259/2002. (XII. 18.) Korm. rend. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről

5






































1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatiról és működésük feltételeiről 32/1997.(XI.5.)MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség oktatásának irányelve kiadásáról A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. Korm. rendelet 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 292/2009. (XII.19). Kormányrendelet (Magyar Közlőn y187. számában) A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (Mt.) és annak módosításai, A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. (Kjt.) és annak módosításai, 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R) és módosításai, a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 1992.évi LXIII. tv. A személyes adtok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófavédelemről 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról 308/2004.(XI.l3.) Kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól 132/2000.évi kormányrendelet A középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről 11/1994. évi (VI.8.) MKM. Rendelet és annak módosításai a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 19/2009. (VI.18.) Eü. M. rendelet az óvodai egészségügyi ellátásról 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és annak módosításai a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, 1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól, A sajátos nevelési igényű gyermekek irányelve 2/2005. (III.01.) OM rendelet. 2007. évi CLII törvény egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009(XII.19.) Korm. Rendelet Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000 Korm. rend. A számvitelről szóló 2000 évi C. törvény A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény Az adott évben aktuális költségvetési törvény 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994 (V.13.) MKM rendelet A 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról A tanév rendjéről szóló aktuális OKM rendelet

6

Pomáz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde ALAPÍTÓ OKIRATÁT a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. § (5), 102. § (2) bekezdés a), b), c), d) pontjai, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet 10. § (4), (10) bekezdései alapján az alábbiak szerint határozza meg: 1. A költségvetési szerv neve:

Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde

OM azonosítója:

032889

Székhelye:

2013 Pomáz, Jókai u 2.

2. Tagintézményei és telephelye: I. Tagintézmény: Pomázi Bölcsőde

I. Telephely: 2013 Pomáz, Templom tér 11.

II. Tagintézmény: Napsugár Tagóvoda

II. Telephely: 2013 Pomáz, József Attila u. 4.

III. Tagintézmény: Mesevölgyi Tagóvoda III. Telephely: 2013 Pomáz, Beniczky u. 11. IV. Tagintézmény: Mesedombi Tagóvoda IV. Telephely: 2013 Pomáz, Beniczky u. 84. V. Telephely: Mesevár Telephelyóvoda

V. Telephely: 2013 Pomáz, Meselia utca 859. hrsz.

3. Jogszabályban meghatározott közfeladat: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. § (4) bekezdésében foglaltak alapján az óvodai neveléssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok ellátása. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 94.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a tízezernél több állandó lakosú település köteles bölcsődét működtetni. 4. Működtetés feltétele: Az óvodában német és szerb nemzetiségi csoport működik, ezért a fenntartó az intézmény megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához költségvetésének meghatározásához, módosításához, a szakmai munka értékeléséhez, szervezeti és működési szabályzatához, nevelési- minőségirányítási programjának

7

jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez beszerzi a Pomázi Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Szerb Kisebbségi Önkormányzat egyetértését. 5. Alapvető szakágazat száma és megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Alaptevékenysége: Három éves kortól az iskolába lépésig gyermekek óvodai nevelése, gondozása, iskolai életmódra való felkészítése. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek fejlesztése (részképesség-zavar, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar). Enyhe értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése. Beszédfogyatékos gyermekek terápiája. Enyhe fokban testi és érzékszervi fogyatékos gyermekek fejlesztése. 851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

851013

Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

856020

Pedagógiai szakmai szolgáltatások

562912

Óvodai intézményi közétkeztetés

841901

Önkormányzat, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 41-42. § alapján: gyermekek napközbeni ellátása – Bölcsőde 889101 Bölcsődei ellátás 889108 Gyermekek egyéb napközbeni ellátása 856012 Korai fejlesztés, gondozás Fogyatékos gyermekek speciális gondozása integrált bölcsődei csoportban, korai fejlesztés 6. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

7. Működési köre:

74/2005.(03.08.) ÖKT sz. határozatában kijelölt körzet, a bölcsődei ellátásban, valamint a német és szerb óvodai csoportok esetében Pomáz város közigazgatási területe

8. Irányító szerv neve, székhelye: Pomáz Város Önkormányzat Képviselő-testülete

8

2013 Pomáz, Kossuth Lajos u. 23-25. 9. Gazdálkodási jogkör: Önállóan működő költségvetési szerv, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkezik. A gazdálkodással kapcsolatos feladatellátását Pomáz Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja végzi, éves költségvetését Pomáz Város Önkormányzata hagyja jóvá. A működési bevételi és kiadási előirányzatok felett kötelezettségvállalási és teljesítés igazolási joggal bír, külön megállapodásban foglalt értékhatáron belül. A személyi juttatás előirányzata feletti ellenjegyzési jogot Pomáz Város Önkormányzatának jegyzője gyakorolja. 10. A vezető megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét pályázat útján 5 éves időtartamra a Képviselő-testület bízza meg a Kjt. 20/A §. (1) és 23. §., és KT. 18 §. szerint. A tagintézmény-vezetők megbízása a fenti jogszabályok alapján a költségvetési szerv vezetőjének hatásköre. 11. Foglalkoztatási jogviszony: Az intézménynél a foglalkoztatottak vonatkozásában előforduló jogviszonyok: közalkalmazotti jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint, meghatározott esetekben a Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény alapján keletkeznek. 12. Alapító szerv neve:

Pomáz Város Önkormányzata

13. Alapítás éve:

1989

14. Fenntartó szerve, székhelye:

Pomáz Város Önkormányzat 2013 Pomáz, Kossuth Lajos u. 23-25.

15. Az intézmény típusa:

többcélú, közös igazgatású intézmény: óvoda és bölcsőde

16. Nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladatok (a közoktatási törvény értelmében): A német és szerb nemzetiségi kisebbséghez tartozó gyermekek nevelését, oktatását a német és a szerb nemzetiségi kisebbség nyelvén és magyarul valósítja meg. (A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 1. sz. melléklete IV. rész B pontja szerint: kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda) 17. Képviseleti jog: A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervet harmadik személyekkel szemben egy személyben önállóan képviseli. A gazdasági kötelezettségvállalás az erre vonatkozó jogszabályok, valamint a költségvetési szerv és a Pomáz Város Polgármesteri Hivatal által megkötött, a Képviselő-testület által jóváhagyott megállapodás alapján történik. 18. Feladatellátást szolgáló önkormányzati vagyon: A költségvetési szervnek rendelkezésére áll a székhelyén, tagintézmény helyein és telephelyén lévő ingatlan és vagyonleltár szerinti ingó vagyon. 19. Vagyon feletti rendelkezés joga: 9

A vagyon tulajdonosa Pomáz Város Önkormányzata. A költségvetési szerv a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. A rendelkezésére álló helyiségeket 1 naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja, amennyiben az nem akadályozza az intézményben zajló nevelőmunkát. 20. Férőhelyek száma a székhely intézményben: 225 fő 21. A székhely intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám:

270 fő 22. Férőhelyek száma a tagintézmény I-ben: 78 fő ebből 6 fő speciális csoportban (kizárólag fogyatékos gyermekeket ellátó, korai fejlesztést, gondozást biztosító bölcsődei csoportban) a tagintézmény II-ben: 75 fő a tagintézmény III-ban: 68 fő a tagintézmény IV-ben: 70 fő a telephelyen (V.): 50 fő 23. A tagintézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: a tagintézmény II-ben: 90 fő a tagintézmény III-ban: 82 fő a tagintézmény IV-ben: 84 fő a telephelyen (V.): 60 fő

Pomáz, 2011. szeptember 13. Vicsi László 10

polgármester Záradék: A Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Alapító Okiratának egységes szerkezetbe foglalt módosítását Pomáz Város Önkormányzat Képviselő-testülete …./2011.(IX. 13.) sz. Ök. határozatával fogadta el. Az alapító okirat módosítása 2011. szeptember 13. napján lép hatályba. Pomáz, 2011. szeptember 13. PH. Szabóné Bartholomaei Krisztina jegyző

Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata A bölcsőde a gyermek 20 hónapos, az óvoda 3 éves korától a tankötelesség kezdetéig, nevelő intézmény. Az intézmény a jóváhagyott nevelési program alapján, Epochális Nevelési Program, Tevékenységközpontú Program és a bölcsőde Szakmai Programja, a teljes intézményi életet magába foglaló foglalkozások, fejlesztések keretében történik. Integrált csoportkeretben fogadja a többi gyermekkel együtt a sajátos nevelési igényű gyermekeket. 1.3 Az alaptevékenység forrásai ▪ Normatív állami költségvetési hozzájárulás ▪ Térítési díj (étkezés) ▪ Fenntartói támogatás 1.4 Ellátható vállalkozási tevékenység köre, mértéke Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 1.5

Feladatellátások

A feladatellátásnak az intézmény, kiadásait és bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító: - feltétel- és követelményrendszere, - folyamata, kapcsolatrendszere, - kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumok tartalma 1.6

A feladatellátás folyamata

- A feladat ellátásnak szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben - A feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása: - feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése,

11

- feladatellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása, - feladatellátás pénzügyi és teljesítménymutatók ellenőrzése. 1.7

A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás, és annak dokumentumai

Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. A kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak meg kell győződnie arról, hogy - adott jogcímen van e tervezve az előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várhatóteljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetőek-e az előirányzat –felhasználási ütemtervvel. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai: - szerződések - megállapodások 1.8

A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások

Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani. A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, ill. más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, ill. a szerv belső szabályzata, és az óvodavezető határozhat meg további részletes előírásokat, határidőket.

1.9

Az éves költségvetés tervezése

Az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében a részben önállóan gazdálkodó intézményre vonatkozóan meghatározza: - személyi juttatásokat - munkaadót terhelő járulékokat - dologi jellegű kiadásokat - az önkormányzat által folyósított ellátásokat - az ellátottak juttatásait - felhalmozási kiadásokat - működési bevételeket - általános forgalmi adó bevételt - támogatás éves összegét

12

-

az intézmény létszámkeretét.

A fenti előirányzatok kialakításához az önkormányzat által meghatározott szempontok szerint, az intézmény közvetlenül szolgáltat adatot a fenntartó részére. Költségvetési terv előkészítése intézményi szinten - leselejtezett eszközök listája - szükséges karbantartások listája - hiánylistán jelzett eszközök listája - fejlesztési igények listája Feladat: igények és lehetőségek egyeztetése Költségvetési terv elkészítésének munkafolyamatai - a fenntartó által készített költségvetési koncepció tanulmányozása, elemzése - a fenntartói sarokszámok alapján az előzetes számítások elvégzése, a tervezet ceruzás elkészítése - a ceruzás változat egyeztetése a fenntartóval, szükséges javítások elvégzése - végleges költségvetési terv elkészítése, leadása a fenntartó által megjelölt határidőre. 1.10 A költségvetési beszámolás Az éves beszámoló elkészítése - A fenntartó által elkészített pénzforgalmi adatok áttekintése, összevetése az intézményi nyilvántartásokkal, - A költségvetési beszámoló összeállítása a fenti adatok alapján, - A ceruzás beszámoló ellenőrzése, - A végleges beszámoló elkészítése, elküldése a fenntartó részére, a megadott határidőre.

1.11 Az intézmény gazdálkodási feladatai Az intézmény vezetésének tervezési, kötelezettségvállalási előirányzat-felhasználási jogosultsága az alábbiakra terjed ki: - A szakmai feladatellátást szolgáló eszközök, anyagok, könyvek, tisztítószerek, folyóirat stb. beszerzésére, - Működést biztosító szolgáltatásokra, befizetési kötelezettségekre, és karbantartásokra, - Rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokra és járulékokra, - Az ellátottak juttatásaira, - Az önkormányzat által folyósított ellátásokra – étkezési díj, - Felhalmozási kiadásokra. Az intézmény az előirányzatok szempontjából részjogkörrel felruházott intézmény, mely alapján meghatározott előirányzatai felett saját maga rendelkezik.

13

Intézményvezető feladata: -

-

Felelős az intézmény jogszerű működéséért, a gazdálkodás jogszerű viteléért. Különösen: az intézmény költségvetésének betartásáért. Felelős az intézmény elszámolási, vagyon-nyilvántartási, vagyonvédelmi rendjének kialakításáért, jogszerű működtetéséért. Felelős a fenntartó által kiadott pénzügyi, valamint a gazdálkodással összefüggő szabályzatok betartásáért és betartatásáért. Végzi a kötelezettségvállalással, szakmai igazolással kapcsolatos feladatokat. Biztosítja az ÖMIP-ben megfogalmazott tervezési, beszámolási, valamint az adatszolgáltatással, információátadással összefüggő kötelezettségek teljesülését a gazdasági-pénzügyi területen. Feladata a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételének biztosítása. Felelős a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítése. Biztosítja a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és helyi szabályozások, valamint a pénzügyi fegyelem betartását.

1.12 A felújítási tevékenységek bonyolítása Az intézményi felújítási terv javaslatok a részben önállóan gazdálkodó szintjén készülnek el, ami intézményenként és tárgyi eszközönként tartalmazza a tervezett felújításokat. Az elkészítet terveket a Polgármesteri Hivatal illetékes szakmai szervezeti egysége felülvizsgálja. A költségvetésben jóváhagyott feladatok bonyolítása a Polgármesteri Hivatalban történik, ezekkel kapcsolatosan a részben önállóan gazdálkodónak gazdálkodási feladata nincsen.

1.13 Költségvetési szervek belső ellenőrzése A belső ellenőrzés éves ütemterv alapján történik, mely része az intézményi éves munkatervnek. Az ellenőrzés eredményéről az érintetteket tájékoztatni kell: - Kedvező tapasztalatok – elismerés - Feltárt hiányosságok – megszüntetésére vonatkozó intézkedések – felelőségre vonás – megelőzés feltételeinek biztosítása. Az intézmény függetlenített belső ellenőrzési feladatait a fenntartó látják el. 1.14 A óvodatitkár feladatai: A pénztárosi, anyaggazdálkodó, leltározó, selejtezési bizottság tagja. Részt vesz a költségvetés előkészítő munkálataiban, beszámoló elkészítésében. Pénzforgalmi egyeztetést végez, létszámnyilvántartást vezet. Bérfelhasználásról nyilvántartást vezet, követi az előirányzat felhasználását. Ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik.

14

Az intézmény elemi költségvetésének elkészítésében, bér, dologi tervezésében részt vesz. A bérterv elkészítése, a mindenkori óvodatitkár által évenként egyeztetett engedélyezett létszámokból kiindulva bér és járulék - terveztet készít. A dologi kiadásnál a tárgyévi kiadásból kiindulva, azt az engedélyezett automatizmussal korrigálva dologi kiadási tervet készít. Folyamatosan követi és ellenőrzi az előirányzat felhasználását. Elvégzi a készpénzellátmánnyal, a pénzforgalommal, a számlázással, a bevételek beszedésével, a távolmaradással, változó bérfeladással kapcsolatos feladatokat. Vezeti a fenti feladatok ellátásához szükséges nyilvántartásokat, illetve biztosítja az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatást. Ellátja a munkaügyi ügyintézéssel járó feladatokat. Kezeli a KIR programot. Előkészíti a leltározási, selejtezési feladatokat. Ellátja munkaügyi ügyintézéssel járó feladatokat. Heti rendszerességgel személyes kapcsolatot tart a fenntartó pénzügyi csoportjával. Biztosítja a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatást, betartja az ehhez kapcsolódó rendkívüli határidőket. Az analitikus nyilvántartásokat a fenntartó által kiadott Bizonylati Szabályzatban foglaltak szerint vezeti. Betartja a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és helyi szabályozások, valamint a pénzügyi fegyelmet.

1.15 Kötelezettségvállalás A 292/2009. (XII.19.) Kormányrendeletben előírtak értelmében ilyen jogosultsága az intézmény vezetőjének van a költségvetés erejéig. A kötelezettségvállalás csak ellenjegyzéssel és érvényesítéssel hiteles. A kötelezettségvállalás aláírási címpéldányát a vezetői irodában ki kell függeszteni. A részben önállóan gazdálkodó intézmény vezetője is felelős a gazdálkodásból adódó feladatok elvégzéséért, illetve nem mentesül a pénzügyi felelősség alól. Az intézményvezető a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen túlmenően illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat- felhasználási ütemtervvel. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak meg kell győződnie arról, hogy: - Adott jogcímen van-e tervezve előirányzat, - Az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad- e szóban forgó kötelezettségvállalásra, - A kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei össze egyeztethetőek e az előirányzat felhasználási ütemtervével. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni.

15

A kötelezettségvállalás dokumentumai: - Szerződések, - Megállapodások. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A teljesült kötelezettség-vállalásról az igazolás útján tájékoztatja a részben önállóan gazdálkodó az önállóan gazdálkodót. Költségvetésen belüli átcsoportosítást kezdeményezhet az intézmény vezetője az önálló gazdálkodással bíró hivatal vezetőjénél. A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, illetve a szerv belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat.

1.16 Ellenőrzés A havi pénzforgalmi jelentés alapján az intézményvezető folyamatosan ellenőrzi az előirányzatok felhasználását és a szükséges intézkedéseket megteszi annak érdekében, hogy az előirányzatokat ne lépje túl. 2

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 2.1

Az óvodai tagintézmények nyitva tartása, zárva tartása, nevelés nélküli munkanapok

A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nevelési év folyamán az óvodai tagintézmények hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel üzemelnek. Eltérő munkarend a gyermekek fogadásának a rendje abban az esetben, ha nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az ünnepek miatti, munkarendben bekövetkezett változásokról időben értesítést kapnak a szülők. Az óvodai tagintézmények 6 órától 18 óráig meghatározott munkakezdéssel illetve – befejezéssel tartanak nyitva a szülői igények figyelembe vételével. A nyitva tartás rendjét a fenntartó határozta meg. (A HÁZIREND rögzíti, a módosításokkal együtt.) Az óvodai tagintézmények a nyitva tartás ideje alatt elsőként érkező gyermek érkezésétől az utolsó gyermek távozásáig biztosítják az óvodapedagógusi felügyeletet. Az óvodai tagintézmények nyáron (5 hétig) zárva tartanak, melyről a szülőt legkésőbb február 15-ig értesíteni kell. A nyári zárás ideje alatt a szülő kérésére gyermekét az erre kijelölt, ügyeletes óvodában kell elhelyezni. Intézményünkben 5 nevelés nélküli munkanapot tervezünk. Az éves Munkatervben kerül meghatározásra: - a nevelésnélküli munkanapok időpontja, felhasználása, - a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontja, - a nevelőtestületi értekezletek időpontja.

16

A nevelésnélküli munkanap időpontjáról, a gyermekek elhelyezéséről a szülőket szükség szerint, egy héttel korábban írásban tájékoztatni kell. A bölcsődei tagintézmény reggel 6-tól este 18.00 óráig van nyitva, mely időben képzett kisgyermeknevelő foglalkozik a gyerekekkel. A tagintézményre vonatkozó belső rendet a Házirend tartalmazza. 2.2

A vezető intézményben való tartózkodása

Az intézményben biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az idő alatt, míg a gyermekek az intézményben tartózkodnak, ezért az óvoda nyitva tartási idejében intézményvezető és helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. Távollétük esetén a mindenkori megbízott látja el a vezetési feladatokat. Hatásköre a működéssel kapcsolatos azonnali döntést igénylő tevékenységre terjed ki. Hivatalos ügyek intézése: 8.00-16.00 óráig a székhelyen és a telephelyen egyaránt. A műszakos dajka kíséri az óvodán belül a hivatalos ügyet intézőt. 2.3

A gyermekek benntartózkodása, napirendje

A gyermekek munkarendjét, napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni és a csoport faliújságára kell kifüggeszteni. Az óvodai-bölcsődei életrend megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat. A napi élet szervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését. Szervezeti és időkeretek meghatározását a Nevelési program tartalmazza. Az óvodai-bölcsődei napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a Házirendben megfogalmazottak szerint – gyermeküket az óvodai-bölcsődei tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. A napirend kialakításának szempontjait a Házirend tartalmazza 3

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1

Szervezeti felépítése az alábbi rendszerábra szerint: Intézményvezetı

Általános Intézményvezetı

h.

Tagint. vez.

Szakmai munk. Köz. Vez.

17

Minısgfejl. Team vez.

Közalkalmazotti Tanács

Résznevelıtestület/1

Nevelıi Testület

Rész-nevelıtestület/2

Pedagógiai munkát segítık

Óvodatitkár

Fűtő, karbantartó

Vezető beosztások: a) magasabb vezető beosztású: intézményvezető b) vezető beosztású: az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető. 2. Az óvoda-bölcsőde alkalmazotti közösségét valamennyi közalkalmazott alkotja. 3. Az óvoda nevelőtestületét a foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. 4. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására. 5. Az óvoda minőségi team tevékenysége egységesen fogja át az óvoda tevékenységét. 6. Az óvodában a dajkák önálló csoportot alkotnak. 7.Az óvodatitkár az intézményvezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg. 8. Műszaki alkalmazott: az óvoda fűtő-karbantartója. Felelősség és hatáskör:

Beosztás/munkakör Intézményvezető

Általános intézményvezetőhelyettes Tagintézményvezetők Minőségi team Munkaközösség vezető Óvodatitkár Pedagógusok

Feladatkör, felelősség, hatáskör egyéni munkaköri leírás

Közvetlen felettese

Helyettesítője

polgármester

egyéni munkaköri leírás

intézményvezető

Általános óvodavezető helyettesek (2 fő) megbízott óvodapedagógusok

egyéni munkaköri leírás egyéni munkaköri leírás egyéni munkaköri leírás egyéni munkaköri leírás egyéni munkaköri leírás

intézményvezető

intézményvezető

megbízott óvodapedagógusok megbízott minőségi team tag megbízott óvodapedagógus intézményvezető

intézményvezető, általános

váltótársak elsősorban

intézményvezető intézményvezető

18

Nevelőmunkát segítők

egyéni munkaköri leírás

Fűtő-karbantartó

egyéni munkaköri leírás

4

óvodavezető helyettes, tagintézményvezetők Intézményvezető, általános óvodavezető helyettesek intézményvezető

váltótársak

Egyéni megbízás

AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA

A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők közötti kapcsolattartás rendje, a belső kapcsolattartás rendje, formája 4.1 Intézményvezető: a többcélú intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az intézményvezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg. Az önállóan működő intézmények közötti – a felügyeleti szerv által jóváhagyott – megállapodás, Pomáz Város Önkormányzata Közoktatási Intézményrendszere Működésének Minőségirányítási Programjában (ÖMIP) rögzítettek szerint. • -

-

-

-

Intézményvezető/igazgató

Felelős az intézmény jogszerű működéséért, az Alapító okiratban meghatározott feladatok szakszerű és törvényes ellátásáért. Feladata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a fenntartó által meghatározott határidők betartásával az iskola alábbi alapdokumentumainak (Alapító okirat, SzMSz, a helyi tantervet magába foglaló pedagógiai program, a házirend, valamint az Intézményi minőségirányítási program) előkészítése, szükség esetén módosítása, valamint azok fenntartói jóváhagyásra történő előkészítése. Felelős az intézmény tanügy-igazgatási dokumentumainak, az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételeinek törvényességét igazoló dokumentumainak, az intézmény működésének szabályosságát biztosító dokumentumoknak, a pedagógiai munka szervezésére vonatkozó dokumentumoknak, valamint az érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködés dokumentumainak naprakészségéért, valamint a dokumentumok vonatkozó jogszabályoknak való megfeleléséért. Felelős az intézmény minőségirányítási programjában megfogalmazottak megvalósulásáért. Biztosítja az ÖMIP-ben megfogalmazott fenntartói tervezési, beszámolási, valamint az adatszolgáltatással, információátadással összefüggő kötelezettségek teljesülését. Együttműködik a fenntartó törvényességi ellenőrző munkájában.

19

-

-

-

A fenntartóval, valamint annak közoktatási ügyekben illetékes szervezetével együttműködve elkészíti az intézmény szakmai, illetve fejlesztési terveit, valamint az intézmény hosszú távú stratégiai tervét. Képviseli az intézményt a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete, annak szakbizottsága, valamint a fenntartó közoktatási ügyekben illetékes szervezete előtt. Részt vesz a képviselőtestületi, szakbizottsági üléseken, valamint a fenntartó közoktatási ügyekben illetékes szervezete által összehívott igazgató tanács ülésein. Ellátja a kapcsolattartással járó feladatokat a társintézmények, valamint más szakmai szervezetek felé. • •

a) • • • • • • • • •

• •

• • b) c) d) e) f) • •

Intézményvezető-helyettes/igazgató-helyettes Tagintézmény-vezető

Az intézményvezető/igazgató által meghatározott munkaköri leírás szerint.

Az intézménvezető felelős az óvoda-bölcsőde szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az óvoda-bölcsőde ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó veszélyforrások ismertetéséért, dokumentálásáért. a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvodabölcsőde ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért, a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért, az óvoda-bölcsőde költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett, a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért, jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért; gyakorolja a munkáltatói jogkört; dönt az óvoda-bölcsőde működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe; képviseli az intézményt; az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja; feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,

20

• • •

• • • • • • • • •

g)



h)

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, a minőségfejlesztési rendszer működtetése, az óvoda-bölcsőde működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi-gazdasági feladatokban való megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, közalkalmazotti tanáccsal, szülői szervezetekkel való együttműködés, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése, a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése, a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők azt igénylik, a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, az óvodai-bölcsődei jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal, az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: - az óvodába-bölcsödébe felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte, - a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, - a szülők értesítése az óvoda-bölcsőde nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai-bölcsődei elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előír. kizárólagos jogkörébe tartozik: a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a kötelezettségvállalás, a kiadmányozás (aláírás), a fenntartó előtti képviselet; közvetlenül irányítja az általános intézményvezető-helyettes(eke)t, a tagintézményvezetőket, a gazdasági ügyintézőt és a kisegítő alkalmazottakat.

Az intézményvezető köteles: dologi költségvetés felhasználása terén, a fenntartó gazdasági vezetőjének az ellenjegyzését kérni. 4.2 a)

Az általános intézményvezető-helyettes Az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az intézményvezető helyettesítését.

21

b)   

c)  

Az intézményvezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az intézményvezetőt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét. Közreműködik a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében, az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában, a gyermekvédelmi feladatok ellátásában: a gyermeket veszélyeztető tényező meglét esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. Közvetlenül végzi a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése a pedagógusok, illetve minden alkalmazott helyettesítésének, szabadságolásának ütemezése, ellenőrzése 4.3

A tagintézmény-vezető jogköre és felelőssége

 Munkáját munkaköri leírás alapján végzi.  Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.  Beszámolási kötelezettsége a munkaköri leírásban rögzített. 4.4

A helyettesítés rendje

- Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén az általános óvodavezető-helyettes helyettesíti. - Tartós távollétnek minősül az egy hónapot meghaladó távollét. - Az intézményvezető és a vezető-helyettes kivételes egyidejű távolléte esetén az óvodában szükségessé váló vezetői helyettesítési feladatokra az intézményvezető a magasabb fizetési fokozattal rendelkező óvodapedagógusnak is adhat megbízást. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. - A reggel 6 órától 7 óráig, illetve a 17 órától 18 óráig terjedő időben a vezető, helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. 4.5

Vezetőség

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező, javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai:  Intézményvezető  Általános intézményvezető- helyettes  Tagintézmény-vezetők  Minőségfejlesztési csoportvezető  Munkaközösség vezető A vezetők a vezetői értekezleten beszámolnak a szervezeti egységek működéséről.

22

4.6











Az éves munkaterv elkészítését, átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását. A házirend, és az IMIP elfogadását, A vezetői programmal összefüggő vélemény kialakítását A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza át az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a közoktatási törvényben meghatározott véleményezési jogkörét. A véleményezés gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a következő nevelőtestületi értekezleten ad számot. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. 4.7







A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatásának rendje

Át nem ruházható feladatok:

Nevelési Program, IMIP, Házirend, valamint az SZMSZ elfogadása, Nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztását, Nevelőtestület határozatai Nevelőtestületi értekezletek. 4.8

Szakmai Munkaközösség:

Szakmai Munkaközösség hozható létre az adott nevelési év kiemelt feladatainak eredményesebb végrehajtása érdekében. A munkaközösség célja: növelni és emelni a nevelési eredményeket, fokozni a pedagógiai munka minőségét. A munkaközösség vezetőjét az intézmény vezetője bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. Jogai és feladatai:  Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre.  A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelő munka tervezéséhez, szerevezéséhez, ellenőrzéséhez.  Új, korszerű nevelési eljárások felkutatása, megismerése, bemutatása.  Folyamatos szakmai irodalom ajánlása.  Játék és egyéb, a nevelést segítő eszközök felkutatása, megismertetése.  Gyakorlati tapasztalatcsere szervezése, lebonyolítása.  Szakterületén dönt a továbbképzési programokról. Véleményt alkot:  A nevelőmunka eredményességéről.  Nevelési Program elfogadásánál.

23

 Nevelést segítő eszközök, módszerek, segédletek kiválasztásánál. Dönt: a továbbképzési programról és a nevelőtestület által átruházott kérdésekben. Részt vesz: a pedagógusok munkájának segítésében. 4.9

A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény 56-57. §-ai, valamint a rendelet 29. §-a határozza meg. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény vezetője hívja össze. Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja • a nevelési program, • az SZMSZ, • az IMIP • a házirend, • a munkaterv, • az óvodai-bölcsődei munkára irányuló átfogó elemzés, • a beszámoló Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők:
A jegyzőkönyvet az erre felkért óvodapedagógus vezeti.
Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni.
Az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá.
Csatolni kell mellé a jelenléti ívet. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az intézményben dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kel hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg.

24

Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. 5

SZAKMAI KAPCSOLATTARTÁS 5.1

A gyerek közösségek

A vegyes korcsoportú gyermekek létszáma törvényileg szabályozott: maximum 25 fő. Az Alapító Okiratban a fenntartó által maximalizált létszám 30 fő. A Hétszínvirág Óvoda 9, a Napsugár Tagóvoda 3, a Mesevölgyi Tagóvoda 3, a Mesedombi Tagóvoda 3, a Mesevár Telephely 2 gyermekcsoporttal működik. A bölcsődében 6 csoport plusz 1 csoport működik. A 7. a fejlesztő csoport. Az óvodában-bölcsődében rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. 5.2

Nevelőtestületi értekezlet

Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: o a nevelési program és módosítása elfogadására o a szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására, o a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, o az óvoda-bölcsőde éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, o a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, o a házirend elfogadására, o az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, o az intézményvezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, o a nevelőtestület véleményének kikérésére a vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt, o nevelési tanácsadó vagy szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására, o jogszabályban meghatározott esetekben. 5.3 Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha
az intézményvezető összehívja,
a nevelőtestület egyharmada kéri,
szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta. 5.4

Alkalmazotti közösség értekezlete

Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az óvodatitkár és a karbantartófűtő együttműködését.

25

• a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá • az óvodai-bölcsődei minőségirányítási program valamint a teljesítményértékelési rendszer, elfogadására • a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét, az óvodavezető hívja össze, az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. A kapcsolattartás formái: • értekezletek • megbeszélések • fórumok Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell készíteni. 5.5

A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje

A vezető és a tagintézmény-vezető napi munkakapcsolatban áll. Minden második héten egyszer vezetői megbeszélést tart. A hét egy napján a vezető a tagintézményben tartózkodik, ahol a tagintézmény-vezető beszámol az ott folyó nevelőmunkáról és az aktuális ügyekről. A tagintézmények pedagógus közösségének szakmai együttműködése biztosított: • Közös nevelőtestületi értekezletek • Hospitálások • Megbeszélések • Szakmai kirándulások alkalmával. A pedagógus közösségnek kizárólagosan az egységet érintően önállóságuk van: • Az egységet érintő megbeszélések szervezésére • Előadások szervezésére • A rendezvények idejének meghatározására • Szülők kérésére, rendkívüli fogadóórák megtartására. Az intézményvezetőt ezen ügyekben meg kell hívni, vagy értesíteni kell. 5.6

Az intézmény munkarendje, és az ezzel kapcsolatos feladatok

A közalkalmazottak munkarendjével kapcsolatos feladatokat a munkaköri leírásuk és az éves munkaterv tartalmazza. Az általános vezető- helyettes tehet javaslatot a napi munkarend változtatására és a szabadságok kiadására. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos feladatok.

26

•

• • • •

A pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvény rögzíti. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógus köteles a munkakezdés előtt 5 perccel munkahelyén megjelenni. Munkából való távolmaradását előzetesen jeleznie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítésnek a rendjéért az általános óvodavezető helyettes, és a tagintézményvezető felel. A pedagógusok munkaidő beosztását az éves munkaterv tartalmazza.

A nem pedagógusi munkakörben dolgozók munkarendjével kapcsolatos feladatok • •

Munkarendjüket a vezető helyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával, amit a munkaköri leírás rögzít. Az alkalmazottak munkakezdés előtt 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteni a vezető helyettest. 5.7

A munkaközösség vezető jogai és feladatai

A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Az óvodavezető felé beszámolási kötelezettsége van a munkaközösség működéséről, tevékenységéről. Feladatai és jogai továbbá: • Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, • összeállítja a nevelési program és éves munkaterv alapján a munkaközösség éves tervét, • javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. • óvodavezetővel, tagintézmény-vezetővel egyeztetve részvétel az adott pedagógiai terület ellenőrzésében, elemzésében és értékelésében; • mérési szempontok, módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival; • kutatások, kísérletek segítése, szakirodalmi anyag feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítéséhez; • írásos elemzés, értékelés a munkaközösség munkájáról a nevelési év végén, beszámoló a nevelőtestület előtt, javaslatok a továbbfejlesztéshez; • a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, az egyes tagóvodákban dolgozó pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése. 5.8

Minőségi team vezető feladatai, felelőssége

Az intézményvezetés felelős, hogy a minőségi team vezető munkáját az intézményi minőségirányítási programban szabályozottak alapján végzi. A minőségi team vezetőt a nevelőtestület véleménye alapján az intézményvezető bízza meg.

27

Megbízásának elvei ▪ a nevelőtestület által elismert tekintély ▪ továbbképzéseken való aktív részvétel ▪ jó szervező, irányító képességekkel rendelkezzen ▪ minőségalapú elkötelezettség ▪ minőségbiztosítási ismeretek birtoklása, gyakorlati alkalmazása ▪ az intézményvezetővel való együttműködés Feladata ▪ minőségpolitikájának érvényesítése ▪ a minőségfejlesztési feladatok teljesítése ▪ beszámolási kötelezettség - figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokra, az előzőekben felsorakoztatott területekre vonatkozóan A minőségi team vezető részletes feladatait a munkaköri leírása, megbízása határozza meg. 5.9

A Közalkalmazotti Tanács

A Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde alkalmazotti közössége a jogszabálynak megfelelően létrehozza a megváltozott létszámnak megfelelő Közalkalmazotti Tanácsot, és megválasztja annak vezetőségét. A Közalkalmazotti Tanács vezetőjének és az intézmény vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az intézményvezető feladata. A KT elnökének véleményét kötelezően ki kell kérni az SZMSZ elkészítésénél. A KT. elnöke munkáját a közalkalmazotti szabályzatban foglaltaknak, valamint a KT működési ügyrendjében foglaltaknak megfelelően látja el. Megbízása a Kjt. 91.§ szerintiek alapján történő KT megválasztását követő 15 napon belül történik, a KT elnökválasztó ülésén. Megbízásának ideje a tanács működésével azonos időtartamra szól. Visszavonását, lemondását, újraválasztását a KT ügyrendje szabályozza. Feladata, felelőssége ▪ A KT vezetése, a működés biztosítása ▪ A közalkalmazottak nevében a részvételi jog gyakorlása - A közalkalmazottak élet és munkakörülményeit illető kérdésekben - A jóléti és szociális kérdésekben ▪ Az intézményvezetővel az eredményes együttműködés feladatainak ellátása, jogosítványa szerinti módon a munkavállaló képviseletének szem előtt tartása ▪ A szabályzatban rögzített jogosítványokkal (egyetértési, véleményezési, betekintési, tájékoztatáskérési) és kötelezettségekkel összefüggő feladatok

6

A VEZETŐ ÉS AZ ÓVODÁBAN-BÖLCSŐDÉBEN MŰKÖDŐ SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

28

6.1

Szülői Közösség

Az óvodában-bölcsődében a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Közösséget hozhatnak létre. Szülői Közösséggel való együttműködés szervezése az intézményvezető és a tagintézmény- vezető feladata. Az Szülői Közösség működési feltételeinek biztosításáról az intézményvezető és a tagintézmény-vezető gondoskodik. A Szülői Közösség egyetértési jogot gyakorol 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4 § (1). pontja szerint:
az SZMSZ,
a házirend elfogadásakor. Az intézményvezetőnek a szülői szervezet véleményét be kell szerezni:




a minőségirányítási program elfogadása előtt, a nevelési program elfogadása előtt, a munkaterv elfogadása előtt.

Az óvodai szintű Szülői Közösség vezetőjével az intézményvezető, tagintézmény-vezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőivel az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodai szintű Szülői Közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. A Szülői Közösség véleményét ki kell kérni:



a nevelési év rendjének (munkatervének) elfogadásakor a szülőket érintő ügyekben

A Szülői Közösség egyetértését be kell szerezni:


az óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása tekintetében.

Az óvodapedagógus a csoport szülői képviselőjének szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást. Ha a Szülői Közösség a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az intézményvezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a Szülői Közösség képviselőjének. A Szülői Közösség képviselője

29

tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az intézményvezetőnek, tagintézmény-vezetőnek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg. Ha a Szülői Közösség a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. 6.2

A Szülői Közösség részére a jogszabályi előíráson felül biztosított jogok

A szülői szervezet véleményét be kell szerezni:
az óvodai-bölcsődei munkaterv elfogadása előtt a szülőket is érintő részben
IMIP megvalósulásának értékelése, az intézkedésekre javaslattétel
maximális csoportlétszámtól való eltérés esetén
a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyekben
az óvoda-bölcsőde és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. A szülői szervezet egyetértési jogköre kiterjed:



6.3

SZMSZ módosításakor hol, és mikor van lehetőség tájékoztatást kérni a nevelési programról, és az IMIPről. A szülők tájékoztatási rendje:

Az intézmény a Közoktatási Törvénynek megfelelően a gyermekekről a nevelési év során folyamatos szóbeli tájékoztatást ad. Ez lehet csoportos vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 6.4

Szülői értekezletek rendje:

Egy adott nevelési évben 2 szülői értekezletet kötelező tartani. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, tagintézmény-vezető, óvodapedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 6.5

A szülők írásbeli tájékoztatása.

A csoportok saját üzenő táblával rendelkeznek, melyen tájékoztatják a szülőket az óvodapedagógusok, a vezető és a gyermekvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról. Ezen kívül ez a tábla szolgál az aktuális információk közlésére is. A bejáratnál elhelyezett falitáblán szakmai információk segítik a szülőket. (Az intézmény Házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek nagyobb csoportja alatt.) A nevelési program tartalmazza az óvoda-bölcsőde kapcsolatrendszerénél az óvoda-

30

bölcsőde és a család kapcsolattartásának célját, az együttműködés alapelveit, valamint a megvalósulás sikerkritériumait. 7

A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL

Az SZMSZ alkalmazása szempontjából az óvodával-bölcsődével jogviszonyban állónak minősülnek az óvodai-bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek, valamint az óvodai-bölcsődei alkalmazottak. Az óvodában-bölcsődében rendes nyitvatartási időn belül az intézményvezető külön engedélye nélkül az alábbi személyek tartózkodhatnak:  Az óvodást-bölcsődést bekísérő, illetőleg hazavitelére feljogosítottak.  Az óvoda-bölcsőde, a gyermekek, valamint az ott dolgozók ellenőrzésére, jogszabályban felhatalmazottak, továbbá azon szervezetek tagjai (tűzoltóság, rendőrség), akinek közfeladatuk ellátásához a belépésre, illetőleg ott tartózkodásukra szükség van.  Az intézmény fenntartójának képviselői, bizottsági tagjai és köztisztviselői.  Közszolgáltatást teljesítő gazdálkodó szervezetek tagjai, megbízottjai feladatuk ellátása céljából (pl. postás, kézbesítő, fogyasztásmérő készülék leolvasó.) A fentiek meghatározottakon kívül más személy, valamint rendes nyitvatartási időn kívül csak az intézményvezető előzetes engedélyével szabad az intézménybe belépni, illetőleg ott tartózkodni. Az SZMSZ alkalmazása szempontjából az intézményvezető engedélyével rendelkezőnek kell tekinteni azt, akit a vezető hívott meg az óvodába-bölcsődébe, vagy az óvoda-bölcsőde részére teljesítendő szolgáltatást végez (pl. óvodai-bölcsődei rendezvény meghívottja, szerelési munkát végző vállalkozó) A külön pontokban meghatározott személyek érkezésükkor és távozásukkor a részükre fenntartott bejárati ajtókat veheti igénybe, a személyzeti bejárót indokolt esetben (pl. ételszállítás) csak az intézményvezető előzetes engedélyével használhatják. Az óvodai ellátásban részesülő gyermekek érkezésére és távozására kijelölt időszakokon (6-9, 12-13, 15-18) kívül belépni kívánó személyt – amennyiben a belépésre az előzőekben írtakra figyelemmel lehetőség van – dajka engedi be az óvoda területére, aki a jövetel céljára figyelemmel az óvoda vezetőjéhez, más személyhez, vagy a munkavégzés helyére kíséri. Általában nem kell kísérni azt a belépési, illetőleg benntartózkodási jogosultsággal rendelkező személyt, aki az óvodába rendszeresen jár (gyermek, gondviselője, postás, stb.) Az 1-2. pontban megjelölt személyek az engedélyezett jövetelük céljára figyelemmel szükséges ideig tartózkodhatnak az óvodában rendes nyitvatartási időn belül. Az óvoda azon területére, helyiségeibe léphetnek be, illetőleg tartózkodhatnak, ahol az engedélyezett, jövetelük céljára tekintettel indokolt és szükséges. A szülők csak a gyermeköltözőkbe léphetnek be (mosdókba nem, lásd. HÁZIREND) A csoportszobákban szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. (nyitott-nap, ünnepélyek, beszoktatás). A beszoktatás idejét, rendjét és módját a csoportos óvodapedagógusok határozza meg.

31

Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását idegen személyek részére az intézményvezető, tagintézmény-vezető engedélyezheti. A cipőcsere kötelező! Az intézmény helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, fenntartói engedéllyel lehet. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség és kártérítési felelősség terheli, kötelesek betartani a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. Az intézmény területén kereskedelmi tevékenység, - ide értve az ügynöki tevékenységet is – nem végezhető, kivéve azokat a családokat segítő, szociális jellegű árusításokat, amelyeket az intézmény vezetője, tagintézmény-vezető engedélyezett. Az intézmény kapuját és bejárati ajtaját a gyermekek védelme, illetve illetéktelenek behatolásának megakadályozása érdekében folyamatosan zárni kel, a kijelölt felelősök közreműködésével. 7.1

Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

Megengedett a reklámtevékenység, ha az a gyermekeknek szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:
Egészséges életmód
Környezetvédelem
Társadalmi tevékenység
Közéleti tevékenység
Kulturális tevékenység A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 8

A NEVELÉSI INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA

Az intézmény vezetője és az óvodapedagógusok kérésre kötelesek tájékoztatást adni a szülőknek a Nevelési Programról, a Házirendről, az Intézményi Minőségirányítási Programról, illetve a Szervezeti és működési Szabályzatról (beiratkozás, szülői értekezlet, fogadóóra). Az intézmény vezetője a Szülői Szervezet tagjait tájékoztatja a Helyi Nevelési Program alapelveiről, a megvalósítás feltételeiről, későbbiekben, a program céljában, feladatában megfogalmazottak értékeléséről. A szülők az intézményvezetőtől vagy helyettesétől és a tagintézmény-vezetőktöl kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról, vagy bármilyen, az intézmény érintő kérdésről. Az intézmény faliújságján közöljük a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. Az intézmény Nevelési Programját, az SZMSZ-t és az Intézményi Minőségirányítási Programot olvasható állapotban az intézmény vezetői irodájában, a nevelőtestületi szobában, míg a Házirendet a faliújságon kell közzétenni.

32

9 9.1

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A belső ellenőrzés elvei

Az intézményvezető, a helyettese és a munkaközösség vezető az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemtervet nyilvánosságra kell hozni. Ellenőrzést végez az intézményvezető, aki közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettest, tagintézmény-vezetőt, a minőségirányítási vezetőt és a szakmai munkaközösségek vezetőjét. Továbbá ellenőrzést végezhet a minőségirányítási csoport vezetője és a munkaközösség vezető. Az ellenőrzés célja a pedagógiai munka minőségének szinten tartása és növelése, az eredményesség fokozása, és az intézmény zavartalan működésének biztosítása. Az ellenőrzés tapasztalatait ismertetni kell az érintettekkel. Az ellenőrzés kiterjed: (IMIP, Munkaterv tartalmazza)
Törvényességi
Szakmai – pedagógiai
Szakhatósági
Munkáltatói
Gazdasági
Tanügy – igazgatási

9.2

Belső ellenőrzés módja

Az ellenőrzés módszerei: Adatgyűjtés, tapasztalatszerzés az értékeléshez Foglalkozások látogatása; Beszámoltatás szóban, vagy írásban. Az ellenőrzés fajtái:
Tervszerű, munkatervben rögzített időtartamban és szempontok alapján
Időszakos ellenőrzések: napi felkészülés, az udvari tevékenység tartalmának és szervezettségének ellenőrzése, szülői értekezletek, nyílt napok, ünnepségek, az intézmény szolgáltatásai. Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz, és szempontjaihoz igazodik. Minden dolgozók érintő ellenőrzések (MUNKATERV) - Munkaidő hatékony kihasználása - Ésszerű takarékosság - Az intézmény tárgyainak, eszközeinek megóvása - Segítőkészség, tolerancia, közösségi magatartás - Hangnem, stílus

33

9.3

A belső ellenőrzés rendje

Az ellenőrzés célja az éves ellenőrzési tervben szerepel. Az ellenőrzési terveket az intézményvezető készíti el. Az ellenőrzési terv az éves intézményi munkaterv része, végrehajtásáért az intézményvezető és helyettese a felelősek. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésekről az intézményvezető dönt. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat ismertetni kell és meg kell vitatni a nevelőtestülettel. Az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza a nevelőmunka ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási rendszerét. A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A vezetői ellenőrzés és értékelés eljárásrendje (IMIP): tartalmazza az ellenőrzés irányultságát, megállapításait, területeit, módszereit, gyakoriságát, következményeit és a résztvevőket. 9.4

Az intézmény vezetési szerkezete

Intézményvezető

Közalkalmazotti Tanács

Szülők közössége

Minőségi team vezető

Vezetőhelyettes

Óvodatitkár Nevelőtestület

Fűtő-karbantartó Dajkák

34

10 KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Elvei: • Folyamatosság • Nyitottság • Kölcsönös bizalom • Korrektség • Élő és való legyen Az intézmény vezetője kapcsolatot tart (IMIP, Munkaterv tartalmazza) • A fenntartóval, • Magyar Államkincstárral, • Tagintézményekkel, • Mátyás Király Általános Iskolával, • Sashegyi Sándor Általános Iskola, Művészeti Szakközépiskola és Szakiskolával, • Német Nemzetiségi Általános iskolával, • Különös gonddal, figyelemmel Német Nemzetiségi és Szerb Kisebbségi Önkormányzattal. A kapcsolattartásért felelős az intézményvezető és a nemzetiségi csoportok óvodapedagógusai. • Teleki-Wattay Művészeti Iskolával, • Művelődési Házzal, • Nevelési Tanácsadóval, • Gyermekjóléti Szolgálattal, • Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásával. Az intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során a gyermekvédelmi felelős együttműködik a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel és hatóságokkal. A külső kapcsolatok megszervezéséért és irányításáért az intézmény vezetője a felelős. Az intézményt a szakmai szervezetekben az intézményvezető képviseli. A kapcsolattartás egyéb nevelési-, oktatási-, szakszolgálati-, kulturális intézményekkel megtalálható a nevelési programban. Az intézményt a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az intézményvezető és helyettese képviselik. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, az intézményvezető és a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. 10.1 A fenntartó és az óvoda kapcsolata Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed ▪ az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására ▪ az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, elfogadására ▪ az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére ▪ az intézménygazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére ▪ az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, ▪ a minőségirányítási program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására

35

A kapcsolattartás formái: -

szóbeli tájékoztatás beszámolók, jelentések egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan ~ statisztikai adatszolgáltatás ~ az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése

10.2 Általános Iskola és óvoda kapcsolata ▪ Az intézményvezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzet szerinti, és a városban található másik két iskola igazgatójával, pedagógusaival. ▪ A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. ▪ A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el ▪ A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása - pedagógusok szakmai programjaira - óvodások iskolával való ismerkedésére - szakmai programokon való kölcsönös részvételre - volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálatra 10.3 Nevelési Tanácsadó és az óvoda kapcsolata A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed ▪ a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére ▪ az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására ▪ a gyerekek Nevelési Tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására ▪ az intézményvezetője, az óvodapedagógusok konzultációs kapcsolatot tarthat a Nevelési Tanácsadóval a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban Kapcsolattartó személy: az intézményvezetője, megbízott óvodapedagógus. Tanulási képességeket vizsgáló bizottságok és az intézmény kapcsolata A sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálataival összefüggő kapcsolattartásra a Nevelési Tanácsadó és az intézményvezető jogosult. Feladata ~ A vizsgálatok kérelme ~ A szakértői véleménnyel felvett óvodás szakvéleménye szerinti kapcsolatfelvétel kezdeményezése ~ A szakértői véleményben rögzített kontroll vizsgálatok határidő szerinti kérelme

36

~ A gyermek érdekében szükségesnek ítélt vizsgálatok kezdeményezése, kérelme 10.4 Gyermekjóléti szolgálat és az intézmény kapcsolata ▪ Az óvoda-bölcsőde gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az intézményvezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az intézményvezető gyakorolja. ▪ A kapcsolattartás kiterjed a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatot ellátó más - személyekkel, - intézményekkel, - hatóságokkal való kapcsolatokra ▪ A kapcsolattartás lehetséges módja - értesítés - esetmegbeszélés - konzultálás - előadásra, rendezvényre meghívás 10.5 Bölcsőde és óvoda kapcsolata ▪ a kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízatása alapján látja el ▪ szakmai munka kölcsönös megismerése meghívással ▪ szakmai napokon való részvétel ▪ óvodába kerülő gyerekek megismerése - óvodapedagógus bölcsődei látogatásaival - bölcsődések óvodába történő látogatásával 10.6 Német Nemzetiségi és Szerb Kisebbségi Önkormányzattal való kapcsolattartás -

a kapcsolattartás feladata elsısorban a vezetı és a nemzetiségi csoportokban dolgozó kollégák feladata csoport- és óvodaszintő rendezvényekre való meghívók eljuttatása beszámoló a csoportok életérıl, eredményeirıl

10.7 A Művelődési Ház és az intézmény kapcsolata Az intézmény és a Művelődési Ház között egy óvodapedagógus tart kapcsolatot, aki a következő alkalmak szervezésében nyújt segítséget: ▪ színvonalas gyermek programok, ▪ Színházi előadások, ▪ Kiállítások, ▪ könyvtárlátogatás a nagycsoportosokkal. 11 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS

37

11.1 Óvodai-bölcsődei ünnepek A hagyományok, ünnepek ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésétől, érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását. A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez. ▪ Az óvodai-bölcsődei ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda-bölcsőde Nevelési Programja tartalmazza ▪ Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget. Az óvoda Házirendje szabályozza az óvodai ünnepek, megemlékezések rendjét. Csoport megemlékezések: • Anyák napja • Óvodai-bölcsődei ünnepélyek, rendezvények, hagyományok (Mikulás, Adventi készülődés, Karácsony, Március 15., Pünkösd, Farsang, Húsvét, Föld, madarak, fák napja , Gyermeknap, Anyák napja, évzáró) • Egyéb helyi hagyományokat tükröző szokások (jeles napokhoz kapcsolódó szokások, népi hagyományok ápolása) amelyet a nevelési program tartalmaz. A megoldás módjait, eszközeit a csoport pedagógusai határozzák meg a gyermek életkorának, érzelmi beállítottságának és a helyi sajátosságoknak a figyelembe vételével. Közös programok rendje: A lehetőségek kihasználásával, az előírások betartásával lehet a gyermekek számára közös programot szervezni. Ilyenek lehetnek • Őszi, téli, tavaszi kirándulások • Bábszínház látogatás • Múzeum- és könyvtárlátogatás • Állatkert- és vadaspark-látogatás • Szentendrei Skanzen látogatás Az ünnepélyek és rendezvények szervezésének felelőseit, a mindenkori éves MUNKATERV tartalmazza. 11.2 A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ▪ A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata ▪ A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése ▪ A hagyományápolás elsősorban a csoportos óvodapedagógusok feladata, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. ▪ A hagyományápolás eszközei:

38

- ünnepségek, rendezvények, - egyéb eszközök (pl. kiadványok, meghívók) Az intézmény hagyományai érintik - az intézmény ellátottjait, a gyerekeket, - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény - jelkép használatával - gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével - az intézmény belső dekorációjával Az intézmény nevét jelképező logo megjelenítésének formái - leveleken - meghívókon és egyéb tárgyakon ▪ a nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is A hagyományok egy része szorosan kapcsolódik a programhoz, ennek részletes feladatai a nevelési programban megtalálható. Felnőttekkel kapcsolatos hagyományok: • • • • • • •

Szakmai napok szervezése évente 5 alkalommal Házi bemutatók szervezése évente több alkalommal Továbbképzésekben, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása Dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról A pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozók köszöntése, emberi és szakmai beilleszkedésük megkönnyítése A távozó munkatársak, nyugdíjba menők búcsúztatása A közös ünnepek szervezése az óvodában a kialakított hagyományok szerint (kirándulás, közös szabadidős program stb.)

11.3 Lobogózás ▪ A 2000. évi XXXVIII. tv. módosított l995. évi LXXVIII. tv. valamint a végrehajtása tárgyában 2000. VII. 20-án hatályba lépett 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. ▪ A zászló állandó minőségének megtartásáról az óvodavezető gondoskodik. 12 A SZÜLŐKET ÉRINTŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK



Az óvodai-bölcsődei nevelés – oktatás és a kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele a gyermekek számára ingyenes. Az étkezés befizetés rendje:

39

 A mindenkori térítési díjak összegét a Pomáz Város Önkormányzata határozza meg, térítés és tandíj rendeletében, melyet a szülők felé hirdetményben a faliújságon a változáskor mindig eljuttatunk.  A gyermek egyéni rászorultsága mértékében lehetőségünk van a térítési díjat csökkenteni a család egy főre jutó, alacsony átlagkeresetét igazoló kereseti kimutatás, illetve a munkanélküliséget igazoló dokumentum alapján. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe a fentiekben meghatározott gyermek után. Az étkezések térítési díját az óvoda-bölcsőde által meghatározott időpontban kell befizetni, ezen időpontokat a Házirend rögzíti. Az étkezési díj befizetése személyesen, a titkári irodában történik minden hónap első két hetében.
A befizetés időpontját minden hónap elején, az óvoda-bölcsőde információs táblájára, az óvoda belső előtérben valamint minden csoport faliújságjára kifüggesztjük.
Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap telefonon vagy személyesen 8.30 óráig. Az előtérben elhelyezett füzet szolgál arra, hogy a szülők jelezzék az étkezés lemondását. A 8.30 óráig beérkező bejelentés a következő nap lép érvénybe. Az ebédbefizetésnél az aktuális hónapot fizetik be a szülők.
Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj jóváírására nem tarthat igényt. 13 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FORMÁI Az óvoda-bölcsőde működése során az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani, amit a HACCP tartalmaz (fertőtlenítés, mosogatás, takarítás, stb.) Az ÁNTSZ megbízottja által jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetéséről az intézményvezető köteles gondoskodni. A 19/2009. (VI.18.) Eü. M. módosította az óvodai egészségügyi ellátásról szóló rendeletet, melynek értelmében az orvosi vizsgálatot és védőnői szűrővizsgálat megszűnt az óvodában. A gyermek választott háziorvosához és a területi védőnőhöz helyezte át ezeket a teendőket. A bölcsődében heti két alkalommal gyermekorvos vizsgálja a gyerekeket. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéséről számított legrövidebb időn belül haza kell vinni. (Házirend) Az óvodapedagógusnak addig is gondoskodni kell a gyermek elkülönítéséről, lázának fizikális csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja. Gyógyszert a szülő a csoportos óvónőnek nem adhat át, kivéve az állandó gyógyszerszedést igénylő betegséget (p. asztma, allergia). A gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet újra óvodába. Fertőző gyermekbetegséget haladéktalanul be kell jelenteni a csoportos óvónőnek. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésére, tisztaságra. Az egészségügyi előírások az intézmény dolgozóira is kötelező érvényűek.

40

Az intézményben való alkalmazás feltétele az évenkénti munkaegészségügyi ellenőrzésen való részvétel. A dolgozók munkájuk érvényes negatív tüdőszűrő vizsgálati igazolás és egészségügyi kiskönyv birtokában végzik. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! Az intézményen belül szeszes ital és egyéb tudatmódosító szerek fogyasztása TILOS! 14 AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE 14.1 A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje (MUNKATERV) Célunk, hogy feltárjuk mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődésé hátrányosan befolyásolják. Feladatunk, az óvodai-bölcsődei kereteknek megfelelően megadjunk minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez, és kompenzáljuk lehetőségeink szerint azokat a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között. Biztosítsuk az esélyegyenlőséget a különböző szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára. Elveink: mindenekelőtt a család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, akik segítséget kérnek vagy láthatóan segítségre szorulnak. A titoktartási kötelezettség minden, családokat érintő kérdésben érvényesül. Az óvoda-bölcsőde gyermekvédelmi feladatait a gyermekvédelmi felelősön keresztül érvényesíti. A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért az intézményvezető és a tagintézményvezető felel. A nevelőtestület minden tagjainak feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, a gyermekvédelmi terv folyamatos fejlesztése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében. A nevelési program Gyermekvédelmi pontja szerint a gyermekvédelem a sajátos és speciális szolgáltatások közé tartozik. A program tartalmazza a gyermekvédelem intézményi szintű céljait, feladatait, a nyilvántartásba vétel szempontjait, intézményi szintjeit, a gyermekvédelmi felelősök és óvodapedagógusok feladatait. A programban meghatározásra kerültek az intézményi gyermekvédelmi munka sikerkritériumai is. 14.2 Intézményvezető feladata: • A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten. • Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal. • Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek felvételének biztosítás • Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről • Kedvezményes étkezési díj biztosítása • Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolattartás, együttműködés • A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése • A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kisérése, átadása

41

14.3 Óvodapedagógus feladatai: • az óvodába járó gyermekek szociális, szociokulturális, családi hátterének megismerése, • szükség szerint környezettanulmány végzése, • hátrányos és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek, 14.4 A gyermekvédelmi felelős feladata:  Szakmai kapcsolatot tartanak a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az intézményvezetőnek rendszeresen beszámolnak.  Segítik az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők gyermekvédelmi munkáját  Az óvodapedagógusok, a szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés és a veszélyeztetett gyermek megismerése alapján – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson vesznek részt.  A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesítik a Gyermekjóléti szolgálatot.  A Gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesznek az esetmegbeszéléseken.  A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményeznek az önkormányzat polgármesteri hivatalánál  Szükség esetén intézkedés kezdeményezése tájékoztatás a szülők, nevelő részére. A gyermekvédelmi felelősök munkájukat megbízás, az éves intézményi feladattervben rögzítettek alapján végzik (Munkaköri leírás) A szülők által jól látható helyen közzé teszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények – Gyermekjóléti szolgálat, Nevelési tanácsadó. A hatékony gyermekvédelmi munka érdekében kapcsolatot tartunk: • Az óvoda-bölcsőde orvosával, védőnőjével • A családsegítő Szolgálattal • A Gyermekjóléti Szolgálattal. 14.5 A gyermekbalesetek megelőzésének feladatai Az intézményvezető feladata: Gondoskodik az épület és az udvar berendezési tárgyainak épségéről, a baleseti forrást okozó rongálódások azonnali javításáról Ellenőrzi a hatóságok által előírt balesetvédelmi intézkedések megtörténtét. Évente gondoskodik a balesetvédelmi oktatás megszervezéséről az intézmény dolgozói részére. A dolgozók munkaköri leírásában rögzíti a balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat. Egyéb feladatait a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Az intézményben dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak feladatai: A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi

42

szintjüknek megfelelően ismertetni kell. A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. Tegyenek javaslatot az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Minden óvodapedagógusnak kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a védő-óvó előírásokra a következő esetekben: • foglalkozások alatti időben, • az udvarra menetel előtt, • séták előtt, • kirándulások alkalmával, az esetleges baleset megelőzése érdekében. A kirándulások és a védő-óvó ismeretek ismertetésének tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban. Az óvodán kívül szervezett séták, kirándulások, rendezvények során a pedagógusok kötelezettségei a következők: •






Az intézményből való távozást jelentik a vezetőnek (vagy előírás szerint vezető helyettesnek). Az erre kijelölt füzetben felvezetni. mi okból hagyják el az intézményt, visszaérkezésük várható időpontja, a gyermekek létszáma, kísérők szám és neve, igénybevett utazási forma.

Amennyiben közlekedési eszközt vesznek igénybe, azt a legkörültekintőbben kell kiválasztani és a megfelelő kísérő személyzetről szükséges gondoskodni. A gyermekek intézményen kívüli kisérése esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust kell biztosítani. A gyermekcsoportot kísérő óvodai dolgozók nem hagyhatják magukra, illetve nem bízhatják szülők felügyeletére a gyermekeket. A gyermekek az intézmény létesítményét, helységeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják. 14.6 Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus, kisgyermeknevelő kötelessége az elsősegélynyújtás. Tájékoztatnia kell a vezetőt, vagy vezető helyettest. A csoportos óvodapedagógus köteles azonnal intézkedni. Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető vagy helyettese figyelmét felhívni. Minden estben (fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb.) esetén megfelelő orvosi ellátó helyre kell vinnie a gyermeket az óvodapedagógusnak, vagy a rábízott személynek. A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről az intézményi személyzetnek értesítenie kell a szülőt.

43

Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: A gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. Jegyzőkönyv készítéséhez a „Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről” c. nyomtatványt kell használni. A jegyzőkönyvet a balesetnél jelen lévő óvodapedagógus, kisgyermeknevelő készíti el. Gyermekbalesetekkel kapcsolatos jelentési kötelezettsége van az óvodának-bölcsődének a „Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről” című nyomtatvány segítségével, melyet a városi Tűzoltó Parancsnok tölt ki. Az óvodapedagógus feladata: • • • • •

Jelenti a balesetet az intézmény vezetőjének, vagy az intézményvezető-helyettesének. A balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése a csoportnaplóban. Közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában. Elkészíti a jegyzőkönyvet. Javaslatot tesz a gyermekbalesetet követően a megelőzésre.

Nem pedagógus alkalmazott feladata az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat. Ezekről a balesetekről a törvényben meghatározott nyomtatványokon a munka- s balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy- példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének, Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Súlyos az a gyermekbaleset, amely a sérült halálát, ill. a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette, életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, a beszélőképesség elvesztést, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást elmezavart okoz. A gyermekbalesetek kivizsgálásába a Szülői Szervezet jelenlétét lehetővé kell tenni. Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. 14.7 A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése A helyiségek padló- és falburkolatai olyan anyagból készültek, melyek jól tisztíthatók, fertőtleníthetők, nem okoznak allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, a nagy ablakok a természetes fény besugárzását, teszik lehetővé. A folyamatos szellőztetéshez hiányoznak a bukó ablakok, így a levegő cseréje a csoportszobákban a napnak csak bizonyos szakaszában lehetséges. Az átlagos hőmérséklet 22-24 °C. A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, könnyen tisztán tarthatók.

44

A mosdóban a szerelvények magassága, méretei a gyermekekhez igazodik, szappan, körömkefe, kéztörlő, WC-papír mindig rendelkezésre áll. Az óvoda-bölcsőde udvarának berendezési tárgyai nagyrészt természetes anyagokból készültek. Az udvaron napos és árnyékos területek váltakoznak. Az egészség védelmében fontos a homokozó homokjának szükséges lazítása, locsolása. Az intézményi munka- és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni. A munka-, tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű részletes oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott hangzottak tudomásul vétele. 14.8 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása: Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek fejlesztése (részképesség-zavar, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar). Enyhe értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése. Beszédfogyatékos gyermekek terápiája. Enyhe fokban testi és érzékszervi fogyatékos gyermekek fejlesztése. 15 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az SZMSZ alkalmazása szempontjából rendkívülinek minősül az esemény, amely a gyermekek, az óvodában-bölcsődében dolgozók, ott tartózkodó más személyek testi épségét, egészségét sérti, vagy veszélyezteti, vagy az óvoda-bölcsőde rendeltetésszerű működését oly mértékben akadályozza – vagy annak veszélyével jár - , hogy amiatt az óvoda-bölcsőde részéről azonnal intézkedésre van szükség a sérülés, kár, veszélyhelyzet, illetőleg az esemény következményeinek elhárítása érdekében. Rendkívüli esemény különösen: • Az óvodát-bölcsődét érő természeti csapás, tűz-, vegyi-, vagy sugárszennyeződés, az óvodát-bölcsődét érintő bűncselekmény, az óvoda-bölcsőde felügyelete alatt álló gyermek, óvoda –bölcsőde alkalmazottjának munkaidőben történő sérülése, balesete, óvodában fertőző megbetegedés felbukkanása, közműszolgáltatásnak (elektromos energia, gáz, víz, csatorna) az óvoda működését akadályozó, vagy azzal közvetlenül fenyegető meghibásodása. • Rendkívüli esemény észlelése esetén késedelem nélkül meg kell tenni a halasztást nem tűrő azonnali intézkedéseket (elsősegély nyújtása, mentő hívása, kármegelőzés, stb.) Ha a rendkívüli esemény észlelésekor nincs jelen a vezető, úgy az őt a rendkívüli eseményről és a megtett intézkedésekről azonnal tájékoztatni kell a további intézkedések kezdeményezése céljából.

45

•

A rendkívüli esemény természetétől, illetőleg a már megtett intézkedésektől függően a vezető késedelem nélkül köteles intézkedni a rendkívüli esemény elhárításához, következményeinek felszámolásához még szükséges teendők megtétele érdekében, így különösen gondoskodni köteles a gyermekek és alkalmazottak biztonságba helyezése iránt.

Kiemelkedő súlyú rendkívüli eseményről (pl. bűncselekmény, tűz, energiaellátás meghibásodása) egyidejűleg tájékoztatni kell az intézmény fenntartóját is. A gyermekek testi épségét veszélyeztető események bekövetkezte vagy bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás. Akinek a tudomására jut a rendkívüli esemény vagy bombariadó, annak haladéktalanul és pánikkeltés nélkül értesíteni kell a vezetőt, vagy mindenkori helyettesét, valamint a tűzoltóságot és a rendőrséget. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az intézményvezető vagy helyettese dönt. A tűzvédelmi megbízott gondoskodik a Tűz- és bombariadó terv szerinti szervezett mentésről, a további teendőket a Tűz- és bombariadó terv tartalmazza, melynek betartása az intézményvezető, intézményvezető helyettes és a munkavédelmi felelős felelőssége. Feladatkörét megbízottja útján látja el. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. A gyermeket a TŰZRIADÓ TERV szerint kell az épületből kivezetni. A menekítési terv minden csoportszobába ki van függesztve. Az épületből történő kimenetel után biztonságos környezetbe és megfelelő távolságra kell vinni a gyermekeket. Az óvodapedagógusoknak a kiürítést követően létszámellenőrzést kell tartaniuk a rájuk bízott gyermekek között. A vezető vagy helyettese intézkedik valamennyi helység ellenőrzésről, hogy nem maradt-e gyermek az épületben. Bombafenyegetés vagy tűzveszély esetén a gáz és elektromos kapcsolókat el kell zárni, a legfontosabb iratokat, készpénzt biztonságos helyre kell szállítani. Csak a tűzszerészek átvizsgált, biztonságos épületbe lehet a gyermekeket visszavezetni. Bombariadó esetén szükséges teendők: • Az azonnal értesíteni kell a Rendőrkapitányságot 107 • Haladéktalanul meg kell kezdeni az épület kiürítését • A gyerekek biztonságos helyre vitele, ruhák mentése (épület elhagyása a Tűzriadó terv utasításai szerint) • Gáz- elektromos főkapcsolók elzárása • Legfontosabb iratok, készpénz biztonságos helyre vitele • A rendőrség szakemberei számára bejutás biztosítása az épületbe 16 KATASZTRÓFAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM, POLGÁRI VÉDELEM SZERVEZETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDJE Ide vonatkozó egyéb szabályokat külön dokumentáció tartalmazza.

46

(A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szól 37/2001. (X. 12.) OM rendelet 3.§ (2) bek.) Intézményünk egyik munkatársa megbízás alapján végzi a tűzvédelemmel és katasztrófa védelemmel kapcsolatos feladatokat. Katasztrófa esetén értesítjük a megfelelő hatóságokat. 17 KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI (IMIP tartalmazza) Az intézményben kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülnek: • az intézményi minőségirányítási munkacsoport tagjai • tartósan és folyamatosan nyújtott magas színvonalú pedagógiai munkát végző pedagógusok • példamutató emberi magatartást tanúsító dolgozók. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítása – a Közalkalmazotti Tanács és az intézményvezető helyettes véleményét figyelembe véve – a munkáltató feladata. A kereset kiegészítés egy nevelési évre szól, de több alkalommal meghosszabbítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítélését és az azt meghatározó szempontokat évente felül kell vizsgálni. Nem részesülhetnek kiemelt kereset kiegészítésben a fegyelmi büntetésben részesült dolgozók. A kereset-kiegészítés részletes szempontjai: • • • • • • • • • • • • •

A gyermekek nevelése, fejlődése érdekében végzett folyamatos, magas színvonalú pedagógia tevékenység Szakmai felkészültség, önképzés Önképzés, önfejlesztés az óvodai nevelés hatékonyságának növelése érdekében Továbbképzés igénye és az azon való aktív közreműködés Óvodánk képviselete szakmai bemutatókon Pályázatok írásában való részvétel Óvodai munkaközösségben, minőségi teamben végzett színvonalas munka Konstruktív és korrekt kapcsolat teremtése a kollégákkal, szülőkkel Óvodai munkához kapcsolódó többlet feladatok (kirándulások, kulturális programok) vállalása Részvétel a város kulturális életében Az adminisztráció dokumentumainak naprakész vezetése Egyéni fejlesztés pontos, szakszerű vezetése A személyes életvitel feleljen meg a pedagógus etika követelményeinek

18 TÁJÉKOZTATÁS KÉRÉS MÓDJA AZ INTÉZMÉNYI BELSŐ NORMÁKRÓL Az intézmény alapdokumentumai: - Helyi Nevelési Program - Epochális Rendszerű, Tevékenység központú Nevelési program, Szakmai Program. - Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) - Házirend - Szervezeti és Működési Szabályzat 47

Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét a nevelési évet nyitó szülői értekezleten ismerteti az intézményvezető. A szülők az intézményvezetőtől, helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során, egyeztetett időpontban. A dokumentumok egy példánya a vezetői irodában, egy példánya a nevelőtestületi szobában kerül elhelyezésre. A Házirend teljes terjedelmében a csoportok falitábláin találhatóak. 19 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: • A Szervezeti és működési szabályzatot a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 19.1 A szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed: • az óvodába-bölcsődébe járó gyermekek közösségére • a gyermekek szüleinek, illetve törvényes képviselőinek közösségére • a nevelőtestületre • az intézményvezetőre és helyetteseire, tagintézmény-vezetőkre • a nevelő-oktató munkát segítő dolgozókra • egyéb munkakörben dolgozókra 19.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése: • •

•

•

•

• • •

A Szervezeti és működési szabályzatot a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Módosítására sor kerülhet a magasabb jogszabályok változásakor, a működés feltételeinek változásakor, illetve ha az arra jogosultak (szülők, nevelőtestület) erre javaslatot tesznek Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30 nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző SZMSZ-e és annak módosításai. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ felülvizsgálatát kezdeményezheti a fenntartó, a Szülői Szervezet, a nevelőtestület. Kötelező felülvizsgálatra 4 évenként kerül sor. AZ SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Ezzel kapcsolatban a szülők érvényesítik jogaikat. Jelen SZMSZ visszavonásig érvényes. Visszavonását kezdeményezheti a fenntartó, az intézményvezető, a nevelőtestület és a Szülői Szervezet.

48

• •

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat meg kell tartani az intézménnyel jogviszonyban nem álló külső személyeknek is. A Szervezeti és Működési Szabályzat egy példányához a vezetői irodában lehet hozzáférni.

Eljárási záradék Egyetértését nyilvánította: 1. Pomáz Város Német Nemzetiségi Önkormányzata

Dátum: 2011.október

2. Pomáz Város Szerb Kisebbségi Önkormányzata

2011.október

Véleményezte: 1. Közalkalmazotti Tanács 2. Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Szülői Szervezete

2011.október 2011.október

Elfogadta: Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Nevelőtestülete

2011.október

Jóváhagyta: Pomáz város Önkormányzatának Képviselőtestülete Állandó hozzáférési helye: Tájékoztatásul megkapják:

Felülvizsgálat, módosítás rendje: Irattári szám:

Aláírás:

A jóváhagyás és hatályba lépés dátuma: Egyidejűleg hatályát veszti: SZMSZ 2011. Irattár, könyvtár, óvónöi szoba, vezetői iroda. Szülői Szervezet Pomáz Város Német Kisebbségi Önkormányzat Pomáz Város Szerb kisebbségi Önkormányzat Törvényi változás esetén, és/vagy nevelőtestület inditványozza. …………./2011.

49

Pomáz, 2011.október Készítette: Szalontai Katalin intézményvezető

20 Mellékletek 1. AZ ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT, 1.sz. melléklet tartalmazza 2. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok. 2. sz. melléklet tartalmazza 20.1 1.sz. melléklet - AZ ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT AZ ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. Az Adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2.

A Szabályzat alapját képező jogszabályok

•

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, különös tekintettel a 2. számú mellékletére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §ai és az 5. számú melléklete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet és 4. számú melléklete

• • •

3.

A Szabályzat hatálya

3.1 A Szabályzat hatálya kiterjed a pomázi Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire. 3.2 Ezen szabályzat szerint kell ellátnia – a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), továbbá

50

– a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése). 3.3 A Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, hiszen az annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 4.

A Szabályzatban használt fogalmakhoz a Függelék szerinti Értelmező rendelkezések kapcsolódnak. 1. rész A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés

1.

Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért

1.1 Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelősséggel tartozik: – az intézményvezetője – általános vezető-helyettes(ek) – a tagintézmények vezetői – az óvodatitkár – a teljesítményértékelésben részt vevő minőségfejlesztési vezető – a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott – a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében 1.2 Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint a Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. 1.3 Az intézményvezető, a helyettese, a tagintézmények vezetői és az óvodatitkár felelősek az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezések betartásáért. 2.

Az alkalmazottak nyilvántartott adatai

2.1 A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság: b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám: c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: – iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása; – munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok; – alkalmazott részére adott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek;

51

– munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés; – munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja; – szabadság, kiadott szabadság; – alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei; – az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei; – az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei; – a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2 A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatkörök formájában. 2.3 Az óvodatitkár a közalkalmazotti alapnyilvántartást rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5 Az óvoda-bölcsőde külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magánnyugdíj-pénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 3.

A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai

3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az intézményvezető az óvodatitkár közreműködésével végzi. 3.2 Az adatkezelésben az általános intézményvezető-helyettes, tagintézmények vonatkozásában a tagintézmény-vezető működik közre. 3.3 A magasabb vezető beosztású intézményvezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.4 Az adatkezelés során gondoskodni kell arról, hogy: – a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; – a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés; – a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítésre és törlésre kerüljön, ha a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg; – a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzése az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően történjen meg.

52

4.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása

4.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni – a közalkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, hogy az aláírásával igazolja az adatok valódiságát, – a közalkalmazott áthelyezésekor, – a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén, – a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. 4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.5 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.6 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.7 Az óvoda-bölcsőde a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli hozzájárulásával használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.8 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt adatok – a 2. sz. melléklet 3. pontja alapján – továbbíthatók: a fenntartónak (helyi önkormányzatnak), a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezenkívül a Kjt. 83/D §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minősítést végző vezetőnek, (óvodában: a teljesítményértékelésben közreműködő vezetőnek), a törvényességi ellenőrzést végző szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek (óvodában: a vizsgálóbiztosnak és a fegyelmi tanács tagjainak).

53

4.9 Az adattovábbítás a 4.9 pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban. 4.10 Az adattovábbításra az intézményvezetője jogosult. Az illetményszámfejtő-hely részére történő adattovábbításban az óvodatitkár működik közre. 5.

A közalkalmazott jogai és kötelezettségei

5.1 A közalkalmazott a saját személyi anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történő betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását az intézményvezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az intézményvezetőt, aki 3 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6.

A személyi irat

6.1 Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2

A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.

6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: – a személyi anyag iratai, – a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, – a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), – a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

54

7.

A személyi irat kezelése

7.1 Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az óvodatitkár közreműködésével az intézményvezető feladata. 7.2 A személyi iratokba betekinteni jogosult szervek és személyek: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D §-ában meghatározott személyek, azaz – a közalkalmazott felettese, – a teljesítményértékelést végző vezető (intézményvezető-helyettes, tagintézményvezetők, minőségfejlesztési vezető), – feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, – a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, – munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, – a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, – az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, – az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek. 7.5 A személyi anyag tartalma: – a közalkalmazotti alapnyilvántartás, – a pályázat vagy a szakmai önéletrajz, – az erkölcsi bizonyítvány, – az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, – a továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata, – iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, – a kinevezés és annak módosítása, – a vezetői megbízás és annak visszavonása, – a címadományozás, – a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, – az áthelyezésről rendelkező iratok, – a teljesítményértékelés, – a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, – a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, – a közalkalmazotti igazolás másolata. – 7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni.

55

7.7 A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartással együtt össze kell állítani a közalkalmazott személyi anyagát. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagnak egy Betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A Betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10 A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket. 7.11 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni és a személyi anyagot irattárazni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. 7.12 A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni.

2. rész A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása 1.

Felelősség a gyerekek adatainak kezeléséért

1.1 Az intézmény vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az intézményvezető általános helyettese, a tagintézmény-vezetők, az óvodapedagógusok és az óvodatitkár munkakörével összefüggő adatkezelésért tartoznak felelősséggel. 2.

A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai

2.1 A gyermekek személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

56

2.2 A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; d) a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok; e) a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok; f) a gyermekbalesetre vonatkozó adatok; g) a többi adat a szülő írásbeli hozzájárulásával, valamint: h) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 3. Az adatok továbbítása 3.1 Az adattovábbításra az intézményvezető, általános helyettes és a tagintézmény-vezetők jogosultak. A gyermek adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodától: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza, c) az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, d) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, e) az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából, f) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. 3.2

4.

Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az adattovábbításhoz, ha az óvoda vezetője, vagy a tagóvoda vezetője a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek - más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Az adatkezelés intézményi rendje

4.1 Az intézményben adatkezelést végző intézményvezető, általános helyettes, tagintézményvezető, óvodapedagógus az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt

57

fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az intézményvezető határoz. 4.2 A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az intézményvezető általa megbízott tagintézmény-vezetők veszik fel. A közoktatási törvény 2. számú melléklete alapján a nyilvántartható adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell kérni. A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről a tagintézmény-vezető gondoskodik. 4.3 Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik. 4.4 Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus foglalkozási (csoport-) naplót vezet. 4.5 A felvételi és mulasztási, valamint a csoportnapló, a foglalkozási napló, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e célra rendelkezésre álló iratszekrényben zárja el. 4.6 A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közreműködnek a munka- és balesetvédelmi feladatokkal megbízott tagintézmény-vezetők és az internetes jelentésben az óvodatitkár. 4.7 A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges adatok kezelésében közreműködik az óvodatitkár. 4.8 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az irattári őrzési idő naplók esetében, valamint a pedagógiai szakszolgálati iratok és a gyermek ellátása, juttatásai, térítési díjak esetében 5 év, a gyermekvédelmi ügyekben 3 év a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet melléklete szerint. 4.9 A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében gondoskodni kell arról, hogy az adatkezelés céljának megszűnésekor a gyermekről tárolt személyes adatok törlésre vagy megsemmisítésre kerüljenek. 4.10 A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az intézményvezető, vagy az érintett tagintézmény-vezető aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. 5. 5.1

Titoktartási kötelezettség Az intézményvezetőt, az általános intézményvezető-helyettest, a tagintézmény-vezetőt, az óvodapedagógust, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan

58

tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 5.2 A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3 Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.4 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5.5 A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés megadását az intézményvezető kezdeményezheti írásban. A kezdeményezésre az intézményvezető részére javaslatot tehet az óvodapedagógus. 5.6 A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 5.7 A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők. Záró rendelkezések A Szabályzathoz a Közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörei című melléklet és az értelmező rendelkezéseket tartalmazó Függelék kapcsolódik.

Pomáz, 2011-09-

Szalontai Katalin Intézményvezető

20.2 2. számú melléklet - A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

59

A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény 56–57. §-ai, valamint a rendelet 29. §-a határozza meg. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda-bölcsőde munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény vezetője hívja össze. Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja • • • • • •

a nevelési program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az intézményi munkára irányuló átfogó elemzés, a beszámoló

elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az intézményvezetőhöz • •

a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési jogot gyakorló óvodaszék, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az intézményvezető-helyettes, akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.

60

Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: • A jegyzőkönyvet az óvodatitkár vezeti. • Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. • Az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. • Csatolni kell mellé a jelenléti ívet. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az intézményben dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. 3. számú melléklet 2. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez (részlet) (A törvény 40. §-ához) A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Az alkalmazottak adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság; b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

61

- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A gyermekek, tanulók adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával - továbbíthatók - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, - sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelésioktatási intézménynek, illetve vissza, - az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés

62

szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, - a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, - a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, - az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, - a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, - az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, - a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból. 3. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

5. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre A közalkalmazott I. - neve (leánykori neve) - születési helye, ideje - anyja neve - TAJ száma, adóazonosító jele - lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma - családi állapota - gyermekeinek születési ideje - egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete II. - legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) - szakképzettsége(i) - iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai - tudományos fokozata

63

- idegennyelv-ismerete III. - a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, - a munkahely megnevezése, - a megszűnés módja, időpontja IV. - a közalkalmazotti jogviszony kezdete - állampolgársága - a jogviszony létesítéséhez szükséges, az erkölcsi bizonyítvány száma, kelte - a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok V. - a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele - e szervnél a jogviszony kezdete - a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEORszáma - címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai - a minősítések időpontja és tartalma - hatályos fegyelmi büntetése VI. - személyi juttatások VII. - a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama VIII. - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai IX. A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)-(2) bek.].

64

65